Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola
Házirend
2015
Tartalom Fenntartói elvárások ...........................................................................................................................4 A házirend célja és feladata ...............................................................................................................7 A házirend hatálya .............................................................................................................................7 A házirend nyilvánossága ..................................................................................................................7 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, védő, óvó előírások .......8 A tanulók közösségei .........................................................................................................................9 Az osztályközösség .........................................................................................................................9 A diákkörök ....................................................................................................................................9 Az iskolai diákönkormányzat .......................................................................................................10 Az iskolai diákközgyűlés ..............................................................................................................10 A tanulók véleménynyilvánításának rendje .....................................................................................10 A tanulók és a szülők tájékoztatásának rendje .................................................................................11 Az iskola működési rendje ...............................................................................................................12 Egyéb foglalkozások ........................................................................................................................14 A napközi otthonra, tanulószobára, és az étkeztetésre vonatkozó szabályok ..................................15 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei ..................................................15 A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos rendelkezések ........................16 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei ......................................................................................................17 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében.................................................................................................................................18 A tanulók mulasztásának igazolása..................................................................................................19 A tanulók jutalmazása ......................................................................................................................21 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ...........................................................................22 Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja .............................................23 A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ..................................23 A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjszabás szabályai ..................23 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába .............................................24 A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége .......................................................................25 Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás .......................................................................................25 A sorsolás lebonyolításának részletes szabályai ..............................................................................25 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és a fenntartói nyilatkozat beszerzésének módja .......27 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ..........................................................................28 Ingyenes tankönyvi ellátás ............................................................................................................28 A kölcsönzés rendje ......................................................................................................................29 Kártérítés.......................................................................................................................................29 Fenntartói nyilatkozat beszerzése .................................................................................................30 Pedagógus-kézikönyvek ...............................................................................................................30 A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei ....................31 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai ...................................................................31 Záró rendelkezések ..........................................................................................................................31 Mellékletek.......................................................................................................................................32 A tornaterem használati rendje .....................................................................................................33 A tornaterem tanórán kívüli használata ........................................................................................33 Az öltözők használati rendje .........................................................................................................35 A testnevelésszertár rendje ...........................................................................................................36 Tábori házirend ................................................................................................................................37 Az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként ............................38 Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály.........................................................................................38 Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam .....................................................................................44 2
Angol nyelv – normál tanterű osztályok .......................................................................................48 Angol nyelv – két tanítási nyelvű program...................................................................................77 Célnyelvi civilizáció ...................................................................................................................105 Matematika 1-4. évfolyam ..........................................................................................................119 Matematika 5-8. ..........................................................................................................................126 Környezetismeret 1-4. évfolyam ................................................................................................136 Történelem ..................................................................................................................................140 Természetismeret ........................................................................................................................145 Biológia.......................................................................................................................................151 FÖLDRAJZ ................................................................................................................................155 KÉMIA .......................................................................................................................................160 INFORMATIKA ........................................................................................................................162 TECHNIKA ................................................................................................................................164 Ének-zene ...................................................................................................................................166 Testnevelés .................................................................................................................................168 MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET ........................................................................................171 Hon- és népismeret .....................................................................................................................172 Bibliaismeret ...............................................................................................................................172 Vizuális nevelés ..........................................................................................................................173
3
Fenntartói elvárások Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2.rész 6-8. versek) A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek mega tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer-fogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember – tanár vagy diák – munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az 4
eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja – a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel.
amely
5
A Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet erre vonatkozó előírásai értelmében megalkotta az alábbi
HÁZIRENDET. A házirend célja és feladata
Az iskola házirendje állapítja meg a törvényben és jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola által elvárt viselkedés szabályait. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, a gyermekek biztonságának és testi épségének megóvását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya
A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken és a két épületrész közötti közlekedés során is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága
A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola irattárában; az iskola nevelői szobájában mindkét iskolarészben; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a munkaközösség-vezetőknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél; az iskolai szülői szervezet vezetőjénél; az iskola honlapján. A házirend egy példányát - a közoktatási törvény előírásainak megfelelően - az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 7
A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy - ettől eltérően - előre egyeztetett időpontban. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok, védő, óvó előírások A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének - amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben és az öltözőkben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak - az utcai (iskolai) ruházat helyett sportfelszerelést (fehér póló vagy trikó, fűzős tornacipő vagy edzőcipő, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, vagy további olyan ékszert, testékszert, amelyek veszélyeztetik a saját, vagy más tanulók testi épségét. a délutáni sportfoglalkozásokra a tanulók a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel érkezhetnek vissza, aki nem távozott az iskola épületéből a foglalkozás kezdetéig a tanulószobán köteles tartózkodni. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos a Balatoni út 65. szám alatti gyermekorvosi rendelőben rendel. A tanulók évenkénti fogorvosi szűrővizsgálatát a Zöld iskolarészbe (Bethlen Gábor u. 14.) járó tanulók esetében a Fő utcai fogorvosi rendelőben, a Liget iskolarészbe (Kis u. 1.) járó tanulók esetében a Járóbeteg Szakellátó Rendelőben (Balatoni út 65.) látja el fogorvos. A rendelések időpontját mindkét iskolarészben az aulában és a nevelői szobában ki kell függeszteni. Az iskolaorvos elvégzi - vagy szakorvos részvételével biztosítja - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését az iskola valamennyi évfolyamára kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével a köznevelési törvényben előírt módon és időben a pedagógiai programban rögzített mérési módszer 8
alkalmazásával évente egy alkalommal a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi el. A lefolytatott mérés eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142.§ (1) „A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét.” Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve az iskola kérésére szükség esetén. A tanév első munkanapján az osztályfőnökök balesetelhárítási és munkavédelmi, valamint a közlekedési szabályok betartására felhívó tájékoztatót tartanak a tanulóknak. A testnevelés, fizika és kémia, informatika és technika órára sajátos balesetmegelőzési szabályok vonatkoznak, melyeket minden tanév első tanítási óráján ismertetni kell a tanulókkal. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. A dohányzásra a 1999. évi XLII. törvény 2. és 4.§-ban foglaltak előírásai érvényesek. Ennek értelmében az iskola kapujától számított 5 méteres távolságon belül is tilos a dohányzás. Az iskolában, valamint az iskolán kívül a tanulók részre szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvényhatálya alá tartozó, továbbá alkoholés dohánytermék nem árusítható. Az iskola épületében, valamint az iskolán kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. A 3 - 8 osztály tanulói maguk közül - az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két fő képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök Az iskola tanulói a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére - a demokrácia, közéleti felelősségre nevelés érdekében - diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején - az adott lehetőségek figyelembevételével - a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
9
Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A tanulók véleménynyilvánításának rendje A tanulók osztályfőnöki órákon, a Diákönkormányzat (DÖK) gyűlésein gyakorolhatják döntési, véleményező és javaslattevő jogaikat a jogszabályokban rögzített kérdésekben. Az osztályközösségek élén 3. évfolyamon és afölött választott képviselők állnak, akik az iskolai DÖK gyűléseken kötelesek megjelenni, ott osztályukat képviselni. A képviselők megválasztására a tanév első osztályfőnöki óráján kell sort keríteni. A DÖK feladata az osztályközösségek életének, munkájának szervezése, a tanulmányi és közösségi munka segítése, az érdekképviselet, ők tolmácsolják az osztály kérdéseit, kéréseit, javaslatait az osztályban tanító tanároknak, a nevelőtestületnek és az iskola vezetőinek. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzat alapján végzi tevékenységét, gyakorolja a törvény által biztosított jogokat. Az igazgató fogadóóráján diákok is megjelenhetnek. A legfontosabb iskolai szabályzatok elektronikus változatát közzétesszük az iskola honlapján (www.zoldligetsuli.hu). A diákönkormányzat iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetői értekezleten és a nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. A folyamatos kapcsolattartás a diákmozgalmat segítő pedagógus közvetítésével, illetve a diákönkormányzat vezetője által valósul meg. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat – tevékenysége gyakorlásához – előzetes bejelentés után és igénye szerint használhatja az iskola helyiségeit és eszközeit, működését – normatív alapon – az éves költségvetés függvényében támogatjuk. A tanulóközösségek (osztályok, tanulócsoportok, diákkörök, stb.) és az egyes tanulók a jogaik érvényesítésével kapcsolatos kérdésekkel, javaslatokkal, panaszokkal elsődlegesen a szaktanárokhoz, ezt követően az osztályfőnökükhöz, illetve az igazgatóhoz, a diákönkormányzat képviselőihez fordulhatnak, írásbeli felvetéseikre harminc napon belül érdemi választ kell, hogy kapjanak. 10
A tanulók és a szülők tájékoztatásának rendje A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden félév elején, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint az iskola honlapján keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o a szülői értekezleteken, o a fogadó órákon, o a nyílt tanítási napokon, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskola szülői szervezetével.
11
Az iskola működési rendje Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután 18 óráig vannak nyitva. Az intézményben tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola - tanítási napokon - reggel 7.00 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére 17.00 óráig tudja biztosítani. Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45. óra között kell megérkezniük. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra : 7. óra:
8.00 8.55 9.55 10.55 11.50 12.40 13.35 -
8.45 9.40 10.40 11.40 12.35 13. 25 14.20
A tanulóknak - ha az időjárás megfelelő - az óraközi szünetekben - kivéve az 1. és az 5. szünetetaz udvaron kell lenniük. Kicsengetés után a tanulók az ügyeletes nevelők vezetésével mehetnek ki az udvarra. Az udvaron a tanulók csak az ügyeletes nevelők által meghatározott területen tartózkodhatnak. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók az aulában maradhatnak. A Bethlen utcai épületben a tanulók rossz idő esetén meghatározott rendben és tanítói felügyelet mellett a 2. és a 3. szünetben használhatják a tornatermet. A tanítók különös kötelessége, hogy a tornateremben töltött szünet ideje alatt mindent megtegyenek a tanulóbalesetek elkerülése érdekében. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek Az óra kezdete előtt, jelzőcsengetéskor az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézésre 8 és 15 óra 30 perc között az iskolatitkári irodában van lehetőség. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A tanulók az iskola létesítményeiben, helyiségeiben, udvaron, a tanítási órán és a tanórán kívüli foglalkozásokon is csak valamelyik nevelő felügyeletével tartózkodhatnak. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. Azokra a felsős tanulókra, akiknek négy, vagy öt tanítási órájuk van és valamilyen tanórán kívüli foglalkozásra, vagy autóbuszra várnak az arra kijelölt nevelők felügyelnek.
12
A Liget iskolarészben a tanítás befejezése után a délutáni foglalkozásokra vagy autóbuszra váró alsós tanulók a napközis nevelők, a felsős tanulók a tanulószobás nevelők felügyelete alatt kötelesek tartózkodni. A középiskolai előkészítőre váró 8. osztályos tanulókra a tanulószobás nevelők felügyelnek a foglalkozás kezdetéig. A tanítás illetve a tanórán kívüli foglalkozás befejezése után a tanulóknak az iskola épületét és területét el kell hagyniuk, az autóbusszal közlekedő tanulók a tanítás, a tanórán kívüli foglalkozás befejezése után a leghamarabb induló autóbusszal térjenek haza otthonukba. A buszra várakozó tanulókra a kijelölt nevelők felügyelnek. Az iskolabuszra történő kísérés rendje: o a Zöld iskolarészben az alábbi induló vagy érkező buszjáratokat felügyeljük. 7.28., 12.00, . 15.55. o A liget iskolarészben: 15.45. o A Liget iskolarészből a Zöld iskolarészbe az oda járó 1. és 2. osztályos tanulókat szülői kérésre a reggeli (7:45) és délutáni (15:30) buszjáraton pedagógiai asszisztens kíséri. Az autóbusz menetrendjét az aulában és a tanári szobában ki kell függeszteni. A szülő a tanév elején nyilatkozik gyermeke osztályfőnökének arról, hogy a tanuló milyen módon hagyhatja el az iskola épületét. Ettől a tanulók felügyeletét ellátó nevelők csak a szülőnek gyermeke tájékoztató füzetébe bejegyzett kérésére térhetnek el. Az iskola épületeiben, illetve területén az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. A szülők, vagy a gyermek felügyeletével átmenetileg megbízott felnőttek ügyeik elintézése - a gyermekek kísérete – után kötelesek az iskola épületeit és területét a lehető legrövidebb időn belül elhagyni. A gyermek a szülő iskolai jelenlétében annak felügyelete alatt áll, mindennemű felelősség a szülőt terheli. A szülők az iskola épületeiben, területén intézkedésre nem jogosultak, más gyermeket, tanulót nem fenyegethetnek, büntethetnek, a pedagógusok munkájába nem avatkozhatnak bele. Az iskolai diákönkormányzat által szervezett szabadidős rendezvényeken a résztvevők körét a diákönkormányzat és a tantestület határozza meg.
13
Egyéb foglalkozások Az iskola a tanulók számára - a tanórai foglalkozások mellett az alábbi egyéb –tanórán kívüli foglalkozásokra biztosít lehetőséget: Napközi otthon, tanulószoba Diákétkeztetés Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Iskolai sportkör Szakkörök Versenyek, vetélkedők, bemutatók Kirándulások Táborozás Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Szabadidős foglalkozások Az iskola létesítményeinek, eszközeinek, berendezési tárgyainak, az iskolához tartozó területeknek szervezett, egyéni vagy csoportos használata. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat 11.40 és 17.00 óra között szervezzük meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével - önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.
14
A napközi otthonra, tanulószobára, és az étkeztetésre vonatkozó szabályok A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei 2011. évi CXC. tv 27.§ (2) bekezdés „Általános iskolában a nevelést-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.” Iskolánk a normál tantervű osztályokban, valamint 4. évfolyamtól valamennyi tanuló számára napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni, illetve tanulószobai elhelyezését. A napközibe, illetve a tanulószobára lehetőség szerint minden jelentkező tanulót fel kell venni. Nem tagadható meg a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelme. Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben meghatározott maximális létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak, akinek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek az első-negyedik évfolyamban, azok a tanulók, akik eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként az első tanítási napon, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével - a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva - kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak.14.00 – 15.00 óráig tart a napköziben a tanóra, ez védett időszak. A szülők a napköziben gyermekeiket vagy tanóra előtt, vagy 15.00 óra után vihetik el. A napköziotthonos, tanulószobai, egésznapos (iskolaotthonos) iskolai nevelésben-oktatásban részesülő a tanulók számára 16.00 óra és 17.00 óra között az iskola felügyeletet biztosít. A tanítás nélküli munkanapokon, a tanítási szünetek idején – igény esetén – összevont napközis csoportot szervezünk az egyik iskolarészben a délutáni értekezletek idejére is biztosít az iskola napközis ügyeletet. A tanulószobai foglalkozás 12.35-től a tanulók ebédeltetésével kezdődik. Ebéd után a tanulószobás nevelő felügyel a tanulókra. A tanóra 14-től 15.30-ig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Amennyiben a tanuló a tanulószobai, vagy napköziotthonos foglalkozásról a szülői vagy az igazgató(helyettesek) engedélye és tudta nélkül 15
távozik hiányzása igazolatlan mulasztásnak minősül, melyről a napközis vagy tanulószobás nevelő a mulasztást követő első nap köteles a tanuló osztályfőnökét értesíteni. A diákétkeztetés rendje: Az iskola tanulói számára – igény esetén – a vele szerződéses viszonyban álló szolgáltató közreműködésével a tanítási napokon ebédet biztosít. A megállapított étkezési térítési díjat a díjfizetésre kijelölt napon, a szolgáltató által kijelölt személynél kell befizetni, Az iskola a hiányzó tanuló ebédjét akkor tudja lemondani, ha azt a hiányzás napján 8.00 óráig az ebédfelelősnek jelentik, A tanulók a napközis, a tanszobás illetve az étkeztető nevelők kíséretével mehetnek az étterembe, Az ebédlőben a tanulók viselkedjenek, étkezzenek kulturáltan, tanúsítsanak csendes magatartást. Az iskolában működő büfében a tanulók – a nyitvatartási időtől függően – a tanítás kezdete előtt, a szünetekben és a tanítás befejezése után vásárolhatnak. Becsengetés után (ideértve a jelzőcsengetést is) tanuló nem tartózkodhat a büfénél. Különleges étrend szakorvosi javaslat alapján igényelhető, amennyibe az étkeztető cég ezt vállalja. Az iskola nem tudja felvállalni behozott készételek hűtését, tárolását és melegítését. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos rendelkezések 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 13.§ (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. (4) A kötelező felvételt biztosító iskolának, valamint a nemzetiségi iskolai nevelést és oktatást nyújtó iskolának lehetőséget kell biztosítania arra, hogy azok is megkezdhessék, valamint folytathassák tanulmányaikat, akik a szabadon választott tanítási órákon nem kívánnak részt venni. (5) Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.
16
(6) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tesz eleget, egy adott tantárgy követelményeit egy tanítási évnél rövidebb idő alatt sajátította el, mulasztásai meghaladják a jogszabályban előírtakat, és a nevelőtestület osztályozó vizsga letételére utasította. Osztályozó vizsga két időpontban szervezhető: a félévi értesítő kiadása előtt, az év végi bizonyítvány kiadása előtt. Az osztályozó vizsga időpontjáról az igazgató a szülőket írásban tájékoztatja. A szülő sajátos helyzetére tekintettel kérheti az osztályozó vizsga időpontjának áthelyezését. Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti tantárgyi követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
17
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tantermekben a váltócipő használata kötelező. (A váltócipőnek olyan állapotban kell lennie, hogy használata ne lehessen baleset forrása.) Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként egy vagy kettő hetes, tantárgyi felelősök. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); a szünetben a termet kiszellőztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot, az óra végén a táblát letörlik. A hetesek a szünetek ideje alatt nem maradhatnak a tanteremben, a többi tanulóval együtt az udvaron, a folyosón, vagy az aulában kell tartózkodniuk. Az egyes tanítási órákon - a tanulók önkéntes jelentkezése alapján - különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.
18
A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének összesen három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést - indokolt esetben - az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül igazolja mulasztását: A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Késésnek minősül, ha a tanuló becsengetés után érkezik a tanítási órára. A késések idejét a naplóban jelölni kell. A késések idejét össze kell adni, és amennyiben eléri a 45 percet azt a mulasztások közé be kell számítani. Ha a tanuló nem tudja igazolni, vagy indokolni a késést, úgy az igazolatlan mulasztásnak számít. Késést az osztályfőnök csak alapos indok (rendkívüli közlekedési vagy időjárási viszonyok bekövetkezése, hatósági intézkedés, továbbá a megszokott rendet felborító családi esemény) esetén tekinthet igazoltnak. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló
az osztályfőnök engedélyével a tanév folyamán összesen három napig terjedően,
az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított három napon belül. A beteg tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, indokolt esetben gondoskodik a többi tanulótól való elkülönítéséről, felügyeletének megszervezéséről és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a tanuló szüleit. Azt, hogy a tanuló ismét egészséges, és újra látogathatja az iskolát, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az orvos által a tanuló tájékoztató füzetébe bejegyzett igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, (évente egy alkalommal), vagy orvosi igazolással, három napon túli betegség esetén orvosi igazolással igazolhatja a mulasztását. Az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos alábbi teendők ellátása az osztályfőnök feladata. (A megtett intézkedéseket dátummal ellátva az osztálynapló anyakönyvi részében a tanulóra vonatkozó oldal jegyzet rovatába írásban rögzíteni kell.) Az igazolatlanul mulasztott tanulót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülő tudomására kell hozni. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan 19
mulasztás észlelésének napján köteles "Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt" című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybevételével a tanuló szülőjét megkeresni. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51. §. (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, c) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni, d) a tanuló ideiglenes vendégtanulói jogviszonyának időtartamát a 49. § (2a) bekezdése szerinti igazolással igazolja. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a) óvodás gyermek esetén a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt, b) tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, tanköteles tanuló esetén – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével – a gyermekjóléti szolgálatot. (4a) Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 20
(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát és egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. (6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben, tanítási évben összesen a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc tanítási óra és egyéb foglalkozás. (7) Ha a tanulónak– az ideiglenes vendégtanulói jogviszony időtartamának kivételével – egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában - a tanév közben - elismerésként a következő dicséretek adhatók: tanítói, szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 21
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: kiemelkedő tanulmányi munkájáért, szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, a közösségért végzett kiemelkedő munkáért dicséretben részesíthetők. A nevelőtestület határozata alapján az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kiváló tanulmányi eredményt ért el, díszoklevelet és tárgy- vagy könyvjutalmat kaphat, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A nevelőtestület tehet javaslatot a Zöldliget Emlékérem odaítélésére, amit az a nyolcadik évfolyamos tanuló kaphat, aki tanulmányi eredményével, példamutató magatartásával, az iskolai közösség életében végzett kiemelkedő munkájával, országos tanulmányi versenyeken elért kiváló eredményeivel hozzájárult az iskola jó hírnevének, elismertségének kialakításához. A nevelőtestület tárgyjutalommal fejezheti ki köszönetét és elismerését olyan nyolcadik évfolyamos tanulónak, aki több éven keresztül önkéntes munkával segítette az iskolai rendezvények, események előkészítését és lebonyolítását. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái tanítói, szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, ügyeletes nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás, tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló bántalmazása; 22
az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; fegyver, vagy olyan harci eszközök, szerszámok behozatala, amelyek másoknak sérülést okozhatnak, vagy a többi tanulóban félelmet kelthetnek a szándékos károkozás; az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. a fegyelmi eljárás részletes szabályait az iskola Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
Az elektronikus naplóhoz a szülő részéről történő hozzáférés módja
A szülők saját gyermekük napló bejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét az osztályfőnöknél jelzik év elején és a megfelelő igénybejelentő nyomtatvány kitöltése után az e-napló használatához szükséges felhasználónevet és jelszót a rendszergazda állítja elő, és a tanuló beiratkozásakor, de legkésőbb szeptember 15-ig a megadott email címre kiküldi. Olyan családok esetén, ahol a szülők külön élnek, és a szülői jogokat - jogerős bírósági végzés alapján – mindkét szülő gyakorolja, az iskola a szülők kérelmére további hozzáférési lehetőséget is biztosít. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díjakat a szolgáltató(k) munkatársai szedik be minden hónapban 10-e után. A díjbeszedés időpontját az esedékesség előtt legalább három nappal az iskola nyilvánosságra hozza a honlapján és az iskola épületeiben több helyen kifüggeszti. A túlfizetések a következő havi befizetéskor kerülnek elszámolásra. Az étkezést írásban lehet lemondani az iskolatitkárnál. A normatív kedvezményre való jogosultságokat a megfelelő iratokkal a szülőnek igazolni kell. A jogosultságot minden tanévben felül kell vizsgálni. További támogatást az önkormányzat szociális bizottságánál lehet igényelni. A tanuló által előállított dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjszabás szabályai 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 46.§. (9) A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. A tanulót az SZMSZ-ben meghatározott mértékű díjazás illeti meg, ha a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Ha az előállított dolog a Ptk. szerinti szellemi alkotás, e 23
rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szellemi alkotás átadásakor a munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott szellemi alkotás munkáltató részére történő átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (10) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerezi meg, köteles azt – kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. (11) A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. Azok az alkotások, dolgok, amiket a tanulók az iskolai foglalkozások (tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az iskola területén, vagy azon kívül, amennyiben azt az iskola szervezte) keretében hoztak létre a tanuló tulajdonának számít, ha az előállításához szükséges anyagokat a tanuló szülei, vagy törvényes képviselője biztosították. Az alkotáson fel kell tüntetni a készítő nevét. Ha az alkotások előállításához szükséges anyagokat és egyéb eszközöket az iskola finanszírozza, az iskola – a tanulóval és a szülővel történő egyeztetés után – kérheti azok megőrzését az iskolai galéria és dekoráció számára. Ebben az esetben a tanulót nem illeti díjazás. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. A tanuló által az iskolába behozott, a tanuló tulajdonát képező tárgyakért (ékszer, mobiltelefon, óra, napszemüveg, informatikai eszközök, játékok, sportszerek, kerékpár, ruhadarabok, cipő, csizma, tornafelszerelés, stb.), a tanulóknál levő pénzért az iskola felelősséget nem vállal. A mobiltelefont a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon kikapcsolva kell tartani. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási órát zavarja, a tanuló köteles a hozott dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítási óra végéig. Az iskolában mindennemű hang – és képfelvétel készítéséhez az intézmény vezetőjének engedélye szükséges. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnök őrzi. A kerékpárt az iskola épületébe bevinni tilos, az udvaron csak tolni lehet, és azt a kerékpártárolóban, lezárt állapotban kell tartani. A kerékpárok biztonsága érdekében a Liget iskolarészben a tárolót az arra kijelölt személy 8 órakor bezárja és a 4. tanítási óra után (11.40-kor) nyitja ki. A kerékpárokért és azok tartozékaiért az iskola nem vállal felelősséget. Az iskola területén (udvarán, aulában és folyosóin) tilos rollerrel, görkorcsolyával és gördeszkával közlekedni. A görkorcsolyákért, gördeszkákért, rollerekért (télen szánkókért) az iskola nem vállal felelősséget. (A szánkókat a kerékpártárolóban kell elhelyezni.) Tilos az iskolába (vagy az iskola által, az iskola épületén kívül szervezett rendezvényekre, foglalkozásokra, kirándulásokra, táborozásokra) behozni olyan tárgyakat, anyagokat, amelyek veszélyeztetik mások testi épségét, egészségét. Így különösen tilos az alábbi dolgok behozatala: alkohol
dohánytermék
kábítószer, vagy annak minősülő szerek
vegyszerek, mérgek
lézersugarat kibocsátó eszközök
szúró- és vágóeszközök, szerszámok 24
harci eszközök
elektromos sokkoló
gázspray
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége A szülői szervezetnek (közösségnek) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 119. § (4) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. Bizonyos kérdésekben nagyobb csoportnak minősül a más településről bejárók csoportja, ha eléri legalább a 20 főt. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók közösségének a legalább egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Az iskola által, az iskola területén, vagy azon kívül szervezett rendezvényeken, kirándulásokon, színházlátogatásokon elvárjuk, hogy tanulóink olyan magatartást tanúsítsanak, amely nem sérti a közízlést, nem megbotránkoztató, és nem okoz kárt az iskola jó hírnevének. Ezen alkalmakkor is tilos az alkohol- és dohánytermékek, kábító hatású, vagy tudatmódosító szerek behozatala és fogyasztása, fegyverek, szúró- és vágóeszközök, vagy további olyan tárgyak birtoklása, melyek alkalmasak arra, hogy másokban félelmet ébresszenek. Tilos mindennemű erőszak, verbális és fizikai bántalmazás, megfélemlítés, zsarolás, és a testi érintkezés. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályai 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 24.§ (6) „Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. (7) Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.” Iskolánk beiratkozási körzete a fejér Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint Velence város és Nadap területe. Az erről a két településről jelentkező tanulókat kötelesek vagyunk felvenni a normál tantervű osztályainkba a Fenntartó által engedélyezett létszámhatárokig. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja az engedélyezett létszámot, sorsolással döntünk a jelentkezők között. A két tanítási nyelvű osztályokba való bekerülést külön eljárásrend szabályozza, mely a Pedagógiai program melléklete. Sorsolást a minden évben meghatározott ponthatár felett az egyforma pontszámot elért tanulók között kell végezni. A sorsolásra meg kell hívni minden érintett szülőt. 25
A sorsolás lebonyolítására a nevelőtestület egy háromfős bizottságot alakít, melynek tagjaira az igazgató tesz javaslatot. A bizottságnak nem lehet tagja az, aki az érintett szülőkkel rokonságban, perben, haragban, vagy üzleti kapcsolatban áll. A sorsolás előtt a bizottság tagjai bemutatják a jelenlévő szülőknek a gyermekek nevét tartalmazó cédulákat. A céduláknak egyedi beazonosításra alkalmatlannak, tehát egyforma színűnek, vastagságúnak és méretűeknek kell lenniük. A neveket tartalmazó cédulákat a jelenlévő szülők előtt egyforma borítékokba teszik, majd lezárják, és így kerülhetnek bele a sorsoló urnába. A sorsolást a bizottság egyik tagja végzi. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelen lévő szülőkkel alá kell íratni.
26
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és a fenntartói nyilatkozat beszerzésének módja Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az iskolai tankönyvfelelős minden év február 10-éig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 10 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában március 15-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatott iratról a tankönyvfelelős másolatot készít, majd csatolja az igénylőlaphoz. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.
27
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módja használt tankönyvekkel, az iskolai tankönyvtárból való kölcsönzés útján történik. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvfelelős a felmérés eredményéről az igazgató minden év március 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év június 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvfelelős minden év április 15-ig elkészíti a tankönyvrendelését, majd a kinyomtatott rendelést megismerésre és aláírásra elküldi a szülőknek. A szülők április 25-ig nyilatkoznak arról, hogy gyermekük részére az összes tankönyvet meg kívánják-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánják megoldani. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Ingyenes tankönyvi ellátás Iskolánk a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai nyilvántartásba felvett tankönyveket kapják meg használatra. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok a tankönyveket egy tanévben, a tankönyvben feltüntetett évfolyamon használhatják. (Ez alól kivételt a normál tantervű osztályokban használt nyelvkönyvek képeznek, melyeket akár több tanéven keresztül használhatnak a tanulók, és amelyeket jellegüknél fogva nem lehet más tanulónak átadni.)
28
A két tanítási nyelvű programban használt könyvek nincsenek tankönyvvé nyilvánítva, ezért ezeket nem tudjuk ingyen biztosítani. Erről a szülőket beiratkozáskor tájékoztatjuk. Amennyiben mégis igénylik a tankönyvtámogatást, annak mértékéről és módjáról egyéni elbírálással az igazgató dönt. Az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló a tanév utolsó napjáig, de legkésőbb június 15-ig köteles az iskolába visszajuttatni. A kölcsönzés rendje A tanulók által az aktuális a tanév során használt tankönyveket szeptemberben az iskolából kölcsönzik. A szülők aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. szülő. Kártérítés A tanuló az ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 20 %-os a második év végére legfeljebb 40 %-os a harmadik év végére legfeljebb 60 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. A tankönyvek elhasználódásának mértékét – a munkaközösségvezetők véleményének kikérésével – a tankönyvfelelős állapítja meg a tankönyv visszavételének időpontjában. Az elhasználódás mértékének megállapításánál a legfontosabb szempont az, hogy a használt tankönyv olyan képet nyújtson, amely mellett elvárható, hogy a következő használójának megfelelő motivációt nyújtson a tanuláshoz. 20 százalékban elhasználódott a tankönyv, ha a használat nyomai nem feltűnőek, kívülről és belülről tiszta, tetszetős, hibátlan állapotban van, lapjai épek, gyűrődés, firkálás, nyoma nem látszik, a lapok a gerinchez kötöttek, gerince nem tört. 40 százalékban elhasznált az a tankönyv, amely kívül-belül tiszta, nincs firkálva, a használat nyomai kismértékben látszódnak rajta, esetleg kisebb gyűrődés, halvány folt vagy pecsét lelhető fel benne, de minden lapja ép, gerince nem tört. 60%-ban elhasználódott az a tankönyv, amelynek több oldalán fellelhető gyűrődés, radírozás vagy enyhe folt, lapjai épek és egészek, gerince ép, a használat nyomai jól láthatóak, de nem gusztustalan, összbenyomásként még jó szívvel kiadható. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 29
1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Az anyagi kártérítés mértéke általános esetben az első év végére a tankönyv 100%-a a második év végére a tankönyv aktuális beszerzési árának 75%-a a harmadik év végére a tankönyv aktuális beszerzési árának 50%-a a negyedik év végére a tankönyv aktuális beszerzési árának 25%-a Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. Fenntartói nyilatkozat beszerzése A tankönyvrendelést csak a Fenntartó egyetértő nyilatkozatának birtokában lehet véglegesíteni. Az egyetértő nyilatkozatot a Fenntartó az igazgató kérelmére írásban adja meg. A tankönyvrendelést a Fenntartó véglegesíti a Kello felületen. Pedagógus-kézikönyvek A pedagógusok részére a kiadóktól az iskola minden évben megrendeli az új kiadású tankönyveket, továbbá az ahhoz kapcsolódó kézikönyveket, ezeket leltárba vétel után tanévkezdéskor a kollégák rendelkezésére bocsátja. A könyveket a pedagógusok tanév végén leadják.
30
A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Nem releváns. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. A házirend tervezetét megvitatják a harmadik.-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az Fenntartó, a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy jóváhagyásával lép hatályba. Az érvényben levő házirend módosítását - bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért - kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet vezetősége. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. Záró rendelkezések Ez a házirend 2015. szeptember 1-jén lép hatályba, az iskola fenntartójának - Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy - jóváhagyásával. A házirendbe foglalt rendelkezéseket véleményezte az iskolai szülői szervezete és az iskola diákönkormányzata. A korábbi házirend 2015.szeptember 1-jével hatályát veszti. A házirend felülvizsgálata, módosítása jogszabály változáskor, valamint a nevelőtestület 50 % + 1 fő kezdeményezése esetén történik. A házirendet az iskola honlapján, valamint a KIR nyilvános felületén nyilvánosságra kell hozni!
Velence, 2015. augusztus 22.
31
Mellékletek
1. A tornaterem, a tornatermi öltöző és testnevelésszertár házirendje 2. Tábori házirend 3. Az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként
32
1. sz. melléklet A tornaterem használati rendje 1. 2. 3. 4.
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16.
A tanulók a tornateremben csak a foglalkozást vezető tanár, tanító, edző vagy oktató felügyeletével tartózkodhatnak. A tornatermet a tanulók tanári felügyelet nélkül nem használhatják. A tornaterem szünetekben, illetve tanórán kívüli időszakban zárva van. A tornaterembe csak váltó sportcipővel szabad belépni. Stoplis cipő és utcán hordott sportcipő nem engedélyezett (csak olyan tornacipő használható, melynek talpa nem hagy nyomot). A tornateremben a váltócipő használata felmentés estén is kötelező. Balesetvédelmi okokból bármilyen anyagból készült ékszer, illetve karóra viselése a foglalkozások alatt nem engedélyezett. Tilos a tornaterembe ételt, italt, rágógumit bevinni. A testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon a tanulók kötelessége önmaguk és társaik testi épségét védő szabályok és tanári utasítások betartása. A tornateremben elhelyezett és használt szereket a tanulók csak tanári felügyelettel és csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják. A szőnyegre csak mezítláb, vagy zokniban szabad lépni. A szőnyegeken ugrálni tilos. A gyűrűkön és más felfüggesztett szereken hintázni nem szabad. A tornaszereket, felszereléseket a padlón tolni vagy húzni nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt a károkozó köteles megtéríteni. A tornateremben focizni csak futsal vagy teremfoci labdával szabad. A felállított és a szertárból kihozott szereket a foglalkozás végén a foglalkozásvezetőnek kell eredeti helyére visszavitetni. A csoport köteles a teremben rendet tenni (pl. a zsámolyokat, padokat a helyükre visszarakni). A foglalkozásvezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tornatermet tisztán hagyják el a foglalkozásokon résztvevők. Mindennemű rongálást, rendkívüli eseményt, balesetveszélyes helyzetet, balesetet az észlelő köteles azonnal jelenteni a foglalkozásvezetőnek. A tornaterem rendjének betartásáért a tanórát, illetve foglalkozást vezető személy a felelős.
A Házirend betartása minden tornatermi használónak kötelező! A tornaterem tanórán kívüli használata A tornaterem tanórán kívüli használatáért térítési díjat kell fizetni. Kivétel ez alól a Zöldliget Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola tanulóinak szervezett programok. 1. A tornatermet használóknak, csoportoknak egy felelős személyt név szerint meg kell jelölni, aki a terem rendjéért, használatáért felelős. 2. A bejárati ajtót a sporttevékenységek ideje alatt zárva tartjuk, mivel a vagyonmegóvást csak így látjuk biztosítottnak. 3. A bejárati ajtót csak a sporttevékenység megkezdése előtt 10 perccel nyitjuk, az öltözők ekkor vehetők igénybe. 4. A bérlő köteles a sporttevékenység megkezdésekor a bejárati ajtót belülről bezárni. A később érkező csapattagok beengedése a bérlő feladata. 5. 18 éven aluli fiatalkorúak, tanulók csak a foglalkozást vezető tanár, tanító, edző vagy oktató felügyeletével tartózkodhatnak a tornateremben és az öltözőben, az ő felügyeletük a bérlő kötelessége. 6. A sportbalesetek elkerülése érdekében a sportfoglalkozások résztvevői kötelesek a sportmozgások végzésére alkalmas sportfelszerelésben megjelenni, mellyel sem maguk, sem 33
7.
8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
mások testi épségét nem veszélyeztetik (az ékszerek viselete, a karóra, a lógó fülbevaló, a hosszú köröm, az össze nem kötött hosszú haj, baleset forrása lehet). A tornaterembe csak váltó sportcipővel szabad belépni. Stoplis cipő és utcán hordott sportcipő nem engedélyezett (csak olyan tornacipő használható, melynek talpa nem hagy nyomot). A tornateremben utcai cipőben nem lehet tartózkodni. Tilos a tornaterembe ételt, italt, rágógumit bevinni. A tornateremben elhelyezett és használt szereket a tanulók csak tanári felügyelettel és csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják. A szőnyegre csak mezítláb, vagy zokniban szabad lépni. A szőnyegeken ugrálni tilos! A gyűrűkön és más felfüggesztett szereken hintázni nem szabad. A csoport köteles a teremben rendet tenni (pl. a zsámolyokat, padokat a helyükre visszarakni). A foglalkozásvezetők kötelesek gondoskodni arról, hogy a tornatermet tisztán hagyják el a foglalkozásokon résztvevők. Mindennemű rongálást, rendkívüli eseményt, balesetveszélyes helyzetet, balesetet az észlelő köteles azonnal jelenteni a foglalkozásvezetőnek. A tornaszereket, felszereléseket a padlón tolni vagy húzni nem szabad. A nem rendeltetésszerű használatából eredő kárt a károkozó köteles megtéríteni. A teremben és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségekben (öltöző, mosdó, folyosó) okozott károk megtérítése a bérlő feladata, amennyiben a károkozás a bérlés időtartama alatt keletkezett. A bérlő tudomásul veszi, hogy a tornateremben saját felelősségére tartózkodik, estleges balesetekért a bérbeadó nem vállal felelősséget. Labdarúgás csak fékezett pattanású futsal labdával végezhető. A bérlő a tornaterem és az öltözők elhagyásakor köteles a villanyokat lekapcsolni és a vízcsapokat elzárni. A foglalkozás befejezése után 15 perccel kérjük az épületet elhagyni. Kutyát, bármilyen más állatot, kerékpárt, kismotort, gördeszkát, egyéb játékszert behozni és használni az intézmény területén nem szabad. Az öltözőben hagyott és eltűnt értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A tornaterem rendjének betartásáért a tanórát, illetve foglalkozást vezető személy a felelős.
Kérünk minden szolgáltatást igénybe vevőt, hogy sportszerű magatartásával segítse megőrizni létesítményünk állagát!
34
Az öltözők használati rendje 1. Az öltözőkben csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akiknek testnevelés órájuk vagy sportfoglalkozásuk lesz. 2. Az öltözőkulcs mindig a testnevelő tanároknál van. A testnevelők vagy az általuk megbízott diák zárja, illetve nyitja az öltözőt. 3. A tanórák alatt az öltözőkben senki sem tartózkodhat. 4. Délutáni foglalkozások esetén az öltözőkbe csak a foglalkozás kezdete előtt 10 perccel lehet bemenni. 5. Miután a tanulók átöltöztek sportfelszerelésbe, az öltözőt csak tanári engedéllyel hagyhatják el. 6. A ruhákat a fogasokon, a cipőket az öltözői pad alatt, a táskákat a padokon kell elhelyezni. 7. A mosdó helyiségben öltözni tilos! 8. A mosdókat és az illemhelyeket rendeltetésszerűen kell használni. 9. Amennyiben rongálást észlelnek a tanulók, azonnal kötelesek a szaktanárnak, foglalkozást vezető személynek jelenteni.
35
A testnevelésszertár rendje 1. A szertárba csak tanári engedéllyel lehet belépni. A szereket az alsós évfolyamokon kizárólag a tanító nénik vezetésével hozhatják vissza. A felsős évfolyamok tanulói testnevelői tanári engedéllyel hozhatják ki a szereket. 2. A testnevelési órák, sportfoglalkozások után a szertárba eredeti helyükre kell visszahelyezni a sportfelszereléseket. 3. A versenyek után a mezeket, felszereléseket három napon belül vissza kell hozni. 4. Amennyiben rongálást észlelnek a tanulók, azonnal kötelesek a szaktanárnak, foglalkozást vezető személynek jelenteni. 5. Az iskola sportszereit külsős sportfoglalkozások vezetői nem vehetik igénybe.
36
2. sz. melléklet Tábori házirend 1. A tanuló osztályfőnökének, vagy a csoportért felelősséget vállaló pedagógusnak joga van a tanuló tábori jelentkezését elutasítani abban az esetben, ha a tanuló magatartása változó, vagy annál rosszabb. 2. Az igazgatói intővel, vagy az annál súlyosabb fegyelmi büntetéssel rendelkező tanulók táborba való jelentkezésének elfogadásáról csak az igazgató dönthet. 3. A táborozás előtt a tábori házirendet a szülőkkel ismertetni kell, s ennek tudomásul vételét igazolják aláírásukkal. 4. A táborba az osztályfőnök, vagy a csoportért felelős pedagógus viszi magával a táborozó gyerekek névsorát és személyes adatait (cím, személyes adatok, telefonszám, TAJ-szám) 5. A gyermek az utazás és a táborozás ideje alatt is az iskola tanulója, így az iskola házirendjének pontjai ez idő alatt is vonatkoznak rá, kiegészítve az alábbival: a tábor területét felnőtt kísérete és felügyelete, illetve engedély nélkül senki nem hagyhatja el. 6. A táborba érkezés első napján táborgyűlést tartunk, amelyen: bemutatjuk a tábort, ismertetjük a táborozás helyi szabályait. 7. A tábor ideje alatt fürdeni, strandolni csak az igazgatói utasításban foglaltak szerint lehet. 8. A közös kirándulásokon kérjük az iskolai póló viselését. 9. A tábor éjszakai nyugalmának felügyeletére, éjszakai ügyeletes nevelőket osztunk be. Az éjszakai ügyelet takarodótól, ébresztőig tart. Az éjszakai ügyeletes nevelők beosztását, tartózkodási helyét, a táborozókkal minden nap tudatni kell. 10. A takarodó időpontja: alsó tagozatosoknak: 22 óra felső tagozatosoknak: 22,30 óra. 11. A takarodó időpontjának pontos betartásáért az osztályfőnökök a felelősek. Éjszakai rendbontás esetén az ügyeletesek az osztályfőnököt értesítik, aki a szükséges intézkedést megteszi. 12. Amelyik tanuló a tábori házirendet súlyosan megszegi, annak szüleit értesítjük, akik a lehető legrövidebb idő alatt a gyermeküket hazaviszik a táborból. 13. A tábori házirend minden, a tanítási időben szervezett táborra vonatkozik.
37
3. számú melléklet Az osztályozó vizsgák követelményrendszere évfolyamonként, tantárgyanként Magyar nyelv és irodalom 1-4. osztály A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 1–4. évfolyam 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása 1.1. Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség — megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangoztatás, helyes ejtés; — a mindennapi élet és a tankönyvek szókincsének ismerete; — mondat- és szövegfonetikai eszközök; — szóbeli szövegek kommunikációs sémái, nyelvi jellemzői; — adott helyzethez igazodó szóhasználat, mondatalkotás. 1.2. Memoriterek szöveghű tolmácsolása. 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 2.1. Felkészülés az olvasásra — figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; — speciális részkészségek: beszédhanghallás, hangdifferenciálás, hanganalízis, jelfunkció, relációszókincs, testséma, tájékozódás síkban és térben. 2.2. Az olvasás jelrendszere — hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szöveg. 2.3. Az írott szöveg megértése — szövegelemző műveletek: tájékozódás a szövegben, részenkénti olvasás, újraolvasás, adatok visszakeresése, információk kiemelése; — a megértés bizonyítása: következtetés, lényegkiemelés, vázlat, jelentéstulajdonítás, tartalommondás, adatok, gondolatok összefoglalása, értékelése; — szövegtartalmak eljátszása, vizuális megjelenítése. 3. Írás, szövegalkotás 3.1. Az írás jelrendszere — írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szószerkezet, mondat, szöveg; — írásjelek. 3.2. Szövegalkotás (írásbeli fogalmazás) — mondatok összekapcsolása, szövegminták, nézőpontok, témaválasztás, anyaggyűjtés, címadás, az anyag elrendezése: szerkesztés; stílus, rendezett íráskép; — elbeszélés, leírás, jellemzés, levél; a mindennapi élet tájékoztató szövegei (játékszabály, használati útmutató, értesítés, meghívó, hirdetés, SMS, e-mail). 4. A tanulási képesség fejlesztése 4.1. Könyv- és könyvtárhasználat — tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egynyelvű szótár, gyermeklexikon, gyermekújság; elektronikus információhordozó; kölcsönzés. 38
4.2. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői — tematika, információtartalom, szókincs, felépítés. 4.3. Szöveg feldolgozási és gondolkodási műveletek — tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magyarázó rajz, kulcsszavak, tételmondat, egyszerű adatkeresés; — a szövegtanulás technikái; — kérdések és válaszok megfogalmazása és megválaszolása, rendezés, összehasonlítás. 4.4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidézése Teljes művek: — Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Altató, Betlehemi királyok, Mama; Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz; Petőfi Sándor: Anyám tyúkja, Füstbe ment terv; Tamkó Sirató Károly egy verse, Weöres Sándor három költeménye; — kortárs magyar lírikusok műveiből néhány alkotás. Részletek: — Kölcsey Ferenc: Hymnus, Petőfi Sándor: Nemzeti dal; Vörösmarty Mihály: Szózat — részletek szépprózai művekből. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 5.1. Alapvető kommunikációs helyzetek nyelvi és magatartási mintái — kapcsolatfelvétel és -zárás, kapcsolattartás, beszélgetés, vita; — nyelvi mintakövetés beszédben és írásban. 5.2. Szavak jelentése, szókincs — rokon értelmű szavak, több jelentésű, azonos alakú szavak, állandósult szókapcsolatok, közmondások, szólások. 5.3. Hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék 5.4. Szófajok — ige, f�név, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes, kérd�, mutató névmás. 5.5. Modalitás szerinti mondatfajták 5.6. Alapvet� nyelvhelyességi és helyesírási szabályok, írásjelek. 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 6.1. Szerzők és művek Népköltészet: — mondókák, népdalok, kiszámolók, népi játékok, találós kérdések, magyar népmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi, mesefajták; mondák, legendák. Klasszikus magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezet� meseregények, gyermekregények: — szerzők: Arany László, Benedek Elek, Fekete István, Illyés Gyula, József Attila, Kormos István, Lázár Ervin, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Wass Albert, Weöres Sándor. Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. Kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi, elbeszélései; egyszerű szerkezetű meseregények, gyermekregények. 6.2. Epikus művek jellemzői — szerkezet, idő, helyszín, a cselekményt alkotó elemek, a cselekmény kezdő- és végpontja, fordulatok, szereplők (főszereplő, mellékszereplők). 6.3. Lírai alkotások jellemzői — a költői nyelv (ritmus, rím, versszak, refrén), egyszerűbb képek, alakzatok (ellentét, hasonlat, ismétlés), a szövegek vizuális képe (képvers, tipográfia). 6.4. Báb- és drámajátékok jellemzői — helyzet, szerep, párbeszéd. 39
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése 7.1. Játékosság, zeneiség, ritmusélmény. 7.2. Hősök, érzelmi tartalmak, erkölcsi választások — konkrét élethelyzetekben érzékletesen megtapasztalható elemi erkölcsi fogalmak, jól megfigyelhető magatartásformák, érzelmek, az életkornak megfelelő erkölcsi választások és értékelésük; — vélemény megosztása, beszélgetés, vita.
Az első évfolyam A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló törekszik az érthető, értelmes beszédre. Megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket.
Néma olvasás után is megért 5 soros szöveget. Értelmezi szóban, rajzzal, cselekvéssel, nevelői kérdések alapján a némán vagy hangosan
olvasott mondatokat. Képes a tartalomra irányuló kérdéseket megválaszolni, egyszerű feladatokat megoldani. Ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait. Rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betűkihagyás nélkül másol
nyomtatott mintáról is. Jelöli a mondatkezdést és zárást. Képes rövid szavakat előzetes látási és hallási megfigyelés után tollbamondásra írni, két-
három betűből álló szavakat emlékezetből leírni. A második évfolyam
A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazás a szokás szintjén: köszönés,
bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott
szöveg megértésének bizonyítása; tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával.
Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos fölolvasása.
40
Olvasson a tanuló némán 15 sor terjedelmű szépirodalmi szöveget. Bizonyítsa a szövegértést a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával. Az ábécérend ismerete. A magán- és mássalhangzók fölismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése
szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek, két–három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése 20 - a tanulók által gyakran használt – szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.
A harmadik évfolyam A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI TELEITELEI Tudja alkalmazni vers- és prózamondás közben a helyes köznyelvi kiejtés eszközeit. Tudja alkalmazni a bemutatkozás, köszönés, kérés, tudakozódás, köszönetnyilvánítás
megfelelő formáit konkrét helyzetekben közvetlen és tágabb környezetben is. Tudjon öt-hatmondatos fogalmazást alkotni ismert témákról szóban és írásban.
Törekedjen a párbeszéd alkalmazására, a szöveg teljes tagolására. Ismerje fel és nevezze meg a tanult szófajokat. Legyen képes helyesírási normakövetésre a begyakorolt szókészlet körében.
Törekedjék fél oldal terjedelmű, némán olvasott ismert témájú szöveg önálló értelmezésére,
az összefüggések felismerésére, véleményalkotásra. Ismerje fel a tanult költői eszközöket. Tudja megkülönböztetni a szépirodalmat és az ismeretterjesztő irodalmat.
Legyen képes – felkészülés után – a feldolgozott szövegek kifejező felolvasására.
Legyen képes írástechnikai hiba nélkül írni.
41
Írásképe legyen olvasható, rendezett, váljék szokásává az önellenőrzés, tudja önálló
írásbeli munkáját tanítói segítséggel javítani.
Vegyen részt a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.
A negyedik évfolyam A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Legyen képes megfelelő tempóban, hangerővel, hanglejtéssel és helyes artikulációval
beszélni. Tudja mondanivalóját szóban értelmesen megfogalmazni. Tudjon beszámolni közös és egyéni élményről, adott témáról 8-10 mondatban (szóban és
írásban a tanult formai és tartalmi követelmények megtartásával).
Legyen képes – előzetes felkészülés után – a megértett szöveg szöveghű, folyamatos a tartalmat kifejező hangos olvasására.
Tudjon életkorának megfelelő 15-20 soros, némán olvasott szövegből lényeges információkat
kiemelni. Tudja megkülönböztetni ,a népköltészeti és műköltészeti alkotásokat jellemző stílus-jegyeik
alapján.
Jegyezze meg legnagyobb költőink, íróink nevét és a tőlük olvasott művek címét. Bizonyítsa a szöveg megértését feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával.
Tudja, önállóan használni, a könyvet és a könyvtárat legyen gyakorlata
a helyesírási szótár használatában.
Ismerje fel és nevezze meg a mondatfajtákat. Ismerje fel, nevezze meg és tudja csoportosítani a szavakat jelentésük szerint. Ismerje fel
az igeidőket és igemódokat. Tudja helyesen írni az igekötős igéket. Legyen képes az egyes és többes szám megkülönböztetésére. Legyen jártas a tő- és sorszámnév helyes használatában, a keltezés írásában. Ismerje fel a szótőt és a tanult toldalékokat. Tudja készségszinten a mondatot helyesen írni, a mondatkezdést és – zárást helyesen
jelölni. Biztonsággal alkalmazza az elválasztás szabályait.
42
Jelölje helyesen a magán- és mássalhangzók időtartamát a begyakorolt esetekben. Jelölje a j hangot helyesen a gyakorolt szavak esetében. Másoljon hibátlanul nyomtatott szöveget. Végezze írásmunkáit jó elhelyezéssel, tiszta füzet vezetéssel, áttekinthet ı írásképpel,
hibátlan írástechnikával. Tudja írásmunkáit önállóan ellenőrizni, a feltárt hibákat segítséggel javítani.
43
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam Követelmények magyar nyelvből és irodalomból a félévi vizsgához 5. osztály Irodalom:
- A mese jellemzői, keletkezése - népmese és műmese - mesetípusok - a népdalok jellemzői, az ütemhangsúlyos verselés, alliteráció, ismétlés - rímek : keresztrím, félrím, ölelkező rím, bokorrím, párrím - Petőfi életútja, a János vitéz keletkezése
Magyar nyelvtan:
beszédhangok csoportosítása: mgh., msh., ábécé és betűrend, rövid és hosszú mgh., magas és mély mgh., msh.: egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betűk Rövid és hosszú msh., zöngés és zöngétlen msh. - msh. tv.-ek: -
6. osztály: Irodalom:
- Mondák, balladák jellemzése - Arany János életútja, A walesi bárdok (memoriter) - Toldi cselekmény, szereplők
Magyar nyelvtan:
- az ige, igeidők, igemódok, - a főnév, köznév, tulajdonnév: személynév, állatnév, földrajzi nevek
7. osztály: Irodalom:
- Reformkor: -
Magyar nyelvtan: -
Kölcsey életútja, Huszt, Himnusz (memoriter) Vörösmarty életútja, Szózat (memoriter)
a disztichon Arany János életútja, Szondi két apródja Petőfi életútja, Szeptember végén (memoriter) Reszket a bokor, mert … (memoriter) Egy gondolat bánt engemet .. Nemzeti dal - az egyszerű mondat jellemzése(beszélő szándéka szerint, logikai minőség az egyszerű mondat elemzése; a predikatív szerkezet A, Á, T fajtái, felismerése, szófaja
8. osztály: Irodalom:
-Ady Endre életútja, Góg és Magóg, A magyar Ugaron, Párisban járt az Ősz -Babits Mihály életútja, Petőfi koszorúi -Juhász Gyula életútja, Tiszai csönd (memoriter), Milyen volt (memoriter) -József Attila életútja, Curriculum vitae, Tiszta szívvel (memoriter)
Magyar nyelvtan: -
- az összetett mondat fogalma, felismerése; a mellérendelt összetett mondat fajtái, elemzése az alárendelt összetett mondat fajtái, elemzése
Követelmények magyar nyelvből és irodalomból a tanév végi vizsgához 5. osztály Irodalom:
-
-
Magyar nyelvtan:
költői képek, alakzatok a János vitézben Arany János: Családi kör, Rege a csodaszarvasról Petőfi Sándor: Az alföld; a tájleíró költemény jellemzői József Attila: Mama (memoriter) Mítoszok: A trójai háború Odüsszeusz harca az egyszemű óriással A vízözön; a Biblia Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk- kötelező olvasmány (cselekmény, szereplők jellemzése) - helyesírási alapelvek, - elválasztás, szótagolás - hangalak és jelentés:azonos alakú, egyjelentésű és többjelentésű szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésűek, hangutánzók és hangulatfestők - az egyszerrű és összetett szavak, a toldalékos szavak - jel, képző, rag
6. osztály: - Gárdonyi Géza: Egri csillagok – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése, a történelmi regény jellemzése - Humanizmus és reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint - Csokonai Vitéz Mihály életútja; A Reményhez (memoriter),Zsugori uram - Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd Magyar nyelvtan: - a melléknév, a melléknév fokozása, helyesírása - a számnév, fajtái, helyesírásuk - névmások fajtái és helyesírásuk - a névszókhoz járuló jelek felismerése - az igenevek; a főnévi igenév ragozása, a melléknévi igenév fajtái - a határozók, a viszonyszók, módosítószók felismerése, csoportosítása - mondatszók Irodalom:
45
7. osztály: Irodalom:
- Jókai Mór életútja; A kőszívű ember fiai – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése; az előtér és a háttér ábrázolása; a regény tere és ideje; véletlenszerű és motivált fordulatok; közvetlen és imitált elbeszélésmód, a a mindentudó elbeszélő és a tárgyilagos elbeszélő. -
Mikszáth Kálmán életútja: Szent Péter esernyője – kötelező olvasmány cselekmény, szereplők jellemzése, a több szálon futó cselekmény;
-
A kisepika: Mikszáth Kálmán: Tót atyafiak, A jó palócok az anekdota, novella jellemzése
Magyar nyelvtan: -
- az egyszerű mondat szerkezete, elemzése, ábrázolása Alany, állítmány, a tárgy, tárgyas szintagmák; Határozók, a határozós szintagmák; Jelzők, a jelzős szintagmák Alárendelt és mellérendelt szószerkezetek
46
8. osztály: Irodalom:
-Radnóti Miklós életútja; Nem tudhatom (memoriter) – az igazi hazaszeretet -Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – kötelező olvasmány a parabolikus regény, cselekmény, a szereplők jellemzése -Tamási Áron: Ábel a rengetegben – kötelező elolvasni az I. fejezetet a fejlődésregény; szereplők és jellemzésük -Kertész Imre: Sorstalanság –a tudatregény -Szabó Magda: Für Elise – a memoár - Gabriel Garcia Marqez- száz év magány – a családregény - Graham Greene: Utazás nagynénémmel – a szépirodalom határán -Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem –a novella jellemzői -Háy János: A bogyósgyümölcs- kamaszos gondolkodásmód, irónia -Örkény István: Tóték – a drámai műnem jelllemzése
Magyar nyelvtan:
- Szóalkotás -az alárendelő szóösszetételek és helyesírásuk -a mellérendelő szóösszetételek és helyesírásuk -a szóképzés -a magyar szókincs idegen és ismeretlen eredetű elemei -a magyar nyelv története -Halotti beszéd – memoriter
47
Angol nyelv – normál tanterű osztályok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok
Kezdeményezés és válasz Köszönés:
Good morning. Good afternoon. Hello. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye! See you tomorrow.
Good morning. Good afternoon. Hello. I'm fine, thank you. Hi! Goodbye. Bye! See you tomorrow.
Bemutatkozás, bemutatás:
What's your name? My name is Jack. This is Greg.
Köszönet:
Thanks. Thank you.
I'm Polly. Hello. Hi! Nice to meet you. Not at all. No problem.
Elköszönés:
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Tetszés, nem tetszés
Do you like it? Do you like bananas?
I like it. I don’t like it. Yes, I do. / No, I don’t.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leeírása Információkérés, információadás:
Tudás, nemtudás: b) Fogalomkörök:
What is it? What's this? Who is this? What colour is it? Is it a car? What is it? What's this? Have you got a ball? Has she got a bag? Is there…? Do you want some toast? What is it?
Fogalomkörök Cselekvés, történés, Jelenidejűség létezés kifejezése
It’s a …/ That’s a… This is… Blue. Yes, it is. / No, it isn't. It’s a …/ That’s a… Yes, I have. / No, I haven't. Yes, she has. / No, she hasn't. Yes, there is. / No there isn't. Yes, please. I know. / I don’t know.
Fogalomkörök nyelvi kifejezései be – present forms I’m young. Are you tall? Yes, I am. I’m not short. there is / there are – There’s a.… There are… present forms Imperative Listen! Stop the helicopter! 48
Képesség kifejezése
Expressing ability
Birtoklás kifejezése
Possessive adjectives Whose? Possessive …'s have got – present forms
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Mennyiségi viszonyok
Minőségi viszonyok
Méret, szín
Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök
Where?
Singular/plural forms of nouns How many? Cardinal numbers 1-20 What colour?
Linking words Demonstrative pronouns Personal pronouns Articles
Can you do this? Yes, I can. / No, I can't. my friend, your name, his/her bag Whose hat is this? It's Polly’s jumper.. I’ve got two friends. I haven’t got a dog. Have you got a kite? Yes, I have. She’s got long brown hair. here, there, left, right in, on, under, … Where’s the cake? It’s on the table. Can I have six apples, please? Can you find my sunglasses? one, two, three, … What colour is it? It’s red, blue, … It’s big, small, long, ... and this / that / these / those I, you, he, she, it, we, they a, an, the
c) Témakörök Témakör
Kapcsolódási pont
Én és a családom. Családtagok bemutatása.
Környezetismeret: együttélés a családban.
Otthonom, szűkebb környezetem, kedvenc játékaim, kedvenc állataim.
Környezetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben.
Iskola, tárgyak a tanteremben, osztálytársak.
Környezetismeret: iskolai környezet, barátok. Matematika: halmazok.
Étkezés, néhány élelmiszer neve és leírása, kérés, kínálás.
Környezetismeret: az ember megismerése: élelmiszer, étrend, étkezés.
Öltözködés, ruhadarabok, kedvenc ruháim.
Környezetismeret; technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, öltözködés. Matematika: halmazok.
Sport, mozgás, szabadidő.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok.
49
A továbbhaladás feltételei 4. évfolyamon Hallott szöveg értése A tanuló - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést vagy állítást pontosan megért. - rövid, egyszerű szövegekben felismeri az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. Beszédkészség A tanuló - hiányos vagy egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerűbb szerkezetű, rövid szövegeket (mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál. - ismert témákról, tanult tárgyakról, élőlényekről képes rövid mondatokkal, nonverbális elemekkel támogatva beszélni. Olvasott szöveg értése A tanuló - észreveszi a magyarul illetve angolul történő olvasás közötti különbségeket. - felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas; - ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség A tanuló - észreveszi a magyarul illetve angolul történő írás közötti különbségeket. - felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat. 5. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Köszönés:
Good morning/afternoon/evening. Hello. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm Sam Wilson.
Good morning. Hello. I'm fine, thank you / thanks. And you? Hi! Pleased to meet you, Sam. My name's Amy Cole.
Good morning, Mrs Clarke.
50
Elköszönés:
Goodbye. Bye. See you later. Good night.
Goodbye. Bye. See you. Good night.
Köszönet és arra reagálás:
Thanks. Thank you. Thank you very much. Thanks a lot.
Not at all. That’s all right. You are welcome. No problem.
Bemutatkozás, bemutatás:
My name is… What's your name? Hello, my name's Sam Wilson. This is Mickey. Where are you from? Who's this? This is my family, we’re from Australia. How old are you? Have you got a big family?
Hello. Hi! I'm Amy Cole. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from the USA. Julie Clarke. Are you from Sydney? I’m 10 (years old). I’ve got two brothers.
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Happy Birthday / Christmas / New year! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!
Happy Birthday / Christmas / New Year! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:
You are right. You are wrong.
Egyetértés, egyet nem értés:
Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?
Tetszés, nem tetszés:
Akarat, kívánság:
OK All right. I think he’s wrong/right.
What do you think of the new teacher?
I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.
Would you like a cake?
I’d like an ice-cream
Do you like Italian food?
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek, helyek megnevezése, leírása:
What is it? What’s it in English? What do you call this in English? What does that mean? What is his house like? There are two chairs here.
It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It’s a …s It means… It’s big and comfortable. Are there tables? 51
Információ kérése, adása: When do you get up? What time do you usually get up? Do you play a musical instrument? Does she collect stamps? What are the kids doing? What’s your phone number? When is your birthday? Have you got a pet? What’s your favourite subject? When is your hockey lesson? Can you play tennis? I there a bank near here? Where is the post office? How much is this shirt? What’s the time, please? Tudás, nemtudás:
Where does he live?
At seven. I always get up at seven. Yes, I do. / No, I don't. Yes, she does. / No, she doesn’t. Sue's doing her homework and Sam's having a shower. My phone number is… It’s on … I’ve got a cat. I like maths. It’s at five on Friday. Yes, I can. / No, I can’t. Yes, there is. / No, there isn’t. It’s in New Street. It’s fifty pounds. It’s quarter past six. I don't know. I have no idea.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:
Can you give me a pen? Would you pass me the sugar please?
Yes, sure. / I’m afraid I can’t. Yes, of course.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Betűzés kérése, betűzés Nem értés
Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?
b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései be Present simple Present continuous
am/is/are When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving.
52
Birtoklás kifejezése
Possessive adj. Genitive ’s
my, your, his/her/its, our, their dog Kate’s brother Whose? Have you got a cat?
have (got) Térbeli viszonyok
Irányok, Prepositions, helymeghatározás prepositional phrases, adverbs there is/are
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between… There’s a computer on the desk.
Időbeli viszonyok
Időpont
Now, at 5 o’clock, on Monday In the morning, at night… It’s quarter to eight.
When? When? What time? What’s the time?
Mennyiségi viszonyok
Irregular plurals Cardinal numbers 1100 Ordinal numbers
children, people, men, women… first, second… What’s it like? What colour is it?
Minőségi viszonyok Modalitás
Can – ability Must
I can swim. I must have a rest.
Logikai viszonyok
Linking words
and / or / but / because
Szövegösszetartó eszközök
Articles
a, an, the
some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun
There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… This, that, these, those Somebody, anybody, nobody, everybody
Personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
c) Témakörök Témakör
Kapcsolódási pont
Család, barátok, kedvenc állatok, családi események, Történelem, társadalmi és állampolgári programok ismeretek: család és lakóhely Iskola, tantárgyak, tanrend, osztálytársak, tanórán kívüli programok
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
53
Emberek külső és belső jellemzése, öltözködés, alapvető tulajdonságok
Természetismeret: az ember megismerése Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés
Szűkebb környezetünk: a lakás, a ház, a szoba bemutatása, bútorok, berendezési tárgyak
Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.
Tágabb környezetünk: a lakóhely, a város, tájékozódás, útbaigazítás kérése/adása
Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Idő, óra, a hét napjai, napszakok
Matematika: számok írása, olvasása
Napirend, mindennapos, szokásos tevékenységek, házimunka, otthoni feladatok
Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.
Vásárlás: mindennapi bevásárlás
Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás.
Szabadidő, szórakozás, kedvenc időtöltés, hétvége
Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás.
Az angol nyelvű országok; házak, helynevek Angliában
Hon- és népismeret: más országok és kultúrák
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket fogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 54
6. évfolyam b) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás
Excuse me. Stephen?
Pardon? Yes?
Köszönés:
Good morning/afternoon/evening. Hello Cameron. Hello, how are you? Hi! How do you do? I'm George Hutton.
Good morning. Hello Jessica. I'm fine, thank you. And you? Hi! Pleased to meet you, George. My name's Helen Webb.
Elköszönés:
Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care.
Goodbye. Bye! See you! Good night. Thanks. Bye.
Köszönet és arra reagálás:
Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.
Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it.
Bemutatkozás, bemutatás:
My name is… What's your name? Hello, my name's Andrew Butler. This is Alice. Where are you from? Who's this?
Hello. Hi! I'm Jane Taylor. Pleased to meet you. Nice to meet you. I'm from Canada. Stephen Wright.
Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:
How are you feeling today?
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid.
What’s the matter? Bocsánatkérés és arra reagálás:
I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.
Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:
Happy Birthday / Christmas/New year! Many happy returns (of the day) Congratulations!
Happy Birthday / Christmas /New Year! Thank you.
Have a nice holiday. All the best. Cheers!
Thank you, the same to you. Cheers!
55
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyet nem értés:
You are right. You are wrong.
Do you agree?
Tetszés, nem tetszés:
What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Italian food?
Akarat, kívánság:
What do you think of the new teacher? Would you like a cake?
OK All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
Információ kérés, adás:
Tudás, nemtudás:
What is it? What’s it in English? What does that mean? What is his house like? What was the weather like? Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? Where does he live?
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s big and comfortable. It was cold and rainy. Yes, I did At 6 p.m... You take two eggs and some milk and flour. I don't know. I have no idea. Don’t ask me.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás:
Could you give me a pen? Would you pass me the sugar please?
Javaslat és arra reagálás: Meghívás és arra reagálás:
Let’s go to the cinema tonight. Would you like to come to the cinema? Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s...
Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Anything else?
Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. What shall we do? No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you. No, thanks. 56
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása:
Visszakérdezés, ismétléskérés:
Did you say the castle?
Betűzés kérése, betűzés:
Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?
Nem értés:
b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous
Múltidejűség
Past simple
Jövőidejűség
going to
Birtoklás kifejezése
When do you get up? I don’t like milk. What is she doing? I’m not listening. I’m leaving. She dropped the camera. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday?
Possessive adj.
My, your, his/her/its, our, their dog
Genitive ’s
Kate’s brother Whose?
Térbeli viszonyok
Irányok, Prepositions, helymeghatározás prepositional phrases, adverbs
here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between…
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
How often?
Időpont
When?
always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day now, yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, on Tuesday in the morning, at night… at 7 o’clock, at half past 3 It’s quarter to eight.
What time? What’s the time?
57
Irregular plurals Cardinal numbers 1100 Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
children, people, men, women…
Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives
Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl.
Modalitás
can - ability must/needn’t have to
I can swim. I must read it. You needn’t do it now. I have to learn all these lines.
Logikai viszonyok
Linking words
and / or / but / because
Szövegösszetartó eszközök
Articles
a, an, the
some+ plural noun any+ plural noun some + singular noun any + singular noun
There are some apples in the bag. Have you got any brothers? I haven’t got any pencils. There’s some water in this bottle. There isn’t any juice in my glass.
Nominative and accusative of personal pronouns
I, he/she, we, they… me, him/her, us, them
Demonstrative pronouns
this, that, these, those
Mennyiségi viszonyok
Minőségi viszonyok
Indefinite pronouns
first, second… How many books have you got? I’ve got a lot of / few books. How much money have you got? I’ve got a lot of / little money.
Good/bad (better, worse)
somebody, anybody, nobody, everybody
c) Témakörök Témakör
Kapcsolódási pont
Család, személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek, napirend; családi ünnepek.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.
Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. 58
Tágabb környezetünk: város, ország; a lakóhely bemutatása
Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés Természetismeret: lakóhelyi környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; növények és állatok.
Természetismeret: tágabb környezet, a Föld tájai és élővilága Hon- és népismeret: más országok és kultúrák
Az iskola világa: az iskola bemutatása, órarend, iskolai programok
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, ismeretség, közös munka Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.
Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek
Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.
Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
Technika, életvitel és gyakorlat: vásárlás.
Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; megértési probléma esetén segítséget kér; tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. 59
Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért.
Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz. . évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:
Excuse me.
Pardon? Yes, can I help you?
Köszönés:
How do you do? Good morning/afternoon/evening. Hello Trish. Hello, how are you? Hi!
How do you do? Good morning. Hello Martin. Very well, thank you. And how about you? Hi. / Hello.
Elköszönés:
Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care.
Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye!
Bemutatkozás, bemutatás:
My name is… Have you met Lewis? May I / Can I / Let me introduce myself, May I /Can I / Let me introduce you to Martin.
Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.
Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:
How are you feeling today?
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…
What’s the matter? Engedélykérés és arra reagálás:
May I use your telephone? Do you mind if I open the window?
Yes, go ahead. Not at all. 60
Köszönet és arra reagálás:
Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.
Not at all. / That’s all right. You are welcome. No problem. Do not mention it.
Bocsánatkérés és arra reagálás:
I am sorry. I am very sorry. Please, forgive me.
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.
Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:
Happy Christmas / new year/ birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!
Happy Christmas / new year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you.
Megszólítás személyes levélben:
Dear John,
Elbúcsúzás személyes levélben:
Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.
Cheers!
Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:
Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
That’s fine / nice / not bad. That was fine / good / nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…
Csodálkozás:
Sue has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you.
How come? Is he? What a surprise!
61
Remény:
What are you hoping for? What are you looking forward to?
I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.
Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra reagálás:
What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?
Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:
You are right. You are wrong.
Egyetértés, egyetnemértés:
Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?
OK. All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree.
Tetszés, nemtetszés:
Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?
I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.
Akarat, kívánság:
Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.
I’d like an ice-cream.
Képesség:
Can you speak French? Are you able to ride a horse?
I can only understand French. No, I’m not. I am unable to ride a horse.
Kötelezettség:
Must we fill in this form now? When do we have to leave?
We must fill it in now Right now.
Ígéret:
Will you come and meet me at the station?
Don’t worry, I will. I promise to be there at five.
Szándék, kívánság:
What would you like to do? Would you like to have a rest?
I’d like to see that film I’d rather not go out tonight.
Dicséret, kritika:
I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .
It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like?
It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/ It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump. 62
Események leírása:
What happened?
First she opened the window, then she phoned the ambulance, and finally she told the neighbours.
Információ kérés, adás:
Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette?
Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus.
How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that?
Take the second turning on the right It’s me.
Tudás, nemtudás:
Do you know where he lives? Was George t school last week?
I have no idea. I don’t know.
Bizonyosság, bizonytalanság:
Do you think they will come?
They will probably come.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Tiltás, felszólítás:
Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please?
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Keep off the grass. You must not smoke here.
Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight.
Good idea. I’d prefer to go to the theatre.
Meghívás és arra reagálás:
Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then.
Would you like to come to the cinema?
Can we meet at six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday.
No, I am afraid, I can’t. Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Anything else? Have an orange. Here you are.
That’s very kind of you. An orange juice, please. Thank you. No, thank you. No, thanks. I am sorry, I can’t. Thanks. 63
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Can you understand? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous Present perfect simple
Múltidejűség
Past simple
Jövőidejűség
going to Future with will
Birtoklás kifejezése
Past forms of have Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Prepositions, prepositional phrases, adverbs
When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not reading. He’s walking. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours… theirs Sue’s brother the corner of the room here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above…
64
Időbeli viszonyok
Már, még, éppen Gyakoriság
Adverbs of time with present perfect simple How often?
Időpont When? What time?
Időtartam
Mennyiségi viszonyok
Minőségi viszonyok
What’s the time? How long? + past simple Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
Logikai viszonyok
children, people, men, women… one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every
Tom’s younger than Sue. Mary is Comparative the prettiest girl. sentences (short, long She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. adjectives)
Irregular adjectives What… like? What colour? Modalitás
already, yet, just We’ve already finished the book. I haven’t visited France yet. always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1997, in July, at 5 o’clock, on Friday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.
Good, bad…(better, worse) What’s it like? What colour is it? It’s too big, It’s not small enough.
should/shouldn’t can (ability) can/could/may (permission) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t
You should ask her. I can swim.
Linking words
and/or/but/because
Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.
65
Szövegösszetartó eszközök
Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns
a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… me, him, them… this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody…
c) Témakörök Témakör
Kapcsolódási pont
Én és a családom: családfa; foglalkozások; családi ünnepek
Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely, hétköznapok, ünnepek. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.
Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Tágabb környezetünk: falu, város, ország;
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum.
Az iskola világa
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka.
Egészség, az egészséges életmód
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.
Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás.
Utazás: utazási előkészületek; közlekedési eszközök. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, film, videó, számítógép és olvasás.
Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások.
A továbbhaladás feltételei 66
Hallott szöveg értése A tanuló megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.
Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel, eseményeket mesél el; megértési probléma esetén segítséget kér; részt vesz egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
Íráskészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
67
8. évfolyam a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:
Excuse me. I am sorry to disturb you.
Pardon? Yes, can I help you?
Köszönés:
How do you do? Good morning / evening / afternoon. Hello Mike. Hello, how are you?
How do you do? Good morning. Hello Holly. Very well, thank you. And how about you? Hi!
Hi! Elköszönés:
Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!
Goodbye. Bye! See you. Good night. Thanks. Bye. Thank you, I will. Thanks. I will. OK, bye.
Bemutatkozás, bemutatás:
My name is… Have you met James? May I / Can I / Let me introduce myself. May I / Can I / Let me introduce you to Greg?
Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.
Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás:
How are you feeling today?
Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from…
What’s the matter? Engedélykérés és arra reagálás:
May I use your telephone? Do you mind if I open the window?
Yes, go ahead. Not at all.
Köszönet és arra reagálás:
Thanks. Thank you very much. Thanks a lot.
Not at all. You are welcome. No problem. That’s all right. Do not mention it. My pleasure.
It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Bocsánatkérés és arra reagálás:
I am sorry. I am very sorry. I beg your pardon Please, forgive me.
That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.
68
Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:
Happy Christmas / new year / birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!
Megszólítás személyes levélben:
Dear John,
Elbúcsúzás személyes levélben:
Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.
Happy Christmas / new year / birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!
Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, bánat:
Are you happy about that?
What do you think of that? How do you feel about that?
Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… Good for you. Congratulations. I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…
Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:
What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?
That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of…
Csodálkozás:
Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you.
How come? Is he? What a surprise!
Remény:
What are you hoping for? What are you looking forward to?
I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.
Személyes beállítódás és vélemény
69
Véleménykérés és arra reagálás:
What do you think? How do you like it? What’s your opinion about it?
Valaki igazának elismerése és el nem ismerése:
You are right. You are wrong.
Egyetértés, egyetnemértés:
Do you agree?
I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .
What’s your opinion? How do you feel about it?
OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether…
Tetszés, nemtetszés:
Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?
I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of…
Akarat, kívánság:
Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay.
I’d like an ice-cream
Képesség:
Can you speak French? Are you able to ride a horse?
I can understand French I am unable to ride a horse.
Kötelezettség:
Must we fill in this form now? When do we have to leave?
We must fill it in now Right now.
Szükségesség:
Is that necessarily so?
People must sleep sometimes.
Lehetőség:
It may rain. She might be late.
Ígéret:
Will you come and meet me at the station?
Don’t worry, I will. I promise to be there at five.
Szándék, kívánság:
What would you like to do? Would you like to have a rest?
I’d like to see that film I’d rather not go out tonight.
Dicséret, kritika:
It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása:
What is it? What’s it in English? What does that mean? What is it like? What colour is it?
It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump.
70
Események leírása:
What happened?
First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours.
Információ kérés, adás:
Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette?
Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus.
How far is your school? How long does it take to get there? Can you tell me the way to the station, please? Who is that?
Take the second turning on the right It’s me.
Tudás, nemtudás:
Do you know where he lives? Is there a post office near hear?
I have no idea. Sorry, I don’t know. Don’t ask me.
Bizonyosság, bizonytalanság:
Do you think they will come?
They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be about 25.
How old do you think she is?
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés:
Tiltás, felszólítás:
Martin, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to…
Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.
Keep off the grass. You must not smoke here.
Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to the museum.
Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not.
71
Meghívás és arra reagálás:
Would you like to come to the cinema?
Can we meet at, say, six? Are you free on Wednesday? Let’s meet on Friday. Kínálás és arra reagálás:
Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.
Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be good. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. An orange juice, please. . Yes, please./ No, thank you. I am sorry, I can’t. Thanks.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása
Visszakérdezés, ismétléskérés
Did you say the post office? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was?
Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés
Can you spell it for me? It spells…
Felkérés hangosabb, lassabb beszédre
Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast.
72
b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése
Jelenidejűség
Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present simple Present continuous Present perfect simple
Múltidejűség Past simple Jövőidejűség Birtoklás kifejezése
going to Future with will Past forms of have Have with will Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s of Whose?
Térbeli viszonyok
Irányok, helymeghatározás
Prepositions, prepositional phrases, adverbs picture location
Időbeli viszonyok
Gyakoriság
Adverbs of time with present perfect simple How often?
Időpont
When? What time?
Időtartam
What’s the time? How long? + past simple
When do you usually get up? I don’t drink coffee. Why is she stnding there? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she turned off the TV. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Sunday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porsche when I’m 20. my, your, his/her/its, our, their dog mine, yours,… theirs Sue’s brother the corner of the room here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above… at the top of/at the bottom of, on the left hand side… already, yet, just always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always make my bed. She goes swimming twice a week. now, in the morning Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long were you in hospital? For two weeks.
73
Mennyiségi viszonyok
Minőségi viszonyok
Irregular and regular plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns How many? Uncountable nouns How much?
children, people, men, women… one. two… first, second… How many CDs have you got? I’ve got a lot of / few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every
Tom’s younger than Sue. Mary is Comparative the prettiest girl. sentences (short, long She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. adjectives)
Irregular adjectives
Good, bad…(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.
should/shouldn’t can (ability) can/could/may (permission) must/needn’t (obligation) have to (past) mustn’t
You should ask her. I can swim.
Logikai viszonyok
Linking words Conditional I Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose
and/or/but/because We’ll stay at home if it rains. When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen.
Függő beszéd
Reported speech with present reporting verb
He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.
Modalitás
Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke.
74
Szövegösszetartó eszközök
Articles some + plural noun any + plural noun some + singular noun any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronouns
a, an, the There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… me, him, them… this, that, these, those somebody, anybody, nobody, everybody… myself…
c) Témakörök Témakör
Kapcsolódási pont
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.
Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Természetismeret: az ember megismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat
Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása.
Természetismeret: tágabb környezet. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj.
Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.
Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága, a Föld szépsége, egyedisége
Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.
Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat, közös munka. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend.
Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége, testrészek, betegségek.
Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél.
Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. 75
Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek.
Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési Technika, életvitel és gyakorlat: eszközöd. közlekedés. Hon- és népismeret: a világörökség elemei. Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.
Testnevelés és sport: sportok. Ének–zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket feltesz, eseményeket elmesél; megértési probléma esetén segítséget kér; egyszerű párbeszédben részt vesz; fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; 76
egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.
Angol nyelv – két tanítási nyelvű program 1–2. évfolyam
1
A
B
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése 77
2
3
A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elképzeléseit. Otthon és az óvodában szerzett készségek, személyes és Előzetes tudás szociális kompetenciák, tanulási képességek. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes követni a nonverbális elemekkel erősen támogatott, célnyelven történő óravezetést; követi a nagyon lassú és tiszta kiejtésű beszédet, amikor a jelentés megértéséhez hosszú szünetek állnak rendelkezésére; felismeri és végrehajtja az általa már hallott utasításokat; a hallott szöveg tartalmát különböző módokon (mozgás, A tematikai egység nevelésihang, rajz) meg tudja jeleníteni; fejlesztési céljai képes rövid, egyszerű szövegeket, pl. mondókákat memoriterként elmondani; tud egyszerű szövegben hallott információt más tevékenység során felhasználni; megérti a gyakoribb, mindennapi, nagyon egyszerű szavakat és fordulatokat, amelyek a személyével, közvetlen környezetével kapcsolatosak.
C
1
A fejlesztés tartalma A nyelv hangzásvilágának, zenéjének megismerése, az artikulációs bázis fejlesztése, speciális hangzók, hanglejtés, szóhangsúly megismerése, megfigyelése. A nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés megértése. Ismert témákhoz kapcsolódóan elhangzó, szavakból, rövid mondatokból álló kijelentések megértése. Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, nonverbális elemekkel támogatott tanári utasítások megértése (pl. rajzos, játékos feladatok, szerepjáték stb.). A személyi adatokra és konkrét szükségletekre vonatkozó egyszerű kifejezések megértése. Az életkornak megfelelő, ismert témakörhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű szövegek bemutatásának követése. Tanári beszéd és/vagy hangzóanyag hallgatása, együttmondása után közös vagy önálló ismétlés. A kiejtés, intonáció, hangsúly játékos gyakorlása (pl. hangerőváltással, érzelmek kifejezésével, mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: gyermekdalok, gyermekversek, mondókák, képekkel illusztrált történetek, cselekvéssorok, mesék, rövidfilmek, tanárral, tanulótársakkal folytatott rövid párbeszéd, tanári beszéd.
1
D Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
E Szóbeli interakció A tanuló magával hozza meglévő tapasztalatait, elvárásait. Otthon és az óvodában szerzett tapasztalatok, készségek, 78
3
személyes és szociális kompetenciák, tanulási képességek, a tanuló természetes kíváncsisága, motivációja. Játékok, szituációs feladatok az otthoni és az óvodai életből. A tanuló képes aktívan részt venni az interakciót igénylő célnyelvi gyermekjátékokban; részt vesz egyszerű interakcióban, ahol a kommunikáció a lassabb beszéden és ismétlésen alapul; be tud kapcsolódni az egyszerű játékos feladatokba; legyen képes megválaszolni egyszerű kérdéseket a közvetlen szükségletek vagy jól ismert témák területén, A tematikai egység nevelésiilletve azokra reagálni; fejlesztési céljai tudjon másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni; képes tevékenységekkel reagálni egyszerű tanári utasításokra pl. mozgás, rajzolás; képes a célnyelvi normáknak megfelelő kiejtés, intonáció és beszédtempó utánzás alapján történő elsajátítására.
F
1
A fejlesztés tartalma Egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra való reagálás rövid válaszokkal. Cselekvéssel ismert szituációs játékokhoz, tantermi játékokhoz való kapcsolódás. Néhány egyszerű, mindennap használt mondatszerkezet korlátozott mértékben történő alkalmazása példa alapján. A legegyszerűbb mindennapi udvarias üdvözlési és búcsúzási, bemutatkozási formulák használata. Kérés, köszönet, sajnálkozás kifejezése. Nagyon rövid, különálló, többnyire előre begyakorolt megnyilatkozások megértése és reagálás azokra. Ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal, tanárral. Dalok, mondókák, mesék, történetek előadásában, gyermekjátékokban való aktív részvétel. Bekapcsolódás nonverbális elemekkel támogatott, közös szöveg- és mesemondásba ismert szavak, kifejezések ismétlésével. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, gyermekversek, rövid, képpel illusztrált történetek, rövid párbeszédek.
II.1. Ajánlott témakörök
1 2
A Ajánlott témakörök Személyes vonatkozások, család
B Kapcsolódási pontok Környezetismeret: a család. 79
3
4
5
6
Személyes bemutatkozás. Család bemutatása rajzok, képek segítségével. Környezetünk Az otthon, lakás bemutatása (szobák, helyiségek megnevezése). Időjárással kapcsolatos kifejezések. Állatok, gyümölcsök megnevezése. Az iskola Személyes iskolai, illetve tantermi eszközök megnevezése.
Erkölcstan: önismeret.
Életmód Napirend, napszakok ismerete. Mindennapi használati tárgyak, játékok megnevezése. Alapvető ételek megnevezése, csoportosítása (pl. egészségesre, egészségtelenre). Évszaknak megfelelő öltözködés, ruhadarabok neve. Szabadidő, szórakozás Ünnepek. Szabadidős játékok, sportok megnevezése. Közlekedési eszközök neve. Játékok megnevezése.
Környezetismeret: a helyes napirend, egészséges életmód, évszakok, időjárás, öltözködés.
C
1
I.
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén
Környezetismeret: az otthonunk, évszakok, növények, állatok csoportosítása. Technika, életvitel és gyakorlat: a lakás részei. Környezetismeret: az iskola helyiségei, az iskolában használt eszközök.
Magyar nyelv és irodalom: ünnepek, jeles napok, ehhez kapcsolódó történetek, mondókák. Testnevelés és sport: közösségi játékok. Környezetismeret: közlekedési ismeretek. Ének-zene: ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó dalok, zenék. D A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, megérti az egyszerű utasításokat. Alapvető szókincse van, melyet konkrét szituációkban fel tud használni. Egyszerű, rövid mondatokat használ a bemutatkozás során. A tanult szavakat, kifejezéseket hallás után megérti, rövid válaszokkal, tevékenységgel reagál azokra. Aktívan részt vesz interakciót követelő nyelvi játékokban. Megérti az illusztrációval, testbeszéddel alátámasztott rövid szövegek jelentését. El tudja végezni a különböző forrásokból (tanár, magnó, video stb.) hallott egyszerű szöveghez tartozó feladatokat. Fel tud idézni néhány dalt, verset, mondókát.
3–4. évfolyam
A szakasz végére az elérendő cél a KER szerinti A1-es szint.
1
A Fejlesztési egység
B Hallott szöveg értése 80
2
3
Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és Előzetes tudás kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek követése. A tanuló követi a kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetést; megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elemmel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdéseket, néhány rövid mondatból álló A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai megnyilatkozásokat; felismeri a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből; egyre önállóbban alkalmaz néhányat a megértést segítő alapvető stratégiák közül.
C
1
A fejlesztés tartalma A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések; a közös munka megszervezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). Rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése a tanulóhoz közel álló, ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának, előadásának aktív követése; a szövegekben a tanult nyelvi elemek felismerése, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése a megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre való egyre tudatosabb támaszkodás. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők, köztük a célnyelvet anyanyelvként használók egyre nagyobb biztonsággal történő megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat kihangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező 81
személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd, interaktív feladatok.
D
E
1
Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Szóbeli interakció Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Begyakorolt rövid párbeszédekben, interakciót igénylő tevékenységekben való részvétel egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával. A tanuló egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva fejezi ki beszédszándékát; egyszerű kérdéseket tesz fel a számára ismert témákról, illetve egyszerű nyelvi eszközökkel válaszol a hozzá intézett kérdésekre; rövid beszélgetést folytat számára ismert témákról egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; rövid beszélgetést folytat társaival a tanult témákról; képes rövid, egyszerű szövegek másokkal való közös előadására; képes az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtésére, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.
F
1
A fejlesztés tartalma A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel. Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra. Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kapcsolódva. Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal. Begyakorolt beszédfordulatokkal való kommunikálás (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése). Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás). Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelésekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. 82
Dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban való aktív részvétel. Nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezések, beszédfordulatok szintjén. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén alapuló szövegek.
G
H
1
Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Összefüggő beszéd Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése. Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése. A tanuló rövid, egyszerű szövegeket mond el, illetve párbeszédet ad elő társaival közösen, tanári segítséggel; egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírást ad saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről; használ néhány egyszerű nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát; kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket; munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; képes kreatívan alkalmazni a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét; képes elmondani egy-egy megtanult szöveget a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban.
I
1
A fejlesztés tartalma Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére. Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután). Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös 83
vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatásával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.
1
J
K
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A tanulónak minimális ismeretei vannak a célnyelv írott változatának sajátosságairól. Az egyszerű szavak, nagyon rövid mondatok nyomtatott képét felismeri, jelentésüket többnyire megérti. A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a célnyelven történő olvasás közti különbséget; felismeri és megérti az egyszerű mondatokban, rövid szövegekben az ismert szavakat és kifejezéseket a megértést segítő elemekre támaszkodva; megérti a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegét; egyszerű, autentikus szövegekből kiszűr néhány alapvető információt; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatokat végez el; képes kreatívan használni készségeit, képességeit az olvasott szövegek értelmezéséhez; kialakul érdeklődése a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.
L
1
A fejlesztés tartalma Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése. Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása). Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása. Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása. Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése. Rövid, egyszerű, írott utasítások követése képek segítségével (pl. játék összerakása, 84
útbaigazítás). Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: történetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, feliratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.
1
M
N
Fejlesztési egység
Íráskészség
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A tanulónak kevés tapasztalata van a célnyelven való írás területén. Az egyszerű, rövid szavakat, mondatokat felismeri, megérti. A tanult, rövid szavakat le tudja másolni. A tanuló képes felismerni az anyanyelven és a tanult célnyelven történő írás közti különbséget; ismeri az adott nyelv ábécéjét; különböző nyelvi tevékenységek során rövid szavakat, mondatokat másol, illetve ír le; különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegeket alkot, adott mintát követve; írásban személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre válaszol; közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatokat végez el; bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe; képes kreatívan alkalmazni a nyelvi órákon és a célnyelven tanult tantárgyak szókincsét, tudását az őt érdeklő témájú, egyszerű szövegek írása során.
O
1
A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása. Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése). Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail). Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése. Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása. Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, felirat, 85
utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, dalszöveg, keresztrejtvény.
86
III.1. Ajánlott témakörök
1 2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
A Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Idő, időjárás Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás.
Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim. Osztálytársaim, barátaim. Szabadidő Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok. Ünnepek és hagyományok Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában. Fantázia és valóság Kedvenc meséim, könyveim. Képzeletem világa. A cirkusz.
B Kapcsolódási pontok Környezetismeret: együttélés a családban. Környezetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Környezetismeret: az ember megismerése és egészsége: tápanyag, élelmiszer, étrend. Matematika: halmazok, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret: az idő mérése, az idő kifejezése a mindennapi kommunikációban. A napszakok, az évszakok váltakozása. Matematika: számok írása, olvasása, állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Környezetismeret: egészséges életmód: öltözködés. Matematika: halmazok. Környezetismeret: testrészek, egészségvédelem. Testnevelés és sport: mozgásos játékok. Környezetismeret: baráti kapcsolatok, iskolai közösségek. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Ének-zene: zenehallgatás. Vizuális kultúra: kreatív alkotások. Környezetismeret: napirend. Környezetismeret: élőlények csoportosítása élőhely, táplálkozási mód, egyéb tulajdonságok szerint; változatos élővilág; környezetvédelem. Matematika: halmazok, adatgyűjtés, adatok lejegyzése. Környezetismeret: ünnepek, hagyományok. Magyar nyelv és irodalom: jeles napok. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa. Magyar nyelv és irodalom: mesék, legendák, mítoszok. 87
1
II.
C
D
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A1 szintű nyelvtudás. A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témákról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot.
5–6. évfolyam
A fejlesztési szakasz célja, hogy a tanulók a 6. évfolyam végére elérjék a KER szerinti A2 szintet.
1
A
B
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A1 nyelvi szint, azaz a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetés megértése, egyszerű, rövid, hangzó szövegekhez kapcsolódó feladatok megoldása. A tanuló megérti az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó tanári utasításokat; megérti az ismert témákhoz kapcsolódó egyszerű kérdéseket és kijelentéseket; felismeri a tanult témakörökben elhangzó szövegekben a tanult szavakat, szó- és beszédfordulatokat, és tud ezekből következtetni a szövegek témájára, tartalmára; követi az ismert témakörökben elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetét; képes kiszűrni a lényeget és néhány alapvető információt az ismert témakörökben elhangzó szövegekből, részben önállóan, részben a megértést segítő, változatos feladatokra támaszkodva; egyre önállóbban alkalmaz néhány, a megértést segítő alapvető stratégiát.
C 88
1
A fejlesztés tartalma Az ismert nyelvi elemekre támaszkodó, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatott célnyelvi óravezetés folyamatos követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszervezése, eszközhasználat) és a tanári utasítások megértése. Rövid kérések és kijelentések megértése ismert témákról. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek előadásának, bemutatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése; következtetés levonása a szövegfajtára, a témára és a lehetséges tartalomra vonatkozóan; a megértést segítő, változatos feladatok segítségével a szöveg lényegének, néhány konkrét információnak a kiszűrése. Ismert témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben a beszélő(k) gondolatmenetének követése a tanult nyelvi eszközökre támaszkodva, a beszédhelyzetet figyelembevételével. Különböző beszélők egyre nagyobb biztonsággal való megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: dalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, a célnyelvi kultúrát bemutató multimédiás anyagok, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok; tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel folytatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.
1
D Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
E Szóbeli interakció A1 nyelvi szint, azaz egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal folytatott kommunikáció. A tanuló képes kommunikálni egyszerű és közvetlen információcserét igénylő feladatokban számára ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal; kérdéseket tesz fel kiszámítható, mindennapi helyzetekben, válaszol a hozzá intézett kérdésekre, illetve rövid párbeszédet folytat; megteszi az első lépéseket a célnyelv spontán használata útján; képes tudatosan alkalmazni egyre több kompenzációs stratégiát, hogy megértesse magát, illetve megértse beszédpartnerét; megnyilvánulásaiban törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtésre, intonációra és beszédtempóra.
F 1
A fejlesztés tartalma Tudatosan megválasztott nonverbális elemekkel támogatott mondanivaló kifejezése egyre bővülő szókinccsel, begyakorolt beszédfordulatokkal, egyszerű nyelvi eszközökkel. 89
Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése, illetve ezekre való rákérdezés egyszerű nyelvi eszközökkel. Ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez vagy osztálytermi szituációkhoz kapcsolódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdések feltevése, kérések, felszólítások megfogalmazása, illetve azokra történő válaszadás. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. A célnyelv tudatos használata a tanórai tevékenységek során, spontán kommunikálás strukturált, előre látható szituációkban (pl. pár- vagy csoportmunka során társakkal). Lehetőség esetén kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel. Beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése, visszakérdezés alkalmazása, illetve szükség esetén a mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében. Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés fenntartása, követése, lezárása). Észlelt (hallott/látott) jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, helyzetekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid párbeszédek, egyszerű társalgás, szerepjátékok, dramatizált jelenetek, kérdések, felszólítások, kérések, információ hiányán illetve különbözőségén, véleménykülönbségen alapuló szövegek, spontán megnyilvánulások. G H 1
Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Összefüggő beszéd A1 nyelvi szint, azaz felkészülés után rövid szöveg elmondása a tanuló számára ismert témában. A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű beszédfordulatokkal röviden, összefüggően beszél saját magáról és közvetlen környezetéről; saját munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel mutatja be; rövid, egyszerű történetet mesél el; egyszerű állításokat, összehasonlításokat, magyarázatokat, indoklásokat fogalmaz meg; egyszerű nyelvtani szerkezeteket és mondatfajtákat használ; lineáris kötőszavakkal kapcsol össze szavakat, szócsoportokat, egyszerű cselekvéseket, történéseket és ok-okozati összefüggéseket fejez ki; képes alkalmazni a megértést segítő legfontosabb stratégiákat; beszédében alkalmazza a célnyelvi normához közelítő kiejtést, intonációt és beszédtempót.
I
90
1
A fejlesztés tartalma Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Történet elmesélése, élménybeszámoló, előre megírt szerep eljátszása egyszerű nyelvtani szerkezetekkel, mondatfajtákkal. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután), illetve magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát). A mondanivaló jelentésének pontosítása, tisztázása a testbeszéd tudatos alkalmazásával. Csoportos előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján. Önálló vagy csoportban létrehozott alkotás rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése). Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag meghallgatás utáni elismétlése, a célnyelvi normához közelítő kiejtés gyakorlása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: rövid történetek, élménybeszámolók, szerepek, leírások (pl. képleírás, tanulói munka bemutatása), előadás, prezentáció, témakifejtés.
J
K
1
Fejlesztési egység
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Olvasott szöveg értése A1 nyelvi szint, azaz közös feldolgozást követően egyszerű olvasott szövegek lényegének, tartalmának megértése. A tanuló megérti az ismerős témákról szóló rövid szövegeket; megtalál alapvető információkat egyszerű, hétköznapi szövegekben; megérti az életkorának megfelelő témájú autentikus szövegek lényegét, kiszűri a szövegekből az alapvető információkat; az olvasott szövegekre vonatkozó feladatokat végez el; képes meglevő készségeit kreatívan használni az olvasott szövegek megértéséhez, értelmezéséhez; növekszik tájékozottsága a célnyelvi kultúráról; fokozódik érdeklődése a célnyelvi kultúrába tartozó irodalmi, művészeti alkotások iránt.
L
1
A fejlesztés tartalma Rövid, egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel megfogalmazott szövegek megértése (pl. leírás, történet, párbeszéd a tanulóhoz közel álló témákról). Lényeges információk megtalálása egyszerű szövegekben (pl. hirdetésben, prospektusban, étlapon és menetrendben, rövid újságcikkben, programfüzetben). Egyszerű üzenetek, levelek, elektronikus üzenetek, SMS-ek, bejegyzések megértése. Egyszerű használati utasítások, instrukciók megértése, követése. Információszerzés hagyományos és elektronikus forrásokból. 91
1 2
3
1
Egyszerű, rövid történetek, mesék, versek és egyszerűsített célnyelvi irodalmi művek olvasása. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: ismeretterjesztő szövegek, egyszerűsített irodalmi szövegek, mesék, rövid történetek, versek, dalszövegek, cikkek a korosztálynak szóló újságokból és holnapokról, útleírások, hirdetések, plakátok, hagyományos és elektronikus nyomtatványok, internetes fórumok hozzászólásai, képregények, egyszerű üzenetek, képeslapok, feliratok, étlap, menetrend, egyszerű biztonsági előírások, magánlevelek. M N Fejlesztési egység Íráskészség A1 nyelvi szint, azaz rövid, egyszerű mondatok írása ismert témákról; különböző műfajú és a tanulók Előzetes tudás életkorának megfelelő témájú szövegek alkotása mintát követve. A tanuló összefüggő mondatokat ír a közvetlen környezetével kapcsolatos témákról; az írást a kommunikáció eszközeként használja egyszerű interakciókban; A tematikai egység nevelési- gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki; fejlesztési céljai kreatívan alkalmazza nyelvismeretét egyszerű szövegek írására az őt érdeklő, ismert témákról; felismeri és követi az alapvető írásbeli műfajok sajátos szerkezeti és stílusjegyeit. O A fejlesztés tartalma Szavak és rövid szövegek másolása, diktálás utáni leírása. Egyszerű szerkezetű, összefüggő mondatok írása a tanuló közvetlen környezetével kapcsolatos témákról, különböző szövegtípusok létrehozása (pl. leírás, élménybeszámoló, párbeszéd). Egyszerű szövegek írása kommunikációs céllal (pl. levél, üzenet). Egyszerű írásos minták követése, kreatív átdolgozása, aktuális, konkrét és személyes tartalmakkal való megtöltése (pl. egyszerű, személyes témákról minta alapján vers, dalszöveg, rapszöveg írása). Gondolatok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, vagy, mert, de, ezért, azután). Gyakori írásbeli műfajok legalapvetőbb szerkezeti és stílusjegyeinek követése saját írásmű készítése során (pl. megszólítás levélben, e-mailben, záró formula). A mondanivaló közvetítése vizuális eszközökkel (pl. szövegkiemelés, internetes vagy SMS-ben használt emotikon, rajz, ábra, diasor). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírás, ismertető, képaláírás, élménybeszámoló, párbeszéd, üzenet, levél, e-mail, SMS.
IV.1. Ajánlott témakörök
1 2
A Ajánlott témakörök Család
B Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: család és 92
3
4
5
6
7
8
9
10
Én és a családom. Családtagok bemutatása. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Napirend. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Kedvenc játékaim. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése. Öltözködés Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat. Sport Testrészek és mozgás. Sportok, sportfelszerelések. Kedvenc sportom. Sportversenyek. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok. Közös időtöltés barátokkal. Természet, állatok Kisállatok. Kedvenc állataim.
lakóhely. Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások. Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosztás, napirend. Természetismeret: lakóhelyi környezet. Matematika: tájékozódás a térben, halmazok. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Célnyelvi civilizáció: lakóhelyem jellegzetességei, összehasonlítása a célnyelvi országéval. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Célnyelvi civilizáció: jellegzetes ételek itthon és a célnyelvi országokban. Természetismeret: az időjárás tényezői, ciklusok a természetben. Matematika: számok írása, olvasása. Állítások igazságának eldöntése, tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rögzítése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Matematika: halmazok. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: testrészek. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat. Magyar nyelv és irodalom: ajánlott és kötelező szépirodalmi művek. Célnyelvi civilizáció: iskolai élet a célnyelvi országokban. Testnevelés és sport: sportok. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Természetismeret: élőlények a ház körül, az állatok életmódjának főbb jellemzői, szoba- vagy kerti növények gondozása, 93
11
12
13
14
15
16
17
Állatok a házkörül. Vadon élő és állatkerti állatok. Állatok a nagyvilágban. Növények az otthonomban, iskolámban. Kontinensek, tájegységek. Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Az én városom/falvam. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. Képzeletem világa. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim, múzeumlátogatás. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Fák és Madarak Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. Szelektív hulladékgyűjtés. Egészséges életmód A rendszeres testedzés. A helyes táplálkozás.
C
1
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén
érdekes növények; a Föld szépsége, egyedisége: a Kárpát-medence és hazánk nagy tájai, növénytakarója és élővilága. Matematika: halmazok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok ünnepei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Hon- és népismeret: az én városom, falum. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Hon- és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei. Célnyelvi civilizáció: hazánk, s a célnyelvi országok látnivalói, nevezetességei. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Magyar nyelv és civilizáció: olvasóvá nevelés. Vizuális kultúra: képzeletem világa, műalkotások. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Természetismeret: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Matematika: diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Természetismeret: az ember megismerése és egészsége: étrend. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód.
D A2 szintű nyelvtudás. A tanuló egyszerű, hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi 94
eszközökkel megfogalmazva történetet mesél, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. III. 7–8. évfolyam A fejlesztési szakasz célja, hogy a 8. évfolyam végére a tanulók elérjék a B1 szintet. Az eltelt időszak intenzív nyelvtanulása során kialakult a tanulók hatékony nyelvtanulási stratégiája. Ennek segítségével az általános iskolai tanulmányok befejezése után képesek lesznek önállóan is fejleszteni nyelvtudásukat.
1
A
B
Fejlesztési egység
Hallott szöveg értése
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A2 nyelvi szint, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű közlések lényegét. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló ismerős témákról folyik; képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.
C A fejlesztés tartalma Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése (pl. használati utasítások). 1 Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző 95
szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés, magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: információk, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók.
1
D
E
Fejlesztési egység
Szóbeli interakció
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról; részt vesz rövid beszélgetésekben; kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben; egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és tudja alkalmazni ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.
F A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam, stb.). 1 Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is (pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. 96
Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák, család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. A célnyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták.
1
G
H
Fejlesztési egység
Összefüggő beszéd
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A2 nyelvi szint, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról. A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben ki tudja magát fejezni; érthetően tud a folyamatoshoz közelítően beszélni, képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére, szükség szerinti módosítására; képes valamely gondolat vagy probléma lényegét megközelítő tartalmi pontossággal kifejteni.
I A fejlesztés tartalma Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. 1 Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. 97
Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivalója kifejezésére. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek.
1
J
K
Fejlesztési egység
Olvasott szöveg értése
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A2 nyelvi szint, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében; megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegeket; képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.
L A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. 1 Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak 98
jelentésének kikövetkeztetése. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek.
1
M
N
Fejlesztési egység
Íráskészség
2
Előzetes tudás
3
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
A2 nyelvi szint, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak; ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban írásban kifejezi; minta alapján néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír az őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, és véleményéről; képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni olvasott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.
O A fejlesztés tartalma Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). 1 Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szöveg formájában. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. 99
Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése, saját ötletekről jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben/emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelent, paródia írása illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép). A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások: hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt illetve tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/e-mailek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapszövegek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák.
V.1. Ajánlott témakörök Az eddig/előző évfolyamokon feldolgozott témakörök a tanulók életkorának megfelelően új szempontból, egy magasabb nyelvi szinten újra feldolgozhatók és bővíthetők. További ajánlott témakörök a 7–8. évfolyamra.
1
2
3
A Ajánlott témakörök Család Én és a családom. Családtagok bemutatása, családfa. Családi események, közös programok. Családi ünnepek. Nagyszüleim világa. Otthon Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak. Lakóhelyem, tágabb környezetem. Otthonok a célnyelvi országban és a
B Kapcsolódási pontok Erkölcstan: társas kapcsolatok; család, otthon; az ember az időben: gyermekkor, felnőttkor, öregkor. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: tájékozódás a térben. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely. Célnyelvi civilizáció: eltérő életmódbeli szokások a célnyelvi országokban. Erkölcstan: társadalmi felelősségvállalás. 100
4
5
6
7
8
9
nagyvilágban. Otthontalanok. Étkezés Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim. Egészséges táplálkozás. Receptek, főzés, sütés, főzőműsorok. Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban. Idő, időjárás Az óra. Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Időjárás. Időjárási rekordok. Időjárási jelenségek. Természeti katasztrófák. Öltözködés Ruhadarabok. Kedvenc ruháim. Divat világa. Sport Testrészek és mozgás. Kedvenc sportom. Sportok, sportfelszerelések. Extrém sportok. Sportversenyek, olimpia. Iskola, barátok Iskolám, osztálytermünk. Tantárgyaim, tanáraim. Osztálytársaim, barátaim. Tanórán kívüli közös programjaink. Iskolai élet más országokban. Szabadidő, szórakozás Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Internet, interaktív játékok, mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások. Közös időtöltés barátokkal.
Természet, állatok Kedvenc állataim. Kisállatok, felelős állattartás. Kontinensek, tájegységek. 10 Hazánk és más országok, más kontinensek élővilága.
Biológia-egészségtan: táplálkozás. Kémia: egészséges táplálkozás: a zsírok és cukrok szerepe. Technika, életvitel és gyakorlat: családi munkamegosztás. Matematika: halmazok, diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes ételei, táplálkozási szokásai. Földrajz: éghajlat és lakóhelyek; időjárási, éghajlati elemek. Fizika: természeti katasztrófák.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Erkölcstan: szokások, társadalmi szabályok. Biológia-egészségtan: az ember megismerése és egészsége. Testnevelés és sport: mozgásos játékok, sportversenyek, szabályok. Célnyelvi civilizáció: célnyelvi országok jellegzetes spotjai. Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
Testnevelés és sport: sportok. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Biológia-egészségtan: a természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Földrajz: földrészek és óceánok, felszínformák, hazánk természeti adottságai; Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Technika, életvitel és gyakorlat: hobbiállatok gondozása. 101
Ünnepek és szokások Az én ünnepeim. 11 Ünnepek itthon és a nagyvilágban. Város, bevásárlás Városok, települések, falvak. Épületek, utcák. Tájékozódás, útbaigazítás. 12 Üzletek, bevásárlóközpontok, piac. Vásárlás. Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Híres városok és nevezetességeik. Utazás, pihenés Vakáció, nyaralás. Táborok, osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. 13 Utazás belföldön és külföldön.
Fantázia és valóság Kedvenc olvasmányaim, könyveim. 14 Képzeletem világa. Utazás a jövőbe. Zene, művészetek Kedvenc zeném, együttesem. Film- és színházi élményeim. 15 Kedvenc múzeumom. Kiállítások, rendezvények, koncertek. Zenei világnap. Környezetünk védelme Veszélyeztetett állat- és növényvilág. Nevezetes napok: Madarak és Fák Napja, a Víz Világnapja, a Duna Napja. 16 Szelektív hulladékgyűjtés. Környezettudatos viselkedés.
Egészséges életmód A rendszeres testedzés. 17 A helyes táplálkozás. Betegségek és megelőzésük. Felfedezések Nagy földrajzi felfedezések. 18 Híres felfedezők és életútjuk.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hétköznapok, ünnepek. Ünnepeinek eredete és szokásrendje Célnyelvi civilizáció: szokások, ünnepek összehasonlítása a célnyelvi országokéval. Matematika: tájékozódás a térben, térbeli alakzatok. Földrajz: országok, városok, a hazai táj, a világörökség elemei. életvitel és gyakorlat: közlekedés, vásárlás. Célnyelvi civilizáció: hazánk nevezetességeinek bemutatása célnyelven. Földrajz: tájékozódás a földrajzi térben, Európa, Európán kívüli kontinensek, tájak, országok. Biológia-egészségtan: az erdők világa. A hazai táj, a világörökség elemei. Célnyelvi civilizáció: hazai nevezetességek bemutatása, célnyelvi országok nevezetességeinek megismerése. Dráma és tánc: dramatikus játékok. Vizuális kultúra: képzeletem világa. Magyar nyelv és irodalom: kötelező és ajánlott irodalmi válogatás. Ének-zene: zenehallgatás. Dráma és tánc: színház, előadások. Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.
Biológia-egészségtan: környezeti rendszerek állapota, védelme, fenntarthatósága. Fizika: energiatermelési eljárások. Földrajz: globális problémák, Fenntarthatóság, védett hazai és nemzetközi természeti értékek példái. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, egészséges életmód. Biológia-egészségtan: betegségek megelőzése. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: felfedezők és feltalálók. a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban. 102
Tudomány, technika Feltalálók és találmányok. 19 Híres feltalálók és életútjuk. A jövő technikai vívmányai.
Biológia-egészségtan: tudománytörténet. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.
Múltunk és jövőnk Családom múltja, gyökereim. Az én jövőm. Iskolám múltja, jelene. 20 A jövő iskolája. Lakóhelyem régen és most. A jövő városa. Földünk jövője. Média, kommunikáció Internet, interaktív játékok, közösségi oldalak. Infokommunikációs eszközök a mindennapokban. 21 A média szerepe a hétköznapokban. Testbeszéd. Kommunikáció az állatvilágban.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző korszakok, globális problémák. Földrajz: településtípusok; környezettudatosság, környezetvédelem. Erkölcstan: a munka világa. Technika. életvitel és gyakorlat: pályaorientáció: szakmák, foglalkozások. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hírközlés. Biológia-egészségtan: kommunikáció az állatvilágban. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a média és a nyilvánosság szerepe. Informatika: az információs technológián alapuló kommunikációs formák, médiainformatika. Földrajz: égitestek. Fizika: a naprendszer objektumai, a világűr megismerésének eszközei. Matematika: tájékozódás a térben.
Földünk és a világűr A naprendszer és a bolygók. 22 A Nap és a csillagok. Utazások az űrben.
C
1
A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén
D B1 szintű nyelvtudás. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet, ha az rendszeresen előforduló, ismerős témákról folyik. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb helyzetében boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni és stílusában a kommunikációs helyzethez alkalmazkodni. A tanuló képes begyakorolt szerkezetekkel érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni. Az átadott információ lényegét a kapott információhoz képest megközelítő tartalmi pontossággal fejti ki. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő, autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegekben az általános vagy részinformációkat. A tanuló több műfajban is képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, 103
hétköznapi témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban már megjelennek a műfaji sajátosságok és különböző stílusjegyek.
104
Célnyelvi civilizáció 1. Ismeretszerzés célnyelven
1
2
3
4
A 5–6. évfolyam Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, célnyelven hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából. Információgyűjtés segítséggel. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben, ezek felhasználásával, tanári segítséggel vázlat készítése célnyelven. Információgyűjtés könyvtárban. A megismert információk csoportosítása, a különbségek és hasonlóságok felismerése. Autentikus szövegek, a célországokra jellemző dalok, mondókák felhasználása a célországban élők szokásainak megismeréséhez. Atlaszok, gyermeklexikonok használata.
5 Közös forráskeresés célnyelven az internet lehetőségeit felhasználva. 6
B 7–8. évfolyam Ismeretszerzés célnyelven írt információs szövegekből, ezek rendszerezése és értelmezése. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. Önálló információgyűjtés célnyelven adott témához különböző szövegekből, médiumokból, ezekhez rövid szöveges tartalmi ismertető készítése célnyelven. A megismert információk csoportosítása, rendszerezése, összehasonlítása.
Filmek, képek, egyszerűsített szövegezésű szépirodalmi alkotások felhasználása a célországokban élők szokásainak, hagyományainak, életmódjának megismeréséhez. Segédkönyvek, kézikönyvek, digitális és nyomtatott atlaszok, térképek, digitális és nyomtatott lexikonok használata. Az olvasmányok lényegét kiemelő vázlat készítése célnyelven. Az interneten található digitális források felhasználása, azok előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismeretével.
2. Kritikai gondolkodás
1 2
3
A 5–6. évfolyam A célnyelv országai hazánkétól eltérő sajátosságainak felismerése.
B 7–8. évfolyam A célnyelvi országok társadalmi berendezkedéséről szerzett ismeretek alapján kérdések megfogalmazása.
Híres emberek, történelmi hősök külső és Híres emberek, történelmi személyiségek belső tulajdonságainak bemutatása, jellemzése. véleményezése. Sorsdöntő események hatásainak elemzése. 105
4 5 6 7
Adott témával kapcsolatos eltérő vélemények értékelése. Kitalált személyek és történelmi szereplők megkülönböztetése. Kérdések önálló megfogalmazása az adott témával kapcsolatban. Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről.
Tények és vélemény megkülönböztetése újságcikkekben. Igaz történetek és legendák valóságtartalmának, összefüggéseinek vizsgálata. Feltevések megfogalmazása a célnyelvi országokról tanult ismeretek kapcsán. Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, szereplőkről.
3. Kommunikáció és problémamegoldás célnyelven
1 2
A 5–6. évfolyam Beszélgetés a célnyelvi országok szokásairól, hagyományairól.
5
Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése, ezekhez rövid magyarázat adása célnyelven. A téma előnyös és hátrányos jellemzőinek felsorolása. Egy-egy cselekvés mellett vagy ellen szóló érvek gyűjtése. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.
6
Tanultak kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írása.
3
4
B 7–8. évfolyam Összefüggő szövegalkotás írásban és szóban a célnyelvi országokról kulcsszavak, kifejezések felhasználásával. Beszámoló, kiselőadás tartása célnyelven, ahol a cél a tanultak összefoglalása, önálló kiegészítése. A tény és a vélemény megkülönböztetése.
Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Fogalmazás írása valamely célnyelvi országban meglévő szokásról, hagyományról, összehasonlítás.
4. Tájékozódás időben és térben
1 2
A 5–6. évfolyam Célnyelvi országok és fontosabb városaik azonosítása térképen. Kronológiai adatok rendezése segítséggel.
3
4
A földrajzi környezet életmódra, a szokások kialakulására gyakorolt hatásának felismerése.
B 7–8. évfolyam Célnyelvi országok és a legfontosabb történelmi helyszínek azonosítása térképen. Eseménye csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. A földrajzi elhelyezkedés és a történelmi, társadalmi események közötti összefüggések felismerése.
106
5
6
7
1 2
3
A megismert események időrendbe állítása.
Egyes események, szokások megkülönböztetése aszerint, hogy a jelenhez, a múlthoz vagy a régmúlthoz tartoznak-e. Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) szokásai, hagyományai között.
A Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése egy kiemelt időponthoz képest. A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről, elhelyezésük a megfelelő történelmi korszakban. Párhuzamok és különbözőségek keresése Magyarország és a célország(ok) társadalmi eseményei között térben és időben. B
A célnyelvi országok természetföldrajza, gazdasága A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok elhelyezkedéséről, legalapvetőbb földrajzi adottságairól. A tanuló térképen azonosítja a célországokat, képes megmutatni azok nagyobb városait, folyóit, tavait, hegyeit; következtetni tud a földrajzi elhelyezkedésből az életmódra; információt tud szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások) segítségével; ismeri a célnyelvi országok főbb közlekedési lehetőségeit, jellemzőit és a célnyelvi országok fizetőeszközeit, azok viszonyát a magyarországiéhoz. A célnyelvi országok főbb városainak, legfontosabb domborzati és vízrajzi jellemzőinek felismerése, értelmezése térképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód között. A célnyelvi országok fizetőeszközének megismerése. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák megismerése. A főbb szárazföldi, vasúti, vízi és légi közlekedés megismerése, az egyes közlekedési ágak főbb sajátosságai. Autentikus anyagok felhasználása ismeretszerzésre. Térkép, vázlat segítségével a tanuló bemutat egy-egy célországot, vagy annak egy-egy területét. Természetismeret: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése. Technika, életvitel és gyakorlat: fogyasztói termékek, közlekedés. Topográfiai jelképek, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, időjárási-éghajlati elemek, településtípusok, a pénz világa, közúti közlekedés.
107
1 2
3
C Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
1 2
3
E Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
D A célnyelvi országok történelme, társadalmi viszonyai A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok jellegzetességeiről. A tanuló képes meghatározni a célnyelvi országok államformáját, időrendbe helyezi a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, ismeri az azokhoz köthető legfontosabb személyeket; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok hazai eseményeit a célnyelvi országokban történtekkel; össze tudja hasonlítani a célnyelvi és magyarországi iskolai élet főbb vonásait, felismeri az azonosságokat és különbségeket. A célnyelvi országok államformáinak, legfontosabb szimbólumainak (zászló, címer) megismerése. Legfontosabb történelmi események megismerése, kronológiai sorrendbe helyezése. A magyar és a célnyelvi országok tanult történelmi eseményeinek összehasonlítása. Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk az ország életére. Diákélet, iskolai szokások a célnyelvi országokban és Magyarországon. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tanult történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; események időrendbe állítása. Erkölcstan: ember az időben: gyermekkor, serdülőkor; társas kapcsolatok; egyén és közösség. Társadalom, jelképek, a társadalmi együttélés szabályai, erkölcs, illem, jogok és kötelességek az iskolában.
F Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a célnyelvi országokban A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok hagyományairól, szokásairól, ünnepeiről. A tanuló képes segítséggel információt gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésük módját és szimbólumait; tud röviden ismertetni néhány, a célnyelvi országokra jellemző népszokást, kialakulásukkal és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekkel; röviden be tudja mutatni a legelterjedtebb családi ünnepeket, és ismer néhány hozzájuk kapcsolódó, a magyartól eltérő 108
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
1 2
3
4
G Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek / fejlesztési követelmények
szokást; képes ismertetni néhány tipikus tájjellegű ételt és italt; tudja egy-egy tipikus étel elkészítési módját, receptjét. A célnyelvi országokban lakó emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. A vidéki és a városi életmód jellegzetességei. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása. A célnyelvi országok családi ünnepeinek, népi hagyományainak, szokásainak megismerése. Népszokások, hiedelmek elmondása, kialakulásuk ismertetése vázlat segítségével. Vendégvárás, vendéglátás társadalmi szokásai nálunk és néhány célországban. Az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások ismertetése, jellemző ünnepi menü összeállítása. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. Magyar nyelv és irodalom: népszokások kialakulása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: szokás, hagyomány, illem. Erkölcstan: családi élet. Természetismeret: egészséges életmód. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Városi és vidéki élet, család, állami és családi ünnepek, népszokás, hiedelem, életmód, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, nemzeti ételek, gyorséttermek.
H Szabadidő, sport a célnyelvi országokban A célnyelv tanulása során a tanulóknak előzetes ismeretei vannak a célnyelvi országok jellemző, tradicionális sportágairól. A tanuló képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző otthoni és házon kívüli szabadidős és hobbitevékenységeit; tud példát mondani kulturált szórakozási, szabadidős tevékenységekre; be tudja mutatni a célországokra jellemző nemzeti sportokat, ismeri a legjelentősebb sporteseményeket; képes összehasonlítani a célnyelvi országok és a hazai iskolai élet jellemző sporttevékenységeit. Jellemző szabadidős tevékenységek bemutatása, összehasonlítása a hazaiakkal. A kulturált szórakozás, nyaralási és pihenési szokások bemutatása. Nemzeti sportok, sportágak megismerése, a szabályok bemutatása, a sport szerepe a mindennapi életben. 109
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
1 2
3
I Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
Iskolai sporttevékenységek bemutatása, a különböző országok iskolai lehetőségeinek összehasonlítása. Ismert és eredményes sportolók bemutatása. Testnevelés és sport: sportágak, szabályrendszerek; játékszabályok; életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni, társas és csoportos tevékenységek. Erkölcstan: sportszerűség. Egészséges életmód, sportolás, fair play, szabadidő hasznos eltöltése, kulturált szórakozás, hobbi.
J A célnyelvi országok irodalma, művészete A célnyelv tanulása során szerzett ismeretek a célnyelvi országok gyermekirodalmáról. A tanuló ismer a célországokhoz köthető legendákat, történeteket, irodalmi alkotásokat, tudja ezeket valóságtartalmuk alapján csoportosítani (mondák, legendák vagy valós megtörtént események); ismeri a legjelentősebb legendákban, történelmi leírásokban szereplő személyeket; ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető írót, költőt, gyerekverset, irodalmi alkotást; ismeri a célnyelvi országok leghíresebb múzeumait, néhány, ezekben kiállított tárgyat; ismer néhány, a célnyelvi országokhoz köthető képzőművészt, zeneszerzőt és zenészt. Különböző műfajú irodalmi szövegek megismerése, azok tartalmának felhasználása a célnyelvi országok történelmének feldolgozásában. A valóságon és a legendákon alapuló történetek szétválasztása. Irodalmi alkotások (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások) megismerése. A legjellemzőbb képzőművészeti műalkotások, múzeumi tárgyak felismerése. A célnyelvi ország leismertebb képzőművészeinek, íróinak, költőinek megismerése. Zenekari művek, dalok, népdalok, rigmusok megismerése, célnyelvi országok szerinti csoportosítása. Magyar nyelv és irodalom: rövid epikai, lírai, drámai művek olvasása, a reklám és a popzene új szóbeli költészete; gyermek és ifjúsági irodalom. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Ének–zene: népzene, klasszikus zene, popzene. Dráma és tánc: a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, 110
6
1
2
3
Kulcsfogalmak / fogalmak
K Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
befogadás, értelmezés, különböző kultúrák mítoszai, mondái; Vizuális kultúra: művészi alkotások leírása, értelmezése. Legenda, mítosz, történelmi szemelvény, irodalmi műalkotás, meghatározó képzőművészeti alkotás, klasszikus és popzene.
L Magyarország bemutatása külföldieknek Az iskolai tanulmányok során és az iskolán kívül szerzett tapasztalatok a hazai ünnepek köréről. A tanuló ismeri szülőhelyét, azt el tudja helyezni az ország térképén. Ismeri az ország főbb hegy- és vízrajzi jellemzőit. A tanuló rendelkezik alapvető célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes bemutatni hazánk földrajzi jellemzőit; fel tudja sorolni, egy-két mondattal ismerteti hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit a már megismert időszakokból; bemutatja nemzeti jelképeinket, ünnepeinket; legfontosabb hagyományainkat; tud leírást adni arról az iskoláról és településről, ahol tanulmányait folytatja; képes bemutatni kedvenc magyar íróját. Ismeri és használja a történelmi események, földrajzi adottságok, jellegzetességek bemutatásához szükséges célnyelvi szókincset. Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájegységeinek, hegyeinek, folyóinak megnevezése, bemutatása. Történelmi csomópontok, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. Idegenvezetői szerepjáték arról a városról, ahol tanul (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása. Természetismeret: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; tudomány, technika, kultúra: Semmelweis Ignác, Kőrösi Csoma Sándor, Szent-Györgyi Albert, a magyar Nobel-díjasok. magyar találmányok. Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények. Vizuális kultúra: a legjelentősebb múzeumok, műalkotások leírása. Hon- és népismeret: Magyarország néprajzi hagyományai. Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város és a vidék természeti, kulturális értékei. 111
1
1 2
3
M
N
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló ismeri a célországok földrajzi elhelyezkedését, geográfiai jellemzőit. Időrendbe tudja helyezni a legmeghatározóbb történelmi eseményeket, személyeket, észreveszi az ok-okozati összefüggéseket. Ismeri a célnyelvi országok és hazánk nemzeti jelképeit, szimbólumait, a legfontosabb nemzeti és családi ünnepeket, szokásokat, ezeket összehasonlítja a magyarországiakkal. Össze tud hasonlítani célnyelvi országokhoz, illetve hazánkhoz köthető népszokásokat, hiedelmeket. Felismer célországokhoz köthető művészeti, zenei alkotásokat, ismer híres múzeumokat.
A Tematikai egység / Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
B A célnyelvi országok természetföldrajza A célnyelv országaira vonatkozó általános ismeretek (fekvés, főváros, folyók, éghajlat). A tanuló ismeri a nemzeti jelképeket, szimbólumokat. A tanuló képes tájékozódni, információt gyűjteni és következtetéseket levonni leírásokból, táblázatokból, grafikonokból, diagramokból, térképekből; tud következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból az ország jellemzőire: az életmódra, a kulturális szokásokra, a mindennapi életre; tud információt szerezni az ország természeti adottságairól autentikus anyagok (prospektusok, útleírások, ismeretterjesztő filmek) segítségével. A célnyelvi országok földrajzi fekvésének, felszínének, felszínformáinak, tájegységeinek és legfontosabb vízrajzi jellemzőinek bemutatása, jelölése kontúrtérképen. Ok-okozati összefüggések megállapítása a földrajzi helyzet, az éghajlat és az időjárási viszonyok, valamint az életmód és a kulturális szokások között. Autentikus anyagok felhasználása, értelmezése, mint az ismeretszerzés egyik forrása. Egyéni vagy csoportos előadások készítése, információszerzés célnyelven egy-egy adott témáról. Földrajz: térképhasználat, felszínformák; időjárási, éghajlati elemek; éghajlat-módosító tényezők; az éghajlat társadalmi, gazdasági hatásai; a társadalmi, gazdasági élet szerveződése. Célnyelv: lényegkiemelés. Matematika: logikai következtetések, grafikonok, adatok értelmezése. Topográfia, nemzeti jelképek, szimbólumok, felszíni formák, víztípusok, éghajlati és földrajzi övezetek, településtípusok, időjárási és éghajlati tényezők. 112
1 2
3
4
5
6
1
2
3
4
C Tematikai egység / Fejlesztési cél
D A célnyelvi országok gazdasága
A tanuló már foglalkozott egyes célnyelvi országok gazdaságával a Földünk és környezetünk műveltségterület keretében. A tanuló ismeri a célnyelvi országok alapvető gazdasági ágazatait, a főbb, idehaza is ismert márkákat; ismeri a jelentős ipari találmányokat, feltalálókat, ezeknek az A tematikai egység ország gazdaságára gyakorolt hatását; nevelési-fejlesztési képes információt gyűjteni aktuális és alapvető gazdasági céljai kérdésekről; képes megérteni a célnyelv országainak célnyelven írott gazdasági híreit. A célnyelvi országok gazdasági adottságainak, jellemzőinek megismerése. Néhány ipari találmány, ezek hatása az ország gazdaságára. Nemzetközi viszonylatban is híres termékek, márkák, és a Magyarországon jelenlévő nagyvállalatok ismerete. Ismeretek / fejlesztési A lakosság életszínvonalának megismerése, néhány követelmények összefüggés felismerése az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény között. Önálló ismeretszerzés nyomtatott termékek és a média segítségével. Hírek, információk megértése célnyelven. Földrajz: gazdaságföldrajz. Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: találmányok, feltalálók. Matematika: grafikonok, adatok gyűjtése, következtetések. Gazdasági ágak, ágazatok, szektorok, ipari találmány, Kulcsfogalmak / globalizáció, nemzetközi szervezetek, multinacionális fogalmak vállalatok. Előzetes tudás
E Tematikai egység / Fejlesztési cél
F A célnyelvi országok történelme, politikai, társadalmi viszonyai A tanuló már ismeri a célnyelvi országok államformáját, meghatározó történelmi eseményeit. Előzetes tudás A médiumokban már sok tanuló figyelemmel kíséri a bel- és külföldi politikai híreket. A tanuló képes időrendbe helyezni a történelmi eseményeket, ismeri azoknak az országra, világra gyakorolt hatásait; össze tudja hasonlítani az azonos történelmi időszakok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai meghatározó, hazai és célnyelvi országokhoz kötődő eseményeit, észreveszi az azok közötti összefüggéseket; ismeri a vallás és a legnagyobb működő egyházak szerepét egyes célnyelvi országokban. Ismeretek / fejlesztési A célnyelvi országok elhelyezése, összehasonlítása a 113
nemzetek közösségében (államforma, méret stb.) . Magyarország és a célnyelvi országok történelmi eseményeinek, politikai berendezkedésének összehasonlítása. A legfontosabb vallások, egyházak megismerése. Kulturális sajátosságok, különbségek felismerése. A társadalmat érintő alapvető globális problémák tudatosítása (bűnözés, droghelyzet), és a segítségnyújtás lehetőségeinek feltárása. Kiemelkedő történelmi személyiségek megismerése, hatásuk a társadalmi folyamatokra. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi korok főbb csomópontjai a célnyelvi országokban; Kapcsolódási pontok események párhuzamba állítása; vallások kialakulása. Erkölcstan: történelmi egyházak. Társadalom, államfő, politikai intézményrendszer, az emberi Kulcsfogalmak / alapjogok, vallás, történelmi egyházak. fogalmak G H Tematikai egység / Mindennapi élet, hagyományok, szokások, ünnepek a Fejlesztési cél célnyelvi országokban A tanulónak vannak ismeretei a célnyelvi országok mindennapjairól, a társas együttélés szokásairól, a Előzetes tudás hagyományokról, ünnepekről. A tanuló képes információkat gyűjteni a célországokban élő emberek hétköznapjairól, szokásairól, a mindennapi életről, jellemző életkörülményeikről; tud a társadalmi érintkezés, az etikett legfontosabb szabályainak megfelelően viselkedni; A tematikai egység ismeri a tipikus célnyelvi családmodellt; nevelési-fejlesztési ismerteti a célnyelvi országokra jellemző népszokásokat, céljai népzenei műveket, népművészeti jellegzetességeket, összehasonlítja ezeket a magyarországiakkal; tud példát mondani kiemelkedő jelentőségű kulturális eseményekre, fesztiválokra; ismeri az állami és családi ünnepeket, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat. A célnyelvi országokban élő emberek jellemző életmódjának, mindennapi életének megismerése. Szövegből, filmből információgyűjtés, szokások, hagyományok leírása, összehasonlítása. A célnyelvi országok társadalmi érintkezési formáinak Ismeretek / fejlesztési megismerése, a reagálás gyakorlása. Jellemző népzenei, népművészeti alkotások ismerete. követelmények Kulturális események, fesztiválok jelentőségének megismerése, összekapcsolása különböző művészeti ágakkal. Gasztronómia, az adott tájegységre, országra jellemző ételek, étkezési szokások, tipikus étel elkészítési módjának ismertetése. Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás; egészséges Kapcsolódási pontok és káros ételek; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők. követelmények
5
6
1 2
3
4
5
114
6
1 2
3
4
5
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
I Tematikai egység / Fejlesztési cél
Magyar nyelv és irodalom: népszokások, hiedelmek. Hon- és népismeret: szokás, hagyomány, illem. Erkölcstan: családi élet. Ének-zene: népzene. Informatika: e-könyvek, médiatudatosság. Városi és vidéki élet, család, nagycsalád, életmód, népzene, népművészet, étkezési szokások, kiegyensúlyozott táplálkozás, tradicionális ételek.
J Szabadidő, sport a célnyelvi országokban
A tanuló saját tapasztalatainak és tanulmányainak megfelelően számos ismerettel rendelkezik a sport- és szabadidős Előzetes tudás tevékenységekről. A tanuló ismeri és használja a tömegkommunikációs csatornákat a sportokkal, egészséges életmóddal kapcsolatos információk gyűjtésére; tud logikusan, a megfelelő szókincs használatával érvelni sportágakkal, sporteseményekkel, egészséges életmóddal A tematikai egység kapcsolatos kérdésekben; nevelési-fejlesztési tisztában van a sport jelentőségével és szerepével a célnyelvi céljai országban és hazánkban; képes bemutatni a célnyelvi országok jellemző szabadidős tevékenységeit, legfontosabb kulturális eseményeit, fesztiváljait; tud példát mondani a kulturált szórakozási, szabadidős lehetőségekre, helyszínekre. A sport jelentősége, szerepe a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében. Sporthoz kötődő fogalmak megismerése (pl. versenyszellem, csapatszellem, veszíteni tudás képessége). A fair play fogalmának ismerete és jelentőségének felismerése az élsportban és a tömegsportban. Ismeretek / fejlesztési Az olimpiai eszme megismerése; a célnyelvi országok és követelmények hazánk legnagyobb sikerei az olimpiákon. A legjellegzetesebb, tradicionális sportesemények a célnyelvi országokban és hazánkban. Az egészséges életmód és a sportolás szerepe a mindennapi életben (szabadidősport, tömegsport) a célnyelvi országban és hazánkban. Erkölcstan fair play; dopping. Biológia-egészségtan: a sport élettani hatásai; sportsérülések, Kapcsolódási pontok doppingszerek hatásai; egészséges életmód, helyes táplálkozás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az olimpiai játékok története. Szabadidősport, tömegsport, élsport, fair play, dopping, Kulcsfogalmak / életvitel, egészséges életmód, helyes táplálkozás, élettani fogalmak 115
hatások, szabályok, felszerelések.
1
2
3
4
5
6
K
L
Tematikai egység / Fejlesztési cél
A célnyelvi országok irodalma, művészete, tudományos élete
A tanulónak már vannak ismeretei a célnyelvi országok irodalmi alkotásairól (mondókák, versek, ifjúsági irodalmi alkotások). Előzetes tudás Megismerte a legjellemzőbb képzőművészeti műalkotásokat, múzeumi tárgyakat. A tanuló ismeri a célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét; ismeri a célnyelvi országok legjelentősebb tudományosA tematikai egység technikai vívmányait és tudósait, képes bemutatásukra; nevelési-fejlesztési be tudja mutatni a célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületét, a korszak és az épület jellemzőivel; céljai ismeri a tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepét a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban; ismer néhány humoros írást, viccet, melyek a célnyelvi országok jellemzőit mutatják be. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjének, képző- és előadóművészének megismerése. Tudományos-technikai felfedezések, tudósok megismerése, a felfedezések hatásainak bemutatása. A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú épületének, Ismeretek / a korszaknak és az épület jellemzőinek bemutatása. fejlesztési A célnyelvi országok néhány kiemelkedő fontosságú követelmények múzeumának, színházának megismerése. A tömegkommunikációs eszközök (pl. rádió, televízió, internet) szerepe a kultúra közvetítésében és népszerűsítésében a célnyelvi országokban és hazánkban. Néhány humoros írás, vicc megismerése, mely a célnyelvi országok jellemzőit mutatja be. Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudományos, technikai felfedezések. Rajz és vizuális kultúra: művészi korszakok, építőművészet. Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: tömegkommunikáció hatása, értékek kiválasztása. Célnyelv: humoros írások. Klasszikus és kortárs irodalom, képzőművészeti korok, festészet, építészeti stílusok, tömegkommunikáció, tudomány, Kulcsfogalmak / technika, találmányok, vívmányok, előadó-művészet: zene, fogalmak filmművészet, színházművészet, klasszikus és kortárs művészek.
M
N 116
1
Tematikai egység / Fejlesztési cél
4
Ismeretek / fejlesztési követelmények
5
Kapcsolódási pontok
6
Kulcsfogalmak / fogalmak
Magyarország bemutatása más országokban élő embereknek A tanuló az iskolai tanulmányok során megismerte Magyarország természetföldrajzát, történelmét, legfontosabb irodalmi és művészeti értékeit, a tudományos életben betöltött szerepét. A tanuló rendelkezik az információgyűjtéshez szükséges célnyelvi szókinccsel a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek és földrajz tantárgyak témakörében; képes hazánk földrajzi jellemzőit, tájegységeit bemutatni; összehasonlítani a célországok földrajzi adottságaival; kronológiai sorrendbe tudja állítani, jellemzi hazánk legjelentősebb történelmi eseményeit, és azokat összehasonlítja a célnyelvi országok történelmi eseményeivel; ismeri és be tudja mutatni a hazai tudományos élet kiemelkedő szereplőit (pl.: Nobel-díjasok) és munkásságuk hatását a világra; képes bemutatni a legjelentősebb magyar városokat, a fővárost és annak nevezetességeit; képes bemutatni kedvenc magyar íróját, néhány irodalmi, képző- és filmművészeti alkotást. Hazánk földrajzi fekvésének, nagy tájainak, hegyeinek, folyóinak bemutatása. Történelmi események időrendbe állítása, azok hatásainak, következményeinek bemutatása. A főváros és nagyobb városok bemutatása (elhelyezése az országban, főbb földrajzi, történelmi jellemzői, látnivalói). Hazánk összehasonlítása a tanult jellemzők alapján a célnyelvi országokkal. Hazai irodalmi mű, író, képzőművészeti alkotás bemutatása. Tudományos eredmények, találmányok megismerése, tudósok bemutatása. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza. Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek: magyar történelem. Matematika: a Bolyaiak, Neumann János. Biológia-egészségtan, Fizika, Kémia: tudomány, technika, kultúra: Nobel-díjas atomtudósok, magyar találmányok, pl. villanymozdony. Magyar nyelv és irodalom: olvasmányélmények. Vizuális kultúra: múzeumok, műalkotások leírása. Technika, életvitel és gyakorlat: technikai vívmányok. Topográfiai, történelmi alapfogalmak, a város természeti, kulturális értékei, tudomány és technika, Nobel-díj.
2
Előzetes tudás
O A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
P A tanuló be tudja mutatni a célnyelvi országok és Magyarország földrajzi fekvését, felszínformáit, tájegységeit és legfontosabb vízrajzi jellemzőit. Ismeri a célnyelvi országok gazdasági fejlődésének legfontosabb
3
1
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
117
állomásait, ennek az életszínvonalra gyakorolt hatásait. Időrendbe helyezi és összehasonlítja az azonos történelmi időszakok hazai és célnyelvi országbeli meghatározó eseményeit, felfedezi az azok közötti összefüggéseket. Célnyelven végez önálló gyűjtőmunkát a hagyományos és a digitális médiumok segítségével. Ismeri a legfontosabb nemzeti ünnepek eredetét, ünneplésének módját és a megemlékezések szimbólumait. Ismeri a sport jelentőségét, szerepét a célnyelvi országok és hazánk lakosságának életében. Ismeri a célnyelvi országok és a hazai élet néhány kiemelkedő jelentőségű klasszikus és kortárs szerzőjét, képző- és előadóművészét. Ismeri és bemutatja a célnyelvi országok és Magyarország legjelentősebb tudományos-technikai vívmányait, tudósait. Nyitottá és elfogadóvá válik más kultúrákkal szemben, megérti azok sajátosságait.
118
Matematika 1-4. évfolyam
A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra
A fejlesztés elvárt eredményei az 1. évfolyam végén
– – – – – – – – – – –
Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása (20-as számkör). Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás szóban és írásban (20-as számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése (20-as számkör). Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható.
Geometria – – – – – –
Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Mérőeszközök használata.
A fejlesztés várt eredményei az 1. évfolyam végén
A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén
Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. 119
Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra – – – – – – – – – – – – – – – –
Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyiérték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Egyjegyű és kétjegyű számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható.
120
Geometria – – – – –
Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. – Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. A fejlesztés elvárt eredményei a 2. évfolyam végén
Összefüggések, függvények, sorozatok – – –
Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni.
Valószínűség, statisztika – – –
Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása. A véletlen, biztos, lehetetlen fogalma.
121
A fejlesztés elvárt eredményei a 3. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – – – –
Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.
Számtan, algebra – – – – A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén
– – – – – – – – – – – –
Számok írása, olvasása (2000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma 2000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 2000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.
122
Geometria – – – – – – – – –
Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén
Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –
Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása.
Valószínűség, statisztika – – – – –
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.
123
A fejlesztés elvárt eredményei a 4. évfolyam végén Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. – Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. – A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. – Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – – – – A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén
– – – – – – – – – – – –
Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyiérték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete a 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.
124
Geometria – – – – – – – – – – – –
Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel.
A fejlesztés várt eredményei Összefüggések, függvények, sorozatok a 4. évfolyam végén – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. – Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika – – – – –
Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete.
Informatikai ismeretek – – –
Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. Egy rajzoló program ismerete; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. Együttműködés interaktív tábla használatánál.
125
Matematika 5-8.
Követelmények az 5. évfolyamon - első félév – Az 1 000 000-nál nem nagyobb természetes számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen, a tízes számrendszer ismerete. Természetes számok kerekítése. – A természetes számok összeadása, kivonása, szorzása többjegyű szorzóval, osztása kétjegyű osztóval. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. A 2-vel, 5-tel, 100-zal, 1000-rel osztható számok felismerése. – Törtek kétféle értelmezése, ábrázolásuk többféleképpen. Kis nevezőjű törtek összehasonlítása, összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. – Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. – Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. – Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete, helyes alkalmazása. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban – Térelemek felismerése: pont, vonal, egyenes, félegyenes, szakasz, sík, test szemléletes fogalmának ismerete. Törekvés a szaknyelv és az anyanyelv helyes használatára. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – A geometriai ismeretek alkalmazásával az ábrák helyes értelmezése. – Pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága. A körző, vonalzó célszerű használata. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata, csoportosításuk különböző szempontok szerint. – Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A téglalap, négyzet fogalma, tulajdonságaik vizsgálata, kerületük kiszámítása konkrét feladatokban. – Sokszögek területének meghatározása alkalmai mértékegységgel történő lefedéssel. A terület szabványos mértékegységei, átváltásuk. A téglalap (négyzet) területe. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata. A téglatest hálója, felszínének meghatározása. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. – A kerület-, a terület- és a térfogatszámításról tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. – Testek ábrázolása; építése.
126
Követelmények az 5. évfolyamon - év vége – – – – – – –
Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. Tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása természetes számmal. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Egész számok, negatív, pozitív számok ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása szemléletes feladatokban. A mindennapi élettel kapcsolatos egyszerű szöveges feladatok megoldása (szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv, becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése). – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete.
– –
Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. – Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. – Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.
127
Követelmények az 6. évfolyamon - első félév – – –
Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének, uniójának felírása, ábrázolása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. – A tízes számrendszer fogalma, a tízes számrendszer helyiértékeinek ismerete. – Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök megkeresése. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. – Egész számok fogalmának ismerete, ellentett, abszolútérték meghatározása. Egész számok összeadása, kivonása, szorzása, osztása. Az egész számokkal végzett műveletek szabályainak alkalmazása. – Törtek, tizedestörtek értelmezése, írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlításuk. Tizedestörtek kerekítése. Törtek, tizedestörtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása. A racionális szám fogalma. Műveletek a racionális számok körében (negatív törtekkel, tizedestörtekkel is). – Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. – A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. – Térelemek felismerése, a szaknyelv és az anyanyelv helyes használata. – Párhuzamos, metsző, kitérő, merőleges egyenesek fogalmának ismerete. Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása egyélű és derékszögű vonalzó segítségével. – Alapszerkesztések végrehajtása; pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Téglalap szerkesztése. – Adott tulajdonságú ponthalmazok felismerése. A körrel kapcsolatos fogalmak, elnevezések ismerete. – A szögtartomány fogalma, a szögek nagyságának megmérése, a mértékegységek ismerete. Adott nagyságú szög megrajzolása szögmérő segítségével. A szögfajták ismerete. Speciális szögek szerkesztése. – A téglalap (négyzet) területe, a korábban tanultak alkalmazása geometriai problémák és gyakorlati jellegű feladatok megoldásában. – A téglatest, kocka ismerete, az elnevezések (csúcs, él, lap) helyes használata, tulajdonságaik vizsgálata. – A téglatest térfogata, a térfogat szabványos mértékegységei. A térfogat és az űrtartalom mértékegységei közti kapcsolat ismerete. A korábban tanultak alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban. Testek ábrázolása, az ábrák helyes értelmezése. Testek építése. Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak leolvasása
128
Követelmények az 6. évfolyamon - év vége – – –
Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felírása. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. A nyelv logikai elemeinek és az összehasonlításhoz szükséges kifejezéseknek a helyes használata. – Két szám aránya. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság [és a fordított arányosság] értése, használata. – A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. – Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlet felírásával. Szövegértelmezés, adatok kigyűjtése, terv (szimbólumok, betűkifejezések segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között), becslés, számítás; ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. – Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, a tengelyes szimmetria felismerése. – A sokszög szemléletes fogalma. Sokszögek tulajdonságainak vizsgálata a geometriai ismeretek alkalmazásával (átlók száma, konvex és konkáv sokszögek megkülönböztetése, tengelyes szimmetria stb.). A sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Konkrét sokszögek kerületének kiszámítása. – A háromszögek osztályozása szögeik szerint. A háromszög-egyenlőtlenség felismerése. Tengelyesen szimmetrikus háromszög szerkesztése, tulajdonságainak felismerése, területének kiszámítása (átdarabolás, kiegészítés). – A négyszög, a speciális négyszögek fogalmának ismerete, tulajdonságaik vizsgálata, Tengelyesen szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak felismerése adott ábrák segítségével. A négyszög kerületének kiszámítása. – Egyszerűbb grafikonok, elemzése, oszlopdiagramok, vonaldiagramok értelmezése, megrajzolása. Táblázatok értelmezése, készítése. – Az egyenes arányosság mint függvény. Az egyenes arányosság grafikonjának értelmezése. – Néhány tagjával elkezdett sorozathoz szabály(ok) keresése, megfogalmazása. Egyszerű sorozatok folytatása adott, illetve felismert szabály alapján. – Egyszerű oszlopdiagramok, vonaldiagramok kördiagramok értelmezése, készítése, táblázatok olvasása. – Néhány szám számtani közepének kiszámítása. – Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása
129
Követelmények az 7. évfolyamon - első félév – Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. – A nyelv logikai elemeinek helyes használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, egyszerűbb szövegek értelmezése. – Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a lehetséges esetek, megoldások felkutatásában. – Gráfok használata feladatmegoldások, összefüggések szemléltetése során. – A racionális számokkal kapcsolatos fogalomrendszer ismerete. A négy alapművelet végrehajtása az egész számok és a törtalakban vagy tizedestört alakban adott racionális számok körében. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása. Műveletek konkrét természetes szám kitevőjű hatványokkal. – Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. A normálalak használata a számok egyszerűbb írására. – A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása (a hatványozást is figyelembe véve). Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek (osztó, többszörös, oszthatósági szabályok, közös osztó, közös többszörös) ismerete. A legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Pozitív egész számok prímtényezőkre bontása. Egyszerű oszthatósági problémák vizsgálata. Az oszthatóságról tanult ismereteik megszerzése során kialakult a bizonyítás iránti igény. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban is. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. – A százalékszámítás fogalomrendszerének ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása. A kamatos kamat fogalma, kiszámítása.. – A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. – Ismeri a vektor fogalmát. – Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus, a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban. – A szögpárok ismerete, alkalmazásuk geometriai vizsgálatokban. – Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. – A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása. 130
– Valós (szám-szám) függvény grafikonjának elemzése a tanult szempontok szerint: a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak felismerése. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása (esetleg összegtartozó számpárok segítségével). A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.
131
Követelmények az 7. évfolyamon - év vége – Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. – Egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása, a kapott eredmény ellenőrzése. – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) . – Ismeri a nevezetes négyszögek (deltoid, trapéz, húrtrapéz, paralelogramma, rombusz, téglalap, négyzet) fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását alkalmazza feladatok megoldásában. – Ismeri a sokszög területének fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. – A tanuló képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. – Ismeri az egyenes hasáb és az egyenes körhenger fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. – Ismeri a sokszöglapokkal határolt test térfogatának fogalmát, a térfogat szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, továbbá a forgáshenger térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számítani sok, a mindennapjainkban előforduló test felszínét, térfogatát, űrmértékét. – Valószínűségi kísérletek eredményeinek tudatos megfigyelése, lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása vagy becslése egyszerűbb esetekben. – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Vonaldiagram, oszlopdiagram olvasása, készítése, szalag-, kördiagram olvasása.
132
Követelmények az 8. évfolyamon - első félév – Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete, eszköz jellegű alkalmazásuk számelméleti, geometriai vizsgálatokban. Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. – A nyelv logikai elemeinek („nem”, „és”, „vagy”, „ha …, akkor …”, „legalább”, „legfeljebb”, „pontosan akkor …, ha …”, „minden”, „van olyan”) helyes értelmezése, tudatos használata. Állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. – Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése. A szaknyelv tudatos használata. – Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával, a megoldás gondolatmenetének elmondása, leírása, szemléltetése fagráffal. Kombinatorikai gondolatmenetek alkalmazása a matematika különböző területein (például oszthatósági problémák megoldásában, geometriai feladatok megoldásának diszkussziójában, valószínűségszámítási feladatokban a lehetséges, illetve a kedvező esetek összeszámlálásában). – Gráfok használata a matematika különböző témaköreiben, a feladatmegoldások gondolatmenetének követése, összefüggések, fogalmak közti kapcsolatok szemléltetése során. – Néhány kiemelkedő magyar matematikus, esetleg kutatási területének, eredményének megnevezése – A számhalmazok (természetes, egész, racionális számok) ismerete. Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. – A természetes szám kitevőjű hatványozás fogalma, hatványértékek kiszámítása számológép használatával. Műveletek természetes szám kitevőjű hatványokkal, a hatványozás azonosságainak felismerése, alkalmazása. – Az 1-nél nagyobb számok normálalakjának értelmezése. Számolás normálalakkal egyszerűbb esetekben. – [Javasolt kiegészítő követelményt: A 10 egész kitevőjű hatványainak értelmezése, 0-nál nagyobb, 1-nél kisebb számok normálalakja. Számolás normálalakkal, számológép segítségével.]. – Az oszthatósággal kapcsolatos definíciók, tételek, számolási eljárások ismerete, alkalmazása egyszerű oszthatósági feladatok megoldásában, törtek egyszerűsítésében, törtekkel végzett műveletek végrehajtásában. – A négyzetgyökvonás fogalmának ismerete, pozitív számok négyzetgyökének (közelítő) meghatározása számológép segítségével. A négyzetgyökvonás biztos alkalmazása a matematika különböző témaköreiben.. – Az arány fogalmának ismerete, alkalmazása gyakorlati jellegű feladatokban, geometriai számításokban. Arányos osztás végrehajtása. Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása matematikai és hétköznapi feladatokban. A mindennapjainkhoz kapcsolódó százalékszámítási feladatok megoldása. Kamatos kamat kiszámítása. – Algebrai egész kifejezések helyettesítési értékének meghatározása. Algebrai egész kifejezések összevonása, szorzása egytagú kifejezéssel. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. A geometriában és a természettudományos tárgyakban előforduló képletek értelmezése, alkalmazása, az ismeretlen változó kifejezése a képletből. – Az egyenlet, egyenlőtlenség, azonosság, azonos egyenlőtlenség fogalmának ismerete. Gyakorlottság az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában, a mérlegelv alkalmazásában, a 133
–
– –
– –
–
– – –
kapott eredmény ellenőrzésében. Egyenlőtlenség megoldáshalmazának ábrázolása számegyenesen. Ismeri a geometria alapvető fogalmait és a hozzájuk kapcsolódó elnevezéseket. Felismeri a térelemek kölcsönös helyzetét, továbbá az adott tulajdonságú ponthalmazokat. Képes értelmezni és meghatározni a térelemek távolságát. Szögek értelmezése, mérése, a szögfajták, valamint a szögpárok ismerete. Az alapvető szerkesztések (szakaszfelezés, szögmásolás, szögfelezés, stb.) végrehajtása. Ismeri a vektor fogalmát. Ezeket az ismereteket képes alkalmazni sokszögek, testek, geometriai transzformációk tulajdonságainak vizsgálatában, feladatok megoldásában. Helyesen használja a szaknyelvet. A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni, képes térbeli alakzatok axonometrikus képét felvázolni, és ennek segítségével sikeresen old meg problémákat. Ismeri a háromszög tulajdonságait (háromszög-egyenlőtlenség, háromszög szögei és oldalai közötti összefüggések, háromszög belső és külső szögeire vonatkozó összefüggések), háromszögek csoportosítása szögeik és oldalaik szerint. Háromszög-szerkesztések lépéseinek leírása, a szerkesztések elvégzése. Háromszögek nevezetes vonalainak, pontjainak, köreinek meghatározása, megszerkesztése. A Pitagorasz-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai. Ismeri a nevezetes négyszögek fogalmát, e fogalmak közti kapcsolatrendszert. Ismeri a négyszög (speciálisan a nevezetes négyszögek) belső és külső szögeire vonatkozó összefüggéseket, továbbá a nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságait. Tudását képes alkalmazni feladatok megoldásában. Ismeri a terület szemléletes fogalmát, szabványos mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. Kiszámítja a háromszög, a nevezetes négyszögek és a kör kerületét, területét. A területszámításról tanultakat képes alkalmazni térgeometriai számításokban, illetve a mindennapi gyakorlattal kapcsolatos feladatok megoldásában. Ismeri az egyenes hasáb, az egyenes körhenger és a gúla fogalmát, tulajdonságait. Képes felvázolni a tanult testek hálóját, kiszámítani a felszínüket. Felismeri a körkúpot és a gömböt. Ismeri a térfogat szemléletes fogalmát, mértékegységeit, helyesen váltja át a mértékegységeket. A térfogatképletek ismeretében kiszámítja a tanult testek térfogatát, képes a tanultak gyakorlati alkalmazására. Az egybevágó alakzatok felismerése. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének megszerkesztése. A tanult egybevágósági transzformációk vizsgálata, tulajdonságaik felsorolása. A tengelyesen szimmetrikus és a középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése, e fogalmak alkalmazása geometriai vizsgálatokban.
134
Követelmények az 8. évfolyamon - év vége – Az egyenletmegoldás különböző módszereinek sikeres alkalmazása a matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldására. (Szöveges feladatok értelmezése, összefüggések lefordítása a matematika nyelvére, a számítások végrehajtása, az eredmény ellenőrzése a szöveg alapján.) – A Thalész-tétel ismerete, egyszerű alkalmazásai – Kicsinyítés és nagyítás felismerése, a hasonlóság alkalmazása hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A középpontos hasonlóság felismerése, tulajdonságainak ismerete. – A hozzárendelés (reláció) megadása diagrammal, táblázattal, grafikonnal, szabállyal. Alaphalmaz, képhalmaz fogalmának ismerete. – Egyértelmű hozzárendelés, függvény fogalmának, valamint az értelmezési tartomány, értékkészlet fogalmának ismerete, konkrét függvény értelmezési tartományának, értékkészletének meghatározása. – Mennyiségek közti kapcsolatok ábrázolása grafikonnal. Valós (szám-szám) függvény grafikonjának ábrázolása, elemzése, a függvény alaptulajdonságainak (adott helyen felvett függvényérték, adott függvényértékhez tartozó független változók, növekedés, csökkenés, legnagyobb érték, legkisebb érték) grafikonról való leolvasása. – Az egyenes arányosság mint szám-szám függvény tulajdonságainak ismerete. Adott egyenes arányosság grafikonjának ábrázolása. A grafikon meredekségének vizsgálata. – A lineáris függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszer ismerete, konkrét lineáris függvény grafikonjának megrajzolása. A lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. – A fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). – [Javasolt kiegészítő követelmény: Az abszolútérték függvény, a másodfokú függvény, a fordított arányosság függvényének ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egylépéses függvénytranszformációk végrehajtása.] – Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Sorozatok néhány jellemzőjének vizsgálata. A számtani sorozat felismerése. – A véletlen jelenségek tudatos megfigyelése, az eredmények lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. A tapasztalatok levonása, ezek alapján a valószínűségi szemlélet fejlődése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Események valószínűségének kiszámítása a klasszikus valószínűségi modell alkalmazásával egyszerűbb esetekben. – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, táblázatok készítése. Adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. A középértékek (középső érték, átlag, leggyakoribb érték) és a terjedelem meghatározása. Diagramok (vonal-, oszlop-, szalag-, kördiagram) olvasása, készítése. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.
135
Környezetismeret 1-4. évfolyam Célok és követelmények 1-4. osztály 1. osztály Célok: – Feleleveníteni, bővíteni és rendszerezni az óvodából hozott, illetve az első osztályban – szerzett ismereteket az élő és élettelen természetről. – A tapasztalatszerzéssel elsajátított ismeretek és a tanítói irányítással végzett megfigyelések pontos megfogalmazása szóban, illetve rajzos rögzítése. – Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. – Anyagok, tárgyak, képek, stb. csoportosítása tetszőlegesen vagy megadott szempontok alapján. – Megismert élőlények, jelenségek felismerése képek, vagy filmfelvételek segítségével. – Feladatértés bizonyítása (pl. aláhúzással, összekötéssel, színezéssel). – Önálló ismeretszerzés kialakítása, megismertetése (könyvtárhasználat). – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.
A továbbhaladás feltételei Az 1. évfolyam végén a tanuló: – tájékozódjon jól saját testén, – tudja az irányokat helyesen használni a gyakorlatban, – ismerje iskolája nevét és pontos címét, helyiségeit, rendeltetésszerű használatát, – tudja iskolájában útbaigazítani az idegeneket, – tudja elmondani saját lakcímét, – ismerje a napszakokat, a hét napjait, a hónapok és az évszakok elnevezéseit és egymást követő sorrendjét, – tudjon beszámolni a napi időjárásról, a tanult időjáráselemek használatával szóban, és rajzban, – konkrét estekben tudja az élőt az élettelentől megkülönböztetni, – tudja megnevezni az emberi test főbb részeit, – ismerje fel a megfigyelt lágy- és fás szárú virágos növény fő részeit.
136
2. osztály Célok és feladatok – A tanulók környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. – Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek, mérések alapján. – Élő és élettelen természet alapismereteinek bővítése. – Csoportosítás, vizsgálódás, felismerés, különböző gyűjtemények készítése. – Tapasztalatok rögzítése rajzban, tanítói segédlettel írásban. – Becslések, alkalmi és szabvány egységekkel mérések. – Beszélgetés, véleményalkotás, dramatikus gyakorlatok. – Gondolkodási képesség (okkeresés) fejlesztése. – Beteg, sérült és fogyatékos társaik iránti elfogadó és segítőkész magatartás. – Egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezők ismerete, és ezek elkerülésének módjai. – Természet szeretete, védelme, környezeti károk megelőzésére való törekvés. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.
A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján a megfigyeléseiről, tapasztalatairól. – Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. – Ismerje fel a tanult jellegzetességeket rajzról, képről. – Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint. – Legyen képes méréseket végezni alkalmilag választott és szabvány egységekkel, használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Használja helyesen a napszakok nevét. – Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. – Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel a jellemző jegyeit. – Tájékozódjon jól saját testén. – Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. – Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.
137
3. osztály Célok és feladatok – – – – –
Tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Tapasztalatok megjelenítése rajzosan, egyszerű ábrával. Tapasztalatok általánosítása. Rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Oksági összefüggések keresése a kísérletek megfigyelése és egyes hétköznapi jelenségek, mindennapi tapasztalatok között. – Egyszerű kísérletek végzése. – Becslések, mérések, mérés-sorozatok végzése. – Veszélyhelyzetben segítségkérés módja. – A tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében megfigyelés, csoportosítás, vizsgálódás végzése. – Önálló ismeretszerzés gyermekenciklopédiák, képes határozók, más könyvek (esetleg Internet) segítségével. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.
A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. – Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. – Olvassa le helyesen a hőmérőt. – Használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. – Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat halmazállapot-változásra. – Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. – Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, elérhetésük módját. – Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt. – Sorolja fel az élőlények életfeltételeit. – Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. – Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. – Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. – Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. – Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. – Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. 4. osztály 138
Célok és feladatok – A tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságainak folyamatos megfigyelése, vizsgálata. – Következtetések levonása, egyszerű összefüggések felismerése. – Egyszerű kísérletek végzése. – Méréssorok megtervezése, szabvány mértékegységekkel való elvégzése. – Tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel írásban. – Önálló ismeretszerzés a könyvtárban. – Önálló beszámolók készítése a búvárkodás eredményéről. – Jelenségek megfigyelésével okok keresése, következtetések levonása. – Összefüggő feleletek adása tanítói kérdésekre. – Más tantárgyakkal (magyar nyelv és irodalom, ének, rajz, technika) tartalmi összhang, kapcsolat keresése, élményszerű ismeretelsajátítás kialakítása.
A továbbhaladás feltételei A tanuló: – Keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. – Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. – Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. – Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. – Tudja, hogyan őrizheti meg az egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. – Ismerje a domborzat jelölését a térképen. – Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. – Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. – Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. – Nevezze meg a különbségéket az eltérő településtípusok között. – Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. – Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.
139
Történelem 5. évfolyam I. Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia, Ószövetség. Személyek: Ádám, Éva, Noé Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus. Évszámok: Kr. e. 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése). Az első félév vége II. Az ókori görög-római világ Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, légió, rabszolga, provincia, népvándorlás, Újszövetség. Személyek: Zeusz, Periklész, Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József. Topográfia: Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón, Itáliaifélsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Júdea, Betlehem. Évszámok: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr. e. 490 (a marathóni csata), Kr. e. V. század közepe (Athén fénykora), Kr. e. 44 (Julius Caesar meggyilkolása), Kr. u. 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása). III. A magyar nép őstörténete Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, Személyek: Álmos, Árpád, Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895–900 (a honfoglalás).
140
6. évfolyam I. A középkori Európa világa Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-Római Császárság. Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás). II. A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Fogalmak: honfoglalás, kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Géza fejedelem, Szent István, Gellért püspök, Szent László, IV. Béla. Topográfia: Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: 997–(1000)–1038 (Szent István uralkodása), 1241–1242 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása). Az első félév vége III. A Magyar Királyság virágkora Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán. Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly), 1456 (Nándorfehérvár), 1458-1490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség). IV. A világ és Európa a kora újkorban Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, XIV. Lajos. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz), 1517 (Luther fellépése). V. Magyarország a kora újkorban Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk éve”), 1686 (Buda visszavívása), 1703–1711 (a Rákóczi-szabadságharc).
141
7. évfolyam I. A polgári átalakulás kora Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt Topográfia: Párizs, Waterloo Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata) II. A XVIII. és XIX. század első felének Magyarországa Fogalmak: úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés Személyek: Mária Terézia, II. József, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc Topográfia: Pozsony, Bécs, Buda, Évszámok: 1740–1780 (Mária Terézia), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832– 1836 (reformországgyűlés) Az első félév vége III. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Fogalmak: cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás Személyek: Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad Évszámok: 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). IV. A nemzetállamok kora Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx. Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte) V. A dualizmus kora Magyarországon Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Kandó Kálmán, Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). VI. Az első világháború Fogalmak: villámháború, állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós. Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország. Évszámok: 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel).
142
8. évfolyam I. Európa és a világ a két háború között Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). II. Magyarország a két világháború között Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, konszolidáció, revízió, népiskolai törvény, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október 30–31. (az őszirózsás forradalom), 1918. november 16. (a népköztársaság kikiáltása), 1919. március 21. (a Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés). Az első félév vége III. A második világháború Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Berlin, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás), 1944. október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja). IV. A globalizálódó világ Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom, tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov, Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Kuba, Közel-Kelet, Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása), 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása). V. Hazánk a XX. század második felében 143
Fogalmak: népbíróságok, államosítás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, demokratikus ellenzék. Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy, Bős-Nagymaros, Lakitelek Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete), 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása) VI. Állampolgári alapismeretek Fogalmak: Állam, politikai rendszer, államforma, királyság, köztársaság, hatalom, intézmény, szervezet, kormányzás, demokrácia, diktatúra, államszervezet, hatalommegosztás.
144
Természetismeret 5. osztály
Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában A tanuló - legyen képes a térkép jelrendszerének alapján elemi térkép használatra - tudjon a térképen mérni, a vonalas mérték segítségével távolságot számítani - ismerje fel a domborzati formákat a térkép jelzései alapján - tudja értelmezni kialakulásukat, csoportosítsa azokat különböző szempontok szerint - tudja használni a közigazgatási térképet - ismerje az időjárás és az éghajlat elemeit - tudjon egyszerű számításokat végezni: középhőmérséklet, hőingás, - legyen képes tanári irányítással egyszerű éghajlati diagramok elemzésére - ismerje hazánk éghajlatának jellemzőit - tudja a hegységek képződésének módjait és példákat megnevezni - ismerje fel az alapvető kőzeteket: mészkő, bazalt, andezit, gránit, homok, lösz, - a megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. - a tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel,)
Élet a kertben Zöldség, gyümölcs, virág, mag, termés, fő- és mellékgyökérzet, főeres levél, mellékeres levél, virág, takarólevél, lepellevél, ivarlevél, csonthéjas termés, bogyótermés, módosult növényi rész, gumó, egynyári, kétnyári, évelő növény, gyűrűsféreg, bőrizomtömlő, puhatestű, köpeny, zsigerzacskó, átalakulásos fejlődés, átalakulás nélküli fejlődés, tápláléklánc. Tájékozódás a valóságban és a térképen Fő- és mellékvilágtájak, alaprajz, útvonalrajz, térképvázlat, térkép, térképi jelrendszerek, keresőhálózat, turistajelzés. Alföld, Kisalföld, Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-domb- és hegyvidék, Nyugatmagyarországi-peremvidék. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria. A Föld és a Világegyetem Föld, Nap, Hold, Világegyetem, égitest, bolygó, csillag, hold, napsugárzás, napi középhőmérséklet, napi hőingás, csapadék. Naprendszer, Nap, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Hold. Felszíni és felszín alatti vizek 145
Felszíni és felszín alatti vizek, talajvíz, belvíz, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz, folyó- és állóvíz, főfolyó, mellékfolyó, vízgyűjtő terület, vízválasztó, vízjárás, vízszennyezés, vízvédelem, felszínformálás. Duna, Tisza, Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, Szigetköz, Szentendrei-sziget, Csepel-sziget, Mohácsisziget Tanév végi követelmények Hegyvidékek, dombvidékek Gyűrődés, vetődés, rög, lépcsős felszín, beszakadt árok, vulkán, kráter, kürtő, magma, magma kamra, láva, vulkáni hamu, andezit, bazalt, mészkő, belső erő, külső erő, bauxit, lignit. Gyökérgümő, pillangós virág. Dunántúli domb- és hegyvidék, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Nyugatmagyarországi peremvidék Állatok a házban és a ház körül Háziállat, gerinces, gerinctelen, madár, emlős, patás, összetett gyomor, kérődző, ragadozó, növényevő, mindenevő, ízeltlábú, rovar, teljes átalakulás Alföldi tájakon Síkság, alföld, feltöltődés, természeti erőforrás, fűféle, koronagyökér, takarólevél nélküli virág, fészek-, kalász-, torzsavirágzat, szemtermés, kifejlés, kétéltű, hüllő, rágcsáló. Alföld, Kisalföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Mezőföld, Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Szeged, Kecskemét, Debrecen, Győr. Állandóság és változás környezetünkben – Anyag és közeg Anyag, halmazállapot, kiterjedés, hőmérséklet, időpont, időtartam, keverék, mérés, olvadás- és forráspont, oldódás, égéstermék, égés A természet és a társadalom kölcsönhatásai Szelektív hulladékgyűjtés, tanya, falu, város, termelés, fogyasztás, nyersanyag, késztermék
146
Természetismeret 6. osztály
Félévi minimumkövetelmények
Élet az erdőben Az erdő életközösség. Jellemző erdőtípusaink: lombos erdő (tölgy, bükk), fenyőerdő. Az erdő szintjei. Ismerjék a gombafogyasztás szabályait. - A megismert élőlények besorolása a megfelelő rendszertani kategóriába. - Ismerje testfelépítésüket, életmódjukat. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzésük (algoritmus alapján tanári segítséggel,) - Az erdő élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása.
Fogalmak, szakkifejezések: erdő, lombhullató növény, táplálkozási lánc, egy-laki, zárvatermő, kétszikű növény, makktermés, cserje, , csonthéjas termés, összetett levél, örök-zöld, nyitvatermő, szélporozta, tűlevél, egyszikű, lepellevél, leples virág, virágtalan növény, gyöktörzs, harasztok, mohák, gombák, kérődző, összetett gyomor, agancs, agyar, védett rovar, kúszóláb, véső alakú csőr, , rovarevő, rovarevő fogazat, téli álom, védett állat, pókok, átalakulás nélküli fejlődés, ragadozó életmód, puhatestű, csigák, köpeny, zsigerzacskó, szapora állat, ujjon járó, ragadozó madár, vetélőujj,
Tájékozódás a térképen és a földgömbön, éghajlati övezetek Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik az éghajlati övezetekről. Fogalmak, szakkifejezések: földrajzi fokhálózat, hosszúsági körök és jellemzői, szélességi körök és jellemzői, nevezetes szélességi körök, éghajlati övezetek, tipikus éghajlatok
Alföld kialakulása: süllyedés, tengerelöntés, feltöltődés
147
fő részei: Mezőföld, Duna-Tisza köze, Tiszántúl folyói: Duna, Tisza és mellékfolyói: Körös, Maros, szigetei: Csepel, Mohácsi, éghajlata: szélsőséges, gyakori az aszály természeti kincsei: kőolaj, földgáz, meleg (termál) víz, gyógyvíz, legfontosabb termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, paprika, hagyma, szőlő, kajszi-és őszibarack, tenyésztett állatai: sertés, baromfi élelmiszeripar: malom, cukor, hús, konzerv városok: Debrecen: második legnépesebb városunk, Szeged, Kecskemét
Kisalföld felszínének, éghajlatának termesztett növényeinek, tenyésztett állatainak összehasonlítása az Alföldével, legnagyobb városa: Győr,a vizek városa Tanévvégi minimumkövetelmény Alpokalja Részei: Soproni- Kőszegi-hegység, Zalai-dombság, Éghajlata: sok csapadék, kevesebb napsütés, okai, Termesztett növényei: cukorrépa, takarmány- növények—szarvasmarha—tej-cipőipar, sok erdő—faipar, Jelentős idegenforgalom, Sopron- Tűztorony, Kőszeg- Jurisics vár, Dunántúli dombság határai: Sió, Balaton, Zala, Dráva részei: Zalai-, Somogyi-, Tolnai-dombság Mecsek, ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén éghajlata: a Zalai-dombság a legcsapadékosabb tájunk, kelet felé nő a napsütéses órák száma 148
Őrségi N. P., Termesztett növényei: búza, kukorica, cukorrépa, állatai: sertés, szarvasmarha, városai: Pécs Zsolnay- porcelán, Kaposvár Dunántúli-középhegység részei: Bakony, Vértes, Dunazug: Gerecse, Pilis, Budai, Velencei-hegység, Dunakanyar, Visegrádi-szoros, kőzetei: mészkő, dolomit, tavai: Balaton, Velencei ásványkincsei: barnakőszén, bauxit, városai: Esztergom Bazilika, Visegrád Mátyás palotája, Szentendre skanzen, Veszprém vár, viadukt Északi-középhegység határai: Dunától a Bodrogig részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggte-leki-karszt, Cserehát, Zempléni- hg kőzetei: mészkő, andezit, éghajlata: leghűvösebb és leghidegebb tájunk, okai, folyói: Ipoly, Zagyva, Sajó, Bodrog, nemzeti parkjai: Bükki, Aggteleki, történelmi borvidékei: Tokaj, Eger, ásványkincsei: lignit, barnakőszén, rézérc, fő iparvidéke: Borsodi- medence (Sajó-völgye) ipara: vegyipar, gépipar, építőanyag ipar, városai: Miskolc, Eger, idegenforgalmi látnivalók: egri vár, Lillafüred, Miskolctapolcai barlangfürdő, Szalajka-völgy, A rét élővilága A rét életközösség. A rétek két fő típusának megnevezése (csapadékmennyiség alapján) A megismert növények rendszerezése a meg-felelő rendszertani halmazokba. - A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel). - A füves területek élőlényeiből egy háromtagú tápláléklánc összeállítása.
149
Fogalmak, szakkifejezések: mező, rét, legelő, kaszáló, szántóföld, széna, aljfű, szálfű, szalmaszár egyenesszárnyúak, ugróláb, kifejlés, hüllő, vedlés, változó testhőmérséklet, szarupikkelyes bőr, lágy héjú tojás, , állandó testhőmérséklet, kétéltű
Vizek, vízpartok élővilága -A tanult fajok felismerése, megnevezése, jellemzése (algoritmus alapján tanári segítséggel). - A témakörben tanult élőlények besorolása a megfelelő rendszertani csoportba.
Fogalmak, szakkifejezések: Toktermés, kétlaki növény, egyivarú virág, barkavirágzat, termős virágzat, porzós virágzat, kétivarú virág, bugavirágzat, átváltozás, szúró-szívó szájszer, kétéltű, átalakulásos fejlődés, tüdő, gázlóláb, csüd, ék alakú csőr, papucsállatka, zöld szemes ostoros, óriás amőba, folyami rák, ponty, gázlóláb
150
Biológia
7. osztály osztályozóvizsga követelményei 1. félév végén: Ökológia: az élő és élettelen környezeti tényezők felsorolása. Az egyed feletti szerveződési szintek (populáció, társulás, biom, bioszféra) felsorolása, példák megadása. Kölcsönhatások a populációban (együttélés, zsákmányszerzés, élősködés, asztalközösség): egy kölcsönhatás ismertetése példával. A környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek felsorolása példákkal (újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés). Távoli tájak természetes élővilága: o Az egyenlítői éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), az esőerdők jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával. o A szavanna éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), a szavanna jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával. o A sivatagokban élő állatok környezethez való alkalmazkodására példa ismerete. o A mediterrán éghajlat jellemzői (évi középhőmérséklet, évi csapadékmennyiség), a mediterrán területek jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása. o a füves puszták, a lombhullató erdők, a tajgaerdők jellegzetes növényeinek és állatainak felsorolása, egyszerű (három elemű) tápláléklánc összeállítása egy példával. o A tundrán és a sarkvidékeken élő állatok környezethez való alkalmazkodása a testfelépítésük által, példa ismertetésével. o Egy legalább három elemű tengeri tápláléklánc ismerete.
151
2. félév végén: az első félév előbb leírt követelményi valamint az alábbiak: Rendszertan: a legfontosabb rendszertani kategóriák felsorolása (faj, osztály, törzs, ország) Sejtmagnélküliek és sejtmagvas egysejtűek főbb tulajdonságainak összehasonlítása példákkal. A gombák általános jellemzőinek ismertetése, a gombák csoportosítása az élővilágban betöltött szerepük alapján. A fotoszintézis fogalmának megadása. A virágtalan növényekhez sorolt törzsek felsorolása, egy-egy faj példaként történő megadása. A nyitvatermő virág fogalma, egy faj példaként történő megadása. A zárvatermő virág fogalma,egy faj nevének ismerete. A gyűrűsférgek és puhatesűek testfelépítésének jellemzői, a puhatestűek osztályainak felsorolása. Az ízeltlábúak törzsének általános jellemzői. A rovarok, rákok, és pókszabásúak osztályainak összehasonlítása a lábak száma, a légzőszerv és az egyedfejlődés alapján, a három osztály egy-egy fajának megnevezése. A gerincesek törzsébe tartozó osztályok megnevezése, az adott osztályba sorolható egyegy faj példaként történő megnevezése. A gerincesek osztályainak összehasonlítása a kültakaró, a légzés, és a szaporodás alapján.
152
8. osztály osztályozóvizsga követelményei 1. félév végén:
A sejt fogalma. Az egyed alatti szerveződési szintek (sejt, szövet, szerv, szervrendszer) felsorolása. Az állati sejt jellemző részeinek felsorolása. Az emberi bőr fő rétegeinek ismerete: rétegek megnevezése a benne található szövetekkel. Egy-egy példa felsorolása a bőr betegségeire, elváltozásaira. Az emberi csontváz ismerete: példa megnevezése az ember mozgászervrendszerében a következőkre: o csöves és lapos csont o csontkapcsolatok fajtái (varrat, ízület, összeforrás vagy összenövés) o az emberi izomzat típusai (szívizom, simaizom, harántcsíkolt izom vagy vázizom). Példa megnevezése az emberi vázizomzatban. A tápanyagok felsorolása, csoportosítása a következő szempontok szerint: szerves vagy szervetlen tápanyag, energiát adó fűtőanyag vagy építőanyag. Az emésztő-szervrendszer fő szakaszainak felsorolása (szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél), szerepük a tápanyagok emésztésében és a felszívásban. A légzőszervrendszer főbb részeinek megnevezése (orrüreg, garat, gége, nyelőcső, tüdő: hörgők, léghólyagok). A vér alkotóelemeinek (vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke, vérnedv vagy vérplazma) megnevezése és feladatuk ismerete. A keringési rendszer főbb elemeinek megnevezése (szív, verőér, hajszálér, gyűjtőér). A kiválasztó-szervrendszer főbb elemeinek felsorolása (vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső)
2. félév végén: az első félév előbb leírt követelményi valamint az alábbiak:
Az idegsejt főbb részeinek megnevezése (rövid nyúlvány, hosszú nyúlvány, sejtmag, sejttest). Az ideg fogalma.
Az idegrendszer felépítésének ismerete, a főbb részek és feladatuk megadása: központi és környéki idegrendszer. (nagyagy, agytörzs, kisagy, gerincvelő). A reflex fogalma.
A hormon fogalma, példa megadása hormonra. Példa az idegrendszert befolyásoló drogokra.
Az érzékszervek felsorolása. A szem és a fül főbb részeinek felsorolása (szem: ínhártya, érhártya, ideghártya, szemlencse, szaruhártya; fül: külső fül, középfül, belső fül, fülkagyló, dobhártya, hallócsontocskák, csiga). Az alapízek felsorolása.
A férfi és a nő szaporodási szervrendszerének felépítése és működése. Elsődleges és másodlagos nemi jellegek megadása. 153
A méhen kívüli élet főbb szakaszainak felsorolása, az egyed testi és szellemi fejlődésének jellemzői.
A serdülők testi, érzelmi és szociális jellemzőinek felsorolása.
154
FÖLDRAJZ 7. OSZTÁLY Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában 1. A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmigazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. 2. Tudja meghatározni az alábbiakban felsorolt általános fogalmak 50%-át. 3. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. 4. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. 5. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. 6. Tudja megmutatni térképen és felismerni vaktérképen az alábbiakban felsorolt földrajzi nevek (topográfia) 50%-át. Félévi minimumkövetelmény Általános fogalmak: tagolt és tagolatlan part, táblás vidék, ősmasszívum, sivatag, szél munkája, magasföld, árok, fennsík, passzát szélrendszer, trópusi őserdő, egyenlítői, szavanna és sivatagi öv, oázis, zuhatag, vízjárás, lefolyástalan terület, ültetvényes gazdálkodás, kapás földművelés, farm, atoll Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Afrika Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezicsatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikaimagasföld, Kelet- afrikai-magasföld, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán; Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Pretoria; Kairó. Ausztrália és Óceánia Csendes-óceán, Darling, Murray; Ausztráliai-alföld, Nagy- Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy- Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney. Sarkvidékek Antarktika, Déli – sarkvidék, Északi – sarkvidék Általános fogalmak: ősföld, tóhátság, lépcsős vetődés, hóhatár, fennsík, vulkán, tornádó, hurrikán, tajga, préri, vízválasztó, bevándorlás, monopólium, tőkekivitel, termelékenység, trópusi ültetvény Egyedi fogalmak: (topográfiai fogalmak) Amerika Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanaihegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labradorfélsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység; 155
Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela; Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington.
156
Tanév végi minimumkövetelmény - 7. osztály Általános fogalmak: tengeri árok, láncos röghegység, magasföld, monszun szélrendszer, tájfun, sztyepp, , természetes szaporodás, mongoloid, europid, kőolaj – exportáló országok, oázisgazdálkodás, datolya, teraszos földművelés, szubtrópusi monszun, Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Ázsia Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris; Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia; Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japánszigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériaifennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san; Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, SzaúdArábia, Thaiföld, Törökország; Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi Általános fogalmak: belföldi jégtakaró, fjord, moréna, gleccser, lavina, végmoréna, mélyföld, dűne, lagúna, meleg tengeráramlás, tajga, tundra, Európai Unió, hágó, alagút, jég alkotta formakincs, kivándorlás, vendégmunkások, soknemzetiségű ország Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak): Európa Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga; Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Britszigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Európa országai és fővárosuk
157
FÖLDRAJZ – 8. OSZTÁLY Félévi és tanév végi minimumkövetelmény általában A tanuló tudja hazánk általános adatait, tudja felsorolni világörökségeinket, ismerje nemzeti parkjaink címereit, tudjon megnevezni hungarikumokat, ismerje nemzeti jelképeinket. Tudja meghatározni az alábbiakban felsorolt általános fogalmak 50%-át. Tudja ismertetni Közép-Európa és hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Tudja megmutatni térképen és felismerni vaktérképen az alább felsorolt topográfiai fogalmak 50%-át. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket. Félévi minimumkövetelmény Általános fogalmak: hegyvidéki éghajlat, magassági növények, moréna, gleccser, lavina, végmoréna, dűne, lagúna, Európai Unió, hágó, alagút, jég alkotta formakincs, kivándorlás, vendégmunkások, soknemzetiségű ország, kristályos kőzet, mészkőszirtek, vulkáni vonulat, flis övezet Egyedi fogalmak: (topográfiai fogalmak) Közép-Európa Mura, Odera, Olt, Rajna-Majna- Duna vízi út, Vág, Visztula. Bécsi-medence, Burgenland, Csallóköz, Cseh-medence, Morva-medence, Germán-alföld, Hargita, Keleti-Alpok, Lengyel-alföld Lengyel-középhegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Ruhr-vidék, Szilézia, Szudéták, Vajdaság Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia. Arad, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanca, Drezda, Eszék, Frankfurt, Gdansk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Marosvásárhely, München, Nagyvárad, Ploiesti, Plzen, Pozsony, Prága, Salzburg, Varsó, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északnyugati-Kárpátok, Északkeleti-Kárpátok, Keleti Kárpátok, Déli-Kárpátok, Gerlahfalvi-csúcs, Magas-Tátra, Székelyföld, Vereckei hágó. Hazánk természetföldrajza Általános fogalmak: mérsékelt övezet, kontinentális hatás, fosszilis és megújuló energiahordozók, karsztvíz, légszennyezés, természetes növényzet, alföldi, dombsági, középhegységi növénytársulások Egyedi fogalmak (topográfiai fogalmak) Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Visztula, Zagyva, Zala Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserhát, Dráva menti síkság, (Dráva mellék) Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Északi-középhegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kárpát-medence, Kárpátalja, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Alpokalja, Őrség, Pestisíkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendreisziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység
158
Tanév végi minimumkövetelmény – 8. osztály Hazánk gazdasága, társadalma, nagytájai Általános alapfogalmak: demográfiai folyamatok, természetes szaporodás, munkaerő, szakképzettség, termelési tényező, település típusok, lakóhely, urbanizáció, város, falu, infrastruktúra, vonzáskörzet, folyami átkelőhely, vasúthálózat, idegenforgalom, alföldi domborzattípusok, hordalékkúpok, árterületek, energiagazdaság, fogyasztópiac Egyedi fogalmak ( topográfiai ismeretek ) Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, JászNagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, Budapesti agglomeráció, Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatető, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Révkomárom, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros, Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúli régió, Észak Alföld régió, Észak-Magyarország régió, KözépDunántúli régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúli régió
159
KÉMIA
Osztályozóvizsga követelményei 7. osztály I.félév: 1. ANYAG - Anyagok csoportosítása: elem, vegyület, keverék - példa - Halmazállapotok (szilárd , folyadék , gáz ) , jellemzőik, halmazállapot –változások (fagyás , lecsapódás , párolgás , forrás ,olvadás ,szublimáció ) - Keverékek-oldatok: oldatkészítés (oldószer ,oldott anyag, mérőeszközök ), tömegszázalék , oldhatóság ,szétválasztási műveletek (desztillálás, ülepítés , szűrés , bepárlás , kristályosítás , kioldás) 2. ANYAGSZERKEZET Atom felépítése ( atommag , elektronfelhő ), elemi részecskék ( proton , neutron , elektron )jellemzése, vegyjel jelentése Elektronszerkezet (elektronhéj , telített héj , vegyértékhéj) Anyagmennyiség (mól , 6.10 23db )- tömeg Periódusos rendszer: rendszám, relatív atomtömeg , tömegszám, főcsoport , periódus II. félév Kovalens elemmolekulák (hidrogén , klór , oxigén , nitrogén ) vegyületmolekulák ( hidrogén –klorid , víz , szén-dioxid , ammónia , metán ), képlet (szerkezeti , összeg) jelentése Ionvegyületek (kationok: K , Na , Ca , Mg , Al , anionok : Cl , O , S ) vegyületalkotás Kristályrács típusok : ionrács ,atomrács , fémrács ,molekularács - példa 3. KÉMIAI VÁLTOZÁSOK Kémiai reakció fogalma Kémiai egyenlet , egyenletrendezés , egyszerű kémiai számítás Reakció típusok : Redoxireakciók - elektronátmenettel járó reakciók (egyesülés , bomlás ,exoterm , endoterm ), (szén égése, magnézium égése , hidrogén égése , vízbontás ) Égés fajtái , feltételei , tűzoltás ,oxidáció , redukció Kémhatások: Sav- bázis reakciók - protonátmenettel járó reakciók (savas ,lúgos , semleges kémhatás , indikátorok működése ), (ammónia - , hidrogén –klorid oldódása vízben ) , (összetett ionok: oxónium , hidroxid ) , közömbösítés
160
Osztályozó vizsga követelményei 8. osztály I. félév: 1.NEMFÉMES ELEMEK Elemek csoportosítása : fémek , nemfémek – tulajdonságaik Nemfémes elemek , vegyületek jellemzése (szerkezet , fizikai tulajdonságok , kémiai tulajdonságok , előfordulás , előállítás , felhasználás ) ,képletek , reakcióegyenletek ( oxigénnel , vízzel , savval ) -hidrogén , nemesgázok , klór , kén , oxigén ,nitrogén , foszfor , szén -víz , hidrogén-klorid , kén-dioxid , ammónia , szén-dioxid -sósav , kénsav ,salétromsav ,foszforsav , szénsav savmaradék ionok Fogalmak: molekularács , másodrendű kötések (diszperziós , dipólus-dipólus , hidrogén kötés) példa , poláris , apoláris kötés halogénelemek , kémiai oldódás , allotrópia , higroszkópos ,királyvíz , választóvíz , pétisó ,természetes szenek , ásványi szenek , adszorpció , félvezető
II.félév: 2. FÉMES ELEMEK Fémes elemek jellemzése , kémiai tulajdonságok , előállítás , korrózió ,képletek , reakcióegyenletek -nátrium , kálcium ,alumínium ,vas , réz , arany -nátrium-klorid , nátrium- hidroxid , kálcium-oxid , kálcium -hidroxid ,kálcium-karbonát ,trisó , bauxit , timföld , vasérc Fogalmak: alkálifémek , alkáliföldfémek , földfémek , könnyűfém , nehézfém , fémrács redukálósor , redukálószerek ,korrózió , korrózió védelem ,passzíválódás , vízkeménység , vízlágyítás , amfoter , alumíniumgyártás , vasgyártás , acélgyártás , patina
161
INFORMATIKA Minimumkövetelmények 4. évfolyam Félévkor: Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret Legyen képes bekapcsolni és szabályszerűen leállítani a számítógépet. Legyen képes ablakokat megnyitni, méretüket változtatni, Tálcára lerakni. Ismerje a segédbillentyűk funkcióit (Shift, Enter, Tab, Caps Lock, Ctrl, Alt Gr,) Legyen képes programokat, alkalmazásokat megnyitni, azokat szabályosan bezárni. Ismerje a hardver és szoftver kifejezéseket, tudjon példát mondani ezekre. Év végén:
A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. Legyen képes egy legalább 3 diából álló bemutató elkészítésére. 6. évfolyam Félévkor: Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes mappákat, fájlokat másolni, több módszerrel. Legyen képes egy legalább 6 diából álló bemutató elkészítésére. (Animált diák, áttűnéssel, hang és video beszúrásával.) Év végén: Legyen képes a Word Art használatára, ismerje és használja a rajz eszköztár elemeit. Legyen képes Excelben táblázat elkészítésére, a bevitt adatokból diagram készítésére. Legyen képes a diagram formázására. Legyen képes egyszerű hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni egy könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt egy könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7. évfolyam Félévkor A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni.
Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. 162
Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Év végén Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az Interneten. Legyen képes szöveg formázására. Tudjon Excelben egyszerű műveleteket végrehajtani, képleteket használni. 8. évfolyam Félévkor A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Legyen képes egy családi kirándulás megtervezésére az Internet használatával. Év végén Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni, a diagram formázására. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.
163
TECHNIKA Alsó tagozat 5. osztály A továbbhaladás feltételei félévkor: Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerűműveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Év végén Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerűműszaki rajzok olvasása és készítése. A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése. 6. osztály A továbbhaladás feltételei félévkor A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerűműszaki rajzok készítése. Év végén Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései.
7. osztály A továbbhaladás feltételei félévkor A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerűműszaki rajzok készítése. Év végén Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. 164
A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései. 8. osztály A továbbhaladás feltételei félévkor A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Év végén Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait.
165
Ének-zene 5. évfolyam Félévkor Dalok, dallamok éneklése. (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) A Szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva. Abc-s hangok megnevezése, leírása. A legegyszerűbb hangközök felismerése kottában és hallás után. A módosító jelek, előjegyzések használata. Év végén A hangjegyírás jelrendszerének pontos használata. A tanult ritmusképletek hangoztatása. A többször hallgatott reneszánsz és barokk zeneművek felismerése részleteik alapján. A tanult hangszerek hangjának felismerése. Népi hangszerek és népi zenekar felismerése hallás után kvintváltó dallam improvizálása, variációk szerkesztése 2- 4 ütem terjedelemben. A tapasztalatszerzés útján megtanult zenei fogalmak pontos használata. Alapvető ismeretek zeneszerzőkről, zeneművekről. Egy tánc alaplépéseinek ismerete. 6. évfolyam Fékévkor A tanórán tanult dalok, dallamok éneklése. (tiszta intonációval, pontos ritmusban, helyes levegővétellel, zeneileg jól tagoltan) Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal ötfokú, hétfokú dallamok éneklése szolmizálva. Ábécés hangok megnevezése, leírása. Tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából. Év végén Dúr és moll hangnemek, egy kereszt és egy bé. Énekes, hangszeres népdalfeldolgozások felismerése. A szimfonikus zenekar hangszerei. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány mű felismerése. Zenei kérdés - felelet szerkesztése. 7. évfolyam Félévkor A tanult dallamok éneklése emlékezetből. A tanult ritmusképletek hangoztatása. Verbunkos dallamok éneklése, népies műdalok éneklése. 166
Zeneművek felismerése hallás után. Elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről. Műfajairól, a romantika stílusjegyei, műfajainak felsorolása. Év végén A zenei szaknyelv pontos használata. A hangjegyírás jelrendszerének pontos használata. Tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából. Dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé. Dallamalkotás népdalok dallami és formai törvényszerűségei alapján. Alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról, s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről. 8. évfolyam Félévkor A tanult dallamok éneklése emlékezetből, bővítése 10-15 új dallal. A tanult ritmusképletek hangoztatása, dinamikai jelek alkalmazása, könnyű dallamok és ritmusok írása és olvasása. A többször hallgatott zeneművek felismerése hallás után, elhelyezése zenetörténeti korszakokban. Elemi ismeretek a tanult zenetörténeti korszakok jellegzetes stílusjegyeiről, zeneszerzőiről. Műfajairól, a 19–20. századi zene stílusjegyei, műfajainak felsorolása. Év végén A zenei szaknyelv pontos használata. A hangjegyírás jelrendszerének pontos használata. Tájékozódás a kottában, zeneművek követése kottából. Dúr és moll hangnemek, két kereszt és két bé. Dallamalkotás ritmikai, dallami, formai és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alapján. Alapvető ismeretek a néphagyományokról, szokásokról s az ehhez kapcsolódó dalanyag jellegzetességeiről. MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam félévkor: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Legyen képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Év végén: Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. 167
Testnevelés Továbbhaladás feltételei az 1-2. évfolyam végén
Minimum követelmény: 12 perc futás: 1700-2000 méter futás (fiúk), 1500-1900 méter (lányok). Rúdon vagy kötélen félig felmászni. Felhúzódzkodni nyújtottkarú függésből 1-2-szer. 3-4 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra, kisebb hibákkal, kis segítséggel zsugorfejenállás. Fellendülni kézenállásba kis segítséggel, egyensúlyozni a zsámolyra tett pad merevítő gerendáján. Távolba dobás kislabdával: 16 méter (fiúk), 10 méter (lányok), labdavezetés ütögetés nélkül, labda feldobás 2-3 méter magasra, leguggolás, felállás és a labda elkapása 10-ből 8-szor. Távolugrás: 2,4 m-t (fiúk), 2,3 m-t (lányok). Gyorsfutásban 30 méteren: 6,5 másodperc (fiúk), 6,6 másodperc (lányok). Alapkövetelmény: 12 perc futás: 2100-2500 métert (fiúk), 2000-2300 métert (lányok). Rúdon vagy kötélen felmászni teljes magasságig. Felhúzódzkodni 3-5-ször. 5-8 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra zökkenőmentesen, guggolásból guggolásba, fejenállás egyenes törzzsel 3 másod-percig, fellendülés kézenállásba, ott rövid ideig megállás. Biztos egyensúlyozás 2-2 zsámolyra tett pad merevítő gerendáján. Azon lábujjhegyen járás és menetközben leguggolás. Kislabdával távolba dobás: 30 métert (fiúk), 15 métert (lányok). Labda vezetés, helyes csuklómozgással16 métert és közben felnézni. Feldobni a labdát 2-3 méter magasra, leülni, felállni, egyet tapsolni és elkapni l0-ből 8-szor. Távolugrás: 3,2 m-t (fiúk), 3,0 m-t (lányok). Gyorsfutásban 30 méteren: 5,9 másodperc (fiúk), 6,2 másodperc (lányok).
168
Továbbhaladás feltételei a 3-4. évfolyam végén Minimum követelmény: 12 perc futás: 2100-2300 métert (fiúk), 1700-2100 métert (lányok). Rúdon vagy kötélen mászás (fiúk), nagyon erőlködve (lányok). Felhúzódzkodás 2-3-szor (fiúk), l-szer (lányok). 3-6 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (fiúk), 1-2 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (lányok). Kis segítséggel fejen állás. Fellendülés kézenállásba a fal mellett. Kézenátfordulás oldalra, de kissé hajlított törzzsel és lábbal. Végig tud menni a gerendán, de még kissé bizonytalanul. 2-3 részes szekrényen a felguggolás és a homorított leugrás, a zsugorkanyarlat segítségadással, és kisebb hibákkal. Zökkenőmentesen tud gurulóátfordulásokat végezni előre és hátra. Tud labdát vezetni az ügyes kezével, de kissé merev csuklóval, és közben a labdát nézi. A labdával tud egyszerűbb "mutatványokat" végezni, tud labdát adogatni ügyes kézzel a tanult módokon, és az esetek többségében el is tudja kapni. Kislabdával tud dobni: 22 m-t (fiúk), 14 m-t (lányok). Távolba tud ugrani: 2,7 m-t (fiúk), 2,6 m-t (lányok). A 30 méteres futásban az időeredmények: 6,2 mp (fiúk), 6,3 mp (lányok). A labdajátékokban szívesen részt vesz, de vannak nála jobbak is, gyengébbek is. Egy úszásnemben tud 30 m-t úszni. Elfogadhatóan tud görkorcsolyázni, korcsolyázni. Alapkövetelmények: 12 perc alatt tud futni: 2400-2800 métert (fiúk), 2200-2600 métert (lányok). Rúdon vagy kötélen egyenletes iramban fel tud mászni. Fel tud húzódzkodni: 4-8-szor (fiú k), 2-5-ször (lányok). 8-15 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (fiúk), 4-8 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban (lányok). Biztosan tud fejen állni. Tud kézenállni 3 mp-ig, és néhányat „lépni” előre vagy hátra. Szép testtartással tud cigánykerekezni, sorozatban is. A gerendán biztosan tud mozogni, feladatokat végrehajtani. Kifeszített kötélen tud egyensúlyozva menni 3-4 métert. 3-4 részes szekrényre biztosan fel tud guggolni, szépen megcsinálja a homorított leugrást. A zsugorkanyarlati átugrásnál a törzs megközelíti a függőleges helyzetet. Sorozat bukfenceket tud végezni előre és hátra, zökkenőmentesen. Rugós dobbantóról tud előre szaltót ugrani. 169
Tud irányváltoztatásokkal is labdát vezetni laza csuklómozgással, ügyes és ügyetlen kézzel, közben előre néz. Eredményesen tud labdát adogatni különböző módon, a labdát biztosan elkapja. A labdával tud bonyolultabb feladatokat is végezni. Kislabdával tud dobni: 36 métert (fiúk), 25 métert (lányok). Távolba tud ugrani: 3,3 m-t (fiúk), 3,15 m-t (lányok). A 30 méteres futásban az időeredmények: 5,5 mp (fiúk), 5,7 mp (lányok). A labdajátékokat nagyon szereti, a csoport eredményes tagja. Tud úszni mellen, háton és gyorson, 50-50 métert. Jól tud korcsolyázni, görkorcsolyázni. Ismeri a síelés alapmozgásait. A továbbhaladás feltételei az 5-6. évfolyam végén Alapkövetelmények: Alakzatok felvétele és változtatása, zárt alakzatban közlekedés, a térformák változtatásának biztonsága. Tegyenek szert jártasságra a bemelegítésre, képességfejlesztésre, arányos testi fejlődés elősegítésére alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanulók legyenek képesek jelre gyorsan megindulni; futósebességüket szabályozni, a távhoz igazítani: minimum 8-10 percig kitartóan futni. Gyorsfutás 60 m-en (9,5-12 sec) Ismerjék meg a magasugrás, illetve távolugrás alapvető fázisainak lényeges elemei. (has- és lábmunka összhangja). Kislabdahajításban érjenek el a fiúk legalább 25-30 m-es, a lányok 20-25 m-es teljesítményt. A tanultakból mutassanak be 5-6 elemből álló talaj gyakorlatot. A szereken tanultakból (gerenda, gyűrű) önálló gyakorlatot (kiinduló, befejező helyzet, leugrás, felugrás, stb.) Legyenek képesek a saját testtömegük feletti uralomra a támasz és függés gyakorlatokban, a szekrényugrásnál egyre erőteljesebb elugrásra. Tudjanak 200 m-t mély vízben úszni. Ismerjék meg legalább két labdajáték alapvető technikai, taktikai elemeit és szabályait. A tanulók tudjanak mozgás közben labdát kezelni; támadásban labdaátvételre helyezkedni, illetve a szabadon levő társnak labdát továbbítani, védekezésben a labdát birtokló támadót zavarni. A szabadidős sportokban (kerékpár, tenisz, asztalitenisz, sí, stb.) szerezzenek alapvető jártasságokat és készségeket a lehetőségek szerint.
A továbbhaladás feltételei a 7-8. évfolyam végén Alapkövetelmények: A tanulók legyenek képesek rendgyakorlatoknál a tér- és távköz gyors felvételére, a kijelölt hely megtalálására, a bemelegítéshez szükséges gimnasztikai gyakorlatok és azok szakkifejezéseinek ismeretére és önálló végrehajtására, a sportgimnasztikai gyakorlatok mutassanak összefüggést a 170
zene sajátosságaival, ismerjék a küzdő és önvédelmi gyakorlatokat; a tanult tornagyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatainak biztonságos végrehajtására, szekrényugrásnál egyre erőteljesebb elugrásra, növekvő első ívre; jelre gyorsan megindulni, futósebességüket szabályozni, a távhoz igazítani, minimum 810 percig kitartóan futni. Mutasson eltérést a nekifutás a távol-, illetve a magasugrásnál. Futástechnikájuk mutasson eltérést a gyors- és a tartós futás esetén. Váljon kifejezetté az ugrásoknál a kar- és lábmunka összhangja, kislabdahajításnál a dobás hátulról való elindítása, a labda minél hosszabb úton történő gyorsítása; /kislabdahajítás minimum 16-20 méterre/. tudjanak mozgás közben labdát kezelni, támadásban labdaátvételre helyezkedni, illetve a szabadon lévő társnak labdát továbbítani, védekezésben a labdát birtokló támadót zavarni; röplabdában a labdához hozzáállni, azt pontosan továbbítani; legyenek képesek a választott sport játékba aktívan bekapcsolódni. egyéni sikervágyukat tudják alárendelni a csapatérdeknek.
MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam félévkor: A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Legyen képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Év végén: Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja.
171
Hon- és népismeret Ismeretek, fogalmak félévkor: Családfa, rokonsági fok (felmenő ág: apa/anya, nagyapa/nagyanya, dédapa/dédanya, lemenő ág: gyermek, unoka, dédunoka, oldalág: testvér/báty, öcs, nővér, húg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni (ángy), házassági rokonság (műrokonság). Helytörténet, természeti környezet, neves személy, helyi hagyomány, település, régió. Jurta, veremház, egysejtű ház, többosztatú ház, falazat, tetőtartó szerkezet, tetőformák, konyhai cserépedény, munkasarok, szentsarok, munkamegosztás, belenevelődés, utánzó játék, eszközös játék, sportjellegű játék. Szántás, vetés, aratás, szilaj- és félszilaj állattartási mód, fonás, szövés, fonó, ing, gatya, pendely, szoknya, kötény, ünnepi viselet, böjtös nap, téli étrend, nyári étrend. Év végén: Ünnep, jeles nap, böjt, advent, karácsonyi ünnepkör, karácsonyi kántálás, betlehemezés, bölcsőske, regölés, névnapi köszöntés, aprószentek napi vesszőzés, újévi köszöntők, háromkirályjárás, farsangi köszöntők, iskolába toborzó szokások, böjti játékok, kiszehajtás, villőzés, húsvét, zöldágjárás, komatálküldés, májusfaállítás, pünkösdölés, pünkösdi királynéjárás, nyári és téli napforduló, társasmunka, kaláka, aratás, szüret, fonó, tollfosztó, kukoricafosztó, vásár, pásztorünnep, keresztelő, leány-, legényélet, lakodalom. Etnikai csoport, nemzeti kisebbség, néprajzi táj, határainkon túl élő magyarok, a nemzeti összetartozás napja. Bibliaismeret 1-2. écfolyam év végén Bibliai történetek a tanulók életkorának megfelelő szintű ismerete: A „Mi Atyánk” , a 1.Kor.15: 3-4. és a János 3:16. memoriter szintű ismerete Részvétel a közös feladatokban, beszélgetésekben, játékokban A tanuló életkorának megfelelően tudja saját szavaival elmondani, hogy kicsoda Jézus és miért jött el, és mit jelent az, hogy Isten szereti őt. A Rm 3,23. a Zsid.13:5. és az Ézs.61:1. memoriter szintű ismerete A tanuló életkorának megfelelően tudja saját szavaival elmondani, hogy mi a bűn, mit jelent Istennek engedelmeskedni, őt követni. Bibliai történtekkel igazolja, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. 3-4. évfolyam év vége A tanuló tudja megfogalmazni, hogy mi a Biblia Ismerje a pusztai vándorlás és a honfoglalás főbb eseményeit: Átkelés a Vörös-tengeren, Tíz parancsolat adása, Az érckígyó, Jerikó bevétele Életkorának megfelelően értelmezze a magvető és az irgalmas samaritánus példázatát, ismerje Zákeus, Nikodémus és Péter személyét. Tudja elmondani saját szavaival, hogy mit ünneplünk pünkösdkor, illetve mi a Szentlélek személyének a munkája a világban. Az Ároni áldás, a Jn 8:36.. és a Rm 8:14-15. memoriter szintű ismerete Ismerje a következő bibliai személyeket: Gedeon, Sámson, Ruth, Sámuel, Péter és Pál. Az aranyszabály és a Nagy parancsolat, valamint a Mt.28:19-20. memoriter szintű ismerete
172
Életkorának megfelelően ismertesse mit tanít Jézus a boldogságról, az adásról, az imádságról, a megbocsátásról, az őszinteségről és az indulatokról. Tudja elmondani saját szavaival, hogy mit ünneplünk adventkor. 5-6. évfolyam év vége A Biblia főbb jellemzőinek ismerete Ismerje a következő bibliai történeteket: Dávid és Góliát, Jézus születése, halála és feltámadása, A jó pásztor története A Miatyánk, az.1.Tim.3:16-17., és az 1.Sám 16:7/b memoriter szintű ismerete Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: bűn, hit, Krisztus, szeretet Tudja megfogalmazni az advent, a karácsony, a nagypéntek és a húsvét lényegét. Ismerje Káin és Ábel, valamint Salamon ítéletének történetét. A tíz parancsolat (2.Móz.20:2-17), a Péld. 9:10., az ApCsel 1:8. memoriter szintű ismerete Tudja megfogalmazni a virágvasárnap és a pünkösd, mint keresztény ünnep lényegét. 7-8. évfolyam év vége Ismerje a tanult királyok és próféták történetét. A Péld 16:6., a Szeretet himnusza 1.Kor 13:1-8 és a 23.Zsoltár memoriter szintű ismerete Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: kegyelemből való üdvösség, alázat, felettes hatalmaknak való engedelmesség, zsoltár Krisztushimnusz Fil 2:2-11; Péld 1:2-9; 2 Pt 2:9-10; 127. zsoltár memoriter szintű ismerete Életkorának megfelelően definiálja a következő fogalmakat: szabad akarat, újjászületés, tanítványság Tudja megfogalmazni az egyház és a gyülekezet közötti különbséget, az úrvacsora, az istentisztelet, a bemerítés lényegét Vizuális nevelés 5-6- évfolyam A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. 173
Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. 7-8. évfolyam Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése, a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.
174
