Zala TOP programhoz kapcsolódó vidékfejlesztési lehetőségei
Az erős, versenybe szálló Zala megteremtése Cél, hogy a megye lakosságának és szervezeteinek összefogásával, a hazai és uniós támogatások révén • megyénk minden polgára megélhesse és büszkén meg is élje a zalaiság lényegét, a természettel és hagyományaival összhangban élő, nemzetközileg versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító szabad vállalkozások és önszervező közösségek dinamikus létét • a Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány turisztikai desztináció kiemelt fejlesztésével és megyei kapcsolódásainak kiépítésével Zalát az ország Budapest mellett legnépszerűbb bel- és külföldi idegenforgalmi célpontjává (Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja) fejlesszék • Nagykanizsa és Zalaegerszeg részvételével – összefogva a Vas megyei gépipari centrumokkal – létrejöjjön a Dunántúl meghatározó gazdasági jelentőségű területi járműipari és mechatronikai központja • az állami és önkormányzati közszolgáltatások kiemelkedő minőségben álljanak az itt élők és a Zalába látogatók rendelkezésére, erősítve ezzel az itt élők jövőbe vetett bizalmát, s megteremtve a jó, alkotó élet megélésének feltételeit
• megyénk a horvát-magyar-osztrák-szlovén együttműködés szervező erejévé és a határok lebomlásából fakadó előnyök kihasználójává váljon
Gazdaságfejlesztési részprogram céljai • a megye üzleti infrastruktúrájának minőségi javítása, az itt működő és ide telepedni kívánó vállalkozások számára vonzó üzleti környezet megteremtése (Zalai integrált gazdaságfejlesztési projektcsomag) • az ország Budapest után legjelentősebb gyógyászati és rekreációs turisztikai infrastruktúrájának bővítése, a kül- és belföldi vendégek számára nemzetközileg is versenyképes turizmusgazdaság megteremtése (Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag) • a falusias hagyományok, a hely- és térségspecifikus termékek és szolgáltatások gazdaságfejlesztési erőforrásként való felhasználása és ezzel megőrzése (Zalai alternatív hálózati gazdaságfejlesztési projektcsomag) • a zalai vállalkozások kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének nagyságrendi bővülése, a hazai tulajdonban levő kisvállalkozások exportképességének kialakítása és növelése (Zalai innovatív vállalkozásfejlesztési projektcsomag) • a gazdasági kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes munkaerő-piac megerősítése, a modern üzleti életben helyt állni képes munkavállalók számának gyarapítása (Zalai foglalkoztatási együttműködési projektcsomag) • legnagyobb értékünk, a közösségben alkotni képes és tudó ember minőségi életkörülményeinek megteremtése, a közös erőforrások közösségben való kiaknázási feltételeinek erősítése, a zalai gyermekek és fiatalok helyi-térségi kötődésének erősítése, az elvándorlás megakadályozása és hazatérésük előmozdítása (Zalai közösségerősítő projektcsomag).
A célok megvalósulásának feltételei • Zala megyében megerősödjenek a térségi fejlesztések generálására alkalmas, a megvalósítást támogató, valóban megyében gondolkodó és cselekvő fejlesztési kapacitások • a regionális támogatási térkép Zalát kedvezőtlenül befolyásoló szabályozásának (a vállalkozások számára adható támogatások 25+15 %-ban való felső korlátozása) megváltozása, a megyei valós gazdasági helyzetéhez való alakítása • az ágazati operatív programokból és a hazai forrásokból megvalósuló, központi vagy helyi szinten eldöntött fejlesztések érdemi hozzákapcsolása a megyei hatáskörben megvalósítandó fejlesztésekhez (pl. kiemelt jelentőségű közútfejlesztések, Hévíz-Balaton Airport működése, a Balaton GINOP 4 programja) • a megyei jogú városok és a megyei önkormányzat fejlesztési tevékenységének érdemi összehangolásához szükséges jogszabályok létrehozása, a területfejlesztési szempontból a közös cselekvésnek akadályt képező lehatárolások és forrás-elkülönítések méltányos és a közjót szolgáló megszüntetése • a megye és a település közti területi szintek (járás, kistérség, Leader-közösség) fejlesztési szempontból is érvényes, a szinergiák érvényesülését támogató egységesítése.
A TOP lehetőségei Korlátozott forrás, megyei szinten 3 szintre bontva: • Megyei gazdaságfejlesztés – 15,2 md Ft • Megyei kistérségi források – 11,8 md Ft • Megyei jogú városok forrása – 10,8 md Ft „Gyutacs” pénzek – a fejlesztési kapacitások kiépítésére, hálózati együttműködések ösztönzésére, máshonnét nem támogatható fejlesztések elindítására szolgál Hatékony felhasználásával a Zala megyébe érkező fejlesztési források megtöbbszörözhetők. Kialakulhatnak azok a struktúrák, amelyek a forráskoordináció, az együttműködések hatására fenntartható fejlődést biztosítanak megyei szinten.
A vidékfejlesztés zalai kérdőjelei A mezőgazdasági szereplők és/vagy a LEADER HACS résztvevői a képviselők Zala megye TOP 100 társaságának nettó árbevétele – 2012 (ZH – NAV) Ragsor
Név
Árbevétel (m Ft)
Létszám
3.
Pannontej Zrt.
16.635
558
4.
Z + D Kft.
12.995
434
5.
Baki Agrocentrum Kft.
11.900
n.i
10.
Zala Cereália Kft.
8.686
n.i
11.
Zalaerdő Zrt.
8.198
816
Mennyire kötődnek a vidékhez a mezőgazdasági nagyvállalatok? Lehetséges-e a vidékfejlesztés és a területfejlesztés összekapcsolása?
Zalai TOP és a vidékfejlesztés 2 Vidékfejlesztési Munkacsoport ülés – Zala Megyei Önkormányzat és LEADER HACS szereplők 2. ülés előtt már „intézményesülési” szándék, munkacsoport a Vidékfejlesztés letéteményese? ZM Önkormányzat által 2 alkalommal kiküldött kérdőív – 4 válaszadó • Őrség Határok Nélkül • Hegyhát-Göcsej • Zalai Termálutak • Innovatív Dél-Zala Minden HACS-nak külön civil kérdőív megküldése továbbításra – 2 HACS részéről érkező visszajelzés (Gyenesdiás, IDZ)
Vidékfejlesztés vs területfejlesztés LEADER HACS szervezetek átalakulás előtt vannak 1. Területegység a megyéhez kötődik 2. Koherens térség a járás vagy tájegység 3. Tájegységi elkülönítés nehéz - Zalai-dombság, Keszthelyihegység 4. Járás, vagy ezek többszöröse – nem fedi a területfejlesztési határokat (kistérség), és az ide allokálható forrást
Zala Megyei Önkormányzat – 6 LEADER HACS Optimális esetben járás, 20.000 fő kétséges
Zalai TOP és VP összekapcsolása Közös területi tervezés – március 31-ig nevesítendő Helyi Fejlesztési Stratégiát kidolgozó területegységekkel, Agrárkamarával • TOP gazdaságfejlesztési források • TOP kistérségi források • TOP CLLD keret (néhány térséggel lehet elnyerni) • VP 1 Kutatás + Fejlesztés + Innováció • VP 3 Rövid Ellátási Lánc • VP 6 Klasszikus vidékfejlesztés és CLLD • AT-HU, HUSI és HU-HR források, transznacionális „közelségi” források – 4 határközeli partnerség Hatékony forrásfelhasználás – egymásra épülő, egymást szinergikusan kiegészítő projektek
VP TOP lehetőségei Ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak és logisztikai központok fejlesztése – Vidékre vállalkozások betelepülésének biztosítása Zalai Beruházás-ösztönzési Program – Összehangolt megyei tevékenység, adottságok, lehetőségek kihasználása – Rédics szlovén lábai, Zalaszentiván potenciális ipari park, Sármellék.. Innovatív, összehangolt térségi turisztikai fejlesztések (terményutak, kerékpáros hálózatok, bakancsos útvonalak, vallásturizmus) – helyi attrakciófejlesztések, nyitott porták, pincék, kiszolgáló kapacitások Megyei turisztikai együttműködés – „Zala” brand – Helyi attrakciók, termelők bekapcsolása hazai és nemzetközi vérkeringésbe, „Élménykártya”
VP TOP lehetőségei 2 Alternatív gazdaságfejlesztési elképzelések, együttműködések komplex fejlesztései – Helyi termelők hálózatosodása, bevásárló közösségek, beruházások, VP 3 programmal kiegészülve Zalai helyi gazdaságfejlesztés – Termelőknek, szolgáltatóknak, Zala brand helyi termék elemei.. Zalai GÉNIUSZ Program – Innováció központú fejlesztések – VP 1 és VP 6 csatlakozásokkal, Georgikon bekapcsolásával Térségi innovatív foglalkoztatási programok – Fecskeházak, szociális szövetkezetek… Hazatérés program, identitáserősítő és esélyteremtő programok - … Almalé, MÉZ a szállodában, vendég a méhészetben, kert az önkormányzattal, karbantartás önkéntesekkel, értékesítés a közös haszonért
Néhány „önérdek” a megyei érdekek mentén Dél-zalai idegenvezetési rendszer – 50 db IDZ-látnivaló, élményelem összekapcsolása, 10 kerékpáros, 5 gyalogos, 1 családi tematikus út kijelölése, honlap, IoS és Androidos idegenvezetés 3 nyelven, kiadványokkal – megyei adaptálhatósággal Zala kétkeréken – kerékpáros kínálat megyei összefogása, helyzetfelmérés, 8 tematikus kerékpáros útvonal ajánlóval, 1 db 7 napos zalai tematikus kerékpáros útvonal kialakítása, szállásokkal, szervizzel, vezetéssel, „bekerekezéssel” – megyénként 2-3 túravezető meghívásával, Vasfüggöny-út és Balatoni Bringakörút összekapcsolásával – cél a 2014-2020-as időszakra hálózat fejlesztésével az észak-, és a dél-zalai kerékpáros hálózat kialakítása REL Zala– 4 LEADER térség összekapcsolásával az iDZ által használt módszertan alapján a helyi termelők felmérése, 280 termelőnél rövid ellátási programra felkészítés, önkormányzatok „érzékenyítése”, 2 helyi piac
Tanyaprogram vs Zalaprogram Aprófalvas környezet – elnéptelenedés, elöregedés, munkahelye hiánya Megoldás lehet integrált falufejlesztési intézkedés - IFI: • 15-20 zalai falu új típusú fejlesztése • 4-5 tematikus, egymással szinergiában lévő fejlesztési alprogram • Támogatott lehet pl. szociális szövetkezet helyi zöldség és gyümölcs programja (eszközök, munkabér), kapcsolódó élelmiszer feldolgozó (telephely, eszközök, marketing), önkormányzati konyha (eszközök), életmód-program (szoft tevékenységek), Fecskeház (felújítás), közösségi program Fecskeház lakóinak bevonásával, települési energetikai program – de csak együtt, integráltan, több OP forrásainak kapcsolásával • Beruházás nem lehet több, mint 50 %. Támogatásnak van első üteme, monitoringja, ez alapján második ütem, 200-500 milliós kerettel/falu. Tanuló Zalai Falvak (NCA) – a Zalai IFI támogatottjainak „második vonala”, módszerek átvétele, mentorok bevonása, az OP-k becsatornázása
Kovács Károly „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. www.tersegfejlesztes.hu www.del-zala.eu www.lentiterseg.hu www.zalanka.hu www….hu
