ZÖLD ÓVODA Esztergom
Szervezeti és Működési Szabályzata OM: 031677
Készítette: Buzási Lászlóné
Véleményezte: az óvoda szülői közössége Elfogadta: Zöld Óvoda nevelőtestülete
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az SZMSZ általános rendelkezései SZMSZ hatálya 1.1. Általános rendelkezések 1.2. SZMSZ hatálya 1.3. Az SZMSZ nyilvánossága 2. Az óvoda alaptevékenysége 2.1. Az óvoda adatai 2.2. Az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatszámok 3. Az óvoda szervezeti felépítése 4. Az intézmény gazdálkodási jogköre, a gazdálkodással összefüggő jogosítványok 5. A szervezeti egységek vezetőinek jogosítványai 5.1. Óvodavezető 5.2. Óvodavezető helyettes 5.3. Helyettesítés rendje 5.4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 6. Az óvoda közösségei 6.1. A pedagógus foglalkoztatás formái 6.2. A pedagógusok közösségei 7. Az óvoda vezetésének és közösségének külső kapcsolatai 8. Az óvoda működésének rendje 8.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 8.2. A gyermekek távolmaradásának igazolása 8.3. Térítési díj befizetés 8.4. Létesítmény használati rendje. Reklámtevékenység 8.5. Belépés és bent tartózkodás azok részére akik nem állnak jogviszonyban az óvodával 8.6. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok 8.7. Aláírás, és bélyegző használati jog 8.7.1.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 9. 8.7.2.Kiadmányozás rendje
8.8. Intézményi védő-óvó előírások, rendkívüli esemény bombariadó esetén szükséges teendők 10.Egészségügyi felügyelet, ellátás rendje 11. Az óvoda dolgozóinak feladatai, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén 12. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének rendje, pedagógus értékelés Zárórendelkezések SZMSZ elfogadása
2
1. Az SzMSz általános rendelkezései, az SzMSz hatálya 1.1. Általános rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Zöld Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az óvoda további eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok és vezetői utasítások tartalmazzák. Az SZMSZ jogszabályi alapja
· · · · · · ·
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.) 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Vhr.) A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (EMMI r.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartási törvény végrehajtásáról (költségvetési intézmények esetén) (Ávr.) 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya: Személyi hatálya:
➢ ➢ ➢
Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény alkalmazotti közösségére, az óvodába járó gyermekek közösségére, valamint a szülők közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. Területi hatálya: Kiterjed az óvoda egész területére, az óvodai élet helyszíneinek összes területére, közlekedési területére, óvodán kívüli rendezvényeire. Időbeli hatálya: Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és az SZMSZ következő módosításáig hatályos. Az intézmény évente augusztus 31.-ig felülvizsgálja, és ha szükséges az előírásoknak megfelelően módosítja. A módosítás az SZMSZ-ben 3
meghatározott eljárásrendek szerint történik. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. 1.3. Az SzMSz nyilvánossága Az SZMSZ-t elolvasásra nyilvánossá kell tenni, minden alkalmazottjának és az óvoda használóinak meg kell ismernie. Az SZMSZ 1- 1 példánya megtekinthető - az óvodavezető irodájában - a szülők számára elérhető helyen.
2.Az intézmény alaptevékenysége 2.1. Az óvoda adatai Az intézmény neve: Zöld Óvoda, Esztergom Az intézmény székhelye: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u.48. Az intézmény OM azonosítója: 031677 Az intézmény törzsszáma: 648345 Az intézmény típusa:köznevelési intézmény, óvoda Az intézmény alapító okiratának száma: 64/2013.(I.31) Az intézmény alapítója:1953-ban alapította a Sport-árutermelő Vállalat.Jogutód 1988-tól Esztergom Város Tanácsa, majd 1990-től Esztergom Város Önkormányzata. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve, székhelye: Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Az intézmény adószáma:15384807-2-11 A költségvetés végrehajtására szolgáló bankszámla szám:10403648-50526551-53821002 Esztergom Város Zöld Óvodája 4 csoporttal és tálalókonyhával rendelkező napközi otthonos óvoda, szakmailag önálló nevelési intézmény, önálló jogi személy. Az óvodai nevelés az óvoda nevelőtestülete által készített és a fenntartó által jóváhagyott „Környezeti nevelés” program alapján folyik. Az óvoda a gyermekek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.
4
2.2. Az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatszámok Az intézmény alaptevékenysége: A gyermekek nevelése hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig.
Az intézmény szakágazati besorolása, szakfeladatai: Száma
Tevékenység megnevezése
Szakágazat
851020
Óvodai nevelés
Szakfeladat
851011
Óvodai nevelés, ellátás
Szakfeladat
851012
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontja szerint – integrált nevelés keretében: egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd
Szakfeladat
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
Szakfeladat
562917
Munkahelyi étkeztetés
Az intézmény működési köre: A fenntartó által meghatározott közigazgatási területre, és Esztergom város egész közigazgatási területére terjed ki. A szabad óvodaválasztás érvényesítése csak az intézmény fennmaradó üres kapacitására történhet. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 101 fő 2.3.Az intézmény alaptevékenységét meghatározó jogszabályok: • • • • • • • • •
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 32/2012. (X. 8.) EMMI-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelvéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról közoktatási intézményekben 5
3. Az intézmény gazdálkodási jogköre a gazdálkodással összefüggő jogosítványok Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke
A köznevelési intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Gazdálkodási jogköre Az óvoda alaptevékenysége: óvodai nevelés Alaptevékenységet meghatározó jogszabály: 1993. évi LXXIX.tv. A Közoktatásról Kiegészítő tevékenysége: Közétkeztetés Számlavezető bank: K-H Bank, Esztergom Számlaszám: 10403648-50526551-53821002 Részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait Esztergom Város Polgármesteri Hivatala látja el. A Polgármesteri Hivatal és a részben önállóan gazdálkodó óvoda közötti munkamegosztás és feladatvállalás rendjét a Kincsárral kötött „Együttműködési megállapodás” tartalmazza. Gazdálkodással összefüggő jogkörök Az óvodán belüli gazdálkodást az óvodavezető irányítja. Felel a költségvetés ésszerű és takarékos felhasználásáért. Munkáját az óvodavezető-helyettes és az óvodatitkár segíti. Az óvodatitkár, munkáját az óvodavezető közvetlen felügyeletével végzi. Felel a rábízott pénz és iratok kezeléséért. Az óvoda gazdasági tevékenységének ellátásához költségvetéssel rendelkezik. A költségvetést a törvényi előírásoknak megfelelően, a számviteli eljárások szerint, a fenntartó által történő ütemezésében készíti el a Kincstárral egyeztetve. A gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárási rendjét a FEUVE tartalmazza. A FEUVE az SzMSz mellékletében szerepel. Részei: az intézmény ellenőrzés nyomvonala, a pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamat, kockázatelemzés
4. A szervezeti egységek vezetőinek jogosítványa Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. 4.1. Óvodavezető Az óvodavezető felel: -
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, 6
-
a takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint a beiskolázási terv elkészítéséért, a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetéséért, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzéséért, a nevelőmunka irányítása és ellenőrzéséért, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, való együttműködésért, a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért, az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt- és át nem ruházott- feladatok ellátásáért, a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár, munkájának közvetlen irányításáért.
4.2. Az óvodavezető helyettes: Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelős: -
a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, a szülői munkaközösség működésének segítéséért, valamint a helyettesítési beosztás elkészítéséért.
Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 7
4.3. A helyettesítés rendje: Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti időtartam. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. A reggel 6 órától 7 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 4.4. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség Jogalap: A 2007. évi CLII. törvény – Vagyonnyilatkozat tétel kötelező annak a közszolgálatban álló személynek, aki önállóan, vagy testület tagjaként ➢ javaslattételre, ➢ döntésre, ➢ ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében. A Zöld Óvodában ilyen hatáskörrel az óvoda vezető és a vezető helyettes rendelkezik. Vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: ➢ ➢ ➢
beosztás létrejötte, munka-feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, a feladatkör megszüntetését követő 30 napon belül, az első vagyonnyilatkozatot követően a jogviszony fennállása esetén évenként. Az évenkénti nyilatkozatot az adott év június 30-ig kell teljesíteni.
A kötelezettség megszegése jogkövetkezménnyel jár (a 2007.CLII. Törvény 9.§-a, 10.§-a). A vagyonnyilatkozat formai követelményeit a 2007.CLII törvény 11-12.§-a tartalmazza. A vezető helyettes vagyonnyilatkozatát az óvodavezető őrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a 14.§ rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről.
8
5.Az óvoda szervezeti felépítése
9
A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által kiadott képviselő-testületi határozat adja meg. 6. Az óvoda közösségei Az óvodai közösséget az alkalmazottak, a szülők és az óvodások alkotják. 1./ A szülők és az óvodában a Ktv-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. (Ktv.59.§./1/) A szülői munkaközösség működési rendjéről saját maga dönt. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezetőhelyettes tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjának tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. 2./ Amennyiben a szülők igényt tartanak rá az óvodában óvodaszék működhet. A Ktv.61.§ban megfogalmazott szabályok alapján. Az óvodaszék képviselőjével az együttműködést az óvodavezető tartja. 3./ A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: - napi találkozáskor, - beszoktatási időben, - nyílt napokon, játszó délutánokon, - nyilvános ünnepélyeken, - fogadóórákon, - családlátogatásokon, - szülői értekezleteken, - a faliújságra kifüggesztett információkon keresztül (foglalkozások anyaga, óvodai hírek, stb.), - a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, - az óvodai rendezvények, vásárok közös megszervezése során, - a szülők képviselőjének részvétele nevelőtestületi értekezleteken (pl. az óvoda egészét érintő kérdésekben) 4./ Alkalmazotti közösség: Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munkatörvénykönyve ésa közalkalmazotti törvény szabályozza Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi,javaslattételi,véleményezési, egyetértési jog illeti meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken,amelyekre meghívót kap. Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével,átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, vezetőjének megbízásával,költségvetésének meghatározásával. Az óvodaműködési körében tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja. 5/ Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. 10
Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A fentiek alapján az óvodavezető kapcsolatot tart: -
az egészségügyi szolgáltatóval, az egyházak képviselőivel, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, nevelési tanácsadóval, legközelebb lévő bölcsőde és általános iskola képviselőjével és a gyermekjóléti szolgálattal.
6.1. A pedagógus foglalkoztatás formái Az óvodapedagógusok hetes váltásban dolgoznak (délelőtt ill. délután). Heti óraszámuk: 32 óra Minden pedagógus közalkalmazotti jogviszonyban áll az intézménnyel. 6.2. A pedagógusok közösségei A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik a Kjt-ben meghatározottak szerint (56.§. és 57.§.). A szakmai munkaközösségek segíthetik az óvodában folyó nevelő-oktató munkát. A szakmai munkaközösség határozza meg működésének rendjét, elfogadja munkatervét. Vezetőjét az óvoda vezetője bízza meg. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Nevelőtestületi tag az óvoda valamennyi óvodapedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Ktv.57.§./4./ A szakmai munkaközösség a megbízásban meghatározott idő szerint az elvégzett munkáról a nevelőtestületnek a vezető óvónőnek nevelőtestületi értekezleten köteles beszámolni. Jelenleg átruházott jogkör nincs.
7. Az óvoda vezetésének és közösségének külső kapcsolatai ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢ ➢
A helyi önkormányzati Képviselő-testülettel és annak bizottságaival (közvetlen kapcsolatot az óvodavezető tartja) A Polgármesteri Hivatal irodavezetőivel (óvodavezető) Általános iskolák (óvodavezető, óvodapedagógusok) Bölcsőde (óvodavezető, óvodapedagógusok) Mayer István Nevelési Tanácsadó (óvodavezető, óvodapedagógusok) Gyámügyi Csoport (óvodavezető) Védőnő, gyermekorvosok (óvodavezető, óvodapedagógusok) Kulturális-, sportintézmények (óvodavezető, óvodapedagógusok) Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet Gyermekjóléti Szolgálat Tanulási képességeket vizsgáló Szakértői Bizottság 11
➢ ➢ ➢
„Határtalan Szív” Alapítvány Logopédus Gyógytestnevelő
8. Az óvoda működési rendje A gyermekek fogadása, a vezetők benntartózkodása: Az óvodai nevelési év hossza IX.01.-től, a következő év VIII.31.-ig tart… Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva nyári szünet idejére 4 hétre, melyről januárban a szülők értesítést kapnak. A nyári zárás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, és a szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. Az óvoda 5 napos munkarenddel működik. Reggel 5.30. du.16.30-ig, illetve pénteken 5.30 – 16.00 óráig tart nyitva lépcsőzetes munka kezdéssel, illetve befejezéssel. Reggel 6.30 – 7.00 óráig és délután 15.30 – 16.30 óráig csoportösszevonás van az utcai termekben hetes váltással. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést a vezető engedélyezi. Zárás után az óvodában maradó gyermekkel ott marad az óvónő, ha később sem jönnek érte, kapura tűzött értesítés után hazaviszi. Az óvoda nyitvatartási idején belül 7.00 – 16.30 óra között az óvodavezetőknek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A dolgozók munkaidő beosztás az éves munkaterv tartalmazza. Jelenléti ívet naponta vezetünk. Az óvodában a nevelő-oktató munka az óvoda pedagógiai programja szerint folyik, melyet nyilvánosságra kell hozni. Fakultatív
hit
és
vallásoktatás
A szülők, ha igényelik, lehetőséget adunk fakultatív hit és vallásoktatás szervezésérére. A feladat ellátása során együttműködünk az egyházi jogi személlyel. Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem. Ügyelünk arra, hogy egy szülői csoport igénye se szenvedjen sérelmet. Ezért a szülői munkaközösség véleményét is kikérjük. Az óvodában folyó hitoktatás idejét és helyét úgy határozzuk meg, hogy az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, s az óvodai életrendhez igazodva történjék (legalkalmasabb időpont a délutáni pihenés utáni időben du. 3-4 óráig).
12
8.1. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Társadalmi ünnepek: Március 15.-ét ünnepeljük meg csoportonként a gyerekek fejlettségéhez igazodva (pl. huszáros játék, várjáték, barkácsolás). Zöld ünnepek: -
Takarítási világnap, Madarak, fák napja, Állatok napja, Föld napja, Nap napja, Víz világnapja
Csoportonként akciókat szervezünk a gyerekekkel (kirándulások, barkácsolás stb.). Évente 1 „zöld” ünnepet kiemelünk és azt óvodai szinten a szülők bevonásával akció-hét keretén belül ünnepeljük. Egyéb jeles ünnepeink: -
Adventi készülődés, Mikulás, Farsang (családi program), Tavaszi ünnepek: kiszézés, nyuszi várás – mindez a népi hagyományok ápolásával történik, népi szokások, kézműves technikák, Gyermeknap (óvodai szintű rendezvény), Anyák napja (közös délután az anyukákkal), Évzáró (családi délután).
Felnőttekkel kapcsolatos hagyományok: -
Mikulás parti, Névnap, Nőnap, Nyugdíjas találkozó, Távozó dolgozók búcsúztatása.
Az óvodai ünnepélyeket, megemlékezéseket, felelőseiket az éves munkaterv tartalmazza. Egyéb hagyományok- megemlékezés a gyermekek születésnapjáról. 8.2. A gyermekek távolmaradásának igazolása
A távolmaradás igazolására vonatkozó szabályok a következők: Betegség, vagy egyéb okokból való távolmaradást legkésőbb a hiányzás napján 8.30-ig jelezni kell az óvoda felé. Az óvodából családi program miatt hiányzó gyermekeknek igazolást nem kell hozni. Ezeket lehetőleg előre kell jelenteni.
13
A betegség miatt hiányzó gyermek csak orvosi igazolás felmutatása után jöhet újból óvodába. A gyermek indokolatlannak tűnő hosszabb be nem jelentett hiányzás esetén a csoportvezető óvónőnek érdeklődnie kell a családnál, miért nem jár a gyermek óvodába? A hosszabb hiányzás okát a szülőnek írásban kell igazolnia. Az 1993. évi LXXIX. Tv. értelmében, ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 napnál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője köteles értesíteni a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.
8.3. Térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 1./ A térítési díjak befizetése minden hónap 10-15 között történik 2 napon. A befizetés pontos dátumát az óvodában jól látható helyen minden hónap elején ki kell függeszteni. A térítési díjat előre kell fizetni. A befizetés a nevelői szobában van az óvodatitkárnál, aki erről nyugtát ad, és teljes elszámolási kötelezettséggel tartozik. 2./ Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8.30 óráig telefonon, vagy személyesen. A bejelentés 24 óra múlva lép életbe, és a következő befizetéskor írható jóvá. Teljes hét lejelentésére előző hét péntek 9 óráig van lehetőség. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A hiányzás első napját fizetni kell! 3./ Ha a gyermek véglegesen távozik az óvodából (iskolába kerül, elköltöznek stb.) az óvónő jelezze idejében az óvodatitkárnak, hogy térítési hátralékát vagy túlfizetését rendezni tudják. Mindenféle be és visszafizetés csak bizonylat ellenében történhet. 8.4. Létesítmény használati rendje Reklám tevékenység
Az óvoda helyiségeit más nem nevelési-oktatási célra átengedni még a gyermekek távollétében sem lehet, kivéve, ha erre a fenntartó utasítást ad. Az óvoda helyiségeit gyógytestnevelő, logopédus, városi nevelési tanácsadó, orvos, szülő, védőnő az óvodavezetővel egyeztetett időpontban és mértékben veheti igénybe. A tálalókonyhán (és a csoportban) élelmiszer nem tárolható, csak a hűtőkben ill. az ételmintás üvegekben. Az intézményben a tisztítószeres raktárt zárjuk, kulcsa az óvodavezetőnél van. Ügynöki, kereskedelmi tevékenység nem folytatható, kivéve az óvoda által szervezett rendezvények. Reklámtevékenység szabályai (Ktv.122.§.12.bek.) – Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze, s az óvoda vezetőjének engedélyével történik.
14
8.5.. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
A gyermekeket kísérő szülők kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi
8.6. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70.§-a valamint az EMMI r. 117.§-a határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézmény érintő ügyben A nevelőtestület döntési jogköre: • a pedagógiai program elfogadása • az SzMSz és a házirend elfogadása • a nevelési év munkatervének elfogadása • átfogó értékelések, beszámolók elfogadása • továbbképzési program elfogadása • az intézményvezetői pályázat szakmai véleményezése • a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása • jogszabályban meghatározott más ügyek A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: • a pedagógusok külön megbízásának elosztása során • a vezetőhelyettes megbízásakor, megbízásának visszavonásakor A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül kezdeményezéstől számított 8 napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja • •
A nevelési program, Az SZMSZ, 15
• • • •
A házirend, A munkaterv, Az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, A beszámoló
elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség-vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz • •
A munkaközösség javaslatát a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez, valamint A munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézmény munkáját átfogó éves elemzés elkészítéséhez.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni az egyetértési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén a munkaközösség-vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: • • • •
A jegyzőkönyvet az óvodavezető helyettes vezeti, Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni, Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá, Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.
16
8.7. Aláírási és bélyegző használati jog Aláírási joga az óvodavezetőnek, a vezető-helyettesnek és az óvodatitkárnak van. Számlákat, csak az óvodavezető tartós távolléte esetén írhatja alá a vezető helyettes. Az óvodatitkár az ellátmányt és a térítési díj könyvelésévek kapcsolatos mindennemű aláírásra kötelezett. Bélyegzők: -
Körbélyegző (óvodavezető használja), Hosszú bélyegző (óvodavezető használja), Adószámos bélyegző (óvodatitkár használja az étkezési térítés nyugtázásakor), 1 db dátum bélyegző, 1 db fa „bevételi, 1 db „Csodaország Alapítvány- téglalap alakú.
Az elektronikus úton dokumentumok kezelési rendje 8.7.1
előállított,
hitelesített
és
tárolt
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszerhasználata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:
• • • •
az
intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvoda informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz 17
kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje
8.7.2.Kiadmányozás rendje 1.E szabályzat vonatkozásában kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. 2. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben kiadmányozási joggal rendelkezik a) az intézményt érintő minden ügyben az óvodavezető; b) a fenti ügyekben az óvodavezető helyettesítését a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ellátó személy, óvodavezető helyettes 3. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. 4. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. 5. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt „a kiadmány hiteléül” szöveg feltüntetésével és aláírásával igazolja, továbbá b) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. 6. A hitelesítéssel felhatalmazott személy az intézményvezető kiadmányozási jogosultsága tekintetében ,az óvodavezető helyettes 7. A szervnél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy helyettese hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 8. Az intézmény nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról. Kulcs használat: Az épület nyitásához és zárásához csak a kulcs nyilvántartásban szereplő dolgozók kapnak kulcsot. A kulcsot másra átruházni nem lehet, csak a vezető tudtával, indokolt esetben (délutáni családi program, értekezlet).
18
8.8. Intézményi védő, óvó előírások 1./ A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer-vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az hogy, - a rábízott gyermekek részére az egészségügyi, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és - ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, - ha észleli, hogy a gyermek baleset szenved vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért - minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban –a gyermekek életkorának megfelelően- ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. - Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetés, feliratot használati utasítást gondosa áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. - Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető-helyettes figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 2./ Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők -
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatás esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető a szomszédos iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. (Bombariadó terv – melléklet).
3./ A gyermekvédelmi felelős feladatai az óvodában Óvodában a gyermekvédelmi felelősi feladatokat az intézmény vezetője és helyettese látja el. A gyermekvédelmi munka hatékonyabbá tétele érdekében: -
elősegíti az óvónők felderítő tevékenységét, összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó óvónők között, a csoportvezető óvónők felmérése alapján elkészíti az intézményi összesítést és nyilvántartás, 19
-
-
szükséges esetekben az óvónőkkel együtt családlátogatásokat végez, gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekjóléti szolgálat felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken, a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a gyermek lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtásra, kapcsolatot tart a szülőkkel, a csoportok óvónőivel, a gyámhivatallal, gyámügyi csoporttal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekorvossal, védőnővel, szükséges jelzéseket írásban elkészíti, megkeresés esetén a véleményt megadja, környezettanulmányt készít, szükséges esetben a folyamatosság érdekében felveszi a kapcsolatot az iskolai gyermekvédelmi felelősökkel
9. Egészségügyi felügyelet, ellátás rendje Az ÁNTSZ szabályait szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás), Az óvodába járó gyermekek éves intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvoda orvosa, védőnője látja el. Fogászati szűrést az iskola fogorvosa végzi. Az orvos, valamint a védőnő hetente egyszer egy órában látogatja az óvodát. A
gyermekek egészségügyi ellátásának megszervezése
A gyermekek egészségügyi ellátását a gyermekorvos és a védőnő a nevelési intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Az óvodaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre szakértőként közreműködik a nevelőtestület, illetve ha van óvodaszék munkájában. A gyermekek egészségügyi ellátásán kívül egyéb óvoda egészségügyi feladatokat (környezet egészségügy, élelmezés, egészségnevelés, stb.) az orvos és a védőnő az oktatási nevelési intézmény vezetőjével illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. Az óvoda orvosa által ellátandó óvoda-egészségügyi feladatok: -
Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottsági vizsgálatokhoz orvosi vélemény adása, adatok közlése, Gyógytestnevelést igénylő gyermekek kiszűrése, Közegészségügyi és járványügyi feladatok ellátása, Elsősegélynyújtás, Részvétel az óvoda egészségnevelő tevékenységében.
A védőnő által önállóan ellátandó feladatok: -
gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése, elsősegélynyújtás, 20
-
orvosi vizsgálatok előkészítése, dokumentáció vezetése,
Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos és asszisztens feladatai: -
Elvégzi az óvodások szűrővizsgálatát évente legalább egyszer,. A rászorulókat – egyénileg vagy csoportosan- kezelésre berendeli, Évente legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetéhez tartozó nevelési intézményeket, az intézmények vezetőivel rendszeres kapcsolatot tart. Szervezi, irányítja a komplex fogászati megelőző programot.
Az asszisztens segíti az orvost, szervező, egészségnevelő, gyógyító, megelőző munkájában, elvégzi az előírt adminisztrációt. A gyógy- testnevelő: szűrővizsgálatai alapján konzultál a gyermekorvossal, szükség esetén az ortopédussal és rendszeres gyógytestnevelési foglalkozást vezet a rászoruló gyermekeknek. -
Az óvodavezető feladata az egészségügyi ellátás keretén belül: • Biztosítja az egészségügyi munka feltételét, • Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről,
Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy beteg a következő módon kell eljárni: -
lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie, de addig is gondoskodni kell az elkülönítésről, ha szükséges orvosi ellátásról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. További megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre. Amelyik gyermek az étkezésben különleges ellátást igényel (diétás, lisztérzékeny stb.) az óvónő egyezteti a szülővel, majd a tárolás, melegítés miatt a konyhai dolgozóval.
10. Gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok Az óvodában mindennemű javító, karbantartó és takarító tevékenységet csak a gyermekek távollétében szabad végezni. A gyermekek testi épségét veszélyeztető tárgyakat, eszközöket, vegyi anyagokat a gyermekek jelenlétében használni tilos! Veszélyes foglalkozási eszközöket pl.:tű, olló, csak gondos felügyelet mellett használhatják a gyermekek. Az udvar balesetveszélyes játékainál, -hinták, -mászókák, -csúszdák, mindig kell felnőtt felügyelet. A tornateremben csak felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak a gyerekek. Sétához csoportonként legalább két felnőtt kíséretet kell biztosítani (ill. 10 gyerekhez legalább 1 felnőtt).
21
Egész napos kirándulásra csak a szülők beleegyezésével vihetők a gyermekek. Ilyenkor csoportonként min.3 felnőtt kísérő szükséges. Elsősegélynyújtó felszerelést vinni kell. A gyermekek életkorához és fejlettségéhez igazodva a lehetőségekhez képest fel kell hívni figyelmüket a veszélyforrásokra, egészségük és testi épségük védelmére, ill. arra mit tilos tenniük. A gyermeket felügyelet nélkül nem lehet hagyni. A gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége A gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. - A három napon túl gyógyuló sérülést haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. - A gyermekbalesetek jelentésének módját az EMMIr.169§(2) bekezdése tartalmazza. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a gyermekvédelmi felelős feladata. Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában kell megőrizni. - A súlyos balesetet a nevelési intézménynek telefonon vagy személyesen azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével a fenntartónak. Súlyos az a baleset amely: • • •
A sérült halálát, Valamely érzékszerv elvesztését, Orvosi vélemény szerint életveszélye sérülés, egészségkárosodás, • Súlyos csonkulást, • Beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott. Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Mindenféle gyermekbalesetet, még a legkisebb ártalmatlannak tűnő sérülést is az óvónő először az óvoda vezetőjének, vagy helyettesének jelezze.
22
11. A nevelő-oktató munka ellenőrzésének rendje, pedagógus értékelés A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az óvodavezető és helyettese a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza, a vezető óvónő készíti el. Az ellenőrzés kiterjed: - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, - munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre, Az ellenőrzés fajtái: -
tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés, spontán alkalomszerű ellenőrzés, a problémák feltárása, megoldása érdekében, illetve a napi felkészültség érdekében
A pedagógiai tevékenység ellenőrzésének feltételei: -
A követelményeknek megfelelő eredményt kell számon kérni. Ennek megfelelően folyamat és eredmény ellenőrzés a cél. Ellenőrizni kell mindent aminek kimutatható személyiségalakító hatása van. Az óvodapedagógus munkáját a követelmények és feltételek együttesében kell értékelni. Az értékelés fejlesztő célzatú legyen. Az ellenőrzés, értékelés tapasztalatait vissza kell vezetni a nevelési feladatokba (következő évi munkaterv). A belső ellenőrzés fontos része az önellenőrzés. Az óvodapedagógus folyamatosan ellenőrzi az elért eredményt, szükség esetén változtatni tudjon módszerein. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: óvodavezető, helyettes, nevelőtestület, munkaközösség, szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: vezető helyettest, szakmai munkaközösség vezetőjét. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
23
Záró rendelkezések
A Szervezeti és Működési szabályzat érvénybelépéséhez-ha szabályzásból eredendően többletköltség hárul a fenntartóra, akkor ki kell kérni a fenntartó egyetértését.
A Szabályzatot készíti, és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti:az óvoda vezetője.
Véleményezi: az óvoda szülői szervezete.
Elfogadja: a szülői szervezet véleményének kikérését követően az óvoda nevelőtestülete.
A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:
-
az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
24
Az SZMSZ elfogadása
A 2013. március 22-én Módosított óvodai SZMSZ-t a Szülői közössége véleményezte, az abban foglaltakkal egyetértett.
Esztergom, 2013. …..............................
….......................................................... szülök képviselője
A nevelőtestület, a 2013. február 22-én Módosított óvodai SZMSZ-t elfogadta, jegyzőkönyv mellékelve.
…......................................................... óvodavezető
25
SZMSZ mellékletei Munkaköri leírások
➢
Adatvédelmi szabályzat
➢
Együttműködési megállapodás a Kincstárral
➢
Intézményi FEUVE-gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének rendje ➔
intézményi ellenőrzés nyomvonala
➔
Kockázatkezelés
➢
Vagyonvédelmi szabályzat
➢
Tűzvédelmi szabályzat ➢
Számítástechnikai szabályzat
➢
Munkavédelmi szabályzat
➢
Iratkezelési szabályzat
➢
Pénzkezelési szabályzat
➢
Vezetői utasítás a dohányzásról
➢
Leltározási és selejtezési szabályzat
➢
Munkaköri leírások
➢
Takarítási szabályzat
➢
Távolmaradási szabályzat 26
➢
Óvodapedagógusok továbbképzésének terve
➢
Reklámtevékenység szabályai
➢
Munkaruha juttatás rendje
➢
Közalkalmazotti szabályzat
➢
Gyermekek egészségügyi ellátásának szervezése
➢
Intézményi védő-óvó előírások
➢
Riadó terv
➢
Minőségi bérpótlék adományozásának feltételei
➢
Gyakornoki szabályzat
➢
Élelmezési szabályzat
➢
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
➢
Leltározási szabályzat
➢
Vagyonvédelmi szabályzat
➢
FEUVE Kockázatkezelési szabályzat
➢
Az intézmény gazdálkodási jogköre
➢
Pedagógus foglalkoztatás formái
➢
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
27
28
