2016. AUGUSZTUS – SZEPTEMBER HAVI GYORSMÉRLEG Mindenekelőtt azt jelezzük, hogy most azért kerül sor „összevont” gyorsmérleg közzétételére, mert az augusztusi kitűzések alacsonyabb száma (szabadságok, nyári szezon vége) miatt úgy ítéltük meg, hogy talán szerencsésebb lesz, ha ezt a két hónapot most összevonjuk. Egyúttal mindjárt arról is tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a következő hónapban szintén olyan összevont tájékoztatót teszünk közzé, amely viszont a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felé megteendő és a 2016. június 30. - 2016. október 31. közötti időszakra vonatkozóan tartalmazza a szakmai beszámolónkat. Ehhez természetesen felhasználjuk a már közzétett júliusi gyorsmérleget is. 1) a) 2016. szeptember 12-én jelent meg a megyei újság „ÜZLET” mellékletében a „Békéltető sarok”. Ebben „ FIZETÉSI VITA A SZOLGÁLTATÓVAL” című rövid írásban azt mutattuk be, hogy nem egy esetben találkozik a testület azzal, hogy jó néhány évvel ezelőtti követelést akarnak „bevasalni” a szolgáltatók követeléseit megvásárló, a követelések behajtására szakosodott cégek. Mivel azóta is kerestek meg bennünket hasonló ügyekkel, ezért itt is hívjuk fel a figyelmet a következőkre:
Az első, és legfontosabb, hogy bármilyen fizetési kötelezettségünk van, a számlákat, a befizetéseket igazoló banki kivonatokat, készpénz átutalási megbízásokat (csekkek) meg kell őrizni, mert ezekkel lehet bizonyítani a teljesítést. A második: akár a szolgáltatást igénybe vevő személyében, akár pl. a tulajdonban történik változás, akkor azt a szolgáltató felé be kell jelenteni. A harmadik: bármelyik szereplőtől kap a Fogyasztó (vagy a jogutód) fizetési felszólítást, arra célszerű igazolható módon (általában legjobb erre a tértivevényes levél, vagy az e-mail) válaszolni, tényeket közölni (miért nem fogadja el a felszólítást: mert nincs tartozása, vagy nem is volt tartozása; mert ugyan feltételezhető, hogy valós a kimutatott tőke tartozás, de elévült a tartozás – és nem hajlandó megfizetni azt; stb.).
A legfontosabb tudnivalók az elévülésről Alapszabály: jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Az elévülési idő kezdete A fő szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény 6:21. § - 6:25.§) tartalmazza. A 2014. március 15-ig hatályos régi Ptk.-tól (324. § - 327. §) eltérően, az új Ptk. néhány vonatkozásban változott (pl. a fizetési felszólítás nem szakítja meg az elévülési időt). Ugyan a polgári jogi igényekre – szintén fő szabályként - a Ptk. 5 éves elévülési időt határoz meg, de vannak olyan fizetési kötelezettségek, amikor az arra vonatkozó konkrét jogszabály ennél rövidebb elévülést ír elő. Ilyenek többek között a közszolgáltatások közül a gáz és a villamosenergia szolgáltatást végző szervezetek követelései. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 28/A. § (6) bekezdése szerint pl. a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el.
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
1/9
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63. § ( (3) bekezdése is két éves elévülést állapít meg a villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények esetében. Itt figyelemmel kell lenni arra is, hogy a hatálybalépés napja: 2011. július 1. volt. Ugyancsak két év az elévülési idő a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (4) bekezdése szerint az (1) bekezdésben részletezett bírságok kiszabása esetében is. Kimondja, hogy nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt. A 15/C. § a parkolási díj- és pótdíjra úgy rendelkezik, hogy a díjfizetési kötelezettség egy év alatt évül el. A 33/B. §, az úthasználati díjjal kapcsolatosan tartalmaz fontos rendelkezéseket, és többek között meghatározza a pótdíjfizetés postára adás jogvesztő határidejét (60 nap), illetve a megfizetés elévülését (két év). Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 143. § (2) bekezdése szerint az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el. (Külön jelezzük, hogy pl. a készülékvásárlásokra az 5 éves elévülési idő vonatkozik.) Az elévülés természetéről Az elévülés esetében a tartozás maga nem szűnik meg. Ebből következik, hogy az továbbra is követelhető, a követelés megfizetésére felszólíthatják a fogyasztót, ugyanakkor a bírósági úton való kikényszeríthetőség megszűnik. Ez azt jelenti, hogy ha valaki a felszólítások hatására befizeti az összeget (részben vagy egészben), akkor az – elévülésre hivatkozással - később vissza nem követelhető. Ha az elévülési időn belül, pl. az adós elismeri a tartozását, vagy megegyeznek az összeg módosításában, egyezséget kötnek részletfizetésre, stb., akkor az elévülés megszakad, és az elévülésre jogszabályban előírt időtartam elölről kezdődik. Célszerű megfontolni, hogy mit tesz a Fogyasztó - ha már követeléskezelő céghez került a tartozás és az fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte. Ebben az esetben a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élhet a Fogyasztó (az elévülésre hivatkozva), ha ezt nem teszi, az végrehajthatóvá válik. Ha bírósági eljárásra kerül a sor, ott is erre célszerű hivatkozni, mert az elévülést a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe. Ha még nem történt meg a fizetési meghagyás kibocsátása, akkor a Békéltető Testületek bármelyikéhez fordulhat a Fogyasztó. 2) Három tagunk vett részt azon a konzultáción, amelyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tartott aktuális kérdésekről. A meghívó szerint: Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár 2016. szeptember 23-án Zalaegerszegen megbeszélést tart a békéltető testületi elnökök és a testületi tagok részére. A megbeszélés tervezett témakörei többek között a békéltető testületek 2016. évi tevékenységének és a vállalkozások együttműködési kötelezettsége teljesítésének gyakorlati tapasztalatai, valamint a fogyasztóvédelmi törvény 2016 őszén esedékes módosításának elemei voltak. A minisztérium helyettes államtitkára kérésére előzetesen az alábbi tájékoztatót küldtük meg részükre: „Felkérésére, a Fgytv. 2015. szeptember 11-én, illetve 2016. július 4-én hatályba lépett módosításának gyakorlati tapasztalatairól az alábbiakban számolunk be: A) A Fgytv. 29. § (8) bekezdése második fordulata és a (11) bekezdése utolsó fordulata értelmezéséről A 2015. szeptember 11-én hatályba lépett módosítást követően részben változott a megjelenésre vonatkozó szabály, azonban annak értelmezése nem volt egységes, illetve lehetséges, hogy a tájékoztatások nem voltak pontosak, vagy elmaradtak, esetleg nem jutottak el minden illetékeshez (vállalkozások, fogyasztók, békéltető testületek, fogyasztóvédelmi hatóságok).
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
2/9
Az „együttműködési kötelezettség” a Fgytv. 29. § (11) bekezdése szerint a válaszirat beküldésére és a részvételi kötelezettségre vonatkozott (a megjelölt kivétellel). Mi azon a véleményen voltunk, hogy – figyelemmel arra is, hogy a Fgytv. is használta és a törvénymódosítást követően is nem egy §-ában használja is a „székhely, telephely, fióktelep” fogalmakat, így felsorolásszerűen, a megjelenésnél viszont csak a „székhely, telephely” szerepelt – ezért a fióktelep esetén nem tartottuk kötelezőnek a Vállalkozás megjelenését. Nem „kibújásként” fogtuk tehát fel azt, hogy a megjelenésre nem kötelezett fióktelepek (ami nincs szabályozva, az ugyan nem tiltott, de nem is kötelező) nem jönnek el a meghallgatásra. A Békéltető Testület elnöki feladatokat akkor ellátó tagjai (közülük öten jelenleg is funkcionálnak) - a törvénymódosítással foglalkozó szakmai megbeszélésen - azt az álláspontot foglalták el, hogy ez az értelmezés támogatható, hiszen a törvény egyértelműen „székhelyről” és „telephelyről” beszél. Az ezzel kapcsolatos – a 2015. szeptember 1-jén helyettes államtitkár úrhoz elküldött 334/8/2015. számú állásfoglalást kérő levelünkre (amelyet az MKIK-nak is megküldtünk), sajnos semmilyen válasz nem érkezett. Úgy véljük most is, hogy nem a cégeljárás szabályai szerint kellett volna értelmezni a fogalmakat, mert, ha igen, akkor azt ki lehetett (kellett) volna mondani, akár a törvény értelmező rendelkezései között is. [Bemutattuk azokat a Fgytv.-beli szabályokat, amelyekben maga a Fgytv. is használta mindhárom fogalmat, de megmutattuk azokat is, ahol nem volt felsorolva a fióktelep [a 2. § t) és u) pontjai; a 17/D. § (5) bekezdése; - a 29. § (11) bekezdése, a 17/B. § (9) bekezdése, illetve a 28. § (1) b) pontja]. Jelezzük, hogy a 47/C. § (5) bekezdése a) pontjában változatlanul csak a telephely szerepel.] A 2016. július 4-én hatályba lépett szabály, a félreérthetőséget kiküszöbölve, a teljes körű felsorolás mellett döntött. [Ugyanakkor megjegyezzük azt is, hogy a 29. § (8) változatlanul általánosan mondja ki azt, hogy a vállalkozásnak, egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét kell biztosítania a meghallgatáson, és csak a (11) bekezdésben használja a negatív közelítést, amiből kikövetkeztethető, hogy mikor nem kell megjelennie a meghallgatáson – vagyis akkor ha sem a székhelye, sem telephelye illetve fióktelepe nem a BT megyéjébe van bejegyezve.] B) A személyes megjelenésről és annak, illetve az új szabályoknak a hatásáról a) Természetesen továbbra is az a véleményünk, hogy a személyes megjelenés megkönnyíti nemcsak az ügyekben az egyezség létrehozását, hanem a Fogyasztókkal való személyes találkozással növelni lehet az ügyfél elégedettségi „mutatókat” is, mert így lehet érzékeltetni azt is, hogy a Fogyasztó valóban fontos a Vállalkozásoknak. Összességében eredményesebb, ha a vállalkozás – akár jogszabály kötelezi rá, akár nem – képviselteti magát a meghallgatáson, ezzel lehetőséget teremt a személyes egyeztetésre, közvetlenül szembesül a fogyasztó problémájával (vagy pl. körülményeivel), és ha nem is születik egyezség az ügyben, a vállalkozás pozitívabban áll(hat) hozzá a helyzet megoldásához. b) Már 2015 utolsó negyedévében is tapasztaltuk a változásokat e tekintetben. Szeptember 11 után összesen befejeztünk 94 ügyet. 15 egyezségkötésre került sor. 2015. július 1 – szeptember 11 között 6 határozatot hoztunk. 2015. első félévében 159 ügy fejeződött be, ebből 13 egyezségkötés jóváhagyásával. (E mellett 8 kötelezés, 59 ajánlás, 11 a) pontos, 8 b) pontos, 30 c) pontos, 19 d) pontos megszüntetés, 3 elutasítás volt. 1 ügyet hiánypótlás nem teljesítése miatt, 5-öt hatáskör 1-et pedig illetékesség hiánya miatt szüntettünk meg.)
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
3/9
A törvény módosítása utáni ügyek megoldását foglalja össze a táblázat: Az ügy kimenetele idő
2015. 09.11 – 12.31. 2016. 01.0106.30 2016. 07.0109.13.
Ügy
Egy.
Köt
Aján.
Megszűntetés 31. § (3) a) b)
c)
együttműködött-e Elutasítás 32/A. §
Áttétel
d)
hiánypótlás nem
hat. hiány
ill. hiány
Igen
Nem
2
77
17
2
1
133
19
0
0
1
37
4
11
2
4
247
40
30. § (1) 32. § a)
32.§ b)
94
15
1
40
2
3
5
8
14
4
0
152
25
2
47
13
5
23
15
12
7
41
8
0
6
1
1
15
8
1
3
93
16
9
43
31
27
287 48
Ezekből az adatokból is látható, hogy – nyilvánvalóan a módosítás hatására is – az egyezségek száma, aránya növekedett 2015. szeptember 11-ét követően. c) Külön is ki kell térni arra, hogy ezen időszak alatt igen magasra tehető azon ügyek száma, amikor „írásbeli lebonyolításra” (Nem a Fgytv. 29. § (7) bekezdésében, lehetőségként biztosított „írásbeliségről” van szó. Ezekre nem ad a statisztikai rendszer külön jelzési lehetőséget, ezért ezek is az írásbeli lebonyolítások között szerepelnek) azért került sor, mert a Felek bejelentették, hogy megegyeztek egymással, hogy a Vállalkozás a kiértesítést követően megjavította, kicserélte a terméket, vagy visszatérítette annak árát. Egyes esetekben a szolgáltatás hibáit rendezték, részletfizetést biztosítottak a kérésnek megfelelően, előfordult hogy törölték a kötbért, vagy elálltak az elévült követelés behajtásának kísérleteitől. Az ilyen ügyekben a döntést a Felek távollétében – egy eset kivételével így történt – az elnök hozta meg. 2015. első félévében a 159 befejezett ügy közül a 66 egyedül eljárásos ügyből 37 ilyen írásbeli eljárással fejeződött be. A 2015. szeptember 11 utáni 94 ügyben a 70 egyedüli eljárásos ügyből 46 volt az írásbeli. 2016 első félévében 152 befejezett ügy közül 92 egyedül eljáró ügyben 57 volt az írásbeliek száma, míg a második félévben (szeptember 13-ig) a 41 befejezett ügyben ezek a számok: 27, illetve 14 voltak. d) A 31. § (3) bekezdése d) pontja alapján történő megszüntetések esetében nem egy esetben úgy ítélte meg a tanács, hogy nincs szükség az eljárás folytatására (Ezért is jelezzük évek óta, hogy hibásnak tartjuk a statisztika táblázatban a „kérelem megalapozatlanságát” kiemelni, mivel a „bármely okban” sok egyéb lehetőség is bent van.). e) Találkoztunk olyan Vállalkozással, aki alávetési nyilatkozatot tett, teljes mértékben együttműködött a testülettel és a Fogyasztóval, megjelent a meghallgatáson, ahol a személyes konzultáció eredményeképpen a válasziratához képest megváltoztatta álláspontját, és egyezségkötésre került sor. f) Arra is volt példa, hogy „tanulmányi” célból nemcsak az érintett Vállalkozás központjának képviselője, hanem kettő kirendeltség-vezető is jelen volt a meghallgatáson, ahol szintén egyezség született. g) Az egyik távközléssel is foglalkozó Vállalkozás egyezségi ajánlata nem volt egyértelmű, amit a Fogyasztó így nem fogadott el. A céget képviselő személlyel a meghallgatáson folytatott telefoni megbeszélés alapján tisztázódtak a részletek is, így egyezséggel zártuk le azt az ügyet is. Az ilyen cégek általában nem képviseltetik magukat személyesen a meghallgatásokon, azonban több esetben a Fogyasztónak is megfelelő egyezségi ajánlatot tesznek. h) Vannak olyan elindított eljárások, amelyekben a Vállalkozás nem küld válasziratot, illetve megjelenési „kötelezettsége” ellenére nem jelenik meg. Talán nem eretnek az a felvetésünk, hogy egyértelműbben kellene meghatározni, illetve szinkronba hozni, a Fgytv. 36/B. § és a 29. § közzétételi és jelentési kötelezettségét.
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
4/9
i) Olyan eset is előfordult, hogy csak a meghallgatáson derült ki, miután válasziratot nem küldött, és meg sem jelent a Vállalkozás, hogy időközben adószámát is törölték, így 31. § (3) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetésre került sor. j) Már 2015. december elején, az MKIK által kért „gyorsjelentésben” is jeleztük, hogy ugyan külön nem tartjuk nyilván a más székhelyen/telephelyen működő Vállalkozások megjelenését/távolmaradását, azonban az országosan közismert egyik cég, amely elsősorban lábbelik értékesítésével foglalkozik, a meghallgatásokon a helyi üzlet(ek) vezetőivel képviseltette magát, aki(k) a „központi” elvárásnak megfelelően nyilatkozott a meghallgatásokon. Ugyancsak tény volt már akkor is – ennek az okát nem vizsgáltuk -, hogy nem egy esetben azért nem kellett megtartani a meghallgatást az említett Kft. elleni panasz ügyében, mert a fogyasztói kérést – a kiértesítésünket követően - elfogadták. Bizonyára a jogszabályváltozás is hozzájárulhatott a cég szemléletének megváltozásához, hiszen korábban szinte nem múlt el úgy egyetlen hónap sem, hogy néhány szavatossági ügyükkel ne kellett volna foglalkoznia a testületnek, ebben az évben pedig elenyésző számban foglalkozunk a Kft. ügyeivel. k) Majd bizonyára a gyakorlat dolgozza ki az olyan esetek eljárási szabályait, mint amikor a Vállalkozástól az eljárásról szóló értesítés pl. „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza. Amikor „nem kereste” a postai visszajelzés, akkor [figyelemmel a Fgytv. 29/A. (2) bekezdésére, illetve a 31. § (2) bekezdésére], és különösen úgy, hogy ezután a meghallgatásról e-mailben is kiértesítettük, de visszajelzés, válaszirat így sem érkezett részéről – nem kifogásolható a fogyasztóvédelmi hatóság értesítése is, honlapon való közzététel mellett. l) Előfordulnak olyan esetek is, amikor a megyén kívül van a Vállalkozás székhelye, fióktelephelye nincs a megyében, tehát a 2016. július 4-e utáni szabályok szerint sem kell(ene) megjelennie, mégis, pl. a terméket árusító üzlet alkalmazottait meghatalmazva is megerősíti a válasziratban tett egyezségi ajánlatát, amit ezt követően a Fogyasztó elfogad. m) Arra is volt példa – az utóéletét nem ismerjük -, hogy bár a nem megyebeli szolgáltatást végző Vállalkozás válasziratában megalapozatlannak ítélte meg a kérelmet, jelezte, hogy ha a Fogyasztó a szolgáltatáshoz szükséges technikai feltételeket biztosítani fogja, nem zárkózik el az újabb szerződéskötéstől. n) Közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatosan az érintett Vállalkozások együttműködnek, alávetési nyilatkozatot ők sem tesznek. Válasziratot küldenek, egyezség lehetőségét is felajánlanak. Az egyik ilyen ügyben, a meghallgatáson megjelent ügyfélszolgálati vezető biztosította a Fogyasztót, hogy az illetékes önkormányzattal megpróbálnak megoldást találni a problémájára, amennyiben erre a jogszabályok is lehetőséget biztosítanak (részletfizetési megállapodás a díjhátralék megfizetésére, kisebb űrtartalmú tárolóedény igénybevétele). Jeleztük már megfontolásra: a kormányrendelet a legkisebb méretű hulladékedény nagyságánál igen szigorú szabályt állít fel (80 liter), és nem teszi lehetővé pl. a falun élő idős házaspárok mentesítési lehetőségét.” 3) Még júliusban jeleztük, hogy a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara részéről a „Közreműködői szerződés” aláírása a hónap közepén történt meg, azt a testület elnöke is láttamozta, majd átadásra került az MKIK-nak. A költségvetésben szereplő összeg augusztus második felében átutalásra került a VKIK-nak, így az eljárásban résztvevő tagoknak a kifizetés augusztus végén megtörtént. 4) Az augusztus és szeptember havi döntésekről a) A testület eljáró tanácsai a két hónap alatt 44 ügyben döntöttek. (Augusztusban két kedden nem volt meghallgatás, a három másik alkalommal összesen tíz ügyben született döntés, amiből három írásos lebonyolítás volt. Szeptemberben négy keddi meghallgatási napot tartott a testület. Két plusz beiktatott meghallgatásra is sor került a hónap első napján. Ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy nyolc olyan ügy volt, amikor úgymond „írásban” került sor az eljárásra.)
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
5/9
Így az első kilenc hónapban a befejezett ügyek száma meghaladta a 210-et. Változatlanul voltak olyan ügyek, amikor a döntés csak hiánypótlás után volt meghozható. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ha a kérelem nem felel meg a Fgytv. 28. §-ában előírtaknak, akkor kerül sor a felhívás kibocsátására. Öt ügyben azért szüntettük meg az eljárást, mert nem is reagáltak a felhívásra. Csak figyelemfelhívásként soroljuk fel a legfontosabb „kellékeket”: úgy véljük, nem teljesíthetetlen az, hogy a kérelmező (a Fogyasztó) nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét adja meg. Ez egyes, az e-mailen benyújtott kérelmek esetében marad le, csak az email cím, amiről küldi nem elég, különösen úgy nem, ha nem is a saját e-mail címről (hanem pl. cég, vagy barát, ismerős) érkezik az be. ugyanez vonatkozik a jogvitával érintett vállalkozás nevével, székhelyével vagy érintett telephelyével kapcsolatosan, (itt nem ritkán fordul az is elő, hogy a beérkezés után a testület keresi ki a cégnyilvántartásból, hogy élő-e, az-e a címe a vállalkozásnak, ami a kérelmen szerepel. A blokkon szereplő cím nem mindig pontos, mert a panasztételig eltelt időközben esetleg a vállalkozás székhelyét máshová helyezte át. Ezért is van nagy jelentősége annak is, hogy valamilyen írásos, vagy leellenőrizhető egyéb információ arról, hogy a Fogyasztó megkísérelte a Vállalkozással rendezni a vitás ügyet (legjobb tértivevényes levél, mert azon pontos információk vannak az átvétel időpontjáról, vagy a kézbesítés sikertelenségéről is;) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait (nem igazán lehet mit kezdeni az olyan beadvánnyal, amiben az áll, hogy a lábbeli 10-15 használat után használhatatlanná vált, kérem a vételár visszafizettetését; de az is nehézzé teszi a testület munkáját, amikor azt közlik, hogy a mellékelt dokumentumokból a tényállás pontosan megállapítható – és becsatolnak 20-30 oldalnyi dokumentumot, jegyzőkönyveket, levelezést, ahelyett, hogy lényegre törően, összefogottan leírnák, hogy miért tartják hibás teljesítésnek a szolgáltatást biztosító iroda tevékenységét, és abban jelölnék meg, hogy lásd az x mellékletet)), a testület döntésére irányuló indítványt (ami nem egyszer abból áll, hogy „kérjük vizsgálják ki az esetet”). A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről. Így előfordult az, hogy a hiánypótlási felhívásra a Fogyasztó becsatolta annak az sms-nek a szövegét, amit egy megadott telefonszámra küldött el, a híváslista erre vonatkozó adatait is közölve és a meghallgatáson az sms-t be is mutatta. Egy másik esetben ugyanakkor viszont nem lehetett bizonyítani, hogy megtörtént a hibás termék garanciális javításra való bejelentése, mert a Vállalkozás közlése szerint a híváslistáikon és a telefonos automatán nem mutatható ki, hogy a Fogyasztó által megadott a számról bejelentkeztek volna. b)
A befejezett ügyeknél 25 - 19 a termék – szolgáltatás megoszlása.
A termékek (25) között a lábbelikkel kapcsolatos panaszok, kérelmek száma – 7 – változatlanul vezeti a listát. Előfordult még számítástechnikai eszközökkel (laptoppal, tablettel - 2), híradástechnikai eszközökkel (mobil-, okostelefon – 4), háztartási-, és kerti géppel, jármű alkatrésszel, nem egészségügyi rendelésre vásárolt termékekkel, sportszerrel, textillel, közúti járművel (1-1, kapcsolatos panasz is.) Az eljáró tanácsok 6 egyezséget hagytak jóvá. Ebből kettő lábbelivel, 1-1 pedig hallókészülék minőségi problémájával, használt gépkocsi vásárlásával, telefon javítással volt kapcsolatos. Ajánlást 2-2 lábbeli és tablet minőségi problémája miatt tett az eljáró tanács.
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
6/9
A megszüntetések között kiemelt jelentőségűnek tartjuk az ún. a) és b) pontos megszüntetéseket [31. § (3) bekezdés], mivel ezekben az esetekben valamilyen módon rendeződött a jogvita a felek között. Így történt ez egy permetezőgép árának visszafizetése, egy hűtőszekrény cseréje, illetve a befizetett könyvek árának visszatérítése esetében. A d) pontos megszüntetések esetében is általában azért nem szükséges az eljárás folytatása, mert megoldódott az eredeti probléma. Ilyen volt: 1-1 fürdőmedence hibájának rendezése, mobiltelefon javítása, vásárlási utalvány összegének kifizetése. A c) pontos megszüntetések esetében általában azt kell kiemelni, hogy ezekben az esetekben akár fenn is állhat a garancia, a szavatosság érvényesítése iránti igény jogossága, csak ahhoz, hogy ez bizonyítható legyen, nincsenek meg a bizonyításhoz szükséges eszközök a békéltető testület számára. Ezekben az ügyekben általában olyan szakkérdések merülnek fel, amelyekben csak szakértői vizsgálat alapján lehetne állást foglalni. A Fogyasztó nincs attól elzárva, hogy az ügy ilyen lezárása esetében a Vállalkozással eljáráson kívül megkísérelje ismételten áttekinteni a kialakult helyzetet, és megoldást keresni a mindkét fél számára még elfogadható megoldásra. Hiánypótlást 1 ügyben nem teljesítették, illetve lehetséges, hogy az ügyet a szomszéd megyei testületnél adták be, mivel a vállalkozás székhelye ott van, és a panaszos egyenlő távolságra lakik a két megyeszékhely között. Esetek: A Fogyasztó az ünnepi alkalomra készülve, egy izzadásgátló stifttel kezelte le testét, és azonnal felvette az alkalomra vásárolt nagy értékű ruhát. A stiften nem volt semmilyen figyelmeztetés a használatra vonatkozóan. Azonnal észlelte, hogy foltokat hagyott a stift, amit 30 C fokos vízzel nem tudott eltávolítani, ezért újabb ruhát kellett vásárolnia. Panaszára a Vállalkozás a ruhát kitisztíttatta, ajándékokat is küldött, felelősségüket azonban a ruha szennyeződésért nem ismerték el. A Vállalkozás nem vitatta, hogy a hónaljban a fehér foltokat a stift izzadás gátló hatóanyaga okozhatta, amiket sikerült teljesen eltávolítani. A ruhán lévő zsírfoltok közül a kisebb eltűnt, a nagyobb viszont csak elhalványult. Álláspontjuk szerint a stift nem rendeltetésszerű használata okozta a történteket, mivel általános köznapi tudnivaló, hogy az izzadás gátlók és egyéb testápolók foltot hagyhatnak a ruhán. Hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabály által előírt kötelezettsége a forgalmazónak, miszerint a termék címkéjén fel kellene hívni a vásárlók figyelmét arra, hogy termék elszíneződést okozhat a ruházaton. A Vállalkozás mindezek ellenére futárt küldött a ruháért, azt kitisztíttatta. A kozmetikai termékekről szóló 246/2013 (VII.2.) Korm. rendelet és a 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet nem tartalmaz olyan előírást, amely kötelezővé tenné annak feltüntetését a kozmetikai terméken, hogy meg kell várni annak felszáradását és csak utána ajánlott a ruházat felvétele, ellenkező esetben a termék hatóanyaga a ruhán foltot hagyhat. Az eljáró tanács arról is tájékoztatta a Fogyasztót, hogy igazságügyi szakértői vélemény nélkül nem tudja a szakkérdést - a ruhán még meglévő halvány foltot mi okozta - eldönteni, ezért megszüntette az eljárást. A Fogyasztó egy cégtáblával meg nem jelölt üzletben, gumimatracot és egy pumpát vásárolt. Az otthoni kipróbáláskor derült ki, hogy a matrac felfújhatatlan, illetve a pumpa sem működött. Panaszára, azokat nem cseréltek ki és a vételárat sem kapta vissza. Reklamációjáról jegyzőkönyv nem készült, panaszkönyv az üzletben nem volt. Mivel a vásárlás alkalmával sem számlát, sem nyugtát nem kapott, csak a hiánypótlási felhívást követően, az üzlet nevének kiderítése után került abba a helyzetbe, hogy kérelmét a Békéltető Testülethez elő tudja terjeszteni, illetve az eljárás megindítható legyen. A beadványban megnevezett egyéni vállalkozó válasziratában előadta, hogy tevékenységét már 2015 ősze óta – a vásárlási időként megjelölt időben is - szüneteltette, és a panaszosnak semmit nem értékesített. A vállalkozó a meghallgatáson csatolta a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának értesítését egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés utáni folytatásának nyilvántartásba vételéről. A meghallgatáson sem sikerült tisztázni, hogy valójában ki volt az a „szőke hölgy”, akitől a termékeket a Fogyasztó vásárolta. A Fogyasztó panaszának megalapozottságáról vagy alaptalanságáról csak akkor
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
7/9
lehetett volna érdemben dönteni, ha kétséget kizáróan megállapítható lett volna, hogy az egy helyiségben működő vállalkozások által forgalmazott termékek elkülöníthetők voltak-e, a vállalkozások egymással milyen jogviszonyban állnak és az ügy tárgyát képező termékek a rájuk vonatkozó minőségi paramétereknek megfelelnek-e. Ezek is olyan bizonyítási kérdések, amire az eljárásban nem volt lehetőség, ezért megszüntetésre került az eljárás. A Fogyasztó kipróbálásra átvett a Vállalkozás üzletében 2 db fül mögötti hallókészüléket. A Fogyasztó este vette észre, hogy a készülék egyik darabja szétment, elveszett. A Fogyasztó másnap reggel jelezte az átvétel helyén a hallókészülék elvesztését. A Fogyasztó a készülék elvesztését minőségi reklamációnak tekintette és annak jelentette be a Vállalkozásnál. A testülethez küldött bejelentésében azt reklamálta, hogy a Vállalkozás nem ismerte el minőségi kifogásnak, annak és nem akként kezelte. A Vállalkozás válasziratában közölte, hogy fenntartja azt az álláspontját, hogy a készülék elvesztését nem a készülékben rejlő hiba okozta, ezért Panaszosnak valójában nincs lehetősége élni sem a Ptk. szerinti, sem a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendeletben rögzített jótállási/szavatossági jogokkal, így annak sincs relevanciája, hogy Panaszos mennyi időn belül jelentette be Társaságunk felé a készülék elvesztését. A Panaszosnak a Vállalkozáshoz eljuttatott levelét akként értékelték, hogy panaszos nem jótállási/szavatossági igényt kíván érvényesíteni, hanem inkább méltányosság gyakorlására irányult a felelőssége vitatása nélkül, melyet alátámasztott a fizetési megállapodás megkötése és annak részbeni teljesítése is. Egy csökkentett „eladási árat” állapított meg a Vállalkozás, amire tíz részletben történő megfizetést vállalt a Fogyasztó. Ebből két részletet be is fizetett. A meghallgatáson a Vállalkozás ügyvezetője további lehetőségként azt ajánlotta fel a Fogyasztónak, hogy ha ez év végéig még három részletet befizet, akkor lezártnak tekintik az ügyet. A Fogyasztó ez elfogadta – így egyezség jött létre az ügyben. c) Szolgáltatással kapcsolatos ügyekről Az ügyek között három-három „telefonos”, illetve internetes esetünk volt. Két-két eset volt „szakipari munkákkal”, illetve az üdülési jog értékesítésével, egy-egy eset pedig nyílászáró beépítésével, teherfuvarozással, parkolással, távhő szolgáltatással, mobil telefonnal kapcsolatban. Egy rendezvényre megváltott jegy visszavételében egyezséget kötöttek a Felek az eljáró tanács előtt, csakúgy, mint egy mobiltelefon előfizetési díj emelésével összefüggésben. Az egyik üdülési joggal kapcsolatos ügyben ajánlás született [a másikban áttettük más megyébe az ügyet], ugyanúgy, mint a nyílászáró beépítése esetében. Egy számlavita ügyében a kérelmet elutasította az eljáró tanács. Internet szolgáltatással, előfizetési díjcsomaggal kapcsolatban, fűtési díj megállapítása miatt indult eljárásokban volta c) pontos megszüntetés. Két olyan megszüntetés is volt - ezeket d) pont alá soroltuk be -, amikor a több éves követelés már elévült, és a Felek ezt tudomásul is vették. Ugyancsak így szüntettük meg azt az eljárást, amikor a Vállalkozás jóváírta a másik szolgáltató telefonszolgáltatási díját, mivel azt a hiba elhárítása érdekében volt kénytelen a Fogyasztó igénybe venni. Eset: A Fogyasztó szerződéses jogviszonyban áll az egyik TV, internet és telefon szolgáltatást nyújtó céggel.. A telefon és internet szolgáltatást két hétig nem tudta igénybe venni, emiatt több alkalommal telefonos kapcsolatot kellett létesíteni a Vállalkozással. Mivel a szerződött vonalat nem tudta igénybe venni, ezért egy másik szolgáltatóhoz tartozó mobiltelefonon volt kénytelen ügyeit intézni, amiért ez a szolgáltató 6 144,48 forint bruttó összeget számlázott ki. Megtérítési igényét a Vállalkozás elutasította, amit nem fogadott el a Fogyasztó, mert a telefon beszélgetéseket a Vállalkozás érdekkörében felmerülő hibák miatt kellett más mobilon lebonyolítania. Ezt követően a Vállalkozás 500 forint jóváírását, illetve három havi díjmentes kompenzálást ajánlott fel, amit a Fogyasztó nem fogadott el. A testületi eljárás során a Vállalkozás képviseletében eljáró személy közölte a Vállalkozás új döntését (az 500 forinton felül a számlákban jóváírásra kerül a telefonálásra fordított összeg). A Fogyasztó nyilatkozott, írásban is becsatolta annak szövegét, miszerint a Vállalkozás
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
8/9
válasziratában foglalt, illetve a hozzá megérkezett havi elszámolásokban közölteket elfogadja. Ezzel realizálódott a „kára”, amely a más szolgáltató telefonjain bonyolított beszélgetései miatt keletkezett. A Fogyasztó előadta, hogy egy más megyebeli ingatlanon. volt egy szerződésük a Vállalkozással internet szolgáltatásra is. Tekintettel arra, hogy az ingatlant eladták, és a szolgáltatást a Vállalkozás munkatársától telefonon kapott információ szerint a megvásárolt Veszprém megyei új ingatlanjukra átvinni nem tudták (és a vevő nem kívánta átvenni a Vállalkozás szolgáltatását) – felmondták a szolgáltatást. A felmondáskor még a hűségnyilatkozati idő nem telt le, ezért a Vállalkozás kötbér követeléssel lépett fel velük szemben, amit ők jogtalannak tartanak. A meghallgatáson a Fogyasztó hangsúlyozta, hogy nem rajta múlik, hogy az új címűkön nem tud szolgáltatni a Vállalkozás, ezért számára teljesen elfogadhatatlan az elutasító magatartás. Nem fogja kifizetni a kötbért, mert nem „elszökött” a kötelezettség teljesítése alól, hanem eladta az ingatlant, és máshol szerette volna a szolgáltatást igényelni. A Vállalkozás jelen lévő képviselői és az elnök is kiemelte, hogy a beidézett szabályban nem található arra nézve intézményesítetten előírás, hogy az ingatlanok elidegenítése esetén mentesülhetne a Fogyasztó az idő előtti felmondáskor a kötbér megfizetése alól. Az eljáró tanács a rendelkezésre álló dokumentumok, az elhangzottak alapján ugyan nem talált mulasztást a Vállalkozás részéről, ugyanakkor megérti a Fogyasztó álláspontját is. Javasolta a Vállalkozásnak, hogy ismételten tekintsék át a teljes történetet, beleértve az áthelyezésről szóló áprilisi telefonbeszélgetést is, és egyéniesített eljárásban hozzanak egyedi, méltányos döntést a Fogyasztóra. Javasolja a tanács azt is, hogy a szabályzatok felülvizsgálatakor keressék meg azt a lehetőséget, hogy az ilyen esetekben milyen módon lehetne mentesíteni a kötbérfizetéstől a Fogyasztót. Veszprém, 2016. október 12. dr. Vasvári Csaba a Békéltető Testület elnöke
augusztus – szeptember havi gyorsmérleg
9/9