Zaurus SL-C3000 (spitz). A csodagép!

Zaurus SL-C3000 (spitz). A csodagép! Minden geek (kocka) arra vágyik, hogy kedvenc rendszere (linux,bsd,jellemzően valami nem túl gagyi, tehát nem windows) bármikor a rendelkezésére álljon, elférjen a zsebében, és lehetőleg tudjon vele varázsolni amikor csak akar! Ezek a gépek félúton vannak az UMPC (Ultra mobile PC) és a PDA között. A sharp megalkotta ezt a készüléket, és bár kicsit borsos az ára, még mindig jóval olcsóbb mint a konkurensek gépei. Ez a gépcsalád pedig a Zaurus! A zaurus első jeles képviselője a zaurus SL 5x00 volt, amely már a maga korában sem tűnt ki tudásával (sőt), viszont bevallottan hacker eszköznek készült. Egészen pontosan annak -az informatikát jeles szinten művelő rétegnek- aki belebetegszik ha nem szedheti szét/rakhatja össze a gépet/szoftvert minden héten, legalább kétszer. Ők azok az emberek, akiknek a mellékhelység nem csak kifejezetten az anyagcsere részét képezi, hanem fél óra nyugodt kernel forgatást wifi kapcsolattal. :) Ebben pedig az SL-5x00 jeleskedett, sőt szinte hívta a felhasználót egy jó kis rendszerépítésre! A gép tehát nem a Mainstream kategóriát képviseli (ahol a windows mobile az úr, hasonlóan a PC-s iparághoz) viszont az ínyencek imádják. Én is! Volt SL-5500-am, és sokan néztek elkerekedett szemmel, amikor a konzolba varázs szavakat irogatva elindult az mplayer, bármit lejátszva. A későbbi zaurus generáció már az SL-Cxxx kategóriával igyekezett követni a jelen kort. A széria tagjai az SL-C8x0, SL-C7x0, SL-C3000/3100/3200. Nekem sikerült vennem egy SL-C3000-et. Óriási mázlim volt, mert évente talán csak egyetlen darab kerül eladásra kis hazánkban, aki ugyanis birtokol egy ilyen gépet, az nem adja el. Maximum megörökölni lehet. :) Hardver A zaurus, már a születésekor linux kompatibilis volt, ugyanis a linux kernel működését figyelembe véve kezdték megtervezni. Magyarán linux ready! A gép lelke egy 614 MHz-es Xcale processzor, tehát a jól ismert Arm architektúra. A fizikai memória 64 MB, a flash 16 MB. A világ első PDA-ja a zaurus volt, amelyet microdrive-al láttak el, így nem meglepő módon a c3000-ben is található egy 4GB-os lemez. Természetesen nem maradhatott ki a többi -klasszikusnak számító- zaurus kellék sem. A CF, és SD kártya bővíthetőség 2+2GB plusz tárhelyet jelenthet, az infra pedig igazán jól jön korunkban, hisz sok telefon még tartalmazza, ám a PDA-ról rendszeresen lefelejtik. A zaurusnál a CF kártya jellemzően nem a tárhely bővítést szolgálja, hanem fogadni hivatott a CF csatoló felületű egyéb hardver eszközöket. (wifi,bluetooth,microdrive,CF-ethernet adapter, stb...) Az SL-Cxxx széria egy újdonsággal is megörvendeztet, ez pedig a mini usb, amelyet képes hálózati eszközként is használni, vagy Storage módba kapcsolni. Az igazi meglepetés azonban az, hogy (a világon először) a zaurus képes fogadni USB-s eszközöket is. Így gyakorlatilag minimális hegesztéssel lehet rákötni billentyűzetet, egeret, nyomtatót, stb... (felsorolni is fáj mennyi mindent) A képernyő tűéles, 640x480-as felbontású, és 65 ezer színben pompázik. Ez manapság nem jelent egy vizuális élményt, de nem mai darab a kicsike. A billentyűzet, hozza amit elvárunk a qwerty-től, annyi eltéréssel, hogy van pár japán másod funkcióval ellátott gomb is, de nem sok vizet zavar. Főleg azért nem, mert egyszerűbb billentyűzet kiosztást váltani, mint alsóneműt. A gombok érzékenysége pont jó, nem túl kemény, és nem túl puha. Arra azonban ne számítson senki, hogy tíz ujjal fog gépelni rajta, mert nem fog. Az extráknak még nem értünk a végére. Nagyon impresszív az elforgatható képernyő, sőt a billentyűzetre hajtva a klasszikus PDA fogásra is átválthatjuk. A tervezők gondoltak ezen módú

felhasználására is (pl olvasás) mert a gép hátulján (összehajtva a bal oldalon) egy ok-cancel gomb található, illetve a sony PDA-nál megszokott kis navigátor kerék. Az akkumulátor is roppant meggyőző, ugyanis egy 1800 mAh kistégla az akksi, ami bizony nem túl megterhelő használat mellett 7 óra üzemidőt képes produkálni. A wifi, a videózás, a bluetooth viszont nagyon lerövidíti ezt, 4-5 órára. Ezzel véget is ért a hardware bemutatása, nem fecsérlem ezzel tovább a szót. A teljesen laikusoknak tömören: Ez nem a te géped, (ha nem akarsz linuxot/bsd-t hegeszteni), inkább vegyél egy windows-os gépet! Vagy ha tényleg ki akarsz tolni magaddal ,akkor symbianost :)

ábra : Lehetséges kiegészítők Kockáknak! A Szoftver Többféle disztribúció létezik zaurusra. Tekinthetjük a Debian-t alapnak, általában ezt használja a legtöbb. Célszerű alaposan megnézni, hogy melyik terjesztést akarjuk felrakni a gépre, ugyanis a C3100-hoz készült terjesztés nem jó a 3000-hez. Az alap szoftverről sokat nem lehet mondani. Egyrészt a géphez használtan jutottam, és az eredeti FLASH-nek se híre se hamva, viszont a képeket nézegetve szembeötlően hanyagolható is. (Meglehetősen nehéz megtalálni a neten az eredeti szoftot, de én úgy voltam vele, nem baj, ha megvan :) A helyzet az, hogy a gépet japánon kívül máshol nem forgalmazták, így a szoftver japán. Ennek függvényében semmire sem megyünk a gépkönyvvel, és a telepítő lemezekkel. (mind japán). A rossz hír, hogy az egyik zaurus guru (cacko) által készített ROM sajnos kiesik a sorból, mert ő nem a teljes flash memóriát cseréli le, hanem felülírja a régi pár részét. Tehát a cacko rom telepítéséhez szükséges, hogy a gépben legyen az eredeti szoftver. (Ezért jó, ha mégis beszerezzük, bár nagyon nem egyszerű). Az alap szoftver, és a cacko rom kimarad, mivel visszaírni csak egy legalább 64MB-os CF kártyáról lehet, ami nem állt rendelkezésemre. Az oprendszer választék viszont még így is bőséges.

Ablak kezelő felületetek Zauruson többféle ablakkezelő felület is választható. Célszerű az oprendszer kiválasztása előtt ezt a kérdést tisztázni, mert ez alapján tudjuk kiválasztani a megfelelő image fájlt. Alapból a Trolltech Qtopia felületet az, amit a gyári szoftver tartalmaz. A nyílt forrású közösség azonban elkészítette az OPIE, és a GPE felületeket. Az Opie a qtopia alapjaira épült, és azt a koncepciót vitte tovább. Igencsak látványos, szép felületet sikerült összehozniuk. A GPE -t pedig nem tudom máshogy jellemezni, mint beágyazott Gnome . Szemmel láthatóan a GTK mobil verziójával van dolgunk. Egyáltalán nem ronda ez sem, úgyhogy az opie-gpe közötti választást nyugodtan nevezhetjük vallási kérdésnek. :) Főleg, hogy létezik az Enlightenment, (dr17), fluxbox/openbox/blackbox/xfce/icewm ablakkezelő is zaurusra!

Debian, és variációi Az egyik igen népszerű, és jól összerakott disztró, az Openzaurus. Jelenleg a C3000-re a 3.5.4.1 -es verzió érhető el, mind GPE, mind OPIE kezelő felülettel. Mindkettőt kipróbáltam, és tetszettek. Jól átgondolt, jól összerakott kis rendszer, bár végül a gpe felületnél kötöttem ki. Az opie valahogy nem

hozta azt a várt desktop feeling-et . A GPE viszont igen. viszont van egy rossz, és egy jó hírem is, ráadásul egyidejűleg. Az openzaurus fejlesztése leállt, ami a csomagkezelőben szerepel csomag, az valószínűleg már nem fog frissülni. A jó hír viszont az, hogy az openzaurus tovább lépett, és pontosan azért szűnt meg a fejlesztése, mert bővítik a kört. Az új projekt neve ångström, és futni fog zauruson is, de igyekeznek minél több kézigépre elkészíteni. Az ångström már fut zauruson is (hisz openzaurus alapú) viszont roppant módon instabil még, és van vele gond szépen. Viszont nagyon jó terjesztés lesz ha elkészül. Jelenleg már fut pár motorola telefonon, több pda-n, majdnem mindegyik zauruson, és az ångström segítségével zaurus SL-C3100-on sikerült elindítani a Google androidot is. Nagy meglepetésemre az ångström alap csomaglistájában már szerepel az openmoko szoftvere is, mint kezelő felület. Most még nagyon kezdetlegesnek tűnik az ångström, de tény, hogy a későbbiekben erre célszerű frissíteni az openzaurust. Talán 2008 vége felé már érdemes megpróbálkozni vele. pdaXrom Ez a terjesztés már kifejezetten az umpc kategóriáját igyekszik testközelbe hozni. Az alap debiant igyekeztek felszerelni, és optimalizálni. A cél, hogy egy asztali környezethez minél jobban hasonlító disztrót üssenek össze. Ennek megfelelően lényegében minden megtalálható vagy az alap csomagban, vagy a tárolókban, amit az asztali gépünkön már megszoktunk. A teljesség igénye nélkül: X11,xmms,gnumeric,firefox,abiword(ír/olvas openoffice doksikat is), mplayer, gaim,stb... A nyűg vele mindössze annyi, hogy egy kicsit lassú. (sőt, a firefox nagyon lassú,javasolt a dillot használni) Mivel állandóan tekeri a lemezt, és a processzort, az üzemidő is 5 órára esik vissza. (ami botrány, tekintve, hogy debianról van szó.)

Ugyanez a helyzet a C3000-re készült, és a pdaXrom alapokra építkező pdaXii13 esetében is. Nagyon jó, gyakorlatilag egy teljes értékű gépet varázsol a zaurusból, (mini desktop-ot) ám nagyon le tud lassulni. Az mplayer grafikus működés esetén, a framedrop-ot bekapcsolva is nagyjából 2-3 frame/s sebességet produkál. Ezt nem nevezném eredménynek.... Igaz, szemben a többi kiadással mindenféle videót lejátszik. (én wmv-vel teszteltem) A VLC még rosszabb eredményt hoz. Sajnos csodát nem várhatunk tőle. (egyenlőre.) Jó hír, hogy az mplayer minden disztróra telepíthető (openzaurusra is), és konzolból egy SL5500-on is remek eredményt produkál...(tényleg) Tichy Ez egy roppant érdekes és izgalmas elképzelés. A cél, hogy a flash beírása során az alap kernelt írjuk be, majd a hdd-re másolva a Debian telepítő indul el. A leírás a debian arm buisness card isóját javasolja memóriakártyára másolni, de jó neki a netinstall iso is. Ekkor szépen a telepítőben beállítunk mindent (például hálózati eszközt) majd a netről telepítünk egy teljes értékű debiant éppen úgy, ahogyan az asztali géppel tennénk. Mivel jelenleg nincsen CF-ethernet kártyám (már beszerzés alatt áll) és a wifi eszközzel meggyűlt a baja a telepítőnek, ezt nem tudtam kipróbálni. Ám a teleptőig eljutottam gond nélkül, úgyhogy valószínűsítem, hogy egy teljes debian felhúzható a gépre. Poky Ez a terjesztés még viccesebb, kár, hogy teljesen használhatatlan. Az elképzelés szerint a háttérben futó linuxot elfedik egy teljesen lebutított, színes-szagos, ám hosszú távon emiatt használhatatlan felülettel. Több szót nem erdemel, kb: 2 percig mókás, és érdekes (szép is) de egy kocka igényeinek vajmi kevés. Pont olyan, mint schumachernek egy trabit adni. komolytalan :)

OpenBSD/Gentoo Bizony, fut rajta az openbsd, és a gentoo is. A leírások nagyon jók, a gentoo nagyjából ugyanúgy telepedik, mint asztali gépre. (stage1) Idő hiányában nem próbáltam ki őket, de a beszámolók szerint akik nekiálltak sikeresen tudták is telepíteni őket. A BSD-ről nem tudok érdemben nyilatkozni, ugyanis teljesen analfabéta vagyok ez ügyben. Biztos jó, egy HUP leírás szerint nem probléma, és nem kell bsd gurunak lenni hozzá. Majd ha lesz egy kis időm kipróbálom:)

Fontos tudnivalók. (enélkül neki se állj) Amit a merevlemezről érdemes tudni. A vinyó egy 4GB-os microdrive. Ennek megfelelően tartalmaz partíciókat, és fájlrendszereket is. Az összes disztró megköveteli, hogy a /dev/hda1 mindig a rendelkezésére álljon, és ext3 fs legyen rajta. Ezért ezen vita nincsen, a /dev/hda1 mindig a rendszeré, és pont. A második partíció lehet bármi elméletileg. Több terjesztés szereti a /home alá bekötni, tehát ekkor is az ext3 a kötelező FS. A harmadik partíció esetében pedig mindegyik rendszer arra számít, hogy egy fat32(LBA) partíció típust lát majd, fat fájlrendszerrel. De ebben az esetben nem kiabálnak, ha mégsem ezt tapasztalják. A disztrók leírása során feltétlen olvassátok el (és tartsátok szem előtt) az ajánlott lemez kiosztást. Nem baj, ha kicsit felül méreteztek. (ha a leírás 512 MB-os /dev/hda1-et javasol, nyugodtan lehet adni neki 700-800 MB-ot is). Lefelé viszont sose menjetek, mert kezdhetitek elölről a telepítést ha elakad. Ráadásul baromi bosszantó lehet, ha netről akartok még felrakni valamit, de elfogy a hely. A pdaXii13 például szereti, ha a /dev/hda2 egy swap partíció. Az openzaurus, a cacko rom, és az ångström ide köti be a /home-ot. A terjesztés fogja meghatározni, milyen lemez kiosztás, és fs kell neki. Ha nem rendelkezel több éves linux gyakorlattal, akkor ne bíráld felül. Jó ha tudod, hogy a drive egy CF felületen kapcsolódik az alaplaphoz. Tehát lecserélheted CF kártyára is, vagy tehetsz bele nagyobb vincsit. (pl: 6 GB-ot) Ehhez azonban szét kell szedni a gépet. Flash Úgyis az utoljára hagyom a particionálást, és a vészrendszer indítást, mert tudom, hogy erre vagy kíváncsi :))) A flash során a 16 MB-os flash memóriába égeti be a kernelt, és az init-et a program, és a rendszer többi részét kicsomagolja a /dev/hda1-re. Ezért amikor új rendszert akarsz felrakni, akkor a CF és/vagy SD kártya gyökerébe az update.sh, gnu-tar,zimage.bin, hdimage1.tgz fájlok kellenek majd. Az openzaurus telepítéséhez elég a 128 MB-os kártya, a pdaxrom (és variációihoz) viszont minmum az 512 MB kell. (200MB a hdimage1.tgz) A folyamat. -A kapcsold ki a gépet. -Húzd le a töltőt, nyisd ki az akksi fedelét, és vedd ki az akksit. -Tedd vissza az akksit, és a fedelet. (ne feledkezz meg a fedélzáró pöcökről sem. Állítsd vissza eredeti állapotába. -Nyomd meg az on és az ok gombokat egyszerre. -Amint megkaptad a pompázatos japán nyelvű menüt, rakd vissza a töltőt, és told be a helyére a kártát, amint az új rendszer van. -Lépkedj le a legalsó (4.) pontig, és ott válaszd ki a rendszert tartalmazó kártyát. (sd v. cf) -Nyomd meg a Y gombot. (bal oldali gomb) -A folyamat elindul. A kártyát, az akksit, és a töltőt is hagyd a helyén. Sőt jobb, ha lerakod a gépet, és nem piszkálod, amíg be nem fejezte. :)

Ha mégis elszurtad.... Semmi pánik! Ez nagyon fontos. Nagyon könnyen egy méregdrága levélnehezék lehet belőle, ha össze-vissza nyomkodod. Van vészrendszer, sőt kötelezően használni is fogod, mivel itt tudsz particionálni, ha az új rendszer más lemez kiosztást igényel. Tehát nyugodj meg, és tedd a következőket!

-Kapcsold ki a gépet. -Vedd le a töltőt, de az akksit hagyd benne. -A fedelet mindenképpen le kell venned, mert pont az akksi mellett van egy picike fekete reset gomb. -Tartsd nyomva a D és B gombokat, miközben valamivel (jellemzően a pálcával) megnyomod hátul a reset gombot. -Tedd vissza a fedelet (pöcökre figyelj, állítsd vissza azt is) -Nyomd meg az on gombot. -Rakd vissza a töltőre. Ekkor elindul a belső vészrendszer, ami nem túl meglepő módon egy linux. A lemezt a jó öreg fdisk /dev/hda paranccsal tudod helyretenni. Ám mkfs.ext3 nincsen. Használd helyette a mke2fs -j /dev/hd(X) parancsot. (ext3-ra formáz) A FAT -hoz viszont már a jól bevált mkfs.vfat használható. Ha ezzel megvagy, akkor ugorj a Flash részhez, és nyugodtan kezd elölről. Tipp: Ha nem a D+B gombokat nyomod le, hanem a D +M gombokat, akkor a belső szerviz teszt programját kapod meg, ahol részletesen végig tudsz menni a hardver alkotó elemeken, és le tudod tesztelni őket. Az én összeállításom, és tippjeim. Nos hosszú (majd egy hetes) kísérletezés során összegyűjtöttem egy közel 800MB méretű szoftver állományt, megittam közel 2 liter kávét, elszívtam 1 karton cigarettát, megnyitottam közel 250 google linket, és végigolvastam egy háború és béke kötetnyi fórumot. :) Ennek fényében állítottam össze a saját kis egyéni rendszeremet, amely (lévén linux) sosem lesz készen :) Viszont eléggé jó rálátásom lett a gépre, mondhatnám összebarátkoztunk . Jómagam, az openzaurus 3.5.4.1 -es GPE image verzióját hagytam fenn a gépen, és ezen kezdtem felépíteni a rendszerem. Amint belőttük a netet (emiatt külön wifi routert üzemeltem be otthon, hogy az ágyból is tudjak netezni rajta) célszerű a csomagkezelőt átvizsgálni. Rögtön az első gondom az volt, hogy a megadott tárolók címei nem voltak helyesek (már elévültek), így rögtön ki is akadt a frissítési kísérletem. (A helyes url: http://www.openzaurus.org/download/3.5.4.1/feed) Amint ezt megadtuk neki (root ként a text editorral tudjuk szerkeszteni az /etc/ipkg mappa tartalmát) már gond nélkül frissíti a csomaglistát. Ne lepődjünk meg, ha a grafikus csomagkezelő rettentő lassú lesz! A gép erőforrásait szépen lassan fel fogja zabálni. Van itt még mit fejleszteniük. Mindenképpen javaslom, hogy aki swap particiót nem hozott létre (mint én) az feltétlenül hozzon létre egyet fájlban. Az én partíciós táblám így néz ki /dev/hda1 ext3 (1GB) Root /dev/hda2 ext3 (1,5GB) /home /dev/hda3 vfat (1GB) (beköti a /media alá) A lépések ezek alapján a root konzolban. dd if=/dev/zero of=/home/root/swap bs=1M count=128MB mkswap /home/root/swap swapon /home/root/swap

Ekkor létrehoztuk, és használatba is vettük a swap file-t. Higgyétek el, hogy szükséges a 128 MB (a pdaXii13 leírása 256MB swap particiót javasol, és kell is neki), ugyanis ennek hiányában a csomagkezelő képes egy órát is szöszmötölni tíz csomag telepítésekor. Tovább az mplayer, és minden más erőforrás igényesebb program messzemenően meghálálja a swap-ot. Mindezek ellenére ha lehet tíz csomagnál többet ne telepítsetek grafikusan (úgy is többet fog telepíteni, mert a függőségekkel is bajlódni fog). Időben mindenkéépen jobban jártok, ha vagy konzolból használjátok az ipkg-t, vagy tíz csomagonként kiléptek a grafikus csomagkezelőből, és újra elindítjátok azt) A felfrissített csomaglistából először célszerű a rendszer frissítését elvégezni, (ipkg update azután ipkg upgrade) utána pedig lehet szemezgetni a programok között. Én telepítettem az abiword-öt, gnumeric-e,mplayert, xmms-t, firefoxot, és még pár apróságot. Az abiword tényleg megynyitja az ODF fájlokat, így gond nélkül tudjuk írni/olvasni az openoffice fájlokat is. (és azt, amihez telepítünk abiword-plugnit, szóval gyakorlatilag bármit megnyithatunk) Meglepően gyors is, és ugyanez elmondható a gnumeric-ről. A multimédia rész kicsit máshogy fest. Az mplayer-hez nem találtam GUI-t, de nem is baj. Jó ha megy, és konzolból vezérelve nagyságrendekkel gyorsabb is lesz. Meglepően jó sebességgel játszott le teljes képernyőn egy wmv2-vel kódolt filmecskét. Lehet telepíteni VLC-t, és gxine-t is, ám mivel nem játszik le annyi fájltípust mint az mplayer, szerintem felesleges. Az mp3,és ogg fájlokhoz elég az xmms. Amit viszont jó ha megszívleltek, hogy lehetőleg az ffmpeg csomag legyen fennt, és az mp3 lejátszáshoz ne az mpg123-at, hanem az mpg321-et telepítsétek. Ugyanis az arm prociban nincsen FPU, az mpg123 pedig szeretné ezt használni. Súlyos sebesség csökkenés lesz az eredmény. (akadozó, recsegő mp3) Több tanácsom nincsen, mindenki bátran csemegézzen a csomagok közül. Arra azonban számítson, hogy a firefox arcátlanul lassú ezen a gépen. Szerintem nem is érdemes felrakni. A felsorolt pár program ne tévesszen meg senkit sem, az openzaurus alapból felrak egy csomó olyan (kifejezetten PDA alkalmazást segítő) programot, amely nélkülözhetetlen lehet. A todo, text editor, névjegy, mail kliens, stb... csak példaként lett megemlítve most, mert közel másfél tucatnyi alkalmazást kapunk indulásként. (a settings csoport tartalma pedig kifejezetten kellemes) Már csak egyetlen szívfájdalmam van, ezek pedig a játékok. Eléggé karcsú a lista. A quake1 roppant lassú, a Doom2 pedig már rogyásig ismert. Az apró picike játékokból akad pár (xbill,táblás játékok), illetve van pingus (sdl-t használ). A komolyabb játékokból a wesnoth-ot tudnám említeni, de az openzaurusos verzióhoz külön libeket kell levadászni, egyenként. Én még nem tudtam életet lehelni bele, de már közel a siker:) Ha viszont szereted a régi klasszikus játékokat, akkor neked biztosan jó hír, hogy van gameboy,C64,Mame,Sness,Scuvwm,dosbox emulátor. Ezzel gyakorlatilag kb: tízezerre nőtt a futtatható játékok száma.

Végül Én az oprendszer kiválasztásánál az openzaurust tudom javasolni, vagy pedig az alap szoftvert felülírva a Cacko ROM-al. Nézzük miért is. A debian-ra épülő pdaXrom, és pdaXii13 menthetetlenül lassú. Ráadásul marhaságokkal van tele. Nehezen tudom elképzelni, hogy szükségem lenne egy festival szöveg felolvasóra, amelyet -ráadásul- ha letörlök, akkor megborul az X felület. Az openzauruson használt, és a pdaXii13-on is alap abiword között nagyjából 300%-os sebesség különbség van az openzauruson futtatott verzió javára. Továbbá nem tetszik az openbox/icewm/fluxbox környezet, szerintem jobb az Opei/Gpe. Tehát elsősorban a letisztultabb, jobban összerakott, és nagyságrendekkel gyorsabb rendszer végett javallom az openzaurust. Ez persze nem jelenti azt, hogy jobb lenne a gentoo, openbsd, vagy debian netinstallnál, mivel ezeket nem teszteltem. (eltartott volna egy darabig:))) Az alap szoftver csak azoknak való, akik perfektül beszélik (olvassák) a japánt. Gyanítom nem sokan vagyunk ilyenek :) Ha mégis szeretnénk az alap Qtopia felületet használni (ami egyértelműen egy sima PDA felhasználásra készült) annak a Cacko ROM kötelező darab. Ekkor súlyosan csorbul a hekkelhetősége , viszont sokkal kényelmesebb. End usereknek ajánlatos ezt a verziót használni. (hallkan azért megjegyzem, hogy van Qt/X11 hack, amivel a Qt felületen tudunk X11-hez készült alkalmazásokat futtatni. pl: abiword, gnumeric, és a többiek.) Jó tudni, hogy konzolos mplayer az összes zaurus modellre létezik, így a multimédia tulajdonképpen megoldva mindegyiken. Nem is tudom mit írhatnék még. A gép egyszerűen isteni. Gyakorlatilag szoftver kérdése, hogy mit hozunk ki belőle. Ha akarjuk, akkor bizony egy 270 grammos desktop UMPC-t is csinálhatunk belőle. Szakembereknek, vagy megszállottaknak kihagyhatatlan, kötelező darab. Nem tudok még egy pda-t, ami ennyire formálható,szerelhető, és szerethető lenne. Az ára meglehetősen borsos volt

mindig is, ám idővel csökkent. Ha felbukkan egy-egy példány hazánkban, és megvételre ajánlják fel ,ne habozz, mert megbánni nem fogod, viszont sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy egy éven belül még egy ilyen lehetőséged biztosan nem lesz. Én nagyon szeretem, és imádom ezt a gépet. Olyannyira, hogy meghirdettem a neten a motorola A1200-at soha el nem adom, mert az életem telefonja kütyümet. (A szerencse közbeszólt, extra pénzmag jött a konyhára, így nem kellett tőle megválnom) Mivel az openmoko szoftvere fut rajta, (és nehéz lenne megmagyarázni a páromnak miért akarok közel 90e forintért openmokot) így valószínűleg ez most halasztásra kerül, de higgyétek el, egy zaurus kárpótol mindenért. Mindenkinek csak ajánlani tudom, feltéve, hogy szakember, és tényleg komoly eszközt akar a zsebében tudni. Dancsok strogg Zoltán