HÁZIREND Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden dolgozójának, tanulójának, a tanulók szüleinek, gondviselőinek joga és kötelessége. Ezen házirend: • a Nemzeti Köznevelési –2011. évi CXC. törvény • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény • továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A tanulói jogviszony keletkezése és megszűnése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A köznevelési törvény részletesen szabályozza az iskolai jogviszony létrejöttét és megszűnésének lehetőségeit, módjait. 1. A tanuló jogai és kötelességei Minden tanulónak joga és egyben kötelessége képességeihez mérten legjobban tanulni az iskolában, tanárai segítségét igénybe venni, az iskola infrastruktúráját használni. E jogok és kötelességek gyakorlásában azonban másokat nem korlátozhat. Nem veszélyeztetheti saját maga és mások testi épségét, illetve nem hátráltathatja a tanulási feltételek megteremtését és fenntartását. Általános szabályok Az intézményben belépve „Békesség” szóval köszöntjük egymást. 1. Mindenkinek törekednie kell a tiszteletteljes, szellemi, erkölcsi és tanulmányi előrehaladásra ösztönző légkör kialakítására. A tanuló az iskolában korrekt baráti és munkakapcsolatokat alakít ki. Megilleti őt a tiszta és egyenes beszéd mind diáktársai, mind tanárai részéről. Az illetlen, trágár, durva beszéd és megnyilvánulás a társas kapcsolatokban megengedhetetlen. A tanulók egymással, valamint az iskola tanáraival és technikai alkalmazottakkal való kapcsolatukban a tisztelet és méltánylás alapján nyilvánulnak meg, udvariasan viselkednek a tanórákon és azon kívül is; a köszöntésben, megszólításban is. 2. A tanulók és az alkalmazottak ruházatának, megjelenésének az erkölcsi követelményeknek és a tisztességes öltözködés szabályainak kell megfelelni. Ügyelni kell arra, hogy az öltözködés senkit se zavarjon meg. Az extrém öltözék, tetoválás, kiegészítők, kirívó smink és frizura viselete az iskolában nem megengedett. Az iskolai ünnepélyeken az alkalomhoz illő, ünnepi öltözetben kell megjelenni az iskola tanulóinak és pedagógusainak. 3. Az iskola tisztaságára (tantermek, Xclass-termek, folyosók, mellékhelyiségek), felszereléseinek (nyílászárók, iskolapadok, sporteszközök stb.), használati eszközeinek (digitális táblák, írásvetítők, számítógépek, multimédiás eszközök stb.) épségére
1
minden tanulónak vigyáznia kell. Közreműködhet környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában, tisztántartásában. (tanári felügyelet mellett.????) 4. A tanuló által szándékosan vagy gondatlanságból okozott kárt a tanulók szülei a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kötelesek megtéríteni a hatályos jogszabályok által előírtak szerint. A kártérítés mértékéről a gazdasági vezető javaslatára a tantestület dönt vizsgálat alapján. A vizsgálatról és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indíthat. 5. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán, illetve szakórákon kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének, valamint a szaktanárának irányításával. 6. Minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti a menekülési irányokat tanítványaival. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tanulótól elvárt magatartás és viselkedés 1. A tanítási órán biztosítani kell a tanulmányi munkához szükséges fegyelmet és alkotó légkört. A tanárt és a tanulókat az óráról kihívni nem szabad. Ez alól rendkívüli esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettes kivételt tehetnek. 2. A tanuló köteles a tanuláshoz szükséges taneszközöket magánál tartani. Az adott évben az oktatáshoz szükséges taneszközök igényéről az iskola tájékoztatja a szülőket az előző tanév végén Az iskolába behozott, a tanításhoz szükséges eszközökön kívüli személyes tárgyakért, pénzért az iskola nem vállal felelősséget. 3. Az iskolába unaloműző játékokat, saját maga és mások testi épségét, egészségét veszélyeztető (ütő-, szúró-, vágó-, robbanóeszközöket, alkoholtartalmú italokat, energiaitalt, dohánytermékeket, kábítószereket), az erkölcsi értékeket sértő tárgyakat, zenei és nyomtatott kiadványokat behozni tilos. 4. A tanulónak a mobiltelefonját a tanítási idő (napközi is) alatt ki kell kapcsolnia. Engedély nélküli mobilhasználat esetén a tanár az iskolában tartózkodás idejére elveheti a telefont, ismételt szabályszegéskor a pedagógus a telefont csak a szülőnek adja vissza. 5. Az elektronikus eszközöket csak tanári engedéllyel és tanulmányi célokra használhatják a diákok tanulási időszakban. 6. Az iskolában az internet a tanulmányi munkát segítő információforrás. A tanuló csak a tanár által engedélyezett weboldalakat látogathatja, amennyiben ettől eltér – tehát engedély nélkül játszik, programokat telepít, illetéktelenül más egyéni felhasználói nevét és jelszavát használja, a gépet tönkreteszi, tiltott tartalmú oldalakat, fájlcserélő (torrent-) oldalakat látogat– két hétre kizárja magát az internethasználat lehetőségéből. A tanuló a saját hálózati háttértárolói területén csak a tanuláshoz, illetve munkához szükséges állományait tárolhatja, játékprogramokat, egyéb anyagokat nem. A hálózati háttértárolókat a szaktanár és a rendszergazda ellenőrzi. 7. A tornaterembe a testnevelő tanár engedélyével, kizárólag tiszta tornacipőben szabad belépni. A testnevelésóra megkezdése előtt a csoport a tanár által meghatározott helyen tartózkodik. A tornatermet és a tornaszereket csak tanári felügyelet mellett szabad használni. A testnevelésóra ideje alatt az öltözők zárva vannak.
2
8. A tantermeket/szaktantermeket (labor, számítástechnika terem, technikaterem, nyelvi termek, tornatermek, tornaszertár) a tanár nyitja az óra elején, zárja az óra végén. A teremkulcsot a teremben órát tartó tanár veheti fel. 9. A tanulók az iskola könyvtárát a nyitva tartás szerint látogathatják. A könyvtár a tanulás, a felkészülés és az olvasás helye. 10. Az óraközi szünetek a regenerálódást és a következő órára való felkészülést szolgálják. E cél érdekében a tanórák pontos befejezését a tanárok biztosítják. A diákok az óraközi szünetekben is törekednek a fegyelmezett, kulturált viselkedésre. A lépcsőn és a folyosókon úgy közlekednek, hogy nem veszélyeztetik saját és társaik testi épségét. 11. Felső tagozaton szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a tantermekben nem, csak az udvaron vagy a folyosókon tartózkodhatnak, kivétel a harmadik szünet, amikor kötelesek az udvarra kimenni, ha az időjárás megengedi. Alsó tagozaton az első szünet tízórai szünet. A második, harmadik szünetben minden gyerek köteles az iskolaudvaron tartózkodni, amennyiben az időjárás megengedi, illetve az ügyeletes nevelő másként nem dönt. Tanórán kívüli és választható foglakozások 1. A tanulóknak lehetőségük van tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételre. Az iskolaotthonra, napközire, választható tantárgyakra és etnikai foglalkozásokra vonatkozó nyilatkozatokat az előző tanév májusáig kell benyújtani. 2. Tanulóink szakköri foglalkozásokon is részt vehetnek. A beiratkozást követően a tanév végéig a tanuló számára kötelező ezek látogatása. 3. A tanév során logopédiai, illetve tanulási nehézségek feltérképezésével kapcsolatos felmérések zajlanak. A vizsgálatok elvégzésének, és a későbbi fejlesztésnek a feltétele a szülő írásbeli beleegyezése. Az iskola a fejlesztéseket a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően végzi. 4. A fejlesztő és tanórán kívüli foglalkozásokra is a tanítási órákra vonatkozó rendelkezések érvényesek. 5. Tanórán-, iskolán kívüli foglalkozásokon is be kell tartani a házi rend szabályait. Munkarend 1. Az iskola reggel 7 óra 30 perctől 17 óra 00 percig tart nyitva. Ez idő alatt a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak az iskola területén. 2. A tanítás befejezése előtt a tanuló csak a szülő írásbeli kérésére – indokolt esetben hagyhatja el az iskola épületét, erre rendkívüli esetben az osztályfőnök vagy az igazgató adhat engedélyt. 3. Egy tanítási óra becsengetéstől kicsengetésig tart az alábbi csengetési rend szerint: Csengetési rend 1. 8:00-8:45 2. 9:00-9:45 3. 9:55-10:40 4. 10:55-11:40 5. 11:50-12:35 6. 12:40-13:25 7. 13:30-14:15
Rövidített órák 1. 8:00-8:35 2. 8:50-9:25 3. 9:35-10:10 4. 10:20-10:55 5. 11:05-11:40 6. 11:45-12:20 7. 12:25-13:00
3
8. 14:20-15:05 9. 15:15-16:00
8. 13:05-13:40 9. 13:45-14:20
4. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába! 5. A foglalkozásokról a meghatározott tanulási idő után lehet a gyermekeket elvinni. 6. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a pénztárban vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, tanáraikat a tanári szobából kihívathatják. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. 7. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. Tájékoztatás 1. Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az tájékoztató füzet/ellenőrző, ami okmány. Bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. Elvesztését a tanuló azonnal jelentse az osztályfőnöknek, aki az elvesztés körülményeit felülvizsgálja, gondoskodik új tájékoztató füzet beszerzéséről, melynek árát a tanuló megtéríteni köteles. A tájékoztató füzet elvesztése büntetést von maga után. 2. Az iskolában tanító pedagógusok kötelesek a szülőket és a tanulókat tájékoztatni a tanulók érdemjegyeiről, a tanulókat, illetve a szülőket érintő információkról, iskolai rendezvényekről, programokról. Az érdemjegyekről a tájékoztatás a tájékoztató füzeten keresztül történik. Ezeket az 1-4. évfolyamon a pedagógus jegyzi be, míg az 58 évfolyamokon a tanuló köteles rendszeresen beírni, s azt szüleivel aláíratni. A pedagógus és az osztályfőnök ellenőrzi az érdemjegyek bejegyzését, illetve szülők általi láttamozását. 3. A szülő a tanuló iskola által nyilvántartott adatainak változásáról az iskolát két héten belül köteles értesíteni. Diákönkormányzat 1. A tanulók számára lehetőség van diákönkormányzat működtetésére, amibe 4. évfolyamtól osztályonként két képviselőt küldhetnek a tanulók. A diákönkormányzat munkáját az igazgatóság által javasolt tanár segíti. 2. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a diákközgyűlésen történik. 3. A nagyobb tanulóközösségeket érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösségének számít a tanulólétszám 25 %-a. 4. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. 5. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. Mulasztások 1. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. Az igazolatlan késés büntetést von maga után. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 2. Ha a tanuló nem jön iskolába, a szülő a távolmaradás első napján köteles értesíteni az osztályfőnököt vagy a titkárságot a hiányzás okáról és várható időtartamáról. 4
3. Három napot meghaladó hiányzást orvosi igazolással, vagy hivatalos elfoglaltságot tanúsító okirattal lehet igazolni. Három napnál rövidebb hiányzást a szülő is igazolhat. A szülő által igazolt napok száma egy tanévben összesen három lehet. 4. Más esetben a tanításról előzetes igazgatói engedély alapján maradhat el a tanuló. Igazgatói engedélyt a szülő kérhet, a kérelmet legalább három nappal a hiányzás előtt írásban – az osztályfőnök értesítése mellett – kell eljuttatni az igazgatói titkárságra. 5. A tanuló az igazolást lehetőleg a hiányzás utáni napon hozza magával. Ha a tanuló a mulasztást követő egy héten belül nem igazolja távolmaradását, mulasztott órái igazolatlanok. Ebben az esetben a jogszabály alapján az iskola köteles: • A tanuló első igazolatlan órájáról a szülőt értesíteni • 10 igazolatlan óra után a szülőt felszólítani, a jegyzőt és a gyámhatóságot értesíteni, • 30 igazolatlan óráról a családsegítő szolgálatot tájékoztatni, • 50 igazolatlan óra esetén a jegyzőnél feljelentést tenni. 6. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 7. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor is, ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Jutalmazás, büntetés 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez képest kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Ennek formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, tantestületi dicséret. 2. Az a tanuló, akinek intézményi szinten kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 3. A házirend megsértése fegyelmező intézkedést von maga után. Ennek formái: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intő vagy rovó, amit a tanuló tájékoztató füzetébe kell beírni. Súlyos esetben az iskola fegyelmi eljárást kezdeményezhet. 4. Iskolánkban pontozásos rendszer is segíti a tanulók jutalmazását és büntetését. • Jutalompont a következő esetekben adható: közösségi munka, verseny, szereplés, dekorálás, gyűjtőmunka, békéltetés, takarítás, hulladékgyűjtés, ünneplőruha viselése, rongálás helyreállítása, kártérítés megfizetése, szülői együttműködés, tájékoztató füzet vezetése, környezettudatos magatartás, illetve bármilyen egyéb jó cselekedet esetén.
5
•
Büntetőpont jár: saját és más testi épségének veszélyeztetése, felbujtás, zsarolás, fenyegetés, rongálás, lopás, hamisítás, együttműködés hiánya, kártérítés elmaradása, szerencsejáték, mások méltóságának megsértése, trágárság, dohányzás, köpködés, késés, engedély nélküli iskolaelhagyás, szülői együttműködés hiánya és egyéb egyedi esetekben.
Fegyelmi eljárás 1. A fegyelmi eljárást a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 5. számú melléklete alapján folytatjuk le. 2. Az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítjuk, hogy az iskolában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást, melynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, illetve az értékelés alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása, a sérelem orvoslása. 3. A lefolytatás lehetőségének feltétele, hogy azzal a szülő egyetértsen. 4. Az egyeztető eljárás rendje: • kötelességszegő értesítése a fegyelmi eljárás elindításáról, és az egyeztetési eljárás lehetőségének igénybe vételéről, • 5 napon belül kiskorú szülője írásban kérheti az eljárás lefolytatását, • ha ez eljárás tíz napon belül nem vezet eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni, • ha a sértett és a kötelességszegő 15 napon belül megegyeznek, a fegyelmi eljárást a megállapított időre, de legfeljebb 3 hónapra fel kell függeszteni, ha ez idő alatt a sértett nem kéri a fegyelmi eljárás folytatását, azt meg kell • szüntetni. 5. A megállapodást írásban rögzítjük, szükség esetén az osztály vagy az iskola nyilvánossága előtt megvitatható. Térítési díj 1. Az étkezési díjat a gazdasági ügyintéző által megállapított és a szülők, tanulók számára a hirdetési táblán jelölt időpontban előre kell befizetni. 2. Az előre befizetett, de a hiányzás miatt fel nem használt térítési díjat a következő hónapban beszámítjuk. 3. Indokolt esetben a tanulók szülei kedvezményes vagy ingyenes étkezési lehetőséget, esetleg halasztást kérhetnek gyermekeik részére – az iskola élelmezési ügyekkel foglalkozó dolgozójának tájékoztatása alapján – a gazdasági irodában. 4. Betegséget, távolmaradást és a gyermek várható visszaérkezését személyesen vagy telefonon lehet bejelenteni reggel 8:30 óráig a gazdasági irodában. Nyilvánosság 1. A házirend egy példányát a szülőknek beiratkozáskor, illetve annak érdemi változása esetén átadjuk. A dokumentum megtekinthető az iskola honlapján. 2. A tanév elején sor kerül a házirend ismertetésére a gyerekek részére az év eleji osztályfőnöki órák egyikén.
6
3. Jelen házirendet az intézmény nevelőtestülete 2011.08.031-i ülésén fogadta el, elfogadása napjától hatályos. A nevelőtestület nevében: Farkasné Karres Éva igazgató
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A Házirendet a nevelőtestület 2011.08.31-én elfogadta. A Házirend életbelépésének időpontja: 2011. 09.01. Farkasné Karres Éva igazgató
A szülői szervezet, valamint az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. Szülői szervezet képviselője
diákönkormányzat-vezető
diákönkormányzatot segítő tanár
7
Tartalomjegyzék • • •
Érvénybeléptetı rendelkezések ..................................................................................................................................................................................... 4 A házirend hatálya ........................................................................................................................................................................................................... 5 A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja,továbbá az intézményegység, által elvárt viselkedés szabályai............................................................. 7 A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja: .................................................................................................................. 7
A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje: ...................................................................................... 7 A tanulókat és közösségeiket megillető jogok .............................................................................................................................................................. 9 A tanuló kötelességei, kötelezettségei: ........................................................................................................................................................................ 10 Az intézményegységben általánosan elvárt viselkedési, magatartási szabályok: .................................................................................................. 12
Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes(tandíjmentes) -.................................................................................................................... 16 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ...................................................................................................... 17 Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások ............................................................................................. 17 A befizetés rendje: .......................................................................................................................................................... 19 A visszatérítés ................................................................................................................................................................. 19 A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: ........................................................................... 19 A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái: ................................................................................................................................................. 20 A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája: ........................................................................................................................................ 21
•
f) a fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásuk elvei(a kártérítés szabályai)............................................................................................... 22 A fegyelmező intézkedések formái(a fokozatosság elvét is figyelembe véve):..................................................................................................... 23 A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei:.................................................................................................................................................... 24 A kártérítés szabályai:..................................................................................................................................................................................................... 24
• •
(1) g) elektronikus napló használata esetén a szülı részérıl történı hozzáférés módja ....................................................................................... 24 (1) h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje......................................................................................................................... 25 A tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................................................................................................................ 25 Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: .............................................................................................................. 26 A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje: ............................................................................................................................................................. 26 Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje. .......................................................................................................................................... 27 A tanulmányok alatti vizsgák általános eljárási szabályai: ....................................................................................................................................... 27
•
(2) a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a fıétkezésre biztosított hosszabb szünet idıtartama, a csengetési rend ............................................................................................................................................................................................................. 28 A tanulói munkarendre vonatkozó általános érvényű szabályok: ............................................................................................................................ 29 A tanulói munkarend tanévenként a tanév helyi rendjében is szabályozásra kerül............................................................................................... 31
A tanulói heti munkarend. .............................................................................................................................................. 31 A tanulói napi munkarend. ............................................................................................................................................. 32 A tanulói tanórai munkarend. ......................................................................................................................................... 32 A tanulók tanórák közötti szünetének rendje.................................................................................................................. 33 Hétvégi házi feladat szabályai, az iskolai dolgozatok szabályai .............................................................................................................................. 33
A házi feladat szabályai: ................................................................................................................................................. 33 Az iskolai dolgozatok szabályai: .................................................................................................................................... 35 •
(2) c) a tanórai és egyéb foglalkozások rendje ........................................................................................................................................................... 38 Az intézményegység tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásai: ..................................................................................................................................... 38
1
(A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakirányban tanulóknak adott esetben kötelező) FELZÁRKÓZTATÓ foglalkozások .................................................................................................................................................................. 38 SNI-s tanulóknak szervezett KIEGÉSZÍTŐ (rehabilitációs, fejlesztő egyedi tanulási terv szerint megvalósítandó) egyéb foglalkozások ....................................................................................................................................................... 39 Az egyéni felkészülés ..................................................................................................................................................... 39 • • •
(2) d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések ............................................................................... 41 (1) e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartás ....................................... 42 (2 )f) az intézményegység helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az intézményegységhez, tartozó területek használatának rendje .................................................................................................................................................................................................... 42
AZ ÉPÜLET használatának általános sazbályai:............................................................................................................ 42 A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok ............................................................................................................................................... 43
Balesetvédelem ............................................................................................................................................................... 44 Vagyonvédelem .............................................................................................................................................................. 45 Az intézményegységi ügyeleti rend szabályozása: ........................................................................................................ 46 Az intézményegység helyiségei, berendezési tárgyai használatának rendje: ......................................................................................................... 46
A TANTERMEK ............................................................................................................................................................ 46 A SZAKTANTERMEK ................................................................................................................................................. 47 KÖZLEKEDŐK, FOLYOSÓK, ELŐTEREK használata. ............................................................................................. 47 MOSDÓK, WC-K használata. ........................................................................................................................................ 48 TANÁRI/ISKOLA TITKÁRI ÜGYVITELI ÉS IRODA használata. ............................................................................ 48 Az intézményegység eszközei használatának rendje: ................................................................................................................................................ 48 Az intézményegységhez, tartozó területek használatának rendje ............................................................................................................................ 49
• •
(2) g) az intézményegység által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó intézményegységen kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás ................................................................................................................................................................. 49 Záró rendelkezések ....................................................................................................................................................................................................... 50
2
INTÉZMÉNYEGYSÉG
HÁZIREND
Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképzı Iskola OM: 201512 (székhelye: 3534 Miskolc, Téglagyár u. 3.)
Szakképzési intézményegysége, telephelye (a továbbiakban intézmény vagy intézmény(egység), címe: 3530 Miskolc, Petıfi S. u. 11.)
NYITOTT AJTÓ B A P T I S T A
SZAKKÉPZŐ ISKOLA OM:201512
3530 Miskolc, Petıfi Sándor utca 11.sz.
TELEPHELYE Hatálya kiterjed az intézményegység minden tanulójára és dolgozójára, munkatársára. Készítette: az intézményegység intézmény(egység)vezetıje Fızı Sándor Jóváhagyta:
Farkasné Karess Éva
Bódis Sámuel
intézményvezetı
fenntartó
3
Érvénybeléptető rendelkezések
Házirendet – a diákönkormányzat véleményének kikérésével - az intézmény nevelıtestülete, alkalmazotti közössége 2013. szeptember 01-én elfogadta. ……………………………. Nevelıtestület részérıl
Az érvénybeléptetésével a fenntartó nevében egyetértek. Miskolc, 2013. szeptember 01.
……………………………… Fenntartó részérıl
4
A házirend hatálya Az intézményegység házirendje állapítja meg a törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az intézményegység, a Szakképző intézményegység (a továbbiakban: intézményegység), által elvárt viselkedés szabályait.
Jelen szabályozás az intézményegység érvényes alapító okiratában és érvényes működési engedélyében szereplő jogosítványok aktuális megvalósítása figyelembe vételével készült. Tekintettel van az intézményegységben működő alapvető képzési rendszere: kizárólag szakképző évfolyamokkal szakiskolai és szakközépiskolai feladat ellátás (valamint felnőttoktatás) és munkarendre (nappali-esti). Arra, hogy a tanulók meghatározó módon nagykorúak. Jelen házirend előírásait az alkalmazóknak tanköteles és/vagy kiskorú tanuló esetében a rájuk vonatkozó speciális – az intézményegységnek a szülőkkel, gondviselőkkel való együttműködési kötelezettségét előíró és szabályozó – jogszabályi előírások figyelembevételével, betartásával kell megvalósítaniuk függetlenül attól, hogy az e dokumentumban esetenként külön leírásra került-e!
A házirend szükség szerinti felülvizsgálatának megvalósításáért az intézményegység vezetője felelős. A felülvizsgáltra lehetőség szerint, de legkésőbb a következő tanév indításáig sort kell kerítenie.
A szabályzatkötelező kiegészítései: • a tandíj mértékét, a térítések összegét, a befizetésükre, visszafizetésükre vonatkozó rendelkezéseket, a fenntartó által adható kedvezményeket - beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is - meghatározó fenntartói dokumentum, • az intézményegység-vezető ehhez kapcsolódó írásos tájékoztatói, mint csatolmányok, • a házirend (1) h pontja „az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei” megnevezésű részéhez kapcsolódó függelék.
A házirendet a nevelőtestület fogadja el. 5
Az azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.
Módosítására az intézményegység vezetője felé tett írásos dokumentumban intézményegység tanulói, dolgozói és munkatársai közül bárki tehet javaslatot.
Jelen házirend hatálya minden intézményegység használóra - az intézményegység minden tanulójára, az intézményegységben ügyeit intézőre, szülőre, gondviselőre, az intézményegység dolgozójára, munkatársára és a helyiségeket, létesítményeket az intézményegység szolgáltatásait igénybevevőkre - kiterjed, megszegése fegyelmi következményekkel, kártérítési kötelezettséggel jár. A meghatározó intézményegység használókra érvényes hatályosságának tartama: • A tanulóra érvényes a tanulói jogviszonyának teljes idejére. • Az intézményegység dolgozóira, munkatársaira érvényes munka és/vagy megbízási jogviszonyuk időtartamára. • Az intézményegység helyiségeit, létesítményeit, szolgáltatásait igénybevevőkre az igénybevételük időtartamára, annak természete szerinti mértékben. • A bármilyen ügyintézés vagy más tevékenység végzése okán bent tartózkodókra bent tartózkodásuk idejére és annak okához igazodóan.
A házirend nyilvános.(Teljes terjedelmében megtalálható az intézményegység titkárságon, általános érvényességű kivonata pedig az egyes létesítmény részekben kifüggesztve.)
Az érvényben levő házirend egy példányát tanévkezdéskor az intézményegység minden tanulója és valamennyi pedagógusa megkapja, tartalmát az első osztályfőnöki órán az osztályközösségekben megbeszélik, s az abban foglaltak megértését és tudomásul vételét aláírásukkal igazolják.
6
A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja, továbbá az intézményegység, által elvárt viselkedés szabályai. A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja: A tanulónak az intézményegységgel tanulói jogviszonyban kell állnia. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje: Az intézményegység tanulói közé - tanulói jogviszony létesítésével - felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az intézményegységbe történő jelentkezés a tanulni szándékozó részéről az év bármelyik időszakában lehetséges, azzal hogy az új osztályok indítása a tanév rendjéhez igazodik (szeptember). Az intézményegység nem tart felvételi vizsgát.
A felvétel és az átvétel jelentkezés/kérelem alapján történik, melyekről az intézmény(egység)vezetője a következők alapján dönt. 1. A jelentkező/kérelmező részéről helyesen és teljes körűen kitöltött (az első szakképesítés meglétéről, az intézményegység tanulói jogviszony létesítésére vonatkozó alapvető feltételrendszerének megismeréséről, annak elfogadásáról szóló jognyilatkozatát is tartalmazó), aláírt jelentkezési/kérelme. 2. A jelentkező/kérelmezőnek az adott szakképesítés szakmai és vizsga követelményeiben előírtaknak való megfelelése: A szükséges • előképzettség, iskolai végzettség (a 8. vagy 10. osztály elvégzése, az érettségi) meglétének eredeti – vagy azzal azonos értékű – okmány bemutatásával történő igazolása, • az „Alkalmas” minősítést tartalmazó szakmai, (foglalkozás egészségügyi szakorvos részéről történő) egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálat eredményének az eredeti dokumentum beadásával történő igazolása. 3. Nagykorúság, a tankötelezettség teljesítése 4. Adott szakirányok esetében a tanuló(elő)szerződés megléte. 5. A regisztrációs és ügyintézési alapdíj megfizetése. 6. Az engedélyezett intézményegységi férőhelyek száma. 7
Amennyiben a jelentkező/kérelmezők száma meghaladja az engedélyezett intézményegységi férőhelyek (a felvehető tanulók) számát, akkor a további szempontokat vesz figyelembe: 7. A tanulmányi eredmény. 8. az eddigi tanulmányok során tanúsított iskolába járási fegyelmezettség (hiányzások, ebből is az igazolatlan hiányzások száma) Amennyiben a jelentkező/érdeklődő nem rendelkezik a szükséges előképzettség feltételeivel, azok hiányában a felvételéről, átvételéről írásba foglalt határozatban előírt, adott határidőre teljesített eredményes különbözeti vizsgával kerülhet felvételre, átvételre. Ha a jelentkező/érdeklődő a fenti szempontok 1-5 pontjainak megfelel és van férőhely az általa megjelölt szakirányon és az intézményegység vezetője még is elutasítja felvételét, átvételét, írásos kérelmére az intézmény(egység)vezető köteles indoklást, a jogorvoslat lehetőségét is tartalmazó írásos határozatba foglaltan kiadni az érdeklődő/kérelmezőnek a döntését. A felvétel, átvétel elutasításának legfontosabb indokai lehetnek: • a szükséges előképzettség hiánya, •
egészségügyi alkalmatlanság, pályaalkalmassági hiányok,
• életkor (be nem töltött 16. életév, kiskorúság, tankötelezettség, • általános és/vagy középiskolai gyenge tanulmányi eredmény (év ismétlés és/vagy bukások nagy száma), • az eddigi iskolai tanulmányok során tanúsított iskolába járási fegyelmezetlenség (sok a hiányzások, ebből is az igazolatlan hiányzások száma), • adott szakirányok esetében a tanulószerződés hiánya, • férőhely hiánya. A felvételről szóló értesítés írásban történik. Osztályba, csoportba sorolás szempontja a tanuló által választott szakterület és szakmacsoport, illetve konkrét szakmai érdeklődés, e mellett a létszámokat meghatározó előírások és a szükséges és ésszerű csoportösszevonások, csoportbontások. Az osztályközösségek tanulói a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. A tanulói jogviszony a beiratkozással, annak napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait ettől az időponttól gyakorolhatja. A tanulói jogviszony megszűnése 8
• Tanulmányok befejezésével a jogszabályi előírások szerint. • Az intézményegység a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. • Fegyelmi tárgyalás határozata alapján, a tanuló fegyelmi büntetése is lehet az intézményegységből való kizárás. (Fegyelmi határozat érvénybe lépése esetén a tankötelezett tanuló esetében a szülő és a tanuló köteles 15 munkanap alatt másik iskolát keresni és a leszámolást befejezni.) • A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, ha a tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul egy tanítási évben, és a szülő értesítése az igazolatlan mulasztásról legalább 2 alkalommal megtörtént. • Megszűnik a felnőttoktatásban résztvevő tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban 20 tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. • Ha a tanulót fegyelmi határozata alapján áthelyezik másik iskolába, akkor a fellebbezési határidő lejárta után 8 napon belül köteles leszámolni. • Ha a tanköteles tanuló más iskolából fogadónyilatkozatot hoz, akkor a szülő írásbeli kérelme alapján az intézményegység-vezető engedélyezi a tanuló áthelyezését. A tanulónak leszámolását 8 napon belül meg kell tenni! • Ha határidőre nem számol le a tanuló, fegyelmi úton kell megszüntetni tanulói jogviszonyát. • Nagykorú tanulónak az intézményegység vezetője felé írásban benyújtott kérelme alapján. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok A tanulókat megillető jogokat a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák. A tanuló, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni • minden olyan intézményegységi döntéshez, amelyből a tanulóra, kiskorú tanuló esetén a szülőre fizetési kötelezettség hárul, • a kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel és a tanulmányi idő rövidítésével kapcsolatos ügyekben.
9
Az intézményegység tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. • A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. • A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményegység-vezető bíz meg. A tanuló kötelességei, kötelezettségei: A tanuló köteles: • képességei szerint tanulni, • a tanítási órán és a foglalkozásokon felkészülten, pontosan, a szükséges felszereléssel (legalább toll/ceruza, füzet) tanuló társai, a tanítás zavarása nélkül jelen lenni, • tudásáról számot adni, • az általa vállalt vagy rábízott feladatokat teljesíteni Az egyes feladatokra a tanuló önként is jelentkezhet (pl.: szertáros, térképfelelős stb). vagy szükség esetén kijelölhető (pl.: hetes, diákügyeletes), • tiszteletet és megbecsülést tanúsítani nevelői, tanárai, az intézményegység dolgozói és tanulótársai iránt • az oktatás során használt, a rábízott eszközöket megőrizni az előírásoknak megfelelően használni és karbantartani, • megóvni az intézményegység létesítményeit és felszerelését. az általa használt helyiségek rendjét helyreállítani, • az intézményegység jó hírnevét megőrizni és fejleszteni. felkérésre részt venni, • az intézményegységi – tanórai és egyéb (pl.: ünnepélyek, versenyek, rendezvények, szakkörök stb.) – foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában és utána az eredeti állapot helyreállításában,
10
• a tanításon kívüli rendezvényeken és foglalkozásokon (pontosan és az estlegesen előírt vagy kért öltözetben). • bejelenteni az iskolán kívüli közösségi, egyesületi tevékenységét az osztályfőnöknek. Annak foglalkozásain és rendezvényein – amennyiben az ütközik a kötelező tanórai vagy egyéb intézményegységi kötelezettsége teljesítésével - tanulmányi eredményétől és magatartásától függően osztályfőnöki engedéllyel vehet részt. A tanulmányi kötelezettségen túli tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja:
Különösen a házirend következőkben felsorolt pontjai részletezik a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módját az intézményegységben: • Az intézményegységben általánosan elvárt viselkedési, magatartási szabályok: • 1a) a tanuló távolmaradásának, mulasztásának, (hiányzásának) késésének igazolására vonatkozó előírások • 1b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai • 1c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje • 1d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái • 1e) a tanulók jutalmazásának elvei és formái • 1f) a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei(a kártérítés szabályai) • 1h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje. • 2b) az intézményegységi tanulói munkarend • (2 )f) az intézményegység helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az intézményegységhez, tartozó területek használatának rendje
11
Az intézményegységben általánosan elvárt viselkedési, magatartási szabályok: Az intézményegység részéről általánosan elvárt, hogy az intézményegységben bármilyen jogcímen tartózkodók – legfőbb képen a tanulók és a tanárok, az intézményegységi dolgozók, munkatársak: • a rájuk érvényes előírásoknak megfelelően pontosan, a feladataik (kiemelten a tanulás, a tanítás) elvégzésére képes állapotban jelenjenek meg és végezzék dolgukat, • személyes higiénéjüket és ruházatukat a tisztaság, rendezettség a kulturáltság (szélsőségektől való mentesség) jellemezze, • a napszaknak megfelelően és a „BÉKESSÉG” üdvözlő szóval köszöntsék egymást, • „magázó” formában kezdjék a szóbeli érintkezést, majd megtartva egymás iránt az alapvető tiszteletet – kölcsönös egyetértéssel – váltsanak a „tegező” formára, • legyenek figyelmesek, udvariasak, segítő készségűek egymás irányába, • tartózkodjanak az illetlen, trágár bántó kifejezések használatától, az indulatos, hangos, durva, sértő viselkedés módtól és főleg a személyek közötti és a tárgyakra, a berendezésre irányuló fizikai erőszaktól, erőszakoskodástól, • ne veszélyeztessék se saját, se mások egészségét, testi épségét, tulajdonát, minden veszélyforrást, balesetet, káreseményt jelentsenek, • törekedjenek a rájuk vonatkozó szabályok megismerésére, elsajátítására és betartására, • az intézményegység részéről kiadott vagy az intézményegység közreműködésével, az intézményegység használattal összefüggésben átadott hivatalos okmányokat (bizonyítvány, értesítő/ellenőrző, diákigazolvány, igazolások stb.) megőrzését, rendeltetésszerű állapotban tartását, használatát személyes odafigyelés és gondoskodás jellemezze. Elvesztésüket az osztályfőnöknek, illetve más, a pótlásról gondoskodni tudó intézményegységi munkatársnak, illetékesnek jelentsék, • saját érdekeik érvényesítésénél, jogaik gyakorlásánál ügyeik intézésénél, feladataik végrehajtásánál legyenek mértéktartó figyelemmel társaik és közösségeik, az intézményegység érdekeire és jogaira is. Azok érvényesülését, érvényesíthetőségét legalább is ne akadályozzák, gátolják. • az oktató-nevelő munkához kötődő – értékben elfogadható – tárgyakon, taneszközökön túl lehetőleg más értéktárgyakat (pl. értékes ékszereket,) ne hozzanak,
12
• a saját akaratukból behozott, saját tulajdonukat képező, vagy használatukba adott, nem intézményegységi értékek biztonságáról teljes felelősség vállalásuk mellet, önállóan vagy az intézményegység arra illetékes személyének bevonásával gondoskodjanak, • a mobiltelefonjaikat tanítási órákon, intézményegységi rendezvényeken kikapcsolt állapotban tartsák, csak az indokolt kapcsolattartásuk, illetve hivatalos ügyintézésük, munkájuk végett – a tantermeken kívül, lehetőleg másokat nem zavarva – diszkréten használják.
Mindezek megvalósítása, megvalósíthatósága miatt az intézményegységben, annak területén(esetenként azon kívül vagy attól meghatározott távolságban) és rendezvényén – intézményegység-vezetői engedély nélkül - TILOS, súlyos fegyelmi vétséget jelent, illetve kártérítési felelőséggel járhat: • életkortól és az intézményegységben tartózkodás jogcímétől függetlenül a dohányzás, • ütő, szúró, vágóeszköz, fegyver, fegyvernek minősülő, vagy látszó tárgy, ill. gázspray, önvédelmi fegyver behozatala, még akkor is, ha annak viselésére, használatára rendőrségi engedély van. • házi-, vagy más „kedvenc” állat behozatala, benntartása, • a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó a szervezetre káros élvezeti cikkek, különösen alkohol- és dohánytermék, az elektromos cigaretta, továbbá tudat módosulást okozó szerek, drogok, kábítószerek behozatala, árusítása, fogyasztása vagy ezek imitálása, • mindenféle szerencsejáték (kártya, fogadás, stb.) • játék, szórakoztató eszköz, öngyújtó, gyufa, erkölcstelen kiadványok, behozatala, • a lépcsőn, padlón, az udvari burkolaton, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni, a padokra, székekre feküdni, azokra a lábukat, cipővel vagy a nélkül feltenni, a falakhoz – különösen lábbal, cipővel – támaszkodni, ezeken bármilyen módon nyomokat hagyni, • a padokat, a székeket, más berendezési tárgyakat eszközöket, a falakat összefirkálni, az ajtókat csapkodni, • az ablakokon keresztül vagy az intézményegység épület közvetlen (5 méteren belüli) környezetében a járókelőket zaklatni, valamint különböző tárgyakat ki vagy eldobálni, szemetelni,
13
• az intézményegységben tartózkodó tanulót - a tanuló törvényes képviselőjének tudta nélkül - rendőrségi, gyámügyi vagy egyéb hivatalos kihallgatásnak, meghallgatásnak alávetni, az intézményegységből kikérni, • mobiltelefon, bármilyen kép- és hangrögzítő, lejátszó eszköz (fényképezőgép, kamera, discman, MP3 lejátszó stb.) tanítási órákon, szakmai gyakorlatokon, vizsgákon olyan oktatási, ügyviteli helyen, ahol az elhelyezett eszközök működését zavarhatja – a tanári, ügyintézői engedélye nélküli – bekapcsolása, bekapcsolt állapotban tartása, használata, • az intézményegység részéről kiadott vagy az intézményegység közreműködésével, az intézményegység használattal összefüggésben átadott hivatalos okmányok (bizonyítvány, értesítő/ellenőrző, diákigazolvány, igazolások stb.) átjavítása szándékos megrongálása, másokra történő jogtalan átruházása, elvesztésük osztályfőnöknek történő kötelező jelentésének elmulasztása. (1) a) A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, (hiányzásának) késésének igazolására vonatkozó előírások Valamennyi tanulónak a beiratkozásával vállalt legalapvetőbb kötelezettsége, hogy a tanítási órákon részt vesz.
• Amennyiben a tanuló a kötelező intézményegységi foglalkozásról távol marad, mulasztását (hiányzását) igazolnia kell. • A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az intézményegységtól. • A hiányzás kezdő napján a tanuló köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. • A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha: − a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, − beteg volt és ezt igazolja, − hatósági intézkedés, állampolgári kötelezettségeinek teljesítése vagy − egyéb alapos ok miatt nem tudott a kötelező foglalkozásokon részt venni. • Családi okok miatt nagykorú tanuló esetén a tanuló saját maga tanévenként legfeljebb öt, tanítási napról történő távolmaradást igazolhat.
14
• A szaktanár saját órájáról adhat távolmaradási engedélyt. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. • Az intézményegység képviseletében illetve a külső intézmények kérésére történő távolmaradás esetén a tanuló távolmaradását az intézményegység nem tekinti hiányzásnak. • Minden egyéb hiányzás csak hivatalos okmánnyal igazolható (orvosi igazolás, idézés, kikérő, közlekedési vállalat igazolása, stb.). A hiányzást követő első tanítási napon, de legfeljebb az utolsó hiányzási naptól számított négy napon belül a tanuló – minden előzetes felszólítás nélkül – köteles az igazolásokat osztályfőnökének (az osztályfőnök távolléte esetén az intézményegység titkárnak) bemutatni, leadni. A négy napon túl érkező igazolásokat az osztályfőnök nem köteles elfogadni. • Megszűnik tanulói jogviszonya annak a tanköteles tanulónak, aki 10 és annak a tankötelezettségét már teljesített tanulónak, aki 20 tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. (hiányzik). • Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az intézményegység a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az intézményegység intézmény(egység)vezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. • A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén 30 óra. • Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen 1 adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. • Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50%-áról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról.
15
• Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. • Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. − Tanulók kötelesek a tanítás megkezdése előtt legalább 10 perccel az intézményegységbe megérkezni. − A tanórai foglalkozás kezdetére meg nem érkezett tanuló késik. A késését a mulasztásának (hiányzásának) igazolására megadott módon kell igazolnia. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. • Az elkéső tanuló köteles a tanórai foglalkozás lehető leg kisebb mértékű megzavarására törekedve bekapcsolódni az adott tanóra menetébe. (1) b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az itt meghatározott szabályok alapján az intézmény (egység) vezetője dönt a tandíj mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról. Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes(tandíjmentes) • a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül, • az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, • a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótló vizsga. (A volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is a javító- és pótló vizsga.)
16
• minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. • az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti a fenti időtartam(5, ill. 3 tanév) legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások • a jogszabályokban meg nem határozott – az Iskola részéről nem kötelezően előírt - egyéb foglalkozások,.A térítési díj mértéke a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának tizenöt–húsz százaléka. • a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése. A térítési díj mértéke a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának öt–húsz százaléka a tizennyolc éven aluli tanulóknál, egyébként a húsz–negyven százaléka. • a független vizsga. A térítési díj mértéke tantárgyanként nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. • a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A térítési díj mértéke a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások • a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
17
• középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, • a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, A nem magyar állampolgároknak tandíjat kell fizetni az intézményegységi szolgáltatások igénybevételéért. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A számítás elvégzéséért és a díjak tanévre vonatkozó mértékéről, az adható kedvezményekről és a befizetés módjáról, a tanulók – kiskorú tanuló esetében a szülő, gondviselő - erről szóló tájékoztatójának elkészítéséért az intézmény (egység) vezető felel. A tanulók személyenkénti tájékoztatása – a díj fizetési kötelezettség tanulónkénti előírása – majd a meghatározottak szerinti beszedése, az osztályfőnökök és a gazdasági/pénzügyi ügyintéző közreműködésével, az iskolatitkár feladta és felelőssége. A kihirdetés módja: írásos tájékoztató, amelyet • az intézményegység tanulói osztályfőnököktől kapnak meg, az átvételt egy erről szóló összesítő lapon az aláírásukkal igazolják. • az intézményegységgel tanulói jogviszonyt létesíteni kívánó új tanulók, a jelentkezésük során az intézményegység-titkártól kapják meg. • az intézményegység intézmény(egység)vezetője jelen szabályzat csatolmányaként dokumentál. Az induló, első képzési évfolyamon tanulmányaikat megkezdőkre vonatkozó kihirdetésre kerülő díjakat az intézményegység legalább 25 fős tanulói létszámmal induló osztályokra vonatkozóan állapítja meg. Amennyiben ettől eltérő (kisebb) létszámmal indítja az adott osztályt, abban az esetben fenntartja azt a jogot, hogy a térítési díjat arányosan változtathassa (növelhesse). Erről a jelentkezett tanulót beiratkozása, illetve az arról szóló döntése előtt, írásos formában tájékoztatja. A második vagy további évfolyamoknál ugyanezek az általános szabályok érvényesek azzal az eltéréssel, hogy a befejezett évfolyam/tanév végén a tanulóknak a következő időszakra adott tájékoztatóban megadott díjakra vonatkozóan kell érteni.
18
A befizetés rendje: A megállapított díj összegét a tanulónak két részletben, félévenként beiratkozáskor (szeptember 10-ig, illetve január 31-ig) kell megfizetnie. Kérelemre - az intézmény intézményegység vezetője a tanulónak a térítési díj és tandíj összegének megfizetését havi részletekben is engedélyezheti. Részletfizetési és különösen indokolt esetben mérséklési kérelmet az intézményegység-vezetőjéhez kell benyújtani, erre engedélyt az intézményegység-vezetője adhat. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgák megkezdése előtt egy összegben tesz eleget. Ha a tanuló a 2. félévtől létesít tanulói jogviszonyt, akkor a tanévre megállapított fizetendő díj 50 %-át kell megfizetnie. Kivétel ez alól, ha az első félévre vonatkozó követelmények teljesítését különbözeti beszámolókkal, feladat beadásokkal, vizsgákkal kell teljesítenie, mert ebben az esetben a teljes díj fizetésére kötelezett. A visszatérítés A térítési díjat, a tan- és vizsgadíjat teljes összegben csak akkor téríthető vissza, vagy a következő vizsga, vagy a következő időszak térítési díjába, illetve tandíjába akkor számítható be, ha a befizető igazolt egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vesz részt a vizsgán. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben téríthető vissza a tanulmányokkal arányos mértékben a térítési ill. tandíj. A javítóvizsgára befizetett összeget nem téríti vissza az iskola. A befizetett díjból visszafizetés csak abban az esetben lehetséges, ha bizonyíthatóan az intézményegységnek felróható okból kell megszakítania a tanulói jogviszonyát (a tanulmányait) a térítési díjat fizető tanulónak. A visszafizetésre vonatkozó igényét/kérelmét a tanulónak írásban kell benyújtania az intézményegység-vezetőnek címezve. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: A tanuló – amennyiben az intézményegység ettől eltérően esetenként írásban nem rendelkezik – a tanulmányi kötelezettségei teljesítése során maga által készített, előállított terméket, dolgot, alkotást alapvetően saját költségén hozza létre. Ezek jellemzően a következők lehetnek - dolgozat - kis előadás 19
- köztes vizsga munka - projekt feladat - projekt munka - vizsga remek - vizsga munka illetve ezek prezentációja, vagy ezekről készített dokumentáció, portfolió. A felsorolásban szereplők a tanulók tulajdonát képezik. Ugyanakkor azok prezentációjából, vagy az azokról készített dokumentációból, portfolióból a tanuló – az intézményegység részéről ezekhez kapcsolódóan megadott feladat kiírásban, egyéb kiírásban, megadásban rögzítettek szerint – egy-egy példányt az intézményegység számára archiválás és további oktatási célú felhasználásra (a vonatkozó jogszabályi előírások érvényességének megtartása mellett) korlátozás menetesen át ad. Amennyiben bármilyen okból az intézményegység a fentiekért díjazásban részesíti a tanulót arról a vonatkozó előírások figyelembe vételével külön írásos megállapodást köt. Az e részben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt (1) c) a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje Az intézményegységben ilyen juttatásokkal nem állunk tanulóink rendelkezésére. 1) d) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái: a tanulók véleményüket a tanórákon kívül – ide nem értve az adott tanórai foglalkozáshoz közvetlenül kötődőket – a megadott ügyfélfogadási időben illetve azon túlmenően elektronikus úton (telefonon) e-mail-ben az intézményegység titkárnak, osztályfőnököknek, szaktanároknak, az intézményegység-vezetőnek esetleg más intézményegység munkatársnak, a fenntartó képviselőjének a részükről megadott időpontokban korlátozás nélkül eljutathatják. • A véleménynyilvánítás alapvető hierarchikus rendje: - osztályfőnök, (szaktanár, intézményegység titkár) - intézményegység-vezető, - fenntartó. 20
• A véleménynyilvánítás formája: - szóbeli - írásbeli A véleménynyilvánítás során megszólított intézményegységi személy alapvetően a megszólítás formájával azonosan köteles reagálni. Az írásos véleményre – különös tekintettel az esetleges tanulói panaszra, főleg ha az a tanuló tanulmányi kötelezettsége teljesítésének akadályára vonatkozik – az intézményegység megszólított munkatársa, szükség esetén az intézmény(egység)vezető esetleg a fenntartó bevonásával köteles legkésőbb 10 tanítási napon belül válaszolni. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája:
Rendje
Formája
Tanuló egyéni érdeklődésére (ügyfélfogadási időben az intézményegységi titkárságon)
Szóban – írásban
Képzések indításakor az indításra tervezett
Szóban – írásban
szakokról/osztályokról, az indítást legalább harminc nappal
(újság hírdetés,
megelőzően
honlap)
Tanuló jelentkezésekor (A választott képzésről, munkarendről, a tanulói jogviszony létesítésének feltételeiről, a felvételről, a beiratkozásról, az esetleges díjfizetésekről.)
Szóban – írásban (tájékoztató lap)
Tanulói jogviszony létesítésekor vagy megváltoztatásakor (Az intézményegység a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy
Szóban –
az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány
írásban
tanítási órát szervez az intézményegység. A tájékoztatás kiterjed a mulasztások(hiányzások) jogkövetkezményeire.) Az órarend szerint osztályfőnöki órákon
Szóban – írásban
(Az első osztályfőnöki órán az intézményegységi házirendről
(elektronikus
a tanév rendjéről, a egészség, környezet, tűz és
postafiók)
balesetvédelmi előírásairól) Az órarend szerinti tanórákon (A tanulmányi feladatokról 21
Szóban - írásban
és előrehaladásról.) félévi Félévkor és év végén
ÉRTESÍTŐben
(A tanuló, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről, a
és az év végén
hiányzásokról)
bizonyítványban írásban
(1) e) a tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért a következők szerint jutalmazni kell. A tanulók jutalmazásának elvei: A tanulók jutalmazásának célja az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulók munkájának elismerése és megismertetése az intézményegységi közvéleménnyel. A tanulók és tanulóközösségek jutalmazhatók: • kiemelkedő tanulmányi eredményért, • kimagasló közösségi munkáért. A jutalmazásra javaslatot tehetnek az intézményegység tanulói és pedagógusai. A tanulók jutalmazásának formái: • szóbeli és írásbeli dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, nevelőtestületi, intézményegység-vezetői), • térítési vagy tandíjkedvezmény • hozzájárulás − színház, mozi sport rendezvény, verseny vagy kiállítás látogatáshoz, − nyári és évközi táborozás, esetleges külföldi kiránduláshoz. • könyvjutalom, • tárgyjutalom, • jutalomkirándulás, • oklevél. f) a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásuk elvei(a kártérítés szabályai) Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. 22
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. Ha az intézményegységben káresemény történt, kár keletkezett, az intézmény(egység)vezető, köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az intézményegység tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. A fegyelmező intézkedések formái(a fokozatosság elvét is figyelembe véve): • figyelmeztetés szóban ( szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, intézményegységvezetői) • figyelmeztetés írásban (szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, intézmény(egység)vezetői) • megrovás írásban (szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki, intézmény(egység)vezetői, nevelőtestületi) • eltiltás az intézményegységben a tanév folytatásától • az intézményegységből történő kizárás Az intézményegységben a tanév folytatásától való eltiltás és az intézményegységből történő kizárás – az igazolatlan mulasztás vétségét kivéve – csak fegyelmi eljárás lefolytatása mellett alkalmazható. A fegyelmi eljárást kezdeményezők, illetve fegyelmezési jogkörrel rendelkezők: • az intézményegység intézményegység vezetője, • a nevelőtestület, • az osztályfőnökök, • a szaktanárok. A fegyelmi eljárás lebonyolítása az érvényben lévő jogszabályok és az intézményegység SZMSZ-e alapján történik.
23
A fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei: • A fegyelmezés nevelési eszköz, mely a vétség helytelen voltának felismerésére készteti, és újabb vétségtől visszatartja a büntetéssel sújtott tanulót, esetleg tanulócsoportot. • Büntetéskor figyelembe kell venni a kötelezettség megszegésének, a szabályok megsértésének mértékét, a cselekménynek a tanuló szűkebb és tágabb környezetére gyakorolt hatását. • A büntetés nem lehet megalázó és megtorló jellegű. • A testi fenyítés alkalmazása tilos. • Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az intézményegység-vezetője és a nevelőtestületi írásbeli megrovást az osztályfőnök kezdeményezheti. • A fegyelmező intézkedéseket a tanuló félévi, év végi értesítőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. • Ha az intézményegység a tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól A kártérítés szabályai: A tanuló, a kárt okozó az általa okozott kárt köteles megtéríteni. Ez különös tekintettel vonatkozik a szándékos rongálásra (pl.: padok, székek, falak és dekorációk firkálására). Az anyagi felelősség mellett átvett, kölcsönzött intézményegységi eszközök, tárgyak épségéért, rendeltetésszerű használatáért a kölcsönző felel. A szaktantermekben a tanári felügyelet mellett használt eszközök gondatlan használatából, szándékos rongálásából eredő károkért a használó tartozik felelősséggel.
(1) g) elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módja Az intézményegység nem használ elektronikus naplót.
24
(1) h) az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje.
Az intézmény egység – az intézmény pedagógiai programja, helyi és szakmai program részeiben meghatározottakkal összhangban - osztályozó vizsgát csak azokban az esetekben szervez, amelyekben ezt jogszabályi előírás kötelezővé teszi. Meghatározó módon a felnőttoktatásban. A tanulmányok alatti vizsgák Amennyiben a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján nem lehet megállapítani, akkor azt az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, • engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, • a meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, • magántanuló, • a felnőttoktatásban résztvevő tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Különbözeti vizsgát a tanuló akkor tehet, ha a továbbhaladásához szükséges a vizsga letétele, és erre kötelezték. A különbözeti vizsga letételére az intézményegység vezetője határozatban szólítja fel a tanulót, és szabja meg a vizsga letételének végső határidejét. A különbözeti vizsga nem ismételhető, sikertelensége esetén a tanuló az adott évfolyamon tanulmányait nem folytathatja 25
Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az intézményegység-vezető hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha • a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, • az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az intézmény pedagógiai programja határozza meg.(Lásd jelen szabályzat azonos megnevezésű függelékében) A tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje: A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az intézményegység a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A javítóvizsga időpontjáról a tanuló bizonyítványosztáskor szerez tudomást, vagy nyári időszakban az intézményegység hirdetőtáblájáról.
26
Az intézményegységben tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az intézmény(egység)vezető engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja: „Osztályozó vizsgára jelentkezés” megnevezésű formanyomtatvány helyes kitöltése, a tanuló – kiskorú tanuló esetében a szülő, gondviselő – részéről történő aláírása vagy a vizsga letételére az intézményegység vezetője határozatban szólítja fel a tanulót. Az osztályozó vizsgakijelölt időpontjáról, a jelentkezés, részvétel esetleges különös feltételeiről, a tanuló az intézményegység hirdetőtáblájáról vagy az intézményegységvezetőtől kapott felszólító határozatból szerez tudomást. Az osztályozó vizsgára jelentkezés határideje: Az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtti 5. munkanap. A tanulmányok alatti vizsgák általános eljárási szabályai: A vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt folyik, a vizsgáról jegyzőkönyv készül. A javítóvizsga nem ismételhető. Sikertelen vizsga esetén, vagy ha a tanuló igazolatlanul nem jelenik meg a vizsgán, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulónak az évfolyam ismétléséhez kérvényt kell benyújtania az intézmény(egység)vezetőjéhez. A vizsga – a felnőttoktatás kivételével - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de
27
gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az „(1)” jelzésű pontokban foglaltakon túl az intézményegység a következőket állapítja meg. (2)
(2) a) a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend A tanítási órák időtartama: • Elméleti oktatás keretében a tanítási óra ideje 45 perc. • A gyakorlati képzést 60 perces tanítási órákkal kell megszervezni. • Ha a gyakorlati képzés nem az intézményegységben folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. Az intézményegység ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje kilencven percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál ( szakképzési évfolyamokon 8 tanítási óra) a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.
A tanítási órák, a foglalkozások közötti szünetek időtartama: 5-15 perc, függően az oktatás jellegétől (pl.: elméleti/gyakorlati). A főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama: legalább 1 tanítási óra.
28
Délután
Délelőtt
Az intézményegység általános tanóra szervezési rendje, a „CSENGETÉSI” REND:
0.
7.10- 7.55
1.
8.00 - 8.45
2.
8.50 - 9.35
3.
9.45 - 10.30
4.
10.40 - 11.25
5.
11.35 - 12.20
6.
12.25 - 13.10
7.
13.15 - 14.00
8.
14.05 - 14.50
1.
14.55 -15.40
2.
15.45-16.30
3.
16.35-17.20
4.
17.25-18.10
5.
18.15-19.00
6.
19.05-19.50
(2) b) az intézményegységi tanulói munkarend A tanulói munkarendre vonatkozó általános érvényű szabályok: Az intézményegységben a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. Az intézményegységben a tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra meghatározóan kötelező. Ritkán fordul elő kötelezően választandó tanítási óra, a szabadon választható tanítási óra pedig nem jellemző. A kompetencia alapú oktatás új tanulásszervezési eljárása lehet az akár több hetet is meghaladó projekt, a „témahét”.
29
Ez a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor egy adott tárgykört a tanulók három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben intézményegységi és intézményegységen kívüli helyszíneken, tanórai vagy tanórán kívüli időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Megvalósításuk során szükséges lehet a tanórák hagyományostól eltérő megszervezése: tanórák összevonása, délutáni foglalkozás. A projektfoglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projektoktatás, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás, kihelyezett gyakorlati foglalkozás). Az intézményegységben (a felnőttoktatásban) az oktatás megszervezhető a nappali és esti oktatási munkarendben. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A felnőttoktatásban • az oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épül, • az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások a helyi sajátosságok alapján módosíthatók, • A tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat. Az intézmény egységenek dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az intézményegység havonta, (felnőttoktatásban félévenként) összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. A gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző intézményegység közötti megállapodással lehet eltérni. 30
A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a nevelőtestület javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti. A bombariadó esetén az elmaradt órákat be kell pótolni a heti pihenőnap, lehetőleg szombati nap igénybevételével, illetve a tanév meghosszabbításával. A tanulói munkarend tanévenként a tanév helyi rendjében is szabályozásra kerül. A tanév helyi rendjében kerül meghatározásra: • a tanítás nélküli munkanapok felhasználási rendje: − egy tanítás nélküli munkanap programjáról a tanulói közösség dönthet, − a többi nap o értekezletek megtartására, o vizsgák megszervezésére, o tantestületi kirándulásokra fordítható. • a tanítási szünetek időpontja – a minisztérium által meghatározott kereteken belül. A tanév helyi rendjét, az intézményegység rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal. A tanulói heti munkarend. Az oktatás és a nevelés heti órarend (esetenként két heti – A és B hét) alapján folyik, pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. A hetesek órakezdés előtti feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése, a szaktanár megérkezéséig a rend fenntartása, a tanulók számbavétele, majd órakezdéskor a hiányzók jelentése (Tanárnőnek, Tanár úrnak tisztelettel jelentem, az osztály létszáma …., hiányzik: ….). A hetes jelenti az intézmény(egység)vezető helyettesnek, ha a szaktanár a becsengetéstől számítva 10 perccel később még nem jelent meg az órán. A hetes a tanóra végén letörli a táblát, leoltja a villanyt, a tanítás végeztével a szemetet összeszedik, ellenőrzik, hogy az ablakok zárva vannak-e. A hetesek akadályoztatása esetén a névsorban következő tanulónak kell ellátnia a hetesi feladatokat. Csoportmunka esetén a hetesi feladatok ellátásával a szaktanár bíz meg tanulót.
31
A tanulói napi munkarend. A tanulók kötelesek az első tanítási órájuk megkezdése előtt legalább 10 perccel - a feladataik (kiemelten a tanulás, a tanítás) elvégzésére képes állapotban - az intézményegységben érkezni, és a tanításra felkészülni, az órarendjük szerinti kezdéskor a tanteremben tartózkodni. Szünet végére elcsendesedve, fegyelmezetten várni a tanóra kezdetét. Indokolt esetben az intézményegység-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény(egység)vezető adhat engedélyt A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt az intézmény(egység)vezető vagy helyettese tehetnek. Ha látogató érkezik az osztályba, azt az előírt köszönéssel kell üdvözölni. A kiskorú tanuló a tanítási idő alatt csak indokolt esetben, engedéllyel hagyhatja el az intézményegységet. A tanulói tanórai munkarend. Az osztályba belépő tanárt „BÉKESSÉG!” köszöntéssel üdvözlik, a tanár válasza tanítványai köszöntésére ugyanez. Az intézményegység dolgozóit a tanulók a beosztásának és nemének megfelelően – esetleg a részéről kifejezetten kért, elvárt más módon - szólítják meg. (PL.: Tanárnő, Tanár úr, esetleg Andi néni, Sanyi bá’.) A tanóra eredményességét minden tanuló fegyelmezett aktivitással, felszerelésének elhozásával segíti elő. Az óra rendjét zavarókat a tanár figyelmezteti. Tanórai foglalkozások alatt étkezni, inni tilos! Ha a tanuló az oktatás-neveléshez nem szükséges tárggyal zavarja az órát, azt a tanár legalább a tanítási órák végéig megőrzésre átveszi, és a szülőnek vagy a tanulónak visszaadja. Egyúttal értesíti az osztályfőnököt a fegyelmezetlenségről. A tanóra védelme érdekében a tanuló az órát csak kivételes esetben, engedéllyel hagyhatja el. A tanuló a tanár, a szakoktató utasítását köteles végrehajtani. Az utasítás ellen panasszal élhet az utasítást adó tanárnál, a szakoktatónál, az osztályfőnöknél, az intézmény(egység)vezetőnél, illetve a fenntartónál. A tanórán a tanuló tudását – az órára való felkészülését, házi feladatát, az órai figyelmét, tanulását - a tanára számon kérheti. A tanórai számonkérés formái: 32
• szóbeli felelet, • írásbeli felelet, • röpdolgozat, • órai munka, • tantárgyi teszt, • témazáró dolgozat és nagydolgozat, • házi dolgozat, • ellenőrző gyakorlati feladatok. A tanuló tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Az előre bejelentett számonkérés kivételével a tanulónak szaktárgyanként, évente két alkalommal van joga, a tanóra elején indoklás nélkül felmentést kérni a számonkérés alól. A tanuló tanulmányi és szakmai előmenetelét tantárgyanként, félévente legalább 3 érdemjeggyel értékeli a szaktanár. A tanulók tanórák közötti szünetének rendje. Az óraközi szünetek rendjét (szükség szerint) a pedagógusok és tanulók felügyelik. Az óraközi szünetet a tanulók a tantermekben a folyosókon, ill. az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. A felnőtt tanulók elhagyhatják az intézményegység épületét, területét, úgy, hogy a következő órájuk kezdése előtt vissza kell érkezniük a tantermükbe, valamint kint tartózkodásuk során be kell tartaniuk az általánosan elvárt viselkedési, magatartási szabályokat, továbbá az egyéb, a közterületek használatra vonatkozó jogszabályokat. Lukasórában (a tanítás/tanulás rendjét nem zavarva) és a tanítási órák előtt a tanulók az udvaron, a folyosókon és a tantermekben tartózkodhatnak. Hétvégi házi feladat szabályai, az iskolai dolgozatok szabályai A házi feladat szabályai: A házi feladat célja az órán tanult ismeretek elmélyítése, a továbbhaladás megalapozása. A házi feladat a folyamatos tanulásra nevelésnek és az önálló tanulási képesség fejlesztésének legfontosabb és leggyakrabban alkalmazott pedagógiai eszköze. A meghatározásánál e két funkciót kell figyelembe venni.
33
Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező pedagógus, tanár kompetenciája. A házi feladat szóbeli és írásbeli formája is adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen és differenciáltan, akár egyénre szabott an is. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát az tantárgyak vizsga követelményei határozzák meg. Mindkét esetben lényeges a feladat elvégzéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok közül az átlagos képességűek számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. Az ennél hosszabb időt igénybe vevő feladatok elvégzésére legalább egy hetet kell a tanulónak biztosítani. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe veendő tényező a két tanítási óra közötti időtartam, viszont a közbeeső hétvégét nem illeti semmilyen külön korlátozás. A sikeres tanulói teljesítés érdekében fontos a tanári segítségnyújtás, a pontos feladatkijelölés, egyértelmű utasítások adása. A házi feladat kijelölésében fontos elv, hogy az órai tananyaghoz kapcsolódik, pontosan megjelöltek a felhasználható segédeszközök (tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, órai jegyzetek, Internet, stb.), az elkészítés határideje, formája és a minimum terjedelme, valamint az ellenőrzés és értékelés formája, módja. Az önálló ismeretszerzést, információfeldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. A házi feladat kiadása, rendszeres ellenőrzése minden pedagógus feladata. Amennyiben a tanuló a házi feladatát nem tudta elkészíteni, ezt az óra elején, a számonkérés előtt a tanulónak jelentenie kell. Ez esetben a tanuló füzetének tartalmaznia kell a próbálkozások nyomait. Ha a tanuló hanyagsága miatt a házi feladatot nem készítette el, és azt nem jelentette, joga van a tanárnak az adott feladatból szóban vagy írásban számon kérni a tanulót.
A hétvégi (és tanítási szünetre adott) házi feladat szabályai: 34
A tanítási szüneteknek, a hétvégéknek nagyobb mértékben elsődlegesen a tanulók a pihenését kell szolgálniuk, ezért nem adható több házi feladat, mint egy átlagos hétköznapi napon. A tanítási szünetek idejére egyénileg adott feladat csak a felzárkóztatást vagy a versenyekre való felkészülést, a tehetséggondozást szolgálhatja. A tanítási szünetekre adott – akár szorgalmi jellegű – otthoni felkészülést igénylő házi feladatoknak a tanulók elsődleges szüneti tevékenységéhez illeszkedően, az írásbeliség helyett inkább megfigyelés, olvasás jellegűeknek kell lenniük.
Az iskolai dolgozatok szabályai: Az írásbeli beszámoltatás intézményegységi formái és jellemzői: Forma
Tananyag
Előzetes jelzés
előző óra/órák anyaga, írásbeli felelet (röpdolgozat)
illetve kisebb anyagrész
nincs
ismeretének ellenőrzése órai munka: jegyzetelés, vázlat,
óra/órák anyaga, illetve
feladat megoldás, mérési
kisebb anyagrész
jegyzőkönyvek.
tanulásának ellenőrzése
max: 20 perc.
nincs
egy héttel szintfelmérő (nem osztályozott)
Időtartama
a tanár által megadott
és/vagy két
tartalmi egység
tanórával
legfeljebb 1 tanóra
előbb témazáró (a félévi, mind pedig az
a tanár által megadott
év végi osztályzatban súlyozottan
tartalmi egység
(duplán) számíthatnak a témazáró
vagy a tanmenetben
jegyek)
meghatározott nagyobb
pótló (javító) témazáró dolgozat.
egység egy adott
Ezt kell megírnia a tanár döntése
témakör, tananyag
alapján az előző dolgozatról
egység átfogó ismeretét
hiányzóknak, az elégtelen témazárót
kéri számon, a szakmai
írt tanulóknak, továbbá tanulói
vizsga 35
egy héttel és/vagy két tanórával előbb
lehet egész órás legfeljebb azonban 2 tanóra
igény szerint azoknak a tanulóknak,
követelményeihez
akik saját teljesítményükkel
igazodva
elégedetlenek, és javítani szeretnének. az előző fél év év eleji, félévi és év végi felmérés, diagnosztikus mérés
kijelölt tananyag
végén, illetve két héttel előtte
gyűjtőmunka, házi dolgozat,
megbeszélés, kijelölés szerint
lehet több ----
napos vagy hetes is
Az írásbeli beszámoltatások korlátai: • Egy tanítási napon egy tanulócsoportban nem lehet kettőnél több témazáró dolgozatot íratni (egyeztetés a szaktanár feladata). • Egy héten a tanuló legfeljebb három témazáró nagydolgozatot írhat. • Hosszabb tanítási szünetet követő első tanítási napon nem lehet – a rövid írásbeli felelet kivételével – dolgozatot íratni. • Ha a tanuló az írásbeli számonkérést megelőzően, témazáró dolgozat esetén hosszabb ideig (minimum két utolsó tanóra) hiányzott, és hiányzásait még nem tudta bepótolni, avagy az előző tanórán nem volt jelen, felmentést kap, feltéve, ha az ilyen irányú szándékát a tanóra elején, a feladatkijelölés előtt bejelenti. A pótlás időpontját a szaktanár határozza meg. • Tanítási szünetet követő hétre diagnosztikus mérés nem tervezhető. Az írásbeli feladatokat a tanulók megkaphatják: • írott formában, • a táblára felírva, • diktálás útján, • kivetített formában, 36
• a feladatgyűjteményből kijelölve. Az írásbeli felelet vagy dolgozat írása történhet dolgozatfüzetbe, előre nyomtatott feladatlapon, vagy a tanulók által biztosított különálló lapon. Az írásbeli beszámoltatások rendje: A dolgozatot a szaktanár köteles három héten belül kijavítani, legkésőbb 15 tanítási napon belül, értékelve a tanuló kezébe kell adni. Kiskorú tanuló esetén a szülők, gondviselők egyéni kérésük alapján, az érintett pedagógussal egyeztetve, annak jelenlétében megtekinthetik. Az intézményegység vezető felé benyújtott Írásos Indoklás mellett, térítés ellenében, a dolgozatokról fénymásolat kérhető. Az előzetesen bejelentett írásbeli dolgozatok értékelésének előre megadott szempontok szerint kell történnie. Az osztály/tanulócsoport teljesítményét szóban kell értékelni. Az egyes tanulókra vonatkozó egyéni észrevételeket a dolgozatra írásban rögzítheti a pedagógus, illetve az esetleges egyedi problémákat személyesen is megbeszélheti az érintett tanulóval. Minden osztályzatot közölni kell. Kiskorú tanuló köteles azt az ellenőrző könyvébe bevezetni. A tantárgyi érdemjegyek a követelmények megfelelő szinten való elsajátítását értékelik. Nincs féljegy, „alá- vagy fölé húzott” jegy. A tanuló hiányzása esetén a dolgozat pótlásáról a szaktanár dönt, és erről tájékoztatja a tanulót. Az írásbeli dolgozatokat – a rövid írásbeli felelet kivételével – a tanár köteles a tanév végéig (aug. 31.) megőrizni.
Az írásbeli beszámoltatások súlya a tanulók tudásának értékelésében: A szóbeli és a rövid írásbeli felelet a félévi és év végi jegyek kialakításakor azonos súllyal esnek latba. A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak. A kapott érdemjegyet piros tintával kell a naplóba bejegyezni. Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegyet is be kell írni a naplóba. 37
(2) c) a tanórai és egyéb foglalkozások rendje Az intézményegység tanulója az intézményegység érdekében végzett tevékenységen tanítási idő alatt tanári közvetítéssel és csak az intézményegység-vezető engedélyével vehet részt. Az ebből adódó lemaradást pótolni köteles.
A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása előtt, illetve után szervezhetők. Tanítási időben történő megvalósításhoz az intézményegység-vezető engedélye szükséges. Az intézmény(egység)vezető – a következőkben leírtak figyelembe vételével - az engedélyét minden olyan esetben megadja amennyiben az adott foglalkozás megtartása a pedagógiai programban (a helyi és szakmai program részekben) meghatározott célok és feladatok megvalósítását közvetlenül vagy közvetetten eredményezheti. Az intézményegység tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásai: • A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakirányban tanulóknak adott esetben kötelező) FELZÁRKÓZTATÓ foglalkozások, • SNI-s tanulóknak szervezett KIEGÉSZÍTŐ (rehabilitációs, fejlesztő egyedi tanulási terv szerint megvalósítandó) foglalkozások, • egyéni felkészülés, • tanulók öntevékeny diák köre(önképzőkör), • tanulmányi, tantárgyi, szakmai és sportverseny, • tanfolyam, • tanulmányi kirándulás, • múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- sportrendezvény stb. látogatása, • az intézményegység tanulói közösségeinek egyéb rendezvényei (A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakirányban tanulóknak adott esetben kötelező) FELZÁRKÓZTATÓ foglalkozások Minden szakiskolai tanulmányi ösztöndíjas szakirányban tanulóknak – amennyiben az adott félévben a tanulmányi eredményének átlaga nem érte el a 2,51- os értéket - kötelező FELZÁRKÓZTATÓ oktatásban kell részt vennie. Az érintett tanulók csoportbeosztását és a foglalkozások időrendjét az osztályfőnök készíti el a megvalósításban közreműködő 38
szaktanár(okk)al történő egyeztetés alapján. A felzárkóztató foglalkozások témaköreit a szaktanár állítja össze az érintett tanulóknál tapasztalt tudásbeli hiányosságok figyelembe vételével. A beosztást az intézményegység-vezető hagyja jóvá a félévi órarenddel együtt. A jóváhagyást követően, legkésőbb a tárgy félév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnök tájékoztatja a kötelezett tanulókat a foglalkozások beosztásáról és rendjéről. A felzárkóztató oktatás órái – legfeljebb 2 tanítási óra/hét mértékben - az órarendi kötelező tanítási órákat követően, jellemzően az elméleti képzési napokon kerülnek megszervezésre. Felzárkóztató oktatás kötelező tanóra, ezért minden a kötelező tanórákra vonatkozó előírás érvényes ezekre az órákra. SNI-s tanulóknak szervezett KIEGÉSZÍTŐ (rehabilitációs, fejlesztő egyedi tanulási terv szerint megvalósítandó) egyéb foglalkozások Ha az SNI-s tanulónak – kérelmére – az intézményegység megszervezi a KIEGÉSZÍTŐ foglalkozásokat, akkor a tanuló a tanítási év végéig, illetve, ha a rehabilitációs, fejlesztő egyedi tanulási terv szerint, a tanítási év vége előtt befejeződik, akkor az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről –kiegészítő oktatásra történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. A kiegészítő oktatás tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy kiegészítő oktatásra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. Ha a tanulót mentesítették egyes tantárgyak értékelése és osztályozása alól (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. miatt), a tanuló köteles a tanórán megjelenni, a tanórán közreműködni. Egyebek tekintetében a felzárkóztató oktatásnál leírtakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy beosztáson és témakörökön a rehabilitációs, fejlesztő egyedi tanulási tervet, közreműködő szaktanáron pedig a megvalósításba bevont külső gyógypedagógiai szakembert kell érteni. Az egyéni felkészülés a felnőttoktatásban (különös tekintettel az esti munkarendű oktatásra) szerves része a tanuló tanulmányi kötelezettségei teljesítésének, ugyanakkor az intézményegység közvetlenül, kötelező tanórai keretben, a tanulónak ezt a tevékenységét nem szabályozza. Az intézményegység részéről az egyéni felkészülés szabályozása csak közvetett módon valósul meg: 39
• a tanév eleji írásos tájékoztatóban megadott, az intézményegység részéről az adott tanévben szolgáltatott kötelező tanórai foglalkozások óraszámával és az órarenddel kijelölve az egyéni felkészülés időkeretét, • az írásban kiadott házi feladatokkal megadva az otthoni tanulással egyénileg feldolgozandó tananyag elemek teljesítésének tartalmi és formai követelményeit, • a projekt feladatok (témahét) kiadásával – a kötelező tanórák terhére, de a tanuló egyéni felkészülésre, az egyéni/csoportos konzultációk, bevezető és értékelő, záró foglalkozások tervszerű megvalósítására építő módszerek alkalmazásával. A projekt feladat, a témahét meghatározott időtartama alatt, a pedagógiai programban rögzített, de tanórán meg nem valósítható tevékenységek végrehajtására is sor kerül. Ennek időtartama délutáni időpontra is eshet. Ilyen esetben a tanulók tanulmányi kötelezettségüknek tesznek eleget, amikor a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vesznek. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézmény(egység)vezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményegységi támogatásával. A tanulmányi, tantárgyi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulók az intézményegységi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az intézményegységi versenyek tartalmát a szaktanárok határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A versenyeken való tanulói részvétel szervezését az intézmény(egység)vezető irányítja. Tanfolyamokat az intézményegység, mint a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény, a tanulók érdeklődésétől, igényétől függően indít. Az intézményegység által szervezett tanfolyamokon való részvételért térítési díj fizetendő. Tanulmányi kirándulások: a tanulmányi kirándulásokat az intézményegység éves munkatervében és az adott osztály osztályfőnöki, illetve tantárgyi, szakmai tanmenetében előre kell tervezni, és az intézmény(egység)vezetővel tanév elején jóváhagyatni. A kirándulások – az intézményegység éves munkatervében foglaltak alapján – vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulások a tanár és a 40
tanulók részére is önkéntes és önköltségesek. A kirándulás várható költségeiről a kiskorú tanuló esetében a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: tanítás idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport- és tudományos rendezvényen való részvétel – az intézményegység-vezető engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet a utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az intézmény(egység)vezetőnek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. A külföldi utazás időtartama alatt a tanulókra és a tanárokra is érvényesek a házirend szabályai. Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények tanítás időn kívül, tanári és/vagy tanulói kezdeményezésre bármikor, szervezhetők. Az intézményegység tanulói közösségei (évfolyamok, szakok, osztályok, diákkörök) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézményegység-vezetőnek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.
(2) d) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések Az intézményegységben működő képzési rendszer (szakképzés és felnőttoktatás) gyakorlatából, valamint a pedagógiai programból következően a tanulók tantárgyválasztása, illetve annak módosítása nem lehet jellemző. A tanuló az intézményegység-vezetőnek címzett az osztályfőnöknél benyújtott írásos kérelemben élhet az intézményegység pedagógiai programjában szereplő, az adott tanulmányi időszakban az intézményegység részéről ténylegesen szolgáltatott illetve felkínált tantárgyak (modulok) közüli választás jogával. Az intézményegység-vezető a vonatkozó előírások alapján a kérelem kézhez vételétől számított 10 tanítási napon belül – az érintett osztályfőnök és szaktanárok véleményének kikérésének követően – dönt és írásban értesíti döntéséről a kérelmező tanulót. 41
A tantárgyválasztás módosítására vonatkozóan ugyanezt az eljárást kell alkalmazni. A tantárgyi felmentésről szóló kérelmet legkésőbb szeptemberben az igazoló iratokkal együtt (pl.: vizsgabizonyítvány, szakértői vélemény, Nevelési Tanácsadó véleménye, orvosi vélemény, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményei stb.) az intézményegység vezetőjének kell benyújtani. Az intézményegység-vezető határozatban értesíti a tanulót a részleges vagy teljes felmentésről, vagy annak elutasításáról. Indokolt esetben 1-1 tanórán való felmentést a szaktanár adhat.
(1)
e) a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt
tanulói magatartás A vonatkozó előírás a házirend (2) g) pontjában leírtak megfelelő értelmezése és alkalmazása.
(2 )f) az intézményegység helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az intézményegységhez, tartozó területek használatának rendje Az intézmény épületét, helységeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. AZ ÉPÜLET használatának általános szabályai: Az intézményegység vezetője gondoskodik a gondnok és a technikai személyzet révén arról, hogy az intézményegység épülete, udvara a tanulmányi, nevelési, egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A nevelőtestületnek és a tanulóközösségeknek törekedni kell arra, hogy az intézményegység helyiségeit és felszerelését gazdaságosan, a takarékosság, az egészség, a munka- és tűzvédelem követelményei szerint használják. Az intézményegység minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, • az intézményegység rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.
42
Az intézményegység dolgozóinak joga, hogy az intézményegység valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. Nem intézményegységi célra, továbbá a szaktantermek használatához az intézmény(egység)vezető engedélye szükséges. Az intézmény tanulói az intézményegység létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglakozás keretében, ill. hivatalos ügyeinek intézése miatt tartózkodhat az intézményegységben.
Idegenek az intézményegységbe csak az iskola titkárok és az intézményegység vezető vagy helyettese tudtával és kellő tájékozódása, tájékoztatása után léphetnek be. Az intézmény területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat.
Az intézményegység címtábláján, épületének homlokzatán, Magyarország címerét el kell helyezni. Az intézményegységben plakátot, hirdetményt csak az intézmény(egység)vezető vagy intézmény(egység)vezető helyettes engedélyével szabad kifüggeszteni a tanulói hirdető táblákra.
Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az intézményegység-vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az átadásért, a visszavételért, az átvételi elismervény megőrzéséért az ügyviteli munkatárs felelős. Minden tanuló és dolgozó kötelessége az intézményegység informatikai szabályzatának betartása. Az osztályfőnökök és a tanárok segítségével kulturált összejöveteleket, illetve rendezvényeket szervezhetnek a tanulók. Erre az intézményegység megfelelő helyiségeit használhatják az intézményegység-vezető engedélye alapján. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Minden tanuló köteles óvni saját és társai épségét, egészségét, tovább köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Minden tanuló köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak saját magát vagy társait, az 43
intézményegység alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetőleg ha balesetet vagy sérülést észlel. A kapcsolók, konnektorok meghibásodását az észlelést követően azonnal jelenteni kell az intézményegység valamelyik tanárának vagy a gondnoknak. Repedt, betört ablak esetén a gondnoknak kell szólni. Lépcsőre, folyosóra került elcsúszás veszélyt jelentő anyagot fel kell takarítani vagy tanárnak jelentve takarító segítségét kell kérni. Balesetveszélyessége miatt tilos az intézményegység emeleti ablakaiba ülni, állni, kihajolni, a folyosón, lépcsőn rohanni, verekedni, lökdösődni, tűz-és robbanásveszélyes anyagokat behozni, felügyelet nélkül használni a számítógépeket. Balesetvédelem Baleset-megelőzési előírások: Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az intézményegység baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnikai, könyvtári, gyakorlati és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal külön munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak. A baleset- és tűzvédelemi előírások betartása mindenki számára kötelező! Valamennyi feladat-ellátási hely, létesítményegység rendelkezik elsősegélyládával, melyet meghatározott időközönként ellenőrizni kell, hiány esetén pedig pótlásuk szükséges. Az intézményegység titkárságán is rendelkezésre állnak az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök. Intézkedések baleset esetén: A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az intézményegység valamely felnőtt dolgozójának. Baleset kapcsán bekövetkezett sérüléseket azonnali ellátásban kell részesíteni. Értesíteni kell az iskolaorvost, védőnőt távollétük esetén, szakorvosi ellátásra kell elkísérni, illetve szállítani, de szükség esetén mentőt kell hívni, a szakszerű ellátás érdekében. A történtekről értesíteni kell az intézményegység vezetését, ügyeletes vezetőt és a tanuló gondviselőjét, a szülőt. Tudatni kell velük, mi történt és a tanulót hová szállították. A balesetről baleseti jegyzőkönyv készül, melyet az intézményegység munkavédelmi feladatait ellátó készít el. Ő az, aki – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanulóbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. 44
Vagyonvédelem A tanuló köteles az intézményegység vagyontárgyainak;az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, gépeknek, műszereknek állagát megóvni. A társadalmi, az iskolai, intézményegységi, közösségi (különösen az osztály/csoport közösségi) tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra és iskolai dolgozóra, intézmény használóra, az intézményben tartózkodóra nézve kötelező. A tulajdonban szándékosan okozott kár esetén – a jogszabályi előírások figyelembe vételével - a teljes kárt meg kell téríteni. A gondatlan károkozás mindig egyedi elbírálás alá tartozik. A kiskorú tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt, gondviselőt értesíteni. Az intézményegység biztonságának rendszabályai: Bombariadó alkalmával az épületet a Tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elhagyni, azzal a különbséggel, hogy az épületben tartózkodók kivonulásakor személyes tárgyaikat (táska, kabát, stb.) magukkal viszik. Az udvaron történő eligazítás után elhagyják az intézmény területét. A kivonulás megkezdésekor értesíteni kell az illetékes rendőri szervet. Az intézményegység helységeinek bérbeadási rendje: Az intézményegység helyiségeit az intézmény bérleti szerződés alapján használhatja. További bérbeadásra nincs lehetősége. Az intézmény helységeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem sérti az Intézmény, mint fő használó alapfeladatok ellátását – a bérbeadó az intézményegység-vezető véleményének kikérésével dönt. A helyiségek, létesítmények berendezéseiért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős.
45
Az intézményegység ügyeleti rendjének szabályozása: Az intézményegység a tanév munkarendjéhez csatolva ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a munkarendben e feladattal megbízott a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyelet rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. A tanulói ügyeletet ellátó osztályok beosztását minden év szeptember 30-ig a munkarendben e feladattal megbízott a felelős vezetésével az osztályfőnökök készítik el. A tanulók ügyeleti beosztását heti lebontásban az osztályfőnök készíti el. A tanári ügyeletet és annak időtartamát (beosztását) az intézményegység-vezető készíti el. Az intézményegység helyiségei, berendezési tárgyai használatának rendje: A TANTERMEK Mindenki köteles a használat/tanóra végeztével a tantermet tiszta állapotban hagyni! Az intézményegységben az osztálytermeket állami címerrel, a tűzriadó-tervben megfogalmazott terem kiürítési renddel kell ellátni. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban kapják meg és kötelesek ennek megfelelő állapotot hagyni maguk után. A kabátokat a falakon elhelyezett fogasokon kell tárolni. A padokban nem hagyhatnak a diákok szemetet, jegyzetet, táskát, más értéket. A székeket, padokat a tanteremben utolsóként tartózkodó csoport tagjai kötelesek visszaigazítani a megszokott alap rendbe. A világítást lekapcsolni. Ezeket a nekik órát tartó tanár köteles ellenőrizni. A másik csoport által okozott kárt, rendetlenséget azonnal jelentik a hetesek a szaktanárnak vagy az osztályfőnöknek. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket be kell zárni. Mindezek megvalósulásáról a teremben utoljára tanító tanár kötelessége meggyőződni, illetve gondoskodni. Az intézményegységben lévő szinte minden tanterem/szaktanterem egyben egy-egy osztály vagy egy-egy szak (így több, de azonos szakon tanuló osztály/csoport) osztályterme is. Ezért az osztályfőnök ülésrendet készít. Az ülésrend minden tanuló számára kötelező érvényű.(A 46
padokban, székekben, a padlóban, valamint az adott ülőhelyhez közeli falon, berendezési tárgyon keletkezett kár okozásának kivizsgálásakor elsőszámú felelős az ülésrend szerint odarendelt személy.) Az ülésrend elkészítésénél figyelembe kell venni a tanulók egészségügyi állapotát. Rendszeresen változtatni kell az ülésrendet a tanulók egészségének megőrzése érdekében. A tantermekben – a tanórák közötti szünetek kivételével - csak felügyelettel és engedéllyel tartózkodhatnak a tanulók, a használók. Tilos, • az ajtókat, ablakokat csapkodni • a szekrényeket nyitogatni, azokból és a teremben tárolt egyéb berendezési tárgyakból bármit engedély nélkül kivenni, elvenni, használni, • a beállított fűtés szabályzókat elállítani, tekergetni! A kijelölt tanulók feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése a tanítási órák közötti szüneti rend fenntartása. Bármilyen dekorációt csak a fali parafa táblákra szabad elhelyezni, egyéb díszítéshez osztályfőnöki engedély szükséges. A tanórán kívüli, illetve alkalomszerű délutáni foglalkozások céljára az intézményegység termeit az osztályok előzetes bejelentés alapján kérhetik el. A SZAKTANTERMEK A szaktantermek speciális használati rendjét külön-külön szaktantermi használati rendek tartalmazzák. Ezeket a szabályzatokat a házi rend ilyen elnevezésű függeléke tartalmazza és az adott szaktanterembe kötelezően kifüggesztésre kerülnek. Az ezekben foglaltakról az első két tanítási hét alakalmával az osztályfőnökök és a szaktanteremben tanítási órát tartó szaktanárok/oktatók/nevelők is tájékoztatást tartanak a tanulóknak, illetve a használóknak. A tanulók, használók a szabályzat megismerését, elfogadását egy-egy erről szóló összesített jelenléti íven aláírásukkal hitelesítik. Az aláírt (osztályonkénti, csoportonkénti tanulói és a tanári/oktatói/nevelői) íveket az osztályfőnökök az osztály iratai között, az intézményegység vezető a dolgozók személyi iratai között köteles megőrizni. KÖZLEKEDŐK, FOLYOSÓK, ELŐTEREK használata. Az épületbe, a termekbe lépéskor, továbbá az épületrészek közötti közlekedéskor a lábtörlők, a kihelyezett szemetesek használata, nagyban segítik az alapvető tisztaság és pormentesség fenntartását. A folyosók, előterek köztes ajtainak becsukása a nappali 47
időszakban a világítás fel nem kapcsolása elősegíti a helyiségek energiatakarékos működtetését. A kávé automatát használó kötelessége, hogy az automata körüli területen esetlegesen, a használata során keletkezett szennyeződést, foltokat eltávolítsa, illetve gondoskodjon az eltávolíttatásáról, különös figyelemmel a szennyeződésből adódó balesti lehetőség (pl.: megcsúszás veszélye) elhárítására. MOSDÓK, WC-K használata. A higiéniai helyiségek használatához biztosított a folyékony szappan, a törülköző és a WC papír, WC kefe, valamint a szemetes. Minden használó kötelessége: • a felsoroltak mértéktartó és rendeltetés szerű használata, • esetleges hiányuk, használhatatlanságuk azonnali jelzése az iskola titkárságon, • a WC öblítők és a kézmosó csapok gondos nyitása és zárása. TANÁRI/ISKOLA TITKÁRI ÜGYVITELI ÉS IRODA használata. A tanulók a tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be csak az engedélyével és kíséretével mehetnek. Tanulóknak tilos az osztálynapló kikérése a tanári szobából. Hivatalos ügyek intézése: Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az intézményegység titkári irodában történik 8 és 16 óra között. Tanítási szünetekben az intézményegység külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az osztály több tanulóját érintő ügyekben egyszerre kell a titkárságot felkeresni. Az intézményegység eszközei használatának rendje: A tantermekben elhelyezett technikai eszközöket a tanulók – tanári engedély és felügyelet hiányában - nem kapcsolhatják be, nem működtethetik! Az intézményegység területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. A tanulók az oktató-nevelő munkához kötődő – értékben elfogadható – tárgyakon, taneszközökön túl lehetőleg más értéktárgyakat (pl. értékes ékszereket.) nem hozhatnak intézményegységbe, amennyiben ezt saját akaratból mégis megteszik,és osztályfőnökük vagy 48
más intézményegységi dolgozó, munkatárs közreműködését annak biztonságos megőrzéséhez nem kérik , úgy ezekért felelősséget nem vállal az intézmény. Tanítási órára mobiltelefont és egyéb technikai eszközt a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban, az iskolatáskában elhelyezve szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Ha a tanuló e szabályt megszegi, ha a telefon, az eszköz zavarja az óra meneté - a többi tanuló tanuláshoz való jogának biztosítása érdekében - fel kell szólítani a tanulót a készülék kikapcsolására. Ha a felszólítás nem vezet eredményre, a tanár az eszközt elveheti, az intézményegység biztonságosan zárható szekrényében helyezheti el megőrzésre, amit csak az utolsó óra után kell visszaadni a tulajdonosának. (Kiskorú tanuló esetében – a tanuló szabályszegéséről szóló értesítést követően - a szülő, gondviselő vehet át előre egyeztetett időpontban.) Az intézményegység területén hagyott értékekért (karóra, mobiltelefon, stb.) az intézményegység felelősséget nem vállal. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit csak az intézményegység-vezető (adott esetben a bérbeadó!, mint tulajdonos részéről megadott feltételek teljesítése mellett) engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az intézményből kivinni. Az intézményegységhez, tartozó területek használatának rendje Az intézményegységhez tartozik egy belső zárt udvar, amely az intézményegység elhelyezését szolgáló társasházi ingatlan közös része, de használatát a tulajdonosok szabályozták. Ennek megfelelően az udvar kijelölt részén - a tanulói nem, de - az intézmény dolgozói, munkatársai, vendégei, 6 autóparkoló helyet korlátozás nélkül - továbbiakat a tulajdonosok hozzájárulásával - használhatnak. A tanulók a tanítási órák közötti szünetekben tartózkodhatnak az erre kijelölt udvar részeken, jelen házirend egyéb pontjaiban és különösen „Az intézményegységben általánosan elvárt viselkedési, magatartási szabályok”- ban meghatározottak betartásával.
(2) g) az intézményegység által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó intézményegységen kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás Ünnepélyeken, intézményegységi rendezvényeken az alkalomhoz illő módon kell megjelenni. 49
Az ünneplő ruha a fiúknak, öltöny vagy (meleg időben) nadrág ing, a lányoknál kosztüm, sötét színű cipő, ami nem sportcipő. Az ünneplő ruha mentes minden szélsőségtől. A ruhához és az alkalomhoz illő kiegészítők (sál, kendő, nyakkendő, kitűző, stb.) használható.
Az intézményegységben, valamint az intézményegységen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható, alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. intézményegységi rendezvényeken a vendégekre is az intézményegységi házirend előírásai érvényesek. A vendégek magatartásáért a vendéget hívó a felelős.
Záró rendelkezések A házirend 2013. szeptember 1-én lép hatályba. Az intézményegységi házirendben nem szabályozott kérdésekben a társadalmi együttélés elfogadott normái az irányadók.
50
HÁZIREND
Az intézmény adatai: Az óvoda neve és címe: Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola , Óvoda és Szakképző Iskola 3533 Miskolc Téglagyár u.3 helye: 3533 Miskolc Kabar u.1.
Az óvoda internetes honlapjának címe: Székhely intézmény adatai: Neve: Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola , Óvoda és Szakképző Iskola Címe: 3533 Miskolc Téglagyár u.3. Telefon: 46- 530-020
Az intézmény fenntartója: Neve: Nyitott Ajtó Baptista Gyülekezet Címe: Miskolc Béke u.6.
Az intézmény jogállása: A gazdálkodást a székhely intézmény látja el. A munkáltatói feladatokat a székhely intézmény igazgatója látja el.
A Házirend hatályossága: A Házirend személyi hatálya kiterjed az: - az intézménybe felvett valamennyi gyermekre, - az intézménybe járó gyermekek szüleire, törvényes képviselőire - az intézmény valamennyi alkalmazottjára A Házirend területi hatálya: - az intézmény területére - az intézmény által szervezett – a Helyi Óvodai Nevelési Program megvalósításához kapcsolódó – óvodán kívüli programokra, eseményekre A Házirend időbeni hatálya: A fenntartó jóváhagyásának időpontjától visszavonásig érvényes.
A Házirend nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések: - az óvodai beiratkozáskor a házirend egy példányát a szülőnek átadjuk - minden nevelési év első szülői értekezletén ismertetjük az óvodába beírt gyermekek szüleivel - a szülők fogadóórák alkalmával az óvodapedagógusoktól, az óvodavezetőtől kérhetnek tájékoztatást a Házirenddel kapcsolatban - a Házirend megtekinthető: • az óvoda szülői és alkalmazotti hirdetőtábláján
2
A Házirendet készítette: Elfogadta: Egyetértési jogát gyakorolta: A Házirend jóváhagyása:
a tag intézmény vezetője az intézmény nevelőtestülete (dokumentum: Jegyzőkönyv – Határozat) A Szülői Szervezet (dokumentum: Egyetértő Nyilatkozat) Fenntartói jóváhagyás (dokumentum: Jóváhagyási Határozat)
A Házirend módosításának útja: amennyiben a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, amennyiben az óvoda jelenlegi szervezetében változás következik be a Szülői Szervezet képviselőinek indítványozásakor, a Nevelőtestület javaslatát követően.
A Házirendet a jóváhagyást követően, akiket a hatályossági kiterjedési kör érint köteles azt betartani és betartatni! A Házirend megsértésének jogkövetkezményei: A Házirend megsértésével hozott óvodai döntés, vagy Intézkedés elmulasztása ellen a szülő a Közoktatásról szóló törvény 83.§. (2) Bekezdése alapján a gyermek érdekében eljárást indíthat.
Aláírások: ………………………………………
………………………………….
Intézményvezető
Csatolva: a nevelőtestület és Szülői szervezet egyetértési dokumentuma Miskolc,2013.09.01.
3
Kedves Szülők és Munkatársaink! Óvodánk, integrált Helyi Nevelési Programjának egyik alappillére a családi házzal való partneri együttműködése a gyermekek nevelési-fejlesztési folyamatában. Házirendünk e nyitottság szellemében készült. Legfőbb célunk, hogy a gyermekek óvodáinkban derűs, harmonikus és családias légkörben nevelkedjenek, mindehhez nélkülözhetetlen a családok és az óvoda mindennapi nyitott együttműködése.
A HÁZIREND Gyermekeink biztonságos fejlődését szolgálja, az Ő érdekükben készült el, ezért kérjük, hogy a benne foglaltakat figyelmesen olvassák el és tartsák be. Megtisztelő javaslataikat, észrevételeiket szívesen fogadjuk!
1. Óvodánk helye a közoktatás rendszerében Az óvoda, mint nevelő intézmény a magyar közoktatási rendszer része. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvoda törvényben meghatározott feladatai: • Ellátásának kerete között felelős a gyermekek testi, értelmi érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, • a gyermeki közösség kialakulásáért és fejlődéséért • az óvoda a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, • az óvoda a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során a szülök, közösségével együttműködve végzi nevelő-fejlesztő munkáját.
2. Az óvodai felvétel, átvétel, beiskolázás rendje Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvétel: Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki:
4
- a harmadik életévét betöltötte - egészséges és azt az orvos igazolja Az intézményi Alapító Okiratnak megfelelően óvodánkba az enyhén értelmi fogyatékos gyermek is felvehető. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha: - augusztus 31. után született, - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javasolta, - a szülő kérelmezi, - a nevelőtestület egyetértését fejezi ki. A beíratási időszakot a fenntartó határozza meg. A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása szeptember 01.-től folyamatosan történik. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben folyamatosan történik.
A beiratkozás rendje: A beiratkozás, a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével az „Adatvédelmi szabályzat” betartásával, a gyermek egészségügyi könyve alapján. • A szülő köteles bemutatni a gyermek személyazonosságát igazoló dokumentumot, születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját. • A szülő, gondviselő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját köteles bemutatni • A beiratkozás során a szülőt röviden szóban és írott bemutatkozó anyag formájában ismertetjük óvodánk pedagógiai rendszeréről. • A beiratkozást követően a gyermekek és a szüleik lehetőséget kapnak arra, hogy közvetlen betekintést nyerjenek az óvoda életéről: közös gyermeknap, a nyár folyamán nyitott óvoda. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról: az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok igényének és véleményének figyelembevételével. A szülőt határozat formájában kell értesíteni a felvétel eredményéről. A gyermekek személyiség jogait és az adatvédelmi szabályokat figyelembe véve az óvodában a felvett gyermekekről névszerinti névsort nem függesztünk ki. Az óvoda felvételi körzetéből jelentkező gyermekek elsőbbséget élveznek. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja felvehető gyermekek számát a fenntartó az óvodavezetővel együtt bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A gyermeket a szülő kérelmére – ha családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az óvodai nevelésben való részvételtől. •
Az óvodai átvétel: A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti az óvoda vezetőjétől. Ezt a tényt az óvodavezető írásban jelzi az érintett óvoda intézményvezetőjének. Az óvodai elhelyezés megszűnik, ha - a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján, - 5 éven aluli óvodás gyermek esetében, ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt naptól, - az óvodai elhelyezés térítési díj hátralék miatt az óvodavezető – a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének körültekintő kivizsgálása után – megszüntette, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. Az ötödik életévét betöltött gyermek esetében, a mennyiben a szülő fizetési felszólítása nem vezet eredményre a gyermek étkezését az óvoda, nem biztosítja, de a gyermek köteles az óvodai nevelésben részt venni. - a gyermeket felvették az általános iskolába,
5
-
a 3-5 éves gyermek a mindenkori jogszabályban meghatározottnál igazolatlanul többet van távol az óvodai foglalkozásokról. Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, az előző óvoda vezetőjét írásban értesíteni kell. Amennyiben az óvodai felvételre a gyámhatóság kezdeményezése alapján kerül sor, a határozatot számára is meg kell küldeni.
A beiskolázás feladatai: A beiskolázással kapcsolatos feladatokat a mindenkori, jogszabályi és fenntartói elvárásoknak megfelelően végezzük. Tanköteles korú az a gyermek, aki május 31-ig betölti a hatodik életévét, a szülő kérésére az a gyermek is beiskolázható, aki december 31-ig tölti be hatodik életévét. A 7. évét betöltött gyermekre vonatkozó szabályokat lásd ezen fejezet „Az óvodai felvétel” részben. A szülők számára: - tájékoztató szülői értekezleteket tartunk az érdekelt általános iskolák részvételével - pontos szóbeli és írásbeli (szülői faliújságon) tájékoztatást adunk az iskolai beiratkozás rendjéről - időben biztosítjuk az óvoda által kiállított szakvéleményt, amit akkor is át kell adni a szülőnek, ha a gyermek egy évig még óvodában marad
3. Általános működési szabályok: Az óvoda munkarendje: Az óvodai nevelési év:
szeptember 01-től augusztus 31-ig tart, amely két részből áll: Nevelési-oktatási éve: 09.01-05.31-ig tart, ez alatt az időszak alatt a gyermekek részére a Helyi Óvodai Nevelési Program szemléletének megfelelően történik a gyermekek nevelésefejlesztése Nyári időszak: 06.01-08.31-ig tart, ez alatt az időszak alatt a csoportok összevontan működnek, fejlesztés a nyári udvari élet tevékenységeihez kapcsolva történik.
Nevelésnélküli munkanapok:
Egy nevelési évben nevelőtestületünk – a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően – 5 munkanapot vesz igénybe. A nevelésnélküli munkanapok felhasználásának elvei: az óvoda eredményes és hatékony működtetésének jegyében a szakmai fejlesztő munka szolgálatában kerül megszervezésre. Az időpontokat a mindenkori Munkaterv „Nevelési év rendje” fejezetben tervezzük meg. Két napot a szünetek idejében szervezünk, így a szorgalmi időszakra 3 marad. A szülőket írásban - az adott időpontot megelőzően legalább 7 nappal - értesítjük a nevelésnélküli munkanapokról. Minden alkalommal ügyeletet biztosítunk azon szülők számára, akik gyermekük elhelyezését nem tudják megoldani.
Az óvoda nyári zárva tartása:
Időtartama az elvégzendő, indokolt nyári munkálatoktól függően 2-4 hét. A nyári zárás időtartamáról a szülőket legkésőbb minden év 02.15ig értesítjük. Az értesítés módja: írott formában a szülői hirdetőtáblán.
6
A szülő indokolt, írásbeli kérelmére a zárás ideje alatt a gyermek óvodai ellátását más óvodákban biztosítjuk. Nyitvatartási idő: •
Az intézmény 5 napos munkarenddel üzemel: hétfőtől – péntekig 50 órás nyitva tartási idővel, melynek pontos időpontja a mindenkori éves munkatervben - a szülői igényeknek megfelelően kerül meghatározásra: Rendezvények alkalmával a nyitvatartási időtől való eltérést az Óvodavezető engedélyezi.
A gyermekek biztonsága érdekében: amíg a gyermekek az óvodában tartózkodnak, a kaput és a bejárati ajtókat kulcsra zárni szigorúan tilos, tolózárral azonban el kell zárni, hogy a gyermekek ne juthassanak ki az utcára, kérjük a szülőket, hogy a kaput a tolózárral mindig zárják be, a napközbeni látogatókat, az ajtót nyitó dolgozó engedi be, majd a látogatót a keresett dolgozóhoz vezeti. Az ebéd után hazamenő gyermekek szülei számára a bejárati ajtót a csoportok napirendjéhez igazodóan nyitjuk ki, melyről a szülőket az első szülői értekezleten és a szülői hirdetőtáblán értesítjük. A délutáni pihenőidőben – melynek pontos időpontja a bejárati ajtókon található – kérjük gyermekeik pihenését csengetéssel, ne zavarják. Ha a szülő vagy más családtag eljött a gyerekért, kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvodapedagógusok csak így tudják biztosítani a többi gyermek biztonságát. Az óvoda belső területére kutyát, vagy más állatot behozni egészségügyi okok miatt tilos! Az óvodába járó gyermekeket – a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően – a szülő kérésére sem engedjük egyedül haza és a 16 éven aluli testvér, sem viheti haza. A gyermeket a szülő írásbeli kérésére más felnőtt is hazaviheti. Olyan esetben, ha a szülő láthatóan veszélyezteti gyermeke testi épségét a gyermek átadása – vezetői utasításra – megtagadható. A 16,30 óráig el nem vitt gyermekek elhelyezéséről az ügyeletes óvodapedagógus gondoskodik, miután a szülőt kétszeri próbálkozással sem tudta utol érni. A szülői felügyelet nélkül maradt óvodás gyermeket a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnak adjuk át, melynek pontos helyszínéről a szülőt az óvoda bejáratán hagyott levélben tájékoztatjuk. Jogszabályi elvárás alapján minderről értesítjük a Gyámhatóságot és a Gyermekjóléti Szolgálatot.
Az óvodába érkezés és távozás rendje: Kérjük a szülőket, hogy a gyermekek reggel 8 óráig érkezzenek meg az óvodába! • A napirendben meghatározott tevékenységek időbeni betartása miatt és a helyiségek fertőtlenítő mosásának elvégzése indokolja ennek az időpontnak a betartását. • Kérjük, hogy a csoportban elmélyülten foglalatoskodó gyermekeket és a gyermekek érdekében végzett dolgozói munkát tiszteljék meg azzal, hogy 8 óráig átadják a gyermekeket a csoportos óvodapedagógusoknak. A gyermekek ebéd utáni és délutáni hazavitele a mindenkori napirendnek megfelelő időpont, melyet a szülőkkel a csoportok óvodapedagógusai a nevelési év első szülői értekezletén ismertetnek. Helyi sajátosságaink figyelembe vételével (kis területű öltöző) és az egészségügyi előírásokra tekintettel kérjük, hogy lehetőleg a gyermekek óvodába hozatala –vitele esetén egy fő hozzátartozó tartózkodjon a gyermeköltözőben.
7
A szülők különélése esetén, szülői és egyéb hozzátartozói ( pl. nagyszülői, stb.) kéréseknek csak bírósági végzés bemutatása esetén tudunk eleget tenni a gyermekek láthatásának, illetve elvitelének tárgyában. Az óvoda napirendje: A csoportok napi és heti rendjét a Helyi Óvodai Nevelési Program szabályozásának megfelelően, a gyermekek életkori sajátosságainak függvényében a nevelési év elején alakítjuk ki, melyet az első – nevelési évnyitó- szülői értekezleten ismertetünk a szülőkkel. A nevelési év során szervezett óvodai programok esetében a napirendek rugalmasan változnak. Fakultatív hit és vallásoktatás • A területileg illetékes, bejegyzett egyházak az óvodai nevelési programtól függetlenül – a szülői elvárásoknak megfelelően – hit és vallásoktatást szervezhetnek • Ennek lehetséges időpontját és helyét a szülőkkel és az érdekelt egyházzal egyeztetve határozzuk meg, mely beépülhet az óvodai napirendbe Egyéb foglalkozások szervezése • Az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramjában megfogalmazott jogi szabályozásnak megfelelve: „ …Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermekek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja…”
4. A gyermek jogai és kötelességei A gyermek joga, hogy • az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben nevelkedjen, • napirendjét életkorának és egyéni fejlettségének megfelelően alakítsa ki az óvoda, • emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben, • nem vethető alá testi fenyítésnek, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak, • képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben részesüljön, • nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön, • állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban- részesüljön, a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, • az óvodában, családja anyagi helyzetétől függően, a szülő kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön, • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, • életkorának megfelelő szinten baleset és tűzvédelmi oktatásban részesüljön, A gyermek kötelessége, hogy: • részt vegyen az óvodai nevelés folyamatában, • életkorának megfelelően – az óvodapedagógus és dajka néni irányításával – működjön közre saját környezetének és az általa használt eszközök, játékok rendben tartásában. Óvja az óvoda létesítményeit és felszereléseit, • óvja saját és gyermektársai testi épségét, egészségét
8
•
életkorának megfelelő szinten tartsa tiszteletben az óvodapedagógusok, dajkák, egyéb alkalmazottak és társai emberi méltóságát, jogait.
5. A szülő jogai és kötelességei A szülő joga, hogy • gyermeke számára szabadon válassza meg az óvodát, • megismerje az óvoda Helyi Nevelési Programját, Házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, • folyamatos, rendszeres tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről a helyi óvodai nevelési program szabályozásának megfelelően. • a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, • írásbeli javaslatot tehet az óvoda vezetője, nevelőtestülete, szülői szervezete felé, melyre legkésőbb harminc napon belül érdemi választ kell kapnia, • gyermeke számára a nem kötelező foglalkozásokat is igénybe vegye, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezheti, • az óvodavezető és/vagy a csoportos óvodapedagógussal való megbeszélés alapján részt vegyen gyermeke mindennapi óvodai életében, • a szülői szervezet létrehozását kezdeményezze, illetve annak munkájában részt vegyen,. • személyesen, vagy képviselői úton – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az óvoda irányításában. A szülő kötelessége, hogy • gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, • biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét. Gyermeke 5 éves korától – a rendszeres óvodába járással - biztosítsa gyermeke tankötelezettségének teljesítését, • kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését és adjon meg ehhez minden tőle elvárható segítséget. A pedagógusok javaslatára a gyermekét vigye el a nevelési tanácsadóba, fejlesztő foglalkozásokra, • tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. Lehetőség szerint vegyen részt az óvoda által felkínált szülői értekezleteken, fogadó órákon. • segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, • megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésében, • tiszteletben tartsa az óvoda vezetőjének, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.
6. A szülőkre vonatkozó helyi szabályozások A gyermekek étkeztetése: A gyermekek étkezését, illetve annak rendelését másnapra, előtte való nap 8,30 óráig kell megrendelni. Ennek megfelelően a gyermek másnapra történő hiányzását, illetve óvodába jövetelét – étkezés megrendelés szempontjából – csak abban az esetben tudjuk figyelembe venni, ha előző napon 8 óráig a szülő írásban, szóban vagy telefonon közli azt a gyermek óvónőjével. Ha a hiányzás napját a szülő nem közli időben, akkor az étkezés megrendelése a gyermek részére megtörténik, így a térítési díjat erre a napra is ki kell fizetni. A térítési díj beszedése: minden hónapban a hirdető táblán feltüntetett időpontban történik, legkésőbb minden hónap 15-ig. A gyermek számára az étkezést – a hatályos jogszabálynak megfelelően - egy hónappal előre kell megtéríteni. A kitűzött napon túl az óvoda vezetőjének engedélyével a szülő – indokolt esetben – más napon is fizethet. Amennyiben a szülő elmulasztja a térítési díj befizetését és azt az óvodavezető felszólítására 8 napon belül nem rendezi, az elmaradt térítési díj összegének megfelelően a Miskolc Városi Bíróság felé fizetési meghagyással él az intézmény vezetője. A gyermekek részére előírt felszerelések:
9
Kérjük, hogy gyermekeik számára az alábbi felszereléseket szíveskedjenek biztosítani: • • • • • • •
Ágynemű: kispléd, kispárna – huzattal – kéthetente, illetve szükség szerint kérjük haza vinni és kimosni, Ruhazsák, Tornazsák, tornacipő, tornaruha – szükség szerint kérjük haza vinni és kimosni, Váltó cipő (ne papucs legyen) és váltó ruha – szükség szerint kérjük haza vinni és kimosni, Váltó-tartalék fehérnemű, Melegítő (alsó-felső) – szükség szerint kérjük haza vinni és kimosni, Egyéb eszközöket a csoportok óvodapedagógusai – a Szülői szervezet képviselőinek egyetértésével – minden nevelési év elején elfogadottak szerint kérhetnek be.
Kérjük, hogy a gyermekek ruházatára (cipőjébe is), ágyneműjére, törölközőjére tüntessék fel a gyermek jelét és/vagy a gyermek nevének kezdőbetűit, mert csak így tudunk felelősséget vállalni érte. A gyermekek egészségvédelme, biztonsága: • Az intézményben a gyermekek egészségügyi felügyeletét – Megállapodás alapján - az óvoda orvosa és védőnője látja el. • Óvodánkban minden évben, a gyermekek teljes körében megszervezésre kerül a hallásvizsgálat, melyhez a szülők írásbeli beleegyezését kérjük. • A gyermekeket évi két alkalommal- a szülő előzetes írásbeli hozzájárulásával - fogászati szűrővizsgálatra visszük, ezt követően - a fogászati kezelői lapnak megfelelően – a szülő köteles gondoskodni gyermeke további fogászati kezelésének biztosításáról. • A szülő köteles tájékoztatni a csoportos óvodapedagógust a gyermek esetleges gyógyszerérzékenységéről, allergiás és más betegségekről. • Kérjük, hogy a gyermekek mindennap tisztán, gondozottan érkezzenek az óvodában (naponta tiszta, váltott fehérnemű és felső ruházat). A tisztaság a gyermek testi ( fej, bőr, nyak, fül, köröm, hajzat) és ruházati higiéniájára terjedjen ki. • Az óvodába csak egészséges gyermek adható be. A következő tünetek észlelése esetén a gyermeket nem tudjuk az óvodába bevenni: láz, hőemelkedés; kiütéses, gennyes bőrelváltozások; fejtetű; gyulladt, váladékos szem; hányás, hasmenés; olyan köhögés, amely azonnali orvosi kezelést igény; stb. Kérjük, hogy a járványos megbetegedések elterjedése, a többi gyermek egészsége érdekében kiemelten tartsák be ezt a szabályt! • Ha nap közben történik a megbetegedés, az óvoda gondoskodik a beteg gyermek mielőbbi orvoshoz viteléről, a szülő azonnali értesítéséről. • Kérjük Önöket, amennyiben elérhetőségük megváltozik, azt azonnal jelezzék a gyermek óvodapedagógusának • Az óvodában a gyermekeknek semmilyen gyógyszer nem adható. Kivételt képez, ha a gyermektartós beteg (allergia, asztma, stb.), ebben az esetben kizárólag az orvos utasításainak megfelelően járunk el. • Bármilyen fertőző és egyéb betegséget követően csak orvosi igazolással jöhet óvodába a gyermek, • Kérjük, hogy az időjárásnak megfelelően, kényelmesen öltöztessék a gyermekeket, a helyesen kiválasztott ruhanemű védi az egészségüket (réteges öltözködés). ( Lásd előző fejezet!) A váltó ruha biztosításával hozzájárulnak gyermekük egészségvédelméhez. • A gyermekek ékszerviselése balesetet okozhat, ezért ezt nem engedélyezhetjük az óvodában! • Amennyiben a gyermek szeretné behozni otthoni játékát, azt egyeztessék a csoportos óvodapedagógussal. Kérjük, hogy a gyermekek testi épségére veszélyes játékokat, tárgyakat ne engedjenek a gyermekeiknek az óvodába hozni. Az óvodába hozott tárgyakért, játékeszközökért nem áll módunkban felelősséget vállalni. • A többi gyermekre való tekintettel kérjük, hogy az óvoda területén ne adjanak gyermekeik számára otthonról hozott élelmiszert, édességet! • A gyermekek egészségének megóvása érdekében a csoportszobákban a folyosón és gyermekmosdókban a szülők csak az óvodapedagógussal történt egyeztetés alkalmával tartózkodhatnak. Kivétel: az engedélyezett alkalmak: ünnepek, nyíltnapok, stb. Tisztelettel kérjük, hogy gyermekeiket az erre kijelölt
10
•
• •
•
• • •
helyiségben öltöztessék, kérjék és fogadják el a dajka néni segítségét. A nagycsoportos gyermekek már önállón hozzák és vigyék zsákjukat, ruhaneműjüket. Az udvaron tartózkodás alatt a gyermekeket a kerítésen átadni illetve átvenni tilos. A szülő mindig jelezze gyermeke óvodapedagógusának, ha megérkezett gyermekéért. A szülő, ha a gyermekét átvette, kérjük, ne tartózkodjon játék céljából tovább az udvaron, mert az esetleg ekkor bekövetkezett balesetért nem tudjuk vállalni a felelősséget. Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartását a szülők jelenlétében is elvárjuk. Kérjük! Óvják és becsüljék meg az óvoda tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, ügyeljenek a tisztaságra, cselekvően támogassák az óvodát nevelési feladataink eredményes véghezvitelében, a kisebb javításokban! Kérjük, a gyermekek egészséges életmódra nevelése és környezetvédelemre nevelése eredményessége érdekében az egész óvoda területén kerüljék a szemetelést, óvják a tisztaságot! Kérjük, hogy az óvodából kilépve se szemeteljenek! Óvják, védjék lakókörnyezetüket! A gyermekek biztonsága érdekében az óvodapedagógust a csoportból csak akkor lehet kihívni, ha a többi gyermek felügyeletét meg lehet oldani! Az óvoda egész területén tilos a szeszesital drogfogyasztás és a dohányzás. A gyermekeknek csak a szülők engedélyével és hozzájárulásával lehet egész vagy több napos kirándulást, erdei óvodát szervezni.
A gyermek távolmaradásának igazolása: • A Közoktatásról szóló törvény alapján az 5. évet betöltött óvodás gyermek egy nevelési évben 7 napnál többet nem hiányozhat igazolatlanul. Amennyiben ennél több napot hiányzik igazolatlanul, úgy ezt az óvoda vezetője jelenti a Miskolc M. J. Város Jegyzője felé. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek távolmaradásának igazolása a mindenkori jogszabály alapján történik, melyről az érintett szülőket a tanévnyitó szülői értekezleten, illetve a nevelési évben felvett gyermekek szülei részére a felvétel napján tájékoztatjuk • Az 5 év alatti gyermek 10 napnál több igazolatlan hiányzása az óvodából való kizárást vonja maga után. Az óvodai elhelyezés megszüntetése a szülő, legalább kétszeri írásbeli figyelmeztetését követően szűnhet meg ebben az esetben. • Az egészséges gyermek több napos hiányzását – a szülő kérésére, indokolt esetben – az óvoda vezetője engedélyezheti. • Bármilyen betegséget követően, a gyermek csak orvosi igazolással jöhet óvodába • A gyermekek testén és haján lévő élősködők fertőzése esetén a gyermeket csakis orvosi igazolással, fertőzésmentesen kérjük óvodába hozni. • Nyári időszakban a hosszabb hiányzást csak a betegségek esetében kell igazolni. A gyermek hiányzását igazoltnak tekintjük: • ha azt a szülő előre bejelenti vagy legkésőbb a távolmaradás napján jelzi az óvodapedagógusnak. A szülő összesen 5 nap távollétet igazolhat. Az 5 napot meghaladó távollétet a helyi vezetővel írásban kell egyeztetni, • ha a gyermek beteg, és azt az orvos igazolja, • a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni • az óvoda zárása idején. A gyermek hiányzását igazolatlannak tekintjük: amennyiben távolmaradását nem igazolják szóban, vagy írásban.
A szülők tájékoztatása gyermekeikről, az óvoda életéről: • A hivatalos ügyek lebonyolítása az óvodavezetői irodában történik
11
• •
• •
•
• • •
Az óvoda nyitvatartási ideje alatt az óvodavezető, és helyettese az intézményben tartózkodnak, ebben az időpontokban a szülők számára bármikor rendelkezésre áll az óvodavezetés. Az óvoda gyermekvédelmi megbízott neve a szülői hirdetőtáblán található. A szülők problémáikkal – előzetes egyeztetéssel – a probléma jellegének megfelelő időpontban fordulhatnak a gyermekvédelmi megbízotthoz. Az óvodapedagógusok fogadóórája: előzetes megbeszélés alapján, szükség szerint. Az óvodába felvett gyermek fejlődését az óvoda nevelőtestülete által kidolgozott „Fejlődés nyomon követése” dokumentumban rögzítjük. A fejlődés nyomon követése az alábbi területekre terjed ki: értelmi, beszéd, hallás, látás, mozgásfejlődés. A fejlődés rögzítése: évi két alkalommal történik. Rögzítésre kerülnek: a gyermek fejlesztési feladatai: intézkedések, megállapítások, javaslatok, fejlesztési tervek. Az óvoda indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybe vételét. Amennyiben a szülő az óvoda indokait figyelmen kívül hagyva gyermekét nem viszi a szakszolgálathoz, úgy az óvoda felveszi a kapcsolatot a helyi Családsegítő - Gyermekjóléti Szolgálattal. Amennyiben ez sem vezet eredményre, úgy a területileg illetékes Jegyző felé jelzéssel él az intézmény vezetője. A fejlesztési javaslatokat, illetve a Fejlődési napló bejegyzéseit minden esetben ismertetjük a szülővel, aki azt aláírásával igazolja az erre rendszeresített forma nyomtatványon. A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdést követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda köteles átadni a szülőnek. A fejlődési napló tartalmát, vezetésének szabályozását a Helyi Óvodai Nevelési Program tartalmazza. A gyermekkel kapcsolatos, óvodai nevelést érintő szülői véleményt, tapasztalatot mindenkor meghallgatjuk, indokolt esetben azonnal intézkedünk. Azonban ezek a megbeszélések nem zavarhatják a gyermekeket, jelenlétükben sem a szülő, sem az óvodapedagógus vitát nem kezdeményezhet, a gyermekek felügyeletét nem sértheti. Amennyiben a vitás kérdést nem tudják rendezni, keressék meg az intézményvezetőt. A gyermekek bármilyen irányú szakértői és orvosi vizsgálata a szülő írásbeli hozzájárulásával végezhető csak el Az óvodában a belépődíjas rendezvények számát a szülők szociális hátterének figyelembe vételével szervezzük meg. Amennyiben a szülő nem tudja megfizetni a belépődíj ellenértékét és az óvoda sem tudja azt kifizetni, úgy az óvodapedagógusi szakellátás a gyermek számára az előadás időpontjában biztosított.
•
Kérjük a tisztelt szülőket, egyben kötelezzük az óvoda valamennyi dolgozóját, hogy mintaadó kultúrált magatartásukkal, a közösségi érintkezés szabályainak betartásával segítsék elő a gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlődését.
•
Kérjük a Kedves Szülőket és Hozzátartozókat, hogy vegyék figyelembe a Közoktatásról szóló törvény azon pontját, hogy az óvodapedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy „ …személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogát tiszteletben tartsák, nevelő, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék…” Valamennyi szülőtől, egyéb hozzátartozótól elvárjuk, hogy mások gyermekeit semmilyen esetben ne vonják felelősségre, pszichésen ne terheljék! Amennyiben ilyen jellegű problémájuk van, minden esetben forduljanak a csoportos óvodapedagógushoz, óvodavezetőhöz. Kérjük, hogy a gyermek öltözőben a hangos családi vitákat , kerüljék el, ne zavarják az óvoda derűs, családias és harmonikus légkörét durva magatartásukkal.
•
•
Az óvodai hagyományok, ünnepek: Az óvodai ünnepek rendje a mindenkori éves Munkaterv „Nevelési év rendje” fejezetben kerül rögzítésre, melyről a szülőket:
12
- Az óvoda internetes honlapján, - írásban a szülői hirdetőtáblán, - szóban a szülői értekezleteken tájékoztatjuk. Az óvodában megünnepeljük a gyermekek születésnapját. Az ÁNTSZ előírásainak megfelelően kérjük, hogy erre az alkalomra és egyéb ünnepségekre, kizárólag előre csomagolt, a boltban vásárolt süteményt, vagy HACCP tanúsítvánnyal ellátott cukrászatban készült tortát hozzanak. Kérjük, hogy az óvoda hagyományaihoz illeszkedő ünnepeknek azzal is adjuk meg a tiszteletet, hogy a gyermekek ünneplő ruhában érkeznek ezekre az alkalmakra: sötét alj, fehér felső.
7. Az óvoda dolgozóira vonatkozó előírások Az óvoda dolgozóinak részletes munkaköri leírása az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzatában található. Valamennyi dolgozó, a reá vonatkozó munkaköri leírásnak megfelelően köteles munkaköri feladatát ellátni. • A nyitvatartási idő alatt az óvodapedagógus - a családdal együttműködve - felel a reá bízott gyermekek testi és lelki fejlődéséért • Az óvoda minden dolgozója köteles a jogszabályban előírt időszakokban foglalkozás egészségügyi vizsgálaton részt venni • A gyermekeket lehetőség szerint mindennap kiviszik a szabad levegőre, kivéve a csapadékos időjárást, és a – 10 C-os hideg vagy rendkívüli erős szél esetén • A séták biztonságos lebonyolításához felnőtt kísérőket biztosítunk: 10 gyermekenként 1 fő felnőtt kísérő • A gyermekek testi épségét veszélyeztető tárgyakat, eszközöket, vegyi anyagokat a gyermekek jelenlétében szigorúan tilos használni • A veszélyesebb foglalkozási eszközöket: olló, tű, szög, fűrész, stb. a gyermekek csak gondos felügyelet mellett használhatják • Az udvari mászókákat, hintákat a gyermekek csak a felnőtt felügyelete mellett használhatják • A gyermekek testi fenyítése, levegőtől és ételtől való megvonás büntetés szigorúan tilos • A gyermek bármilyen jellegű hátrányos megkülönböztetése szigorúan tilos • Az óvodában „külső” kereskedelmi árusokat, ügynököket beengedni tilos • Az udvar biztonságáról – játékeszközök balesetmentessége, fűben „rejtőző” balesetveszélyes eszközök, mérgező gombák, stb., - az ere kijelölt dajka néni naponta köteles meggyőződni. Amennyiben bármilyen problémát észlel azt azonnal köteles jelenteni az óvodavezetőnek vagy helyettesének. • A gyermekek jelenlétében az óvoda udvarán járművel közlekedni tilos és rendkívül balesetveszélyes! • Az étel és egyéb szállítás ideje alatt valamennyi óvodapedagógus és egyéb alkalmazott ügyel arra, hogy a jármű közelébe gyermek ne tartózkodjon!
Mobiltelefon használatára vonatkozó szabályok Az óvodai élet nyugalma és a balesetmentes munkavégzés biztosítása érdekében a mobiltelefont munkaidőben használaton kívül kell helyezni! Fontos és indokolt esetben, fedési időben a hívás elintézhető.
8. Az óvoda, védő - óvó intézkedései A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer folyamatos vizsgálata, a feltételek javítása az intézményvezetőség állandó feladata.
13
Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a reá bízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved vagy ennek veszélye fenn áll, a munkaköri leírásának megfelelően a szükséges intézkedést megtegye: Ezért: • Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások és séták előtt szükség szerint valamennyi csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartási formákat. Mindez tükröződjön a csoportok tervező munkájában • Veszélyes helyekre a gyermekeket szigorúan tilos elvinni! • A csoportos és udvari játékszerek feleljenek meg a mindenkori jogszabályi elvárásoknak. Az óvodába csak olyan játékszer vásárolható, amely megfelelő minőségi tanúsítvánnyal ellátott. A játékokon és egyéb foglalkozási eszközökön található használati utasítást az óvodapedagógus köteles megismerni és azt betartani, betartatni. • Az óvodapedagógus az általa készített eszközöket csak akkor viheti be az óvodai foglalkozásokra, ha az megfelel az óvó-védő előírásoknak. Így nem veszélyezteti a gyermekek testi épségét, igazodik a gyermekek testméretéhez és megfelel a tűz,- környezet, - munka és egészségvédelmi előírásoknak. • Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásról az óvodavezetést haladéktalanul értesíteni. • A gyermekbalesetet súlyosságától függetlenül minden esetben, azonnal jelenteni kell az óvodavezetőnek/ távolléte esetén a megbízott vezetőnek - aki dönt a gyermek további ellátásáról. A szülőt azonnal értesíteni kell a balesetről. • A gyermekbalesetet minden esetben ki kell vizsgálni, melynek folyamatába a szülői szervezet képviselőjét is be kell vonni. • A gyermekbaleset kivizsgálását követően meg kell határozni azokat a feladatokat, melyek a hasonló balesetek megelőzését szolgálják. • • •
Az óvoda csak azért a gyermekért vállal felelősséget, aki az óvodai belső folyosóra megérkezett és az óvónő vagy a dajka átvette a szülőtől, egyéb hozzátartozótól. Az óvodából hazatérés közben bekövetkezett balesetért az óvoda dolgozóit nem terheli felelősség Az óvodába járó gyermekek védelme a Helyi Nevelési Programunkban szabályozott, a mindenkori éves „Gyermekvédelmi terv” az adott nevelési év Munkatervének mellékletét képezi.
9. Bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó esetén az óvodavezető távolléte esetén hivatalos helyettese intézkedik. Az épület kiürítése a „Tűzriadó terv” alapján történik. A gyermekek kimenekítését az óvodapedagógusok végzik, ez idő alatt a dajkák és egyéb technikai dolgozók összegyűjtik a gyermekek zsákját, saját táskáikat és utánuk viszik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető (akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy) dönt. A gyermekek elhelyezése a körzetileg legközelebb eső általános iskolában, illetve közösségi helyre történik: A bombariadóról és a hozott intézkedésről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
10. Tűzvédelmi szabályozás
14
Az óvoda udvarán tüzet gyújtani tilos A dohányzás tilos az óvoda egész területén. Dohányzás csak a törvényben meghatározott intézményen kívüli területen engedélyezett.
15
Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék Az óvodai Szülői Szervezet az óvodai Házirend-benn meghatározott kérdések szabályozásához az egyetértését 2013. szeptember 04. napján megadta. Az egyetértő nyilatkozatok külön lapon csatolva.
Az óvoda nevelőtestülete a Házirendet 2013.szeptember 04. napján tartott határozatképes ülésén 100%-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Lásd! A mellékelt jegyzőkönyvet.
…………………………………. óvodavezető
A Házirendet a fenntartó jóváhagyta. A hatálybalépés napja a Házirend jóváhagyásának napja.
Kelt: Miskolc,2013.………szep..03.……………………………. …………………………………. óvodavezető
16
SZÜLŐI SZERVEZET TÁMOGATÓ NYILATKOZATA
Alulírottak, a Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola és Óvoda intézmény Szülői Szervezetének tagjai aláírásunkkal fejezzük ki egyetértésünket az óvoda vezetője által ismertetett Házirend minden rendelkezésével.
1.
…………………………………………..
2.
………………………………………….
3.
………………………………………….
5.
………………………………………….
6.
…………………………………………..
7.
………………………………………….
8.
………………………………………….
9.
………………………………………….
10.
………………………………………….
Miskolc,2013.09.04.
17
18
