XXIV. évfolyam 5. szám 2009. március A Táncsics Mihály Kollégium lapja
Tartalom: Farsangolás a koleszban Takarítási verseny Kollégiumi Álmoskönyv Zsúúúúúga Farsangi álhírek A sítúra Katalán est Festa catalana eTwinning konferencia Kövesi Katalin interjú A hónap kérdése
2. old. 4. old. 5. old. 6. old. 8. old. 9. old. 10. old. 11. old. 12. old. 14. old. 16. old.
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Farsangolás a koleszban A farsangi programsorozat február 11-én, szerda este kezdődött a betegeskedéséből visszatérő Csonka tanár úr Árverésével. Az Árverés helyszíne, az akkor még felújítás alatt álló E-klub helyett a Piros Hetes lett. Az árverés nagyon jó hangulatban telt. Másnap került sor a farsangi ünneplés csúcspontjára. A szilencium első felében az alapprogrami csoportok feldíszítették az aulát. A kézműves szakkör alkotásai, a hatalmas maszkok keretezték a színpadot. Körülbelül fél hatkor kezdődött az élet az aulában. Sejben Gizi néni goffrisütéssel készült a kollégistáknak. Sok volt az érdeklődő, éhes kollégista; sokat kellett várni, mire egy-egy goffri elkészült. Hat óra felé Király-Nagy Éva tanárnő „standja” is beindult. A szerelmesek egy kis meglepetést készíthettek párjuknak Valentin-nap alkalmából. Pálcára szúrt hungarocell szíveket festhettek saját kreativitásuk szerint. Az arcfestékek is előkerültek; Király Nagy Éva tanárnő bőszen festette a vállalkozó szelleműeket – többek között engem is –, de mások is vállalták az arcok festését, még Zoli a Terike büféből is gazdagodott egy festéssel. Csadó Gyuri, Király-Nagy Éva tanárnő útmutatásai alapján tortilla-szószt készített két ízben. A kollégisták választhattak márványsajtos, illetve avokádós szószt is a tortilla mellé. Mindeközben – Makláry Tamásnak hála – az aula közepén elhelyezett vásznon régebbi videókat szemlélhettek meg a nézelődők. Egész délután késő estig a megszokott csütörtöki program – az azóta első születésnapját ünneplő – VanEzÍgy Játékklub is nyitva állt Ági felügyelete alatt, hiszen Bunth tanár úr a farsang megörökítését végezte.
www.tankol.hu
2
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Majd háromnegyed hét felé elkezdődött végre a farsangi bál. Az előző évek tapasztalataihoz képest jóval többen öltöztek be, vagy festették ki magukat. A jelmezeseket a Zsűri pontozta: Tóth Sándorné igazgatónő, Szemenyei Emma tanárnő, Kövesi Katalin tanárnő, Papp Sándor és Kecskés Balázs. A jelmezesek között a legnagyobb szenzációt a bennszülöttek csapata keltette Szabó Richárd törzsfő vezetésével. A nézők még nagyon örültek a szende kislánynak öltözött Papp Sanyinak, illetve nem kevesebb szem követte Charlie angyalait, valamint az angyal és az ördög páros is hatalmas tapsot kapott. Harányi Fecó mint eltévedt japán turista bolyongott a kollégiumban. A vámpírlányok is nagy sikert arattak. Kecskés Balázs mint álarcos tüntető zsűrizett. A verseny végeredménye szerint a bennszülött csapat különdíjat kapott, illetve Papp Sanyi elnyerte az első helyet. A buli ezután az ebédlőben folytatódott karaokéval, majd egy fergeteges discoval zártuk az estét. Végeredményben, azt hiszem, a délután jól sikerült, köszönöm a beöltözőknek, illetve a rendezésben segítőknek. Külön köszönöm Király-Nagy Éva tanárnőnek, illetve Sejben tanárnőnek a közreműködését az estéhez.
Szedelényi János
www.tankol.hu
3
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Takarítási verseny Idén is igen komoly verseny volt a takarítási verseny első néhány helyéért, főleg a lányrészlegen, hiszen csupán néhány század választja el egymástól a helyezéseket. Lány részleg
I.
II.
III.
helyezés – 246. szoba 4,99 Suhajda Tímea Király Teodóra Réthy Réka helyezés – 247. szoba 4,96 Tomin Zsuzsanna Szimeiszter Szabina Pék Annamária helyezés – 249. szoba 4,93 Baján Barbara Mentes Nóra Pápai Noémi Csótány Díj – 161. szoba 3,76
A lány szobák első három helyezettjének nevelőtanára Benkő Bea tanárnő, külön gratulálunk neki is. Fiú részleg
I. II.
III.
helyezés – 127. szoba 4,95 – Bérdi-Tóth Sándor Hetzmann Róbert Sándor Károly helyezés – 129. szoba 4,82 – Dezső Attila Rakonczay Csaba Kőszegi Kristóf Kovács Patrik Gyurján Gábor helyezés – 201. szoba 4,81 – Bunth István Szuromi Sándor Boros Gergely Csadó György Szedelényi János Csótány Díj – 215. szoba 3,11
Szedelényi János
www.tankol.hu
4
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Kollégiumi Álmoskönyv A farsang minden esztendőben a féktelen dorbézolás, a vidámság, a különös népszokások és babonák időszaka. Sokan csak legyintenek, amikor például a különféle babonákról hallanak. A régi mondást idézik, mely szerint a „Babonaság – bolondság!”. Mi azért kellő óvatosságra intenénk a tisztelt olvasóközönséget ezzel a problémakörrel kapcsolatosan. Minden táncsicsos a saját bőrén tapasztalhatja, hogy a babonáknak igenis van létalapja. Sokszor előfordul, hogy az emberek bizonyos titokzatos jelekből, amelyeknek kezdetben talán nem is tulajdonítanak nagy jelentőséget, előre megérzik a hamarosan bekövetkező eseményeket. Néha hetedik érzékünkkel megsejtik, esetleg megálmodják a közeli jövendőt. Nem véletlenül írja Petőfi: „Anyám, az álmok nem hazudnak!”. Éppen ezért most – a farsang kapcsán – az álomfejtés misztikus világával ismertetjük meg a Táncsics Tükör kedves olvasóit. Már a régi időkben is sokat és sokan foglalkoztak ezzel a titokzatos tudománnyal. Ízelítőül álljon itt egy kis válogatás a kollégisták különös álmaiból és azok megfejtéséből. Álmunkban Albert Pistinek audio CD-t vagy videó DVD-t írni egyeseknek egyáltalán semmit, Solti Zsoltinak hosszú vendégeskedést jelez. Lapáttal álmodni a bécsi álmoskönyv szerint udvarosnak hosszú, fáradságos tevékenységet, diáknak nagy-nagy fenyegetettséget mutat. Igazgatóiban laptopokat látni nagy halomban a némelyeknek nagy örömet, másoknak nagy felháborodást, a diákoknak értetlenséget jelent. Bunth tanár urat látni kalandregénnyel lemenni matematika szakkörre egyeseknek fejfájást, hányingert, másoknak kínzó gyötrődéseket, megint másoknak felhőtlen negyedéves dolgozatírást mutat. Magunkat a 38-as szoba előtti tömött sorban várakozni látni, jelez nagyon közeli nagy anyagi megterhelést, jelentős pénzügyi veszteséget. Igazgatóhelyettessel álmodni diáknak alapprogrami pótórát, tanárnak féléves beszámoló készítését jegyzi. Demjént a galérián nagyobb köteg papírral a kezében téblábolni látni új Táncsics Tükör számot jelez. Az E-klubba kedden délelőtt titokban tömegesen érkező tanárokkal találkozni a diáknak kétségekkel vegyes nyugalmat, technikai dolgozóknak huzamosabb csendes, békés, vezetőségmentes időszakot, tanároknak hosszan elnyúló, meddő, viszontagságos és kimerítő periódust mutat. Üvöltöző éjszakai ügyeletessel találkozni egyszer a hét folyamán a fiú szárnyon azt sejteti, hogy nem Deák, Marton, Bíró, Csonka, Takács, Katona, Dezső etc. az éjszakás. Üvöltöző éjszakai ügyeletessel találkozni kétszer egy héten, azt jelenti, hogy Tolnoi valakivel ügyeletet cserélt. Demjénnel kora tavasszal találkozni, kezében seprűvel, mérőszalaggal és gereblyével közeli teniszpálya megnyitást mutat. Letört zuhanyzói fogassal, összefirkált WC-ajtóval álmodni az 1753-as kiadású oxfordi Book of Nightmares szerint a diákok számára általánosan nagyösszegű kártérítést mutat. A kulturálatlanul használt WC az 1975-ös kiadású moszkvai Nu zájac, pagagyi! értelmezésében a takarítónőknek nagy munkát, az igazgatónőnek mélységes felháborodást, a nevelőtanároknak ismételt és eredménytelen felvilágosítást ígér. Bérdivel találkozni portanaplóval a kezében diákoknak gyötrelmes elbeszélgetés, tanároknak nehéz admisztrációterhes napok közeledtét valószínűsíti. Piszkos szoba nagy szégyent, egyest, egyébiránt nagyon helyes értelmezések szerint teljes kipakolást és nagytakarítást jelent. Csonka tanár urat fakanállal, lábasban állva látni próbafőzést prognosztizál.
www.tankol.hu
5
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Zsúúúúúga A kolihéten sokan, igen szomorúan tapasztaltuk, hogy az akkorra beígért Zsúúúúúgázás elmarad. Bár titkon bíztunk benne, hogy csak elhalasztották, és idén is részesülhetünk a mókában csakúgy, mint az elmúlt években. Szerencsére ez így is lett. Nagy lelkesedéssel fogadtuk, amikor Bunth tanár úr bejelentette egy februári délután: „Gyerekek, jövő héten lesz Zsúúúúúga!”. Mi, akik már az előző években is részt vettünk rajta, pontosan tudtuk, mire számíthatunk, és már alig vártuk, hogy újra játsszunk egy jót. Azonban voltak, akik most először szembesültek ezzel a programmal. Valószínűleg arra gondolhattak: „Áh, ezek már megint kártyáznak, semmi eredetit nem tudnak kitalálni, és már megint csak a szórakozáson jár az eszük.” Nekünk valóban a szórakozáson járt az eszünk, azonban itt szó sincs semmiféle kártyáról. A Zsúúúúúga olyan vetélkedő, ahol a kollégisták próbára tehetik műveltségüket, kreativitásukat, matematikai problémamegoldó készségüket, de leginkább a meggyőzési képességüket. A Zsúúúúúga szülőatyja és lebonyolítója Bunth István tanár úr - akinek ezúton is szeretnénk megköszönni igen komoly és fáradságos munkáját, amit a program sikere érdekében végzett – előre kiválogatott több mint 500 feladványt, amelyekre nekünk válaszolnunk kellett. Mindenki kapott egy-egy sorszámot, amik meghatározták, hogy a résztvevők milyen sorrendben kapnak bizonyítási lehetőséget. Ha valakinek a sorszámát szólították, akkor az illető kisétált a közönség elé, és várta, hogy megjelenjen a kérdése a kivetítőn. Másfél perc állt a rendelkezésére, hogy kisüssön valami választ, és azt megetesse a zsűrivel. Mert ha valaki eléggé meggyőzően mondta a saját hülyeségét, és az öt zsűritag közül legalább három elhitte neki, amit mond, akkor jutalomban részesült. Viszont hiába tudta valaki a jó választ, akkor is meg kellett győznie a zsűrit, és emiatt páran pórul is jártak. (Ugye, Demjén tanár úr? ☺) A jutalom nem volt más, mint rengeteg csoki. Ha valaki esetleg nem birkózott volna meg a feladatával, akkor ezt jelezte a közönségnek. Ha a közönség soraiban lakozott egy oly éles elme, aki tudta a választ a kérdésre, akkor ő ajánlatot tehetett a válaszolónak, hogy megveszi tőle a kérdést némi csokiért, és ő száll harcba a jutalomért.
www.tankol.hu
6
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
A játék nagyon jó hangulatú volt, az idő előrehaladtával egyre többen szereztek bátorságot, hogy ők is kiálljanak, és próbára tegyék tudásukat. A zsűri (Király-Nagy Éva tanárnő, Katona Péter tanár úr, Sári Géza, Movik Anetta és Szedelényi János) nagyon lelkiismeretesen végezte munkáját, és az esetek többségében csak a valóban jó válaszokat fogadták el (Azért szerencsére sikerült velük megetetnem rossz megoldásokat is. ☺). A feladatok nagyon változatosak, sokszínűek voltak. Ha valaki minden feladattal szeretett volna megbirkózni, ahhoz ismernie kellett volna operaszereplőket, idegen eredetű szavakat, verseket, dalokat, furfangosabbnál furfangosabb képrejtvényeket, nyelvi szójátékokat kellett volna kitalálni, és (néhol eléggé nehézre sikerült) logikai, matematikai feladványokon kellett volna átküzdenie magát. Ezeken kívül igen sok fényképfelismerős feladat volt, ahol meg kellett mondani, hogy a kép Budapest mely részét ábrázolja, és mikor készült, vagy híres emberek karikatúráiról kellett megmondani, hogy kit ábrázolnak. Az én kedvenc feladataim azok voltak, amiknél ki kellett találni, hogy mit ábrázol a Bunth tanár úr által készített fotó. Ez így elsőre könnyűnek hangozhat, azonban ezeknek a fotóknak csak egy igen kis részletét láthattuk, egy olyan részletük lett felnagyítva, ami alapján akármire gondolhatnánk, csak pont arra nem, amit ábrázol. Összességében elmondható, hogy az egész program nagyon jól sikerült, és ezt még egyszer nagyon köszönjük Bunth tanár úrnak, a zsűri tagjainak, Bunth Áginak, és mindenkinek, aki részt vett benne, vagy segédkezett a szervezésben. Remélem, hogy jövőre is-de akkor még többen- Zsúúúúúgázhatunk egy jót.
Fonyó Dávid
www.tankol.hu
7
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Farsangi álhírek Az ügyeletes tanár kedd reggelre virradóra, közvetlenül kukorékolás után, a 203-as szobában, ájult állapotban találta K. G. tanulót. Haladéktalanul értesítette a mentőket, akik a kiérkezést követően sikeresen újjáélesztették a fent nevezettet. Az alapos kivizsgálás során megállapították, hogy az ellátott személy heveny mérgezést kapott a farsangi fánktól. Az elfogyasztott fánk mennyiségéről az orvosok – a személyiségi jogokra hivatkozva – nem voltak hajlandóak hivatalos tájékoztatást adni. * Mint azt eddig minden esztendőben, a kollégium most is meghirdette hagyományos farsangi népszokásgyűjtő versenyét. A rengeteg beérkezett pályázat közül a háromtagú, szakértőkből álló kuratórium, szigorúan tudományos alapon, találomra választotta ki a legérdekesebbeket. Az idén első díjat nyert a Kollégiumi Fogasletörős. Ennek lényege, hogy torkos csütörtökön éjjel fél háromkor, a kokszos legények – miután fél lábon állva elfogyasztottak fejenként másfél deci, izomtömegnövelő- zsírégető-szálkásító keveréket – benyomulnak a második emeleti zuhanyzóba. Ezt követően körbeállnak, és puszta aurájuk segítségével lekényszerítik a falról a fogasokat. Miután minden akasztót eltávolítottak, libasorban elsunnyognak aludni. * Sajnálatos baleset történt a kollégiumi farsangi jelmezversenyen. F. Izolda, trisztán praktikus meggondolásból – valamint lelkialkatát kiemelendő és egyben a kínai holdújév tiszteletére – hirtelen ötlettől vezérelve Házisárkánynak öltözött. A jelmez nagyon rövid idő alatt rágyógyult az alkatára, és versenyt követően képtelenség volt róla eltávolítani. A diáktanács pályázatot írt ki a kellemetlen állapot megszüntetésére, illetve ha ez nem lehetséges, a jelenség hasznosításának módozataira. A beérkezett munkákat a „Legfeljebb így marad, és barátnő, feleség, majd anyós lesz!” jeligével ellátva várják a Dt-szobában. A leadási határidő záros. * Új farsangi hagyomány meghonosításán fáradozik a kollégium diáktanácsa, melynek neve Farsangi Éjszakai Osonósdi. Ennek lényege, hogy húshagyókedd kora hajnalán a fiúk mozgolódni kezdenek, és egy üres kockásfüzettel valamint golyóstollal felfegyverkezve, titkos útvonalakon elindulnak a lányszárny irányába. Ha szerencsésen átérnek, és nem fedezi fel őket az éjszakai ügyeletes nevelőtanár, akkor háromszor átbucskáznak a fejükön, és szépséges szőke daliává változnak. Ezt követően bebocsátásért esedeznek a legvérmesebb lányszoba ajtajánál. Amennyiben beengedik őket, bingó, és elnyerik méltó jutalmukat. Amenynyiben nem, csúf szemétkupaccá változnak a folyosó közepén. Addig maradnak úgy, amíg egy csinos lány fel nem rúgja őket. Abban az esetben, ha a daliává változás előtt elkapná őket az ügyeletes, el kell hitetni vele, hogy a Dt által meghirdetett hagyományos farsangi népszokásgyűjtő verseny keretében éppen gyűjtőkörúton vannak. Díjkiosztás másnap az igazgatóiban.
www.tankol.hu
8
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
A sítúra A kollégium szervezett egy sítúrát Szlovákiába, amire lehetett jelentkezni. A mi csoportunkból Solti Gabi, Sőrés Szandi, Rácz (?) Erik és én (Fábián Szilveszter) jelentkeztünk. Gabi síelni, mi hárman pedig snowboardozni akartunk. 13-án, pénteken indultunk el, és vasárnap, 15-én értünk vissza. Pénteken elkértek a 4. óra után, mert a busz egy órakor indult. Amikor elindultunk, a Ski Total nevű bolt felé mentünk, ahol felvettük a sícuccot. Az út három és fél órás volt. Útközben filmet néztünk a busz dvd-lejátszóján. Amikor odaértünk, elfoglaltuk a szállást, és kipakoltunk. Hat órától volt vacsora, utána meg egy kis esti csúszkálás az egyik ingyenes pályán. Ott mindenki, aki ment, kipróbálhatta, hogy milyen elsőnek. Másnap nyolc órától volt reggeli, és kilenc órára mentünk ki a fizetős terepre. Ott várt minket egy oktató, aki megmutatta, hogy mit, merre, hányszor. Volt egy kis bemelegítés, és utána mentünk a nagy pályára. Megmutatta a felvonót, hogy kell használni, mert az a snowboardosoknak egy kicsit necces. A hegyen már nem kellett a tanárt figyelni, hanem már mindenki szabad volt. Én persze még kérdeztem tőle pár dolgot, és még tanítgatott Eriket és engem egy pár dologra, és mondta, hogy le a kalappal, amiért első nekifutásra ilyen jól megy. A végén már olyan jól kijöttünk vele, hogy már tegeződtünk, és pacsiztunk. Aznap magunknak kellet fizetni az ebédet euróban. Én szinte mindig Erikkel mentem, és nem egy olyan volt, hogy vagy ő, vagy én elestem, és úgy megsajnáltuk egymást, hogy a másikunk is „véletlenül elesett”. Nagyon fájt mindkettőnk hátsója az esésektől. Az első nap minimum ötvenszer lecsúsztunk mindketten. Négy órakor indultunk vissza szombaton a sípályáról a szállásra. Amikor visszaértünk, mindenki átöltözött, zuhanyozott. Utána mindenki megvacsorázott. Nagyon finom volt, jól főztek. Este voltak, akik mentek esti síelésre, én nem mentem, mert nyolc euró lett volna. Vacsora után még lent maradtunk páran beszélgetni és biliárdozni. Másnap ugyanúgy nyolckor keltünk, és összepakoltunk, hogy síelés után ne kelljen. Reggeli után indultunk ki a sípályára, ahol megint várt az oktató. Most nem tanított semmit, hanem egyből mentünk csúszkálni. Aznap szinte végig együtt csúszkáltunk Erikkel és az oktatóval. Aznap megtanított szlalomozni, amivel gyorsabban lehet menni. Tizenkét órakor indultunk vissza a szállásra. Átöltöztünk és megebédeltünk, utána összepakoltunk és elindultunk haza. Visszafele bementünk egy szlovák Lidlbe. Ott vettünk kaját, és elmentünk WC-re. Visszafele mindenki jóllakott a buszon. Negyed hétre értünk vissza a koliba. Én nagyon jól éreztem magam, remélem, lesz jövőre is, és hogy majd mehetek is. Fábián Szilveszter 9.e
www.tankol.hu
9
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Katalán est Ez egy óriási lehetőség minden kollégista életében, hiszen nem mindig „pottyan az ölünkbe” egy spanyolországi út. Persze itt is érvényes a mondás, hogy „valamit valamiért!”, hiszen meg kell küzdeni a jelentkezőknek azért, hogy bekerüljenek a legjobb negyven ember közé. Heti egy szilenciumi órában spanyol nyelvet oktat nekünk Papp Viktória tanárnő, s havi rendszerességgel szemináriumokat szervez nekünk Jó Andrea tanárnő. S ez még mindig nem minden, hiszen részt kell venni a kollégium közösségi életében és persze a programokon is. Egy keddi napon (2009. március 10-én) meglátogattak minket katalán barátaink. Nagy izgalommal készülődtünk a fogadásukra. Itt meg szeretném köszönni Tolnoi Róbert tanár úrnak az istenien sikerült gulyáslevest. Persze a desszertet is meg kell említenem, ami mi más is lehetett volna, mint a már jól ismert magyar rétes. A vacsora kellékéül szolgáltak az igen ízletes hazai vörösborok. Nagy meglepetésemre (szerintem mindenkinek leesett az álla – szó szerint) Keszey Vajk tekerőlanton játszott nekünk. A társaságból egy pár ember már nem bírta tovább, és rögtön táncra perdült, s ezt a példát mindenki követte. Az ízeltes vacsora és tánc után mindenki keresett magának beszélgetőtársat. A beszélgetés elég érdekesre sikeredett, miután kifogytunk spanyol nyelvtudásunkból, angolra váltottunk. Mindenki megadta újdonsült barátjának az elérhetőségét, hisz attól, hogy messze vagyunk egymástól, a kapcsolat és a barátság nem kell, hogy megszakadjon közöttünk. Az este véget ért, s a katalán diákok és a kísérő tanáraik elhagyták a kollégium épületét. Másnap már jöttek az sms-ek s az újabb találkozások. Már mindenki (katalán barátainkat is beleértve) izgatottan várja a nyarat, hogy újra lássuk egymást, addig meg marad az msn és az e-mailen való beszélgetés.
www.tankol.hu
10
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Festa catalana Amikor megérkeztek a katalánok, némi zavar után köszöntöttük egymást, majd elindultunk a kollégium felé. Míg a magyar fogadóküldöttség előrement, addig jómagam Vicával és Krisztával azonnal az újonnan érkezettek táborához csapódtunk. Ott pedig megkezdődött az ismerkedés. Hatalmas öleléseket és puszikat kaptunk a szimpatikus és nyílt fiataloktól. Angolul és spanyolul folyt a társalgás. Mikor megérkeztünk a P7-be, a két tanár köszöntője után borral koccintottunk, amikor is megtanultunk egy újfajta köszöntést. Átmentünk az ebédlőbe, ahol gulyáslevest és rétest kaptunk. Vacsora közben Vajk tekerőlanton játszott, ami mindenkinek nagyon tetszett. Utána az egyik vendég diák zongorázott nekünk. A búcsúzás közben megbeszéltük, hogy másnap szintén találkozunk, de nem a kollégiumban, hanem a Golden Park Hotelben, vendégeink szálláshelyén. Aznap este Krisztával voltam náluk. Sokat fényképezkedtünk, beszélgettünk. Azt mondták, a házuk ajtaja nyitva áll előttünk, Szent János ünnepét, amit június 24-én tartanak, tűzijátékkal és hatalmas „fiestá”-val köszöntik. Szeretettel várnak minket tengerparti otthonukba. Csütörtök este is találkoztunk velük, ekkor már Vica és Piri is ott volt. Ez volt az utolsó éjszakájuk a városban, és elbúcsúztunk tőlük. Telefonszámot, e-mail címet cseréltünk, és izgatottan várjuk a találkozást, ami röpke három hónap múlva a jó meleg Spanyolországban reméljük, meg is történik.
Balogh Brigitta
www.tankol.hu
11
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Prágában jártam az eTwinning konferencián! „Ha nem akarsz lemaradni, tanulj meg gondolkodni, majd tanulni!” (Dr.Edward de Bono) Az Európai Parlament és a Tanács úgy határozott, hogy a 2009-es év a kreativitás és innováció európai éve legyen. Ennek a szellemében rendezték meg 2009. február 13-15. között az eTwinning Konferenciát Prágában. Az eTwinning egy európai testvériskola-hálózat (www.etwinning.net, www.etwinning.hu), mely azzal a céllal született, hogy egymásra találjanak az európai tanárok, diákok az internet segítségével, és közösen dolgozzanak az általuk kitalált projekteken. Idáig ezek a száraz tények! De mitől izgalmas mindez számunkra, számomra?! Miközben nagyban kerestem 2008 őszi szemeszterében a barcelonai testvérkapcsolatot, rábukkantam az eTwinningre és belészerettem. Izgalmas, új lehetőségek és rengeteg új ember, nyelv, kultúra… Aztán csak úgy kipattant a projektötlet a fejünkből. Budapest csodálatos részleteit megmutatni európai barátainknak. Menjünk fotózni! (lelkesedtem, én amatőr ☺) Aztán meglett a csapat (the team), bocsánat, a Mozaik Fotókör, és készültek a képek, és íródtak az e-mailek, spanyoloknak, lengyeleknek, dánoknak, portugáloknak stb. Aztán lett egy cseh lelkes csapatunk (Vysoké Myto, Csehország). És jött a felhívás: 7 magyar tanár kijuthat Prágába! Gondoltam, ezt nem lehet kihagyni! Pályáztam, aztán irány Prága! Prága csodálatos lett volna, ha nem egész nap a Clarion Congress Hotelben kellett volna előadásokon és workshopokon lenni. De hát a tanárok kreatív munkája volt a téma, és 400 európai kollégával eszmét cserélni mégis izgalmasabb volt, mint a Károly hídon andalogni. A konferenciát Jan Figel, az Európai Bizottság oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvűségért felelős biztosa nyitotta meg.
www.tankol.hu
12
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
A programbeszéd Dr. Edward de Bono nevéhez kötődött, aki Máltán létrehozta az Új Gondolkodás Világközpontját (World Centre for New Thinking – magyarul olvasható könyvei: A csodálatos elme: útmutató a szellemi vonzerő fokozására; A kreatív elme: 62 gyakorlat a kreativitás növelésére és még sok más, ld. www.fszek.hu). A standokon megcsodálhattuk és megkóstolhattuk különböző nemzetek italait, eledeleit, valamint belekukkanthattunk aktuális projektjeikbe. Lehetett csevegni, ismerkedni és nem utolsósorban enni (ez a konferenciák fő jellegzetessége). Mindenki vidám volt, és hozta a maga temperamentumát (ebben a spanyolok és olaszok kiemelkedtek). A magyar standon főleg a Tokaji fogyott, na meg a táncsicsos kulcstartó, toll és a mozaikos könyvjelző. A konferencián levetítették az egyes nemzetek diákjai által a kreativitásról készített videókat. Hát persze, hogy a mi videónkat választották (Starlist: Bene Saci, Hausel Dóri, Horváth Hanna, Mráv Orsi, Németh Emi, Pente Barbi, Sándor Karesz, Szedelényi Jani és technikai munkatárs: Kocsik Tamás)! A díjkiosztón pedig egy magyar részvétellel készült projekt, a The Pizza Business Across Europe, első díjat kapott, ez különösen nagy boldogságot jelentett! A workshopokon kis csoportokban mutatták meg az eTwinning portál minden misztériumát (fotógaléria, blog, hangfelvétel-készítés… stb.), valamint a kreativitás módszertanának számító brainstormingozást hajtottuk végre finn, spanyol, angol, francia, cseh és szlovák tanárkollégáimmal arról, kinek mit jelent a kreatív szó. A záróakkordja a konferenciának az ültetéses vacsora volt, majd az ezt lezáró disco, tanároknak. Boldogsággal töltött el az európai tanárok önfeledt tánca. Prágában jó volt, beszélgettem német, belga és szlovák tanárokkal, és szívtam magamba a lelkesedést, hogy hazahozhassam és átadhassam! Azt hiszem, akik a katalán barátainkkal együtt ették március 10-én a gulyást a kollégiumban, azok tudják, miért jó nyitni a világ más népei felé. Többek leszünk általuk, aztán még az is lehet, hogy kreatívabbak… ☺!
Jó Andi tanárnő
www.tankol.hu
13
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Interjú Kövesi Katalin tanárnővel Milyen szakos tanár, hol dolgozott eddig? Matematika-fizika szakos tanár vagyok, két iskolában dolgoztam harminc éven át, tavaly egy évet töltöttem egy másik kollégiumban. Melyik tárgya áll közelebb a szívéhez? A matekot jobban szeretem, fizikát viszonylag keveset tanítottam. A matekban sokkal inkább benne vagyok, gyakran készítettem fel versenyre is diákokat. Mit a legnehezebb megszokni a kollégiumban? Aki harminc évet tanít, annak a kollégium újdonság. Más az ember időbeosztása, máshova helyeződik a hangsúly- a pedagógia háttérbe szorul, itt a fő feladat leginkább a hiányosságok pótlása. A tanítás hiányát egyelőre nem sikerült megszoknom, az iskolai légkör, a közös programok, a szülőkhöz fűződő másfajta viszony is hiányzik. Egyelőre figyelek, próbálom megérteni, hogyan működik a rendszer, igyekszem megszokni a másfajta időbeosztást és feladatköröket. Mostanra többé-kevésbé sikerült beilleszkednem. Mennyiben különbözik a tanár-diák viszony az iskolában és a kollégiumban? Itt a tanárnak több a nevelési lehetősége. Megszűnik az értékelés miatti alárendelt viszony, inkább egy mellérendelt kapcsolat alakul ki. A korrepetálásokon viszont számon kérem az átvett anyagot, de ez is teljesen más, nem hasonlítható össze az iskolai felelésekkel. Itt inkább a diákkal való beszélgetésre, segítségnyújtásra helyeződik a hangsúly. Hogyan próbál közeledni a diákjai felé? „Beszélgetős” típusú ember vagyok, általában én kezdeményezem a beszélgetést a lányokkal. Van tapasztalatom a saját lányaimmal, és a másik kollégiumban is megtanultam egyetmást. A kollégium valahol az otthon pótlása, a nevelőtanár egyfajta „mamapótló”. Ezt próbálom sugallni a diákok felé, ez eddig bejött. Ebben a korban még szükség lehet a segítségre, és beszélgetéssel sok mindent meg lehet oldani, sokszor otthoni problémákról is sikerül elbeszélgetni. Ez inkább pszichológusi szerep.
www.tankol.hu
14
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
Adódtak nehézségek a csoportjával? Sokáig tartott egy kicsit összeszokni a lányoknak, mert ők is különböző csoportokból kerültek egybe november táján. A csoportom érettségizett, felnőtt lányok, így bizonyos szempontból könnyebb a dolgom. A másfajta időbeosztás miatt viszont nehezebb is egy kicsit a programszervezés. Azért lassan már összerázódik a társaság. Mik az eddigi tapasztalatai a kollégiumban, mennyiben különbözik ez az előző munkahelyétől? A Táncsics Kollégium nagyon szimpatikus hely. Szervezett, a nyilvántartási rendszer jól ki van találva, rengeteg a színvonalas program. Az itt dolgozó tanárok sokkal gyerekcentrikusabbak, a tanárok átlagéletkora is jóval alacsonyabb, sokkal energikusabb a kollektíva. Az épület adottságai is kedvezőbbek, a kert, a sportpályák… Az átlag kollégiumoknál sokkal felszereltebb. Az előző munkahelyem jóval elmaradottabb volt technikailag, nem voltak sportolási lehetőségek. A diákság összetétele sem mellékes szempont… A tanárok folyamatosan pályáznak, a gyerekek rengeteg dolgot kipróbálhatnak szinte ingyen, a tanárok pluszfeladatokat vállalnak, programokat szerveznek. Önnek vannak valamilyen pluszfeladatai? Nagyon szeretnék több mindent csinálni, csak nem fér bele az időmbe- a matek-fizika szakos tanárokra nagy szükség van a korrepetálásoknál. Szerettem volna besegíteni a kézműves szakkörbe, emellett imádok kertészkedni- jó lenne, ha erre is jutna idő. Egyelőre azonban figyelek, megpróbálom felmérni, melyik tanár milyen területen tevékenykedik, és ha kicsit jobban megszoktam a környezetet, talán egy racionálisabb időbeosztással én is tudok segíteni valahol. A tanári kar feladatai adottak, majd meglátjuk, hova férnek el az én „mániáim”. Mivel foglalkozik a szabadidejében? Elég sok hobbim van. A lakásunk a lányaim szerint olyan, mint egy esőerdő (eredetileg botanikusnak készültem, talán innen ered a növényszeretetem). Rengeteget kézimunkázom, varrok, a barkácsolásról nem beszélve. A lakáson nem nagyon látni, milyen volt eredetileg… Nagyon szeretek túrázni, kirándulni. Régebben idegenvezetőként is dolgoztam, vándortáborokat, egyéb kirándulásokat szerveztem gyerekeknek. Mostanában a családdal, a barátokkal indulunk nyaranta „hátizsákos” kirándulásokra szerte Európában. Unatkozni nem nagyon tudok, mindig adódik valami, amivel lehet foglalkozni. Az ember a szabadidejében a megpróbál minél érdekesebb elfoglaltságot találni magának, később az a baj, hogy nincs elég idő minden hobbinkra. Mindenesetre én nem bánnám, ha lassan már az unokáim kötnének le…
www.tankol.hu
15
Táncsics Tükör XXIV. évf. 5. szám
2009. március
A hónap kérdése Miért van ez így? − Meglehet, hogy tulajdonképpen nincs ez így, s aki mást mond az egy sötétben bujkáló, rémhírterjesztő ellenforradalmár? − Ha nem így lenne, előfordulhatna egyáltalán, hogy ez a kérdés felmerülne bennem? − Miért pont nekem kellene tudnom a helyes választ, ki vagyok én, Vágó István? − Bezzeg a múlt alkalommal senki nem volt kíváncsi a véleményemre, ugye? − Komolyan gondolod, hogy beadod nekem ezt a gyíkmonguz kérdést? − Hát már a WC-n sem hagyják békén a szerencsétlen diákot? − Hát nem megegyeztünk már ezerszer ezzel kapcsolatban? − Esetleg, mert az additív egységelemnek nincsen inverze? − Talán azért, mert Bunth tanár úr ilyennek álmodta meg? − Meghibbantál, még Te mered ezt kérdezni tőlem? − Foglalkozik ezzel egyáltalán valaki manapság? − Mert másképpen soha nem is lehetett volna? − Mert a fejesek azt mondták fenn, vagy nem? − Kérdezted ezt már rajtam kívül mástól is? − Hogy miért van ez így, ez egy jó kérdés? − Lehetséges, hogy ez valójában így van? − Miért, szerinted lehetne másképp is? − Hanyagolnál már végre egy kicsit? − Olyan lehetetlen dolog ezt felfogni? − Mi ez a lehetetlen kérdés megint? − Miért, miért, miért, miért, miért? − Kérdeztél már valami főokost? − Vegyük át még egyszer? − Miért, ez így van? − Tényleg, miért? − Mit vétettem? − Van ez így? − Így van ez? − Hááát? − Csak? − Nos? Főszerkesztő: Demjén József − Óó? Diákszerkesztő: Folk Zsófia − Ja? Tördelő: Csefkó Zoltán − Á? Korrektor: Folk Zsófia Fotók: Csonka János Bunth István Címlap: Király-Nagy Éva www.tankol.hu
16
