„…RÉGMÚLT DICSŐSÉGRŐL REGÉL…”
Zichy Eleonóra: Krasznahorka büszve vára
„…RÉGMÚLT DICSŐSÉGRŐL REGÉL…” ZICHY ELEONÓRA ’KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA’ CÍMŰ DALÁNAK TÖRTÉNETE 1906-ban járunk. A kassai dalverseny nézőinek sorában ott ül díszvendégként Zichy Eleonóra grófnő és a cseh származású hangszergyáros,
Schunda
Vencel
József.
Eleonóra a dalverseny végeztével felkéri Schundát,
hogy
vizsgálja
meg
a
krasznahorkai Andrássy-kastélyban őrzött XVII. századi hangszerész
tárogatókat.
eleget
is
tesz
A neves a
grófnő
kérésének. A Krasznahorka várába utaztak. Schunda megvizsgálta a vár régi harci sípjait, majd a vár bástyafokán elfújt néhány kuruc nótát saját tárogatóján az alant összegyűlt tömegnek.
Andrássyné
grófnő
ihletet
a
tárogató
valójában
Perzsiából
merített a vár fokán tárogatózó Schunda
származik, hazánkban csak a XVI. század
József játékából…
óta volt ismert. Eredetileg az öblösebb
Schunda
nagy
köszönhető,
tekintélye hogy
maga
annak
volt
készített
tárogatókat, melyeket a kor ősi magyar hangszernek tartott. Azonban ez nem igaz,
1
mivel
hangú oboák családjába tartozott, azonban Schunda
tárogatóként
klarinétfajtát kreált.
mégis
egy
Zichy Eleonóra: Krasznahorka büszve vára „…RÉGMÚLT DICSŐSÉGRŐL REGÉL…”
Tehát ifj. Andrássy Gyuláné grófnő ihletett
izgalomban égett a rodostói száműzetésben
merít Schunda játékából. De mire? A
1735-ben
tárogató
hamvainak
hangját
hallgatva
emlékezik
elhunyt
II.
Rákóczi
hazahozatala
Ferenc miatt.
„Rákóczi dicső korára”, a krasznahorkai vár
Krasznahorka vára kurucnosztalgia része
régmúlt dicsőségét siratva – dalt ír. A grófnő
volt, miután 1883-ban Jókai Mór A lőcsei
verset ír és komponál? Eleonóra lánya –
fehér asszony című klasszikusához anyagot
Andrássy
így
gyűjtve látogatást tett a várban, s az
emlékezik édesanyjára: „…néha a zongorához
Andrássy-család több tagja is harcolt a
ült és magyar népdalokat játszott (...) Szerzett egy
Rákóczi szabadságharcban.
Katinka
–
emlékirataiban
keringőt is, Lila keringő volt a neve, kedvenc
A dal utóélete is említést érdemel.
színéből. Ha valamilyen nyilvános helyen megjelent,
1910-ben jelent meg először az Apolló című
a cigányzenekar mindjárt rákezdett erre (...). A
zenei folyóiratban. A nóta a Rákóczi-kultusz
Krasznahorka büszke vára című dal még ma is jól
ellenére sem lett rögtön népszerű. A grófné
ösmert,
fűződik”
opusát néhány hónapon belül a Jumbola
Zongorajátékáról ezeket írja: „Nyaka és válla
Record, és az Első Magyar Hanglemez Gyár is
körül könnyedén lebegett egy lila fátyol. Ujjai alig
rögzítette. Trianon után, revíziós törekvések
látszottak
korában lett népszerű. Több alkotásban is
anyám
érinteni
nevéhez
a
billentyűket,
sokkal
lágyabbnak tűntek, mint amikor a nádpálcát
megjelent.
A
dal
összefonódott
fogták, vékony csuklójú keze a szikrázó, tarka
irredentizmussal (célja az elvesztett szülőföld
drágaköves gyűrűkkel úgy lebegett a billentyű felett,
visszaigénylése és visszafoglalása).
mint valami egzotikus madár”
Zichy Eleonóra: Krasznahorka büszke vára Krasznahorka büszke vára, Rászállott az éj homálya, Magas tornyán az őszi szél Régmúlt dicsőségről regél. Olyan kihalt, olyan árva Krasznahorka büszke vára. Harcosai rég pihennek, A bujdosó fejedelemnek. A toronyból késő este Tárogató nem sír messze. Rákóczinak dicső kora Nem jön vissza többé soha.
De mi okozhatta a grófnő nagy érdeklődést a kuruc
kor iránt?
Az ország
nagy
Pákozdi Csaba
2
