Zala TOP programhoz kapcsolódó vidékfejlesztési lehetőségei
Az erős, versenybe szálló Zala megteremtése Cél, hogy a megye lakosságának és szervezeteinek összefogásával, a hazai és uniós támogatások révén • megyénk minden polgára megélhesse és büszkén meg is élje a zalaiság lényegét, a természettel és hagyományaival összhangban élő, nemzetközileg versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító szabad vállalkozások és önszervező közösségek dinamikus létét • a Hévíz-Zalakaros-Keszthely-Zalacsány turisztikai desztináció kiemelt fejlesztésével és megyei kapcsolódásainak – Lenti - kiépítésével Zalát az ország Budapest mellett legnépszerűbb bel- és külföldi idegenforgalmi célpontjává (Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja) fejlesszék • Nagykanizsa és Zalaegerszeg részvételével – összefogva a Vas megyei gépipari centrumokkal – létrejöjjön a Dunántúl meghatározó gazdasági jelentőségű területi járműipari és mechatronikai központja • az állami és önkormányzati közszolgáltatások kiemelkedő minőségben álljanak az itt élők és a Zalába látogatók rendelkezésére, erősítve ezzel az itt élők jövőbe vetett bizalmát, s megteremtve a jó, alkotó élet megélésének feltételeit • megyénk a horvát-magyar-osztrák-szlovén együttműködés szervező erejévé és a határok lebomlásából fakadó előnyök kihasználójává váljon
Gazdaságfejlesztési részprogram céljai • a megye üzleti infrastruktúrájának minőségi javítása, az itt működő és ide telepedni kívánó vállalkozások számára vonzó üzleti környezet megteremtése (Zalai integrált gazdaságfejlesztési projektcsomag) • az ország Budapest után legjelentősebb gyógyászati és rekreációs turisztikai infrastruktúrájának bővítése, a kül- és belföldi vendégek számára nemzetközileg is versenyképes turizmusgazdaság megteremtése (Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag) • a falusias hagyományok, a hely- és térségspecifikus termékek és szolgáltatások gazdaságfejlesztési erőforrásként való felhasználása és ezzel megőrzése (Zalai alternatív hálózati gazdaságfejlesztési projektcsomag) • a zalai vállalkozások kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének nagyságrendi bővülése, a hazai tulajdonban levő kisvállalkozások exportképességének kialakítása és növelése (Zalai innovatív vállalkozásfejlesztési projektcsomag) • a gazdasági kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodni képes munkaerő-piac megerősítése, a modern üzleti életben helyt állni képes munkavállalók számának gyarapítása (Zalai foglalkoztatási együttműködési projektcsomag) • legnagyobb értékünk, a közösségben alkotni képes és tudó ember minőségi életkörülményeinek megteremtése, a közös erőforrások közösségben való kiaknázási feltételeinek erősítése, a zalai gyermekek és fiatalok helyi-térségi kötődésének erősítése, az elvándorlás megakadályozása és hazatérésük előmozdítása (Zalai közösségerősítő projektcsomag).
A célok megvalósulásának feltételei • Zala megyében megerősödjenek a térségi fejlesztések generálására alkalmas, a megvalósítást támogató, valóban megyében gondolkodó és cselekvő fejlesztési kapacitások • a regionális támogatási térkép Zalát kedvezőtlenül befolyásoló szabályozásának (a vállalkozások számára adható támogatások 25+15 %-ban való felső korlátozása) megváltozása, a megyei valós gazdasági helyzetéhez való alakítása • az ágazati operatív programokból és a hazai forrásokból megvalósuló, központi vagy helyi szinten eldöntött fejlesztések érdemi hozzákapcsolása a megyei hatáskörben megvalósítandó fejlesztésekhez (pl. kiemelt jelentőségű közútfejlesztések, Hévíz-Balaton Airport működése, a Balaton turisztikai programja) • a megyei jogú városok és a megyei önkormányzat fejlesztési tevékenységének érdemi összehangolásához szükséges jogszabályok létrehozása, a területfejlesztési szempontból a közös cselekvésnek akadályt képező lehatárolások és forrás-elkülönítések méltányos és a közjót szolgáló megszüntetése • a megye és a település közti területi szintek (járás, Leader-közösség) fejlesztési szempontból is érvényes, a szinergiák érvényesülését támogató egységesítése.
A TOP lehetőségei Korlátozott forrás, megyei szinten 3 szintre bontva: • Megyei gazdaságfejlesztés – 15,2 md Ft • Megyei kistérségi források – 11,8 md Ft, pontosítása várható • Megyei jogú városok forrása – 10,8 md Ft „Gyutacs” pénzek – a fejlesztési kapacitások kiépítésére, hálózati együttműködések ösztönzésére, máshonnét nem támogatható fejlesztések elindítására szolgál Hatékony felhasználásával a Zala megyébe érkező fejlesztési források megtöbbszörözhetők. Kialakulhatnak azok a struktúrák, amelyek a forráskoordináció, az együttműködések hatására fenntartható fejlődést biztosítanak megyei szinten.
A TOP tervezési folyamata A Partnerségi megállapodás, a 2014-2020-as tervezés fő dokumentuma 2014. március elején benyújtásra került Brüsszelbe Területi Operatív Program 4.0 verziója még néhány pontban áttervezésre kerülhet, de a végleges, Kormány által is elfogadott OP-t 2014. június elején be kell nyújtani az Uniós Hatóságoknak, az ágazati Operatív Programokkal együtt. Április 22-24 között Budapesten tervezői szinten kerülnek az egyes fejlesztési elképzések egyeztetésre, TOP és ágazati OP-k közötti lehatárolási tábla véglegesedik. Május 31-ig elkészül a 2014-2020-as időszakra vonatkozó megyei fejlesztési stratégia. Szeptember 30-ig kell, hogy elkészüljön a gazdaságfejlesztési, valamint a járási projektlista, kulcsprojektek meghatározásával. A TOP hatékony felhasználásával a Zala megyébe érkező fejlesztési források megtöbbszörözhetők.
Zalai TOP és a vidékfejlesztés A hatékony forráskoordináció érdekében a területi operatív program és a vidékfejlesztési program összehangolása kiemelten fontos feladat. Ennek érdekében eddig 2 Vidékfejlesztési Munkacsoport ülésre került sor a Zala Megyei Önkormányzat és LEADER HACS szereplők között. ZM Önkormányzat által 2 alkalommal kiküldött kérdőívre 4 HACS nevesített fejlesztési elképzeléseket: Őrség Határok Nélkül, HegyhátGöcsej, Zalai Termálutak, Innovatív Dél-Zala Folyamatban van a Zalai Vidékfejlesztési Stratégia készítése a jelenlegi HACS-ok, és az új szerveződések bevonásával, mely május 5-ig készül el. Folyik a helyi vidékfejlesztési csoportok területi elismerése, 7 zalai szervezet kap HACS elismerést (4 már megkapta) - és májusban indul a helyi fejlesztési stratégiák készítése.
Vidékfejlesztéshez kapcsolódó prioritások 7(20) ALAPVETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A FALVAK MEGÚJÍTÁSA A VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN intézkedés 7.1. A vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele 7.2 Beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával és az energia megtakarítással kapcsolatos beruházásokat 7.4 A vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások 7.6 A falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások
Vidékfejlesztéshez kapcsolódó prioritások 16(35) EGYÜTTMŰKÖDÉS intézkedés 16.3 Kis gazdasági szereplők között közös munkafolyamatok megszervezése és a források megosztása terén, valamint vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje tekintetében folytatott együttműködés 16.4 Horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében, valamint a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek 16.5 Környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését ideértve 16.9 A mezőgazdasági termelő tevékenységek diverzifikálása, méghozzá egészségügyi ellátással, szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában
Vidékfejlesztéshez kapcsolódó prioritások 19(35) LEADER HELYI AKCIÓCSOPORTOK (CLLD KÖZÖSSÉGVEZÉRELT HELYI FEJLESZTÉS) intézkedés 19.1 LEADER kezdőcsomag - Helyi Fejlesztési Stratégiák elkészítésének támogatása 19.2 Támogatás CLLD stratégiák végrehajtására 19.3 Együttműködés előkészítése és végrehajtása HACS-ok esetében 19.4 A helyi fejlesztési stratégia megvalósításához kapcsolódó működési és animációs költségek
Vidékfejlesztés és területfejlesztés Vidékfejlesztés területi egységei járáshoz idomulnak (kis területi átnyúlással) Területfejlesztési intézményrendszer alakulásával lehetnek TOP segítői, járási programokban együttműködő partnerek
Zalai TOP és VP összekapcsolása Közös területi tervezés, TOP + VP megyei stratégia, együttműködés a Helyi Fejlesztési Stratégiát kidolgozó területegységekkel, Agrárkamarával • TOP gazdaságfejlesztési források • TOP kistérségi források • TOP CLLD keret (néhány térséggel lehet elnyerni) • VP 1 Kutatás + Fejlesztés + Innováció • VP 3 Rövid Ellátási Lánc • VP 6 Klasszikus vidékfejlesztés és CLLD • AT-HU, HUSI és HU-HR források, transznacionális „közelségi” források – 4 határközeli partnerség Hatékony forrásfelhasználás – egymásra épülő, egymást szinergikusan kiegészítő projektek
VP TOP lehetőségei Ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak és logisztikai központok fejlesztése – Vidékre vállalkozások betelepülésének biztosítása Zalai Beruházás-ösztönzési Program – Összehangolt megyei tevékenység, adottságok, lehetőségek kihasználása – Rédics szlovén lábai, Zalaszentiván potenciális ipari park, Sármellék.. Innovatív, összehangolt térségi turisztikai fejlesztések (terményutak, kerékpáros hálózatok, bakancsos útvonalak, vallásturizmus) – helyi attrakciófejlesztések, nyitott porták, pincék, kiszolgáló kapacitások Megyei turisztikai együttműködés – „Zala” brand – Helyi attrakciók, termelők bekapcsolása hazai és nemzetközi vérkeringésbe, „Élménykártya”
VP TOP lehetőségei 2 Alternatív gazdaságfejlesztési elképzelések, együttműködések komplex fejlesztései – Helyi termelők hálózatosodása, bevásárló közösségek, beruházások, VP 3 programmal kiegészülve Zalai helyi gazdaságfejlesztés – Termelőknek, szolgáltatóknak, Zala brand helyi termék elemei.. Zalai GÉNIUSZ Program – Innováció központú fejlesztések – VP 1 és VP 6 csatlakozásokkal, Georgikon bekapcsolásával Térségi innovatív foglalkoztatási programok – Fecskeházak, szociális szövetkezetek… Hazatérés program, identitáserősítő és esélyteremtő programok - … Cola helyett almalé, MÉZ a szállodában, vendég a méhészetben, kert az önkormányzattal, karbantartás önkéntesekkel, értékesítés a közös haszonért
Néhány „önérdek” a megyei érdekek mentén Dél-zalai idegenvezetési rendszer – 50 db IDZ-látnivaló, élményelem összekapcsolása, 10 kerékpáros, 5 gyalogos, 1 családi tematikus út kijelölése, honlap, IoS és Androidos idegenvezetés 3 nyelven, kiadványokkal – megyei adaptálhatósággal Zala kétkeréken – kerékpáros kínálat megyei összefogása, helyzetfelmérés, 8 tematikus kerékpáros útvonal ajánlóval, 1 db 7 napos zalai tematikus kerékpáros útvonal kialakítása, szállásokkal, szervizzel, vezetéssel, „bekerekezéssel” – megyénként 2-3 túravezető meghívásával, Vasfüggöny-út és Balatoni Bringakörút összekapcsolásával – cél a 2014-2020-as időszakra hálózat fejlesztésével az észak-, és a dél-zalai kerékpáros hálózat kialakítása REL Zala– 4 LEADER térség összekapcsolásával az IDZ által használt módszertan alapján a helyi termelők felmérése, 280 termelőnél rövid ellátási programra felkészítés, önkormányzatok „érzékenyítése”, 2 helyi piac
Tanyaprogram vs Zalaprogram Aprófalvas környezet – elnéptelenedés, elöregedés, munkahelye hiánya Megoldás lehet integrált falufejlesztési intézkedés - IFI: • 15-20 zalai falu új típusú fejlesztése • 4-5 tematikus, egymással szinergiában lévő fejlesztési alprogram • Támogatott lehet pl. szociális szövetkezet helyi zöldség és gyümölcs programja (eszközök, munkabér), kapcsolódó élelmiszer feldolgozó (telephely, eszközök, marketing), önkormányzati konyha (eszközök), életmód-program (szoft tevékenységek), Fecskeház (felújítás), közösségi program Fecskeház lakóinak bevonásával, települési energetikai program – de csak együtt, integráltan, több OP forrásainak kapcsolásával • Beruházás nem lehet több, mint 50 %. Támogatásnak van első üteme, monitoringja, ez alapján második ütem, 200-500 milliós kerettel/falu. Tanuló Zalai Falvak – a Zalai IFI támogatottjainak „második vonala”, módszerek átvétele, mentorok bevonása, az OP-k becsatornázása
Hajrá Magyarország!
Hajrá Zala! Kovács Károly „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. www.tersegfejlesztes.hu
