Melléklet a „Közteleit" 1901. évi 27-ik (986.) számnlioz. 27. SZÁM 11 IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Románia gazdasági helyzetéről, termeléséről, kiviteléről és beviteléről, különös tekintettel Magyarországra. (A ni. kir. földmivelésiigyi miniszter bukaresti s aktudósitójának jelentése alapján. Románia, ugy az ország kiterjedése és lakosság száma, mely ugyan európai Törökország által tulhaladtatik, '• mint különösen monarchiánkkal való ki- és beviteli forgalmának kiterjedése által hazánkra nézve nagy fontossággal bir, mihez még hozzájárul a közvetlen szomszédság ős az a körülmény, hogy határaink délkeleti részét mintegy körülövezi s hogy legfontosabb közlekedési vonalunk a Duna, melyének iránya kivitelünket mintegy kelet felé egyenesen utalja, ezen országon végighaladván, a tengert román határban éri el. Azonkivül az ország földrajzi "fekvése és fejlődése magával hozza, hogy a nyerstermények kivitelére dolgozók, e téren tehát hazánknak természetes versenytársa ,s ha állattenyésztése eléri majd azt a fokot, melyet ezen gazdasági ágra nézve nagyon kedvező viszonyoknál fogva elérhetne, e téren még sokkal erősebb konkurencziát csinálhatna, mint eddig. Azonkivül nem csekély előnyére szolgál Romániának az ottani jobb módú osztályok magas műveltségi foka és igényeinek sokoldalúsága, a lakosság egy részének gazdasága, az ország kiterjedt vasúti hálózata s az ipar fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége. Mindezen körülmények folytán a modern állam kellékei nála a szomszédos Balkán államokénál fokozottabb mértékben meg vannak, bár el kell ismerni, hogy az utóbbi időben ugy Bulgária, valamint Szerbia is nagyot haladtak. A lefolyt esztendő Romániára nézve még az 1899. Ínséges termés befolyása alatt áll s ennek hatása leginkább nyilvánul az államháztartásban mutatkozó hiányban. Az államkincstár állapotáról 1900. évi szeptember 13-án közölt kimutatás szerint a bevétel majdnem minden tétele az előirányzat mögött maradt, ugy, hogy a hiány az előirányzattal szemben 34.901,462 leit tett. A részletek legjobban mutatják ezt: •A t á ' S í
Előirányzat 1
Egyenes adók... .„. Indirekt adók... ... Állami egyedáru ... ... Közgazd. minisztérium (állambirtokok)... Közmunka minisztérium (államvasutak) Belügyminisztérium (posta és távírda)... Pőnzügyminiszterium • ... ... ... Külügyminisztérium Hadügyminisztérium. ... ... ... Közoktatásügyi minisztérium... ... . . . Igazságügyi minisztérium ... Különböző bevétel (állami birtokok eladása) . . . ... Előre nem látott bevétel (hivatalnok és petróleum adó) ... ... ...
1901.
ÁPRILIS
34.110,000 32.796,909 55.081,777 70.290,000 53.965,000 50.859,006 25.148,000 21.892,001 16.492,000 ' 7.732,373 11.107,000 10.488,144 4.260,087 4.590,000 192,288 236,000 803,000 813,620 229,000 198,625 380,000, 518,685
3.
Bevétel 1899. évi Különbözet az szept 30-ig a mult előirányzattal szemben évi budgetben 33.568,121 — 1.313,090 79.444,320 — 15.208,222 54.590,861 — 3.105,993 22.904,487 — 3.255,398 17.638,349 — 8.759,626 11.370,164 618,355 4.349,641 — 329,912 253,002 — 43,711 819,104 + 15,620 224,036 30,374 411,022 138,685
11.455,000
7.284,522
10.753,615
225.805,000
193.903,557
236.326,727
A rossz termés tehát az államgazdaság minden ágában érezteti hatását, leginkább a fogyasztási adóknál, az államvasutaknál, az egyedáruságoknál s az állambirtokoknál. Többlet csak ott volt, hol uj adók vettettek ki, vagy az igazságügyminiszteriumnál, melynek budgetjében a 138,000 lei többletet a fizetésképtelenségi esetekés csődök után beszedett illeték okozza. így az 1899. év hatása az államháztartás rossz helyzete folytán is az 1900-ik évre szintén nyomasztólag hatott, daczára ezen - év közepes termésének; s ugy hogy a pangás még minden irányban érezhető volt. Eltekintve számos kereskedelmi üzlet és iparvállalat bukásától, a földbirtok is válságos
HÓ
helyzetben van, s a hivatalos lap egymásután közli , az árverési végzéseket, melyekben különösen a román földhitelintézet (Príma societate de credit funciar román din Bucuresci) továbbá a Societate creditului funciar úrban din Bucuresci és a Societate din credit funciar din Jassy 20—30,000 egész egy millió lei összegre rugó bekeblezett követelések végett ái'vereztetik a birtokokat. A kormány az államháztartás deficzitjén segítendő, az 1900—1901. évi budgetből törléseket eszközölt a czigarettapapir monopolt ós szilvaszesz-adót behozta, törvény utján a nemzeti banknál őt megillető tőkét részvények kibocsájtása utján értékesiti, az állami erdőkből eladásokat eszközöl, gazdag petróleumforrásai eladása vagy bérbeadása iránt, de eddig siker nélkül, lépéseket tett és az egyenes adók reformja, illetve emelése iránt törvényjavaslatot nyújtott be. Uj kölcsön felvételéhez nem folyamodhatott, mert 1899-ben egynémetországi bankcsoporttól 175 millió lei összegű beruházási kölcsön felvétele alkalmával kötelezte magát arra, hogy öt éven belül ujabb kölcsönt nem fog felvenni. Áttérve most a-lefolyt év gazdasági méltatására, első sorban a termés eredményevei kell foglalkozni. A bevetett terület nagyságának kipuhatolására a közgazdasági minisztérium statisztikai hivatala egy ujabb eljárást léptetett életbe, mely szerint a községi elöljáróságoknak az összeírás körüli kötelességei tüzetesen elő vannak írva és az összeírás a kerület főnök (préfet) felügyelete alá helyeztetett. E szerint 1900-ban a mezőgazdasági müvelés alatt álló terület következő volt: ezen terület hektár hány százaléka gabonanemüek 4.641,385 83 olajos növények (repeze, len, kender) 267,250 4'8 gumós növények ... ... 23,539 0"4 pillangós viráguak. (bab, borsó, lencse). 27,605 0"5 ipari növények (dohány) 4,333 0'1 kerti növények ... 22,311 0"3 rét és takarmánynövények 608,431 10'9 5.594,854
—
4.170,477
— 34.901,462
A 13.135,300 hektárra becsült összterületéből Bomániának mezőgazdasági müvelés alatt áll tehát 42"6°/0. 1899-ben müvelés alatt állt 5.751,792 hektár, a terület e szerint 1900-ban 156,938 hektárral csökkent. A gabonanemüekből az első helyet foglalja el a tengeri 2.025,058 hektárral, azaz a müvelés alatt álló terület 36-2%>-ával. Legnagyobb kiterjedésben termelik a román alföldön és pedig leginkább a Duna mentén levő gazdag dolji, o lascai, eleormani és jalomitzai kerületekben és az alfovi kerületben (Bukarest vidékén), legkevésbé a Kárpátok oldalán levő hegyes részekben és a Dobrudsában.
1 A tengeri tenyészete 1900-ban igen jó indult, de a nyári szárazság, különösen Moldvában, visszavetette. A végleges terméseredmény alig fogja az utolsó évek átlagát hektáronkint 12 hektolitert túlhaladni. A mult évi tengeritermés tehát hozzávetőlegesen 24 millió hektoliterre tehető, mig 1899-ben hektáronkint 4"8 hektoliter terméssel csak 9.184,900 hl. volt, viszont 1898-ban 35.912,000 hl. Minthogy az 1899-ik évről készlet alig maradt, az ország belszükséglete 20 millió hl.-re tehető, lévén a tengeri az ország legfőbb fogyasztási czikke s így kivitelre, ha a termés nem bizonyult utólag mégis nagyobbnak, csak 4 millió hl. maradna, mig 1898-ban 11.192,530 mmázsa, 1899-ben 5.954,755 mmázsa vitetett ki. A forgalom tengeriben igen élénk volt az őszszel s főkép Anglia, Olaszország s Belgium felé irányult. Buza 1900-ben 1.589,980 hektáron termeltetett, 1899-ben a búzával bevetett terület 717,380 hektárral nagyobb volt. A termés hektáronkint 12 5 hl.-t eredményezett, mi az . utolsó öt év átlagát valamivel túlhaladja s így az össztermés 19.897,406 hektoliter, 1899-ben hektáronkinti 5'5 hl. terméssel az összeredmény 9.184,930 hl. volt. A legtöbb búzát azok kerületek termesztik, melyek a tengerinél is mint főtermesztők felsoroltattak, de itt a buza csak közepes termést adott, mig Moldvában egyes kerületekben a termés 20—22 ljl.-t tett ki. Legrosszabb termés 6—8 hl.-ig volt Románia nyugati részében, az úgynevezett Olténiában. Vetőmagra mintegy 4 millió hektoliter, beifogyasztásra — készletek nem maradván — legalább 6 millió hektolitert kellvén számítani, az 1900. évi termésből kivitelre 9 millió hetoliter, azaz 6'8 millió mmázsa maradna, mig 1898-ban a kivitel búzában és búzalisztben 5.987,000 métermázsát, ' 1899-ben 2.046,000 mmázsát tett ki. A forgalom a hajószállitási dijak magassága és hajók hiánya miatt eleinte lassan indult és az árak is nyomottak voltak, azonban később különösen Belgium felé elég élénk kereskedelam nyilott meg. A rozs Romániában nem nagy kiterjedésben termesztettik és a rozszsal bevetett terület évről-évre csökken. Mig 1896-ban még 243,400 hektár volt rozszsal bevetve, 1900-ban csak 164,299 hektár. A termés hektáronkint 12'8 hit. eredményezett, az összes termés tehát 2.103,027 hl. Leginkább a Pruth mentén levő kerületekben termesztik, de a legjobb termés 16—18 hl-el ismét Moldva dombosabb részeiben volt, a legrosszabb 2—8 hl-ig az Olténiában, azaz Románia nyugati részében. 1899-ben 109,340 hektáron termett 700,000 hl., azaz hektáronkint 3-7 hl. s kivitelre kerül 43,000 hl. (305,000 mázsa). Az 1900. évi termésből az előbbi évek tapasztalatai után 1'5 millió hl. kivitel várható leginkább Anglia és Belgium felé. Az árpa 1900-ban 439.735 hektáron termesztetett s adott hektáronkint 11 "7 hektolitert,, azaz összesen 5.136,201 hl-t, mig 1899-ben még 638,670 hektár volt árpával bevetve, de mert teljesen rosszul sikerült s csak 2'5 hl-t adott hektáronkint, hiányzott a vetőmag is, ámbár a kormány 100,000 hl. árpát vetőmagnak kiosztott. Innen van az árpával bevetett terület nagymérvű csökkenése. A legtöbb árpát termeszti a Dobrudsa, hol az úgyszólván a fő vetemény, továbbá a j alomitzai és brailai kerületek, az úgynevezett Baragan sikság, a Duna észak felé irányuló kanyarulatában, továbbá a moldvai kerületek, mig a román alföldön, a Munteniában, az árpa igen csekély szerepet játszik. A legjobb termés 15—16 hl.-el volt Moldva északi részében. Az árpa igen csekély hányadban használható mint sörárpa s többnyire etetésre és égetésre vitetik csak ki, főkép Belgium, Anglia s Törökországba 1898-ban a kivitel 3.635,330 mmázsát tett'
KÖZTELEK, 1 9 0 1 . ÁPRILIS HÓ 3.
27. SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM.
Braila után Bukarest bír a legnagyobb 1899-ben csak 667,740 métermázsa. Az 1900. sével rohamosan emelkedik. 1897-ben 2840 évi termésből 2'5—3 millió hektoliter hivitele hektár volt müveive, 1898-ban 6070, 1899-ben malmokkal, továbbá Galatz, Craiva, Ploesci és 8179, 1900-ban 12,392, azon arányban, a m i n t , Botosani. Moldva északi részében, mely utóbbi várható. Zab 1900-ban 254,831 hektárra volt vetve a ezukorgyárak keletkeztek és ott, hol gyárak helyről származó liszt jó, minősége folytán Összesen 20 olyan és 3.060,172 hl. termést adott, azaz hektáron- közelben vannak. A legtöbb répa termesztetik különösen kedveltetik. kint 12 hl.-t. 1899-ben 310,210 hektár volt a a romani kerületben. Moldvában, hol a leg- malom van, mely naponta 3' vaggon felül képes bevetett terület s a termés hektáronként 7'1 hl., nagyobb ezukorgyár is van, 2475 haktáron, feldolgozni. A buza-liszt kivitelét illetőleg a statisztikai t e h á t - az 1899-iki Ínséges esztendőben a leg- azután a putnai kerületben Moldva déli részéjobb termést adta még. A legtöbb zab a ben 2335 hektáron, a sacuti gyár közelében, adatok következőképen mutatják: 1897-ben kiDubrudsában, a Baraganban és Moldva észáld továbbá a bacaui, teleormani és ilfovi kerüle- vitetett 10.190,687 kg., 1898-ban 18.528,000kg., 1899-ben 23.355,832 kg. az utóbbi évben nagyrészében termesztetik, míg a román alföld tekben 1000 hektáron felül. Míg 1899-ben a ezukorrépa hektáronkint részt minden esetre még az 1898. évi terméscsak 120 mmázsát adott, 1900-ban a termés ből. A kivitel legnagyobb része (1898-ban voltak, a legrosszabb 2 hl.-rel Románia nyugati 200 métermázsára becsültetik, tehát 2.400,000 17.556,945 kjr.. 1899-ben 23.147,395 kg.) Törökrészében. A kivitel 1898-ban 949,880 mmázsát, métermázsára összesen, mely mennyiség után országba mént, hol az olcsó liszt nagy keres•1899-ben 249,033 métermázsát tett ki : az 250j000 métermázsa ezukor várható. Miután a letnek örvend. Hollandiába 1898-ban még csak 1900. évi termésből 1'5 millió hektoliter kivitele belfogyasztás 150—160,000 métermázsára tehető, 25,000 kg. ment, mig 1899-ben már 128,246 kg. és ezen irányú kivitel további fejlődése kivitelre várna 80—90,000 mmázsa. várható. A természetes kaszálók 1900-ban 522,740 még várható. Ausztria-Magyarországba 1898-ban A repeze 1900-ban oly kiterjedésben műveltetett, mint eddig még soha, 248,434 hektáron, hektárra terjednek ki s lassankint csökkenőben 181,235 kg. vitetett ki. 1899-ben csak 17,819kg., holott az utóbbi 5 évi átlag csak 47,156 hektár vannak, miután az állattenyésztés nem tud fej- 1900-ban a Törökországba való kivitelt a fennvolt. Ennek az az oka, hogy a gazdák az 1899. lődni s mindig több terület a gabonatermesztésre állott vámháboru némileg befolyásolta, azonban évi Ínséges termés után rendkívüli eszközhöz fordittatik. 1897-ben még 574,740 ha rét volt. az év első felében úgyis alig volt kivinni való akartak nyúlni s oly terményhez, mely után A legtöbb rét az állattenyésztés tekintetében liszt, a második felében pedig újra megköttetett előbb mint a többinél pénzhez juthak. A ter- előhaladottabb Moldvában van a jassy-i és kör- a kereskedelmi egyezmény. méshez eleinte fűzött nagyon vérmes remények nyékbeli kerületekben, továbbá a Kárpátok déli A brailai és galatzi kikötőkből vitetett ki azonban nem valósultak meg egészen, mert oldalán a prahovai kerületben, s aránylag a a búzaliszt majdnem teljesen, a mennyiben csak közepes termést adott iiektáronkint 10'9 Dóbrudsában, legkevesebb a Dun,a mentén fekvő Brailából 19.938,440 kg. szállitatott, Galatzból alföldi kerületekben. A szénaés sarjutermés hektoliterrel, összesen tehát 5.715,000 hl.-t. 2.548,406 kg. Azonkívül Constanzából 822,642 1899-ben 38,260 hektáron 4"2 hektoliter átlag 1900-ban ugy mennyiségileg, mint minőségileg kg. Búzalisztben a bevitel Romániába említést termésseh termett 160,280 hl. De a közepes kielégítő volt, mig 1899-ben a kormány kény- nem érdemel. termés is nagyon latba esett a múlt évben, telen volt takarmányt külföldről vásárolni Jós Egyéb gabonanemüekből származó őrlemert mégis egy eddig nem létezett terméstöbb- kiosztani. mények kivitele 244,088 kg.-t tett ki 1899-ben letet adott. Legtöbb repeze termesztetik a vlasA mesterséges kaszálók még igen csekély és főkép Ausztria-Magyarország felé irányult kai, teleormani és ilfovi kerületekben, a Bara- helyet foglalnak el. 1900-ban 85,644 hektárt, a brailai kikötőből, a bevitel 41,^32 kg. volt. ganban levő jalomitzai kerületben, tehát a de mégis egy bizonyos emelkedést mutatnak, A sörárpa még nagyobb mérvű fellendüDuna mentén az alföldben, míg némely különö- mert 1895-ről csak 39,740 hektár mesterséges lésnek nem indult, mert a sörfogyasztás az sen moldvai kerületben csak elenyészőleg cse- kaszáló van kimutatva. országban még nincs nagyon elterjedve s ezt kély mértékben. A herések különösen igen lassan terjed- azonkívül a sör magasabb ára is akadályozza, A legjobb termést azonban, 15—19 hl.-t nek s inkább köles használtatik mesterséges ta- mert az országos és községi magas fogyasztási hektáronkint Moldva egyes kerületeiben adta a karmánynak. A legtöbb mesterséges takarmány, adó a sört nagyon megdrágítja. Mióta azonban repeze, a leggyengébbet 3—6 kl.-ig a Kárpá- 23,000 ha a Dóbrudsában termeltetik, mig Ro- az állami fogyasztási adó 1899-ban 30 bániról tok déli oldalán. Egyizben 1890-ben és 1891-ben mánia nyugati részében, az Olteniában alig 15 banira leszállittatott, a sörgyártás és foa repezetermesztés szinte a 100,000 hektárt túl- fordul elő. Meg kell azonban jegyezni, hogy gyasztás rohamosan emelkedett. 1887-ben a haladta, de valószínűen, mert 1891-ben és szokásban van a tarlókat lekaszálni és azokon sörgyártás csak 27,270 hl.-t tett ki, 1897-ben 1892-ben is igen rosszul sikerült a termés, a nőtt füvet szénának eltenni kedvező időjárás 75,778 hektolitert s 1898-ban már 111,977 gazdák a repczemüveléssel nagyon felhagytak, esetében, mert ha az aratás után csak egy eső hektolitert, de a rossz esztendő miatt 1899-ben ugy hogy pl. 1898-ban csak 13,000 hektáron jön, a fü annyira kinő, hogy egész jó kaszá- 92,094 hl.-re csökkent. Jelenleg 21 sörgyár termeltetett. A rep.czekivitel főkép Belgium, lást ad. van, melyek közül a legnagyobbak a Bragadu, Francziaország és Anglia felé irányul, kevésbe A mezőgazdasággal szoros kapcsolatban Luther és Oppler-féle bukaresti gyárak és az monarchiánk felé is. álló iparágak közül elsősorban említendő a 1899-ben Azugában (Predeál mellett) felállított 1898-ban 250,0000 mmázsa, 1899-ben malomipar, mely Romániában elég jól ki van sörgyár. Az évi produkezió sörben 120,000 4,000 métermázsa vitetett ki olajtartalmú fejlődve. Eltekintve a számos folyótól és patak- hektoliterre tehető. A fogyasztás 1887-ben jvakból, míg az 1900. évi termésből a kivi- ból, melyek sok vízimalmot hajtanak és az 23,725 hl.-re tétetett s 1899-ben 80,660 hl.-re. 1 1.000,000 mázsára tehető. A termés sike- országban fogyasztott gabona nagyrészének őr- A komlót külföldről kell behozni és pedig rülte folytán 1900 őszén a repczével bevetett lésére az erőt szolgáltatják, a mümalmok is már majdnem kizárólag Ausztria-Magyarországból. terület valószínűen még szaporodott, azonban huzamosabb idő óta meghonosodtak és ez 1899-ben abevitel 56,341 kg.-ottett, melyből 51,189 a november elejéig tartó rendkívüli szárazság- által a termésnek tekintélyes része már őrle- kilogramm monarchiánkból, 4715 kg. Németországból származott. A maláta nagyobbrészt tól és a rovaroktól a korábbi repezevetések jó mény alakjában kerül kivitelre. része kipusztult és csak az utóbb bekövetkezett Az első gőzmalom Bukarestben 1853-ban az országban állíttatik elő, azonban bevitelre rendkívüli kedvező időjárásnak köszönhető, hogy alapitatott Assan G. által, mely vállalat több- is van szükség. A külforgalmi statisztikában egészen ki nem pusztult. ször átalakítva és kibővítve most is még_Assan árpa és maláta együtt van feltüntetve és pedig A lenmagvak 1900-ban 13,240 hektáron ter- testvérek vezetése alatt napi 7 waggoii örlő- 1899-ben 2.843,469 kg. árpa és maláta, melymesztetett és adott hektáronkint 6'9 hl-t, azaz képességgel egyike az ország első malomválla- ből 1.162,844 kg. Ausztria-Magyarországból. A bevitel sörben igen csekély, miután a hordóössszesen 91,567 hl-t. Nagyobb kiterjedésben latainak, egybekötve egy olaj- és lakkgyárral. csak a Dóbrudsában műveltetik, hol magában Az utoljára közzétett kimutatás szerint sörre 100 kilogrammonkint 30 lei, palaczksörre 1,000 hektáron felül foglalt el, a többi kerü- van az országban 98 mümalom 8284 lóerővel 100 kg.-kint 50 lei vám van kivetve, hordósör letben csak szórványosan. és napi 180 waggon őrlési képességgel. A be- Ausztria-Magyarországból 2195 lei értékben, Termesztése ugy látszik csökken, mert fektetett tőke 15.870,000 lei és az alkalmazás- palaczksör 2072 lei értékben. Németországból előző években 20—29,000 hektáron termesz- ban levő munkások száma a 2000-et túlhaladja. paiaczksör 4364 lei értékben hozatott be tetett. Kivitelére vonatkozó adatok nincsenek Azóta különösen az 1899. évi Ínséges eszten- 1899-ben. külön kitüntetve, mert a repczével mint olaj- dőben néhány malomvállalat megszűnt, viszont A szeszipar 44 nagyobb szeszgyárban tartalmú magvak egybe vannak foglalva. 1899-ben felépült Brailában az ez idő szerint gyakoroltatik, de az égetett mennyiség nagyon A többi vetemény 1900. évi termésered- legnagyobb vállalat, a Violatos-féle gőzmalom változik a szerint, milyen a szilvatermés, mert ménye még nincs közzétéve. Köles 166,265 2 és fél millió lei költséggel, mely napi 15 ha ez jól sikerül, akkor az egyéb anyagokból hektáron termesztetett, főképp a Dóbrudsában vaggon őrlőképességgel bír. Braila különben is készülő szesz gyártása s ezzel együtt a kincsés a Baraganban (brailai és jalomitzai kerület), a malomipar tekintetében az első helyet fog- tár jövedelme nagyon csökkent az eddig adóa tatárka csak igen elszórva 857 hektáron, a lalja el, ugy a malmok nagysága, mint fekvése mentesen égetett szilvaszesz javára. E czélból kender 5390 hektáron, a bab 25,823 hektáron, és azon körülmény folytán, hogy ott ugy, mint és hogy a kincstár jövedelme. állandósittassék, főkép a jalomitzai kerületben és borsó s lencse Galatzon vannak a kormány által felállított behozta a kormány az 1900-ik évben a gyüközraktárak. Ezeket 1892-ben adták át a for- mölcs- és szilvapálinka-adót is. Termeltetett 1782 hektáron. Kapások közül a burgonya csak 11,147 galomnak s mindkét városban teljesen egyfor- 1890-ben 157,761 hl. tiszta szesz, 1895-ben hektáron műveltetett, legtöbbet Moldva északi mán vannak berendezve. A dokkok 170 silót 239,288 hl., 1898-ban 311,018 hl. és 1899-ben részében a bukovinai határon, a takarmányrépa foglalnak magukban, melyek mindegyike 150 187,538 hl. Teljes üzem esetében 5.600,000 tonnát képes felvenni. A gépek segélyével órán- mmázsa tengeri, 100—150,000 mmázsa buza pedig az egész országban csak 38 hektáron. szokott szeszszé égetetni. A ezukorrépa müvelése a gyárak fejlődé- ként 600 tonnát lehet beraktározni.
27. SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
A belfogy asztás 150—200,000 hl.-re" tétetik, a kivitel Í899-ben 620,605 lei értéket képviselt és főkép Törökország felé (457,088 lei) kevésbbé monarchiánk felé (135,179 lei) irányult. A mezőgazdasággal egybekötött iparágak közül a legnagyobb fellendülést vette az utolsó időben a czukoripar. Az ország első és soká egyetlen czukorgyára a saskuti (Moldvában a putnai kerületben) ; a kezdet nehézségeivel küzdött soká a chitilai czukorgvár (Bukarest mellett), egyidőre be is szüntette az üzemét, mig az állam be nem hozta' a termelési prémiumot, mely mázsánkint 16 leit tesz ki. Erre a saskuti gyár kibővítette üzemét, ugy, hogy 400,000 métermázsa répát képes feldoldozni, a chitilai gyár magyar tőkével részvénytársasággá alakíttatott át két és fél millió lei tőkével és felépült a marasesti gyár (Moldvában a bacaui kerületben), mely 600,000 métermázsa répa feldolgozására képes. 1899-ben ezen három gyár 6170 hektáron termett 745,300 métermázsa répát dolgozott fel (a termés hektáronkint csak 120"8 métermázsa volt). Azóta keletkezett belga részvénytőkével a romániai czukorgyár Moldvában, az ország legnagyobb gyára kilencz millió lei részvénytőkével, mely gyár a saskuti gyárakat is megvette; továbbá Ripiceniben Moldva északi résszében egy gyár franczia részvénytőkével és a tele-" ormani kerületben, Bukaresttől délre a Duna . völgyében angol tőkével a tziganesci-i gyár, mely 400,000 métermázsa répa feldolgozására van berendezve. Ezen hat gyár 1900-ban 12,392 ha répatermését dolgozta fel, azaz ha-ját 200 métermázsára becsülve (pontos adatok még közzétéve nincsenek) 2.478,400 métermázsát. Minthogy e szerint mintegy 250,000 métermázsa ezukor termelése várható, az ország belfogvasztása pedig 70—80.000 métermázsánáljnagyobbra nem tehető, a gyárak már 1900-ban több czukrot termeltek, mint amennyi a belfogyasztásra szükségeltetik s miután még nagyobb termelésre vannak berendezve, nyilvánvaló, hogy kivitelre kellene dolgozniok. Ezáltal azonban az állam a métermázsánkint 16 leivel megállapított termelési prémium folytán nagyban károsodnék, mert nemcsak hogy az eddig élvezett s 1899-ben még 3.235,585 leit kitett beviteli vámtól elesik, de a külföldre kivitt termelési prémium nagyobbrészt felemésztené a mázsánként 30 leivel megállapított fogyasztási adójövedelmet az országban fogyasztott ezukor után. Azonkívül azonban a gyárak a termelési prémium daczára nem tudnak a külföldi czukorral versenyezni, mert a termelési költségek igen magasak, miután egy waggon répáért 250—260 leit fizetnek a termesztőnek és a munkásviszonyok sem kedvezőek. Ez okból a gyárak eladási kartelre léptek, melyben a ezukor árát kilogrammonkint 66 banira szállították le 69 bániról, hogy a jobb minősége végett mégis inkább kedvelt külföldi ezukrot egészen kiszorítsák s a ezukor eladásával egy központi irodát bíztak meg. A jövőre nézve pedig, mig olcsóbban nem termelhetnek, kénytelenek lesznek üzemüket annyira megszorítani, hogy csak a beifogyasztásra szükséges mennyiséget állítsák elő. 1899-ben a raffinált ezukor bevitele még 92,454 métermázsát tett s 4.622,747 lei értéket képviselt, ebből 80,469 métermázsa AusztriaMagyarországból, 6053 métermázsa Francziaországból, 4449 métermázsa Belgiumból vitetett be a román statisztika szerint és pedig 2.6,573 métermázsa Burdujeni belépő állomáson, tehát Ausztriából 16,673 métermázsa Predealon át, a többi legnagyobbrészt a dunai uton. Nevezetes, szerepet játszik 'még a faipar az országban. Összesen 2.500,000 ha-ra tétetik Románia erdőállománya, ebből 1.085,053 ha az állam tulajdonát képezi, 83,669 ha. pedig a koronauradalmakét. Az erdők okszerű kezelése 1881. évtől kezdődik csak, mikor azok felügyelete a közgazdasági minisztérium hatáskörébe utaltatott, akkor megalkottatott az erdőtörvény, I
KÖZTELEK,
1901.
ÁPRILIS
HÓ 3.
melynek végrehajtása azonban igen lassan halad előre. Addig is a közlekedési utak mellett fekvő erdőket erősen pusztították anélkül, hogy a felújítás iránt valami történt volna. Azonban mégis az állami erdőkben a legeltetés tilalmaztatott, Branesciben erdészeti szakiskola állíttatott fel, a Baraganban és Dobrudsában, hol nagy kiterjedésben teljesen erdő nélküli területek vannak, nagyobb erdősítések teljesíttettek, a közgazdasági minisztériumban egy erdészeti szaktanács állíttatott fel és erdészeti felügyelőségek szerveztettek, ugy, hogy az állami erdőknél bizonyos tervszerűség mutatkozik már a kihasználásban, de a magánosok erdei -minden rendszer nélkül kezeitettnek. Összesen 1122 állami erdő számíttatik, melyekből 725 kezelés alatt áll és^397 nem áll még kezelés alatt. A terület szerint van 599,084 ha kezelés alatt, 322,560 ha "még kezelés nélkül és 163,389 ha tisztás vagy sarjerdő .(hegyek csúcsain). Anyag szerint az állami erdők állanak 119,636 ha tűlevelű fákból, 210,239 ha tiszta bükkből vagy tűlevelűvel vegyest, 267,874 ha vegyes anyagból, 275,739 ha tölgy és cserből, 38,630 ha puha fából (nyár, fűz stb.), 9530 ha akáczból. 1889-től 1899-ig tiz éven át 57,769 ha erdő haszáltatott ki s adott 39.685,000lei bruttó jövedelmet s ha-kint évi három lei 65 bani bruttó és két lei 30 bani nettó jövedelmet. Legújabban a közgazdasági minisztérium, tekintettel a súlyos pénzügyi helyzetre, erdőknek, illetve fáknak rendkívüli eladását határozta el. Január hó 17-én volt az első nagyobb árverés, melynél 98,254 drb 45 cm.-nél nagyobb átmérőjű tölgyfa darabonkint 18 és 30 lei kikiáltási árban zárt ajánlati tárgyalás mellett adatott el. A legmagasabb ajánlatot a kikiáltási árnál 20 százalékkal többet Gros Emil, marseillei czég nevében Schlesinger Károly bécsi czég adta be. Deczember hóban tartott kisebb eladásoknál következő árak érettek el: Tölgyfaerdőben egves fánkinti eladásnál 12—18 lei darabonkint, mely fák 6—16 lei értékre voltak becsülve, vegyes átlagoknál hektáronkint 305— 496 leire becsült erdőknél 420—521 lei hektáronkint, fánkinti eladásnál pedig három lei 90 bánitól öt }ei 25 bánig. Egyes erdők en bloc. is adattak el melyeknél a hektár 100—200 leire volt becsülve. A kihasználási idő 1—5 évi tartamra volt kitűzve. Egy része a kihirdetett erdőknek eladatlan maradt s mint vevők csak romániai czégek szerepelnek. A fa feldolgozásával az országban 42 nagyobb fürészgyár foglalkozik, különösen a fában gazdag Moldvának Suceava és Neamtz kerületeiben. Kiemelendők a bicaz-i és malini koronauradalmakban működő fürészgyárak, melyek 60 kilométer keskeny vágányu. vasúttal vannak egybekötve a faanyagok szállítására, továbbá a galatzi nagy épiiletfa-gyár és raktár és a comanesci gyár (bacani kerület Moldvában). A fürészgyárak képesek évente 25,000 waggonrakományt elkészíteni. Van továbbá néhány parketgyár és a dongakészités Moldva északi részében szinte folyamatban van.Épületfában akivitel 1899-ben 4.573,176 lei tett és főkép Ausztria-Magyarország (1.137,796 lei) és Törökország felé irányult. A fának legnagyobb része 3.219,000 lei értékben Galatzból indult ki. A bevitel csak 24,982 lei értéket képviselt s majdiiem teljesen monarchiánkból származik. Dongában a kivitel csak 11,815 lei értéket képviselt, hordókban 4904 leit, mig behozatal hordókban 83,562 leit tett s majdnem kizárólag monarchiánkból származott. Tűzifában 587,579 lei értékű vitetett ki, 412,539 értékű monarchiánkba. Kőszénben a behozatal 3.185,000 métermázsát tett, melyből 1.720,000 métermázsa Angliából, 615,000 métermázsa Ausztria-Magyarországból (a magyar árustatisztika szerint 366,000 métermázsa Magyarországból) és 536,000 métermázsa Hollandiából származott.
Parketában, fazsindelyben, müfában a forgalom nem nagy, de a behozatal, mely legnagyobb részt Ausztria-Magyarországból származik, az elenyésző csekély kivitelt nagyban felülmúlja. A kender és len feldolgozására van az országban 13 gyár, melyek azonban csak durvább árut készítenek és az ország szükségletét részben fedezni is képesek, sőt némi kivitelre is dolgoznak, de azért a behozatal még elég tekintélyes, mig finombb készítmények még egészen külföldről hozatnak be. így 1899-ben nyers vagy szárított kender és lenben a behozatal 434,221 lei'értéket képviselt .(409,456 lei Ausztria-Magyarországból, magyar statisztika szerint 240,000 korona Magyarországból), a kivitel 15,876 leit (Belgiumba), len és kenderfonál behozatala 592,688 leit (232,016 lei monarchiánkból), len, kender és más anyagból való czérna behozatala 943,408 leit (monarchiánkból 266,000 lei,) a kivitel 22,000 (Németországba), kötél- és kötéláruban a behozatal 134,928 leit (Ausztria-Magyarországból 41,511 lei), a kivitel 5981 leit. Állati termények feldolgozásánál kiemelendő a bőripar, mely az Ausztria-Magyarország és Románia közt fennállott vámháboru idejében kissé fellendült. Ezen ipar nemcsak az országban termelt bőrök feldolgozására szorítkozik, hanem külföldről is hoz be különösen jobb minőségű bőrt feldolgozás végett, mit a forgalmi adatok is igazolnak, 1899-ben nyers és szárított bőrben a kivitel 2.275,598 lei értéket képviselt, a behozatal pedig 1.945,583 leit. A kivitel leginkább (1.014,246 lei) monrehiánkba, Törökországba és Olaszországba irányult, a behozatal Németországból (758,615 lei) és Ausztria-Magyarországból (658,324 lei) származott. Közönségesen kikészített bőrben a behozatal 1.685,035 lei értéket képvisel főkép Németországból, monarchiánkból csak 762,485 leit; a kivitel 103,370 leit leginkább monarchiánk felé, finom bőrökben a behozatal 2.326,420 lei volt legnagyobb részt Németországból, AusztriaMagyarországból 203,600 lei, a kivitel 15,280 lei monarchiánk felé. 15 nagyobb bőrgyár foglalkozik az országban a bőr földolgozásával, melyek nagyobb része Bukarestben székel. Leginkább talpbőr készítésével foglalkoznak, melylyel a külföldi versenyt majdnem teljesen kiszorították. A mult évi deczember hóban hozott vámtörvénynyél különben a nyers- és szárított bőr behozatali vámja 3 leiről 6 leire felemeltetett. Az országban termelt gyapjú feldoldolgozására néhány kisebb gyáron kivül három nagyobb posztógyár van az országban az azugai, buhusi és piatraneamtzi, melyek főkép katonaposztó előállításával foglalkoznak. Ezek között a legnagyobb az azugai (Predeal mellett), mely 1886-ban alapíttatott Bhein Scheeser és Társa által s jelenleg 2.400,000 lei befektetett tőkével bir. Ámbár gyapjúkban a kivitel 1899-ben 18,583 mmázsát tett, mindamellett 5388 mmázsát importálni kellett (3079 mmázsát AusztriaMagyarországból), mert a Romániában termelt gyapjú a finomabb posztógyártásra nem alkalmas. A nép ruházatára használtatni szokott goromba szövetek kisebb szövőtelepeken és házilag állíttatnak elő. A. behozatal festett gyapjufonálban 1899-ben 1.341,224 lei értéket képvisel és nagyobbrészt Németországból ered. Különböző minőségű gyapjúszövetekben pedig a behozatal volt 36.695,716 lei érték, melyből esik9.270,595monarchiánkra, 15.957,750 Németországra, 7.988,493 Angliára és 2.691,325 Francziaországra. Ezen adatokból látható, hogy finomabb gyapjú termelése és ennek feldolgozására alkalmas posztógyárak felállítása által Románia mennyire emelhetné kereskedelmi mérlegét. A mult év deczember havában hozott vámtörvénynyel az eddig vámmentesen behozott gyapjúra mmázsánkint 8 lei vám vettetett ki.
KÖZTELEK, mi a gyapjutermelést valószínűleg némileg előmozdítani fogja. Élelmiszerek előállításával foglalkozó iparágakból kiemelendők még a konzervgyárak, melyekből öt létezik és legnagyobb a jassy-i; ezen gyárak főképp a katonaság részére dolgoznak. A behozatal húskonzervekben 1899-ben mégis 755,423 leit képviselt, főkép Angliából, Ausztria-Magyarországból csak 22,000 lei értékűt, továbbá három zöldségkonzervgyár s egy nagyobb keményítő- s három tésztagyár, melyek az ország szükségletének annyiban megfelelnek már, hogy 1899-ben a behozatal keményítőben csak 93,699 lei értéket képvisel, tésztanemüekben 21,100 leit. Az egyedáraságot képező dohány egy -része az országban állíttatik elő, 1899-ben 219Ó hektáron termett 11,951 mmázsa dohány, majdnem kizárólag a Duna mentén fekvő kerületekben, a többi dohány külföldről hozatik be és pedig főkép Törökországból s az országban dolgoztatik fel. Csak a legfinomabb szivarokat importálják készen. 1899-ben abehozatal 3.431,300 lei értéket képvisel, ebből 1.942,510 lei Törökországból 847,685 lei Görögországból, 176,425 lei Németországqól, 153,805 lei Ausztria-Magyarországból." 1900-ban a czigarettapapirkészités is állami egyedáruságnak nyilváníttatott. Igen fontos szerepet játszik az országban a bortermelés, miután számos vidék, majdnem az egész Kárpát alja, kivéve a legmagasabb részeket, a szőlőtermelésre nagyon alkalmas s néhány vidéken kiváló minőségű bor terem, melynek csak a rendszeres pinczekezelés hiányzik. Azonban a filloxeramár sok szőlőt elpusztított, sok pedig pusztuló félben van. Az 1899-iki összeírás szerint volt 148,046 hektár szőlő, melyből 141,127mégfelnemújított és 6919 hektár felújított szőlő, mely utóbbiból 672 hektár amerikai vesszővel. A legtöbb szőlő van Moldvában a putnai, jassy-i, bacau-i, tecuci. Munteniában a teleormnai és doly-i kerületekben. 1896-ban a termés hektáronkint volt 32-2 hl., 1897-ben 1"6 hl., 1898-ban 3'7 hl., 1899-ben 13'9 hl., összesen az utóbbi években 2.060,817 hl. 1900-ban, melyről az adatok még közzé nem tétettek, a termés az ország egy részében igen jó, másik részében gyengébb volt, s általában jó középtermésnek mondható. A szőlők felújítása iránt a kormány intézkedéseket tett. Visan-ban (jassy-i kerület) Istrizában, Studinán csemetekerteket, hazai és amerikai alanyokkal létesített, vesszőket ingyen oszt ki, melyeket részben külföldről is hozatott és homokos területeknek szőlővel való betelepítése ' ít gondoskodott. 1899-ben a kivitel hordóborban 230,053 lei értéket képviselt s Ausztria-Magyarország és Németország felé irányult, a bevitel 176,574 leit tett s főkép Török- és Francziaországból származott. Palaczborokban a kivitel csak 5841 leit tett. A behozatal 582,906 leit, melyből Frajicziaországra esik 411,987 lei, Ausztria-Magyarországra 74,226 lei és Németországra 66,027 lei. Fontos szerepök van továbbá a szilvásoknak, melyek 1899-ben 69,972 hektár területet foglaltak el. A szilvafa, főkép Románia nyugati részében a Kárpátok aljában levő argesi, musceli, dimbovitzai és prahovai kerületekben ;enyésztetik s a szilva a nagyon kedvelt szilvapálinka főzésére használtatik fel. Ennek égetése eddig adómentes volt, csak a szilvások voltak hektáronkint 10 lei adóval terhelve. Azonban a kormány 1900-ban a gyümölcsből való szesz égetését dekaliter-fokonkint 5 báni adóval rótta meg és a szilvaszesz égetését a hatóságilag engedélyezett szeszfőzdékre szorította. Az erre vonatkozó törvény az országban nagy izgatottságot okozott, sőt némely községben parasztlázadást is idézett elő. Ezért eddig a kivitel szárított szilvában csak kisebb mérvben szerepelt s jelenleg a kormány mesterséges aszalók felállítását előlegek nyújtása által akarja elősegítem,
1901.
ÁPRILIS
HÓ
3.
A szilvatermés 1896-ban volt hektáronkint 18'6 hl., 1897-ben 8"1 hl., 1898-ban 16'5 hl., 1899-ben 29"6 hl., 1900-ban ' a szilvatermés különösen bő volt. 1899-ben kivitel friss gyümölcsben 851,673 lei értéket képviselt és legnagyobb részt AusztriaMagyarország felé irányult, a behozatal 503,043 lei volt, szintén legfőkép monarchiánkból és Bulgáriából. Szárított gyümölcsben, a behozatal csekély, a kivitel 1.390,887 lei volt legnagyobbrészt Németország, és monarchiánk Jelé. Ásványvizek tekintetében, ámbár az ország gyógyforrásokban elég gazdag, nagyban a bevitelre szorulnak. A behozatali vám métermázsánkint csak 2 lei 40 bani, azonban az ásványvizek- gyógyszereknek tekintetnek s mint ilyenek, behozataluk engedélyhez ván kötve, melyet az egészségügyi tanács véleményére és 100 lei befizetése mellett, mely a vegyelemzésért számíttatik, a belügyminiszter ad. Magyar ásványvizek közül bebocsájtásra. engedélyt nyertek egyebek, közt a borszéki, előpataki, bodoki Mathild forrás, budai Hunyadi János, Fereücz József és a Mátyás király keserűvíz. Leginkább fogyasztatik a borszéki viz s miután az ivóviz nagyon sok helyen rossz és egészségtelen, az ásványvizek fogyasztása még nagyobb kiterjedést nyerhetne megfelelő rekl á m mellett. A behozatal 1899-ben a román statisztika szerint 1.150,421 lei értéket képviselt s ebből 811,563 lei Ausztria-Magyarországra esik, 321,000 lei Francziaországra, honnan ujabban leginkább az Eau de vichyt és az Eau d'Evian-t hozzák be, melyek itt nagy kedveltségnek örvendenek. A magyarországi külforgalmi statisztika szerint a bevitel ásványvizekben Romániába 259,000 korona értéket képviselt 1899-ben, míg 1898-ban még 444,000 korona volt, valószínűleg a válságos esztendő miatt visszament. Románia összes külkereskedelmi forgalma 1899. 2.090,653tonnát tett ki 482.397,595 lei értékben, ebből esik a behozatalra 789,789 tonna 333.267,938 lei értékben, a kivitelre 1.300,864 tonna 149.119,657 lei értékben és a beszedett vámok 27.458,808 leit tették ki. A behozatal értéke tehát ezen évben a kivitelét kétszer felülmulta, míg például 1896ban a behozatal 337 millió, a kivitel 324 millió lei volt, tehát- majdnem egyenlő. Általában 1890 óta'sem a behozatal, sem a kivitel tekintetében határozott tendencziát az emelkedésre vagy csökkenésre nem észlelhetni, hanem a termés szerint a külforgalom 500 és 800 millió között váltakozik. Egyes államok szerint a behozatal tekintetében Ausztria-Magyarország foglalja el az első helyet 95 millió leivel, azután jön Németország 91 millióval, Anglia 60, Francziaország 22, Olaszország 16, Törökország 13, Belgium 10 ős Oroszország 7 millióval. A kivitelben az első hely, melyet 1893-ig Anglia foglalt el, 1894. év óta Belgiumot illeti, 1899-ben 44 millió leivel (1898-ban 93 millió), azután jön Ausztria-Magyarország 38 (1898-ban 85 millió), Törökország 13, Olaszország 11, Anglia 10, Németország 9, Oroszország és Francziaország 5—5 millió leivel. A szomszéd államok, Bulgária csak 3 és Szerbia csak 1 millió leivel szerepelnek. Tárgy szerint a kivitelben a legnagyobb helyet, 65%-ot, foglalják el a gabonanemüek, hüvelyesek és ezekből származó őrlemények 97 millióval (1898-ban 85°/o, 241 millióval), utána jönnek 8 millióval a fa és fából készült anyagok és szintén 8 millióval a kőszén és más éghető ásványu anyagok (összesen 10°/o). Ezután jönnek csak az állati termékek és pedig 6 - 8 millió értékkel az állati termékekből készült élelmi szerek, 2-6 milló értékkel a bőr és bőráruk é s l ' 4 millióval állati hulladékok és más állati termények, összesen 10'8 millió, mig az élő állatok csak 4'2 millió értékkel szerepelnek, gyümölcs, zöldség és más növényi termény 6'1 millióval szerepel,
27.SZAM.11 -IK
ÉVFOLYAM.
Ezen az őstermésből vagy ezzel kapcsola tos iparból eredő termékeken kivül, melyek a kivitel legnagyobb részét képezik, találjuk csak a szövőipart és ahhoz tartozó anyagokat 4'3 millióval, érczeket és érczgyártmányokat 4'1 millióval és vegyészeti anyagokat 2"1 millióval. A behozatalban (333 millió) első helyet foglalják el a szövőipar terményei 130 millióval. (39°/o) azután az érez és érczből készült tárgyak 76 millióval, a gyarmatáruk 19 millióval, bőráruk 11, vegyészeti anyagok szintén 11 millióval. A gabonafélék és őrlemények 1899-ben szintén 9'3 millió értéket képviseltek, mig más években csak 4—5 millió körül szoktak lenni. Országok és tárgy szerint tekintve a behozatalnál Ausztria-Magyarország 95 milliónyi forgalmánál. 27 millió éreznemüekre, 26 millió szövőipar-árukra és 15 millió gyarmatárukra esik, Németország 91 milliónyi forgalmából 41 millió szövőiparra, 28 millió éreznemüekre, Anglia 60 milliónyi forgalmából 37 és 10, Francziaország 22 milliónyi forgalmából 9 és 2 ugyanezen tárgyakra esik, mig Törökország főleg gyarmatárukat, befőtteket, olaj és zsiradékot, Oroszország gabonát, lisztet és növényi termékeket, Belgium éreznemüeket hoz be. Kivitel tekintetében Belgium 44 milliónyi forgalmából 42 millió gabona és őrleményekre esik, Ausztria-Magyarország 38 milliónyi forgalmából 14 millió gabona és őrieményékre, 3'6 millió állati termékekből készült élelmiszerekre,. 3'7 millió fa és fanemüekre, 3'7 millió éghető ásványi anyagokra, 2:3 millió gyümölcs és növényi anyagokra. Törökországg, Olaszország. Aglia, Németés Francziaország forgalmának legnagyobb része gabonanemüek és őrleményekre, Oroszországé' állatok ós állati termékekre esik. Romániának Magyarországgal való forgalmát külön tekintve, az adatok következőkép csoportosulnak a magyar árustatisztika, szerint. 1899-ben a behozatal Magyarországból 27.525,000 korona értéket képviselt (román statisztika szerint az egész monarchiából 95 millió leit), a kivitel Magyarországba 20.680,000 koronát, (román statisztika szerint az egész monarchiába 38 millió leit). A behozatal volt továbbá 1898-ban 26 millió, 1897-ben 20 mülió, 1896-ban 17 millió, 1895-ban 16 millió korona. A kivitel Magyarországba 1898-ban 66 mülió, korona (a különbözetet a búzában és kukoriczában való nagy kiviteli többlet tette ki), 1897-ben 26 millió, 1896-ban 10 millió, 1895-ben 17 millió. korona. A behozatal Magyarországból tehát lassankint emelkedő irányzatot mutat, mig a kivitelnél szabály nem észlelhető. A behozatalnál az egyes tételeket tekintve,' a legfontosabb szerepet játsza a fürészelt faáru puha fából 3.772,000 korona értékben, azután a ló, mely állatfajból 1899-ben 3471 darab 2.441,000 korona; értékben hozatott be (1898-ban 3988 drb, 1897-ben 5147 drb, 1896-ban 4104 darab). Ugyancsak a lónál a román árustatigztika az egész monarchiából 4666 ló behozatalát mutatja ki csak 1.365,000 lei értékben. Az egyedüli ország, mely e tekintetben Ausztrián kivül a galicziai lótenyésztéssel Magyarországgal versenyez Oroszország, honnan a román statisztika' szerint 1899-ben 1282 ló hozatott be 360,C00 lei értékben. De. itt is a a valóságos behozatal a kimutatott mennyiséget valószínűen felülmúlja. Miután a román lótenyésztés jelenlegi állapotánál az ország a magyar lótenyésztésre ugy a katonaság, mint a közönséges használati ló tekintetében még igen soká reá lesz szorulva, ezen Romániára nézve egyik legfontosabb kiviteli czikkünk, mely különösen a határszéli vármegyék népies lótenyésztésének biztos piaezot képez, különös figyelemben volna részesítendő, mert ezen kivitel állandó jelleggel bír. Azután következik a finomított, ezukor. melyből a behozatal 1899-ben 35,549 W i á z s á t
2 7 . SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. tett 1.013,000 korona értékben (1898-ban 56,000 mmázsa' 4'6 millió korona értékben). Ezen czikk behozatala a fentiekben a czukorgy áraknál mondottak után valószínűen már legközelebb minimumra fog leszállani. Ezek után fontosságban következnek a vasáruk, melyekből a behozatal 1899-ben következő volt: vás és aczélrudakban 784,000 K kovácsolt vasáruk 690,000 „ vas- aczéllemezek 604.000 „ egyéb munkagépek 567,000 „ fedett vasúti teherszállító kocsik... 550,000 „ gőzkazánok 3 . . . 486,000 „ szegek és szegecsek vasból 365,000 „ • eke és ekerészek .... ... 381,000 „ kapa, kasza, ásó, villa 345,000 „ gőzhajók i ... 337,000 „ nyitott vasúti teherszállító kocsik... 315,0C0 „ vasúti és bányasinek ... 291,000 „ uszályhajók vasból... 285,000 „ öntött vasáruk . . . 259,000 „ géprészek 242,000 .. összesen ...6.501,000 K Együttvéve tehát a vasáruk képezik Románia felé legfontosabb kiviteli czikkünket és ezekben a kivitel mindenhol tetemes emelkedést mutat, ugy hogy még 1895-ben ezen fent felsorolt összes czikkek kiviteli értéke csak 1.307,000 koronát tett. Vannak köztök olyanok, melyek 1899. előtt épen nem, vagy csak el-, enyésző csekély számban szerepeltek a kivitelben, mint kovácsolt vasáru, gőzkazánok, gőzhajók, fedett és nyitott vasúti teherszállító kocsik, vasúti és bányasinek. Vannak továbbá czikkek, melyek 1899ben a Magyarországból való behozatalban nagyobb szerepet játszanak, de csak kivételesén az Ínséges esztendő miatt, igy zab 1.479,000 korona értékben és széna 1.278,000 korona értékben. Azután még kimutatja a magyar árustatisztika 203,442 darab juh és kecskének Romániába való bevitelét 1.912,000 korona értékben, holott előbbi években csak 5—20,000.darab hozatott be. ezen állatokból. Ezek azon juhok és kecskék, melyek 1894. év óta vámelőjegyzés mellett legeltetés végett Romániába hajtattak, de vissza nem tértek. A román árustatisztika az egész monarchiából csak 2385 darab juh és kecske behozatalát mutatja ki ]899-re. A vasárak után puha épület ős műfa fordul elő 687,000 korona értékben s erősen emelkedő irányzattal kőszén 607,000 korona, barnaszén 322,000 korona, ásványvíz 259,000 korona, nyerskender 240,000 korona és nemezkalapok 238,000 korona értékben. Magyarországba való kivitelnél első helyet foglalja el a buza 763,000 métermázsával 10 millió korona értékben és a tengeri 347,C00 métermázsával 3 millió korona értékben (1898-ban buza 38 millió, tengeri 21 millió értékben), azután jön a gyapjú 8945 mmázsával 1.100,000 korona, mely czikk 1896. óta (6000 mmázsa) emelkedő irányzatot mutat, szintúgy mint az ásványolaj, melyből 1899-ben 1 millió korona értékben vitetett ki. 5—800,000 korona értékig van kivitel kölesből, friss halból, ócska vasból és puha szálfákból, 2000—250,000 korona értékben juh- és kecskebőrből, belek s hólyagokból és szárított vagy sózott halból, mely utóbbiból azonban akivitel erősen csökken (1895-ben még 2 millió korona.) A kereskedelmi mérleg tehát Magyarországra nézve csak 1896-ban és 1899-ben volt aktiv és- miután a czukorbevitel és kedvező termés esetében, az 1899. évi jelentékeny takarmánybevitel is előreláthatólag elmarad, a mérleg valószínűen állandóan passzívvá fog átalakulni, hacsak az őrlési forgalom megszüntetése folytán a Romániából való buzabehozatal is nem fog hasonlóképen erősen megcsökkenni és sikerülend a vásárukban való kivitelt az -1899-ben megkezdett arányban fokozni.
KÖZTELEK,
1 9 0 1 . ÁPRILIS HÓ 3.
A szerb királyság gazdasági állapota 1900-ban. 1. Szerbia 48,302 d - k m . , vagy 4.830.260 hektár területtel és az 1895. évi népszámlálás szerint 2.312,484 lakossággal bír, esik tehát egy D-km.-re 47-9 lakos. Van 358,714 lakóháza, melyekből 99"3°/o magántulajdonban v a n ; ezekből pedig 91'9°/o naguk a tulajdonosok által lakatik és csak 6"2°/'o van bérbe adva. Szerbiában 375,196 család olvastatott, esik tehát egy családra 6"2 lélek. A lakosság 8 6 % - a a falvakban, 14°/o-a városokban lakik; 83'6%-a a lakosságnak mezőgazdasággal foglalkozik. Az összterület 56%-a, azaz 2,707,063 hektár magántulajdonban van, a többi rész 2.123,192 hektár, azaz 44°/o, mely erdők, vizmedrek, utakból stb. áll, az államé. A magántulajdon 244^591. lakos között oszlik el következőkép: 177,582 tulajdonos 5 hektárig terjedő birtokkal 72-60°/o, 49,679 tulajdonos 6—10 hektárig terjedő birtokkal 20"31%, 14,758 tulajdonos 11'20 hektárig terjedő birtokkal 6 ' 0 3 % , 1806 tulajdonos 21—30 hektárig terjedő birtokkal 0 7 4 % , 459 tulajdonos 31—40 hektárig terjedő birtokkal 0'19°/o, 159 tulajdonos 41—50 hektárig terjedő birtokkal 0"07°/o, 148 tulajdonos 50 hektárnál nagyobb birtokkal 0'06°/o. Szerbiában tehát nagyobb birtok úgyszólván nincs, a birtokosok 98%-a, mint fenti kimutatásban láthatni, 20 hektáron felül nem bír és 300 hektáron felül biró magánbirtokos összesen csak három van. Törvényhozási intézkedés folytán, kivéve az állami követeléseket, más követelésre minden birtokosnál 2'8 hektár lefoglalás és árverezés alól ki van véve. Az összterületből 1897. évben mezőgazdaságilag műveltetett 1.805,943 hektár, azaz 37;3°/o erdő, vagy fásterület volt 2.231.581 hektár, azaz 46'2°/o és mivelés alatt nem állott 792,736 hektár, azaz 16-5°/o; a mivelés alatt álló földből be volt vetve 977,331 hektár, azaz ezen terület 54%-a, ebből pedig buza, rozs, árpa és zabra esett 51" 1 % , tengerire 45'8°/o, egyéb veteményre 3'l°/o. A gabonanemüekből a buza 1897-ben 287,699 hektárt foglalt el, azaz a mivelés alatt álló egész terület 15'9%-át; rozs 37,206 hektárt, azaz 2°/o-ot, az árpa 74,940 hektárt, azaz 4%-ot, a zab 100,037 hektárt, azaz 5°/o-ot. Ezenkívül a bab és a borsó játszik még nagyobb szerepet, de többnyire a tengeri között műveltetik, mint melléktermény. A burgonya 1897-ben csak 6294 hektáron, a kender 8198 hektáron, a len 956 hektáron, a dohány 1030 hektáron termeltetett; mesterséges takarmány pedig 4881 hektáron. Nagyobb mennyiségben meg- tök termeltetik, részben a lakosság fogyasztására, részben sertések etetése czéljából, de az is többnyire csak a tengeri közeiben vettetik. Ezzel szemben a folyó évben bevetve volt terület, pontos statisztikai adatok hiányában csak hozzávetőlegesen, következőkép becsültetik (a földmivelésügyi m. kir. minisztérium : A világ gabonatermése 1900-ban): Buza ... 330,000—350,000 hektár Rozs • . . . 65,000— 70,000 „ Árpa . . . 120,000—130,000 „ Zab 130,000—140,000 „ Tengeri... 550,000—600,000 „ mely adatok, ha megközelítik a valóságot, az 1897. évvel szemben tetemes növekvést mutatn a ! , a gabonanemüekkel bevetett terület tekintetében. Természetes kaszálók és legelők tekintetében az 1897. évi összeírás következő adatokat n y ú j t : 355,051 hektár rét, 61,845 hektár
siksági legelő, 25,262 hektár hegyi legelő. Vannak azonkívül nagy kiterjedésű területek, melyek az apró jószág, birka, kecske, disznó legeltetésére szolgálnak s részben községi legelőkből, részben erdőirtásból állanak. Ezen területek kiterjedése 1897-ben 205,229 hektárra becsiiltetett, de ezen terület évről-évre a gabonatermelés javára kisebbedik és a fent kimutatott tetemes növekvés legnagyobbrészt ezen területek rovására irandó. 2. Szerbiában igen nagy számban vannak törvényhozási intézkedések, melyek a mezőgazdaság haladását czélozzák s a mennyiben a z e t mind életbe lesznek léptetve és helyesen keresztül vive, bizonyára czéljukat el is fogják érni. Ez különösen fontos oly országban, hol nagybirtok nem létezik,, mely a kisbirtokosnak mintegy példaadásul szolgálhatna a mezőgazdasági haladásban. így az államnak kell kezdeményezőleg fellépni és teszi ezt részben törvényhozási intézkedések által, részben az által hogy a társadalmi tevékenységet, mely egyesületekben nyilvánul, lehetőleg támogatja. Első sorban felemlítendő a kerületi és járási gazdasági szakértők intézménye, mely 1898-ban hozatott be törvény utján. Minden kerületben és minden járásban szerveztetik egy ilyen állás, melynek viselője államhivatalnok, de fizetést az illető kerület vagy járás budgeljéből nyeri. Csak gazdasági szakképzettséggel . biró egyének alkalmazhatók és pedig a kerületi szakértőnek magasabb, a járási szakértőnek alacsonyabb fokú gazdasági szakiskola (földmivesiskola) végzését kéli igazolnia. Ezen szakértők feladata a következő: a népet minden ujabb és tökéletesebb mivelési ágban kitanitani, a gazdasági munkák helyes keresztülvitelére felügyelni, a gazdasági gépele, vetőmagnak, tenyészállatok beszerzésénél a népnek tanácscsal, esetleg pénzzel is segéd kezni, a gazdasági állapotokat folyton tanulmányozni és jelentéseket tenni, a kerület, vagy járásban levő gazdasági szakintézmények és egyesületeket ellenőrizni, a törvények végrehajtására ügyelni, a minden kerületben felállítandó gazdasági állomás és minden járásban felállítandó gyümölcsfaiskola teendőit irányítani és a községi magtárakra felügyelni. Sőt jogukban áll, hol a gazdák együttes és gyors eljárása szükségessé válik, rendeleteket a közigazgatási hatóság utján kiadni pl. aratás, szüret, kártékony állatok pusztítása eseteiben. E czélból kerületüket vagy járásukat ismételten beutazni, a hozzájuk fordulókat tanácscsal ellátni, gyakorlati előadásokat tartani kötelesek; a járási szakértők jelentéseiket a kerületinek küldik be, ez pedig azokat összegezve a közgazdasági miniszterhez. Ez ideig a törvény még csak részben van végrehajtva, mert a tervbevett 15 kerületi és 72 járási szakértő helyett még csak 3 kerületi és 14 járisi szakértő van alkalmazva. Ugyancsak egy 1898-ik évben hozott törvénynyel egy mezőgazdasági kísérleti állomás szerveztetett Belgrádban, mely állomás tényleg működésbe is lépett, továbbá elhatároztatott, hogy minden kerületben egy gyakorlati oktatással egybekötött mintagazdaság alant felemlítendő szervezettel és minden járásban egy gyümölcsfaiskola fog felállíttatni. A kerületi mintagazdaságnak kell birnia egy 60 hektárnyi gazdasági területtel, mely mindenféle müvelésre alkalmas, egy 2 hektár kiterjedésű szőlővel egy 2 hektár kiterjedésű gyümölcskerttel, baromfiudvarral, méhészettel és a szükséges igásés haszonállatokkal. Ezen mintagazdaság a kerületi gazdasági szakértő személyes vezetése alatt áll, 2—3 segéd lévén melléje beosztva. . Ezen mintagazdasággal gyakorlati földmivesiskola van egybekötve, melybe a kerület minden községe minden két évben egy növssdéket a birtokosok fiai közül beadni köteles és a község által kijelölt fiatal ember tartozik a tanfolyamot végezni, mely nem elméleti, hanem merőben gyakorlati.
KÖZTELEK, A munkálatok a növendékek által végeztetnek ; a gazdaság költségeit az illető kerület viseli. Ez ideig egy ilyen mintagazdaság van még csak szervezve Cupriában, de a többinek következetes felállítása tervben van, ugy, hogy 16 ilyen elemi földmivesiskola lesz az országban. Gazdasági középiskola 1882 óta létezik Kraljevoban, mely államköltségen tartatik fenn három évi tanfolyammal. A felvételre az elemi iskolák sikeres végzése szükséges. Mintegy száz növendék nyer ott folyton kiképzést, kiknek fele államköltségen tartatik. Az iskolát vezeti egy igazgató, két tanár és egyéb szakszemélyzet. Az iskolával egybe van kötve egy 76 hektárból álló gazdaság, melyben a munkálatok a növendékek által végeztetnek. Van továbbá Bukovón a boráról hires Negotin közelében egy szőlészeti és gyümölcsészeti szakiskola, mely 1891-ben szerveztetett. Ezen iskolában 86 növendék van, kik közül 67 van államköltségen. A tanerők ugyanazok, mint a kraljevoi gazdasági szakiskolákban, csakhogy itt a fősuly a gyümölcsfatenyésztés és szőlészetre fordittatik. Az iskolával 127 hektár kiterjedésű gazdaság van egybekötve. Mindkét iskola tanszemélyzete évente gyakorlati előadásokat tart s közelben levő iskolamesterek, lelkészek és birtokosok részére a gazdaság minden ágáról, Bukovón azonkívül minden télen a környékbeli szőlőtulajdonosok részére egy vinczellérképző tanfolyam van szervezve. Egy felsőbb gazdasági szakiskolának felállítása pedig tervbe van véve. Egy ilyen már 1852-ben Topcsideren alapittatott, de ez már 1859-ben megszűnt; 1872-ben újra felállíttatott, de 1882-ben ismét ideiglenesen bezáratott s jelenleg annak legközelebbi megnyitása tervbe van véve. Ezek Szerbiának a gazdasági szakoktatásra vonatkozó. intézményei; de társadalmi tekintetben is elég kiterjedt gazdasági szervezete van az országnak. Már 1869-ben alapittatott Belgrád székhelylyel a szerb gazdasági egyesület, mely a király védnöksége alatt áll. Feladata a gazdasági ismeretek terjesztése, mely czélból három szaklapot ad ki, szakmunkákat terjeszt, kiállításokat és díjazásokat rendez, előadásokat tartat, stb. Elén áll egy tanács és az egyesület szellemi vezetésében a teendők öt különböző osztályra vannak ruházva. Az egyesületnek Belgrádban háza, Sabálzon mintagazdasága és az ország különböző részeiben 38 fiókegyesülete van. Az állam évi 25,000 franknyi szubvenc i ó b a n részesiti az egyesületet, melynek budgetjében 1898-ban a bevételek 156,043 frankot, a kiadások 154,188 frankot tettek ki. Van azonkivül 1888. óta az országban öt lóversenyegylet Belgrád, Sabatz, Kragujevácz és Zajcsáron, egy Belgrádban levő központi igazgatóság vezetése alatt, ezen egyesületek évente lókiállitásokat és versenyeket rendeznek az ország lótenyésztő vidékein, melyekon 1898-ban 13 helyen 40,000 frank lett díjképen kiosztva. Az egyesületek az államtól 20,000 franknyi szubvenczióban részesülnek s egy szaklapot adnak ki, melynek czélja a lótenyésztés körüli ismeretek terjesztése. Van továbbá egy országos méhészeti egyesület, mely egy mintateleppel bír, egy szaklapot ad ki és az állam részéről 6000 franknyi szubvencziót nyer, továbbá az ország különböző részeiben szőlészeti, gyümölcsészeti és méhészeti szövetkezetek, melyek czélja ezen gazdasági ágakat az ország különböző részeiben emelni és terjeszteni. Végül felemlitendők az országban létező H eyffeysen rendszerű gazdaszövetkezetek, melyekből 1899. év végén már 167 fennállott. Ezek egy Belgrádban székelő igazgatóság vezetése alatt állanak, mely öt év óta már egy szaklapot ád ki és az állam részéről szintén szubvencziót nyernek. A mennyiben ' az áll. sorsjáték tiszta jövedelmének 25°/o-a e szövetkeze-
1901.
ÁPRILIS
HÓ
3.
teknek engedtetik át. Czéljuk a tagoknak olcsó hitelt nyújtani, viszont azok megtakarított pénzét gyümölcsöztetni, nekik gazdasági eszközöket, vetőmagot, tenyészállatokat szerezni, gazdasági és személyes szükségletek olcsó beszerzését közvetíteni és a gazdasági terményeket nyersen, vagy feldolgozva közösen értékesíteni. Mindezen intézményekből láthatni, hogy Szerbiában a mezőgazdasági haladás nagy fontosságát felismerték és ezen többnyire csak kisbirtokosokból álló országban érzékkel birnak iránta, mit a fent felhozott törvényhozási és társadalmi intézmények élénken kimutatnak. Ezen helyen felemlítendő még a községi magtárai? intézménye is. Egy 1899. évi törvény ugyanis kimondotta, hogy minden község tartozik egy magtárt felállítani, melybe minden lakos 90 kg. tengerit, vagy más megfelelő gabonát adni köteles. E községi magtárak czélja éhínség, jégkár, árvíz esetében a lakosságot kisegíteni, azonkivül háború esetében felhasználható tartalékot képez. Elemi csapások esetében azok, kik reászorultak, ezen magtárakból előleget kapnak, melyet a jövő évi termésből visszatéríteni tartoznak. Hogy a felhalmozott gabona el ne romoljon, az időről-időre eladatik és uj bevásárlással pótoltatik, Az esetleg ezáltal beállott árveszteség a községre terménybeni hozzájárulás utján ki lesz vetve. Városok fel vannak jogosítva magtárak helyett az ennek megfelelő összeget pénzben kivetni és bankban azonnali falhasználhatásra elhelyezni. A községi magtárak kezelése és felügyelete a kerületi és járási gazdasági szakértők ellenőrzése mellett a községi elöljáróságok feladata. 1899; év végén a községi magtárakban kezelt gabona 18.907,731 kg.-ot és a pénzalapok 443,942 dénárt tettek ki. 3. Szerbia állattenyésztésének leirása előtt az állategészségügyi szervezet rövid vázlata adandó. Az állategészégügy állami kézben van a közgazdasági minisztérium felügyelete alatt. Élén áll a központban egy főállatorvos, kinek személyi ügyekben büntető hatásköre is van. Alatta 'áll 32 állami állatorvos, kikből 4 csakis kilépő állomásokon való teendőket végez. A többi 28-ból 16 kerületi állatorvos, kik azon járásban, hol laknak, a járási állatorvosi teendőket is ellátják és közülök három egyúttal kilépő állomási teendőket is ellát, 12 pedig tisztán járási állatorvos, de egyszerre több járásban. Fizetésök 1500—2000 dinár három fizetési osztályban és 480 dinár utazási költség. Az utolsó 1895. évi összeírás szerint volt Szerbiában 171.513 drb egypatáju (e között 1778 szamár és öszvér); 1890-ben 164.966 drb, a növekedés 5 év alatt 39°/o: 1 • km.-re esik tehát 3-5 ló és 1000 lakosra 74; 1 drb. . A szerb ló keleti jelleggel bír, teste, kicsiny, de erős és kitartó; kocsi és nyereg alatt való használaton kivül különösen a hegyes vidékeken teherhordásra sokat alkalmaztatik. Az ország egyes vidékein a török ló befolyása folytán nemesebb, arabs jelleget is mutat, de általában az állami ménekkel nem javított rész leginkább a kis magyar pusztai lóra emlékeztet, csak általában erősebb csontozattal bir. A méntelepek közelében azonban láthatók már nagyobb és kifejlettebb példányok, melyek rendes katonai szolgálatra már alkalmasak, azonban a hadsereg legnagyobbrészt lovait még külföldről és pedig Magyarországból kénytelen' beszerezni. A lótenyésztés emelésére már 1892-ben alapittatott egy állami ménes Ljubicsevón (pozsareváczi kerület), mely alapjából belföldi kanczákból állt s ezekre keleti jellegű mének haszáltattak, nem szólva különböző kísérletekről, hol percheron mének is alkalmaztattak. A kanczaanyag jelenleg 90 kanczából áll, melynek fele arabs félvér, azonkivül van 20 angol félvér, 3 angol telivér, 2 eredeti angolnormand és 8 félvér angolnorrnand kancza. A kanczaanyag általában egy könnyebb ós sok arabs jelleggel biró félvérmónes benyomását teszi és helyes testalkat s csontozat által a népies lótenyésztés emelésére alkalmasnak
27. SZAM. 11 -IK
ÉVFOLYAM.
látszik. Ezen kanczaanyagra haszáltatik 3 telivér angol mén. Candide (apja St. Serf), Aka (apja Kégyur, anyja Afrikanerin) és egy Domaster mén, továbbá 2 Francziaországból importált anglonormand mén teljesen Kruins jelleggel. A ménesből származó méncsikók az állami méntelepekre osztatnak ki, a be nem vállók, valamint a felesleges kanczacsikók a hadseregben használtatnak. A ménes a közgazdasági miniszter felügyelete mellett egy állatorvos vezetése alatt áll s melléje egy. ménesmestér van beosztva, ki a Ljubicsevón egyúttal fennálló és 47 ménből álló méntelepre 'is felügyel. A lóápolók és csikósok teendői, mint Szerbia állami birtokain egyáltalában fegyenczek által láttatnak el. Az egy és'két éves csikók Ljubicsevótól nagyobb távolságra eső Bela-Reka állami birtokon tartatnak, hol kőfallal körülvett igen jó legelőn maradnak 31/2 éves korukig, mikor felállítás végett ismét Ljubicsevóra hozatnak. Méntelep az országban három van, a fentemlített Ljubicsevó 47 ménnel, a dobricsevói 75 ménnel és a sabaczi 37 ménnel, összesen tehát jelenleg 159 ménnel. Ezek között van 5 angol telivér, 55 angol félvér, 73 arabs félvér, 5 anglonormand és 21 különféle (ezek közt néhány nóri keresztezésü). Ezen mének közül 147 darab a ménesben tenyésztetett, kilencz Szerbiában vásároltatott és 3 külföldi (angol telivér). A méntelepek polgári kezelés alatt állanak felfogadott legénységgel. A fiatal mének könyü terhű fiuk által lovagoltatnak, kik felnőve, rendesen az idősebb mének mellé fogadtatnak fel, melyekkel az állomásokra is kimennek. 59 fedeztetési állomás van, melyekre a mének tavaszszal négy hóra kivonulnak és a mének rendszerint két dinárért, esetleg ingyen is fedeznek, a múlt évben 6370 kanczát fedeztek. A takarmányozás és fedeztetési idény alatt 4V2 kilgramm zab, 5 kg. széna, ezenkívül 3 kg. zab és 6 kg. széna. A szarvasmarha-létszám Szerbiában 1895ben 915,403 darab volt, mely szám szemben az 1890-iki összeírásnál talált 819,251 darabbal 12'9% növekvést mutat. Ehhez jön még 7471 darab bivaly, leginkább a bolgár határon, melyek száma azonban fogy, tekintve, hogy 1890ben még- 8494 darab találtatott. Esik 1 • kmre 19-1 darab szarvasmarha és 1000 lakosra 399"1 darab. A szerb szarvasmarha zöme a podoliai jellegnek felel meg, azonban igen sokat találni olyat, mely nyugati marhával ős már régen történt keresztezés eredménye és ennek jellegét és különösen színeit viseli, dé még egységes jelleghez nem tudtak jutni. Azonkivül van az apróbb, de a többivel rokon, setétebb szürke hegyi faj, mely szin gyakran átmegy a sötétbarnába, is, és ezen két fajnak gyakori keresztezése. Legtisztábban mutatja a podoliai, a magyar szárvasmarhával rokon jelleget Kolubara vidéke, és ezen szarvasmarhából a szerb állam Dobricsevo (birtokon) törzstenyésztést is tart fenn, melyre legutóbbi időben magyar fajú bikát használnak. Rendszeres keresztezések kiséreltettek pinzgaui szarvasmarhával, de kevésbé kielégítő eredménynyel, továbbá levanthalival, melyből egy tenyésztés előbb Topcsideren, később Ljubicsevón fennállott. A levanthali igen jó eredményt adott a hazai fajjal, s a nép nagyon meg is kedvelte. Pozsarevácz vidékén ily keresztezésből eredő nagyon jól sikerült és nehéz marhát látni a kisbirtokosoknál. De ezen tenyésztés fel van oszlatva és szimmenthalival helyettesítve, melyből egy Bábolnán vett s két bikából és tiz üszőből álló törzs Topcsiderben már felállíttatott. Az eredeti szerb szarvasmarha, kicsiny testalkatú ugyan, de igen SZÍVÓS és ellentálló, mint minden kezdetlegesebb faj; fejlődésének különösén a téli hiányos tartás és korai hasz-
2 7 . SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
nálatbavétele állja útját; de hol a legelőviszonyok különösen kedvezők, mint a Morava völgyében, ott annak daczára jól fejlődik s a mennyiben a szerb kormánynak az állattenyésztés fejlesztése iránt tett intézkedései, melyekről alant szó lesz, életbe lesznek léptetve, a nép is a felnevelésre nagyobb gondot fog fordítani. Szerbia kivitele szarvasmarhában 1899-ben közel 14 millió frankot tett ki, melyből a legnagyobb rész a monarchia felé irányult. A tehéntej értékesítése és feldolgozása nem játszik nagyobb szerepet, kivéve a városok közelében, mert a tehenek igen kevés tejet is adnak és a birka- valamint a kecsketej a birkák nagy száma és a népességnek ezek tejéből készített sajt iránti előszereteténél fogva, a tehéntejet háttérbe szorítja. Az 1895-iki összeírás alkalmával 3.094,206 darab juh találtatott az országban, míg 1890ben csak 2.963,409 . volt, a növekvés tehát 4'4o/ 0 . Egy négyszög kilométerre esik e szerint 64-1, 100Ő lakosra 1338 darab juh. A juh a szerb népesség legkedveltebb állatja, husa végett, mely különösen mint bárányhus, a legbecsültebb nemzeti eledel, a gyapjúból készíti ruházatát, tejéből pedig sajtot készít, mely táplálékának egyik fő alkatrészét képezi. Ezenkívül a szerb juh nagyon kevés igényű és ellentálló lévén, fentartása nagyon kevésbe kerül. A legnagyobb számban képviselve és az egész országban elterjedve a raczka juh van. Azonkívül az úgynevezett krivoniri juh létezik, mely az előbbinek mirinóval való keresztezésből ered és jóval finomabb gyapjúval bír. Ez legiiikább a timoki és piroti kerületekben, részben a nisi és moraváiban is előfordiú. Gyapjúja a Szerbiában létező paratsjni, belgrádi és leskovatzi szövőgyárakban dolgoztatik fel. Az állam ezen tenyészet emelésére, annak főhelyein merino (rambouillet) kosokat oszt ki ós e czélból dobricsevói birtokán egy kisebb ilyen tenyésztést is tart fenn. Van még az úgynevezett kraljevói faj, mely a rudniki és krusevátzi kerületeken előfordul s a közönséges juhnál gorombább és hizékonyabb. A juhok legnagyobb része, valamint a gyapjú és sajt az országban fogyasztatik el, Szerbia mégis 1899-ben 626,344 dinár értékű juhot vitt ki legnagyobbrészt Törökországba és Bulgáriába és 247,133 dinár értékű sajtot ugyanezen országokba. A lágy sajt többnyire az országban fogyasztatik el, az úgynevezett kaczukával egy keményebb juhsajt a kivitelre szolgál, szintúgy egy része a maslonab, mely nem egyéb tüz mellett olvasztott és besózott tejszínnél, a mely Szerbia déli részeiben készíttetik nagyobb mértékben. Kecske volt Szerbiában 1895-ben 525,991 darab, 1890-ben 509,738, tehát ezek száma is szaporodott. Inkább a szegényebb és hegyesebb vidékeken fordulnak elő, tejök táplálékra, szőrük pedig goromba szövetek készítésére szolgál. 1895-ben 904,446 sertés találtatott az országban, egy négyszög kilometerre esik tehát 18-7 drb és 1000 lakosra 49.1 darab, 1890-ben 908,603 darab volt, a csökkenés l /2°/o-ot tesz ki és mindenesetre a sertésvésznek tulajdonítandó. A sertéstenyésztés Szerbiában igen fontos szerepet játszik és az állattenyésztési ágak között legjobban előrehaladt. A legszebb sertések — a sumadiai faj — Szerbia északi részeiben, különösen a Morava völgyében találhatók és ezen faj azonos eredetű és nagyon hasonló a magyar mangáliczával. Sertéstenyésztés tekintetében legkevésbé haladt előre és legkevesebb fajsertést tenyészt a déli, Bulgáriával és Törökországgal határos rész. A sumadiai faj tisztán való fentartása és fejlesztése végett az állam Dobricsevo birtokon egy tenyésztést tart fenn. Különben idegen fajsertésekkel való keresztezések iránt szinte számos kísérlet történt és a belgrádi vágóhidhoz tartozó sertésszállásokban tiszta sumadiai és az eredeti hegyesfülü fajon kivül sok berkshire,
KÖZTELEK,
1901.
ÁPRILIS
HÓ
3.
yorkshirei és poland-china keresztezésből származó egyed is látható. A sertések egy nagy része az országban fogyasztatik el, mert szalonna, zsir és sertéshús a nép táplálékához tartoznak, azonban a kivitel is tekintélyes szerepet játszik és 1899-ben a hízott sertések kivitele 9.126,792 dinárt tett ki, 1897-ben pedig a 13 millión felül is volt. Az élő sertések a budapesti piaczra, a levágott sertések a bécsi piaczra kerülnek. Ez utóbbi czélból Belgrádban egy részvénytársaság egy sertésvágóhidat a iegmodernébb és czélszerübb berendezéssel egy millió dinár költséggel állított fel. A vágóhíd 1899 tavaszán adatott át a forgalomnak és egybe van kötve egy kisebb, a városi fogyasztásnak szánt marha- és sertésvágóhiddal. A vágóhíd mesterséges hűtőkkel van felszerelve, melyekben a levegőt állandóan -)- 2—4 °C. hőmérsékleten lehet tartani, s mely hűtőkből a sertések sínekre alkalmazott horgokon egyenesen a társulat tulajdonát képező jégvaggonokba rakatnak. A vágóhíd összes gépfelszerelését a Danubius budapesti hajó- és gépgyár teljesítette és pedig a vágóhidtársulat legnagyobb megelégedésére. A vágóhíd közelében felállított és.czélszerüen berendezett szállásokban 6500 darab sertés részére van hely. Azonkívül létezik Velika-Planán már több év óta egy kisebb sertésvágóhíd, mely baromfiak élő és leölt állapotban való kivitelével is foglalkozik. A baromfitenyésztés Szerbiában meglehetősen el van terjedve és az állam részéről tétettek is lépések a fajbaromfi terjesztése érdekében, amennyiben öt különböző helyen az állami birtokokon és gazdasági iskolák székhelyén fajtyukászatok léteznek, honnan a tenyészállatok az országban kiosztatnak. Szerbia kivitele élő és leölt baromfiban 1899-ben 1.335,233 dinár értéket képviselt. Szerbia folyói halakban igen gazdagok és a halászat, ha rendezve lesz, "igen fontos gazdasági szerepet fog játszani. 1898-ban meg is hozatott a halászati törvény, de miután annak pontos vérehajtása a szomszédos országokkal kötendő egyezségektől is függ, még nem volt teljesen életbeléptethető. A méhészet Szerbiában ezelőtt nagyobb szerepet játszott, de mióta az olcsó czukor el kezdett terjedni, a méhészet visszafejlődött; ennek daczára 1895-ben még 167,765 kast számláltak. Azonban ugy az állam, mint a fentemiitett méhészeti egyesület mintatelepek felállítása (8 ilyen létezik) és méhészeti tanfolyamok szervezése által a gazdaság ezen ágát újból emelni iparkodnak. Szintúgy a selyemhernyótenyésztés előbb jobban el volt terjedve, de a selyemhernyók betegsége folytán tetemesen hanyatlott. Azonban az állam petéknek Franczia- és Olaszországból hozatala és ingyenes kiosztása, szederfáknak terjesztése és tanfolyamok felállítása által ezen kereseti ágat is lehetőleg emelni iparkodik, mely szintúgy, mint a méhészet, egy, különösen kisbirtokosokból álló országban nagy jelentőséggel bir, különösen hol az égalji és talajviszonyok oly megfelelőek. 1898-ban 772,000 drb szederfa olvastatott meg az országban. Az állattenyésztés további emelésére a szerb törvényhozás 1892-ben egy nagyobb állattenyészeti telep felállítását határozta el, melyben 200 kancza, 200 tehén, 400 juh és 70 kocza a megfelelő apaállatokkal, fel leendnek állítva, mely intézménynek czélja egyrészt a megfelelő fajoknak okszerű nevelését terjeszteni, másrészt az országot olcsón, jó tenyészállatokkal ellátni. Az intézmény még nincsen életbeléptetve, de 1902-re annak végleges felállítása tervbe van véve, kapcsolatban egy vajés sajtkészitési mintateleppel. Továbbá 1898-ban törvény hozatott az állattenyésztés emelésére, melyben minden község köteleztetik az anyaállatoknak megfelelő
számú és minőségű apaállatokat tartani. Egy bizottság, mely a járási gazdasági szakértő, egy állatorvos és a községi elöljáróból áll, az apaállatokat minden év elején megvizsgálja és a nem megfelelőket a tenyésztésből kizárja, l'j apaállatokról a község kérelmére a közgazdasági miniszter gondoskodik, ki részletfizetésre adhatja a tenyészállatokat. Azonkívül ezen törvény a különböző nemű állatoknak legelőre való együttes kihajtását, valamint azoknak télen istálló nélkül, szabad ég alatt való tartását tiltja. , Allatvásárok tekintetében az országban 106 helység bir országos vásárjoggal, melyeken 152 vásár tartatik és nyolcz helyen heti vásár van. 4. A szorosan vett mezei gazdaságot illetőleg Szerbia erősen a haladás utján van. A házközösségi intézmény (zadruga), mely sok tekintetben ugy a munkamegosztás, mint az együttes munkálkodás, gépek, vonós állatok tartása tekintetében előnyös volt, erősen szünőfélben van ugyan, de azáltal az egyéni tevékenységnek és egyéni haszon után való törekvésnek tágabb tér nyilik. Nehézséget okoz azonban a birtokoknak szétszórt és eldarabolt volta és a kataszter hiánya. Rendes vetésforgók nincsenek szokásban; sok helyen, ha a föld néhány évig munkáltatott, ismét két-három évig ugarnak marad. Azonban Szerbiában a birtokos a trágya értékét már kiismerte és h a nem is rendszeresen, de mégis trágyázza földjeit, ugy hogy kimerülésök veszélye nem forog fenn. Voltak vidékek, hol ekét nem használtak, hanem a földet csak megboronálták, azonban most már az eke hovatovább terjed és tökéletesbül, mert a primitív faekét az ország legnagyobb részében a vaseke fagerendelylyel váltotta fel, ritkábban a tiszta vaseke. A vetés majdnem kizárólag kézzel történik az aratás pedig sarlóval. Szokás a gabonákat igen későn learatni és a garmadákat igen soká a mezőn hagyni, mi a gabona minőségének és mennyiségének rovására megy. A cséplés eddig rendesen ugy történt, hogy lovak, vagy ökrök által is kitapostatták a szemet a szalmából. Azonban az utolsó időben a birtokosok szövetkezés utján, vagy egyes vállalkozók kisebb gőzcséplőgarniturákat szereztek be, ugy hogy az utóbbi években azok száma tetemesen megszaporodott. A tengeri mivelése kapával történik, de a töltögetésre a lóeke is már használatban van. Egyáltalán a mezőgazdaság, különösen pedig a föld okszerűbb megmivelése iránt nagy hatást fog gyakorolni a czukorrépamivelés, melyről alantabb még szó lesz, azáltal, hogy a gyár tökéletesebb munkaeszközöket oszt ki a nép között és ez a czukorrépa kedveért, földjének alaposabb mivelésére mintegy rákényszeríttetik, minek hatása a többi terménynél is mutatkozni fog. Szerbia talaja és éghajlata a gyümölcstermelésre nagyon alkalmas és 97,971 hektár gyümölcsfákkal be is van ültetve, melyből 75,000 hektár szilvafákra esik. Szerbiának ezen egyik legnevezetesebb és jövedelmezőbb termelési ágára. A kormány is gondot fordit arra, hogy a gyümölcsfatenyésztés minél jobban terjedjen. A már említett bukovói gyümölcsészeti és szőlészeti szakiskolán és a minden járásban felállítandó legalább öt hektárnyi csemetekerteken kivül jutalmak kiosztása, utak szélének gyümölcsfákkal való beültetése által stb. iparkodik a népet további tevékenységre serkenteni. Az ország négy különböző gyümölcstermelő vidékre van beosztva, melyekben a különösen ápolandó fajok meg vannak nevezve. Egyelőre azonban a szilva képez még csak nagyobb mértékben kiviteli czikket és pedig a szüvapálinka (slivovitca) melynek tettemes része — a kisbirtokosok maguk által égetvén — az országban fogyasztatik, 1899-ben 330,076 dinár értékű pedig kivitetett, a szárított szilva, melyből 1899-ben 11.198,107 dinár értékű került kivitelre és a szilvaiz, melyből 2.287,754 dinár értékű vitetett ki. Egyéb friss állapotban vitt ki
KÖZTELEK, gyümölcs 1899-ben szinte már 1.286,336 dinár értéket képviselt. Szőlőtermelés tekintetében az ország, szintén nagyon előnyös helyzetben van, a mennyiben a szőlő kevés kivétellel, az egész országban megterem és az ország egyes kiváló termőképességű vidékkel bir. A filloxera pusztítása előtt 68,330 ha. szőlő volt Szerbiában. Jelenleg az 1897. évi összeírás szerint v a n : régi s a filloxera által még meg nem támadott szőlő 26,701 ha., felújított szőlő. 5,598 ha., a filloxera által már megtámadott terület 27,648 ha., tönkrement és felhagyott szőlők 8,381 ha. Eddig ugy a szőlőültetésre, a fajok tisztaságára és a borkezelésre kevés gond fordíttatott és csak Negotin s Smederevo bírták határozott jellegű fajokkal. Azonban most már az u j szőlők a talaj rendszeres előkészítése, a fajok megválasztása, oltványoknak amerikai alanyokra való alkalmazása mellett létesíttetnek. Az állam 1882 óta hat helyen, Smederevón, Bukovón, Topcsideren, Nisen, Alexandrovatzon és Jagodinán amerikai szőlőtelepeket létesített összesen 131 hektár kiterjedésben, továbbá van társulatok által felállított hat szőlőtelep 40 hektár kiterjedésben. Egy 1895. évi törvény a szőlők rekonstrukcziójára mindennemű kedvezményt ad, mini amerikai Ih i><>kkt I in tl szőlők tíz évi, futóhomokterületeken felállított szőlők 20 évi adómentessége, szőlővesszőknek vasúton való ingyénes szállítása, a behozatal vámmentessége ; a peronospora elleni védekezés czéljából kiküldöttek az ország minden részeiben bejárták a szőlőket és a szőlőbirtokosokat a permetezésre tanították, egy 1898. évi. törvény pedig a peronospora elleni védekezést kötelezőnek mondotta ki. Ezen eszközök által a szerb kormány mielőbb el akarja érni azt, hogy Szerbia ismét bort exportálhasson, míg az utóbbi években némi bevitelre is szorult. Erdők tekintetében Szerbia szintén igen előnyös égalji és talajvjszonyokkal bir és még van nagymennyiségben ki nem használt őserdeje nagy értékű faátlaggal. Azonban, mint a keleten mindenütt, a hol a fa könnyen hozzáférhető volt, az erdők elpusztíttattak, a nélkül, hogy azok pótlására intézkedések történtek, vagy a magától sarjadzó fiatal erdő, különösen a kecskék által okozott károktól megóvatott volna. Tulajdonképeni erdőterület az 1897. évi becslés után van 481,213 hektár, ebből 121,091 tölgy, 128,203 bükk és 231,817 tűlevelű. Fentiekből kifolyólag az értékes erdőterületek ott vannak, hol ajközlekedés még n e m nyilt meg, főkép Szerbia déli részében, Toplicza, Nis, Vranja és Pirot kerületekben és ezek csak ennek fejlődése arányában lesznek kihasználhatók. Az erdők legnagyobb része állami birtokot képez, melyből megkülönböztetendő a tulajdonképeni állambirtok, melynek jövedelmei az államkincstárba folynak és a nemzeti tulajdont képező erdők, melyeken számos szolgálmányok vannak, mint legeltetési, fáizási jog, melyek tehát közvagyont képeznek, . de a hatóság felügyelete mellett az egyesek által használtatnak ki, azon megszorítással, hogy
1 9 0 1 . Á P R I L I S HÓ 3.
ezen -erdőkből fát külföldre nem szabad kivinni; vannak továbbá községi erdők, melyek a községek, mint erkölcsi testületek, tulajdonát képezik ós az elöljáróság felügyeleté alatt állanak és végre magántulajdont képező erdők, melyek azonban m a j d n e m kizárólag a zárdák és rendházak tulajdonában levő nagy kiterjedésű erdőségekből állanak. Rendszeres erdőkezelés nincs még behozva, az állami erdők a kerületi közigazgatási főtisztviselők (préfet) felügyelete és kezelése alatt állanak, így a faipar és fakivitel szintén igen csekély szerepet játszik, sőt tűzi és épületfában a kivitel az utolsó években csökkenőfélben volt, | mig a bevitel emelkedett. Nagy és még kellőleg ki n e m használt kincscsel bir Szerbia altalajában, a mennyiben a só kivételével, m a j d n e m minden fontosabb ásvány, szintúgy mint kőszén eíős rétegekben és ugy látszik nagy kiterjedésben képviselve van. Már az őskorban a rómaiak, a középkorb a n Raguza és Velencze ismerték és használták Szerbia bányaterületeit, mig a török uralom azok kiaknázásának véget nem vetett. Az u j a b b korban történtek azután lépések ezen irányban és különösen angol tőkékkel egyes területek bányítszatilag kihasználtatnak. így van Majdanpeken és Brezoviczán rézbánya, Kuczajnán arany, ezüst és zink . nyeretik, Ljuta StranaPapaváczon ólom és ezüst, Ripanjon ólombánya v a n ; van továbbá két nagyobb kőbánya és hat kő- és barnaszénbánya, mely bányákból a kivitel 1897-ben 3.044,244 dinár értékét képviselt. A fentemiitett ásványokon kivül a szerb bányaterületeken kisebb-nagyobb mennyiségben találtatik még vas, antimon, nikkel és magnezia. 5. A rendszeres kezelés alatt álló szerb állami birtokok következők: Topcsider, Belgrád közvetlen közelében, ezelőtt az Obrenovichcsalád magánbirtoka, mely nyári tartózkodási helynek is szolgált,, jelenleg is még szép parkkal ós bekerített vadaskerttel, az uralkodó m a g á n használatára. Kiterjedése 800 hektár, melyből 200 hektár szántó, 250 hektár kaszáló és rét, a többi erdő. Van egy igazgató, egy segéd, egy pénztárnok és egy kertész. Az instrukczió 30 pár ökör, azon kivül itt van a m á r emiitett simmenthali törzs, egy juhászat hazai juhokkal, egy kisebb méntelep hat ménnel, fajtyukászat, csemetekert és szőlőtelep; u j a b b a n czukorrépatermelés; fontos gazdasági I ágat képez a szilvatermelés; a gyümölcs mesterséges aszalókban elkészítve adatik el. Itt v a n az állami fegyház is, melynek, fegyenczei ugy itt, mint a többi állami birtokon a gazdásági munkát teljesitik. Topcsideren volt a már két izben felállított magasabb gazdasági szakiskola is, jelenleg is annak szervezése itt van tervbe véve. A másik állami birtok Ljubicsevó, melyhez a gazdaság tartozik. Ljubicsevó, melyről az állami ménes tárgyalása alkalmával szó volt már, szintügy Bela-Rjeka és Dobricsevó (338 h e k t á r a moravai kerületben összesen 1270 hektár. Ebből szántóföld 200, rét 380 és legelő 450 hektár, többi belsőség és erdő. A vezetésre van egy
2 7 . SZAM.
II-IK
ÉVFOLYAM.
igazgató Ljunicsevón, egy helyettes igazgató Dobricsevón, egy gazda Bela-Rjekán, egy pénztárnok, egy állatorvos, három irnok,. hat gazdasági segéd, két lovászmester, egy kertész ós öt kézmüvezető mesterember. A gazdasági instrukczió 50 pár ökör. Ljubicsevón a már emiitett ménes és méntelepeken kivül egy levanthali tehenészet 9 tehénnel és 8 üszővel, melylyel azonban fel fognak hagyni, továbbá 22 kiosztásra szánt bikává! és egy 13 koczából álló mezőhegyes! fajú sertéstenyésztés, fajtyukászat, csemetekert és gyümölcsös'. Bela-Rjekán a ménes (éyjáratain kivül, melyek két nagy istállóban vannak elhelyezve, van egy hazai krivoviri fajú juhászat 79 anyával, melyek hampshirei kosokkal kereszteztetnek s néhány kiosztásra szánt levanthali bikaborju. Dobricsevón, a m á r . • emiitett ménteleposztályon kivül van egy tehenészet 14 darai) kolubarai fajú tehénnel, melyre legutóbbi időb e n magyar bika használtatik, továbbá eredeti sumadiai nagyon szép sertéstenyésztés, kisebb' rambouillet j u h á s z a t és fajtyukászat. 6. A mezőgazdasággal kapcsolatos iparágak közül kiemelendők: 10 sörgyár, melyek' összesen átlag évente - 55,000 hektoliter sört gyártanak,. 121 gőzmalom és 51 vízimalom összesen 518 járatra, melyeknek évi átlagos termelése 55 millió kg. liszt s egyéb őrlemény, 3 posztógyár, melyek a finomabb minőségű gyapjút közönséges szövetekké dolgozzák fel s végül a belgrádi czukorgyár. Ezen gyár, mely egy németországi részvénytársaság által 1'898-ban -építtetett fel és 1900-ban kezdte m e g működését, 4000 hektár répatermelés feldolgozására van berendezve és raffmeriával ellátva. Ezen évben azonban még csak mintegy 1000 hektár répa vettetett el részére. Szerbia gazdasági fejlődésére ezen gyár kiv.áló fontossággal bir, mert a nagybirtok példájának hiányában a répatermesztés által a nép földjeinek intenzivebb megmunkálására serkentetik és a közte e czélból a gyár által kiosztott tökéletesebb munkaeszközök által azok értékét megismerni tanulja. A mily nehéz egy csak kisbirtokosok által lakott országban egy czukorgyárat létesíteni és működésbe hozni, oly. előnyös az, ha egyszer a nép, amint Szerbiáb a n minden jel arra mutat, hogy a czukorrépátermesztés gazdasági értékét felfogja. Mert a kisbirtokos a czukor- és következéskép a répaárak szükségkép beálló hanyatlása esetében akkor is még haszonnal fog termeszthetni,, mikor a nagybirtokos csak különösen kedvező helyi- és munkásviszotiyok- melleit folytathatja a termesztést. Ezért a belgrádi czukorgyár létesítésének és sikeres működésének, mely valószínűen még; más czukorgyárnak az országban való keletkezését maga után • fogja vonni, Szerbia mezőgazdasági fejlődése ós ezzel kapcsolatban az állattenyésztés emelkedése szempontjából első. rendű fontosság tulajdonítandó.
