_*^y^.f^^^)_>:r;?^: rf^^y. Itt J- *%!,»

_*^y^.f^^^)

_>:r;?^:

'm^'^^m:^

rf^^y

•:l

Itt

J-

*%!,»

STÁDIUM IRTA

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN 1

8 3

1

'^>='^-

-

^^^*^AM/(iftM^^^/A/^^(M^J^0L^^

KIADTA

2

*

*

18

3 3

*

*

«^^

l}^^

I.

Pl

E S

Z.

LIPCSEBEN,

1833

WIGAND OTTÓNÁL.

•.'*5ífí?'^" *'»»t.=^

MAR 2 ^?V h^ yf^V^-'^'

-V

e,'

bX

/

MAGYARORSZÁG KÉPVISELIHEZ.

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/stdium01sz

lYomoly méltósággal

int

az

Idö elfogaltlaii

barátságos tanácskozásra; elérkezett azon

id-

mellyben azon kevesek meghasonlása,

szak,

kiknek kezeikben van helyezve egy fejledezö

nemzet jövend sorsa, még sokkal veszedelmesb és igy kárhozandóbb lenne mint egyébkor;

—

get,

's

most,

midn

az esetek sebessége sür-

egy bájoló hajnal mögött, melly egy-

kori halhatatlan nemzeti nagyságot igér,

néktelen

sötétség

mellybül az

tátong,

fe-

oda

egyszer elsüllyedt nemzetiség, szabadság, becsület tan soha, soha többé fel

nem

merül.

"Az emberiségnek egy nemzetet megtartani," ez, és nem kevésb forog most kérdésben,

s

lése.

Feleljünk

vatásnak.

rajtunk

s

meg

—

bili

és

nemes

— és

e'

diszhi-

nem-ne-

ncm-catholicus fogj kezet

szenvedelmidnek, kislclkü

kodásidnak ne áldozd vát,

Istenért

Fiatal és régi,

mes, catbolicus most,

ennek szerencsés eszköz-

áll

de valóban még

fel

viszál-

honod nemcsak

létét

is.

ja-

Mentsd meg

keser epedések

tenmagad azon

még

mellyek

lan lelkedet,

siron tul

azt

kinoznák boldogta-

ha gyengeségid közt anyádat,

hazát, gázohii tudnád,

zés által

is

egyesítve

midn

most,

rokonér-

nemcsak ura lehetnél

magasságra

az

emelhetnéd.

is

Nagy számmal tódultak hajdan Palaestina

dik(''p

nemzetek

a'

közé,

szirtéi

sikcretlen lön hevült

a'

sugalma minden haszon nélkül;

egysorsuakat, 's

igy

s(')jának

kíizelebb

midn

nem

berisí'g,

bár föl-

tiszta lélek

mert

a'

sok

egy okért

szorosabban kíUé egymáshoz az

ontott vér,

boz;

trt nyomorúság,

együtt

veszély,

's

h-

képzeldés- okozta

még sem maradt

fáradozások,

él

a'

fenyeget veszélyeknek, de Hunniát eddig

alig sejdített

sei

fulánkitul,

juta

bozá

szclicbill,

ugyan

a'

szolgát urá-

nemesiílt az

a'

Megváll(')

em-

kopor-

birtokába, de kíizelebb cmelkedé'k egy

istenhez.

Legyünk rrszln<'k

,

mi nu)st

mrlly

urm

bajnoki rgy ke-

csak az cmbcrisi'^^é'rl istenül

szenvedett kin symboluma,

legfbb Jót

de szolgaijuk

hogy terem tvényét,

az által,

a'

az

embert, akármilly alacsony helyzetben lépett volna is ez élet színére, olly magasra emeljük,

mint

azt tulajdoni

erényi engedik.

's

ha

'S

a'

régiek elégedésteli néztek múlt napjaik sorára

mert szent földön

vissza,

kételkedjünk:

nibb

mi még nyugottabban

érzésekkel

közt

is

fogjuk

az által készítünk,

noki felemelkedéssel, tével,

akármilly

's

ne

éde-

zivatarok

azon édes pillanatinkat, mellyeket

élni

magunknak

folyt vala vérök,

's

ha

sót szív -vérünkkel

kell, is

hontársinknak az emberiség

Hevítsük megint

fel

ha elszánt bajsajátunk vesz-

víjuk ki

minden

jusait.

a'

közép kor

daliás

lelkesedését; de ne hogy várainkba elzárkózva

egymást üldözzük,

's

a'

polgárosítás legnagyobb

gátai legyünk;

hanem hogy

ember

érhesse

el

ezentúl

nem

a

az

ember mint

disz legniagasb fokát,

egyedül

a'

vak véletlen,

szép lélek, kicsinosult ész,

éjjel

de

s a'

nappali szór-

galom

állhatalosság

í'éríiiii

's

legbizlosb lépcskké,

legbátrabb

's

mind

mind

égi

niellyeken

magasságra

földi

azon

váljanak

jutni

le-

ha kellene;

de

liessen.

Áldozzuk magunkat

nem mini Zarándok zeletért,

hanem

tozö,

csak

's

nem

kolt, el

eldoilink egy puszta kép-

örökön

az

ismert

is

minden

inkiíbl)

áll(')

hontársink

nem, nem, mert

de használjuk

hazanklla;

tehetsí'günkcl

kií'ejli'se ,

h()g\

kicsinosult ugy mini mi, szivd()b()gve l('li

harsoghassa

hazám!"

IVI

———

az

az

ki

nem

a'

halhatall.ui
kevesehlx'

FeiiNÍlek m<'ll\

e;;\

v(''getl

állati

í()ldiiik,

soron

(")röm-

's

l.tko.sil

e'^\

van

pedig,

ki

imdokíto b.iromi

nem

is

.íllo

kíholjon

már

a'

egekbe ''Nekem

lohhc m;ír

ois/ág

l)ur-

legyen felfegyver-

iie

helyen

alacsonyal)b

v;íl-

annyiszor félreértett

's

elnyomatása végett o

nem

soha

élo,

embertl homályba

hiu

Karunk soha

Valóért!

kezve

a'

fel,

végre

k<)rb(il.

jtizlos ka[)ors,

hekol ne

;

's

mosi.

midn

az

hagyá,

a'

nem

már

emberiség gyermekkorát

sért privilégium

víhat

természet

a'

jó sikerrel

törvényei

többé

ellen;

végre bizonyára nagy sirhalom alá dül egy

ledez nép

ha

virága,

mint ellenségek

's

fej-

felekezetek örökké

a'

nem mint

's

el-

barátok állnak

szemközt egymással. Nemzetiség, hazaszeretet azon

mindent teni,

a'

's

Az elst lehetségig kifejmásodikat minden anyaföldünket -lakja de

csendes,

hazánkra nekünk

nek legszentebl)

tara ki tes

életteli

igy egy háboríl-

jövendt

virasztni

nemeseknek, polgároknak, tisztünk.

ha szerencsétlen

nem

's

mint Magyarország képviseli-

birtokosaknak

'S

melly

egyesít.

kebelben lehetvé tenni, lan

titok,

fejlett

korok

eleinket

a'

eliléleti,

vadságok, bels irigykedés

's

még

tisz-

természe-

küls fondor-

kodások örök meghasonlásokra ingerelték,

k sokszor, esküdlek

iigy szólván, a'

(kssze

:

kössünk mi

's

hon megrontására uja])b.ik,

müvelleb-

bek már valahára egy szebb

nem

alatt

pang,

egyesek haszna

hanem

a'

elmenetele

dem

halhatatlan

's

nepét,

minden

's

felette

ne

felejtsük,

ér-

ün-

hogy

gyengék vagyunk, egy

egyakaratuak pedig óriási

felejtsük. Istenért,

igazi

diadalmának

erény

esetre soha

"Szakadozva szivüek,

lap-

közjó melegít sugara fényle-

Üljük már valahára az ész,

dez.

ne

's

melly

frigyet,

er"

—

mert mindenre van

's

al-

kalmas id, hogy "A' tatnék

mi ma

háládatos köszönetlel

csudákat

's

mvelne,

mibe

vétetni és tán

—

hogy:

's

az holnap

sem-

csak boszonlani fog"

"Nincs nagyobb kin,

mint

iK'hai

—

boldog

cndékozni ni;igunk -okozta nyomo-

na[)()krul

ruságb.Mi

fogad-

'.

KIADÓNAK ELSZAVA.

JVlidn Gróf Széchenyi

István

e'

munkáját kézre bocsá-

tom, kötelességemnek tartom mindenek eltt hogy

tenem,

arra

sem

a'

Szerz

tisztelt

itt

kijelen-

által

felhíva,

sem egyenesen meghatalmazva nem vagyok. cselekszek

sombul ben

.

forr

.

egyedül saját akaratombul

.

—

Kelt

.

volt

nám

magamat;

el

sajátját ?

.

.

messzeható tok ki ?

.

st

tom,

.

's

.

's

munka

kiadására száa'

munkát most

mi az elst

A'

bizonyos vagyok,

segítek

illeti

—

el

bátran

régi ismeretség

's

Szerz ha

valljon helyesen cselekszem e,

felrázó

.

e'

milly Joggal bitorlóm

i.

t.

elhaíározá-

azomban, mit szorosan szem-

midn

figyelemben tarték,

's

's

A' mit

's

bocsá-

mondhanémi ös-

szeköttetésünk következésében, hogy az érdemes Gróf

ha

fogja neheztelni,

—

tandja

désem;

munka

.

A'

munkáját

e'

második

miként

nem

Község kezeiben

iránt pedig tökéletes

lá-

meggyz-

de hasznot sokat fog

semmit,

kárt

a'

illy

e

szülni.

Szükséges egyébiránt az egészet némi történtek lal

fclvilágosílni,

kis

világot vetni. A' tisztelt

a'

mi

Szerz

—

fog

mostoha állásunkra

kinek

noha

is

ál-

egy

rellialmozott tudó-

.

KIADÓNAK ELSZAVA.

XII

máuját, temérJek tapasz talásit, éles coinbínatióil

eladását határon

vannak

hazánkban

szozatu íérfiak

els,

szinte

nemes

ki

elöiléletek árjának

lében horda

Krzette

hallék

.

.

Ja téksz ín

rész

mert ö voll

áll;

—

az

—

de csak keb-

könnyebb

.

vala

egy oUy

vagyona, mint iiölelensége

's

legfúggetl énebb polgári sorába

mii sokszor magáiul

a'

Lovakruli, Hitel, Világ

id

munkáinak csak rövid

i

szerencsésb

és

azomban, bár nem aka-

Gróf,

ezt a

is

.

.

honunk

igy lön

's

.

mert

.

minden hizelkedést

is

mveltebb

születése,

tisztviseletlensége

iktala.

a'

érdemet

mind

kit

.

elszánással homlokkal rohant

Illy elszánás

.

az

kevcsílni

iérfitul, 's

.

.

,

ollyasokat mert kimondani bátran

's

mellyeket érze ugyan

rom

még

egyben

mint hazafi valóban magasan

téve,

félre

tudtam

tudományosb elméü

—

is

nem

soha bámulni

túl

virágzó

's

alall

egymás

's

utáni

közrebocsálása.

Milly nehézségek közt iiumkáll író

's

mind r«'kii(li

kíviill

azi

.

.

k

iil.ik<"izl)cii,

bfii sdli.i

.

.

;i'

.

nekem

iiiiink.'iiii.ik

.1/,

szcnemlérlielsége, .

f^zokoK járni A'^ollam

jncnnyiséirbcíi

.

némi

is,

's

.

(l.irabj.iil

's

í'ciolvasla

\:vj,y

kiiieiiil'ejk'llsége

kapcsolí')

.-i/oiiili.iii

ideák

.

.

löiiicgckbeii

mini sok másoknak,

eladás sárazsága

.l/liknak

ink.'ild)

.

egy kis rendbe szedni

tudia

mi nagy

iiiidöii

.

iií-iii

s/(!nieimbo

I)ajjal

gyakorlalian njoncz

annak lálogalásini alkalmával, többszeri

Ifikén,

iiiija A.ili

.tiMiál

Jiiilly

a'

la-

mén

— mellyekszke

—

de

és néiiai sziiile ös-

gondolatok átugrása

minden lángész

killíiníís

öllitll

ösm'im en

-

((•>ál»l)á

l.iniij.n

.izon

sokas

Meliezs('j:ekiiek,

.

KIADÓNAK ELSZAVA. inellyeket ...

—

víni.

Censuiát illetleg

a'

Nem

— midn egy é

1

országban

szabad ...

olt

írni

itt

munka soha ne

mi

's

bárdja

—

csonkított

közt keserií

,

ha 's

.

értel-

Idmaradt

a'

. .

minden simára,

.

minden

nem

.

.

a'

?

a'

.

.

.

konnány

iUyesben példát adni

,

lelki

rugósságát

miként az els

hagyott örökre

az

nem

Censura oUy sok galibát tesz,

"Ezt

:

nem akarom

rendelését kerülném ki ,

—

fel

miért

'Valljon

Mire

'

f-

Censor

amputatiük

illyes

csudálom

is

a'

valóban irgalmatlanul

.

Szerz az

alkotmányunkban tenni

Kormány

nagyobb

volt hátra

ott ..

itt

a'

mivel nálunk

de szabadság nincs

,

.

Egykor mondám:

mert igy

feudális

.

még akkor

és én most

munkáit külföldön tenni ,

.

kibocsátása után

nyomtatatja,

van

's

elfojtott érzéssel

,

pályával.

irói

.

.

Sokszor de

,

's

... melly elég, hogy ná-

meg

jelenjen

melly ...

.

látsza elveszteni

munkának

vagy sza-

és az által sok helyen érthetetlené részelte-

már oda haza

része

Szerznek

a'

mellyel Bíagyar-

. .

.

igazság

leheteti enítette volna a' Idadást

egy oldalura tett

helyett

el

messég okáért két él tünék

a'

kellé

.

.

ritkán elkeseredve veté el ir/jtoUát,

kítá el próbáit,

lunk

.

xill

.

nem

tanácsosnak

nem kívánok

—

,

—

's

hogy

a'

nem

a'

tarlom

Tudom

.

—

csak önkénye szerint tesz

mit

hol csak privilégium

.

.

a'

,

de valljon

természet elleni Constitutio kénszeríti e arra némileg?"

Én ség,

viszont

sem

uélkiU

megelz

nem

allcotása,

'Sajtó - szabadság

:

lehet

,

korlátok

,

sem követ

sújtó törvények

akíírmelly szerkezet legyen

Monarchiákban

,

—

is a'

Status

Azomban

olly

mellyeknek alkotása

az

és habár köztársaság volna

constitutionalis

vagy inkább féketlen-

is.

—

KIADÓNAK ELSZAVA.

XIV

Uralkodó és Rendek közt kötött szerzdésen alapul ... Sajlo - Jogot

közösen

is

az egyik rész teszi , alul

magát

ott

lássuk

D

surával ...

* *

censurálla

rára

lehet rósz névíil venni

,

szemében

Szerznek

a'

izetleusége azért .

.

.

exaltált hazaíi

Magyarok nyakába

a'

—

kormányt vádolták azzal

—

siüba jö vének

désbe sem

vnla venni

Cen-

fenemlített

négy

volt

.

st

, .

hi-

kormány, hogy

a'

honi hibákat

's

hátramara-

kik eddig mindig a

vetette,

Való, sok

.

a'

magának legnagyobb ká-

sok megpendítetett,

,

szal.«ad

a'

a'

nem

mert mit bánta

végkép megszóllamlott, és

dásokat

ha az

,

közelebbnili bajait

ur Pesten volt az, ki

het, megdicsértetett egy az

nem

hol pedig azt csak

;

másik kivonni igyekszik.'

a'

De már

munkát

kell elhatározni

a'

a'

uj

ideák discus-

mit az eltt kér-

's a' t.

Leltek Gróf Széchenyinek számos ellenségi, némi cse-

kély jóakorói

tam, az

a*

min

eléggé csudálkozni

nem

tud-

hogy A-tul Z-ig mindenki kárhoztatá egy

vüll:

élü Írásmódját hetne Írni

... de

is

.

.

.

— —

mintha nálunk és senld

!

sem

konnány

a'

látta át

.

.

.

ellen is le-

hogy

mun-

a'

káknak csak igy lehetett megjelenni vagy éppennem. közt

llly körülállások

nem

csekély provisióinak tömegibül az

Stádium els ulán vilte

sében

D

* *

Kötési .

lelt

.

.

's

itt

elöltünk

Gróf

fekv

részét ... és sok kihagyások és elsimítások

úrhoz, ki tán némi informáliók kövelkezé-

— mert igen sokáig

kilörJések ulán

Gróf

... rendelgelte el a' tisztelt

.

.

.

i

iromány

volt nála az

m prima tu rjá

t

.

.

.

— számosb

végkép

ráinla.

ennek ulánna Lnndcrer könyvnyomlalóval

elre 800

f.

i)engl

a*

íizele n' nyonitalás fejében.

:

laADÓNAK ELSZAVA. minekutánna

'S így

könyvével,

fre

télen

tavaszon

's

talom

midn

ív,

által

sokat fáradozott

által

nyáron Angliába utazni igyekszett

's

egyszerre

zár alá tétettek,

id

Rövid

sürgeté annak kiadását.

tizenegy

xv

nyakra

alalt el is

készült

.

nyomtatványok felsbb ha-

a'

kéziratrul

a'

.

.

a'

rendes Ceusornak

iiuprimaturja kitörültetett

—

sbb

dicsér szavakltal tudtára adatott

helyi-ül

.

.

.

szép

's

Szerznek pedig

a'

"hogy

kötelességének (?) mint író eleget

"mulatá

a'

"át hatalmát

—

Korán sem

.

"megtiltassék ... de inkább

arrul

a'

alá bocsátni —

"ceusura

Szerz

mi

a'

Írásban esdeklett

meért ...

els

Szerz hasznára

által a'

Szerz

vagy

el

könyv

a'

(?) fogatott

(?) utján

netalántani al-

's a. t."

—

Erre

könyve kinyomtatása engedel-

a'

A' mire szintoUy szép szavak nyujtatának, mint

irás vala

foghatja

Szerz

Censor hágta

van szó, hogy

"kalmatlanságokat legbiztosabban kerüli

az

a'

könyv, mert neki igy módja lészen azt igazi

"fel a'

a'

mivel be-

tett,

— de

Ceusornak mauuscriptumát

szinte fel-

mellyelcnek értelmét egyébbiránt csak az

,

... ki

fel

tudja,

olly allcalommal,

milly útra idéztetilc

hol

törvényeken

aláírását eltörli

nem mer

Censor

a'

a'

nem

alapult

Magyar

aláírni

—

magasb ha-

talom.

Beadatik iUy esetben az iromány

Tanácshoz

.

.

ott

.

. .

is lefolyt

.

. .

véve ki

.

.

Kir. Heljrtartó

átolvassa vagy átnemol vassá azt

.

tanácsnak szinte minden tagja cipistákat se

a'

.

,

.

.

nem

Ha végkép

ritkán

fél

még

id

azon

szerepét játsza

.

.

.

közben

a'

Szerz

kinek hajlongni

,

Con-

vagy egy esztend

... in pleno discussióba vételik elvégre

midn

a'

a*

szinte

a'

könyv

egy l)ünösnek

sol licitálni kell

—

's

KIADÓNAK ELSZAVA.

XYI

—

néinellykor ki eltt

konyre

hogy

.

.

vége

.

még semmi

hagyja , akkor

czelláriához lépdel

forgásban újra keringel

.

.

.

míg végre valami Onbliettebe

Hogy

Szerz

a'

egyszer, igen elszabíiiság

ma

állna, hol

e'

ven kitnik

.

.

a'

Szerz ezen

!

's

kezeimet, hogy ne védelmezhessem

nekutánna

felébresztek

annyiakba

elvelék,

ndíam

f.

.

és .

.

földcinicl tioiii

'<)

pengi

ha

nom

akkor

.

.

.

.

magam

ideáknak

uj

's

I

BH-

magvát

az erszak .

mi bátorságban

nem

én

után

.

,

bír-

fogok csudálkozni

mert mi gárántiánk

Nekem nem

.

veszedehnes,

munka kinyomtatására

a*

de sok másnak az tán mindene

rospeclállatik

kílllözziink

apáinilul

.

igy valljon

mellyeket

,

elvesztem.

,

volna, zeje

felvereti

tulajdonunk iránt?

800

b-

engedtetem syslemáim rendesb

S'

Ezek

magtáromat

is

sokakat

nem

átmennem.

juk sajátunkat.'*

ha

.

most megkötve lelem

lábaim

a'

ott

"31inek ulánna az egész hazát ellenem fel-

:

és sokan bonczoltak

van

.

rajta elkiJvetett méltat-

,

lia

.

.

hívtam

kifejtésére

.

még

bé irományát

adta

mellyeket tle hallék mondani,

szavakbul,

.

.

íiományával kezében

áll, t. i.

—

Kan-

több elTéle méltatlanságok után csak

Mennyire érzé lanságot,

a*

mert sok futkározás, idvesztés,

jol tette;

's

's

.

ii'o-

Kabinetbe megy

a'

esiki

nem

hát

visszaveti az

megnyerve, mert

onnan

.

.

.

hol az éppen most említett

.

.

tartsa

dolognak ... ha pedig jorá

a'

sincs

kézirat

a'

Ha

...

sajtó alá bocsálassék

mányt ezen Tanács

kedvben

biiáil jó

vcllcm

át

az inicllígonliának .

Huza-

ludok,

izzadsá-

inkább odrlib

...

fáradságommoi szcr/ém

.

a'

.

.

mit 's

me-

.

.

minckutánna csak

.

KLIDONAK ELSZAVA. mindenki mvelheti

kevésnek lehet életesháza, de mezejét

snél

.

.

.

xvu

ezen utolsó sokkal szentebb

.

tulajdon az el-

."

.

Én

más szemponthnl sajnálom

pedig

Szerzt; ö

a'

munkáiban sokakat kényelmes

a' fentebbi

szendergésik-

bül irgalmatlanul feh'ázott, sokakon mély sértéseket

gásokat

ejteti

'hogy valóban neki

meg van

bül teszi, mert teljésen csak az elevenére

met nem fog

nem

gerjeszteni

's

magának sok

nem

,

.

.

állapotban

mellyet

a'

a'

,

.

...

a'

mellett írnak, telni

felébresz-

meg

,

.

.

.'

midn

. .

is

kapott ugyan ... de az most

Censor fizetésébül rovatLk

Szerz

ime

'S

kérte legalább pénze visszaada-

.

lesz

Valóban egy igen ügyes tartani

Tudja, az

Majd ha

haza.

a'

publicumot

a'

lév gyermekes

csak ugyan

né-

's

zordonitul kisimított munkáival ismét re-

tudom

mint mondják,

kérdések

jövendenék.

ezt tenni kezdeni akará, gátoltatik

talát

uj

divatolnak észbeli zsurlodások, jó

'3

mélli megengesztelni

Késbb

ha

ellenségeket támaszt, de azok gáncsait

vizsgaelme, 's

de kéutelenség-

gyzdve, hogy

arrul

annyi sok

békével türendi, csak nyerjen

rendbe hozott

is. fáj,

metsz, vág; elegend figyel-

szúr,

zetek fejtegetés és vita alá

tetik a'

vá-

's

ha én néha méltó kiméllést tanácslék,

's

felelete volt:

által

lelki

le,

ki

szk

egy ember; ugy hogy végkép kéntelen

mód

a'

's

a'

kiirt

.

.

.

lakosok jó kedvét fen-

rendszeret embereket megjutalmazni

viselni

a'

's

kik

a'

Kormány

Censurával megbékül-

— Lly kiírühnények közt kaptam magátul

a'

Szerziül

.

KIADÓNAK ÉLSZAVA.

XVIII a'

els részének egy példányát ajándékul,

Staclium

félig

nyomtatva — néhány ivek megmentetvén, félig pedig írva 's

midn

kérdem, mi fog azzal végkép történni?

tek e vele,

vele

*'Teg}"en

volna most,

6 fííjdalom

nem

mit akarok ?

a'

—

D

eredeti

Szerz nem

a'

jó

kell

szemmel

lálná

kormány

;

.

.

.

valóban ".

végzem

kitoriiléssel

mert ö, .

.

.

a'

kezd,

mldöii

mint idalkahni

—

némi részvéleU

a'

legyen katonai

mindig nagy

elfelejlni ...

kéz-

bizonnyal

azt

.

érdeke már sznni

tán

a'

rendelési iránt

mind ezek után

írás

.

volna, mint reméllem,

kipótolni

textussábul

.

munkát szorul szóra ugy adom,

módom

viseltetik a'

Nem

Község közt

a'

és én csak azzal

szokásbul, legyen princípium szerint teieltel

ó bár

.

** ur ceusuráUa; mert ámbár

eredt hiányokat tán irat

.

mint inkább sarkantyú

szavai ...

hogy

sorokat,

mint azt

.

gondolkozás végett

liberális

kell annyira kantár,

e'

Ezt kaptam válaszul:

.

.

tehe-

mellynek mint látjuk (:1833 országgylés:)

Ezek valának bé

.

mit akar

a'

,

.

's

...

tisz-

. ,

hogy

e'

munka

az országgylés eltt, szült volna

I

—

T

Elszó

A

K T A L O

M.

Z

E L Ö S

ÍM égy

kis

a'Közönség

munkát bátorkodtam

mind alkotmányunkban

,

esztend forgása

alatt

Mindegyilaiek legfbb irány-

elibe terjesztni.

zata 'figyelem - gerjesztés

öt

O.

annak megmutatása

's

mind szokásinkban

,

volt,

mind

hogy

polgári

helyzetinkben tetemes javításokra legsürgetbb szükségünk

van

,

—

mert az elrehaladás és helyhenmaradás közt forog

nemzeti életünk generatiónkat

's

halálunk

magyar nemzetiségünk ne-

's

ember sem maradhat többé veszteg, ha

egyszer tisztán látja át és ismeri

el

nyomorult

kell világú tükörben szemléli milly

ben,

's

hátra

álláspontját,

van minden-

milly szerencsétlen selejtességben sorvadoz

melly lelkünk legfbb tulajdona, világosan bizonyítja

's

csudálatos

lel-

annak halhatlanságát olly oka ezen elhaladási

tán egyedül ejuel minket felül

állaton 's tul annyira,

künk egykori

's

érezteti velünk,

nemes ösztönnek, melly

mind

A' tökéletesbet szomjuzó vágy,

kére mind testére nézve.

den

re-

kifejtése által.

A' legállatibb

's

,

mimagunk, csak mimagunk eszközölhetjük

értelmi súlyunk nagyobbítása

mes

hogy feltámodásunkat

's

;

erre fejlend hatahnát.

ösztönnek józan iiányzata

min-

hogy biztosan remélUieljük

—

a'

lel-

Ezen

mi seimui egyéb mint 1

a*

ELSZÓ.

2 szép

jó

,

,

igaz

való

,

nemes

,

mindenkori szorgos keresése 's

alacsony

nejnzetek

mint mondom, lelen

a'

vagy

magas

léiét;

magához az

egyedidi

sziin-

minemellyért

tulajdonunk,

Istenhez,

— ngj' liiszem

azon

szerint elmozdltni,

tett,

melly

tán kellemesb mint

mmden

nem

el

tehetségiidc

halálunkat vagy

állal

halhallanságimkat leginkább határozzuk is

éppen azon

:

magvmkban, inieinkbon, houo-

isteni tidajdon kifejtését

sinkbau, embertársinkban gátohii, vagy

még

minket

inelly

mert csak az köt minket halalmasb lények-

örüllietünk,

lenni

's

miután,

's

eUenálUiatlanul öszlünüz,

felé

künk emberekjiek azon

egy

dicsnek inlndenüüi

határozza el az emberek

azon nemes vágy,

tílkéletesb

hez

és

—

5

—

's ig)'

lenni

—

inert

mindeii-

Iduek lehel legjózanabb cselekodole Jiem lebet más, mint

magának

's

másolóiak szüntelen olly tükröket készílni, mel-

lyekben mind san

lelki

mind

testi

homály

's

mocsok halható-

szembetn. Magam,

houosim

hazám számára

's

illy

tükröket

készitni azóta szüntelen foglalatosságom, mióta gondolkozva

élek;

's

ha csak kevés év

gels próbáit, az elli sok

De

mulatáni be azoknak le-

azért töi-tént, mert illy tiUa-ök készitése

azokhoz szükséges szerek gyjtésére.

kellé az

kötelességem érzete közt azokkal tüslént elállottam,

midn sére

id

elölt

körülállásim

sürgiének

dandják majd

a'

némi

's

——

liogy egy

dokapj);

rém

hanem ugy

mert honomnak javaival él

nem

,

's

nem

mellyekbcn ön jelenése

nn'nl

azok készíté-

gondolv^án azzal 'mikép foga-

liikör-müvészt

m;'iia viszoiil oljy.inoknt, tiinni lel,

kis tapaszlalásim

nem

sem

készitnek e szá-

Ké|i(' ollv nilul l'og

lehelne annál

t.ín

un-

az elst készséggel eszközlém,

parasilja

vagyok

— mindig csak dicsér,

ki

—

midn

de hü barátja ki

annak

igaz,

ugy

3

ELOSZO. magamat

szívesen szánára el

legkeserbb önísmértetési

mert tudtam, hogy azokbul az ember, valanemzet bármi fájdalmasak lettek volna is , mindig

pillanatokra

mint egy

a'

is

;

vala. tisztábban szokott lábolni ki, mint azeltt

gondoljuk,

miért

áll a'

'S

ha meg-

Magyar sziute minden keresztény

okát tán nemzetek mögött, szomorú háü-amaradása legfbb

szint körüláUási bátráltaták

kintetet vetni

dám

néha néha egy szép hosszú

te-

azon jótev tükörbe, melly ugyan, mint mon-

keser

rendszerint felette

,

részint országa fekvése, ré-

hogy

tulajdouítni,

annak fogjuk

's

kellemetlen érzéseket tá-

magokkal memaszt, de mind nemzeteket mind embereket végre mindig áldott következéseket szül; gismertetvén, ezt nem hátrálvagy pedig, ha honunk fekvése 's körülállási mert senki vagy igen is kevesen tán azért tatták vohia is ,

,

tükrök készánták magokat el 'ön-'s körülmény ismereti szítésére.'

Azon hatahnak, mellyek Mag)^arországot duhii akarták vagy dúlták

is

,

inkább a hizeUíedés mint

a'

való szózatját

akar, választák; mert ki hódítni, fogni, rabbá tenni 's

biztosaljban jut czélhoz, Jia tömjénez,

gokkal fzi békóit körül valóval akarná

,

századokon keresztül

a'

's

v-á-

mint ha a mindig annyira ijeszt

sziveket megnyerni.

a'

mézet nyújt

inkább

'S igy történt,

hogy

Blagyar hizelkedéshez megszokott,

a'

ggje mibül honosmk nagy részének önmaga túlbecsülése,

's

hiúsága támada

a'

mibül megint soknak azon

detét,

;

egyenes szótul pedig elszokott,

az igaz,

teljes

meggyzdése

hogy Hunniát, mint dicsséglül ragyogót,

mint magas helyen két adatbul azon

állókat,

a'

világ bámulja

's

vévé ere's

lakosit,

mgyli, melly

köveüíezésnek kellé elvégre folyni,

mi maiak, ha hideg

vérrel fontolgatjuk állásinkat

's

hogy

azt

más

leszünk nemzetekéivel hasonllljulc össze, fájdalomteli meUel

1

*

4

ELOSZO.

kénytelenek nyomorult állásponluukat megvallani

még

mellyuél

alacsonyabban

Már hogy tükieim

hanem

jók

valamint azt tartom

álbii alig lelietö

hamisak

e,

1

e, azt

nem

vitatom;

én legalább — igazi h bará-

—

tomnak, ki nemcsak bizonyos nagyobb bibáimal hozza sze-

meiju így

de azokat

elibe,

nekem

ugy én

mellyeket

az állal hiszem egyesekhez

is

séghez köteles sítni,

is érinti,

ha

bennem

's

a'

vonzó hiv barátságomat valódilag

's

,

mint azok szivem

's

's

magyar Közön-

olly színekkel festem álláspontunkat,

ket, tulajdouinkat

feltesz,

magamat

alkalmat ád javltni vagy menteni

leUcem

telje-

mibenléliinelölt

umlat-

koznak.

En

azt

nö, hibás,

hiszem 'minden

hogy

's

mi bizonyos mértéken

a'

mindennek az egész rop-

kivétel nélkül

pant világi egyetemben idszakként reforjuállalni, dig veszni

'S

kell.'

napsystemák

is

minekutána

vagy pe-

hogy Istengoudolta

látjuk,

bizonyos revoluliók alá vaunak vetve, elein-

ket kárhoztatnunk kellene

,

ha egy

még

mekkorában szenderg scytha csoport '3

tul

az emberiség gy^er-

által

összehalmozolt

egymásra rakolt alkotmányon idojárlával némwiémi'iké-

pen

nem

segílellek volna,

annyira dicséretre, váilozásikat

nem mindig

nyire állilák,

nünl iidvább ön

szabadságnak

lyekon egy eriül

hogy éppen ez okbul nem

's

és annyira

sznál keresni törekedlek; igazi

—

mint inkább szánakozásra méltók,

's

's

's

a'

felekezetbelieik közellm-

ckép, midii cbuulaszt;ík az

uemzeli léinek talpkövét rakni,

pezsg

lialal

nemz(>tnek dics

h.illi.il.-ill.iji

magassággal emelkedell volna

élk

sok század lefolyla ulán,

mosi,

létünk lal|ikiiélküli, nyit

Ígér

's

hogy

természet íuök törvé-

}uel-

kora

férfi

fel

,

azi tapasztaljuk,

mi

Iiogy

azon veszélyben vagyunk, hogy an-

iialalságuukbul,

minden

féríiodás nélkül,

unalmas

,

ELSZÓ.

—

kis ingadozások közt

kerüli

mellyek más nemzeteknek ha

figyelmöket,

el

&

csak szánakozását

egyenest egy becstelen

megvetésre

's

nem

gerjesztik

—

agg korra

méil/)

jussnuk.

Ha alkotmányunkban, melly

nemzetiségünkre, szoká-

sinkra anuyira behatott és hal — mert

semmi nem kacson ellene is

—

okozhat

halált

javíttatott

homlokkal

's

akkor

,

nyolczszáz

teljes

világ

a'

a'

változtatott volna

's

meggyzdésem 's

Magyart

tán

de más

;

's

kifejldése 's

a'

terjesztése

most már nem

Serbust

idkben ersen

t.

fényvillanás-

ugyan kü-

,

az értelnii súly nagyobb

palliativkép

's

's

reszelgettek

nem mindig

nem mindig

's

várván üdvességöket

hanem ha

,

foltozgattak

jobbára csupa régi theo-

riákba merülve, vagy mindig csak idegen kéztül

:

's a'

nemzetek sorában ma, ha si törvény-

ösztönözve, idszaklcént,

által

volna törvényinken,

volna

ma-

magyar nemzetiség valódibb felemelliedése

a'

csak l'elszinleg

vagy

helyre süllyedve

Bolgárt ,

a'

embereink

országos 's

szerint

részrül azt is liiszeTU

lönb helyt foglalnánk

hozóink

életet

és eleink

,

még mélyebb

mint

,

Diellyeknek szintúgy valának régibb pillanati

törvény

álltak légyen a' hatalmas idöjáriísuak

volna polgári létünk,

nézné

a'

annyi esztendeig éppen

és

's

másoklul

ngy szólván egy helyt veszteglettek

gyiJkeres

's a'

czélnak megfelel reformá-

800 ezernyi sulyu talpk helyeit lassanként 10

liók által,

milliónyi sídyut raklak, latán theoriák helyett velünk él, de

régibb

's tiJbb

tapasztalásu alkotmányos nemzetek praxisá-

val élni akartak, lás helyett

,

saját

's

idegen gratia, gyámol és segítség -koldu-

nemzetiségökben 's

dításában biztak vulna.

,

ön keblükben

az ország minden lakosi felszaba-

ELSZÓ.

6 De ugy azért

kép

történt

most csak az

törültetni

évrajziban

vend még

kérdés

:

nemzetek sorábul

el

5

valahai létünket

nélkül

a'

gakép akarunk mindig mászni,

nem

pünk semmi

polgári létre

alatt is olly

bágyadtan emelkedni

—

eddig alig emelkedénk ? el

cum

otio

hesse

—

állati

—

nét

tökéletesb felé

a'

— minthogy sok hazánkfia ugy látszik

életén keresztül

•

lesz

örömit,

— sed sine diguitate,

hogy az azokbuli

is nemzí.'lí jiyclv linket,

ne (anílsuk, ugy hogy 's

tartolt

w^y ho'^y azok

kiláboláslul retlegüidv, 's

rum

kisdedinkel

k

is,

mint

's

a'

soli.i

ne

eiigctlji'k

á;;a/,alit

oh akkor

:

hagyjuk

el

mi

kivált leányinkat arra

maiak, kerüljék

bilincsekbe szorítsuk

gymnaslika minden

—

él-

alkotmányi rcndezkedé-

mi

is ha/.ai

,

a'

honi

mit

nem

érzésinkel,

lelkünk cgi'sz í'clcniclkc-

dését, mngyar9íí;;inik líiki'lctcs kifejtését a'

ülve^

létünket annyira

annak természetes ellenségi legyenek

l.it.'m

arra el is

,

honbul, csak

nyugalomban

sinkben jobbadán 'kíjzvetlen' eleink példáját

értenek;

a*

ma-

legtöbb nemzetek- eltli

's

becsben

kövessük törvényliozásiidíban

hangot,

mint

,

és szíhassa egy kis hivataluláni tömjé-

ismérellen vagy csekély

imádjuk,

"né-

meleg kályha mögött pénzes ládáján

vagy ha törpeségünket

;

csi-

is

állítván

eltörültetésre szántuk

már magát, mert nem tördik mi

szánta

néhai nagy-

még" jövend 800 évek

érett

Ha

la-

jö-

a'

mi mint

vagy ezentúl

örökké azt

's

's

,

késbb élend nagy nemzetek emlékezetében

gunkat

világ

a'

soha ne érdemeljünk e

fölött

ságunknak egy érdem - emlékét is?

ki

hogy

,

kérdésbe hozza

is

*s

,

akarjuk e magunkat vég-

akarunk e annyira korcsosulni, hogy

Magyarok egykori suhantunk a'

bizony elhibázták

ezt

el

Magyar legalább elhunyta után egy fényes

a'

pot foglaljon

a'

mind

liogy

,

a'

—

és bzolg.iítsuk lassanként mint

;

küszöböljük mi

is

(juia gravilas tleccl vi-

k egy bágyadt

testbe

t

ELOSZO. lelkeinket rabbá

;

mi

vastagítsuk

is

végnélkül törvenyköny-

veinket fekete és fejér parancsokkal, ugy hogy az ügyes an-

nak tekervényi közt megfoghassa

a'

becsületest

opponáljunk kormányunknak csak mi

mikor törrvényes utón köszönjünk mi

is,

jár

midn

törvényesen kivánni lehetne,

's

hatván

semmit sem

és

soha

el 's

igy

nem

által

néha néha

a'

házi

;

pénztárt,

de

nemesi

a'

's

ben

a'

's

tul

harsog-

g-

t.,

's

vigyük

tolvajt

ép-

készítsünk szép a'

's

még

elérji'dt a'

;

t.,

's

a'

t.

oh akkor,

dics

czéltll!

magyarság vég -elhunytát, vagy legszereucsésb eset-

annak

s^.t

még néhány

évig

maiasmus

- közti

tengé-

!

Ha akarvuik, ját

a'

ezt egy darabig

ne kételkedjünk, minden bizonnyal i.

becsüljük

regulázzuk ket,

de azokért ne fizessünk

Eszközöljük csak mind

t.

hasonlít-

keserítsük trhetetlen

5

pen ne vagy csak gyengén büntessük; utakat,

nem

ismerhetvén

se

polgárinkat, és szorítsuk az adófizett mindig

mindig szorosb korlátok közé el

's

mi

;

igy luiben-

puíTadozva kiáltozzuk

tassuk Magyarország dicsségét

günk

látván,

vagy

tanuljunk,

fogásokat

rabulistai

's

mi-

,

sokat,

is

állásunkat soha józanul össze

intézetinket,

's

minden

k,

módokicai

semmi egyebet ne

mint konyhadeákságot vagy utazzunk mint

's

ne tanuljunk mi

köszönni kellene;

alckor,

— — —— — —

ha már tanulunk valamit,

lélüket

jobbadán

is

éljünk viszont legilletlenebb szavakkal

dn

;

középszerség közt sorvadozni nem

ellenben

hanem törvényes Királyunk

bátorságunkat

's

székét ersítni, sa-

jó -létünket határ nélltül emelni,

min-

;

ELSZÓ.

8

den anjafíjldüuk- lakja embertársunk sorsát boldogítní, szóval;

mind

becsünket

mind emberek eltt valódi bel-'s kül-

Isten

igy 'szerencsénket' emelni kívánjuk, óhajtjuk

's

akkor más módokhoz kell nyúlnunk mint eddigi törvény-

hozóink

országos embereink legnagyobb része!

's

nagyobb része mondom, mert hogy voltak nosink közt az 'Emberiségnek és szószül(ji'

azt jól

löm mint

— a'

tudom, a'

a'

's

magasbra in-

most élket üdvöz-

de azok szavai jobbadán sivatagban zengének pusztában kiáltozóé,

viszhang nélkid;

minden

siker

el,

nyomós

's

mert ezek, ha legalább az eddigi hatá-

rozásokat tekintjük,

köz lárma közt ugy némultak

a'

hogy végkép az 'örökös a

vannak ho-

hazájolcnak igaz baráti

's

midn

dultaknak áldom hamvait,

's

Leg-

el,

megmaradás' kívánsága,

réginél

mindigi foltozgatás' és 'sohai gyökeres segítség' követ-

kezeseben, alkotmányunknak

uom, mert abban lóban

nem egyéb

'mint

másra halmozott, az

nyen snrkábul dokhoz

kell

e^y

id

Hogy

nem mon-

számtalan abususbul egy-

szelleméiül bizonyosan

de

mi az

a'

meg-

fekszik a'

itt

más

kön-

's

Más mó-

inó(] ?

némi igazsággal elhatározhassuk, meg

ezt

isMiéniünk

,

nyúlnunk

teliát

is

iheoriája, azt

kirorditliatandó g)'cnge rakváuy.'

akadási pont, mert valyon

legelsben

nem

sok jó van, de praxisa most va-

felette

a'

kell

fentebb enilíletl tükör principiunia szerint

'jnilly

felelte

Iiátia

vagyunk minden keresz-

tény neiii/oíek mögött'; mert uiikép lehelne józanul csak képzelni

mosb

is,

liogy

lakosit,

Pest-Budának

olly tár-yakra

iniiit n'

j).

(..

rgyesíthelnk

vizeink

feketeleu^errel

II,

-

hon szá-

tökéletes rendbehozása,

gzhajókkal rendes

szólván mindeníiapi összek»">lletése bevitelérc Wfiuzel k(

a'

's a' 1.

's

úgy

mellyeknek vég-

niinekelöllc iiyomorull alacsony-

ELÓSZÓ. ságtmkrul tökéletesen

9

meggyzdve nem

yagyunk ;

's

mlUy

alapokon nyugodnék minden elmeneteli Víigyimk ; és igy egész elmeneteli bihetségünk mindaddig, míg nagy és

nemcsak nem

kicsi

pirul

hona alacsony mibenlétén, de

legszámosb rész hálramaradási és szégyenei közt l^oskodik

's

fuvalkodik

fel is

lánk

nem

mert ha

;

értük '

el

elértülc

paj-

I

El kell tökéletesen hinnünk kat soha

még

még

hogy

feríi

korun-

nagyok még soha nem va-

's

volna

továbbí'i,

már legfényesb pontunkat

egykor vabjban nagy Nemzet lettünk volna, akkor emellíedhetnénk

hogy semmi,

nem

élt

's

;

's

nagyok sem

se nemzet,

már

,

nem

lehetnénk soha többé, mint-

sem ember sem egyéb

villanának

azok culminatióuk pontjai bár

's

kétszer soha

igy éppen azért, mert némi uagysági pillanatok

már több század eltt

nem

a'

honunkon

lettek volna,

ki >zel állnánk a'

ha

keresztül,

most bár akarnok

koporsóhoz

——

ha valóban keresztül éltük vala nemzetiségünk

;

's

ekép

életét

,

min-

den iparkodásunk ezután csak gyáva fáradozás lenne

,

's

józanabbul tennénk

,

minden szorgalom

és

elre

mi

töi'ekedés

helyeit nemzetiségünkön egyenesen feladni, honi dolgainkba

többé

nem

des élet

's

avatkozni,

mint pályavégzk, egy pár évi csen-

rólunk való gondoskodásért esedezni

hosszabbíló

szerekkel éldegélni,

's

,

némi

éJet-

végóránkat csendesen

várva bé, veszteg üldögélni. Arrnl kell végre

kormány

hanem

meggyzdve

valódi oka chiyomalásunk

értelmi súlyunk fejletlensége

lennünk, hogy 's 's

nem

a'

hátramaradásunknak, igy parányisága

,

a'

mibül természet szerint fakad : káros intézetink nevetséges magasztalgatása;

hazaszeretet

's

a'

közhasznot elmozdilni

í()reked nemes íisztim helyett, kis privilegiumink bálványzása,

's

ön legLözelehb hasznunk nyomorult vadászata: he-

;

ELOSZO.

10 lyzetünlc, inibenlétüiik

rése

hija;

lansíígink s'

a'

hasznunk sohai

elmeneteli

igy niinden

's

,

tökéletes

igazi

's

elkorcsosulás

módokhoz

szólni 'milly

mig

vau iniudeu

,

és

semmi

kell

aldíor

,

nál valóban meghalt

mert ha ugy

;

convulsióklul vagy elnyomatástul

maradjunk

a'

réginél

—

;

ha igaz, hogy vahuni más is

—

nemzeti sirgö-

tart

fogva, akkor

——

lánczaink alatt

Már én némileg kimutatám vélekedésem 's

hibáink néhányait; elragadlalva

zaszereléscmllil

szert és alacsonyt nem festem

is

,

a'

a'

józan utbul

mellett, által

is,

ii.iliiiik,

még

's

is

h(tf:y iniiil

fordilásánil 's

's

;

mclly Magyarban közép-

— tán

erm

hasz/iol

olly tárgyakat

v.il.ili.i

há-

szerinti

habár azokat, ha-

igen vastag ecsettel

gyengesége vezete

Allik.'ibaii

félre

tudom mind

bonyolíta tekervéiiyekbe:

némi

tettem honouuiak csak pciKlíl/k a'

un-g,

szitiliá/.l

a'

az

mellyekml

prii/.lár

másrn

ezeltt halálos veszcilclcni nélkül csak szóiul

okoskodni sem volt szabad.

vallom,

's

.

bányák közönségesen szememre

keres

okot

—

tilrhet

mintliogy azt

vagy ha itél

ha Mohács-

mellyhez egyébiránt semmi sem

mintapathia, vis inerliae és restség

tramaradásiiik

bá-

,

is jól

már nemzetünk; akkor feküdjünk mi

szép elszánással (!)

görbedezzünk tovább

egy szép

kelljen tehát nyúlni

—

vagy lehetne

arrul lehet

dics jövend - készítésre'

nem

egy mindent el-

's

tökéletes világossági-a kell

torságos és

's

rokouat-

mulhatlanul következni.

í'og

kellene hozni,

vagy legalább

drünkbe;

,

közlét ingadozása,

,

sajátunk veszedelme,

és

Ezeket mindenek eltt

kell

nemesülni vág}^'ísuak

's

mibül megint viszivlkodásink

végs

ebbül megint

pusztító anarchia

is

isme-

nemzetitlenségiink veszi szükségképi eredetét,

s'

személ)T.ínk

félnünk

nem

el

De

azt

itt

egyenesen meg-

hogy annak korántsem mundtam

ki

még

ülöd-

11

ELÓSZÓ. részét is,

mit hiányink elismertetésükre lassanként közre

a'

Szándékom im ez

bocsátni kivánküztam.

fogaimat összeszorítva,

behmiyya,

szemeimet

bedugva,

sárral - dobás,

derekamat megfeszítve, minden lárma, vekkel -haj igálás nest

's

,

vágás ellenére

melly

menni czélomhoz,

fiileimet

volt:

is rettenellenül 's

—

él

az

Isten

kö-

eg}^e-

látja

—

semmi egyéb, mint lelkembül kivonni végre azon fájdalmas tövist, mellyet honom nyomorult álláspontja döfe 's érzem még sh-omon tul oda, 's melly mind addig

—

is

__ fogja azt keser kínnal epesztni, míg a' Magyar Elreemeli Királyát 's magát hozzá ill dicsségre.

nem

számításom szermt vagy busz kötet

mind annak némi

's

rövid eladásíu-a,

—

ébreszti, figyelmezteti, zontói,

egy tengere tul

nem

iránt

volna szükséges

a'

mit 'közönség-

ha szabad mondani

—

elttem

állott

ijedek vissza

,

's

ez most

is

—

bos-

Blankának

elkészíti tárgynak' Ítéltem.

ekép

's

lett

áll

—

de at-

mert Herder mondása -^ ki egyéb-

nemzetünk elbunytát jövendié,

a'

mit neld szíve-

hossza dics sen megbocsátok, mert reméllem szavai csak

századok után teljesülnek,

— —

a' kitett

;

minta' nem-

de mindennap

meg

éljen is

az

hal-

lépéssel közelitek így naprul napra egy egy

's

czélhoz

melly egyébiránt csak sladiuma volt egy

,

ugy folyvást; stádiuma mondom, mert hogy ámbár legszábusz kötet ulán azt remélleltem

magasb czéhiak a'

is

Herder mondása volt mindig elöltem:

ember, mintha örökön élne,

hatna

mit most

angyalínak megdicsült rokona bizonyosan forrón

zetisé«-

kíván

a'

's

,

mosb hazámfia nagy közönség

nekem azt Ibgja

tán hálát

mondani "Ez az ember

forgatni, rontani akar mindent,

beu gáncsot

talál

—

's

iordiland is,

ez

végre

a'

csak fel-

mindent ócsárol, miiulen-

nem nehéz, ebben müidenld

ELÓSZÓ.

12

—

mester.

—

szellemnek engedni

a'

helyett, is

Igaz hogy aUtotmányunkat

a'

mit kiforgatni óhajt,

Ezt vártam

zönségesnek kell elbb lenni latokrnl jó sikerrel szólni

borait,

élkeit jó

kély tapnsztalásival kelni akarja

's

béketr

's

ekép

,

némi

Ha

találtatni

még

valaki,

azon van

,

vetélkedésre íiyul

— más

cse-

's

a'

t.

—

szerint festem valaha j(')

systema és szorga-

's

az,

a'

honfi az által

ha anyaföldem hálramaradtát

;

mint kigyó, legsze])b éltemen

nenizclck nagyságát említem,

akadályokat, mellyekkel azoknak

hiszem:

ven-

számtalan cfélet esz-

szárítui és

elbb tehetségem

nem tudom,

riV'ndik

:

ha honunk pusztáit disztelenségikbül kivelkez-

ohajlok,

's

teszem,

akkor elbb újság -szom-

éktelenebb országoknak ész,

életre

jó

tudományival érde-

lom-utáni virágzásokat, mert reméllem

tiiriii

is

érzésnek kö-

meg elbb; ha

felszínes

hallgatóit,

undok mocsárinkat

kílzlenl

a'

minekeltte hathatós javas-

,

éhezzenek

's

illy

jokat és tudni - vágyókat iparkodik felingerelni

lelni,

állít

ha czélja nemes

's

lehessen.

izüknek akarja

dégei jól szomjazzanak

*—

és hasztalan. „

mert ilélelem szerint

;

—

kell

semmit sem

de

methodusa trhetetlen

,

javítiii

ílildim

nem

's

mindazon

víni kellé,

is

fogja szenvedhetni

inert

többé,

ugy

líogy le-

szem Dunáján csak egyetlenegy szegény gzlíajócska úszkáljon,

midn

azokuiik százados meimyiségéliil Britanniát

k(".riiy
már

IJt).s|iIi(triis,

li.ilaliiia

jáii.dt ii.'ijij.iil

ínég

Iiabzanak

J''iiplual(;s

alall

's

még Törökök

és Tigris

RÍn(S

,

li.i

n'

is

leveg expansió-

a

)ucul;(»ii(IoIí,i

liosszii

roppant város

,

iiony álb'diidja

Dunája dcrckiin

Tf'Mize vizein rsak I.dudonon kcieszliil

össze

kiízt

nyögnek; ö sem fogja továbbá élhetni

k.irdii;;va 's icslcii

cgyellfrif^'y

—

6

két partnielb'kil

,

midn

hídnál (öbb köti ;

's

sem

fog

ELÓSZÓ.

a'

honom

ha végkép

t. ;

nemzetek sorába

gem

elaljasodását

népünk

felemelkedéséhez

ilctatásához

kérek

Isteniül

szerint,

de magában

akadálytul,

ezernyi

"visszaretteimí

13

kívánok

's

tehetsé-

ert

hazánk

ügyességet

's

nyomorult kis nemesi privílegíumink és

's

's

tüi'hetetlen színekkel festeni

nemtelen nemesekben

elaludt

és

's

k

tág tükörben szemléljék

,

rázódjék

több

fiai

kik berezegi székben

szánlóveti helyezetben

vaunak,

nem

minden felemelkedéslül mindig halra akarják szakira ki,

tolni

— hanem azokat

állítni

,

a'

a'

Magyai't egykori

fiai

a'

meliynek legfelsbb pontján biztosan

minden sorsú,

vagy fentebbi, míut

alábbi

változó

esetit,

kis próba -

's

a'

vessek';

munkáimnak egész

mag

fogékony,

javításra

,

halhatatlan

meg

a'

.'

I

ki

Ha

minden

tisztára

rostált

munkát,

ha azon kis kört tekintettem vala

I

im ez

's

apológiája!

aklíor egyenest

elvelésével kezdetlem volna

ugy cselekvém

'8

biztosan várhatja

az élet külön fergetegit

elbb mintsem

mint-

— — —

honunkban csupa elíléletnélküli ember élne; józan

fénylilj

állítva,

Kép

selszabadílott

nagy Építmester akará, nyugalomban

'Szántani akartam

id-

sötét

Blagyarbul egy pyra-

a'

eddigleni

gyanánt

Nemzet sorábul átokkal vetvén

hogy annak talpköve

idk

rák

kik

,

Király, mert az építmény örök alapra van

bé az

egye-

által

magokat örökké

állal

víszszaráulatni

mint egy nemesb század

míst a'

,

annyival

's

engedendik többé azon eliléleti sáfá-

önhaszon -vadászó kontárok

's

's

a'

valamint nemesíben és

,

honosság és hazafiság

,

fel

nyomorult személyi-

mert azt hiszem, hogy hazánk uemesb ,

hogy némi

még számosabb

tán

ket;

rok

Magyarnak

járiihii kis

nemtelenebb mágnásokban halálos kíimal

sítve

's

- közti szánakozásgerjeszt mibenlélünket olly ele-

venen , égetn

lélek,

a'

bízni

's

,

tán

mel-

ELSZÓ.

14

—

lyben csekély nemzeti intelligentiánk concentiálva van

de sziYrágyaim megvallom magasbra halának czélzotlak

'bár

tudnám honunk számosb,

vezet

ra 's

bátorságok-

's

ez

magát; mert

a'

politikai dolgokrul jó

nagy közönségnek

kivált

's

nálunk

szinte lehetetlen.

sikerrel irni

Ivi

részben sokat tud, annak minden eladás hosszadalmas,

's

csak ráépítményekért sürget;

az

—

ki pedig keveset

tud,

annak még húsz köteti késziilmény

elég;

's

ekép sokszor éppen azon«kön}^

semmi egyéb; mint régen halmozása,

melly

újságok

liallott

mánya

talpk sem

's

e^

olvasónak

ismert antiquitások egymásra

egy más olvasónak megint soha

Egyik azt hiszi bona

tára.

fide

miiiden változás nélkül ránk jutott"

józan csiga

sem bámulna,

ellenben franczia,

sik

akarja röglön huzni

a'

szembetn,

tüstént

—

's

az

id már

de Icggyclkeresb

"még

mindent,

ki

f

Világiban

hogy

feltetl

egy

má-

ekép minden

nem

javítást halálos

apa-

's

kora";

másik

ekép mindig

's

minden

azt Iiiszi:

"már kés,

kiált!

Lovakruli muiikáml)an

tem

's

még

a'

éjszakamerikai kaptára

magyarhoni,

aUcalommal azl jnormolja elvitt

st

angol,

így

mortalenak taksálja;

Egyik mindent az idiül vár,

thiának nevez.

már kési"

salto

nem

"Árpád alkot-

legkisebb elrelépést is, mellynek hirtelenségén

a'

bajos,

felette

kinek czélja ez , legkellemetlenebb nehézségekbe bo-

a'

nyolítja

e'

De

utakkal megismertetni.'

ha lehetne,

's

legtöbb lakosit az önbecsíiletökre, hasznokra

oda

's

themául

—

;

iiKjlIy

a'

'a'

nyereség lehelségét'

Hitelben

tán egy

a'

let-

'vagyoni bátorságot';

kissé idöellti voll,

ílsvényembül kellemetlenül ránlatinm ki

értelmi súly és ncinzctiség kilrjiéséiu'k

's

juiiit-

—

'nz

egyesülésnek vi-

lágosság-pontjait'; Játékszini érlekezéscmbou, mellyel pa-

ELSZÓ.

minthogy rendest csekély

nem

összeszerkeztetui említett

's

közt idegen

körülállások el,

—

Ezen most

.

t.

hatalom nemcsak

ismeretiben,

elégtelen

i.

következ egyenetlenségiben ;

hogy

's

nincs olly próféta

,

's

természetelleui

viszálkodásiban veheti va-

viszont nincs olly bölcs kormány,

ki egy lelketlen korcs népet valóságos

dicsségre

fellievítni

ekép Dunánk csak kiöntési ádíunk,

igazi

*s

más nemzetekkel eg}^beköl míg azon

lehet

nem

segít

's

a' t.

Itt

a'

halhatatlanságra

nem lelke

tekezéseket, mellyekben hasonlókép

egy kis hasznos mng,

nem

—

a'

képzeletimben ,

mit

talási fájárul

szedegettem

,

lett

állítni

nem

.'

illy

—— — nem ér-

volna tán

itt

ott

bátorkodom, mert combinatióim-

theoriai

ban, hanem régibb nemzetek azon

valóban több

és soha

csatornánk

civüisatiói

feltámadás mindem-e

a'

fellüzelnl

magyar nemzetiség ers

Összeszerkeztettem volna ennekiitáua egyéb

azokat

nem

az ezekbül szükségkép

's

tudna!

's

soha és

érheti, kirekeszlleg csak tulaj-

talpkövekre rakott intézetiben,

lódi eredetéi

volna,

lett

lélek van,

de óriási elmenetelében sem hátráltathatja,

minden veszély, melly

don keblében

mos-

kis zavarékot

próbának föváza annak megmutatása

nyomhatja

—

dilettant létenu-e

igen vagyok képes

hogy azon nemzetet, mellyben ers

semmi

oszlopit';

szándékom egy

tan dunai utazásomrul vala

—

f

'az egyesületeknek

rancsbul írtam,

összeállitni

15

felette

hasznos tapasz-

mellynek magja józanul elvetve

boldogságot hozna hazáuki-a,

mint számos

országos emberinknek jobbadán mindig csak hazai anteac-

tákban való halászata, vagy zavaros kis ismeretek utáni experimentálgatása.

tam volna kat,

a'

Minden

Ids

értekezésemben elhoz-

tehát legnagyobb generalitásban

miket

t.

i.

én tartok azoknak,

's

némi igazságomellyek diadal-

ELÓSZÓ.

16 mas megczáfolások

hamisságokká,

által

után ellenben míndenldtiil

diadaLmallanok

vagy legalább igen soktul

,

mert igazságokká váltak volna

's

a'

t,

——

elis-

de csak

a'

j 2-dik

kötetben szándékozám minden praemissák után az

igazi

vetéshez

adni

el

kezdeni,

mellyeknek

,

vélekedésem szerint, esés

azon módokat némi rendben

's

lábraállítása

a'

következésében

,

saját

Blagyarnak szép, bátor és szeren-

jövendje viradna. Azonban most meg akarom

minden további elzmény nélkül

és

rát,

eladásom so-

fordítni

legels

delkezési javaslatom

közönség

elé

mert sürget

;

stádiumát

hatalmas

a'

—

id

lapolja megmozdult, hogy ne mondjam

hanyatlik

tüstént uj

ren-

terjesztendera

honunk

'iiigadoz'

,

a*

át-

éltem

csekély tehetségim gyengülnek.

's

Olvasóim

eg)' része felette

id -elttinek, más

része

pedig igen homályosnak fogja tartani ezen systemai jiróbát

—

ugy hiszem legalább

—

's

elre

igy

el

vagyok tö-

kéletesen készülve most szinte egycdLll maradni vélekedé-

sem

most

mellett;

mondom, mert id

folytával vagy én,

ha életem van, vagy mások bizonyosan meg fogják mutatni, a'

's

világosan mindenkinek

szeme

elibe tenni,

Icmiészct örök törvényinek engedehneskedni,

denhal(>

Istent

lódásink

állal

felel)arálink

imádni, soha sem idcitlii

elre bocsálni kivánlam, dig néniilc;:

vé;!0/,iii

deni fogok.

I'-lkésziilvo a'

scn — —

munkáin

,

hogy

most ugy

ni()n(i,iiul(')kra a'

n.iuy sikeréi

hizom jiemzelinik gcniiisában fogja cngcdui,

;i/./..il

,

l'elcliiink

tiszta Icllvü szavaiiu

miu-

leliát

mivel pe-

sz('»lván

Kez-

közönség uinc-

nem várom ki

íi'

mnnká-

A' mii

azt ulána küldeni; a

akarl.iiii

's

boldogságára czélzó

hogy

——— lebeg,

de

nem

juiudcu legkisebb

ELÖSZO.

nélkül örök csendbe vagy feledékbe hangozzanak

haszon el;

ez nekeín elég jutalom!

's

Honunk minden joh-a, vagy

is

számosan,

sem

itt

's

is

's

'tendeuliájokra'

rendet

es,y

—

Egyik osztály

lakosit poliühai gondolkozás -

inkább

—

gondolkoznak

sek

11

nézve

sem veszek

pedig alig

látszilí

osztom.

részre

hihetnek hogy egye-

vaknál vakabbak lehessenek

illy

—

de valósággal

egy jó nagy osztály azt hiszi "Alkotmányunkban gári rendelkezésinkben seniTi legkisebb változás 's kivált

's

pol-

nem

kell,

most, mert mindennek vége lenne, ha csak egy

talpnyit engednénk is."

sokkal nagyobb

a'

mód-

mert igen

éppen semmit

ki,

két

elhatárzólag

—

—

A'

arrul

másik osztály pedig

—

's

ez

meggyzdve

van tökéletesen

^'Valamit csak ug}-an kellene tennünk már." A'

sokat

—

mi

illeti

a'

fentebbi örökké e^j helyt - álló philosophu-

—

kiket tán 'Sohamozdiknak' lehetne nevezni

azok számára

nem tudok, mert merem állítni, minden írni

én csekély,

de,

magasan

lebegnek,

tul

's

által 's

át

;

midn

ha

nem mi

okot

segítségével

gyásznapok

sem-

ugy mint

igy ezeket solidabb

a'

irói tehetségen

mint mechanikai ar-

fel

kérem

Valónak

lalálluk is fel azt,

nyujlánk,

Egy

—

az Ur Istent arra

kik mint én csak

nemcsak az

tudatlanság -ggi áhnokbul

mikép sem ébresztethetnek

gumentumok

k

ereje

adjon mind azoknak, által

akarunk gyzni,

de annak feltalálására némi

elég telielségct

honunkra

:

szerzknek hagyom

máskép

'szelídebb

okoskodásinfc

borulandó

elmulhallanul

eleit venni'.

igen szomorú

idszakon csak most estünk ke-

2

•

ELSZÓ.

18 resztül,

alig

's

most a'

vérzik

is

van közlünk csak egy

a'

nagy áldozat

Hunnia földe

melly az ugy

fölött

De

alatt.

valamint

legkeserbb nyomorúság

a'

világosb

's

borítá is

legsrbb

—

kélkedjnk

szaporábban gállt

mert

folyt le

élete

az öreg erömü,

sok Yolt

's

chinával

parancsol(')

a'

's

idk

az a'

leg-

3íagyarok Istene

—

múlt és mulandó

a'

meddig

ki csak félig

hogy

vette volna észre,

mint közítuségesen kis Ivirályság

a'

's

,

kevés,

hogy egy

dicsségi

's

bátorságrul

esz pium

aiui.ik

számos

kevés

felette

nfMii

lianem

szófo-

a'

feudális

minden

is

igen

,

is

's

ma-

életre

bizto-

szerencsérül

álmodni akarni, seuuni egyéb, mint tompa 's

szánakozásra méltó nevetséges

FI vannak ugyan

de az

kicsi ki-

ezentúl

,

me-

nagyobb

a'

recseg

midn

kíízl,

némi szerencsétlen részeiben az

I'lzl

régi

paizsa alatt továbbá

desiderium

képtelenség.

szinte

,

általában véve sok

tökéletesb felé vévé indultát

san haladni,

hetne.

a'

még

's

igazán nemesb rész,

t.ini,

él

Meg van közlünk már gyzdve

gadó.

——

örömnek

éjeibüi az

nem

ki

rályságokra szakadott

gyull

ugy fakadoznak néha

meii néhány hona]) közt egy kissé több embernek

azért,

's

legnagyobb szerencse

a'

Kincs már közlünk senki,

jözan ésszel bir,

's

olly igen gyér reu-

is

És igy ha fekete gyászba

napjai.

legnagyobb hasznunkra fordulhat

lát

még

's

egy láthatatlan hatalom szegény haz;Ink legtöbb

vidékit, ne

sanyar.

halál;

a'

most halmozva nyugszik szórnom

's

,

egy pillanatban kinná válhalik,

néha

kinek karjai kü-

közönség emberének - publicanus - szive

deinkbül került ki

is

is,

rokont ne ragadott volna ki

ziü baiáfot,

elég,

nílnd

azonlian

mert

.izl

nem

ideig ('ráig olíva oll

nerjics.iK

gyökerestül

Ilonunk

Irilohbant lángok ;i

irtani

lángot ki,

kell n'

— ol-

mi ég-

eszközölhetni börtönnel, hoher-

ELSZÓ.

—

pallossal

19

nem; mert minden,

bizonyára

st

ártatlanabb,

még

nevekedik

maga körül mindent parányokká

's

víz,

a'

mészeti elasticitásán zetiségünkért ne

túl

—

nyomatik

a'

is

iszonyú erre tör

—

éri el a' czélt,

midn mind

's

mun-

azon a'

szert,

tömlöteszi.

nagy nemzetek vég tendeutiája, használjuk mi

a'

———

semmi egyéb mint

és

a'

fnek, nemes szívnek

egészséges

igazságos léleknek,

's

nem romlott, szokás által el nem fásult, sugalma. Fejdelmé nem facsart

fhatalom, ugy mindenkié az,

hanem

jándékozá;

magas helyen

állók

nak még

is

mellyeket

még

's a'

a'

a'

's

nevelés ál-

a'

királyszék, sors

mega-

legels,

sokan

mivel

mert egyik

azért,

a'

legszámosbak utolsók

,

azért van-

az egész emberiségnek bizonyos köz

soha

nem

mellyeknek elnyomatása,

jusai,

büntetlen megsérteni,

lehete

is

szeretetnek,

felebaráti

tal ki a'

ter-

de van egy más

veszthelyeket szükségtelenekké

czöket üresekké,

el

ha

világon, melly szelíden

melly emberben könnyen gyúl, megsemmisíti,

Ez

,

ezt Hazánkért, Nein-

felejtsülí ell

bizonyosb mód, legersb kálódva biztosan

leveg

a'

leg-

a'

végie mindig

a'

's

bo-

legvéresb

szut sziUté.

Nem

akarom soha hinni

,

hogy

az

idk

tengerébe,

epedést híjába küldött volna beriségre

kellene

többé

dom nem

;

a'

nem

a'

maradhat

el;

's 's

hogy annyi

kínt,

akitor valóban irígyleni

,

ho^y annyi gyávaságnak

leendnek tanúi

sok felébrede

's

népek legfbb Ura az em-

mert ha az ugy lenne sírba - dülteket,

hazánkat ébreszt

minden haszon nélkül

közelebbi ketts szomorú leczke sülyedt volna el

a'

de ez lehetetlen!

igen megijedel

——

's

k tu-

ennek haszna

ha az észnélküli nemtelen, ki ve-

szély közt legtöbbet remegett,

's

most bátorságban me-

2*

ELSZÓ.

20 nagy

gint

viléz

tekinle

már mindent

,

nem ugy

kacsaidba lön:

de most,

's

mint bona javát szomjazván, igen lamint jobb felfogni

Duna

a'

akarni

jobb

;

lítni, im'nt azt

fallal

kal józauíibb,

az

által

kirekeszfni próbáhii

's

a'

hogy mindnyájan — kiknek van:

leveg

annak

a'

parancsolni,

ezek következésében,

azon szerencsénk vagy szerennélkül olly keveset

gondollcozás

—

bijával

abban tökéletesen kezet

fogimk, hogy mind polgári iníézetinkben, 's

szükségünk van;

áll,

's

tenni.

nem

is,

végkép

tatja tik

—

a'

a'

— mint

a'

a'

annak

Valami,

a'

nem nagy következésüek

szórnom tapasztalás nundenült mu-

legluilahnasb országokat

is

gyökercikbül dön-

Azonban, valannnt sokszor magokban

hé

a'

's

ki.

liírgyak

ktp

szinte an-

f;

legszerencsétlenebb viszálko-

mellyek ha eleinte

a'

mennyi

hogy valyon mi az

hozása:

mit mindenik endit; oka

dásoknak,

látszik sennni eg}'éb

Azonban ezen osztály megint

nyi felekezetekre oszlik, mint tisztába

ugy

mint tanácskozás és szóvesztés helyeit, cse-

hátra nincs,

lekedni

ha ez

mind törvé-

változtatásokra legsürgetbb

nyinlvben néjni javításokra 's

ugy sok-

t.

t.

Fel akarom tenni tehát mind

létezhetni mint

's

szellemének irányt adni, mint az

mint végre kénytelenül engedni

csétlenségünk (?)

hogy va-

villám ellen mennyköhárílút ál-

a'

id

elszánással

annyira saját

mint azt kereszigáltal

múdnélkül józanabb

hajtatni;

nem

jól látja át,

kijelelni

árját

még ma-

's

,

az eszes nemes, ki

viharok közé,

a'

el is felcjte

Icfinagyobb

ii.'int

javiliKik ((ilkcijdvei

vedcijninkct

li.i/iink.il

,

ulinikal

mire

,

ligyelcnnncl joldi.id.in

merre

fonlítnt'ik

's

's

laiiá<

milly maggal

niilly

inik/p

kisded

felette

sko/.mdv

:

ini-

velnök,

nuulon vinnók, jö-

költenk,

's

igy

ELOSZO. vég nélkül,

mi

a'

ma

ha

,

nem

letünkrül van szó,

mi

hanem

rátsággal, tésre

nemcsak

a'

nem

minden

nem

közjót

,

hanem

becsil-

tanácskoznánk

arriil,

elenyésztö ba-

keserl

semmi

ké2)esek lennénk,

felvilágosításra

's

's

's

meleg érzéssel de egy-

áihiánk

legközelebl)rUl illet,

legközelebbi hasz-

nemzeti lélünkrül

szersmind hideg vérrel össze a'

midn

,

sl

báforságnnkriil,

sem

valóban soha

feleUe dicséieles;

megbocsáthalo

lenne

niinla-ul,

21

figyelmezte-

vagy theoriáinknak

ügyelni,

saját létünket is féláldozni

,

—

vagy mint gyermekek csak közel szenvedelmi tárgyinkra tekintvén

,

sebes

a'

idk

szárnyain közeKlendö veszélyek

eltt szemeinket hunyni hé saját

hasznunkat, de

a'

Valóban ha

I

közj ('tél

ellensége

,

méhó

nem

soha

nemcsak

,

Tenmagadnak legnagyobb

vagy!

látod

illy

felejtk lehetnénk, mél-

magasb hatalom "Oh ember

tán állíihatuá nemünkrül egy milly száuakozásra

is

milly közel

,

áll

hozzád ten

valódi javad!"

—

Tanácskozzunk tehát nemcsak gyülésinkben oda

elkészület kell

kell értenünk

a'

hanem

már egymást;

melly soha vissza inind

—

nem

's

jön,

kisebb köreinkben

ne mulasszuk 's

melly mind

nemességet legnngyobb egyességre

is

mert ,

ott

el

ezen idt,

a'

kormányt

int,

—

mert

Istenen kivül csak ö kezeikben van helyeztetve az ország

Jövendje.

Az egész dolog javíliii a'

kííz

,

veleje abban áll

mit változtatni törvéuyinkbeu

ermnek

lata leeiid

az impulsust

az elttem

fekv próba

.'

-

,

'3Iit

kelljen tehát

mert azok adják 'S

munka

ennek vizsgátartalma.

A'

tárgy fontossága, de kivált szövevényessége azonban némi álh'lásimnak tán

egészen síWéiben maradását fogja

szülni;

mert egyszerre csak egy kötetei bocsálhatván közre, szinte

ELSZÓ.

22

legtöbbet csak felszinleg

igen röviden

,

*s

,

igy korántsem

kimerítöleg leszek képes érintni.

Múlt tavaszkor egy igen jó barátomnak vevém levelét, mellyben ezt

Vármeg}^e - urakkal Urbariale

körül

hát gondolkoztak e

's

adófizet sorsárul miitép

már

a'

's

t.

Oh

'

tagadbatlan

,

a'

szegény

azon segítni

kell e

Én

vala bizva.

rostálása

javaslali

tett

napokban több

e'

az országos küldöttségnek az

leikre

,

'No kedves Uraim

igy

"üsszejöUem

irja

—

's

pedig igy " Gondollíoztunk bizony ugyaucsíik kell tennünk,

valamit

's

mi

's

hogy tet semmi annyira nem nyomja, mint

azt találtuk,

némelly földesurak kegyetlensége, robot k{»zt nyugvásra

nekiek

melly szerint

nem

evésre soha egy óránál több

's

kell —

engedlelik

ennek exasperálni

mi

hogy ezentúl íekiek törvényesen két

azt javaslolluk,

óra engedtessék a'

;

mivel azonban azt sem kívánhatni

104

károsittassék ,

földesúr

,

— és

ki

mindig csak

s'

Minap megint egy társaságban vala

hiszem

j()bbá;:y<»KéÍM is

nem

el kell

a' t."

külön

Az els igy

engedni, mert

nemcsak az uraság

kalandoznak

's

telkein,

de

a* íi*

minthogy nekik parancsolni

,

i;iy

"A' 31inislerek Rcsponsa-

niiiidcniu'k talpköve.''

Már

illy

vagy

a'

meznek

méz dézmáját

A' n>ásik podi^

lehet."

hilitása

soL'

a'

szoriiil

id

két felette

szabású reformátorral találkozni szerencsém. azl

láfogata

igen fent héjázó javaslók

közölt, csendes lélekkel várván be, mit hoz az

"I'!n

hogy

sajtószabadságrul ábrándoz

a'

igy ülök eféle igen alant

méliok természet

,

igy

napi g)^alogrobot helyett

Tegnap ellenben N.

113 -inat projecláltunk!"

meg

's

okoskodók

kötzl,

'szinte kosö'

's

kik az '^igen hevl's' es ^ígen

'jiiég

kora' közli veghclcllon

határ -kiivei, valyon kinek van igaza?

Itélclcrn

ELOSZO. szerint mínclegyiknek

mert

;

a'

23

szántóvetnek evésre egy

óra helyett kettt engedni igen helyes, valója

a'

;

kép nem készítnének mézet

nem

venni;

a' sajtó

szabad nemzet közt

's

,

tlük

igy igazságos

minden bizonnyal egy

's

mód nélkül több

akármi legyen neve

is,

ttj|)b

kifejlett

más pénzérül

ki

végre számohii

dispo-

Csak az

kell.

különbség, hogy valamint egy czigánykodó népnek, melly

nem

igen különb

kissé hosszabb

tán igen

meg

a'

baromnál

henyélésre

,

's

falatozásra egy

idengedés már nagy nyereség,

fogja köszönni

nem

ha kassaibul

,

egy remete

's

viszik el

dézmát: ugy vannak megint népek, mellyeknél szabadság nának,

—

's

a'

administratio

Minden nép-

áll

's

;

csak ez határoz-

hatja el valódi szükségit, józan kivánságit

lépcs magasságát keresni 's

's

—

némileg meghatározni azonban

azt egy két sorral elvégezni lehetetlen

az igen hosszú

's

felette

millyen zavarban minap valék,

okoskodásim

után,

e^y

jó

ismersem

midn

hát mit kell tenni!"

nem

a'

mi

által

tudtam egy szót

's

— mint

némi boszantó

igy kiálta fel

csak

;

düemmában

homályos közt

ad rem — ne mindig generalilásokban

eleinte

Ezen

.

igy ezen értekezést összeszedvén éppen azon

vagyok

a'

sajtói

sincs divatban, és

minister sincsen.

's

nek van bizonyos lépcsje, mellyen

nem könny,

a'

miuisterek responsabilifása idelöttiek vol-

minthogy nálok még az olvasás

semmi köz

a'

dézinát

hasznot mint kárt okoz;

ugy bizonyos végkép, hogy annak,

a'

ha vau rágni

szabadsága az iutelligenliát rögtön

mozdítja el,

századdal

nál,

kiváll

niéheket szabadon hagyni igen józan, mert más-

;

's

"Ad rem,

mondja már

ugy meg valék lepve, hogy

is felelni,

mig végre

azt vála-

szoltam 'hogy mit kelljen hazánkra nézve tennünk, azt most

hamarjában bizony

nem mondhatom meg

;

de ha azt akarja

tudni az Ur mit kellene magának magára nézve tenni

,

azt

ELSZÓ.

24 megmondom Tagy^

Legelsben

:

— minden okoskodás eltt —

300 kötetet, mellyeket, ha szabad, ki fogok

nagy figyelemmel jól

is

áltolvasni

,

—

menni szóval

:

—

hol practice láthatni

tanulni elbb,

lév

az azokban

's

megemészfni, egyszersmind pedig 's

a'

jelelni}

tárgyakat

külön helyszínekre tovább élni

olt

tapasztalást szerezni,

's a' t,

aztán gán-

's

1'

csoskodni, tanítni

's a' 1.

Mennél többen fogják ezen tanácsomat fogadni

—

azokra hivatkozom kik ébren utaztak

—

's

annál nagyobb

mértékben fognak kevesedni azon ezernp árnyékozatok,

meUyek honosink

képzeleti oceanjábul

matoroktul kezdve

a'

minden köziélek

egyakarat létét megseimnisítvén

's

pygmaeus

a'

refor-

gigásokig végnélkül ötledeznek fel

hlica opiniót ezernyi részre aprítják

a'

,

,

's

pu-

igy azt felelte gyen-

's

gítik.

—

Most igen soknak közlünk tartottakat

sem veszem sem

opiniójok

's

—

nemcsak

a'

ezekbül

's

némi

mert az csak

lehet,

k pedig, merem

alapulhat; tatni is,

ki

st

a'

mi

több,

még

de

csak azon

tudományok sennni egyéb

putriil.'i

megvallom

nézve munkámat

mére tik

id,

árj;'il

Vab'iba

Itány

i

jiié;;

sorokai

's

<'lii:;i/iliii

;

hol

Icniérdeklicn

nem

adijig is

kil)i('Z(

|)i((/.<;iil'

akarom eleikbe

—

kezdjem meg rcájok 's

föllen is-

azonban, mig az

alajiosb arjiiniicriliiiiKik

beié

sem

külíöd-

röt^iden?

mert mindenek eltt éretlen

,

kellene

szelitb'lil)

igazílj.ík aini) a'

nem tudom

szinte

's

juint og:y vak'»ságos olla

Ezeknek pedig mit jnondjak

.

látták,

rel

bírnak, mellyel nemzeti nagyságot mérni lehessen, rül vah't

megmu-

nem

legszükségesb tudnivalókat

felölök tiszta ideájok sincs,

még

ismert tárgyakon

látott és

állítni,

tudósoknak

a'

külföldi tárgyakrul

's a* 1.

tán Iielyre

zeni vagy inkább 'soha

véleniényikct

terjeszteni:

,

im

car süil

<;'

né-

(|u'

une

ELOSZO. un prince

constítution aít ete arracliée á

des arines,

sóit

qu' elle

25 faíble par la force

librement accordée par le

ait été

souverain, le peiipie n' en jouira jamais bieu, tant r[ne le sol

sur lequel oo veut leterre par

L'

Ang-

cliarte,

que

iinplanter, n' est pas préparé.

1'

exemple ne

proíita

de sod excellente

lorsque la puissance féodale des barons fut auuéanlie et la

nation plus éclairée.

E' néhány sor után nyllyáu láthatja az Olvasó egész tendentiámat

gás refonnator e ,

oUyan e

t. i.

natban egészen

még sem

uj

tudja

el

,

nem

's

,

mi

nisterkorlátozó

ged zom

vagy ollyan

,

tudhatja solia

is

—

maga.

hanem éppen azon

bár én princi-

,

mig nem határozza

A' sajtószabadságos

pygmaeusnak

két órát

a'

,

ellenben, gigasnak fog tartani ,

ki egy pilla-

alkotmányt akar elöbbájolni, azt azért

piumimban igen megállapodtam kéletesen

gi-

ki csak egy hüvelykuyit

,

mozdulni minden században

altar

tán

mi yagyok, pygmaeus vagy

de hog)^ azért

;

okbul

de

;

's

,

tö-

vagy mi-

mézdézmát en-

nem mert

én válto-

melly szerint egy tölgyfa,

,

ha gondolkozni tudna, az embert igen alacsonynak, egy va-

kondok pedig igen

Utam

a'

is

magasnak

itéhié.

közép, egyenesen kimondom;

igen remeteféle sétáló az életben

—

lesz.

Azon

ámbár ez

mert az emberek

lában véve mindig tulságokban szoktak élni

koporsóig az

's

reputatio

"se hideg se meleg"

melly annyiak eltt fertehnes,

nekem legkcUemesb

semmiben nem szeretem sem

pólust

's a'

sem

a'

zóna

megi'agyásnak éppen olly ellensége vagyok mint

égésnek

;

melly okbul sem

numa vagy iilli

a'

öröki opponense,

pártolója,

vagy

denkori ellensége

—

a'

a'

álta-

— ugy hiszem ;

mert

torridát, a'

meg-

kormánynak mhidigi orgá-

sem

a'

honi mocskok minden-

józan magyarság kifejtésének min-

mint közlünk fájdalom igen szí'uuosau

-;

:

ELSZÓ.

26

—

nem

soha

leszek;

önkényt

koiTiiányi

a'

mint

a'

nem

hiszem, hogy aristokratia nélkül

azt

hazai rozsdát gyiilölüm

hogy a szabadsági

mint képtelen emberiség

sem

'S valamint

's a' t.

nmn

azt

sem

lehet lenni,

egyfonuasági ittasság

's

—

theoria,

iigy restellem,

más legyen

kél szóban concentrálom az egész

jusait

"Szabadság és bátorlét"

Az embernek határozza élni}

kirekesztleg mikép

el

éppen

magasság

nemet

iigy csak a'

jelelheti

—

Éppen

nosb.

némi

ki

regiment

—

fekvés,

testalkotása

's

mivel kelljen neki

's

,

bor teszem eg}'nek méreg,

a'

szer:

temperamentuma

kora,

a'

másiknak gyógy-

sajátság

civilisaliói

's

kormány-

határzottsággal azon

melly neinzetekre nézve leghasz-

azon

egy^

ember teszem például

felelte

consequens lenne, ki mint Török 'egész mibenlétének gyökeres megváltoztatását* szomjuzná; mint Gallus 'alkotmá-

nya

körül számtalan

rök

ra

a'

's

sajtói

lésére,

Ellenben nyers

t.

reforinaliói

állítná

nagyobb részének

—

a'

ha mini Tö-

pairek ellörülte-

t.irlaná

nzf)knak

sajlcu

kik közi

(Síik

ínég valami

sem azoknak

systemája lalpkiívél. Ítéletem szerint,

,

—

az angol

szabadságot

jiraccíMlens

's

i^y noha ölel

mindig csak

van

Ind I.

i.

pairnélkilli alkolniányf,

cg.y

nem

IcgeLsl

mint

szá/adik is

mindig a'lako-

olvasni

—

török

a'

nép pedig hihetleg

ámbár

iiiiiidcii

A' dolgokat

sulja ulán szerintezi

értelmi

nuinkálódásil,

ullraradiralnak

torynak

volna,

mint Angol kirekesztleg dcmokralikai alapok-

confonnálja

nép

esz

szabadságra, mint Franczia

*s

valódi fekvésében látó,

8ok

;

mint Angol 'némi kis elsségeknek megsemmi-

szntél; sítését'

meg

experimenlálgalások'

theoviai

ultra

—

som

kivánnn, 's

igy

az olvasás tanulása kik

még

az arislo-

ELSZÓ. sem

systemára

repraesentatlo

cratíkai

27 ertek

tökéletesen

meg, sem azoknalv respublikái kormányt, kik miuden

sségik

mellett,

tiával

abbul fakadó mérséklettel

's

rik valaha

arra

azon magasságát, bízom

dn

sem birnak még.

nemzetek az erkölcsiség

a'

el-

szükségkép megkivántató intelHgen-

's

szellemében, mi-

a' perfectibilitas

eg7 nemzeti famiUának miuden

Elé-

értelmességnek

szerencse

tagja a'

's

dicsség templomátul egyenl tárolságra helyeztetve, abba

mindegyik beléphet, tik,

's

midn

ki belbecse által oda felemelkedhe-

némi alkotmány még egy pyramisnál er-

sebb golyóhoz lesz hasonló, melly, mint liárd évekig bomlatlan forognak tengelyeik rül,

ugy

most tlünk nem

fogja

csillagok mil-

a'

napjaik

's

kö-

boldogság es

sejdített

is

nagyság fényében századokon keresztül háborítlan össze-

hangzásban végre megdicsült lényekhez közelel)b emelni az agyag

midn

ezen ponttul, rint

a'

lefolyt

magokat

's

áll

az emberiség

—

pedig semmi egyéb

—

mindig sikeretle-

csak azért tartatának és tartatnak

's

másokat myslificáló okoskodók

respublicáknak

,

által

— — ——

hangzott elég ersen az emberiséget

megvet

embernek füleiben "hogy az iszonyú hazugsági" öreg Britanniában

—

századok legtöbb tapasztalásit kincsezte

fel

messze,

mai

midn még

civilisatio

vélekedés

1

némi

szabadi

mert az ezernyi heloták, romai rabszol-

amerikai szerecsenek égbe -kiáltása

még nem

meg

századok bJzonyitása sze-

próbái

intelligentia hija miatt

uek valának;

's

milly messze

respublicák eddigi

a'

mint egyedül

gák

De

fiait.

melly

—

focusában sem egészen bátor

Mi emberek

.'

igy

lét

a'

még

a*

szabad

jöv magasságunknak 's hát állunk még

összeleg

csak egy igen alacsony lépcsjén

még mi Magyarok

's

Blilly a' lefolyt

28

ELÖSZO. Elre

Lelkesek;

tehíít

nemzetekkel yersenyt

a'

el

álljunk

tökéletes felé

más

fussunk

's

'S

I

nézzük mi szük-

séges nekünk Bíagyaroknak. ítéletem szerint,

ha mai létünket

dés "a' birtoktalan nemesség

's

inkább;

a'

f kér-

szántóvet sorsa és azon

a'

k

a'

kormányhoz, várme-

az utolsók földesuraikhoz

is

állnak.

relaliók körül" forog,

gyéhez

's

tekintjük,

mellyben

Ez

sürget leg-

mert az ország lakosi legnagyobb részének jó

vagy rossz karban gye mind

a'

létele

mind

földesúr hasznára

a'

kormány

's

bátorságára,

mind

,

a'

várme-

vagy kárára

's

veszedelmére olly hathatósan kénytelen folyni bé, hogy

azoknak elsegítése sztényi

tett,

Eu

a'

's

mint inkál)b

st

;

's

fordult

igen

a'

pyrann'st

—

a'

fejdehni hatalom

az eltt tán lebctelt, 's a'

nekeltte

napy a'

priélés sönt

a'

despolica

minden

és

kormánynak

a'

minden

ahidl

nem

lesz.

—

I

lelve látni kiv.inom, tág

—

'S

t'j»|)('M

íigu-

— hoiiy

— mert

a'

királyi

mi-

Los pelites pro-

a/éit lörekedom

's

líz

el-

mivel iiia^.uuév.il

.i/érl,

valamiéi nevelve

—

nép semmi: ugy

mostani megindult illben

midn

elibertálva

miinl('nl\iiick

nek honunk

tartok egy fel-

sauvegarde des grandes propriélés.

tliinllifllcn igazsá;;

e^yiilt

a'

nem

birloki lét vab'tsános bátorságban legyen,

nép la

mód-

ha valamivel iísszcülközik

kivált

lehetetlennek hiszem,

szck

vagy esz-

birtokosak létét pedig határnélkül szeb-

óhajtom; de valairunt

bátorítni

hol

sorsadia,

nemcsak meglámodni nem kivá-

ers építménynek, melly

rája,

.

földesurak biztos, függet-

az elsnek székét hiv jobbágyi érzelenmiel

nelkül ersítni, bjtni

a'

nndenkinek

's

es tenyér- koreste sajátját Jiorn

annyira kere-

jó calculus

Királynak hatalmát,

len és szerencsés léiét,

nem

jobb karba tétele

biílursiigjn lie|\e/.-

arrii,

lio.^y

mindenki-

mezején nagyobb mód, kömiyiiség

's

löbb

!

ELSZÓ.

29

remény nyujlassék mint eddig, értelme valamit szerezhetni

a'

mit

nézve nemcsalí

uak

tartok.

volna 1792

lakosinak polgári

meggyzdésem

teljes

létet

iui ez,

I

honunkra

alikori deputationalis

felette jól átlátták

tapasztalatlanabb

—

eleink

40 esztendvel

—

ugy

's a'

a'

munkák

ifjabb

1832"'*^" sokkal

idhozta abususibul kivetkeztetni

,

adni

szerint,

gyökeresen megjavítni alkotmányunkat

minthogy annak szükségit az

azt végre

is.

nem idelöttinek, st szinte már idufániHanem valamint minden bizonnyal jobb lett

'**^"

után ítélvén,

fáradozása után

azt háborítlan bírhatni

's

Hunnia minden 1832'^'^"

's

's

igy

józanabb természet

alapira állítni

,

mint megint más 40 esztendt csendesen be-

várni akarni,

's

igy folyvást

's

mert elvégre bizony

;

kés

lesz,

akkor hazánk egy az egekbe dicsén emelkedett Építmény

helyett,

dlt

mellynek sarkalalja

Rommá

emlékezete

is

fog bomlani, melly

eleuyészend

Honunk minden bizonyos

egy minden sarkaibul ki-

tartós,

—

alatt a'

.

nemzet sorába iktatása

lakosinak a

életet terjesztend

;

még

3Iagyarnak

9 milliónak ezentúl

is

abbuli

kirekesztése ellenben elkerülhetlen halált bozand anyaföl-

dünkre.

Ez

lélekisméreli

Már mikép létet

adni , hogy az

denkinek

sajátja

vallomásom

lehessen honunk által

nemcsak

minden lakosinak polgári a'

nem mindenkinek,

a'

privilegiáltnak

valódi haszna nngyol)l)íttassék

's

józan törvények eszközölhetik, képest, ítéletem szerint,

ím ezen

min-

fejdelemlül lefelé

ne koczkáztassék vagy csorbíllassék

,

ha-

mint az anélkülinek,

biztosíltassék is,

azt csak

és mostani mibenlétünkhez

30

TÖRVÉNY.

XJI.

TÖRVÉNY.

XII. A' hitel

I,

ln

é

haszna és kára mindeukit egyen-

r.

Hj'pothekául mindenki

Kifejtés. t. i.

ingó vagy ingatlan vagyonát.

zött

—

rendek

bármilly

nemtelenek legyenek

is

sebb különbség sincs.

t.

,

azok

sajátját adhatja,

szerzdk kö-

A'

akáar nemesek akár

i.

—

dolgában legki-

hitel

szerzdök -közti kérdéseket

A'

kii'ekesztleg csak az arra törvényesen kirendelt

vagy

cautile fórum,

Ezen két

hitelszék

polgári hitelszék csen,

minden

t.

a'

i.

tárgyat szoros és betürül l)etüre

Az siségi Jog el

mercantile fórum és

el.

a'

mellyekrül mngasb appellata nin-

,

rázott rendszabási szerint dönt

n.

hitelszék Ítélheti

polgári

a'

—

mer-

magya-

's ilél el.

(jus aviticila lis) örökre

vantörülve. Akárminemü jószágot

Kifejlés.

valaki ezen tör-

vény kihirdetése után az illet Felek tudtával ör(»kösen elad,

azt

a'

veviül vagy annak hagyomáuyosilul,

semmi ürügy

se az eladó se annak nemzetsége

többé vissza

meg nem III.

nem

veheti,

's

az örökös eladást soha

semmisítheti.

magszaka dásbul származó

A'

alatt

iiscalitá-

80 k (")rökrc me.ií szü nnek. KiJ'ijiés.

iével

akár

31ijidcií

birtoknak

más kézre átmenete-

azonban, leyyen az akár vétel, akár successio, test.'iniciilimi

,

akár

.íjánilck

\s

a'

f.

törvényes becse után v^y percent fizettetik kincstárába, kálja

és senki

sem

a' j<')szá^tiak

a'

kormány

b'jibfl jc'is/.ána teljes I)irto-

mindaddig, mig ezen említett hiudemiumol

a'

;

Xn. TÖRVÉNY. koriuánynak

el nem

torságot

IV.

nem

le

31

vagy az

teszi,

elég bá-

iránt

mutat.

Magyarországban mindenki bírhat ingó

és ingatlan jószágot mint sajátot (jus pro-

prietatis).

magyar nemesember azonban pol-

A'

Kifejtés.

gári és colouicalis fundiison kivül, a'

mindent ingyen

nemtelen pedig minden hold után

minemiisége

szerint,

vagy

hetest,

föld és fekvés

esztendnként egy ezüst

által

ötöst,

vagy magát minden to-

tizest fizet,

vábbi adütul az

a'

bír,

szabadítja örökre

fel,

hogy

földeinek tizenketlödik részét köz adó alá veti.

Mindenki egyenln

V.

áll

a'

törvény ót a Ima

és suIya alatt.

—

A' Partis T^^ 9""'

Kifejtés.

mint az em-

bernek méltóságához szükségkép tartozó ország lalíosira

tei-jesztetik

den abususibul ki procedúrája pedig

is a'

;

— az egész

de egyszersmind min-

Az itél székek

tisztíttatik.

lehet legrövidebb idre

szorít-

tatik.

nemtelenek is választanak magoknak megyei pártvédet.

VI.

A'

Minden három esztendben

a'

várme-

gyeszéki restauratiók alkalmával beküldik

a'

megye-

Kifejtés,

beli 's

külön helységek votumikat

igy

a'

a'

vütum többsége nevezi

vármegyeházba ki

a'

vái-megye

fiscalisát.

Vn. A' házi pénztár *s országgylési költségekhez idom szerint mindenki fizet.

32

TÖRVÉNY.

XII.

Vni.

vizek, utak

A'

l)el

's

egyenln

mindeukit

ér

vám elrendelése országgylési

's

tárgyak. Ezek annyira kötelezk, hogy az,

'Kifejtés.

azoknak 's

IX.

hazasért,

alatt ellent áll,

hazasértési birság])a esik.

BI o n o p o 1

i

u ni o

k

c

,

zéh ek

1i

,

m

i t

a

ti

ok

'

s

köz szorgalmat és concurakadályozó intézetek örökre eltö-

egyéb illyes re

ürügy

bárniilly

ki

ntiát

a'

rültetnek.

3Iagyarországban csak magyar nyelven szülü törvény, parancs, Ítélet kötelez. XI. Rlinden t()rvény hatóság csak a' helytarX.

tó

Tanács közbenjárása

d e1

m

XII.

által hallj a a

fe j e-

'

szót.

i

ítéletek mint tanácskozások csak n y il-

ványosan (publice) tartatnak.

Már

nem

hog)' miért

JMVaslalimat löllje,

de

a'

mert annak nem

véill,

síli;

l('le

nyosan

pcdi^

mén

elömo/.díliiii

példája bi/.onyílja; ho;iy az jéira

8

állal

kezdem

kedvem

szii-

IcUem syslemám lalpkö-

lélc,

aninl

boni ta[)aszl;dás

a'

Icglcbelsb nemzcIségiiiKel

mulatja,

törvényeket,

végre miért

bizonyos oka van.

llik'L lábra állítását

A'

's

jiem puszta

Hitellel, ez

aiin.ik

más

javaslok

miért éppen ezen tlzeiikellt,

a'

,

's

is

mogscnuni-

legtclíclIeiK'bbt'Ket

Iliin! (-lvé[i

a/.l

\i.s/.oiil

annak

is

i'elálbtása,

szinte jninden egyes nyerne,

haszonra magiisi bcíolyással Icauc.

—

bizo-

küll'ökl

a'

a'

niint-

köz-

Tehát

33

Xn. TÖRVÉNY. j^-szer

j^.

Hitel.

De

ha egy osztályt sem

Hitelt,

buli líireltesztés állal felette

nem

addig

2

szer

állíthatni fel

keményen

az ab-

alcarunlc

büntetni

,

mind-

valódi sikerrel, inig nincs

Eltörülve az Aviticitas.

Ennek

maga

szükségkép

pedig

eltörlése

után

vonja g-szer

megsznését.

^' Fiscalitas

ha

Minthogy továbbá nem elég,

de azt nekie

ingatlan csak exequálhatja, is kell,

ságban birhatni

nem

fog adni

kire

bátor-

nem-

liitelezö

szükségkép foly

minden-

j^jg proprietatis.

teljes

személy

a' 's

nemtelen

is

bírhat ingatlan, kell neki

vagyonbeli bátorság, azaz

Törvény -eltti egyformaság.

És

—

mert sikeretlen

a'

csak egy felekezet magyarázza g-8zer

a'

teljes

kamatra pénzt

a'

Ha pedig g-9zer

kis

többször lehetne pedig

;

mint magyar nemes:

telen

^-szer

mert máskép

hitelez az

a'

törvény, ha azt mindig

—

Törvényes pártvéd.

Ezen utolsó két törvény

maga

azt vonja

után,

hogy .jr-szcr

^.

tül is

jj^^2i

pénztár

's

országg)4Uési költségek

a'

nemes-

idomzat szerint viseltessenek.

Ezen törvények következésében új életre ébredend a' hon, 's nagyobb levén a' mozgás, szülíségkép foly, g-9zer

hogy

^. ^.j^ek elrendelése,

tartása,

valamint

a'

bel

utak készítése

vámok

—

's

jó

karban

mindenkitül egyen-

3

TÖRVÉNY.

XII.

3-1:

ln

—

Czelve

egybehaugzás

illyesekljeu liarmonia és szoros

De g-szer

^>

igy íélie kell vetui 'mint káros akadályt*

's

;

kell.

szorgalom hatalmasan nera

iiiiud e' mellett a'

léphet elö

mert

legi'enck;

országüjülési tárg}'n]c

monopoliumokat

czéheket,

,

limilatiúkat

's

egyéb

illyes intézeteket örökre.

a'

's

De hogy egészen el ne külföldiesecljék az ország, kül inielligenlia még könnyebben és szaporábban

ne nyomjon j0-9zer

sajátságot mint

minden nemzeti

el

iQ^^-dik es2iem]5 i-^» napjátul fogva

nyelven

íratandó törvény,

irott 's

Ítélet,

csak magyar

parancs, folya-

modás, alkotandó conlractus, egyezés, számadás

Mind

ez azonban

még nem

t.

a'

kell,

Csak

elég

magyar hon

a'

felsbb parancsolatok-

dolgainak rendes forgására;

ban legnagyobb egyformaság

's

ekép

helytartó Tanács közbevetése és befolyása

a'

kormányoztassunk.

állal

mind ennek

'S ^2-8zcr

íö garantiája leg}'en

^, uyilvíinyosság.

Tegjül

—

nának 's

a'

's

hazánkban kölelezö ereji

lesz

11"*'"*'

most

íel,

ba ezen törvények velejökve nézve fenáll-

mondom, mert

velejökrc nézve

módosítandó bennük elég van

—

felvilágosítandó

valyon mi lenne kö-

velKezéí^íWí?

l'udom, mint

oszlanélí,

mellynck .'inn\iia

a'

t/lcl/iék

;

lel

felelet szinte

,r

Kí'iz

azt

dolgolvniii

biszeni:

a'

annyi ágra

azon cndjerszáni,

állna

mert tán nincs ország

Azonban "J'"(lc||c

a'

mennyi fbiil

*i>/.aK,i(I()/.ii.i

lionunKltan. Kiáltana

ezen Itérdésre

a'

világon,

vtIcKrdcs

nagyobb rész

liol

mint igy

x-szcdclmosek volnának ezen lörvé-

Xn. TÖRVÉNY. nyele,

nem

's

is

hogy altotmá-

fel a' nélliiil,

állhatnak

—

uyunkat sarkaibul ki ne döntsék" azt

35

mire én

;

\'iszont

válaszolom 'Éppen ezen törvények nyújtanak egye-

düli bátorságot 's

mányunk

minden felekezeteknek,

felállítások

nélkiilök

nemcsak nem

a'

veszély

meg

rendíti

alkot-

de azokat több századi viharok ellen

sarkait,

st

megint felaczélozza,

nélkülük bizonyosan várható pol-

gári létünk elbomlása'.

Minden nemzetnek bizonyos melly annál erszakosb

,

annál tartósb ,

minél kevésbet

addigi rugóji

természet örök

alapulának köz ermüvének szent törvényein,

—

axióma,

ha

's

Ennek törvénye nek vagyunk

sön e, ta^o^á

's

tegye

ló idejében

líden járja

mint

's

át

e

——

ez bizo-

mindent feldönt-

még

gyászosb siva-

sért

—

's

's

's

vagy pedig

alatt;

midn

hogy

hazánkat,

nemesítse

kénytele-

IV. Lászolly sze-

alkotmányunkat

káros intézeteibl, torvényin-

mindenki

sajátját

bátorságba

tiszteletbe helyezze?'

Én mi

lá"-osb alatt

egy szelíd

's

convulsio-nélliüli reformatiót ki-

erre kíszt lellvem;

yánokl a'

átka

Ez

is

millyen vala IV. Béla

a Tatárok

kivelkezteti elavult,

ket javítsa,

a'

crisis

belvihar egy

a'

tisztítlan.

hazugság.

mi Magyarok

szerint

csak az 'Ezen

honunkat e,

nem

egy crisisen

átesni

A' kérdés

nyos.

a'

minél tovább hevert az

világ évrajza

a'

esni,

kell

crlsisen át

tán megtíJrténhetuék

szavaimat is

tudja

is

's

ha ezt az Olvasó

—

elJacsarják,

Isten

's

kíszt

hasznom

hinné,

legszintébb vallomásim

mit keresnek

tenni 'honom nyugalmát fentartani, dílni,

nem

meit tndom, sokan legvi-

—

azt

akarom hozzá

boldogságát

is.'

S*

elmoz-

;

36

TÖRVÉNY.

XII.

Rljnthngy pedig éppen rugót

,

emlílém azon két liatalmas

de számosb részét mozdítja,

nyalib és

itt

luelly az emlieriség magasb de kisebb

baszonvágr,

a'

t.

a'

i.

,

's

alacso-

nemes ösztön,

az Olvasót emlékeztetni akarom:

ilt

hogy ezen próbamunkát honunk képviselihez irányzám, hogy

mert akarom hinni 'annyi nemesség van bennök, egyedül leikök ösztöne és sugahna után

is

készek lenné-

nézve ma-

nek honok minden

lakosit az embei'iség jusaira

gokhoz

készek 'hazájok vúágzását legérzéke-

felemelni'

nyebb áldozatok

;

elömozdítni'

állal

dicsségét szlvvérökön

melly határozásitikra

mes rugó

De a' nagy rész, nem mozdul ezen ne-

mcgvásárlani'.

beí'oly,

részint

után, részint olly szegény,

yíigy se törheti ketté 's

is

készek 'anyaíöldök

;

a'

szélyes

id

öröm ünnepeket

nem lennénk

—

szellemét szelidítni

'S ezen ok,

ve-

képesek'

a'

és gyász

napok

varázslani hazánk vidékire.

a'

t. i.

legnemesibb

a'

tehetetlenség zsibbasztó bilincseit;

ekép iigy látszik 'mintha

helyett

hogy

nem-

legkisebb concessiók iránti

telen vagy szegénységi, hanem minden esetre nyllványosan,

ha bár

nem

érzett aversio

,

egyenesen kimondott, de bizonyosan

is

birt

engem

ha nemes indulat nem egy olly systemát

a'

ki

,

—

ha Kíván

's

sikert akarok,

mert

érje el

a'

liaszonvágy

's

—

melly senkiiül nemcsak semmi

állítni fel,

concessiól ncni Kivan,

hanem

arra

víja

fejedcli-mlül leCclé

is,

tüstént

mindenki sorsát

többel ád

javítja,

bá-

torítja.

Soknak szemében ez lansok javaslali, liinni

még Ujelly

lel,

szánital.inszur

mint más számtalan projcc-

szándékú

jó

iní'^^lcbcl

,

;

ábrándozás színeiben fog

do most még egyszer nioiidoni, .szcicliirin

mcgérdcnili 'bidcg

vi'rü

inoiid.Mii:

ha

v.ni

'a

tárgy,

('g}niá.sti Kiballg.itásunkal'

XII.

—

nem

bizony

az

magunk

mieink

's

másrul:

TÖRVÉNY. mint az,

lehet egyéb,

jót

akarunk,

melly körül

meggyzdve

Legyünk

léte forog.

miudnyájan

37

egy-

csak azt fejtegessük

's

*azon jót jül akarjuk e?'

Akármilly alkalommal tétessék szó Sílnak javításárul, olly bizonyos a'

majoritás vagy

a'

soha véget

tagadó

—

vigyázni

Ezen

st

'halasztassék',

nem

's

itt

's

erre igen kell

hogy

mint azon egyedülibül,

nélkül;

nem

szántóvet

a'

hiszi javíthatónak

leggyokeresb

felveszik a'

máskép ne fejezzem

ki

's

—

magamat

ellen látja felfegyverkezve;

haszna, elmenetele

's

stica és

a' t.

's

,

azt

ekép

bere pedig igy "A' mit

meg sem

a'

nem

a'

domesticába

hosszufuar

rontaná meg, transenna,

's

's a' t.

re igy "A'

mit

legkisebb,

mert

,

stema -javításra

mindig

de az 's

— a'

de

belli-

a' a'

A'

dome-

vármegj^e

em-

szántóvel,

fizet a'

tapasztalja (?),

végtelen deperdita,

a'

aztán az

urasági al)ususok,

az teszi végkép tönkre"; az uraság véga' a'

árenda sehol sincs, tei'hek

hogy

mindig maga

szántóvet

érezné,

utak, hidak hasznát leginkább

kalonatartás

szán-

majoritást

a'

az urasági terhek rontják meg";

minthogy az soha

kettejét

a'

—

gyarapodása ellen tapasztalja.

kormány embere igy szól "A' mit

megyei

fallacia.

bevett boldogtalan hiedelem következésében

tóvet minden alkalomnál hármas correladójánah

cába fizet

hogy

4,

kereken meg-

a'

—

egyéb okbul

nagyobb rész általában

a'

viás kára

X2=

mint 2

anathemájával veri vissza a leajóza-

lehet'

nabb javaslatokat;

sorsát

szíintóvet sor-

mindent megczáfoló 'maradjon', vagy

a'

nem ér

'nem

a'

szántóvet az uraságnak mint

—

azok a'

birja telkeit,

de bezzeg érilc

a'

kormány

áia sajuosan".

kormány

szolgál,

annál

Ha

és

az

olcsóbb a'

vár-

pedig sy-

részérü' jön javaslat,

mind*

:

Xn. TÖRVÉNY.

38 járt

köt ellene frigyet

lea

is

—

ság

ha

vármegye részérül,

a'

még fouákabbul

részéiül,

méríése. zült,

ekép

'S

haszna;

értett

kormány

a'

st

tacite

kormány

a'

ura-

's

ha végre az uraság

vármegye boldogtalan egyetne-

es

szántóvet

a'

sokaktul sejdit-

és uraság olly balul magyarázott

yávmegj'e

a'

interesséje;

— habár

minden aUíalommal pad

,

három

kö-

correlatiúi

alá esik a' földre.

Vannak, vannak felslib rendelések, vármegyei hatámellyek

rozások, földesúri concesslók,

sorsa néminemiileg könnyíltetik,

ingadozó illyen

vény

fel

nem

lét

által

az adófizet

nem tagadom;

de milly

mellyet az országgylésen hozott tör-

,

még ?

szentelt

'S mit

nyomnak ingadozó

ki-

vételek mindennapi usus és praxis ellen ?

Vannak ezen

vármegyei javaslatok,

felül operatuinok,

képviseli projectumok, igen

jól

tudom, mellyek kirekeszt-

leg az adózó nép sorsjavilását czélozzák

lappang e mind ezek fracllonem panis liogy

a'

alatt

kerli! a' dolog,

]<életesen felsegél ilélet a'

nem

szántóvet sorsárul hozandó

—

de valyon

;

egy kis daemon,

's

nem

ha egyszer ad

sajnosán elrelátható ölet valósággal

's

's

e,

tö-

liibctségek Üieoriája szerint

a'

Ezt jobban

legnng)'obb improbabilitások során áll?

fel

kell világosílnom

Midn

az 1825'^' országg}állésen

tanácskozók két végbalára,

a'

dcvalvatiórul vala

adósságokban,

szó,

a'

mint

Iridva van, részint százéri százat, részint százért

vf'iil

voli/.áll.

meri alyáni

ság és aligbiiiiah'i

mellcn kclcpc gyenijill

mfginl

,

új

nom

J'',n

iilán fcb.'llo

cleinle

érzéin

lu'l} czlflve,

magam.

De

át,

,

hogy

a'

az igaz-

egy igen

k(;Ilc-

végre részint szé-

ezen tárgynál klKi incaszi'ilamlolt

biz()ny>ága

nogy-

liozzá szólni;

sok régi adósságot vévén

Károm közi

/,éb(?n

nu-rt

kivánlani

régibi)

—

a'

mi

sokaságnál az ünhaszon löb-

nyom

bet

voksomat

okom

—

volt

sem tudtam

mit az Olvasó

a'

daemon ezen

sek.'' a'

is

— még

's

illyes tárgyak

ellenállhatlanul

riit

szavakat 'bár

a'

körül minden-

kongafá füleimbe egy

gyznének

a'

negyvene-

ezen kis eset tán elég világosságot fog adni

's

gondolkozónak

—

megenged

mert emberi gyarlóságomnál fogva,

eléggé elszomorodtam,

nap elszomorodom, kis

tán

is

lelk tettemnek minden kesertül menten,

tiszta

Láboríllan örvendni;

min

százért százat javaslókéihoz

a'

Azonban, ámbár magammal megelégedni némi

csatolám. kis

honhaszon -^ részint lélekismeretem su-

inlnt a'

galása szerint,

39

TÖRVIÍNY.

XII.

,

hogy sokszor

a'

legnemesb áldozat melly

milly földszagi kivánat lappang;

alatt

állítá-

somban egyébiránt, reménylem senki meg nem ütközend, a'

mint hogy én magamat sem átallottam vádolni

érzések

alatti

Ezen

sinlödnek.

hogy mindaddig

,

sorie

tanee

tolni altarni

nem

soha

nem

—

mány, mind

a'

ha

lik rajok,

fognak megegyezni

bátorság

,

a'

földesiir

mind

f

nem

a'

a'

— 's

arrul

illu-

cor-

a'

bel kor-

tökéletesen

nem háram-

er, mind

az országi

füldesurasági boldog lét mindaddig sera-

mint hamisan kecsegtet serencsétlen

boldog.

sej-

valódi

legalább spon-

kormány, mind hiszik,

fejdelmi

mig az ország legszámosbinak

nem

—

szántóvelnek valódi haszna eszközölle-

hanem hogy mhid

mi egyéb,

'

az ö három

nincsenek, hogy nemcsak kár a'

,

szántóvet sorsát nemcsak

a'

mig mind

meggyzdve

's

a'

terhet

de valósággal felemel javaslatban

,

relatiói

tilí,

minden felekezet tulajdona, 'habár

's

mindig másra

dítlen is

melly

vagy inkább hajlandóság,

viszketeg,

minden ember

oka

illy f()ldi

léte

illusio,

nem ers, nem

bátor

Xn. TÖRVÉNY.

40

Errül tükélelesen

meg

akkor reméllhetjük józanul *minden liihelöségek

az az

,

ellen'

földesúr,

köz

fogják iktatni

de 's

Ne

csak

várjuk

a'

'minden

férfiak

kormány, mind

bel

's

minél elbb

akarattal,

Népet.

a'

f

a'

's

nem mint gyermekek

:

hanem mint

hihetöségek után' hogy mind a'

gyzdre lennünk,

kell

a'

Nemzet sorába

terh

felfelé estét,

mechanikában annak középponti vágyát;

használjuk

éppen igy, ne keressünk halandóban önkárára sürget

hanem annak megint haszon

öszt(")nt,

resszük nemes czélra

ki,

mert az,

facíum.

vinket

nz

közhaszonra

,

mondottnak igaz

A'

'S is

létét

- utáni szomját éb-

I

nem

pedig

tagadhatja cen-

emberi természetbül merített, psychologiai

ha régi chronicáiukat

st még

,

midn

egykori szántÓACt jobb sorsának,

külön részeiben

a'

ne messég

az országgylési terheket

;

zott és számtalan eí'éle:

nem

a'

is

az

ország

adózott; jobbára

vitte

domeslicai adóban

is

oszto-

azt leszünk kénytelenek kö-

hogy tanácskozásink

vetkeztetni,

törvényköny-

mellyekben annyi nyomai vannak

viszgáljuk,

állal a'

szántóvet sorsa

hanem hogy az, számos tanácskozásink vagy

javnll,

i^

in-

kább Siszálkodásink' után, mindig mindig szorosb korlátok

közé

buenssé 'S

szorítva,

végre val(')ban misera plebs contri-

váll.

mi

arra jutollimk

,

hogy

19'*'

században

—

az ember méltósága szent kezd lenni

— midn

piiniás nélkül pii-

Mice beszélünk, egész Kiiropa hallalára, de misera plebo ronlribnonlf

rllle

•,

's

a'

Iviilirildnck

e/-iiáiili

isniérctlcii Irlilnknck ktKS/ÍMibcIjiik

kezésében az azon bicdclembeii van rid

van szó, melly vallás

midn

,

tiiiodelniét rsnk

mfllvuf'k követ-

'ián csak

's li'ibb cí'élo

egy kis scclá-

nnatl sanyaríllalik,'

—

h jobbágy,

's

nzoiiban 9 milliórni forog kérdés,

ki

TÖRVÉKY.

XII. milly

Ul

]6 Icaiona

tüi-edeliiies

viselje

mlUy

's

41 ki imnclen terhek

szóval:

jó!

inellynek olly nagy része

's

ság,utolsó záloga, reinéuye, fenlartója

luter duos litigantes tertius gaudet,

közmondás;

igaz

de helyzetünkre nézve némi változásokat szenved,

hangzanék igazán "luter

nem mondhatni, mert hanem

valódi ürüm;

féktelenség

Ennek

Ezeket elre bocsátván

hogy nem vesztenék

a'

korlátlanság közt nincs totunifjue ruet indige-

egyenesen kimondom,

idt, ha javaslatimat csak

kellene támasztanom

ki lenne irtva

irányt nyerend

,

a'

csillagunk is

benne mélyen fekv haszon-

korántsem olly alacsonj"

— jnint azt képzelni

Hanem éppen

az:

csak arrul 'akar e a'

mind erben vebben

,

's

bátorlétben

részesülni', tölt

,

's

forog

nemesség

kis

mind szerencsében legb-

engem azon reménnyel 's

bé,

La

hogy

nem

ja-

helye-

legalább helyesek feltalálására nyiíjlandnak alkalmat.

A' meglehets makacsabbul ,

nem

itt

nincs concessiókrul szó, de

kormány, nagy birtokos

mind

ha józan

szoktás.

vaslatim némi figyelemre lesznek méltók, is,

\Á^ —

hogy veszteségrl

de csak nyereségi'ül,

kérdés,

rossz

mert elübb

;

magyar honnak, de még

a'

.'

mindenen diadalmaskodó szomj, melly, közbevetleg

Ítéletem szerint

sek

utóisót egyébiránt

nagy mindenség keblébe, minekeltte az ember-

nek mellébül uláni,

is

tán igy

Istenért vegyülc elejét

itt

,

se szót se

legkisebb concessiókra

visszatér

's

tán "peribit,

stum" lenne igaz értelme.

vége lesz nemcsak

Ezen

(?)"

's

post seciilorum ine-

trés litigantes,

diam tandem quarlus gaudehit

inagyar-

a'

I

's a'

len mint A'

a'

palliativ

semmi.

sokkal

ersb

gát

Ezt szenmiel

kormánynak mint

bátor -léte,

jónak útjában

áll a'

a'

a'

mint

a'

gyökeres javítás el-

kell tartani. ereje,

jói -és

nép erejével,

jól -és

birtokosaknak

nemcsak egyeztethet

,

a'

42

TÖRVÉNY.

XII.

bauem

bátor -létevei;

hogy

olly szoros öszszefiiggésbeu

nem

néllcül az

e'

is

lebetö

van vele

ez sark -igaz-

5

Ezt azonbau mindenki szemeiben tökéletesen

ság.

lágosítni felette nebéz

nem

valóban igazsága,

én azt próbálni merem, arra

lia

's

;

annyira tebetségem,

szándékom

tiszta

's

felvi-

mint inkább

dolog

a'

Olvasóm reméllendö kimerit-

lieüen béketrése bátorít.

Adjunk ideig-óráig bucsut azon ''Nemesi vág}^nak" melly mindent tesz semmiért,

's

valóban az embernek leg-

szebb tulajdona volna, ba biu ábrándozásokkal, más sze-

meiben szálkát distractióldtal,

vei

nem

magáéban még

's

és

számos

a'

gerendát

sem

látó kis

eféle kisded igaztalanságok

molás, mert csak az vezet

a'

bzei

A' bideg

lenne annyiszor összekeveiTe.

szá-

malbesisuek isteni utján

a'

valóboz, legyen egyedüü kalauzunk.

Do magunk

des

iit

is

—

adjunk sajátot,

megtartbassuk sajátunkat,

liogy

polgári létet, 's

tovább

is

orveud-

hessüuk polgári létünknek.

Mennél gazdagabb valamelly ország, adó

's

pedig,

véd a'

tebctsége,

's

ainiál

Minden

viszojif.

koriuiiiiynak

legkorlállanabbtul leielé vagy inkább felfelé

respublicáig,

legíübb szejiiponlja sóba scni jnás

külön czélra

's

néba

tehetség emelése,

cró nevelése.

's

feslett

a'

védsercgel,

b.i

láuczait,

a'

ba sulun

is

—

nviiil

az

—

a'

adédizetésí

elért két

czél batári kíizt

zajos iinne[)ck ál-1'ényü örüniihen, kís/li, nic^l;iMi.iii('>vá

niilly tílkélyrc cnK.'lbeíi

kíiz

.sukal

a'

babár

kül megtániadtalást visszaverlietöi

Lénye

do viszont országlás

sejdíllcii

Tombolbal ezen

konnány

a'

leti

nagyobb

eröinil

minden

is

és

—

egy mérsék-

rugóit,

adózbatnak Lünnycn,

Iclicli

'a

kerekeit, liülly

bá-

43

Xn. TüR\T^NY. torságos

jüvendt

tehát

*)

ba akar, másokat

egy házasnak

*s

mind

életkellemi

a'

kirekeszt oleg

határit

élhet

,

nyugtát,

leli

nem olly nem szabad,

mind

közszolgálati

jótévöségi,

összekÖitetése

tzik

kisdedei

's

kormány! st még sokkal nagyobi) mértékben.

a'

ntlen nem

—

godni

a'

's

nem

'S

ha

iparkodik gazdagodni

mert választási kö-

cselekszilc,

ha gazda-

vagy

törekszik, mert gyermeket nyomorúságra

az

állítni

—

lehetne

Jegyzés.

életbe

ha azon szorgalom

ál-

e^

pu-

a'

mint

kormány végre nemcsalt

Nehogy kénytelen legyek gondolatimat más

czélját

de szent kötelességének semmi

el,

dagságrul körülállásosan eladni, tési tárgyamtul, 's

—

sokkal kárhozandóbb,

szta gondolatlan tett;

veszti tökéletesen

*)

ki.

'S igy

ö mint szabad madár, arra fordul merre tet-

házas ember már rosszul

szkölködésre tal segítni

nem

igazi függellenségét nevelné,

rét tágítja,

szik

de jobbadán másoké.

józanul, ha

tesz

Már

választási köre

is,

a'

mi

's

az

köz-

trappistává lehet.

's

többé nemcsak magáé,

a'

is

szerencsésíihet;

O

—

—

világtul visszavonulni

mind

,

is

mert

végre, ha abban

habár gazdag

,

neki többé

nagy:

's

ajándékozhatja

el is

Gaz-

minden komlállások

's

—

mindenkor kellemes

jóra is szentelheti javát;

mindenét

TÍsszaverö ereje

ntlen, ba gazdag, választbat,

A'

élet kellemivel

lia

hatalomtul raegliszteltetui.

minden cselben

közt kívánatos. választbatni

közünségre,

a'

magát minden

elégséges,

dagság

nyit

a'

mi egészen

a'

mód

Gaz-

félre vezetne fejtege-

részrül ne kárhoztassam,

hogy

a'

gazdagsá-

got olly nagy becsre eincieni; szükségesnek tartom érintni: hogy én

nem csupa pénzre, földre 's a' t. szorítom, a' mi pénzzel , jó müveit földdel 's a' t. henyeség megsznése induszoros kapcsolatban van mint teszem stria, jobb nevelés, külföldi tapasztalás, az ember nagyobb becse

a'

gazdagság értelmét

itt

de áltáljában mind arra

is,

,

*s a'

t.

:

,

4-1

xii. töii\i:ny.

sem

meg, ha az ország gazdagságát minden módon

felel

elmozdltni nem iparkodik. A' mondottakban

hiszem

azt

,

lem kezet fog, minthogy azok mert talpigazságok;

még

tünk legalább

ban mindig

de csak

igaz ugyan,

szerint,

—

rég elis-

tlieoriáját

tauitgaljiiJí

lehet egy szegény

szabad

inelly

;

nemzet

de annál nagyobb rabjává lesz ön tudat-

kül liatalomtul,

lanságának

már

világiul

a'

nagyobb rész, mert köz-

a'

igen sokan függetlenségi ábrándozások-

szegénység

a'

nagyobb rész ve-

a'

,

mellynél nagyobb

's

ferlehuesb rabság nincs,

minthogy értelmi súly mindeuült az egyedüli er,

's

igy

tlem

fel-

a' tudatlan rab végkép niinden rabnak rabja.

Ezen utülsükboz most nem szólok

a'

nagyobb részhez fordulván, azon megjegyzést teszem

tett

nem 's

de

;

elég

még

hogyanhoz'

mellynek

*a'

is

gazdagodni akarás', kell érleni

megfejtésére

;

a'

irallak,

:

mih'ppe/i/iez

'

im ez azon ^nagy

's

folianlok

tudni' mellyen tiWlék

i'olna

de

's

kérdés'

azon

'Jó

ugyan sokan több, kevesel)b

sikerrel fejket, de mellyrül a'

nagyobb résznek,

kivált

's

nálunk, legtávolabbi ideája sincs.

Egyesek szintúgy mint kormányok jobbadán lvl)knek

tkéjét támadják

meg

a'

áll

annyi nagy birtokos közel

Víuinak

a'

liieriil

kamaiin'érl

koldusbothoz,

miért

's

Ezen tengely körül forog hosszabi) vagy rö-

videbb lelök; j(')

a'

legszámosb országok íinancziái olly nyomorult

állapotban.

l)ár

a'

I*!z

hogy

valódi oka,

helyett,

tokbul pótolnák ki szükségiket.

érlé-

's

valamint egyesek, tkéiket kölivén,

darabig fényesen élhetnek veL'k'|t

is,

vé;;r(í

vissza lei;íekel(lil) lioniáI>lta

masn.'di látszó ország

is,

kéjének megemésztésén

jja

lénye

fenekit.

's

elbuknak ak.iiiiii

hálálnia

:

Iia-

ugy

lialal-

neinzeti

t-

;

Xn. TÖRVÉNY. gazdagságra

A'

45

törekedés egész veleje

egyesekre inlud kormányokra nézve abban

nemcsak soha nem támadni meg den módon

utón nevelni

's

's

áll:

még

ségbül végre a'

f

czél.

Ha

ez

áll:

bázva

mi

a'

is

den bizonnyal, 's

dolog, mert

inegtámadtatik

's

tán

elbb

közelít

a'

kénj-telen-

töke,

el

's

van hi-

nem

instruálná; mert

min-

,

él

de szoros tudománjokép

Ha

ez igaz

:

min-

aldcor

azon kormány sem tenne

józanul,

népre nagy adót vetne, minekelöíte annak szán-

a'

tóvetöi,

mesterségi

nincsen

mert igy

;

's

kereskedési szelleme kifejtve

nem

sokára ki lenne mentve

tulnjdonképen csak az támad tatnék meg,

végkép ez

cse-

eliuel*S

ha

akkor mind eg}'esekre mind kor-

igy van:

is

még

a'

minthogy minden öncsalást

kély nemzeti fundus,

lzve,

is

vég bukáshoz.

den kétségen kivül

meUy

szük-

a'

máskép

hogy tudná, tökéjébül

nélliül

a'

ekép ha tán igen távolrul

már

a'

ugy

ki jószágibul nagy jövedelmet sajtol

nélkül, hogy azokat

a'

min-

csorbátlan tartani fen,

's

akkor bizonyos, hogy azon földesúr

cselekszilt helyesen,

ki

f

tkét

a'

keyesbítni, de azt

hogy az abbul kereked kamat elégséges legyen ségek pótlására,

mind

tehát

mányokra nézve, azon princípium tnik legféuyesb igazságban

fel,

hogy minden

kamatokkal fog

visszafizettetni

közelíti - - -.

nyoknak talisát,

anticipatio

'S

igy

—

vagy igen keser

vagy

leglbl), legszentebb kötelessége,

azaz adó

's

véderejét kímélni

's

a'

szántóveti

,

mesterségi

egy országra nézve

ben forgó

czélt,

nem

's

több

nemzet capi-

lehetségig nevelni.'

A' lakosok csak egy részében fejteni ki a'

bukás napját

a'

mind egyeseknek mind kormá-

's

mozdítni

el

kereskedi szellemet azonban 's

nem

éri

jobban

el a'

mint ha egy földesúr határának

,

kérdés-

teszem,

46 csak

HITEL. 10"''^

részét cultiválná

szág gazdag legyeu

Hogy egy

nem.

or-

ekép kamatibul számos esztendkig

's

,

többit

's a'

békében élhessen : annak inindeu lakosit

fel kell

ébreszteni

nagyobb szorgalomra, állhatatosb munkásságra; mert

ta-

gadhatatlan, teszem például, hogy 10 millióban több gaz-

dagság halmoztalhatik

mint

í'el

dagságot nevelhetni

pedig, mellyek által

legföbbike

,

millióban.

1

Azon számos eszközöknek

gaz-

a'

vagy hogy jobban mond-

,

jam, 'minden eszközök egybetartó láucza

a'

HITEL. Ez

világszerte ismert dolog;

ben azt lehetne gondolni, hogy mienk, hol annyi

a'

olly

minek következéséországban mint

szkölköd,

hitelben

már

híja miatt szinte

a'

's

a'

annyi az annak

semmiKC'l kevesebbet biró,

legna-

a'

gyobb rész háladalosan fogadna minden hilelemelö javaslatot,

's a'

projectansra nézve

lyna egybe

nem! mert

minden óhajtása csak abban fo-

tudná (heoriáil éleibe hozni'.

*b;ir

az emberi hiúságot több milliónyi,

Azonban minden

fá-

radság-nélküli lisxla h.iszon sem képes mindig meggyzni,

mini

a'

tapaszl.ilás nyilván nnilalja,

kább

a'

régi ulat folylaliii,

csönz kat,

mtllycn

is kijíilszalik s.ij.ílibul,

ellöKni, s/.emeikel felnyitni,

nem k

l.il.'ill.dv

bocsál.iiidi') biinl a'

fel

—

— és de

im

inerl,

bccsülellcl járnának.

midn

kiíV'jlell 's

két

tlem

év

dlt

legbecsületesb köl-

n vak ludallauság békóit

ngyan

oliy ulra léjnu", mellyel

<•/,

,

in(li\('ii

veick összcköllcléshcn

gyobb

's

a'

és sokan készek in-

hogysem elszáuhalnák mago-

dolog jobb ismerete állal,

a'

—

lévk

nem

az állaluk soha nieg

mind k, mind nKHln/lkill

övt-ik,

juhban

mind

's

na-

Errül prailicc tudok bcsztrlni;

ezen másoklul már olly annyira

cóak ismételi táigyal pcndiléjn meg, éppen

4t

HITEL.

tlem

azok fordultak nevetséges gggel tini legtöbbet

lém be

's a'

;

használuáuak,

's

el

igy kiknek köszönetét érdem-

közönségnek szinte csak azon része hagjá hely-

javaslatomat — a' — mellynek hitelre nagy szüksége

mi valóban

hitel -felállítási

furcsa

klkuek javasla-

,

része kötött

minden módon belém

,

nincs,

mellynek

felette

midn

azon

hitelre felette

nagy szüksége van. Hag) juk azonban magokra ezen minden hazai elme-

nem

egyéb

csonttá

melly minden okot gggel visz-

állal,

—

váltak

mint

tudunk

minden

hitel

nézve

legnagyobb áldás volna,

nélkül

is

vérrel röviden addig is

Ha

szoros hitel

iiián is jó

el

még

alkalmam

esse felvenni

a'

mindent örömre vagy

Vizsgáljuk mi, kik szorosan véve

k'nra ébreszt halál.

is

— kezdem hinni — semmi — mivel

fogja kivetkeztetni elöitélettlvbül többé

azok hiú tudatlanság avet,

ket

mert

netel eleven gátjait ,

lenni,

egyszer,

míg az egész dolgot ex

lesz.

áll fel

akkor csak kis

,

;

a'

min senki nem

részben csak legkisebb tapasztalása van Blár ha

hárommal, de tegyük

kapni elég pénzt; valyon a'

id

leforgása

nem

kételkedik, kinek

e*

is.

fel

néggyel lehetne

volna e annak némi kis

nagy birtokosakra nézve?

Ezek ugyan

is

vagy secpiestrum- alattiak, vagy ahoz

Ha sequestrum- alattiak,

közelítk, vagy rendes gazdák.

vagy ahoz közelítk, akkor tökéletesen tömérdek nyereségök volna, ha lyet!

ránk

dolgot indulallan hideg

hypothekára három, legfeljebb néggyel száztul

elég pénzt kaphatni

haszna

jóllehet az

a'

3'°'*' 4''^

kapnák

lOO''',

kat sequeslrum alul rövid

st

id

6, 10,

az

is

alatt,

igaz,

20

hogy nemcsak

's a' t.

percent he-

bizonyos, hogy 's

minden

megint felszabadíthatnák, vagy azt végkép

el is

mago-

becsülettel

kerülhetnék.

48 Ha

HITEL. pedig rendes gazdák, aldíor könnyebben fizetnék adóssá-

vagy legalább kevesebb gonddal azok kamalit

gikat,

gik után pedig

hozva

éleibe

's

jószá-

;

minthogy azok olcsóbb tkékkel lennének

,

mozgásl)au tartva,

sokkal nagj^obb nyeresé-

get aratnának mint ma.

Ki most 4

millió

peng

forint

adósság után törvé-

nyes hatot ád, legszerencsésb esetben, ha

nem mondja az

uj

ezret

lenne,

tkéjét,

240

esztendei

t.

senki fel

i.

ezer kamatot fizet;

rend szerint pedig csak néggyel számlálván fizetne,

esztendei nyereség

igy

's

80

is,

160

ezer forint

mi néggyel számlálva 2 milliónak kamatja, iigy

a'

valóságos nyereség 2 millió

hogy

a'

ezen

szembetn

peng

Miir

volna.

hasznot valyon milly okoskodás, luilly

sopliisma zavarhatja kárrá, szeretném tudni?

De

hát

ha

olly hasznos,

nézve

a'

szágaik,

nem

ra

ránt

kis

a'

birtokosaknak

S'^',

Blost legtöbb jómég nagyobb lenne. — mert nagy áldozatokeszközl tke hija miatt

képesek mint

olly

a'

tehetsb birtokosak

szorgalom ez

sem

a'

nemzeti

szágok virágzanak, nak, minden

Azon

(")rvéiiyes

—

incrl

a'

pri-

soha sem nevckedhetik

's

n-

csökken, és

;

's

más

or-

mellynek nevelésére minden gazdá-

's

osztály ju-dig, mclly kamatra akarja adni pén-

kamat

illyesl

fizálüia le

mcllyre

liazaíinak ItMckedni kellene.

»vsl(iiiáiik

Jiiíii

ko-

sem

állal rdetle

tke

—

könnyen emeltethetnének.

het azon nagyságra, mellynél fogva Britannia

'J

liájok

sincsenek Idfejtve azon nyereségi lépcsre,

A'

zét,

e éppen

volna

haszon

természeti mibcnlélök miall

vát,

nem

kaphalnáuak pénzt?

4'''

kiíveikczésében

mo.-l igaz

scniiiii

G,

títrvény

's

nem

iiii'g

boliloglahmalib,

akkor maga magálul halározbal

de mennyivel volna gyorsabb

a'

—

4f«' ^""a

pénzforgás

's

49

HITEL. mennyiyel nagyobb

M

Azon gazda,

tenni

forintot tud feh-e

3000

esztendei

bátorság I

a'

huz

^

zogna az ország ereiben gazdálkodnék,

midn

akkor

járulna

is

nem

kivált

100 ezerrel birna,

közönségre nézve;

a'

kamati láb alacsony, ság

kapja

pontosan és bizonyosan kapná; helyett

's

a'

's

's

kiilünbség,

a'

,

által

azonban

egész munkája,

hol

a'

helyett

telére fordítni,

tán

's

nehezebben

gyámok

's

tárgyait

zni,

nyereség;

azt,

a'

—

hazáért fáradna

a'

mit már

rcacquiráJni

t, i.

a'

inert

a'

azonl)an ez

drága

még

il-e után

senuni,

nu'kor Icgjolíban

talen-

vi-

egj^szer,

kis körben meri

csak kicsi lehet

kell

's

mezei gazda,

hanem mert

— minthogy akkor mondják

országban,

's

azok

préinek

még

acquirált,

kényleien;

ka-

közönségért

a'

ha

keresked pedig csak nyomorult

lan ike után nélküli

hogy

a'

álomban

léve, íél

mit

a'

köz in-

a'

ott,

rendesen fizettetnek; ha pedig nem, minden idejét

—

a'

törekedik

állal

mi

végbevisz, kainalinak olvasására szorul

tumát

50

felelt

vagy mezei gazda-

kölcsönz semmit sem

a'

percentjét,

akkor négy

,

ugyan ezen okbul: hol

midn

dustria hathatósan ébred;

most három

mi nagy

mindenki,

olt

tkéjét magasb kamatra emelni

húzza 6

bu-

100 ezret

ezek

vagy manufactura vagy kereskedés

mali láb magas,

élet

alatt

midn

hogy

,

ezrét se pontosan se bizonyosan

ezer

mi után

uj

négyszáztiillval szíünláíván 4 ezret buzua.

's

Éhez egyébiránt az

ezrét

a'

egészen

id

azon

szint

,

50 ezer

leszein

igy kamatra adni,

's

;

vigyázzunk!

erre

'S

most sok fáradozás uián

a'

a'

bizonyta-

azt fel egy hitel-

—

a'

nyereség

szinte lehetetlen, az elbukás pedig szinle bizonyos.

Blost

a'

hitel

nálunk valósággal

semn

egyéb niinl

egy boszontó gúny; mert állalányosan véve csak annak van hitele,

kinek az szorosan

nem

kell,

's

éppen annalc nincs,

4

50

HITEL.

kinek rá legnngyoljb szüksége vau

—

vagyok

ezt kész

's

nem

egyliatáv, pénz hija inialt,

szomszéd szik

a'

megint

határiján,

minek következésében

;

— hazánk sok résziben

iiiegniutalni

viiágozhatik

midn

,

a

kamatlanul fek-

hitel hija miatt,

pénz.

Ha

ezekéi

látja a' részrehajlatlan

telen tanúja lenni

systemához

kény-

's

sokaság makacs ragaszkodásának oUy

a'

melly nemcsak az

,

gondolkozó,

által tartja lebilincsezve a'

köz szorgalmat, hogy annyi pénz vesztegel forgáson kivül

—

mit bizonyosan tudok

a'

st néha

niak,

len ti bizodalma ilanságok állal,

's

ember

is

az

így

's

nyílni

a'

pénz

a'

is

hever,

helyeit

ho-

a'

szomszédok egymás -el-

melly szerint

közjó

,V

élet

legfökép

földbirtokos pedig

a'

hever,

— — — igy színén — — —

hanem

legközelejjbi

a'

matban szkölködik, sínyldik;

—

is

a'

a'

pénzes ka-

pénz

gazdaság

nélkül hever,

is

hever és minden hever

halál

fekszik

az

anyaföld

ha mind ezeket kényleien tanubizo-

;

akkor valóban keser érzése szá-

gondolkozó,

naküzásra gerjedend,

a'

's

nagy példa szerint,

minden

további okoskodással felhagyván, az egekbe kiállni hajlandó

"Uram

bocsáss

meg

nekiek,

mert valóban

nem

tudják mit

cselekszenek."

Minden, egyesekre mind az,

mi

a'

pénzt

hátrállalhalja

a'

's

el

felelte

a'

veszély

nem e' fel

t.

fásul! belátásnál

mdiidotlak.it ál; a'

lia/.;inkra

Icgforrí'tlib is

a'

i.

káros;

liát

niég

'S valyon

a' liitel liija?

fogva, 's

nu'n

hátráltatja,

rekesztheti azt ki hathatósabban mint

goiulolj.i

már egyszer

pénz keringését

közönségre nézve

éhredjen benne

vasi'il,

a'

circulatióhul ki is rekeszti?

íi'

zodahn.'illanság,

az egésséges,

mi

a'

a'

mi bi-

Csak

kérem az Ol-

lehetetlen

hogy ne

kiváu.it "Szállna valahára

mindent felrleveníl bizodalom

:

áldása!" a'

A'

HITEL.

51

Kuruczok idejében

— gloríosae memóriáé —

pénznek nagyobb része

húzva inegint egy része systemánk még

ruczi

a'

volt ásva

el

de köztünk maradott ku-

földbül,

nem

most ugvan ki van

;

bálorítá az egészet napvilágra.

Ezen ne kételkedjünk! A' hitelt gátolni

kasztni

's

;

's

's

az

factumokat, csak gadhatni,

részének le-

test milly

a'

Siuylödés elmulhatlan kö-

I

végkép gutaütés.

Es ha nem Verbczibeu

egyéb, mint egy test ereit mega-

Egynek sem

hetne hasznos ? vetkezése

nem

ezen utolsó valyon

akíiruuk

hazai anteactákban elsülyední,

a'

Anonymus Nótáriusban

él

factumokat

elfuladni

telein tui:

hogy nincs Európában egy ország

morult lábon állna

a'

pénz dolga

t. i.

nem is,

hanem

,

fogjuk ta-

hol olly nyo-

hol annyi nagy és kis

Ennek

földbirtokos nyakig volna adósságban, mint nálunk.

Vagy

yalyon mi lehet oka ?

vagy nagy

politikai összeköttetésünk,

négy okra

nak

esete?

a'

viszontagság!,

's

a'

idk

pénz szkült,

de ez szinte mindenütt ugy volt, nyira az adósokat mint nálunk,

a'

capitalislákat lesujlá

tio is járult,

's

—

sok jövedelmet nyújtaáltal

csak az

's

is eleinte

végkép trhetet-

által is drágult;

kellé hagyni javításokkal, bucsut venni fényes élettül

midn

Ezen

nagyobb rész adóssággal vette

bár annak terhét könnyen bírta

franczia háború -alatti

a'

vagy

él, nyilván szóló factumot.

— azok súlya egy ríJglön változás

len lön;

idk

Azt kiízösen vittük minden nemze-

Igaz ugyan, hogy

át jószágit,

mert

múlt

vagy pénzbeli systemánk.

szoríthatni csak az

Az idk tekkel.

a'

és kis birlokosink péuzkiirülti gyávasága,

még sem

rontá

íel

's a' t.

meg

an-

kiknek segítségére

—

még

véletlenül

a'

devalva-

melly egy jó idre hosszabbítá az adósok sira-

4*

-

52

HITEL. Az idk

lomlw'tzi napjaikat.

esete ellen leliát

nem

íltklhirlükos- adósoknak panaszkodni

minden nemzelbeliek mondáin,

a'

ellen visszás volt,

ámbár

van krizlüuk sok

'Rend'

nem

Azt sem állíthatni; mert

kinek szótárában ezen rövid szó

,

—

találtatik fel

a'

•

millyen egyébiránt mindenütt

— azért még sem mondhalni, értelmes gazdákban

's

okozza

kÍMÜlli gj^ávasága

po'nz

e annyi seíjuestrumaink léiét?

józan

meit az

lehet,

rajok nézve, mint

devalvalio által némileg javítlatotf.

Tehát földbirtokosink

van

's

magyar

a'

ál

hogy hazánk takarékos,

talányosan szkölködnék,

kik

nem iparkodnának minden módon sajálikkal rendben lenni; st azt lehel állíini, szinte sehol sem élnek a' földbirtokosak, keveset kivéve,

idomlag roppant Jószágilhoz képest olly

kevés valódi Luxussal mint nálunk

kevés készül

—

ulán

is alig

lyiségöknek

néhány

—

ronlója,

's

a'

IN'agy

hajólinését

—

csak ugyan

olly

számos szemé-

álfalányosan

mondom, mert

maga

—

moiidJMk

ki liíiiu'zés

nélkül

volt "biiloka

a'

nagy birto-

— azon

ok, mi'l-

su]i|ion.d, nai^y szeirncst'llcnfn'giinkre

szerenrséllenségiiidvre

nn)ndom,

mondani, mert ezen

í'allaria

!

's

még

—

nu'llyet licnl-

százszor

ismerné; nvoniorull elöilélelink- közli sinlödésün-

ar::umf'iiliiMi

pi;.'i

iliac -

nik ncvczup

biíia miiidriiKnr niás!)an kcrcslcli v
—

benne

polilikai (JsízeklUlelésiiidc snjlá le

nagy publicum

ham, ha

legtí)bb kellemei

áhaláiiyos.in véve

;

nem

léte gyilkolója."

V.7.

szorelnéjn

kel,

pénzbeli

tagadliallan

Vagy kost?

kis igaz is lehet

tiilajdonílni

felette

drága

I^aztalanság volna le-

ismert dolgok.

ámbár némi

földbirtokosink

Ivel

semmi

és sokak elölt az életnek szinte

,

még név hát

— — minthogy

külí'öldivel élnek, a' liazában szinte

meggyzdésem

szeiinf,

\al('iban

— a'

meri vv.vw Iiiliál

,

l'al-

niclly

Icgnagyobbrészint

HITEL. magunkban

csak

fekszik

örök topus és asyluiu, ezen nemes

's

akaratnak,

*A'

!

inelly

.V

53

vám,

a'

pár szép ivadékának

liázas

minden aUvalomnál bujósdi nagy akadály igaz

yeszleség,

semmit sem adózni

nánk" igy szól sok nyitva legyen

vám

a'

t.

,

a'

i.

ajtóul szolgál.

—— —

de más részrül "Indi-

directe

adóz-

adózzunk egyenesen

de

e?

ug}^in az tetszenék

mint ha

által,

rossz

Nagy

de ha az proponvállatnék "Te hát

;

vám,

a'

tudatlanságnak

az megint milly nyereség.

,

adózunk

recle többet

hariniuczad' azoa

restségnek,

Pedig valami

módon

",

csak kell

az Országlás terhének viselésében részt venni.

Systemánkban van leginkább log philosophiája

hogy

hiteli

kosira,

annak hibája abban conccntráltatik,

's

;

nem egyenlk

törvényink

azaz nemes és neiiiíeleure,

rossz gazdát legyezik és

mal kelnek el? nyereséget

is

rovatik

tal

De

hát.

kik szünet nélkül

a'

a'

vám-

'Ok azon

akarnak?

akaiják lenni, melly

aggodahnok

ma

ugy mint

ség mellett 100

vonás,

hogy többnyire

a'

váju ál-

Csak ebben concenlráUathatik minden ki-

Magyarországban

vesíiiió állal.

az ország minden la's

jót sujiják.

elérni,

Kérdem mit

zsebeikbe

le.'

vánaljok, minden

liter,

a'

akarnak azok

Blil

hiba, iia ez a' do-

a'

áll

uláu

alig

nap,

a'

í

Ok

nyerni akarnak te-

van hely, hol diametra-

minden akadály

lOet ne lehelne

's

nehéz-

nyerni józaa in~

Ez bizonyos; st némi lapályokon, árok-

kiszárítás által

némi helyen hol

viz

a'

nyereség 100 percent;

alatt

fekv

föld

's

még

haszonvéfesitése

holdként csak 10, 12 forintra jöne, több 1000 percentnél.

Ha

tehát nyereség

punk az

elég pénzt,

eltörlött

a' 's

f

czél,

állllsujik Hitelt.

elocáljuk megint 10,

vám, de még

a'

kivételi

100,

Néggyel ka-

1000-

ért,

's

mcgjutal-maztalás-

54

HITEL.

utáni nyereség

sem

Elég tág

höz.

mondom

miért

kapcsolva

mód

fáradsággal van össze-

azon csak az eszes boldogulhat,

's

dig sült galamb

's

azon

tudaüau

a'

Ha teszem valami

Meg-

miért mindig kifelé ?

mert az els

:

hizonyos nyereségünk-

lesz hasonlítható

mez befelé,

a'

is

második pe-

a'

íéuydegélhet.

bányász, egy arany -eret munkál-

ván, bizonyos nagy követ találna útjában, mellyet mozdítui

nem

képes, valyon

nem

volna e nagy bohó, ha mindig csak

azon nagy köven kalapálna a'

ott

's

vesztené erejét

Éppen igy vagyunk mi felette kellemetlen,

's

vámmal.

a'

nem

sem mozdítandjuk

akarunk minden igazsággal

is

,

ott 's

zár,

's

Ekép ha nem

mindnyájan

mérföld kerti

fekete tengerbe szakad,

hol egy határ sincs

ifjak

*8 a'

no

's

állít-

min-

is

vannak liazáukban,

kelleniellen

k

nagy

el

mellyek annyi kincslül pezsgk, hogy azokal se

jós,

lio^y

azt

fíikl

van viz

mert

;

alatt,

a*

szinte

communicaliók nincsenek, hol egy dics folyam,

bel

a'

hogy

más arany -erekel; csudálkozva

hogy még gazdagabbak

hol szinte 1000

melly

ott

oUy szaporán meg

mi, se közelebbrüli utóink sem fogják kimerítni

semmi

?

milly jus-

's

bohó bányászok sorába

a'

mellyeknek muukálásálul semmi

nem

's

az bizonyos

bizonyos.

ne kalapáljunk csak mindig

fogjuk lálni

k

hogy azon

tudom miért

hibetóleg

's

az

helybül,

denkor, de keressünk végre

Igaz,

ott áll,

nem mozditoUuk

ideig óláig

igen

is

— de hogy

sal áll olt

tatni,

idejét el,

's

hogy valaháva már szerencséjét másutt keresné

helyeit

mé^

termeszei szz, niiiidi;;

még ugy

szólván

olt

napújukat

;i'

hol

nem ha-

a'

l.ikosok

kincs kimerílhcllcn.

Csak

félig is kiíejlve,

de

vegic napkelet Icgyeu

eszünkben.

Loszcn ;i/,t

ki

íiiniak tarlaui,

mind

<'/.t

ha láljnk

llicoriának a'

lailj.i

— ámbár Jicbez

Hanságot, Körös, Tisza ino-

;

55

HITEL. csárit

nem

— de

's a' t.

lehet

's

restség találékony, és pipafüst, %-árn

a'

nem mehel

jának lélekisniéretét ;

——

el

könnyen

közt,

's

bár csak magáét

magát állathatná

's

de mirigye ragadós, fájdalom!

's

dics gazdá-

elaltatja

's

egy

Soha-

illy

xuozdi könnyebben inficiál ezer elíogultlant, mint ezer józan

egy Eliléletesdit meggyzni képes lenne, minthogy szag

kis hatalmú

is

a'

rossz szaghoz képest

midn

ezrekre ragasztja síikenetét,

ket,

's

viszont ezer épnek egé-

elég

sem

lehet jól eladni mostaxai termesztményin-

kigyógyítni.

igy nagyobb cultura után végkép zsirunkba fuladunk"

— igy okoskodnak sokan,

's

kat és másokat mystificálván, a'

jó

sem

szségi súlya

*'Ugy

ers tt

a'

e^y pestises

's

,

vámot

—

mago-

rabuLístikai fogásik által a'

vámot

mindig csak

ha egyenesen nem mondják

is

—

ki

állílják

azon oknak, melly minden lehet szorgalmat elgázol. BIessze vagyok

tekintetben

a'

,

mert minden, sorába

állítja

a'

—

sem ban

nem

vagyok; de más lamint

erre

a'

's

a'

vigyázzunk

tle

gyengíti, vag}^ idegenek

— az

népeket elidegenítni

a'

;

sem akarom

reszriil azt

röglön javílni,

az,

's a'

leghelyesebb

vab't-

állítni liátor

felejtni

akarniill}'

is

ez pedig

nagy Közönségre nézve hasznos

mit hü jobbágyi érzelemmel

minknak legkárosb gazdasági módját, legyen

az austriai házat

:

hogv va-

mi földesurak sem vagyunk mindig képesek

is

liely-

mind gazdasági mind poMtikai

mi 3Iagyarországot 's

sem

lehet,

létét,

lehet legkárosb észszüleménynek tartom

kénytelen gyengítni

Urunkra,

mostani vámkörülli systema

a'

st annak

behagyásátul,

uradal-

szembetn 's

igazságo-

sabb regulatiókat sem vihetjük ki könnyen és sokszori kinszerílés nélkül

ván,

:

ugy azon

a

ámot,

melly minket,

az austriai monarchiábul luzár,

pra eltörühii,

hanem

sem

azt csak fejedelem

's

úgyszól-

lehet marul holna-

jobbágyközti atyai

56

HITEL.

's fiúi

mluclen oldalú érlekezés és határozás

nak ingatlan lábra

nagy

a*

st

leszállítását,

télelét,

tökéletes eltörlé-

minden módon ne sürgessük, mert Üríink valódi

mát

Honunk

's

zámnak azon

de egyszersmind arra szólítom

;

még meg

'Ismerjék

meg

miért

köz

hiszi

Ennek

*s

melly

illy

áll,

nem

tudja,

engedi annak köze-

formán hangzilv

fekvés -uláni kereskedése, India,

"Bri-

p. o.

oszlik hasztalan, sikerellen.

a'

Né-

Coloniák"

—

régil)b példára, le-

A' íallacia pedig aljban

hogy ez mind nem ugy van, hanem Crilanniának legjobb

szorgalmi rugója

semmi

ered

nagy

^eíle/i

Jelelte

cg^el) íiiinl

mert

hogy

tárgyak

a'

iiagyobb rész

mibez

e;L;y

l(Iv\

uok sokadalma azok

\;il('itli

datlanságában jéÍMfU.

köz szabadságba l oí-

illy

a'

köz kí'lriil

De

ezen

l'allaciát

restség

nem

engedi,

!

ielvilágosílná magái,

kél Juniap, egy két értekezés

oszlendei szorgalmas ]jcn iiii'lycii

a'

beL^v consunilio

csak kevés veszi észre,

liol

nem

Mert megint egy más

Ezután minden provocatio Angliára, mint

vegbe

nemzeti gazdaság

a'

de mi gazdagságának oka?

tannia igaz leletté gazdag;

pesedése,

hidegült tö-

valyon miért

'S ezt

luelly miudenüít kong,

topus,

lebbi vizsgálatát,

ha-

legföbbike, legbiztosabbja, leggaz-

nagyobb rész?

a'

leg-

,

fel

mindent elevenít honszerelet tüze

helsö fogyasztás.

a'

nem

a'

anyaföldök dicsségéért,

valódi kútfejeit!'

nem

kiknek ereikben

lakosit,

kéletesen

dagabbja

halal-

jobb létét tehetségünk szerint nevelni

szentebb tisztünk

a'

melly

nem ütközik, dontheNem mondom tehát azért, hogy au-

lendi el kirekesztöleg.

sét

,

erm kerekeibe sehol

es complicált

,

oll

('lömiiiiK.ili'is kell;

liiiiság |irdig Li.itolj.i,

keresse

l/s/ke van

\

a'

a' t.

számlal.ni i.

a'

nem

elég,

hanem

ncniU'k'n

ciiilicr-

iiogy az igazságlaialiih.ík

gyíikcrél

,

a'

saját szánako/.ásra méll('» tu-

legvilágosb

okoknak sem enged

gg-

HITEL. tátong azon mélység, mellynek fenekébül

Itt a'

57 gzülg

majdinajd elsülyedend nemzeti létnek rotheidt szaga

melly mindaddig nemzeti koporsó gyanánt tárva fog

elttünk, míg azt az önismeret berek

alacsonyságfeletli diadalma

ságnak türhetlen szomja, tele 's egyetértése örökre is

lyéu

nem

még

inkább

fel

áll

's

em-

törpe

nemzeti dicsülés és nagy-

a'

,

's

's

ki

állni

javulásnak csak jobb az undok önség

gyakorlott szelleme,

álfal

vagy

's

,

minden Magyarnak rokon szere-

nem

bé

mostani

töllik

(.')

;

's

mig az egykori,

fenéktelen örvény Le-

egy nemzeti oszlop, melly minden ol-

dalú isméretbül, világi tapasztalásbul, elítélet- nélküli jó-

zan okoskodásbul, nemesült nemzeti szokásokba!, szóval: melly

valódi honosság

összerakva,

lesz

lan

a'

*s

igazi bölcseség köveibül

's

eríny

's

nem

honszeretet által elbomolliat-

egybe forrasztva!

nem

Az ember

általában

nem

reméli;

's

ez annyira igaz, hogy nemcsak az elre-

látó

csügged

el

hasztalan

mit elre nem gzaijesztésre

látó

küli fáradozásnak sára.

'S

topusok

is

itt

nem

kell

még

a'

sem-

ok vis-

vil.ígos

a'

szorgalmi hév megfagyasztá-

könnyen szembeíünik az

;

veszedelme,

közt, de

sikert

e^j távolruli sejdítése az oknél-

elég

is

ha ez igaz

csak kettt hozlajii

munka mert

;

— — —

ha

fárad szívesen,

mellyeknek

el.

szánionUili

Apárul

fiúra

illyetén

seregébül

mennek

álazok,

mint valami eldíjulhellen szent axiómák, mellyeket kérdésbe hozni sziuté

bün,

's

szerepet játszanak, mint t.

i.

nek.

ezer hamisságokat

De

a'

's

mellyck nálunk

néhai lares tulelares csoporli,

még

szembeíünik az

éppen oUy

is:

annyi hazugságokat rejlemilly

meg nem

szájuít-

ható kárt tesznek hazájuknak, honosiknak azok, kik éretlen kis ismérelikkel

—

melly

lüO gradussal

áll

még

a'

,

58

HITEL.

alatt

ez

azaz

,

nem

:

százszor rosszabb miut

használ

retikkel,

mondom,

árt

könnyen

a'

se tanulásra

,

munkára nein

se

Hány van köztünk

,

I

léte

nem mer

de 's a'

a'

magában

hibát

itéli

hanem

,

minden

,

népesedés, kereskedés, India

semmisítésére

pedig mennyi

is

men-

kiilhatalomtiil

's

t. i.

a'

vám

Coloniák hija-kö-

Es igy

I

j<')zanul

's

némi elrendelé-

említett zavart ideák

id

elzményeket

nekcllle

's

tolja.

minden ébred szorgalom meg-

Egy

kell!

csüggedni kényleien végkép nélküli

keresésre,

I

Csak ezen most sére

i.

t.

restségének

másokra

rülti elfogultság azt képzetében lehetetlenné teszi

elég egy rozsdás szójárás

mert ha

jobban megersí-

mert az örök 'Vadé mecum'

,

,

ki valóban szívesen fáradna ha-

szonért az ország határi közt ten

még

hibát mindig

a'

semmi

elcsábítható sokaságot;

kímnyen, ha az okoskodó azt se

hiúságának tömjénezvén,

a'

— kik éretlen kis ismé-

theoriáik áljával

's

elöitéletikben

tik

nem

legalább

is,

a'

kell neki

élet alig elég;

legelszántabb

is,

's

el-

hogy szám-

elzményekre halmozni, mi-

meggyzdési

hihetséggel magát

a'

dolgot fejtegetni kezdhetné.

el

teszem,

Itt,

kellene

lioziil

mind

fogj%nszlásrul pro ct conlra Jiiár jiioiidaloll

gos

Ifiiiio

—

népesedés, nikolják

niiiil

sem

a'

IJritniiiiia

lyebb lalpk(t\él,

szükségkép használ

—

szorffa/oTTtj

l'dlyo

m.'ir

sem

csudálalra

India,

sem

szuIhuÍsÜst

—

.

^

's

bels

a'

vilá-

— hogy sem a'

coloniák

críelnii siily,

mcil az

m(';;iiil ('liii(illi.ill;uiui

gujdtií^sáfr

mi

a'

nem

mélló gazdagságának legmé-

hanem hogy a/ok, az

's
;

a'

mert akkor

rég eldrmlöll tárgy

fekvés,

///;

a/.t,

mind

ebbül

níliidciikiiick

l'.ik.HJi')

Ih'ilor/rl

czekbill bizonyosan

ered

roppant hehn cotistimiio örök alapin csak mini siipcracdifi-

mtÉmfi catiiniok állanak,

's a' britl.

csak közbevetett eszközei

De írni

,

nagysági»íl^,nein sarkalatos okai., .<

'i

.

egyéíjiránt ftemysfeliííséges

részben az éretlen icleáik«r^^)

hija

de

II

a'

I

de

;

más nyelvek-

me'rt

,

ben azok már rég megvanriátllÉ^ekép nem az e'

,

ennek megmutatására egész bibliomekákat kellene

mi

a'

;

'fe

fit

'

azaz

nem

irás hija teszi

az olvasás

tle

a'kul o^Xellyre inindent

's

tudomány akar sok;

tolni

bel ok, melly sokban i-^'tezik.

Azonban még ennek megmutatásával sem kezdeni

logikai rendet,

a'

ben,

még

szik

—

meii közlünk sokan, tán legtöb-

Britannia nagyságát

a'

mit két

's

boldogságát js kérdésbe ve-

elkel Urainknak

dása után feltenni tán szabad

—

— —

azonban hosszas lenne, de már

eunek megmu-

sajtó alatt

van egy

hogy

a'

magyar alkot-

sokkal tökéletesb mint az angol,

's

a'

könyv, melly diplomatice

mány

csak minapi okosko-

az eg^ik igy "Nincs

;

mit tanubiunk az ÁDgoloklul tatása

lehetne

rilisatio

's

kifejti,

mag}'ar ci-

boldogság sokkal magasb mint az angol."

másik pedig igy "Belölünk Angolokat akarnak

k

mik? Kereskedk!

A'

csinálni;

Gazdagabbak tán mint

»s

valyon

a'

mieink, megengedem, de 'viszont annál több kíizlök

Banqueroutte, biak

's

a'

Már

—

's

igy valódilag

még

a'

mieiuknél aláb-

a'

t." e'

szerint

azt lehelne hinni,-

hogy

annalv

meg-

mutatása volna tehát els, hogy ^tannia nag}' és bol-

dog; de korántsem, mert az sincs eldl»ntve kíízlünk jnég: valyon mi

a

nagyság,

mi

a'

boldogság;

kül alább alább kellene szállniuik, .'mig sublililások hazájába sülyednénk,

ség az igazi kormányzó

hol;Í4i'

's

igy vég

a'

rabulislica

is

;

és

haszonles és ön-

— — — — — 'habár

cognilo vagy álszin alatt uralkodik

ul-I-

's

hol

a'

néha iulegvilá-

60

éi HITEL.

gosb yalóság ködbe es sötétbe burkoltátván, miaden,

végkép

saját

a'

lét

kérdésbe vétetik.

is,

A* mostani tárgy fejtegetésében, sok eltt

fogva alkaliuc^^it tehát

rend kezdettül

Csak

érez!

*3

három

e'

megmutatására mennyi ész, ^Kr

—

de

•

lélez,

(I)

fkép mennyi id

meg van

azon megmutatás sziUtsége, hogy az ember, habár len jaj

mindig elre törekedik,

is,

el

I

van liibázva már

kell halározni

elbb

mi

az ember,

mi

mi

a' lét,

's

ember ennyi szükséges,

a' 's

t.

Bíegijed

!

valóban

mind rendben

van'

jnikor iüy

sikert

mutat

ság

,

a'

•,

's

még

jne most

mi

's

—

szükséges de-

nem

szinii

tegyi'dt fel 'ez is

is

fn-

hasznos vizsgálat már némi kis

aiuiak moginulnlása

nem

el

gyengébb iuu

a'

habár hó fedi

élünk,

de

hátra,

a'

vagy akánnilly

Azonban

!

sejdít-

szükség,

a'

hogy

:

boldogság, legnagyobb általányban véve

kivételek vannak

lami,

's

cniivi

's

mi

,

felelte

monstraliók tajtékzó fekete, veres (?)

de ugyan zavaros tengerén

most

mert szorosan

mi az elre

sejdílés,

a'

—

,

megmutatás

a'

priori

létét javílni iparkodik;

logika

a'

mi

:

javítás, ipar

ket,

kell!

Jne

mutatva.

él

állítás

hogy mina ez per argumeuta a

teg}'iik fel,

a posteriori diadalmasan

et

különböz

T^esae/i

logikai

a'

következendk

e'

hogy a^ %mber valósággal

megmutatása volua:

s(5t

relativum,

kéjizclet rajza

vagy

a'

—

nagy-

mert

hanem posilivum va-

izlés

füstje,

hanem

az

emberi természetben mélyen gyükerezí'll mincinüség, mint-

hogy

p.

o.

b

és

j<'»

mentség kíTcsése,

háborílbui

szenvedí'lmi tárgyak; a' a'

's

megkivánása

eledel

álom szüksége

ngy továbbá

a'

bálorlél es szabadság

szomja,

a'

6z«Te|em

érzete

a'

,

li
képzelet bábjai

,

relel

Ii.ukmii

részint

's

az

hideg -elöli

,

's

a'

goniiolkozási

bersülett.

iieiri

ejuberi

a'

I.

nem

ilsztiJu,

iit;'»ni

vágy,

l'em'ktelen

g} arlósilghüz

el

HITEL.

kötött szükségek, részint egyenesen az emberi lélek alko-

De mind

tórészei.

sokaság

boldogság,

mi

positivum, természet,

Nem

minekeltte az

elfogadtatni,

által

nem

alábl) analysis alá

ság,

megint hogy lehet

ezt

a'

valami, mi

minemüség

a'

*s

t.

a'

's

csak azt szándékozám mondani, 's

—

nélkül

gúnyomat, mellyel

hogy publicumunk

annak következésében

minthogy az

mellykor opposilio hogy 3

ekép azzal csak elevenve metszenek,

——

nem vágnak

legóriásibb

De

kül.

son

,

sok csak ollyan mint

a'

béketürését

további

van né-

's

or-

beretvát,

a'

de soha

fát vele

visznek

is

idövesztés nél-

kerék -záró:

akadályozáson kivül semmi haszna.'

Olvasóm

szinte

midn más

munkákat

végbe, minden hiábavaló belé kottyanás

álal-

iránt tar-

ellen is

X = 21, 7

szágokban, hol az opposiliót ugy tartják mint 's

's

?

t.

*gy verebet sem tudunk lni, három, négy az tott ülés

nagy-

a'

relativum

a'

képzelet, rajz, ízlés, füst,

a'

zni keser

akaróra tovább

jányosan véve tudatlan;

mi

kivéíel;

,

ragy leg-

crisis,

hogy valyon mi

vételik:

generalitas

rabulislikai

a'

fentartá-

Nem

próbára tenni

;

akarom

de

abban

concentrálom fenékok- keresési ideámat, hogy azon okos-

kodó, ki nem ója magát minden lehet módon

a'

rabu-

lismus, sophistika és sublilitas veszélyes kelepczéitül

,

végre okvetetlenül elsüllyed azok örvényibe; kípárolog összezsngorul

természet régiség

t.

i.

t.

ezernyi

az embert, velellcn

a'

's

legszebb ész

nyomai

is,

's

a'

Világ

fallaciák a'

titkait,

közt

szegény

a'

l)abra,

így járlak kik

a'

risszás

lélek halliatallanságát

— ——

's

az örök egi^szerü

kitörültetnck!

az emberi gyermekkor bölcsei,

ulou keresvén a'

ott

minden

az

's

kakassá definiállak

mintha az lelkünkkel köz-

összekötésben lenne, aualhemát kiáltanak.

62

HITEL. A' tulság, tulállitás, lulbölcseség

megyeu

nii tul

's

fia

azért boldogak

's

;

sejdítlen igazolják

lépésiket

kik mint

,

él

kik ugy inlézik cselekedetiket mint

nem

zet mert ég, habár

ámbár nem

lélet,

'S

im

a*

a józan haláron, szédít labyrinlhba vezeti

a' gyarló em])ert

szet

szávdl minden

,

mi

a'

után,

eiFectusok

,

ki kerüli

tudja is miért ég, keresi

analjsálja

termé-

a'

jobb-lét

a'

's

tü-

a'

jobb-

a' t.

ez Verulami Baconnak inductiva methodusa,

mellyrül, mint egy igen híres

szerz

hanem annak

legnagyobb divat,

csevegni most

állítja,

esseuliáját Idmulatni fe-

leüe kevés volna képes, ha egyenesen annak deCnitiojára Sejdítlen

szorítlaluék.

oka, hogy

a'

kal józanabb

dákos

,

és

azzal

él

a'

természet

fia;

's

esz

fél tanult 's tu-

cselekvényü, mint

's

ösztön rendes systemáját Isten

természeti

e'

a'

Lásd Ol-

önlé emberi kebelbe az emberiség hasznára!

vasó

's

ez

's

iránylag sok-

tanulatlan általányosan véve

tanuld

— —

Verulami Bacon munkáját"

Nóvum

Organon Scienliarum." Addig

—

is

nem hiszem hogy

's

melhoduHl log lesz

a'

ilt

kezje.

vonással,

sokal

,

okifk.il.

inducliva

ismert do-

mihez hosszú és rendszeres

niciuiyíre azt tenni

f

ve-

képes vagyok,

melhodus az analyliKának éppen

ellen-

anal\sis az oKokbul klWelke/.lcli az eileclu-

az imluí 31.U-

zékcnyebbiil

a'

—

kívánom.

inducliva A/.

mondok, ha az

sok eltt ismeretlen tárgy

.uldig is a'

:

felvilágosíliii

Az

sokat

elli,

t(")l)bsrg

e<;yk('t

természetnek ezen kulcsa

a'

természet kulcsának nevezem

a'

tanulás kell lejét

azonban míg

lio

iiedi;;

iiiiiil.iii

li.iln.ik

terjuészeles, ho^y

az elFeclusok nyoiii.ín Ucrcsi az

ciiiltcrilog

a/.

cnilKri

kílnii) cblxii

sz('ilva,

az cUcdusok cr-

érzékekre mint az dkok, Iflfoghalja az okoskodt)

a'

63

HITEL. vezet

természet titkaihoz

san mutalkozik, mint ha

fonál végét

hol az világo-

olt,

keresné azt mindig, hol az

ott

rendszerint bonyolíllan sötétségben rejtezik

sabban

kább

eléri a'

Való

bizonyos

a'

ha

kútfejét,

a'

melly érzékeire hat, veszi

következést,

mint ha

okoskodásinak alapjául,

bizto-

t. i.

dolgok fejtegetésében in-

melly

bizonytalan ok,

a'

csak Iiiedelnben van, lenne supposituminak basisa.

Az

illyesek is

— kérdésbe

emberi ésszel ki

vétetnek.

nem

nem

ben

öröm

kín,

ha

Az

a'

mert, mint fentebb mondám,

Világ

Minek következésé-

titkait.

némi igazságokon,

a'

még

is felta-

mi lángeszök legbizonyosb

tanúja.

inductio ellenben lépésrl lépésre mindig nagyobb vilá-

ható,

meg

a'

hív kerest,

milly iszonyatos titkokba fogja

Az elsnek zavarja'

szülöttje

—

a'

'gz, légsúly

majd kifejtend merész ezen

'a'

fenéktelen,

's

még

elre nem

idom-

határtalan Metaphysika

's

felrázó csudái.*

állítás

—

a'

— mert az

iránylag csak gyermekkorú

üreg törvényinek már

's

lát-

az embert avatni.

másodiknak gyermekkori okozatja

inductio systemája

a'

bámulnunk;

annyira sokszori tévedésiken kell

gossággal jutalmazza

—

több

's

régiség bölcsei

a'

mint inkább az általok annyi nehézségek közt lált

fejtegett,

gázolható sophismákba zavarkoztak,

az csak azon okbul történt, 'visszás utón keresek

'S

a'

ok következésében,

fejtegetett

— mint teszem

legvilágosb eíTeclusok

a'

hozza

analysis legnagyobb zavarba

minthogy sokszor egy rosszul

Az els

kifejlett 's

—

theoria compendiunia

még

majd

ha nem igen ;

a'

második

praxis lelke.

Ugy hiszem "Szabad lagász,

Tens ur

ismeretes elttünk

borulatlan ég alatt

mig álomba a'

házba

ringatá

e'

következ anekdota

umnkála egykor bizonyos

t az

éjféli

— igy szóla hozzá

a'

csend.

Csil-

'Menne bé

marhacssz

— mert

;

:

64

HITEL.

De

megázik.'

az ok szerint

nak, mert

nem

—

felelt

est

kezést, az

nz analylicus

feclus után

,

nem

inductor-

bitt a' természeti

mellyet kérde

's

ez kegyellen szokása

;

a'

melly azonban

,

— nem lálá

a'

•

cssz pedig nem nézte

követ-

az okot, de az ef-

barmainak öszlöne utáu, mellyek

ítélt, l. i.

a'

zá-

port érezvén, fészerük alá vonultak."

Legj^en ezen kis anekdota

az eddig mondott elég az

's

analysis

és inductio- közti különbséget némileg kijelelni

fog az,

babár

fejletlen,

jnost kérdésben

lév

némi világosságot még

^^ maga nézve

a'

fogyasztja

el,

^

csak

'S

teszi

ugy nevezett 'Világi

elismert Igazság

;

's

ránk

érzékünket hatbatósan

im markunkban van az

Valyon miért inert

szem

a'

nagy

olly

ér

inducliva vizsgálat fo-

consumlio Britanniában?

a'

népesedés olly nngy?

Irlandia

,

liol

a'

]\em azért; mert

}MÍnll)()gy

li'icl

líázr.'i

többel

mind ruhára,

,

ki'ilt

teliál a'

bels

mi

leszi

'Ián ^í'ograplii.ii liclyzcl;*

Sjtanyol idondíig

's

a'

Tör<"ik(»rszág

még sem

a'

IN'cim

A' lakosok

1.

l

;i'

fekvése szint

olly gnzd.ig

mindenre

vagyonos

léle

J mosi annak

diósokat

az

vagyo-

vagyonos niind

állalában

's

íogy<''^zlás Icükrizclcbbi okn.

valyon

keresése:

eleségrc

miii;l

Miinl a' vagyonl;ilan.

20 millió

A' lakosok

bogy

tag.ulliallan,

sokkal na-

tes?:em

nn'iit

consumlio oka lebál?

öli a'

nos

te-

10 millió éjszakameri-

's

ember sokkal többet fogyaszt,

Muszka.

még

népesedés idomlag

pyobb, korántsem fogyaszt annyit, kai

készítményinek szinte

Lássuk csak

I

Tán

's

's

Ez közönségesen

szembetn st minden

Effectus.

nala

boldogsága bels fogyasztá-

's

Minden termekinek

kereskedését.'

vetni a*

tárgy illesztésére.

Britannia valódi ereje

son alapul.

is

vagyonosakká?

ok; ollv

meri leszeni

kedvez,

mini IN'émelország,

'»

mcilynek

65

HITEL. fekvése azokéhoz képest felette mostoha.

TagyoDOSság oka ?

A' bátorlét, saját birtok, szabadság, tür-

yény- eltti egyenlség ébresztik

badság,

fel a'

's t. ef.

im

'S

itt

a'

's

ezek

t.

köz szorgalmat, mclly

vau

nevelés,

a'

elüfliink az általam csak

felette tökéletes

sajtósza-

hiányosan raj-

Minta, mellynek haszon-

hozand hazánkra,

vétele szerencsét

csupán csak ezek

s

útmutatást uyerend

által j(')zan

de magában

zolt,

küz

Bli tehát a'

visszavetése ellenben

gyászlepleget borít.

bels consumtio

A'

nek palládiuma ütt annyival

melly minden ország kifejtésé-

az,

mert mennél nagyol)b

;

nagyobb az értelmi

súly,

sztetik gondolkozásra, com])inatióra,

—

azaz számos!)

mosb

Ha

deratus ember.

milly

valljon

a'

súlya

's

nem

ha

magunkat

gatni:

hogy

van szigetelve a'

bels Ezt

is,

—

igy szá-

's

legalább

mo-

a'

— szinte

szép a'

illusioi

áll,

nézve,

ha

nem

ittasságban

rin-

olly szerencsétlen,

mert

t.

ugy szólván

világiul

semmi egyéb nem

segíthet,

el

mint

fogyasztás. tehát emelnünk.

kell

lágos,

hogy

hetni,

hanem

az

részvev, az

fel 's a'

még magyar hazánkra

van

örökké

rajta

azaz több ember ébre-

pedig ez minden országra nézve

mellynek geographiai helyzete akarjuk

fogyaztás valahol,

szorgalomra

politikai létben

megelégedett;

a'

a'

azt

egy puszta parancs

a'

mondottakbul vi-

nem

állai

számos anlecedens kivánlatik,

maga magátul

helyt foglalhatna*

nek legmélyebbike azonban 'S ez

Pe

valyon mikép

a'

áll

dig csak analysálni akarjuk

,

bátorlét,

is

juta

már.

i.

t*

Vegyük

Hitel.

Ha

val(j|)an

lába jutunk martalékul egy 3Jinolaurusuak

zülünk sok oda

minekeltte

Ezen antecedensek-

hazánkban? akkor

eszközöl-

,

azt

végk

'p

minlh().::y

azért az

5

minCre-

kö-

iiiducliót,

.

66 's

HITEL. az eíTeclust

nézzíilc

számtalan kijátszott kölcsönzk, nyo-

elpusztult intézetek,

él

morúságban

melly megroinlott nagy famíliák,

,

özvegyek, kinkönyket

annyira

resicaturáldtént

nyitni honi zavarinkhoz

fogják

fel

dí-

egészségtelen posványok és számta-

sztelen vatlonságok,

lan illy valüban Blacbethí szerekbiil álló

ugy

árvák,

siró

sem

szemeinket, hogy az, ki ezután

szokott

okvetetlenül kí-

lát,

gyógyítbatlan vak.

Ha bizonyos tehet,

könny

olcsó

és

pénz,

a'

mit csak

a'

hitel

a'

akkor segílni bukott vagy bukandó nenizet-

séginken; hamvaikbul feláibiak megint lazaríáuusink, életre

kapnak

plánta

a'

hetnek az özvegyek,

kölcsönzk, ismét

életii

me-

férjhez

örömben részesülnek az

's

atlul

an-

nyi idöóta elszokott árvák; vadonságok, posványok pedig vízcsatornákkal vígan

szeldelt

át

Dunánk egy

kertekké,

rendes folyammá, Budapest egy kiköthellyé válnak 's

de

regnum per

faclo is,

pendens

— ——

lesz

A' hilel

—

— — —

Magyarország végre nem csak de jure

áll.il

a'

tehát

Azonban ez megint

se et pro se

mindenki nyer,

eg)'

nagy

nem

tel

által miíidcniíi

nagy urbul, mi élkbill,

mi

l)osszu pörl

,

riiadiliiíi

rágódnak

a'

más pénzével

líigme/iiént,

mi

mint

rajta

--,

nii

scrogiI)iil

,

féiiyeseu

mclly

ro/.xl.iiii 's

.iiiii.ik

;i/iim

^.»Mi|iAr

mi

a'

kegyes sorsiul nyert

kö/.l,

Iriímdrgcljl) >. rí,

lii-

sok pseudo

a'

olly szépen és

a'

kapni,

rendes szoros

lesz

nagy

iiide-

annyiak közt

azon szánil.il.in iigvvédecskékbiil,

I
——

vérrel Azíja

mert mi

ralmlislák aZon

a'

sajátot tf'Kinli, réüi

a'

nyerne;

a'

hanem

így az Egész!

's

egyen

hogv

mondli.ilni,

's

fallacia,

et

—— —

törvény érteiméhen

önmagamat vag} ok kénylclcn végre mert vahíban

existens,

's a' t.

l'.ijhul,

lesz

kik

a'

|i('iH\szein

mclly hideg

mind ezen szc-

67

HITEL. gyenekbül

vagy

,

szegényekbUl

is

csak ugy fogjuk

ket

maradéld

mondani

lesz itélve,

el

's

ezentúl égettbor - palaczkokbau termé-

mint

szeti ritkaságtárokban csudábii,

raairmiiith

rükre

Siralmas végok, igaz ,

1

alíarfam

,

a'

világbul tán kitörlütt

csillagunknak csak egykori zavartabb

is

leiét tanubizouyítják.

Fajlájokkal lebát kevesebb lesz, azt

hanem legyünk

igazságosak.

anyaföldünket,

elég sokáig tariák

gazdagság hajnala

az igazi törvények

hogy ha

elég

;

jusait fonákul gázolja össze,

az emberiség jusainak dics tudo-

meg

görbedezni

alatt

A' feladás ez

's

törpeség rut

a'

végképen rabu-

álljon

's

;

illy

alacsony

nem

képes regenerált

ocsmány hervadásban fogva 's

tartani.

Földieink dicssé-

's

bontakozás nélkül magasbra emelni,

sajálját

szentnek tartván, lehet legtöbb ho-

minden rendiét

mindenkinek

ujabbak,

nyomorogni hosszas

's

Hazánkat Urunk

:

mi

világnak

a'

haláÜ leheletük ezentúl

ifjúságunk virágát töb]>é

gire

Magyart

gyávák valának annyi régibbink

tyrannusok jármi századükig

i.

t.

,

mulassuk végre

'S

is

melly az ember

lislika helyibe,

mánya.

k már

Elég sokáig dúlták a'

kell;

Viradjon azért valahára már az igazi nagy-

bilincsei küzt. ság, a' valódi

már trnünk

nosinkat boldogi tnil E' feladást azonban soha

im

ez

ban,

lellcera

éghajlati

,

—

•

oldjuk fel

inig egyedül

—

's

vám-

mostoha létünkben, néptelenségünkben, len-

gerpartallanságunkbau

's

a'

t.

szóval,

másban keressük hátramaradásunk gi'mkben,

nem

soha

legnyilványosabb sz*ava

kifejlett

bül szükségkép

mint éretlensé-

intelUgcnliánk parányiságában

lol}

mánynak, melly

mig mindig valami

okát,

a'

's

az ezek-

ó makacs pártolásában egy olly alkot-

nemzet nagyobb részét

polgári jusokbul kizárja,

's

ekép

azt,

t. i,

a'

szinte

minden

nagyobb 5

*

részt,

68

HITEL. mind

mintl alkotmányunk,

—

lenségivé teszi

saját

személyink tennészetes

el-

vagy hogy jobbau mondjam 'kiu-

szen'ti'.

Csak maguultban

de egyszersmind magunk-

hiba,

a'

er

st éppen ezen szavakkal, ha jól emlékezejn, már számtalanszor mondám; a' mi azonban nem bálrállathat, mert nem idt lopni,

ban

lellámadási

is a'

Ezt más szavakkal

!

,

de használni akarok, hogy azt mindaddig szünetlen ne

mondjam, habár ütnek, nagyon honosim

mig az

,

A' a'

is

fel.

nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magálian

nemzetben

bels

,

axiomakép nem tnik

után, elttök

st agyon ülnek

ütnek,

régibb jiemzetek életrajzinak vizsgálata

rejtezik,

mindennek

kifejtése

zet nincs,

még pór

's

's a'

már nemzet van,

hol

sarkalatja

ott

még nem-

hol pedig

•,

annak

csak egy kis része privilegiált, nagy része pedig

nép, oH legis legels

a'

nemzetisílés

'Minden

t. i.

lakosnak az ejiiberiség közös jusaiba juttatása, azaz min-

denkinek

ladás

politikai léle.' ulól,s(')t

—

hogy jnind Urunk mind Nemzetünk hatalma na-

pedig eszközleni,

gyobbodjék, mind ra

most valamit

biri'>k

megnyugaszlassanak

des Reíoriiialio háború, de eszkiizleni

nem

,

lehet,

a'

és se

IMIM t.';l.'ui

a'

ki'i/.l

bin'ik

liDiiuiik

,

mind

mc/cji'n

tág

meggyzdésem

fe-

most semmit

a'

ekép egy

's

;

.a'

semmi concessiók-

,

j('izan 's

ne

a'

hazai béke szent zászlója lobogjfui

teljes

szerint

;

csen-

véres bel miiul ezt

semmi más mkuI

mint ha Alaiiyarországot minden köiiihnényi,

egybekölletési áll,

a'

u^y

's

ne szorídass.inak st nyerjenek

sem

— mert ez

Ez

's

\áni,

1,'iraszljnk

niibcnl/lc

liarniinczad,

eszünkd,

l.iuientatiókal ím in

ki

ngv

Ki'i/.l

s('»

nem

Ifkiiiljillv

's a'

I.

kiuiil

meriljiik

iiiloiii'iliink

,

,

mini az

kirckcszlölfg

ernket;

hogy

ni.i

se basz-

niiirs lengcriiidv,

-

!

HITEL. népünk

nÍDCS elég

nincs Indiánk

,

pénzünk

's

tán néini igazzal

dályai

's

,

ninrs coloniánk,

nincs

nincs egyéb száninélkülink, elszánással

íérjfias

magunkban

's

azt

hogy Magyarországnalc, minden mesterkélt aka-

esküsszük:

nagynak

hanem

;

69

természeti lenni,

st

viszontagsági mellett

'f-'<^gy

ellenire

is,

minekiiiik vesznünk kell

lUy keserves dilemma azonban korántsem foglalhat tárgy körül helyt; mert nincs arrul kérdés kár, mivel egészen elveszti

sírunkon emellcedjék

a'

melpomenei

,

mint

i.

t.

számos

:

korlátlan viz 's

a'

tijkélelesen

a'

túli

hazafi,

's

nagy tökélyre

a'

aranyiul

's

's

,

ertül

sem

's a' t. 's

sugtában,

ers

iiünt

kivánat

dolgokat,

tartott

gedni.

nem

#

lálja

sok máskép, mert hiúság

által akarja

elniozdílni

a'

minisleniLk

— ——

maguid\.ért is, 's

t.

i.

Legyüuk

's

csak

s

's

igy hazai

csak

combma-

világi

mellyek azonban csak eszünknek,

nye kedviért;

jószágin-

egy juagasb halalom csak feszült óhajtás

tiónknak, csak fáradozásiuknak,

ben

ekép orszá-

hypothekált bankóktul repedez ládáin-

pedig csak azért

is

nemzeti er-

pezsg

termestül

's

kon, álljon mozdulatlan, háboríllan.

Ezt

fejlett

egy ügyefogyott sem,

egy tanulatlan sem, minden számon

's

egyetlenegy korcs

gunk valódi nagysága kou,

egy kóborló társaság sem

,

számos vagyonos,

számnélküli tanult, 's

honi mechaniluí,

elrendelt

sok szinház

,

legiukál)b pedig

t.

kölcsiség, mint:

de abban con-

egy mocsár sem, számos gzhajó, egy

liid,

sem

— hogy

hogy országunk

cenlrállalik az egész felette prosai dolog:

nagysága,

e'

pedig szinte

eíFeciust

magyar nagyság

fel a'

—

ezen ulolsóklul örök béra'

pénznek szoktak en-

tehát mindnyájan gazdagok,

lia

de an^íifíWdünk egykori elmulhallan lé-

ne alvirjunk emberi g} állóságot gúnn\al

kijátszó magasságra lépni,

neliogy nn'nt

a'

mciibukott an-

!

tO

HITEL. mi

gyal,

tünkbül, lanság,

iránylag \á Icgyiiuk rekesztve mostani éden-ker-

is t.

az élet kellemibül

i.

gg

viszont bezárva

s

;

tudat-

a'

és szegénység puíTaszló barlangjába.

Gazdagok pedig mindnyájan

leheiiiiik,

ha szoros

hitelt

állítunk.

nyom elttem

Ennyit

a'

— nem ugy mint az

figyelmezzünk

Azonban

hitel.

magában

—

's

erre

de azon

áll ;

kapocs által, mellyhen az a' többi fentebb emiitett torpényekkel összeköt re pan.

Sysiemám

éppen

nem

czéiüzza,

sítását

a'

melly

felállításában,

hilell 1'^"

a'

vak

nagy rész polgáro-

a'

vélellen

törvénynek,

velem

választalá

mit sokan tudom gon-

a'

dolnak, minthogy annyira hatnak az elhozott törvények

egymásra, hogy eíFectusokra nézve mellyik els, mellyik második;

els emberi szükségnek

de én

tartom,

lév nagyobb

szolgaságban

alig

különböztethetni, bátorlétet leg-

a'

hol

kivált ott,

's

az önkény

rész,

's

a'

még

visszaélé-

sek csúíjai közt, ugy kénytelen mindennapi bátorságaért aggódni, Diint 's

a'

hajótörést szenvedett

a'

tojlékz('>

babok közt csak

minden

parlérl,

de az azzal szoros

JNenicsak í# mechanikai hilell,

lév

összekijlletésben

mond

J^Iajorilás?

a'

vagyok kénytelen a(hii,

a'

lM).!y

hal SZítlus

erkölcsit is éj'leni!

o tehát fel

A'.lllsunk

ncwx

él

ha

Isteni

sysleuiániat

iiagyobb réöz igy

Mit

liitelt?

De én azt el akarom

"Allíllassék fel le-

sz(')l

ililt'l."

és

állhat

lörvény

mind ezek ulán

Tudja az

feltenni,

Mu'o én viszont ros hilel,

szükségiHelejti,

csak mentségért ví

\\'\

()!l\,iii,

fel

a/l It-lclcni nn'nt

nem

áll,

I.

j.

l.iia

Islcn

l)c

!'

szo-

heh zclinikbcn szükséges, soha

sikerrel,

vajfidi

'1

niig

mig nincs

a'

javaslóit

ellöriilve

második

—

az

,

!

AVITICITAS.

V

A "Már

C

I

nem

ezt bizony

módon

fog

liarsogui

szülte

közmegjegyzése.

midn

legtávulabbrul

l

jegyzésök

nem

Ok

soknak A'

közelebbi

minek

minthogy

yelejét,

felvilágosílására

egj^ediU

a'

nem

mit

az, a'

láfnalc át,

mit állatnak

— csak

mondottat mi-

a'

kül -kereskedés hijának tulajdonítják

a'

Nem

nem- látásoknak.

mernek

ben, ha elég tehetségük yolna

sokat tenni, yagy

nyomorú

tapasztalt

ezen bal hiedelem yalódi oka

iui

—

Tekintsük:

át.'

lálji'Jí

állításom -

sem akarom kérdésbe yenui meg-

mezei gazdaságunk általányosan

És

miért ne leLetue

szorítaudom yizsgálatomat 'Valljon

arra ért

S.

látjuk át,

sokkal nagyobb rész, mint az,

a'

a'

T A

I

türvényinket javítni az Ayilicitas eltörlése uéllvül."

hiteli

Illy

T

I

11

is,

létét.

tárgykörülti át-

e'

ók ennek következéséjöszágikon olly jayitá-

olly egyesületekre lépni, mell) ek által

honi termesztmények mennyisége hathatósan szaporít-

tatnék,

keser örömmel, de niég

's

ország nagy részének

mert ha azon olcsó lenne

még

dig megint az

magoknak gük

hogy

t.

hitelre; a'

a'

i. a'

cultiválaüíui is

akkor

a'

is

örönunel látják az

yagy

yizalatli

terenme gabna

búza"

szülöttje,

I

'"oli

létét

—

Isten, milly

Ezen hiedelenmek pe-

hogy nem

is jut

eszökbe, hogy

lenneszlöknek volna legnagyobb szüksé-

melly két adat után azon

hitel csak a'

fallacia

kereskedésre szükséges

;

bukik el,

és igy íügg

össze számtalan íallaciának, minden honi ipart lebüincsczö szerencsétlen láuczai

Mezei gazdasógunh alacsony t.

i.

létét

a'

a' belfogyaszlás h'ija okozza legjökép

dolo"; sarka

!

bel kereskedés Itt

íekszik

a'

;

T2

AVITICITAS. És ezen,

csak

tlüok

nesen arra

már

iiiiut

rég eldüutüll,

hogy

,

sznunkért adjunk

a'

's

bels

a'

mód

igy

fogyasztás

júl

a'

él,

De

valljon

hogy fogjuk azokat

nom mondandó

fel

kre kezeinkre bizott

Bankot

's

tkék

Rossz

e jó e illy

bank

annyit

mondok

róla,

ezért száj -elvonulva

nagolva

szerek iiCMi

lik

is sínlik

ki fell.iláUa

rajla,

;

utána 's

kiváiilaliiak

a'

c,i;y

Ii.inoMi ollyasok,

az élcleí.

nem más

megh<'tdílni

szinte

is,

instruáljuk.

nagy,

instruálni

olcsó,

kereskedésiül

a'

meleg kályha

uláii,

nyerhetni milliókat.

's a'

t.

(!)

oda

Banállított

pénzt kaphatni

most nem akarom vizsgálni

,

hogy

az,

egy egész országra

's

gyomor -csipkedve, st végvo-

nagy közönség,

Nem

árulgatjal

ország

mcllyek

A' lenneszlLön

ííildbirlolvosaknak kell

es

módon

ugyancsak g}áva egy surrogaluni minden esetre.

ncizve,

Ugyan

bel - kereskedés,

a'

mellyben szinte 6 hónapra

gyapjúra, búzára, kecskebrre

csak

t. i.

nélkül?

minden veríték nélkül

kot javaslanak,

mert

egyéh inlézelink jö-

melly minden tkét

állítnak,

;

—

költ

hihetleg számos esztend-

's

elvon; minthogy szaporább újságok mellett,

Egye-

legalább ha-

,

sokat

elevenebb

,

nélkül nagyobb ji')szágink

vedelme, ha nóta bene, azokat minden

könn) en

is

legnagyol)b résznek polilikai lelet

az állal halártalauul több lesz uag}'übb

nem

ha neraesb okbul

,

kérdésbe szinte

's

hová vezet?

Iiozoll lalpigazsí'ig, valljüii

fogja,

a'

hon

mindenek elli

teszem,

dig viz alall, részinl

valóban

iniiidcn ereibe lövel-

fejdelmünk

a/on

's

;

|)énz,

iij

lüOO négyszeg m'riöldnyi legjobb

se inus^.ka kézben uinc^,

nyomorult gyógy-

illy

Iclcloveiiítésére;

icll segi'üii

birlokáhíi jullalni

csak az nyer

's

's

azért

nekünk

mert csak mi, nomzcliinknck

kii.iiv síiíjoI

iöld,

és

,

mclly

se lítrök

ki azt tartaná, liíuiem részint nn'n-

ugy sz/ilván miiuh-n esztendei kiönle-

13

A\1TICITAS. átka alatt tespedvén

selí

—

fekszik,

mesked zonyítja vele,

hazánk közepében szemünk eltt

,

nemcsak nem védelmezné magát, st engedel-

's

készségét kelet felé iparkodása 's

;

mint

a'

minekünk

kész kincset — midn annak felszedése milliói

embert hoz mozgásba

—

boldogít

's

egyenesen csreinkbe

íakarítnunk.

Egy

elfoglalására,

mi

rítette volna,

megengedem, mert azok csak

a'

csép kiontott vér dolgot

mondják

szerezni,

ha

len lenne

mi elttünk

Magyarok

eléggé bebi-

semmi egyéb dolgunk

szólván

iigy

állal

jól

eltt,

de

Nem

ez kedvet-

vagy inkább regenerálandó'

nem mások

kik vérünket,

kioutni.

vérrel kívántak

nem hiszem hogy

regenerált

meg, hanem csak Becsületünk, Urunk

vagyunk készek

kell az uj királyság

Nemzetek eltt tán elkese-

a' régi

;

sem

sajátját

támadva

Hazánk védelmére

's

csak mi, Dunánkat európai csatornává tenni, melly dapest rendes kikölbellyé válnék

,

Bu-

állal

és számtalan illyest,

mit nemzeti tárgynak némileg nevezni szabad volna

—

hanem

fogja továbbá senki,

a'

senki

,

nem

fog soha

ros,

vagy kellemetlen poros ország maradand bizonnyal ho-

felállílui,

's

csak egy egészségielen, mocsá-

nunk nagyobb része mindaddig, míg ott

már

tán

valaha dühösködött tengeri ár,

megint visszatér az

ha

rajia

mi nem

se-

gítünk.

Neküidí termesztknek kell tehát szoros csak az

dandó

állal

kaphatunk 'nagy, olcsó, köiuiyen

számos eszteudiae kezeinkre

és

"x\'llítsunk leliát

gesen!

nunk,

De hogy

ránk nézve

mert

nem mon-

Lizott ikeket.'

szoros hitelt."

mert mit adunk bypolhekául?'

'Tüstént megmondoni'

hogy

fel

;

'Felsé-

állílhalunk szoros hitelt, ha nincs tulajdo-

nekünk fiUdbirtokosaknak?

az,

is

hitel

:

Ká

ez

"Nincs tulajdonunk

megint

micsoda újság I"

JJiiyinincL- es Sajátnak- ideája

azzal juiuden lehett lehessek;

de jószágimmal

:

;

74

AVITICITAS.

nem

lehetek mindent,

a'

nincs Sajátom, Tulajdonom;

t. i.

hogy

tért,

haszonélö

usufructarius

melly mind

ken,

én azou nagy becsüle-

's

•

vagyok,

viszont neju

tulajdonos

—

így nincs Enyim,

's

koronának része

sz.

a'

—

vag}'ok

—

im

'S

.

ez

a'

hanem

csak

legfbb bök-

kormányra mind az országra nézv^e

a'

kimondhallan káros, mert 's

mit akarok,

köz szegénységnek egy

a'

l

oka

vigyázzunk miért

Az

mindenkori ják,

methodus

inducliva

hogy

's

t.

,

eddig tapasztalt

az

i.

mindenütli elTectusok nyilván azt bizonyít-

mvel-

mindig jobban

caeteris paribus a' tulajdon

Ezt minden to-

conservállalott mint az idegen.

tetett 's

vábbi hasztalan szrszálha^galás nélkül sarkalatul vehetjük,

mert az érzékinkre mindennap ersen ható ha ez

akkor az

áll,

is

üis és iisusíVuctus közt

szomjnak

lik

:

tulajdonnak,

akármi

a'

a'

proprie-

a'

— ha ez

müvelés

's

kö-

conser-

vagy kevesebb

annál gondosabban miiveltelik ilt

is

's

léiét;

larla-

a'

sajátnak tenuészetél

gond van

tásra ni'/.ve,

rá,

mind

ii/,

a'

tulajdona

;

kamarai

's

,

(;kép

a'

ör()k liagyonjányi

apátsági j(')9zág(ikou keres/.liil »öl cszteudrül

,

—

,

viszont

a'

annyival

miiidhccsht-n tar-

vagy bitangabb

birlok

lcgli)bl)

s

;

ulánji'irásra

minél hilangabb

BlíiL'varországban pedig csak

ilcii",

—

el

viseli

e^ys/.cr

a'

mellyek

,

— és caeleris paribus-t még magában az — nagyobban minél cndílem

valami,

kevés!)

is

irányzatnak líibb

's

vagy más szavakkal

léle

vannak, határozza

zönséges figyelmünket ki játsza valiói

hogy azon számtalan

tagadhallan,

lépcsk magasb vagy alacsonyabb

Mál-

effeclus.

szaiiu,

legkisscbb résznek van ,

az

avilit luutul

l'iuidalionalis

—

leltdé

pils[>öki,

a' s/,.'mt('tv»;lön('k ritvid

idre,

esztendre kiadoll rensualis vagy laksás

lül-

kisebb vagy uapyobb mértékben, általában véve, ha

-

^

AVITICITAS.

nem

csalni

vagy bitangabb

Mind ez ha

a'

nem

hozni

's

nem

lehelne nemzeni

hogy ekép annál szaporábban

hervasztó, de

mindent elevenít

a'

lüjtékonyabb gátja Ellörletése

ben nem volna

,

is

is,

és szorgalommal

vel megint

elég

a'

's

's

A'ilágra

kellé kell törni bi-

nagy nyereség lenne már; mert nz 's

lassanként olly nagy szeretettel

midn

ugy

áll

emelkednék,

mint

bitang szokott munkáltatni.

a'

'S

helyett

éppen azon idoniznlban

nemzet gazdagságával,

t. i.

áll,

adó

's

líJbb

munka

ki

Azon

Magyarország l'öldbirtokos

tas eltörlését gátolná,

100-'''

véd

,

mennyi-

a'

ekép

szinte

6-ra,

lassau-.

mozdu-

8-ra 's a' t.

fejdelem hatalma

tehetségével.

is

,

De

mert ha teszem

ulán 100 millióval

mészetes, hogy diametraliter vcnc

ke-

mint lentebb érintk,

nevekednék minden földbirtokos haszna nemzeti löké

a'

olly

melly az egye-

,

hogy most

mint teszem 4, lassanként 's

tulajdon

most legnagyobb része

mert az szoros kapcsolatban

,

minden

a' luillyel

köz hazai nmnkának következáee

a'

systemáuak leg-

hiteli

utánlátással munkáltatik,

düli nemzeti gazdagság,

godnék

mint

!

mveltetnék,

szokott mveltetni;

vés aggódással

a'

,

ha semtui más legkissebbel összeköttetés-

ország állalányosan véve

a'

kellene törleni

minthogy az nem csak legkegyetlenebb szorgalom

lincseit,

is;

el

is a' hitel felállílhatása

mellynél károsbat szorgalom - el-

,

ugyan egy könnyen

latlan

vehetni,

mibül az foly, hogy az

akarjuk;

fojtásra

ként

nem

mit kérdésbe

a'

ha legkisebbé sem volna

egy olly észsüleméuyt

;

,

egyedül magáért tüstént

,

mint bitang

eg}^éb,

I

ollyas valami

Valót tagadni

Aviticitast,

útjában

semmi

akarjuk magunkat,

nne,

ter-

az 1 millióval gazda-

részét bírná.

vagy kormány, melly, az

magának lenne legnagyobb

Avilici-

ellensége,

T6

AVITÍCITAS.

mert egy puszla ideáuak, melly inkább 19ik századba ill,

a'

feláldozná

a'

a'

heraldikába mint

legközelebb hasznot,

ugy szólván egy egyszer ládát, mellybeu sok arany van,

's

egy

adna

semmi

szépen

De

sincs.

de íökep

Azonban hagyuk

k

mert

szabad,

közönségéi,

a'

mellybeu

igy cselekedni se kormánynak

nem

íönek

zetségi

megaran}ozüllért,

nem

hitelre

a'

ugy hogy practice lássuk

;

Tegyük

fel,

is, ,

inkáiilj képzeljldv a'

miért kell hypo-

:

mellyek szerint mi azt gondoljuk

tökéletesen el vannak rendelve hi-

külföld

ezt hiszi,

is

és

á'

világol azon

már, hogy megsznt valahára 3íagyaror-

hir keresztül fulá

szágban a

lérjüuk vis-

hogy ujabb rendelkezéseknél fogva, vagy

vagy

törvényink,

's

producensekel tekintve?

a'

akármilly egyéb okbul

leli

nem-

mert ezen okoskodásnak

két felelte divergens és messzehaló ága van, sza

se

,

csak magokéi,

hazáéi.

a'

ezt most,

thekául ingatlan tulajdon

azonban

régi hileli zavar,

és szapora hileli rend álla

iel

's

;

annak helyébe egy szoros

nem kételkedem:

kül és bel-

földrül iiiindüiinen lüslénl telelnének elölépések kölcsönasül errül bijonyos

dásra, a'

még

fí'tld

miiulen

más részében, 1Ü0,0U0

löbb n> ereseget

többel

is

enl

,

's

adhaíiii

a' a'

clliir

liall.Miiil b.iii

mini

kamali kiimal

azon .summa l()z\a

áilillialni

i/.fii

Magyarországban

juert

niiiil

a'

's

1.

,

oll a'

hol

Icszcni

j)éldi'iul,

ippoii annyi jiénzzei

ekép pt'nzért nálunk

3íár hol

egy

a'

bátorság egy-

lillérig

összegidül

szolgalmi s/iiksi'g kama-

ki'lciki iljiink

si<^l

,

nniiek természetes kövclke-

oll vé;;re

ni('ll)i'll

ne

Ibriiillal

jnagaíb.

magnsb,

mindig oda ,

's

Jn.l^u(l;

l.ib is

|ii'n/,

,

k.nn.ilol

eiö,

llollantli.iban

Saxoiiiálian,

zésében

vagyok;

sokkal szüzebb Jévéii mint Európának szinte

;

meri

a'

pénz

ellen. ill-

Ir^li.iUabban s Icgmagasali-

va^} k.uualolni rcnnll.

;:

AVITICITAS. Felvilágosodik

a'

most montlottaklnil

egy

gíthet józan syslema

77

bátorság lehet legbiztosb lábra tétetik

mileg

kamat alacsonvságát

a'

több pénz van Hollandiában láb ott lelelte alacsony,

hihetsége

kicsi

szágban

a'

a'

természetes kamati

pénz -utáni nyereség

felvett

megint

olt

leletté

magas,

Mexicóban pedig

's

hozna,

is

ekép ha pénzünk

's

's

slanlibus

Már

BJagyaror-

O,

felette

100

azt egyenesen

t. i.

hogy szoros hitelünk

nincs.

A' kajnali lábat törvény állal eligazítni akarni

annyi,

's

ekép lehetetlen,

mint

mének maximumát törvény mindenki annyit nyer, denkinek pénzével nyerni képes,

a'

is

tatja józanul, 20'*^'"'^

st

a'

fekv

mennyit nyerni tud,

annyit

'S

Földével

a'

a'

föld,

sajátja

ha ekép

ekép min-

's

szabad

nyerni

éppen

jószág jílvedel-

elhatározni.

állal

núnlhogy egynek

sajátja ellenben pénz.

legislalio

niennyit

másiknak

nem

hátrál-

hogy valaki földjének holdját esztendei

löbbérl

is

adja,

ha

talál ollyant,

habár ez azon megbukik

is:

hogy valaki viszont pénzét

10'*"^',

ha megint ollyant

talál,

A' pénz kawaiJúL .

st

kirekeszlleg csak pénzkürülti bátortalan létünknek tu-

lajdoníthatjuk,

ki,

fel-

reruni circunislantiis;

pénzünk nincs,

elég

a'

semmi

hihetsége

nagy, mert szinte mindenütt 10, de sok helyen

1000 percentet

i.

pénz-köralti

a'

kicsi.

pénz-uláni nyereség

felvett

t.

ter-

a'

pedig

;

hanem mivel Hollandiában

:

nagy,

bátorság

helyre üli az né-

,

nyereség hihetsége nagy

pénz-utáni

egyéb okbul

pénzkürülti

mint teszem Mexicóban, jóllehet

,

mészetes kamati láb vett

ámbár

t. i. a'

a'

ugy hogy teszem például

;

,

mennyire se-

,

Ha

eg'ész országon,'

ki azt megfizeti,

ugy azt sem 20"'"^'

lO"*"'",

st

hátráltathatja,

töbl)ért

ue adja

ki azt megfizeti.

a' iörrény

soha nem ludúrozliafja

mert az annak engedelmeskedk az

állal

jálszák ki azt,

el

hogy

78

AVITICITAS.

nem

pénzeiket ki

adják

nz engedetlenek pedig az

,

hogy kamatlkat még magasbra emelik, mert ingadozó teszi

léiét

az

törvény .még ingadozóbbá

antirationalis

minek következésében éppen

;

legalább neveli azon bajt

dolva;

's

ekép káros, mert

bl; mert

eíTectusa

a'

pénzt kirekeszti

nem tördik

oUyan mint egy t.

,

törvény szüli vagy

a'

mellynck gátolására ki vala gon-

,

hasztalan, mert senki

gyszer következése

a'

vele

éppen ellenkez

i.

végpusztulástul

's

;

keringés-

a'

nevetséges,

patikában elhibázott gyó's

;

végre azon

midn

nyomorult törvények sorába való, mellyek

néha néha ellapodástul

állal,

hypolheka

a'

eg)^est

megmentenek,

a'

reactionak örök törvényi szerint minden órában ezrek nyo-

moruságit szülik.

Ha

tehát azt akarjuk

hogy elég pénzünk legyen

,

lehet legalacsonyabb kamatért

azt

bírhassuk is:

nem

még

kell

abl)an is

szapora és

hitelünk oliy szoros,

millyenen az Austriában

a'

gokban van, mcllyeknck hez

— ánib.ir azokban

Rlájus

l*^'')*^

December 20

iilgg

'•''^'"'^

— se találjon

inolly

mint magunknak,

semmi

cg} éb

más

áll a'

's

,

mint

orszá-

miénk-

— mint

de azon kell aggódnunk,

ennek eszközlése csak

's

a'

kölcsönz,

l'oiiniik

ann)il lia-

aiin}l bátorságot

mini c^y

,

,

—

Senkinek sem

mint 3Iagyarországl)an. fiználni

's

syslemája ugy

hiteli

hogy sehol az egész vlhigon magunkliil

l)álor lábra tétessék

van elég zavar és honjály

is

's

megnyugodnunk, bogy

Burkus, Angol

,

,

hál)oril(allan és sokáig

ek(rp

a'

'^^^•('i'iio.'i

nagy közönségnek,

magimkbul

üsszeszer-

kezletelL Eg<'sz. J'lbhiil

érli

rciid^/ci

allul

b'l

meri

a'

iiioL'iiil

itil

a/.l

I/Ihí

lc;;inkál)l)

,

a'

mi syslemánk

sokaság

a'

mi a'

laiitilli.ilni

'niüly

meglcpicg

lefívalódibb használ

Irukö/.clcbbriil

eszközli

ícMIlíilialanihiho/, valódi

,

's

j('(llrlcl,

hasznára

79

AVITÍCITAS. nézve ugj

áll, niiut 1

nagyobb rész

a'

Mostani

a'

jó gondolat

melly hitelezinket

mi egy

a'

f

,

,

is

látszik,

a'

azért irgabuatlan ka-

,

sokszor e2:j vi-

következésében,

éppen

,

midn

és

tréfa

fizetni,

egy puszta

feiijeszti

töke viszszafizetésére jük,

ugy

hogy pénzt általában

mibiil az íbly,

vagy ha kapunk

matokat vagyunk kénytelenek gj'áztalan

is

systeinánk szerint felette bátortalan

Iiiteli

,

még

's

régihez rugaszkodik.

hypolhekát adunk;

nem kapunk

100-Iioz;

;

akkor szúlíttatunk

a'

azt legnehezebben teljesíthet-

oka annyi nemzetségink vég elpusztulá-

sának, kiket nola l)ene ezen systema

conserválni aka-

által

runk, vagy inkábl) 'akarnak', mert minden szerénység mellett

én

,

nem

vallom magamat

illy

mély okoskodók egyi-

A' most javaslott systema szerint ellenben

kének.

legbátrabb hypothekát adnánk,

hogy pénzt

eleget

kapnánk

a'

lehet

mibül megint az folyna,

felette olcsón,

t. i. S"''',

4 *\

's

annak felmondásáful nem kellene rettegnünk minden hiábavaló szó válná

a'

éretlen pletyka ulán

's

nemzetségeket mint

a'

,

mai

mi

talán

jobban conser-

antii-ationalis

szövedék

Legvalódibb hasznunk tehát azt tanácsolja 'Adjunk

hiteleznek lehet legtökéletesb hypolhekát,

t. i.

I

a'

adjuk az

alá ingatlan jószáginkat.'

"Hiszen akkor megmaradunk is

inlabulállalhalja

magát

a'

a'

hitelez

régiben, mert

fekv

most

jószágra, hol

valóban elég bátorság van." Igaz bizony!

fekv a'

jószágra inta])u!álhatni! 'S ekép ha ugy

dolog veleje

javítás.

tató

Ezt egészen elfelejtettem, hogy

,

annál jobb

Azonban non

forma

a'

,

mert igy csak

leszi e

a'

t.

i.

is fenáll

iiii'ir

formában

kell

ezen szükségkép megkíván-

dolog velejét? azt vizsgáljuk:

AMTICITAS.

80

Képzeljünk inagunknak egy Hollandust, kinek neve

Van -Peng, lettéb)}

ki sikeres

's

megpénzesült

's

,

elbbi veszélyes próbált

ámbár még most

egy részével tenger moraji

még

szatát,

által fe-

üzi tökéjének

is

szélvészközli nyereség -vadá-

's

tökéjének nagyobb része két percenttel

is

már

Lolland íüldou fekszik, mint legbátorságosb hypolhekán.

van egy igen termékeny, de

Hallja most:

len

nagy részint viz

's

ban

hol

,

thekát adni,

ezen

alatt

siuylödö ország

lakosok elég eszesek pénzért

a'

hitelezt minden

's a'

hogy

felül,

elirányozkodütt már.

Kocsira ül

módon

's

5

a'

Duna

folytá-

hypo-

felette bátor

Hallja

pártolni. S""* 4'*^

rendes kamati láb

ott a'

mvelet-

felette

midn

st

útközben

5"'^

is

min-

,

den gondolatin keresztül egy í' gondolat villog szünetlen,

ha egyenl

jobb, 's

percent mint

"jobb az

t. i.

a'

a'

,

olt is

lemesen

sima

zelboli ségf!

gyet,

sima

a/.l

van,

a'

i.

's

is

ott is

pipa teli

,

Ilollaiidns a'

,

képezvén magát,

itt is

pipa, igen kel-

lebegnek azonban fe-

Hollandiának véd angyali; mert hi-

és bii'.uulja a'

s/.á/.lul

i'iiíii

3

Simaházuak, akármilly

két Iiaza sokai nyer,

lalálja I.

,

Ürömmel

érzi magát.

Ik'I, mind

itt

ki némileg Hollandiában itt is

Magyarország

leltük

st még

magyar vendégszereléssel fogadja Sima-

's

házy Vendégét, mert

jobb

megint Simaházynak akarunk nevezni.

kit

Szívesen

is

végre elér akármelly tisza

bátorság",

duna-küzli helyre, mellyett

íüldesurhoz

de 4

2,

a' j(')

ha miiul

nül keres,

's a'

a'

ncm-

két

mire szük-

by[)()(liekál és liárjiiat

,

ne-

JMagjar ellenben nagy, olcsó és há-

burillan Inkél. f aii- PiiiíT "P'iiy millió pcniiö roiinliii!

ponállialok

nem a/.l

,

Imloni

's

a/.ok

niilly

a/,

Ur

s/ol.iii'ilaljára

bátorságot adlial az

egy kihsé Iclvilágosílni."

szabadon dis-

készek. IJr

nckciM

A/onhaii ,

lessek

AVITICITAS. Simaházy "Nyillan

Atyám

's

81

szintén akarok az Úrhoz

szólni.

sok adósságim maradlak, ugy hogy

utcán felette

a*

legnagyobb zavarba jönúk, ha passiv capitalisimat íelmon-

danák

;

ekép

's

veszem az Urnák e^j mil-

felelte szívesen

— mellyek három

5 söt 6 percentre át; de jószágimra

lióját

milliónál többet érnek

matoznak

—

,

ámbár mostani idkben rosszul ka-

nem merem

azt

minthogy az

intabuláltatni,

annyira felijeszlhelné hiltelezoimet, hogy tán miud felmon-

danák tkéiket ,

's

legnagyobb titok

,

egy szót

errül

gyobb zavarba

— mert adósságom két millió

én

Kegyedet

's

— az Urnák

is

is

kérem ne

e^

de ez

,

szóljon Istenért

milliója mellett is legna-

jiUielnék."

Van -Peng

Hml

(félre)

közt manipuláltalnak

a'

itt

sülétben

illy

titkok

illy

's

dolgok? ez már

nem

tetszik."

(Simaházyhoz) "Mit akar tehát az Ur hypolhekául adni?"

Simaházy "Van 40 ezer birkám, forintot s'

ezek

ér

épiiletim,

felett

három nagy

fundus instructussal

milliót ér,

—

acquisitum,

legédesb *s

e'

a'

a'

a' t.,

mi

a'

miud

's

ezt

egybekötvén

összeleg legalább

mire szavamat adhatom,

's

is

másfél

hogy az csupa

mivel szabadon disponálhatok

igérem

,

hogy soha

velemi összeköttetését. ,

,

's

—

mind

ezt

Van -Peng, im ajánlom az Urnák hypothekául

felett

hatnál

300 ezer

legalábl)

bútorozott kastélyom,

oda engedem az Urnák 10 esztendre gyap-

júmat, húszra gubacsomat a'

's

jnert

illy

soha

,

meg nem

fogja bánni

Egyébiránt szívesen többet

kicsinységeken én messze

lul

is

adok

vagyok

's a' t."

Kan- Peng

(félre.) "Jaj a'

hosszú ut; de bánom hogy

eljöttem!" (Simaházyhoz)

"Nem

Uraságod becsületes szaván

;

ajánl,

kételkedem egy

de mind

az, a'

csej)pel is

mit hypothekául

annyi eseteknek van kitéve, hjgy azt valóban

nem

82

AVITICITAS.

fogadhatom

De

el.

is disponálliatok 's

's

ezentúl csak egyedül én

zemet

öttel

nélkül

fel

magam

Én

két mllliórul

nem mondom

Pén-

leszek hitelezje.

ha azt sokalja néggyel

's

,

az Ur mit?

tudja e

miuden adósságit átveszem

odaadom

is

ok

,

de ingatlan jószágot adjon viszont

;

liypothekául."

Simahazy "Szívesen

Van - Peng

Igen szívesen drága

,

U Van -Peng Ur

kérem

,

,

de világosítsa most

""Ez jól van:

milly bátorságot ád

nekem

az

Ur

az

fel

ingatlan jó-

szága? mennyi annak értéke törvényes becsülés után,

pöröm ugy

aztán milly szaporán foly

le

,

hogy

birtokába juthassak, ha az Ur, vagy ha ezt juk

tenni

is

,

—

mi

a'

elég ritka

éri a'

els helyen

sokszor az

pörlekedés ulán

a'

ik,

hogy

sem nyúlhat busz

hogy sok de

i.

t.

se(|uestrum

egész

- uláni

illiiniináll a'

f'avori

palotája l

levegbe

;

alá,

iiiliil

esztendei

r.ikoll alapj.ít

I.

's

akkor

i.

erd

a'

arra szorít-

,

's

in

ele. adatik át;

Inigy ha átvesz is

t.

i.

cxecu-

állal assignáll a(M|iiiv;ilpns

nux.sár, ,

részint

részint igazság - clloiiiscget,

de önkéii\

v.ilciis

hogy

I)ánuilhatják az adós-

kamat kamatja minden cselre elvész

rilkfni

t. i.

boné meritus

patria

örömük sokszor

hogy egy szál gyertyavilágnál

tionciri ncin jh'uz,

nem

tárgy kr)rülü szinte

mert Simahazy maga

Van - Peng megtudja végkép

intabulált

elbujiiatik a'

hitelezk pcrzek

nak

és

e'

tkéhez, vagy annak kamatihoz;

chamaeleoni színét,

könnyen

aliar-

iránt is becsületes

lörvényinknek részint csiga eimenelelél,

hiteli

tat

—

dologhoz.

—

mondom,

vallomása; fiskálisának

nem

nem

?"

's a' t.

most Simahazy még idegenek

fiscnllsáuak

a'

fel

ha az Ur successori engem ki akarnának sajá-

tombul játszani

J

's

bypotheka

,

's

részint

pénz helyeit

83

AVITICITAS. végkép yalami jószágot, abban csak ugy ül mint bátortalan fekhelyéJjen

ban

kiugrathatja

—

's

mert abbul

,

ölet

minden

fkép ha nem nemes

-

szágnak jó

's

pillanat-

a' fiscus.

"Ezen or-

Meglehet azon-

Magyarok gondolkozása vagy képzeletük sze-

a'

hiteli

,

erre igy okoskodik

hiteli hire bitorlott reputatió.

ban , hogy rint

Peng magában

nyúl

— az exequált-

nak rokona, szomszédja, minden nemes, vagy

Van

a'

systemájok

meggyzdésem

felette jó

;

de az én gondolkozásom

szerint az felette rossz

's

ekép

minél elbb megint haza sietek."

De

,

teszem

ha Van - Peng

,

adta legyen pénzének

az

Simaházy?

által

^^

a'

's a' t.

valyon nyert volna e

részét;

Nem

40 ezer birkára

hiszem! Hiteli dolgot, kivált

termesztre nézve, hosszabb idre keU venni tekintetbe;

minek következésében az adónak mind zony osb

,

hogy mind

a'

kölcsön-

kölcsönvevönek valódi haszna annál bi-

a'

minél bátorságosb BIert

thekája.

világlik ki,

a'

tkének hypo-

kölcsönzött

ha ezen utolsó ingadoz, a hitelez sem

hagyja tökéletes békében az adóst, hanem sokszor minden

ok nélkül visszakéri tkéjét, legtehetsbet

akkor

a'

is;

hitelez

gint az adósra Hiteli

—

a'

nél

mi

ha ellenben is

e'

zonyílni,

a'

ez rontja

hypotheka

meg végkép

nem

bátran hagyja fekünni tkéjét,

a'

ingadoz, 's

ez

me-

törvényink, vagy legalább azok alkalmazása

elöltem egy , mert az effectus

vannak már

mit

im

nézve legnagyobb áldás.

elliibázva

hitelezi büntelik; a'

's

's

,

is

q^

— gyökereüv-

mert az adóst legyezik

im ebbiU burjáuzik mind azon

's

a'

rossz,

tárgyban naponként vagyunk kéjiytelenek tauubi's

mellyekuek többek közt egyike az, hogy szinte

sehol sincs annyi valóban piócza hitelez mint nálunk.

6*

84

AVITICITAS. Hallom most solvakuak egyszerre

a'

szerz maga magának mond

gyezi

Tudod

legvisszásb utón.

Nem

hitelez?

t. i.

büntetné

azért,

hány esetben

I

hogy

a'

hanem éppen ellenkez

maga magának

íogni pariját; ,

támad

Azon

hol

t. i.

,

a'

mibiil természet szerint,

melly az adóst legyezni

semmi egyéb mint egy lágy

képzelgési rajza, melly szerint

kemény,

fr)svéj)y,

nem

lább

a'

,

a'

's

magyar

egyoldalú törvény mcgkárosíloll

is

'S

jol

liidja

becsiilelcs olly

i;i«ii

liclyro

's

Blidöu azonban bi-

's a'

lassú

,

ki

,

mikor bilclczkrül a'

litrvényok

liijál

ülni, azon szánilalan árva,

kik )

,

inkább párlol mindenkor

íí^sze

liilcic/.ökkel,

,

virasztván, senmii

háznép szivvérét

puha

megronloll liilelezö, mint mennyi

kit

li.ujiagonl

iiidiislrialis (

szcnvcdrsen

szivognija,

állal

adc'ts,

ne keverjük

számos

's

falusi

líibb a' kijálszolt,

í'ííld.'in

a'

azon

pénzes mindig egy

nagy Islent lüvom bizonyságul, hogy lega-

's

vény.

mint egy

pók gyanánl

csonlvel<'j<'l

zonyos,

tesz

szlvtül meglágyított

a'

vén, ntlen fukarnak ké-

irgalmatlan,

pében jelenik nieg, ki pénzit olvasván egyebei

eléggé gondoskodik,

az öuelégtétel korlátlansága.

felette hibás theoria,

tanácsolja,

okbul,

ekép kénylelenílletik

's

nem

törvény

a'

jársz czélodhoz

törvény altaljában véve eléggé

pártolja eléggé,

mint mindenütt

fnek

mivel annyi

van közlünk annyi álnok

e miért

hitelezt,

a'

hogy tet nem

tulság

le-

által |)iüczáztatik I"

'Oh jámbor sokaság

nem

"Hiszen

mert éppen azért

valóban igen bölcs törvény az adóst,

a'

hitelez

ellent;

felkiállásál

—

midn

a'

Mg

szi'dnnk,

vagy igen 's

lörvény annyi

's

—

!

's

tör-

özvegy

nai;y urainkat páilolja

nyoinondl élésen

a'

liirésen,

clpiiszluláson

valóban semmi egyéb kölcsönnel neiu éllielnek

!

ki\iii

85

AVITICITAS. felgyüjlüít

A'

egykori munka, szorgalom

takarékosság gyiuuölcse;

's

ekép ha kivélel gyanánt néha

nem

jó utón nyereteit is,

mert miért

mihez egyéljiránt senkinek köze nincs, hoszulja azt

—

törvény?

a'

köz bátorság paizsa

azért sokszor szinte csak

De nákmk

gyiijleui,

nem

józanabb mindent elfecsér-

's

végkép takarékosan kérésziül

unalmai után azt szemlélni

élt

hosszú eszten-

hogy egy

tapasztalni,

's

fényes ur, ki pénzünket szinle kegyelembiü vévé

egy nap

alatt elkiUli,

ád vissza

•,

's

's

rencséab inaradékiuknak

,

vagy

a'

A' törvény philusophiája: sujiani;

's

nincs veszedelmesb

élni

hogy

áll,

barátoknak a'

,

lel

se kamatot se tökét

nekünk

ha Melhusalemmel versenyt

minden pénzünkhezi jusunk abban

tikai

ez

mint sokrul lemondani, naprul napra nagy gonddal

leni,

dk

nem

söt bizonyos veszély torkában van,

nincs biztos paizs alatt, 's

's

a

annak mindenkor és mindenülí kellene lennie.

alatt

véve,

általányosan

pénz

vagyon és

j<jt

nem azt

azt

nem

tudunk, tán sze-

testáljuk!

pártolni,

mint ha

,

a'

rosszat

törvények poli-

a'

tekinlctek mialt, majd egynek majd másnak kedvez-

nek; mert akkor valóban vége minden tíuvényi szentségnek, melly nélkül az emberi társaság végkép vadállati csor-

dák sorába

lezt se adóst A' a'

Ne

dül. ;

pártoljon tehát

végrehajtó halalom philosophiája pedig: szorosan

veszedelmesb, magyarázgatja

megsznnek

teljesílni 's teljesíttetni

mint a'

títi

midn

nincs megint

kénye

szerint

mert akkor ezen ulólsok

vényeket;

liírvények lenni,

's

;

végrehajló

a

's

egyenest gúny

tárgyak alacsony helyére sülyeduek. a'

t"»rvény tid se hite-

de pártoljon mindenkit egyenln.

lörvény parancsát

hát

a'

Ne

's

nevetségi

lejtegettessék le-

tíJrvéuy, de szorul szóra hajtassék végre.

86

AVITICITAS. compendíum phílo-

E' két oszlopon álló alkotmányi

sophiája végre:

dozást

—

módon

a'

becsületes,

a'

mi

mert

jutalmazni;

sek sorába emelni,

Legyen

kezjét; dást

's

nem

a'

érdem

esziit

rossz tanulót eminen-

jó tanulót ellenben

a'

azért az

Hiteli

— minden

fonákot, tompa

restet,

a'

pártolni valóiban nein egyéb mint

le.

józan eszii fára-

állhatatos,

valódi polgárerény (virtus civica)

3'*^

classisba taszítni

pártolva, de ne az érdemetlen ség.

systemánk azonban mind ezeknek éppen ellenigy se az egyesekre hasznot, se az egészre ál-

hozhat, mint azt

a'

mindeimapi tapasztalás eléggé

bizonyítja.

lUost

a'

legbecsületesb hitelez

hová tegye pénzét

torsággal

sem

tudja

teljes

,

városi hypothekán kivül

,

nem mondható

mi valóban

ki

mességre.

A' városoknak pedig

bá,

a'

szégyent hárít az egész ne-

nem

mindig kell; igy

a'

becsületesen fíiradozó pénze vagy kamallan hever,

vagy

kormány nem

jutal-

hypolhekátlan lebeg;

mazza meg, hogy az

itt

t.

's

f

i.

ekép azt

hibázza

czélját

elhozott pénzes

a'

nem

's

bersületébeu bizván

azt végre kiadja.

a'

kamat, de

minden

legbátrabb hypotheka lenne,

latos

ember eis,

darabig szerre

li.iili.ilall.Mi

;\

k.ini.il

kiiiiii.Hl

;

de

leiuie;

laodiis

i.

—

szóval:

valóban

sok bünösítk

a'

rendesen foly

a' le-

gyenge indu-

a'

Iia

becsületes

a'

halandó lól-

mondom

egy

szegény becsületes személynek egy-

;i'

l('l(lv/.('l<'

hypolhekál luegroutani volt —

l.

indulatlan léjiy volna,

helyibe sok szentek állnának, is

ha

a'

i.

t.

irónia nélkül,

hel

dikép

teg}^ült fel,

kamat nél-

Foly egy darabig

felelle jó Jiypotlickának

a'

személynek — melly

,

ekép valami nagy urnák személyes

kül hevertetni pénzét, ,

De

el.

elég tehets

,

,

a'

mert

mi

elég

I\[arcus

a'

sok.iklnl

Aureliusnak

íia

tlicscrl

Com-

inclly példa laindeiihüvá alkalmaztatható

—

81

AVITICITAS. 's

megholt becsületes adósnak

a'

csupa commoditásbul

nem

hát többé foly

mert

;

fizeti

ha

,

a'

ponál,

's

lehet hirtelenkedni

a'

's

plírt,

csak hogy

nem

midn

f

a'

;

senki 's

de mit vesz át

nem

ismer,

nem

törvény

nüdn

,

földel,

midn

's

a'

maga a'

be-

meg Uram

pártolja

a'

jót,

mindent elér

közbevetleg

kire

midn

——

adá [)énzét,

mit vesz

át ?

számtalanszor egy szomorú szár-

még medve nyomlul

pénze

is

,

ékesített rengete-

veszedelmes minden

letétele után, kivethetni,

hogy valamint Siberiában nyuszlokat

önkénytül odasújtott szárcsát,

a'

mert az csak birói zálog, mellybül tel minden

szempillantalban, legjobb,

volt,

már hóhaju

azonban ha ezeket átveszi

javítás,

—

kölcsönadó

azért jön

Önkénytül becsült

;

a'

mert fekete hajú

csa-tavat, néha néha is

hanem

czélját hibázza el.

most

get

pedig

E' szép útra

alperes.

Elhozza végkép az executio napját

id

eszten-

derék, ügyes prókátor

a'

lév

ekép

'S

I

jótev or-

kamatok kamatain

a'

törvény barátságos keze vezeti az adóst,

i.

várja be

még néhány

csületes kölcsönadót visszataszítja (I) Bocsásd

t.

ne-

min-

a' piírt

tilalmasak vagy gyalázatosak,

hatalmas, nagy nexusban

— —

is alig

illy

gyönyör ármányosságok

Illy

általok tetszik leginkább ki

nekünk

az

azonban még

;

kivált ha egy

j közbe,

csekély birságot

tízszerte megnyeri.

nem

st

lé-

hiszen két száz forint büntetés mellett op-

az oppositionalis

elliuzza,

Az

nyugott lélekkel

vitte,

szággylés vagy insurrectio

dig

eg} éhbül is,

hogy

tartja,

eldl valahára; hanem Commodus

az execuliüt;

nem

kamatot.

a' piJr,

gyengéd érzés biró azt

den appellátán keresztül

a'

fia

többé

de foly helyette

foly,

summánál nem

vezetes is

a'

nem

:

etc.

és szinte

fogdoz az

bóbaja ellenére agarásszon

medvéi puskázzon

's

a'

t.

a'

,

mire megint

vagy a'

ha-

88

AVITÍCITAS.

— tán még fenmaradt vég tökéjével, gyermekei

nem

ba

maga, de

is a'

unokái számára örökben megszerzi talán

's

—

mert megmaradt végnapjaiban

zai (I) törvény itéléöt;

bí-

a'

rói zálogot; de tudjuk, milly ingadozó nálunk az ugy nevezett örökség!

abban mindazáltal instruálni eml)eresílni

rítni a' berket,

a'

tetek nagy anyja "az Aviticitas

fiscus

fia,

,"

vagy akármije, balkézen igy

'S

!

nem

rengeteget

lapályt,

szá-

meri, mert ott

legelszántabb szorgalmakat visszaijeszt kisér-

áll elölte a'

vagy

a'

adóssal találkozik

a'

—

vagy

,

])ecsületes

jobbkézen

,

becsületes bitelez

a'

Commodus maga,

eltte

nem

lia

,

a'

becsületes

adósa megbal

legjobb

,

— midn az iuleresek interesét minden esetre elpénzében, egészségében, veszti — prókálori laptává válik esetben

's

;

valóságos tulajdona belyett, végkép preca-

éllében csorbul, riuraot kap.

'S

ekép

hatatost, íf'iradozót

'sazezekbül

nem

sem

coTw/jo/zá//

pártolja a' becsületest, józant, áll-

alkotmány

;

's

ekép

Azonban hogy egyoldalúnak ne

mikép

csak:

pártolja a' törvény,

ekép az alkotmány viszont Lcgelszijr lekösse,

a'

mi

is

láb

dom, mert

nem

a'

a'

k.'ip;

(le

kölcsönvevt

engedi, hogy magát pénzért

rá a'

Ennek k(>vetkezésében

nézve

;

magas

az

's

a'

Ic-jliiliolö!)!)

,

pénzt

nem

k.'ip,

ersen

Iiiloii

syslománkii.ik kiis/rmlicl, mellyen az

gjlni

—

nol.ilxiní

miijöii

lM/.()n\ os.ni

ciiy

's

mon-

t.

mon-

i.

pénzt

mit egyenesen

áll.il .ilv.iilak

nllal

wzájoKb.in *rc;iiiuiM jicr se iiHlcpcudens* clr.

azt

jiapyobb

is

kamali láb

a'

's

?

kül-pénzi

magas;

felelte

idoiulng kevés,

bolpénz

,»

kül-penzi

a'

niiuck egy része assíTurati<')i jutalom, ha .1/.

nézzük

Ítéltessem,

végrehajtó hatalom

becsületes

részben circulaliím kivül tesped

dom,

a'

a' líjrvény

l'öczélját hibázza el.

condilio sine c(ua non, olcs(> lökét kapni

háborlllatlan bírni. Itamali

sem

a'végrebajló hatalom,

az

is

— hogy

sc-

koniia a' kíil-

89

AVITICITAS. csönyer

az austriai

ml némileg ugyan

Gamb. Merc.

alá is yetlieti

segítne rajta;

liogy eunyire jutánk az örök liímezés

jeszt,

magát

's a'

rultabb palliativák mindenkori felszedése után,

im

más bökken

ez megint

áll ellen a'

dics

—

ha

melly igaz

yis inerLiae,

Hiteli systemáuk,

nem

hogy az

Aviticitas léte

kölcsönadóra mind

a'

—

t. i.

's

nem

legbiztosb fen-

a'

testekre nézve.

mert annak sarkalatja nincs

mind

a*

legnyomo-

ha

compassualisnak

a'

er, de nem él, hanem csak holt

tartó

(!),

ez valóban pirulást ger-

's

engedi az

— mint-

ers hypotheka

létét

kölcsönvevre nézve tehát

a'

káros.

Miután azonban az egész közönség, tán egyet sem

véve

hitelezk

zés

ki,

hogy

:

vételt

is

áll,

szoros igazsági követke-

systeraánk általában véve az egész publi-

hiteli

cumra nézve kig)^ók,

adósokbul

's

káros,

minthogy

a'

fentebb érintett scorpiok,

pókok, pióczák, varangyos - békíilí

nem érdemel. Ha teszem köztünk ma egy ,

becsületes és eszes

de sok pénze van,

bernek jószága nincs,

serege ki-

's a' t.

em-

yalyon tehet é

ezen utolsóval olly csudákat mint más országokban, hol pénzbeli bátorság van?

Bizonyára neiu,

adott hiteli zavarink következésiben

culatiókba elegyedni

nem mer,

's

semmi nagyobb speekép pénzét

vagy országi kölcsönleveleket vásárolni kereskedni

(.')

's

szinte olly becsületes és eszes

a'

mert idegen,

's

he-

pedig

e^

embernek sok jószága van,

el?

bár legolcsóbb tkékkel

ügy szólván csak marul holnapra valók ban

t.

's a'

Ha

'Sennui.'

de pénze nincs, hát az yalyon mit biíbájolbat keveset,

pénzét 6'*

A' sok fabrika, inaimfactiira

pedig szemünkbe tnik

elzárni,

igy papirossal

vagy Isten irgalmában bizváu,

kiadni kénytelen. lyett

mert most el-

's

Felelte ,

ha azok

minden

pillanat-

is

ok nélkül felmondalhalnak, instruálni jószágot, min-

;

90

AVITICITAS.

dig

a'

legveszedelmesebb speculalio Tolt és marad

gon

;

minek következésében azoknak jószági

kik

a'

most

a'

víz-

's

culturának felette alacsony lépcsjén

nem

azok jószági ellenben , kik felle hypersthenia után,

hazában,

a'

axiómát tudták, jobbára porban

említett

ben vannak , vagy

vilá-

a'

egy piUanati

tudtak ,

marasmusban sinyldnek.

és eszes

ember tehát, akár pénzes akár

segíthet

magán nálunk

olly

A' becsületes

nem

földbirtokos,

könnyen, mint sok más or-

szágban.

De

tegyünk most viszont

Ez akár pénzes

,

fel

egy jó szív lágyvelejt.

id

akár földbirtokos, rövid

alatt

tönkre

dül; mert pénze mindjárt el vesz, minthogy azt se elocálni se reacquiráhii

nem

érti,

hogy annak kamatja systemánk

jószágin pedig annyi adóssága lesz,

rendes jövedelmét.

felüti

jámbor lágy velejüeken sem

a'

haszna csak azon pazérlókra

eltörlése ellen,

's

utánok

a'

's

lel-

t.

jámbor sokaság, mert igen

a'

után.

régi

is jól

köd meg-

a'

dolog

a* javilolt uj

A' becsületes és eszes pénzbirtokos haszoni

fogna

ösztiínbül lennészelcsen kezet

eszes földbirtokossal czot se halál

,

szakaszthaliiá

;

's

állal

bizonyos,

csatornák,

minekutána az

a'

ket

systema 's

jobb-

becsületes

cl,

meri az

lenne igazi li»i;:y

törvény szentsége,

a'

's

és

egyesít lán-

se pedig emberi gyengeség és gyarlóság

hatalom szoros kezessége, csesége

a'

—

Azonban mikép lenne

st

kigyó és pók

milly szörnyüleg esnének hasra, ha

sznnek.

léti

valóságos

segít, 's

concentrállatik, kik azért kiíUtnak annyit az Aviticilas

küekre

érzik,

's

ekép jnai

'S

a*

nem

végrehajtó

ekép az alkotmány valódi bíU-

erben

löhl* iiiuiik.'is

gyárok, manuraclurák,

továbbá takaréktárak (Sparcass.i),

(Jsszeforraszlva

löKc, 's

:

hihet,

johbaii müveit föld,

cKép több munka

biztosító

,

's

— és

árva és öz-

FISCALITAS. végy - ápoló intézetek

9i

ekép több bátorlét következésében

's

az ország minden lakosi boldogabbak lennének, ha akarnák,

mint

ma

után

sem

midn

,

sok

Blind ez azonban

melly az

— —

honban

a'

még

véres veríték

boldogulliat.

még semmi azon haszonhoz

Aviticitas eltörlése által

zára okvetetlenül áradna,

midn

inkább el,

képest,

miud fejdelemre miiid ha-

melly csak akkor tünend majd

's

egész systemám némi rendben az Olvasó

szeme eltt leend.

hogy

Tekintsük azért,

minélelbb odajuthassunk,

milly összeköttetésben van vele

a'

FISCALITAS. Systemám azon elven se veszítsen

azért választám

—

a'

mert ámbár igen

jól

tudom

még

sokaságnál

sincs

,

hogy

meg

teljes

él,

a'

fogok pendítni

meggyzdésem

ersb rugó mint

Blár hogy

a'

is,

a'

szerint,

haszonvágy.

sem vár

szoros hitel felállítása által

's

vagy

;

éhez szükségkép

mindenld nyer, az

ugy hiszem, már némileg

,

—

helyettök tüstéut többet ád.

megkívántató Aviticitas eltörlése

mondottakbul

egy rész

alapot pedig

nemesb ember inkább

Concessiókat tehát systeinára senkiiül

ha azokat megkívánja

által

Ezen

nyerjen.

mit sokszor

becsület mint haszon után a'

hogy az

alapul ,

st mindegyik

,

kiviláglik

,

a'

's a*

mondaud(jkbul reméllem, tökéletes világosságra derülend.

Azonban

azt csak

mának lálom fogja táu

—

annak

reméllem , ámbár

van,

feloldni

Iti

nem

a'

a'

dolgot axió-

mert meglehet, nénielly Olvasóm látni;

's

nem

lenne hiba, mert az bizonyos,

nem

magam

azért,

mintha

hanem mivel

a'

a'

nem

dologban

hiba tán ben-

kissé szövevényes problémát elég értbetöleg

valék képes.

Egyébiránt én vagyok legels,

.

FISCALITAS.

92 ki azt állítom

zdnék lése

:

hogy az

Aviticitas eltörlése

ha azzal vég-

,

sysleiaáin, felette veszedelmes volna

annak

;

szükségkép megkívánja úémelly törvények

eltíír-

javítását,

mellyek azonban minden lehel veszélynek tökéletesen veszik elejét.

megsznése ezen utolsókhoz nem

A' Fiscalitas zik,

mert az szinte serami

a'

megsznése

Fiscalitas

sen

meg

De

lyel

systemám

En

által

királyi haszon,

a'

itt

nem

kérdés

a'

:

valyon

támadtatnék é egyene-

mi

a'

az

volna, mel-

concessio

vagy tüstént többel üt hel)Te?

kirekeszt,

hogy

azt hiszem,

mint szükséges követke-

egj^éb,

zése az Aviticitas eltörlésének.

tarto-

a'

Fiscalitas

eltörlése

aequivalens nélkül is, több valódi hasznot hajt

lemnek, mint annak további megmaradása

minden fejde-

a'

és éppen azon

;

mellyeket az elbbi czilvben az Aviticitas

okoltuál fogva,

létének kárárul mondottam. xV Király csak illusorie

bár mennyit hoz többi peculium

is

bé

midn

vám,

A' királyság pedig

közlünk még azon

elevenségei hoz,

's

ingdllaií

fllinél

löhb

ország;

'.*<

tuUtjdoiiL

szercleLUd

legna^ryoib a'

i;:y

elolt

iniiulcneL's

goiuldul

;;az-

melly inindenbe is

szomjuzó

ápoló emberi

végkép

,

mini '.v

azL

rá^"

annál szegényohl) fejdelmével együll az, 's

adósságokba

át a' íiscns, 's vis/.onl irán\l.i:j,

jiicrt

's a'

tulajdon, annál gazdagabb caelcris paribus ogy

lucrl culliválallan vadonsá^iol k.ip

i'kép,

mikép lehelne

rng(j sincs,

—

neni

és melly semmi egyél),

hol mint náliudv, csak kizsarolt got vesz

kamara

logmoslobább vadonságokat

legkiesb kertekké varázsol,

"az

só, harjniuczad,

— nu'g az egész királyság nem gazdag,

ers, nem hatalmas. d.-ig,

a'

gazdag, ers és hatahuas

éppen

mu-ímI

szinte az egész ois/.ág

c'

a'

a'

nuniiil bitanolly becstelen,

donalarius.

'S

két valithan báiiuilásra

!

FISCALITAS.

93

— ha

méltó turnus közt forog, az egész nemzeti allodiura

ugy

szint olly rosszul

Azon nap eltörüllelik,

velcjü

mveltetik mint minden

midn

,

minden

—

n.

gasbra

— részint örökké penrlagon fekszik

nevezni

szaj)acl

az Aviticitas

hanem

tlieoriák,

Fiscalitással együtt

a'

ingatlan birtok becse rögtön felével

dolog ereje

'S itt fekszik a'

ré-

,

censiialis fuId.

;

a'

mit

nem

ma-

kígy-

parancsoló szaya

régi tapasztalás

bizonyít tulajdonért

Valósí'igos

mlndenlvi szívesen ád felével

többet, mint magj^ar jószágért

volna már sus

nem

's

,

még

rajta le,

háromszor

Tulajdon

,

;

mert

ha ezer év

ez,

folyt is

se lenne egyéb, mint hosszabb cen-

mellyet egyébii'ánt mindig kétszer,

kell megfizetni

's

megvenni

még

's

:

aztán

sem

bizonyos, mert ki tudja, milly hatalmas ellensége hever tán valahol egy poros archívumiján, melly

még

ezer gonddal elrendelt jószág fölött lebeg, mint egy menyköveklíel

's

csak 100,000

forintot ér

mellybül

a'

—

t.

i.

mindenek eltt az

Aviticitas

nélkíU,

csak

kimondott

150,000

peng

a'

forint

capilalis röglíJn

A' mostani

SO

milliót:

a'

Fiscalitással

ugy

a'

's

eg}^lt

minden fáradság

elhatározott systema után

értékre emellcednék

's

;

igy

a'

ha-

175 millióval nne.

nemzeti

capilalis

kamatja

,

hattal

21 millió,

a'

mi az országnak fundus

tendei jövedelme;

a'

felével

,

's

királyi város telkeit kive-

négyszeg mérföld,

a'

lálván

—

valóságos tulajdoni princípium felállításakor, ha

számkivetletnék,

zai

non concesso

dato

szem, 3,500 mérlölddel számítván, 's

mérföld általányosan

nálunk az usufrucluarium systema szerint

,

peng

igy az egész ország,

szoros

's

kellemellenebbül

jéggel terhelt felh.

Ha most egy négyszeg magyar és diametraliler

drágán vásárlott

a'

szám-

utáni esz-

felemelkedett nemzeti capi-

94

FISCALITAS.

talís

kamalja pedig szinte 32 millió yolna, fundusutáni

zai

esztendei nyereség

több; minek haszna az tatik

's

a'

legíökép

t.

állal

egyenes befolyása van culalióra,

's

's

Blind ez szoros tudományi igazság,

ábrándozgatni

,

kell tehát térnünk,

magunkat,

szántszándékkal nyomjuk szebbrül mindenkinek len,

cir-

t.

hatalmát.

lehet,

engedi.

mert azt

—

Jobbra

megvallanunk, hogy magunk Ítéljük

's

fejdelemtiü lefelé

mert systemánk

;

a'

illyesekrül vé-

's

nem

nem

mindent kormányzó matbesis

génységre

's

ekép felemelése progressiv idomzatban neveli

lekedni, tbeoriázgatni

el

millióval

báromszoroz-

nagyobb pénzbeli

a'

ha-

a'

nagyobb jövedelemnek

a'

az ország elevenségét, egészségét, erejét

a'

11

szinte

kétszereztetik,

bogy

,

ekép

's

le,

a'

által

legtehetlenebbig

,

sze-

köz fundus becsét

a'

mi közelebbrül vagy mes-

a'

haza tág mezején ártani kényte-

a'

inintbogy az mind az okosra

oktalanra,

's

mind

íí'

gazdagra és szegényre bizonyosan hat, habár az érzéküik

eltt rejtve marad

is.

Az okos nagyobb jövedelem után még nagyobbat lít;

az oktalan

löljb

mert még elköltésre

bizonyos

is

többet munkáltat, többet ront,

utolsónak következésében fizettetik.

ál-

pénzt nebezejjben költ mint keveset,

a'

lültb

id

kell;

.V

gazdag pedig

szegény ellenben éppen ez

munkát kap,

Nagyobbíttalott nemzeti

tke

's

ekép jobban

által tehát

nyer

fej-

dclemllll lefelé mindenki.

Sok, tudom, nem

lálbalja át:

mikép nhet

riJgtön

csak egy puszta törvény kílvelkezésében valamclly biilok valódi bctse,

Icszoin

1

inillitMiil

illy állilást s/.«iiilt'nyvesztésnek

pedig olly kö/el fekszik

nem

találják,

mert igen

— is

's

1.^

iiiiKIíu-.i

nevez.

im ez oka

;

niclly o!J)ul

A' dolog valósága ieniis/erinl

messze keresik

,

miért

— liogy valóban

m

FISCALITAS.

nem

mikép

bámulhatni eléggé:

rejtezhetik

oUy igen

nyes igazság, az emberek közt ismeretlenül szinte

fé-

sejdlt-

len annyi századokig.

Ennek könyv

kell;

azért nézze az

's

daságrul szól

Olvasó

ebben,

;

egyébben

lia

nem

több

legels német,

a*

vagy angol munkát, melly

olasz

franczia,

megmutatásához azonban

rendszeres

a'

nemzeti gaz-

is,

mind mege-

gyeznek.

mostam

A'

fogom dani

midn

esetre,

concentrálni kevés ivekre kivált hallani szükség

's

ugy sem tudom, mikép

mind

azt,

mit mon-

a'

volna, legyen elég egy pár

példa.

Ha teszem szirtéi

hogy

nak,

Servia

mészetes,

a'

ugy annyira kihányatná-

által

folyam színe tetemesen alább szálna,

ter-

hogy Bács vármegyének Tisza folytában fekv

urodalma, minden hozzájárulások nélkül, sokkal ke-

löbl)

vesebbé volna kitéve vizárnak mint

Dunába jobban

nem

sietne a' Tisza,

a'

ma

inert

;

mélyebb

a'

visszalorlásnak pedig

Már kérdem, nem nyernének

volna helye.

e azon

jószágok valódi beeskben éppen azon idomzatban,

lyenben téve

k-

Magyarország közti Duna

's

valamelly társaság

,

's

mentek?

elöbl)

mil-

több vagy kevesb vizáradáznak valának ki-

most azüklul mentek Bizonyosan!

,

mentebbek vagy egészen

'S valljon

ben marul holnapra, teszem

mikép nnének becs-

tizrül tizenötre,

st

húszra?

nemcsak kénybecs -képen

—

nem azon remény vagy

inkább hihetség fokában, hogy

is

azokon több fog teremni. tal

a'

'S

prelium aíTecüonis,

éppen igy

n

nemzeti tke; mert nemcsak hihet,

hogy sajáton mivel jobban munkáltalik mint kibérletlen

;

a'

mi

utíin

a'

ha-

proprietas ál-

st

bizonyos,

— mindig

vüágos, hogy

—

tke

több a'

n

több

.

96

FISCALITAS.

kamat reményének, hihetségének

bizonyosságánalt

és

irányában nevekedik. irányozza

Bli

mének magas

el

valami birtok

és bizonyos léte,

—

mert legtöbb országban

maga magát,

Ha

nem

jövk

bérbe 's a' t.

's

kamati lábot háromra

szinte

ennyire irányzoüa el

vizsgálatomat,

menk

ekép jövedelme bizonytalan.

Magyarországi jó-

már

ezret hoz,

ezernél, mert ez megint

legmivelle1)b helyen sincs

félig,

negyed nyolczadrészig

is

kifejtve;

a'

legislatio rögtön

ejnelheti által

nem

fekv

hn!h.it('sal)ban,

legalább

lyett

44-

ér

tok 150 ezret 's

erre

lesz,

figyelmezzünk,

a'

—

mi 's

h.iiicjii

után

liold

a/,

földért,

esztendre cszlendei

Ivö/.liinli

nicllyt't

tart

,

ki

,

alatt

tulaj-

3 ezer he-

nem

a'

nevekedésnek még

a'

100 ezret

ér

nemcsak jövedelme mhidenkori

halás b.helüsécénok kövelKezésében

Ki

id

inger

éppen annyi ha

's

és bizonyosan ;

semmi egyéb

és

csak kevés

ezret nyújt,

nagj'obb hiliclségével

ház becsét

ha azt bérbentartotll)id

jnint alvlcor

több bizonyossággal,

A'

de annál nagyobb mértékben

jószág becsét,

donná teszi; mert

még

nevelheti, mert nincs, szeretném

elég élet benne; a'

többet ér 100

ekép jövedelme

's

nemcsak bizonyos, de hihetleg neveked.

mondani,

a'

közt .intervallumok lehetnek

szágom ellenben, melly 3 a'

—

házam 3

valanai

érne 100 ezret, mert reparálni keli;

bérl)ül

's

's

a'

hol lehet legliátrabb hypothekán nyugszik

ezen alapra állítván

ezret hoz:

Jövedel-

eladhatásának drága

's

Vegyük

mindenkori lehetsége.

becsét?

's

bir-

ulán,

drága clad-

is.

nciu adna

szívesen azon ezer

kél ezer forinl bérben csak néhány

szivcson 50 ezer Inrinlol

három ezerbe

lelik,

ha

,

az örök

a'

mi nálunk

ri-lvallást

—

91

FISCALITAS. perennalis fassiót

— megnyerné

csak 40 ezret

ha már kozelrül nézne rá

Annyi

is,

er

még

erejii

Nem

jószág becsét.

a'

képest; mert nálunk

az

visszaijesztó

azon szóban

'íiscus'.

Olly nagy,

Ne

hogy ?

'S

ideájához

semmi egyéb mint hos-

Es milly

is

de iigy van

valódi proprietas

a'

perennalis

a'

szabb bér.

szágot

fiscus?

a'

fekszik azon kis szóban 'perennalis',

rögtön felemeli milly kicsi

yiszont ki adna azért

's

;

er

fekszik viszont

hogy

legszebb jó-

a'

elaljasílja.

hogy

gondoljuk,

habár az

fagyasztására,

a'

felette

nem

bér

hosszú

hat

is.

szorgalom

a'

Nem

hat an-

de nyo-

nyira, ha hosszú, mint ha rövid, az bizonyos;

mása, habár, mint már többször mondám, belátásunkat

nem

érdekli

elkerülhetlen.

is,

A' dolog

ugy

áll

mint

sokaság azt sem

pesti versenykor a'

Az els

teher- hordásban.

a'

látta

hogy egy

át,

két font, több vagy kevesel)b, milly nagy befolyással van a'

mert

lovak futására,

latnak

van

,

is

és

ceptibilis

keU némi befolyásúnak igy

közt

a'

ki'döubség csak

helyeztetve

a'

szerint határozza

cl

nagyobb vagy kisebb proprietas létéhez, 's

legi'övidebb

és

's

a'

van tehát

bér közt

szorgalom; paribus

caeteris

maga magát, része,

Hol

mveltség,

ekép

azon idom

közelebb vagy távulabb

viszont.

a'

's

mellyben az ország

a'

t.

legnagyobb rész rövid idre

i.

áll

a'

legnag)X)bb rész

mindenki bátran adhat, bátran vehet

birhat, ott legnagyobb

viszont

imper-

perceptibilis és

nagyobb vagy kisebb

egy egész ország gazdagsága

Tulajdon,

ha száz fontnak

lenni,

a'

rejtezik.

proprietas

A'

nem

csekély teher figyelmét

illy

de most tapasztalás után már tudja, hogy egy

rázta fel;

's

bátran

gazdagság; hol

kibérlclt föld,

7

és

98

FISCALITAS. se renni,

se eladni,

izgága nélkül

nem

letlenség

szegénység.

i.

t.

tizenkét

,

megint legnagyoi)])

lehet, olt

Három esztendre ér

veszedelem és számtalan

se ])irnl,

esztendei

bérlie ndott

fíiid,

mve-

ha száz forintot

tán száz húszra neveke-

állal

l)ér

a'

neg\^-en esztendei bér által pedig tán száz hatvanra,

dik,

eldönlhellen tulaj-

perennalis fassio után tán két százra,

don

által

Azért teszem ide an-

végre tán három százra.

nyiszor

a' 'táut'-t,

mondva

;

mert mind ez nincs mathesisi rendsorban

a' t("ibl)it

csak legnagyobb általányban érintem,

is

mert London körül egy hold, habár félesztendörül félesztendöre adatik

még

is

ki,

is

ér

töbl)et

douságiban

;

mi

a'

rövid censusi földdé lesz,

által

mint egy hold Tulajdon Columbia va-

többet fog érni mindenült egy hold búzaföld

censusban, mint éppen annyi

homok

tulnjdonbau

's

a' t.;

de mind ez helyhez, idöhez, földminemüséghez kötött kivétel,

melly

fö princípiumon

a'

az eldötnthetlen igazság marad, lajdon

semmit sem gyengít, mert hogy

caeleris paribus a' tu-

mindenkor és mindenült legnagyobb szorgalommal munkállalik

munkáltatóit,

's

mindaddig munkáltatni

ekép legbecsesb, mig az ember ember

mészetének tulajdoni g)i>kereslül

Ha tel

tehát fiscatitásink

nyomnák

is

krnylí'len

;

liisli'nt

vngy azon egy

az

is

elég

ok lenne

a'

Fiscalilas

elmulbatlan k()Z Ínséget

miután azonban lökélelcsen a'

percenttel kisebbi II fi

gyslemánk.'it

nem

és mostani ter-

fordulnak.

nemzeti tkét csak öl percent-

ki'tzvetel lenül

hogy nemzeti tkénk

50

ki

's

közvagyon legkisebb csorbítása elbb

a'

utóbb, közvetve vagy gzülni

már

alább,

eltörlésére, meri

a'

lesz,

fog,

ilv

íisralitási :

sem

állal

tcimészetesen foly

gyökerosen

csepiiet

syslema

inrg

b.íniiiltiiink

kell ,

li.i

,

bizonyos, legalább

hogy

is

ebt;li

vállo/.l.ilmnik nj.is

;

neinzrlck-

FÍSCALITAS.

99

hez képest gazdagságban, erben, halálomban^ szóval mlu-

denben 50 percenttel hátrább álluuk.

hogy ezen hátrább -állás, akár

'S

bátorságot tekintjük

hasznos,

st

káros

leletté

ném mondani

bel akár

a'

nemzeti létünk forog kérdésben, minthogy

nemzeti

tke

Ha

szül.

a'

ban

nem

éri

;

mert

's

nincs aecjuivaleus

's

tolhatná azon kárt, melly

mása

kisebbítése által

mert

's

ez vég-

akkor bizo-

:

mindenek eltt még legsajnosab-

fejdelmet lehet

;

pedig nagyobb kisebb mértékben

az egész közönséget nyomja ezen anathema nyos, hogy az

áll

lenyomatott

a'

szegénységet, ez pedig ertlenséget,

kép szolgaságot

kül

az minden igazságában, szeret-

:

ijeszt igazságában' elliünk

'felette

a'

hon egy lakosára nézve sem lehet

a'

,

a'

melly kipó-

,

nemzeti köz gazdagság eluyofejdelemre halni kénytelen,

a'

a'

minthogy nemzetek más nemzetekkel mindig vagy morális vagy physikal súrlódásban vannak, kép,

Jiielly

közülök

hátrá!)b,

Ennyi veszélyt

mondok

tán sokat,

rejt a'

ha

azt

50

's

annak veszni

percentlel hátrább

magában

Fiscalitas

merem

I

kell

vég-

(I) áll.

'S

nem

hogy az egyenesen

állítni,

az országnak élet- elvében dul!

Mibül az következik, hogy csak

nagy közönségnek

a'

annak megsemmisítése aequivalens

nélkül

mozdítja, mint ha az

a'

hajt

Fiscalitas eltörlése

még

tovább

Azon fulánk kivetése ,

is

által,

l)iztosabban

's

melly

a'

hazai életelvét

elég aeipüvalenst nyer

oUy mélyen feküsznek adósságok l)ecsök

csaira

az

azükj)ul kilátszó

elre

fenmaradna.

mind azon magszakadt jószágokért, mellyek

den

nem-

fejdelem valódi hasznát minden

sikeresebben

is

szünetlen marczougolja

a'

kimondhallan hasznot; de

alatt,

a'

fejdelem,

rendszerint

hogy sokszor min-

templomi tornyok csú-

reducáltatik.

7

*

100

FISCALITAS. A* Físcalltas haszna igen kicsi,

lódi áldás

ekép

's

;

se kellene

lul

vébül irlassék

nem nem

visszaijedui

De

ki.

tagadhatni

;

hogy az

,

a'

a'

a'

mit

kormánynak

haza szi-

a'

mondottak után

a'

Fiscalitas eltörlé-

a'

hanem

mind ezek után

—

a'

kor-

a'

fejdelmi

is,

mit systemám nemcsak ki-

a'

tüslént tíJbbel helyreüt

Fiscalitas eltörlése

vagy

közyélekedéslien

a'

Fiscalitas eltörlése,

concessiónak tartathatnék rekeszt,

tüslént

kái-póllás nélktll is kellene eszközleni.

Blidn azonban jiiányéban

va-

legkisebb áldozatrul sincs szó, ha-

igy

's

eltörlése pedig

kormánynak legnagyobb áldozalok-

csak felette nagy nyereségrül,

minden

séi

a'

hazai tkét,

's

—

's

;

minekutána

ekép indirecte

's

ban mindenkinek ingó vagy ingatlan vagyonát legalább

50

percenttel felemelné

Laudemiumot

liolyelt

törvényemben

o

:

ajánlok.

Ezen törvény nem

successio

venne tése

terhes,

minthogy az inkább

hogy

teljesíthetné

's

teljesíteudné is

Egy vagy

tán

jószág tiszta becse után az illetk

(l(;

's

,

a'

pei-

igy azt

vagy

ki

testamentum, vagy íijándék és szabad alku uláu

át valami jószágot.

a'

nék,

's

is

Fiscalitas

a'

missiv mint imperativ törvények sorába tartozik,

mindenki szívesen

a'

általá-

annál nagyobb volna

a'

li

löl)I)

állal alig éreztet-

orma ny nyeresége,

mindennap mennek jószágok egy

szijile

percent tize-

juint-

kézriil

má-

sikra.

A'

bodása

fejdelem

állal

idomzathoz recte

's

STiágok

mi

által

a'

lóhát ötven percenllcl gazd.igodik

n erbon

k/'pcftt

lassankóríl tiszta a'

nemzeti tkének felényivel nngyob-

;

a'

's

bí'cso nl.in diroclo

li'Jibi

halalomh.in

Laudemium 's

felszámítli.illMn

liislrnl

's

éppen ez

de csak indi-

ollonbon

áll.il

indir(-(l

,

,

1

a'

jó-

porcontet nyer,

hasznok

mellcll,

101

FISCALITAS. in4g

clírecte

líiosl jár a'

Javaslatomban közvetetlen hasznát

gem

szerint

mert ha

's

a'

is

mindig

fejdelemnek nemcsak közvetett, de

magasra lettem

a'

azt tehetsé-

fogom;

is

kimondani bátor vagyok 'hogy

sem ers,

se hatalmas

mig nem gazdag, nem ers

ekép

's

minden módon nevelni

's

férfiúi öntudattal

király se gazdag, het,

,

nem

nem

mindaddig

hatalmas

király legszentebb kötelessége

a'

hogy viszont

nemzeti lökét

's

felejlni,

nemzet sem lehet se szabad, se boldog, se

a'

nem

a'

le-

nemzet,

a'

minden módon nevelni: más részrl nem akarom

dics, ha

míut

sokkal több jövedelme kerekecinék,

is

FIscalilásokbul.

hatalmas, ingatlan és szent

fejdelmi szék;

a'

ekép nekem mint királyoin hív jobbágyának megint az

legszorosb kötelességem

,

ha többre

legalább annyival elösegítni

mem

székét,

a'

honom

nem vagyok javát

's

is

képes,

ersími

fejdel-

mennyivel egy méh, egy hangya becsülete-

sen megfelel sorsáuak.

Egeknek, hogy

'S hála az

a'

természet törvényei, mel-

lyeket ini gyarlók olly ritkán értünk

annyiszor visszaér-

's

vizsgálat után mindig azt mutatják,

tünk, szorosb

legfbb igazság

a'

hogy

legnagyobb boldogsággal syuonymon,

a' 's

ekép egy országi morális alltolmánynak lehet logigazságosb elrendelése felé a'

legtöbb boldogságot hárít fejdelemiül le-

is

közönség minden

tagjára.

Tegyük mind ezek után venyljn sanctionálva vannak,

az Avilicilas pedig

a'

fel, t. i.

a'

hogy els három

szoros Hitel felállítva,

észrevehetlen

,

's

idvel iráoylag

's

ekép

a'

?

Eleinte csak-

felelte kicsi

volna pedig az országban némileg vetve

nak

valyon

Fiscalilással együtt eltörülve;

ennek az egészre nézve milly hatása volna

nem

lör-

már

a'

I

J^íeg

szorgalom-

nagyobb gazdagságnak princípiuma.

Mi aka-

102

FISCALITAS.

d;Uyozná tehát az egész télkedés

liija,

Hitelüuk

vagyonunk

gadhatlan

,

sajátosítása

ez

mind

igaz

minek

;

mind

melleit

a'

általányosan

Azon

még

még

nem

az egyesült nemzeti er,

mer,

mászni; de

csak csúszás

át,

mi

st

sokuak

mveltség, mi

a'

Nagyhoz kapni nem

mit hazánknak mocsár -kijzli sinyldése eléggé bi-

magát

részint

—

vagyonát túlbecsüli

's

—

mert egyebet

a'

mi ha-

nem

látott,

nyomorult középszerségei kÜ7Á elbízván magát, azt

'irigyli

tet

külföld'

a'

,

nem egyéb

holott

a'

sek,

kik

részbül

e'

hallják

's

;

mert

,

egyrendüek szavaikat

ekép csak lassan mozdulhat

legnagyobb rész ellenben

,

ragyobb szorgalomra

;

's

a'

közjó.

Azon

melly liazánkban szolgai heiyez-

épjien ez okbiil

telésbíMi van,

veb'ik

a'

,

csak kis kiirben zhetik

kivélcfiiek,

nagyobb szorgalmokat

véli

ha ismertetik,

Azon iránylag keve-

világn;ik szán;ikozási tárgya.

mint

nem

má-

milly bámulandúkat vihet ez

's

zánkfiainak legnagyobb hibája 's

lépne

kissé gyorsított lé-

is

lálja

részint tehát valami valósággal

a'

zonyít,

is

melly némiiiemüleg

kis rész,

tiszlán

küzüli'.k arrul legtávolabbi ideája sincs,

végbe;

magasbra

alatt tudott

azért bizony az

szás maradna örökleg.

szabad,

követlcezéséiíen ta-

alatt

ámbár elmenetele egy is,

bizonyos

's

pedig két negyedivei

által

hazánk, mint ezeltt egy század

péssel történnék

ve-

a'

nag^'obb rész szolgai helyeztetése.

a'

10 esztend leforgása

:

eltt

kapnánk ugyan olcsú, elég

által

jószágink

pénzt;

nne

azuláu

's

I\Iinc!enek

kifejlését ?

'v2y

mórt szolga

,

nem

lehet

,

a'

nem

indíllntik

szorgalom kö-

zö)nséges.

Ha

tehát

syslemám már

KdnéK, nem volna rem')Z(IÍ!ná t

irh'./.lalná

a' ;i'

l\<'i/j<'il

jiazát

a'

igen liasznos :

azért

liscilllns cllörlrscvcl ;

még

vcg-

meri ámbár n.igyon clóií

mindig messze bálra

más nemzetek mögöit, morf ezek egy

103

JUS PROPRIETATIS. helyi

nem

veszlegelnelc, haueiri

Kern elég egy

meleget

's

Ha jon,

—

ezt

's

a'

éleiét vinni.

nagyobb erek folyása sza-

a'

legtávolabb

Ugy egy

tehát azt akarjuk

mi ulán

a'

szint

a'

ha

testben,

vérnek

hogy

,

's

kisebb erekbe

is kell

országban.

támad-

részint vetélkedés

Magyar alacsony

a'

törekednek el, és pe-

is

Ezt ne felejtsük]

dig pi'ogressiv idüuiz.itbau.

bad; hanem

k

állásponlján pirulni fogna

— ré-

ha többé nem tudná, mindennek vége lenne

mindenki

tagos hazában

a'

tosb munkásságra ébredjen

fel,

legelevenebb

a'

hozzuk azon dics törvényt:

hogy Hunniában, minden szorgalmatos embert, akármilly részében lépett volna

megjutalmazhalja

állhata-

's

is

a'

világnak

az emberiség sorába,

a'

JUS PROPRIETATIS. fogom

E' szakaszt, mellyben azt

valyon

fejtegetni:

hasznos lenne e az egészre nézve, ha Magyarországban

mindenki, akár nemes akár nemtelen lóságos tulajdont bírhatna?

ingatlant,

,

mint va-

azon haszonnak vizsgálatával

kívánom megkezdeni, melly egyenesen rám háramlauék; mert proprietast illet kérdés leginkál)b hasznával lálszik összeütközni pedig

magam

is

—

legalább annyira értenem kellene

Hogy idszakaszl

dn

ezt

némi

se szoros

sal együtt ellörülve

ddik,

midn

fel

's

saját

Az els

;

én

hasznomat,

hogy

akárlti.

három külön

1822^"' 1832-"^'^ f^ly, nü-

megalapítva,

sem

még

A'

nincs.

—

ekép értem, vagy

sikerrel eszk(")zölhessem,

állilok fel. hilel

mint

földbirtokosak

soknak szemében

földbirtokos vagyok,

arrul olly józanul szólhassak

a'

az avilicitas fiscalitás-

második 1832'

akarom tenni, hogy szoros

"^^

kez-

hitel felállítva,

104 *8

JUS PROPRIFTATIS.

az

ezen idszak lulndacldig

vényének felszentelése

luig

tart, 3'"^'''

a'

már

együtt

nviticítas fiscalitással

eltörülve van;

jiis

a'

's

proprietatis tür-

nem

periódus kezdetét

vi-

raszlja fel.

Ezen három periódusnak pedig állok,

1835"''*^" Ir-\^

's

togatni

jve, némi

Én.

milliót értek,

's

közepére

kérdésire imigy válaszolok:

systema

régi

'A'

anticipative

ing ur vendégenniek, ki hazánkat lá-

alatt

júszágim szinte csak egy

kamatolván diamelrali calculo 50 ezer

öttel

Jövedehnet

nyujlottak.

kamatira

egyéb terhekre 20 ezer kívántatott esztendn-

Adósságira,

csekély fundatióim

ugy hogy 30 ezer maradt szabad költésre.

ként,

20

's

rendesen elköltöllcm

ezret

dusra, jószágjavításra

Az els 20

liz ezernél.

iicninek

's

,

félrclélelre

nem

ezret

Ebbül

ekép amortisalioi fun-

's

nem

maradt fen több

st

reducálbattara ,

Iste-

köszöntem, ha az valamclly tkék felmondása,

vagy valami egyéb elre nem

uomnll;

látott esetek állal

magasbra

hákilsó 10 ezret pedig lehetetlen vollméglejebb

a'

szállj'lnom,

mert ugy

is

8333

It.

xr. szinte

egy neg}ed milliói teher amortisatió-

jára;

a'

20

3333

ír.

20

igen nevetséges

xr. meiiiiil

idomban

állott a'

jószágim javítására, mellyek

in slalu crudissimo

100 ezer holdnál nagyobb erjedek ilek;

^s megint csnk

l'l.

n

szinte 7

(iz

lemmáb.in 8ük

20

méil'öldbez

szeibfM vannak Bzinic

I

3333

xr.

—

— iránylag

egy kis reserva ládára.

jiicliyek r<'lelle

parányi jövedelem

engem

<'s/.lcn(ln kérésziül s/riiitcicn ii;en keserves fril.nloll:

t.

í.

hogy vagy mondjak

le

kelbíineiiiil, vaijy j('»szágimat a' (ulíinának

csony lábán ha;;yjam, vauv

meddig

Ezen

3íagyarország jobb ré-

járuljak;

mert mind

liaz.ii a'

az

élet

köz ddluokboz csak

három

igen

felelte alafélig

czéira élclszoinjam-

105

JUS PROPRIFTATIS. hoz, müveié tlenségl gyiilölségemliez kivált

's

20 ezer

nibilis

korántsem volt

forint

ben vala bennem és hazafival,

raérföldi birtokhoz képest

7

a'

ennél fogyást

els

ün*)

még most

nem

mennyit

nem

a'

's

a'

gazdával

ötlöttek ki a' legsiuylbb

tettem

annyit,

a'

egyéb mint szoros kötelességem szerint ten-

De ntlen

kellett volna.

lik,

is alig

községért korántsem

a'

's

Örök küzdés-

elég.

gyarló ember

két utolsón, hogy jószágim, mint

rendszerint az

állapotbul,

a'

dispo-

a'

,

megvallom, ugy annyira diadalmaskodott

's

láthatja,

hazaszeretésemhez

,

házánál sok elfecsérelte-

megyén

aztán annyi forintocska

hazának számnél-

a'

küli sinyldire, jobbra, balra, elre, hátra, hogy beri számadási zárnál az sült mindig ki

de még nyoma

sincs.

minden apológiája Jrwing.

a'

"De

ez legyen

'S

gyarló

a'

hogy hagyhatta

Istenért!

;

miért

decem-

hogy nincs pénz,

,

gazda és hazafi vádolása

n' cultura illy alacsony lábán

a'

nem

embernek

ellen.'

jószágit

Ön,

Több

javította ?

jövedelem után mind Epicurusnak, mind Ceresnek, mind a'

nemzetiség Angyalának többet áldozhatott volna.

elsnek puha n'

iskolája, melly

nem

fajtalan sybarilismust

tanít,

hanem nemesen

,

Az

mint sokan gondolják,

természet kincseivel, jóltevleg hat

a'

s'

ésszel élni

közönségre; mert

nem ugy gazdagodik ha a' földesurak szegény pásztorok, mint Önnek t. i. a' Magyarnak gyermekkori elei valáez

,

nak, hanem hogj^ha azok gazdagok, sokat köítnek, sokat munkáltatnak, A'

a'

v^y mindenbe elevenséget hoznak

mezei munkáknak Istenaszonya pedig

*)

Ezen

használom

,

szót

mint

a'

's

életet.

szántóvet gyá-

Ön, mig joI)bra nem taníttatom, magyarban ugy Német a' © C - 1.

a'

í

JUS PROPRIFTATIS.

106 mola

,

mvelni

jószágit jobban

's

annyit tesz

mint az em-

,

beriséget megajándékozni és saját kincsét nevelni.

nem-

A'

zetiség angyala végre, legmagasabban emeli az embert az

Istenség ideáljáboz,

hathat

már

a'

a'

lakosoknak önség, önszeretet

morusági siketségin keresztül, 's

örök sötétség nyomja

mvelhet, mert hol egy

nem

hol annak mennyei sugahna

'árnyékba borul

olt

sziv,

világ'

a'

A' nemzetiség csudákat

honi.

a'

egyéb nyo-

s'

egy nyelv, egy czél köti össze

a' lakosokat, ott tüstént níegjeleuik

a'

köz szabadság,

a'

számnélküli kellemek, bájak, erények dics seregével,

's

kevés szabad ember összeköti Misisippit Columbiával,

'3

a'

hatalmas Niagarát , ha akarja

a'

mit milliói szolga

még

kiveti

,

képzelni

annál kevesebbet —

sem mer

's

,

mennyire érzem szavai való-

Ön

keser könyeket tudnék

sirni;

de

olly

tárgya

liagj'juk ezt

millyenek

elgyengülni,

szentebbet

is

mert annyi rásilioz

's

ha

nekünk Magyaroknak

nem gyzi

nevetségesre

fiatalsági

hogy .

poll

mal

nem

ífl

le,

,

mikor

íiriuiiinMick

honom

hiszen most lHo5

már

a'

szabad a'

leg-

iróniához kell járulnunk;

még sem

iiltik

dicsség for-

nyitni sóba

meg,

lá;í

egészen eHelcjlém

(MnK'ke/.cto rá/.oll

szonioni

an-

liiliiitsck ki>/.l lor-

kíiiíikbcn élni,

s<; j(')S/.ági-

felcnK.'l/s/bcz hatlialósan járulni J^lcglnl

'""

sokszor

kí»/.el állni a'

mód vagy mog Un;

r('::il)!)

képes.

nem

csak nevelve lüibelni

ifjiisáuoni (»lly

viiágozlalni, se val.'k

olly

bocsásson csak

hogy sem

élni kell,

philosophia,

azokat

azt sennni

De

magamat nyira

's

a'

f;us.ir<j

ervel

mint mi állunk,

olly kin,

irigysé-

Annyi hátiamaradáslnk közi, mint

most.

kíjzijll

—

végbeviuni

gágát; lelkem legbelsöjébe hangoznak azok.

gem

,

."

*0h édes Irwiug

]:n.

örök ágyábul

hidegebb vérem, mert

igen megvállo/.lak

's

javull.ik

honi

JUS PROPPxlETATIS. dolgaink,

's

éu csak az elmúlt zavarrul,

memre, hogy jószágímat

nem

's

jayjíottam.

tebb említett 3333

Az ngy

a'

már némileg

Üu

cultura alacsony lábán

tehát

javítottam volna?

20

melly ezen czélra í'enmaradt?

xrral,

csepegtetett.

nyúlnom, vagy falumban mozdulatlan ülnöm,

dolgot

félre

;

nyoinorull

iiJy

sziik

és

érti

módokkal

lelkil

20

?'

Ön nem

"Korántsem! de látom.

Irwing.

,

a'

—

"

és

'Kérem engedje csak; elre tudom mit akar

íin.

mondani: Miért nem vettem ezret;

's

azzal miért

mondani?

akarta

nem

— 400

ezret

is;

lottak volna

vala

ámbár

a'

sem

vagyonomat, még ha

közel,

—

a'

csak,

's

's

nem

jó

érte

is a'

St

tán

alatt birtara

kár érte vala

sültek volna el felette

fizetési

tehetségem vigy ál-

l-hez, már

nem

birára

ha legkisebb veszély, kár

volna

jószágimat,

is

's

ekép

legnagyo])b zavarhoz állottam volna

min most már mint egykori bohóságinkon,

jóllehet (Jn idegen,

élünk,

jószágijn

bátorság])an.

sikeretlenseg

Mert nem mertem;

legkiscbl) veszély és

adósságímboz mint 4:

tkéimet

2 vagy 300

Kaptam volna ugyan

volt.

jószágimat, vagj' próbatételim sikerrel,

pénzt,

de azt milly auspiciumok

Ha

volna, hallja csak.

nagy

summa

fel jó

instruáltam jószágijuat; ugy e azt

A' mire én felelek:

minthogy hiteUink nem

és

Azon fen-

Kisded amortisa-

ezremet részint elültetnem részint eltractálnom

is

hagytam,

fundusomhoz vagy k(5nnyiicske ládámlioz kellelt volna

tiói

3

kiál-

azt veti sze-

De mikép ft

jószáginiba

is

a'

szólok!

lolt purgaloriumriil

107

egy kissé kaczagni

hileli t("»rvén}ink

lehet,

már vannak

mivel ISS"*"^"

(I) 's

ekép

hallja

ha ügyesen forgatván pénzemet, azzal egy kissé töb-

bet mutattam

legyen

volna pontiglan

a'

mint mások,

mindennap

U'iiolt

's

nem ragaszkodtam

's

azért megszokott

*s

:

JUS PROPRIETATIS.

108

ekép régi magyarnak tánczoló puha gebe politán Yült

páló

1,

ekép

tiszta

de

2,

ö'"^

5,

munka

felette jó téli

—

;

hosszú farkú

inellyuek anyja dán,

magyar

nem

egy

(!)

hanem

jó,

nem

sok foglalatosságim miatt

;

gokban a'

szokásokhoz

handabandázó, de bizony

's

ühem

's

tartott

helyett,

hiába kala-

kurta farkú lóra

munka eltt

jobbára

után ebédeltem

apja ua-

's

tánczos mulatsá-

;

csizma helyeti czipöben jelentem meg;

térdet rulul szorító nadrág helyett, legalább

a'

térdeknek

lehet legnag)^obb szabadságot enged nadrágot viseltem; legjobb barátimnak 's

minden kétségen

is a'

felelte férfias csókolás és

valóban

csak jobl)omat nyújtottam t. i. a'

's

a'

t.

régi Scythák ideája szerint,

természet ellen éltem volna;

ciumok

alatt

a'

birám vala tkéimet

tendentiáim miatt alighogy

lebegett

kard,

el

mint fölöltem

a'

felmondó

,

's a'

legveszedelmesb aus})i-

ugy annyira

—

's

erriil

elleni qualitásim

nem buktam

saságokiul

nem

mellyekcl

;

mintha más vallásnak

nem

eml)eriségel ápol/) tendenti.'ijok

ndnak pénzt

;

's

l'Clebar.ili ,

nieil

lz kézséggel, hogy

'S

— hogy nem

nem

,

a'

hivk

a'

De

1

,

hanem

öt, hat

's

szükségben

?

morl solia

is adlialják,

azl,

még

az

hónapra

a'

mit nagy

miért méltó jnlahnal

akarják

kiliil

kereszténynek,

ta::jai

Ezek

szerelelök a/.duban a/.l

1

azt gondolja

fenálló keresztény iár-

volnának niiall.

1

a*

ha ez r^n sza-

Un

de mindig csak

adják saját j»énzeik(;l,

ríll ki nia;:ál

már

azért

hosszabb idre

nehezen felkeresni tudnak

levél.

Bizonyosan

mástul, mint ezen esetekre

li.ilnak.

e^y kissé visszásán

volna?

lelieni

pénzt ismét kaptam vohia?

nem

helyett,

ha az

szóval:

volna Damocles feje fölölt veszedelmesebben

kad, aklvor valyon mit

]Nem

egymást- nyalás

's a' t.

hypotheka-

practice beszélhetek, mert ebélí 's

,

ki\TÍl igen régi (?)

ezzel

is

vár-

sem me-

eszközlik inindcnl mege-

lév

nekick, csak nekiek

;

109

JUS PROPRIETATIS. köszönhesse menlségét; melly okbul

hel

pénzek minden

keresgélés után

's

nolens volens megint az

,

hol ezen gyarló

említett társaságoknak egyike elibe kerül;

lassanként lemondván, vagy azo-

elet hiuságirnl széplelkilleg

kat

más pénzébül utóbb

's a'

,

mindenek

felett

len vagyok,

's

Ne

'

aggódom.

higye

elbeszélésem vagy

festett

mert

;

nt-

minthogy

ok,

ekép legrosszabb esetben sem kell sok, utóim

iparkodom A'

vagy inkább

'S

probabilltas,

mocsárban mai-adtak.

's

magamért aggódni nincs

pedig nincsenek,

's

igy ha honi morális bilincseinket ketté-

csak honosimért

,

mondottat

— mert nem

kivált

's

legvagyonosb

vagyonosak

—

azoknak utóiért földbirtokosink,

azok nagj'obb ré-

kik legtöbb felcA' jószágokat birnak, minden órában

élkép

mert semmi egyebet

bébizonyílni készek;

tem mint

köztök 3 millióval adós,

a'

nem

alig

ha egyhez nyúlt, de többhez 's

mit én jószág -javításra,

ekép

;

a'

'S

's

földi'mk

adigen

nem

annyit adni

rozsdás szokásoknak pedig , melly ék-

nek semmi józan alapjok

sem akartam.

100'^"^ 100'^'

ámbár

termékeny, valóban egy kissé sokaltam, ítéltem tanácsosnak

tet-

Az, ki

elaljasodási lajtorjáikat irtam hiven le.

mint másfélhez bizonyosan nem; tak,

vagy inkább

vagy áradozó epémnek szomorú rajza volna

tulállítás,

sze,

eresztni kénytelen.

hogy még jókor felvettem Ariadné

On, hogy keser gúnnyal

pedig

i.

egész

31inolaurusnak szerencsésen hátat fordítottam

jószágim pedig porban

törni

t.

kellemetlen possibilitas

édes Irwing, oka annak, fonalát

pótolván,

is nagylelhi'deg

vagyonát más kezekre ereszti;

ím ezen

le-

hogy az adós hat

annyira betudják dugni,

forrásit iigy

hónapi futkálás

a'

,

térdet fejet hajtani

ekép sok esztendig éltem

függésben, mert alig bujtunk

még

nyomorultságok zsibbasztó terheik

semmi

felette

ki illy kicsinységek alul

;

de most

—

árért

kesera 's 's

illy

bo-

JUS PROPRIETATIS.

110 csássoii

meg kedves

IrMÍng, hogy kissé rentlellen eladá-

somban annyiszor összezavarom

t. i.

hitelünk létén,

praelerilumot

a'

senssel, miuliiogy annyira (uillök a'

az Aviticitas

's

prae-

a'

mostani jobb systemáii, 's

Fiscalilas

eltörlésén,

hogy némellykor az egésznek valóságárul kételkedem, azt csak

most

egy

midn

,

kecsegtet álomnak tartom

kegj'^etlenül

hálát

adok

a'

törvények

bölcs

illy

Mindjárt

egészen más lábon állnak dolgaim.

tam

után 400 ezer forint tkét vettem

's

háborítlan birni

fel,

mind azon

legaláriusimra nézve is

,

Ha

gyengíthetnék.

annyit kapok

mennyi

módot elre

olly

kell

kíiiui

— kik tudja Isten milly

;

még

kedvez

felmondják

is

feltételek alatt is-

de legatáriusimra nézve

le,

euíberek lesznek

mc^senunisílui',

miiidiij;

l'();i()k

's

a*

De

nyiigaloMih.in va;n'()k.

l;iliiliii

adhatok.

nyire bí/los h} polhekát

is

— minden csalb.a-

eki'p

hihet, hogy

támadható

a'

pílr tüsténti

hallja

ami)

i

pénzt,

mosl, mit teltem

ezernyi tkével. részletekre oszlott

's cKi']!

nn.ilmas adósságim.il

sok Izgága,

,

men-

200

a'

400

ezerrel kis

szílvcvi'nycs manipuLitióti

Iclelle

mclhckt-t G [icn

lulk.irozás

a'

E' részben tehát teljes

Rlindciu'k elölt leíizetteni

V./. áll.il

magamra

becsületes és szinte bánásiiKulom öszhangzása

kövelkezésébcíi

's

szoros törvé-

mert kész vagyok nemcsak

törvény irgalmatlan keménysége 's

's a'

legrejtettebb hátulsó

pedig akármi okbul

magamat legersebben

lefolyása,

kap-

valóban adott töke hypothekáját

's a'

pénzüket, reméllem éppen

tási

felál-

azt 4''^

mellyek becsületes hitelezim eltt tán isme-

retlenek lehetnének,

mét

a' hitel

's

szántszándékkal be mind

nyen felül magam dugtam

ajtócskákat

felállítását,

reméllem, mert bona fide legbe-

is

csesb ingatlanomat adtam hypolhekául,

mind

— de

Mindenhatónak, hogy még éltem-

ben eugedé tapasztalnom

lítása

's

's

(•iillcl

l.irloll.im.

alkalmatlanság mcgsziijíl,

JUS PROPRIETATIS. 's

4000

met

nyereség tmnadt, minthogy mostani pénzei-

forint

4'*'

111

A' feuniaradú

tartom.

mal instruáltam

percentet nyerek

még

's

200

azok uláu most

's

;

ezerrel pedig jószágiis

már

általány osan

többet nyerni reméllek

ez utón jövedelmem megint 12 ezerrel

ntt

,

10

:

ugy hogy

's

most egy

idiül fogva összesen 20 ezer helyeit 36 ezerrül disponálha-

mi pedig különös

A'

tok.

hogy mióla tehetségem annyi-

,

még nagyobbra

val növekedett és szünetlen

kevésbet

mind inkább kevésbei költök

's

delmem legnagyobb

része jószágim

melésére íbrdíltafik,

ezt

's

heune legkisebb érdem

nem

,

magamra

,

ugy hogy jöve-

;

de kivált hazám fele-

miulhogy semmi egyebet nem

sincs,

nagyobb tehetségem után múduélkül egy csirázó

minden

változott

;

mert most

fejledez hazai tárgy , melh hez én

's

tam, nagyobb örömmel bájai

's

lölli

is járul-

lelkemet bé, mint az elölt az

kelleminek legbvebb birtoka

's

,

lyek Ízlésem szerint sziule kellemetlenekké váltak,

nemesb

és szabad

ugyan egy egy

kis áldozatot

a'

örö-

Ez eltt

is

haza oltárára

;

tettem, teltem

de az tehelet-

lenségemben iránylag mindig csak olly csekély volt

nem

sok áldozati

állal

nevezetes

valóban jutalmazó sikere

's

pedig

igen nagyobbíttatott

lesz tiszla

kétségbehozva lok buktam tiltva,

het

's

;

nem

— má-

— hogy

lehetett,

's

én

szomjamban sokszor, több másokkal, azon

utáni

mindent megfagyasztó elsejdílés

nyoma sem

melmióta

emberhez illbb

mekkel jobban megismerkedtem.

Öröm-

meri

dicsekvöleg említem,

mint természeli hajlandóságomat követem, melly

teszek,

élet

n

a'

"hogy még tán csak

lelk száudékinknak" elgyengítve,

legizetlenebb

minthogy

által

a'

örömek

tisztább

árjába banyallliom-

örömek elliem

el

voltak

azon férfihoz ill örömek, melly eket csak az érezismer, ki

nem magának szk lelk,

de az emberi-

JUS PROPRIETATIS.

112

ségnek tág lelk baráijn,

nem költi

niellyek

's

pium desideriumok

Sük, lágy velejü

's

ábraDcIozá-

eféle fohászkodási

erltetések mngzali; de scnk azt jutalmazzák meg, ki sikeresen dolgozik

közjóért

a'

sokkal kevesebbel, mit j6 sikerrel

munkálni

kevés tehetséggel

'S

.

mennyit

a'

sors

a'

közj()t lehetetlen.

a'

'S

adolt,

ha én

köz-

vala érdem

mert egy fáradozó atya

;

egy gondos

's

anya után, nagy jószágokba uriásan belé ülni,

Nem

szövevényes mesterség.

felette

azokat, kik semmihez miatt magára

hágjalak

nem

a'

makacs elbizottságokban

magokban keresni

hibát

csak

's

sem

vényit venni kalauzul soha

jobbadán hamuvá lettek elolvadtak

azon

nem

kell felejlnünk

a'

rc sok

niindciiüll

ezeltt

!

mit

a'

!

's

de

a'

egy

l.'iK/.ik

vclcnj

hija miatt legi'é-

lehetett a'

lálhalnl

köz

már

's

j<')lét-

olt

iit

nyomait, niillyekot hiába Kerestünk

,

ánih.'ir

a' hitel

gond núatt nem

ina;:y,'ir szinliá/. álloll

—

vannak

iri'gíJlt

közel valának vég puszluláshoz,

bull

az

hálnnk

— minthogy ISS'*"^" élünk!

is állollak na::y()bl) sikerrel í»szve

's

kisded fundalióink szinte

scak néhány esztendvel

nu-j:,

minek követ-

is

a* szorgaloMuiak olly

akarat maradi

a'

Csekély áldozalink léhát

— —

vagy legalább sikeres gond;

még

szavát hallani,

iriikor

saját lél-kilrülti

Tolna ezeltt

azért itélck

—

gibb nemzetségink

ekép

hanem

természet örök tör-

a'

De most már

.

napok

életnélküli

,

akarták,

kezésében tehetlenek maradlak.

volt

mert hiú tudallanságl

igazság

az ,

nem

vádolom én tehát

hogy tehetellenségök

járullak,

szegény hazát

számosakat köziüök bnöseknek,

a'

más, az

jóért annyit vagy többet akarlaju tenni mint sok

nem

t. i.

kezünkbe

,

lel,

(i:\illt

a/

Társaságok

mert nemcsak

a'

régi jó

siilya Is

nanyob-

ipar, több elevenség.

Pesten

részesek tehctségi l(il)l»

is.

nidhliív, én t';;('sz

is

j.'iriiilani

,

's

lársaság csak morális

JUS PROPRIETATIS. divldendet várt

—

oUy

percent nyereséget hoz;

113 hogy

jo divatban forog, a'

lemesebben lepett meg;

llszla

10

mi minket mindnyájunkat legkel-

nem

's

azon okbiil,

hanem

nyereséget megint eldugjuk,

hogy azon

azt ismét valami

más

lehetne ezen országbul, hol

még

hazai dologra fordítsuk.

Irwing.

miért

nem

De mondja meg,

nemzeti szikra rejlezi

's

mind ez már több század eltt; mi

történt

egyszer

tatá illy

nem

"I\li

annyi -fiatalság

még

's

hálrál-

mágusi befolyású javítások esz-

is

közlését?"

Un. mert igen

'Erre is

hallgatni kell

;

mamban van

,

vám

gulni;

mondanom

legföl)bike az :

,

harminczad

's

ekép más

sülyedett,

tudom

alvkor

's

a'

nagy közönség

,

népesedés

hija miatt

st

részint

ellenére is, igen

kifejtése által

édes restségben pipára

a'

vám

's

har-

mindezen aka-

könnyen

minden Blagyar boldog"

lehet az ország

—

mint haza-

theoriák minden haszon nélkül elhangzottak. Azonban

most már máskép van sok

boldo-

keresése helyett részint elkesere-

több nép sem ártana, igaz; de

dályok mellett

fítlan

álta-^

szólottak "Felelte nagy baj ^— ^-

bels

dolgot,

azok szavai pedig az enyimmel együtt, kik igy

gyújtott;

minczad

a'

-^

léte 's a'

módok

,

mellyeket kifejteni hatal-

,

hogy

leliefetlen

's

apalhiába

dett

felelhetek ngy, mint

de azon okoknak

lában azt hitte a'

nem

sokat kellene

nem

által is

kélli

a'

dolog, minthogy

a' hitel

többé, hogy mi, saját körünkben,

Hanem

segíthetünk magunkon.

's

ezen sok

áll,

és

magunk

kr)zt

édes

Irwing, miUy kevés van megint, ki azt tudná: mikép segíthetünk magunkon. íulállííásnak látszik,

Legtöbben azt hiszik juég

is

pontíglan igaz

kon csak ugy scgllhelünk, ha

a'

—

's

ez

ámbár

— hogy m.igun-

nagyobb részt szolgai he-

8

lUS PROPPJETATIS.

114 lyezletésében

Ön

el)ben

öiök fogságban

,

velem egyeiért

iarljulí;

— eldönthellen

"És

Irwing.

nem

niában

a'

mi

nagyobb ré-

a'

!'

19

ezt a

lálná át

tudom

's

igazság, hogy

kirekeszti eg csak iigy boldogulhalmik, ha szen gyökeresen segítünk

—

midn

században 1835''^'* Hun-

'^^

nagja^bl) rész?

Lebetetieu! Hiszen

ez szinte minden keresztény nemzetek közt éiö példa által

rég bebizonyított igazság

" I

"S nálunk éppen él példa mutálja, hogy

ií«.

nagyobb rész

ezt át

nem

nincs; mert gondolja csak

nem

mint 9 millió

következésében

hogy

szinte 10

hanem mindenki

,

tudták vagy

"Oh most látom

nem

akarták magokat

a' ,

áiliialalosság

ne gyzne, ha

íár.'idoznak

visszaijed

volnának

a'

midn

;

20''' ur,

nem '.v

:

ho^y

szorgalomra

milliói

ma;u'i
uciii «' ni'p

az

—

's

csekély

övéikis

Pennsylvania hol csak

volna

is

emberszám

olly csudákat

már szinléti

íiola.st'/^^^d

's

Örök erdk

sz(>lga.

tclrpcilctt

ismert irán>lag

bir-

nehézségek elli

Hndsoii partjai'

számban

a'

mellyen az emberi

ha oda egy szolganép,

a' gond(iIk()/(')k kTizl

gá lön

legkisebb

a'

is líri 's

egy iszonyú vadonság,

meri niagáni

a'

muidválók magokért

mindig máséri izzadó

még ma

eddig

a'

nem

szántóvetnek sorsába

JNincs olly akadály,

loki sajátságnak.

soha

hogy elüttök ismeretlen

lehelne: milly mágusi befolyása van

hdgv

minek

miért hiszik sokan hogy

,

A' szerencsétlenek

gondobii; mert máski'-p lebctcllon

midn

•

másét.'

Hunniában nincs elég kéz]

minden

.

ugy szólván az egész haza csak ugy mun-

,

Ivwing.

éri

milüo közt több

bírhat ingatlan sajátot

mint idegen íöld, mert szinte senki sem munkálja

káltatik

magáét

vagy átlátásának sikere

látja,

,

a'

le;

—

niil\('Il,

elismeri igazság-

oÁozza igj

fnli'k firt'tg-

"

JUS PROPRIETATIS. zásdt

hanem

f

a* nép

Ki

minemusége.

kérdést mellékesnek

115

érdekuélkülinek

's

bírfokruli

fia ját

a'

oh annak

tartja,

keblében minden nemesb érzés már rég elíasult, vagy

nem

soha

ébredt

is

legszebb oromit,

Nem

fel.

az

sejdíli

's

:

viszonérzés

a'

ekép minden polgári

Píem lehet

jó

ember

—— —

I

sokszor egy hosszú napon ségtelen mocsárok

En.

mezt

,

a'

mi

hálá-

,

Most már könnyen meg

Ön

miért jártam

,

keresztül,

a'

hazájában

hogy egész-

nélkül

's

Hol ember

fát is lállialtam volna.

emberen uralkodik önkénnyel a'

szeretet

ábrázallan lapályok közül kimerülhet-

's

e^ él

tem vagy csak

is

,

erények legerósb kütelékit.

tudom magyarázni maganmak

vatal födi

kisdedek ártatlan

a'

oktalan ;szürnyelegkéut aztszalúíja ketté,

's

emberek közt legszentebb dat

házi boldogság

a'

vak érzéketlenségében lábbal tapodja

's

az anyai gondot, az atyai szorgalmat, vágyásit,

még

ott virág helyeit halotti ra-

,

az egész természet gyászol

nem

'Mennyi sympathiát

érzek

Ön

iránt

.'

I

JVIinden

szava lelkem legbelsjébül viszhangzik.

Bár hallanák né-

melly hazámfiai, mert ha én mondom, tán

nem

Irwing. "Azt

még

soha

En.

nem

nem hihetem

'Nem

is

ha

fejlellenül is, 's

részébe vitt volna

szinte szót,

vádolom

ezt

nemes

lyét,

elevenre festett hiúságát

bántott hazának

közhaszonnak

,

nem

régóta

ha

mit

nagyobb

a'

világ

nem

st

a'

más

megbán-

átlátja 's elismeri a'

sok 's

,

,

ki

is

szán-

megbántott szemé-

feltakart önségét,

megsértett honi jó hirnek

Idállja; a'

a'

elbirja az nagylelküleg az

az érdemellen vádot

De nem ugy

tisztaságát.

Önfeledésbe

érzés rejtezik, habár

nem hinném,

már sorsom;

még

's

I'

is."

nemzetet ,

a'

lást is bocsálni, feicjtni tudja,

dék

illy

sülyedt egy nejnzet

részt, mert al)ban kimeri ihetlen

lesz sikere

's

meg-

megtámadott

tudván mit tesz, sok-

8*

JUS PROPRIETATIS.

116

szór legliaDgosal)l)an ulí'ma

Ezen

faj,

mint kóró

—

ugy

luelly

rikít

tartja

—

mezei virágot

a'

azt meri állítni,

"hogy

más

azt eszküzleni

Oh

még

"Nem

akkor minden

még meg

érett

Ha

jusainak

más

azt

tulajdonra,

t.

,"

meg-

k

jól volna.

az emberi jusok legalsóbb lépcsjén

boldogtalanok teljesen hisznek

meg:

érett

de mikép lehetne

;

más

sajálinak elvéiele,

csonkítása nélkül."

mondják

tulajdona

is

alatt,

gondolja csak édes Irwing!

szántóvet nem

a'

mondanák "Bár volna neki

azt

örök áruy ék

Erre, kérdem Out, mit felelhetni?

sajátot birni."

állhat

megcsalatott sokaság.

a'

eiii])erlársát

De i. nem

'S igy a'

ember-feletti igazaikban,

megilleldés nélkül ugy birják embertársikat, mint

's

minden

a'

tündér világiján felsbb hatahnak

görbed

alatt

a'

gyarló

ember.'

"Az emberiségnek

Irwing.

miudenlitt

illy ellenségei

vannak; de nincs elég halahnok az igazság mindenkori

Ne

nyomására.

Európát szinte már 9 század

hogy népe nem volna még massája

a' ki iz

moralilásnak

nck nek

1<

,

szorgalonmfik

okép

's

.aerösb talpköve

lelki

a'

])árnnlly szlvrojicszl

ii.dv

hazáját

,

li.illi.il.il 1,111

n's/.('|

's

kíiz

kinos legyen

bíban Li^z(dtii\u lo^la vdliia

is

ntell}el

csorbíliii

stilii nciii

lejjel

az,

rövidílni

még

9

Is

meg,

scinw

ember cmberlársá-

kiv.iniiii.

1I1_V

lehelne nieglelelni. el

bekeseg-

Az ember-

kegyetlenségek legsziv-

vagy azt egy

,

mcilynek

iránylag olly rövid élcleu

e,i;y

ir;;alinallaiisághoz kéj)esl

cg^ koii Hln'i eloll

a"

fel

civilisaliónak,

,

legblzlosb garanliája.

leslel

's

léire,

gazdagságnak

,

is

A' Magyar,

ekep lehetetlen,

's

polgári

köz boldogságnak

a' 's

kérésziül börtön])e zárni

lakja;

(ila

érett

lehelségit fogva tarlaiü

telenehhike; mert

azon

On

essék azért kétségbe;

annak mindent kifejt világossága.

dcrítendi

el-

.s/.á/..iili;;l.in

On

lell/rl

S

b.i

az

va-

iia/i'ijában

:

JÜS PROPrjETATIS. napot egy rész

jólévö

9Í

a'

117

másiktul, és száníszándéklal

hagyott volna sorvadni hazafi az örök árnyék homályában

oh akkor feloldhatlan átok nyomná Hunniát, meliyet egy Isten

sem oldhatna többé

szinte

minden

Ha

fel.

mit mi külföldiek sokan igen

elég érett

fejtve,

már

,

nem

ha valóban

's

nem

mit soha

s'

tudunk,

jól

de éppen

— akkor ininden kétségen kivül

dicsérhetünk is

elég érett az országnak

terheit annyi századoktul fogva viscbii

a'

t. i.

nem

polgári léire

lenne arra eléggé ki-

bnös

önfcledésben

szántszándékot lehetetlennek tartok

illyesben

két résznek

.V

akkor minden szégyen

hihetek,

csak azokra háramhuiék, kik

a'

—

gazdagnak ugy mint

nyilváuyosb kárára fogva tartották

a'

—

—

mind

a'

szegénynek, leg-

köz értelmet,

a'

inert

luelly

egy országnak egyedüli boldogság- elve, minthogy értelmi súly erö

y

boldogság ; minek következésében az egész

's erö

ország szegény és gyönge lenne,

's

a'

helyett

hogy gazdag

,

De

millyen oUy könnyen lehetne.

mindenütt, hol ember embert üldöz

Nemesis

a'

általányosan véve

nak

ers

kifejlését

igen virágzó

Magyar köz

a'

Ön,

a'

mint

kik vannak

Éppen azok

leghathatósabban gátiák; 's

is

súlyának pa-

intellectualis

legjobban büntetve ?

által

itt

nyilván érezteti bos-

,

szús és hervasztó kezét; mert tudja e

rányisága

's

ekép Hunnia korántsem ollyan boldog mint

,

kik an-

mert Hunnia egy

hatalmas királyság helyett,

iránylag egy

virágtalan

's

igen

gyönge haza.

Ti földesurak

pedig termékeny

's

olly

nagy

jószágitokhoíí

felette

képest

—

phanlasián

's

no bántódjék

kivül

tetlenek vagytok.

terjedékü

Ön meg

valóban nevetségig 'S

ekép

,

ha

a'

képzeleten

szegények

's

's

tehe-

nemesi érzések mind-

nyájan mély haláli áloml)an feküsznek jétek legalább hasznotokért,

—

is

Nálatok, emel-

bátorságtokéri

a'

szánl«nelöl

3US PROPRIETATIS.

118

Ha

polgári lét körébe.

a'

ki;

nincs kifejtve,

kot fogtok nyújtani lelkeik kifejtése

melése

által,

moralitások fele-

's

rögtön megjulnlmazand Titeket viszont egy

jóltevö luagasb hatalom olly jobbágyokkal

öröm-könyeit sírván, Titeket

nem ugy

nemesbülését,

heti;

mert ez

iniut

löbb mint minden tulajdon, minden

még

áldást milliókra hozni, a'

a'

szabadság maga

mellynek édeni hangja

már megdicsült boldogok mennyeibe

Oh

fog, Ti kezeitekben vani

ébredjelek fel

halhalallanság hajnala; ébredjetek fel, mert

elbb utóbb

hatlanul Piátok boruland

nem

de ezen restségei az

semmi

engedi

a'

máskép ehuul-

Icgirgaliuatlanabb

öntudatnak

férfias

temmi

vagy hyzonjlalaiurt

's

köun}'en ki

Jii/idnélküli

val('i

melly komoly öntudat egyszersmind

a'

szorgalom

hogy adjatok csak szánlóvctiteknek sokra

's

's

igy

bihetséget

bizonyosságot

bátran

birhassa

,

,

csudállvozni fogtuk

hogy niinl ,

a/l

a'

niagiinak

már

hanem

fáradozást,

halalosságiiak eddig ismert legersb rugója,

séget,

levésért

a'

,

's

áll-

ugy annyira,

kilátást,

meg

nem

nem

melly

okozatja,

gyáva pezderkedésl

Lüriilti

rest,

apalhiával összekeverni; mert

kell

mint egy bizonyos

egyél),

magyarázható

a'

halni

is

az igazi

int

I

Magyar természeli komolysága után

A'

égi bosszú.

's

lelkének tágulását köszön-

szóval:

minden privilégium, st mint

bizonyára

háládat

a'

atyjaikat szerelni,

kinek jó nevelését, erényinek kifej-

tését,

'S illy

kik

embert egy kimondliallan rokon -érzés

szokott aboz kötni,

is!

,

mint egy buta szerethet csak,

szeretni fognak,

de mint nemesb

kincs,

fejtséle]!^

euiberlársitoknak lehel legbecsesb ajándé-

iiiidön

's

erre

is

könny-

s/.erezbetni,

jMcgszerzeltet liáborlllan

s.iji'iljin.ilv

teljes

ura:

miily leletté nagy energia

's

's

Ib^íadoui,

elevenség

vau azua lassú testben, mellyel Ti ruboli vagy vármegyei

mviiJta után ítéltek

akánnilly messze

's

,

,

hanem

valóban éppen Ti

bámulni

század óta olly küzel vágytuk

hogy azon csudának

lehetetlen,

íogtok

meit annyi

5

erhoz,

legóriásibb

a'

kül hogy azt csak távolrul sejdítettétek volna

kép

gyüinölcstít

bizlosságbaa

teljes

mvelni, millyeken Ti

látandja, olly csudákat fog leginkábl)

ha mnriká|a

iiielly test,

maga eltt

is

119

PIIOPRIETATIS.

J[JS

is

a'

nél-

mert más-

;

kifejtését gálollálok vala

légyen, mellynek követkerménye köz gyarapodás, ki)z megelé-

gedés és

személyitek legnagyobl) bátorsága,

saját

kincslárilok

's

legarauyosb állapolja volna! Magyarországiul nincs nagy is-

—

meretem

a'

mit

,

úgy

hányhatni, mert hire való benne alig van

—

annak némi részein

,

Iiiszem

,

;

a'

t.,

de csak ugy, mint keresztül utaztam

még

egyben sincs

Magyarban. sabb mint

Igaz: ;

a'

íéh'g

is

annyi

Sváb,

's

még

a'

még

elttem bizonyos

er, mint

tán

után, nincs elég ok.

dolgokban loniáit.

is

's

is,

Magyaroktul

—

is

— legrosszabb

munká-

jel

,

hogy ö nem ,

t. i.

dához' megkívántató,

azért

íéríias

minden egyéb kevert

hogy

a'

henyél

öntudalja t. i.

még mezei 's

korcs co-

Magyarban nagyobb mérték-

tulajdon, melly egy 'szabad gaz-

miut Huiuiiának akármilly szinü

sok más országnak már

is, Ítéletem szerint

nem

mit

a'

íöldmüvelnek

ne kételkedjetek, hátra hagj^ja

ország tok

"S ezt,

st

az eredeti

Adjatok neki csak elég ingert,

ben van meg mind azon

keverékü,

Tót

a'

mivel tunya, hanem mivel íáradozásra

tulajdoni just,

hogy azon

:

Tót, Oláh, Sváb

de éppen ezen dologtalansága, ezen komoly-

sága, znelly szerint

,

tudom

tökéletesen

is

riücán csudálkozva hallottam larlatik

tanulni és utánozni

's

számos kisded nemzetségei közt, mint s'

szememre nem

igazsággal

ielelte kicsi,

az supponáltalja

's

's

eliberlált lakosiban

hiteti

legíkép

,

mert

általányosan tunya, házsártos, öidíényes vendégfogadós,

JÜS PROPrJETATIS.

120 kulcsár, inas

nem nagy,

körötök

lási

mint

csak kell közt forog

nem

berhez

mert mostani álladalmolokban

ismerem

ki elfogulllau vagyok,

én,

iliö

kérdés

a'

mi más szavakkal ennyi 'vagy szégyen

a'

és szegénység közt bátortalanul tovább

dicsség

közép

itt

's

Én

mértékében.

öntudatnak is

most

's

,

a'

a'

gári

utnuitatás után

's

fejdelemnek olly

's a'

Igazán nioiulja

nének.

hogy annyi hono-

valyon

:

vab'iban tül

Jiiit

mondhatom

bátran

még magyar

v<'i'

szély ellenére

nénok

;

's

Iciini'-iick

— hogy

loly

is,

n'

,

készek azt

annyi íejletlüuség

's

kett közt hazámfia válaszlni?

nem mondhatnám, akkor mclly még ez (Uiíban keresz-

,

egyel scia véve

niiii(liiy;'i)aii

a'

nem

é|ií(iii

ekrp

lel.

ki,

ereiben

IviiioK

legnagyobb kár

dicsség lempliinuiak

ha az máskép

Ou

Es ha

ha ezt

's

áldanám azon kezel

ülné szivemet

és hasznos jobbágyai lehet-

Iiogy inineKünk ezentúl csak a*

fog ezen

—

kis czél-

hazának olly dics pol-

lehet vála^/.lammk.

dicsség és szégyen közt kérdi

ers

)ii,

(

a'

kesern

's

sim sorvadnak baromi tulajdonok közt, kik egy irányos kifejlés

nagy

felette

dolgot mindig,

vérzik,

is

magyar domilly igazán

's

komolyságnak

's

ugy láttam

vérzett sokszor szivem

valyon mit fog

Ün

henyeségnek valódi kútfejét

a' férfuii

dicsség közt fo-

's

ut nincs,

'Csudálom mennyire ismeri

Eii.

vagy

,

—

magyar Nemes ?"

a'

logtalanság keresi azt

ha szégyen

'S

kérdés, minlliogy

választani

hervadni

is

valódi gazdagságiul ragyogván legnagyobb

's

bátorságban virágzani.' a'

em-

helyzetben fogva tartsátok földieilek, haza-

létre emeljétek;

rog

Rátok nézve

azt;

hog}^ vagy tovább is

:

legnagyobb részét, vagy azokat emljerhez ill polgári

fiaitok

igazi

Válasz-

szóval: felette 'rossz szolga.'

's a' t.

(''j)Ilésére

omelkedlieínék,

ve-

löreked-

«>n sírboltikra

Azonban ieméllbelni

liitl.illansiig,

's

annyi elilélcl

e, lingy 's

ekép

121

JÜS PROPRIETATIS. makacsság terhe

alnl

melly általában

,

gen fekszik, ki fog lisztán világlani tíva

én

nagyobb résszel

a'

Itt

szonutáni

pc'így'

azt saját

rejtezik,

csony vagy rossz ideám,

st

legjobb van

fukar

pénzbálványzónak tartsanak,

is

mindnyájan , bármi nagyon

;

ugy annyira, hogy

lettek volna

is

hogy

tudom,

mert

theoriáim nyere-

megbékülendnek, ha egyszer lökéleleseu

hathatósan

's

kásság támad

nek, szintúgy de viszont

erénynek kútfeje

a'

's

a'

—

utolsó vége érni,

négy

biui-

-közli

fal

léte, 's

En

nagyobb súlya.

ez te-

dics-

a'

mi az egyik vágy másik eszközlés-

—

mint utakat az egyikhez vagy iná-

vagy szükségkép

—

'S

mert én meglnl 1832

,

's

minden

azon alternativa helyett

veszteséggel anlithesisbe.

kedves Irwing

henj^eség

legtöbb házi

feletti

hát jól átgondolt elv szerint,

siivlioz érhetni,

a'

boldogság egyedüli hévmérje;

végie egy neinzelnek másik

módnak

haszouu-

ennek továbbá több vagy kevesebb

;

honi er, béke

ség vagy szégyen

's

köz iparkodás és sikeres mun-

ez pedig, valamint

\

hogy

elértik,

közönségesen felébredt nyereség

táni szomjbul okvetetlenül

's a'

's

haszonutáni jégéiül irántam elhidegülve, velem tü-

's

toni

A' ha-

elszánom magamat, hogy egy darabig

még

a'

'

Nincs liazámüaii'ul ala-

értök

stént

:

ekép az egyetértés

's

egyesülésnek legbiztosb ragasztéka.

arra

reméllem

dicsségéért megis-

Iioui

's

's

'S

melly nag)^obb kisebb mértékben,

által,

mindenkinek mellében

ség

emiitett alterna-

Önnek szintén megmondom

ezt

mertetni?

most

mikép goudüiom

édes Irwing,

hallja csak

ekép

a'

egyenesen megvallom 'Nem hiszem.'

Én

?

magyar Közönsé-

a'

érni,

a'

hasznot álh-

most Isten '"'"

áldja

meg

akítfok visszatérni,

haszonvágy principiuniánál fogva egyenest hazámfiai-

hoz

szólni.

mit

mondok

Éljen boldogul!

—

,

's

Ha azonban

milly nyomorult

hallgatni akarja

kis fogásokkal

vagyok

JUS PROPRIETxVTIS.

122

még

sokszor kénytelen az ocsmányt lítni

valóban

módok

szülik

'S

szomorú

felelte

— azon igen igen fogok örülni,

sikert

a'

im

vagyok ismét 1832

itt

esztendvel, de

és ezt Aviticitási

A' Hiteli,

hogy sokszor csak

i.

t.

,

mint Un, csak bátoríthatja

ülly lanu

a' tiszta *"^"

még

rály annál gazdagabb,

nemzeti töke;

's

nagyobb vagy kisebb

nyomja alá. a'

a'

szakaszokban

nemzeti köz

mert

a'

ejt

jusbul

negyedével

's

ugy

resi,

vállozlalja

a'

tehetségét

's

szolgai ipaikodássá,

melly egy lulajdonusuak

hogy emelné, inkább

nagyobb résznek

A'

azonban

'S

cadása

lenUr

állal 'ö

áll

mint 1: 4

ha bizonyos,

árt

mondhatni,

három

mert va-

haza legnagyobb

aljasílja a'

Tulajdon a'

pro-

csorbát

azt, bátran

ekép

a'

még nagyobb

megült az egész

hija

hazai

szorgalummá

's

ijiaikodásiilioz,

er

tkéjét bé-

állbalalossággá,

szorgabuálioz

állbalalosságához, az inlelligenliát legkisebb számba

vevéu, ugy

's

de szinte felével

sülycszti le (ermészeli függése alá;

munka

hazai

Aviticitas

haza legnagyobb részének me-

lamint az Avilicilas bérliddé részéi:

ki-

aimak természetes becse

helyett

aljasílja.

kiziiralása

nemzeti tökén,

a'

hogy ekép az

's

capilalist a'

béríöldekké

zeit

a'

mennél tulajdonabb vagy bitangabb

,

A' systema tehát,

prielási

ekép

's

ugy

,

caeteris paribus annál

többel vagy kevesebbel,

természetnek;

ugyan három

erósb és hatalmasb, mennél nagyobb

hogy ez megint

az ország földmvelési alapja, Fiscalitas léte,

illy

mert

bánom.

is

Fiscalitási

's

—

szándékot.'

ílatalb

hiszem, némileg megmutatám, hogy az ország

a'

is elíu-

liogy az erény anniU szebb világban emelkedjék ki

,

a' inl

természetén tul

's

sem

'"'.

hogy

a'

három els lörvcny

módnélkül nyerne az lígész,

álUilányosan az egyesek

is:

's

i.^y

elfo-

okvelet-

éj>i)en ully kcvescl

123

JUS PROPRIETATIS.

hogy háromszor uagyobbított muükásság

tagadhatni azt, állal

—

-j-et

^-re

az

nem hiszem

's

—

gjjjelek,

egész ország

csak 10 esztend leforgása után

a'

is,

iíjudott kellemei miatt,

sége pedig iigy

vosokon,

nem

nálunk

világosítás,

is,

mint mindenült

elmenetel,

's

köd

's

nekem

— —

a'

— ——

kik

ha

—

mert

tetteiken,

csees

örök sötétség borong,

— ha tiszta kebelbül fakadó honszeretet, beriség javára czélzó szorgalom bün lenne — részben legkisebb

e'

lega-

világon, minden

kiknek

relök

a'

sze-

azon különös or-

javilás ellen szegülnek

csak ugy lelhetik hasznokat

lekedetiken

látszik

—

madarakon kívül,

és halál -jelent

fájdalom!

lehetne

is-

virágzása, szép-

léte,

vagy ugy

liiszem,

senkinek kárára

lább,

alig

is kénytelen volna bájaiba, kecseibe

Ezen közanyának egészséges

retni.

is

képet

hanem

közanyára, drága hazánkra;

jó

legérzéketlenebb

különböz

mostanitul annyira

a'

mutatna, hogy akárki

merne többé

sokat monclok, ha ezen esetben

és az

sem volua

furdalásnak

em-

lelekismeki-

— — — — —— — — — — —

téve.

Midn imádjuk

a'

jó

azonban ránk nézve

is

köz anyát, haszonrul van

nem oUy haszonrul, 's erre vigyázzunk, mád hanem ollyaurul, melly csak a' ^

ramlik

— 's

a'

minden hlmezés nélkül

Jus proprielalis

a'

—

ill

kérdés,

—

's

de

lüz Imszon lUáii há-

's

számok

szerint

ez okbul egye-

kimondom

— hogy tö-

mit érlek éu nemtelenekre

állal.

"Nemtelen" nevezet lásíua

itt

szeretjük

mel/j Lüz láihul lá-

eladni;

javaslatojnat

kéletesen értsük eg)mást

nézve

kik

szoros rcudszabások és positiv

vagyok kénytelen nesen

,

alatt

én

itt

törvényink értelmét követvén

ezen eset fclvilágosia'

Világ minden

em-

JÜS PROPRIETx\TIS.

12-1 béreit ertem,

eg}'et

sem véve

ki,

'S ez után azt javaslom,

kiu'ul.

magyar nemesemberen

cc

azt

iiiíut

lapon

törvényem kifejtésében már röviden érintem : hogy

IV''''

nemtelen

is

és bátorsággal;

biil is

a'

bírhasson saját ingatlan tulajdont minden jussal 's

nemcsak egy,

három

két,

mint annál sokan megállnak, de az urasági

's

a.

t.

sessiót,

allodialis földek-

annyit, a' mennyit akar.

Ezen

utolsó egy pár szót,

mennyit akar, késza-

a'

t. i.

mert mondhatom

karva tettem ;

uémellykor igen nagy

,

válik — mit egyébiránt korántsem tar— az ijedékenyeket egy kissé megrezzen-

gyönyörségemre

a'

tok dicséretesnek teni

06'''

34 és

mert igen mulatságos valakit Kicsinységért

;

Semmiért szepegni

Hgy azonban

látni.

soká, mellynek felette

éget

gondolta

via facti és gratis

:

a'

legvastagabb cseppeket, mel-

midn

lyeket éltemben láttam,

tortura ne tartson

e'

kinjárul egy élö példa után ítél-

minap izzadá

hetek, ki csak

vagy

,

e'

tárgyal fejtegetvén,

szándékozom allodiumit

a'

azt

job-

bágyi sessiók kíJzé egyenln elaprílni; hogy ezen kínnak

vége tója:

leíiyen

,

itt

a' mennyit Va\

a'

"«' mennyit akar" sziW^kni arra módosíazabud

aliii

Sajátot olly szentnek tartom,

gyáva fejdelenmek ítélnem szeuHiyil

is

után megfásárlcini Lcpes.

ervel

kell,

hogy valamint

ki jusaibul csak egy

elragadtatni enged

is liibbj*', 's

ekép

a'

is

scniiiiibc

vélclm'k

magyar Kemesség

a' pulLiári

lelkeken

szá/.adlul fogva

kivill,

közösen

,

—

nully

Iia

a'

-

\\wv\

's

lia

nincs

most

igy

a'

leg-

valaki azt javaslaná,

rcjdclcmmel összesen,

az v^rs/. országnak birta

ki,

legnagyobb bátorságban;

tarl.inám

jegigazságtal.in.ibbiiak

s/.cnlcbb

hogy

egy garasát

í)irlialj.i

mák-

ugy viszont az em-

:

ber minden jogjaibul kivelKezcIlnek látom azi,

nem

azt

is birja,

Icriilelél

annyi

arra szonltas-

125

JUS PROPRIETATIS.

rük

sék , Iiogy áldozza

jiisát

hanem hogy

határozza el: a'

bírhasson

azaz,

nem

Porpáczy diumát,

idre

az

,

pedig

adja

Józani

;

sessióit

Fiscalitas eltörlése

neki azzal libere el,

is

még sem

sá lenne, azért

annak

még

uti et frui

végre

részét

tán

injuria.

fit

csak akkor van

feláll,

tulajdona által

allo-

's

fogja ki-

el

ez megint azt tegye,

's

,

ezen permissiv törvény

hosszabb bérben, de

hatja

csal- engedjen,

szabad részekre.

a'

's

Volenti non

lát.

magyar nemesnek valóságos 's

hnnem

eladni akarni

fogja

hívjon ingat-

is

A' törvény csak ez utolsót

.

ne parancsoljon ,

mit leghasznosbnak

Ha

nemtelen

a'

részét megtartani fogja

,

ticilas

aeqiilvnlens nélkül

ne adja; Ujítházi pedig mindenét

's

yánni adni

a'

hogy

tehát,

többit pedig bizza az

eladni

minden

's

fel 's veszi Ise el.

Nem mondom lant,

iiiííyeu

a'

mert ámbár az Avi-

;

az eddig csak egy kissé

bérben

tartott földje proprietás-

volna valóságos tulajdona, mert

nem

szabad

,

mig

Ha

kinek eladni akarja.

nem

azt

ad-

az Aviticilas

's

Fiscahtas eltörlése után 100 holdomat el akarnám adni, csak annyit kaphatnék érlte

permissiv törvény

nem

—

landi

's

tudna

a'

;

's

ekép

adni,

ertte

még

a'

3 els tílrvény

nem

's

p. o.

Hol-

felállítása

magyar nemesnek valóságos tulajdona

nélkül azt teheti

Ha

nem nem

mennyit egy

mennyit tán egy gazdag nemiden

csak akkor lesz, mikor ingatlanával tel

a'

Angol vagy akárki tudna és igen szivesen akarna

,

érlle fizetni

sincs

a'

— mint

állíttatnék fel

magyar nemesember akarna annyit mint

lév

ha ezen most fejtegetésben

,

a'

valakinek azt

is

;

is

után

lianem az

minden lehel kivé-

mit akar.

mondanák "Lásd

szabad azt eladnod, vagy ha

már

el

ez

a'

Tied;

akarod

de

is adui,

szabad másnak ailuod, mint ollyannak, ki öt és

fél

;

JUS PROPRIETATIS.

126

lábnál hosszabb, mert,

adhatod

ekép

's

;

hanem annak

ki enuél rövidebb,

a'

csalc

| vagy ^

áráét

És im ez

bérbe sem

De

!

magyar földbirtokos

a'

quem manus

ru-

— nem tudom egyébiránt milly törvény szerint —

stica colit"

valóban nevetséges Proprietarius

a'

magánéra

mert

adhatja iigy nevezett sajátját,

*'omnis fundus contributioni est sul}jcctus,

ekép

de senki

,

N-nek adhatom, de P-nek nem,

milly nevetséges Tulajdon ez

's

igazi

mostani magyar nemesi proprietas képi-

a'

rajza, valódi ábrázolatai

még hosszabb

szabad igazi becséért

megválnod" valyon

A' gj'ermek igen

tulajdonának tarthalná e azt ?

mási

nem

tiilajdonodtui

nem

annalc

ha

földjét,

,

vagy parlagon hagyni, vagy ma-

láthat iilána,

gát cselédei által pióczáztatni, vagy contributiót fizetni kény-

mert

telen,

mit az árendás

a'

mindig abbi rója

le,

a'

mit

a'

a^

köz pénztárba

's

mitül

ekép éppen

's

mitül legjol)baa retteg,

a'

Kppen azon

azt?

fizeti

t.

i.

ra

(I)

igy

mind

a'

idegen kézre bocsálni

mellett

— legalább

lajdonnak

tnrl

olly keseiiin

Sokan is

's

a'

;

Jiiint

,

azt

a'

mi

nem mer, de

— igazi

sem hos-

senkit és

*8

Sfiiki, *8

— valyoti

bérlett crcjii a

Ivi

ki

csak anii}i

vcnm'

m<',i;

báldilal.in

(sak

lilí.^

('.s/,
's

a'

valóságos tu-

semmit sem

cl

mystiíicál

akarja adni,

de valyon ollv áron, mini

cselben elailui lelollo liasznos volna veleje

mellyet mind

magát és erszényét.

mondják "Ha éppon

fladbalja" Iga/.;

sem

mellyet

íiUdelül,

két résznek felelte nagy liaszná-

nagyobb rész állal

iöldesur

a'

az egyenes adót;

eladni, vagy csak egy bizonyos osztálynak adni,

szabb idre,

azt

földesúrnak fizetni kész,

vagy egyezés után fizetni tartozik; fizeti azt,

fizet,

?

liiiloKi

—

's ill

iiigallaiif

ino9t

némi

ícks/ik a ih)l()g

A' nioslani bilang szagú

syslcma

sx.riiiii

,

ugyan

nicddii; ^oiidulkmliii és s/.áuílálni

van

is,

mini

c^^y

li('idnak,

liid,

nicllv solia

127

JUS PROPRIETATIS.

nem

telepedik oda,

liol

minden áron alul nálunk

szerint jószágot

mostani zavarl^an

igen könnyen lebet

is

E'

legkisebb háborílást gejdít.

ugyan

elfecsérleni ,

mit száz példa

a'

bizonyít, de illend áron eladni teljességgel lehetetlen, 'S

mind ez valyon azokra nézve, kik nálunk

birnak, hasznosé?

Itélelcni szerint

nem

ha yalaki bizonyos házát, akármilly nagy volna lakni,

vagy

tetnék

;

a'

ingatlant

hasznosb, mint az,

is

maga

házbér egy részét adó alá engedni kénytelenít-

azt pedig eladni éppen

nem

volna szabad, vagy csak

— — az igazi becsének mi éppen nem csak azon okbul sem adna egy bizonyos osztálynak, melly ha igen pénzes lenne

f"*Wagy

l""*'

többet , mert egy pillanatig

sem volna

a'

is

biztos,

valyon ujoiman vásárlóit házáliul az eladónak rokona, szomszédja vagy

nem

lenné

is

azt,

számtalan izgága

Kn

nem

íiscus tüstént ki

a'

abban által,

a'

volna.

'S

a'

fosztaná

e? való-

4

említett tör-

akkor valóságos ingatlan

tulajdonom

;

ha ezen állításom igaz

ha pedig

,

a'

akkor az felette

,

ki ezen

4

tör-

nagy hasznát ép-

nézve kérdésbe akarná venni, maga

birtokosakra

bonyolítná

vagy ha

mondom, hogy most

vénynek, de kivált az utóisónak,

pen

meg nem

tökéletesen

ságos ingatlan tulajdonom nincs

vény

ötét,

bátor létnek minden kellemeitül,

mint löldbirtokos azt

felállíllatnék,

ugratná e

magát végkép

a'

legnevelségesb

absurdumba,

melly elkerülhetlenül azon következtetésre vinne

,

hogy

a'

magyar földesurakra nézve hasznosb: valóságos ingalkm tulajdont

nem

hirni

,

minisem

birni.

Ezen következtetést azonban

nem mindenki

tartja

oUy helytelennek, vagy éppen nevetségesnek mint én; ha-

nem

azt szerfelett elrelátó

sanctioiiáll jó

nem más

's

okbul,

igen

's

nálunk

a'

providus tilulussal

mély gondolatok sorába helyzi, pedig

hanem mert közlünk, valamint

igen sok

;

JUS PROPRIETATIS.

128 más oépek küzt

számos okoskodúnak az országlás még

is,

legalsóbb rudimentumiriil

Jegkisebb ideája is, raelly

síjics

bagatella azoübaa egy cseppet

sem

hátráltatja,

gokrul legkomolyabb arczvouásokkal déssel ne okoskodjanak

ded

,

's

hogy

képzeleti és igy felette

's

iily

dol-

legnagyobb ijnelége-

könnyü-

szemfényvesztési alapikra ezernyi és sokszor legvasta-

gabb hypothesiseik terhét ne rakják "Salus publica siiprema lex esto";

midn

ezen axiómát hozzák minden alkalommal el,

az eg}^esek hasznát

nem

bizonyos, hogy ezen axióma

akarják helybenhagj^ni.

józan országlás vég czélja

a'

hogy azon út, mellyen

hanem

csak az

czélt a'

most emiileltek elakarják

Iraliler

ellenkez, melly oda vezet.

Ez

nem

is

érni

vég-

e'

azzal éppen diame-

,

egyébiránt szerfelelt szövevényes tárgy, mellyel

érintettem volna most, mert nagyon félrevezethet;

de éppen

rom

a'

kis baj,

'S

a'

mostani példa igen

—

elszalasztani

milly képtelenség

*a'

kedvez

—

's

nem

azért

aka-

legnag}obb világba kitüntetni azt:

pubUca

salust' a'

polgárok egyenes ká-

rára alapítni akarni.

A' ihema

itt

az 'bogy

a'

magyar földbirtokosnak

lányosíin véve sokkal hasznosi)

dont tik

jnint

l)inii,

nem

bírni.'

:

ingatlan

tulaj-

megjegyzés

féle-

v.ilc'iságos

Ilire azoji

"Egyesekre nézve eUlöiilbellcn igazság, de

l)li(a,

az egészei larlja össze, azt

iiicilv

De most

lássuk: mit kivan

nesen azt: hogy

a'

mag)

salus

a'

máskép

a' salus'

álta-

pu-

kivánja,"

jjublica?

Egye-

ar irthiliirlokos valí'iságos ingatlan

tulajdont ne birjon, lianem annak csak hasz()nvcvi'»je legyen, I.

i.

^^'''

va;;y V''

szegényebb diunniak

's

's

kevcscMicl biijon,

icbclclIciicM)

nnmká.ssági

ve, legaliibb

i»

l<7:y(!n;

ernek lkéjo

's <'kt'|i s/.inl

az

egész

|>e(li;;,

leiével tarlas.sék üríikön

ennyivel

hazai allu-

öszszesen vé-

örökké

l(Tmész«>li

;

JUS PROPRIETATIS. állása

t szóval

filatl 's a' t. 's a'

kezetbe hozni, ealus publica

—

's

kérem mind

mi eddig mondatott

a'

129

—

azt emlé-

azt kivánja a'

hogj az ország sokkal szegényebb

,

tetlenebb legyen

,

mint

millyenuek természete

a'

minek következésében

léte szerint lennie kellene;

véd -tehetsége

zetnek mind adó- mind

tehe-

's

miben-

's

nem-

a'

parányi lesz,

's a'

csupa salus publica keresése de visszás keresése miatt,

a'

legels megtámadó eltt az ország minden kapui tárva lesz-

nek; az

isteni gondviselés által tán fentartott

békesség ide-

jében pedig az ország minden erei fagyva maradnak.

"De nem

a'

mostani idre kivánja

egyes birtokosak áldozatit

így szólnak tovább elejét venni, azaz:

ekép

's

;

t. i.

—

's

ugy nevezett nagy famíliák

a'

a'

salus publica az

hanem

kárát,

a'

jövendre."

jövend veszélynek

mondjuk

itt

akarják

egyenesen ki

—

az

fentartását Idváujíík eszközleni.

Azonban lássuk, feltevén hogy az ugy nevezett nagy familiák megtartása

egésznek boldogságíira

sziUcséges az

Ok

valljon czélaikat jó utón keresik e?

hogy kettztetett szorgalom nemzeti köz tke, józanul

merni

nem

azt is,

mhiden egyes a'

nem

ha ezt

a'

tagadják, vagy legalább

nem

hogy minél nagyobb kell lenni

bir;

fejtegetésben

lítása által

'S

által okvetetlenül felemeltetik a'

tagadhatják, valljon

nagyobbaknak

hogy

ugy hiszem nem

— mert máskép mathesisi problémáidat tagadníinak —

tagadják

's

köz

pedig

nának mért

a'

a'

tke

— oszlik

el

is

annál

mellyeket

törvény, minthogy azok felál-

n,

legaUíbb a' jelenre nézve

Jelenre nézve hasznosak

Jövendre

is,

elis-

ekép világos axiómának elismerni,

mind az egészet mind egyeseket tekintvén

Ha

capitalis,

azon capitallsoknak

lév 4

nemzeti

a'

kénytelenek e

azok

?

'S

;

itt

felette

hasznos.

valljon miért

—

ne vol-

esedezem ügyei-

azon ut, mellynek egyik ága az országlás

9

130

JUS PROPRIETATIS.

valódi alapjához vezet,

másik ellenben végkép

a'

a'

leg-

arachnei()b bálokba bonyolít.

ölinden

mi supererogatum

a'

ha

,

eleinte neveli is a'

tehetséget,

elbb utóbb, de bizonyos id

azt megint

módnéUdil csökkenti;

zonyos

szerint

De

megrontja.

nem

ségi suIy',

a'

,

's

élet elvét,

gyol)bítása

nem nem

ekép

's

,

supererogatum

,

gének

se

,

eg>'ene-

nem

természet- elleni ösztön, ha-

hazai

a'

meg

ne támadja

's

egésségnek, jó

csorbítsa

a'

íi

ul('»Is<'k;(l

se II

,

ösz!(»nt

a'

mi más szavakkal ez: min's

e'

szerint

annyira ncveljo, hogy nz elskbiii el is él-

özek

nláii

lév 4 de l,

i.

azon kérdés támad: valljon

kivált az ult'dsó

,

's

il(

bizonyságul,

niil IVIt.'llielni?

*8

fojlege-

Mit felolhelni erre?

Iiívomi I>Ionlcs(pii<Mi

Franklin, "NVilliaui iSnii, llosroo

a'

(örvény természet -elleni

stjpererogalumot okoz e?

Scinini ogy«l»el

kit

hogy az nem

.

]^Iár

tésbcn

's

hon bels egéssé-

dig csak kamalibul éljen és lkéiljül soha se;

fzen

létnek

— massa — ,bnnem azt minden mó-

don nagyobbílni törekedjék;

'he

élet capilalisa

nagyobbllása.

erejének lÍMnogél

's

hanem

felemelése szintúgy se

Valódi alapja az országiásnak tehát az csak soha

azt esz-

a'

A' nemzeti szorgalom na-

tke

nemzoli

a'

megint egyenesen

ernek bels

mi

mind az,

vagy más szavakkal: az

nagyobbítását eszközl táplálék.

mint 'egész-

egyél)

természet - elleni ösztön

végkép

minden

rendes folyása,

mi nem

siipererogalum,

közli , korántsem

phj^sikai testet is

ereinek

test

a'

functiók normális állapotja

reactió-

a'

— principiumi

korántsem eléggé kifejtett

legersb morális vagy

a'

sen az

leforgása után,

ekép eldönlhellen bi-

hogy minden természet - elleni ösztön

,

— fájdalom!

nak

's

,

Sniilh,

Young,

több mások dics árnyé-

sonuni egyebet

,

minthogy

JUS PROPFJETATIS. csak az fogja

a' liilell

kellétörését

a'

lomra

's

,

áldás felállítását,

131 feudallsl bilincsek

a'

minden lakosinak legnagyobb szorga-

liaza

ekép legbizonyosb boldogságra ébredését természet-

elleni

ösztönnek tartani, ki viszont

nek

honi mocsárink kigözölgésit egésségeseknek

,

Tisza partjait kiesek-

a'

jóknak, vizeinket korlátozottaknak, pusztáinkat

nak

a'

's

tartja

t.

's

,

's

ekép bonunkat ugy

a'

szinte

,

ki

nipulatióinkat a'

domesticának a

elolvadását,

közé

tagadni

mer;

is olíy

azonban semmi egyebet rítná

vagy

még

nem

tenne

—

raelly

mint mocsárinkai szá-

Dunánk medrét mélyebbre

törvényinket és szokásinkat rozsdáiktul tisztltná, 's

pezsg sympto-

több ösztön

,

eféle

miud ezeket az

ki

a'

naprul napra

számtalan

és

igen 72agy eriül

kissé

porainkat öntözné,

,

kezekben aunyiszori

szoríilatását

hogy egy

itéli,

nemes

nem -járulásunkat,

szántóvetnek annyiakban

egésségnek már ugy

máinak

csak csupa abususokbul álló lua-

igen

olly

szorosabb korlátok

dicsségeket

már

"V-irágzók-

jó rendezelüaek

is felelte

mint semmihez hozzá-

,

útainkat

,

's

vájná,

penészeiklül ki-

csak efélét, de igaz számtalan illyest eszközlene,

— az egészet hyperslheuiába hozhatná, mellyel most

a'

sok homok

lapály,

's

azt gyuladás által,

székes tó

's

berek

nem

enged, végkép megsemmisítnél

Ki vallani

fogja

azonban

magát?

sem; mert az

illy

okoskodók sorába tartozónak

Azt hiszem egy igazságos tílkélelesen arrul lesz

Magyarok még annyira vagyunk tárjátul,

—

mennyire

áll a'

slhenia

mondjuk ki egyenesen

létünkre nézve iiiában

a'

sorvadunk;

—

a' a'

's

józan ember

meggyzdve, hogy mi valódi honi egesség ha-

hypersleniához;

's

ekép

mind morális mind physikai

legnagyobb szánakozást gerjeszl aslbe's

ekép legszentebb kötelességünk:

— nappali ftiradozással eszközleni,

's

ha kellene 9

*

még

éjjel

sziv-

JÜS PROPRIETATIS.

132 Temüküu

megyásárlani

is

Ez pedig

uagyobbílúsának áldását.

ha

a'

honi egesség,

a'

Aviticilas

mit valóságos sajátot Ha ezen törvények nem

állítások

egyenesen

magasbra

nem

er

kérdem mikép

's

a'

mi

a'

nem

árlliat

st

,

yirágzól)b.

hasznát azért

I)ölrsebl)en

szabbílná szorílná. sl.nii

mint

,

's

a'

'S

1.

hn

keveset,

olly

életei ígér,

lassílná,

:\7.:\/.

V7.

syslemánk nemi

-.iL

nem ,

eleid

hogy

atinak

,

éleiét vaU'tságos

.ikkor

liák valóságos meglarlásáni

test

egy

emésztését 7 órárnl

.niii.dí

:

áll,

nem ji'>

fagadlialni, \s

li.mem

Iiehcs lelelle

föld-

a'

esy cseppet

ul('»ik,

val.dvi

lia

minél

hogy annál

gátolják,

gondolná és rernéllcné liosszabbítni 30'''*

mikép

az ugy neve-

i.

az kitveikc/.ik, hogy azok, kik

jelenkori

állal

t.

hosszabb

biztosabban feninnradjanak

érvcrését GO"''

közjó

jiUcndo aggkornak nemcsak

a'

niin.'il

tovább

az

a'

valljon

Éppen

fenlartatását?

ennek

31ibill

sem lesznek

mert

—

osztoznak

birtokosak 's

ha ezekre nézve

lehetetlen,

legnagyobb birlokosídc,

virágz(') fi.ilnlság

íi'

'S

hathatósblag éri azokat, kik, iigy szólván,

nagy familiák,

mint

lehelné-

's

földbirtokosakra nézve, kik-

a'

közbirtokban egyenesen

zett

's

—

gátolhatnák

hanem

okozna,

miért volnának

haza?

's

fel-

boldogság tökéjét emelné

a'

legközelebb a'

ösztönt

birlokibul áll összeleg

volnánalc károsak

tulaj-

minthogy

jelenre,

a'

természet -elleni

nek azok veszedelmesek

tagos világnak

a'

befolyással lennének

felette jó

nemcsak

's

*s

,

Hunniában ingatlan

,

az

])irhal.

honi egesség,

a'

;

íija

Hitel felállíltatik,

a'

Fiscalitással ellöriiltetilv

a'

egészre nézve,

nek

csak iigy lélesUtethetik,

ha

t. i.

,

akármilly részében születeti

az

boldogság

's

bátorságos ingatlan tulajdon mindenkinek megszerez-

hetési köréhez van csatolva

dont

eró

n'

14''*'

bos-

ÍKUvadíísra

hogy monauy fami-

rossz és hely-

133

JUS PllOPRlETATIS. ha nóta

ieleu,

praesert-'aiiopal

t.

,

a'

egy puszta

i.

akarjuk

név minden egyéb

régi

összezavarni;

's

4 de kivált utúlsó permissiv törvénynek

említett

még azon hiedelemnek

felállítása,

nem

conseryatiót

faiuillai

betrendjének fentartásával

becsnélküli

ekép az

J)ene

hogy az

sincs ellenére,

iigy nevezett nagy famíliák fentartása szükséges az egész-

nek boldogságára

mert világos

,

hogy azok

,

systema után sokkal jobban conserválhatják, válandják

is

magokat, mint

'S valljon

közönséget

Semmi

mi megint ezen

ekép conser-

's

systema

fejletlen

alatt.

elfogultság oka, melly a*

körül tökéletes sötétségben

tárgy

e'

mostani

a'

javaslott

a'

tartja?

egyéb, mint országos embereink legnagyobb részé-

nek járatlansága

körül

reactiók törvényi

a'

mint fentebb érintem,

felette fájdalmas,

's

——

melly,

közönségre

a'

nézve kimoudhatlan káros. A' mostani fejletlen

conserváltaluak,

's

systema

ez métdnélkül

zeg annyival többen rontatnak

is

által

meg,

zönséges figyelem eltt észrevehetlen az

e'

tagadhallan sokan

szembe szökik; de bez-

;

's

ez ismét

a'

kö-

ez kifejtése

's ijn

tárgy -körülti elfogultság valódi okának!

Minden

engedékeny

lágy

*s

törvény

okvetetlenül

Tiz bnöst

éppen ezen most említett

effectust szüli.

gondatlant directe kiméi,

ellenben száz ártatlant és szor-

Egy

galmatost indirecle büntet. p. o.

mindenek

sujija

vagy

ték;

a'

a'

felett pártol

a'

nj

mveltet megint kiadni a'

domesllcát:

's

birtokosak bátortalan tulajdo-

mi

kult; az uj birtokosokat pedig:

valaki

keményebben

közönségei, va.gy azokat, kik birtokát átvet-

közönséget: ha az

nokat parlagon hagyták,

tosan

nagyfamiliabeli tékozlót

ellenben annál

;

's

tke

által a'

nemzeti

ha azok

a' jól 's

szorgalma-

kényteleníttetlek.

Meglopja

az engedékeny

's

cson-

lágy törvény fel-

:

134

PROPRIETATIS.

JLTS

oldja

;

de valljon

köz divalu

olly

lesz

lás nyilván bizonyít,

hazában

bnösök

len dilemma,

lemma köze

a'

mert szinte

legyeztetnek,

st

már egjszer

milliói

annak másodszor

is

's

a'

pirulástul is elszo-

hogy valami kellemetinkább négy águ tetra-

is

nehezen zetett adó helyett sokszor

fizetésére is szoríttatnak.

hogy

a'

— 's

;

ekép

számta-

lágyvelejüt,

midn

szép társa-

csak tán

's

— minden bizonnyal számtalan

rom Istenének

'S így

rosszat,

gondatlant ápoló törvény,

gondost szünetlen büulet a'

tagos

adózók büntettetnek legkeményebben

ságnak néháuyit tán megmenti

de

a'

vagy inkább fiiggeszletnének,

lan példa azt mulatja nyilván, tanulatlant

még

vagy

állíttatnának,

mert

's

van vármegye

alig

helyett

a'

trilemma,

st

kérdés

dolog végkép

e'

mit az ebbeui szomorú tapaszta-

— hogy midou

ezernyi a'

okoz ? hogy

init

—

melly eféle éget szégyentül tökéletesen szznek

,

mondbatná magát kott

;

e'

mert ez

,

is

jót,

okost, tanultat

nem

az élet elvének,

állít oltárt.

Vizsgáljuk ezen oUy íelelle fontos tárgyat, melly körül az ország virágzó vagy hervadozó jövendje forog,

még

közelebbrül practice

Az

ellenfél azt

mondja "UjltházI, habár ma mindenét

el adja is,

nemzetségét juég sem ronthatja meg, mert legké-

sbb

is

iili'tja

visszaszere/.bcli jtüszágil."

Erre én példával akarok altár

van

is,

dékkal

va,;:y

familiájaérl bona íidc aggódó),

nem gonduskodó, vagy

magyar birtokos

szem több vagy

ez

áll,

vagy szántszán-

's

korlicly.

Ugy

kcvi'sb módosítással szinte csak ezen

árnyékozalríi oszllialni

a'

kíi/.t

eszes és szorgalmas, de sze-

gény és szerencséi len, vagy esztelen

ll.i

'A'

i'clelni.

nlolon, akár bázas, vagy akármilly kíírülmények

niaj^yíu

hi-

négy

fi'ddbirtokosokal általában,

akkor azt va^'yok er.sílni

bátor, Iiogy

nemcsak nz

JUS PROPRIETATIS.

135

egész közönség uyer javaslóit sjsleuiám elfogadása követ-

kezésében

közönség

;

hanem egyenesen

;

a'

üii felemelése

rágozni,

fiilaszt,

ma

melly

szerencsésbek

állal

oUy nagy

's

vagyonát adni, mellyet

el fogja

a'

ma

állal fog vi-

vadságban hervad, minthogy az tehetet-

tehets

's

gondos kézre menend

ersl) velejüek fognak ülni,

—

át,

mi

a'

legnagyobb nyeresége!

nagy famíliák hasznát tetést képzeljünk

mai systema

nem

segltni

tudnak,

systema ulán pedig viszont a'

a'

,

fel

—

's

ez

lehetne

A'

mi pedig

a'

's

;

's

a'

összeköt-

's

nem

hogy

illusoríe

ugy állnak azokhoz, kik

iiiint

10^®^;

1:

magokon

magokon nem segíthetkhez

Tegjünk

,

azt fogjuk találni,

azok, kik tudnak,

de valósággal segítni magokon

magokon

nem vast inkább

nem

bármilly esetet

illeü,

magxmknak,

is

alatt

— én leg-

közönségre nézve nemcsak

a'

szerencse, mellyen eléggé örülni

közönség

a'

nak

a'

legfökép, liogy

lami szerencsétlenség, mellyen búsulni kellene

a'

pedig

;

szerencsétlen vagy gyönge velejü birtokosak helyökbe

alább ugy hiszeiu

ez

is

ekép sok vidék müvelés

's

len vagy gyáva kézbül 's a'

nagy famíliák

többek közt az

után,

birtokosaknak egy része

adósságokba

a'

nemzeti fkének systemám szerint okvetetle-

javított

a'

segíthetök állná-

ugy, mint 10: i

legközönségesb eset

—

'"^^.

egy

negyven esztends feleséges embert, kinek sok gyermeke van

,

's

ki egy fecsérl

atya után éppen most lép rop-

pant jószágiba, mellyek 90 ezer jövedelmet hoznak, mel-

lyeken azonban szmte 1^ millió adósság jük tet jó atyának, Miit

fekszilv.

Képzel-

eszes és becsületes embernek; valljon

fog vagy inkább mit képes tenni mostani pénzbeli sy-

stemánkután?

Legjobb siker ulán se többet, mint

Iiitele-

zit annyira meguyuglalui, hogy tkéiket ne mondják minden lehel reductio

's

fel, *s

éjjel-nappali fáradozások követke-

136

JUS PPxOPRIETATIS.

zésében azt eszküzlení, hogy jószági ián 10 ezernél több ju-

vedelmet nyújtsanak.

'S

van határozva sorsa

itt el

nem

ezen állapotbul maga magát ki

mentheti;

mert

,

abban

's

mindaddig fog szegénykedni feleségével, kisdedivei, tán unokáival fel

nem

míg abbul egy

is,

véletlen vagy

emeleudi öt, vagy viszont

Deus ex machiua

legkisebb szerencsét-

a'

nem

lenség vagy övéinek gondatlansága egészen tönkre lántandja

—

A' jószágnak

le.

nem

kül nagyobb jövedelemre

nagy munlca után általányosan

—

a'

kevés , hogy

többi

kamat

sem

is;

— egy

részét eladni,

stagnatio ezer

szerencsés

non pularem

jószág jovedehnibül

menvén

— ugy

meg-

is olly

nagy számú háznépnek csak

ekép minthogy se jószág -ja-

's

nem marad semmi,

amortisatióra

hogy ezen

a'

fizetésre

alig pótolja ki a'

legsürgetbb szülíségit vításra,

birhat

legjózanabb volna, mert azon 10 ezer, mellyet

Ítélete szerint

menthet

mellyet eszközl töke nél-

esztend

felette

elölt

nincs ok,

megsznjék, mert

kényes és

rillca

madár;

a'

ám

de van elég ok, hogy az említett stagnatio tökéletes dissolulióba menjen csétlenség

az

mellynck ez neve

át,

minthogy

galiba, elbomlás és szeren-

baj,

embernek mindennapi leghívebb vendége, Józani

solia sincs I)ijával a' ház.

— múidenl fog próbábii,

bul kiláI)oIjon.

10 ezer

hogy

forint, igaz,

e'

— legyen tán

kellemetlen áilás-

szép jövedelem, de an-

nyi jószág után, egy nagy fainiUáiial; , mellyektiil annyit vár

a

haza,

nyi;

*s

a'

közönség

—

's

tán

némi

jussal

— felette pará-

Józani elkeseredett érzéssel Ilag^ja folyni az idt

mint Ibly;

mondani

's

nem mert

magáii.di

's

dolgait se diio lo se

az

élet legliJbb kellemeiiill le kel!

házfcleinek iiidiií-t k;

neru einelhcil m.'iga»bra

;

dolgai után perdül le,

's

:

hanem mivel hazájának

Ii.illi;il('i.s,'iii

direclc

nem,

lelic'llcn.s(':g(;

iiciu s/()li;állialj,'i,

niinlliogy ideje saját

miatt se jószágil

a'

;

JUS PROPRIETATIS.

13T

liüzjáeii vírágoztatnl, se alioz egyeueseu járulni

indirecte pedig

minden

a'

várhatna,

kik,

's

ha

Az

nem

költhet;

által

így

gon kívül, egyéb

szinte

nem

mi azonban cson

áll

mn^án

ez

's

honnalt

a'

is

*s

természeli hajlandósá-

határozza

—

fiainak

el

t. i.

életmódját, bel-

Józaninak vérzik szive

,

—

a'

nem lágyítja, mert maca mód ellen melly szerint

kegyetlen systemát

a'

minden

ma iáéin

becsületes

,

segíthetne.

"Hiszen más hazíikban 4 két ; miért

kitisztult isméretik

— characterét,

azaz igazi értékét.

,

fejld-

Józani se nevelésre se utazásra

véletlenen

a'

's

magasbra emelkedve,

nagy famUiaheU ifjaknak

becsét

nem

honosikat sikerrel szolgálhaló

's

De

válni.

's

a'

életnek, világnak, tapasztalásnak árj;baa

uemesbiüt érzelmik

Nemeseivé

oUy

nagy familiák sorábul méltán

a'

azoknak valódi kincsért megvíni;

igazi

a'

képes

hazának, mint

a'

pusztán teremnek, soha

a'

hozzájuk ill

olt ki

tulajdonokra. kell

csinosait polgárokat

közönség

millyeneket

hetnek

A

,

oldalrul

's

nem

mivel kisdedibül korántsem nevelhet

nem kaphatnék

hát én

'a

is

3"* ?"

kapnak elég

is

t-

Ekép esdeklik vég-

kép Józani.

Mre

vén systema viszont így

a'

liákat conserválni kell, tel feláUltásál

még

;

de

ugy

kell lenni,

Józani.

ezen okbul

sem kapsz

mert

famía'

hi-

a'

biztos pénzt;

salus publlca ezt

de ennek

még

is

ugy kívánja!"

"Azt hallom más hazákban szívesen vesz-

müvelésnek már

felelte

én

magamon

el fejletlen

's

hé, ámbár

is

magas polczáu állnak;

szét 3 percenttel sz;ímlalandó

segítnek

a'

nem engedhetem

nek jószágot, ha az csak 3 percenlet hoz

nem adhatnám

"Mert

minek következésében, igaz, Te nemcsak

10'^'^*

4

's

felel

a'

valljon miért

jószágimnak legalább egy ré-

summáért,

m.igaraéíu ?"

a'

mi

által tüstént

JUS PROPRIETATIS.

138 A' vén

"Ez lulnd

systema.

el jószágidat 3^',

st

6*' is

nehezen,

Te nem

Aviticitast

's

Te uem adhatod

's

nem

tagadom, mert bo-

de én ezt mély bölcseségemben,

lond volna ki megvenné ;

mellyet

igaz,

foghatsz meg,

készakarva tettem

minlhogy

Fiscalitast állítottam fel,

a'

mert az

,

famíliákat

conserválni keU."

"Ha pedig

Józaiii.

holdként adhatnám

el

kis darabokra osztva

jószágimnak most teljességgel haszta-

messze, kézen kívül

lan,

ban léphetnék

a'

200

100,

,

fekv

részecskéit,

legnagyobb rendbe

jobbféle szántóvetk 100

's

még

szaporáb-

vagyonosságba

's

mert

;

több forintot szívesen adnának

— mellyek elttem most szinte semmi beszinte semmit sem hoznak be — ha azokat

egy egy holdért csüek, mert

háborítlan

sajátot bírhatnák;

jussal miirt

teljes

's

's

én,

midn

soknak boldogsági talpkövét megvetném és szám-

talan

szorgalmas

háznép

haladásának

közt élnék, egyszersmind magíimat

is

legédcsb

rövid

id

áldásai

ugy

alall

annyira felsegítném, ohl hogy oUy ifjakat állíluék akkor

el, kik az Aristos

—

hogy ez

demiének meg,

—

legjobb

megbékülendnének az

állal

annak legelszánlabb

tjlükratiával

A' vén

"Te

sy/ilema.

nevet olly igazán ér-

ellenségi

felelte

ari-

is".

veszedehnes ember

vagy, mert oUy sophismákat gördílcsz el, mell} eket

gam ez

is

axiómáknak

nem

engemet

kell

ex

r(jnviiK'ái

tudnom,

ol'llcio

mert olly igen vén

nem

is

l.iki

más

Ah

iih't;

enged<'ni, iH

'h

is

's

vagyok kényleien. hiszen

;

mi

]ú

nekem

mi nem

a'

De azt

iníigyar

in^iall.iii

jobban

's

azért

nemesen kivül még va-

tulajdoni

siiiyldöiii uláii,i,

csupa ajtususok

ma-

azért

közönségnek,

ekép feleüe bölcs vagyok;

hogy

birjuii

inosl

gári lelkek,

tarlani

állal

Magyarországban.

hogy 17!)9""

még

i\

szlk

a'

is

pol-

ne-

139

JUS PROPRIETATIS. mileg kicsúsztak alyai kezem

már benuük

mag^'a

hakil

a'

olly szép hazát

's

;

jószágidat csorbátLm, mert

's

hervadásra

meg

tán

's

hanyatkaui az ugy

ekép tartsd

is

igen

Te

csak

is

nagy fami-

salus publica, a'

a'

hogy

,

de éppan azért van

lUy

(i)

még nagyobbra nem engedem gazdag

ugyan

Igaz

akii.

azok most iránykng igen virágzók;

liák conservatiüját, mint condiüo eiue qua non-t megkí-

vánja." Józani.

"Hiszen én

nem

óhajtok egyebet

familiám velem együtt conserváltassék

éhez

Kegyelmességednek önszabta törvényei

,

jusom tán nekem

kis

,

egyike

már Kupa

is

alatt

van; mert hó

miliám hoszszu

nem nagy ;

a'

—

volt

's

's

,

ekép ha fa-

nem

ugy élünk esj rakáson, sivatag

foetus égellborbau praeseruáh'a ,

volna rólunk;

némi

eldodhn

mellett

liomog buczkák közt szegénykedve,

conservúlva, mintha

szerint

szídíálu

tagadhatni legalább módnélkül

is,

de mind

hiszem:

szép -anyáim egyike

vitézkedett,

pedig Giselának udvarában

mint hogy

azt

's

;

a'

's

inkább mint egy

mintsem egy nagy família

vén systema egészen megfelejtkezett de erre mit tud

tisztelet, becsület,

felelni

Kegyelmességed ?"

A' vén

systema. "Látszik mindent fejteget

nyugtalauságodbul, hogy ébren utaztál vastál,

's

ekép újítások mérgével

hogy semmi józan eszedbe, liogy

jut

ember vagy,

tnik

,

's

ki felette

fecsérl nál

distinctíót

,

sem

Te gondos

's

nem

a'

's

vagy ugy annyira,

és

becsületes

S

segítség! glóriája

Nem

!

lásd BIert

itt

ha

igen szoros lélekisméretü vol-

mindjárt éreznéd alyai kezemet.

fizetnéd kamatidat,

rostáló

tudsz többé tenni.

nagy bölcseségem egész

tompa esz

's

íigyeleimuel ol-

atya, eszes

minek neked

így

teli

's

paizsom

alatt

Legelször

is

nem

volnál; moratóriumot

140

JUS PROPRIETATIS.

sequestruraot kérnél,

nád rendbe

quia qui habét tempus lehetne alkudozni,

Oh

akkor látnád Józani.

én mindenütt

's

még

"llly

kál)b"

mert ezt sem üzelnéd mind,

,

habét vitám :

,

Hát ha még

volnék.

1^ milliói a Jósságldat felével hoz-

's

de csak rendbe

,

's

ekép idvel megint

mindenben pártolód

's

Bíajoralus malaszti aialt volnál;

a'

milly gonosz kis Bosco vagyok én."

nem kívánok

áron

couservaliót

in-

.

A' vénsystema.

nem

"Hallgass balgatag erzelg

tudod mit beszélsz: az igazi Nagyságiul, valódi Halhalatlanságrul (III) nincs legtávolabb sejdítésed is

st

meglehet,

Te háznépeddel semmi,

eg^iilt

végkép

el

éhséggel kiostromlanak

is régi

büszkén

den oda van l.im,

ha

nem

a'

gyzd

mes

ulúljára tzzel,

avilicumidbul

semnúl

is

tesz,

mert

,

üsszezavar-

a'

lal.ilniány

mit egyébiránt

is

kifüstölhet,

magam sem 's

azián

vagy valami

lia

|H*i('n ji'irnak Í3

,

tudóin lal;ilhal

m('»d csak

avlll('innái)ul.

'S

melly csiid/dalos bölcseségem Icgfényesb

lanuja, az örökség ideájához legközelebb viszi iiu-rt

legkésbb

ha pénzt tud

is,

századok cllt elkallót ,

ulóid,

az sennni, éppen

— ezt azonban lássa ,

— íJíárkil

kípiszk.Wlial haJíár

míliákat;

vassal

Tieiddel

'S igy élbelsz,

juson kivül.

legvégsbb ivadékod

a'

mikép eszközlend;

ezen

a'

ha gyerjnekid, unokáid,

'S

szerezni magának,

iiii

Te

nem

— de bocsáss meg

csak ugy élnek mint Te,

mert

egy kinrscl

*s

,

birod sok évig, ürük jusodnak olly igen kelle-

tudaljávall

maradékid

,

de

l)ecsületen:

's

az mind

,

Fereucz franczia királ}kénl: Blin-

becsületen

a'

mert ámbár

fogsz pusztulni

együtt czigány sorsra keriUsz is, ez semmit kiállhalsz fel 1'^"

,

ideig szegénykedés után.

bánd; mert ha

azt ne

's

hogy egy

liibelö,

a'

nagy

fa-

vé;:krp bizonyos okoknál fogva mindig

megmarad

azéil inind.iddig jusolv

's

nevi»k,

JUS PROPRIETATIS. inig a'

nap nappal

inelly alatt iiu'g

a' Iiokl

's

vll;%ít.

éjjel

Te gyáva érzelg

141

is

ezen

'S

áldást,

bátran nyughatol, félre

érlned, legnagyobb Lálaclatlanság.

'S

most kikérem egy

szót se többé!"

még

Ennél hozzak e tására,

egyen

hogy

kilencznek

irányban mint 1: 10"^^^ szólításra megfelelni

nek ; mert azon

eUenmondani felette

lehetetlen

,

,

minden

eseti-e 's

még sem hiszem

fatális effectus

's

azt szükséges-

mellyet tagadni

mutatja nyilván

azt

fel-

mellj-nek

's

hogy egy

,

azok legnagyobb száma olly igen szegény,

hogy majd majd csak a'

minden

áll,

azért

,

Ámbár kész vagyok ezen

árt?

termékeny ország szinte csak 500 ezer lakos közt

van felosztva,

st

midn

monsfani pénz és vagyoni systema,

a'

segít,

több példát eló annak megmuta-

tiszta lelki táplálékra lesz szorítva,

legnagyolib famíliáknak tán fele

többet mint 'Seumiit

,'

vagy

—

már nem

sokkal bir

— csak

mi még rosszabb

a'

'Idegent.'

Az egész a'

tárgy phjlosophiája tehát azon alapul, hogy

monstani systema szerint ugyan,

fentarthatni

familicik

a'

de igazi arislokrátai fényök a'

éppen

olly

—

valódi becsök fentar-

i.

t.

könnyen megkárosíthatja

vagy nemzetségét

,

mint akármilly systema

tulajdonnak csak

akaró

gondos

,

keser gúnya 's

eszes se

stema, féltében hogy ,

a'

alatt

!

mert egy,

tulajdon

de bezzeg

magán

életnek olly sok és szüuelnélkilü

jóra rosszra

;

nem

nem

se övéin

csatái közt,

ölost

maga magát

esztelen

's

adósságokban végkép elmerült jószág

a' jó

jusát tovább

*s

systemát valóban hathatósan javítni keU.

tására

a'

nevét

mint akármilly más systema szerint;

;

's

a'

,

hanem segíthet

ekép az

vén sy-

gyávák megfordulnak, keverve

bátorra félénkre

,

eszesre , esztelenre , kivétel

nélkül egyiránt rakja törpeszl lánczait

;

's

igy

midón

igaz,

JUS rROPRIETATIS.

142 a'

kisebb

rosszabb részt

's

akadályozza egyszersmintl mozdulásit

's

,

igy

a'

csatatérré kárhoztatja

egy lússé

laríja tartja

a'

nagyobb

jobb résznek szabad

's

boldogtalan hazát, egy nagy yeszlett

I

Én egyenesen megvallom, hogy

— erre kérek figyelmet —

a'

's

szúnak

hanem annak valódi kell értelme csak szerencsét

pedig

mányát, hol

t.

parancsolnak

;

jelent

egyedül az ész

i.

ekép

's

ha

máskép gyászba

's elrutílolt,

A' jónak ereje

legjobbak Kor's

erény Jsíeni

fejdelemlül lefelé mindenki

menn)^ei biroknak engedebneskedik,

csak ezen

óh akkor elmulhatlan szerencse fénylik a'

'a'

igazság

,

nem ám

Aristocratáskodni

mint

,

de

elfacsart

szerint.

boldogságot szülhet.

's

semmi egyebet nem

egyenln

testestül lelkestül az

princípiumnak pártolója vagyok;

aristokratiai

futastul,

a'

borult

hazának

boldogság ragyog,

's

szirtéi 's lapályi felett.

Engedelmeskedjünk csak mindnyájan ezen most említett

isteni

magzatok szent szavainak,

vagy alacsony lépcsrül zengjenek *s

módnélkül sikeresben

is

fentartandjidí

azon

melly az emberiségre, hervasztó fény helyett,

minden

virágit biztosabban hüiti,

magas

alvármilly

azok hozzánk

mint ha

ál

;

jobl)an

Aristocratiát, a'

kellemek

hiedelmiukbeu

oz Avistos nevel egy egy nemzetségre fogjuk, melly becsnélküli hiu clbizottsága által az Arislocraliának szent ériel-

mét ugy annyira

végre köz gylölség

lessék

a'

legvénebb akár

Ezen minden

a'

legszentebb,

a'

's

fejdelem akár

I.

i.

erény dísze mindenüti

's

a'

legutolsó jobbágy, akár

logiíjabb hallialallan leikéi ékesíti is az.

Aristocratiák ienlarlását

becsületes

ekép

közönséges megvetés tárgyává sülyed.

az ész, igazság

mindenkor, akár a'

's

's

az Arislocralia mindenek lelett,

liecsültessék herf^ill

hogy az,

elrutílja,

ember

a'

—

le"erö:sl)

mell) liez magasodni

ösztönt érzi keblében

JUS PROPRIETATIS.

— csak lév

iigy eszközölhelDÍ legbiztosabban

—

4 törvény morális eíTectusa

ámbár ez

Tolt,

—

legfbb

a'

büszkesége

dik tul emelni

a'

tenyere, esze, állhatatos állítni

tagadott; szóval: ha 's

szülöttje

a'

szó

's

a'

mit neki

monda

sorsnak

's

ki azt

's

viszont

;

által

meg-

nézve egyenlen

minél szerencsésb

,

nem

ha

véletlen

a'

hitel juindenldre

a'

felül halad-

erkölcs szorgahna

tiszta

's

azt,

mesze

pedig szintúgy

fia

annál sérthetlenebb

Inásra habnozolt évek,

ban

melly szerint

állíija,

köz de természetes irigység határin , hogy

a'

iparkodik helyre

szent,

sem

szó

véletlen elssegit az által töreke-

,

mostohább természet

a'

kérdésijén

lélekisméretnek azon

's

szerzett elsségei a' véletlentül nyerteket

ják;

a'

még

niiriil itt

szerénysége közé

férfiúi

's

megajándékozott

ha

,

az egész közönséget nagyobb

vagy kisebb mértékben az öntudat

a' sorstul

143

hosszú egj-

a'

tán kissé szárazabb archívumok-

nagyobb gonddal praeservált genealógiai tabellák

's

efélék sugározzák azon nimbust, mellyben sok régi törzsök

—

Isten tudja miért

—

még most

ámbár az naprul

ül,

is

napra mint inkábJ) egy vastag ködhöz lesz hasonló

ha azon varázsló fény csak

hódoló mély lopott 's

id

tiszteletet,

olly

mellyek

nem

,

de

még

magokat többi ember

's

hanem mellyeknek nemzetségi

csak az érdem

,

erényinek dics láncza

ha mindenki

érzi

's

által

tudja,

fordított

mindennek

's

felettieknek:

köz haszonra

id

's

,

üneplések

is

csudálatos

honli- társaik genealógiája a'

polgáriság

vau összeíüggesztve ;

's

végre

hogy fáradozásinak nyitva

az emberi szerencsének egy legíbbüíe, élni a' házi boldogság napjait.

's

hosszú életsorok,

lakomák

bitanglási , álfényü sybaritai

az önségnek szánakozásra méltó

kifejtési által hiszik

hanem

nemzetségek körül von

édeni szeretetet,

parancsol szent rettegést,

:

t. i.

áll

ingatlan sajáton

JÜS PUÜPIUETATIS.

144 Illy

morális koz véleménybül fakadó 8zorgalom

erénynek minden

kormánya

Aristocratiának

melly

alá,

mindenkinek valódi szerencséjét

's

's

az

egy országot az igazi

-feletti tisztelése állít

fejdelemtül lefelé

a'

hatalmát

ekép igazi

's

,

hasznát módnélkül jobban és sikeresben emeli, mint egy elaljasodott Oligarchia nevelheti azt, melly azt hiszi

den és mindenki neki van lekötelezve

'Mn-

ó pedig semminek

,

és senkinek.' 'S illy moralitás kifejtése,

vényeknek

lehet gyiunölcse,

lehet legnag}"obb

hogy örve

a'

bátorlét körébe;

salus pubLica

alatt

nemcsak

elnyomatását

melly egyedül józan tör-

hozza végkép az egészet

nem a'

mibül világos

a'

egyesek kárán alapul

még

szabadság, de

lesz,

mellynek

,

nemzetiség

hanem hogy

eszközölhetni,

is plausibiliter

a'

a*

a'

salus gublica minden lakosnak az oszló igazsághoz közelít

törvényes állapotján nyughatik csak kirekeszloleg, mert

nem

törvényes álláspontot félre magyarázni Állítsuk tehát fel

i.

'férfias

nácsát

szU'i-'ágyinknah ,

's

's

aztán fogadjuk eszünk ía-

nagyobbítsuk minhaszuunkért

jnclly az eddig

tlenül az által,

eladatlak 's

itt

felül a'

rendcscbbcu

köz hasznot,

kormányra szálna okvete-

pedig direcle, hogy

\°,Jizelletiu'h ;

a'

nagyobb

,

a'

fundus conlri-

biriia

"dcnno"

iniiil

ma,

's

tandem

^vagy

aliíjiiando

§'^'''

vagy

igazi sajátot bilang helyett; a' Iclíelcllen,

nemességre továbbá többek közt az

és igy

kisebb birtokosakra

pedig az állal; meri Kiiziiiök mindegyik löl)bel

a'

maga magálul naprul napra nevekednék,

bulionis

's

gyi*»ny()rü-

önlarlásu szántóvelinket az emberiség

IcgszenLeJ)b jusaiba iktatni'; ,

lehet.

törvényt is; éspedig kétellen-

meg magunktul azon kimondhallan

ne tagadjuk f.

é''*^

Legelször engedjünk

állliallan okbul.

séget

a'

a'

által,

röglön iiiKálil)

szegény

mert akkor szive-

JUS PROPRIETATIS. sen adnának neldek

a'

nagyobb

módon

midn ket

kijmrizúlják ,

gosal)ban értekezendem által,

mert nekiek egy egészen

'szerezni kül.'

's

Kue

uj 's iíx^n'S spJiaera

módon

gyarajiodni becsiUetes tehát

a'

szti erejére nézve; az

aristocratia

itt

jól

eképersb lenne

—

a'

most

gátokat tör, ha azok eltle jó

's

nyittatnék kíira nél-

kir ály szék fény esb

,

nemes,

's

—

nagy számú népnek

a'

többet luván,

's

végre

emberséges szivüleg soha

népnek, melly

a'

gondolkozásra

,

szorgalomra volna felébresztve,

lenne

a'

azon része pedig

nyittatnak;

most buta állatként teng

iránti

más

's

,

tehetetlen

megnyugtatva

azon része, melly már goudoUíozik

meg nem

bir-

nemzeti töke, mint fundusi mind éle's

gazdagabb

,

vigyázzunk

most

mirül késölib vilá-

a'

nemtelenekre nézye végre az

a'

;

— 200 holdat

100

l)irtokosak

jutalmasan el, vagy hosszú bérl)e, tokikbul minden

145

a'

mi

,

combinatióra,

által a'

nepetlenség

köz panasz tüstént megszüunék, mert több ember a'

hazában

,

's

ekép több munkás kéz.

Blidu azonban bizonyos, hogy egy embernek 100 font éppen annyi,

mint A'"^*

a'

másiknak

's

azt

sem

tagadhatni

nézve sem lehet könnyebb mint

csak annyira foly,

e^y mérföld egynek sem hosszabb,

's

:

áll a'

hogy végkép

törvényiül mint a'

az anarchia mindent

ha éppen azon

B

legersb ország

's

hogy

B"'*^

a'

nézve,

törvény 's

A

;

mibül mathematice egjnnáslul szakadni

alá

omolni kénytelen,

felségi

vagy hazai meg-

hántás egyikben köunyeljbre taksállatik mint másikl)an,

ha egy felekezet vényhez 'S

t.

i.

,

's

a'

is

is

kivégz romjai

polilikai vélek

,

's

sokkal kisebb, kitzelebb álla' tör-

az Igazsághoz, mint

a'

másik nagyobb rész.

ha ezen anomália, melly minden becsületes ember

elli csak borzasztó lehet,

nem

dönlé ki eddig azon orszá-

gok sarldvöveit, hol még önkénykedik; azt valóban csak 10

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

146 annak

lulajdoiiiihalni

hogy azok nem

,

álomban szenderegtek,

's

ekép

szükségkép okozó méreg még

Hazánk

—

éltek

legnagyobb convulsiókat

a'

nem

fejtekezhetett ki bennök.

mit akarjuk esztelenül tagadni, vagy

's

már nagyon

legsajnosb saját kárunkra fejünkbül kiverni 'S igy legfökép

felébredt.

de csak haláli

,

nemes igazság

érzetbül

's

is

aztán

— — elhatározvaa' mert önként eszközöljük 'snem kinszerítve önbá torság kedvéért legyen Hunniában örök diszünhe

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENENLSÉG. E' próbamunka 60

hogy az

'"^

lapján egyenesen

individuális szerencse

nem

még sem

mi álmai,

se

megelégedés

valami re-

tökéletesen elliatárzott posilivum,

azaz: hogy habár millió klvélel van is, rendszerint

állítom

megelégedésnek talpköve,

's

az egész közönséget általányosan tekintve,

laüvum, hanem valami

azt

'

józan embert

a'

emelik se képzelgés! vagy szenvedel-

felhkben -úszó ábrándozási

némi magasságú

kirekesztlcg csak azon

tesli

lépcsire,

's

szerencse

a'

's

hanem azokra

klki szükségeinek

kielé-

gílése ntáii lépliet, luellyok emberi természetének kilejlelt,

vagy még lappangó lanul

mellyct tok

el

,

,

a'

de bizonyos tulajdoniboz elszakílbat-

Ezen

vannak kölve.

(beoriáiiak lökélelesb kiíejlésc,

hihelöségek szoros tudományú számí(ására

azonban

olly lio.ss/.ad.ilni.is

állni nejri juerck

miatt — szon'lva,

;

's

,

igy arra

fi.'Uilágosílása okáért,

dividuális

szerencsének

sarkkövei

jninilí'M

tassam.

vagyok

—

a'

hely

Jiogy az é|)|ien niosi kérdésbon

vény jobb

's

állí-

hogy azzal ez alkalonnnal

ibcniámnak,

megelégedésnek

ciznu'ny nélkül

ill

,

[.

szke

lév i.

.iz

törin-

Icgnn'lyebb

egyenesen kimu-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG. Ama

öntudat ^egy halandó kegyeiméiül

férfiúi

nyétUl sem fúgni' ezen

ha

*S

értjük is

sarkk

ma él

lui

147 nié-

'a

I

magyar Nemesek csak

nem

jóllétünk philosophiáját,

meddig

félig

fogjuk tagadhatni,

hogy az abban gyökerezik legmélyebben , hogy kirekesztiéi csak a' törvény alatt állunk, A' török rabszolga térdelve igy remeg

Sultan eltt

"Uram

fejem

,

's

mindenem Tied

kincset, rossz kedved halált ád

A'

denem

Tied, ha

a'

"Uram

,

tisztelettel

—

a'

lefolyt nyughatlan

min-

's

de szemé-

;

."

ha

'S

correlatióknak közönséges kövelkezésit tekintjük

hogy

de állva,

,

fejem, szabadságom,

hazai törvényeket megsértem

lyedtül csak kegyehueket várhatok

látni,

kedved

jó

;

iigahnazz és kímélj!"

magyar nemes ellenben mély

igy szól fejdehnéhez

mindenható

a'

,

illy

azt fogjuk

századok sirhanti

alul,

számosb fejdelem véres fvel bizonyílandja bé az önkény-

midn

nek sokszori szomorú végét;

atya rendszerint virágokkal ékesített

's

a'

törvényes köz

nyugalmas

körül csak azoknak szóland vérök, kik azt hiven

sírboltja

's

öröjnest

ontották érette. 'S

vagy a'

a'

ha kérdezem

'valljon ki szereucsésb

magyar Nemesember ?'

—

van rá

alig

a'

Török

felelet

luüduélküli különl)ség szinte összehasonlítást

;

e,

mert

sem enged;

La pedig egy törvényes Királynak megelégedés! és szerencséi sarldiöveit hasoulíljuk egybe

:

nem

telenek hinni vagy legalább feltenni,

elsnek szerencséje

is

áll

:

mint

a'

itt

a'

cjulített

millycnben egy Török-

^^y magyar Nemeséhez;

ezen okbul, mert egy Sultan hatahna

éppen ugy függ

hogy az

csak éppen azon idomzalban áilbat

egy törvényes fejdelméhez

nek szerencséi suIya

leszünk e kény-

's

*s

tán

ekép szerencséje

játszi véletlen kényeilül,

10

iuint *

megint

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

148

rabszolgájának léte az ö kéuyeitül,

melly

így azon lánczolat,

's

török jobbágyot töiök fejdelméhez köti

a'

s viszont,

seiumi egyéb mint halabnaskodás és félelem, melly szerint

nem

fél a'

Sullan semmitül és csak önkénye szerint cselek-

szik, ha nóta bene

de bezzeg

a'

iiidulalja szerint cselekszik

Véletlen és Forluna;

a'

Fortuna neki kedvez;

fel

semmitíil és csak vad

Véletlen,

a'

sem

török jobbágy

ha

,

t.

megint neki kedvez

i,

ekép Törökországban

's

rencsének talpköve egy casus forluilus

mek 's

legszentebb

köz sze-

!

magyar Király azonban az

A' törvényes

a'

a'

atyai érzel-

kapcsoltatik Nemeseihez,

köteléki állal

mivel valódi bizodalom bizodalmat, igazi szeretet viszon-

gond

szeretetet, atyai

fiui

háladatot szokott szidni

felette ritka kivételekkel

ban

hogy viszont

foly,

mindig szül

törvényes

í}2.y

is

,

's

juegint

Slaliis

a'

érzelmek legszentebb kötelékivei kapcsollalik Urához

azon lánczolat

melly

,

a'

szerint

nek

tisztelet a'

's

marad,

nem

lehet,

niindeii a'

's

ekép

a'

így

láncza, melly

viszontagságok közt Nemesei-

Nemesek pedig

akkor álbiak legbivebl) jtnizskénl forog;

fmi

mint az örök igazság,

köz bátorság gyémánt

Fejdoloiii

alyja

's

;

magyar Nemesembert kiUi magyar

Fejdelméhcz, semmi egyéb

viszon-

való-

természetesen

:

a'

királyszék körül

mikor az veszedelemben

,

juagyar JM'jdelcju és

nemes -közli szeren-

csének talpköve c^y vasua posiiivus.

Azon 's

(orrclalio, mell)

ez viszont hozzá,

Ix'ii

a'

lerniés/.et

tcnnészcli liilajdonival ollcnkc/.

megkívánja holnaiiia li'il

,

a'

nem

háltír léid hnlj.i niii'il

vauy mikor

(iKliiil

nem

Sullan

elleni, :

's

's

mikor

,

lio-V iiiiiidcn

i.

az embernek

meri ez mindenek

bi/.lossáuol

de

;

a'

> t'lcl

;i'

elölt

'l'ön)k niárul

\('s/.('n Imcsiil

s/.oríija Ki Irllvél (cslrhiil

liis/.cni

szolganépéhez

áll I.

leje

sinor.

mrilr-

'S e/.en

len szerencse,

t.

i.

TÖRVÉNY- ELTTI EGYENLSÉG.

149

roppant szám, felséges éghajlat, leggazdagabb föld

minden lehet anyagi

Isten

annyi fájdalom, epedés

egy országol elve

már

mint

is,

's

sekhez

,

's

régóta uralkodik

mi

ekép mind

's

Gond

alkotja.

sértettük,

's

nélltül ringathat

ha üt órája egy szebb

száma, mostoha a'

minket, ha

fel

's a'

'S

életre,

törvénj

t

im ezen

örökké fenmarad emlé-

összeköttetés megint annak t.

egy szebb jövendnek

erösb

's

csekély

i.

szóval

's a' t.

természet és sorsnak annyi mostohasági közt,

's

a'

Urunk viszont való-

;

tengerpart -nélküli helyzete

's

de

bátorság angyala

hogy Hunnia annyi viszontagság közt,

oka,

relaliv

mert védelmére halni köztünk annyi

hü kebelben.

kezete

nem

szerencséjének legmélyebb sark-

nyugalomra az áloin,

sággal halhatatlan, 's

ha

,

correlatio

Urunk hozzánk Neme-

két résznek

a'

biztosan ülheti közlünk lakhelyét

kész,

halál

viszont Urunkhoz állunk, az örök természetnek

positiv megelégedésének

nem

tisztelt

a'

végkép

Azon

fenmaradnak.

az

nyomta volna

siilya

azt el is ronlja

's

,

is

mellyben mélyen

alapin n)aigszik,

kövét

kétségbeesés

's

idomlag

is

török birodabaat, mellyben

a'

ezen correlaliúk tovább ellenben

ajándéki melleit

's

éleinek

vcí^^ is él,

teli

bimbóját

hordja keblében. A'

magyar

méllyel)]Hke

nemesi

Parlis

a'

I'"^

egyéljb nimt annak praxisa,

nevezet

nek

alatt a'

azt

's

a'

a'

's

fonádtul

önlvényélül

és

semmi

szerencse -sarkk

nem

tiszta

szelleme

facsarjuk félre,

nem magyarázza 's

,

leg-

Török -közti különbözés-

vissza,

vagy

mind-

megelégiilésnek legmélyebb,

legersb sarkkövén nyugszunk, mert 's

itt

Mig ezen törvénynek

positiv szerencsének

nek kegyeiméiül

talpköveinek

pllosophiája

mii én

vagy mimagunk

magasb halalom

addig

9""^

magyar Nemes

jeléül fejtegetek.

lebeg fölöttünk,

szabadság

a'

tágas világon seulvi-

sem függünk.

:

TÖPa^NY- ELTTI EGYENLSÉG.

150

HDg

——

fentarljuk ezeu alapot

oh akkor

szerencsének legroppantabb egymásra halmozása 'a

az

egekig

tornyosulhat

nem

megelégedési sarkkörünk delmi, ábrándozási

's

valami képzelgési,

igy felette gyönge relativ'um

künk tulajdonában mélyen fekv

Ha

positivum.

ekép egy

's

,

bátran

is

sorsunkon

boldog

fel

\'ilági

a'

mert

;

szenve-

de

,

ellenben elrontjuk ezen alapot, akkor bájai

hígnak legkisebb kellemei,

's

kecsei

vi-

a'

sem fognak emel-

kedhetni fölöttünk fel; minthogy szerencsetalpkövüuk

egyéb mint leveg, köd,

lel-

ers

felette

nem

füst.

DIegelégedésünk, emberi szerencsénk talpköve tehát Partis r^" 'S

a'

9"%

most egyenesen kérdem az Olvasót,

Ha

mondottam vagy nem?

a'

mit

akkor minden

azt feleli 'nem,'

további okoskodásnak vége; ha pedig

e

áll

'igent'

mond

ekép

,

folytatom okoskodásomat A' Partis égi malaszt,

l"*''

9'"*

ránk magyar Nemesekre nézve olly

hogy azt valóban ugy

kell

védangyalunkat, ki ha egyszer elhagy, 'borúra fordul 's

férfihoz ill

minden

mint

tekintniiuk,

örömnek vége. Legszentebb

a'den'i'

köteles-

ségünk tehát ezen mennyei védnek viszon- védjél venni,

ugy liiszcm

'S eddig

—

magyar nemességet

f(Mi

is

állal

rész

ezen

mennyire én ismerem szakaszban

e*

Már

a'

mi

a'

a'

a'

nagyobb

módokat

illeti,

ezen Icíibccscsb sajáliuikat íW-ök bálorlélhen (arlani,

lehessen

inog kell

a'

velem

kezet fog.

rész pontiglan

mcilyfk

—

v.ill.'moiii
:

iiicn

az

luás

lélek,

kérdé-s;

flérése végeit inkáhb

iermrHzcl- szerinti

módokhoz

*még most hajlandó' nyúlni.

's

ilt

nioginl

hoiiy honíilársini /ír/;í/'.s2r/-í'/A'/ií

lesz hajlandó

nngy mint

vagy legalább

TÖRVÉNY -ELÓTTI EGYENLSÉG. Egy bizonyos könyvben tek

másoknak,

mérni."

'S

ez

áll

fognak

ollyannal

"Milly röíTel Ti mér-

azok

valóságát

hogy ezen

hogy azt bünletlea soha nem

i.

t.

den nap, minden óra,

le-

ellörülhetlen belükkel bizonyítja;

minthogy bizodahuallanság bizodalmatlanságot, gylölséget, önkény önkényt szóval:

leg-

's

minden század, minden esztend, min-

het megsérteni,

ságot,

Neklek

viszont

ha nem akarjuk magunkat készakarva

fííjdalmasabban megcsalni, azt fogjuk találni, állítás

151

nyomás ellennyomást okoz;

a'

gylölség

irgalma llanság irgalmatlan-

,

's

ha

nem

egy óra, egy nap, egy esztend, de minden bizonnyal

's

annál nagyobb ervel --egy, két vagy több század leforgása után

is.

ha ezen

*S

nem

magyarázata, gadliatjuk,

isteni

hogy

mind kül mind

meUy

szót,

örök igazság

az

akarjuk kétségbe venni, P.

a'

bel

1"**^

9'"^

azt

sem

ta-

égi malasztját ennekutána

megtámadások

ugy fogjuk

ellen csak

köztünk örök bátorlétben legbiztosabban fentarthatni, ha

annak

férfihoz

ruházzuk

azaz

,

millyennel

ill

hazánk minden lakosira

méltóságát

ha jobljágyinknak olly ríTel mérünk,

:

kívánjuk,

hogy megint

a'

kormány nekünk

ezentúl is mérjen!

Ha

országos történetink, törvényi módosltásink, de

kivált abususink

egybefoglalt szellemét tekintjüuk, azt le-

szünk kénytelenek elismerni, hogy

mesnek

is

tán

mint az eltt

idomlag

,

felette

midn

a'

magyar ne-

rövidebb ríTel mérnek most

egy kissé

az adófizetnek markában maradt kurta

iunk alattvalóinkkal,

lett,

azaz

:

rf

is

hogy valamint mi bán-

ugy bánlak tán felsbb hatalomtul

segítve velünk fcleltvalóink;

bül szültségkép folynia kclle.

a'

minek

a'

talio

törvéuyé-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

152

Sok tudom

mert máskép 800 esztend leforgása

áll, lett

inondaui "Ezeu okoskodás

foiija

íizt

volna tapaszlalnimk

mint

napfény?

a'

nem

's

minden országgyüléseu

800 esztendn

is

tiil

,

elnyomalhatik látszólag

nem

liabár

Sokáig

rajta.

tezik is alatta, de *Véletlen',

illy

de

de

A' mit én igen

épjicn

de facio nincs azon

ill

relalii'iban

relali('il);in

ekop

's

;

J'Üég csuda

correlalio némileg fenálibaloll, Istent

(•/.(•nini

bnösökért lásál,

hanem

a'

ncni

kclIciK!

e/.cn (Mid;inak

mii,

kisebb pedig

a'

hogy

a'

's

a'

magyar

millycnben

áll

t. i.

se

haneni azt vagyok

;

hogy se de jme, se a'

igy

nemes

cs száutú-

elbb utóbb

kellé

hogy 8U0 esztendig

,

illy

ugy annyira, hogy vab'iban az

lölilii'

nn'g

enib( rilcg ilélvc,

csak ugy,

és li)bb idei te-

tudok, hogy

j(')l

Iflvszik a' baj,

velö-k(")Zli relalio Icrniés/.el- ellciü,

pattanni ki'nyicicn.

is fel,

kidiWili sarkábul.

nincs azon

f.icio

báloi-,

természeli

lobban

ellenvetést fognak tenni "Nincs a'

ad(')íizet."

jure, se

mondani

a'

egy épület, habár hézag rej-

állhat

Nemes Fejdelméhez azon relalióban, mint hozzá az

direcle

legkissebb földindulás, ugy szólván egy

a'

egy 'Semmi',

Mások

Mire én

atomokká snn-

's

maga körül mindent, mennél nagyobb

her feküdt

kel-

válaszok

annál nagyob ervel rohan végkép ki,

misít

nem

olly világosak

tapaszlaljuk e azokat,

hol

törvény, de annak tüze mindig ég, 's

nem

már

—

küvetkezésit."

a' talio

így felelek 'A' talio kövelkezési valljon e'

alatt

kiséilcni

l(t\;'ibbra is

nem

is

nagyobb rész

,

hogy ércllünk terjessze l'cnlai-

érthetni el

máskép,

állatilag vegeláll,

a'

nagyobJjon rendszerint palriarchai szelídség-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG. gel uralkodott

nem

a'

;

mi azonban

—

vizsgálom

mind

—

153 azt inost

ez ]ó rossz e,

's

a két részrül

állalányosan véve,

's

A' jelen-

mert számtalan kivétel van, felette megváltozott.

kornak tehát némileg módosított régimen mint az,

nem

az 1 esztendsnek

mi

elégséges

tán nei^ a'

a'

10 esztendsnek

a'

elegend megint

a'

kell

mert vala-

;

felelte jó táplálék,

mi ennek

a'

's

,

20 esztendsnek,

igen jó,

így tovább,

's

99 esztendsig: szintúgy más volt Árpád

ideje alatt

Magyarnak hasznos, más Corvin, megint más Kávol

ma

más

megint más, anno 2000 pedig ismét

némi nemtelen szenved;

st

regulának,

bizonyos,

rendszerint legkegyesb

megjegyzést

a'

pék/ le/l

hogy

"Nem

lehet

,

mellyek

állal

állíthatni generális

földesúr jobbágyának

a'

—

t."

a'

's

alalt, 's

'S

im ezen

legveszedelineslmek tartom, mert oUy éde-

hogy ördögi

sen hangzik, tiszta

nem

de ezt

atyja

léiét

a'

leend.

Azt fogják továbbá sokan megjegyzeni

ugyan tagadni számtalan visszaélés

már

suljtililása

—

melly azonban

éppen nem combi uált, mert annyi compli-

's

nem méltatom — a' legszi\ai 's tompa esz fohász-

menlre dics juondóit valóban

nagyobb auditóriumot

is,

sokszor egy olly édes álomba, vagy inkább

kodási közt,

oUy kemény alvásba

ringatja,

axiómák hangja sem

Az

lágy

mellybül

ébresztheti fel

lappang alalla?

megint

a'

de

más

szánlóvel

kegyelmed

,

legvilágosb

azt többé.

hanem

kiáltok, se jól, se

nem

magyar nemes

A'

kegyehnet hanem csak igazságot, ;

a'

ponlrul pontra igaz ugyan, de nézzük,

állítás

emberül van

még

is

részrül

's

igy szóljon

csak igazság."

emberül nincs

I

akar senkiiül

ez tíUiéletesen jól

még sem

akarja

mi

,

hogy hozzá

"Uram, nem 'S ez az

's

kell a'

el

Te

Istenhez

:

TÖR\1ÉNY- ELTTI EGYENLSÉG.

154

is,

még

Ítéli

— ez bármi nagy sophismának látszassák — Önkény némi jussal kinozza igaz

Trük

A'

alattvalóit.

is

ötét,

neki,

's

igy ö

's

ekép ö

's

is

önkénnyel

is röviiklel

más

felséges;

De

mér.

magyar nemes, hogy önkény

a'

mérnek

vajtni féltékeny a'

ne kerüljön :

alá

szk lelk

részrül pedig milly

azt megtagadni mástul,

rövid rollel

itél;

ez dics,

's

sok közülök

mit maga oUy forrón kíván ;

törvényes Idrályt kivan magának,

slitutionalis

önkényes, és egyszer

felette jó,

hanem atyáskodó,

azaz:

felette

kemény

Hallom

erre ezt

ok az egész

másnak pedig igen

mi semmi egyéb, mint

a'

;

igaztalanságnak pirulást

dító

földesura akar lenni, szóval

nélkül hosszú rföt kíván magának,

igen kurtát szán

férfiúi

törvényes

de jobbágyinak viszont

máskor megint

ez

's

ez

con-

nem

öntudata kívánat;

mód

's

O

megint több mint szégyen , több mint ignominia.

leggyávább

a'

okozó példája.

"Egy két

felelte ritka eset

nem moz-

fenálló rend rögtöni felíbrgatására

's a'

,

nagyobb mveltség nemesség egészen más körlállások közt van; újítás, *s

ki

mind

rl)gtön

inilly

hogy

Ivé.st

a'

mások st maga

most

íelíbrgalna

a'

nép kezébe

n/, niis/.i'k,

ezen lörvén} széken kívül

nek annyi egyes

nem

liol

*s

is,

mint

de valljon

mi

:

a'

?

's

's

gyer'S ez

mi lappang

fenálló rend,

mveltség

biió

a'

tudja mit tesz."

;

's a' t.

Jiedi.:; a'

eseli adják

liafilokat lölihciui,

ellen

a'

mi

nemesség,

azt fogjuk találni,

jiicilynek ebéli javítása

Icnálb* iciid,

(!),

's

milly nagy

változás,

adunk

érelt

igen plausibilis

Kérdezzük csak

megint ez alatt? a'

most még buta nép kést kapna kezeibe,

még meg nem

lagadhallan

milly veszélyt szülne olly

képzelhelni,

állal a'

azzal iigy bánna

mek, is

nem

's

melly

mindent

alperes egy személy;

legkegyetlenebb önkény-

magokat el, hogy azokkal

mellyekel rendre ki fogok

lálabii

io-

—

's

;:

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG. vagy 20 esztendei gyjteményem készen méltók

által felszólíltatom,

honom

*inkább

szégyenei

— 's

hogy nem

sem

mertet

jel

lyel illy

móddal

a'

található a'

's

törvényei szerint

mi

cultivált

még

szándékom

Ítéletet arrul,

kiben az öltö-

,

szinte egy férfiura is-

,

hogy azon

végkép,

nem

,

mel-

kés,

volna egyéb,

emberhez ill sorsra

pedig

más

a'

annak

's

is

venné

által

a'

törvény kezeibe tétele

elejét,

hogy végre

ne szoríttassunk

mveltséget

iUeti

tagadhatlan

,

embernek egészen máS bánásmód

alig bujt ki az állati sorbul

;

's

kell

ámbár

végz

,

sek

ugy más

de csak kiuzó

büntetések

testi

részrül azt

vagyok

reac-

a'

arra.

hogy

,

mind annak,

teljességgel hi-

szem, hogy ezen utóisókra nézve mostan még

:

arra

azon fegyvernek, mellyel annpt önkényked-

kezünkbül kivétele

A'

ki

ki\iil

nép kezébe adnáuk

mi többek közt annak

tió

;

's

kilencz millió legázolt lakosnak

liink,

hoz

ritkán az

semmi egyéb mint kénye után

zeten bajuszon és sarkantyún

emeltetése

férfiúi

ha

mocskai közt éltem fogytáig fuladozni

's

nóta bene

mint

—

áll

hiy szolgálatjál)an veszni, mintsem annak

azt fogjuk találni,

'

mert ellökélett

155

ki

a'

állítni

— ez megint — hogy ha már

kész

sok eltt bánuilly paradoxnak látszassék

is

éppen egy

keményebben

büntetni

a'

politikai vétekért az eg} iket

ményebben

büntetni,

jobb Jievelés lál)an tartani,

—

's

's

hanem

azt,

állati

ki

indulatul

kell

nem

másiknál , akkor az örök igazság szerint

szegény tudatlant, neveletlent,

nem

némileg szüksége-

is

kell

a'

ke-

nagyobb vagyon után,

tanulás által köteles vobia szenvedehnit zab's a'

tiuvény t semmiben át

nyersen kimf)ndva

—

hogy ha

a'

nem

hágni

nemtelen

például, 10 forint lopásért végeztetnék ki, aklvor forint lopásért kellene kivégezni.

a'

,

,

azaz

teszem

nemest 5

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

156 'S

nem

hogy

okoskodások és javaslatok által.'myosan

ilJy

telszeiiek

nemesi közüuM'gnek, az Jgen természetes;

a'

mert ben vau az emberi természetben igazságtalan szesz

'parancsolni akarni

:

is

leljesítui,

kegyeünét megvetni de megint másokat az alá

azon

,

nem

de szót

nem

törvényeket alkotni de azokat

gadni,

így benne

's

fo-

másnak ön-

vetni, az

kényt halálos biuinek kiállani de mindenben önkénykedni, csak

a'

mai nap hasznát

gondoskodni

nem

's

Illy javaslatot

a' t.'

jövendörül

a'

—

nem

melly egyébiránt

az, hogy egy rész keményebben büntettessék mint

másik, hanem

— nem

is

polgárihoz,

hogy

ják,

a'

törvény mindegyik

intézek azért

tudja, neki

mi

jó,

mi

rósz

a'

jobban emelkedik

idre nemesülni

egy legyen

jelen,

a'

szerencséje soha

mil.lyeken álott

nem

mullban

a'

's

jól

tud-

sem nyughalik ;

's

ekép

mellyben az ember mind jobban

,

baromi sorbul

a'

a'

hanem egyenesen honunk azon

;

jövend id

éppen azon idomzatban

idörül

elöit csak

sokasághoz, mert az valóban

a'

kik messzebbre látnak mint a'

éppen azon alapokon

's

tekinteni de

's a'

ki,

a'

törvényeknek

is

kondolkozó ember lelkébe sztt

tulajdonihoz illeszLelni kell.

A' törvény- ellli egyenlség természetesen

a'

polgári

minden ágazatiba vág; de azoluiak, kik eddig

élet

lányosan véve, ugy szólván mindig csak legyeztettek,

tönény íenylt ieíési

egyenlsége jelenik meg

borzasztó forma lélekisméreti'íl

ekép rítja

,

l(JI)i)é

alatt,

ijeszli

sokáig cn

akármi legyen

melly

a'

viss/.a,

nem is

a'

vége;

;iz

mindenek

lelett

,

's

rossz 's

rendellenséghez szo-

ersét,

sem

hogy

a'

azon

Icrmés/.clclloni,

régi

jn.ii;i(llial('»

lélekisméretüt azonban egy cseppet állal vigasztalja

leginlvább

gyávát, gonosz leikül 's

's

érzellék, «' biiii-

meddig

liatalmát csak félig

íörvények

álla-

jó

lelkt

ijeszti a'

s tis/.la

meg, sl az

helyreállított ter-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLÖSJíG.

151

meszet! rend egy hízlosb és l)álorságosb jövendt mathematicai igazsvággal ígér,

mi mindenkor, de

a'

han, mondjuk ki egyenesen, A' büntetésrüli idea

hogy tet

a'

meddig vagy éppen nem az igazi becsület abl)an

nem

földi salak

mi

szerint

érheti

áll

vagy

midn, gondolatom

;

szégyen embernek lenni,

— az

— akkor de — ismét

más kérdés

sem szégyen;

alatt állni

a'

szégyenek szégyene

a'

félig

szerint,

meg

legkisebb büntetést soha

a'

:

legfbb

azaz

a'

—

a'

minden nyomorulíságit kebelben hordani

egyébiránt megint

vények

Iiogy sok abban találja

,

világ-

lábbal tapodandó ígéret I

büntetés csak nehezen,

Ha nem

érdemleni.

mai

legnyomorultabb sophismák

a'

közt sorvadoz ugy annyira becsületét,

nem

kivált

:

büntet

tör-

gondolatom

éppen azon törvénye-

ket büntetlen sérteni akarni, mellyek másokat legirgalmatla-

nabbul sujtnak.

'S ez

nemcsak igaztalanságok igaztalan-

hanem egyszersmind

sága,

az esztelenségeknek

nagyobb esztelensége, mert hogy hibetni

azt,

még

melly annyiszor önkény, de

világban 9 millió,

vényesen, vagy legalább usns vagy abusus szerint,

a'

vább

is

nemi

privilegiumolt rendbontónak viszont

fogja

trni

rel fertztetett

,

árvákat

's

a'

ezen

's

egy

bánásmódot to-

ha más részrül sokszor azt

kezét se szorítja békó!)a

mesticát lopó,

—

valóságos benevolentiáral

kislopásért kétségbeesésig kínoztatik, az illy

tör-

is legir-

— óh be keser satyra

gahnatlanabbul benevolisáltatik

terminus technicus

leg-

is

hogy mostani

látja

,

hogy

még emberi

törvény,

's a'

vér-

do-

gyámnlalliakat álnokul kijátszó,

a'

tehetetlent nadál^ozó, jol)bágyát kínzó, fegyvertelen idegent

megtámadó, nem

ritkán biztosan jár közlünk,

minden componálva van már,

megkenve

—

egy asztalnál

t.

i.

a'

üli

'S

im

itt

— mert jól

st

némellykor

mind azokat, kik

azt hiszik.

egy társaságban van velünk, is

st

machína kerekei

TÖRVÉNY- ELTTI EGYENLSÉG.

158

nem ismerem semmi

a'

hont, arrul teszem bizonyosakká, Iiogy

a'

nem

világon

fog hátráltatni,

mind ezen most

mint valósággal sokszor megesett

tottakat,

hogy igen

elhoznom

rendre

vitt tetteket,

ismerem az

is jól

impune végbe-

's

mibül az fog tán

a'

;

országot,

Isten segítségével reméllem. az fog

—

'többet fog a'

a'

büntül rettegni mint

rósz hirlül mint

midn más

köz moralitás

büntetéstül,

a'

bel becs hijátul'

a'

igazi erény suIya

's

kisülni,

részriU

belle lassanként

hogy némi Magyar szebb jövendre ébredend,

bet

;

íilli-

's

igy

's

eredni,

végkép

's

keveseb-

midn

nevekedni fog,

a'

min-

den bllorlott reputatióuk néllcül, valódi érdemünk szerint is

majd rólunk

azt kiáltbalja

külluld ^'Milly

a'

valóban

nemes ország Hunnia, melly nem tri maga közt

a'

se-

lejtest!"

Azon gyengéd a*

szabad ember

hogy

rabszolga közt van,

a'

's

Ítéletem szerint,

lalkoztalása

O

kifejti.

Jjrét karczolbalja

ezt jnondá

is sujiallan,

ember"--.

íilkaliiial

alá,

kéletesen

íi'

's

tíJbb

a*

törvény felaállítás

némi

hon moíra fog adni

kiiiierili.

líJrvényt, molly

dom,

azt

rab -és szal)ad- közli Icnyílék ideáját tö-

Az ember hozhat

de más

,

annak valóságát még sem vehetni kérdés

a/.ért

jiKil az

teljesített

ámbár ezen

'S

gunyácsnak törpe albizottságában ,

szólíttatott fel

"Kiuck önkény csak

az Rabszolga; kit pedig

szabadon hozott, ismert és széniül kaszt, az szabad

olly világos,

egy ismeretes Amerikainak kinyil-

mellyre egy társaságban

,

tökéletesen

melly fenyitéltre nézve

linea pedig,

olly

embernek

ki'idés,

rés/iiil

mában emberi

a/.l

olly

mcgbáulása nélkül

Islcu

e

éleiét

kelté vágja,

hogy bcléavalkoziii

lii.s/.ciii

módon

,

h();:y

ill

—

nem

olly

tu-

nem merek;

embernek nincs

Iialal-

kivégezni, milly által egy vé-

TÖRVÉNY-ELTTI EGYENLSÉG. vagy ügyetlenség

letlen

ekép

a'

I)ünletés

törvényeit súlyát uehezílheli

a'

hozott ítéleten

a'

fejvételben, akasztásban, hol, mint

mód nélkül tovább szenved mint lövés, mint legigazságosb

a'

a'

tiil

hagynánk

ott

,

—

ekép az agyon-

's

ha, teszem például,

nem

sors, hol senki

is

lakik,

800 esztendre;

azt

milly javaslatra hajlanánk.

a legjobbat

okosbat,

's

's

1

*""

valljon

egy vadon

ott települve

e'

talán

kett közt

meg

legjobb belátása

és szorosb lélekismérete szerint közülünk mindenkit, áthágja törvényinket

;

a'

ki

de halálra ne legyen itélve senki'?

—

2"^ "Hozzuk törvényinket olly rendbe,

hogy ítéletekben

az önkénynek legkisebb helye se lehessen,

mindenkit

az

kárhoztassa

nánk

e'

ítéljen

's a'

,

agyonlövésre."

gyógylthatlan rendbontót

Valljon

mellyikre

más kérdés

az megint

hogy

a'

;

's

Már

figyelmezni, ,

En

ki velem, ki

nekem némi jusom van gondolni

hogy

szinte

ezen szó pedig

;

,

ha arra akar

900 esztendeig ülünk már

Dráva és Száva közt

slituáljuk

a'

nem,

nagyobb rész az elsre szavazna, melly kis

jusomat tán senki sem fogja kérdésbe venni

Tisza

szavaz-

két javaslat közül, kérdem mégegyzer?

másodikra megvallom egyenesen.

azt,

de közülünk

szabadon hozott és szorul szóra

általunk

magyarázott törvény

nem

Válasszuk magunk közt ki

az büntessen

's

's

számos példa van, egyik

másik

fenyít törvényinken tanácskoznánk, mert

le,

,

halhat, mint p, o.

látszik legczéliráuyosbnak lenni.

,

Már most kérdem, szigetbe vinne

159

,

's

a'

Duna,

magunkat egy ízben con-

'consilíulio' többet forog

szánk-

ban, mint az utolsó évtizedet kivéve, tán Európa minden nemzeteiében, törvénykönyveink

—

is

vannak, de egyébii'ánl slagnanüák a'

actáinkkal eg)'ütt pedig

mellyek azonban csak annyira aciúh, hogy papiroson

világon

;

de mind

a'

—

mellett eddig

tán legvastagabbak

még fenyít

törvény-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

160

könyvünk -Codexüniv- nincs

nálunk

ama

szi\Teható

plus valet favor

Es ez itélhelni a'

's

I

így ebben egy kissé ugyan-

minek következésében

vagyunk;

hátra

csak

uralkodik

de annál igazabb igazság, hogy

,

etc.

Rend

a' privilegiált

népnek

könnyen

helyzete, a' mibül

ebéli bátorságos

s'

méltó ál-

irigylésre

lásáru] (?)

—

Tudora fogják erre

közbevetleg luondom

mondani "Miért

ezzel mindent kivihetni

gos

mód

által

igy felelek

még makacsabbul 'A'

—

itt

sokan azt

nem

kesern, miért

illy

ragad elöiléletihez."

valóban nemes Magyar

barátsá-

Magyarnál , de

a'

—

ezt

's

Mire én

nem

kell a'

magyar Nemesemberrel összekeverni, mert azok közt sok nemtelen,

lelte

fe-

természetesen van,

házsártos

biiníts

illy

minthogy egy 500 ezer nemes és szcntekbul

álló

kar lehe-

tetlen

— minden Szépre, Nag}Ta és Dicsre könnyen vezet-

het,

's

csak becsillet

's

oh tudom én ezt

honszeretet állal;

olly jól, és tán sokkal jobban mint akár TüröL-, akár Orosz ncin/.elj)eli!

de mit mulat

a'

foganat?

Hogy

criiniiialis

Codexiuik nincs) 'Sjnil az anloaclák? hogy sok derék ember legbarálságnsa])ban

javaslolla

lörvéiiyink reudbebozásál, 's

már,

's

többször

de ennek sikere eddig

is

feuyíl

nem

miért? mert tán megint "A' kormány a kormány"

———— meri

.

a' í'clei'e

ségeiken néjui

Valóban ez nem

számos

solia

sem

ers éiik

lörvt'n\ ekei

azért

,

kiirtanák,

's

,

ik<'-p

,

mcilyek

liátiállalják

meddig

lörvényckcn alapul

gyi'tkercsliil

volna; hanem:

lelk nemes Magyarok ilél tehet-

j('»

egész lelök gyenge, léiig }áls/Iial('»

—

(I)

nemiden lelk magyíu- korcsok uralkodtak

uralkodnak, kik az cnibcít

hátrállalla

lön;

a'

iehelleg, mert

exeipiáll

's

könnyen

minlbogy crsbek az eHecIns

*s

bcrsilleles

a/,l

ki-

fajlájokat

mulatja, hogy

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG. az eddigi gyógyszerek, mirel igen

nem

voltak, 's

használtak,

halhatósb módokkoz

nem

soha

tást illeti,

's

szelídek

is

ezen okbul,

klméllök

's

siker iniatt, erösb

a'

mi pedig

kell nyúlni; a'

hihetem, hogy

,

161

megbán-

a

józan férfm

a'

mint

,

egyntálhás — hogy többel ne mondjak — gyermek éppen azért

ne fogadná

el a'

mondatik;

a'

Egy nagy "Jobbra

de

mi nem volna józanabb mint ezen anecdota: ember siUétben egy mélyveremhez

uri

tai-tson

durva

illy

tanácsot mert az néki ián egy kissé nyersen

mód

fogad tanácsot

—

kend Isten -adta"

's

csak megbántja

azért is elbukik

a'

a'

közelített

igy szól hozzá valaki;

Nagyságost

verembe

's

nem

mert

,

szóltak hozzá "Méltóságos Ur vagy Excellentiája,

mély

alázatossággal,

jobbra tartani

,

mesek számára leg használni

,

nem

is

jók

a'

's

kérjük

uri

drága

valóban ne-

hanem ugy reméllek nékiek némi-

directe,

ha

irok én

igy

egy kissé

mert máskép vereml^e sülyed nagy

'S azért

személye."

méltóztassék vagy tessék

sem

azért

ket mind

azon rothadás helyeire figyel-

meztetem, mellyek honunkat diszlelenílik

's

az egészet

végveszélybe liozaudják, ha azon helyeket eg}-enesen ki

nem

vágjuk, szúrjuk, égetjük

's a' t.

nemtelen lelk magyar korcsoknak dául, a'

;

t.

—

kik

—

nem

rántjuk,

rútságát tökéletes fénybe

nem

állítjuk a'

gyar közönség 'S

széért

hogy ha ,

itt

némi

a'

teszem pél-

Codex criminalis rendbehozását annyi századokig álarczájükat le

gátiák

i.

most,

's

manipulalioiknak

ma-

valóban nemes

elé.

midn

az igazi nemes Magyart

honunk

dí-

kérem: ne hagyja magát azon tompa alacsonyság

hseilül elcsábíHalni

's

fertztetni,

résziül jó számlékbül soha el

igy hiszik

a'

nem

kik honunk mocskait akarják ismerni, meri

nciiizeli becsülelet legsikeresben fcnlarlani

részint jó ukokual

fogva elemöket

t.

i.

(.'I.')

az éinelygel sárt

11

!

TÖRVÉNY- ELTTI EGYENLSÉG.

162

miuden módon helyeit

—

leplezgetik,

mi

a*

állal

fény

felemelkedés

's

Hunnia csak mindig közel kering koporsója köriU,

most egyenesen

nem

praclice,

's

nyomorult szorszálhasgatások után

dem, mi

hanem

azt fogja erre felelni

's

Isten eltt kér-

nemeseken: Önkény

uralkodjék rajiunk

Törvény? Tudom

,

diplomák

poros,

e vagy

nemesb nagyobb

a'

rész 'Törvény!' 'S ha ezt férüul elszánással kivánja, arra is rá fog állni nenieslelküleg telent se ilélje

soha

hogy a nem-

édes örömest,

's

önkény többé, hanem semmi egyéb,

is

Törvény

luiut

Azok,

bona

Ivik

azt hiszik:

fide

Senkinek

e'

lágas

világon nincs annyi belátása, igazságszeretete, hogy róIok

önkénnyel ítélhessen, illeti,

legnagyobb

ekép

's

a'

nak szárnyai szegve, felette lielyes

azt kívánni

;

^

önkénykedésiknek volná-

saját

's

ekép a törvénytelenség, ha másokat

mi más szavakkal nem

vagy kövelelnl, bogy ép])en az,

a'

mi

,

ok*;!

,

jaiili.'ija

nek

a' v.iI('hÍí

hogy

,

lei:\en;

viszont

mclly

i.

,

mint

mi magok-

a'

's

ncinoseket tekintve, az egész

a'

l. í.

a'

nemtele-

köz bátorságnak legnagyobb ga-

jiraelensit'ik

azonl)an annjira ellenkez-

iKMues és ös/inle igazságos

ill iiiiiiileii

a'

tö!)b

másoklid békével legyen lürve, t.

respublicál sarkaibul kidilnlené, másokat,

neket tekintvén

vannak

a'

nak Icglürheletlenebb éppen az

ket

salus ])ublica legnagyobb veszede-

lembe jöbelne, ha viszont

,

törvénytelenség, ha

csul'ság elótl(")k, juás részrül arrul

mesgyözdve, hogy

illet

a'

ember

keseriiseg nélkül bar.ilságosan

becsülelével, s/.olilom

lel

az igazi i\Jagyarl, bogy scnuni egyébéri, csak igazság szeleiéiért,

nioiidjiuik

lonniil le,

ián

iMell\el

legnag>(il)!)

földesurakat

lel

íienies lés/iiil

iiinli-Mieii juMi,ii:> ink

lelkiileg a'

's

(örvény,

.1/,

abusus,

ellen,

's

önként azon réiizinl a/,

liata-

usns, es

fegyverze minket

emeijiik ökel niesszo

TÖRVlbiY- ELTTI EGYENLSÉG. minden gyarló emberi szén vedebnink nyes batalmaskodásik

indulatink

az örök igazság

felül,

önké-

's

részrebaj-

's

törvény magas széke elé, bol csak az erény lebet

lallan

paizs

,

163

semmi más

's

,

a'

yilágoo.

Blidn azonban annyi

selejtesnek is

van szara

a'

do-

logboz, basználjuk szent czéljaink elérésére az emberi cselek-

vések legersb rugóját

is,

mondjunk

le

vágyat,

's

t.

i.

a'

azért,

nyereség a'

haszon -utáni

's

száraz önségi calculus

azon jusokrul, mellyelcnél fogva jobbá-

kövelkezésébcn

is,

gyink némileg

önkényünk

vannak, nehogy mi

alatt

valaha felsbb önkény alá kerüljünk; azaz mérjünk valóinknak eg}'irányos gos lélekkel

's férfiúi

hosszú rlTel, hogy mi

's

hosszú rlet;

egyirányos és

tában

is, legalább

lév kényeknek

fel, 's

lelkünk sug-

,

meg

az igazi szabadságot, azaz

szabadságunkért

's

igy nagyobb

P. V'^ 9"^ áldásit az egész ország lakosira.

a'

mi

a'

nem nemes

sikeresben állliatván ellen, némi független

terjesszük bálorlétünkért

Már

mi más szavakkal ennyi

ha

azon igen fontos okbul, hogy a felettünk

zablátlanságinkért vásároljuk

hasznunkért

a'

igazsá-

magunknak az

öntudattal kívánhassuk

*'Zabolázzuk önkényeinlet

is

is

alatt-

a'

törvény- eltti egyenlséget

hiszem szükségtelen az Olvasót

illeti,

arra fig}'ehueztelni

,

ngy

mert

annyi belátása reuiéllem mindegyiknek lesz, hogy azt csak lassan lassan bírhatni tökéletes kifejlésre, soltatik

egyéb

mint

,

a'

's

itt

nem

java-

törvény -eltti egyenlség elvének

elhatározása. A'

magyar nemes

testi büntetésiül

mert ekép

zanul van

;

az embert

állati

den becsület

ment

's

,

a' a'

fogságot és halált kivéve

mi igazán emberül

nem

alacsonyítja le

's

maga

,

minden

felette jóa'

törvény

sorba, minek következésében végkép min-

nemes érzésnek

kell

megsznni 11

;

\oo^^^ la-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

164

pon pedig képest

még

,

mondom hogy népünknek mai kifejléséhez

azt

,

némellyekre nézve

a'

büntetéseket mostanság

testi

elkerülhetlen szükségeseknek tartom,

értekezésimben

is

tettem; ezen szakaszban végre get javaslom;

mi három

a'

szoktak facsarni,

könnyen egy

a'

mit elöbbeni érin-

törvény- eltti egyenlsé-

adatbul azok, kik mindent el

kiknek elég világosan

's

felette

a'

más szavakkal , de bizonyosan

tán

,

irni lehetetlen,

vastag anomáliát húzhatnának, melly-

nek következésében vagy

a'

magyar nemest

büntetések alá kellene vetni, vagy büntetésiül rögtön felmenteni ,

a'

is

ezentúl testi

nemtelent minden

testi

mert máskép mikép lehetne

az egyformaságot elérni? E' plausiljilisnek látszó vád elkerülésére

lem, hogy cipiumát olly

most elég

a'

törvénykönyv készítéséhez

politiai

's

azt ismét-

itt

egyenlség prin-

ennek útmutatása szerint tüstént egy

felállítni, 's

fenyít

törvény- eltti

fogni,

mellynek elsbbike mindenkit az önkény üldözésitl meg-

ment, paizsa,

minden

ekép

's

bnös

a'

szoros!) fogság

iján

lévt

akár tüslénti kivégzés

,

kíiin.'il

snjlja

eszkíJzIi is

a/,

halalinaskoil.'isit

a'

midn

kiball.

némileg azon

állal

még baromi

ezen

is

utoIs('>l

sor-

csak

mikor benne minden beA'

]H)liliai

törvénykönyv

közönséges mindemiapi bátorságot

a'

ha

állal,

mellyel

állallá,

nemes érzés már

visszont egyenesen

,

biinlcd,

akkor degradálja végkép csület és

vagy hosszabb és

nemeseket ellenben

kinnak aequivalensével lesli

embernek legbiztosb

becsületes

nrm

il/l

és biinlct is, Iio^y akárkinek

mcgseniniisíli

—

legelszántabb n-Milbonh') l/kldenséi^il

paiaiy/.alja a'

,

—

's

a'

közönségre m-zvc

ártatlanokká teszi. T>I,,si

egyéb mini

— a'

's

mii akaijnk

comocdia

lilka,

lagadiii

a/.l

,

a'

mcli\et kiki tud

ml

—

scnnni a'

nem-

TÖR\TÉNY- ELTTI EGYENLSÉG. minden törvény

telén sokszor

nek önkénye

ellenére

izzad és szenved,

alatt

majd majd kiszakadó szavat, ha csak jei

nem, más ugyan nem

nem

eg}^edül a'

,

's

Isten

igen hallja;

melleit

meg

is esik

lanul

vagy önkény

minden szent-

's

nemes ellenben

a'

nem

bi'mletlen és

ki

;

még

ekép

's

hogy az

,

is

ártat-

által rettenetesen büntetett, szolgai állás-

kit a*

legnagyobb nyilványos megbán-

vagy érni

érte,

is el,

épen buj

tán többször mint gondolnók

ban találkozik azzal, lásért

,

nemes-

testébül a' Idutul

ritkán akármilly excessusokat kövessen

minden törvény

165

nem

akarta

a'

törvény,

's

ki

mindent lenéz.

Tudom

illy állításra

egy rész

felette neheztelni szokott,

más

rész pedig illy eseteknek

quia veritas ódium paiit , egy

elfordulását vallja csak

ritka

leiette

veszedelmét korántsem

tartja

meg,

's

midn

nag}Tiak,

igy azok

végre a*

legnagyobb rész igy okoskodik "Tökéletesség nincs

mindenütt megtörténik"

's

ekép hihetleg csak

rész fog velem kezet és vallja

meg

,

hogy az

ez

's

,

felette csekély állítás igaz

,

's

igy segítni kell.

Már

nem

felette

felébredi

vallják

's

mi

a'

megbánlottakat

illeti

,

ítéletem szerint

ügyesen cselekesznek, ha nagy

boszonkodó érzelmöket, mert az

egyenesen meg,

érintve, vagy

mazó

a'

hogy

k

zajjal hirdetik által

vagy azt

személyesen vannak

hogy az önkény, igaztalanság

's

ebbül szár-

számnélkuli becstelenség maszlaga az ó igazi elemökl

Sed de guslibus BJi

ele.

pedig azon ritka eseteket

illeti,

mellyek

a'

lennek ártatlan vagy igazságon -túli elnyomatását,

mesnek ellenben büulcllen vagy korántsem eléggé hatabuaskodásit dani,

's

illeti:

kész vagyok

eké[) azt isniúlleni, a'

magam

mit eddigi

nemtea'

ne-

büntetett

legels azt mon-

munkámban

több

TÖRVÉNY-ELTTI EGYENLSÉG.

166

teljen mondottam, hogy

magyar becsületnek

a'

nemes tartásnak legbizouyosb

mod

nélkül tág körök közt

hogy

olly

magyar

a'

még is olly ritka 's kevés igazel magái és foglal helyt mint

talanság és szivtelenség adja

De nem

éppen Hunniában.

millyeul)en

a'

férfiúi

's

hogy

az,

taniija

's

mint

,

nemesség foroghat, idomlag

veleje,

jele

a])ban

van helyezve

Illyések ritkán iüriéimek,

dolog

a'

hanem hogy

büntet-'

len történhetnek.

Ezen utolsónak iszonyú

—

lünkre nézve

merem

eléggé figyelmünkre

állítni

törvényink aUg vannak, bátorléte

— eddig soha nem méltattuk

im ez oka

's

;

befolyását egész polgári lé-

a'

,

ekép megelégedése sem

's

mint

het olly nagy,

olly

a'

's

poliliai

nagy szám

nem

nagy és

is le-

millyen rajok nézve, mint emberekre

a'

ránk nemesekre,

igen kivánatos,

hogy fenyít

mi okbul megint

's

kivált

nagyobb bhloko-

sakra nézve pedig felette hasznos lenne.

hogy

Igaz,

nyomorult

ember

tes

illy

érzés

is

ngy

's

szc'dván

igazság érzelmet, az

nem

én legaláhb ugy

tócskául,

vagy azon mindenek

alacsonyságok Közt mi

is

vau e már annyira

lási rend, \M)íy 's

lltojiiába

felclelc:

történnek;

liiszeni,

•'

szolgálhat piiiilásl

de milly

felelt

Ma

az Isten-

vabuli

nemes

nekünk Dlagyal)iij('»sdi

aj-

nemtelen üiügyül, hogy A' kérdés az:

fcjlvc iiáliink a' tíírvény - kiszolgálla-

javítása cs.ik |iiuin dcsidniinn

3lirc a'

!)»•(

Itizuny ínég sokkal

sülclcs cMilx-iiick is Iclicl

;i/.

k'sz

azon reszelgetni,

bo/zy IJldjiia kéjie

még

azért

minek követkczéséhen nem az

foly,

bogy

íniézfictni 's jnyílni a' nélkül,

elóllüidv feltnjék,

is

okozó

sorvado/.hassunk.

annak minilcn

val('i Icliel

hogy

ebeknek vetik

nciiizclséiii a' becsület,

rokiiíik,

ki

is

vérét legkeserbben felingerlcni kénytelen.

külön szinü

olly

másutt

argumentum, melly minden becsüle-

szolgai

lábaikkal tapodják,

nek

illyesek

TÖRVÉNY- ELTTI EGYENLSÉG. semmi

náluulc

ne tüiléujék, mlntliogy másull

javílás

több mint suk becstelenség, tek,

alacsonys;%,

hanem hogy alkotmányunkon

tásokat esztendöriil esztendre

,

a'

lehet legnagyol)b

naprul napra,

habár

világ

nadrágtalani, kontyosai, bugyogósai, golyvásai

's a' l.

's

csontjaikat rágnák

is.

Egész irányzatom tehát neiu oda megy, hogy gyar nemes jusait csorbílsam ,

hogy annak

hanem éppen az ellenkezre,

,

a'

mi

a'

tnik el, hogy

Iiasznosb

is

;

a'

minek következésében

sabban élhet minden rend támadatlan körei közt

Minden ember

Ítélni,

mi nem egyéb

a' 's

a'

l>izonyos

másiknak

t. i.

leg-

a'

hogy minél annál bizto-

meg-

's

is.

szereti

egyszerre alperes a'

id

csak kis

,

,

igazait,

az igazságot , de a' becstelen csak

minden felebarátinak ;

lélekismérellen kész embertársát

fog illy teliül

's

saját igazainak csorbátlan

a' becsületes ellenben

,

mint mindenütt,

legmegjutalmazottabb

jobban megbecsüli egy rend

magának

itt is

legnemesb és igazságosb végkép

leforgása alatt mindig

midn

a'

,

's

legvalódibb haszon.

a'

'S itt világosan

az

ma-

a'

azaz bátorlétét, legnemesb örömit

jusait,

valódi szabadságát juód nélkül neveljem

mind

javí-

órárul órára a'

egymásnak verket iimák

t. i.

van

is

inenybekiáitó vé-

eszközleniink legszentebb kölelességünk,

minden

167

's

birói

lélelusméretes

's

önkénye

's

szerint

személyt játszani, irtózni

szintén megvallani, hogy

két felekezet kíJzt csak egy harmadik lehet biró, vagy ha

egy harmadik nincs, egyedül az Isten. A' halahnasb állal bünletlcn *s

elnyomathalás elég

rítni,

—

's

a'

st

gúnyolva

sérlellielés

természet minden kccseii elkese-

mint Világ czíjh munkámban érintem

mocles kardja, habár

nem

szakad

is le,

a'

'elég

Da-

legnagyobb sze-

rencsének kellélörésére'5 Damocles lejére sem szakadt

le

az

TÖRVl^^NY - ELTTI

168 soha

de

,

még

elég volt

is

EGYENLSÉG.

leszahadás lehetsége

a'

is

minden

nyuglát eltemetni.

Az emberi

élet

ugy sem egyéb mint egy szünetnélküli

megcsalt remények, kijátszóit fóradozások

lodások rövidebb vagy hosszabb láncza.

eldlt munká-

's

A' bizatlankodás,

hanem ez

bátortalan lét mindenütt keseríti földi pályáokat,

emberi sorsunk, mellyet elszánással trnünk kell,

trnünk

oklnil

lehet

téb könnyítnünk hatalmunkban van

kedésink

által

létünket

még

bizalmatlanabb

a'

eddig közlünk

nagy mértékben

olly

mint akármi egyéb, er-

fel a' 'Véletlen'

meggyzdve;

egyszersmind ne

mindig, de kivált mái napokban,

gyenge

legszivtele-

hegyes kétél vasat.

Nemesi bátorlélnket tán éppen

rül legyünk

bátortalanabbá

's

vagyunk

kik saját kezeinkkel akasztjuk fejünk felibe

,

g}'enge loszörrel

tariá

azon felet-

de ha polgári rendez-

;

tesszük, akkor valóban mininagunkuak

nebb ellenségi

's

mert annak kellemetlen súlyát

is,

a'

felejtsük,

Véletlen ugyancsak

okos bizlosbat keres,

alap, mellynél az

hogy

melly ránk

's

nézve semmi egyéb, mint azon támasz, mellyen az erény ártatlanság, akár a

legels palotában, akár

bában fényledez

mélló jnlahnát,

tet 's

is,

köz megbecsülést nyeri

a' l)ün

;

deu személyes tekintet nélkül,

—

hozta törvény balalniál, elölli a'

do

állal:

!ör\('iiy,

b.i

n;:y

mcll>('l

legutolsó kali-

egyiránt érzi

a'

mi egyenesen

lántdiílball.in

liírvény

a'

(.

i.

alij;

i.

a/.ok

van

scuKi

mindenkinek

's

kirekeszllcg iKlalása.

alá

ninrs,

mint

jionlosan Icljesluehipk

val.nni

nem

— törvény — nemzet

's

emberek közi szonlebb

val.iniinl

(örvények,

mimlcMki olly

a'

tökéletes bálorlé-

és vélek viszont inin-

felszabadítása,

("»iiK<'nyliili

iga/.sáf:().s

Azonban j('»z.'m

íi'

a'

eg^'cnlség priiuipluniánal; ell'ogadása

leg(ávol;iltl)

csak

t. i.

's

ncvcLscgosb

(cljesílliel

,

vagy

mini állalá-

;

!

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG. ban nem

még

is,

seinmi, ba amiak csak az engedelmeskedik, ki

éppen akar, rítni

kormánynak nem

a'

's

mindenkit

is

Es

itt

test

becsültelni?

Ha

,

a'

parancsait a'

ha pedig igen

is

közönség

a'

mikép által

marad

holt portéka

,

sok hatósága

lehet

a'

meg

is

a'

íiuvény

nagy szabad köre van,

's

törvényhozó

a'

valljon

:

végrehajtó hatalomnak nincs elég ha-

és szabad köre

akkor megint

hatalmában szo-

áll

törvény -ieljesílésre.

ágzik el azon kérdés

törvényhozó

tósága

lürvény tehát magában bárrailly jó

A'

teljesít.

169

test

sülyed le szükséges

méltóságárul

im ezen kormányzási

'S

digi fejletlensége

éleszt

vegy

okozza

princípium

felette

benuök

sok,

,

legfontosb

kérdésnek

következésében,

idomzata

iránytalau

és részint jó de holt

törvény,

végrehajtó halalom parányi; vagy szinte

a'

törvény, de még

is

ed-

hogy legtöbb ország ezen két

gyorsan forgolódó,

mert

semmi

mert nálok

a'

végrehajtó hatalom nagy.

Mi Magyarok

az

els cathegoriában

állunk

,

's

tán

lcgmagasabl)an, mert hála az Egeknek, hiszen törvények])en

csakugyan

felelte

jók

}nijitha

is,

nem szkölködünk,

pedig annyira, hogy valóban ugy látszik,

's

a'

a'

tennünk,

virágokat kiválogatnunk,

's

többi vakásra gyjtött csalány, vadócz, burjány

több eféle

telnünk,

se kellene

köz boldogságunkra egyebet

mint törvénykönyvinkbül azokat

bizony nemellyek

's

gyomnak

tüze

felett

ujolag

ismét felszen-

az execulivát pedig cppen annyi hatalommal ru-

liáznunk lel, incjinyi kivánlalik

mulhatlan gyors végreliajtására

önkényi mag essék

a'

dennek vége.

e'

Blár

a'

a'

tiu-vények pontos,

el-

nélkül, hogy legkisebb

törvények közé részben azt

a'

,

mert akkor min'hogyanl

's

ne to-

TÖRVÉNY -ELTTI EGYENLSÉG.

170

váhh'-at kijelelni megint jében azonljan egy

próba -javaslatot

ugy szolváu kész.

De most

elismernünk

után

effectus

kezdve mai

napig

—

más dolog

István

sz.

idejélül

egy törvényünk sincs,

szinte

már

inelly

legjen elég 'egyenesen az

hogy

,

miiül anuak ide-

Ígérek,

melly

félremagyarázva, ellacsarva, elfelejtve ne volna, vagy minteljesíttetnék

szentül

dig

mert

24 óra, melly közt

rendszeriuli

a'

mindennapi kenyerünket

vel

és sokszor

hogy

a'

leghaugosb és

a'

,

sem

fogadókéihez olly

fejl

mint az, ki

mi

a'

's

türvénycsíkaró,

a'

is

hozó

Icliát

az,

'S ezt

(I),

's

azok

leljesítni

kész

republicauusnak legnagyobb dicssége

ránt sincsenek elegen.

—

hogy törvénpluk elég 's

engedelmeskedi ko-

törvénykönyvünk legjobban

mórt egy megtartallan törvény

felett

egy

emelkedik, jnclly csak é[ipen azt mondja, de egy

h.ijsz.'iln\ ira

sem

leljesítlelik

jobban;

törvény -hozók sejdítik ugyan

nlána, de vagy

nem ersb az 1G22:

,

2"'

nem

1.;,

—

a'

a'

mi annak

hibái,

jele, liogy

mert tapogatnak

tudják, Jiogy ezer meglarlallan törvény

mint egyetlenegy

illy

szinü,

törvényre rakni az l(jo5: 94,

1655:40,-1659: 1,-1681: 1791):

több

de azok igazságos magyarázói

tanubi/.oii} ílja;

szü-

a'

proporlióbau mint ná-

liberális

mindenkor szentül

Legnag}'obl> bajunk

a'

pillanat,

bizonyítja,

állal

törvények valódi szellemét értené

a'

mmdenült

iii.'isilc

minden

azt

szavak

parancsolok száma

a'

számtalanul

parancsát

,

Isten segítségé-

vagy nem -ért, de még

(I)

volna,

a'

állott

felette

hol valóban

ficzamítü,

van

essziUc, élesl)

tagadhatni,

legdemocraticaibb alkotmányokban, mellyeket eddig

csak ismerünk

lunk,

nem

mit

A'

bé'.

1Ö25: 5

'"^

5H,

— 1715:

's

eki'p hasztalan

—

l(i47:

154,—

14,-1723:7,—

törvényt vagy azon veszedelcmlül

TÖR\1^NY~ELÖTTI EGYENLSÉG. félnek,

mód

ha az execulivának hatalmát emelik, hogy azt semmi

többé visza

Ha

nem

tarthatják.

jól forgat

mi

pedig valaki kérdezné "Valljon

közt: olly országlás e, hol hijáuyos

nek 'Az els

törvény jó, de az

a'

törvény csak irva van"

a'

Országlás rajza egy beteg

? tán igy felel-

mindaddig, és tán igen jó erben élhet

test

nem

tart,

el,

's

mig

arra egy

a'

második országlás pedig egy

táplálás

's

néhai korhelység és ittasság

ugy annyira

ell)ág}^adt

's

halványult, hogy

tesz róla fel,

ert senki

az els, habár hitványaljb test is, mixi-

's

nem

alkotását, melly végkép, ha jobban

törvényire,

t. i.

soha

nem mozdul,

jobb táplálékot,

's

nem

í'ékzi

jol)b

mint minden,

a'

betyársá-

rog) ik össze

ugy

,

mind

lelki

's

vagy

mi az örök termeszét

igazság uljábul kitér. utolsó rajz, ugy hiszem, nénúleg Magyarországra

Ezen is

el,

a'

mind

's

,

meg önkényi

ginak igazságtalan rakonczátlanságit

inkább ugy alszik

ügyel

's

természet

szinte kilencz részeitül

továl)l)á is el akarja tagadni a' világot

's

olly

ábrázolatja, melly egésséges és jó alkotmánya, azon-

den összeütközésben meggyzné ezen sokkal erosb

testi

melly

— mi azonban nagy ritkaság — szü-

ügyes gyógyász

ban beverés, rósz állal

mellyel

testnek,

azonl)aa orvosi gond látszólag egésségben

netlenül vigyáz fel;

két rossz

jol)b a'

iöivéuy de mindent

a'

az execuliva, vagy az, hol

executiva hija miatt

felette

171

alkalmazható;

Istenéért I

's

ha ugy van, ne bitangoljuk,

hazánk ers alkotását az

jobbára csak alszanak

,

's

kinek semmi törvény sem

kell,

t. i.

a'

jó

él 's

alkotmány}

al

bels szellemébül

kifejtett

javitás,

hiveu szerintük,

becsületes ember. a'

magyar

st annak

valódi

11a pedig felálland az emiitett 5 törvény is,

éppen nem összeütköz,

3Iagyarok

hogy törvényiuk

által,

inkább csak az

a'

mint

akkor szükségkép fuly

TÖRVÉNYES PARTVED.,

172

nemtelennek csonkíuallau igazaira sikerrel

az

is

i3n

megelégedésére felvigyázzon egy

liogy

,

a'

's

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD. "Hiszen védje

mert

;

a'

nemtelennek ugy

a'

polgárság

lüvelö képviselje pedig

annak tanúja

szükséges

nehogy

nyübb

a'

hogy eleink igen

,

,

á szán-

—

igy fog

'Annál jobb, ha van,

teher és kedvezés mellé

keser mint

a'

cousliluá] ja

várinegyei Fiscalis"

a'

szólni sok; mire én viszont igy: lui csak

van törvényes párt-

is

maga magát

állatták

el

az

a'

milly

,

pártvéd

is,

az édes pedig mint köny-

sulyosb,

legyen'.

Az egész

kérdés tehát

nem

ab])an áll,

szokatlan és uj alkoltassék;

hanem hogy

változatlan maradjon,

a'

csak

's

hogy valami

a'

dolog veleje

formán tétessék némi

ja-

vítás.

Számtalan óriási Reformátor, ki rüglün sállabb séget,

memzeick

Töröknek

's a'

's

Amerikainak Sajtószabadságot,

's niiiiislcri

resitonsabililást kivánna adni,

lóvcíöiick mostani képvisclclél

ember I''áy

— ítéletem

lyesb meséivel hasonulja a'

húsev

viseli a'

emelet, Iio;:y

séklicz

1,

,

i.

némi

í

lüev

a' /u7//r.s-

szerint

»sszc

—

némi

,

'S

a'

ölet egy

's

nemes-

igen helj'es, és

nem

ritkán

mennyire Icbct azon

rcpraescnliilja a'

liugy

magyar szán-

némi ínég sokkal hc-

igazsáppal hasoidllni, azt

mcgg) zdésenu.t

a'

hol mint tudjuk,

,

ké|)él.

liancm aiia s/.orílom kereken

Kamarákat

luryt,

hogy

rcpraesenlálja, Lalonlainonek

Andrásnak

legcivili-

Bolgárnak szint ugy, valamint az

's

Aiigobiak

a'

kaj)lájára akarná vonni az egész emberi-

iiciiilricni itt

nem

,

illy

me-

vizsgálonj;

minden elzmény nélkül

magyar szánlóvcli képviselet

I

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD. nem

formájánalc tálja

az

hanem hogy nem

,

maga

ö

Eblien fekszik mind

nézve

a'

hogy

baja,

a'

nemes repraesen-

a'

'ólét

I'ÍS

választja léppiselöjét.

nemesre , mind

a'

a'

nemtelenre

kár.

Ezen

utolsót sokan

sophismáuak fogjak

állítni,

tudom;

sojdillen egyéb okbul, hanem csak azért, mert tán az szokták sejtve is, mindig ön személyes hasznokat

nem

's

vasy

Illyések ezen javítást

egész rend hasznával összekeverni.

veszélyesnek,

felette

nak

de ki kell

vagy mindig

mondanom—

hallgat

nem

's

akarok senkit sér-

országunk számos vidékin

megyei Fiscus

a'

vagy férüasan szól, de

ha szól a halalamas

,

uj

is

a szántóvet;

választáskor csuda, ha ki

nem

kellemos és hasz'S ez természetesen soknak igen

Annak, ki sötétben szeret bujkálni,

nos; de valljon kinek? 's

—

hármilly nagyon rimánkodjék

földesúr,

marad.

magokra nézve igen alkalmatlan-

mert hiszen most

tartanák-,

teni,

t. i.

allíahnatlansága nélkiU alJcalmatlan-

másoknak minden

kodni.

Minden pörben az emberi jusokat legelsnek, hogy

saját

tekintve, azt

ügyvédjét válassza mindenki;

i«^azábul valakit kirekesztni akarni

a'

,

hiszem 's

ezen

legméltatlanabb igaz-

Ezt köztünk tán senki se veszi kérdésbe; a' mit esetekszabad feltennem, mert a' szántóvet bizonyos

talanság.

azért

ben akárkit valósággal választ tekintete

's

is

ügyvédül

ekép milly kevés sikere van

képest, mellyel az birna, kit egy egész 's

adóz() közílnsége válaszlna, 's ki

a'

!

illy

De

milly kevés

pártvédnek ahoz

megyének nemteifn

hazai törvények

állal

sanclionálva volna is? •'Hiszen éppen ebben

veszedelem, hogy egy 's

móduélkiU

is

illy

áll a'

nemesi statusra nézve

a'

pártvédnek igen sok tekintete,

nagy sikere lehetne"

- Dlire én azt jegyzem

"

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD.

174

igen nc\2j veszedelem, de csak azokra,

meg: 'bizonyosan

kik mások jusait akarják sujtallan áthágni,

nek

ha

tökéletes elromlásnak tartják,

's

sikre zabolát sejdífnek

háramolhatnék

nem ugy

de

az

kik inkább fogják trni azon

íirazságszeret földesurakra, íilkalinatlanságot,

önkénykedé-

saját

látnak rakatni;

's

azt végveszély-

's

melly rajok

illy

törvénymódosítások

állal

minthogy most sokszor igy kénytelenek

,

"Lram

fohászkodni az cgeklie

hogy vannak

Isten, valljon

szegény jobbágyim.'

nincsenek jószágikon, tudnák akkor mind azt

már

De

jon az, ki hivatalban, vagy orvosi kezek közt van a'

Vagy

mit akar?

bármilly független legyen

ekép akármilly

D, E, F, G, H,

nem

mirül

's a'

teliét,

ideig maradbat, 'S

's

még

t.

honban, ki

mert személye csak egy,

,

mindent csak

álro[iüIve

*s»i(l»' b.'iz.i

ember

részijit

Ítélete elölt,

IfkKcl

vÍl'\<'Ii

ki\'in,ila kii|i()n\

le;;hilielöbb

gáéban

l'oyviáig

's .r

V(il<'i!).ui

,'ijn

jtinm ,

még

minden

valaki az élet

éllé

I.

a*

távohul láthat.

's

a'

bölcs,

nris/.i'l\i

mi

;i'

nmi

íclcliü

dcsidci iiim,

sem

a'

önni}

>(ilii;i,

t. i.

le,

de mcllnick

,

vagy

másik szemeiben szálkái

l.'ilá.sa.

azt kí-

mondjon

egy lágy szivü sliílcalio

legbi-

a'

JL:azságos le-

|ii;iesidinm(»l

ciiyéb, mint

egy résznek gcrcnil.il

kclicmciiíll

s/.éji

ré-

gyarló enibertül

zonyosb canonisatióra vczcinénck unanlmitcr, líoiiv

C,

különféle

's

állalányosan véve olly csudákat kivánui, mellyek

vánni,

13,

's

igy szükségkép mindenütt csak kevés

's

conslilnlionalis

;i'

tehet e

,

se lakhat A,

az országunk tán távol

végkép milly nevetséges praelensio

szint

is a'

vall-

száiuosb urodalmakat bir,

jó akaratú lenne is,

fekv urodalmiban

részein

nincs e ollyan

is,

Illy

s a't."

annyiszor hangzott kongás fog eire halJafui.

mindig

miért

miért utaznak,

"'S miért laknak külíöldön,

puha

's

a' 's

mi

ma-

A' cunslitnlionaiisla vi-

TÖRVÉNYES PART VÉD. azon nyomorult melhodust,

szont kac;i:agva hallja

szerint sok az állal akarja dniozilitnl

nem hogy

175

a'

inludenkí természeli szabadságának egy részét

hel-

le

min-

élet mentességirül,

im-

a'

yesnél helyesb volna,

hanem hogy annyira mondjon

den

legsürgetbb

sz en vedel miriil,

még

munitásirul, hogy végre

bizonyos tájék levegjét,

's

koldusnál függbb, egy

a'

egy bizonyos folyó vagy kut

vizét legyen kénytelen színi és inni jával, mellyben bizik,

hogy volna csak

a'

mi

társasági szabadság elnyerése végeit áldozza fel,

sül ki,

melly

Vóz szabadságot,

's

,

élte fogytáig

olly orvosi

gond hí-

sorvadozni, mibül az

sikere az illy antiphilosophiai ábrán-

dozok theoriáinak, csupa szabadság keresésében

az ember

,

végre legnagyobb rabbá válna.

Nem

illy

gyáva

felbkhen nyargaló

's

mellyekkel csak azok

speculaliúk,

szoktak fejlörve veszdni, kiknek

birtoka nincs, vagy kik természeti hajlandóságok szerint,

vagy tán más okokbid, jnindig otthon szeretnek, vagy tán kénytelenek ülni a'

— nem

szántóvet bátorlétének

igazi ialpkövét;

hanem

theoriák

illy éretlen 's

mondom,

ekép nagyobb megelégedésének

egyenl bátorságban

az, hogy

nyugalomban élhesse napjait, földesura akár akár eszes akár esztelen, akár mindig otthon dig odakün kószáló legyen

nélkül csak ugy érhetni el

,

vetik

'S

is.

ha

a'

's

jó akár rossz,

ül

akár min-

ezt sikeresen

illusio

's

szántóvet ezentúl maga

választja törvényes párlvédjét.

Tudom mind

ez ellen ezernyi bujósdi

mellyeken az igazságtalanok serege mindig 's

ajtó) áll

nyitva,

plausibililer ki ki,

át át szokott surranni.

"JNem cseppot

mond

sem áldozza

lakhelyéi."

az le az élet fel

magát,

minden kellemeirül

's

egy

ki Ihniiiia batári közi üti fel

]gy okoskodik sok.

A'

miben én tökéletesen

TÖRVEJNYES PARTVED.

176 kezet fogolí

mert azt hiszem

;

embernek sehol

is uag}^obl)

sugári süssék

nélkül

medd

éppen azért

mi

tiusi is

öntudattal

tenax

V—

saját

.

De

hanem

,

szolgálhassuk

lelkes

a'

nap leg-

ez néháuy ke's

tartassék tisztel-

Legyünk igazságosak, hogy mi

is.

nemcsak az ismert Hora-

elszánással,

's

a'

vélekedésünk kedves Olvasó;

hogy ezen érzésünk becsben

,

lehet

kelleme, mint ha honná javának

rövid élet."

a'

jük akárki vélekedését is íérílui

uem

mert "megérdemlett Honkoszoru

is azt,

telek

véssel tán csak

nincs és

akár örök jég fagyassza, akár

szenteli napjait,

hbb

:

juslus ember méltóságával és súlyával hazát; minek következésében

a'

többek

közt, minden idegen hatalomtul menten és szabadon fogjuk

országgylésinkre küldend követinket;

mindig választui

hanem hogy ezen hátrabban

's

szép jusunkat nyugollabb lélekismeretlel,

több hihetséggel tarthassuk

fen,

is

arra is rá

fogunk

állani,

is

minden halalmuuktul

meulen

és szabadon válassza ismét az

vármegyei képvise-

ljét,

's

íieri

szántóvet

teljesílendjük, akkor az Isteni

némi

szót,

vis, alleii ne feceris,' melly annyiszor

non

mondtuk

fogaink közt, bizony csak ugy

vaiju szokta lalj.in

a'

ha ezt nem

*(juüd tlbi

volt

hogy

lálaiiíloll s/.nvait

cinbcrnek ballialallan

elkárogni,

mint

cl,

's

a'

ezt liallia-

l'clebarálja ellen büntetlenül lenni

Iclielellen.

még

"Nincs

szánlévclben elég belátás, magának

a'

olly cnijjcil választni, ki igazi liasznál

kö/lcni

Így fog

is liidiiá."

soiiliismának

ne tudná

l.iilok

a'

igen Inzonyíl;

aik.dmas

mit

ám

(.inbeit,

barálj.it

a' n'-iii

de

mi

sok.

elmozdítni

's

esz-

A' mii én s/.ükUIki'í

niiiitbogy nincs olly buta lup

,

kl'iirmbö/.lclni

halalmaslul,

iléiiii

ellenségéiül

'fi

a'

,

ki

n)eg

gyávái

a*

kíízniondás "vo\ popnli vox Dci"

tci^yiik Id, Iiogy

les/, kí'o

étkezése

?

nem

választ

Hogy

magának

liiirom eszlen-

TüR\t5í\YES PÁKTVÉD.

dre

választotta csak,

Dein hoz,

's

's

minekutána

tuma

,

— ezentúl

—

ha mi azt mondjuk "Kincs

vagyunk

—

ezt a' tapaszíalás

a'

's

védeudi

ki

s(.'ha

nem

ekép szóljon, vagy inkább ve-

is

'Midn

a'

sanior pars döntött

szinte mindent, akkor szabad lehetett

(.'.'.')

denki, akár tudja mirül van

a'

nem

szó, akár

olly ügyességgel kell vinni a' dolgot,

ha B. azt mondja "én igen azért

lasztásimba elegyedjék,

nem

is jól is

hanem

mondani "én

foly e

B-nek

teszek,

pedig

C.

nem

rálja

az

saiban, 's

ekép

is

vagyok,

's

tudja -

szolgálhat.'

—

mind

a' talio

A', is azt

azért

kinszerítni

's

ekép

ezt,

's

törvénye fogja tán

kényem

nem engedhetem, hogy

szabadsági sophismái közt elvesszen,

lóságos szerencséjére

most

nekem mi hasz-

értem,

megint az, hogy

infallibilis

,

engedem, hogy valald vá-

ekép kötelességem érette választanom"

nem

el

hogy az válasz-

lassék követül, ki az egésznek legsikeresebben

's

mé»

követi vá-

a'

minekutána mindenbe belé kottyan min-

lasztás; de most,

nos, mi káros,

játszható tör-

azon veszélynek kitéve, hogy egy

\'iszont

lünk igy cselekedjék

szerint

Ús

igazait.

is

ámbár velünk nevekedett 900 év óta; nem

magasb hatalom hozzánk

'S

nplván

száutúvetönck illyesliez mé"-

e az ÍJrök igazságnak

vényei szerint

már

feln)-il-

mindig azon emberre fog egyesülni vo-

ki legsilceresbeu védheti

belátása"

's

iléletet

három esztend

száutóveti közönség szemei annyira

a'

nak, hogy minden bizonnyal mutatja

párlvéd

illy

igy veszedelmes hataíina se nagy,

leforgása alatt

177

szerint éretlen

jóllétére,

va-

fogom—".

(!) Múiek mohogy B. nüudaddig nem fog igen ersen ülni jn-

,

nüg C-nek

B-nek

jusait

csak máidig

biztos alapon fog nyugodni, cséje csak

akarja fejtegetni;

haszna és szerencséje mindaddig

mig C-nek haszna

önkényi légben lebeg.

12

nem

igen

és szeren-

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD.

1"Í8

"Mind a'

lus et c." 'Ez

nem nem

nem

errül

mind

kellene soha történik

a'

lehet szó

igaz

de viszont

;

Ez

történni."

is

világon,

mert

,

a'

pacta conventa,

a'

hatalom

'

"Ennek

De mennyi

igaz.

is

I

minek nem kellene megtörténni

a'

'S miUy szegény vigasztalás az — taphysicai dolgokat kivéve — ha valald

morális és

a' tiszta

jusok hozzá; kidoblak bizony házambul, de azt tenni volt igázok

's

me-

csak illyformán vi-

magát "Elvették ugyan mindenemet, de nem volt

gasztalja

ség volt

I

;

tönkre teltek mindenestül, de ez törvénytelen-

Zeno

a't."

's

nem

's

más kevesek

örülve fognak trni, de

a'

tán mindent nevetve

nagyobb résznek ugyancsak

sovány compensalio, ha vesztett bútorért, házért, szóval mindenért csak

a'

principium csorbállau fentartásával vigasz-

talhatja magát.

Ha

valaki szabad aknr lenni önkényt ül

lasztui párlvédét

halni

meg

—

függjíui az

—

a'

is

önkényétül

rá kell állania is,

választ pártvédül.

t. i.

illy

megint valald

kit

'S ez ellen Isten eltt,

igazságos embernek kifogása

résznek,

liogy senld se

,

neki se legyen legkisebb

's

befolyása viszont annak választásában,

más

maga vá-

mit igazságosan senki tül sem tagad-

akkor arra

saját

's

nem

A'

leliet.

ugy hiszem,

mi pedig egy

szabad cselekvésmódra mcgéreltségét,

férfiúi

hogy már tud némileg magárul

másik résznek ellenben éretlenségét vetkezésében mindenben

még

is

gondoskodni,

illeti

,

—

a'

mellynek kö-

dajka kell nékie

szerint azon ahnafára emlékeztet,

—

— ítéletem

mellynek egy tínzsökbül

felemelked ágain, 900 esztend óla függ temérdek alma, 's

ezeknek
hoz "Ti még nem vagytok éretlek" ;izl

ij^y

"Ti pedig

fek-lliftnék ián 's a' t. 's a'

1

"

S.ijiiciili

—

már panta

a'

nagycibb szám-

e/.en utolsók

végkép

rodliadtak vagytok, és I

;

TÖR\Ti]\YES PÁRTVÉD. BIegeiigedem azt

hogy nem 3

is,

st

párlvédet fog választani,

hogy soha sem

nem a'

de 48 esztend fog

,

mig némi megyének adófizet közönsége derék

kívántatni,

hanem

fog választani

azt

meg akarom

is

magának

áll a'

szántüvelü

dolog veleje,

hanem hogy

,

\\0'^j

csak

,

fekszik

a'

magának

's

ne

sem

jó pártvédet válasszon

másnak

,

háramolhatik

által

tulajdoníthassa ]

dolog veleje, mert magát senki se

nösnek mint mást

embert

gyengíti; mert

azt inaga válassza, azaz ho^^y

azon kárt, melly egy hijábavaló párlvéd tán rá

engedni,

arra termett

jnind ez javaslatomat egy cseppet

abban

179

és ekép kiki sokkal

'S

tartja olly

könnyebben és

itt

bszí-

vesebben megbocsát magának mint másnak legnagyobb kárt tesz is,

soha

gokra nézve

nem

a'

— mi orszá— mint mikor egy rész

fejldik ki annyi bosszú

méreg

legerösl)

a'

a'

másiknak csak legkisebb alkalmatlanságot okoz

ha valaki egy másiklul egy fog e haragja felzúdulni;

magának venni

könny ütést kap valljon nem nem fogja e bevádolni vagy ,

's

elégtételt?

nem marad

nyerhet,

Ha

semmi mód nem

pedig ezt

e keblében bizonyos tövis, melly fáj-

dalmasan sértendi, valahányszor ütje hallotta ellenben valaha

,

hogy valaki

jut

eszébe?

ki ?

'S ki volt

még

a'

legérzékenyebb megsértést a'

legkisebb

megbánlás gyanúját,

sem

bocsátja jueg.

st

Jgy van

csapatott

midn

én mások érzelmit

is

megbocsát,

megbáulását,

's

midn

de sokszor

némellykor legjobb akaratját a'

totlnak mindent megbocsátunk, 'S

egy

Nincs példa, mert magának az ember mindent

másnak nemcsak a'

által

ki illy valóban igen érzékeny

,

megbántásért magát bezáratta , vagy magán

volna?

Ki

beárulla legyen magát,

mert teszem, részegségében vagy ügyellensége szemét lökte

Például:

is.

's

pártvéddel a'

Az

.'

önválasz-

ránk tolottnak semmit!

kiviínalit legigazsá«>osabbs

12

*

;

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD.

180

hiszem magaméi után kitapogathalui, szivembül klyánom,

hogy mindenki maga magának választhassa szoszóUóját mert én egyenesen megvallom is

—

ámbár számtalan

mint én

— azért

's

,

hogy akármi zavarba

hasonlíthatlanul

tán sok jol)ban is latija

még

részben

e'

,

,

is

hasznomat mint

magam

csak saját kis belátásomba fogok

inkább bizni, mint máséba,

hogy pártvédem

jöjjek

mélyebb bélátásu

ekép mindig azt kivánni,

's

megyei választáskor,

vfilasztásánál, akár a'

akár országgjúllésre, akár személyem és sajátom védehnére, senki se folyjon bé az elskre mint én

's

azok, kilcnek tör-

vényes jusok vau hozzá, az utolsóra pedig csak kirekesztöleg

Ks érzem, hogy korántsem boszonkodnám an-

magam. nyira is

,

ha öuválasztási pártvédem akármilly

,

mint ha

Jjajba

keverne

rámparancsoll véd , némi kegyehneket

a'

is

min-

volna képes érettem kirúnánykodni.

'S illy érzéssel

denki több vagy kisebb mértékben,

de bizonyosan bir;

nem

mellyel ba

a'

nemesi) érzelem suglában

is, legalább

az

ész tanácsában becsültetni javaslok, mert végkép csak olly röirel

fognak nekünk

is

mérni, mint

a'

millyeuuel

mi mérünk

másoknak!

Hogy vizsgálom

midn

a'

eddig

st megengedem alul,

's

állott, jó lehetett,

gyermek felszabadul

a'

egy önálló férfinak alyja

jusokat neki álen^odui,

's

ugy

alyjáiiak

üzt liis/.eni,

annyim

megérb(!lclt

lí
sára

's

j(')

akaialj.u.i

kedve

\s

's

meg

M/.illialik

iidvább iiu

lenne

lel'orgása alatt,

is éil

választása,

is

öidvényc alá

900 esztend

már

a'

magyar

li'ikélelcsen

niiiuien

Kílleles

sok zavar támadna,

í'elcüe

La egy 4ü, 50 cszlcnds cnd)er vagy dcubcn

nem

hanem valamint van id,

;

teniiészot jusai szerint,

szülei balíiliiiok ik'imÍ

mint

dolog,

a'

min-

vetve:

csakugyan szánlíivelo,

tulajdon belátá-

veszély nélkül.

Ila

.

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD. meg

ügyetlenül választ , választ;

még

vagy ha

luegBbcsátni

's

magának bocsátni

fogja

ügyetlenebbül választ,

ugy tovább

;

emberi természet legmélyebb

a'

mint

anomahákat földesúr

legyen

,

is

nem

—

—

ülly

mert közte és

mostoha

hogy az öntudat

a'

talionak szívünkre

— mellyet

a'

szántóvet közt

annyiszor

nem

mint tán

's

lányosan mindig 's

— jobbágyinak

nincsen

olly biró

—

,

magát nem

rit-

ne-

csak távolruli homálytul is

kemény

legigazságtalanabbul

—

akarjuk vallani miért veszik p. o. a' Kauczellaria,

minden idomzaton a'

a'

biró

— miokbul

tul

földbirtokos ellen

a' fel-

Helytartó

szántóvel

a'

a'

mivel álla-

tul tán azért is törlénik,

szántóvel szokta húzni

ekép állalányosan 'inkább

a'

a'

rövidebb

sz;\ntóvetnek kell

panaszunk

nem

mert csak ugy tesznek velünk mint mi másokkal!

'S

fogni pátiját.

's

kiben

fogiuk tagadhatni, vagy legalább hinnünk kell,

hogy az egyéb okokon

szalmát,

,

még

a'

meg

elég panasz hallatik is pártját:

történik

ki.

ha szintén

dicasleriiiniok, ,

tév

uriszékeken mi

haszna jön összeütközésben;

kristálja

sem mondott vohia

Tanács

— még másféle okve-

itélet- hozásra elhatározni kénytelen,

szeplsíttessék, mellyet

'S

tudja

mi annyiszor

a'

ezen utolsó tökéletesen biznék

sbb

feliugerlésnek

A' becsületes és gyengéd - ér-

sziU.

sokszor

mikor

kifejtegetni

kivánságival legközelebb

kán

usus,

teruiészetelleni

érteni lehet inkább

ekép

minden pa-

eléggé veb«fö de bizonyos bosszúján felül

tellen

zés

minden

mert az

,

— praeservativuma —

legbizlüsb óvadéka

Most

magának ismét

tiilajdouiu alapul, 's

jobbat

's

,

melly szép moderatio

nasznak legbizonyosb orvos - szere

nem

181

A'

mi

ellen igazságos

lehet,

im

itt

igen szembelünleg látszik, milly okvetetlenül szül végre az

önkény mindig önkényt.

TÖRVÉNYES PARTVÉD.

182

Sokan, tudom, azl fogják erre megjegyezni, hogy

nem

Meg:}^ék

ritkán felette

hatalmas földesura ellen

mód nem

nagyon

pártolják

nélkül sokszor történik ez,

mi

a'

viszont azt bátorkodom kérdezni

:

nem

a'

fel

itt

becsületes

nem

is

's

magamat akarom 's

némi

nem gyengéd - érzés

's

mikép

felszólításra

j, melly megérdemli

minden napi

azon irigy in-

is

citálni

minden

sokat kívántam tenni

a'

fogom

tettem

le

Nem

?

kis t. i.

azonban addig

legártatlanabb és

is

némi

ha az

tenni,

a' feleletet,

órai esetben.

's

föl-

bánnak jobbágyikkal

vagy inkább naplókönyveiml)ül

,

Ezt csak

anekdotát ? olly helyrül

ha-

;

ellen viseltetnek ?

desurak mikép bánhatnak írjak e

is

mindig csak az igaz-

mellyel némi communitások ,

dulatosság sugtában e,

'S hát

Igen

felette dicséretes

ság szeretetéért történik e ez, vagy néha

nagy birtokosak

szántóvett

a'

de erre csak azt feleleml

;

a'

honban

a'

ritkán változá-

Házhely és

jószágimban.

földcserére volt szükség.

En

'De

nem

fogják e sajnálni jobbágyim régi föl-

deiket?'

"Egy cseppet sem Méltóságos

Tiszítarió.

Ur, hiszen

adunk nekik jobbakat."

—

Hn

szükségem

a'

j()l)bág)'okhoz

van',

"3íár mondta

Johhcif^yoh.

Legyen Nagysága V.n 'S

'Nem

volt

liál iiiii'il

a'

mi nékrni

szrdniafcdélnck

a*

Tens

Tiszttarló

ni( 'i^liidlani

,

í7/-//r/// /;///7/7

láls/.oll

is

,

a'

elbagyni

liogy

- -.

's a' t.'

egyezés!.'!

jobbágyim?'

s/.('illak

Ur

"

mennyei szabad

nem

tam késbl), milin ki,

a'

szegény fialnak atyja

foglak Hennolckel solia

im Kész

'Df

— 'Barátim, nékem földeitekre

's a' t,

n])l)ul

sovány

igy tudakozVflfllcni olvcl

fíildnck

mi nzonban az

's

rongyos

szenúWvben

—

TÖRVÉNYES pAuTVÉD. mert

napjaik édeni idejét

ott élték

ket

abbul én hajtottam

engem

Blert

velük lakást

engedek,

tendben 365 nap lehet st hihet 's

igy

a'

'S

most

midn

mi

baj,

szólottak?

ekép

's

;

álott rajok

nézve

hogy sokszor

földes-

a'

meg, Jobbágyinak leg-

tudJiatja

mi szomorúság van

bu,

—

's

—

lel

koz bátorság

a'

Istenhez kiáltok "Világosítsa

kisded honfi utómk kedviért,

's

Magyarnak azon részét, melly törvényeket hoz,

hogy

arra,

a'

most

az

ben-

egy hidegvér igazságtalan Vampyr, ki azt hiszi:

nük semmi érzés nincs

a'

mint 14 nap S65 naphoz;

azt állítom,

mi

— mert

probabilis

a'

ugy

gratia,

sokszori

a'

legjózanabb voltl

a'

sem

úr legjobb akarattal belsejükbeu

—

disgraliához,

hallgatás tán

nem

'S

pedig minden esz-

tiszttartó

a'

volt rajtok

azt se tudták bizonyosan

miért

minthogy kürülálláslm

ritkán láttak,

nem

— paradicsom volt!

De

ki!

183

a*

búja

's

említett két felekezet -közti igázok

kiszolgáltatásának basisa se Véletlen, se Irgalom, se In-

hanem egyedül Igazság."

dulatosság többé ne legyen,

Ne magát, tartó

's

ezentúl

büntesse

ne favorizálja sem

Tanács

a'

a'

Kauczellaria

szántóvett szoros igazságon

mesi közönségek pedig ne ostorozzák

nem

urakat, kik ugy is, ha

szépen vannak a'

a'

a'

tul,

maga Helya'

ne-

szegény gazdag

állal

flagellálva

már;

's

mindent merészl földesurak végre ne vampyrkodJiaS'

gának ban

is

a'

sem

elegendöleg bár, de bizony

köz megvetés

sanah büntetlen, de védje

st

földesúr

scrupiílosus

a'

választ.

meg a'

'S

leszünk

szántóvett

mindnyájan elégedve!

legjobb földeket

fogunk,

a'

a'

az, Idt

maga ma-

rosszakat kivéve, való-

Cserélni,

magunkéva

tenni

a'

legalkalmasb

's

a'

t.

csak hogy az egyezés valóban mind

ezentiJ a'

két

TÖRVÉNYES PARTVÉD.

184 szabad

részrül

uem

's

egyezésnek satyrája

szabad

a'

leszen.

Fentebb azt tettem bül fog választani;

mennyire

még

is

szántóvet legügj^etleneb-

fel: a'

ugy hiszem, némileg megmutattam,

szke engedé

hely

a'

's

hogy mind

,

magának

nem másnak

's

hogy csak egy

állítani,

kárát

De most

fogja tulajdoníthatni.

egyenesen azt bátorkodom

mellett

e'

ma, mert lehet

megelégültebb leend mint

id

kis

leforgása alatt, olly pártvédeket

választand, kiknek hely-

zetük és személyes

még nagyobb

's

ekép adand

is

tulajdonok

ezámosb Megye, házsártos laszlni

nem

hogy

illy

hanem

nagy szájú prókátorokat va-

,

's

bajt

okoz, sokat be-^

módnélkül sokba kerül

kárt hajt;

's

im

a'

mai idkben valódi hasz-

érti

yéd csudákat igér

6zél de keveset tesz

sznot

eleinte és

de csak szaporán állátandja majd

kétlem;

józanabb rész, melly igen nál,

's

súlyt adhat

Fog

törvényes hivatalaiknak.

ezentúl fog

nem ha-

's

kezddni

—

a'

mit régibb országok évrajza jósol, minlhogy ugyan azon

oknak ugyan azon következései szoktak lenni

— egy olly

idszak, melly minden becsületes és békeszeret embernek csak kedvesnél kcdvesb lehet,

fognak önként választni párlvédül

nem

tudbalják, felvállalnak e

nem

olly

a'

t. i.

k

neinteleiiek

nemeseket

Elciiilc ián félve,

!

illy

nehéz

tisztel,

nemesekel érlek, kiknek se tudományi

minlhogy se pedig

erényi tekinlelök nincs, lianem kik cgyiránl vannak h.i/a jnind lejdclem

torsággal, meri sok

nek inegkivánlalt) ó

leliel

zje,

olly

elli

tis/.U.'IrtbcM

;

de

li'iplálékál laliilni,

liázi

mind

Ki'sI)!) teljes

nemes, ludom, inkább abhan

számos

mert

bá-

íb^ja lelké-

ha fáradva és niunkálva

bálorlélnek és szerencsének szer-

habíir az érello háladtitlal

dobogó szivek szalma

'»

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD. nádfedél

laknak

alatt

mindenki hajlongna

tán nagyobb

nemességre

a'

gyarban szint ann) nemzeteiben

is.

ha szabad köre

szik,

ha

i

Azt hiszem

is ?

nem

több

életi

szikra vagy dönt

nincs,

ha

,

kifejlését józanul eszközli

's

's

a'

elszánást

a'

's

érti

tz

fiúi

elszánásnak egészen

e'

tznek lehet

azt bölcsen használja

is

olly

'S

színházi zajgásra

st

élet élésre, valódi

dítva ?

'S

mert ez

ez hoz ne-

mi volna az

,

a'

's

tudománynak

és fér-

nyíKatík? praxis által

köz

már jobban

ki-

egyre

mu-

és szivében bízunk"

nem

akarattal

mind

nagy jutalom, mint mikor sok

nem

volna e azon sok pezsgség

melly most sokszor kirekesztleg palaczk- tö-

hasztalan de kárral

mes

,

;

legtöbb

elszobai várakozás után, titulusunk tán egy

's

életszikia, ,

mez

íJIyféle

"lm ez kinek eszében

kissé hosszabbodik ?

résre

uj

c^ Megyének

volna e az legalább

's

valljon

kicsinosult

lakosai köz lélekkel

kéregetés

bíbel-

valóban legközelebbrüU

szent

's

független erénynek,

tatnának

vag}',

,

kifejtését jobban eszközölhetné, mint mi-

a'

fejlett

vagy

,

tanácskozásba, ez önt férüiii állhalatosságot

kor

Ha

ront

betyárkodások közt elenyé-

polgári életbe

mi ezen szent

3Ia-

a'

világ íikármilly

a'

nyer csatákat , ez ví diadalmasan ki háborúkat

mes

sem-

:

elfajulva kisded tárg}'ak körül

az országlás csak akkor

inlnt legtarlósb hasznát

mint

,

ha van tág és dics mezeje

,

dísztelen harczolások 's

volna e

van némi pezsgség, tán

Ezen

és csudákat miivel

's

nem

1

Mnden emberben

dik

személye elU.

reggeltiil estig

ekép áldott befolyása

állít

mint ha egy roppant palolában

is,

valljon ezen törvény-módosításnak

'S

minek

185

nem

's

egyéb

illy

dicsségekre nemcsak

valódi szégyenünkre párolg

ismeretek

's

el

,

ne-

kiíz jó hír szerzésre for-

volna e közlünk sok ,

ki

midn ma

ugy

!

TÖRVÉINYES PÁRTVÉD.

186

szólván, híjába eszi

Ma

jobb kenyérre.

mind

lésben

a'

is

akkor számtalant segílne

kenyeret,

mind

tehetni felelte sok jót

privát életben

ekép

's

,

köz

a'

tisztvise-

tiszteletben igen

nagy mértékben részesülbetni, nem tagadom; de

nem

mesterkélt inegljecsülésnek egészen

nyitni

számnélküli nyereség

,

Idvált

I

egy

olly

uj láthatárt

honban

annyian vannak, kik inkább volnának hajlandók

ismerem

a'

—

Magyart

zik —

hajlandó

a'

és királyt, söt

szoros rendet

a'

tíin a'

mi polgárban

hilja

a'

mi

magyar

a'

— ugy inkább

léiben szolgálni

a'

hont

viszont valóban megbocsátható,

legnag}^obb erény

Romában

Blilly önbecsülést szült a' valahai

nus plebis

tisztje, ki

helé az komoly

nem

'S

szübn, ki

midn

liasonló

ki'telkedlielik

legnemesb érzelmeket egész kérdés

ok,

azon

ezreknek lelt;

,

mikor C. Gracmegint

ki kételkedik

h.isonló

is,

Tribu-

a'

'S milly serkentés le-

tudja azt?

férfiúi öntarlásra

chus 26 esztends korában azzá

ezen?

hazát y

a*

inkább ön ereibe bi-

's

,

magyar nemes független a'

a'

mert valamint

;

mi egyébiránt katonában nagy

a'

— mint én

de izléstül függ, melly azonban ho-

nosimban bizonyosan praevalens katona sem szereli

hol

,

országi szolgálat által szolgálni

kormányt, mintsem hormányi szolgálat által tán szinte egyre megy,

valódi,

a'

elfcclust

szokott

hogy nálunk szintúgy

ébresztendi fel a' pártvédi tiszt;

csak az lesz

:

*s

a'

az

valljon kinek volt hasznosb,

nemcsomI)crnek e vagy szánlóvelknek, hogy a vármegye fiscálisát

ezen utolsók választ;ík?

A' szántóvet ezennel ki-

lép az öjiki'ny hervasztó Iialárjálud,

pedig azon lehetség hetni tes

a'

érdem

.'ill.il,

nemesi

íin

iíjus/igban

ervel emelked-

Icgédesb megbccsültclés poU/.íü-.r, egy olly neveze-

epochát alkotna

csbb

'igazi

a'

,

inolly iicmzcli tíMh'nclinkben

bch'ikkfl volna örííkici;

f<-lii-;;vc/.V(!.

a'

Icgdi-

Ha néha néha

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD. csak egy viílasztatuék

lének tavaszát fiatal

éli

is

egyhangiian

187

illy tisztre

ki

,

még

az olly hathatós fordulást teune

,

reményire, hogy abbul

okvetetlenül kellene folyni,

's

a'

legdicsbh következéseknek volna érve azon nagy czél

el

"a' hazai felekezetek két legdivergensebbének lassanként testl)e forrasztása,

'S a'

melly most ha ketté

kormány milly

dogító fáradozásiban tisztet

illy

ségesen

Az szintén

de a köz bizodalmat

ha

kisebb rész

a'

is

pedig

nem

viselnek közönés

sziv

birják?

nagyobb rész meg volna nyugtatva

,

a'

erények minden ágazatiban

férfiúi

a'

szinte megljecsülése

jünk erre

honbol-

vagy nyerne e? kérdem

hiv eljárásra lehet leghatalmasb fiak

is

nemcsak az ész

ekép

s

egész végre vesztene ,

pattan, csuda".

férfiakat használthatna

már, vagy most

megtisztelve,

tulajdonit,

nem

egy

ha ollyanokra vetné figyelmét, kik

,

viseltek

él-

hon

a'

lelki inger,

t. i.

a'

hon-

lenne ösztönözve? Felel-

által

bölcsöbül kisér elöitéletiuk sugíábau, de

természeti fásulatlan eszünk

belátásunk szerint, melly-

's

nél hivebb kalauzunk nincs.

"Dly kedvezést

hallotam ezen sententiát,

talanszor

éppen azért

—

's

kivánni, de

nem

mit szabad kipúnni 's

igy

a'

hazai

is

's

ha

kivan" szám-

elhiszem;

's

kérem, erre vigyázzunk

lében igen sokat kivan, is

nem

szántóvet

a'

lesz ereje,

—

impetuose fog

tudja tulajdonkép mit kivan,

éppen azért mind

,

béke

's

boldogságra

rája

czélt,

's

mi

igazítsuk

vágyait, mellyek csak ujabb boríták honunk több

's

rendezzük

idben

vidékit,

's

neki

's

mind

ránk,

nézve legszentebb

kötelességünk, hogy kivánalinak mi adjunk

tzzünk

hanem

mert keb-

olly

el

irányt,

mi

mind azon

szomorú gyászba

mellyek igen mutálják,

hogy szamosi) valóban mennybeldáltó visszaélések követ-

TüRVEKYES PARTVED.

188 kezesében

ragy akármi okbul

,

szántóvelök kebleiben az kétség kivül,

elfojtni

bizonyosan tulajdon legiiagyohh hárára

's

lia

,

—

sikerellen

t.

—

törekedünk benne

munka

annyira felduzzadt némi

,

tulcsapongó Idvánatok árja, hogy

a'

kirontaná

elöhb utóbb

is

ezen íermentatiüi szeszt

i.

mi

a'

helyett,

a'

természelelleni

mi okosb

a'

den résznek hasznosb volna, hogy nyugtalan

dem maga töleg által

a'

mi- utáni

se tudja

meg, hogy

önkény

létét

törvények

kimentjük,

maga

választolt védje

azon súlyt , mellyet önkény szül

róla

feixaentatiót

okoz

törvény elfogadásában

nagyobb rész e,

's

I

Blind ezel után azt hiszem

a'

a'

azt kirekesz-

's

pártolt törvények alá iktatjuk; vagy más szavakkal:

ha levesszük

lév

min-

igy

megenge-

escngésit az állal szüntetjiLk

alul

és nóta bene

,

's 's

ekép

's

:

e'

most

fejtegetés alatt

sok velem kezet fogand

,

már

;

szintén megvallom, ámbár idvel

azt,

nem azon okbul, mert a' dolog jt'tzansága nem áll, hanem mert nem csak a' süléiben bujkálni 's önkénykedni szeretk, de még a' még nem hiszem,

reméllcm, most

Icgbecíiiileiesb

emberei

is

's

ellenzik az

,

törvényi javí-

illy

tásokat.

A' siUélcs

— áiul)ár

önkényesek

dicsbb felemel kedéslül vissza

a'

Ijübájns ercjökel.

dallanság

,

jnert

kolioll,

Nem

önkény

és

mcilycket eliulel

vad indulalosság

hizonyosan diadalmasan keiu'lörcjuli g^ar; de azon becsülclesck n k(")/.önséget

vakon

Iiisz

tckiuletiWiet 's

,

a'

lájdalonnnal

19

'*'

a'

sokasi'ig

,

's

tli-

rakott,

s/.íÍ/.;k1í

mondom,

illy javílásokliil lügballialí'isabban

nekick

ekep

félek azért ezcnlul zsibbasztó

is

bilincseiket, 's

(artji'dt

Blagyart — mostani idk-

ben már jobljadáu elveszték bálványi

hataliiioklul

ann)i évekig

flla-

ránlják

vissza, mert

kik saját keblükbe lekinl-

189

TÖRVÉNYES PÁRTYÉD. az

vén,

most kérdésben

mngok

világot

egt'sz

's

o.

p.

a'

ellenzik, forgó választási módjavításál azérl

mert lélekisméretük nyugodt ták

Ítélik,

szerint

's

tükéletesen inenlek és tisz-

szcplöilül is, '8 legkisebb igaztalanság gyanuiának tarmódosílásükat szükségtelen st feleslegeknek

a'

igy üly

érdemes enil)erck

Illy

tanak.

—

iliyesekbiil állana

éppen

szejnreliányást

legkisebb

nagy kárral

—

's

bár az egész közünség

iigy szegzik sejdítlen

sem érderalleg,

azért

's

olly

mert nincs kép-

törvényi javításol ellen,

a'

ekép

's

,

veszedelem, systemára nézve rendszerint nagyobb de indirecte, mint egy atyai fejdelem;

viselési

habár directe

nem

is

bár ez milly külünüsnek lálszassék multat,

's

azt fogjuk tapasztalni,

hogy az

nemzeteket,

a'

vényei szerint,

20, 30, 50 évi

atyai

ezek

's

rendszerint elaltatá a'

De nézzük

is.

a'

malkodás

rcaclio tör-

a'

csendes,

idom

's

és

szolgaság nyomorusáiránylag kellemes létet több századi Ezt nem czáfolbaija meg senki, mert gival fizetlek meg.

él

factum; ez az,

sának eg)^edüli

f

mi

a'

a

képviselési systema kitalálá-

oka, mert az emberiség

Marcus Aurelius után egy Commodus

mon

után

Roboám vasvesszvel

sok idveszléssel csolva, látni a

még

is

álla

alkalmatlansággal

's

átlátta,

hogy

bölcs

Sala-

jöhet,

el

's

;

van

ekép habár

is

összekap-

tanácsos és szükséges egy kissé személyesen

dolgok után. 'S ha ez

all, a'

mit monstani világban

,

ugy

akkor tán azt sem hiszem, már senki sem mer tagadni, már ellenezhetni józanul

vet

is

hogy fog

nézzen az

's

igazságosan, hogy viszont

a'

szántó-

után, egy kissé megint maga dolga szabadon védjét ; minek igazsága akkor

által

választhassa

hotnni legvilágosabban szembe, ha emlékezetlinkbe

Trajanusok, Anlozandjuk, hogy valamint királyi székekben

ninusok,

etc.

de viszont Caracallák, Nérók

's a. t.

is ültek

:

TüR\^NYES PARTVÉD.

190

ugy vannak tagadhallan

felette jó,

tiszta lelkü földesurak,

de számtalan Nérócskák, Caracallácskák rosszat nein tesznek

azért

nem

mint

is

is,

mit végbevisznek, csak

a'

mert hozzá elég erejük

teszik;

ha több

kilc

tehetségük

's

nincs.

Szép és

józan volt

felette

"ha

igy szólt Lóthoz:

te

midn Ábrahám

,

jobbra én balra indulok

megengedem

,

hogy

's

pültek,

kiki

's

valahai palriarchai létnek sok szép

de most

oldalai valának,

az ember,

a'

midn

jobbra és balra

lineát, melly az

t."

's a.

megyek;"

és Jákob Esauhoz "ha te Seir felé én Suchótba 's

egykor

felelte

nagy száim-a ntt

találkoznának

is

már

szemei eltt

letele-

azon

világosan

szereli

Enyim

Tied közt van, most már ugy

és

lálni

biszejn,

vége szakadt, Asia és Africa némi részeit tán

Idvéve,

azon annyiszor említett atyáskodó

(!)

századok

fülyamaljáuak, mellyeket közibünk visszavarázlani szint olly lehetetlen, 's

mint egy férfiúnak gyermekkorába visszalépni mellyek

elíblylát tán szívesen

az atyáskodás helyett

addig

lesz

—

Ez pedig

védelme

alá,

mindig önlény

volt

's

csak akkor fog minket tökéletesen venni

ha viszont mi

bátrabb alapokra;

állítjuk

a'

szántóvet

létét

azaz ha azt eszközöljük, hogy valamint

mi nem kívánunk kegyelmei léte se

,

igazság fogja természeti jusaink és sajátink

pártját.

az

trni fogjuk, ha

mellyneh legnagyobb része mind-

mig ember ember marad

,

önkény

—

hanem

,

csak igazságot

legyen gyarló emberi szcnvedelmink

,

:

ugy

hanem

egyedül az igazság alá vetve. A' m.i^yar

dclmé

*8

íítld

,

nioslaiii

sysfemánk szeiinl,

nemeseké; ugy hogy lörvényink

lan jusnnk is

van

jobbá,;:yink

ü azokat csak bérben

tarlja

,

minden földeibez 's

a'

fcj-

szerint tagadhal-

igy jusunk

—

's a'

I.

mert

nem mon-

TÖR\TbiYES PÁRTVÉD.

—

dom hatalmunk

van azokat elvenni,

is

inÍBdeu felesleg ceremónia nélkül

hogy

nem

t. i.

191

de éppen

;

lehet nekie sajátra kilálása

itt

tebb 182''' lapon említett cselekvésem, példája

hanem

vénytelen nálunk,

sért

csak

—

faggatásokhoz —

secaturákhoz

mos szántóvel

részint urasági,

kormányi

Id igazságos

fázik, mást vernek

az embert,

5

mert az, ki másnak

itéli

az igazságtalan, ha

zaklatják lovát,

's

a'

hanem

,

nem tagadom;

De nem ugy,

1.

's

,

nem

mindig

nem

e, zendüléseket a'

éppen azt tartom

létét

's

nem

eszkö-

kötelességünk e akkor legalább jó akaratot

megbánt

készséget

ismeri

de azokat lehetleg kevesílui

kívánjuk

;

ki.

lesz-

's

készséget mutatnunk, hogy azokat kevesítni

midn

koplal,

is

enyhítni

szem

más-

rontják

barátja.

édes kötelességünk e ? 'S ha ezt teszem

zölhetjük 's

másnak

mezn, más

a'

lUy visszaélések mindenütt vannak

szent

melly

,

valódüag,

annak, mint Isteutül rendelt felebarátjának

's

ellensége

meg

azok helyeikbe tudja

másnak rothad gabonája

legeljét,

van téve

becsülheti

's

számtalan kis

korántsem tudhatja milly keser

látja csak,

ekép nem nagybajnak

nek,

tör-

megyei, részint

részint

képzelni, kiket azok illetnek

nak vesz barma, másnak

nem

is

képest, mellyeknek szá-

tökéletesen

lélekkel

nyomorúságát

más

•

tartozásai közt igen sokszor ki

izetlenségeket csak az értheti

's

nem

jobb ember természetét

a'

Ez azonban még serami mind azon

az,

fen-

a'

keserít.

's

magát

hiba,

a'

ekép

*s

,

elcserélni

's

's

tiírekedünk?

okoz e?

bels buzgás ,

illy

'S

Én

's

legalább

cselekvésmód

az ellenkezt hi-

és forrás legnagyobb okául

hogy legkisebb vagy legalább elegend

jóakaratot

minden elkeserít

nem mulatnunk vissz aéléseklül

a'

szántóvetnek

megmenteni, vagy

TÖRVÉNYES PARTVED.

192

azokat kevesítni tökéletesen

vényhozó

's

test

midn

enyhíliii,

's

könnyen végbevihelö kezeiben vau

szabadon választni

megyei gylésekben szava van, védet,

olly

választni

visszaélések ellen

álíalában

's

a'

tör-

olly

keserknek, mert másokat

lása

békességet,

kinek a

pártvédet,

ne kéleUveSjünk, fog

bátran ki

ki

fog kelui

nem

mellyek azért

,

is,

mert legyen csak szabad neki

;

törvényes

olly

st

az nemcsalc lehet,

mind azon

látszanak sok eltt

illetnek

mellyek orvos-

's

,

még nagyobb halmozása

mint viszont

háborút kénytelen szülni.

Lesz 's

,

tudom

nem

ki

,

nap minden legel nélkül ne vesztegeljen

dolga

van

m-asági hossziií'uvarban

;

egyéb ínnlatságra induló uracsok gálaljában lova cl ne vesszen

ne rekessze

IíIjÜI ki 's

a'

földein,

restsége

még

's a'

l.

'S illy

minden lege-

a'

rajta

Nem

fogja

a'

szerint

gazdasági tisztek

odakün

párlvéd, akarom és

rolliad-

merem

ember eltt csak kívánatos

liecsülelcs

búza-

is

min magam

saját emberimet.'

kilenczed és liszcd

a'

t

Áprilisban

—

nem

mint egyszer

vagy táncz és

,

kalona tiszteknek szol-

földeibül ki ne regulázza,

járjon

vagy szívtelen conihlnaliói

's a' t,

miridcii

's

földesura

;

minden

akár

fagyolt,

akái-

tö)bbszer

szenvedni, hogy

jon

's

nagy birkasereg ne

kaplam

jobbágy, vagy

a'

ne akkor szorítlassék, mikor odahaza legsürge-

Illyésekre

tbb

fogja szenvedni,

hogy vármegye dolgában 10, 14

mozdít,

földet

eget

olly pártvéd

,

hinni,

cs kedves

lebcl!

"ölínd ezeknek válaszol ítk; sok, lilrlí'itik

e

]gaz-,

vagy nem

lagadbalni,

's

niíjsl

miliiil

?

'S

az

kellene lörléimi "

sem

dekérdcjn:

im ez

l

dolog,

a'

\s

—

így

iinpiuie

mit

nem

liogy az eddigi provisio

l'oly,

réíjübcu többé neJu elégséges

a'

iörh'iüL- e,

's

ckép crsbel

kell

e'

állítni.

TÖRVÉiWES PÁRTVÉD. Ha

elégedni

is

Tesz

nyugodni

's

lova kidül

,

meg

gondoljuk:

azt

,

ezért

's

mi hozzá

fiam, igaz elesett ökröd, lovad kehes

meg

jól

's

botoztattál

is

;

okos ember ne bánjad,

könyvünk van

,

mellyben

van

az

mellyet

de azt

bánna

végkép zúgo-

igy szólunk

"Lásd

keuyered nincs

lelt,

Te mint békeszeret nekünk egy

mert lásd,

mi Corpus

ezentúl

midn

szántóyetö, ha

a'

a' t.

's

idben

fog mostani

búzája rothad

,

lódván, bottal lakol

193

Jiirisnak

's

latán

nevezünk,

's

,

hogy ülyeseknek történni nem

illy

kesern." így fog ismét kiáltozni

irva

kellene." "3Iiéii:

megint

sok vén pedant, hog}- ne mondjam asszony,

De

hiszen

lottam

magam

ellen beszélek,

magamat bevádolni

nesen megvallani,

ekép ha

senkit

sem

hatnak életbül vett rajzim kik igen

is

a'

itt

átal-

egye-

botránkoztat-

azokat tán kivéve,

nagyon vannak

érintve.

—

a'

velem egyrendiíek általányosan mondani fognak,

's

Azonban hogy magam mit

tudom.

nem

némi aberratióimat

's

hiszem,

azt

's

jól

némileg ugy

is

van mint

temre nézve éppen

itt

nem

ellen beszéltem legyen

említem

—

az egész helyze-

mert én semmi

áll,

által

nem

hiszem mind J)átorlétemet mind bels megelégedésemet sikeresebben eszközölhetni

most

's

elmozdíthatni, mint ha ezen

említett törvény felállíttatik;

szirv'ágyomnak

's

tiszta

's

ekép valóban

midn

lelk szándékomnak szabad

féket

hagytam, azt hiszem, senkinek valódi haszna nem volt e'

szakaszban inkább

szemem

eltt, mint

magamé

's

a'

velem egy ren d eké.

Most nem tudom Jobbágyim hogy vannak; is

's

nem

látom át, mostani rendelkezésink szerint, azt valaha

tökéletesen mikép

is

tudhassam

I

Tiszteim

,

mindenek eltt, 13

TÖR^^ÉNYES FAKTVÉD,

194 akarom

liinnl

ják

engem

közvetlen magokat szolgál-

aztí'm

's

az elst azért hiszem , mert becsületes embereknek

's

;

,

tartom,

másodikat pedig, mert ábrándozó hold bajno-

a'

koknak nem tartom; de hát

szántóvet hol mai'ad?

a'

Bizony hátra! mert se tiszteim sem éu szentek nem vagyunk; ekép bármint óvakodunk

's

saját

is

bizony mindig csak inkább

,

hasznunkra hajlunk mint máséra; nincs nagy

szól is,

hogy inkább

kerül,

De

legyen jobbágyimnak csak önválasztott pártvédjök,

vélünk

retteghet

,

nem

hanem

ságtul,

is

's

tiszteimnek

ellenük.

nem

én ; mert én

csak az ennenes

az illyetén alkalmatlan-

ha tán valami igaz-

inkábl) altul rettegek,

vakságom

's

gyarló-

Ha

következésében keserithelné jobbágyim sorsát.

pedig oUyant fognak válaszlni

czimboráskodni kész 'S

hogy egy

,

,

egy kis

velem és tiszteimmel

akkor valóban ki fogom nevetni ket. 's

tökéletesen független

líírekedik a' fíWdesur kitudni

mi gond van jobbágyiknak cl itl

ki

,

részrehajló llan

harmadik nélkül híjába

hatom

ha csak egy haj-

,

illyeslül

'S

talanság tudtom nélkül, vagy emberi

ságom

a' t.

's

hallgat.

majd fog ez adni nekem szálnyit

jobbágy, ha

a'

's

annyi galibába

sikere, vagy

lo,í;l)elsojében

antcdot.il

;

mi

bu,

ncíu iiuilaszt-

elbozni, melly

szerint csak

közelebbrül egy nagy, de egyszersmind igen imponens ur,

elttem

éjipcn olly nevetségesnek mint szánakozásra

tónak lálszolt, 's

én

"Mert

's

ludíikozáiii

kénlc/.tciM

ki :

's

n/.l

állllá

miként m.i^íok

"Jobbágyi ölet igen

liidná

azt,'

mondták."

—

szeretik'*

igy felele

's

így felellem én

gyermekkoromban, ujikor csiklandozlak, akármire a

hogy akarlak l'.n

rok; m
,

de szavamnak

senkinek székébe ülni v.ilaniinl

a/.éil

mél-

nem

bitiek

nem kivánok,

iMponisis nélkül im;'idüm

a'

's

is

igent,

I

nem

aka-

jnindcnhaló

TÖRVÉNYES PARTVED. Istent, és szentnek tartom azt,

mertekben tereratvényének

a'

195

mit nagyobb ragy kisebb

ugy kész vagyok

sajátul adott:

oda yisszatérni inkább, honnét jövék, mint sajátimat akár lelki akár engedni

De

át.

testi leg)^eu

az

is

—

kinszerílve

azt is kijelentem legnyih ányosabban

Ítéletem szerint azon szántóvetnek

mos

másnak

,

—

ki A-tul

bogy

,

Z-ig

súlyos és szövevényes kötelességiben férfiasan

szá-

eljárt,

mind kormáuyi, mind megj^ei mind m-aság- jobbágyi

's

hiven,

tartozásit

ha egyébiránt valóban

a'

ott, hol

ez

nem

áldás

zúgolódás

ártatlan,

mennyekbe történik,

néllvül

pontosan

's

egy hajszálát

csak

is

teljesíté,

kirántani,

hangosan kiáltó bün,

olly

palotai álfény

lehet

's

hogy

igen, de igazi

köz

Isten eltt bizony sokkal

nagyobb vétek,

mint ha egy hasztalan uracska véletlen

st

— — — — — —

ártatlanul is

vagy valami kárt

•

szenvedne. 'S

mind

felelt

e'

ha

füldesuí'uak mindigi jószá-

a'

gin létele ezen bajnak tökéletesen elejét vehetné

még

is,

kevésbé szükséges; mert

földbirtokosoktul

a'

király valóban többet vár,

's

lök fogytáig odahaza üljenek,

kondáskodva

's

haza,

a'

méltán, mintsem hogy 's

hajduskodva éljék

zönségé, fejdelmé

's

a'

el,

nem

de facio

rancsol

's

is

akárki

vényt fogja

sajátja

nem

akár másutt lehet.

'S

kö-

a'

és Tied,

de Jitre, et ex principío, ha-

mind egy

földesúr;

leolvasni,

a'

nemzeti dicsségé.

pártolva, a'

él-

melly akár fdggö

Legyen csak egyszer elválasztva az Enyim mindenkinek

a'

azon idt juhászkodva,

akár független létben se övék se jobbágyaiké, de

's

azért

se volna javaslott törvénymódosításom felesleg, vagy

akárki pa-

aklíor,

mert az els

csalc

második pedig akár

ha vau nehézség

a'

13

a'

tör-

odahaza,

dologban, az *

TÖRVÉNYES PÁRTVÉD.

196

tán kirekeszíóleg az illyetén pártvéd választásában

sok dolgában,

lette

's

's

fe-

ekép szükségkép nagyobb fizetésé-

ben vau helyezve.

Már

mi

a'

az elst

az tán ekép volna eszkö-

illeti,

Minden járásban köz

zölhet.

adná

biiül

a'

szolgabiró,

országgyiilésL határozás szerint, ennekutána az adó-

hogy

fizetk magok választandják pártvédjöket, közlésére minden helység, mint tart,

Ennek

kinevezi.

szék

újítása

restauralio

napján

tiszti

van

azt ki])en bizodalma

's

Els

az

ennek esz-

akár ki legyen

,

14 nap

neve bepecsételve elölt

's

biró választáskor tanácsot

a'

Alispánnak adatik át

helység

szovazalja

sem szabad votumi,

's

Pártvéd;

hanem

f

—

a*

mi egyébiránt

's

kellene is,

nyojntalás

állal

tüstént

köz

'S ez lenne az ebéli v.'il.isziás

juil itt,

a'

illyetén

a'

hely

JÍ8

vcltié a'

párlvédnek

azon, ilélelcm szerint, segílui, ha

í'/.cn

ulolsó

Köllségokel

,

l.ín

egy helyeit

nemesi, és egy adófizeli

II'''

külön közönségek

a'

lermészet szerint némileg, módosítani

mi pedig az

illcli,

rcscbhcM

\

közel

szke

miatt ki-

vagyok kényleien.

A'

gát

még

hogy igy minden közönség lássa: mennyire

vonása, mellyel

liagyni

í'eluyillatnak

használt voluma.

's

lehelne

elvesztési büntetés alatt

kinek legtöbb illyetén voluma van, az törvényes

hirül adatik,

halott

lenni

's

mellyen minden izellenség elhántása

,

végeit, az adófizelkbül senkinek nemcsak jelen, a'

az,

is

megyei

;

ugy lehelne legsike-

kell volna,

t.

i.

egy

löbbck közi annyü-a ne-

bdlc

hogy t.

sok dol-

])árlvéd.

javasl.il

törvény szüksége,

feletle

í.

lermészclesen l'ulyna

n'

'

.

HÁZI PÉNZTÁR

A'

HÁZI PÉNZTÁR

'S

197

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉ-

GEívNEK MINDENÍilTÜL IDOM- SZERINTI VISELÉSE. 36'^'''

cesslót

mondám

lapon azt

nem

kivan,

La kiváu

's

systemám con-

'Senkiiül is,

helyeüe tüslént töb-

bet ad.'

BIennpre maradtam kosakra,

kis

tbemámhoz ván a'

hiv,

azt

bizonyítja. A'

adófizetre

—

által Iiatbatúsan

capitalis

—

szasb abususok a'

nagyobbodik

mert általok

felett neveltetik; a'

azon bizodahui lánczot, mellynek

folytában

annyira

ter-

a'

ket utolsó pe-

desúr és jobbágy- közti léte oUy szükséges,

újra edzeni

nézve ezen

az eddig eladott hat törvény nyil-

meszti er mindenek állítja

kormányi-a, nagyobb birtoaz

's

négy els

nemzeti pénzalap

dig helyre

a'

nemességre

a'

föl-

's

melly hos-

elgyengült,

hogy azt

legnagyobb és legsürgetbb haszon.

'S

ha

kivesszük azon két osztályt, mellynek egyike mint féreg holt testen

csak

's

más kárán boldogulhat, másika

ellen-

ben Idrekesztleg princípiumra, theoriára, képzeletre rakogalja szerencse templumát;

hatom, hogy denhi nyer A'

a'

ugy hiszem, bátran

fentebbi hat törvény elfogadása íUtal

most

fejtegetésben

ugyan tagadhatlau, hogy

—

létezett,

vagy Itt

a'

is

^Min-

l

lév

törvényjavaslat,

azonban némileg azon nyertesílk

nem

állit-

nem tehát,

—

;

kilép

mert csak-

kénytelen fizetés, hol az eddig

egyéb mint rövidség

engedmény

már

a'

sorábul

concessio

—

praejudicium

—

mert egyenesen a

kérdés, csak arrul lehet szó: valljon

nemesekrl forog a'

házi pénztárhoz

HÁZI PÉNZTÁR

198 's

költségekhez eddigien sz. István ídejétül

országg}áílési

soha

nem

A' mi

mind év

ueinesség

járult e a'

bet ad e, mint

-

elst

az

mind

meg

illeti,

törvény -

nyilván bizonyítják

's

,

vallanunk, hogy

könyvinknek számosb nyomai

nem azok

részvételét a'

ekép ha ezen

's

;

sem

törvényt elíbgadjuk, egy cseppet

kább régítünk

kell

nemességnek egykori

a'

országgylési lerhekben

házi és

systemám töb-

'S valljon

?

mennyit viszont kivan?

a'

hanem

ujitunk,

veszedelmes

a'

iijitúk

természettel összehangzó régi alapokra óhajtják

visszavezetni

reformálni

's

a'

természeti

nenes sophismáik gyását,

t.

i.

nimbusába

állal

's

in-

kik

,

a'

kivánják

igazság utjábul

hanem valóban azok, kik

kitért újításokat,

rásokat lassanként ususba hoztak,

VIl'''

ebéli elíacsa-

most szüklelkü eu-

's

régi rend lélekisniéretlen elha-

a'

valóban veszedelmes újításokat, régiség

a'

állítni

merik, ugy hogy

szegény sokaságot

a'

annál biztosabban és sikeresben rászedhessék.

mi pedig

A'

kisebb kárt

a*

nagyobb

's

liasznot

illeti

legyen szabad azt elsben általányos és philosophiai,

:

's

aztán egyenesen financiai tekintetben felvilágosítnom.

Ha

elíogulllan

vet ránk nemesekre

mind

legnagyobb homályt,

meg

szintén

's

a'

nem

akarjuk vallani,

kormány mind

a'

fogjuk tagadhatni,

közt semmi olly nagy mértékben

,

mint azon

mi

külíöld elolt

hogy többek

szk

lelküség,

melly szerint képesek vágjunk országgylésen kirekesztöIcg azok állal íizellelni láltafnak 's

ekép

is

—

nem

a' is

magunkal, kik, ha

mit sokan diploMMíice

akarom

fejlcgolui

indircclc repraescntáll.itnak,

Isten

O

képébe

szent

li.i/.uiliii

ir;:.ilin.ilMii

's

—

csakugyan

valóban olly

ucui ak.irunk nuiikcl

olt

repraesen-

in(';;rnulaliii

—

iicMuvsckcl

készek,

szerfelett

módon—

ha

hogy mentsen meg olly

rcpraesenla-

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

tiótul! *)

hogy

ha mindjárt

'S

9

ott

nem

millió

már eszébe akarom

most

terheknek

nem, vagy csak indirecte praesenlálva

,

,

mennyiben jobblétök képviseliknek jobb-

a'

nem nagy

,

éppen

ott

vagy csak annyiban vannak re-

meUy

egy olly Valami

létükkel van szoros kapcsolatban,

számos

hogy az országgylési

,

azok -általi fizetése, kik

kirekesztljleg

minek

a'

egyenesen elmeUzni

azt

arra szorítván állításomat

,

—

embernek néha néha

becsületes

—

jutott

is

lehetne eleget mondani,

repraesentaltatik directe

némi

helytelensége tán

arriil is

199

becsületünkre váló megjegyzésre nyújt

alkalmat.

Többek közt, ha tanácskozásink nem haladnak gyorsan,

számtalanszor hallatik ezen megjegyzés "'S

miért

minekutána

Köret

haladna gyorsabban, urak

—

nak ;

's

—

a'

's

's

tartatnak a'

jól

más erszényébül szép diurnumokat húz-

igy minél tovább tart

aimíU jobb

,

•

t."

Illyéseket kaczaghatnánk,

ha minden szepltül menten,

egyenesen azt mondhatnók, vagy érezhetnök 'Ez

van

! '

alább

mert hol elég

nem

a'

sokáig árthat

illyesekre megczáfolólag 's

nem

is

bel becs

mit hord keblében,

's

nem

mint most,

*s

a'

nem

igen

's

olly

,

a'

felelhetünk, mert

vagy legbaj'

nem

hogy

tudjuk

külön szinü képvisel

valóban nehéz gondolni es elhinni,

hogy némi tárgy körül akkor lás

ott

kül hir; de az

a'

annyi

tudhatjuk,

,

nem ugy

is

annyi volna az idpazar-

kerületek akkor

Í8

jobbadán pontban

's hála korunk szellemének, hogy *) Ezen sorok 1831''cn Írattak már most 1833'^^" más lábon áll, 's mind azon njilak, ralllyek ilt a' néhai e{;oisuius és szüklelkmiég ellen lövetnek , már most a' magjrar ,

Nemességet nem sérthetik.

a'

Kiadó.

HÁZI PÉNZTÁR

200 három

egyre, akár

ragy

tízenkettre,

fertály

legfeljebb háromfertály

van oszlatva az ülés akár nincs,

fel

tarlóztathatólag tódulnának az ajtóklioz részint

a'

mi

ha

,

a'

nem

fel

diurmmiok

erszényiuklnil is volnának fizetve, mert akkor

ugy mint más nemzetek, mellyeknek képviseli egész éjeken

is

munkáUíodnak, jobban gazdáUíodnánk az idvel;

mert az szoros összeköttetésben volna

saját

a'

pénzünk-

keli gazdálkodással.

Megengedem rágalom,

's

hogy mind ez legfeketébb

egyébiránt,

magyar Országgylésnek más okoknál fogva

a'

kell csigakép haladnia

;

de ha ez igy van

hogy mi éppen nem fizetilnh

azért bizony az,

is,

még

a' képviseli terheihez,

is

csak mindig oUy tárgy marad, mellyuek védelmét, ngy

hiszem, egy becsületes és józan gondolkozású ember se kí-

vánná

elvállalni,

semmi

esetre,

a'

mi

minthogy abban sok dicsséget valóban

hanem

tán annál több oUyast lehetne nyerni,

azzal ellenkezik.

Már ha mi vinnk ezen kor minden

mendemonda

illyes

ha meg nem

terhek idomzatos részéi

állal

kellemellennél

is

kellemetlenebb, hogy azt diadalmi hihelséggel halui most

meg;

's

kérdeni

Ez azonban még semmi mind

azért va^yuidv

megyék használ,

,

koiniáiiy,

de Inlr

.izon Jiiiiul

's

igy

isim'l uciii Jizelitiii k(')/.l

;

a'

czáCol's

e?

nagy árnyékhoz képest, a'

küHrild

idonilag

mi

egy /i//i'/l

szciint

ilék-líí

meri azon pénzlár, nielly moginl

szükségit pótolja,

clulvad ko/.eiiik n'

a'

nem

ez ránk nézve pbilosophiai

:

állalányos tekiulelben hasznos, káros vobia

mellybcíi

ak-

megsznnék, melly

tüstént

csak az

érdejulell is,

,

/'.v,

a' kiilíln

is

vcss/.iik

annyiszor

mii lagadhalni valóban jó vulna, de

Icgmcslcribb lagaihuiak

is Ií.Iu'IcIIcm.

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK

'S

ím ezen nem

'S

nem

keseregni

— mellyen eléggé l)usulni

ritka eset

—

lehet

201 's

morális súlyunk parányiságának

.

legfölib oka.

Finnesekben szintúgy mint közönségekben azon öntudat

conscire sibi, nulla pallescere culpa' az igazi morális

'nil

ernek

sabb és hasznosb igazságok sem

még

nevetséges satyrákká

mást

tanít

midn

;

hallatnak

válnak, ha

is

sokszor

fiúnak legegyszerbb szava

a'

,

a'

legvilágo-

a'

st nem

ritkán

mondó mást

tesz,

félelem és szeplnélküli fér-

a'

is felette

Szép azért az emberiség helyes

hogy néha

elannyira,

egyedüli kútfeje;

nagy súly

I

jusaiért bátran

törvények csorljáflan

zeng

kiváno

fentartását

szó,

az

's

elnyomatott nemzetek sorsáért közbenjáró szinte fehrás;

de csak ugy lehet súlya vagy valódi haszna, ha

a'

mondónál

minden tisztában van mert valóban nem ilUk, st nevetséges;

nél nevetséges!) az ollyasnak ajkai közt

csak kényeit 's szenvedelmeit tartja

nem

lönben a'

nagy pondus

—

liberahs szó

a'

törvénynek

el,

az elnyomatott

nem-

's

valljon

mi megint

hanem hogy

eg>éb

,

lágy

törvény

fenyíték körmei közül

a'

ki

törvény min-

áll!

f

dolog

e'

ez esetben

könnyen

a'

kik annyira gázolnak másokat

's

mennyire az csak tehetségökben 'S

ki

— ha

zetek pártolását ollyasok sürgetik, kik eltt

nem szz,

,

nem kü-

hogy többet ne mondjak

t()rvény szüzességének fentartását

den egyéb, csak

;

mint

is

,

Semmi

veleje?

mint mindenült

,

hol

a'

hagyja csúszni az érdemlett

bnöst, "Az

ártatlan

nagyobb rész

szenved néiiány csalárd és tolvaj pártolása miatt."

"Ritkán történnek büntetést

dulnak."

illy

visszaélések

vonnak magok után ,

is

így szólnak sokan.

mindennap,

líüntelést is

's

,

's

ha megesnek,

aztán másutt

'S igaz,

is

elfor-

hogy nem történnek

okoznak, másutt

is diszlelenílik a'

202

HzVZI PEINZTAR. de valljon rilka

világot;

's

nem

félszázadban történhetnek,

elég e,

ha illyesek minden

hogy egy kissé többszer

's

történnek mint minden félszázadban egyszer,

pen

tulállítás

hogy

büntetés

a'

nem

— mint

iUetökre kevés benyomást okoz

a'

tapasztalás mutatja

a'

,

is

nekünk

rosszul történik,

fentebb említem

—

pen

hogy az nálunk

szolgálliat,

hessék

—

de ezen

;

— az

nagy közönséget pedig,

rettent példa helyett, csak nevetteti vagy boszontja.

mi másutt

ép-

büntetésekhez képest olly lágyan fenyíttet-

bibáiki'a szabott

nek,

tán

más felekezeteknek sokkal könnyebb

azlán

's

;

—

'S a'

mint már valahol

csak gyáva és piridást okozó üriigyké-

felji'd

is

hijányosan eszközültet-

még azon megjegyzést merem

tenni,

—

mellyet igen igen mélyen kérek emlékezetbe vésni

hogy

ott,

hol

a'

szabad tisztválasztás

nak több fövouási állnak már,

ott

ebéli nagy,

szabadságok

még

mány mindaddig

szép

's

nincsenek, felette

's a'

kép viselési formá-

mindennek rendesebb

—

tökéletesebben kell

mint hol

is

vagy

eléggé

meg nem

hogy egy

's

becsüUielö

képviseleti alkot-

nagy veszélyben van,

's

azt csak a'

mig egy felekezet szabadsága az

véletlen tarlja fen,

nézve csaknem több kárt okoz

Tiiint

,

és

kellene forognia,

egészre

a' mennyit egynek leg-

korlátlanabb önkénye hozluitna.

Ha most a'

valaki azt véli

szememre "Azon

Ti nyUványos sziikségiteket

bízva, noha alioz

semmit sem

is

p

fizettek,

'dolja

Mit mondhatok rá?

rulnom

kt-Il

latok

is

'a

líaligatnoin, pi-

ha azt vál.iszolom 'Kz Ná-

nem fog o nem magunk

válaszljidt. lisztvisclómkct,

;

moglí'dlénik'

egyébiránt ronsliluliónk nincs,

továbbá tudakolja

melly

Hálok van

jiicil

Keseregnem

bizony; de liiszcn

cassa,

Wálalok sokszor elol-

vad, ugy c Földi ?" 's

*s

"De

hál

ill)

ismét igy felelhclnl

Koklck pedig van!"

"Mog

Ha

es elókel tolvajnak Nálatok

ORSZÁGGYLÉSI IvÖLTSEGEK

'S

mi

baja ?"

hogy testünkbül

azt,

küi'tuuk

becsület elvesztése

kell adnia,

"Oh

het

meg van

is

ugy

nem

Ha találni 's

elü ,

felel-

vagy annál keve-

minthogy lélekismérete

vételt,

kinozni

a'

szegényt".

pro-

's

okvetetlenül azt leszünk kénytelenek

pedig azt vizsgáljuk

halászhat el

forsitan

miért hajol

,

a'

és pedig

;

:

felejti

mihi

annak három okát

felé,

egy rész azért, mert sikeresebben

zavarosban mint

nem

nagyobb rész

a'

tisztában,

a'

's

az ifélet hozása

ezen kis argumentatiót: hodie

büntetést sokkal nagyobi) szégyennek hiszi mint

ség miatt.

E'

cras

íibi,

egy másik rész pedig, mert buta vakságában

;

esz

egy harmadik rész végre, egyenesen tompa

három ágazatu

oppositio okozza,

a'

bnt;

lágy sziv-

nemcsak ná-

de csaknem minden nemzetek közt, több vagy keve-

sebb mértékben részint egészen

f

Sógor igy

Blire a'

azok pártolása egyenesen absurdiimokra vezet.

's

fogjuk találni

lunk,

a'

hiszen aztán mindent vissza

inkább lágy iniut kemény törvények

a'

sophismá-

szerencsétlen

megismerni, hogy az Uly lágy törvények követke-

Ha

közt

illyes

illy

kell büntetni senkit,

's

nem

I

tzzel vassal

illyesek fejtegetésében igazságos lélekkel

menünk

gressive

's

's a. t.'

eléggé fogja furdalni

is

zése

által,

mennyivel nagyobbat

sebbet,

hanem

eléggé büntetye

ha van valamié

akkor

szégyen

illyes rothadt részeket

azokat megseminisítjülí,

's

kat 'Oh ugy

köz

Oh

Mit felelhetek megiut erre ?

203

czélja, részint

relem mások érzései ;

van hibázva a törvények

korántsem elérve.

Én magamat, azaz használni

el

's

saját

'S ezt vizsgáljuk:

érzésimet

's

kivánatimat sze-

kivánali kitapogatásábau kalauzul

mert azt hiszem, néuú kisebb

's

nagyobb áruyé-

kozatokkal, minden halandónak érzése és kivánala,

lányosan véve, bizony csak egyre megy. volnék, érzem,

semmi

annyira

nem

álta-

Már ha nemtelen

ingerelné

bennem

fel

az

HÁZI PÉNZTÁR.

204

emberi szenvedelmek minden rugóit, mint ha azt tapasztal-

nám, hogy yelem szegéuy neveletlennel

st néha

vigyázatlanságomért,

midn

nahbul l)áunak,

tetteit is legyezik, 's

nem

annyira

a'

bün, mint

szülelés büntettetik.

a'

hogy mások

,

mert hiszen ember csak ember marad

,

paraszt legyen a'

neveltnek legszivtele-

jól

— mondjuk ki egyenesen —

ekép

én érzek igy, miért ne hinném

nek

f

törvény

részben

szem,

érzelmek

f

is

czélja

csaljuk

meg magunkat!

akár gróf akár

,

mig

a'

ket

keblében.

a'

el

van

nagyobb

csillapíttatnak le,

legalább én ugy hi-

,

semmi egyéb mint

— mig

midn

igy érezze-

is

akkor ugy vélem,

mert

;

'S

a'

köz csend

—

ezen utolsók pedig mikép lehetk

és bátorság;

rejt

áll,

nemcsak nem

fomentáltatnak

törvények

a'

ha ez

czélja tökéletesen hibázva,

illyféle

hanem még

'S

is az.

legirgalmatla-

áiiatlanul is,

egy gazdag

nebb

sokszor csupa

,

oh ne

nagyobb rész illyérzehue-

Saját közvetett hasznimkért tehát szükségesnél szük-

ségesb, hogy

magasb

a' ))üntetés

születés

De most

nem

kiízvellen

találom, hogy

is azt

egyenln

a'

a'

mint

,

a'

lágy

's

nem

és si-

exe-

törvény.

állok,

által

igy

hasznomat tekintvén, még akkor

IVcincsember létemre most

dóin,

bnt, mert

kemény törvény sokkal jobban

keresel)ben eszközli hasznomat (juáll

érje a'

gylölség tárgya.

lesz löltbé

's

ugy annyira loroghalok

nem

lágy törvények alatt

felette

tág

körökben, hogy foga-

lenne olly licly, mcllyi'l faragatlan belyárkodáshii

iökélelesen

el Jie

(lisztelenílhclnrk

,

nem

olly excessus,

inellyet az ország miiuU-n e^yél> lakosinak kinjáia

viliéinek, létét el

alig olly urasági szivtelenség,

ne kcserítbetnéni,

rellenségét

ue

niellyel

alig olly rendelés,

cszkíízíllhcluéní

,

'a

alig

vigbc ne

jobbágyim

mcllynek siko-

olly

hataUuasko-

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK

'S

205

dás, melly állal az idegeut Magyarországiul örökrevissza

ha azt tenni hajlandóságom volna,

ne ijeszthetném,

akarnám; mert ha illyeseket mások

azt tenni 's

büntetlenül tesznek,

ártatlanul

mimat

nekem

?

dn

sem

nemcsak

illyesek

számtalanszor történnek lenség

azt

is,

tagadhatja;

fenyítéknek

hogy néha

szerencsésen

legnevetségesb

engedni,

ban

's

bennem,

velem egyszületésüekben

valóban nemes szenvedelmek irányzatok nincsenek,

's

mellyek

a'

nem

mások-

szép appetitusok

nemcsak nem

az

lehet a'

említelt 'Nemzeti szégyeneknek'

minthogy

egészre nézve leghasznosb lieíblyással

—

dividuumok eféle szép

is

's

itt

fekszik

a'

volna,

találtatnak köztünk, pedig szép száml)an, kik

szenvedelmek

's

hiszen ollykor valóban nenr ;

is

felál-

dolog philosophiája — olly in-

valóban dics foglalatosságok

közt csendesen élik napjaikat;

teleuségiket

's

olly törvények hozása

bizonyos és rövid végét vennék, hanem azok tüsténti lítása

leghl-

felemelkedett szabadsági

azt hiszem,

most

ugrani

tüz])e

se számtalan

illy

nemesség nagyobb részét tekintvén, ártalmas,

a'

hajoknál fogva kell

pul)licumnak tán

a'

jábavalól)b nyereségére se

a'

pedig azon principium

máskép,

lehet

ket onnan visszarántni". Hanem minekutána

valóban

,

ugy annyira,

salyrái;

még

kiuszerílik,

ha nem

's

mi-

elér büntetések,

elérik

hogy "Nem szabad gyermekeket

szerint,

de

történhetnek,

önkény beléavatkozását okoz-

felsó])b helyi

zák vagy inkább

unal-

s

nem impune e?

valljon

's

azokat

csak a'

tesznek,

legmerészebb szemte-

a'

az illyes szép szabadsági telteket

ha nóta beue

is

volna szabad azokkal

egy kissé rövidítnem napjaim

is

hogy

'S

ne

miért

's

's

mi

azt

is

még

csendesen

tudják, is

mondom, mert

mennyire vigyék fék-

csendesen vagyunk iürui

HÁZI PÉNZTÁR.

206 líénytelenelc

rulást- okozó

Tannak,

k csendesen

's

,

's

több mint

lágy törvények következésében

akkor pedig, viszont

midn

a'

törvények

rendezkedések

által a'

törvények

hibázva, melly czél soha 's a'

mostani

a'

szorosak volnának,

illöleg

'S ez

f

hogy

,

má-

megint egy

lágy

a'

t. i.

van

czélja tökéletesen el

lehet egyéb

,

mint

a'

jók vé-

rosszak sujtása.

Midn

tehát

a'

megnyugtatnák,

részt

nem

törvények 's

nagy

illyféle kifejtései a'

ekép indlrecte nekünk

felette

is

hasznosak lennének, minthogy a nagyobb rész nyugodt

nekünk nemcsak nem ártalmas vánatos

directe pedig azért

is,

,

mindenek

liaiiein

léte

felett

szégy^enilül,

volnának nekünk leghasznos-

veszedelmitul

's

bosszuilul

meUyeknek annyiszor vagyunk puuló

's

mentenének meg, elkeseredett tanúi,

mi

mellyeket végbevinni ugy sem vagyunk hajlandók;

okbul

nem

kí-

mivel minket mind azon féklelenségek unalmitul,

bak,

's

k

rendbontók kaczaghatnak,

mondásomnak

sik bebizonyítása fentebbi

delme

a'

rendszeretk kaczagnának.

a'

Most

viszketegségiket.

állati

akkor mi lennénk pártolva, azaz:

's

mint pl-

folytatják ebéli több

a'

nem

rajok kiáltott anathema minket soha

sújtana,

hanem bezzeg másokat

igen

is

érne

sújtana

's

's

igy

minket védne és pártolna; minek egybefoglalalja az, Iiogy a'

törvények

hogy azok

illyféle kifejlései legtelemesl) javítások,

állal a'

törvények

dellenség; fenyillelik, lla le 's a'

t.

's .V

most csendesen 's

.1'

I.

n/,l

a'

f

kább

és ])ékébrn foly valami

Wlet lennek köszönhcijük;

!

t.

\.

a'

ren-

ünnepünk akkor pe-

polgári lendciLezé-

J(')/.an i/.lés pedijii,

bcrsiili 's választja bálorlétc

niiiii a" vi'li'llriil

mint-

rend viszont vedelik.

dig nyuglunkal valami bizonyosnak,

KtnLnek köszöniiclnk.

azaz

czélját érjük el,

ugv hiszem, in-

talpkövéül

a'

bizonyost

;

!

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK

'S

Már a'

a'

keméuy

szomorú

a'

büntelési szégyent

getés

lesz

nem

öncsalást

a'

becsületet mint az

legfelszinesb fejte-

a'

azok nagyobb számában kétségen kívül több

i'agy kevésb rendbontó,

Ekép

's a' t.

senki,

fogja feltenni

's

a'

törvényszeg, indulatos, rossz lelk kiben csak legkisebb belátás van

hinni,

hogy

e^

is,

egész nemzet lehes-

kiben rendbontó, törvényszeg, indulatos, rossz lelk

sen,

ne lenne

's a' t.

ekép

's

I

néprül azt mondják

;

nem

az

a'

ott féktelen,

szégyen

rendbontó

nem az, hogy oit a' féktelent^ rendbontót Azon

külföldi,

leg és

ki

is,

is

,

nem

azért

ha valamelly

,

's a' t.

van, ha-

nem büntetik!

's a' t.

népesedésünk számát

pezsg vérünket

bltni sóba

tudja,

's

ismeri

me-

fog bennünket Idseb-

mert nálunk féklelenségek történnek, kemény

földesurak vannak, idegenek kicsufoltalnak zel

másik oka

Míg emberek emberek maradnak,

íüslént feloldja.

is

's

— az egyenesen azon

palástolás jobban tartja fen

Ezen

—

melly szerint sok azt

fallaciábul veszi eredetét,

szintéi megvallás.

mindig

illeti,

töryéayektüli rettegésnek

hogy

hiszi,

mi

201

10 milliót

nem fognak minden szepl

's a' t.

's

mert kö-

homály nélkül

egy csoportban su^iponálui, hanem tán azért ítélnek minket

keményebben,

és pedig méltán,

akarunk,

helyett

's

a'

mert illyeseket palástolni

hogy azokat minden hasztalan szó-

vesztés nélkül megvallanók,

's

minden

felesleg

idvesztes

nélkül irgalmatlanul megbüntetnök

Ha most ratus 's

itt

nem

kérdez valaki "

pof

egyebet

e,

hogy "

kalap

99 nnecdotával az Olvasót felelbelek

igaz

nem

kivánora untatni,

mint 'bizony igazi'

Ha

—

pedig

szoros és tüslénli poliliai tíirvények állnának fel, akkor is

tán

éppen azt mondanám,

sokkal kevesbek után 'bizony igaz

esel,

hanem

hanem azon

vigasz-

nem 99

de

; '

HÁZI PÉNZTÁR

208 tálasom

hozzá 's

mind

közönség, mind

a'

—

sem én

illyest

azt

meg

tehetni

büntetik,

is

szegény jobbfígy, mind az

a'

nyer'

satisí'actiót

mert most

,

—

erre vig}'ázni kell

's

lörvén)iuk ugyan keményen

idegen elég nincs

—

volna,

'de

ma

melly vigasztalásom se senki valósággal

nem

mondhat. 'S milly

paláslolás

nyomorult

által

's

egészen visszás luelhodus, bün-

akarni kerülni

el

szégyent

a'

a'

dn

más nemzeteket képzelünk magunknak

Ijecsületet

fentartása végett

módokhoz

milly lített

,

mi szoktunk

állaláuyosan

hogy

a'

,

ill lenne,

mi 's

és

,

szinte

semmit

minden nap

mi

férfdioz

meg

olt

némi elkel

szinte

botránkozásokat gondol ki, mellyck-

uj

nagy publiciunot kétségJ)eesésig, keresztényi trésre

a'

szoktatja, és szinte mindent tesz,

nek tenni nem kellene; hogy telezit legrutabbul csalja

megbánlásnak tiinii

a'

,

iliyescket az egész társaság néma de elkesere-

karnyugva néz; hogy

uj

azt

mindent végbe-

ott szinte

's

dett gylölettel

kel

a*

em-

néha néha bizonyos uracsok köz

ott

iliellen

nyúlni az

Ha, teszem, Portugáliában

mulatságakba fizetlenül járnak, visznek

mi-

,

becsületük

éppen azon módokat használni, mint

czélérés ösztöuébül.

tapasztalnók,

el

akkor tnik legvilágosabban

tani

fentar-

's

nem

kivált

is hirdeti

akarja és

iiíllclik 's a'

ii.ink?

A/.l

I.

's a'

olll

kélelcsség enilierck

,

a'

azt nevetséges

gggel még

ott

némi idegenek,

nemcsak legkisebb

pártolást

legnagyobb üldöztetésnek

is

ki

több mint egy publica cassa elidege-

illy

kö/.l

mit jól növelt eniber-

mer; liogy

Valljon

I.

liis/ciii

's

a'

némi nagy ur minden hi-

ha valaki ezt végre békeségesen

,

csclbcji

sem nyernek, de néha vannak téve; hogy

meg,

sz('»Ini

kereskedk, sok

ott

nu'iid v/.ck ul;in

okoskodás lenne

nincs,

—

a'

mit nionila-

mienk: Tü-

ekcp mind ezen szomorú

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

esetek csak azt bizonyítják

mind maga okozta 's a'

5

ban,

's a' t.

van közte,

lelk soha nem

tiszta

nem

bels viszontagságok közt

és

kell sor-

Portugál nemzetrül azért, mert némi rendbontó,

becsület -sért

nyes és

hogy míg ember ember marad

,

de számtalan mind véletlen és küls,

több vagy kevésb,

vadnia

209

's

állott

több mülio igaz, eré-

még egy szakadatlan

volna rossz és alacsony ideánk.

egyben másban vagy szinte sokban

még

sor-

*A' Portugáliai

—

igen hátra van'

így szólnánk tovább

—

azon szenny ekbül

mellyek az emberiséget mindig annyira

,

hihet, ki fog

*de

uemesb felemelkedéstül

tartoztatják

rendszerint, vagy csak módnélkül lágyan,

sajátságnak, nemzeti sj)iritiisuak tartják

nem motszan mert hiszen,

's

eredetiségnek,

hirdetik, és azért

nagy sokaság magának önbiróságot

a'

illy

tenni,

—

bajnokoknak senki sem parancsolhat

—

provocált önkényen ki\iU

azt

hanem számosan

ernek,

vélek, és sokan

is

De ha

vissza.'

nemcsak meg nem büntetetnek

hallanók, hogy illyes tettek

még kérkednek

mind

is lábolni

yelök pörbe indul, minthogy

rendszerint

's

illy

jaj

szennyek közt viszon vé-

delmök összeröíTente elbb utóbb mindent megl)osszul, olly

er

,

melly

dicsbbet

is

egyesítve

's

a'

legersbet

lenibe

felállítani

is

feldönti

;

ideáulc

,

de viszont

a'

's

leg-

képes, ha más czélra volna

fordítva

kérdem, milly

a'

annak, ki

ha mind ezt hallanók,

lenne akkor Portugália lakosirul?

'S valljon azt tartanok e Portugália igaz fiának

,

ki illyesekel

nyomorult kis fogásokkal palástolni, szépítni, mentegetni

st

egészen tagadni akarna,

penészeikbe

azt, ki illyesektüli

lerántván

a'

vagy tovább

's

az

még gyökeresebben szégyen

állal honfiait

iktatná

's

rozsdáikba

ültetné,

undorodását egyenesen megvallaná, leplegit, hazafiait arra kiuszerítné,

is lespcdjejiek

's

vagy 's

hogy

üly undokságok közt, de az egész

14

HÁZI PÉNZTÁR

210

ha mucs elég

világ láttára,

irgalmallau törvények felállítása

de lehetleg irtsák Id gyászos mocskait

status

bennük

igazi becsület

's

által,

hanem

vagy

,

tükélelesen

nemzeti becsület és dicsség

a'

is,

illy

I

De veg} link még fel egy közelebb példát. Valainelly nem külöjibeu mint akármelly ezred senimi egyéb ,

,

mint egy közönség

mellynek külön árnyékozásokban

,

még

módosításokkal ugyan, de

bizonyos és némileg ha-

is

Már

sonló törvényei, rendszabási és fenyítékei vannak. valljon egy ezredben

ellenibb

nem történik e néha néha a' legbecsületlopás 's több eféle ? .ezt nem tagad-

mint csalás

,

's

,

hatni; de valljon illyes vet e homályt az egész ezredre?

ha

Legnagyobbat bizony, mentegetik, tagadják

salkodnak

's a'

t.

az Illyéseket palástolják,

i.

csalárddal tolvajjal tovább

többiek; de viszont legkisebbet

a'

sem

ha illyes

,

a'

bnös

mint az egész

világ,

rothadás helyei az egész testbül kiszakí Itatnak, és

Ezt mi

lábbal taszíllatik odébb.

is,

helyesnek tartjuk; de valljon ha ez egy ezrednek

felelte si-

keres melhüdusa az egésznek becsülelél fentarlani,

bizonyosan annál jobban güriibl)an

keményebben

's

becsüleli tilkrébül;

lonákra

Ha

?

nevezetet

meg

a'

(jlly

selojlcsl

használ

kérdem, miért vohia ránk

is

—

érdemleni

fcnyíléket

egy pillanallg se

a'

a'

mi

la-

sziileicit

a'

tíiri

senki

sem

,

hogy

a'

ezen

helyes kívánat

;

a'

—

melly

minek lingy

vehcli kérdés

kivéve.

dolog nálunk éppen ellenkezleg

más bizonysága annak

's

kí)zt állítnunk,

ki)zlünk

selejteseket

maradni

's

felette

szkség magunk

Icjilelcmliil lefelé ián

minlhogy

mindig, nünél szi-

legkisebb homályt is

neinesek akarunk lenni

kélségbe, magokat

<'gy

törli ki

ezt

's

nézve ezen melhodus kevésbé sikeres vagy éppen

(I)

si keretlen

akkíw

is fentarlandja a'

tár-

is

'S áll

vagy

im ez

—

— megint

lágy rendelkezések

állal

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

egészen

van hibázya

el

esetben az

hogy

,

a'

nemesek

féketlen

a'

pen semmi büntetése

nagyobb

a'

áll

's t. i.

ezen

vagy ép-

felelte lágy

ekép

's

rossz kis rész pedig legyezve,

a'

f czélja felforgatva

's

a'

igy

nagy jó rész törvények

a'

I

mindaddig mig magunk

'S

czélja;

jobb részre allcalmatlan-

's

ságot, veszélyt és szégyent hoz, büntetve,

f

törvények

211

saját

akaratunk

szabad

's

odajárulásunk következésében szoros politiai törvényeket

nem

állítunk,

mellyek után ugy fénylenek

messég becsülete, mint

a'

nemcsak nagy súlya nem

lesz

felii'ásinknak

,

,

nem

de

is

lehet szavaink

's

ki leszünk örökké

is

pótolja ebéli fogyatkozásiukat ki.

'S ez valljon hasznos, káros e

lányos

magyar ne-

homálytalan kristál, mindaddig

hanem azon veszélynek

hogy valaki más

téve,

a'

az egészre nézve, ha álta-

és pbilosophiai tekintetben

szintén

vesszülc azt,

kérdem ? Marad most még háfra melly

esz

a'

harmadik ok

felvilágosítása,

lágy törvények pártolását következteti,

a'

Veszi eredetét, sokkal több kin kútfeje, mint által

kormányzott

zés

miatt, 's

els

felebaráti szeretet,

neíu provocál

több

jelent tekinti,

az

tompa

dicséretes

megbocsátható, minthogy becsületes kebelbea

is, legalál)b

nagyobb

t. i. a'

Ezen érzelem, melly ha nem

lágyszivség«

a'

másik ellenben

általányosan

's

rendszerint

zésében sok nyomorúságot okoz,

vétkeket

Az els csak

is.

a'

józan ész

melly pillanati kedve-

még nagyobb

büntetéseket

a'

's

a'

hosszú jövendt; a'

's

a'

másik kemény

közelebb vagy messzebbrül egyenesen csak annak

nokat —

a'

hogy ha nem

ekép

lágy fenyíték követke-

midn

büntetés állni számtalan nyomorúságnak veszi elejét.

nát, ki vétkezik, ugy

ekép rövid

teldntjülc is

mi f dolog — hanem csak á

illeti

az ártatla-

bnöst, ezen

14*

'S ez

hasz-

utol-

;

HÁZI PÉNZTÁR

212 sóra

is

Iia

,

ezer példát veszünk össze , mert

hasznosb

talan,

szoros mint

a'

a'

kivétel

a'

(ág fenjetek,

számmit

a'

a*

mindennapi tapasztalás bizonyít, minthogy legtöbb ember-

nek , kik bosszú és örök fogságra jutnak tetnek, tökéletes

midn

bnre

büntetlen nézettek

vagy csak lágy

el,

mi okbul nem

fenyítékkel büntettettek,

végez-

is

azon pillanatokra mutat vissza,

fejlése

els bünpróbái

vagy ki

,

ritkán halljuk a'

szerencsétlen kivégeztetendöt saját szüleit kárhoztatni egy-

kori

tompa esz lágyszivüségök

—

koromban

Fiatal

látszassék is

nem

,

lesz

minden haszon nélkül 's

ott

ketts

szint

mert

makacsságbul

csakugyan

a'

kemény

,

nabilis volt,

's

lehet,

eszközként

ji>tt

"ÜjJvént

legénység részint pajkosságbul, ré-

kiletszbb napokon

's

Ez nem

volt

j(),

's

mert

melly igen ralio-

,

mindenbeui egydedség nem

a'

bavaló dolog egy ezredben,

nem

parancs

olly parancs ellen

minthogy

példának

az ujabbat" Ennek azonban nem

felöllé az ujabb ruhát.

parancs ellen vala ,

is felvilágosító

vasár - ünnep-

,

triviális

egy huszár ezrednél szolgáltam

senki se merészelje felvenni ,

még

táií

öltözet lévén

lön nagy süíero

ez akármilly

's

—

miatt.

uniformílas

hol egy rész engedelmeskedik,

ott

ha

's

hijá-

ugyancsak kell uj ru-

hában jelenik meg, más rész clUüiben nem engedelmeskedik 's

végre csak kopott ruhában riilvkulhal

kellé tehát biztosítás

ginkben

—

is,

l.

i.

büntetés;

akármit ábrándozzanak

számtalan van, ki

a'

is

ki.

A' parancsnak

's

minthogy sere-

lágyszív költk,

Icgjözanabl) és szivrehalóbb okoskodá-

soknak sem enged, ha azok

a priori

jnck,

's

ckép tet

egyrül másrni szükségkép a postcriori koll capacilálni,

haloni,

véve

ián

liogy liabár igen kis portiakban is, lölil)

mint e/cr bot

leforgása alaii,

's

os/log.ill.iloll ki

csnpán bizonyos nadrágok

mond-

de soniiuásan csak röviil

id

felvétele miall,

;

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

S mellyeket

nem

volna felhúzni 1

kelleti:

mig

puffogalás közt egy darabig,

"minekulána keztettek

mint

,

fog az büntettetni

Ez rendesen

még

kihirdettetett

kifejtését, ezentúl

's

hogy

parancsolatul,

ki ismét át merészli hágni

,

mindenlá tudta

egy valaki,

találkozott

is

jve

pajkos és makacs viszketegség

a'

még nagyobb

detlenségnek

az

ment ez öiök

*S igy

semmi egyebet nem követ-

kis büntetések

a'

213

5

's

enge-

ötven bottal a'

parancsot."

hanem

azért

nagy szerencsétül,

kit olly

mint egy ujabb nadrágnak felhúzása, az ötven bot vissza ijeszle;

rá

ekép

's

megígért

a'

sommá, lehet legkeményebben

Soha nem felejtem

is applicáltalott.

riinánykodás támadt

nézk

a'

közt

exefjuensek hajába kapott

's a' t.

's

ke-

de az összesommált kö-

;

kemény

nem

's a'

megszegve

az ölvén bot,

a'

törvény,

nagyobb

hogy nemcsak sikeresb

,

hanem még

példa után, többé

kin huszad része,

sikert szült,

— dosis — nyújtott ütleg!

adagokban

t. i.

mint az ezernyi kis

Ez ismét egy szelidebb is

uj példa,

a'

kemény

lágy törvény!

a'

Igaz

,

hogy

de csak akkor

önkény

—

a' 's

rendeli azt,

bevitele

st

milly lárma

Ítélete szerint,

vetkezés az volt, hogy az egy

mint

,

emberiség - elleni bánásmód miatt, csaknem az

's

lett

el

— egy asszony lágy szive

suglában annyira vetemedek, hogy az gyetlen

nem

nem

egészen

felette

kemény

büntetés

el is keseríthet

ezt jól kell megkülöuböztelui

vagy

olly tettet

's

hibát ér mellynek vég-

kirekesztöleg önakaratunktul is a' vélellenlül 's

— midn

,

hanem

részint,

ügyellenségünktül függ.

Az

elhozott példa igen kemény volt, mert egy nadrág felvételét

ötven bottal büntetni valóban iszonyú

toll

fel,

hanem gyökeresen

's

még sem boszon-.

használt; mert azt

a'

katonai

törvényhatóság hozta, jó eleve ki volt Iiirdetve , mindenki ludta

,

's

egy nadrágn;dv

fel

vagy

fel

nem

vétele lökéleteseu

;

HÁZI PÉNZTÁR

214 akaratunktul fiigg

's

benne

legkisebb része nincs.

rom

ütés

a'

véletlennek

ha azt önkény szabja vagy azt

éri,

ki véletlenül

nem

lép,

vagy

ki ügyetlenül egyet mást elrontott,

tört

is,

azt,

midn legkeményebben azt bizonyos,

rendeli,

's

ügyetlenségnek

's

ekép exasperálbató lehet két hú-

lovának háta kisebesült, vagy

elaludt,

vagy

'S

st

büntettetni,

tánloríthatlau

is

's

a' t.

végeztetni,

ha

mindenkitül ismert törvény

's

egyedül posltiv és

ki

elesett,

bnösöket

éreítkorii

illethet,

soha egy közönséget sem exasperált eddig még, hanem an-

nak rendszerint

felette sokat használt

,

minthogy

tesek nagyobb bátorsággal birák sajátjukat;

midn

vény,

jóknak kedveze

a'

f

tesen megfelelt

's a'

Ezeket elre bocsátván hallom

itt

el

,

becsüle-

ekép

tör-

a'

rosszakat sujtá, tökéle-

czéljának.

kép jöhet mind ezen büntetési tegetése

's

a'

holott

ugy

's

látszik ,

hatodik törvényjavaslat szakasziba Vi'daszülom 'Meglehet

,

hogy

e'

kérdést "Valljon mi-

rendelkezések

politiai

fej-

az inkább az ötöcUk és

Mire azt

volna".

illett

ebéli fejtegetésira inkábl) oda,

mint sem ide -valók lettek volna; de én azért terjesztem azokat éppen illeni

itt

el, mert

összeköttetésben azon igazság,

tökéletesen

fogjuk

a'

meg vagyok

büjitetési

hára megrakni

,

's

mellyriil

gyzdve, hogy

politiai

midn

jobl)nn tünend ki az

azt liiszem,

t.

i.

én legalább csak akkor

törvények igazi sarkalatit vala-

azoknak

létét legközclel)b

hasznunk

vagy kárunk sürgetn kivánandja meg; azaz csak akkor,

midn

mind

n' liázi

pénztárokhoz

iiu'nd

terhekhez idoin szerint mi nemesek

is

az országgylési

járulandunk

csak akkor fogunk valóban olly

módokhoz

mellyck kövelkc/.és/hon nnnd

orsz;ig;:yülésiiik

lelielö liiik

legnagyobb

gaz(l;isá;;ával vitetni,

,

mert

valaliára nyúlni, a/,

mind házi

leliel leglökéiolcsb bátorságba helyezve

leiuii

idnek pciizlá-

fognak;

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

módok

íizüii

pedig, mellyek ezeket és

nos leudeUiezésit feii} ííéloiek,

egyeuesen

következtetik,

is

bátor lét több hasz-

a'

politiának, legels alapjai

t. i.

;

szemeinket, mint ér,

's

nagyobb hihetségével

siker

a'

kat

esetre soklval

illet a'

ha minket

mások

zöltjei, Ivik

engedem,

iránt uyájasbak

nem máso-

's

mint önmagokhoz, meg-

azért tán szivfáj dalommal,

hogy senki nem

mint magát,

szeret

ekép kiki

's

's

nem

a'

má-

hanem ezek

;

ki-

de öncsalás nélkül

általány osan csak azt vehetjük szabályul ,

ekép

tiszta lellvü kiilönbö-

igen jól tudom

sikért életét áldozni kész,

kül

késb's

az életben több olly eset is, hol egyik

's

;

's

részben

kár.

Vannak az emberiségnek némi

vételek

fel e'

nagyobb mérlckben,

is,

polgári

habár leg-

legsajnosb veszteség, ha az csak

a'

minden

a'

saját,

kisebb de közvetlen kárunk joblian nyitandja

ben

215

's

vagy sinormérlé-

,

kedvel senkit

is

annyira

elkövetett méltatlanságot

a' raj la

vagy igaztalanságot sokkal nagyobb méltatlanság vagy igaztalanságnak fogja mindig tartani, bármi csekély legyen

is az,

másokon véghezvitt jnennybe legharsányabban

kiál-

mint

a'

tókat;

igy

's

núnkban

a'

legkisebb kár is, melly saját nemesi vagyo-

tétetnék, jobban éreztetné a' szoros rendelkezésnek

nemcsak hasznát

és szükségét is ,

ben, se kellemesen a'

nem

meUy

nélkül se bátorlét-

állhat fen polgáii társaság;

legnagyobb résszel azon nagy igazságot

melly

—

nincs,

hogy

tal

hozott

ha

eífeclus

t. i.

—

után ilélünk

is

ma

hanem

megismertetné, elismerve

még

rendes ulon, törvényesen és szabad akarat-

büntet és

politiai

bítják az igazi szabadságot

Ugyan

is

a'

büntet

és

p(jllli;ú

,

törvények nemcsak

hanem

nem

csor-

azt hathatósan nevelik.

lehet legnagyobb szabadságot tekintvén, törvények

dás, melly nek megfelelni az

f veleje e'

az,

's

a'

igy azon fela-

részbeni legnagyobb lökéle-

HÁZI PÉNZTÁR

216 tesség voloa

hogy

czélja lehet,

ne

a'

polgári rendeUíezések egyeclüli

a'

f

büiatet és poliliai töiTenjek létét senki

még ue

de

érezze,

ekép

*s

,

is sejdítse,

mig az

nemes

erkölcsiség,

élet és szép társalkodási

szokások körei közt forog; ellenben

azoknak

fuláoki

békói,

gátjai,

zák, megi'agadják, kinozzák

mihelyt az erkölcsiség,

szokások utjábul kitér;

minthogy az

fog , és

mások

sem

nemes

mi

a'

semmi

nyájas ember soha

's V'illánii

st meg

tüstént akadályoz-

is

fogják sajnosán

's

nemesés

,

kellemetlennel összeütközni

antinobilis

ötét,

és szép -társalkodási

élet,

által a' becsületes

izlési 's cselekedeti

anlimoralis,

semmisítsék

nem

köre nyílt leszen,

antisocialís irányzati

's

kellemetlenül érhetni;

mi

a'

a'

bün-

tet és politiai törvények feladásának tökéletes megfejtése. 'S legyen csak egyszer elismerve

valamint

a'

szont

a'

legnng) o1)b jótétemény

engedni

szeríltetni

rövid

nyakára

is

semmi egyéb mint

,

id múlva

elismert,

életre

kapna

,

talpraesett princípium,

akkor

I

fizetjük

mint

az

lép

országgylési terheínk

nem különben

máskép,

t,

i.

idvel mind

ha

kinvi-

valódi

;

)nert az

mostani

portéka, hancjnellene'

majd mi

szerint

igazságos idomzati részét,

házi pénztárunk illetségét

:

bezzeg

jobban fogunk akkor gazdálkodni mind az a'

pénzzel mint

ben kiicjlond büiilcl zatja lenne,

a'

hála az egeknek,

'S

éleibe.

's

ugy

dolog praxisa

ne kételkedjünk

idkben nem maradhat már többé holt állbatlanul

a'

hogy

,

tolatni

szolgaiság,

legszorosl) fenyíték törvényes elhatározása

szabadságnak legdicsöbb diadalma is

azon igazság

's

's

ma

politiai

,

a'

mi

a'

tökéleteseb-

törvények oka

igy legmélyebb sarkalatja is,

's

oko-

vagy lega-

lább lehetne. 'S

ini

mcgmulalását

most csak eddig akarom a'

mit

;i'

(erjeszteni

annak

198"' lapon érintettem, hogy ne-

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

nemesekneL: az országgylési

kliiik

ségekliez járulásunk általányosau

ház-pénzlári kült-

's

's

philosopliiai tekintet-

ben sokkal több hasznot okozna mint kárt;

marad

megmutatnom,

hátra

211

ekép

's

még

valljon finauciai szempontbul

hasznosb lenne e ezeu törvényjavílás elfogadása vagy

is

károsb ?

Ennek megmutatására pedig

iigy

216^'^

kp

egy szót

vesztenem, ha

is

hogy

tik kérdésbe, hol azt állítom,

lév

fogunl-

's

mind az

mind

nem

muukálódásuuk

szükség

nem

sora

véte-

most fejtegetésben

a'

i.

,

i.

Jobban

a' pénzzel gazdálkodni

mert ha ezt tesszük, akkor valóban minden

íinanciai

tülc

idöpel

25*''

után jnáslép

VII'^ törvény felállítása

ma;

hiszem,

mint

politiai

legföbl) czélját tökéletesen elér-

már, minthogy az semmi egyéb, mint az idvel és

pénzzel lehet legjobb gazdáUíodás.

nem

veendi senki, reméllem

kodásom azon ben aggódik

akár

állhatatossággal

ha idnk

midn

is

,

's

ekép minden

közvetlen

nyomoztatnának nálunk

legközelebbrül

pénzünket

's

mert okos-

idben akár pénzben, ugyancsak nagyobb

csalások,

ha mi nemesek

hinni,

hogy kiki heveseb-

mint más hasznán

saját

hogy ezt kérdésbe

akarom

's

talpigazságon alapul,

ervel

's

'S

nem

fecsérlik,

érezvén

a'

alíkor,

éreznök,

milly keser,

mint most

vellicaltatnak,

veszteséget,

a'

reactio

hatalma pedig elkerülvén figyelmünket csak immel ámmal 's a'

rokonság

gén

's

hogy alatta,

bnös

czimboraságátul eltántorítva, olly gyen-

olly kiméire vonogatják a'

k

bünösökrül az álarczot

le,

néha néha éltük fogytáig csendesen lopogatnak

vagy ha leesik

is

az rólok végkép, sok kész azt tüs-

tént felvenni. Igaz^' 's

hogy most

a'

házi cassának néha igen

könny,

néha még egészen félrevezet vagy inkább félretev ma-

!;

HÁZI PKKZTAR

218 nipulatiói állal is

nem

,

akkor pedig, ha mi

is

fecséreltetik dírecle a'

fizelnéuk belé, directe pazéiollalDek

de calculusom szerint mostani

Logy 's

indirect veszteségimk

meglopatása,

az adófizelö kizsaroltatcisa,

ekép szegénysége

's

mi pénzüuk,

kedvetlensége,

miiil-

,

ellceserítése,

bijáuyos hidak

a'

's a' t.

mhikel lehet legsajnosabbaii érnek, sokkal nagyobb, mint

azon teher lenne, vállainkra

,

's

önakarattal szabadon vennénk

miellyet

mellynek védelmezése

tásba állítása azt eszközölné, tár

visszafizetésre

kinszeríttethetnek

mellyek tüstént vissza

szóval,

hanem

A'

is fizethetnek,

sok hijábavaló cerimonia nélkül tüstént is,

mi

által

az adóCzetc) practice látná,

hogy igazságosak vagyunk, vele

e,

legnagyobb publici-

's

commassált házi pénz-

legnagyobb takarékossággal manipulállatnék , és mindig

olly kezekre bízatnék, 's

hogy

a'

akarunk,

jót

's

cselekedettel is atyjai kiváuimk lenni.

mi pedig

az idveszteséget

illeti,

mondhatni

valljon

hogy annak vesztesége ininket nemeseket most

Ed ugy

id

hiszem,

nem

becsesb mint nekünk

nem vagyunk

idnél nagyobb érzem,

idnk

van,

kincset én legalább

meg

haszon nélkül és szükségen

közbevetve legyen mondva

hogy

a'

nem

privát mint hazai

b.'gszorosb

azt kisded tárgyak

Valóban az

—

ismerek

,

's

az, ki idjutül foszl kell azt

lul bitorolja el

is,

;

a'

mivel

meg,

ki a'

a'

köz

mibül

—

a/.on n.igy kötelesség foly,

dolg(jkat lehetleg egyszerüsílsük.

Ha most országgylésünk nem idnek

's

kénytelenek cltékozlani ?

haza legveszélyesb tolvajának tartanom

idt

er

kik többet tehetünk hazáuk el-

,

milly sajnosán lop

nem

mert valljon, kinek lehelne az

lehet;

menetelére, inhit akárki, ha

körül

nemcsak

takarékosságával,

's

az

panaszkodhatunk

c,

Ibly

vagy panaszkodunk e una voie ckimanles

derekasan

,

?

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

'S

aiind ezekbül,

tam

darabosan vol-

's

még

szakaszt fejtegelui,

képes e

is

l)ármilly tökélellenül

219

is

ugy hiszem,

végre az sül ki, hogy mind morális mind mechanicai számolás szerint, 's akár a' jelent akár a' jövendt tekintsük, azt leszünk kénytelenek megvallani,

országgylési terhek idom

általányos philosophiai

mind

hogy

mind

házi pénztár

a'

magunkra

-szerinti szabad

financiális

's

vétele

tekintetben

ránk nemesekre nézve sokkal több hasznot mint kárt hozna, concessio de valóságos ac's ekép tulaj donkép nem is vohia quisitio.

Sok, tudom, vagy legalább néhány semmi mód át nem láthatja, mikép lehessen az nyereség, ha valamiért ezentúl fizetnünk kell, állna

ha szorosan igy

meg

vizsgáljuk

magam

,

se

elérteni,

nem

vet, ki eddig soha

nem

tett

még,

magra, munkára

's

még

az elvet,

is

t.

's

nek,

le,

vámot

re-

melmert

Nem

furcsa

's

ekép

okoskodás e

korántsem helytelen, mert valóban vesz-

's

ki

nem

csak akkor nyer,

'S azért,

hol eddig

azt,

könnyen

valaki az idén búzát

kelt

vagy más sze-

ha aratáskor többült

tulfizeli ideig óráiglani kiadásait,

veszleségit.

nénk

Ha

's

is

teszem, száz forintot vala kény-

ha magva

rencsétlenség érte,

búzája

dolgot,

ezt,

de csak

vetett, olly kiadást teszen,

ugye igen sajnosán vesztett?

tett

a'

,

melly az eltt zsebiben maradott;

telen költeni,

ez ? pedig

foghatnám meg

's

;

igy igen sajnosán vesztett,

's

a'

fizettünk

hanem nagyon

egyeztethetönek fogjuk találni.

lyel

nem

miért eddig

valamivel közelebbrül

nemcsak

méllem,

a'

nem

azaz egy idei

ha teszem valahol Afrikában települlakott senki,

se fizetnénk,

's

olt,

mert utak nincse-

do végkép abban egyeznénk meg,

hogy vámot fizessünk , akkor valóban nagy veszteség vohia vámot fizetni, ha t. i. utak még se készühiéuek ; de ugy hi-

:;

220

HÁZI PÉNZTÁR

szem,

nagy nyereség, ha ill vámért j6 utak ké-

yiszoiit

szülnének.

nem

'S valamint

mondhatni, hogy állalányo-

vem

san véve az nyertesb, ki búzát

— ben

tarlja,

az

Az egész

dolog

mi

is

hiszem, semmi egyebet, hanem ezt,

lamiért mindenki

ságos

idom

zonyos korlátok közé, sebb,

a'

könnyebb

a'

házi

pénztár

val.i,

's

midn

gás,

ellenség

mind

a'

lnizi

:

pedig

mindenek

saii iilly

nem

még

szorítá

bi-

ezer percentei

tán

's

,

lelett

calculo,

aránylag sokkal

nem

lehetett,

árenda

védelem

's

a*

,

felelte

volt annyi

ha az adófi-

t.

csak

olcsó pártfo-

maga

viselte

pénzlár miinl az országgylési terhek sú-

hanem hogy most, minekutána nép

is

igaz-

se annyi nép

ezek naprul napra inkáhb reguláztalnak, kcvesehbet

leletté

számos beneíiciumi következésé-

könny

ellen

azt

birtokosak luxusa ellenben ki-

súlya

hogy akkor igazságos

földesúriul nyert

a'

ben, mint lí'szom

lyát;

's

Eu

visszont va-

minden században, diametrali

kisebb kííltségekkel, visszaélés;

's

ugy

:

szántóvett

a'

csak hat rövid országgylés tartatott

zet

házi

a'

valamint igazságos,

szerint valamit

urbárium

se

lélekkel?

fizessen semmit,

ha régi idkben,

lehetett,

volt,

ha

e,

vagy tán egy kissé több kellemekért.

hogy semmiért senki ne

nem

fizet,

országgylési tárgyakhoz idom szerint ezen-

's

járulnánk,

mit íelelhelni erre igazságos

'S

—

azon tengely körül forog

tehát

éppen azon palamiért fizetnénk

pénzlárhoz túl

vámot nem

valódi nyertes, ki

a'

ill vámért mindenüvé könnyen mozoghat.

az, ki

vaUjon

ki vet

a'

mint ki nagyobb haszon okáért azt kiadja

nem

szintúgy

hanem

mint

vet,

nagyobb nyeresége van annak, Id pénzét zsebi-

i.

t.

birn.iK

;

a'

iíildesurak

is 's

több van,

's

okép egyesek

s/.kségei áll.ilányo-

magasra uevekcdlek, líogy joiibágyaiku.di annyira

;

'S

ORSZÁGGYLÉSI KÖLTSÉGEK.

nem kedveznek yagy nem minden

ezek,

a'

vármegyei

szoríttatnak

száma

tisztek

—

—

lesznek

,

hihet

numok

's

minthogy

?

majdraajd felett

magasságra

,

minden

's

e'

mondottak

lapon

tett

vetelnék, hogy

a'

lyedjünk,

a'

,

akár nyilványos

's

helyett

a'

legkisebb

azoknak, kik

Icronikákba

's

hogy tennénk

hanem egyenesen

házi pénztár-

nyomait sem

akkor irány

's

mit

anonymusokba

venni

,

—

elsii-

már

st még

helyes volt

's

arra szorítom egész véle-

az akkori körülmények szerint, egyediU

házi pénztárnak

a'

és cselekednénlí

ményemet, hogy valamint egykor igen helyes

az

kö-

azt

's

kezdve mai napig:

hogy az akkori provisio igazságos

e vagy sem;

tuI

nem mondot-

vennék

valahára — legkisebb kérdésl)e sem akarok azt sejn,

's

feleletül

nemesség járulásának

országgylési terhekhez

nehogy diplomákba

si

állításomat kérdésbe

találhatni sz. István idejétül

a'

érik,

mindenek

's

másoktul tán elértettek, som-

eredeti vagy

Ezen néhány sor szolgáljon

's

szántóvett

a'

tornyosultak;

de facto már rég megsemmisítettek.

akár tacita egyezést

hoz

temérdek vis-

néhaihoz képest idomzaton

a'

mind

tak, de állalara gondoltak

másan véve

197'*^

a'

ha

ott is a' diur-

's

,

's

nemesség praelensiói, hogy minden rendesebben

a'

forogjon mint az eltt,

tetemesültek; ugy hogy

a'

nem

törvény ugy parancsolja;

mellyek leginkább

,

eldl

ezek

's

ezután bizonyosan lesznek

,

hosszabbacskák lesznek

,

sokkal

teljesítésére

egyéb kiadások magasbra nttek;

szaélések pedig

is

a'

's

mint régibb idkben szaporodott,

felette

eddig rendesen tartva

is

ma

országgylésink pedig ha

sokkal jobban fizettetnek; voltak

ketlvezhefnek mint az elolt,

praestatiúJv legpontosb

nagyobb utánalátással

221

a'

leheléit,

szántóvet

ha

vitte

idomlag sokkal könnyebb terhét mind

mind az országgylésnek;

iigy

ma,

HÁZI PÉNZTÁR

222

midn a*

teher

e'

nemesség az

elvállalni;

vett,

st

a'

a'

mi

uj

nélkül sulyosbult

'S

uj terhet

is

,

ha

magára nem

ürügyül szolgálhatna,

elb-

terhébül annyit rázott le, hogy az, az

könnyebbült, mint azt

a'

követ-

törvényczikkelyben megmutatandom.

ha valóban

kivánjuk,

igen helytelen

,

akarná idomszerinti részét

nem -fizetési

's

bihez képest, nagyon

kez VUr^

nem

tehernek

nemesség, melly azóta pótlékul

maga

a'

mód

's

házi

a'

pénztár jobb manipulatióját

hogy annak ráuk nézve jobb mechanicai

szatja is legyen

minden három esztendben idgazda-

's

,

lát-

sággai országgylés

tartatbassék

is

nem

,

tehetünk practi-

cusabb dolgot, mint ha az övök theoriák helyeit, mint

teszem "Miért engedik a'

Mágnások, miért

nem

miért

józan

a'

ség uj

is

's a. t.

—

a'

's a. t.

a'

a'

-ispán,

—

ha mind ezek

idomzalját nemeslelküleg

akaraiLal valabára ellogadjuk.

mi azon idomzatot

illeti,

mellyben

a'

nemes-

járulna ezen kél Icber- viselésbez, az megint egészen

valamint

,

F

Vice -és

's a. t."

kérdés, mellynek azonbnn, ámbár

ny

nincsenek jelen

mléi't

,

Megyék, miért nem mozdul

—

nagyobbodott terhek

l'ejlUeg és .szabad

Már

illj^eseket

repraesentálnak

az oppositio helyett

Statusok

a'

tür

xisba hozatala

a'

nem

legegyszerbb principiiim életbe

sem az

,

még

kön-

olly felelte 's

pra-

az igazságos teber elosz-

is

tásnak törvényei szeriül minden kétségen kívül diadalniaS'in

niog lehetne felelni;

ini.'ilt

li.'ilok

nem vehetek egyebet,

gylési terhek

a'

mit cgyébiránl

fejtegetésbe,

mint hogy ha

nem

annál mos!

's

a'

bcly

ill a'

nem

's

í.

a'

a' b.iz.iliak -

l\í'i/.li

comiuassállalnak,

s/.ánl(')vel szinl

e;i^elé^lés

niond-

házi pénztár és ország's

a'

nemesség és

pórság elkülönözvo viszik azok súlyát, akkor t.

s/.iikc

*9

egyezés

el

a'

f

rzél,

vnn bibá/.va,

azon laggalásoknak lesz kitéve mint

ORSZAGGYiJLI^^SI

'S

i»ia

ekép jobb

's

;

ténik

,

ha

e'

nem

's

mekért igazságos aráujban,

nem

csak éppen teher; most

hat

—

tör-

me-

csak

törvényjavaslat

fog tnni, hogy uj kelle-

veimi

uj terheket is

st nem

fel,

nem-

valóságos

is

végzem be ezen szakaszt, hogy ha

azért

mi, Ítéletem

VU'

javaslaná ezen

lehetne

szerint,

törvény el-

mert

kellene azt fogadni,

el

is

els törvényt sem a'

Id

constitulio- elleni,

azzal

semmi egyéb ok nem fogadását,

dolognak csak

a'

most következ

a'

még jobban

fejtegetésében

mi

morális részét javítná!

minekutána

'S

,

a'

223

semmi sem

részben inkább

mint valami ollyas

,

chanicai

KÖLTSÉGEK.

máskép

a'

jó sikerrel felállítni,

az egészre nézve legérzéke-

nyebb veszteség volna, minthogy azon hat törvény igen szoros és mondhatni elszakíthat lan kapocsban sal,

és

ugy

is

Vr"^

a'

t.

i.

a'

áll

egj^más-

szántóvetnek törvénj^es párfvédje

maga után vonná

a'

YIV^ törvény

lyel legközelebbrüli kapcsolatban van.

felállítását,

mel-

—

VIZEK, UTAK 'S BEL - VAMOK TERHEIIVEK MNDENJvITÜL EGYENL VLSELÉSE 'S AZOKKAK ORSZxÍGGYÜLÉSI ELRENDELÉSE. A'

Minden hosszadalmas végett,

ezeltt

séhez volt;

s'

Nemesség a'

t.

a'

's

nézve, ez

áe azért

is

—

is

vizek regulntiójához

vagy nem

ha pedig

nyekre

fejtegetés

elkenilése

egyenesen ez alternatívát teszem: vagy

itt

a'

theoriai

nem

fizetett;

fizetett,

ha

hogy

fizetett,

az

az igen helyes

akkori kíWi'mé-

Nemesnek az Adófizetöhez akkori felette e'

helyes volt,

fizetett

utak készíté-

,

nem veszem

állására

kérdésbe;

kett közül akár egyik akár másik

éppen nem következik az, hogy ezentúl

a'

áll

nemesség

— a'

VIZEK, UTAK

224 vizek regulalioinak

utak csiiiálásinak terLeibeii ne része-

's

hanem hogy

süljön,

valanihit igeu kevés utalíért

feUzinleg reguláit vizekert keveset fizetett

ugy most sokkal lübb és jobb utakért

:

í'elelfe

's

vagy éppen semmit se

,

's

minden-

halhatósabljan reguláztalaudó vizekért se többet mint

nap

igazság, de arány szerint fizessen.

Ezeltt

szinte csak egy századdal is jobbadán lóháton

jártak hazánkfiai

tn

azért alckor

's

,

szükséges az ut ,

nyen

nemesség,

a'

hintón

jár

azért

,

minek következésében

;

terhét

csinálási

késbb

de

;

aztáa kocsin,

's

jol)b ut is kell

nem

mivel nemcsak jobb ut kell és van

hanem mivel mai idkben csinált ut is

szekéren kezde

most, ha van módja,

's

adófizet többé

az

volt olly igen sürge-

ekép az akkori közösüléseket kön-

feularlhatá az adófizet

is

járni

s'

nem

l)irja

is

mondani,

lehet

nem

szinte

éppen jó

bickkcl,

dik,

ma

ellenbeji

faclumot,

's

kivéve,

utat

ha

,

nem

alig

minden egy

is,

de csinált

illyes utak

tagadjuk

tizszer annyi

volt

nem 'S

ultrl,

meg

a'

az egész

jutni, kivált

szemünk eltti

van összekötve

mai napi hosszat

(kép ha egy rend

sciiiMiil

se

p. o. ezer mérl'öldre tes-

,

(s.ik

—

az

lév

lizczcr mérföldre határozzuk. I.

itt

i.

a'

nemesi

—

semmi

ezer mérlöld hosszaságu

li/.ctctl is,

ezentiil jobb és lizezer niéiröld

sen, hancjii éjtpcn

ha

tíJb-

csinált

fogunk igen hibázni, ha az egész hazában

^agy rossz és eddig

a'

száma minden eszlendjjcn neveke-

ngy liogy ha száz esztend eltt az akkori

csinált utak

elölt,

kissé uag}^obb helység, utlal

utak egybesoniniáll liosszaságál

szük,

fkép

's

mint az

hazában lehetség, kocsin ^^y helyrül másikra ;

mellyuek

van, mint ez eltt csak száz esztendvel vala,

mikor néhány országos

télen

,

;

nem

iiléit

az következik, hogy

hosszaságu ulérl se fizes-

clicidvcz,

hogy valamúil

a'

mai

BELVAMOK.

'S

225

nemesség, általányosan véve, több kellemet

kíván, minf-

is

Logy ugy szólván, senki nem utaz már lóháton, és azon mellyel ezeltt télen általában

ulat,

tehet,

.is

nem

's

nem, de most

kevés helyhez most

2 nap

1,

mellynek elérésére azeltt 10, 14 nap vala

nem

lehet igazságos!)

nyereségekért

uj

szerint,

annál inkább

világon

,

mint hogy

eféle egészen

a'

nemesség

is

's

a'

t.

,

's

igazságos

fizessen ezentúl;

ezt

's

minthogy naprul napra nagyobban érezzük

,

jó utaknak

is,

a'

ugy

sziilíséges;

mint kocsiban járhatni lóhát helyett

napban 8, 12-t gazdálkodhatni

10, 14

idomzat

a'

,

télen

eljuthat,

nemcsak kellemit, de legsürgetbb szükségit

azoknak lehet legnagyobb mennyisége az egyesült

's

hazának mechanicai élelprincipimnát leghathatósban eleveníti

mert minél könnyebb és szabadabb

;

nál elevenebb, egészségesb

ország

ezt,

iigy

kintetben senki

's

,

ersb egy

és

hiszem,

sem

philosophiai

valamiért,

's

kivált

,

an-

erm

's

abban van helyezve,

se fizessen egyebet semminél,

ugy viszont igazságtalan

fizetni;

hogy

után viszont mindenki terhei

mellyben ö

a'

általányos te-

's

sokkal nagyobbra nevelt kellemekért

semmit, vagy igen keveset

is

a'

's

a'

tökéletes igazság

nagyobbult kellemek

azon idomzatban njenek,

—

Régi

vagy ki

nem

tetemesült kellemekben részesül.

idkben, meglehet, az mondott egyezés

szerint

aldcori

nyilváuyos

azon Kevés

nemesség utak csinálására

's

már ben

volt saját földeinek

désében;

's

felette

test,

veheti kérdésbe; mert valamint igaz-

hogy semmiért senld

kis kellemekért csak keveset:

tán

circulatio

is.

'S

ságos

a'

ekép meglehet,

,

de Elég , a mit

vizek regulatiójára

kedvezbb

a'

fizetett,

feUételü átenge-

st hihet, hogy

kevés ut volt, télen jobbadán senki

akkor,

nem 15

midn

mozdult,

VIZEK, UTAK

226 kereskedés

rint a'

vala,

alig

általáuyosan

's

nemesség egyenesen

nem

járult

mert talán indirecte adózott hozzá íelette

igazságos lehet,

zonyos

lóhátou

mind

;

fcjldbirlokos bi-

a'

birloktalauuak

a'

olly egyezés

's

,

bizonyos

fogva, mellyek egyike az, hogy az utakat,

hidakat, gátokat

változott

utak csinálásához,

minlhogy

melly szerint

bérbe adja

földelt

feltételeknél

lése

minclenlá

hogy akkor az igazság legkéuyesb törvényei sze-

ulazott,

csinálja.

's a' t.

rjualilásra

ezek eszköz-

mind quanlilásra nézve egészen meg-

nehezbiilt,

's

De midn

ugy annyira pedig, hogy azt az

élk semmi mód elre nem lálhaták — mert akkor nem tett, se nem vállalt volna illy terhes

akkor

tán senki se feltételeket

hogy az baduljon

vagy egyéb terhektül némileg megsza-

teher

uj ,

az örök természet következésében az foly,

el

vagy iöbb válra rakassék

azaz vagy

jobb és több ut-csiuálás

a'

szán-

a'

sommája köunylltessék azon arányban,

tóveti tartozás niellyben az

;

's

vizek tökéle-

nemesség

tesh elrendelései állal

sulyosbult, vagy

ruljon ezenlul,

kelleml)en részesülés miatt, egyene-

a'

li)bb

sen az utak, hidak, gálok ]\Iár

lo,

's

meg

vehetni

e

a'

's

t.

maiját tekintjük, sulyosulását,

a'

más

mclly

kérdés; az

a'

némi

kormány,

hanemha

az

szánt<)veli vállakat

nem

les/.iink

lyenben az ulak nnpnii

ri.'ipia

idk

folya-

adófizeti terliek mindenbeni

's

complicáll országi n)ü-

vünkol vizsgáljuk, tán kénylelenck leszünk azt

bizony

terheket

bel igazga-

nemesség tartozásainak ellenben lépcsön-

kéntl könnyebbülését bizonyítja,

a*

is já-

készítéséhez.

az adóíizel vállairul

fog e abban egyezni

tás és l'ijldesur, az

a'

egyéb

terhektül

állíliii,

olly

képesek megszabadílní,

hogy

idomzatban mitit

mil-

és vizok elrendelései (erhesbck leltek

mind lírbcsbcKké válnak;

's

ekép

's

teljes igaz-

BELVAMOK.

'S

ság szerint szinte

nem marad egyéb mint

engednünk,

sülyedni

valának, mikoron

mennyiségre vissza-

's

nekünk nemeseknek

ellenállhallan persvasióval

jobb

a'

idom

is

rögtön váltották

fel

hanem

akadályozó vizeket,

észrevehellen'úL

ugy

száz

áll a'

volna

A'

ha

a'

azután

csak

sem

is

is

,

mint millyenben

egyedül

a'

szántóvet

a'

valóban olly igazság-

bizonyos vagyok, hogy

is

találná igazságosnak

lési

azt kívánta

azok elrendelését, melly

lehetett volna

egyesült hazában olly ,

ha

ennenes rabulista, ,

teszem

tökéletes vízcsatornák

,

egész hazában ta-

nagyobb kedvezést azért ne nyerjen? En

mint arrul

vasutak

az

esztend eltt

— hogy

de rögtön

,

azt hiszem, senki talan,

tán

communicatiói kellemek 1-tiü 10-re emel-

azon idomzatban sulyosodptt volna

's

s'

nagyobb

a'

mai közösülések kelleme

Kérdem most:

kellemek nttek, eszközölje

ekép

's

a'

nem

esztend -eltti communicatiók kelleméhez

l-hez.

kedtenek vala

szökik

kevés utakat, hidakat

és

lassan

hílkozott volna e valaki, ki száz

—

nem

azért

mindenkinek szemébe, mert

rossz

a'

számmak mint 10:

több közösülé-

's

szerint fizetnünk.

hidak és jobban elrendelt vizek

több utak,

's

azon idkben

millyekben

a'

Ez utolsónak helyessége pedig

jobb

mint az utakat és

földesúr és szántóvetközti viszonyok

a'

egyensúlyba jövének, vagy pedig sekért

halra,

minségre

vizeket vagy megint azon

227

,

ma

ki

gzkocsik

megint azt

alá szükséges

illyesek által

's

sincs az

közösü-

a'

kellemek megint újra 10-tül 100-ra emeltetnének és

rögtön,

ezen

hogy akkor

mód

egyedül

csak

a'

szántóvet vigye

munkák

nélkül szaporodott és nehezbült

hanem mivel

a'

terhe

10-ig

is

is

1-tül

communicatiók jobb lábra

észrevehetlenül tüut

nem

rögtön,

el, van

hanem

tétele

csak

igen számos

—

15*

Itrhél; 's

tkép

lassan

*•

legalább az

VIZEK, UTAK

228

—

effectus és niíncleuiiapí tapasztalás szeriül itélve

okoskodik "Eddig terhét

t."

—

nem küK5uben

,

újítás

's

is

a'

szántóvet

a'

ekép tovább

's

,

6 század uláu

na, ha commnnicatiüink kelleme és észrevehelleuíil

szólván közös

azaz

és

Minekutána

mául az íelheí

don

minthogy

;

1

áll

'.igy

í|i törlént történik

a'

,

is

sül

Ivi

kell

nekünk

's

= 100-ra nne, de

lassan

ma

igazságtalanság

illy

mint

,

elég igazságtalan vol-

is

ugy

10-hez mint 10: 100-hoz, megint történhetik. axió-

illy proportionalis calculusok szerint

hogy igazsággal az semmikép nem egyez-

,

ha mi nemesek ezentúl se járulunk akármi móaz tilak

vizek

's

ezen terheknek szabad akaratunk

's

—

legerösb

állal

utáni

csak egy

magunkra vétele

okozna; mert mai

eszközölt igazlalanság

kissé hosszabb

id

hozhatni

állalányos tekintetben,

sokkal több liasznot hajtana mint kárt á'

nem

regulaíiójálioz,

kétségbe azt is, hogy philosophiai

világban

nem

;

igy számtalan igazságtalan van

's

így

vitte a' coimuunicatiük

csak ö vigye

is

Jki

sem

lehet,

leforgása ulán is, valakinek

hasznos, annál kevésbé pedig, ha egy oily status eszközli azt melly gyenge.

hasznot financiai szempontbul

RJi pedig a'

ugy hiszem

,

nem

kell

egy szót

is

iíleli,

vesztegelnem

,

arra

mint-

hogy A-lul Z-ig, egész országban

olly lágyvelejü lereml-

nem

számolta volna, vagy

mény

ián

legalább

már

nincs,

nem számolbalná

comnnini(.ili(')kra a'

ki

vidék,

's

azon lerliekbez

ki,

bogv azon teher, melly

fordíllalik, czélirányosan és ésszel,

kö)rnyék

néprvscdés,

uiibcnléléhcz

azl

's

politícai

jo

I.

i.

köriiliiiények

minemi'iségéliez szcrintozvc, lelelle Minnyi'i Kéjiest,

mellyek szükségkép folynak

jányos közösülé.sbiil. Miinek vab'tságál, ugy hiszem gas liazában niiiidcMki

pr.íVlire lapas/.lall.i

;

mert

,

a'

lii-

a'

tá-

bi/.on alig

van köztünk egy lésekel ne

ban

,

mint

a'

's

is,

egészsége vésziével

mennyiben

a'

ki

rossz küzüsü-

a'

részint lova, barma,

már meg,

volna

fizette

részint ideje

kel ember

jái'ó

229

BELVÁMOK.

'S

pedig sokkal drágáb-

,

legjobb utak készítése

kerülne, feltéve, hogy azok léte ésszel

tartása

Ez

eszközöltetik.

tehát hosszas fejtegetést

annál gyökeresbet

Principium

's

nem

's

fen-

józanul

kivan, de

a'

Ezzel vélekedésem szerint számosan

!

's

magokat tán legszámosabl)an két oknál ibgva mystificalják és

Az

másokat szüntelen.

ok ennejisrgöh

eg^'ik

melly találósnál találósb,

mus

minden alkalomnál

midn

,

terhekrül

el, melly

a'

teherviselést

nemcsak 's

itt,

egois-

hanem

mi módon viend

valami princípiumot gördít

mindig

forog szó,

's

akármUly

—

nem

engedi,

's

ekép

a'

kisebb

tanácsolja. rosszat nagyobb rossz elkerülése végeit szenvedni A'

éretlen ismerelök,

másik ok ellenben

melly szerint nincs

ugyan princípiumok ellen valami köz tehernek nemesektüli viselése

de

,

a'

módban kivan

a principium

Az els ok nem érdemel nagy szelleme

illy

,

az

;

hogy

a'

összefüggésbe hozná

ezentúl

nemességet

—

legnagyobb haszon volna

ekép

's

a'

idk

már rendre

nem nyomhal már

de annál nagyobb megfontolást kivan

a' helyett,

mert az

le

ugy hogy számok mindennap, min-

den órában összezsugorul kat

figyelmet,

álarczáit rútul tépi

ennenesek

dics viselik képeirül

némi óvásokat.

a'

a'

másik ok, mert

parasztsággal barátságos

mi mind

—

a'

so-

két részre

a'

lehel

egyenesen az ellenkezt,

's

lehet legnagyobb kárt következteti.

Ezt

fel kell világosítiiom.

"Nincs igazságosb hez, p. o.

a'

,

Azon

mint hogy mi

is

rész, melly igy szól:

járuljunk

házi pénztár, az utak csinálása

hez; de válasszuk

el a' praeslatiókat:

a'

némi terhek's

több eleié-

házi pénztárt az

230

KUTAK

VIZE, hogy mi

állal segítsük,

fizessük

is

az utakat per libera oblata többet mint kellene

Kik

's

de ne adókép

,

ölagislratualisokat,

's

a'

közönségnek,

gyobb kárával

hanem

,

ekép magoknak

's

mert véleményök

;

generosus érzelmekkel vegyes

mind

,

tatnak

hallgalok

a'

,

annál na-

mind

által

könnynél könnyebben

st

mon-

a'

csábít-

el,

—

zásban

nem abban

— mennyire

tudni

mire

utolsót

ez

a'

's

mikép

,

's

azt

nemcsak princípium

f

nem

dolog.

fizetett

'S

nem vagy csak adózni is hanem

éppen

adót

áll:

keveset fizetni , de akármennyit

felette

's

józan

a'

annyi plausibilis

hogy az

's

lehet legnagyobb polgári szabadsággal van öszhang-

a'

soha

is,

szabadon.''

is

A' köz terhek \'iselésének philosophiája

az

mi

igy szólnalí, azok vétik el Ítéletem szerint,

utat,

dok

a'

azaz teg}dink

a' t.

;

elhatározhatni szerint,

,

—

hanem de

ezen

's

facto is;

ekép ha valamelly slatus eddigien

egyenes adót, valóban könyöi-ületre méltó

lágyeszünek kellene lenni, ha egyenes adót azeltt akarna fizetni,

mig nemcsak bizonyossága, azaz

hihelsége,

azaz

ers

akaralja

sincs

a'

ereje,

de

még

pénzmanipulau-

sokat

nem szemfényveszt,

talan

cerimonia nélkül megrostálandó számadásra kinsze-

rjtni.

Azért Iiiinczés nélkül legyen kimondva, legrosszabb

de tökéletesen

's

minden hasz-

akarónk sem vélheti szemünkre, ha mi nemesek mostani körülállá siiik kíizl általában semmilül

kiU-adúl; iuidn viszont azt hiszem:

sem akarunk felette

fizelni

sok igazsá-

gos ember azért

ilél

minden

mert ezen principiumnak ürügye

igaz/.;il

,

vagy ennenséghül

bennünket keményen,

genuiii

tiszta

liazai

akarunk járulni, vagy éretlen isuu got ugy auii}ini zavarjuk össze,

és valóban

bel- terhekhez

írlliiknél

fogva,

hogy azon

ad»'»t

a'

—

alall,

sem dolt.

i.

BELVAMOK.

'S

a'

— niellyért

belst

szoros

száinadáia

a'

231

számolúkat elvehelnk

szorítliatnuk

azon

,

de faclo

's

adóval

keverjük

össze, mellyrül príucipium szerLul, ha mindjárt ián ige,

hanem de

nem

lacto

számadást venni mai napokban bizony

S ez

gondolkozónak tán elég azt megmutatni, milly

a'

különbség lehet és

van

valamint egyiknek,

mostan t.

i.

t.

i.

nálunk az adóh közt

is a'

adónak,

bel

íizelése I

ugy viszont

:

a'

st

mi

a' ,

elbb utóbb mind

veszedeliues

feletle

házi pénztár, alvkor

—

ülly

dolog

a'

valának mint az adófizetiek

securitásban

némileg szorosb kapocs ezt

nagy gond lenne mint

takarékossággal vitetnék

is

nem eugedné a'

másikra,

mint

érzések halhalósb felébredése

a'

illy

küiö-

ha pedig

a'

egyik cassára

egyik olly nagy

's

az

formán

nagj^obb

is

;

's

,

másik,

által,

két

mit tán sup-

a'

nemesi pénzek csakugyan még

a'

Ha

is.

a'

nemesi cassára na-

a'

ponálni csak szabad, minthogy eddig i.

földesúr inler-

a'

gyobb gond lenne mind az adófizetire

t.

nem Semmi 's

és vigyázzunk miért.

esséjét elkülönzi az adófizetöitül

részuek csak káros,

másiknak,

a'

legjózanabb volna;

egyébért, hauem mivel minden,

uözve lenne

ugy hogy

;

kül adónak, egyenes megadása

felette veszélyes lehetne

a'

separálva de commassálva

álla,

még

reméllhetuenk;.

st

a'

nemesi

adófizeti

cassa

mindenre nézve nagyobb bátorságba yolua helyezve mint a'

nemesi:

mind ez még sem volna

apológiájára,

nem

mind ez

annak heljes

hogy ezen cassák elválasztalhassanak, mert volna elég az adófizett arrul

hogy pénze bátorságban van, hanem "Valljon

elég

mi okbul nem akarják

a'

is

elhitetni,

mindig igy szólhatna: földesurak

's

nemesek

házi pénztár comniassatiójál? mi lappang megint ez

ók tán

a'

a*

alatt;

tehernek kisebb részét akarják magokra vállalni,

232

VIZEK, UTAK

s azt inelly állaodó,

's

nem

lehet,

's

igy vele maleversáliii olly könnyen

minden hihetség

annyira

.

hasznok és kelleniekkel zései

nem

miért

5

mellyek

,

—

—

a'

is

morális effectusa egészen

mondom

a'

segíttetnék

Yolna,

paradoxnak lálszassék

hanem ha

;

azt állatni

's

,

t.

i.

szán tó vetn

hanem egyenesen

nem

egy egy jobb tisztvisel vagy ékesb-

függ

hátorialan

az álhághallan törvények alá

állilotl

lét,

'S

ha megint azt vizsgáljuk: miért ellenzi sok az

commassaliút? azt fogjuk inkább

geiierositáslnil

részint

Jiiert

egyenesen

Már erinlelt

,

nem ugy

a'

rfre

,

talio

conlroUlul

van e

,

mi az elst 's

hogy

nem moudhalom

JM.'iga is

k("»li

illeti

kénytelen vagyok

;

—

hegy

—

valóban igen igen

a'

fentebb

valaniinl az,

elbb

ezt vil.lgosab-

's

ki mással csak

le.

A'

mi pedig

kcllciiicllcn

,

(b-

de végre bi-

ub'tbb,

csupa giiicrosiláslul riiggcnd

magái

ki

törvényire emlékezlelni, mcllyeknek

csak az kivánhal szoros igazat akárKitiil

sok iránt

mondjuk

'S

fél.

o

generosilas szerint akár bánni,

zonyosan

illy

részint azért, mert

akar cselekedni mint kiJIclessegbül,

hclylarUu

a'

találni,

Icglelszincsb l'cjlegelése után az tün ki,

ban

— ez me-

elismerni kénytelen

szülásu láblabiró jú akarafjátul vagy életétül

bátor

a'

nem

melly

's

,

— ha

is

hogy

,

ekép nyilván tudná, hogy további existentiája

's

valami precarium

lét,

nem

volna hibázva?

el

f dolog

egj'edül az által melegiilne hazafiúi rokon érzésre gint bárjnRly

viselni ?"

világosb e

morális effectusa

melly

közösen

mirül, ugy hiszem,

illyfele javítások

,

variál

's

házi pénztár követke-

nem

valljon világosnál

•

n

is

élnek azon kedvezések a'

akarják annak terheit

'Shaigy okoskodnék kételkedhetni

nem

szerint

Ha közösen

a'

is,

ki

ugy viszont

;

mogiul má-

(onlroill

csak akkor,

illeli

:

az

ha valami

233

BELVAi>IOK.

'S

bizonyos személjTe szomttatik, de soha mikor tisztséghez

van kötve

miudeukit egyeulu

's

illet

miut valami fenyít törvény

—

,

melly az egészre nézve

több

,

áll

de csak azoknak sajnos és becstelen

,

által is

,

annak snlyát magokra huzzálc;

csak

nem

—

félnek

pénztár

's

kik csalfa tetteik

,

ekép az ellenrség

éppen azoknak lehet de facto kellemetlen, kik

finnak létét szükségessé teszik,

soha

nem

mert ekkor

a'

's

melly éppen azon okhiil

uevekhetik káros hatalomra, erre

's

most

összesedett,

segltenduej

's

mivel

a'

ert

igy mindenen diadalmaskodó

lehet legbizlosb

a'

commassált

st egymás -elleni erbül

eldarabolt,

mi

a'

—

figyelmezzünk

sokan

miiül

a'

a'

's

alkotni

halalmaskodásiíuak

netaláni controU

gátja lenne

egy

t.

A' morális elTectusj'a nézve tehát elkerülhelíenül szük-

séges

,

pénztár 's

hogy

a'

mindenkitül idomzat szerint fizetend házi

commassállassék

egyesülés

nem

kis

minthogy az

,

mértékben

legnagyobb nemzeti Idncs; conmiassati(')t

a'

nemességlül mind

tár,

inozdittatik

az egyetértés

el

,

a'

nem hiszem, hogy

is

a'

mi

jóllehet

fenállhatna az ezután

mind

parasztságii fizetend házi pénzigazsággal

e'

me-

részben minden

gyékre csak egy sínormérléket lehessen kiterjeszteni igy szükségkép szinte

más

idomzatban változna mellyben

volna hasznos

kulíeje

's

melly minden nap azon

,

utak, Iiidak

iij

— a'miöröki kedvellenségnek

kimeríthetlen

,

minden megyében az elkülönzésnek

proportióját kellene felállítuí

szíttetnének,

a'

dolog praxisa pedig ezen

még sürgetbben megkívánja, mert

némi meg}^ékben külöuözve a'

által

lenne,

a'

's

's

a'

t.

ké-

ujjhuzásoknak

mi egy jnegyének sem

az egész királyságot pedig, szinte

minden megyében különböz manipulaliók következésében

még

divergcuscbl)é lenné

—

mint

a'

hogy már

inosl

is a'

VIZEK, UTAK

234

nem

gondolkozó eltt

ers

annyira mint egy

egész jelenik

ineg, hanem mint valami eldarabolt gyönge.

hogy ha

dogságra mulhatlanul sziUíséges tehát,

nem

mindenben

lehet is, kirekeszlöleg

dedség

,

legalább Illyésekben legyen

semmi sem

mint

kell

idomzal- szerinti

fizetés

a'

mi módoni

fugom

alkalmaztatását

Ezek után elrendelésére,

aztáJlíloiu,

igaz-

's

valamint most

szinte csak elveket

principiimioknídt

a'

fejlegelni.

vámok

vizek

's

bel

hogy valamint

a'

házipénz-

visszatérek az ulak

's

azaz

ilt

ugy késbbi próbáimban

fel:

jó akarat;

Ezen idomzat

dolog ;

hely szülte miatt, kevés kivétellel

állítok

,

országgylési terhek viselését idomzat szerint elha-

tár 's

tározni

azt

's

közösen

visehii igazságos

legkivihelbb

igazságosb, is,

más

legszorosb egy-

a'

's

.

ságos elhatározlatása egyébiránt

praclice

hol az eg}^formaságra

,

szándék

tiszta

A' honi bol-

:

szlnlugy az

is

leg-

ekép bizonyosan leghasznosb

's

ha nem különben az ulak és vizek elrendelésének

conservatiójának terhe vilelik

is

,

mindenkit ül.

A'

mi pedig ennek

bujósdi ajtócskákat rendre

akár

egész dolog,

t.

i.

,

vagy

lökélctcs,

's

szorosan

,

kezéso

mint

olaljasodás,

,

az felelte

be

fide

fdJtor

könny,

vagy

az

els

;

a'

Az

vizekel,

a'

két

részre

munkát,

'S e* kel

cl kell válaszlni

's

dugjuk.

tisztán

mert ha elkü-

elkészülés

ha az egészen végbe

a'

is

az utakat, akár

fentariásra.

servalio lesz hijányos; melly

—

bona

's

tekintsük

csinálásra

practire szólván

löniizvc nincs

illeti

egyéb mechanicájál,

ország

akár az

praxisát

ennek eszközlését szintén akarjuk

hogy

feltéve,

oszlik,

's

idomzat szerint de commassalva

megy

nem

is,

a'

lesz

con-

kells foglalatosságnak kövel-

tapasztalás mutatja

elbomlás s/okolt

b-niii.

—

prccatius állapol,

'S

Ha egy jovítuak

zonyos számát

maga

dolgozik

vagy pusztát

Az els

hozzá.

vagy ha az egyik

robotjait

vagy béreseivel munkáltat

megyén

alíkor

minden

Ebbül

fizet.

pedig

már megváltotta

's

ekép minden ne-

Csak igazságos lélekkel akarni

van.

A' fentartás végett pedig

!

denki személye, lova, barma, szekere

vámot

robotinalc bi-

másik neirfakar, mindenik idomzat

's a'

,

földesúr és bii-tok-

a'

hidi, gáti dologra engedi, a' másilí

uti, ,

meggyzve

hézség

mint hogy

,

járuljon

is

bir

szerint fizet,

kell,

könnyebb

nemesség

talan

vagy egy egészen elavultai

uj utat csinálaak,

nincs

;

235

BÉLVABIOK.

etc. szerint

dolog veleje.

áll a'

A'

min-

bizonyos

mibül tökéle-

tesen kiviláglik, hogy némi helyeken, hol alig van közösülés,

k

sincs,

kevés és szegény

mint egy rossz is

nép,

a'

nálhat,

noszb

's

a'

ekép arra nézve,

nyavalánál,

kik készítéséhez

's

's

a'

mennyit hasz-

ki terhét viszi, a'

gyógyszer go-

melly utak csak azoknak kellemesek,

fentartásához járulni

mellyek súlya olly nagy szülnének , ha

,

mi nemesek

csinálási

's

—

nem

kénytelenek,

viuuök terhét

is

—

,

's

A'

.

ezt mindig szem eltt

hogy azok haszna nagyolib legyen mint

fentartási terhe

minek következésében

;

részint

nem

mindenült kivétel nélkül utakat, vizcsalornákat, gátokat csinálhatni józanul,

azok csinálása

's

's

mindenek

fentarlásában

karékossággal kell bánni; történni valódilag

szk

's

hogy azok valóban soha nem ké-

közösülések philosophiája az kell tartanunk

bnnél

melly ugy szólván ter-

,

azaz sokkal terhesb mint

,

ut hasznosb

mellyel mindenki halálos

csinált ut,

erösebben kerül , vagy olly ut

mészet - elleni

'Semmi

's

nem

idomzat -szerinti

ha már készíttetnek

lehel legkörülnézobb

a'

mind ez pedig csak akkor

ilhtsorie

súlyát.

lelemes hozzájárulásunk

felett,

állal

,

ha mi nemesek

Es igy nyerne az

—

mert

is

egész,

l.igadhatlan,

tafi>g

vis-

mind hogy

236

VIZEK, UTAK

jobb utak lebetnének

a'

tokosak

is

lioüban

midn

járiüuáuak,

—

toklalanok viszilc azokat

,

ha azokhoz végkép

a'

bh-

ugy szólván, csak

a'

bir-

luost,

iiiind controllunk, 's

kadó józan és takarékos methodus

nem

A'

inás.

nemesembernek gesb

f

nem

járul

leve;

midn mi

akkor

;

's

pratendálhatnók

reállítását

's

mennyi

uj

közlése

a'

azonban

—

is,

,

fizetnk az

is

nem

egyedül

jussal a'

hanem

———

ut - csinálás

fizetünk

—

's

kivánhatnók

régi utak hely-

bár miféle

's

bár

minek józan esz-

a'

lebet legnagyobl) nyereség vohia,

nem

mód

ember -gondolta

nemcsak

tartását,

ut készítését is

mert

a'

legnevelsé-

de hozzá semmi

hanem minden 's

jó karban

midn ma a'

sem panaszkodha-

igy az

's

fentartás igazságos idomzatát,

egyoldalú privilegimn,

egj^enesen,

minthogy olcsó húsnak hig és

,

miatt, ki csak rajla

ut

hogy

dolog pedig az,

semmi húsnak semmi tik rossz

ki

fizetünk hozzá, ha-

rossz -ut -körid panasza

legsulynélkülibb

's

nem mi

mivel

conlroll,

midn ma illye-

;

mondjuk

vagy úikább,

van,

sekrül alig

éppen nincs

által

az ebbül fa-

mii most

csak egy felette tágas

lélekismeret határozhat el;

midn

mesek

lehel legszorosb lélekismeret

sem

is

fizetnénk

hátráltalbalná,

azt

,

mert voleuli non

nincs igazságosb mint az

idomzat

szerint birjon

ságtalanabb

—

hogy valaki

birjon,

az

,

a'

anti;'il

lc;;nagyobb

viszont:

hogy

,

's

ki

áll,

nincs viszont igazis

Ennek

fiz( t.

még idomlag

inkább bosszú

li.js/.oiuiak

ijgv az

mivel

ki idomzat szerint fizet,

ha ez

nem

's

ezt tagadni tehát

—

sonnnás

hogy valamint az igazság elbb utóbb,

do végre bizonyosan, 's

is,

injnria,

fit

akár mikép iparkodjunk

íísszevonalja

ItcrcKrc,

a'

akkor, mikor mi ne-

uli,

rövid élet egyes

élelil

Icgbizlosb

vánii,

vi/.i

's

és a'

em-

nemzetekre nézve larlosb kulfi'je I.

tcilicKnelv

's

min-

DELVAMOK.

'S

denkílül proporlionnlis viselése e'

—

237

mert ennél,

szakaszban, ucv hinném, elégségesen kiyil ágiik

semmi nem

ságosb

zeteknek

elbb

is

—

lehet

igaz-

,

mind egyeseknek mind nem-

de végre bizonyosan,

nl('il)b,

az

ininl

lehet

a'

leghasznosb lenne.

Azon

fejtegetések

kinek hasznosb

:

jó ut, az adó-

a'

zónak e, nemesnek e? mind annyi sopliismák, mellyek a'

legfelszinesb vizsgálatok után is,

buborékok szertepattannak; mindig

sül

illyféle

curirjának

leghasznosb

,

mert egy

kincseket szerzett, véres

külföldi utak

a'

ugy tán nálunk utak legnagj'obb

illj-féle

külföldi

hasznát

mind

a'

ritkán olly

esztendi

kiáililni

szorgalomhsek veunék

át: a'

hogy mind

vagy azok egy részéi

honi utakat,

Rothschild et Companienak kellene jobbadán csináltatni fenlartaui.

zás láb 'valljon

;

A' szarvas láb

mi

ér e többet

rossz

is

,

a'

annak rostálása

nem,

A-uak 's

mint

esetre jobb

e,

szarvas láb mint az ové',

hanem

subjective

rám nézve még

láb az egész világon".

hus,

minden

a'

's

bod-

de ha yalakitül, ki bodzás lábú, azt tudakoznók

nem

felelné "objeclive igen,

bár

jó

melly elozményekbül egyene-

;

sen azon fonák következést kellene húznunk, a'

léte tán

millyeneket ezernyi szántóvetnek

a'

is

már nem

tuiljuk,

sem volna képes

verítéke

hogy valamint

practibilis

vagy rossz hirnek 24 órával

jó

mint

szaporábbi jelentése,

mert azokbul valóban végre

teszem például:

ki,

Rothschild

mint szappan-

tüstént

is

:

Szint

is a'

illy

nem

mert lábom,

;

legjobb

tán azt

's

leghasznosb

szinü conclusióra vezetne

valljon kinek hasznosb megint eg)- font

B-nek

e,

's

ekép kinek kelljen

kinek kevesebbet, kinek többel

fizetni,

kinek

's a' t.

Minden haszon idöhez, személyhez

és

szükséghez

van kötve; minek következésében részemml megvallom,

VIZEK, UTAK

238

ersi)

Iiogy ámbf'ir sok ezer vastagabb,

mint az enyimek baknak, —

még

,

csak az enyimeket tarlom legjob-

is

és bár sok gyojnornak sokkal nagyobb és sürge-

szüksége van az eledelre mint az enyiinnek, és minden

tbb

idorazaton lul jobban emészt,

tartom én legbasznosbnak

met

jubb lábot ismerek

's

pótolja

's

,

még

azért

is

azon táplálékot

melly az én physicai szükségi-

,

gyomromat legjobbnak

's a' t.

szint igy azt

hiszem, hogy sem alkalmas hid,

sem

viz és canalis hasznát senki olly

nagy mértékben nem veszi

mint én, ha fel,

a'

mi

de csak azon lette

azok

rajta járok, 's

okbiil

idom

feltétel alatt

's

nagyon figyelmeztet

—

ha

kezeimben

van

is

zeken keresztül

's

a'

hatni

járni kelni

t.

nosb cataslropliéihez

még

is 's

is

vámot

búzaföldeket viz

's

vagyonnak

's

fizetni,

alatt

legsaj-

nem mozdulmocsárokat birni 's még is ál-

szép léthez:

helybül

lét a'

ketts szóigaságnak

az önkény vagy tudatlanság

t. i.

fe-

azért idomlag

dolgaihoz tartozik,

dozatokra kénytelen lenni, melly képjratjn,

van egy

velejére nézve,

dolog,

az emberi élet

's

kellemes azon

még

's itt

mert ámbár rossz utakon, korlátlan vi-

;

Ítéletem szerint,

bírni,

—

míg teljes szabadsággal

és

's a'

,

elrendezett

édes örömest akarok,

is

mindaddig

járulhatok azok elrendeléséhez

sem

jószágím becsét emelik

saját

szerint fizetni

jó ut,

's

hijáuyos elren-

delés -alaülnak, \\%

zek,

ezen ok haljnozá

im,

iit.ik

el

klváiialomat,

bclváiuok elrendelése

's

legyenek; melly javaslat azonban,

azon veszélyt

látszik szülni,

nek elkerülése egyik ii^y

U'ilazik

san

ill

van

bizonnyal.

,

h.'iiiem

helyi?

DIcrt

f

egy

a'

vi-

országgylési tárgyak

nem tagadom, éppen

vagy legalább nevelni, melly-

De

czéloni.

ninrs

hogy

tigy

felette

;

's

nagy

én azt hiszem, oz csak

ha

val.iliol,

distinetiíui.ik

bizonyo-

minden

— — — — — — — — — —

'S

'S

239

BFXVAJyiOK.

nem

ha olly tárgyak fejtegetését

sziyesen vagy csak

legkényesebben hozunk oda, mellyek az auslrlai köz bi-

rodalom hasznával szoros

kapcsolatban vannak,

politikai

az természetesnél természelesb

midn

;

viszont az valo-

semmi egjéb, mint egy nagy bujósdi kapu

l)au

ha bels mechanikánk elrendelését

ürügy,

avatkozhatása

belé

mert az okoskodás

het,

a'

valóiul

lehetre

—

hozni,

áll

ekép hi-

's

hogy valamint annyi század óta fentartottuk bels habár országgylésen eleget

rendezkedésink szabadságát, vellicáltatlak is

körei

a'

gyáva

kormány

a'

nem akarnók oda

miatt

's

és

zeink, utaink

ugy ennekutána

:

kezeink közt

saját 's

valóban az, ki

szabad tanácskozásink

maradni vi-

's

bel várnáink jobb ekendelése illyes

is

's

;

hogy

praetextusokat kohol, lélekisméret-

azon hibát másokra,

len tolja

is

fog forogni

melly egyedül csak

ma-

gunkban van, mert minden hizelkedést félretévén, ámbár egy részrül ián kacsabb hatja,

's

— — — —

hogy legkisebb ok adia volna

azt hinnünk

vagy csak gyanítnunk

kormány vizeink, ulaink tolni

idomzaíban mi

avatkozik néjnileg

teszi, a'

's

bel

mert az,

másik után,

hogy

belé,

sán kivül

,

azt valóban

egy

a'

mert ha helyesen

igen iij

és egy rész szinte

elvégzésen

az valóban

hogy

legfökép akkor, ha

's

út készüljön

és egész tájak száríttassanak ki

hozzá in pleno

——

magát el, melly engedné

Járulnánk hozzá ;

kivétel nélkül

dül az adózó erejével, járuljon

is

is

is

legma-

a'

sem mond-

tagja

vámaink elrendelését gá-

vagy abba elegyedni kivánna,

igazságos

ma

de más részrül

,

hatalmaskodóbb oppositióuak

nem

jól

's

a'

's

egye-

semmivel se

parancs kiadá-

van,

's

egy fran-

VIZEK, UTAK

240 czia

axióma

öukéuyt

améne

insuffisauce

arbitraire"

1'

uéhány, bármi

e'

fejletlen

sorok után az

nemcsak nem

—

ha

t.

mi

i.

is

fizeínéuk hozzája

hanem

nevelné az öukényt,

azt szük-

ségtelenné tenné, és így hihelöleg teljességgel el

lzné, minthogy

a'

jobb provisiok

lennének,

kormányt

a'

——

minek

;

is

mel-

is

— mellyek pénzünk-utáni

moud

aggódásunkban, akár ki mit

mentené

j

most kérdésben forgó elrendeléseknek ország-

a'

gyiUési elhatározása

—

"I

kényleleu.

szüliii

csak

'S

hogy

ki,

szeiint

is,

szerentul helyesliek

minden beléavatkozáslul megnagy hasznát mind

felelte

kor-

a'

mányra mind ránk nézve tán senki sem veheti kérdésbe.

De mind lenne, mert

ez

sokkal kise])b

a'

negativ nyereség

's

kíszámílhallan positiv haszon inkább azon

a'

egyhangzásbul fakadna, mclly szerint az ország erei vég-

kép

a'

legszabadabb folyamatba

szorosb kapcsolatba letelnének

hasznos

st

t.

darabos

ceutrumbul

;

vizek,

részint lebcl

a'

chanicájának

is

utak

etc.

mnnici-

mindaddig csak feleírni,

kirekesztleg csak egy

loly

vis inerliae

min!

oU egy ÍVi

másiknak

a'

dics

(,L'}éh

laszlalhalik

leg-

a'

mibenlélben fog

hogy ne legyen

és

ban kedvezve mint

nem

idegei

és ezon középpout részint minden önkény

kizárása végett,

—

i.

helytelen

eké[)

's

's

az utakra nézve

vizekre nézve valósá-

a'

alkotmányunk küveikczésében,

mig annak elrendelése nem

is

mi

non.

(jua

Hazánk mcdianicája,

lette

jnének a'

szükséges volna, de

gos conditio sine

palis

,

.1/.

megyéknek nyeresége,

ccLy

megyének job-

habár csak látszókéj)

-nek meggyzése

oiszággyülés.

liizottság,

vá/.ál

—

miatl,

Szabadon vá-

mclly az egész ország

dolgozhatja

ki,

hol

nem

me-

egyes

hanem az egész honnak haszna

BELVAMOK.

S

'S inilly szükséges Illy

vétetik lekintetbe.

melly elég auctoiitással ellenzit

is

kat az egésznek

melly után

;

nak minden veszedehiie nélkül

már most

is

léte,

egyes inakacsí)-

's

,

az ulbul taszitni, legjobban bi-

létéért,

zonyítja az eectiis

centrumnak

az országhozla határozások

bii',

hazasértés birsága alá vetni

a'

241

valóban

ítélve,

csalhatás-

a'

hogy vizeink

azt állíthatjuk:

—

meglehets rendben volnának

minek

a'

haszna mind kiszárítási mind kereskedési teldntetbeu

—

számíthatlan lenne

már

partibus fecséreltettek

nem

's a'

hogy

helyett,

másik megint

hogy tán

,

egy valóban systematicai

egyilc ott ásott

hol

ott,

's

er

's a'

helyett

nem

ott

hol

,

azon pontra egyesíte-

mellyek az örök mocsárok

,

hol akart,

gátolt,

tudta legjobbnak,

minden hazai

kell vala,

volna

's

munkáltak , csak

szinte mindenütt

munkálni tett

el

in

csupán csak theoreticai plánum szerint manipuláltattak

volna, a'

fel-

ha mind azon milliók, mellyek

's

dühös vizáradások

gyökér - okai. E' princípiumot

kinek esze

désbe, áll

hiszem, senki sem veheti kér-

meddig kell helyén

leghelyesb elveket ,

de viszont

ritkán felette nehéz életbe hozni

ez ntolsó

zdésem

a'

könny

legegyszerbbeket

:

ugy

e'

most

,

azl

,

hogy

teljes

semmi más móddal nem

Tagadhatlan,

hogy illyesek

fejtegetése

hosszas vitatásokra nyujtna alkalmat, rut oldala lenne,

ment; de

valljon

érin-

de tán annál ne-

's

mi azonban

fel,

lesz,

eldöntése a'

dolog-

világon

nem

e ezen nyilványosság

más

raellytül

nem okozna

meggy-

oldhatni

mint ha vizeink elrendelése országgylési tárggyá

nak csak

felál-

honi vizek elrendelésére alkalmaztatása;

oUy annyira szövevényes

szerint

is

a'

princípium kimondása se meslerdarab,

hezebb annak 's

a'

legyünk igazságosak

nem

tett

azt

,

belátása csak félig

hanem valamint

;

latni,

is

's

semmi

a'

16

242

dolognak morális ereje

a'

gyzni

hézségen elbb utóbb kénytelen,

midn

sivatagbul

visz,

semmi

ellent

a'

im

itt

melly minden physicai ne-

szokott,

's

gyzni lenne

itt is

a'

honi ingadozásnak legersb anti-

nem

vizeket bérczeken keresz-

térít,

Árkádiát varázsol, szóval,

mellynek

állhat.

lUy mechanikák mertetné

,

's

melly végkép azon köz lelket szülné, mellynek

hegyeket lapályoltká

dotja, tül

's

hatalma ,

óriási

— interessel —

megint egy olly közérdeket

részriil

van

UTAK

VIZEIv

fejtegetése az

országgylésen megis-

nagyobb résszel, hogy valamint

salus publlca

a'

kirekesztleg csak minden eg}"esek tökéletes bátor -lét tör-

vényes állapotján enielkedbetik vata 's

sem fakadhat egyébbül

ugy viszont

;

valódi

's

miilékonykép, mint köz haszonbul

ha

iily

's

köz

's

mellyek, ha

tusok után Ítélünk

nek még, akkor azt haszon súlya kölcsnek

a'

,

's

,

a' 9'"^

,

a'

salus pri-

nem

illusorle

'S

bátorlétbül.

topusok országgylésen fejtegetése,

köz elismerésére adna alkalmat keznék,

tartólag,

a'

illyes axiómáit

mi szükségkép követ-

század óla rajiunk

fekv

effec-

közönségesen elismerve koránt sincseliiszem,

hogy az azokbul fakadó morális

az ebbül kénytelenül

következ honi

er-

haza minden lakosira elterjedése, Hunniára nézve

felszi'anítbatlan

nagyobb nyereség lenne, mint ha egy

sbb

a'

halalom,

fel-

lakosok minden odajárulása nélkül, valami

eszközlené, teszem, vizeink tökéletes rendbe ho-

csuda

állal

íúsát

's

ván,

jobb izü azon falai kenyér, mellyérl fáradtunk, mint

tíJbb efélét.

BJert

éppen ugy, mint, physice szól-

mellyet bcnyélvo vártunk be,

's

a'

bizonyosan rendszerint több

erény fejldik ki annak becsületes megszerzése mint annak puszta

bevárása

közt:

ugy valóban

örömre melegíti azon érzés lolkünket, tárgy létesítését áldozatink, szorgalmink

kimondhallan édes lia 's

valami nagyobb honi crényinknek

243

BELVA3I0K.

'S

köszöuhetjük inkább mint más ajándékának, fáradozásának,

kegyelmének

minden kétségen

'S

.

mint kellemesb és szerencsésb

ki\'ül

—

midn

ezen utolsó valóban

csétlenséggé válik

ha

,

idn

lenség volna, ha, teszem,

tul

vala-

ervel ön lábán

férfiúi

hatni, mint g)^ermekkori gyengeség miatt más

tatni

,

által

áll-

hordoz-

legnagyobb szeren-

a'

n — ugy szinte szerencsét-

Dunánk medre más

segítsége után

vagy maga magátul venné mélyebbre fenekét, folyamatja ahoz kémástul vagy maga magátul kapná rövidebb útját ,

pest

vagy inkább azon szerencséhez képest, ha mind ezeket

saját

eszünk

mind

azon polgári erényt

tenyerünk

's

rendellietnök el;

által

sem vesszük

immkálódások közt szokott

Idfejleni,

mert ha melly

tekintetbe,

illy

melly karnyugra

's

vagy karszékekben általányosan soha vagy csak

felette rit-

—

lehet leg-

kán fejldik

ki

nagyobb áldás volna saját lábon

nál

semmi

sorsunkon

a'

világon

tul

Ha

nemzeti nagyság. véletlen tenné

mind

dás szin volna dás,

mert

regne,

's

a'

t.

i.

helyett

akkor

valaki

's

eszközölhetni, azaz

melly öntudat-

,

ha közös , mint az

más mint magunk

ezeket, habár látszólag

csak azért

's

,

igazi

vagy egy

ideig óráig ál-

sem volna még

is

valódi ál-

nemzeti lélek álom - kórságban szendevéletlen

máskor me-

a'

honra átkot hozhatna,

melly ros-

nemzeti lélek

a'

elfogadni; a'

,

fejletlen

visszataszítni jót

is

's

is a'

emelhet magasbra gyarló emberi

éppen azon kül hatalom

gint áldás

szat

nem

azt tehetni

er

tudatjában élni,

semmi egyéb

és

,

mind

:

ernek

a' férfiúi

egyedül azon

hátráltatni,

midn

köz igazság,

's

tán

mint

a'

nem

volna olly

ers

millyen nyilt vala

a'

ellenben az igazi nemzeti nagyság, egyetértés

's

erkölcsiség

okozatja

kirekesztleg csak mindig áldást, de soha, mig igazi tisztaságában marad fen, átkot

nem

hozhat

a'

hazára.

16*

;

!

VIZEK, UTAK

244 'S

nem

és

ha valaki

legszorosb

hogy egy ország rendes

azt gondolja,

Idnszerííett

mostani idkben nincs

niechanicája

öszhangzásban és összeköttetésben azon

erkölcsiségével

egyetértésével,

's

ugy mint azok

elrendelése,

les

hez kívántainak meg,

ugy ha

bírhatja alája

vizek, utak tökéle-

a'

19'*'

a'

század szükségei-

nagy teher; ezt pedig csak

felette

egy nemzet ön megrontása

mindenki egyenln

az va-

laelly azt lakja,

lóban módnélkül csalatkozik; mert

nép

veti vállát;

tartólag,

néllüil

éhez pedig nagy

egyetértés kell, melly megint csak az osztó igazság szel-

lemének

minthogy ez egyenesen

szülüllje lehet,

fakad.

kölcsiségbül

nagyobb kisebb

léte,

valamint

igy

'S

a'

köz

—

—

ha számos esztend-

hogy

ugy bizonyosak lehelünk,

jobb mechauica meghit vissza hat az erkölcsiségre elismert igazság

rég a'

következés;

után lietni,

egyenesen

nánkat,

ekép

a'

ha mi

a'

mert

okra mindig vissza hat

a'

utak jobb elrendelése

vizek,

lakosok

grádusárul

erkölcsiségi

eddig lehelségig

minekutána

nem

ül

hüz férhetünk tént,

hogy az

;

a'

ilel-

vagy egy önkényes kormányrul. 'S

fugva

's

,

er-

köz moralitás

egyenesen hat az országi mechani-

cának jobb vagy rosszabb létére ket összefoglalunk

a'

Budán 's

már a'

nyúlhatunk;

mert részint theoria

rökké,

részint

szinte

Török

's

,

nem

's

liia;:unKban

és

legnagyobb akadályi-

principiumokkal veszdtünk

magunkban nem hizlunk

igazság sarkaira vannak állítva tán

minden UKTJüuk

Du-

valóban az csak azért tör-

törvény- javaslatinial, meri azok

's

el

másfélszáz esztendiül

mibüi azon tanácsom foly: fogadjuk

legl(jl)l),

rendeltük

,

el

állal,

's

nem

merliink

fentebb érinteti 7

nnnthogy az örök

egyesühii fog Hunniának

becsületes lakosa;

a/.lan

bízzunk

BELVAMOK.

S

b

Nápolyinak

A'

kézzel adott

de éppen ezen l)kezüsége

deut;

245 természel min-

a'

benne a

altatá el

kiállító,

teremt ert, mellynél fogva mindenben inkább szkölködik, mint

a'

számosb éjszakibb fektü nemzetségi, kiknek

yilág

köz nagy anya csak mostoha szivvel nyújtott,

még

mindenben

idomlag

's

kik irány

a' 's

nagyobb mértékbon bvel-

is

kednek.

Az akadály vagy elnyom vagy

:

habár vannak

is olly

akadályok, mellyek

teket elnyomák eddig

vannak

olly

lyek ismét

milly soron állunk

vasóm lióját

Ítéletét

említem

mi 3Iagyarok, elfoglahii

szet is int 'Egyességre'

,

e'

az iránt

midn

;

—

elég akadály 's

;

mert

minden 's

de valljon

ez

a'

's

's

e

hiszen

nyal

tán van,

csak

'igen',

Ez

ernk

'igen',

egyéb akadályokon

vagy ha még

nincs,

ér-

mert az min-

gyzni ? reméllem is

is

I

e rajta férfiúi

mechanicaiakon legalább gyzedelmeskedhetünk

ernk

lehetünk,

mi hatalmas Dunánk

nem diadalmaskodhatunk

ínég elég

termé-

a'

legutolsó csépjei

nem gyzhet

gyzhet; hanem fog

mert ha

vizek regula-

mellybe két kis folyón

,

vizei

állhalatosságunk? minden bizonnyal

ílcnen

a'

még maga

nem vagyunk

mert

tekintetben

e'

részben külön véleménynek 'valljon

egyetlenegy felfogó csatornánk van

kezni kénytelenek

nemze-

nem akarom Ol-

csak

mellyik folyónkat regulázzuk elbb',

kivül végre az ország

legtöbb

elnyomni lógják;

hogy

's

mellynek eszközlésére

mint más nemzetek,

a'

's

de végre bizonyosan minden aka-

,

— — — — —

elre ,

is

ingerel;

— jóllehet ritkák — mel-

viszont

is

elbb utóbb

gyznek

dályokon

jövendben

's

nemzetek

erre

óriási

,

's

,

— a'

arra

minden bizon-

lesz.

A' miképpeí

Árgyakká,

's a'

,

hogyant,

siker bizonyos

m/Z-o/V ;

mert

tegyük országg^-^ülési

Iia

több esztendig fo-

246 gunk

VÍZEK, UTAlí. kérdések fejtegetésén tanácskozni,

is e'

mi nem

a'

egy ország ugy szólván ötödrészének kiszárítása, egésznek

tengerrel összeköttetése végett

a'

ki fogja ezen

idnek

veszteségét

pótolni azon közérdek

mert

Bánságig

melly

,

legkisebb vizre

a'

fáradozásink gyümölcse, 's

a'

,

malomra

leghijábavalóbb a'

J)una,

's

is

ekép minden

akármilly hasznos lenne

tökéletes rendbehozása után támadna.

ez hydraulice szorul szóra

még sem

nem ugy

is,

irány-

mennyit

a'

ha mind

mint mondom,

áll is

tandem aliquando végrehaj-

's

annyi köz

tási férfiúi akarattal fejtegettetnék,

mint

'S

a'

hiszem, hogy ezen tárgy, ha minden oldalrul

legnagj^obb nyilványossággal,

jön,

fel,

azon haszonhoz képest csak veszteség volna, melly

Dunának

azért

elmulhatlanul

:

legnagyobb kamatokkal

tárgy körül buzduland

e'

ellenségesen visszahatni kénytelen

lag

az

Logy Arvátul Szepességig, Zalátul

átlátandja,

kiki

a'

sok,

*s

teljes jussal

lellíel

ne szül-

érdemel, minthogy legtöbb

mocsárinkat termfölddeldíé varázslaná, geographiai helyze50*^"' 100''*

tünk becsét pedig

fejdelemtl 'S

fakadhat

lefelé

hogy

,

semmi egyébbül valódikép 's

'S ez

,

ugy hiszem,

mindenkinek hasznosnál hasznosb lenne.

minekutána talpigazság

haszonbul

köz bálorlélbül

talpigazságot vagy látja is,

emelné.

nem

a'

nagyobb

olly tárgy,

baj,

rész,

mint

vezó sors resztül

nem

iránt azért

vagy ha

hogy nnyafijldünk közepén

a'

—

hasznunkra,

nagyobb kárunkra

st

volt,

's

áradási

's

's

ked-

vitte

azon hatalmas folyamat, melly ideig óráig csak

lelte kicsi

át-

mellynek megnyitott

lehetünk clegendökép háladók

,

köz

a'

hogy ezen

köz kulfejébül kijzvellen fakadna az egyesek haszna n\crt ez igy van,

nem

salus privata

tarlólag,

— de csak az

látja át a'

nem akad könnyen

's

a'

kefe-

visszatorlási által annál

melly éppen ezen okbul alkotja

azon ogyezteti tárgyal, mellynek kifejtése

*«

rendbehozása,

BELVAMOK.

'S

midn

el

leghathatósban mozditná

egyesek hasznát

nem

A' mit ha

köz hasznot, az

a'

minden kozvetés nélkül

eszküzlené

is

247

látunk át, valóban szomorú,

nem

ered, hogy az soha

közérdek,

volt

csak abbul

's

t.

I

kirekesz-

i.

töleg és hathatósan megpendített országgylési tárgy!

ha meggondoljuk, mennyivel hasznosb és jobb

'S

vért

okozó foglatalosság még egyesekre nézve

élet

közt fáradni inkább,

—

tán az

még ma

munkákhoz

józan útbul kitér sorábul

a'

mellékes

mellyek az igen

,

vizsgát

—

nem

'S valljon

melly ezt hathatósban

,

Istenem, valóban nincs annak

?

lehet egész

kinek vére

nem buzog

átgondolja

hogy nem

,

foglalatosságok

mint egyedüli valóságos tengeri kapcsunk

eszközölhetné,

szive,

divatba jött

is

f

a'

dologutániak közé iktatná.

's

milly mechanicai tárgy lehelne az

elrendelése

estig politizálni,

köz fáradozással

érdeklettel,

polilicai

munkás

hogy nem holnap hanem

eszünkbe jutand,

is

kellene fogni köz

hazai

olly

mint reggeltül

is,

ember,

midn

,

csalfa

annál kevésbé hazafi,

's

mappát veszi kezébe

a'

's

kegyetlenül kecsegtet kép-

's

zeleti

báb, de valóság, hogy csak tlünk függ vízcsator-

nák,

gzhajók

Édenné

által

részben sivatag honunkat

róka

zeti

farkas lappang,

's

henyél

—

;

er, annak

üdvözöljük

a'

's

'S

ha

illy

nagy-

oda, hol

állítni

ma

's

tudja mit tehet

—

nem-

és valóban

jövendben élket, mert Hunnia

arra

egykor minden bizonnyal

olly

viruló kerteket,

tudom ersen dobog,

szerencsésb ,

most

szomorú jószág teng és szolganép

ki életet látott,

szive

szebb sorsra mélU)

;

a'

csak mi tlünk

szabad embereket

gyárokat,

szorgos

bájolni

,

lia

fel is

nem

leszünk

emelendi

a'

nemzeti tárgyakrul van szó

ugy vitethetnek végbe, ha morális

er

is

többé már,

késbbi Magyar.

—

indítja

mellyek csak azokat, mint-

248

VIZEK, UTAK

liogy Idrekesztleg csak férfiúi elszánás

engeduck,

—

ha

a'

köz

állhatatosságuak

's

er

ezek pedig egyedül csak morális

mondom jóllét

kérdések forognak fen ,

illy

,

's

egy részrül

nemzeii dicsség képe tnik lelkünk

's

más részml pedig azon hihetség st bizonyosság belsnket, hogy adományunk bizonyos

nem

ivadéki

elé,

nyugtatja

sikert is szülend;

érezzük e bennünk minden jobb érzelmink leghat-

hatúsb

felébredését,

tagadhatjuk e, hogy vajmi büsz-

's

kébben ülnénk asztalinkhoz

sem volna, büszkébb egyszer házainkban

járnánk gyalog

érzéssel

büszkébb

's

,

ha azokon legkisebb ezüst

,

laknánk

's

férfiúi öntudattal szorít-

nók csak természeti kellemikre hagyott szivrokoninkat érz mellinkhez

ha ezüstünk, pénzünk

,

drága köveink

nának temetve idejét

már

sággal

int

adni

's

I

!

a'

most

'S

.'

tul éltük,

fényes palotáink becse,

,

nemzeii nagyság alá vol-

a'

midn

,

idk

az

's

'gyermekkori

a'

csalódások

szelleme komoly méltó-

szenvedelminkuek öröki bucsut

becstelen

közhaszon

a'

,

idlopás pulyasági közt

:

nem

lelkében egyetlenegy húrt

talál e

inimmel egyhangú volna ?

nem

'S

volna e ezen pillanatban

tisztább ()n)jnöket sikert látna

a' is

hanem lalálbal

hajlandó Ol,

melly érze-

ha velem rokonszenvet érez, a'

legsajnosb vagy inkább leg-

szül áldozatokra

im éppen

'S

!

,

köz dicsség elsegéllésében

szomjuzó lelkünk nyugtot', kérdem szintén vasót

Ulusiok

's

ezentúl férfiakhoz illbb pályára lépni, hol többé

nem nyughatunk csak

kincseink

és

is

kész

ezért szülíséges

vevényes mcchanicaí elrendelések hosszú

,

,

,

Jia

hogy

bizonyos illy

szö-

nyilványos és

minden oldalú országgylési tanácskozások legyenek.

Tudom,

—

n'

lés

szólna

mit

e/.cii

nem a'

ulol$<'»t

lagadhalní,

dologhoz

,

's

sokan aiilipracticainak hívják,

ha az

t.

e'

i.

az egész országgy-

részbeni végrehajlóság

BELVAMOK.

'S

fbül

néhány száz kiyül

249

mert alíkor miiiden kétségen

állna;

De hogy

Bábeli torony építtetése ismételtetnék.

a'

egy szabadon választott bizottság, melly mindenekben legnagyobb nplványossággal dolgoznék, legnagyobb becsületet várhatna,

részrül

megint

legszorosb felelelnek

a'

sikeresebben

a'

ki se számolni

se

pénzével tesz,

a'

denben kerüli

merem;

;

velem egyet

dolgot

más

iigy

részrül

volna vetve, jobban,

is alája

mint három

,

seulduek

felelni

,

kett vagy

egy,

kertelés,

más

nem

's

midn a' világosságot minmeggyzdésem szerint állítni

mit akar,

azt

ebben

's

valamint egy

's

fkép mindenkinek nagyobb megnyug-

és

,

tatására vinné

a'

teljes

felette

ért/«''J''

keveseket kivéve, tán mindenki Rx

-

Az országgylésnek csak négy dolgot kellene közösen is,

's

minden illetk hozzájárulásával dönteni

A'

Duna akár mikép

rendellessék

Ezen ki viszont

ugyan

Az,

'S

mi módon, de

annak hasznában

részesül.

ki ezen ország -hozta parancsnak akár posilive,

és

ellenszegzi magát, hazasértés bir-

mint ollyas, vagyona vagy szabadsága,

élte vesztével is lakoljon.

végre szabad szavazással

's

nem

bizoltság válasszon, mellyben bizik,

ollj

hogy

a'

lehet legnagyobb

a'

's

a'

legnagyol)b ébredségben a'

melly, mint-

's

legkisebbrül

legnagyobb

közönséget munkálódá-

országgylésen kivül, minden lehel

szággylésen pedig

kinevezés által

's

tekintettel birna, a'

feleletnek is ki volna téve, sirul,

tökéletesen

is.

ságába essék,

st még

's

elrendelés terhét idomzat szerint mindenki vigye,

akár per vim inertiae,

dig

el, 's

hogy

módon

's

min-

tudomásban tartaná, oris

felelne

's

számot adna.

250

VIZEID,

munkák

A' vizkörülti

UTAK

philosophiája abban áll, hogjr

Ha

azok elrendelése yagj hasztalan yagy hasznos. nyosan hasztalan, akkor azzal

kell hagyni,

fel

hizo-r

mert

a'

gyógyszernek mindig könnyebb terhünek kell lenni mint

hogy annak eszközlését azok

dönthellen igazság,

zák yinni, kik

a'

el-

tartóz-

haszonban részesülnek, és pedig oUy

a'

mint

irányban,

akkor

ha pedig bizonyosan hasznos:

nyapalyánah ;

a'

millyenben több vagy kevésb hasznot

aratnak.

Nehézség

el magát:

csak kett adja

itt

tudni bi-

zonyosan, hasztalan e hasznos e valamelly viz elrendelése;

azon kulcsot, melly szerint azon idom-

kitalálui

's

zatban vigye valaki az elrendelés terhét,

millyenben

a'

fogja aratni az elrendelés -szülte hasznot.

A' a'

mi

a'

hasztalant y

t. i.

azt

mennyit nyújt, és hasznost

mot elre nem mondhatunk világon;

's

a'

illeti:

mi többe

telik

mint

igaz arrul appodictu-

mint szinte semmirül az egész

,

igy bizonyosan

,

e'

részben csak

a'

hihetségek

dönthetik el józanul azon határozást 'hogy teg)TÍnk e vagy

ne togyünk.'

De ha

valami munkának lehet elre

és jóslaui leghasznosb

valóban nyira,

a'

Duna

hogy ki

's

legszerencsésb

elrendelése

is,

következésil, az

körül lörténbelik;

azt a' tulállílás

nézné és igémé

látni

ugy an-

mindent nagyító üvegével

iléletem szerint nemcsak

nem

csalná

meg magát és másokat, st még a' leggyengédebb szerénységet sem bántaná meg; m
—

els

—

szinte raagok a' merhanicai

siak lennének,

és Iliig

valódiabbnkal Iclictnc.

raellyeknél egy életre

hozni,

hasznok

is

országra nézve

8l még

tán

olly óriá-

n.igyobb

képzohú

i$

;

BELVAÜIOK.

'S

A' népesedés híját

dottak után sok Csal

—

nem

's

ámbár az eddig mon-

's

nép mennyisége, hanem

a'

ragy virágoztat. yalamelly hazát;

hervaszt

hogy

nagyobb rész az ország

a'

okául;

tán ismerni, hogy ez felette nagy

el fogja

csalatkozás —

minemüsége

állítja

f

hátramaradásinak egy

251

nagyobb résznek igaza vau,

tegyük

fel,

ban

népesedés híja okozza hátramaradásunkat legfkép

a'

a'

mit fogunk mondhatni

valljon

—

Bequentiájárul tartani

van

vilegiált rendriil

dn

egy

eágink

's

részriil

a'

a'

azon nagyobb rész con-

's

nóta bene ,

szó

—

való-

's

ha

itt

mindig csak

a'

pri-

azt látjuk, hog}^ az

mi-

népesedés hiját adja dísztelen vadon-

mocsárink okául

,

más

béketréssel vagy

részriil

inkább resten ül annyi század óta éppen azon vadonságok 's

mocsárok közt, mellyek egészségtelen

kigzülgési egyenesen az reiben dúlnak,

's

élet,

t.

i.

a'

's

néha halálos

népesedés gyöke-

elannyira, hogy tán egyedül

a'

melegebb

magyar vérnek, vagy valami csudának köszönhetjük, ha

némi tisza-, ki

nem

ahoz

compagnie helységek tökéletesen

sárréti et

még, hol ha nem éppen

haltak

hasonló

felette

szánakozás nélkül kivánja

meg

a'

cholera is, de

esztendörtU

nyavalya,

esztendre

szerencsétlen áldozatit. Blit

fogunk mondani] Képesedés hijárul fecseg, de veszteg üi a'

népesedési egyenesen csorbító undok elemek között!

Ha

gondolnám 'fkép

azt

hátramaradásüikat'

addig,

,

valóban

mig hathatósan

'intellectualis

's

,

népesedés hija okozza

férfiboz

illó

nem

;

ekép ezek nagyobb kifejtésére eg)^esítém,

liabár gyarló,

de minden tehetségimet.

gyobb

népesedés

i-ész

volna mind-

energiával

meg e' tárgyat de én hátramaradásunkat ernk 's nemzetiségünk fejletlenségének tu-

pendítettem volna

lajdonítom'

's

a'

nem nyughatlam

a'

hiját tartja

Hanem ha

a'

na-

hátramaradásink egyik

VIZEK, UTAK

252

nem

vezér- okául, valljon miért

pendíté

meg

vizek

a'

's

egészségtelen mocsárok regulatióiuak tárgyát eddigien hat-

hatos ervel

férfihoz ill energiával; valljon miért

's

tévé ezt lehet legnagyobb elszánással

hogy némi megyékben badán az adófizet

,

amott ásatott egy kissé

's

jobsalis

pretium egy részeért kereteit és koldultatott csak igen nagy elszánás,

nem

energia

's

lések alá

mindenek eltt vetni

ismerete

nem: mert

fejletlen

azt hitte,

nemzetisége pedig

sejdítvén,

mi

er

haza legbelsejében

a'

mint

sokan van

;

tán

rejtezik,

ISSl''*"'

nem

bizott és

illy óriási

nem

munkák-

— nem

mert, a'

kifejlett 's

halál prlncipiuma egyenesen a'

lapályos helyen nagyobb volt

nélkül,

mert

:

akarat.

's

ha igaz, hogy

eszk(")z-

fejletlen

szabadsága ellen

milly ellenállhatlan halalom

egyesült nemzeti 'S

tett

még

ö egy mocsár -közli rab;

nem

magában nem

's

illy

tán

fejletlen

saját férfiúi vállát;

volna, minek következésében

tul visszaijedt,

azt

,

nem tette? Mert nemzetisége nem engedé illy

ismerete

fejletlen

's

is

patriotismusnak

Tehát miért

mondhatni.

azt,

vagy némellykor az aucium

itt

állal

mert hiszen

;

nem

a'

minek következésél)en némi a'

halandóság ISoO*""' cholera

akkor azt sem tagadhatni

a

mit

szóra

ii^y

hozzájárullával,

cholera

hanem

tudnak,

mi

a'

szorul

hogy jnidn számtalan

,

egy részrül nagyo1)b népesedést kivánua, más részrül pedig

nem

járni

minden lehel módon az egésséglelen es me-

reglehcl posványok rításihoz

,

azaz

regulatiójához ellen/i, az

st

a'

's

mocsárok lecsapolásihoz

vizek

's

mindenek

azt elfogultsági

's

elölt

's

kiszá-

Dunának

a'

elitéleti állal Icliellcg

egyenesen azon okokat hagyja támadallan, nicl-

lyek kövcikezésil káiliozlatjal A' mi lárgjra s/.niílva ennyi:

más szavakkal

'Szerelnék és kiváiuiák

«'

's

ezen

nagyobb

;

BELVAMOK.

'S

vesztét okozza 's

azon okot elmellzni, inelly annyi nép

de

népesedést,

sem

,

valljon miért?

eléggé ki

nem

elég hangos

fejlett

nemzeti

's

sem

elég erejök nincs

egyesülési szellem hozzájok

hathatós szavakkal

's

melly

,

elég akaratjok

mert az értelmi súly parányisága miatt

Sokan pedig oknak

253

nem

nevezik azon

kereskedés hiját

a'

hon minden hátramaradásit

a'

bár én igen elismerem,

's

még

szólott soha

szüli

's

;

I

í

ám-

meg vagyok gyzdve, hogy

a'

kereskedésnek az egészre nézve mágusi befolyása van, azért

még

mindig után

nemzeti gazdagságnak leg és legmélyebb talpköve

is a'

,

a'

bels

hanem kirekesztleg

az ország minden lakosinak pol-

Azonban

gári alapításábul veheti eredetét.

ezen soknak

mi nem

melly semmi parancs

fogyasztás marad,

van

teljes igaza

,

's

fel,

hogy

rajtunk Magj^ai'okon

sem-

oUy hathatósan mint

segíthet

mondhatni

valljon mit fogunk

egy részrül minden harmadik szavok matása körül kong

—

eszébe

kül kereskedés;

a'

azon soknak consequen-

's

,

más

reszrüi

még

a'

kereskedés elnyo-

az

sem

pium desideriumi fohászkodáson

Dunát rendes kereskedési csatornává tenni tán

de

nem éppen

olly

nézni

a'

Duna

is

;

a'

nagy merészség, minthogy

nem hiszem, mind

közül csak egy

midn

hogy

ha megint azt tapasztaljuk,

tiájárul tartani,

is

teg)'ük

jut

egyiknek

ki\Hil

—

a'

mit állítnom

nem tudom,

azon külkereskedési véleményüek

fáradozott volna,

folyamatját tengerig

;

mappán

minek

's

kivül

meg-

illyféle lethar-

giáknak következésében Dunánk regulatioját soha férfiasan eddig

nem

sürgeténk,

tekintetbe se vesszülí.

egyébbül

,

nem

igy

annak hasznát kereskedési

'S valljon

mibül fakad ez

?

Semmi

mint számtalanszor elhozott értehni súlyunk

parányjságábul részint

's

's

nemzeti lelkünk fejletlenségébül.

engedik

a'

Ezek

gyökérhibák ott keresését, hol van-

VIZEK, UTAK

254 nak, részint ellenzik

erknek szem, ,

'S

st nem

Dunát,

a'

ha valaki más akarná eszközleui azt

ha ekép népesítni

ne theoriázgassunk

Már tem

mellyek nemcsak, te-

könnyen reguláznák

felette

trnék

mélyen keblünkben fekv morális

a'

olly egyességre ébredését,

,

kereskedni akarunk

's

hanem

rendeljük

mi ama nehézséget

a'

Dunát

a'

illeti

,

valóban

,

el.

mint fentebb érin-

egy igazságos kulcsot, melly

kitalálni

szerint

idomzalban kellene vinni mindenkinek az elrendelés

mint a millyenben aratandná közönségesen

felelte

a'

mit egyébiránt addig 's

felvilágosltni

:

hol

=

teivel, például 's

igy

is

mig

,

alkahnam szólni,

100,

munka

a'

,

meg a'

=

1000,

's

ekép

megint ezen kulcs készítése,

meg

is

elégedjek, feletle

is

's

a' t.

nyereség

=

'S

hogy

a'

Duna

gulatiónak költsége, ha az abbul fakadó népesedési

ízeg mérfílldet nyeret termcne iliy

roppant

mosakat

a*

,

,

és

hazai

henyél

sok theoriáibul

*s

azon száz

melly most viz

de mindenek

a*

's

100,

= 900,

ott

ugy hogy azzal mindenki

könny.

reskedési liasznot tekintjük,

120,

elégednék, felette

munka a'

=

egy teherviselési kulcs

nehéz, tán lehelellen; okozalja pedig

lesz

kivánom

okozatja pedig

ott

kidolgozása, mellyel mindenki

de hol

bvebben

sorral

lehet veszteség percen-

a'

= 20

nyereség

a' tiszta

eszközölhet;

tárgyrul

e'

csak ezen

itt

munka

a*

tán az, mel-

's

igen könnyen

itt

azon

terhét,

kész hasznot: az ámbár

szövevényes feladás,

lyen megakad minden,

idm

a'

is

—

.'

alatt

felelt

meg

hever

's

's

re-

ke-

száz négy-

akkor ke-

azon moralitást, ínelly

munkák közt fejldne

ki,

és szá-

azért olly veszedelmes ábrándozá-

munkás

élet

praxisába vezetne, melly

mind egyesekre nüiid az egészre nézve az áldásoknak

tán

BELVAQIOK.

'S

legnagyobbika

hogy mind ezeket tekintvén

;

latiónak költsége ugy állna

mint 100: 1000-hez,

—

lenne,

255

's

a'

Duna

a'

regii-

rendelkezés - utáni haszonhoz,

ekép

nyereség =: 900

tiszta

a'

minthogy

azt bátran állíthatom,

azt tán az egész

hazában de külföldön bizonyosan senki sem fogja kérdésbe Tenni; mibiil azon következést húzom, hogy azon kulcsot, melly

a*

Duna

elrendelésében

a'

miudenkitül milly

idomzatban viend teher viselését határozza el, készítni

éppen nem volna nehéz, ha nóta bene valósággal

a'

te-

her ugy állna

'S

ha

nem

ezt

a'

haszonhoz mint 100: 1000-hez,

tudjuk appodictice,

más urak pedig mert kálha mögött

theoriázgattak,

,

érdemök van,

tagadhatlan felette sok

nem

hiszik

,

hanem az

én hiszem,

azt tán csak

's

állításimat

ekép

*s

nemcsak

egészet mint valami agylobi

tL

,

velgyul adási költeményt kaczagják, Olvasóimnak pedig tán egyike sincs

nyen itt

csak félig meddig,

nem

sena a' a*

a*

mert

de

vala

soha kirekesztöleg 's

léte

—

'S

jó

's

nem

rendelkezé-

vagy legalább a'

lévén,

csak mindig

's

— hogy

dolgot fel ne

törvényink alkalmaztatása hijányos volt;

keresztéoy nemzetnek vize sincs a'

,

,

illyféle

azokért

*s

kis szerencsétlenséget összevéve

mint

nem

jobbadán

szókban meg ne akadjunk

—

országgylési

mert sem hitelünk

és mert ebéli törvényink

,

van ez igy ? mert

vizek regulatiója eddigien

a'

nagyobb résznek polgári

áldozzuk

mi

—

tehetetlenebb rész járula

fiinkhez

tárgy iránt egy vélemé-

e'

valljon miért

;

kérek figyelmet

tárgy

másikkal

a'

,

a'

bátran mondhatni : egy

oUy szomorú

állapotban,

szke Duna!

hogy milly kapcsolatban vannak az elhozott 7

tÖrvéuy- javaslatok

próbamimka végén,

a'

vizek

s'

vagy ha

a' t.

elrendelésével,

idomzaton

tul

azt

e*

vastagulna,

VIZEK, UTAK

256

ennek folytatásában adandóm

el

ket vagy azok alkalmaztatását

azoknak régibb kezésében

a'

's

de

;

illeti

,

mi

a'

nem

ujabb praxisát eladni

siker

ebéli törvényln-

mulasztliatora el

mellynek követ-

,

nemcsak nem kétséges

hanem minden

,

bizonnyal lehetetlen volt. A' sajátsági jus

akár ingatlanban

legszentebb megtartatása akár ingó

józan országiásnak legmélyebb alapja,

a'

melly, ha egyszer megrázódik vagy felforgattatik

nemzeti társaság sarkaibul kidül,

nyomja

chia

üti fel

a'

hont

,

's

,

az egész

békesség helyett anar-

's

boldogság helyibe köz nyomorúság

hnzaüak közt lakhelyét

I

'S

im

szent törvény szel-

e'

leme okozá, hogy régibb idkben egyetlenegy malom, melly

nem

valakinek igazi sajátja vala, ha elrontani

egy egész vidék kiszárítását hátráltatá, hol

a'

engedé

tudok több

's

azt,

esetet,

melly az országiásnak

sajálsági jus szentsége miatt,

legmélyebb alapja, minden további munkával felhagyatott.

Késbb idkben

azonban

nak, hogy egy malom,

donosok haszna zását,

's

szágiásnak egy tán

e'

alá

látta

igazságos-

igy tán egy vagy csak kevés tulaj-

bilincselje ()rökre le

e^

ekép tán sok ezrek hasznát, az

köz haszon és az

's

— mert sok nem

egész vidék v*ág-

történt,

hogy az or-

még mélyebb fundamentuma

—

t.

i. 'a'

— jve divatba,

van vetve az egyes haszon'

részbeni köz kívánatnak egy kissé

ersb hangzása

végkép bizonyos törvényeket 'de mohs nocivis' szüle, melly ck viszont a'

tíünadják

meg,

köz haszonért egyenesen és mcllycknek ha

nem

a'

privát hasznot

értelme

is

de alkal-

maztatása szerint, megint löbb esetet tudnék elhozni,

hol

— mert egyebe nem volt — minden pro[triolásábul kiveikcztelett, vagy ha ez nem

egy szerencsétlen malombirlokos

is,

legaláljl) íi;lclle

nem

sajnosán károsodoll

volt elég Iwilalnia

a'

rcfiul.ilii'd

,

lia

l.

akár

i.

a'

blrlokoi^nak

ini iiiódon is

há-

BELVA3I0K.

'S

tráltatní a'

ha pedig

;

regulatiúval

illy

257

hatalma volt Blibiil

's a' t.

felliagyatolt

azt tanulhatjuk,

hogy yalamint

az egész világi egyetemben minden csak lassan fejldik Id

nagyobb tökélyre,

iigy a'

törvények lelke

san érheíi el azon tökélletességi pontot társaság egyedül reméllheti

's

csak lassan las-

is

mellmil az emberi

,

várhalja valódi boldog

melly tökélletességet azonban

bátor létét,

a'

nyek nálunk korántsem értékel még, mert tagadhatlan

ha factumokat nem veszünk kérdésbe plicatiója,

át

;

rész használ

hogy

,

azért

törvénykönyvekben

ó

a'

Azon két

nem állhat fen nem szent,

jus

még éppen nem

,

is

hol nincs az egyes jó

dozati

mert nehéz

nélkül,

nem szz

a'

—

állított

törvény

kivált

's

praevaleált,

nem különben

az csak

kának hagyatott 'S

a'

a'

t.

i.

sajátsági

köz jónak

az alkalmaz-

kell,

ha azért az

'S

az eg}ák vagy

a'

már

idk

já-

másik talpigazságra

az természetesnél természe-

az is, hogy illyes alapi prin-

vagy

is

beriség gyermekkori idejében tökéletesen ki,

hogy

közjót következtetni egyesek ál-

cípiumok egyeztethelése régibb,

még

a'

ha pedig ezeknek áldozni

sajátság törvényei

rása szerint vagy

tesb, mint

a'

járlos laláa

legyen.

ériuténk,

's

nagy

nagy

kövelkezik az, hogy

országlás ott báiorlélben, hol 's

a'

meg; mibül -megint

lelí'ogta

talpigazság, mellyet

alája vetve, összeütközni látszik, ;

másikba ment

mert valaki tökéletesen

,

törvények valódi szellemét

tatásban

a'

sajáíja hátráUatá a'

rész haszna végett az egyes sajátját

az sül ki

hogy azok ap-

ugy támadá viszont késbbi törvény

;

—

—

egy tulságbul

effectusa,

i.

t.

mert valamint az eltt egynek

's

vizi törvé-

mostani

század

inkább az

nem

em-

fejldhetett

férfiasb

idsza-

feli.

hogy miképpen lehessen

e'

két talpigazságot

17

—

VIZEK, UTAK

258

melly közt az alkalmaztatásban legalább

némi

mália látszik

—

regulaliója a'

lehet legjobb alkalmat nyújt.

illyest

mondék

vagy okoz

nem okoz

akkor

,

fel kell

Már

hogy másutt hajt e

hasznot, vagy sem, azt

dékom megelégedvén ,

haszna ugy állna

mint 1000

hogy

felette

könny

—

cent

a' ,

épület , szántóföld

is

mert

,

erd

's

a'

érlve,

mint teszem ,

,

a'

t.

ugy

éppen

mint

a'

's itt

fekszik

a'

munka.

a'

—

áll

ünkényi caprice maszlagára a'

j(jzan

vak indulatosság

ors/.áglás 's

,

's

nóta licne

minthogy 's a'

(.

a'

a'

az

,

más ekép

's

A' sajálsági

de

nem

vagy visszají^''eto-ra,

rútítva

,

melly

szellemével szemközt,

maga brében majd majd

alá legyen vetve a' kisebb rész,

is

után 10,

megvííltalik

dolog veleje

axióma pedig, hogy mindenben

érve

becs

igazságos

puíladt) liiusag áll a' valódi szabadsághoz. lási

malom

ez állal tökéletesen fen van tartva,

töi'ök

hogy

viend terhekhez

és

egy müident gyökeribül kidönt lengyel

's

vagy egy

szán-

liihet nyereség 900 per-

minden akadály nélkül tovább foly

—

nem

legalálib hinni,

20 vagy akár 100 perceni hozzáadással

elfacsarva

valakit

íillal

nemcsak theoriában hanem praxisban

's

ha minden akadály

jus szentsége

ha

most fejtegetésben lév két talpigazságol

ugyan

's

az

,

ha ez való, az követ-

mibül,

a'

okoz,

tökéletes vizi regulatiónak

's

teend költségek

100-hoz;

:

kezik,

egyeztetni;

a'

vagy

azt tudni

Blagyarországban egy j<)zau

nem

vizek regulaliója

a'

vizsga alá venni

itt

lapon

hagyni vele

pedig okoz, akkor nincs igazságos ok, károsítani.

250^''

vizek regulatiója hasznot vagy

:

ha

;

ano-

kis

könnyen egyezletoi, ahoz vizeink

felette

a'

szét-

Azon ország-

nagyobb rész haszna

is

tökéletesen cl van

proprictási szentség sérelme nélkül,

vak indulatosság, öidvény, makacsság, hiusag,

ámbár nem

ritka proprietások ,

de

még sem oHya-

BELVAMOK.

'S

sok,

mellyekre

lene;

igy

's

törvényhozó

a*

két

a'

ha

,

t.

—

i.

üg)^elni

kel-

practice

igen

háramlaudó terhekhez mint 1000

vagyunk megint

áll

a'

vállainlaa

a'

100-hoz.

:

a'

—

bökken

itt a'

's

haszon ugy

vizregulatioinkbul háramló

itt

testnek

talpigazsági törvények

könnyen egj^eztethelk

'S ira

259

hogy

szülcségnél,

illyes

dolgokat egyenesen országgylési tárgyakká tegyünk; mert

mig azok

's

maradnak

akár hány századokig csak dicasteriumi tárgyak

mindaddig

,

—

habár legjobban

—

legczél-ányo-

's

nem

lesznek olly köz

sabbau fejldnének

is ott

érdeküek, mint

niillyeknek lenuiek kell,

a'

ki

soha

papirosra kenessenek szüntelen,

A' tárgy olly óriási,

vitessenek.

csak hathatósan 's

hanem hogy

íelébreát nemzeti íélek 's

ez legfl)b oka

,

illeti

végbe

is

semmi, vagy

azt

aZaraí viheti végbe;

hogy nem dicasteriuml)a hanem egész ,

ország, egész nemzet elibe tartozó.

kapcsot

hogy necsak

valaliára

mi pedig azon

A'

mellyben ezen periódus az elbbivel van

,

összeköttetésben; legyen szabad kérdeznem, kimondhatja

most

a'

tásom

,

cent

hihetöségek törvénye

melly szerint vizi regulatiónk haszna

volna,

senki;

hogy azon

szerint,

tulállítás

minek

szággylési

Tegre az

e

sem?

vagy

küldöttség elmulhallan

el a'

köztünk külön

En

megint

következésében

=

900 perhiszem,

azt

fellünik

szüksége

állításokat.

,

álli-

az

's

or-

döntse

Bliuden esetre

bizonyosat vagy legalál)b bizouyosbat fogunk tudni mint

ma,

a'

mi akár

jó akár rossz lesz,

a'

kétségnek mindig

kellemesb leeud, mellynél itt^s mint mindenült, kellemetL-nebb a'

a'

világon nincs, elannyira, hogy szinte jobb

bizonyos halál is,

élet.

mint

a'

Tisztába fog akkor jni,

vagy nem

;

a'

mi

után vagy

meg

mindig veszély közt forgó állílásim

köUemények e

minden megmaradand 17

a'

re-

VIZEK, UTAK

260

—

giben

minden

ha

e^

az sül ki, hogy

900 percent

—

a'

tökéletes yizi elren-

a'

is

mint én állítom

—

hal)ár nein

,

Els

.

"sdszgálati

esetben az

költségeken

mellyek az egész országiul egjenl idomzalban

TÍtetvén alig

fog

vagy pedig

esetre óriási nyereség vái'ható

egész kár arra szoríttatandilí, némi kis kivül,

—

románt irtam

idvesztés nélkül tüstént munkához íbgani.

minden

delésbül ej)pen

t.

csak

í.

toráblji

—

duuk

Jba t.

— hogy engem kaczagni

lesznek észrevehetk

közönség, mire azonban igen szívesen elszánom ma-

gamat, mert részint megleszünk végre mentve,

's

egy gyáva remény

a'

kétes állapottal

erködés kellemetlen sphaerá-

's

jábul egyenesen azon bizonyosságba iktatva, hogy ezentúl is

mocsárink közt hideglelsködnünk

mörködnünk, pokolvarkodnunk elkerülhetlenül

's

örökké

kell

—

szánással azt férfiasan trni,

fogunk

— ——

és

;

részint pedig

's

a'

dolog, hogy végkép

—

a'

után philosophiai el-

azérl

tárgyul,

szánom

mert

szerint, tán

nekem

lesz

sokan

;

a'

szive-

el

szoros tudo-

u^y fordulhatna

némi jusom kaczagni, örülni

,

's

valóban

hogy azon közönséget nevessem, mellyben

Dunát regulázni

is

elég

er

som magában

tiz

van, de mellyben eddig legalább

cgyctIcnrgjTt csak félig meddig torság

—

hazai kapufiUuI bucsul

a'

legfkép

min megvallom, nem tudnék eléggé azért,

is

elleng}^(5gyszerekkel éldegélni

mányi hihelségek számolása

nem

verhaskodnunlí, csö-

extra hungariam

magamat köz kaczagás

sen

mi

a'

pedig podgyászikat összefzvén

veendnek

,

és tán choleráskodnunk

bizás inf'g

nevetséges; lionem azérl, mert

elrendelni

is

nem

volt,

illy óriási

sem

ámbár ez

munka

elég bá-

tán elég

közt annyi

magunkbanrejlez ervel ismerkednénk meg, hogy cnnekutánn a*

helyett liogy

mosl úgyszólván minden hátramaradásunkat

mindig csak másokban keressük

's

másokra

toljuk

,

akko

uem

vizsgálnók ezt olly szorosan,

ernk

nélkül saját

261

BELVAJIIOK.

'S

ütnk

által

hanem

Etiinden

helyre azt,

id vesz lés

mit mások

a'

—

— — mulattak tökéletes elrendelés után pedig — mert se uem vesznének halálos epidémia annyi jo — rendeinkbül vékony eddigi kiknek hazánkfiai olly el 's a'

•

t.

;

által

el

's

nagy számbani kiesésök ugy

kemnek

— kereskedési de kivált velélkedési, más nemzetekkel

vilisatioi tekintetben

mindenek

nne

semmi sem nevelhetné

szinte

Hogy hanem lem;

óriási

munka

im

ez oka,

's

venni

Duna

a'

,

nem

azaz

rül a' het,

er

,

olly

mint

,

a'

mértékben

azt.

egyéb vizeink elrendelése

már mondottam hogy

a'

dolgot

most

*s

,

nem

nem

tréfa,

újra ismét-

is keli

könnyen

hanem azon gemmi

egyéb,

mint köz

Blidn azonban egy

diadalmaskodbatik.

vagy

rész-

haszon nagysága minden képzelet és számolás-tuli le's illy

dicsség

;

óriásit végbevihelni

más

mit tán senki zeink mostani

részvül ellenben

nem

tagadhat

telességünk

,

,

's

a'

végbevinni valódi nemzeti

kár szinte lehetetlen ,

ki csak egy kissé ismeri

is

kifejtés alatt

nem

igen nevellieti; ugy hiszem, kö-

mind

kifejtés után,

hasznunkra, hanem mindenek

Ha más

vi-

hogy azon munka hánt minél elbb egyesül-

jünk, melly mind mcchanicai mind morális teldntetbeu

dicsségünkre

a'

további mocsár- közti maradásunk

állapolját,

becsületünket valóban

mind

ci-

millyenben

lehet kirekesztöleg valami társasági

dicasteriumi tárgy,

nemzeti

's

által

elle-

azaz

összekapcsoltatnánk,

mert morális becsünk

felett,

nemzeti közös munkák

illy

elég kin vala mindig lel-

meggyzhetlen akadályok nem szegeznék

se

nünk magokat

*s

is

is

,

's

nemcsak legnagyobb legvalódibb nemzeti

felett

válnék.

régibb nemzetek évrajzit

kintjük és használjuk, hol

némi

óriási

's

's

tapasztalásit te-

olly

munkák

állnak

262

VIZEK, UTAK.

már, mellyek az egész emberiséget dicsllik, azt fogjuk találni

hogy

tanubii,

's

ki illy

rablélek,

ott is volt

mindig visszatartá

resztül

annak idejében elég

ollyféle

nagyobb szabású tárgyaktul századokon ke-

hogy ekép nálunk

nemzet nagyobb

a'

van elég

is

részéi

's

közt

olly szép foglalatosságok

hanem hogy valamint

;

gyzött

szorgoskodó

's

mindenen

hazafiság angyalátul gyámolított férfiúi állhata-

a'

izzadó

tosság, ugy Hunniát tiszta lélek, kifejlett

tiszta

,

össze fogja kapcsolni tengerekkel

is

szándék

's

a'

a'

mindenen diadalmaskodó

nemzeti egyesség.

'S

ha

e'

próbamunkának azon

mellyek

sorai,

kori nemzeti nagyságunkat jövendölöm, tán kéletes feledékenységbe sülyedni;

f

hogy most csak némi zolt Duna-regulatiói

a'

állíthatni,

elég ügyetlenül raj-

's

egy kissé

Román

mit 248"' lapon érintek, hogy

ülni aszlalinldioz ,

fognak tö-

gondolom

azt

vonásokkal

nem

egy-

által

horoscopomban, tán csak az fog az

egykori Olvasók elölt

meg,

ott is

szinben jelenni

t. i.

büszkén fogunk

mellyeken legkisebb ezüst sem fénylik,

büszkén szegényhedni gyalog

's

egyszer liajUkinhhan

's

büszke érzéssel szorítni gyémánllan, gyöngyetlen sziyrokonin-

ha áldozaiunkhul emelkedéndik

kat dohogó keblinkhez, közjó rint

's

nemzeti nagyság

léte

,

mert az eddig történlek sze-

ezen képzeleti költemény helyett,

azt fogja velünk tapaszlaltatni,

dozalot teszünk

a'

közjóért

,

de okosan véljük kincseinket

*s

a'

arany

lel

,

's

igy

a'

a'

százszorozva

li.i/.;i

bizonyos valóság \x>hh

Józan

;íl-

minél nagyobb bkezséggel

hon kebelébe, annál 's

cllen-

palotáinkban ezüst

annál í'ényesb drágaságok közt fognak virá-

gozni hölgyeink, nurl (loz.ilol is

a'

hogy mennél

áUliallan.ihbul tornyozik aszlalainkou '8

ki a*

j.iváéri

köz anyaföld minden fizet

vissza

legkisebl) ál.

'S

szegénységbe sülyedt nagyság kölli

BELVAMOK.

'S

nlinbusában, állalányosaii véve,

283 sem fog

senki

hanem annál több

akaratja nélkül fényleni,

elhatárzott

vagyonosság

a'

's ek ép polgári függellenség prósai körei közt, melly azonban, mig ember ember marad, hozzá tán illbb álláspont,

mint egy felhökbeni képzelgés hajhászala.

Ha

még

delésében Illyéseket

nem

eddig

történt vizeink

tevének, egy

idn

lehet

vizek medre

némi

's

más

's

hogy

gátlá a' sikert,

uem

illy óriási

tul halasztani,

szinte

*s a' t.

hogy

nem

—

im

's

vitetett a'

;

kodásinlcat

az

állítjuk,

mellyet sokszor

nagyobb

Idvált

alatt 's

tehát részint az akasztá

nem

,

volt elég

meg

's

a'

pénz mint-

igazi irány

illetett,

fizettek

,

ugy szólván

's

hozzá , részint

régi tliemámnál

— mert

bizonyosan szükséges.

*s

nem

kétsziuüekre nézve nincs

's

a'

szorgosakra

lehet és nincs is

nagyobb

mint

végrehajtói ösztön,

pedig azért

a'

's

áll-

közönség

— ha az életbül vesszük okos-

embereket általányosau képzeletünkben

hol valósággal állnak

sok megyén

r hija

félre

tanú híja miatt

—

mák

meg

fordulnak

id

közönség ébredt szeme ;

a'

háládatos szipe 's

;

az álmosakra

batatossági inger

oda

kik

részint az

minden esztendben változik

járultak

tiszta lelküekre ellenben

felelte

elren-

hiba,

dolog nemzeti nyilváuyosságal, melly ha va-

is

hasznosb mint

's

vagyok megint

itt

lahol, illy tárgyak körül

Ugyan

,

minthogy

dolog legjobban

a*

nem

idomzat szerint pedig

munkához

munkára nem

óriási

illy

hogy azok, kiket

már, hanem

elhatíírzott

egyszerre kell végbevitetni ,

a'

elkészületeket

felette becses

el is készült

ekép soknak bizonyos és

sikert

fkép Dunánk

felsbb parancs következésében mozgatlak, mert

azok eleget fáradának is

's

nem azokban van

igen sok,

.

'S

,

's

's

nem magashra

felette

ha meggondoljuk, milly

illy

munkák közt

's

— mert

sok marad abban óriási

som-

milly nagy csábító

MONOPOLimiOK,

26-1:

az arany,

más

részrül pedig milly elszánás és férfiúi állhata-

mocsárok közt

tosság kell,

életen keresztül ,

szólván örökké tán

nem

st

moly

egy rond, tán

a'

legszükségesb

Oh

is,

Isten

hogy

nemzetet

állítni

minthogy

a'

felvigyázat és szoros rend közt

taps és dicséret

—

fogjuk tagadhatni,

kák hegyibe egyenesen józan,

élni

és sárt csak sárt látni

ugy

,

mun-

illy

nemcsak feleüe

munkálok ekép ko-

megérdemlend köz

a'

— minél nagyobb inger, erösb van — csudákat müvelendnek.

reményében

Ösztön, emberileg szólva alig

Az egész dologban, ámbár temérdek akadály meggyzhetlen

azért nincs

conditio sine qua

—

non

's

's

mellyeknek

Duna

Idvált a'

—

van,

ez Ítéletem szerint

ha az eddigi törvény -javaslatok

philosopliiája elfogadtatik,

törvénnyel

ha

t. i.

,

e'

fejtegetésben

lév

regulatiójával szoros összeköt-

tetése csalc utóbbi vizsgálatok folyamatjában fog jobban ki-

világlani,

leszen

's

ha

hanem

egyoldalúság,

felnyíltatik a'

ha

,

gyakban se gátolhassa

A'

végrehajtásban

mindenkire

's

nem

mindenben

lehet legnagyobb concurrentia.

E' czélnak elérése végett,

hija,

a'

a'

természetesen foly

a'

's

hogy más hazai

köz szorgalmat lA.'^

törvény

tár-

concurrentia

a'

szi'dvségc,

t.

i.

MONOPOLIIDÍOK, CZÉHEK, LDIITATIÓK EGYÉB ILLYÉS, INTÉZETEK OllÜKllE EL-

'S

TÜllLÉSE. Ezen thema czolat sorában

dásokkal

tán az,

minden oldahul

fi.jlegettetett

már,

magunkat kész okarva nié;í

azokat

szántabb

'8

is

melly az egész országlási lán-

a'

's

csabíi

loL-nagyol)!)

Icgügycsb

a'

legkimérítÖbb okosko-

tán az

—

nom

ha

akarjuk

mellynek nlkalma/líitása

zavarba

ellenség!

—

;

n'

hozná, mit

kik

óí*zinléu

legelelis-

CZÉHEK, LIMITATIÓK. nem

mérni, tudom, mintleDki fog, ki közt,

riák körei

hanem

póliumokkal,

élt

már, melly

viselt is

Limitatiókkal

Czéheldvel,

mincligi Ibeo-

dolog practicai folyását is-

a'

meri, Yagy olly hivatalt

265

a'

's

Mono-

a'

szorosb

t.

és mindennapi összeköttetésben van. "Felette helyes ezek eltörlése theoriáhan, Ae praxis-

nem

ban az ínég nagyobb rossznak szülése nélkül

közölhet

ekép habár magokban rosszak

's

;

türui kell azokat,

is

esz-

még

,

minthogy még nagyobb rossznak,

is

t.

i.

veszedelmes összeütközéseknek, hervasztó megakadások-

nak e'

legnagyobb zavarnak veszik

's

kérdésrül nemcsak az

nem azok hetik el

is,

kilc

illy

nek akadályoztatása

— — —

st

"Miily

szerencsétlenség

kivált

lékü

szerzeltjétül

vev

van,

's

ha az

is

a'

—

is.

bség

járma

monopolista

által

mi

által

ki

,

minthogy csak

a'

volna

is

leheletlen pór,

kitéve

egy

de facto

javainak el-

állíltallk;

az

országlás

's

némi javak bevásárlására elle-

bátorlél, ha'

nem

alatt

éri,

sokszor szinte véres verí-

megfosztatik

veszélynek

milly

köz

a'

szegény szántóvett

vagy el-nera-adhalása közé

ges rendelések hol

m-

köz országos

ekép minden rendelések ellenére

csak egy szab árt; elbilaugolása

a'

de nem éri-

tán iiigadoztatása nélkül

egy szívtelen pénzfukar

ekép

a'

ha-

sáfári,

így okoskodnak továbbá:

görbedni,

lenben

intézetek

gátló

eltörlésöket óhajtva várják,

mihép lehessen azt eszhözleni

,

így szolnak

elejét."

tétetnének,

's

kivált olly

országban,

szükséggel sokszor olly rögtön változik."

"Milly

szomorúk továbbá

a'

Czéhek kövelkezési,

mellyek

által

nz ipar és természeti ügyesség olly

korlátok

közé

szoríltatik

,

sokkal számosb rész, soha

hogy

nem

a'

tehetetlenebb ,

szabadithalja

's

szk ekép

meg magát

MONOPÓLIUMOK,

266

mesterek ÖDkéyitüI,

felkent

a'

midn

kik

az

álaltok

dolgozókon uriásan hatalmaskodnak, egyszersmind közönséget

pán csak összeröffenési talentumok

el

mi lenne

ellenben

taksálják;

a'

nagy

korántsem miivészi ügyességük, hanem csu-

is

tetszésük szerint

által,

közönségbül,

a'

ki látná

's

mind azon legsürgetbb életszükségekltel, mellyek némi

rend nélkül, majd igen soktul pedig igen kévéstül,

mi

kat,

's

zavarba

állal

is

st

el, majd

állíttatnának

igy egyik rontaná

végveszélyre

meg

mási-

a'

jöhetne az egész."

is

"Milly kimondhatlan szorgalom -hervasztó végre

javak árszabása elfagyaszt,

a'

's

az irgalmatlan hmitalio

,

legnagyobb

hogy

lenben tagadhatni e,

bnhdnék

zönség

mellyel

nem

volna

tehets nem nyomná

a'

visszaijeszti; el-

limilatiók nélkül a'

legirgalmallanabbul,

idejében,

szülíség

vált

ert

kiállító

a'

I\linden ipart

!

nagy kö-

mert sokszor, ki-

olly

lulcsapongó

ár,

tehetetlent."

a'

A* mibül tehát ezen plausibilis következés foly "A*

nagyobb rossz elkerülése végett, l.

a'

i.

a'

Idsebb rosszat lürni

Monopóliumok, Czéhek, Limilatióknak tovább

fenmaradniok

Azon

is

kell,"

fallacia

pedig,

melly

e'

éppen magának legnagyobb kárára

hogy

rejtezik, legelsziJr is:

a'

részben

csábítja

a'

el,

sokaságot

csak abban

Monopóliumok, Czéhek

's

Limitatiók haszna vagy kára-körülli fejtegetések, vélemé-

nyek

's

Ítélet

-hozatalok

jobbadán

csak

rövididszakra

szoríttatnak, azaz közönségesen csak azon íünUnii hátra-

maradíia

kár vétetik számba,

és

közpetlen foly

a'

községre,

részrül azon léaühbi

dás

,

melly

vttclUn'dl az

,

nem

által

eléggé tekintetik

más

de sokkal nagyobb Iiaszon

félrelélclí'tk

egészre

's

eltörlésök

melly

uláii,

áradna;

habár közvetve

is,

,

is ál-

de ok-

mingk következésében

a'

267

CZÉHEK, LDllTATIÓK.

—

mérleg

—

bllanx

póliumok

a'

's

az egyik tálba

mindig kedvezöleg mutat

további fenlartására

t.

áldás

nem

liabár

tiisténti,

a'

másik tálba ellenben

a'

Az

tétetik !

—

,

mintbogy

haszon

kicsi

Czéhek

tétetik,

említett fallaciának

másik

politiai,

gazdasági

nak

nem

,

*s

elbb utóbb

abban

eltörlési

haszna vagy

mellyben

ma

mellyben állniok kellene

's

akaratomon

is

mig

is,

mam

lesz, elég a' fallaciának

e'

tul

vastagodik

Legyen

vázmunkám.

politiai,

gazdasági

els okát közvetve, máso-

's

kereskedési rendelkezésink, tör-

's

A -tul Z-ig azon állapotban mozmaradnak meg mint azok ma állnak, t. i. a' vál-

vényink határozzák

tozó

a*

azért

néhány fvonással érintnem.

mennyire azokat helyzetünk, kormányhozi állásunk

dulatlan

azok

fontos kérdést némileg kimerítni alkal-

addig

Ha

,

áll-

els okát most közvetlen nem vehetem

tárgytul annyiszor eltávozó

dikát pedig

Mono-

kereskedési rendelkezésink

mert ugy

alá;

fejtegetés

,

a'

okvetetlenül állni fognak.

E' tévedés

t

és Limitaliok

's

i.

és sok-

a'

mindig azon összeköttetésben tekintetik,

kára

t.

késbbi, }óllehet nagy haszon és

kal nagyobb oka pedig abban gyökerezik, hogy

póliumok,

Mono-

a'

el,

kömlményekhez

megengedem

—

szabatlan

's

ekép

alvkor

javítlan,

ámbár még ez sem bizonyos

—

hogy

a'

Monopóliumok, Czéhek, Limitatiók, tán nem egy könnyen törültetbctnének el,

's

azok további fentarlása tán kevésb

kárt okozna, mint az lenne , mellynek

kezni kellene.

féhetételébiil követ-

Blidn azonban bizonyos, hogy

dasági és kereskedési rendelkezésinket az

idk

szabnunk, és azokat minden oldalrul javÍLnunk akarjuk az egészet végpusztulásnak engedni a'

Monopóliumok, Czéhek és Limitatiók

;

szelleméhez kell,

nem

ha

az foly:

léte is

gaz-

politiai,

hogy

egészen

más

MONOPÓLIUMOK,

268 nyer

tekintetet

inibül azon

;

Latü igazságot tanulhatjuk

— Iiogy "Szinte

bizonyít

mának

nem

eléggé elménkbe nyomtat-

— mellyel századok tapasztíílása soha sem

•

leliet

csak egyegy karikáját Tetni ki,

egy állandó systehelyibe egy

's

systemának csak egyegy karikáját venni be

vagy egészen meg

maradui

kell

a'

vagy egy

réginél,

más

lianem hogy

,

javított

eystemának legalább egy stádiumát egyszerre venni át t. i.

az

nem annak

szemmel

vizsgáljuk,

,

a'

u/'

rozsdák

el

,

's

syslemai darabokat raklak 's

a'

a'

támadt ürességekbe

egésségesen

nem

's

lettek

melly nélldU se

test,

az

's

a'

e'

mány

igen

niellyck n<.'in a'

állítui

némikéji

nem

szánjos

azt ".

a'

se

iie

külön része-

m,

se

semmi

Ez azonban

kiJvelkezik;

alrendu

's

:

fel.

's

ítéletem szerint,

mert egy országos alkot-

systemákat foglal magában,

de

bizonyosan

bogy azok módosítása az ogész alkotmányra

hasson

,

hanoin minden bizonnyal

a'

ncikül,

hogy azok változása az egész országlási machiuát gassa

"Te-

részenként,

egyszerre fel kell fordítni

llikéleteseu megváltoztathatnak,

nélkül,

javítások

sorokbul azt fogja következtetni

hanem

niondüllakbul

regi

volna elfogadva;

hát igy az egész magyar alkotmányt hallían

helyibe mást

uj

a'

foroghat.

Sok, tudom,

javíthatni,

hogy

helyett,

okbul azon jótev ragaszték hijok, melly

ket tartaná össze,

hos-

's

ha igy szabad mon-

penészek gyökeresen lászalútva

összefügg egész láuczolatjokban

nem

meggy-

fogunk

arrul

régi systemákat,

dani , csak darabosan hagyták

mi

philosophiáját

hogy azok iegfökép azért olly erszakosak ,

szadalmasak, mert

csak

lánczolalját."

más nemzetek ingadozásinak

részrehajlallan

zdni

valami egyes karikáját, ha-

egy összefügg egész

ha

'S

nem

rendelkezésnek

uj

—

for-

CZÉHEK, LBnXÁTIÓK. Ezen sokon

igazságát, számtalan eróslt hasonlítá-

állítás

nag}'ban

kiviil,

napsystemai

íi'

revoluliólc,

pedig közönséges földmvelési

csinj^ben

269

pasztalásunk minden kétségen

ki-

gazdasági ta-

teszik.

tiil

mikor valami

Idszakként,

's

planéta véletik fel

uj

e^j napsyslemában, vagy néha belle egy kiesik, változ-

nak akkor természet

világok forgási

a'

tengelyei kifordulnak,

's

másban tán más elveket követ 5

egyeben

is

az attraclio és repulsio törvényi, babár míjdosítva inaradnalí,

hanem midn belle

el,

vagy egy

dobatik,

ségesebben

's

mint azeltt.

tán egy büntiil rothadó föld kibelé,

százszorta

egés-

a'

Mindenség nagyobb dicsségére

forog

'S

valóban

uj csillag

kat veszélybe, mert azok szerint

áll

nem a'

az hozza

hanem

,

vah'jban akkor

ha az álbölcsek hiúsága elég ha-

sarkailibul ki,

talommal birna

tiszlíilan 's fapíllan

azokat mint

magyar

a'

napsyslemá-

a'

Mindenható mély bölcsesége

néha néha reformálfatnak

dlnének

de fen-

nem bomlik

az egész naprendszer nemcsak

's

is,

a'

változatlanságra Ítélni

mibl azon

Constilutiót;

valóság

tnik el minden fényében, hogy nemcsak az örökség, de még

tartósság

a'

—

alapul változatlanságon

reformafio

's

megint

—

's

Ez gazdasági

a'

javítási

,

bu'kát

ges,

sem

él

's

élhet csak

;

megint

sznellen.

A'

nagy példa.

kicsi pedig

munkálódáslnkban

nem

princípiuma

hanem az egyedül sznefnélküli

mozgásban

fogadhatjuk

el,

földmvelési

el magát

adja

nem

Birkát tenyésztünk, hol eddig a'

—

durabllitas

volt; de csak cgA'edüI

hanem mulhatlanul szüksé-

hogy fenálló gazdaságunkat, noha azt

fogva változtatni

nem

kell,

rendszerhez módosítsuk

;

's

sznetlen.

némileg

mert

a'

még

birka

is

f a'

alakjainál

birkatarlási

csak egyik kari-

MONOPOLIUBIOK,

210

kaja az egész lánczolatnak, melly csak akkor lesz tökéletes 's

ekép hasznos, ha

alkotó karikák lak

tiszta

,

tekintetbe vétetnek,

is

legel

;

eleség

téli

arra ítéltetik

sem

hogy ezentúl birkát

,

fogja hinni

hogy

,

de azt, hogy

birtokos lenni,

tán hatahnasb gazda leend

hanem egyszersmind

a'

ha

,

t. i.

is

egészen

Mi liumok

,

a'

birkatar-

's

valami

uj

systemá-

némi rendezkedések szükközlegel, ha

p. o, a'

külön választva

után egyenesen azt állítom Czéliek

's

Liniilaliók hasznát

legkisebb

kívánom; mert ítéletem basznosak mint károsak az egészre nevezetes

velk

a'

mi

a'

szerzett,

a'

t.

i.

birtokok

's

saját legeljével bir.

mén) inkhez irányozva,

míg

által

mint

,

vannak intézve

el

mindenki

provisiók

lehetnek

,

inkább lánczolathoz megkívántatik,

is.

is

uem

és senki

nemcsak birkát

nak, hanem annak egész lánczolatját

ségtelenekké

valóban ö

,

javaslat elfogadása után

el

uj

tartott,

tulajdonos és föld-

azaz ha nemcsak egy karikáját fogadta

Szint igy

nem

fordítsa fel

azt is megszerzetté,

tási rendszerhez, vagy

ha egy gaz-

'S

birkát

,

megsznt

azért

akol, birkás-

i.

tartson

hogy egész gazdaságát

,

t.

a' t. 's a' t.

's

dának , ki eddig ahoz alkahnas helyen az javasoltatik

egybefügg syslemát

többi egy egész

a*

szerint, ,

's

hogy én

,

fejtegetésbe szint

minden

nyereség soha

's

Monopó-

olly

venni sem

hihet hogy

esetre ellörlésök állal

nem

olly szoros összefiiggesben

javíllalnak némileg,

a'

vagy kárát mai körül-

háramolhatnék,

lév

karikák

nem

igy csak azt bátorkodom ersíleni,

Lí)gy lelök csak akkor leszen bizonyosan felesleg, és elliJrlésijk csak

akkor áraszthat valódi áldást az egészre, ha po-

gazdasági

litiai,

's

kereskedési clvink

IN'em Is inerlcm volna o'

sében

,

soha

a'

is

javíllalnak iránying.

moai mondottak következé-

Monopóliumok, Czéhek, Limitatiók

's a' f.

; ;

CZÉHEK, LimTATIÓK.

271

minden egyéb elzmények, modüsílások

ellüilését,

's

ja-

vítások nélkül egyedül javaslani, mint sok ezt rügtiJn tenni

hanem midn elbbi munkáimban

ohajtná;

már több helyen érintem

töket, állalányos vonásokkal

csak azon

merek mint

feltétel alatt

helytelen lé-

hasznokrul kezeskedni , ha a* fentebb

ellörlési

ilt

,

mind

feleslegségökrül

elö adott

8

törpényeh dipatoznah már.

Legyenek azok csak egyszer elhatározva, olly közönséges szorgalmi

hév ébred

olly

ingerelve,

el

állítand

ügyes

melly

,

bá-

mindennem munkálókat

és

kik minden czélnak megfelelnek

,

kíJz

a'

nagyobb bels fogyasztás

torlélbül és szabadságbul fakadó által

fel

tüstént

*s

,

annyi és

*s

olly

külön hasznú javakat , mellyek minden lehet szükség-

nek

eleit

veszik,

ekép az elleges rendeléseket, megszo-

's

Monopoliiunokat

rításokat,

csak szükségtelenekké

Most igaz ,

,

st

,

Czéheket

Limitatiókat

's

nem-

károsokká teszik.

felette

sokszor szülíség rögtön

áll

bség

helyibe

de valljon miért történik ez ? Valóban semmi egyéb okbul,

mint hogy tésben van, a'

mi

a' 's

közönség legnagyoljb része szolgai helyezteigy se

testi

se lelkikép nincs kellleg kifejtve

czélirányos és siker -szül szorgalom hiját, ez pe-

a'

dig azon szükséget okozza, melly áll,

's

azon országot sanyarílja

's

nem

ritkán

diszleleníti,

bség

talan természeli ajándéki mellett, két annyi népet

tarthatna

most a'

,

's

könnyen

's

számos vidéld

bség

Blikép él

minden

,

a'

bségben

mennyit elég precarie

idomzalon

tul

gazdagabb

hol azonban ha nincs

is

,

tart

mint annyi

mint köztünk, más részrül ellenben még

sincs olly sokszori

szinte

mint

minden arányon

világ olly

idszaki

el,

helyibe

melly szám-

a'

nyomorúság és éhség ember,

fejletlen buta

jusai

meg vannak

is

mint nálunk.

kitül az

tagadva,

emberiség

vagy ki azokat

,

MONOPÓLIUMOK

272 nem

mikép

ismeri ? Valljon

is

semmi

naprn, és ségit

;

mint

mi

sincs,

terraékcDy íold

a'

nunk számosb

Ug}' szólván marul hol-

él ?

annyira altatná 's

kedvez

a'

baromnál

de valljon mi jobb

illy népriil

nem

t,

gyenneket ringatni akarni e lába ki

legyen

bölcsöbül,

a'

igaz

,

örökön örökké mint

:

akármennyire lógjon

t,

vezetni

's

már, vagy lassan

is

igen sokkal él

keU gondoskodni

czélirányosb

's

La ho-

's

tobzódik haván,, ellenben szinte

's

,

éhen hal ha nincs ? Már

éghajlat;

tebet-

kivált az Oláht, Piáczot,

lakosit tekintjük,

fogjuk e tagadhatni, hogy ö valóban

különben

minden

el

ntt

bármilly ersre

hogy maga

arra oktatni,

is

lábain

állni tauuljon valahára.

Ad a'

a'

Mindenható az embernek miudent

mire szüksége van, hanem

élni is lehetne

mi egyedül

's a'

sen pedig szinte soha se

ugy

hozzí}

,

rancsol az

a'

;

elemeknek

szükségrül

's

,

na nemcsak ex

iiíigyobl)

de mind

's

a'

,

véletlen azt

mihelyest

's

tenyere

's

a'

jó

nem

ala-

által

pa-

bségben .gondoskodik elre

princi|)io

nagy

;

fejletben természet

mig egy szerencsés

minden Ínségnek

ingatlan földet

is

a'

kicsinosult férfiú ellenben

rjllan folytathatja dolgait,

mert igen

,

ugy hogy

vak véletlenre, hancjn esze

pítja létét

Ki

nélkül, szorosan véve,

de tüstént Ínséggel küszködik

szerencse elhagyja

hel

—

,

bségben

csak addig él

mi

csak kényeit neveli

minden hozzájárulásunk nélkül, rende-

ezt csak ritkán adja

fia

a'

nemcsak

's

,

le-

a'

elejét veszi.

házat mint sajátot bir

,

's

háho-

mert mind személye mind vagyo-

—

's

erre felelte

különbség — hanem

kell vigyázni

de facto

is a*

leg-

bátorságba van helyezve, az lassanként oliy szor-

galoujia éhred

,

mellynek következéséhen nemcsak külön

tarlozásil teljesílendi Kíinnyebhen,

minden irányon

lul

liánom saját sziikscgil

tökéletesben pólolgalja,

is

st meg nemi

:

CZEHEK, LMITATIOK. sem tagad magáiul meg.

élellvellemeket

ember ellenben

,

's

A'

principio legdicsségesebben pártoltatik is

nem

az önkény

ritkán

ekép

habár ex

de facto

is

ugy sem egyéb mint barom,

,

ha pedig csak egy kissé eszmél

semmi

még

,

's

,

ki,

's

legbecstelenebbül sanyarítfatik,

által

nem gondolkozik

letyén és élvén,

bérbenlalíó

kinek több az ura mint az uja

balra és jobbra kellene fordulnia egyszerre,

az ha éppen

2 73

elkeseredett kétségbe szü-

,

lelki

's

testi

rugóssággal

nem

bir,

mert azok nincsenek benne józanul kifejtve, hanem csak lappangnak

se tartozásit teljesílni

's

,

nem

Minek

se szükségit elre gondolólag kipótolni.

hogy egy

törvény

,

alatt

egy bizonyos mezöbül

=

álló

szabad ember,

kicsinosult

= 30-at sem

azon következés, hogy

;

a'

mibl maga

magátul foly

hihetbb

caeteris paribus annál

néhai szükség, megszorulás

és

;

's

viszont annál

minél nagyobb számban vannak azok

jól elrendelt társasági szabadság áldásiba iktatva

sorokra allíahnaztatva

idt

hihet ,

tleg Jól

fel

teljes

ériéit

károsb

azon elöregondoskodó szellem 's

sikerrel

gondos-

mint ha milliók])an ébresz-

vagyoni

,

melly klrekesz-

hálo?-fságnal- ,

köz szabadságnak lehet okozatja^

tev köz és

Diilliórul,

személyi

st

lehel e, hogy egy kissé hosszabb

egy vagy kevesen olly jó

kodhassanak több tetnék

's

mi ezen

a'

közönségrül gon-

a'

doskodás; minél szabadabb, annál feleslegesb

tekintvén

;

a'

más szavakkal ennyi "Minél szolgaibb

valami alkotmány, annál szükségesb

— mert

a'

éhség valami országban,

minél szolgaibb helyeztetésben élnek lakosi

is,

midn

tesped szolga éppen azon mezbül tán

alatt

fog kicsikarhatni

,

veleje az

100-at fog kiteremteni,

egy, önkény

kevesebbé hihet

leszeu képes,

's

azaz eg}"edül

melly azon jó-

ébredséget szüli, mellynél fogva kiki nagyobb

kisebb mértékben, minden tehetségét

a'

berohanható

18

MONOPÓLIUMOK,

274

vagy elbirhatására gyakorolja szün-

szíiiíség eltávoztatására

telen ?

Ha

igaz ,

= 100-at

állít

szabad ember egy bizonyos mezöbül

liog}' a'

egy szolga ellenben

,

= SO-at

,

alíkor az is

bizonyos, hogy az elsnek, legalálib átaljányosságba véve,

mindig 70 percenttel több tehetsége van mint

nak

mibül az következik

;

után

,

hogy ö tartozásinak

sokkal tökéletesebben fogja életszükségit

,

némi kellemekbe

mint

engedödzni,

is

második-

a'

a'

kielégíiése

pótolni 's

,

minek

szolga;

végokozatja elvégi-e az, hogy legkisebb elrelátás nékül

sem fog

szabad ember,

a'

könnyen valódi a'

szolga,

's

Ínségre

ekép

Hol rendes

ekép

éhségre

járom

a'

és

,

's

alatt

szabad ország,

olly

s elpusztulásra jutni

mint

a'

görbedezö hon.

köz gyarapodás van

,

esetben idszald szkölködés támadhat;

gazdagság

nem közös

Tan kötve,

a*

támadja meg,

minthogy

a'

rossz

—

a'

hol

ott,

a*

kedvezbb

véletlenekhez

eset egyenesen az élet

princípiumát

és az csak

mit egyesek sorsa legjobban

lehetst csak sajnosán

éri

éppen

felvilágít,

azon

eset,

a' tehetetlent tökéletesen tönkre dönti.

melly

Ha némi

mostani köiülményinkben

plausibililással párlollalnak,

rég elismert axióma, hogy minden,

vez

ott a' legrosszabb

midn

's

a'

concurrenliát kizárja,

a'

a'

Czéhek

s Limllaliók

igen elértem a'

—

ámbár

mi egyeseknek ked-

Ivözönségnek Káros; de

az iránylag felelte csekély fogyasztásnak lankadt folyása ián

valóban szükségessé

mondva, lit'lnék

Czéhek tulásra

—

.i'

teszi, a' tüslénli provisiói, va^iy

jobban

mindigi provisorlumoti Dlosl könnyen mcges-

ámbár mind ezeken

is

kételkedem

—

ellöriése állal felette sok jó meslerejnber jiil/ia,

meri

soial-! lécrl: scregc

;i'

sokaság köjinycn

állal;

a'

hogy

a*

végpusz-

clcsábíllallialik a'

kieselk-k helyibe [>edig

nem

CZÉHEK, LIMTATIÓK. léphetnének

mesterek,

elég telielségü

lüsfént

2T5

némi mesterségekre sok elkészület

kivált

—

hetség kell

mibül

a'

minthogy, tetemesb te-

's

közönség legalább egy darabig

a'

egyben és másban némi rövidséget és kárt szenvedhetne;

hanem valóban

csak kevés idre, mert

azt mutatja, hagy habár

A-

inkább 's

is

is,

a'

mi

bámulandó józansága vau,

,

ki

legigazságosb

,

munkáló nyer; mert

bizonyosan azoa

's

ekép legbizonyosabban

's

,

mind

vele

's

valljon miért

drága

's

a' 's

el;

állít

közönség mind

mi okbul

kellene

a'

a'

mvész járma alá görbítni, egy iilyelén mvész els-

mielly igazzal kivánhatna viszont

st

séget,

legkisebb védpaizsot is?

A' marhahús

fogva,

ezen

darab

az eltörlés országos

's

elég

elLöriiltetett;

maga

,

id nem

nem

de jóllehet

okozott, az

nem

A' hiba ián az volt, hogy

nem

's

váratolt

bé elég

id

a'

vala

az uj ren-

magátuli egyensúlyba tételére

következésében egy meg}^e dett

idre

tudtomra nagy zavart sehol

visszaállítatolt.

delkezésnek

sok helyen, bizonyos oknál

limitaliója

már sokszor egy

eltörlés,

ismét

a'

jóllehet ez jobban

egyenl jóságat olcsóbban

közönséget egy ügyetlen 's

B-nél,

nagy közönségnek illyesekben

a'

mester fog legersben használva

végkég boldoguhii

régi tapasztalás

divat csábjátul zsarnokolva, sokan

nál dolgoztatnak mit

olcsóbban szolgál

még

a'

a'

minek

;

másik megye kárán nyereke-

engedtetett,

hogy minden

táj

és vidék

gszdaság azon ágára adja magát testestül lelkestül, melly

körühnéuyikhez legjobban

marha

—

,

másik birka

—

illik ,

—

t.

harmadik

i.

az egyik legfkép

sörtéstartásra

's

,

igy

tovább. Ezen meginti limitál tatások pedig, vagy azok kútfeje

— hogy

a'

limilatiói principium általában olly

ersen

gyökerez azoknak képzeletökben és belátásokban, kik annak eltörlését

eszközöUietnék

—

tán abbul ered jobbadán

18*

,

hogy

,

MONOPÓLIUMOK

276 eltorlesök

sok kis jövedelem elmaradna,

által

húzása sok eltt érdeklöbb szempont

mint

,

mellynek közjó

a'

mozdítása ; igen sok interessék volnának megsértve

nünk

hanem egyedül

kirekesztleg kellene köszön-

's

malglan fenmaradt Imslimitatio bilincsét; ha egy

a'

magában kicsinységnek fontos factum

meg,

nem

lálszó

czáfolgatná azt némileg

az ellenkezt bizonyítja stantiis,

a'

marhahús

lehetnek mint az

,

is

még

,

szabad

,

borjúhúsban.

Valljon tehát

limitatio hija

nem

's a'

mi ennek mennyiségére

miért

's

a'

mint

is

comp. huz ;

nem

mennyiségére analógia

's

léte

a*

kedvezleg ?

'S

marhahús általányosb

's

hogy az,

a*

borjúhús,

a'

minemségére

's

minemségére

is

atyafiság csakugyan

Valljon tehát

mi okozza

a'

felette ellenségesen

zilne?

a'

marhalius

van,

Semmi egyéb

,

ola.

IVcm keresik sokan ;

,

keresik? mert nincs

marhahús

nem

legliberalisabb elvekre 's

valljon

minta' nagyohh

mclly a' csekély és

ha keresnék

tagadni

llniltatiója eltörlését

telése,

a'

mert hogy közlök némi

;

borjúhúsnak kevés és rossz létét? practicc

még sem

's

mutatkozik

ne basson legalább egy kissé h edzetlenül

,

mi az,

is felelte

borjúhúst,

akkor volna elég. teliclsé':»")k

,

's

lehet.

rakott a'

mi

nehe-

rész szolgai Jiclyez-

olcsé> elcdel-fogyaszlúsníila'

is

A' bor-

I

rosszul mint éppen

olly

is itt

e, habár

ekép szükségesb eledel

sok

némi más hasznai et

szabad concurrentia

félhetni

rerum circum-

concm'rentia

a'

vagyunk egyféle husnemben

nem mutatná

's

stantibiis

is,

mészáros

a'

felelte

,

hogy habár minden theoria

liraitatiójának

mit

a'

júhús nincs limitálva

Iial

de Ítéletem szerint

,

ellenállbatlan persuasioval,

valljon

a' t.

's

gondolnám, liogy ezen oknak nemcsak

'S én valóban azt

jobbadán,

el-

's

De

egyedüli

ekép nincs hál miért

is

nem

bárcsak konyerök vobia

nnndigl lehclségök pedig miért nincs;

tán s/áik

a'

halár,

!

1

CZEHEK, LIMITATÍÓK. rossz

föld? korántsem;

a'

mezbül

hanem mivel

= oO-at nyer, mellybül

csak

100-at szorít ki!

És ez az egész

'

2Tlí

szabad ember

a'

titok 1

szolga azon

'a'

1

Monopóliumok, Czéhek, Limitatiók

A'

tehát csak akkor leszen bizonyosan

=

felesleg

a'

s'

léte

t.

eltörlésük

's

csak akkor okvetetlen és szembetünöleg hasznos, ha az

ország lakosi

nem

szolgai

hanem

polgári helyzetben vannak,

azaz ha mindenkinek személye a*

törvény

's

vagyona szent

ha szorgalma

álló,

alatt

mindenki proprietást szerezhet magának, igazi

*s

nem

illusorius védje is

tjét, érette életbe

qua non

kell felszentelni

csak aztán lehet

9

a'

mi más szavakkal

nopóliumokat

benfügg

,

hozhassa ha kell,

ha mindenkinek

's

a'

törvény holt be-

a'

mi

ki

Blinek veleje az , hogy legelsben

I

8 els törvényt

a'

is

van

,

eltörlésével

a'

conditio sine

is

:

vagy addig

Czéheket

,

Limitatiókat

mind az(m

's

a'

t.

a'

javításokat is el kell fogadni ,

ermnek

ereibe

inaiba egészen uj életert

hiszem,

azt

világosan kilünik a' t.

a'

a'

is

lehet, 's a' t.

mel-

's a'

köz

öntenek!

gondolkozó eltt már elég

Monopóliumok

,

Czéhek, Limitatiók

's

conditionált cllörlési haszna

Mind ez azonban, mi korántsem meríti ki

mint

vele egy-

mint csak

félrevetését tökéletesen ki is pótolják,

itt,

Mo-

kell fentartani a'

Bíonopoliumok, Czéhek, Limitatiók

's

's

törvény -javaslatnak valódi sikere; ez

lyek azok

És

javaslott

a'

köz divatuvá tenni,

's

elavult szolgai systemával együtt,

(???) vagy

csupán

's

jó szerencséje által

's

a' felállítandó

tekintetbe

;

igazi

a'

e'

tárgyrul

eddig mondatott,

dolog érdemét, mert az csupán csak

els 8 törvény supraaediíicatuma

haszna pedig csak akkor tnik

azon pisszaJiaiás vétetik szemügyre

,

mellyel

a'

el

vétetett ,

mikor

Monopoliu-

;

,

MONOPÓLIUMOK

278 mok, Czéhek, els törvényre Ugyau tétetett

ki;

midn

's

minden

Monopóliumok

mi

a'

csak

müly behatása van

Czéhek

,

Limitatiók

a'

's

eltörlésének

t.

Ezt pedig röviden

's

még

— Nézzük csak

;

gondolkozó gazdák általányosan véve

a'

elvetni, felét pedig parlagollatni

tavaszit

's

,

is

meUy köz

lehet; olly

következésében

sejdílésbül

— sejdítésnek

a'

váltó -gazdaság-

Látjuk ezeu

nagy divata támadt.

mondom, mert

még

nékig sokaklul elismerve

nincs

—

a'

9, 13 szinü leszen,

's

lólier,

,

's

minden van

kedvez körühnények határoznak dasági

módra

a'

mez

's a' l.

csak pénz nhics

;

a'

régi

végre l'olelle

a/ egész valló -gaz-

el,

2 vagy o

vlsszaholyczlclni Uiljuk

7,

rendre

's

mellyekel kivétel gyanánl

ritka cselen kívül,

dasági plianlasmagoriál,

,

dolog fe-

bükköny, zabb, ko-

répa,

rompély, tönköly, búza, árpa, rozs, csicsóka

egymást

a'

sejdllés

váltó -gazdaság

legfurcsább erködésit, melly által sok helyen

vallja fel

vagy egyik

harmadikba semmit

hogy ennél nagyobb hasznot hajtó inelhodus tán

nak közlünk

néhány

álta-

's

már, hogy valóban tán nem legjobb gazdasági mód:

mezt ,

ingerül

más következésnek oka,

vizsgáljuk practice

harmadába szit, másikba vetni

f

— Ítéletem szerint csak valami gazdasági mellékes

Hazánkban

a' fél

8

hatás és visszahatás szalúthatlan láu-

a'

— ,

munkában

e'

fontolgatás állal eszközöUietui némileg

átlátják

javaslóit

eldöntbellen igazság, hogy az ok kö-

els 8 törvény- javaslaliim-a. lájiyosan,

eltörlése a'

t.

ez megint valami

,

czolatjában függ, a'

a'

's

haszon az ,

is a'

vetkezést szül és szinte

Limitatiók, foly bé.

y

's

lál)u

s/omorn gaz-

lassankénl megint

lesz pénzecskííl llly fi'lc

nem

ritka visszahelyeztetés pedig

okoskodásokat

"Nem

mit szili?

Illy-

ér sennnit közlünk a/ angol nie-

CZEHEK, LIMTÁTIOK. thodus, meri el

a'

fekvése

éghajlata

,

Ez

a'

's

,

vám

súlya bilincsezi le

pedig mit következtet ?

ered

tetlen

határozhatja csak

's a' t.

minden ország gazdasági methodusát

kéz

a'

2T9

nálunk nincs elég

;

nagyobb szorgahuat".

Sikeretlen fóradozásbul okve-

tespedséget, melly ha közös, félszázadokra

elmenetelekben

löki civilisatiüi

nemzeteket vissza.

a'

A' hiba pedig sem az angol methodusban, sem fekvés a'

éghajlat

,

vám

sem

súlyában,

ürügyiben nincs

a'

hanem egyenesen

;

dolog

a'

csak

sejdítve

de koránt sincs,

elértve,

Injában

's

,

a'

sem

közönség számnélküli restség egyedül hibás és

's

rendelkezésinkben lappang,

fejletlen

hogy

kezek hijányosságában

's

azaz al^bul

támad,

csak félig meddig

's

vau

mint kellene, fenékig ki-

iigy

merílve.

Tudok

helyen

több

egész

angol

gazdasági

szer-

számtárt; görbe kaszát, loggó ekét, ketts boronát, földi kést

a'

's

a'

"Semmit nem gazda

lésre

csak

bliktri

jóllehet

egész

hogy valamint

's

mert vele senki jutott

kasza, lianem ahoz tanult

elég uj

közt

velel"

félre

nem

analhemai

az

a'

életén tapasztalhatá ke-

sipolásra, hegedülésre,

még nem

kaszálásra

,

volt,

mi azonban nem

ér,

ur eszébe,

resztül,

nem

da haszna

t.,

bánni;

tudott

a'

sip

iigy csép-

heged

,

és szokott kéz

,

is

csép és kell;

's

ekép

a'

görbe kasza, loggó eke, ketts barona, földi kés

a'

t.

sem

's

lehet,

ha

'bliktri'

t.

i.

—

gyakorlott

Ezen igazságnak valami féle beszélgetésre

Ismers.

nyen lehetne

hanem annak legnagyobb haszna

adott

kéz markolja

és forgatja azt.

jó ismerösemtüli észrevétele illy-

allcalmat:

"Neked több jószágid vannak, hol könegyet

's

mást

practice

próbálni,

hajthatnál nagyolib hasznot hazádnak, mint

ha

a'

's

alig

mveltebb

M0N0P0LIU3I0K,

280

gazdasági kézfogásokat

mind azon küUioni

's

szerszámok haszonvételét olly emberek

nád

által

hely szinén, kik ülyesekben nttek

a'

tesen jái'tosak

31i

is.

Farmert hozatni,

id

fel

's

tökéle-

neki 100 vagy 150 hold földet adni

's

séget tud e belölök tarlóslag kiállitni mint

akkor rövid

g)^akürollat-

volna az Neked valami ügyes angol

hadd próbálja szerencséjét; valljon több

át,

exotica

's

alatt practice

döntve

,

tiszta

nyere-

mi? El A3nne az

mirül mi végnélkül

a'

örökön örökké csak theoriázgatmik hasztalan."

's

En. én

'Ezt javasolnod igazságod lenne Barátom,

nem tudnám elre

's

pontig

,

illy

ha

próba milly resultalumu

lenne; de midn annak következési": tökéletesen elre látom,

nem

az által gondolok

a'

hazának legnagyobb hasznot hajt-

ha vakuni angol Farmert hozatok, hanem az

hatni,

reméllek kötelességenmek némileg megfelelni, ha

nyos gazdasági rendelkezésinkben ^dgj'ok elég szerencsés

némi útmutatást

csak az angol Farmernek,

csíJí

is

,

st nem

adui,

mellyek nem-

Legyenek ezen sarkalatok

nem

lesz akkor mesterség

em-

is lesz

szükség ; mert akkor

ma-

megtelepítve,

bereket találni

gunk

javítások tételére

hanem minden józan gazdának

alapul okvetetlenül szükségesek.

egyszer

olly

által

általá-

könnyen eljáranduuk dolgainkban.

Blost ill}'etéu

experimenlálgatásoknak csak az lehetne haszna, hogy az

ügyesebben készült

's

javult gazdasági

szerszámok hasz-

nákísát tanulnók; ez azonban, hal)ár igen hasznos is, is 'ö

még

valóban igen drágán vohia mind azon alkahnnllansággal,

pcuz-és

id- veszteséggel

lakó emberek hozalalábul

llzctve, mclly idegen

eredne.

jiuszla

szavaimnak, minden ok nélkül

iclen

legyük

,

fel,

's

lávol-

Nehogy mindazáltal hitelt

adni légy kéiiy-

hogy egy angol Farmert iiozallam ki;

'

'

'

CZEHEK, LDOTATIÓK. ö líüzlünk van, suk mit

mi

és

vele beszédbe állunk,

majd meglás-

.'

mond

Farmer "Uram, azon 150 hold 's

281

földet, mellyet mutatott

kezeimbe adni kivan, valljon mi kép mveljem; szemre

e vagy nyereségre?"

En. 'Nyereségre Barátom, mert én

csábok gyanánt kivánnám

szemféuyvesztési elibe tenni

,

banem józanságoknál

's

nem

eszközlésít

kiJzöuség

a'

bizonyos tartós hasz-

noknál fogva. "Blikép használta eddig az Ur

Farmer.

kijelelt

a'

tért?"

'50 holdba szit, 50-be tavaszit vetettem, 50

En.

pedig ugarultam.

Farmer.

"*S

haszna? Az szi 's

Én.

a'

,

'S

millyen

trhet,

fenmarad a'

nélkül

—

nem magas

még a'

is

Farmer.

abban

habár számKilan

's

is

hosszadahnas

is

kérdésben ,

lév

lO

,

hogy

f

holdat neiu haszuál-

mint gabnatermesztés

elvét változtatni;

közönség szkségivel ; alapául.

a'

a'

's

's

Ara

által.

én addig

mind

a'

gaz-

is,

mig

föld keverékkel, vásárral

's

A' feladás tehát csak az lesz: 'irány

a'

a'

gabnatermesztést állítom gazdál-

idomlag kevésb munkával nemcsak annyit, ki,

is

— minden

még is mindig csak megfizettetik. "Ha ez igy van, aldcor kár volna

jobban megismerkedem

kodásom

csak azt tartottuk

,

dasági melhodus

állilni

's

,

közellév vásár?"

mellyeket most elhozni igen

hatnók jutalmasabban

ha

némi

e

volt

gabna ái'ában óriási ingadozásokat tapasztaltunk

néha már ; azért illusio

is

vásár

lesz?

'A' közel

okníü fogva lenne ,

hogy ára tovább

,

nem

nagy ingadozás

módnak

gazdasági

tavaszi gabna elkelt e mindig jó áron,

's

van e hibelség

e'

mellett

a'

st

többet

's

is

jövedelemnek valami más

MONOPÓLIUMOK,

282

megnyitni egj^szersmind.

lialliatós kútfejét is

sére mindenek kell

a'

elölt árolckal

lév 150

kérdésben

Ennek

'

eléré-

aztán lassanként sövénnyel

's

holdnyi

tért ellviilünítni

ugy

,

hogy az mintegy magában -álló gazdaság, minden kül kalmatlanságtul

En. tarló

zavartul

's

már nem

'Ez

köz legelvé Ismers.

En.

hogy

minthogy aratás után

lehet,

és

nem

mintha

mert most Magad

ezt vártam,

volna

."

vagy pusztád, hol

'Aha,

jeleléd Id,

nem

jobb systemai gazdálkodásokat honunkban

illy

mindenüvé alkalmazhatni, mert azok vagy puszta

kell

mi

a'

;

a'

'

"3Iár ne dévajkodjál,

mezd

privatisált

—

lesz

al-

ment legyen."

alá privatisált

mez

Ítéletem szerint, szemsérlleg tanu-

bizonyílja gazdasági rendelkezésink általányos helytelensé-

minthogy az ország legszámosb és leghasznosb lakosa,

gét, t.

sem

privatisált földet,

pusztát

nem

'sekép, ha igaz, hogy jobb systemai gazdálkodásúink

bír;

privatisált í'öld

rekesztve

's

a'

veszíti

ki

,

vagy puszta

általában ki

kell alapul,

elmenetel hihetöségébül, mi

a' silceresb

tetemesen, de rosul

ban

sem

az adófizet

i.

köz haza

's

van

által

ö

országlás legfájdahnasabban ká-

A' dolog jobb felvilágosítása miatt azon-

akarom vágni egyik pusztámbul

kívánt

a'

150

*

holdat

*Vegye tehát

át

Farmer Uram 150

és kerílgesse bé tetszése szerint i\

mit mondott,

sör

löhliíl

megnyílni

;

90

;

iránylag kevesebb

i.

Kiállílnl,

's

a'

's

árkolja

munkával

jövedelemnek egy

uj

ainiyíl, kull'ejél

ugyan mikép fogja azt eszközölni?'

Farmer. C3 d<

t.

holdját,

de valljon mit ért az ál(al,

*'3Iindjárl felvilágosítom.

60 boldat vélek


iíoldba pedig lóherl,

szi

's

répái,

100 hoUl

tavaszi gabnával

angol füvei,

a'

Iielyeil

lenniaradl

bükkönyt, ko-

CZÉHEK, LIMITATIÜK. rompél)!

's

Els, második eszlendöben,

löbb efélét ültelek.

csükkenai fog

igaz,

gabnatermesztés

a'

283

mert

,

nélkül

tiíígya

yagy egyenl trágyával okvetellen több terem 100 mint 60 holdon; de már harmadik esztendben kipótoltatandik kár, mivel most, tik, 's

mint látom ugyancsak kényesen melly

berbécs ganéjjal,

ugyan jobb mint semmi, de sze,

nem

vau

Erre

szülcség,

idt vévén ösz-

kivált hosszabb

Milly egészen

gazdaság

a'

's

trág} ázta-

meleg földre mint az Uré,

sokkal minthogy kiégeti.

fog azonban mulatni után.

illy

a'

képet

kövér marhatrágya

jó,

midn

uj

mesterséges legelre

szánt 90 holdunk szép számú marhát tarthat

el

annyi jó

,

hathatós trágyánk készülend, hogy akkor, mikor

's

már gazda-

— mellynek elkészítése csakugyan kevésb munkába kerül mint 100 holdé — annyit,

ságunk rendesen forgand, 60 hold

ha

nem

marhák után

—

jót állok

's

hogy húsunk

'Hallod

gábban akarja adui tudja,

mindennap szemlélt

a'

drágábban kelend

Ismers mit mond

a'

jó húst

.

's

—

felével

mint

a'

a'

Farmer?

rosszat!

hogy az nálunh ábrándozás

Limitatio szekérre,

A' legnagyobb

100.

;

minthogy

Ültessük azért minél

's

minden közvelés

nek legyünk képébe megvallani, hogy gatással Thaernek,

olt áll a'

elbb gyors-

a'

nélki'J kénytele-

midn nem

Koppenek, Burgernek

czoglatjuk fogaink közt és rágjuk,

's a' t.

rilka fito-

neveit va-

józan gazdaság legels

rudimentumit sem ismerjük, mellyeket nóta bene

mezei müvelés elveiben ;

Drá-

A' jámbor

I!

küldjük vissza, nehogy szánakozási mosolygását

ÍMiszemeinkkel lássuk,

diíicalum

el,

"

mint akárkié Eii.

ma

marhatartásbul fog háramlani, melly-

a'

nek hizlalásához értek

nem

mint

többet, fog nyiíjlaui

haszon egyébiránt

hanem

találunk,

nem

a'

minthogy az már superae-

sehol másutt, mint

a'

bel politicai rendel-

,

BIONOPOLIUMOK

284

Es

kezesnek pliilosoplájában.

mig

rösy

azért addig is kedves Isme-

nagyobb rész azou ueiu fog

a'

hus csak annyiba

telilc

mint

a'

—

rossz

józanabb, mint ha posztó és pakrócz

—

volna

mig

's

a'

felakadni, a'

's

baki egyáru

addig ne fecséreljük

idnket

siiperaedificatiimi fejtegetések hasztalanságival,

minden

esetre csak felette parányi hasznaival

sítsídv

minden tehetségünket inkább hogy minden,

hol lappang

is

a'

hiba

nem

aunalc megmutatására

mi természet -

—

helyeztetik valódi útjába

's

fekvési mostohaság , se földsoványság

hat oíly ellenségesen uz emberi

midn

most,

's

akár-

nem oUy

a'

jó

ha az önként

hogy se ,

nem

vekre rakott rendelkezésinek elfogult 'S

—

's

éghajlat,

's

más akármi nem

's

felemelkedési

mint maga az ember,

rencséi elmenetelére,

elleni,

de mulhatlanul egyensúlyba helyzi

tán legijesztöljb erszakkal

's

vagy

hanem egye-

;

mellyet tüstént kitaláhii

,

k(5uuy — elbb utóbb,

maga magát

a'

jó

meg nem sznik önmagá-

nagyobb rész

nak legelszántabb ellensége lenni;

elismertetésére,

a'

mi semmivel nem

tokaji

,

bogy

t. i.

's

sze-

hibás el-

makacs pártolása!

Ismersiül bucsut veszek, arra

bátorkodom figyelmeztetni az Olvasót, hogy ezen elhozott váltó -gazdaságnak csak legált;ilányosb vázát

beszélgetés

.V

érdekli

az elhozott Farmer tudakozásinak kimerítlen

,

's

tán felszines voltál lelt

volna ébren

nem

más

csupán csak

Irállat

engem

is,

nem

a'

és

hely

a'

egyedül az okozza, mintha o

kimerítbb kérdések

szke

!

'S csak ez,

télelére 's

is,

nem más

's

nem hahá-

dolognak lualéuli legkömlállásosabb ki-

morlléséhen. Adilig is egyébiránt, lalalosságiin a' fóldniüvelés riilállásos.in kijelelni

országlással és

míg ermen

lul

felhalmosult fog-

azon szoros összckölletesel kö-

engedik, mfíllybcn az

a'

löivényekkel,

szomszéd larlumány i visszonyokkal feloldhat-

CZÉHEK, LIMTATIÓK. Inii

lánczolatban függ,

addig

—

,

egyes mind

a'

leghbb kútfogva min-

is

,

kivetkezteti,

a'

mat önt,

az

's

midn

egyszersmind

henyélt

a'

állati

rutalmibul lassanként

szorgalmasnak inaiba pedig óriási rugal-

Égnek valóban legboldogílóbb malasztja;

az embert megismérteli bámulandó erejével,

t

rendes munkáló életbül okvetetlenül fa-

a'

tatlanságra emelik,

nem

jóllétért,

mellyek

ékesíti fel,

's

lobban lángra

halandót halha-

lövel,

emberben,

a'

a'

De ha

hon.

csalhatni

Icgbutábban

oknélküli fáradozást,

laukadságva lágyítja,

leghenyébb

's

köz

azt gondoljuk,

az örökön feumaradó és soha nera

meg,

's

Nein,

bizonyos, hog}'

hanem

iigy edzi

restebbet

is,

ha

a'

nem;

minden

lakik valamelly elösejdílési

is,

er, melly valamint senkiben nem engedi 's

a'

nagy közönséget mysliílcalhatni, oh ak-

még messze vagyunk

nem

csak

's

változható 'Igazság' megismerésétül.' természetet

melly

Minél elevenebb valahol ezen

I

öntudat, annál egésségesb ott

íi'

's

hogy maga körül megsemmisítsen

,

köz dicsségért ég

a'

a'

házasság

a'

olly égi tüzet gyujtnak keblében,

hanem mindenbe csak életert

hogy Illyésekben kor

legbizto-

verítéke megjutalmazia-'

polgáriság -civismus- szent érzelmi közt

mindent,

st

remélllieti,

hogy liomlohánah

kadó polgári erényekkel

soha

nem

ekép mind az

's

és

Ezen öntudat

inert

földmvelési

egyedül azon öntudat szüli, mellynél

sabban hiheti iik.

,

köz gazdagságnak legbiztosb

nagyobb kisebb mértékben

denki,

állhatatos

's

mon-

mellj semmi nehézségiül

mindenen diadalmaskodik

retten vissza

—

legalább euuyit legj^eii

'Ama serény

dani engedelmem.

ebredséget és szorgalmat

feje

is

285

a'

a'

hosszas, hiábai

legbuzgóbbat

viszont

erre

is

végkép

lassanként a*

fáradozó szorgalom

's

állha-

tatosság megérdemlett jutalmát biztosan várhalja bé.

Ezen

égi malasztot pedig

—

hogy

t. i.

a*

lehel Icg-

,

1

MONOPÓLIUMOK

286

nagyobb rész n}aTgodt lélekkel

kínos hatja

a'

—

Ezeket hivta

1

legédeiiihJn'e,

midn mi

;

t.

barátunkon

dül

Mindenható

nem

a'

dics

e'

kortiszt-

fogunk, legeiszántai)!)

tudunk csak legközelebbi fele-

nem a'

ember

legnemesb

a'

bölcseség

nemre azon

az emberi

sorsát,

nem mvelhet

azonban

csudálíat

legiidvábl)

itt

kivetett

bkezséggel mint

a'

milliókat szerencsésíthetni

i.

is alig

szándék,

tiszta

hanem

áraszt-

is segítni!

jótev

bájolhatja

meg

nem

senki

áldást

egyesek, ha kezet

törekedésinknéi fogva

Illy

meunyei

e'

népeire olly auyai

f()ld 1

azon

re,

—

verítékét

mányok

mun-

biztosan várhassa bé

's

és senki hasztalan ne izzadja lörekedésinek

kája jutalmát,

kenyerét

ki,

szivömledezési,

kifejlett

's

áldást,

egye-

melly

tudomány szám-

a'

verítékével keresni

kénytelen, az által enyhíti némileg, hogy verítéke legalább

ne fol}jon hasztalan

ugy érhetni

leg csak

—

sikerellen

,

ha

el,

modus merendi

et

nem

;

neveli

olly

mint ha

,

gálló

dást,

kiil

belintézeick

A'

mindenkire

állaláhan semmi a'

vevk

fogva senki

killváiiiok

bíWcs

sem

r.innKTdó) lionilokán

a'

som

bel

's

,

nem

áld.'isl,

ahiian

nn-lh',

áll,

mini

liogy kész

kiil

köz szorgaljuat

t.

i.

bel

's

con-

ugy

elrendelési és szea'

községre azon ál-

fárad haszlal.in ül

a'

aka-

eltörlése;

,

's

í*gy

a' veríték liijába.

közönségre leghalalmasb fejdelem símu

ennél naii^obb világliK,

's

a'

körülményi áraszthatják

míll^iiél

szorgalmas

mint

mennyiségre,

hogy egyedül az országok rencsés

körei

száma uagyobbítlatik; ezek számát végre semmi

dályok elbárílása, azaz minden curreiitiát

—

ezt továbbá

eszközli olly hathatósan

vásárlók,

szerzésnek és keresetnek

a'

acquirendi

nézve lehetleg táglltalnak

nem

Ezt pedig kirekesztö-

I

áiaszllial

niondollakbul eléggé

kenyér uyujiassek sok-

?

!

CZEHEK, LIMITATIÓK, nak, ián éppen

munka

és tikkasztó

hanem hogy min-

leglieny élbbeknek;

a'

denkinek valami pálya nyittassák

de

után,

281

mellyen, habár nehéz

,

még

bizonyos kenyeret

is

nyerni lehessen.

a'

f

dolog

Mert legyen csak ki keresse

leszen akkor elég fáradozó

is,

ki

meg

's

minden

ja-

kiállít.

renni-Wigyat azonban mi határozhatja általányo-

A'

más

san véve

mind

igy

Ez

vásárlók számát kell tehát nevelni!

veleje.

is fizethesse,

vakat

4^

vevk,

A'

el,

mind

bel

a'

mint

a'

kül tehetséget kell nevelni

a'

—

Semmi más!

tehetség?

;

's

mert

ha mind ideben mind odakün csak szegényked lakosok akkor valljon li vegyen?

vegetálgalnak,

meg

a'

pedig mikép

hetséget

szül

elttünk

's

,

azaz ki fizesse

A' bel és kül te-

legbiztosabban

ekép

rendelltezések állal;

áll,

systemának

nevelhetni

szabadságot,

Bátorlétet,

ságot

—

külön fáradozások diját?

jó

's

kedvet

im egy

——

állbatatos-

's

kis foglalatban

szabad kereskedési és szabad allotmányi

a'

egyszer,

a' természettel

legoszhangzóbb, de

az emberi hiúságiul legvisszásbra facsart philosophiája

Világosan kitnik

támodhat?

Nem

vágyát foly

,

minden

's

el

a'

tehát,

kül kereskedési

tehetetlen

mi

a'

nem

,

,

mi

nem fogadnók

,

a'

ha tehets

vehet,

a'

nem vávevi

tclieiségét kisebbíti,

tehetségét is kisebbítni kénytelen,

hogy ha teszem

ménnyit

a'

máskép, hanem csak ugy

szomszédság, minthogy sárolbat;

mondotlakbul

a'

Mert kül kereskedés valljon mikép

reciprocitás szelleme.

—

mibül az

szomszéd tartományok készit-

minkárunkat éppen oliy mérték-

ben eszközlenk mint szomszédinkét, minthogy ezek tohetsegit csorbítván

nk;

,

vev

minek kára az

vágyaikat

állal

's

tehetségeikel

is

kisebbít-

háramlanék ránk, hogy viszont

BIONOPOLIUMOK,

288 mi sem tudnók liatlan

Ha

eladni javaÍDkat.

ez

áll

,

akkor tagad-

hogy minliasznunk legszorosb oszliaugzásban van

,

Morva

Austria,

—

podásávalj

— gazdag létével

's a' t,

gyara-

's

mit egyébiránt Bécs kézzel -fogliatólag

a'

mert az

bizonyít,

—

's a' t.

felhalmozott gazdagság temérdek

olt

magyar munkának valódi oka

;

ugy hogy vohia bár honunk

minden sarkán egy egy Becs , melly éppen annyi magyar terméket fogyasztana

idomzaton

kelet

min 's

mint az

austríai

szomszédinkbul,

tehetetlenségleli

De ha

délrül környezik liazánkat.

's

senki sem

tán

akar

hogy viszont

's

Austria

—

azt

Morva

,

Magyarország gazdag

ez

létét

sem

is

felelte

gyarapodását kivánja

Tezleg hat e gyarapodásunkra

t.

semmikép,

's a' t.

meg mind

készít?

]}Iár

's

által a'

fizelni

a'

t.

,

,

azt

kénylelcnck, azt

Iif'lnéiK.'k ?

's

20, 30 a'

von.'iljál

,

,

\.

i

az Auslriaiak,

st 60

azon

*s

ininl a'

ÖJorvák,

percenllcl drágábban

mit tlünk annyival olcsóbbon ve-

mindenkinek belálására bízom;

zonjvs oLvknúl í'ogva bocsálkoziii

ük,

's

nagy

ha mi Magyarok tehelellenbek vagyunk,

akarnáidí 's

Morva

is

ekép legjohh akavuLlal scm vásárolhatunk annyit,

Csehek

hogy

abbul származó nagyobb

— mert hogy egyesek nyernek, kételkedem — de nyer e az

egy cseppet se közíjnség is,

's

valljon nyer e az állal Auslria,

nagy köziUisége

mennyit

is,

meg;

magas vám, melly portékáinkat nyomja, ked-

tehetségünkre; a'

—

,

legközelebbi haszna

's a' t. 's

mit Austria, Morvaország

a'

azon

igaz

meddig tud

tagadhatni

mert ha nincs mivel, valljon mikép vásárolhatjuk azt,

valóban

kik éjszak,

fog kételkedni, ki csak félig

gondolkozni

is

Bécs,

több haszna volna belle honunknak, mint

tul

mind azon

el

nem akarván

arra szorítom

e'

c

tárgyba

midn

/;/-

m(lyel)l)rc

részbeni véleményem egybe-

Iiogy nincs országokra nézve kereskedés dolgában

289

CZÉHEK, LLiniATIÓIL sikeresebb gazdagító mint gazdag szomszédok;

mind azon

nincs bizonyosb hervasztó mint

-viszont

's

tilalmak

's

a' t.,

mellyeket az emberiség legnagyobb kárára részint haszonrészint tudatlanság koholt tulcsapongó ayat-

les talált lel,

kozási viszketege enyveitül a'

által

szurkailul

,

legjobb szándékú

,

's

még

pedig olly erre , hogy annak

békóitul

,

biliucseitül

,

egy darab

minden

a'

's

Magyarország Bécsbül,

sok hasznot huz, mit

t.

ideigi elzárás

kivinni

viszont ki kételkedhetik azon

Morvaország

a

's

Magj^arországnak köszönheti, folyása bizonyít

költenék

's

tul teszen

eladni

a'

t.

nem

a'

teszem

által

=

e,

hogy

letes eltörlése által,

mind

,

ez

,

annyi

's a' t.

's

annp nehézség

's

austriai

's

a' t,

50-et nyer, Bécs, Austria által

hasonlóul

=

's

50-et;

nehézségek és alkadályok töké-

a'

két rész legalább

nem

interessék

is

= 100-at

meg volnának

szenved kétséget, de az se

legkisebbet is, hogy illyes javítások által csak kis forogta után

Austria,

Magyarok nem vinnék oda

nyerne? Kétségtelenül! Egyes ugyan nagyor sértve

mert

mit megint számos évek

a'

magyarországi kereskedése a'

,

lehete; de

hogy Bécs,

pénzeiket ? 'S ha most

olt

természetes

nem

gazdasága egy jó részét

akadály ellenére is, Magyarország bécsi,

kereskedése

múlt esztendei

mert valljon volna e Bécsben

;

felhalmozott tehetség, ha

nem

's

is,

gyarapodása

t.

a'

minden kétségen

midn

csüggött,

yégre

t.

legmélyebb belátásu országiások sem

menekhetnek egy könnyen meg! Austriábul

a'

's

az egészre legyalódibb

's

id

le-

tartósb áldás há-

ramlanék.

Hanem kiviláglik,

a'

e'

fejtegetésbül

a'

belkereskedés szelleme

mi nem egyéb mint

belfogyasztás.

ez némi kiterjedésben raikép támadhat?

nem

csak ugy, ha

a'

Nem

is

'S valljon

máskép, ha-

lakosok tehetsek, minthogy

19

a'

tehe-

BIONOPOLIUMOK,

290 nem

lellen

kisebbíti

vehet

minden

;

vevi vágyókat

,

szolgai

ekép henyél

's

sajnosán éri

nek legbizonyosl) kútfeje A'

vevk

Már

íiigg,

tiil

mi

a'

ekép megelégedetlenségök-

's

tehetségét

's

egyedül

tehát

'S

habár

karöltve látszik

illeti

az száumélküli körülmények-

,

mond

mit

elre menni

sikra legnagyobb

be-

's

—

melly hazánk minden

'S

ha van

a'

telielségit

legnagyobb rész nálunk azt gondolja

gazdagulhatásának leg és legels talpköve

a'

Kz azon hervasztó

vám

mclly

fallacia,

ellenállliatlan akadályt

düli oka,

állllja

nem

hogy tcspedségünk

A'

egyéb mint

vev

's

vám II!'

határozza

több, Ichelsb kí)Z felébredés, ídiár

a'

's

's

el

a'

állandóbb

kül

a'

szemünk

mert hiszen 'bizonyosak vagyunk az

má-

elibe,

,

t. i.

fallacia,

mellynél

országunk

;

kiilkcreshedés.

's

létét,

mhit

annak egye-

hervado/ásunk forrását azl

ugy

is

a'

az valóban

lebilincsezi,

egyéb, mint azon szerencsétlen elitélet,

fogyást

a'

még sem

azért

kirekesztleg csak elleges belszorgalman

köz szabadság okozatján emelkedhetik.

nem

belszorgalommal

a'

minthogy egyik

visszahatása

má-

a'

hogy valami nevezetes külkereskodcs

szenved kétséget, egyedül

's

—

nem

soha

soha, de

is,

kül kereskedés

a'

is

a'

lakosok tökéletes emancipaliója

fejldhetik ki némi magasságra, míg rendben nincs sodik.

kény-

kisebbílni

is

fekszik az egész dolog!

az elst

akárki

's

telielségit

is.

's a'

Ebben

el.

lakosok

a'

niinhasznunkat éppen olly

léle,

mennyiségét

szabad kül kereskedés határozza

mi

tehetségüket

's

károk

mint az

,

a'

,

hogy az ország legtöbb lakosinak

mibül az foly,

telen;

teliál

tudni, és

— eiíycbütl nem

is

—

hogy

keressük.

szorgalmat; ugy hogy minél

vev

van, annál bizonyosb

az állandó köz szorgalom.

kül- akár beliöldi legyen

is,

az

a'

Mai

a'

a*

vev,

termeszlre nézve

CZEHEK, LimiATIÓK. mindegy

st

,

rá nézve

minthogy hosszasb 's

mindenek

felett

sokkal hasznosb

—

semmit nem ró portékája árábul

le,

mert

,

belföldi

a'

vitel

a'

ismerje

ölüst termékiuk el,

De

valljon

sajátot

pártolva, heit csak

tatiók

árok minden esetre

mert

a'

törvények

minden szorgalomágra

földet

mind kül-mind

belter-

Czébek

,

halál - lepleget

sem

illöleg Idfejtve, a'

miért

eléggé

szóval: mert az ország legtöbb lakosi

nincsenek annyira kifejtve mint

kel-

potom.

által

Monopóliumok

a'

alig

felette

vev! Vev pedig nem bírhat ingatlan

de facto az ország ;

kép nincsenek emberhez

mind

földbirtokos,

készitményiuk hazánkban

is,

mert nincs de facto

viseli

's a' t.

olly

mellybiil csak merítni kell!

legnagyobb rész

a' ;

hanem ö

's

,

miért? mert nincs

nincs? mert

mint

áll 's

ha eUtelnek

's

's

Idil- vásár.

végre legvalódibb hasznának olly igen gazdag

melly nyitva

nek

a'

kérem az Olvasót, ha tán éppen

itt

meg

kútfejét,

vev

hon -vásár nincs annyi

külön phasisük alá vetve mint

És

291

testi

,

Limi-

vonnak;

sem

lelki-

valljon miért

's

mennyire mind rajok,

ránk, mint aze gészre nézve leghasznosb, legbátorítóbb,

legdicsöbb lenne? Mert nincsenek Blost csak

•

néhány ezer nemzetség

kotmány paizsa

alatt

rekesztve, vagy

is

,

a'

áll

inkább 'csak csídí

a'

szabad ég

az ég

alatt állnak;'

alatt állnak,

sokszor csak az ég hallja panaszikat, nincs elleni igazságtalan

egy szabad al-

milliók alóla de facto ki vannak

hanem éppen azért, mert

helyeit,

— emancipálvaé

Is

a'

's

igy

természel

rendelkezésnek valódi áldása; mert

hogy azon kevesek, kik

a'

közt állnak, gazdagok, nagy befolyásuak, szerencsések bátorlétüek volnának, naprul napra

nek; legrégibb

's

a'

polgári szabadság körei 's

mind mélyebbre sülyed-

egykor legdúsabb nemzetségink vég elpusz-

tuláshoz közelítnek,

—

kisebb nemességünk nagy részint

19

;

VÉGSZÓ.

292 már most

is szÍLkolködéssel

tiánk

melly

,

felette

küzd ,

em

ságra jut; befolyásunk

parányi

's a'

,

vagyunk, mert sok közülünk

iulelllgeu-

tobzódásban már rég

érzést,

minden

lelki fel-

ezek kifejtése nélkül pedig valljon lehet e

emelkedést;

ember szerencsés

——

?

Jövendt!

a'

majd majd uyomom-

szerencsétül vajmi távol

állati

elnyoma magában minden nemesb

pézi

's

nagyobb mint köz

—

a'

's

vérz

sok pedig

szi\Tel

t.

VÉGSZÓ. Mibül azt tanuljuk, hogy az igazság nemcsak leg-

hanem végre mindenkinek leghasznosb

dicsöbb,

bármi sokáig bár

mi dúsak

valának

voltak

el

is

's 's

nem

,

vesztik el

,

,

mig

nem

hogy

(?)

's

,

's

bátorlélüek (?)

lehet azért

a'

természet

mert azok elasticitásokat mindadcsillagunk sarkaibul ki

nem

dül

alkotmányunkat vagy javílnunk

ekép azt lassan lassan az

id

szelleméhez szabnunk, vagy gaz-

dagságiul, befolyásiul, szerencsélül, nyugalomlul, léllül

's

természet törvényi

a'

boldogak

egykor Eldödiuk,

is

iörpénjit örökre elzuzni

dig

nyomva

hatalmasak

,

is;

bucsut vennünk kell; meri ha

's

bálor-

azt gondoljuk,

hogy

melly éknek idszaki

annyi századok visszaélései ulán

,

halmozását

törvénykönyvünk sok he-

lyén

,

türheletlen vollál

's

többek

's

czikkelyc

im ezen nevezetes szavakkal

variis cxenn)lis,

palám caluiii

köízt 1" J'erdinand X'"^

i/mulueril .iliíjuoil

ali(|ii()t .'iiiiiis,

el veluslis ct

decretumának festi

20''*^

aulcni

rccenlioribus, saepcuumcro

Dei Oplimi Maximi vindex populi gravius:

llorenti

"Cum

fel-

ira,

JNcfjue ulla res

ob pecmigis ab

(juondam Hungáriáé nocuissc vidcalur,

opprossione colunorum, (juorum tkunur asccudil jugiler anle

'^^'^

VÉGSZÓ. cüuspectinu Dei" - -

-

ha azt gondoljuk, mondom, a' jobbágyságnak sok abususai uU'in

's a' t.

hogy annyi századok

,

helyen szinte kéts(:^gbeesésig

-

leplez

palllativ

torlott bajait ezentúl is

- szerrel

egy egy

st vak

fogjuk orvosolhatni,

minden meg-

ezenlail is kábullságunkban azt merjük hinni: elbizoltságban néha csend- és rendben, mert hiu

marad

kongatunk: akkor valübaii uéha egy rozsdás 'Marad/oni' le ránk nézve a' nemzetek minden" haszon nélkül folyt sem tanultunk, 's ekép ezen évrajza, mert abul semmit tán

elkerülhellen tapasztalást,

sajálunlvkal

tán létünkkel

,

lízeiendjük.

im

'S

vítunk,

ha nem

ez,

javltunk,

's

pedig gyökeresen nena ja-

mit várhatunk!

a'

mutatkozik ellenben jövenMilly mosolygó szmekkel az enség

dnk, ha magunktul eUökvén

's

elfogultság

nyomo-

eszünk józan taszivünk sugalminak engedünk, szolgalakosit az emberiség örök nácsit fogadjuk 's Hunnia Nemcsak a' jobb ember nyerendne hen. iktatjuk!

rult békóit,

jusaiba

DÜnk

illy

cselekvésmód

által,

mert honülársink boldogítása

hanem által

a'

gyarló ember is;

nemesb érzésink vágyabátorítása

hasznunk tágítása 's volna kielégítve, legvalódibb lélünkhez kötött szükségiuknek tökéletesig által pedig lüldi luegfelelhetése eszközöltetnék

Ha

a'

kérdésben

gadtalnék, akkor

nyosan

's

jó

nem

törvény -javaslatok veleje elf.

bizomind tcrmékink mind készítményink

úron kelnének

i^atlan földet bir,

véd, ki

lév

kinek

a'

el,

-

törvény

mmüiogyaz,

nem

holt

bet, hanem

egyedid viszi az ország terheit,

liumok, Limitaliók, Czébek

's

eféle

ki saját in-

's

él

ki l^lonopo-

akadályok

alatt

nem

tehetség

Hol pedig sínyldik, lassanként tehetssé váUk. 's igy lokenevekedik; nagyobbodik, olt a' vevk száma is a'

!

VEGSZO.

294

bogy mi nemesek csak

letesen világos,

akicor fogjuk valódi

hasznunk talpköveit megrakni, ha az ország minden lakosi-

nak megnyitjuk azon köröket, mellyek közt szorgalom,

homok

mellyek közt futó

radicsommá

bájul,

's

kevesek foroghatnak moritul elcsábítva

vez

's

édes

felébred

a'

az értelem, nevekedik az önbizodalom,

tágul

létét,

kik

,

berek viránnyá, sivatag pa-

mellyek közt

még

,

kertté,

a'

ma

jobbadán csak azon

má-

szerencsés sziilelés vakító

távolrul

sem

sejdítik állások

ked-

mellyet az ismer inkább, kit állhatatos

's

szorgalma emelt oda.

Do

ut des.

E'

három szó egész systemámat magában

Azonban ne neveljük

foglalja.

vagy aequivalens

honfitársiuk tehetségit terhes

concessiók vagy

néll\.üli

mizsnák, hanem azon körök megnyitása

k bizonyosan

boldogulnak

még

sodunk,

hanem

tán

A'

vevk

számát

;

midn mi

mint

bul fejlik

a'

ala-

,

mellyek közt

nemcsak nem káro-

hathatósabban boldogulunk,

's

tehetségét

a'

aága éppen olly hathatósan uvelbeti, veli,

adományok állal,

bel rendelkezés igaz-

st

hathatósabban ne-

kül kereskedés szabadsága, — ez

a'

mondottak-

ki.

Fogjunk

teliál

kezet, vessünk vállat addig

is,

nu*g kül-

kereskedési szerencsénk jobbra fordul; egyesítsük minden tehetséginket,

lörvényink kilejlését lassan lassan mind kö-

zelebbre vinni az íjrök természet törvényalapíhoz.

zadokon keresztül nyughalnak

liáborltlan,

midn

gondolta rendszabások rugóssága csak ríWid 's a'

sok pallialiv gyógyszerek

zésében, zinik

nem

's

alatt elvesz,

mlndigi recidivák Ivövelkc-

mellyeluiél e-^yebel se törvénykönyvünk se évraj-

igen nml.iib.ii,

végkép tJsszcrogy

vninak egy emléKe, ItJrlénetinck Iceiid

id

így száaz ember-

még

a' lest,

's

liani-

csak tán egy lapja

sem

VÉGSZÓ. Bels

rendellcezésink javítása

ttgg, mert atyai

kormányunk semmiben nem

legbizouyosb hasznát eszközli

bizonyosan

mit

a'

utóbb

is

tehetünk.

tlünk

ellillalik

legnagyobl) hasznunlo-a anlij)hilosophiai

a'

emelvén

habár

így kiilf^epö

a'

fog hátráltatni, saját

,

azért tegyünk addig

's

;

tlünk

nemesítése

's

milliói jobbágyinak hasznát

mi számosb

a'

-áÖS

,

vára

a'

is,

által

neveljük addig

is

melly most

helvepök számát,

alkotmányunknál fogva csak néhány ezer

nemzetségben van concenti'álva ,

természetlel öszhang-

a'

zóbb törvényjavítások következésében pedig több mUlióban fenekülne; 'hogy

mindenek

's

kivált

raegelégülése,

felett

mostani

ne felejtsük;

idkben,

a'

kisebb résznek, ha nem

a'

egy kissé hosszasb hasznára

's

nagyobb

rész

de

is tüsténti,

sine

bátorlétére conditio,

qua non'; 'hogy

a'

és bizonyosb,

kisebb rész haszna

's

bátorléte annál

minél megelégültebb

a'

nagyobb

nagyobb rész';

's

végre:

'hogy azon gyáva megtagadási ürügy

—

a'

tökéletesen

marad lóit

—

—

hogy

mi nem

olly annyira

's

meg

is

a'

nagyobb rész,

lehet,

fog elégedni, ,

határon

:

tul

ugy múihasznunk nevekedend,

's

nem

ha

mig ember ember ha most javas-

hogy valamint az ö

bátorléte hathatósan neveire lesz

uj aerát fog élni

den

a'

's

törvéuyim veleje elfogadtatik

haszna

semmi egyéb mint egy

nép, annál elégedetlenebb"

nyomorult sophisma; is

praetextus

bujósdi ajtócskák leggy alázatosbika "Mennél többet

a'

nyer

—

's

's

egy egészen

bátorlétünk

mi csak rövid

min-

is,

id

egy poros, berkes, szomorú houbul kilépendünk, kellemes, nyájas vig honban fogjuk lelni magunkat.

's

alatt

egy

VEGSZO.

29í^

Nagyon ezivesen ereszkednem már most azon czolat

bvebb

lyel az

itt

kifejtésébe,

érintett

világosb kimutatásába,

's

9 törvény függ egymással

nem

kintetben; de azt mindaddig

tig

kis világba.

megkezdeni

e'

munka

fog csak kitnni

st

hiszek

—

Ugyan

—

hogy

is a'

f

tehetem némi

sem

veleje,

I

's

a'

nem hozom fogom

annak bévégzetével

mit azonban reméllek,

senkinek sem haszna sem tutámadlatik meg,

enged mint

's

a'

javaslóit

parancsoló,

nem renüleud alkotmányunk hanem

sikerrel,

törvény-javaslattal

folytatását,

midn

lajdona leglávolabbrul

mcii,

^^

ha kitnik

törvények szelleme inkábl) csak

X

mel*

practicai te-

hátralév három törvény -javaslatot

a'

egy

lán-

nem-

pbilosophiája

az több százacj vihaii ellen ismét

,

's

fel

lesz aczélozya.

Ki tlül

fog tiinni

—

's

ha ki

tehetségem hjja gátolandja

nem

—

tüneud, valóban egye-

hogy aequivalcnsnélküli

cpncessiókrul vagy tán éppen veszleségrül

javaslatomban nincs szó, a'

nem a' körül furog: ki mit hanem kirekesztleg csak arrul:

's

's

hogy

mennyit ve-

Id

kijiek legyen

haszna

nyeresége nagyobb, kinek kisebb! A'

ki

hanem az ellenkezrl;

kérdés

szítsen, *8

kárral egész

's

szent igazság törvénye mindenkire áldást halmoz,

abbul önmagát szLUdelitüea

Iti

nem

zárja

I

—

MAGYARÁZATOK. Mellreket nek veit. ll-i'^

Kiadó

a'

"Ilerder"

lap.

muiikálioz

e'

= német = mindenféle

híres író.

"olla putrida"

24''' lap.

szükséges-

hozzáadni

ételek zagyvaléka

egy edényben. "car

24"*'' lap.

azt használni

's

csikortatott

akár önként

constitntio,

uép

qu' nne

sóit

Akár fegyverrel

nem

a'

ki

t."

gycinge fejedelemtül a^

szabadon adta az uralkodó; a' míg a' föld, mellybe idtetiii

's

tudja,

Augolországnak példáai nem volt charta', míglen a' Nagyok feu'magua dics addig a' Nemzet nem viládális'' liatalma nem csonkíttatolt meg és akarja, elkészítve nincs. jav;íra a'

ffüsíttatott

fel.

"ultraradical"

26'*' lap. 's

-

.,

.

ki mindent gyökerestlü ujitni

változtatni akar.

"ultratory"

26"^'' lap.

=

=:

ki mindent

a'

réginél változata

lan megtartani igyekszik. ki valakinek könnyiiliívüségét 27"* lap. "mystificáló" nevetséges képtelen mindenféle azzal használván,

=

27'''

dolgokat elhitet. Spártaiak "helota" Viliig 534'''' lapon.

lap.

=

Bvebben

rabszolgái.

"Les petites propriétés" A' kis birtokok védrjei a' nagy birtokoknak.

28""' lap. 43"''*

"trapista"

lap.

=

egy

felette

kemény

szerzet tagja,

melly szerzetet Francziaországbau Rotrou Gróf Percho 1140''"'" alapított és BoulliLllier- Ráncé IQQ^-hen 52-i''

lap.

felújított.

"Bentham'"'

szerz.

=:

angol

tudós

és

igen szapora

BIAGYARAZATOK.

298 59""* lap'

=

"bauqueroutte" tetlenség.

62''''

"Verulami Baco" 1626.

lap.

tudus

66'^

=

angol

nagy

cancellár és

+

==

,,lazariánusmk"

lap-

érlékbukás, fizetésbeli tehe-

Kristus Lázárt

a'

halottak-

bul feltámasztotta.

"Melpomene" == szomorú játék musája. "liarpagon" == gürög szo, rablo't jelent, Plautusnál is egy nagy rabld neve. 90'"' lap. testnek ertlensége, tespedése. "inarasmus" 115'^ lap. "ravatal" ritkán elforduld szd: sír, halotti emlék, holti poshadás, rothadás. 120"'^ lap. "templum" a' nem keresztény vallásúak ajta69'"^ lap.

84"''^

—

lap.

=

azonban kinek jobban tetszik Gyar; matyval használhatja ezen szt: 'ajta', melly a* Lappoknál templomot jelent. lap. "iiatalb" rövidített comparativus , mint külön, különb, különbözik; öreg, öregb, öregbedik. lap. "leg - arachueibb" tossági helye

122'"''

JSO'*"*^

Arachne Joniai leány volt, kit Pallas szövésre 's hímés ervel történt holta után polvká változ-

varrásra tanított, tatott.

"Montesquieu, Smith, Young, Roscoe, William Peun, Franklin" Nemzeti gazdaságrul 's vagyonosságrul irtak; az els franczia, a' in.isodik, harmadik, és negyedik angolok, az ötödik angol születés utóbb Amerikilban Pensylvania tartományt népesetette, 's annak polg;ü-i alkotását szerkeztette; a' hatodik éjszak- amerikai. 130'"'' lap.

131''*^

"slhenia, astlunla, liypersthenla"

lap.

Jelenlesök serejc.

—

2

1

ízgalös;ig

testi

ers

lele,

er, gyöiigcség,

átaljilban

=

140""' lap.

"Bosco"

144*'' lap.

"Oligarchia",

gyönges('ge, fölö-

ÍÖlnserö.

ügyes alakos. kevesek kezében

híres,

midn

a'

lia-

talom. 151''' lap.

152''' lap.

egyenl

"talio"

"atomok"

a'

viszonlás,

ugyan

azt

nem

testeknek tuviihb

vi.ss/.nadiii.

oszulhaUí

elemi.

153

'''

lap.

"régimen"

tartás tiisára.

185"' 166"'

lap.

lap.

'-lífin

itt

az Orvosok

ételben

uz

= =

niol"

"l'topia"

(arloni.lny

,

és

itíJbaii

cles

eszes

.íltal

az

kltíízölt

egesség

mondás.

töki'lellenség- mikiili

Lisd 'Viliig'

537

rend-

lentar-

lap.

képzeleti

BIAGYAllAZATOK. iTl"^

lap.

ISS"^'' lap.

"klleiicz részeitül" ezt

uem

299 értem.

"vainp\Tkocljanak." Vainpyr egy amerikai vér-

szopó denevér. "C. Gracchns" Cajiis Gracclius, és Tiberlus Semproniiis Gracchns, két felemelkedett lelk testvér 's római tribmius plebis kik a' iiép boldogulását ügyelvén , attul elhagyattak 's életöket vesz-

186

'^

lap.

,

tették, 237''*' lap.

"Rothschild"

és fiaik

240'^

lap.

"1'

,

felette

Londonban

msufíicance

gazdag pénzváltó' testvérek Frankfui'tban

,

a'

's

's

a'

t.

t.

Elégtelenség szüü az önkénj-t. "horoscopixm" nap 's éj hosszát mutató mathematicai szerszám, mellyel az astrologusok a' csillagzatok helyezetét ^^zsgáltak, 's abbul joslottak.

262''*^ lap.

283-*'' lap.

"Thaer, Hoppé, Burger"

Híres német mezei gazdák, kik sok jeles tak ki a' mezei gazdaságrul. 291''*^ lap.

''phasis" a' hold

lönböz

éj

világosításábul

munkákat ad-

planétáknak -a' nap kükövetkez -változó formái.

Javítások

DB 934 S88 rész.l

Széchenyi, István ^ Stádium -

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

J^jf^v

f»#'

>\^" /.^"f

ViylÍA-:

/'