XXIX. Gyermekdiabetes Tudományos Ülés Debrecen, 2012. november 16-17.
ELŐADÁS ABSZTRAKTOK
I. Szekció 1.
Kalóriahiánnyal járó pszichogén evészavar és diabétesz (esetismertetés)
Kozári A.1, Erhardt É.1, Árkus Á.1 és Soltész Gy.1 1 Gyermekgyógyászati Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Az étkezési zavarok egyre gyakoribbak a kamaszkorban. Egyes adatok szerint a gyermekek egyharmada érintett lehet, a definitív, kezelést igénylő étkezési betegség pedig a háttérnépesség 3%-ban, diabéteszesekben pedig mintegy 6%-ban fordul elő. Az anorexia az újabb keletű evészavarok (izomdysmorphia, zsírphobia, orthorexia nervosa) mellett a leggyakoribb. Az étkezési zavarok számos potenciális következménye (hypokalaemia, osteoporosis, amenorrhea, cerebralis atrophia, micronutriens deficiencia) mellett diabéteszesekben a legnagyobb veszély a súlyos hypoglycaemia kialakulása. Szerzők egy 17 éves leány kórtörténetét ismertetik, aki étkezési szokásait jelentősen megváltoztatta, a klasszikus értelemben vett szénhidrátbevitelt szinte negálta. Testsúlycsökkenés következett be, melyet nem követett az inzulin-adagok arányos csökkentése. Napi inzulin-igényét életkora is befolyásolhatta (menarche után két évvel). Ismételten súlyos, eszméletvesztéssel és görcsökkel járó éjszakai hypoglycaemiás epizódok alakultak ki. A súlyos hypoglycaemia egyéb okai (például adrenalis insufficientia) laboratóriumi vizsgálatokkal kizárhatók voltak. Neurológiai és EEG vizsgálatokkal szerencsére permanens posthypoglycaemiás következményeket kimutatni nem lehetett. Az ismételt reedukáció és pszichoterápia során inzulin-dózisát jelentősen csökkentették, étkezési szokásain próbáltak változtatni. Az elmúlt fél évben súlyos hypoglycaemiás rosszulléte nem ismétlődött. Jelenleg a hypoglycaemia-phobia fázisában van, ami a hosszú távú jó glycaemiás kontrollt veszélyezteti
2.
A gyermekkori 1-es típusú diabétesz incidenciája Magyarországon (2010-2011)
Soltész Gy.1 és a Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport 1 Gyermekgyógyászati Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Prospektív regiszterünk adatai szerint az incidencia 1989 óta növekvő tendenciát mutat. Míg1989-ben 7.7 per 100 ezer gyermeklakos, addig 2009-ben már 18.2 per 100 ezer gyermeklakos volt az incidencia, ami évi 4.4 %-os növekedésnek felel meg (Gyürüs É és mtsai Orvosi Hetilap 2011, Pediatric Diabetes 2012). Az incidencia emelkedése nem volt egyenletes, a növekedést általában néhány éves stagnálás, majd újabb emelkedés követte („csúcsok és fennsíkok”). A legutóbbi két év adatai is hasonló tendenciát mutatnak, 2010-ben az incidencia jelentős emelkedéssel már meghaladta a 20 eset per 100 ezer gyermek értéket (Átlag, 95% CI: 22.0, 19.08-24.92) de 2011-ben további emelkedés nem következett be (Átlag, 95% CI: 20.0, 17.35-22.65). Ábra. Az incidencia alakulása Magyarországon 1989 és 2011 között (az utolsó két év értékei a 2010 évi népességszám alapján számolt előzetes adatok)
30 25 20 15 10 5
11 20
09 20
07 20
05 20
03 20
01 20
99 19
97 19
95 19
93 19
91 19
19
89
0
Amint az ábrán is látható az incidencia-trendek csak hosszú évekig tartó megfigyelés alapján elemezhetők, ami ismételten aláhúzza a regiszter fontosságát. Az egyes gondozók által felismert esetek aránya is változott. A gyermekek egy részénél másik megyében, leggyakrabban Budapesten került sor a diagnózisra.
3. Diabéteszes anyák újszülöttei. Antropometriai jellemzők, foetalis és perinatalis szövődmények. 10 éves retrospektív vizsgálat. H. Nagy K.1, Pomucz J.2, Varga R.3, Szabó E.1 és Soltész Gy.4 1 Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyermekosztály, Gyula 2 Pándy Kálmán Megyei Kórház, Szülészet-Nőgyógyászati Osztály, Gyula 3 Pándy Kálmán Megyei Kórház, I. sz. Belgyógyászati Osztály, Gyula 4 Gyermekgyógyászati Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs A diabétesz ellátás és ezen belül a terhesség alatti diabétesz-gondozás javulása ellenére az újszülöttkori adaptációs zavarok és komplikációk gyakorisága az irodalmi adatok szerint sajnos még mindig nem alakul megnyugtatóan. Egy megyei centrum tevékenységének neonatológiai vonatkozásait tekintettük át. A 10 éves periódusban 11731 szülés történt, ezek közül 398, azaz a terhességek 3,4 % -a szövődött diabétesszel, 375 (94,3%) volt gestációs, és 21 (5,7%) pregestációs diabétesz. Egyharmaduk,126 újszülött került át osztályunkra. A csecsemők negyede nagy súlyú (> 90 percentilis), 7%-uk a gestációs korhoz képest kis súlyú újszülött (<10 percentilis) volt. Koraszülöttség (gestációs kor < 37 hét) 17 esetben (13,4%) fordult elő. Hypoglycaemiát az esetek 39%-ában (49 újszülött) találtunk, ezek 55 %-ában észleltünk klinikai tüneteket. A betegek 17 % -ában jelentkeztek hypocalcaemiás tünetek. Hyperviscositas (hematokrit > 65%) 29 (23%) esetben fordult elő, 8 újszülött igényelt emiatt részleges vércserét. Az újszülöttek 32 %-a hyperbiliruminémiás volt, a fototerápia mellett 11 esetben vált szükségessé vércsere. Respirációs disztressz szindroma és/vagy transitoricus tachypnoe 22%-ban (28 esetben) fordult elő, IRDS-ben 9 újszülött szevedett. A kardiológiai vizsgálat 16 (13%) újszülöttnél jelzett cardiomyopathiát. 49 (39%) betegünknél igazoltunk infectiot. Szülési sérülést 12 újszülött (10%) szenvedett el. 22 esetben (17%) volt valamilyen fejlődési rendellenesség, a súlyos fejlődési rendellenességgel született csecsemők száma 5 volt. Adataink, megerősítve a nemzetközi megfigyeléseket, a foetalis macrosomia, és az adaptációs zavarok gyakori előfordulásáról számolnak be és felhívják a figyelmet a még szorosabb preconcepcionális glikémiás kontrolra és terhesség alatti gondozásra, a magzati és perinatalis szövődmények további csökkenése érdekében.
4.
Diabetes mellitus klinikai jellemzői gyermekekben 1
2
2
2
Mosztbacher D. , Erhardt É. , Kozári A. és Soltész Gy. 1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Pécs 2 Gyermekgyógyászati Klinika, Pécsi Tudományegyetem, Pécs Bevezetés A diabetes mellitus (DM) napjaink egyik népbetegsége, de az egyes altípusok pontos diagnózisa még ma is időnként gondot okoz, mivel az elkülönítésükhöz szükséges kritériumok nem teljesen egységesek, s folyamatosan új ismeretek születnek, különös tekintettel a „Maturity Onset Diabetes in the Young” (MODY) forma esetén. Célkitűzés A PTE Gyermekgyógyászati Klinika Endokrin-Diabetes osztályán 1981-2011 között DM miatt gondozott betegek vizsgálata, leginkább a MODY előfordulási gyakoriságára és e betegek valamint az 1-es típusú cukorbetegek (1TDM) klinikai jellemzőinek összehasonlítására. Betegek és módszerek Összesen 274 (fiú: 126) gyermek vizsgálata történt, akiknek átlag életkora 7,8±4,2 év, a diabetes fennállásának időtartama 10,5±6,3 év (átlag ±SD) volt. Antropometriai méréseket és laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Az eredmények statisztikai feldolgozása SPSS Windows 15.0 programmal történt. Eredmények A betegek 3%-ban (n=9) lehetett MODY-t diagnosztizálni, akiknek életkora a diagnózis időpontjában szignifikánsan magasabb volt, mint az 1TDM betegeké (8,7±5,2 vs 7,9±4,1 év; p<0,05). Kezdeti HbA1c értékük szignifikánsan alacsonyabb (6,5±0,4 vs 11,4±2,7 %; p<0,001), C-peptid szintjük pedig szignifikánsan magasabb volt (1,6±1,0 vs 0,6±0,7 ng/ml; p<0,01). A MODY diagnózisa 7 esetben véletlen volt, egyetlen betegnek sem volt kezdeti ketoacidosisa, míg az 1TDM betegekben 30 %-ban kezdődött a betegség ketoacidosissal. Az 1TDM-sok 9,8 %-ban coeliakia, míg 8,7 %-ban autoimmun thyreoiditis volt kimutatható. Egy MODY-s gyermeknek volt coeliakiája. Megbeszélés Monogénes diabetesre kell gondolni, ha atípusos 1-es v. 2-es típusú cukorbetegség esetén a családban autoszómális domináns öröklődést lehet kimutatni. A diabetes mellitus tartósan jó kezelése és időnként a pontos diagnózis felállítása még ma is kihívás.
5. Magyar mesterséges hasnyálmirigy algoritmusának előzetes Modell-független eredményei Kovács L.1, Szalay P.1, Sas P. I.1,2, Eigner Gy.1, Almássy Zs.3, Felszeghy E.4, Soós H.5, Orbán A.5, Körner A.6, Niederland T.7, Juhászné Tuifel A.7, Tóthné Sebestyén T.7, Soós A.8, Török A8 és Barkai L.8,9 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Irányítástechnika és Informatika Tanszék, Budapest 2 Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem, Budapest 3 Heim Pál Gyermekkórház, Toxikológiai és Anyagcsere Osztály, Budapest 4 Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Gyermekklinika, Debrecen 5 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Veszprém 6 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest 7 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Gyermekdiabetológia, Győr 8 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Elméleti Egészségtudományi Tanszék, Miskolc 9 DEOEC Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet, Miskolc Bevezetés Az egyénre szabott szabályozási algoritmusok egyre jobb eredményeket érnek el világszerte a mesterséges hasnyálmirigy tématerületében. A felhasznált modellek azonban számos, fiziológiailag fontos tényezőt hanyagolnak el (pl. fizikai aktivitás, stressz jelátviteli folyamatai). A Magyar Mesterséges Pancreas (MAP) munkacsoport több éve vizsgálja a nevezett problémát és egy általános szabályozási algoritmus alapjait teremtettük meg. Eredményeinket több hazai és nemzetközi konferencián (úgy, mint ATTD 2010-2012, MGYT 2009-2011) és szaklapban közöltük. Célkitűzés A biztató eredményeinkből kiindulva algoritmusunk modell-független tulajdonságát vizsgáltuk. Módszertan A szakirodalom két meghatározó modellje (Hovorka- és Sörensen-modell) alapján virtuális pácienseket generáltunk a MAP valós páciens adatsorait felhasználva. Ehhez 90, 1-es típusú cukorbeteg páciens összesen 203 heti adatsorát használtuk fel, mindegyikük esetében CGMalapú által adatsorokat gyűjtve. Eredmények Az in-silico tesztek során sikerült bizonyítani, hogy megfelelő paraméter identifikáció és az algoritmus kezdeti értékének helyes meghatározása mellett, teljes mértékben elkerülhetőek a hypoglikémiás esetek, valamint hyperglikémia tükrében is közel 75%-kal kevesebb eset fordulhat elő. Ehhez, jelenleg az algoritmus apriori információként 1-2 napos páciens adatsort igényel. Következtetés A kutatási eredményeink igazolták, hogy valós remény van egy általános szabályozási algoritmus kialakítására, mely képes lehet globálisan kezelni a pácienseket, modell-független esetben is képes megfelelő eredményt adni és ezáltal növelheti az egyéni terápiák megbízhatóságát. A megfelelő paraméter identifikációt illetően azonban további kutatások szükségesek, ugyanis jelenleg csak a két fentebb említett feltétel mellett vagyunk képesek modell-független értelemben megfelelő eredményeket elérni. Továbblépési lehetőségek Szenzor hibák detektálása, valamint egyéb, pl. fizikai aktivitás, stressz okozta zavarások modell-alapú kezelése szükséges az identifikációs algoritmus kifejlesztéséhez.
II. Szekció
6.
Újonnan felismert pathomechanizmus az újszülöttkori hypoglicaemia hátterében
Tóth-Heyn P.1, Marics G.1 és Amiel, J.2 1 I.sz. Gyermekklinika, Semmelweis Egyetem, Budapest 2 Service de Génétique et INSERM U781, Hôpital Necker, Paris, France Érett leány újszülött légzési elégtelenségének hátterében kongenitális centrális hipoventillációs szindrómát (CCHS) diagnosztizáltunk az elsősorban alvás során jelentkező hipoventilláció és az igazolt genetikai eltérés (PHOX2b mutáció) alapján. Alacsony vércukor értékeit 14 napos korától észleltük. Ezt a tünetet korábban 4 esetben írták le CCHS-ben, mindig konvulzió kapcsán. Betegünknél a vércukorcsökkenés mélypontja a CGMS görbék szerint 90-120 perccel az etetéseket követően jelentkezett. A hipoglikémiák hátterében fokozott inzulin elválasztást lehetett igazolni, terápiájában kezdetben diazoxiddal tudtunk javulást elérni. A CCHS pathomechanizmusában a vegetatív idegrendszernek az agytörzsi légzőközpont funkcióját érintő, genetikailag meghatározott működészavara játszik szerepet. Az újszülöttkori hipoglikémiák differenciáldiagnosztikájában azonban az autonóm idegrendszer zavarai eddig nem szerepeltek. Tíz éve ismert, hogy a hipoglikémia érzékelése a glomus caroticumban történik. Már ezt megelőzően leírták 2 CCHS betegnél, hogy a carotis testek kisebbek, és a glomus sejtek száma alacsonyabb egészséges kontrollokhoz viszonyítva. A hipoglikémia érzékelő sejtek diszfunkciója eredményezheti az inzulin szekréció posztprandialis lecsengésének elmaradását, és az általunk is észlelt késői posztprandialis hipoglikémiát. Másrészt a magzati fejlődés során a CCHS-ben defektív működésű PHOX2b által szabályozott velőlemez sejtek jelennek meg a pancreasban. PHOX2b hiányos egerekben a pancreas β-sejtek száma megnő, és feltételezhető az inzulin fokozott elválasztása is. Esetünkkel felhívjuk a figyelmet a vegetatív idegrendszer fejlődési zavarának valószínű szerepére az újszülöttkori hipoglikémiák egyes ritka típusainál. A hipoglikémia érzékelés zavara esetén a diazoxidtól csak átmeneti hatást várhatunk, mint az betegünknél is megfigyelhető volt.
7. Törekvéseink a glykaemiás státusz korrekt monitorozására és stabilizálására hypoglykaemiás csecsemő kezelése során Hamar J.1, Koncz L.2, Marics G.3, Tóth-Heyn P.3, Vatai B.3, Liszkay G.2 és Mikos B.2 1 III. sz. Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály, MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest 2 Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály, MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest 3 I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Intenzív Terápiás Osztály, Semmelweis Egyetem, Budapest Bevezetés Congenitalis centrális hypoventilatio szindrómában feltehetően az autonóm működészavar következményeként hypoglykaemia is társulhat a légzészavarhoz. Ezért nemcsak a légzés-, hanem a vércukor-monitorozás is alapvető követelmény a szövődmények elkerülése érdekében. Esetismertetés A zavartalan terhességből, érett súllyal született lánycsecsemő postpartum adaptációját kezdettől fellépő légzéskimaradások, 14 napos kortól konzekvens hypoglykaemiás epizódok nehezítették. A congenitalis centrális hypoventilatio szindróma miatt a respirátor-dependencia progrediált. A hypoglykaemia hátterében talált kezdeti kortizolhiány miatt előbb annak pótlásával próbálkoztunk, majd emelt szénhidrátbevitel mellett diazoxid bevezetésére került sor. A labilis szénhidrát-anyagcsere korrekt monitorozása és stabilizálása érdekében az alkalmankénti vércukormérésekről folyamatos szöveti glukóz-monitorozásra tértünk át, melynek statisztikai értékelése a módszer megbízható klinikai pontosságát igazolta intenzív osztályos körülmények között. Így az alacsony vércukorszintek pontos detektálása révén célzottan irányíthatóvá vált a szénhidrátbevitel. A többhónapos intenzív osztályos kezelés jelenlegi stádiumában a csecsemő szomatikus fejlettsége életkorának megfelelő, pszichomotoros teljesítményében - a korátlagtól ugyan elmaradva - javulás mutatkozik. A kórlefolyást súlyosbító hypercapniás, szeptikus, keringésmegingással járó krízishelyzetek átvészelése után állapota tartósan stabil. Az alapbetegségből adódó légzési rendellenesség várhatóan életre szóló légzéstámogatás, a hajnali hypoglykaemiák megelőzése speciális, az éjszakai órákban is folytatott táplálás szükségességével jár. További terápiás terv a gastrostomia elvégzése és az otthoni lélegeztetés feltételeinek megteremtése. Megbeszélés Congenitalis centrális hypoventilatio szindróma esetén gondolni kell a vércukor-ingadozás kockázatára is. Ennek mind diagnosztikájában, mind korrekciójában hasznos segítséget nyújt a folyamatos szöveti glukóz-monitorozás.
8.
Felgyorsult inzulin anyagcsere a szimptómatikus hypoglicaemia hátterében
Tobisch B.1 és Blatniczky L.1 1 Diabetes Szakrendelés, Szent János Kórház, Budai Gyermekkórház Telephely, Budapest 16 hónapos kisded a hypoglicaemia típusos tüneteivel került osztályos felvételre. A hypoglicaemia kivizsgálásának diagnosztikus algoritmusát követve az azt okozó anyagcsere betegségeket sorra kizártuk. A Glucagon, valamint i.v. glucose terhelés során a vércukor szint emelkedett, de rövid időn belül az alacsony tartományba került. A C-peptid válasz a szokásos mértékű volt, ugyanakkor az inzulin szintek kezdeti mérsékelt emelkedését követően a terhelések második fázisában már nem volt detektálható mennyiség. A jelenség a vérből történő gyors inzulin eliminációt jelenti. Az igen nagy Cpeptid/inzulin arány, és az ugyanekkor jelentkező hypoglycaemiás tendencia a fokozott inzulin kötődés/receptor aktivitás indirekt jele. A hypoglycaemia hátterében megbúvó jelenséget munkacsoportunk „felgyorsult inzulin anyagcsere” elnevezéssel illeti.
9.
A DEND szindrómáról egy esetünk kapcsán
Luczay A.1 és Altmann A.2 II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest 2 Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak, Budai Gyermekkórház Telephely, Budapest 1
A DEND szindróma (development delay, epilepsy, neonatal diabetes) az inzulin szekrécióban kulcsszerepet játszó ATP dependens kálium csatorna genetikai eredetű működészavara talaján kialakult komplex kórkép. Ezidáig két gén (ABCC8, KCNJ11) mutációit írták le a betegség hátterében. A mutációktól függően izolált neonatalis diabetes, inkomplett DEND szindróma vagy DEND szindróma jöhet létre. Az ATP dependes kálium csatorna egyik alkotója a szulfanilurea receptor, így a háttérben álló mutáció típusától függően szulfanil urea adása hatásos lehet a neonatalis dibatas kezelésében. A szulfanil urea hatásosságáról DEND szindrómában ez idáig kevés adat áll rendelkezésre. Betegünk esetén a 4 hónapos korban jelentkező diabetes és a kifejezett izomhypotonia szomatomentalis elmaradás hátterében 7 hónapos korban igazolódott a DEND szindróma. A beteg a KCJN11 gén Ile296Leu mutációját hordozza heterozygota formában. 7 és fél hónapos korban kezdtük meg a glibenclamid kezelést. A kezelés kapcsán mérhető C peptid szint jelent meg, a beteg cukoranyagcseréje javult, EEG képe jelentős javulást mutatott, neurológiai státusza javult. Az eset bemutatásával e ritka kórkép korai felismerésére és a kezelés korai megkezdésének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.
10. Ahányszor felszálltunk, mindig elszálltunk - a vércukorértékeket befolyásoló egyéb helyzetek… Juhászné Tuifel A.1, Kovács A.2, Németh G.3, Gelencsér É.4 és Niederland T.1 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr 2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, DEOEC Gyermekegészségügyi Továbbképző Intézet, Miskolc 3 Medtronic Kft., Budapest 4 Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, Sopron Előadásomban szeretném ismertetni a 2012.augusztusi, a svájci Lausanne-ban megrendezett Diabétesz Junior Kupán való részvétel tapasztalatait. A Diabétesz Junior Kupát a Medtronic kezdeményezésére alapították 2007-ben. Ez egy évente megrendezésre kerülő labdarúgó világbajnokság 1-es típusú diabétesszel élő fiatal fiúk és lányok számára, akiket szórakoztató módon igyekeznek a sportolásba bevonni. Magyarország immáron hatodik, én személy szerint második alkalommal vehettem részt a tornán. A rendezvényen a 8-12 éves kor közötti diabeteszes gyermekek vehettek részt. A 10 utazó gyermek az ország 7 gondozójából került kiválasztásra. Készítettem egy általános adatokat tartalmazó kérdőívet, valamint rögzítettem gyerekek által mért vércukorértékeket a találkozás első napjától a hazaérkezés –szülői átadás pillanatáig. Az eredményeket feldolgozva vizsgáltam, hogy a diabéteszt befolyásoló egyéb tényezők milyen hatással lehetnek a vércukor értékekre. 10 fiúgyermek adatát dolgoztam fel (statisztikai értékelésnek kevés adat) Átlagéletkor: 11,354 ± 0,81 év Diabétesz tartam: 5,005 ± 3,04 év Szénhidrát: 199 gr ± 11,81 gr Utolsó HgbA1C érték: 8,38 ± 0,81 % Kezelés módja: 5 inzulinpumpás – 5 pennel kezelt fiú. A hypoglikémia jelentkező tüneteit is összegyűjtöttem, ebben a korosztályban vezető tünetként a szédülést (20%) majd a remegést (16 %), éhségérzetet (16 %) és hasfájást (16 %) említették a gyerekek. A cukorbetegség fennállása óta a diabetesszel összefüggő kórházi kezelés 7 gyermek esetében történt. A vércukorértékek feldolgozásánál napokra bontottam le az eseményeket külön értékelve a pumpás és nem pumpás gyermekeket, ugyanis bőven akadt „esemény” amiért a vércukrok nem tudtak hosszabb távon a „normál” tartományban maradni. A 3 napos tortúra kapcsán a kikapcsolódás és sportolás mellett folyamatos „nyomás” alatt voltak a fiúk. Következtetés Ez a pár adat is bizonyítja, hogy a diabétesz alapkezelésén kívül a sorozatos stressz helyzet, repülés mennyire befolyásolhatja napokig a vércukor értékeket. Az edzések és egyes mérkőzések utáni vércukor értékek sokkal jobban a normál értékű tartományban voltak, mint a gyerekek „lelkét” is megterhelő „izgalmi” állapotok, sorozat mérkőzések, repülés előtti-alatti vércukorértékek.
III. Szekció
11. Óvodába, iskolába kerülés nehézségei diabetessel. Próbálkozásaink a helyzet könnyítésére Niederland T.1, Gál V.1, Juhászné Tuifel A.1, Tóthné Sebestyén T.1 és Zajácz Á.1 1 Petz Aladár Megyei Kórház Gyermekosztály, Győr A diabeteses gyermek közösségbe kerülése számos nehézséget okozhat a családnak. Ezzel tovább fokozódhat a szülők elkeseredése. A probléma komplex, végleges megoldása kormányzati segítséget igényelne. Az alap probléma, hogy sem az óvoda (ó), sem az iskola (i) pedagógusok tanulmányaik során semmiféle egészségügyi képzésben nem részesülnek. Így nem csoda, hogy sok helyen első reakciójuk az elutasítás, mely elsősorban önvédelem, félem az ismeretlentől,a felelősségtől. Mit tehetünk? Elsősorban a szülőket kell profi módon edukálnunk, felkészítenünk a közösségbe kerülésre. E nélkül biztos a kudarc. Készítsünk egy rövid írásos anyagot a fő tudnivalókról. A szülők konzultáljanak az ó. vezetővel, ó. pedagógussal, osztályfőnökkel, részletesen beszéljék meg a teendőket, beszéljék meg az étkezések lebonyolításával kapcsolatos teendőket. A mobiltelefon jelenléte óriási segítséget, biztonságot adhat mind a szülőknek, mind a pedagógusnak. Biztosítson a gondozó konzultációs lehetőséget az érdeklődő óvónőknek, pedagógusoknak. Fontosnak tartjuk, hogy az (o-i), (i-i) személyzetet ne hagyjuk magukra a diabeteses gyermekek problematikájával. De készítsük fel a diabeteses gyermeket is életkorának megfelelően, tudjon vércukrot mérni, tudja használni a Pent felügyelettel, tudjon felügyelettel bólust adni a pumpával,tudja beállítani a százalékos emeléseket, csökkentéseket. Az étkezéseket beszélje meg a pedagógusokkal. Ezt a felkészítési célt szolgálják saját és országos "Törp" programjaink. Új kezdeményezésként gondozónkban a védőnőket képezzük ki a közösségbe kerülés megkönnyítésére. A megye összes védőnőjének egy 3 órás elméleti képzést tartottunk a diabetessel, az inzulinokkal, a pumpával kapcsolatos tudnivalókról. Ezt követően a gondozóban az érintetteknek az érdeklődőknek, akiknek a körzetében volt diabeteses óvodás, iskolás a gondozóban gyakorlati foglalkozásokat is tartottunk. Az év folyamán összeírtuk az újonnan óvodába, iskolába kerülő diabeteseseket,így a nyár folyamán a védőnők már célirányosan tudtak segíteni az érintett óvodai, iskolai személyzetnek. A Megyei Pedagógiai Intézettel is felvettük a kapcsolatot, a jövő évi pedagógus továbbképzésekbe helyet biztosítanak számunkra a diabetes-szel kapcsolatos ismeretek oktatásara. A Gyermekdiabetes Szekció vezetősége a 2011 es év folyamán felvette a kapcsolatot az oktatási jogok biztosával, a javaslatainkról egy 12 oldalas anyag is készült. Sajnos, egyelőre ezzel kapcsolatos kormányzati válasszal nem találkoztunk. Addig, amíg kormányzati és média segítséget igénylő országos akcióterv nem készül ebben a témában, hasonló vagy a sajátunknál sokkal jobb helyi kezdeményezéseket javasolunk a probléma megoldására.
12.
Amit a cukorbeteg gyermeket ellátó óvónőnek, pedagógusnak tudnia kell!
Pész A.1, Szabó G.1 és Blatniczky L.1 1 Szent János Kórház, Budai Gyermekkórház Telephely, Budapest 2014-től minden 3. életévét betöltött gyermeknek kötelező lesz óvodába járni, így a cukorbeteg gyermeknek is. Az óvodás korú diabeteszes gyermeket nevelő családok egyik legnagyobb problémája, hogy gyermeküket nem veszik fel az óvodába, vagy ha igen, akkor is csak fél napot tölthetnek el a közösségben. Az iskolában pedig a pedagógusok „félnek” a cukorbeteg gyermektől, azt gondolják, hogy a gyermekkel csak a baj van és sokkal több odafigyelést igényel, elzárkóznak a vércukorméréstől és az inzulinadástól. Sokszor a diabeteszes étrend biztosítása is akadályt jelent. Az egyéni megoldások nem helyettesítik a központi intézkedéseket. Meggyőződésünk, hogy a megfelelő kommunikációval a gondozó orvos, a szakdolgozó, a szülő és a pedagógusok között az akadályok többsége leküzdhető, megoldható. Mindezt saját gondozónk gyakorlatán keresztül mutatjuk be.
13.
M.D. - a bürokrácia áldozata
Szabó G.1, Pész A.1 és Blatniczky L.1 1 Szent János Kórház Budai Gyermekkórház Telephely, Budapest Minden 18 évnél fiatalabb gyermek után, akinek- jogszabályban meghatározott - krónikus betegsége van, emelt összegű családi pótlék jár. Ezen gyermekek alanyi jogon közgyógyellátásra is jogosultak. Előadásunkban azokat a lépéseket mutatjuk be – a kollégák ez irányú tevékenységének segítése érdekében - melyeket a szülők a bürokrácia útvesztőiben kénytelenek megtenni, hogy igénybe vehessék az őket megillető juttatásokat. A 9 éves M.D. diabéteszes gondozottunk 2010. júniusa óta nem rendelkezik közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal, amely a szülő számára indokolatlan kiadásokat eredményez. Az igazoló okmányokat három alkalommal állítottuk ki, de az ügyintézés azóta sem járt sikerrel.
14.
Pilgersdorfi levél. In memoriam Michael Berger (1944-2002)
Szabó L. Szombathely Pilgersdorf, – magyar neve Pörgölény –, a trianoni békeszerződésig Vasvármegye Kőszegi járásához tartozott. Erdőkben gazdag, iparmentes környezetben rendszerint itt töltötte szabadságát felesége szüleinek pihenőházában Michael Berger. A Kőszegen lakó Adrienn nagyapját rokoni szálak fűzték a pilgersdorfi családhoz. Amikor Adrienn cukorbeteg lett, természetesen találkoztak Michaellel, aki azután levélben méltatta Adrienn ellátását és gondozását. Michael Berger professzor nem csupán gondozónkról szólt elismerően, hanem szavai – a diabetológia területén elfoglalt pozíciói, szakmai, személyes, mi több, baráti kapcsolatai révén jól ismerve a hazánk diabetológiai helyzetét – az egész magyar diabetológiai társadalom elismerését is jelentette. Az elismerés „szóvivője” Adrienn volt.
IV. Szekció
15.
Folyamatos szubkután glükóz monitorizálás gyermekintenzív osztályon
Marics G.1, Koncz L.2, Lódi Cs.1, Körner A.2 Mikos B.3 és Tóth-Heyn P.1 1 I. Gyermekgyógyászati Klinika, Intenzív osztály, Semmelweis Egyetem, Budapest 2 I. Gyermekgyógyászati Klinika, Diabétesz és Endokrinológiai Osztály, Semmelweis Egyetem, Budapest 3 Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Osztály, MRE-Bethesda Gyermekkórház, Budapest Bevezetés A stresszhez társuló hyperglikémia hosszú ideje ismert jelenség. Ennek megítélése azonban 2001-ben Van den Berghe publikációja után megváltozott. Tanulmányában a szoros glükóz kontroll mortalitás csökkenést eredményezett. Azóta számos közlemény született a szoros glükóz kontroll kérdésében pro és kontra, azonban ezek a tanulmányok sem kérdőjelezik meg a hyper- vagy hypoglikémia mortalitást növelő hatását intenzív ellátásra szoruló betegek között. Diabeteses populációban a jó vércukorkontroll elérésében elengedhetetlen a gyakori vércukorszint mérés. A folyamatos szubkután glükóz monitorizáló rendszer (CGMS) ezt a célt szolgálja, kevesebb invazivitás és megfelelő pontosság mellett. Felmerül a kérdés, hogy megállja-e a CGMS a helyét olyan viszonyok között, ahol a keringés centralizációja gyakori. Vizsgálatunk célja a CGMS megbízhatóságának vizsgálata intenzív ellátásra szoruló gyermekbetegek körében. Betegek és módszer Vizsgálatunkba 20 intenzív ellátást igénylő beteget vontunk be, akiknél CGMS-t (Medtronic®, Guardien®) alkalmaztunk 2012. február és augusztus között. Átlagéletkoruk 2,5 (0-15) év, az intenzív osztályon töltött idő 15 (2-76) nap, a CGMS időtartama: 4,5 (1-6) nap volt. A monitorizálás alatt 17 esetben légzés-, 6 esetben keringéstámogatást alkalmaztunk. A CGMS pontosságának vizsgálatát Clark analízis segítségével végeztük. A kalibráció GEM 3000 astrup készülékkel történt. Eredmények A 310 vér és szöveti cukor mérési párt értékelve több mint 90%-ban klinikailag pontos eredményt adott a CGMS súlyos állapotú gyermekbetegeknél. Konklúzió A CGMS mind a hazai, mind a nemzetközi tapasztalatok alapján ígéretes módszer az intenzív terápia szolgálatában, segítségével a glükózanyagcsere kisiklások detektálása és kezelése könnyebb. Fontos kiemelni, hogy a kezdeti pozitív eredmények ellenére a friss Nemzetközi irányelvek alapján önálló döntéshozatalra még nem alkalmas intenzív ellátás során, vizsgálataink a további adatgyűjtést támogatják.
16.
Szénhidrátmentes nap jelentősége folyamatos szöveti glükóz monitorozásban
Hocsi M.1, Lukácsné Kormos E.1 és Szűts P.1 1 Erzsébet Kórház-RI, Hódmezővásárhely Bevezetés A folyamatos szöveti glükóz monitorozás a diabétesz gondozás szerves részét képezi. Az 1-es típusú, pumpával kezelt páciensek mellett egyre inkább szerepet kap a pennel inzulint adagolók és a 2-es típusú cukorbetegek gondozásában is. A cukorbetegség kezelését leíró guideline-ok már külön fejezetben foglalkoznak a CGM felnőtt és gyermekkorban való alkalmazásának szénhidrát anyagcserére gyakorolt pozitív hatásával. Módszer A CGM napi 288 mérése révén felismerésre kerülnek az önellenőrzés során rejtve maradó hypo- és hyperglicaemis értékek. A szénhidrátmentes nap annak eldöntésére alkalmas, hogy a céltartományon kívüli vércukor értékek a nem megfelelő bázis és/vagy prandiális inzulin adagolás következtében jönnek-e létre. Ezt demonstrálja a 3 bemutatásra kerülő eset. Betegek 1. Analóg-analóg rezsimen lévő 1tDM páciens éjszakai magas és nappali alacsony értékei mögött a CGM egyértelművé tette, hogy alacsony bázis mellett nappal a prandiális inzulin túladagolása valósult meg. 2. Analóg-analóg rezsimen lévő 13 éves 1tDM gyermek letöltése igazolta, hogy az egyszeri, egyenletes hatást biztosító analóg (glargine) bázis adagolás nem felel meg a gyermek bázis szükségletének. 3. 16 éves inzulinpumpás leány reggeli magasabb postprandiális vércukor értékei mögött szénhidrátmentes nap felkelési jelenséget igazolt. A szénhidrátmentes nap tapasztalataink alapján könnyen és jól alkalmazható módszer a valós bázis szükséglet megállapításához, és a bázis finomra hangolásához.
17.
IPro 2, avagy a gondozó team „jó barátja”
Nagyné Orbán A.1, Soós H.1 és Németh G.1 1 Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt., Gyermek Diabetológia, Veszprém Bevezetés A diabétesz kezelésének ma már fontos részét képezi a folyamatos glükóz monitorozási technika. Ehhez olyan eszköz szükséges, amivel egyszerűen, gyorsan áttekinthető és kiértékelhető a beteg vércukor profilja és optimalizálható a dibetesz kezelése. Módszer Erre kétféle eszközt használhatunk: Care Link Personal Szoftver, valamint iPro2 készülékeket. Előadásomban az iPro 2 gyakorlati alkalmazását ismertetem. Ezzel a módszerrel vakon végzett mérési adatokból következtetünk a beteg glükóz értékeinek kilengéseire, lehetséges diétahibákra, több információt nyerhetünk a hagyományos ujjbegyes vércukormérési technikákkal szemben. Alkalmazása, felhelyezése gyors és egyszerű, a kapott adatok pedig könnyen kiértékelhetők. Esetbemutatás Előadásomban három beteg bemutatása kapcsán követem végig az előzményeket, a mérés alatti időszakot, majd a kiértékelést. Első gondozottunk inzulin pumpás gyermek, akinél azért használtuk az iPro-2 készüléket, hogy lássuk, megfelelő-e a bázis beállítása, valamint a diéta alkalmazása. A második gyermeknél tartósan rossz szénhidrát anyagcsere miatt tettünk fel szenzort az ok tisztázása céljából. Harmadik esetben az ellentmondásokat szerettük volna tisztázni a magas HgA1C-k, valamint a vércukornaplóban szereplő vércukorértékek között. Eredmények Esetbemutatásaimmal arra szeretném a figyelmet felhívni, hogy az iPro-2 egy gyors, könnyen alkalmazható vércukormérési technika, mely hozzájárulhat kis betegeink glikémiás kontrolljának javításához.
18. Hosszú-távú inzulinpumpa tapasztalatok a DEOEC Gyermekdiabetes szakrendelésen Kun T. oh., Deákné Gyarmati G.1, Vattai Gy.1, Ványi J.1, Somogyi E.1, Serfőző M.2, Felszeghy E.1 és Berkes A.1 1 Gyermekklinika, 2 Dietetikai Tanszék, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen Az 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája világszerte nő. A környező többi és a legtöbb európai országhoz hasonlóan – az 1990-es évekkel összehasonlítva – az utóbbi 10 esztendőben az emelkedés felgyorsulása a jellemző Magyarországon is. Üteme relatíve a legfiatalabb korosztályban (2-4 éves kor) a leggyorsabb (fiúkban 6,4%, lányokban 6%). A diabetesesek kezelését és életminőségét egyaránt javító, folyamatos szubkután inzulinadagolásra alkalmas kezelési mód, az inzulinadagoló készülék (pumpa). A világon már több mint 500.000, hazánkban közel 400 beteg használja. Világirodalmi adatok szerint a pumpával szignifikáns HbA1c-érték javulás várható. Vizsgálatunk során 2006-2010-ig a DEOEC Gyermekklinika 190, 1es típusú diabetes mellitus miatt gondozott betegéből 66 (35%) pumpahasználó gyermek adatait dolgoztuk fel. A fiú/lány arány 37/29, közülük 19 (29%) prepubertasban (prepub), 47 (71%) pedig pubertasban (pub) kezdte a pumpa alkalmazását. A HbA1C értékek elemzésével azt vizsgáltuk, hogy a hosszútávú pumpahasználat során hogyan változott a szénhidrát anyagcsere egyensúlya, és ebben milyen szerepet játszott a betegek életkora, diabetes időtartama, compliance-a? A gyerekek átlagéletkora 12,12±4,42 év, átlagos diabeteses időtartamuk 4,75±3,59 év, a kiindulási HbA1C értékük 8,35±1,46% (prepub 7,98±1,25% vs. pub 8,49±1,53%), ami a serdülőkorú fiatalok rosszabb anyagcseréjére utal. A követés során 1 éven át elemeztük a 3-4 havonta elvégzett HbA1C értékét. Az átlagértékek sorrendben: 7,95% (prepub 7,69%/pub 8,05%); 8,07% (7,74%/8,2%); 8,2% (7,84%/8,35%); 8,35% (9,48%/7,89%), ami azt mutatja, hogy a kezdeti javulás után értékromlás következett be, ami azonban nem bizonyult szignifikánsnak (p=0,04). A pubertáskori értékek tendenciájukban magasabbak voltak. Emellett a vizsgált időszakban 2 alkalommal pumpaedukáció is történt. Ezen a 66-ból 31 beteg vett részt. Az egyéni értékek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy akik részt vettek a találkozón, jobb értékeket mutattak. Eredményeink alapján elmondható, hogy bár az inzulinpumpa-terápia kezdetben javulást hoz, megfelelő továbbképzés és/vagy compliance hiányában, ez a pozitív hatás hosszabb távon nem érvényesül.
19.
A vércukor státusz jellegzetességei súlyos állapotú, nem diabeteses gyermekeknél
Bakancsos E.1 és Mikos B.2 1 II. Belgyógyászati Osztály, 2 Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, MRE Bethesda Gyermekkórháza, Budapest Bevezetés Intenzív terápiát igénylő betegeknél a vércukor ingadozása szenzitívebb jóslófaktor a random vércukormérésnél. Számszerű meghatározásának nincs arany standardja. Háromféle módszerrel határoztuk meg a glukóz-variabilitást, összehasonlítottuk prediktív értéküket az intenzív terápia és gépi lélegeztetés tartamának vonatkozásában. Betegek és módszer Retrospektív adatfeldolgozás gyermekintenzív osztályon. Betegcsoportosítás az első 48 órában mért legalább két vércukorszint alapján: I. legalább egyszer >8,3, II.: minden mérésnél ≤8,3, III.: legalább egyszer ≤3,9, IV.: minden mérésnél >3,9 mmol/l. Módszerek: a legmagasabb és legalacsonyabb vércukor közti különbség (Dmax-min), az összes vércukorérték átlagának standard deviációja (SDö), a vércukorértékek speciálisan számolt standard deviációja (SDspec:√∑(vcmax-vcátl)2+(vcmin-vcátl)2/k-1). Eredmények Az 52 betegnél hyperglykaemia 57,6, hypoglykaemia 26,9% gyakoriságú volt. Az összes vércukorérték standard deviációi (SDö) szignifikánsan különböztek az I. és II. (I.:2,502/1,303/,II.:0,985/0,545/;p<0,01), valamint a III. és IV. csoportban (III.:2,989/2,120/, IV.:1,885/1,543/;p<0,05). Az SDspec több mint háromszorosan tért el hyperglykaemia esetén (I.:6,674/3,593/,II.:2,079/1,213/;p<0,01), a hypoglykaemiát nem jelezte szignifikánsan (III.:5,003/4,029/,IV.:4,745/3,491/;N.S.). A Dmax-min hyperglykaemiában szignifikánsan különbözött a nem hyperglykaemiás betegekétől (I.:7,400/3,948/,II.:2,368/1,387/;p<0,01), a hypo-és nem hypoglykaemiások között nem mutatott különbséget (III.:6,357/4,364/, IV.:4,813/3,855/;N.S.). Dmax-min és SDspec korrelált a lélegeztetés és intenzív ápolás tartamával. Az SDö a respirátor terápia és intenzív ápolás időtartamát nem jelezte szignifikánsan. Dmax-min és SDspec egymással jól korreláló paraméterek voltak a csoportok összehasonlítására. Megbeszélés A bonyolult speciális képlettel számolt standard deviációval azonos szenzitivitásúnak találtuk a legmagasabb és legalacsonyabb vércukor közti különbséget, és az összes vércukorérték átlagának standard deviációját a hyperglykaemia, a tartós lélegeztetés és intenzív terápiás időtartam tekintetében. Ezért objektív következtetések levonhatósága érdekében vércukormérési protokollok kidolgozása, a variabilitási indexek nagy betegcsoporton végzett összehasonlító vizsgálata javasolt.
V. Szekció
20. A késői szövődmények korai jeleinek vizsgálata 1-es típusú diabetesben szenvedő gyermekekben Szalontai Á. (o.h.), Derzbach L.1, Tóth-Heyn P.1, Madácsy L.1 és Körner A.1 1 I. sz. Gyermekklinika, Diabetes Osztály, Semmelweis Egyetem, Budapest Bevezetés Bár a késői komplikációk gyermekkorban ritkán manifesztálódnak, korai jeleik már ebben az életkorban is kimutathatóak. Célkitűzés Jelen munkánk célja a késői szövődmények korai jeleinek vizsgálata az I. sz. Gyermekklinikán gondozott 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő gyermekekben. A cardiovascularis autonom neuropathia, illetve a nephropathia korai jeleit 24 órás vérnyomás monitorozással (ABPM) és a microalbuminuria meghatározásával értékeltük. Vizsgáltuk a késői szövődmények korai jeleinek, valamint a betegek klinikai paramétereinek (életkor, nem, diabetes tartam, a pubertás megjelenése és az anyagcsere kontroll minősége) az összefüggését. Módszerek Random módon kiválasztott 102 gyermek [51 fiú, 51 lány; életkor (átlag±SD): 15,29±3,7 év; diabetes tartama (átlag±SD): 8,6±4,6 év] ABPM eredményeit dolgoztuk fel. Az anyagcsere kontroll minőségét a HbA1c-vel, a microalbuminuria mértékét az ABPM időpontjában 24 órán gyűjtött vizelet albumin koncentrációjával jellemeztük. Eredmények A vizsgált egyénekben a HbA1c (átlag±SD) 8,45±0,02%, a vizelet albumin koncentráció (átlag±SD) 25,0±68,2 mg/l, a 24 órás systolés vérnyomás (SVny: átlag±SD) 114,1±12,0 Hgmm, a diastolés vérnyomás (DVny: átlag±SD) 65,0±7,9 Hgmm. A diabetes tartamának növekedésével a nappali DVny, az éjszakai SVny, valamint a 24 órás SVny és DVny értékek egyaránt szignifikánsan emelkedtek. A HbA1c szignifikánsan korrelált a nappali, az éjszakai és a 24 órás DVny értékekkel, továbbá az éjszakai SVny-sal. A HbA1c emelkedésével szignifikánsan csökken mind a SVny, mind a DVny diurnális indexe. A microalbuminuria szignifikáns összefüggést mutatott mind a nappali, mind az éjszakai, mind a 24 órás DVnysal. Következtetés A vérnyomás adatok összefüggése a diabetes időtartammal és az anyagcsere állapottal lehetőséget ad egy korai antihypertenzív kezelés elindítására és így a késői szervkárosodások megjelenésének késleltetésére.
21.
Diabetes mellitusban szenvedő gyermekek betegségképe
Spanyol Á.1 és Nagy B. E.1 1 Klinikai és Egészségpszichológiai Tanszék, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar, Debrecen Bevezetés Napjainkban a gyermekek mintegy 10%-a érintett krónikus megbetegedésekben. 2008-ban Magyarországon mintegy 3000 cukorbeteg gyermek élt. Prevalenciája alapján hazánk a közepes rizikójú országok közé tartozik, de a gyermekkori cukorbetegségek száma nagymértékben emelkedik. Az egészséges és beteg gyermekeknek is megvannak a betegségek okairól, lefolyásairól, kezeléseiről való elképzeléseik, melyek részben eltérnek a felnőttekétől. Kutatásunk célja feltárni, hogy a krónikus betegség hogyan befolyásolja a gyermekek betegségekkel kapcsolatos látásmódját és így a kezelésekben való együttműködésüket. Anyag és módszer Vizsgálatunkban 11 és 16 év közötti gyermekekkel vettük fel a Betegség-percepció Kérdőív (IPQ-R) módosított formáját. Vizsgálati csoportunkat diabetes mellitusban szenvedő, míg kontroll csoportunkat egészséges gyermekek alkották. Normalitásvizsgálatot követően paraméteres eljárásokat használtunk a statisztikai elemzéshez. Eredmények Eredményeink alapján a beteg gyermekek (p=7.071e-05 ***) krónikusabbnak érzékelik a betegségek lefolyását, mint az egészséges gyermekek. Továbbá a beteg gyermekek tendenciaszerűen súlyosabbnak látják a betegségek következményeit (p=0.05033) az egészséges gyermekekhez képest és leginkább a beteg gyermekek érzik azt, hogy kontrollt (p=0.08567) tudnak gyakorolni a betegségek felett, míg az egészséges gyermekek betegségeikben kevésbé érzik a személyes kontroll jelenlétét. Megbeszélés Összességében elmondható, hogy a betegség-reprezentáció egyes aspektusaiban az eredmények a gyermekek szignifikánsan eltérő gondolkodásmódját jelzik a betegségekkel kapcsolatban, attól függően, hogy érintettek-e krónikus betegségben vagy sem. Jelen kutatást nagyobb mintaszámmal tervezzük kibővíteni, annak reményében, hogy így lehetővé válik még inkább megismernünk a gyermekek betegségeikkel kapcsolatos, kezelésekben való együttműködésének kognitív és érzelmi hátterét, amely segítséget jelenthet a családok és a gyermekek betegséggel való megküzdésében.
22.
Életminőség a gyermekdiabetológiában
Bányász E. (oh.), Deákné Gyarmati Gy.1, Vattai Gy.1, Ványi J.1, Somogyi E.1, Serfőző M.2, Felszeghy E.1 és Berkes A.1 1 Gyermekklinika, 2 DEOEC Dietetikai Tanszék, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Debrecen Bevezetés A gyermekkori diabetes incidenciájának progresszív növekedése indokolja az életminőségmérések létjogosultságát az egészséggondozásban. Jelenleg magyar betegpopulációra vonatkozó adatok alig állnak rendelkezésre, pedig a kezelés eredményességének megítélése szempontjából fontos lenne ezen gyermekek betegséghez való viszonyának feltérképezése. Cél A vizsgálat célja a DEOEC Gyermekgyógyászati Intézet diabetes szakrendelésének betegpopulációjából származó, I. típusú diabetesben szenvedő gyermekek egészségfüggő életminőségének felmérése, a konvencionális ill. inzulinpumpás terápia életminőségre gyakorolt hatásának összehasonlítása, valamint az eredmények egészséges magyar gyermekpopuláció adataival történő összevetése. Módszer 2-18 éves korig négy korcsoportban vizsgáltuk az egészségfüggő életminőséget a Pediatric Quality of Life Inventory™ kérdőív általános moduljával, önértékelés ill. szülőválaszok alapján. A megválaszolandó kérdések az alábbi kategóriákra irányultak: fizikai és érzelmi állapot, társas és iskolai tevékenységek. A felmérésben 105 gyermek és 100 szülő vett részt; a kontroll csoportot egy 525 fős átlag magyar gyermekpopuláció képezte. Az elemzés során 2 terápiás csoportot különítettünk el: konvencionális és inzulinpumpás kezelésben részesülőket. Az eredmények kiértékelését statisztikai programmal végeztük (Prism5-2 mintás párosítatlan t-próba). Eredmények A diabeteses populációban önértékelés során 77,34%-os átlagos életminőség-indexet (ÉMI) mértünk, mely nem jelent szignifikáns elmaradást a kontroll csoport 79,33%-os ÉMI-jéhez képest. A diabeteses csoport az érzelmi állapot terén jelezte a legalacsonyabb ÉMI-t, azonban az átlag ÉMI-t tekintve a konvencionális terápiás csoport szignifikánsan rosszabbnak értékelte életminőségét. A szülői válaszok valamennyi kategóriában alacsonyabb ÉMI-t jeleztek az önértékeléshez képest. Következtetés Az eredmények azt mutatják, hogy szoros életmódkontrollal és terápiás követéssel a diabeteses gyermekek életminősége elérheti az egészséges populációét. A gyermekek érzelmi állapotának rendszeres felmérése, támogatása, illetve a szülők megfelelő tájékoztatása jelentősen segítheti a cukorbeteg gyermekkel élő családok életét.
23.
Kérdések a diabetesről
Tóthné Sebestyén T.1, Niederland T.1, Gál V.1 és Juhászné Tuifel A.1 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Győr Tudásszint felmérés szakdolgozóink körében Tóthné Sebestyén Tímea, Dr. Niederland Tamás, Dr. Gál Veronika, Juhászné Tuifel Andrea Petz Aladár Megyei Kórház Gyermek Anyagcsere, Diabetológiai Szakambulancia Regionális Nyugat- Magyarországi Gyermek Insulinpumpa Centrum, Győr Mindennapi munkájuk során szakdolgozóink diabetesszel kapcsolatos ismereteiket kell, hogy frissítsék, mivel a kezelésben, önellenőrzésben, folyamatos fejlődés tapasztalható. Célom: a kérdőívvel, hogy felmérjem a gyermekvonalon dolgozó szakdolgozók elméleti, és gyakorlati tudásukat, az információik frissességét, és az igényeiket az ismereteik bővítésére irányulóan. Módszer 20 kérdésből álló kérdőív kitöltése kifejtéses válaszadással. Kórházunk 6 osztályán (Gyermek, PIC, Csecsemő, Gyermeksebészet, Gyermek Intenzív, Fül Orr Gégészet) került kiosztásra. Eredményeim A választ adók átlagéletkora 42,37év, 100%-ban nők, átlagosan 19,82 év munkaviszonnyal rendelkeznek. A normál vércukor értékeknek: 3,41-5,94mmol/l értéket adtak meg. A DM definícióját: 48,7%-ban az elégtelen inzulintermelésként, az IR –ként 2,56%, a normál feletti vércukor értékként 17,9%, és csak egyszerűen cukorbetegségként 17,94% írták le. A diabetes típusai közül kicsit többen az I, II, GDM (53,84% )-t, 41,02%-uk pedig csak az I-es és II-es típust ismerték. A kezelési módok közül 87,1 % -ban a diétát, orális antidiabetikumokat, inzulint, mozgást;12,82%-ban pedig csak az étrendi és inzulinkezelés ismerték. Az inzulinkészítmények közül a legtöbben a rövid és hosszú hatású humán készítményeket nevezték meg a legtöbben (51,28%), az analóg készítményekből az ultra gyorsakat (15,38%), kevesebben pedig a hosszú hatásúakat (7,69%) ismerték. Az inzulinadagoló eszközök közül leginkább a Pen és az inzulinpumpa (51,28%) voltak a legismertebbek. Felmértem továbbá a vércukoremelő, csökkentő tényezők, a hypo és hyperglikémia tünetei és kezelése, valamint a késői szövődményekről a pumpakezelés lényegéről meglévő ismereteket. A szakdolgozók többsége (64,1%) közepesnek értékelte tudását, ismeretei sem túl frissek, mivel a középiskolai tanulmányaikból (53,84%) származnak. Nagy többségük (79,8%) szeretné ismeretei felfrissítését, leginkább a pumpakezelésről (43,58%) szeretne tanulni.
24.
Az érzelemszabályozás és az életminőség összefüggései diabeteses gyermekekben
Békési A.1, Kökönyei Gy.2 és Török Sz.3 1 Bátor Tábor Alapítvány, Budapest 2 ELTE Pedagógiai és Pszichológiai kar, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék, Budapest 3 Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet, Budapest A Bátor Tábor Alapítvány évente közel 200 fő 0-18 éves diabeteses gyermeket fogad hatvani táborhelyén. A folyamatos szakorvosi, szakápolói ellátással biztosított színes, változatos tábori programok a terápiás rekreáció módszertanára épülnek. A módszer hatékonyságát kutatásainkkal folyamatosan követjük, és eredményeinket felhasználjuk a programok fejlesztésében, az önkénteseink képzésében. Számos kutatás igazolja, hogy az érzelemszabályozás és a pszichés jóllét, az életminőség között összefüggés van. Tábori környezetünk a programok és a pozitív szociális interakciók révén egyértelműen a pozitív érzelmek előfordulását erősíti. Vizsgálatunkban a táborozás előtt és után 6 héttel PEDSQL (Paediatric Quality of Life) és CER-Q (Cognitive Emotion Regulation Questionnaire) kérdőíveket töltettünk ki a táborozó gyerekekkel és a nem táborozó kontroll csoporttal. N=205 diabeteses gyermek T1 adatait feldolgozva a következőket találtuk: A táboroztatásban részt vevő más betegség csoportokkal összehasonlítva a CER-Q két skáláján volt szignifikáns különbség: az átkeretezés esetében a haematológiai és a diabetes csoport között, míg a perspektívába helyezésnél a tumoros és a diabeteses csoport között. Az érzelemszabályozás és a PEDSQL alskálái közötti korreláció tekintetében azt találtuk, hogy a stresszhelyzetben előforduló önhibáztatás, rumináció és katasztrofizálás rosszabb önminősített érzelmi funkcionálással (PEDSQL érzelmi alskála) jár együtt. Az átértékelés alkalmazása a fizikai és az iskolai PedsQL skálákkal van szignifikáns pozitív kapcsolatban. Vagyis az átértékelés használata jobb önminősített fizikai és iskolai funkcionalitással jár együtt. Az átértékelés a táborban “tanítható”.
