Zárójelentés A tervpályázat címe, célja, tárgya és jellege Cím:
Egykori SZOT Szálló lakóépületté történő átalakítása
Célja:
A Budapest 1022 Vérhalom utca 17-19 szám alatti 14519/1 hrsz alatti ingatlanon a meglévő vb. vázszerkezet felhasználásával (esetleges részleges) felhasználásával a programban rögzített igények alapján a legnagyobb haszonnal értékesíthető lakóépület tervezés valamint az épület Duna parti látványba értékelése.
Tárgya:
Egykori SZOT Szálló lakóépületté történő átalakítása
Jelleg:
Nyílt építészeti tervpályázat
Bíráló Bizottság tagjai Budapesti Építészkamara által delegált tag Dobai János DLA Bíráló Bizottság Társelnöke Lakás és építésügyi Hivatal részéről Fegyverneki Sándor Bíráló Bizottság Tagja II. kerületi önkormányzat részéről Vajai Tamás DLA Bíráló Bizottság Tagja Kíiró PRO-HILL Kft. részéről Gyarmati Zoltán Bíráló Bizottság Elnöke Böröczffy István Bíráló Bizottság Tagja A Szalma, Ferenczi és partnereik ügyvédi iroda részéről Dr. Horváth István Péter Jogi Szakértő A lebonyolítás rövid ismertetése, a beérkezett pályaművek száma és állapota Postai úton hét pályázat érkezett. A feladó vények rendben voltak, minden pályázat legkésőbb hétfői napon lett postára adva. A csomagolás egyetlen esetben sem volt sérült. A tervpályázati kiírás szerinti előírások betartása A tervpályázati kiírás szerinti előírásokat az 5. számmal jelölt pályázat nem tartotta be, mert a pályázati kiírás 14. oldalán lévő 2.4 pontban meghatározott kötelező tartalmi elemek közül az Idomterv és alapterület számításra vonatkozó részt a pályázó nem
1
készítette el, ezért a pályázatot a bizottság kizárja a további bírálatból. A többi pályázat betartotta a tervpályázati kiírás szerinti előírásokat. A pályaművek értékelésének szempontjai Tekintettel arra, hogy a Kiíró PRO-HILL Kft. építési területe a világörökségnek nem része, a pályaművek értékelésénél a Bíráló Bizottságnak mindenek előtt azt kell vizsgálnia, hogy a benyújtott pályaművek megfelelnek-e a az alábbi alapfeltételeknek: •
Minimális tervezési program teljesítése
•
A hatályos törvényi előírásoknak való megfelelés, a Szabályozási terv határértékein belüli tervezői javaslat
Alapfeltételek teljesítése esetén érdemi bírálati szempontok
A javasolt építészeti megoldás általános minőségi színvonala
A tervezett épület megjelenésének Duna-parti látványa, különös tekintettel az épület magasságára
Gazdaságos magvalósíthatóság, a meglévő (jelenleg épülő) szerkezet felhasználása
A Budapesti Főváros II. kerületének 15/2005 (VI.3) Önkormányzati rendeletében (Kerületi Szabályozási Tervben) foglaltak érvényre juttatása.
A legmagasabb építészeti színvonalat képviselő tervek kiválasztása
A tervpályázat eredményének összefoglaló értékelése Az
összes
beérkezett
pályamű
valamennyi
törvényi
előírásnak
megfelel:
mind
szintmagasságuk (a legfelső építményszint szintmagassága 27,87 méter), mind szintterületi mutatójuk, mind a lakásfunkció a hatályos Kerületi Szabályozási Terv alapján került megtervezésre. A bizottság tagjai egyhangúan elfogadják és megerősítik, hogy pályaművek mindegyike, ugyanúgy, ahogyan a jelenlegi jogerős és végrehajtható engedély is, megfelel a pályázati kiírás egyik legfontosabb feltételének, nevezetesen érvényre juttatták a
a törvényi előírásokat betartották,
Budapesti Főváros II. kerületének 15/2005 (VI.3) Önkormányzati
rendeletében (Kerületi Szabályozási Tervben) foglaltakat. Összességében elmondható, hogy színvonalas pályaművek érkeztek. A pályaművek által képviselt különböző építészeti szemléletmódok megmutatták a bizottság tagjainak a lehetséges megoldások előnyeit és hátrányait. 2
Az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatok 1. terv Az egyes számú terv jól oldotta meg a tervezői feladatot az épület környezetében lévő társasházak méretét követő emeletek ráépítésével. Szimpatikus volt a bizottság tagjainak az elképzelés, azonban kritikával is illették, mert az alapterület veszteség ellensúlyozására többlet szinteket emel az épületre. A meglévő épületváz csekély kiegészítéssel egységes ívvé válik, felette, színes, festői 5-6-7-3 szinten felépítmények. Volt aki színvonalas építészeti gondolatnak tartotta a posztamens és felépítmény közötti viszonyt. Nagyra értékelték, hogy egy nagyvonalú ívet csinált a tervező ebből a semmitmondó ívből. Összességében elmondható, hogy a terv elnyerte a bizottság többségének a tetszését. 2. terv A tervező félig átlátszó üvegfelületek alkalmazásával két részre osztja az épület szerkezetét. Az üvegfelületek által nyújtott sejtelmesség azonban csak bizonyos napszakokban érvényesül. A falfestékkel tagolt, felfelé tükörüvegbe átmenő homlokzat, a környezet épületléptékéhez igazodó architektonikus elemekkel, jól bontja az épület méretét, igazodik a környezet léptékéhez, továbbá a tömörből a transzparens felé rétegezett homlokzat alacsonyabb épület képzetét kelti. A rétegelt homlokzat analógiája a kis elemek használatával növeli az épület tömegét. A terv a nagy tömeget két részre szedi. A zsűri feladata az üveg felületek viselkedésének vizsgálata volt. Láthatóan az építész célja a tömegek elúsztatása volt az üveg felület alkalmazásával, de kérdéses, hogy milyen hatást vált ki az üveg szerkezet a különböző napszakokban. A megvalósíthatóság szempontjából kritikát kapott a terv, mert a sok üveg felület komoly gépészeti igényt vetne fel. A használati értéket csökkentik a nappalik elé betervezett árnyékolást okozó épületszerkezetek és az erkélyek hiánya. 3. terv A terv négy vízszintes rétegre bontja az épületet. Érdekes dinamikát mutat az épület homlokzatának a rakpart irányából történő szemlélése. A kiugró párkányú felső emelet szétvágása jó megoldás, az álló pengefalak a vertikalitást hangsúlyozzák. Az alkalmazott formaelemek azonban az épület magasságát hangsúlyozzák. Feltördelik ugyan az épület tömegét, de gyakorlatilag az épület vizuális növelését eredményezik. A homlokzatképzés 3
alapideáját megfelelőnek találták, de a nagy tömeg és a fal elem között hiányolták egy közbenső léptékelemet. Egyes vélemények szerint a tervező rossz úton jár a sok függőleges elem alkalmazásával melyeket igyekezett random módon elhelyezni, zavaró optikai vibrálást okozva evvel. A kiugró udvari üvegfelületeket a tűzoltóság, mint szakhatóság valószínűleg nem engedélyezi. 4. terv Egyesekben „deja vu” érzést okoz az épület látvány a Dózsa György úti ING Irodaház vonatkozásában. A kiugró dobozokat a zsűri nem tartotta szerencsés megoldásnak. Egyetértés volt a tekintetben, hogy az alaprajzok fiatalos szemléletről árulkodnak. A „Tükörüveg doboz”-nak titulált épület alacsonyságáról úgy vélték, hogy nagyon nagy az ára és a belső, konzolos dobozok szerkezetileg és lakóértékben is értékelhetetlenek. Elhangzott, hogy az „érdekes” kategóriába eső alapidea léptékzavart eredményez és a belsőket vizuálisan zavarja. A praktikus megközelítésben a „Pókháló” vagy „Csipkerózsika” ház értékesíthetőségi és statikai problémákat vet fel. A számos kritika ellenére volt aki fiatalosnak, lendületesnek, érdekesnek találta és a zsűri egyetértett abban, hogy a választott megoldással igyekszik nem magasnak látszani. 5. terv A tervpályázati kiírás szerinti előírásokat az 5. számmal jelölt pályázat nem tartotta be, mert a pályázati kiírás 14. oldalán lévő 2.4 pontban meghatározott kötelező tartalmi elemek közül az Idomterv és alapterület számításra vonatkozó részt a pályázó nem készítette el, ezért a pályázatot a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – kizárta a bírálatból.
6. terv A hatos tervvel kapcsolatban elhangzott, hogy bár a tömeget dobozok halmazára bontja, sajnálatos módon a tömeg megmarad, de a változatos dobozok púderként hatnak az épületen. Az alkalmazott technika egy se nem függőleges se nem vízszintes hatást eredményez. Többen úgy vélték, hogy a részletmegoldások a 70-es évekbeli alagútzsalus épületeket idézik. Mások úgy látták, hogy a tervező a háromrétegű homlokzattal el akarja kerülni a nagy horizontális elemeket, amely érthető törekvés, de sajnos óriási, homogén halmazt eredményez. Egyetértett a bizottság abban, hogy a tervező rossz úton jár a sok függőleges elem alkalmazásával, és nem
4
oldja meg a környezetből való kiemelkedés problémáját. Volt akinek a Szépvölgyi út felett 60as 70-es években épült alagútzsalus lakópark jutott eszébe a tervek láttán. 7. terv Az óriási horizontális gesztusokkal dolgozó, plasztikusan formált terv, a horizontális mellvédek elé tett üvegfalakkal elnyerte a bizottság többségének a tetszését. A bizottság tagjai megállapították, hogy a tervezett üveg felületek megtörik a vízszintes vonalak által okozott tömeget. A vélemények természetesen megoszlottak, volt aki kijelentette, hogy neki ez a terv tetszik a legjobban, mert ez a legelegánsabb, míg mások az egyes tervvel közös első helyet tartották jó megoldásnak. Többen méltatták a figyelemreméltó, bölcs gondolatokat a műleírásban. A díjazott és megvételt nyert pályaművek rangsorolása A megosztott első helyet az egyes és a hetes számú pályázatok nyerték el. A beruházónak joga van eldönteni, hogy a két győztes tervpályázat közül melyiket valósítja meg. Mindkettő pályamű azon túl, hogy építészeti megjelenésével Budapest egyik építészeti ékkövévé válhat, teljes mértékben eleget tesz a gazdaságos magvalósíthatóság kritériumának is. A meglévő és a jelenlegi jogerős építési engedély alapján épülő szerkezet felhasználását mindkét pályamű teljes mértékben biztosítja, a módosított építési engedély jogerőre emelkedéséig a szerkezetépítés változatlan ütemben folytatódhat.
A díjak és megvételek eloszlása, valamint ennek rövid indoklása A megosztott első helyen szereplő pályaműveket a kiíró megvásárolja 2-2 millió forintért, a többi pályamű tervezőzi 500-500 ezer költségtérítést kapnak, kivéve az ötös számú kizárt pályázat készítői.
5
A továbbtervezésre vonatkozó ajánlások A bizottság ajánlásai a nyertes pályaművek tervezőinek
A hetes tervnél a tervező vizsgálja felül a hullámos mellvédek hullámzásának párhuzamosságát, a mellvédek elé kerülő üvegfelületek transzparenciáját. Az épület nyugati homlokzatának kialakítását oly módon, hogy jobban illeszkedjen a keleti homlokzathoz. (Szalag ablakok, mellvédek elhelyezése)
Az egyes tervnél az ötödik szint és a felépítmények találkozásánál ügyeljen az illesztésre. A látványterveken a tervezett anyagok valóságos színe jelenjen meg. A hetedik szinten alkalmazott épülethézagokat egy emelettel helyezze mélyebbre. A horizontális karaktert tovább kellene erősíteni a nyugati homlokzaton. Térjen vissza jobban a kézi skiccekhez.
Budapest, 2005. november 22.
…..………………………. Vajai Tamás DLA Bíráló Bizottsági tag II. kerületi Önkormányzat által delegált tag
……………………………. Dobai János DLA Bíráló Bizottsági tag MÉK által delegált tag
…..………………………. Fegyverneki Sándor Bíráló Bizottsági Tag Lakás és építésügyi Hivatal
……………………………. Böröczffy István Bíráló Bizottsági Tag PRO-HILL Kft. által delegált tag
……….…..………………………. Gyarmati Zoltán Bíráló Bizottság Elnöke
………………………………….. Dr. Horváth István Péter jogi szakértő Szalma, Ferenczi és Partnereik Ügyvédi Iroda
6
JEGYZŐKÖNYV (2005.11.28)
•
a Mérték Építészeti Stúdió Kft (1093 Budapest Lónyay u. 29) Vezető építész tervező: dr. Komjáthy Attila, an.: Késmárki Ilona, szül. hely, idő: Guttatöttös, 1944. 09. 23., lakcíme: 1112 Budapest Lanka u. 8. É1-01-1329/05
•
a Mérték Építészeti Stúdió Kft (1093 Budapest Lónyay u. 29) Vezető építész tervező: Bérces László, 1063 Budapest Szinyei Merse u. 26. É1 01-0650
Hitelesítők:
…..………………………. Vajai Tamás DLA Bíráló Bizottsági tag II. kerületi Önkormányzat által delegált tag
……………………………. Dobai János DLA Bíráló bizottsági tag MÉK által delegált tag
……….…..………………………. Gyarmati Zoltán a Bíráló Bizottság Elnöke
7
