XXI. ÉVFOLYAM SZÁM. ÁPRILIS

VASÁRNAPI

208

UJSAG.

XXI. ÉVFOLYAM - 13. SZÁM.

A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem utcza 4-dik szám) még a következő hírlapokat lehet megrendelni, úgymint: A t. ez. vidéki honfitársakat,

Legterjedelmesebb képes hetilap, inindkétnemü ifjúság

kik a magyar nép szellemi előhaladását mint nemzeti létünk biztosításának legfőbb föltételét, előmozdítani óhajtják, hazafiúi tisztelettel kérjük föl, hogy a nép műve­ lődésének érdekében ezen közhasznú vállalatot terjeszteni és tömeges előfizetések gyűjtése által elősegiteni szíveskedjenek.

szamara.

KIS VASÍ RN1PI UJSAG czimü

ifjúsági képes hetilap. Szerkeszti:

Kiadja:

K. Beniezky Irma.

a Franklin-társulat,

Politikai és képes hetilap, legolcsóbb ujság a magyar nép számára, melyet mindenki megszerezhet, még azok is, kik eddig ujságot nem tartottak.

KÉPES NÉPLAP <5s

POLITIKAI HÍRADÓ

A „Kis Vasárnapi Újság" jelszava: „A mulattatót hasznosan, a hasznost mulat­ tatva", — s ezt mindig szem előtt tartja, hogy a lap kettős czéljának tökéletesen meg­ mely megjelen feleljen s a serdülő ifjúságnak ép ugy, mint a kisebb gyermekeknek egyaránt mulattató és tanulságos lélek- és szivneinesitő s értelemfejlesztö olvasmányul szolgáljon. Ha minden héten vasárnapon, mulattató és tanulságos tartalommal, s a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. tehát a t. szülök, nevelök stb. gyermekeiket, illetőleg növendékeiket czélszerü, hasznos, s nemcsak pillanatnyi örömet okozó, de tartós és nemes élvezetet nyújtó ajándokkal Szerkeszti: Kiadja: óhajtják meglepni, ezt tökéletesen elérik, ha számukra a „Kis Vasárnapi Ujság"-ot megrendelik. Legyen szabad remélnünk, Hogy a t. szülők, tanitók és az ifjúság barátjai, mél­ Az minden héten egy ivén megjelenő és a szövegbe nyomott képekkel érdetányolva nagy horderejű törekvésünket, ennek minél sikeresebb megvalósítására segéd­ kesbitettujságára kezet fognak nyújtani becses pártolásuk által. A „Kis Vasárnapi Újság" megjelenik egész éven át, tehát az iskolai szünidő alatt is, hetenkint egyszer, 16 oldalból álló nagy ivén, számos képpel, szép fehér erds papíron, diszts kiállítással. A megjelenést illetőleg ugy intézkedtünk hogy a „Kis Vasárnapi Ujság''-ot már vasárnap reggel valamennyi, még vidéki előfizetőink is megkaphassák.

Nagy Miklós.

a Franklin-társulat.

e g é s z évre csalt 525 firt-

Előfizethetni egyenként postán

a „Képes Néplap- kiadó-hivatalához Pesten, Előfizetési ár:

(egyetem-uteza 4-ik szám)

Felévre (április—szeptember) 3 ft. — kr. H á r o m n e g y e d é v r e (április—deczember) . 4 „ 50 Minden félévben az első számmal szines borítékot küldünk, melybe a következő számokat be lehessen rakni.

Az előfizetési föltételeink: A „Képes N é p l a p " postán küldve Három negyedévre (április—deczember) Félévre (április—szeptember)

. . . 1 ft. 50 k r . 1 „ — „

A t. ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött 10 előfizető után egy ingyenpiH dánynyal szolgálunk.

Kilenczedik évfolyam.

Jogtudományi Közlöny „Szombati Lapok" kapcsolatban a

politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap

DÖNTVÉNYTÁR-ral

két ivén megjelen, melyek egyike mint

és a törvénykezésre vonatkozó összes

, 4 Szombati Lapok Néplapja" a kevesebb előismerettel bíró olvasók s z á m á r a tartalmaz minden szükséges tudnivalót és hoz a szöveghez illő képeket.

Szabályrendeletek s ) ffvliiípmnnVpVf.i Törvényjavaslatok } gyűjteményével.

T u l a j d o n o s és l a p v e z é r :

Simonyi Ernő.

Felelős

szerkesztő:

Erdei Bódog.

Szaktudósok közreműködésével. Szerkeszti

Kiadja:

Dr. Dárdai Sándor.

a Franklin-társulat.

I V Előfizetési föltételek: Negyedévre (április—június) . . . . . Félévre (április—szeptember) Háromnegyedévre (áprilia—deczember) . .

3 forint. 6 „ 9 „

A „Szombati L a p o k " t o v á b b r a is közlönye lesz azon p á r t ­ nak, m e l y Magyarország állami önállóságának és függetlenségé­ nek visszaszerzését t ű z t e k i czéljául, m e l y p á r t n a k p r o g r a m m j a az, h o g y M a g y a r o r s z á g ö n á l l ó a n , m i n d e n idegen befolyástól m e n t e n intézze saját ü g y e i t .

A „Szombati Lapok- előfizetési ára:

ápril— június hónapokra 1ft.5 0 k r . A lap kiadó-hivatala részéről legyen szabad arra figyelmeztetni, hogy a „Jogtu­ dományi Közlöny" nemcsak a legterjedelmesebb, hanem a legolcsóbb szaklap, mert a ápril—szeptemberre 3 felsorolt mellékletek külön beszerzésénél a „rendeletek tára," évenkint 3 frtba, a „Dönt­ ápril—deczember re 4 „ 50 „ vénytár" évenkint 4 frtba és a „törvényjavaslatok" évenkint legalább 2 foritba, tehát A „Szombati L a p o k ' idei f o l y a m n a k 1-ső negyed­ összesen 9 frtba kerülnek, és igy a „Jogtudományi Közlöny" ezen mellékletek szolgálta­ tásával a legolcsóbb szaklap. évi, megjelent teljes s z á m ú p é l d á n y a i m é g m e g k a p h a t o k .

B ^ " Az előfizetési e g y e t e m - u t e z a 4-dik szám.

pénz

legczélszerübben

postautalványnyal

intézendő a h í r l a p k i a d ó - h i v a t a l u n k h o z

Kiadja és nyomatja a „Franklin-társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám).

Budapest

14-dik szám.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft, félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész.évre 6 ft., félévre3 ft.

X X I . évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajezár; többs/öri igtatásnál 10 krajciár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajezár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B é c s b e n : Oppelik Alájön. Wollzeile Nr. 22 és Ilaasensteln és Vogler, Wallfischgasse Nr. 10.

KUBINYI FERENCZ. 1796-1874.

smét egyikét kisértük sirba a régi gárda ama férfiainak, kik m é g a múlt századból |^> származva, a n n a k erényeit a | | | jelen kor eszméivel s irány­ zatával tudták össze­ kötni. K u b i n y i F e rencz a z , a testben a g g a s t y á n , lé­ lekben mind végig fiatal, kit élete 79-dik évében, márczius 29-kén ki1 sértünk, átalános tisztelet és részvét mellett a kerepesuti temetőbe. Mint tudós, mint a közélet férfia, mint ember és m a g y a r , e g y a r á n t meg­ érdemelte a tiszteletet s megér­ demli, h o g y emléke fölujittassék a nemzedék közt, mely ó't csak ha­ nyatló szakában, — s a jövendő nemzedék számára, m e l y épen nem ismerte. Alakjában, viseletében, mo­ dorában, mintha a múlt századnak n e m is a végéről, h a n e m a legele­ jéről származnék s Rákóczi kuruezai közt nevekedett volna. D e eszméire nézve a X I X . század fia, ki a szabadság és nem­ zeti erő biztosítékait a közmiveltség, a t u d o m á n y o k és művészetek terjedésében keresi. Rajongó lelkesedéssel az alkotmá­ nyos szabadság, ritka érzékkel s előszere­ tettel a t u d o m á n y o k és művészetek iránt, — amazért életét s mindenét, emezekért v a g y o n á t koczkára tenni, sőt föláldozni kész: ő ez anyagi érdekek hajhászatába merült k o r n a k oly nemes példát adott mindkét i r á n y b a n , a melyet föl nem je­ gyezni hálátlanság volna. K u b i n y i Ferencz ősrégi családból, mely m é g a szent István atyja, Gryejcs fejedelem alatt beköltözött H u n t lovagig tudja fölvinni nemzetségfáját, a K u b i n y i a k ősrégi nemzetségéből, 1 7 9 6 . márcz. 21-én született N ó g r á d m e g y e Videfalva közsé­ gében. Első szellemi képeztetését szülői házánál, első iskolai oktatását Beszterezeb á n y á n n y e r t e ; majd Debreczenben vég­ zett s k é t évi j o g g y a k o r l a t (u. n. patvaristaság) u t á n Pestmegyében m i n t aljegyző kezdette m e g politikai és hivatalos pályáját. Nemsokára azonban szülőmegyéjébe tért

vissza, s mint Nógrádmegye főszolgabiráj a, majd három izben (1833, 4 3 , 47-ben) or­ szággyűlési követe, mindig a tevékenység s a szabadelvű haladás embere, működött. A megyében magtárt állított, a rabok szá­ mára a dolgozó rendszert életbeléptette s külön dologházak szervezését kezdemé­ nyezte. S midőn Balassa-Gryarmaton, — a m e g y e székhelyén — katnolikus nemzeti iskola fölállitása jött szóba, ő, protestáns létére, annyira buzgólkodott a közművelő­

dés érdekében ez iskola mellett, h o g y a n n a k létrejöttét talán legnagyobb mértékben neki lehetett köszönni. A közművelődés érdekei átalában k o r a ifjúsága óta vonzották. A m a g y a r irodalom fejlődési korszaka is áldozatkész pártolói közt emlegetheti nevét; mert ő volt az, k i Blaskovich Bertalannal együtt, anyagi segélylyel lehetővé tette a Kisfaludy K á r o l y első évi Aurorájának megjelenését. Az 183 2 / 6 -ki országgyűlésen ő penditette meg

KUBINYI FERENCZ.

210 s sürgette, hogy a nemzet a Széchenyi Ferencz által alapitott, de még elhelyezetlen s póláiból kibontakozni nem képes muzeumot 500,000 forinttal segélyezze. Kevesen látták be még akkor ennek szük­ ségét s az országgyűlés először vissza is vetette az indítványt. De Kubinvi addig mozgott, mig mind többeket s többeket győzött meg a múzeum felvirágoztatásának szükségességéről; B a nádor József főherezeg pártolásáról is biztositva levén, az ügyet ismét elővette s rábeszélései és szó­ noklatai által kieszközölte, hogy az ország­ gyűlés az 500,000 forintot, sőt a mellett a Jankovieh-féle nagybecsű gyűjtemény meg­ vásárlására is 120,000-et megszavazott. Kubinyi maga is nevezetes gyűjtő volt, és pedig ugy a régiségtanban, mint a ter­ mészetrajz különböző ágaiban és a nu'ítörténelmi tárgyakban is. Még beszterczebánvai tanuló korában, Zipser András tanára által az ásványtanba bevezettetvén, ásványtani, geológiai a őslénytani gyűjtéshez kezdett, a mit egész életében ernyedetlenül s olvkor nagy anyagi áldozatokkal is foly­ tatott. S midőn ritka becsű gyűjteménye Losoncznak 1849-ben történt földulatásakor megsemmisíttetett: ő csüggedetlenül újra kezdte a gyűjtést. S gyűjtött nemcsak magának: gyűjtött első sorban a nemzeti múzeumnak, s a" külföldi muzeumok leg­ többjét is, hazánkbeli ásványokkal meg­ ajándékozta. Százakra mennek az érdekes és becses tárgyak, melvekkel kivált a nem­ zeti múzeum gyűjteményeit gyarapitotta. A tudományok terjesztésére társadalmi (mint legsikeresb) utón kívánván hatni, egyik fő indítója s tényezője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók társulata megalapításának, melynek gyűléseiben mindvégig élénk, tevékeny részt vett s többi közt Kolozsvárit mint alelnök, Temes­ várit mint elnök működött az évi nagvgvüléseken. Nem kisebb volt érdeklődése a művé­ szet iránt. Fiatal művészeket, kivált fes­ tőket, folyvást segélyezett; s csak annyit kívánt tőlük, hogy haladásukról, időnként, valami mutatvány-lapot küldjenek neki: az ily lapokat, nemes keblű míípártolása szép emlékeit, albumba összegviijtve tartotta. A régiségek s kivált az építészeti műemlékek iránt is kiváló előszeretetet tanúsított s hazánk, különösen a felső-magyarországi városok, épitészeti emlékeinek teljes gyűj­ teményével birt, sikerült rajzok- s fest­ ményekben. Mint iró s tudós is jelentékeny művek­ kel gyarapitotta a magyar tudományos irodalmat. Művei közül legbecsesebbek a hazánk kozmográfiájára vonatkozók s szá­ mos archeológiai és műtörténelmi közle­ mény. Az akadémia már 1840-ben levelező tagjául választotta, 1858-ban pedig tiszteleti tagjai díszes sorába emelte, hol székét őslénytani értekezésével (a lóról) foglalta el. A tudományosság iránti érdeklődésé­ nek s áldozatkészségének számtalan példái közül csak azt az egyet emiitjük, hogy öreg kora daczára, már 67 évvel, is elha­ tározta, az egykor Mátyás könyvtára kin­ csei — a konstantinápolyi Korvinák meg­ szemlélése^ ha lehet, visszaszerzése végett, Ipolyi és Henszlmann tudós társaival Konstantínápolyba utazni. De vissza kell mé
VASÁRNAPI ÚJSÁG.

XXI. ÉVFOLYAM. - 14. SZÁM. i

.

De nem nyugoszik meg, kell a lepel, I szabadelvű párthoz, az ellenzékhez tartoS tanakodnia sincsen idő. i zott. A haladás embere volt mindenben. A Párkányra magát gyorsan veti fel, dolgok rendé megváltozván, megyéjének S oromról oromra kapaszkodik ő. egyik választó kerülete, a losonczi, kül­ Jaj a toronyőrnek, mindjárt oda van! Párkányrul a rém párkányra rohan, dötte őt képviselőül, az első pesti képvise­ Pók-lábbal kúszva fölebb mind. leti országgyűlésre. Itt először a Batthyányminiszterium híve, csakhamar annak lassú Megsápad az őr, foga is vaczog ám, s óvatos haladásával meg nem elégedve, a Adná is örömmel az inget. Kossuth által sugalmazott kisebbséghez De fönn akad egy csücs a párta fogán, — No nem menekül ma meg innét! tartozott; s a kitört forradalmat mind vé­ Halványul a hold, felhőbe veszett el — gig híven követte. Forradalom után kilencz Hatalmas ütéssel az óra egyet ver — évi várfogságra ítéltetett, de kegyelmet S lenn összezuzódik a csontváz! kapott. 1861-ig tudományos munkálkodás Szász Károly. és társadalmi hatás közt osztá meg erejét. Ekkor ismét a losonczi kerület választá képviselőjéül s az őszfürtü, de fiatal lelkű A pénzes inálás mestersége. veterán nemcsak a határozati párthoz csat­ (Barnám fölol vasasa.J lakozott, de midőn a fölirat nyert többsé­ get, azt egyedül V. Ferdinánd koronás Az észak-amerikai Egyesült-A Hámok­ királyhoz kívánta intéztetni. ban, hol több a föld mint a nép, egy 1861. után nem jelent meg több ország­ egészséges ember könnyű szerrel csinálhat gyűlésen. De bár 1867-ben súlyos, majd­ pénzt magának. Ezen aránylag még uj nem halálos betegséget állott ki, s bár téren annyi ut áll nyitva a boldogulásra aggkora s egyéb körülmények testét egé­ és annyi az iparág, mely még nincsen szen megtömi látszanak, erélye s munkás­ tultömve vállalkozókkal, hogy a kik leg­ sága ezután sem lankadt. Csak legközelebb alább bizonyos időre a nekiek kinálkozó is nagybecsű ritkaságai- és régiségeiből tisztességes foglalkozást hajlandók elvál­ kiállítást rendezett Pestmegye termeiben, lalni, csinos keresetre számithatnak. melynek azonban sokkal kevesebb nézője Azoknak, kik elhatározták, hogy füg­ volt, mint érdemelte volna. Ott fáradozott, getlen életmódot vivnak ki maguknak, jött-ment, beszélt és magyarázott, mutoga­ csak hozzá kell látniok komolyan a do­ tott és buzdított a lelkes öreg, régi ma­ loghoz s a helyes utat választaniuk, mint gyar mentéjében meggörnyedt vállán, sar­ bárminő más tervnél is, melyet megva­ kantyús kordovány csizmával roskadozó lósítani óhajtanak — és a föladat nem lesz lábain s szine hagyott fakó arczából kivi- valami nagyon nehéz. De bármily könylágló szemeivel, kurucz beszédmodorával. nyti legyen is a pénzt megszerezni, hall­ O az utolsóig, összeszedve tartotta gatóim kétségtelenül igazat fognak adni magát. Úgyszólván állva esett el az élet abbeli állításomnak, hogy a világon a nagy harczában. Csak pár napig volt beteg; legnehezebb dolog azt megtartani. Az ut s bár a nyolczadik évtized végén: halála a jólléthez, miként Franklin oly találóan sokakat meglepett. Vajha példája buzdít­ mondja: „oly egyenes és tiszta, mint a son sokakat s emlékére későn boruljon a malomhoz vivő ösvény." Egyszerűen ab­ feledés árnyéka! —á—r— ban áll, hogy kevesebbet adjunk ki, mint a mennyit beveszünk. Micawber, Dickens egyik szerencsésen talált alakja A halott-táncz. igen érthetővé teszi ezt a dolgot, midőn — G ö th e balladája. — azt mondja, hogy az az ember, a kinek t kétszáz forint jövedelme van s kétszáz Éjfélkor az agg torony őre lenéz, forintot és egy hatost ad ki, nagyon sze­ Hol a sok sír áll szanaszéllyel. Tisztán süt a hold, ugy áll az egész rencsétlen ember; ellenben az, kinek csak Temető, mint nappali fénynyel. kétszáz forint jövedelme van és csak S megmozdul im egy sir, utána meg egy, száz kilenczven forintot és egy hatost ad S nő s férfi, vegyest, fölszinre lebeg, ki, az már a legszerencsésebb ember a Mind hosszú, uszályos ümögben. halandók közt. Hallgatóim közül nem egy S mind illeg a — billeg a sirja gyepén, azt hozhatná föl állitásom ellen: „Hiszen Perdülne a tánczra bokájok, értjük mi az egészet igen jól, nem egyéb Az ifjú s az agg, a dús s a szegény, az, mint takarékosság, a takarékosság pe­ Csakhogy nem ereszti uszályjok. dig már maga is — jóllét; de azt is tud­ De szemérem — a nem köti a temetőt, juk, hogy nem lehet a kalácsot meg is S mind sorba ledobj' a fehér lepedőt, Kiki sirhalmára magának. enni, meg aztán el is tenni másnapra." Erre azonban legyen szabad megjegyez­ Csipő nosza lendül, rá mozdul a láb, nem, hogy a kedvezőtlen eredménynek Ugyancsak, inogva, bokázzák. sokkal több esete áll elő e kérdésnek Ziregve-zörögve fólebb meg alább Mint járnak ütemre fa-pálczák. téves fölfogásából, mint bárminő más ok­ A tornyos a tréfát ugy megneveti; ból. Mert kétségtelen, hogy igen sok em­ S azt súgj' a kisértő, azt súgja neki: ber képzeli magáról azt, hogy tudja mi Menj, hozz el egy üngöt amonnan! a takarékosság, holott arról tulaj donké­ pen még csak sejtelme sincsen. Gondolta, tévé. S magára aval A szent ajtót rácsapva, berántja. S még egyre mosolyg sugaraival A hold a kisérteti tánczra. De végre amaz s emez elmaradoz, Levetett lepedője után kapadoz, S huss! egybe a hantok alatt van. Csak egy tipeg és tapog még ide kint, Kapadozva keresve az ingét. Nem czimbora tette, jól tudja, e csint, Orrontja bizony, hova vitték. Rázz* a torony-ajtót; az nem ereszt, Mert őrzi — szerencse! — sok czifra kereszt, Erczből reá-verve, szegekkel.

A valódi takarékosságot a legtöbben tévesen értelmezik, és az emberek nagy része a nélkül éli le világát, hqgy ez elv iránt valaha tisztába jött volna magával. Némelyek azt mondják: „Van ennyi meg ennyi jövedelmem s amoda át a szom­ szédomnak épen annyi van; mindamel­ lett is ő minden évben előbbre halad, mig én mindegyre hátrább jutok, hon­ nan van ez? Pedig hát én is tudom, mi a takakarékosság!" Azaz: hogy csak

ÁPRILIS 5. 1874.

képzeli, hogy tudja, de voltaképen ko­ nyítani sem tud hozzá. Vannak sokan, kik azt hiszik, hogy a takarékosság abban áll, hogy a sajthajat és a gyertyavége­ ket szépen összekapargassuk, a mosónő számlájából egy-két krajezárt levonjunk s más efféle kicsinyes, hitvány zsugoriskodásokat vigyünk véghez; ugy deataka-rékosság nem zsugoriskodás. Az is nagy , szerencsétlenség, hogy az ilyen fajta emberek takarékoskodásukat csupán egy irányban gyakorolják. Azt hiszik, hogy szerfölött való módon.takarékosak, mihelyest csak egy krajezárt adnak ki ott, a hol kettőt kellene kiadniok — természe­ tesen csak azért, hogy másfelé aztán ismét elpazarolhassák. Mikor még a kő-olaj nem volt fölta­ lálva, sőt létezését sem gyanították, a vidéken bármely farm-házban meghálha­ tott és jó vacsorára számithatott az ember; de ha vacsora után olvasni akartunk, ebbeli szándékunkról csakhamar le kellé mon­ danunk, mert az egyetlen gyertya nem terjesztett annyi világosságot, hogy mel­ lette olvasni lehetett volna. Ha ilyenkor aztán a háziasszony zavarunkat észrevette, rendesen igy szólt: „Bizony egykissé bajos itt este olvasni; a példabeszéd is azt mondja: ki egyszerre két szál gyer­ tyát akar égetni, annak legalább egy ha­ jója legyen a tengeren; nálunk sohasem ég egyszerre két gyertya, kivéve a rend­ kívüli alkalmat." Ilyen rendkívüli alkalom pedig egy évben többnyire csak kétszer szokott előfordulni. Ily módon a jó aszszony talán 10—12 forintot takarít meg évenként; de azok a hasznos ismeretek, a melyeket a másik szál gyertya mellett gyüjthetnének, természetesen húsz mázsa gyertyával is fölérnének. De itt még nincs vége a visszásságnak. Minthogy a nő igen jól tudja, hogy fagygyugyertyáival túlságosan gazdálkodik, gondolja magában, hogy hiszen igy annál gyakrabban mehet a faluba husz-harmincz forint ára szalagot s más efféle ringyrongyot vásárolni, a minek csakugyan semmi haszna sincsen. Üzletembereknél is nem ritkán találhatunk ily tévesen értel­ mezett takarékosságot, melyet az irópapirosra nézve szoktak legtöbbször gyako­ rolni. Vannak kitűnő üzletemberek, kik minden ócska levélboritékot és- papirdarabkát gondosan elrakosgatnak és a világ sűrű kincseiért se használnának uj iv pa­ pirt, ha épen csak nem kénytelenek vele. Hiszen mind szép az, és lehet, hogy ezáltal megtakaritanak .évenként kilencz-tíz forin­ tot; de minthogy ennyire takarékosak (már t. i. a levélpapírral), gondolják ma­ gukban, hogy annál pazarabbul bánhat­ nak idejökkel, költséges lakomákat ren­ dezhetnek és kocsikázhatnak kényök-kedvökre. Igen jó példa ez azokra, kik „az aknát bedugják, de a csaplyukon kiszalasztják a bort" — miként ezt Franklin mondja, vagyis más szavakkal: „kik a krajezárt sajnálják, s a forintot prédálják." Punch az ily fajta emberekről beszélve igy szól: „Hasonlók ők ahhoz az ember­ hez, a ki ebédre családjának egy penny­ ért egy heringet vett és drága pénzen kocsit fogadott, hogy haza vihesse azt." Sohasem láttam én olyan embert, ki az efféle taka­ rékossággal valaha, zöld ágra verekedett volna. A valódi takarékosság abban áll. hogy mindig kevesebbet adjunk ki, mint a meny­

VASÁRNAPI Ú J S Á G .

211

nyit beveszünk. Viseljétek ócska ruháto- ; ban fölüditik testünket, lelkünket, mint a kat kissé tovább is, ha szükséges; igye­ kocsikázás akár a legfényesebb fogatban kezzetek uj pár keztyü nélkül is meglenni is; egy társas mulatság, családi körben valahogy; foldozzátok meg viseltes gúnyá­ tartott fölolvasások, társasjátékok több tokat; elégedjetek meg egyszerűbb koszt­ élvezetet fognak nyújtani, mint valami tal, ha máskép nem lehet, ugy hogy — fényes nagy társaság, hol ötven, sokszor ha épen valami előre nem látott szeren­ ötszáz forintot is kidobnak, — az okos csétlenség közbe nem jő — minden körül­ emberek a takarékosság gyönyöreit mél­ mények közt maradjon meg valami cse- tányolni és becsülni tudják, mihelyt a költ­ i kélység jövedelmetekből. Ha itt egy hatost, ségek közt mutatkozó nagy különbségnek amott meg egy forintot kamatoztathatunk, jól utána gondolnak. Ezer meg ezer ember a tőke mindig szaporodik és ily módon marad szegénynek és tiz- meg tíz-ezer elérhetjük óhajtott czélunkat. Biz' ahhoz ember lesz újból szegénynyé, miután ele­ egy kevés gyakorlás szükséges, mig a taka­ get szereztek arra, hogy tisztességesen rékosságot megtanulhatjuk, de ha egyszer megélhessenek, csupán azért, mert igen is hozzá szoktunk, ugy fogjuk találni, hogy nagyszerűen fogtak az élethez. Némely a józan rendszerű takarékosság sokkal több család 10,000 forintot költ évenként s elégtételt nyújt nekünk, mint az oktalan igen sokan még többet is, és talán nem is költekezés. íme egy reczept, a melyet bát­ tudnák, hogyan lehetne kevesebb költség­ ran merek ajánlani; magam láttam, hogy gel megélni, mig mások az összeg tized­ mily gyorsan kigyógyit a tékozlásból s részével is gyakran elégültebb és boldo­ különösen a roszul értelmezett takarékos­ gabb életet folytatnak. A jóllét keményebb kodásból: „Ha ugy találod, hogy az év próba, mint a szerencsétlenség, főleg a végén semmid se maradt, noha jövedel­ hirtelen jött jóllét. „Ebül szerzett jószág­ med nem volt épen megvetendő, végy egy nak ebül kell elmenni" — régi és nagyon iv papirt. varrd össze jegyzőkönyv-alakba, igaz példabeszéd. Az elbizakodás és hiúság, melybe aztán összes kiadásaidat föl fogod ha szabad ment ökre hagyjuk, oly rákfe­ jegyezni. Oszd föl azt mindennap vagy névé válik, mely az ember anyagi gazdag­ minden héten két rovatra, melyek közül ságának legbensőbb életerén rágódik és az egyik a „szükségleteket" vagy épen a teijed szét, álljon bár e gazdagság százak­ „kényelmi tárgyakat", mig a másik a ból avagy milliókból. Igen sok embernek, „fényűzésieket" tartalmazza, s ugy fogod mihelyt kissé jól megy a dolga, tele van találni, hogy a második rovat kétszeresen, a feje nagyszerű eszmékkel, tervekkel, és háromszorosan, sőt néha tízszeresen is fölül­ elkezdik pénzöket fényűzési czikkekre múlja az első rovat terjedelmét." Pedig az kidobálni; kevés idő múlva kiadásaik jóval élet valódi kényelmei csak igen csekély túlhaladják bevételeiket s abbeli nevetsé­ részét veszik igénybe annak, a mit közü­ ges erőlködéseik által, hogy nagy hűhót lünk a legtöbben meg tudnak szerezni. csinálhassanak, teljesen tönkre juttatják Franklin mondja: „Nem a mi szemeink, magukat. hanem a másokéi tesznek tönkre bennün­ Ismerek egv tehetős embert, ki elbe­ ket. Ha engem kivéve, az egész világ vak szélte nekem, hogy midőn a szerencse elő­ volna, bizony nem sokat törődném én sem ször kezdett reá mosolyogni, neje minden uj ruhával, sem szép bútorokkal. Hanem áron egy uj, elegáns kerevetet akart vásá­ hát mindig attól félünk, hogy egyik-másik rolni. „Ez a kerevet" — monda — „ 30,000 szomszéd-, koma-, meg sógorasszony mit forintomba került! Mert mikor az uj kere­ mond, és ez ront meg annyi becsületes vet házunkba jött, szükségesnek láttuk családot." székeket is venni, a melyek azzal inkább Oly férfiaknak és nőknek, a kik már hozzá vannak szokva, hogy minden sze­ szélyük azonnal ki legyen elégitve, kez­ detben kissé nehezökre fog esni, hogy szükségtelen kiadásaikat korlátozniuk kell; nagyszerű önmegtagadásnak fogják tar­ tani, ha kisebb házzal is megelégesznek, mint a milyenben azelőtt laktak s kevésbbé költséges bútorokkal, kevesebb társaság­ gal, jutányosabb öltözettel és kevesebb szolgával beérik, nem látogatják oly gyak­ ran többé a bálokat és társaságokat, rit­ kábban járnak színházba,kevesebbet sétál­ nak és kocsikáznak és kevesebb kéjkirán­ dulást tesznek, kevesebb szivart szívnak el, nem isznak olyan sokat — szóval, sza­ kítanak mindennemű eszeveszett pazarlás­ sal; de ha csupán egyszer megkísértik néhány „pénz-tojást" kikotoltatni, vagyis más szavakkal: egy kis összegecskét ka­ matra kiadni vagy józan óvatossággal föld­ birtokba fektetni, csak elbámulnak, hogy mily nagy élvezet az, mikor az ember azt a kis „pénzmagot" egyre növekedni látja; már pedig az ily élvezetet csakis azok a takarékos szokások szerezhetik meg, a melyek a fentebb vázolt életmódból szár­ maznak. Az ócska ruhát, régi kalapot, viseltes kabátot kissé tovább is lehet hordani; a tiszta forrásvíz jobban ízlik a pezsgőnél; egy hideg fürdő és egy jó nagy séta job­

találnak, azután szőnyegeket, asztalokat és más bútorokat, melyek a díván és a székek színével öszhangzásban legyenek; utoljára már a ház is nagyon kicsi és ó*-divatu volt a szép bútorokhoz, ugy hogy ujat kellett építeni helyette; mig végre a sok inassal, fogattal és más kiadásokkal, melyek múlhatatlanul szükségesek egv nagyobb háztartáshoz, összes évi kiadá­ saim a 11 ezer forintot meghaladták, holott azelőtt tiz évvel ugyanennyi száz forinttal sokkal több valóságos kényelmet élveztünk, mert félannyi gondunk sem volt. ..Es ez a kerevet," — folytatá ismerősöm — ..kol­ dusbotra juttatott volna engem, ha rend­ kívüli szerencsémattól meg nem óvott volna s én azt a természetes óhajtást, hogy min­ den áron „kitegyek magamért", ideje korán el nem fojtom vala." (Folyt, ksveik.)

Egy részlet a budai ördög-árokból. A közmunkatanács által létesitett építke­ zési munkálatok között talán egy sincs, mely annyira megfelelt volna a fővárosi lakosság egy jelentékeny része legbensőbb óhajainak, mint a budai „ördög-árok" szabályozása és beboltozásának nagy műve. S ha egyedül az egészségügyi szempontot tartjuk szem előtt, akkor határozottan e mű kivitele bir legna­ gyobb fontossággal a fővárosra nézve, miután általa egy százados baj fog végre kiirtatni. Soha nem ért az „ördögi" elnevezés valamit találóbban, mint e másfél mérföld hosszi;

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

212 tornát, mely a hidegkúti lapályon összegyűlő vizeket Buda legkiesebb fekvésű részén, a Krisztina-városon keresztül vezeti a Dunába, átszelve a Tabán dombosabb részét is. Száza­ dok bűzös iszapa és csatorna-mocska gyűlt meg az ördög árkában, bemételyezve miasmáival a különben oly tiszta és üde budai levegőt, s a ragályok fenyegető vészét hordva kigőzölgésével az egész környék házaiba. E nagy, majd­ nem egész hosszában boltozatlan árokban gyakran hetekig megakadt száz meg száz csa­ torna minden hulladéka, mig csak olykor egy-

5-dikón veheté kezdetét a nagymérvű építke­ zés, melyet Buzzi Bódog és Kéler Napóleon vállalkozók teljesítenek. A létesítendő munka nagyságáról némi fogalmat nyújt a körülmény, hogy a 885 ölnyi hosszú csatornának — mert csak ennyi esik szabályozás alá — eddigelé egy harmad része készült el, az eddigi költsé­ gek máris 226,882 frtra rúgván. Az egész mű befejezése pedig, a közmunkatanács utóbbi jelentése szerint, még két évi munkát fog igénybe venni. Ez eléggé jelentékeny időtar­ tamot érthetővé teszik azon nem mindennapi

XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM

s ez azon pontja az építkezésnek, hol legélén­ kebb fogalmat szerezhetünk a létesülő mű nagy mérvei- és szilárd alkatáról.

Nílusi kép. "Werner tanár „Nílusi képei" az utóbbi években Európa-szerte nagy hírre tettek szert. A gyönyörű vizfestmények oly élethiven tün­ tetik elő a „szent folyó" vidékét nagyszerű épület- és nemzet-romjaival, a mesés hajdan-*

ÁPRILIS 5. 1874.

nevezett sziget közt elterülő víz- és sziklakhaos, valóban történeti nevezetességű táj e szó legnagyszerűbb jelentésében. A folyó köze­ pét ama romokban heverő granitfalak foglalják el, melyeket — ki tudja mikor? — a földalatti tűz emelt föl a hullámok útjában, de a melye­ ket a gyors futásu habok ellenállhatatlan ereje ismét szerteszakgatott. Az assuáni zuhatagok eme sziklaromjai az egymás ellen dulakodó

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

213

melynek romjaiból az arab Assuan keletkezett, I Egy ilyen arab szépséghez Philae tájképe a ugy Philae is, aNilusnak a zuhatagok déli bejá-' "legtalálóbb keret. A 14 éves Miriám, egy rátánál elterülő, ritka szép fekvésű szigete, a Barabra-törzsbeli valóban feltűnő szépségű történeti emlékeknek valóságos gazdag múzeu­ ifjú leány, a Philae látogatói előtt már egészen maként tekinthető. A sziget őskori történetét, ismeretessé vált Abdallah templomőr legfiata­ egészen addig, a mikor Egyiptomot az arabok labb unokája. A szép gyermek az átellenben elfoglalták, nyomról nyomra követhetjük az fekvő Bigeh nevű sziklaszigeten lakik szülői­ ottani romok falain épségben fönmaradt föli­ nél a tisztes családfő Abdallah kunyhójában, ratok segitségével, a melyek között — miként a ki a philaei templom őrévé neveztetvén ki,

RÉSZLET IBUDAIÖRDÖG-ÁROKBÓL. — (Wolfart és Lovich fényképe után.) egy könyörületes záporeső nem vállalta magára a csatornatisztitó szerepét, végig zuditva a hidegkúti lapályon minden nagy esőzés után erősen meggyülő vizek sebes árját az ördög­ árkon, s magával ragadva bűzös tartalmának egy részét a közel Duna medrébe. Az ördög-árok medrének szabályozását és beboltozását tehát közegészségügyi és szépé­ szeti okok egyaránt sürgetvén, a közmunkata­ nács annak idejében Buda város hatóságával egyetértően tüzetes figyelme tárgyává tette e csatorna átalakítását, ugy hogy az általa ké­ szített tervek alapján már a múlt év márczius

nehézségek, melyekkel az építkezésnek meg­ küzdenie kell. Az ördög-árok csak részben fogja megtartani eddigi medrét, és tetemes hossza­ ságban egészen uj irányt nyer. í g y az árok nem a Horváth-kerten, hanem a János-utczán fog végig vezetni, hol több ölnyi mély medret kellett ásni az uj csatornának, melynek széles­ sége egyes helyeken eléri a tizenöt lábat is. W o l f a r t és L o v i c h urak természethű fény­ képe után készült rajzunk a Horváth-kert déli végét tünteti elő, az ördög-árok régi és uj medrének átmetszetével. A szélesebb uj meder a dombon emelkedő János-utcza alatt vezet el,

kornak e titokszerü maradványaival, hogy az ember ama képeket látva, egészen oda képzelte magát a Nílusnak futóhomokkal szegélyezett partjaira. Ez érdekes képgyűjteményből egy, mely a Memnon király zengő szobrait ábrá­ zolta, lapunkban is közölve volt már. Ez alka­ lommal szintén egy "Werner-féle nílusi tájképet mutatunk be olvasóinknak, mely Miriámot, a szép nubiai leányt tünteti föl, a mint a Philaeszigeten levő régi Isis-templom romjai között ül. A Nilus első zuhatagjainak környéke, mely a kép hátteréül szolgál, a Philae romjai s a görögök és rómaiak által Elephantine-nek

természeti hatalmak egyik legnevezetesebb csatahelyét képezik. Távolabb északkelet felé pedig, a zordon sivatag homoklepte magányá­ ban, az emberi tevékenység nem kevésbbé nagy­ szerű szintere látható: a syenei gazdag kőbá­ nyák elhagyott aknái és folyosói, melyek évezredeken át oly gazdagon látták el Egyip­ tom királyait a hajdankorban oly nagyra becsült syemttel. Valamint a görög-római Syene, a

Nilus völgyében sehol másutt — mindazon Írás­ módok és Írásjegyek képviselve vannak, melyek Egyiptom állami életének különböző korszakai­ ba^ szokásban valának. Hieroglyphek (jelira­ tok), hieratikus és démotikus, ó-aethiopi és kopt, görög, római és arab föliratok nagy menynyiségben találhatók a philae-i emlékromokon. Ily nevezetes és nagyszerű táj az, mely a szép nubiai leány képének hátterül szolgál.

lelkiismeretes hűséggel igyekszik megfelelni a megtisztelő s a mellett jól jövedelmező meg­ bízásnak. A szép Miriám őszfürtü nagyatyja ewész hosszú életén át sohasem tett nagyobb utazást, mint a mennyi a hazáját körülözönlő hullámok átuszására szükséges, csak épen a másfél órányira fekvő Assuánba látogatott el párszor fiatalabb korában. Miriám csinos alak­ ját és szabályos arab szépségét látva, teljes­

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

214 seggel nem csodálhatjuk, hogy a művész philaei tájképén a legkiválóbb helyet az ő számára tartotta fenn.

A porszemek óriás munkája. A Philadelphiából való Master E. C. Tilgham, midőn mint tábornok működött az amerikai polgárháborúban, egy alkalommal ritka fölfedezésre jutott. Egyszer az előőrsök­ kel, szemle járat alkalmával, magánosan álló majorhoz jutott, melynek ablakain át nem lehetett az épület belsejébe látni, mert az ablaktáblák egészen vakra voltak köszörülve. Az.ily védelem a járókelők tolakodó pillantásai elől a nagy városok zajos utczáin gyakori; de itt a puszta magányban teljesen fölöslegesnek, sőt gyanúsnak is tetszett, ugy hogy a tábornok csak kötelességét teljesité, a midőn a majorba belépett, megtudakolandó, mi végre van eme szorgos elzárkózás a madarak és a féleszű csavargók szemei elől,mert hisz más úgysem szokott járni e vidéken. Feleletül azt nyerte, hogy az ablakok e gyors elhomályosodása — fájdalom — helyi baj , s hogy minden újonnan betett ablaktábla rövid időn elveszti átlátszóságát és tisztaságát. Egy ideig e vidéken tartózkodván, alkalma volt Tilghamnak e sajátságos tüne­ mény okát kifürkészni és ugy találta, hogy ez ok nem egyéb, mint az éles szél, mely a szom­ szédos kopasz homokbuczkák finom kovaporát az ablakokra hajtja. Valami európai hadimér­ nök e tünemény észlelése után bizonynyal azt kérdezte volna, nem lehetne-e a fölkapott homok e hatását valami hadiczélra fölhasználni, pél­ dául a laktanyák ablakait vakra köszörülni, vagy az ellenség szemébe port hinteni. És ha nem találja semmire alkalmazhatónak', elbe­ szélte volna ama tüneményt, mint valami furcsa­ ságot pajtásainak és azzal bedobta volna az egészet az emlékezet lomtárába. De nem igy tett a gyakorlati irányú ame­ rikai. Tilgham tábornok, mire a haza meg­ védve, a háború befejezve lőn, ismét polgárrá lett, mint előbb, és folyton azon törte fejét, vájjon nem lehetne-e a szél által hajtott homok­ szemek köszörülési képességéből valami hasz­ not meriteni az ipar számára. A közben évek multak el, mielőtt gyakorlati kisérletet tett volna. Végre összeállított egy egyszerű gép­ szerkezetet, melyben egy közönséges szélkerék forgása által erős szél keletkezett, a mely a beszórt homokot tetemes sebességgel ragadta magával és egy nyilason át egy szűk csőben gyorsan tova repité. Ha egy üvegtáblát moz­ gattak ide s tova a nyilas előtt, ez pár pillanat alatt teljesen vakra volt köszörülve, mint a magános major ablakai. így beszélték el nekem a Tilgham-féle homokfuvó föltalálásának történetét, mely homokfúvó a bécsi közkiállitáson a gépcsarnok nyugati kapuja mellett volt fölállitva és műkö­ désben, kiváló delejerővel vonván magához a kíváncsi látogatókat. A változtatások és javitások, melyeket e találmányon, mintegy három évi gyakorlat alatt eszközöltek, nem lényegesek és nagyobbára csak arra szorítkoznak, hogy általuk a repülő homok gyorsasága növeltetett, s a szelet képező gépen annyiban történt módosítás, a mennyiben a hajtó levegő helyett vízgőz lőn alkalmazva; de annál rendkivülibb és nagyobb s annál bámulatra méltóbb az alkalmazás sokfélesége, a melyben a homokfúvás használhatósága azóta kitűnőnek bizonyult. Már maga az, hogy e gép által tetsző nagy­ ságú üvegtáblákat gyorsan meg lehet köszö­ rülni, igen értékes képességnek látszik, külö­ nösen ha ugy tapasztaljuk, hogy egyik az ott fölállitott két gép közül maga naponként húsz­ ezer négyszögláb vakra köszörült üveget képes volna előállítani; de az ily vakra köszörült üveg alkalmazása elvégre is sokkal korlátoltabb, semhogy e munkagépnek jelentékenyebb érté­ ket biztositani képes volna. A találmány jelentősége azonban mindjárt magasra emelkedett, mihelyt Tilgham észre­ vette, hogy a mozgásba hozott homok köszö­ rülő képességét minden kemény, merev tárgyra nézve teljes hatályossággal érvényesiti, ellen­ ben a puhább tárgyakat, melyek a homoksze­ mek hozzájok ütődéseinek engednek, kevésbbé támadja meg. Természetes volt tehát a gondo­ lat, hogy ily puhább tárgyakról kell szabvá-

nyokat készíteni, melyekkel aztán a köszörü­ lendő merev anyag felülete beborítandó, hogy ez által rajzokat és alakokat lehessen azokba beköszörülni. Ha ekként az üvegtáblát, mely a homokfúvásnak ki van téve, oly papírlappal borítjuk be, melyre különböző alakok vannak metszve, vagy egy darab tüll-el vagy csipke­ mintával fedjük be: akkor egy pár másodpercz alatt ott vannak az illető alakok, a legcsinosabb arabeskek és rajzolatok a vakra köszörült üve­ gen, mint annak átlátszó részei. Különösen szép az ilynemű munka az úgynevezett fölfogó üvegen. Ezeknél egy vékony szines réteg födi a színtelen vagy más színű alapot, a mely vékony réteget a szabvány által be nem födött helyeken teljesen leköszörüli a homok ugy, hogy pár pillanat alatt az egész rajz színezve tűnik föl a fehér alapon. Rendkívüli könnyű­ séggel állíthatók így elő a legszebb rajzokkal ellátott üvegtáblák, melyek pedig a lakházak és nyilvános épületek ablakdiszitéseinél igen gyakori alkalmazásban részesülnek, a hol is ily különböző szinü üvegek által a legpompásabb díszüvegtáblák állíthatók elő. Régebben ily rajzolatok előállítása végett be kellett fedni az egész üveglapot valami zsí­ ros étető alappal, abba be kellett karczolni a mintarajzot s ugy aztán folysavval kiétetni az üveget, vagy épen szabad kézzel beköszörülni az illető alakokat, a mi tízszer annyi munkába és időbe került. Most már a munkás összes idejét és szorgalmát Ízletes minták tervezésére és tetszetős szabványok készítésére fordíthatja, a melyeket aztán ötször, sőt tízszer is lehet használni, nem is említve, hogy a minták mecha­ nikai utón való többszörözése könnyű dolog. Akár a legmesterségesebb, akár a legegysze­ rűbb minta fekszik előtte, a kis gép képes naponként tizenötezer négyszögláb, ily rajzok­ kal ellátott üveget készíteni. Csak csekély Változtatásra van szükség a homok kitódulási helyén, hogy görbe felületeket, lámpagolyókat, üvegeket és poharakat is ily rajzokkal ellátni lehessen. További kísérletek kimutatták, hogy a fényképezés segélyével réz-, aczél- és famet­ szetek másolatát is be lehet az üvegbe köszö­ rülni, ha a fényképmásolatot egy üveglapra vékonyan elkent chromtésztában (gelatine és chromsavas káli bizonyos vegyitékében) állítjuk elő és arra vezetjük a homokfúvást. Láthatók voltak ily módon előállitott másolatai a Dorébiblia nagy fametszeteinek az eredetinek min­ den legfinomabb vonásával hiven az üvegtáb­ lákra köszörülve, melyek sötét alapra téve, teljesen ugy tűntek föl, mint az eredeti famet­ szet. A míg azonban itt csak vonalrajzok elő­ állításáról volt szó, a hol az árnyék a vonalak erősége és sűrűsége által van kitüntetve, addig másrészt lehetségessé vált természet után vett fényképeket is, chromtésztában kivivé, üvegre köszörülni, természetesen a homokfúvat gondos szabályozása mellett, mert igy a homok a fény és árnynak megfelelő helyeken különböző vas­ tagsággal biró gelatine-rétegen át különböző erővel támadja meg az üveget, a mi által a legfinomabb árnyalatok a fényképnek teljesen megfelelőleg előállíthatók. És nem kell azt hinni, mintha nagy szél­ nyomásra volna szükség, hogy a homok ily hatályos munkát végezhessen. Oly homokfúvat, melynek ereje száz milliméter (négy hüvelyk) viznyomással egyenlő, teljesen elégséges tíz perez alatt elvégezni az üvegtábla vakra köszö­ rülését. Ép ily gyorsan és ép ily könnyűséggel lehet ezüst felületeket homályossá tenni és a legpompásabb ékítményekkel ellátni. Bármi­ nemű fémtárgyakat lehet ekként kiétetni, felü­ letüket szemcséssé tenni,damask-habosra edzeni, óra-tokokat, edényeket a legszebb vesétekkel ellátni.

(Vége követk.)

Koronázás Siamban. Kelet-Ázsiában mindenütt, különösen pe­ dig Siamban, az európai befolyás mind inkább utat tör magának. Még Phrasat Thong siámi király, ki 1826-ban lépett a trónra, 1833-ban csak kedvetlenül kötött szerződést az angolok­ kal s midőn későbben 1850-ben bővebb enged­ mények kieszközlésére Siamban megjelentek, épen ugy mint az észak-amerikaiak, durván elutasittattak.

XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.

Midőn azonban 1857-ben Mongkut lépett a trónra, teljes átalakulás következett be. Az uj király érett férfikorában volt. Hosszas fog­ lalkozása közben az európai nyelvekkel s tudo­ mányokkal és a hittéritőkkel folytatott bizal­ mas társalgásban, az idegeneket nemcsak be­ csülni tanulta, hanem azt is fölfogta, mi előnye lehet reá nézve e közlekedésnek. Világosan fölismerte, hogy az egyedárusságtól megszaba­ dított, s szilárd , törvényes alapon biztosított kereskedelemnek emelkednie s diszlenie kell. Félszázados paposkodása alatt megtanulta a szanszkrit nyelvet, a szomszéd államok nyel­ veit, a latint és az angolt; buzgón foglalkozott a különböző vallásokkal s bölcsészeti rendsze^ rekkel; ismereteket szerzett magának a csillaga­ idat- és természettanban. Azonban tudományos­ sága daczára, a sokattudó öntanultnak is meg volt benne minden hibája és gyarlósága. A kényuri hatalom megszokása s szolgai környe­ zete fölött gyakorolt felsőbbsége, észvehető befolyást gyakorolt jellemére. A buddha vallás erkölcsi magvát, a mihez igazlelküleg ragasz­ kodott, a babonás tanoktól megtisztítani töre­ kedett, melyek azt az ismerhetlenségig eltorzí­ tották. De a babonás szokásokkal még sem sza­ kithatott, talán épen a népre való tekintetből. Midőn az észak-amerikai hittérítők, kikkel angol bibliát olvasott, tolakodólag léptek föl térítő szándékukkal, nyersen rendre utasittotta őket. Midőn hat évvel ezelőtt e bölcsész és fölvilágosult király meghalt, gondos nevelésben részesült fia szakított a régi hagyományokkal. Előtte egyetlen siámi uralkodó sem hagyta el országát; a fiatal ember 1871-ben hosszú útra indult, hogy kitűzött czéljára magát kiművelje. Meglátogatta Bataviát, Singaporét, Kalkuttát, Bombayt, sőt Európába is szándékozik; utazá­ sának meg lett gyakorlati eredménye. A mi az európai házépítésnél czólirányosnak tűnt föl, alkalmazták, mi a földhöz és égaljhoz illett, meghagyták. Hasonlót mondhatni a ruházat­ ról is, mert ebben sem utánozzák szolgailag az európaiakat. Különféle házibútort és ételfólét is elsajátítottak, sőt még a bort is megiszszák. De mindezek kisszerű külsőségek, min­ den nagyobb jelentőség nélkül. Fontosabb ez úttal a király koronázása, mi már. másodízben történt. Először mint 13 éves kiskorú gyerme­ ket, mindjárt apja halála után hat évvel ezelőtt koronázták meg. Míg az államügyeket kor­ mányzó vezette, a király országos szokás sze­ rint egy időre zárdába vonult, hol mindenféle avatoncz kötelességeket teljesített s az uralko­ dói kötelességeket beléje verték. Midőn 1873. november havában nagykorúvá lőn, ezen hónap 16-án a második sajátképeni koronázás követ­ kezett s 101 ágyúdörgés hirdette az ünnepély kezdetét. A király reggel 10 órakor teljes díszben a trónra lépett. Először is ama rendeletét ol­ vasta föl, melyben megtiltja, hogy valaki magasabbrangu előtt földre boruljon. Eddig a király előtt senki sem maradhatott állva s még a legnagyobb hivatalt viselőknek is arezra kellett magukat vetniök. Alsóbb rangú előtt földre ereszkedett s ezen helyzetben maradt mindaddig, mig a beszélgetés tartott. A ki­ rály tehát ama meggyőződésnek adott kifeje­ zést, hogy siker és jólét nem lehet oly ország­ ban, hol ily szolgai szokás uralkodik. Azt kívánta, hogy egyik ember a másikkal az egyenlőség lábán érintkezzék s hogy a biroda­ lom legszerényebb alattvalója is meg legyen arról győződve, miszerint neki is annyi joga, mint a leggazdagabbnak. Mialatt a király határozatát olvasá, a jelenlevő mintegy 300 siámi a földön feküdt; de midőn az utolsó szó elhangzott, egyszerre fölálltak s uralkodójuk előtt európai módon egyenesedtek föl. Lehet gondolni, mily bajjal találták magukat bele uj helyzetűkbe. Majd a kormányzó tartott beszédet a ki­ rályhoz, megdicsérte, de legkevésbbé sem hí­ zelgett neki. Az uralkodó ment minden elő­ ítélettől s bár még fiatal, még sem engedte magát hízelgés által félrevezettetni. Fiatal embereket könnyű elcsábítani szivre ható fölizgatással. Azonban ő felsége igazán dicsére­ tet érdemel, hogy hajlamait ellenőrizni tudta. A kormányzó, a nemesség éa nép nevében kö­ szönetet mondott a királynak, hogy a lebom­ lást eltörölte, másrészről pedig önsugallatából

ÁPKILIS 5. 1874.

VASÁRNAPI UJSAG.

215

hasznos munkákat indított meg. A hosszú tengereken s az uj-világban. Ö kiváltkép a ten­ elefánt agyarral vetekszik. — Tizszerezzük .csatornát az ő költségén ásták meg, még pedig ger élő lényeinek természetrajzában volt speczi- már most meg a közönséges narwal nagyságát, nem robotosok, hanem olyan emberek, kiket a alista és nagy tekintély. A tenger-fenék csoda erejét — s előttünk áll a keresett szörny: az király kiskorúsága alatt a maga zsebéből fize­ szörnyei, ez átmeneti lények a növény és az ó r i á s N a r w a l . — Erre ment ki nagyjában tett. — Ezután a konzulok fejezték ki szeren- állatvilág — a féreg és a hal, — a hal és az a párisi tudós véleménye; de, okosan, csak csekivánataikat. mire a király visszavonult s emlős között, ez összekötő lánczszemei az özön­ nagy fentartással adta azt: ha ugyan a tudo­ kagylóharsonákkal, kürtökkel és egyéb hang­ víz előtti és mai teremtett világnak, — e még mására jutott adatok mind igazak s az egész • eléggé ki nem fürkészett, talán soha egészen ki tengeri szörny nemcsak a hajósok agyréme. szerekkel pokoli zajt ütöttek. Az amerikai világ jobban hitt elméletében, Este elfogadás volt a királynál pompásan sem fürkészhető vizalatti világ volt, a mi őt berendezett csarnokban. Az angol konzul elég leginkább vonzotta, a mit évek óta annyi kitar­ mint Aronnax urmaga. S nemsokára az a hajó­ udvariatlan volt, kinek mint tiszttársai között tással tanulmányozott s tanulmányai eredmé­ gyár-társaság, melynek a megsérült Scotia is legidősebbnek, először kellett volna bemutat­ nyét „A tenger alatti világ rejtelmei" czimü tulajdona volt, elhatározta, hogy nagy expedinia, tovább egy óránál hiába váratni magára, nagy két kötetes munkájában világ elé is bo­ cziót rendez az óriás Narwal vadászatára s s midőn még ekkor sem jelent meg, a szertar­ csátván, a tudomány ez ágában méltán elhi- fölkeresi és elpusztítja a Csendes-óczeánon való békés és biztos hajózást ennyire háboritó s tás John Bull nélkül vette folyamatát. A ki­ resült. veszélyeztető szörnyeteget. Egy nagy gőzfre­ rály az idegenekkel való társalgásban, s átaláÉpen a nebraskai (Egyesült-Államok) tu­ ban egész magaviseletében igen értelmesnek s dományos expediczióból tért vissza s érkezett a gattot, a L i n c o l n A b r a h a m - o t szerelték szeretetre méltónak mutatta magát s a legjobb mondott év márcziusában a ritkaságok egész föle czélra; s mivolt természetesebb,minthogy benyomást gyakorolta a jelenvoltakra. gyűjteményével New-Yorkba, mikor ott saját­ azon a mi tudósunknak is fölajánljanak egy S végül megjegyezzük, hogy már most is ságos események s észleletek hire kezdett ter­ helyet. Aronnax Péter, bár Parisba visszaindulások előkelő siámi küldi fiait Angliába s más jedni. Egy, az óczeán végetlen sikján úszó európai országba, hogy európai neveltetésben sziklaszigetről beszéltek az emberek s irtak a sának már a napja is ki volt tűzve, s gyűjtemé­ részesüljenek. lapok, melyet rövid idő alatt, különböző hajó­ nyei részint csomagolva várták az elszállítást sok az oczeán különböző pontjain találtak, a — részint, mondom, mert egy ritka remek, egy legerősebb gőzösénél is sokkal tetemesebb gyor­ eleven b a b y r u s s a (amerikai disznó) is volt sasággal haladva, majd itt, majd ott tűnni föl, köztök, melyet különös gonddal maga, vagy Herkules és a lernai hydra. nappal setéten mint élettelen gránit-gerincz, megbízott inasa, Mossziő Conseil étetett min­ Angol tudósok gyakran foglalkoztak már éjjel villany-fényt szórva magából, de annyira dennap , s melyet haza érve a Jardin des azzal a kérdéssel, hogy vájjon miféle állat lehe­ még senkitől meg nem közelítve, hogy világo­ Plantes állat-gyüjteményének szánt, hol e ritka tett a Herkules által megölt lernai kigyó. Buck- san látható s leirható legyen. Majd ismét más állat még hiányzott, — Aronnax ur mégis elfo­ land ugy véli, hogy e szörnyeteg a nyolezkaru hirek érkeztek, veszélyes összeütközésekről az gadta a meghívást s egy nap, hű inasát Conseil tintahal (Sepia octopus) volt s ebbeli vélemé­ úszó szikla s egyes hajók között. E mesés mestert ázzál lepte meg, hogy azonnal csoma­ nyét következőleg indokolja: 1863. szeptembe­ híreknek egyszerre iszonyú valóságot adott a goljon az útra, de csak ruhaféléket, mert indul­ rében a Regents-Park (London) állatkertjében S c o t i a nevű gőzfregatt esete, mely nemcsak nak, de nem haza. Conseil, mint régi s megbí­ egy nagy eleven oktopus volt. Ez állattal kísér­ találkozott, hanem össze is ütközött a tenger zott inas egypár ellenvetést csak koczkáztatott, leteket tettem, hogy megtudhassam: bir-e e rút szörnyetegével s több érzékeny sérülést kapott. hogy hát a gyűjtemények? s hát az eleven tengeri szörny villanyos erővel, és e kisérletnél 1867. ápril 13-kán, a S c o t i a a hosszúság 15° babyrussa? ki ad már annak enni? De Conseilmintegy önkénytelenül villant meg elmémben 12', a szélesség 45° 37' alatt haladt. Kerekei nek minden beszéde az önmegadás és engedel­ az a gondolat, hogy a Herkules által kivégzett szabályos, egyenlő gyorsasággal paskolták a messég e frázisán végződött: „a mint paran­ kigyó aligha nem ilyen oktopus lehetett, a me­ vizet, s nem volt ok semmi balesettől tartani. csolja, uram!" S pár óra múlva ur és inasa a lyet Folkstone-ban (Anglia egyik tengerparti Délután 4 óra tájt a hajó némi ütődést érzett, de Lincoln Ábrahámon voltak. városában) Man-Sucker-nek (emberszivó) ne­ az nem tetszett valami nagynak az utasok előtt. Nagy és hatalmas fregatt volt. Gépezete veznek. A hajó azonban néhány perez múlva sülyedni oly készületü, hogy mig közép sebessége 18 A XVII-ik század egyik természettudósa kezdett. Fenekébe nem kisebb, mint két méter­ tengeri mérföld volt (óránként), oly gőznyomást következőleg irja le a hydrát: A hydra egy nyi (több mint egy ölnyi) nyilas volt ütve, vagy is kiállhatott, mely 24, sőt 30 t. mérföldnyi irtóztató sárkány, melylyel Herkules Lerna inkább hasítva s a víz ijesztőleg tódult be rajta. sebességgel is ragadta tova a hajót. A fregatt mellett viaskodott, s mikor egyik fejét vagy Szerencsére a kapitány nem vesztette el a fejét. parancsnoka Farragut kapitány, merész, min­ csápját (tentaculum) levágta, mindjárt kettő, Az alsó fenéktől a hajó felsőbb részeit el tudta denre vállalkozó, de egyszersmind eszélyes három nőtt helyébe. — Tagadhatatlan, hogy zárni, s igy a hajó nem sülyedt el, csak tete­ ember is volt, a ki semmi körülmények közt az oktopussal ugyanez történik; ha egyik kar­ mesen megnehezedett s haza vánszoroghatott nem szokta elveszteni a fejét. Gépésze, egy ját levágjuk, mindjárt egy másikat nyújt ki kikötőjébe. kitűnő mérnök s erőmű-tanár, tudta kímélni, s helyette. ha kellett az utolsó határig feszíteni a moz­ Bizonyos, hogy azon a pontján a tenger­ Véleményem — folytatja Buckland — donyt. A kitűzött czélra, az óriás czethal vadá­ nek, a hol a Scotia balesete történt, semmi váratlan támogatást nyert az elhalt Pentland szatára pedig különösen volt ember a hajón, egy levelében, ki ezeket irta hozzám: „Egy szikla nincs a viz alatt rejtve. A tenger záto­ L a n d Ned (Eduárd) a leghiresebb szigonyha­ nyait, szigeteit, szikláit a hajósok jól ismerik levelet olvastam öntől, melyben abbeli gyalászok egyike, öl magas, rendkívül izmos, nitását nyilvánítja, hogy a Herkules áital s tengeri térképeikről egy sincs kifeledve. Da rugékony, ép oly nagy erejű, mint gyorsaságú a Scotia hajósai látták is a tengeri szörnyet, megölt lernai *kigyó valószinüleg egy oktopus ember, ki húsz ölre képes volt kivetni czet-ölő volt. Ez állítását magam is támogathatom azon mely hajójok jobb felén a viz alá merült, bal- szigonyát, oly biztossággal, mint a csikós a felől ismét fölbukott, s mig alattok átsuhant, eredmény által, melyre néhány ókori váza maga hurkát vagy a lapp a taránd fogó kötelét. képeinek gondos megvizsgálása folytán jutot­ sebezte meg a hajó fenekét. Ned a mellett eredeti ember volt. Elmés s A kérdés, mely egész New-Yorkot foglal­ maga-föltaláló a legveszélyesebb pillanatokban. tam, főleg a Vatikán gyűjteményében, a mely képek a félistent (Herkulest) épen abban a koztatta, csak az volt: m i fajta szörny az: Mert volt már eset rá, hogy czethalászaton a pillanatban tüntetik föl, mikor egy óriási okto- kőszikla-e? élő-állat-e a czetek seregéből. hatalmas vizi emlős fark-csapkodásai fölfordít­ >u8t (Man-Sucker) megölni készül. A képek a Természetes, hogy a vitából a tengerfenék oly ván csónakát, úszással kellé menekülnie s a ehető legszabatosabban és hibátlanul vannak tekintélyes ismerőse, mint Aronnax Péter sem magába a czetbe kapaszkodott és a hátán ülve rajzolva, csak épenhogy a hydrának egyik képen húzhatta ki magát. Nem tartozott azok közé ütötte lágyékába gyilkos szigonyát. több, a másikon meg kevesebb karja van, mint az emberek közé, a kik a mások előadására Ily készülettel indult meg a L i n c o l n a a mostan élő nagy kephalopódnak (fejlábu, a mindjárt elhigyjenek valamit s elégséges adat, nagy expediczióra; kisérve néhány kisebb gő­ főleg pedig saját tapasztalat nélkül egyhamar hydrának egy másik tudományos neve). zöstől s naszádtól, melyek fedélzetét hurrázó Apránként ki fog derülni, hogy valamint ítéletet mondjanak. De egy tekintélyes lap sokaság lepte el, a mint a hajók apja, mert nyiltan fölhívta, hogy mondja ki ítéletét a fena bibliának, ugy a többi nemzetek hitregészeannak látszott közöttök, méltóságos ingado­ tének- leghihetetlenebb csodái is a legegysze­ forgó kérdésben; s nem hallgathatott. A hír­ zással megindult. . lapi közlésekből rendelkezésére álló összes rűbb természeti tünemények voltak, melyeket Farragut kapitány az utazás kezdetén adatok összevetéséből, 8 a S c o t i a fenekén csupán a tudatlanság nevezhetett csodáknak. esett nagy metszés vizsgálatából arra a meg­ kijelentette, hogy a ki az egész személyzetből S. L. győződésre jutott 8 ezt egy tudományos czikk- legelőször pillantja meg a vadászat tárgyát, a ben ki is fejtette, hogy itt minden valószínűség keresett tengeri szörnyet s figyelmezteti reá a szerint állatról van szó, és pedig a czetek sere­ parancsnokot, annak kétezer dollár lesz a gének egy óriási ős-állatáról, mely az óczeán- jutalma. Természetes, hogy, minden matróz, a nak csak legmélyebb — 8 eddig mégsem mér­ ki csak ráért, azt lefte. Árboczról, kémény — EUö rész. — hető — mélységeiben él, talán csak egyetlen, oldaláról, kormánykerékről, hajó orráról min­ I. Fejezet. — A tengeri szörny. az Ő3világból fenmaradt példányban még, egy­ denkinek a tenger távolába volt függesztve szóval a tudományos hagyomány mondáiban szeme. Nappal a fekete gerinczet, éjjel a phosVerne Gyula, a kitűnő franczia író, kinek emlegetett, de a jelen ember-nemzedék által phorszerü fényt keresték. Senki sem volt kitar­ „Rendkívüli utazásai" közül már többet ismer­ nem látott Ó r i á s N a r w a l r ó l . A közön­ tóbb e keresésben, mint Aronnax ur. A tudóst tettünk meg kivonatilag olvasóinkkal, az itt séges n a r w a l (vagy licornis) a delfinek csa­ nem a kétezer dollár vágya csiklandozta; neki következő érdekes történetet egy franczia tudós­ ládjába tartozó czetféle, maga is megnő tiz öl az nem is kellett. O hypothesisét akarta iga­ sal beszélteti el, a ki abban tettleges részt vett. (60 láb) hosszúságra. Elefánt-agyar nemű csont zolva látni; a szem még nem látta óriás NarMi azonban, csak aránylag rövid kivonatot focr a fegyvere, melylyel erős hasítást vagy walt kereste ő az óczeán távolán. De mégis adhatván a terjedelmes elbeszélésből, kényte­ metszést bir tenni kemény tárgyakon is. Néha csalódunk; volt valaki, még fáradhatatlanabb: lenek vagyunk magunk venni át az elbeszélői hajók oldalába is bele vágja, de rendesen bele­ Land Ned, a czethalász. Óriás szigonyát kezé­ szerepet. törik. A párisi orvosi fakultás múzeumában ben tartva, vagy lábai közé fektetve, ült vagy Aronnax Péter, a párisi múzeum tanára van egy ilyen narwal-agyar, mely két és egy­ állt ő, nap- s éjhosszant a hajó fedélzetén,^ mig — Verne emiitett tudósa — 1866-ban termé­ negyed méter hosszúságú, tehát a legnagyobb szeme szerte száguldozva kereste a ,bizoszetvizsgálói czélból nagyobb utazást tett a

{

Utazás a tenger alatt.

216

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.

n y o s t " — m e r t nem is nevezte máskép ő teríték, a mely a harmadik asztalon van fölhal­ nyugszik, mely a tenger partjáról önti kincseit a a kérdésben forgó tárgyat, hanem csak: „az a mozva, arra mutat, hogy a czár leánya roppant tengerbe. A sas fölött egy herczegi korona lebeg. A bizonyos." A Lincoln körül, roppant t é r t b e ­ vendégszerető lesz. Arany és ezüst tálczák, üve- mező alján e szavak olvashatók: „indeflcienter." A fogva, czirkáló naszádjai száguldoztak minden gecskék, szelenczék, csecsebecsék, íróeszközök, paizsot Szt-István koronája födi; maga a paizs két irányban, a vízszint közelebbről venni szem­ hímző-keretek, legyezők, theához való edények, repülő angyal által emeltetik. — A légen át az északi sarkhoz. Gr. Wilczek ügyre. Ned többnyire részt v e t t a n a g y expe- khinai, japáni, sévremeisseni porczellánból vég­ diczio e kis expediczióiban s ő meg volt magá­ telen sorban vannak fölállítva; valamint mosz­ a Reithoffer-fóle gummiszer-gyárban ötven ballont ban erősen győződve, h o g y ő lesz az első, a kvai theafőzök, minden kigondolható nagyság­ készíttetett, melyeket egy czethalfogó hajó fog az ki meg fogja pillantani „a bizonyost" — zsebre ban. Egy másik roppant asztalon a fóldolgozatlan északi sarktengeren fólbocsátani, hogy az osztrák teszi érte a 2000 dollárt s még a szigonyát is bársony, selyem, atlasz, csipke, patyolat, vászon sarki utazók, ha a jégpusztaságon még életben vol­ bele vágja s mily g y ö n y ö r r e l ! valóságos hegyet képez, hogy egy jókora város nának, e gömbök által hirt kapjanak a hazából s A Lincoln utazása sokáig teljesen egy­ egész hölgyvilágát boldoggá lehetne vele tenni. maguk is hirt adhassanak magukról. Ez a terv hangú volt. Mivel egyetlen kitűzött czél lebe­ Török, perzsa, keletindiai shawlok, chachemire illustrálja egyszersmind ama tervet, melyet nemrég gett előttök, semmi egyéb nem is érdekelte háló-öltönyök, hímzett menték, melyek jobbára a párisi léghajó-társulat elé terjesztettek, t. i. a utasainkat. Találkoztak hajókkal, közlekedtek, egyenként egy egész vagyonnal érnek föl; utczai, sarkvidék beutazását léggömbbel. Az alapul vett szót is v á l t o t t a k v e l ő k ; de az óriás Narwalt házi, társasági, báli öltönyök tuczatszámra, kalapok, számítás következő: 10 ember a gondolára: 1200 egyik sem l á t t a . A M a g e l l á n szoros közelében virágok, menyegzői és diszöltözetek, 40—50 uszá­ kilo; szerek és fegyverek 500 kilo; horgony ós a M o n r o e hajóval találkoztak, mely a Csen- lyos ruha, pazar fónynyel kiállított ékkövekkel el­ kötélzet 1100 kilo; gondola, mely egyszersmind des-oczeánból j ö t t az atlantiba át, szembe hintett fejdíszek, arany és ezüst-hímzések, siberiai vitorlás ós szánka: 800 kilo; három havi eledel: velők, s egy n a g y czetet üldözött. F a r r a g u t menyét ós nyest-prémek ós még számtalan sok 4000 kilo ; levetendő teher 4000 kilo ; ennélfogva parancsnok szívesen átkölcsönzötte N e d-et mindenféle drágaság. Ha a herczegnő a legesze- a 18,000 köb méterre menő ballon súlya 12,000 Monroé-nak ; s a derék czethalász m e g is felelt veszettebb pazarlást akarná is behozni kies kis kas­ kilo. A gömböt hajón a 70-dik fokig szállítanák, a hozzá kötött várakozásnak. De ez is csak télyában, még akkor sem volna képes e tenger cse­ ott megtöltenék és fölbocsátnák. E különös készü­ múló érdekű kaland volt. F a r r a g u t kapitány, csebecsét, melynek értéke száz meg százezer rubelre lék a gömböt még a legnagyobb hidegben is mele­ roppant fregattjával czélszerübbnek t a r t o t t a a gen tartaná. A gömbnek fólszállási pontjától kezdve megy, akár csak egyszer is magára ölteni. szűk és veszélyes Magellán szoros helyett a sarkig még 250 — 300 mórtföldet kellene megkerülni a K a p - H o r n - t s u g y tenni. A legkedvezőbb körülmények közt evezni át a Csöndes-oczeánba. I t t kez­ az utat oda ós vissza húsz nap alatt tehetné dődött még csak komolyan a vadászat, meg. Természetesen sarknyár idején kellene vagy is még csak a keresés, mielőtt a megtenni az utat, midőn a nap sohasem tulajdonképeni hajtás megkezdődhetett száll le. volna. J ú l i u s 6-kán értek a Csöndes— Vitorlás szánka. Egy vitorlákkal oczeánba, észak-nyugati i r á n y t véve, teljesen fölszerelt jégcsolnak a Hudsonon hogy azt egész rézsut, keresztben átha­ kedvező szélben egy óra alatt 24 német józzák, D é l - A m e r i k a csúcsától J a p á n i g mfdet tett meg a jógen. E példával először vagy Szibériáig. A z u t a szokott módon közelitette meg ember a galamb gyorsasá­ folyt, nagy vihar nem érte, az egyen­ gát. Köztudomású tény, hogy ily vitorlás lítőn is tisztességesen áthaladtak, eltelt szánkák Hollandiában ós Norvégiában a július, augusztus, szeptember, — de az befagyott tavakon ós folyamokon nagy hasz­ óriás N a r w a l n a k se hire, se nyoma. A nálatban vannak. legerősebb h i t ű e k is kételkedni kezdtek m á r létezésében; s a legtürelmesebbek — Sajátságos szokás divík Lucha is békételenkedni kezdettek. Október is szigeten a halottak eltemetésére nézve. A eltelt s a legénység már — mint egykor halottat ugyanis kétszer hantolják el; első a K o l u m b u s é — lázongani kezdett. A ízben három évre, melynek lefolyása után j a p á n i birodalom szigeteitől alig kétszáz a koporsóban maradt csontok kivétetnek tengeri mérföldre voltak, a keleti hoszs drága balzsamirral megkenetnek s aztán szuság 136° 42' s az északi szélesség másodizben is elhantoltatnak. Hasonló szo­ 31° 15' alatt. November 2-án F a r r a g u t kás divík Uj-Seelandban is. Itt az elhanparancsnok kimondta, hogy ha h á r o m tolási periódus csak 18.hóra terjed, mely­ nap m é g eredménytelenül telik el, föl­ nek lefolyása után a rokonok összeszedik az h a g y a kutatással s visszaindul. K é t n a p elhunyt csontjait, s a legragyogóbban ki­ ebből is eltelt. A harmadik n a p A r o n n a x csiszolják ós részint talizmánként használ­ tanár, kit a sikertelenség t á n valamenyják, részint házi eszközökül dolgozzák föl. nyi közt a legjobban bántott, inasával, — Mennyit igyunk? „Nos uraim — a fedélzet korlátjára dűlve beszélgetett. monda Sheridán vendégeinek, miután a nők Conseil még most is hitt a jelenségben; fölállottak az asztaltól és elhagyták a ter­ h o g y ne? ura szavában kételkedni, az met, értsük meg egymást: Mennyit igyunk, Conseilnek lehetlen lett volna. A t a n á r annyit mint az emberek, vagy a barmok ?" , tréfált vele. No,Conseil! — monda — ma van az utolsó nap, a 2000 dollárt k i ­ E furcsa kérdésre egykissó neheztelő, sőt nyerni. — E z t gondolta magában N e d boszankodó hangon azt kiáltották: „Ma­ a czethalász is, a ki tőlük észrevétlen, gától értetődik, hogy annyit mint az embe­ n é h á n y lépésnyire ott hasalt a fedélze­ rek." — „Ugy hát jóformán leiszszuk magun­ ten s élés és hihetetlenül messzeható kat — válaszolá mosolyogva Sheridán, — UTAZÁSA TENGER ALATT: A „LincolnA" néhány kisebb gőzöstől kisérve. szemeit a tengerszin éjébe mereszté. mert a barmok soha sem isznak többet az • elégnél." E g y s z e r r e , mint rugótól megpat­ — A magyar állami pecsétről, melyet nem — Életszabály. Ha az életet élvezni akarod, tantva, fölugrott s elkiáltotta m a g á t : régiben uj alakzatokkal véstek, a következő ismer­ a rendetlen és pontatlan embereket kerüld; meg­ „ A bizonyos! O t t van szél a l a t t ! O t t csil tetést adhatjuk: A pecsét egy fő paizsból áll, mely akadályozzák munkádat ós megmérgezik örömeidet. l á m l i k ! Nézzék csak !" négy részre van elosztva. A harmadik és negyedik Tűzd ki szabályul, hogy nemcsak pontos leszesz, (Folyt, követk.) mező közé egy ék van beszúrva. E paizsban egy hanem azon igyekezel, hogy minden dolgaidat egy középpaizs van elhelyezve, melyben ismét egy kissé korábban végezd el. Ez a jó szokás rendre középpaizs látható. Ez utóbbi három részre van szoktat ós nyugodttá tesz. E nyugodtság nélkül Egyveleg. elosztva, melyek «gyikében egy oroszlán áll, mely folytonos rendetlenségben és izgatottságban élünk, — Az edinburghi herczegnő kelengyéje. A múlt a herczegitett habsburgi grófságra emlékeztet, má­ sőt a környezetünket is kihozzuk a sodrából. Olyan hó végén a szt.-pétervári téli palota fehér termében sikán egy pólya (széles egyenes vonal) vonul át, házhoz, hol folytonos jövés-menés, sürgés-forgás és ki volt állítva közszemlére az Alfréd angol her- mely az ausztriai herczegséget jelenti, harmadiká­ fölfordulás van, nem mennek szivesen a vendégek. • . Sajtfogyasztás Londonban. Mint a „Times" czeghez nőül ment Mária orosz nagyherczegnő dús­ ban egy rézsút fekvő pólya van, melyen három, gazdag kelengyéje. Egy szemtana a következőkben láb és csőr nélküli sas nyugszik. E három czimer irja, Londonban csupán az egy január hónapban ismerteti az érdekes kiállítást: A bejárathoz leg­ együttvéve képezi az uralkodó család czimerót. (1874) 4 millió 114 ezer kétszáz frank értékű idegen közelebb eső asztalon oly roppant rakáson hever a A középső paizson Magyarország czimere látható. sajtot fogyasztottak el, melynek nagy része Hollan­ mindenféle lábbeli, czipő, papucs, harisnya, csizma, A főpaizs első mezőjében Dalmátia czimere van diából ós Francziaországból került Londonba. hogy száz év alatt sem győzné a herczegnő mind elhelyezve; három aranyozott koronás leopárdfő. •/. Kölcsönös fogadás. Tizennyolcz fiatal leány elkoptatni. Vannak a többi közt katona-csizmák A második mezőben Horvátország, a harmadikban Minnesota államban (Észak-Amerika) összebeszélt, is, melyek azon alkalmakra vannak készitve, a Szlavónia czimere látható. A negyedik mezőben az hogy csak olyan férfihoz mennek nőül, a ki nem midőn a herczegnő szemlét tart ezrede fölött. Ez egykori erdélyi nagyherczegsóg czimere áll. A me­ dohányozik. Erre tizennyolcz fiatal ember ugyanott alkalmakra a herczegnönek katonai diszöltönye is zőt egy pólya két részre osztja: a felső részen egy kölcsönös fogadást tett egymásnak, hogy nem fog­ van. A második asztal a végtelen sok fehérnemű magasba törő sas látható (a magyarok), a sastól nak olyan leányt nőül venni, a ki hamis hajat terhe alatt görnyed, pókhálószerü battiszt-kendők, jobbra a sugaras nap, balra a félhold áll (a széke­ visel. Vájjon melyik rész fog elállani szándékától ? melyek közül egyik az 1867-ki nemzetközi kiállí­ lyek). Az alsó rószben aranymezöben hét vörös •/. Szivacs-fogyasztás. Hat-hét millió frankra táson volt kiállítva, és melyet a czárnő múlt évben vár áll két-két fekete ablakkal (a szászok). A becsülik annak a szivacsnak ez értékét, melyet tizenkétezer frankon vett meg; a nő, a ki hímezte, negyedik paizs Fiume területének czimerét foglalja Francziaországban évenként eladnak. 7 évig dolgozott rajta és belevakult. A számos magában, mely két fejű sasból áll. A sas egy korsón

ÍPMLIS 5. 1874.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

217

és egy betegápolót, kik bretagnei nyelven I meglátott egy indián csapatot és azzal meg­ folytonosan hazájáról és családjáról be­ szökött — bár eddig jóllétben és ezeknél A honvágy mint betegség. széltek neki. De mindez hiába való, mert csak nyomorban lehetett. (A legújabb észleletek alapján.) De hát mi tulaj donképen ez a különös későn volt. Mikor az orvos meglátogatta, betegség? Sok orvos az őrültség egy ne­ Azt mondják, hogy korunk világpol­ a beteg könyes szemekkel ezt monda: mének tartja, mások búskomorságnak. gárságra törekszik, hogy nemcsak a „mű­ „Végem van, érzem, hogy meghalok, ezt Benoist de la Grandiére a képzelőtehetség vész hazája széles e világ", de átalában ön meg nem akadályozhatja. Soha el nem és emlékezet által fölidézett idegbajnak soha kevesebbet a szülőföldre az emberek hagytam Bretagnet, elégedett, gazdag mondja. Es valóban azok ellen, kik a nem adtak, mint korunkban. Ebben sok valék; atyáin meghalt, a nélkül hogy csak nostalgiában őrültséget látnak, oly érvek igaz van, de hogy a h o n v á g y még most egyszer is megpirongatott volna, mindent is hatalmas rugó az emberek cselekedetei­ megengedett nekem; nem akartam isko­ szólanak, hogy Benoistnak igaza lehet. ben, az is kétségtelen, só't hogy valóságos lába menni, s otthon neveltettem, ugy él­ Mert a honvágyban szenvedőnek nin­ betegséget és halált is okozhat, épen az tem, mint a fiatal bretagnei nemesek szok­ csenek őrült eszméi vagy helytelen, össze­ ujabbkori orvosi nyomozásokból tudjuk. tak, gondtalanul, becsületesen és tisztán. függésnélkuli gondolatai. Másfelől nem Erre nézve érdekes adatai és észleletei van­ Ki mondta volna, hogy én valaha elhagyom gyötrődik valami képzelt bajjal, mint a nak Benoist de la Grandiére franczia orvos­ Finistéret és Paris kapujánál kórházban búskomor. Továbbá az őrültek és búskonak, ki a legutóbbi franczia háború alkal­ halok meg? Midőn Bretagneból elindul­ morok testileg jól vannak, megtartják ere­ mával, mint tábori orvos a tengerészetnél tam, éreztem, hogy végem van. Voltam jüket és testök súlyát. Holott a honvágy­ és később a hadseregnél bő tapasztalatokat Villiersnlh Champignynál, ugy tettem, ban szenvedő testileg is szenved és egész­ szerzett e tekintetben. mint a többiek, verekedtem, de Isten nem ségét elveszti. Az őrültség örökölhető baj, A honvágyot mint betegséget már Sau- vett magához. Még jobban próbára akart a honvágy nem. Továbbá a honvágyban vage következő négy kórjelenséggel jelle­ tenni és tiszteletem szent akaratát. Orvos szenvedőt, ha egészsége még teljesen meg­ mezte: szomorúság, álmatlanság, étvágy­ ur, ha tudná ön: mennyire szenvedek! rongálva nincs, meg lehet azonnal gyógyí­ nélküliség és gyengeség. A ü t e betegség Oh! hogy én ne lássam többé kastélyomat, tani, ha hazájának visszaadják: mig az utolér, legelébb is elveszti vidámságát, eré- erdőimet, nyájaimat, lovamat és kutyái­ őrült kívánságait hiába elégítjük ki, az által lyét és keresi a magányt, hogy csakis azon mat ! Isten, rövidítsd meg szenvedéseimet még baját fokozzuk. Bármint van a dolog, bizonyos, hogy rögeszmének éljen, mely r üldözi, vagyis és bocsásd meg gyengeségeimet! Hogy hazájáról gondolkozzék. Atalakitja, meg­ dörgött ma reggel az ágyú. Orvos ur! ne azt a szerencsétlent, ki honvágyban szen­ szépíti az emlékeket, melyek ama helyhez maradjon itt, e terem összeomlik. Utolsó ved, csakis az által lehet meggyógyítani, csatolják, a hol nevekedett. Zárkózott lesz, órám közel van és előre készítem magamat, ha hazájának visszaadják. Addig is pedig visszautasitja a vigasztalást. Az a gondolat, hogy mint jó keresztyén haljak meg." legjobb, orvos szer a szórakoztatás. így pl. hogy hazáját nem látja többé, elcsüggeszti Január 23-án a beteg érverése 110 volt; a tengerészek társas mulatságai, dalolásai elviselhetőbbé teszik a honvágy szenvedé­ s az ez által okozott bánat következtében 28-án meghalt. Benoist de la Grandiére a honvágynak seit, mig a szárazföldi hadsergeknél a szi­ zavar támad életszervei működésében. Arczának vonásai megváltoznak, szemei mere­ az egyes népeknél fölmerült eseteiről sok gora fegyelem még növeli azt. A honvágy az elszigeteltség miatt ke­ vek és élettelenek lesznek, arcza levertsé­ érdekes adatot állit össze. A francziákat letkezik és a nyelv különbözősége által get fejez ki és mozdulatai lassúbbak lesz­ éri e betegség leginkább; s ők bimak leg­ vannak az emberek leginkább elszigetelve. nek, az akarat határozatlanságáról tanús­ kevesebb hajlandósággal a kivándorlásra. Esquirol vette észre, hogy egyik kórházi Főleg a nyugoti megyékben és kiválóan kodnak. teremben a bretagneiaknál komolyabb Bekövetkezik a vérszegénység, ütérve- Bretagneban, valamint a déli franczia me­ kórjelenségek mutatkoznak, mint a többi rése apad, vérkeringési zavarok következ­ gyékben és Korszikában lakóknak van betegeknél: bretagnei tanulókat rendelt a nek be. Minthogy a beteg enni sem tud, legtöbb hajlandósága e betegségre. A breterembe, hogy tájszólamuk szerint beszél­ gyomorbajok is támadnak. A nőknél beáll­ tagneit patriarchális és vallási szokásai nak az idegbajok, a rendetlen fázások, annyira szülőföldjéhez bilincselik, hogy e jenek velők és a beteg bretagneiak meggyó­ izzadások. Ez idegbaj főjellemvonása, hogy kötelékek alól magát büntetlenül föl nem gyultak. Paris ostroma alatt is igy tárták a beteg tudja, hogy meghal. A honvágy áldozhatja. A svájczi sem örömest és baj föl a lelket a sorvadó bretagnei parasztok* ban. Gyakran jó orvosság egy kis fogás is. leginkább növendék és fiatal embereknél nélkül hagyja el szülőföldjét. Olaszország­ Igy Mainz ostroma alatt az orvosok tudtára lesz betegséggé és egyenlően éri a külön­ ban, a mióta egygyé lőn és az ujonczokat adták a katonáknak, kiket atyphus és hon­ böző vérmérsékletüeket. Főleg katonáknál az ország egyik részéből a másikba viszik, vágy tizedelni kezdett, hogy a főparancs­ gyakori e baj. A nagy franczia hadjára­ szintén gyakran fordul elé a honvágy pusz­ nok a gyógyulóban lévők számára szabad tok alkalmával e század elején tömeges títása, így 1867 és 1870 között 203 ily elmenetelt eszközölt ki az ostromlóktól. E halálozásokat okozott. Saint Jean D'Acre- betegség fordult elő és ebből 8 halállal hir sokakat meggyógyított. Marceray pedig nál — Desgenettes orvos megjegyzése sze­ végződött. Az angolok és németek még ugy gyógyított meg egy katonai kórház­ rint — többet pusztitott, mint a pestis. Ca- legörömestebb vándorolnak ki és legke- ban betegen fekvő barátot, hogy fölolva­ dixban és Plymouthban a franczia fogoly vésbbé vannak kitéve a honvágy bajainak. sott neki egy állítólag főnökétől jött hamis katonák közül többet megölt, mint a sárga­ Az angol mindenütt jól találja magát, hol levelet, melyben fölhatalmazza, hogy azon­ láz. Lengyelországban és Oroszországban angol lobogó leng és ez a föld minden ré­ nal visszatérhessen zárdájába. szén föltalálható. is sulyosbitá a többi ragályokat. Ezekből kitűnik, hogy a honvágy nagy A németek is könnyen föltalálják ha­ A legutóbbi franczia hadjárat alkal­ betegség, mely a szívből jő, de a testet is zájukat; de azért nem oly kosmopoliták, mával is a Németországban visszatartott elpusztítja, és hogy inkább lelki, mint testi mint az angolok; bizonyítja ezt az is,hogy franczia foglyok közt nagy pusztítást vitt orvosszerek által gyógyítható. Érezték végbe a honvágy. Paris ostroma alatt a legutóbbi háború alkalmával a honvágy ezt szegény menekült honfitársaink is! pedig még a mozgó nemzetőrség szülőföld­ betegséggé fajult a német seregben is, H. S. jüktől messze elvitt legényei közt is sokat főleg a honvédség közt; igy észlelhető volt pusztitott. A kórházakban a nostalgia ez a sileziai és pomeraniai katonáknál. Az is igaz, hogy minél mi véletlenebb miatt beteggé lett fiatal katonák csakuPetőfi néhány levele. az ember, annál jobban van szülőföldjéhez ugyan szomorúan néztek ki. így a többek 1848—9 bői. közt 1871. január 4-én vitetett kórházba csatolva, vagyis annál kevésbbé tud másutt a fiatal R. marquis, a ki Finistére megyé­ megszokni. Foissac beszéli, hogy egy Len­ Petőfinek a Vegyes művei közé föl nem ből jött a csatatérre. Egy kis vörhenye és gyelországba vitt lapp, bár jó dolga volt, vett, részint a sajtó viszonyok miatt föl sem toroklobja volt, de könnyen gyógyítható rövid időn nagyon szomorú lett és megszö­ vehetett néhány levelét egy régi lapok- és búvárkodó b a r á t u n k rendelke­ és kevéssé nyugtalanító. Nem is gondolt kött , hogy zordon hazájába visszatérjen. folyóiratokban zésünkre bocsátván, azt biszszük nem lesz ezekre, hanem folytonosan imádkozott és Azok a grönlandiak pedig, kiket Dániába érdektelen azok közül az alábbiakat, melyek sirt, visszautasított minden szórakozást és vittek, a bizonyos halálnak téve ki magu­ csak az 184 8 /9-diki lapokban a azóta sehol sem vigasztalást. Január 10-én a kór jelenségek kat, törékeny csónakokra szálltak, hogy jelentek m e g , ismét közrebocsátani. Petőfi eltűntek, de annyira el volt pusztulva és átevezzenek a tengeren, mely hazájuktól minden nyilatkozata érdekes; ha egyébért nem, már csak azért is, m e r t ő sajátságos egyéni­ oly erkölcsi szenvedés nyomása alatt állott, elválasztá. Egy gazdag család örökbe fo­ sége bélyegét minden sorára annyira rá tudta hogy az orvos szükségesnek tartá őt atyai­ gadott egy fiatal indián nőt, de ez folyton nyomni, hogy nála még a tévedés is a meglag inteni. Rendeltek mellé két katonát I szomorú volt és sorvadott, mig egyszer |

218 győződés erejével, az igazság színében j e l e n i k m e g 8 tökéletesen jellemzi iróját. E levelek a mellett a k o r t is jellemző adalékokul szolgál­ hatnak. I. Pest, május 27. 1848. Bocsásson meg a haza, h o g y most, midőn minden pillanata oly d r á g a , oly fontos, ma­ g a m r a vonom figyelmét, úgyszólván nyakára tolom magamat. I g e n rövid leszek, szokásom szerint, s ha nevemhez egy eszme nem volna kötve, vagyis h a nevem egy eszméhez nem volna kötve, a közönségtől ezen egy-két perczet nem merném elrabolni. T é n y , h o g y m é g a márcziusi napokban is a m a g y a r nemzet egyik kedvencze v o l t a m . . . . néhány hét, s ime egyike vagyok a leggyülölt e b b embereknek. M i n d e n elmenő hazafiúi kötelességének tartja egy-egy követ hajítani r á m . T ö b b ujságlap nem á t a l t a m a g á t pellen­ g é r r e tenni, hogy nevem rászögeztessék. N e m szükség a világtörténetet átmagol­ n u n k , hogy megtanuljuk, mi a népszerűség? csapjuk föl akárhol e n a g y könyvet, s e g y lap­ j á b ó l is megtanulhatjuk. A népszerűség a tarpeji s z i k l a , melynek tetejére n e m azért viszik föl az embert, hogy ott a magasban uralkodjék, hanem hogy lehajitsák. A népnek mulatság kell. T u d t a m én ezt, mielőtt ama szikla tetejére ért velem az ujjongató sokaság, nem részegí­ tett m e g a rám dobált koszorúk illata; ébren és teljes lélekjelenléttel v á r t a m a letaszítás pillanatát, és ennek köszönhetem, hogy nem a fejemre, hanem talpra estem. T a l p r a estem, és semmi bajom sjncs. I t t állok most alant a mélységben, alant és koszor ú t l a n u l , de á l l o k ! E g y e t sajnálok, megvallom. H a m á r k e d ­ vetek j ö t t engemet lelökni, miért nem löktetek oroszlánok barlangjába? h a d d szaggattak volna szét e vad, de nemes á l l a t o k ! . . . Miért lökte­ t e k ide, hol a csúszó-má8zó férgek hemzsegnek? melyeknek csipése nem halálos, de t ö b b mint h a l á l o s : undorító. I s t e n e m r e , h a m á r bűnös vagyok, i n k á b b érdemeltem a vérpadot, mint a z t , hogy haszontalan rongyos - lelkű ficzkók hizlalják rajtam piszkos nyelvöket, m i k e t eddig csak a r r a használtak, hogy az uralkodott önkény kegyelmes saru-talpát nyalogassák, mint fark­ csóváló alázatos ebek. D e bűnös vagyok-e vagy sem? m i t vétet­ t e m ? E g y verset írtam, melynek tartalma az, hogy nincsen többé szeretett király, és egy népgyűlésen kimondtam, hogy a minisztérium­ ban nincs bizalmam. A k k o r t á j b a n u g y viselte m a g á t a minisz­ t é r i u m , hogy igazán nem bizhatott benne az, a k i féltette a h a z á t ; ezt p e d i g csak az félti, a k i szereti. K ü l - és belháború fenyegetett, és h a d ­ s e r e g ü n k nem volt, s fölállítására ném t e t t lépést a minisztérium; Jellacsics föltüzte H o r ­ vátországban a legnyilvánosabb p á r t ü t é s zász­ laját, s a minisztérium u g y b á n t vele, mint daczos gyermekével a majomszeretetü anya, az ember nem t u d t a , czirógatja-e vagy pofozza? s ezekhez j á r u l t a b u d a i vérengzés, . . . . i t t a haza s z i v é b e n , a minisztériumnak csaknem szemeláttára a p r i t t a t t a egy idegen zsoldos a magyart! H # i l y e n kétségbeejtő körülmények között k i k i á l t o m b á r m i l y válogatatlan szavakkal, h o g y nem bizom a minisztériumban, ezt v é t k e m ü l csak az tulajdonithatja, a k i nem tudja, m i a hazaszeretet. H a l l g a t n i m i n d i g könnyebb, m i n t beszélni, s k i figyelmezteti a h a z á t , hogy i t t és i t t v e ­ szély fenyegeti, az ellensége nem l e h e t , d e igen is, ellensége a z , a k i látja a veszélyt és hallgat. Azzal, hogy kimondtam, miszerint nem bizom a minisztériumban, n e m a k a r t a m én ő k e t elkergettetni, hanem ösztönöztetni á l t a ­ latok a r r a : viseljék magukat ugy, hogy á t a lános bizalomban, szeretetben részesüljenek. A kocsis nem azért csattant ostorával, hogy lovai kidőljenek a r ú d mellől, hanem hogy sebesebben haladjanak. A hasonlitás n e m igen költői, de talán nem is igen rósz. H a én a m i ­ nisztériumnak volnék, jobban bíznám azokban, kik őt koronként gáncsolják,mint a k i k örökké h a t á r t a l a n bizalmat szavaznak iránta, mert legroszabb esetben is gácsolói legalább nyílt, őszinte ellenségek, míg amazok talán á l b a r á t o k ; ki tudja ? előttem legalább igen gyanús, h o a y

VASÁRNAPI ÚJSÁG. az egész bukott Pecsovics-párt térdet-fejet hajt a minisztérium előtt. J ó emberből lehet e g y ­ szerre rósz e m b e r , de a roszból egyszerre j ó sohasem lesz. De én nem hiszem, hogy a minisztérium­ nak ellensége csak egy is azok közül, k i k őt eddig megrovogatták, sőt t u d o m , hogy nem ellenségei, hanem a legőszintébb b a r á t a i , ós azért nagyon igazságtalanok, kik m i n k e t g y a ­ núsítanak, piszkolnak. A z o n b a n , ha tetszik, gyanúsítsanak, piszkoljanak tovább is, . mi azon vagyunk, hogy a méltatlanságok eltűrése a legkisebb áldozatunk legyen, melyet a haza oltárára teszünk. E g y é b i r á n t b á r m i l y n a g y emberek m i ­ nisztereink, s én teljes elismeréssel vagyok lángelméik iránt, nem h a g y h a t o m helybe, a mit nagyon is túlbuzgó barátaik hirdetnek, hogy egyedül csak ők m e n t h e t i k m e g a hazát. K i ­ mondhatatlan szomorú dolog volna, ha nyolcz emberen állna egy nemzet élete vagy halála. S ha mindjárt igy volna is, ezt nem Vón szabad kimondani, m e r t ha e h i t elterjed és m e g g y ö ­ kerezik, éktelen k á r á r a lehet a nemzetnek. D e nincs igy. A z én hitem más, én azt vallom, a mit vallott a n a g y franczia forradalom: „van­ nak a statusban hasznos emberek, de szüksé­ gesek nincsenek." M i n d e n időszak megtermi a maga embereit, s annál többet, minél több kell neki. E hitvallás elveszi egy részét az em­ berek nimbuszának, de csak azért, hogy tegye a gondviselés fejére. A mi „a királyokhoz" czimü versemet illeti, mely népszerűtlenségem fő oka, az a republikanismus első nyilvános szava volt M a ­ gyarországban, és határtalanul csalatkoznak, a kik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmind. A monarchia E u r ó p á b a n vége felé j á r ; a min­ denható isten sem mentheti meg többé. H a vala­ mely eszme világszerüvé lesz, előbb lehet a világot m a g á t megsemmisíteni, mint belőle azon eszmét kiirtani. É s ilyen most a r e s p u b ­ lika eszméje. Azonban a monarchiának van még jöven­ . dője nálunk, sőt mostanában elkerülhetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottam k i a respublikát, nem lázítottam ( m i n t r á m fogják), csak megpendítettem az eszmét, hogy szokjunk hozzá. E n n é l többet tennem esztelenség lett volna, ennyit tennem a haza- és emberszeretet kényszeritett a magam föláldozásával is. I g e n , a haza- és emberszeretet. Á t a l a k u l á s u n k mindeneserte vérbe fog kerülni, arról szó sincs; azon kell h á t lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kerülj ön, erre a legczélszerübb eszköz, az uj eszmét lassanként, apródonként terjeszteni, megkedveltetni. J a j nekünk, ha egyszerre berohan ajtóstul! akkor n e m lesz k e n y e r ü n k , mert a vérfolyamok elmos­ sák vetéseinket! E n n e k elkerüléseért irtam, a mit irtam, s megnyugszom benne, m e r t a mennyit á r t o t t a m vele magamnak, annyit használtam másoknak. É s ezért ne bántsátok a republikánusokat, ne lázitsatok ellenök, mig ők nem lázitanak, és ők nem fognak lázitani, mert tudják, hogy a minek m e g kell lennie, meglesz. A keresztyén vallásnak csak tizenkét apostola volt, mégis elterjedt; hogy ne terjedne el a respublika, m e l y n e k m á r annyi apostola van, és annyi m a r t y r j a v o l t ! Tudjátok P a r i s b a n a SaintM é r y utczát ? ott 1832-ben száz republikánus ifjú esett e l . . . . olvassátok el a történetnek e lapját, megtanuljátok, milyen katonák a r e p u b ­ likánusok 24,000 betanult hóhér alig bírta k i i r t a n i e 100 gyermeket. Petőfi Sándor. (•Életképek* 1848. jun. 11., 26-ik sz.) II. Pest, augusztus 10-én 1848. F e l s z a b a d u l t u n k a Metternich-kompania alól, 8 kaptuk a Batthyány-miniszteriumot. E r r e u g y a n elmondhatni, hogy „eben g u b á t . " Amaz tetteivel törekedett v e s z t ü n k r e , emez tétlenségével fogja vesztünket okozni. Mi haszna, hogy a mód különböző ? az ered­ mény egy. I m m á r o n nyildogálnak azon boldog á b r á n ­ dozok szemei, kik nemcsak hogy biztak e minisztériumban, de sőt azt állitották, hogy egyes egyedül csak ez az, mely a hazát m e g ­ menteni képes. Gyönyörűségesen m e g fogják menteni!

XXI. ÉVFOLYAM. — 14. S í ÁM.

Ország-világ tudja, hogyan vélekedtem én e minisztériumról mindjárt eleinte, (hogy e véleményemet ki mertem m á r a k k o r mondani: j ó nevem hirét, melyet évek folytán szereztem, elvesztettem néhány nap a l a t t ) most p e d i g egyenesen azt mondom, hogy ez a minisztérium az, mely legbizonyosabban eltemet bennünket. l ó pacant zengett az o r s z á g , midőn az első m a g y a r minisztérium névsorát meglátta, én p e d i g megcsóváltam fejemet azon, hogy a m a g y a r ember mindig fölkeltekor szokta di­ csérni a napot, be nem várván annak lementét. É s azt g o n d o l á m : ezek m i n d egyszálig derék emberek, talán mint miniszterek is azok lesznek, de csak t a l á n . . . ők azon kornak gyer­ mekei, mely m á r m e g h a l t : a beszéd, a szónok­ lat k o r á é ; ebben ők elsők voltak, de vájjon nem lesznek-e az uj korban, a tettek korában az u t o l ­ sók? mert a kettő között oly n a g y a k ü l ö n b s é g , hogy vagy egészben uj emberek kellenek hozzá, vagy a régieknek egészen újjá kell születniök, és ez n a g y ritkaság. Csak egy phoenix volt a világon, az is régen v o l t ; tán nem is igaz. Abból, hogy ők a szónoklat mesterei, e g y á t a lában nem következik az, hogy mesterei lesz­ nek a tetteknek is. A t i m á r kikésziti a bőrt, d e a kikészitett bőrből más mesterember csinál csizmát. I g y gondolkoztam körülbelől a miniszté­ riumról, midőn az megszületett. A l i g élt n é ­ h á n y napot, s én földhöz vágtam kalapomat s á minisztérium iránti minden hitemet és bizalmamat. A z t mondták ugyan, hogy m é g gyermek, tehát várakozzunk egy keveset, d e ez engem m e g nem nyugtatott. Hercules már bölcsejében kígyókat szaggatott szét, s nekünk, ha valaha, u g y most van Herculesekre s z ü k s é g ü n k . Bekövetkezett május 10-ke, a budai v é r e n g ­ zés, (melynek elkövetői, közbevetőleg mondva máig büntetlenül fütyülnek,) ott a miniszté­ r i u m n a k úgyszólván szemeláttára kaszabolták az embereket... már ekkor nem t a r t ó z t a t h a t t a m magamat, fölugrottam a múzeum u d v a r á n a t r i ­ bünre, és veszett dühömben elkiáltottam a nem­ zet szine előtt, hogy én e minisztériumra n e m a hazát, de egy magamat, sőt a k u t y á m a t sem biznám. N y u g o t t lelkiállapotban bizonyosan más szavakkal fejeztem volna k i magamat, de az ér­ telme végre is csak ez lett volna. E z e n szavaimra d ü h b e j ö t t az ország, és szép fényes nevemet pocsétába dobták, és m e g ­ gázolták. É n fájdalmasan ugyan, de mégis mo­ solyogtam, mert tudtam, hogy ugyanazok az emberek, kik r á tapostak nevemre, föl fogják azt venni a sárból, és szépen letörölgetik róla a m e g n e m érdemlett szennyet. S ime már ott vagyunk, hogy azt mondo­ gatják : Petőfinek még sem volt egészen igaz­ ságtalansága. É s ne adja isten, de maholnap ott leszünk, hogy azt fogják m o n d a n i : Petőfinek tökéletesen igaza volt! Napról napra mindinkább látván, hogy a minisztérium olyan, mint a bekötött szemű, hátrakötött kezű és vasravert lábú ember, min­ den reményemet egybe helyeztem, a nemzet­ gyűlésbe. M i t nem vártam én a n e m z e t g y ű l é s t ő l ! soha ennél nagyobbszerü reményeim nem voltak, és soha sem csalatkoztam oly csúfondárosan, mint e nemzetgyűlésben! Uramfia, fölküldi őket egy fölébredett, föllelkesült, tettrevágyó, t e t t r e kész nemzet, és ők i t t nyámognak, itt czammognak, mint valami inaszakadt invalidus; kávéházi pipafüstös u n a l mokból és egykedvüségből csak akkor p a t t a n ­ nak ki, akkor jönnek tűzbe, ha nem az ellensé­ get, hanem egymást kell marniok, és végre is m e g é r j ü k , hogy szőröstül-bőröstül elnyelik, a törpe minoritást... szájok u g y a n elég nagy erre. A rácz-fene eszi az ország lábát s mahol­ nap a szivébe harap, és az a fű még erdőben és mezőn van, melyet majd a p a t i k á b a kell vinni, hogy ott orvosságot csináljanak belőle. E g y hónapja, hogy megajánlottak n a g y h ű h ó v a l a 200,000 katonát, s azóta ez ügyben egy árva kurjangást sem tettek, mintha az ellenség még most készítené a Ganges vizén a hidat, melyen á t hozzánk fog gyalogolni. D é l i Magyarországban zsákra rakják a le­ nyiszált magyar fejeket, északi és keleti M a ­ gyarországért ki kezeskedik ? és ki kezeskedik nyugaton Ausztriáért, melynek alattomos keze szennye eddig is mindenütt látszik ?

ÁPRILIS 5. u».

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

E g y s z e r r e csak azon veszszük észre m a g u n ­ kat, hogy nem két, hanem négy tűz közé szo­ r u l t u n k , és alig van annyi fecskendőnk, a meny­ nyivel e g y égő gyufát el t u d n á n k oltani, és mégis a helyett, hogy állítanák nyakrafőre, ha a pokol fenekéből is a pénzt és katonát, maguk játszanak katonásdit, vagdalkoznak egymás kö­ zött, m i n t a paréj közt a gyerekek. Tanakodnak theologiáról, paedagogiáról, és az ördög tudja miféle iáról. E l h a g y h a t n á t o k most azt a neve­ lést, mikor azt sem tudjuk, lesz-e kit nevelni, vagy sem ? D e a legszebb az, hogy ők a népet, mely­ nek ők képviselői, oly éretlennek, butának t a r t ­ j á k . Végső argumentumok mindenre az, hogy hja a nép még ilyen, meg olyan éretlen. K ö ­ szönd meg ezt képviselőidnek, nép. É n meg­ vallom, egészen másformának ismerem a népet, s éretlenségének legfölebb egy példáját tudom, azt, hogy ilyen képviselőket választott. H a n e m a legszebbnél is szebb az, hogy ő k , kik azért vannak összeküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, e helyett még egy uj gyalázatot csapnak a képé­ h e z : megajánlják a segítséget Ausztriának Olaszország ellen, s ezzel maguk zárják be előt­ t ü n k az ajtót, melyen E u r ó p a nemesebb nem­ zeteinek rokonérzelme j ö t t volna be hozzánk. Most m á r jöjjön el az idő, midőn a m a g u n k em­ berségéből, a mi könnyen megeshetik, nem bir u n k kigázolni a bajból, s forduljunk segítség­ ért ama nemzetekhez, majd azt fogják mon­ dani : menjetek a pokolba, a hová valók vagytok, kik kezet emeltetek a szent szabadságra, midőn E u r ó p a , sőt t i magatok is küzdöttetek é r t e ! E z t fogják mondani, s kilöknek bennünket az antichambreba, hol majd aztán magyaráz­ hatjuk az inasoknak a pragmatica sanctiót. Innen-onnan ezer esztendeje, hogy e földre az első cseppek hullottak ama vérből, mely ezt Magyarországnak keresztelte. E z e r esztendő óta sokszor volt már a m a ­ gyar nemzet kutyául, de nem hiszem, hogy va­ laha k u t y á b b u l lett volna, mint jelenleg van. Maholnap m á r én is kétségbeesem, én!.... p e d i g akkor aztán j ó éjszakát, mert én a leg­ utolsó vagyok azok közt, kiket a balsors két­ ségbeejteni képes. A k k o r , ha küzdünk, nem azért k ü z d ü n k többé, hogy Magyarország ismét fölemelje a fejét, hanem csak azért, hogy h a már élni nem t u d t u n k becsületesen, legalább halálunk legyen becsületes. Irtóztató! A z é r t szenvedtünk h á t ezer esztendeig, azért izzadtunk könnyeket és sírtunk vért, azért botorkáztunk á t keservesen a középkor hosszú éj én, hogy midőn virrad végre, m i fáradtan, ájul­ tan roskadjunk össze az útfélen, hogy a nemze­ t e k hajnalának első sugarai odafonódjanak M a ­ gyarország homlokára halotti koszorú g y a n á n t ! T e n n i fogunk végre, de tenni és meghalni egyszerre... t e t t ü n k az emlékkő lesz sirhalmunk előtt. A világ nem tudta, hogy élünk, csak a z t fogja tudni, hogy m e g h a l t u n k ! Szomorú, szomorú. É s pedig igy lesz, h a a nemzet minél előbb föl nem serken, s ki nem ragadja, kormánya és képviselői kezéből azon hatalmat, melyet nekik j ó hiszemben átadott, s melylyel azok részint nem t u d n a k élni, részint r ú t u l visszaélnek. Petőfi Sándor. („Márczius Tizenötödike" 1848. aug. 18., 128-iksz) III. Erdőd. okt. 1. Kővárvidékén keresztül a k a r t a m kiküldetésem helyére, a Székelyföldre utazni, s Nagy-Bányáról kénytelen valék viszszafordulni. O t t találkoztam Teleki Sándorral, K ő v á r v i d é k e főispánjával és Mihályi Gábor kormánybiztossal. Tőlök tudom a következendőket. A z egész krasznamegyei és kővárvidéki oláhság föl van lázadva. A lázadás közép­ pontja Naszód, hol valami Jovics ezredes és U r b á n alezredes fegyvereket és pénzt osztogat az oláhok között, kik hozzájok csatlakoznak. M á r m i n t e g y tizezeren vannak t a l p o n : a kővár­ vidéki megyei pénztárt (mintegy 18,000 pen­ gőt) elrabolták, s egy h á z a t fölgyújtottak. A m a g y a r urak azon helyekről m á r mind N a g y B á n y á n vannak, minthogy életök n e m biztos többé. M a g a Teleki és a kormánybiztos majd elfogatott; csak csellel sikerült elillaniok, s midőn kocsira ültek s elvágtattak, k é t puskát sütöttek rajok az oláhok, d e szerencsére egyik

sem talált. Több megyei tisztviselőt vasraverve vittek Naszódra, mi sorsra j u t o t t a k ott, nem tudni. Szatmármegye már teszi a szükséges lépéseket, a mennyire tőle telik; egy p á r ágyú és néhány száz nemzetőr van ú t b a n . É n is velők megyek. Tegnap szóllitottam föl levélben az alispánt, hogy általános népfölkelést hirdes­ sen a megyében, miután a megindult sereg igen csekély az ellen erejéhez képest. Remélem, az alispán meg fogja ezt tenni, s nem vár minisz­ teri rendeletet rá. H á t Pesten mi történik? hol van már Jellachich? hátrál-e vagy előbb j ö t t ? semmit sem tudunk. Irtóztató körülmények, de bátorság nemzetem, bátorság és ismét bátorság, s a haza mentve lesz! Petőfi Sándor. (.„Pesti Hírlap" 1848. október 10., 183-ik sz.)

IV. Petőfi levele és csatadala. (Olv. a képviselőház, decz. 4-ikei ülésében.)

Képviselő polgárok! Milyen nagy 'fontos­ ságú lehet egy kis költemény, bizonyítja egy franczia tábornok levele, ki azt irta a conventnek, hogy vagy küldjenek neki tetemes segéd­ sereget, vagy küldjenek egy kiadást a marseilleise-ből. — H a elég buzditónak találják önök a következő költeményt, nyomassák ki annyi példányban, a mennyit szükségesnek fognak látni, s küldjék szét országszerte a magyar t á ­ borba. Részemről igen óhajtom, hogy miután szigorú körülményeim elvonták egy kis időre a hadipályáról személyemet, legalább lélekben azalatt is részt vegyek nemzetem harczaiban.

Csatadal. Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg, előre! Süvit a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart, előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa, előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van : „Szabadság!" előre! A ki magyar, a ki vitéz, Az ellenséggel szembe néz, előre! Mindjárt vitéz, mihelyt magyar, — Ő, s az isten egyet akar, előre! Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat, előre!

évnegyedre 1 frt 50 kr. A tanítók és szülők figyelmét érdemes fölhívni rá. -» Magyarország térképe, különös tekintet­ tel a létező vasúti-, posta- és távirdai hálózatra, ugy a királyi biróságok, pénzintézetek és i p a r ­ társulatok székhelyeire, hivatalos adatok a l a p ­ j á n kiadja Németh I m r e m. kir. osztálytaná­ csos, rajzolta Szalay Ignácz. — Szalay I . 1869-ben t ű n t föl először mint kartograf s m á r első kísérlete az 1869-diki amsterdami k a r ­ tográfiai közkiállitáson a legmagasabb k i t ü n ­ tetést, a „diplome d'excellence"-ot n y e r t e . Németország is kifejezte elismerését, midőn „a művészet és tudomány aranyérmével" t ü n teté ki „Magyarország vasúti-, távirdai és postahálózata térképé"-nek rajzolóját. Ezen mappának javított és a négyévi haladásnak megfelelően kiegészített második Kiadása nyerte a tavalyi bécsi közkiállitáson az „elis­ merési okmányt". É s valóban, k i a Laufer I g ­ nácz kő-és könyvnyomdájából kikerült kiadást tanulmányozá, i n k á b b keveselni fogja a t ö b b ­ rendbeli kitüntetést; keveselni, mert hazájá­ ban nem részesült elismerésben. A geográfiai adatokon kivül benne találjuk a meglevő, épülő és tervezett vasúti és távirdai vonalok hálózatát, a vasúti, gőzhajói, teherhajói, posta- és távirdai állomásokat, a királyi törvényszékek, j á r á s b í ­ róságok, bankok, takarékpénztárak, segélyegy­ letek, biztosító-társulatok és részvényekre alapitott iparvállalatok székhelyeit külön-külön jelekkel föltüntetve. Továbbá külön mellék­ leten, hivatalos adatok alapján összeállitva, az összes hazai takarékpénztárak, .önsegélyző­ egyletek, bankok, biztositó-társulatok és ipar­ vállalatoknak székhelyére, czégjére, alap- és tartaléktőkéjére vonatkozó adatokat rendszere­ sen, betüsorozat szerint elősorolva. — A r a 5 frt. — Pályamlivek. A tud. akadémia által k i t ű ­ zött utóbbi pályakérdésekre, nevezetesen a vicinális vasutakra vonatkozó Lónyay-féle kér­ désre beérkezett öt p á l y a m ű ; a Vitéz-féle pályakérdésre : Bonfin élete s működéséről, beérkezett 3 mű; egy másik hason alapú pálya­ kérdésre az Arpádkori okmányokról, nem érke­ zett be semmi. A Dóra alapítványból a vasúti különbözeti dijra beérkezett két pályamű. — Eredménytelen pályázat. A gr. K a r á ­ csonyi-féle pályadíj legutóbb bohózatra volt kitűzve. Mindössze csak három bohózat érke­ zett, s az ápril első napján tartott akadémiai ülésben a bírálók valamennyit oly gyarlónak nyilatkoztatták, melyek nem hogy a 100 darab aranyra érdemetlenek, de még komoly bírálat tárgyai sem lehetnek. A dijat tehát nem adták k i .

— Patti Adelina asszony, a világhírű éne­ kesnő, húsvét első és másod napjának estéjén fog énekelni a redout termeiben, olasz közre­ Én se leszek roszabb nála : működőkkel. Berohanok a halálba, — Nemzeti szinház. A p r i l 1-én került színre • előre! Dumasnak „Alphons u r " czimü színmüve, Ha lehull a két kezünk is, melyet P a u l a y E d e fordított le. A z ifjú DumasHa mindnyájan itt veszünk is, ról minden színházlátogató tudja, hogy ő s z e r e t előre! erkölcsi prédikácziókat tartani, még pedig az eltévelyedett nők fölött, kiket érzékeny módon Hogy ha el kell veszni: nosza védelmez a társadalom és emberi törvények ellen, Mi veszszünk el, ne a haza! avagy vádol ridegen, mint Claude feleségét. E z előre! az ujabb színmüve is az e fajtákból való, hanem Petőfi Sándor. i t t a családiasság mellett irt három ügyes („Közlöny" 1848. deczember 20., 193-ik sz.) ' folyású fólvonást, s mig Alphons úrban a léha nőcsábítóra igyekszik összegyűjteni a megve­ tés lesújtó Ítéletét, Montaiglin tengerészben a családfőt kívánja ünnepeltetni. A cselekvény a — A Vajda János által szerkesztett „Szózat" körül forog, hogy Montaiglin neje még fiatal czimü társadalom-politikai hetilap első száma leány korában egy cselvető szerelem áldozata megjelent. A z uj lap változatos tartalmából a lett 8 a darab kezdetekor leánya már 13 éves. főczikket s a tárczát emeljük ki. Amabban a A férj mitsem t u d erről. A csábító Alphonse polgári elem befolyásától várja czikkiró a ur, egy semmirekellő uracs, ki a nőket becsü­ magyar társadalom nemzetiesebb szellemtől letétől és talléraitól szokta megfosztani. M o n ­ áthatott regeneráczióját, mig emebben a leg­ taiglin neje megveti ez embert és a l e g m é l y e b ­ utóbbi korszak „boldog emberei"-t mutatja be ben ragaszkodik férjéhez, k i n e k egy válságos éles gúnynyal a tárczairó. A rendes rovatok pillanatban el is árulja t i t k á t . M o s t M o n t a i g l i n is érdekesen vannak összeállítva. A „Szózat" előtt az az első, hogy neje hirnevét a világ hetenként egy nagy íven jelenik meg, csinos előtt megmentse, ép ezért n e m is vonja szám­ kiállításban s előfizetési ára évnegyedre 2 frt. adásra a csábitót, nehogy igy kutatásokra, beszédre adjon alkalmat. E helyett örökbe Ajánljuk a közönség figyelmébe. — A „Hasznos mulattatóból," melyet Dolinay fogadja és törvényesiti a leánykát, oda köl­ G y u l a az ifjúság és n é p számára szerkeszt, csönözve annak saját nevét. Alphons ur elég­ ismét két jól összeválogatott tartalmú füzet nyomorult, hogy m i n t t a n ú aláírja a törvényej e l e n t meg, képekkel is ellátva. E vállalatból sitési okmányt. O az által van sújtva, hogy a 10 naponként jelenik meg egy-egy füzet, éven­ vagyonos és koros Guichardné asszony, kit k é n t tehát 32, a előfizetési ára egész évre 6 frt, Alphons pénzeért akar nőül venni, megtudván

Irodalom és művészet.

**

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

220 az esetet, hogy t. i. az ő jövendőbelije mily nyomorultan viselte magát, megvetéssel u t a sitja el. A közönség jól fogadta e darabot, mely n e m valami n a g y drámai belbecscsel bir, de szellemesen van irva. H o z z á az előadás is k i ­ t ű n ő volt. Prielle Kornélia ( M o n t a i g l i n neje), P a u l a y n é (Gruichardné), F e l e k i (Montaiglin), N á d a y (Alphons) és G á b o s I r m a (a 13 éves l e á n y ) játszották a d a r a b hatásos szerepeit. — Magyar színészek kezdik meg előadásai­ k a t ápril 6-án Sopronban, hol rendesen német szinészek t a n y á z n a k , de m e g v a n minden lehe­ tőség, h o g y a m a g y a r szinügy is gyökeret ver­ j e n . N é m e t h G y ö r g y jól is összeállította társu­ l a t á t , m e l y az előadásokat „ B á n k b á n " - n a l k e z d i m e g , s ez alkalomra Szász K á r o l y alkalmi k ö l t e m é n y t is i r t . Pozsonyban ugyanakkor Bokody színtársulata kezdi meg az előadásokat. M i g a m a g y a r T h a l i a k é t ily német j e l l e g ű végvárosba vonul, a d d i g több magyar városban szomorú sorsra j u t o t t a színészet, nevezetesen Szegeden és A r a d o n , hol a gyönge társulátok a l e g n a g y o b b anyagi zavarral végezték a téli idényt.

Közintézetek, egyletek. — A tud. akadémia márcz. 30-iki ülésében az első fölolvasást G a l g ó c z y K á r o l y t a r t o t t a ily czim a l a t t : „ A székely kérdésről." A fölol­ vasó ellene nyilatkozott annak, h o g y a szé­ kelyek sorsán kitelepítés á l t a l segitsenek. A d a ­ tai szerint a székely föld nincs túlnépesedve, összesen 206 Q mfdnyi területen 95294 ház­ b a n 427,647 ember lakik; esik t e h á t egy házra 4 4 /io lakos, egy D mfdre 472 ház és 2074 lakos. E g é s z E r d é l y t e r ü l e t e 954 D mfd, 438,139 házzal és 2.101,222 lakossal, melyből egy h á z r a 47/,0> egy Q mfdre 2201 esik, t e h á t átla­ gosan, mint magán a székely földön. Szóló maga sem tagadja, hogy évenként mintegy 4—500 ember vándorol ki, de a székelyeket o t t helyben kellene segélyezni. A z é r t történik e kivándor­ lás, m e r t az ottani kisbirtokokon kevés munka akad, s a munkás nép kevés pénzt l á t ; az is papiros. Marhatenyésztésben is elmaradt. A z ipar egészen házi, s a bányák mivelése gyarló. A fölolvasó sok statisztikai adattal t á m o g a t t a ismertetését. U t á n a K ő r ö s i J ó z s e f a fővárosi statisztikai hivatal főnöke mint vendég t a r t o t t fólolvasást „Az emberi élettartam átlagának megállapításáról." — Atalános vélemény, hogy az ember mai napság kevesebb ideig él, mind az ős időben, s igy Körösi József a föld k i h ű ­ lésével lehetőnek hiszi, hogy az ember a föld­ színéről egészen kivesz. A z é l e t t a r t a m megha­ tározása m á r sok módon m e g k í s é r t e t e t t , de e g y á t a l á b a n bajos a kérdés k ö r ü l biztos, kéz­ zelfogható a d a t o k a t megállapítani. Fölolvasó a különféle rendszereket hosszasabban ismertette és czáfolgatta: végül ő maga egy uj rendszert javasol, mely t ö b b m u n k á t kívánna ugyan az e d d i g i e k n é l , d e hasonlithatatlanul fontosabb eredményeket is adna. Megemlítjük itt, hogy a tagválasztási és tagajánlási mozgalmak kez­ denek megindulni az akadémiában. Tisztelet­ beli t a g o k u l az első osztály H u n f a l v y P á l t , a második osztály Rómer F l ó r i s t ajánlja. M e g ­ említjük azt is, hogy a közoktatási miniszter fölhívta az a k a d é m i á t , ajánlana tiszteletbeli t a g o k a t a p á r i s i földrajzi társulathoz. — A Kisfal udy-társaság márcz. 27-iki ülésé-. ben B é r e z i k Á r p á d t a r t o t t székfoglaló érte­ kezést s e czélra hosszabb t a n u l m á n y t i r t Czakó Zsigmondról, d r á m a i r o d a l m u n k e n a g y tehet­ ségű, d e korán és szerencsétlenül l e t ű n t bajno­ káról. Bérezik ez egész t a n u l m á n y t nem, csak annak egy részét olvasta föl. U t á n a Z i c h y A n t a l olvasott föl három kis génre képet a taní­ tói életből. V é g ü l S z á s z K á r o l y i n d í t v á ­ nyozta, hogy p á l y a m ű v e k b í r á l a t á n a k fölolva­ sásakor — ha a bírálók nézetei eltérnek — az ellene és mellette szavazók nevei is közöltesse­ nek. E z el is fogadtatott. A t i t k á r i jelentésből megemlítjük, hogy K a u t z G y u l a egyetemi rektor 200 forinttal a t á r s u l a t alapitói közé lépett. — A történelmi társulat ápril 2-iki ülésében S z i l á g y i S á n d o r tartott fólolvasást ily czim a l a t t „ I I . Rákóczy G y ö r g y összeköttetése N á d a s d y Eerenczczel," melyben sok értékes és uj adat van. A fölolvasó az összeköttetés k ü l ö n ­ böző változásait élénken föltüntette, az egyes e m b e r e k e t gondosan jellemezte, különösen a Rákóczy és N á d a s d y képét domborította k i .

XXI. ÉVFOLYAM - 14. SZÁM.

A z ország akkori állapotára vonatkozva is sok adatot közölt. — A földrajzi társulat márcz. 26 -iki ülésében a fiatal B á l i n t h G á b o r olvasta föl a mongo­ lok közt tapasztalt élményeinek egy részét. A mongolok még mindig a kova és aczél mellett vannak, s tüzelőre marhahulladékot használnak, miután az erdőket a vadállatok m i a t t k i i r t ­ j á k . A thea legfőbb élelmiszerük s azt tégla alakba sajtolva mindig magukkal hordják a főző edényekkel e g y ü t t , még a templomba is, hol h a soká t a r t a pap imádsága, egész otthonosan theafőzéshez l á t n a k . A thea pénz is nálok a khinai félgömb alakú ezüst és réz pénz mellett. Evésnél rendesen csak ujjaikat használják, vagy a khinaiaknál szokásos pálezácskákat. Város nem igen van, és sátrakban tanyáznak, egész nomád életet élvén. Rendes u t a k n a k sincs semmi nyoma. Vallásra nézve budhaisták, s isteni tiszteletük imádkozásból áll, mit p a p ­ növendékek olvasnak előre, kiket az öreg pa­ pok nyomban ott meg is botoznak, ha az imá­ ban hibát ejtenek. H a l o t t a i k a t n e m temetik el, hanem elviszik elhagyott helyekre, hol kóbor k u t y á k tépik szét. Csak nagytekintélyű embe­ r e k holttestét égetik el, s a hamvakat sírboltba teszik. A férfiak önállósága, mikor apjok ren­ delkezése alól megszabadulnak, a 25-éves kor­ ban kezdődik; különben már 17 éves korukban is házasodnak. H a a nő magtalan, a férj vissza­ küldhet! a szülőkhöz, vagy második nőt vehet mellé. — A fölolvasó t ö b b házi eszközt ós öl­ tönydarabot is m u t a t o t t be.

— Az iparmuzeumi felolvasások utolsója múlt vasárnap volt. C s e p r e g h y J á n o s olvasott fel, a hazai ipar fejlesztésének föltételeiről, legfőbb föltételül állitván r az iparosok t a n u l t s á g á t . U t á n a G r e g u s s Ágost értekezett a stylről, átalánosan jellemezve ezt a művészetek és irodalom terén. E m l i t é , hogy mily befolyással voltak egyes kiváló tehetségek a styl fejlődé­ sére. E g y Michel Angelo a festészetben, egy V i k t o r H u g ó a költészetben állapított meg stylust, és követőik az úgynevezett iskolákat képezik. L e g t ö b b ily iskola a festészetre nézve Olaszországban v a n , hol majdnem minden második városnak külön styl mutatkozik festé­ szetében. Némely művész, eltérve a törvény­ szerűségtől, idegen t e r ü l e t r e téved s ott s t y l szerüt nem t u d produkálni. í g y a zenét egész t ö r t é n e t i események leírására szeretik m á r föl­ használni, mi szintén nem lehet stylszerü, mert az ily leirásokra nem a zeneművészet t á r g y a : a hang, hanem az írás művészete: a szó vállalkozhatik csupán. Ujabbkori regényíróink között pedig sok oly minutiositással irja le hősei­ nek r u h á z a t á t stb., hogy ezáltal a festészet birodalmába csapván á t , tárgyszerűtlenség folytán elvesztik a stylt. í g y tett néha J ó s i ­ k á n k is regényeiben. V é g r e nem lehet tagadni, hogy korunk egyik morális nagyhatalmassága, a divat is lényegesen befoly a styl változására s uralkodó alakjaira az egyes művészeti ágak­ ban, bár e befolyást csak n a g y ritkán lehet üdvösnek mondani m a g á r a azon művészetre nézve. Mindezek u t á n Greguss azon végkövet­ keztetéshez j u t , hogy .a styl nem is eszköz, hanem m a g a a czél, n e m is a művészet lénye­ ges kelléke, hanem maga a művészet. — Az első hazai takarékpénztár közgyűlése a múlt óv üzleti eredményéből 24,250 frtot szavazott m e g j ó t é k o n y czélokra. Fennállása óta ez intézet összesen 308,574 frtot fordított közczélokra. A z ez évben megszavazott összeg­ ből esik: A z év folyama alatt m á r kifizetett jótékony adakozásokra 503 frt, a nyugdijalapra 10,000 frt, a magyarországi kholera-árvák javára 2000, Budapesten fölállitandó vízműre 1000, az 1848—49-iki honvédeknek saját t ű z ­ helyeiken ellátására az 1870. évi közgyűlés megállapodása szerint 1500; ezeken kívül szá­ mos közintézet, jótékony egylet és iskola részesült 400, 300, 200, 100 frtos adomá­ nyokban. *

— Az első magyar atalános biztosító társaság márcz. 31-én t a r t á folyó évi közgyűlését Hajós József elnöklete alatt. A fölolvasott jelentés azon kellemes meglepetésben részesité a részvénye­ seket, hogy daczára a múlt évi válságos pénz­ viszonyoknak, a zárszámadás oly kedvező ered­ m é n y t mutat föl, melyhez hasonló az intézet fennállása óta még egy évben sem t ű n t elő. A bevétel főösszege 5.264,177 frt 65 k r r a megy, a kiadások főösszege 5.193,447 frt 54 kr., a

nyeremény t e h á t 70,730 frt 11 kr, melyből az igazgatóságnak 6,365 frt 71 k r , a tisztviselők­ nek 2829 frt 20 kr j u t , a tisztviselők n y u g d i j ­ alapjára 707 frt 30 kr fordittatik, n y e r e m é n y ­ t a r t a l é k u l marad 15,206 frt 98 kr, a biztosítottak nyereménye tehát 22,810 frt 46 kr, a részvé­ nyeseké ugyan annyi, mely összegből egy rész­ vényre 133 forint esik. — A müncheni magyar-egylet október — m á r cziusi első félévi működéséfői következő ada­ tokat k ö z l i k : A tagok száma 20—45 közt v á l ­ takozott. A bevétel volt 298 frt 12 kr, a k i a d á s 279 frt 5 kr, és segélyezésekre 94 frt fordíttatott; a könyvtár 79 kötettel gyarapodott s most van 179 m ű 272 kötetben. A z egyletnek dalárdája is van, j e l e n l e g p e d i g az Augustenstrasse N r . 59. lakik.

Közlekedés. — A budai hegyvidék egyik legkiesebb része a Széchenyi-hegy, de a közlekedési nehézségek, az ivóvíz hiánya tartózkodóvá tette a n a g y közönséget, s az ottani nyárilakokat rendesen csak azok használták, kiknek nyáron át r i t k á n kellett bejönni a városba. Most az a svájezi társaság, mely a kapaszkodó hegyi vasutat épiti oda, e vasút forgalma érdekében a Széche­ nyi-hegy számára igen fényes programmot készitett. Nevezetesen összevásárolt ott minden eladó helyet, többi közt árnyas szép erdőt is és nyári lakásokkal épiti be. E d d i g 182 n y á ­ rilak számára van hely s ezeket maga akarja fölépíteni. A hegyen lesz diszes vendéglő is, melyet a fogadós ingyen k a p egyéb kedvezmé­ nyekkel ; de a társulat fog rá felügyelni, hogy a közönség igényeit kielégítse. A hegyen eddig m á r h á r o m k u t a t fúrtak és pedig az óhajtott sikerrel. J ó ivóvízre akadtak mindhárom helyen. Most a vasúton naponként 200 munkás dolgo­ zik, hogy májusban átadhassák a forgalomnak.

Balesetek, elemi csapások. — Nagy tűzvész pusztitott az esztergom­ megyei K ö b ö l k ú t vasúti állomás mellett levő Kisujfalu községben, márcz. 27-én. E l h a m v a d t u g y szólva az egész község, melynek 200 h á z á ­ ból alig m a r a d t meg 20. A z iskola és p a p l a k is oda égett, s a templomot alig sikerült m e g ­ menteni. Sok házi állat is oda veszett, s a lakosság a legnagyobb nyomorba van taszitva. A község egyetlen fecskendője szintén m e g ­ g y ú l t s elégett. — Az erdó'égések Horvátországban, főleg Zágrábmegyében föltűnő mérvben szaporod­ n a k ; igy a legközelebbi napokban a Zdencinatól Károlyvárosig vezető vasútvonal egész hosszában jobbról és balról borzalmas n a g y ­ szerűségben lehetett szemlélni az erdőégések hosszú sorát. E z e n égések leginkább a p á s z t o ­ rok könnyelműsége által keletkeznek A z e d d i g ekkép okozott k á r máris tetemes; még az ölbe rakott fa s porrá ég. Ideje volna, h o g y e t e k i n t e t b e n a legszigorúbb rendszabályok fogan a t o s i t t a t r ának.

Mi ujság? ® A húsvéti ünnepek ez idén szépen össze­ kerülte*: a kikelettel. A tél mározius havában jóformán keményebb v o l t , mint a megelőző néhány tél derekán s visszatartá a tenyészetet, 8 igy áprilisban k a p t u k meg a márcziusi ibo­ lyát, melytől most szerte k é k ü l minden utczaszöglet s illatozik minden szoba, s a fakadó r ü g y és első zöld levél szépen párosul a húsvéti piros tojással. E z a piros tojás most az igazi divatezikk. Egész g a r m a d á k feküsznek belőle a d u n a p a r t i „zöldségbazár á r u s n ő i " előtt. I g y nevezik miveltebb nyelven a bennszülött, m e g ­ települt vagy csak b e l á t o g a t ó kofákat. D e mik p.zok az igazi tojások a tojásmintára készült mindenféle ajándéknak valókhoz képest, m e ­ lyekkel ilyenkor tele van minden k i r a k a t . M i ­ kulás napja k ö r ü l szilvából, v a g y szilvaizből készült fekete krampusz szarvval, lólábakkal, hosszan, egész térdéig lenyúló kioltott vörös nyelvvel, — karácsontájt a mindenfélével k ö r ü l a k g a t o t t karácsonyfa, húsvétkor a tojá­ sok képezik a kirakatok legvonzóbb ékitését. C z u k o r b ó l , fából, márványkőből, kókusdióhéjból, papirgyurmából, elefántcsontból, bőr­ ből, aczélból, porczellánból s isten a m e g ­ m o n d h a t ó j a , mi mindenből nem készülnek az [ efféle d r á g a tojások, melyeknek némelyike fól-

ÁPEILIS 5. 1874.

nyitva egy értékes virágcsokrot, másika drága ékszert, harmadika kodácsoló kotlóst s körülte csipegő csirkéket rejt. í m e a t o j á s , mely okosabb anyjánál. Némelyik muzsikál, mikor fölnyitják, m i g k é t elrejtett hengerkén, egy­ m á s u t á n vonulnak el a szebbnél szebb t á j ­ k é p e k , melyeket egy odaillesztett üveglencsén k e r e s z t ü l szemlélve, megláthatjuk a világ legnagyobb városát, legszebb tájait, mint akár­ melyik panorámában. í m e egy tojáshéjban a z egész v i l á g . A franczia szellem az kivált, mely az effélék összeállításában majdnem a hihetetlenségig vitte. Ismeretes K a r r Alfonz­ nak az az adomája, melyben elmondja, hogy egy gróf szerelmes volt egy herczegnőbe, de a her­ c e g n ő n e m annyira a grófba, mint inkább a n n a k négy zsemlefakó lovába és szép kocsikajába volt szerelmes. A gróf többször kérte n ő ü l a herczegnőt, de ez mit sem a k a r t róla hallani. Egyszer, húsvét hétfőjén a herczegnő valami fehértömeget lát a háza előtt, nézi, hát egy óriási tojás. K i m e g y , hogy megnézze s ime a tojás k e t t é nyilik, s benne van a grófnak négy fakója a kocsival, kocsissal és inassal e g y ü t t . A herczegnőt ez a gyöngéd figyelem a n n y i r a meghatotta, hogy másnap ő is küldött húsvéti tojást a grófnak, az igaz, hogy jóval kisebbet, de sokkal értékesebbet, mert mikor a tojást a gróf szobájában fölnyitotta, maga a herczegnő lépett k i belőle,azzal akijelentéssel, hogy nem is megy el innen többé, neje lesz. A n n y i r a meglágyította szivét a tojásba zárt n é g y fakó. H a n e m persze az ilyesmi csak P a ­ risban történhetett, valamikor a fényűző csá­ szárság alatt. M i szegény, vagyonbukott magya­ r o k beérjük vele, ha egy kis sódar j u t a tojás mellé, h a nincs is épen megszentelve, s talán egy-egy töltött b á r á n y , ki még nem vette m a g á r a a világ bűneit. Adja isten, hogy ebből l e g a l á b b ne hiányozzék a magyar embernél se. Adjon isten különben is vidám és boldog ünne­ peket e szomorú és boldogtalan időkben.

221

VASÁRNAPI ÚJSÁG. — Végrendeleti hagyomány. A múlt évben

elhalt gr. Majláth A n t a l 25 ezer forint kész­ pénzt és összes, mintegy 22 ezer holdnyi birto­ kának egész fundus instruktusát, háromszáz­ ezer forint értékéig, egy Szatmáron fölállitandó homoeopathikus kórházra hagyta. — Bismarck herczeg ápril 1-én ünnepelte hatvanadik születésnapját. A herczeg ezt igen beteg állapotban érte el, s valószínű, hogy még csak rövid ideig vehet részt az állam ügyeinek intézésében. — Egy angol hetilap uj- magyar miniszterekül a következő urakat emliti: Chaisi, W e i s i és Zeede, mely három barbár szó valószínűleg Ghyczy, Zichy és Szende neve akarna lenni. — Állattenyésztésünk kezd külföldön isme­ retes lenni. A napokban Oroszországnak J e k a terinoszlawi kormányzóságából egy orosz föld­ birtokos : Jakobflenitz - Brodzky Constatin, faj tehenek vásárlása végett Magyarországba jött, és itt Bécsben nyert útmutatás és az orszá­ gos gazdasági egyesület ajánlata következtében Cséry Lajosnak •puszta-szent-lőrinczi tenyész tehenészetéből 3 darab fajtehenet vásárolt meg, darabját 600 frt és a szállítási költségekért. — Kemény tél volt márczius utolsó napjai­ ban is az ojtozi szorosban. Több napig oly erősen havazott, hogy márcz. 24-ike óta az átjárás egészen elzárult. Néhány száz ember foglalkozott még 28-án is a hó eltisztitásával, hogy az u t a t j á r h a t ó v á tegyék. E g y nő az utón kifáradva megfagyott, szintúgy 4 ló s egy ökör útközben elveszett. A rögtöni olvadás beállása által nagy vizáradásoktól félnek. — Uszó* színház. A belügyminisztérium a napokban az ismert Bergheer Lajos mechani­ kus szinház-tulajdonosnak engedélyt adott, hogy a D u n á t az egész királyság területén uszó szinházzal bejárhassa és előadásokat rendez­ hessen. Ezen uszó szinház, melyet H a r t m a n n József újpesti hajó-épitész épített, 120 láb hosszú és 33 láb széles, körülbelül két hét múlva teljesen elkészül, színpaddal és igen t á g nézőtérrel van ellátva. Bergheer m á r a fővárosi — A belga királyleány eljegyzése. A belga hatósághoz folyamodott egy kikötő hely áten­ k i r á l y i p á r idősb leányát, L u j z a Mária Amália gedése iránt, A hajó egyszersmind teljes hajó­ szász herczegnőt (született 1850. febr. 18-án) e zási személyzettel, úgymint kapitánynyal, kor­ napokban jegyezte el F ü l ö p szász-koburgi her­ mányossal és matrózokkal van ellátva. czeg, s magyar kir. honvédőrnagy. A z eljegy­ — A városligeti artézi kut fúrásánál 187 zés nagyon közelről érdekli József főherczeg ölnyi mélységig hatottak, s a kitolt iszap 39 '/j családját. A belga királyné ugyanis a főherczeg nővére (József nádor leánya,) a vőlegény pedig R . fokot ért el. A viz t e h á t magasabb hőfokú K l o t i l d főherczegnőnek, József főherczeg nejé­ lesz, mint a margitszigeti forrásé. nek testvérbátyja. A fiatal p á r Magyarorszá­ gon fog lakni. — Trefort közoktatási miniszter a húsvét M a r é k A n t a l , az alcsuthi főherczegi urou t á n i napokban rövid időre Drezdába, Lipcsébe dalom nyugalmazott tiszttartója, ki József és István és Berlinbe utazik. nádorok, utóbb pedig József főherczeg hű tisztvise­ — Kihallgatás. Bartal G y ö r g y kereskedelmi lője volt, s ö létesítette a csapiári szép parkot is, miniszter keddi és csütörtöki napon 12 órától elhunyt Budapested 73 éves korában. Kőhalmi N é m e t h L a j o s , volt udvari k e t t ő i g fogja a kihallgatást keresőket fogadni a minisztérium hivatalos helyiségeiben. ágens, a fővárosi körökben ismert férfiú , meghalt — Márczius 15-ikét a Kairóban lakó magya­ 68 éves korában. G y u r k o v i t s , siket-néma arczképfestö, kit r o k is megünnepelték az ottani magyar egylet helyiségében, melyet Sipos György, az alkirály Pesten sokan ismertek, meghalt 64 éves korában. Szamosujvár egyikköztiszteletü polgára, M o l ­ kertésze igen szépen fölékitett. J e l e n volt dó v á n S i m o n márczius 26-kán, élte 52 évében K l a p k a is, ki most Karióban időz. A kis társa­ ság összegyűlvén, a H y m n u s t énekelte, aztán meghalt. Hosszas testi szenvedései és életuntsága p e d i g kedélyes reggeli következett, pohár­ végkép összetörték lelki erejét és egy gyászos pil­ köszöntésekkel. A z ünnepélyen ott v o l t a k : lanatban maga kereste föl a halált. Elhunytak még: szent-miklósi és óvári P o nSipos György, Seregi A n t a l , K e r n János, Beck F e r e n c z , Kozma J á n o s , Kovács K á r o l y g r á c z B é l a , földbirtokos és volt honvédőrnagy, és Dragonics, kik mindannyian részt vettek a ki Ungmegyének hosszabb ideig volt főbírája, Jen­ szabadság harezban. Kovács K á r o l y vendéglős ken 59 éyes korában; P o l l á k J ó z s e f , a buda­ a magyar egyletnek házában ingyen adott pesti izr."kórház orvosa, 73 éves korában; kézdiszentléleki K o z m a G á b o r , 66 éves korában helyiséget. Kis-Kenden; V u c s k i c s Á g o s t o n , állami mér­ — A franczia külügyminisztérium levéltára e d d i g egészen el volt zárva a történetirás kuta­ nök N.-Váradon, 43 éves korában; R é v é s z tói előtt s e hatalmas kútfő t a r t a l m a nincs föl­ G y ö r g y , buzgó régiséggyűjtő , Kis-Kunhalason ; használva, p e d i g bizonynyal meríthetni onnan S z e k e r e s I s t v á n , káptalani erdész, 59 éves minden nemzet történetéhez. A mostani k ü l ­ korában Kis-Jenőn; L a n g e r V i n c z e , a könyv­ ü g y m i n i s z t e r Decazes h g maga t e t t lépéseket nyomdászat élemedett munkása az „Athenaeum" M a c - M a h o n köztársasági elnöknél, hogy a nyomdában, 61 éves korában ; L a n z - L u d m i l l a , levéltár a történetíróknak hozzáférhető legyen, az ó-budai hajógyár könyvvivöjének neje, s az a van remény, h o g y az okmányok pólyái m e g ­ ó-budai Fröbel nőegylet elnöknője; özvegy K r a i l nyílnak nemsokára. A magyar történészek is P á I n é , szül. Frummer Mária, Budapesten; K u b i élénken várják az alkalmat, mert m á r Mátyás n y i M i k s á n é , szül. Szakmáry Borbála asszony, k i r á l y és I X . Lajos közt nagy. diplomatiai 74 éves korában Deménfalván, Sárosmegyében; érintkezés volt, a Rákóczy-korra vonatkozólag B i s z t r i c z k y J ó z s e f n é , szül. Szailer Leontine Aradon, 33 éves korában. p e d i g bizonyára sok adat rejlik ott.

Előfizetési fölhívás. VASÁRNAPI ÚJSÁG és

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1874-ik elsó évnegyedi folyama márczius-hó végével lejárván, tisztelettel fölhívjuk előfizetőinket, szíves­ kedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a lapok küldésében fenakadás ne történjék. A „Vasárnapi Újság" folyó év elejétől kezdve s z é p i r o d a l m i és t á r c z a r o v a t a i n a k t e t e ­ m e s b ő v í t é s é v e l — állandóan két ívnyi t a r ­ talommal jelen meg, a „Politikai Újdonságokpedig, mely a politikai események teljes és hű heti krónikáját tartalmazza, a „Magyar Gazda" czimü gazdasági melléklettel van bővítve.

Előfizetési föltételek: postai szétküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva

a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Évnegyedre (április—június) 3 ft. Félévre (április szeptember) 6 » Három negyedévre (április— deczemoer) . . . 9 »

Csnpán a Vasárnapi Újság: Évnegyedre (április -juniuí) 2 ftFélévre (április -szeptember) 4 » Három negyedévre (április—deczember) . . . 6 »

Csnpán a Politikai Újdonságok: Évnegyedre (április—június) . . . . 1 ft. 50 kr. Félévre (április szeptember) . . . ' - • » — • Három negyedévre (április—deczember) 4 » 50 » 9$F~ Egyes előfizetések legczélszerübben postai utalvány áltil eszközölhetők, a melyre bérmentesítésül csak egy darab 5 kros bélyeg kívántatik. • gBT" Tíz elófiietett példányra gyűjtőinknek egy tiszteletpéldány nyal szolgálunk. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-uteza 4. sz. a.)

SAKKJÁTÉK. 748. s z á m ú feladvány P a p (Miskolcion.)

Dezsőtől

(Húsvéti piros tojás.)

Halálozások.

— Emlékoszlopot akar állítani H e g y e s köz­ sége az 1849. j u l . 14-én H e g y e s alatt elesett h o n v é d e k n e k , s az elöljáróság aláírási ivet bocsátott k i Bácsmegye községeihez.

a

»

«

i e f g k Világos. Vilá»os indul s az ötödik lépésre mattot mond.

A 743-dik számn feladvány megfejtése.

(Gérecz Károlytól Sárospatakon.) Til. 8»t. 1. He7-c3 . . . . . KeS-d7 2. F d 2 - e 3 t Kd7-c6(a) 3. HcS-a7 mut. a) 2 Kd7-cS(b) 3. Bdl—d8 mat. b) 2 Kd7-eb 3. B d l - d 6 mat. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp Jó­ zsef. Gelsén: Glesinger Zsigmond. — Debreczenben: Zagyva Imre. -Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Csáczán: Pick Mór. — Az egri uj kasiinó. — Szécsényen: A német tudósok közül meghalt H a n s e n Mndrák Antal. — Parabutyon: Rothfeld J. — Dombra P é t e r A n d r á s , az elsőrendű csillagászok don: Váczy István. — A b.-csabai kaszinó. — A péesi ka­ egyike, ki magát éa a gothai csillagdát világhírűvé szinó (a 742. sz. f ) — Budapesten: Popovits A. —A pesti • sakk-kör. tette, 79 éves korában.

222

VASÁRNAPI UJSAG. Statisztikai jegyzetek.

— A levelek száma. D r . Stephens, a .német birodalom föpostamestere, hivatalos adatok nyo­ m á n a z egész fold kerekségén egy éven á t a postá­ k o n megfordult levelek mennyiségét kiszámította. E z n e m kevesebb, mind 3 milliárd é s 3 0 0 millió. Ebből esnék egy napra körülbelül 9 y 4 millió, minden másodperezre körülbelül 1 0 0 levél. — A z egyes világrészek ezen összegben a következő arányban osztoznak: Enrópa szállít évenként 2 milliárd és 3 5 5 millió l e v e l e t ; Amerika 7 5 0 milliót, Ázsia 1 5 0 - e t , Afrika 2 5 - ö t és Ausztrália 2 0 milliót. H a a föld lakosságát 1 3 0 0 millióra teszszük, minden emberre évenként 3 levél esik. Legnagyobb a levél­ forgalom Angliában, hol minden lakosra 2 9 levél esik évenként, utána Svájcz, a hol 2 0 , Német­ ország, h o l 14, Francziaország, hol 1 2 , Ausztria, hol 5, s Oroszország, hol csak minden második l a ­ kosra esik e g y levél. Európában v a n 4 3 , 0 0 0 postahivatal és 1 8 0 , 0 0 0 hivatalnok. Legtöbb pos­ tahivatal van Angliában, t. i. 1 2 , 0 0 0 ; postahiva­ talnokokkal Németország v a n legnagyobb mérv­ ben m e g á l d v a , lévén ott a postahivatalnokok száma 6 0 , 0 0 0 , u g y hogy ott minden 660-ik lakos postahivatalnok. A posták összes bevétele 1 2 5 millió tallér, a kiadás 1 0 0 millió tallér, a mi a tőké­ nek 2 5 % kamatozása. — A postaforgalomnak legészakibb állomásai Hammerfest (Norvégia legé­ szakibb városa, Kvaloe szigeten) és Reykaiwik, a legdéliebbek Tierra-del-Fuego (Amerika legdélibb csúcsa) é s New-Zealand. — A német postákon 1 8 7 3 - i k "évben 1 4 millió pénzes levél és 3 6 millió csomag szállíttatott 4 x / 4 milliárd tallér értékben: postautalvány 1 6 0 millió tallér. Németországban az összes leveleknek 1 5 % hivatalos, 5 % irodalmi, művészeti és tudományos, 3 5 % kereskedelmi é s 4 5 % családi. A távirdánál, hol a dolog természe­

XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.

ténél fogva a kimutatás pontosabb lehet, az arány következő: a sürgönyök 4 % hivat., 1 % hirlapi sürgöny, 2 9 % és 6 6 % tőzsdei és kereskedelmi. — Népszámlálás Japánban. A japáni kormány nemrég tette közzé az 1 8 7 2 - b e n eszközölt nép­ számlálás eredményét. A z emiitett hivatalos kimu­ tatás szerint Japán 1 8 7 2 - b e n - 3 3 . 1 1 0 , 8 2 5 és pedig 1 6 . 7 9 6 , 1 5 8 férfi és 1 6 . 3 1 4 , 6 8 7 női nemen lévő lakóval birt. A mindkét nemű papok száma 3 2 3 , 9 4 4 - r e rug, az alacsonyabb néposztályokhoz tartozók száma 1 . 9 4 6 , 5 5 7 . A fogság é s fegyenczgyarmatokban levő gonosztevők száma 6 4 6 4 . A földmivesek .osztálya 1 . 4 8 7 , 4 2 6 , a kézmivesekó 7 0 1 . 4 2 6 és a kereskedőké 1 . 3 0 9 , 1 9 1 egyénnel van képviselve. Japán 1 2 , 5 3 5 várost, 7 . 1 0 7 . 8 4 1 házat, 9 8 , 9 1 4 Budha-hitfelekezetü templomot számlál.

pedig az egészet nem értjük, részleteiben sok csinos, de m é g több elmosódó v a g y felesleges vonást talá­ lunk. E g y szóval: kegyed m é g most sem tanult meg r ö v i d e n irni, nem áradozni végetlenig s eldobva a felesleges lomot, a lényegesre a dolog magvára forditni minden erejét. E nélkül pedig soha sem fogja eltalálni a művészi alkotás titkát s a kivitel mesterségét. — H—i S. A czikket fól fogjuk használni. A kivánt példányt csak félév kezdetével rendelhet­ jük meg. — „Nagybátyámhoz." Nagybátyjával igye­ kezzék prózában békülni k i ; v a g y ha versben is, ne lapunk utján ; mert nagybátyja haragjához még olvasóink neheztelósót is magára vonná.

Nemzeti színház.

de tartalmasbnak szeretnők; kivált annyiszor meg­ énekelt tárgyat, mint a tavasz késedelme s tavaszsovárgás, csak valami uj eszmével, valami igazi tartalommal lehet újra elévenni. — Felsó'-Pencz. I l y e n : „ T a v a s z és Tavaszkor" verseket most saláta-mennyiségben kapunk minden­ felől. Csak olaj és eczet kellene hozzá. — Kenyeres S. A z átalános (universalis) gyógyszerekbe nem hiszünk. Fogfájás is sokféle van s nem hiszszük, hogy az ön által ajánlt egyszerű szer (őszszel fölásott ért tormát megreszelve, e g y négyszög hüvelyknyi tüll-zacskóba téve a fogsorok közé szorítva tartani) mindig használhasson. Ám, a kinek szüksége van r á : próbálja meg. — „Lujzához." A vers ellen valóban nincs sok kifogásunk; csak e g y : hogy nagyon rósz. S ha — mint levelében tudósit — eddig nem sikerült a kegyetlen kisasszonyt szerelmi vallomásaival meg­ lágyítani : legyen meggyőződve, hogy e z z e l a verssel sem érne czólt. — D. V. „Minden, minden a régi." A legkö­ zelebb közlendők közt foglal helyet.

P é n t e k , márcz. 2 7 . „A társaságból." Szinmű 4 felv. Irta Bauernfeld; ford. Szerdahelyi K. S z o m b a t , márcz. 2 8 . „Az afrikai nő'." Opera 5 felv. Zenéjét szerzetté Meyerbeer. V a s á r n a p, márcz. 2 9 . - „A székelyföldön." Népszinmü 3 felv. Irta Bérezik Árpád. H é t f ő , márcz. 3 0 . „Csók." Vígjáték 3 felv. Irta Dóczy Lajos. K e d d , márcz. 3 1 . „Ernani." Opera 4 felv. Zenéjét szerzetté Verdi. S z e r d a , ápr. 1. Először: ..Alfonz ur." V í g ­ játék 3 felv. Irta Dumas S.; ford. Paulay E . C s ü t ö r t ö k , ápr. 2 . Jótékony czólu előadás: ..Tannháuser." Regényes opera 3 . felv. Szövegét ós zenéjót irta Wagner Richárd.

Szerkesztői mondanivaló. — Kis Pipisnek. „ A v é n sas halála" allegória akarna lenni; de az allegóriának világosnak s min­ den vonásával a czélra haladónak kell lenni. Mi

— „Tavasz, miért késel." Ez is elég csinos;

5 Vasár 6 Hétfő 7 Kedd H Szerd. 9 Csőt. 10 Pént. 11 Szóm.

Katholikus és protestáns naptár

Görög orosz naptár

márczius

márcz. (ó)

Izraeliták naptára

Nap hossza I kél nyűg.

Hold hossza I kél

N i z a n R . i. P . d. p. 0. f. D Hnsvétvas. I) Hnsvétv. 2 4 F 6 Virágv. 18 Mózes 15 30 5 34 6 233 Husvéthétfő Húsvéthétfő 2 5 ( í y ü m . o . b.a. 19 Neftali 16 29 5 32 6 245 Hermina szűz Hermina 20 17 28 5 30 6 257 26 Gábor Dénes Dénes 21Husv.7tt. 18 27 5 28 6 270 27 Matrina Dömötör Hugó 283 28 Nagy esütör. 22 Husv. vé. 19 15 5 26 6 20 24 5 27 6 Ezechiel prof. Dániel 297 29 Nagy pént. 28 Nehem. 21 23 5 28 6 40 308 Leo pápa Arszlán 30 Nagy szomb. 2 4 8 1 per Hold változása. (J, Utolsó negyed 10-én éjjel 11 óra 86 pereikor.

Szeplöt

iChinin-csokoládéS és a

p. 27 34 55 32 29 42 33

nyűg.

ó. p. <5. p. 10 37 7 6 11 47 7 42 regg 8 24 1 55 9 21 2 43 10 32 3 23 11 49 3 53 este

Ohinin-czukor I

Fiaméban pályadíjjal koszorúzott. Kapható vagy megrendelhető a birodalom minden jóhirü j gyógyszertárában.

! • * A hamisításoktól óvakodni kell! "»G Mindenki csak a R o z s n y a y M.-féle p á l y a k o s z o r o I z o t t k é s z í t m é n y t kérje és fogadja el. 135 (20—0)

179

Lörincz István

(10-12)

lábbeli gyámok

B u d a p e s t e n , o r s z á g ú t 1 9 - i k s z á m alatt ajánlja férfi-, nő- é 3 gyermeknemii lábbeli gyártmányait, melyekkel az 1872. é. kecskeméti országos kiállításon bronz-, az aligmult bécsi világkiállításon pedig érdem-érdemet nyert. Megrendelések helyben és vidékre, nagyban és kicsinyben a legnagyobb pontossággal eszközöltetnek. Vidékieknek ren­ des mérték nélkül i s , csupán centiméter, sót viselt lábbeli után a legkényelmesebb lábbeliek utánvétellel küldetnek. Netalán készletben nem található mértékű lábbelit (kivéve hosszúszárú csizmát) gyára kitünö berendezése mellett gépek segélyével, 2 óra alatt, szinte jótállással elkészít.

J. F. HOWAItD.

a legalaposabban és legnagyobb sikerrel gyógyit

H.

Komáromy Mór, kerületi orvos Hnszton Mármarosmegye. f ^ 1 Gyógyszerét a szüksé­ ges használati utasítással 3 ft. beküldése után, bérmentesen és azonnal elküldetnek. 196 (5 - 0 )

Kísérletül! Méltóztassanak

kis megrendelést tenni

K7\i

g y O n y O r ü 3STÖI

LACHAPELLE,

ruhakelmékből igen Jutányos á r o n !

R. SACK, LHl'ILLIER és többieknél,

ajánlják a világhírű gőzmozdonyokat, gőzcsépló'gépeket, fii- és gabona-kaszálégépeket, Írté- és takarmány-tisztitógépeket és egyéb felülmulhatlan gazdasági gépeket és készleteket a legolcsóbb árak mellett. ( • * A gözmozdonyokhoz szükséges szalmatttzelési készletekre és pótrészekre a meg­ 213 (1—3) rendelések Ideje korán kéretnek.

HAMBURGER ADOLF hölgy-divatáru üzletéből PEST, uri-utrzn 1. M á m . Minták kívánat szerint ingyen és bérmentve küldetnek.

Iroda és raktár: Budapest.

Béos,

Köztelek, országos mezőgazdasági egylet üllői u t , 1 2 .

LoVengasse N r . 2 4 .

207 (3 - 50)

X Franklin-társalat magyar irodalmi intézet kiadásában (Budapes­ ten egyetem-uteza 4. az.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Számtalan éjt

töltvén el álmatlanságban, mert — fájdalom! — megélhetési gondjaim, nem hagyának nyugodni. Istennek hála! e gondtól meglevék mindenkorra szabadítva ! Kisérletet tevék a Lotteriában, tettem is Orlicé R. hírneves tanár játékutasitványa szerint (Berlinben, Wilhelmstrasse 125), melyet 2 ft. költség előlegezés beküldése mellett meg is kaptam és

GYÜRKY ANTAL.

Az uj szolgabírói hivatal kézikönyve. Hivatkozva idevonatkozó törvényekre,

9600 forintból álló jelentékeny ternot nyertem.

miniszteri s megyehatósági szabályrendeletekre, számos irománypéldákkal és gyakorlati utasításokkal ellátva. Megyei tisztviselők, ügyvédek, jegyzőit és községi elöljárók használatára.

Nem mulaszhatom el Orllcé tanár urnák, e nagyszerű szerencseért hálás köszönetemet nyilvánitani, s azt legmélyebb meggyőződésből mindenkinek ajánlani, és csakis ezen ur tanácsa szerint a lotteriában játszani, ki minden kivánt tudakozásra a legszívesebben szolgál felvilágosítással, ingyen és bérmentve. Prága, márcz. 15-én 1874. H a © ü " t 5 B I P . 220 (1) asztalos.

(8-rét, 280 lap.) Fűzve 2 forint.

a,lóllxotta,.fe Brauswetter János, chronometer és műórás

I V a n szerencsénk a t. közönséget

figyelmeztetni,

h o g y az a l a n t j e g y z e t t

HITEL-PAPIROK az utóbbi

válság alkalmával, bizalomra legméltóbbaknak találtattak, é s

E z e n p a p í r o k a v á l s á g e l ő t t b i r t á r f o l y a m o n alól j e g y e z t e t n e k , é s m i ezek százalékos jövedékét, a mostani j e g y z é s e k alapján közöljük. E g y s z e r s m i n d m e g e m l í t j ü k , h o g y m i n d e z e n alant j e g y z e t t é r t é k p a p í r o k a n n a k i d e j é b e n névértékben fognak kisorsoltatni.

32 évi 5VÍ% földhitel intézeti zálogjegyek. Jövedék körülbelól 6»/8% 34 „ 5V2% álf.földh. részv.társ. „ „ „ 6y3% 247, „ 6% „ „ „ , , • , 7% ma 25 „ 51/2% 9y- jelzáloghitele „ 7% 23 „ 6% kereskedelmi bank n » * 7% 5% magy. és erd. földteherment. kötvények „ „ 6y3% „ „ szőltfdézsma váltsági „ „ „ 6V»% „ „ vasúti kölcsön „ „ 63/*% Ezen befektetés ép oly biztos, mint a takarékpénztári betétel, és sokkal magasb kamatozást nyújt, mint ez utóbbi. Becses megbízásokat legpontosabban teljesítünk és tanácscsal szolgálni is készek vagyunk.

Glatz, Holzwarth és Schubert. 178 (7—26)

Budapest, V. Dianafíirdő. *S*3*5*5*3W-

TAVASZI IDÉNY-CZIKKEK

a nagy közönség érdekében kedves kötelessé­ günknek tartjak az általunk már t5bb Ízben is kitünö és solidnak magiamért

Felelős szerkesztő Nagy Miklós. (L. ezukor-uteza 11. sz.)

haszonhajtó befektetésekre legjobban ajánlhatók.

R o z s n j a y !H. g y ó g y s z e r é s z t A l Zomban Tolnamegyében, ^melyeket a magyar orvosok és természet-vizsgálók nagygyűlése I

R.H0RNSBY&S0NS

bőrküteget

Kubinyi Ferencz (arczkép). — Ahalott-táncz. — A pénzcsinálás mesterség . — Egy részlet a budai ördög-árokból (képpel). - Nilusi kép (képpel). — A porszemek rtriás munkája. — Koro­ názás Siamban. - Herkules és a lernai hydra. — Utazás a tenger alatt (képpel). — Egyveleg. • Melléklet: A honvágy mint betegség. - Petőfi néhány levele. — Irodalom és művészet. — Köz­ intézetek, egyletek. — Közlekedés. — Mi ujság? — Halálozások. — Nemzeti szinbáz. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk-játék. — Heti naptár.

A legbiztosabb é s l e g k e l l e m e s e b b szer

váltóláz ellen,

vezérügynök

és mindennemű

J E T T JE * JE

! különösen gyermekeknél, kik a keserű Chinint máskép bevenni J nem képesek, a ^^

FEHÉR MIKLÓS,

TARTALOM.

HETI-NAPTÁR. Hónapi- és Hetinap

223

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

ÁPRILIS 5. 1874.

nrnak 28 év éta fennálló óraflzletét Sztgidsn szülővárosában, készséggel és részlehajlatlanul a legmelegebben ajánlani Kis József uradalmi tiszt. P.-Lak. 1S6. Haislei- Ágoston theologus Bén« 110. Latt István m. k. postakezelóKarczag Harth Gusztáv Polgár. Lengvárszky J. k.erd.Oláhl.-bányán. Igar Dániel Sáros-Patak. Lázár N. hadnagy Zombolya. Juhász János Stropko. Lukatoff Au.k. ügyész M.-Vásárhely. 130. Jonnel K. m. k. postamester Hradek^ Majoros András esp. lelkész Dókra. Karácsonyi Miklós a tiszaszabályo­ 145. Mathe Gyula ref. tanító T.-Burán. zási társulat fSbiztosa Beodra. Pertich Mihály főkapitány Szabadka. Kiss Tamás Kun-Szt-Márton. Schmidt N. a szegedi ált. takarék­ Kassa Károly Alattyán, pénztár pénztárnoka Szeged. Kosztolányi fóTiadnagy Mező-Tur. Kupecz Antal a keresk. bank pénz135-Knézy József Jegyz8 N.-Militics. tárnoka Szeged. Kalmár Viktor bölcsész B. Diószeg. Weitzenfeld Zsigmond Szeged. Kii Sándor m. k. tr. t. Szolnok. l^csAlalosm.k.péwtLfíy.Sümeg. 150. Stern Mór könyvivó Szeged. n ' tnlnniuinn történik, hogy csupáncsak előítéletből mellőztetik a kisvárosi, _

uZulfllaluDSiUl maginak valódi érdemet szerzett és képzett művész és honB; a i rn.rt többnyire a bécsi órakereskedők mindent Ígérő és ámitó hirdetéseinek hi- 5" kit adva olv silány szerkezetű, hasznavehetlen érák vásároltatnak, melyek — m m i t a f o l ü l l r o i t a k n a g y r é s s e I s b i z o n y í t h a t — igen is játékszer- N k de óráknak semmi esetre sem nevezhetők ; ezen, a szándékos csalással xw i ™ olürás ellen kötelesség erélyesen felszólalni.mindenkit óvatosságra inteni. ® határos_eijar«e ^ ^ T Í 8 Í r o l n l T a g y J a T Í t t a t n i a kSzönség-ü l l U H O J O S a g U tapasztalása szerint,egyetlen b i z t o s f o r r á s ~

BRAUSWETTER jAlMOS H ^ í t £ í ^ r r f í ^ « i a 7 i - « k * > l keoakemétt iparmükialS S l o n é» az 1873. beeal v l l ^ M a l U t a . o n p e . U * . j a l a m e n y l kiállítir» ,Tr,it „rák fölött a g y ő z e l m e t aratta, mint annak Idején e z t 1 tanok la fölemlítek" ; - 'ovábbá külföldön, különösen pedig a francaiaSvájcz óragyáraiban 1» é v e n a t az óramflvészet minden titkait magáévá tettéé, a hozzávaló gépekkel el van látva, valamint M ü n c h e n b e n i is az elméleti és gyakorlati vizsgát eddig m é g s e n k i á l t a l m e g n e m k ö z e l i t e t t sikerrel végezte. Férfi'Orak Írtnm irt. Ezüst berjg. óra 4 rubinnal 10—13 Arany ugyanaz duplatokk. 6i, 65, 70, 80 „ , „ aranysa, ugrói. 18—14 „ valódi remontoir hor. órák „ » „ dupla tokkal 15—17 kristályüveggel 65,70,80, 90 „ , , kristálvíveg. 14—17 „ ugyanaz dupl. 100,110,110, 160. „ horgonyóra 15 rubinal 16—18 Hölgy-orak. „ , duplatokkal 18, S0— IS Ezüst hengeróra 4 rubinnal IS—16 „ ang.borg.óral5 r. kr.ttv.18,10,12,24 Arany órák S-mas számú 18 kar. „ ugyanaz dupl. 22, 24, 26—28 „ hen.óra 4 as8 rnbinnal.15, !7, 30,33 „ valódi horg. rem. fülénél fölhúzható , ugyan, dup-födél. 38,40,45,48 krist. üveg. 30, 32, 35 „ horgonyóra 15. rnb. 41,45,48,10 „ ugyanaz duplatokkal 35,37,40 „ ugyanaz duplát. 50,52,58,60 Arany horgonyóra 3. szám (18 kar.) S e r k e n t ő k , órával együtt 7 fit gyerugyanaz 15 rnbln. 86,38,46,50. tyagyujtóval lOfrt, 8 naposak 11 forint „ horg. duplatokkal 55,58,65,70 Ezenkívül minden egyéb kívánható órák , horg. kriatályflveg. 42, 45,55,68 ^kaphatók, ^ ^ ^ ^ ^ngymunkásórák ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^is.^ ^ ^ ^ ^ I N P a f l D n l f 'egnagyobb választékban saját találmányú uj ké szülékkel l l l l l A ' U n A I I melyeketa tokon kivül, legyen az 1—3 vagy 3 nehezék kel, mind egyszerre fölhúzni, úgyszintén az ingát megindítani és a mutatókat igazítani lehet. Körülményes leírás és árjegyzék kívánatra ingyen beküldetik. •j*> A z s e b ó r á k a t függő és fekvő, egyszóval minden helyzetben és ráz* kódásban arányosan éa pontosan szabályozva adom által a közönségnek. I f i é v i i r a s l , e l i jótállásról szóló iratot kap minden óra vevője, 5 évit peI V dig minden javítás megrendelője használati utasíttassál együtt. tatás Arany és ezüst órák, lánczok a magy. kir. ellenőri hivatal által megyizsgálvák és minden nemben dus és a legdíszesebb választékban kaphatók. |Bs>sEzüst óralánczok 3—8 frtíg, hosszuk 6—15 frtig, 3-maa számú aranylánczok rövid 18—70 frtig, hoasau 35—100 frtig. Talmiarany, bronz- és aezéllánczok is kaphatók. »*•> Tárgyak, melyek nem tetszenének, kívánatra készséggel kicseréltetnek. Órák, arany és ezüst a legmagasabb árig cserébe | elt'oaa.ltatnak. f t

j Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése, vagy (Utánvét mellett pontosan teljesíttetnek. 0 184 Qb-t>)

= 3 £ S. g. £ s

T a n m i a i 1 JIjinamjiniflr , e f°j»í* nemei, papír-, vásson- és Mlyemi c L V e l S S l I t y W ' V 6 2 0 a « | Ml, kiállításuknak megfelelőleg líkrtól 7 frt 54 krig. — F l o r e n c s l s a a l m a f o n a d é k u t e a a l l e g y e s o k , igen kedvelt újdonság dbja 1frt.E r e d e t i e h l n a l s é t a l e a r y e s o k 40 kr. P a l m a l e v é l > l e a 7 « a e k *o fa. H t H o s I a n n y i r a d i v a t o s ó r i á s l e g y e a o k 1 frt75krtól 25 frtig.'3M

Tavaszi faemy.ocskék. iSfTTSSSTS: e r n y ő k , legújabb divat szerint pamut- éa selyem-szövettel bérsava, kiállításuk s nagyságukhoz aránylag. T V a T M U T K l ? samntkelme frt 1.50, 2.50 ; alpacca-szSvet frt 3.75, 4.50; X í S S r i i V O ü i tafota és selyem frt 5.60—10 frtig, 11—U bordások frt 7.50—15 frtig. Vizmentee ruganyeaernyőfrt6.50. d « i g V f \ i » 1 y flak e B gyermekek részére 15—50 krig; természetes fabotok Ö 6 WÜDO WÖJS 25r-80 krig, elegánsabb neműek 1—8 frtig, dohányzó (csibuk) botok frt 8.50—10*0. T ő r ö s (stilétes) b o t o k 2.40—12 frtig.

Vízmentes rugany esööltönyök. Férfiöltíny, fekete, ujjakkal és fejfedővel, nagyiágához és minőségéhez képest frt 10—30, drappszinüfrt17—30. Kocsizó és lovagló köpeny ujjakkal éa fejfedővel frt 12 85, drappstinfl frt 21-35. Elegáns double szövet utczai paletok frt 24—35. Gyermekkabátok íúk számára fejfedővel frt 7.50—13. Szabályszerű honvédtiszt-köpenyek. K o c s l s ó r n g a n y - p l a l d , lábtakaró gyanánt is használható újdonság, súly esős időben tökéletesen .védi az embert a megázis ellen, darabja 23 frt.

Rugany labdák és ballonok minden nagyságban, szürkék 10 krtól 1frt20 krig , szinesek 15 krtól 3 frttg.

Lovagló-szerek. Alig. disznóbörnyergek urak számára 15 frllól kezdve. Hölcrcr- é<; fmmrerirek AnKOX h"nt*rok •«™riiekfrt20, U 5 / ****jr C l g C & . 3.30 , kettősek 4—10 frtig. K e n g y e l v a s - s z i j j a k frt 2.50—3.30. N y e r e g - é s k ö t e i - t e r h e l ó k frt 2.40-3.50.' N y e r e g - t a k a r ó k (izzasztók) 3 - 5 frtig. K e n g y e l v a s a k , n y e r g e s - é s k o e s i l ó - s a h l a k , l o v a g l ó s a r k a n t y ú i t é s ostorok|minden nemei.

franczia 8 o d a v i z k é s z i t ö - g é p e i n e k gyári raktára. Ezen gépek, amint azt Biámtalan hozzánk jutott elismerő Uralok által bizonyíthatják, leg­ alkalmasabbak arra , hogy velők kiki saját maga készíthesse ezen épolj kellemes, mint az egéezségnek előnyős pezsgőitalt. a 8 10 Á raí • * ^ mestelynek •Ü-Ittit frt s.— 10.— 13.— 14.50 17.— darabja. Használati utasítással* valamint a szükséges porokkal szolgálunk. Kési és nagyobb bőröndök, minden nagyságú fa-ntlladak és kosarak, nres é s berendeaett útitáskák, t o l l e t t e k é s nee e s s a i r e k , s minden egyéb szükségletekről külön rajzokkal ellátott árjegy­ zékkel szolgálunk. — P l a i d - s s i J J a k gyermekek részére 40—70 kr, nagyok 80fa,frt130, vállba függeszthető fri 150—1.80. a_o.«.i . . > . . . t a n a l i III SM k é s i t a s k a k , III Tirag-asatalkük váUb^füTgeszt^To""™?frtig. Hl minden n^ságuak, 1-15 frtig. ,|| 9 forinttól 30 forintig. K e r t i a - T e r t y a t a r t ó k I M a d á r k a l i t k á k g y ^ y a í a x a k l z r t ! P e í r o l p u m n a k 1.70. | felra ÍUgBeazthetok: e e a s z t a l k á k é i .

-n. dús

-v-íilttSztédctSit

aj&aaljálc

-utcza KERTÉSZ és EISERT Pesten, T s £ /.ám. a m a g y a r k i r á l y " czinitt s x á l l o d t t v a l s z e m k ö z t . "írásbeli megbízások gyorsan é s figyelemmel eszközöltetnek-'

VASÁRNAPI UJSAG.

224

XXI. ÉVFOLYAM 1874. — 13. SZÁM.

Nyári ruhák

Bécsi világkiállításon:

urak és fiak számára

Haladási érem

legjutányosabb áron kaphatók

készen

és valamennyi magyar kiállítók között egyedül csak:

BAJUSZ JÓZSEF

a hamburgi disz-érmet

a „honvédhez"

szabó mesternél

Stróbl és Baris gépgyára Budapesten, két nyal-atcza 14. és 16. szám alatt. A közelgő tavaszi idényre van szerencsénk a t. ez. mezőgazdasági közönségnek az évek hosszú során át előtte a legjobban ismert és valamennyi hazai kiállitáaon első érmekkel kitüntetett gyártmányainkat ajánlani, különösen

Pesten, hatvani-utcza 4- ik szám a barátok épületében a régi posta átellenében. 211 (1—4-.

A „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magyar iro­ dalmi intézet kiadásában Bndapeat (egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

Petit livre francais. ujon szerkesztett ÜSZÖg-, H o m s b y - f é l e egyszerű és javított SZÓrÓ-, t i s z t í t ó - é s SZelelÓ'-rOStáíllkilt

átaiánosan elismert szab. marokrakó, arató stb. mezőgazdasági gépeinket.

Stróbl és Baris gépgyára BCLOtZS<í>

200(3-6) „A rósz nedvek kiirtása a gyógyszer czélja!"

7

Ameriean-Pills by Bőldt r

íBoldt egészségi labdacsai? vér-tisititási labdacsok.

I

Sasváry László. Cl 16 lap, 8-rét) fűzve 4 0 kr.

(2_3)

A legjobb nevelőnők,

212

„Az élet legfőbb java a jó egészség! 11

IF»<ál.

Franczia tankönyv 4—8 éves gyermekek számára. Irta

Aján

.

10 — 14 évesek, mint játszótársakról, gondoskodik, közvetlen Svájczból,

1810-1874.

NEUMATííí B. helyszerző-intézete Pesten, kigyó-uteza 6-dik szám.

Í

f

A z 1873-diki

B ő l d t A. H . G e n f b e n ( H e l v e t i a ) .

•

bécsi világkiállításon haladási és érdem-éremmel kitüntetve,

(.

Valódian kapható: ÍPesten: TSríJk József gyógyszerész és fökttldeménye- ^ zó'nél Magyarország számára, király-uteza 7 szám, és Forr mágyi Ferenez gyógytárában Széchenyi tér 26. sz. B u d á n : fc Wlasek E., Szegeden: Kiss, Sz.-Fehérvárott: Dieballa Uy., A Egerben: Köllner. Temesvárott: Pecher, Brassón: Fabik,! Kolozsvárott: Wolff,Bécsben: Kozdera J . am hohen Markt 12, gyógyszerész uraknál. 217 (2—0) AyV±A9-^&^,AV^jV^&l*AF^AF^ASr^Jsr*. *

g£s:

Jutalmazva a bécsi világkiállításon. " ^ J |

Frankenberg technikum, Magasb technikai szaktanoda, gépek építése, fmérnökök, művezetők) utak, vaspálya-épitéss a műszaki veeytan számára. Egyszersmind előkészítési iskola, az egyéves önkénytes vizs­ gának. Táplaház. — A tanfolyam kezdete: áprilishó 15-én és október 15-én. Prospektusok minden könyvárus, s ingyért a Technikum igazgatósága áltah 170 ( 5 - 5 )

Leiston, angolhoni mezőgazdasági g é p g y á r á n a k főügynSke K O t Z Ó F é l i , Budapesten: váczi-ut 39. sz. alatt; Bécsben: Untere Weissgerberstrasse 26. sz.a.; ajánlja ezen gépgyár világhiiü gSzmozdonyait, gőzcséplőgépeif, sorvetögépeit, malmait stb. stb., I különösen pedig szabadalmazott szalmafütésre alkalmazott gőzmozdonyait.

Hirdetmény.

205 A „ F r a n k l l n - t á r s n i a t " magyar irodalmi intézetben, (Budapest egyetem-uteza4. sz.) megjelent és minden könyváiusnál kapható

KISFALUDY SÁNDOR.

HIMFI SZERELMEI. Második kiadás. A költő arczképével. (382 lap. 16-rét.) Ny'omt. papiron, fűzve 80 kr. Velinpapiron, fűzve 1 ft. 20 kr., kötve 2 ft.

1 bécsi Tilágtárlaton kitüntetett

legjobb egri szőlővesszők. Kék kadarka, két éves, gyökeres vessző . 1000-re 15 frt. » » sima vessző 1000 re 4 » Fehér frankos, két éves, gyökeres vessző . . 1000-re 15 » » » sima vessző 1000-re 6 » Risling, két éves, gyökeres 1000-re 20 » » sima vessző 1000-re 8 „ Korán érő Oporto, sima vessző 1000-re 10 » Vegyes asztali fajok, sima vessző . . . . 100-za 2 » » » » töves 100-za 6 » továbbá a legkitűnőbb fajú gyümölcsfák ugy szintén a legszebb rózsafajok jutányosán kaphatók. 203 ( 5 - 6 ) Boraim a bécsi kiállításon elismerési okmányra érdeme­ sítettek ugy szölövesszóim terméssel kitűnő figyelemre méltat­ tak. Becses megrendeléseket vagy egyenesen hozzám Egerbe, vagy Liedemann F. S. Fr. nagykereskedő ur áttal Budapesten kérem intézni. Minden réndelményhez 5 0 % előleg küldendő. Eger, 1874. év tavaszán. Ifj. Sir Antal, műkertész.

(4-6)

A z a l u l i r t m . kir. l o t t - ó i g a z g a t ó s á g m e g i n d í t j a a I V . m a g y a r k i r á l y i á l l a m s o r s j á t é k o t , m e l y n e k t i s z t a j ö v e d e l m e ő f e l s é g é n e k 1. k. e l h a t á r o z á s a f o l y ­ tán részben a miskolczi és budai közkórház, — továbbá a kassai bába-intézet, és a budai jótékony nőegylet felsegélyezésére, — részben pedig a z 1 8 4 8 / 9 . évben rokkantakká é s munkaképtelenekké lett honvédek javára v a n szánva. E z e n sorsjáték 6 3 2 0 nyerőszámot tartalmaz; a n y e r e m é n y e k f ő ö s s z e g e :

240,000 forint osztr. ért. köztük az l-sff főnyeremény 100,000 forinttal,

a ll-ik 2 2 4

„ nyeremény „ „

20,000 5,000 3,000 1,500

„ „ „ „

10 nyeremény 1,000 forinttal, 20 „ 500 „ 80 „ 100 „ 200 „ 50 „ 6000 „ 10

A húzás visszavonhatlanul 1874. éri jniiiushó 30-án Budapesten, az alulirt lottó-igazgatóság által fog eszközöltetni.

Egy sorsjegy ára 2 forint oszt. ért. Sorsjegyek kaphatók: az alulirt m. kir. lottó-igazgatóságnál, a lottógyüjtőknél, a lottó-, adó-, só- és postahivataloknál, és minden nagyobb váro­ sokban létező egyéb sorsjegyáruló közegeknél. A m. kir. lottó-igazgatóság államsorsjátéki osztálya Budapesten, 1874. évi márcziushó 1-én. TK/T*~% t T L X S I Z (Utánnyomás nem dijaztatik.)

m . kir. o s z t á l y t a n á c s o s é s l o t t ó - i g a z g a t ó .

Kiadja és nyomatja a „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám).

XXI. évfolyam.

HIRDETÉSEK DIJA: Egy fitszór hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajezár; többs7Öri igtatásnál 10 krajezár. Bélyegdij külön minden igtatás utftn 30 trajezir. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B é c s b e n : Oppelik Alajoft. Woílzeile Nr. 22 és Haastnstejn és Voglfr. Wallfischgaase Nr. 10.

FABÓ ANDRÁS.

D

2 betegségek után; a fölösleges és rósz nedvek eltávolítására r * (növekvő testgyarapodásnál kevés mozgás mellett) ; továbbá ™ oly egyéneknél, kik rósz emésztésben, savanyu felbófögésben, á étvágytalanságban, szédülésben és vértorlódásban szenved- ^ k nek. E labdacsok különös ajánlatot érdemelnek a gutalitésre 4 EA hajlamot jugjmutató ,»««.,«. v» egyéneknél. . « _.,Jacs ára 1 ft. 50 kr. (10 kr. több.) Egy doboz 6 raktára: 5 - 70 labd»™ ára 1 ftmedicináié: 50 tr. C10 kr. több.-* ™ Központi Drognerie

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egylitt: Egéfz évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 f t , félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft.

dajkák, udvarmesterek, franczia leányok és gyermekek,

£ labdacsok sokszoros alkalmazást és sokszoros ma gasztalást vívtak ki. ^^_ Ajánlhatók e labdacsok a vér tisztítására m e g e l ő z ö l

L

15-dik szám.

•gy visszavonultan élő, szerényen jjjmuködő, érdemes tudós arczkéfpét mutatjuk be olvasóinknak. )A halál fekete keresztet vont reá J e napokban; s ha eddig késtünk _ bemutatásával, most sietnünk kell, hogy az elismerés koszorúját még alig fölhantolt sírjára tehessük. A nógrádmegyei Agárd kisded falusi temetőjében nyugszik Fabó András, ki evangélikus lelkész volt abban a kis falu­ ban. Családja nem levén, lelkét egészen gyülekezete gondjai s a tudomány közt oszthatta meg. Barátain kivül csak ezek gyászolják elhunytát. Barátait is e két té­ ren szerezte magának. Mint lelkész, az egy­ házi téren, buzgósága, nemes keresztyéni tevékenysége által vivta ki pályatársai és saját népe tiszteletét s szeretetét. Mint tudós, gyűjtő és iró, régóta ismeretes és tiszteletben állt széles körben, még azok előtt is, kik nemcsak személyesen, hanem még névről sem ismerték, mert irodalmi munkássága tulnyomólag legnagyobb ré­ szét a lakhelye (Agárd) nevéből betü-cserével csinált G a r á d y álnév alá rejtette. Nem az eredetiség föltűnő koszorúiért verseny­ zett. Mint történeti, s külünösen egyház­ történeti okmánygyüjtő, mint e téren a legalaposabb biráló és ismertető lett Ga­ rády ismeretessé. F a b ó 1810-ben, márczius 10-dikén született Losonczon, szegény szülőktől. Ugyanott kezdte tanulását is, s iskolai pá­ lyáját Pozsonyban végezte, az evangéliku­ sok főiskolájában, honnan nevelői minő­ ségben a nógrádmegyei Szontagh-házba lépett s nevelője volt annak a Szontagh Pálnak, a ki (megkülönböztetésül hason­ nevű gömöri képviselőtársától) mint nó­ grádi, majd mint csanádi Sz. P . szerepelt az ellenzék soraiban, Madách Imre benső barátja volt, az irodalomban is ismeretes, s kinek arczképét annak idején lapunk is közölte. Fabó jelesen s sikerrel teljesítette nevelői tisztét, melynek befejeztével Agár­ don lelkészi állást foglalt el s e szerény faluban maradt élete végéig, hiven és neme­ sen munkálkodva mind végig. Az irodalomban korán föllépett; oly közlönyökben jelentek meg első dolgozatai, melyekre a mai nemzedék már nem is em­

lékszik. A Helmeczy „Jelenkor"-ában s annak irodalmi és ismeretterjesztő mellék­ lapja — a „Társalkodó "-ban. A politikai lapban szorgalmas levelező, a melléklap­ ban tárczairó s könyvismertető volt. Ez idő óta alig merült föl, kivált tudományos részszel is biró, időszaki közlöny, lap vagy folyóirat, melyben — a Bajzáék „Athenaeum"-án kezdve a Csengery „Budapesti szemle "-jéig — a Garády név meg ne jelent volna. Irodalmi s tudományos munkálkodá­ sának súlypontját azonban a történelmi források tanulmánya s levelezések és egyéb okmányok gyűjtése és rendezése képezte.

Különösen nagy érdemei vannak a ma­ gyarországi két protestáns felekezet tör­ ténelmi forrásainak gyűjtése és kiadása körül. E szakban megjelent főmunkái, vagy inkább kritikai gonddal szerkesztett gyűjteményei a következők: „Monum e n t a evangelicorum in Hungária h i s t o r i c a " 3 kötetben. „ C o d e x evangelico­ rum utriusque Confessionis in Hungária et Transylvania d i p l o m a ti c u s . " „Vitn y é d y levelezései," melyeket az akadé­ mia megbízásából szerkesztett s az akadé­ mia adott ki. Utolsó nagyobb munkája „Az 1662-diki országgyűlés" czimü tör­ téneti monográfia. Az ujabb Monumentá-

FABÓ ANDRÁS.