Baptista ESÉLY Szakképző Iskola. PEDAGÓGIAI programja

Baptista „ESÉLY” Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI programja

2013

Baptista „ESÉLY” Szakképző Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készült: 2013.március 25-én a(z) 2012-es pedagógiai program átdolgozásával Jóváhagyta:

igazgató

Fenntartói jóváhagyás dátuma 2013.03.26. Az elfogadás dátuma 2013.09.01. Hatálybalépés időpontja A program időbeli hatálya, érvényessége

újabb módosításig

Tartalom PREAMBULUM ........................................................................................................... 4 Az intézmény leírása ...................................................................................................... 5 1. Az iskola nevelési programja ...................................................................................... 9 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 9 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................. 10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 10 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................... 12 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 14 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 16 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 17 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 18 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 19 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................... 19 1.12 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele ................................................... 19 1. 13. Szintvizsga, köztesvizsga, szakmai vizsga .......................................................... 21 2. Tanulói jogviszony ................................................................................................... 21 2. 1. Felvétel az iskola induló évfolyamára ................................................................... 21 2. 2. Felvétel a felsőbb évfolyamokra ........................................................................... 22 2. 3. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése ............................................................ 22 3. Az intézmény helyi tanterve ..................................................................................... 23 3.1 A választott kerettanterv megnevezésebbbb ............................................................ 23 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 27 3.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 27 3.4. Mindennapos testnevelés ....................................................................................... 28 3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai........... 28 3.6. Projektoktatás ....................................................................................................... 28 3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................... 29 3.8. Hátrányos helyzetet előidéző okok /A hátrányok típusai/ ....................................... 30 3.9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................. 31 3.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái32 3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 33 3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek: .... 33 3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei........................................ 34 3.14 A tanulók, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................................ 34 3.15. A tantárgyi értékelési rendszer ............................................................................. 36 3. 16. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei .............................................................. 40 4. Nyilvánosság legitimáció……………………………………………………….…… 41

PREAMBULUM “…a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5-7) A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhívása az oktatásban: Az ősi bibliai igazság – „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb.13:14.) – ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják egy boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztény értékekre és gondolkodásra épül, így a Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát, és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményt és a rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésu nk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztyéni erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer, és ezzel támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre, mely az Úr Jézuson keresztu l Istenhez vezet. A baptista iskola: Több, mint iskola. Magyarország egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat – alaptevékenységébe jól illeszkedően – iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, sajátos nevelésű igényű, és a roma tanulók felzárkóztatásáért, és a tehetséges diákok kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásához. Küldetésnyilatkozat Küldetésünk a ránk bízott gyermek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg, és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismerettel. Küldetésünk személyes életpéldánkkal mintát adni. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során.

Küldetésünk a gyermekek képességeinek kibontakoztatása Minden tanulási tapasztalat célja, hogy hozzásegítse a gyermekeket Istentől kapott képességeik teljes kibontakoztatásához. A tanítás a következőkre összpontosít: • A gyermek számára megfelelő tevékenységek és szolgáltatások biztosítása • A gyermek ráébresztése a társadalommal való kapcsolatára és az iránta való felelősségére • Minden tantervbe, nevelési programba tartozó és ahhoz kapcsolódó iskolai tevékenység segítse a gyermekek intellektuális, lelki, társadalmi, érzelmi és fizikai fejlődését. • Felkészítés a szolgálatra Küldetésünk működés szempontjából hitelesnek lenni. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A bibliai értékeket következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény: • Példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának fejlesztésében és a számonkérhetőség terén az igazgatótanács működésében. • Az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli. • Az pénzügyeket feddhetetlenül és nyíltan kezeli, ill. ellenőrzi. • A kormánnyal és a hatóságokkal egyenes és krisztusi kapcsolatot tart fenn. • Etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki. • Igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz. • A szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel. Programunk annak leírását tartalmazza, hogy iskolánk mit kínál az érdeklődő tanulóknak, milyen feladatokra tud vállalkozni, és mit tud tenni azért, hogy tanulói eredményesek legyenek tanulmányaik alatt és tanulmányaik befejezése után. Nevelőtestületünket a szakképzés korszerűsítésének igénye, az elvárásoknak és változó feltételeknek mind jobb megfelelés szándéka vezérli. Intézményünk alapállása az, hogy konkrét feladataink mindig az iskolát felkereső tanulók által meghatározott helyzethez fűződnek. Iskolánkban különböző képességű, felkészültségű és motivációjú, eltérő célokat követő tanulókat oktatunk nevelünk. Ez a feladatunk és ezt akarjuk jól tenni. Hivatásunkat szerető, sokszínű egyéniségekből álló testület fogadja a gondjaikra bízott tanulókat. Tudjuk, felelősséggel tartozunk a bennünk bízó szülőknek, a jövőjük megalapozásában ránk számító tanítványainknak, az iskolánktól jó szakembereket váró szakmai környezetnek, az értékes tulajdonságokkal rendelkező fiatalokat váró társadalomnak és saját lelkiismeretünknek. Hisszük, hogy a magyar gazdaságnak jó szakembereket kell képeznünk. Igyekszünk megfelelni ennek a kihívásnak.

-6-

Az intézmény leírása Az intézmény neve: Baptista „Esély" Szakképző Iskola Az intézmény székhelye: 7100 Szekszárd, Tartsay Ipartelep 3. Az intézmény OM azonosítója: 100520 Az intézmény alapítója: Alapítvány a Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképesítéshez Jutásának Támogatásáért (rövid neve HHF Alapítvány) Az intézmény alapítási éve: 1998. Az intézmény fenntartója: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy 1111 Budapest, Budafoki út 34/b.) Az intézmény jogállása: önálló jogi személy Felügyeleti szerve: Szakmai és törvényességi felügyeletet a fenntartó, a fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét a Tolna Megyei Kormányhivatal látja el. Az intézmény típusa: Szakképző iskola Az intézmény alaptevékenységei: 8532 - Szakmai középfokú oktatás Duális szakképzés 3 éves képzési idővel 8559 - Máshova nem sorolt egyéb oktatás 85593 Egyéb felnőttoktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 8560 - Oktatást kiegészítő tevékenység Vizsgáztatás (oktatásban) 8531 - Általános középfokú oktatás Duális szakképzés 9.;10.;11. évfolyamokon Az Intézmény székhelyén felvállalja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ellátását Nevelési Tanácsadó vizsgálata és fejlesztési javaslata alapján. Kiemelten kezeli az intézeti nevelt tanulók beiskolázását és képzését Az alaptevékenységekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: - tanulószoba, korrepetálás diáksport iskolai könyvtár bejáró tanulók ellátása iskolán belüli tankönyvterjesztés ingyenes tankönyv biztosítása gyógykezelés alatt álló tanulók segítése pedagógiai szakmai szolgáltatás, szakmai fejlesztési feladatok különleges helyzetben lévő tanulók támogatása: · integrációs nevelés-oktatás · személyiségfejlesztő, tehetséggondozó felzárkóztató nevelés - oktatás

-7- pedagógiai szakvizsga és továbbképzés támogatása - intézményi vagyon működtetése - a mindenkor hatályos jogszabályok által szabályozott módon szabad kapacitások hasznosítása, mely alaptevékenységet nem sérthet, - nem magyar állampolgár tanköteles tanuló ellátása; - kulturális, szabadidős tevékenység, egészségfejlesztés; - pedagógusok szakkönyvvásárlása kiegészítő hozzájárulás az osztályok átlaglétszáma alapján; - szakmai vizsgák lebonyolítása szakmai és informatikai fejlesztési feladatok ellátása - minőségfejlesztési feladatok ellátása szakmai fejlesztési feladatok ellátása - esélyegyenlőségi feladatok ellátása 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás Felnőttképzés, továbbképzés, vizsgáztatás szolgáltatások

Felnőttképzéshez

kapcsolódó

Az intézmény munkarendje és az évfolyamok száma: Évfolyamok száma: Duális és alternatív képzésben 1/9, 2/10, 3/11. évfolyam Az oktatott szakmák szerint: Asztalos 34 543 02 Ács 34 582 01 Épület-, és szerkezetlakatos 34 583 02 Festő 34 582 04 Kőműves és hidegburkoló 34 582 08 Női szabó 34 542 06 Az intézmény fenntartó által meghatározott legmagasabb tanulói létszám: 300 fő A feladatellátást szolgáló vagyon: A feladatellátást szolgáló 4084/75 hrsz. alatt felvett 1395 m2 alapterületű, 463 m2 felépítményes ingatlant, mely természetben 7100 Szekszárd, Tartsay ipartelep 3. alatt található, az intézmény a „Mester". Szakképzési, Átképzési és Szolgáltató Kft-től bérli. A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: „Mester" Szakképzési, Átképzési és Szolgáltató Kft. az ingatlant a bérleti szerződés szerint az oktatási intézmény rendelkezésére bocsátja. Az intézmény nem jogosult az ingatlant elidegeníteni, megterhelni. Az ingatlan használati joga az ingatlanhasználati szerződésben foglalt szabályok szerint, az ingó vagyon használati joga teljes mértékben kiterjed a pedagógusokra és a tanulókra egyaránt. Az intézmény gazdálkodása: Önállóan gazdálkodó intézmény

-8A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A működési és felhalmozási kiadásokat az intézmény által évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott összesített költségvetésben kell előirányozni. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét á Baptista Szeretetszolgálat Elnöke nevezi ki. Az intézményvezető az intézménnyel áll munkajogviszonyban, felette a munkáltatói jogokat azonban a Baptista Szeretetszolgálat Elnöke gyakorolja. Az intézmény képviseletére jogosultak: ·

Fenntartó feladatkörében, a Baptista Szeretetszolgálat képviseletében Szenczy Sándor

·

Elnök. Az intézmény nevében általános képviseletre jogosult az intézményvezető.

Az intézmény adószáma: 18294255-1-17 Az intézmény bankszámla száma: Uni Credit Bank 10918001-0000010076810003

-9-

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A NAT alapján megjelenő elemek: A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: a középfokú nevelés-oktatás szakasza: — 9–11. évfolyam A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapmûveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szu kséges kompetenciák. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapmûveltség megerõsítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi ku lönbségekből adódó hátrányok leku zdését a Nat szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylõ egyedi szu kségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szu kséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök egyu ttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal egyu ttműködve cselekvő elkötele-zettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szu kséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék — a haza felelős polgárává váljék; — kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; — reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; — megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; — törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; — legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; — váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; — ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; — tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változa-tosságának megőrzését. A Nat a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szu kéges feladatok meghatározásával ösztönzi

- 10 a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szu kséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési teru letek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához ku lőnösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységu ket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességu ket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók elzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az egyu ttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szu ks.ges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a ku l.nleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényő gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal ku zdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes teru leteken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehets.gu k kibontakoztatását; — ku lünböző tanulásszervezési megoldásokkal az egyu ttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti egyu ttműködésben, mind az iskolán kívu li és az iskolai munkában.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok az iskolák életében egyre nagyobb szerepet kapnak. Mind a munkaadók, mind a társadalom részéről megfogalmazódik az az elvárás, hogy a végzett szakemberek a gyakorlatban hasznosítható tudás mellett, többek között nyitott személyiséggel, alkalmazkodó-képességgel, megfelelő önismerettel és az önképzés képességével rendelkezzenek. Iskolának a személyiségfejlesztés terén az alábbi feladatokat tartja fontosnak: - A tanulók értelmi nevelése: az értelmi képességek, valamint az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. - A tanulók erkölcsi nevelése: az alapvető erkölcsi értékek bemutatása és elfogadtatása.

- 11 -

A tanulók közösségi nevelése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a család fontosságának és szerepének hangsúlyozása, az együttműködési készség kialakítása, alkalmazkodó-képesség fejlesztése. A munkára nevelés: a munka önmegvalósító szerepének bemutatása, a végzett munka fontosságának és társadalmi hasznosságának tudatosítása. Akarati nevelés: a kitartás, a céltudatosság, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. Érzelmi nevelés: a tanulók önmagukra és a környezetre irányuló érzelmeinek helyes irányba terelése, önmaguk megismerése. Nemzeti nevelés: a szülőföld iránti érzelmi kapcsolat kialakítása, nemzeti jelképeink megismerése, a hagyományok és a kulturális örökség ápolása, a hazaszeretet érzésének felerősítése. Állampolgári nevelés: az állampolgári kötelességek és jogok megismertetése, az állami szervek működésének bemutatása, a közéletben való részvétel fontosságának hangsúlyozása.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai védőnővel, és az iskola-egészségügyi hálózattal együttműködésben, az éves munkaterv mellékletében tervezzük az aktuális tanévi feladatokat. Az iskolai egészségnevelési program a pedagógiai programunk melléklete. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanulóink sikeres elhelyezkedésének esélyét javítja, illetve munkahelyi kedvezőbb megítélésüket segíti, ha képesek arra, hogy a közösségben helyüket megtalálva aktív tagjai legyenek annak. Az úgynevezett team-munkára való képességet és hajlandóságot ma már minden komolyabb munkaadó alapkövetelménynek tartja. Tanulóink e területre való felkészítését többféle módon oldjuk meg. Egyrészt elősegítjük, illetve kezdeményezzük a különféle tanulói közösségek kialakulását. Ilyen például az iskolai diákönkormányzat, ahol ki kell alakítani az önkormányzás igényét és képességét, pedagógusi ellenőrzés mellett, hogy alkalmas legyen a kooperatív együttműködéssel való feldolgozásra, megoldásra és lehetőséget adjanak a team munka megismerésére és gyakorlására. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tananyag feldolgozása során, a tanulásmódszertan gyakorlati ismeretanyagára épülve szervezzük meg mindazon tanítási órákat, amelyek során lehetőség van a csoportos munkavégzésre, a tananyag tanulópárokban, 3-5 fős csoportokban való feldolgozására. A csoportos tanulás módszereinek alkalmazása mellett, a gyakorlati ismeretek alkalmazását is mobilizáló projektfeladatok kitűzésével motiváljuk tanulóinkat a közös tanulás, és problémamegoldás használatára. A gyakorlati képzésben résztvevő partnereinket is arra ösztönözzük, hogy a hagyományos didaktikai kereteken alapuló frontális tanulásszervezés mellett egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a korszerű, csoportos, és tevékeny tanulás módszereit. Ennek segítésére a továbbképzési programunkban megvalósuló tanulás-módszertani képzéseken való részvétel

- 12 lehetőségéről tájékoztatjuk az érintett partnerek oktatóit, és igényeik esetén lehetőséget biztosítunk számukra a továbbképzésekbe való bekapcsolódásra. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a csoportos munkavégzés során keletkező személyközi konfliktusok kezelésében, szintén lehetőséget teremtsünk az oktatásban résztvevő oktatók, szaktanárok számára a rendszeres közös továbbképzésekre. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Mivel iskolánk időterhelése az oktatás terén magas (heti 30-35 tanóra), az iskolán kívüli egyéb foglalkozások szervezésére kevesebb módunk van, ezek elsősorban az eseti kirándulások, szakmai tapasztalatszerző alkalmak, melyek oktatási céljairól minden program előkészítésekor tájékoztatjuk a benne résztvevőket. Tanulóink számára biztosított különböző felzárkóztató, és képességfejlesztő alkalmak során az egyéni tanulás és a csoportos fejlesztés módszereit egyaránt használjuk. Törekszünk arra, hogy a szakmai tapasztalat-szerzés különböző pályázati lehetőségeit lehetőleg egy-egy szakma esetén legalább 2 tanulónk érhesse el együtt, hogy az iskolai, és gyakorlati képzés során kialakult társas kompetenciákat, az egymást ismerő tanulók minél kevesebb adaptációs idővel tudják hatékonyan alkalmazni. 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákszervezet (DÖK) működésének segítésében az osztályfőnökök munkája, és a GYIV felelős együttműködése a leghangsúlyosabb. Törekszünk arra, hogy a DÖK véleménynyilvánító tevékenysége mind az osztályok szintjén, mind az iskolát érintő döntések szintjén érvényesüljön. Hangsúlyosnak tartjuk a vélemény-nyilvánítás kulturált formáinak megtanítását, és alkalmazását, főleg a diákok fegyelmi, és pályázati részvételi ügyeiben, mivel eddigi működési tapasztalataink alapján ez a leggyakoribb két terület, ahol nézetkülönbségek és viták alakulnak ki. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. · · · · · · · · ·

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, szakkörökkel, korrepetálással és felzárkóztatással kapcsolatos feladatok,

- 13 · · · · · · · · · · · · · · ·

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre · · · · · · ·

· · · · ·

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével, szülőkkel. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

- 14 ·

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Tanítványaink között mindig lehetnek olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, velük a tehetséggondozás keretén belül kívánunk foglalkozni. E címszó alatt az adottság, az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkozását értjük, melynek fázisai (felmérés, felismerés, tehetséggondozás lehetőségei, tehetséggondozás eredményei). A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján értékelni kell, az értékelésnek fejlesztési javaslatokat is kell tartalmaznia. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Nem számolhatunk azzal, hogy a beiskolázási munka eredményeként csak jól meglapozott, magas szintű előképzettséggel érkeznek hozzánk a tanulók. Az előképzettségben meglévő eltérések, valamint a tanulási és a képességbeli különbségek feltárása ezen belül a segítségre szorulók felderítése az alapja annak a munkának, amit a tanulóink segítése érdekében végeznünk kell. Ez irányú munkánkban 3 fázist különböztetünk meg: - az induló helyzet felmérése, - felzárkóztató foglalkozások szervezése, - a szinten maradás segítése Tárgya: - előképzettség felmérése (az iskolában is oktatott tárgyakból), - a logikai képességek felmérése teszt segítségével, - a tanulási szokások felmérése kérdőív segítségével, - motivációs mérés. A felméréseket követően a szaktanárok, osztályfőnökök elkészítik a felzárkóztatás tematikus ütemtervét. A tanulók eredményes felzárkóztatását követően tanulmányaik során is szükségük lehet tervszerű segítségre, az erre való rászorultságot a tanulmányi teljesítmények jelzik. Ha a tanulmányi teljesítmények magatartási és motivációs problémákkal párosulnak, akkor a szülőkkel együtt tervezzük meg a szükséges eljárást (pl: differenciált tanórai foglalkoztatás, egyéni feladatok kitűzése, korrepetáló foglalkozás, tanórán kívül foglalkozás). Az osztályközösségekben megfigyelt egyéni beilleszkedési, tanulási, képesség, magatartás zavar esetén az érintett tanulókat a nevelési tanácsadó vizsgálatára utaljuk, vizsgálati eredményük, és a kapott fejlesztési javaslat alapján szervezzük felzárkóztatásukat. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

- 15 Iskolánk alapértékei, hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit. Kezelnünk kell azokat az eseteket, amikor magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív társadalmi és iskolai követelmények teljesítésben gátolják. E konkrét fogalmat, az ebben a körben sorolható tanulókat, nevezzük eltérő magatartásúnak. Nevelőtestületünk alapértéke a pozitív beállítódás. Tanulóinkat dicsérettel, elismeréssel, általában pozitív beállítódással kezeljük. (Módjai: körülmények feltárása, pontosítása, elemző beszélgetés, egyéni ráhatás fegyelmező intézkedés, fegyelmi) Általános eljárási módként fogadjuk el, hogy a fenti lehetőségeket az eltérő magatartás kezelési sorrendjeként tekintjük. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gazdasági és társadalmi változások következtében tömegméretekben jelentkező, és a családok életében felhalmozódó problémák kihatnak a gyermek- és ifjúságvédelemre, gondozásra is. Egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizáció, a családok széthullása, a túlzott anyagias személet, a munkanélküliség, vagy csak a szegénység. A fiatalok fejlődését veszélyeztető sérülések (biológiai-fiziológiai, szociális, pszichés) gyakran össze is függnek egymással. Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem feladata, hogy enyhítse, ha lehet, kiküszöbölje a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmakat, illetve a társadalmi viszonyok negatív hatásaitól úgy védjük a fiatalt, hogy felkészülhessenek az ártalmak kivédésére is. Az ellátásban alapszinten minden pedagógus együttműködik, kiemelt feladata az osztályfőnöknek, a gyermekvédelmi felelősnek, védőnőnek van. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően probléma megelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni, ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi a teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése, ilyen esetekben az okok konkrét kivizsgálása és a megoldási lehetőségek keresése. Az iskola vezetése információkat gyűjt a veszélyeztetettségről, nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról, statisztikákat, véleményeket készít, problémakezelő megoldásokat kezdeményez (iskolai, nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel, segélykérelem kezdeményezése, a gyámhatóság megkeresése). A problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhatunk: - Tolna Megyei ÁMK Tanulási Képességvizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottsága - Tolna Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata - Települési önkormányzatok társulásai által működtetett Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálatok - Nevelési Tanácsadó - Egészségügyi intézet ÁNTSZ 1.6.4.1. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: · a tanulókkal kapcsolatos megelőző, óvó és védő tevékenység · a vészhelyzetek feltárása, csökkentése annak érdekében, hogy a fiatal fejlődését ne akadályozzák · a rászoruló tanulók étkezési, ösztöndíj és egyéb támogatások megszerzésében segítése, javaslatot tesz az iskolai segélyezésre

- 16 ·

· · · · · · · · ·

kezdeményezi anyagi veszélyeztetettség esetén, hogy az igazgató indítson eljárást a fiatal állandó lakhelye szerinti települési önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, sürgős esetben segít a gyermek elhelyezésében együttműködik a tantestület tagjaival, az osztályfőnökkel a fiatal veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében; kapcsolatot tart a pszichológussal, előadásokat szervez az osztályfőnöki órákra drog, alkohol, dohányzás stb. témakörökben; az egészségvédelmi program kidolgozását és folyamatos karbantartását elősegíti, végrehajtását ellenőrzi; segíti az osztályfőnökök felkészülését az egészséges családi életre nevelés témakörben; gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot; hetente meghatározott időpontban fogadóórát tart a szülőknek és a fiataloknak (nyilvánosságra az ellenőrzőben hozzuk); az egészségvédelmi program kidolgozását és folyamatos karbantartását elősegíti; végrehajtását ellenőrzi, Az iskolai ifjúságvédelem három területre terjed ki: a fiatal fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek: · kapcsolatfelvétel a családdal, indokolt esetben · felvilágosító munka szülői értekezleteken, fogadóórákon · ismeretterjesztés (veszélytényezők, bűnözés, kábítószer stb.) – osztályfőnöki óra, meghívott külső előadók (védőnő, drog prevenciós szolgálatok, rendőrség szakemberei). · pszichológiai segítség, · nevelési tanácsadó, családsegítő igénybevétele, · ösztöndíjak (pl. Romano Kher, Útravaló - Macika, 328/2009. korm. Rendelet szerinti hiányszakmás) 1.6.6 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolai házirend tartalmának sokoldalú ismertetése, az iskola magatartási elvárásainak megismertetése. Egyéni korrepetálás lehetőségének biztosítása. Javaslattétel a fenntartó, és a gyakorlati képző partnerek irányában a szociális rászorultság alapján adható kedvezmények érvényesítésére, megítélésére. Együttműködés a családsegítő, és gyermekjóléti hálózattal a szociális helyzetet befolyásoló intézkedések, és az igazolatlan mulasztások miatti kedvezmény-megvonások elbírálásakor, a csavargás, és a lemorzsolódás mértékének csökkentésében. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

- 17 Vélemény-nyilvánítási jogot biztosítunk A tanítás nélküli munkanap, diáknap tartalmának kialakításában Az iskola által alkalmazandó taneszközök kiválasztásával kapcsolatban Az iskola tanulói számára elérhető, pályázható ösztöndíjak, külföldi szakmai gyakorlaton való részvétel elbírálásában A tanulói fegyelmi ügyekben az érintett osztály DÖK képviselője részére 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákokat érintő ügyek tárgyalására a DÖK képviselőit meghívjuk. A DÖK munkáját az osztályfőnökök segítik. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Az iskola vezetői és a pedagógusok, meghatározott gyakorisággal tartják a kapcsolatot a szülőkkel, az alábbiak szerint. Az iskola vezetői: - fogadónapot tartanak, ahol a szülők problémákat vethetnek fel és javaslatokat tehetnek azok megoldására. A pedagógusok: - fogadóórát tartanak, ahol a szülők értesülhetnek gyermekük tanulmányi eredményeiről. Az osztályfőnökök: - szülői értekezletet tartanak, ahol a szülők, értesülhetnek szorgalmáról, magaviseletéről és az osztály közösségi életről.

gyermekük

A fogadónapokon, illetve fogadóórákon és szülői értekezleteken túl, az iskola vezetői és a pedagógusok halasztást nem tűrő esetekben fogadják a hozzájuk forduló szülőket, illetve felkérik a szülőket arra, hogy a felmerült problémák megtárgyalása céljából keressék fel az iskolát. A szülők számára az iskola lehetőséget biztosít a saját szervezetük megalakítására, működésének és működőképességének biztosítására, és az iskola életét érintő ügyekben a jogszabályokban biztosított vélemény-nyilvánításra. 1.8.3 Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás, és együttműködés formái Az iskola partnerei: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Országos, Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gyakorlati képzőhelyek Gyakorlati képzést érintő információk cseréje a képzési programok gyakorlati tananyagegységei tekintetében, szintvizsga és szakmai vizsga szervezésében, SZKTV felkészítésben, nyári gyakorlatok tekintetében.

- 18 Egészségügyi hálózat Gyermek-, és Ifjúságvédelmi Szervek, Családsegítő szolgálatok, Gyámhivatalok, Kormányhivatalok Hiányzásokkal, veszélyeztetettséggel, gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatokkal, hátránykompenzációval kapcsolatos feladatok egyeztetésében, információcserében. Rendőrség drogprevenció, bűnmegelőzés területén információcsere Megyei Munkaügyi Hivatal Eures programok és EUROPASS bizonyítványokkal, állásbörzékkel, pályaválasztási programokkal kapcsolatos információcsere Alapítványi és civil szervezetek: POLIP Ifjúsági Iroda, Artemissio Közalapítvány, HHF Alapítvány A pályázati úton elérhető külföldi szakmai gyakorlatok szervezésében a részvételi feltételek megismertetésében, és a pályázók előzetes kiválasztásában információcsere, és a támogatott pályázók felkészítésében való közreműködés. Illyés Gyula Megyei Könyvtár szerződéses partnerünk az iskolai könyvtári feladatok ellátásával kapcsolatos feladatokban, rendszeres kapcsolattartás közismereti tanárok (Nyelvi ismereteket tanítók ) révén. A 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata: 1.9. 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.9.1.1 A vizsgaszabályzat célja A tanulmányi és képzési követelményeket nem teljesítő tanulók, a tanévközben más iskolából átvett tanulók számára lehetőséget biztosítani a tanrendbe való bekapcsolódásba. 1.9.1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: · osztályozó vizsgákra, · különbözeti vizsgákra, · javítóvizsgákra · független vizsgabizottság előtt tett vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: · aki osztályozó vizsgára jelentkezik, · akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, · akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. · Aki törvényes képviselője útján, vagy saját jogon (cselekvőképesen) kérelmezve, osztályozó, különbözeti, javító vizsgáját független vizsgabizottság előtt kívánja letenni.

- 19 Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira · akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.1.3. Eljárásrend Az osztályozó vizsgára jelentkezés szabályai: A független vizsgabizottság előtt tett vizsga díja: A 229/2012. (VIII.31.) Korm,. Rendelet 34.§(1)bek d)pontja értelmében a független vizsgabizottság előtt letett vizsga, térítési díj köteles. A díj mértéke az idézett korm.r.34.§ (7)bek. Alapján:” A 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvétele más iskolából - átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsgát kell tennie a helyi program alapján oktatott szakképesítések esetén, - a szakképző évfolyamok felsőbb osztályaiba csak más iskolában azonos szakképesítés megszerzésére indított alsóbb osztály sikeres elvégzése után lehet átvenni a tanulót. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az intézménybe történő felvételi eljárás során előnyt élvez a baptista felekezetű családból érkező vagy a Magyarországi Baptista Egyház belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményből érkező tanuló. 1.12 Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltétele az előző évfolyam követelményeinek teljesítése. Az a tanuló, aki az adott évfolyam követelményeit nem teljesítette, tanulmányait csak a tanév megismétlésével folytathatja.

1.12.1. Szakmai elmélet értékelése a továbbhaladás feltételeként : 1.12.1.A.).Szakmai elmélet teljesítése: A szakmai elmélet követelményeit az a tanuló teljesítette, aki valamennyi szakmai elméleti tantárgyból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett.

- 20 1.12.1.B) Javítóvizsgát tehet Az a tanuló, aki az év végén, illetve a képzés befejezését megelőzően szakmai elméleti tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 1.12.1.C). Osztályozó vizsgát tehet Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló: ü Aki az adott tanév tantárgyi rendszerében az egyes tantárgyakból nem szerzett 3 osztályzatot félévenként; ü akinek az igazolt hiányzása a jogszabályban előírt felső határt meghaladta, ü és a Nevelőtestület az osztályozóvizsgára bocsátást engedélyezte. 1.12.2. Szakmai gyakorlat értékelése a továbbhaladás feltételeként: Az iskola tantá rgyi rend sze re a szakmai képzés központ i programjait tanév enként te lje síthető gyakorlati tanan yagegységekben ta rta lmazza. Enne k értelmében a tanulók nem egyet le n gyako rlati tantá rgyat tanu ln ak, te hát a gya ko rlati kép zé s érté kelésére se m egyet len össze sített g yakorlati jegy et kapn ak. A gyakorlati jegyek számát az osztálynaplókban, a törzslapokon, az ellenőrzőben és a bi zonyítványban, az adott tanév évfolyamon ként i tantárgyfelosztá sában, órarendjében rögzíti a z i skola, a helyi tanterv alapján. 1. 12. 2. A.). Szakmai gyakorlat teljesítése: A szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló teljesítette, aki a szakmai gyakorlat tantárgyaiból minimum 2-es (elégséges) osztályzatot szerzett. 1. 12. 2. B.). Javítóvizsgát tehet: Az a tanuló, aki az év végén, szakmai gyakorlatból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület engedélyével akkor tehet javítóvizsgát, ha a hiányzásai között az igazolatlan hiányzás mértéke nem éri el az adott tantárgyból a gyakorlati óraszám 20%-át, és a gyakorlati képző partner hozzájárul a gyakorlati jegy javításához. Amennyiben a tanuló az adott tantárgyból a gyakorlati óraszám 20%-át meghaladó igazolatlan hiányzás miatt nem osztályozható, vagy elégtelen az osztályzata, az adott évfolyamot köteles megismételni. 1. 12. 2. C.). Osztályozó vizsgát tehet: Az a tanuló aki gyakorlati jegyeit illetve az összefüggő, kötelező nyári gyakorlatának osztályzatait igazolt hiányzás miatt nem tudja megszerezni, a nevelőtestület döntése alapján, - a Gyakorlati képző partnerekkel folytatott előzetes egyeztetés alapján -, osztályozó vizsgát többlet gyakorlat teljesítésével és értékelésével teljesítheti., ennek legvégső határideje minden évben szeptember 30.-ig lehetséges. Amennyiben a tanuló neki felróható okból ezt nem teljesíti, évet ismételni köteles. Az aktuális kötelelező óraszám 20%-át meghaladó igazolatlan hiányzás miatt hiányzó gyakorlati jegy, osztályozó vizsgával, rendkívüli időben megvalósuló többlet gyakorlat teljesítésével nem pótolható.

- 21 1. 13. Szintvizsga, köztesvizsga, szakmai vizsga 1.13.1. Szintvizsga A gyakorlati képzés rendjébe épülő gyakorlati alapvizsga, melyet a képzés szakmai irányításáért felelős megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervez meg a gyakorlati képzésben részt vevő partnerek tanműhelyében, telephelyén. A szintvizsga sikertelensége esetén a gyakorlati képző hozzájárulásával a vizsga megismételhető. 1.13.2. Köztes vizsga A tanuló a képzés központi programja alapján szervezhető köztes vizsgát tesz, amely gyakorlati ismereteket tartalmazó tesztből, és alapképzésbe tartozó gyakorlati feladatmegoldásból áll. Sikere s szintvi zsga, köztes vi zsga né lkül a tanu ló a s zakmai kép zést lezá ró s zakmunkásvi zsgára nem bocsáth ató. 1.13.2. szakmai vizsga A tanuló, tanulmányai sikeres elvégzése esetén az utolsó évfolyam, illetve a képzés befejezését követően szakmai vizsgát tehet. A szakmai vizsgát a hatályos törvényi szabályozás előírásai szerint kell lebonyolítani. A szakmai vizsga követelményeit a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei tartalmazzák. A Helyi Tanterv a képzési programokhoz rendelve tartalmazza.

2. Tanulói jogviszony 2. 1. Felvétel az iskola induló évfolyamára 2. 1. 1. A felvétel feltételei: - a jogszabályokban meghatározott életkor (betöltött 14. életév és nem haladhatja meg a 21. életévet), - az OKJ-ben előírt iskolai végzettség (általános iskola 8. osztályának befejezését tanúsító bizonyítvány, szakmára előkészítő képzésben kiadott kompetencia-igazolást tartalmazó bizonyítvány, HÍD I, és HÍD II programban kiadott bizonyítvány,, szakképző iskolai 9-10. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány, vagy középiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány – érettségi, szakmai bizonyítvány) - szakmai egészségügyi alkalmasság. 2. 1. 2. A tanulók kiválasztásának elvei és módjai A beiskolázási információban a szakmacsoportot és a tervezett szakmai kimenetek választási lehetőségét hirdetjük meg. 2. 1. 3. A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek, eljárások A felvételi eljárást – a fellebbezési lehetőségekkel együtt – az OM által tanévenként kiadott, a tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza. Egészségügyi alkalmasság elbírálása (időpontja a beiratkozás előtt) - foglalkozás egészségügyi orvosi vizsgálat A beiratkozás módja

- 22 - időpontja a tanév rendjéről kiadott rendeletben meghatározott időtartamon belül, tanévenként az iskola által meghatározott napon, - helye: az iskola, - teendők: Iskolai végzettség ellenőrzése a bizonyítvány bemutatásával. Beírási napló kitöltése személyigazolvány alapján. Tankönyvrendelés. Tanévkezdéssel kapcsolatos írásbeli tájékoztató átadása. Egyéb adminisztratív teendők (diákigazolvány, egyéb tagsági igény bejelentése, stb.) 2. 2. Felvétel a felsőbb évfolyamokra Az iskola felsőbb évfolyamára az a tanuló vehető fel, aki az előző évfolyamot eredményesen fejezte be. Tanulók átvétele más iskolából - átjelentkező tanuló tanulmányi átlaga érje el az osztály átlagát, - eredményes különbözeti vizsgát kell tennie a helyi program alapján oktatott szakképesítések esetén, - a szakképző évfolyamok felsőbb osztályaiba csak más iskolában azonos szakképesítés megszerzésére indított alsóbb osztály sikeres elvégzése után lehet átvenni a tanulót. 2. 3. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése Okai – lehetőségei: - a tanulót másik iskola átvette, - a tanuló az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott, - „kizárás az iskolából” fegyelmi határozat jogerőre emelkedett, - nem tanköteles tanulónál az iskola egyoldalú nyilatkozattal megszűntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette, - a szakképzésben résztvevő tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik. Eljárási szabályok, az iskola kötelezettségei: A tanulói jogviszony megszűnésének regisztrálása, a megfelelő záradék alkalmazásával az iskolai alapdokumentumokon (beírási napló, törzslap, osztálynapló, gyakorlati oktatási csoportnapló). 2 .4. A képzés módszerei 2. 4.1. Elméleti oktatás 2. 4.1.1. Nappali hagyományos osztályoknál - osztálykeretben - turnusos képzési formában 2.4.1.2. Nappali beszámoltató osztályoknál

- 23 - osztálykeretben - havonta 2 napos elméleti konzultációval 2. 4.2. Gyakorlati oktatás A gyakorlati oktatás, gazdálkodó szervezeteknél folyik. A gyakorlati oktatás programját az iskola a gyakorlati oktatást végzők részére átadja. A gyakorlati munkahelyeket az illetékes kamarával együttműködve ellenőrizzük. Az alternatív képzés keretében megvalósuló alapképzés tanműhelyi körülmények között zajlik, a gyakorlóhelyeken. .

3. Az intézmény helyi tanterve Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (1) 3. 1 A választott kerettanterv megnevezése Szakiskolai közismereti program a duális szakképzéshez: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet Kötelező minimális óraszámok szakiskola Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

1

1

1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

1

1

1

Társadalomismeret

1

1

1

Természetismeret

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

Csoportbontás: osztálylétszám felezve, min. 14 fő – évfolyamszintű bontás Társadalomismeretben: etikus vállalkozói ismeretek Készségtantárgyak: 20 fő alatt több osztály/évfolyam összevonásával

A szakmai képzések kerettantervi óraszámai: Forrás www.nive.hu szakképzési kerettantervek a szakképzési kerettantervek a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben váltak véglegessé! A HT –be szerkesztett adatokkal egyezik! 1

1

A rendeletre hivatkozó sor a rendelet közzétételkor került a szövegbe!

- 24 ASZTALOS 34 543 02

évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám éves óraszám heti óraszám szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 160 óra 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 2302 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

ÁCS 34 582 01







17 óra/hét





- 25 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS 34 582 03







17 óra/hét





FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 582 04







17 óra/hét





- 26 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ 34 582 08


évfolyam 1. évfolyam Ögy 2. évfolyam Összesen:





17 óra/hét





NŐI SZABÓ 34 542 06






17 óra/hét



heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv szabadsávval nélkül nélkül 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét Ögy. 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2302 óra A hetes bontású óratervek a Helyi tantervekben találhatók!


- 27 3.2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerep jut a tankönyveknek, munkafüzeteknek és más tanulmányi segédleteknek, amelyek az eredményességet növelik. Különösen fontos ezek körültekintő, jó kiválasztása, ha figyelembe vesszük célkitűzésünket: az öntevékenység igényének és képességének fejlesztését. Nagy felelősséget jelent az egyes szaktanári munkaközösségeknek a minden szempontból legmegfelelőbb tankönyvek és tanulási segédletek megtalálása és kiválasztása. Tanulmányi segédletek és tankönyvek kiválasztásánál a központi programok ajánlásait és kötelező eszköz és felszerelési jegyzéket figyelembevételével történik.. A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. Az azonos képzés típus (szakiskola, szakközépiskola) párhuzamos évfolyamainál azonos tankönyveket kell használni. A diákszervezet képviselőit vélemény nyilvánítási jog illeti meg. A kiválasztásnál a következő alapelvek érvényesülnek: - korszerű ismereteket tartalmazzon - megfeleljen az adott tantárgy vizsgakövetelményeinek - nyelvezete, tagoltsága igazodjon a korosztály és képzési szint sajátosságaihoz - segítse a megértést és rögzítést jó szemléltető ábrákkal, táblázatokkal grafikonokkal, képekkel és a lényeges részek kiemelésével - adjon lehetőséget az ismeretek témakörönkénti összefoglalására, rendszerezésére és az önellenőrzésre - biztosítsa az önálló gyakorlás lehetőségét - a gyengébb tanulók számára a felzárkózást segítse - a jobb tanulóknak adjon módot arra, hogy próbára tehessék tudásukat - kivitele, nyomdatechnikája legyen esztétikus - kötése legyen tartós - ára ne legyen aránytalanul magas a színvonalához képest. A tankönyveket, tanulmányi segédleteket az azonos tantárgyat tanítók közös megegyezéssel választják ki. A kiválasztott tankönyveket az igazgató hagyja jóvá. A szülők tájékoztatása az előírt tankönyvekről minden évben a végleges megrendelés előtt, írásban történik. 3.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ·

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, szükség szerint megalapozzuk a tanulók hiányzó egyéni tanulási módszereit és szokásait, a már kialakult tanulási módszereket és szokásokat fejlesztjük, készséggé alakítását ;

- 28 · · ·

·

·

· ·

·

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

3.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A bevezetés a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben történik, a 9. évfolyamtól, az iskola éves képzési programjában meghatározottak szerint, az elméleti, és civilizációs ismeretek oktatását megvalósító oktatási heteken, heti 3 órában az iskolában, és heti 2 órában a Városi uszodában, vagy sportegyesületi igazolt elfoglaltsággal.

3.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban a képzés jellegéből adódóan nincsenek választható tantárgyak. A szakképzési programok megvalósítása, a civilizációs kompetenciák fejlesztése, a hiányszakmák oktatását segítő korrepetálás rendszere, és a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók MESTEREMBER TÁMOP pályázatban vállalt, és az Útravaló program szerinti, fejlesztése az iskolai oktatásra fordítható heti óraszámot (35 órát) a választható tantárgyak időkerete nélkül is meghaladja. Tanulóink 60-70 százaléka bejáró, tehát az időbeosztásban alkalmazkodni kell a közlekedési lehetőségekhez is.

- 29 -

Az iskolában az alacsony pedagógus-, és tanulócsoport létszám nem teszi lehetővé, hogy az egyes szakmai ismeretek oktatására több azonos képzettségű pedagógust alkalmazzuk. 3.6. Projektoktatás A civilizációs ismeret elméleti képzés keretében megvalósítható oktatási forma, melyet: - a civilizációs ismeretek oktatásában alkalmazható tananyag tömbösítés és koncentráció eszközeként alkalmazhat a tantestület. 3.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésrõl: „2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.” Kiemelten kezeljük: -Az egyenlő bánásmód teljes körű érvényesítését; - A szegregáció mentességet; - A hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálását - kiterjedően az intézmény minden tevékenységére (tananyag kiválasztás, pályaorientáció, továbbtanulás, szülőkkel való kapcsolattartás szülőkkel, segítő-és egyéb szakmai szervezetekkel; pedagógus továbbképzések-e területen stb.) 3. 7. 1.A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: - Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. - Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. - Tevékenységközpontú pedagógiák A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják - Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. - Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet mentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. - Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a

- 30 kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. 3.8. Hátrányos helyzetet előidéző okok /A hátrányok típusai/ · környezeti/családi hátrányok · anyagi hátrányok · egészségügyi hátrányok · a gyermek személyiségében rejlő (okok erkölcsi helyzete és életvitele) · tanulási hátrányok Környezeti/családi okok: 1. Csonka család: · válás v. haláleset · állami gondozottság, gyámság · tartósan távol levő szülő (munkavállalás vagy más ok miatt) 2.

Sokgyermekes család: · 3 vagy több gyermek

3.

Szűkös lakásviszonyok: · a család magas létszáma · több generáció együttélése

4. 5.

Szülők iskolázatlansága Nevelési hiányosságok: · kettős nevelés · felügyelet és gondozás hiánya · helytelen bánásmód (brutalitás) · érzelmi sivárság, közömbösség · könnyelmű, felelőtlen életvitel · bűnöző családi háttér

6. Negatív hatású baráti kör Anyagi hátrányok: · Munkanélküliség · Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem · A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen · Deviancia · A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik Egészségügyi hátrányok: · születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság · mozgáskorlátozottság · érzékszervi károsodás (látás, hallás...) · szervi rendellenesség · tartós betegség

- 31 · idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek) · higiénés hiányosságok A gyermek személyiségében rejlő okok: · Értelmileg, érzelmileg visszamaradt · Viselkedése: szökő, csavargó, italozó, drogozó, dohányzó · Bandázó Tanulási hátrányok: A gyermek nem rendelkezik olyan felkészültséggel, amelyre a továbbhaladásához szükség lenne, - mert gyenge képességű, - beteges /cukor- szívbeteg stb/, fogyatékos, - beilleszkedési zavarai, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra, - nincs kellőképpen motiválva 3.9. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: - Gyermekétkeztetés: Az iskola nem rendelkezik a szervezett étkeztetés biztosításához szükséges adottságokkal. Az oktatás napi rendjének szervezésével az elméleti és gyakorlati oktatási idősávban mindennapi étkezésre szünetet biztosítunk. Az órarendben a 2. szünetben, a gyakorlati képzés időkeretében 10:00 órakor, és 12:00 órakor van hosszabb gyakorlat-közi szünet tanulóinak étkezése. - Mentálhigiénés ellátás: Gyermekvédelmi feladatokra képzett szakember vagy szakemberek tartják a kapcsolatot a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó külső szervezetekkel, hívják fel a figyelmet a veszélyeztetett helyzetben levő fiatalokra, és kezdik el gondozásukat. Pszichológiai tanácsadás. - Egészségügyi ellátás: - Iskolánknak szerződése van iskolaorvossal, aki rendszeres szűrővizsgálatot végez, szakrendelésre szükség esetén beutal. M unkáját főállású védőnő segíti. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi tanácsadást végez, és segítséget adnak a felmerülő problémák szakorvosi megoldásához. Nagyon fontos hogy a diákok, ha gondjuk van, bátran forduljanak hozzájuk. A védőnő és az iskolaorvos munkája az iskolában folyó mentálhigiénés gondozás, a gyermekvédelmi felelős feladataihoz kapcsolódva. - Tankönyv kiegészítő támogatás: - a törvényi szabályozás keretein belül. Tanszertámogatás. - Napközis ellátás - tanulószoba – (különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára fontos) Iskolánk szakiskola, napköziotthonos ellátást nem biztosít, a vidékről bejáró tanulók ellátását egyedi kérelmek alapján kollégiumokban szervezzük Szekszárd város területén, az ott működő középiskolai kollégiumokban. A kollégiumi felvételek ügyében az érintett kollégium

- 32 vezetője dönt. Az iskolánk javaslattételi joggal rendelkezik, a város kollégiumaival fennálló együttműködés alapján. - Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők tájékoztatása a különféle igénybe vehető kedvezményekről- szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Szükség szerint a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésében. -

Diáksport támogatása (a törvényi szabályozás keretein belül).

Iskolánkban a diáksport fórumai: Rendszeres uszoda látogatás az iskola által biztosított csoportos bérlet segítségével; Évenkénti igény szerint rendezett diáknapi sportvetélkedő szervezése a DÖK közreműködéssel; Részvétel a városi középiskolás sportprogramokban, csapat bajnokságokban, és a megyén belüli középiskolák által szervezett kupákon. - Kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal: Az első évfolyamosok tanév eleji kompetencia méréseiből születő eredmények és az iskolaév első 2 hónapjának tapasztalatai alapján, a tanulási képesség-zavarral, beilleszkedési-, magatartás-zavarral küzdő tanulókat a Szekszárd Városi Nevelési Tanácsadóba küldjük el további vizsgálatra, és az ott kapott szakértői javaslatokat a tanulók felzárkóztatásában, az Útravaló ösztöndíj-program mentorálási tevékenységében, és adott esetben a hiányszakmás korrepetálás szervezésében vesszük figyelembe. A nevelési tanácsadós vizsgálathoz csoportos beutalást alkalmazunk, szakmánként az osztályfőnökök által készített képesség összesítés, megfigyelések alapján. Ebben a tanulók mindegyikéről rögzítjük az olvasás-szövegértés, a matematikai műveletvégzés és problémamegoldó képesség, a szóbeli kommunikáció, a szövegalkotás, és az íráshasználat, íráskép képességeiről megfigyelt, és mért tapasztalatokat, a követett magatartásmintákat. A korábbi évekből nevelési tanácsadós előzményekkel rendelkező tanulók esetében a korábbi határozatban foglalt felülvizsgálati időpontokban az érintett tanulókat küldjük az aktuális vizsgálatra. A megyei Tanulási Képességet Vizsgáló SZRH Bizottsághoz azokat a tanulóinkat irányítjuk, akiknek már korábban volt a bizottságnál vizsgálatuk, és azokat, akiknek a nevelési tanácsadód javaslatra megvalósult egyéni fejlesztése nem hozta a várt eredményt. A két szervezet által javasolt könnyítéseket, felmentéseket az iskola saját tanulókkal kapcsolatos határozataiban rögzíti, dokumentálja. 3.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.10.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. A tanuló teljesítményének mérése. 3.10.1.1. Elméleti tananyag számonkérése Az iskolában a beszámoltatás igazodik a tanulók életkori sajátosságaihoz. - elméleti tantárgyakból a tanulók szóbeli feleletek, rövid kifejtést igénylő dolgozatok és témazáró dolgozatok írásával, interaktív feladatok megoldásával adnak számot a tudásukról, mely tevékenységeket érdemjeggyel értékelnek. Az osztályzatot

- 33 - a tanítás órákon kapott érdemjegyekből, - a házi feladatok értékelése során adott érdemjegyekből alakítja ki a szaktanár. {A tanulók elégtelen (1), elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) } ,félévkor és év végén (illetve a képzés befejezését követően) osztályzatot kapnak. 3.10.1.2. Gyakorlati tananyag számonkérése - Szakmai gyakorlatból a tanulók a képzés során érdemjegyet, az év végén, illetve a képzés befejezését követően osztályzatot kapnak. Az osztályzatot - a gyakorlati oktatást végző szakember által adott érdemjegyek átlaga, valamint az ellenőrző munka (köztes vizsga) eredményének átlaga lapján kell megállapítani, - ha az érdemjegyek átlaga, elégtelen értéket ad, úgy a tanuló végső osztályzata is elégtelen lesz. 3.10.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai · A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. · Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. · A napi felkészülés otthoni (tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

3.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, …………… Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 3.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek: A méréseket minden tanévben tanév kezdéskor, és tanév végén kell elvégezni. Cooper teszt: évfolyamonként 2 alkalommal 4. és 34. héten 60 m-es síkfutás évfolyamonként 2 alkalommal 3.és 32. héten Helyből távolugrás évfolyamonként 2 alkalommal 6.,és 33.héten Hanyattfekvésben felülés / 4 percig/ 2 alkalommal 7. és 35.héten Hason fekvésből törzsemelés 2 alkalommal 3. és 35. héten Mellső fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás 2 alkalommal 5. és 32. héten

- 34 -

3.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 3.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei A pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza az Egészségnevelési programot. 3.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A pedagógiai program 3. számú melléklete tartalmazza a Környezeti nevelési programot. 3.14 A tanulók, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 3.14.1.A magatartás és a szorgalom értékelése: A magatartás és a szorgalom értékelésének kialakítása az osztályfőnök feladatkörébe tartozik. Az osztályfőnök az értékelés kialakításában sokoldalú információira támaszkodik. Az értékelés kialakításába be kell vonnia az érintett tanulót, az osztályközösséget és szükség esetén a tanuló kollégiumi csoportvezetőjét és tanárait. Az említettek véleményének meghallgatása, az adott időszak jellemzői alapján alakítja ki értékelését. Az értékelés osztályozó értekezleten történő ismertetéssel, esetleges ottani módosítást követően válik véglegessé. 3.14.2. A magatartás értékelésének elvei és követelményei: A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és a szorgalom értékelésének kialakítása az osztályfőnök feladatkörébe tartozik. Az osztályfőnök az értékelés kialakításában sokoldalú információira támaszkodik. Az értékelés kialakításába be kell vonnia az érintett tanulót, az osztályközösséget és szükség esetén a tanuló kollégiumi csoportvezetőjét és tanárait. Az említettek véleményének meghallgatása, az adott időszak jellemzői alapján alakítja ki értékelését. Az értékelés osztályozó értekezleten történő ismertetéssel, esetleges ottani módosítást követően válik véglegessé. A magatartás értékelésének szempontjai: - a közösség érdekében végzett tevékenység, - a kötelességtudás, felelősségérzet, - a segítőkészség, együttműködés, - viselkedés, őszinteség, hangnem, - igazolt – igazolatlan hiányzások aránya. - Magatartást, a követelményekhez nem tartozó kötelességmulasztást nem teszünk a tanulmányi értékelés részévé. Példás minősítést kap az a tanuló, aki: - erkölcsi szempontból pozitív irányultságú, - részt vesz az iskolai közösségek életében, azokban jól érzi magát, - kezdeményező, részt vesz a közösség vezetésében, - képessége szerinti tanulmányi munkája kifogástalan, - segíti társait tanulmányi munkájukban, problémáik megoldásában, - betartja az iskolai szabályokat, igyekszik társaival is betartatni azokat,

- 35 -

kulturáltan viselkedik, megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival, idegenekkel szemben, félévente csak igazolt hiányzásai vannak.

Jó minősítést kap az a tanuló, aki: - betartja az iskolai szabályokat, - aktív részese a közösség életének, nem vét a társai érdekei ellen, - tanulmányi és egyéb kötelességeit teljesíti, - fegyelmezett, betartja a kulturált viselkedés normáit, együttműködik társaival - félévente 10 óránál kevesebb igazolatlan hiányzása van. Változó minősítést kap az a tanuló, aki: - az iskolai közösségek életében megbízhatatlanul vesz részt, - esetenként vét az iskolai Házirend szabályai ellen, - kötelesség-teljesítésben ingadozó, - gyakran fegyelmezetlen, nem megfelelő hangnemet használ társaival, tanáraival szemben udvariatlan, nyegle, - osztályfőnöki vagy igazgatói intést kap az iskolai rendszabályok megsértéséért. - félévente 10 – 25 óra igazolatlan hiányzása van. Rossz minősítést kap az a tanuló, aki: - szándékosan árt a közösségnek, bomlasztja azt, - a közösség kezdeményezései, döntései ellen cselekszik, - kötelességeit, kötelezettségeit nem teljesíti, - a közösség segítségét, segítőkészségét elutasítja, - gorombaság, megengedhetetlen hangnem és viselkedés jellemzi, - nevelőtestületi megrovásban részesül, - fegyelmi eljárás folyt vele szemben - félévente 10 – 25 óra igazolatlan hiányzása van. 3.14.3. A szorgalomjegyek megállapításának elvei: Az alábbi szempontok értékelése segítségével történik: - a tanulmányi munkához való viszony, - az órákon való aktivitás, viselkedés, - segítség adása, kérése, igénybevétele a jobb eredmény eléréséért. - A tanulmányi szint növelése, csökkenése. Példás szorgalmú az a tanuló, aki: - céltudatosan, ésszerűen végzi munkáját, munkavégzése pontos, megbízható, - érdeklődésének megfelelő többletfeladatot is vállal, - képességeinek, adottságainak megfelelő eredményt ért el, - tanítási órákon figyel, aktív, társainak tanulmányaikban segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér. Jó szorgalmú az a tanuló, aki: - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - órákon figyel, feladatait elvégzi, - társainak segítséget nyújt, társaitól szükség esetén segítséget kér, - iskolai megbízásait jól ellátja.

- 36 -

Változó szorgalmú az a tanuló, aki: - munkavégzésében ingadozó, - órákon többször figyelmetlen, pontatlan, - önállótlan, csak külső hatásra végzi munkáját, - társai által nyújtott segítséget csak időlegesen fogadja el, segítséget nem kér. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: - tanulmányi munkáját nem végzi el rendszeresen, - az órákon figyelmetlen, feladatait nem készíti el, - társaitól segítséget nem kér, a felajánlott segítséget elutasítja, - érdektelen, a munkához való viszonyát a közöny jellemzi. 3.15. A tantárgyi értékelési rendszer Az iskola működésének értékelési rendszere a tanulók teljesítményeinek ellenőrzésére, értékelésére tejednek ki. 3. 15. 1. A tanulói teljesítmények értékelése: 3.15.1.1. Az ellenőrzés és az értékelés viszonya: Az ellenőrzés célja a tényleges, megbízható, érvényes információk megszerzése az oktatás-nevelés folyamatának fontos tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés során jutunk azokhoz az adatokhoz, amelyek viszonyításának eredménye jelenti a teljesítés értékelését. A két mozzanat ilyen módon nem választható el egymástól. Az ellenőrzés öncélúvá válik értékelés nélkül, az értékelés alapját nem képezhetik mások, mint az ellenőrzés során feltárt információk. Az ellenőrzés szempontjai – a szoros összefüggés miatt – az értékelés kifejtésével tárgyalhatók. 3. 15. 1. 2. Az értékelés célja: Az értékelés legátfogóbb célja a személyiség fejlesztése, az önértékelő képesség kialakítása. Ez nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés konkrét célja a teljesítményeknek az oktatási-nevelési folyamat adott követelményeihez való viszonyítása. Az értékelés akkor éri el célját, ha egyre értékesebb cselekedetekre, jobb teljesítményekre ösztönöz, fejleszti a felelősségtudatot, az önellenőrző, értékelő képességet. 3. 15. 1. 3. Az értékelés alapelvei: Iskolánkban arra törekszünk, hogy az értékelés mindenkor objektív és megbízható legyen. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés feleljen meg a tanulók éltkori-, valamint az adott oktatási-nevelési terület, tantárgy sajátosságainak.

- 37 Az a célunk, hogy értékelésünk sokoldalú, változatos ellenőrzési információkra épüljön, hogy igazságos és segítő szándékú legyen. Iskolai célrendszerünk teljesülésének feltétele, hogy az értékeléshez kapcsolódó követelmények előre, kellő konkrétsággal ismeetek legyenek, hogy az érintettek is legyenek tisztában az adott értékelés céljával és funkciójával (diagnosztizáló értékelés: az előzetes ismeret felmérésére; formatív értékelés: az oktatási folyamat menetében informáló értékelés, szummatív, lezáró; összegző). Iskolánkban az értékelés az intézményi célrendszerekhez és a részkövetelményekhez történő viszonyítással segíti a célok megvalósulását.

konkrét

A tanulmányi munkához kötődő követelmények tekintetében a szaktárgyi teamek, a nevelési követelmények tekintetében, pedig az osztályfőnöki, illetve a kollégiumi munkaközösségek őrködnek az iskolára jellemző keretek felett. 3. 15. 1. 4. Ellenőrzés, mérés, értékelés: Az ellenőrzés feladata, hogy adatokat, tényeket tárjon fel az iskolában folyó tevékenységekről, illetve az elért eredményekről, melyek alapján olyan intézkedések hozhatók, amelyekkel az esetleges hibák, problémák kijavíthatók. E tevékenység irányulhat a tanulók és a tanárok felé. 3. 15. 2. A tanulók értékelése: A tanuló rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat alapeleme ill. a továbbhaladás elengedhetetlenül legfontosabb feltétele. Visszajelzés a tanár részéről tanulónak, szülőnek, hogy ennek megfelelően tudják tervezni a későbbi tevékenységet. 3. 15. 2. 1. Az értékelés alapelvei: - Az értékelés módja és alapelvei nyilvánosak: lényegesnek tartjuk, hogy az elvárásokkal, az értékelés módjával, a számonkérés formájával tanulóink előre tisztában legyenek. - Az osztályozás objektivitásának alapvető feltétele a tantárgyi és viselkedési normák meghatározása és azonos értelmezése, alkalmazása. Viselkedési normákat a házirend állít, a tantárgyi normákat, pedig a helyi tanterv tartalmazza. - Megbízhatóság: ugyanaz a tudás, viselkedés, minden esetben ugyanúgy értékelődik. - Érvényesség: az érdemjegyekben annak a tudásnak, fejlődésnek, viselkedésmódnak kell tükröződnie, amelynek jellemzésére az adott osztályzatot használni akarjuk. - Az értékelés nem csupán osztályozást jelent. - Az egyes értékelési rendszer következetes alkalmazása. - Az értékelés során a tantestület betartja a rendszeresség és módszertani sokszínűség elvét. A beszámoltatás különböző lehetőségeit biztosítjuk, elősegítve ezzel azt, hogy az adottságoknak leginkább megfelelő tudás kerüljön a felszínre. Használjuk tehát az iskolai, házi írásbeli beszámolót, szóbeli feleletet, kiselőadást, gyakorlati feladat megoldását, értékeljük a tanórán kívüli tevékenységet is és még sok más, az egyes tantárgyak esetén speciálisan adódó beszámolási formát. - A tantestület a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszik.

- 38 -

-

-

A tanuló értékelésében a tantestület azon tagjai vesznek részt, akik az adott tanulót tanítják. A tanuló értékelése reális számú érdemjegy alapján történik. Féléves időszakra az osztálynaplóban minimálisan 3 osztályzat rögzítése szükséges. Az egész osztályt érintő felméréseket 1 héttel korábban bejelentjük és az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az értékelés osztályzatokkal történik, illetve az osztályzatos értékelést legalább félévente kiegészíti egy szóbeli értékelés is, mely előremutató és praktikus tanácsokkal látja el a tanulót. Érdemjegye súlyozottan számít. Év végi osztályzatnál az egész évet alapul kell venni, és a fejlődést is figyelembe kell venni. A helyi tantervben a testmozgás biztosítására és az egészségmegőrzés nevelési céljainak megvalósítására az „Egészségmegőrzés, testnevelés tantárgyat alakította ki a tantestület, a tantárgy étrékelését a 2009/2010-es tanévtől szöveges értékeléssel végezzük, „megfelelt” és „nem felelt meg” minősítéssel. 2 A hiányszakmás ösztöndíjrendelet bevezetése miatt a 2010/11-es tanévtől az Egészségmegőrzés, testnevelés tantárgy értékelésében újra az osztályozást alkalmazza a tantestület a szöveges értékelés helyett3.( A tanulmányi átlagszámítás hiányszakmás rendelet béli szabályozása miatt.)

3. 15. 3. 1. Tantárgyi értékelés szempontjai: - a tanuló tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelményeknek megfelelően - ismeretek, képességek fejlődése - kimagasló teljesítmény értékelése - erőfeszítése a képességének megfelelő teljesítmény elérése érdekében - tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása - rendszeres felkészülés az órákra - feladatvégzés önállóan, ill. csoportban o önellenőrzési képesség szintje, fejlődése. 3. 15. 3. 2. Szóbeli ellenőrzés módszerei: - szóbeli feleltetés: az osztálylétszámtól függően ill. a tantárgy jellegéből adódóan eltérő mértékű lehet, de minden tanulóra legalább egyszer sor kerül - órai munka értékelése: többszöri, reális értékeléshez kellő alapot nyújtó aktív órai megnyilvánulás, feladatmegoldás, kreatív ötletek esetén - tanuló előadás: önálló felkészülést igénylő téma kidolgozása, negatívan nem értékelhető! - Gyűjtőmunka. Olyan tanulói tudás, teljesítmény, melyet a tanár direkt módon nem közvetített, negatívan nem értékelhető! 3. 15. 3. 3. Szóbeli értékelés szempontjai: - a felelet felépítettsége, logikus gondolatfűzés - tananyagtartalom teljessége/követelményrendszer - szakkifejezések használata - önállóság foka - előadásmód (érthető, egyéni, érdekes) - szemléletesség (rajz, kísérlet). 2 3

Bevezetésre került 2009. október 05-től. Bevezetésre került 2010.szeptember 01-től.

- 39 5 – jeles az a kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, a logikusan és hiánytalanul megadott válaszok. 4 – jó az összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, melyben az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik. 3 – közepes az akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes a tények többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát segítő kérdések alapján ismeri fel a tanuló. 2 – elégséges a nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni a tanuló, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes. 1 – elégtelen az elfogadhatatlan, igen hiányos tananyagtartalom, a tények 30%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. 3. 15. 3. 4. Írásbeli ellenőrzés módjai: - Ún. dolgozat, témazáró dolgozat: megfelelő rendszerességgel, témakör, egy-egy nagyobb tananyagrész lezárásaként. A feladatok értékelésének szempontjait ismerjék a tanulók. A dolgozatokat év végéig a tanárnak meg kell őriznie! - Röpdolgozat, vagy írásbeli felelet: 10-15 perces számonkérés. A tanár szubjektív döntése alapján, alkalomszerűen, bejelentési kötelezettség nélkül írható. Felelettel egyenértékű. - Házi dolgozat: az iskolai dolgozattal nem egyenértékű. Begyakorlás, készségfejlesztés mellett önálló munkalehetőség, feladatmegoldás, ismeretek önálló alkalmazása egyéni munkatempóban. Ezt az ellenőrzési módot a tananyagtól függően előnyben kell részesíteni a teljesítményképes tudás fejlesztése érdekében. Sikertelen házi dolgozat esetén a javítás lehetőségét meg kell adni. - Füzet, munkafüzet, jegyzetek: ellenőrzése szúrópróbaszerűen, értékelése motiváló jelleggel történik. 3. 15. 3. 5. Az írásbeli értékelés szempontjai: - olvashatóság, áttekinthetőség, - a követelményrendszerhez felállított ponthatárok, - tananyagtartalom, szakkifejezések használata, - szemléletesség, - logikus gondolatmenet, - igényes esztétikai forma. 3. 15. 3. 6. Gyakorlati feladat ellenőrzése: - gyakorlati munkavégzés, tanműhelyi feladatok végzésének, a tantervi követelményeknek megfelelő célok elérése, az egyéni képességek fejlődésének ellenőrzése folyamatosan, értékelése havonta történik (szakoktatók) - a tanulói produktum ellenőrzése, értékelése - a nem tanműhelyi gyakorlati tevékenységet az oktató értékeli - a szintvizsga érdemjegye súlyozottan számít a félévi, év végi értékelésnél.

- 40 3. 15. 3. 7. A gyakorlati feladat értékelésének szempontjai: - munka és tűzvédelmi előírások betartása, - pontos, igényes minőségi munkavégzés, - a tevékenység elvégzésének önállósági foka, - csoportmunka esetén mutatott (fegyelmezett) kooperációs készség, - gép, berendezés szakszerű, balesetmentes használata, - a feladat elvégzéséhez szükséges „munkaidő”, a tevékenység hatékonysága, - kreativitás a munkavégzés alatt, - szakszerű munkavégzés és géphasználat. - a gyakorlati tevékenység értékelése és osztályozása az iskolai tantárgyi rendszert kell kövesse, annyi gyakorlati jegy megállapításával, ahány gyakorlati képzési tantárgy van az adott osztály képzési programjában. Jeles az a gyakorlati munka, mely az előírt idő alatt, az ismert technológiákat alkalmazva önállóan, igényességet tükrözve készült el. A technológiai előírások maximális betartásával képes önálló értékelésre, következtetésre, indoklásra. Jó az a munka, melynek elkészítése egy kis oktatói segítséget igényelt, nem látható helyen kis esztétikai, javítható hibája van, és időben elkészült. Közepes az a tanuló által készített termék, mely munka közben többszöri oktatói segítséget igényelt. A munka kivitelezése nem mutat igényességet, összecsapott. Javítható hibákat tartalmaz. A rendelkezésre álló idő alatt elkészült. Elégséges az a munkadarab, mely technológiailag és esztétikailag is hibákat tartalmaz, de javítható. A termék legalább 75%-a az előírt idő alatt elkészült. Munkáját csak tanári segítséggel tudja elvégezni, önálló véleményalkotásra nem képes. Elégtelen az a munka, mely technológiailag és esztétikailag is értékelhetetlen, nem készült el időre. Javíthatatlan hibát, hibákat tartalmaz. 3. 16. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 3. 16. 1. A tanulók jutalmazásának elvei, módjai: A tanulók kiemelkedő tanulmányi, sport teljesítményeit, közösségi munkájukat az iskola elismeri. Az elismerés módja, osztályfőnöki, igazgatói dicséret, jutalomkönyv adása. A gyakorlati tanulmányok kiemelkedő végzése külföldi gyakorlati ösztöndíj-pályázat támogatásával összekapcsolható. 3. 16. 2. A tanulók fegyelmezésének elvei, módjai: A tanulók a házirendben meghatározott szabályok megszegése esetén fegyelmező intézkedések hatálya alá kerülnek. A fegyelmező intézkedéseknek a fegyelemsértéssel arányosaknak kell lenniük, az intézkedések nevelési célzattal kerülnek elrendelésre, megvalósításra. Az intézkedések jogszabályt, iskolai szabályzatokat nem sérthetnek. Az intézkedések szóbeli figyelmeztetések, írásbeli, intők, megrovások lehetnek, melyeket a szaktanár, szakoktató, osztályfőnök, igazgató állapít meg, és az osztálynaplóban, ellenőrzőben dokumentálnak.

- 41 Az igazolatlan mulasztások miatt hozott fegyelmező intézkedés - a hiányszakmás ösztöndíjban részesülők esetén -, az e jogcímen kapott ösztöndíj megvonásával jár, melyet iktatott, írásos határozat formájában kell az érintettel közölni. Szekszárd, 2013. március hó 25.

Jóváhagyta:

igazgató Szekszárd, 2013. március hó 27. 4.0 Nyilvánosság legitimáció: (2) Az intézmény pedagógiai programja megtekinthető az iskola honlapján (www.Eselyszekszard.sulinet.hu) valamint az iskola tanári szobájában elhelyezett elektronikus adathordozón. 4.1 Az iskola tantestülete 2013-11-25 –én tartott tantestületi értekezleten az alábbi módosításokkal kiegészítve elfogadta. Módosítások: (1) a helyi tantervre vonatkozó kiegészítés. (2) nyilvánossá tétel Szekszárd, 2013. november hó 25. Az iskola szülői szervezete 2013-11-26 –n tartott megbeszélésén a módosítások elfogadását támogatta. Az iskola diákszervezte 2013-11-26 –n tartott megbeszélésén a módosítások elfogadását támogatta. Jóváhagyta:

igazgató Szekszárd, 2013. november hó 29.

- 42 -

A BAPTISTA „ESÉLY” SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai Program Melléklet

7100 SZEKSZÁRD, TARTSAY IPARTELEP 3.

www.esely-szekszard.sulinet.hu

Egészségnevelési Program _______________

Lőczi József igazgató

Szekszárd, 2013.március 25.

TARTALOM Oldal 1. BEVEZETÉS 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

3

Az egészségfejlesztő iskola ismérvei Az iskola egészségfejlesztés módszerei Mi az egészség Mi az egészségfejlesztés Egészségnevelés A prevenció (megelőzés) területei Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere

3 3 4 4 4 4 5

2. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK

5

2.1 Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás 2.2 Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások 2.3 Kortárshatások az egészségfejlesztésben

5 5 6

3. PROBLÉMAFELTÁRÁS – HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8 3.9 3.10 3.11

Szükségletfelmérő módszer Az iskolai közösség tagjainak önértékelése (A) A kapcsolatok alakulása az iskolában (B) A társas szabályok kialakítása az iskolában (C) Oktatás-tanítás (D) Az iskolai környezet (E) Változás a környezetben (F) Az otthon és az iskola kapcsolata (G) Az egészségnevelési tanterv (H) Az iskola, mint egészségmegőrző munkahely (I) Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja (J) 3.12 Partneri viszony külső szervezetekkel (K)

6 6 7 8 10 10 11 12 12 13

14 14 15

4. EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TEAM LÉTREHOZÁSA

15

5. A SEGÍTŐ KAPCSOLATOK SZÍNTEREI ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK 5.1 5.2 5.3 5.4

Szülők (család) Iskolaorvos, védőnő Iskolapszichológus Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei 5.5 Rendvédelmi szervek 5.6 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok szerepe

16 16 16 17 17 17 17

44

6. TÁJÉKOZÓDÁS AZ ÉRINTETTEK KÖRÉBEN

17

6.1 Szülők 6.2 Diákok 6.3 Iskolai alkalmazottak, pedagógusok

17 18 18

7. ELEMZÉSI, INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI TERÜLETEK 7.1 Tanárok 7.2 Egészségügyi szervek

18 18

8. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5

Iskolai programok Tanórai foglalkozások Tanórán kívüli foglalkozások Tájékoztató fórumok Iskolán kívüli rendezvények

9. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

18

18 19 19 19 20 20

20

45

1. BEVEZETÉS Az egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. 1.1 Az egészségfejlesztő iskola ismérvei · · ·

· ·

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését.

1.2 Az iskolai egészségfejlesztés módszerei Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg: · genetikai tényezők, · környezeti tényezők, · életmód, · az egészségügyi ellátó rendszer működése. Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást – az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával –, az iskolaegészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai egészségfejlesztő munka – akár jól, akár rosszul csinálják – alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát érdemes kibontani és megvizsgálni: 1.3 Mi az egészség? Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Nem passzív állapot, hanem folyamat. 1.4 Mi az egészségfejlesztés?

46 Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megtermése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. 1.5 Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. 1.6 A prevenció (megelőzés) területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztete3tt emberekre irányul. Az egészségfejlesztés, és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kormegállapítás és megfelelő kezelés révén, vagy a betegség visszatérését akadályozza, illetve az idült állapot súlyosságának csökkentését célozza, például hatékony rehabilitáció segítségével. 1.7 Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható ún. „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.

47

2. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK 2.1 Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Amennyiben azt feltételezzük, hogy a tudás az e4lsődleges meghatározó tényező, akkor indokolt azt is feltételeznünk, hogy a több tudás megfelelően fogja szervezni a viselkedést. Ennek a megközelítésnek jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 2.2 Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekszünk arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzásnak vagy a droghasználatnak. Az ilyen csoportos foglalkozások célja, hogy a résztvevőket ne csak arra készítse fel, hogy nemet tudjanak mondani a káros szenvedélyekre, hanem arra is, hogy például igent tudjanak mondani az egészségre, és megvédje őket a divatos, de veszélyes, külsőségekben megnyilvánuló kóros fogyókúráktól, eltúlzott és ezért veszélyes testépítéstől. 2.3 Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásnak szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekezünk az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani kiváltképpen ún. kényes témák területén, pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, stb. Fontos feladat az egészségnevelési program fenntarthatóságának biztosítása terén, hogy a kortárshatások érvényesítéséhez, a belépő első évfolyamosok közül, képzési ciklusonként,

48 osztályonként, egy-két tanulót, a kortárs-képző rendszerbe folyamatosan beiskolázzon az intézmény. Ezt az éves intézményi egészségnevelési programba (iskolai munkatervbe) kell az aktuális képzési évadra konkretizálni.

3. PROBLÉMAFELTÁRÁS – HELYZETÉRTÉKELÉS Az egészségfejlesztési stratégia kimunkálása során az első és a későbbi tevékenységet alapjaiban meghatározó elem a szükséglet felmérés. Elvégzése jótékony hatást gyakorol az iskola belső világára, érdemi hozzájárulást jelent a tényleges szükségletek feltárásához. 4 3.1 Szükségletfelmérő módszer A vizsgálatot az iskolában az iskolapszichológus végezheti el és értékelheti ki. Az adatokat több kérdőívblokk kitöltése során adott válaszok segítségével kapjuk. A kérdésekre adott válaszokat 5 fokú értékelő skálán adják meg a kérdezettnek, melyben az 1-es az alacsony egyetértést jelenti, s fokozatos skála vezet a teljes egyetértést jelentő 5-ös értékig. A kérdőív egységeit együtt értékeljük oly módon, hogy az azonos blokkokban nyert értékekből egyéni átlagot számolunk. Vigyázat! A válaszhiányt jelentő „0” felvehető értékkel nem számolunk, nem vesszük figyelembe az átlag számításakor! Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést az alábbiak által kitöltött kérdőívek szolgálják: - szülők (akiknek az átlagosnál erősebb kapcsolata van az iskolával, pl. szülői munkaközösség tagjai), - iskolaigazgató, - az iskolai nevelésért felelős pedagógus, - az iskolai védőnő, - iskolaorvos, - az iskola olyan tanárai, akik egészségnevelést, vagy azzal szorosan összefüggő ismereteket tanítanak, - az iskola végzős diákjai. A minimális minta a következők véleményét tartalmazza: - iskolaigazgató, - iskolaorvos, - iskolai védőnő, - 1-2 pedagógus, - évfolyamonként egy-egy, a témára rálátással bíró szülő, - a végzős évfolyam osztályából 2-3 diák. A vizsgálatot évente elvégezzük, akkor jól követhetjük az iskolában az egészségfejlesztési tevékenység változásainak irányát, fejlődését, még akkor is, ha a válaszolók személye megváltozik. A követéses vizsgálatnál ideális esetben azonos személyek a kitöltők, de minimális követelményként elfogadható az is, hogy azonos szerepben, azonos létszámú megkérdezett szerepeljen a következő adatfelvételkor a mintában. 4

Ez a fejezet a minőségirányítási program következő felülvizsgálatakor át kell kerüljön a minőségirányítási programba, ahol az adatfeldolgozás utáni tervezés, megvalósítás, és értékelés is a folyamat részévé kell váljon. Döntési pont lesz, hogy a minőségmutatók kulcskompetencia körébe, vagy a benchmarking mutatók körébe kerüljön-e az egészségnevelési program.

49

3.2 Az iskolai közösség tagjainak önértékelése (A) Nem Egyáltudom talán nem

1 Mennyire ért egyet azzal, ahogy az iskolájában a diákokat általában dicsérik és jutalmazzák? 2 Milyen mértékben jellemző az iskolára a nyitottság, vagyis, hogy a tanárokat új kezdeményezések, újítások alkalmazásában támogatják? 3 Mennyire igaz az, hogy az iskola minden tanuló számára egyformán biztosít lehetőséget a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre? 4 Milyen mértékben van lehetősége a tanulóknak beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 5 Milyen mértékben van lehetősége beleszólni a tantestület tagjainak az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 6 Milyen mértékben van lehetősége a tanári karba nem tartozó alkalmazottaknak beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 7 Milyen mértékben van lehetősége a szülőknek beleszólni az iskola életével kapcsolatos fontos döntések meghozatalába? 8 Az iskolában milyen mértékben van lehetőségük az alábbi csoportoknak érdekeik képviseletére, védelmére? a) hátrányos helyzetű tanulók b) tanári kar tagjai c) szülők d) nem pedagógus alkalmazottak 9 Mennyire ösztönzik és segítik az iskolában a pedagógusok szakmai fejlődését? 10 Milyen mértékben jellemző, hogy az iskolaév során komoly felelősséggel járó feladatokat kapnak a diákok? (Pl.: ügyeletet adnak, az iskola képviselőjeként szerepelnek) 11 Mennyire gyakori, hogy a „kortárstanulás” különböző formáit alkalmazzák iskolájukban? 12 Milyen mértékben segíti az iskola a nem pedagógus munkatársak továbbképzését?

Teljes mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3.3 A kapcsolatok alakulása az iskolában (B) Nem

Egyál-

Teljes

50

1 Mennyire általános a tanárok között az iskolában, hogy partnerként kezelik a tanulókat? 2 Mennyire jellemző a diákok között az iskolában, hogy tisztelettel viszonyulnak a tanárokhoz? 3 Milyen mértékben jellemző az, hogy a tanárok a tanulók iránti érzelmeiket nyíltan kimutatják? 4 Milyen mértékben jellemző az, hogy a tanulók kinyilvánítják szeretetüket a pedagógusok iránt? 5 Általában mennyire igaz az, hogy a tanárok fontosnak tartják, hogy megismerjék az általuk tanított tanulókat? 6 Mennyire jellemző az, hogy a tanulók megbecsülést éreznek és mutatnak tanáraik erőfeszítéseiért? 7 Mennyire jellemző az, hogy a tanárok nyugodt, békés hangon beszélnek a tanulókkal? 8 Mennyire jellemző az, hogy a tanulók tisztelettel és kultúráltan beszélnek a tanárokkal? 9 Mennyire általános az, hogy a tanulók egymás között barátságosak és segítőkészek az iskolai együttlét során? 10 Mennyire jellemző az, hogy a jobb tanulók segítenek a gyengébbeknek? 11 Milyen mértékben jellemző a diákok együttműködése a szabadidős tevékenységek során? 12 Kérem, hogy minősítse az Ön iskolájában általában jellemző helyzetet! Hogyan jellemezné (az iskolai osztályzatoknak megfelelően) az alábbiakban felsorolt csoportok között fennálló kapcsolat minőségét? a) tanárok – tanulók b) tanárok – tanárok c) nem pedagógus alkalmazottak – tanulók d) nem pedagógus alkalmazottak – nem pedagógus alkalmazottak e) tanulók – tanulók f) tanárok – szülők g) nem pedagógus alkalmazottak – pedagógus alkalmazottak h) vezetőség tagjai egymás között i) vezetőség – tanárok j) vezetőség – tanulók k) vezetőség – szülők l) vezetőség – nem pedagógus alkalmazottak 3.4 A társas szabályok kialakítása az iskolában (C)

tudom

talán nem

mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Nem Rossz tudom

Jó

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

51

Nem Egyáltudom talán nem

1 Ön mennyire érzi megfelelőnek az iskola házirendjét? 2 Mennyire elfogadhatóak az Ön számára a tanulók magatartására vonatkozó szabályok? 3 Érzése szerint mennyire ismerik a diákok az iskolában érvényes szabályokat? 4 Ön szerint a jelenleg érvényes házirendet milyen mértékben tartják be a tanárok? 5 Ön szerint a jelenleg érvényes házirendet milyen mértékben tudják betartatni a diákokkal a tanárok? 6 Mennyire tartja megfelelőnek az ebédeltetés kialakult rendjét? 7 Mennyire tudják a diákok, hogy baleset vagy tűz esetén kihez kell fordulniuk segítségért?

Teljes mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3.5 Oktatás – tanítás (D) Nem Egyáltudom talán nem

1 Az Ön véleménye szerint az iskola – lehetőségeihez és feladatához képest – mennyire segíti elő a diákok felkészülését a későbbi felnőtt életre? 2 Tapasztalatai alapján, az Ön iskolájában a helyi tanterv milyen mértékben találkozik a tanulók igényeivel? 3 Az iskola – mint munkahely – légköre milyen mértékben hat pozitívan, ösztönzőleg a tanári karra? 4 Az Ön igényeihez képest, mennyire elfogadható az a tudásszint, amelyet ebben az iskolában megkövetelnek a diákoktól? 5 Az Ön megítélése szerint a tanulmányi munkát mennyire megfelelő iramban folytatják? 6 Mennyire jellemző az, hogy a tanárok képesek tudatosítani a tanulókban a tanulás célját, valamint azt, hogy mit várnak el tőlük? 7 Mennyire elegendő az a segítség az iskola, a tanárok részéről, amely a tanulókat járatosabbá teszi az emberi kapcsolatok alakításában? 8 Az Ön által kívánt mértékhez képest mennyire alkalmazzák az aktív részvételen alapuló tanítást az iskolában? 9 Mennyire elegendő az a nevelői segítség, amelyet a tanulók az iskolai évek alatt kapnak ahhoz, hogy a felelősségérzetük a megfelelő mértékben kialakuljon?

Teljes mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

52

3.6 Az iskolai környezet (E) Nem Egyáltudom talán nem

1 Egy az iskolát ismeretlenül meglátogató személy, mennyire látná az iskola környezetét: a) rendezettnek? b) barátságosnak? c) igazi „iskolai környezetnek”? d) tisztának és karbantartottnak? 2 Mennyire érzik a diákok iskolájuk légkörét egyedinek, csak arra az iskolára jellemzőnek? 3 Az iskolai környezet összességében milyen mértékben segíti az egészség megőrzését? 4 Az iskola épületét mennyire tudják tisztán és higiénikus állapotban tartani? 5 Milyen mértékben segítik az alábbiakban felsoroltak az egészség megőrzését: a) a mosdóhelyiségek állapota? b) az iskolai védőnőnek vagy más egészségügyi szakembereknek biztosított helyiség színvonala? 6 Mennyire tekinti fontos feladatnak a tantestület és az igazgató a környezet kellemesebbé, barátságosabbá tételét? 7 Milyen mértékben fontos szempont a diákok fizikai biztonsága? 8 Milyen mértékben kapnak szerepet, lehetőséget a diákok az iskolai környezet alakításában?

Teljes mértékben

0 0 0 0 0

1 1 1 1 1

2 2 2 2 2

3 3 3 3 3

4 4 4 4 4

5 5 5 5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3.7 Változás a környezetben (F)

Az utóbbi időben (az elmúlt két évben), milyen mértékű pozitív változtatásokat tapasztalt az iskolai környezet alábbi jellemzőiben? 1 2 3 4

Iskolai épület állapota Iskola szabadtéri területeinek állapota Tantermek állapota Szabadidős tevékenységeket szolgáló helyek állapota 5 Higiénia és tisztaság 6 Mosdóhelyiségek állapota

Nem Semtudom milyen

Jelentős

0 0 0 0

1 1 1 1

2 2 2 2

3 3 3 3

4 4 4 4

5 5 5 5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

53 3.8 Az otthon és az iskola kapcsolata (G) Nem Egyáltudom talán nem

1 Milyen mértékben vonják be a szülőket az iskolai változások, fejlesztések témájában tartott megbeszélésekbe? 2 Mennyire vonják be a szülőket a tanárok, a diákok szabadidős tevékenységébe? 3 A lehetőségekhez képest mennyire képviselteti magát az iskola a helyi társadalom különböző szervezeteiben, egyesületeiben? 4 A lehetőségekhez képest milyen mértékben vesznek részt a diákok, mint az iskola tanulói, a helyi közösség (a település, kerület) eseményeiben, életében? 5 Mennyire vonják be a szülőket az iskola sportéletébe? 6 Mennyire jellemző az, hogy meghívják a szülőket az iskolai eseményekre, összejövetelekre? 7 Mennyire jellemző az, hogy az iskola olyan programokat szervez, amelyeknek célja az, hogy a szülőket bevonják az iskola egészség-megőrzési és egészségfejlesztési tevékenységébe? 8 Milyen mértékben jellemző az, hogy a szülők igénylik az egészségnevelést az iskolában? 9 Tapasztalata alapján mennyire értékelik a szülők az iskola egészségmegőrző szerepét?

Jelentős mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

3.9 Az egészségnevelési tanterv (H) Nem Egyáltudom talán nem

1 Ön szerint a kívánt mértékhez képest mekkora súlya van az egészségfejlesztésnek a tantervben? 2 Milyen mértékben valósulnak meg az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok a tantervben? 3 Mennyiben tartalmazzák a közvetlenül nem kapcsolható tantárgyak tematikái az egészségfejlesztés gondolatiságát? 4 Mennyire követik figyelemmel a tantestületi értekezleteken az egészségfejlesztés alakulását az iskolában? 5 A kívánatoshoz képest mennyire rendelkezik a tantestület egyeztetett elképzelésekkel: a) a szexuális neveléssel kapcsolatban b) a kábítószerekkel kapcsolatos felvilágosítás


0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

54 tekintetében c) az egészséges életmódra nevelés terén? 6 Mennyire tartja elegendőnek azt a szakirodalmat, tájékoztató anyagot, amely az iskolában jelenleg rendelkezésére áll az egészségfejlesztés témakörében? 7 Az Ön által kívánatosnak tartotthoz képest, milyen gyakran szerepel a tantestületi értekezleteken az egészségfejlesztés témája?

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

0

1

2

3

4

5

3.10 Az iskola, mint egészségmegőrző munkahely (I) Nem Egyáltudom talán nem

1 Tapasztalatai szerint mennyire tartják be a dohányzással kapcsolatos szabályokat az iskolában? 2 Megítélése szerint, milyen mértékben sikerül betartatni a tanárok dohányzásával kapcsolatos szabályokat? 3 Mennyire tartja elfogadhatónak az iskola dolgozói számára kialakított munka- és pihenőhelyiségek állapotát? 4 Mennyire szívesen fogadják az iskolában a szakmai egyesületi tevékenységeket? 5 Mennyire jellemző az, hogy az iskola összes pedagógusa egyenlő munkafeltételek, munkakörülmények között dolgozik? 3.11

Teljes mértékben

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja (J) Nem Egyáltudom talán nem

1 Változott-e az előző tanévhez képest az egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyetértés a testületen belül? 2 Megváltoztak-e, az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tennivalók az iskolában? 3 Ön szerint mennyire érzékelhetők a pedagógiai programban leírt egészségfejlesztési elvek a helyi tantervben? 4 Az Ön iskolájában, a tennivalók fontosságát illetően mekkora az egyetértés a pedagógusok között az egészségfejlesztés alábbi részterületein: a) kábítószer-használat b) környezetvédelem c) egészség és biztonság (személyi higiénia, egészséges táplálkozás) d) szexuális nevelés


0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0

1

2

3

4

5

0 0 0

1 1 1

2 2 2

3 3 3

4 4 4

5 5 5

0

1

2

3

4

5

55 e) dohányzás f) fizikai aktivitás, edzettség

0 0

1 1

2 2

3 3

4 4

5 5

3.12 Partneri viszony külső szervezetekkel (K) Ha van kapcsolat: mennyire segítik az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket az 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Iskolaorvos, védőnő A helyi kórház Az ÁNTSZ egészségfejlesztési szakemberei Családsegítő szolgálat Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ha van) Az iskola-egészségügy – fogászati részlege Helyi önkormányzat Civil szervezetek Vöröskereszt helyi szervezete Kereskedelmi cégek

Nem Egyáltudom talán nem

0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1 1 1 1


2 2 2 2 2 2 2 2 2

3 3 3 3 3 3 3 3 3

4 4 4 4 4 4 4 4 4

5 5 5 5 5 5 5 5 5

4. EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TEAM LÉTREHOZÁSA Jól bevált gyakorlat olyan csoport létrehozása, amely a belső innováció és a pedagógiai programalkotás során az iskolai egészségnevelési feladatokban közreműködik: - az intézményvezető, - az iskolai drogügyi koordinátor, - az iskolaorvos, védőnő, - a diákönkormányzatot segítő pedagógus, - ifjúságvédelmi felelős. A pedagógusok többsége az alapképzése és eddigi továbbképzései során nem kapott az egészségfejlesztéssel kapcsolatosan kielégítő ismereteket, módszertani ötleteket, ezért fontos szerepe van a felkészülésnek, a felkészítésnek, a képzésnek, az egészségfejlesztésben jártas külső szakemberekkel folytatott konzultációnak. A sajátélményű tréningek biztosítják a probléma-érzékenység fejlesztését, valamint a tanulókkal történő konkrét foglalkozás eredményességének növelését. Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök, a szaktanárok munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel. A szakszerű és az iskola konkrét helyzetét figyelembe vevő iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Ezen a területen különösen fontos, hogy a kollégák tudják mi a feladatuk, és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak.

5. A SEGÍTŐ KAPCSOLATOK SZÍNTEREI ÉS KAPCSOLÓDÁSI PONTOK 5.1 Szülők (család)

56 A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelmükkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát. 5.2 Iskolaorvos, védőnő Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozásegészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátása a következő területeken nyújt ismereteket: - Az életmód és betegségek összefüggései. - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskolai diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok. - A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában. - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben. - Az iskolát övező település olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. 5.3 Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. A pszichológiai tanácsadáson túl osztályfőnöki órák és társadalomismereti foglalkozások tartásával tudja szakmailag igényesebbé és színesebbé tenni az egészségfejlesztési munka didaktikai építkezését. 5.4 Az ÁNTSZ megyei intézetének egészségfejlesztési szakemberei Az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is különösen az egészségfejlesztési munkatársak, konkrét segítséget jelentenek az iskolai egészségnevelési munkában. 5.5 Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. 5.6 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe

57

Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezrét fontos a kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése.

6. TÁJÉKOZÓDÁS AZ ÉRINTETTEK KÖRÉBEN 6.1 Szülők A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. 6.2 Diákok A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és felmérések. 6.3 Iskolai alkalmazottak, pedagógusok A korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében minden munkatárs véleménye fontos.

7. ELEMZÉSI, INFORMÁCIÓGYŰJTÉSI TERÜLETEK 7.1 Tanárok Tisztázni kell, kik azok, akikre számítani lehet, illetve kik azok, akik a későbbiekben különböző részprogramok szervezésébe, végrehajtásába részt vehetnek. 7.2 Egészségügyi szervek Információgyűjtés naprakész informálódás a régió, megye és település egészségügyi hátteréről. Az egészségügyi szolgáltatásokról való tájékozottság sok segítséget adhat, ha ismerjük azokat a személyeket, akiknek a támogatására a különböző egészségügyi programok (diákprogramok) szervezésében, lebonyolításában számítani lehet.

8. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. · · · · · ·

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

58 · · · · · · ·

a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Az életkori sajátosságokhoz is illesztendő lényeges témák: · az egészséges táplálkozás témái · a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás · a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció · a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) · a testi higiénia · a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) · a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) · a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás 8.1 Iskolai programok Fontos területek: az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testmozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, a szexuális nevelés. 8.2 Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása (minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez). Osztályfőnöki órák (ajánlható pl.: ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, az esetelemzések). 8.3 Tanórán kívüli foglalkozások - Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. -

Egészségnap Sportprogramok

8.4 Tájékoztató fórumok

-

Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (osztályszintű vagy iskolaszintű). Szakmai tanácskozások, tréningek.

8.5 Iskolán kívüli rendezvények

-

Kortárssegítő képzés

59 Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe. -

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

9. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48. § (3) BEK. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) és (2) bek. az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

60

BAPTISTA „ESÉLY” SZAKKÉPZŐ ISKOLA Pedagógiai Program Melléklet

Környezeti Nevelési Program _______________

Lőczi József igazgató

Szekszárd, 2013 március 25.

TARTALOM Oldal szám 1. BEVEZETÉS

2.

1.1. A környezeti nevelés fogalma

2.

1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér

2.

1.3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele

4.

2. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

5.

2.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

5.

2.2. Helyzetkép – az iskola belső helyzetképe, előélete

5.

2.3. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

6.

2.4. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel

7.

2.5. Iskolán kívüli együttműködés

7.

2.6. Erőforrások

8.

3. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK 3.1. Alapelvek, jövőkép

9. 9.

3.2. Konkrét célok

11

3.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

12.

3.4. Módszerek

12.

3.5. Taneszközök

13.

3.6. Iskolai környezet

13.

3.7. Kommunikáció

13.

3.8. Minőségfejlesztés

14.

3.9. Továbbképzés

14.

61

62

1. Bevezetés Számos, a világméretű környezeti válság felismerése óta megszületett, nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy a környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztendő területei között. A közoktatásról szóló – többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – kell elkészíteniük a környezeti nevelési programjukat.

1.1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: - megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; - kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; - felkelti az igényt, képessé tesz: - a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, - összefüggő rendszerben történő értelmezésre: a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; - a problémák megkeresésére, okainak megértésére; - kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; - az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; - a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. (KöNKomP,2004) „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. (IUCN, 1970)

1.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér - Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját 62

63

áthassák a fenntarthatóság, a környezet-és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. - A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. - Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „… minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (20032008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti bálság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003)

63

64

1.3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják igazán a diákok érdekeit, ha megvalósulásuk hozzájárul a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez. - Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén: A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia). - Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése: A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása. - Az oktatás minőségének fejlesztése: A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítástanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. - A pedagógus szakma fejlődésének támogatása: A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az avval való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. A környezeti nevelési program nem csak az iskola sikeres környezeti nevelési munkájának záloga, hanem nagymértékben hozzájárul az iskola egyéb célkitűzéseinek megvalósításához is. Szükségesnek tartjuk a környezeti nevelési program háromévente történő felülvizsgálatát, mert csak akkor tudunk megfelelni a rohamosan változó társadalmi igényeknek, ha magunk is változunk, s terveinket – köztünk a környezeti nevelési programot – is módosítjuk a változásoknak megfelelően. 64

65

2. Környezeti nevelési program 2.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere A törvényi hátteret a bevezetőben jellemeztük.

2.2. Az iskola belső helyzetképe, előélete Az elmúlt évtized egyik meghatározó gondja az oktatásnak, hogy a szakiskolákba jelentkezők között sok az olyan fiatal, akinek egyedi gondoskodásra van szüksége. Ezen fiatalok jelentős része hátrányos családi körülmények között él, tanulási és magatartási problémáik vannak. A Hátrányos Helyzetű Fiatalok Szakképesítéséhez Jutásának Támogatásáért Alapítványt 1998-ban hozták létre azzal a céllal, hogy minél több hasonló sorsú fiatalnak biztosítva legyen a szakmai képzés lehetősége. Az „Esély” Szolgáltató, Szakképző Iskola évről-évre több fiatalnak biztosítja a tanulás lehetőségét. Azon dolgozunk, hogy a saját sorsukért tenni akaró fiatalok hagyják el intézményünket, akik ismerik a legújabb technológiákat és építőanyagokat. Iskolánk tanárai készek a megújulásra, a legújabb ismeretek elsajátítására. Kezdenek kialakulni olyan hagyományok, amelyek tartalmaznak környezeti nevelési célokat. A Szekszárd, külső peremén elhelyezkedő iskola sajátos helyet foglal el egy volt építőipari nagyvállalat területén. Tanuló termeink kulturált megjelenésükkel – önálló szakmánkénti elosztással – jó felszereltséggel egy kiegyensúlyozott célirányos oktatás lehetőségét biztosítják. A diákok számára meghatározó, hogy a „Mester” Szakképző, Átképző és Szolgáltató Kft. az elméleti képzéssel párhuzamosan, azzal összhangban – tanműhelyekben és különböző nagyságrendű építkezéseken – szakmunkástanulók gyakorlati képzését vállalta fel. Épület és berendezése: - az iskola világítása, fűtése, szigetelése energiatakarékos; - megvannak a megfelelő termek, azok megfelelő fényviszonyai, sötétíthetők és megfelelő a hőmérsékletük; - a mosdók viszonyai megfelelők; - barátságos az iskola épülete, a tanulóknak jó érzés bemenni (pl. van szakmai dekoráció, faliújság, tablók, növények, padok, stb.);

65

66

- az iskolai technikai felszereltség: televízió, videó, magnó, CD lejátszó, írásvetítő, szerszámok, kézműves eszközök, stb. Iskola udvara: - nyitott és leaszfaltozott; - vannak padok; - belső, zárt udvar (zsibongó)

2.3. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van a tapasztaltabb és fiatal kollégák együttműködésére. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Ezért fő célkitűzésünk, hogy a tanulók: - sajátítsák el a szakmaspecifikus munkát és legyenek birtokában a környezetvédelmi ismereteknek; - tudják kiemelni a szakma környezetterhelő hatásait, ismerjék a védekezés lehetőségeit (hulladékkezelés, stb); - ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; - sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; - látogassák meg a szakmához kapcsolódó (helyi) létesítményeket, figyeljék meg a helyes környezetvédelmi technológiákat a gyakorlatban; - tudják mérni a környezetet károsító elemek hatásait szakmaspecifikus eszközökkel. a tanulókban: - erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni; - alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem; 66

67

- alakuljon ki a modern rendszertani környezetvédelmi oktatás során.

szemlélet

a

szakmai

és

2.4. A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a diákok kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.

2.5. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 67

68

2.6. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások - Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskola környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában, a témanapoknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a szakmai team határozza meg. Iskolapszichológus: Az iskolapszichológus felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkánkat. A továbbiakban rendszeressé kívánjuk tenni ezeket a vizsgálatokat, hogy munkánk hatékonyságáról is tájékoztatást kapjunk. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház s az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. 68

69

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Anyagi erőforrások - Saját erőforrások Költségvetés: Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják. - Külső erőforrások Fenntartó: Mivel a fenntartóval történt egyeztetések után az iskola egyik kiemelt nevelési területe a környezeti nevelés, ezért a fenntartó minden évben támogatja az iskolai környezeti nevelési munkát. Továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra. A tanárok kéréseit összegyűjtve a környezeti szakmai team vezetője képviseli a megbeszéléseken a környezeti nevelési munka érdekeit. Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése a szakmai igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

3. Alapelvek, jövőkép, célok 3.1. Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejlődés, - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, 69

70

- emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelőségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás, - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás és analizálás, - problémaérzékenység, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, - kommunikáció, média használat, - konfliktuskezelés és megoldás, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden szinterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek 70

71

segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a diákok majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

3.2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az iskolában tervezett új, speciális érdeklődésű képzési irányok követelményeinek, tananyagának, specialitásainak kidolgozása - az egészségnevelési program elkészítése és háromévenkénti felülvizsgálata, - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése Hagyományok ápolása: - iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára, - drog-prevenciós program folytatása, - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában. Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei),

71

72

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre), - médiás módszerek alkalmazása szakórákon.

3.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai foglalkozáson A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - „akciók”, - pályázatok, - kérdőíves felmérés, - iskolarádió működése, - versenyek, - témanap, - DÖK-nap.

3.4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan tanárképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza. A foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: -kooperatív (együttműködő) tanulási technikák, - játékok, - projektmódszer, - kreatív tevékenység, - közösségépítés, - művészi kifejezés.

72

73

3.5. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

3.6. Iskolai környezet Lásd a helyzetelemzésnél (2.2. fejezet)

3.7. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kummunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, - házi dolgozat készítése, - iskolarádió felhasználása híradásra, - faliújságon közölt információk készítése, - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése.

73

74

3.8. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embenek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják az további munkájuk tervezésében. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi teameknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési team – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. Az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül.

3.9. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve az ötéves továbbképzési idő alatt évente legalább egy tanár részt vesz a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.

74

Baptista ESÉLY Szakképző Iskola. PEDAGÓGIAI programja

Recommend Documents