ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM
LAKATOS SZILÁRD mérnök ezredes A KÖZBESZERZÉSEK HELYE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN, EZEK HATÁSA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGRA AZ EURÓPAI UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPÉS UTÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÉDELEMGAZDASÁG HELYZETÉRE TÉZISFÜZET
TÉMAVEZETŐ: Prof. Dr. Nógrádi György CSc. egyetemi tanár, tudományos témavezető
BUDAPEST -2007-
1
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA Az értekezés témáját tekintve a hatályos magyar közbeszerzési jog múltjával, jelenével, illetve jövőjével foglalkozik a hadiipar szemszögéből, kiemelve az ajánlatkérői kört leginkább érintő kérdéseket, illetve a közbeszerzési eljárások tervezésével, lefolytatásával kapcsolatos gyakorlati problémákat. A közbeszerzési jog az egységes európai piac egyik sarokköve. A célja az, hogy kiegyenlített játékpályát biztosítson az összes európai uniós székhelyű vállalkozás számára a nyilvános szerződések terén, ahol hagyományosan a nemzeti szempontok játszottak korábban főszerepet. A közbeszerzés a gazdaság fontos szektora. Az Európai Unió Bizottsága becslése szerint az Európai Unió GDP-jének 16 %-át, azaz kb. 1400 milliárd eurót tesz ki. Az EU szabályok 2004. május 1-jén léptek életbe Magyarországon. A közbeszerzési irányelvek is tovább támogatták és támogatják a nemzetközi beszerzés rendszerét. A védelmi felszerelések előállítása és értékesítése nyilvánvaló stratégiai terület, melynek jelentősége minden szempontból túlmutat az EU- tagállamok 170 milliárd euró körüli összesített védelmi kiadásainak beszerzésekre fordított kb. egy ötödén. Egyrészt a releváns termékek köre roppant átfogó: a katonai felszerelések mellett helyet kaphatnak benne a fegyveres erők működéséhez elengedhetetlen köznapi cikkek, továbbá a belső biztonság terén használatos technológiák és eszközök. Másrészt a szektorban érintett vállalatok sokrétű tevékenysége is tágítja a kereteket: az európai repülési és védelmi cégek 2005-ben regisztrált forgalma 110 milliárd euróra, az általuk foglalkoztatottak száma 600 ezer főre tehető. Ez a terület mindenekelőtt azért nevezhető a szó legszorosabb értelmében stratégiainak, mert az állampolgárok biztonsága és jóléte, valamint a nemzetközi erőviszonyok alakulása vonatkozásában egyaránt kulcsfontosságú szerepet tölt be. A közbeszerzés szó a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek beszerzéseit jelenti.
A
közbeszerzési
törvény
célja
az
államháztartás
kiadásainak
ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásainak nyilvánosság és ellenőrizhetővé tétele, valamint a közbeszerzési eljárás során a verseny tisztaságának biztosítása 2
volt. A kormányprogram a korrupció elleni küzdelem részeként írta elő a törvény megalkotását. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban Kbt.) tartalmazza az Európai Uniós irányelveknek megfelelő szabályozásokat. A törvény kitér a közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzésekre, a közösségi értékhatárok alatti, illetve a nemzeti értékhatárok alatti értékű beszerzésekre (egyszerű eljárás) vonatkozó szabályokra. Fontos rendelkezése a közbeszerzési törvénynek a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozása. Ugyanakkor ez a terület olyan volumenű – különösen a hadiipari ajánlatkérők vonatkozásában – amely mindenképpen érdemes arra, hogy külön vizsgálat tárgya legyen. Az új közbeszerzési törvény fő szabályként Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján lépett hatályba; az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapból támogatott beruházásokból megvalósuló fejlesztések közbeszerzéseire irányuló eljárások vonatkozásában viszont már 2004. január 1-jén alkalmazni rendelte a jogalkotó. A törvény megalkotását nehezítette, hogy a hazai jogszabály-előkészítési munkálatokkal egyidejűleg zajlott az Európai Unióban a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata. Az új irányelvek elfogadását azonban a jogalkotó nem várhatta meg, tekintettel arra, hogy Magyarországnak a csatlakozás időpontjára összhangba kellett hoznia közbeszerzési szabályozását a vonatkozó közösségi jogi követelményekkel. Az új irányelvek elfogadására – a 2000-ben kidolgozott tervezeteket követően – csak 2004. márciusában került sor. Ennek következtében hazánknak a hatályos irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást kellett kialakítania. Azonban annak ellenére, hogy új közösségi szabályozás irányvonalai már elfogadásuk előtt ismertek voltak, mint például általánosságban az eljárások egységesítése és rugalmasabbá tétele, a beszerzési folyamatok elektronizálásának támogatása, mégis a közbeszerzési törvény megfelelő módosítására csak az utolsó pillanatban került sor, megnehezítve ezzel az alkalmazkodást.
A kutatás körébe tartozott annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az uniós szintű szabályozás garantálja-e a politika mozgásterét a jelen és jövőbeni
3
szuverenitásunkat,
nemzetközi
súlyunkat,
életminőségünket
meghatározó
döntésekben. Az állam, mint a közpénzekkel rendelkező fél – elsősorban mint ajánlatkérő – jogi lehetőségeit vizsgálom a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett van lehetősége a közpénzek hatékony felhasználására a védelem területén.
KUTATÁSI CÉLOK A kutatás célja: tudományosan megalapozott következtetések alapján, az állam katonai célú beszerzései jogharmonizációjának megfogalmazása, a hatályos közbeszerzési jog szempontjából.
•
Feltárom, hogy történeti szempontból mi volt az a kialakult társadalmi-gazdasági feltétel, amely lehetővé tette a közpénzek elköltésére a versenyeztetés gyakorlatát. Összehasonlítom a közbeszerzés európai, illetve hazai eredményeit, amelyek meghatározóan befolyásolták a jelenleg hatályos szabályozás kialakulását. Célom továbbá feltárni a magyar közbeszerzési kultúra lehetséges és szükséges továbbfejlődési irányát;
•
Célom rendszerbe foglalni az állam katonai célú beszerzéseit a hatályos közbeszerzési jog szempontjából. Rávilágítok arra, hogy a katonai beszerzések sajátosságait nézve továbbra is igen jelentős marad a tagállami jogalkotás elsőbbsége, megvizsgálom, hogy az Európai Unió miért nem kívánja kivonni a közösségi rezsim alól a honvédelmi piacokat;
•
Célom felkutatni a honvédelmi piacok sajátosságainak mibenlétét, okait. Nem csupán gazdasági és technológiai vonatkozásban, hanem az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikája tükrében is. Kritikusan ugyanakkor érdemeit szem előtt tartva kívánom szemlélni a védelmi tárgyú közbeszerzések jogi 4
környezetét, és szabályozása ellentmondásait. Célom kidolgozni és konkrét javaslatokat tenni arra, hogy mely jogszabályi keretek hozzáigazítására lenne szükség a tagállami gyakorlathoz, a honvédelmi piacok sajátosságainak figyelembe vételével.
A KUTATÁS MÓDSZEREI
1. Történeti áttekintés A „beszerzés” mindig is az emberi tevékenység része volt. Minderre tekintettel elengedhetetlenül fontosnak tartottam a közbeszerzési jog társadalmi, gazdasági, és elsősorban jogi előzményeit ismertetni. Ugyancsak a kezdetektől hozzátartozik az emberi tevékenységhez a védelmi funkció, amely a hagyományos beszerzések körébe történő integrálásának eszméje egészen újnak számít. Társadalmi szinten a polgárság megjelenése és öntudatra ébredése, gazdasági téren pedig a kereskedelem, a kézművesség és az ipar megjelenése tette lehetővé a közpénzek elköltésére a versenyeztetés gyakorlatát a korai történelmi előzményeket követően. A közbeszállítások köre Európa-szerte fokozatosan szélesedett. A kereskedelmi jog általában, és így a XIX. sz. második felében alkalmazott magyar kereskedelmi jog is, a gazdasági életben bekövetkezett változásokra leggyorsabban reagáló jogágak egyike volt. A műszaki- gazdasági fejlődést a kereskedőnek azonnal adaptálnia kellett, az ezzel kapcsolatos újabb igényeket késlekedés nélkül ki kellett elégítenie, ha nem akart a liberál-kapitalista gazdasági versenyben lemaradni. A polgári jog nem volt képes naprakészen szabályozni ezeket a gyorsan változó viszonyokat, a kereskedelmi jog azonban folyamatosan, azonnal és rugalmasan követte a kihívásokat. Bemutattam, hogy Magyarországon a korábbi Kbt. hatálybalépését megelőzően nem volt a közbeszerzések témakörére vonatkozó egységes szabályrendszerünk, a védelmi beszerzések pedig teljesen elkülönülten jelentek meg. A közbeszerzéssel összefüggő kérdések szabályozására különböző
5
jogszabályokban találhattunk rendelkezéseket, amelyek azonban sem egymással, sem a közösségi jogi normákkal nem voltak összhangban. Ezen a helyzeten változtatott az 1995-ös szabályozás, amely már sok tekintetben az európai példákra támaszkodott, de a védelmi beszerzéseket még nem vonta a hatálya alá. 2003-ban pedig megszületett a hatályos magyar szabályozás alapjait megteremtő – azóta már többször módosított – 2003. évi CXXIX. törvény, melynek a védelmi beszerzések szempontjából releváns rendelkezései dolgozatom tárgyát képezik.
2. Összehasonlító elemzés Bemutattam, hogy a magyar közbeszerzési szabályozás története sajátosan egybeesik az ország európai uniós csatlakozásának folyamatával, az 1994-ben hatályba lépett Európai Megállapodásban rögzített harmonizációs követelmények teljesítésének tíz éves periódusával. A közbeszerzések átláthatóságával, tisztaságával és a tisztességes versenyfeltételek biztosításával szemben megfogalmazott elvárások tehát kettős természetűek: a közösségi jog diktálta feltételek mellett kell megtalálni a beszerzők korszerű és hatékony működését biztosító, s egyben ellenőrizhető intézményi megoldásokat. Az 1995-ben megalkotott első közbeszerzési törvény – azaz 1995. évi XL. törvény – felváltásával lezárult egy korszak. Az elmúlt időszak elvitathatatlan érdeme, hogy e jogtörténeti szempontból igen rövid idő alatt létrejött a működőképes intézményi struktúra, az ellenőrzés többszintű rendszere és az európai közösségi jogszabályoknak megfelelő tenderezési gyakorlat. Védelmi téren az Európai Unió tagjaként – és bizonyos értelemben ettől függetlenül is – ma már olyan kérdésekre kell válaszokat találni a közbeszerzések viszonylatában, mint például hogyan lehetne a két különböző szemléletet, értékrendet közelíteni, a honvédelmi piacok sajátosságainak szem előtt tartásával. Hazánk Európai Uniós csatlakozása következtében a 2004. év a közbeszerzések szempontjából kiemelkedő fontosságú volt. Az Országgyűlés által még 2003. december 23-án elfogadott, ám főszabályként csak 2004. május 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény – eleget téve a Közösségek 6
elvárásainak – nagyrészt harmonizálttá tette a magyar közbeszerzési joganyagot, mellyel a hazai intézményrendszer és közbeszerzési kultúra az európai közbeszerzések részévé vált. Az Európai Unióban a közbeszerzési normák terén 2004. áprilisában bekövetkezett változások miatt azonban máris további jogalkotási feladatokkal kell a közeljövőben szembenézni, ami egyben alkalmat teremt az új törvény érvényesülése során szerzett tapasztalatok értékelésére is. Dolgozatomban bemutattam, hogy a hazai jogban kialakult, a vizsgálatom tárgyához kapcsolódó jogintézmények hogyan változtak a közösségi jog hatására, illetve mennyiben maradtak meg változatlanul. 3. Jogi környezet kritikai áttekintése Megvizsgáltam a védelmi tárgyú közbeszerzések jogi környezetét dolgozatomban, szem előtt tartva annak érdemeit. Ahogyan azt az új, 2004/18/EK irányelv 10. cikkében tisztázza, a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közösségi szabályozás az ajánlatkérők által a honvédelem területén megkötött szerződésekre az Európai Közösségek Alapító Szerződésének 1 296. cikkére figyelemmel alkalmazandó. Azaz a közösségi szabályok elvben ugyanúgy alkalmazandók a védelmi szektorban, de a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a Szerződés által előírt esetekben és feltételek mellett ezektől eltérjenek. Az EKSZ 296. cikkében foglalt mentesség ugyanakkor nem vehető igénybe sem polgári javak esetében, sem a nem kifejezetten katonai célokra szánt javaknál, még akkor sem, ha azokat a nemzeti honvédelmi minisztériumok vásárolják meg. A honvédelmi piacok sajátosságai maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a természetéből adódnak. Nem csupán gazdasági és technológiai vonatkozásúak, hanem függenek az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikáitól is. A védelmi iparágak ebből következően stratégiai jelleggel bírnak, és sajátos kapcsolatban állnak az államokkal.
1
EKSZ
7
AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT Dolgozatomban az állam, mint a közpénzekkel rendelkező fél – elsősorban mint ajánlatkérő – lehetőségeit kívánom közelebbről megvizsgálni a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett van lehetősége a közpénzek elköltésére a védelem területén. A közpénzekkel foglalkozó jogterületek viszonylag fiatal ága a közbeszerzés, noha Magyarországon már régóta találhatunk a közszállításokra vonatkozó szabályozást. Ezzel szemben a közbeszerzési szabályozási igény az Európai Unióban jóval később, csak a nyolcvanas évek táján merült fel. Dolgozatom első fejezetében történeti áttekintéssel közelítem meg a közbeszerzést. E fejlődés fontosabb csomópontjait kívánom bemutatni annak érdekében, hogy teljes körképet nyújthassak a történeti előzményekről mind a hazai jog, mind a közösségi jog vonatkozásában. Számos hazai és nemzetközi irodalmi forrás alapján értékeltem és bemutattam a közbeszerzés kialakulását, európai, illetve hazai eredményeit. Részletesen kifejtem, hogy a jogi alapokat már a csatlakozási folyamat során az 1995. évi XL. törvény szolgáltatta, ugyanakkor csatlakozásunk okán szükség volt e szabályozás teljes felülvizsgálatára. A korábban hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új közbeszerzési törvény kidolgozásának – a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett – egy további célja is volt, a közbeszerzési törvény 1995-ben történt megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok továbbfejlesztése. A második fejezetben a Közösségi közbeszerzési szabályozás alapjai által, a védelmi beszerzések sajátosságai kerülnek megvilágításra. Fontosnak tartottam a hatályos jogi szabályozás és az ehhez szorosan kapcsolódó rendvédelmi
szervek
beszerzését
befolyásoló
rendelet
jelentőségének
összehasonlítását.
8
A Bizottság mindig is külön területként kezelte a védelmi beszerzéseket, így igazi előrelépést a 2004-ben a témában megalkotott külön Zöld Könyv jelentett. Ez a Zöld Könyv egyike az Európai Bizottság által az „Útban az Európai Unió honvédelmi felszerelésekkel kapcsolatos politikája felé” címmel 2003. március 11-én elfogadott közleményben bejelentett akcióknak. Ezeken az akciókon keresztül az Európai Bizottság a honvédelmi felszerelések európai piacának fokozatos kiépítéséhez kíván hozzájárulni, egy átláthatóbb és a tagállamok közötti viszonylatban nyitottabb piac megteremtéséhez, ami – az ágazat sajátosságainak tiszteletben tartásával – gazdasági hatékonyságát fokozná. Az európai méretű piac irányába történő fejlődés kulcsfontosságú szerepet tölt be az európai gazdasági ágazatok versenyképességének növelése, a honvédelemmel kapcsolatos források jobb elosztásának biztosítása és az Unió katonai kapacitásfejlesztésének támogatása érdekében a Közös Biztonsági és Védelmi Politika 2 keretében. A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk, illetőleg szolgáltatások a különösen ellenőrzött termékek kategóriájába tartoznak. Minderre tekintettel indokolt, hogy a beszerzések és megrendelések értékhatártól függetlenül a 228/2004. (VII.30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozóan kerüljenek végrehajtásra. A termékek veszélyessége, illetve nemzetbiztonsági kihatása miatt nem engedhető meg még az egyszerű közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetében sem a rendelet hatálya alóli kivonás. A védelmi beszerzéseknek, speciális helyzetük mellett is mindenképpen a hatályos jogszabályok szerint kell történniük, de a jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy alkalmazásuk keretei között folyamatos és gyors legyen az ellátás, a korszerű, nemzetgazdasági szempontokból is fontos haditechnika beáramlása. A hadiipar, mint húzóágazat lehetőségeinek kiaknázása céljából jogszabályi keretek között kell biztosítani a védelmi ipar képességeinek fenntartását. A harmadik fejezetben a közbeszerzési jogi keretek, illetve az Európai 2
KBVP
9
Uniós tagországok gyakorlatainak összefoglaló értékelését végzem el, katonai szempontok szerint. Áttekintettem néhány jelentős európai uniós tagállam közbeszerzési gyakorlatát annak érdekében, hogy összehasonlítási alapot nyújtson a magyar közbeszerzési gyakorlat megítéléséhez. Bemutatom, hogy az uniós tagállamok közbeszerzési gyakorlata vonatkozásában nincsenek markáns eltérések, hiszen mindannyian ugyanabból az irányelvi környezetből merítenek. Különbségek legfőképpen a közösségi értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó eljárási rendre nézve állapíthatók meg, illetve rávilágítottam, hogy a jogorvoslati irányelv is többféle adaptációt eredményezett az egyes tagállamok részéről. Az értekezés utolsó fejezetében a védelmi célú közbeszerzések gazdasági környezete, piaca – piaci ismerete és tervezése kerül bemutatásra. Rávilágítok arra, hogy a honvédelmi piacok sajátosságai maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a természetéből adódnak. Nem csupán gazdasági és technológiai vonatkozásúak, hanem függenek az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikáitól is. A védelmi iparágak ebből következően stratégiai jelleggel bírnak, és sajátos kapcsolatban állnak az államokkal. Megvizsgálom, hogy annak ellenére, hogy a tagállamok katonai kiadásai összességükben jelentősek, azok nagyon szétaprózódottak a nemzeti piacok szintjén, ami ma jelentős problémát okoz valamennyi hadiiparral rendelkező tagállam számára. Tekintettel arra, hogy az elemzésben vizsgált változások egyáltalán nem fejeződtek be, sőt változatlan intenzitással zajlanak, lényegesnek tartom rögzíteni, hogy a kutatásokat 2006. december 31.-én zártam le.
10
AZ ÉRTEKEZÉS KUTATÁSI EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE
Az Európai Unió tagállamainak politikája abba az irányba tart, hogy az Európai Biztonsági és Védelmi Politika fejlődésével összefüggésben, a tagállamok az Európai Uniót egyre inkább keretként használják fel a katonai erőforrások
összehangolásának
javítása,
a
védelmi
kiadások
költséghatékonyságának növelése, valamint az európai ipari és technológiai alapok versenyképességének fokozása érdekében, a honvédelem területén. A honvédelmi piacok sajátosságai – amelyek maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a természetéből adódnak – továbbra is érvényesülni fognak. A közösségi szabályozási keretet ki kell egészíteni egy új, kifejezetten a védelmi piacokra vonatkozó törvényi eszközzel, amely az ezeket a piacokat érintő közbeszerzési eljárásokat hangolja össze. A jelenlegi uniós jogszabályok értelmében a védelmi szerződésekre a belső piaci szabályozás vonatkozik. Ennél fogva az ajánlatkérők által a honvédelem
területén
odaítélt
közbeszerzési
szerződéseket
az
építési
beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó 2004/18/EK irányelv szabályozza, az EKSZ 3 296. cikkére is figyelemmel. Az utóbbi lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzése terén eltérjenek a közösségi szabályoktól, ha alapvető biztonsági érdekeik úgy kívánják. Ezzel szemben a fegyverektől, lőszerektől és hadianyagoktól eltérő árucikkek, valamint az alapvető biztonsági érdekeket nem érintő fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzéséről szóló szerződések a közösségi szabályozás hatálya alá esnek. Mindazonáltal
a
296.
cikkely
alkalmazása
mindig
is
komoly
nehézségekkel járt, mivel az alapvető biztonsági érdek fogalma meglehetősen homályos. Az említett cikkely (2) bekezdése alapján a Tanács 1958-ban 3
Az Európai Közösségről szóló Szerződés
11
elfogadott egy listát, mely feltünteti azokat a fegyvereket, lőszereket és hadianyagokat, amelyekre elvben a derogáció kiterjed. Ugyanakkor azonban ez a lista meglehetősen általános jellegű, ezért nem mindig egyértelmű, hogy az egyes védelmi szerződésekre mely szabályok vonatkoznak. A skála egyik végpontját a nem hadi célokat szolgáló anyagok képezik, melyek nem szerepelnek a 296. cikk alapján elkészített listán és (rendszerint) nem érintenek alapvető biztonsági érdekeket, esetükben ezért a közbeszerzési irányelvet kell alkalmazni. A másik végpontot a különösen érzékeny természetű védelmi felszerelések jelentik, amelyek egyértelműen jelentőséggel bírnak az alapvető biztonsági érdekek szempontjából. Esetükben jogos a 296. cikkely alkalmazása. A tagállamok azonban olyan felszereléseket is beszereznek, amelyek rendelkeznek ugyan a védelmi termékek sajátos jellemzőivel, mégsem nélkülözhetetlenek
(feltétlenül)
az
adott
ország
biztonsági
érdekei
szempontjából. Ez a kategória képezi azt a fő átmeneti tartományt, melynek esetében nem egyértelmű a 296. cikkely alkalmazása. Megállapításom
szerint,
ami
a
nemzeti
beszerzéseket
illeti,
a
versenyeztetési eljárásban átadott piacok aránya egyenletesen nőni fog, de az alkalmazott eljárásoktól függetlenül, a nemzeti szállítóknak biztosított arány továbbra is erősen meghatározó marad, így a tagállamok a honvédelmi szerződéseik igen nagy százalékát – élve a 296. cikkelyben foglaltakkal – kivonja a közösségi szabályozás alól. A tagállamok részben azért járnak el így, mert a közbeszerzési irányelv véleményük szerint nem mindig alkalmas arra, hogy a védelmi termékek beszerzését szabályozza. Általánosan elfogadott nézet, hogy a nemzeti közbeszerzési szabályok különbözősége és a gyakorlati alkalmazásuk terén mutatkozó eltérések csökkentik az átláthatóságot és korlátozzák a versenyt a védelmi piacokon. Ez viszont rontja az állami kiadások hatékonyságát, kedvezőtlenül befolyásolja a tagállamok katonai erőforrásait, és végül csökkenti az európai védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak versenyképességét. Mindez azzal a következménnyel jár – hogy a honvédelmi piacok sajátosságai – amelyek maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatások természetéből adódnak – továbbra is érvényesülni fognak.
12
Kutatásom eredményeként a következő kritikát fogalmaztam meg a jelenleg hatályos jogszabályi környezettel szemben: -
az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételen alapuló nyílt ajánlattételi eljárások nem felelnek meg a titoktartási követelményeknek;
-
a tárgyalásos eljárás – az egyetlen alkalmas eljárás – csak korlátozottan alkalmazható, alkalmazási körének meghatározása pedig nem megfelelő;
-
a kiválasztás kritériumai kizárólag műszaki, gazdasági és pénzügyi szempontokon alapulnak, és nélkülöznek olyan feltételeket – pl. ellátás biztonsága, titoktartás, sürgősség – amelyek az ajánlattevők kiválasztása szempontjából a védelmi szektorban kulcsfontossággal bírnak;
-
a
műszaki
előírásokra,
határidőkre
és
a
további,
kapcsolódó
szerződésekre vonatkozó szabályok nem megfelelőek. Megállapításom szerint a honvédelmi közbeszerzések terén elsősorban közösségi kezdeményezésre lenne szükség, például egy külön, a védelmi beszerzések specialitásaira figyelemmel lévő irányelv formájában. Ez az irányelv külön szabályozási keretet állapítana meg azokra a szerződésekre, amelyek – tárgyuk alapján – az EKSZ 296. cikkelyének az alkalmazási körébe esnek, de amelyekre nézve a kivétel alkalmazása nem indokolt, tehát azokra a honvédelmi piacokra vonatkozna, amelyek jelenleg a meglévő irányelvek alkalmazási körébe esnek, de olyan szabályokat tartalmazna, amelyek jobban megfelelnek sajátosságaiknak. Az új irányelv alkalmazási körének meghatározása alapulhat az érintett katonai felszerelések kategóriájának egy általános érvényű meghatározásán vagy egy listán. Az ajánlatkérők a honvédelmi minisztériumok és a képviseletükben eljáró ügynökségek lennének, valamint más olyan minisztériumok, amelyek vásárolnak katonai felszereléseket. Kiemeltem annak jelentőségét, hogy az eljárásoknak garantálniuk kell az átláthatóság és a diszkriminációmentesség elveinek tiszteletben tartását, figyelembe véve ezeknek a piacoknak a sajátosságait. A fő szabály a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás általánossá tétele lehetne. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása is alkalmazható lenne később, meghatározandó esetekben, a meglévő irányelvekben foglalt kivételek alapján, illetve, adott esetben, a nemzeti jogszabályok által sugallt más 13
esetekben. A szerződés tárgya leírható lenne műszaki teljesítmény formájában, a szállítók potenciális diszkriminálásának elkerülése érdekében.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK -
Értékeltem a közbeszerzés európai, illetve hazai eredményeit, amelyek meghatározóan befolyásolták és befolyásolják jelenleg is a hatályos szabályozás kialakulását. Kutatásom során meghatároztam a magyar közbeszerzési kultúra lehetséges és szükséges továbbfejlődési irányát.
-
Rendszerbe sajátosságait
foglaltam a
az
hatályos
állam
katonai
közbeszerzési
célú
beszerzéseinek
jog
szempontjából.
Rávilágítottam, hogy az Európai Uniónak nem érdeke a honvédelmi piacokat a jövőben sem kivonni a közösségi szabályozás alól, annak ellenére, hogy a katonai célú beszerzések sajátosságait nézve – véleményem szerint - továbbra is igen jelentős marad a tagállami jogalkotás dominanciája. -
A
kutatás
alapján
megállapítottam,
hogy
az
értekezésemben
megfogalmazott javaslatok jogalkotási szempontból elsősorban a Kbt. változtatását követeli meg. -
Értekezésemben feltártam, hogy a védelmi célú közbeszerzések jogi szabályozásában ellentmondások vannak. Az ellentmondások feloldása érdekében konkrét javaslatokat tettem arra, hogy mely jogszabályokat szükséges hozzáigazítani a tagállami gyakorlathoz, illetve a honvédelmi piacok sajátosságaihoz. Véleményem szerint ebben a körben három fő célkitűzést kell szem
előtt tartani: -
nagyobb fokú jogbiztonság elérését, a szerződések jobb csoportosítása révén, azaz egyrészt megmaradna az a kör, amelyre a klasszikus irányelvek vonatkoznak, másrészt azok a szerződések, amelyekre maga az új irányelv vonatkozna, és azon kivételek köre, amelyekre nem vonatkozik közösségi szabályozás; 14
-
szélesebb körű tájékoztatást tartok szükségesnek közösségi szinten az adott szerződéseket illetően, és ennél fogva a piacok nagyobb fokú megnyitását, ami lehetővé tenné az európai védelmi ipar vállalkozásai számára, hogy egyenlő esélyekkel vegyenek részt a közbeszerzési piacon valamennyi tagállamban;
-
az
ezekre
a
piacokra
vonatkozó
közbeszerzésekhez
szükséges
rugalmasság bevezetését, egy olyan szabály együttes megteremtésével, amely tükrözi a szóban forgó szerződések sajátosságait. -
Kutatásaim
eredményeként
rávilágítottam
a
közbeszerzés
oktatásának fontosságára. Az Európai Bizottság nagy hangsúlyt helyez a közbeszerzésben dolgozók oktatására. Már hazánk EU csatlakozása előtt kifogásolta a közbeszerzés területén fellelhető képzésbeli hiányosságokat. Mindez Magyarországon fokozottan jelentkezik a védelmi beszerzések vonatkozásában. Számtalan védelmi szakemberrel és közbeszerzési szakemberrel rendelkezünk, de a lehető legjobb eredmény elérése érdekében e két tudást integrálni kell.
AJÁNLÁS A KUTATÁSI EREDMÉNYEK HASZNOSÍTÁSÁRA ÉS A GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA
Kutatómunkám eredményeit felhasználhatónak tartom arra: -
hogy az ajánlatkérők kezébe egy olyan eszközrendszert adjon, melynek alkalmazása során a rövid-, közép és hosszú távú döntések előkészítésével
hatékonyan
megelőzhetőek,
kiküszöbölhetőek
a
működési zavarok, melyek a folyamatosan és kényszerűen változó közbeszerzési rendszerben előfordulnak;
15
-
segítséget adjon a rendszerben rejlő potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásához, a beszerzési tevékenység ésszerűsítéséhez, és mindezt hasznosítva, a legfelsőbb vezetés ez irányú munkáját segítse;
-
tartalmával
alapját
képezze
egy
olyan
kiadványnak,
amely
hasznosítható a különböző HM és MH szervezetekben közbeszerzéssel foglalkozó személyi állomány képzésében, továbbképzésében, a tárca oktatási intézményeiben folyó oktatás minőségének javításában; Kutatómunkám eredményeit felhasználhatónak tartom a közbeszerzési terv formája vonatkozásában. Mivel a Kbt. semmiféle iránymutatást nem tartalmaz a közbeszerzési terv formájával kapcsolatban, csupán azt a követelményt határozza meg, hogy abban az ajánlatkérőnek az adott évre tervezett minden közbeszerzésének – és csakis közbeszerzésének, tehát a kivételi körnek, illetve a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseknek nem – szerepelnie kell. Az általam elkészített közbeszerzési terv minta, lehetővé teszi az egyes beszerzések különböző szempontú összevetését, nevezetesen a becsült érték vizsgálatát az egybeszámítási szabályok alkalmazásával kapcsolatban. Lehetővé teszi a szerződések pontos nyilvántartását, illetve az adott eljárási típuson belül megvalósított
összes
beszerzés
értékének
kiszámítását.
Mindezek
kulcsfontosságú adatok egy évente több száz eljárást lefolytató ajánlatkérő számára, amennyiben maradéktalanul eleget kíván tenni az új Kbt. előírásainak.
16
PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Cím:
Megjelenés:
Kézifegyverek típuskönyv szerzőtárs
Jegyzet 1993. BJKMF:
„Európa strukturális fejlődéseinek hatása a logisztikai megoldásokra” cikk szerzőtárs
Bolyai szemle 2004/2:
„Strukturális változások a logisztikában” cikk szerzőtárs
Loginfo 2004/április:
„A Net Stock rendszer megjelenése a logisztikában” cikk
Katonai logisztika 2004/1:
szerző „Ipari parkok működésének problémái az EU csatlakozáson túl” cikk
Bolyai Szemle 2005/1:
szerző „Changes int the act on the public procurement in Hungary”
AARMS 2005/4/1:
„Changes in legal environment of defence procurement”
AARMS 2006/5/2:
„Comparative analysis of the public procurement legislation of EU member states”
AARMS 2007/6/5:
„An overview of the system of defence procurement”
AARMS 2007/6/6:
17
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ 1970. 08. 07-én születtem Gyöngyösön, középiskolai tanulmányaimat az egri Bornemissza Gergely Szakképző Iskolában végeztem el, mint autószerelő. 1988-ban érettségiztem. 1991-ben főiskolai alapdiplomát szereztem a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola Hadtáp és Pénzügyi tanszékén, üzemanyag szakirányon. Első munkahelyem a tököli Vitéz Háry László Vegyesrepülő Osztály volt, ahol anyagi technikai főtiszt voltam. Biztosítanom kellett a repülések teljes körű kiszolgálását, a szállításon, a mentésen és az üzemanyag kiszolgáláson keresztül. 1992-től a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán dolgoztam, mint oktató a katonai alapozó tantárgyak oktatása, és gyakorlatok levezetése volt a feladatom. 1996-tól a megalakult Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégium állományában, mint ruházati szolgálatfőnök dolgoztam.
Feladatom közé
tartozott a közel 2000 fő méret- helyes ruházattal való ellátása, ruházati anyag cseréje, nyomtatvány és irodaszer ellátása valamint a nyomdai munkák megszervezése. Még ebben az évben közlekedésmérnöki diplomát szereztem. 1997-ben olasz nyelvből alapfokú „C” nyelvvizsgát tettem. 1998-ban a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen mérnök-tanári diplomát szereztem. 1999-ben angol nyelvből „C” típusú felsőfokú állami nyelvvizsgát tettem. 2000. augusztusától a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem műszaki osztályvezetői beosztását láttam el. Fő feladatomként jelentkezett az egyetem elhelyezési struktúrájából adódó három objektum összehangolt üzemeltetése, az épületekhez tartozó karbantartások felújítások megtervezése, pályáztatása illetve bonyolítása, változások nyilvántartáson történő átvezetése, kapcsolattartás a külsős vállalkozókkal. Biztosítani az oktatás oktatástechnikai kiszolgálását, begyűjteni az igényeket, a beszerzések megtervezését, beszerzését, kiosztását nyilvántartását és rendszerből való kivonását. 2001-ben
a
Budapesti
Közgazdaságtudományi
Egyetem
Védelemgazdasági tanszékén szereztem védelemgazdasági szakértő diplomát.
18
2003-ban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Logisztikai tanszékén logisztikusként diplomáztam. 2004-től az egyetem Műszaki Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatója vagyok, témám a közbeszerzések vizsgálata. 2005-ben a Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási Államtitkárságán mint kiemelt főtiszt dolgoztam, feladataim közé tartozott többek között a gazdasági témájú anyagok referálása, a közbeszerzési engedélyezési körbe tartozó felterjesztések vizsgálata, tervekkel történő összevezetése, kiemelt esetekben közbeszerzés lebonyolítása, és a napi operatív
vezetői
segítség
nyújtás. 2006-tól a HM Térképészeti Kht. gazdasági igazgatója vagyok, rendfokozatom ezredes. Irányításom alatt a Kht. gazdálkodási, beszerzési, számviteli, pénzügyi és informatikai csoportjai állnak. Feladatom az intézmény gazdálkodásának vezetése a pozitív mérlegszerinti eredmény elérése az ésszerű gazdaságos felhasználás megteremtése, a vonatkozó jogszabályok betartása, és a számviteli törvényben meghatározottak szerinti jelentések kimutatások elkészítése. Célom a doktori (PhD) fokozat megszerzése, a szakmai és tudományos munkában történő előrelépés.
e-mail:
[email protected]
Elérhetőségeim:
telefon: 06-1-336-20-45 mobil telefon: 06-30-284-4835
Budapest, 2007. május
-
n (Lakatos Szilárd mérnök ezredes)
19
