YAD VASHEM
יד ושם
The Holocaust Martyrs’ and Heroes’ Remembrance Authority
רשות הזיכרון לשואה ולגבורה The International School for Holocaust Studies
ביה"ס המרכזי להוראת השואה
EMLÉKLAPOK YAD VASHEM A HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK ÉS HŐSEINEK IZRAELI EMLÉKHATÓSÁGA HAR HAZIKARON, JERUZSÁLEM Az áldozatok végrendelete törvénnyé vált „Emlékezz örökkön örökké mindarra, amit Amalék tett veled: mindenre emlékezz, életed végéig ne felejtsd el, s ismételd el újra s újra, add át a következő generációknak azt, hogy a németek meggyilkoltak, s lemészároltak bennünket.....” (Elhanan Elkesz, a kovnói Zsidó Tanács vezetőjének tanuvallomásából) A Yad Vashemben azoknak a zsidó áldozatoknak próbáljuk megőrizni a nevét s emlékét a „Nevek Csarnokában”, akiket nyomtalanul irtottak ki a Holokauszt alatt.
Mindezt az izraeli törvénykönyv 132. sz., 1953 augusztus 28, (5713. Elul hónap 17.) A Holokauszt és a Hősiesség Emlékhatósága törvénycikke határozza meg, miszerint: „Yad Vashem feladata összegyűjteni és megörökíteni hazánkban a zsidó nép mindazon fiainak a nevét, akik mártírhalált haltak, akik a náci ellenség és cinkostársaik ellen fellázadtak, harcoltak, elestek. Emlékművet kell állítani a megsemmisült zsidó hitközségeknek, szervezeteknek, intézményeknek.” Az Emléklapokkal kapcsolatos leggyakoribb kérdések és válaszok: 1. Mi az Emléklap küldetése és célja? Az Emléklapok összegyűjtik és megörökítik a Holokauszt áldozatainak a nevét. Ezek az Emléklapok, amelyeket az áldozatok életben maradt hozzátartozóik töltöttek ki és adták át Yad Vashemnek, egyben biográfiai adatokat is tartalmaznak a meggyilkoltakról.
P.O.B 3477, Jerusalem 91034, ISRAEL * Tel +972 2 644 3762 * Fax +972 2 644 3640
[email protected]* www.yadvashem.org
2. Mennyi időt vett igénybe az Emléklapok összegyűjtése? A neveket 1955–ben kezdték el összegyűjteni, Izraelben és szerte a világban. Ebben a gyűjtőakcióban zsidó szervezetek, hitközségek és önkéntesek vettek részt. Évente körülbelül 3o.ooo újabb Emléklappal gyarapodik a gyűjtemény. 1955 óta több, mint 2 millió nevet sikerült összegyüjteni. 3. Mi történik az Emléklapokkal Yad Vashemben? Az Emléklapokat a „Nevek Csarnokában” őrzik meg, miután index- szerűen bevitték az adatokat a számítógéprendszerbe. 4. Hány név található meg ma Yad Vashem adatbankjában? Az utóbbi években Yad Vashem széleskörű változásokon ment keresztül, minek következtében úgy az Emléklapok, mint különböző más listák is, bekerültek a számitógéprendszerbe. A 2 millió név mellett, amelyek az Emléklapokon szerepelnek, különböző forrásokból még 1 millió név áll rendelkezésünkre, melynek java szintén számitógépbe van iktatva. Yad Vashem Archívumában van még legalább 11,ooo további lista (deportáltak listái, a táborokban elpusztultak listái, az elkobzott értékek listái) összesen még milliók nevét regisztrálták így. Yad Vashem célja végül is az, hogy a Holokauszt áldozatainak emlékét megörökítő központ legyen a zsidó nép számára. 5. Hogyan lehet elérni a Yad Vashemben őrzött adatbankot? A „Nevek Csarnokában” minden látogató rendelkezésére állunk, s aki nem tud ide személyesen eljutni, az e-mail-en keresztül is kapcsolatba léphet velünk. címünk:
[email protected] 6. Miért nincs 6 millió Emléklap? A legtöbb túlélő hosszú évekig nehezen tudott szembenézni a Holokauszt alatt átéltekkel, szörnyű emlékeikkel. Még arra sem tudták elszánni magukat, hogy kitöltsék az Emléklapokat, s papírra vessék kegyetlenül meggyilkolt családtagjaik adatait. Sokan még hosszú évek múltán is abban reménykedtek, hogy az eltűntek visszatérnek egyszer. A második és harmadik generáció tagjai nem mindig voltak tudatában a megörökítés fontosságának, főleg olyan családtagoknak, akiket nem is ismertek. Miután családok ezreit irtottak ki úgy, hogy még hírmondó sem maradt belőlük, nem maradt még olyan se, aki megörökíthette volna a nevüket.
Talán ma van az utolsó történelmi alkalom, amikor még megörökíthetjük az elpusztítottak nevét a következő generációk számára, s ezáltal biztosíthatjuk, hogy emlékük nem merül feledésbe. Pedagógiai és didaktikai szempontok és kérdések: Majdnem 6o év múltán valóban nehéz pontosan emlékezni mindazokra az áldozatokra, akiket azért irtottak ki oly szisztematikusan, mert éppenséggel zsidóknak születtek. A tömegsírokra írt számok, vagy a holttestek hegyeivel teli képek nem tudják kellően kifejezni azt, ami szavakkal is nehezen mondható el. A halállal, s főleg a tömeggyilkossággal az emberi természet, az életösztön nem tud azonosulni, sőt, inkább elhárítja magától a borzalmas látványt. Ha valóban meg akarjuk örökíteni a legyilkoltak emlékét, s tanulni is szeretnénk ezáltal valamit az emberről, nem elég általánosságban 6 millióról beszélni és nem tanácsos a hullák halmazaival sokkolni a tanulókat, vagy az érdeklődőket. A Yad Vashem-i Holokauszttanulmányok Nemzetközi Iskolájában kialakult tapasztalat alapján az a pedagógiai felfogás vezeti munkánkat, amely az egyént állítja a tanulmányi, vagy elemzési folyamat központjába. Hatmillió ember sorsa felfoghatatlan. Egy ember történetével könnyebben lehet azonosulni. Az Emléklapok ebből kifolyólag jó alkalmat nyújtanak a fiatal tanulók szembesítésére a Holokauszt témájával, mivel minden lap egy személyt örökít meg. Személyes adataiból megtudható, hol és mikor élt, ha fényképe is mellékelt, akkor nevén kívül arcvonásaival is megismerkedhetünk, megtudhatjuk mi volt a foglalkozása, hol lakott, kik voltak a szülei, s végül is mi volt a sorsa a Vészkorszak alatt. Az így megszemélyesített áldozat, aki egyben történelmi dokumentációként is szerepel, máris felkelti a tanuló érdeklődéset a további elemzés iránt. Nem kevésbé fontos az, hogy ezúttal azt az emberi arcát ismerhetjük meg, amely életében volt az övé, s nem csak az üldözött, emberi mivoltából kivetkőztetett, csontvázzá fogyott áldozatét. Az Emléklapokból nem csak az áldozatról lehet tanulni, hanem több olyan kérdést lehet felvetni, amelyek a Holokauszt méreteit, jellegzeteségeit elemzi, sőt a Holokausztot követő generációkra is kihat.
Didaktikai kérdések: 1. Figyeljük meg az előttünk lévő Emléklapokat: hány évesek voltak az áldozatok 1944-ben, milyen volt az öltözetük, frizurájuk, arckifejezésük? 2. Hol laktak ezek a gyerekek, mielőtt elüldözték őket? Meg kell-e tudni, fel kell-e kutatni, hogy kik és miért üldözték el őket? 3. Hová vitték ezeket az áldozatokat, és mi történt ott velük? 4. Kik azok, akik kitöltötték az Emléklapokat? Mi lehetett a céljuk ezzel a cselekedettel? 5. Szerintetek mi az Emléklapok történelmi, emberi fontossága? Hogyan fogják ezeket a jövőben szemlélni, mi történne az áldozatok emlékével enélkül, kinek van erre szüksége az áldozatok leszármazottjain kívül? 6. Megtudhatunk-e valamit a gyilkosokról az Emléklapok alapján?
