УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів

УГОРСЬКА МОВА 5-9 класів ПРОГРАМА для загальноосвітніх навчальних закладів з навчанням угорською мовою

MAGYAR NYELV 5-9. osztály

Bevezető

Az anyanyelvi oktatás célja az önazonosság megőrzése és erősítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek megjelenítése az iskola pedagógiai programjába. Az anyanyelvi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást. Egy nemzet nyelve elválszthatatlan a történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerésétől, amelyben fontos szerepet kapnak a hagyományok, szokások továbbörökítése, a nemzeti identitás megalapozása és fejlesztése. A nevelésben különösen fontos a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományok ápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése. Felkészítés az együttmuűködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra, valamint annak tudatosítására, hogy a kommunikáció egyéni és társas érték, hogy a beszédkultúra a társas-társadalmi megértés fontos eleme. Az anyanyaelv oktatásának feladata:  A tanuló ismerje fel az adott nyelv jelentőségét a gondolatok, érzelmek, szándékok kommunikációs eszközeként.  Különböző helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét, mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség előnyét.  Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként.  Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait.  Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára.  Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelő stílust, formát.  A tanuló legyen képes az adott nyelv alapvető nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására, és művelt szintű használatára törekedjen.  Legyen képes visszaadni írásban egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.

Az 5-9.osztályos tanulók számára írt nyelvi tanterv felépítése osztályonként egy megadott formát követ, amelyben négy szempont érvényesül: 1. 2. 3. 4.

A beszéd tárgyköre. A nyelvtan tárgyköre. Szociokulturális tárgykör. Gyakorlati irányvonal.

A bevezető részben a beszéd tárgyköre címszó alatt a kommunikációs elv érvényesül, ahol külön szerepet kap a beszédkészségfejlesztés és íráskészségfejlesztés. Az említett kategóriákban szereplő tananyag a tanulók szövegértésére, különböző szituációkban a párbeszéd megfelelő hsználatára, a helyes és szép beszédre, valamint különbözö közlésfajtájú szövegek megértésére helyezi a fő hangsúlyt. A tanterv legterjedelmesebb részét a nyelvtan tárgyköre tartalmazza, ahol az 5-9. osztályos tanulók számára szánt nyelvi tananyag található. Ez a rész fokozatosan ismerteti meg a tanulókkal a nyelvi fogalmakat a hangtantól kezdve, a szó szerkezeti elemeivel folytatva, mondattani és központozási ismeretekkel, a szófaji rendszer felépítésével, a szóalkotás módjainak megismertetésével, a magyar helyesírás alapelveivel, a mondat fajaival, az egyszerű és összetett mondat elemzésével, valamint a magyar nyelv történetének korszkaival. A nyelvtani rész téljesen felöleli a nyelvtani strukturát és az általános iskola befejezéseig megismerteti a tanulókkal az anyanyelv helyes használatára az élet különböző színterein. A tantervben érvényesül az oktatási-nevelési folyamat, mivel a tanítás elválaszthatatlan részét képezi a gyermeknevelés, az identitás kialakítása és megőrzése, s az erkölcsös viselkedésre, a helyes magatartásra való felkészítés. Mindez szorosan összefügg más tantárgyak közötti kapcsolattal, amikor szövegelemző eljárásokrók beszélünk szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában, ahol a tanuló a nevelői célokon kívül az irodalommmal, történelemmmel, földrajzzal is a kapcsolatba kerül, vagy alá- és mellérendelő mondatok sajátosságainak megfigyelésénél az ukrán nyelvvel. A szociokulturális tárgykörben megfogalmazódnak a nemzeti kultúrára jellemző vonások, hagymányok, ünnepek, valamint a magyarság kiemelkedő egyéniségei. Ez a rész magába foglalja magyar nemzet tárgyi és szellemi kultúráját, erkölcsi értékeit, illetve kiemelkedő népköltészti alkotásait, ezek tanulságait, nemzeti jellegét. A gyakorlati irányvonalnál az általános oktatási alkotói készségek alapjaira és gyakorlati elsajátitására helyezi a fő hangsúlyt, valamint az együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítására.

A magyar nyelv tanítására készült tantervben a tanár megtalálhatja 5-9. osztályra vonatkozó tananyagot és a tanulókkal kapcsolatos állami követelményeket egyaránt. Az oktatandó tananyag részletezi egy-egy osztály évre szóló tananyagának pontos meghatározását, amelyből a tanár számára nyilvánvalóvá válik, milyen témakörök kerülnek oktatásra. Ennek alapján lehetősége nyílik az adott tantárgyból összeállított tanmenet sikeres elkészítésére. A tanterv pontosan meghatározza azokat az elvárásokat a tanulókkal szemben, amelyek a tanítás során számonkérésre kerülnek a tananyag kapcsán. A tanterv hozzájárul a magyar nyelv sikeres tanításához az altalános és a középfokú oktatási intézmények 5-9. osztályban.

Magyar nyelv 5. osztály (105 óra, heti 3 óra, 18 tartalék óra) A beszéd tárgyköre Az oktatandó tananyag

A tanulókkal kapcsolatos állami követelmények

A beszéd tárgyköre (14 óra) Az összefüggő beszéd

A tanuló:

A nyelv és a beszéd; a beszédmű: az élőbeszéd és írott beszéd (beszélés, szövegértés, írás, olvasás); a beszéd célja és címzettje; a monológ és a párbeszéd. A helyes beszéd tartalmi és formai követelményei: logikus következetesség, pontosság, tömörség, érthetőség, változatosság, képszerűség.

különböztesse meg a következő fogalmakat: beszéd, a beszédmű fajai, monológ, párbeszéd, a beszéd címzettje; a szóbeli és írásbeli közlés; téma és mondanivaló; a szöveg összefüggését biztosító nyelvi eszközök, a nyelvi stílusok – azok használati szférái; a közlés típusai; a beszéd műfajai, azok szerkezeti sajátosságai; a helyes beszéd követelményei;

A társadalmi érintkezés szabályai (legyünk udvariasak, szívélyesek, jóindulatúak, hallgassuk figyelmesen, ne szakítsuk félbe beszédtársunkat, ösztönözzük őt véleményének kifejtésére, hallgassuk érdeklődéssel, esetleges ellenvéleményünket úgy fogalmazzuk meg, hogy meg ne sértsük őt; beszéd közben ne hangoskodjunk, ne használjunk durva szavakat, olyasmiről beszéljünk, ami érdekli beszédtársunkat stb.) (gyakorlatilag).

határozza meg a beszédmű témáját és mondanivalóját; a szöveg stílusát (társalgási, szépirodalmi, tudományos stílus) azok használati szféráját; a közlésfajtákat (elbeszélés, leírás, értekezés), a szöveg műfaját (elbeszélés, bírálat, jegyzet, levél); a közlés célját és címzettjét. A helyes beszéd követelményeit;

találja meg a szöveg egymást meghatározó részeit, a témát és a mikrotémát, ezek és a A beszéd témája és mondanivalója: a téma és szöveg egyes mondatai kapcsolatának a mikrotéma. A beszéd írott és élőszavas eszközeit; változata. A beszéd vázlata. tudja bekezdésekre tagolni a szöveget; Közlésfajták a szövegben: az elbeszélő közlés, a leírás, az értekezés. Szövegalkotás tartsa meg a társadalmi érintkezés és nyelvi magatartás szabályait. saját tapasztalatok alapján, egyes tárgyak és állatok leírása, elemi szintű értekezések. A közlés stilisztikai vonatkozásai: a társalgási, a szépirodalmi, a tudományos, a publicisztikai és a hivatali stílus, ezek

használati szférái. A beszéd műfajai: elbeszélés, bírálat, információ, levél; szerkezeti sajátosságai. Beszédkészségfejlesztés A beszéd befogadása

A tanuló:

A szövegértés ─ társalgási, szépirodalmi, és tudományos stílusú, monológikus és párbeszédes szövegek, elbeszélő, leíró és értekező közlésfajták, különböző műfajú szövegek: elbeszélés, információ, cikk, mese, legenda, monda, dal, vers, találós kérdés, szólás, közmondás elsajátíttatása.

értse meg első hallásra mások élőbeszédét vagy hangfelvételét; (a társalgási és szépirodalmi stílusú szöveg hangzási időtartalma 4-5 perc, a tudományos szövegeké 3-4 perc);

Társalgási, szépirodalmi, tudományos stílusú párbeszédes és monológ szövegek néma olvasásának gyakoroltatása; elbeszélő és leíró közlésfajtájú szövegek; elbeszélések, információk, cikkek, mesék, mondák, legendák, dalok, versek, találós kérdések, azonos témájú szólások és közmondások alapján.

legyen elképzelése a tartalmáról (mi, hol, sorrendben történik);

hallott mikor,

szöveg milyen

prognosztizálja a szöveg általános jellegét a téma és a mondanivaló megfogalmazása alapján; határozza meg a közlés címzettjét és célját a szöveg ok-okozati összefüggéseit, ábrázoló és kifejező eszközeit; tudja némán olvasni a korának megfelelő ismeretlen, különböző stílusú, közlésfajtájú és műfajú szövegeket percenként 100–150 szónyi gyorsasággal; határozza meg és jegyezze meg az olvasott szövegben a legfontosabbat, a témát és a mondanivalót, a részleteket; adjon címet a szöveg egyes részeinek (egyszerű vázlat), tudjon kérdéseket feltenni az olvasott szöveghez és válaszolni azokra; tudja áttekinteni szöveget és abban gyorsan megtalálni a kívánt elemeket (számadatokat, idézőjelbe tett szavakat, nagy kezdőbetűs szavakat stb.); értékelje az olvasott szöveget tartalma, kifejező eszközei stb. szempontjából.

A szöveg reprezentálása

A tanuló:

Hangos kifejező olvasás gyakoroltatása különféle közlésfajtájú szépirodalmi, tudományos-népszerű szövegek: elbeszélések, információk, cikkek, legendák, mondák, mesék, közmondások, dalok, versek, állatmesék alapján (egyeseket emlékezetből is).

tudjon kifejezően hangosan olvasni különféle stílusú (társalgási, szépirodalmi, tudományos), közlésfajtájú és műfajú szövegeket a megfelelő gyorsasággal (percenként 80–120 szó), folyékonyan, a kiejtési és hangsúlyozási-hanglejtési normáknak megfelelően;

Tartalomírás (begyakorló és ellenőrző) egyszerű vázlat alapján.

értékelje a hangosan olvasott szöveget tartalma, alakja, alapgondolata, nyelvi megformáltsága szempontjából. A tanuló:

A beszédkészség fejlesztése

Leíró, értekező elemeket is tartalmazó legyen képes kifejteni részletesen (szóban és elbeszélő jellegű művészi szövegek írásban) a hallott és olvasott szépirodalmi és tartalmának részletes elmondása. tudományos stílusú, a tantervben előírt típusú szövegeket (100-150 szónyi terjedelemben) Tudományos stílusú szövegek tartalmának önállóan összeállított vázlat alapján a szöveg részletes elmondása. témájának és mondanivalójának megfelelően, a közlési szándék figyelembevételével, a kompozíció, a nyelvi-stilisztikai sajátosságok és a szerzői elgondolás megtartásával; vegye észre és javítsa ki a fogalmazásban előforduló hibákat; értékelje saját szövegét tartalma, formája, elgondolása és nyelvi kivitelezése szempontjából. Íráskészségfejlesztés Íráskészség

A tanuló:

Állatok leírását is tartalmazó elbeszélő jellegű szépirodalmi szövegek tartalmának részletes kifejtése írásban

vegye észre és javítsa ki a fogalmazásban előforduló hibákat;

Önálló szöveg alkotása Párbeszéd Párbeszéd dramatizálása a tanulók élettapasztalatainak megfelelő megadott szituáció alapján (viselkedés, magatartás, érdeklődés), képek alapján, meghatározott

értékelje saját szövegét tartalma, formája, elgondolása és nyelvi kivitelezése szempontjából. legyen képes megalkotni és lejátszani bizonyos terjedelmű (két tanulóra számított 6–7 mondatos) párbeszédet a megadott szituációnak, mintának, bevezetésnek, kulcsszavaknak megfelelően, vagy rajzok alapján a megadott cél elérésére (a párbeszéd

párbeszéd folytatásaként.

tartalma 3–5 perc);

Monológ Dolgozatok (gyakorló dolgozatok) vázlat nélkül;

és

ellenőrző tudjon a témánál maradni, megtartani a magyar irodalmi nyelv normáit, szabályait;

Beszédkészség

gyors válaszaival segítse elő fenntartani a párbeszédet, érvényesíteni a nyelvi Leíró jellegű dolgozatok tárgyakról, magatartás követelményeit; állatokról (képek alapján is) szépirodalmi stílusban. értékelje a szöveget tartalma, formája, alapgondolata és nyelvi megformálása Felelés a magyar nyelv órákon és más szempontjából; tanórákon (a megadott vázlat vagy táblázat alapján) tudományos stílusban. fogalmazzon beszéd- és írásműveket (a programban előírtak szerint) a beszéd Véleménynyilvánítás az osztálytárs céljának, a címzettnek, a közlés fajtájának és feleletéről. stílusának figyelembevételével; Valamely esemény elmondása.

tudja fogalmazását a témának és a mondanivalónak megfelelően szerkeszteni;

Íráskészség

Elbeszélő fogalmazás szépirodalmi stílusban alkalmazza a szövegösszefüggést biztosító nyelvi eszközöket; valamely eseményről (élménybeszámoló) Leíró jellegű fogalmazás tárgyakról, tudja megválasztani a kommunikáció állatokról szépirodalmi és tudományos körülményeinek megfelelő nyelvi (társalgási, szépirodalmi, tudományos) stílust; stílusban. Értekező jellegű fogalmazás a tanulók feleljen meg a helyes beszéd és nyelvi magatartás követelményeinek; tapasztalatai alapján szépirodalmi stílusban. vegye észre és javítsa ki saját hibáit fogalmazásának tartalmában, szerkezetében szülőknek, és nyelvi megformálásában;

Információ az újságba (az iskola életéről). Hivatalos iratok. barátoknak.

Levél

A címzés. Megszólítás, levélzáró formulák

a

levélkezdő

értékelje a szöveget a tartalmi, formai és a és nyelvi kivitelezés szempontjából.

Tantárgyak közötti kapcsolat. Az irodalmi mű és annak összetevői: a téma és az eszmei mondanivaló; az elbeszélés és a tárgyak, állatok leírása az elemzett művekben; a hősök tetteinek megítélése (irodalom). Tárgyakat, állatokat ábrázoló festmények tartalmának és ábrázoló

eszközeinek szóbeli leírása; gyerekekről szóló tematikus festmények tartalmának elmondása; a egyes tárgyak megfigyelése természet után; rajz közben (ábrázoló műfaj). Történelmi események értékelése ilyen tárgyú szépirodalmi művek elemzésekor (történelem). A nyelvtan tárgyköre (73 óra) Bevezetés (1 óra)

A tanuló:

A nyelv jelentősége a társadalom életében.

értse meg a nyelv szerepét a társadalom életében, az anyanyelv szerepét az egyes ember életében. A tanuló:

Anyanyelvünk: a magyar nyelv Az elemi osztályokban tanultak ismétlése (6 óra) A szófajok; ismérvei.

megkülönböztetésük

ismerje fel az elemi osztályokban tanult szófajokat, tudja meghatározni azok lényeges főbb jegyeit; a szabály tudja példával illusztrálni

Az ige. A főnév. A melléknév. A számnév. A névmás. A névelő. Az igekötő. A kötőszó. tudja helyesen írni a szavakat , ismerje az ly helyes használatát helyesen használja az írásjeleket a mondat végén; a halmozott mondatrészek és a A nagy kezdőbetű. A rövid és hosszú megszólítás esetén; magánhangzók. A kétjegyű hosszú magyarázza meg a helyesírást és az mássalhangzók jelölése. írásjelhasználatot – tudja felidézni a Helyesírás

Az ly betű használata.

vonatkozó helyesírási szabályt;

A vessző és a mondatvégi írásjelek.

észlelje és javítsa ki a helyesírási és központozási hibákat a tanult szabályok alapján;

Az idézőjel használata. Az igekötők helyesírása.

ismerkedjen a helyesírási és az értelmező szótár használatával

tudjon mondatot alkotni az adott szófajokkal, rokon és ellentétes értelmű megfelelőikkel Lexikológia. Egyjelentésű és többjelentésű egyenes és átvitt értelemben; szavak. Rokon értelműség és ellentétes értékelje a helyes és helytelen szóhasználatot; értelműség, egyenes és átvitt értelem a tanult szófajok körében. Tudjon szóbeli és írásbeli szöveget alkotni valamely szociokulturális téma alapján saját Nyelvtan. A tanult szófajok szerepe a tapasztalatai alapján a meghatározott mondat- és gondolatalkotásban. Az és, s, kommunikációs célnak megfelelően. Tantárgyon belüli kapcsolatok.

meg, vagy, de kötőszók használata a szókapcsolatokban. Beszédkultúra. Az irodalmi lexikai norma és a normán kívül eső szavak (vulgarizmusok) megkülönböztetése. A szükségtelen idegen szavak kerülése. A szöveg (retorikai aspektus). Szöveg szerkesztése és javítása saját tapasztalatok alapján. Hangtan. Írás. Helyesírás. (20 óra) Helyes kiejtés

A tanuló: tudja megkülönböztetni a nyelv és a beszéd fogalmát. értse és tudja megfogalmazni a beszédhang és a betű meghatározását

A nyelv és a beszéd hangállománya. A beszédhangok képzése. A magán- és a Tudja a teljes ábécét. Tudja gyakorlatban mássalhangzók. alkalmazni (pl. szótárhasználatkor) Ismerjen olyan szavakat, amelyekben régies (pl. A hangjelölés. hagyományos írásmódban írt) és idegen A hang és a betű. Az ábécé. A régies és az betűket (pl. személy- és városnevek) idegen betűk. használunk A magánhangzók. A rövid és a hosszú magánhangzók. A magas és a mély magánhangzók.

különböztesse meg a rövid és a hosszú, magas és mély magánhangzókat, a zöngés és a zöngétlen, a rövid és a hosszú mássalhangzókat;

A hangrend. A magánhangzók illeszkedése.

A mássalhangzók. A zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A rövid és hosszú másssalhangzók.

ismerje az egy- és a kétjegyű hosszú mássalhangzók jelölésének szabályait az idevonatkozó elválasztási szabályokkal együtt; alkalmazza helyesen a j és ly betűket, ismerje a szóvégi h ejtésének szabályát

A j hang jelölése. A szóvégi h.

A mássalhangzó-változások A mássalhangzók hosszúságának jelölése. A ismerje és gyakorlatban kétjegyű hosszú mássalhangzók. A mássalhangzó-változások

alkalmazza a (hasonulás,

hasonulás, a részleges hasonulás, a teljes összeolvadás) kiejtésbeli és helyesírási hasonulás. Az összeolvadás. A szabályait; mássalhangzó-rövidülés. . tudja az írásban jelölt és jelöletlen Az összeolvadás és annak írásban is jelölt összeolvadás eseteit; esetei. tudja megindokolni az írásmódot; felismerni és kijavítani a helyesírási és kiejtési hibákat; A szótag. A szótagolás.

ismerje a szótagolás szabályait;

A mássalhangzó-rövidülés. A szótag. A szótagolás. A szótag szerkezete. ismerje a helyesírási szótárt, tudja használni. A hangok helyes ejtése. tudjon helyesen fogalmazni és írni, legyen képes társa fogalmazási és helyesírási hibáit Helyesírás. Az elválasztás szabályai. A felismerni és javítani helyesírási szótár. A helyesírási hiba és annak egyezményes jelölése Tantárgyon belüli kapcsolatok. Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok elsajátíttatása. Nyelvművelés. A vegyes hangrendű szavak illeszkedése. A mássalhangzó-kapcsolatok helyesírása és ejtése. A szóhasználat bonyolultabb eseteinek elsajátíttatása. A szöveg (retorikai aspektus). A hangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, a javítható beszédhibák kiküszöbölése A hanglejtés mint retorikai eszköz, a logikai hangsúly, a szünet, a beszédtempó, a hangszín és a beszéddallam helyes gyakorlati alkalmazása Tantárgyak közötti kapcsolatok Az irodalmi művek, nyelvtörők, gyermekversek helyes hangképzéssel, tempóval…stb. való hangoztatása (irodalom). A magyar helyesírás alapelvei 6 óra A szavak csoportosítása és írása a magyar

A tanuló ismerje a magyar helyesírás

helyesírás alapelvei szerint.

alapelveit.

Kiejtés szerinti írásmód

Tudja csoportosítani, kategorizálni a szavakat.

Szóelemző írásmód Hagyományos írásmód

Fel tudja ismerni egy adott szó helyesírásának módját.

Egyszerűsítő írásmód A hangalak és jelentés kapcsolata (10 óra)

A tanuló:

Hangutánzó szavak

Ismerje a hangalak és jelentés kapcsolatát,

Hangulatfestó szavak.

tudja megkülönböztetni azokat egymástól,

Az egyjelentésű és többjelentésű szavak. Azonos alakú szavak. Rokon értelmű szavak. Hasonló alakú szavak. Ellentéres jelentésű szavak. A szó szerkezeti elemei. A szóelemző írásmód (8 óra) A szótő és változatai: alaptő, melléktő. A toldalékok: a képző, a jel, a rag.

a szavakat tudja megfelelően csoportosítani és felismerni.

A tanuló: tudja a szavakat szerkezeti elemekre bontani különböztesse meg a szó és szóalak fogalmát;

Helyesírás. A szó elemeinek írásban történő ismerje fel az azonos tövű szavakat; jelölései. A tárgy ragja. A múlt idő jele. helyesen alkalmazza a szóelemek jelölését Tantárgyon belüli kapcsolatok. ismerje fel és javítsa ki a helyesírási és Lexikológia és frazeológia. Új szavak és kiejtési hibákat és lexikai vétségeket a tanult állandó szókapcsolatok elsajátíttatása. szabályok keretében; Szófajtan. A tanult szófajok sajátosságai. alkosson mondatokat és kisebb szövegeket képzett, jeles-ragos szavak Nyelvművelés és stilisztika. Érzelmileg olyan színezett képzős származékszavak használata alkalmazásával, amelyek érzelmileg színezik a szöveg élénkítésére, kifejezőbbé tételére. A és kifejezőbbé teszik azt; szövegkohézió eszközei. A helyes ismerje fel a szóképzésben rejlő stilisztikai szóhasználat elsajátíttatása lehetőségeket A szöveg (retorikai aspektus). A téma megjelölése, a kulcsszavak, a kifejtés logikus következetessége.

Tudja megfogalmazni a szöveg témáját, megtalálni a kulcsszavakat…stb.

Mondattani és központozási ismeretek A tanuló:

(12 óra) A szószerkezet fogalma, nyelvi megformáltsága, fajai. Az alanyi–állítmányi, az alárendelő és a mellérendelő szószerkezet, ezek sajátosságai. A szószerkezet és az állandó szókapcsolat különbsége. A mondat; a mondat nyelvtani alapja

tudja megkülönböztetni a szószerkezetet az analitikus szóalaktól és a mondattól; tudja felismerni a mondatfajtákat a megnyilatkozás indítéka szerint, a mondathatárokat a szövegben, tagmondatokat az összetett mondatban, a szószerkezeteket, a mondat grammatikai alapját;

Az alany és az állítmány. A hiányos (egy fő helyesen intonálja mondatrészes) mondat. mondatfajtákat;

a

különféle

A mondat fajai a megnyilatkozás célja, tudja helyesen használni és megindokolni a indítéka szerint. mondatvégi írásjeleket; A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és ismerje fel és javítsa ki a helyesírási és kérdő mondat. központozási hibákat; Helyesírás. A mondatvégi írásjelek tudjon rokon értelmű megfelelőket, köztük (ismétlés). A nyelvhasználati, helyesírási és frazeologizmusokat keresni szavakhoz, központozási hibák és jelölésük ismerje a közhasználatú frazeológiai egységek jelentéseit; Tantárgyon belüli kapcsolatok határozza meg a szöveg témáját Lexikológia. Új szavak és kifejezések, (szószerkezetek és mondatok alakjában); szólások, közmondások, szállóigék elsajátítása. mondja el saját szavaival a hallott és olvasott szöveget, szólások és közmondások Szótan. A tanult szófajok szószerkezeti alkalmazásával; sajátosságai. a beszédben használjon a célnak megfelelő képes kifejezéseket, különböző fajú és A szószerkezetek gyakorlati felismerése, a szerkezetű mondatokat, szólásokat; nyelvi megformálásukban előforduló hibák tudjon nyelvi, nyelvtani témákról értekezni, javítása. megállapításait példákkal alátámasztani. Beszédkultúra és stilisztika

Az egyes hangoztatása.

mondatfajták

hanglejtése,

tudjon helyesen felépíteni egy leíró, közlő és Az egyes mondatfajták használata a tanult értekező szöveget. Merje használni a bizonyítás és cáfolás nyújtotta lehetőségeket nyelvi stílusban. A szöveg (retorikai aspektus). A szóbeli és írásbeli közlés tömör megfogalmazásának tökéletesítése; a hallott információ

elmondása saját szavakkal; szólások, közmondások használata a szövegben; fogalmak meghatározása. Tantárgyak közötti kapcsolatok. irodalmi művekből vett idézetek, részletek alkalmazása a nyelv i elemzéskor(irodalom) Alkalmi (ünnepi) szövegek szerkesztése (történelem, kultúra, művészettörténet). A mondat bővítő részei (6 óra) A tárgy, a határozó, a jelző.

A tanuló: legyen képes felismerni a bővítmények fajait;

Tantárgyon belüli kapcsolat

tanulja meg a bővítmények egyezményes Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok jeleinek használatát; elsajátíttatása. tudja bővíteni a mondatot tárggyal, Szótan. A bővítmények és a szófajok határozókkal, jelzőkkel; kapcsolata. Nyelvkultúra. A szóhasználat bonyolultabb értse a bővítmények és a szófajok eseteinek elsajátíttatása. meghatározásait, tudja megkülönböztetni a szótan és a mondattan szerkezeti egységeit A szöveg (retorikai aspektus). A tárggyal, határozókkal, jelzőkkel történő mondatbővítési készség fejlesztése, fogalmak fejlessze fogalmazási készségét, építse jól fel leíró meghatározása, értekező jellegű mondandóját szövegalkotás, rövid történetek, események önálló véleményt alkosson a hallottakról, olvasottakról, eseményekről stb. elmondása. Tantárgyak közötti kapcsolatok. A díszítőjelző, a hasonlat, a tájleírás, az irodalmi portré, ezek szerepe az irodalmi ábrázolásban (irodalom). A halmozott mondatrészek (kötőszó nélkül, valamint és, s, meg, vagy kötőszókkal) (4 óra)

A tanuló:

ismerje fel a halmozott mondatrészeket és az általánosító szót, a megszólítást, a Az általánosító szó szerepe a halmozott tagmondatokat az összetett mondatokban; mondatrészek előtt. helyesen intonálja a halmozott Az összetett mondat (kötőszó nélküli és mondatrészeket, megszólításokat tartalmazó kötőszós szerkesztés) mondatokat és az összetett mondatokat; Helyesírás. mondatrészek

Vessző között.

a halmozott használja helyesen az írásjeleket a halmozott Kettőspont az mondatrészek, megszólítások esetén és az

általánosító szó után.

összetett mondatban, ismerje fel az ide vonatkozó helyesírási vétségeket

Írásjelek a megszólítás kiemelésére. Vessző az összetett mondat tagmondatai között, alkosson mondatokat halmozott mondatkötőszó nélküli és kötőszós szerkesztés részekkel, megszólításokkal; esetén. értékelje a halmozott mondatrészek, Tantárgyon belüli kapcsolatok megszólítások, összetett mondatok szerepét a szövegben (stilisztikai színezet); Lexikológia. Új szavak és frazeologizmusok elsajátíttatása. tudjon párbeszédet szerkeszteni megadott téma vagy szituáció alapján; Nyelvkultúra. A halmozott mondatrészeket, megszólítást tartalmazó mondatok, összetett tudjon elbeszélő és leíró beszédműveket mondatok helyes intonálása; megszólítások szerkeszteni különböző szerkezetű egyszerű használata a társalgási és a szépirodalmi és összetett mondatok alkalmazásával. stílusban. A szöveg (retorikai aspektus). Elbeszélő és leíró szövegalkotási, párbeszéd-szerkesztési készségek fejlesztése a figyelemkeltés retorikai eszközeinek alkalmazásával.

A nem verbális jelek használatának elsajátítása.

Szociokulturális tárgykör A nemzeti kultúra jellemző vonásai, ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, egyéniségei. ünnepeket, A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait tanulságai, nemzeti jellege. Gyakorlati írányvonal Az általános oktatási alkotói készségek alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása.

18 tartalék óra: 6 – összefoglalő óra 6 – ellenőrző dolgozat 6 – elemzés, javítás

alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban.

Magyar nyelv 6. osztály (122 óra, heti 3,5 óra, 23 tartalék óra) Az oktatandó tananyag

A tanulókkal kapcsolatos állami követelmények

A beszéd tárgyköre (12 óra) Bevezetés .

A tanuló:

A beszédről és a kommunikációról tanultak ismétlése.

figyelmesen hallgatja mások beszédét (elbeszélést, előadást, közleményt stb.);

A beszédkészség fajai (szövegértés, olvasás, beszéd, írás). A beszédhelyzet és annak összetevői: a beszélő, a hallgató (címzett), a beszéd témája és alapgondolata (üzenet).

kifejezően olvas különböző közlésfajtájú, műfajú és stílusú szövegeket a kellő tempóban, értelmesen, a helyes kiejtési és hanglejtési normák megtartásával;

A szöveg és annak szerkezete: bevezetés elmondja a hallott vagy olvasott szöveg tartalmát önállóan összeállított vázlat alapján (indítás), kifejtés, befejezés. egészében vagy részleteiben; A mondatok kapcsolódása a szövegben megérti és megjegyzi a hallottakat, (gyakorlatilag). olvasottakat; rögzíti a hallott szöveg fontosabb tartalmi momentumait; elemzi a szöveg szerkezetét; Beszédkészségfejlesztés Különböző közlésfajtájú, műfajú és stílusú kijelöli a szöveg mikrotémáit; szövegek kifejező olvasása. felismeri a mű szerkezetének részeit, műfaji Tartalomelmondás (egyszerű és részletes és stilisztikai sajátosságait; vázlat alapján). elkészíti az olvasott szöveg egyszerű vázlat; Elbeszélő jellegű szépirodalmi szöveg tartalmának vagy részletének (szó- és párbeszédet szerkeszt megadott szituáció alapján és megszabott terjedelemben; írásbeli) reprodukálása. Párbeszédszerkesztés a tanulók életéből, kifejti saját álláspontját a megvitatott témával kapcsoltban; érdeklődési köréből vett témákra. megtartja a társalgás és a nyelvi etika szabályait és az irodalmi nyelv normáit; szöveget alkot szóban és írásban (a programban megjelölt közlésfajtáknak megfelelően) a beszédhelyzet

figyelembevételével; Íráskészségfejlesztés Fogalmazás (egyszerű vázlat alapján). Leíró és értekező jellegű szó- és írásbeli szövegek alkotása a tanulók élményei és képek alapján. Értekező jellegű szó- és írásbeli szövegek alkotása saját megfigyelés és benyomások alapján (emberek tetteiről, viselkedéséről). Elbeszélő szöveg alkotása (szóban és írásban) benyomások és zsánerképek alapján.

önálló anyaggyűjtést végez különböző forrásokból és rendszerezi az anyagot; összeállítja beszéd- vagy írásművének egyszerű vázlat; megválasztja a beszédhelyzetnek megfelelő (társalgási, tudományos, szépirodalmi, hivatali) stílust; megválasztja a beszéd- vagy írásmű témájának megfelelő nyelvi eszközöket.

A nyelvtan tárgyköre (87 óra) Ismétlés (4 óra) Az előző osztályban tanultak ismétlése.

ismerje a szóelemeket

A szófaji rendszer felépítése (4 óra)

A tanuló:

A szavak szófaji csoportokba besorolásának kritériumai.

való

A magyar nyelv szófaji rendszere. Fogalomszók, viszonyszók, mondatszók.

tudja, hogy a főnév a névszók csoportjába tartozik; megkülönbözteti azokat a szavakat, amelyek élőlényeket, élettelen tárgyakat vagy gondolati dolgokat jelölnek;

A két vagy több szófaji kategóriához tartozó szavak. Szófaji kereszteződés.

helyesen használja a főnév kérdéseit;

A főnév (15 óra)

ismerje fel a mondatban szövegkörnyezetben a főnevet;

A főnév fogalma és fajai. A tulajdonnevek csoportjai (személynév, állatnév, földrajzi nevek, intézménynevek, márkanevek, címek) A főnévi szótövek és toldalékaik. A szótő és változatai. Az alaptő és a melléktő. A főnévi tövek típusai.

vagy

tudja megkülönböztetni a köznevet és tulajdonnevet; osztályozza és csoportosítsa a köznevet (egyedi, gyűjtő- anyagnevek) tudja megkülönböztetni a tulajdonnevek csoportjait, alkalmazni helyesírásuk szabályait;

tudatosítsa, a gyakorlatban tudja alkalmazni a A főnév jelei és ragjai. földrajzi nevek helyesírását: egybe, külön és kötőjellel; A birtokos személyjelezés. ismerje fel a főnévi szótöveket és Főnévképzés. A főnevek képzői. Az összetett változataikat; főnevek és fajaik

A főnév mondatrészi szerepe Helyesírási tudnivalók

alkalmazza a jelekről tanultakat;

A tulajdonnevek helyesírása. A -val, -vel ragos főnév. Az -i képzős tulajdonnév, a régies és idegen családnevek. A földrajzi nevek helyesírása, toldalékolása. Intézménynevek, címek helyesírása. Nyelvművelés A hagyományos és az idegen írásmódú családnevek helyes ejtése. A szóhasználat bonyolultabb eseteinek elsajátíttatása. Tantárgyak közötti kapcsolat

ismerje fel a birtokos szerkezetet és nyelvi jeleit; tudja alkalmazni a személyjeleket, a -k többesjelet valamint az -é birtokjelet és az -i birtoktöbbesítő jelet; tudja, hogy a rag a főnév mondatrészi szerepét jelöli, ismerje a főnévhez járuló -t tárgyragot, a birtokos jelző -nak, -nek ragját, a határozóragokat; tudatosítsa, hogy a rag lezárja a szóalakot; ismerje fel a főnevek szerkezeti elemeire bontásánál, hogy a főnevek között sok a képzett szó;

A főnevek szerepe a földrajzi és történelmi tárgyú szövegekben. Az úgynevezett ”beszédes” tulajdonnevek a szépirodalmi művekben (irodalom). Földrajzi nevek a mesékben (földrajz). A magyar és az ukrán névszóragozás különbségei. A csak többes számú főnevek hiánya a magyar nyelvben (ukrán nyelv). értelmezze a névelő fogalmát, funkcióját;

A névelő (4 óra)

tudja elhelyezni a viszonyszók csoportjában; határozza meg helyét;

A névelő fogalma, szerepe, fajai. A határozott és határozatlan Használatuk szabályai.

névelő.

A névutó (6 óra) A névutó fogalma, fajai, alaktani jellemzése és nyelvtani szerepe. A hely-, idő- és elvontabb viszonyt kifejező névutók. Irányhármasság a névutók rendszerében. Helyesírási tudnivalók A -t a névutók végén. A közül – közé

ismerje fel fajait (a, az, egy); ismerje fel, hogy az egy határozatlan névelő nyomatéktalanná vált tőszámnév; tudja, mikor, hol alkalmazható a határozott névelő. tudja meghatározni a névutó fogalmát; ismerje a mondattani szerepét; ismerje az irányhármasság elvét a névutók rendszerében; alkalmazza alakját

a

névutók

személyragozott

tudja megkülönböztetni a névutós szerkezetet a szószerkezettől

névutók. Tantárgyak közötti kapcsolatok A névutó hiánya az ukrán nyelvben; az elöljáró szók hiánya a magyar nyelvben (ukrán nyelv). A melléknév (12 óra) A melléknév fogalma, mondattani jellemzése.

A tanuló: fajai,

alaktani,

Melléknévi szótövek és tőváltozatok. A melléknévképzés. Az összetett melléknevek A melléknév fokozása. A melléknév mondatbeli szerepe. Helyesírási tudnivalók Az -ú, -ű, -jú, -jű végű melléknevek Az -i képző, a tulajdonnév -i képzős származékai A szó értékű melléknevek helyesírása Nyelvművelés

értelmezze funkcióját;

a

melléknév

fogalmát,

tudja alkalmazni a kérdéseit; tudja megkülönböztetni a két fő csoportját (faját); az érzékszerveinkkel érzékelhető és az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható melléknevet; alkalmazza a mellékneveknek azt a tulajdonságát, hogy az kifejezheti a tulajdonságok kisebb vagy nagyobb mértékét, tehát fokozható; ismerje fel a melléknév három fokát (alapfok, középfok, felsőfok), azok jeleit ismerje fel a mondatban és a szövegkörnyezetben a melléknevet;

A rokon értelmű melléknevek helyes használata, a kicsi és kis melléknevek helyes alkalmazása Tantárgyon belüli kapcsolatok

tudjon ellentétes és mellékneveket gyűjteni;

Szókészlettan. A rokon értelmű melléknevek rendszere.

ismerje fel a képzett mellékneveket, alkalmazva a szóelemző írásmód alapelvét;

Mondattan. szerepe.

A

melléknevek

mondatbeli

Tantárgyak közötti kapcsolat

rokon

értelmű

ismerje fel a melléknévi tőtípusokat és azok változatait;

különböztesse meg a névszókból és az igékből képzett mellékneveket;

ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a A melléknév szerepe a szépirodalmi melléknevek helyesírásának szabályait művekben, a díszítő jelző (irodalom). A főnév és a melléknév egyeztetésének hiánya a jelzős szerkezetben (ukrán nyelv).

A számnév (10 óra) A számnév fogalma, fajai: határozott, határozatlan számnevek, tőszámnevek, sorszámnevek és törtszámnevek. A számnévi szótövek. A számnévképzés; az összetett számnevek. A számnév mondatbeli szerepe. Helyesírási tudnivalók Ha betűvel írjuk a számnevet. Ha számmal írjuk. A tő, sor és törtszámnevek helyesírása.

tudja, hogy mennyiségjelzői és alanyiállítmányi szerepben a számnév mindig ragtalan, egyéb mondatrészi szerepben ragozott (tárgyrag, birtokos jelző, határozórag); tudja megnevezni a számnév jellemző határozóragját tudja, értse, hogy a melléknévi értelemben használt számnév a mondatban mennyiségjelző, de lehet névszói állítmány is; a főnévi értékű számnév bármely főnévvel kifejezhető mondatrész lehet; jegyezze meg az egy számnév helyesírását; az összetett számnevek mássalhangzóinak viselkedését; tudja alkalmazni a számnevek egybe- és különírásának szabályát;

A keltezések helyesírása. Írásjelek használata a számneveknél. Tantárgyak közötti kapcsolat

jegyezze meg a keltezések helyesírásánál a pontok használatát

Különbségek a magyar és az ukrán nyelvben a számnevek toldalékolásánál és a főneves szerkezeteknél (ukrán nyelv). A névmások (8 óra)

A tanuló:

A névmás fogalma, fajai, csoportosítása. 1. A főneveket helyettesítő névmások

ismerje fel, hogy a névmások főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő szavak, önálló fogalmi jelentéssel nem rendelkeznek;

a. a személyes névmás ragos, névutós alakjait helyettesítő szavak; tudja megkülönböztetni a két fő csoportjukat b. a birtokos névmás; ismerje fel mondat– vagy c. a visszaható névmás; szövegkörnyezetben a névmásokat; d. a kölcsönös névmás. Főneveket, mellékneveket és számneveket helyettesítő névmások: a. a mutató névmás; b. a kérdő névmás; c. a vonatkozó névmás; d. a határozatlan névmás; e. az általános névmás. A névmások mondatbeli szerepe. A fölöslegesen kiküszöbölése.

használt

tudja felsorolni a személyes névmásokat; értse meg, s tudatosítsa, hogy a személyes névmás nem kaphat jeleket, ragokat, névutókat; tárgyas alakjai rendhagyóak: engem, engemet; téged, tégedet; őt;

értse, hogy a birtokos névmások a személyes névmások hiányzó -é jeles alakjait helyettesítik tudatosítsa, hogy a mutató névmás lehet névmások főnévi, melléknévi és számnévi; ismerje fel, hogy ezek a csoportosítások

A tantárgyak közötti kapcsolat A névmások szövegekben.

szerepe

a

szépirodalmi

A nyelvjárási névmási formák kiküszöbölése a tanulók beszédéből. Az idézet (5 óra) Az meghatározása Az idézet és az idéző mondat szerepe Az idézés mondatformái és helyesírása

A párbeszéd (5 óra) A párbeszéd jellemzői, ismertetőjegyei A párbeszéd helyesírása

A frazeológia (10 óra) A nyelv szókészlete archaizmus, neologizmus, idegen szavak, hangalak és jelentés viszonya Szólások, közmondások

érvényesek a kérdő, a vonatkozó, a határozatlan, valamint az általános névmásokra is; különböztesse meg az egybe- és különírást a tagadó névmásoknál; ismerje a -sem tagadószó használatának szabályait a tagadó névmások után. ismerje az idézet meghatározását tudja az idézet írásának típusait és helyes formáját jegyezzen meg idézeteket a nyelvről, a nyelv szépségéről ismerje a párbeszéd meghatározását helyesen alkalmazza a párbeszédjelet a párbeszédek írásbeli rögzítésére használja helyesen a mondatvégi írásjeleket a különböző mondattípusoknál tudja, hogy egyetlen párbeszédnyitó gondolatjellel több mondat is elmondatható a szereplővel Ismerje a frazeológia meghatározását, jelentését tudja nyelv kifejezéskészletének típusait, osztályozását, értse az archaizmus, neologizmus, idegen szavak fogalmát, a hangalak és jelentés viszonyát, ismerje a szólásokat és közmondásokat ismerje a hangalak és a jelentés közötti kapcsolatot, ismerje a különbséget az egyjelentésű és többjelentésű szavak között, tudja helyesen használni a szavak különböző alakjait

A szó alakja és jelentése (10 óra) A hangalak és a jelentés kapcsolata. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Az azonos alakú szavak. A hasonló hangzású szavak. A rokon értelmű szavak. Ellentétes jelentésű szavak. Hangutánzó és hangulatfestő szavak. Szociokulturális tárgykör

A nemzeti kultúra jellemző vonásai, ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, egyéniségei. ünnepeket, A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait tanulságai, nemzeti jellege. Gyakorlati írányvonal Az általános oktatási alkotói készségek

alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás

alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása.

folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban.

23 tartalék óra: 7 – összefoglalő óra 7 – ellenőrző dolgozat 7 – elemzés, javítás 2 – a tanár belátasa szerint

Magyar nyelv 7. osztály (87 óra, heti 2,5 óra, 17 tartalék óra) Az oktatandó tananyag

A tanulókkal kapcsolatos állami követelmények

A beszéd tárgyköre (10 óra) A beszéd és kommunikáció

A tanuló:

A beszédről és a nyelvi kommunikációról,

figyelmesen hallgatja és megérti a felolvasott ismeretlen szöveget;

a szövegről és a stílusokról tanultak ismétlése. Az olvasás fajai: ismertető, ismeretszerző, válogató olvasás .

kijelöli a hallott vagy olvasott szöveg tartalmi-logikai egységeit; elkészíti a hallott szöveg egyszerű vázlat és az olvasott szöveg részletes vázlatát;

Az elbeszélő szöveg szerkezete, hármas tagolódása, jellemző sajátosságai

szabadon reprodukálja a különböző stílusú, közlésfajtájú és műfajú szövegeket; kifejezően olvas, megfelelő tempóban, folyékonyan, helyes kiejtéssel és helyes hangsúlyozással mindenfajta szöveget;

Beszédkészségfejlesztés Az elbeszélő mű hősei.

el tudja mondani a hallott vagy olvasott

A hősök leíró (és értekező elemeket is tartalmazó) jellemzése. A hősök külső jellemzésének és a munkafolyamatok leírásának mikéntje. A párbeszéd szerepe az elbeszélő műben.

szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); el tudja mondani a hallott vagy olvasott szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); párbeszédet szerkeszt megadott témára és terjedelemben

Íráskészségfejlesztés Anyaggyűjtés elbeszélő közlésfajú szöveghez.

fogalmazásokat alkot (szóban és írásban) a programban megjelölt témakörben;

Az anyag rendszerezése.

elkészíti saját fogalmazványának egyszerű vagy részletes vázlatát;

Részletes vázlat készítése önálló elbeszélő jellegű szöveg alkotásához. A szöveg megalkotása.

el tudja mondani a hallott vagy olvasott szöveg részletes vagy vázlatos tartalmát önmaga összeállította egyszerű és részletes vázlat alapján (szóban és írásban); ki tudja választani a mű témájának és stílusának megfelelő nyelvi eszközöket;

A nyelvtan tárgyköre (60 óra) Ismétlés A magyar szófaji rendszer. (4 óra) A névszókról (a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás) a névelőről, a névutóról tanultak ismétlése.

ismerje a magyar szófaji rendszer struktúráját, a szófaji csoportok közötti összefüggéseket; ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a főnévről, melléknévről, számnévről, névmásokról, névelőről, névutóról tanult nyelvtani ismereteket; ismerje fel mondat- és szövegkörnyezetben a tanult szófajokat; legyen tisztában a névszókkal kapcsolatos helyesírási tudnivalókkal, tudja azokat alkalmazni;

Az ige (3 óra)

tudja meghatározni az ige jelentéstani,

Az ige fogalma, jelentése, kérdései.

alaktani és mondattani sajátosságait;

A cselekvés, történés létezés kifejezése igékkel.

tudja felsorolni azokat a kérdéseket, fogalmi, jelentésbeli sajátosságokat, amelyek alapján az ige felismerhető, elkülöníthető más szófajoktól;

Az ige mondatrészi szerepe. Az ige más szófaj szerepében.

ismerje fel a mondat-, illetve szövegkörnyezetben az igét; tudjon mondatokat, szöveget szerkeszteni a megadott igékkel;

Az ige fajai (6 óra) - Az ige fajai a cselekvő és a cselekvés kölcsönös viszonya szerint: a cselekvő, műveltető, szenvedő, visszaható és ható igék. Képzőik. - Az ige fajai a cselekvés irányulása szerint: A tárgyas és a tárgyatlan igék. - Az ige fajai a cselekvés, történés minősége szerint: a tartós: folyamatos és gyakorító; és a pillanatnyi cselekvést kifejező: kezdő, mozzanatos és befejezett igék.

A tanuló: értse és tudatosítsa az igék csoportosításának három különböző szempontját: a cselekvő és a cselekvés viszonya; a cselekvés irányulása; a cselekvés, történés minősége szerint; ismerje fel a jelentésbeli és alaktani ismertetőjegyek alapján a cselekvő, műveltető, szenvedő, visszaható és a ható igéket; tudatosan alkalmazza a különböző igefajtákat mondat- és szövegkörnyezetben; érzékelje a különböző igefajták hangulati és stílusértékét.

Az igetövek (2 óra) Az egyalakú igetövek A többalakú igetövek Helyesírási tudnivalók

A tanuló:

A különböző tőtípusok váltakozása az igealakokban

tudja megkülönbözteti a gyakorlatban a különböző igetőtípusokat, tudja meghatározni tetszés szerinti ige tőtípusát;

Az elavult (archaikus) tövek (pl. hí, ví, jő, búvik).

értelmezze az egy- és a többalakú igetövek fogalmát;

ismerje és alkalmazza a gyakorlatban a különböző tőváltozatokat; ismerje a szótári (szabad) tő és a nem szótári (kötött) tő fogalmát, a tőváltozatok alapján tudja megállapítani bármely igéről, milyen típusba tartozik;

Az igeképzés (4 óra)

ismerje az igeképzők és az igeképzés

Igeképzés igetövekből és névszótövekből.. Az igéhez járuló és a névszóhoz járuló igeképzők.

fogalmát;

Az igemódok (3 óra) Az igemódok nyelvtani jelentése.

A tanuló ismerje a kijelentő, feltételes és felszólító igemódokat, értelmezze az igemódok fogalmát;

Az igemódok: a kijelentő, a feltételes, a felszólító mód.

biztonsággal alkalmazza a helyesírási tudnivalókat a gyakorlatban.

tudja megkülönböztetni az igemódokat a gyakorlatban; tudja helyesen alkalmazni szóbeli szövegalkotásban, alkalmazza helyesírását

Az igeidők (3 óra)

értelmezze az igeidők fogalmát;

Az igeidők nyelvtani jelentése

ismerje az igemódok és az igeidők közötti összefüggéseket;

Az igeidők: a jelen, a múlt és a jövő idő. Az igeidők jelei.

ismerje fel és tudatosítsa, hogy az igéhez járuló jelek egyszerre fejezik ki az igealak módját és idejét; ismerje fel és tudja alkalmazni a gyakorlatban valamennyi mód és időjelet;

Az ige száma és személye (2 óra) Nyelvtani kifejezésük eszközei: az igei személyragok. Helyesírási tudnivalók Az igei jelek helyes használata. Nyelvművelés A feltételes mód jelének helyes használata (nákolás). A kijelentő és a felszólító módú alakok helyes használata a -t végű igék esetében

tudatosítsa az ige jelentése az alanyhoz való viszonyán kívül a nyelvtani tárgyhoz való viszonyulást is kifejezheti; értelmezze és tudja megkülönböztetni a gyakorlatban az alanyi és tárgyas ragozású igealakokat; tudatosítsa, hogy – a kivételes, átvitt értelmű eseteket leszámítva – a tárgyatlan igéknek csak alanyi ragozásuk lehet, a tárgyas igéknek pedig alanyi és tárgyas ragozásuk egyaránt van;

Az igeragozás (5 óra)

A tanuló:

Az igei személyragok.

Ismerje az általános és a határozott ragozást,

Az igeragok jelentése.

Ismerje fel az alanyi és tárgyas igeragokat,

Az alanyi és tárgyas igeragok.

ismerje, értse az ikes ige fogalmát;

Az igealakok szerkezete: (szótől+jel+személyrag). 1. Az alanyi ragozás Az alanyi igeragok rendszere, nyelvtani jelentésük. Az ikes igék ragozása. Igeragozás minden módban és időben. 2. A tárgyas ragozás A tárgyas igeragok, nyelvtani jelentésük. Tárgyas igeragozás minden módban és időben. Az ikes igék ragozása (1 óra) Az ikes igék sajátos személyragjai. Az ikes igeragozás kialakulásának története, a körülötte kialakult viták. Az ikes ragozás jelenlegi formái: állandó, felemás és változó ikes igék. A nyelvtudomány mai álláspontja az ikes ragozásról. Az igekötő (2 óra) Az igekötő fogalma, szerepe, kapcsolata az igével, helyesírása Az igekötők funkciója Az igekötős igék helyesírása (egyenes, fordított, megszakított szórend esetén), összefüggése az értelmi hangsúllyal.

tudatosítsa a különbségeket ezen igék ragozásában tudatosítsa a helyes használatukat az élőbeszédben

A tanuló: tudja meghatározni az igekötő fogalmát, nyelvi szerepét, jelentésmódosító funkcióit ismerje a leggyakrabban használt igekötőket; ismerje és a készség szintjén tudatosan alkalmazza az igekötős igék helyesírásának alapvető szabályait

Az igekötős igék felszólító módú alakjai.

Az ige helyesírása (2 óra)

A tanuló

A szóelemzés elvének érvényesülése az igealakok helyesírásában.

ismerje az írásban jelült teljes hasonulást, tudja megkülönböztetni a alakváltoztató igéket, ismerje az igekötős igék helyesírását

Mássalhangzó-változások a igealakokban. Az írásban nem jelölt hasonulások és összeolvadások.

Az igenevek (4 óra) Az igenevek fajai. A főnévi, melléknévi és határozói igenevek. Jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságaik. Az igenevek képzői. 1. A főnévi igenév (infinitivus), jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságai. Személyragozása. 2. A melléknévi igenév jelentéstani, alaktani és mondattani sajátosságai. A folyamatos, befejezett és beálló történésű melléknévi igenevek és képzők. Az aktív és passzív melléknévi igenévi jelentés. A melléknévi igenévképzők helyesírása. A fokozott melléknévi igenévi alakok.

A tanuló: értse és tudatosítsa az igenév fogalmát, a kettős szófajú eredetét ismerje fel az igenevek jelentésbeli sajátosságát, tudja, hogy az igenevek fajait jellegzetes képzőjük, kérdésük és mondatbeli szerepük határozza meg; ismerje a főnévi igenév kérdését, képzőjét, személyragozásának szabályait, mondatrészi szerepét; ismerje fel és tudja használni a főnévi igenevet a mondat- és szövegkörnyezetben; legyen tisztában a melléknévi igenév nyelvtani sajátosságaival, ismereteit tudja alkalmazni a gyakorlatban; A melléknévi igenévképzők helyesírása.

3. A határozói igenév, jelentéstani, A fokozott melléknévi igenévi alakok alaktani és mondattani sajátosságai. A határozói ige-név képzői. A határozószók (4 óra)

A tanuló:

A határozószók fogalma, alaktani sajátosságai, mondatrészi szerepe. A határozószók fajai:

tudja megnevezni a határozószók jelentésbeli, alaktani és mondattani ismérveit;

1. A valóságos hely-, idő- és a módhatározószók.

ismerje fel a határozószókat mondat- és szövegkörnyezetben;

2. A névmási határozószók (mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan, általános).

tudja megkülönböztetni a határozószókat a ragos névszóktól, illetve a névutóktól és az elváló igekötőktől;

A határozók fokozása.

ismerje a határozószók fajait;

A határozószók keletkezése.

tudja alkalmazni a határozószókat mondat-, illetve szövegalkotáskor;

A határozószók helyesírása.

értse az irányhármasság elvét a határozószók rendszerében; ismerje a névmási határozószók fajait,

Az irányhármasság elve a határozószók rendszerében.

használatuk szabályait; ismerje az összetett határozószók helyesírási szabályait; ismerje és alkalmazza helyesen a kétféle helyesírású alakváltozatokat (lenn – lent);

A kötőszók (1 óra)

ismerje a fokozható határozószókat, tudja használni helyes alakjaikat. A tanuló:

A kötőszó fogalma. Nyelvtani szerepe, morfológiai-mondattani jellemzői.

ismerje fel, különböztesse meg a kötőszókat funkciójuk szerint;

A kötőszók fajai:

tudja csoportosítani a kötőszókat szerepük, szerkezetük, használatuk módja szerint;

1. mellérendelő kötőszók: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó; 2. alárendelő kötőszók; a hogy kötőszó; a sajátos jelentéstartalmú: feltételes, hasonlító és megengedő kötőszók. A vonatkozó névmási kötőszók. A módosítószók (1 óra) A módosítószó fogalma, nyelvtani szerepe. A módosítószók fajai: bizonyosságot, bizonytalanságot kifejezők; kérdő, tagadó, mértéksokalló, mértékkevesellő, óhajtó módosítószók. A módosítószók önálló mondatként és mondatrészek mellet.

alkalmazza a gyakorlatban a kötőszók megfelelő fajtáit; ismerje és alkalmazza a kötőszókkal kapcsolatos központozási szabályokat; tudja megkülönböztetni, hogy a kötőszók mondatrészeket vagy tagmondatokat kötneke össze. A tanuló: határozza meg és értelmezze a módosítószó fogalmát és szerepét a mondatban; ismerje a módosítószók fajait; alkalmazza helyesen a módosítószókat a mondatokban és önálló mondatként; ismerje és alkalmazza a módosítószók helyesírásának szabályait.

Az -e kérdőszó helyes használata és helyesírása. Az indulatszók (1 óra)

A tanuló:

Az indulatszó fogalma, fajai: érzelemkifejező, akaratnyilvánító és hangutánzó indulatszók.

ismerje az indulatszó fogalmát, sajátosságait, funkcióját, fajait; tudja felismerni és helyesen használni az indulatszókat;

Indulatszók az igeképzésben.

Tantárgyak közötti kapcsolat

ismerje és alkalmazza a velük kapcsolatos helyesírási tudnivalókat; ismerje a központozás szabályait.

A kötőszók, a módosítószók és az indulatszók szerepe a szépirodalmi és a beszélt nyelvi stílusokban (stilisztika). Hasonlóságok és eltérések a kötőszókkal, módosítószókkal és az indulatszókkal kapcsolatos központozás szabályaiban a magyar és az ukrán nyelvben (ukrán nyelv). A szóalkotás módjai (6 óra)

A tanuló:

A szóképzés

értelmezze a szóalkotás különböző módjait és tudja őket alkalmazni a gyakorlatban;

Névszóképzés és igeképzés. A szóösszetétel Szerves (mellérendelő és alárendelő) és szervetlen szóösszetételek. A ragszilárdulás A határozószók kialakulása. A szóelvonás A szórövidülés A szóvegyülés A szóösszevonás és a betűszók (mozaikszók).

tudatosítsa, hogy melyek az elterjedtebb és melyek a ritkább, kevésbé produktív szóalkotási módok; alkalmazza helyesen a szóelemzés elvét a helyesírásban; ismerje a mellé- és alárendelő szóösszetételt, a helyesírási tudnivalókat velük kapcsolatban; különböztesse meg a ragszilárdulásos határozószókat az azonos névszói alakoktól; ismerje és alkalmazza a mozaikszók toldalékolásának szabályait.

A magyar helyesírás alapelvei (6 óra)

A tanuló:

A magyar helyesírás kialakulása.

értelmezze és ismerje a magyar írás és helyesírás fő jellemzőit

Helyesírásunk alapelvei. A kiejtés szerinti írásmód. A szóelemző írásmód.

ismerje a helyesírás kialakulásának, történetének fontosabb korszakait, fordulópontjait

A hagyományos írásmód.

ismerje a magyar helyesírás 4 fő alapelvét

Az egyszerűsítő írásmód.

ismerje a 4 alapelv legfontosabb eseteit tudja írásban alkalmazni a készség szintjén a helyesírási tudnivalókat Szociokulturális tárgykör

A nemzeti kultúra jellemző vonásai, ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, egyéniségei. ünnepeket, A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait tanulságai, nemzeti jellege. Gyakorlati írányvonal Az általános oktatási alkotói készségek alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása.

17 tartalék óra: 5 – összefoglalő óra 5 – ellenőrző dolgozat 5 – elemzés, javítás 2 – a tanár belátasa szerint

alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban.

Magyar nyelv 8. osztály (70 óra, heti 2 óra, 12 tartalék óra) Az oktatandó tananyag

A tanulókkal kapcsolatos állami követelmények

A beszéd tárgyköre (8 óra) A szöveg szerkezete

A tanuló

A szöveg mint tartalmi és szerkezeti egység, mint szerkezetek szerkezete. A szöveg összetevői. A mikroszerkezet (bekezdés, mondattömb, tételmondat) és makroszerkezet (bevezetés, kifejtés, fejezetek befejezés).

megérti és megjegyzi a hallottak, olvasottakat; következtetéseket von le;

kifejti saját véleményét a hallottakról, A címadás. A cím funkciója és fajai olvasottakról; (tematikus cím, kiragadott cím). A bevezetés és funkciója (a téma megnevezése, megindoklása, az érdeklődés felkeltése, a címzett érzelmi hangolása). A téma kifejtése (tárgyalás), ennek természetes (következetes, sorrend szerinti) és mesterséges (megbontott) rendje. A befejezés és funkciója (összefoglalás, összegzés, következtetések, érzelmi hangolás). Beszédkészségfejlesztés Különböző típusú, stílusú szövegek kifejező olvasása.

műfajú kifejezően olvas különböző típusú, stílusú és műfajú szövegeket a helyes ejtési és hanglejtési normák megtartásával; Tartalom-elmondás (részletes vázlat alapján). Elbeszélő, leíró és értekező szövegek elmondja a hallott vagy olvasott szöveg tartalmának részletes, rövid és válogató tartalmát önállóan készített rövid és részletes elmondása és leírása. vázlat alapján röviden, részletesen és válogatva; Íráskészségfejlesztés

és

és párbeszédet szerkeszt megadott terjedelemben megadott szituáció alapján, maga választotta téma alapján, alkalmazva a Fogalmazás (részletes vázlat alapján: társalgás fenntartására, beszédműveket alkot (a programban bevezetés, tárgyalás, befejezés). meghatározott témakörben), önállóan Értekező szöveg alkotása (szóban és írásban) összeállított részletes vázlat alapján; társadalmi és erkölcsi-etikai témákra megválasztja a beszédhelyzetnek és a (publicisztikai stílusban). témának megfelelő stílust; Elbeszélő szöveg alkotása (szóban és írásban) hallottak vagy olvasottak alapján használja a különböző közlésfajtákat; Párbeszédszerkesztés szituáció alapján.

megadott

téma

(keretesen). Leíró szöveg szerkesztése (helység, történelmi és kulturális műemlékek) saját megfigyelés, benyomások és képek alapján. A nyelvtan tárgyköre (50 óra) Ismétlés (2 óra)

ismerje a magyar nyelv szófaji rendszerét;

A szófajokról tanultak összefoglalása.

értse a viszonyszók nyelvi szerepét;

A magyar nyelv szófaji rendszere.

értse az egyes szófaji csoportok közötti összefüggéseket és különbségeket;

A szófajok rendszerezése. Mondattan (2 óra)

ismerje fel a szövegben a szófajokat. A tanuló:

A mondat fogalma. A mondat mint megnyilatkozás, mint a beszéd, a nyelvi kommunikáció legkisebb, alkalmi, nyelvtanilag megszerkesztett egysége. Függősége a szituációtól, a szövegkörnyezettől.

értse a mondat fogalmát, alkalmi, nyelvi jellegét;

A mondat nyelvtani kifejező eszközei. A mondat valóságtartalma.

értse a hangejtésnek mint a mondat zenei lezártságának szerepét.

ismerje a mondat nyelvtani megszerkesztettségének eszközeit; tudja meghatározni a mondatot;

A mondat meghatározása. A mondattan tárgya és feladata. A mondat fajai (5 óra)

A tanuló:

A mondatok osztályozási szempontjai és fajai.

tudja meghatározni a mondatok faját a tanult négy szempont szerint;

1. A beszélő szándéka, a megnyilatkozás

ismerje fel az egyes mondatfajták jellemző

indítéka szerint: kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító, kérdő mondat; jellemző nyelvtani kifejező eszközeik.

nyelvtani kifejező eszközeit;

2. Logikai tartalmuk minősége szerint: állító és tagadó, tiltó mondat.

ismerje fel a funkcióváltó mondatokat;

3. Tagolódásuk szerint: tagolatlan, illetőleg tagolt teljes (tő- és bővített mondat), hiányos mondat.

használja helyesen az -e kérdő módosítószót;

tudja önállóan megszerkeszteni a kívánt mondatfajtát.

4. Szerkezetük szerint: egyszerű, összetett és többszörösen összetett mondat. A mondatfajták szerepváltása. A szószerkezet (7 óra)

A tanuló:

A szószerkezet fogalma. A szószerkezet mint alkalmi szókapcsolat; elhatárolása az állandó szókapcsolatoktól.

ismerje a szószerkezet fogalmát;

A szószerkezet tagjainak szófaja; nyelvtani megformáltsága. A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége.

értse a különbséget szószerkezet és szókapcsolat között;

A szószerkezet fajai: 1. Az alanyi–állítmányi szószerkezet mint a mondat nyelvtani alapja. Nyelvtani megformáltsága. Azonosítathatatlansága a mondattal. 2. Az alárendelő szószerkezet; nyelvtani megformáltsága, fajai:  alanyos;  tárgyas;  határozós;  jelzős. 3. a mellérendelő szószerkezet: nyelvtani megformáltságának eszközei; fajai:  kapcsolatos;  választó;  ellentétes;  következtető;  magyarázó. Az összetett szószerkezetek legegyszerűbb

értse a szószerkezet alkalmi jellegét;

ismerje fel a szószerkezet nyelvtani megformálásának eszközeit; ismerje a szószerkezet fajait; indokolja meg az alanyi–állítmányi szószerkezet és a mondat közötti különbséget; ismerje fel a rejtett szószerkezetet; tudja ábrázolni az egyszerű és az összetett szószerkezetfajtákat; határozza meg a szószerkezettagok szófaját; értse, hogy miért csak fogalomszó lehet önálló szószerkezettag; tudjon szószerkezetet alkotni a megadott minta vagy ábra alapján.

típusai:  szószerkezetsor;  szószerkezetbokor;  szószerkezetlánc. A rejtett vagy kihagyásos szószerkezet. Az egyszerű mondat belső szerkezete

A tanuló:

(10 óra)

ismerje az alanyi–állítmányi szószerkezet fontos szerepét a mondat szerkezetében;

Az alanyi-állítmányi szószerkezet mint a mondat nyelvtani alapja. Tagjainak bővíthetősége. Az alanyi és az állítmányi rész. A mondat mint egy paradigmarendszer tagja. A mondat fő részei Az állítmány

értse, hogy annak két tagja a mondat két sarka, amelyeken keresztül a bővítmények bekapcsolódnak a mondatba; ismerje fel a mondatban az alanyi és az állítmányi részt; tudja bővíteni a magadott tőmondatot;

ismerje az állítmány fogalmát, fajait, Fogalma, funkciója, szófaja, nyelvtani alakja. kifejezésmódját; Az állítmány modalitása: módja, ideje, száma és személye. Az állítmány fajai: értse az állítmány modalitását; 1. Az igei állítmány és jelentései. 2. A névszói és névszói-igei állítmány. Szófaja, kifejezésmódja. A kapcsolóigék nyelvtani szerepe. A névszói és névszói-igei állítmány mint egy egységes paradigmasor tagjai. A főnévi igenévi állítmány. A kettős állítmány. Az állítmány elmaradása.

értse, hogy a névszói és névszói-igei állítmány egységes ragozási sort képez; értse a kapcsolóige szerepét; kérdések alapján ismerje fel a mondat állítmányát; tudjon mondatot szerkeszteni a megadott típusú és modalitású állítmánnyal; ismerje az állítmány elmaradásának stilisztikai szerepét;

Az alany Fogalma, kifejezésmódja, (szófaja) nyelvtani alakja. Az alany kitétele vagy odaértése, elmaradásának esetei. Az alany fajai:

ismerje az alany fogalmát, faját, kifejezésmódját;

1. A határozott alany (kitett és odaértett).

értse az alany főnévi jellegét;

2. A határozatlan alany (kitett és odaértett). 3. Az általános alany (kitett és odaértett). A kettős alany.

ismerje fel az odaértett alany faját is; indokolja meg az alany elmaradásának eseteit;

Az alanytalan mondatok. Az állítmány egyeztetése az alannyal. A számbeli egyeztetés szabályai.

különböztesse meg a határozatlan és az általános alanyt, ha az nincs kifejezve;

A személybeli egyeztetés szabályai.

tudjon mondatot alkotni a megadott típusú és szófajú alannyal;

A névszói-igei állítmány tagjainak egyeztetése.

ismerje és alkalmazza a gyakorlatban az egyeztetés szabályait, megindokolva azt konkrét esetben.

Tantárgyon belüli kapcsolatok Szófajtan. Az alany főnévi jellege, főnévisége. Az állítmány igei jellege (módja, ideje, száma, személye van). A főnevesülés mint az alanyi funkció feltétele. Stilisztika. Az állítmány elhagyásának stilisztikai szerepe. Nyelvművelés és nyelvkultúra. Az alany és az állítmány egyeztetési szabályainak megtartása. Tantárgyak közötti kapcsolatok Határozószói állítmány hiánya a magyarban, megléte az ukránban. Az alany kitétele az ukránban, elmaradása a magyarban, ennek nyelvtani megindokolása. Különbségek az alany és állítmány egyeztetésében (ukrán nyelv). A mondat bővítő részei (4 óra)

A tanuló:

A tárgy

ismerje a tárgy fogalmát;

A tárgy fogalma. A tárgy mint a tárgyas szószerkezet alárendelt tagja. A fölérendelt

ismerje fel a mondatban a tárgyat, határozza

tag szófaja (tárgyas ige vagy annak bármilyen igeneve).

meg annak faját és szófaját; különböztesse meg a kettős tárgyat az alárendelt tárgytól;

A tárgy fajai: 1. az iránytárgy;

indokolja meg a tárgyas alakot tartalmazó szó értékű szerkezetek egy mondatrészként való elemzésének okát;

2. az eredménytárgy; 3. a határozói értékű tárgy.

különböztesse meg a határozott tárgyat a határozatlantól;

A tárgy szófaja. Az alárendelt tárgy. A kettős tárgy. A tárgy jelölt vagy jelöletlen volta. A tárgy határozottsága vagy határozatlansága. A tárgy határozottságának esetei. A tárgy érintkezése a határozókkal (várja a vonatot – vár a vonatra). Nyelvhelyesség és nyelvkultúra. A tárgyrag kétszeri kitételének kerülése. A tárgyat tartalmazó terpeszkedő kifejezések (gyanút táplál, beszélgetést folytat stb.) kerülése.

értse az állítmányi ige ragozásának függőségét a tárgy határozott vagy határozatlan voltától; tudja tárggyal bővíteni a mondat állítmányát vagy bármely mondatrészként szereplő igenevét; értse a nyelvtani tárgy különbözőségét a magyar és az ukrán nyelvben.

A személynévmás normatív tárgyas alakjai. Tárgyak közötti kapcsolatok A tárgy különbözősége a magyar és az ukrán nyelvben. Az ukrán függő tárgy magyar nyelvtani megfelelője (ukrán nyelv). A határozó (8 óra)

A tanuló:

A határozó fogalma, kifejezésmódja, ismerje és ismerje fel a határozók fajait; szófaja. A határozós szószerkezet; alaptagjának mondatbeli szerepe, alárendelt ismerje az egyes határozók jellemező ragjait és névutóit; tagjának nyelvtani megformáltsága. Az irányhármasság rendszerében.

a

határozók értse a határozói jelentés komplexitását;

A határozók osztályozása. A szabad és a kötött határozók. A határozói jelentés komplexitása.

különböztesse meg a szabad határozókat a kötött határozóktól (vonzatoktól); értse a vonzatok kötöttségét;

lexikai

és

ismerje fel a mondatban határozókat;

alaktani

1. A helyhatározó Fogalma, kifejezésmódja. A ragos helyhatározó. A bel- és a külviszonyragok használata, különös tekintettel a helységnevekre. A névutós és határozószókkal kifejezett helyhatározó. 2. Az időhatározó Fogalma, kifejezésmódja. Ragjai, névutói, határozószói. A feltételes időhatározó. 3. A módféle határozók A mód-, fok-, eszköz-, ok- és célhatározók. Fogalmuk, kifejezésmódjuk: jellemző ragjaik, névutóik, határozószóik. 2. Az állapotféle határozók Az állapot-, körülmény-, tekintet-, társ-, eredet-, eredmény- és részeshatározók. Fogalmuk, kifejezésmódjuk. Jellemző ragjaik, névutóik, határozószóik.

tudjon mondatot alkotni a megadott fajú és kifejezésmódú határozókkal; értse a konkrét és az elvontabb határozók irányhármasságát és tudja azt meghatározni a kifejező eszközök alapján; használja helyesen a belkülviszonyragokat a helységnevekkel;

és

ne tévessze a miatt és a végett névutót; kerülje a fölösleges névutóhasználatot; ismerje a határozó ragjainak és névutóinak poliszémiáját; különböztesse meg a -stul, -stül ragot az -s képzős melléknevek -tól, -től ragos alakjától; ismerje fel a -val, -vel és -vá, -vé ragokat a hasonult alakokban; ismerje fel a ragtalan névszókkal kifejezett határozókat; értse a hátravetett határozók jelzői szerepét;

értse a határozók halmozása (egymás mellé 3. Az állandó határozók (vonzatok) Fogalmuk, jelentésbeli sajátosságuk. Lexikai kerülő több, különböző fajú határozó) és halmozott határozó közötti különbséget. és alaktani kötöttségük. Az igei és névszói, a ragos és névutós, a tiszta és komplex vonzatok. A középfok melletti hasonlító határozó. A jelző (4 óra) A jelző fogalma, nyelvi szerepe. A jelzős szószerkezet névszói jellege, tagjainak szófaja, a jelzett szó mondatrészi szerepe. A jelzős szerkezet szórendje, hangsúlyviszonyai. A nyelvtani egyeztetés hiánya vagy megléte a jelzős szerkezetben. A jelző fajai. Kérdései. 1. A minőségjelző

A tanuló: ismerje a jelző fogalmát, nyelvi szerepét és fajait; értse a jelzős szerkezet nominatív jellegét; ismerje fel a mondatban a jelzős szerkezeteket értse az értelmező jelző szerepét, helyesírási vonatkozásait;

Fogalma, kifejezésmódja (szófaja). Fajai: – – –

a minősítő jelző; a megkülönböztető jelző; a kijelölő jelző.

2. A mennyiégjelző Fogalma, kifejezésmódja.

ismerje a birtokos jelző ragja kitételének és elhagyásának szabályait; különböztesse meg az egymás mellé kerülő jelzőket a halmozott jelzőktől; ismerje és alkalmazza saját nyelvhasználatában a jelzők gazdag stílusárnyaló szerepét;

3. A birtokos jelző

válassza a legmegfelelőbbet a lehetséges szinonimák közül;

Fogalma, kifejezésmódja. A birtokos jelzős szerkezet alaki sajátossága, a jelző szórendi helye. A -nak, -nek rag kitételének és elmaradásának esetei.

kerülje nyelvhasználatában a divatos, felkapott, elkoptatott jelzőket;

4. Az értelmező jelző Fogalma. Az értelmezős szerkezet sajátosságai: szórendje, hangsúlya, egyeztetése, szünetviszonyai. Fajai: –

a minőség-, mennyiség- és birtokos jelzői értelmező; – az azonosító értelmező jelző. Az egy jelzett szóhoz kapcsolódó különböző jelzők sorrendje.

A halmozott mondatrész (3 óra) A halmozott mondatrész: a mellérendelő szószerkezet. Mondatrészi szerepe. Fajai: 1. A párhuzamos (többtagú) halmozott mondatrész: fogalma, a tagok közötti viszony (kapcsolatos, ellentétes, választó), mondatrészi szerepük (bármilyen mondatrész). Jellemző kötőszóik. 2. A nem párhuzamos (nem többtagú) halmozott mondatrész. Fogalma, tagjainak viszonya (következtető, magyarázó, megszorító), mondatrészi szerepe (rendszerint csak

értse a jelzős szerkezetek lexikalizálódásának jelenségét; értse a jelzős szerkezet és a jelzős szóösszetétel különbségét (meleg ágy – melegágy, kis asszony – kisasszony, tíz perc – tízperc, a falu vége – faluvég stb.) ismerje az ez, az névmási jelzők egyeztetésének szabályát, különböztesse meg a névutós névmást (ez után) a határozószótól (ezután). ismerje fel a jelzők stilisztikai szerepét a szépirodalmi művekben. A tanuló: értse a mellérendelő szószerkezet halmozott mondatrész jellegét (tagjai azonos mondatrészi szerepűek); tegyen különbséget kölcsönös viszonyú (többtagú, párhuzamos) halmozott mondatrész (kapcsolatos, ellentétes, választó) és nem kölcsönös viszonyú (következtető, magyarázó, megszorító utótagú) halmozott mondatrész között; ismerje a halmozott mondatrészre vonatkozó központozási szabályokat; ismerje fel a kötőszó alapján a halmozott

bővítmények), kötőszóik.

mondatrész fajait.

Írásjelek a halmozott mondatrész tagjai között. A szervetlen mondatrészletek (2 óra)

A tanuló:

1. A megszólítás

ismerje a megszólítás nyelvi szerepét;

Fogalma, nyelvi funkciója, szórendi helye, helyesírása.

ismerje fel a mondatban a megszólítást;

2. A közbevetés Fogalma, nyelvi szerepe, helyesírása, intonálása.

tudja helyesen alkalmazni az írásjeleket a megszólításnál; ismerje a közbevetés nyelvi szerepét;

Tantárgyak közötti kapcsolatok

különböztesse meg a közbevetett mondatot a tagmondattól;

A megszólítás szerepe a szépirodalmi művekben (irodalom).

használja helyesen az írásjeleket a közbevetésnél.

A közbevetés a magyar nyelvben és az ukránban (ukrán nyelv). Szociokulturális tárgykör A nemzeti kultúra jellemző vonásai, ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, egyéniségei. ünnepeket, A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait tanulságai, nemzeti jellege. Gyakorlati írányvonal Az általános oktatási alkotói készségek alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása.

alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban.

Magyar nyelv 9. osztály (70 óra, heti 2 óra, 12 tartalék óra) Az oktatandó tananyag

A tanulókkal kapcsolatos állami követelmények

A beszéd tárgyköre (8 óra) Beszéd és a nyelv A beszéd és az írás Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása Beszédkészségfejlesztés

A z írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása

A megszólalástól a felolvasásig A beszédtechnika alapjai. A mondat és szövegfonetikai eszközök.

Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet kifejező előadása a verbális kifejezés eszközeivel

Hogyan olvassunk fel? Feladatok, olvasási gyakorlatok A beszédet kísérő nem nyelvi jelek

Az emberi érzelmeket ,viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ismerete.

A nem nyelvi jelek típusai. Íráskészségfejlesztés A szöveg szerkezetéről tanultak ismétlése A szövegalkotás előkészítése, a gyűjtőmunka. A szöveg megalkotása. Szövegértés, szövegalkotás A szövegtípusok Az elbeszélő, leíró és értekező szöveg. Az elbeszélő szöveg szerkezete, sajátosságai. A leíró szöveg szerkezete, közlésmódja, különböző szempontok a leírásban. Az érvelő szöveg logikai, nyelvi eszközei, műfajai. Vita jellegű szöveg szerkesztése.

Ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával. A történet kifejtése mindhárom közlésformában. A hallott, olvasott szöveg elmondása és leírása. Következtetés levonása. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás. Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett.

Tantárgyak közötti kapcsolat Párbeszéd az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában. (irodalom, történelem, földrajz) A nyelvtan tárgyköre (50 óra) Ismétlés (4 óra) Hangtani és jelentéstani ismeretek. Szófajtani és alaktani ismeretek. Mondattani ismeretek. Az egyszerű mondat. A mondatrészek:az állítmány, az alany, a bővítmények.

A mondat mibenléte, fajtái. A mondatrészek és a szintagmák. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismerek.

Az összetett mondat (2 óra) Az összetett mondat fogalma Egyszerű vagy összetett mondat. Két vagy több alanyi-állítmányi szószerkezet. a mondat szerkezetében. A tagmondatok közötti kapcsolat. Kötőszó a tagmondatok között. Az összetett mondatok osztályozása.

Az alá- és mellérendelő összetett mondat közti különbség felismerése a mondat szerkezetében, tartalmában.

A mellérendelő összetett mondat (5 óra) A tanuló A mellérendelő összetett mondat fogalma. A mellérendelő összetett mondat fajtái: a kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető és magyarázó összetett mondatok..Írásjelek az összetett mondatokban. Mondatvégi írásjelek, tagmondatok közti írásjelek. A többszörösen összetett mondat, annak ábrázolása. Az alárendelő összetett mondat (16 óra) Az alárendelő összetett mondatok fajtái. Az állítmányi, alanyi, tárgyi mellékmondat. A határozói alárendelő összetett mondatok fajtái. A jelzői alárendelő összetett mondatok. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok .Az idézés. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok. A mondatrend. Írásjelek az alárendelő összetett mondatokban.

ismerje a mellérendelő összetett mondat tagmondatai közötti tartalmi és szerkezeti összefüggés felismerését, tudja a magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása.

Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének , a szintagmák szerkezetének és jelentésének felismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. Az idézés írásmódjának helyes alkalmazása.

A többszörösen összetett mondat (5 óra)

A tanuló:

A mellérendelő többszörösen összetett mondat.

ismerje a többszörösen összetett mondat

Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat. Legegyszerűbb típusaik. Központozás. A körmondat és fajai.

legegyszerűbb típusainak szerkezetét; értse a tagmondatok közötti viszonyt; tudja ábrázolni a tagmondatok összefüggését;

ismerje a körmondatot, annak fajait, azok nyelvi-stilisztikai szerepét. Tantárgyak közötti kapcsolat Az alá-és mellérendelő mondatok sajátosságai az ukrán nyelvben A stílusról tanultak összefoglalása (8 óra) A társalgási, szépirodalmi publicisztikai, hivatali stílus jellemző sajátosságai, műfajai. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: kérvén, önéletrajz, tartalmi és formai követelményei. A tudományos stílus műfajai: a jegyzet, a referátum. A magyar nyelv történetének korszakai (10 óra) A magyar nyelv eredete. A finnugor nyelvrokonság. Híres magyarok, akik nyelvrokonainkat keresték. A magyar szókincs eredete. Az eredeti szókincs, finnugor és ugor elemek szókincsünkben. Az ismeretlen eredetű szavak. Az idegen elemek, az idegen szavak használata. A magyar nyelv történetének korszakai. A magyar írásbeliség kezdete, a szórványemlékek, szövegemlékek, kódexek. Az írott és nyomtatott szövegemlékek. A halotti Beszéd és Könyörgés. Az Ómagyar Mária-siralom. Nyelvünk hangváltozásai. A nyelvtani rendszer változásai. Az írott magyar nyelv egységesülésének kezdete. A magyar irodalmi és köznyelv kialakulása. .A nyelvújítás. A nyelvújítás eredményei.

Különböző műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A hátköznapi és irodalmi kommunikáció sajátosságának megfigyelése. A nép és a nyelv fejlődése közötti kapcsolat felismerése. A magyar nyelv rokonságának, a nyelvemlékek, nyelvtörténeti jelenségek ismerése. Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól. Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek szerkezetének összehasonlítására.

Szociokulturális tárgykör A nemzeti kultúra jellemző vonásai, hagymányai, ünnepei, kiemelkedő egyéniségei. A magyar nemzet szimbólumai, a nemzet tárgyi és szellemi kultúrája, erkölcsi értékei. Kiemelkedő népköltészti alkotások, ezek tanulságai, nemzeti jellege.

ismerje a nemzeti kultúra jellemző vonásait, tartsa tiszteletbe a nemzeti hagyományokat, ünnepeket, tisztelje a nemzet kiemelkedő nagyjait, tartsa tiszteletbe a nemzeti szimbólumokat, szellemin értékeit, nemköltészeti alkotásait

Gyakorlati írányvonal Az általános oktatási alkotói készségek alapjai és gyakorlati elsajátitása. Együttműködési és kommunikációs stratégiák megvalósítása.

alkalmazza a alkotói készségeket a tanulás folyamatában, tudja használni az együttműködési és kommunikációs stratégiákat agyakorlatban.