ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA
Lakatos Szilárd mérnök ezredes
A közbeszerzések helye az Európai Unió tagállamaiban, ezek hatása a Magyar Köztársaságra az Európai Unióba történő belépés után, különös tekintettel a védelemgazdaság helyzetére Doktori (PhD) Értekezés
Témavezető: Prof. Dr. Nógrádi György CSc. egyetemi tanár
2007. BUDAPEST
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ...................................................................................................................4 A TÉMA AKTUALITÁSA ...................................................................................................................... 4 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJA ..................................................................................................................... 5 AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE .............................................................................................................. 7 A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA......................................................................... 8 A KUTATÁS MÓDSZEREI .................................................................................................................... 9
I. FEJEZET – A HATÁLYOS KÖZBESZERZÉSI JOGI SZABÁLYOZÁS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI, AZ 1995. ÉVI XL. TÖRVÉNY..................................................................................................................13 1.1 KÖZPÉNZEK FELHASZNÁLÁSA A MAGYAR JOGBAN ............................................................................ 13 1.2 MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA, A VÉDELMI POLITIKA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE AZ ÚJ JOGI KÖRNYEZETBEN ............................................................................................................................... 19 1.3 A TÖRVÉNY MEGALKOTÁSÁNAK HÁTTERE ........................................................................................ 27 1.4. A KÖZBESZERZÉSEKRŐL SZÓLÓ 1995. ÉVI XL. TÖRVÉNY JOGI HÁTTERE .......................................... 33 KÖVETKEZTETÉSEK ......................................................................................................................... 38
II. FEJEZET – A KÖZBESZERZÉSEK KÖZÖSSÉGI JOGI HÁTTEREA – A HATÁLYOS JOGI SZABÁLYOZÁS RÉSZLETEIRŐL ÁLTALÁBAN – ÉS VÉDELMI SZEMMEL .............................................................................................39 2.1 A KÖZÖSSÉGI KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOZÁS ALAPJAI, ZÖLD KÖNYV A VÉDELMI BESZERZÉSEKRŐL 39 2.2 A KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVEK RENDSZERE, A BESZERZŐ SZERVEZETEK ......................................... 42 2.3. A 2003. ÉVI CXXIX. TÖRVÉNY ELŐZMÉNYEI ................................................................................... 46 2.4 A KÖZBESZERZÉSI TÖRVÉNY RENDSZERÉNEK ÁTTEKINTÉSE .............................................................. 49 2.5. A KBT. EGYES RELEVÁNS RENDELKEZÉSEINEK RÉSZLETEZÉSE ......................................................... 54 2.6. A 228/2004. (VII.30.) KORM. RENDELET JELENTŐSÉGE, FŐBB RENDELKEZÉSEI ............................... 61 KÖVETKEZTETÉSEK ......................................................................................................................... 64
III. FEJEZET – KÖZBESZERZÉS AZ EU-BAN, PÉLDÁK A TAGÁLLAMOK KÖZBESZERZÉSI JOGGYAKORLATÁRA ........................................................66 3.1. NÉMETORSZÁG ................................................................................................................................. 66 3.2. FRANCIAORSZÁG .............................................................................................................................. 71 3.3. SVÉDORSZÁG .................................................................................................................................... 76 3.4. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG .................................................................................................................... 81 3.5. CSEHORSZÁG .................................................................................................................................... 84 3.6. LENGYELORSZÁG ............................................................................................................................. 88 3.7. ÖSSZEGEZÉS ..................................................................................................................................... 89 3.8. A KÖZBESZERZÉSI JOGI KERETEK ÉS TAGÁLLAMI GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE KATONAI SZEMPONTOKBÓL .................................................................................................................................... 90 KÖVETKEZTETÉS............................................................................................................................... 93
IV. FEJEZET – A VÉDELMI CÉLÚ KÖZBESZERZÉSEK GAZDASÁGI KÖRNYEZETE, PIACA – PIACISMERET ÉS TERVEZÉS...............................95
4.1. A VÉDELMI PIAC SAJÁTOS JELLEMZŐI ............................................................................................... 95 4.2. A NATO ÁLTAL MEGKÖVETELT BESZÁLLÍTÓI MINŐSÍTÉSEK .......................................................... 101 4.3. A KÖZPONTI ÉS CSAPATBESZERZÉS ................................................................................................. 105 4.4. A TÖRVÉNY KÖZBESZERZÉSEK TERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEINEK RENDSZERE ........ 107 4.5 AZ ÉRTÉKHATÁROK JELENTŐSÉGE A KÖZBESZERZÉSI TERV VONATKOZÁSÁBAN ............................. 110 4.6. A BECSÜLT ÉRTÉK KISZÁMÍTÁSA, AZ EGYBESZÁMÍTÁS SZABÁLYAINAK SZEREPE ........................... 112 4.7. A KÖZBESZERZÉSI TERV FORMAI MEGJELENÉSE ............................................................................. 115 4.8. AZ ÉVES STATISZTIKAI ÖSSZEGEZÉS SZEREPE ................................................................................. 117 4.9. AZ EURÓPAI UNIÓ BIZOTTSÁGÁNAK ELLENŐRZŐ SZEREPE ............................................................ 118 KÖVETKEZTETÉS............................................................................................................................. 119
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK..................................................................121 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK......................................................................125 AZ ÉRTEKEZÉS AJÁNLÁSAI ................................................................................127 TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE.....................................................128 FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................129 BIBLIOGRÁFIA.........................................................................................................131 INTERNETES FORRÁSOK .....................................................................................134 FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK.......................................................................135 RÖVIDÍTÉSEK...........................................................................................................137
BEVEZETÉS
A TÉMA AKTUALITÁSA
A közbeszerzési jog az egységes európai piac egyik sarokköve. Célja az, hogy kiegyenlített játékpályát biztosítson az összes EU székhelyű vállalkozás számára a nyilvános szerződések terén, ahol hagyományosan a nemzeti szempontok játszottak korábban főszerepet. A közbeszerzés a gazdaság fontos szektora, az Európai Unió Bizottságának becslése szerint az EU GDP-jének 16%-át, azaz kb. 1400 milliárd eurót tesz ki. Az EU szabályok 2004. május 1-jén léptek életbe Magyarországon. A közbeszerzési irányelvek is tovább támogatták és támogatják a nemzetközi beszerzés rendszerét. A védelmi felszerelések előállítása-értékesítése
nyilvánvaló
stratégiai
terület,
melynek
jelentősége
minden
szempontból túlmutat az EU- tagállamok 170 milliárd euró körüli összesített védelmi kiadásainak beszerzésekre fordított kb. egy ötödén. Egyrészt a releváns termékek köre roppant átfogó lehet: a katonai felszerelések mellett helyet kaphatnak benne a fegyveres erők működéséhez elengedhetetlen köznapi cikkek, továbbá a belső biztonság terén használatos technológiák és eszközök. Másrészt a szektorban érintett vállalatok sokrétű tevékenysége is tágítja a kereteket: az európai aeronautikai és védelmi cégek 2005-ben regisztrált forgalma 110 milliárd euróra, az általuk foglalkoztatottak száma 600 ezer főre tehető. Ám mindenekelőtt azért nevezhető a szó legszorosabb értelmében stratégiainak ez a terület, mert az állampolgárok biztonsága és jóléte, valamint a nemzetközi erőviszonyok alakulása vonatkozásában egyaránt kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az új közbeszerzési törvény főszabályként Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása napján lépett hatályba; az Európai Unió Strukturális Alapjaiból és Kohéziós Alapból támogatott beruházásokból megvalósuló fejlesztések közbeszerzéseire irányuló eljárások vonatkozásában viszont már 2004. január 1-jén alkalmazni rendelte a jogalkotó. A
törvény
megalkotását
nehezítette,
hogy
a
hazai
jogszabály-előkészítési
munkálatokkal egyidejűleg zajlott az Európai Unióban a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálata. Az új irányelvek elfogadását azonban a jogalkotó nem várhatta meg, tekintettel arra, hogy Magyarországnak a csatlakozás időpontjára összhangba kellett hoznia
közbeszerzési szabályozását a vonatkozó közösségi jogi követelményekkel. Az új irányelvek elfogadására – a 2000-ben kidolgozott tervezeteket követően – csak 2004. márciusában került sor. Ennek következtében hazánknak a hatályos irányelvekkel összeegyeztethető szabályozást kellett kialakítania. Azonban annak ellenére, hogy új közösségi szabályozás irányvonalai már elfogadásuk előtt ismertek voltak, mint például általánosságban az eljárások egységesítése és rugalmasabbá tétele, a beszerzési folyamatok elektronizálásának támogatása, mégis a közbeszerzési törvény megfelelő módosítására csak az utolsó pillanatban került sor, megnehezítve ezzel az alkalmazkodást.
AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJA
Dolgozatomban megvizsgáltam azt a kérdést, hogy az uniós szintű szabályozás garantálja-e a politika mozgásterét a jelen és jövőbeni szuverenitásunkat, nemzetközi súlyunkat, életminőségünket meghatározó döntésekben.
A katonai közbeszerzések egymás közötti megnyitása egy szélesebb, az „Európai (Védelmi) Hadfelszerelési Piac1” kialakítására irányuló törekvés része. Jogszabályi téren ugyanis a fegyverzeti kérdéskör egészéhez hasonlóan a vonatkozó közbeszerzés is kivételt képez a gazdasági egységesülés logikája alól. Az Európai Közösségről szóló Szerződés2 296os cikke alapján3: (a) „egyik tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel”; (b) „a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával kapcsolatos intézkedéseket”.
1
EDEM (Europena Defence Equipment Market)
2
EKSZ
3
Az 1957-es Római Szerződésben 223. cikk, az új szerződésben III-436. szám alatt, továbbra is betűre azonos formában szereplő rendelkezés.
Így bár elméletileg a katonai felszerelések beszerzése is az általános közbeszerzési irányelv – 2004/18/EK4 irányelv – hatálya alá esik, annak 10. cikkelye azonban megerősíti, hogy az EKSZ 296. cikkében foglalt derogáció e tekintetben is mentességet biztosít. A gyakorlatban a tagállamok szinte automatikusan élnek is a lehetőséggel. Annál is inkább, mivel az „alapvető biztonsági érdekek” beazonosítása törvényszerűen szubjektív megítélés kérdése, a polgári irányelv pedig objektíve sem alkalmas a védelmi közbeszerzések sajátosságainak figyelembe vételére.
Véleményem szerint jelentős számú tudományos igényű mű foglalkozik a közbeszerzési eljárások részletszabályainak bemutatásával, ugyanakkor megítélésem szerint – hiszen „az ördög a részletekben rejlik” – az igazi izgalmakat azok az esetkörök tartalmazzák, ahol az államnak különböző jogszerű technikákat alkalmazva lehetősége van a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek védelmi szempontú alkalmazására.
AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE
Dolgozatomban az állam, mint a közpénzekkel rendelkező fél – elsősorban mint ajánlatkérő – jogi lehetőségeit kívánom közelebbről megvizsgálni a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett van lehetősége a közpénzek elköltésére a védelem területén. „Ahhoz,
hogy
valamely
jogintézmény
(jogág)
történetét
megvizsgálhassuk,
feltárhassuk, meg kell határoznunk, hova is tartozik, mit is szabályoz tulajdonképpen, milyen célok, elvárások, társadalmi viszonyok voltak azok, melyek kialakulásához vezettek.”5 A közpénzekkel foglalkozó jogterületek viszonylag fiatal ága a közbeszerzési jog, noha Magyarországon már régóta találhatunk a közszállításokra vonatkozó szabályozást. Ezzel szemben a közbeszerzési szabályozási igény az Európai Unióban jóval később, csak a nyolcvanas évek táján merült fel. Dolgozatom első részében történeti áttekintéssel közelítem meg a közbeszerzést. E jogfejlődés fontosabb csomópontjait kívánom bemutatni annak érdekében, hogy teljes körképet nyújthassak a történeti előzményekről mind a hazai jog, mind
4 5
Európai Közösség
Gál András Levente: Közbeszerzés, Eu-tagság, Magyar kihívások; MH Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Európai Integrációs iroda, Budapest 2004, II. fejezet: A közbeszerzés magyar jogtörténete
a közösségi jog vonatkozásában. Részletesen kifejtem, hogy a jogi alapokat már a csatlakozási folyamat során az 1995. évi XL. törvény szolgáltatta, ugyanakkor csatlakozásunk okán szükség volt e szabályozás teljes felülvizsgálatára. A korábban hatályos közbeszerzési szabályozás felülvizsgálatának és az új közbeszerzési törvény kidolgozásának – a jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése mellett – egy további célja is volt, a közbeszerzési törvény 1995-ben történt megalkotása és hatályba lépése óta eltelt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak hasznosítása, és ennek alapján a közbeszerzési szabályok továbbfejlesztése, kiigazítása vált szükségessé. A második fejezetben a Közösségi közbeszerzési szabályozás alapjai által, a védelmi beszerzések sajátosságai kerülnek megvilágításra. Majd a hatályos jogi szabályozás és az ehhez szorosan kapcsolódó rendvédelmi szervek beszerzését befolyásoló rendelet jelentőségének összehasonlítása. A harmadik fejezetben a közbeszerzési jogi keretek, illetve az Európai Uniós tagországok gyakorlatainak összefoglaló értékelését végzem el, katonai szempontok szerint. Az értekezés utolsó fejezetében a védelmi célú közbeszerzések gazdasági környezete, piaca – piaci ismerete és tervezése kerül bemutatásra. Tekintettel arra, hogy az elemzésben vizsgált változások egyáltalán nem fejeződtek be, sőt változatlan intenzitással zajlanak, lényegesnek tartom rögzíteni, hogy a kutatásokat 2006. december 31-én zártam le.
A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGFOGALMAZÁSA
Dolgozatomban az állam katonai célú beszerzéseinek sajátosságait vizsgálom meg a hatályos közbeszerzési jog szempontjából. Az önálló hadiipari és technológiai bázis megléte döntési és cselekvési önállóságunk, vagyis külső-belső hitelességünk kézzelfogható tartópillére. Ráadásul a jövőbeni pozíciókért folyó, egyre élesedő globális technológiai versenyfutásban is döntő jelentőséggel bír, természeténél fogva kivételezett státuszt élvez a napjainkban uralkodó piaci dogmatizmushoz képest, s így biztosított benne – illetve rajta keresztül más ágazatokban is – a politikai cselekvés közvetlen lehetősége.
Bárminemű uniós szintű szabályozás kapcsán az első számú kérdés az, hogy vajon ezt a lehetőséget megőrzi-e. Magyarán garantálja-e a politika mozgásterét a jelen és jövőbeni szuverenitásunkat, nemzetközi súlyunkat, életminőségünket meghatározó döntésekben. Avagy a tényleges és potenciális geopolitikai tényezők közül egyedüliként Európa inkább szűkíteni igyekszik ezt. Mindezen kérdések sajátosan jelentkeznek a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatosan.
Kutatásaimat három alappillérre helyeztem: •
Egyrészt bemutatom, hogy jogi szempontból mi volt az a kialakult társadalmigazdasági feltétel, amely lehetővé tette a közpénzek elköltésére a versenyeztetés gyakorlatát, a történelem során. Összehasonlítom a közbeszerzés európai, illetve hazai eredményeit, amelyek meghatározóan befolyásolták a jelenleg hatályos szabályozás kialakulását. Célom továbbá feltárni a magyar közbeszerzési kultúra lehetséges és szükséges továbbfejlődési irányát;
•
Célom a hatályos közbeszerzési jog szempontjából az állam katonai célú beszerzéseit rendszerbe foglalni. Rávilágítok arra, hogy a katonai beszerzések sajátosságait nézve továbbra is igen jelentős marad a tagállami jogalkotás elsőbbsége, megvizsgálom, hogy az Európai Unió miért nem kívánja kivonni a közösségi rezsim alól a honvédelmi piacokat;
•
Célom felkutatni a honvédelmi piacok sajátosságainak mibenlétét, okait. Nem csupán gazdasági és technológiai vonatkozásban, hanem az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikája tükrében is. Kritikusan ugyanakkor érdemeit szem előtt tartva kívánom szemlélni a védelmi tárgyú közbeszerzések jogi környezetét, jogi szabályozása ellentmondásait. Célom kidolgozni és konkrét javaslatokat tenni arra, hogy mely jogszabályi keretek hozzáigazítására lenne szükség a tagállami gyakorlathoz, a honvédelmi piacok sajátosságainak figyelembe vételével.
A KUTATÁS MÓDSZEREI
1. Történeti áttekintés A „beszerzés” mindig is az emberi tevékenység része volt. Minderre tekintettel elengedhetetlenül fontosnak tartom a közbeszerzési jog társadalmi, gazdasági, és elsősorban jogi előzményeit ismertetni, mivel álláspontom szerint mindez elősegíti a téma megértését, illetve annak teljes körű feldolgozását. Ugyancsak a kezdetektől hozzátartozik az emberi tevékenységhez a védelmi funkció, amely a hagyományos beszerzések körébe történő integrálásának eszméje egészen újnak számít. Mi volt az a történelem során kialakult társadalmi-gazdasági feltétel, amely lehetővé tette a „közpénzek” elköltésére a versenyeztetés gyakorlatát a korai történelmi előzményeket követően? Társadalmi szinten mindenképpen a polgárság megjelenése és öntudatra ébredése, gazdasági téren pedig a kereskedelem, a kézművesség és az ipar megjelenése. A közbeszállítások köre Európa-szerte fokozatosan szélesedett. A kereskedelmi jog általában, és így a XIX. sz. második felében alkalmazott magyar kereskedelmi jog is, a gazdasági életben bekövetkezett változásokra leggyorsabban reagáló jogágak egyike volt. A műszaki- gazdasági fejlődést a kereskedőnek azonnal adaptálnia kellett, az ezzel kapcsolatos újabb igényeket késlekedés nélkül ki kellett elégítenie, ha nem akart a liberál-kapitalista gazdasági versenyben lemaradni. A polgári jog nem volt képes naprakészen szabályozni ezeket a gyorsan változó viszonyokat, a kereskedelmi jog azonban folyamatosan, azonnal és rugalmasan követte a kihívásokat. Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy Magyarországon a korábbi Kbt. hatálybalépését megelőzően nem volt a közbeszerzések témakörére vonatkozó egységes szabályrendszerünk, a védelmi beszerzések pedig teljesen elkülönülten jelentek meg. A közbeszerzéssel összefüggő kérdések szabályozására különböző jogszabályokban találhattunk rendelkezéseket, amelyek azonban sem egymással, sem a közösségi jogi normákkal nem voltak összhangban. Ezen a helyzeten változtatott az 1995-ös szabályozás, amely már sok tekintetben az európai példákra támaszkodott, de a védelmi beszerzéseket még nem vonta a hatálya alá. 2003-ban pedig megszületett a hatályos magyar szabályozás alapjait megteremtő – azóta már
többször módosított – 2003. évi CXXIX. törvény, melynek a védelmi beszerzések szempontjából releváns rendelkezései dolgozatom tárgyát képezik.
2. Összehasonlító elemzés A magyar közbeszerzési szabályozás története sajátosan egybeesik az ország európai uniós csatlakozásának folyamatával, az 1994-ben hatályba lépett Európai Megállapodásban rögzített harmonizációs követelmények teljesítésének tíz éves periódusával. A közbeszerzések átláthatóságával, tisztaságával és a tisztességes versenyfeltételek biztosításával szemben megfogalmazott elvárások tehát kettős természetűek: a közösségi jog diktálta feltételek mellett kell megtalálni a beszerzők korszerű és hatékony működését biztosító, s egyben ellenőrizhető intézményi megoldásokat. 2004-ben az első közbeszerzési törvény – azaz 1995. évi XL. törvény – felváltásával lezárult egy korszak. Az elmúlt időszak elvitathatatlan érdeme, hogy e történeti szempontból igen rövid idő alatt létrejött a működőképes intézményi struktúra, az ellenőrzés többszintű rendszere és az európai közösségi jogszabályoknak megfelelő tenderezési gyakorlat. Védelmi téren az Európai Unió tagjaként – és bizonyos értelemben ettől függetlenül is – ma már olyan kérdésekre kell válaszokat találni a közbeszerzések viszonylatában, mint például hogyan lehetne a két különböző szemléletet, értékrendet közelíteni, a honvédelmi piacok sajátosságainak szem előtt tartásával. Hazánk Európai Uniós csatlakozása következtében a 2004. év a közbeszerzések szempontjából kiemelkedő fontosságú volt. Az Országgyűlés által még 2003. december 23-án elfogadott, ám főszabályként csak 2004. május 1-jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény – eleget téve a Közösségek elvárásainak – nagyrészt harmonizálttá tette a magyar közbeszerzési joganyagot, mellyel a hazai intézményrendszer és közbeszerzési kultúra az európai közbeszerzések részévé vált. Az Európai Unióban a közbeszerzési normák terén 2004. áprilisában bekövetkezett változások miatt azonban máris további jogalkotási feladatokkal kell a közeljövőben szembenézni, ami egyben alkalmat teremt az új törvény érvényesülése során szerzett tapasztalatok értékelésére is.
Dolgozatomban be kívánom mutatni, hogy a hazai jogban kialakult, a vizsgálatom tárgyához kapcsolódó jogintézmények hogyan változtak a közösségi jog hatására, illetve mennyiben maradtak meg változatlanul.
3. Jogi környezet kritikai áttekintése
Megvizsgálom a védelmi tárgyú közbeszerzések környezetét dolgozatomban, szem előtt tartva annak érdemeit. Ahogyan azt az új, 2004/18/EK irányelv 10. cikkében tisztázza, a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó közösségi szabályozás az ajánlatkérők által a honvédelem területén megkötött szerződésekre az Európai Közösségek Alapító Szerződésének 296. cikkére figyelemmel alkalmazandó. Azaz a közösségi szabályok elvben ugyanúgy alkalmazandók a védelmi szektorban, de a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a Szerződés által előírt esetekben és feltételek mellett ezektől eltérjenek. Az EK Szerződés 296. cikkében foglalt mentesség ugyanakkor nem vehető igénybe sem polgári javak esetében, sem a nem kifejezetten katonai célokra szánt javaknál, még akkor sem, ha azokat a nemzeti honvédelmi minisztériumok vásárolják meg. A honvédelmi piacok sajátosságai maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a természetéből adódnak. Nem csupán gazdasági és technológiai vonatkozásúak, hanem függenek az egyes tagállamok biztonsági és védelmi politikáitól is. A védelmi iparágak ebből következően stratégiai jelleggel bírnak, és sajátos kapcsolatban állnak az államokkal. Mindezen sajátosságok figyelembevétele szükséges a közbeszerzési eljárások vonatkozásában
is,
amely
azonban
nem
mindig
sikerül
maradéktalanul.
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az Európai Unió tagállamainak politikája abba az irányba tart, hogy az Európai Biztonsági és Védelmi Politika fejlődésével összefüggésben, a tagállamok az Európai Uniót
egyre
inkább
keretként
használják
fel
a
katonai
erőforrások
összehangolásának javítása, a védelmi kiadások költséghatékonyságának növelése, valamint az európai ipari és technológiai alapok versenyképességének fokozása érdekében, a honvédelem területén. 2. Ami a nemzeti beszerzéseket illeti, a versenyeztetési eljárásban átadott piacok aránya egyenletesen nőni fog, de az alkalmazott eljárásoktól függetlenül, a nemzeti szállítóknak biztosított arány továbbra is erősen meghatározó marad. 3. A honvédelmi piacok sajátosságai – amelyek maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak a természetéből adódnak – továbbra is érvényesülni fognak. 4. A közösségi szabályozási keretet ki kell egészíteni egy új, kifejezetten a védelmi piacokra vonatkozó törvényi eszközzel, amely az ezeket a piacokat érintő közbeszerzési eljárásokat hangolja össze. 5. A jelenlegi uniós jogszabályok értelmében a védelmi szerződésekre a belső piaci szabályozás vonatkozik. Ennél fogva az ajánlatkérők által a honvédelem területén odaítélt közbeszerzési szerződéseket az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó 2004/18/EK irányelv szabályozza, az EKSZ 296. cikkére is figyelemmel. Az utóbbi lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzése terén eltérjenek a közösségi szabályoktól, ha alapvető biztonsági érdekeik úgy kívánják. Ezzel szemben a fegyverektől, lőszerektől és hadianyagoktól eltérő árucikkek, valamint az alapvető biztonsági érdekeket nem érintő fegyverek, lőszerek és hadianyagok beszerzéséről szóló szerződések a közösségi szabályozás hatálya alá esnek. Mindazonáltal a 296. cikk alkalmazása mindig is komoly nehézségekkel járt, mivel az alapvető biztonsági érdek fogalma meglehetősen homályos. Az említett cikk (2) bekezdése alapján a Tanács 1958-ban elfogadott egy listát, mely feltünteti azokat a fegyvereket, lőszereket és hadianyagokat, amelyekre elvben a derogáció kiterjed.
Ugyanakkor azonban ez a lista meglehetősen általános jellegű, ezért nem mindig egyértelmű, hogy az egyes védelmi szerződésekre mely szabályok vonatkoznak. A skála egyik végpontját a nem hadi célokat szolgáló anyagok képezik, melyek nem szerepelnek a 296. cikk alapján elkészített listán és (rendszerint) nem érintenek alapvető biztonsági érdekeket, esetükben ezért a közbeszerzési irányelvet kell alkalmazni. A másik végpontot a különösen érzékeny természetű védelmi felszerelések jelentik, amelyek egyértelműen jelentőséggel bírnak az alapvető biztonsági érdekek szempontjából. Esetükben jogos a 296. cikk alkalmazása. A tagállamok azonban olyan felszereléseket is beszereznek, amelyek rendelkeznek ugyan a védelmi termékek sajátos jellemzőivel, mégsem nélkülözhetetlenek (feltétlenül) az adott ország biztonsági érdekei szempontjából. Ez a kategória képezi azt a fő átmeneti tartományt, melynek esetében nem egyértelmű a 296. cikk alkalmazása. Megállapításom szerint, ami a nemzeti beszerzéseket illeti, a versenyeztetési eljárásban átadott piacok aránya egyenletesen nőni fog, de az alkalmazott eljárásoktól függetlenül, a nemzeti szállítóknak biztosított arány továbbra is erősen meghatározó marad, így a tagállamok a honvédelmi szerződéseik igen nagy százalékát – élve a 296. cikkben foglaltakkal – kivonja a közösségi szabályozás alól. A tagállamok részben azért járnak el így, mert a közbeszerzési irányelv véleményük szerint nem mindig alkalmas arra, hogy a védelmi termékek beszerzését szabályozza. Általánosan elfogadott nézet, hogy a nemzeti közbeszerzési szabályok különbözősége és a gyakorlati alkalmazásuk terén mutatkozó eltérések csökkentik az átláthatóságot és korlátozzák a versenyt a védelmi piacokon. Ez viszont rontja az állami kiadások hatékonyságát, kedvezőtlenül befolyásolja a tagállamok katonai erőforrásait, és végül csökkenti
az
európai
védelmi
szektor
ipari
és
technológiai
alapjainak
versenyképességét. Mindez azzal a következménnyel jár – hogy a honvédelmi piacok sajátosságai – amelyek maguknak a katonai javaknak és a kapcsolódó szolgáltatások természetéből adódnak – továbbra is érvényesülni fognak.
6. Kutatásom eredményeként a következő kritikát fogalmazom meg, a jelenleg hatályos jogszabályi környezettel szemben, hogy:
•
az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételen alapuló nyílt
ajánlattételi eljárások nem felelnek meg a titoktartási követelményeknek; •
a tárgyalásos eljárás – az egyetlen alkalmas eljárás – csak korlátozottan
alkalmazható, alkalmazási körének meghatározása pedig nem megfelelő; • a kiválasztás kritériumai kizárólag műszaki, gazdasági és pénzügyi szempontokon alapulnak, és nélkülöznek olyan feltételeket – pl. ellátás biztonsága, titoktartás, sürgősség – amelyek az ajánlattevők kiválasztása szempontjából a védelmi szektorban kulcsfontossággal bírnak; •
a műszaki előírásokra, határidőkre és a további, kapcsolódó szerződésekre
vonatkozó szabályok nem megfelelőek.
7. Álláspontom szerint a honvédelmi közbeszerzések terén elsősorban közösségi kezdeményezésre van szükség, például egy külön, a védelmi beszerzések specialitásaira figyelemmel lévő irányelv formájában, amint azt már korábban is megfogalmaztam. Ez az irányelv külön szabályozási keretet állapítana meg azokra a szerződésekre, amelyek – tárgyuk alapján – az EKSZ 296. cikkének az alkalmazási körébe esnek, de amelyekre nézve a kivétel alkalmazása nem indokolt, tehát azokra a honvédelmi piacokra vonatkozna, amelyek jelenleg a meglévő irányelvek alkalmazási körébe esnek, de olyan szabályokat tartalmazna, amelyek jobban megfelelnek sajátosságaiknak. Az új irányelv alkalmazási körének meghatározása alapulhat az érintett katonai felszerelések kategóriájának egy általános érvényű meghatározásán vagy egy listán. Az ajánlatkérők a honvédelmi minisztériumok és a képviseletükben eljáró ügynökségek lennének, valamint más olyan minisztériumok, amelyek vásárolnak katonai felszereléseket. Kiemeltem annak a jelentőségét, hogy az eljárásoknak garantálniuk kell az átláthatóság és a diszkriminációmentesség elveinek tiszteletben tartását, figyelembe véve ezeknek a piacoknak a sajátosságait. A fő szabály a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás általánossá tétele lehetne. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása is előirányozható lenne még, meghatározandó esetekben, a meglévő irányelvekben foglalt kivételek alapján, illetve, adott esetben, a nemzeti jogszabályok által sugallt más esetekben. A szerződés tárgya leírható lenne műszaki
teljesítmény formájában, a szállítók potenciális diszkriminálásának elkerülése érdekében.
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Értékeltem
a
közbeszerzés
európai,
illetve
hazai
eredményeit,
amelyek
meghatározóan befolyásolták és befolyásolják jelenleg is a hatályos szabályozás kialakulását. Kutatásom során meghatároztam a magyar közbeszerzési kultúra lehetséges és szükséges továbbfejlődési irányát. 2. Rendszerbe foglaltam az állam katonai célú beszerzéseinek sajátosságait a hatályos közbeszerzési jog szempontjából. Rávilágítottam, hogy az Európai Uniónak miért nem érdeke a honvédelmi piacokat a jövőben sem kivonni a közösségi szabályozás alól, annak ellenére, hogy a katonai célú beszerzések sajátosságait nézve – véleményem szerint - továbbra is igen jelentős marad a tagállami jogalkotás dominanciája. 3. A kutatás alapján megállapítottam, hogy az értekezésemben megfogalmazott javaslatok jogalkotási szempontból elsősorban a Kbt. változtatását követeli meg. 4. Értekezésemben elsőként határoztam meg, hogy a védelmi célú közbeszerzések jogi szabályozásában ellentmondások vannak. Az ellentmondások feloldása érdekében konkrét javaslatokat tettem arra, hogy mely jogszabályokat szükséges hozzáigazítani a tagállami gyakorlathoz, illetve a honvédelmi piacok sajátosságaihoz. Véleményem szerint ebben a körben három fő célkitűzést kell szem előtt tartani: •
nagyobb fokú jogbiztonság elérését, a szerződések jobb csoportosítása révén, azaz egyrészt megmaradna az a kör, amelyre a klasszikus irányelvek vonatkoznak, másrészt azok a szerződések, amelyekre maga az új irányelv vonatkozna, és azon kivételek köre, amelyekre nem vonatkozik közösségi szabályozás;
•
szélesebb körű tájékoztatást tartok szükségesnek közösségi szinten az adott szerződéseket illetően, és ennél fogva a piacok nagyobb fokú megnyitását, ami lehetővé tenné az európai védelmi ipar vállalkozásai számára, hogy egyenlő esélyekkel vegyenek részt a közbeszerzési piacon valamennyi tagállamban;
•
az ezekre a piacokra vonatkozó közbeszerzésekhez szükséges rugalmasság bevezetését, egy olyan szabály együttes megteremtésével, amely tükrözi a szóban forgó szerződések sajátosságait.
5. Kutatásaim
eredményeként
rávilágítottam
a
közbeszerzés
oktatásának
fontosságára. Az Európai Bizottság nagy hangsúlyt helyez a közbeszerzésben dolgozók oktatására. Már hazánk EU csatlakozása előtt kifogásolta a közbeszerzés területén
fellelhető
képzésbeli
hiányosságokat.
Mindez
Magyarországon
fokozottan jelentkezik a védelmi beszerzések vonatkozásában. Számtalan védelmi szakemberrel és közbeszerzési szakemberrel rendelkezünk, de a lehető legjobb eredmény elérése érdekében e két tudást integrálni kell.
AZ ÉRTEKEZÉS AJÁNLÁSAI
A tudományos eredmények elérése alkalmassá teszi az értekezést arra, hogy:
1. hogy az ajánlatkérők kezébe egy olyan eszközrendszert adjon, melynek alkalmazása során a rövid-, közép és hosszú távú döntések előkészítésével hatékonyan megelőzhetőek, kiküszöbölhetőek a működési zavarok, melyek a folyamatosan és kényszerűen változó közbeszerzési rendszerben előfordulnak;
2. segítséget adjon a rendszerben rejlő potenciális megtakarítási lehetőségek feltárásához, a beszerzési tevékenység ésszerűsítéséhez, és mindezt hasznosítva, a legfelsőbb vezetés ez irányú munkáját segítse;
3. tartalmával alapját képezze egy olyan kiadvány alapjának, amely hasznosítható a különböző HM és MH szervezetekben közbeszerzéssel foglalkozó személyi állomány képzésében, továbbképzésében, a tárca oktatási intézményeiben folyó oktatások minőségének fokozásában;
Ezúton mondok köszönetet témavezetőmnek, konzultációs partnereimnek, valamennyi munkatársamnak, kollégámnak és mindazoknak, akik munkájukkal, javaslataikkal segítették az értekezés elkészítését.
Budapest, 2007. május
-
n. Lakatos Szilárd
TUDOMÁNYOS PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE
Megjelenés
Cím
Jegyzet 1993. BJKMF:
Kézifegyverek típuskönyv szerzőtárs
Bolyai szemle 2004/2:
„Európa strukturális fejlődéseinek hatása a logisztikai megoldásokra” cikk szerzőtárs
Loginfo 200/április:
„Strukturális változások a logisztikában” cikk szerzőtárs
Katonai logisztika 2004/1:
„A Net Stock rendszer megjelenése a logisztikában” cikk szerző
Bolyai Szemle 2005/1:
„Ipari parkok működésének problémái az EU csatlakozáson túl” cikk szerző
AARMS 2005/4/1:
„Changes int the act on the public procurement in Hungary”
AARMS 2006/5/2:
„Changes in legal environment of defence procurement”
AARMS 2007/6:
„Comparative analysis of the public procurement legislation of EU member states”
AARMS 2007/6/:
„An overview of the system of defence procurement”
FELHASZNÁLT IRODALOM
A közbeszerzés az Európai Unióban: „Gondolkodási irányok a jövőről” címmel kiadott tanulmány 220. oldal Green Book Az Európai Bizottság Belső Piaci Igazgatóságának összefoglalója 185-190. oldal 2000.05.10. Dr. Csontos András: „A beszerzések struktúraváltozása a Magyar Honvédségben” Új Honvédségi Szemle, 1996. 10. szám, 119-135 old. Dr. Csontos András: „Haditechnikai fejlesztés, beszerzés, központosított beszerzés” Új Honvédségi Szemle, 1998. 12. szám Dr. Kunos Bálint: „A haditechnikai fejlesztési programok finanszírozása programszerű költségvetési rendszer keretében” Új Honvédségi Szemle, 1997. 4. szám Dr. Kunos Bálint: „A közbeszerzésekről” Új Honvédségi Szemle, 1998. 8. szám Dr. Monory Bulcs: „Közérthető közbeszerzés uniós normák szerint” Hírtőzsde Rt., Budapest 2004., 1.3. A közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések Dr. Turák János: „Védelmi ipar-védelemgazdaság” Védelemgazdaság 2001.02.11. Fribiczer Gabriella: „Közbeszerzések az EU-ban és Magyarországon” EU-integráció és önkormányzatok II. kötet 120. oldal Gál András Levente: „Közbeszerzés, EU-tagság, magyar kihívások” MH Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Európai Integrációs Iroda, Budapest 2004., II. fejezet: A közbeszerzés magyar jogtörténete Gál András Levente: „Közbeszerzés, EU-tagság, magyar kihívások” MH Kormányzati Stratégiai Elemző Központ Európai Integrációs Iroda, Budapest 2004., 2.4. Az Európai Bizottság (Comission) NATO és SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute – Stockholmi Nemzetközi Békekutatási Intézet)
Pogátsa Zoltán, Török Ádám: Magyar virtuális enciklopédia, 2003 MTA, 2003.11.02. POLARM Csoprot dokumentuma a Tanács számára – 1997.12.04. COM(97) 583 Varga László: „A honvédelmi tárca beszerzései”; Nemzetvédelmi Egyetem Doktorandum a ZMNE Tudomány- és Kutatásszervező Koordinációs Központ lapja 2002/4. szám
BIBLIOGRÁFIA
A közbeszerzési eljárások alkalmazása. Szerk.: Csuth Sándor (Budapest Cs. Sz. Consulting Bt. 1996.) Baily P. – Farmer D.: Beszerzés. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994) Bakirov A.:Supervision in Estonian Public Procurement System; Slovac Experiences in Transparency of teh PP System Berényi L. – Dr. Fribiczer G. etc szerk.: Közbeszezés, (KJK Kerszöv Budapest, 2004.) Csányi István: Az ajánlatkérő feladata a közbeszerzési eljárásban (Magyar Közigazgatás 12/1998.) Csonka Gizella-Lehmann Marianna: A kormányzati szektor – új felfogásbanPénzügyi Szemle 2000. Csuth Sándor: A közbeszerzési eljárások alkalmazása David Jobber: Európai Marketing Műszaki Könyvkiadó (Budapest, 1998) Eeckhont Piet: Közbeszerzések; a beszerzésekre vonatkozó szabályok a közép- és kelet- európai országoknak nyújtott szaktanácsadási programokban Fazekas Marianna- Ficzere Lajos (szerk) Magyar közigazgatási jog. Általános rész. Budapest: Osiris, 2003. Fibiczer-Kothencz-Maiyalehné Gregóczki: A közbeszerzés általános ismeretei MKI (Budapest, 2005) Fibiczer Gabriella: Közbeszerzés az Európai Unióban, (Budapest, 1999) Földes Gábor (szerk) Pénzügyi jog., Budapest, Osiris 2003. Gál András Levente: Közbeszerzés, Európai Uniós tagság, kihívások (Budapest, 2004) Harmathy Attila: Szerződés, közigazgatás, gazdaságirányítás (Akadémiai kiadó 1983.) Hoós J.: A közösségi döntési rendszer AULA Budapest (2002) Horváth M Tamás: Közmenedzsment Dialóg Campus (Budapest, 2005)
Hőgye Mihály: Helyi kormányzati fejlesztések finanszírozása- nemzetközi kitekintés Magyar Közigazgatás 7. szám (2001) Dr. Hubai Á.: Közérthető közbeszerzés Kézikönyv az új közbeszerzési törvényről DFT Hungária Budapest (2004) Johnson,D.B.: A közösségi döntések elmélete. Bevezetés az új politikai gazdaságtanba ( Osiris Kiadó, Budapest 2000) Kerekes P. – Tátrai T. – Várday Gy. – Csákvári Á. – Fischer K. – Kerekes Pálné: Az Európai Unió belső piaca, annak közbeszerzési pályázati lehetőségei, Közép-Európai Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest (2003) Kloten, N.: A közületi szektor szerepe a szociális piacgazdaságban Közgazdasági Szemle, november 2001 Közbeszerzés az Európai Unióban, Európa Füzetek Sorozat, ITD Hungary. (1998) Közbeszerzés az Európában BAU-DOK Alapítvány (2004) Közbeszerzések Tanácsa beszámolói az 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004 évi működés tapasztalatairól Központosított közbeszerzések (Budapest, Szikra ny. 1997) Logisztikai Híradó 2002, 2003, 2004, 2005. Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, Budapest Dr. Monory B.: Közérthető közbeszerzés uniós normák szerint (Hírtőzsde Holding Rt. Budapest, 2004.) Moon M.J.:E-procurement Management in State Governments: Diffusion of EProcurement Practices and Its Determinants Journal of Public Procurement (USA 2005. No. 1. Vol. 5. Nyikos László: A közpénzek ellenőrzése Perfekt Kiadó és Részvénytársaság 2002. Olson M.: A Kollektív cselekvés logikája. Osiris Kiadó, Budapest 1997. Papp Ottó – Pétey Lajos: Közbeszerzések értékelemzéssel (Építési piac 15-16/1996) Dr. Piet Eeckhont- W. Vanden Brouche: Közbeszerzések OMIKK, Budapest, 1994. Dr. Patay Géza – Fenyér Éva: Közbeszerzési döntvények, tapasztalatok (Logod Bt. 1998.)
Révai Nagy Lexikona 18. kötet (Budapest, 1935) Szalai Anna: Jön az EU, megy a korrupció? (Népszabadság, 2003. szeptember 6. 12.o.) Tátrai T.: Közbeszerzés, mint speciális beszerzési tevékenység (Raabe Kiadó, Budapest, 2003.) Tátrai T. szerk: Közbeszerzési kézikönyv (H&Gy Consulting, 2005) Várhelyi Olivér – Varga Katalin – Kerekes Pál: Közbeszerzés az Európai Unióban (Budapest, ITDH 1998.) Vitai Etelka: Betekintés a francia közbeszerzési modellbe (Pénzügyi Szemle 6/1994.) Vörösmarty Gy.:Beszerzés, (Jegyzet BKÁE Budapest, 1998) Zöld Könyv, Európai Bizottság, Közbeszerzések az Európai Unióban a jövő útját fürkészve Zupkó Gábor: Közigazgatási reformirányzatok az ezredfordulón Századvég Kiadó 2002.
INTERNETES FORRÁSOK
www.europa.eu.int www. kozbeszerzes.hu www.kozbeszerzes.lap.hu www.im.hu www.p-m.hu www.eib.org www.eif.org www.europa.eu.int www.pm.gov.hu www.meh.hu www.honvedelem.hu
FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK
2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 2018/2003. (II. 12.) Korm. határozat a Magyar Fejlesztési Bank Rt. középtávú stratégiájának irányelveiről 2228/2003. (IX. 26.) Korm. határozat a közösségi támogatási keret tárgyalásával összefüggő egyes kérdésekről 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról A Tanács 93/36/EGK irányelve a közületi árubeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról; A Tanács 93/37/EGK irányelve a közületi építési-beruházási szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról; A Tanács 92/50/EGK irányelve a közületi szolgáltatások odaítélési eljárásainak összehangolásáról; A Tanács 93/38/EGK irányelve a víz-, energia-, közlekedési és távközlési szektorban működő szervezetek közbeszerzési eljárásainak összehangolásáról;
A Tanács 89/665/EGK irányelve a közületi árubeszerzési és építési-beruházási szerződések odaítélésére vonatkozó felülvizsgálati eljárások alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; A Tanács 92/13/EGK irányelve a víz-, energia-, közlekedési és távközlési szektorban működő szervezetek közbeszerzési eljárásaira vonatkozó közösségi szabályok alkalmazását szabályozó törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról; Az Európai Parlament és a Tanács 97/52/EK irányelve a 92/50/EGK, a 93/36/EGK és a 93/37/EGK irányelv módosításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 98/4/EK irányelve a 93/38/EGK irányelv módosításáról. WTO egyezmény a kormányzati beszerzésekről
RÖVIDÍTÉSEK
Rövidítés AQAP
Idegen megnevezés Allied Quality Assurance Provision
Magyar megnevezés Szövetséges minőség biztosítási ellátás
ÁSZ
Állami Számvevőszék
BBB
Biztonsági Beruházási Bizottság Közép európai Szabadkereskedelmi Megállapodás Közös Beszerzési Szótár (fogalomtár) Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Európai Biztonsági és Védelmi Politika
CEFTA
Central European Free Trade Agreement
CPV
Common Procurement Vocabulary
EBEÉ EBESZ EBVP EDA
European Defence Agency
EDEM
European Defence Equipment Market
EFTA
European Free Trade Association
EK
Európai Védelmi Ügynökség Európai (Védelmi) Hadfelszerelési Piac Európai Szabadkereskedelmi Társulás Európai Közösség Európai Központi Bankok Rendszere
EKBR EKG EKSZ
Európai Gazdasági Közösség Az Európai Közösségről szóló Szerződés
ENSZ
Egyesült Nemzetek Szervezete
EP
Europäische Parlament
Európa Parlament
GATT
General Agreement on Tariffs and Trade
Európai Szén- és Acélközösség Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény
GSP HM KEHH
General System Of Preferences
ESZAK
HM TH
Általános Preferencia Rendszer Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal
KBVP
Közös Biztonsági és Védelmi
Rövidítés
Idegen megnevezés
Magyar megnevezés Politika Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa
KGST KKV
kis- és középvállalkozások Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága
MKGI NATO
North Atlantic Treaty Organization
NSIP
NATO Security Investment Programme
PHARE SIPRI
Pologne-Hongrie Aid a la Reconstruction Économique Stockholm International Peace Research Institute
VTISZ WTO
World Trade Organization
Észak Atlanti Szerződés Szervezete A NATO Biztonsági Beruházási Programja Lengyelország és Magyarország gazdasági szerkezetátalakításának támogatása Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet Védelmi Tervezési és Infrastruktúrális Szakállamtitkár Világkereskedelmi Szervezet
