ZÖLD ÓVODA 2100, GÖDÖLLő,BATTHYÁNY L.U.34-36. TEL: 06 28 510-750 06 20 9 173 – 423 E-MAIL:
[email protected]
ZÖLD ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI M KÖDÉSI SZABÁLYZAT SZABÁLYZATA BÁLYZATA
KÉSZÍTETTE: TIBORCZNÉ GARAI KATALIN ÓVODAVEZETő ÓVODAVEZET ELFOGADTA: AZ ÓVODA NEVELőTESTÜLETE NEVEL TESTÜLETE
2009.
1
Tartalom Bevezető Általános rendelkezések I. Az Alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb –a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozások 1.
Az intézmény neve
2.
Az intézmény székhelye
3.
Az Alapító okirat kelte, száma
4.
Az ellátandó alaptevékenységek
5.
A gazdálkodással összefüggő jogosítványok
6.
Irányító szerv
7.
Fenntartó szerv
8.
Alapító szerv
9.
Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke
10.
Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások
11.
Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság
12.
Az intézmény megszüntetése
13.
Az intézmény költségvetési szervként való működéséből való további szabályozás
14.
A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája
15.
A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok
16.
Költségvetés tervezés, az előirányzatok szerinti kötelezettségvállalás, és beszámolás rendje
17.
A belső ellenőrzés rendje
II. A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok
1.
Működés rendje
2.
A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2
3.
A vezetők közötti feladatmegosztás
4.
Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje
5.
A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
6.
A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás formája
7.
Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések
8.
A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást
9.
A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje
10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 11. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai 12. Az intézményi védő, óvó előírások 12.1.
Gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje
12.2.
A gyermekbaleset megelőzés feladatai
12.3.
Baleset esetén teendő intézkedések
12.4.
A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése
13. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 15. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Záró rendelkezések Záradék III.
Mellékletek
1. sz. 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz.
Adatvédelmi szabályzat Ellenőrzési szabályzat Szabálytalanságok eljárás rendje Az óvodavezető helyettes pályázatásának eljárásrendje A vagyonnyilatkozat –tétel szabályozása Közalkalmazottak pályáztatásának eljárásrendje
3
Bevezető A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 39. §.- ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Zöld Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el.
Általános rendelkezések 1.A Szervezeti és Működési Szabályzat célja hogy meghatározza a Zöld Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2. Az SZMSZ hatálya Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja •
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.),
•
217/1998. (XII.30) Kormányrendelet és annak módosításai az államháztartás működési rendjéről,
•
A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai,
•
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt) és annak módosításai
•
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet és módosításai,
•
11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről,
•
1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
•
26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,
4
•
14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról,
•
1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7) bekezdés a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának szabályairól,
•
193/2003.( XI.12.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről,
•
37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezésről.
•
a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi CV. Törvény és az Államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30) kormányrendelete
●
Gödöllő Város Önkormányzatának a 237/2009. (IX.10.), a 205/2009. (VI.25.) sz., a 131/2009. (V.21.) sz., a 38/2008. (II.28.) sz. és a 219/2003. (XII.11.) sz. határozatával módosított 194/1997. /XII.4./ sz. határozata.
●
2005. XC. törvény Az elektronikus információszabadságról
4.
Az SZMSZ hatálybalépése
Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezeti és működési tekintetben változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet a Ktv. 40. §.-a határozza meg. A hatálybalépéssel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az óvoda korábbi SZMSZ-e. Az SZMSZ 1 példányát az óvodavezetői irodában helyezzük el, s arról az első szülői értekezleten a szülőknek tájékoztatást adunk.
5.Az SZMSZ személyi hatálya ● ● ● ● ● ●
az óvodába járó gyermekek közössége, a gyermekek szülei, törvényes képviselői, a nevelőtestület, az intézményvezető, vezető helyettes, a nevelőmunkát segítők, egyéb munkakörben dolgozók.
6.Az SZMSZ felülvizsgálatának rendje •
ha az óvoda működési rendjében változás történik
•
ha a jogszabály előírja
5
I. Az Alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként
való működéséből fakadó - szabályozások
1. A költségvetési szerv neve: Zöld Óvoda 2. A költségvetési szerv székhelye: 2100 Gödöllő, Batthyány L.u.34-36. 3. Alapító okirat kelte, száma: Gödöllő Város Önkormányzatának a 171/2010. (VI.24), a 237/2009. (IX.10.), a 205/2009. (VI.25.). sz., a 131/2009.(V.21.) sz., a 38/2008.(II.28.) sz. és a 219/2 (XII.11.) sz. határozatával módosított 194/ 1997. XII. 4./ sz. határozata. 4.
Ellátandó alaptevékenysége
Jogszabályban meghatározott közfeladata: közoktatás, ezen belül óvodai nevelés. A költségvetési szerv alaptevékenysége - Három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig a gyermekek gondozása, napközbeni ellátása, nevelése, ezen keresztül a gyermekek felkészítése az iskolai tanulmányaik megkezdéséhez. - Ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos, enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. - Az óvoda etnikai kisebbségi, pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat. -
Biztosítja a rászoruló gyermekek gyógytestnevelését. Az óvoda a gyermekek napközbeni ellátása keretében étkezést is biztosít. 5. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok Költségvetési szerv típusa: tevékenységének jellege szerint: közszolgáltató közintézmény. feladatellátásához kapcsolódó funkciója szerint:önállóan működő költségvetési szerv Pénzügyi –gazdasági feladatait a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezeten keresztül látja el, Együttműködési megállapodás alapján. Előirányzat feletti jogosultsága: teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A költségvetési szerv szakágazati besorolása: 851020 A költségvetési szerv törzsszáma:
685478
6. Az intézmény irányító szerve, címe: Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv neve: Gödöllő Város Önkormányzat Képviselő-testülete Székhelye: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Képviselője: a polgármester 6
7. Az intézmény fenntartó szerve,címe: A költségvetési szerv fenntartója és felügyeleti szerve: Gödöllő Városi Önkormányzat 2100 Gödöllő,Szabadság tér 7. 8 . A költségvetési szerv alapító szerve :
Gödöllő Városi Tanács VB.
9. Ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke: Az óvoda vállalkozási tevékenységet nem folytat. kiegészítő tevékenysége: helyiség bérbeadása 10. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások: Az óvoda óvó védő, szociális nevelő – személyiségfejlesztő funkciót tölt be. Csoportok száma: 8 vegyes korcsoport. Az óvodába felvehető maximális létszám: 240 fő Az óvoda működési körét a 78/2007 (III.29.) sz. önkormányzati határozat határozza meg. Elsősorban az itt bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező törvényes képviselő háztartásában élő gyermekek felvételéről Foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben
gondoskodik.
jogviszony(ok) közalkalmazott,
megjelölése: melyekre a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési rendje: A Képviselő-testület nyilvános pályázati eljárás útján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő vezetőt nevezi ki. 11. A feladatellátást szolgáló vagyon , a vagyon feletti
rendelkezési jogosultság
A költségvetési szerv rendelkezik a 3839 hrsz. ingatlanokkal, a rajtuk található épületekkel. A feladataik ellátásához a leltár szerint nyilvántartott állóeszközöket, vagyontárgyakat szabadon használhatja. A költségvetési szerv a rendelkezésre álló vagyont nem jogosult elidegeníteni, illetőleg biztosítékként felhasználni.
12. Az intézmény megszüntetése
Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 7
13. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből adódó további szabályozás - 2009. december 31-ig érvényes
- 2010. január 1-jétől szakfeladatrend szerint:
szakfeladatrend szerint: 80111-5 Óvodai nevelés -
851011 Óvodai nevelés, ellátás
a rászoruló gyermekek gyógytestnevelésének biztosítása Etnikai kisebbségi pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat nem a kisebbség nyelvén 80112-6 Sajátos nevelési
-
ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos (mozgássérült, végtag hiányos, egyéb testi fogyatékos), értelmi fogyatékos (enyhén értelmi fogyatékos), beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. 55231-2 Óvodai
intézményi
közétkeztetétés
a rászoruló gyermekek gyógytestnevelésének biztosítása etnikai kisebbségi pedagógiai programmal cigány felzárkóztató nevelést folytat nem a kisebbség nyelvén 851012 Sajátos nevelési igényű
igényű gyermekek óvodai nevelése -
érvényes
gyermekek óvodai nevelése, ellátása -
ellátja az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a többi gyermekkel együtt nevelhető testi fogyatékos (mozgássérült, végtag hiányos, egyéb testi fogyatékos), értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos és autizmus spektrum zavaros sajátos nevelési igényű gyermekeket. 562912 Óvodai
intézményi
étkeztetés
költségvetési szerv kisegítő tevékenysége
75195-2
- 2009. december 31-ig érvényes szakfeladatrend szerint
- 2010. január 1-jétől szakfeladatrend szerint:
Közoktatási intézményekben kisegítő tevékenységek
Nem lakóingatlan üzemeltetése”
- helyiség bérbeadása A kiadás max. 1 %-áig.
végzett 682002
érvényes
bérbeadása,
- helyiség bérbeadása A kiadás max. 1 %-áig.
8
14. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája
Óvodavezető ↓ Minőségfejlesztési
←
Óvodavezető helyettes → Szakmai munkaközösség ↓
team → →
Óvodapedagógusok
←
Dajkák ↓
→
Egyéb kisegítő alkalmazottak udvaros, karbantartó
15. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok Számlavezető intézmény neve: Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet Számlavezető intézmény címe: 2100 Gödöllő, Dózsa Gy.u.69 Bankszámla vezető pénzintézet neve és száma: Raiffeisen Bank RT. 12001008-00155506-00100003
9
16. Költségvetés tervezés, az előirányzatok szerinti kötelezettségvállalás és beszámolás rendje
A költségvetés tervezésre vonatkozó szabályok Az óvoda költségvetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően köteles elkészíteni, figyelembe véve az intézményi struktúrát (részben önállóan gazdálkodó intézmény). A koncepció összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból, illetve az ismert költségvetési bevételekből kell kiindulni. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.(bérek, tárgyi beszerzések, fejlesztések, stb.) A költségvetési terv elkészítésénél az elfogadott koncepciót kell alapul venni. Amennyiben a képviselő-testület a koncepció elfogadáskor az óvoda költségvetésének összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell.
A tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok során a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani. A tartalmi követelmények betartásáért az óvodavezető tartozik felelősséggel.
A normatív állami hozzájárulásokhoz szükséges-feladatmutatók és mutatószámok alapján történő – adatszolgáltatás valódiságáért, az adatok ellenőrzéséért, a tervezési feladatok ellátásáért az óvodavezető tartozik felelősséggel. A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai feltétlenül meg kell őrizni.
A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között meg kell őrizni. Az óvoda költségvetési terv javaslatát az óvodavezető és helyettese a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. Az óvoda vezető az elemi költségvetést eljuttatja a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet vezetője részére.
10
Az elemi költségvetés tartalmazza: -
személyi juttatások ( alapbér, pótlékok, helyettesítés, betegszabadság, pedagógus továbbképzés, szakkönyv juttatás,
-
járulékok,
-
dologi kiadások
-
étkezési hozzájárulás,
-
működési bevételek tervezett összegei.
A feladatellátás folyamata és kapcsolatrendszere - a feladat ellátásának szabályozása (Alapító okiratban, SZMSZ–ben), - a feladat ellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása: - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése, - a feladat ellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése, - a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése, - a feladat ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása. - a feladat ellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése ( Az intézményi FEUVE szabályozása szerint). Csak az intézmény Alapító okiratában felsorolt feladatok ellátása végezhető az óvodában.(jelen SZMSZ 13.pontjában felsorolva!)
A feladatellátás kapcsolatrendszere Az önkormányzat által jóváhagyott Együttműködési Megállapodás alapján a Számadó Gazdálkodási és Szolgáltató Szervezet végzi a gazdálkodással összefüggő mindazon feladatokat, amelyekhez az óvodában nincsenek meg a feltételek. Az együttműködés célja a hatékony, szakszerű és ésszerű, takarékos intézményi gazdálkodás feltételeinek megteremtése.
A Számadó végzi a számlák kontírozását, a kiadások göngyölítését. Hó végén „ Pénzforgalmi kimutatást” bocsát az óvoda rendelkezésére. A pénzforgalmi kimutatás lehetővé teszi a költségvetés felhasználásának nyomon követését, valamint pontos adatokat biztosít a beszámolók elkészítéséhez.
11
A feladat ellátás során az óvodavezető felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. A feladat ellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, a költségvetési kiadásokkal
takarékos gazdálkodás történjen. Ki kell használni a lehetőségeket a
költségvetési kiadások csökkentésére,( pl. készlet beszerzések nagyobb tételben, akciók kihasználása, stb.)
A kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárások és dokumentumok A feladat ellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, amely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak meg kell győződnie arról, hogy: - az adott jogcímen van- tervezve előirányzat, - az adott előirányzat az eddigi és még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad –e szóban forgó kötelezettségvállalásra, -a pénzügyi teljesítés időpontjai és összegei összeegyeztethetők-e a felhasználás ütemezésével.
Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző ( a Számadó vezetője) aláírásával érvényesek. A kötelezettségvállalások dokumentumait az óvoda irattárában kell elhelyezni: Kötelezettségvállalás dokumentumai: Szerződések Megállapodások. A kötelezettségvállalás elkülönítetten kezelt ( a Számadó feliratú dossziéban tárolt) dokumentumai még a fentieken kívül a Számadó által kidolgozott alábbiak:
Rovatelszámolási ív, Utalványrendelet, Kötelezettségvállalás, Készpénz előleg felvétele, Készpénz előleg elszámolása, Egységes bizonylat készletbeszerzések és kis értékű tárgyi eszközök felhasználásához, Könyvelési bizonylat belső átvezetéshez, Előirányzat átvezetési kérelem.
12
Beszámolók rendje
A beszámolókat az óvodavezető a Számadó által készített „Pénzforgalmi kimutatás” alapján a pénzügyi-számviteli jogszabályok figyelembe vételével készíti el. A beszámolóban ki kell térni a jelentős előirányzat –eltérések indoklására, illetve jelezni kell az év végéig várható kiadások, és bevételek alakulását. A beszámolók: - a féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás,( az adott naptári év július 30-i fordulónappal), - a három negyedéves gazdálkodásról szóló tájékoztatás, (az adott év szeptember 30-i fordulónappal), - az éves költségvetési beszámolás ( az adott év december 31-i adatai alapján adatszolgáltatás a zárszámadás elkészítéséhez).
A pénzügyi – gazdasági tevékenységeket ellátó személyek
Az óvodavezető felelős a pénzügyi-gazdasági folyamatok tervezéséért, az ésszerű, szakszerű, gazdaságos megvalósításért, a dokumentumok elkészítéséért, az előírásoknak megfelelő továbbításáért és tárolásáért.
Az óvodavezető helyettes segíti a tervezést, részt vesz a takarékos feladatellátás megszervezésében, a FEUVE szerinti irányításban, ellenőrzésben.
13
17. Belső ellenőrzés rendje
A belső ellenőrzés célja, hogy: •
biztosítsa az óvodavezető számára a megfelelő mennyiségű és minőségi információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre,
•
feltárja
a
hiányosságot,
gazdasági
követelményektől
való
eltérést,
szabálytalanságot,
mulasztást,
•
megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,
•
vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét.
A belső ellenőrzés a FEUVE szabályinak megfelelően magába foglalja az: •
előzetes,
•
folyamatba épített,
•
és utólagos ellenőrzést.
Belső ellenőrzésre jogosultak: •
óvodavezető
•
óvodavezető helyettes.
Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés éves ütemterv alapján történik, mely része az intézményi éves munkatervnek.
Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell: - kedvező tapasztalatok → elismerés - feltárt hiányosságok → megszüntetésre vonatkozó intézkedés → felelősségre vonás →megelőzés feltételeinek biztosítása.
14
II A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje A nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelés év rendjében meg kell határozni: •
az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,
•
nyári zárva tartás időtartamát,
•
a megemlékezések, a nemzeti , az óvodai ünnepek ,megünneplésének időpontját,
•
a nevelőtestületi értekezletek időpontját.
Nevelés nélküli munkanapot nevelési évenként 4 alkalommal vesz igénybe a nevelőtestület, melyet nevelési értekezletek, illetve továbbképzés céljára használ fel. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg. Erről a szülők jogszabályban előírtak szerint tájékoztatást kapnak 7 nappal a nevelési nélküli munkanap előtt. Tájékoztatás módját a házirend szabályozza. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A nyári zárva tartás időpontjáról legkésőbb az adott év február 15-ig értesítést kapnak a szülők. A nyári zárva tartás előtt 30 nappal, össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket. A szülőket a gyermekeket fogadó óvodáról, a zárást megelőzően tájékoztatni kell.
Az óvodában a napirendet úgy alakítottuk ki, hogy a szülők –a házirendben szabályozottak szerint- gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.
A gyermekek fogadása , a nyitva tartás rendje A nyitvatartási idő napi 11óra. Reggel 6.30 órától, délután 17.30 óráig fogad gyermeket az intézmény. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. A gyermekek érkezésének és elvitelének módját a házirend szabályozza.
15
Óvodai felvétel, átvétel, óvodai elhelyezés
Az óvodába a gyermekek felvétele, átvétele jelentkezés alapján történik. Az óvodai beíratások idejét és módját a fenntartó határozza meg, az adott év április 1. és május 30.közötti időszakban. Az óvoda a határidő előtt legalább harminc nappal köteles a beiratkozás időpontját nyilvánosságra hozni.
Az óvodába az a gyermek vehető fel, aki betöltötte a harmadik életévét. (Ktv. 65. §.) A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. Az újonnan jelentkező gyermekek fogadása az óvodai nevelési évben óvodai hely arányában folyamatosan történik. A beiratkozás minden évben az óvodában történik. A gyermekek óvodai felvételéről, átvételéről az óvodavezető dönt. A felvételkor az óvodavezető nem tagadhatja meg a hátrányos helyzetű gyermek felvételét. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, a fenntartó felvételi bizottságot hoz létre, mely koordinálja a gyermek elhelyezést. A felvételi körzethatárokat az Alapító okirat tartalmazza.
A Közoktatási Törvény. 24. §. (3 bek.).értelmében ha a gyermek 5. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben eltölteni, (ha a törvény másképp nem rendelkezik), felvételét nem lehet elutasítani. A város jegyzője által megküldött névjegyzék alapján az óvodába nem járó 5.életévüket betöltött gyerekeket fel kell kutatni, szüleiket fel kell szólítani a gyermek óvodába járási kötelezettségére.
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembevételével.
Az óvodai elhelyezés megszűnésére vonatkozó rendelkezések Az óvodai elhelyezés megszűnésének eseteit a Házirend tartalmazza. Az óvodai jogviszony megszűnésének időpontját, valamint azt, hogy a gyermeket melyik általános iskolába íratták be, a Felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatában kell jelölni.
16
A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának, igazolására vonatkozó rendelkezések A gyermekek távolmaradását a Házirend szabályozza. A gyermek hiányzására a csoportban dolgozó óvónő adhat engedélyt, melyről írásos dokumentáció készül, s ezt a szülő aláírásával igazolja. Minden hónap végén egyeztetés történik, ahol a felvételi és mulasztási naplóban vezetett és a hiányzásról készült feljegyzésnek összhangban kell lennie. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján, lehetőleg 9 óráig be kell jelenteni az
óvodapedagógusnak.
A 30 napot meghaladó, huzamosabb távollétet a csoport óvónőjével egyeztetni
kell.
Ha a gyermek betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába. Orvosi igazolások megőrzése a nevelési év végéig ( aug.31.) kötelező. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan, melynek következményeit az óvodai Házirend tárgyalja.
Egyéb, a működés rendjére vonatkozó általános rendelkezések Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, az alapító okiratban foglaltak szerint lehetséges. Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda épületében az óvodai dolgozókon és a gyermekeken kívül csak a hivatalos ügyek intézői tartózkodhatnak.
Az óvoda konyhájába csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be.
Az óvoda helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt, vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
17
Az óvoda helyiségeinek használói felelősek: •
az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért,
•
az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
•
a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
•
az intézmény szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
A teljes leltárkészletért a csoport óvónők és a csoportban dolgozó dajka azonos mértékben felelősek. Az udvaros-karbantartó a munkájával kapcsolatos eszközökért tartozik anyagi felelősséggel.
Az utolsóként távozó dolgozó- fegyelmi és kártérítési felelősséggel - felelős az épület bezárásáért, a biztonsági rendszer üzembe helyezéséért.
Az óvoda minden alkalmazottja
köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen
felettesének jelenteni.
Az óvoda a zárva tartás ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője határozza meg, és azt a szülők és az alkalmazotti közösség, illetve a fenntartó és a társintézmények tudomására hozza (értesítés formájában).
Az óvoda egész területén tilos a dohányzás.
A mobil telefon használata munkaidőben korlátozott, nem zavarhatja a munkavégzést. A dolgozók gyerekcsoportban a mobiltelefont nem használhatják. Az óvoda telefonjainak használata csak a belső szabályozás szerint történhet.
Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos.
Minden dolgozónak érvényes foglalkozás – egészségügyi vizsgálattal kell rendelkeznie. A munkaköri orvosi alkalmassági igazolást a munkavédelmi megbízottnak kell átadni, aki nyilvántartást vezet az alkalmasság érvényességi idejéről.
18
A munkahelyre behozott személyes tárgyak ,értékek megőrzésére
a
csoportok zárható
szekrényeiben van lehetőség. Aki ezt nem veszi igénybe, a munkáltatótól anyagi kártérítést nem követelhet.
Minden alkalmazott köteles az óvodában a munkaidő kezdete előtt 5 perccel megjelenni. Az intézmény dolgozóinak munkarendje: Munkaidő/hét
Kötelező/kötetlen óra
Óvodapedagógusok
40 óra
32/8 óra
Dajkák
40 óra
-
Udvaros
40 óra
-
A pedagógusok munkarendje: A pedagógus számára - kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető vagy helyettese adhat, munkaközösség, minőségfejlesztési csoportvezető javaslatának meghallgatása alapján. E tevékenység ellátásáért külön díjazásra nem jogosult az alkalmazott. A pedagógusok és a többi alkalmazott munkarendjének beosztását a vezető állapítja meg, amely a biztonságos működés érdekében év közben is változtatható. A pedagógus és a többi alkalmazott is a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon a munkaidő megkezdése előtt 1 órával köteles jelenteni az intézményvezetőjének vagy helyettesének. Helyettesítés megszervezéséért a vezető-helyettes felelős.
A munkarenddel kapcsolatos egyéb rendeletek a Közalkalmazotti Szabályzatban foglaltak szerint kell alkalmazni. A nem pedagógusok munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti törvény rendelkezéseivel összhangban - az óvodavezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével a vezető és helyettes a közalkalmazotti képviselővel egyeztetve tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. Egyéb jogviszonnyal rendelkező munkarendje - A munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó munkarendjét a Munkatörvénykönyve alapján az óvodavezető állapítja meg.
19
Napi munkarendet az éves munkaterv melléklete tartalmazza. A munkaköri leírás személyre szólóan magába foglalja a munkavégzés feladatait, szabályait. Az alkalmazott tudomásulvételét az évente aláírásával igazolja. 2. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való
Az óvoda
benntartózkodásának rendje
teljes nyitva tartási ideje alatt óvodavezető, vagy a helyettese az intézményben
tartózkodnak, a munkaidő beosztás szerint. A munkaidő beosztás az irodai hirdetőtáblán van elhelyezve, illetve az éves munkaterv tartalmazza. Amennyiben az óvodavezető, vagy helyettese rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tud az intézményben tartózkodni, úgy megbízást kap a nevelőtestület egyik tagja az esetleg szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
3. A vezetők közötti feladatmegosztás
Az óvodavezető és feladatköre Az óvoda élén az óvodavezető áll a Ktv. 54 §.-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. Az óvoda vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Az óvodavezető jogkörét, felelősségét feladatait a közoktatási törvény, az óvoda belső szabályzatai, valamint a fenntartó határozza meg.
Az óvodavezető felelős: •
az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,
•
a takarékos gazdálkodásért,
•
az óvoda gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, működtetéséért, ellenőrzéséért a FEUVE alapján,
•
az óvoda gazdasági eseményeiért,
•
a pedagógiai munkáért,
•
a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
•
a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
20
•
a gyermekbalesetek megelőzéséért,
•
a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
•
a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,
•
a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,
•
az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének működéséért.
Az óvodavezető feladata: •
a nevelőtestület vezetése
•
a nevelő munka és a pedagógiai tevékenység irányítása, ellenőrzése
•
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának szakszerű megszervezése és ellenőrzése,
•
a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,
•
a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel és a pedagógiai munkát segítő társszervezetekkel való együttműködés,
•
gyermek és ifjúságvédelmi munka irányítása,
•
gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása
•
értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése,vezetése
•
a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünneplése
•
a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása,
•
az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe,
•
a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben,
•
az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon
21
lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti, vagy állandó megbízást adhat, •
a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott feladatok ellátása,
•
észszerű, takarékos gazdálkodás megszervezése.
Az óvodavezető megbízatása az óvoda Alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.
Az óvodavezető helyettes és feladatköre •
megszervezi a helyettesítéseket, ellenőrzi, erről jelentést készít a MÁK- nak ,
•
megszervezi a dajkák munkáját,
•
megszervezi az óvoda –iskola kapcsolattartást,
•
segíti a Szülői Közösség működését,
•
a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtását ellenőrzi,
•
egyeztetési kötelezettsége van az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében,
•
részt vesz az intézmény vagyonvédelmi feladatainak, a leltározás, a selejtezés megfelelőségének végrehajtásában.
Az óvodavezető helyettes megbízatása magasabb vezetői megbízatásnak minősül. A megbízatás 138/92. kormányrendelet alapján történik, melynek eljárásrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza. Az óvodavezető helyettes részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg, valamint az óvodavezető közvetlen irányítása alapján végzi. A megbízásnál a törvényi előíráson túl elsődleges szempont a szakmai gyakorlat megléte, az emberi alkalmasság és döntési képesség. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás kiadása előtt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van. A vagyonnyilatkozat – tétel szabályozását a Szervezeti és Működési Szabályzat 5.számú melléklete tartalmazza.
22
A kibővített óvodai vezetőség tagjai •
óvodavezető
•
óvodavezető helyettes
•
szakmai munkaközösség vezetője
•
minőségfejlesztési team vezetője
•
közalkalmazotti tanács elnöke- törvényi előírás esetén.
Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az óvodavezető a vezető beosztású munkatársaival havonta és szükség szerint megbeszélést tart. A megbeszélést az óvodavezető hívja össze, melyről jegyzőkönyv, illetve feljegyzés készül.
Az óvodapedagógusok szakmai munkaközössége
Az óvodai intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. Ktv. 58. §. (1) és (2) bekezdése alapján. Intézményünkben egy szakmai munkaközösség működik.
A munkaközösség szakmai és módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési intézményben folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség meghatározza működési rendjét, és elkészíti munkatervét.
A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség vezető irányítja. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei az óvodában: A munkaközösség vezető személyének megbízásában a vezető helyettes kiválasztásánál felsorolt szempontok érvényesülnek. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. Szakmai munkaközösség vezető feladatai •
az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, segítése, ellenőrzése,
•
az intézmény éves munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése, végrehajtása,
23
•
az óvodavezető által meghatározott nevelési területen szakmai szempontú ellenőrzést végez - Folyamatkövető napló ellenőrzése,
•
a munkaközösség szakmai fejlesztési feladatairól éves tervet készít, részt vesz az intézmény éves munkájának értékelésében, beszámol írásban a munkaközösség eredményeiről,
•
figyelemmel kíséri a szakirodalmat, az új módszereket, ezekről a munkaközösség találkozóin számol be,
•
a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
•
a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,
•
véleményével segíteni az óvodavezető döntéseinek meghozatalát szakmai és munkaügyi kérdésekben,
•
elgondolásai
legyenek
tudatosak,
álljanak
összhangban
az
intézmény
munkatervével, nevelési programjával, •
önként vállaljon feladatokat.
Munkaközösségi találkozók szervezésére évente 4 alkalommal kerül sor. Ezen felül egymás munkájának megismerése érdekében megfigyeléseket végeznek a csoportban folyó munkáról az óvónők
Minőségfejlesztési team vezető feladatai Az óvoda Minőségirányítási Programjának 3.pontja Az óvoda minőségirányítási rendszere tartalmazza részletesen . • a minőségfejlesztési munka irányítása, szervezése, ellenőrzése •
fejlesztő csoport működési rendjének, munkamegosztásának, éves tervének elkészítése,
•
a partneri igény és elégedettség mérés eredményeinek összegzései ,
•
intézkedési tervek elkészítése,
•
ellenőrzi a fejlesztő csoportok munkáját,
•
részt vesz a vezető ellenőrzési munkájában
•
ügyel a határidők betartására,
•
segíti a feladatok szakszerű elvégzését,
•
megszervezi és irányítja az óvoda önértékelését,
•
gondozza a minőségirányítás dokumentumait,
•
folyamatosan képezi magát, képzéseken vesz részt.
24
A minőségfejlesztés vezető megbízásának elvei az óvodában •
elkötelezettség a minőségfejlesztés iránt
•
minőségügyi ismeretek megléte
•
nevelőtestület által elfogadottság
•
rendelkezzen újító szándékkal, rugalmassággal, kommunikációs képességgel,
•
az óvodavezető segítője legyen.
A minőségfejlesztési vezetőt az óvodavezető az alkalmazotti közösség javaslatára, nevelőtestületi jóváhagyással az óvodavezető bízza meg . Közalkalmazotti Tanács elnöke A
Közalkalmazotti Tanács Elnöke és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a
Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.
4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az óvodavezető távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlását az óvodavezető helyettes látja el. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
Az óvodavezető helyettes távolléte esetén az óvodavezető helyettesi feladatokat az adott óvodában dolgozó megbízott óvodapedagógus látja el.
A helyettesítés további sorrendje : munkaközösség vezető, minőségfejlesztési csoport vezető, közalkalmazotti tanács elnöke, majd az óvodapedagógusok közül a magasabb fizetési fokozatba tartozó az intézkedésre jogosult. Intézkedési jogkörük a gyermekek biztonságos megóvásával, illetve az intézmény működésével összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki
25
5. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje és formája Az óvoda dolgozói Az óvoda dolgozóit a közoktatási törvény előírásai alapján megállapított munkakörökre a fenntartó által engedélyezett létszámban az óvodavezetője alkalmazza,pályáztatás útján. A pályáztatás eljárásrendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat 6.számú melléklete tartalmazza. Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. Az óvodában alkalmazottak köre: óvodavezető, óvodavezető helyettes,
óvodapedagógusok.
A pedagógiai munkát közvetlenül segítők: a dajkák. Egyéb kisegítő alkalmazottak köre: karbantartó-fűtő. A nevelőtestület A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.
Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben, és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Ktv. 56. § 1-3 bekezdés) A nevelőtestület jogosítványai Döntési jogkörébe tartozik - (Ktv. 57 §. (1) bekezdés) •
a nevelési program és módosításának elfogadása
•
a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása
•
az óvoda éves munkatervének elfogadása
•
a nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
•
továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása
•
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
•
a Házirend elfogadása
•
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
•
jogszabályban meghatározott más ügyek. 26
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, valamint az óvodavezető helyettes megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt.
A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatokat nem ruházza át.
A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.
A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja: •
nevelési évet nyitó értekezlet
•
őszi nevelési értekezlet
•
tavaszi nevelési értekezlet
•
nevelési évet záró értekezlet.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyv készül. (A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá, aki végig jelen volt.) A nevelőtestület döntéseit és határozatait, - jogszabályokban meghatározott kivételekkel – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a nevelőtestület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki.
27
A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában, sorszámmal ellátva.
Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete, és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, (illetve az ehhez kapcsoló rendeletek), valamint az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata rögzíti. A teljes alkalmazotti közösséget minden esetben az óvodavezető hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, szintén az óvodavezető hívja össze
az
alkalmazotti értekezletet a nevelési év folyamán két alkalommal. Az értekezleteken az óvodavezető tájékoztatja az óvoda dolgozóit az óvodai munkáról és ismerteti a soron következő feladatokat. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Az alkalmazottak döntési jogkörébe tartozik a Minőségirányítási Program elfogadása.
Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
Az intézményvezetője a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény 87.§ (4) bekezdésével megállapított – 118.§ (10) bekezdése szerint kereset-kiegészítéssel ismerheti el a kiemelkedő munkateljesítményt, illetve az átmeneti többletfeladatok ellátását. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható az intézmény bármely alkalmazottja részére. Kereset-kiegészítésben részesül a minőségirányítási csoport vezetője,és a tagok a 3/2002.évi OM rendelet 9.§.3.bek.a) b) pont szerint,valamint a mindenkori munkatervben rögzítésre került, folyamatosan többlet feladatot ellátó pedagógus. A gyakornok szakmai segítőjének díjazása is a kereset-kiegészítés keretéből történik. A szakmai segítői feladatait a Gyakornoki Szabályzat tartalmazza. Nem feladathoz rendelt kereset-kiegészítés mértékét a nevelőtestület minden nevelési évben felülvizsgálhatja, meghatározhatja. E döntésről minden esetben jegyzőkönyv készül.
28
Teljesítménypótlék A teljesítménypótlék alkalmazásának engedélyezése a fenntartó kompetenciája. Engedélyezés esetén az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1.sz. mellékletének 4.része az irányadó. Teljesítménypótlék alkalmazása indokolt többlet feladat ellátására adható. Többlet feladat lehet: - szakmai fejlesztési feladatok elvégzése (kísérlet, kutatás stb.) - pályakezdő kolléga beilleszkedésének, betanulásának segítése, - rendszeres ( egész évben folyamatosan végzett) gyermek kísérése gyógyúszásra. Ennek elvégzésére csak azzal a pedagógussal köthető megállapodás, aki az elvégzendő feladathoz szükséges szakmai, vagy speciális végzettséggel rendelkezik. Legalább 3 éve az óvodában dolgozik, és már bizonyított szakmai és emberi téren. A vezető és a nevelőtestület is alkalmasnak tartja a feladatok elvégzésére.
6. A vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás
formája
Az óvodaközösség: Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. Gyerekközösség: Óvodai csoportjaink szervezése szerint: vegyes életkorú . Ahol a törvény a gyerekek nagyobb csoportját említi, az egy csoportba járó gyermekek 70 %-át kell érteni.( 20 fős létszám esetén: 14 gyermek).
A szülői közösség Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében Szülői Közösséget működtetnek.
Az óvodai csoportok szülői közösségeit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden csoportban külön szülői közösségi választmány működik, élükön az elnökkel, és az őt segítő tagokkal. A szülői közösség meghatározott munkaterv szerint működik. Az elnökkel a vezető óvónő és a óvoda vezető helyettese tartják a kapcsolatot.
29
A csoportok szülői közösségének kérdéseit, véleményét, javaslatait a csoportokban választott elnök segítségével juttathatja el az óvoda vezetőjéhez. Az óvoda vezetőjének az óvodai Szülői Közösség választmányát (vezetőségét) , negyedévenként össze hívja, és ezen tájékoztatást ad az óvoda feladatairól, tevékenységéről.
Az óvodai Szülői Közösség döntési jogot gyakorol: •
a saját működési rendjében,
•
munkatervének elfogadásában,
•
tisztségviselőinek megválasztásában.
Az óvodai Szülői Közösség véleményezési jogot gyakorol (a 11/1994.(VI.8.)MKM.r.2.§ (1) alapján)az alábbi területeken: •
az óvodai SZMSZ kialakításában,
•
a Házirend kialakításában,
•
Minőségirányítási program MIP kialakításakor,
•
a vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában,
•
az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben,
•
a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,
•
a Neveljünk együtt-szülői értekezlet napirendjének meghatározásában,
•
az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
•
gyermekvédelmi feladatok maghatározásában,
•
a munkatervnek a szülőket is érintő részében, az éves munkaterv és beszámoló elkészítésekor.
Az óvodai Szülői Közösség egyetértési jogot gyakorol (a 11/1994. (VI.8.) MKM. r. 8 .§ (5) alapján): ● az intézmény Helyi nevelési programjával (HOP), ● Minőségirányítási programjával(MIP), ● Szervezeti és Működési Szabályzattal, és ● a Házirend nyilvánosságával kapcsolatban és a tájékoztatásra vonatkozó szabályozás esetében.
30
Szülői Közösség további jogai: Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor. Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal, és az előkészítő bizottság elnökének átad. Az óvodai szintű Szülői Közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának, 8 nappal korábbi átadásával történik.
7. Az intézmény működési alapdokumentumai, nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések
A törvényes működést az alábbi, - hatályos jogszabályokkal
összhangban álló –
alapdokumentumok határozzák meg. •
Az alapító okirat
•
Az óvoda nevelési programja
•
Az óvoda éves munkaterve
•
Intézmény vezetői pályázat
•
Intézményi minőségirányítási program
•
Továbbképzési program,- beiskolázási terv
•
Jelen SZMSZ és mellékletei
•
Közalkalmazotti szabályzat
Az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
31
Az óvoda nevelési programja, mely tartalmazza (Ktv. 47. §.) •
az óvoda nevelési alapelveit,
•
azokat a nevelési feladatokat-helyzeteket, tevékenységeket, amelyek biztosítják gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését,
•
a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységét,
•
a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit,
•
nemzeti, vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben résztvevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat,
•
sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatos feladatokat,
•
a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét,
Az óvoda éves munkaterve Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az éves munkatervet az óvodavezető készíti el. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el.
Az éves munkaterv tartalmi részeit jelen szabályzat II.1 pontja( Működés rendje)fogalmazza meg. A megfogalmazottakon kívül tartalmazza még: A kiinduló helyzetképet ● a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési évben Program tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: ● a nevelési program kiemelt évre lebontott feladatai szakmai programok, kapcsolattartási formák, programok, feladatelosztás a nevelőtestületben, gyerekek fizikai állapotát felmérő vizsgálatok időpontját.
32
● Fakultatív hit-és vallásoktatás idejét, helyét ● Gazdálkodást, fejlesztést ● Az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését is.
Intézményvezetői pályázat, tartalmazza ● Az eltelt vezetői ciklus értékelését •
vezetői programot, fejlesztési célkitűzéseket: pedagógiai munka, szervezet fejlesztés, személyzet fejlesztés, minőségfejlesztés, vezetésfejlesztés, tárgyi feltételek, gazdálkodás, kapcsolatok stratégiai tervezését.
Minőségirányítási program, tartalma •
Az intézmény minőségpolitikája,
•
Az óvoda minőségfejlesztési rendszere: -
A vezetés felelőssége, elkötelezettsége,
-
A tervezés folyama,
-
A vezetői ellenőrzés, értékelés,
-
Az óvoda önértékelési rendszere,
-
A partnerkapcsolatok működtetése,
-
A működés folyamatos javítása, fejlesztése.
Továbbképzési terv, tartalma (a KTV.57.§, valamint a 277/1997. (XII.22.) Korm.r., és az Önkormányzati Minőségirányítási Program (IMIP) alapján): ● A beiskolázás szempontjai: - pedagógus szakvizsga -
hétévenkénti továbbképzés, helyettesítés.
● Szakvizsga alprogram, ● Finanszírozási alprogram. A beiskolázási terv tartalma ( Továbbképzési terv alapján) -
a részt vevő neve, beosztása, a képzést végző intézmény neve a képzés várható kezdő és befejező időpontja,
-
a tandíj összege, a várható helyettesítés összeg
33
Az
intézményi
dokumentumok
nyilvánosságával
kapcsolatos rendelkezések, a
tájékoztatás rendje Az óvodavezető irodájában kell elhelyezni – az óvodavezető által hitelesített másolati példányban -: •
az óvoda nevelési programját,
•
Minőségirányítási Programját.
•
Házirendjét,
•
Szervezeti és Működési Szabályzatát.
A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges.
A dokumentumok elhelyezéséről, a tájékoztatás idejéről a szülők az óvoda hirdetőtábláján kifüggesztett értesítés alapján szereznek tudomást.
Az óvodai beiratkozások előtt a szülők szervezett keretek között az első szülői értekezleten, tájékoztatást kapnak a dokumentumokról, illetve választ kapnak kérdéseikre. A Házirend egy példányát minden szülő kézhez kapja ,átvételét aláírásával igazolja. Minden csoport hirdetőtábláján található egy példány. A szülő kérésére az óvodavezető, vagy az általa kijelölt óvónő adhat felvilágosítást a Házirendről. Különös közzétételi lista kötelezettségének rendje Az intézmény vezetője, mint a közzétételre kötelezett adatfelelős szerv vezetője gondoskodik a különös közzétételi listában szereplő adatok, pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről az óvoda honlapján. A különös közzétételi lista az adott nevelési évre szóló munkaterv mellékletében kerül elhelyezésre. A lista személyes adatokat nem tartalmaz. Tartalma: 1.Óvodapedagógusok száma 2. Óvodapedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége 3. Dajkák száma 4. Dajkák szakképzettsége 5. Óvodai nevelési év rendje 6.Óvodai csoportok száma, illetve egyes csoportokban a gyermekek létszáma
34
8.
A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A pedagógiai kapcsolatok célja a gyermekek egységes szemléletű nevelése, az óvoda –iskola
közötti intézményváltás átmeneti problémáinak megoldása, egymás nevelési gyakorlatának megismerése, valamint az egyénenként differenciált fejlődés-fejlesztés elfogadása és alkalmazása. A nem pedagógiai jellegű kapcsolatok célja az információcsere és az esetlegesen rászoruló óvodáskorú gyermekek egészségügyi, szociális megsegítése.
Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az óvodavezető képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel. Kapcsolattartás formái: - értekezletek, - fórumok, - bizottsági ülések - nyílt napok, - esetmegbeszélések.
Polgármesteri Hivatal és óvoda kapcsolattartás formái ●
szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása,
●
tájékozódó- tájékoztató információcsere
●
intézményvezetői tanácskozásokon való részvétel
●
speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, pénzügyi-gazdálkodási tevékenységéhez kapcsolódóan.
Általános Iskola és óvoda kapcsolata ●
az éves munkaterv részletesen rögzíti,
●
óvónők-tanítónők látogatása hospitálások egymás intézményeiben,
●
szakmai kapcsolattartás, közös beszélgetés,
35
●
közös rendezvények - iskola, iskolai könyvtár látogatás gyerekekkel, - iskolások betlehemi és Gergely-napi köszöntésének fogadása az óvodában, - óvónők látogatása szeptemberben az első osztályban, - tanítónők látogatása az óvodában, leendő első osztályosok megismerése.
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és óvoda kapcsolata ●
gyerekekről készült jelzési lapok átadása a nevelési tanácsadónak, helyszíni tanácsadás, egyeztetés –kéthavonta az utazó gyógypedagógus, csoportvezető óvónő részvételével, szükség szerint gyerek megfigyelés csoportban,
●
iskolába járáshoz szükséges fejlettség megállapítása a nevelési tanácsadó vezetője részéről, az iskolába menő óvodások köréből (óvodavezető, csoportvezető óvónő javaslata alapján),
●
pszichológus, gyógypedagógus megkeresése az óvónők részéről az adott gyerek fejlődésének nyomon követésére,
●
szakértői vélemény alapján javasolt szakemberrel kapcsolattartás a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének érdekében intézményünkben, helyszíni fejlesztés.
●
logopédiai szűrés évente két alkalommal az intézményben,
●
kezelések az arra rászoruló gyermekeknél az óvodában heti egy alkalommal. Időpontja:Éves munkaterv tartalmazza.
Forrás Szociális és Gyermekjóléti szolgálat és az óvoda kapcsolata ●
az óvodavezető és az óvoda gyermekvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal,
●
a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója két hetente tart ügyeletet intézményünkben, célja esetmegbeszélés, kölcsönös tájékoztatás.
36
Művészetek Háza, Könyvtár, Kastély, Múzeum ●
nevelési évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül alkalmankénti látogatások, programok (pl. előadások, kiállítások) megtekintése a gyerekekkel.
Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Gyermekorvos, védőnő és óvoda kapcsolata ●
évenkénti szűrővizsgálatok elvégzése az óvodában,
●
a kapcsolattartás idejét, tárgyát részletesen tartalmazza az éves munkaterv, megvalósulásáért az óvodavezető-helyettes felelős.
Egyház és óvoda kapcsolattartása ●
cél a hitoktatás megszervezésének elősegítése , együttműködés, feltételek biztosítása,
●
az egyházak képviselőjével az óvodavezető tartja a kapcsolatot,
●
a hit-, és vallásoktatást az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve szervezzük, Időpontja: Éves munkaterv tartalmazza.
37
9. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje
Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. Az ellenőrzési folyamatok eljárásrendjét az intézmény Minőségirányítási Program 3.3 pontja tartalmazza.
A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének célja •
az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működésének biztosítása (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda nevelési
programja,
minőségirányítási programja szerint ), •
az intézményben folyó nevelő munka eredményességének, hatékonyságának elősegítése,
•
megfelelő mennyiségű információ biztosítása az óvoda vezetőség számára az óvodapedagógusok munkavégzéséről,
•
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
A nevelőmunka belső ellenőrzésének feladatai
Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős.
Az óvodavezető és helyettese az éves munkaterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését.
38
Óvodákban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak •
az óvoda vezetője
•
az óvodavezető- helyettes
•
a szakmai munkaközösség vezetője
•
minőségfejlesztési team vezetője
Az óvodavezető – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
Az ellenőrzés fajtái •
Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés.
•
Spontán, alkalomszerű ellenőrzés.
a problémák feltárása, megoldása érdekében
a napi felkészültség felmérésének érdekében
tájékozódó-visszatérő.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:
Az
•
az óvodavezető helyettes,
•
a szakmai munkaközösség,
•
minőségfejlesztési team vezető,
•
a szülői közösség.
ellenőrzés
tapasztalatairól
a
vezető
feljegyzést
készít,
amelyet
ismertet
az
óvodapedagógussal, megállapodás születik a szükségesnek ítélt változásokról és visszatérő látogatásra (ellenőrzésre) kerül sor.
A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető, az ellenőrzés eredményeiről tájékoztatja az óvoda dolgozóit, értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.
39
10. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek - gyermekeket kísérő szülők kivételével-, az óvoda műszakos dajkájának jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A dolgozó az óvodavezetőhöz kíséri őket. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.
11. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai
Az óvodában tilos a reklám tevékenység kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Lehetséges formái: - újság, - szórólap, - plakát stb, melyek elhelyezése a csoport öltözők hirdető tábláján történhet.
A reklám tevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (kivéve: az óvoda által megszervezett könyv-, illetve játékvásár esetén.)
40
12. Az intézményi védő, óvó előírások
12.1. Gyermekvédelmi feladatok eljárásrendje
Az
intézmény vezetője és az óvodában dolgozók közreműködnek a gyermek
veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Célunk a prevenció, a gyerekek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, hátrányok kompenzálása, esély egyenlőség biztosítása, tehetséges gyerekek gondozása. Az óvodavezető felel a gyermekvédelmi munka megszervezéséért és ellátásáért. A nevelőtestület minden tagjának feladata a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkák elősegítése. Az óvodavezető a feladatokat a megbízott
gyermekvédelmi felelőssel az
intézményi éves munkatervben megfogalmazottak szerint megosztja. Óvodavezető feladatai •
elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését,
•
a problémákat, a hátrányos helyzetet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges szakember segítségét kérni,
•
rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni,
•
az új és pályakezdő óvónők részére, a gyermekvédelmi munkához segítség nyújtás megszervezése,
•
együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó, feladatot ellátó más személyekkel, intézménnyel és hatóságokkal,
•
a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását rendszeresen figyeli és azt a dolgozók tudomására hozza,
•
ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedési lehetőségek kimerültek, köteles felvenni a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Intézkedést kér azoktól a szakemberektől (gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvos, jegyző), akik illetékesek a gyermek problémáinak megoldásában.
41
Gyermekvédelmi felelős feladatai ● rendszeres családlátogatások végzése a csoportvezető óvónővel, •
javaslatával a különböző támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése, a családok szociális és anyagi helyzetének figyelembevételével,
•
részvétel a Forrás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein,
•
kölcsönös informálás a két intézmény között, havonta egy alkalommal,
•
fontos feladata, hogy segítse és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását.
Az intézményi
faliújságon ki kell függeszteni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó
intézmények címét, telefonszámát. A nevelési évet nyitó szülői értekezleten az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőket az óvodai intézmény gyermekvédelmi feladatairól .
12.2. A gyermekbaleset megelőzés feladatai
Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői feladat. Az óvodában alkalmazottak általános feladatai közé tartozik a gyermekek testi épségének megóvása. Minden óvodapedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a Munkavédelmi szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat és a Tűzriadó terv rendelkezéseit. (Az oktatás tényét aláírásukkal igazolják.) Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozóknak körültekintően –a védő-, óvó előírások figyelembe vételével - kell megszervezniük a gyermekek tevékenységét.
42
A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, megóvni. Az óvónő a gyermek érkezésekor figyeli, nem hozott-e balesetveszélyes eszközt, játékot. Éles, hegyes eszközt csoportba nem enged bevinni. Mosdóbeli tevékenységeknél fokozottan figyel, gondoskodik a kövezetre került víz feltörléséről. Naponta az udvarra menetel előtt ellenőrzi, hogy kapu felső zárja reteszelve legyen. Gyerekeket felügyelet nélkül hagyni még rövid időre sem szabad! Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra, ezek megtörténtét rögzítik a csoport naplóban.
Különösen fontos ez, ha: •
a csoportban, udvaron balesetveszélyes eszközt használnak, pl. olló, tű, szög stb. alkalmazását gondosan felügyeli, szükség szerint segíti az óvónő,
•
az udvaron tartózkodnak, állandó óvónői felügyelet szükséges pl. csúszda mellett,
•
szabad mozgásnál, mozgásos napokon a csoportszobákban ,öltözőkben, udvaron fokozottan figyelni kell a padozat és talaj csúszásmentesítésre, mozgásfejlesztő játékok, tornaszerek, eszközök épségére,
•
ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt )
•
kirándulás, túrázás előtt terepszemle, meggyőződés a biztonságos feltételekről,
•
ha az utcán közlekednek
•
ha valamilyen rendezvényen vesznek részt
•
ha a közeli építkezést stb. látogatják meg
•
és egyéb esetekben.
Városon kívül szervezett kirándulás az óvodavezető engedélyével, és szülő aláírásával történhet. Írásban kell rögzíteni az óvónőknek: a kirándulás helyét, idejét, az indulás és érkezés várható időpontját, tervezett útvonalat, utaslistát-gyerekek, kísérőik neveit.
Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol.
43
Dajka feladata: A gyermekek tartózkodási helyén (csoportszoba, mosdó, öltöző, előtér) vegyszert, takarítóeszközt nem hagyhat! Takarítást csak üres csoportszobában végezhet. Ügyel arra, hogy forró étel ne kerüljön a csoportszobába. Feladatait a munkaköri leírás alapján körültekintően végzi.
Karbantartó-udvaros feladata: Balesetveszélyes játék, helyzet észlelését azonnal jelzi az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult személynek. Amennyiben lehetséges, a balesetveszélyt elhárítja. Feladatait a munkaköri leírás alapján körültekintően végzi.
12.3. Baleset esetén teendő intézkedések
Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekbalesetek esetén Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: •
a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
•
ha szükséges orvost kell hívni,
•
ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
•
a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást lehetőleg meg kell szüntetni,
•
a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvodavezetőjének,
Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvodavezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket az óvodavezetőnek meg kell tennie.
44
A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát az óvoda őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodának igény esetén biztosítania kell a szülői közösség részvételét a balesetek kivizsgálásában.
12.4. A nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése
Az óvodai nevelő
munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a
gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az óvoda vezetője a munkavédelmi feladatok ellátására kijelölt felelőssel osztja meg a feladatokat, melyeket tartalmaz az Éves tűzvédelmi intézkedési terv és Munkavédelmi intézkedési terv, helye éves munkaterv melléklete. Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi
feltételeit
munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszi. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket.
45
13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: •
a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),
•
a tűz,
•
a robbantással történő fenyegetés.
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.
Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell • az intézmény fenntartóját, •
tűz esetén a tűzoltóságot,
•
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,
•
személyi sérülés esetén a mentőket,
•
egyéb
esetekben
az
esemény
jellegének
megfelelő
rendvédelmi,
illetve
katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket szóban értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a Tűzriadó terv és a Bombariadó terv mellékleteiben található "Menekülési útvonal" alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvoda pedagógusa a felelős. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. óvodavezetői utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. 46
A Tűzriadó terv és a Bombariadó terv elkészítéséért,
és a dolgozókkal történő
megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente
legalább
egy
alkalommal
gyakorolni
kell.
A
gyakorlat
lényeges
momentumairól(időpontjáról, résztvevők számáról, a kiürítés teljes időtartamáról) jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyakorlat megszervezéséért az óvodavezető a felelős. A Tűzriadó tervben és a Bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A Tűzriadó terv és a Bombariadó terv lezárt borítékban az óvoda irodájában ,és a Szabadság úti épület öltözőjében van elhelyezve.
14. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A törvény által előírt egészségügyi ellátásban minden gyereknek részesülnie kell, ezt részletesen tartalmazza az intézmény éves munkaterve és a Házirend Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az óvodába történő jelentkezéskor az óvodavezető ellenőrzi a kötelező védőoltások meglétét. A tanköteles korú gyermekeknél az iskolai beiratkozás előtt a kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos az óvodában végzi. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről.
47
15 . Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések
időpontja, rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és
felelősöket az éves munkaterv tartalmazza. Fontos elv, hogy minden ünnepünk nyitott. Szívesen várjuk a szülők érdeklődését, részvételét, segítségét. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: •
anyák napja,
•
teadélután a búcsúzó nagyoknak, ill. egész nap búcsú az óvodától
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: ●
Adventi készülődés
•
Mikulás-nap
•
Farsang,
•
Húsvét
•
Gyermeknap – Óvodanap
•
Állatok világnapja
•
Víz világnapja
•
Föld napja
•
Madarak és fák napja
Óvodánk kiemelt hagyománya a Gyereknap - Óvoda nap. A felnőttek gondoskodnak róla, hogy ez a nap más legyen mint a többi. A gyerekek számára ajándékot készítünk, különböző játéklehetőségeket teremtünk: - kézműves tevékenységek, - mozgásos-ügyességi vetélkedők szervezése, - óvónők, dajkák által előadott mesejáték, - előadás szervezés ahol fellépőink-tehetséges szülők, gyerekek.
48
Csoporton belül: - közös ünneplés történik •
a gyermekek születésnapja alkalmából, ajándékkal,
•
szülők támogatásával a hét egy napján megtartott gyümölcsnap
A csoportok gyakran élnek környezetünk és az évszakok adta lehetőségekkel, a szűkebb és tágabb környezet megismerésével: kirándulások, séták a közeli erdőkbe, dombokra. A nagyobbakkal Budapestre vonatozás, hévezés : Parlament ,Szépművészeti Múzeum stb, megtekintése. Évente két alkalommal (ősszel-tavasszal)autóbuszos kirándulást szervezünk, melynek úti célja: állatkert, vadaspark, repülőtér, múzeumok stb. Helyi nevezettességek, érdekes látnivalók megismertetése a gyerekekkel : Múzeum, Könyvtár, Kastély stb . - kiállítások megtekintése, színházlátogatás.
Nevelőkkel kapcsolatos hagyományok: •
szakmai napok szervezése,
•
házi bemutatók szervezése, hospitálás(önkéntes alapon, a munkatervben rögzítve)
•
továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása,
•
pályakezdő, illetve újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése,
•
a nyugdíjba menők búcsúztatása,
•
közös kirándulás,
•
közös ünnepélyek megszervezése,
•
névnapok köszöntése,
•
Pedagógusnap.
49
17.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat csak a nevelőtestület elfogadásával, az óvodai szülői közösség egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda 195/1999.(XII.16.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.
A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon dolgozóival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit.
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását kezdeményezetheti: •
a fenntartó,
•
a nevelőtestület,
•
az óvodavezető,
•
a szülői közösség ,
•
jogszabályi kötelezettség.
A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell.
50
ZÁRADÉK Az óvodai szülői közösség az óvodai SzMSz-ben meghatározott kérdések szabályozásához az egyetértését, véleményét ………. év …………………… hó …….. napján megadta. Kelt: ……………………………. …………………………………………… szülői szervezet elnöke A Gödöllő Város Cigánykisebbségi Önkormányzata az óvodai Szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kérdések szabályozásához egyetértését……év……… hó…… napján megadta. Kelt:…………………………… ………………………………………….. Cigánykisebbségi önkormányzat elnöke Az óvoda nevelőtestülete a Szervezeti és Működési Szabályzatot ……….. év ………………………… hó ………. napján tartott határozatképes ülésén ……….. %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ………………………………………… nevelőtestület képviselője
…………………………………………… nevelőtestület képviselője
Kelt: …………………………... …………………………………………… óvodavezető Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé Kelt: …………………………….. …………………………………………… óvodavezető A ……………… (Óvoda) Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó önkormányzat ……………/200… számú, 200.. …… kelt határozatával jóváhagyta. Kelt: …………………………………. …………………………………………… fenntartó aláírása
51
MELLÉKLETEK
1. sz. Adatvédelmi szabályzat 2.sz. Ellenőrzési szabályzat 3.sz. Szabálytalanságok eljárásrendje 4. sz. Pályáztatás eljárásrendje 5.sz. Vagyonnyilatkozat - tétel szabályozása 6.sz.
Közalkalmazottak pályázatásának eljárásrendje
52
ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Az óvodában folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXXX törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvény előírásainak. 2. Az óvodában csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetekben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az óvoda vezetője felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes. 3. Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:
● papír alapú nyilvántartás, ● számítógépes ( elektronikus) nyilvántartás.
4. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az óvoda vezetője egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. 5. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan nyilvántarthatják: ●
az alkalmazottak adatait felvehetik, és nyilvántarthatják: -
●
óvodavezető óvodavezető-helyettes
a gyermekek adatait felvehetik, és nyilvántarthatják: -
óvodavezető óvodavezető-helyettes óvodapedagógusok gyermekvédelmi felelős
53
6. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a közoktatási törvény 1993. évi LXXIX. 2.sz. mellékletében engedélyezett esetekben: ● az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: -
óvodavezető óvodavezető-helyettes
● gyerekek adatait továbbíthatják : -
fenntartó,bíróság,rendőrség,ügyészség,önkormányzat,államigazgatá si szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja - az óvodavezető,
-
a sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - gyermekvédelmi felelős - óvodaváltás esetén az új óvodának továbbíthatja az adatokat az - óvodavezető - óvodavezető-helyettes
-
gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan adatot továbbíthat: - óvodavezető - óvodavezető-helyettes
-
az egészségügyi, óvoda-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat - az óvodavezető
-
családvédelemmel foglalkozó intézménynek, gyermek és ifjúságvédelemmel foglalkozó
szervezetnek, szervezetnek,
54
intézménynek a gyermek, veszélyeztetettségének megszüntetése céljából adatot továbbíthat:
feltárása,
- óvodavezető - óvodavezető-helyettes - gyermekvédelmi felelős - érintett óvodapedagógus.
7. Az alkalmazottak adatait a közalkalmazott személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és ellenőrzéséért az óvodavezető felelős
8. A gyermekek személyes adatait az alábbi nyilvántartásokban őrizzük: ● Felvételi előjegyzési napló ● Felvételi és mulasztási napló ● Törzskönyv ● ● ● ●
Vezetésért felelős: óvodavezető,óv.vezető -helyettes Vezetésért felelős: óvodapedagógusok Vezetésért felelős: óvodavezető,megbízott óvónő
Folyamatkövető napló Vezetésért felelős: óvodapedagógusok Óvodai szakvélemény Vezetésért felelős: óvodavezető,óvónők Jegyzőkönyv a tanuló és gyermek balesetekről Nyilvántartás a tanuló és gyermekbalesetekről ⌡ Vezetésért felelős: munkavédelmi felelős
Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az óvodavezető felelős
Tanügyi nyilvántartások vezetésének szabályai Felvételi és mulasztási napló Az óvodába felvett gyerekek nyilvántartására felvételi és mulasztási naplót kell vezetni, melyet gyerekcsoportonként az óvodapedagógusok vezetnek. Gyermeket akkor lehet a naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezés megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzéssel kell végrehajtani.
55
Ha az óvoda testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos gyermek nevelését is ellátja, a felvételi naplóban, fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. A Felvételi és mulasztási napló az óvoda vezető aláírásával és körbélyegzőjével kerül hitelesítésre, megnyitáskor és záráskor. Folyamatkövető Napló Az óvodai foglalkozásról, a nevelőmunkát végző pedagógus Folyamatkövető Naplót vezet. A csoportnapló a vezető aláírásával ,körbélyegzőjével válik hitelessé.
56
4. sz. melléklet PÁLYÁZATÁS ELJÁRÁSRENDJE
Az óvodavezető helyettes pályázatásának eljárásrendje
Az óvodavezető helyettes megbízatása pályáztatás alapján történik. A pályázat kiírásának helye: Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ(KSZK), az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja, a fenntartó honlapja. A pályázat benyújtásának határideje: Az elsődleges közzétételtől számított 15 nap. Pályázati feltételek: - Legalább 5 év szakmai tapasztalat, -„Kiválóan alkalmas” közalkalmazotti minősítés Elbírálás módja, ideje: A pályázót az óvodavezető, munkaközösség vezető, minőségirányítási csoport vezető által alkotott csoport hallgatja meg a pályázat benyújtását követő 21 napon belül. A döntést az óvodavezető hozza a pályázati határidő lejáratát követő 30 napon belül.
57
5.sz.melléklet
A VAGYONNYILATKOZAT –TÉTEL SZABÁLYOZÁSA
A szabályzat törvényi alapja: 2007.évi CLII. tv. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről. Nyilatkozattételre kötelezett: vezető-helyettes Nyilatkozattétel ideje: előzetes,a megbízás előtt utólagos,a megszűnés után 30 napon belül időszakos, kétévenként,az esedékesség évében június 30-ig. A nyilatkozattétel a saját,ill. a közös háztartásban élők jövedelmi,érdekeltségi és vagyoni helyzetéről szól. A
vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettség
elmaradásának
jogkövetkezményei:
A
vagyonnyilatkozat teljesítéséig nem adható ki a megbízás,ugyancsak nem bízható meg az adott feladat ellátásával az,aki nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről, a továbbiak teljes körű tájékoztatásáról,a nyomtatványokról és a vagyonnyilatkozat elkülönített őrzéséről az óvodavezető gondoskodik. Az azonosítóval és mindkét aláírásával ellátott borítékokat csak az eljáró szerv bonthatja fel vizsgálat esetén. Ha a vagyonnyilatkozat – tételi kötelezettség megszűnt, vagy új vagyonnyilatkozat készült az őrzéséért felelős személy nyolc napon belül az általa őrzött példányt visszaadja a kötelezzenek. Minden egyéb körülményt a fenti törvény tartalmaz.
58
6.sz.melléklet KÖZALKALMAZOTTAK PÁLYÁZATÁSÁNAK ELJRÁSRENDJE Törvényi előírásoknak megfelelően a pályázati kiírás elkészítés a pályázat felhívás nyilvános közzétételének biztosítása (amennyiben a pályázati kiírás kötelező. Ha a pályázati felhívás nem kötelező,vagyis a munkakör pályázat nélkül is betölthető, a munkáltatónak a munkakört és a kinevezés feltételeit álláshirdetésben kell közzé tenni. ) - Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán kell közzé tenni.(A közzétételi nap attól számít,amikor az internetes oldalon megjelenik,innen számít a benyújtási határidő). Az internetes oldal mellett a fenntartó önkormányzat helyszínén,a munkáltató székhelye és telephelye szerinti településen a közzétételről a helyben szokásos módon kell gondoskodni Mivel a pályázatok több helyen is megjelennek,egyértelművé kell tenni,melyik az a nap,amelytől a határidőt számítani kell. Pályázati felhívás tartalma - Munkáltató megjelölése - Munkakör amelyre a pályázati kiírás szól - Munkakörhöz rendelt feladatok - Elvárás megfogalmazása (nem kötelező) - Juttatás feltüntetése - Pályázat formája,meg kell határozni milyen formában,milyen határidővel és hová kell a pályázatot benyújtani - pályázat elbírálásának határideje (KJT.20/A.§(3)bek.:KJT-Vhr.5§(5)bek.) Pályázat mellékletei (Iratok, amelyek benyújtása szükséges) - büntetlen előélet igazoláshoz(erkölcsi bizonyítvány) - előírt iskolai végzettséget,szakképzettséget igazoló oklevél,bizonyítvány - előírt gyakorlat meglétét igazoló munkáltatói,közalkalmazotti igazolás. Intézményben pályázati elbíráló bizottság létrehozása 3 tagból álló bizottság felállítása - óvodavezető - óvodavezető-helyettes - munkaközösség vezető - A bizottság a beérkezett pályázati anyagról (tartalom,melléklet) listát készít két példányban. - A pályázati elbíráló bizottság a beérkezett pályázati anyagokat rangsorolja - A bizottság előkészíti és lebonyolítja az állás interjúkat - Döntés után a pályázók értesítése
59
- Pályázati anyagok irattározása, megőrzése ,megsemmisítése Pályázati anyagok irattározása, - A beérkezett dokumentumokat érkeztetni kell,(határidőben nyújtották-e be,vagy sem) - Lista készítése a beérkezett anyagról-mit tartalmaz, mellékletek - A pályázati eljárás befejezése után annak aki sikeresen pályázott, az iratkezelés szabályai szerint meg kell őrizni. Akinek nem volt sikeres, a pályázati anyagát vissza kell juttatni. - Személyesen kezébe adni- erről az átvételt, aláírásával igazolja. Postai úton történő visszaküldésnél postai tértivevényként kell kiküldeni. - A postára adott iratot két alkalommal "nem kereste" megjelöléssel visszaérkezett,akkor 3 tagú bizottság jelenlétében ,jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. A pályázati elbírálás idejétől számított 90 napon belül nem veszi át az általa benyújtott anyagokat,meg kell semmisíteni.
60
