Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015.

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola, Budapest, 1103 Kőér utca 7/b-c

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Készült: 2015. augusztus a 2013-as pedagógiai program átdolgozásával Jóváhagyta: Igazgató: Tatai Erika

Fenntartói jóváhagyás dátuma: Az elfogadás dátuma: Hatálybalépés dátuma: A program időbeli hatálya, érvényessége:

2015. augusztus 31. 2015. augusztus 24. 2015. szeptember 01. újabb módosításig


2

Tartalom Preambulum ..........................................................................................................6. oldal Küldetésnyilatkozat ...............................................................................................8. oldal Intézmény leírása ................................................................................................10. oldal Elvárások az oktató-nevelő munka során……………………………………….12.oldal I. Az iskolai nevelés programja ...........................................................................16. oldal 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai ..........................................................................17. oldal 1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..........22. oldal 1.3. Az iskolai környezeti nevelés programja .......................................24. oldal 1.3.1. A környezeti nevelés céljai ..................................................24. oldal 1.3.2. A környezeti nevelési program keretei ................................25. oldal 1.3.3. Rövidtávú környezetnevelési program ................................26. oldal 1.3.4. A környezetnevelés tantárgyi programjai ............................28. oldal 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............34. oldal 1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés- oktatás folyamatában, az osztályfőnök feladatai ........................................38. oldal 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .....................................................................................43 oldal 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek 43. oldal 1.6.2. A tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel és zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység ..................47. oldal 1.6.3. A sajátos nevelési igényű tanulók segítésének programja ...66. oldal 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................92. oldal 1.7. Az intézményi döntés folyamatban való tanulói részvétel rendje..93. oldal


3

Pedagógiai Program

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai .........................................................................................95. oldal 1.9. A tanulmányok alatti vizsga és annak szabályai,a magasabb évfolyamra lépés feltételei ..............................................................................107. oldal 1.9.1. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára .......110. oldal 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsga követelményei ......................110. oldal 1.9.3 A „KISVIZSGA” célja, feladatai, rendje, értékelése ..........111. oldal 1.10. A tanulói jogviszony, átjárhatóság, az átvétel szabályai ..............113. oldal II. Az intézmény helyi tanterve .........................................................................115. oldal 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..........................................115. oldal 2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám, választható tantárgyak, foglalkozások, ezekhez a pedagógusválasztás szabályai ...............117. oldal 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................119. oldal 2.3.1. Az ingyenes tankönyvellátás……………..……………….119.oldal 2.4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........................................................................120. oldal 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .120. oldal 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..120. oldal 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .121. oldal 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ..121. oldal 2.5. Egészségfejlesztés, egészségnevelés az iskolánkban… ...……..…122. oldal 2.5.1. Az egészségfejlesztés .........................................................122. oldal 2.5.2. Egészségnevelés .................................................................126. oldal 2.5.3. Mindennapos testnevelés ...................................................127. oldal 2.5.3.1 A tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei ......129.oldal 2.5.4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása ...............141. oldal 2.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ......................143. oldal

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

4

Pedagógiai Program

2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ....................................................................147. oldal 2.7.1. A tanulói teljesítmények értékelése ...................................150. oldal 2.7.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének rendszere.................................................156. oldal 2.7.3. Iskolánk belső értékelési rendje .........................................158. oldal 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ..................................................................159. oldal 2.9. Korai fejlesztés ...............................................................................160. oldal III. Zárórendelkezések .......................................................................................165. oldal Legitimáció .......................................................................................................166. oldal Az intézmény működését meghatározó törvények…………………………….167.oldal


5

Pedagógiai Program

Preambulum „…. a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet.” (Péter második levele, 1: 5-7) A Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy elhívatott az oktatásban: Az ősi bibliai igazság - „A bölcs tanítás az élet forrása.” (Pb. 13:14. ) - ma is érvényes. A baptista iskola célja, hogy tanulói a lehető legjobb alapokat kapják a boldog, kiteljesedett, sikeres jövőhöz. A baptista iskola keresztyén értékekre és gondolkodásra épül. A Teremtő és a teremtmény tisztelete, a gyermekszeretet alapozza meg a színvonalas nevelési-oktatási munkát és a tanulók személyiségének optimális fejlesztését. Az Európában 450 éves, Magyarországon több mint 160 éves Baptista Egyházra a kezdetektől jellemző, hogy a társadalom felé nyitott, bibliai értékeket közvetítő, családközpontú közösség. Felnőtt-keresztséget gyakorló, több generációs gyülekezetekből álló protestáns felekezet, amely az egyén döntésére, szabad akaratának tiszteletben tartására épít. A Magyarországi Baptista Egyház több mint száz éve működtet egyházi oktatási intézményeket. A rendszerváltás óta tart fenn általános iskolát, óvodát és alapfokú művészeti iskolát. Keresztyén szellemű nevelésünk feladata, hogy a személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése által gyermekeink önálló, felelősségteljes cselekvésre, őszinteségre, szabadságra törekvő, saját magukra a mértékletesség, másokra a türelem keresztényi erényeit alkalmazó, helyes erkölcsi érzékkel rendelkező, problémamegoldó személyiséggé váljanak. Hisszük, hogy a szeretet a leghatékonyabb pedagógiai módszer. Támogatjuk, hogy a gyermekek e segítséggel találjanak rá az útra, az evangéliumi hitre. A baptista iskola több, mint iskola. Magyarországon egyik legnagyobb segélyszervezete, a Baptista Szeretetszolgálat megalakulása óta arra törekszik, hogy minden erejével és lehetősége szerint segítsen a szükségben lévőknek. A Baptista Szeretetszolgálat - alaptevékenységébe jól illeszkedően - iskoláiban sokat tesz a hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű és a roma tanulók felzárkóztatásáért, a diákok tehetségének kibontakoztatásáért. Küldetése, hogy az általa fenntartott intézmény több legyen, mint iskola: az a hely, ahol a tanuló teljes körű támogatást kap személyisége és képességei kibontakoztatásában. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

6

Pedagógiai Program


7

Pedagógiai Program

Küldetésnyilatkozat Azt a kérdést sugallja: Mit? És hogyan? A válasz egyszerűen és tömören: „Jót s jól...” Küldetésünk a ránk bízott gyermekek fejlődésének minél teljesebb körű elősegítése. A keresztyén elmének kell a legjobb elmének lennie, amelyet Krisztus értelme világosít meg és amely integrálja Isten alapelveit az akadémikus ismerettel. Gyermekeink élete az őket körülvevő világ bonyolult rendszerébe illeszkedik. Ennek az iskolai életük csak egy, de nagyon fontos színtere. Az iskola feladatát a társadalmi szükséglet, az egyénnek ebben a szükségletben elfoglalt szerepére való felkészítés jelöli ki. Legjobb szándékunk és tudásunk ennek szolgálatában áll: Úgy nevelni diákjainkat, hogy képesek legyenek országunk boldogulását szolgálni egyéni tehetségük és tudásuk szerint; hogy életük teljes, boldog és megelégedett legyen. Rá kell, hogy találjanak saját tehetségükre, személyiségük erejére. Korszerű, sok-sok év múlva is alkalmas tudást kell elsajátítaniuk. Képeseknek kell lenniük az embertársaikhoz jól viszonyulni: kommunikálni, szeretni, tudni, a harcokban helytállni, újból és újból önmagukból is merítve megújulni. Képesnek kell lenniük felnőtt korukban arra a helyzetfelismerésre, hogy egy kisebb közösség: a család, a munkahely, a baráti közösség tagjaiként eredményesen tudjanak működni, változtatni, önmagukat fejleszteni és alakítani környezetüket. Mindezt hogyan tudja az iskola közvetíteni a diákoknak? Elsősorban és mindenekelőtt az iskola légkörével, példaként funkcionáló életterével a tudás értékként való közvetítésével, az egymáshoz való gyöngéd emberi kapcsolatok kibontakoztatásával. Az iskolának értékeket, attitűdöket, szabályokat kell megvilágítani, melynek a problematikus helyzetek (p.: nem tanulás, magatartási problémák, ütközések társakkal) rutinjukból kimozdítják gyermekeinket, jelképes összefüggések felismerését szolgálják, továbblendíthetik őket az akadozó fejlődésben. Iskolánknak nem a társadalmi különbségeket és egyéni kudarcokat kell újratermelnie. Ellenkezőleg: kitörési lehetőséget kell adnia minden diákjának. Tennie kell azért, hogy nemcsak alkalmazkodásra, a látszat fenntartására neveljen, hanem minden diákjának lehetőséget adjon Istentől kapott tehetsége szerinti fejlődésre, képességei teljes kibontakoztatásához, személyes szabadsága megteremtésére.


8

Pedagógiai Program

Emberszámba vevő, odafigyelő, szabályokra indirekt is nevelő, kiegyensúlyozott, biztonságot sugárzó helynek kell lennie a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskolának. Meg kell próbálnunk a „beszivárgó negatív” életmintákat közömbösíteni: a tanári tevékenységnek mintaadó és ízlésformáló szerepet kell betöltenie. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Feladatunk az időt és kapcsolatokat tisztelő pedagógiai tett. A gyermekkertészethez nem kényszer, hanem hit, idő, megfelelő melegség, empátia és türelem szükséges. Iskolánknak és környezetének olyan esztétikus, vonzó helynek kell lennie, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a közéletben. Küldetésünk a hitelesség. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A bibliai értékek következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény: - példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának

fejlesztésében és számonkérhetősége terén, - az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli, - a pénzügyeket az előírásoknak megfelelően, napra készen kezeli, ellenőrzi, - a kormánnyal és a hatóságokkal nyílt és egyenes kapcsolatokat tart fenn, - etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki, - igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz, - a szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel.


9

Pedagógiai Program

AZ INTÉZMÉNY LEÍRÁSA Az intézmény neve és székhelye: Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola 1103 Budapest, Kőér u. 7/b.

Az intézményfenntartó neve, címe: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy Képviselője: Szenczy Sándor 1111 Budapest, Budafoki út 34/b. Az alapítás időpontja: 1993. Az intézmény alaptevékenysége: Nappali rendszerű általános iskolai oktatás - sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásával. 8520 Alapfokú oktatás - 85201 Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton - 85202 Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton - 852011 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4.

évfolyam) - 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.

évfolyam) - 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (1-4 évfolyam) - 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű

nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)


10

Pedagógiai Program

856012 Korai fejlesztés és gondozás: - Komplex gyermekkori intervenció és prevenció - A gyermekek közvetlen komplex gyógypedagógiai fejlesztése, a társas

kommunikációs készségek fejlesztése, mozgásfejlesztés és pszichológiai segítségnyújtás - A család kompetenciáinak erősítése - A család társadalmi inklúziójának támogatása - Tanácsadás a szülők részére

Évfolyamok száma: 8 évfolyam (4 alsó tagozat, 4 felső tagozat) Az intézmény működési területe: működési feltételeit Budapest területén biztosítja, azonban az egész ország területéről fogad tanulókat. Az intézmény jogállása: jogi személy, mely saját nevében eljárva szerezhet jogokat, kötelezettségeket, önállóan gazdálkodik. Az intézmény típusa: általános iskola Az intézmény kapacitása: 100 fő Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a fenntartó bíz meg Az iskola adószáma: 18598810-1-42 Az iskola számlaszáma: UniCredit Bank 10918001-00000072-23690001


11

Pedagógiai Program

Elvárások az oktató-nevelő munka során A Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola vállalja, hogy az oktató-nevelő munka során az alábbi elvárásokat érvényesíti. Elvárások: - Az iskola belső szerkezeti működése, fejlesztési követelményei, vezetési

struktúrája, belső kohéziója alkalmas legyen a fejlesztések támogatására. - A mindennapi munka során az iskola minden tanuló számára biztosítson

egységes minőséget és minőségi szolgáltatást. - Mindenki

számára szolgáltatásokhoz.

egyenlően

biztosítson

hozzáférést

a

közoktatási

- A diákok számára az esélyteremtés egyik eszköze legyen. - Objektív mutatók mentén biztosítsa az intézmény összehasontlhatóságát más

iskolákkal. - A belső nevelési, oktatási, fejlesztési folyamatokban biztosítson nyilvánosságot

és átláthatóságot. - Minden tevékenységéhez garantálja az értékelés lehetőségét.

Ebben a folyamatban az iskola vezetése vállalja, hogy objektív segítséget nyújt a tartalmi lépések megtételéhez, minőségi mutatók, hatás és esemény indikátorok mentén. Minden folyamat állomáson lehetőséget biztosít szervezetek és intézmények összehasonlítására. A standardok alkalmazásának folyamata: 1. Intézményi önértékelés elvégzése 1.1. A projekt – (újra) indítás 1.2. Előkészítés 1.3. Önértékelés 1.4. Kiegészítő és ellenőrző információk gyűjtése 1.5. Az eredmények feldolgozása, összesítése 1.6. A legfontosabb problémák kiválogatása 1.7. Az önértékelés eredményeinek hasznosítása, az intézmény fejlesztése 1.8. Fejlesztési területek és célok kijelölése 1.9. Az intézményfejlesztési terv elkészítése 1.10. Megvalósítás és monitoring 1.11. Értékelés


12

Pedagógiai Program

2. Az oktató-nevelő munka alapkritériumai, megfelelőség vizsgálata 2.1. Az oktató munkában befogadó egyéni fejlődést és hozzáférést biztosító eljárásokat és módszereket alkalmaz, illetve a szolgáltatói funkciójában megvalósuló tudás átadása során ilyeneket közvetít és támogat. 2.2. Szakmai és szakmaközi együttműködésekkel kidolgozott külső – belső kapcsolati formákkal rendelkezik. Szervezeti kultúrájára, pedagógiai gyakorlatára, szolgáltatásaira jellemző a team munka. Munkakultúráját nyitott oktatási környezet jellemzi. 2.3. Vezetése és testülete (szakalkalmazotti testülete) egyaránt elkötelezett az együttnevelés folyamatában, a szolgáltató funkció kialakításában, illetve megerősítésében, továbbfejlesztésében. 2.4. Folyamatos önfejlesztésre kész, önértékelési rendszert működtet, vállalja külső értékelésben való részvételt. 2.5. Szolgáltatásaiban vállalja a továbbképzést, a mentorálást, a szupervíziót, valamint a hospitálási lehetőségeket. 3. Az intézmény fejlesztési- és ütemtervének kialakítása Az intézmény fejlesztési- és ütemterv elkészítésének előfeltétele az intézményi önértékelés és a standard kritériumok megfelelőség vizsgálata alapján feltárt helyzetkép. Az intézményi fejlesztési terv elkészítésének első lépése az intézmény SNI-specifikus szolgáltatásaira vonatkozó helyzetelemzés elvégzése.

A helyzetelemzés szempontrendszere: Az intézmény társadalmi-gazdasági környezetének jellemzői: - Az intézmény működési és gazdasági területének jellemzői. - Szociokulturális háttér (a lakosság munkanélküliségi mutatói, a szociális

ellátásban részesülők megoszlása, SNI-s gyermekek aránya a települési átlaghoz viszonyítva). - Demográfiai

mutatók alakulása az intézmény szolgáltatásaiban érintett településeken és az intézményben, beleértve az SNI-s tanulókat (csökken, stagnál, növekszik – az elmúlt tíz év és a prognosztizálható mutatók vonatkozásában).

- Regionális – kistérségi – mikrotérségi települési közoktatási hálózatban betöltött

szerep.


13

Pedagógiai Program

Az intézmény működésének jellemzői: - Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei. - Az

intézmény szolgáltatásainak (szak-, szakmai szolgáltatás) jellemző paraméterei.

- Az intézmény tanulóinak szociokulturális háttere. - Az ellátásba bevont SNI-s gyerekek száma, területi megoszlás szerint, a

szolgáltatás jellege szerint, a sajátos nevelési igény típusa szerint. - Az intézményben zajló változások az utóbbi három évben. - Az intézményben futó fejlesztési programok.

Infrastrukturális háttér és humán erőforrás: - Az intézmény eszközellátottsága az alapműködés támogatása szempontjából. - Az

intézmény eszközellátottsága a szolgáltató- és ellátórendszerének függvényében (korrektív, kompenzáló, speciális, fejlesztő, IKT-eszközök)

- Az intézmény humán erőforrás kapacitása: képzettség, végzettség, lefedettség

az SNI-s igény típusa és a szolgáltatási igények szempontjából. 3.1.1 Képzés, felkészülési modul: az intézmény működéséhez szükséges szervezeti feltételrendszer kialakítása és továbbfejlesztése (oktatásszervezés, szolgáltatásszervezés, menedzsment feladatok). 3.1.2. Képzés, felkészülési modul: az oktató-nevelő munka tevékenységeinek, feltételrendszerének kialakítása, bővítése, a szolgáltatás minőségi működésének biztosítása. 3.1.3. Képzés, felkészülési modul: felkészülés az intézmény együttműködéseinek és külső-belső kapcsolatainak kialakítására, bővítésére, a hálózati szerepre, az intézményközi, horizontális tanulási formák megszervezésére. 3.1.4. Képzés, felkészülési modul: Felkészülés az együttnevelés támogatásához szükséges szolgáltatói feladatok kialakítására, megerősítésére, továbbfejlesztésére. 3.1.5. Képzés, felkészülési modul: Felkészülés az önértékelési, értékelési feladatok rendszeres és rendszerszerű (intézményi) feladatainak végzésére. 3.1.6. Képzés, felkészülési modul: A szolgáltatást végző szakemberek tanácsadói attitűdjének kialakítása, fejlesztése, felkészülés a kliens-központú feladatok végzésére.


14

Pedagógiai Program

3.1.7. Képzés, felkészülés: Felkészülés PR tevékenység és kommunikációs feladatok végzésére az intézmény szolgáltatási kínálatainak megjelenítésére, a szolgáltatásokban potenciálisan érintettek elérése érdekében. 3.2.1. Szakértői, tanácsadói támogató szolgáltatások: Külső szaktanácsadói szolgáltatás igénybe vétele az intézményi menedzsment támogatásához (oktatásszervezés, szolgáltatásszervezés, management feladatok). 3.2.2. Szakértői, tanácsadói támogató szolgáltatások: Külső szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele az intézmény szolgáltatói szerepéhez szükséges fejlesztések támogatására, az önértékelési-értékelési folyamat, az eljárásrendek, a protokollok, a szakmai dokumentumok kidolgozására vagy átdolgozására. 3.3.1. Az intézmény belső fejlesztői tevékenységei: Az intézmény fejlesztési feladataiban közreműködő belső és/vagy külső szakemberek tevékenységei: - A szolgáltatói tevékenységek kialakítását, bővítését irányító team. - Az intézmény működését meghatározó dokumentumok módosítását végző team. - Az intézmény szolgáltatói tevékenységeinek ellátásához szükséges szakmai

protokollok, eljárásrendek kidolgozását végző szakemberek. - Az

intézmény működését, szolgáltatásait támogató kialakításában közreműködő szakemberek.

értékelési rendszer

- Promóciós tevékenységeket végző szakemberek.

3.4.1. Speciális eszközök beszerzése: - Korrektív, kompenzáló speciális eszközök beszerzése. - Hely- és helyzetváltoztatáshoz szükséges eszközök beszerzése. - A tanítási, tanulási folyamatban felhasználható speciális taneszközök beszerzése. - Speciális digitális és IKT-eszközök, taneszközök beszerzése.

3.5.1. Egyéb tevékenységek, amelyek az intézmény fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását szolgálják. 4. Nevelőtestületi határozat és fenntartói nyilatkozat beszerzése. 5. Az intézmény fejlesztésiadaptációjának elvégzése.

és

ütemtervének

megfelelően

a standard

6. Visszacsatolás, értékelés.


15

Pedagógiai Program

I. Az iskola nevelési programja A Köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiaia program bevezetésének ütemezése: Az elkövetkező években az általános iskolákban a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen - a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be, - illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a

2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért, 2015. szeptember 1-jétől: - az első, a második, a harmadik, az ötödik, a hatodik és a hetedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd, - míg a negyedik és nyolcadik évfolyamon a rájuk vonatkozó, 2007. évi NAT-ra

épülő pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban foglaltuk össze: Tanév

Évfolyam 1

2

3

4

5

6

7

8

2013/2014 2013

2007 2007

2007

2013

2007

2007

2007

2014/2015 2013

2013 2007

2007

2013

2013

2007

2007

2015/2016 2013

2013 2013

2007

2013

2013

2013

2007

2016/2017 2013

2013 2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: - 2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

16

Pedagógiai Program

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. - 2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény,

illetve a 2012-ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelve, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Nemzeti Alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismerete, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiasság megerősítése.

Kiemelt céljaink: - önállóság, öntevékenység - kreativitás - reális önértékelés, önelfogadás - önművelés igényének kialakítása - együttműködés készségének fejlesztése - önfegyelem fejlesztése

Célunk továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljnünk az igazság és az igazságosság, a jó és szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakozásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék - a haza felelős polgárává váljék, - kifejlődjék benne a hazafiasság érzelemvilága; - reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; - megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a

munka világában; - törekedjék és tartós kapcsolatok kialakítására; - legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és gondjaira bízottak sorsát

illetően; Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

17

Pedagógiai Program

- váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; - ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket,

folyamatokat; - tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának

megőrzését. A NAT a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajáttítatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás- tanulás szempontokat vesszük figyelembe:

megvalósulásához

különösen

a

következő

- olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a

tanulás belső motivációinak, önszabályzó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt

benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - hogy a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; - az iskolai tanítás-tanulás, különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában,

a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit; - a tanítás egyik elvévé és teendőjévé váljon a tanulókhoz alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz

illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - a sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazzuk a különleges bánásmódot

igénylő gyermekek esetében, a tanulási és egyes problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; - hogy a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszerezési módok és értékelési

eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

18

Pedagógiai Program

igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakozását; - hogy különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a

tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítsuk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola alapvető célkitűzése, hogy integrációs kiscsoportokban neveli és oktatja – a sajátos nevelési igényű – az eltérő fizikai, idegrendszeri adottságokkal és a tanuláshoz szükséges képesítésekkel rendelkező gyermekeket a másság elfogadásával. A pedagógiai program célja: - a tanulók fejlődő személyiségének lehetőség szerinti teljes kibontakoztatása az

egyéni készségek és képességek figyelembe vételével; - iskolánk diákjainak intenzív nevelése az egészséges életvitel igényére, amelynek

eredményeként az önmagukért érzett felelősséggel a társadalom megbízható és azonos eséllyel rendelkező polgárai lehetnek; - a tanulók differenciált oktatása, különös tekintettel az egyéni képességek

kibontakoztatására; - felkészítés középiskolai tanulmányok sikeres folytatására; - a személyiségüknek legmegfelelőbb kommunikációs kultúra kialakítására.

Iskolánk iránymutató értéke a gyermekcentrikus gondolkodás és cselekvés. A gyermekszeretet, a tisztelet és a tolerancia. Az iskolai légkör kialakításában az otthonosság, a derű és a komfort érzés szempontjait vesszük figyelembe. Elvünk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az iskolában. Elfogadjuk minden gyermek másságát. Tudatosítjuk velük másságukat, igyekszünk felvértezni őket az ebből adódó konfliktusok megoldására. Tudjuk, hogy minden gyermeknél más és más eszköz vezet eredményre. Elvetjük a teljesítményhajszát, azt kívánjuk elérni, hogy a gyermek egyéni képességei optimumán teljesítsen és ez tudatosodjon is benne. Iskolánk vállalja azoknak a kisdiákoknak a fejlesztését, akik iskolaérettek, de tanulmányi teljesítményük egyes részterületein nagy lemaradással küzdenek (kommunikációban, matematikai feladatmegoldó képességekben, manuális tevékenységekben). A szociális beilleszkedés képességének nem megfelelő szintje ugyancsak gyakori ezeknél az „egyenetlen érettséget” mutató gyermekeknél. Ezeknek az egyenetlenségeknek a korrigálását vállalja az iskola kiscsoportos és egyéni fejlesztés keretében is. Az egyéni lemaradások képesség szerinti „ledolgozása” a gyermeki személyiség harmonikus továbbfejlesztését teszi lehetővé. Megelőzi azokat a szinte áthidalatlan teljesítménybeli problémákat, melyek a felsőbb osztályokban kritikus kudarcélményeket eredményeznek, a diákok tanuláshoz való viszonyát saját hibájukon kívül végérvényesen megrontják.


19

Pedagógiai Program

Ugyancsak beilleszkedési problémaként jelentkezhet az átlagtól eltérő kiemelkedő teljesítmény. Az ilyen „gondokkal” küzdő gyermekek foglalkoztatása és fejlesztése is megoldható az iskola által kialakított modellben. Tanulóink számára a 20/2012. (VIII.31.) rendelet 7 § (I) bk) pont, nem releváns. Iskolánk munkájának alapelve és jövőbeni célkitűzése, a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, a gyermekközpontú pedagógia, a demokratikus légkör. Iskolánk feladata: - szilárd alapokat teremtsen - a fiatalokat tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására - fejlessze kreativitásukat a szerzett képességek alkalmazásában - minden évfolyam tanulóiban az önálló tapasztalatszerzésre nevelés.

Alapvető feladatunk: - színvonalas oktatás az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével - minden tanulónk számára biztosítani kell a kulcskompetenciák elsajátítását,

melyek a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükségesek; - alapokat, segítséget nyújtani ahhoz, hogy az általános iskolai tanulmányok

befejezése után mindenki képességeinek megfelelően tudjon a továbbtanulási lehetőségek közül választani; - felkelteni az ismeretszerzési és tanulási igényt; - tiszteletet ébreszteni az emberi értékek (erkölcsi, etikai, tárgyi, művészeti) iránt.

Kiemelt feladatunk: - demokratikus és felelős döntési készség fejlesztése; - alapvető tudományos ismeretek nyújtása; - tanulóink képességeinek megfelelő maximum elérése, felzárkóztatásokkal; - a tehetséggondozás, értelmes, kreatív és kritikai gondolkodás fejlesztése; - nyitottság és tolerancia erényének kimunkálása; - az elfogadás irányelve az értő figyelem legyen, - az oktatás folyamatát lehetőség szerint a diákok pillanatnyi szükségleteihez is

igazítani; Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

20

Pedagógiai Program

- egymás segítése, az együttérzés, a másikra való figyelés fejlesztése és a másság

elfogadtatása; - a műveltségbeli hiányok leküzdése, pótlása, - a társadalmi beilleszkedés segítése; - az egészséges életmód igényeinek kialakítása; - a természet, növények állatok szeretete és tisztelete, aktív védelme, - együttműködés a szülőkkel.

A speciális tanulási tevékenységek köre évfolyamonként: - 1.-2. évfolyam: a kommunikációs képességek fejlesztése, ismeretszerzés,

közvetlen tapasztalatszerzés (megfigyelés és cselekvés) útján, önálló szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése; - 3.-4. évfolyam: tankönyvön kívül más ismeretforrások beépítése a tanulásban,

konkréttól az absztrakt gondolkodásmód felé haladás, a szöveges tanulás előkészítése, - 5.-6. évfolyam: speciális tanulási módok, a többi tantárgy helyes tanulásának

segítésére, az önálló ismeretszerzés erősítése és azok rendszerezési készségének fejlesztése, a memorizáló készség fejlesztése, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása; - 7.-8. évfolyam: a pályaorientáció segítése, az önismeret fejlesztése, az elemi

szintű általános műveltség hiányainak pótlása és ezzel kapcsolatban az igényszint növelése, a már megalapozott kulcskompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk növelése.

Mint a fentiekből látható, a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola integrációban neveli és oktatja az eltérő fizikai, idegrendszeri adottságokkal és a tanuláshoz szükséges képességekkel rendelkező gyermekeket a másság elfogadásával. „Úgy szeretlek, amilyen vagy.”


21

Pedagógiai Program

1.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk, hogy iskolánk tanulója egészséges életszemléletű, érdeklődő, a természeti és társadalmi környezetben zajló folyamatokra nyitott és érzékeny növendék legyen. Olyan lény, aki képessé válik az alapvető emberi normáknak megfelelő viselkedéskultúra elsajátítására, tiszteli az egyetemes emberi kultúra, szűkebb környezetünk, szülővárosa- értékeit, hagyományait. A tudást, a tanulást értékként elfogadva az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés képessége szolgálja a társadalmi érintkezés kulturált formáinak alkalmazását. Képes a testi, lelki és szellemi fejlődését cselekvő, tevékeny részvétellel segíteni, saját életét örömmel megélni. Célunk istenszerető, hite szerint élő személyiség formálása, aki nyitott a világra, elfogadja annak szabályait, képes megélni a társadalomban, tudását tudja alkalmazni. Emberi kapcsolatait az együttműködési hajlam, a tolerancia, a humánus értékeket védő magatartás, a személyiség tisztelete jellemzi. Egyéni adottságai, képességei megismerésen alapuló önismerettel és pályaismerettel készül életpályája alakítására. Az iskola többi nevelési formájával együtt törekszik, hogy a tanulók olyan személyiséggé váljanak, akik a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és ezzel együtt alkotó és kritikus gondolkodással rendelkeznek. Olyanok akik, számára fontosak az erkölcsi értékek, életigenlők, és a konfliktusok feloldására is képesek. Akikben a szellemi értékek testi edzettséggel párosulnak; akik a saját és társaik munkáját, eredményeit megbecsülik, a másik ember személyiségét elfogadni képesek; akik együttműködésre, felelős és önálló feladatvégzésre készek, szeretik családjukat és hazájukat. Feladatunk bibliai világnézettel bíró diákok nevelése. Alapelveink: - az emberi személyiség teljes kibontakoztatása az alapvető szabadságjogok

tiszteletben tartása mellett, - a gyermekek érdekét mindenek fölé állítani, - megfelelő személyi és tárgyi környezet teremtése, - pozitív énkép kialakítása, - a másság elfogadtatása mind a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek,

mind a fogyatékos gyermekek esetében, - tiszteleten alapuló bensőséges és aktív együttműködés tanítványaink családjával - esélyt adni az eltérő fejlődésű gyermekek számára. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

22

Pedagógiai Program

Kiemelt szempontjaink: - az iskolába lépés első percétől kezdve érzelmi biztonságot adjunk, aminek

feltétele a derűs tanító-tanítvány kapcsolat, - az első hónapoktól feladatunk, hogy a gyermek kapcsolat- és feladattartása,

nyitottsága, valamint az együttműködési tudása tovább erősödjék, szilárd alapokat kapjon, - lehetővé tesszük, hogy az első osztályban a gyermek tanulása annak

szükségletén, érdeklődésén alapuljon. Feladatunk, hogy az első hónapokban alaposan megfigyeljük tanítványainkat. Bemeneti mérést végzünk, amely az észlelés, a motorika és a szocio-emocionális területekre terjed ki. Differenciáláskor az egyéni és csoportkülönbségek figyelembe vételével folyamatba ágyazottan teremtjük meg a fejlesztési lehetőségeket. Hozzásegítjük a kisiskolást, hogy egyéni érdeklődésének, tanulási stílusának és fejlettségének megfelelő módon tanuljon. Mivel a kisgyermek jellemző sajátossága magatartásának érzelmi vezéreltsége, ezért feladatunk továbbá, hogy szakszerű módon kielégítsük az életkorából fakadó releváns szükségleteit testi és lelki értelemben egyaránt. A gyermek későbbi boldogulása érdekében is fontosnak tartjuk, hogy az intelligencia kvóciens mellett az emocionális kvócienst is fejlesszük, mivel az érzelmi intelligencia korlátlanul fejleszthető, szemben a határokhoz kötött értelmi intelligenciával. A gyermek személyiségfejlesztésének kiemelt területe a reggeli napnyitogató foglalkozás. Ezek tematikájukban a következők: - Az eredményes tanuláshoz szükséges magatartás kialakítása, a motiváció

fejlesztése: - a tanulók tapasztalati hátterének figyelembe vétele - a kíváncsiság, mint motivációs bázis kiaknázása - a tanulók kérdezésre ösztönzése - érdeklődés fejlesztése. - Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az egészségtudat és az

egészségmagatartás összhangjának megteremtése. - A munkamódok és tanulási technikák tanítása és gyakorlása megfelelő

módszerekkel. - Egész éves projektmunkában egy-egy téma feldolgozása.


23

Pedagógiai Program

1.3. Az iskola környezeti nevelés programja 1.3.1 A környezeti nevelés céljai: - olyan tudatformálás, amely a tanulót megtanítja a környezettel való tudatos

együtt-élésre, a környezetbarát életvitelre, - a diákoknál alakuljon ki az életmód, a környezet okos és mértéktartó

felhasználása, a környezetkultúra, - a tanítványok teljes személyiségére kell hatni, amelyhez a tanulás átfogóan

széles körben való értelmezése szükséges, - a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel

érték-rendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása. Célok eléréséhez szükséges készségek: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, - szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - vitakészség, kritikus véleményalkotás, konfliktuskezelés és megoldás, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. A környezeti nevelés általános pedagógiai szempontjai: 1. A tanulók maguk éljék át a megtapasztalást, a megismerés élményét. Váljon személyessé a megszerzett tudás. 2. A környezeti nevelés áthatja az összes tárgyat, viszont megjelenik önálló tantárgyként is. 3. Átszövi az iskola mindennapjait, megjelenik a tárgyi és személyi kapcsolatokban. 4. A helyi adottságokra épül, emellett a Föld átfogó problémáira is választ keres. 5. Bevonja a családokat, polgárokat is a nevelési folyamatba. 6. Felébreszti a segíteni akarást, az együttműködés szándékát. Empátiára, megértésre és szeretetre serkent. 7. A természetet is tanteremnek tekinti. 8. Az iskolai élet mindennapjait beemeli a tananyagba.


24

Pedagógiai Program

1.3.2. Környezeti nevelési program keretei Osztályfőnöki órák idevonatkozó témái: - Környezetvédelem - Október 4. - Assisi Szent Ferencnek, a környezetvédők védőszentjének a napja - Április 22. - a Föld Napja - Május 28. - Madarak és Fák Napja - Június 5. - Környezetvédelmi világnap Működési szabályzat rendelkezései pl: - parkosítás - udvarrendezés - levél összeszedése - munkahelyi balesetek megelőzése - balesetvédelem - tűzvédelem - tábor, tanulmányi kirándulások, napközi, előadások, kiállítások - energiatakarékoskodás - túraszakkör, természetjárás - papír-, hulladékgyűjtés: - őszi iskolai program - minőségbiztosítási program - elégedettségi mutató a környezettel kapcsolatosan (ki, hogyan elégedett). Munkahelyi-, osztálykörnyezet kialakítása: - ideális légkör megteremtése - tisztaság, higiénia - dekoráció (2 havonta aktuális, DÖK értékelés) - igény a berendezési tárgyak megóvására - osztályok versenye kéthavonta az aktualitás jegyében - nyári tábor - anyag- és energiatakarékos munkavégzés.


25

Pedagógiai Program

1.3.3. Rövidtávú környezetnevelési program Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és a nevelés valamennyi területén jelenjen meg

Feladatok A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is jelöljük meg a feladatot és a módszereket

Sikerkritériumok Az iskolai életet átfogó környezeti nevelés valósul meg - átdolgozott tanmenetek, több környezeti nevelés tartalom a tanórákon, változatosabb módszerek

Tantárgyközi kapcsolatok erősítése

Projektek kidolgozása – esetleg külföldi testvériskolával (szelektív gyűjtés, takarékoskodjunk energiával) Képzések, továbbképzések, szülői értekezletek a témában

Ismeretek összekapcsolása, egyre több tanuló részvétele a projektekben, gyermekek öröme

A pedagógusok, felnőtt dolgozók és szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles szereplői

Az iskola tisztaságának DÖK tisztasági őrjárat. javítása, a szemét Szelektív gyűjtés és táromennyiségének csökkentése lás. Helyes vásárlói szokások kialakítása. Nagyobb odafigyelés a takarításra.

A felnőttek rendelkeznek mindfazon ismeretekkel, személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság során mintaként szolgálnak. Egyre több tanár vesz részt a környezetkímélő programokon. Iskola tisztasága javul. Szelektív hulladékkezelés. Kevesebb elszállított szemét.

Takarékosság vízzel, villannyal, fűtéssel

Rendszeres és alkalmi ellenőrzések. Mérések és számítások, következtetések. Eredmények közlése.

Nem lesz nyitva hagyott csap, lekapcsolatlan villany, ok nélkül kinyitott ablak. Csökken az iskola energia és közmű költsége.

A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák értékeket, problémákat és ápolják a hagyományokat.

Kirándulás a település környékén! Kutatómunka, helyi pályázatokon részvétel. Előadásokon, kiállításokon, vetélkedőkön való részvétel.

Jobban szeressék, óvják a gyerekek környezetüket. Kötődjenek lakóhelyükhöz, ismerjék a természeti szépségeket és a népi hagyományokat.

Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük vé-delmezői

A zárt kert ápolása osztályonként, faültetés, madáretetés, iskola környézetének rendezése

Morálváltozás. Beszélgetés osztályfőnöki órán, kiránduláson.


26

Pedagógiai Program

A programok erőforrásai Az intézmény vezetésének szándéka az, hogy programjaihoz pályázati támogatásokat szerezzen. A nem anyagi jellegű erőforrások: - Pedagógusok: Az iskola minden pedagógusának feladata hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy a környezeti nevelés közös célok alapján, közös szemléletben valósuljon meg, együtt kell dolgozniuk a közösségeknek. A közös munka áttekintésének feladata a nevelési-oktatási igazgatóhelyettesé. - Tanulók: Feladatuk, hogy vigyázzanak környezetükre, az iskola felszerelési tárgyaira, tárasaik épségére és figyelmeztessék diáktársaikat a kulturált magatartásra. A DÖK ebben a munkában kiemelt szerepet kap. A DÖK tevékenységét a segítő pedagógus koordinálja. - Diák – Pedagógus: együttműködésben lehet a legtöbb ismeretet elsajátítani. Intézményünkben nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a táborozásnak, a hulladékgyűjtési akcióknak, túrázásnak és a kirándulásoknak. A diákok és a pedagógusok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák környezeti tartalmát a nevelőtestület határozzák meg. A tanórán kívüli környezeti nevelés tevékenységét az igazgató tekinti át. - Pedagógusok – szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. A tanulók az elsajátított viselkedési formákat otthon is alkalmazzák. Az egyes környezeti nevelési programjaink fedezetét (kertépítés, játszótér, kirándulások, tábor) – a lehetőségeket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják. - Technikai dolgozók: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programnak. Az iskolai adminisztráció területén csökkenteni kell a papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása alapos munkát igényel, a felhasznált tisztítószerek környezet kímélőek és egészségre nem ártalmasak. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtésben a takarítók aktív közreműködése szükséges. A munka koordinátora a gazdasági ügyintéző.


27

Pedagógiai Program

1.3.4. A környezetnevelés tantárgyi programjai Magyar nyelv és irodalom A tanulók: - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, vélemény-alkotásra, érvelésre, - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, - sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit. A tanulókban: - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával, - fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók: - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az élet-módra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait - az elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv A tanulók: - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével,


28

Pedagógiai Program

-

legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit,

-

tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni, állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön.

-

A tanulókban: - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók: - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják, - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, - tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, - logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, - tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait. - váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, Legyenek képesek reális becslésekre. Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban: - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Környezetismeret A tanulók: - ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal, - ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

29

Pedagógiai Program

Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit.

Természetismeret A tanulók: - váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, - a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll), - természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; - környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése, - ökológiai szemlélet fejlesztése, - helyes környezeti attitűdök fejlesztése, - magatartás fejlesztése, - értékrend alakítása, - környezettudat fejlesztése, - felelősségérzet fejlesztése, - környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása. Fizika A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, -

-

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állam-polgárrá, ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat.

Kémia A tanulók: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

30

Pedagógiai Program

-

legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Földrajz A tanulók: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, - értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, - értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, - ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. A tanulókban: - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, - ismerjék meg a környezetegészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.


31

Pedagógiai Program

A tanulókban: - alakuljon ki ökológiai szemléletmód, - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Ének-zene A tanulók: - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát, - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait, - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, - tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: - ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát, - ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, - tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira, - ismerjék a természetes alapanyagok használatát, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak, - legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni, - legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését, - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Tánc és dráma A tanulók: - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.), - természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül, - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika és életvitel A tanulók: - ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket, - ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait, Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

32

Pedagógiai Program

-

értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást, sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket, ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit, sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat, ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit, sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit.

A tanulókban: - alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény, - a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság, - alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók: - legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket, - rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen, - szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait, - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtár-használat, irodalmi hivatkozások), - legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, - a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

33

Pedagógiai Program

Testnevelés A tanulók: - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket, - győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, - legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében, -

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezet-szennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat.

A tanulókban: - tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását, - alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására, - segítse az egészséges napi – heti - évszakos életritmus kialakulását.

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés területei: A gyermekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Az 1. osztályba lépve a kisgyermek számára új közösségek jönnek létre, ezért a legfontosabb az, hogy segítsük a beilleszkedést, kialakítsuk azokat a normákat, szociális készségeket, amelyek ezt lehetővé teszik. A nevelőnek oda kell figyelni, hogy ne legyenek a közösségből kitaszított, magányos tanulók egy-egy osztályban, meg kell akadályozni a fizikális és verbális agresszió kialakulását. A beilleszkedést segíthetik a közösségalakító, csoportfejlesztő gyakorlatsorozatok, beszélgetések. Ebben segítséget nyújthatnak a hittan sajátos módszerei és eszközei. A média hatása különösen erős a gyermekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni és megfelelően értelmeznie. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

34

Pedagógiai Program

Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei: Erre minden tanítási órán nyílik lehetőség, de a napnyitogató, osztályfőnöki és a bibliaismeret órák kiemelt szerepet vállalnak ebben. A tanórán kívüli, szervezett iskolai foglakozások (napközi-játszóház, énekkar, tehetséggondozó műhelyek, kirándulások, közösségi programok, táborok) szintén alkalmat adnak erre. Fontos szerepet töltenek be a közösségfejlesztésben az iskolai hagyományok: ünnepélyek, megemlékezések. A tanulók közössége- Diákönkormányzat: A Köznevelési Törvény egyenrangú félként kezeli az oktatás folyamatában szereplőket és demokratikus működési formát ír elő az iskolák számára. Az iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe illetve ezeken keresztül változtathatók meg. A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak. A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját. A diákönkormányzat működése gyakorlóterepe a közügyekben való hatékony együttműködésnek, így állampolgári kompetenciák fejlesztésének. Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: -

saját működéséről

-

hatáskörei gyakorlásáról

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról

-

tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről

-

a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról.

-

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek: Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

35

Pedagógiai Program

-

szociális és állampolgári kompetenciák: közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás; környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás;

-

anyanyelvi kommunikáció: saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség.

Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen: -

felelősségvállalásra

-

saját képességek maximális kifejlesztésére

-

játékszabályok betartására

-

önfegyelemre

-

becsületességre

-

mások sikerének elfogadására

-

mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására

-

helyes értékítélet, önértékelés, képességének kialakítására

-

közvetlen környezetünk (iskola) megóvására

-

környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolákat

-

harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel

-

hon- és népismeretre

-

hazaszeretetre.

Alakítsa ki: -

a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság)

-

az empátiás kapcsolatteremtés képességét

-

a türelem és megértés képességét

-

saját identitásától eltérő tulajdonságok toleranciáját

-

önálló véleményformálás képességét

-

érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képessége

-

az új információs környezetben való eligazodás képességét.


36

Pedagógiai Program

Mutassa meg: -

sokféle vélemény létezik

-

véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni.

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: -

segítse a tanulók kezdeményezéseit

-

segítse a közvetlen tapasztalatszerzést

-

biztosítson elég lehetőséget és teret a közösség cselekvések kialakításához

-

alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép

-

adjon átfogó képet a munka világáról

-

alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái: -

napnyitogatók, osztályfőnöki órák (konfliktusok kezelése)

-

osztálykirándulások

-

művészeti és kulturális megemlékezések, rendezvények

-

ünnepélyes tanévzáró, ballagás (búcsú a nyolcadikos diákoktól)

-

délutáni játszóházak (szüretkor, karácsonykor, húsvétkor, Márton-napkor)

-

bemutató órák

-

„Csipegető” játszóház az óvodásoknak, napközis játszóház

-

kapcsolat más iskolákkal

-

házi versenyek

-

iskolák közötti versenyek

-

kitüntetések, jutalmak.

-

projektmunka

-

DÖK programok

-

szupervízió.


37

Pedagógiai Program

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés –oktatás folyamatában, az osztályfőnök feladatai A Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor tölthetjük be, ha szellemiségébn, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus követésére törekszünk. Az iskola minden tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy iskola hírnevét öregbítse. A nevelőtestület a közösen megalkotott és vallott egységes követelmények jellemzik, melyek meghatározó elemei a közös nevelői hatásoknak. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (feddhetetlenség, tisztesség, becsület), hatékonyság, számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A nevelő személyiségének összhangban kell állnia az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Fontos, hogy minden nevelő pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen. A pedagógus a szakterületen, a tananyag tartalmában és átadásának metodikájában legyen kreatív és magasan képzett; ezért elengedhetetlen számára a folyamatos önképzés, nyitottság a kultúra minden területe felé, mely szellemi és lelki feltöltődést biztosít a mindennapi munkája végzéséhez. A nevelő konfliktusainak kezelésében etikusan járjon el, a szülői kapcsolatok terén az őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képviselje, a gyerekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az elfogadás, az adás vágya és empátia nélkül. Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskola tantárgyfelosztásában meghatározott munkarend alapján.

Iskolánkban a pedagógus: -

napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel és szükség esetén egyeztet velük,

-

tanóráira és tanórán kívüli foglakozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglakoztatására, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására;


38

Pedagógiai Program

-

tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi;

-

a lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat;

-

gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtesz;

-

a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről;

-

rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen;

-

az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására; gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen;

-

a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli;

-

a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, ennek keretében faladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek

szervezésével,

szükség

szerinti

családlátogatások

és

különböző vizsgálatok segítségével érhet el; -

fokozatosan szoktatja a tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét;

-

biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek;

-

feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások

felfedeztetése,

a

gyermekek

spontán

érdeklődésének

fenntartása, fejlesztése;

-

tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően,


39

Pedagógiai Program

-

különös figyelmet fordít a mindennapos testmozgás megvalósítására a tanórai és a szabadidős foglakozások megtartása során;

-

a tanítási órákon és a tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít

a

tanulók

együttműködési

készségeinek,

önállóságának

és

öntevékenységének kialakítására; -

a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait;

-

a félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazáró illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja;

-

a kötelező házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli;

-

megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket, szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításakor és osztályzásakor;

-

az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyermekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez, lehetőséget biztosítva a javításra;

-

foglalkozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésre álló szemléltető eszközöket;

-

állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében tájékozódik;

-

együttműködik, haladásáról

az

rendszeresen

konzultál

intézményben

a

dolgozó

gyermekek segítő

fejlődéséről,

szakemberekkel

(gyógypedagógussal, pszichológussal, terapeutával), szükség esetén a szakszolgálat munkatársaival -

szupervízión vesz részt;

-

a tanulók munkáját folyamatosan értékeli;

-

a megtartott tanítási órákat dokumentálja;

-

az osztályozó-, javító-vizsgákat illetve a „kisvizsgát” lebonyolítja;

-

félévkor és a tanév végén statisztikát készít;

-

tanulmányi versenyekre készít fel, bonyolít;

-

tehetséggondozó műhelyt szervez, vezet;

-

iskolai kulturális és sportprogramokat szervez;


40

Pedagógiai Program

-

ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat lát el;

-

szülői értekezleteket, teadélutánokat, fogadóórákat szervez a szülők számára;

-

aktívan vesz részt a nevelőtestületi értekezleteken;

-

hospitál;

-

folyosó ügyeletet lát el, ebédeltet;

-

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkát végzi;

-

közreműködik az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában;

-

rendben tartja a szertárt, a szakleltárt;

-

aktuális iskolai, osztálydekorációt készít.

Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Iskolánkban az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok, tehetséggondozó műhelyek, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelő munka. A napnyitogatón és az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök - akinek célja a diákok sokoldalú megismerése, fejlesztése - élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a gyermekek autonóm Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

41

Pedagógiai Program

törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. biztonságosan hátteret adjon a gyermekeknek, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyannak amilyenek, hiszen élettapasztalatukat, társadalmi – emberi mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. A napnyitogatókon és az osztályfőnöki órákon törekszünk olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes” témákban is. A feloldódáshoz más környezet kell, mint a hagyományosan merev tantermi berendezés, az egymás hátát látó gyerekekkel. Legyen a teremben hagyományos és modern audiovizuális eszköz, fényképezőgép. Hangszerek: furulya, dob, szintetizátor. Kartonpapír, színes papír, olló, ragasztó, színes ceruza, zsírkréta, festék, folyóirat, könyv, művészeti alkotás, reprodukció, báb. Nem szükséges minden órát a környezetben tartani, lehet színhely akár a könyvtár, múzeum, a természet. Az osztályfőnök közvetlen pedagógiai tevékenységének jellemzői -

az 5-8. évfolyamokon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak;

-

iskolánkban az osztályfőnök egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását; fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére, fenntartására; hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához;

-

a tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természetiés társadalmi környezetről, az emberről, megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal;

-

szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól hozzájáruljon a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret);

-

az életkornak megfelelő ember-társadalomismeretek nyújtásával segíti a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését;

-

segíti a tanulót kapcsolat- és viszonyrendszereinek felismerésében, értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására neveli;

-

fejleszti a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.


42

Pedagógiai Program

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: Knt 4.§ a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, készségeiket a maximális szintig fejleszteni. A tehetség, képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a veleszületett, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területen az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. Minden gyerek tehetséges valamiben. Pedagógusaink feladata felismerni, alakítani, fejleszteni és ösztönözni. Gyakorlatunkban a differenciált, kiscsoportos és egyéni foglakozások alkalmával nyílik lehetőség az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok (gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, tehetséggondozó műhelyek, tanulmányi versenyek) biztosítják. Ehhez elengedhetetlen, hogy pedagógusaink megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismerettel rendelkezzenek.

A tehetség kibontakozását serkenti: -

a megfelelő légkör megteremtése

-

a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje

-

a bizalom

-

a megfelelő szervezeti strukturáltság

-

a játékosság.


43

Pedagógiai Program

Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűséggel bármilyen társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk miben jó, teheteséges-e. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetség és szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is létezik. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség.

A tehetséggondozás szervezeti formái -

tanítási órán differenciált feladatok biztosítása; csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék

képességeiket, erejüket;

megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás; egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglakozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek; -

emelt óraszámú tantárgyak tanítása;

-

tehetséggondozó műhelyek;

-

pályázatok;

-

versenyekre felkészítés (iskolai, kerületi, budapesti, országos) vetélkedők.


44

Pedagógiai Program

CÉLOK

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

Iskolánk célja a tehetséges tanulók korai felismerése, hogy minél hamarabb elkezdhessük felkészítésüket.

Osztályfőnökök, A partnerekkel való szaktanárok megfigyelései, permanens kapcsolattartás. céltudatos adatgyűjtés. Iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése, beszélgetés a szülőkkel, edzőkkel, tanárokkal. Célunk a felismert tehetség A szükséges szakmai A tehetséggondozó fejlesztése, ösztönzése, támogatás biztosítása, műhelyek sikeres kibontakoztatása az melynek eszközei: működése. önmegvalósítás jegyében. - tanórai csoportbontás, Tanulmányi versenyeken differenciálás való sikeres részvétel. -érdeklődés alapján Sikeres felvételi vizsgák szerveződő (továbbtanulás). tehetséggondozó műhelyek Közösségi produkciókban -tantervdúsítás való sikeres szereplés. -tanulmányi versenyekre Egyéni produktumok, való felkészítés publikációk, műalkotások -erdei iskola létrehozása. Kiegyensúlyozott, elégedett, sikeres gyerekek. Célunk az esélyegyenlőség Meg kell próbálnunk Táborozási hozzájárulások biztosítása valamennyi kompenzálni s családi és elnyerése, pályázatok tehetséges gyermek számára anyagi háttér hiányosságait. felhasználásával. társadalmi hovatartozástól Pályázatok útján függetlenül. biztosítanunk kell a szükséges anyagi és tárgyi feltételeket azon tehetséges tanulók részére, akik rossz anyagi körülmények között élnek. Hozzáférhetővé kell tennünk számukra a különböző szakkönyveket, folyóiratokat, feladatgyűjteményeket. Célunk, hogy a tanulók Feladatunk a lehetséges A tanulók találják meg a vállalják tehetségüket és helyes utak, lehetőségek tehetség használják fel az minél tágabb körét gyümölcsöztetésének érvényesülésükhöz. bemutatni. módját. Tudjuk, hogy a A családnak tudtára kell A család lehetőségeihez tehetséggondozás csak a adni a felismert tehetséget, mérten támogassa mind család támogatása mellett a fejlesztés lehetőségét, anyagilag, mind erkölcsileg lehetséges, ezért célunk a formáját, helyét. a gyermek fejlesztését. családdal való Folyamatosan informálni együttműködés. kell az aktuális helyzetről, az elért eredményekről, sikerekről, kudarcokról. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

45

Pedagógiai Program

Tehetséggondozó műhelyek A tehetséggondozó műhelyek délutánra szervezett foglakozások, amelyek változatos témákban biztosítanak a gyermekek érdeklődésének megfelelő tevékenységeket, segítve tehetségük, képességük kibontakoztatását. A tehetséggondozó műhelyek olyan komplex módszerekkel szervezett tevékenykedtetési alkalmak, amelyekben a hagyományos foglakozások mellett igyekszünk megvalósítani a projekt módszert – ami a hagyományos pedagógiai módszereknek nem egy variánsa, hanem azok alternatívája. A tehetséggondozó műhelyek szervezésénél kiemelt szempont a gyermekből, a gyermek gondolkodásából és érzelmi igényéből való kiindulás. Törekszünk a gyermekeket egy-egy komplex feladat elé állítani, amelyek megoldásával a belátható, valóságos és megfogható eredmény örömét élheti át. Törekednünk kell tehát mindig valami komplex, összetett feladat megjelölésére, valamiféle együttességre, ahol sok különböző rész, részlet egységben látása és egységben kezelése után létrejön olyan eredmény, aminek a pedagógiai folyamatokon kívül is van értelme. A tehetséggondozó műhely megszerezésénél kiemelt szempontjaink: -

feleljen meg a tanulók érdeklődési körének

-

a témát gondozó pedagógus felkészültsége

-

lehetőség

biztosítása

a

differenciált

képesség

kibontakoztatására,

tehetséggondozásra -

folyamatos motiváció az érdeklődés fenntartására, az örömmel végzett és sikerélményt biztosító tevékenykedtetésre.

A témakörök kijelölésénél a tanulóink érdeklődésének, képességeinek figyelembevételével változatos kínálatot biztosítunk (pl. mozgás, művészeti jellegű, kézműves, irodalmi, kommunikációs, természettudományos), hogy mindenki találhasson kedvére valót. A tehetséggondozó műhelyek munkatervei komplexek és szakaszosak, a projekt módszer folyamatos beépítésének megfelelően. A szakaszok végén látható produktumokat mutatnak be a közösségek (kézműves alkotások, tablók, színpadi produkciók, albumok). A foglakozások figyelemmel kísérése során dokumentációkat készítünk (fotó, video). A szakaszok lezárásakor értékeljük a tehetséggondozó műhelyek munkáját. Folyamatos feladatunk a kollégák ez irányú továbbképzése, segítése, a tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

46

Pedagógiai Program

1.6.2. A tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézséggel és zavarokkal összefüggő pedagógiai tevékenység A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: mozgás (nagy- és finommozgás), testséma, téri orientáció, percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás, akakdémikus képességekhez szükséges funkciók fejlesztése (memória, figyelem, szerialitás…) A fejlesztésbe bekerülők köre: -

Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak.

-

Akik Szakértői és rehabilitációs Bizottságok (továbbiakban: Szakértői Bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.

A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái: - egyéni fejlesztés (1-3 fő), -

kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő).

A fejlesztés célja: · Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember: -

Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség

-

Idegrendszer fejlődésének biztosítása

-

Mozgásfejlődés

-

Érzelmi élet fejlődése

-

Beszéd fejlődése

-

Érzékszervek fejlődése

-

Prevenció, reedukáció


47

Pedagógiai Program

Részképesség zavarok megszüntetése:

· -

Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése

-

Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése:

· -

Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés

A fejlesztés elmélete és módszertana. A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: -

pontos és differenciált vizuális észlelés

-

forma, méret, szín pontos felfogása

-

összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás)

-

megadott formák, színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből

-

(figura, háttér észlelése)

-

adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése

-

vizuális információk téri elrendezése

-

vizuális információk sorba rendezése, szekventálása

-

a hallott információk pontos észlelése, megkülönböztetése, adott hangok kiemelése

-

adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása

-

összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása

-

a látott-hallott

információk

összekapcsolásának képessége, motoros

visszaadása -

(a keresztcsatornák együttműködése)

-

rövid idejű vizuális-verbális memória

-

szándékos figyelem

Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez: Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől májusig: egyéni és csoportos fejlesztések. Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

48

Pedagógiai Program

Módszerek: Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra. Kidolgozott fejlesztő programok: -

Tervezett szenzomotoros tréning

-

Sindelar-program

-

Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban

Egyéb fejlesztő terápiák: -

Érzékszervek működésének fejlesztése

-

Érzelmi intelligencia

-

Beszédfejlesztés

-

Mozgás, illetve idegrendszer fejlesztő tornák

-

Korai fejlesztés módszerei

Számolás, írás, olvasási nehézségek, zavarok kezelése Viselkedés korrekciós módszerek Figyelem fejlesztő gyakorlatok Kommunikációs készség fejlesztése Családpedagógiai módszerek Tanulást segítő programok, relaxációs módszerek Informatika és audiovizuális technika alkalmazása A fejlesztés fő területei Nagymozgások: kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja): egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság Perceptuomotoros készség (érzékelő-észlelő mozgások): a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang – szó szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok és különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

49

Pedagógiai Program

Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz mely végső soron a pszichomotoros és a motoros-pszichés kiegyensúlyozott fejlődést eredményezi. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is. Pszichomotoros fejlesztés részterületei Téri–idői tájékozódás: A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, helyhelyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak.

Testséma: Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér. Téri tájékozódás: A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

50

Pedagógiai Program

Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap, mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára. Idői tájékozódás: Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. Lateralitás (oldaliság): Szem- kéz - láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága).

A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb oldali szem, kéz, láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kézhasználat problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, kevert dominanciával is, amikor a kezességhez nem azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

51

Pedagógiai Program

használat társul). A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testséma- és téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül. Mozgásfejlesztés: A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről. Nagymozgások: Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére.

A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve: -

talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva

-

talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva

-

talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok

-

a megjelölt sávok szűkítése

-

talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva


52

Pedagógiai Program

-

talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva

-

talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé

-

a megjelölt sávok szűkítése

-

az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot

-

az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda vissza irányba.

Finommozgások: A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik.

Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra – fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra –apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék: A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

53

Pedagógiai Program

abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a test oldalán sarokülésben (előre, háttal) –térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat. Beilleszkedési és magatartási nehézségek, zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodásiskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a Szakértői Bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A Szakértői Bizottságok javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési problémák okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: - Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge

fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. - Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). - Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

54

Pedagógiai Program

Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Fontosnak tarjuk a drog és bűnmegelőzési programok szervezését, ezt a tevékenységet az osztályfőnöki órák keretében folyamatosan illetve az egészségnevelési hét során ismeretterjesztő előadások, interaktív beszélgetések megszervezésével biztosítjuk.

CÉLKITŰZÉSEK I. Pszichés zavarok esetén: -az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése -a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus).

Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát.

A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal:

Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást.

- személyiségfejlesztés - egyéni és csoportos - tanácsadás, relaxáció

Kooperáljon (tanácsadó- kliens kapcsolatban).

- kognitív terápiák (Coping Cat) Csökkenjenek a szorongások. elsődleges és másodlagos kontroll erősítése program A megküzdő (PASKET) mechanizmusok

A kompenzáló magatartásformák elhagyása. - kommunikáció - szerepjátékok - szerepáttétel

- szituációs játékok


erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.

55

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK II. Tanulási zavar esetén:

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

Beszédfejlesztés (logopédus):

A fejlesztő és - arány- és hangsúlyeltolódás fejlesztett A tanulási nehézség összmunkája alkalmazása, csökkentése vagy eredményeként megszüntetése - a környezet pontos észlelésén fejlődés, változás és tapasztalásán alapuló mutatkozzék. (ez feltételezi az ezt kiváltó ok fejlesztés. megszüntetését). (A fejlődés mértéke A tanulási zavart kiváltó okok és ritmusa felderítése és kiküszöbölése a problémánként és fejlesztő pedagógusok által. tanulóként változó.) Képesség és készségszint Legyen látható felmérés. eredménye a Fejlesztő, felzárkóztató fejlesztésnek az adott programok kidolgozása tanuló korábbi személyre szabottan, részleges szintjéhez képest. kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése. Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre.


56

Pedagógiai Program

FELADATOK

CÉLKITŰZÉSEK

KRITÉRIUMOK

III. Szocializációs zavar esetén:

Fontos, az életkori sajátosságok Tudja, hogy mit ismeretében, az iskolás várnak el tőle. gyermektől elvárható mivel a problémák a gyermek viselkedésformák, és a még Döntéshelyzetben rendszerint a korai tudjon jó és rossz, nem követelhető kontroll szocializáció rendellenes helyes és helytelen szétválasztása. tanulási folyamatából, illetve a között választani. családi diszfunkciókból, vagy Pontos meghatározása annak, a szűkebb környezetéből amit elvárunk a gyermektől és erednek, ezért a problémából ennek a gyermek számára jól Legyen képes adódó zavarokat csupán érthető (életkorának megfelelő) elfogadni és követni csökkenteni tudjuk, de közlése. a pozitív modellt. megszüntetni nem. Feladatunk a pozitív Érezze tanárai, Célunk tehát a kompenzálás és modellnyújtás, a pozitív nevelői jó szándékát. a kooperáló szülők segítése a megerősítés és a minősítés. nevelési kérdésekben. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha -

szórt figyelmű;

-

nehezen tud koncentrálni;

-

gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat;


57

Pedagógiai Program

-

túlmozgásos vagy túlzottan lassú;

-

kézügyessége fejletlen;

-

lassan vált át egyik feladatról a másikra;

-

olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak;

-

a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel

-

valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.

A felzárkóztatás célja - A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. -

Készségek, képességek fejlesztése.

-

A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése.

-

Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása.

-

Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében.

-

Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.

Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

1. A tanulási

- képességek felmérése iskolába

pedagógus, fejlesztő

tanév eleje

kudarcnak kitett lépéskor – prevenció; pl. Prefer,

pedagógus,

tanulók

Sindelar, ABC teszt

gyógypedagógus,

felismerése

- képességek felmérése az

szakszolgálati

iskoláztatás folya- mán; pl.

fejlesztő pedagógus,

induktív gondolkodás mérése

pszichológus

megfigyelés

tanító, szaktanár,

folyamatosan

osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus


58

Pedagógiai Program

dokumentumelemzés (a tanuló


tanév eleje,

iskolai produktumainak

osztályfőnök, fejlesztő

illetve közben

célirányos áttekintése)

pedagógus, gyógypedagógus

beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


folyamatos

osztályfőnök a tanulók tanulási szokásainak


felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

2. A tanulási

egyéni fejlesztés (fejlesztési terv

pedagógus, fejlesztő

kudarcnak kitett

alapján)

pedagógus,

első félév

folyamatos

gyógypedagógus

tanulók fejlesztése

differenciált tanóravezetés

minden pedagógus

folyamatos

(az iskolán belül)

szupervízió

osztályfőnök

folyamatos

korrepetálás

érintett pedagógus

folyamatos

előkészítő évfolyam (az első

tanító

tanév vége

mentesítés bizonyos tárgyak

igazgató, tanító,

tanév eleje,

értékelése alól, könnyítések

szaktanár, szakértői

illetve

lehetősége

bizottság szakemberei

folyamatos

kis létszámú osztályok

iskolavezetés, tanító,

tanév eleje, ill.

fejlesztő pedagógus

folyamatos

tanulásmódszertan, tanulás

osztályfőnök vagy a

tanév eleje,

tanítása

kurzust oktató pedagógus

illetve

osztály sikertelen elvégzése esetén az első osztály megismétlése a szülő kérésére)

folyamatos tréning (tanulástechnika,


koncentráció stb.), relaxáció

gyógypedagógus,

folyamatos

pedagógus


59

Pedagógiai Program

3. A tanulási

a tanulási zavarokkal küzdő


folyamatos

kudarcnak kitett tanulók speciális szakemberekhez osztályfőnök, fejlesztő tanulók fejlesztése

történő irányítása (szakértői

pedagógus,

bizottságok, orvosi intézmények) gyermekvédelmi felelős

(iskolán kívül)

4. A fejlesztés

a tanulók tanulási szokásainak


hatékonysága,

felmérése (kérdőív)

osztályfőnök

dokumentumelemzés (a tanuló


iskolai produktumainak


célirányos áttekintése)

pedagógus,

tanév vége

értékelés tanév vége

gyógypedagógus fejlesztő szakemberek


negyedévente,

szöveges értékelése az egyéni

gyógypedagógus

illetve tanév

haladásról megfigyelés

végén tanító, szaktanár,

folyamatos,


illetve tanév

pedagógus,

vége

gyógypedagógus tanulmányi eredmények


elemezése


(dokumentumelemzés)

pedagógus,

tanév vége

gyógypedagógus beszélgetés (gyerekkel, szülővel)


tanév vége

osztályfőnök

Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség vagy kisgyermekkori betegség.


60

Pedagógiai Program

Ez megmutatkozik a következőkben: -

az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).

-

olvasás-írás és a számolás zavara

-

mozgáskoordináció zavara

-

kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság

-

ritmusérzék fejletlensége

-

a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége

-

a tartós figyelem hiánya.

Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni.

Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk.

Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést.

Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt.


61

Pedagógiai Program

Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel.

Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben - A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. - A gyógypedagógusok meghatározott órarend szerint emelik ki a tanulókat az órákról, szabadidős tevékenységekről, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. - A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. - Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. - Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. - Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. - Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. - Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. - A videóra, CD-re, felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítetik az interaktív digitális eszközök, az aktív tábla, az internet. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

62

Pedagógiai Program

-

-

Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését. Az egyes osztályok közötti átjárhatóságot az azonos értékelési rendszer biztosítja. A felmérő feladatait az osztály szintjéhez alkalmazkodva állítjuk össze. Az értékelés azonban azonos norma szerint történik. Az értékelésbe beleszámítjuk a választható szorgalmi feladatokat, amelyek többnyire valamilyen alapkészség gyakorlását segítik. A tanulók aktivitása szintén beleszámít az értékelésbe.

Tanulási kudarcnak kitett SNI-s tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés). Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is.


63

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

Dysgrafia, dyslexia esetén: Diagnosztizálás, okok feltárása A gyerekek legyenek (logopédus, gyógypedagógus, tisztában Az írás, olvasás pszichológus). problémáikkal. elsajátításának, tanulási zavarainak csökkentése, ha Dysgrafia, dyslexia korrekciója: Fogadják el az erre lehet megszüntetése. irányuló javítást, A gyógypedagógus terápiás segítséget Az elmaradások mielőbbi foglalkozásai, mozgásfejlesztés – felismerése, korrigálása. finommotoros, nagymozgások Működjenek együtt erősítése, mindenkori Súlyosabb esetekben segítőjükkel, speciális szakemberhez írástechnikai gyakorlatok tanáraikkal, kell juttatni a gyerekeket (betűelemek, rajzok stb.), szakemberrel. (pszichológus, logopédus, betűkapcsolási gyakorlatok, szakorvos, a szakértői térbeli tájékozódás, Legyen az bizottság szakemberei stb.) kommunikációs képesség osztályközösség és a fejlesztése, korrekciója. család megértő, elfogadó, segítő. Logopédiai foglalkozások: artikulációs gyakorlatok, akusztikus gyakorlatok (utánzás, térbeli tájékozódás), összeolvasás, olvasástechnika fejlesztése, intonáció, képzeletfejlesztés, szövegértés fejlesztése.


64

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK Dyscalculia esetén: A nehézségeket előidéző okok enyhítése, megszüntetése. A tünet intenzitásának csökkentése.

KRITÉRIUMOK

FELADATOK Diagnosztizálás, a legrövidebb időn belül a korrekció megkezdése: gyógypedagógus, pszichológus:

A tanuló legyen partnere segítőinek.

Gyakorlásaival önállóan is korrekció egyéni foglalkozással próbálkozzon (méret, mennyiség, számfogalom problémája kialakítása), megoldásával.

A lemaradás korrigálása.

logikus gondolkodás fejlesztése Legyen tisztában lehetőségeivel és Legyen képes a gyermek a (következtetések, ok–okozat képességeivel. matematikai gondolkodás stb.), elsajátítására a sikertelenség, a kudarcélmény Vállalja a „küzdést”. korosztályának minimálisra csökkentése, megfelelően. az értéshez szükséges szókincs biztosítása, megértés gyakoroltatása (elemzés, összehasonlítás), figyelem korrekciója (memóriafejlesztés), önkontroll fejlesztése, kialakítása (önértékelés).

A felzárkóztató foglalkozások iskolánkban: -

tantárgyi korrepetálás- szaktanár vezetésével

-

gyógypedagógiai, logopédiai fejlesztés – dyxlexia, dysgraphia, dyscalculia prevenció illetve redukáció, beszédfejlesztés

-

komplex gyógypedagógiai fejlesztés

-

mozgásterápiák: szenzoros integrációs, alapozó terápia

-

művészeti terápia

-

zeneterápia

-

autista csoport: szociális képességeket fejlesztő csoport.


65

Pedagógiai Program

1.6.3. A sajátos nevelési igényű tanulók segítésének programja A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, -

az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztő program a helyi tanterven belül, mellékletként jelenik meg, és az integrációt segítő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, nevelésére irányul. A nevelőtestület évenként a munkaterv készítésekor felülvizsgálja, s meghatározza benne az anyagi kereteket is, s összefoglalja a célokat és fejlesztéseket. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: -

az intézmény pedagógiai programjában,

-

a helyi tantervben

-

a

tematikus

egységekhez,

tervekhez

kapcsolódó

tanítási-tanulási

programban, -

az egyéni fejlesztési tervben.

-

A sajátos nevelési igény meghatározása: különleges bánásmód keretében sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

-

mozgásszervi,

értelmi,

vagy

beszédfogyatékos,

az

autizmus

spektrumzavarral küzdő, és ezen fogyatékosságok együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, -

vagy egyéb pszichés fejlődés zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási

zavarral)

küzd

(pl.:

dyslexia,

dysgraphia,

dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar…).


66

Pedagógiai Program

1. A fejlesztő program tartalmi elemei Általános célok – alapelvek A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei: A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelésioktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. Általános alapelvek: Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása. A NAT alkalmazása a SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és a helyi tantervének elkészítésekor figyelembe vettük: - a köznevelési törvényt, a NAT és az Irányelv (32/2012 (X.8) EMMI rendelet – A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei) ide vonatkozó előírásait, -

a szülők elvárásait,

-

és a tanulók sajátosságait.

Az „Irányelv” biztosítja, hogy: - a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, -

a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,

-

ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is,

-

a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé,

-

a tanulókat a nevelés-oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.


67

Pedagógiai Program

Ennek érdekében az „Irányelv” meghatározza: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, -

a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

-

a nevelés, az oktatás és a fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

A SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása A SNI tanulók különleges gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor vesszük figyelembe. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, -

a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása,

-

a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása,

-

a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása,

-

az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: - a sérülés típusa, súlyossága -

a sérülés kialakulásának ideje

-

a SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei

-

a

társadalmi

integráció

kívánalmai:

egyéni

életút,

továbbtanulás,

pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel. A SNI tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények megjelennek: - a pedagógiai programban, -

helyi tantervben a tantárgyak programjában,

-

a

tematikus

egységekhez,

tervekhez

kapcsolódó

tanítási-tanulási

programban, -

egyéni fejlesztési tervben.


68

Pedagógiai Program

A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: - programok összeállítása, -

fejlesztőmunka,

-

közreműködés

a

tevékenységek

tervezésében,

s

ezt

követően

a

konzultációban. -

a többségi pedagógusok munkájának segítése

A pedagógiai feltételeket a köznevelési törvény Többletszolgáltatásokat biztosít a SNI tanuló számára.

határozza

meg.

1.1. Az együttnevelés 1.1.1. Az együttnevelés objektív tényezői Napjainkban az integráció azt jelenti, hogy a SNI gyermekek beilleszkednek a többségi nevelési intézményeket látogató gyermekek, fiatalok közé. A törvény kimondja, 47.§. (1) hogy „A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani”. Az együttnevelés sikeres megvalósítása érdekében a befogadó iskoláknak rendelkezniük kell azokkal a tárgyi és személyi feltételekkel, amelyeket a törvény előír. Az 2011-ben megszületett Nemzeti Köznevelési törvény és annak módosításai, valamint az 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény rögzíti azokat a körülményeket melyek által megvalósulhat a sikeres integráció. Az integrációt vállaló intézmények feladatai: -

-

Alapító okiratában szerepeltetni kell a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésének-oktatásának feladatát, s azt hogy milyen fogyatékossági csoporthoz tartozó gyermekekről van szó. Átdolgozott pedagógiai programja és a helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. Szakemberek biztosítása: szükségleteknek megfelelően gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor. Fejlesztő eszközök, tanórai segédletek biztosítása. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása, a tanórai foglalkozásokon túl. Ennek meg kell jelennie az iskola óratervében, mely a fogyatékosság típusától függően az évfolyamra meghatározott heti óraszám.


69

Pedagógiai Program

-

-

Egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól mentesítheti az igazgató a szakértői vélemény alapján, melyről határozatot hoz. Az első évfolyamon az értékelés és minősítés alól mentesített tanuló számára egyéni továbbhaladást engedélyezhet az igazgató, vagyis a gyermek haladása eltérhet osztálytársaitól egyes tantárgyakban.

1.1.2. Az együttnevelés szubjektív tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztosítani kell: - az SNI tanuló beilleszkedését és együtthaladását a többi tanulóval, ezt segíti a nyitottabb személyiség formálása, a szakértői bizottság által megjelölt pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat be kell építeni az egyéni fejlesztési tervekbe, - a pedagógusok, a szülők és a többi gyermek felkészítését, - habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesítését, sérülésspecifikus módszerek alkalmazását, folyamatos értékelést, együttműködést a szakemberekkel. 1.1.3. Sikerkritérium az inkluzív, befogadó iskola kialakítása A befogadó iskolákban szeretik a heterogenitást, akár kiemelkedően tehetséges, akár valamilyen fogyatékossággal élő tanulóról, akár hátrányos szociális helyzetű gyermekről legyen szó. A pedagógus itt nem hárítja a felelősséget másra, hanem igyekszik saját eszköztárát úgy bővíteni, hogy megoldást találjon a tanulási nehézségekre. Fontos, hogy a befogadó pedagógusok rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, melyek az adott fogyatékossági típust jellemzik. Mivel a többségi iskolák pedagógusai képzésük során alig-alig szerezhettek ilyen jellegű tudást, lényeges, hogy konzultáljanak a gyermeket segítő gyógypedagógussal, valamint továbbképzéseken vegyenek részt. Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevő szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvető tényező továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvező, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

70

Pedagógiai Program

A szülők szerepe, befolyása felelőssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsősorban az egyéni igényekhez szabott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógypedagógussal. Ha a gyermek másságát korán felismerték, akkor a szülőnek már volt ideje feldolgozni, s akkor a szülői elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülői magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációból való megszabadulás lehetőségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülői érdeklődésre, s gyermekének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani. Az iskola és a szülők közti ideális kapcsolatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevő pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ők is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényű tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermektársakkal a sajátosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttműködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelő szakembereket biztosít. A gyógypedagógus / terapeuta feladata sokrétű. Azon túl, hogy egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart a szülőkkel, nyomon követi a gyermek fejlődését. Kapcsolatot tart a többségi pedagógusokkal: -

segíti a diagnózis értelmezését, javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására, folyamatosan konzultál velük, ráirányítja figyelmüket a beszerezhető szakirodalomra. Szükség van logopédus, pszichológus, gyógypedagógus bevonására is.

2. Az együttnevelés színterei iskolánkban Az iskola deklarálja az inkluzivitást, a gyermekközpontúságot, az otthonos légkört, az egyéni képességek szerinti oktatást, a másság elfogadását. Az iskolában, integrációban oktatunk 8-15 fős tanulócsoportokban, az eltérő fizikai, idegrendszeri adottságokkal és a tanuláshoz szükséges képességekkel rendelkező gyermekeket. A speciális feladatok ellátásához megfelelő szakember ellátottság szükséges. A pedagógusok kétharmada nem rendelkezik speciális képzettséggel, de Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

71

Pedagógiai Program

mindannyian el kell, hogy fogadják azt, hogy a gyermek mind egyforma kincs és egyforma joga van a kiegyensúlyozott gyermeki élethez. Az iskola biztosítja a rendszeres szakirányú továbbképzést a pedagógusoknak – akik élnek ezzel a hehetőséggel. Iskolánkban az általános iskolai tanítók és tanárok mellett logopédusok, gyógypedagógusok, mozgásterapeuták, zene- és művészeti terapeuta, pszichológus foglakozik a gyermekekkel. A tanórák az állami oktatási rend keretei között, helyi adaptációjú tanterv alapján zajlanak. A tanórákon kívül az iskola életét önálló tanulási blokkok, egyéni illetve csoportos fejlesztés, mozgásfejlesztés: szenzoros integrációs (Ayres) és Alapozó Terápia, tehetséggondozó műhelyek, szabadidős foglalkozások teszik változatossá, színesebbé. A tanórán kívül felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozásokat a tanulók kb. 90 %-a kell, hogy igénybe vegye. Minden tanulónkat az iskolába lépéskor a már meglévő szakvélemény alapján fejlesztő terápiára osztjuk be. Akik nem rendelkeznek ilyennel, azokat a szakemberek mérésekkel diagnosztizálnak és csoportokba osztanak be. Ezek a foglalkozások az alábbiak lehetnek: Kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés, beszédjavítás, beszédértés korrekció, dyslexia – dysgraphia – dyscalculia prevenció illetve reedukáció, alapozó terápia és szenzoros integrációs terápia, egyéni tantárgyi fejlesztés, autista terápia, művészeti és zeneterápia. Mindezek mellett a pszichés problémák helyben kezelést kapnak, nem kell ezért idegen közegbe mennie a gyermeknek. Nálunk az alapkészségek elsajátításán kívül, a gyakorlatias készségek és ismeretek kialakításán és alkalmazásán van a hangsúly. A mi gyerekeink hagyományos keretek között nem vagy csak nagyon nehezen, illetve kudarcosan oktathatóak. Speciális oktatást kíván a figyelemzavaros gyermek oktatása, ha ezt a specialitást megkapja, akkor sikeresen oktatható, hiszen nem intellektusa sérült, hanem esetleg csak a figyelme. A különféle dyses zavarok szintén speciális oktatást kívánnak a rendszeres prevenció és reedukáció mellett. Az autizmus spektrumzavarral rendelkező gyermekek egyéni bánásmódban részesülnek. Az ilyen gyermek nem tud írásban felelni, nem tudja önállóan értelmezni az olvasott szöveget és számára a számok világa feltörhetetlen mag. Oktatásuk tehát speciális felkészültséget, a problémára való affinitást kíván a pedagógustól. Ez nálunk alapkövetelmény. Lehetőség szerint nem élünk az osztályozás alóli felmentéssel, bár a törvény ezt lehetővé teszi, hiszen mindenkinek joga van ötöst kapni. A speciális óravezetés és számonkérés lehetővé teszi a tudás optimumának megállapítását minden gyermeknél. A pszchiátriai kezelés alatt álló gyermekeink rendszeres felügyelet alatt állnak az iskolai pszichiáter segítségével illetve az ő életüket pszichológusunk is segíti. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

72

Pedagógiai Program

Amikor krízishelyzetben vannak, nem lehet tőlük tanulást, teljesítménynyújtást elvárni. Azonban a bizonyítvány megszerzése, tőlük is megköveteli a kötelező tananyagot. Ezekben az esetekben kerül sor a mikrocsoportos oktatásra, ahol egykét fő részvételével történik a tananyag átadása, a felzárkóztatás. Oktatási módszereink nem különlegesek, hiszen az általános pedagógiából vettük ezeket, nem gyógypedagógiai módszerekkel oktatunk. Nálunk az egyszerű tanári magyarázat és az állandó frontális ismeretközlés nem hoz eredményeket. Folyamatosan, a szupervíziók alkalmával elemezzük a differenciálás, az egyéni bánásmód eredményeit és keressük a szükséges módszereket. Nálunk szinte minden gyermeknek egyénre szabott fejlesztési terve van. A tanítási folyamatnak nemcsak elvont ismereteket kell tartalmaznia, hanem óratervezés fontos szempontja, mennyire segíti a gyermekeket a tanult tananyag példarendszere a mindennapi élet eligazodásában. Nem hagyományos iskolaépületben van az iskolánk. Ez az épület jelentősen meghatározza működési feltételeinket. Az átalakítás során ügyeltünk arra, hogy több kisebb helyiség álljon rendelkezésünkre a kiscsoportos oktatás kialakításához, illetve a gyógypedagógusok, a pszichológus, és a terapeuták is megfelelő munkakörülményekhez juthassanak.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

1. Beszédfogyatékos tanulók megsegítésére irányuló program Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, olvasás, számolás területén. A beszédfogyatékos tanulónál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstől az egész kommunikációt érintő súlyos zavarig minden változatban előfordulhatnak. A kommunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási zavar is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

73

Pedagógiai Program

pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétől függ, amely lehet: -

beszédfejlődési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlődés, diszfázia artikulációs zavar: (pöszeség, orrhangzósság), beszédritmus-zavar: (dadogás, hadarás), centrális zavar: (disarthria), hangképzési zavar: (diszfónia), parciális teljesítményzavar: (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), beszédészlelési, megértési zavar

Az általános iskola első két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából – amely elsősorban a módszerbeli és habilitációs rehabilitációs teendőkben fogalmazódik meg. A fejlesztéshez logopédus végzettség szükséges. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret: -

-

-

erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső motivációja fejlődjön - a tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel őt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre, a gyermekek állapotuktól függően, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjává a fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket.

Információs és kommunikációs kultúra: -

a beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan folyó oktatásnak.

Tanulás: -

-

a fejlesztést tervszerűen, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés, munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erősítve fejlődnek,


74

Pedagógiai Program

-

tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erős oldalait”, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé.

Testi, lelki egészség: -

a tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre.

Felkészülés a felnőtt életre: -

tájékoztassuk a szülőket, milyen továbbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg.

A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló és a Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélő környezetet, a sajátos nevelési igényükből fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül – a sérülés típusától, súlyossági fokától függően egyéni, vagy csoportos speciális fejlesztő foglalkozásokon, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. Tanítási órák Kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az ének-zene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelő beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: -

az írás, olvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük, olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemző, illetve a diszlexiaprevenciós módszert használjuk, beszédfogyatékos tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk, az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén,


75

Pedagógiai Program

-

a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel. A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is.

A testnevelés, környezetismeret és a művészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Idegen nyelv oktatásánál körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk A pedagógusok a szakértői vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: -

-

-

segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfogyatékos tanulónak megfelelő nyelvi szinten, a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelődését, tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek, a célok szintjén: egyes beszédfogyatékos tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek, értékelésben: a tanulót önmagához, fejlődéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés.

Pedagógiai célú habilitációs / rehabilitációs foglalkozás Logopédiai terápia: sérülésspecifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszédrendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok reedukációja. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges visszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttműködés segíti.


76

Pedagógiai Program

A logopédus feladatai: -

-

-

a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek, fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirodalomról, a tanulóval végzett közvetlen terápiás munka, a beszédben akadályozott gyermek „erős” és „gyenge” oldalainak bemutatása, konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel, kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő), a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.

Tanórán kívüli tevékenységek Napközis játszóház: -

Komplex személyiségformálásra törekszünk, az egyéni sajátosságokat szem előtt tartva. A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok kialakítására, gyakoroltatására törekszünk. Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótékonyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gondolkodás-, mozgás-, figyelemfejlesztő játékok.

Szülői értekezletek, fogadóórák, teadélutánok: Ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik a szülők számára, hogy megismerjék a beszédfogyatékos gyermek fejlesztése érdekében rájuk háruló feladatokat, életperspektívát. Empátiás készség kialakítására törekszünk a többi gyermek szüleiben, fontos, hogy a szülők is támogassák gyermekeiket a fogyatékos gyermek elfogadásában. Egységes értékrendet kell kialakítani a viselkedés területén, a jutalmazás és büntetés egybehangzó alkalmazása a helyes magatartásformák kialakítása érdekében. 2. Az enyhe mozgásfogyatékos gyermekek fejlesztését segítő program Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A fejlesztés alapelve: a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni és/vagy ellensúlyozni. A tanuló speciális nevelési szükségleteit meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

77

Pedagógiai Program

Nevelhetőségüket befolyásolja, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket az „épek” között, tehát a többségi iskolában is. Kiemelt célok, feladatok Az iskolai fejlesztés teljes ideje alatt kiemelt fontosságú a mozgásnevelés, a komplex rehabilitációs hatásrendszer. Énkép, önismeret: -

önállóságra nevelés lehetőségek szerint, a tanulók egészséges énképének önbizalmának kialakítása, kudarctűrő képességük növelése, az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése.

Információs és kommunikációs kultúra: - elektronikus eszközök, a média használata életminőségük javítására.

Tanulás: -

speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása a rendelkezésre álló segédeszközök igénybevételével a tanulás összetevőinek tanítása, egyénre szabott tanulási módszerek megválasztása, motiváció az író-, rajzoló- és eszközhasználó mozgás; valamint a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenység az iskolai fejlesztés teljes ideje alatt kiemelt fontosságú a mozgásnevelés, a komplex rehabilitációs hatásrendszer.

Testi, lelki egészség: -

az akadálymentes közlekedés szabályainak ismerete, a megfelelő mozgás- és élettér biztosítása az iskolában, mozgásreflexek célszerűsége és gyorsasága, speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása a rendelkezésre álló segédeszközök igénybevételével: az akadályozott környezet mozgásbiztonsága, mozgásreflexek célszerűsége és gyorsasága, az író-, rajzoló- és eszközhasználó mozgás; valamint a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenység.

Felkészülés a felnőtt életre: -

önállóság nevelés, lehetőség szerint az önálló életvitel kialakulását segítő módszerek, eljárások megkeresése, kidolgozása, lelki egyensúly fenntartása, számukra elérhető pályák megismertetése, ezek iránti érdeklődés felkeltése.


78

Pedagógiai Program

A megvalósítás keretei, eljárásai

Tanítási órák: Anyanyelv és irodalom -

A beszéd tartalmi részére nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Élő idegen nyelv -

A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze. Auditív tanulási módszereket kell alkalmazni.

Matematika -

Sokoldalú érzékleti megerősítésre kell törekedni. A geometriai anyag gyakorlati része a mozgásállapottól függően, egyéni elbírálás alapján történjen.

Történelem -

A társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. Ismertetni kell a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket.

vonatkozó

Természetismeret -

Az embertani, egészségügyi ismereteknek tartalmazniuk kell a tanuló diagnózisának ismeretét s az ezzel kapcsolatos problémák kezelését. Lehetőség szerint megteremteni az egyéni tapasztalást.

Művészetek -

Mindig meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyek segítségével képes a tanuló előre haladni. A tánc és gyermekjátékok témáinak tartalmait és követelményeit egyénre szabottan kell megfogalmazni.

Informatika -

A gépi írást meg kell tanítani. Meg kell találni az egyénre szabott, adaptált eszközöket (speciális egér, klaviatúravédő).

Testnevelés és sport: -

A testnevelés mozgásanyagának sérülésspecifikus adaptált formái. Adaptált sportfoglalkozások.


79

Pedagógiai Program

3. Enyhe fokban értelmi sérült tanulók a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő program Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) indokolt beépíteni, annak szerves részét kell képeznie. Kiemelt fejlesztési feladatok: a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén javasoljuk - a köznevelési törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartam tervezését. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

80

Pedagógiai Program

4. A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folymatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (részképességzavar) fejlesztését segítő program A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionálisszociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz -

diszlexia, diszortográfia, diszkalkúlia, diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. A tanítás-tanulás folyamatában a részképességzavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.


81

Pedagógiai Program

4.1. Kiemelt célok, feladatok -

Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása. Önállóságra nevelés.

Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: -

testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

A megvalósítás színterei -

minden tanórán, fejlesztő foglalkozáson, dyslexia-dysgráfia reedukációs terápia délutáni napközi játszóház.


82

Pedagógiai Program

Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén: -

testséma kialakítása, téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.

A megvalósítási színterei -

matematika óra, délutáni napközi játszóház, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok).

Kiemelt feladatok a részképességzavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén: A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számolás elsajátításának. Speciális komplex fejlesztés, logopédiai- és gyógypedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: -

a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait,

-

a motoros képességeket,

-

a beszéd és nyelvi készség állandóságát.

A különleges gondozást gyógypedagógus végzi. -

Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek.

-

Együttműködés a pszichológussal.


83

Pedagógiai Program

A megvalósítás színterei -

tanóra,

-

délutáni napközi játszóház,

-

komplex gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.

5. Halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztését segítő program A halmozott fogyatékosság olyan állapotot jelent, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, valamint más megismerési funkciók, esetenként a személyiség és viselkedés zavara. Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás alapja a fejlesztés rövid távú céljai, feladatai, és követelményei. 5.1. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése Kiemelt pedagógiai feladatok: -

A műveltségi tartalmaknak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minőségben történő elsajátítása. Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése. Tanulási zavarok esetén sérülésspecifikus módszerek alkalmazása. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása abban az esetben is, ha a gyermek csoportfoglalkozáson vesz részt. Az egyéni fejlesztéssel nem korrigálható esetekben áttérés a szociális tanulásra. Felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és esetleg - munkavégzésre. A személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.

5.2. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés – a hadarás - a dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

84

Pedagógiai Program

javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. 5.3. A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autizmus-spektrumzavarok gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó előjelzéseket jelentősen befolyásolják. Ezek lehetnek: - értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar), - beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság, - viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás).

A fejlesztésnél szem előtt kell tartani, hogy a tanítás lehetséges módszertanát illetően a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező. Általában a szükségletek egyéni kombinációjához kell a járulékos zavar speciális szempontjait és az autizmusspecifikus pedagógiai módszereket összehangolni. 6. Az autizmus-sprektumzavarokban szenvedő tanulók fejlesztését segítő program Az autizmussal élő tanulók általános jellemzői: Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikáció és a sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg: -

-

a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil, az alapvető gondolkodási és viselkedési képességek spontán elsajátításához szükséges képesség-hiányok egész életen át jellemzően megmaradnak, új helyzetben, váratlan események, körülmények hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródhat.

Az autista tanulók - a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából - kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai: a) A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse. b) A szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak gyakran teljes - hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

85

Pedagógiai Program

c) A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek a beszéd érzelmi, társas viselkedési sajátosságai, mint pl. a hanghordozás. d) Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség. e) Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban. Típusos erősségek, amelyekre építeni lehet: - A megfelelő szintű vizuális információ általában jól értelmezhető. - Tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás. - Jó mechanikus memória. - Megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témáknál kiemelkedő koncentráció, kitartás. - Egyes, nem szociális tartalmú tantárgyi területeken - pl. szó szerinti tanulás, nem szöveges számtan, földrajz, zene - viszonylag jó képességek. Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a tanítás során: - Az érzékszervi ingerfeldolgozás zavarai (hallás, látás, fájdalom stb.). - Figyelemzavar gyakorisága. - Az utánzási képesség kialakulásának hiányosságai. - Ingerfeldolgozási, vizumotoros koordinációs problémák. - Tér-idő értelmezés interiozációjának gyengesége, esetleg hiánya. - Analízis (sorrendiség)-szintézis műveleteinek problémája. - A lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje. - Az általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése. - Emlékezetfelidézési problémák (speciális szociális tartalmaknál és személyes élményeknél). - A feladat céljának nem értése, reális jövőre irányultság hiánya. - A szimbolikus gondolkodás (pl. játék) fogyatékossága. - A valóság téves értelmezése, felfogása. - Realitás és fantázia összetévesztése. - Képességek, ismeretek önálló változatos alkalmazásának hiánya (még beszédhasználatban is). - Gyermekközösségben áldozattá, illetve bűnbakká válás, más esetekben szociálisan a helyzetnek nem megfelelő viszonyulás a kortársakhoz. - Szabadidőben passzivitás, kudarcokból eredő viselkedésproblémák megjelenése. - Félelmek, fóbiák, szorongás. 6.1. Az autizmus-spektrumzavarokban szenvedő tanulók speciális fejlesztésének elvei, céljai, feladatai és módszerei -

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése:


86

Pedagógiai Program

-

-

-

ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt - a továbblépés előtt - külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert az egészséges gyermek által spontán, ösztönösen elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autista gyermek számára nehéz tananyagot jelent.

A kognitív viselkedésterápiás, fejlesztési és tanítási célokat a fenti szempontok alapján fontossági sorrendben kell értelmezni, és e szerint kell a tervekbe iktatni. Az autista tanulók fejlesztési céljai hierarchikus rendben helyezkednek el abból a szempontból, hogy mennyire szükségesek a gyermek szociális alkalmazkodása és önszabályozása kialakításához (az egyéni fejlettségének szintjén). A típusos egyenetlen fejlődés azt jelenti, hogy a hiányzó vagy elmaradó készségek spontán fejlődésére nem építhetünk: minden egyes hiányzó részfunkció, illetve korábbi fejlődési szakaszból hiányzó alapozó funkció fejlesztését be kell illesztenünk ebbe a hierarchiába. Pl. a veszélyeztető viselkedések kezelése, más, elfogadható viselkedések kialakításával, viselkedésterápiával a célok hierarchikus rendjében így alakul: - az ön-(esetleg köz-) veszélyes viselkedések kezelése, - a családi életet akadályozó viselkedések kezelése, - a taníthatóság és a csoportba való beilleszkedés kialakítása, - az iskolán kívüli környezethez való adaptív viselkedés kialakítása. Speciális módszerek az autista tanulók fejlesztésében: -

-

A nevelés, fejlesztés tervezése a mért szociális alkalmazkodás, fejlettségi kor, illetve a mért intelligencia szintje és a kommunikációs színvonal alapján történik, az egyenetlen képesség- és készségprofil, valamint tanulási képességek miatt egyénhez igazodó módon és a fejlődés erre alkalmas eszközzel (pl. fejlődési kérdőív) való folyamatos követésével. Protetikus, segédeszközökkel berendezett környezet és eszköztár kialakítása (az időbeli és téri tájékozódás, vizuális információhordozók augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása).


87

Pedagógiai Program

-

-

-

Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információ átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól leginkább független módszereket és médiumokat (pl. írott utasítás, folyamatábra, számítógépes oktatás stb.). Ugyanakkor a tanítási helyzetek szociális vonatkozásainak elfogadása, illetve megértése fontos tanítási cél (pl. a csoportos, illetve „frontális” tanítási helyzetben való tanulás). A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető kognitív viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

6.2. A speciális fejlesztés szervezési feltételei: Az autista tanulók fejlesztésének pedagógiai szakaszai: Az autista tanulók iskolai fejlesztését a szociális-kommunikációs készségek fejlesztése és a rugalmasabb viselkedésrepertoár kialakítása határozza meg. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai általában módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal. A módosításokat a helyi tantervekben és egyéni fejlesztési tervekben kell meghatározni a gyermekek egyéni szükségleteinek, fejleszthetőségének megfelelően. Az 1-4. évfolyam elvégzéséhez általában hosszabb időkeretre van szükség. A jó értelmi és nyelvi képességekkel rendelkező autista tanulók esetében előfordulhat, hogy az egyes műveltségi területeken meghatározott tartalmak jelentős részét a NAT-ban meghatározott életkorban képesek elsajátítani. Ezekben az esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a szociális-kommunikációs és speciális kognitív készségek párhuzamosan fejlesztése szükséges. A fejlesztését minden gyermek esetében az első szakaszban kell kezdeni. Az egymásra épülő szakaszok időtartama előre nem határozható meg. A fejlesztés üteme és a tanuló továbblépési lehetősége függ a fejlődés mért eredményeitől, azaz: a gyermek képességeitől és a szakszerű képzés intenzitásától. 1. Első szakasz: Fő célja a habilitáció. A gyermek formális és informális megfigyelésének tapasztalataira alapozva, egyénre szabott hosszú, közép- és rövid távú tervre épül. Célja a tanuló elemi beilleszkedési készségeinek: adaptív viselkedésének kialakítása. Ennek érdekében: - a szociális/kommunikációs alapkészségek célzott fejlesztése, - az autizmusból és a társuló fogyatékosságokból eredő fejlődési elmaradások lehetséges célirányos kompenzálása, - az ismétlődő, sztereotip, helyzetnek nem megfelelő viselkedés kialakulásának megelőzése, illetve rendezése, - fogyatékosság-specifikus vizuális információhordozókkal segített ún. protetikus, segédeszközökkel felszerelt ún. augmentatív környezet, eszközök és módszerek/rutinok, viselkedési normák, szokások kialakítása és használatának elsajátíttatása. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

88

Pedagógiai Program

Fejlesztési területek: a) Kommunikáció/szociális viselkedés - Beszéd előtti csecsemőkori kommunikáció elemeinek tanítása. - Szociális kapcsolatteremtés elemeinek tanítása (pozitív megerősítéssel). - Beszéd adekvát használatának tanítása. - Tanítási helyzetben szükséges elemi szociális viselkedés kialakítása. - Augmentatív kommunikációs eszközök (nem kizárva pl. az olvasást) használatának tanítása napi rutinokban. b) Fejlődési funkcióelmaradások, önkiszolgálás - Alapvető készségek kialakítása (étkezés, szobatisztaság, tisztálkodás, öltözködés). c) Kognitív fejlesztés - Elemi ismeretek, fogalmak. - Elemi logikai műveletek és összefüggések tanítása. - Szociális kognitív készségek fejlesztése. - Egyszerű aktivitásformák kialakítása strukturált keretek között (pl. játék-, használati és munkaeszközök célszerű használata). - Általánosítás képességének fejlesztése. - Az elsajátított képességek önálló használatának tanítása. - Az elsajátított képességek más összefüggésben való használata. - Képességek alkalmazása más, elsősorban otthoni környezetben stb. d) Viselkedésproblémák kezelése - Viselkedésproblémák megelőzése. - Alternatív viselkedések kialakítása. - Meglévő viselkedésproblémák kezelése. - Második szakasz: Célja az elsajátított ismeretek bővítése és a változatos

aktivitásokban való minél önállóbb részvétel iskolai, otthoni és egyéb iskolán kívüli környezetben. -Fejlesztési területek: -Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal: - képességek szinten tartása az önállóság fejlesztésével, - szociális/kommunikatív, kognitív fejlesztés, - önellátás körének bővítése, - házimunka, - munkára nevelés megalapozása.

3. Harmadik szakasz: Cél a felnőtt korban egyénileg elérhető legmagasabb szintű adaptáció, önállóság és munkavégző képesség elérésének megalapozása. Fejlesztési területek: -Az előző szakasz területei bővülnek az alábbiakkal: - képességek szinten tartása, - tantárgyi ismeretek a NAT-ban és a kerettantervekben meghatározott -

tartalmak adaptálásával, az egyén képességeinek megfelelően, önszervezés, önállóság, táguló szociális integráció, munkára nevelés, pályaorientáció.


89

Pedagógiai Program

6.3. A NAT alkalmazása Az autista tanulók csoportja rendkívül változatos, de a központi sérülés azonos jellege miatt meghatározhatók közös szükségletek és egységes módszertani javaslatok. A NAT kiemelt fejlesztési feladatai, műveltségi területei esetükben is alkalmazhatóak a sérülés típusának megfelelő adaptációval. A NAT szakaszaihoz rendelt fejlesztési feladatok elérésére szükség esetén hosszabb időtartamot kell biztosítani. A kerettantervek adaptálása szempontjából az autizmus súlyosságát, az intelligenciát és a nyelvi képességeket kell figyelembe venni. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell az autista tanulók speciális szükségletei szerint. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó sajátos eltéréseket a helyi tantervben és az egyéni fejlesztési tervekben kell rögzíteni. A tananyag elsajátításához speciális módszerek és eszközök használata szükséges.

A NAT kiemelt fejlesztési feladatai Énkép, önismeret: Az autista tanulók fejlesztésében hangsúlyos szerepet kap a saját személyiség, a külső és belső tulajdonságok megismertetése, a saját viselkedés kontrolljának, a kooperációnak, szociális normáknak direkt tanítása, mivel azok intuitív megértésére, spontán elsajátítására korlátozottan számíthatunk. A sikerélményeket biztosító, a gyermek érdeklődését és motivációját fenntartó oktatási környezet kialakítása kulcsszerepet játszik a reális önértékelés és pozitív énkép kialakításában. Környezeti nevelés: A környezet célzott megfigyelése, felfedezése a pedagógus aktív közreműködése nélkül elképzelhetetlen. A fejlesztés a közvetlen, mindennapi élettel kapcsolatos tapasztalatokon alapul. Elsődleges a helyes szokásrend és a személyes biztonságra való törekvés kialakítása. Információs és kommunikációs kultúra: Elsődleges cél a kölcsönös, hatékony, közérthető kommunikáció kialakítása. Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben nagy szerepet kapnak a vizuális eszközrendszerek. Az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. Tanulás: Az autizmus számos speciális kognitív nehézséggel és a kommunikáció sérülésével jár együtt. A tanulási folyamatban az élő nyelv és a szociális közvetítés megnehezíti, míg a vizuális információhordozók alkalmazása segíti a világ megismerését. Az állandósághoz való ragaszkodás oldása, valamint az egyén motivációs lehetőségeinek ismerete kulcsfontosságú a tanulás szempontjából. Testi és lelki egészség: A helyes étkezési, alvási, önápolási szokások, a rendszeres mozgás iránti igény kialakítása elsődleges fontosságú. A helyes szokásrend kialakításakor alapozhatunk a tanulók merev, szabálytartó viselkedésére. A megfelelő szexuális viselkedés kialakításában a családok számára hatékony segítséget kell nyújtania az iskolának. A viselkedésproblémák megelőzése és hatékony kezelése kiküszöbölheti a gyógyszeres kezelést, ami fontos az egészség megőrzése szempontjából.


90

Pedagógiai Program

6.4. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció Céljai és feladatai a kötelező oktatás, fejlesztés, minden szakaszában folyamatosan jelen vannak, és elsősorban egyéni, kisebb részben kiscsoportos formában valósíthatóak meg. Módszertanilag az autizmus-specifikus módszerek és eszközök alkalmazása mellett kognitív és viselkedésterápia, intenzív gyógypedagógiai fejlesztés, gyógytestnevelés alkalmazása szükséges. Tartalmilag a hiányzó készségek, a másodlagos fejlődési elmaradás, a másodlagos viselkedésproblémák és tünetek speciális módszerekkel való habilitációs és rehabilitációs célú kezelését soroljuk ide, a következő területeken: - elemi szociális-kommunikációs készségek, - viselkedésproblémák (dührohamok, auto- és heteroagresszió, sztereotip viselkedések stb.), - figyelem, utánzás, gondolkodási készségek, énkép, önismeret stb., - érzékszervek és testhasználat, nagy- és finommozgások, testtartás, - önkiszolgálás, önellátás, - saját speciális segédeszközeinek mindennapi helyzetekben való rutinszerű használata, - lakókörnyezetben való közlekedés, tájékozódás, élethelyzetek begyakorlása, - szociális tapasztalatszerzés, társas kapcsolatok formáinak kialakítása, - iskolában, munkahelyen munkavállalóként, illetve hivatalos helyen való viselkedés szabályainak elsajátítása, - a halmozottan fogyatékos autista tanulók speciális ellátása. 6.5. Az autista gyermekek integrációja A tudatosan tervezett, és nem kényszermegoldásként alkalmazott integráció csak akkor indokolt, ha egyértelműen az autista gyermek javát szolgálja. A mérlegelés jellemzően a harmadik szakaszban nevelt tanulók egy részénél reális. Az integráció szükségességének megítéléséhez az alábbi tényezők alapos mérlegelése szükséges, úgy, hogy a feltételek együttesen és perspektivikusan legyenek adottak. A tanuló részéről átlagos vagy átlag feletti intelligencia, enyhe fokú autista fogyatékosság, jól kompenzált viselkedésproblémák. A családtagok részéről egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására. Az iskola részéről: - a speciális módszertanban jártas pedagógus, - jól előkészített, ütemezett fejlesztési terv, - speciális eszközök, módszerek és környezet, - együttműködés a családdal és/vagy a diákotthonnal, - a befogadó gyermekcsoport felkészítése a pozitív hozzáállásra, folyamatos támogatása, - szakértői bizottsággal való intenzív kapcsolattartás.


91

Pedagógiai Program

Szakértői Bizottság, amely rendelkezésre áll a szülők felvilágosításában, a pedagógusoknak nyújtandó szakmai tanácsadásban, problémakezelésben, a fejlesztés irányának kijelölésében, követésében. Az integrált autista gyermek legyen elégedett az iskolai élettel, fontos, hogy jól érezze magát. 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gazdasági és társadalmi változások következtében a családok életében felhalmozódó problémák kihatnak a gyermek- és ifjúságvédelemre, gondozásra is. Egyre több a veszélyeztető tényező: az urbanizáció, a családok széthullása, a túlzott anyagias személet, a munkanélküliség, vagy csak a szegénység. A fiatalok fejlődését veszélyeztető sérülések (biológiai-fiziológiai, szociális, pszichés) gyakran össze is függnek egymással. Az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem feladata, hogy enyhítse, ha lehet, kiküszöbölje a családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmakat, illetve a társadalmi viszonyok negatív hatásaitól úgy védjük a fiatalt, hogy felkészülhessenek az ártalmak kivédésére is. Az ellátásban alapszinten minden pedagógus együttműködik, kiemelt feladata az osztályfőnöknek, a gyermekvédelmi felelősnek, védőnőnek van. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: -

a tanulókkal kapcsolatos megelőző, óvó és védő tevékenység

-

a vészhelyzetek feltárása, csökkentése annak érdekében, hogy a fiatal fejlődését ne akadályozzák

-

a

rászoruló

tanulók

étkezési,

ösztöndíj

és

egyéb

támogatások

megszerzésében segítése, javaslatot tesz az iskolai segélyezésre -

kezdeményezi anyagi veszélyeztetettség esetén, hogy az igazgatóindítson eljárást a fiatal állandó lakhelye szerinti települési önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében, sürgős esetben segít a gyermek elhelyezésében

-

együttműködik a tantestület tagjaival, az osztályfőnökkel a fiatal veszélyeztetettségének megelőzésében, megszüntetésében

-

kapcsolatot tart a pszichológussal, előadásokat szervez az osztályfőnöki órákra drog, alkohol, dohányzás stb. témakörökben

-

az egészségvédelmi program kidolgozását és folyamatos karbantartását elősegíti, végrehajtását ellenőrzi


92

Pedagógiai Program

-

segíti az osztályfőnökök felkészülését az egészséges családi életre nevelés témakörben

-

gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot,

-

szükség esetén előre egyeztetett időpontban fogadóórát tart a szülőknek és a fiataloknak (nyilvánosságra az ellenőrzőben hozzuk)

-

az egészségvédelmi program kidolgozását és folyamatos karbantartását elősegíti,

-

végrehajtását ellenőrzi

-

az iskolai ifjúságvédelem három területre terjed ki: a fiatal fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására és megszüntetésére.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek: -

kapcsolatfelvétel a családdal, indokolt esetben

-

felvilágosító munka szülői értekezleteken, fogadóórákon

-

ismeretterjesztés (veszélytényezők, bűnözés, kábítószer stb.) – osztályfőnöki óra

-

meghívott külső előadók (védőnő, drog prevenciós szolgálatok, rendőrség)

-

pszichológiai segítség, nevelési tanácsadó, családsegítő igénybevétele,

-

délutáni foglalkozások

-

táborok

-

mentálhigiénés nap.

1.7. Az intézményi döntés folyamatában való tanulói részvétel rendje Az iskola diákképviselete a Diákönkormányzat. A diákönkormányzat tagjait az osztályközösségek választják. Iskolánk valamennyi tanulója választói jogokkal rendelkezik. Minden diákunk választható, kivéve azokat, akiknek érvényben lévő fegyelmi büntetése van. Működését segítő tanár támogatja. Üléseiken – igény szerint - az iskolavezetőség is részt vesz. A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat a tanulókat érintő döntésekről, azok előkészítésénél, valamint azok későbbi hatásairól. Véleményezi a Házirendet. Mind a Diákönkormányzat, mind az osztályközösségek a segítő tanár illetve az osztályfőnök tudtával önállóan szervezhetnek szabadidős tevékenységeket, kulturális, sport, környezetvédő háziversenyeket, társadalmi munkát, hulladékgyűjtést, karitatív tevékenységet. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

93

Pedagógiai Program

A diákönkormányzat képviselői a tanulók fegyelmi ügyeinek tárgyalásán részt vehetnek, az iskolai szintű jutalmazásokra javaslatot tehetnek. A tanulók részt vehetnek iskolán kívüli diákszervezetek munkájában. Az iskolában csak saját tanulóink szervezetei működhetnek, külső, politikai mozgalmak intézményünkben nem kaphatnak helyet. Évente egy alkalommal diákfórumot szervezünk. Ezen a igazgató ad tájékoztatást az intézmény helyzetéről és annak a következő évre tervezett elképzeléseiről. A diákfórum összehívásának rendjét a DÖK saját szabályzata tartalmazza. Diákönkormányzat: -

saját maga által kidolgozott működési szabályzat

-

az iskola működési szabályzata alapján működik.

Szervezeti felépítése: A. Osztályközösségek: tagjai (tagjai: az adott osztály tanulói) -

vezetője: osztálytitkár és helyettese -az osztály által demokratikusan megválasztva.

B. Diáktanács: -

tagjai: az osztálytitkárok

-

vezetője: elnök-iskola tanulói által demokratikusan választva.

C. Iskolagyűlés: -

diákönkormányzat legfelsőbb fóruma

-

a segítő pedagógust a nevelőtestület bízza meg.

Az osztályközösségek, az oktatási törvényben a tanulók közösségeire vonatkozó döntési, véleményezési és javaslattevő jogokat a diáktanácsra, mint szervezeti egységre ruházzák át. A diákönkormányzat feladatköre: -

a diákönkormányzat feladatait a diáktanács látja el évenkénti munkaterv szerint

-

az iskolai versenyekről, vetélkedőkről, szemlékről a Diáktanács véleménye alapján a nevelőtestület dönt

-

egy tanítás nélküli munkanap programjáról a Diáktanács dönt

-

a DÖK érdekeit a nevelőtesületben a diákönkormányzat felnőtt vezetője képviseli.


94

Pedagógiai Program

A diákönkormányzat dönt: -

A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak, a nevelőtestület véleménye meghallgatásával, saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

-

A nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a saját működéséről, az anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről illetve ezek munkatársainak megbízásáról.

A DÖK véleményezi: -

a tanév rendjének meghatározásánál: egy tanítás nélküli nap programját,

-

Házirend összeállítását,

-

Működési szabályzat tanulókat érintő kérdéseit,

-

a tanulókat érintő kitüntetéseket, jutalmazásokat, fegyelmi ügyeket,

-

társadalmi és környezetvédelmi munkaaciókat.

A DÖK javaslattevő jogköre: kiterjed az iskolai élet minden területére. A DÖK egyetértési joggal rendelkezik: az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: -

jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;

-

egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, módosításakor.

-

1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében Tanulóink: -

kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek,


95

Pedagógiai Program

-

olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot.

CÉLKITŰZÉSEK Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás.

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

Az osztályközösség az iskola és a A tanulók tudjanak: diákönkormányzat legkisebb - együttműködni működő egysége, amelynek társaikkal, alapértékei: - mások szempontjait is tanulói joggyakorlás, figyelembe véve célok demokratikus cselekedni, meghatározása, felmerülő akadályok közösségen belüli vita, esetén dönteni az kritika, életkoruknak megfelelő választott tisztségviselők szinten, tevékenysége, tetteikért felelősséget Az osztályközösség választja meg vállalni. az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: -

szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása.

-

irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrényfelelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.),

-

az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába.


96

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK

FELADATOK

KRITÉRIUMOK

A tanulók megismerhessék Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók: működtetése: és gyakorolhassák a - tudják érdekeiket - Az iskolai diákmozgalmat a demokrácia elemeit, felmérni, megfogalmazni, DÖK-segítő pedagógusok jogaikat és kötelességeiket. képviselni, támogatják és fogják össze. tudjanak érvelni, vitázni - A DÖK-nek legyen a tanulók mások nézeteinek által elfogadott szervezeti és tiszteletben tartásával, működési szabályzata. legyenek képesek - Tevékenysége a tanulókat kompromisszumra jutni, érintő valamennyi kérdésre az elfogadott döntéseket kiterjed. hajtsák végre, tartsák be, - Véleményt nyilváníthat: - tudjanak és merjenek véleményt mondani. *a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, *a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor *a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, *a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, *más jogszabályban meghatározott kérdésekben. -

-

A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diákönkormányzat képviseli. A DÖK képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjánál. A diákönkormányzat a tanulókat faliújságon, keresztül, valamint az iskolagyűlésen tájékoztatja.


97

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK

KRITÉRIUMOK

FELADATOK

Gyakorolják a Az Iskolagyűlés a legmagasabb Az alá- és fölérendeltségi demokratikus fórum, amelyet évente legalább viszony tanítsa meg a munkakultúrát, a egy alkalommal össze kell tanulókat a vezetésre és az hatalommal való élést, a hívni. alkalmazkodásra egyaránt. közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő Az iskolagyűlésen a DÖK és az iskolavezetés beszámolhat az nézetekhez. előző iskolagyűlés óta eltelt időszak: - munkájáról, és minősítheti azt, - a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, - tanulmányi versenyekről, - ügyeletesi munkáról.

Az iskolagyűlésen: - bárki felszólalhat,

közérdekű észrevételt, javaslatot tehet, kérdezhet, - döntést csak a megtárgyalt

ügyekben születhet. A tanuló egyéni (akár magán- jellegű) problémáival keresse meg tanárát.

- Az osztályfőnök, vagy

bármelyik pedagógus keressen megoldást a felmerülő problémára. - Szükség esetén álljon rendelkezésre a pszichológus is. - Kívánság-láda.

A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.


98

Pedagógiai Program

A pedagógus: - rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel; - készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; - ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; - legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; - értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; - rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; - nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát. A szülő: - ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; - mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával problémáival a pedagógusokhoz; - kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; - együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.

vagy

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK KRITÉRIUMOK Az iskolában a A partnerközpontú hálózat kiépítése. Közös gondolkodás, a nevelő és oktató felelősség vállalása. munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása.


99

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK Tanulóink többsége A környéken lakók segíteni tudnak különböző társadalmi minket: és természeti - iskoláink környezetének környezetből ápolásában, tisztántartásában, érkezik. Ezért különösen fontos a - programjaink megvalósításában. szülői közösségek Az iskola segítséget adhat: kialakítása és fejlesztése. Nagyon - lakógyűlések, rendezvények sok a hátrányos megtartásához, helyzetű, csonka - hasznos hulladék gyűjtéséhez, család, és az ő érdekeiket nehéz - akciók, kulturális és sport feladat összefogni. programok szervezéséhez.

KRITÉRIUMOK Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát.

A szülők szervezett Szülői közösség Az iskola életének ne csak együttműködése - dönt saját szervezeti és működési szemlélői, hanem aktív törvény adta jogaik résztvevői legyenek a szülők. rendjéről. és kötelességeik érvényre juttatására. - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, -

az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése,

-

mozgósítás az iskolai rendezvényekre,

-

pályázatok írása,

-

szülők közötti kapcsolattartás,

-

vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról.


100

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket.

FELADATOK Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával:

KRITÉRIUMOK A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola életéről.

-

tájékoztató értekezletek (évente két Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát. alkalom),

-

évzáró ünnepély-a tanulmányi év értékelése,

-

jutalmak, oklevelek kiosztása.


101

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK A szülők nevelő Szülői értekezlet munkájának intenzívebbé tétele. (3 alkalom/év) A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása.

Az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja.

KRITÉRIUMOK Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához.

A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről.

-

5. évfolyamon szeptemberben összevont formában a tantárgyi követelményeket, 8. évfolyamon decemberben a beiskolázás rendjét ismertetjük.

-

Az osztály sajátos pedagógiaipszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik.

-

Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadások a szülők problémáinak csökkentése érdekében.

-

Teadélután.


102

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK A tanuló körülményeinek objektív megismerése.

FELADATOK Szükség esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel, esetleg családgondozóval családlátogatásra megy. A családlátogatás keretében lehetőség nyílik környezettanulmány végzésére. Ez alkalomból a következőket vizsgáljuk: -

KRITÉRIUMOK A látogatás hatása úgy befolyásolja a szülőket, hogy tudatosuljanak bennük nevelési feladataik, s a család életében megvalósuljanak az eredményes nevelés feltételei.

szociális helyzet, a tanuló helye a lakásban,

-

családi légkör, a gyermek helyzete a családban,

-

nevelési elvek, konkrét nevelés (testi, értelmi, erkölcsi, esztétikai),

-

szabadidő eltöltése,

-

a család véleménye az iskoláról, a pedagógusokról,

-

a gyermek iskolai munkájának támogatása a szülő részéről.


103

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK Közvetlen kapcsolat Fogadóórák tartása kialakítása pedagógus és szülő - Szaktanári és tanítói fogadóóra havonta egyszer. között. -

KRITÉRIUMOK Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat kialakítása a szülőkkel.

Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására.

-

Igazgatói fogadóóra.

A szülőkkel való találkozás alkalmával -

Meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni.

-

Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról meg tudott adatokat titkosan kell kezelni.

-

Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül.

-

Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról.


104

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK Az iskola és a család Írásbeli tájékoztatás (tájékoztató közti állandó, füzet) naprakész - Érdemjegyek beírása: a tanár kapcsolattartás. feladata (szóbeli feleletet aznap, az

-

KRITÉRIUMOK A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban.

Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a írásbelit a kiosztás napján). szülőkkel azonos célok Az egyes tantárgyaknál félévente az vezérelik. éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum havi egy érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók.

-

Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások)

-

Szülői értesítések, meghívók.

-

A szülők közlései, igazolások.

-

Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást.

A szülők lássák Nyílt napok szervezése a szülőknek gyermeküket iskolai körülmények között. - Minél többféle tantárgyi óra bemutatása, hogy a szülők minél többféle helyzetben láthassák

Gyermekük megítélése reálisabb legyen. Fontos mutató számunkra a részvételi arány.

gyermeküket. -

Érzékeljék a tanuló helyét az osztályközösségben.

-

Érezzék a tanórák légkörét.


105

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK Az iskola mutassa be Kulturális bemutató: a nevelő-oktató - A legjobbak mutassák be, mit munka sikereit. tudnak az irodalom, zene, színjátszás, tánc területén. -

Különböző korábbi programok

KRITÉRIUMOK A szülő: -

-

tudjon tájékozódni gyermeke helyéről az iskolában, ismerje meg gyermeke tehetségét.

sikeres szereplőinek, versenyek (nem csak iskolai) helyezettjeinek bemutatója. Kiállítás: -

Tanulók munkáiból: a legszebb (legjobb) füzetek, rajzok, kerámiák, kézműves munkák.

-

Versenyeken szerzett díjak, oklevelek, sport trófeák bemutatása.

Szakmai konferencia: - Bemutató órák és foglalkozások

Váljanak széles körben ismertté a kerületben és más szakmai berkekben az kollégák és szülők számára. - Magas színvonalú szakmai előadások intézmény szakmai munkájának eredményei és szekciófoglalkozások. fővárosi szinten az érdeklődő


106

Pedagógiai Program

CÉLKITŰZÉSEK FELADATOK Teremtsen oldott További programjaink: hangulatú találkozást a tanulók, szülők és a - tanévnyitó kavalkád - nemzeti ünnepeink nevelőtestület között. - véndiák találkozó - mikulás, farsang, húsvétkarácsonyi ünnepély - Valentin-nap - SZÍV-napok - sportversenyek - kézműves délutánok - színházlátogatások - gyermeknap - kirándulások - ballagás, tanévzáró.

KRITÉRIUMOK A közös programok erősítsék meg a sokoldalú kapcsolatot. A szülők érezzék a pedagógus gondoskodását, megértését, szeretetét gyermekük iránt.

1.9. A tanulmányok alatti vizsga és annak szabályai, a magasabb évfolyamra lépésének feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele az adott tanév tantárgyi követelményeinek való – legalább elégséges szintű – megfelelés. A tantárgyi osztályzatot az éves munka alapján, a tantárgyi érdemjegyek, kiselőadásokon, projekteken nyújtott teljesítmény figyelembe vételével, illetve eredményes osztályozó vizsga alapján kapja a tanuló. A következő évfolyamba lépés feltétele: -

-

Bizonyítvánnyal igazolja, hogy az előző évfolyamot eredményesen elvégezte. Ha külföldön járt eddig iskolába, egyedi elbírálással osztályozó vizsgát tehet az igazgató egyénileg elbíráló döntése alapján. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a törvényi keretek figyelembe vételével. Más iskolából érkező tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájának helyi tanterve szerint nem tanult. A vizsga időpontjáról egyéni elbírálás szerint a tantestület véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. Napközibe, tanulószobára – lehetőség szerint – minden jelentkező tanulót felveszünk.

Magasabb évfolyamba lépés feltételei: A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy – a köznevelési törvénynek megfelelően – az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítette. A nevelőtestület javaslatára az igazgató határozata alapján – a Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézményei, a Pedagógiai Szakszolgálat Tagintézményeinek Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

107

Pedagógiai Program

szakvéleménye, illetve szakorvosi javaslat ismeretében – a tanuló számára egyéni haladási ütem biztosítható. Elégséges a teljesítmény, ha a tantervben rögzített minimumkövetelményt teljesítette. A Knt. értelmében a tanuló az iskola két évfolyamára megállapított követelményeket egy tanévben is teljesítheti. Az eljárást a szülő kezdeményezheti. A Köznevelési törvény 50.§ b) bekezdése alapján a helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanévnél hosszabb időt is megjelölhet. A 250 óránál többet mulasztott tanulók esetében a nevelőtestület döntése az irányadó, mely lehet: a szerzett jegyek beszámítása, osztályozó vizsga, évismétlés.

A tanulmányok alatti vizsgák a következők: -

javítóvizsga osztályozó vizsga különbözeti vizsga kisvizsga

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend: -

-

-

-

-

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.


108

Pedagógiai Program

Vizsgaforma, vizsgarészek: -

szóbeli vizsga írásbeli vizsga.

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási – szabályai: -

-

-

-

-

-

Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. A vizsgán, az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.


109

Pedagógiai Program

-

-

Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

1.9.1. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -

aki az osztályozó vizsgára jelentkezik akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít akit a nevelőtestület határozatával javító vizsgára utasít.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 7. és 8. évfolyamon tanuló diákjaink 7. és 8. osztály félévében és a tanév végén kisvizsgát tesznek. A „Kisvizsgát” külön szabályzatban rögzítettük. 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsga követelményei Minden vizsgatárgy követelménye azonos az adott évefolyam adott tantárgyának az intézmény a Helyi tantervben található követelmény rendszerrel. Tantárgy

Vizsga

Magyar irodalom

Szóbeli

Magyar nyelvtan

Írásbeli

Matematika

Írásbeli

Történelem

Szóbeli

Fizika

Szóbeli

Földrajz

Szóbeli

Biológia

Szóbeli

Idegen nyelv

Írásbeli, szóbeli


110

Pedagógiai Program

1.9.3. A „KISVIZSGA” célja, feladatai, rendje, szervezése, értékelése A kisvizsga célja: A tanulás, a tanulási teljesítmény értékének emelése a szülők és a diákok körében. A tanuló kerüljön olyan helyzetbe, amire van ideje felkészülni, hogy akarjon erőfeszítést tenni a jó eredményért, annak javításáért. Legyen képes a vizsgahelyzetben megfelelően mozgósítani ismereteit. A vizsgán elsősorban a tanulót eredményeivel kívánjuk szembesíteni, abban bízva, hogy ezek pozitívak. A vizsgabizottság segíti a tanulót a minél pozitívabb cél elérésére.

A kisvizsga feladata: A folyamatos tanulás elvárása, számonkérése. Annak megértetése, hogy a napi tanulással önmagában értékes rendszert építhet ki. Az ismeretek rendszerszerű (koncentráció) elrendezése, az összefüggések meglátása. Egy hosszabb feladat elemeinek megfelelő kiválasztása, operáció. A feladat (a gondolat) racionális, szép felépítése. Önellenőrzésre, önállóságra, tudatos teljesítmény elérésére nevelés. Helytállás és teljesítés extrém helyzetben. A kisvizsga szervezése: A 7., 8. osztályokban félév és az év vége előtt kb. 2 héttel (javítási lehetőség,) komplex matematika és anyanyelv kompetencia területeken. Közös írásbeli (A, B választhatóság magyar irodalomból) komplex matematika és magyar nyelv és irodalomból. Egyéni szóbeli tételhúzás alapján magyar nyelv és irodalomból. Az iskola, köteles a szülőt és diákot tájékoztatni a félévi vizsga időpontjáról, a vizsga anyagáról december 10-ig, tanév végi vizsgánál május 15-ig. A vizsgát megelőzően a szaktanár összeállítja a tételsort, egyeztet az iskola vezetésével. Az írásbeli vizsga feladatlap külalakjánál különös tekintettel figyelünk a következőkre: -

megfelelő betűméret és forma, színek elegendő helykihagyás vonalas vagy pontozott lapon sokszorosítás a feladatok számozása, margó


111

Pedagógiai Program

-

fejléc, pecsét, név értékelési rendszer elért pontszám osztályzat, esetleg rövid szöveges értékelés a vizsgáztató tanár olvasható aláírása

A vizsgáik napján a diákok számára nincsenek tanítási órák, a tanulók ünneplő ruhában érkeznek az iskolába. Első napon az írásbeli vizsgát íratjuk (az osztály együtt), melynek időtartama 45 perc. A tanár köteles a dolgozatot 3 napon belül kijavítani, értékelni. A második napon, a szóbeli vizsgán egyenként (sorsolás alapján) vesznek részt a tanulók. Az irodalom vizsgával kezdjük a szóbelit, amikor mindenki sorrakerült, következik a nyelvtan vizsga. A vizsga jó hangulatban, elfogadó és segítő légkörben zajlik. A tanuló ülő helyzetben dolgozik, a vizsgáztatók körül ülik, figyelik, segítik. Időtartam 10-20 perc. A vizsga előtt felkészülési lehetőség, feleletterv készítése. Időtartam 10 perc. Hetedik osztályosainkat a kihúzott tételen, tételvázlat segíti a felkészülésben. A JOKER tétel mindkét évfolyamon a szerencséseknek kedvez. Aki ezt a tételt húzza, választhat a témakörökből. Szóbeli kérdésekkel segítés, rávezetés. A felelet után ismertetjük az érdemjegyet. A tanár az írásbeli vizsga alól felmentést adhat, abban az esetben, ha a tanulási képességeket vizsgáló intézet a gyermeket hivatalosan felmentette az osztályozás, értékelés alól. Tanulóink a vizsgákon a következő eszközöket használhatják: - helyesírási tanácsadó szótár - négyjegyű függvénytáblázat - szorzótábla - számológép (nem telefonon) A vizsgán való részvétel kötelező, minden Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskolába járó 7. és 8. évfolyamos tanuló számára. Értékelés A vizsgát követő első héten. A félévi osztályzat megállapítása: 1. eddigi osztályzatok alapján 2. vizsgaátlaga A félévi osztályzat a „kisvizsga” átlageredményénél rosszabb nem lehet. Jobb igen (indoklás alapján) A sikertelen vizsgát (pl nyelvtan írásbeli) ismételtethetjük (a tanári döntés alapján. Ez a tanár és a tanuló között zajlik.) Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

112

Pedagógiai Program

Egyéb: Minden gyerek felkészül minden vizsgatárgy minden tételére. A tanórákon foglalkozunk a tételekkel, de nem dolgozzuk ki (lehet házi feladat) Tarthatunk játékos próbavizsgát. A tételek feldolgozása és a vizsga között legyen feldolgozási idő (esetleg 1-1) nap szünet +hétvége.

1.10. A tanulói jogviszony, átjárhatóság, az átvétel szabályai Iskolánkba a gyermekek felvételi tájékozódás után nyernek felvételt. Ezen a tájékozódó beszélgetésen a gyermekekkel az iskolapszichológus foglakozik először, rajzteszteket vesz fel. Közben az igazgató a szülőtől tájékozódik a gyermek, otthoni, óvodai és iskolai előéletére vonatkozóan. Majd ezzel egy időben az iskola gyógypedagógusai a gyermek tantárgyi tudását mérik fel. A vizsgálatok tükrében születik meg a döntés a felvételről. A tanulói jogviszony létesítése: A., Belépés az iskola, induló évfolyamaira: 1. osztályba:

A belépés feltételei: - a gyermek az adott év augusztus 31. napjáig töltse be 6. életévét, - szellemileg, egészségügyi szempontból legyen iskolaérett, - a szülő kötelezettségvállalása: tudomásul veszi az iskola pedagógiai programjából a tanulókra, szülőkre vonatkozó kötelezettségeket. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek lakcímkártyáját, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást, - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét,

-

2- 8. osztályba: tanköteles korút a tanév folyamán bármikor felveszünk, a Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági Tagintézményének érvényes szakvéleménye szükséges s sajátos nevelési igényű tanulók felvételénél: a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.


113

Pedagógiai Program

A tanulók átvételéről a szülő kérésének, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az igazgató dönt. B., A tanulók kiválasztásának elvei és módja: -

-

az iskola első évfolyamára jelentkező gyerekeknek a beiratkozáskor meg kell jelenniük szüleikkel, a megfelelő okmányok birtokában, a gyermek felvételéről a felvételi beszélgetés illetve képességvizsgálat, a pszichológus vizsgálata után a közreműködő pedagógusok, pszichológus javaslata alapján az igazgató dönt, az igazgató írásban értesíti a szülőket, hogy melyik induló osztályba nyert felvételt a gyermek vagy indokolja az elutasítást.

Az intézménybe történő felvételi eljárás során előnyt élvez a baptista felekezetű családból érkező vagy a Magyarországi Baptista Egyház belső egyházi jogi személyei által fenntartott intézményből érkező tanuló. Tanulói jogviszony megszűnése: - történhet: a tanuló lakhelyének változása, a szülő egyéni kérelme, az igazgató történt közös megegyezés alapján - kötelességeit súlyosan megszegő tanuló fegyelmi tárgyalása után a másik iskola igazgatójával történt egyeztetést követően - a 8. évfolyam befejezése után. Átjárhatóság: - a tanulót, a szülő illetve a pedagógusok kérése alapján másik osztályba helyezhetjük az iskola döntése alapján - tanév közben bármikor fogadunk tanulót - a Helyi tantervünk követelményrendszere alapján a tanulók tanulmányaikat bármely magyarországi iskolában folytatni tudják.


114

Pedagógiai Program

II. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 1 – 4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7

7

6

6 2

Idegen nyelvek Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

3

3

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27


115

Pedagógiai Program

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4

4

3

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3

3

3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1 1

1

1

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3


28

28

31

31


116

Pedagógiai Program

A Kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom 5-8. osztály

„A” és B

Fizika 7-8. osztály

„B”

Kémia 7-8. osztály

„B”

Biológia 7-8. osztály

„A”

Ének-zene 1-8. osztály

„A”

2.2. A választott kerettanterv feletti óraszám, választható foglalkozások, ezekhez tartozó pedagógusválasztás szabályai

tantárgyak,

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi órszámokkal.


1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.


7

7

6+1

6+1

Idegen nyelvek

1

1

1

2+1

Matematika

4

4

4

4

Bibliaismeret

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2


1

1

1

1


5

5

5

5

Dráma és tánc

1

1

1

1


25

25

25

27


117

Pedagógiai Program


5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4+1

4+1

3+1

4+1

Angol

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1


2

2

2

2

Bibliaismeret

1

1

1

1

Természetismeret

2

2


1,5

1,5

Fizika

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

Földrajz

1,5

1,5


Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1


1

1

1


5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1


28

28

31

31

Intézményünkben nincsen szabadon választható tanórai foglakozás. Tanulóink Bibliaismeret órán vesznek részt, melyet az iskolalelkész tart.


118

Pedagógiai Program

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulás-tanítás folyamatában fontos szerep jut a tankönyveknek, munkafüzeteknek és más tanulmányi segédleteknek, amelyek az eredményességet növelik. Különösen fontos ezek körültekintő, jó kiválasztása, ha figyelembe vesszük célkitűzésünket: az öntevékenység igényének és képességének fejlesztését. A kiválasztásnál a következő alapelvek érvényesülnek: - - korszerű ismereteket tartalmazzon - - megfeleljen az adott tantárgy követelményeinek - - nyelvezete, tagoltsága igazodjon a korosztály és képzési szint sajátosságaihoz - - segítse a megértést, rögzítést jó szemléltető ábrákkal, táblázatokkal, grafikonokkal, képekkel és a lényege részek kiemelésével - - adjon lehetőséget az ismeretek témakörönkénti összefoglalására, rendszerezésére - - biztosítsa az önálló gyakorlás lehetőségét - - a gyengébb tanulók számára a felzárkóztatást segítse - - a jobb tanulóknak adjon módot arra, hogy próbára tehesséktudásukat - - kivetele, nyomdatechnikája legyen esztétikus, kötése legyen tartós - - ára ne legyen aránytalanul magas a színvonalához képest - - előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket, melyek több tanéven keresztül használhatók. A tankönyveket és a segédleteket a tanítók, szaktanárok választják ki. A szülők tájékoztatása az előírt tankönyvekről minden évben a végleges megrendelés előtt, írásban történik. 2.3.1. Az ingyenes tankönyvellátás A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy - amennyiben lehetőség van rá kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Az iskola igazgatója minden évben felméri a kedvezményt igénylőket; aszerint hogy mennyi a normatív támogatásra jogosultak száma, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzéssel, illetve a normatív kedvezményen túl - hirdetményben közzé tett feltételek szerint - hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben. Az ingyenes tankönyvtámogatást a szakvélemények támasztják alá. Tanulóink 99%-a SNI-s, nagycsaládos vagy szociálisan rászorult tanuló, így ők ingyenes tankönyvre jogosultak. A törvényi rendelkezés szerint az első három évfolyam minden tanulója ingyenesen kapja a tankönyveket. Az ingyenes tankönyvellátás azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet: Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

119

Pedagógiai Program

1.

Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül.

2.

Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona a tanuló csak használja azt.

Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás az iskolai könyvtárszobán keresztül történő kölcsönzéssel valósul meg. A tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy minden tanuló azonos tankönyvet kapjon kölcsön, illetőleg vásároljon meg. A kölcsönzött tankönyvek esetében a szülő nem tarthat igényt arra, hogy a tankönyveket gyermeke ingyenesen tulajdonba kapja. A könyvtárból kölcsönzött tankönyv addig az időpontig maradhat a tanulónál, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. A tankönyvek visszahozatala a tanév végén történik az utolsó héten az osztályfőnökök és szaktanárok segítségével.. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

2.4. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak mevalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

120

Pedagógiai Program

A kreatívitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgákkordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív újtának bemutatása. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával; helyes magatartásformák megismermertetésével és gyakoroltatásával. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. Fokozatosan kialakítjuk és bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben- a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az élethosszon át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata, a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, az életen át tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit, szokásait.


121

Pedagógiai Program

A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű okataásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- tanulási technikákat, tanulásszervezési módokat.

2.5. Egészségfejlesztés, egészségnevelés iskolánkban Az egészség Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1848-as alkotmányban megfogalmazott meghatározás helyes kiindulópont, de mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy fltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha induviduális önállóságát megőrzi és végül, ha megteremti az öszhangot a biogenetikai, a fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a táesadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra. 2.5.1. Az egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nem csak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéséeket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti, gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

122

Pedagógiai Program

amely képessé tszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéniképességek fejlesztése, szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A prevenció (megelőzés) területei A WHO meghatározása szerint az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésér és fejlesztésére irányul Idetartozik például az egészéges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindenapos testmozgás, a személyi higiéné, a leki egyensúlymegteremtése, a harmonikus párkapcsolat, családi élet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása. Iskolánknak e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetnünk. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kívánja elérni korai kórmegállípításéa megfelelő kezelés révén vagy a betegség viszatérését akadályozza, idült állapot súlyosságának csökentését célozza, pl. hatékony rehabilitáció segítségével. Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb szintere: A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésünkre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű, komplex kommunikáció. Egyrésztlétezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül, illetve ezt gyengítő, vagy erősítő módon ható „rejtett tanterv”, mely az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskola, más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol szűkebb és tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, a környezeti viselkedésre.


123

Pedagógiai Program

Mindezeket figyelembe véve tehát, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására, begyakorlására. Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktató-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. A teljes körű iskolai egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti intétményünkben minden tanulóval, a tantestület és a szülők bevonásával, a nevelésioktatási intézmény partneri kapcsolati hálóban szereplő kliensek ésszerű bevonásával: - egészséges táplálkozás megvalósítása - mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek - a

gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok)

- számos egyéb téma között környezeti, médiatudatiossági, fogyasztóvédelmi, b

számos egyéb téma között környezeti, médiatudatossági, fogyasztóvédelmi, balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: -

Az egészség fogalma. A krónikus beteg egészsége. Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk. A környezet egészsége. Az egészséget befolyásoló tényezők. Szájhigiénia. A jó egészségi állapot megőrzése. A betegség fogalma. Megelőzhető betegségek. A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása. Lelki eredetű táplálkozási zavarok. A beteg ember táplálásának sajátosságai. A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata. Az egészséghez szükséges testmozgás. A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában. A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában. Gerincvédelem, gerinckímélet.


124

Pedagógiai Program

-

Balesetek, baleset-megelőzés. A lelki egészség. Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében. A két agyfélteke harmonikus fejlődése. Az érett, autonóm személyiség jellemzői. A társas kapcsolatok. A nő szerepei. A férfi szerepei. A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek. A gyermekáldás. A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére. A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában. A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés). Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai. A média egészséget meghatározó szerepe. Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja. Fogyasztóvédelem. Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás. Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Iskola-egészségügy igénybevétele. Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele. Otthoni betegápolás.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését (indikátor-tényezők): -

a tanulási eredményesség javítása; az iskolai lemorzsolódás csökkenése; a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése; a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése; bűnmegelőzés; a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal; az önismeret és önbizalom javulása; az alkalmazkodókészség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása; érett, autonóm személyiség kialakulása; a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése


125

Pedagógiai Program

2.5.2. Egészségnevelés A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan térehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvéorientált tevékenység. Az egészségnevelés területei iskolánkban: Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy tanulók kellő ösztönzést és tudást szereshessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felimserő és használni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értesék és az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, a konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az iskola pedagógiai rendszerébe épülnek be: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

-

az egészséges testtartás, a mozgás finomsága

-

az értékek ismerete

-

étkezés egészséget befolyásoló szerepe

-

a betegségek kialalkulása és a gyógyulási folyamata

-

a batárság, a párkapcsolat, szexualítás szepere az egészségmegőrzésben

-

a személye krízishelyzetek felismerése, kezelési stratégiák ismerete

-

a tanulás technikái

-

az idővel való gazdálkodás szerepe

-

a rizikóvállalás és határai

-

a szenvedélybetegségek elkerülése

-

a tanulási környezet alakítása

-

a természethez való viszony, egészséges környezet jelentősége.

Iskolánkban az egészségnevelés szorosan összefügg a tanári magatartással, az intézmény szervezettségével Odafigyelünk arra: -

az osztálytermeket rendszeresen szellőztessük

-

körültekintően tájékozódjunk a tanulók egészségi állapotáról

-

az osztáyterem az egészségügyi szempontoknak megfeleljen (fűtés, világítás, természetes fény, berendezés elhelyezése, mérete, ülésrend)

-

a gyermek helyes testtartással üljön


126

Pedagógiai Program

-

az iskolatáskának optimális súlya legyen

-

a napi mozgásigény kielégítő legyen.

Az egészségfejlesztés szinterei: Az egészségfejlesztsésel kapcsolatos munka felöleli az intézmény minden területét, a tanórai foglalkozásokat. Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. A tanórán kívüli foglalkozásokat, melyek a pedagógusok jó tervezésével és együttműködésével kiegészíthetik a tanórai programot. A délutáni napközi-játszóház kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlásoknak, a témával kapcsolatos filmvetítéseknek, vetélkedőknek. Az iskola egészét átfogó előre tevezett Egészségnap keretében szervezett mentálhigiénés forgószínpad (meghívott vendékkel) segítséget nyújt tanulóinknak. De ugyanígy a sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, táborok, túrák is remek szinterei az egészségfejlesztésnek.

2.5.3. Mindennapos testnevelés A köznevelési törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a minennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit: 110/2012. (VI. 4.) 52. § (9-10) valamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI.17.) Kormányrendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testileki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztalhatjuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételsen előidézve ezzel az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe. -

minden gyermek minden nap rész vesz a testmozgás- programban

-

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- légzőrendszer megfelelő terhelése

-

minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikalilag helyes testtartás kialakítását és fenntartásátszolgáló gyakorlatanyagok, légzőtorna


127

Pedagógiai Program

-

a testnevelési tanayag egészében a gerinc- és ízületvédelem betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire

-

minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömet és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is

-

a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban

-

a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); játékokat és táncot is tartalmaz. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különléle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetéseket, értékeléseket. Az alsó és felső tagozaton a testnevelési órák, a néptánc, játékos sorverseny, az úszás, segítségével megvalósíthatjuk a mindennapos testmozgást illetve házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Iskolánkban is nagy hangsúlyt arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg tanulóink tartási rendellenességeinek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. Tanulóink szabadidőben folyamatosan használhatják a mozgás fejlesztő eszközöket, az asztalitesniszt, az iskola kerékpárjait. A testnevelési fogalakozások során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. A gyermek mozgási lehetőségeinek bővítése, a korcsolya, úszás, csak a szülők egyéni áldozatvállalása útján valósítható meg.


128

Pedagógiai Program

2.5.3.1. A tanulók fizikai állapotának mérése, módszerei

Minden tanév elején és végén felmérjük tanulóink fizikai teherbíró-képességét.

A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére az alábbi teszt alapján kerül sor: Helyből távolugrás Hasonfekvésből törzsemelés Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Fekvőtámaszban karhajlítás Cooper-teszt futás 1.

2.

3.

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Konsept-H Kiadó által kiadott Testnevelés teljesítményfüzetben meghatározott feladatokból áll, szerkesztette: Mezei József.) Teljesítményfüzettel minden tanuló rendelkezik. A mérés eredményét a nevelők a teljesítményfüzetbe bejegyzik, ezek alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A szülők a teljesítményfüzeten keresztül tájékozódhatnak a tanulók fizikai állapotáról. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.


129

Pedagógiai Program

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén)

PONTSZÁM 1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09

1.10 1.13 1.16 1.19

9 10 11 12 13

1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36

14 15 16 17 18 19 20 21

1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1 2 3 4 5 6 7 8

6.

7.

8.

1.23 1.26 1.29 1.30

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54

1.55 1.58 1.61 1.64

1.64 1.67 1.70 1.73

1.72 1.75 1.78 1.81

1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45

1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59

1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70

1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81

1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91

1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00

1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08

1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36


130

Pedagógiai Program

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)

2.

PONTSZÁM 1.

2.

3.

1 2 3 4 5 6 7

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26

8 9 10 11 12 13 14 15 16

1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44

17 18 19 20 21

1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

6.

7.

8.

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65

1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53

1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71

1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76

1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84

1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87

1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94

1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

feladat:

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

131

Pedagógiai Program

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 1 24 26 28 30 32 34 36 38 2 28 30 32 34 36 38 40 42 3 32 34 36 38 40 42 44 46 4 36 38 40 42 44 46 48 50 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

40 44 48 52 56

42 46 50 54 58

44 48 52 56 60

46 50 54 58 62

48 52 56 60 64

50 54 58 62 66

52 56 60 64 68

54 58 62 66 70

60 64 68 72

62 66 70 74

64 68 72 76

66 70 74 78

68 72 76 80

70 74 78 82

72 76 80 84

74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 29 30 32 1 20 23 24 29 32 33 34 36 2 24 27 28 33 36 37 38 40 3 28 31 32 37 40 41 42 44 4 32 35 36 41 44 45 46 48 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

36 40 44 48 52 56 60 64 68

39 43 47 51 55 59 63 67 71

40 44 48 51 56 60 64 68 74

45 49 53 57 61 65 69 73 77

48 52 56 60 64 68 72 76 80

49 53 57 61 65 69 73 77 82

50 54 58 62 66 70 74 78 83

52 56 60 64 68 72 76 80 84


132

Pedagógiai Program

3.

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

feladat:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SZÁM évfolyam 1 2 3 4 5

25 30 35 40 45

28 33 38 43 48

31 36 41 46 51

34 39 44 49 54

36 41 46 51 56

38 43 48 53 58

40 45 50 55 60

42 47 52 57 62

6 7 8 9 10 11 12 13 14

50 55 60 65 70 75 80 85 90

53 58 63 68 73 78 83 88 93

56 61 66 71 76 81 86 91 96

59 64 69 74 79 84 89 94 98

61 66 71 76 81 86 91 96 100

63 68 73 78 83 88 93 98 102

65 70 75 80 85 90 95 100 104

67 72 78 82 87 92 97 102 106


133

Pedagógiai Program

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

4.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

1 2 3 4 5 6

20 25 30 35 40 45

23 28 33 38 43 48

26 31 36 41 46 51

évfolyam 29 32 34 34 36 38 39 41 43 44 46 48 49 51 53 54 56 58

7 8 9 10 11 12 13 14

50 55 60 65 70 75 80 85

53 58 63 68 73 78 83 88

56 61 66 71 76 81 86 91

59 64 69 74 79 84 89 94

61 66 71 76 81 86 91 96

63 68 73 78 83 88 93 98

7.

8.

36 40 45 50 55 60

38 42 47 52 57 62

65 70 75 80 85 90 95 100

67 72 77 82 87 92 97 102

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

feladat:


134

Pedagógiai Program

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SZÁM évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 19 1 7 9 11 13 15 17 19 21 2 9 11 13 15 17 19 21 23 3 11 13 15 17 19 21 23 25 4 13 15 17 19 21 23 25 27 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

15 17 19 21 23

17 19 21 23 25

19 21 23 25 27

21 23 25 27 29

23 25 27 29 31

25 27 29 31 33

27 29 31 33 35

29 31 33 35 37

25 26 27 28

27 28 29 30

29 30 31 32

31 32 33 34

33 34 35 36

35 36 37 38

37 38 39 40

39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONT1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. SZÁM évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 1 1 2 2 3 4 5 6 7 2 2 2 3 4 5 6 7 8 3 2 3 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

3 4 5 6 7 8 9 10 11

4 5 6 7 8 9 10 11 12

5 6 7 8 9 10 11 12 13

6 7 8 9 10 11 12 13 14

7 8 9 10 11 12 13 14 15

8 9 10 11 12 13 14 15 16

9 10 11 12 13 14 15 16 17

10 11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19


135

Pedagógiai Program

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

5. feladat: COOPER-TESZT (AZ AEROB-ÁLLÓKÉPESSÉG MÉRÉSE) Feladat: 12 perc futás Értékelés: a 12 perc alatt megtett távolság méterben Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Pontérték-táblázat fiúknak 4. 5. 6. 1450 1550 1610 1470 1580 1630 1490 1600 1650 1510 1620 1670 1550 1640 1700

1. 1180 1190 1200 1220 1240

2. 1260 1280 1300 1320 1340

3. 1400 1430 1450 1470 1490

1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1430

1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1550

1510 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700

1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750

1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830

1450

1580

1730

1770

1850

7. 1670 1700 1730 1750 1770

8. 1740 1760 1780 1810 1830

Pont: 1 2 3 4 5

1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900

1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960

1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020

6 7 8 9 10 11 12 13 14

1920

1980

2040

15


136

Pedagógiai Program

1470

1600

1750

1790

1880

1940

2000

2060

16

1490 1510 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680

1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790

1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940

1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980

1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060

1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120

2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2280

2080 2100 2120 2140 2160 2280 2200 2220 2240

17 18 19 20 21 22 23 24 25

1700 1730 1750 1770 1790

1810 1830 1850 1880 1900

1960 1980 2000 2020 2040

2000 2020 2040 2060 2080

2080 2100 2120 2140 2160

2140 2160 2280 2200 2220

2200 2220 2240 2260 2280

2260 2280 2300 2330 2350

26 27 28 29 30

1810 1830 1850 1880

1920 1940 1960 1980

2060 2080 2100 2120

2100 2120 2140 2160

2280 2200 2220 2240

2240 2260 2280 2300

2300 2330 2350 2370

2370 22390 2410 2430

31 32 33 34

1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 270 2090

2000 2030 2050 2700 2090 2110 2130 2150 2180 2200

2140 2160 2280 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330

2280 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370

2260 2280 2300 2330 2350 2370 22390 2410 2430 2450

2330 2350 2370 22390 2410 2430 2450 2470 2490 2510

22390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570

2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640

35 36 37 38 39 40 41 42 43 44

2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280

2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390

2350 2370 22390 2410 2430 2450 2470 2490 2510

22390 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550

2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640

2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2710

2590 2610 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

2660 2680 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840

45 46 47 48 49 50 51 52 53


137

Pedagógiai Program

2300

2410

2530

2570

2660

2730

2800

2860

54

2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490

2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600

2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2710 2730

2590 2610 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

2680 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860

2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930

2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970 2990

2880 2910 2930 2950 2970 2990 3010 3030 3050

55 56 57 58 59 60 61 62 63

2510 2530 2550 2570 2600

2630 2650 2670 2690 2710

2750 2770 2800 2820 2840

2800 2820 2840 2860 2890

2880 2910 2930 2950 2970

2950 2970 2990 3010 3030

3010 3030 3050 3080 3100

3080 3100 3120 3150 3180

64 65 66 67 68

2630 2650 2670 2690

2730 2750 2780 2800

2860 2980 2910 2930

2920 2940 2960 2980

2990 3010 3030 3050

3050 3080 3100 3120

3120 3150 3180 3210

3210 3230 3250 3270

69 70 71 72

2710 2730 2750 2780 2790

2820 2840 2860 2880 2890

2950 2970 2990 3010 3020

3000 3020 3040 3070 3070

3080 3100 3120 3150 3170

3150 3180 3210 3230 3250

3230 3250 3270 3290 3300

3290 3310 3330 3360 3390

73 74 75 76 77

Pontérték-táblázat lányoknak 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Pont:

1140 1160 1180 1190 1200 1220 1240 1260 1280 1300

1180 1220 1260 1280 1300 1320 1340 1360 1380 1400

1210 1230 1250 1270 1290 1320 1340 1360 1380 1410

1280 1310 1350 1470 1490 1510 1550 1580 1600 1620

1300 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490

1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510

1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520

1340 1360 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1520

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


138

Pedagógiai Program

1320

1430

1430

1640

1510

1530

1540

1540

11

1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510

1450 1470 1490 1510 1550 1580 1600 1620 1640

1450 1470 1490 1510 1540 1580 1600 1620 1640

1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830

1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700

1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720

1550 1560 1570 1580 1600 1620 1650 1670 1700

1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720

12 13 14 15 16 17 18 19 20

1550 1580 1600 1620 1640

1660 1680 1700 1730 1750

1660 1680 1700 1720 1740

1850 1880 1900 1920 1940

1730 1750 1770 1790 1810

1740 1760 1780 1800 1820

1730 1750 1770 1790 1810

1740 1760 1780 1810 1830

21 22 23 24 25

1660 1680 1700 1730

1770 1790 1810 1830

1760 1800 1820 1850

1960 1980 2000 2020

1830 1850 1880 1900

1850 1870 1900 1920

1830 1850 1880 1900

1850 1880 1900 1920

26 27 28 29

1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940

1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

1870 1900 1920 1940 1970 1990 2010 2030 2050 2070

2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2280 2200 2220

1920 1920 1940 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090

1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2120 2140

1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100

1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120

30 31 32 33 34 35 36 37 38 39

1960 1980 2000 2030 2050 270 2090 2110 2130

2700 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240

2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260

2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 22390 2410

2120 2140 2160 2160 2180 2200 2220 2240 2260

2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320

2120 2140 2160 2280 2200 2220 2240 2260 2280

2140 2160 2280 2200 2220 2240 2260 2280 2300

40 41 42 43 44 45 46 47 48


139

Pedagógiai Program

2150

2260

2280

2430

2280

2350

2300

2330

49

2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350

2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450

2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470

2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610

2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480

2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540

2330 2350 2370 22390 2410 2430 2450 2470 2490

2350 2370 22390 2410 2430 2450 2470 2490 2510

50 51 52 53 54 55 56 57 58

2370 2390 2410 2430 2450

2470 2490 2510 2530 2550

2490 2520 2540 2570 2490

2640 2650 2660 2670 2680

2500 2520 2540 2560 2580

2560 2580 2620 2650 2670

2510 2530 2550 2570 2590

2530 2550 2570 2590 2610

59 60 61 62 63

2470 2490 2510 2530

2570 2600 2630 2650

2520 2540 2570 2590

2690 2700 2710 2720

2600 2630 2650 2680

2690 2710 2730 2750

2610 2640 2660 2680

2640 2660 2680 2710

64 65 66 67

2550 2570 2600 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2790

2670 2690 2710 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2890

2610 2630 2670 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840

2730 2740 2760 2790 2800 2820 2840 2860 2880 2900

2700 2720 2740 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930

2770 2800 2820 2870 2890 2900 2920 2930 2940 2950

2710 2730 2750 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950

2730 2750 2770 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

A Cooper-tesztet minden tanuló évente kétszer, ősszel és tavasszal végzi el. Az eredményeket a testnevelést tanító tanárok a teljesítményfüzetbe bejegyzik, majd egy külön lapon is összesítik és összehasonlítják. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése a Cooper-teszt pontszámaival összesen:


140

Pedagógiai Program

Elért összes pontszám 0 – 20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

Minősítés nagyon gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra

2.5.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására.

Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb -

alapfogalmakat; fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;


141

Pedagógiai Program

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

-

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az

elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: - az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

4. Az

elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia

Kémia

Fizika Testnevelés

-

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés


142

Pedagógiai Program

-

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a

-

tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó Mentálhihiénés nap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számár

2.6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata. Ide tartozik: -

egyenlő bánásmód teljes körű érvényesítése, szegregációmentesség, hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálása - kiterjedően az intézmény minden tevékenységére (tananyagkiválasztás, pályaorientáció, továbbtanulás, szülőkkel való kapcsolattartás szülőkkel, segítő-és egyéb szakmai szervezetekkel; pedagógus továbbképzések-e területen).

A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei: -

-

-

Tanórai differenciálás heterogén csoportban: Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. Kooperatív tanulás: A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. Tevékenységközpontú pedagógiák: A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják. Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés: Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a


143

Pedagógiai Program

-

-

társadalmi előítéletek azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul – a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek: A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítéletmentesen ismerjék meg a fiatalok viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. Projektpedagógia: A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése, valamint a projektmunkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében.

Hátrányos helyzetet előidéző okok - környezeti/családi hátrányok - anyagi hátrányok - egészségügyi hátrányok - a gyermek személyiségében rejlő (okok erkölcsi helyzete és életvitele) - tanulási hátrányok

Környezeti/családi okok: 1. Csonka család: -

válás v. haláleset,

-

állami gondozottság, gyámság,

-

tartósan távol levő szülő (munkavállalás vagy más ok miatt).

2. Sokgyermekes család: -

3 vagy több gyermek.

3. Szűkös lakásviszonyok: -

a család magas létszáma,

-

több generáció együttélése.


144

Pedagógiai Program

4. Szülők iskolázatlansága. 5. Nevelési hiányosságok: -

kettős nevelés,

-

felügyelet és gondozás hiánya,

-

helytelen bánásmód (brutalitás),

-

érzelmi sivárság, közömbösség,

-

könnyelmű, felelőtlen életvitel,

-

bűnöző családi háttér.

6. Negatív hatású baráti kör:

Anyagi hátrányok: -

munkanélküliség,

-

létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem,

-

a szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen,

-

deviancia,

-

a kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik.

Egészségügyi hátrányok: -

születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság,

-

mozgáskorlátozottság,

-

érzékszervi károsodás (látás, hallás...),

-

szervi rendellenesség,

-

tartós betegség,

-

idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek),

-

higiénés hiányosságok.

A gyermek személyiségében rejlő okok: -

értelmileg, érzelmileg visszamaradt,

-

viselkedése: szökő, csavargó, italozó, drogozó, dohányzó,

-

bandázó.


145

Pedagógiai Program

Tanulási hátrányok: A gyermek nem rendelkezik olyan felkészültséggel, amelyre a továbbhaladásához szükség lenne: -

mert gyenge képességű,

-

beteges /cukor- szívbeteg stb/, fogyatékos,

-

beilleszkedési zavarai, esetleg pszichés problémái miatt nem képes rendszeres tanulásra,

-

nincs kellőképpen motiválva.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: - Gyermekétkeztetés: Az iskola tanulóinak étkezése a törvényi szabályozás keretein belül. – Amennyiben a jogszabályban előírtaknál szélesebb körű szolgáltatást nyújt az intézmény, fejtse ki azt részletesen (pl. reggeli, tízórai stb.) - Mentálhigiénés ellátás: Gyermekvédelmi feladatokra képzett szakember vagy szakemberek tartják a kapcsolatot a gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó külső szervezetekkel, hívják fel a figyelmet a veszélyeztetett helyzetben levő fiatalokra, és kezdik el gondozásukat. Pszichológiai tanácsadás. - Egészségügyi ellátás: Az iskolának szerződése van iskolaorvossal, aki rendszeres szűrővizsgálatot végez, szakrendelésre szükség esetén beutal. Munkáját főállású védőnő segíti. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi tanácsadást végez, és segítséget adnak a felmerülő problémák szakorvosi megoldásához. Nagyon fontos hogy a diákok, ha gondjuk van, bátran forduljanak hozzájuk. Gondozás része, a gyermekvédelmi felelős feladataihoz kapcsolódva. -

Tankönyv kiegészítő támogatás: - a törvényi szabályozás keretein belül. Tanszertámogatás.

-

Napközis ellátás - tanulószoba – (különösen a hátrányos helyzetű gyerekek számára fontos).

-

Kapcsolattartás a szülőkkel.


146

Pedagógiai Program

A szülők tájékoztatása a különféle igénybe vehető kedvezményekről- szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Szükség szerint a gyermekvédelmi felelős, osztályfőnökök segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésében. -

Diáksport támogatása (a törvényi szabályozás keretein belül).

-

Kapcsolattartás a nevelési tanácsadókkal, szakszolgálatokkal, szakértői bizottságokkal.

-

A sikeresség kritériumai /Mikor tekintjük elértnek a célt? 1. Az iskola felméri az osztályokban a hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű tanulókat az osztályfőnökök és ifjúságvédelmi felelősök segítségével. 2. Az iskola együttműködik más szervezetekkel, amelyek megelőzési munkát is vállalnak. Az együttműködés osztályfőnöki órákon történik /pl. rendőrség, családsegítő/ 3. Családlátogatások alkalmával az osztályfőnök megismeri a veszélyeztetett,

hátrányos helyzetű tanulók családi körülményeit. Eredménye: a tanulók jelentős része beilleszkedik a közösségbe, káros szokások megszűnnek.

2.7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A tanulók tanulmányi munkájának értékelésének módjai, a minősítés elvei

Minden emberi tevékenység természetesen velejárója a visszajelzés igénye. Tanulónak, tanárnak, szülőnek, iskolának tudnia kell, hol tartunk, milyen minőséget képviselünk, miben kell változtatnunk, merre tartunk, mit szeretnénk elérni. Ezekre a kérdésekre az értékelés, a munkaértékelés ad választ. Ennek folyamatosnak kell lennie, szervesen kell illeszkednie minden iskolai munkafolyamatba. A tanítási tanulási folyamat állandó figyeléséről, nyomon követéséről, megerősítéséről, illetve a jobbításra irányuló törekvésről van szó. Így az értékelés nem más, mint egy motivált magatartásforma. A tanulói ellenőrzés célja: Megbízható információk gyűjtése a tanulók ismereteiről, fejlődéséről, magatartásáról, szorgalmáról. Az értékelés célja: - magas színvonal fenntartása az iskolai munka minden szintjén és területén, - eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a továbbtanulásban, - motiváció (tanulói, tanári, szülői), - kontroll, - jövőkép alakítás. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

147

Pedagógiai Program

Nyújtson információt: - a pedagógus, a tanuló és a szülő számára a végzett munka során szerzett ismeretek mennyiségéről, minőségéről, - a tanuló önmagához és társaihoz viszonyított fejlődéséről és az általa elért szintről, - az egyéni fejlesztés érdekében alkalmazott pedagógiai módszerek eredményességéről, hatékonyságáról. Fejlessze a tanuló önértékelését, motiválja az iskolai életre és a tanulásra. Az értékelés alapelvei: -

terjedjen ki az iskolai élet egészére, egyénekre és közösségekre, a nem pedagógus közalkalmazottakra, legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SzMSz, Házirend, tantervi követelmények).

Legyen az értékelés: - a tanuló fizikai, pszichikai képességeit, szocializáltságát figyelembevevő, személyre szóló, - igazságos, folyamatos, széleskörű, - objektív, - fejlesztő és nevelő hatású, a személyiséget pozitívan befolyásoló, - a tanulók felé világosan értelmezett. Céljai és követelményei előzetesen ismertek és kiszámíthatóak legyenek az oktatási folyamat összes résztvevője számára.

Amit értékelünk

Akik értékelik

Az értékelés rendszeressége

Az értékelés formája

Pedagógiai programunk

Iskolavezetés

évente

szóban

évente

szóban

amikor aktuális

írásban az osztályközösség, szóban az iskola közössége előtt

Nevelőtestület

(éves munkaterv) Helyi tanterv

Nevelőtestület

kerettantervek

Igazgató

Kiemelkedő tanulmányi eredmények

Igazgató Szaktanár

kiemelkedő közösségi Osztályfőnök tevékenység


148

Pedagógiai Program

Tanulmányi munka

szóban

Szaktanár Osztályfőnök Igazgató

-

félévkor év végén

szöveges értékelés -érdemjegye ellenőrzőben -érdemjegy, bizonyítványban

Magatartás

Osztályfőnök

havonta

szóban

szorgalom

Szaktanár

félévkor

Osztályközösség

év végén

írásban érdemjeggyel

Nevelőtestület

folyamatos

érdemjegy félévkor év végén bizonyítvány

Tantárgyi felmérés eredménye

Pedagógusok

amikor aktuális

írásban

Tanárok munkája

Igazgató

évente

szóban

amikor aktuális

írásban

Gyermekvédelmi munka

Gyerm.véd. felelős

évente

szóban

Épület rendje, tisztasága

Igazgató

folyamatos

szóban

Technikai dolgozók munkája

Igazgató

folyamatos

szóban

Az értékelés irányultsága: -

tantervi követelmények elsajátításának mértéke,

-

az alkalmazni képes tudás, a feladatvégző képesség szintje,

-

a tanuló érdeklődése, együttműködési készsége, munkához való viszonya, társas kapcsolatrendszere,

-

az önálló tanulási képesség fejlődésének mértéke,

-

kommunikációs kulturáltság,

-

az iskolai normatisztelete,

-

környezettudatosság mértéke,

-

viselkedéskultúra szintje, interperszonális magatartásformák minősége,

-

személyiség fejlődésének jellemzői, sajátosságai.


149

Pedagógiai Program

2.7.1. A tanulói teljesítmények értékelése A tanulói teljesítmény értékelésének alapelvei: -

Az értékelés nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lenni.

-

Meg kell, hogy feleljen a tanulók életkori sajátságainak.

-

A NAT-ra és a Kerettantervre alapozott helyi tanterv kell, hogy szolgálja az alapját. Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit nevelőtestület határozzák meg.

-

Az értékelés a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít.

-

Az értékelés pozitív mintát adjon az önértékeléshez.

A számonkérés formái és az értékelés módjai: -

Szóbeli felelet (kiegészítő, kifejtő)

-

Írásbeli: Röpdolgozat Témazáró dolgozat Házi dolgozat Vizsga dolgozat

-

Komplex vizsgák: Félévi és év végi „kisvizsga”

-

Tanítási órákon végzett munka

-

Gyűjtőmunka

-

Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény

Minősítés:

- tájékoztató jellegű osztályzat - szöveges értékelés - lezáró jellegű osztályzat - szöveges értékelés

-’ Szivárvány skála” (az osztályok belső értékelési rendja)


150

Pedagógiai Program

Az érdemjegyet minden esetben és azonnal az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is be kell vezetni.

A tantárgyi teljesítmény és tudás értékelése, minősítése: Az értékelés rendszere -

Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítésekor a tanuló bizonyítványt kap. Félévkor a tájékoztató füzetbe, év végén a bizonyítványba.

-

Első osztálytól minimum elégséges osztályzat szükséges a továbbhaladáshoz.

-

Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet.

-

Kettő darab elégtelen érdemjegy után a nevelőtestület dönt a javítóvizsga lehetőségéről.

-

Az igazgató engedélyével, két vagy több évfolyamra megállapított követelményt egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló.

-

Ha a tanuló a tantervi követelményeknek önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.

-

A kiemelkedő tanulmányi munkát folytatott tanulók év végén dicséretben és / vagy könyvjutalomban részesülhetnek.

1. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik: - Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. -

Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

-

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul.

Más iskolába történő távozás esetén a szöveges értékelés minősítése az alábbiak szerint váltható át érdemjegyre:


151

Pedagógiai Program

Teljesítmény Felzárkóztatásra szorul

Érdemjegy elégséges (2)

Megfelelően teljesített

közepes (3)

Jól teljesített

jó (4)

Kiválóan teljesített

jeles (5)

-

A negyedik évfolyamon, év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

-

Első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.

2. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév

során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatároznunk. 3. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők. Teljesítmény 0-33 %:

Érdemjegy elégtelen (1)

34-50 %:

elégséges (2)

51-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

A tantárgyi osztályzatok és érdemjegyek adása a szaktanár joga. Az egyes tantárgyak követelményszintjét a nevelőtestület határozza meg az iskola alapvető céljait figyelembe véve. Az egyes tantárgyakban az értékelésre kerülő területeket az iskolai értékelés irányultságának figyelembe vételével a nevelőtestület határozza meg.


152

Pedagógiai Program

A félévenkénti érdemjegyek száma: -

lehetőség szerint havonta legalább 1 érdemjegy, heti 1 órás tantárgy esetén minimum 3 jegy félévenként,

-

a szóbeli feleletek arányát növeljük,

-

a szummatív és diagnosztikai mérések szabályozását a pedagógusokek végzik.

Az értékelés nyilvános fórumai: -

házi versenyek

-

bemutató órák

-

értékelés a diákközösség, nevelőtestület előtt

-

fakultációs, osztályproduktumok kiállítása.

Értékelés 1-3. évfolyam Tantárgy

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom Szöveges értékelés Szöveges értékelés Szöveges értékelés Matematika

Szöveges értékelés Szöveges értékelés Szöveges értékelés

Környezetismeret




Vizuális kultúra




Ének-zene


Értékelés 4. évfolyam Havi érdemjegyek száma

Ellenőrző dolgozatok félévenként

Félévi érdemjegyek száma

1-2

3

7-8

1

2-3

11-14

Matematika

Legalább 1

2-3

8-9

Környezetismeret

Legalább 1

1-2

5

1

Nincs

4

Tantárgy

Magyar nyelv Magyar irodalom



153

Pedagógiai Program

Vizuális kultúra

1-2

Nincs

5-8


1-2

Nincs

5-8

1

Nincs

4

Ének-zene

Értékelés 5-8. évfolyam

Tantárgy

Havi érdemjegyek Ellenőrző dolgozatok száma félévenként

Félévi érdemjegyek száma

Magyar nyelv

2

3

7-8

Magyar irodalom

2

3

7-8

Matematika

2

2-3

8-9

Természetismeret

1

2

5-6


1

2

5-6

Földrajz

1

2

5-6

Kémia

1

2

5-6


1

2

5-6

Fizika

1

2

5-6


1

Nincs

4

Vizuális kultúra

1-2

Nincs

5-8


1-2

Nincs

5-8

Informatika

1

2

5-6

Ének-zene

1

Nincs

4

A tanulói munka:

( 5 ) – Ha a tantervi követelményeknek pontosan, igényesen eleget tesz. Ismeri, érti és tudja a tananyagot és azt gyakorlatban is ötletgazdagon alkalmazni képes. A különböző fejlesztési feladatok követelményeit precízen, jó tempóban, kreatívan oldja meg és adott helyzetben kifogástalanul alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái önállóságra vallanak. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

154

Pedagógiai Program

( 4 ) – Ha a tantervi követelményeknek lelkiismeretesen eleget tesz, de apró hibákat elkövet. A tananyag alapvető részeit jól ismeri, tudja, de bizonytalanságok mutatkoznak. Ismereteit a gyakorlatban különösebb nehézségek nélkül alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái megbízhatóak. ( 3 ) – Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. A tananyagot jól elsajátította, de a feladat megoldásakor tanár segítségre szüksége van. Elméleti ismereteit a gyakorlat során megfelelően alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái felületesek. ( 2 ) – Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tud eleget tenni. A tananyag elsajátításában minimális ismeretekkel rendelkezik. Elméleti hiányosságai nem teszik lehetővé a gyakorlati alkalmazást még a tanár segítségével sem. Munkája folyamatos korrigálást igényel. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái gondatlanok. ( 1 ) – Ha a tantervi követelményeknek tanári útmutatásokkal sem tud eleget tenni. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái értékelhetetlenek. A minimum szintet nem tudja teljesíteni. Bibliaismeret tantárgy értékelése A kötelezően választható bibliaismeret tantárgy értékelése során az általános iskola 1. évfolyamában, valamint a 2. évfolyam első félévében szöveges értékelést, a 2. év végétől pedig osztályzatokat kapnak a tanulók. A fakultatív bibliaismeret oktatás során nem értékeljük a tanulókat, a bizonyítványban jelezzük, hogy részt vettek a bibliaismeret órákon. Fontos, hogy tanulóink folyamatos visszajelzést, pozitív megerősítést kapjanak munkájukról. A tanár az értékelésben arra fókuszáljon, mi az, amit a tanuló tud. A bibliaismeret órákon nem a memória, nem a logika vagy a kézügyesség a lényeg. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Lehetőség szerint csak szorgalmi feladatokat adjunk, ne legyen kötelező házi feladat. A memoritereket is közösen a tanítási órákon igyekezzünk megtanítani. Az így megszerzett tudásról az egyes fejezeteket követő írásbeli témazárók segítségével tájékozódhatunk, vagy projektfeladatokat adhatunk, s a projektmunkát értékelhetjük a témakör végén. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a bibliaismeret nem válhat a tanulók számára egy a többi tantárgyhoz hasonló számonkérési kötelezettséggel követelő ismeretanyaggá. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel. Az 1., 2. és 3. évfolyamon a tanuló szöveges értékelése: jól megfelelt: -

tudása pozitívan értékelhető,

-

teljesítménye kiemelkedő,

-

órai aktivitása példamutató,

-

szorgalmi feladatokat végez,

-

példaként állítható a közösség elé.


155

Pedagógiai Program

megfelelt: -

tudása ingadozó,

-

képességei alatt teljesít,

-

az órákon passzív, nem vesz részt a közösségben,

-

önállótlan, irányításra szorul.

nem felelt meg: -

ismeretei nem érik el a korosztályától követelhető minimális szintet,

-

ennek megváltoztatására nem is törekszik,

-

az órákon passzív, nem motiválható.

Felsőbb osztályokban az érdemjegyek kialakítása a humán tantárgyak értékelési metódusát kövesse. 2.7.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének rendszere Magatartás és szorgalom értékelése: A követelményszintet tartalmazó minősítési rendszert a nevelőtestület készíti el a DÖK véleményének meghallgatásával. Az értékelést a meghatározott kritériumok alapján az osztályfőnök végzi a tanulók közreműködésével, figyelembe véve az osztályban tanító nevelők véleményét. A félévi és év végi osztályzatról a tantestület dönt az osztályfőnök előterjesztése alapján. A minősítés hagyományos módon (példás, jó, változó, rossz, illetve hanyag) történik. A jutalmazások és elismerések formái, fokozatai: Minden olyan tanuló, aki tanulásban, közösségi munkában kiválóan teljesít, jutalmazásban részesülhet. Dicséretet, jutalmazást kaphat osztály, közösség, csoport is. -

Osztályfőnöki illetve szaktanári dicséret

-

Igazgatói írásbeli dicséret

-

Tantestületi írásbeli dicséret

-

Oklevéllel, könyvjutalommal való elismerés.

Fegyelmező intézkedések fokozatai: -

Szaktanári szóbeli figyelmeztetés

-

Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés

-

Szaktanári és osztályfőnöki figyelmeztetés, írásban

-

Osztályfőnöki intés, írásban

-

Igazgatói figyelmeztetés, írásban

-

Igazgatói intés, írásban.


156

Pedagógiai Program

Az osztályfőnöki és szaktanári figyelmeztetés egyenrangú, de egymástól függetlenül adható. Fegyelmi büntetések: -

Megrovás

-

Szigorú megrovás

-

Meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása

-

Áthelyezés másik osztályba.

Magatartási minősítési norma Példás: Becsületes és fegyelmezett. Tetteiért felelősséget vállal. A vállalt feladatokat és megbízatásokat pontosan elvégzi. Védi az osztály és az iskola tulajdonát, és másokat is figyelmeztet erre, erejéhez mérten mindig segít. Az iskola Házirendjét betartja, viselkedésével társainak példát mutat. Tisztelettudó hangon beszél, javasol, vitatkozik, védi igazát. Jó: Tetteiért felelősséget vállal, becsületes, fegyelmezett. Alkalmanként vállal feladatot, azt pontosan elvégzi. Iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában jó. Udvarias és tisztelettudó. Változó: Magatartása ingadozó, tetteiben sokszor meggondolatlan. A Házirend szabályait többször megsérti. Időnként megfeledkezik magáról, nem mindig tisztelettudó és udvarias. Osztályfőnöki figyelmeztetés után nincs pozitív változás. Rossz: Kezdeményezése rosszirányú. Felelőtlen, ellenszegülő. Tetteiért felelősséget nem vállal, igazolatlanul mulaszt. Az iskola Házirendjét többször és szándékosan megszegi. Az osztály és az iskola tulajdonát szándékosan rongálja. Szorgalmi követelményrendszer Példás: Minden iskolai munkáját képességeinek megfelelően végzi. A tanítási órákon aktívan részt vesz. Eredményei elérése érdekében komoly erőfeszítéseket tesz. A tanórához szükséges felszerelése általában hiánytalan. Ha kiemelkedő képességű vagy tehetséges, törekedjen versenyeken, pályázatokon az iskola hírnevét növelni, saját személyiségét az adott területen kibontakoztatni. Felszerelése hiánytalan, képessége szerinti legjobb teljesítményt nyújtja.


157

Pedagógiai Program

Jó: Minden iskolai munkáját képességeinek szintjén végzi. Tudásának megszerzése érdekében nagyobb erőfeszítéseket nem tesz. Iskolai felszerelésében csak néhány esetben fordul elő kisebb hiányosság. Változó: Szorgalma képességeinek szintjén ingadozó. Tanulmányi munkájában változó eredménnyel dolgozik, csak időnként tanúsít törekvést. Iskolai felszerelése általában hiányos. Hanyag: Lusta, passzív, munkájára a nemtörődömség jellemző. Tanulmányi munkájában hanyag, gyakran nem, vagy egyáltalán nem készül az órákra. Tanulmányi fejlődéséért, képességeihez képest keveset vagy semmit nem tesz. Felszerelése rendszeresen hiányzik, nemtörődöm magatartást tanúsít. 2.7.3. Iskolánk belső értékelési rendje: Szivárvány skála, a pozitív viselkedés megerősítésére Kíváló 7 Remek munka 6

Jó nap 5 Készen állok a munkára 4 Gondolkozz el 3 Tanári döntés 2 Szülő 1 3-3 értékelési szint 1. Jó munka mezői ( kíváló, remek nap, jó munka) 7-6-5 pontot ér az értékelésnél 2. Kiindulási mező “készen állok a munkára” 3. Beavatkozási mezők Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

158

Pedagógiai Program

-

-“gondolkozz el!” - ezen a mezőn végző diák feladata, az hogy tényleg elgondolkozzon. Ehhez segítségül adjuk neki a “gondolkozz el! “ kártyát. Itt végiggondoltatjuk, mi az, amin változtatnia kellene, és persze a hogyant is megbeszéljük vele.

-

-“tanári döntés” - ezen a mezőn végző diákról és és viselkedéséről tanári, vagy akár intézményi döntés születhet, figyelembevéve az iskola házi rendjét, ped.programját. Ennél a mezőnél a kialakult helyzet, körülmények feltárása határozhatja meg a végső döntést.

-

-“szülő” -ennél a mezőnél, mindenképpen szükséges a szülő tájékoztatása a felmerült problémáról. Először telefonon, majd ha később is felmerül, személyesen (akár a diák jelenlétében)

Jutalmazás Az előre meghatározott cél eléréséért jutalom jár. Ennek meghatározása egyénre szabott, a nyertes kívánságát is figyelembe véve történik. Félévkor, év végén (esetleg negyedévente) az összesített eredmények alapján iskolai szinten is kiemelhetők, jutalmazhatók a legjobbak. (Nem csak osztály szinten) Ez már lehet: tárgyi jutalom, kirándulás nekik stb. 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladat adásának az otthoni feflkészülésnek a legfontosabb célkitűzései az alábbiak: az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, növeli a tanulói teljesítményt. A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok, illetve iskolai szintek függvénye. Iskolánk „házi-feladat-politikájának” fő elvei: -

házi feladatokra fordított időmennyiség

-

a házi feladat differenciált individualizált legyen, minőségi és mennyiségi tekintetben

-

a házi feladat az iskolai munkához adjon segítséget.

Az írásbeli és szóbeli házi feladatok aránya korosztályonként változik. Mindenképpen ennek a hármas elvárásnak kell, hogy megfelejen: -

erősíteni kívánják az órákon tanultakat

-

fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit

-

az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.


159

Pedagógiai Program

A házi felaladatot a tanár minden órán ellenőrzi és hiányát a saját maga által kialakított értékelés rend szerint szankcionálni kell. A gyermek számára az adott napon az otthoni felkészülés egy-két óránál hosszabb nem lehet. Alsó tagozaton egy hétre (mindig azonos napon) kapják az otthon elkészítendő differenciált feladatokat tanulóink. Ezzel elkerüljük a napról-napra történő megfelelési kényszert, fejlesztjük az önálló tervezés képességét.

2.9. A korai fejlesztés A korai fejlesztés célcsoportjába 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, fogyatékos gyermekek tartoznak. A korai fejlesztés ezen gyermekek tervszerűen felépített fejlesztőprogramja, mely komplex diagnosztikai vizsgálatot, gyógypedagógiai oktatást és különböző terápiás szolgáltatásokat foglal magába. Korai fejlesztésre azok a gyermekek jogosult ak, akik megfelelő diagnosztikai vizsgálómódszerrel jelentős elmaradást mutatnak a mozgásfejlődés, az értelmi fejlődés, a kommunikáció, beszédfejlődés, a szociális, érzelmi fejlődés, a figyelem, magatartás és/vagy a látás, hallás területén. Intézményünk tevékenysége a 0-5 éves korú, eltérő fejlődésű, kisgyermekek ambuláns fejlesztése, speciális terápiák biztosítása, szülőknek nyújtott tanácsadás kapcsán családok segítése, illetve az (4) betöltött, autista és fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott halmozottan sérült) gyermekek csoportos fejlesztése és gondozása.

fogyatékos valamint a 5 éves kort (súlyosan-

KORAI FEJLESZTŐ SZOLGÁLTATÁSOK A gyermek számára javasolt korai fejlesztő szolgáltatásokat az illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján végezzük. Kora gyermekkori intervenció és prevenció A családi kompetenciák erősítése A gyermek és a család társadalmi inklúziójának támogatása Fejlesztések és terápiák A gyermek fejlődési profiljának ismeretében és a család igényeit figyelembe véve igyekszünk a lehető legtöbb és legmegfelelőbb segítséget nyújtani. Alapvető céljaink között szerepel, hogy a család számára lehetőleg az intézményen belül biztosítsunk minden olyan szolgáltatást, amelyre a gyermeknek szüksége van. Ennek formái: - Egyéni gyógypedagógiai fejlesztés, melynek során a gyógypedagógus a gyermek erősségeire alapozva segíti a megkésett területeken a fejlődést. Mivel a fejlesztés ambuláns rendszerben történik, a cél az, hogy a gyermek Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

160

Pedagógiai Program

mindennapi, otthoni fejlesztéséhez mintát nyújtsunk, s azt a szülőkkel való konzultáció során a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztassuk. Nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó, szülővel folytatott beszélgetésekre. Ezek az otthoni helyzetek alapos elemzésére építve, a gyermek és a vele együtt élő családtagok interakcióira, napi rutinjára vonatkozó tanácsadást, valamint a gyermek akadályozottságából, eltérő fejlődéséből fakadó nehézségek, problémák megoldásának közös keresését tartalmazzák. A gyógypedagógusok a gyermek állapota és a család igénye alapján a gyermek otthonában is látogatást tesznek, valamint ha a gyermek közösségbe jár, a gyermekközösségben is felkeresik, konzultálnak az ott dolgozó szakemberekkel. -

Csoportos gyógypedagógiai fejlesztés: Bizonyos esetekben a hasonló típusú sérültséggel élő gyermekek számára csoportokat hozunk létre, hogy az itt zajló foglalkozások során a gyógypedagógiai segítségnyújtás mellett a gyermek számára közösséghez való hozzászoktatást, a szülők számára pedig a segítő sorstársi kapcsolatok kialakulását is előmozdítsuk.

-

Mozgásfejlesztés, amely a gyermek állapotának megfelelően lehet egyéni vagy csoportos szenzomotoros tréning. Az egyéni illetve csoportos gyógytorna foglalkozások kapcsán szintén lehetőség nyílik arra, hogy a fejlesztést végző szakember a szülőkkel az otthoni gyakorlási lehetőségeket megbeszélje (megfelelő mozgástér biztosítása, fektetési és ültetési tanácsok, eszközbeszerzési javaslatok), valamint otthon végezhető gyakorlatokat tanácsoljon.

-

Zeneterápia, melynek céljai a gyermek sérülésének és a család igényeinek megfelelően a magatartászavarok enyhítése, mozgás-, figyelem- és kommunikációfejlesztés, a szorongások oldása, a bölcsődére és az óvodára való előkészítés, az anya-gyermek kapcsolatban az elfogadás segítése lehetnek. A zeneterápiás foglalkozás egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg.

-

Pszichoterápia, amely a család igényeinek megfelelően tanácsadást, egyéni vagy családi pszichológiai gondozást jelenthet.

-

Családi videotréning, amely gyorsíthatja, elősegítheti, illetve alapot adhat a korai fejlesztő munkának azzal, hogy a család életéből felvett néhány perces videofelvétel (szülő, szakember) közös elemzésével, a pozitív kommunikációs helyzeteket kiemelve a szülői kompetenciát látványosan és pozitívan megerősítheti, illetve elősegítheti a fejlesztő szobában elért eredményeknek a családba, otthoni környezetbe való beágyazódását.

Tanácsadás, információk nyújtása a családok számára a gyermek fogyatékosságával, eltérő fejlődésével összefüggő egészségügyi, pszichológiai, nevelési és pedagógiai kérdésekkel kapcsolatban. Fontos szempont az érdekérvényesítéssel kapcsolatos segítségnyújtás, tanácsadás. Játék- és Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

161

Pedagógiai Program

eszközkölcsönzés, melynek célja, hogy lehetővé tegye az egyéni fejlesztés és tanácsadás során megfogalmazott fejlesztési célok otthoni megvalósítását. A korai fejlesztés szolgáltatásaiban résztvevő szakemberek: -

gyógypedagógus mozgásterapeuta művészeti terapeuta pszichológus zeneterapeuta

CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK Fejlesztő felkészítés, csoportos fejlesztés és gondozás — fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosan-halmozottan sérült) — gyermekek számára Iskolánkba bekerülő fejlődésmenetükben jelentősen akadályozott (súlyosanhalmozottan sérült) gyermekek kezdetben egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztésben részesülnek, később (2-5 évesen) lehetőség nyílik az egyéni fejlesztések mellett a kiscsoportos foglalkozásokba való bekapcsolódásra is, melynek során a mozgásfejlesztés, zeneterápia, a funkciófejlesztés egyes elemei, a relaxáció és az étkezés csoportos keretek között zajlik. Ezen csoportok a súlyosan halmozottan sérült gyermekek számára, egy egész délelőttöt vagy délutánt ölelnek fel, melyben a fenti tevékenységek mind benne foglaltatnak, de ebben a délelőttben kap helyet az egyéni gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés is. Csoportos fejlesztés — autizmussal élő kisgyermekek — óvodai integrációjára Az autista gyermekek fejlődési eltérést mutatnak a kommunikáció, a szociális kapcsolatok és a viselkedés, érdeklődés terén. Ezt a sajátos fejlődésbeli és viselkedési eltérést ma az autizmus spektrum zavarok összefoglaló névvel illetjük. Az autizmus spektrum zavarok a születéstől, illetve a fejlődés egészen korai szakaszától fennálló fejlődési zavarok. A tünetek enyhíthetők a minél korábbi diagnózist követő speciális megsegítés, fejlesztés megkezdésével. Intézményünk az autizmussal együtt élő kisgyermeket nevelő családokkal ambuláns formában, heti rendszerességgel foglalkozik az egyéni gyógypedagógiai fejlesztés és tanácsadás keretében. A fejlesztés a szülő jelenlétében, többnyire a bevonásával történik. Minden alkalommal megbeszéljük a látottakat, s azt, hogy ebből otthonra mi adaptálható. Az autista gyerekek spontán utánzási képessége korlátozott, ezért ezt eleinte egyéni, később kis létszámú csoportban célzott fejlesztés formájában kell tanítani számukra. Típusos nehézség továbbá a figyelemzavar, ezért kezdetben nehezen valósítható meg fejlesztésük és az ismeretek átadása nagy csoportos formában. Külső segítség bevonásával, kis csoportos formában könnyebbé válhat számukra a frontális utasítások, az óvónők és a gyermekek jelzéseinek, cselekedeteinek megértése. Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

162

Pedagógiai Program

Az általánosítás nehézsége miatt alapvető fontosságú, hogy az autista gyermekek az ismereteket egyéni, valós élethelyzetekben sajátítsák el és gyakorolják be, továbbá a már megtanult ismereteket csoportos keretek között is alkalmazzák. Bizonyos szociális és kommunikációs helyzetek, például játékok megosztása, szerepjáték, kommunikációs formák tanulása szintén külső segítség bevonásával kiscsoportos helyzetben taníthatóak a legoptimálisabban. Az autista gyermekek nappali ellátásában résztvevő szakemberek: - intézményvezető - felelős a program elemeinek végrehajtásáért, koordinálásáért, értékeléséért - gyógypedagógus - mozgásterapeuta - pszichológus - zeneterapeuta. Gyermekeink élete az őket körülvevő világ bonyolult rendszerébe illeszkedik. Ennek az iskolai életük csak egy, de nagyon fontos színtere. Az iskola feladatát a társadalmi szükséglet, az egyénnek ebben a szükségletben elfoglalt szerepére való felkészítés jelöli ki. Legjobb szándékunk és tudásunk ennek szolgálatában áll: Úgy nevelni diákjainkat, hogy országunk boldogulását legyenek képesek szolgálni egyéni tehetségük és tudásuk szerint; hogy életük teljes, boldog és megelégedett legyen. Rá kell, hogy találjanak saját tehetségükre, személyiségük erejére. Korszerű, sok-sok év múlva is alkalmas tudást kell elsajátítaniuk. Képeseknek kell lenniük az embertársaikhoz jól viszonyulni: kommunikálni, szeretni, tudni, a harcokat megállni, újból és újból önmagukból is merítve megújulni. Képesnek kell lenniük felnőtt korukban arra a helyzetfelismerésre, hogy egy kisebb közösség: a család, a munkahely, a baráti közösség tagjaiként eredményesen tudjanak működni, változtatni, önmagukat fejleszteni és alakítani környezetüket. Mindezt hogyan tudja az iskola közvetíteni a diákoknak? Elsősorban és mindenekelőtt az iskola légkörével, példaként funkcionáló életterével a tudás értékként való közvetítésével, az egymáshoz való gyöngéd emberi kapcsolatok kibontakoztatásával. Az iskolának értékeket, attitűdöket, szabályokat kell megvilágítani, melynek a problematikus helyzetek (p.: nem tanulás, magatartási problémák, ütközések társakkal) rutinjukból kimozdítják gyermekeinket, jelképes összefüggések felismerését szolgálják, továbblendíthetik őket az akadozó fejlődésben. Iskolánknak nem a társadalmi különbségeket és egyéni kudarcokat kell újratermelnie. Ellenkezőleg: kitörési lehetőséget kell adnia minden diákjának. Tennie kell azért, hogy nemcsak alkalmazkodásra, látszatok fenntartására neveljen, hanem minden diákjának lehetőséget adjon Istentől kapott tehetsége szerinti fejlődésre, képességei teljes kibontakoztatásához, személyes szabadsága megteremtésére.


163

Pedagógiai Program

Emberszámba vevő, odafigyelő, szabályokra indirekt is nevelő, kiegyensúlyozott, biztonságot sugárzó helynek kell lennie a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskolának. Meg kell próbálnunk a „beszivárgó negatív” életmintákat közömbösíteni: a tanári tevékenységnek mintaadó és ízlésformáló szerepet kell betöltenie. Törekvésünk, hogy a baptista iskola olyan irányító testülettel, igazgatókkal, pedagógusi karral és munkatársi gárdával rendelkezzen, akik a Biblia alapelveinek megfelelő nézőpontot alkalmaznak a tanítás és az intézmény vezetése során. Feladatunk az időt és kapcsolatokat tisztelő pedagógiai tett. A gyermekkertészethez nem kényszer, hanem hit, idő, megfelelő melegség, empátia és türelem szükséges. Iskolánknak és környezetének olyan esztétikus, vonzó helynek kell lennie, ahol a munka végzése megfelel a XXI. században jogosan elvárhatónak. Törekszünk arra, hogy intézményünk hírnevét folyamatosan növeljük, nevünket minél szélesebb körben tegyük ismertté a közéletben. Küldetésünk a hitelesség. Törekvésünk, hogy az iskola mindennapos működési gyakorlata az integritás (tisztesség, becsület), hatékonyság és számonkérhetőség következetes mintaképe legyen. A bibliai értékek következetes alkalmazása, ahogy az oktatási intézmény: -

példamutató igényességet mutat az intézmény működési szabályzatának fejlesztésében és számonkérhetősége terén az emberi erőforrásokat etikusan és igazságosan kezeli a pénzügyeket az előírásoknak megfelelően, napra készen kezeli, ellenőrzi a kormánnyal és a hatóságokkal nyílt és egyenes kapcsolatokat tart fenn etikus, világos és nyílt fejlesztési és stratégiákat dolgoz ki igazságos és következetes irányítási rendszert alkalmaz a szülői kapcsolatok terén őszinteséget, nyíltságot és igazságosságot képvisel.


164

Pedagógiai Program

III. Záró rendelkezések A Pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola oktató-nevelő munkáját a 2014/15-ös tanévtől az új pedagógiai program alapján szervezi. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: -

A nevelőtestület, minden tanév végén értékelik az általános célkitűzések és a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását.

-

A tanévzáró nevelési értekezlet keretén belül a nevelőtestület évente felülvizsgálja a pedagógiai programot, dönt a szükséges változtatásokról, kezdeményezi a fenntartó egyetértését.

A Pedagógiai program módosítása A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti: az igazgató minden esetben, amikor ezt jogszabályváltozás vagy különös ok indokolja. ezen kívül: - a nevelőtestület bármely tagja, -

az iskolaszék,

-

a diákönkormányzat,

-

A nevelőtestület dönt arról, hogy a fenti esetekben foglalkozik-e érdemben a módosítási indítvánnyal.

-

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszéken keresztül javasolhatják.

-

A nevelőtestület köteles érdemben tárgyalni a pedagógiai program módosítására tett indítványt abban az esetben ha:

a módosítást a nevelőtestület legalább 30 %-a igényli, a módosítást a fenntartó kéri. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az új pedagógiai program a módosításban szereplő időponttól lép hatályba. -

A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános. A teljes pedagógiai program egy–egy példánya megtekinthető az alábbi helyeken: - az iskola fenntartójánál - az iskola irattárában - igazgatónál - az iskola honlapján Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola. Budapest, 1103 Kőér utca 7/b.

165

Pedagógiai Program

LEGITIMÁCIÓ Nyilatkozat (Nevelőtestület)

A Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola Nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján, aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához előírt egyetértési jogát gyakorolta. A Nevelőtestület 2015. augusztus 24-én megtartott értekezletén a szakmai munkaközösség(ek), szakterületüket érintő – véleményének kikérése után a Pedagógiai Programot megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetértett, azt elfogadta.

Budapest, 2015. 08. 24.

………………………………………… nevelőtestület nevében

Nyilatkozat (Fenntartó)

A fenntartó képviseletében a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola Pedagógiai Programját az Nkt. 32. § (1) bek. i.) pontja alapján jóváhagyom.

Budapest, 2015.08. 31.

PH ………………………………………… fenntartó


166

Pedagógiai Program

Az intézmény működését meghatározó törvények

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

-

32/2012.(X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény 110/ 2012. (VI.4) Korm. bevezetésérőlvégrehajtásáról

rendelet

a

NAT

kiadásáról,

Az új Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény)

-

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban Kjt.)

-

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról (a Kjt. végrehajtási rendelete)

-

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

-

2013. CCXXXII. a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

a

243/2003. (XII.17) Korm. rendelet a tankönyvpiac rendjéről

-

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

-

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről (sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos szabályozás)

-

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013.(XII.29.) Korm. rendelet

-

A tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet

-

32/2015. (VI. 19.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról


167

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents