ZOMBOR VÁROS HETILAPJA XIV. (XXXVII.) évf., 745.-746. szám
2013. augusztus 7. szerda
BEZDÁN
Viszontlátásra szeptemberben
Hármas Találkozó kilencedszer Bezdán legnagyobb horderejű kulturális rendezvényét, az idei, sorrendben 9. Hármas Találkozó
lek, pörköltek ínycsiklandó illata csalogatta a vendéget. A csatornapart ideális környezetet
ló csoport lépett fel, Magyarországról a hercegszántói Veseli Santovčani tánccsoport, a veszprémi Ifjúsá-
Fellépés előtt a bezdáni Testvériség-egység Általános Iskola tánccsoportja
etnofesztivált múlt szombaton tartották meg a Pulzus civil szervezet rendezésében, valamennyi helyi polgári egyesület közreműködésével. Idén is számos határon inneni és túli művelődési egyesület részvételével igyekeztek bemutatni a régiót, a szerbiai, a magyarországi és a horvátországi hármashatár mente etnikai sokszínűségét, kulturális gazdagságát.
Horváth János
Az egész napos program keretében a kézműves és kézimunka-kiállítás, illetve kirakodóvásár standjai a vidék egykor méltán híres kisiparának emlékeit élesztették újjá, megannyi portéka kínálta magát megvételre. A gasztrosátrakban helyi vad- és haléte-
nyújt a seregszemlének, de még ott is embert próbáló volt az észveszejtő kánikula, amely elől sokan a csatorna vizébe menekültek, míg mások a sörsátrakban kerestek enyhet adó felüdülést. A legkisebbek örömére az idén is lehetett szamaragolni. A délutáni hagyományos művelődési műsorban magyar, német, szerb és horvát folklórcsoportok és művelődési egyesületek léptek fel, bemutatva népviseletüket, néptáncaikat, ízelítőt adva egymásnak népszokásaikból. Horváth János, a helyi közösség tanácsának elnöke nyitotta meg a Hármas Találkozó művelődési műsorát. Mint mondta, a hagyományossá vált kulturális esemény célja a régióban élő népek, nemzetek kulturájának, szokásainak jobb megismerése és jó baráti kapcsolatok kiépítése. A találkozó részvevőit üdvözölte Mate Groznica, a Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság tikárhelyettese. Meglátása szerint e rendezvény nem más, mint Európa kicsiben. A szabadtéri színpadon ezúttal a zombori Ravangrad Városi Kultúregyesület, a szintén zombori Vladimir Nazor Horvát Kultúregyesület, valamint a plavnai Matoš hagyományápo-
Duna-makett a három határ menti régiót megjelenítő, népviseletbe öltözött fiatalokkal
Ára 40 dinár
gi Tánccsoport, a nemesnádudvari Német Hagyományápoló Csoport és a dávodi Asszonykórus mutatkozott be, Horvátországból pedig a kiskőszegi Magyar Kultúregyesület, a pélmonostori Talicska ifjúsági csoport és a pleternicai hagyományápolók adtak ízelítőt tevékenységükből, emellett természetesen felléptek a bezdáni
Arany János Toldijának sora jut eszeünkbe a most már hetek óta tartó kánikulában: „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”. Tikkadt szöcskenyájjal sem nehéz találkozni itt, az Alföldön, de kitikkadunk mi, emberek is, mert sehogy nem érkezik a várva várt enyhülés jóslata. A mentősök nem győzik óvatosságra inteni a lakosságot, de elmondásuk szerint még így is megsokszorozódott a meleg okozta rosszullétek száma, jóval többször riasztják őket, mint egyébként. A szerencsésebbek nyaralni mennek, a kevésbé jó anyagi helyzetűek itthon keresnek felfrissülést a környező vizekben, szórakozásnak pedig itt vannak a fesztivál jellegű rendezvények. Feledésre ítélve már a Kupuszinán idén először megrendezett, ám hagyományteremtő szándékkal életre hívott határon túli etno-fesztivál, az egyhetes változatos programmal szolgáló Zombori Nyár, a nemesmiliticsi falunap a Nemes előnevű települések polgármestereinek találkozójával. Nemsokára erre a sorsra jut a bezdáni Hármas Találkozó, de előttünk van még a monostorszegi Bodrog Fesztivál, majd augusztus 24-én a bácsgyulafalvi és a doroszlói falunap. Bácskai embernek a csaknem 40 fokos tikkasztó hőség sem veszi el az étvágyát, ígyhát minden egyes rendezvényt gasztronómiai esemény is kísér, mert szegénység ide vagy oda, enni-inni csak kell, s bárhogy alakul is az időjárás, a
halpaprikás, az üszőpörkölt vis�szaadja életkedvünket, pláne némi fröccsel leöblítve, már csak amiatt is, hogy „ne gondolja a hal, hogy kutya ette meg”. Az eszem-iszomok közepette nem igen értjük, hogyan akarhat bárki is komoly dologgal foglalkozni ezekben a hetekben, amikor „nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben”, s ebből eredően a Dunatáj szerkesztőségében is úgy véljük, elérkezett a szabadság ideje, ami nem jelenti azt, hogy nem leszünk résen az előttünk álló időszakban is, gyűjtve az információkat, amelyeket soron következő számunkban osztunk meg a Tisztelt Olvasóval, képben és szóban. Őszre még egy újdonsággal indulunk. Mind látogatottabb honlapunkon (www.dunatajlap.rs) fotótárt nyitunk, amelyben a Dunatáj szerkesztőségének tulajdonát képező, elmúlt évtizedek során készült fényképeket tesszük közzé. Sajnos, legtöbbjéről nem is tudjuk, kik láthatók a képen, sőt, még azt sem, hogy hol és mikor készült, legfeljebb csak sejtjük, hogy a méltán jó hírű fotóriporterek valamelyike, elsősorban Zámbó Illés készítette. Lehetőség szerint egy-egy csoportfotó bekerül majd a nyomtatott változatba is, annak a reményében, hogy szép emlékeket ébreszt a szemlélőben, főképp azokban, akik rajta szerepelnek. Lapunk következő száma szeptember 4-én kerül eladásra. Kedves Olvasóinknak kellemes nyári pihenőt kívánunk. A szerkesztőség
Bodrog Fesztivál
Mate Groznica
táncosok, énekesek is. Este elsősorban a fiataloknak szánt rockkoncert fellépői között volt, számos hazai és határon túli együttes mellett, a budapesti Kampec Dolores. Metzger Tamás, a rendezvény főszervezői teendőit végző Pulzus civil szervezet elnöke elmondta, sikeresen pályáztak a bajai székhelyű Bácskai Civil Szervezetek Szövetségével partnerségben, aminek köszönhetően annyi támogatást kapott a Pulzus, hogy az idei Hármas Találkozóra 15 padot és asztalt vehettek. Az idén is elmondható volt, hogy a környék legtömegesebb fesztivál jellegű seregszemléje elsősorban a szervezést vállaló, illetve a munkából részüket kivevő egyesületeknek köszönhetően valósulhatott meg, emellett ha szerényen is, de anyagi támogatást nyújtott a Bethlen Gábor Alap, a Művelődési Minisztérium, a Tartományi Oktatási, Közigaztgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság, Zombor Város önkormányzata és a bezdáni Helyi Közösség. OD/FCZS
Az ételek, a kézművesség és a muzsikaszó ünnepélye Augusztus 9-én és 10-én kilencedik alkalommal rendezik meg Monostorszegen a Bodrog Fesztivált. Első nap a Bodrogi bogrács elnevezésű halpaprikásfőző versenyt tartják. Augusztus 10-én, szombaton 10 órakor a Civil Központ előtt gyerektevékenység zajlik a Visszatérés a középkorba program keretében, amelynek főszereplői a Jerina városa Egyesület középkori hagyományt ápoló lovagjai. A központi színpadon 12 órakor kerül sor a hivatalos megnyitóra, majd 16 órától kórusok és szólisták adnak hangversenyt a Szent Péter és Pál templomban, 18 órától pedig kulturális műsor kezdődik. Este a Slavonske lole tamburazenekar koncertjét élvezhetik a vendégek, azután pedig a fiataloknak szánt Deep down and dirty – Bodrog by night program következik. Az utóbbi években a mind népszerűbb fesztiválra több mint tízezren érkeznek az országból és külföldről. OD
2
2013. augusztus 7., szerda
VÁLASZTÁSOK Siniša Lazić képviselő-testületi elnök minap két helyi közösségben írt ki választásokat. Nemesmiliticsen október 18-án lejár a helyi közösség tanácsának megbízatása, s ez indokolja az új választásokat, amelyekre szeptember 15-én kerül sor. Lebonyolítására a HK tanácsa nevez ki bizottságot. A város területén Ószelencse helyi közösségében is aznap választanak új tanácsot, itt rendkívüli választásokra kerül sor, amelyeket a Vladimir Katanić (elnök), Zoran Milojičić (elnökhelyettes), Nemanja Božanović (tag, helyettese: Ljiljana Mandić Miletić) és Livija Arbutina (tag, helyettese: Ladislav Plac) ös�szetételű bizottság bonyolít le. fczs
Köztársasági választások kellenek A DP sajtótájékoztatójáról
Tisztújítás zajlott a Demokrata Párt városi tagozatában. Siniša Lazić elnök múlt kedden sajtótájékoztatón elmondta, hét alelnököt választottak, valamint megválasztották a politikai tanács, a végrehajtó bizottság, az ifjúsági tagozat elnökeit és a tagozat szóvivőjét. Lazić éles kritikával bírálta a köztársasági kormány egyévi munkáját. Meglátása szerint a kormány hibája, hogy Európában nálunk a legdrágább az élelmiszer. 40 ezren veszítették el a munkahelyüket, ugyanakkor a pártok saját soraikból 10 ezer személyt helyeztek el. Csökkent a bérek reálértéke, a fiatalok felének nincs munkája. Miközben az állam majd 20 millió eurót dobott ki az elektronikus egészségügyi könyvecskékre, hiányoznak az alapvető gyógyszerek. Az anyagi megvonásokat megérzik a várandós kismamák, nincs pénz a tehetséges gyerekekre, a kultúrára és a tudományra – záporoztak Lazić vádjai, aki végezetül hangsúlyoz-
ta, köztársasági választások kellenek, mégpedig mielőbb. Lazar Račić tartományi képviselő, a DP városi szervezetének alelnöke az egészségügyi rendszer hiányosságaira helyezte a hangsúlyt. Szerbia lakosonként évi 290 eurót különít el alapvető egészségügyi ellátásra, ennek a négytől hétszeresét költik ugyanerre a célra a környező országok. Hiányos a legalapvetőbb betegellátás, nincsenek védőoltások a kisgyerekek számára, ugyanakkor a kormány szervátültetésről beszél – hallottuk Račićtól. Országos szinte ötször kevesebb beruházás volt az új kormány kinevezése óta, mint az előző országlása idején. Ez az állapot fokozottan érvényes az önkormányzatokra – nyilatkozta Nemanja Delić polgármester. A sajtótájékoztatón elhangzott, a zombori Nebojša Opačićot a DP ifjúsági választmánya országos alelnökké választotta, amivel a zombori ifjú demokraták tevékenységét ismerte el. FCZS
A szociális védelem degradálása A VSZL sajtóközleményéből
A városi vezetés degradálta a szociális védelmet. Az évi költségvetési tervben 12 millió dinárt irányozott elő a házi segítőszolgálat céljaira, amit sokan vettek igénybe. A hat évvel korábban projektumszerűen indított és a polgárok részéről elégedettséggel fogadott, elsősorban az egyedül élő idősek életét könnyítő szolgálat intézménnyé vált az évek során, ám a városi vezetés egy tartományi pályázat kedvéért megvonta a keretből a pénzt és átirányította a helyi elhelyezkedési akcióterv céljaira, ugyanis önrészt kellett felmutatnia. Felmondtak a szolgálat foglalkoztatottjainak, majd amikor kiderült a dolog, öt millió dinárt mégis visszaömlesztettek az elsődleges célra, ám a szolgálat fenntartását csupán négy hónapban határozták meg, ugyanakkor a tartományi támogatás alapján közmunka-pályázatot írt ki a város. Már egy hónapig nélkülözni kényszerültek az ilyen jellegű segítségre szorulók az úgynevezett
geronto-háziasszonyok támogatását, s felvetődik a kérdés: mi lesz, ha novemberben letelik a négy hónap? A városi vezetés tényleg úgy gondolja, hogy erre a segítségre nincs is szükség? – olvasható a Vajdasági Szociáldemokrata Liga városi bizottságának minap kibocsátott sajtóközleményében. A VSZL úgy véli, a képviselőtestületi döntést tiszteletben tartva biztosítani kell az időseknek, magatehetetleneknek és minden rászorulónak a szociális gondoskodást, amihez e szolgálatra felkészített személyeket kell alkalmazni mindazokkal a munkásjogokkal, amelyek a törvény értelmében megilletik őket. Üdvözlendő, ha az önkormányzat tartományi és köztársasági támogatásért pályázik új munkahelyek nyitása érdekében, azonban e folyamatnak törvényesnek kell lennie – áll a Dragan Nenadov helyi pártvezető kézjegyével ellátott sajtóközleményben. FCZS
Kispesti alkotók tárlata
GYÁSZHÍR
A 150 éve Zomborban született festőművész, Juhász Árpád emlékére nyílt meg múlt kedden a Laza Kostić Művelődési Központ galériájában a kispesti Helikon Kulturális Egyesület tagjainak Visszfény című kiállítása. A 35 alkotásból álló válogatás kiállítására városunkban Kispest és Zombor testvérvárosi kapcsolatának köszönhetően került sor. A tárlatot Gajda Péter, Kispest polgármestere nyitotta meg, jelentőségét Nemanja Delić, Zombor Város polgármestere is méltatta. O. D.
Életének 92. évében elhunyt B. Mikli Ferenc festőművész, Baja Város díszpolgára. A zombori festők közül sokan emlékeznek rá szeretettel és hálával, hiszen hosszú éveken keresztül megosztotta tudását és tapasztalatát a kezdő ecsetforgatókkal. A nyaranta megrendezett Rudnay Festőtábornak minden évben több zombori részvevője volt. A július 31-én elhunyt festőművészt Baja Város Önkormányzata saját halottjának tekinti.
BEZDÁN
Ifjúsági tábor turizmusfejlesztésért Szerbiai, magyarországi, horvátországi és ukrajnai fiatalok részvételével turisztikai volontőrtábor zajlott a múlt héten Bezdánban a Fiatalok a turizmusért szervezet, valamint a helyi Víkend és Ózon civil szervezetek társszervezésében. Mint azt Várongi
Borbála, a Víkend elnöke elmondta, a tábor célja az volt, hogy konkrét javaslatokat és akcióterveket dolgozzanak ki Bezdán bevonására a turisztikai folyamatokba, különös tekintettel a rurális vendéglátásra. A részvevők zöme turizmológiát
Várongi Borbála, a Víkend és Žarko Pudar, az Ózon civil szervezet vezetője a Hármas Találkozón
tanuló, illetve e szakon végzett fiatal volt, akiknek tapasztalattal rendelkező szakemberek mutatták be a fejlődőképes, illetve fenntartható turizmust, aminek a feltétele, hogy a vendég aktívan pihenjen és jól érezze magát a környezetben. Az előadások mellett műhelymunkákat szerveztek, bemutatták az angol szótár használatának javasolt módját a vendégfogadó családok számára, kézműves foglalkozásokon, kulturális eseményeken vettek részt a táborozók, reklámanyagot készítettek, és ismerkedtek a település és környéke nyújtotta lehetőségekkel. Első este a székelykevei Danyi házaspár, Valéria és Ernő osztotta meg tapasztalatait. Sikerességükről sokat elárulnak a számadatok: a 2250 lakosú településen olyan turisztikai kínálattal szolgálnak, hogy tavaly nyolcezer alvóvendéget jegyeztek. A részvevők a Hármas Találkozón a közönséget ankétozták, s kérdéseik természetesen a bezdáni lehetőségekről és kihasználtságukról alkotott véleményt fürkészték. O.D.
Ízekkel a kulturális párbeszédért Múlt szombaton a bezdáni Hármas Találkozón zárult a Magyar Polgári Kaszinó és a szegedi Eurotender Egyesület közös gasztronómiai projektuma sütés-főzéssel egybekötött eseményeinek megvalósítása. Az Európai Közösség IPA - Határon Átívelő Együttműködési Programja keretében EU-támogatást élvező Határmenti Főzőhálózat (Borderland Area Cooking Network - BACON) célja a különböző nemzetiségek és etnikumok kulturális identitásának és értékeinek megóvása és fejlesztése, a kölcsönösen gyümölcsöző egymás mellett élés javítása érdekében. Cselenák Kornél projekt-as�szisztens elmondta, nyolc eseményt ölelt fel a projektumnak e része, ezek közül négy zajlott térségünkben. Május 18-án kulturális műsor is kísérte a Kaszinóban rendezett Nyugatbácskai Hagyományőrző Süteményfesztivált, majd egy hónappal később a Sikara kiserdőben sorra került a Grillezés a Nemzetiségek Konyhája Szerint elnevezésű programra, s nem sokkal később ismét a Kaszinó volt a házigazdája a legkülönfélébb halételeket felvonultató Halfesztiválnak.
Bezdánban, a Hármas Találkozón Gasztro Udvar név alatt vidékünk legjellegzetesebb étkei kerültek terítékre. Négy hasonló rendezvénynek magyarországi helyszíne volt, Deszk, Szeremle, Gara és Érsekcsanád. A BACON projekt a gasztronómia eszközével kíván hozzájárulni a Magyarország-Szerbia határ menti régióban élő kisebbségek befogadá-
sához és integrációjához, valamint az itt élő emberek közti kulturális párbeszéd kialakításához, illetve megerősítéséhez. A projektum még korántsem ért véget. A programsorozat végén kétnyelvű, magyar-szerb szakácskönyv formájában jelentetik meg a rendezvényeken összegyűjtött recepteket, emellett filmfelvételen is dokumentálják az eseményeket. O.D.
Gasztro Udvar a bezdáni Hármas Találkozón
3
2013. augusztus 7., szerda
Minden kezelhető Dr. Karcher Károly neuropszichiáter, gyerek ideg- és elmegyógyász, a zombori kórház pszichiátriai osztályának vezetője. Arról, ami közvetett vagy közvetlen módon szinte már mindenkit érint, népbetegségekről, függőségről, gyermekkori problémákról nyilatkozott. – Népbetegség-e a depres�szió? – Nem specifikusan a mi országunkban, világviszonylatban az emberiség 15 százaléka bizonyos fokú depresszióban szenved. Nem részletezném a statisztikát, de annyit mondanék, hogy feltételezhetően 2020-ig a depresszió lesz az a vezető betegség, amely miatt az emberek munkaképtelenné válnak. Párhuzamosan a gyógyszeres és a pszichoterápia vezet a leggyorsabb és legtartósabb eredményre. Ami a tüneteket illeti, lehangoltságról, energiavesztésről, álmatlanságról, étvágy- és libidócsökkenésről beszélhetünk. Betegségosztályozó rendszer határozza meg azt is, hány tünetnek kell jelen lennie ahhoz, hogy súlyos depresszióról legyen szó. Ilyen esetben a betegnél az öngyilkosság gondolata is fennáll, az antidepresszánsok mellett adagolunk más orvosságokat is, és gyakran kórházi kezelést javasolunk. – Ha már szóba kerültek tünetként az alvászavar, biztos sokakat érdekelne és érint, mi a teendő, ha a megfelelő körülmények, a csend, elsötétített szoba, a meleg tej már nem válna be? – Az alvászavarnak lehetnek szervi és pszichés okai is. Sokan szednek altatót szorongási panaszok miatt. Az eddigiektől eltérő új orvosságcsoportok is kerültek a képbe, melyek kevésbé okoznak függőséget, az alvás, amelyet négy-öt órán át nyújtanak, sokkal inkább hasonlít a természeteshez. – Függőségek tekintetében milyenek a statisztikák? – A drogfüggőségi adatok relevánsak, de kérdőívek és a nyilvántartott betegek alapján 30-tól 50 000 kábítószer-élvező van Szerbiában. Ezek egytizede van sajnos csak valamiféle módon az egészségügyi rendszerben. Eddig a legnagyobb problémát az ópiumszármazékok jelentették. Az utóbbi években változik a pszichoak-
tív szerekkel való visszaélés, függőség, és inkább a stimulánsok kerülnek első helyre. Nálunk gyakorlatilag minden pszichoaktív szer megfordul kisebb-nagyobb számban. Zombor-
Dr. Karcher Károly ban és környékén 200-300 nyilvántartott beteg van, de feltételezhetően háromszor-négyszer ennyi azoknak a száma, akik nem szerepelnek semmilyen regiszterben. A kezeltjeink legtöbbje ópiumszármazékkal vis�szaélő, jelenleg hatvan betegünk van úgynevezett szubsztitúciós terápián. A leggyakrabban használt pszichoaktív szer a fiatalok körében a vadkender (kanabis). Részt vettünk egy felmérésben, 5000 középiskolást kérdőíveztek, itt 10 százaléka használt marihuánát. Ez a szám a gyakorlatban sokkal nagyobb. A statisztika itt is képlékeny. Próbálkoztak olyan felméréssel is, hogy a vizeletből, a metabolizmusból állapították meg a használatot. Önkéntesen jelentkezhettek a fiatalok, tehát nyilván azok jelentkeztek, akik tudták, negatívak. Erőszakkal bevonni alanyokat nem lehetséges, mert az már etikai problémát vonna maga után. Ami a kezelési újításokat illeti, öt éve benne vagyunk egy programban, amelyet a minisztérium vezet, a szubsztitúciós terápia a heroinfüggőknél és a HIVprevenciónál probléma. – Az alkoholfüggőség nem gyakoribb? – Erre a függőségre komplex programunk van. Orvosaink befejezték az edukációt családterápiára. Itt a betegek két- vagy háromhetes programon mennek keresztül. Kivizsgáljuk őket, megszabadítjuk a fizikai
függőségtől, fizikailag felerősítjük őket, tanulnak az alkohol-problémáról. Megtanulják, hogyan kell változtatniuk a viselkedésükön, szednek gyógyszert, amelyre nem lehet inni. Az elbocsátás után egy évig járnak a gyógyult alkoholisták klubjába, a családdal foglalkozik szociális munkás, pszichológus, pszichiáter. – Kevésbé emlegetett a játék-, a számítógép-, a mobiltelefon-függőség, holott társadalmunkban mind jelen van. – A játékfüggőség a társadalom három százalékát érinti. Kevés betegem volt, az utóbbi években úgy tíz személy. Ezeket a függőségeket kezelni tudjuk gyógyszerrel, de általában átkerül a beteg Belgrádba, ott specializált, klinikai programban részesül. – A másik fontos terület a gyerekpszichiátria. Milyenek a tapasztalatai? – Húsz éve vagyok ezen a területen. Gyakori a hiperaktivitás, az autisztikus, az egész személyiségre kiterjedő probléma. Ezeket rendszerint orvossággal kezelni tudjuk. – Vannak új kísérletek, tanulmányok, amelyeket a fent említett témákban jegyez? – Természetesen rendszeresen publikálok, előadok, legutóbb Malmöben, Prágában, és nemrég Banda Irén pszichológussal volt egy kongresszusi beszámolónk arról, hogyan látható előre, ki az, aki hajlamos valamilyen függőségre. Részt vettem egy programban az Egészségügyi Világszervezet keretében, amely a háború szerepét kutatta a különböző pszichiátriai diagnózisoknál. Kimutattuk, megnövekedett a poszt-traumatikus stresszállapot, a szorongás és bizonyos függőségek esete is. A borúlátás, a rezignáltság ma is domináns pszichikai állapot országunkban. Némi iróniával úgy szoktam fogalmazni, aki az utóbbi húsz évben nem hülyült meg, az nem normális. – Doktor urat általában kiegyensúlyozottnak látni. Mi jelenleg a legnagyobb öröme? – A lányom idén fejezte be az orvosi egyetemet, és esély van rá, hogy ugyanezt az orvosi területet választja majd – hallottuk dr. Karcher Károlytól. Lennert Móger Tímea
Miért ,,rókuszol” a kupuszinai? A kupuszinai ,,rókuszolás” szokása szorosan összefügg a Szent Anna-templom búcsújának ünnepével. Már búcsúszombatján részei lehetünk tradicionális elemeknek, ilyen a töltöttpaprika, ezen a napon minden házban azt főznek a családnak, a vendégnek. A délelőtti szentmisét a több mint negyventagú fúvós zenekar minikoncertje követi már több évtizede. Mg. Dienes László zenetanár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület zenei csoportjának vezetője vezényli hosszú évek óta. Elmondta, tizennyolc évvel ezelőtt, hazatérve a belgrádi filharmóniából, alapította meg a zenekart. Idősebb zenészekből állt, közülük többen már nem is játszanak. Folyamatos volt a fiatalítás, jelenleg a zenekar csaknem minden tagja rendelkezik valamilyen zenei képzettséggel. A búcsúi zenéléskor előadják az előző évben tanultakat, illetve a közönség által kedvelt műveket, amelyek nem ritkán valamelyik, az egyesület által előadott színházi darab zenei anyagát képezték. Rendszeresen játszanak indulókat, azokat az idősebb korosztály
Pálék fagylaltjával. Így van ez már vagy harminc éve, ma az unokák, Vujevity Dejan és Andrej is segítenek a cukrászatban. Teli az utcák, karácsony, húsvét, pünkösd után a templombúcsú Kupuszina legnagyobb ünnepe. A faluból elszármazottak ilyenkor hazalátogatnak együtt ünnepelni rokonokkal, barátokkal. Ezeket az eszem-iszomos, dínom-dánomos napokat ki kell pihenni, erre találták ki a szemfüles elődök a ,,rókuszolást”. Tadián Verona , idős kupuszinai arról számolt be, hogy annak idején is munkaszünet volt a búcsú vasárnapját követő néhány nap, de nem mentek a természetbe, ahogy azt a hetvenes évektől kezdve napjainkban is teszik a helyiek. Ft. Bunford Vilmostól hallottam, hogy a több évtizede a Kupuszinára kerülők csodálkozva vették tudomásul, hogy a búcsút követő hétfőn kiürül a falu, vonulnak traktorral, kocsival ki merre lát, az erdőbe, szabadba, mennek ,,rókuszolni”. Szent Rókus ünnepének cselek-
KUPUSZINA
A templom ünnepe Július 26-án ünnepelték Kupuszinán a Szent Anna-plébániatemplom 200 éves fennállását. Ft. Bunford Vilmos nyilatkozott az eseményről. – Rossz hírrel kezdődött a nap, ft. Bábel Balázs kalocsai érsek jelezte, hogy betegség miatt kénytelen lemondani a látogatást. Ft. Dobai István Szabadkáról megtisztelt bennünket jelenlétével, gyönyörű misét tartott. Huszonegy pap volt jelen, köztük egy diakónus Palicsról, Koleszár József, a falu szülöttje. A Helyi Közösség tanácsa, a civil szervezetek, egyesületek tagjai, az általános iskola dolgozói részt vettek a szervezésben, a lebonyolításban. A gyermekek vállalták a kupuszinai népviselet felöltését, az időjárás, a szünidei, nyaralási idény ellenére díszei voltak
az ünnepnek. A vendégek, a magyarországi testvértelepülések, Ádánd, Hercegszántó képviselői, és minden további részvevő megvendégelésben részesült. A megmaradt süteményt, gyümölcsöt a Caritas jótékonysági szervezet helyi aktivistái szétosztották a rászoruló nagycsaládosok, szegényebb sorsúak között. Példás volt a hívek odaadása. Ha összetartunk, nincs lehetetlen és a munka akkor nem fáradság, hanem öröm, az eredmény sokáig tart az ember szívében, az emlékezetében. Büszkék vagyunk rá, hogy az 1946-os vagyonelkobzás óta az egyházközség az önkéntes munkának köszönhetően fenn tudott maradni – nyilatkozta a falu plébánosa. Az idén egymillió dinár támogatást kaptunk Apatin községtől or-
gonajavításra. Az ünnepre elkészült, újra funkcionált az 1905- ben készült hangszer. Szeretném megköszönni a helyi adakozóknak is és mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a jubileum megtartásához. A kalocsai érsek úr azóta jelezte, hogy pótolni kívánja ezt a kényszermulasztást, augusztus közepén ellátogat falunkba, megtekinti az egyházközséget. Említést kell tennem róla, hogy a Szent Anna-napi búcsú vasárnapján ugyancsak különleges vendégünk volt. Ft. Bakos Rafael, a keszthelyi karmelita rendház priorja. Testvérként jött el Kupuszinára, minthogy palóc gyökerekkel rendelkezik. A helyiek szívébe azonnal belopta magát. Az idősek visszaemlékezhettek, megkönnyezték a palóc nyelvjárásban mondott prédikációt. LMT
Soha nem túl nagy a mézeskalácsszív
értékeli inkább. Többen hangsúlyozták, Szent Anna ünnepére régen és ma is kötelező volt az új ruha, a teljes megújulás, külsőleg is. A búcsúi forgatag talán legeredetibb momentuma, amikor a fiatal párok végigvonulnak a fiú által a lánynak ajándékozott mézeskalácsszívvel, s az minél nagyobb, annál jobb. Janovics Dianát kaptuk lencsevégre, ahogy mosolyogva küzd meg a párjától, Szellár Zsolttól kapott hatalmas ajándékkal. Aki végleg kitikkadt a hőségtől, az hűthette magát Balogh
vő módban való igei használatának eredetéről a faluban egyedül dr. Silling István nyelvész, néprajzkutató, a nyelvtudományok doktora tudott felvilágosítást adni. Az apatini németek búcsúja Nagyboldogasszony ünnepének vasárnapja volt, azt követi Szent Rókus napja, amikor pihenőt tartottak ebben a Kupuszinához több kulturális szálon kapcsolódó városban. Ezt a búcsúi szokást, illetve elnevezést örökítette át a nyugat-bácskai magyar falu lakossága. Aki nem hiszi, járjon utána. LMT
4
2013. augusztus 7., szerda
Nyári Találkozások a (madár)világgal A zombori Berta Ferenc Zsebszínház nyáron sem hagyja program nélkül hűséges közönségét. A Zombor környéki települések lakossága ezúttal Lakatos János ornitoló-
Lakatos János
gust, természetfotóst ismerhette meg a Nyári Találkozások alkalmával. A július 11-én Bezdánban tartott estet 20-án Doroszló követte. A Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület kistermében családias volt a légkör, madárkedvelők és fényképészek ültek a közönség soraiban és szóltak hozzá a beszélgetéshez. Elhangzott, hogy a világjárt madártudós tevékenysége nem csak fotózásban merül ki, természetfilmeket is készít és könyvekkel népszerűsíti azt a tudományt, amely mellett elkötelezte magát. Sokoldalúan a környezetvédelemért dolgozik, emellett turistavezetői munkát végez, amelynek során a Felső-Duna mente megismertetésén fáradozik. Bemutatásához kevésnek bizonyult a Zsebszínháztól megszokott hatvan perces időkeret, de Fekete J. József kérdéseinek köszönhetően kirajzolódott egy nem mindennapi életút. Vezérmotívumként a Lakatos János jobb kezén található ékszer szolgált. Katmanduban a Királyok Nagyterén fényképezgetett, és egy, a koldulást ottani szokás szerint művészetként űző, nagyon szép fiatal hölgy az ,,om mani padme hum” vagyis ,,szeretlek téged”, Isten nevében tett ajánlatnak tekinthető megszólítással, adta el neki 300 rupeesért, őrző amulettként a karkötőt, amit azóta is visel. Katmanduhoz több élmény köti, például lesből fotózta a szüzesség rejtve őrzött királynőjét, a Khumari Devát. Az antropológiai érdekességek ismertetését követően utazásai kerültek szóba. Mint mondta, sosem járt luxus szállodákban, nem részesült különleges elbánásban, ellenkezőleg, kemény megpróbáltatásokon esetett át társaival együtt. – Egyik barátom, Zoran Miletić 1999ben odaveszett a Himalája-Mount Everestexpedícióban. Én is iktatva voltam az útra, de nem jutottam el a Szerbiában zajló bombázások miatt. Zoran valahogyan átjutott a bolgár határon, és egy oroszokból, amerikaiakból, németekből álló csoportba került, kilencen voltak, ő sajnos pórul járt, a teste még most is ott fent van 7800 méter magasságban és lehet, hogy három és fél millió éven belül, amikor az a gleccser majd lecsúszik a mélybe, lekerül ő is – mesélte az expedíciók árnyoldaláról Lakatos, majd medve-témával folytatta: – Michio Hoshino fényképésszel, a medvék szakértőjével tanulmányoztuk a rétisast, amelynek életterében medvék is élnek. Hoshinót a kamcsatkai 800 kilogrammos nagymedve érdekelte, velünk volt még egy német nemzetiségű fotós is. A medvék egy-
millió éves útvonalán jártunk mi is, operetteket énekelve hangosan, lármáztunk, igyekeztünk az ellőttünk és mögöttünk járó medvékhez idomulni. Michio a Kuril-tónál akart aludni egy japán helikopteres televíziós csoport érkezése miatt. A medvének a hét hónapos tél előtt a rövid nyár idején, három hónapon belül kell felhizlalnia testének 60 százalékát. Az állat széttépte Michiot, testének 30 százalékát felfalta. – Megalapozott a kérdés, hogy mi mit ettünk ott? 280 kilométerre voltunk egy várostól, Németország területe kisebb, mint amely területen mi hárman tengettük mindennapjainkat, sehol se trafik, se pékség. Helikopterrel vittek minket oda, hét hónapot töltöttünk ilyen körülmények között. Lazacon éltünk, a szó legszorosabb értelmében, a fekhelyünk alatt végeztük a szárítását, nyersen fogyasztottuk. Tüzet nem rakhattunk, mert körülöttünk hat millió hektár erdőség terült el. Sem tűz, sem fegyver nem jöhetett szóba. Idővel leleményessé váltunk és volt fegyverünk, egy gázpalack. Ha a medve felém tart, ráirányítom és elájul, viszont ha a szél rám fúj, én ájulok el, de legalább nem érzem, ahogy marcangol. Ezek a perspektívák álltak rendelkezésünkre. A kérdésre, hogyan került Lakatos János egy olyan csoportba, amely bejárta az északi félteke összes területét, a vendég elmesélte, érkezett egy német ornitológusokból és fényképészekből álló csoport hozzá, Apatinba, ugyanis annak idején Apatin környékén a Felső-Dunának a 19.647 hektáros természetvédelmi területén négy rétisas fészek volt. (Ma tizenkét fészek van, de mindenütt szaporodik a rétisasok száma.) Akkor e csoport elégedett volt a látottakkal, és hívták, tartson velük a következő évben Törökország legnagyobb folyójának a torkolatához, ahol rétisasok fészkelnek. Így 1978-ban kezdte a fotózásait a Geselltschaft Deutsche Tierfotografenben, a világ egyik legnagyobb természetfotós egyesületében. Azóta mindenütt jártak, ahol a rétisasok honosak. A Salomon-szigeteken és Madagaszkáron, ahonnan várják a madarak hírét. Fekete J. József a nemrégiben a bácsgyulafalvi kecskefarmon szerzett élményeit hozta párhuzamba a fotós kazahsztáni, tengízi tatárantilop rezervátumbeli tapasztalataival. Lennert Géza fotós a közönség sorából tette fel a kérdést, hány kilós hátizsákot cipel magával Lakatos János? Santaron 17 kilogrammot 150 kilométeren oda és 120 kilométeren vissza, egy hónapon keresztül, szólt az utazó válasza. Fekete J. József arról érdeklődött, mennyit töltött el leghuzamosabb ideig lesben? – Főszereplőnk, a rétisas esetében hat hetet Santaron, de mivel nem jött be a terv, elmentünk még kétszer, 1995-ben három hónapot töltöttünk ott. A hegy oldalán 1m x1m-es kis sátorban összezsugorodva enni és aludni, várni a pillanatot nem mindennapi élmény. A medvéket 12 méter távolságból fényképezgettük, és ott a támadást kellett megelőzni a tekintetünkkel dominanciát sugározva – válaszolta. Végére hagyták a legpikánsabb történetet, Lakatos Jánosnak a National Geographic amerikai szerkesztő asszonyával való szigorúan szakmai kalandját Kamcsatkán. A közönség nyolc természetfotót tekinthetett meg, és volt alkalom további kérdések feltevésére is. A Nyári Találkozások 25-én Verbászon, 26-án Kupuszinán, 30-án Bajmokon nyújtott hasonló élményt. Lennert Móger Tímea Radics Karola fotói
BÁCSGYULAFALVA
Szegény ember tehene Hajdanán szegény ember tehenének tar- irány a dögtér, ha nem lázas, megesszük. tották a kecskét, manapság viszont a tehető– Ha már az evésnél tartunk, tejen kísebbek asztalára kerül inkább az egészséges vül mit vehet önöknél az ínyenc vásárló? kecsketej és a finom kecskesajt. Az igényte– Teljesen autodidakta módon fogtunk len állat ugyanis alkalmatlan nagyüzemi tar- bele a sajtgyártásba, ma 11 fajta ízesítéstásra. A bácsgyulafalvi-telecskai Tápai Jó- sel készítünk félkemény sajtokat, kezdve zsef udvarában jelenleg 26 kecskét tart. Már a zöldfűszerestől, fokhagymástól, szezámcsak azért is érdemes ellátogatni erre a mini magostól a házi kolbásszal ízesítettig, perfarmra, mert ezeket a kíváncsi, intelligens sze natúr és füstölt változatban, meg hat és barátságos jószágokat mintha cirkuszban ízesítésben produkálunk kenős sajtot. Tíz idomították volna: maguk és mindig ugyan- liter tejből jó esetben nyerünk egy kiló túabban a sorrendben állnak be a fejőállásba, rót, de inkább nyolcvan dekát. Az általunk vezényszóra vonulnak a karámba, de a fi- alkalmazott technológia révén a sajt 24 órán nom sajtokat is vétek lenne kihagyni. belül piacképes, de akkor még friss, és füs– Parasztcsaládból származom, és ter- töletlen, ahhoz legalább egy hetet még várni mészetes volt, hogy én is jószágtartással kell. Az ízesítéshez használt fokhagymát, foglalkozzak, és a lányunk születésekor el- metélőhagymát, kaprot, bazsalikomot zelhatároztuk a nejemmel, hogy kecskét is tar- ler- és petrezselyemzöldet, kakukkfüvet, tunk a gazdaságban – meséli házigazdánk. borsikafüvet, egyebeket is mi termeljük. – Fölszaporodott az állomány, volt belőlük – A kecsketejnek jótékony hatást tulajkét tucat, és ezeket a fehér parlagi kecskéket donítanak az emberi egészségre nézve. sikerült eladni Boszniában, ahol addig csak – Zomborban az újszelencsei piacon apró hegyi kecskéket tartottak, az árukból árultam évekig káposztát meg hát kecsketerenováltunk a házunkat. Az egy vidám tör- jet is. Ott ismerkedtem össze egy doktornőténet volt, a mai már kevésbé az. Elég az vel, aki a tüdőgondozóban dolgozott. Attól hozzá, újra gyarapodott az állomány, gon- fogva nem lépett ki páciens a rendelőjéből, doltam, változik a trend, változik a divat, akit ne irányított volna hozzám kecsketejért, jön az egészséges életmód, érdemes ezzel receptre írta föl nekik. De itt a faluban is foglalkozni. Ráadásul van egy rögeszmém, több kisgyerek szenved a tipikus vajdasági hogy ha Szerbia egyszer az EU tagja lesz, bronchitiszben. Néhány anyuka elkezdett az európai muzulmán közösséget el kell lát- hozzánk járni tejért, és úgy látszik, segített ni élelemmel, akkor innét kell, hogy men- a gyerekeken. jen a birka meg a kecske, mert itt vannak – A kecske igénytelen jószágnak száaz egészséges legelők. A hobbi észrevétle- mít. Mivel takarmányozzák őket? nül gazdasági tényezővé vált, gondoltam, – A kecske a növényeket illetően gyategyünk rá egy lapáttal, vettünk fejőgépet, korlatilag mindenevő, a legelőn kiválogatja fajtiszta alpesi apaállatot, odafigyeltünk az magának az eledelét. Simán megeszi a parállományra. lagfüvet, így a tej a benne lévő ellenanyag – Hogyan térülnek meg a beruházások okán enyhíti az allergiát. Én a klasszikus költségei? takarmányozás híve vagyok, valójában – Tavaly, meg azelőtt nem volt gond az ugyanazt kapják, mint az ipari termelésben értékesítéssel, idén viszont katasztrofális a tehenek, árpát, zabot, kukoricát, hereszéa helyzet. A faluban maximális előítélettel nát, szudáni füvet, kukoricaszárat. A tejelő vannak a kecske iránt. A szegény ember tehene a szegénység szimbóluma. Németországban 10 deka kecskesajt 2,5 euró, én itt kilóját nem tudom 5 euróért eladni, a kecsketej ára közel háromszorosa a tehéntejének, én azt a minimális mennyiséget, amit egyáltalán el tudok adni, olcsóbban vagyok kénytelen árulni a tehéntejnél. A tejmennyiség több mint fele a jelen pillanatban a disznók elé kerül. Ezért is gondoltam, hogy rászánok még egy évet erre a hobbira, és ha nem megy, fölszámolom az állományt. A gazdát szinte ledöntik lábáról az abrakért – Vétek lenne. A marketing nem segítene? jószágoknál úgy működik, hogy amit a szá– Bácsgyulafalva lokációja elégé szeren- jába teszel, azt veszed ki a tejjel. Az intenzícsétlen, távol van Zombortól, Topolyától vebb takarmányozás növeli a tejhozamot, de egyaránt, így nem is mentem utána a piac- ez pillanatnyilag nem érdekem – szögezte le nak. Tavaly meg tavalyelőtt még mindkét Tápai József. városból, még Szabadkáról is jártak hozzánk Miközben a házigazdával, és feleségével, vásárlók, mára valahogy elmaradoztak. Terézzel beszélgettünk, nem tévesztettük – Feltételezzük, hogy ha valóban vis�- szem elől a jószágokat. A kecske valóban szafogná egy-két jószágra a gazdaságot, kíváncsi, okos és játékos állat. Elképedve jobb idők esetén mennyi idő alatt lehet néztem, hogy amint a gazda előhozta a fejőgépet és előre megmutatta, milyen sorrendújra fölszaporítani az állományt? – A kecske szapora, mint a nyúl. Akár ben jönnek majd az állatok, azok valóban egyetlen kecskéből öt év alatt szép állo- maguk sorakoztak föl a fejőállásra, és a gép mányt lehet kapni, ha a gazda nem vágja, zúgására hamarosan a macskák is megjelennem eszi, a kis bakkecskéket eladja, vesz tek, amit a gazda ugyancsak előre bejelenrajta nőstényeket, egyszerű a dolog. Ráadá- tett. Aztán akár egy cirkuszi mutatványban, sul ez a jószág nem is betegszik meg. Dol- hangjelzésre az összes kecske az udvarról gozott a faluban egy állatorvosi technikus, visszacsörtetett a karámba, és a puli is paŠtork Zvonimir, az ő szava járása volt, rancsszóra vonult a boxba. Amit láttam, vahogy kecskét, birkát nem gyógyítunk, mert lóban arra utal, hogy Tápaiék portáján ténynem betegszik meg. De ha látod, hogy va- leg hobbi a kecsketartás. Fekete J. József lami baja van, megméred a lázát, ha lázas,
5
2013. augusztus 7., szerda
Nemesmilitics
Itthon szeretne maradni
Bagi Brigitta a nemesmiliticsi Testvériség Egység Általános Iskola végzős nemzedékének legjobbja. Két jutalomkirándulás között beszélgettünk az érdeklődési köréről, jelenlegi és eljövendő terveiről. - Hol folytatod a tanulást? - A zombori Dr. Ripp Rózsa Egészségügyi Középiskola magyar nyelvű gyógyszerészeti szakán. Az eredeti elképzelésem az általános vagy a csecsemőgondozó nővér szak volt, de így is elégedett vagyok a választásommal. - Az osztálytársaid is ragaszkodnak Nyugat-Bácskához? - Tizennégyen voltunk, és lesz, aki velem tart Zomborba , de négyen választják a szabadkai gimnáziumok egyikét, néhányan Topolyán tanulnak keramikus szakmát, és az ottani mezőgazdasági iskolának is lesz nemesmiliticsi diákja. - A választásod szorosan kötődik az érdeklődési körödhöz? - Érdekel, de nem a biológia volt a kedvenc tantárgyam, inkább a magyar nyelvet, azon belül is a nyelvtant sze-
rettem, és a történelem érdekel. - Határozott és tudatos lánynak tűnsz. Esetleg már a felsőfokú ta-
Bagi Brigitta nulmányaidról is van elképzelésed? - Igen, két terület vonz, folyatnám
a gyógyszerészetet főiskolai szinten, vagy magyartanárnő szeretnék lenni, és továbbra is országon belül maradni. Mindez messze még, de jó, ha van elképzelése az embernek. - Még négy évig biztosan a szülőfaludban maradsz, ahol tevékenyen kivetted eddig is a részed a művelődési munkából. - I gyekeztem, mer t s zer etek népitáncolni, és színjátszottam is a Németh László Művelődési Egyesületben és az iskolai színjátszó csoportban. Ez utóbbi jutalmául néhány napos balatoni kiránduláson vehetünk részt. A Zombor Város ajándékozta Kranjska Gora-i nyaralás után izgalmas váltás lesz a ,,magyar tenger”. - A nyári szabadidő ezek szerint ki van töltve. Mit csinálsz még szívesen, amikor épp nem tanulsz, illetve nem élsz közösségi életet? - Zenét hallgatok, kedvelem a hos�szú sétákat, barátkozom. Szerencsére a faluban van kikkel és hol összegyűlni – nyilatkozta a nemesmiliticsi diáklány. LMT
Bezdán
Karvezetés határon innen és túl A tízéves vörösmarti kórus bezdáni karnagya nyilatkozik
Nemrégiben emlékplakettel ajándékozták meg Horvát Pécsi Máriát, a bezdáni Testvériség-egység általános iskola zenetanárnőjét a vörösmarti kórusban végzett tízéves karnagyi munkájáért. – Mikor kezdett dolgozni a vörömarti kórussal?- kérdeztük. – 2003-ban megalakult a József Attila kultúregyesület női kara, és felkértek a vezetésére. Az első próbán nyolcan kezdtünk, mára viszont közel húszan alkotják a kórust. Nagyon hálás vagyok a karnak, mivel rengeteg megbecsülést és szeretetet kapok tőlük. Az idén egy egész napos program keretében ünnepeltük az évfordulónkat, amelyen a komlói vegyes kar is
Felléptünk már a magyarországi Parlamentben és az anyaország más városaiban is, az olaszországi Riminiben, a 6. Nemzetközi Tavaszi Fesztiválon Szófiában, a kikindai Durindón és sok más helyen. A kultúregyesület minden karácsonykor megszervezi, hogy eljussunk azokra a környező településekre (Kő, Csúza, Kiskőszeg, Hercegszöllős), ahol már nincs magyar nyelvű oktatás, és a központban forralt borozás mellett karácsonyi énekeket énekelünk, ami a mi ajándékunk az ott élőknek. – Tudomásom szerint a vörösmarti kórusban énekelnek bezdániak is. Szoktak külön felállásban is fellépni? – Igen, pár éve Kanizsai Ilo-
részt vett vendégként. – Milyen a kórus élete? – Heti egy próbát tartunk, ha fellépésre készülünk, akkor szoktunk többet is. Nagyon fontos, hogy mindenki rendszeresen részt vesz a próbákon, és ez meghatározója a fejlődésünknek. Nyáron egyhónapos szünetünk van, de ha épp akkor kapunk egy felkérést, megszakítjuk és készülünk. Énekelünk egyházi műveket, szórakoztató és világ zenét, népdalokat, slágereket, valamint feldolgozásokat is. Nagyon hangulatosak a próbák, és jó látni, hogy mindenki szeretetből csinálja. Sokszínűségünket mi sem tükrözi jobban, mint hogy a Boney M által is feldolgozott Malaikának megtanultuk az eredeti szövegét és tanzánul énekeltük, továbbá a Szomorú vasárnapot átírtam kórusműre, és még sok más érdekesség is megtalálható a repertoárunkban. 2011 májusában a Magyar Egyesületek Szövetségének szponzorálásában megjelent az első albumunk. – Milyen fellépéseket emelne ki? – Rengeteg fellépésünk volt az évek során, és mindegyiknek megvolt a sajátos jellege.
nával és Kapitány M. Saroltával elkezdtünk itthon is énekelni, mivel kaptunk egy felkérést, és ennek apropóján folytattuk a közös munkát. Időnként gitárral szokott minket kísérni Milan Kliba, aki hercegszöllősi. Amikor az időnk engedi szoktunk egymásnál próbálni, de mivel Vörösmarton együtt énekelünk, így már megvan a repertoárunk, és azzal megyünk fellépésre, ha felkérnek minket. A tavalyi Hármas Találkozó előtt meghívtak bennünket énekelni, és akkor választottuk a Belcanto nevet. – A bezdáni iskola zenetanárnőjeként vezet külön iskolai kórust is? – Igen. Amikor elkezdtem Bezdánban tanítani, akkor kis híján 60-an jártak az iskolai kórusba. Sok gyerek közül lehetett választani akkoriban, de mára csökkent a gyerekek száma, és van olyan osztály, ahol szinte nincs jó hangú diák. Jelenleg megközelítőleg 25 diák tagja a kórusnak, de kizárólag az iskolában léphetünk fel, mivel nincs anyagi lehetőségünk versenyekre utazni, így elég nehéz motiválni a gyerekeket – nyilatkozta Horvát Pécsi Mária. Oberajter Dávid
Jutalomüdülés tele élményekkel A bezdáni Testvériség-egység általános iskola tanulója, Major József nyolcévi kitartó munkájáért Nemzedék Diákja elismerésben részesült. – Zombor község a nemzedék diákjait a szlovéniai Kranjska Gorára küldte jutalomüdülésre. Milyen élményekben volt részetek? – kérdeztük Józseftől. – Minden nap voltak kötött és szabad programjaink is. Az egyik napon bérelt kerékpáron 60 kilométert tettünk meg egy vízesésig, továbbá másnap elkarikáztunk egészen az olasz határig. A beiktatott programjaink során eljutottunk Bohinjba és Bledre is. Hegyi túráink alatt megtekintettünk több vízesést, valamint utunk közben lehetőség nyílt egy uszodai fürdőzésre. Úgy tervezték, hogy a libegőt is kipróbáljuk, de ez elmaradt. A záróestén egy diáktársunk a születésnapját ünnepeltük. Sok lehetőségünk volt a környék megismerésére és az elszállásolási helyünkkel is elégedettek voltunk. Nagyon tetszett, örültem ennek az utazásnak, és mondhatom, szívesen maradtam volna tovább is. – Mely eredményeket emelnéd
ki az általános iskolában? – Legtöbbször magyar versenyen vehettem részt, amiből köztársasági, illetve vajdasági szinten szereztem
Major József első, második és harmadik helyezést, valamint körzeti versenyeken első és második helyet, matematikából pedig községi első helyezésem van. Egy
német felmérőn harmadik helyezést értem el. Iskolán kívül többször is részt vettem történelem versenyen, ahol általában egy adott történelmi eseményt kaptunk témának. – Ezek szerint sokat tanultál az iskolai tananyag mellett. – Az iskolai órákon igyekeztem minél jobban odafigyelni, és így valójában nem kellett sokat hozzátanulnom, hogy elsajátítsam a tananyagot. – Hol folytatod a tanulmányaidat? – A bajai III. Béla Gimnáziumba felvételiztem, magyar nyelvből és matematikából írtunk felvételit. Sikerült a 8. helyen végeznem, és ősztől ott tanulok. – Nem tartasz attól, hogy eltávolodsz az otthonodtól? – A Jelky András kollégiumban fogok lakni, és minden hétvégén hazajövök, úgyhogy szerintem gyorsan hozzászokom a távolléthez, továbbá az általános iskolai osztálytársaim közül is öten Baján folytatják tanulmányaikat. Mindezek mellett nagyon várom már az új kihívásokat – mesélt a jövőről Major József. OD
BÁCSGYULAFALVA
Mit hoz a jövő? A bácsgyulafalvi Kiss Ferenc általános iskola végzősei között Égető Ádám lett a nemzedék diákja, ami azt jelenti, ő fejezte be a legkiemelkedőbb eredménnyel az általános iskolát. Terveiről és a szabadidő eltöltéséről az alábbiakat nyilatkozta lapunknak. - Hogy érezted magad a nemzedék diákjainak szervezett Kranjska Gora-i jutalomkiránduláson? - Megtiszteltetés volt a részesének lenni. Síksági gyerekként érdekesnek találtam a hegyvidéket, és a Bledi-tavat látni is nagy élmény volt. Szeretem a természetet, érdekel a biológia, emiatt is emlékezetes marad ez az utazás. - Ennek ellenére a nyelvek, a kommunikáció tudománya felé vetted az irányt. - Igen, fontosnak tartom a nyelvismeretet, főképp angolul tanulok szívesen és a történelem iránt is érdeklődöm. Ezért iratkoztam a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium társa-
dalomtudományi szakára. - A volt osztálytársaid hol tanulnak tovább? - Egyedül én döntöttem szabadkai
Égető Ádám
iskola mellett, rajtam kívül mindenki másnak Zomborra esett a választása. Három osztálytársam szakácsnak tanul majd, kettő a mezőgazdaságiba, a többiek az egészségügyi iskolába vagy a gimnáziumba iratkoztak. - Elkerülsz a szülőfaludtól. Hiányozni fog? - Részt vettem több helyi tevékenységben. Két éven át néptáncoltam a művelődési egyesület csoportjában, sportoltam, karatéztam. Egyelőre a nyári barátkozások is idekötnek. Járunk fürdeni, de a magányos olvasgatás sem idegen tőlem. Biztosan nagy változás lesz. Korai még a kérdés, de biztosan érlelődik már benned elképzelés, hogy a gimnázium után milyen pályára lépnél szívesen. Igen, bár félve mondom ki, az orvosi egyetemet választanám, ha most kellene döntenem. Meglátjuk, mit hoz a jövő – nyilatkozta Égető Ádám. LMT
6
2013. augusztus 7., szerda
Hiányzik életünkből a beszélgetés
Galambszürke házaink regéje
A Dunatáj legutóbbi számában hírül adtuk ba vonult írni kezdte az apatini község iskolai Pogány Margit Ami az életrajzokból kimaradt múltját. Egyebek közt a zombori levéltárból és című kötetének megjelenését. A zentai Vajda- az apatini iskolák archívumából szedte össze az sági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki So- adatokat. Besegítettem neki, és közben annyira roló című sorozatának új kötetét Zomborban a elmélyedtem a múlt kutatásában, hogy magam is feljegyeztem, ami érdekelt. Lilás Könyvkereskedés –A gyűjtéshez mikor tárárusítja. sult a tudnivalók megjelenA szerző nyugalmatetése? zott pedagógus, megbol–Akkor, amikor már felnőtt dogult férje is az volt. az a nemzedék, amelyet mi Kettejükre úgy emlékeztanítottunk, és voltak a növennek vissza tanítványaik, dékeink között, akik felkértek mint akiktől sokkal többennünket arra, hogy írjunk bet kaptak az iskolai tanApatin múltjáról. Amikor az anyagnál. apatini Glas komuneban olva–Miért érdekes a sói véleménykutatást végezmúltat fürkészni? – kértek, volt olyan megjegyezés, deztük a tanárnőt. hogy ha nem lenne benn az, –Kislány korom óta amit Apatin múltjáról Pogány érdekelt, hogy mi volt réPogány Margit Margit ír, akkor nem lenne érgen. Érdekeltek az öregek a családban. Volt egy dédnagymamám, ő volt demes az újságot olvasni. Körülbelül hetven az öreg a háznál, mert a nagymamám két héttel cikkem jelent meg Apatin múltjáról. Később a születésem előtt meghalt, és nekem már az is következett a Németországban megjelenő Apatiner Heimatblätter és a budapesti Neue érdekes volt, hogy ennyire öreg is van. –Miről beszélgettek leginkább a család- Zeitung, amelynek bácsszentiváni származású főszerkesztője felkért, hogy küldjek cikket. ban? –Az én fülem mindent befogadott. A húgom Nagyon örültem, amikor a Fischer orgonaépítő egy évvel fiatalabb volt nálam, és mindig cso- családról megjelent cikkem után írt egy köszödálkozott: honnan tudod? Mondom: hallottam! nőlevelet, mert ugyan a családi fotók a lakása Nagy volt a rokonság, szoros kapcsolatban áll- falán lógtak, ő tőlem tudta meg, hogy ebből a tunk. Akkoriban szokás volt vasárnaponként családból származik. Az apatini fiatalabb getalálkozni. Ha szép idő volt, közösen sétára neráció kutatással, írással foglalkozó tagjai mentünk. Akkor tanultam meg rengeteg dalt is, felkértek, adjak nekik segítséget. Vállalkoztam főleg magyar operettdalokat, slágereket, ame- rá, úgyhogy egyik alapítója voltam az Isternek. Tanárnő nagyon sokoldalú, színjátszással, lyek a szüleim fiatal korában voltak divatosak. Énekeltek, muzsikáltak, keresztapám hegedült rendezéssel is foglalkozott, sok nemzedéket neilyenkor, mindenféléről szó volt. Amikor már velt színházszeretetre. Nemrég a hangjátékírásmi, gyerekek is zenéltünk, unokabátyám is el- ban is belekóstolt, mégpedig nagy sikerrel. Az jött csellózni, apám klarinétozott, bátyám he- Újvidéki Rádió pályázatán a Farkas, Piroska és gedült és én zongorán kísértem őket. Ilyenkor a többiek című hangjátéka elnyerte az első dínagyapám kiült az utcára, kitárta a kaput, hogy jat, majd Pozsonyban, nemzetközi fesztiválon hallják a járókelők a muzsikánkat, és ilyenkor is sikert aratott e hangjáték. Ez azt bizonyítja, szívesen vette, ha dicsérték, hogy milyen szép hogy Pogány Margit koránt sem „múltban élő” alkotó, hanem lépést tart a kortársakkal is. An�zene hallatszik. Büszke volt a családjára. –A helytörténet iránti érdeklődés e csalá- nyi bizonyos, az unalom számára ismeretlen. –Néhány évtizeddel ezelőtt számos fiatal di környezetből eredeztethető? –Amikor a szüleim beszélgettek, szívesen kutatót foglalkoztatott a helytörténet. Ön hallgattam, ha nem is nekem szólt, értettem és szerint miért vált mára népszerűtlenebbé? –Az élet annyira elgépiesedett, hogy az emmegjegyeztem, és később fölidéztem, ha szóba berek szinte csak gépeket használva érintkezkerült az illető vagy a családja. –Később olyan párra akadt, aki szintén nek egymással, még családon belül sem beszélgetnek. Örülök, amikor e problémát feszegetik érdeklődött a helytörténet iránt. –Igen, kislányként csak a család adatait írtam rádión, tévén, mert valamit valóban tenni kelleföl, akkoriban, amikor apámnak hivatalosan is ne. Nagyon hiányzik életünkből a beszélgetés bizonyítania kellett az eredetet, de később nem – állapította meg Pogány Margit. F. Cirkl Zsuzsa foglalkoztam vele. Amikor a férjem nyugdíj-
Vasagyi Mária a mai vajdasági magyar korát és szellemiségét. Ez a korhű zenélés próza minden bizonnyal egyik legjobb tollú azonban nem több a megközelítésnél, mert szerzője – hangzik Fekete J. József iroda- sohase tudjuk meg, pontosan hogyan zenéllomkritikus egyik jellemzése a zombori író- tek a régiek, mint ahogyan a HÁZ korai lanőről. Ennek fényében Fabella domi című kóinak beszédjét a nyelv, a nyelvek időközben végbe ment hatalmas legújabb kötetéről, múltváltozásai okán se lehet ról, írói viszonyulásról igazán hitelt érdemlően beszélgettünk. visszaadni. Ez az esetle– 1982-ben a Föld, gesség nagy kihívást jeföld…című kötet szlalentett számomra a regény vóniai, baranyai, bácskai írása közben. magyar falvak néprajzi – Hogyan gondolértékeiből való válogakodik eddigi könyvei tás, 2002-ben a Silentium fogadtatásáról és egyálalbum családtörténet, talán meddig az íróé a majd 2009-ben a Pokolkönyv, mikor kezdődik a kerék című fikciós csaszöveg elengedése? tornaregény után az idén – A könyveim fogadtaa Fabella domi című, a Vasagyi Mária tásával nem szoktam fogForum Kiadó tavalyi meghívásos regénypályázatának kiadással jutal- lalkozni, többszöri átírás, javítás előzi meg mazott kötete, a HÁZ regéje. Miről mesél- a kézirat útjára bocsátását. A többi már a szerkesztő, majd az olvasó dolga. nek a falak? – Megtörténik az elengedés, elkez– A történések l3l3-ban, a tizenhárom szigeten létesült pannóniai Venice alapítóinak dődik a kiadás folyamata. Úgy tudom a honfoglalásával kezdődnek, a HÁZ regéje Fabella domi esetében aktívan részt vett viszont a következő évben, Lucius kobzos benne, a borítóképeknek külön története és sípos hantházának építésével veszi kez- van. – A Forum Kiadó tehetséges szerkeszdetét, folytatódik a veremház fölé emelt török építmény történetével, majd a soron lévő tője és a könyv borítójának elismert tudású kilenc fejezetben a HÁZ külsőjének vál- tervezője a részvételem nélkül is sikeresen tozásairól, így az utolsó fejezetben a HÁZ véghez vitte volna a kiadást. A borító kéromos állapotáról is szót ejt, de ekkor már peit magam választottam vejem, Kőműves 2ol3-at írunk, jóval egy újabb háború után Zoltán fotói közül, az eső mosta üvegen át százéves celtiszfák alatt járunkVenicében. látható ház ugyan nem galambszürke, mint A változásokat, alakítgatásokat el nem ke- a HÁZ, de így is megfelel. Álmomban a rülhető falak a HÁZ kis híján nyolcszáz HÁZat néhányszor pontosan ilyen sötét évéből kiragadott eseményekről, emberi mályvaszínűnek láttam és látom ma is. – Magányos tevékenység az írás? sorsokról regélnek. – Az írás kifejezetten magányos tevé– Különböző korok autentikus nyelvén való megszólalás, zeneiség, precíz hiteles- kenységet jelent számomra. Olyankor se kiadó, se olvasó nem létezik. A kész kézség, jellegzetes stílusjegyek jellemzik. – A régi korok nyelvét csupán meg- iratokat a közelmúltig a világ legszigorúbb közelítheti az a nyelv, amelyet a regény kritikusa, a férjem olvasta először. De akvonatkozó fejezeteiben beszélnek. Nem korra az én munkám már befejeződött. – Milyen téma foglalkoztatja jelenleg, törekedhettem autentikus nyelv alkalmazására, mert az ilyesmi lehetetlen, viszont illetve készülőben-e új kötet? – Több téma foglalkoztat, ám ezekről nyelvtörténeti tények figyelembe vételével és alkalmazásával hasonlóképpen cseleked- egyelőre nem szólnék. Olyan ez, mint az tem, mint teszik néhány évtizede a régi ze- áldott állapot, csak akkor szokás beszélni nét korhű hangszereken előadó művészek, róla, amikor már szemmel látható és biztoakik a zenetörténeti tudás, korabeli leírások sak vagyunk az új sarj megszületésében – alkalmazásával, az ún. histórikus zenéléssel hallottuk Vasagyi Máriától. Lennert Móger Tímea közelebb hozzák a hallgatóhoz a zeneszerző
Közösségi (táj)ház Gombos adott otthont júniusban a Durindó és a Gyöngyösbokréta népművészeti fesztiválnak. A kísérőrendezvények között szerepelt a helyi Tájház megnyitása is. A tárgyi emlékek megőrzésén túl közösségi térként képzelték el. Klenanc József, az Arany János Magyar Művelődési Egyesület alelnöke nyilatkozott a muskátlis tornác hűvösében. – Nekünk, gombosiaknak a Tájház régi álmunk volt. Pályázaton nyert pénzből vettünk egy házat erre a célra, ideális helyen, a főutcán, szinte az egyesület szomszédságában. A ház az 1800-as évek végén épült. A fölújításkor derült ki, pontosan milyen is a szerkezete. Három részből áll, két beépített kemencéje van, egy ételmelegítő ,,sparhelt”, amely azelőtt a konyhában állt, ahol az ételt melegítette a gazdasszony, azzal várta a gazdát. A hátsó, az istálló részek is árulkodóak, mégpedig arról, hogy a múltban jól szituált parasztcsalád élt itt. Megvan a három ló helye a jászollal, érdekesség, hogy találtunk egy meggyűrődött papírfecnit, amelyen
a lovak nevei szerepeltek. Megvan a tehénistálló is, egy kocsiszín, amelyet a Durindó és a Gyöngyösbokréta
kedni, mert ha nem mozdítunk rajta, összedőlt volna a ház. Az utolsó pillanatban segítségünkre sietett a
helyszínének képzeltünk el. Sajnos ez nem valósulhatott meg, mert kifogytunk az agyagiakból, a házvételnél többre nem futotta –meséli Klenanc József, majd így folytatja: – Viszont gyorsan kellett csele-
Magyar Nemzeti Tanács. A két millió dináros támogatásból beindulhattak a munkák, még mindig futja. A legfontosabbat megcsináltuk, lecseréltük a tetőszerkezetet, elvégeztük a javításokat, amelyek a ház alapjának meg-
őrzésére irányultak. Két helyiséget megnyitható állapotba helyeztünk. Az eredetit hoztuk vissza, ez annyit jelent, hogy a gangot, a pitvart kinyitottuk, az oszlopokat felfalaztuk, az utcai ablakoknak új helyet kellett vágni, mert azóta az első falat cserélték. Bőven volt önkéntes munka mindebben, de mivel ilyesmiben általában ugyanazok az emberek vesznek részt, hamar elfogyott az idő és az erő. A munka azonban nem áll meg, szeretnénk olyan állapotba hozni, hogy a télen begyújthassunk az egyik kemencében, amellett üldögélni, melegedni szeretnénk, közösségi térré varázsolni. A falu népessége évről évre kisebb, az emberek elhidegülnek egymástól, a művelődési ház nem alkalmas ilyen jellegű összejövetelekre, elegendő egy nagyobb szoba, amely fűthető, öt-hat ember mindig össze tud jönni, akár kártyázni, beszélgetni, ötleteket fogalmazni meg. Ha ezt sikerül kiviteleznünk hiszem, hogy egy újfajta élet kezdődhet a faluban. Tudatosítani kell az emberekben, hogy erre szükség van, ez a ház
mindenkié, a közösségé. A hatalmas udvarnak köszönhetően dédelgetjük különböző táborok szervezésének a tervét, a régi kiskonyha helyén egy új épület lesz, amely irodahelyiséget, nyitott teraszt foglalna magába, ezzel 50-60 személy étkeztetését tudnánk megoldani. Egyszóval, nem csupán az építésre, a fenntartásra is gondot kell fordítanunk, ezzel tisztában vagyunk – hallottuk az alelnöktől. A megnyitóünnepségen a nyugatbácskai születésű Raj Rozália, a doroszlói Tájház egyik tulajdonosa, néprajzkutató, a Vajdasági Magyar Folklórközpont alelnöke mondott méltatást. Ide kívánkozik egy gondolata: – A gombosi fiataloknak azt kívánom, hogy értsék, érezzék meg ennek a Tájháznak az értékét, közösségmegtartó rendeltetését, a sok, számukra ismeretlen eseményt, amely régen a hasonló házakban zajlott. A nagyszülők történetei fontosak, jöjjenek el velük ebbe a Tájházba, hogy ötven, száz év múlva is legyen, aki megnyitja a kapuit. LMT
7
2013. augusztus 7., szerda
Keserű (volt) az idegenben szerzett kenyér? Arról minden bizonnyal még nem létezik hivatalos számadat, hány fiatal vállalt az utóbbi években munkát külföldön, de köztudott tény, hogy Nyugat-Bácskából több egyedülálló fiatal és a nagybetűs Életbe most belekezdő, illetve a mindennapok leküzdhetetlennek tűnő gondjaival birkózó család is kivándorolt Németországba, Ausztriába vagy valamely más nyugat-európai országba. A magyar útlevél megkönnyíti a munkaszerzés menetét, noha közülük nem is mindenki gondolkodik hosszú távú külföldi tartózkodásban. Menni vagy maradni? Jöttem, láttam, győztem? A Dunatáj hetilap hetvenes évekbeli számait lapozgatva több helyütt találni cikkre, amely a maihoz hasonló elvándorlási hullámról számol be. Mondvacsinált válaszok helyett érdemes a múlt tanulságaiból következtetéseket levonni. ,,Keserű az idegenben megkeresett kenyér” – szól a Dunatáj 1973. január 3-ai számában megjelent nemesmiliticsi kisinterjú címe. Írás a huszonhét éves mészárosról, aki már hosszabb ideje tartózkodik az NSZK-ban, miközben felesége és két gyereke itthon él. Először minimálbérből tartotta fenn magát, nem tudott félretenni, most készül kivinni a családot is. Hogy miért vándorolt el a szülőföldről? Itthon keveset keresett, családi házat akart építeni, de nem futotta a fizetéséből. Németországban már szépen keresnek, de állításuk szerint nagyon meg kell dolgozni a német márkáért. A doroszlói Diósi János hasonló
megfontolásból hagyta el az 1960as évek végén Jugoszláviát. Ő segít jelenünk felől megközelíteni ezt az – úgy tűnik – örökérvényű témát. – 1968-69-ben fiatal házasok voltunk, géplakatos a szakmám, naponta utaztam Apatinba dolgozni. Tízórás műszakot dolgoztam, amiből nyolcat fizettek ki. Így lehetetlen volt előrelépni. A fejlett iparú
Diósi János Németország várta a vendégmunkásokat, Jugoszlávia nem tartozott a keleti blokkhoz, szabad volt a jövés-menés. Eleve nem a végleges maradás szándékával mentem ki, meg akartam keresni egy családi ház megépítésének az árát, hosszú távú terveimet itthon szándékoztam megvalósítani. Ezzel nem voltam egyedül, több földim is így járt el. Mindez Jugoszlávia iparára is jó hatással volt. Kint megkerestük a valutát, amit itthon fektettünk be. Ennek ellenére többen maradtak
ott, mint akik visszajöttek végül. Tizenöt évet töltöttem kint. BadenWürttemberg tartomány Rastatt városában éltünk a családommal. Kijöttek utánam, mire annyit kerestem, hogy a munkásszállás helyett egy kis lakást tudtunk fenntartani. A Mercedes autógyárban dolgoztam, mára folyósítják is onnan a nyugdíjamat. A nyolcvanas évek végén tértem haza, az addigra elkészült családi házunkba, de ha tudtam volna, hogy mi vár ránk a kilencvenes években, könnyen lehet, hogy meggondolom magam. A délszláv háború idején tapasztalható elvándorlás politikai jellegű volt, a mostani inkább hasonlít a hetvenes években jellemző gazdasági válság indította folyamatra. Sosem panaszkodtam, sikeresen felvettem a német tempót, sportoltam, társaságba jártunk, itthon sem okozott gondot a visszailleszkedés. Részt vettem a doroszlói művelődési élet háború utáni felélesztésében, sporttevékenységben, dolgoztam a földműves szövetkezetben, később önálló gazdálkodóként. – Ilyen széles körű tapasztalattal a háta mögött mi az, amit tanácsolna a nyugat-bácskai fiataloknak? – Külföldön elsősorban lakásproblémáik lehetnek, és kevés az esélyük a bejelentett munkára. Tudjuk, itthon talán még kevesebb, nagy a korrupció, de amennyiben rendelkeznek földdel, ingatlannal, ötletelő képességgel, maradjanak a szülőföldjükön – hallottuk Diósi Jánostól. Lennert Móger Tímea
NEMESMILITICS
Felújításra szorul a Kálvária Felújításra szorul a nemesmiliticsi Kálvária. E körülményt felismerve Mátyus András, a falu szülötte gyűjtésbe kezdett a Szent György Lovagrend nyugat-európai
nagypriorátusánál, amelynek helyettes vezetője. A július utolsó szombatján tartott falunapot megelőzően 1.600 eurós támogatást hozott a Lovagrend frankfurti nagypriorátusától. A juttatásból a
Kálvária előtti tér betonozására futotta. Még 12 ezer euróra, illetve ennek az összegnek a dinár-ellenértékére lenne szükség a teljes külső felújításhoz. fczs
Mátyus András, a falu szülötte minden lehetőséget megragad a segítségnyújtásra
Cigányzene, ahogy a nap süt Lakatos Jánost és zenekarát ismerik Nyugat- Bácska szerte, de egész Vajdaságban, sőt Magyarországon is. Jancsi bácsi tíz éves kora óta zenél. Azt mondja, nagyot változott a világ, nem olyan kelendő már a magyar nóta, elfelejtettek az emberek mulatni. A panaszkodás azonban nem kenyerük a zenészeknek, kitartanak hivatásukban. Ha csak beszélgetésünk körülményeit veszem alapul, biztató a helyzet számukra. A nyaralók szegélyezte kiskocsma forgalmas, ezen a napon az idei Dunai Regatta megállóhelye a gombosi vízszakasz. Például a Makóról érkezett vízitúrázók tudják még értékelni a jó cigányzenét. Bekapcsolódtak a beszélgetésbe is, előkerültek a magyar vonatkozású történetek. – Gróf Cseh Ervin egyik sarja még élt Erdődön, elmentünk, a grófnő bemutatta a családi vagyont és elmesélte, az ő édesapja vett az édesapámnak egy cimbalmot Budapesten, hogy ne kelljen cipelnie minduntalan a saját hangszerét. Az első világháború utáni években itt muzsikált édesapám a Rév csárdában, a gróf meghallotta, megtetszett neki és, amikor vendégség volt nála csónakon vitette át a zenekart a várba, ahol várta őket ez a bizonyos cimbalom – regélt János bácsi. – A csellót megörököltem, de aztán szükségből édesanyám eladta. Ez a hangszer nagyon öreg volt, 1905ben készült Budapesten. Sajnáltam, de hiába, a szükség nagy úr, édesanyám meg olyan jó asszony volt, hogy nem róttam volna fel neki, ha minden vagyonomat eladja. Így tudtam meg azt is, milyen jó zenészek voltak édesapámék. Ő cimbalmos volt, de mindegyikük játszott valamennyi hangszeren. Már édesapám is a változó világra panaszkodott azt mondogatva, hogy hát nem meghalt a szép cigányzene? Ha nem is halt meg, de nincs akkora igény rá. – Mi Makón, egy dél-alföldi kisvárosban élünk, ott van Magyarország egyik legszebb fürdője, ugyanakkor ott áll kihasználatlanul egy hatalmas szálloda, ahol mindig volt cigányzene, száz éven keresztül – kapcsolódott bele az érvelésbe Kisbodri Gábor vállalkozó, regattás. – Ott van Fátyol Mihálynak, az utolsó magyar cigányprímásnak a szobra, és a város nem becsülte meg ezt az örökséget, ezzel szemben itt Gomboson, mit tapasztalunk? Egy hónapja, hogy ezt a területet árvíz sújtotta, mégis itt vagytok és játszatok. Ezek a mentalitásbeli különbségek teszik tanulságossá számunkra a határon túli túrákat – summázták meglátásaikat az evezősök. – A zenekar legutóbb Nyíregyházán járt és mi valóban azt éreztük, Magyarországon elfelejtettek az emberek mulatni. Elfelejtik, hogy nem csak munka van a világon és, hogy a zene olyasmi, ami hozzátartozik az ember mindennapjaihoz. A magyar zene világhírű, ehhez képest az otthonában elveszett a minőséges zene becsülete. Régen a művelt emberek művelt módon élvezték. – Nyugat-Bácskában azért a fiatalok körében is van még keletje egy-egy „jóízű” nótázásnak – jegyzem meg. – Egyre ritkábban, de előfordul, hogy például doroszlói fiatalok is átjönnek Gombosra a mi zenénkre mulatni, vagy családi eseményekkor elhívnak minket zenélni magukhoz.
– Ön régen Doroszlón is élt, azokban az időkben, amikor kocsmáról kocsmára jártak a nagygazdák megünnepelni a bő termés áldását? – Igen, abban az időben még tudták az emberek minden nóta szövegét, nem kellett a zenészeknek énekelni. Noha én énekléssel kezdtem a pályafutásom. Édesapám nem akarta, hogy zenész legyek. Aztán mégis jött a hegedülés. Így van nálunk a zenészcsaládokban, hogy aki tud énekelni, jól mutat a kezében a hegedű, az kerül előre. Édesapámékkal Doroszlón Papp Dénes kocsmájában, Libásnál a Hepaj nevű kocsmában, a Szentkút melletti ivóban is játszottam. Ők magyar zenészek voltak és járták a magyar falvakat. Éltünk Doroszlón, a magyarok bejövetelének idejében Hódságon is muzsikáltak az ottani kávéházban. A származásunkat tekintve gombosiak vagyunk. Ebben a faluban a Fehér Galamb vendéglő volt az a hely, ahol évtizedeken keresztül játszottam, de mondhatom, bejártam fél Európát. – Hogyan viselte ezt a fajta vándorló életmódot a család? – A horvát nemzetiségű feleségemmel ötven éves házassági évfordulónkat ünnepeljük az idén. Három
Lakatos János lányom van és öt unokám. Sok mindent átéltünk együtt, de hangsúlyozom, hogy együtt, és szerintem ez a lényeg. – Zenei utánpótlás ígérkezik-e? – Két lányom, Stepanović Julianna és Pfajfer Lakatos Mária nagyon jól énekel, a különböző helyi rendezvények alkalmával lépnek fel rendszeresen. Csaknem az egész zenekarom a családunk tagjaiból áll. A kottát nem ismerjük, hallásból zenélünk mindannyian, Gajdos Szilveszter, ifj. Schol István, Lakatos József, Lakatos János. – Van-e a zenésznek kedvenc nótája? – Több is – nevet. – Van egy ház a Tisza-parton és a Nem tudom az életemet…című „klasszikusok”. Nehéz munka, vagyis hivatás ez, de amennyi odafigyelést igényel, an�nyit vissza ad a hallgatóság szeretete. Komolyan veszem, tisztán kell művelni, mint ahogy a nap süt – nyilatkozta Lakatos János. Lennert Móger Tímea
8
2013. augusztus 7., szerda
NEMESMILITICS
Agyaggalamblövő versenyt tartottak Július 21-én Nemesmiliticsen agyaggalamblövő versenyt szerveztek a helybeli sportlövők, a helyi Fácán vadászegyesület aktív tagjai. Hosszú idő elteltével most először nincsenek megelégedve az elért eredménnyel. Szerintük ennél többre is képesek, de szervezőként – mint mindig – igencsak kitettek magukért. A versenyen egyébként 17 csapat vett részt. A szerbmiliticsiek lettek az elsők, másodikak az obziriak, harmadikak a sztapáriak, míg a házigazda csapat, a militicsiek első csoportja a negyedik, második csoportja az ötödik helyen végzett. Egyéniben a küllődi Milan Sijan első, az obziri Jovan Čavić második, a militicsi Rajcsányi Károly harmadik. T.I.
NEMESMILITICS
Apám szerettette meg Apám volt az, aki megszerettette velem a vadászat csodás világát – nyilatkozta a nemesmiliticsi vadászegyesület egyik legkiemelkedőbb versenyzője, Pávity Sztipán (Jenci). – Nagy örömmel űzte e sportágat, kedvtelésből és szeretetből, és így engem is kiskoromtól magával ragadott a vadászat. Agyaggalamblövészettel 2007-ben kezdtem foglalkozni, és már kezdettől sikerek kísérnek. Jómagamat is meglepett az eredmények szép sorozata. Az első versenyen a faluban második lettem, 2008-ban ugyanitt első. 2009-ben egyéniben első, csapatban harmadik helyet szereztem szintén helyben. Őrszálláson egyéniben második lettem, a csapat az első helyet szerezte meg. Hosszan sorjáznak még az ered-
Pávity Sztipán
mények, amik azt bizonyítják, Pávity Sztipán valóban nagy kedvvel és odaadással űzi e sportágat, és erről tanúskodnak a nemesmiliticsi vadászok viszonylatában az elmúlt háromnégy évben elért csapateredmények is. Pávity kissé csalódott, hogy a nemrégiben helyben tartott versenyen a csapat nem remekelt a tőle megszokott módon. – Gond, hogy a falu vezetősége nem sok figyelmet szentel a csoport munkájának. Mindent, ami a feltételekhez kell, saját erőből fedezünk, egy-két támogatónk ha akad. Ami engem illet, folytatom tovább, mert igen megszerettem, és talán utánpótlás is lesz a családban a fiam személyében – mondja örömmel. T.I.
Piaci hangulatkép A fotóra a legnépszerűbb közösségi oldalon bukkantam, és a sok értelmetlen bejegyzés között üdítőleg hatott. Kifejező arc, idő szántotta vonások, mégis a legtöbb fiatalt meghazudtolóan életigenlő tekintet – a
a piacot? – E gy-egy hold hagymát és krumplit ültettünk, minden negyedik sorba zöldséget, répát, abból megéltünk. Megvolt a vásárlói körünk, volt, ahol előre megrendelték az
Fogarassy Fanni fotója kupuszinai Tadián Verona virágai között a zombori piacon. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sikerült megismernem, elbeszélgetnem vele. – Régen milyen portékával járta
árut, nekem csak le kellett adnom a viszonteladónak. Voltak és vannak is nálunk nagyobb múltú és kínálatú piacozó családok, mi Zomborba, Apatinba, Valkóvárra jártunk az áruval még a békeidőben. Lovaskocsival
Alapító: Magyar Polgári Kaszinó – Zombor • Kiadó: Dunatáj Lapkiadó-intézmény • Igazgatóbizottság: Rezicska Károly (elnök), Karcher Erzsébet, Elvegyi Ákos, Szlákó József, Jankovich Jenő • Megbízott igazgató, fő- és felelős szerkesztő: Fridrik Zsuzsanna • Szerkesztőség: 25000 Zombor, Szent György tér 1/I • Telefon/ fax: 412-035 • Weblapunk címe: www.dunatajlap.rs • E-mail:
[email protected] • Folyószámla: 165-7038-77 kod: Hypo Alpe-Adria Bank A.D. Beograd Filijala Sombor • Nyomda: ART Studio, Zombor, Sterija utca 5a • Terjesztők: Press International Újvidék • A Dunatáj első száma 1970. február 4-én jelent meg. Megszűnt 1993-ban, újraindult 1999. március 17-én.
mentünk, érteni kellett a pakoláshoz. – Ma más idők járnak. – Minden megváltozott. Azelőtt kis dologból is megélhetést tudtunk teremteni, ma bármi megterem, olcsó és még el sem lehet adni. – Mikori a zombori piacon önről készült fotó? – Tavaly fényképezték. Koromnál fogva most már csak nyári virágokkal foglalkozom. Egy héten kétszer megyek ki. Virágot árulok és viszek zöldséget is, ami a saját részünkre termesztettből megmarad. Ami fölösleges, azt megpróbáljuk eladni. – Van-e kinek átadnia a tapasztalatait? – Az egyik fiam továbbviszi, a másik nem, az ő felesége munkaviszonyban van, és ahol nincs nőszemély a gazdasághoz, ott általában nem működik a termesztés. Az egyik unoka, Tadián Natália viszont szép terveket dédelget. Végzettsége szerint óvónő, de eddig még sajnos nem kapott munkát. Nagyon ügyesen kiismeri magát például a fűszernövények világában, jelenleg ezzel kísérletezik, az én legnagyobb örömömre, büszkeségemre – hallottuk Tadián nénitől. LMT
Hirdetés
Harkányban 300 méterre a fürdőtől garzonlakás kiadó. Érdeklődni a 063 501 698-as mobiltelefonszámon.
Zombor Város POLGÁRMESTER Szám: 401-827/2013-II 2013. 07. 29. Zombor Város 2013. évi költségvetési határozata 24. szakaszának 5. tétele értelmében Zombor Város polgármestere MÁSODSZOR HIRDET NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT sporttevékenységek társfinanszírozására Zombor Város költségvetéséből A második nyilvános pályázat keretében Zombor Város költségvetési határozata értelmében, az Első Költségvetésmódosításban jóváhagyott összeg (3. beosztás, 42. fejezet, 810. funkció, 425-ös pozíciórész, 481-es gazdasági klasszifikáció) kerül szétosztásra, mégpedig: klubok alapvető költségeire 1.400.000,00 dinár, klubok külön programjaira 2.660.000,00 dinár és sportrendezvényekre 100.000,00 dinár. A pályázaton a következő feltételeknek eleget tevő klubok (sportszervezetek) vehetnek részt: 1. KLUBOK ALAPVETŐ KÖLTSÉGEI Tárgyilagosság összehasonlító elemzés, szervezettség és szakszerűség, valamint hagyományosság, gazdasági potenciál, médiaszerűség és hasonló ismérvek alapján értékelési kategóriák szerint születik döntés. Az alapvető ismérv a statisztikailag objektívan értékelhető és összehasonlítási alapul szolgáló elért sporteredmény. Szükséges dokumentáció (az idén először pályázók számára): - Szerbia Gazdasági Regiszterei Ügynökségének határozata; - Az alapvető kiadást tartalmazó 1. kitöltött űrlap; - 2013. évi tevékenységi program. Kiegészítő eszközökre pályázók számára, amennyiben az első pályázati kiíráskor támogatásban részesültek: - Az alapvető kiadást tartalmazó 2. űrlap. 2. KLUBOK KÜLÖN PROGRAMJAI: Általános feltételek: - a klub (sportszervezet) zombori bejegyezésű; - tevékenységét Zombor Város területén fejti ki; - tagsággal rendelkezik és szavatolja a folyamatos szakmai-pedagógiai munkát; - legalább két éve folyamatos a klub (sportszervezet) szövetségen belüli tevékenysége; - az igazgatószerv döntése alapján nonprofit szervezetként tevékenykedik; - 2013-ra vonatkozó edzés- és versenynaptárral rendelkezik; - a pályázati kiírásban feltüntetett határidőn belül jelentkezett be. Külön feltételek: 1. Az elkövetkező két évre vonatkozó célirányzott programterv, illetve munkaprogram. 2. Szakmai-pedagógiai munka (a programot realizáló edző teljes neve, szakmai képesítése, eddigi eredmények). 3. Fiatalabb válogatottakkal végzett foglalkozás, a zombori gyerekek részvételi aránya a tervezett program megvalósításában. 4. A sportág tömeges ápolása Zombor Városban. 5. Hagyományossága Zombor Városban. 6. A zombori válogatott sportolók eredményei az adott sportágban az előző olimpiai ciklusban. 7. A klub előző két évben elért eredményei. Szükséges dokumentáció (először pályázók esetében): - Szerbia Gazdasági Regiszterei Ügynökségének határozata; - Külön programokra vonatkozó kitöltött 1. űrlap; - 2013. évi tevékenységi program. Kiegészítő eszközökre pályázó kluboknak, amelyek az idén már támogatásban részesültek: - Külön programokra vonatkozó kitöltött 2. Űrlap. 3. SPORTRENDEZVÉNYEK - reális felmérés arról, hogy a verseny és a rendezvény minőségével és tömegességével megkülönböztetett figyelmet kelt mind a részvevők, mind a nézők tekintetében, - nemzetközi vagy kiemelt jelleg, - minőségével egyes sportág, illetve általában véve a sport népszerűsítése, - megfelelő minőség szavatolása szervezés tekintetében, - társpénzeléses és Zombor Város területén valósul meg. Szükséges dokumentáció: - Szerbia Gazdasági Regiszterei Ügynökségének határozata; - kitöltött űrlap. Nem pályázhatnak olyan rendezvényre, amelyet az idén már pályázat útján támogatásban részesített a Város. ***** A pályázati kérelmet a teljes dokumentációval zárt borítékban ajánlott levélként vagy személyesen a következő címre kell elküldeni, illetve átadni: Zombor Város Közigazgatási Hivatala, Uroš cár tér 1., illetve a Szolgáltatói Központban (11. vagy 12. ügyfélfogadó). A borítékon fel kell tüntetni a feladó elnevezését és címét, valamint azt, hogy melyik kiírásra pályázik és hogy a MÁSODIK KIÍRÁSRA PÁLYÁZIK, továbbá rá kell írni: NEM FELBONTANI. A pályázat a Somborske novineban, illetve a Dunatájban való megjelenéstől számított 15 napig nyitott. Hiányos és késve beadott pályázat nem kerül elbírálásra. A szükséges dokumentáció Zombor Város Sportszövetségében, illetve a Városi Közigazgatási Hivatal (Zombor, Uroš cár tér 1.) ügyfélfogadójában a 11-es vagy a 12-es ügyintézőhelyen vehető át, vagy letölthető a Város www. sombor.rs honlapjáról. Minden további információ Zombor Város Sportszövetségében kérhető 8-tól 14 óráig személyesen a Petar Bojović körút 11-es szám alatt, vagy a 025/436-787-es telefonszámon, illetve a
[email protected] elektronikus címen. Nemanja Delić Zombor Város polgármestere
