Zrínyi-kronológia 1508 (?)
Sligetvári Zrínyi Miklós ( 1508-1566) apja, Zrínyi Miklós (t 1534) egyik várában, ebben az évben születik (közelebbi időpont és helyszín nem ismeretes).
1527
A fiatal Zrínyi anyai nagybátyja, Korbáviai János hadában harcol a török ellen.
1529.
szeptembertől
I. Szulejmán 3 hétig Bécset ostromolja. A város védelmében Zrínyi
Miklós vitézi helytállásával hívja fel magára a figyelmet. A szultán október 15-én feladja az ostromot és hazaind ul. 1532. július 19.
I. Szulejmán török szultán több szlavóniai vár elfoglalása után át-
kel az eszéki hídon és Bécs elfoglalására indul, de Jurisics Miklós vezetésével a kőszegi vár augusztusban feltartja a törököket (a fő sereg a hónap végén hazaind ul). A hadjárat során a Zrínyi-birtokok jelentős része is súlyos károkat szenved. 1534. március 13.
Apja halála. Ezt kö vetőe n Zrínyi Miklós és testvére, Zrínyi János Szapolyaitól á tálinak I. Ferdinánd oldalára, és a további adófizetést megtagadva harcot kezdeményeznek a török ellen.
1534ősze
Belső
viszálykodások: Török Bálint harca a Zrínyi család által zálogba vett vránai (eurániai) birtokok megszerzéséért (a Szigetvár melletti Csurgó elfoglalása)
1535
A Zrínyiek az I. Ferdinánd király által támogatott Török Bálintnak -akit a király a vránai kormányzói tisztségében is megerősít- sem adják vissza a birtokokat.
1536. január 6.
A királyoklevele lehetővé teszi, hogy a vránai birtokok végleg a Zrínyi család kezében maradjanak.
1536
Az év során a török jó néhány szlavóniai várat elfoglal ( köztük Pozsegát is).
1537. október 9.
A Ferdinánd szervezésében az eszéki híd visszaszerzésére indult Johann Katzianer veze tte törökellenes hadjárat (ebben Zrínyi Miklós is rész vesz) 25-30 ezer fős serege katasztrofális vereséget szenved a szlavóniai Gorian ( Gorján) mellett. -247-
.
----
----
--
1538
A Ferdinándnál kegyvesztetté vált Katzianer Török Bálint dunántúli főkapitánnyal együtt a Szapolyaiak oldalára állés-a horvát országi urak egy részét megnyerve - I. Ferdinánd ellen akar hadjáratot indítani, demiután I. János király kellő támogatást nem nyújt, a törökhöz fordul segítségért. Akciójaa horvátországi Zrínyi-várakat és egész Horvátországot komolyan veszélyezteti.
1539. május
A Zrínyi testvérek, Miklós és János- vállalva Ferdinánd megbízásának teljesítését- Koszrajnica várában megöl( et )ik a tőrbe csalt Katzianer zsoldosvezért, akinek Ferdinánd-eilenes szervezkedése így jelentősen meggyengül, és kudarccal végződik. Jutalmul a Zrínyiek birtokba kapják a vránai perjelség összes javait, és 1540 októberétől 400 lovas fenntartására járó fizetést is (ezekkel az adományokkal a horvát arisztokrácia élvonalába kerülnek).
1540-1541
A Zrínyi testvérek támadásai a zágrábi püspök és a Blagay család birtokai ellen.
1541 tavasza
Zrínyi Miklós testvérét, Jánost az egyik birtokszerző támadásban megölik, így Miklós lett a család birtokainak egyetlen tulajdonosa.
1541. augusztus 29.
Buda vára I. Szulejmán kezére kerül.
1542-ben
A magyarrendekdunántúli kerületi főkapitányságot állítanak fel. (Főkapitányok: 1546-ban Késás Pál, l 548-tól l 552-ig Nádas dy Tamás, 1553-1554-ben Tahy Ferenc, 1554-1562-ben ismét Nádasdy Tamás, l 563-tól l 566-ig Zrínyi Miklós.)
l 542. szeprember 28.
Ferdinánd 55 ezer fős serege J oachim brandenburgi választófejedelem vezetéséveliO napon át eredménytelenül ostromolja Pestet, de Zrínyi kiváló katonai képességei itt is megmutatkoznak, amikor huszárainak élén- 400 horvát könnyűlovas kapitányaként- megfutamítja Pest török őrségé t.
1542. december 22.
I. FerdinándNádasdy Tamás tárnokmestert-Zrínyikésőbbi barát-
ját- országos vezi ki.
főkapitánnyá
(december 30-án országbíróvá is) ne-
1542. december 24.
Ferdinánd király Zrínyit Horvátország és Szlavónia bánjává nevezi ki.
1543 nyara
Gyámleányávat Frangepán Katalinnal a Zágráb megyei Lukavecen házasságot köt. -248-
I. Szulejmán szultán hadai élén személyesen jön Magyarország el-
len. Zrínyi Valpó megvédésére indulna, de a király Bécs védelmére Komárom alá rendeli. Június végén a török elfoglalja a Dráva fontos átkelőjét, Valpó várát, majd július és augusztus folyamán Siklóst, Pécset, Esztergomot és szeprember elején Székesfehérvárt is. A harcokba a Komáromnál öss z egyűltjelentős német és magyar sereg nem avatkozik bele. Zrínyi végül Báthory Andrással és Werbő czy Imrével összefogva Somlóvásárhelynél győztes csatát vív a tatá rokkaL 1544-től
Zrínyi csaknem évente hadakozik a Horvátországot fenyegető török ellen- váltakozó sikerrel. 1544-ben a török megszállja Pekrecet, Fejérkőt , Nádasdy Tamás velikai várát, elfoglalja Monoszlót, és Zágrábtól északra Zrínyi báni és Bildenstein stíriai kapitány egyesített csapatait is megveri. 1544- 1545-ben török kézre kerülnek a Drávától északra fekv ő Simontornya, Tamási, Ozora, Endréd és Döbrököz várai is .
1544-1552
Zrínyi birtokait tovább növeli: a Frangepán család 25 várávat majd jelentős muraközi birtokok (Csáktornya, Légrád, Kapronca vára) megszerzésével. A muraközi uradalom Csáktornya várával a Zrín yi-birtokok központjává válik. 1547-ben a horvát KrisCié család adja át várait Zrínyinek Erőszakos módszerekkel az Erdődy - és a Széchy-birtokok egy része is tulajdonába kerül, és a horvát származású arisztokrata a királyi Magyarország egyik legnagyobb birtokosává válik. A Török Bálint tulajdonában le v ő Csurgó 12 falu val 1552-ben kerül Zrínyi birtokába.
1545 -ben
Zrínyi a Kulpa vidékén harcol Ulemán pasa seregei ellen.
1546-ban
Zrínyi szembeszáll a Szerémséget dúló, túlerőben lévő török haddal. Kétezer lovasával átkel a Száván, s az egykori Zrínyi- birtokok pusztításával kényszeríti visszatérésre a török sereget. Szigetvár- Török Bálint utódaitól- végleg királyi kezelésbe kerül.
1547. június 19.
Drinápolyban V. Károly császár Szulejmán szultánnal 5 évre szóló békét köt, amelyben I. Ferdinánd király elismeri a törökök magyarországi hódításait, és évi 30 ezer arany adó megfizetését vállalja.
1548
Megjelenik a családnév magyar alakja: " Nicolaus comes Zrini", amely az 1550-es években válik következetesebben magyarrá. -249-
Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás Sárváron örök barátsági szerz ő dést köt az ország békéjének és nyugalmának megvédésére, amely Horvátország és a Nyugat-Dunántúl török elleni katonai védelmét is jelenti.
1549
1551
ősze
A török hatalmas sereggel vonul a Temesközbe, és megakadályozza Erdély egyesítését a királyi MagyarországgaL
1552
A török fősereg elfoglalja a délkeleti végvárakat: Temesvárt, Lippát, Solymost, Lugost, Karánsebest a Bánsággal, egy idejűleg a budai pasa Veszprémet, Szegedet, Drégelyt, Szolnokot és a Nógrád vármegyei várakat Még ebben az évben török uralom alá kerül a szlavóniai Verőce , Csázma, Dombó és Usztilónya is.
1552 . szeptember 9.
A török 5 héten át óriási túlerővel , 60-70 ezer fős sereggel sikertelenül ostromolja Egert, majd október 18-án hazainduL
1552 . október
Zrínyi a boszniai pasa visszatérő támadásaimiatt egyesül Székely Lukács stájerországi főkapitány csapataival, és Varasd közelében megveri a portyázó törökök egyik csapatát. Ezzel Horvátország nagy részét egy időre megmenti a török támadásoktól.
1553-1554
Zrínyi többször elűzi a portyázó török csapatokat a horvát határszélről és a DunántúlróL
1554. március vége
A pozsonyi országgyűlésen nádorrá választják a Zrínyivel jó kapcsolatokat tartó és mindenben együttműködő Nádasdy Tamás országbírót (királyi megerő sítés: április 15 -én).
15 55 tavasza
Tahy Ferenc Berzence és Babócsa között saját költségén felépítteti a vízvári új palánkvára t, amely a Muraköz és Stájerország védelmébenjelentős szerepet tölt be.
1555. augusztusszeptember
A törökök Tojgun budai pasa vezetésével elfoglalják Kapos várt, Korotnát, Nagybajornot és Babocsát.
1555. november 17.
Zrínyi- a bécsi tárgyalások előkés zítéseként- N ádasdy Tamás nádornál megoldást sürget Vízvár, Berzence és Csurgó kellő létszámú őrségének fenntartására.
1555 . december
Zrínyi benyújtja lemondását a báni méltós ágról, de I. Ferdinánd nem fogadja el.
- 250-
címről
1556. január 16.
V. Károly lemond a német-római császári nánd javára.
öccse, I. Ferdi-
15 56. március
Bécsi hadikonferencia ádasdy Tamás, Zrínyi Miklós, Tah y Ferenc, Székely Lukács részvételével.
1556. június-július
Zrínyihuszáraival-a báró Nádasdy Tamás nádor vezette 10 ezres sereg oldalán- sikeresen vesz részt a Szigetvárt ostromló Hádim Ali pasa budai beglerbég török csapatainak visszaszorításában. A vár védelmét Horváth Stancsics Markóvárkapitány vezeti.
15 56. július-szeprember
Horvát-magyar- szlavón-stájer-osztrák-morva -összefogással Babócsa, Korotna és Kaposvár visszavétele a törököktől (utóbbi kettőt le is rombolják).
15 56. augusztus
Zrínyi lemondását a báni méltóságról I. Ferdinánd elfogadja, de de cember 25-ig még kéri a tisztség további betöltését. (A lemondás okai között a báni sereg gyenge felszereltsége, az elegendő bécsi tá mogatás hiánya, a bán határvédelemmel kapcsolatos hatáskörének szűkítése és Zrínyi szenvedélyes, ellentmondást nem tűrő természete egyaránt szerepet játszik).
1556. szeprember l.
I. Ferdinándot a német választófejedelmek német-római császárrá
választják. l556ősze
A törökök Zrínyi több horvátországi várát- Kosztajnicát is - elfoglalják.
1556. november 17.
I. Ferdinánd- hosszú tárgyalásokat követően- magyar tag nélkül
létrehozza a Hadakozó Tanácsot (későbbi elnevezése: Udvari Haditanács), amely a magyarországi katonai irányításban növekvő szerepet játszik. 1556. december 25.
Zrínyi- a pozíció 14 évi betöltése után- véglegesen távozik horvát báni tisztségérőL
1557 tavasza
Zrínyi a Ferdinánd által felajánlott kassai főkapitányságot nem vállalja el.
1557. május l.
A törökök Hamza esztergomi bég vezetésével elfoglalják Tata várát.
1557 - től
Zrínyi a szigeti vár újjáépítésével,
-251-
megerősítésével
is foglalkozik.
1557. november 23.
Ferdinánd király Zrínyit tárnokmesterré (a nádor és országbíró után a harmadik legnagyobb rendi méltóság) nevezi ki.
1558. március 4.
I. Ferdinándot a majna-frankfurti birodalmi gyűlésen német-ró-
mai császárrá koronázzák 1558-tól
Zrínyi reformáció iránti érdeklődésének növekedésével egyre inkább a protestáns vallással szimpatizál (gyermekei protestáns hitben nőnek fel, második felesége a csehországi protestáns vezéregyéniségének a lánya, fia, György is kálvinistának vallja magát) .
1560-1566. szept. 7.
Zrínyi Baranya és Tolna vármegye főispánja .
1561. augusztus 22.
Folyamodványt nyújt be a szigetvári kapitányság elnyeréséért.
1561. október 3.
A király kinevezi Szigetvár kapitányává. Haláláig az marad.
1562 . március hó
Zrínyi győzelme a török ellen Monoszlónál.
1562. április 8.
Zrínyi levélben panaszolja Nádasdy Tamás nádornak, hogy 50 szigetvári- stájer zsolddal fenntartott- lovassal csak Hans Lenkavich szlavon generális engedélyével rendelkezhet.
1562 . június l.
I. Ferdinánd király 8 évre szóló békeszerződést ír alá a törökkel.
1562. június 2.
Meghal Zrínyi barátja és támogatója, báró Nádasdy Tamás nádor.
1563 nyara
Zrínyi feleségének, Frangepán Katalinnak halála.
1563. szeprember 8.
Miksa főherceget még apja, I. Ferdinánd életében királlyá koronázzák
1563 vége
I. Ferdinánd hozzájárul Zrínyi dunántúli főkapirányi kinevezésé-
hez, amelyre ténylegesen 1564 februárjában kerül sor. Haláláig az marad. 1563 végétől Zrínyi- családi kapcsolatok révén- a horvát és magyar mellett morva arisztokrata is lett. 1564. július 2 5.
Bécsben meghal I. Ferdinánd, trónra lép legidősebb fia II. Miksa néven. A bécsi temetésen Zrínyi viszi a Szem Korona másolatát, és fia, György a Magyar Királyság zászlaját.
1564. szeprember 21.
Zrínyi második házasságkötése Monyorókeréken a csehországi báró Rosenberg Évával. -252-
1565. március
Zrínyi folyamodványt küld be elmaradt 6 évi tárnokmesteri fizeté sének kifizetése érdekében.
1565. április
Miksa vizsgálatot indít Sligetváron a Zrínyi elleni panaszok (hatalmaskodások, túlkapások, erőszakos birtokszerzés és túladóztatás) kivizsgálására. A vizsgálat végén Zrínyi valamennyi tisztségéről lemond, de a várható török támadások miatt a lemondásokat Miksa nem fogadja el.
1565. november 25.
I. Szulejmán török szultán kibocsátja parancsát az 1566-os hadjá-
ratról. 1566 tavasza
Zrínyi Szigetváron megkezdi a vár és a város felkészítését az ostromra.
1566. április 23.
Zrínyi Csáktornyán elkészítteti végrendeletét, és saját kezűleg aláírja.
1566. május l.
A szultán Isztambulból magyarországi hadjáratra indul.
1566. június
Arszlán budai pasa sikertelen támadása a Thury György véd te Palota (Várpalota) vára ellen. A törököt végül a győri kapitány Nicolas Salm gróf csapatai űzik el.
1566. június 24.
Thury és Salm egyesült seregei visszafoglalják Veszprémet, majd a királyi haderő július elején Ta tát is visszaszerzi a töröktől.
1566. június 29.
I. Szulejmán Zimonyban fogadja J án os Zsigmondot.
1566. július
Eszéknél a török hatalmas hadihidat épít a Dráván.
1566. július 21.
A törökök átkelnek az eszéki hídon, és Szigetvár ellen vonulnak.
1566.júl. 21.-szept. 2.
Hosszú ostrom során a törökök elfoglalják Gyulát.
1566. augusztus 5.
Bezárul az
1566. augusztus 6.
I. Szulejmán megindítja a Szigetvár elleni ostromot.
1566. augusztus 9.
Az Újváros tarthatatlanná válik, Zrínyi azt felégetve katonáival visszavonul az Óvárosba.
1566. augusztus 10.
Megkezdődik Szigetvár Óvárosának ostroma.
ostromgyűrű
-253-
Szigetvár körül.
1566. augusztus 15.
II. Miksa serege (a különböző források 5-80 ezer Győrnél gyülekezik.
főt
1566. augusztus 19.
A törökök l O napi ágyúzás, a tó lecsapolása, töltések építése után bejutnak az Óváros területére. A védők visszavonulnak a várba.
1566. augusztus 20-25.
A szultánnak a vár feladására tett megvesztegetési kísérletei, fe-
említenek)
nyegetései eredmény nélkül járnak. 1566. augusztus 26.
A vár rendszeres ostromának kezdete (s zeptember l-jéig hét ost-
rom megvívása). 1566. szeptember 5.
A törökök hatalmas lőporos robbantásai és a vár korábban elásott
puskaporának felrobbanása után Zrínyi vitézeivel a belső várba vonul vissza . 1566. szeptember 6.
A 76 éves Szulejmán szultán halála Szigetvár alatt. A halál hírét a
török nagyvezír eltitkolja. 1566. szeptember 7.
A törökök felgyújtják a belső várat. Zrínyi a királytól nem kap elegendő
segítséget, maroknyi csapatával megadás helyett a harcot választja: a várból kirohan vitézeivel és hősi halált hal. A haldokló Zrínyit a török aga lefejezteti, s a fejet megküldi a császárnak. (A Zrínyi-főt Salm gróf főbactparancsnok vezetésével a győri nagytemplomban katonai tiszteletadással búcsúztatják, majd a Csáktornya melletti Szentilonán temetik el a kolostorban levő családi sírboltba.) A törökök Szigetvár egy hónapos ostromával annyi időt veszítenek, hogy - a környező települések elfoglalása után- már nincs idejük Bécs ellen indulni. Szigetvár elestével a véghelyek (Babócsa, Vízvár, Berzence, Csurgó, Segesd, Szenyér, Szőcsény, Csákány, Marót, Marcali, Lak) katonái a várakat üresen hagyva vagy felgyújtva elmenekülnek: ezzel valójában az egész országrész elbukik, Somogy megye teljesen török fennhatóság alá kerül. 1566. október 21.
Nándorfehérváron bejelentik I. Szulejmán halálát, akit fia, II. Szelim követ a trónon. A tél beállta előtt megkezdődik a török hadsereg visszavonulása.
1568-tól
Sorra jelennek meg a Zrínyi hősiességének emléket állító történelmi forrásmunkák, irodalmi és képzőművészeti alkotások (lásd a kötet egyéb fejezeteit). -254-
