Zsolnay Nemzetközi Kerámia Szimpózium „Iszlám tradíciók – európai dekorativitás”
Nagy várakozás előzte meg a program indulását, amely a nemzetközi politikai helyzet –szír válságkedvezőtlen alakulása miatt majdnem kudarcba fulladt. Az történt ugyanis, hogy az eredetileg az Arab Emírségekből meghívni szándékozott művészekkel kapcsolatban kiderült, hogy a beutazási vízum megszerzése több hónapot, esetenként több mint fél évet is igénybe vehet. A mentőöv részben a palesztin konzulátus részéről érkezett, akik a Zsolnay Porcelánmanufaktúra többségi tulajdonosa Beshar Najari közvetítésével segítettek egy jelentős nemzetközi reputációval rendelkező képzőművész, Ahmad Kanaan meghívásában. Ahmad Kanaan palesztinként izraeli állampolgár, így mentesült a vízumkényszer alól, és volt annyira rugalmas, hogy a program indulását alig egy hónappal megelőző meghívásunknak eleget tudott tenni. Ugyancsak a palesztin konzulátus munkatársa, Amira Sharkia adta a másik mentő ötletet is, miszerint az arab tradíciók közvetlen és személyes képviseletét Magyarországon élő arab művész is biztosítani tudja, és ő javasolta Linda Karim meghívását, aki szír-magyar családban született és festőművész diplomáját épp a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az előkészületeket nagyban befolyásolta továbbá, hogy az eredetileg megpályázott összegnél jóval kevesebb támogatást nyertünk. A projekt kialakítása során ugyanakkor olyan együttműködés alakult ki a szervezők, így a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt, valamint a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara között, hogy a nehézségek ellenére a megrendezés mellett döntöttünk. Az első Zsolnay Nemzetközi Kerámia Szimpózium meghívott művészei a következők voltak: Burkus Judit DLA keramikusművész Linda Karim festőművész Nagy Márta DLA keramikusművész Ráthonyi Kinga DLA keramikusművész Ahmad Kanaan szobrászművész Erdei Viktor keramikusművész Fusz György DLA keramikusművész Pál Zoltán szobrászművész A program munkafeltételeinek biztosítása, köszönhetően az NKA támogatásának, valamint az együttműködő partnerek eltökéltségének, magas színvonalon sikerült. A Zsolnay Kulturális Negyed kitűnő helyszínnek bizonyult. A napi munka elsősorban a Művészeti Kar műtermeiben zajlott, a szükséges
anyagokat, speciális eszközöket és az égetéseket a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt szállította, a művészek elszállásolását a Zsolnay Kulturális Negyed vendégszobáiban oldottuk meg. Fontos segítséget kaptunk a Művészeti Kar hallgatóitól, akik az asszisztensi közreműködést biztosították. A szimpózium meghirdetett tematikája nagyon inspiratívnak bizonyult. Az első munkamegbeszélésen kiderült, hogy a résztvevők mindegyike kész tervekkel érkezett, beleértve palesztin vendégünket is, akiről kiderült, hogy rendkívül otthonosan mozog a szimpóziumok világában, és festői és szobrászi munkássága során jónéhány olyan motívumot használt, amelyek viszonylag könnyen átfordíthatók voltak a kerámia nyelvére. Az indító beszélgetésekben részt vettek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezetői is, és az első perctől kezdve nyilvánvalóvá vált, hogy a gyárthatóság, az alkalmazott művészeti megközelítés egyáltalán nem korlátozta a résztvevők alkotó fantáziáját. Közösen ismerkedtek meg a gyár termékkínálatát különösen a historizmus korszakában jelentős mértékben befolyásoló iszlám hatásokkal, a kor kimagasló műremekeivel. Komoly szakmai viták formálták az egyéni munkaprogramokat, és az elkötelezett, felelősségteljes hozzáállás mindvégig jellemezte az együtt töltött 2 hetet. Jelen beszámoló összeállításában is nagyban támaszkodtunk a résztvevők közreműködésére. Az eredményeket a művészek saját kommentárjaival kiegészítve mutatjuk be, és az általuk készített munkafotókkal prezentáljuk:
Burkus Judit „A szimpózium során a megadott témára két hagyományos, a Zsolnay Porcelán Manufaktúra által jelenleg is gyártott, formavilágában a keleti hagyományokhoz kapcsolódó vázaforma feldolgozását készítettem el. Az első az úgynevezett kabak váza volt, amelyről négy változat készült, különböző „felbontásokban”. A vázák íves felületét geometrikusan, origamiszerűen bontottam meg, a modellek papírból készültek és kis háromszögek határolják felszínüket. Az első változat vízszintesen és függőlegesen is négy részre sávra van osztva, a további modellek 4x12, 12x4 és 12x12 részre tagolódnak. Ezen kívül elkészült még egy forma 4x12 felbontású változata is. A tárgyak létrehozásával a hagyományos kerámiaformákat ötvöztem a kortárs papírművészet alakzataival, ezáltal frissítve fel őket és téve alkalmassá modern enteriőrökben való megjelenésre.”
Linda Karim „Hogyan nyilvánul meg terveimben egyben a tradicionalitás és a modernizmus? A formaterv által tudnám ezt a legjobban szemléltetni. A két csésze terv egy hagyományos forma, ami a Zsolnay porcelántól nem áll messze. Az öblös formát másképpen már felhasználta, viszont a csészealj homorú oldalai egy modern változat. Korban és formában az ellentétje a csészének, mégis harmonizálnak egymással. A szimpózium megkezdése előtt már tudtam, hogy hogyan szeretném megvalósítani a terveket. Egy kevéssel bővült az ötlettáram azzal, hogy személyesen is részt vehettem a szimpóziumban. Három dekortervet készítettem el, melyből kettőnek az ötlete a szimpózium alatt született meg. Gyökereim egy része Irakból származik, ezért szerettem volna egy „Iszlám tradíciók – Európai dekorativitás” tematikájú szimpóziumon mezopotámiai jellegű tervet létrehozni. Az elsőt az ókori babiloni mondavilág ihlette meg. A „nap-föld, férfinő” princípiumok játszottak szerepet. A csészén Istar földanya látható, amint jellegzetes testtartásában búzakalászt tart a kezében, ezzel is jelképezvén a termékenység szimbólumát. Hajában félhold látható, mint az Innin-Astarte szobron, amit a Louvre-ban őriznek. Szemöldöke összeér, hisz keleten a szépségideált még manapság is ez jelképezi. Egy másik főistenséget Shemis-t (Shamash-t) a csészealjon ábrázoltam, mivel a nap sugarai jobban érvényesülnek ezen a felületen. Míg az első dekor az iszlám vallás előzményeit dolgozza fel, addig a másodikon már e vallás hatásai konkrétan kimutathatók. Ezt az iszlámot ábrázoló művészetből merítettem. A csészén található hold és a csillagok jellegzetesek a keleti művészetben, ezenkívül megtalálható rajta az ember, melynek belső csipkés vonalvezetése van. Úgy gondoltam, hogy a sötétkéktől eltérően világosabb kéket használok az aranyhoz, mivel ez a színskála új utakra is vezethet. Ez a szín a Lapis Lazuli, azaz ultramarin kék. Ez a csészeforma különbözik az előzőtől, hiszen nagyobb és öblösebb. A harmadik terv a tudás fáját jelképezi a kígyóval. A fa ágait kígyók ábrázolják. Két féle változatot készítettem, az egyik éjszakai, a másik egy nappali változat. Lásd hold és nap motívumok. Talán ez áll az én festészetemhez a legközelebb. Jelenlegi művészetemben nagy szerepet játszik a fa mint rejtett önarckép, vagy mint önálló lény. Kiváltságnak tartom, hogy részt vehettem ebben a projektben, amit ezúton szeretnék megköszönni.”
Nagy Márta „A szimpozion témájának megfelelően úgy gondolkodtam, a Zsolnay gyár hagyományaiban meglevő keleti motívumkincsre visszautalva, hogy ebben a hangulatban tervezek használati edényekre új motívumokat. Ezeket a meglévő keleties formavilágú 70-es, illetve a neutrálisan egyszerű, jól gyártható 100-as készlet különböző edénytípusaira képzeltem el. A dekorok máz alatti kézifestést igényelnek, színvilágukban a kobaltkék, bársonyos barna és az arany játsszák a főszerepet. Ez az eljárás magas technikai minőséget képvisel, mely a tervek különleges esztétikai megjelenésével és a kézi festés egyediségével párosulva elegáns megjelenést kölcsönöznek a tárgyaknak.”
Ráthonyi Kinga „Munkáim célja a kék mázalatti festés, mint az iszlám kerámia művészet illetve a távol-keleti kerámia így az európai kerámia gyökereihez való visszakanyarodás, újragondolás, s XXI.századi nyelven történő újrafogalmazás. Mindez a Zsolnay Gyár korábbi termékeinek motívumkincséből való kiindulással, illetve a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt. jelenlegi nyersárujainak illetve technológiai lehetőségeinek felhasználásával.”
Erdei Viktor „A közel-keleti, arab formavilág és dekorkincs hosszú ideje szerves részét képezi a Zsolnay Gyár arculatának. Limitált szériás termékként jelenleg is jónéhány ilyen forma van gyártásban és forgalomban. Első témám tulajdonképpen a meglévő formapark néhány darabjának formai, illetve dekorációs letisztításáról, majd újraértékeléséről szólt. A kiválasztott formákra az eredeti dekoráció helyett egy markáns, és technológiai kivitelében is más alapszínt vittem fel, melyre jellegzetes keleti hangulatú virágmotívumok kerültek két féle arany kivitelben, aszimmetrikus kompozícióban, kinagyított részletekkel. A témát tovább folytatva a letisztítás addig a szintig jutott, hogy az adott tárgy külső felületén már máz sincs, ezáltal markánsan kiemelve a porcelán anyagszerűségét, finom rusztikusságát, és főleg a forma plasztikai értékeit, melyeket így nem tompít le a máz. Mindezek mellé szintén arany dekoráció került, mely mégis ritmust és hangsúlyt ad a tárgy bizonyos részeinek, és érdekesen hat a matt felületen, egyfajta minimál hangulatot keltve az autentikus formán. A második témámat az arab kerámiakultúrára szintén nagyon jellemző fali-csempék, falburkolatok világa, illetve a máz alatti kobaltos festés-technika ihlette. E téma lényege, hogy a kiégetett csempelapra szórópisztolyos megoldással sablonok segítségével vihetjük fel a kobaltos festéket, melyre egy transzparens türkiz máz kerül. Harmadik témám alapvetően formai jellegű: az arab világban szokás ajándékcsomagként csokoládét adni. Témám e funkciót, és az arab építészetre olya jellemző úgynevezett „muqarnas” építészeti megoldást ötvözi. Utóbbi lényege, hogy egy rendkívül bonyolult, de kifinomult geometria egy kisméretű „fülkékből” álló rendszert hoz létre, mely felbontja a burkolni kívánt pl. kapuzatot. E gondolatom célja egy cukorka, illetve csokoládé igényes ajándékozására szolgáló, a muqarnas formai megoldására épülő tál megtervezése volt, mely jó alapjául szolgál, és nagy variációs lehetőséget egy keleti hangulatú dekor elhelyezésére.”
Fusz György „A Zsolnay hagyományos mintakincsének felhasználása, új formában. A dekoratív jellegű plasztikák felületén megjelenő díszítések teljes spektrumában feldolgozzák a gyár korábbi és a jelenleg is használt dekorációs világát. A formák elszakadnak az ismertektől, de összhatásában, a technikát is beleszámítva egyértelműen utalnak a Zsolnay ismert hagyományokra.”
Pál Zoltán „Három különböző megközelítésben kerestem választ a 2013-as Zsolnay szimpózium feltett kérdésére. ( "meghívott szerzők adjanak kereskedelmi forgalomra képes javaslatokat, olyan új termékek gyártására, melyek egyik tartalmi jellemzője az iszlám kultúra megjelenítése,a Zsolnay technológia és hagyományok figyelembevételével." ) Hosszú évtizedek óta piaci siker 100-as forma, minimál beavatkozással, beformázás (gyártása technológiai átalakítást nem igényel) után az edény belső oldalának kézi munkával történő "amorfizálása" a keletkező felhőszerű negatív tér teljes felületű aranyozása, külső dekornak írott formába (nem az általunk használt számokkal) erős kaligrafikus gesztussal az arab 28-a számot javasoltam. Második termékjavaslatom egy új teáskészlet gyártása. Itt is a 28-s számból és a hold motívumból indítottam a tervezést, lévén ezek az arab kultúra ikonizáló elemei . Föld és hold egy sajátos együttállásával levezethető az aranymetszés végtelen szerkezete az "ARANYTOJÁS " , az így létrejött formát tengelyéből kimozdítottam,modellezés során egyéb , a formain túli , érzékeket jobban kiszolgáló értékek jelentek meg, a bögre visszahajló pereme erősíti koncentrálja az illatokat, növeli a teázás élvezetét. Harmadik kísérletemmel arra a dilemmára kerestem választ, miszerint a Zsolnay mostani termékszerkezete, nem illeszkedik a kortárs belsőépítészet, design trendekhez, ennek okán véleményem szerint elveszít egy meghatározó, hazai és nemzetközi piaci szeletet. 40cm-es fali váza (kis átalakítással többféle funkcióra is képes pld hangulati elem lehet mécsessel etc... ) dupla fallal, a külső fal az arab kultúrából vett geometrikus , csipkeszerű áttöréssel . ( A Zsolnay historizáló ciklusának egyik jellegzetessége). Mindhárom tervemmel figyelembe vettem a a felkérés tematikáját ,törekedtem olyan "átírásokra "amelyek nem direktek, így a javasolt termékek piacképesek lehetnek a z európai és az arab kultúrtérben, piacon.”
Ahmad Kanaan A nyelvi nehézségek miatt Ahmed Kanaan áttételesen kommentálta terveit. A két választott motívum közül a lovag fontos szerepet játszik munkáiban. Az utóbbi években több köztéri plasztikát is készített a lovag sziluettjére építve. A motívumot egy különleges, az arab világban tipikus építészeti elem, az épületek ablaknyílásainak lezárására szolgáló , áttört kerámia elem megtervezéséhez használta fel. Az áttört elemekből olyan térelválasztó-nyílászáró falazat készíthető, amely beengedi a levegő és a fényt, de megőrzi a belső terek intimitását. Másik terve egy csempe-relief, amely felületében és színeiben is rendkívül változatos falburkolattá építhető. Mindkét terv a Zsolnay Gyár pirogránit részlege számára készült, sorozatgyártásra alkalmas.
Összefoglalva az eredményeket, megállapítható, hogy a viszonylag rövid, de annál intenzívebb közös munka nagyon fontos eredményeket hozott. A program során számos olyan ötlet merült fel, amely a Zsolnay Gyár technológiai feltételrendszerét maximálisan figyelembe véve, bármelyik piacon sikeres termék lehet. Mindegyik résztvevő kollekciójában vannak ilyen tervek. Bebizonyosodott továbbá, hogy a három rendező partner képes a harmonikus együttműködésre, és ez az együttműködés további közös projektek megtervezését és sikeres lebonyolítását vetíti előre. Ugyancsak fontos eredmény, hogy a távolinak tűnő kultúrák egyáltalán nem távoliak. Az agyag az agyag, a gipsz az ugyanolyan gipsz Palesztinában is, mint Magyarországon.
Pécs, 2013. október 17.
Komor István projektvezető
