ZSÁMBÉKI POLGÁR. Höcögô Néptáncgála. Zsámbék, ahogy én látom augusztus ZSÁMBÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

I K É B ZSÁM R Á G L PO

PJA LETI HAVI L A É Z Ö K K A N Á ÁNYZAT OS ÖNKORM R Á V K É B M Á ZS

2012. augusztus www.zsambek.hu · Szent István örök · Zsámbéki alkotói pályázat · Tanév végi összkép · Új épületben a bölcsôde · Kitüntetô díj Jelli Paternek · Zsámbéki búcsú Nattheimban · Beszélgetés Deák Bill Gyulával · Höcögô Néptáncgála · A szenvedélyes gyûjtô – Borus Ferenc

e

Höcögô Néptáncgála „Zsámbék, ahogy én látom 2012”

ZSÁMBÉKI POLGÁR

BEHARANGOZÓ – ÖNKORMÁNYZAT „Légy áldott, Szent István király!”

Szent István örök Alig néhány nap és itt van augusztus 20-a, amely Zsámbék számára különös jelentôségû, ugyanis ekkor emlékezünk meg a település várossá válásának harmadik évfordulójáról is. A kenyér és az alkotmány ünnepe elnevezések helyett – amelyeken évekig vitatkoztak – ezen a napon Szent Istvánt ünnepeljük, mégpedig azt az embert, aki a szentek között is kimagasló egyéniség volt. Tökéletesnek mondható, amit elsô szent királyunk megvalósított, valóban szilárd sziklára építette országunkat. Fiához, Imre herceghez írt Intelmekben olvasható: hazáról, becsületességrôl, tisztességrôl, kormányzásról, családról, emberek befogadásáról, szeretetrôl, szegényekrôl, egyedül lévôkrôl, ellenségrôl. Mindezeket a gondolatokat nekünk is szánta, mégpedig örökségül. Vajon napjainkban hova jutott a Szent István-i örökség? Jelentenek-e még ezek a szavak valamit? Ugyanazt közvetítik-e, mint az ô idejében? Nyilván kissé más tartalommal tölthetôk meg a mi korunkban az általa megálmodott „intelmek”, de alapvetô értékük, jelentésük megmaradt. A nemzetnek soha nem volt könnyû a sorsa, és most sem az. Egy folyamatnak az eredménye, amiben jelenleg vagyunk. Amikor Szent Istvánra gondolunk, ne csak kritikát alkossunk országunk állapotáról, hanem tárjuk fel a jelenlegi helyzet okait is. Amikor próbálunk megoldást keresni, saját felelôsségünket is érezzük át. Szent István úgy gondolta, akkor lesz egy ország fejlôdôképes, lesz tervezhetô jövôje, ha polgárai ragaszkodnak a keresztény értékekhez. Ebben rejlik a Szent István-i örökség! Kedves olvasóinknak csak azt kívánhatom, hogy vegyenek részt az augusztus 20-ai eseményeken. Töltôdjenek fel az ünnep igazi üzenetével! Élvezzék Zsámbék város különleges atmoszféráját, szellemiségét, hiszen lesz bôven kínálat: ünnepi szentmise, kenyérszentelés, kitüntetô díjak átadása, emléktábla avatás, koszorúzás és természetesen az elmaradhatatlan kulturális programok. Az est fénypontja a tûzijáték lesz, amelynek pompás fényei zárják majd ezt a csodálatos napot. Klotz Mária fôszerkesztô Impresszum

ZSÁMBÉKI POLGÁR ZSÁMBÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉLETI HAVI LAPJA

Augusztus 20-ai programok 10 órakor - Ünnepi szentmise a Romtemplomnál - Szentelt kenyerek kiosztása - Kitüntetô díjak átadása Kb. 11.30 órakor - Emléktábla avatása, koszorúzás a temetôben – elhunyt díszpolgárok emlékére. 17.30 órakor - Koszorúzás a Szent István téren lévô Millecentenáriumi emlékmûnél. 18 órakor Zárdakerti program - Höcögô Együttes - Szabó Réka - Tánc Sport Egyesület - 20 órától Éjszakai Mûszak koncert - 21.30 órakor – tûzijáték 2

2012. augusztus Honlap: www.zsambek.hu Alapító: Zsámbék Város Önkormányzata 2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4. Kiadó, fôszerkesztô: Klotz Mária +36-20/571-5761; +36-30/387-4507 [email protected] Szerkesztôség címe: Zsámbék Város Polgármesteri Hivatala 2072 Zsámbék Rácváros u. 2-4. Tördelés, tipográfia: Kerekes István Nyomdai kivitelezés: Syled Express 2094 Nagykovácsi, Bajcsy Zsilinszky. u. 1. Felelôs vezetô: Zgyerka Zsolt ISSN-2060-260X Lapzárta: minden hónap 5-e. Megjelenik havonta 1900 példányban. Az újság példányai beszerezhetôk Zsámbék Város Polgármesteri Hivatalában. A szerkesztôségünkbe beküldött kéziratokat szerkesztve jelentetjük meg, illetve fenntartjuk a jogot kihagyásukra. Kéziratokat, fotókat nem tartunk meg és nem küldünk vissza. Címlapfotók: Kovács István, Klotz Mária

TARTALOM Szent István örök Anyakönyvi hírek „Zsámbék, ahogy én látom 2012” Tanév végi összkép A bölcsôde új épületbe költözött Kitüntetô díj átadása Jelli Paternek Lochberg hírek Zsámbéki búcsú Nattheimban Köszönet a hagyományôrzésért Blues-torok – Deák Bill Gyula Höcögô Néptáncgála Példás összefogás Jótékonysági Anna-bál Nyugdíjas találkozó Premontrei egyházzenei esték A szenvedélyes gyûjtô Szépen csillog a bronzérem is

2 2 3-4 6 5-6 7 7 8 8 9-10 11 11 12 12 12 13-14 14

ANYAKÖNYVI HÍREK Gólyahír Szeretettel köszöntjük Zsámbék új polgárait! Kocsány Zsolt Krisztofer – 2012. 05. 26. Keskeny Ronaldó – 2012. 06. 02. Zsirkai Zalán – 2012. 06. 22. Zsebedics Izabella – 2012. 07. 02. Franyó Benjamin – 2012. 07. 03. Fejes Levente – 2012. 07. 04. Madocsay Vince Zalán – 2012. 07. 04. Csatári Dániel – 2012. 07. 08. Tóth-Páris Panna – 2012. 07. 19. (A Zsámbéki Polgár júliusi számában Kocsány Zsolt Krisztofer neve tévesen szerepelt. Az érintett gyermek családjától elnézést kérünk! A szerk.)

Nász Sok boldogságot kívánunk az ifjú párnak! Rainer Flóra és Grabovszky Tamás 2012. 07. 21. Kóródi Eszter és Török Máté 2012. 08. 01. Padra Viktória és Németh Zoltán 2012. 08. 03.

Gyász Ôszinte részvétünket fejezzük ki a gyászoló családoknak! Tarsoly Zoltánné – 2012. május 18. Simon István – 2012. május 28. Pocsai Jánosné – 2012. május 30. Nébel Ferencné – 2012. június 3. Sándor Emília – 2012. június 6.

Épül a járda a Petôfi Sándor utcában

Fotók: K. M. 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

AKTUÁLIS

A mûvészet határai összemosódnak

Befejezôdött a „Zsámbék, ahogy én látom 2012” alkotói pályázat „Mûemlékek nyomában – a velünk élô történelem” címû kiállítás és díjkiosztó ünnepség a Zsámbéki Mûvelôdési Házban 2012. július 15-én, vasárnap este lezárult a Zsámbéki Közmûvelôdési Intézet és Könyvtár által februárban meghirdetett alkotói pályázat, melynek témája: „Mûemlékek nyomában – a velünk élô történelem” volt – tájékoztatta az érdeklôdôket Balázs Mónika Csilla, július 28-án délután a Zsámbéki Mûvelôdési Házban. A kiállítás megnyitóval egybekötött ünnepélyes díjkiosztó ünnepségen 32 képzômûvészeti alkotás (rajz, festmény, kerámia dombormû, üvegfestmény), 19 fotó és az egyéb kategóriában értékelt 2 film és 4 vers volt megtekinthetô. A kiállítás megnyitó és ünnepélyes díjkiosztó ünnepségen Balázs Mónika Csilla köszöntötte az alkotói pályázatra benevezô polgárokat, a megjelent szakmai zsûri tagjait, valamint a jelenlévô vendégeket. A jelölteknek megköszönte a pályamunkákat és beszámolt arról, milyen értékes alkotások születtek. Bevezetô szavai után Dombi Enikô, a Zsámbéki Zeneiskola igazgatója barokk muzsikával, egy zongorán elôadott Scarletti szonátával szórakoztatta a közönséget. Ôt követte Horgos Zsolt önkormányzati képviselô köszöntôje, megnyitóbeszéde. A Pénzügyi, Ügyrendi és Településfejlesztési Bizottság elnöke hozzászólásában a „Miért fontos nekünk ez a kezdeményezés és a kiállítás?” felvetésre a következôket mondta: Zsámbék település kiváltképp gazdag értékekben, ilyen pl. a Zichy kastély épülete, ahol még egy idôben a Szent Koronát is ôrizték. A településen fellelhetô történelmi épületek, emlékhelyek megjelennek a látható pályamûvekben. A dokumentálást fontosnak tartja a képviselô, amellyel korábban és most is helytörténészek foglalkoznak. Itt még krónikás is elôfordult, de éppen a napokban járt a városban Jelli Pater, aki az országban egyedülálló módon az adatok hihetetlen tárházát tartalmazó, háromkötetes monográfiát írt Zsámbékról. A közmûvelôdési intézmény a mai napon egyfajta krónikás szerepet is betölt, hiszen minden rendezvény dokumentálásra kerül azért, hogy az utókor számára át tudják adni a jelenkori történéseket, hiszen jövôje csak annak lesz, akinek múltja is van – tette hozzá Horgos Zsolt. Így folytatta: az értékmegôrzést feladatuknak tekintik, mellyel egyben értéket is teremtenek. A kiállítás a dokumentációnál egy lépcsôfokkal többet hordoz, ugyanis a mûvészek által alkotott mûvek mögött gondolat is található, melyet az élvezô, befogadó saját maga találhat meg. Homoród-menti testvértelepüléseken látott a képviselô egy alkotótábort, amely ötlet alapján valami hasonló megvalósítást gondol ehhez kezdeményezéshez a jövôben. Beszéde végén Horgos Zsolt a település nevében gratulált a pályázók színvonalas pályamunkáihoz, megköszönte nevezésüket, valamint zsûri munkáját. Ezt követôen megnyitotta a kiállítást. A redezvényen részt vett Horváth László alpolgármester is. Balázs Mónika Csilla a pályázatokkal kapcsolatban néhány adatról tájékoztatta a megjelenteket. A pályázat amatôr, tehetséges, önmagukat bemutató alkotók számára indult. Kiemelte, hogy a figyelemfelkeltés sikeres volt, hiszen az ország minden részébôl érkeztek színvonalas pályamûvek. Budapest, Kelebia, Pilisszentiván, Szom2012. AUGUSZTUS

bathely, Szentes, Biatorbágy, Székesfehérvár, Leányfalu, Bátonyterenye, Pécs, Vértesboglár, Csömör, Agárd és természetesen Zsámbék 39 alkotója összesen 57 pályamûvet nyújtott be. Az intézményvezetô elmondta, a felhívásra 32 képzômûvészeti alkotás (rajz, festmény, kerámia dombormû, üvegfestmény), 19 fotó és az egyéb kategóriában értékelt 2 film és 4 vers érkezett. A zsûribe felkért 29 zsámbéki prominens személy, különbözô mûvészeti ágak képviselôi és helytörténészek közül 19-en voltak személyesen jelen, a július 19-én lezajlott értékelésen. Ôk a következôk: Banga Zsolt fotós; Deák Balázs szobrász; Dombi Enikô zongoramûvész; E. Rácz László restaurátor, szobrász; Fejér Gábor fotós; Fuchs Sandra Titanilla helytörténész; Hoffer Andrea restaurátor, festômûvész; Horváth Ildikó textiltervezô, iparmûvész; Koncz Balázs animációs filmrendezô; Kovács István fotós; Lackfi János költô, drámaíró, mûfordító, egyetemi tanár; Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrász; Pálfi Zsolt animációs filmrendezô; Quirin Ágnes grafikus; Szemethy Imre grafikus, tanár; Széles Péter szobrász; Varga Zsuzsanna fazekas; Zombori László fazekas; Zách Attila grafikus, zenész. Balázs Mónika Csilla megköszönte a zsûri értékes munkáját, majd Legerszki Krisztina adta elô azokat a verseket, amelyek a pályázatra születtek, így a színmûvész Jencsik Attila, Pataki Beáta, Kiss Klaudia mûveit olvasta fel. A versek meghallgatása között vetítésre került, dr. Borján József 3 D-s filmje A Gödör, valamint „Zsámbék, ahogy én látom” címmel, Hrabovszki Róbert „Hekk” és Vadászi Dániel videómontázsa. A darabok bemutatása után a pályamunkák A kiállítást Horgos Zsolt képviselô nyitotta meg

méltatása következett. A képzômûvészeti értékelést Hoffer Andrea restaurátor, festômûvész; a filmes értékelést Pálfi Zsolt animációs filmrendezô végezte. Hoffer Andrea hozzászólásában a következôket ismertette: számára furcsa az „amatôr” megnevezés, mert ez szerinte kicsit pejoratív ízû. Szerinte mûvészet és annak fokozatai vannak. Fontos, hogy milyen közelségbe kerül ehhez az alkotó. Ismertette, hogy az értékelés kapcsán a képeken nem a hibákat kereste, hanem azt, hogy melyik szólítja meg. A mûvészet lényege, hogy olyasmit fejezzen ki a mûvész, ami az övé. Az ô látószögébôl kiindulva, nemcsak egy tükröt mutat, hanem valamilyen célból készíti – vélte a restaurátor, festômûvész. Hozzátette: örömmel töltötte el a képek nézegetése, mert mindegyikbôl valamilyen báj sugárzik. Mindegyik alkotás más, valamelyiknek a színdinamikája fogta meg, egy másiknak pedig az alkotó által hozzáállt fegyelme nyûgözte le. A képzômûvészet kategóriában három helyezésrôl beszélt. Az elsô helyezett dr. Vereczkeyné Donáth Györgyi – Zsámbéki látképe lett, amely egy OSB-lapra festett festmény. A pályázó humorosan, de tisztelettel oldotta meg a feladatot, hiszen mintha a tetôbôl vett volna ki egy darabot, úgy láttatja a kálvária dombot. A belsô igény és munkaeszközzel kifejezett többlet miatt lett az alkotás mûvészet. Hoffer Andrea értékelésében elismerte, a második díjas kollázs a kedvence, amely Kiss Sándor munkája. Errôl a következôképpen vélekedett: frappáns, környezetkímélô anyagokkal készült. Beleérzi a zsámbéki nyári színház hangulatát, a régi ódon a Romtemplom szimbólumát – ezekbe lehelt életet a mûvész. A múlt és a jelen összekapcsolódása fejezôdik ki a kollázson. A harmadik helyezést, Szombati Júlia Zsámbéki templomrom c. képét, így értékelte: szép, lírai, érdekes, fotószerû produktum, amely egy szûrôn keresztül láttatja a témát. Végezetül gratulált minden pályázónak kimagasló teljesítményéhez, majd Bartók Béla

Sokan voltak kíváncsiak a megnyitóra

A pályázatra érkezett verseket Legerszki Krisztina adta elô

Fuchs Sandra Titanilla és a Szûcs-lányok, Szûcs Árpád kíséretével

Fotók: Kovács István 3

ZSÁMBÉKI POLGÁR

AKTUÁLIS gondolataival zárta értékelô beszédét: „Erôsen hiszem és vallom, hogy minden igaz mûvészet – a külvilágból magunkba szedett impressziók – az „élmény”-ek hatása alatt nyilvánul meg. Aki fest egy tájképet csakhogy éppen tájképet fessen, aki ír egy szimfóniát csakhogy éppen szimfóniát írjon, az legjobb esetben is nem egyéb jó mesterembernél. Nem tudok másképpen mûvészeti terméket elképzelni, mint alkotója határtalan lelkesedésének, elkeseredettségének, bánatának, dühének, bosszújának, torzító gúnyájának, szarkazmusának megnyilatkozását.” A díjkiosztó további részében Balázs Mónika Csilla ismertette, hogy az egyéb kategóriában a verseket és filmeket nem lehetett összehasonlítani, ezért a zsûri nem rangsorolt, hanem közülük a kiemelten jónak értékelt pályamûveket oklevéllel jutalmazta. Így oklevelet kapott: dr. Borján József – Gödör (3D film), Hrabovszki Róbert „Hekk” és Vadászi Dániel – Zsámbék, ahogy én látom (videómontázs), valamint Jencsik Attila – Romtemplom (vers fotóval) c. alkotása. Egy másik zsûritag, Pálfi Zsolt animációs filmrendezô a filmesek alkotásait méltatta. Kiemelte, hogy két film érkezett a pályázat felhívására. Az egyikre a dokumentumfilmre utaló dramaturgia jellemzô, magyarázó szöveggel, hosszabb snittekkel; a másik egy montázstechnikával dolgozó videóklipp. A Gödör c. alkotásnál a hosszas kutatómunkát értékelte a zsûri, valamint a téma kiválasztását, amely során a jelölt Zsámbéknak nem a legismertebb szegmensét mutatta be. Kritikaként elmondta: egy kicsit hosszúra sikerült a film. A 3D-s technika szerinte kísérletként született, amely arra utal, hogy az alkotó nyitott az új technikák iránt. A másik film esetében az alapötletet remeknek tartotta. A zsûri nagyra értékelte a spontanitást: valaki megérkezik Zsámbékra és már filmez is, utána irány a vágószoba. A jól komponált képek gyors kameramozgással készültek, amelyek azt sugallhatták, hogy szubjektív kamerával, valakinek a szemszögébôl álltak elô. Az animációs filmrendezô szavai után, a zsûri döntése alapján, Balázs Mónika Csilla tudatta a közönséggel a fotósok helyezéseit, amely szerint az 1. helyezett: Schafer András – Elmúlt idôk és Kis kápolna címû képei lettek. A 2. helyezést: Czeczeli Orsolya és Kovács Zsófia – Zsámbék, ahogy ma látjuk és ahogy apáink látják 1968-1976-2012 fotói érték el, a 3. helyezett pedig Almási Tímea – „Csak egy...” c. alkotása érdemelte ki. Különdíjat Komjáthy István („papírsárkányos” kép a Romtemplomról) kapott. Fuchs Sandra Titanilla által alapított helytörténeti különdíjban: Czeczeli Orsolya és Kovács Zsófia – Zsámbék, ahogy ma látjuk és ahogy apáink látják 19681976-2012 alkotás részesült. A pályamunkák értékelése után díjkiosztó következett, amely során megtudtuk, hogy nemcsak a pályázat témája volt zsámbéki ihletettségû, de az értékes díjak is helybôl származnak. Az intézményvezetô megköszönte a szponzorok értékes adományait. A jelenlévô pályázók, alkotók személyesen vehették át az impozáns oklevelet és a különféle díjakat, nyereményeket, melyeket Balázs Mónika Csilla osztott ki. Ezek a következôk: KÉPZÔMÛVÉSZET 1. helyezett dr. Vereczkeyné Donáth Györgyi – Zsámbéki látkép ESPA Bio and Art Hotel, 1 éjszaka 2 személy részére, reggelivel 4

2. helyezett Kiss Sándor, kollázs, temperakép ESPA Hotel wellness belépô 2 személy részére Szent György Lovarda 2 óra lovaglás szabadon választott, elôre egyeztetett idôpontban 3. helyezett Szombati Júlia – Zsámbéki templomrom Telki Globall Football and Sport Parkhotel, vasárnapi ebédmeghívás 2 személy részére ESPA Hotel 1 óra bowling 7 személy részére FOTÓ 1. helyezett Schafer András – Elmúlt idôk és Kis kápolna címû képei ESPA Bio and Art Hotel, grill vacsora 2 személy részére Photoking Kft., fotós hátizsák + 3 óra mûteremhasználat és 15% kedvezményre jogosító kupon (kivéve CANON és NIKON termékeket) 2. helyezett Czeczeli Orsolya és Kovács Zsófia – Zsámbék, ahogy ma látjuk és ahogy apáink látják 19681976-2012 Photoking Kft., fotós táska és 15% kedvezményre jogosító kupon (kivéve CANON és NIKON termékeket) Hegyalja Étterem – ebéd-, vagy vacsorameghívás 2 személy részére 3. helyezett Almási Tímea – „Csak egy...” (fejfa a régi temetôben) Photoking Kft., fotós készlet és 15% kedvezményre jogosító kupon (kivéve CANON és NIKON termékeket) Benedekék Falodája – ebéd-, vagy vacsorameghívás Különdíj Komjáthy István („papírsárkányos” kép a Romtemplomról) Photoking Kft., fotós táska és 15% kedvezményre jogosító kupon (kivéve CANON és NIKON termékeket) Mátyás Kisvendéglô és Borozó – 1 üveg bor a Nyakas Pincészetbôl Helytörténeti különdíj Czeczeli Orsolya és Kovács Zsófia – Zsámbék, ahogy ma látjuk és ahogy apáink látják 19681976-2012 Bali Jánosné és Bali Éva, grillázstorta zsámbéki romtemplommal EGYÉB Az egyéb kategóriában a verseket és filmeket természetesen nem lehetett összehasonlítani, ezért a zsûri nem rangsorolt, hanem közülük a kiemelten jónak értékelt pályamûveket oklevéllel jutalmazta. Oklevél dr. Borján József – Gödör (3D film) Gabriele Étterem Pizzéria és Fagyizó, ebéd-, vagy vacsorameghívás 2 személy részére Oklevél Hrabovszki Róbert „Hekk” és Vadászi Dániel – Zsámbék, ahogy én látom (videómontázs) Lámpás Étterem ebéd-, vagy vacsorameghívás 6.000 Ft értékben

Oklevél Jencsik Attila – Romtemplom (vers fotóval) Telki Globall Football and Sport Parkhotel, vasárnapi ebédmeghívás 2 személy részére Minden pályázó részére Részvétel a Zsámbéki-medence 4 csillagos szállodáiba tervezett vándorkiállításon. A vándorkiállítás helyszínei és a kiállítások idôtartama: 2012. július 28–augusztus 31-ig Zsámbék, Mûvelôdési Ház 2012. szeptember Zsámbék, Bio and Art Hotel 2012. november Herceghalom, Abacus 2012. december Telki, Globall Hotel Balázs Mónika Csilla a díjkiosztás után tudatta a jelenlévôkkel, hogy a kiállítások segíthetnek az alkotók kapcsolatrendszerének bôvítésében, esetleg a képek eladásában, vagy önálló kiállítási lehetôségek lekötésében, ezért várják azoknak a jelentkezését, akik élni kívánnak ezekkel az ajánlatokkal. Hozzátette: örömmel veszik, ha a pályázók reprodukció formájában az intézménynek adományoznák emlékül azt a munkájukat, amit szívesen látnának a Zsámbéki Mûvelôdési Ház falain. Végezetül hozzátette: szeretnék tartani a kapcsolatot a jövôben és mindenkit értesítenek majd a két év múlva, 2014-ben aktuális új pályázati kiírásról. Addig pedig az intézmény szívesen befogadja igény esetén a pályázók önálló kiállításait. Az intézményvezetô a további tervekrôl is beszámolt, amelyek szerint a mostani pályázat a kezdet, ezért a Zsámbékra legjellemzôbb témában – mûemlékek, a velünk élô történelem – minden mûfaj alkotóit megszólították. Mostantól két évente jelentkeznek majd. A fô téma állandó: „Zsámbék, ahogy én látom…”. Ezen belül különbözô tematikákat adnak majd meg és egy-egy mûvészeti ág képviselôit várják pályamûveikkel. Az esemény utolsó részében Fuchs Sandra Titanilla intézte gondolatait a megjelentekhez. Elmondta, egy helytörténeti különdíjat alapított annak érdekében, hogy az alkotások nemzetiségi és helytörténeti vonatkozásai is megjelenjenek a díjazások során. Hozzátette: nagy megtiszteltetésnek érezte és örömmel fogadta a felkérést a zsûriben való tevékenykedésre. Nem szakmai szemmel, hanem a szívével szemlélte az alkotásokat és megállapította, milyen értékesek, menynyire megérintették ôt. Gratulált a pályázóknak, külön azért is, hogy ennyien tartották fontosnak a világ egy kis szegletének, Zsámbéknak megjelenítését alkotásaikban. További munkára bíztatta ôket, majd Szûcs Boglárkával és Szûcs Violával együtt elôadott egy német nyelvû dalt, amely a honvágyról szól. A népdal után a Szûcs Harmonikatrió (Szûcs Árpád, Szûcs Boglárka, Szûcs Viola) adott elô egy darabot. A kiállítás megnyitó és díjkiosztó ünnepség a jelenlévôk megvendégelésével zárult. Az érdeklôdôknek lehetôségük nyílt a kiállított darabok megtekintésére, valamint az alkotókkal való eszmecserére. Klotz Mária

Egy fontos hír azoknak, akik lemaradtak a megnyitóról: a kiállítás még 2012. augusztus 29-ig megtekinthetô a Zsámbéki Mûvelôdési Házban! 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

NEVELÉS – OKTATÁS

„Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. (…) Az ünnep az élet rangja, felsôbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben.” (Márai Sándor: Az ünnepekrôl)

Az elsô igazi búcsú: elballagtak a nyolcadikos diákok Tanév végi összkép a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézményrôl – Ez a nap rólatok szól, miattatok öltöztünk ünneplôbe és értetek öltöztettük ünneplôbe a szívünket és az iskolát. Ez az elsô igazi búcsú az életetekben, mert az óvodai ballagás után jó részt együtt maradtatok még, most viszont szétszéledtek a különbözô középiskolákba. Nemcsak a tanórákon akartunk benneteket nevelni, errôl szóltak a versenyek, projekt hetek, a kirándulások, az ünnepségek… Most vagytok utoljára így együtt, bár megígértétek, hogy gyakran fogtok találkozni, de ott már mindig lesz hiányzó… Kérem a szülôket, ne vegyék le figyelô tekintetüket a gyermekükrôl, mert hiába töltötték be 14. életévüket és váltak felelôssé a tetteikért, továbbra is szükségük van a mindennapi szülôi gondoskodásra – így hangzott június 16-án, Kovács Mária ünnepi beszéde. A ballagó diákok, szülôk, hozzátartozók, érdeklôdôk figyelemmel kísérték az igazgatónô szívhez szóló szavait. Ballagáskor meghitt pillanatokat él át minden érintett, de a legfájdalmasabb nyilván a diákok számára a búcsúzás, hiszen ôk már lezárták általános iskolai éveiket, ôk már csak látogatóba térhetnek vissza iskolájukba. Az ünnepség után a tanév végi tapasztalatokról, az iskolában folyó nevelô-oktató munkáról nyilatkozott lapunknak Kovács Mária, a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény intézményvezetôje. – Hány tanuló jár az iskolába? Hányan ballagtak? – 350 diák jár az iskolába, 46 fô ballagott. – Hány pedagógus, technikai dolgozó tevékenykedik az általános iskolában? – 41 pedagógus és 11 technikai – 8 fô konyhás, 1 fô iskolatitkár, 1 fô oktatástechnikus,1 fô gazdasági ügyintézô – munkatársunk van. – Milyen az iskola profilja, mitôl más mint a többi alapfokú oktatási intézmény? – A nemzetiségi oktatás német nemzetiségi nyelvoktató típusát oktatjuk minden évfolyamon, legalább egy osztályban. Ez azt jelenti, hogy minden nap van a tanulóknak német órája és népismeretet is tanulnak. A másik osztály harmadik évfolyamtól választ idegen nyelvet. Vannak gyógypedagógiai osztályaink is, ahol az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat neveljük-oktatjuk. Nagyon felkészült gyógypedagógusok, és fejlesztô gyógypedagógus segíti a bármilyen téren nehézséggel küzdô gyermekek fejlesztését a normál osztályokban is. Szakszolgálattal rendelkezünk, mely gyógytestnevelési, valamint logopédiai ellátást biztosít nemcsak az iskola tanulóinak, hanem Zsámbék és Tök óvodásainak is. – Milyen volt ez a tanév? Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek? – A tanévet sikeresnek könyvelhetjük el, bár az osztályösszevonások miatt a tanév elején sok nehézséget kellett leküzdenünk. 74-en végeztek kitûnô eredménnyel. Nagyon sok szép helyezést hoztak tanulóink a különbözô versenyekrôl (lásd a www.zichy-zsambek.sulinet.hu honlapon). – Melyek a tanév fontosabb eseményei az iskola életében? A teljesség igénye nélkül sorolom ôket: nevelési értekezleteink az új köznevelési törvény szellemében zajlottak. Ünnepségeket október 6án, 23-án, valamint március 15-én tartottunk. Megünnepeltük a karácsonyt. Egyéb rendezvényeink voltak: halloween, Márton-napi felvonulás, adventi mûsorok, farsang, jótékonysági bál, óvodások fogadása, alkotó délutánok (karácsony, húsvét elôtt), wettenbergi cserelátogatás, kulturális projekt-hét, papírgyûjtés stb. Házi verse2012. AUGUSZTUS

nyeket szerveztünk, ezek a következôk voltak: vers- és mesemondó, szépkiejtési, sudoku, Mikulás kupa, különbözô tantárgyi, egészséges életmód stb. Négy tábort szervezett az iskola (vándortábor a Bükkben, napközis utazós, interaktív német nyelvgyakorló Ausztriában, életmód tábor Veresegyházon).

– Mit vár az új köznevelési törvénytôl? Az új köznevelési törvényrôl a végrehajtási rendeletek megjelenéséig nem szeretnék nyilatkozni. – Igaz, még nem a következô tanévet érinti, de azért megkérdezem. Milyen változásokat hoz az iskola számára a 2013-ban bevezetésre kerülô Nemzeti alaptanterv (Nat), és a készülô új kerettantervek? – A fenti törvények szellemében át fogjuk alakítani a Pedagógiai programunkat és az iskola egyéb dokumentumait. A tantárgyi struktúrán nem szeretnénk mélyreható változtatásokat, de nyilván át fogjuk gondolni a kerettanterveknek megfelelôen. Klotz

Fotó: Kovács István Tájékoztatás! Az interjú a Zsámbéki Polgár júliusi számába készült. Helyhiány miatt azonban csak az augusztusi számban kerül megjelenésre. Az érintettôl elnézést kérünk! (A szerk.)

A bölcsôde új épületbe költözött Már tavaly nyáron izgatottan figyeltük, miként emelkednek a falak, kerül a helyére a tetô, az udvari játékok, már alig vártuk, hogy költözhessünk. A Bokréta-ünnepségen is láttuk, nemsokára kész lesz az épület, be is jártuk leendô otthonunkat. Az augusztus 20-i átadáson rengeteg szülô, gyermekek, nagyszülôk, érdeklôdôk gyûrûjében megcsodálhattuk a már berendezett bölcsôdét. A 2011-2012-es gondozási évet még a régi, Akadémia utcai épületben kezdtük, az eddigi három helyett négy csoporttal. Igen szûkös körülmények között, de megoldottuk a megnövekedett létszám miatt keletkezett problémákat. Két gondozónô és Hauck Györgyné Piroska vezetô tavaly nyáron nyugdíjba ment, így négy új gondozónôt, valamint egy élelmezésvezetôt vettünk fel. Maráczi Istvánné személyében pedig új vezetô, egyúttal új szellemiség költözött a bölcsôdébe, természetesen a hagyományok megtartása mel-

lett. A várva várt költözés idôpontja többször is csúszott, ezért igyekeztünk továbbra is nagy-nagy szeretetben, érzelmi biztonságot nyújtva gondozni-nevelgetni a ránk bízott csemetéket. 2011. augusztus végén elbúcsúztattuk az óvodába kerülô gyermekeket, megvendégeltük ôket egy kis süteménnyel, üdítôvel. Igen emlékezetes esemény volt ez, hiszen itt voltunk utoljára együtt velük és szüleikkel. Ám az élet ment tovább, az újonnan felvett kicsik már ott toporogtak az ajtóban… Augusztus utolsó napjaiban megtartottuk a csoportos szülôi értekezleteket, meglátogattuk a családokat, ismerkedtünk a szülôkkel. A beszoktatások is elkezdôdtek, fokozatosan barátkoztak meg a csöppségek a gondozónôjükkel, társaikkal, a napirenddel, játékokkal. Az élelmezés területén változások történtek: az eddig megszokott étrenden kívül egyre többféle levessel, fôzelékkel kínáltuk meg a kicsiket. Ezek 5

ZSÁMBÉKI POLGÁR

NEVELÉS összeállítása, bevezetése nagy háttérmunkát, türelmet igényelt a szakácsunktól és az élelmezésvezetôtôl. Ahogy gyarapodott a létszám, úgy vették birtokukba gyermekeink a kertet, a játékokat, egyre hangosabb, zsivajosabb lett a régi épület. Hány és hány generáció nôtt itt föl évtizedek alatt! Az ôszi idôszakban folyamatosan az új épületben rendezkedtünk, takarítottunk. Sajnos az engedélyek kiadása késlekedett, így sóvárogva vártuk, mikor kezdhetjük meg ott a munkát. Elérkezett december 6-a, leskelôdtünk igencsak kifelé az ablakon, hátha erre is jön a Mikulás. Meg is érkezett lovas hintóval Tóth István személyében, aki egyenként odahívta a bölcsiseket és átadta nekik az – gondozónôk által készített – ajándékokat, kis csomagokat. A gyermekek is megajándékozták a Mikulást, egy képet színeztek neki. A megszeppent kicsiket lelkesen fotózták a szülôk, talán ôk is újból gyerekké váltak erre az estére… Nagy örömmel fogyasztottuk a nápolyit, kekszet, sütiket, jó volt együtt lenni ezen az estén. Közeledett a karácsony, ráadásul megkaptuk a végsô idôpontot: a két ünnep között költözhetünk! Feldíszítettük még utoljára a bölcsôdét, teljes pompájában köszöntöttük a szeretet ünnepét. Mézeskalácsot sütöttünk, papírból karácsonyfadíszt ragasztottunk a gyermekekkel, énekelgettünk karácsonyi dalokat, készülôdtünk. A nagy nap reggelén csengôszó hívta a bölcsiseket a szobába, ahol ragyogón-csillogón állt a karácsonyfa, alatta meglepetésekkel. Rögtön kibontották, kipróbálták ôket. Aznap nagyon elfáradtak a picikék és mi is együtt örültünk velük ezen a szép napon. 2012. január 2-án már az új épületben vártuk a gyermekeket, akik hamar megbarátkoztak az új környezettel. A bölcsôde új nevet is kapott, Apróka Bölcsôde lett a nevünk. A gondozónôk dekorálták, díszítették a fürdôszobákat, csoportszobákat. Ahogy múlt a tél, közeledett a farsang, már otthonosan mozogtunk a hatalmas üvegfalak között. Farsang napján koronákkal a fejükön jókat táncoltunk, buliztunk a gyermekekkel, búcsúztattuk a telet. Márciusban nyílt napokat tartottunk, amikor a szülôk betekinthettek munkánkba, beülhettek a csoportszobákba. Megfigyelhették gyermekük és a csoport játékát, viselkedését, kicsit ôk is bekapcsolódhattak a legózásba, rajzolásba. A tavaszi szülôcsoportos megbeszélésen megvitattuk a szülôkkel közösen az „aprókák” fejlôdését, megbeszéltük az óvodai felvétel feltételeit. Velünk együtt kicsit izgultak, vajon felveszik-e az ô gyermeküket is az oviba? Áprilisban ismét örvendeztünk a szép tavasznak, örültünk, hogy szépen megerôsödtek a facsemeték, bokrok, sûrûsödik a gyepszônyeg az udvaron. Ebben a nagy fûben keresgélték a gyermekek a csoki tojásokat, hiszen az Apróka Bölcsôdében is járt a nyuszi. Még ebben a hónapban tartottuk a Bölcsôdék Országos Napját, ezen

6

az összejövetelen visszatekintettünk a magyarországi bölcsôdék kialakulására, az eddig elért eredményekre. Szeretnénk a jövôben sok új dolgot megvalósítani, ehhez komoly összefogás szükséges. Meghívott vendégeink is jól érezték magukat, minden évben összejövünk e napon. Felelevenítettük egészségügyi, elsôsegélynyújtó ismereteinket. Egy, a zsámbéki mentôállomáson dolgozó szakápoló segítségével végigvettük azokat a lehetséges gyermeksérüléseket, amelyek bármikor elôfordulhatnak egy gyermekintézményben. Gyakoroltuk az újraélesztést a próbababán, kötöztünk, elméleti tudásunkat fejlesztettük. Április végén, a Föld Napján a mi bölcsôdénk is részt vett az országos megmozduláson: az utcafronton minden csoport elültetett néhány árvácskatövet, ezek a mai napig ott díszlenek. Jövôre is folytatjuk ezt a hagyományt, szeretnénk szép virágos környezetben nevelgetni a kicsiket. Tavasszal egy újdonsággal kedveskedtünk a szülôknek: kóstolási napot rendeztünk, ahol bárki megkóstolhatta azokat az ételeket, amiket itt fogyasztanak a gyerekek nap mint nap. A modern, esztétikus, igen jól felszerelt konyhából ínycsiklandó illatok szálltak egész nap! Az ízlésesen megterített asztalokon feltálaltak az élelmezés dolgozói, pl. céklafôzeléket, brokkoli fôzeléket, turmixokat, túrógombócot stb. Nagy sikere volt a szülôk és látogatók körében, sokan a recepteket is elkérték. A pozitív visszajelzések arra ösztönöznek bennünket, hogy a következô évben is tartsuk meg ezt a délutánt, újabb ételek, italok bemutatásával. Május elsô vasárnapján az édesanyákat ünnepeltük. Szorgos kis kezek kis ajándékokat készítettek, versikéket, anyák napi dalokat énekelgettek. Egy fényképész bácsi is lefényképezett sorban mindegyikünket, sok mosolygós, tüneményes fénykép született. Mire eljött a nagy nap, bizony sokan megilletôdve ugrottak anyukájuk nyakába, egy pillanat alatt összefonódtak, már talán nem is volt olyan fontos az a versike… Egyre erôsebben süt így nyár elején a nap, egyre többször játszunk a kerengôben, az árnyékos átriumban. Véget ért a május, itt van a gyermeknap! A szeszélyes idôjárásra való tekintettel nem az udvaron vártuk a picikéket, hanem az aulában állítottuk föl az ugráló várat, egy anyuka arcfestést vállalt. Zsíros kenyér hagymával,

sütik, nápolyik és egyéb finomságok kerültek az asztalokra, a végére minden elfogyott. Itt szeretném megköszönni a Herceghalmi TESCO Globál Zrt. Logisztikai központtól Horváth Gábornak, a Ziegler Kft.-tôl Ziegler Jánosnak a bölcsôdénknek nyújtott támogatásukat, mellyel növelték a rendezvény színvonalát! Kifulladásig csúsztak-másztak a gyermekek az ugráló várban, az udvaron trambulinon is ugrálhattak a szülôk és gondozónôk felügyelete mellett. Búcsúzáskor egy kis meglepetéssel teli szütyôt kaptak, no meg egy nagy lufit is. Nyár elején fogtunk bele a homokozó befejezésébe. Ez volt egy nagy közös munka a szülôkkel, akik az elsô hívó szóra jöttek segíteni. Volt, aki pénzzel, volt, aki kétkezi munkával járult hozzá, hogy egy Európai Uniós követelményeknek megfelelô homokozóban játszhassanak a kicsik. A komor felhôk, esôs idôjárás sem okozott gondot, az apukák buzgón csákányoztak, lapátoltak, talicskáztak. Másnap estére helyére került minden. Szeretnénk megköszönni a Maci csoportból Elek Csabának (és kisfiának, Dominiknak); Katica csoportból Zoltán Károlynak, Szabó Zoltánnak, a gondozónôk hozzátartozóinak: Hegedûs Zoltánnak, Dominek Györgynek; Pillangó csoportból Torma Krisztiánnak, aki ingyen vállalta a szállítást, Szûcs-Hajas Péternek, Könyves Imrének a szakmunkát, Szabó Györgynek; Napocska csoportból Nagy Péternek és Barabás Mártonnak az odaadó munkát. Az utóbbi hónapokban több társintézmény dolgozói tettek látogatást bölcsôdénkben, akiknek nagyon tetszettek a látottak, ötleteket, tapasztalatokat cseréltünk. Egyúttal minden zsámbéki és nem zsámbéki lakost szeretettel várunk, kapuink nyitva állnak minden kedves érdeklôdô elôtt! Úgy véljük, kissé viszontagságos év áll mögöttünk. Mégis megérte ez a sok munka, kitartás, mert végre beköltözhettünk Zsámbék egyik impozáns épületébe. Itt nagyszerûen tudjuk segíteni a gyermekek fejlôdését, zavartalanul végezhetjük munkánkat. Még sok dolgunk van, de reméljük, idôvel belakjuk ezt a bölcsôdét és még sok-sok kisgyermek fogja itt jól érezni magát. Ezúton szeretnénk megköszönni minden kedves támogatónknak a sok segítséget, adományt, a továbbiakban is számítunk rájuk! A bölcsôde dolgozói

2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

HAGYOMÁNYÁPOLÁS

Kitüntetô díj átadása Jelli Paternek A bencés szerzetes látogatást tett Zsámbékon 2012. július 16-tól Pater Martin Anton Jelli bencés szerzetes, a Neresheimi Kolostortemplom és szerzetesrend tagja, Magyarországon töltötte szabadságát. Eközben ellátogatott Zsámbékra is, ahol július 18-án délután fél négytôl a Német Közösségi Házban fogadtuk. Mivel a június 9-i ünnepség kitüntetettjei között az ô neve is szerepelt, de a díjak átadásakor sajnos nem volt jelen, így a Zsámbéki Német Nemzetiségi Önkormányzat egy rögtönzött kis létszámú ünnepség keretében a nevére kiállított oklevelet és a bronzérmét részére átadta. Az ünnepségen jelen volt a német önkormányzat testületi tagjain kívûl, dr. Malik Dean jegyzô, Horgos Zsolt bizottsági elnök, Bognár Istvánné Donovitz Mária örökös tiszteletbeli elnök, Krisztián Irma a dalkör elnökasszonya, Fuchs Szandra Titanilla a Lochberg Tánccsoport vezetôje, énekkari és egyesületi tagok, valamint Geszler Mihály, aki a rendezvényeinken a fotókat készíti, és zsámbéki felmenôkkel büszkélkedhet. A bensôségesre sikeredett ünnepséget egy kötetlen beszélgetés formájában folytatták a jelenlévôk. Szívesen hallgattuk a zsámbéki születésû Jelli Pater visszaemlékezéseit, gyerekkori élményeit, a kitelepítés és az utána következô idôszak fájdalmas eseményeit. Talán ez vezérelte, amikor elhatározta, hogy könyvet ír szeretett hazájáról, szülôhelyérôl. Elmesélte az általa megírt Zsámbék I. II. III. kötet létrejöttének állomásait, segítôit az információk megszerzéséhez és a könyv kibocsájtásának történetét. A trilógia összegyûjti Zsámbék lakosságát szinte a svábok betelepedésétôl a kitelepítésig, részletezve a nemzetiségek összetételét, az utca és közterületek elnevezéseit, szokásokat, viseleteket, elôljárókat, civil és egyházi vezetôket stb. (A három kötet a www.sulinet.hu oldalon teljes terjedelemben megtalálható – A szerk.) A beszélgetés és a kis ünnepség végén jó egészséget kívánva mindenkinek, szeretettel búcsúztunk el egymástól, a mihamarabbi viszontlátás reményében. Bechtold János Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Fotó: Geszler Mihály

Lochberg hírek Bár a nyáron – idén a csoport történetében elôször – tagjaink júliusra kimenôt kaptak, így is sok minden zajlott a Lochberg háza táján. Június másodikán egy számunkra is lenyûgözô nemzetiségi rendezvényre voltunk hivatalosak Érdre, a Pincehegyre. A Szôlôvirágzás Fesztivál alkalmával a nagyszínpadi fellépés mellett alkalma akadt a csoportnak és lelkes kísérôinek az egyes nemzetiségek pincéinek kincseibe is belekóstolni. A zsámbéki jubileumi ünnepségeken aztán méltán helytálltak csoportunk tagjai, valamint az újonnan betanult Nonnentanz is nagy sikert aratott és csalt mosolyt nézôink arcára. Június 30-án egy igen hosszú útra készülôdtünk. Hivatalosak voltunk Balatonlellére, ahol a Rádpusztai Csárdában „Bajor Napokat” tartottak. Csoportunk itt, mint fellépô és mint animátor is jelen volt, hiszen egyik feladatunk volt, hogy a közönséget bevonva táncainkba szórakoztassuk a nagyérdemût. Természetesen a két fellépés között a strandolásra is jutott idônk a Balatonon, majd egy parádés, magyaros lovasbemutató tanúi lehettünk a hangulatos csárdában. Júliusban idén kimenôt kaptak táncosaink, hiszen a sok fellépés, program, és az egész éves hagyományôrzô tevékenységünk után, ezt igazán 2012. AUGUSZTUS

megérdemelték tagjaink. A csoport vezetôsége és néhány régi tagja viszont éppen ebben az idôpontban vett részt Európa legnagyobb folklórfesztiválján, amit a táncosok Európa Bajnokságának is neveznek: a 49. Europeade-n. A rendezvény szervezési jogát idén az olaszországi Padova tudhatta magáénak. És bár csak privátban utaztunk ki, mivel csoportunk nem tudta vállalni most ezt az anyagi áldozatot, de így legalább jutott idô sok-sok európai csoport alaposabb megis-

merésére és Padova lenyûgözô kultúr- és mûvészettörténeti alkotásainak megtekintésére. Azért meglévô kapcsolataink ápolása és újak építése is szempont volt a fellépô magyar csapatok mindennemû támogatása mellett. Így ismerkedtünk össze a müncheni Oktoberfest egyik szervezôjével is, aki a csoportunk viseletét látva, azonnal meghívott minket a jövô évi müncheni sörünnepre, mely évszázados tradícióra tekint vissza és vonzza röpke két hét alatt emberek millióit a városba. Tudni kell, hogy az Oktoberfest megnyitó felvonulásán kizárólag bajor csoportok és néhány meghívott vendég vehet részt, akiket egy zsûri választ ki több szempont alapján. És bár nagyon örültünk ennek a meghívásnak, de szívünk egyik nagy boldogsága mégis az volt, hogy láthattuk bevonulni a magyar tánccsoportokat a nemzetiszínû zászló alatt az Europeade stadionjába és részese lehettünk annak a csodás fellépésnek, amit Európának nyújtott át 300 magyar táncos. Ilyen szép élményekkel állunk az augusztus és az ôsz elôtt, mely ismét sok fellépést és programot tartogat számunkra, melyeket olvasóink alább olvashatnak, és amelyre szeretettel várunk mindenkit: – Augusztus 11., 15 óra: Mária mennybevétele napi gyógynövénycsokrok (Kreidepussn) megkötése a Szent Vendel házban a Nyitott Múzeumok hétvégéjén, Kárpáti Tímea növényismertetôjével. – Augusztus 19.: Fellépés a Budakeszi Farkashegyi Repülôtéren, a VIII. Budakeszi Családi Nap alkalmából. – Augusztus 20., 10 óra: részvétel viseletben az ünnepi misén, majd a szentelt kenyerek kiosztása. – Szeptember 1.: fellépés a töki Bor és Mûvészet Fesztiválon – Szeptember 8., 17 óra: Sváb Táncház a mûvelôdési házban (Nyitott Múzeumok hétvégéjén). A zenét a vértessomlói Heimattöne Kapelle szolgáltatja. Táncoktatók lesznek Frész Rita (Vértessomló) és Fuchs Sandra Titanilla (Zsámbék). Vendégfellépôink lesznek az adonyi Rozmaring Német Nemzetiségi Tánccsoport és a Mezôfalvi Tánccsoport, akik magyar táncokat mutatnak majd be. A Lochberg Tánccsoport toborzóját is ekkor tartjuk, tehát akinek van kedve (akár gyermek, akár felnôtt) kipróbálni magát táncosként, ne habozzon, jöjjön el! – Szeptember 22.: Mezôfalva (Fejér megye): részvétel a szüreti felvonuláson és fellépés a bálon. – Szeptember 23.: Részvétel a felvonuláson és fellépés a Vecsési Káposztafeszten. Jöjjenek el, vegyenek részt programjainkon, kísérjenek el fellépéseinkre! Fuchs Sandra Titanilla

Fotó: F. S. T. 7

PARTNERKAPCSOLAT

Zsámbéki búcsút ünnepeltek Nattheimban

ZSÁMBÉKI POLGÁR Jelli Pater kitüntetô díjaival

A kitelepítés óta minden évben összegyûlnek Nattheimban röviddel a nyári napforduló után, de nem azért, hogy meggyújtsák a Szent Iván-napi tüzeket, hanem hogy a hazájuk templomának búcsúját megünnepeljék. Akik közelrôl és távolról ellátogatnak ezen a napon Nattheimba nem mások, mint a kitelepített zsámbéki svábok. Az óhazában (Magyarországon) Keresztelô Szent János ünnepe, egyike volt a templomi év legnagyobb ünnepeinek, hiszen ez volt egyben templomuk búcsúja is. Még nálunk Nattheimban, évekkel a kitelepítés után is ezekbôl az emlékekbôl és rituálékból táplálkozik ez az ünnep. A „Zsámbéki Tempomi Induló” dallamaira bevonuló viseletbe öltözött asszonyok, a ministránsok éneke és Jelli Pater szavai mindenkibôl mély érzéseket váltanak ki. A közösség megrendültsége szinte kézzel fogható. Szívébôl és teljes átéléssel énekli ezen a napon mindenki Michael Haydn miséjének minden egyes szavát, melyet a Peter Schröppel vezette „Nattheimi Fúvószenekar”* kísér. Jelli Pater prédikációjában kitér Keresztelô Szent János tevékenységére, annak hatásait részletezi, majd mikor Gallina Margit és Pfeiffer Anni zsámbéki viseletben a Teure Mutter címû gyászinduló ütemeire koszorút helyeznek el halottaink emlékének adózva, sokaknak elszorul a torka. Már a programok elején felhívta Jelli Pater a figyelmünket, hogy 2012 jubileumi év a zsámbékiak és a dunamenti svábok életében, hiszen 300 évvel ezelôtt indultak meg ôseink „Ulmer Schachtel”-nek nevezett dereglyéken a Duna vizén az új hazába. Nem csak Zsámbékon nyíltak meg kiállítások ebbôl az alkalomból, hanem egész Baden-Württemberg-ben is. A legnagyobb pl. Ulmban, a Dunamenti Svábok Központi Múzeumában látható, mely a betelepülést magas színvonalon tárja a látogatók szeme elé. Zsámbék városa egy egész évet szentel ennek a jubileumnak, mely záró rendezvényére a Heimatverein Zsámbék védnöke, Nattheim városa is meghívást kapott. Bár az idôpont még egyeztetés alatt van, de a szervezés már megkezdôdött. Részvételünk természetesen magától értetôdô és csodálatos lenne, ha egy nagybusszal el tudnánk látogatni a szülôföldünkre. Mivel a zsámbékiakhoz évek óta kegyesek az égiek, így idén is csodás napsütésben lejtette el Norbert Bereska, Nattheim polgármestere, a búcsúbál nyitótáncát az egyik viseletbe öltözött zsámbéki aszszonnyal, mellyel hatalmas közönségsikert aratott. Eközben a Dietrich-Bonhoefferrôl elnevezett közösségi házban már mindenki várta a süteménystand megnyitását, melynél ismét a zsámbéki búcsúi és ünnepi sütemények voltak az abszolút favoritok. Hamarosan emberek nevetése és jókedélyû beszélgetése töltötte meg a termet, melyhez jó aláfestést nyújtott a fúvószenekar csodás muzsikája. Olyanok is akadtak, akik ennek hatására megfiatalodtak és harminc évet letagadva táncoltak a jól ismert dallamokra. Az elbúcsúzásnál könnyes szemmel ugyan, de mindannyian egyetértettünk abban, hogy jövôre ismét meg fogjuk rendezni a búcsúnkat. Sajnos nem tehetünk úgy, mintha nem lennének soraink láthatóan szellôsebbek. Egyre kevesebben leszünk mi, akik Zsámbékot még szülôföldjüknek mondhatják. Régi, kedvelt arcok tûnnek el évrôl-évre. De egy új jelenség mégis ad okot a reményre: biatorbágyi, soroksári kitelepítettek is eljöttek, hogy ezen a napon velünk, zsámbékiakkal ünnepeljenek. Az ô soraik is ritkulnak, de mindannyiunkat összeköt egy szent dolog, mégpedig a hazaszeretet! (*Több zsámbéki kitelepített is zenél ebben a zenekarban.) Irene Kieltsch (Nattheim) Fordította: Fuchs Sandra Titanilla

Köszönet a hagyományôrzésért A Heimatverein Zsámbék okleveleket adott át arra érdemes wettenbergieknek – A magyarországi németek kitüntetése Wettenberg. Röviddel ezelôtt magyar partnervárosunkban, Zsámbékon wettenbergi és zsámbéki polgárok együtt ünnepelték a németek betelepítésének 300. jubileumát. Az eseményen jelen volt Thomas Brunner polgármester, Roberto Röhrsheim és Andras Moos a tûzoltóktól, Klaus és Marlene Bender a vöröskereszttôl, Gerahrd Lösch a wettenbergi egyesületeket összefogó szervezet vezetôje, Ludwig Hankowetz és a Heimatverein Zsámbék tagjai. A jubileum alkalmából oklevelek átadására is sor került. A kitüntetettek között nagyon sok wettenbergi polgár nem tudott az idén jelen lenni, ezért a Heimatverein Zsámbék nemrégiben meghívta mindazokat a Régi Posta épületébe, akik személyesen nem tudták átvenni okleveleiket, hogy itt hivatalos keretek között átnyújthassák azokat. Ludwig Hankowetz különösen örült annak a megtiszteltetésnek, hogy Gerhard Schmidt, tiszteletbeli polgármester is eljött az eseményre, akinek személye meghatározó volt a partnerkapcsolat kialakításában és annak mûködésében. Schmidt elmondta, hogy polgármesterként nagyon sok ismeretet szerzett a magyarok és a magyarországi németek történelmérôl. Visszaemlékezett olyan meghatározó személyiségekre is, mint Zink Imre, Günther Feußner és Johann Hain. Kiemelte a diákcsereprogramot is és dicsérte Adele Medebach, Irmtraud Günther, Gerhard Kohler és Anita Heidel munkáját. Ludwig Hankowetz ezután átnyújtotta a Német Nemzetiségi Önkormányzat által adományozott okleveleket, melyen a következô szöveg volt olvasható: a magyarországi németség hagyományaiért végzett sok éves, önzetlen munkájáért. Az okleveleket a következô személyeknek adta át: Katherina és Franz Danko, Maria Schlag, Erika Winter, Elisabeth Kämmerer, Johann-Gottfried Hecker, Andreas Bader, Irmtraud Günther, Elvira Platz, Sebastian, Horst és Regina Winterkorn, Franz Engler, Stefan Barho, Josef Hermer, Eva és Heinz Pfaff, Franz Barho. Majd átnyújtotta Adele Medebachnak és Gerhard Schmidtnek a kitüntetô plaketteket. Zsámbékon személyesen vehették át az okleveleket és a plakettet a következô személyek: Elisabeth Schepp, Adelhaid Hain, Maria Techert, Thilo Hain, Mathias Engel, Ursula és Ludwig Hankowetz. Fordította: Fuchs Sandra Titanilla 8

Fotók: Geszler Mihály

„Amíg az ember eszik, iszik, nem fog rajta a szomorúság.” (Cervantes)

Meggyes lepény 10 dkg vajat kikeverünk 18 dkg porcukorral, 2 tojással, 22 dkg liszttel, fél csomag sütôporral és annyi tejjel (kb. 2 dl), hogy könnyen gyúrható tészta legyen. Tetejére kimagozott meggyet szórunk, sütôben aranybarnára sütjük. Fotó: K. M. Jó étvágyat!

A RENDÔRSÉG ELÉRHETÔSÉGEI Budaörsi Rendôrkapitányság: +36-23/420-055; +36-23/420-271 (éjjel-nappal) Budakeszi Rendôrôrs: +36-23/450-007 Körzeti megbízott: Barati András: +36-20/489-6703 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

ÉLETKÉP „Hatvan út állt elôttem, Hatvan erdôn átvergôdtem, Hatvan könnycsepp szememben, Húztak vissza, de elôre mentem.” (Hatvan csapás – Szöveg: Koltay Gergely)

Blues-torok Exkluzív interjú a blues királyával, Deák Bill Gyulával „A blues egy életforma, egy életérzés – magával ragad, és nem ereszt” – nyilatkozta az énekes egy alkalommal. Hogy élete részévé vált-e? Minden bizonnyal, hiszen évtizedek óta hazánkban a mûfaj szinte egyedülálló képviselôje. Kôbányai létét igencsak meghatározta, hogy óriási tehetséggel, mégpedig érces, vadtónusú, egyedi énekhangjával áldotta meg a Jóisten. Blues-énekessé vált és úgy tûnik – ahogyan mondja –, nem ereszti el ebbôl az összetett világból. Fogja a kezét. „Csak blues, csak blues. / Mindhalálig blues!” – énekli egyik számában Bill kapitány. Számos lemezzel, koncert DVDvel örvendeztette meg eddig rajongóit. Tevékenységét 2007-ben Blues Patika Életmû-díjjal, 2008ban Pont FM-díjjal, 2009-ben pedig Fonogram Életmû-díjjal ismerték el. Sôt az idei évben március 15-e alkalmából, Magyar Érdemrend Lovagkereszt állami kitüntetést vehetett át az Iparmûvészeti Múzeumban. Zsámbéki fellépése elôtt beszélgettem a mûvésszel, aki szívesen nyilatkozott újságunknak életérôl, eddigi pályafutásáról. – Azt olvastam önrôl, hogy kedveli szûkebb környezetét, Kôbányát. Valóban? – Igen, ahogy a Kôbánya blues-ban énekelem: „Kôbányán születtem, ott is nôttem fel, / Vannak jobb helyek, de nekem megfelel…”. Szinte az egész életemet itt éltem le, csak egy kis ideig laktam Újpalotán, de visszatértem. Rengeteg emlék köt ide, a gyermekkorom, a focipálya, a haverok, a családom. 2008 óta Kôbánya díszpolgára vagyok. Büszke vagyok a címre, mert úgy érzem, ezzel a kitüntetéssel elismerték munkásságomat a lakhelyemen is. – Meséljen a gyermekkoráról! – Szegény családból származom, gyermekként hatan aludtunk egy szobában. Apám vasöntôként, anyám dohányelosztóként dolgozott. Négyen voltunk testvérek, csintalan fiú voltam. Nem szerettem iskolába járni. – Fradi a kedvenc futballcsapata, ha jól értesültem. – Hogyne, ezt is kifejezem dalban, mégpedig a Tetovált lány címû számban: „Szeretlek Erzsi, / Haver vagy, János, / Csapat csak egy van, a Ferencváros”. Sôt egy másikban is, a Felszarvazottak balladájában egy fiatalkori emlékemet idézem fel: „Nem voltam még húsz, midôn egy könnyû éjszakán, / Egy Fradi gyôzelem és öt konyak után, / A lépcsôház aljában enyém lett a lány…” Rajtam kívül mások nem igen énekelnek a csapatról. – Gyermekkorában rajongott a futballért. Focistának készült? – Az is lettem volna, ha nem történik baleset a lábammal. Fiatalon az MTK-ban játszottam, a focizás jól ment, a pálya közel volt hozzánk. Közben a Fradinak drukkoltam. Ez talán azért alakult így, mert megtudtam, hogy a csapat „Bamba” becenevû gólkirálya állítólag a rokonom. A valóságtartalmát a sztorinak nem nyomoztam ki, de annyi igaz, hogy ettôl kezdve vonzódtam a ferencvárosi labdarúgócsapat iránt. A futball iránti rajongásom a mai napig megmaradt. Most is azt mondom: mindhalálig hajrá Fradi! – Nem haragszik, ha megkérdezem: mi történt a lábával? – Tizenegy éves koromban ért a tragédia. A pályán megrúgtak, majd keletkezett egy tályog a lábam lágyékában, ez elzárta a fôütôeret, majd kialakult a trombózis. Elviselhetetlen fájdalmaim 2012. AUGUSZTUS

voltak. Egy orvosi mûhiba miatt egy hétre rá amputálni kellett a lábamat. Sajnos nem válhatott valóra az álmom, a labdarúgást abba kellett hagynom. Hozzáteszem, a múlt rendszerben a balesetem miatt hátrányt szenvedtem a mûvészi pályámon, ugyanis azt mondták, nem vagyok színpad- és képernyôképes. – Azt mondják, ha a sors valamit elvesz, akkor ad helyette mást. Egyszerûen csak szép csendben el kell fogadni a dolgokat és kivárni az újat. Az ön esetében ez az új, a zene világa lett. Hogyan is kezdôdött? – A rock- és beatzene a ’60-as évek elején indult hódító útjára hazánkban – Rolling Stones, Beatles, The Amimals, Chuch Berry –, nagy hatással volt rám is, így hát énekelni kezdtem, mint sok más fiatal. A Szabad Európa és a Luxemburg rádió adásait hallgattam, mivel nem tudtam felvenni a számokat, hallás után jegyeztem meg ôket. Ott hallottam elôször Jimi Hendrixet, vagy Janis Joplint is. – Képezte valamikor a hangját? Járt zeneiskolába? – Három hónapig jártam énektanárhoz, aki operaénekest akart belôlem faragni. Ez a mûfaj távol állt tôlem, ezért döntöttem úgy, hogy boldogulok magam is. – Hol kezdett hivatásszerûen muzsikálni? – A Pongrácz útra költöztünk, ahol megismertem egy kiválóan cimbalmozó roma zenészt, Sárközit és természetesen a családját. Ô gyakran járt külföldön, ahonnan egyik alkalommal fiának Palinak egy gitárt hozott ajándékba. A srác megtanult néhány akkordot, én pedig énekelgettem rá. Így indult minden. Alakítottunk egy kis zenekart, és zenélgettünk magunknak a lépcsôházban. A rádióban hallott külföldi dalok feldolgozásaival kezdôdött a kôbányai Sztár együttesben a zenei pályafutásom. – Szülei mit szóltak a zenéléshez? – Támogattak mindenben. Hitelre vettek nekem szerelést, erôsítôket. Édesanyám még a fellépéseimre is eljött. Közben dolgoznom kellett, mégpedig a vasöntôdében mûlábbal talicskáztam, sôt egy teherportán mázsamester voltam. Közben a zene mindent felülírt, szinte meghatározta az életemet. – Mikor érintette meg a blues mûfaja? – A Rákfogó koncertjén hallottam Orszáczky Jackie-t énekelni, basszusgitározni és egybôl

tudtam, a blues tetszik nekem. Igaz, szomorú voltam, mert ôk olyan profi módon ûzték ezt a mûfajt, hogy féltem, nem tudok ennek megfelelni. Aztán barátságba kerültem velük, gyakran zenéltünk együtt, majd hívtak is a Rákfogóba énekesnek. Nemet mondtam, mert nem volt még elegendô önbizalmam. Késôbb a Syrius-ban léptem fel Orszáczkyval, majd a Napsugár, a Wanderers és a Loyd zenekarokban énekeltem. Jackienek köszönhetem a Bill nevet is. Nagyon megviselt emberileg, amikor elment. Akkoriban a magyar rockzene nagy egyéniségeivel játszhattam együtt, így Kôszegi Imre, Lakatos Bögöly Béla, Radics Béla, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula zenésztársakkal, és természetesen még sok más nagy zenésszel. – Az ön orgánuma, hangja a blues mûfajához és hangulatához igen közel áll. A Rossz vér címû számban így énekel: „Sokat vertek, sosem bôgtem, / Senki nem várt semmit tôlem…”. Olvastam a véleményét is a mûfajról: „A blues egy életforma, egy életérzés – magával ragad, és nem ereszt”. Valóban ennyire lebilincselte? – Aki nem ment át nehéz napokon, keserves éveken, aki nem szenvedett, az nem tudja mi a blues, nem tudja, hogyan kell ezt a mûfajt énekelni. Mindent ki lehet vele fejezni, szomorúságot, örömet, ahogyan a többi mûvészeti ággal is. Minden életérzés, személyes élmény belefér. – Ön magyar nyelven énekli a blues-számokat. Tudatosan? – Magyarországon élünk, hogy énekelném másképp. Szeretem a hazámat, ha hosszú ideig vagyok külföldön, hamar honvágyam van. – Dalszöveget nem írt soha? – Nem szerencsére, ugyanis vannak akik ebben profik. Hobo (Földes László), Horváth Attila és Koltay Gergely írták nekem a szövegeket. Az utóbbi idôben többnyire Gergôvel mûködünk együtt. Minden gondolatomat ismeri, szövegeit hozzám igazítja. – Hoboval hat évig muzsikáltak. Már nem lépnek fel közösen? – Volt egy búcsúkoncertünk, már nincs Hobo Blues Band. Egyébként jóban vagyok vele. – Az István, a király címû rockoperában Torda, a Táltos szerepét énekelte. Késôbb az Itt élned, halnod kell; János Vitéz; Jézus Krisztus szupersztár; Attila, Isten kardja; Zúgjatok harangok, A költô visszatér címû musicalekben hallhattuk, láthattuk. Hogyan emlékezik vissza ezekre az elôadásokra? – Szívesen szerepeltem mindegyikben. Kirobbanó sikerünk volt, a közönség rajongott értünk. Nem gondoltam, hogy Szörényi LeventeBródy János szerzeménye, az István, a király 9

ZSÁMBÉKI POLGÁR

ÉLETKÉP – KULTÚRA ekkora hatással bír majd több generációra. Azért kiemelném, hogy nem a rockopera csinált belôlem Deák Bill Gyulát, hiszen akkor már sokan ismertek, de természetesen általa még többen megkedveltek. – Az elsô önálló albuma a Rossz vér címû volt. Azt követte a Bill Kapitány Blues Cirkusza, sôt a Mindhalálig blues. Ezek késôbb újra megjelentek CD-n és kazettán. Szólókarrierre vágyott? – Egy énekes számára fontos, hogy önállóan is megmérettesse, megmutassa magát. Erre az idôszakra tehetô, hogy sok minden összegyûlt, felgyülemlett bennem, ezért adtam ki a számokat. – 1987-ben a jelenleg is mûködô zenekarának, a Deák Bill Blues Bandnek lett a vezetôje. Kik muzsikálnak az együttesben? – A zenekarban Balázs Péter, Fejér Simon, Horváth Zsolt, Szabó Csaba és jómagam zenélünk. Jól összeszokott társaságról van szó. Igazi blues muzsikát szolgáltatunk. – Közben sorra jöttek az albumok, a Bûnön, börtönön, bánaton túl – utána hat év szünet. Majd a Bort, bluest, békességet következett. Aztán megint kihagyás, mégpedig kilenc év. Hatvan csapás címmel rukkolt elô ismét lemezzel, sôt még ugyanabban az évben, 2008ban születésnapi jubileumi koncertet is adott a Körcsarnokban. Miért hagyott ki ennyi idôt a lemezek között? – Kellett a feltöltôdés, az új számok megéréséhez idô. Egyébként nem unatkoztunk, a Deák Bill Blues Banddel folyamatosan turnéztunk otthon és külföldön egyaránt. A következô évben még DVD-t is adtunk is kiadtunk, 60. születésnapi jubileumi nagykoncert címen, amely hatalmas sikernek örvendett. Ezen nagyrészt a Hatvan csapás számai hallhatóak, többnyire Koltay Gergely szövegeivel. Gergô dalokba foglalta eddigi életemet, szüleim iránti tiszteletemet, a zenésztársak szeretetét, valamint szülôhazám és lakhelyem iránti tiszteletemet. Azaz mindent, ami velem kapcsolatos. 2009-ben a hetedik lemezem, A Király meséi is a közönség elé került. – Melyik hanganyaga jelent meg legutoljára? – A tavalyi koncertalbum egy DVD, amelyen a 2010-es novemberi, a SYMA Rendezvény és Kongresszusi Központban rendezett koncerten elôadott darabok találhatók. A címe: 40 év blues. – Legutóbbi díját, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt állami kitüntetést az Iparmûvészeti Múzeumban milyen érzéssel vette át? – Felemelôvel. Örültem neki, jól esett, mert úgy érzem, elismerték eddigi munkásságomat és azt, amit képviselek.

– Konkrétan mit képvisel? – Én vagyok Magyarország egyik legjobb bluesénekese. Hazánkban ketten képviseljük ezt a mûfajt, Hobo és én. – Igen, önt a blues királyának is nevezik, sôt „A legfeketébb fehér torok” jelzôt is megkapta. Büszke az elnevezésekre? – „A legfeketébb fehér torok” – kifejezéssel a blues, a rock egyik legnagyobbika, Chuck Berry illetett, amikor énekelni hallott. Volt barátom, a Syrius basszusgitárosa kezdte mondogatni, hogy én vagyok a magyar blues királya, így aztán rajtam maradt. Hát persze, hogy jó érzéssel tölt el mindenféle dicséret. – Nyáron a saját zenekarával, a Deák Bill Blues Band formációval járja az országot. A koncertturné alkalmával szerepel többek között Zsámbékon is. Közönségkedvenc számokkal lépnek fel, vagy lesz meglepetés is? – A zenekaromban játszik már harmadik éve egy zsámbéki fiatalember – igaz most már Perbálon lakik –, Fejér Simon szólógitáros. Általa kerültünk ide. Vegyesen válogatjuk a számokat, lesznek régiek és újak is. Az emberek ezeket várják. Elárulom önnek, hogy két ismert meglepetésdallal is készülünk. – Önnek melyik a kedvenc száma? – Van több is, pl. a Hatvan csapás, a Titkos lány, a Sámándal, a Rossz vér, a Kôbánya blues stb. – Az ön blues-számai többnyire érzelmektôl túltengô, „pörgôs” zenei világról, mély mondanivalóról tanúskodnak. Mikor jó egy blues-szám elôadásmódja? – Akkor, ha a hallgató nem látja az elôadót, mégis átérzi, hogy mit akar vele kifejezni. Eddigi életem, szenvedéseim, gyötrelmeim teszik hitelessé a számok elôadói stílusát, hiszen csak az tudja ezeket jól közvetíteni, aki végigjárta a poklot. – Elégedett embernek tartja magát? A legnagyobb mértékben. Évekig tagja voltam a Hobo Blues Bandnek, számos saját albumom jelent meg, felléphettem John Mayallal, vagy Chuck Berryvel, számos fesztiválon énekeltem. Jelenleg is sok fellépésem van, hál ’Istennek szerencsésen alakulnak a dolgaim. Családom jól van, az unokám tizenöt éves, képzelje, Deák Bill Gyulának hívják, mint engem. Nemrég volt a ballagása és sportrajongó. Úszóként a korosztályában megnyerte a 200 méteres pillangó számot. – A közeljövôben ad ki lemezt? – Igen, ha minden igaz, akkor még az idén. Engedje meg, hogy így köszönjek el a kedves olvasótól: Hajrá, Magyarország! Hajrá, Fradika! Klotz Mária

ZSÁMBÉKI KÖZMÛVELÔDÉSI INTÉZET ÉS KÖNYVTÁR www.mizsambekunk.hu  HÍREK „FOGADD ÖRÖKBE…!” Megújult a színpadvilágítás a Zsámbéki Mûvelôdési Házban Az elmúlt hónapban sikerült kialakítani azt a színpadvilágítási rendszert, melynek segítségével öt reflektor, összesen 2.500 W teljesítménnyel, többféle kombinációban, állítható rögzítéssel világítja meg a nagyterem színpadát. A villanyszerelés tervezési és kivitelezési munkáit az intézmény fotósa, Kovács István végezte el. A felhasznált anyagokat a fényvetôk kivételével a „Fogadd örökbe…!” program keretében a Fo-Vill Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Barbalics István támogatta az áramlekötés és villanyszerelés díjával a Deák Bill Blues Band július 20-i zsámbéki koncertjét a Zárdakertben. Köszönjük a támogatást! MEGJELENT A ZSÁMBÉKI KALAUZ Régi hiányt pótol az a kiadvány, amely néhány napja jelent meg intézményünk és a Forrás Kiadó közös gondozásában. A Zsámbéki Kalauz olyan térképes kiadvány, mely a turisták számára segíti a tájékozódást, bemutatja a települést, felhívja a figyelmet a látnivalókra és tartalmazza a legfontosabb információkat a közlekedésrôl, az orvosi ügyeletrôl és egyéb szolgáltatásokról is. A Zsámbéki Kalauz 200 Ft-os áron megvásárolható a mûvelôdési házban és a múzeumokban, a Romtemplomnál, a Lámpamúzeumban és a Tájházban.  NYÁRI SZÜNET – A Zsámbéki Mûvelôdési Ház 2012. augusztus 21-tôl szeptember 2-ig ZÁRVA lesz.  SZEPTEMBERI ELÔZETES 2012. szeptember 7. (péntek, 19 óra) Mr. Bársonyhang és a Holdfény Varázslói – rockabilly koncert a mûvelôdési házban. Jegyár: 1 200 Ft 2012. szeptember 8-9. (szombat-vasárnap) Nyitott Múzeumok Hétvégéje. Romtemplom-Lámpamúzeum-Tájház 2012. szeptember 8. (vasárnap, 17 óra) Sváb táncház a mûvelôdési házban. Zenekar: Heimattöne Kapelle. Házigazda: Fuchs Sandra Titanilla és a Lochberg Ifjúsági Tánccsoport. Jegyár: 500 Ft 2012. szeptember 13. (csütörtök, 18 óra) Zsámbékiak a nagyvilágban – úti beszámolók a könyvtárban (sorozat). BOLÍVIA, a szélsôségek országa magyar szemmel – Hornok Magdolna útibeszámolója. Ingyenes program! 2012. szeptember 15. (szombat, 15 óra) Lôrincz Zsóka Erzsébet fotókiállítása a mûvelôdési házban. Ingyenes program! 2012. szeptember 15. (szombat, 18 óra) A L'Art Pour L'Art Társulat a Zárdakertben (rossz idô esetén a mûvelôdési házban) – koncert és jelenetek a Besenyô család életébôl. Jegyár: 2 000 Ft

A TÖKI MÛVELÔDÉSI HÁZ (Tök, Kútvölgyi út. 14.)

szeretettel meghívja Önt 2012. szeptember 1-jén 17 órára

KALMÁR PÁL Fotók: Kovács István 10

festô- és üvegmûvész „KÉPEK A HAZÁRÓL” címû kiállítására. 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

KULTÚRA – CIVIL

Höcögô Néptáncgála a Romtemplomnál Július 7-én nagyon-nagyon meleg nyári délután volt, amikor a nézôk – akik ennek ellenére is sokan eljöttek – elfoglalták helyüket a Romtemplom színpada elôtt és elkezdôdött a negyedik Höcögô Néptáncgála. Izzott a hôségben a színpad fekete táncszônyege, de a nézôtér sem volt árnyékos. Egyszer csak megszólalt a banda. A FelVonó Zenekar muzsikálta végig a délutánt, amelyen a Höcögô lépett elôször színpadra a Vajdaszentiványi batukával és cigánnyal, aztán sor került a Bonchidai ritka magyarra, valamint a Kalotaszegi táncokra is. A virtuóz férfitáncok, a színpompás nôi viseletek látványa mindenkivel elfeledtette a kánikulát. A Höcögô Táncegyüttes szakmai munkáját az idei évtôl Jánosi Attila segíti. Hagyomány ezen a rendezvényen, hogy vendégek színesítik a programot, mint jelen esetben a Budakeszi Bojtár Népzenei Egyesület néptánccsoportja, akik most szerepeltek elôször Zsámbékon. A budakeszi táncosok közül most a „legidôsebb” korosztály lépett színpadra. A Bojtár Jobbágytelki forgatóst, Somogyi párosokat, Visait, Invertitát és Üveges leánytáncot mutatott be. Többen szívesen belekóstoltak volna a lányok fején ügyesen megtartott üveg tartalmába. A délután harmadik szereplôje a Höcögô utánpótlás csoportja, a Csicsergôk voltak. A másfél éve, a Bethlen Gábor Egyesület támogatásával mûködô csoport leánykái már tavaly bemutatkoztak a romtemplomnál a Höcögô felnôtt tagjaival közösen táncolt Sárközi karikázóval, emellett most a fiúk is táncolhattak a Délalföldi táncokban. Bizony, valamennyien megizzadtunk ezen a délutánon, de értékes és tartalmas ízelítôt láthattunk néptáncainkból. A Höcögô Táncegyüttes nyári rendezvényét is évek óta támogatók segítik. Az öltözô sátor felállításától kezdve a nézôk, táncosok és zenészek

megvendégelésének lebonyolításáig, komoly részt vállaltak a Höcögôs-szülôk. A táncosok az anyukák, nagymamák által készített házi sütésû pogácsákkal, a Harcos Bolt frissítôivel, üdítô fröccsel kínálták az érkezôket. A Nyakas Pince boraival köszönték meg a FelVonó zenekar és a Bojtár Egyesület közremûködését. A zsámbéki Mûvelôdési Ház és a Bethlen Gábor Egyesület évek óta stabil háttérként áll a Höcögô rendezvényei, mindennapos munkája mögött. Az idei mûsort Zsámbék Város Önkormányzatának segítségével sikerült színpadra állítani. Az itt felsoroltakon túl köszönet illet mindazokat, aki bármilyen módon részt vállal ezeknek a rendezvényeknek életben tartásában, mert mindnyájan gazdagodunk a magyar népzene és néptánc megismerésével, hagyományainak ápolásával. Sztankovics Judit

Különdíj Kovács István fotósnak

Példás összefogás

Az Élô Hagyományaink Fotópályázaton a Perspektíva Filmiskola különdíjban részesítette Kovács István Ketten könnyebb címû képét. A nyereménye: részvételi lehetôség a Perspektíva Filmiskola második kurzusán (Forgatókönyvíró és storyboard-rajzoló alapismeretek). www.hagyomanyorzobolt.hu A különdíjhoz szeretettel gratulálunk! (A szerk.) 2012. AUGUSZTUS

Fotók: Kovács István

Fotó: K. M.

A budaörsi Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár és a Zsámbéki Városi Könyvtár gyakran kap olvasóitól ajándék köteteket. Ezek zöme jó állapotú, de gyakran már több példányban is megtalálható a könyvtárakban. Hogy mégis jó helyre kerüljenek, példás összefogás eredményeképpen Homoródszentpálra szállítottuk az Erdélyi Baráti Kör és a Tûzoltó Egyesület segítségével. 450 magyar nyelvû kötet és 250 videokazetta utazott velünk a piros tûzoltóautóban a 40 fokos hôségben, de még ennél is melegebb hangú levélben köszönte meg Forrai Tibor, a homoródszentpáli László Gyula Közmûvelôdési Egyesület elnöke a könyvadományt, mely jól használható lesz az oktató-nevelô munkában és a szabadidôben egyaránt. Köszönet illeti Csepilek Istvánné Annuskát, ifjabb és idôsebb Csepilek Istvánt, Gérnyi Istvánt az adomány eljuttatásáért. A könyveket Budaörsön Toma Krisztina, Zsámbékon Kristály Istvánné gyûjtötte és válogatta. Reményeink szerint hosszú távú együttmûködés vette kezdetét. Toma Krisztina

Fotók: Gérnyi István 11

ZSÁMBÉKI POLGÁR

CIVIL – HITÉLET

Jótékonysági Anna-bál A Zsámbéki Nôtagozat 2012. július 21-én jótékonysági Anna-bált szervezett. Az eseményen Vasvári Péter köszöntötte a jelenlévô Annákat (Sinkó Anna, Polacsek Sándorné/Anna). Ezután a Zsámbéki Tánc Sport Egyesület ifjú táncosainak – Kemény Imre és Kökényes Melinda – csodaszép tánca következett. Ôket követte a Höcögô Táncegyüttes tánccsoportja (Csiki Réka, Blaskó Tibor, Kun Sándor, Kollár Ilona, Szendi-Joó Petra, Jánossy Attila), akik szintén fergeteges produkcióval lepték meg a jelenlévôket. Az Anna-bál szépe Zsámbékon: 1. helyezett: Szöllôsi Nikoletta 2. helyezett: Otest Krisztin 3. helyezett: Tamási Jánosné lett. A talpalávalót a Balázs duó szolgáltatta. Köszönet a támogatóknak: ALEX Fémbútor Kft., Aladdin Vendéglô, Almási Judit, Állateledel bolt, Benedekék Falodája, Kata pedikûr, Bot-Minya István, Bali Éva, Bellis virág, Balázs duó, Dobos Lászlóné, Éltes Réka, Farkas József és neje, Ficzere Tibor, Gyógyszertár, Hummel Gábor, Heigl Erika, Hegyalja Vendéglô, Kenéz Attila, Kenéz Brigitta, Kék ABC, Keserû János és neje, Kovács Józsefné, Koroknai Sándor, Kifli Bt., Kovács Pincészet, Kozmetikus Gizike, Lámpás Étterem, Nagyné Mózsik Erika, Nyakas vendéglô, Mátyás Borozó, Merci-Design, Müller Tímea, Mezôgazdasági Szövetkezet Zsámbék, Payer Lottózó, Profi-car, Rigóné Sándor Lenke, EMENIKÓ 2011 KFT, Sissy szolárium, Tünde virágbolt, Vizsgabázis, Szerelvénybolt, Szabó Zoltán autószerelô, Wavin, Ziegler Ostyagyár, Zombori László, Zaletnyik János, Zsóka fodrászat és még sokan mások. Miklós Mihályné Zsámbéki Nôtagozat elnöke

Nyugdíjas találkozó a Zsámbéki Mûvelôdési Házban 2012. június 30-án a Zsámbéki Nyugdíjas Egyesület meghívására, megérkezett Zsámbékra az Isaszegi Nyugdíjasok Baráti Körének csapata. Tánccsoportunk a bejárat elôtt magyar ruhában, csárdással fogadta vendégeinket. Ezután tízórai felszolgálása és víz, víz, víz, egy kis kávé, tea elfogyasztása, és bôséges szendvics bekebelezése után, vendégeink tagi kísérettel elindultak abban a hôségben városnézésre. Megtekintették a már többször látott Romtemplomunkat, a katolikus templomot, és Tökön a Pajta Galériát. Mivel kétévente fogadjuk ôket, nagyon nehéz már új programot kitalálnunk nekik, hiszen a Bázistól kezdve, a Lámpamúzeumon át, na meg a Tájházat is már megmutattuk nekik. Köszönet Tafferner Antalnak a tárlatvezetésért, köszönet Márton atyának, hogy lehetôvé tette a bejutást a templomba, és nem utolsó sorban köszönet a töki Pajta Galéria vezetôjének, Géczy Olgának, aki jégkrémmel próbálta hûteni a felfokozott emberfeletti hôséget. Városnézés után visszaérkezve a Zsámbéki Mûvelôdési Házba újból frissítôvel próbáltuk oltani szomjukat, ezután következett az ebéd elfogyasztása, ami sertéspörkölt volt burgonyakörettel, savanyúsággal. Egy kis lazítás után kezdetét vette a kulturális program. Az elnöki köszöntôt követôen tánccsoportunk magyar táncot adott elô a vendégeknek. Monoki Endréné nótákat énekelt. Az isaszegi vendégek rövid idô alatt olyan csimm-bumm cirkuszt csináltak, hogy fogtuk a hasunkat a nevetéstôl. Végezetül pedig táncosaink újra ropták a táncot megalapozva a jó hangulatot, a kötetlen szórakozásra. Tagjaink egész délelôtt hordták az általuk sütött süteményeket, bort, sört. Tagjaink reggel 6 óra óta készítették a szendvicseket, a pörköltet, csinálták a hidegtálakat. Délutánra Bali Jánosné Évike és leánya, Évike csodálatos grillázs szívekkel és más formákkal örvendeztetett meg bennünket, így kivétel nélkül mindenki kapott egy-egy kis ajándékot. Vendégeink este fél nyolc körül felkerekedtek és hazamentek Isaszegre. 12

Elmondhatom, hogy nagyon jól sikerült nap volt ez is, igaz, kissé elfáradtunk, de a megelégedett vendégek sûrû köszönete kárpótolt ezért bennünket. Köszönet a Nyugdíjas Egyesület tagjainak, akik reggel 6 órától folyamatosan fáradoztak azon, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon ez a találkozó. Köszönöm a Tûzoltó Egyesület segítségét, akik évek óta mellettünk állva segítenek, köszönöm a Mezôgazdasági Szövetkezet támogatását. Köszönöm Benedek Péternek, hogy tányérokkal, evôeszközökkel kisegített bennünket. Köszönet a töki Nyakas Pincészetnek, Tóth Margitkának, aki bort biztosított rendezvényünkre. Köszönöm Szabó Miklósnak és kedves feleségének Jutkának

Premontrei egyházzenei esték Nehéz feladat elé állított Kollár Tamás, amikor felkért, írjak a Premontrei egyházzenei estékrôl, egy oldal terjedelemben az újság számára. Az évek folyamán több száz, a zeneirodalom nagyszerû mûve hangzott el, kiváló együttesek és elôadók interpretálásában. Nem szeretnék s talán nem is nagyon tudok „szakértô” véleményt mondani. Inkább egy olyan elfogult ember benyomásait írnám meg, akinek az életét a mûvészet, azon belül is a zene át meg át szövi. Szerencsésnek mondhatom magam, amiért Zsámbék a pihenés, kikapcsolódás helye. Immár tizenhét éve nyaraink nagy részét itt töltjük. Így nagyon sok koncertet hallhattam. Számomra már a helyszín, a barokk templom is különleges. Figyelemmel kísérhetem folyamatos megújulását, szépülését. (Legutóbbi a Szent Sebestyén oltár). Ez számomra egy élô közösség és elkötelezett vezetôjük együttmûködését jelzi. Sok-sok év után is izgalommal teli várakozással lépek a templomba. Azt mondják, a zene beszélgetés Isten és ember között. Úgy hiszem, a mûvészi alkotás képessége és annak befogadása Isten kegyelme, ajándéka az ember számára. Piusz atya és Márton atya áldozatos munkájának eredményeként olyan elôadókat hallgathattunk meg, akik tudásuk legjavát nyújtották. Megismertették velünk hangszereik különlegességét. Sokszor csendültek fel „mindenki” által ismert dallamok, de igazi kuriózumok is. Megismerhettünk fiatal tehetségeket és nagy „mestereket”. Majd minden évadban volt egy olyan újdonság, különleges elôadás, melyrôl lelkendezve számoltunk be azoknak, akik nem vettek részt rajta. S e helyütt elmondanám szívfájdalmamat is. Tudom, hogy a nyár a nyaralások, utazások idôszaka, mégis azt hiszem, egy ötezer lelket számláló városban kellene lennie szombat esténként legalább száz embernek, aki ezekre a fantasztikus, magas színvonalú elôadásokra kíváncsi. Kérem önöket, kedves zsámbékiak, becsüljék és értékeljék kincseiket. Adják át magukat a zene mindent feledtetô, megtisztító és felemelô varázsának. Találkozzunk jövôre minél többen a szombat esti koncerteken! Szász Gabriella az egész napos technikai elôkészületeket, és a városnézés lebonyolítását. Köszönöm Balázs László zenészünknek, hogy a közelmúltban történt sajnálatos családi esemény ellenére vállalta a zeneszolgáltatást. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm minden egyesületi tagnak, aki bármivel segítette a vendéglátást. A közösségi összefogás ismét bebizonyította, hogy így kerek egész a mi kis fogyatkozó csapatunk, ha mindenki kiveszi a részét a munkából. Köszönet Balázs Mónika Csilla intézményvezetônek, hogy egész nap használhattuk a mûvelôdési házat! Tehát többszörös köszönet mindenkinek. Éljen a barátság! Éljenek a nyugdíjasok! Torma Andrásné elnök 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

MESTERSÉGEM CÍMERE „Ha ez a sok régi lámpa Egyenként megszólalhatna (...) Feltárnák a múlt világát...” (Kis László: A Zsámbéki Lámpamúzeumban)

A szenvedélyes gyûjtô Nyolcvanéves Borus Ferenc, a zsámbéki Lámpamúzeum létrehozója, egykori igazgatója A zsámbéki lámpagyûjtemény jelenleg kb. 1500 világítóeszközt tartalmaz. Az országban ekkora méretû speciális gyûjtemény nincs még egy – olvasható egy kiadványban. Borus Ferenc egy személyben a gyûjtemény létrehozója és restaurátora is egyben. A szenvedélyes gyûjtô „játszásnak” tekinti ezt a tevékenységet, amellyel Zsámbékot világhírûvé tette, ugyanis hazánkban 1980 óta egyedül ô rendelkezik az USA-beli Rushlight Club (lámpa-klub) tagsági igazolványával. 1983-ban az ausztráliai múzeumi társaság tagja lett. Az 1970-ben alapított létesítménye 1995-ben a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült. Hazai elismeréseire is nagyon büszke: Göncz Árpád egykori köztársasági elnök által átadott aranyérem boldog tulajdonosa, Zsámbék díszpolgára, valamint 75. születésnapja alkalmából az akkori kulturális minisztertôl, Hiller Istvántól elismerô oklevelet kapott. 80. születésnapjára Demján Sándor köszöntötte oklevéllel, sôt még egy verssel is megajándékozták. Életpályájáról, családjáról, életformájává vált hobbijáról élvezettel beszélt lapunknak. – Feri bácsi, idén volt nyolcvanéves. Bár utólag, de engedje meg, hogy boldog születésnapot kívánjak önnek! Isten éltesse sokáig! Hogyan tekint vissza eddigi, hosszú életútjára? – Megmondom ôszintén, nagyon jól. Szegény családból származom, de akkoriban mégis jobb volt, mint a mostani gyermekeinknek. Nem tudják, mit kezdjenek magukkal, mi meg saját magunk készítettük a játékainkat. Akkor is életünk volt a játszás, most is. Amit én mûvelek, az ugyanis annak számít. Soha nem terveztem semmit, mindig minden jött magától. – Meséljen a gyermekkoráról! Hol nôtt fel? – Egy ötgyermekes család harmadik gyermekeként, 1932. április 21-én születtem Kisújszálláson. Ott töltöttem boldog gyermek- és ifjúkoromat, aztán tizenkilenc éves koromban katona lettem, elkerültem onnan. Ahol az ember született, azt soha nem felejti el, úgyhogy sok kedves emléket ôrzök abból az idôszakból. A város szélén éltünk, szabadok voltunk. A szabadságot a mai napig fontosnak tartom. – Szülei mivel foglalkoztak? – Apám géplakatosként dolgozott, édesanyám otthon nevelte öt gyermekét. Nagy kertünk, sok jószágunk volt. Emlékszem, néha száz nyulat is tartottak szüleim, úgyhogy nyúlon és kecskén nôttem fel. – Azért olyan egészséges. – Nem panaszkodhatom, de katonakoromban a lábaim megfáztak. Hat éve trombózisom volt, nemrég pedig csípôprotézis mûtéten estem át. Amúgy deréktól felfele minden rendben van velem. – Iskoláit hol végezte? – Kisújszálláson jártam református általános iskolába. Utána gimnáziumba kerültem, majd két évig Budapestre, ahol a Bem József Légvédelmi Tüzér Tiszti Iskolában folytattam tanulmányaimat. – Onnan egyenes út vezetett a katonai pálya felé. Milyen indíttatásból került oda? – Egy ismerôsöm katonai pilóta volt, ô agitált erre a pályára. Szolnokra mentem repülôsnek, majd légvédelemmel és felderítéssel foglalkoztam Pesten és Mezôtúron. – Hogy került Zsámbékra? – Eltanácsoltak a légvédelemtôl, akkor jöttem ide. Nagynéném itt lakott, ô 1946-ban települt Zsámbékra. 1955-ben, mint frissen leszerelt kato2012. AUGUSZTUS

natiszt költöztem családommal elôször hozzá, késôbb találtam másik lakást, a hegyen. Akkor már nôs voltam, a nagyobbik lányunk is megvolt. Bátyám már hamarabb érkezett, ô a présgyárban dolgozott. Engem a Terményforgalmi Vállalatnál telepvezetônek kértek fel, de a cég 1957-ben megszûnt. A maszekok nekem szolgáltatták be a terményeket. Zsámbéki életemet, mint munkásember dolgoztam végig, de emellett mindig azon fáradoztam, hogy a község érdekét is szolgáljam. – Olvastam, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc idején szerepet töltött be. Mi is volt ez? – Az akkori községi vezetés felkért, hogy legyek a nemzetôrség parancsnoka. Ezt a tisztséget 1957 márciusáig láttam el. Feladatom a rend biztosítása volt, amit maximálisan teljesítettem. 1957-ben, mint tisztet lefokoztak és harminc évig, mint ellenforradalmárt tartottak nyilván. 1990-ben rehabilitáltak és visszakaptam rendfokozatomat. – 1956 után hol helyezkedett el? – A gombgyárba mentem, most PEMÛ-nek hívják. A présen dolgoztam, nem ijedtem meg a fizikai munkától. Mindenhez értettem, mert édesapám lakatos mûhelyében nôttem fel, ott ellestem a fogásokat. Ma már el sem hiszik, de képzelje, hat órára mentem dolgozni, elôtte pedig két órát kapáltam a hegyen. – Nem tudott megélni a fizetésébôl? – Akkor kezdtem a mûhelyemet berendezni, szükségem volt a napszámos pénzre. Az embereknek én javítottam mosógépet, hûtôgépet, háztartási eszközöket. Mindenes voltam. – Felesége mivel foglalkozott Zsámbékon? – Amíg tiszt voltam, addig otthon volt, aztán itt már kereskedelemmel foglalkozott. Az ÁFÉSZnél helyezkedett el, késôbb kapott egy kis élelmiszerboltot, ahova én is csatlakoztam, hogy tudjak neki segíteni. Ott is lehúztam vagy tíz évet. – Hány gyermekük született? – Három lányunk van. Feleségem sajnos már nem él. – Mikor jött rá, hogy érdeklik a lámpák? – Nagyon sok kapcsolatra, ismeretségre tettem szert, ezért mindig tartottam otthon bort, hogy meg tudjam kínálni a látogatókat. Az a lényeg, hogy addig vásároltam belôle, amíg bormúzeummá nôtte ki magát, mégpedig több mint ezer üveg-

gel lett a pincémben. Hogy világítani tudjak, gyertyatartókat kezdtem vadászni, és üvegecskéket gyûjtöttem. Világításra mindenhol lámpát kínáltak, végül ráálltam teljesen a lámpák gyûjtésére. Üvegedénytôl kezdve, dísztárgyakon át, szenteltvíztartókig, fegyverekig – mindent összehordtam. – Úgy igaziból mikor döntötte el, hogy lámpamúzeumot hoz létre? – Az 1960-as években komoly idegenforgalom volt Zsámbékon, az ide érkezô turisták harcolták ki, hogy az anyagom nyilvános formában is látható legyen. Elôször 1970-ben nyílt a kultúrházban egy helyiségben kiállítás, ott 250 darab fért el. Késôbb túlnôtte magát a gyûjteményem, ezért ’80-ban megvette a helyi tanács, a megyei tanács anyagi támogatásával ezt a házat. A vétel elôször kétszázezerrôl indult, majd végül négyszázezerért ütötték nyélbe az üzletet. Az épület korábban egy sváb családé volt, ôket kitelepítették, majd egy magyar tulajdonos adta el. Jelenleg több mint ezer lámpa található benne. – Ezt a töménytelen mennyiséget hány év alatt gyûjtötte össze? – Ötven éve szenvedélyesen gyûjtöm ôket. Mindet a magam pénzén vettem, magam állítottam helyre. – Nem kapott hozzá támogatást? – Anyagi támogatást soha nem kaptam. Tudja, milyen támogatást kaptam? Azt mondták, „hülye” vagyok, hogy ezzel foglalkozom. – A múzeum jelenleg milyen fenntartás alatt áll? – Az önkormányzat tartja fenn, fizeti a költségeket. – Mikor lett a múzeum igazgatója? – 1980-ban megszûnt az élelmiszer bolt, felszabadultam, és attól kezdve egészen 1992-ig tevékenykedtem a múzeumban. Nyugdíjba mentem, de utána még tartottak, aztán három éve közölték velem, hogy megszûnt a munkaviszonyom, nincs rám szükség. Lányom, Kinga szinte születése óta, de hivatalosan is már több mint húsz éve a Lámpamúzeumban dolgozik, ami jelenleg a Közmûvelôdési Intézet és Könyvtárhoz tartozik. – Hogy gyûjtötte a lámpákat, egyáltalán hol bukkant rájuk? – Az egész országot jártam, mindenhol volt kapcsolatom. Már a 60-as években is megemlített a sajtó, ezáltal ismerôseim értesítettek, hova menjek. Soha nem kopogtattam idegen helyre, hanem mindenhova hívtak, udvariasan fogadtak. – Hogy történt az adás-vétel? – Megegyezés szerint. Talán két lámpa esetében nem sikerült. Volt olyan ember is, aki azért adta olcsón, hogy jó helyre kerüljön. Sokszor mázlim 13

ZSÁMBÉKI POLGÁR

MESTERSÉGEM CÍMERE – ÉLETMÓD

Fotók: K. M. is volt, mert pl. a legértékesebb darabot, a háromszáz éves kínai vázát is jutányosan vettem, igaz részletre. Megbíztak bennem. – Akkor volt tartalék pénze mindig, mert gondolom, nem olcsók ezek az értékes tárgyak? – Mindig csak annyi, amennyi a zsebemben volt. Minden pénzemet a gyûjteményembe fektettem. Nagyon nagy értéket hoztam össze. – Milyen szisztéma szerint állította ki a darabokat? – Típusuk szerint. Három teremben láthatók: extra, speciális és egyszerû típus alapján történt a szelektálásuk. Az elsô teremben a legszebb, gyakran egyedi készítésû, iparmûvészeti remekek – pl. kínai váza, asztali lámpák, majolikalámpák – találhatók. A középsô teremben a speciális – vasútnál, hajózásnál, bányákban, katonaságnál, közlekedésnél használatos – lámpák kaptak helyet. A harmadik szobában az érdeklôdôk a világítóeszközök háromféle típusát tekinthetik meg: ezek a petróleumlámpák; a konyha, istálló lámpái; valamint az éjjeli lámpák. – A lámpák a saját tulajdonát képezik? – A házat a községnek adományozott 670 db lámpáért kaptam, úgyhogy még Zink Imrével, az akkori polgármesterrel megkötöttük a szerzôdést.

A lámpák paradicsomában Mûemléket már oly sokat láttam; Részesültem jó pár lelki káprázatban. Most tornácon állok, oszlopsort csodálva, Bent viszont reám vár ezerkétszáz lámpa. Kezdhetem úgy is, hogy világító testek; Sok-sok gyertyatartó, meg olajmécsesek, Kicsi lámpa, meg nagy, kültérre, beltérre; Földre és föld alá, vízre levegôbe. Vasöntvény, bronzöntvény és ón talpazata, Porcelán, üveg, s Zsolnay majolika. Átlátszó, áttetszô, opálos és festett, Mindegyik remekmû szemet gyönyörködtet. Energiaforrásokból köszönt a múlt, Olaj, petróleum, gáz meg savas akku. Kalauzom most e lámpáknak tudója, Ki ezt a gyûjteményt hajdan létrehozta. Borus Feri bácsi, ki ma nyolcvan éves; Két mankóval kísér, de mégis kedélyes. Guinness rekord könyve jegyzi alkotását; Ezúton köszöntöm Zsámbék díszpolgárát. Elbúcsúzom tôle és csodás lámpáitól; Múlttól és jelentôl, e kicsiny várostól, Köszönöm a látványt miben részesített, Ígérem, megôrzök minden szép emléket. Albert Ferenc 2012. május 20. 14

Kikötöttem, akkor hozok létre múzeumot, ha az udvarban maradhatok. Természetesen amiket azóta gyûjtöttem, azok a sajátjaim. Óriási fegyvergyûjteményem is van, talán egyszer ezekbôl is lesz múzeum. Mindent összeszedek, a konyhám falán rengeteg szenteltvíz tartó található. – Számtalan díjjal jutalmazták tevékenységét. Melyek ezek? – Rengeteg kitüntetésem van, de nem innen. Igaz, 1998-ban Zsámbék díszpolgára lettem. Világhírûvé tettem a települést, 1980 óta egy USA-beli lámpa-klub tagsági igazolványával rendelkezem. 1983-ban az ausztráliai múzeumi társaság tagja vagyok. A Lámpamúzeum még az 1995-ös Guinness Rekordok Könyvében is szerepel. Kaptam díjazást 1999-ben egy korábbi köztársasági elnöktôl, és késôbb kulturális minisztertôl is. A 80. születésnapom alkalmából a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége nevében, Demján Sándor vállalkozótól elismerô oklevelet kaptam. Egy kedves látogató, Albert Ferenc

megajándékozott A lámpák paradicsomában címû verssel. A polgármester úr, Csenger-Zalán Zsolt és Balázs Mónika Csilla intézményvezetô is felköszöntöttek virággal, és hoztak egy tortát. Erkölcsi megbecsülést is elvárna az ember. Tudja, az igazi elismerés az, amit az emberektôl kapok. Klotz Mária

Szépen csillog a bronzérem is Július 7-én magyar lovas is felállhatott a dobogóra az ausztriai Wiener Neustadt-ban rendezett reining Európa Bajnokságon. A reining a westernlovaglás egyik versenyszáma, amelyet sokan western díjlovaglásként is emlegetnek. A westernlovaglás kifejezést meghallva még manapság is a legtöbb embernek a régi Vadnyugat, az indiános filmek, és Amerika jut eszébe. Holott az elmúlt évtizedek során egész Európában elterjedt ez a lovaglási stílus, és betört a versenyek világába is. Mi több, ha világversenyekre kerül sor, azokat nem egyszer európai lovas nyeri, kiváltképp a reining számban. Mint arra a bevezetôben is utaltam, a reining – némiképp hasonlóan a díjlovagláshoz – alapvetôen a ló idomítottságát hivatott bemutatni különbözô manôverek végrehajtása során, a ló-lovas párost pedig a teljesítményükre kapott pontok alapján rangsorolják. A reining sajnos még nem olimpiai sportág, de a Lovas Világjátékok programjában már 2002 óta szerepel. Egyik legjelentôsebb nemzetközi szervezete az NRHA, vagyis a Nemzetközi Reining Lovas Szövetség, amely minden évben megrendezi az Európa Bajnokságot, ahova a részvevô országok lovasainak kvalifikálódniuk kell. Idény a kontinens viadalra Wiener Neustadt-ban került sor, ahol országunk négy lovassal képviseltette magát. A kvalifikálódott versenyzôk közül két hölgy, Blank Dóra és Csölle Ágnes helyi kötôdésû. Zsámbékon talán sokan nem is hallottak róla, de a város és Mány határában, Alsóôrspusztán megbújik egy westernlovaglással foglalkozó ranch, az Eldorado Ranch. A létesítmény nem csak az amerikai lófajta, a quarter horse tenyésztésével foglalkozik, hanem a reininglovaglás speciális pályaigényeinek megfelelô körülményeket tud biztosítani lovasai számára. Dóra és Ágnes itt és Ausztriában készültek a megmérettetésre. Blank Dóra sajnos csak egy kategóriában minôsült az idei EB-re, így kevés lehetôség adódott arra, hogy drukkolni tudjunk neki. 16 éves lovával, Cute Eldorado Cody-val a bíróktól kapott pontszám alapján végül is a 19. helyen végzett Rookie számban. Dóra elégedetten lova teljesítményével zárta a versenyt. Csölle Ágnes Hes A Frozen Breeze nevû lovával elôször az Intermediate Non Pro kategóriában állt rajthoz, és 27 indulóból a 12. helyen végzett. A számára fontosabb versenyszámban, a Limited Non Proban 33 startból az indulási lista alapján Ágnes huszonharmadikként léphetett a pályára. A gyakorlat végén pedig elhangzott a várva várt pontszám, és hozzá a megjegyzés „high score”, vagyis az addigi legmagasabb eredmény. Bár a következô indulók közül végül ketten is magasabb pontszámot kaptak, de mindenki elégedett volt így is. Felállni az Európa Bajnokság dobogójának 3. fokára azt jelentette, hogy az elmúlt évek munkája meghozta gyümölcsét. Velük, Dórával és Ágnessel, valamint a hazai westernsport több lovasával is találkozhatnak Zsámbék lakói, amennyiben szeptember utolsó hétvégéjén kilátogatnak a ranch-re, ahol szeptember 29-30-án rendezik meg az amerikai lófajták hazai tenyésztôi szervezetek idei versenyüket.

Fotó: CK Photographics

Bámer Imre NRHA Magyarország elnöke 2012. AUGUSZTUS

ZSÁMBÉKI POLGÁR

HIRDETÉS

Telek faházzal eladó! Zsámbékon

(Nyakas-hegy)

a

Nagydiófa

utcában 230 négyszögöles telek, 36 m2-es, komfortos faház (a benne lévô ingóságokkal együtt) csendes helyen eladó. A ház alatt meleg vizû konyha és pince, 12 m2-es fedett

Zsipp-Zsupp Képességfejlesztô Alapítvány Zsámbék Szeptembertôl az alábbi foglalkozásainkra várjuk a jelentkezéseket: · Iskolára felkészítô foglalkozás (a tanuláshoz szükséges készségek alapozása) · Tehetséggondozó csoport

terasz, 3x4 m-es szerszámos tároló (kerti szer-

· Logopédiai segítségnyújtás

számokkal), vezetékes víz, fúrt kút, hûtô,

· Korai fejlesztés (eltérô fejlôdésmenetû gyermekek gyógypedagógiai fejlesztése, koraszülött babák fejlôdésének nyomon követése)

szôlôvel befuttatott személygépkocsi beálló, termô gyümölcsfák, szôlôlugas, tuják, virágok,

· Alapozó Terápia (csoportos mozgásfejlesztés 5 éves kortól)

bokrok stb.

· Szenzoros mozgáscsoportok

Irányár: 5,9 millió forint.

Vállaljuk óvodás korú gyermekek részképességeinek felmérését, valamint 0-3 éves kor közötti gyermekek komplex pszichomotoros vizsgálatát.

Érdeklôdni lehet a következô telefonszámon:

Bôvebben lásd: www.zsippzsupp.hu Telefonos elérhetôségünk: +36-70/579-9117

+36-30/844-4807

Megépít Plusz Bt., 2072 Zsámbék, Etyeki út 13. Telefon: +36-23/340-684; Mobil: +36-70/391-0753 Web: www.megepit.hu; E-mail: [email protected]

HÔSZIGETELÔ RENDSZER 8 cm 10 cm

2

2180 Ft/m 2465 Ft/m2

AKCIÓ!

1 m2 tartalmaz: · 1 m2 polisztirol · 5 kg ragasztó · 1,1 m2 háló · alapozó és 1,5 mm-es fehér mûgyantás vakolat 1 m2-re

Polisztirol ragasztó 1200 Ft/25 kg Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes.

Az áraink az ÁFÁ-t tartalmazzák.

HIRDETÉSI INFORMÁCIÓ Díjak: 1/8 oldal 3.750,– Ft; 1/4 oldal 7.500,– Ft; 1/2 oldal; 15.000,– Ft; 1/1 oldal 30.000,– Ft (+27% Áfa) Kedvezmény: a fél évre elôre fizetett hirdetési díjból egy hónap ingyenes. Apróhirdetés: 500,– Ft (+ Áfa) Átutalás esetén a bankszámlaszám: 11784009-15730167 Zsámbék Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Fizetési Számlája. Készpénzes befizetésre a Polgármesteri Hivatal pénztárában van lehetôség. Ügyfélfogadási idôben: Hétfô: 13.30–15.30 óráig Csütörtök: nincs ügyfélfogadás Kedd: nincs ügyfélfogadás Péntek: 09.00–10.00 óráig Szerda: 09.00–10.00 óráig 13.00–14.00 óráig Telefon: +36-23/565-610, +36-23/565-611; Fax: +36-23/565-629 E-mail: [email protected] Felvilágosítást lehet kérni e-mail-en: [email protected] Telefonon: +36-20/571-5761; +36-30/387-4507 A hirdetés szövegét kérjük a befizetéshez csatolni, vagy e-mail-en átküldeni.

2012. AUGUSZTUS

15

ZSÁMBÉKI POLGÁR

HIRDETÉS

Tóbel Trans Zsámbék az OMW benzinkútnál     

Betonacélok, betonacélhálók Kengyelhajlítás, szállítás Zártszelvények, lemezek Faanyagok, deszkák, tetôlécek Barkácsbolt a telepen

Várjuk kedves vevôinket a perbáli barkács üzletünkben is: Tel.: +36-30/609-2860; +36-30/350-0041 Telefonon rendelhet, helyszínen fizethet!

Harcos

Gazdabolt 2072 Zsámbék, Mányi út 61. Kínálatunkból: ; ; ; ; ;

PERMETEZÔSZEREK SZERSZÁMOK MÛTRÁGYÁK VIRÁGFÖLDEK VETÔMAGOK, FÛMAGOK

EGÉSZ ÉVBEN SZERETETTEL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT!

Tel.: +36-23/342-396 NYITVA TARTÁS: hétfôtôl péntekig: 6.00–18.00 szombaton: 6.00–12.00 vasárnap: 7.00–10.00 16

2012. AUGUSZTUS