VASÁRNAPI
208
UJSAG.
XXI. ÉVFOLYAM - 13. SZÁM.
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem utcza 4-dik szám) még a következő hírlapokat lehet megrendelni, úgymint: A t. ez. vidéki honfitársakat,
Legterjedelmesebb képes hetilap, inindkétnemü ifjúság
kik a magyar nép szellemi előhaladását mint nemzeti létünk biztosításának legfőbb föltételét, előmozdítani óhajtják, hazafiúi tisztelettel kérjük föl, hogy a nép műve lődésének érdekében ezen közhasznú vállalatot terjeszteni és tömeges előfizetések gyűjtése által elősegiteni szíveskedjenek.
szamara.
KIS VASÍ RN1PI UJSAG czimü
ifjúsági képes hetilap. Szerkeszti:
Kiadja:
K. Beniezky Irma.
a Franklin-társulat,
Politikai és képes hetilap, legolcsóbb ujság a magyar nép számára, melyet mindenki megszerezhet, még azok is, kik eddig ujságot nem tartottak.
KÉPES NÉPLAP <5s
POLITIKAI HÍRADÓ
A „Kis Vasárnapi Újság" jelszava: „A mulattatót hasznosan, a hasznost mulat tatva", — s ezt mindig szem előtt tartja, hogy a lap kettős czéljának tökéletesen meg mely megjelen feleljen s a serdülő ifjúságnak ép ugy, mint a kisebb gyermekeknek egyaránt mulattató és tanulságos lélek- és szivneinesitő s értelemfejlesztö olvasmányul szolgáljon. Ha minden héten vasárnapon, mulattató és tanulságos tartalommal, s a hazai és külföldi politikát tárgyaló rendes rovattal. tehát a t. szülök, nevelök stb. gyermekeiket, illetőleg növendékeiket czélszerü, hasznos, s nemcsak pillanatnyi örömet okozó, de tartós és nemes élvezetet nyújtó ajándokkal Szerkeszti: Kiadja: óhajtják meglepni, ezt tökéletesen elérik, ha számukra a „Kis Vasárnapi Ujság"-ot megrendelik. Legyen szabad remélnünk, Hogy a t. szülők, tanitók és az ifjúság barátjai, mél Az minden héten egy ivén megjelenő és a szövegbe nyomott képekkel érdetányolva nagy horderejű törekvésünket, ennek minél sikeresebb megvalósítására segéd kesbitettujságára kezet fognak nyújtani becses pártolásuk által. A „Kis Vasárnapi Újság" megjelenik egész éven át, tehát az iskolai szünidő alatt is, hetenkint egyszer, 16 oldalból álló nagy ivén, számos képpel, szép fehér erds papíron, diszts kiállítással. A megjelenést illetőleg ugy intézkedtünk hogy a „Kis Vasárnapi Ujság''-ot már vasárnap reggel valamennyi, még vidéki előfizetőink is megkaphassák.
Nagy Miklós.
a Franklin-társulat.
e g é s z évre csalt 525 firt-
Előfizethetni egyenként postán
a „Képes Néplap- kiadó-hivatalához Pesten, Előfizetési ár:
(egyetem-uteza 4-ik szám)
Felévre (április—szeptember) 3 ft. — kr. H á r o m n e g y e d é v r e (április—deczember) . 4 „ 50 Minden félévben az első számmal szines borítékot küldünk, melybe a következő számokat be lehessen rakni.
Az előfizetési föltételeink: A „Képes N é p l a p " postán küldve Három negyedévre (április—deczember) Félévre (április—szeptember)
. . . 1 ft. 50 k r . 1 „ — „
A t. ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött 10 előfizető után egy ingyenpiH dánynyal szolgálunk.
Kilenczedik évfolyam.
Jogtudományi Közlöny „Szombati Lapok" kapcsolatban a
politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap
DÖNTVÉNYTÁR-ral
két ivén megjelen, melyek egyike mint
és a törvénykezésre vonatkozó összes
, 4 Szombati Lapok Néplapja" a kevesebb előismerettel bíró olvasók s z á m á r a tartalmaz minden szükséges tudnivalót és hoz a szöveghez illő képeket.
Szabályrendeletek s ) ffvliiípmnnVpVf.i Törvényjavaslatok } gyűjteményével.
T u l a j d o n o s és l a p v e z é r :
Simonyi Ernő.
Felelős
szerkesztő:
Erdei Bódog.
Szaktudósok közreműködésével. Szerkeszti
Kiadja:
Dr. Dárdai Sándor.
a Franklin-társulat.
I V Előfizetési föltételek: Negyedévre (április—június) . . . . . Félévre (április—szeptember) Háromnegyedévre (áprilia—deczember) . .
3 forint. 6 „ 9 „
A „Szombati L a p o k " t o v á b b r a is közlönye lesz azon p á r t nak, m e l y Magyarország állami önállóságának és függetlenségé nek visszaszerzését t ű z t e k i czéljául, m e l y p á r t n a k p r o g r a m m j a az, h o g y M a g y a r o r s z á g ö n á l l ó a n , m i n d e n idegen befolyástól m e n t e n intézze saját ü g y e i t .
A „Szombati Lapok- előfizetési ára:
ápril— június hónapokra 1ft.5 0 k r . A lap kiadó-hivatala részéről legyen szabad arra figyelmeztetni, hogy a „Jogtu dományi Közlöny" nemcsak a legterjedelmesebb, hanem a legolcsóbb szaklap, mert a ápril—szeptemberre 3 felsorolt mellékletek külön beszerzésénél a „rendeletek tára," évenkint 3 frtba, a „Dönt ápril—deczember re 4 „ 50 „ vénytár" évenkint 4 frtba és a „törvényjavaslatok" évenkint legalább 2 foritba, tehát A „Szombati L a p o k ' idei f o l y a m n a k 1-ső negyed összesen 9 frtba kerülnek, és igy a „Jogtudományi Közlöny" ezen mellékletek szolgálta tásával a legolcsóbb szaklap. évi, megjelent teljes s z á m ú p é l d á n y a i m é g m e g k a p h a t o k .
B ^ " Az előfizetési e g y e t e m - u t e z a 4-dik szám.
pénz
legczélszerübben
postautalványnyal
intézendő a h í r l a p k i a d ó - h i v a t a l u n k h o z
Kiadja és nyomatja a „Franklin-társulat" magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám).
Budapest
14-dik szám.
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 ft, félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész.évre 6 ft., félévre3 ft.
X X I . évfolyam.
HIRDETÉSEK DIJA: Egy ötször hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajezár; többs/öri igtatásnál 10 krajciár. Bélyegdij külön minden igtatás után 30 krajezár. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B é c s b e n : Oppelik Alájön. Wollzeile Nr. 22 és Ilaasensteln és Vogler, Wallfischgasse Nr. 10.
KUBINYI FERENCZ. 1796-1874.
smét egyikét kisértük sirba a régi gárda ama férfiainak, kik m é g a múlt századból |^> származva, a n n a k erényeit a | | | jelen kor eszméivel s irány zatával tudták össze kötni. K u b i n y i F e rencz a z , a testben a g g a s t y á n , lé lekben mind végig fiatal, kit élete 79-dik évében, márczius 29-kén ki1 sértünk, átalános tisztelet és részvét mellett a kerepesuti temetőbe. Mint tudós, mint a közélet férfia, mint ember és m a g y a r , e g y a r á n t meg érdemelte a tiszteletet s megér demli, h o g y emléke fölujittassék a nemzedék közt, mely ó't csak ha nyatló szakában, — s a jövendő nemzedék számára, m e l y épen nem ismerte. Alakjában, viseletében, mo dorában, mintha a múlt századnak n e m is a végéről, h a n e m a legele jéről származnék s Rákóczi kuruezai közt nevekedett volna. D e eszméire nézve a X I X . század fia, ki a szabadság és nem zeti erő biztosítékait a közmiveltség, a t u d o m á n y o k és művészetek terjedésében keresi. Rajongó lelkesedéssel az alkotmá nyos szabadság, ritka érzékkel s előszere tettel a t u d o m á n y o k és művészetek iránt, — amazért életét s mindenét, emezekért v a g y o n á t koczkára tenni, sőt föláldozni kész: ő ez anyagi érdekek hajhászatába merült k o r n a k oly nemes példát adott mindkét i r á n y b a n , a melyet föl nem je gyezni hálátlanság volna. K u b i n y i Ferencz ősrégi családból, mely m é g a szent István atyja, Gryejcs fejedelem alatt beköltözött H u n t lovagig tudja fölvinni nemzetségfáját, a K u b i n y i a k ősrégi nemzetségéből, 1 7 9 6 . márcz. 21-én született N ó g r á d m e g y e Videfalva közsé gében. Első szellemi képeztetését szülői házánál, első iskolai oktatását Beszterezeb á n y á n n y e r t e ; majd Debreczenben vég zett s k é t évi j o g g y a k o r l a t (u. n. patvaristaság) u t á n Pestmegyében m i n t aljegyző kezdette m e g politikai és hivatalos pályáját. Nemsokára azonban szülőmegyéjébe tért
vissza, s mint Nógrádmegye főszolgabiráj a, majd három izben (1833, 4 3 , 47-ben) or szággyűlési követe, mindig a tevékenység s a szabadelvű haladás embere, működött. A megyében magtárt állított, a rabok szá mára a dolgozó rendszert életbeléptette s külön dologházak szervezését kezdemé nyezte. S midőn Balassa-Gryarmaton, — a m e g y e székhelyén — katnolikus nemzeti iskola fölállitása jött szóba, ő, protestáns létére, annyira buzgólkodott a közművelő
dés érdekében ez iskola mellett, h o g y a n n a k létrejöttét talán legnagyobb mértékben neki lehetett köszönni. A közművelődés érdekei átalában k o r a ifjúsága óta vonzották. A m a g y a r irodalom fejlődési korszaka is áldozatkész pártolói közt emlegetheti nevét; mert ő volt az, k i Blaskovich Bertalannal együtt, anyagi segélylyel lehetővé tette a Kisfaludy K á r o l y első évi Aurorájának megjelenését. Az 183 2 / 6 -ki országgyűlésen ő penditette meg
KUBINYI FERENCZ.
210 s sürgette, hogy a nemzet a Széchenyi Ferencz által alapitott, de még elhelyezetlen s póláiból kibontakozni nem képes muzeumot 500,000 forinttal segélyezze. Kevesen látták be még akkor ennek szük ségét s az országgyűlés először vissza is vetette az indítványt. De Kubinvi addig mozgott, mig mind többeket s többeket győzött meg a múzeum felvirágoztatásának szükségességéről; B a nádor József főherezeg pártolásáról is biztositva levén, az ügyet ismét elővette s rábeszélései és szó noklatai által kieszközölte, hogy az ország gyűlés az 500,000 forintot, sőt a mellett a Jankovieh-féle nagybecsű gyűjtemény meg vásárlására is 120,000-et megszavazott. Kubinyi maga is nevezetes gyűjtő volt, és pedig ugy a régiségtanban, mint a ter mészetrajz különböző ágaiban és a nu'ítörténelmi tárgyakban is. Még beszterczebánvai tanuló korában, Zipser András tanára által az ásványtanba bevezettetvén, ásványtani, geológiai a őslénytani gyűjtéshez kezdett, a mit egész életében ernyedetlenül s olvkor nagy anyagi áldozatokkal is foly tatott. S midőn ritka becsű gyűjteménye Losoncznak 1849-ben történt földulatásakor megsemmisíttetett: ő csüggedetlenül újra kezdte a gyűjtést. S gyűjtött nemcsak magának: gyűjtött első sorban a nemzeti múzeumnak, s a" külföldi muzeumok leg többjét is, hazánkbeli ásványokkal meg ajándékozta. Százakra mennek az érdekes és becses tárgyak, melvekkel kivált a nem zeti múzeum gyűjteményeit gyarapitotta. A tudományok terjesztésére társadalmi (mint legsikeresb) utón kívánván hatni, egyik fő indítója s tényezője volt a magyar orvosok és természetvizsgálók társulata megalapításának, melynek gyűléseiben mindvégig élénk, tevékeny részt vett s többi közt Kolozsvárit mint alelnök, Temes várit mint elnök működött az évi nagvgvüléseken. Nem kisebb volt érdeklődése a művé szet iránt. Fiatal művészeket, kivált fes tőket, folyvást segélyezett; s csak annyit kívánt tőlük, hogy haladásukról, időnként, valami mutatvány-lapot küldjenek neki: az ily lapokat, nemes keblű míípártolása szép emlékeit, albumba összegviijtve tartotta. A régiségek s kivált az építészeti műemlékek iránt is kiváló előszeretetet tanúsított s hazánk, különösen a felső-magyarországi városok, épitészeti emlékeinek teljes gyűj teményével birt, sikerült rajzok- s fest ményekben. Mint iró s tudós is jelentékeny művek kel gyarapitotta a magyar tudományos irodalmat. Művei közül legbecsesebbek a hazánk kozmográfiájára vonatkozók s szá mos archeológiai és műtörténelmi közle mény. Az akadémia már 1840-ben levelező tagjául választotta, 1858-ban pedig tiszteleti tagjai díszes sorába emelte, hol székét őslénytani értekezésével (a lóról) foglalta el. A tudományosság iránti érdeklődésé nek s áldozatkészségének számtalan példái közül csak azt az egyet emiitjük, hogy öreg kora daczára, már 67 évvel, is elha tározta, az egykor Mátyás könyvtára kin csei — a konstantinápolyi Korvinák meg szemlélése^ ha lehet, visszaszerzése végett, Ipolyi és Henszlmann tudós társaival Konstantínápolyba utazni. De vissza kell mé
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
XXI. ÉVFOLYAM. - 14. SZÁM. i
.
De nem nyugoszik meg, kell a lepel, I szabadelvű párthoz, az ellenzékhez tartoS tanakodnia sincsen idő. i zott. A haladás embere volt mindenben. A Párkányra magát gyorsan veti fel, dolgok rendé megváltozván, megyéjének S oromról oromra kapaszkodik ő. egyik választó kerülete, a losonczi, kül Jaj a toronyőrnek, mindjárt oda van! Párkányrul a rém párkányra rohan, dötte őt képviselőül, az első pesti képvise Pók-lábbal kúszva fölebb mind. leti országgyűlésre. Itt először a Batthyányminiszterium híve, csakhamar annak lassú Megsápad az őr, foga is vaczog ám, s óvatos haladásával meg nem elégedve, a Adná is örömmel az inget. Kossuth által sugalmazott kisebbséghez De fönn akad egy csücs a párta fogán, — No nem menekül ma meg innét! tartozott; s a kitört forradalmat mind vé Halványul a hold, felhőbe veszett el — gig híven követte. Forradalom után kilencz Hatalmas ütéssel az óra egyet ver — évi várfogságra ítéltetett, de kegyelmet S lenn összezuzódik a csontváz! kapott. 1861-ig tudományos munkálkodás Szász Károly. és társadalmi hatás közt osztá meg erejét. Ekkor ismét a losonczi kerület választá képviselőjéül s az őszfürtü, de fiatal lelkű A pénzes inálás mestersége. veterán nemcsak a határozati párthoz csat (Barnám fölol vasasa.J lakozott, de midőn a fölirat nyert többsé get, azt egyedül V. Ferdinánd koronás Az észak-amerikai Egyesült-A Hámok királyhoz kívánta intéztetni. ban, hol több a föld mint a nép, egy 1861. után nem jelent meg több ország egészséges ember könnyű szerrel csinálhat gyűlésen. De bár 1867-ben súlyos, majd pénzt magának. Ezen aránylag még uj nem halálos betegséget állott ki, s bár téren annyi ut áll nyitva a boldogulásra aggkora s egyéb körülmények testét egé és annyi az iparág, mely még nincsen szen megtömi látszanak, erélye s munkás tultömve vállalkozókkal, hogy a kik leg sága ezután sem lankadt. Csak legközelebb alább bizonyos időre a nekiek kinálkozó is nagybecsű ritkaságai- és régiségeiből tisztességes foglalkozást hajlandók elvál kiállítást rendezett Pestmegye termeiben, lalni, csinos keresetre számithatnak. melynek azonban sokkal kevesebb nézője Azoknak, kik elhatározták, hogy füg volt, mint érdemelte volna. Ott fáradozott, getlen életmódot vivnak ki maguknak, jött-ment, beszélt és magyarázott, mutoga csak hozzá kell látniok komolyan a do tott és buzdított a lelkes öreg, régi ma loghoz s a helyes utat választaniuk, mint gyar mentéjében meggörnyedt vállán, sar bárminő más tervnél is, melyet megva kantyús kordovány csizmával roskadozó lósítani óhajtanak — és a föladat nem lesz lábain s szine hagyott fakó arczából kivi- valami nagyon nehéz. De bármily könylágló szemeivel, kurucz beszédmodorával. nyti legyen is a pénzt megszerezni, hall O az utolsóig, összeszedve tartotta gatóim kétségtelenül igazat fognak adni magát. Úgyszólván állva esett el az élet abbeli állításomnak, hogy a világon a nagy harczában. Csak pár napig volt beteg; legnehezebb dolog azt megtartani. Az ut s bár a nyolczadik évtized végén: halála a jólléthez, miként Franklin oly találóan sokakat meglepett. Vajha példája buzdít mondja: „oly egyenes és tiszta, mint a son sokakat s emlékére későn boruljon a malomhoz vivő ösvény." Egyszerűen ab feledés árnyéka! —á—r— ban áll, hogy kevesebbet adjunk ki, mint a mennyit beveszünk. Micawber, Dickens egyik szerencsésen talált alakja A halott-táncz. igen érthetővé teszi ezt a dolgot, midőn — G ö th e balladája. — azt mondja, hogy az az ember, a kinek t kétszáz forint jövedelme van s kétszáz Éjfélkor az agg torony őre lenéz, forintot és egy hatost ad ki, nagyon sze Hol a sok sír áll szanaszéllyel. Tisztán süt a hold, ugy áll az egész rencsétlen ember; ellenben az, kinek csak Temető, mint nappali fénynyel. kétszáz forint jövedelme van és csak S megmozdul im egy sir, utána meg egy, száz kilenczven forintot és egy hatost ad S nő s férfi, vegyest, fölszinre lebeg, ki, az már a legszerencsésebb ember a Mind hosszú, uszályos ümögben. halandók közt. Hallgatóim közül nem egy S mind illeg a — billeg a sirja gyepén, azt hozhatná föl állitásom ellen: „Hiszen Perdülne a tánczra bokájok, értjük mi az egészet igen jól, nem egyéb Az ifjú s az agg, a dús s a szegény, az, mint takarékosság, a takarékosság pe Csakhogy nem ereszti uszályjok. dig már maga is — jóllét; de azt is tud De szemérem — a nem köti a temetőt, juk, hogy nem lehet a kalácsot meg is S mind sorba ledobj' a fehér lepedőt, Kiki sirhalmára magának. enni, meg aztán el is tenni másnapra." Erre azonban legyen szabad megjegyez Csipő nosza lendül, rá mozdul a láb, nem, hogy a kedvezőtlen eredménynek Ugyancsak, inogva, bokázzák. sokkal több esete áll elő e kérdésnek Ziregve-zörögve fólebb meg alább Mint járnak ütemre fa-pálczák. téves fölfogásából, mint bárminő más ok A tornyos a tréfát ugy megneveti; ból. Mert kétségtelen, hogy igen sok em S azt súgj' a kisértő, azt súgja neki: ber képzeli magáról azt, hogy tudja mi Menj, hozz el egy üngöt amonnan! a takarékosság, holott arról tulaj donké pen még csak sejtelme sincsen. Gondolta, tévé. S magára aval A szent ajtót rácsapva, berántja. S még egyre mosolyg sugaraival A hold a kisérteti tánczra. De végre amaz s emez elmaradoz, Levetett lepedője után kapadoz, S huss! egybe a hantok alatt van. Csak egy tipeg és tapog még ide kint, Kapadozva keresve az ingét. Nem czimbora tette, jól tudja, e csint, Orrontja bizony, hova vitték. Rázz* a torony-ajtót; az nem ereszt, Mert őrzi — szerencse! — sok czifra kereszt, Erczből reá-verve, szegekkel.
A valódi takarékosságot a legtöbben tévesen értelmezik, és az emberek nagy része a nélkül éli le világát, hqgy ez elv iránt valaha tisztába jött volna magával. Némelyek azt mondják: „Van ennyi meg ennyi jövedelmem s amoda át a szom szédomnak épen annyi van; mindamel lett is ő minden évben előbbre halad, mig én mindegyre hátrább jutok, hon nan van ez? Pedig hát én is tudom, mi a takakarékosság!" Azaz: hogy csak
ÁPRILIS 5. 1874.
képzeli, hogy tudja, de voltaképen ko nyítani sem tud hozzá. Vannak sokan, kik azt hiszik, hogy a takarékosság abban áll, hogy a sajthajat és a gyertyavége ket szépen összekapargassuk, a mosónő számlájából egy-két krajezárt levonjunk s más efféle kicsinyes, hitvány zsugoriskodásokat vigyünk véghez; ugy deataka-rékosság nem zsugoriskodás. Az is nagy , szerencsétlenség, hogy az ilyen fajta emberek takarékoskodásukat csupán egy irányban gyakorolják. Azt hiszik, hogy szerfölött való módon.takarékosak, mihelyest csak egy krajezárt adnak ki ott, a hol kettőt kellene kiadniok — természe tesen csak azért, hogy másfelé aztán ismét elpazarolhassák. Mikor még a kő-olaj nem volt fölta lálva, sőt létezését sem gyanították, a vidéken bármely farm-házban meghálha tott és jó vacsorára számithatott az ember; de ha vacsora után olvasni akartunk, ebbeli szándékunkról csakhamar le kellé mon danunk, mert az egyetlen gyertya nem terjesztett annyi világosságot, hogy mel lette olvasni lehetett volna. Ha ilyenkor aztán a háziasszony zavarunkat észrevette, rendesen igy szólt: „Bizony egykissé bajos itt este olvasni; a példabeszéd is azt mondja: ki egyszerre két szál gyer tyát akar égetni, annak legalább egy ha jója legyen a tengeren; nálunk sohasem ég egyszerre két gyertya, kivéve a rend kívüli alkalmat." Ilyen rendkívüli alkalom pedig egy évben többnyire csak kétszer szokott előfordulni. Ily módon a jó aszszony talán 10—12 forintot takarít meg évenként; de azok a hasznos ismeretek, a melyeket a másik szál gyertya mellett gyüjthetnének, természetesen húsz mázsa gyertyával is fölérnének. De itt még nincs vége a visszásságnak. Minthogy a nő igen jól tudja, hogy fagygyugyertyáival túlságosan gazdálkodik, gondolja magában, hogy hiszen igy annál gyakrabban mehet a faluba husz-harmincz forint ára szalagot s más efféle ringyrongyot vásárolni, a minek csakugyan semmi haszna sincsen. Üzletembereknél is nem ritkán találhatunk ily tévesen értel mezett takarékosságot, melyet az irópapirosra nézve szoktak legtöbbször gyako rolni. Vannak kitűnő üzletemberek, kik minden ócska levélboritékot és- papirdarabkát gondosan elrakosgatnak és a világ sűrű kincseiért se használnának uj iv pa pirt, ha épen csak nem kénytelenek vele. Hiszen mind szép az, és lehet, hogy ezáltal megtakaritanak .évenként kilencz-tíz forin tot; de minthogy ennyire takarékosak (már t. i. a levélpapírral), gondolják ma gukban, hogy annál pazarabbul bánhat nak idejökkel, költséges lakomákat ren dezhetnek és kocsikázhatnak kényök-kedvökre. Igen jó példa ez azokra, kik „az aknát bedugják, de a csaplyukon kiszalasztják a bort" — miként ezt Franklin mondja, vagyis más szavakkal: „kik a krajezárt sajnálják, s a forintot prédálják." Punch az ily fajta emberekről beszélve igy szól: „Hasonlók ők ahhoz az ember hez, a ki ebédre családjának egy penny ért egy heringet vett és drága pénzen kocsit fogadott, hogy haza vihesse azt." Sohasem láttam én olyan embert, ki az efféle taka rékossággal valaha, zöld ágra verekedett volna. A valódi takarékosság abban áll. hogy mindig kevesebbet adjunk ki, mint a meny
VASÁRNAPI Ú J S Á G .
211
nyit beveszünk. Viseljétek ócska ruháto- ; ban fölüditik testünket, lelkünket, mint a kat kissé tovább is, ha szükséges; igye kocsikázás akár a legfényesebb fogatban kezzetek uj pár keztyü nélkül is meglenni is; egy társas mulatság, családi körben valahogy; foldozzátok meg viseltes gúnyá tartott fölolvasások, társasjátékok több tokat; elégedjetek meg egyszerűbb koszt élvezetet fognak nyújtani, mint valami tal, ha máskép nem lehet, ugy hogy — fényes nagy társaság, hol ötven, sokszor ha épen valami előre nem látott szeren ötszáz forintot is kidobnak, — az okos csétlenség közbe nem jő — minden körül emberek a takarékosság gyönyöreit mél mények közt maradjon meg valami cse- tányolni és becsülni tudják, mihelyt a költ i kélység jövedelmetekből. Ha itt egy hatost, ségek közt mutatkozó nagy különbségnek amott meg egy forintot kamatoztathatunk, jól utána gondolnak. Ezer meg ezer ember a tőke mindig szaporodik és ily módon marad szegénynek és tiz- meg tíz-ezer elérhetjük óhajtott czélunkat. Biz' ahhoz ember lesz újból szegénynyé, miután ele egy kevés gyakorlás szükséges, mig a taka get szereztek arra, hogy tisztességesen rékosságot megtanulhatjuk, de ha egyszer megélhessenek, csupán azért, mert igen is hozzá szoktunk, ugy fogjuk találni, hogy nagyszerűen fogtak az élethez. Némely a józan rendszerű takarékosság sokkal több család 10,000 forintot költ évenként s elégtételt nyújt nekünk, mint az oktalan igen sokan még többet is, és talán nem is költekezés. íme egy reczept, a melyet bát tudnák, hogyan lehetne kevesebb költség ran merek ajánlani; magam láttam, hogy gel megélni, mig mások az összeg tized mily gyorsan kigyógyit a tékozlásból s részével is gyakran elégültebb és boldo különösen a roszul értelmezett takarékos gabb életet folytatnak. A jóllét keményebb kodásból: „Ha ugy találod, hogy az év próba, mint a szerencsétlenség, főleg a végén semmid se maradt, noha jövedel hirtelen jött jóllét. „Ebül szerzett jószág med nem volt épen megvetendő, végy egy nak ebül kell elmenni" — régi és nagyon iv papirt. varrd össze jegyzőkönyv-alakba, igaz példabeszéd. Az elbizakodás és hiúság, melybe aztán összes kiadásaidat föl fogod ha szabad ment ökre hagyjuk, oly rákfe jegyezni. Oszd föl azt mindennap vagy névé válik, mely az ember anyagi gazdag minden héten két rovatra, melyek közül ságának legbensőbb életerén rágódik és az egyik a „szükségleteket" vagy épen a teijed szét, álljon bár e gazdagság százak „kényelmi tárgyakat", mig a másik a ból avagy milliókból. Igen sok embernek, „fényűzésieket" tartalmazza, s ugy fogod mihelyt kissé jól megy a dolga, tele van találni, hogy a második rovat kétszeresen, a feje nagyszerű eszmékkel, tervekkel, és háromszorosan, sőt néha tízszeresen is fölül elkezdik pénzöket fényűzési czikkekre múlja az első rovat terjedelmét." Pedig az kidobálni; kevés idő múlva kiadásaik jóval élet valódi kényelmei csak igen csekély túlhaladják bevételeiket s abbeli nevetsé részét veszik igénybe annak, a mit közü ges erőlködéseik által, hogy nagy hűhót lünk a legtöbben meg tudnak szerezni. csinálhassanak, teljesen tönkre juttatják Franklin mondja: „Nem a mi szemeink, magukat. hanem a másokéi tesznek tönkre bennün Ismerek egv tehetős embert, ki elbe ket. Ha engem kivéve, az egész világ vak szélte nekem, hogy midőn a szerencse elő volna, bizony nem sokat törődném én sem ször kezdett reá mosolyogni, neje minden uj ruhával, sem szép bútorokkal. Hanem áron egy uj, elegáns kerevetet akart vásá hát mindig attól félünk, hogy egyik-másik rolni. „Ez a kerevet" — monda — „ 30,000 szomszéd-, koma-, meg sógorasszony mit forintomba került! Mert mikor az uj kere mond, és ez ront meg annyi becsületes vet házunkba jött, szükségesnek láttuk családot." székeket is venni, a melyek azzal inkább Oly férfiaknak és nőknek, a kik már hozzá vannak szokva, hogy minden sze szélyük azonnal ki legyen elégitve, kez detben kissé nehezökre fog esni, hogy szükségtelen kiadásaikat korlátozniuk kell; nagyszerű önmegtagadásnak fogják tar tani, ha kisebb házzal is megelégesznek, mint a milyenben azelőtt laktak s kevésbbé költséges bútorokkal, kevesebb társaság gal, jutányosabb öltözettel és kevesebb szolgával beérik, nem látogatják oly gyak ran többé a bálokat és társaságokat, rit kábban járnak színházba,kevesebbet sétál nak és kocsikáznak és kevesebb kéjkirán dulást tesznek, kevesebb szivart szívnak el, nem isznak olyan sokat — szóval, sza kítanak mindennemű eszeveszett pazarlás sal; de ha csupán egyszer megkísértik néhány „pénz-tojást" kikotoltatni, vagyis más szavakkal: egy kis összegecskét ka matra kiadni vagy józan óvatossággal föld birtokba fektetni, csak elbámulnak, hogy mily nagy élvezet az, mikor az ember azt a kis „pénzmagot" egyre növekedni látja; már pedig az ily élvezetet csakis azok a takarékos szokások szerezhetik meg, a melyek a fentebb vázolt életmódból szár maznak. Az ócska ruhát, régi kalapot, viseltes kabátot kissé tovább is lehet hordani; a tiszta forrásvíz jobban ízlik a pezsgőnél; egy hideg fürdő és egy jó nagy séta job
találnak, azután szőnyegeket, asztalokat és más bútorokat, melyek a díván és a székek színével öszhangzásban legyenek; utoljára már a ház is nagyon kicsi és ó*-divatu volt a szép bútorokhoz, ugy hogy ujat kellett építeni helyette; mig végre a sok inassal, fogattal és más kiadásokkal, melyek múlhatatlanul szükségesek egv nagyobb háztartáshoz, összes évi kiadá saim a 11 ezer forintot meghaladták, holott azelőtt tiz évvel ugyanennyi száz forinttal sokkal több valóságos kényelmet élveztünk, mert félannyi gondunk sem volt. ..Es ez a kerevet," — folytatá ismerősöm — ..kol dusbotra juttatott volna engem, ha rend kívüli szerencsémattól meg nem óvott volna s én azt a természetes óhajtást, hogy min den áron „kitegyek magamért", ideje korán el nem fojtom vala." (Folyt, ksveik.)
Egy részlet a budai ördög-árokból. A közmunkatanács által létesitett építke zési munkálatok között talán egy sincs, mely annyira megfelelt volna a fővárosi lakosság egy jelentékeny része legbensőbb óhajainak, mint a budai „ördög-árok" szabályozása és beboltozásának nagy műve. S ha egyedül az egészségügyi szempontot tartjuk szem előtt, akkor határozottan e mű kivitele bir legna gyobb fontossággal a fővárosra nézve, miután általa egy százados baj fog végre kiirtatni. Soha nem ért az „ördögi" elnevezés valamit találóbban, mint e másfél mérföld hosszi;
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
212 tornát, mely a hidegkúti lapályon összegyűlő vizeket Buda legkiesebb fekvésű részén, a Krisztina-városon keresztül vezeti a Dunába, átszelve a Tabán dombosabb részét is. Száza dok bűzös iszapa és csatorna-mocska gyűlt meg az ördög árkában, bemételyezve miasmáival a különben oly tiszta és üde budai levegőt, s a ragályok fenyegető vészét hordva kigőzölgésével az egész környék házaiba. E nagy, majd nem egész hosszában boltozatlan árokban gyakran hetekig megakadt száz meg száz csa torna minden hulladéka, mig csak olykor egy-
5-dikón veheté kezdetét a nagymérvű építke zés, melyet Buzzi Bódog és Kéler Napóleon vállalkozók teljesítenek. A létesítendő munka nagyságáról némi fogalmat nyújt a körülmény, hogy a 885 ölnyi hosszú csatornának — mert csak ennyi esik szabályozás alá — eddigelé egy harmad része készült el, az eddigi költsé gek máris 226,882 frtra rúgván. Az egész mű befejezése pedig, a közmunkatanács utóbbi jelentése szerint, még két évi munkát fog igénybe venni. Ez eléggé jelentékeny időtar tamot érthetővé teszik azon nem mindennapi
XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM
s ez azon pontja az építkezésnek, hol legélén kebb fogalmat szerezhetünk a létesülő mű nagy mérvei- és szilárd alkatáról.
Nílusi kép. "Werner tanár „Nílusi képei" az utóbbi években Európa-szerte nagy hírre tettek szert. A gyönyörű vizfestmények oly élethiven tün tetik elő a „szent folyó" vidékét nagyszerű épület- és nemzet-romjaival, a mesés hajdan-*
ÁPRILIS 5. 1874.
nevezett sziget közt elterülő víz- és sziklakhaos, valóban történeti nevezetességű táj e szó legnagyszerűbb jelentésében. A folyó köze pét ama romokban heverő granitfalak foglalják el, melyeket — ki tudja mikor? — a földalatti tűz emelt föl a hullámok útjában, de a melye ket a gyors futásu habok ellenállhatatlan ereje ismét szerteszakgatott. Az assuáni zuhatagok eme sziklaromjai az egymás ellen dulakodó
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
213
melynek romjaiból az arab Assuan keletkezett, I Egy ilyen arab szépséghez Philae tájképe a ugy Philae is, aNilusnak a zuhatagok déli bejá-' "legtalálóbb keret. A 14 éves Miriám, egy rátánál elterülő, ritka szép fekvésű szigete, a Barabra-törzsbeli valóban feltűnő szépségű történeti emlékeknek valóságos gazdag múzeu ifjú leány, a Philae látogatói előtt már egészen maként tekinthető. A sziget őskori történetét, ismeretessé vált Abdallah templomőr legfiata egészen addig, a mikor Egyiptomot az arabok labb unokája. A szép gyermek az átellenben elfoglalták, nyomról nyomra követhetjük az fekvő Bigeh nevű sziklaszigeten lakik szülői ottani romok falain épségben fönmaradt föli nél a tisztes családfő Abdallah kunyhójában, ratok segitségével, a melyek között — miként a ki a philaei templom őrévé neveztetvén ki,
RÉSZLET IBUDAIÖRDÖG-ÁROKBÓL. — (Wolfart és Lovich fényképe után.) egy könyörületes záporeső nem vállalta magára a csatornatisztitó szerepét, végig zuditva a hidegkúti lapályon minden nagy esőzés után erősen meggyülő vizek sebes árját az ördög árkon, s magával ragadva bűzös tartalmának egy részét a közel Duna medrébe. Az ördög-árok medrének szabályozását és beboltozását tehát közegészségügyi és szépé szeti okok egyaránt sürgetvén, a közmunkata nács annak idejében Buda város hatóságával egyetértően tüzetes figyelme tárgyává tette e csatorna átalakítását, ugy hogy az általa ké szített tervek alapján már a múlt év márczius
nehézségek, melyekkel az építkezésnek meg küzdenie kell. Az ördög-árok csak részben fogja megtartani eddigi medrét, és tetemes hossza ságban egészen uj irányt nyer. í g y az árok nem a Horváth-kerten, hanem a János-utczán fog végig vezetni, hol több ölnyi mély medret kellett ásni az uj csatornának, melynek széles sége egyes helyeken eléri a tizenöt lábat is. W o l f a r t és L o v i c h urak természethű fény képe után készült rajzunk a Horváth-kert déli végét tünteti elő, az ördög-árok régi és uj medrének átmetszetével. A szélesebb uj meder a dombon emelkedő János-utcza alatt vezet el,
kornak e titokszerü maradványaival, hogy az ember ama képeket látva, egészen oda képzelte magát a Nílusnak futóhomokkal szegélyezett partjaira. Ez érdekes képgyűjteményből egy, mely a Memnon király zengő szobrait ábrá zolta, lapunkban is közölve volt már. Ez alka lommal szintén egy "Werner-féle nílusi tájképet mutatunk be olvasóinknak, mely Miriámot, a szép nubiai leányt tünteti föl, a mint a Philaeszigeten levő régi Isis-templom romjai között ül. A Nilus első zuhatagjainak környéke, mely a kép hátteréül szolgál, a Philae romjai s a görögök és rómaiak által Elephantine-nek
természeti hatalmak egyik legnevezetesebb csatahelyét képezik. Távolabb északkelet felé pedig, a zordon sivatag homoklepte magányá ban, az emberi tevékenység nem kevésbbé nagy szerű szintere látható: a syenei gazdag kőbá nyák elhagyott aknái és folyosói, melyek évezredeken át oly gazdagon látták el Egyip tom királyait a hajdankorban oly nagyra becsült syemttel. Valamint a görög-római Syene, a
Nilus völgyében sehol másutt — mindazon Írás módok és Írásjegyek képviselve vannak, melyek Egyiptom állami életének különböző korszakai ba^ szokásban valának. Hieroglyphek (jelira tok), hieratikus és démotikus, ó-aethiopi és kopt, görög, római és arab föliratok nagy menynyiségben találhatók a philae-i emlékromokon. Ily nevezetes és nagyszerű táj az, mely a szép nubiai leány képének hátterül szolgál.
lelkiismeretes hűséggel igyekszik megfelelni a megtisztelő s a mellett jól jövedelmező meg bízásnak. A szép Miriám őszfürtü nagyatyja ewész hosszú életén át sohasem tett nagyobb utazást, mint a mennyi a hazáját körülözönlő hullámok átuszására szükséges, csak épen a másfél órányira fekvő Assuánba látogatott el párszor fiatalabb korában. Miriám csinos alak ját és szabályos arab szépségét látva, teljes
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
214 seggel nem csodálhatjuk, hogy a művész philaei tájképén a legkiválóbb helyet az ő számára tartotta fenn.
A porszemek óriás munkája. A Philadelphiából való Master E. C. Tilgham, midőn mint tábornok működött az amerikai polgárháborúban, egy alkalommal ritka fölfedezésre jutott. Egyszer az előőrsök kel, szemle járat alkalmával, magánosan álló majorhoz jutott, melynek ablakain át nem lehetett az épület belsejébe látni, mert az ablaktáblák egészen vakra voltak köszörülve. Az.ily védelem a járókelők tolakodó pillantásai elől a nagy városok zajos utczáin gyakori; de itt a puszta magányban teljesen fölöslegesnek, sőt gyanúsnak is tetszett, ugy hogy a tábornok csak kötelességét teljesité, a midőn a majorba belépett, megtudakolandó, mi végre van eme szorgos elzárkózás a madarak és a féleszű csavargók szemei elől,mert hisz más úgysem szokott járni e vidéken. Feleletül azt nyerte, hogy az ablakok e gyors elhomályosodása — fájdalom — helyi baj , s hogy minden újonnan betett ablaktábla rövid időn elveszti átlátszóságát és tisztaságát. Egy ideig e vidéken tartózkodván, alkalma volt Tilghamnak e sajátságos tüne mény okát kifürkészni és ugy találta, hogy ez ok nem egyéb, mint az éles szél, mely a szom szédos kopasz homokbuczkák finom kovaporát az ablakokra hajtja. Valami európai hadimér nök e tünemény észlelése után bizonynyal azt kérdezte volna, nem lehetne-e a fölkapott homok e hatását valami hadiczélra fölhasználni, pél dául a laktanyák ablakait vakra köszörülni, vagy az ellenség szemébe port hinteni. És ha nem találja semmire alkalmazhatónak', elbe szélte volna ama tüneményt, mint valami furcsa ságot pajtásainak és azzal bedobta volna az egészet az emlékezet lomtárába. De nem igy tett a gyakorlati irányú ame rikai. Tilgham tábornok, mire a haza meg védve, a háború befejezve lőn, ismét polgárrá lett, mint előbb, és folyton azon törte fejét, vájjon nem lehetne-e a szél által hajtott homok szemek köszörülési képességéből valami hasz not meriteni az ipar számára. A közben évek multak el, mielőtt gyakorlati kisérletet tett volna. Végre összeállított egy egyszerű gép szerkezetet, melyben egy közönséges szélkerék forgása által erős szél keletkezett, a mely a beszórt homokot tetemes sebességgel ragadta magával és egy nyilason át egy szűk csőben gyorsan tova repité. Ha egy üvegtáblát moz gattak ide s tova a nyilas előtt, ez pár pillanat alatt teljesen vakra volt köszörülve, mint a magános major ablakai. így beszélték el nekem a Tilgham-féle homokfuvó föltalálásának történetét, mely homokfúvó a bécsi közkiállitáson a gépcsarnok nyugati kapuja mellett volt fölállitva és műkö désben, kiváló delejerővel vonván magához a kíváncsi látogatókat. A változtatások és javitások, melyeket e találmányon, mintegy három évi gyakorlat alatt eszközöltek, nem lényegesek és nagyobbára csak arra szorítkoznak, hogy általuk a repülő homok gyorsasága növeltetett, s a szelet képező gépen annyiban történt módosítás, a mennyiben a hajtó levegő helyett vízgőz lőn alkalmazva; de annál rendkivülibb és nagyobb s annál bámulatra méltóbb az alkalmazás sokfélesége, a melyben a homokfúvás használhatósága azóta kitűnőnek bizonyult. Már maga az, hogy e gép által tetsző nagy ságú üvegtáblákat gyorsan meg lehet köszö rülni, igen értékes képességnek látszik, külö nösen ha ugy tapasztaljuk, hogy egyik az ott fölállitott két gép közül maga naponként húsz ezer négyszögláb vakra köszörült üveget képes volna előállítani; de az ily vakra köszörült üveg alkalmazása elvégre is sokkal korlátoltabb, semhogy e munkagépnek jelentékenyebb érté ket biztositani képes volna. A találmány jelentősége azonban mindjárt magasra emelkedett, mihelyt Tilgham észre vette, hogy a mozgásba hozott homok köszö rülő képességét minden kemény, merev tárgyra nézve teljes hatályossággal érvényesiti, ellen ben a puhább tárgyakat, melyek a homoksze mek hozzájok ütődéseinek engednek, kevésbbé támadja meg. Természetes volt tehát a gondo lat, hogy ily puhább tárgyakról kell szabvá-
nyokat készíteni, melyekkel aztán a köszörü lendő merev anyag felülete beborítandó, hogy ez által rajzokat és alakokat lehessen azokba beköszörülni. Ha ekként az üvegtáblát, mely a homokfúvásnak ki van téve, oly papírlappal borítjuk be, melyre különböző alakok vannak metszve, vagy egy darab tüll-el vagy csipke mintával fedjük be: akkor egy pár másodpercz alatt ott vannak az illető alakok, a legcsinosabb arabeskek és rajzolatok a vakra köszörült üve gen, mint annak átlátszó részei. Különösen szép az ilynemű munka az úgynevezett fölfogó üvegen. Ezeknél egy vékony szines réteg födi a színtelen vagy más színű alapot, a mely vékony réteget a szabvány által be nem födött helyeken teljesen leköszörüli a homok ugy, hogy pár pillanat alatt az egész rajz színezve tűnik föl a fehér alapon. Rendkívüli könnyű séggel állíthatók így elő a legszebb rajzokkal ellátott üvegtáblák, melyek pedig a lakházak és nyilvános épületek ablakdiszitéseinél igen gyakori alkalmazásban részesülnek, a hol is ily különböző szinü üvegek által a legpompásabb díszüvegtáblák állíthatók elő. Régebben ily rajzolatok előállítása végett be kellett fedni az egész üveglapot valami zsí ros étető alappal, abba be kellett karczolni a mintarajzot s ugy aztán folysavval kiétetni az üveget, vagy épen szabad kézzel beköszörülni az illető alakokat, a mi tízszer annyi munkába és időbe került. Most már a munkás összes idejét és szorgalmát Ízletes minták tervezésére és tetszetős szabványok készítésére fordíthatja, a melyeket aztán ötször, sőt tízszer is lehet használni, nem is említve, hogy a minták mecha nikai utón való többszörözése könnyű dolog. Akár a legmesterségesebb, akár a legegysze rűbb minta fekszik előtte, a kis gép képes naponként tizenötezer négyszögláb, ily rajzok kal ellátott üveget készíteni. Csak csekély Változtatásra van szükség a homok kitódulási helyén, hogy görbe felületeket, lámpagolyókat, üvegeket és poharakat is ily rajzokkal ellátni lehessen. További kísérletek kimutatták, hogy a fényképezés segélyével réz-, aczél- és famet szetek másolatát is be lehet az üvegbe köszö rülni, ha a fényképmásolatot egy üveglapra vékonyan elkent chromtésztában (gelatine és chromsavas káli bizonyos vegyitékében) állítjuk elő és arra vezetjük a homokfúvást. Láthatók voltak ily módon előállitott másolatai a Dorébiblia nagy fametszeteinek az eredetinek min den legfinomabb vonásával hiven az üvegtáb lákra köszörülve, melyek sötét alapra téve, teljesen ugy tűntek föl, mint az eredeti famet szet. A míg azonban itt csak vonalrajzok elő állításáról volt szó, a hol az árnyék a vonalak erősége és sűrűsége által van kitüntetve, addig másrészt lehetségessé vált természet után vett fényképeket is, chromtésztában kivivé, üvegre köszörülni, természetesen a homokfúvat gondos szabályozása mellett, mert igy a homok a fény és árnynak megfelelő helyeken különböző vas tagsággal biró gelatine-rétegen át különböző erővel támadja meg az üveget, a mi által a legfinomabb árnyalatok a fényképnek teljesen megfelelőleg előállíthatók. És nem kell azt hinni, mintha nagy szél nyomásra volna szükség, hogy a homok ily hatályos munkát végezhessen. Oly homokfúvat, melynek ereje száz milliméter (négy hüvelyk) viznyomással egyenlő, teljesen elégséges tíz perez alatt elvégezni az üvegtábla vakra köszö rülését. Ép ily gyorsan és ép ily könnyűséggel lehet ezüst felületeket homályossá tenni és a legpompásabb ékítményekkel ellátni. Bármi nemű fémtárgyakat lehet ekként kiétetni, felü letüket szemcséssé tenni,damask-habosra edzeni, óra-tokokat, edényeket a legszebb vesétekkel ellátni.
(Vége követk.)
Koronázás Siamban. Kelet-Ázsiában mindenütt, különösen pe dig Siamban, az európai befolyás mind inkább utat tör magának. Még Phrasat Thong siámi király, ki 1826-ban lépett a trónra, 1833-ban csak kedvetlenül kötött szerződést az angolok kal s midőn későbben 1850-ben bővebb enged mények kieszközlésére Siamban megjelentek, épen ugy mint az észak-amerikaiak, durván elutasittattak.
XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.
Midőn azonban 1857-ben Mongkut lépett a trónra, teljes átalakulás következett be. Az uj király érett férfikorában volt. Hosszas fog lalkozása közben az európai nyelvekkel s tudo mányokkal és a hittéritőkkel folytatott bizal mas társalgásban, az idegeneket nemcsak be csülni tanulta, hanem azt is fölfogta, mi előnye lehet reá nézve e közlekedésnek. Világosan fölismerte, hogy az egyedárusságtól megszaba dított, s szilárd , törvényes alapon biztosított kereskedelemnek emelkednie s diszlenie kell. Félszázados paposkodása alatt megtanulta a szanszkrit nyelvet, a szomszéd államok nyel veit, a latint és az angolt; buzgón foglalkozott a különböző vallásokkal s bölcsészeti rendsze^ rekkel; ismereteket szerzett magának a csillaga idat- és természettanban. Azonban tudományos sága daczára, a sokattudó öntanultnak is meg volt benne minden hibája és gyarlósága. A kényuri hatalom megszokása s szolgai környe zete fölött gyakorolt felsőbbsége, észvehető befolyást gyakorolt jellemére. A buddha vallás erkölcsi magvát, a mihez igazlelküleg ragasz kodott, a babonás tanoktól megtisztítani töre kedett, melyek azt az ismerhetlenségig eltorzí tották. De a babonás szokásokkal még sem sza kithatott, talán épen a népre való tekintetből. Midőn az észak-amerikai hittérítők, kikkel angol bibliát olvasott, tolakodólag léptek föl térítő szándékukkal, nyersen rendre utasittotta őket. Midőn hat évvel ezelőtt e bölcsész és fölvilágosult király meghalt, gondos nevelésben részesült fia szakított a régi hagyományokkal. Előtte egyetlen siámi uralkodó sem hagyta el országát; a fiatal ember 1871-ben hosszú útra indult, hogy kitűzött czéljára magát kiművelje. Meglátogatta Bataviát, Singaporét, Kalkuttát, Bombayt, sőt Európába is szándékozik; utazá sának meg lett gyakorlati eredménye. A mi az európai házépítésnél czólirányosnak tűnt föl, alkalmazták, mi a földhöz és égaljhoz illett, meghagyták. Hasonlót mondhatni a ruházat ról is, mert ebben sem utánozzák szolgailag az európaiakat. Különféle házibútort és ételfólét is elsajátítottak, sőt még a bort is megiszszák. De mindezek kisszerű külsőségek, min den nagyobb jelentőség nélkül. Fontosabb ez úttal a király koronázása, mi már. másodízben történt. Először mint 13 éves kiskorú gyerme ket, mindjárt apja halála után hat évvel ezelőtt koronázták meg. Míg az államügyeket kor mányzó vezette, a király országos szokás sze rint egy időre zárdába vonult, hol mindenféle avatoncz kötelességeket teljesített s az uralko dói kötelességeket beléje verték. Midőn 1873. november havában nagykorúvá lőn, ezen hónap 16-án a második sajátképeni koronázás követ kezett s 101 ágyúdörgés hirdette az ünnepély kezdetét. A király reggel 10 órakor teljes díszben a trónra lépett. Először is ama rendeletét ol vasta föl, melyben megtiltja, hogy valaki magasabbrangu előtt földre boruljon. Eddig a király előtt senki sem maradhatott állva s még a legnagyobb hivatalt viselőknek is arezra kellett magukat vetniök. Alsóbb rangú előtt földre ereszkedett s ezen helyzetben maradt mindaddig, mig a beszélgetés tartott. A ki rály tehát ama meggyőződésnek adott kifeje zést, hogy siker és jólét nem lehet oly ország ban, hol ily szolgai szokás uralkodik. Azt kívánta, hogy egyik ember a másikkal az egyenlőség lábán érintkezzék s hogy a biroda lom legszerényebb alattvalója is meg legyen arról győződve, miszerint neki is annyi joga, mint a leggazdagabbnak. Mialatt a király határozatát olvasá, a jelenlevő mintegy 300 siámi a földön feküdt; de midőn az utolsó szó elhangzott, egyszerre fölálltak s uralkodójuk előtt európai módon egyenesedtek föl. Lehet gondolni, mily bajjal találták magukat bele uj helyzetűkbe. Majd a kormányzó tartott beszédet a ki rályhoz, megdicsérte, de legkevésbbé sem hí zelgett neki. Az uralkodó ment minden elő ítélettől s bár még fiatal, még sem engedte magát hízelgés által félrevezettetni. Fiatal embereket könnyű elcsábítani szivre ható fölizgatással. Azonban ő felsége igazán dicsére tet érdemel, hogy hajlamait ellenőrizni tudta. A kormányzó, a nemesség éa nép nevében kö szönetet mondott a királynak, hogy a lebom lást eltörölte, másrészről pedig önsugallatából
ÁPKILIS 5. 1874.
VASÁRNAPI UJSAG.
215
hasznos munkákat indított meg. A hosszú tengereken s az uj-világban. Ö kiváltkép a ten elefánt agyarral vetekszik. — Tizszerezzük .csatornát az ő költségén ásták meg, még pedig ger élő lényeinek természetrajzában volt speczi- már most meg a közönséges narwal nagyságát, nem robotosok, hanem olyan emberek, kiket a alista és nagy tekintély. A tenger-fenék csoda erejét — s előttünk áll a keresett szörny: az király kiskorúsága alatt a maga zsebéből fize szörnyei, ez átmeneti lények a növény és az ó r i á s N a r w a l . — Erre ment ki nagyjában tett. — Ezután a konzulok fejezték ki szeren- állatvilág — a féreg és a hal, — a hal és az a párisi tudós véleménye; de, okosan, csak csekivánataikat. mire a király visszavonult s emlős között, ez összekötő lánczszemei az özön nagy fentartással adta azt: ha ugyan a tudo kagylóharsonákkal, kürtökkel és egyéb hang víz előtti és mai teremtett világnak, — e még mására jutott adatok mind igazak s az egész • eléggé ki nem fürkészett, talán soha egészen ki tengeri szörny nemcsak a hajósok agyréme. szerekkel pokoli zajt ütöttek. Az amerikai világ jobban hitt elméletében, Este elfogadás volt a királynál pompásan sem fürkészhető vizalatti világ volt, a mi őt berendezett csarnokban. Az angol konzul elég leginkább vonzotta, a mit évek óta annyi kitar mint Aronnax urmaga. S nemsokára az a hajó udvariatlan volt, kinek mint tiszttársai között tással tanulmányozott s tanulmányai eredmé gyár-társaság, melynek a megsérült Scotia is legidősebbnek, először kellett volna bemutat nyét „A tenger alatti világ rejtelmei" czimü tulajdona volt, elhatározta, hogy nagy expedinia, tovább egy óránál hiába váratni magára, nagy két kötetes munkájában világ elé is bo cziót rendez az óriás Narwal vadászatára s s midőn még ekkor sem jelent meg, a szertar csátván, a tudomány ez ágában méltán elhi- fölkeresi és elpusztítja a Csendes-óczeánon való békés és biztos hajózást ennyire háboritó s tás John Bull nélkül vette folyamatát. A ki resült. veszélyeztető szörnyeteget. Egy nagy gőzfre rály az idegenekkel való társalgásban, s átaláÉpen a nebraskai (Egyesült-Államok) tu ban egész magaviseletében igen értelmesnek s dományos expediczióból tért vissza s érkezett a gattot, a L i n c o l n A b r a h a m - o t szerelték szeretetre méltónak mutatta magát s a legjobb mondott év márcziusában a ritkaságok egész föle czélra; s mivolt természetesebb,minthogy benyomást gyakorolta a jelenvoltakra. gyűjteményével New-Yorkba, mikor ott saját azon a mi tudósunknak is fölajánljanak egy S végül megjegyezzük, hogy már most is ságos események s észleletek hire kezdett ter helyet. Aronnax Péter, bár Parisba visszaindulások előkelő siámi küldi fiait Angliába s más jedni. Egy, az óczeán végetlen sikján úszó európai országba, hogy európai neveltetésben sziklaszigetről beszéltek az emberek s irtak a sának már a napja is ki volt tűzve, s gyűjtemé részesüljenek. lapok, melyet rövid idő alatt, különböző hajó nyei részint csomagolva várták az elszállítást sok az oczeán különböző pontjain találtak, a — részint, mondom, mert egy ritka remek, egy legerősebb gőzösénél is sokkal tetemesebb gyor eleven b a b y r u s s a (amerikai disznó) is volt sasággal haladva, majd itt, majd ott tűnni föl, köztök, melyet különös gonddal maga, vagy Herkules és a lernai hydra. nappal setéten mint élettelen gránit-gerincz, megbízott inasa, Mossziő Conseil étetett min Angol tudósok gyakran foglalkoztak már éjjel villany-fényt szórva magából, de annyira dennap , s melyet haza érve a Jardin des azzal a kérdéssel, hogy vájjon miféle állat lehe még senkitől meg nem közelítve, hogy világo Plantes állat-gyüjteményének szánt, hol e ritka tett a Herkules által megölt lernai kigyó. Buck- san látható s leirható legyen. Majd ismét más állat még hiányzott, — Aronnax ur mégis elfo land ugy véli, hogy e szörnyeteg a nyolezkaru hirek érkeztek, veszélyes összeütközésekről az gadta a meghívást s egy nap, hű inasát Conseil tintahal (Sepia octopus) volt s ebbeli vélemé úszó szikla s egyes hajók között. E mesés mestert ázzál lepte meg, hogy azonnal csoma nyét következőleg indokolja: 1863. szeptembe híreknek egyszerre iszonyú valóságot adott a goljon az útra, de csak ruhaféléket, mert indul rében a Regents-Park (London) állatkertjében S c o t i a nevű gőzfregatt esete, mely nemcsak nak, de nem haza. Conseil, mint régi s megbí egy nagy eleven oktopus volt. Ez állattal kísér találkozott, hanem össze is ütközött a tenger zott inas egypár ellenvetést csak koczkáztatott, leteket tettem, hogy megtudhassam: bir-e e rút szörnyetegével s több érzékeny sérülést kapott. hogy hát a gyűjtemények? s hát az eleven tengeri szörny villanyos erővel, és e kisérletnél 1867. ápril 13-kán, a S c o t i a a hosszúság 15° babyrussa? ki ad már annak enni? De Conseilmintegy önkénytelenül villant meg elmémben 12', a szélesség 45° 37' alatt haladt. Kerekei nek minden beszéde az önmegadás és engedel az a gondolat, hogy a Herkules által kivégzett szabályos, egyenlő gyorsasággal paskolták a messég e frázisán végződött: „a mint paran kigyó aligha nem ilyen oktopus lehetett, a me vizet, s nem volt ok semmi balesettől tartani. csolja, uram!" S pár óra múlva ur és inasa a lyet Folkstone-ban (Anglia egyik tengerparti Délután 4 óra tájt a hajó némi ütődést érzett, de Lincoln Ábrahámon voltak. városában) Man-Sucker-nek (emberszivó) ne az nem tetszett valami nagynak az utasok előtt. Nagy és hatalmas fregatt volt. Gépezete veznek. A hajó azonban néhány perez múlva sülyedni oly készületü, hogy mig közép sebessége 18 A XVII-ik század egyik természettudósa kezdett. Fenekébe nem kisebb, mint két méter tengeri mérföld volt (óránként), oly gőznyomást következőleg irja le a hydrát: A hydra egy nyi (több mint egy ölnyi) nyilas volt ütve, vagy is kiállhatott, mely 24, sőt 30 t. mérföldnyi irtóztató sárkány, melylyel Herkules Lerna inkább hasítva s a víz ijesztőleg tódult be rajta. sebességgel is ragadta tova a hajót. A fregatt mellett viaskodott, s mikor egyik fejét vagy Szerencsére a kapitány nem vesztette el a fejét. parancsnoka Farragut kapitány, merész, min csápját (tentaculum) levágta, mindjárt kettő, Az alsó fenéktől a hajó felsőbb részeit el tudta denre vállalkozó, de egyszersmind eszélyes három nőtt helyébe. — Tagadhatatlan, hogy zárni, s igy a hajó nem sülyedt el, csak tete ember is volt, a ki semmi körülmények közt az oktopussal ugyanez történik; ha egyik kar mesen megnehezedett s haza vánszoroghatott nem szokta elveszteni a fejét. Gépésze, egy ját levágjuk, mindjárt egy másikat nyújt ki kikötőjébe. kitűnő mérnök s erőmű-tanár, tudta kímélni, s helyette. ha kellett az utolsó határig feszíteni a moz Bizonyos, hogy azon a pontján a tenger Véleményem — folytatja Buckland — donyt. A kitűzött czélra, az óriás czethal vadá nek, a hol a Scotia balesete történt, semmi váratlan támogatást nyert az elhalt Pentland szatára pedig különösen volt ember a hajón, egy levelében, ki ezeket irta hozzám: „Egy szikla nincs a viz alatt rejtve. A tenger záto L a n d Ned (Eduárd) a leghiresebb szigonyha nyait, szigeteit, szikláit a hajósok jól ismerik levelet olvastam öntől, melyben abbeli gyalászok egyike, öl magas, rendkívül izmos, nitását nyilvánítja, hogy a Herkules áital s tengeri térképeikről egy sincs kifeledve. Da rugékony, ép oly nagy erejű, mint gyorsaságú a Scotia hajósai látták is a tengeri szörnyet, megölt lernai *kigyó valószinüleg egy oktopus ember, ki húsz ölre képes volt kivetni czet-ölő volt. Ez állítását magam is támogathatom azon mely hajójok jobb felén a viz alá merült, bal- szigonyát, oly biztossággal, mint a csikós a felől ismét fölbukott, s mig alattok átsuhant, eredmény által, melyre néhány ókori váza maga hurkát vagy a lapp a taránd fogó kötelét. képeinek gondos megvizsgálása folytán jutot sebezte meg a hajó fenekét. Ned a mellett eredeti ember volt. Elmés s A kérdés, mely egész New-Yorkot foglal maga-föltaláló a legveszélyesebb pillanatokban. tam, főleg a Vatikán gyűjteményében, a mely képek a félistent (Herkulest) épen abban a koztatta, csak az volt: m i fajta szörny az: Mert volt már eset rá, hogy czethalászaton a pillanatban tüntetik föl, mikor egy óriási okto- kőszikla-e? élő-állat-e a czetek seregéből. hatalmas vizi emlős fark-csapkodásai fölfordít >u8t (Man-Sucker) megölni készül. A képek a Természetes, hogy a vitából a tengerfenék oly ván csónakát, úszással kellé menekülnie s a ehető legszabatosabban és hibátlanul vannak tekintélyes ismerőse, mint Aronnax Péter sem magába a czetbe kapaszkodott és a hátán ülve rajzolva, csak épenhogy a hydrának egyik képen húzhatta ki magát. Nem tartozott azok közé ütötte lágyékába gyilkos szigonyát. több, a másikon meg kevesebb karja van, mint az emberek közé, a kik a mások előadására Ily készülettel indult meg a L i n c o l n a a mostan élő nagy kephalopódnak (fejlábu, a mindjárt elhigyjenek valamit s elégséges adat, nagy expediczióra; kisérve néhány kisebb gő főleg pedig saját tapasztalat nélkül egyhamar hydrának egy másik tudományos neve). zöstől s naszádtól, melyek fedélzetét hurrázó Apránként ki fog derülni, hogy valamint ítéletet mondjanak. De egy tekintélyes lap sokaság lepte el, a mint a hajók apja, mert nyiltan fölhívta, hogy mondja ki ítéletét a fena bibliának, ugy a többi nemzetek hitregészeannak látszott közöttök, méltóságos ingado tének- leghihetetlenebb csodái is a legegysze forgó kérdésben; s nem hallgathatott. A hír zással megindult. . lapi közlésekből rendelkezésére álló összes rűbb természeti tünemények voltak, melyeket Farragut kapitány az utazás kezdetén adatok összevetéséből, 8 a S c o t i a fenekén csupán a tudatlanság nevezhetett csodáknak. esett nagy metszés vizsgálatából arra a meg kijelentette, hogy a ki az egész személyzetből S. L. győződésre jutott 8 ezt egy tudományos czikk- legelőször pillantja meg a vadászat tárgyát, a ben ki is fejtette, hogy itt minden valószínűség keresett tengeri szörnyet s figyelmezteti reá a szerint állatról van szó, és pedig a czetek sere parancsnokot, annak kétezer dollár lesz a gének egy óriási ős-állatáról, mely az óczeán- jutalma. Természetes, hogy, minden matróz, a nak csak legmélyebb — 8 eddig mégsem mér ki csak ráért, azt lefte. Árboczról, kémény — EUö rész. — hető — mélységeiben él, talán csak egyetlen, oldaláról, kormánykerékről, hajó orráról min I. Fejezet. — A tengeri szörny. az Ő3világból fenmaradt példányban még, egy denkinek a tenger távolába volt függesztve szóval a tudományos hagyomány mondáiban szeme. Nappal a fekete gerinczet, éjjel a phosVerne Gyula, a kitűnő franczia író, kinek emlegetett, de a jelen ember-nemzedék által phorszerü fényt keresték. Senki sem volt kitar „Rendkívüli utazásai" közül már többet ismer nem látott Ó r i á s N a r w a l r ó l . A közön tóbb e keresésben, mint Aronnax ur. A tudóst tettünk meg kivonatilag olvasóinkkal, az itt séges n a r w a l (vagy licornis) a delfinek csa nem a kétezer dollár vágya csiklandozta; neki következő érdekes történetet egy franczia tudós ládjába tartozó czetféle, maga is megnő tiz öl az nem is kellett. O hypothesisét akarta iga sal beszélteti el, a ki abban tettleges részt vett. (60 láb) hosszúságra. Elefánt-agyar nemű csont zolva látni; a szem még nem látta óriás NarMi azonban, csak aránylag rövid kivonatot focr a fegyvere, melylyel erős hasítást vagy walt kereste ő az óczeán távolán. De mégis adhatván a terjedelmes elbeszélésből, kényte metszést bir tenni kemény tárgyakon is. Néha csalódunk; volt valaki, még fáradhatatlanabb: lenek vagyunk magunk venni át az elbeszélői hajók oldalába is bele vágja, de rendesen bele Land Ned, a czethalász. Óriás szigonyát kezé szerepet. törik. A párisi orvosi fakultás múzeumában ben tartva, vagy lábai közé fektetve, ült vagy Aronnax Péter, a párisi múzeum tanára van egy ilyen narwal-agyar, mely két és egy állt ő, nap- s éjhosszant a hajó fedélzetén,^ mig — Verne emiitett tudósa — 1866-ban termé negyed méter hosszúságú, tehát a legnagyobb szeme szerte száguldozva kereste a ,bizoszetvizsgálói czélból nagyobb utazást tett a
{
Utazás a tenger alatt.
216
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.
n y o s t " — m e r t nem is nevezte máskép ő teríték, a mely a harmadik asztalon van fölhal nyugszik, mely a tenger partjáról önti kincseit a a kérdésben forgó tárgyat, hanem csak: „az a mozva, arra mutat, hogy a czár leánya roppant tengerbe. A sas fölött egy herczegi korona lebeg. A bizonyos." A Lincoln körül, roppant t é r t b e vendégszerető lesz. Arany és ezüst tálczák, üve- mező alján e szavak olvashatók: „indeflcienter." A fogva, czirkáló naszádjai száguldoztak minden gecskék, szelenczék, csecsebecsék, íróeszközök, paizsot Szt-István koronája födi; maga a paizs két irányban, a vízszint közelebbről venni szem hímző-keretek, legyezők, theához való edények, repülő angyal által emeltetik. — A légen át az északi sarkhoz. Gr. Wilczek ügyre. Ned többnyire részt v e t t a n a g y expe- khinai, japáni, sévremeisseni porczellánból vég diczio e kis expediczióiban s ő meg volt magá telen sorban vannak fölállítva; valamint mosz a Reithoffer-fóle gummiszer-gyárban ötven ballont ban erősen győződve, h o g y ő lesz az első, a kvai theafőzök, minden kigondolható nagyság készíttetett, melyeket egy czethalfogó hajó fog az ki meg fogja pillantani „a bizonyost" — zsebre ban. Egy másik roppant asztalon a fóldolgozatlan északi sarktengeren fólbocsátani, hogy az osztrák teszi érte a 2000 dollárt s még a szigonyát is bársony, selyem, atlasz, csipke, patyolat, vászon sarki utazók, ha a jégpusztaságon még életben vol bele vágja s mily g y ö n y ö r r e l ! valóságos hegyet képez, hogy egy jókora város nának, e gömbök által hirt kapjanak a hazából s A Lincoln utazása sokáig teljesen egy egész hölgyvilágát boldoggá lehetne vele tenni. maguk is hirt adhassanak magukról. Ez a terv hangú volt. Mivel egyetlen kitűzött czél lebe Török, perzsa, keletindiai shawlok, chachemire illustrálja egyszersmind ama tervet, melyet nemrég gett előttök, semmi egyéb nem is érdekelte háló-öltönyök, hímzett menték, melyek jobbára a párisi léghajó-társulat elé terjesztettek, t. i. a utasainkat. Találkoztak hajókkal, közlekedtek, egyenként egy egész vagyonnal érnek föl; utczai, sarkvidék beutazását léggömbbel. Az alapul vett szót is v á l t o t t a k v e l ő k ; de az óriás Narwalt házi, társasági, báli öltönyök tuczatszámra, kalapok, számítás következő: 10 ember a gondolára: 1200 egyik sem l á t t a . A M a g e l l á n szoros közelében virágok, menyegzői és diszöltözetek, 40—50 uszá kilo; szerek és fegyverek 500 kilo; horgony ós a M o n r o e hajóval találkoztak, mely a Csen- lyos ruha, pazar fónynyel kiállított ékkövekkel el kötélzet 1100 kilo; gondola, mely egyszersmind des-oczeánból j ö t t az atlantiba át, szembe hintett fejdíszek, arany és ezüst-hímzések, siberiai vitorlás ós szánka: 800 kilo; három havi eledel: velők, s egy n a g y czetet üldözött. F a r r a g u t menyét ós nyest-prémek ós még számtalan sok 4000 kilo ; levetendő teher 4000 kilo ; ennélfogva parancsnok szívesen átkölcsönzötte N e d-et mindenféle drágaság. Ha a herczegnő a legesze- a 18,000 köb méterre menő ballon súlya 12,000 Monroé-nak ; s a derék czethalász m e g is felelt veszettebb pazarlást akarná is behozni kies kis kas kilo. A gömböt hajón a 70-dik fokig szállítanák, a hozzá kötött várakozásnak. De ez is csak télyában, még akkor sem volna képes e tenger cse ott megtöltenék és fölbocsátnák. E különös készü múló érdekű kaland volt. F a r r a g u t kapitány, csebecsét, melynek értéke száz meg százezer rubelre lék a gömböt még a legnagyobb hidegben is mele roppant fregattjával czélszerübbnek t a r t o t t a a gen tartaná. A gömbnek fólszállási pontjától kezdve megy, akár csak egyszer is magára ölteni. szűk és veszélyes Magellán szoros helyett a sarkig még 250 — 300 mórtföldet kellene megkerülni a K a p - H o r n - t s u g y tenni. A legkedvezőbb körülmények közt evezni át a Csöndes-oczeánba. I t t kez az utat oda ós vissza húsz nap alatt tehetné dődött még csak komolyan a vadászat, meg. Természetesen sarknyár idején kellene vagy is még csak a keresés, mielőtt a megtenni az utat, midőn a nap sohasem tulajdonképeni hajtás megkezdődhetett száll le. volna. J ú l i u s 6-kán értek a Csöndes— Vitorlás szánka. Egy vitorlákkal oczeánba, észak-nyugati i r á n y t véve, teljesen fölszerelt jégcsolnak a Hudsonon hogy azt egész rézsut, keresztben átha kedvező szélben egy óra alatt 24 német józzák, D é l - A m e r i k a csúcsától J a p á n i g mfdet tett meg a jógen. E példával először vagy Szibériáig. A z u t a szokott módon közelitette meg ember a galamb gyorsasá folyt, nagy vihar nem érte, az egyen gát. Köztudomású tény, hogy ily vitorlás lítőn is tisztességesen áthaladtak, eltelt szánkák Hollandiában ós Norvégiában a július, augusztus, szeptember, — de az befagyott tavakon ós folyamokon nagy hasz óriás N a r w a l n a k se hire, se nyoma. A nálatban vannak. legerősebb h i t ű e k is kételkedni kezdtek m á r létezésében; s a legtürelmesebbek — Sajátságos szokás divík Lucha is békételenkedni kezdettek. Október is szigeten a halottak eltemetésére nézve. A eltelt s a legénység már — mint egykor halottat ugyanis kétszer hantolják el; első a K o l u m b u s é — lázongani kezdett. A ízben három évre, melynek lefolyása után j a p á n i birodalom szigeteitől alig kétszáz a koporsóban maradt csontok kivétetnek tengeri mérföldre voltak, a keleti hoszs drága balzsamirral megkenetnek s aztán szuság 136° 42' s az északi szélesség másodizben is elhantoltatnak. Hasonló szo 31° 15' alatt. November 2-án F a r r a g u t kás divík Uj-Seelandban is. Itt az elhanparancsnok kimondta, hogy ha h á r o m tolási periódus csak 18.hóra terjed, mely nap m é g eredménytelenül telik el, föl nek lefolyása után a rokonok összeszedik az h a g y a kutatással s visszaindul. K é t n a p elhunyt csontjait, s a legragyogóbban ki ebből is eltelt. A harmadik n a p A r o n n a x csiszolják ós részint talizmánként használ tanár, kit a sikertelenség t á n valamenyják, részint házi eszközökül dolgozzák föl. nyi közt a legjobban bántott, inasával, — Mennyit igyunk? „Nos uraim — a fedélzet korlátjára dűlve beszélgetett. monda Sheridán vendégeinek, miután a nők Conseil még most is hitt a jelenségben; fölállottak az asztaltól és elhagyták a ter h o g y ne? ura szavában kételkedni, az met, értsük meg egymást: Mennyit igyunk, Conseilnek lehetlen lett volna. A t a n á r annyit mint az emberek, vagy a barmok ?" , tréfált vele. No,Conseil! — monda — ma van az utolsó nap, a 2000 dollárt k i E furcsa kérdésre egykissó neheztelő, sőt nyerni. — E z t gondolta magában N e d boszankodó hangon azt kiáltották: „Ma a czethalász is, a ki tőlük észrevétlen, gától értetődik, hogy annyit mint az embe n é h á n y lépésnyire ott hasalt a fedélze rek." — „Ugy hát jóformán leiszszuk magun ten s élés és hihetetlenül messzeható kat — válaszolá mosolyogva Sheridán, — UTAZÁSA TENGER ALATT: A „LincolnA" néhány kisebb gőzöstől kisérve. szemeit a tengerszin éjébe mereszté. mert a barmok soha sem isznak többet az • elégnél." E g y s z e r r e , mint rugótól megpat — A magyar állami pecsétről, melyet nem — Életszabály. Ha az életet élvezni akarod, tantva, fölugrott s elkiáltotta m a g á t : régiben uj alakzatokkal véstek, a következő ismer a rendetlen és pontatlan embereket kerüld; meg „ A bizonyos! O t t van szél a l a t t ! O t t csil tetést adhatjuk: A pecsét egy fő paizsból áll, mely akadályozzák munkádat ós megmérgezik örömeidet. l á m l i k ! Nézzék csak !" négy részre van elosztva. A harmadik és negyedik Tűzd ki szabályul, hogy nemcsak pontos leszesz, (Folyt, követk.) mező közé egy ék van beszúrva. E paizsban egy hanem azon igyekezel, hogy minden dolgaidat egy középpaizs van elhelyezve, melyben ismét egy kissé korábban végezd el. Ez a jó szokás rendre középpaizs látható. Ez utóbbi három részre van szoktat ós nyugodttá tesz. E nyugodtság nélkül Egyveleg. elosztva, melyek «gyikében egy oroszlán áll, mely folytonos rendetlenségben és izgatottságban élünk, — Az edinburghi herczegnő kelengyéje. A múlt a herczegitett habsburgi grófságra emlékeztet, má sőt a környezetünket is kihozzuk a sodrából. Olyan hó végén a szt.-pétervári téli palota fehér termében sikán egy pólya (széles egyenes vonal) vonul át, házhoz, hol folytonos jövés-menés, sürgés-forgás és ki volt állítva közszemlére az Alfréd angol her- mely az ausztriai herczegséget jelenti, harmadiká fölfordulás van, nem mennek szivesen a vendégek. • . Sajtfogyasztás Londonban. Mint a „Times" czeghez nőül ment Mária orosz nagyherczegnő dús ban egy rézsút fekvő pólya van, melyen három, gazdag kelengyéje. Egy szemtana a következőkben láb és csőr nélküli sas nyugszik. E három czimer irja, Londonban csupán az egy január hónapban ismerteti az érdekes kiállítást: A bejárathoz leg együttvéve képezi az uralkodó család czimerót. (1874) 4 millió 114 ezer kétszáz frank értékű idegen közelebb eső asztalon oly roppant rakáson hever a A középső paizson Magyarország czimere látható. sajtot fogyasztottak el, melynek nagy része Hollan mindenféle lábbeli, czipő, papucs, harisnya, csizma, A főpaizs első mezőjében Dalmátia czimere van diából ós Francziaországból került Londonba. hogy száz év alatt sem győzné a herczegnő mind elhelyezve; három aranyozott koronás leopárdfő. •/. Kölcsönös fogadás. Tizennyolcz fiatal leány elkoptatni. Vannak a többi közt katona-csizmák A második mezőben Horvátország, a harmadikban Minnesota államban (Észak-Amerika) összebeszélt, is, melyek azon alkalmakra vannak készitve, a Szlavónia czimere látható. A negyedik mezőben az hogy csak olyan férfihoz mennek nőül, a ki nem midőn a herczegnő szemlét tart ezrede fölött. Ez egykori erdélyi nagyherczegsóg czimere áll. A me dohányozik. Erre tizennyolcz fiatal ember ugyanott alkalmakra a herczegnönek katonai diszöltönye is zőt egy pólya két részre osztja: a felső részen egy kölcsönös fogadást tett egymásnak, hogy nem fog van. A második asztal a végtelen sok fehérnemű magasba törő sas látható (a magyarok), a sastól nak olyan leányt nőül venni, a ki hamis hajat terhe alatt görnyed, pókhálószerü battiszt-kendők, jobbra a sugaras nap, balra a félhold áll (a széke visel. Vájjon melyik rész fog elállani szándékától ? melyek közül egyik az 1867-ki nemzetközi kiállí lyek). Az alsó rószben aranymezöben hét vörös •/. Szivacs-fogyasztás. Hat-hét millió frankra táson volt kiállítva, és melyet a czárnő múlt évben vár áll két-két fekete ablakkal (a szászok). A becsülik annak a szivacsnak ez értékét, melyet tizenkétezer frankon vett meg; a nő, a ki hímezte, negyedik paizs Fiume területének czimerét foglalja Francziaországban évenként eladnak. 7 évig dolgozott rajta és belevakult. A számos magában, mely két fejű sasból áll. A sas egy korsón
ÍPMLIS 5. 1874.
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
217
és egy betegápolót, kik bretagnei nyelven I meglátott egy indián csapatot és azzal meg folytonosan hazájáról és családjáról be szökött — bár eddig jóllétben és ezeknél A honvágy mint betegség. széltek neki. De mindez hiába való, mert csak nyomorban lehetett. (A legújabb észleletek alapján.) De hát mi tulaj donképen ez a különös későn volt. Mikor az orvos meglátogatta, betegség? Sok orvos az őrültség egy ne Azt mondják, hogy korunk világpol a beteg könyes szemekkel ezt monda: mének tartja, mások búskomorságnak. gárságra törekszik, hogy nemcsak a „mű „Végem van, érzem, hogy meghalok, ezt Benoist de la Grandiére a képzelőtehetség vész hazája széles e világ", de átalában ön meg nem akadályozhatja. Soha el nem és emlékezet által fölidézett idegbajnak soha kevesebbet a szülőföldre az emberek hagytam Bretagnet, elégedett, gazdag mondja. Es valóban azok ellen, kik a nem adtak, mint korunkban. Ebben sok valék; atyáin meghalt, a nélkül hogy csak nostalgiában őrültséget látnak, oly érvek igaz van, de hogy a h o n v á g y még most egyszer is megpirongatott volna, mindent is hatalmas rugó az emberek cselekedetei megengedett nekem; nem akartam isko szólanak, hogy Benoistnak igaza lehet. ben, az is kétségtelen, só't hogy valóságos lába menni, s otthon neveltettem, ugy él Mert a honvágyban szenvedőnek nin betegséget és halált is okozhat, épen az tem, mint a fiatal bretagnei nemesek szok csenek őrült eszméi vagy helytelen, össze ujabbkori orvosi nyomozásokból tudjuk. tak, gondtalanul, becsületesen és tisztán. függésnélkuli gondolatai. Másfelől nem Erre nézve érdekes adatai és észleletei van Ki mondta volna, hogy én valaha elhagyom gyötrődik valami képzelt bajjal, mint a nak Benoist de la Grandiére franczia orvos Finistéret és Paris kapujánál kórházban búskomor. Továbbá az őrültek és búskonak, ki a legutóbbi franczia háború alkal halok meg? Midőn Bretagneból elindul morok testileg jól vannak, megtartják ere mával, mint tábori orvos a tengerészetnél tam, éreztem, hogy végem van. Voltam jüket és testök súlyát. Holott a honvágy és később a hadseregnél bő tapasztalatokat Villiersnlh Champignynál, ugy tettem, ban szenvedő testileg is szenved és egész szerzett e tekintetben. mint a többiek, verekedtem, de Isten nem ségét elveszti. Az őrültség örökölhető baj, A honvágyot mint betegséget már Sau- vett magához. Még jobban próbára akart a honvágy nem. Továbbá a honvágyban vage következő négy kórjelenséggel jelle tenni és tiszteletem szent akaratát. Orvos szenvedőt, ha egészsége még teljesen meg mezte: szomorúság, álmatlanság, étvágy ur, ha tudná ön: mennyire szenvedek! rongálva nincs, meg lehet azonnal gyógyí nélküliség és gyengeség. A ü t e betegség Oh! hogy én ne lássam többé kastélyomat, tani, ha hazájának visszaadják: mig az utolér, legelébb is elveszti vidámságát, eré- erdőimet, nyájaimat, lovamat és kutyái őrült kívánságait hiába elégítjük ki, az által lyét és keresi a magányt, hogy csakis azon mat ! Isten, rövidítsd meg szenvedéseimet még baját fokozzuk. Bármint van a dolog, bizonyos, hogy rögeszmének éljen, mely r üldözi, vagyis és bocsásd meg gyengeségeimet! Hogy hazájáról gondolkozzék. Atalakitja, meg dörgött ma reggel az ágyú. Orvos ur! ne azt a szerencsétlent, ki honvágyban szen szépíti az emlékeket, melyek ama helyhez maradjon itt, e terem összeomlik. Utolsó ved, csakis az által lehet meggyógyítani, csatolják, a hol nevekedett. Zárkózott lesz, órám közel van és előre készítem magamat, ha hazájának visszaadják. Addig is pedig visszautasitja a vigasztalást. Az a gondolat, hogy mint jó keresztyén haljak meg." legjobb, orvos szer a szórakoztatás. így pl. hogy hazáját nem látja többé, elcsüggeszti Január 23-án a beteg érverése 110 volt; a tengerészek társas mulatságai, dalolásai elviselhetőbbé teszik a honvágy szenvedé s az ez által okozott bánat következtében 28-án meghalt. Benoist de la Grandiére a honvágynak seit, mig a szárazföldi hadsergeknél a szi zavar támad életszervei működésében. Arczának vonásai megváltoznak, szemei mere az egyes népeknél fölmerült eseteiről sok gora fegyelem még növeli azt. A honvágy az elszigeteltség miatt ke vek és élettelenek lesznek, arcza levertsé érdekes adatot állit össze. A francziákat letkezik és a nyelv különbözősége által get fejez ki és mozdulatai lassúbbak lesz éri e betegség leginkább; s ők bimak leg vannak az emberek leginkább elszigetelve. nek, az akarat határozatlanságáról tanús kevesebb hajlandósággal a kivándorlásra. Esquirol vette észre, hogy egyik kórházi Főleg a nyugoti megyékben és kiválóan kodnak. teremben a bretagneiaknál komolyabb Bekövetkezik a vérszegénység, ütérve- Bretagneban, valamint a déli franczia me kórjelenségek mutatkoznak, mint a többi rése apad, vérkeringési zavarok következ gyékben és Korszikában lakóknak van betegeknél: bretagnei tanulókat rendelt a nek be. Minthogy a beteg enni sem tud, legtöbb hajlandósága e betegségre. A breterembe, hogy tájszólamuk szerint beszél gyomorbajok is támadnak. A nőknél beáll tagneit patriarchális és vallási szokásai nak az idegbajok, a rendetlen fázások, annyira szülőföldjéhez bilincselik, hogy e jenek velők és a beteg bretagneiak meggyó izzadások. Ez idegbaj főjellemvonása, hogy kötelékek alól magát büntetlenül föl nem gyultak. Paris ostroma alatt is igy tárták a beteg tudja, hogy meghal. A honvágy áldozhatja. A svájczi sem örömest és baj föl a lelket a sorvadó bretagnei parasztok* ban. Gyakran jó orvosság egy kis fogás is. leginkább növendék és fiatal embereknél nélkül hagyja el szülőföldjét. Olaszország Igy Mainz ostroma alatt az orvosok tudtára lesz betegséggé és egyenlően éri a külön ban, a mióta egygyé lőn és az ujonczokat adták a katonáknak, kiket atyphus és hon böző vérmérsékletüeket. Főleg katonáknál az ország egyik részéből a másikba viszik, vágy tizedelni kezdett, hogy a főparancs gyakori e baj. A nagy franczia hadjára szintén gyakran fordul elé a honvágy pusz nok a gyógyulóban lévők számára szabad tok alkalmával e század elején tömeges títása, így 1867 és 1870 között 203 ily elmenetelt eszközölt ki az ostromlóktól. E halálozásokat okozott. Saint Jean D'Acre- betegség fordult elő és ebből 8 halállal hir sokakat meggyógyított. Marceray pedig nál — Desgenettes orvos megjegyzése sze végződött. Az angolok és németek még ugy gyógyított meg egy katonai kórház rint — többet pusztitott, mint a pestis. Ca- legörömestebb vándorolnak ki és legke- ban betegen fekvő barátot, hogy fölolva dixban és Plymouthban a franczia fogoly vésbbé vannak kitéve a honvágy bajainak. sott neki egy állítólag főnökétől jött hamis katonák közül többet megölt, mint a sárga Az angol mindenütt jól találja magát, hol levelet, melyben fölhatalmazza, hogy azon láz. Lengyelországban és Oroszországban angol lobogó leng és ez a föld minden ré nal visszatérhessen zárdájába. szén föltalálható. is sulyosbitá a többi ragályokat. Ezekből kitűnik, hogy a honvágy nagy A németek is könnyen föltalálják ha A legutóbbi franczia hadjárat alkal betegség, mely a szívből jő, de a testet is zájukat; de azért nem oly kosmopoliták, mával is a Németországban visszatartott elpusztítja, és hogy inkább lelki, mint testi mint az angolok; bizonyítja ezt az is,hogy franczia foglyok közt nagy pusztítást vitt orvosszerek által gyógyítható. Érezték végbe a honvágy. Paris ostroma alatt a legutóbbi háború alkalmával a honvágy ezt szegény menekült honfitársaink is! pedig még a mozgó nemzetőrség szülőföld betegséggé fajult a német seregben is, H. S. jüktől messze elvitt legényei közt is sokat főleg a honvédség közt; igy észlelhető volt pusztitott. A kórházakban a nostalgia ez a sileziai és pomeraniai katonáknál. Az is igaz, hogy minél mi véletlenebb miatt beteggé lett fiatal katonák csakuPetőfi néhány levele. az ember, annál jobban van szülőföldjéhez ugyan szomorúan néztek ki. így a többek 1848—9 bői. közt 1871. január 4-én vitetett kórházba csatolva, vagyis annál kevésbbé tud másutt a fiatal R. marquis, a ki Finistére megyé megszokni. Foissac beszéli, hogy egy Len Petőfinek a Vegyes művei közé föl nem ből jött a csatatérre. Egy kis vörhenye és gyelországba vitt lapp, bár jó dolga volt, vett, részint a sajtó viszonyok miatt föl sem toroklobja volt, de könnyen gyógyítható rövid időn nagyon szomorú lett és megszö vehetett néhány levelét egy régi lapok- és búvárkodó b a r á t u n k rendelke és kevéssé nyugtalanító. Nem is gondolt kött , hogy zordon hazájába visszatérjen. folyóiratokban zésünkre bocsátván, azt biszszük nem lesz ezekre, hanem folytonosan imádkozott és Azok a grönlandiak pedig, kiket Dániába érdektelen azok közül az alábbiakat, melyek sirt, visszautasított minden szórakozást és vittek, a bizonyos halálnak téve ki magu csak az 184 8 /9-diki lapokban a azóta sehol sem vigasztalást. Január 10-én a kór jelenségek kat, törékeny csónakokra szálltak, hogy jelentek m e g , ismét közrebocsátani. Petőfi eltűntek, de annyira el volt pusztulva és átevezzenek a tengeren, mely hazájuktól minden nyilatkozata érdekes; ha egyébért nem, már csak azért is, m e r t ő sajátságos egyéni oly erkölcsi szenvedés nyomása alatt állott, elválasztá. Egy gazdag család örökbe fo sége bélyegét minden sorára annyira rá tudta hogy az orvos szükségesnek tartá őt atyai gadott egy fiatal indián nőt, de ez folyton nyomni, hogy nála még a tévedés is a meglag inteni. Rendeltek mellé két katonát I szomorú volt és sorvadott, mig egyszer |
218 győződés erejével, az igazság színében j e l e n i k m e g 8 tökéletesen jellemzi iróját. E levelek a mellett a k o r t is jellemző adalékokul szolgál hatnak. I. Pest, május 27. 1848. Bocsásson meg a haza, h o g y most, midőn minden pillanata oly d r á g a , oly fontos, ma g a m r a vonom figyelmét, úgyszólván nyakára tolom magamat. I g e n rövid leszek, szokásom szerint, s ha nevemhez egy eszme nem volna kötve, vagyis h a nevem egy eszméhez nem volna kötve, a közönségtől ezen egy-két perczet nem merném elrabolni. T é n y , h o g y m é g a márcziusi napokban is a m a g y a r nemzet egyik kedvencze v o l t a m . . . . néhány hét, s ime egyike vagyok a leggyülölt e b b embereknek. M i n d e n elmenő hazafiúi kötelességének tartja egy-egy követ hajítani r á m . T ö b b ujságlap nem á t a l t a m a g á t pellen g é r r e tenni, hogy nevem rászögeztessék. N e m szükség a világtörténetet átmagol n u n k , hogy megtanuljuk, mi a népszerűség? csapjuk föl akárhol e n a g y könyvet, s e g y lap j á b ó l is megtanulhatjuk. A népszerűség a tarpeji s z i k l a , melynek tetejére n e m azért viszik föl az embert, hogy ott a magasban uralkodjék, hanem hogy lehajitsák. A népnek mulatság kell. T u d t a m én ezt, mielőtt ama szikla tetejére ért velem az ujjongató sokaság, nem részegí tett m e g a rám dobált koszorúk illata; ébren és teljes lélekjelenléttel v á r t a m a letaszítás pillanatát, és ennek köszönhetem, hogy nem a fejemre, hanem talpra estem. T a l p r a estem, és semmi bajom sjncs. I t t állok most alant a mélységben, alant és koszor ú t l a n u l , de á l l o k ! E g y e t sajnálok, megvallom. H a m á r k e d vetek j ö t t engemet lelökni, miért nem löktetek oroszlánok barlangjába? h a d d szaggattak volna szét e vad, de nemes á l l a t o k ! . . . Miért lökte t e k ide, hol a csúszó-má8zó férgek hemzsegnek? melyeknek csipése nem halálos, de t ö b b mint h a l á l o s : undorító. I s t e n e m r e , h a m á r bűnös vagyok, i n k á b b érdemeltem a vérpadot, mint a z t , hogy haszontalan rongyos - lelkű ficzkók hizlalják rajtam piszkos nyelvöket, m i k e t eddig csak a r r a használtak, hogy az uralkodott önkény kegyelmes saru-talpát nyalogassák, mint fark csóváló alázatos ebek. D e bűnös vagyok-e vagy sem? m i t vétet t e m ? E g y verset írtam, melynek tartalma az, hogy nincsen többé szeretett király, és egy népgyűlésen kimondtam, hogy a minisztérium ban nincs bizalmam. A k k o r t á j b a n u g y viselte m a g á t a minisz t é r i u m , hogy igazán nem bizhatott benne az, a k i féltette a h a z á t ; ezt p e d i g csak az félti, a k i szereti. K ü l - és belháború fenyegetett, és h a d s e r e g ü n k nem volt, s fölállítására ném t e t t lépést a minisztérium; Jellacsics föltüzte H o r vátországban a legnyilvánosabb p á r t ü t é s zász laját, s a minisztérium u g y b á n t vele, mint daczos gyermekével a majomszeretetü anya, az ember nem t u d t a , czirógatja-e vagy pofozza? s ezekhez j á r u l t a b u d a i vérengzés, . . . . i t t a haza s z i v é b e n , a minisztériumnak csaknem szemeláttára a p r i t t a t t a egy idegen zsoldos a magyart! H # i l y e n kétségbeejtő körülmények között k i k i á l t o m b á r m i l y válogatatlan szavakkal, h o g y nem bizom a minisztériumban, ezt v é t k e m ü l csak az tulajdonithatja, a k i nem tudja, m i a hazaszeretet. H a l l g a t n i m i n d i g könnyebb, m i n t beszélni, s k i figyelmezteti a h a z á t , hogy i t t és i t t v e szély fenyegeti, az ellensége nem l e h e t , d e igen is, ellensége a z , a k i látja a veszélyt és hallgat. Azzal, hogy kimondtam, miszerint nem bizom a minisztériumban, n e m a k a r t a m én ő k e t elkergettetni, hanem ösztönöztetni á l t a latok a r r a : viseljék magukat ugy, hogy á t a lános bizalomban, szeretetben részesüljenek. A kocsis nem azért csattant ostorával, hogy lovai kidőljenek a r ú d mellől, hanem hogy sebesebben haladjanak. A hasonlitás n e m igen költői, de talán nem is igen rósz. H a én a m i nisztériumnak volnék, jobban bíznám azokban, kik őt koronként gáncsolják,mint a k i k örökké h a t á r t a l a n bizalmat szavaznak iránta, mert legroszabb esetben is gácsolói legalább nyílt, őszinte ellenségek, míg amazok talán á l b a r á t o k ; ki tudja ? előttem legalább igen gyanús, h o a y
VASÁRNAPI ÚJSÁG. az egész bukott Pecsovics-párt térdet-fejet hajt a minisztérium előtt. J ó emberből lehet e g y szerre rósz e m b e r , de a roszból egyszerre j ó sohasem lesz. De én nem hiszem, hogy a minisztérium nak ellensége csak egy is azok közül, k i k őt eddig megrovogatták, sőt t u d o m , hogy nem ellenségei, hanem a legőszintébb b a r á t a i , ós azért nagyon igazságtalanok, kik m i n k e t g y a núsítanak, piszkolnak. A z o n b a n , ha tetszik, gyanúsítsanak, piszkoljanak tovább is, . mi azon vagyunk, hogy a méltatlanságok eltűrése a legkisebb áldozatunk legyen, melyet a haza oltárára teszünk. E g y é b i r á n t b á r m i l y n a g y emberek m i nisztereink, s én teljes elismeréssel vagyok lángelméik iránt, nem h a g y h a t o m helybe, a mit nagyon is túlbuzgó barátaik hirdetnek, hogy egyedül csak ők m e n t h e t i k m e g a hazát. K i mondhatatlan szomorú dolog volna, ha nyolcz emberen állna egy nemzet élete vagy halála. S ha mindjárt igy volna is, ezt nem Vón szabad kimondani, m e r t ha e h i t elterjed és m e g g y ö kerezik, éktelen k á r á r a lehet a nemzetnek. D e nincs igy. A z én hitem más, én azt vallom, a mit vallott a n a g y franczia forradalom: „van nak a statusban hasznos emberek, de szüksé gesek nincsenek." M i n d e n időszak megtermi a maga embereit, s annál többet, minél több kell neki. E hitvallás elveszi egy részét az em berek nimbuszának, de csak azért, hogy tegye a gondviselés fejére. A mi „a királyokhoz" czimü versemet illeti, mely népszerűtlenségem fő oka, az a republikanismus első nyilvános szava volt M a gyarországban, és határtalanul csalatkoznak, a kik azt hiszik, hogy az utolsó is egyszersmind. A monarchia E u r ó p á b a n vége felé j á r ; a min denható isten sem mentheti meg többé. H a vala mely eszme világszerüvé lesz, előbb lehet a világot m a g á t megsemmisíteni, mint belőle azon eszmét kiirtani. É s ilyen most a r e s p u b lika eszméje. Azonban a monarchiának van még jöven . dője nálunk, sőt mostanában elkerülhetlen szükségünk van rá, ezért nem kiáltottam k i a respublikát, nem lázítottam ( m i n t r á m fogják), csak megpendítettem az eszmét, hogy szokjunk hozzá. E n n é l többet tennem esztelenség lett volna, ennyit tennem a haza- és emberszeretet kényszeritett a magam föláldozásával is. I g e n , a haza- és emberszeretet. Á t a l a k u l á s u n k mindeneserte vérbe fog kerülni, arról szó sincs; azon kell h á t lennünk, hogy minél kevesebb vérbe kerülj ön, erre a legczélszerübb eszköz, az uj eszmét lassanként, apródonként terjeszteni, megkedveltetni. J a j nekünk, ha egyszerre berohan ajtóstul! akkor n e m lesz k e n y e r ü n k , mert a vérfolyamok elmos sák vetéseinket! E n n e k elkerüléseért irtam, a mit irtam, s megnyugszom benne, m e r t a mennyit á r t o t t a m vele magamnak, annyit használtam másoknak. É s ezért ne bántsátok a republikánusokat, ne lázitsatok ellenök, mig ők nem lázitanak, és ők nem fognak lázitani, mert tudják, hogy a minek m e g kell lennie, meglesz. A keresztyén vallásnak csak tizenkét apostola volt, mégis elterjedt; hogy ne terjedne el a respublika, m e l y n e k m á r annyi apostola van, és annyi m a r t y r j a v o l t ! Tudjátok P a r i s b a n a SaintM é r y utczát ? ott 1832-ben száz republikánus ifjú esett e l . . . . olvassátok el a történetnek e lapját, megtanuljátok, milyen katonák a r e p u b likánusok 24,000 betanult hóhér alig bírta k i i r t a n i e 100 gyermeket. Petőfi Sándor. (•Életképek* 1848. jun. 11., 26-ik sz.) II. Pest, augusztus 10-én 1848. F e l s z a b a d u l t u n k a Metternich-kompania alól, 8 kaptuk a Batthyány-miniszteriumot. E r r e u g y a n elmondhatni, hogy „eben g u b á t . " Amaz tetteivel törekedett v e s z t ü n k r e , emez tétlenségével fogja vesztünket okozni. Mi haszna, hogy a mód különböző ? az ered mény egy. I m m á r o n nyildogálnak azon boldog á b r á n dozok szemei, kik nemcsak hogy biztak e minisztériumban, de sőt azt állitották, hogy egyes egyedül csak ez az, mely a hazát m e g menteni képes. Gyönyörűségesen m e g fogják menteni!
XXI. ÉVFOLYAM. — 14. S í ÁM.
Ország-világ tudja, hogyan vélekedtem én e minisztériumról mindjárt eleinte, (hogy e véleményemet ki mertem m á r a k k o r mondani: j ó nevem hirét, melyet évek folytán szereztem, elvesztettem néhány nap a l a t t ) most p e d i g egyenesen azt mondom, hogy ez a minisztérium az, mely legbizonyosabban eltemet bennünket. l ó pacant zengett az o r s z á g , midőn az első m a g y a r minisztérium névsorát meglátta, én p e d i g megcsóváltam fejemet azon, hogy a m a g y a r ember mindig fölkeltekor szokta di csérni a napot, be nem várván annak lementét. É s azt g o n d o l á m : ezek m i n d egyszálig derék emberek, talán mint miniszterek is azok lesznek, de csak t a l á n . . . ők azon kornak gyer mekei, mely m á r m e g h a l t : a beszéd, a szónok lat k o r á é ; ebben ők elsők voltak, de vájjon nem lesznek-e az uj korban, a tettek korában az u t o l sók? mert a kettő között oly n a g y a k ü l ö n b s é g , hogy vagy egészben uj emberek kellenek hozzá, vagy a régieknek egészen újjá kell születniök, és ez n a g y ritkaság. Csak egy phoenix volt a világon, az is régen v o l t ; tán nem is igaz. Abból, hogy ők a szónoklat mesterei, e g y á t a lában nem következik az, hogy mesterei lesz nek a tetteknek is. A t i m á r kikésziti a bőrt, d e a kikészitett bőrből más mesterember csinál csizmát. I g y gondolkoztam körülbelől a miniszté riumról, midőn az megszületett. A l i g élt n é h á n y napot, s én földhöz vágtam kalapomat s á minisztérium iránti minden hitemet és bizalmamat. A z t mondták ugyan, hogy m é g gyermek, tehát várakozzunk egy keveset, d e ez engem m e g nem nyugtatott. Hercules már bölcsejében kígyókat szaggatott szét, s nekünk, ha valaha, u g y most van Herculesekre s z ü k s é g ü n k . Bekövetkezett május 10-ke, a budai v é r e n g zés, (melynek elkövetői, közbevetőleg mondva máig büntetlenül fütyülnek,) ott a miniszté r i u m n a k úgyszólván szemeláttára kaszabolták az embereket... már ekkor nem t a r t ó z t a t h a t t a m magamat, fölugrottam a múzeum u d v a r á n a t r i bünre, és veszett dühömben elkiáltottam a nem zet szine előtt, hogy én e minisztériumra n e m a hazát, de egy magamat, sőt a k u t y á m a t sem biznám. N y u g o t t lelkiállapotban bizonyosan más szavakkal fejeztem volna k i magamat, de az ér telme végre is csak ez lett volna. E z e n szavaimra d ü h b e j ö t t az ország, és szép fényes nevemet pocsétába dobták, és m e g gázolták. É n fájdalmasan ugyan, de mégis mo solyogtam, mert tudtam, hogy ugyanazok az emberek, kik r á tapostak nevemre, föl fogják azt venni a sárból, és szépen letörölgetik róla a m e g n e m érdemlett szennyet. S ime már ott vagyunk, hogy azt mondo gatják : Petőfinek még sem volt egészen igaz ságtalansága. É s ne adja isten, de maholnap ott leszünk, hogy azt fogják m o n d a n i : Petőfinek tökéletesen igaza volt! Napról napra mindinkább látván, hogy a minisztérium olyan, mint a bekötött szemű, hátrakötött kezű és vasravert lábú ember, min den reményemet egybe helyeztem, a nemzet gyűlésbe. M i t nem vártam én a n e m z e t g y ű l é s t ő l ! soha ennél nagyobbszerü reményeim nem voltak, és soha sem csalatkoztam oly csúfondárosan, mint e nemzetgyűlésben! Uramfia, fölküldi őket egy fölébredett, föllelkesült, tettrevágyó, t e t t r e kész nemzet, és ők i t t nyámognak, itt czammognak, mint valami inaszakadt invalidus; kávéházi pipafüstös u n a l mokból és egykedvüségből csak akkor p a t t a n nak ki, akkor jönnek tűzbe, ha nem az ellensé get, hanem egymást kell marniok, és végre is m e g é r j ü k , hogy szőröstül-bőröstül elnyelik, a törpe minoritást... szájok u g y a n elég nagy erre. A rácz-fene eszi az ország lábát s mahol nap a szivébe harap, és az a fű még erdőben és mezőn van, melyet majd a p a t i k á b a kell vinni, hogy ott orvosságot csináljanak belőle. E g y hónapja, hogy megajánlottak n a g y h ű h ó v a l a 200,000 katonát, s azóta ez ügyben egy árva kurjangást sem tettek, mintha az ellenség még most készítené a Ganges vizén a hidat, melyen á t hozzánk fog gyalogolni. D é l i Magyarországban zsákra rakják a le nyiszált magyar fejeket, északi és keleti M a gyarországért ki kezeskedik ? és ki kezeskedik nyugaton Ausztriáért, melynek alattomos keze szennye eddig is mindenütt látszik ?
ÁPRILIS 5. u».
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
E g y s z e r r e csak azon veszszük észre m a g u n kat, hogy nem két, hanem négy tűz közé szo r u l t u n k , és alig van annyi fecskendőnk, a meny nyivel e g y égő gyufát el t u d n á n k oltani, és mégis a helyett, hogy állítanák nyakrafőre, ha a pokol fenekéből is a pénzt és katonát, maguk játszanak katonásdit, vagdalkoznak egymás kö zött, m i n t a paréj közt a gyerekek. Tanakodnak theologiáról, paedagogiáról, és az ördög tudja miféle iáról. E l h a g y h a t n á t o k most azt a neve lést, mikor azt sem tudjuk, lesz-e kit nevelni, vagy sem ? D e a legszebb az, hogy ők a népet, mely nek ők képviselői, oly éretlennek, butának t a r t j á k . Végső argumentumok mindenre az, hogy hja a nép még ilyen, meg olyan éretlen. K ö szönd meg ezt képviselőidnek, nép. É n meg vallom, egészen másformának ismerem a népet, s éretlenségének legfölebb egy példáját tudom, azt, hogy ilyen képviselőket választott. H a n e m a legszebbnél is szebb az, hogy ő k , kik azért vannak összeküldve, hogy a magyar nemzetet kiemeljék a régi fertőből, e helyett még egy uj gyalázatot csapnak a képé h e z : megajánlják a segítséget Ausztriának Olaszország ellen, s ezzel maguk zárják be előt t ü n k az ajtót, melyen E u r ó p a nemesebb nem zeteinek rokonérzelme j ö t t volna be hozzánk. Most m á r jöjjön el az idő, midőn a m a g u n k em berségéből, a mi könnyen megeshetik, nem bir u n k kigázolni a bajból, s forduljunk segítség ért ama nemzetekhez, majd azt fogják mon dani : menjetek a pokolba, a hová valók vagytok, kik kezet emeltetek a szent szabadságra, midőn E u r ó p a , sőt t i magatok is küzdöttetek é r t e ! E z t fogják mondani, s kilöknek bennünket az antichambreba, hol majd aztán magyaráz hatjuk az inasoknak a pragmatica sanctiót. Innen-onnan ezer esztendeje, hogy e földre az első cseppek hullottak ama vérből, mely ezt Magyarországnak keresztelte. E z e r esztendő óta sokszor volt már a m a gyar nemzet kutyául, de nem hiszem, hogy va laha k u t y á b b u l lett volna, mint jelenleg van. Maholnap m á r én is kétségbeesem, én!.... p e d i g akkor aztán j ó éjszakát, mert én a leg utolsó vagyok azok közt, kiket a balsors két ségbeejteni képes. A k k o r , ha küzdünk, nem azért k ü z d ü n k többé, hogy Magyarország ismét fölemelje a fejét, hanem csak azért, hogy h a már élni nem t u d t u n k becsületesen, legalább halálunk legyen becsületes. Irtóztató! A z é r t szenvedtünk h á t ezer esztendeig, azért izzadtunk könnyeket és sírtunk vért, azért botorkáztunk á t keservesen a középkor hosszú éj én, hogy midőn virrad végre, m i fáradtan, ájul tan roskadjunk össze az útfélen, hogy a nemze t e k hajnalának első sugarai odafonódjanak M a gyarország homlokára halotti koszorú g y a n á n t ! T e n n i fogunk végre, de tenni és meghalni egyszerre... t e t t ü n k az emlékkő lesz sirhalmunk előtt. A világ nem tudta, hogy élünk, csak a z t fogja tudni, hogy m e g h a l t u n k ! Szomorú, szomorú. É s pedig igy lesz, h a a nemzet minél előbb föl nem serken, s ki nem ragadja, kormánya és képviselői kezéből azon hatalmat, melyet nekik j ó hiszemben átadott, s melylyel azok részint nem t u d n a k élni, részint r ú t u l visszaélnek. Petőfi Sándor. („Márczius Tizenötödike" 1848. aug. 18., 128-iksz) III. Erdőd. okt. 1. Kővárvidékén keresztül a k a r t a m kiküldetésem helyére, a Székelyföldre utazni, s Nagy-Bányáról kénytelen valék viszszafordulni. O t t találkoztam Teleki Sándorral, K ő v á r v i d é k e főispánjával és Mihályi Gábor kormánybiztossal. Tőlök tudom a következendőket. A z egész krasznamegyei és kővárvidéki oláhság föl van lázadva. A lázadás közép pontja Naszód, hol valami Jovics ezredes és U r b á n alezredes fegyvereket és pénzt osztogat az oláhok között, kik hozzájok csatlakoznak. M á r m i n t e g y tizezeren vannak t a l p o n : a kővár vidéki megyei pénztárt (mintegy 18,000 pen gőt) elrabolták, s egy h á z a t fölgyújtottak. A m a g y a r urak azon helyekről m á r mind N a g y B á n y á n vannak, minthogy életök n e m biztos többé. M a g a Teleki és a kormánybiztos majd elfogatott; csak csellel sikerült elillaniok, s midőn kocsira ültek s elvágtattak, k é t puskát sütöttek rajok az oláhok, d e szerencsére egyik
sem talált. Több megyei tisztviselőt vasraverve vittek Naszódra, mi sorsra j u t o t t a k ott, nem tudni. Szatmármegye már teszi a szükséges lépéseket, a mennyire tőle telik; egy p á r ágyú és néhány száz nemzetőr van ú t b a n . É n is velők megyek. Tegnap szóllitottam föl levélben az alispánt, hogy általános népfölkelést hirdes sen a megyében, miután a megindult sereg igen csekély az ellen erejéhez képest. Remélem, az alispán meg fogja ezt tenni, s nem vár minisz teri rendeletet rá. H á t Pesten mi történik? hol van már Jellachich? hátrál-e vagy előbb j ö t t ? semmit sem tudunk. Irtóztató körülmények, de bátorság nemzetem, bátorság és ismét bátorság, s a haza mentve lesz! Petőfi Sándor. (.„Pesti Hírlap" 1848. október 10., 183-ik sz.)
IV. Petőfi levele és csatadala. (Olv. a képviselőház, decz. 4-ikei ülésében.)
Képviselő polgárok! Milyen nagy 'fontos ságú lehet egy kis költemény, bizonyítja egy franczia tábornok levele, ki azt irta a conventnek, hogy vagy küldjenek neki tetemes segéd sereget, vagy küldjenek egy kiadást a marseilleise-ből. — H a elég buzditónak találják önök a következő költeményt, nyomassák ki annyi példányban, a mennyit szükségesnek fognak látni, s küldjék szét országszerte a magyar t á borba. Részemről igen óhajtom, hogy miután szigorú körülményeim elvonták egy kis időre a hadipályáról személyemet, legalább lélekben azalatt is részt vegyek nemzetem harczaiban.
Csatadal. Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg, előre! Süvit a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart, előre! Föl a zászlóval magasra, Egész világ hadd láthassa, előre! Hadd lássák és hadd olvassák, Rajta szent szó van : „Szabadság!" előre! A ki magyar, a ki vitéz, Az ellenséggel szembe néz, előre! Mindjárt vitéz, mihelyt magyar, — Ő, s az isten egyet akar, előre! Véres a föld lábam alatt, Lelőtték a pajtásomat, előre!
évnegyedre 1 frt 50 kr. A tanítók és szülők figyelmét érdemes fölhívni rá. -» Magyarország térképe, különös tekintet tel a létező vasúti-, posta- és távirdai hálózatra, ugy a királyi biróságok, pénzintézetek és i p a r társulatok székhelyeire, hivatalos adatok a l a p j á n kiadja Németh I m r e m. kir. osztálytaná csos, rajzolta Szalay Ignácz. — Szalay I . 1869-ben t ű n t föl először mint kartograf s m á r első kísérlete az 1869-diki amsterdami k a r tográfiai közkiállitáson a legmagasabb k i t ü n tetést, a „diplome d'excellence"-ot n y e r t e . Németország is kifejezte elismerését, midőn „a művészet és tudomány aranyérmével" t ü n teté ki „Magyarország vasúti-, távirdai és postahálózata térképé"-nek rajzolóját. Ezen mappának javított és a négyévi haladásnak megfelelően kiegészített második Kiadása nyerte a tavalyi bécsi közkiállitáson az „elis merési okmányt". É s valóban, k i a Laufer I g nácz kő-és könyvnyomdájából kikerült kiadást tanulmányozá, i n k á b b keveselni fogja a t ö b b rendbeli kitüntetést; keveselni, mert hazájá ban nem részesült elismerésben. A geográfiai adatokon kivül benne találjuk a meglevő, épülő és tervezett vasúti és távirdai vonalok hálózatát, a vasúti, gőzhajói, teherhajói, posta- és távirdai állomásokat, a királyi törvényszékek, j á r á s b í róságok, bankok, takarékpénztárak, segélyegy letek, biztosító-társulatok és részvényekre alapitott iparvállalatok székhelyeit külön-külön jelekkel föltüntetve. Továbbá külön mellék leten, hivatalos adatok alapján összeállitva, az összes hazai takarékpénztárak, .önsegélyző egyletek, bankok, biztositó-társulatok és ipar vállalatoknak székhelyére, czégjére, alap- és tartaléktőkéjére vonatkozó adatokat rendszere sen, betüsorozat szerint elősorolva. — A r a 5 frt. — Pályamlivek. A tud. akadémia által k i t ű zött utóbbi pályakérdésekre, nevezetesen a vicinális vasutakra vonatkozó Lónyay-féle kér désre beérkezett öt p á l y a m ű ; a Vitéz-féle pályakérdésre : Bonfin élete s működéséről, beérkezett 3 mű; egy másik hason alapú pálya kérdésre az Arpádkori okmányokról, nem érke zett be semmi. A Dóra alapítványból a vasúti különbözeti dijra beérkezett két pályamű. — Eredménytelen pályázat. A gr. K a r á csonyi-féle pályadíj legutóbb bohózatra volt kitűzve. Mindössze csak három bohózat érke zett, s az ápril első napján tartott akadémiai ülésben a bírálók valamennyit oly gyarlónak nyilatkoztatták, melyek nem hogy a 100 darab aranyra érdemetlenek, de még komoly bírálat tárgyai sem lehetnek. A dijat tehát nem adták k i .
— Patti Adelina asszony, a világhírű éne kesnő, húsvét első és másod napjának estéjén fog énekelni a redout termeiben, olasz közre Én se leszek roszabb nála : működőkkel. Berohanok a halálba, — Nemzeti szinház. A p r i l 1-én került színre • előre! Dumasnak „Alphons u r " czimü színmüve, Ha lehull a két kezünk is, melyet P a u l a y E d e fordított le. A z ifjú DumasHa mindnyájan itt veszünk is, ról minden színházlátogató tudja, hogy ő s z e r e t előre! erkölcsi prédikácziókat tartani, még pedig az eltévelyedett nők fölött, kiket érzékeny módon Hogy ha el kell veszni: nosza védelmez a társadalom és emberi törvények ellen, Mi veszszünk el, ne a haza! avagy vádol ridegen, mint Claude feleségét. E z előre! az ujabb színmüve is az e fajtákból való, hanem Petőfi Sándor. i t t a családiasság mellett irt három ügyes („Közlöny" 1848. deczember 20., 193-ik sz.) ' folyású fólvonást, s mig Alphons úrban a léha nőcsábítóra igyekszik összegyűjteni a megve tés lesújtó Ítéletét, Montaiglin tengerészben a családfőt kívánja ünnepeltetni. A cselekvény a — A Vajda János által szerkesztett „Szózat" körül forog, hogy Montaiglin neje még fiatal czimü társadalom-politikai hetilap első száma leány korában egy cselvető szerelem áldozata megjelent. A z uj lap változatos tartalmából a lett 8 a darab kezdetekor leánya már 13 éves. főczikket s a tárczát emeljük ki. Amabban a A férj mitsem t u d erről. A csábító Alphonse polgári elem befolyásától várja czikkiró a ur, egy semmirekellő uracs, ki a nőket becsü magyar társadalom nemzetiesebb szellemtől letétől és talléraitól szokta megfosztani. M o n áthatott regeneráczióját, mig emebben a leg taiglin neje megveti ez embert és a l e g m é l y e b utóbbi korszak „boldog emberei"-t mutatja be ben ragaszkodik férjéhez, k i n e k egy válságos éles gúnynyal a tárczairó. A rendes rovatok pillanatban el is árulja t i t k á t . M o s t M o n t a i g l i n is érdekesen vannak összeállítva. A „Szózat" előtt az az első, hogy neje hirnevét a világ hetenként egy nagy íven jelenik meg, csinos előtt megmentse, ép ezért n e m is vonja szám kiállításban s előfizetési ára évnegyedre 2 frt. adásra a csábitót, nehogy igy kutatásokra, beszédre adjon alkalmat. E helyett örökbe Ajánljuk a közönség figyelmébe. — A „Hasznos mulattatóból," melyet Dolinay fogadja és törvényesiti a leánykát, oda köl G y u l a az ifjúság és n é p számára szerkeszt, csönözve annak saját nevét. Alphons ur elég ismét két jól összeválogatott tartalmú füzet nyomorult, hogy m i n t t a n ú aláírja a törvényej e l e n t meg, képekkel is ellátva. E vállalatból sitési okmányt. O az által van sújtva, hogy a 10 naponként jelenik meg egy-egy füzet, éven vagyonos és koros Guichardné asszony, kit k é n t tehát 32, a előfizetési ára egész évre 6 frt, Alphons pénzeért akar nőül venni, megtudván
Irodalom és művészet.
**
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
220 az esetet, hogy t. i. az ő jövendőbelije mily nyomorultan viselte magát, megvetéssel u t a sitja el. A közönség jól fogadta e darabot, mely n e m valami n a g y drámai belbecscsel bir, de szellemesen van irva. H o z z á az előadás is k i t ű n ő volt. Prielle Kornélia ( M o n t a i g l i n neje), P a u l a y n é (Gruichardné), F e l e k i (Montaiglin), N á d a y (Alphons) és G á b o s I r m a (a 13 éves l e á n y ) játszották a d a r a b hatásos szerepeit. — Magyar színészek kezdik meg előadásai k a t ápril 6-án Sopronban, hol rendesen német szinészek t a n y á z n a k , de m e g v a n minden lehe tőség, h o g y a m a g y a r szinügy is gyökeret ver j e n . N é m e t h G y ö r g y jól is összeállította társu l a t á t , m e l y az előadásokat „ B á n k b á n " - n a l k e z d i m e g , s ez alkalomra Szász K á r o l y alkalmi k ö l t e m é n y t is i r t . Pozsonyban ugyanakkor Bokody színtársulata kezdi meg az előadásokat. M i g a m a g y a r T h a l i a k é t ily német j e l l e g ű végvárosba vonul, a d d i g több magyar városban szomorú sorsra j u t o t t a színészet, nevezetesen Szegeden és A r a d o n , hol a gyönge társulátok a l e g n a g y o b b anyagi zavarral végezték a téli idényt.
Közintézetek, egyletek. — A tud. akadémia márcz. 30-iki ülésében az első fölolvasást G a l g ó c z y K á r o l y t a r t o t t a ily czim a l a t t : „ A székely kérdésről." A fölol vasó ellene nyilatkozott annak, h o g y a szé kelyek sorsán kitelepítés á l t a l segitsenek. A d a tai szerint a székely föld nincs túlnépesedve, összesen 206 Q mfdnyi területen 95294 ház b a n 427,647 ember lakik; esik t e h á t egy házra 4 4 /io lakos, egy D mfdre 472 ház és 2074 lakos. E g é s z E r d é l y t e r ü l e t e 954 D mfd, 438,139 házzal és 2.101,222 lakossal, melyből egy h á z r a 47/,0> egy Q mfdre 2201 esik, t e h á t átla gosan, mint magán a székely földön. Szóló maga sem tagadja, hogy évenként mintegy 4—500 ember vándorol ki, de a székelyeket o t t helyben kellene segélyezni. A z é r t történik e kivándor lás, m e r t az ottani kisbirtokokon kevés munka akad, s a munkás nép kevés pénzt l á t ; az is papiros. Marhatenyésztésben is elmaradt. A z ipar egészen házi, s a bányák mivelése gyarló. A fölolvasó sok statisztikai adattal t á m o g a t t a ismertetését. U t á n a K ő r ö s i J ó z s e f a fővárosi statisztikai hivatal főnöke mint vendég t a r t o t t fólolvasást „Az emberi élettartam átlagának megállapításáról." — Atalános vélemény, hogy az ember mai napság kevesebb ideig él, mind az ős időben, s igy Körösi József a föld k i h ű lésével lehetőnek hiszi, hogy az ember a föld színéről egészen kivesz. A z é l e t t a r t a m megha tározása m á r sok módon m e g k í s é r t e t e t t , de e g y á t a l á b a n bajos a kérdés k ö r ü l biztos, kéz zelfogható a d a t o k a t megállapítani. Fölolvasó a különféle rendszereket hosszasabban ismertette és czáfolgatta: végül ő maga egy uj rendszert javasol, mely t ö b b m u n k á t kívánna ugyan az e d d i g i e k n é l , d e hasonlithatatlanul fontosabb eredményeket is adna. Megemlítjük itt, hogy a tagválasztási és tagajánlási mozgalmak kez denek megindulni az akadémiában. Tisztelet beli t a g o k u l az első osztály H u n f a l v y P á l t , a második osztály Rómer F l ó r i s t ajánlja. M e g említjük azt is, hogy a közoktatási miniszter fölhívta az a k a d é m i á t , ajánlana tiszteletbeli t a g o k a t a p á r i s i földrajzi társulathoz. — A Kisfal udy-társaság márcz. 27-iki ülésé-. ben B é r e z i k Á r p á d t a r t o t t székfoglaló érte kezést s e czélra hosszabb t a n u l m á n y t i r t Czakó Zsigmondról, d r á m a i r o d a l m u n k e n a g y tehet ségű, d e korán és szerencsétlenül l e t ű n t bajno káról. Bérezik ez egész t a n u l m á n y t nem, csak annak egy részét olvasta föl. U t á n a Z i c h y A n t a l olvasott föl három kis génre képet a taní tói életből. V é g ü l S z á s z K á r o l y i n d í t v á nyozta, hogy p á l y a m ű v e k b í r á l a t á n a k fölolva sásakor — ha a bírálók nézetei eltérnek — az ellene és mellette szavazók nevei is közöltesse nek. E z el is fogadtatott. A t i t k á r i jelentésből megemlítjük, hogy K a u t z G y u l a egyetemi rektor 200 forinttal a t á r s u l a t alapitói közé lépett. — A történelmi társulat ápril 2-iki ülésében S z i l á g y i S á n d o r tartott fólolvasást ily czim a l a t t „ I I . Rákóczy G y ö r g y összeköttetése N á d a s d y Eerenczczel," melyben sok értékes és uj adat van. A fölolvasó az összeköttetés k ü l ö n böző változásait élénken föltüntette, az egyes e m b e r e k e t gondosan jellemezte, különösen a Rákóczy és N á d a s d y képét domborította k i .
XXI. ÉVFOLYAM - 14. SZÁM.
A z ország akkori állapotára vonatkozva is sok adatot közölt. — A földrajzi társulat márcz. 26 -iki ülésében a fiatal B á l i n t h G á b o r olvasta föl a mongo lok közt tapasztalt élményeinek egy részét. A mongolok még mindig a kova és aczél mellett vannak, s tüzelőre marhahulladékot használnak, miután az erdőket a vadállatok m i a t t k i i r t j á k . A thea legfőbb élelmiszerük s azt tégla alakba sajtolva mindig magukkal hordják a főző edényekkel e g y ü t t , még a templomba is, hol h a soká t a r t a pap imádsága, egész otthonosan theafőzéshez l á t n a k . A thea pénz is nálok a khinai félgömb alakú ezüst és réz pénz mellett. Evésnél rendesen csak ujjaikat használják, vagy a khinaiaknál szokásos pálezácskákat. Város nem igen van, és sátrakban tanyáznak, egész nomád életet élvén. Rendes u t a k n a k sincs semmi nyoma. Vallásra nézve budhaisták, s isteni tiszteletük imádkozásból áll, mit p a p növendékek olvasnak előre, kiket az öreg pa pok nyomban ott meg is botoznak, ha az imá ban hibát ejtenek. H a l o t t a i k a t n e m temetik el, hanem elviszik elhagyott helyekre, hol kóbor k u t y á k tépik szét. Csak nagytekintélyű embe r e k holttestét égetik el, s a hamvakat sírboltba teszik. A férfiak önállósága, mikor apjok ren delkezése alól megszabadulnak, a 25-éves kor ban kezdődik; különben már 17 éves korukban is házasodnak. H a a nő magtalan, a férj vissza küldhet! a szülőkhöz, vagy második nőt vehet mellé. — A fölolvasó t ö b b házi eszközt ós öl tönydarabot is m u t a t o t t be.
— Az iparmuzeumi felolvasások utolsója múlt vasárnap volt. C s e p r e g h y J á n o s olvasott fel, a hazai ipar fejlesztésének föltételeiről, legfőbb föltételül állitván r az iparosok t a n u l t s á g á t . U t á n a G r e g u s s Ágost értekezett a stylről, átalánosan jellemezve ezt a művészetek és irodalom terén. E m l i t é , hogy mily befolyással voltak egyes kiváló tehetségek a styl fejlődé sére. E g y Michel Angelo a festészetben, egy V i k t o r H u g ó a költészetben állapított meg stylust, és követőik az úgynevezett iskolákat képezik. L e g t ö b b ily iskola a festészetre nézve Olaszországban v a n , hol majdnem minden második városnak külön styl mutatkozik festé szetében. Némely művész, eltérve a törvény szerűségtől, idegen t e r ü l e t r e téved s ott s t y l szerüt nem t u d produkálni. í g y a zenét egész t ö r t é n e t i események leírására szeretik m á r föl használni, mi szintén nem lehet stylszerü, mert az ily leirásokra nem a zeneművészet t á r g y a : a hang, hanem az írás művészete: a szó vállalkozhatik csupán. Ujabbkori regényíróink között pedig sok oly minutiositással irja le hősei nek r u h á z a t á t stb., hogy ezáltal a festészet birodalmába csapván á t , tárgyszerűtlenség folytán elvesztik a stylt. í g y tett néha J ó s i k á n k is regényeiben. V é g r e nem lehet tagadni, hogy korunk egyik morális nagyhatalmassága, a divat is lényegesen befoly a styl változására s uralkodó alakjaira az egyes művészeti ágak ban, bár e befolyást csak n a g y ritkán lehet üdvösnek mondani m a g á r a azon művészetre nézve. Mindezek u t á n Greguss azon végkövet keztetéshez j u t , hogy .a styl nem is eszköz, hanem m a g a a czél, n e m is a művészet lénye ges kelléke, hanem maga a művészet. — Az első hazai takarékpénztár közgyűlése a múlt óv üzleti eredményéből 24,250 frtot szavazott m e g j ó t é k o n y czélokra. Fennállása óta ez intézet összesen 308,574 frtot fordított közczélokra. A z ez évben megszavazott összeg ből esik: A z év folyama alatt m á r kifizetett jótékony adakozásokra 503 frt, a nyugdijalapra 10,000 frt, a magyarországi kholera-árvák javára 2000, Budapesten fölállitandó vízműre 1000, az 1848—49-iki honvédeknek saját t ű z helyeiken ellátására az 1870. évi közgyűlés megállapodása szerint 1500; ezeken kívül szá mos közintézet, jótékony egylet és iskola részesült 400, 300, 200, 100 frtos adomá nyokban. *
— Az első magyar atalános biztosító társaság márcz. 31-én t a r t á folyó évi közgyűlését Hajós József elnöklete alatt. A fölolvasott jelentés azon kellemes meglepetésben részesité a részvénye seket, hogy daczára a múlt évi válságos pénz viszonyoknak, a zárszámadás oly kedvező ered m é n y t mutat föl, melyhez hasonló az intézet fennállása óta még egy évben sem t ű n t elő. A bevétel főösszege 5.264,177 frt 65 k r r a megy, a kiadások főösszege 5.193,447 frt 54 kr., a
nyeremény t e h á t 70,730 frt 11 kr, melyből az igazgatóságnak 6,365 frt 71 k r , a tisztviselők nek 2829 frt 20 kr j u t , a tisztviselők n y u g d i j alapjára 707 frt 30 kr fordittatik, n y e r e m é n y t a r t a l é k u l marad 15,206 frt 98 kr, a biztosítottak nyereménye tehát 22,810 frt 46 kr, a részvé nyeseké ugyan annyi, mely összegből egy rész vényre 133 forint esik. — A müncheni magyar-egylet október — m á r cziusi első félévi működéséfői következő ada tokat k ö z l i k : A tagok száma 20—45 közt v á l takozott. A bevétel volt 298 frt 12 kr, a k i a d á s 279 frt 5 kr, és segélyezésekre 94 frt fordíttatott; a könyvtár 79 kötettel gyarapodott s most van 179 m ű 272 kötetben. A z egyletnek dalárdája is van, j e l e n l e g p e d i g az Augustenstrasse N r . 59. lakik.
Közlekedés. — A budai hegyvidék egyik legkiesebb része a Széchenyi-hegy, de a közlekedési nehézségek, az ivóvíz hiánya tartózkodóvá tette a n a g y közönséget, s az ottani nyárilakokat rendesen csak azok használták, kiknek nyáron át r i t k á n kellett bejönni a városba. Most az a svájezi társaság, mely a kapaszkodó hegyi vasutat épiti oda, e vasút forgalma érdekében a Széche nyi-hegy számára igen fényes programmot készitett. Nevezetesen összevásárolt ott minden eladó helyet, többi közt árnyas szép erdőt is és nyári lakásokkal épiti be. E d d i g 182 n y á rilak számára van hely s ezeket maga akarja fölépíteni. A hegyen lesz diszes vendéglő is, melyet a fogadós ingyen k a p egyéb kedvezmé nyekkel ; de a társulat fog rá felügyelni, hogy a közönség igényeit kielégítse. A hegyen eddig m á r h á r o m k u t a t fúrtak és pedig az óhajtott sikerrel. J ó ivóvízre akadtak mindhárom helyen. Most a vasúton naponként 200 munkás dolgo zik, hogy májusban átadhassák a forgalomnak.
Balesetek, elemi csapások. — Nagy tűzvész pusztitott az esztergom megyei K ö b ö l k ú t vasúti állomás mellett levő Kisujfalu községben, márcz. 27-én. E l h a m v a d t u g y szólva az egész község, melynek 200 h á z á ból alig m a r a d t meg 20. A z iskola és p a p l a k is oda égett, s a templomot alig sikerült m e g menteni. Sok házi állat is oda veszett, s a lakosság a legnagyobb nyomorba van taszitva. A község egyetlen fecskendője szintén m e g g y ú l t s elégett. — Az erdó'égések Horvátországban, főleg Zágrábmegyében föltűnő mérvben szaporod n a k ; igy a legközelebbi napokban a Zdencinatól Károlyvárosig vezető vasútvonal egész hosszában jobbról és balról borzalmas n a g y szerűségben lehetett szemlélni az erdőégések hosszú sorát. E z e n égések leginkább a p á s z t o rok könnyelműsége által keletkeznek A z e d d i g ekkép okozott k á r máris tetemes; még az ölbe rakott fa s porrá ég. Ideje volna, h o g y e t e k i n t e t b e n a legszigorúbb rendszabályok fogan a t o s i t t a t r ának.
Mi ujság? ® A húsvéti ünnepek ez idén szépen össze kerülte*: a kikelettel. A tél mározius havában jóformán keményebb v o l t , mint a megelőző néhány tél derekán s visszatartá a tenyészetet, 8 igy áprilisban k a p t u k meg a márcziusi ibo lyát, melytől most szerte k é k ü l minden utczaszöglet s illatozik minden szoba, s a fakadó r ü g y és első zöld levél szépen párosul a húsvéti piros tojással. E z a piros tojás most az igazi divatezikk. Egész g a r m a d á k feküsznek belőle a d u n a p a r t i „zöldségbazár á r u s n ő i " előtt. I g y nevezik miveltebb nyelven a bennszülött, m e g települt vagy csak b e l á t o g a t ó kofákat. D e mik p.zok az igazi tojások a tojásmintára készült mindenféle ajándéknak valókhoz képest, m e lyekkel ilyenkor tele van minden k i r a k a t . M i kulás napja k ö r ü l szilvából, v a g y szilvaizből készült fekete krampusz szarvval, lólábakkal, hosszan, egész térdéig lenyúló kioltott vörös nyelvvel, — karácsontájt a mindenfélével k ö r ü l a k g a t o t t karácsonyfa, húsvétkor a tojá sok képezik a kirakatok legvonzóbb ékitését. C z u k o r b ó l , fából, márványkőből, kókusdióhéjból, papirgyurmából, elefántcsontból, bőr ből, aczélból, porczellánból s isten a m e g m o n d h a t ó j a , mi mindenből nem készülnek az [ efféle d r á g a tojások, melyeknek némelyike fól-
ÁPEILIS 5. 1874.
nyitva egy értékes virágcsokrot, másika drága ékszert, harmadika kodácsoló kotlóst s körülte csipegő csirkéket rejt. í m e a t o j á s , mely okosabb anyjánál. Némelyik muzsikál, mikor fölnyitják, m i g k é t elrejtett hengerkén, egy m á s u t á n vonulnak el a szebbnél szebb t á j k é p e k , melyeket egy odaillesztett üveglencsén k e r e s z t ü l szemlélve, megláthatjuk a világ legnagyobb városát, legszebb tájait, mint akár melyik panorámában. í m e egy tojáshéjban a z egész v i l á g . A franczia szellem az kivált, mely az effélék összeállításában majdnem a hihetetlenségig vitte. Ismeretes K a r r Alfonz nak az az adomája, melyben elmondja, hogy egy gróf szerelmes volt egy herczegnőbe, de a her c e g n ő n e m annyira a grófba, mint inkább a n n a k négy zsemlefakó lovába és szép kocsikajába volt szerelmes. A gróf többször kérte n ő ü l a herczegnőt, de ez mit sem a k a r t róla hallani. Egyszer, húsvét hétfőjén a herczegnő valami fehértömeget lát a háza előtt, nézi, hát egy óriási tojás. K i m e g y , hogy megnézze s ime a tojás k e t t é nyilik, s benne van a grófnak négy fakója a kocsival, kocsissal és inassal e g y ü t t . A herczegnőt ez a gyöngéd figyelem a n n y i r a meghatotta, hogy másnap ő is küldött húsvéti tojást a grófnak, az igaz, hogy jóval kisebbet, de sokkal értékesebbet, mert mikor a tojást a gróf szobájában fölnyitotta, maga a herczegnő lépett k i belőle,azzal akijelentéssel, hogy nem is megy el innen többé, neje lesz. A n n y i r a meglágyította szivét a tojásba zárt n é g y fakó. H a n e m persze az ilyesmi csak P a risban történhetett, valamikor a fényűző csá szárság alatt. M i szegény, vagyonbukott magya r o k beérjük vele, ha egy kis sódar j u t a tojás mellé, h a nincs is épen megszentelve, s talán egy-egy töltött b á r á n y , ki még nem vette m a g á r a a világ bűneit. Adja isten, hogy ebből l e g a l á b b ne hiányozzék a magyar embernél se. Adjon isten különben is vidám és boldog ünne peket e szomorú és boldogtalan időkben.
221
VASÁRNAPI ÚJSÁG. — Végrendeleti hagyomány. A múlt évben
elhalt gr. Majláth A n t a l 25 ezer forint kész pénzt és összes, mintegy 22 ezer holdnyi birto kának egész fundus instruktusát, háromszáz ezer forint értékéig, egy Szatmáron fölállitandó homoeopathikus kórházra hagyta. — Bismarck herczeg ápril 1-én ünnepelte hatvanadik születésnapját. A herczeg ezt igen beteg állapotban érte el, s valószínű, hogy még csak rövid ideig vehet részt az állam ügyeinek intézésében. — Egy angol hetilap uj- magyar miniszterekül a következő urakat emliti: Chaisi, W e i s i és Zeede, mely három barbár szó valószínűleg Ghyczy, Zichy és Szende neve akarna lenni. — Állattenyésztésünk kezd külföldön isme retes lenni. A napokban Oroszországnak J e k a terinoszlawi kormányzóságából egy orosz föld birtokos : Jakobflenitz - Brodzky Constatin, faj tehenek vásárlása végett Magyarországba jött, és itt Bécsben nyert útmutatás és az orszá gos gazdasági egyesület ajánlata következtében Cséry Lajosnak •puszta-szent-lőrinczi tenyész tehenészetéből 3 darab fajtehenet vásárolt meg, darabját 600 frt és a szállítási költségekért. — Kemény tél volt márczius utolsó napjai ban is az ojtozi szorosban. Több napig oly erősen havazott, hogy márcz. 24-ike óta az átjárás egészen elzárult. Néhány száz ember foglalkozott még 28-án is a hó eltisztitásával, hogy az u t a t j á r h a t ó v á tegyék. E g y nő az utón kifáradva megfagyott, szintúgy 4 ló s egy ökör útközben elveszett. A rögtöni olvadás beállása által nagy vizáradásoktól félnek. — Uszó* színház. A belügyminisztérium a napokban az ismert Bergheer Lajos mechani kus szinház-tulajdonosnak engedélyt adott, hogy a D u n á t az egész királyság területén uszó szinházzal bejárhassa és előadásokat rendez hessen. Ezen uszó szinház, melyet H a r t m a n n József újpesti hajó-épitész épített, 120 láb hosszú és 33 láb széles, körülbelül két hét múlva teljesen elkészül, színpaddal és igen t á g nézőtérrel van ellátva. Bergheer m á r a fővárosi — A belga királyleány eljegyzése. A belga hatósághoz folyamodott egy kikötő hely áten k i r á l y i p á r idősb leányát, L u j z a Mária Amália gedése iránt, A hajó egyszersmind teljes hajó szász herczegnőt (született 1850. febr. 18-án) e zási személyzettel, úgymint kapitánynyal, kor napokban jegyezte el F ü l ö p szász-koburgi her mányossal és matrózokkal van ellátva. czeg, s magyar kir. honvédőrnagy. A z eljegy — A városligeti artézi kut fúrásánál 187 zés nagyon közelről érdekli József főherczeg ölnyi mélységig hatottak, s a kitolt iszap 39 '/j családját. A belga királyné ugyanis a főherczeg nővére (József nádor leánya,) a vőlegény pedig R . fokot ért el. A viz t e h á t magasabb hőfokú K l o t i l d főherczegnőnek, József főherczeg nejé lesz, mint a margitszigeti forrásé. nek testvérbátyja. A fiatal p á r Magyarorszá gon fog lakni. — Trefort közoktatási miniszter a húsvét M a r é k A n t a l , az alcsuthi főherczegi urou t á n i napokban rövid időre Drezdába, Lipcsébe dalom nyugalmazott tiszttartója, ki József és István és Berlinbe utazik. nádorok, utóbb pedig József főherczeg hű tisztvise — Kihallgatás. Bartal G y ö r g y kereskedelmi lője volt, s ö létesítette a csapiári szép parkot is, miniszter keddi és csütörtöki napon 12 órától elhunyt Budapested 73 éves korában. Kőhalmi N é m e t h L a j o s , volt udvari k e t t ő i g fogja a kihallgatást keresőket fogadni a minisztérium hivatalos helyiségeiben. ágens, a fővárosi körökben ismert férfiú , meghalt — Márczius 15-ikét a Kairóban lakó magya 68 éves korában. G y u r k o v i t s , siket-néma arczképfestö, kit r o k is megünnepelték az ottani magyar egylet helyiségében, melyet Sipos György, az alkirály Pesten sokan ismertek, meghalt 64 éves korában. Szamosujvár egyikköztiszteletü polgára, M o l kertésze igen szépen fölékitett. J e l e n volt dó v á n S i m o n márczius 26-kán, élte 52 évében K l a p k a is, ki most Karióban időz. A kis társa ság összegyűlvén, a H y m n u s t énekelte, aztán meghalt. Hosszas testi szenvedései és életuntsága p e d i g kedélyes reggeli következett, pohár végkép összetörték lelki erejét és egy gyászos pil köszöntésekkel. A z ünnepélyen ott v o l t a k : lanatban maga kereste föl a halált. Elhunytak még: szent-miklósi és óvári P o nSipos György, Seregi A n t a l , K e r n János, Beck F e r e n c z , Kozma J á n o s , Kovács K á r o l y g r á c z B é l a , földbirtokos és volt honvédőrnagy, és Dragonics, kik mindannyian részt vettek a ki Ungmegyének hosszabb ideig volt főbírája, Jen szabadság harezban. Kovács K á r o l y vendéglős ken 59 éyes korában; P o l l á k J ó z s e f , a buda a magyar egyletnek házában ingyen adott pesti izr."kórház orvosa, 73 éves korában; kézdiszentléleki K o z m a G á b o r , 66 éves korában helyiséget. Kis-Kenden; V u c s k i c s Á g o s t o n , állami mér — A franczia külügyminisztérium levéltára e d d i g egészen el volt zárva a történetirás kuta nök N.-Váradon, 43 éves korában; R é v é s z tói előtt s e hatalmas kútfő t a r t a l m a nincs föl G y ö r g y , buzgó régiséggyűjtő , Kis-Kunhalason ; használva, p e d i g bizonynyal meríthetni onnan S z e k e r e s I s t v á n , káptalani erdész, 59 éves minden nemzet történetéhez. A mostani k ü l korában Kis-Jenőn; L a n g e r V i n c z e , a könyv ü g y m i n i s z t e r Decazes h g maga t e t t lépéseket nyomdászat élemedett munkása az „Athenaeum" M a c - M a h o n köztársasági elnöknél, hogy a nyomdában, 61 éves korában ; L a n z - L u d m i l l a , levéltár a történetíróknak hozzáférhető legyen, az ó-budai hajógyár könyvvivöjének neje, s az a van remény, h o g y az okmányok pólyái m e g ó-budai Fröbel nőegylet elnöknője; özvegy K r a i l nyílnak nemsokára. A magyar történészek is P á I n é , szül. Frummer Mária, Budapesten; K u b i élénken várják az alkalmat, mert m á r Mátyás n y i M i k s á n é , szül. Szakmáry Borbála asszony, k i r á l y és I X . Lajos közt nagy. diplomatiai 74 éves korában Deménfalván, Sárosmegyében; érintkezés volt, a Rákóczy-korra vonatkozólag B i s z t r i c z k y J ó z s e f n é , szül. Szailer Leontine Aradon, 33 éves korában. p e d i g bizonyára sok adat rejlik ott.
Előfizetési fölhívás. VASÁRNAPI ÚJSÁG és
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK 1874-ik elsó évnegyedi folyama márczius-hó végével lejárván, tisztelettel fölhívjuk előfizetőinket, szíves kedjenek előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a lapok küldésében fenakadás ne történjék. A „Vasárnapi Újság" folyó év elejétől kezdve s z é p i r o d a l m i és t á r c z a r o v a t a i n a k t e t e m e s b ő v í t é s é v e l — állandóan két ívnyi t a r talommal jelen meg, a „Politikai Újdonságokpedig, mely a politikai események teljes és hű heti krónikáját tartalmazza, a „Magyar Gazda" czimü gazdasági melléklettel van bővítve.
Előfizetési föltételek: postai szétküldéssel vagy Budapesten házhoz hordva
a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Évnegyedre (április—június) 3 ft. Félévre (április szeptember) 6 » Három negyedévre (április— deczemoer) . . . 9 »
Csnpán a Vasárnapi Újság: Évnegyedre (április -juniuí) 2 ftFélévre (április -szeptember) 4 » Három negyedévre (április—deczember) . . . 6 »
Csnpán a Politikai Újdonságok: Évnegyedre (április—június) . . . . 1 ft. 50 kr. Félévre (április szeptember) . . . ' - • » — • Három negyedévre (április—deczember) 4 » 50 » 9$F~ Egyes előfizetések legczélszerübben postai utalvány áltil eszközölhetők, a melyre bérmentesítésül csak egy darab 5 kros bélyeg kívántatik. • gBT" Tíz elófiietett példányra gyűjtőinknek egy tiszteletpéldány nyal szolgálunk. A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala (Budapest, egyetem-uteza 4. sz. a.)
SAKKJÁTÉK. 748. s z á m ú feladvány P a p (Miskolcion.)
Dezsőtől
(Húsvéti piros tojás.)
Halálozások.
— Emlékoszlopot akar állítani H e g y e s köz sége az 1849. j u l . 14-én H e g y e s alatt elesett h o n v é d e k n e k , s az elöljáróság aláírási ivet bocsátott k i Bácsmegye községeihez.
a
»
«
i e f g k Világos. Vilá»os indul s az ötödik lépésre mattot mond.
A 743-dik számn feladvány megfejtése.
(Gérecz Károlytól Sárospatakon.) Til. 8»t. 1. He7-c3 . . . . . KeS-d7 2. F d 2 - e 3 t Kd7-c6(a) 3. HcS-a7 mut. a) 2 Kd7-cS(b) 3. Bdl—d8 mat. b) 2 Kd7-eb 3. B d l - d 6 mat. Helyesen fejtették meg: Veszprémben: Fülöp Jó zsef. Gelsén: Glesinger Zsigmond. — Debreczenben: Zagyva Imre. -Sziget-Csépen: Mayer Károly. — Csáczán: Pick Mór. — Az egri uj kasiinó. — Szécsényen: A német tudósok közül meghalt H a n s e n Mndrák Antal. — Parabutyon: Rothfeld J. — Dombra P é t e r A n d r á s , az elsőrendű csillagászok don: Váczy István. — A b.-csabai kaszinó. — A péesi ka egyike, ki magát éa a gothai csillagdát világhírűvé szinó (a 742. sz. f ) — Budapesten: Popovits A. —A pesti • sakk-kör. tette, 79 éves korában.
222
VASÁRNAPI UJSAG. Statisztikai jegyzetek.
— A levelek száma. D r . Stephens, a .német birodalom föpostamestere, hivatalos adatok nyo m á n a z egész fold kerekségén egy éven á t a postá k o n megfordult levelek mennyiségét kiszámította. E z n e m kevesebb, mind 3 milliárd é s 3 0 0 millió. Ebből esnék egy napra körülbelül 9 y 4 millió, minden másodperezre körülbelül 1 0 0 levél. — A z egyes világrészek ezen összegben a következő arányban osztoznak: Enrópa szállít évenként 2 milliárd és 3 5 5 millió l e v e l e t ; Amerika 7 5 0 milliót, Ázsia 1 5 0 - e t , Afrika 2 5 - ö t és Ausztrália 2 0 milliót. H a a föld lakosságát 1 3 0 0 millióra teszszük, minden emberre évenként 3 levél esik. Legnagyobb a levél forgalom Angliában, hol minden lakosra 2 9 levél esik évenként, utána Svájcz, a hol 2 0 , Német ország, h o l 14, Francziaország, hol 1 2 , Ausztria, hol 5, s Oroszország, hol csak minden második l a kosra esik e g y levél. Európában v a n 4 3 , 0 0 0 postahivatal és 1 8 0 , 0 0 0 hivatalnok. Legtöbb pos tahivatal van Angliában, t. i. 1 2 , 0 0 0 ; postahiva talnokokkal Németország v a n legnagyobb mérv ben m e g á l d v a , lévén ott a postahivatalnokok száma 6 0 , 0 0 0 , u g y hogy ott minden 660-ik lakos postahivatalnok. A posták összes bevétele 1 2 5 millió tallér, a kiadás 1 0 0 millió tallér, a mi a tőké nek 2 5 % kamatozása. — A postaforgalomnak legészakibb állomásai Hammerfest (Norvégia legé szakibb városa, Kvaloe szigeten) és Reykaiwik, a legdéliebbek Tierra-del-Fuego (Amerika legdélibb csúcsa) é s New-Zealand. — A német postákon 1 8 7 3 - i k "évben 1 4 millió pénzes levél és 3 6 millió csomag szállíttatott 4 x / 4 milliárd tallér értékben: postautalvány 1 6 0 millió tallér. Németországban az összes leveleknek 1 5 % hivatalos, 5 % irodalmi, művészeti és tudományos, 3 5 % kereskedelmi é s 4 5 % családi. A távirdánál, hol a dolog természe
XXI. ÉVFOLYAM. — 14. SZÁM.
ténél fogva a kimutatás pontosabb lehet, az arány következő: a sürgönyök 4 % hivat., 1 % hirlapi sürgöny, 2 9 % és 6 6 % tőzsdei és kereskedelmi. — Népszámlálás Japánban. A japáni kormány nemrég tette közzé az 1 8 7 2 - b e n eszközölt nép számlálás eredményét. A z emiitett hivatalos kimu tatás szerint Japán 1 8 7 2 - b e n - 3 3 . 1 1 0 , 8 2 5 és pedig 1 6 . 7 9 6 , 1 5 8 férfi és 1 6 . 3 1 4 , 6 8 7 női nemen lévő lakóval birt. A mindkét nemű papok száma 3 2 3 , 9 4 4 - r e rug, az alacsonyabb néposztályokhoz tartozók száma 1 . 9 4 6 , 5 5 7 . A fogság é s fegyenczgyarmatokban levő gonosztevők száma 6 4 6 4 . A földmivesek .osztálya 1 . 4 8 7 , 4 2 6 , a kézmivesekó 7 0 1 . 4 2 6 és a kereskedőké 1 . 3 0 9 , 1 9 1 egyénnel van képviselve. Japán 1 2 , 5 3 5 várost, 7 . 1 0 7 . 8 4 1 házat, 9 8 , 9 1 4 Budha-hitfelekezetü templomot számlál.
pedig az egészet nem értjük, részleteiben sok csinos, de m é g több elmosódó v a g y felesleges vonást talá lunk. E g y szóval: kegyed m é g most sem tanult meg r ö v i d e n irni, nem áradozni végetlenig s eldobva a felesleges lomot, a lényegesre a dolog magvára forditni minden erejét. E nélkül pedig soha sem fogja eltalálni a művészi alkotás titkát s a kivitel mesterségét. — H—i S. A czikket fól fogjuk használni. A kivánt példányt csak félév kezdetével rendelhet jük meg. — „Nagybátyámhoz." Nagybátyjával igye kezzék prózában békülni k i ; v a g y ha versben is, ne lapunk utján ; mert nagybátyja haragjához még olvasóink neheztelósót is magára vonná.
Nemzeti színház.
de tartalmasbnak szeretnők; kivált annyiszor meg énekelt tárgyat, mint a tavasz késedelme s tavaszsovárgás, csak valami uj eszmével, valami igazi tartalommal lehet újra elévenni. — Felsó'-Pencz. I l y e n : „ T a v a s z és Tavaszkor" verseket most saláta-mennyiségben kapunk minden felől. Csak olaj és eczet kellene hozzá. — Kenyeres S. A z átalános (universalis) gyógyszerekbe nem hiszünk. Fogfájás is sokféle van s nem hiszszük, hogy az ön által ajánlt egyszerű szer (őszszel fölásott ért tormát megreszelve, e g y négyszög hüvelyknyi tüll-zacskóba téve a fogsorok közé szorítva tartani) mindig használhasson. Ám, a kinek szüksége van r á : próbálja meg. — „Lujzához." A vers ellen valóban nincs sok kifogásunk; csak e g y : hogy nagyon rósz. S ha — mint levelében tudósit — eddig nem sikerült a kegyetlen kisasszonyt szerelmi vallomásaival meg lágyítani : legyen meggyőződve, hogy e z z e l a verssel sem érne czólt. — D. V. „Minden, minden a régi." A legkö zelebb közlendők közt foglal helyet.
P é n t e k , márcz. 2 7 . „A társaságból." Szinmű 4 felv. Irta Bauernfeld; ford. Szerdahelyi K. S z o m b a t , márcz. 2 8 . „Az afrikai nő'." Opera 5 felv. Zenéjét szerzetté Meyerbeer. V a s á r n a p, márcz. 2 9 . - „A székelyföldön." Népszinmü 3 felv. Irta Bérezik Árpád. H é t f ő , márcz. 3 0 . „Csók." Vígjáték 3 felv. Irta Dóczy Lajos. K e d d , márcz. 3 1 . „Ernani." Opera 4 felv. Zenéjét szerzetté Verdi. S z e r d a , ápr. 1. Először: ..Alfonz ur." V í g játék 3 felv. Irta Dumas S.; ford. Paulay E . C s ü t ö r t ö k , ápr. 2 . Jótékony czólu előadás: ..Tannháuser." Regényes opera 3 . felv. Szövegét ós zenéjót irta Wagner Richárd.
Szerkesztői mondanivaló. — Kis Pipisnek. „ A v é n sas halála" allegória akarna lenni; de az allegóriának világosnak s min den vonásával a czélra haladónak kell lenni. Mi
— „Tavasz, miért késel." Ez is elég csinos;
5 Vasár 6 Hétfő 7 Kedd H Szerd. 9 Csőt. 10 Pént. 11 Szóm.
Katholikus és protestáns naptár
Görög orosz naptár
márczius
márcz. (ó)
Izraeliták naptára
Nap hossza I kél nyűg.
Hold hossza I kél
N i z a n R . i. P . d. p. 0. f. D Hnsvétvas. I) Hnsvétv. 2 4 F 6 Virágv. 18 Mózes 15 30 5 34 6 233 Husvéthétfő Húsvéthétfő 2 5 ( í y ü m . o . b.a. 19 Neftali 16 29 5 32 6 245 Hermina szűz Hermina 20 17 28 5 30 6 257 26 Gábor Dénes Dénes 21Husv.7tt. 18 27 5 28 6 270 27 Matrina Dömötör Hugó 283 28 Nagy esütör. 22 Husv. vé. 19 15 5 26 6 20 24 5 27 6 Ezechiel prof. Dániel 297 29 Nagy pént. 28 Nehem. 21 23 5 28 6 40 308 Leo pápa Arszlán 30 Nagy szomb. 2 4 8 1 per Hold változása. (J, Utolsó negyed 10-én éjjel 11 óra 86 pereikor.
Szeplöt
iChinin-csokoládéS és a
p. 27 34 55 32 29 42 33
nyűg.
ó. p. <5. p. 10 37 7 6 11 47 7 42 regg 8 24 1 55 9 21 2 43 10 32 3 23 11 49 3 53 este
Ohinin-czukor I
Fiaméban pályadíjjal koszorúzott. Kapható vagy megrendelhető a birodalom minden jóhirü j gyógyszertárában.
! • * A hamisításoktól óvakodni kell! "»G Mindenki csak a R o z s n y a y M.-féle p á l y a k o s z o r o I z o t t k é s z í t m é n y t kérje és fogadja el. 135 (20—0)
179
Lörincz István
(10-12)
lábbeli gyámok
B u d a p e s t e n , o r s z á g ú t 1 9 - i k s z á m alatt ajánlja férfi-, nő- é 3 gyermeknemii lábbeli gyártmányait, melyekkel az 1872. é. kecskeméti országos kiállításon bronz-, az aligmult bécsi világkiállításon pedig érdem-érdemet nyert. Megrendelések helyben és vidékre, nagyban és kicsinyben a legnagyobb pontossággal eszközöltetnek. Vidékieknek ren des mérték nélkül i s , csupán centiméter, sót viselt lábbeli után a legkényelmesebb lábbeliek utánvétellel küldetnek. Netalán készletben nem található mértékű lábbelit (kivéve hosszúszárú csizmát) gyára kitünö berendezése mellett gépek segélyével, 2 óra alatt, szinte jótállással elkészít.
J. F. HOWAItD.
a legalaposabban és legnagyobb sikerrel gyógyit
H.
Komáromy Mór, kerületi orvos Hnszton Mármarosmegye. f ^ 1 Gyógyszerét a szüksé ges használati utasítással 3 ft. beküldése után, bérmentesen és azonnal elküldetnek. 196 (5 - 0 )
Kísérletül! Méltóztassanak
kis megrendelést tenni
K7\i
g y O n y O r ü 3STÖI
LACHAPELLE,
ruhakelmékből igen Jutányos á r o n !
R. SACK, LHl'ILLIER és többieknél,
ajánlják a világhírű gőzmozdonyokat, gőzcsépló'gépeket, fii- és gabona-kaszálégépeket, Írté- és takarmány-tisztitógépeket és egyéb felülmulhatlan gazdasági gépeket és készleteket a legolcsóbb árak mellett. ( • * A gözmozdonyokhoz szükséges szalmatttzelési készletekre és pótrészekre a meg 213 (1—3) rendelések Ideje korán kéretnek.
HAMBURGER ADOLF hölgy-divatáru üzletéből PEST, uri-utrzn 1. M á m . Minták kívánat szerint ingyen és bérmentve küldetnek.
Iroda és raktár: Budapest.
Béos,
Köztelek, országos mezőgazdasági egylet üllői u t , 1 2 .
LoVengasse N r . 2 4 .
207 (3 - 50)
X Franklin-társalat magyar irodalmi intézet kiadásában (Budapes ten egyetem-uteza 4. az.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:
Számtalan éjt
töltvén el álmatlanságban, mert — fájdalom! — megélhetési gondjaim, nem hagyának nyugodni. Istennek hála! e gondtól meglevék mindenkorra szabadítva ! Kisérletet tevék a Lotteriában, tettem is Orlicé R. hírneves tanár játékutasitványa szerint (Berlinben, Wilhelmstrasse 125), melyet 2 ft. költség előlegezés beküldése mellett meg is kaptam és
GYÜRKY ANTAL.
Az uj szolgabírói hivatal kézikönyve. Hivatkozva idevonatkozó törvényekre,
9600 forintból álló jelentékeny ternot nyertem.
miniszteri s megyehatósági szabályrendeletekre, számos irománypéldákkal és gyakorlati utasításokkal ellátva. Megyei tisztviselők, ügyvédek, jegyzőit és községi elöljárók használatára.
Nem mulaszhatom el Orllcé tanár urnák, e nagyszerű szerencseért hálás köszönetemet nyilvánitani, s azt legmélyebb meggyőződésből mindenkinek ajánlani, és csakis ezen ur tanácsa szerint a lotteriában játszani, ki minden kivánt tudakozásra a legszívesebben szolgál felvilágosítással, ingyen és bérmentve. Prága, márcz. 15-én 1874. H a © ü " t 5 B I P . 220 (1) asztalos.
(8-rét, 280 lap.) Fűzve 2 forint.
a,lóllxotta,.fe Brauswetter János, chronometer és műórás
I V a n szerencsénk a t. közönséget
figyelmeztetni,
h o g y az a l a n t j e g y z e t t
HITEL-PAPIROK az utóbbi
válság alkalmával, bizalomra legméltóbbaknak találtattak, é s
E z e n p a p í r o k a v á l s á g e l ő t t b i r t á r f o l y a m o n alól j e g y e z t e t n e k , é s m i ezek százalékos jövedékét, a mostani j e g y z é s e k alapján közöljük. E g y s z e r s m i n d m e g e m l í t j ü k , h o g y m i n d e z e n alant j e g y z e t t é r t é k p a p í r o k a n n a k i d e j é b e n névértékben fognak kisorsoltatni.
32 évi 5VÍ% földhitel intézeti zálogjegyek. Jövedék körülbelól 6»/8% 34 „ 5V2% álf.földh. részv.társ. „ „ „ 6y3% 247, „ 6% „ „ „ , , • , 7% ma 25 „ 51/2% 9y- jelzáloghitele „ 7% 23 „ 6% kereskedelmi bank n » * 7% 5% magy. és erd. földteherment. kötvények „ „ 6y3% „ „ szőltfdézsma váltsági „ „ „ 6V»% „ „ vasúti kölcsön „ „ 63/*% Ezen befektetés ép oly biztos, mint a takarékpénztári betétel, és sokkal magasb kamatozást nyújt, mint ez utóbbi. Becses megbízásokat legpontosabban teljesítünk és tanácscsal szolgálni is készek vagyunk.
Glatz, Holzwarth és Schubert. 178 (7—26)
Budapest, V. Dianafíirdő. *S*3*5*5*3W-
TAVASZI IDÉNY-CZIKKEK
a nagy közönség érdekében kedves kötelessé günknek tartjak az általunk már t5bb Ízben is kitünö és solidnak magiamért
Felelős szerkesztő Nagy Miklós. (L. ezukor-uteza 11. sz.)
haszonhajtó befektetésekre legjobban ajánlhatók.
R o z s n j a y !H. g y ó g y s z e r é s z t A l Zomban Tolnamegyében, ^melyeket a magyar orvosok és természet-vizsgálók nagygyűlése I
R.H0RNSBY&S0NS
bőrküteget
Kubinyi Ferencz (arczkép). — Ahalott-táncz. — A pénzcsinálás mesterség . — Egy részlet a budai ördög-árokból (képpel). - Nilusi kép (képpel). — A porszemek rtriás munkája. — Koro názás Siamban. - Herkules és a lernai hydra. — Utazás a tenger alatt (képpel). — Egyveleg. • Melléklet: A honvágy mint betegség. - Petőfi néhány levele. — Irodalom és művészet. — Köz intézetek, egyletek. — Közlekedés. — Mi ujság? — Halálozások. — Nemzeti szinbáz. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk-játék. — Heti naptár.
A legbiztosabb é s l e g k e l l e m e s e b b szer
váltóláz ellen,
vezérügynök
és mindennemű
J E T T JE * JE
! különösen gyermekeknél, kik a keserű Chinint máskép bevenni J nem képesek, a ^^
FEHÉR MIKLÓS,
TARTALOM.
HETI-NAPTÁR. Hónapi- és Hetinap
223
VASÁRNAPI ÚJSÁG.
ÁPRILIS 5. 1874.
nrnak 28 év éta fennálló óraflzletét Sztgidsn szülővárosában, készséggel és részlehajlatlanul a legmelegebben ajánlani Kis József uradalmi tiszt. P.-Lak. 1S6. Haislei- Ágoston theologus Bén« 110. Latt István m. k. postakezelóKarczag Harth Gusztáv Polgár. Lengvárszky J. k.erd.Oláhl.-bányán. Igar Dániel Sáros-Patak. Lázár N. hadnagy Zombolya. Juhász János Stropko. Lukatoff Au.k. ügyész M.-Vásárhely. 130. Jonnel K. m. k. postamester Hradek^ Majoros András esp. lelkész Dókra. Karácsonyi Miklós a tiszaszabályo 145. Mathe Gyula ref. tanító T.-Burán. zási társulat fSbiztosa Beodra. Pertich Mihály főkapitány Szabadka. Kiss Tamás Kun-Szt-Márton. Schmidt N. a szegedi ált. takarék Kassa Károly Alattyán, pénztár pénztárnoka Szeged. Kosztolányi fóTiadnagy Mező-Tur. Kupecz Antal a keresk. bank pénz135-Knézy József Jegyz8 N.-Militics. tárnoka Szeged. Kalmár Viktor bölcsész B. Diószeg. Weitzenfeld Zsigmond Szeged. Kii Sándor m. k. tr. t. Szolnok. l^csAlalosm.k.péwtLfíy.Sümeg. 150. Stern Mór könyvivó Szeged. n ' tnlnniuinn történik, hogy csupáncsak előítéletből mellőztetik a kisvárosi, _
uZulfllaluDSiUl maginak valódi érdemet szerzett és képzett művész és honB; a i rn.rt többnyire a bécsi órakereskedők mindent Ígérő és ámitó hirdetéseinek hi- 5" kit adva olv silány szerkezetű, hasznavehetlen érák vásároltatnak, melyek — m m i t a f o l ü l l r o i t a k n a g y r é s s e I s b i z o n y í t h a t — igen is játékszer- N k de óráknak semmi esetre sem nevezhetők ; ezen, a szándékos csalással xw i ™ olürás ellen kötelesség erélyesen felszólalni.mindenkit óvatosságra inteni. ® határos_eijar«e ^ ^ T Í 8 Í r o l n l T a g y J a T Í t t a t n i a kSzönség-ü l l U H O J O S a g U tapasztalása szerint,egyetlen b i z t o s f o r r á s ~
BRAUSWETTER jAlMOS H ^ í t £ í ^ r r f í ^ « i a 7 i - « k * > l keoakemétt iparmükialS S l o n é» az 1873. beeal v l l ^ M a l U t a . o n p e . U * . j a l a m e n y l kiállítir» ,Tr,it „rák fölött a g y ő z e l m e t aratta, mint annak Idején e z t 1 tanok la fölemlítek" ; - 'ovábbá külföldön, különösen pedig a francaiaSvájcz óragyáraiban 1» é v e n a t az óramflvészet minden titkait magáévá tettéé, a hozzávaló gépekkel el van látva, valamint M ü n c h e n b e n i is az elméleti és gyakorlati vizsgát eddig m é g s e n k i á l t a l m e g n e m k ö z e l i t e t t sikerrel végezte. Férfi'Orak Írtnm irt. Ezüst berjg. óra 4 rubinnal 10—13 Arany ugyanaz duplatokk. 6i, 65, 70, 80 „ , „ aranysa, ugrói. 18—14 „ valódi remontoir hor. órák „ » „ dupla tokkal 15—17 kristályüveggel 65,70,80, 90 „ , , kristálvíveg. 14—17 „ ugyanaz dupl. 100,110,110, 160. „ horgonyóra 15 rubinal 16—18 Hölgy-orak. „ , duplatokkal 18, S0— IS Ezüst hengeróra 4 rubinnal IS—16 „ ang.borg.óral5 r. kr.ttv.18,10,12,24 Arany órák S-mas számú 18 kar. „ ugyanaz dupl. 22, 24, 26—28 „ hen.óra 4 as8 rnbinnal.15, !7, 30,33 „ valódi horg. rem. fülénél fölhúzható , ugyan, dup-födél. 38,40,45,48 krist. üveg. 30, 32, 35 „ horgonyóra 15. rnb. 41,45,48,10 „ ugyanaz duplatokkal 35,37,40 „ ugyanaz duplát. 50,52,58,60 Arany horgonyóra 3. szám (18 kar.) S e r k e n t ő k , órával együtt 7 fit gyerugyanaz 15 rnbln. 86,38,46,50. tyagyujtóval lOfrt, 8 naposak 11 forint „ horg. duplatokkal 55,58,65,70 Ezenkívül minden egyéb kívánható órák , horg. kriatályflveg. 42, 45,55,68 ^kaphatók, ^ ^ ^ ^ ^ngymunkásórák ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^is.^ ^ ^ ^ ^ I N P a f l D n l f 'egnagyobb választékban saját találmányú uj ké szülékkel l l l l l A ' U n A I I melyeketa tokon kivül, legyen az 1—3 vagy 3 nehezék kel, mind egyszerre fölhúzni, úgyszintén az ingát megindítani és a mutatókat igazítani lehet. Körülményes leírás és árjegyzék kívánatra ingyen beküldetik. •j*> A z s e b ó r á k a t függő és fekvő, egyszóval minden helyzetben és ráz* kódásban arányosan éa pontosan szabályozva adom által a közönségnek. I f i é v i i r a s l , e l i jótállásról szóló iratot kap minden óra vevője, 5 évit peI V dig minden javítás megrendelője használati utasíttassál együtt. tatás Arany és ezüst órák, lánczok a magy. kir. ellenőri hivatal által megyizsgálvák és minden nemben dus és a legdíszesebb választékban kaphatók. |Bs>sEzüst óralánczok 3—8 frtíg, hosszuk 6—15 frtig, 3-maa számú aranylánczok rövid 18—70 frtig, hoasau 35—100 frtig. Talmiarany, bronz- és aezéllánczok is kaphatók. »*•> Tárgyak, melyek nem tetszenének, kívánatra készséggel kicseréltetnek. Órák, arany és ezüst a legmagasabb árig cserébe | elt'oaa.ltatnak. f t
j Vidéki megrendelések a pénzösszeg előleges beküldése, vagy (Utánvét mellett pontosan teljesíttetnek. 0 184 Qb-t>)
= 3 £ S. g. £ s
T a n m i a i 1 JIjinamjiniflr , e f°j»í* nemei, papír-, vásson- és Mlyemi c L V e l S S l I t y W ' V 6 2 0 a « | Ml, kiállításuknak megfelelőleg líkrtól 7 frt 54 krig. — F l o r e n c s l s a a l m a f o n a d é k u t e a a l l e g y e s o k , igen kedvelt újdonság dbja 1frt.E r e d e t i e h l n a l s é t a l e a r y e s o k 40 kr. P a l m a l e v é l > l e a 7 « a e k *o fa. H t H o s I a n n y i r a d i v a t o s ó r i á s l e g y e a o k 1 frt75krtól 25 frtig.'3M
Tavaszi faemy.ocskék. iSfTTSSSTS: e r n y ő k , legújabb divat szerint pamut- éa selyem-szövettel bérsava, kiállításuk s nagyságukhoz aránylag. T V a T M U T K l ? samntkelme frt 1.50, 2.50 ; alpacca-szSvet frt 3.75, 4.50; X í S S r i i V O ü i tafota és selyem frt 5.60—10 frtig, 11—U bordások frt 7.50—15 frtig. Vizmentee ruganyeaernyőfrt6.50. d « i g V f \ i » 1 y flak e B gyermekek részére 15—50 krig; természetes fabotok Ö 6 WÜDO WÖJS 25r-80 krig, elegánsabb neműek 1—8 frtig, dohányzó (csibuk) botok frt 8.50—10*0. T ő r ö s (stilétes) b o t o k 2.40—12 frtig.
Vízmentes rugany esööltönyök. Férfiöltíny, fekete, ujjakkal és fejfedővel, nagyiágához és minőségéhez képest frt 10—30, drappszinüfrt17—30. Kocsizó és lovagló köpeny ujjakkal éa fejfedővel frt 12 85, drappstinfl frt 21-35. Elegáns double szövet utczai paletok frt 24—35. Gyermekkabátok íúk számára fejfedővel frt 7.50—13. Szabályszerű honvédtiszt-köpenyek. K o c s l s ó r n g a n y - p l a l d , lábtakaró gyanánt is használható újdonság, súly esős időben tökéletesen .védi az embert a megázis ellen, darabja 23 frt.
Rugany labdák és ballonok minden nagyságban, szürkék 10 krtól 1frt20 krig , szinesek 15 krtól 3 frttg.
Lovagló-szerek. Alig. disznóbörnyergek urak számára 15 frllól kezdve. Hölcrcr- é<; fmmrerirek AnKOX h"nt*rok •«™riiekfrt20, U 5 / ****jr C l g C & . 3.30 , kettősek 4—10 frtig. K e n g y e l v a s - s z i j j a k frt 2.50—3.30. N y e r e g - é s k ö t e i - t e r h e l ó k frt 2.40-3.50.' N y e r e g - t a k a r ó k (izzasztók) 3 - 5 frtig. K e n g y e l v a s a k , n y e r g e s - é s k o e s i l ó - s a h l a k , l o v a g l ó s a r k a n t y ú i t é s ostorok|minden nemei.
franczia 8 o d a v i z k é s z i t ö - g é p e i n e k gyári raktára. Ezen gépek, amint azt Biámtalan hozzánk jutott elismerő Uralok által bizonyíthatják, leg alkalmasabbak arra , hogy velők kiki saját maga készíthesse ezen épolj kellemes, mint az egéezségnek előnyős pezsgőitalt. a 8 10 Á raí • * ^ mestelynek •Ü-Ittit frt s.— 10.— 13.— 14.50 17.— darabja. Használati utasítással* valamint a szükséges porokkal szolgálunk. Kési és nagyobb bőröndök, minden nagyságú fa-ntlladak és kosarak, nres é s berendeaett útitáskák, t o l l e t t e k é s nee e s s a i r e k , s minden egyéb szükségletekről külön rajzokkal ellátott árjegy zékkel szolgálunk. — P l a i d - s s i J J a k gyermekek részére 40—70 kr, nagyok 80fa,frt130, vállba függeszthető fri 150—1.80. a_o.«.i . . > . . . t a n a l i III SM k é s i t a s k a k , III Tirag-asatalkük váUb^füTgeszt^To""™?frtig. Hl minden n^ságuak, 1-15 frtig. ,|| 9 forinttól 30 forintig. K e r t i a - T e r t y a t a r t ó k I M a d á r k a l i t k á k g y ^ y a í a x a k l z r t ! P e í r o l p u m n a k 1.70. | felra ÍUgBeazthetok: e e a s z t a l k á k é i .
-n. dús
-v-íilttSztédctSit
aj&aaljálc
-utcza KERTÉSZ és EISERT Pesten, T s £ /.ám. a m a g y a r k i r á l y " czinitt s x á l l o d t t v a l s z e m k ö z t . "írásbeli megbízások gyorsan é s figyelemmel eszközöltetnek-'
VASÁRNAPI UJSAG.
224
XXI. ÉVFOLYAM 1874. — 13. SZÁM.
Nyári ruhák
Bécsi világkiállításon:
urak és fiak számára
Haladási érem
legjutányosabb áron kaphatók
készen
és valamennyi magyar kiállítók között egyedül csak:
BAJUSZ JÓZSEF
a hamburgi disz-érmet
a „honvédhez"
szabó mesternél
Stróbl és Baris gépgyára Budapesten, két nyal-atcza 14. és 16. szám alatt. A közelgő tavaszi idényre van szerencsénk a t. ez. mezőgazdasági közönségnek az évek hosszú során át előtte a legjobban ismert és valamennyi hazai kiállitáaon első érmekkel kitüntetett gyártmányainkat ajánlani, különösen
Pesten, hatvani-utcza 4- ik szám a barátok épületében a régi posta átellenében. 211 (1—4-.
A „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magyar iro dalmi intézet kiadásában Bndapeat (egyetem-uteza 4-ik sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:
Petit livre francais. ujon szerkesztett ÜSZÖg-, H o m s b y - f é l e egyszerű és javított SZÓrÓ-, t i s z t í t ó - é s SZelelÓ'-rOStáíllkilt
átaiánosan elismert szab. marokrakó, arató stb. mezőgazdasági gépeinket.
Stróbl és Baris gépgyára BCLOtZS<í>
200(3-6) „A rósz nedvek kiirtása a gyógyszer czélja!"
7
Ameriean-Pills by Bőldt r
íBoldt egészségi labdacsai? vér-tisititási labdacsok.
I
Sasváry László. Cl 16 lap, 8-rét) fűzve 4 0 kr.
(2_3)
A legjobb nevelőnők,
212
„Az élet legfőbb java a jó egészség! 11
IF»<ál.
Franczia tankönyv 4—8 éves gyermekek számára. Irta
Aján
.
10 — 14 évesek, mint játszótársakról, gondoskodik, közvetlen Svájczból,
1810-1874.
NEUMATííí B. helyszerző-intézete Pesten, kigyó-uteza 6-dik szám.
Í
f
A z 1873-diki
B ő l d t A. H . G e n f b e n ( H e l v e t i a ) .
•
bécsi világkiállításon haladási és érdem-éremmel kitüntetve,
(.
Valódian kapható: ÍPesten: TSríJk József gyógyszerész és fökttldeménye- ^ zó'nél Magyarország számára, király-uteza 7 szám, és Forr mágyi Ferenez gyógytárában Széchenyi tér 26. sz. B u d á n : fc Wlasek E., Szegeden: Kiss, Sz.-Fehérvárott: Dieballa Uy., A Egerben: Köllner. Temesvárott: Pecher, Brassón: Fabik,! Kolozsvárott: Wolff,Bécsben: Kozdera J . am hohen Markt 12, gyógyszerész uraknál. 217 (2—0) AyV±A9-^&^,AV^jV^&l*AF^AF^ASr^Jsr*. *
g£s:
Jutalmazva a bécsi világkiállításon. " ^ J |
Frankenberg technikum, Magasb technikai szaktanoda, gépek építése, fmérnökök, művezetők) utak, vaspálya-épitéss a műszaki veeytan számára. Egyszersmind előkészítési iskola, az egyéves önkénytes vizs gának. Táplaház. — A tanfolyam kezdete: áprilishó 15-én és október 15-én. Prospektusok minden könyvárus, s ingyért a Technikum igazgatósága áltah 170 ( 5 - 5 )
Leiston, angolhoni mezőgazdasági g é p g y á r á n a k főügynSke K O t Z Ó F é l i , Budapesten: váczi-ut 39. sz. alatt; Bécsben: Untere Weissgerberstrasse 26. sz.a.; ajánlja ezen gépgyár világhiiü gSzmozdonyait, gőzcséplőgépeif, sorvetögépeit, malmait stb. stb., I különösen pedig szabadalmazott szalmafütésre alkalmazott gőzmozdonyait.
Hirdetmény.
205 A „ F r a n k l l n - t á r s n i a t " magyar irodalmi intézetben, (Budapest egyetem-uteza4. sz.) megjelent és minden könyváiusnál kapható
KISFALUDY SÁNDOR.
HIMFI SZERELMEI. Második kiadás. A költő arczképével. (382 lap. 16-rét.) Ny'omt. papiron, fűzve 80 kr. Velinpapiron, fűzve 1 ft. 20 kr., kötve 2 ft.
1 bécsi Tilágtárlaton kitüntetett
legjobb egri szőlővesszők. Kék kadarka, két éves, gyökeres vessző . 1000-re 15 frt. » » sima vessző 1000 re 4 » Fehér frankos, két éves, gyökeres vessző . . 1000-re 15 » » » sima vessző 1000-re 6 » Risling, két éves, gyökeres 1000-re 20 » » sima vessző 1000-re 8 „ Korán érő Oporto, sima vessző 1000-re 10 » Vegyes asztali fajok, sima vessző . . . . 100-za 2 » » » » töves 100-za 6 » továbbá a legkitűnőbb fajú gyümölcsfák ugy szintén a legszebb rózsafajok jutányosán kaphatók. 203 ( 5 - 6 ) Boraim a bécsi kiállításon elismerési okmányra érdeme sítettek ugy szölövesszóim terméssel kitűnő figyelemre méltat tak. Becses megrendeléseket vagy egyenesen hozzám Egerbe, vagy Liedemann F. S. Fr. nagykereskedő ur áttal Budapesten kérem intézni. Minden réndelményhez 5 0 % előleg küldendő. Eger, 1874. év tavaszán. Ifj. Sir Antal, műkertész.
(4-6)
A z a l u l i r t m . kir. l o t t - ó i g a z g a t ó s á g m e g i n d í t j a a I V . m a g y a r k i r á l y i á l l a m s o r s j á t é k o t , m e l y n e k t i s z t a j ö v e d e l m e ő f e l s é g é n e k 1. k. e l h a t á r o z á s a f o l y tán részben a miskolczi és budai közkórház, — továbbá a kassai bába-intézet, és a budai jótékony nőegylet felsegélyezésére, — részben pedig a z 1 8 4 8 / 9 . évben rokkantakká é s munkaképtelenekké lett honvédek javára v a n szánva. E z e n sorsjáték 6 3 2 0 nyerőszámot tartalmaz; a n y e r e m é n y e k f ő ö s s z e g e :
240,000 forint osztr. ért. köztük az l-sff főnyeremény 100,000 forinttal,
a ll-ik 2 2 4
„ nyeremény „ „
20,000 5,000 3,000 1,500
„ „ „ „
10 nyeremény 1,000 forinttal, 20 „ 500 „ 80 „ 100 „ 200 „ 50 „ 6000 „ 10
A húzás visszavonhatlanul 1874. éri jniiiushó 30-án Budapesten, az alulirt lottó-igazgatóság által fog eszközöltetni.
Egy sorsjegy ára 2 forint oszt. ért. Sorsjegyek kaphatók: az alulirt m. kir. lottó-igazgatóságnál, a lottógyüjtőknél, a lottó-, adó-, só- és postahivataloknál, és minden nagyobb váro sokban létező egyéb sorsjegyáruló közegeknél. A m. kir. lottó-igazgatóság államsorsjátéki osztálya Budapesten, 1874. évi márcziushó 1-én. TK/T*~% t T L X S I Z (Utánnyomás nem dijaztatik.)
m . kir. o s z t á l y t a n á c s o s é s l o t t ó - i g a z g a t ó .
Kiadja és nyomatja a „ F r a n k l i n - t á r s u l a t " magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest (egyetem-uteza 4-ik szám).
XXI. évfolyam.
HIRDETÉSEK DIJA: Egy fitszór hasábozott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnál 15 krajezár; többs7Öri igtatásnál 10 krajezár. Bélyegdij külön minden igtatás utftn 30 trajezir. Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B é c s b e n : Oppelik Alajoft. Woílzeile Nr. 22 és Haastnstejn és Voglfr. Wallfischgaase Nr. 10.
FABÓ ANDRÁS.
D
2 betegségek után; a fölösleges és rósz nedvek eltávolítására r * (növekvő testgyarapodásnál kevés mozgás mellett) ; továbbá ™ oly egyéneknél, kik rósz emésztésben, savanyu felbófögésben, á étvágytalanságban, szédülésben és vértorlódásban szenved- ^ k nek. E labdacsok különös ajánlatot érdemelnek a gutalitésre 4 EA hajlamot jugjmutató ,»««.,«. v» egyéneknél. . « _.,Jacs ára 1 ft. 50 kr. (10 kr. több.) Egy doboz 6 raktára: 5 - 70 labd»™ ára 1 ftmedicináié: 50 tr. C10 kr. több.-* ™ Központi Drognerie
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egylitt: Egéfz évre 12 ft., félévre 6 ft. Csupán a Vasárnapi Újság: Egész évre 8 f t , félévre 4 ft. Csupán a Politikai Újdonságok: Egész évre 6 ft., félévre 3 ft.
dajkák, udvarmesterek, franczia leányok és gyermekek,
£ labdacsok sokszoros alkalmazást és sokszoros ma gasztalást vívtak ki. ^^_ Ajánlhatók e labdacsok a vér tisztítására m e g e l ő z ö l
L
15-dik szám.
•gy visszavonultan élő, szerényen jjjmuködő, érdemes tudós arczkéfpét mutatjuk be olvasóinknak. )A halál fekete keresztet vont reá J e napokban; s ha eddig késtünk _ bemutatásával, most sietnünk kell, hogy az elismerés koszorúját még alig fölhantolt sírjára tehessük. A nógrádmegyei Agárd kisded falusi temetőjében nyugszik Fabó András, ki evangélikus lelkész volt abban a kis falu ban. Családja nem levén, lelkét egészen gyülekezete gondjai s a tudomány közt oszthatta meg. Barátain kivül csak ezek gyászolják elhunytát. Barátait is e két té ren szerezte magának. Mint lelkész, az egy házi téren, buzgósága, nemes keresztyéni tevékenysége által vivta ki pályatársai és saját népe tiszteletét s szeretetét. Mint tudós, gyűjtő és iró, régóta ismeretes és tiszteletben állt széles körben, még azok előtt is, kik nemcsak személyesen, hanem még névről sem ismerték, mert irodalmi munkássága tulnyomólag legnagyobb ré szét a lakhelye (Agárd) nevéből betü-cserével csinált G a r á d y álnév alá rejtette. Nem az eredetiség föltűnő koszorúiért verseny zett. Mint történeti, s külünösen egyház történeti okmánygyüjtő, mint e téren a legalaposabb biráló és ismertető lett Ga rády ismeretessé. F a b ó 1810-ben, márczius 10-dikén született Losonczon, szegény szülőktől. Ugyanott kezdte tanulását is, s iskolai pá lyáját Pozsonyban végezte, az evangéliku sok főiskolájában, honnan nevelői minő ségben a nógrádmegyei Szontagh-házba lépett s nevelője volt annak a Szontagh Pálnak, a ki (megkülönböztetésül hason nevű gömöri képviselőtársától) mint nó grádi, majd mint csanádi Sz. P . szerepelt az ellenzék soraiban, Madách Imre benső barátja volt, az irodalomban is ismeretes, s kinek arczképét annak idején lapunk is közölte. Fabó jelesen s sikerrel teljesítette nevelői tisztét, melynek befejeztével Agár don lelkészi állást foglalt el s e szerény faluban maradt élete végéig, hiven és neme sen munkálkodva mind végig. Az irodalomban korán föllépett; oly közlönyökben jelentek meg első dolgozatai, melyekre a mai nemzedék már nem is em
lékszik. A Helmeczy „Jelenkor"-ában s annak irodalmi és ismeretterjesztő mellék lapja — a „Társalkodó "-ban. A politikai lapban szorgalmas levelező, a melléklap ban tárczairó s könyvismertető volt. Ez idő óta alig merült föl, kivált tudományos részszel is biró, időszaki közlöny, lap vagy folyóirat, melyben — a Bajzáék „Athenaeum"-án kezdve a Csengery „Budapesti szemle "-jéig — a Garády név meg ne jelent volna. Irodalmi s tudományos munkálkodá sának súlypontját azonban a történelmi források tanulmánya s levelezések és egyéb okmányok gyűjtése és rendezése képezte.
Különösen nagy érdemei vannak a ma gyarországi két protestáns felekezet tör ténelmi forrásainak gyűjtése és kiadása körül. E szakban megjelent főmunkái, vagy inkább kritikai gonddal szerkesztett gyűjteményei a következők: „Monum e n t a evangelicorum in Hungária h i s t o r i c a " 3 kötetben. „ C o d e x evangelico rum utriusque Confessionis in Hungária et Transylvania d i p l o m a ti c u s . " „Vitn y é d y levelezései," melyeket az akadé mia megbízásából szerkesztett s az akadé mia adott ki. Utolsó nagyobb munkája „Az 1662-diki országgyűlés" czimü tör téneti monográfia. Az ujabb Monumentá-
FABÓ ANDRÁS.