r ÁLlATvÉorlrvl
Az állatkínzás tényállása és
az állatvédel m i bü ntetőrendszer a meg előzés tükrében Vetter Szilvial, Ózsvári Visnyei LászIő3 1] Végzős joghallgató, ELTE *
E-mail:
sziszif itt@hotmail,com
2] FVM Élelmiszerlánc-
felügyeleti Fóosztály g] sztr-Áor<, Átlategészségü9yi lgazgatástani és Agrár-9azdasá9tani Tanszék
- L. Ózsvári L. Visnyei:
Sz. Vetter
-
Abuse to animals and sanctions in the light of prevention
Lászl?,
összefoglalás. A szerzők áttekintik az állatkínzások büntetésének hazai rendszerét. Megállapítják, hogy az állatvédelmijogszabályok megsértésétnem a szabálysérté5i.jogsza_bálok bÜntetik, hanem egy különös jogintézmény keretében, állatvédelmi bírság kiszabásáÚal sújtják. Bemutatják-á Büntető-TÓrvénykönyv (Btk) alapján a bűncselekmények elkövetőiv-el szemben alkalmazandó joghátrányokat a f6 és mellékbüntetéseket, valamint az intézkedéseket.Felsorolják azokátáz állatválelemmel kapcso|atos tényállásokat, amelyek vétségnekvagy bűntettnek minósülnek. Elemzik az állaWédelmi jog megsértóivel szem.ben aÍkalmazóit joggyakorlatot. Megállapí{ák, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági szervek az elmúlt öt évben éúánte }20 ezer állaqolleti elIenőrzést végeáek, és 3-55 esetben szabtak ki állatvédelmi bírságot. Magyarorságon,2010 eleién két személy töltÖtte szabadságvesztés büntetésétállatkínzás búncselekménymiatt. Egy megyében, ugyanezen magatartás miatt,4 év alatt 20 esetben ítélkezteka bíróságok 2 esetben megrovás, 8-ban próbára bocsátás, 6-ban pénzbüntetés, 't-1 esetben közérdekű munka, ill. szabadTgvesztés,2-ben pedig felfüggesaett szabadságvesztés Ítéletet hoztak, végül a büntetés helyett, a mediáció lehetőségének alkalmazását tárgyalják. Summary. The authors summarize the Hungarian system of penalties sentenced in animal cruelty cises. The authors establish the fact, that there is no factum of a misdemeanor againit violation of the rules of animal protection - there is a special legal institution, the aiimal welfare fine instead. Based on the Criminale Code, the authors present the sanctions, namely the injunctions, the main- and supplimentary penalties used against the offenders. Those legal facts, felonies and delicts are listed, which are related to animal protection. The authors analyse the imposed penalties in practice, They state, that the authorities responsible for foód safety executed 5-20 000 animal welfare inspections and imposed animal welfare fine 3-55 times annually in the last five years. ln Hungary, at the beginning of 20,10 two offenders were in jail because of committing animal cruelty. ln one of ihe coúnties, 20 animal cruelty iudgments were born during four years. The penalties were the following: reprimand in 2 cases, release on parole in 8 cases, pecuniary penalty.in 6 cases, suspended imprisonment in 2 cases, in addition 1 imprisonment and 1 labor in the public interest. Finally, the authors focuse on the possibility of mediation as an alternative method.
Az ry
n
in
k
A a
Az állatkínzást büntetni kell
emberiség történelmének során, egészen a legutolsó idókig ismeretlen volt az állatokkal kaptsolatos moralitás, annak elmélete és gyakorlata, Ez alól egyetlen kivétel a szándékos kegyetlenség tiltása volt, amelynek 9yökerei már a Bibliában megtalálhatók (10), bár ezeknek a korai rendelkezéseknek nem állatvédelmi, hanem embervédelmi okaivoltak, és véletlenül sem érintették a ,,nem deviáns" magata rtásformá kat (vadászat, á latá ldozat stb.). Mára már igen kevesen vitatják, hogy az állatokkal szembeni kegyetlenkedést, az ,,embertelen" tartási körülményeket és az állatkínzást büntetni kell. Egyfelől erkölcsi kötelességünk ez, másfelől számos tanulmány bizonyította, hogy az állatkínl
Az állatkínzás büntetőrendsr.,.
|
+SS
zás és az emberek ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények között valós összefü99és figyelhető meg. Egyes gyerekek már öt-hat éves korban hajlamosak az állatkínzásra, és ez később más erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez is vezet-
A büntetésnek a megelőzést is szolgálnia kel!
het. Felmérések szerint az állalkínzók ötször gyakrabban fordulnak embertársaik ellen, mint mások (9). Bár az ,,erőszak" kriminológiai megközelítésben csak az embertől eredő és közvetlenül emberre irányuló, szándékos cselekvést fejezi ki (3), a gyermekkori kegyetlenségnek igen erős a prognosztikai értéke.Nagy hiba lenne a bíróságok és bármely közösség részéről, ha az állatkínzást, mint ,,kisebb jelentősé9ű bűncselekményt", nem szankcionálnák megfelelően, és nem kísérnékfigyelemmel a fiatalkorú bűnelkövető további tevékenységét.A személyiségükbensúlyosan sérült, kóros érzelmű emberek szoronganak, a náluk kisebb és gyengébb élőlényeken vezetik le agressziójukat (2, 9). A kérdésaz egyes országokban a XXl. században már nem az, hogy büntetni kell-e az állatkínzó magatartást, hanem az, hogy milyen szankciórendszer alkalmazása lenne a legcélravezetőbb, mind az egyénre szabott, mind a társadalom egészét formáló megelőzés elősegítése érdekében.
fr,l
ffi ali
§ fiq n
Állatkínzással kapcsolatos szankciórendszer Magyarországon
A büntetőjog ultima ratio jellege azt fejezi ki, hogy a büntetőjogi szankció
Az állatvédelmi bírság jogintézményének megalkotásával az állatkínzás nem szabálysértés
l
a9O
I
a jog-
rendszerben alkalmazható legsúlyosabb joghátrány, ezért ha egy adott társadalmi érdek védelme más jogág keretében is megvalósítható, akkor nincs szükség büntetőjogi tényállásra. A társadalomra kevésbéveszélyes, kisebb súlyúállatkínzás esetében tehát büntetőjogon kívüli eljárásra kerülhet sor. Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló magata rtás, a melyet törvény, kormányrendelet vagy ön kormá nyzati rendelet szabály sértésnek nyilvánít, és amelynek elkövetőit meghatározott joghátrány fenyegeti (19). Szabálysértés nem állapítható meg, ha a magatartás bűncselekményt valósít meg, vagyis a szabálysértés a bűncselekményhez képest ún. szubszidiárius cselekmény (1 1). A szabálysértési tényállások száma igen nagy és elkövetési módjuk változatos. Legátfogóbban, de nem kizárólagosan ezekeIa21811999. (Xll. 28.) Korm. rendelet tartalmazza (23). Mivel az önkormányzatok is alkothatnak szabálysértési rendeleteket, a szankcionálás alá eső ügykörök területenként is változnak, Állatvédelmi tárgyú, állatok kínzásával kapcsolatos, országos illetékességű szabálysértési tényállást azonban nem találunk ma a magyar jogban. Az állatvédelmi törvényhez (1 8) kapcsolódóan ugyanabban az évben született kormányrendelet speciális joghátrányt, az állatvédelmi bírság jogintézményéthozta létre, így az idevonatkozó esetek kikerültek a szabálysértés ügyköréből Qa). Ha az enyhébb szankciók nem elegendőek, büntetőjogi szabályozásra kerül sor, amelynek szükségesnek és arányosnak kell lennie, továbbá alkalmasnak a büntetési célok elérésére(1r). A mérlegelést befolyásolja, hogy az adott magatartást illetően létezik-e egyetemes felfogás vagy társadalmi konszenzus - az állatkínzásos ügyek kapcsán mindkettő lényegesen megváltozott az elmúlt évtized alatt, és egyre nagyobb az igény az adekvát büntetések alkalmazása iránt. A magyar Büntető Törvénykönyv (Btk.) (15) szankciórendszerében a főbüntetések felsorolása egyben súlyosságuk szerinti rangsort is jelent. A három főbüntetési nem a szabadságvesztés, a közérdekű munka és a pénzbüntetés, amely utóbbi kettő ú9y is felfogható, mint a szabadságvesztés elkerülésénekmódja, és vé9rehajtásukat is a szabadságvesztésre való átválthatóságuk kényszeríti ki. Ezeken kívül ismer a büntetőjog mel lékb ü ntetésekeü a melyek egy-egy, az á la m pol gá rokat á lt a lá ba n meg lető jogtól fosztják meg az elítéltet,és túlnyomórészt a főbüntetések mellett kerülnek alkalmazásra. Állatkínzás esetében kicsi a jelentőségük. A harmadik magyar büntetőjogi szankciónem az intézkedések köre, amelyeknek célja nem a megtorló büntetés, hanem az olyan elkövetői csoportok visszatartása, akikkel szemben valamely fő- vagy mellékbüntetés túl súlyos lenne. Az intézkedések mind céljukban, mind alkalmazási feltételeikben rendkívül heterogének, de közös bennük, hogy nem eredményeznek büntetett előéletet. Az állatok kapcsán az elkobzás intézményeérdemel említést,
Magyar Állatorvosok Lapja 2010. augusztus
il
fr[
ffi
lt
-llfl [oi
b: E|
H
t
F
A szankciórendszer alapja: az á!latvédelmi törvény és vé9rehajtási rendeletei
t&.
AzOrszággyűlés 1998. március 16-án, ellenszavazat nélkül fogadta el az állatok védelméről és kíméletérőlszóló 1998, évi XXVlll. törvényt. Ez megteremtette a jogi alapot a hatóságok eljárásához, a követelmények meghaIározásához és a büntetések kiszabásához. A törvény preambuluma szerint. ,,Az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. A Magyar Köztársaság is ki kívánja venni a részéta nemzetközi erőfeszítésekbOl, es elis-meri az állatviláj nagy értéliétaz emberisé g számá-
íl_ !t-
il,
lF
s F
lt.
tr
Az állatkínzás büntetésének alapja aió gazda gondossága és azállatkínzás fogalmi meghatározása
rri E}
F
E-
mi ll}.
ft 16
F il.
$
!l-
ffi
három hatóság is kiszabhat
6. E§!ú
F 8}
ra. A törvény célja az állatvilá9 egyedeinek védelme, az emberek felelősségtudatának fokozása, és az állatvédelem alapvetó szabályainak meghatározása." (18). Fontos elv aló gazda gondossága, amely fogalmat meg is magyarázza a törvény a 3. § 8. pontjában: az állatok megfelelő életkörülményeinek biztosítására irányuló emberi tevékenység. Rendelkezik a törvény az állattartó kötelezettségéről, az ál latkínzás tilalmáról és az állatokon történő beavatkozásról. A törvény meghatározza az állatkínzás fogalm ális: ,,az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékűkorlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleticélra szánt állategyed tenyésztése, szaporítása". A települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzat önkormányzati állatvédelmi őrszol9álatot működtethet, de kevés a jól szervezett, helyi állatvédelmi őrszolgálat hazánkban (13). Az önkormányzatok leginkább a pénzhiánnyal indokolják a cselekvés hiányát, de sajnos igen gyakran szakmai felkészületlenség9el is lehet találkozni.
Állatvédelmi bírság Az állatvédelmi törvény felhatalmazása alapján született az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998, (Xll, 31.) Korm. rendelet, amely szerint: ,,Aki tevékenységével, mulasztásával az állatok védelmére és kíméletérevonatkozó jogszabály rendelkezésétvagy hatósági határozat előírását megsérti, állatvédelmi bírságot köteles fizetni." A bírságot a helyi önkormányzat jegyzője, a Mezógazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve és a természetvédelmi hatóság szabhatja ki. Mértéke 5000 forinttól 150 000 forintig terjedhet, amely ismétlődően is kiszabható. Állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti a bírság kiszabását(24). Állatvédelmi ellenőrzések és bírságok
ltE-
g
Az állatvédelmi törvény végrehajtási rendeletei rendelkeznek arról is, hogy a jogszabályok előírásainak ellenőrzése milyen gyakorisággal történjen, azokat ki végezze, továbbá az adatokat hogyan kell kezelni. A vágóhidakat évente legalább egy alkalommal ellenőrzési lista szerint, a gazdasági haszonállattartást kozkázatbecslés alapján (26) kell ellenőrizni. A megyei MgSzH igazgatóságai évente hozzávetőleg 5000-20 000 helyszíni állatjólléti szemlét végeznek (7) (í. ábra) A gyepmesteri telepeket nagyon szigorúan ellenőrzik a hatóságok; minden esztendőben hozzávetőlegesen kétszer történik helyszíni ellenőrzés a telepeken (2. ábra). Bírságot azigazgatóságok mintegy íélszázesetben vetettek ki évente (3. ábra). Többször alkalmaztak figyelmeztetést is, pedig állatvédelmi ügyekben - a kormányrendelet felhatalmazásának hiányában - ezzel nem élhetnének(24). A szabálysértésitv. a kiszabható büntetések között nevesíti a figyelmeztetést, de az állatvédelmi bírsá9ról szóló Korm. r. előzőekben idézett mondata a jogsértőkkel
öl
szemben egyedül állatvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik.
&"
Büntetőjogi szankciók A Btk-ban 2004-ig nem szerepelt az állatkínzás tényállása, előtte az állatokkal szembeni kegyetlenkedés szabálysértésnek számított. A 2004. évi X., a Btk-t módosító törvény megszületésével a büntetőjog kiemelte az állatkínzás állatvédelmi törvényben leírt fogalmából a súlyosabb eseteket, és azokat bűncselekménnyé
Y,
F }
ffi
r
* a b tr
9i
tW §i
*
Az állatvédelmi iogszabá!yok betartásának ellenőrzése intézményes
nyilvánította (20).
Az állatkínzás büntetórendsr.r.
I
aSt
O
t.t
(2)
25000
§
telepekszáma
I
e|enórzésekszáma
m
250
20000
Td
200 ]]i
o E N
,]5000
150
,10000
1]i
-ilI
100
5000
50
0
0
]]rl
Ji H 2005
2006
2007
2008
2009
év
1. ábra. Az állatvédelmi hatóngok helyszíni ellenőrzéseinek
száma (2005-2009) (7)
Figure 1. Quantity of spot inspections of anímal protective
a
uthoities
(2
00 5-2 009)
(7 )
2.
ábra.
A
']i
gyepmesteri telepek és ellenőrzéseik száma
(2005_2009) (7)
Figure 2. Quantíty of flaying-houses and their regulatory í nspecti
ons
(2
]]li
00 5-2
009) (7)
l]]]iI
i]il,
;i]i
,P itl]il
,tlt
üt
_s
ü 3. ábra. Az MgSzH intézményei által kiszabott állatvédelmi bírságok száma (2005-2009) (7) Figure 3. Quantity of animal protective penalties imposed by institutions of the MgSzH (2005-2009) (7)
*l ol ffi
Egy bűncselekmény jogelméleti megítéléseaz adott magatartás társadalomra veszélyességéhezigazodik. A bíróságok szabadon mérlegelik a törvény adta keretek között minden elkövető és ü9y kapcsán, hogy az adott büntetési nemek közül melyiket válasszák, és milyen időtartambanhaíározzák meg a szabadságvesztést, a közérdekű munkát, ill. milyen összegű legyen a pénzbüntetés. A bűncselekmény súlyosabb formája a bűntett, enyhébb a vétség(1 1).
Jogalkotási-jogszerkesztési hiányosság, hogy a Btk, az állatkínzás tényállását a közrend elleni bűncselekményekről szóló fejezeten belül, a közbiztonsá9 elleni bű ncselekmények cím alatl szabályozza.
Az állatkínzás töruényi tényállási elemei (15) Gerinces állat bántalmazása
A pontos megfogalmazásígy hangzik. ,,aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalm az, vagy 9erinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza." Az állatvédelmi törvény állatkínzás meghatározásához képest kimaradt a Btk-ból ,,azállatszükségleteinek korlátozása" elkövetési magatartás, és az ,,öröklődő betegségben szenvedő állategyed tenyésztése, szaporítása" (18). A tényállási elemeket az 1. táblázat szemlélteti. Állat elűzése Bűncselekményt követ el, aki állattartóként háziasított emlősállatot vagy veszélyes állatot elűz, elhagy, kitesz. Veszélyes állat esetében már nem feltétel, hogy az állat ge-
+92
|
MagyarÁllatorvosok Lapja 20'l0. augusztus
ii]]lii]]i
l
í. táblázat. Az
Table ,,
állatkínzás törvényi tényállási elemei
rinces legyen, hiszen a magukra hagyott
1. Legal facts of animal cruelty
fu állatvédelmi törvény különbséget
Geri,nces,állat]|
gerinctelenek (pl. skorpió) potenciális
u
,,''
gerinces és a gerinctelen állatok között.'"r,A Btk. az Ávt. által tilalmazott mö9atartások közül a súlyosabbakat szankcionálja. í9y szintén a geri nces átlatokra terjed,ki.,
Ha például az állatorvos, egyébkéntszakszerű kezelése nyqmán, a[a,kul,,ki, va}amilyen egészsegkárosodás, természetesen nem lesz szó állatkínzásról. Nemcsak maga a bántalmazás elkövetési magatartás, hanem bármely olyan magatartás, mely idővel elvezethet a maradandó egészsé9károsodáshoz. (Például valaki sorozatosan nem eteti az állatot.) A tényállás megvalósulásához nem szükséges az,hogy az
;indoko|atlanul"
.
:..,'
.
.,'
,;bántalmaz, vagy olyan bánásmódot alkalmaz|'
ina
,'ál|át,:Válóbá0,,m駧éiú:[ö§,ragy]
elpú52tüljon, mé9 a fizikai fájdalomérzet sem feltétel. Ha az ll'állatl,elpu§Ztü|i: a2::§úl}c6b,,8Q,,kóiűlmén$. Az á llat
W
,,
: ,.ál'kalm,a§,arra,n',: ;'|,,'"':',',," , ,;m4,1adandó,,
:
:::
||
,,,,,
egészségkároso,dását
vagy, pusztulását,ókozza
1]
ani: állápot stb.) határozzák meg a megfelelő banásmódot,
J]etl§mlői,:i{aj;,fajté;llé!etkór;,,ólefi
Nern,,§lükseo9§.a,]tenyál!é9.]mégvalósulásóhoz,
,hq9111a7;§[látlyálifibn,lm6úiéiüüon]Va§y
:,
elpusztuljon. Az állaWédelmi törvényben szereplő ,,tartós
félelérriókozá§:llnemlelérn€],óii:ái,iátkín2ás tényállásának.
]
veszélyforrások. Az elkövető ez esetben csak az állattartó lehet, Az állattartó az állat tulajdonosa, ill. aki az állatot gondozza, felügyeli, Halászat, vadászat tiltott eszközzel Nem minősül az állat bántalmazásának a vadászat és a halászat, ha az megengedett eszközzel vagy módon történik, vagyis a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, és a halászatról és a horgászaíról szóló 1997. évi XLl. törvénynek megfelelően. Mindkét törvény felsorolja a tiltott eszközöket és módokat
(16,17).
Az állatviadal és az állatkínzás töruényi szankcioi (15) Bűntettet követ el, aki gerinces állat részvételévelállatviadalt szeNez, vagy ene fogadást szervez vagy köt. Az elkövető három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A 2004 előtti szabályozásban csak a kutyaviadal szerepelt a
Btk-ban, egyéb állatok küzdelemre kényszerítésecsupán szabálysértésnek volt minősíthető.
*ni ]by
F bket
*ű or-
fra dni
A különös szenvedést okozó állatkínzás bűntett
Vétséget követ el, aki:
-
állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít, forgalmaz
(két évi9 terjedő szabadságvesztéssel büntethető);
- állatot kínoz (alapesetben két évig terjedó szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható). Bűntettet követ el, aki az állatkínzás vétségénektényállási elemeit oly módon követi el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz (15, 21). Az elkövető büntetése csak szabadságvesztés (3 évig terjedő) lehet. Az intézkedésekközül a megrovásnak, a próbára bocsátásnak és az elkobzásnak van állatkínzási ügyekben jelentősége.
Büntetőjogi szankciók a gyakorlatban A sajtó fokozott figyelemmel kísériaz állatkínzási ügyeket, mivel felkeltik az olvasók figyelmét és a többségből érzelmi reakciókat váltanak ki.
A közvélemény és
egyes civil szervezetek egyre erősebb nyomást gy.akorolnak a bírósá9okra, hogy éljenek a törvény adta lehetőséggel, és ítéljékaz állatkínzókat végrehajtandó sza-
badsá9vesztésre. llo-
Bly §at
lta DK-
|lá-
Szabadságvesztes
A
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tájékoztatása szerint
201 0 áprilisában huszonhét olyan fogvatartott volt büntetés-végrehajtási intézet-
ben, akiknél úgynevezett ,,kapcsolódó bűncselekményként" szerepel állatkínzás. Ez azljelenti, hogy az elkövető előzetes letartóztatását, valamint szabadságvesztés büntetésétmás, egyéb bűncselekmények elkövetése miatt tölti, de az elkövetett bűncselekmények között az állatkínzás is szerepel. A fogvatartottak büntetésvé9 rehajtási ntézetbe történő befogadása kor az elektroni kus nyi lvá nta rtásba n fel kell tüntetni a befogadás alapjául szolgáló iratokon megjelölt bűncselekményi kategóriát is, ami a BvOP nyilvántartásában a ,,jellemző bűncselekmény" rovatban szerepel, Ezen nyilvántartásban jelenleg kettő, ,,jellemző bűncselekmény: állatkíni
ál_
ge-
Az állatkínzás büntetőrendsr.r.
|
+Sr
A szabadságvesztés büntetés kiszabásának megítélésevegyes
zás" bűncselekményű fogvatartott szerepel, ezek közül egy fő előzetes letartóztatásban van, egy fő pedi9 szabadságvesztés büntetését tölti (1). Bár Magyarországon - az angolszász jogrendszertől eltérően - nem precedensjog érvényesül, az ítéletekmeghozatalában az addigi gyakorlat szerepe mé9is jelentős. Azelőző adatokból kiderül, hogy kellően súlyos állatkínzás esetében megjelent a szabadságvesztés, mint szankció. Ez a jogalkotói akarat annak ellenére üdvözlendő, hogy a legújabb (például az USA gyakorlatán alapuló) statisztikák és tanulmányok szerint a ,,börtönnépesség" növekedése nem a megelőzés, hanem inkább a visszaesés lehetőségének táptalaja (6). Nyugat-európai tapasztalatok szerint kisebb súlyúcselekmények esetén a vé9rehajtandó szabadságvesztés inkább árt, mint használ (4) - a kérdés csupán az, a 1övő kilátásait is f igyelembe véve, hogy nem veszélyesebb-e a társadalomra egy erőszakos viselkedésseljellemezhető állatkínzó, mint például egy lopásért elítélt?
Az
al er
99
közérdekű munka A magyar Btk. szerint a közérdekű munka nem állandó munka, hanem az elítéltneka
Vétsógnek minősüló esetekben szabadságvesztés helyett - közérdekű munka, - pénzbüntetés is kiszabható
heti pihenőnapján kell ingyenesen elvégeznie legalább hat óra időtartamú, a részére kijelölt munkát - ezért sokáig vitatott volt, nem ütközik-e a kényszermunka nemzetközi tilalmába. Az elkövető előzetes hozzájárulására valóban nincsen jogi szükség, viszont ha megtagadja a munkavégzést, büntetését szabadságvesztésre változtatják (15), A közérdekű munka, mint büntetés Magyarországon mé9 gyerekcipőben jár, a kedvező külföldi tapasnalatok fényébenaz ehhez szükséges intézményi, személyi stb. feltételek megteremtése és a szankció mind gyakrabb kiszabása azegész magyar büntetőügyre jó hatással lehetne -így azállatkínzás ügyekre is.
pénzbüntetés A pénzbüntetés könnyen kiróható és végrehajtható, és gyakorlati szemszögből bevételt jelent az államnak, míg a szabadságvesztés kiadást ('l 1). Mértékeegyéniesíthető, az elítéltnem kerül ki a családi, munkahelyi környezetből. A jól megválasztott mértékűpénzbüntetésnek lehet komoly bűnismétléstmegelőző szerepe, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a tevőleges és nem a mulasztással megvalósuló állatkínzáshoz hasonló, erőszakos jellegű bűncselekmények esetében az anyagiaknak gyakran alárendelt a szerepe. Az állatkínzás ügyekben kiszabott pénzbüntetésekről országos statisztika nem áll rendelkezésre, egy-egy esetről lehet értesülni a sajtó és a kommunikációs osztályok által. 2010 januárjában például egy kecskeméti férfi kutyája rugdosásáért félmillió forintos pénzbüntetést kapott, és a bűnügyi költségeket is meg kellett térítenie (12). Ónálló büntetőjogi intézkedés: a megrovás A Btk. szerint megrovásban kell részesíteniazt, akinek cselekménye az elbíráláskor már nem vagy oly csekély mértékben veszélyes a társadalomra, hogy minden más büntetés vagy intézkedéskiszabása szükségtelen. A megrovás valójában a ható-
ság rosszallását fejezi ki, és a nem súlyosnak ítéltállatkínzási ügyekben gyakran al-
kalmazzák (15). Ónálló büntetőjogi intézkedés: a próbára bocsátás A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha a büntetés célja, a megelőzés í9y is elérhető (15),
Szabálysértési és büntetőjogi intézkedés: az állat elkobzása Elkobozni azokat a dolgokat kell, amelyeknek elvonása nem vagyoni értékükmiatt indokolt, de szorosan kapcsolódnak a bűncselekmény elkövetéséhez(11). A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 1 1 . törvényerejű rendelet 89, § 4) bekezdés b) pontja szerint természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatot a természetvédelmi hatóságnak, más állatot az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek kell átadni (22).
l9a
I
VagyarÁllatorvosok Lapja 2010. augusztus
iLa
§ii
q
,dt
tr W
j ffiltlIttitii ,
l
]]
fu u"
Az elkobzott vagy a leíoglalt állat
ÖJri j"üo[
b
szóló,
a
ü;;l6;éb.n
ffiu
ffigy
Büntetések alkalmazása
ffit
jo9hátrányok léteznek és kr_ Az állatvédelemhez kapcsolódó büntetőjogi és egyéb részben a jogalkalmacsót<éty, szabhatóak .u rvuqyu!oi;r;ÓÓ,,, á. ;l(alfiazásúk anyagi voll9tq.,95 bűnfelderítés a ,oi, i.ióireny,.noírJii rriJn'lórsagot, részben létre,ot_ őrszolgálat Állatvédelmr .ÉóvlatáÁl" ,"ni.tt. Á iöiilá.jó ót'a műkodő ítéleenyh.e. lságosan tú hogy iet'.i'.i. pitot rógfog.l.áijr. riÉ..iaz ndokolta, ügyfe,lderítés részletei-rendőrségi a ha tek születnek állatkínias ujyáln.n, és mé9 irur.úan megszüntetik azeljárást (13). Allat_ meg is történik, ,igvöjü:ói|.óiaói adat nem áll rendelkekínzás esetén tiszanóiiuótetések]ről összesítettórszág.os lát (4, ábra), amiből napvIlágot áiró"t*lJontent
iil|,
üh, ffifi.
i
t#Et-
Hl,üffitiák
ffia
zésre, viszont.gv_.g;;ö17li
Ű
orslígos arányokra is (14), pontos adatok alrnar. i.náálkezésie viszont a rendórségre érkezett bejelenté_ uoy_rleolei{oJ] vádemeléssel azországos ser.r<ór [ápiiótátuun. Ái i, irr.,t, hány viszonyítva, Rendórfókapitanysa9 talekoitulaiu szóriníig),Á zoos_os,adatokhoz és bűncselekmények vált ismertté az 2008_ra majdnem Á.ó,r;r;^ioiozódott (2, táblázat), száma vádemelések a hozzávetőleg három eífélszeresorenótt
[Óu.ir.rt.tni leiiet
ltil€vi
m, Jh", tÉr,iffivá-
[iiF,
mua-
ffil az
A büntetés helyettesítése- a mediáció
@
&ott
lffi rcil[ma-
ffita illllr
rili
r
2 megrovás
r
8 próbára bocsátás
tr
6 pénzbüntetés
tr
1 közérdekú munka
l
] szabadsáqvesztés
r
2 felfüggesztett
ilk*o'. il..más
szabadsá9vesztés
iltl!",ó
Fr|nh,Uun u
i
Hl,miatt
Jffinteülraetet
il|nem#delmi !t|
k.'r.r.r.nák,
semmisítésénekszanájya-iról,'valamint az eÍkobzás végrehajtásáról"(v. 8.) lM_ 1112003. 2ol2oo4.(v. 7 ) rrv_gü'_pM ógvútió, rendelettel módosítótt bűncselek_ és a BM_PM együttes rendelet ,ráőalyo,,u, Ez alapján ,az,állat]!,l?il az élelmiszerlánc_ .nön,, ia'.:gÉ képező;la;ll;6iÉ ie kell foglaini, elhelyezeséről Az állat - dígondoskodni, párk köteles felügyeleti szerv vagy áiirT.ür., nemzeti _.úirii.r.i.io,izetébe és kezelésébe is adható (25,27 ,28),
fll|in-
ilit.
alá vont állat bŰnjelként valÓ lefoglaúiz&.it á ,,lefoglalás és a.büntetőeljárás során leés meg_ nyikantartásának, előzetes értékesítésének
.riáiZilo,á. uirón,,itaii".i)r.&iáÉt vizsgálat lását. Mindkét jogintezriá.v
elhelyezése sok oonddal iár
fil|i* ilfiqililloülfu-
határolni a büntető_ Az elkobzástól, mint büntetójogi intézkedéstől el kelltehát
A Btk-t módosító 2009. évi XXX, tv, szerint nem büntethető, aki személy elleni, közlekedési vagy vagyon .irÖ.i' reÜeg uugy' három évr szabadságvesztésnél a nóm s,it;losáUbaÁ'buntethető bűntett elkövetését váOemótérig beismerte, és közvetítői.eljárás keretéa U.n u ,é,t.Í,táltal elfogadott módon és mértékben
UÜn.iát.trennyel okózott sérelmet jóvátette = tevékenv meqbánás. R mediáció során az áldozat és a tet-
i.i
hoáqy l-öruetítő segítségévelmegegyezik abban,
ávaÁ-íuana az elkóvető a tettét mindenki számára
l
eseté]'Úuatenni". A tevékeny megbánást állatkínzás ebhiszen lehetne, kózvetétten csak i;|;;lk;h.zni szeU.n az esetben a tényleges áldozat, az állat nem
4.áwa,Átlatkínzásmiatíkiszabottbüntetéseo*,,,űá i,s[:l,i.'"SfijiJ!:oh $ffiL?:ilriXXi??i,i.iJiÁ" iieiis Áigyeten (2:004-2007) (14) in the county c]onos u.áu. társadílom (annak nevében egY állatvéiiture +. Sancriglr^y:*:, animalcruelty cases ;á o;ilál^ánitór,.tn.. of Békés(2004-2007) (14) A, állatkínzás bűncselekmény a Btk. (2005-2009) Közrend elleni bűncselekménYek C, fejetáblázat. Allatkínzással kapcsolatos bűncselekmények száma 2,
(8)
iiUl" Z.
Quantity
of
crimes related
_^^^\ to animal cruelty (2005-2009)
/ol (8)
elleni bűncse-áiati,siórepel,_ zetében, a közbiztonság
Ér.re.v.t aIcim
ezért
iVen üóyekben jelenleg mediáció nem ajkalmaiható. További korlátnak tűnik,
hoqv a társadalom egy része szigorúbb buótetéseket tart indokoltnak, ezért a bü ntethetóség helyettesíksét valószín űleg nem helyeselné, Az állatkínzás büntetőrendsr.,. I aSS
!
következtetés Az állatokkal szembeni feIelósségvállalást
fokozni szükséges
Az állatvédelmi szankciórendszer csak akkor képes betölteni társadalomformálÓ
szerepét, ha az állatok iránti felelősség is fejlődik. A társadalom és a jog kölcsönösen egymásra utalt: hiába a leggondosabb jogalkotás és a legkövetkezetesebb végreháltás, ha a gondolkodásmód nem változik (5). Az állatvédelemmel kapcso_ latós okiatásra, ismeretterjesztésre, pozitív sajtóvisszhangra van szükség. E tényezőktől csak együttesen váiható el, hogy javítson az állatvédelem helyzetél, qgdi9 azonban mé§-hosszú út vezet: jogi és szervezeti fejlesztésekre és pozitív külföldi példák átvételére van szükség.
lRoDALoM
1.
2.
3.
' 4. 5. 6.
7. 8,
9.
Jnrns Zs.: Ki az állatot bánIalmazza, emberrel megteheti. Ú1 rutya Szövetség,,2005. B. (4.)2.
Krnrzsl K.: Az erőszakos bűnözés. ln: GöNczöL K. Kontnrr L. - LÉvnM. (szerk.): Kriminoló9iai ismeretek, bűnözés, bűnözéskontroll. Corvina Kiadó. Budapest,'1999. 158 Krnrzst K.: Kontroll vagy támogaIás,. az alternatív
szankciókdilemmájanapjainkbüntetőpolitikájában.
Complex Kiadó. Budapest, 2006. Mlon l,: Lesz-e sas 2000-ben? Az állatvi|ág múltja, jelene és jövője. Natura Kiadó. Budapest, 1979, 'lt/essrurn, S. F Rosrnrrro, R.: Crime and the American Dream. Wadsworth Publishin9 Company. Belmont, 2007 .89. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, 2010. Országos aeidarfakapitányság. Személyes közlés,
-
201 0. PETA: Animal Abuse and Human Abuse: Partner sin
Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft. Budapest, 2003. 53_57, 149-200.
h u/itthon/kecskemethtm aIlatkinzas-buntetes-rendorse9-bunu9y-49966, 1 3, http ://www. a latvedorseg, h u/i n dex. p h p ?option= com_content&view=article&id=74:al latvedorse9magyarorszagon&cattd=3B: h ireink<emid=50 1 4. httó //www. beol. h u/be kes/kozeleVnegy-ev-a latt"
l
husz-al latkinzot-iteltek-el-bekesben-2'l 4239 15, 1978. évi |V. törvény a Büntető Törvénykönyvról 16. 'l996. évi LV. törvény a vadászatról 11 . 1991. évi XLl. törvény a halászatról és a horgászatról
I
19. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 20. 2004, évi X. törvény a Büntető Törvénykönyvről szőló 1978. évi |V. törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításáról
21. 2008. évi LXXXIV. törvény a Büntető Törvénykönyvről szólő 1978, évi lV. törvény módosításáról
az intézkedésekvé9 rehajtásáról
23, 21811999. (Xll. 28.) Korm. r. az egyes szabálysértésekről
24. 244/1998. (Xll. 3'l.) Korm. r, az állatvédelmi bírságról
25. 1112003. (V, 8.) lM-BM-PM együttes rendelet a
le-
MagyarÁllatorvosok Lapja 2010. au9usztus
M
í,
§ u
k
foglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok
kezelésének,nyilvántartásának, elózetes értékesítésének és megsemmisítésénekszabályairól, valamint az elkobzás vé9rehajtásáról 26.2012002, (lll. 14,) FVM rendelet a mezőgazdaságt
haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
l
27. 2012004. (V. 7.) lM-BM-PM együttes rendelet a
le-
foglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok
kezelésének.nyilvántartásának, elózetes értékesítésének és megsemmisítésénekszabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 1 1/2003, (V. 8.) lM-BM-PM együttes rendelet módosításáról 28.2612002. (lV. 'l3.) FVM rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefogla|t dolgok kezelésének, és megnyilvántartásának, elózetes értékesítésének semmisítésénekszabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) |M-BM-PM együttes rendelet módosításáról Közlesre érk,: 2010, ápr. 22.
A SZlE rektora Pro Negatio tJniversitatis elismerésben részesítette HnnnncuruÉ on. Brnrő MÁnn tudományos tanácsadót (MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet) a zoológusképzésben folytatott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
|
r
22. 1919. évi 'l'l, törvényerejű rendelet a büntetések és
KITÜNTETÉS
+96
l
szóló 32/1999. (lll. 31.) FVM rendelet módosításáról
Budapest, évszám nélkül 'l 1 . Wtrnrn A. l. (szerk.): Büntetőjog. Általános rész, KJK-
2, http ://www.'l 68ora
tl
méletéről is
Crime. PETA Headquarters. Norfolk, 2004. 'l, 1 :'l 5-16. Bibliatársulat. ] 0. Szent Biblia. Ézsaiás 1 :1
1
í
18. 199B. évi XXVlll. törvény az á|latok védelmérőlés kí-
Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága.
Személyes közlés, 201 0.
ü
l d
l
,I
