XXII. évfolyam, 7. szám. Főigazgatóság főigazgatója a. A gazdasági konferencián

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági lapja

AM

AR A

K E R E SK

K

E

D R EL MI ÉS IPA

ÜZLET Megjelenik a Napló mellékleteként

XXII. évfolyam, 7. szám

Fotó: Szabó Péter Dániel

VE

EI

ÉM MEG PR Y Z S

Hiteles képet mutat

Sólyom László (jobbra) nyolcadik osztályos várpalotai diák ismerkedik a tetőfedő szakmával a Bán Aladár iskolában

Közös munka végeredménye a TOP 100 + 200 kiadvány

Mesterségekkel ismerkedhettek

Fotó: Tremmer Tamás

Szakmavilág bemutatónap Várpalotán

A Top 100 + 200 kiadvány bemutatását évek óta nagy érdeklődés övezi. Immár kilencedszer jelent meg a megyei gazdasági elemzés

Közös munka gyümölcse a TOP 100 + 200 Veszprém megyei gazdasága című kiadványt, amely több szervezet összefogásával immár kilencedik alkalommal készült el. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nem-

zeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága, a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Főosztálya, valamint a Napló szerkesztősége egyedülálló kiadványa Veszprém megye elmúlt másfél évének gazdasági helyzetéről ad objektív képet. A NAV a 2014-es év gazdasági folyamait összegzi a megye legnagyobb 300 vállalata teljesítményének tükrében. Az idei első félévről a KSH ad átfogó képet. Az elemzések olyan mélységűek,

Átlag feletti hazánk gazdasági növekedése Az éves magyarországi növekedés három százalék körüli lesz, a régiós átlagnak megfelelő, de messze az EUátlag feletti. Többek között erről beszélt Veszprémben dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A fenntartható fejlődés érdekében szükséges a szilárd jövőkép és képesség a társadalom és a gazdaság befolyásolására annak érdekében, hogy dinamikus egyensúly valósuljon meg a társadalmi igények teljesítése és a fenntartható fejlődés feltételeinek forrásbiztosítása között. Ennek alapfeltétele a stabilitást és növekedést egyidejűleg eredményező társadalomés gazdaságpolitika érvényesítése. Mindezt dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta veszprémi előadásán. Rámutatott, a GDP a 2014-es 3,6 százalékos növekedés után az idei első félévben is három százalék körül bővült. Az éves ma-

gyarországi növekedés három százalék körül alakul, a régiós átlagnak megfelelő, de messze az EU-átlag feletti. A beruházások egyszeri hatása mellett a fogyasztás bővülése is visszatért. A vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb euró segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot. Az állam jelentős szereplő maradt: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlásokkal, mint például energiaszektor és bankok. Az alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé. Ugyanakkor azt sem hallgatta el, hogy a háromszázalékos növekedési szintből 1,5–2 százalék az uniós tagságunknak, valamint az uniós forrásoknak köszönhető. 2020-tól azonban ezek elapadnak, hazánknak arra kell felkészülnie, hogy külső forrás nélkül is fenn tudja tartani a gazdasági növekedést. (Folytatás a 3. oldalon, Jó helyzet alakult ki címmel.)

hogy a gazdasági szakemberek a számadatok mögé láthatnak, összefüggéseket értelmezhetnek. A gazdasági konferencián dr. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke hazánk gazdasági helyzetéről, a kitörési lehetőségekről beszélt. Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a megye gazdasági helyzetét elemezte a 300 vállalkozás teljesítményének tükrében. Umenhoffer Ferenc, a Nem-

zeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság főigazgatója a megye tavalyi gazdasági teljesítményét értékelte. Kázmér Judit, a Pannon Lapok Társasága stratégiai ügyvezető igazgatója bemutatta a megye napilapját és a társaság kisvállalkozókat támogató tevékenységét. A tanácskozáson kisfilmmel jelentkezett az Ajkai Elektronika Kft. és a bakonyjákói Jákófa Kft. (Összeállításunk a III–VI. oldalon.)

Tizenkét szakma alapjaival ismerkedhettek meg a várpalotai tankerülethez tartozó általános iskolák hetedik és nyolcadik osztályos tanulói az elmúlt hét végén a Szakmavilág napon. – A kamara segítségével már tavaly eljuthattak diákjaink a fővárosban rendezett Szakmasztár pályaválasztást előkészítő rendezvényre, így idén örömmel vettük az újabb megkeresést, hogy iskolánk legyen a helyszíne a szakmákat bemutató napnak. A rendezvény előkészítése komoly szervezést igényelt, de nem teherként, sokkal inkább megtiszteltetésként vettük a lehetőséget, ráadásul nebulóink helyben ismerkedhettek meg az őket érdeklő szakmákkal. Ugyan lehetőségei-

hez mérten intézményünk is próbál segíteni a pályaválasztásban, s rendszeresen tartunk a témába vágó előadásokat, teljesen más, ha a gyerekek maguk dönthetik el, mi az, ami igazán érdekli őket – mondta el lapunknak Juhász Attiláné. A Bán Aladár Általános Iskola igazgatója hozzátette, a szakképzés fejlesztése azért is örömteli, mert sok olyan diákjuk van, aki kiemelkedő manuális képességgel rendelkezik, így jó kezekbe kerülve kiváló szakember válhat belőle. A nyolcadik osztályos Bierbauer Nándor például a gépésznek készül. Kérdésünkre elmondta, elsősorban a férfias szakmák érdeklik, a bemutatónapon kíváncsi volt az ács, a tetőfedő és a gépi forgácsoló szakma rejtelmeire. – Teljesen más élőben látni mindent, s kipróbálni a munkafolyamatokat. Nagyon kedvesek voltak az oktatók, jól elmagyarázták a lényeget – jegyezte meg Bierbauer Nándor. (Folytatás Mesterségem címere címmel a III. oldalon.)

Nagy szériás termékeik vannak A Rhodius Magyarország Kft.-nél vendégeskedtek a járműipari klaszter tagjai Bevett gyakorlat, hogy időről időre egyik társuknál vendégeskednek a Bakony–Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter tagjai. Ezúttal Tapolcán, a Rhodius Magyarország Kft.-nél jártak.

Idén nyáron kérte felvételét a Bakony–Balaton Mechatronikai és Járműipari Klaszter tagjai sorába a Rhodius Magyarország Kft., ez a látogatás jó alkalom volt a vállalat megismerésére. A céget Gerald Trümper ügyvezető igazgató mutatta be. Elmondta, a leányvállalat elsősorban nagy szériás termékeket gyárt, kiemelten az autóipar számára. Különféle vastagságú (a 0,16 millimétertől az egy milliméterig) és anyagú drótokat dolgoznak fel, éves szinten 1300 tonnát. Ezekből különféle szűrőket – például a gépkocsik légzsákrendszerébe – készítenek, de gyártanak ipari szűrőket is. A vállalat beépített területe 4500 négyzetméter. 200 embernek adnak munkát. 2004 óta vannak jelen Tapolcán, a társaság 2006-tól önálló. A cég tavalyi árbevétele 18 millió euró volt. Az ülésen Czi-

Fotó: Tremmer Tamás

A TOP 100 + 200 elemzés hiteles képet mutat Veszprém megye gazdaságáról, megbízható adatok nélkül pedig nehéz következtetéseket levonni a folyamatokról.

Ácsként, ápolóként, hegesztőként és porcelánfestőként egyaránt kipróbálhatták magukat a diákok a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakmabemutató napján, amelyet a várpalotai Bán Aladár Általános Iskolában rendeztek.

A Rhodius Magyarország Kft.-t Gerald Trümper (jobbról) ügyvezető igazgató mutatta be

gány Attila, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési főmunkatársa, valamint Kovács Tamás, a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. projektmenedzsere az aktuális pályázati lehetőségekről tar-

tott átfogó tájékoztatót. Kiderült, a klaszter tagjainak zömét érintő pályázatok kiírása még várat magára. Fiedler Ágnes, a KözépPannon Zrt. munkatársa a Napenergia Klasztert mutatta be a jelenlévőknek.

Az ülésen tovább gyarapodott az amúgy is népszerű klaszter létszáma, hiszen tagfelvételről is döntöttek. Már az év első felében is érkezett kérelem, most pedig ismét: így a szervezet taglétszáma már meghaladja a 40-et.

ÜZLET

II.

2015. NOVEMBER 16.

Az egységes piacért Az Európai Bizottság október 28-án bemutatta azt az ütemtervet, amelynek segítségével megvalósítható Juncker elnök politikai vállalása az egységes piacban rejlő potenciál kiteljesítésére, és amely jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy Európa sikereket érjen el a globális gazdasági színtéren.

Az egységes piac az egyik legnagyobb európai vívmány, amelynek célja a javak, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása. Az emberek szabadon eldönthetik, hova szeretnének utazni, hol szeretnének élni, dolgozni vagy tanulni. De a gyakorlatban ezek a lehetőségek nem mindig valósulnak meg, mert az egységes piac szabályai nem köztudottak, nem érvényesülnek, vagy egyéb, indokolatlan akadályok állnak az útjukban. A megegyezés a következő csoportok számára jelent változást: Fogyasztók: a bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik egy másik tagállamban szeretnének szolgáltatást vagy termékeket venni – történjen a vásárlás online vagy személyesen –, ne kelljen különböző árakkal, változó eladási feltételekkel, eltérő kiszállítási módokkal szembesülniük, hacsak ezt nem lehet

objektív és ellenőrizhető érvekkel alátámasztani. Kkv-k és induló vállalkozások: miközben az induló vállalkozások nagyban hozzájárulhatnak a gazdasághoz, számos vállalkozó azért hagyja el Európát, mert innovatív elképzelése nem jut el a piacig. A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések már folyamatban vannak. Mindemellett az Európai Bizottság tervezi az áfa-

szabályozás leegyszerűsítését, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek csökkentését, valamint egy, a vállalatok fizetésképtelenségéről szóló javaslat előterjesztését, valamint a szabályozási követelményeket érintő információkhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét. Innovatív szolgáltatások: a bizottság ki fogja dolgozni a

közösségi gazdaság európai menetrendjét. Az új üzleti modellek a polgárok és a vállalatok számára is hasznosak, emellett elősegítik a létező erőforrások hatékonyabb felhasználását. Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolatban, hogy a meglévő jogszabályok még mindig megfelelőek-e, vagy pedig új szabályokra lenne szükség. Ugyanakkor garantálni kell, hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitűzések, mint a fogyasztóvédelem, illetve, hogy betartsák az adó- és a munkajog szabályait. Szakemberek: a bizottság javítani kívánja a vállalkozások és szakemberek mobilitási feltételeit. Javítani fogja a szakmai képesítések kölcsönös elismerését és meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építőipar és más, növekedést serkentő ágazatok határokon átnyúló munkáját. A bizottság e célok elérése érdekében szoros együttműködésben fog dolgozni a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel, hogy létrehozzák az egységes piaci szabályoknak való megfelelés kultúráj.át. (Forrás: EB sajtóközlemény 2015. 10. 28)

Fotó: Tremmer Tamás

A bizottság bővíti a vállalatok és a polgárok lehetőségeit

Az első online fordulót követően régiónként a legjobb tíz csapat jutott be a regionális döntőkbe

Verseny: 4 for Europe Veszprémi csapatok taroltak a középiskolai európai uniós vetélkedőn A magyarországi Europe Direct Információs Hálózat, az Informatikai és Könyvtári Szövetség, az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája idén is megszervezte a 4 for Europe című európai uniós témájú versenyt középiskolásoknak.

A vetélkedőre országos szinten 256 négyfős csapat regisztrált, megyénkből hat csapat. Az első online fordulót követően régiónként a legjobb 10 csapat jutott be a regionális döntőkbe, ahonnan a

Hirdetés

hét regionális forduló győztese, és összesített eredmény alapján a három legjobb második helyen végzett csapat kap meghívást az országos döntőre decemberben. A közép-dunántúli regionális döntőre 2015. november 5-én Székesfehérváron került sor. A csapatok teljesítményét szakmai zsűri bírálta el: Güntner Péter – Európai Bizottság Magyarországi Képviselete – tájékoztatásért és kommunikációért felelős munkatárs, Szili Valéria – Europe Direct Tájékoztató Központ Fejér megye – irodavezető és Vas-Csitei Tímea – Europe Direct Tájékoztató

Központ Veszprém megye – irodavezető. A vetélkedőn első helyezést ért el a Lovassy László Gimnázium Lovassy 1. csapata, második helyezést a Lovassy 2. nevű csapat, míg dobogós harmadik lett a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium EU elsők vagy utolsók nevű csapata. Az országos döntőn Kecskeméten a legjobbak az EUROSCOLA keretein belüli strasbourgi tanulmányútért mérik össze tudásukat. A verseny 2–4. helyezett csapatai Európa 2016-os kulturális fővárosába látogathatnak el többnapos tanulmányút keretében.

Christmas Európában Európai Szociális Alap

A nagy európai karácsonyfadísz-csereprogram A Europe Direct Hálózat wrexhami irodája European Christmas Tree Decoration Exchange – A nagy európai karácsonyfadíszcsere címmel programot indított 2015. szeptember és december között az európai általános iskolák számára. A tíz éve szervezett projektben évente több mint 20 EUtagország 200 iskolája vesz részt Európaszerte.

BEFEKTETÉS A JÖVŐBE

2015. október 30.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

SIKERESEN ZÁRUL A „DOLGOZVA TANULJ” PROJEKT ai Unió Európai Szociális Alap 1,191 milliárd forintos táA Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az Európa mogatási összegéből 23 hónap alatt 700 fő részére szervezett 60 órás továbbképzést, 3000 fő mesterképzését és vizsgáztatását biztosította, 10 000 fővel vette fel a kapcsolatot és tájékoztatott a gyakornoki programról és 500 fő mentor munkáját segítette. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 23 konzorciumi partnerével közösen valósította meg a TÁMOP 2.3.4.6113-12013-0001 azonosító számú kiemelt projektet. Az országos hatókörű kiemelt projekt célja, hogy biztosítsa a szakképzés gyakorlati képzéséhez szükséges minőségi oktatói feltételeket és ezáltal növelje a gyakorlati képzés színvonalát, elősegítse a végzett tanulók elhelyezkedését, pályán maradását. Az európai uniós támogatás segítségével a projekt három területen ért el sikereket, amelyek eredményeképpen javultak a duális képzés gyakorlati képzési feltételei. Az „A” alprojekt keretén belül mintegy 700 fő részére került sor pedagógiai, pszichológiai, jogi- szakmódszertani és tanügyigazgatási ismeretek átadására. A 60 órás Módszertani képzésre, az iskolai rendszerű szakképzésben együttműködési megállapodás és/vagy tanulószerződés keretében gyakorlati képzés szervezőjeként illetve folytatójaként részt vevő gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói vehettek részt. A „B” alprojekt célja 3000 gyakorlati oktató támogatása a mestercím megszerzéséhez, elősegítve, hogy a külső képzőhelyeken szakoktatói feladatokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. A projekt keretében országos szinten 29 szakma képviselői összesen közel 3000-en szereztek mesterlevelet. A szakmájukat magas színvonalon gyakorló szakemberek segítségével a szakképzésben résztvevő tanulók a kor szakmai elvárásainak, technikai fejlődésének megfelelő gyakorlati tudáshoz juhtatnak hozzá a gyakorlati képzőhelyükön.

A közreműködők a tagországi Europe Direct Tájékoztató Központok, mely csoporthoz idén csatlakozott a Europe Direct Veszprém is. Veszprém megyéből öt általános iskola élt a lehetőséggel. A részt vevő iskola/osztály a program során 30 európai iskolával került kapcsolatba. A diákok egy-egy, a sa-

ját országra jellemző karácsonyi díszt készítettek a partnerintézményeknek, majd pedig postázták azokat egy, az iskolát és a saját karácsonyi szokásokat bemutató információs csomaggal. A csomagküldés kölcsönös, így minden részt vevő iskola a program végén a partnerektől kapott díszekkel egy saját EU-karácsonyfát tud feldíszíteni. A program célja, hogy kreatív és játékos módon járuljon hozzá a tanulók földrajzi, történelmi és nyelvi ismereteihez, miközben kapcsolatba kerülnek más EU-tagországok iskoláinak tanulóival, megismerve azok kultúráját, hagyományait és azt, mit jelent európai polgárnak lenni. Ezen kezdeményezés ugyancsak kezdetét jelentheti a részt vevő iskolák közti jövőbeni együttműködéseknek.

A 2015. november 30-án záruló projekt eredményeként a részt vevő vállalkozások, szakemberek, a tanulófoglalkoztatással kapcsolatos törvényi kötelezettségeiknek eleget tehettek, alkalmassá váltak az új jogszabályok szerinti tanuló foglalkoztatásra. A gyakornoki program hosszabb távon pozitív hatással van a pályán maradók számának emelkedésére. A projektről további információt a www.mkik.hu oldalon olvashatnak. További információ kérhető: Végh László szakképzési vezető Elérhetőség: tel.: 06 20 229 1873; e-mail: [email protected]

Fotó: Fábiánné Horváth Dóra

A „C” alprojekt keretében a TÁMOP-2.3.4.A „Gyakornoki program a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására a konvergencia régiókban” programban részt vevő, gyakornokokat fogadó mentorok részére nyújtottak szakmai szolgáltatást és módszertani segítséget munkatársaink. A program a pályakezdő szakemberek szakmai ismereteinek elmélyítését és az önálló, kreatív munkavégzés elsajátítását segítette elő a területi kamaráknál kialakított tanácsadói hálózat keretében.

A diákok a saját országukra jellemző díszt készítettek

ÜZLET

2015. NOVEMBER 16.

Növekedett a nyereséges vállalatok száma és a cégek árbevétele úgyszintén 2014-ben a megelőző esztendőhöz képest.

Umenhoffer Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság főigazgatója elmondta, 515 milliós árbevételi határtól lehetett bekerülni a megye háromszáz legeredményesebb vállalata közé 2014-ben, ami tíz százalékkal magasabb érték, mint az előző évi. Hozzátette, a társas vállalkozások között a legnagyobbak aránya nem éri el a három százalékot, de ők adják a foglalkoztatottak több mint felét, a megyei árbevétel több mint háromnegyedét és a megyei export csaknem egészét. A megyei vállalkozások árbevétele 4,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi ér-

Fotó: Penovác Károly

(Folytatás az 1. oldalról.) Véleménye szerint a pozíciónk jó. A beruházási ráta 2012 óta emelkedett. A fogyasztás bővülése a fejlődés további hajtóereje, a lakossági fogyasztás dinamikája három százalék körüli szinten stabilizálódhat. Az infláció várhatóan továbbra is alacsony marad. Magyarországon a bruttó államadósság csökkenése és annak olcsóbbá váló finanszí-

Javuló adatok

rozása következtében a kamatkiadások egyre kisebb terhet jelentenek, nő a fiskális mozgástér. A magyar államadósság (a GDP százalékában) a 2010. év végi 80 százalék feletti értékről 2018-ra 70 százalék alá esik. Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya – Magyarországot kivéve – várhatóan minden középkelet-európai országban emelkedik 2015-ben. Jelezte, az állami működési funkciókra fordított társadalmi forrásoknál szembetűnő az aránynövekedés, ugyanakkor azt látni kell, hogy az államháztartási kiadások együttes összegének GDP-hez viszonyított aránya közben pedig csökken, 2016-ra csaknem három százalékponttal. A jóléti funkcióknál egyértelmű a csökkenés. A gazdasági funkcióknál még nem látszik a részesedés bővülése, ez majd a jelenlegi tervezési időszak további éveiben, az EU-források célirányos felhasználásával következik be. Érzékelhető az államadósság-kezelésre fordított kamatkiadás arányának visszaszorulása, az így felszabaduló forrás átcsoportosítható gazdasági funkciókra.

Fotó: Penovác Károly

Dr. Kovács Árpád

Umenhoffer Ferenc

téket, és az exportértékesítés is növekedést mutatott a 2013ashoz képest, míg a Veszprém megyei vállalkozások adózás előtti eredménye másfélszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatottak számában is növekedés jelentkezett mind a háromszáz céget, mind Veszprém megyét tekintve: előbbinél 4,4 százalékos, utóbbinál 1,2 százalékos emelkedést hozott 2014. A foglalkoztatottaknál a top 300 részaránya meghaladta az ötven százalékot. Növekedett a társasági adót fizető társaságok száma, ahogyan az adófizetési kötelezettség is: 4,6 milliárdról 6,9 milliárd forintra. Veszprém megye átlagos adóterhelése alacsonyabb, mint a régióé: előbbi 8,74 százalék, utóbbi 9,59 százalék. A vállalkozásoknál a külföldi tulajdonosok aránya némiképp csökkent 2013-hoz képest.

Mesterségem címere (Folytatás az I. oldalról.) A szintén nyolcadik osztályos várpalotai diák, Barua Mirá más szakmákkal ismerkedett a bemutatónapon. – Nagyon tetszett a porcelánfestés és a cukrászkodást is, de ápolóként is örömmel próbáltam ki magam. Ugyan jövőre gimnáziumban folytatom majd a tanulmányaimat, az érettségi után szívesen kitanulnék majd egy szakmát is, hogy jobban tudjak érvényesülni a nagybetűs életben – mondta el Mirá. Közben folyamatosan érkeztek a diákok a várpalotai tankerülethez tartozó általános iskolákból. – Örömmel tapasztaltuk az intézmények pozitív hozzáállását, Várpalota mellett Berhidáról, Hajmáskérről, Litérről, Ösküről, Ősiből, Papkesziről és Pétfürdőről érkeztek csoportok, összesen mintegy 600 diák vett részt a bemutatónapon – mondta el lapunk kérdésére

Tungli Zsuzsanna , a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pályaorientációs munkatársa. A szakmabemutató nap főszervezőjétől megtudtuk, az iskola aulájában és tornatermében felállított standokon összesen az ács, az ápoló, a cukrász, a festő, a gépi forgácsoló, a hegesztő, a központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő, a kőműves, a pék, a porcelánfestő, a porcelánkészítő és a tetőfedő szakmákkal ismerkedhettek meg a gyerekek. – A szakemberek látványos, gyakorlatias tevékenységeken keresztül mutatták be az egyes mesterségeket. Ezzel párhuzamosan a kamara tanácsadói tájékoztatást adtak az érdeklődő fiataloknak a szakiskolai továbbtanulási lehetőségekről, a tanulószerződésről és hiányszakmákról is – tette hozzá kérdésünkre Tungli Zsuzsanna.

Jelentős autóipari túlsúly Határozottan bővül a megyei termelés – Tovább koncentrálódik a gazdaság Az autóipar jelentős túlsúlya jellemzi a megye gazdaságát, állapította meg dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) elnöke. Ugyanakkor a megye vállalatai jó irányt mutatnak, szépen fejlődnek.

A TOP 300 vállalat rangsorában az élen nagy változás nincs, de az tisztán látszik, hogy az autóipari szereplői egyre nagyobb súllyal képviselik a megyét, hangsúlyozta dr. Markovszky György, a VKIK elnöke. A megyei erősorrendben első a Continental Automotive Hungary Kft., mögötte a Nitrogénművek Zrt., majd a Valeo AutoElectric Kft. következik. E három cég együttes árbevétele több, mint az utánuk jövő hét vállalaté összesen. A toplista első három helyezettje közül ketten járműipari beszállítók, aminek évtizedekkel ezelőtt alig volt nyoma a megyében, legfeljebb az egykori Bakony Műveket számíthatjuk ide. Hagyományosan erős volt a megyében a vegyipar, amelynek a legnagyobb szereplője a lista második helyén áll. Az elnök nyomban hozzátette, ez a péti nagyvállalat azonban már nyomaiban sem hasonlít korábbi önmagára, hiszen a Nitrogénművek egy folyamatosan fejlődő, beru-

Fotó: Penovác Károly

Jó helyzet alakult ki

III.

Széles összefogás eredménye a kiadvány. Csak hiteles adatokra tudnak támaszkodni a szakemberek

házó, megújuló társasággá nőtte ki magát. A járműipar térnyerését az is mutatja, hogy a TOP 10 vállalatból öt autóipari beszállító. A tízben is mindössze egyetlen helycsere történt, a korábbi kilencedik MAL helyét új szereplőként a pápai Johnson Controls International Kft. foglalja el, amely szintén autóipari beszállító. A kamarai elnök kifejtette, a megyei vállalatok teljesítménye egyre jobban koncentrálódik. Megyénkben 10 800

társas vállalkozás működik, az összes megyei árbevétel 77,2 százalékát a TOP 300 cég adja. Az exportbevételnél ez a mérték 97 százalék feletti. Ebből látszik, a megye gazdasági teljesítményét ezek a vállalatok határozzák meg. Nemcsak jelenlegi helyzetük jó, hanem a jövőbeni irány is, mutatott rá dr. Markovszky György. 2015 első félévét nézve az látszik, hogy a legnagyobb vállalatok beruházásai 20 százalékkal növekedtek az előző időszakhoz képest. Ha ezt az ütemet sike-

rül tartani, az komoly előrelépést jelenthet a megye gazdasági teljesítményében. A Balaton miatt az idegenforgalom rendkívül jelentős, ugyanakkor e téren is a koncentrálódás figyelhető meg. 2015 első 8 hónapjában mind a belföldi, mind a külföldi vendégek nagyobb számban keresték fel a kereskedelmi szálláshelyeket, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor megyénkben Balatonfüred forgalma egyedül akkora volt, mint a következő három településé együttesen.

Tájékozódási pont a vezetőknek A Pannon Lapok Társasága napilapjai a legolvasottabb sajtótermékek Fejér, Vas, Veszprém és Zala megyében, mondta el Kázmér Judit, a kiadó stratégiai ügyvezetője a TOP 100 + 200 kiadvány bemutatóján.

A megye háromszáz legeredményesebb vállalatát ismertető kötet széles helyi

összefogás eredményeként született meg, emlékeztetett az ügyvezető, aki hozzátette, a kiadvány lehetőséget ad a cégeknek a bemutatkozásra, és fontos tájékozódási pont a közélet, a gazdaság és a tudomány vezetőinek. A PLT a harmincadik helyen szerepel a kötetben. A Napló mellett pedig a kiadó nyomdai központja miatt is szorosan kötődik a megyéhez, húzta alá

Kázmér Judit. Elmondta, a Naplóban évente másfélezer szűkebb vagy tágabb értelemben vett gazdasági írás jelenik meg: interjúk, elemzések vagy a helyi gazdaságban mutatkozó tendenciákat ismertető cikkek. A PLT a KKV-tipp oldalakkal a kisvállalkozásoknak próbál segíteni, és az ismeretek átadása mellett már kétszer szervezett kerekasztal-beszélgetést az

egyetem, a veszprémi önkormányzat, a kamara és a munkaadók részére. A négy megyei napilap kilencvenhat százalékát előfizetők vásárolják, ami országosan is kiemelkedő adat, szögezte le az ügyvezető, aki arról is beszélt, a társaság bevételének háromnegyedét a terjesztésből, egynegyedét a hirdetésekből befolyó összegek teszik ki.

Céglista nettó árbevétel alapján Sorszám

Vállalkozás neve

Település

Nettó árbevétel 2014

Automotive 1. Continental Hungary Kft.

Veszprém

210 484 795

2. Nitrogénművek Zrt.

Pétfürdő

138 887 063

3. Valeo Auto-Electric Magyarország Kft.

Veszprém

83 349 664

Controls Mezőlak Fémalkatrész 4. Johnson Gyártó Kft.

Mezőlak

57 475 836

5. 6. 7. 8.

Veszprém Ajka Nemesvámos Várpalota

40 671 575 31 091 944 29 686 770 25 199 730

Pápa

21 045 848

Devecser Ajka Veszprém Pápa Ajka Ajka Veszprém Ajka Veszprém

20 340 620 19 613 450 18 408 100 15 145 720 15 026 991 14 217 680 13 670 874 13 248 665 12 996 161

Automotive 19. Hirtenberger Safety Hungary Kft.

Pápa

11 544 957

20. 21. 22. 23. 24.

Nemesvámos Ajka Ajka Pápa Balatonfüred

11 202 626 10 491 299 10 394 498 10 326 736 8 956 793

Vöröskő Kft. Le Bélier Magyarország Zrt. MTD Hungária Kft. Inotal Alumíniumfeldolgozó Zrt.

Controls 9. Johnson International Kft. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Gallus Kft. Poppe + Potthoff Hungária Kft. Balluff Elektronika Kft. Pápai Hús 1913 Kft. Napcsillag Kft. Bakonyi Erőmű Zrt. Yara Hungária Kft. Polus-Coop Zrt. Jost Hungária Bt.

Haribo Hungária Kft. Bourns Alkatrészgyártó Kft. Bakonyi Bioenergia Kft. Bakonyerdő Zrt. Termelés-Logistic-Centrum Kft.

Sorszám 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.

Vállalkozás neve

Kajári Agrofor Kft. Duvenbeck Logisztikai Kft. Rockwool Hungary Kft. Payer Industries Hungary Kft. Concordia-Trans Kft. PLT Kiadói Kft. Chemark Kft. Food & Drinks Hungary Kft. Agrolog-Hungária Kft. Devecseri Agrokémiai Kft. Agroprodukt Zrt.

Nettó árbevétel 2014 Balatonfőkajár 8 841 536 Csehbánya 8 582 840 Tapolca 8 124 171 Ajka 7 945 885 Pápa 7 705 102 Veszprém 7 701 060 Peremarton 7 653 444 Szentjakabfa 7 522 484 Tapolca 7 066 628 Devecser 6 919 796 Pápa 6 705 095 Település

Fém- és 36. Pepperl+Fuchs Műanyagtechnikai Kft.

Veszprém

6 355 110

37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Veszprém Veszprém Veszprém Balatonfüred Kékkút Noszlop Veszprém

6 351 864 6 099 985 5 808 603 5 438 235 5 390 914 5 320 377 5 293 616

Veszprémi Közüzemi 44. "VKSZ" Szolgáltató Zrt.

Veszprém

4 899 158

45. 46. 47. 48. 49. 50.

Veszprém Veszprém Ajka Pápa Herend Óbudavár

4 851 600 4 798 861 4 710 103 4 661 896 4 479 285 4 249 250

LB-Knauf Kft. Vemév-Szer Kft. nass magnet Hungária Kft. Robinson-Tours Kft. Kékkúti Ásványvíz Zrt. Bock Hungária Kft. Bakonykarszt Zrt.

Bramac Kft. Beurer-Hungaria Kft. Kókai Tömítéstechnikai Kft. Császár Kft. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Man At Work Kft.

ÜZLET

IV.

2015. NOVEMBER 16.

Minden területen növekedés

Veszprém megye TOP 300 vállalatának gazdasági teljesítménye 2014-ben

A bevételek a megyei és régiós növekedési ütemet meghaladva emelkedtek, az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megkétszereződött, az adózás előtti eredmény pedig közel 3,7-szeresére nőtt, ugyancsak meghaladva a megyei, régiós, országos dinamikát. A TOP 300 vállalkozás a vagyongyarapodásban is megelőzte a megyét, régiót és az országot. E körben a foglalkoztatásban is pozitív irányú változások történtek: a foglalkoztatottak létszáma 4,4 százalékkal, a havi átlagbér 4,9 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága jelentéséből kiderül, Veszprém megye TOP 300 vállalkozása 2014-ben 4,8 százalékos emelkedést követően 142,6 milliárd forint nettó árbevételt ért el, így e társaságok megyén belüli súlya két tized százalékponttal 77,1 százalékra emelkedett. A TOP 300as kör vállalkozásai közötti nagyságrendi szóródást mutatja, hogy a realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85 százalékos súlyt képviselt, a fennmaradó hányad így a többi kétszáz cég között oszlott meg. A bevételek ágazati összetételét tekintve e körben a feldolgozóipari vállalkozások bevétele képviselte a legnagyobb, csaknem kétharmados részarányt, mely négy százalékot közelítő növekedést mutatott. Mind a megyében, mind a legnagyobb árbevételű vállalkozások között a kereskedelem, gépjárműjavítás adta a második legnagyobb árbevételt.

Az árbevétel megoszlása Veszprém megyében a feldolgozóiparban képződött a nettó árbevétel legnagyobb hányada, háromszázalékos emelkedés jellemezte ezt a nemzetgazdasági ágat. A második legnagyobb szegmens közel ötszázalékos árbevételbővüléssel a kereskedelem, gépjárműjavítás volt, több mint kéttizedes súllyal. A legnagyobb, 7,2 százalékos csökkenés a pénzügyi, biztosítási ágat jellemezte.

A foglalkoztatottak számának megoszlása a főbb nemzetgazdasági ágakban 2014-ben (%) Top 300

Veszprém megye Feldolgozóipar

27,9 38,9

veszteség nyereség

2,2

Építőipar

6,7

Mezőgazdaság 5,2

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

5,5 6,8

15,7

A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása változatos képet mutat: markáns eltérés figyelhető meg a TOP 300 értékesítési szerkezetében az export javára, e körben az árbevétel több mint 55 százaléka származott külpiaci eladásokból, a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a megyei kivitel 97 százaléka is körükben koncentrálódott. Veszprém megyében 43,8 százalékos részarányú volt a határon túlra történő értékesítés súlya, mely a növekedési ütem mérséklődése ellenére lényegesen, mintegy egyharmadával magasabb az országosnál. Veszprém megye és azon belül a TOP 300 kivitelének több mint kilencven százalékát – egy százalék körüli növekedés mellett – a feldolgozóipari vállalkozások bonyolították. A megye és a legnagyobbak belföldi eladásaiból legnagyobb részarányt a kereskedelem és a gépjárműjavítás cégei értek el, közel hat százalékkal növelve forgalmukat, majd a feldolgozóipar következett.

A foglalkoztatottak száma A foglalkoztatottak létszáma alapján Veszprém megye vállalkozásainak döntő többsége – több mint kilencven százaléka – tíz fő alatti létszámmal működött, ezen belül az önfoglalkoztató vagy 1 alkalmazottal működők hattizedes, a 2–9 fővel rendelkezők pedig közel egyharmados részarányt jelentettek. A leg-

kisebb szegmenst a 250 fő feletti létszámú társaságok alkották, az ide sorolt 95 cég még a fél százalékot sem tette ki. A TOP 300-as kör vállalkozásainál – 4,4 százalékos, azaz 1343 fős növekedésnek köszönhetően – koncentrálódott a Veszprém megyei foglalkoztatottak több mint fele. Veszprém megyében 2014ben 60 883 fő állt alkalmazásban, 712-vel többen, mint az előző évben, tehát a nem kiemelt társaságoknál mintegy két százalékkal csökkent a foglalkoztatottak létszáma. A 300 legnagyobb árbevételt realizáló cég – melyek egyben a legnagyobb foglalkoztatók is a megyében – 106,1 fő átlaglétszámmal működött. Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 5,6 fő állt alkalmazásban 2014-ben, a régióban 6,2, országosan 5,4. A 300 legnagyobb árbevételű társaság által foglalkoztatottak közel hattizede a feldolgozóipari cégek alkalmazottja volt, létszámuk mintegy öt százalékkal emelkedett. Érdemes megemlíteni, hogy míg megyei szinten a szállítás, raktározás jelentős létszámcsökkenést mutatott, a TOP 300-as körben több mint ötödével bővült az e tevékenységű vállalkozások alkalmazottainak száma. Veszprém megyében a munkavállalók közel négytizede a feldolgozóipar vállalkozásainál állt alkalmazásban: a tavalyinál 3,4 százalékkal többet, 23 662 főt foglalkoztattak. A kereskedelem, gépjárműjavítás volt a megyében a második legna-

Top 300

Veszprém megye

Régió

62,7 68,6%

101,4 53,3%

471,3 21,0%

-2,2 -89,2%

-20,2 -40,4%

-124,2 -12,7%

81,2 +151,8%

56,9

2,1 12,9

Minden egyéb

Az adózás előtti eredmény összetevői és változása 2014-ben (milliárd Ft) 60,5 +267,0%

19,2

Kereskedelem, gépjárműjavítás

PLT-grafika • Forrás: KSH

A tavalyi évet jellemző gazdasági teljesítmények Veszprém megye TOP 300 vállalkozása esetében kedvezőbben alakultak a korábbinál.

347,1 +40,3%

PLT-grafika • Forrás: NAV

gyobb foglalkoztató, az alkalmazottak száma itt mintegy két százalékkal lett magasabb a korábbinál (felső diagram).

Az átlagbér alakulása A TOP 300-as társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 134 ezer forinttal – 2 884 ezer forintra – emelkedett az éves bérük (havonta 240 ezer forint), esetükben a növekedési ütem még magasabb, 4,9 százalékos volt. Veszprém megyében az egy főre jutó éves bér összege az országoshoz és a régióshoz hasonlóan 4,2 százalékkal emelkedett, összegét tekintve azonban alacsonyabb, 2 251 ezer forint volt (havi 188 ezer forint). Megnevezés

koncentrálódott az üzemi nyereség mintegy fele, s – a kis volumenű bányászatot nem tekintve – itt volt a legdinamikusabb emelkedés is, melynek során 2,2-szeresére emelkedett a pozitívum. A nyereséghez hasonlóan a veszteség legnagyobb része is – mintegy egynegyede – a feldolgozóiparban keletkezett: ugyanakkor kedvező tendencia – majdnem négytizedes csökkenés – volt tapasztalható. Mindezek hatására a feldolgozóipari cégek által kimutatott 49,3 milliárd forintos üzemi eredmény közel háromszorosa lett a tavalyinak. Az üzemi eredmény terén a 2014-es év „vesztese” a pénzügyi, biztosítási szektor volt, ahol közel háromszorosára TOP 300

Veszprém megye

2013

2014

Index

2013

Üzemi eredmény

30,6

67,1

219,3

Pénzügyi eredmény

-5,8

-9,7

167,2

Rendkívüli eredmény

-8,3

3,0

–

A TOP 300-as körnél az egy főre jutó bér mindegyik ágban több volt, mint a megyei, összességében 4,9 százalékkal, ezen belül is szembetűnő a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, ahol kiemelkedően magas volt az átlagkereset. Veszprém megyében az energiaszektorban kimutatott átlagbérek voltak a legmagasabbak (3 459 ezer forint), melyet a feldolgozóipar követett 2 828 ezer forinttal.

Vállalkozások eredményei 2014. évben a megyei szinten realizált üzemi eredmény 77 százalékát a 300 legnagyobb árbevételt elérő vállalkozás tudhatta magáénak (az előző évben 63,4 százalékos részaránnyal bírtak). E cégek nyeresége mintegy 85 százalékkal nőtt, emellett veszteségeik a 2013-as egyharmadára estek vissza, így üzemi eredményük az előző évi 2,2-szeresére – 67,1 milliárd forintra – emelkedett (középső táblázat). Veszprém megyében a régióhoz hasonló pozitív irányú változások figyelhetők meg: az üzemi eredmény nyolctizedével 87,1 milliárd forintra emelkedett, a nyereség több mint másfélszeres és a veszteség mintegy 13 százalékos csökkenése hatására. A feldolgozóipar vállalkozásainál

milliárd forint volt (bal alsó diagram). E számottevő emelkedésben az üzemi eredmény nyolctizedes bővülése és a rendkívüli eredmény 6,8 milliárdról 7,9 milliárd forintra történő emelkedése egyaránt közrejátszott. Rontotta viszont az egyenleget a tovább növekvő pénzügyi veszteség. 2014-ben a régióban az adózás előtti eredmény növekedése főként az üzemi eredmény négytizedes bővülését tükrözte. A régiós cégek által kimutatott 347,1 milliárd forint eredmény a nemzetgazdasági 10,7 százalékát tette ki, azonban míg országosan 20 százalékkal bővült az eredmény, addig térségünkben ennek mintegy duplája, négytizedes volt a növekmény. Régió

2014

Index

2013

2014

48,2

87,1

180,7

252,9

352,4 139,3

-8,7

-13,9

159,8

-18,5

-26,5 143,2

-6,8

7,9

–

13,1

20,9 159,5

emelkedett a veszteség és nyolctizedére csökkent a nyereség összege. A régióban 2014-ben a bevételeknél mérsékeltebben emelkedtek a ráfordítások, aminek hatására az üzemi eredmény 352,4 milliárd forint pozitívumot mutatott. Az eredmény markáns – közel négytizedes – növekedését a nyereség csaknem egynegyedes bővülése és a veszteség mintegy tizenhárom százalékos mérséklődése alakította. A TOP 300-nál és a Veszprém megyei cégeknél is kedvező folyamatok alakították a rendkívüli eredményt. A legnagyobb árbevételt kimutató 300 vállalkozás esetében az előző évi 8,3 milliárd forintos negatívum 3 milliárd forintos pozitívumra változott. Megyei viszonylatban a 6,8 milliárd forintos veszteséget követően 7,9 milliárd forint nyereséget mutatott az egyenleg és a régióval ellentétben növekedett a nyereség (2,6-szorosára), a veszteség pedig az előző évi egyötödét sem érte el. A Veszprém megyei TOP 300 adózás előtti eredménye a javuló üzemi és rendkívüli eredmények hatására, valamint a pénzügyi eredmény negatívumának további kétharmados növekedése mellett 16,5 milliárd forintról 60,5 milliárd forintra emelkedett. Veszprém megyében az adózás előtti eredmény 2,5-szeres növekedését követően 81,2

Index

A vállalkozások eredményességét tekintve pozitívum, hogy a TOP 300-on belül növekedett a nyereséges társaságok száma, jelentősen csökkent a veszteséges adózás előtti eredményt kimutatóké, és nulla eredménnyel csak egy vállalkozás zárta az évet. A TOP 300-as körbe tartozó vállalkozások jelentős része, több mint kilenctizede nyereséges volt, összesen 62,7 milliárd forint nyereséget realizáltak, ez héttizeddel volt több az előző évinél. Kedvezően alakította az eredményt a veszteség tíz százalékra történt mérséklődése is. A veszteséges vállalkozások száma 13-mal volt kevesebb, mint 2013-ban, a 26 cég – a már említett kilenctizedes csökkenést követően – 2,2 milliárd forint negatívumot szerepeltetett a bevallásában. A Veszprém megyei társaságok eredményesség szerinti megoszlása a régióhoz hasonló arányokat mutatott. A nyereség összegének emelkedése (plusz 53,3 százalék), illetve a veszteség csökkenése (mínusz 40,4 százalék) sokkal dinamikusabb volt megyei szinten. A régióban a vállalkozások hattizede nyereséggel zárta a 2014. évet. Mivel a nyereség összege dinamikusabban emelkedett, mint e vállalkozások száma, az egy cégre jutó nyereség összege 19,2-ről 22,4 millió forintra nőtt.

ÜZLET

Folyamatosan növekednek A Vesz-Mont 2000 Szereléstechnikai és Gépipari Kft. egy 1999 óta működő, folyamatosan fejlődő szereléstechnikai és gépipari vállalkozás, amely a bérelt melléképületből eljutott a robottechnikáig.

Egy veszprémfajszi családi ház bérelt melléképületében kezdődött a Vesz-Mont 2000 Kft. története, 1999-ben. A vállalkozást öten alapították, közülük négyen korábban célgépépítéssel foglalkoztak, egyikük gazdasági szakember volt. A kicsi cég az alapítók előéletének megfelelően szereléstechnikával foglalkozott. Ebben a szakaszban a kis cégek mindennapjait élték. A cég második, vagyis virágzó korszaka 2007ben kezdődött, amely azóta is tart. Ehhez az első lépést azzal tették meg, hogy Nemesvámoson – már saját ingatlanon – zöldmezős beruházásba kezdtek, 200 négyzetméteres csarnokot és mellé irodaépületet emeltek. Az

Ma már az általuk gyártott célgépek szinte minden alkatrészét saját maguk gyártják le. Tavalyelőtt ismét nagyot léptek előre: új szerelőüzemet hoztak létre, a lemezüzemben lézervágó berendezést, CNC-hajlítógépet helyeztek el. Mérőszobájukat – háromdimenziós mérőgéppel – tavaly üzemelték be. A töretlen fejlődés eredménye, hogy 2015 augusztusában önerőből elkészült új, 600 négyzetméteres szerelőcsarnokuk, ahova gyártóberendezéseket telepítenek. Így a Vesz-Mont 2000 Kft. ma már 1700 négyzetméter gyártóterülettel, 400 négyzetméter irodával rendelkezik. A legnagyobb autóipari beszállítóknak (Valeo, Continental, Knorr Bremse, Denso) dolgoznak. Az elmúlt tizenöt év alatt nagy tapasztalatot sikerült szerezniük az elkészített célgépek, szerelősorok automatizálásos feladatai során. A folyamatos bővülés mellett egyre több ismeretet szereznek a

V.

Ismét dinamikus pályán A Poppe +Potthoff Kft. Ajka második legnagyobb termelővállalatává lépett elő A Poppe+Potthoff Hungária Gépgyártó Kft. a folyamatos beruházásoknak köszönhetően a 2003-as indulásuktól számított tíz éven belül Ajka második legnagyobb termelővállalatává lépett elő.

A Poppe + Potthoff egy 1928-ban alapított családi vállalkozás, melynek székhelye és technológiai központja Werther városában (Németország) található. A cégcsoport több mint 15 termelőüzemmel rendelkezik kilenc országban, több mint 1200 munkavállalót foglalkoztatnak. A vállalatcsoport az ügyfelek igényei szerint fejleszt és gyárt acélcsöveket, common rail alrendszereket, magas nyomású vezetékeket, precíziós forgácsolt alkatrészeket, valamint egyedi gépeket és próbapadokat. A Poppe + Potthoff Hungária Kft. 2003 óta van jelen Ajkán, az ipari parkban vásároltak egy öthektáros telket, amelyre zöldmezős beruházásban 16 000 négyzetméteres üzemcsarnokot építettek. A magyar leányvállalat az autóipar számára saját fejlesztésű közös nyomócsöves (common rail) alrendszereket és magas nyomású dízel-befecskendező szerelvénycsöveket szállított. A common rail a dízel-befecskendező rendszerek meghatározó eleme, ami tárolja a magas nyomású gázolajat, és ellátja az injektorokon keresztül a motort üzemanyaggal. E technológia alkalmazásával húsz százalékkal csökkent a

Fotó: Penovác Károly

2015. NOVEMBER 16.

Dr. Markovszky György, Kázmér Judit, Gellén László, Földing László. Együtt díjazók és díjazottak

dízelmotorok fogyasztása, miközben nyomatékuk alacsony fordulaton húsz százalékkal, maximális teljesítményük 25 százalékkal emelkedett. A motor működése tisztábbá is vált. Napjainkban már nem is kerül olyan dízel üzemű jármű a piacra, amiben nem common rail technológiával felszerelt erőforrás lenne. A társaság dinamikus fejlődését a gazdasági válság jócskán megtörte, de az anyavállalattól kapott lehetőségnek köszönhetően talpra tudtak állni. A német csőgyár teljes kapacitással dolgozott, az igények miatt szükségszerűvé vált a bővítés. A tulajdonosok úgy határoztak, hogy a beruházást ajkai leányvállalatuk-

nál hajtják végre. A gyártóterületet teljesen átalakították, egymilliárd forintot költöttek infrastruktúrára, ötmilliárdot pedig gépbeszerzésre. Új, eddig ismeretlen technológiát telepítettek a gyárba. A projekt eredményeként a korábbi tevékenységek mellett megvalósult Ajkán a precíziós hideghúzott csövek gyártása, ezek felületkezelése, valamint a közös nyomócsövek felületkezelése is. A csőgyártás teljes kapacitása évi 12 millió méter. A hatmilliárd forint összértékű beruházás-sorozatot a 2013-as év végén zárták. Ez az ajkai gyár 2003-as indulásához hasonló mértékű és nagyságú feladat volt. A beruházásoknak köszönhetően is-

mét látványosan emelkedni kezdett az alkalmazottak száma, amely mára elérte az 500-at. Eközben jelentősen nőtt a termelési volumen is, tavalyi árbevételük megközelítette a húszmilliárd forintot. Mindezzel Ajka második legnagyobb termelővállalatává léptek elő. A társaság többek között a Daimler, a BMW, a Renault, a Caterpillar, a Delphi és a Cummins cég beszállítója. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége mint a Pannon Lapok Társaságának tagja az Év vállalkozása díjat nagyvállalat kategóriában 2015-ben a Poppe + Potthoff Hungária Gépgyártó Kft.-nek adományozta.

A maximumra törekszenek

Lőkös István és Zentai Tibor. Megdolgoztak a sikerért

új telephelyen hatan kezdték a munkát, de már határozott célkitűzéssel. A tervezés, gyártás, kivitelezés hármasát fogalmazták meg, amely biztosította számukra az előrelépés lehetőségét. Talán maguk sem gondolták, milyen viharos gyorsaságú lesz a fejlődés. Amikor partnereik látták a szembeötlő változást, egyre nagyobb lett a bizalom irányukba, mindez a megrendelések ugrásszerű növekedésében is tetten érhető volt. A gazdasági válság ellenére az üzemet két év alatt kinőtték. 2009-ben megvásárolták a mellettük levő egykori gattertelepet, ahol forgácsolóüzemet hoztak létre. Emellé egy újabb csarnokot is építettek, itt alakították ki CNC-megmunkáló központjukat. Ezeknek a fejlesztéseknek az volt a legnagyobb eredményük, hogy ki tudták váltani a bérmunkát.

lézer- és robottechnikai alkalmazások területén is. A társaság célkitűzése a jelenlegi fejlődés fenntartása hosszú távon is, illetve a külföldi piacokon egyre nagyobb befolyás elérése. Erősségük a mérnöki iroda, e területen már 30 gépész- és villamosmérnök kollégájuk van. A célgépgyártásban mára az ország top öt társasága között jegyzik őket. A társaság 2013-as árbevétele 1,3 milliárd forint volt, tavaly majdnem elérték a kettőmilliárd forintot. Idén szeretnék átlépni ezt az álomhatárt. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Napló szerkesztősége mint a Pannon Lapok Társaságának tagja az Év vállalkozása díjat mikro-, illetve kisvállalkozások kategóriájában 2015ben a Vesz-Mont 2000 Szereléstechnikai és Gépipari Kft.-nek adományozta.

Az elmúlt években két számjegyű növekedést produkált a Valeo AutoElectric Magyarország Kft. A társaságnál amellett, hogy folyamatosan bővíti gyártókapacitását, egyre markánsabban megjelenik a K + F tevékenység is.

A Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. autóalkatrészeket gyárt, főleg a kormányoszlop környezetében megtalálható egységeket készítenek, így például különféle kapcsolókat, szenzorokat, kamerarendszereket vezérlő elektromos egységeket gyártanak. A legnagyobb autóipari beszállítók közé sorolhatók. A társaság 2000-es alapításától kezdve nagyon komoly fejlődésen ment keresztül. A cég piacvezető pozíciójának megtartásához folyamatos fejlesztésekre volt szükség, ennek megfelelően egymást érték a beruházások. 2009ben még dinamikusabb fejlődési folyamat kezdődött, azóta a vállalat veszprémi beruházásainak összértéke meghaladta a tízmilliárd forintot. Összüzemi területük már meghaladja a húszezer négyzetmétert, az alkalmazottaik száma pedig az 1400-at, tavaly elérték a 83 milliárd forintos árbevételt. A veszprémi leányvállalat alapításakor még nem rendelkezett saját kutatás-fejlesztési szervezettel (K + F), ennek

Fotó: Penovác Károly

Fotó: Penovác Károly

A Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. kihasználják a gyártás és fejlesztés előnyeit

Dr. Markovszky György, dr. Szalai István és Fonyódi Levente

ellenére a sorozatgyártásban futó termékek műszaki támogatása (termékindítás, termékváltozás, minőségi probléma kezelése, gyártásáttelepítés) teljes mértékben biztosított volt. Emellett a társaság – a divízió németországi, Bietigheimben levő K + F-központjának segítségével – sikeresen indította el teljesen új termékek sorozatgyártását Veszprémben. Ezek biztosították az alapját annak, hogy a divízió vezetésével egyetértésben 2000ben úgy döntöttek a vállalatnál, hogy létrehozzák saját K + F szervezetüket. Ennek célja a kiemelkedő magyar mérnöki tudás kiaknázása mellett a hatékonyabb munkavégzés. A gyártóüzem és K + F központ kihasználhatja

a két terület egységének előnyeit. 2000 októberében hivatalosan is létrehozták a K + F csoportot. E területen a következő tevékenységi körökkel foglalkoznak: terméktervezés; mintakészítés; tesztlaboratórium üzemeltetése, projektmenedzsment-feladatok, valamint hardver- és szoftverfejlesztés. A tevékenység kiszélesítése során törekedtek arra, hogy bizonyos fejlesztési feladatok kizárólag Veszprémbe kerüljenek. Ilyenek például az egyedi kapcsolók; a kormányoszlopmodulok; a különféle elektronikus, kormányzást segítő rendszerek, valamint a beltéri vezérlőegységek fejlesztése. Mindegyik területen jelentős beruházásokat hajtottak

végre önerőből az elmúlt öt évben. Célkitűzéseiket elérték, a szervezet képes önálló termékfejlesztés végrehajtására, vevőik teljes körű megelégedettségére. A veszprémi K + F központ az elérhető maximumra növekedett, tevékenységével ma már a Valeocsoport kilenc telephelyének munkáját támogatja. A K + F tevékenység csak abban az esetben lehet sikeres, amennyiben a szervezet mind létszámban, mind kompetenciában (know-how) képes a termékfejlesztésre, függetlenül más ágazati szervezeti egységektől. Éppen ezért a gyár kiemelt fontossággal kezeli a képzéseket, oktatásokat, amelyek nélkül megvalósíthatatlan lenne a személyzet kompetenciájának technológiai téren történő fejlesztése. A K + F tevékenység tudásbázisának növelésében nagyon fontos a társszervezetek, más K + F egységek, oktatási intézmények együttműködése. Ebben kiemelkedő partnerként kezelik a Pannon Egyetemet, amellyel közösen 2015-ben beindították a villamosmérnöki kar duális képzését. Teljesítménye alapján a Pannon Egyetem és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által életre hívott Kutatás-fejlesztési és innovációs díjat 2015-ben a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft. kapta meg.

ÜZLET

VI.

2015. NOVEMBER 16.

Ötödével több megyei beruházás Az idei első félévben az ipari termelés az országos mértékkel megegyező szinten bővült Az ipari termelés volumenindexe területi bontásban, 2015. I. félév* %

140

Ország összesen: 107,9

120 100

630 000 560000 490 000 420 000 350 000 280 000

PLT-grafika • Forrás: KSH

210000 140 000 70 000 0

60

140000

55

70000

Mezôgazdaság Ipar Építôipar

93,0

103,7 Békés

65

210000

2008

Komárom-Esztergom

105,6 Csongrád

70

280000

2007

99,3

105,7 Nógrád

75

350000

2006

Szabolcs-Szatmár-Beregg

107,9 Veszprém

80

420000

2005

100,0

108,1 Vas

85

490000

2004

Baranya

108,3 Jász-Nagykun-Szolnokk

90

560000

2003

101,2

110,5 Borsod-Abaúj-Zemplén

95

2002

Zala

110,6 Hajdú-Bihar

országos, mind pedig a régiós átlagától. A beruházási teljesítmények 62 százaléka az iparhoz, azon belül szinte tel-

100

2001

103,0

111,6 Fejérr

PLT-grafika • Forrás: KSH

630000

2000

Budapestt

112,1 Heves

0

700000

0

103,7

112,5 Gyôr-Moson-Sopron

20

A bruttó hozzáadott érték megoszlása összevont gazdasági ágak szerint, 2000–2013 700 000

Pestt

114,6 Tolna

40

117,2

60

Somogyy

80

2009

2010

2011

2012

2013*

50

*Elôzetes adat.

Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás Többi gazdasági ág

jes egészében a feldolgozóiparhoz kötődött. Több vállalkozásnál is jelentős kapacitásbővítő beruházások zajlottak a félév során, illetve a korábban megkezdett fejlesztések folytatódtak. Az ipari beruházások nagysága egy év alatt 17 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparban megvalósult fejlesztéseké 26 százalékkal nőtt. A megye feldolgozóipari beruházásainak közel fele a vegyianyag-gyártáshoz kapcsolódott, de a járműipar invesztíciói is jelentős, 10 milliárd forint feletti értéket képviseltek. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelési értéke 16,5 milliárd forint volt, ami a magyarországi építőipari termelés 2,3 százalékát jelentette. A megye építőipari termelése az országosnál jóval nagyobb mértékben, 31 százalékkal

*A 49 fônél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai

(elôzô év azonos idôszaka=100,0%)

127,4

A Központi Statisztikai Hivatal veszprémi főosztályának elemzéséből kiderül, 2015 első félévében a Veszprém megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari szervezetek termelése 418,5 milliárd forint volt, 7,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az ipari cégek belföldi eladásainak volumene az ötödével, exportvolumene 5,6 százalékkal bővült. Az összes ipari termék közel felét a járműipari vállalkozások állították elő. A megtermelt javak nyolcti-

zede külföldi piacokra került, a kivitelből 328 milliárd forint árbevétel származott – ennek több mint a felét a járműipari exportbevétel tette ki. A megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari vállalkozásoknál közel 22 ezren álltak alkalmazásban, döntően a feldolgozóipar ágazataiba tartozó cégeknél. A foglalkoztatottak negyede a járműiparban dolgozott, ahol az alkalmazotti létszám egy év alatt mintegy 360 fővel bővült. A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek új beruházásainak értéke meghaladta az 55 milliárd forintot. Ez összehasonlító áron mintegy ötödével több az egy évvel korábbinál. Az egy lakosra jutó beruházási összeg (160,1 ezer forint) csaknem 30 ezer forinttal nőtt 2014 első félévéhez képest, de továbbra is elmaradt mind az

Bács-Kiskun

Veszprém megye gazdaságának idei első félévét elsősorban az ipar növekvő teljesítménye jellemezte. A megye ipari termelése az országossal megegyező mértékben bővült, teljesítményének közel a fele a járműiparból származott.

nőtt egy év leforgása alatt. Mindkét építményfőcsoport teljesítménye emelkedett: az épületépítéseké 43, az egyéb építményeké 15 százalékkal. Legnagyobb mértékben az épületek szerkezetépítéséhez és a speciális szaképítés körébe tartozó munkákhoz kapcsolódó termelési érték bővült. Az építőipari vállalkozások 2015 első félévében 11,4 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek, 4,8 százalékkal kevesebbet mint egy esztendővel korábban. 2015. június végén fennálló szerződésállományuk 5,7 milliárd forint értékű teljesítendő munkát foglalt magában. 2013-ban Veszprém megyében a bruttó hazai termék piaci beszerzési áron számítva 751 milliárd forintot tett ki, ez azt jelenti, hogy az országban képződött GDP 2,5 százalékát a térségben állítot-

ták elő. A megye hozzájárulása a magyarországi bruttó hazai termék összértékéhez 2000 óta fokozatosan csökkent, összességében 0,6 százalékponttal. A gazdasági ágak hozzáadott értékének (632 milliárd forint) kétötödét az árutermelő ágazatok adták. Az ipar hozzáadott értéke 2012-höz képest 2,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal nőtt. A feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás, illetve a hozzá kapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye bővült a legnagyobb mértékben. A nemzetközi gyakorlatban az egy főre jutó GDP-t mint az adott országban élők átlagos életszínvonalának mutatóját az egyes nemzetek árfolyamkülönbségeit kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson (PPS) számítva teszik összehasonlíthatóvá. 2013-ban az egy főre jutó megyei GDP az unió 28 tagállama átlagának 47 százalékát, a 12 527 PPS-t érte el. A megfigyelt Veszprém megyei székhelyű szervezeteknél a foglalkoztatottak létszáma mintegy 80 ezer személyt tett ki, 1,3 százalékkal kevesebbet, mint egy éve. A versenyszférában 0,4 százalékkal többen, míg a költségvetési szerveknél és intézményeiknél 5,0 százalékkal kevesebben dolgoztak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete havi 211 ezer forint volt Veszprém megyében. A megyei átlagkereset az országosnál (3,5 százalék) nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal nőtt.

A Balaton népszerűsége töretlen maradt A megyei turisztikai szervezetek újérték-teremtő képessége csekélyebb a térségi átlagnál – a külföldi tulajdonlás nem meghatározó kát állították elő. Az új érték több mint 40 százaléka a szálláshely-szolgáltatásban, közel egyharmada pedig a vendéglátásban képződött. A balatoni turisztikai vállalkozások egyharmada Veszprém megyéhez tartozó településeken működött – a legtöbb Balatonfüreden (227), Tapolcán (108) és Balatonalmádiban (101) –, s ezeknek a szervezeteknek közel 70 százalékát a vendéglátó, valamint szálláshely-szolgáltató vállalkozások alkották. A megyei turisztikai foglalkoztatotti létszám megközelítette a 2700 személyt, amelyből több mint 1300-an

dolgoztak teljes munkaidőben. Az átlagkereset a Veszprém megyei részen elmaradt a – már az országos összehasonlításban is alacsonynak mondható – régiós turisztikai átlagbértől. A megyei vállalkozások a térség 2013. évi teljes turisztikai árbevételének a harmadát realizálták; a 19,6 milliárd forintnyi összeg 40 százaléka a mikrovállalkozások bevétele volt. A megyei turisztikai szervezetek újérték-teremtő képessége csekélyebb volt a térségi átlagnál: a régió egészét tekintve egyegy turisztikai szervezet átlagosan 7,1, míg egy-egy Veszprém megyei vállalkozás

Vendégek száma, fô

Vendégéjszakák száma

140 000

500 000 450 000

120 000

400 000

Külföldi vendégek

100 000

350 000

Belföldi vendégek

80 000

300 000

Összes vendégéjszaka

250 000

60 000

200 000 150 000

40 000

100 000

20 000

PLT-grafika • Forrás: KSH

2015

Augusztus

Július

Június

Május

Április

Február

Március

Január

December

Október

November

Szeptember

2014

Augusztus

Július

Május

Június

Április

Február

Március

Január

December

November

Október

Szeptember

Július

2013

Augusztus

Május

Június

Április

Március

0

50 000 Január

A balatoni régió turizmusgazdaságát a mikrovállalkozások uralják: 2013-ban a szervezetek 95 százaléka 10nél kevesebb személyt foglalkoztatott, és csak 15 vállalkozás létszáma érte el vagy haladta meg az 50 személyt. A külföldi tulajdonlás a térség turisztikai szervezetkörében nem meghatározó, számottevő külföldi tőke csak a szálláshely-szolgáltatásban és az utazásszervezésben volt jelen. A balatoni turisztikai szervezetek tevékenységében 2013 során 8900 személy vett részt, ebből több mint 7 ezer személy alkalmazottként. Az alkalmazásban állók kétharmada teljes munkaidőben dolgozott, ugyanakkor a kisebb vállalkozásoknál (és elsősorban a vendéglátásban) a részmunkaidős foglalkoztatás is magas arányt képviselt. A teljes munkaidős foglalkoztatottak havi bruttó keresete átlagosan 140 ezer forint volt, azaz csaknem 30 ezer forinttal elmaradt a turisztikai szek-

társas vállalkozási formában működő közel 1300 balatoni turisztikai szervezet 44 százaléka negatív üzleti eredménnyel zárta a 2013-as esztendőt; a szórakoztatást, szabadidős szolgáltatásokat nyújtó társas vállalkozásoknak csaknem a hattizede, a vendéglátással foglalkozó szervezeteknek közel fele működött veszteségesen 2013-ban. A balatoni turisztikai vállalkozások 19,3 milliárd forintnyi hozzáadott (új) értéket, az ugyanilyen tevékenységi körű magyarországi vállalkozások összes bruttó hozzáadott értékének 3,6 százalé-

torban elérhető országos átlagbértől. A balatoni vendéglátásban dolgozóknak fizettek a legkevesebbet, átlagosan havi bruttó 114 ezer forintot a munkaadóik. A balatoni régió 2013. évi turisztikai árbevétele összességében meghaladta az 58 milliárd forintot, bár a vállalkozások ötödéhez egymillió forintnál kevesebb éves nettó árbevétel folyt be csupán. A régiós árbevétel közel kétharmadát az öt legnagyobb vendégforgalmú település – Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Zalakaros és Keszthely – vállalkozásainak bevétele adta. Tovább árnyalja a képet, hogy a

Február

A balatoni régió hazánk második legnépszerűbb turisztikai célterülete, évente több millió magyar és külföldi turista fordul meg a tó partján, veszi igénybe a szálláshelyeket, vagy csak egyszerűen megtekinti a térség látnivalóit.

0

6,0 millió forintnyi új értéket hozott létre 2013-ban. A balatoni régió turisztikai fejlesztéseinek csupán 15 százaléka, 777 millió forint összegű nemzetgazdasági beruházás kapcsolódott a megyei települések vállalkozásaihoz. 2015. januártól augusztus végéig Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 467 ezer vendég 1 millió 448 ezer vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 2,3, a vendégéjszakáké 1,5 százalékkal nőtt egy év alatt. A vendégforgalmat nagyban befolyásoló hazai vendégek száma áprilisig 8,8 százalékkal növekedett. A május–júniusi időszakban 1,1 százalékkal kevesebb belföldi vendég látogatott a megyébe, és a főidényben is csak az egy évvel korábbihoz hasonló számban érkeztek. A külföldiek esetében az év elején maradt el a vendégforgalom a tavalyitól (8,3 százalékkal), míg az előidényben és a július–augusztusi időszakban nőtt a számuk (4,8, illetve 8,2 százalékkal). A határon túli vendégek kilenctizede az Európai Unió országaiból érkezett. A két meghatározó küldő állam Németország és Ausztria, a két ország adta az idelátogató vendégek 39 százalékát. Csehország mögé, a rangsor negyedik helyére került Szlovákia, megelőzve Hollandiát.

ÜZLET

Változik a törvény

Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnökének védnöksége alatt, az Első Magyar Önkormányzati Vagyonés Adósságkezelő Kft. (EMÖ) szervezésében tartottak konferenciát az új közbeszerzési törvényről. Emellett a TOP programok pályázati felhívásairól tartottak előadást az EMÖ Kft. szakmai munkatársai, így Tóth Anett Krisztina cégvezető, dr. Starcsevics Balázs és dr. Molnár Fanni Eszter közbeszerzési szakértő, valamint Ruzsovits Péter, az OTP Bank Nyrt. Kereskedelmi Banki Centrum ügyfélkapcsolati igazgatója, és Fiedler Ágnes, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány RVA tanácsadója. A konferenciára a Veszprém megyei önkormányzatok elöljárói, valamint gazdasági társaságok vezetői kaptak meghívást, a résztvevőket Polgárdy Imre köszöntötte. A kora délutánba átnyúló rendezvényen az érdeklődők összefoglalót kaphattak a november 1-jével hatályba lépett új közbeszerzési törvény változásai túl a TOP program keretében induló pályázati felhívások előírásairól. A szakértők elmondták, hogy az új törvény – amely a rendszerváltás óta a negyedik átfogó közbeszerzési tárgyú jogszabály – több ponton is módosítja a korábbi szabályokat, így bevezeti az innovációs partnerséget mint új eljárásfajtát; módosítja a közbeszerzés-köteles beszerzések körét; korlátozza a legalacsonyabb ár alapján való értékelés módszerének használatát, és a többi. A konferencián az előadók kiemelték, hogy az újonnan megjelenő projektek pályázatainak sikeres lefolytatásához

elengedhetetlen a hatályos közbeszerzési előírások ismerete, törvényi előírás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó alkalmazása. Az előadások célja ezért a fontosabb törvényi változások rövid bemutatása volt, hogy a klasszikus ajánlatkérőként beszerző helyi önkormányzatok, valamint a támogatott gazdasági társaságok mint ajánlatkérők vagy ajánlattevők megismerjék az új törvény szabta közbeszerzési lehetőségeket, és annak alapján eljárásaikat már a tervezés időpontjától a

Fotó: Kutasi Zsófia

Az új közbeszerzési törvényi változásokról és a Terület és Településfejlesztési Operatív Programok (TOP) keretében megjelenő pályázati felhívásokról tartottak konferenciát a megyeházán.

A konferenciára a Veszprém megyei önkormányzatok elöljárói, valamint gazdasági társaságok vezetői kaptak meghívást, a résztvevőket Polgárdy Imre köszöntötte

módosításokra tekintettel készítsék elő majd folytassák le. A szakemberek elmondták, pályázatok folyamatosan nyílnak, bíznak benne, hogy az önkormányzatok számára az új Terület és Településfejlesztési Operatív Programok is hamarosan megjelennek. Fontos időben lépni és a pályázat előkészítését minél előbb elkezdeni. Az önkormányzatok esetén népszerűek az ipari parkokra, az energiahatékonyság fejlesztésére kiírt pályázatok, Veszprém megyében pedig a turizmus élénkítése is az elsődleges célok között szerepel.

Támaszkodhatunk rájuk A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt áll az Eximbank Az Eximbank látja el Magyarországon az exporthitel-ügynökségi feladatokat, melyeket az OECDés uniós keretek szabályoznak azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy elősegítsék a magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését. – Az Exim 2015 első felében nyitotta meg képviseletét Veszprémben. Mi a feladata, szerepe és tevékenysége? – kérdeztük Boros Attilát, az Exim Közép-dunántúli Régió képviselet-vezetőjétől.

– A Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt álló Magyar Export–Import Bank Zrt. (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) célja, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltasson. A bank és a biztosító látja el Magyarországon az exporthitel-ügynökségi feladatokat, melyeket az OECD és uniós keretek szabályoznak azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy elősegítsék a magyar áruk és szolgáltatások külpiacokon történő értékesítését. Az integrált keretek között működő bank és biztosító feladatát közös szervezetben, Exim elnevezéssel végzi. – A magyar vállalkozások exporttevékenységének elősegítésére az Exim létrehozta az exportélénkítési hitelprogramot (EHP). Mi a program célja és mit nyújt az EHP a hazai vállalkozásoknak?

– A program keretében hatékony refinanszírozási együttműködést alakítottunk ki a hazai hitelintézetekkel, hogy a magyar exportőrök és azok közvetlen beszállítói minél szélesebb körben juthassanak az exporttevékenységet támogató, kedvező kamatozá-

sú forrásokhoz. Az EHP a programhoz csatlakozott kereskedelmi bankoknál és takarékszövetkezeteknél érhető el olyan mikro-, kis- és közepes vállalatok, illetve nagyvállalatok számára, melyek export- vagy exportcélú beszállítói tevékenységet végeznek. A program lehetőséget ad két éven belüli, illetve két éven túli export-előfinanszírozásra, export-utófinanszírozásra, exportcélú beruházási hitelre, exportcélú lízingfinanszírozásra és faktoring-refinanszírozásra egyaránt. Jelenleg 21 hitelintézeti partnerrel állunk szerződésben. – Mit nyújt az EHP a hazai vállalkozásoknak, és mik ennek az előnyei?

– Az Exim által nyújtott hitelek ma Magyarországon a legkedvezőbbek közé tartoznak. A két éven túli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja az úgynevezett CIRR (Commercial Interest Reference Rate), az OECD által havonta meghatározott kamatláb, mely jelenleg 2–5 éves futamidő mellett, euró-

ban évi 0,77 százalék. A két éven belüli kedvezményes és fix kamatozású hitelek alapja pedig az Európai Unió által közzétett EU-referencia kamatláb, mely alapján a két éven belüli hitelkonstrukciók minimum kamata jelenleg 0,77 százalék. A keret jellegű export-előfinanszírozási konstrukciók esetében a hitelintézetekkel kötött megállapodásokban a bank maximali-

Tapasztalatcsere

Nem volt olyan régen, amikor az állást keresők mit meg nem tettek volna egy jó munkahelyért. Mára nagyot fordult a világ: a munkáltatók mit meg nem tennének egy jó munkavállalóért, illetve egyáltalán a megfelelő számú munkavállalóért. Azt kell tapasztalni ugyanis, hogy megyénk vállalatainál egyre nagyobb a munkaerőhiány. A fentiek okán a személyügy szerepe felértékelődött. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Humán Szakemberek Klubja legutóbbi ülésén kézenfekvő volt a téma. A kibővített és nyilvános ülésen jó vállalati gyakorlatokat mutatattak be, ezáltal elősegítve a vállalkozások hatékony munkaerőgazdálkodását és sikeres működését. A fórumon Tóth Péter, a Continental Automotive

Hungary Kft. HR-vezetője bemutatta a cégnél kettő éve bevezetett Négy érték programot. Ebben a kollégák négy szempont szerint – bizalom; egymásért; versenyszellem; cselekvés szabadsága – értékelik egymást. Elmondta, induláskor a kollektívától 20–30 százalékos aktivitást reméltek, ezzel szemben 70 százalékos sikerült elérni.

A JOST Hungária Bt. belső képzési rendszerének kialakításáról Fejérdi Ildikó, a vállalat HRvezetője tájékoztatott (alsó kép). A fórum résztvevői sokat tanulhattak egymástól Fotó: Tremmer Tamás

A JOST Hungária Bt. belső képzési rendszerének kialakításáról Fejérdi Ildikó, a vállalat HR-vezetőhe tájékoztatott. Az a cél, hogy a képzéseket költséghatékonyan, a saját tudásbázisuk kiaknázá-

Boros Attila vezeti az Exim veszprémi regionális képviseletét

zálta azt a marzsot, melyet a hitelintézetek az általunk kínált forrás költségén felül felszámíthatnak az ügyfelek felé. Ennek megfelelően ezeknél a hiteltermékeknél a végső ügyfélkamat maximum 4,1 százalékos lehet. Az összes refinanszírozott hitel átlagos ügyfélkamata 2014-ben 1,84 százalék, 2015 első félévében pedig 1,62 százalékvolt, ami a vállalati hitelek piacán nagyon kedvezőnek számít. Az EHP másik fontos előnye, hogy a megállapított kamat mértékét szerződéskötéskor rögzítik, tehát a teljes futamidő alatt változatlan marad, ezáltal a hitelfelvevőt nem érintik a piaci kamatlábak mozgásai, és előre kalkulálható a törlesztés. – Van-e mérhető gazdaságélénkítő hatása az exportfinanszírozásnak, és milyen pozitív hatásokat várhatunk az Exim tevékenységétől Veszprém megye számára?

– Az EXIM-finanszírozásoknak köszönhetően létrejövő exportteljesítmény pozitív hatásait sztenderd közgazda-

sági modellekkel meg lehet becsülni: a nagyobb exportkereslet magasabb termeléshez, ezen keresztül magasabb bérekhez, fogyasztáshoz, és sok esetben magasabb értékű beruházáshoz is vezet. A régióban jelenleg is sok olyan cég tevékenykedik, amely már igénybe vette az Exim szolgáltatásait akár kereskedelmi bankon keresztül, akár közvetlenül, és megtapasztalta azok jótékony hatását a fejlesztésekre, a termelésre, illetve a profitra. Célunk, hogy ezt az élénkítő hatást kiterjesszük minél több vállalatra a régióban, mint például a beszállítókra, az agrárvállalkozásokra, valamint a kisebb méretű cégekre. – Hova fordulhatnak az érdeklődő vállalkozások?

– Az alábbi elérhetőségeken várjuk az érdeklődőket: Veszprém, Szabadság tér 7. Képviseletvezető: Boros Attila; [email protected]; tel: 06-30-495-8154; képviseleti referens: Varga Balázs; [email protected]; tel: 0630-465-2743.

Erasmus Fiatal Vállalkozóknak

Mi kell a munkaerő megőrzéséhez? Minden tapasztalatra szükség van ahhoz, hogy a vállalatok megszerezzék és utána meg is tartsák a számukra szükséges kollégákat. E téren szerzett tapasztalataikat októberi ülésükön cserélték ki a humán klub tagjai.

VII.

Fotó: Eximbank

2015. NOVEMBER 16.

sával és megerősítésével hajtsák végre. Éppen ezért a JOST Akadémia oktatásait saját dolgozóik tartják (vezető, szellemi dolgozó, fizikai dolgozó) különböző, akár speciális témakörökben, kü-

lönböző munkahelyi célcsoportoknak, így saját, ezért hiteles példákat tudnak hozni az oktatás során. A fórum végén a résztvevők kötetlen formában elemezték és tárgyalták meg az elhangzottakat.

Az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak egy határokon átnyúló csereprogram, amely az új vagy erre törekvő vállalkozóknak ad lehetőséget arra, hogy tapasztalt, más, a programban részt vevő országokban kisvállalkozást működtető vállalkozóktól tanulhassanak. A tapasztalatcsere a tapasztalt vállalkozónál való tartózkodás során valósul meg, amelynek segítségével az új vállalkozó szert tesz a kisvállalkozás működtetéséhez szükséges képességekre. Ki pályázhat? A programban leendő vagy fiatal (3 évnél nem régebben tevékenykedő) vállalkozók, vagy tapasztalt (3 évnél régebben alakult) fogadó vállalkozások vehetnek részt. A fiatal vállalkozó előnyre tesz szert az Erasmus programban részt vevő 37 ország valamelyikében működő vállalkozásnál folytatott szakmai kiküldetés során. Ez megkönnyíti az új vállalkozás sikeres beindítását, megerősítését. További előny az új piacokhoz való hozzáférés, a nemzetközi együttműködés és a külföldi üzleti partnerekkel való lehetséges

üzleti partnerség kiépítése. A fogadó vállalkozó előnyre tehet szert a fiatal, motivált vállalkozótól származó ötletekkel. A legtöbb fogadó vállalkozó olyan jó tapasztalatokkal gazdagodik, hogy ezt követően több új vállalkozó fogadása mellett dönt. A fogadó vállalkozás együttműködésének további előnye, hogy a fiatal vállalkozóval való együttműködése költségmentes, hiszen a kiutazó fiatal vállalkozás költségeit a közvetítő szervezet finanszírozza, ezáltal a fogadó vállalkozó ingyen munkaerőhöz juthat.

Időtartam: 1–6 hónap valamely európai országban. Támogatás: Az új vállalkozók számára az Európai Bizottság által nyújtott anyagi támogatás hozzájárul a látogatás alatt felmerülő utazási és megélhetési költségek fedezéséhez. További információ: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, www. veszpremikamara.hu/erasmus.

ÜZLET

VIII.

Vállalkozni nemzetközi piacon

BÉKÉLTETŐ SAROK

Hat hét várakozási idő? Vajon tényleg egy–másfél hónapot várni arra, hogy meginduljon a békéltető eljárás? Ennek megválaszolásához a fogyasztói kérelmek tartalmának és formájának vizsgálata során szerzett néhány tapasztalatot osztunk meg olvasóinkkal.

A Veszprém Megyei Békéltető Testület határozott álláspontja szerint a fenti kérdére a válasz határozott nem. És még hozzátehetjük azt is, nem a meghallgatással veszi kezdetét a békéltető eljárás, az már a befejezését jelenti. Mi történik addig? A választ dr. Vasvári Csabától, a testület elnökétől kaptuk. A kérelmek beérkezését követően – annak ellenére, hogy a békéltető testület elnöke és tagjai nem a testület alkalmazottai, nem munkaviszonyban végzik a békéltetést –, ha nem merül fel a beadvánnyal kapcsolatban probléma, akkor néhány napon belül megtörténik a vállalkozás kiértesítése a jogvita kezdeményezéséről. Egyúttal ismertetik vele (és a kérelmezővel is) a törvény szerinti eljárási rendet. A törvény egyébként azt írja elő, hogy a beérkezéstől számított nyolc napon belül kell megvizsgálni, hogy van-e hatásköre, és illetékes-e a testület a jogvita intézésében. Ha hiánypótlásra kell felszólítani a kérelmezőt, azt 15 napon belül kell megtenni. Ha meghallgatásra kerül sor, azt 60 napon belülre kell kitűzni, és az ügyet 90 napon belül be kell fejezni. Van arra lehetőség, hogy ezt a határidőt egyszer 30 nappal meghosszabbítsa az elnök. Ebben az évben már előfordult ilyen, mivel a fogyasztó elfoglaltsága nem tette lehetővé a 60 napon belül a meghallgatását. A vállalkozással egy időben értesítést kap a fogyasztó is arról, hogy megindult az eljárás. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a kézbesítés térti-

vevényes levéllel történik. Az átvétellel nem egy esetben a vállalkozások egy része kivár. Ez esetben a postai szabályoknak megfelelően kétszer kell megkísérelni a levelet átadni a címzettnek. Az értesítések kihelyezése, a postaládába való bedobása, a tértivevény visszaérkezése – különösen, ha munkaszüneti napok is beleesnek – akár 15 napot is igénybe vehet. A törvény szerint az átvételtől számított nyolc napon belül kell válasziratot küldenie a vállalkozásnak. Ennek ideérkezése megint igénybe vehet akár 10–12 napot is, vagyis már több mint 25 nap telt el a kiértesítés dátumától. Ezért nem lehet 10–15 napra kitűzni a meghallgatást, mert akkor azt kockáztatnák, hogy még nem tudta kézbesíteni a posta a levelet, és akkor nem lehet megtartani a meghallgatást. Ha nem jön vissza a tértivevény a meghallgatásig, akkor azt úgy kell venni, hogy még nincs kézbesítve, tehát nem tudják, hogy mit írtak a vállalkozásnak. De ha például „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a tértivevény, akkor azt kézbesítettnek kell tekinteni és megtartható a meghallgatás, folytatható az eljárás. Így év vége felé, az ünnepek miatt már régóta az a hagyomány a testületben, hogy december közepétől már nem tartanak meghallgatást (december 15-én lesz az utolsó meghallgatási nap), így a november végén, december elején beérkezett kérelmek elbírálása a következő évre húzódik át, és rendszerint már csak január első felében fejezhetők be azok. A kiértesítéseket természetesen még ebben az évben elküldik, csak az érdekeltek ne feledkezzenek meg a dátumot a 2016-os naptárukba bejegyezni! Ugyanez a helyzet – az időket figyelembe véve – akkor is, amikor írásbeli lefolytatást javasol az elnök. Erre akkor van lehetőség, ha úgy ítéli meg az ügyet, hogy nem szükséges

CE jelölés, európai szabadalom, kereskedelmi vitarendezés

meghallgatást tartani, mert a dokumentumok is egyértelműen megalapozhatják a döntést. Ennél is nagyjában-egészében ugyanezek a postázási idők, illetve határidők vehetők számításba, anynyival kiegészítve, hogy ezeknél van egy 15 napos várakozási idő. Ha nincs kifejezetten hozzájáruló nyilatkozat az írásbeli lefolytatáshoz, akkor a 15 napi hallgatás után azt beleegyezésnek kell tekinteni, és a döntés meghozható. Az esetek jó részében ez a megoldás valamelyest gyorsítja az elbírálást, tehát akár 20 nap alatt is befejezhető. Ezért is jó, ha a felek e-mail-címe ismert a testület előtt, mert gyorsabbá (és ingyenessége miatt olcsóbbá) teheti a bonyolítást. (Egy tértivevényes levél díja több mint 300 forint. Egy ügyben átlagosan négy levelet küldenek ki. Ebben az évben várhatóan 310–315 körüli ügyet fejeznek be.) A kérdésre tehát az a válasz, hogy általában a befejezésig telik el a 30–45 nap a megengedett 90 helyett, és nem az eljárás megindulásáig! Van, akinek még ez is lassú. Mivel lehet gyorsítani az eljárást? Tehet-e valamit a fogyasztó annak érdekében, hogy esetleg lerövidíthető legyen ez az idő? Milyen esetekben nem lehet megindítani az eljárást? Hogyan lehet elkerülni a hiánypótlási felhívást? Mit és hogyan írjon le a fogyasztó? Milyen dokumentumokat csatoljon a kérelméhez? Ezekre a kérdésekre következő számunkban válaszolunk. VESZPRÉM MEGYEI BÉKÉLTETŐ TESTÜLET 8200 Veszprém, Radnóti tér 1.. Pf. 220 Telefon: 88/429-008, Fax: 88/412-150 E-mail: info@ bekeltetesveszprem.hu www..bekeltetesveszprem.hu Fogadóóra: minden kedden 8–13 között (decemberben csak 1-jén, 8-án és 15-én)

Aktuális pályázati lehetőségek GINOP-2.1.7-15 – Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés A felhívás a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) házon belüli prototípusfejlesztésére és ezek eredményeként létrejövő innovatív termékek, szolgáltatások és eljárások forgalomba hozatalára koncentrál. Támogatást igénylők köre: KKV-k. Támogatható tevékenységek: kísérleti fejlesztés, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése; projekt-előkészítés, projektmenedzsment; iparjogvédelmi tevékenység;

hazai vagy külföldi kiállításon, vásáron való részvétel Támogatás összege: 10–130 millió forint. Támogatás mértéke: 35–70 százalék. Benyújtás: 2015. december 15.–2017. december 14. GINOP-1.3.1-15 – KKV-k piaci megjelenésének támogatása A felhívás a vállalkozások külpiacra lépését kívánja elősegíteni. Támogatást igénylők köre: mikro-, kis- és középvállalkozások. Támogatható tevékenységek: külföldi kiállításon vagy

vásáron való részvétel; külföldi árubemutató szervezése. Ehhez kapcsolódóan: piacra jutás támogatása; információs technológia fejlesztése; tanácsadás igénybevétele; piackutatás; szabadalmak megszerzésének költsége; innovációs tanácsadás költsége. Támogatás összege: minimum 1 500 000 forint, maximum 20 000 000 forint. Támogatás mértéke: maximum 50 százalék. Benyújtás határideje: 2017. június 22. További információk: palyazat.gov.hu.

Hirdetés

KÖRNYEZETVÉDELEM

MÛSZERES MÉRÉSEK (NAT akkr.)

120515-TI

(légszennyezés, zaj, rezgés, klíma, fény, víz, talaj stb.)

BLAUTECH Kft.

www.blautech.hu • [email protected]

ÜZLET

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja, megjelenik a Napló üzleti mellékleteként

16 órás munkahelyi elsõsegélynyújtó tanfolyamot szervez Veszprémben melyre várja jelentkezõit az alábbi elérhetõségen: [email protected], 06/70/933-8698-as számon.

229938

ElsõsEgély tanfolyam a VöröskErEszt szErVEzésébEn!

MUNKAVÉDELEM Vállalati és hatósági ügyintézések, szakértések, vizsgálatok, felmérések Tel.: +36-30/235-1692, +36-88/590-050 Fax: +36-88/590-059

2015. NOVEMBER 16.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásom a nemzetközi piacon – CE jelölés, európai szabadalom és nemzetközi kereskedelmi vitarendezési lehetőségek címmel november 25-én 10 órakor fórumot szervez a kamara konferenciatermében. A rendezvény célja a sikeres nemzetközi megjelenés elősegítése.

A CE jelölés igazolja, hogy a vállalkozás által előállított terméket megvizsgálták és az megfelel az uniós biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásnak,

Minőség klub A 2006-ban alapított Veszprém Megyei Minőség Klubot a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VKIK) hozta létre 2006-ban. A klub küldetése a minőségi gyártó, kereskedő és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozások együttműködésének elősegítése, az egymástól tanulás, a jó gyakorlatok és hatékony módszerek, valamint az új minőségmenedzsment-szemléletek terjesztése. A klub minden érdeklődő előtt nyitott: tagok lehetnek azon szervezetek, vállalkozások, magánszemélyek, akik elkötelezettséget tanúsítanak a minőségmenedzsment iránt, és egyetértenek a klub működési elveivel. A klub keretei alkalmasak a kapcsolatépítésre és a tapasztalatcserére is. A klub működésével kapcsolatban tájékoztatást ad Vas-Csitei Tímea, a +36/88/814 101-es telefonszámon, vagy a vas-csitei.timea@veszpremikamara. hu e-mail címen.

Védnöki táblás éttermeink Kamarai védnöki táblás vendéglátóhelyek a megyében: Anna Grand Hotel étterem (Balatonfüred), Anna Grand Hotel Lobby kávézó és cukrászda (Balatonfüred), ApiciusÉtterem és Kávéház (Herend), Bakos Attila kisvendéglője (Szigliget), Bergmann cukrászda (Balatonfüred), Bergmann kávéház (Balatonfüred), Betekints étterem (Veszprém), Borbarátok Panzió étterem (Badacsonytomaj), Borcsa étterem (Balatonfüred), Club Tihany Beach Grill (Tihany), Club Tihany Old Captain (Tihany), Echo Étterem és Kávézó (Tihany), Fék kávéház és étterem (Balatonakali), Gizella Hotel és étterem (Veszprém), Halásztanya étterem (Alsóörs), Hasik Hotel étterem (Döbrönte), Határ étterem (Balatonalmádi), Hotel Blaha Lujza étterem (Balatonfüred), Hotel Gabriella étterem (Tapolca), Hotel Kapitány Wellness Szent Lovagkirály étterem (Sümeg), Hotel Marina Port étterem (Balatonkenese), Hotel Silver Resort Portunus étterem (Balatonfüred), Hotel Szépalma Favory étterem (Porva-Szépalmapuszta), Huszár vendéglő (Örvényes), Kádárta vendéglő (Veszprém), Káli vendéglő (Kővágóörs), Kisfaludy Ház étterem (Badacsony), Koloska csárda (Balatonfüred), Lucullus fogadó étterem (Noszlop), Mozzarella étterem és pizzéria (Veszprém-Gyulafirátót), Nádas csárda (Balatonkenese), Natúrkert étterem (Balatonalmádi), Pinkóczi csárda (Balatonalmádi), Régi Idők Udvara Skanzen és étterem (Tihany), Schőnig cukrászda és kávéház (Veszprém), Szarvaskút étterem (Zirc-Szarvaskút), Szeremley borház étterem (Badacsonytomaj), Tóth vendéglő (Révfülöp), Várcsárda (Sümeg), Villa Medici étterem és Nosztalgia kisvendéglő (Veszprém), Vitorlás étterem (Balatonfüred), Völgyikút étterem (Veszprém).

ezért a szabályozást valamennyi érintett gyártó cégnek pontosan kell ismernie. A vállalkozások innovatív termékének jogi oltalma és a vitarendezési lehetőségeknek a megismerése szintén feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a vállalkozók hatékonyan keressenek üzleti partnereket, illetve kezeljék vitás üzleti kérdéseiket. A CE jelölésről Berencsi Bence ügyvezető igazgató (SAASCO Tanácsadó és Mérnöki Iroda) tájékoztat.

Az európai szabadalmi reform aktualitásairól dr. Vass László Ádám (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) tart előadást. A nemzetközi vitarendezés lehetőségeiről dr. Havasi Bence ügyvéd beszél. A rendezvény ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött, ennek határideje november 20-a. Jelentkezni online módon, vagy a pallosi. krisztina@veszpremikamara. hu e-mail címen lehet. Az eseményre csak azon vállalkozások jelentkezését tudják elfogadni, amelyek kamarai regisztrációs kötelezettségüknek eleget tettek és az éves kamarai hozzájárulást megfizették.

KISHÍREK VÁLLALKOZÓKNAK A megye több pontján is lesz adófórum A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adóigazgatósága munkatársainak közreműködésével adófórumokat szervez három helyszínen: Veszprémben december 14-én (hétfőn) 9 órakor (Veszprém, Radnóti tér 1., VKIK-konferenciaterem). Pápán december 15-én (kedden) 9 órakor (Pápa, Külső-Veszprémi út 2. Batthyány Lajos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola, konferenciaterem). Tapolcán december 16án (szerdán) 9 órakor (Tapolca, Kisfaludy u. 2–6. Tamási Áron Művelődési Központ). A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2016. évi változásairól Enderné Lakner Hajnalka számol be. Az adótörvényi változásokról dr. Bajor Gabriella tájékoztat. A programpontok és az előadók mindhárom helyszínen változatlanok. A fórumokon való részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött, valamint feltétele a 2015. évi rendezett kamarai hozzájárulás, önkéntes kamarai tagság esetében a befizetett kamarai tagdíj is. A nagy érdeklődésre való tekintettel egy cégtől maximum kettő személy, egyéni vállalkozó esetében egy fő részvételét tudják elfogadni. Jelentkezni az egyes helyszínekre külön-külön, az alábbi elérhetőségeken lehetséges (cégnév, cím és telefonszám megadásával): Veszprémi fórum: Horváth-Béni Szilvia, +36/88/ 814-111, [email protected].

Pápai fórum: Czeglédi Judit, +36/88/814-125, [email protected]. Tapolcai fórum: Szalai Péter, +36/88/814-128, [email protected]. Kamarai kiadvány a közbeszerzésről Útmutató közbeszerzési szakemberek számára az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott projektek közbeszerzési eljárásai során elkövetett leggyakoribb hibák elkerüléséhez című kiadvaány a kamara honlapján elérhető. Szakmai díjazottak a kereskedelem napján Több mint két éve növekszik a kereskedelmi forgalom, ha pedig ez a trend fennmarad, az ország 2016 közepére elérheti a válság előtti forgalmi szintet – hangzott el az Európai kereskedelem napján. A kereskedelem a gazdaság egyik nagyon fontos összetevője, amely mintegy félmillió főt foglalkoztat, 12 százalékkal járult hozzá tavaly a gazdasági növekedéshez, és mintegy 9 ezer milliárd forintos forgalmat bonyolít le évente. Ezzel a szektor a magyar gazdaság egyik legfőbb adó- és áfabefizetője. Kedvező trend, hogy a kiskereskedelmi forgalom 2013 közepe óta növekszik. Ha ez nem törik meg, akkor 2016 közepére az ország elérheti a válság előtti „aranykor” kereskedelmi forgalmának szintjét. Az Európai kereskedelem napján idén is szakmai díjakat adtak át az évek óta kiemelkedő tevéknységet végző kollégáknak. Klauzál Gábor Elismerő Oklevelet vehetett át Hurtony Miklós, a Tapolca Coop Zrt. elnökigazgatója.

Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. Postacím: 8201 Veszprém, Pf. 220 E-mail: [email protected] Web: www.veszpremikamara.hu Tel.: 88/429-008, 406-972 Fax: 412-150

A szerkesztőbizottság tagjai: Antal Péter, Németh F. Bernadett, dr. Temesvári Balázs, Szabó Béla, Tremmer Tamás, dr. Somogyi Istvánné (a szerkesztőbizottság elnöke). Szerkesztőség: VKIK Veszprém, Radnóti tér 1. Telefon: 88/429-008, fax: 88/412-150. Email: [email protected], [email protected]. Felelős szerkesztő: Tremmer Tamás Kiadja a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Felelős kiadók: Kázmér Judit, Kinde Kálmán, Szabó Miklós ügyvezető igazgató. Hirdetési vezető: Steffek József, telefon: 0620/938-5711. Nyomtatás: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ. Felelős vezető: Horváth Gábor