XXIV. ÉVFOLYAM 2013. 4. sZÁM
~
ESAB ~ "
,
,
~
BEKES KARACSONYT ES " " BOLDOG UJ EVET KIVAN , A LAP OLVASOlNAK AZ
ESAB KFT.
TARTALOM
7
Dr. Artinger
István
Dr. Farkas
József
Mesterkurzus
- 80 éves - 85 éves
az Óbudai
Beszámoló
a Magyar
Beszámoló
a Nemzetközi
Új kutatási
eredmények
és elemek
tervezése
Beszámoló a hazai
Egyetemen
az I. hegesztési
Bemutatkozik
nyári egyetemról Hegesztési
és fáradása
tükörbizottságban
Hegesztó
Intézet
hegesztett
66. éves közgyűléséról
területén
DIP. ING. MARTIN WIHSBECK/ERDŐ IMRE:
3
Nagysebességű
7
elemei nek robotokkal
11
DIPL.-ING.
13
Magasba
15
és
vonatok
alumínium
történó
kocsiszekrény
hegesztése
57
WALTER LUTZ/STEINBACH ÁGOSTON
fel'
61
gyártás
társintézménye
4
Információ az EU pályázatokról
19
- Essen
2013
verseny(szám)
Az MHtE néhány
3
szerkezetek
folyó munkáról
és intelligens
Sajtóközlemények Press release Pressemitteilungen
8
Egyesület
Hegesztési
az IIW C-Ill bizottságában
Automatizálás
2
3
MHtE Egyesülési és Személyi hírek MHtE Association and Personal News MHtE Vereinigungs-, und Persönliche Nachrichten
folyóiratainak
22
EU-projekt
31
EU EMFWELD-projekt
- eWELD
65 aktualitásai
65
34
témái
5
Kutatás - Fejlesztés Research and Development Forschung und Entwicklung
Könyvismertetés
Épületgépészeti Hegesztési
szakmai
könyvsorozat
Műanyaghegesztók
54 72
zsebkönyv arany könyve
72
MEILINGER ÁKOS, DR. TÖRÖK IMRE A lineáris
dörzshegesztéssel
Formation
and structure
Die Ausbildung
készült of friction
und Struktur
kötés
kialakulása,
stir welded
szerkezete
35
joint.
von ReibschweiBen
35
geschweiBte
Verbindungen
35
6
Rendezvénynaptár Diary Vera nsta Itu ngskalender
DR. BALOGH ANDRÁS - PRÉM LÁSZLÓ Hagyományos
és korszerű
autóipari
pontbegeszthetóségének Investigation
of weldability
and modern
steel
acéllemezek
vizsgálata
sheets
41
on traditional resistance
Untersuchung
der SchweiBbarkeit
und modemen
Stahlblechen
spot welded
in the automotive
industry.
41
von traditionellen
geschweiJlt
mit WiderstandspunktschweiJlen
41
DOBRÁNSZKY JÁNOS, BITAY ENIKŐ Ellenállás-hegesztés Resistance
welding
WiderstandsschweiJlen
a szalagfűrész used
lapok gyártásában
in production für
die Produktíori
for band-saw
51 blade
von Bandsagen
A Magyar Hegesztéstechnikai
51 51
Címlapon: ESAB és Anyagvizsgólati
Egyesülés szakfoly6irata
Periodicol of the Hungarian Association of Welding Technology and Material Testing Zeitschrift der Ungarischen Vereinigung für Schwei6technik und Material Prüfung
XXIV. évfolyam
2013/4
68 68 68
D
.. ..s::
cll .ll:
..c::
tJ
112
'Q)
:::1 112
Q)
>tn
.112.. ..... ... 'Cllcll Q)
Do
< ..:1
'Q)
'O
N 112
N W
..:1
Q)
tn
W
:>
Q)
='"'>-
w ..:1
N
cll
rn < ..:1
tn
,<
cll
:>
=e
r:.::I
l1l:I'
,... I ct ,...
-
tn
..:>
112 N
E-t
ul
tn
(1;1
cll
~
>-
•••
'::S
...rA cll
••
CC cll CO Q o) ~
s::
«
e
112
CICI
'Q)
O
~
'r""4 'r""4
Felelős kiadó: dr. SZABÓ BÉLA, az MHtE igazgatója Főszerkesztő: Dr. Gremsperger Géza, Telefon: 0620-983-77-99 Szerkesztő, hirdetés szervező: GAYER BÉLA Telefon: 467-2812 Szerkesztőség: Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés, 1148 Budapest, Fogarasi út 10-14. Telefon: 467-2810, Fax: 363-3295, 222-0947 Fedélterv, szedés, tördelés és nyomtatás: a PLANTIN Kiadó és Nyomda Kft.-nél készült, 1092 Budapest, Ráday utca 31. Telefon: 06 30 9210 478, 06 20 9370 350 e-mail:
[email protected] Felelős vezető: Gollob Józsefné, a PLANTIN Kft. ügyvezető igazgatója A folyóirat évente négyszer jelenik meg. 1 példány ára 2014. évben: 250,- Ft + 5% ÁFA. Évi előfizetési díj: 1000,- Ft + 5% ÁFA. Előfizethető a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülésnél, az előfizetési díjak kiegyenlítésére, számla ellenében az alábbi lehetőségek választhatók: 1.) készpénzzel az MHtE pénztárában 2.) belföldi postautalványon 3.) banki átutalással ISSN 1215-8372
AC Plymovent
Fizetett
hirdetések
Kft.
6 Magnatech
----~-------------------
Böhler Kereskedelmi Centrotool Gi
B. II. Mátra Diagnosztika
Szerszám-
nagykereskedelmi
EI
Kft.
Mátrai
Kft.
Int. BV.
B. III
64, Kft.
Hegesztéstechnikai
Szakképzési
50 és
Kft.
49
'O, U UI 'Cll
iC
.fl ...
'O Q
< ..:1
w (&,
:; 'Cll
Z
cll
..
C
..
O
Ei '
cll
.Ill
cll
ca ..:1
-
Eo<
=-
cll
C CI 'Cll t.)
u
Cooptim
Ipari Kft.
Corweld
Plus Kft.
D
.. ..s:: ..c::
tJ
GI
EMI-TÜV SÜD Kft.
21 REHM Kft.
Géper Kft.
50 Weldotherm
-
Q)
< ..:1 '0
N 112 Q)
N
W
..:1
w
tn
W
='"'>-
:>
Q)
..:1 N
cll
rn < ..:1
tn
,<
cll
:>
=e
B. IV. Weldmatic
Kft.
55 Kft.
63, 74
Kft.
66
112
'Q)
Linde Gáz Mo. Zrt.
:::1
67
112 Q)
>tn
FONTOS!
.112.. ..... 'Q) cll ... 'Cll
Do
56
60 Oualíweld
Kft.
2 69
Crown Cloos Kft.
ITM International
Kft.
20, 39 Polyweld Kft.
..
.:.; ca EI
-----------------------~
cll .ll:
40 Messer Hungarogáz
r:.::I
l1l:I'
,... I ct ,...
-.. tn 112 N
a
Kérjük azon hirdet6inket, akik kész hirdetést adnak le, TIF· ben, EPS-ben vagy PSD-ben
•••
készítsék el, CMYK-reszínrebontva .
...• rA
Színnyomatot kérünk mellé! Köszönjük!
E-t '::S
:>
ul
cll
~
tn
(1;1
>-
cll
CC cll•• CO ~ Q
s::
«
=
112 'Q)
CICI
= ~ O
'r""4 'r""4
Szerz6ink figyelmébe! Kérjük kedves szerz6inket, hogy a megjelentetni kívánt fényképeket ne word dokumentumba ágyazva küldjék el, hanem külön állományként: jpg, jpeg, tif, eps, psd formátumban. EmaiIon csatolmányként, vagy adathordozón (CD,DVD,stb.).
Csak így tudjuk biztosítani a képek
Gi
.. EI
'
u
UI 'Cll
iC ca
'O Q
< ..:1 W (&,
:;
'Cll
Z
..... .C.
O cll cll
Eo<
cll
Ei
'ü .Ill
ca ..:1
=-
cll
C CI 'GI t.)
jó
minőségét!
»OBSERVER« 1084 Budapest, Auróra utca 11. Telefon: 303-4738; Fax: 303-4744
,
,
KUTATAS-FEJ LESZTES Meilinger Ákos*, Dr. Török Imre**
A lineáris dörzshegesztéssel készült kötés kialakulása, szerkezete Bevezetés Célszerű először áttekinteni a lineáris dörzshegesztés mozgásviszonyait, hiszen minden hatás ennek a következménye Ahogy azt az 1. ábra mutatja a hegesztés során a szerszám forgó mozgást végez, így a váll folyamatosan súrlódási hőt kelt, a tú pedig keveri az anyagot. Emellett folyamatos előtolás hatására a szerszám egyenes vonalú mozgást végez, ezzel létrehozva a hosszvarratot. A szerszám mozgásának az alábbiakra van hatása: • folyási feszültségre • hőmérsékletre • alakváltozási sebességére. Természetesen ezek egymásra is hatnak, tehát ha az egyik változik, akkor a másik kettő is változik. Ezt az összhangot a Zener-Hollomon [3] öszszefüggés írja le:
ahol: - T = hőmérséklet - ep = alakváltozási sebesség - Q = aktivációs energia 300
-,-
EN AW-57S4
I~- --rr1-
--
~ = 3s '
fmm'
I
I
I
I
250
:
I
I
I
I
1/ I
...-
,/
»:
-
I
o
I
i+
o
0.2
I-i
i
350'( 400'( 450'( 500'(
Előre oldal (advancing side)
Hátra oldal (retreating side)
I
I
I 1 0.4
tozik, hiszen a szerszám váll és tű része nem azonos átmérőjű. A folyási feszültség változása azt is eredményezi, hogyaszerszámra ható erők is megváltoznak, természetesen, ha csökken a folyási feszültség értéke, akkor csökkennek a fellépő erőhatások is. Tehát a sajtolóerő értéke is csökken a nagyobb hőmérsékletű helyeken, ami sok esetben jó lehet, például, ha az eljárás termelékenységét akarjuk növelni, vagy a szerszámra ható erőket csökkenteni (pl. robot alkalmazásakor). Viszont ennek is van határa, amit belső szabályozó hatásnak nevezünk: ha a hőmérséklet eléri az anyag olvadáspontját, akkor a folyási feszültség annyira le-
I I
--N: -JI ---J--, i
I
I
!
I
I
L
1. ábra. A szerszám mozgása hegesztés során
I
I
I
/
Ebből az következik, hogy a folyási feszültség, a hőmérséklet és az alakváltozási sebesség teljes összhangja szükséges a jó minőségű kötés létrehozásához. Ezen összhangnak van egy tartománya, ami kijelöli a lineáris dörzshegesztés technológiai paraméterablakát egy adott anyagminőségnél, kötéskialakításnál és falvastagságnál. Tehát hegesztés során hőt juttatunk az alapanyagba, ami drasztikusan csökkenti az anyag szilárdsági tulajdonságait, így a szerszám forgó tűje kisebb erőkifejtésseI össze tudja keverni az anyagot, ezzel létrehozva a kötést. A 2. ábra mutatja, hogy mekkora ez a szilárdság-csökkenés például EN AW-5754 alumíniumötvözet esetében: Az ábrán vastag piros vonallal jelöltük egy adott alakváltozási mérték nél a folyási feszültség változását 300 Co és 500 Co közötti tartományban. Az ábra azt is szemlélteti, hogy ez csak állandó alakváltozási sebesség esetén (jelen esetben
J
I
, I
200
50
I
- R = egyetemes gázállandó (J' flow = folyási feszültség - A, a, n = anyagra jellemző állandók. -
1 0,6
I
I
I 0.8
I 1.0
Alakváltozás mertéke
2. ábra. A folyási feszültség alakulása különböző alakváltozási mértéknél és állandó alakváltozási sebességnél [4] XXIV. évfolyam 2013/4
nyírási zóna 3. ábra. A kötés kialakulása
,
,
KUTATAS-FEJ LESZTES csökken, hogy a szerszám nem tud további energiát bevinni az anyagba Ha a kötés minőségét helyezzük előtérbe és nem a termelékenységet, akkor viszont a lehető legkisebb hőbevitelre kell törekednünk, hiszen a hőkezelt és/vagy képlékenyen alakított állapotban lévő alumínium ötvözetek mechanikai tulajdonságai a kötés vonalában annál jobban csökkennek, minél nagyobb a bevitt energia. Minél nagyobb a hőbevitel értéke, annál jobban "kilágyul" az anyag, így elveszítve az adott hőkezelt, alakított állapotát. Tehát a technológiai paraméterek optimalizálásánál arra kell törekednünk, hogya lehető legkisebb hőbevitelt alkalmazzunk, de kötéshiba ne lépjen fel. Ennek egyik kézenfekvő módja az, hogy a sajtolóerőt növeljük, ezzel természetesen növekszik a folyási feszültség is, viszont kisebb hőmérsékleten történik a hegesztés. Ez a megoldás természetesen kisebb hegesztési sebességet és nagyobb szerszám igénybevételt eredményez, ami miatt gyorsabb a szerszámkopás és merevebb berendezés szükséges.
A kötés kialakulása A mozgásviszonyoknál láttuk, hogya szerszám forog, ami azt eredményezi, hogy nem azonos hőmérséklet és nem azonos anyagáramlás létesül a kötés két oldalán. Ennek következtében változik a két oldalon a folyási feszültség, hőmérséklet, alakváltozási sebesség is, aminek az eredménye az, hogy a kötés mechanikai tulajdonságai eltérnek a két oldalon. Ezt a két oldalt nevezzük "előre" (advancing side) és "hátra" (retreating side) oldalnak, ami a 3. ábrán is látható. Az ábrán az is látható, hogya szerszám okozta anyagáramlás a "hátra" oldalon jóval nagyobb, mint az "előre" oldalon, ami alapvető en annak a következménye, hogya "hátra" oldalon jóval nagyobb hőmérsékletű az anyag, mint a másik oldalon. Ahogya szerszám folyamatosan mozog, úgy egyre jobban nő az üreg a tú mögött, ami annak köszönhető, hogya tú már nem tud erőt kifejteni a mögötte lévő anyagra. Viszont a tú elején folyamatosan egyre több anyag kerül bele a nyírási zónába, ami folyamatosan feltölti ezt az üreget, így létrehozva a kötést [5J.Az üreget feltölté anyag a legnagyobb hőmérsékletű, ami hirtelen egy hidegebb anyagrészhez ér, így általában egy jól látható kontúrt hoz létre a makrocsiszolaton. Ebből az is kö-
4. ábra. A végeselemes modell felülnézete
vetkezik, hogy a mechanikai tulajdonságok hirtelen változnak meg azon a részen. Tehát láthatjuk, hogya forgási iránynak megfelelően a "hátra" oldalon a folyási feszültség, hőmérséklet, alakváltozási sebesség hármas jelentősen eltérhet az "előre" oldalhoz képest. Ehhez az aszimmetriához még hozzájárul az is, hogy az anyag falvastagságának tekintetében is jelentősen változnak a viszonyok. Ezen viszonyok vizsgálatának egyik kézenfekvő módja a végeselemes modellezés. Sok támadás éri manapság a végeselemes modellezést, mondván, hogy nem eléggé pontos, de valójában egy jól felépített modell közelít az eredeti állapothoz, illetve nem mindig a pontosság a legfontosabb. Például jelen esetben az is sokat segít, ha tudjuk, hogy milyen szintű eltérések (pl. hőmérséklet eltérés) vannak a kötés különböző részei között. Ennek elemzésére kidolgoztunk egy végeselemes modellt lineáris dörzshegesztésre, ahol az általunk tervezett szerszámgeometriát alkalmaztuk. Elsősorban a hőmérséklet különbségekre voltunk kíváncsiak a kötés különböző részén hegesztés során. A modellezés során kimutatható az aszimmetrikus hőmérsékletmező, amelyet a 4. ábra szemléltet: A 4. ábrán a fekete kör jelenti a szerszámot és az alatta kialakuló hőmérsékletmezőn jól látható az aszimmetria. Természetesen a végeselemes modellt a falvastagság tekintetében is érdemes használni és ennek a képét mutatja az 5. ábra: Mindkét végeselemes képen látható az, hogy a kötés nem szimmetrikus, tehát magyarázatot nyert a mechanikai tulajdonságok változásának egyik fő oka.
Kísérleti eredmények A végeselemes modellezés eredményei valószínűleg megfelelőek, de a teljes bizonyosság érdekében további vizsgálatokat tartottunk célszerűnek. Így né36
5. ábra. A hőmérséklet eloszlás a falvastagság tekintetében
hány próbadarabon makrovizsgálatot végeztünk, ahol a cél a hőmérséklet hatásának pontosabb feltérképezése volt. Az alapanyag az EN 573-3 szabvány szerinti 5754-H22 alakítható alumíniumötvözet volt 6 mm-es falvastagsággal. Az első esetben olyan próbadarabokon készítettünk csiszolatokat, amelyeknél a szerszámot egy adott pillanatban hirtelen kiemeltük az anyagból (stop-action) és ezáltal egy hegesztés közbeni állapotot kaptunk a próbadarabon. Ezután a lemez próbadarab felületén (felülnézet) végeztünk makrovizsgálatot, majd a falvastagság tekintetében egyre mélyebbre jutva további makrofelvételeket készítettünk teljesen addig, amíg el nem jutottunk a gyökoldalig A vizsgálatok eredményeiből tisztán látszik, hogy jóval nagyobb a hőmérsékletmező (és ezáltal a hőmérséklet is) a kötés koronaoldalán, mint a gyökoldalán, amit a 6. ábra is szemléltet. Ez azt is eredményezi, hogya kötés gyökoldalán nagyobb a folyási feszültség, kisebb az alakváltozási sebesség (és az alakváltozás mértéke), ezáltal nagyobb sajtolóerőre van szükség a kötés létrehozásához és nagyobb erőhatások érik a szerszámot is. Így szinte egyértelmű, hogya roszszul beállított paraméterek első jeleit a gyökoldalon kell keresnünk, illetve a szerszámtörés általában a gyökoldalon bekövetkező hatásoknak köszönhető. Eszerint szerszámtervezésnél érdemes abba az irányba elmozdulni, ahol a kialakult hőmérsékletmező a lehető legjobban hasonlít egymásra a gyökoldalon és a koronaoldalon. A vizsgálat második része egy elkészült kötés keresztcsiszolatának vizsgálata volt. Az így elkészült csiszolat makrofelvétele a 7. ábrán látható. Ezen az ábrán jóllátható, hogy nagy különbség van az "előre" oldal és a "hátra" oldal között. A varrat középső részén látható vonal a hegesztés során bekevert összetöredezett oxidréteget jelzi, melynek a vizsgálataink szeXXIV. évfolyam 2013/4
,
,
KUTATAS-FEJ LESZTES Vheg
Hátra oldal (Retreating
side)
Előre oldal (Advancing
side)
a.
b.
6. ábra. A nyírási zóna: a.) a kötés gyökoldalán, b.) a kötés koronaoldalán
rint nincs számottevő káros hatása a kötés mechanikai tulajdonságaira. A makrofelvételen látható eltéréseket érdemes mélyebben is megvizsgálni, talán úgy pontosabb képet kaphatunk az anyagszerkezeti tulajdonságokról Ennek vizsgálatára ugyanazt a keresztcsiszolatot marattuk a szemcsehatárra, mellyel láthatóvá váltak a szemcsék, így le tudtuk mérni a szemcseméreteket a kötés teljes terjedelmében. A 8. ábra a 3 dimenzióban mutatja a szemcseméretet (J.1m) a falvastagság (mm) és a varratközéptől mért távolság (mm) függvényében. Az ábra jól szemlélteti, hogy a kötésben egyes pontok között többszörös a szemcseméret különbség. A varrat középvonalától 3-3 mm-re egy nagyon finomszemcsés rész jött létre (weld nugget), ami emiatt jó tulajdonságokkal rendelkezik. Ez leginkább annak, köszönhető, hogy itt a hagyományostól eltérően egy úgynevezett dinamikus újrakristályosodás játszódik le azért, mert ezeken a részeken a legnagyobb az alakváltozás sebessége. A varratközéptől távolodva észrevehető szemcseméret tekintetében a különbség a kötés két oldala között. A "hátra" oldalon fokozatosabban nő a szemcseméret a varrattól az alapanyagig, míg az "előre" oldalon egy hirtelen szemcseméret növekedés valósul meg Az ábrán az is megfigyelhető, hogya varrat koronaoldalán finomabb szemcsék vannak, mint a gyökoldalon, ami szintén a kisebb gyökoldali hőmérsékletre utal Ezen kívül elképzelhető az is, hogyagyökoldal bizonyos részein már nem játszódott le a dinamikus újrakristályosodás. Az utolsó vizsgálat a Vickers (HV1) keménységmérés volt a keresztesiszolaton. A keménységértékeket a kötés teljes keresztmetszetén mértük 0,5 XXIV. évfolyam 2013/4
Hátra oldal Retreating side) 7 ábra. Lineáris dörzshegesztéssel készült kötés keresztcsiszolat makrofelvétel Hátra (re/reat. oldal If/g . Side)
I 8. ábra. A szemcseméret alakulása a kötésben
mm-ként a koronaoldalon, a gyökoldalon és a kettő közötti részen is. A keménységmérés eredményeit a 9. ábra mutatja. Ez a vizsgálat talán nem mutat annyira éles különbségeket a kötés keresztmetszete mentén, mint a szemcseméret, de azért itt is elkülöníthetőek részek. Az alapanyag keménysége 70 HV körüli érték és ettől jelentésen a "hátra" oldal nem tér el Az "előre" oldalon viszont keménységnövekedés tapasztalható a koronaoldalon és középső résznél is. A gyökoldalon ez a keménységnövekedés elenyésző, viszont a varrat középvonalában kisebb keménységcsökkenés tapasztalható.
Összefoglalás Az elvégzett modellezés és vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogya lineáris dörzshegesztéssel készült kötés aszimmetrikus. Ennek alapvető oka a hegesztés mozgásviszonyai és ennek következtében a hőmérséklet eloszlás. Ez befolyásolja a kötés kialakításában szerepet játszó folyási feszültséget és alakváltozási sebességet is. Elmondható, hogy egy lineáris dörzs37
hegesztésseI készült kötés "előre" oldalának tulajdonságai jelentősen eltérnek az alapanyagétóI és a "hátra" oldalétói. Ezen kívül ennél az eljárásnál is a kötés legkényesebb pontja a gyök, ami alapvető en meghatározza a kötés minőségét Ezek a kötésen bel- li eltérések mindig megmaradnak, e a cikkben leírtak fíqyelembevételéve optimalizált technológiai paraméte E alkalmazásával és speciálís szers ' tervezésével csökkenthetők, így a " tés minősége is jelentősen javulhat.
Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kftnek a végeselemes szoftver haszriálatáért. A cikkben ismertetett kutató munka a TÁMOP-42.1B-l0/2/KONV-2010-0001 projekt eredményeire alapozva a TÁMOP-4.2.2.A-l1/1/KONV-2012-0029 jelű projekt részeként - az Új Széchenyi Terv keretében - az Európai U "' támogatásával, az Európai Szocíál.s Alap társfinanszírozásával való .meg.
,
,
KUTATAS-FEJ LESZTES tereknek pontosabb megértése lehetővé teszi az eljárás hasz nálatát ezen alumíniumötvözetek hegesztésénél is, így a pontos beállítás az eddigiektől jelentősen jobb minőségű varratokat eredményezhet.
5754-H22 FSW Hátra oldal
-
»<:
......".
~ ~
Előre oldal
100
~
~::::\.
Z
-
....;:'"
c,
'>-"
Irodalomjegyzék -Korona
"
-Közép
~E
-Gyök
~ 'ln
n
-15
-10
-5
O
5
10
15
Varratközéptől mért távolság (mm) 9. ábra: A keménység
alakulása
Absztrakt A lineáris (kavaró) dörzshegesztés (friction stir welding) egy nagyon jól használható szilárd fázisú sajtoló hegesztő eljárás alumíniumötvözetek hegesztése esetén. Ahogy, az több korszerű elj árásra/elj árásvál toza tra jellemző, igazán jó minőségű varrat csak a technológiai paraméterek pontos beállítása és betartása mellett biztosítható és reprodukálható Az alapvető paraméterek és azok szemmel látható hatásai a Hegesztéstechnika 2012/3 számában [1]kerültek ismertetésre, illetve több idegen nyelvű cikkben [2] is találkozhatunk a térnával.
a kötés különböző részein
Minden alapanyaghoz optimalizálni kell a technológiát, de ehhez szükséges a hegesztés során lejátszódó folyamatok és azok hatásának pontos ismerete. Különösen igaz ez az egyéb hegesztő eljárásokkal kevésbé vagy egyáltalán nem hegeszthető alapanyagok esetében. Számos példát találhatunk arra, hogy egy jó tulajdonságokkal rendelkező alumíniumötvözetet nem használtak hegesztett szerkezethez, mert nem Jól hegeszthető, illetve rossz minőségű varrat készíthető. A lineáris dörzshegesztéskor lejátszódó folyamatoknak, illetve ezzel együtt a technológiai paramé-
[1] Meilinger Á. A lineáris dörzshegesztés technológiai paramétereinek megválasztása, Hegesztéstechnika, 2012. 2. szám, pp27 - 30. [2] G. D'Urso, K Ceretti, C. Giardini, G. Maccarini: The effect of process parameters and tool geometry on mechanical properties of friction stir welded aluminium butt joints, Esaform conference, 2009. [3] H. Wang, P Colegrove, H.M. Mayer, 1. Campbell, R.D. Robson: Material constitutive behaviour and microstructure study on aluminium alloys for friction stir welding, 2010, Advanced materials research [4] Doege, K; Meyer-Nolkemper, H.; Saeed, L: FlieJ3kurvenatlas metallischer Werkstoffe, 1986 [5] Song Cui: Thermomechanics, Material Flow and Microstructure Evolution during Friction Stir Processing of Light Cast Alloys, PhD. dissertation, 2011. *Meilinger
Ákos, tanársegéd,
* *Dr. Török Imre címzetes
egyetemi
tanár
Tájékoztatás Felhívjuk a 2008. évben roncsolásmentes anyagvizsgáló minősítést szerzett vizsgálók figyelmét, hogy tanúsítványuk meghosszabbításának végső határideje: 2013. 12. 31. A tanúsítványok meghosszabbításához az MSZ EN ISO 7912 10. pontja szerint az alábbiak szükségesek: folyamatos
*
munkavégzés
igazolása,
*
az aktuális éves látóképesség vizsgálat eredményéről szóló másolat MSZ EN ISO 9712 szerint (azaz a közeli látás élessége tegye lehetővé legalább 30 cm távolságról ajaeger 1. betűméretű szöveg olvasását, valamint színlátása legyen elegendő ahhoz, hogy különbséget tudjon tenni a munkáltató által előírtak szerinti roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárások során használatos színek kontraszt-hatásai között). Ez a feltétel hazai viszonylatban a szemészeti szakrendeléseken, foglalkozás-egészségügyi rendelőkben ismert dr. Csapody István: Látáspróbák című könyvének IV. fokozat, valamint dr. Shinobu Isihara: Test for colourblindness gépkocsivezetői orvosi alkalmassági vizsgálatnál is használatos - könyvekben leírtak teljesítésévei lehetséges,
*
régi tanúsítvány
megküldé se.
* A szükséges
dokumentumokat a Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati szíveskedjenek megküldeni (1148 Budapest, Fogarasi út 10-14). 38
Egyesülés
részére
XXIV. évfolyam 2013/4