XW 1 B I B ««M i RENDI TARS ADALOM - POIGARITARSADAIOM

2.

RENDI TARS ADALOM - POIGARITARSADAIOM 1B ® I B « « M i

XW¡

KIIAllS - MODSIIIIIH

-ÍTIU.1987-

RENDI TARSADAIOM - POIGARI TARSADAIOM m m i i B i f f l s i m m i RENRI TARSADAIOM - POIGARI TARSADAIOM RENDI T l R S g ^ ^ | | ^ R S R D I I L O M

RENDI T M S J P W K R S A D A L O M M | W ffi B M K « wmi RENDI TARSADAIOM - POIGARI TARSADAIOM

^

-fa-TE Egyetemi Könyvtár Szeged

Legalsó

dátum a kölcsönzés

határideje.

Késedelmi díjat számolunk fel

200A - O j - ^ J r

2> JXÖG05-

RENDI TÁRSADALOM Kutatás

- POLGÁRI TÁRSADALOM -

módszertan

Konferencia, Gyula, 1987. augusztus

Gyula,

2.

1989.

26-28.

A Békés Megyei Levéltár

Szerkesztette:

kiadványa

Erdmann

Gyula

Munkatársak: Kovácsné

Sárközi

Cseh Edit

Oúlia

(számítógépes

(a h o z z á s z ó l á s o k

ill. vita

szövegszerkesztés), anyagának

összefog-

lalása)

I I T E % 0iesi3 ¡totó^r itllisilír ri nn mnnrr rin r nur:

jeO0§S§ö2§

B12^605 Kiadói Főig. eng.sz.: ISBN

59877

9637239049

Készült

a Békés Megyei

Felelős kiadó:

Erdmann

Levéltár Gyula

sokszorosító

műhelyében

T A R T A L O M Bevezetés I . AZ 1840 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL 1. BÁCSKAI VERA: Az 1048 előtti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól 2. RÁCZ ISTVÁN: A városi társadalom hitel- és kölcsönügyleteire vonatkozó forrásokról 3. FEISZT GYÖRGY: A mezővárosi domestica és militaris kassza 4. ÓDOR IMRE: Kurialista nemesek és településeik a késő feudalizmuskori nemesi összeírásokban 5. HOLLÓ SZILVIA ANDREA: Az Alsó-Viziváros 1009. évi háztartás-összeírásának feldolgozási lehetőségei 6. GAJÁRY ISTVÁN: A városi tanácsi hagyatéki irategyüttesek az 1840 előtti társadalom történetének kutatásaiban 7. KISS Z.GÉZA: Úriszéki iratok és társadalom 8. SZILI FERENC: Somogy megye közlekedési viszonyai és kereskedelme a korai kapitalizmus időszakában (XVIII-XIX.sz.) ' Hozzászólások II. AZ 1048-1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL />• 1. VÖRÖS KÁROLY: Az 1840-1910 közti városi társadalom kutatásának főbb forrásairól * 2 . FEISZT GYÖRGY: A Vas megyei virilis feltárásának tapasztalatai

jegyzékek

3. GYÁNI GÁBOR: Budapest statisztikai forrásai a két háború közötti1 •i • * 4 . KISFALUDY KATALIN: A polgármesteri iratok társadalomtörténeti .forrásértéke (1849-1918) . TÓTH ZOLTÁN: A dualizmus kori árvaszéki-hagyatéki iratokról KÖVÉR GYÖRGY: A részvényesek névjegyzéke mint társadalomtörténeti forrás

- 4 "*7. N.CZAGA VIKTŐRIA-HALMQS KÁROLY: A b u d a p e s t i cégbíróság levéltára (Vázlatos i s m e r t e t é s )

125

8 . PREPUK ANIKÖ: Zsidó anyakönyvek vizsgálata a múlt század utolsó 'harmadában

133

9 . SZABÓ FERENC: A mezöhegyesi állami ménesbirtok idénymunkásai a századforduló körüli . évtizedekben

144

"*10. BENEDEK GÁBOR: A dualizmuskori újnemes miniszteriális tisztviselők - a nemesítési iratok tükrében

153

> 1 1 . KÓSA LÁSZLÓ: Családi iratok és t á r s a d a l o m t ö r t é n e t Kisvárosi társasági élet a 2 0 . század elején

162

> 1 2 . KISS GY.CSABA: A polgárosodás néhány a családregények tükrében

167

kérdése

13. LAKATOS MÁRIA: A családi fotógyűjtemény történeti forrás

mint

14. SZAKÁLY SÁNDOR: Források és módszerek a honvédség tisztikarának társadalmi ö s s z e t é t e l é h e z

174 191

> 1 5 . BŐSZE SÁNDOR: Az egyesületek, mint társadalomtörténeti jelenségek kutatásának fő forrásai Somogy megyében

198

1 6 . DARKÓ JENŐ: Görögkeleti népesség A r a d , B á c s , B i h a r , K r a s s ó , Temes és Torontál megyékben a X V I I I . században

200

Hozzászólások

209

I I I . AZ 1048 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM K U T A T Á S Á N A K FORRÁSAIRÓL 1. VARGA JÁNOS: Az 1848 előtti falusi kutatásának főbb forrásai '

társadalom

212

2 . HUDI JÓZSEF: A nemesi (curialista) község önkormányzata kutatásának levéltári forrásai

226

3. SZASZKÓ ISTVÁN: A középbirtokos nemesség jövedelmi.viszonyainak forrásai (Somogy m e g y e )

236

4. HORVÁTH LAJOS: A községbírói iratok 1048 előtt

254

5. PAPP KLÁRA: A jobbágyi robotszolgálat X V I I I . század közepi forrásai a bihari Károlyi birtokon

264

6 . TÓTH PÉTER: A határvizsgálati t a n ú k i h a l l g a t á s i jegyzőkönyvek történeti néprajzi forrásértéke

272

- 5 7 . PÁLMÁNY BÉLA: Az Urbárium előtt kötött földesúri úrbéri szerződésekről és a paraszti közösségek kiváltságleveleiről

281

8 . TAKÁCS PÉTER: Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása

305

9 . OLTVAI FERENC: A Csanád vármegyei urbariális küldöttség és iratai (1712-1743) 1767-1785

315

1 0 . MOLNÁR AMBRUS: A tisztántúli református falusi, társadalom forrásairól

328

11. HALÁSZ IMRE: A monoszlói bíróláda

334

12. KAPOSI ZOLTÁN: Az árvapénztári iratok forrástörténeti jelentősége

347

IV. AZ 1848-1918 KÖZTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FORRÁSAIRÓL 1. OROSZ ISTVÁN: A falusi társadalom forrásai a dualizmus korában

kutatásának 356

2. TILCSIK GYÖRGY: Az első népképviseleti országgyűlés választójogi névjegyzékeinek felhasználási lehetőségei a társadalomtörténeti kutatásokban

371

3 . DÓKA KLÁRA: Az egyházi levéltárak és a társadalomtörténet

385

4 . KISS JÓZSEF-EKE JUDIT-FARKAS ATTILA: A földkataszteri iratanyagok f o r r á s é r t é k e , kutatási-feldolgozási lehetőségei

397

5. SZABÓ ISTVÁN: A mezővárosi életmódkutatás múzeológiai módszerei és forrásai

408

6. MAJDÁN JÁNOS: Utasok a magyarországi 1914-ig

415

vasutakon

Hozzászólások a III. és' IV.. szekcióülés anyagához

421

V . A D E M O G R Á F I A I KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL 1. FARAGÓ TAMÁS: A történeti demográfiai kutatások főbb forrásairól

427

2. N.KISS ISTVÁN: A dézsmajegyzékek és a Rákóczi-féle dicalis c o n s c r i p t i o , mint források

450

3. SZASZKÓNÉ SIN ARANKA: A nemzetiség- és településstatisztika 1 8 - 1 9 . századi forrásai

457

- 6 4 . JÁROLI JÓZSEF: Az anyakönyv mint a nem nominális és nominális vizsgálatok forrása

466

5. SZARKA LÁSZLÓ: Migráció és asszimiláció a szlovák nemzetiségi régióban

476

Hozzászólások

482

- 7 -

BEVEZETÉS

Az

1986.

időszerű 100-nál és

szeptember végi salgótarjáni konferencián -

és

a vártnál is eredményesebb kezdeményezés

több,

zömmel f i a t a l , pályakezdő ill. mellettük

a középgenerációhoz tartozó, társadalomtörténettel

történész át.

kitűnő, nyomán

találkozott,

idősebb

foglalkozó

tanácskozott és vitatkozott három

napon

(E konferencia anyaga 1987-ben megjelent Rendi társadalom

polgári

társadalom

fő

teljesült: az országban s z é t s z ó r t a n , e g y e t e m e k e n ,

cél

1. c í m m e l , Varga László s z e r k e s z t é s é b e n . )

A

múze-

u m o k b a n , levéltárakban és más kutatóhelyeken dolgozó kutatók megismerkedtek

egymással,

t é m á i k k a l , kicserélték eredményeiket

és

-megosztották gondjaikat úgy á k o n f e r e n c i a - t e r e m b e n , mint a folyosón,

az

é t t e r e m b e n , séta közben és így tovább. Egy lépést

tet-

tünk ott a kutatási és feldolgozási m ó d s z e r e k , megközelítések vítása

s ahol s z ü k s é g e s , egységesítése felé. Kialakult egy

melynek

tagjai

együttesekben

azóta is tartják a

A

második sor,

anyagát

kisebb-nagyobb

időnként összejönnek egy-egy dolgozat megvitatásá-

ra, vagy előadások került

kapcsolatot,

meghallgatására.

nagyobb lépésre G y u l á n , 1 9 8 7 . augusztus 26-28 amikor is megrendeztük 2. k o n f e r e n c i á n k a t , korából és az 1848-1918 közti időszakból a

lomtörténeti

kései

társada-

kutatás rendelkezésére álló forrástípusokat

tettük á t , különös súlyt fektetve a kutatás-módszertani

közt

melynek

jelen kötetünk t a r t a l m a z z a . Ezen a konferencián a

feudalizmus

jakör,

tekin-

kérdések-

re. A főreferátumok és referátumok 5, egymást időben követő szekcióban lások

hangzottak el; az előadásokat minden szekcióban és

élénk vita k ö v e t t é k . A résztvevők száma 120

hozzászóvolt,

45

előadás hangzott e l . Kötetünk 47 előadást t a r t a l m a z , ugyanis hárman

a konferencia után küldték el " e l ő a d á s u k a t " , egy

elhangzott

referátum szövegét pedig írásban nem kaptuk m e g . Az

előadások szövegét csak stilárisan m ó d o s í t o t t u k ,

meghagytuk kaptuk

egyébként

ú g y , ahogyan e l h a n g z o t t a k , ill. amilyen formában meg-

a z o k a t , hiszen így adjuk vissza a konferenciát a maga va-

lóságában,

még

megállapításokat

ha itt-ott (természetesen) a szövegek

vitatható

tartalmaznak is. Egyenetlenséget okoz a z ,

hogy

I . AZ 1848 ELŐTTI VÁROSI

TÁRSADALOM

KUTATÁSÁNAK

FORRÁSAIRÓL

Bevezető előadást

tartott

és e l n ö k ö l t :

BÁCSKAI

VERA

- 10 -

Bácskai V e r a : AZ 1048 ELŐTTI VÁROSI TÁRSADALOM K U T A T Á S Á N A K FŐBB A

későfeudális

FORRÁSAIRŐL

vagy kora újkori, magyarán a 18.századi

és

19.század első felének városi t á r s a d a l o m k u t a t á s á b a n a legfőbb ladatnak

a fe-

a szemléleti m e g ú j u l á s t t a r t o m . Az eddiginél sokkal kö-

vetkezetesebb szakítást azzal a s z e m l é l e t t e l , amely a k o r s z a k

vá-

rosában csak a középkori város egyenes f o l y t a t á s á t , lassú h a n y a t lását,

a rendi társadalom továbbélését l á t j a , és e másfél é v s z á -

zadot egységes korszaknak A

tekinti.

korszak periódushatárai - a török alóli f e l s z a b a d u l á s és

1048.

évi

forradalom,

vagy

az

alperiódushatárnak

az

tekintett

1790-es

esztendő ugyan kétségtelenül fontos határkövei voltak

városok

történetének is, a társadalmi á t a l a k u l á s folyamata

ban

a

azon-

nem köthető ezek közé az időhatárok k ö z é . A P e s t r e , S z e g e d r e

vonatkozó gári

kutatások alapján g y a n í t h a t ó , hogy a városokban a pol-

átalakulás a 19.század elején, a n a p ó l e o n i háborúk

turális sen

konjunk-

éveiben indult m e g . Az 1820-as évek végén jelei már erő-

m e g m u t a t k o z t a k , majd ez az átalakulási folyamat mélyen

nyúlt az 1070-es é v e k b e . A kevésbé fontos k e r e s k e d e l m i ban

az

bele-

központok-

időhatárok m ó d o s u l h a t t a k , s a változás is másképp

mehe-

tett

v é g b e , az azonban k é t s é g t e l e n , hogy a 19.század első

fele,

mint

a

olyan

feudalizmusból

a kapitalizmusba való

átmenet

korszaka

vizsgálati szempontokat igényel., amelyek elsősorban a vál-

t o z á s t , az átalakulást követik nyomon, s e vizsgálódások nem zárhatók le mereven az 1848-as é v v e l . Mindez pontokat zad tó

bizonyos fokig meghatározza a 18.századi kutatási

szem-

is: kérdéseinket úgy kell m e g f o g a l m a z n i , hogy a 1B.szá-

kedvezőtlenebb forrásadottságai e l l e n é r e olyan

összehasonlí-

adatbázist alakíthassunk k i , amely lehetővé teszi az á t a l a k u -

lás irányának és mértékének A

19.századi

nyomonkövetését.

átalakulás ugyanis a rendi kereteken belül

ment

v é g b e , s részben maguknak e rendi kategóriáknak m e g v á l t o z o t t talmában rangjában,

nyilvánult

m e g . A különböző r e n d ű ,

jogállású

társadalmi .poziciójában, vagyoni h e l y z e t é b e n ,

tar-

lakosck presz-

- 11 t i z s é b e n , egymáshoz való viszonyában ment végbe v a l a m e l y e s , alig manifesztálódó e l m o z d u l á s , amely elsősorban a korábbi állapottal összehasonlítva tárható fel. A modern város előzményeinek vagy alapvető osztályainak keresése a hagyományos funkciójú kézművesipari-kereskedelmi központokban vagy agrárvárosokban hiábavaló, tévútra vezető m ó d s z e r . Gondoljunk csak azokra a m u n k á k r a , amelyek a társadalmi változás egyedüli vagy legfőbb jegyének a néhány, rövid ideig virágzó manufaktúra vagy gyár jelentéktelen számú m u n k á s a i n a k , vagy á még szűkebb csoportot alkotó vállalkozók megjelenését t a r t o t t á k . Az átalakulás v a l ó j á b a n , eltérő mértékben s eltérő előjellel, a társadalom minden r é t e g é t , a kiváltságos rendi csoportjait c s a k ú g y , mint a kiemelt jogállást n é l k ü l ö z ő k e t , é r i n t e t t e . Az úgynevezett polgári foglalkozást űzők - k é z m ű v e s e k , kereskedőkmár a 18.században sem képeztek gazdasági s z e r e p ü k e t , anyagi h e l y z e t ü k e t , é l e t m ó d j u k a t , társadalmi p r e s z t i z s ü k e t , a városigazgatásra gyakorolt befolyásukat tekintve egységes társadalmi csoportot. A 19.századi gazdasági fejlődés nem csak elmélyítette a különböző r é t e g e k , csoportok közötti k ü l ö n b s é g e t , de jelentős mértékben megváltoztatta a különböző társadalmi- és foglalkozásc s o p o r t o k , illetve szakmák p r e s z t i z s é t , h i e r a r c h i á j á t . A 18.századi kutatásnak tehát e kérdésekkel is behatóbban kell foglalkoznia . A szemléleti megújulás másik k ö v e t e l m é n y e , hogy a vizsgálatok túllépjenek az úgynevezett polgári e l e m e k , az i p a r , kereskedelem és forgalom szférájában működő önállók k ö r é n . •"••' A v á r o s t ö r t é n e t í r á s , ha nem is teljes e g y ö n t e t ű s é g g e l , de elvetette azt a n é z e t e t , ho^y önmagában a mezőgazdasági termelés kétségessé teheti egy település v á r o s i a s s á g á t , sőt elismeri, hogy bizonyos feltételek között v á r o s k é p z ő , városfejlesztő erő is l e h e t . Ez tükröződik abban is, hogy az újabb várostörténeti monográfiák tág teret szentelnek a mezőgazdasági termelés kérdéseinek; a társadalomtörténeti elemzésekből azonban hiányzik az őstermeléssel foglalkozók összetételének és rétegződésének behatóbb v i z s g á l a t a . P e d i g , mint az 1828. évi összeírás adatai mutatj á k , a 19.század első felében a mezőgazdasági termelés, különböző m é r t é k b e n , de szinte minden magyarországi városban -és nem csak a mezővárosokban!- a lakosság nem jelentéktelen részének

- 12 tulajdonosi

vagy

munkavállalói minőségben megélhetési

forrásul

szolgált. Az

őstermelést folytatók összetételének és helyzetének

lata

nem helyettesíthető a határhasználatban végbement

vizsgáváltozá-

sok

b e m u t a t á s á v a l , a városban folyó mezőgazdasági termelés

tán

gazdaságtörténeti elemzésével. Nem korlátozható a

sokban

a

e

jogi

megváltozott tartalmának vizsgálata n é l k ü l , sem a la-

kosságnak

csupán

szerinti

mezőváro-

jobbágyok és zsellérek arányának kimutatására

kategóriák

pusz-

a birtokolt föld vagy

állatállomány

megoszlásának táblázatba f o g l a l á s á r a . A

vonatkozó

adatokat

úgy kell e l e m e z n i , hogy

nagysága

mezőgazdaságra

kiderüljön,

milyen

mértékű volt az ö n e l l á t ó , illetve a h e l y i , vagy távoli piacra lyó

árutermelés,

kik

végezték a termelőmunkát csak a család munkaerejére

mely rétegekre jellemző az egyik és

a

másik, támasz-

k o d v a , illetve kik alkalmaztak rendszeresen b é r m u n k á t . K i k n e k hetett

fő-, és kiknek mellék j ö v e d e l e m f o r r á s u k , milyen

játszottak -okok.

a

mezőgazdasági

ingatlan szerzésében

le-

szerepet

a

presztizs-

S ami a legfontosabb: j ö v e d e l m ü k , vagyonuk és

társadalmi

helyzetük alapján hogyan helyezkedtek el a városi társadalom szében,

fo-

milyen mértékben képviseltettek érdekeik á városi

egé-

vezető

testületekben. A

városi

gazdaság legkülönbözőbb területein

működő

munkások

- n a p s z á m o s o k , c s e l é d e k , alkalmi munkavállalók- helyzetéről mán

jófor-

semmit sem t u d u n k , sokszor még számuk is i s m e r e t l e n . I g a z , a

hagyományosan használt társadalomtörténeti források csak igen kevés

adatot

olyan

közölnek

források

r ó l u k , de nem is nagyon

feltárására, amelyek róluk is

történt

legalábbis

részleges információkkal s z o l g á l n a k . A városi

ság

rétegei

felső

összetétele

iránt

közül a nemesek

és

kísérlet

érdemleges,

értelmiségiek

is csak az utóbbi időkben mutatkozik

vagy lakos-

szerepe, valame-

lyes é r d e k l ő d é s . A

városi

társadalomvizsgálatok körének e szűk

behatároltsága

bizonyos mértékig a k ö z é p k o r i , klasszikus városmodellhez való ragaszkodás k ö v e t k e z m é n y e , s éz meghatározó szerepet játszik a forrásbázis kialakításában és befolyásolja a források kritikai kelését

is. Egyrészt a tekintetben, hogy a kutatók beérték a vá-

rosfejlődést ről

érté-

egyedül előmozdítani képesnek vélt polgári

elemek-

bőséges információkat tartalmazó f o r r á s o k k a l , másrészt

meg-

- 13 mutatkozott a kortársak rendi frazeológiájának és értékítéleteinek kritikátlan átvételében is. A kutató nem k é r d é s e i r e , feltevéseire keresett választ a f o r r á s o k b a n , hanem az azokban fellelhető adatok határozták meg k é r d é s f e l t e v é s e i t . A forráskritika sokszor csak az adatok megbízhatóságának ellenőrzésére korlátozód o t t , a feldolgozás -főleg az összeírások esetében- csupán az adatok mechanikus c s o p o r t o s í t á s á r a , összegezésére szorítkozott, elfogadva a korabeli csoportosítás alapjául szolgáló rendi kateg ó r i á k a t , ezek valóságos tartalmának egykori tartalmukkal való ö s s z e v e t é s e , vizsgálata n é l k ü l . E gyakorlat következtében azonosulnak a városokban és főleg a mezővárosokban a zsellérek (vagy a legkisebb adót fizetők) a s z e g é n y s é g g e l , a nincstelenekkel, vagy határolódik el élesen a magában d o l g o z ó , esetleg a kereskedőktől vagy módosabb mestertársaitól függő helyzetbe került kézművesmester a hasonló körülmények között dolgozó és é l ő , de mesterjogot nem nyert l e g é n y t ő l , jövedelmük, m u n k á j u k , vagyoni helyzetük mind nagyobb hasonlósága e l l e n é r e . A kortársi értékrend kritikátlan átvétele gyakran ellentmondásokhoz vezet: a céhek iparfejlődést gátló politikájának általános ostorozását követően.a kézművesek helyzetének tárgyalása során a céhek által el nem ismert önálló iparűző csak a k o n t á r , a nem a mester háztartásában élő legény legfeljebb a bérmunkássá váló legény titulusát n y e r h e t i . A mesterré válás lehetőségeinek beszűkülését minden munka hosszan e c s e t e l i , de alig-alig calálhatő olyan e l e m z é s , amely kimutatná a legények önállósulásának új formáit, s a z t , hogy ez a legények mely és miiyen széles rétegét érintette. A források m e g s z ó l a l t a t á s á n á l véleményem szerint a történész kérdéseinek arra kell i r á n y u l n i a , hogy meghatározza az egyes társadalmi c s o p o r t o k n a k , foglalkozáscsoportoknak a városi központi funkciók teljesítésében betöltött s z e r e p é t , jelentőségét és annak v á l t o z á s a i t , és t e r m e l ő t e v é k e n y s é g ü k , jövedelemszerzési módjuk h a g y o m á n y o s , vagy ú j , előremutató vonásait mérlegelve jellemezni a g a z d a s á g i , társadalmi átalakulásban betöltött szerepük e t . Ez természetesen nem jelenti a z t , hogy a vizsgálat során figyelmen kívül hagyható a korabeli é r t é k r e n d , amely a feudális kategóriákhoz igazodott. Bár a p é n z , a vagyon mindig is, és egyre inkább fontos választóvonalként jelentkezett az egyes társadalmi

-

14

-

csoportok

k ö z ö t t , és azokon belül i s , a városlakók jelentós

szének

szemében a magasabb társadalmi rangot nagymértékben

a

réa

kiváltságos helyzet b i z t o s í t o t t a . Ez az értékrend késztette a vagyonosabb

városlakókat a r r a , hogy a valójában már csak m i n i m á l i s

előnyöket

biztosító

folyamodjanak, hogy

a

nagyobb tőkével

polgárjogért

rendelkezőket

arra,

anyagi áldozatok árán is, az immár nem sokat értő p o l g á r j o g

helyett

nemességet s z e r e z z e n e k . A honorátiorok korántsem

telmű, te

és jelentős k ö l t s é g e k k e l járó

illetve

de mégis a kiváltságosakét m e g k ö z e l i t ő helyzete

egyér-

ösztönöz-

a módos kereskedőket és kézműveseket a r r a , hogy fiaikat ne

jövedelmező sák,

üzlet,

hogy

műhely örököseivé n e v e l j é k , hanem

lányaikat sokszor szerény jövedelmű

katonatisztekhez adják Bármennyire önmagukról mennyire vélt

és

hivatalnokokhoz,

feleségül.

szubjektív más

a

taníttas-

volt az egyes t á r s a d a l m i

csoportoknak

csoportokról alkotott é r t é k í t é l e t e ,

s

bár-

eltolódott már a 19.század első felében a valóságos

és

é r t é k r e n d , a társadalomvizsgálatoknál ez utóbbi sem hagyha-

tó figyelmen k í v ü l , mivel legalább olyan jellemző az adott társadalomra,

mint

a valóságos. A feladat éppen a z , hogy felfedve

a

kiemelt jogállásúak csoportjának megváltozott ö s s z e t é t e l é t , szembesítsük ezt az értékrendet a valóságban meglevő Az és

helyzettel.

egyes társadalmi rétegek, foglalkozáscsoportok

helyzetének

rétegződésének vizsgálatánál az e d d i g i , többnyire csak a fog-

lalkozást, ezt vő

jogállást és vagyoni helyzetet (amely felmérésére

az

csak durván tükröző adótételekre t á m a s z k o d n a k ) f i g y e l e m b e v e jellemzést egy k o m p l e x e b b , több tényezőre támaszkodó

jellem-

zésnek

kell f e l v á l t a n i a . A városlakók nem csak j o g á l l á s , foglal-

kozás,

vagyoni helyzet alapján elkülönülő c s o p o r t o k a t és rétege-

ket

a l k o t t a k , de válaszvonalat vagy összekötő k a p c s o t

tett

közöttük v a l l á s u k , etnikumuk, s z á r m a z á s h e l y ü k i s . Az

munkák egész

e

szempontokat

lakosságra

szempontokat gekre

is é r v é n y e s í t i k , de

többnyire

újabb

csak

k i v e t í t v e . Arra kellene t ö r e k e d n i , hogy

az

figyelembevevő megoszlást az egyes társadalmi

kivetítve is f e l t á r j u k . Ehhez az eddig felhasznált

sok más kérdésfeltevésen alapuló s o k o l d a l ú b b , alaposabb re,

jelentheaz e

réteforrá-

elemzésé-

s főképp ú j , eddig n e m , vágy alig k i a k n á z o t t források

kriti-

kai feldolgozására van s z ü k s é g . Nyilvánvaló,

hogy minden társadalomtörténeti elemzés első

lé-

- 15 pése a lakosság számának meghatározása kell hogy legyen. Erre vonatkozóan a 18.századból csak a s z á z a d v é g i , József-kori népösszeírásokból meríthetők többé-kevésbé megbízható a d a t o k , az előző időszakokra vonatkozóan becslésekre vagyunk u t a l v a . Korábban e becslések az adózó háztartások számán alapultak, s így meglehetősen pontatlanok voltak, nem a szorzószámok helytelen megválasztása m i a t t , hiszen az ú j a b b , a háztartásnagyságra vonatkozó vizsgálatok eléggé alátámasztották a használt 4-5-ös szorzószám megalap o z o t t s á g á t , hanem elsősorban a z é r t , mert nem tudjuk, hogy az adózók a városi lakosságnak milyen hányadát ölelték f e l , s hogy ez az arány városonként és koronként milyen mértékben v á l t o z o t t . Megbízhatóbbnak tűnnek a születésszámon alapuló b e c s l é s e k , amelyek megalapozottsága a 18.század végétől a lélek- és népességösszeírások adataival összevetve ellenőrizhető. Kevéssé kiaknázottak a 18.század v é g é t ő l , igaz megszakításokkal, de elég nagy számban fennmaradt lélekösszeírások, majd 1804 után a népességösszeírások (Conscriptio Popularis) összesítői, amelyek nemcsak a szabad királyi v á r o s o k r a , hanem a megyei összesítőkben a mezővárosokra vonatkozóan is a népességszámon kívül számos, társadalomtörténeti fontosságú demográfiai adatot is tartalmaznak. Mellőzésük annál is é r t h e t e t l e n e b b , hiszen olyan információkat s z o l g á l t a t n a k , amelyek más forrásokból nem meríthetők. így például a lélekösszeírás az egyedüli forrás, amely megadja a napszámosok és a szolgaszemélyzet számát, a lakosság felekezet szerinti m e g o s z l á s á t , a férfiak és nők számát kis- és nagykorú b o n t á s b a n , amely tehát adatokat szolgáltat a férfi-nő arány alakulására é s , ha durva bontásban is, a lakosság kormegoszlására. Ezekből a demográfiai a d a t o k b ó l , bármennyire elnagyoltak is, kellő elemzéssel következtetések vonhatók le a n é p e s s é g n ö v e k e d é s forrásairól, m u n k a e r ő i g é n y r ő l , a bevándorlók ö s s z e t é t e l é r ő l , az egyes vallásfelekezetek eltérő demográfiai j e l l e m z ő i r ő l . A nagyobb v á r o s o k b a n , ahol az összesítők városrészenkénti bontásban tartalmazzák ezeket az a d a t o k a t , a napszámosok, illetve nőcselédek városrészenkénti tömörülésének arányaiból következtethetünk a szegények.és módosabbak területi e l h e l y e z k e d é s é r e , annak változásaira, valamint a vallási szegregáció a l a k u l á s á r a , vagy annak hiányára. A

népességösszeírások foglalkozási-rendi kategóriái -az egyhá-

- 16 ziak és honorátiorok egyértelmű csoportjának kivételével- a valóságos társadalmi vagy foglalkozási m e g o s z l á s mérésére nok,

de

alkalmatla-

ezek is s z á m o s , nagyon f o n t o s , a társadalmi

folyamatát

átalakulás

tükröző demográfiai adatot t a r t a l m a z n a k . így

is leolvasható a férfi-nő arány alakulása, a férfiak

belőlük

kormegoszlá-

sa

részletezettebb b o n t á s b a n , a nősek aránya a 17-40 éves férfi-

ak

k ö z ö t t . (A népességösszeírások adatainak f e l h a s z n á l á s á n á l

gyelembeveendő, a

hogy -legalábbis a pesti tapasztalatok

népesség csekélyebb körére terjednek ki mint a

sok: a

fi-

szerint-

lélekösszeírá-

nemcsak a nemesek nem szerepelnek b e n n ü k , hanem

feltehetően

napszámosok egy része sem - bár l e h e t , hogy a különbség a

két

összeírás lebonyolításának különböző időpontjából adódik.) K i s z á mítható

belőlük

az átlagos h á z t a r t á s n a g y s á g , az egy házra

jutó

lakosok száma, amely tükrözi a beépítettség v á r o s i a s s á g á t . A fér-fi-nő

a r á n y , a nős férfiak számának a l a k u l á s a , a

ságban

végbemenő

összehasonlító igen

sokat

ról.

A

változások

vizsgálata

háztartásnagy-

Dudapest-Bécs-Prága

során

nyert

társadalmának

tapasztalataim

elárulnak a városban lezajló t á r s a d a l m i

szerint

változások-

népességösszeírások születési és h a l á l o z á s i adatokat

is

t a r t a l m a z n a k , ezek megbízhatósága az a n y a k ö n y v e k k e l való ö s s z e v e téssel lelő

még ellenőrzésre v á r , é s , amennyiben kitöltötték a m e g f e r o v a t o k a t , megadják a külföldről b e v á n d o r o l t a k , illetve oda

kivándoroltak számát is. Úgy

vélem t e h á t , hogy ezek az összeírások az eddiginél n a g y o b b

figyelmet nyokon nak

érdemelnek, és megérik az eddig nyilvántartott

kívül esetleg fennmaradt további összesítők

fáradságát. Annál is i n k á b b , mert viszonylag könnyen

gozhatók

példá-

felkutatásá-

és p l . a demográfiai jellemzők változásainak

feldol-

időpontjai

alapján kijelölhetők az időmetszetek, amelyekben más források vonásával mélyebbreható vizsgálatokat érdemes A

végezni.

sajnos csak nagyon szórványosan fennmaradt,

felvételi felhívja

be-

háztartásonkénti

ívek forrásértékéről korreferátum fog b e s z á m o l n i , hogy a

figyelmet a csak csak ilyen forrásokból

jelenségekre,

kideríthető

amelyek az egyéb források adatainak elemzésénél

is

figyelembe veendők. A

18.századra, az utolsó évtizedeket l e s z á m í t v a , ilyen ö s s z e g -

ző

összeírásokkal nem rendelkezünk: az ö s s z e h a s o n l í t á s

az

anyakönyvi

alapjául

adatok szolgálhatnak. E z e k e t , feltehetően a

fel-

- 17 dolgozás munkaigényessége miatt eddig k e v é s s é , s ha igen, leginkább a népességszám b e c s l é s é r e , demográfiai adatok nyerésére vagy családrekonstituciós céllal használták fel szórványosan. Társadalomtörténeti forrásértéküket emeli, hogy belőlük meríthető a legtöbb adat a városi összeírásokból és egyéb forrásokból hiányzó rétegekre v o n a t k o z ó a n . Feldolgozásuk képet adhat a lakosság vallási, származáshelyi m e g o s z l á s á r ó l , amely a foglalkozási-rendi minősítések alapján társadalmi csoportokhoz is k ö t h e t ő . A házassági anyakönyvek alapján felbecsülhető a különböző társadalmi rétegek házassági esélyeinek alakulása (az egyes rétegek aránya a házasulok között, a házassági kor alakulása, endogám és exogám párválasztási szokások, vegyes h á z a s s á g o k , özvegyekkel, idősebb nőkkel kötött házasságok stb.) O t t , ahol az anyakönyvek pontosabban meghatározzák a foglalkozást, a házasságon keresztüli mobilitásról is képet a l k o t h a t u n k . A társadalmi és családi kapcsolatokra következtethetünk a tanúk személyéből; hasonló információkat szolgáltat a keresztelési anyakönyvekben a keresztszülők összetétele. Ez utóbbi anyakönyvek a törvénytelen születések eddig alig vizsgált alakulásáról is képet adnak. Az anyakönyvek feldolgozása köztudottan aprólékos, munkaigényes feladat, amelynél célszerű a számítógép alkalmazása. Teljes feldolgozásuk, különösen nagyobb települések esetén meghaladja egyetlen kutató e r e j é t , de megfelelően kiválasztott időmetszetek alapján egyetlen kutató is megbirkózhat a feladattal. A k ö v e t k e z ő , szisztematikusan fel nem dolgozott fontos forráscsoport, a hagyatéki iratok forrásértékével külön korreferátum foglalkozik. így csak azt szeretném k i e m e l n i , hogy ezek nem csak a módosabb rétegek vagyoni m e g o s z l á s á r a , életmódjára vonatkozóan tartalmaznak páratlanul érdekes és fontos adatokat, de az örökösök foglalkozásának feltüntetése esetén a mobilitásvizsgálatoknak is viszonylag könnyen feldolgozható forrásai. A végrendeletek szövege, és a mellékletek - p l . osztály-iratok, házassági szerződések- sok mindent elárulnak az érintett réteg mentalitásáról is. Az adőjegyzékek talán a városi társadalomkutatás leggyakrabban használt forrásai, ennek ellenére információtartalmuk, feltehetően a s t a t i k u s , egy időmetszetre korlátozódó vizsgálatuk miatt koránt sincs k i a k n á z v a . Forrásértékükről külön korreferátum ké-

- 18 szült, ezért csak annak fontosságára szeretném felhívni a figyelmet,

hogy meg kell kísérelni m e g h a t á r o z n i , hogy az

milyen

nagy részére terjednek ki. Ne elégedjünk meg az a d ó z ó k n a k

csupán hanem

összlakosság

adótételeik alapján kialakított osztályokba

sorolásával,

próbáljuk meg meghatározni azokat a k r i t é r i u m o k a t , amelyek

alapján a lakosság felső-, közép- és alsóbb rétegeinek le

meghatározhatóvá

összetételének

válik.

Ne csak a legnagyobb

viszonylag

sokat

szisztematikus dig

fontos

fizetők

szenteljünk figyelmet, de vizsgáljuk meg a

és alsó rétegekben végbemenő átalakulást A

összetéte-

adót

használt

közép

is.

polgárkönyvek,

polgárjegyzékek

feldolgozása is még sok helyen várat m a g á r a .

tanulságokkal szolgálhat a

polgárok

Pe-

összetételének

alakulása:

hogy mennyire uralta a polgárságot a kézművesek

zárt

csoportja,

mely

felé

nyílt tel

szakmák

domináltak b e n n e ,

mely

rétegek

meg l e g i n k á b b . Elemzést érdemel a származáshelyi abból

összeté-

a szempontból is, hogy vajon a polgárjog elnyerése

bevándorlók

társadalmi

integrálódásának eszközévé v á l t - e ,

a

mint

p l . P e s t e n , vagy a helyi születésűek egyre zártabb c s o p o r t j á t alk o t t a - e , mint p l . B u d á n . A polgárkönyvek szisztematikus és összehangolt

vizsgálata valamelyes fényt deríthetne a városok

migrációra

is, amelyről jelenleg csak feltevések születhettek

illusztratív példaként feltárt egyedi Egyoldalú a

megközelítés jellemezte a városi vezető

t a n á c s , a választott p o l g á r s á g , a h i v a t a l n o k o k vizsgálták

ezek

az

esetekből. testületek,

összetételének

vizsgálatát is. Többnyire csak a foglalkozási megoszlás jából

közötti

szempont-

összetételét, anélkül a z o n b a n ,

hogy

az

egyes csoportok arányát e testületekben összevetették volna a városi társadalomban k é p v i s e l t ; a r á n y u k k a l . Mivel viszonylag számú

csoportról

merített családi is,

van s z ó , ..reális feladat lenne más

adatokkal

feltárni

származásukat,

kislét-

forrásokból

iskolázottságukat,

kapcsolataikat is. Ez utóbbiak fényt deríthetnének

arra

hogy a testület összetételének megváltozása nem jelenti min-

den esetben új érdekcsoport Kellően

ki

megtalálható számítanak

képviseletét.

nem aknázott források a szinte minden céhiratok

is, amelyek k ö z ü l csak

a

levéltárban céhstatutumok

lerágott c s o n t n a k . Kevés figyelmet fordított a

kuta-

tás a nyilvántartásokra: m e s t e r k ö n y v e k r e , szabadítási és i n a s s z e gődtetési

könyvekre,

amelyek

adataiból

megállapítható,

hogy

- 19 egyes szakmákat mely társadalmi r é t e g e k b ő l , honnan származó mesterek k é p v i s e l t é k , s hogy. az utánpótlás h o n n a n , kikből került ki. Ezek az adatok a sokat idézett céhes panasziratoknál pontosabb képet adnának a különböző szakmák j ö v e d e l m e z ő s é g é r ő l , társadalmi p r e s z t í z s é r ő l , és differenciáltabban ábrázolnák a kézművesipar egészének h e l y z e t é t . A városban élő n e m e s e k , értelmiségiek h e l y z e t é r ő l , összetételéről fontos adatok meríthetők a 19.század első felében szaporodó e g y l e t e k , k ö r ö k , kaszinók tagnévsoraiból. Ezek iránt az utóbbi időben - i g a z , inkább a későbbi korszakokra vonatkozóan- megélénkült az é r d e k l ő d é s . Viszont szinte szűz területnek tekinthetők a törvényszéki iratok: forrásértékük a társadalomtörténet szempontjából jóformán f e l t á r a t l a n . Hajdú Lajos könyve is é r z é k e l t e t i , hogy a büntetőperek iratai igen sok adatot tartalmaznak a városi társadalom alsóbb r é t e g e i r ő l . A polgári perekből is számos, gazdasági és társadalmi kapcsolatokra vonatkozó adat m e r í t h e t ő . Az időbeli korlátok miatt csak a szinte mindenütt megtalálható, eddig is h a s z n á l t , de szisztematikusan fel nem d o l g o z o t t , nagyobb forráscsoportokra hívtam fel a f i g y e l m e t . Természetesen nem térhetek ki a különböző szempontú és rendkívül heterogén adatokat tartalmazó speciális ö s s z e í r á s o k r a . Ehelyett inkáLb arra szeretném felhívni a f i g y e l m e t , hogy az összeírások és statisztikai m ó d s z e r e k k e l könnyen feldolgozható források mellett ne feledkezzünk meg a tanácsi i r a t a n y a g , és a t a n á c s ü l é s i , valamint a választott polgárság üléseiről készített jegyzőkönyvek szisztematikus feldolgozásából adódó l e h e t ő s é g e k r ő l . Valaha ez az iratanyag képezte a várostörténetírás fő b á z i s á t , az utóbbi időben inkább az összeírásokból levont következtetésekhez szolgáltatnak ill u s z t r á c i ó t . A folyamodók kérvényeiből nagyszerű pályarajzok kés z í t h e t ő k , és segíthetnek annak a kérdésnek a m e g v á l a s z o l á s á b a n , hogy az egyéni adottságok mellett mely tényezők határozták meg a sikert vagy a k u d a r c o t . S t í l u s u k , é r v r e n d s z e r ü k , mentalitástörténeti adalékokat is s z o l g á l t a t n a k , A jegyzőkönyvi bejegyzésekből is m e r í t h e t ő k társadalomtörténeti adatok: példaként a lelencek e l t a r t á s i költségeinek utalványozására u t a l h a t o k . A választott polgárság jegyzőkönyvei számos é r d e k e l l e n t é t r ő l , esetenként társadalmi konfliktusokról tartalmaznak i n f o r m á c i ó t .

- 20 A

társadalomtörténeti kutatás rs ezt a jelenlevők épp oly

tudják, sét

mint jómagam- munkaigényes f e l a d a t , amelynek az e l v é g z é -

a

számítógép ugyan megkönnyíti, de a munka d a n d á r j á t ó l

mentesít.

A

társadalomvizsgálatok -már csak a városi

foglalkozó

kutatóinak száma elég c s e k é l y , m é g i s , úgy

esetén

segéderőként, különböző

vé-

alapos

az eddiginél nagyobb m é r t é k b e n , és nem

diákok is bevonhatók l e n n é n e k . Akár egy

csak

kérdésnek

források adatbázisán való m e g k ö z e l í t é s e , akár

forrás különböző időpontbanjkeletkezett adatainak sa

cso-

várostörténe-

megfelelő kutatási téma kiválasztása és módszerének

kidolgozása

na-

populáció

miatt is- általában csoportmunka e r e d m é n y e i . Ez a

portmunka nálunk h i á n y z i k . I g a z , a vizsgált korszak tével

nem

külföldi tapasztalatok azt b i z o n y í t j á k , hogy a

gyobbszabású nagysága

lem,

jól

egyazon

összehasonlítá-

e s e t é n , vagy egy nehezen feldolgozható forrás megosztása

jár> jelentős-eredmények érhetők el ilyen Külföldi vizsgálat

team-munkával.

pozitív példák - p l . az Oxfordi N é p e s s é g k u t a t ő

eredményei-

és negatív példák (egy-egy részterületre eredményeinek

út-

Csoport

korlátozódó

elsietett á l t a l á n o s í t á s a ) egyaránt

azt

m u t a t j á k , hogy szükség lenne területi e g y ü t t m ű k ö d é s r e , k o o r d i n á l tabb

kutatás megszervezésére is. összehasonlító anyag

nehezen tok: matok gok,

értékelhetők

hiányában

az egyes városok vizsgálatából nyert

ada-

nehezen állapítható m e g , hogy az észlelt j e l e n s é g e k , folyamennyiben általános érvényűek, mennyiben helyi

sajátossá-

hogy az e l m a r a d á s , stagnálás, vagy éppen dinamikus

jelei-e.

fejlődés

Jó lenne tehát néhány kérdés kutatását egyeztett

szem-

pontokkal és módszerekkel legalább 2-3 különböző típusú város vonatkozásában lyen tás

kérdések álljanak -állhatnak- egy ilyen ö s s z e h a n g o l t

mikuta-

k ö z é p p o n t j á b a n , annak elbírálására, úgy é r z e m , ez a fórum

legavatottabb. ki,

elvégezni. Hogy van-e erre m ó d , vagy s e m , hogy

Kérem,

hogy a vita során e kérdésre is

a

térjenek

s talán e konferencia egyik eredménye egy ilyen ö s s z e h a n g o l t

kutatás elindítása is l e h e t n e .

- 21 -

Rácz István: A VÁROSI TÁRSADALOM HITEL- ÉS KÖLCSÖNÜGYLETEIRE VONATKOZÓ FORRÁSOKRÓL A vagyon vizsgálata a városi társadalom történeti kérdései közül az alapvető szempontok közé s o r o l h a t ó , hiszen a társadalmi differenciálódásnak elsődleges m e g h a t á r o z ó j a . Ennek feltárásához a történetírás legtöbbször az adóösszeírásokat h a s z n o s í t j a . Kétségtelen, hogy bizonyos általános tendenciákat ezek is m u t a t n a k . Messzemenően egyet lehet azonban érteni Bácskai Vera széles kitekintésű referátumában megfogalmazott azon m e g á l l a p í t á s á v a l , hogy ezen a téren is további finomításra van s z ü k s é g . Nemcsak azért, mert a városi társadalom -sokszor nagyobb- birtoktalan része így szükségszerűen kieshet a kutatási látóhatárból, hanem azért is, mert a b i r t o k o s o k r ó l , elsősorban polgárokról is csak hiányos adatokat áll módunkban ö s s z e g e z n i . Az ma már általánosan igazolt és elfogadott m e g á l l a p í t á s , hogy az adóösszeírásokban csak bizonyos tételek (pl'. a földterület n a g y s á g a , malmok száma) tükrözik a történeti v a l ó s á g o t , ugyanakkor a jószágvagyonra vonatkozó bevallások meg sem közelítik a tényleges n a g y s á g r e n d e t . Arról nem is s z ó l v a , hogy a vagyon olyan fontos e l e m e , mint a pénztőke és az ehhez kapcsolódó hitelélet teljesen ki is maradt az összeírási a n y a g o k b ó l . Egyszerűen a z é r t , mert nem vonták adó a l á . Ismeret e s , hogy adókötelezettség terhelte a különböző föld-, belső tel e k - i n g a t l a n o k a t , a m a l o m t u l a j d o n t , j ó s z á g á l l o m á n y t , iparosés kereskedő t e v é k e n y s é g e t , sőt a házbéreket és napszámosmunkát is, a kamatozó tőke azonban kimaradt ebből a s o r b ó l . Amennyiben ma is elfogadnánk Vargha G y u l a , neves közgazdásznak még 1885-ben papírra vetett megállapítását -ami egyébként hosszú évtizedeken keresztül éreztette a h a t á s á t - , ez az eljárás nem jelenthetne g o n d o t . Szerinte ugyanis Magyarországon a hitelügy történetét csak az 1840-es évektől számíthatjuk, amióta pénzintézeteket szerveztek.''' A l e g ú j a b b , modern magyar történetírás azonban b e b i z o n y í t o t t a , hogy a hitelélet kialakulása és funkcionálása nem köthető a kizárólagos pénzintézetek megjelenésének az időp o n t j á h o z , előtörténete évszázadokkal előbbre nyúlik

vissza.

2

- 22 A hiteléletre vonatkozó vizsgálódások még kezdeti stádiumban v a n n a k , az eredmények azonban nagyon is figyelemre m é l t ó a k . A kutatás eddig a nagy- és megyei birtokosokra irányította a t e k i n t e tét,^ de a feltáró munka kiterjesztése n é l k ü l ö z h e t e t l e n n e k tűnik a városi társadalomra is. Ameddig ez h i á n y z i k , a m a g y a r o r s z á g i városi polgárság fontos ismertető jegyét hagyjuk figyelmen kív ü l , ezért arról nemcsak c s o n k a , hanem torz ismereteket ö s s z e g e z hetünk . A történetíró ezen a téren milyen k é r d é s e k r e keresheti a választ? Mettől fogva és miért alakult ki a hitelélet már jóval a X I X . század e l ő t t , milyen hitelforrások álltak rendelkezésre, kik vették igénybe a k ö l c s ö n ö k e t , milyen ö s s z e g e k e t hiteleztek, mire fordították azokat s nem utolsó s o r b a n , milyen h a s z o n k u l c s csal számolhattak a kamatozó tőke t u l a j d o n o s a i . A m é r l e g m e g v o n á s igénye is felmerülhet: a pénztőke milyen helyet foglalt el a polgári vagyon e g é s z é b e n . A sorjázó kérdések megválaszolása t e r m é s z e t e s e n elsősorban forrásanyag f ü g g v é n y e . Eddig a kutatók l e g g y a k r a b b a n a be- és k i t á b lázási jegyzőkönyveket forgatták. Ezek azonban csak a 1 8 . s z á z a d harmadik évtizedétől h a s z n o s í t h a t ó k , mert csak az 1 7 2 3 : 1 0 7 . tc. írta elő az adósságok kötelező b e t á b l á z á s á t . Betáblázási joggal 4 a megyeket és a városokat ruházta f e l . A forráskritika szempontjaira tek.

Tóth

Tibor korábban u t a l t , ezért ettől most

eltekin-

5

Ellenben szeretnék rámutatni arra, hogy már e l ő z ő l e g , és a feudális rend utolsó másfél évszázadában i s , s o k a t m o n d ó a k az adóslevelek, tus

amelyeket kötelező l e v é l , latinul obligatória és c o n t r a c -

néven is e m l e g e t t e k . Ezek tartalmazták a h i t e l e z ő n e v é t ,

adósság

összegét, kamatfeltételét, a kölcsönvevő nevét,

foglalkozását, hitelezők

a hitelfedezet adatait, és a kezesek neveit i s . A

-magánosok

és

intézmények- az

rendszeres kimutatásokat vezettek kamatozó A hatók

az

esetleg

obligatóriák

alapján

tőkéikről.

hitel- és kölcsönügyletek szempontjából külön vallatóra a testamentumok^ és az e g y e z s é g l e v e l e k , másképpen

levelek.^

Ezek

pontosan és tételesen

tüntetik

fel

aktív

passzív h i t e l t é t e l e k e t . A k o r t á r s a k

aktívnak

minősí-

és

mindig

fog-

osztályaz

tették a tőkekihelyezést és passzívnak az a d ó s s á g o t . Ezeket a vagyon

részeként k e z e l t é k , s az utódok az aktív- és passzív forrná-

- 23 kat egyaránt ö r ö k ö l t é k . Végül -a részletezés igénye nélkül- a forrástípusok közül utalnunk

kell az executiós perek anyagára is. Az magától

értetődik,

hogy csak az olyanokról emlékeznek m e g , amelyeknél bírósági eljárás

segített a b e h a j t á s b a n . Forrásanyagát a tanácsi

mok,

a

protocollu-

végrehajtások jegyzőkönyvei és a csődtörvényszék

iratai

őrzik. A

fenti

szertani

forrástípusok a feldolgozás során a kritikai és problémák

-általánosabb

sokaságát vetik fel. Ezek közül

mód-

most

három

vetületű- kérdésre kívánok u t a l n i . Mindenekelőtt a

pénzvagyon társadalmi méretű összegezése jelenti a g o n d o t . Mégpedig

azért, mert a hitelezést esetenként való bontásban a

dok

és a kölcsönadók tartották n y i l v á n . A további bonyodalom ab-

ból és

származik, hogy helybeli polgároktól vidékiek is

csalá-

hiteleztek

fordítva: a városiak falusiaktól is vettek fel k ö l c s ö n t .

ról

nem

is s z ó l v a , hogy a hitelfelvétel

személytől natkozó

ugyanazon

is többször ismétlődhetett. Éppen ezért ma még a

számítások

lusztrációs nik,

egyénenként

Ar-

csak tendencia-jellegűek lehetnek s

vo-

az

il-

módszer alkalmazásának is helyet kell a d n i . Úgy

tű-

hogy a hitelélet pontos felmérésére társadalmi síkon és fo-

lyamatában

a jövőben sem lesz sok esélye a történetírásnak.

lenben egyes családoknál hosszabb távon is nyomon Hasonlóan

kemény kérdésnek bizonyul a kamatozó tőke eredetének

és felhalmozásának az ügye is. A családok gazdálkodási

rendszeré-

ben ugyanis a termelés és jövedelemszerzés legkülönfélébb náiból

El-

kísérhető.

csator-

folytak össze a bevételek: az iparból nyert h a s z o n , a me-

zőgazdasági

termékekből befolyt pénzmennyiség, a bérlőktől

sze-

dett jövedelem, a malmok haszna és a kihelyezett tőke kamata esetenként Éppen

egybeolvadt s ezeket lehetetlen egymástól ezért

elkülöníteni.

ezen a téren is elsősorban az általános sor s az így kitapintható

tendenciák

felmérésére

kerülhet

lusztrációs

-de természetesen nem tendenciózus jellegű-

való igazolása látszik célszerű A

harmadik

erővonalak

il-

anyaggal

eljárásnak.

módszertani kulcskérdés a magyar

gazdaságtörténet

általános és régóta v a j ú d ó , dé meg nem oldott t e h e r t é t e l e . Ez pedig a m é r t é k r e n d s z e r , ezen belül a pénz fejlődéstörténete gozatlansága. neti

feldol-

A pénz értékváltozása hosszabb távon minden törté-

korszakra j e l l e m z ő , de zuhanásszerű visszaesése és

erőtel-

- 24 jes

felfelé

figyelhető

ívelése meg.

egymás mellett zaiak az

feudalizmus

időszakában

Ennek a folyamatnak kísérő jelensége

az,

tényleges hogy nak,

hiteleket

is gyakran különböző p é n z n e m e k b e n vették fel s értékének

több

kutatás

hogy

pénzfajták sokaságát tartottak f o r g a l o m b a n , a ha-

mellett külföldi eredetűeket is szép s z á m b a n . A

egyének

ezek

a számbavétele még egy időpontban i s ,

nem-

időbeli m e t s z e t b e n , áthághatatlan akadályokat emel

e l é . Tegyük h o z z á , hogy ez nemcsak a hitelélet

a

kutatójá-

hanem a gazdaságtörténetírás egészének gondot o k o z . S ü r g e t ő

feladat

lenne t e h á t , s ez n kívánalom nem most fogalmazódik

először, zása. rű

igazában a kései

a magyar pénztörténet munkacsoport által való

meg

feldolgo-

Ennek hiányában a pénztörténeti k é r d é s e k h e z , ha ö s s z e g s z e -

feldolgozásról van szó, a kutató b i z o n y t a l a n é r z é s e k k e l köze-

líthet. Magam

a fentebb felsorolt - és még sokkal több nem e m l í t e t t

buktató

ellenére kísérletet tettem a d e b r e c e n i polgárság

hitelé-

letének

feudalizmuskori feltárására. Ennek főbb eredményei a kö-

vetkezők.

A hitelélet ebben a városban forrásszerűen a X V I . száq követhető n y o m o n . A reformáció -elsősorban Mélius taní-

zadtól

tása- sokat segített á gazdálkodási e s z m é n y k é p tágításában: a mezőgazdasági a

és ipari termelés mellett a pénzből eredő hasznot is 9

tisztes

polgárok

polgári vagyonszerzés eszközévé a v a t t a . számára

Hiteleket

a X V I - X V I I . században kizárólag egyes

civisek

k í n á l g a t t a k . A következő két évszázadban aztán -a tényleges intézetek

a

pénz-

megszületése előtt- a hitelélet már egyházi és v á r o s i ,

tehát intézményi pénzekből is t á p l á l k o z o t t . Debrecenben a R e f o r m átus tős

Kollégium

1 0

és a Piarista R e n d h á z

hitelforgalmat. 1

Tüzikassza '

5

11

bonyolított le

jelen19 A város több p é n z t á r a : az Á r v a p é n z t á r , a

ugyancsak folyósított a polgárok számára

hitelössze-

geket. Az egyháziak ilyen irányú tevékenységét semmiképpen sem tekinthetjük ha

speciális debreceni szokásnak. Ebből a szempontból

elég,

csupán a környékből a váradi püspök és k á p t a l a n , valamint

egri érsek kiterjedt tőkekihelyezéseire u t a l u n k , amelyeket 14

cen

városa is igen gyakran igénybe v e t t .

A magyarázat

rű:

a különböző csatornákon befolyt p é n z f e l e s l e g tőkévé időszakos kihelyezéssel jól k a m a t o z o t t . A X V I .

az

Debreegyszeizmoso-

dott

és

századi

nagy

felekezeti átrendeződés után jól é r z é k e l h e t ő u g y a n i s ,

hogy

- 25 amíg

a világi társadalom vagyonállagában különböző

hatótényezők

eredményeként a koncentráció és a dekoncentráció párhuzamosan érvényesült, Ez

az egyházak anyagi jóléte egyenesvonalúan

emelkedett.

utóbbi már csak azért is meg tudta őrizni az e g y s é g é t , sőt

prosperitását is, mert nem nehezedett rá a vagyonbontó ség

a

örökletes-

tehertétele.

A

hiteleket

vette.

a tehetős és szegényebb polgár

egyaránt

igénybe

A jobbmódúak elsősorban föld, különösen az érmelléki sző-

lővásárlásokba

f e k t e t t é k , házszerzésre forditották, a szegényeb-

bek

-polgárok és civisjogon kívülállók- m e g é l h e t é s ü k r e , kis ipa-

ros

műhelyük fenntartására használták fel. Egyénenként

nem

voltak ezek nagy ö s s z e g e k . A XIX. század elején 150-200

körül

általában

mozogtak.*"' Egészében véve azonban már számottevőnek

nyultak.

A reformkorban a debreceni egyházi és városi

hozzávetőlegesen nak.

Fontos

lakosai-

azonban h a n g s ú l y o z n i , hogy ennek az összegnek

tartották s z á m o n . Az 1 6 5 7 . évi törvényes

te,

hogy

lis

6

s ez azt jelentettőke,

16 esztendő során m e g k é t s z e r e z ő d ö t t . Tehát az optimá-

mezőgazdasági

meg. is

6 %-os haszonkulccsal d o l g o z t a k *

üzlet-

rendelkezéseknek

kamatos kamat rendszere nélkül is a kihelyezett

kerekítve,

csak

fejlesztésére.

A kölcsöntőke ügyleteket a debreceni civisek jövedelmező megfelelően

bizo-

pénztárak

félmillió Rft-ot kölcsönöztek a város

elenyésző részét fordították a termelés ágként

Rft

termelésből

származó

haszonkulcsnak

felelt

Bizonytalasági velejárói természetesen ennek a pénzüzletnek v o l t a k , ezek azonban aligha lehettek n a g y o b b a k , mint

amilye-

nekkel a gazdasági élet más t e r ü l e t e i n , elsősorban az agrártermelésben

számolhattak.

A kamatot esztendőnként kellett l e r ó n i . A feudális kor kölcsönügylete tokból

befolyt pénznemeket maga t ő k é s í t e t t e , amivel

szerzett hogy

nem ismerte a kamatos-kamat f o g a l m á t . A hitelező a kama-

a

magának, kamatot

adóslevelek elő,

hozzácsapta volna az adósnál levő

elő,

tőkéhez.

szinte sztereotip jelleggel mindig azt

hogy az adós a capitális interessét (tőke kamatát)

dőnként be.

ezért

új adósokat

de az csak a legritkább esetben fordult

Az

írták eszten-

és mindenkor i d e j e k o r á n , minden serkentés nélkül fizesse

A kamatfizetés elmulasztása a tőke visszavonását

eredményez-

hette. A

hitelezők kihelyezett tőkéjének legfőbb biztosítéka az l e t t ,

- 26 hogy

az

adósok

adós vagyoni erejéhez mérték a k ö l c s ö n t . Ez számára

meghatározta mut

persze

áthághatatlan korlátokat is s z a b o t t , mert

az

eleve

a kölcsöntőke felső h a t á r á t . Mivel Debrecenben

vagyonok nem halmozódtak fel, a civisek

ma-

adósságvállalásainak

a lehetőségei is alacsony szinten m a r a d t a k . Amennyiben

az adósok a tőke és a k a m a t f i z e t é s i

kötelezettsége-

iknek valamilyen oknál fogva nem tettek e l e g e t , a hitelezők szeresen

éltek a vagyon lefoglalásának a l e h e t ő s é g é v e l . Ezt

pen ugy executionak n e v e z t é k , mint az állami adó erőszakos tását.

Az adósságokat általában az e l á r v e r e z e t t

fedezni történt, a

meg

re

vagyontárgyakból

tudta védelmezni. Ez nagyon sokszor

mara-

annak

hogy az adós feje felül a házát árverezték e l . azonban olyan esetek is, amikor az elárverezett

tőketartozás

tett

ép-

behaj-

t u d t á k , a hitelezők nagyobb része tehát a tőkéjét

déktalanul dultak

rend-

árán

Előforvagyonból

nem telt k i . Ilyenkor bizony a hitelező

ráfize-

a k ö l c s ö n ü g y l e t r e . Az ilyen példák azt is j e l z i k , hogy

-er-

fentebb már utaltunk- a pénz kamatra való kihelyezésének

ko-

moly kockázata is v o l t . A

debreceni

mennyi Ezt

példáról ma még nem állíthatjuk b i z o n y o s a n ,

általános jegyet .hordoz és m e n n y i a speciális

hogy

jellemzője.

a későbbi összehasonlító elemzés dönti e l . Az azonban

bizo-

n y o s , hogy a várostörténeti kutatás a jövőben nem térhet ki a hitelélet

vizsgálatának

városgazdálkodás

kérdései elől. S e tekintetben nemcsak

elemeit

kell figyelemre m é l t a t n i a , ahogyan

1

eddig t ö r t é n t , ^ hanem a társadalmi oldalát

a ez

is.

Jegyzetek 1 Vargha Gyula: Magyarország p é n z i n t é z e t e i . B p . 1 8 8 5 . 1 . 1 . 2 Tóth Tibor: Hitelezők és adósok. A kölcsön forgalom kérdéséhez Somogyban 1756-1812. Történeti s t a t i s z t i k a i f ü z e t e k . 2. Bp. 1 9 7 9 . 2 - 6 . 1 . 3 Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a X V I I - X V I I I . s z á z a d b a n . B p . 1965., Tóth Tibor: i.m. 4 Magyar T ö r v é n y t á r . 1657-1740. Bp. 1 9 0 0 . 5 1 0 - 5 1 1 . 1 . 5 Tóth Tibor: i.m. 6 A végrendeletek forrásértékéről Rácz István: Debreceni végrendeletek 1595-1847. D e b r e c e n , 1983. 7 Az osztálylevelek forrásértékéről Rácz István: Debreceni vagyonleltárak 1717-1848. D e b r e c e n , 1 9 8 4 . 8 Az első ilyen adat 1547-ből maradt r á n k . Balogh István: Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1 5 4 7 . Szerk.: Szendrey István. D e b r e c e n , 1 9 7 9 . 13.1. 6 . s z . b e j e g y z é s .

- 27 9 Makkai László: Debrecen mezőváros m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t e . Debrecen története I. Szerk.: Szendrey István. 511-523.1. 10 Hiteléletének teljes feldolgozása még várat m a g á r a . Jó előtanulmányt irt a kérdésről Tenke Sándor: A debreceni Kollégium gazdálkodása Szeremley Sámuel perceptorsága idején 1 7 4 2 - 1 7 7 1 , Bölcsészdoktori é r t e k e z é s . KLTE Történelmi Intézetének Könyvt á r a . D e b r e c e n , 1978. 11 A vonatkozó forrásanyag: H B M L . XII.2/1.c. 12 Az 4rvapénztárt 1775-ben a l a p i t o t t á k . Iratanyaga a HBML különböző állagaiban található. 13 A Tüzikassza 1774-től m ű k ö d ö t t . 14 Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1 6 9 3 - 1 8 4 8 . (HajdúBihar Megyei Levéltár é v k ö n y v e . V I I . D e b r e c e n , 1 9 7 9 . 3 7 1 - 1 8 9 . 1.)

15 A szerző s z á m í t á s a , a debreceni civisvagyonról írt, kiadás alatt levő tanulmánya a l a p j á n . 16 1 6 5 7 : 1 4 4 . t c . Magyar Törvénytár 1 6 5 7 - 1 7 4 0 . B p . 1 9 0 0 . 5 1 0 - 5 1 1 . 1 . 17 Nagy István: Buda város gazdálkodása és adósságai a 18.század első f e l é b e n . Tanulmányok Budapest m ú l t j á b ó l . X I I . B p . 1959. 1 3 9 - 1 6 6 . , Rácz István: i.m. (Debrecen város h i t e l ü g y l e t e i ) .

- 30 -

F e i s z t György: A MEZŐVÁROSI DOMESTICA ÉS M I L I T A R I S KASSZA A

17.sz. elejéig Szombathelyen sem fejlődtek ki a városi hiva-

talok és a bírón kívül alig volt a város igazgatásában olyan mély, ba

hozható.

nem

sze-

aki a gazdálkodással és pénzkezeléssel ne lenne k a p c s o l a t Ugyanakkor k o n k r é t , teljes felelősségű

pénzkezelőt

tudunk kimutatni és minden jel arra m u t a t , hogy az

vizsgált

mezővárosban

pénzügyekben

a magistratus kollektív módon

általunk döntött

és tagjai közül a bíró csak mint "primus inter

res" s z e r e p e l t . Úgy é r e z z ü k , hogy a mezővárosi ügyintézés lanságát

mutatja

az írásos intézkedési gyakorlat

a pa-

osztat-

fejletlensége

is. Szombathelyen a 1 7 . sz.-tól a 10.sz. elejéig a város g a z d a s á g i ügyvitelét már a bíró intézte. Ö őrizte a város p e c s é t j é t , pén1 zét és ő foglalkozott az adójövedelmek kezelésével i s . Mint minden várost, Szombathelyt, is kétféle adó terhelte: a "külső", 2

azaz ros

állami adó

és a földesúri census valamint a "belső", a vá-

által a polgárokra kivetett adó. A kétféle adó elvileg

féle

behajtást

hogy

azt

követelt v o l n a . Ugyanakkor a

tudjuk,

nem szedték, hanem mindenkinek kötelessége volt azt

bíró házához vinni.' ve

cenzusról

két-

behajtásáról

1

A X V I I . sz.-i állami adók kivetéséről

a

illet-

alig tudunk valamit. Némi támpontot nyújthat

a

perceptori intézmény létesítésekor készült első adólajstrom, amelyből az derül ki, hogy a militaris kassza négy pénzszedőt 4 foglalkoztatott. A domestica kassza bevételi rovatainak á t t a n u l mányozásából gazdapénzek, bérbeadott

az derül ki, hogy a város kiadásait a jövedelmek: a m a l o m b é r l e t e k , b o l t á r e n d á k , gyertya és s ó á r e n d á k , a földek h a s z n a , a piacpénz és a különböző

bírságössze-

gek fedezni tudták.^ Ritka

eset volt, amikor egy-egy nagyobb költséget az

tőkre egyetemlegesen vetettek A

adófize-

ki.^

kis haszonvételek kezelői közvetlenül a bíró kezéhez

számol-

tak e l , így a vásárbírák és a b o r m e s t e r e k . A malomgazda az őrlésből ^ ármazó mellettköteles a várföldekről, a városháza jeiről és a jövedelem sörárul.ásról-is volt elszámolást k é s z íföldteni

- 29 és azt a bíró kezéhez jóváhagyásra

beterjeszteni.^

A bíró az egész éves gazdálkodásról hivatali évének leteltekor volt köteles számot adni. Ha az elszámolással kapcsolatban kétség merült f e l , évekre visszamenőleg is ellenőriztették SZámadárí

sait.

A

bírók

által készített számadások közül

ezideig

csak

egyet sikerült m e g t a l á l n u n k . Ez is csak a városi bevételek és kiadások tételeit A

tartalmazza.

bírók számára egyre terhesebbé vált a pénzügyek

-elszámolá-

sok- i n t é z é s e , ezért már évtizedekkel korábban is tettek kísérleteket, hogy a pénzkezeléstől m e g s z a b a d u l j a n a k . Először 1654-ben született határozat á város tanácsában a r r ó l , hogy perceptort 9 válasszanak. A határozatot nem váltották v á l ó r a , hiszen négy évvel

később

olyan

személy

újabb,

észrevétel

foglalkoznék.*"

Ezt követően

el

és

1696-ban,

a

majd

foglalkoztak a perceptorság intézményével,** de végülis 12

az első perceptort csak 1713-ban választották A

hangzott

hivatalba á l l í t á s á r ó l , aki az adószedéssel

pénztárkezeléssel 1705-ben

inkább óhajszerű

perceptori

meg.

számadásokat átvizsgálva m e g á l l a p í t h a t j u k ,

hogy

az 1710-es évek perceptorai egyszemélyben számoltak el a domestica

és

a militaris kassza összegeivel; gyakorlatilag azt a

szert

mód-

vették á t , ahogyan ezt a munkát a bírók a korábbiakban

vé-

gezték. A

p é n z k e z e l é s s e l megbízott külön személy hivatalba

egyidőben

ellenőrzését a

állításával

megindult az a f o l y a m a t , amely a pénzügyek

városi

kezelőinek

a városi jegyző feladatává tette. 1722-től

1772-ig

jegyző látta el a pénzkezelés f e l ü g y e l e t é t . Ekkor

lasztották

meg Szombathelyen az első e x a c t o r t , aki a

számadásokat

vá-

perceptori

e l l e n ő r i z t e . Ezek a funkcióváltások a kasszák pénz-

kezelésének lényegét nem é r i n t e t t é k . Legalábbis 1747-ig n e m , amikor a militaris kassza élére külön perceptort A

domestica

igazgatást szervek

választottak.

és militartis kasszák szétválasztását a

pénzügy-

vizsgáló szakirodalom összefüggésbe hozza a

kormány-

azon törekvéseivel-, amelyeket a 1 8 . s z . derekán a királyi

városokban v é g r e h a j t a t t a k . A kasszába befolyó állami adók kezelését ekkor kellett külön választani a városok saját pénzének kezel é s é t ő l . Bár az intézkedés részben városi érdek v o l t , az intézkedést

az m o t i v á l t a , hogy a kormányszervek a pénzek együttes keze-

lésében

a kincstár m e g k á r o s í t á s á t , i l l . annak lehetőségét

vélte

- 30 felfedezni.

13

Szombathelyen a militaris perceptor állította össze a c o n t r i b u tio és cenzus l a j s t r o m o k a t , amelyeknek alapján a kivetett pénz és termény behajtása m e g t ö r t é n t . A militaris kasszát mindig belső tanácsos k e z e l t e , hivatalát l e m o n d á s á i g , vagy más városi tisztségre történt megválasztásáig v i s e l t e . Fizetését nem a város folyósította, hanem feltételezhetően a kassza jövedelméből kapott h o n o r á r i u m o t . Az állami adók kezelésén kívül .a városba elszállásolt katonaság részére történt t e r m é n y b e g y ű j t é s és elosztás ellenőrzése is az ő feladata v o l t . E tevékenységében a vásárbíró és a pajtagazda segítette m u n k á j á t . A domesticus perceptor irányításia alá tartoztak az alábbi városi pénzügyi k i s t i s z t v i s e l ő k . A t é g l a i n s p e k t o r o k , akik az é g e t ő k e mencék működését ellenőrizték és az eladások számláit készítették.-. A malomgazda a városi malmok bevételeiről és kiadásairól tett számadás elkészítéséért volt f e l e l ő s .

készí-

A városi tüzipénztár adminisztrátora a p o l g á r j o g o t elnyert személyektől b e s z e d e t t , "kannapénz" nevű összeg kezelésével foglalkozott. A városi közgyám címét ellátó generalis tutor aki az árvák vagyonának kölcsönösszegeit tartalmazó rendkívül részletes kimutatásokat készítette.IA vendégfogadó gazdája a városi vendégfogadót éppen bérlő kocsmáros volt. Kezdetben külön elszámoltatták, de 1762 után rátértél: az évi egy összegben való bérbeadás 14 rendszerére. A

szombathelyi számadások foghíjassága miatt sajnos nem t u d j u k

rekonstruálni a városi pénzügyi tisztviselők mindegyikének rát.

13

Az archontológiai sorok foghíjassága ellenére is

tudjuk

azonban

1718-20-ig mesticus

néhány

ember p á l y a f u t á s á t . Poltauff

névsokövetni

Antal

pl.

a vendégfogadó gazdájaként, majd 1720-1747 k ö z ö t t doés militaris perceptorként t e v é k e n y k e d e t t . Purchart An-

tal

1734-35-ben malomgazda volt, ezt követően választott

ség

nélkül,

majd 1738-tól belső tanácsosként működött

tiszt1752-ig,

amikor bíróvá v á l a s z t o t t á k . Ez a két kiragadott példa azt sugallhatná,

hogy

a pénzkezelő funkciók b e t ö l t é s é egy

ranglétraszerü

előbbrelépést biztosító lehetőség volna. Van azonban példa kező

irányú mozgásra is. Ezt Völgyi György példáján

meg,

aki

1745-ben

téglainspektor, majd

1748-50-ig

ellen-

figyelhetjük domesticus

- 31 perceptor volt. 1751-ben már újból t é g l a i n s p e k t o r , majd a vendégfogadó

gazdája l e t t . De ilyen Eberl Mátyás esete is, aki szintén

téglainspektorként tica

kezdte pályáját; egyidejűleg ellátta a domes-

kassza vezetését is. A két tisztséget 1754-58 között együtt

viselte, hogy végül a vendégfogadó gazdája Érdekes, senki

a pénzügyi kistisztviselők közül

Szombathelyen

sem lett városi jegyző és mindössze egyetlen olyan

ismerünk, székbe

hogy

legyen.

hogy

valaki pénzügyi funkcióból közvetlenül

esetet a

bírói

e m e l k e d e t t . 1717-ben Rosty Zsigmonddal esett meg az, hogy

domesticus perceptorságából egyenesen bíróvá v á l a s z t o t t á k . Kerkápoly

Józseffel

perceptorságának

fordult elő még h a s o n l ó , őt

azonban

domesticus

letelte után 12 é v v e l , 1766-ban tették meg

bí-

rónak.

Jegyzetek 1 Vas M e g y e i Levéltár (továbbiakban V a M L . ) , Szombathely privilegizált mezőváros j e g y z ő k ö n y v e i , 1 6 0 0 - 1 6 1 2 , 211.p. (továbbiakban Prot.): "aki az a d ó t , mindenféle szedést a kivetéstől meg nem f i z e t i . . . a bíró kétannyit vehet rajta." 2 Szombathelyen contributio és forspont néven szedték az állami a d ó k a t . A contributiot az első jegyzékek impositának n e v e z i k . 3 VaML.Prot.1640-1644 323.p.: "aki... a kivetést követően legkésőbb három nappal nem viszi az adót a bíró h á z á h o z , az duplán fizet". 4 V a M L . Szombathely város militaris kassza számadásai 1715. Névszerint Rajkovics M i h á l y t , Paár J á n o s t , Völgyi G y ö r g y ö t , és Szily Ötvös Jánost e m l í t i k . 5 V a M L . Szombathely város házipénztárának iratai 1 7 1 5 - 1 8 4 0 . 6 1636-ban, amikor a város a győri püspöktől régi privilégiuma megújítását k é r t e , ennek költségeit - f e r t á l y o n k é n t 25 pénzt kivetvearányosan elosztva rótták ki a polgárokra.VaML. P r o t . 1664-1668 273.p. 7 V a M L . P r o t . 1661-1664 188.p. 8 Az e l h a l á l o z o t t Mogyoróssy Ádám bírónak utódait idézte a város a k ö z g y ű l é s e l é , hogy apjuk 1 6 8 0 - 1 6 8 1 . évi bíróságának számadásait adják e l ő . - V a M L . P r o t . 1693-1700 3 4 3 . p . 9 V a M L . P r o t . 1651-1654 2 0 0 . p . 10 V a M L . P r o t . 1 6 5 8 - 1 6 6 1 . 29.p.: "Legyen egy p e r c e p t o r , hogy a város p r o v e n t u s á t és jövedelmét beszedje és ha valami pénzt bíró uramnak a d , bizonyos quientiát vegyen tőle jövendőre". Ennek ellenére perceptor továbbra sem m ű k ö d ö t t . 11 V a M L . P r o t . 1693-1700 .122.p. és 1700-1707 133.p. 12 Talán nem é r d e k t e l e n , ha megemlítjük R o s t y r ó l , hogy a leköszönő bírónak a veje volt. 13 Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1 6 8 8 - 1 7 4 0 . (Fejér megyei történeti évkönyv 7 . 2 2 . p . ) 14 V a M L . S z o m b a t h e l y v á r o s , vendégfogadói számadások 1 7 1 8 - 1 7 6 2 .

-

32 -

15 Az archontológiai sorok megtalálhatók Feiszt György: S z o m b a t hely mezőváros pénzügyigazgatása a XVII-XVIII.sz-ban c . tanulm á n y á b a n . (Vas megye múltjából Levéltári évkönyv III. S z o m b a t hely 1986. 124-139.p.) A referátum e munka r ö v i d i t e t t - t ö m ö r l tett változata.

- 33 -

Údor Imre KURIALISTA NEMESEK ÉS TELEPÜLÉSEIK A KÉSŐ- F E U D A L I Z M U S K O R I NEMESI ÖSSZEÍRÁSOKBAN A késő-feudalizmuskori Magyarország társadalmi struktúrájának egyik leglényegesebb és legismertebb jellegzetessége a nemességnek az össznépességhez viszonyítva rendkívül magas a r á n y a . Nem kevésbé f o n t o s , ám alig ismert a kiváltságos rend társadalmi összetétele. A figyelem hagyományosan és elsődlegesen a nagybirtokosarisztokráciára összpontosult; a jómódú birtokos nemesség már ritkábban került a kutatások k e r e s z t t ü z é b e , a kiváltságosok túlnyomó többségét a l k o t ó , társadalmi és vagyoni h e l y z e t , valamint a műveltség szempontjából rendkívül tarka képet mutató egyéb köznemesi rétegek ( a r m a l i s t á k , k u r i a l i s t á k , jobbágy telken- vagy sorban élők) pedig általában kívül rekedtek a vizsgáló1 dások k ö r é n . A köznemesség tekintélyes része a birtokaprózódás eredményeként már a 14-15. században egytelkes nemessé (nobiles unius 2 sessionis) v á l t . A tulajdonukat képező t e l e k , az ezen felépült házzal

(curia) szabad nemesi föld volt, s így a középkorban

mészetszerűleg A

török

adómentes.

ter-

1

uralom alá k e r ü l t , továbbá a kettős

hódoltság alatt 4 élt végvidéki vármegyék nagyszámú egytelkes nemessége többnyire e l p u s z t u l t , illetve e l m e n e k ü l t , míg a történelem viharai által megkímélt területeken jelentős számban élték meg a békésebb 18. 1 századot. A kuriális (nemesi) község kialakulásának több útja i s m e r e t e s . A középkori eredetű falvak általában valamilyen k i v á l t s á g , vagy a nemesség katonai szervezetének állandósult hagyománya folytán jöttek létre.^ Egy másik -általunk jellemzőnek vélt- út a török u r a l o m m a l , a megyei közigazgatás hiátusával illetve a belső vándorlással hozható ö s s z e f ü g g é s b e . Erre u t a l , hogy számos település szerzett nemesi privilégiumot a hódoltság peremén fekvő vidék e k e n , ott ahol a harcok hosszabb ideig hullámzottak (Zala, V e s z p r é m , M á r a m a r o s ) . ^ Ahol a török tartósan b e r e n d e z k e d e t t , ott alig, csak elvétve keletkezett nemes falu. Például a 143 évig

- 34 török

uralom alatt álló Baranyában mindössze egy;

mesi

Tolnában

is a

az

Somogy öt neo közül három 1711 után kapta p r i v i l é g i u m á t , és

települése

községnek

Q

csak a 1 8 . század húszas éveiben

sikerül

Újszerzeményi Bizottság (Neoaquistica C o m i s s i o )

illetve tó).**

egyetlen

nemesi szabadság kivívása.*" (Természetesen

működésének

következményével

is

mindez

eljárásával,

összefüggésbe

hozha-

Azokon a t e r ü l e t e k e n , ahol nem fordult meg a t ö r ö k , a ne-

mes-falvak

száma nagy szóródást mutat; a csak néhány

kurialista

településsel bíró S á r o s s a l , Z ó l y o m m a l , Honttal szemben n a g y s z á m ú nemesi települést írtak össze N y i t r á b a n , T r e n c s é n b e n , Gömörben 12 es T u r ó c b a n , amely nyilvánvalóan az adott birtokstruktúrával hozható

összefüggésbe.

József-kori helységek

Az 1 7 2 0 . évi n é p ö s s z e í r á s ö s s z e v e t é s e

a

népszámlálás eredményével világosan m u t a t j a , hogy

a

jogállása,

annak változása mindenkor a helyi

politika függvényeként Az

hatalmi

alakult.

említett 1720-as országos népösszeírás ugyanakkor a

lista

község

melyet

a

körüli megítélésbeli b i z o n y t a l a n s á g o t is.

kuriatükrözi,

későbbi összeírások is magukon hordoznak és m e l y t ő l

feldolgozások

többsége

sem mentes. Mindez főként két okból

a fa-

kad: az összeírások jellegéből, illetve a b b ó l , hogy a n e m e s i község jogállását 1848-ig nem rendezték.*' E

falvak

elrendelő

5

kiváltságai közé tartozott -az egytelkesek

adózását

1595:5.tc.-vei szemben- az a d ó m e n t e s s é g , s így

népességükre

az 1715. illetve az 1 7 2 0 . évi országos

nemesi

összeírások

hatálya nem terjedt k i . Az egy

1720-as összeírásban kuriális településként szereplő 1200 h e l y s é g r ő l *

senkes

4

-Acsády Ignác feldolgozása n y o m á n , *

az ment át a k ö z t u d a t b a , hogy v a l a m e n n y i t kizárólag nemesek

olyan

mint5

téve-

egytel-

lakták. E szám maga is n y i l v á n v a l ó a n túlzó;

számos

falu szerepel b e n n e , amely korábban és később is f ö l d e s ú r i

joghatóság valaha

alatt

á l l t , ugyanakkor kuriálisnak tüntet föl

olyan

kiváltságolt k ö z s é g e k e t , melyekben ekkor már egyetlen ne-

mes sem é l t , több helység nemesi jellegét viszont csak k é s ő b b merték tán

e l . Az adózó népességről adatokat nem közlő -tehát

adómentes

népesség által lakott- helységek száma

is alig haladja meg a fenti szám felét, összesen

685.*

is-

tisz-

egyébként 6

A

megítélésbeli bizonytalanságnál azt is figyelembe kell

nünk,

hogy a nemesség igazoltsága'ezidötájt kevésbé volt

venellen-

- 35 őrizhető, ség. ben

s

minden bizonnyal számos visszaélésre nyílt

lehető-

A társadalmi viszonyok letisztulatlansága közepette

külön-

sem lehetett éles határt vonni a nemesség legalsó illetve

a

nem nemesek felső rétegei k ö z ö t t . A nemesekkel gyakran azonos elbírálás

alá estek az a g i l i s e k , a "bizonytalan nemesek"

tus n o b i l e s ) , sőt a libertlnusok A évi

jogi

is.

szabályozatlanság szülte bizonytalanságot az 1

országos

(suspec-

nemesi összeírásnak '' sem

sikerült

1754-55.

megnyugtatóan

feloldani; leegyszerűsítő csoportosítása (birtokos valamint armalista

nemesek)

a

kiváltságosok

társadalmi

differenciálódását

csak fő vonalaiban érzékelteti és számukról is meglehetősen elna10 gyolt képet ad. (A kurialisták például értelemszerűen a birtokosok számát Az

gyarapitják.)

Úrbéri Rendeletet követő felmérések kimutatásai

nyújthatnak

a

kurialista helységek számának p o n t o s í t á s á b a n ,

az itt és a későbbiekben is előszeretettel használt ság"

segítséget de

"közbirtokos-

kategória

korántsem következetes alkalmazása nem könnyíti 19 meg a kutatók dolgát. Egyéb források bevonasaval azonban megnyugtatóan megkülönböztethető a több birtokos érdekeltségében levő falu a nemesi közösség kezén l é v ő t ő l . Az első magyarországi népszámlálás táblái is ezt a problémát hozzák f e l s z í n r e . A közbirtokosság fogalmilag ugyancsak letisztulatlan kategóriáját az összeírok egyaránt alkalmazzák akkor is, ha a település földjén és jobbágyain több birtokos osztozkodik, s akkor is ha a határ e g é s z é t , amennyiben nincs ú r b é r i s é g , tulajdonosi joggal maga a helyben é l ő , gazdákodő nemesi lakosság birtokolja. ';., A József-kori népszámlálás mindazonáltal lehetőséget kínál a kurialista helységek megközelítően pontos elkülönítésére a nemesek lélekszáma illetve a nemesség népességen belüli aránya alapj á n . A népszámlálás ugyanis nem tesz különbséget jobbágy és nemesi település között. A nemesek száma tehát önmagában n e m , sokkal inkább aránya valószínűsíti a nemesi k ö z s é g e t . A megítélés azonban kellő óvatosságot és fokozott körültekintést k í v á n , és a he20

lyi sajátosságok maximális A lő,

figyelembevételét.

nemesi községek területi elhelyezkedését vizsgálva

szembeöt-

hogy azok a megyén belül túlnyomórészt egymás közelében

lyezkednek

he-

el ( V a s , Z a l a , V e s z p r é m , S o m o g y , H e v e s , S z a t m á r ) , bár

- 36 jónéhány szórvány településre is van példánk '(Fejér, P o z s o n y ) . F e l t ű n ő , de különösebb magyarázatot nem igénylő j e l e n s é g , hogy a nagy uradalmak t ő s z o m s z é d s á g á b a n , vagy még inkább közéjük é k e l ő d ve -az "egyke" településeket is ideértve- alig található p r i v i l e gizált h e l y s é g . Népességük,

noha nagy szóródást m u t a t , általában alatta marad 21 jobbágyfalvakénak. Nem ritka a 3 0 - 5 0 , és sok a- 1 0 0 , v a l a m i n t

a 200

alatt

egyébként

Vagy is

legnépesebb

akörüli lelket számláló, t e l e p ü l é s ,

kivált

az

aprófalvas megyékben ( P o z s o n y , V e s z p r é m , Z a l a ) . nemesi

települések

abszolút

sorrendjének

élén

A a

Veszprém megyei Szentgál (2120 fő) á l l , melyet a pozsonyi Nagyés Kisjóka (1995), majd Bács egyetlen nemesi k ö z s é g e , N e m e s m i l i 22

tics (1938) k ö v e t .

Más megyékben a legnépesebb nemesi

települé-

sek

lakossága alig érte el az ezret (Fejér, S o m o g y , S z a t m á r ) , de 23 v o l t , ahol jóval alatta maradt (pl. B a r a n y a ) . Míg Dél-Kelet Dunántúl nemességének alig t ö b b , mint e g y h a r m a d a élt privilegizált h e l y s é g b e n , addig a Nyugat Dunántúlon és Szat24 márban ez az arány meghaladta az 50 % - o t . A nemesi községek közül néhány m e z ő v á r o s i rangra is szert 25 t e t t . Szatmár 9 nemesi mezővárosa p é l d á u l arról tanúskodik, hogy a nemesség, ahol nagyobb számban é l t , ügyeinek autonóm intézésére törekedett - váltakozó s i k e r r e l . (Természetesen a g a z d a s á g i , főként kereskedelmi szempontot sem szabad figyelmen kivül 26

hagyni). si

A nemesekben bővelkedő Pozsony megyéből csak egy neme-,

mezővárosról,

Vajkáról

van tudomásunk,

egyetlen nemesi t e l e p ü l é s e , Szabadszentkirály

ugyanakkor

Baranya

is elnyerte a m e z ő -

városi címet. A

fennmaradt

források tanúsága szerint a

nemesi

települések

szabályos

községi (communitas) szervezetének megalakítása csak a 27 1 8 . század közepén lett á l t a l á n o s s á . R e n d s z e r i n t ekkortól m ű k ö -

dik

a sajátos, nemesi e l ö l j á r ó s á g , melynek élén általában

va

az ősi honvédő szerepre- a hadnagy á l l o t t . A kurialista

ség

egyik alapvető i s m é r v é n e k , magunk r é s z é r ő l , ezt a

tes szervezetet

-utalköz-

jellegze-

tekintjük.'

d A nemesi települések s z e r v e z e t é t , m ű k ö d é s é t a települesek levéltáraiban fennmaradt j e g y z ő k ö n y v e k , s t a t u t u m o k , továbbá az ezeken alapuló feldolgozások tárják elénk. A g a z d á l k o d á s is főként az említett forrásokból, valamint a családi l e v e l e s l á d á k b ó l elő-

- 37 kerülő dokumentumokbői r e k o n s t r u á l h a t ó . A lakosság rétegeződésére, differenciálódására -a helyi adatok melletta megyei és országos összeírások jellegüknek megfelelően eltérő lehetőséget n y ú j t a n a k . A nemesi származás vizsgálati jogát a nemesség kizárólagos vármegyei jognak tekintette. (Erre vezethető v i s s z a , hogy nem mutatott különösebb buzgalmat a k o r m á n y s z é k e k , sőt a király vonatkozó utasításainak v é g r e h a j t á s á b a n ) . A szatmári békét követően az első '

egyetemes nemesi vizsgálatot I I I . Károly rendelte e l , 1 7 2 3 . 28

április 1 0 - é n . A vizsgálat főként a kurialistákra irányult, bár ezek nemessége -az elmúlt évek királyi megerősítéseivela megyék többségében köztudomású és kétségtelen v o l t . Somogyban a bizottság munkája nyomán a megye k i n y i l v á n í t o t t a , hogy az egyenesági rokoni fokon túl az oldalági örökiést és tulajdonjogot is 29 elismeri. 111 Somogy megye 1 7 2 6 . évi ö s s z e í r á s á b ó l , a nemesekre kivetett h o z z á j á r u l á s mértékéből megállapítható a kurialista falvak teleks z á m a , amely így alakult: N e m e s d é d - 1 3 7 , Szakácsi és Nemespát1 1 r ó - 1 1 0 - 1 1 0 , Nernesvid-7G , Nemeskisf alud-35 . A csaknem száz évvel később készült birtokösszeírás szerint falvaink birtoknagysága. ekként alakult: S z a k á c s i - 5 0 0 0 , N e m e s d é d - 4 5 0 0 , Nemesvid-3904, 32 N e m e s p á t r ó - 3 1 3 2 , Nemeskisfalud-347 h o l d . Baranya vármegye a H e l y t a r t ó t a n á c s utasításának eleget téve elrendelte de

ugyan a címerleveles nemesség okmányainak

bemutatását,

a vizsgálatot 7 esztendeig e l n y ú j t v a , csak 1732-ben

tette tük vei.

terjesz-

fel a "birtokos- és kétségtelen nemesek l a j s t r o m á t " , -név

szerint- a 33 s z a b a d s z e n t k i r á l y i kurialista

köz-

családfő-

11

Tolnában sünkre

és Fejérben is az 1720-as évektől állnak

a nemesi vizsgálatok iratai és az e l s ő , megyei

rendelkezéösszeírá-

sok. A

1 0 . század 2 . felétől számos összeírás maradt fönn a

levéltárakban, (és

melyek

neveit

a taxa ö s s z e g é t ) tartalmazva lehetőséget adnak jövedelmi vi-

szonyaik összehasonlító A

szinte kizárólag a taksás nemesek

megyei

elemzésére.

századvég és a 1 9 . század elejének becses f o r r á s a i , a nemesi

felkelések lásának

összeírásai segítenek a kurialisták s z á m á n a k , megosz-

pontosításában,

a vagyoni rétegződésről is

-igaz,

ko-

- 39 5

ján elérte a falu lakosságának 20 % - á t . ^ Baranya nemesi mezővárosa a privilegizált helységek azon részéhez szen nemes

t a r t o z o t t , amelyben a nemes lakosság abszolút túlsúlyát egé1848-ig m e g ő r i z t e . 1786-ban a Széchenyi-féle felmérés a 101 családon kívül l-l papot és tanítót, 4 iparost és egy

reskedőt

5

említ. "

Ez az arány fél évszázad alatt

-csupán egy vonatkozásbanAz dót már

érdemben

kenem

módosult.

1 8 1 5 . évi egyházi katalógus a 723 katolikus mellett 16 zsi39 regisztrál t e l e p ü l é s ü n k ö n . Fényes 1836-os statisztikájában 40 60 zsidót említ és zsinagógát is S z a b a d s z e n t k i r á l y o n . Fel-

tehetőleg

az egyik nemesi funduson felépített zsinagóga

ide a környék z s i d ó s á g á t , amely a település számottevő

vonzotta

tényezőjé-

vé v á l t . Mondanivalónkat nak

történetírójá-

látnoki szavaival fejezzük be: "...A szabad föld maga

körülményeinkben lunk

a reformkori Baranya kiemelkedő épen

jelen

nem segítend r a j t u n k . Bizonyítja ezt

Szabad-Szentkirály m e z ő v á r o s . Itt az épen nem rest

ná-

lakosok

mind n e m e s e k , és a lehető legnagyobb szabadságot é l v e z ő k , de minden

tehertől mentes földjeik igen nagy s z é t d a r a b o l á s a , a kortes-

kedés és a köztök néhány év óta elszaporodott zsidók által mahol41 nap végképen elszegényednek." Jegyzetek 1 E tendencia aktualitására ld. Szabad György: A kisnemesség társadalmi és politikai állása a r e f o r m k o r b a n . In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve (a továbbiakban: N M M É ) , V I I . Salgótarján, 1981. 113-122.p. 2 S i n k o v i t s István: Nemesség és parasztság Werbőczy e l ő t t . In: Ur és paraszt a magyar élet egységében (szerk. Eckhardt Sándor). Bp. 1941. 28-32.p. 3 A 15. század utolsó harmadában -időlegesenaz egytelkesek taxa viselésére k é n y s z e r ü l t e k ; állandó adóterhüket azonban csak az 1 5 9 5 : 5 . t c . r ö g z i t e t t e . 4 A Mohácsot megelőző és követő évek rovásadő összeírásain alapuló feldolgozások egytelkesekre vonatkozó adatait értékeli és újfennt összegezi Maksay Ferenc: "A sok nemes országa". In: Mályusz Elemér e m l é k k ö n y v . B p . 1 9 8 4 . 2 8 9 - 2 9 1 . p . 5 - A nemesi családok állományát a végvári küzdelmek és pusztító hadjáratok következtében számottevő veszteség é r t e . Ugyanakkor a tartós hadiállapot nagyszámú katonaelem nemesítését tette k í v á n a t o s s á . L d . Szabó István: A jobbágy m e g n e m e s í t é s e . T u r u l , 1 9 4 1 . 17-19.p."- A nyugati illetve az északi vármegyék nemes lélekszámát jelentősen gyarapították a török elől nagyszámban oda m e n e k ü l ő k .

- 40

-

6 Itt csupán Szentgál (Veszprém m e g y e ) évszázados k i r á l y i vadász-kiváltságát illetve a Vas megyei őrség valamint a zalai "szeg"-ek falvait emiitjük példaként. 7 V . ö . Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista)'községek szervezete és gazdálkodása 1B48 előtt a D u n á n t ú l o n . In: Tanulmányok a falusi közösségekről (A Pécsi Tudományegyetem J o g t ö r t é neti tanszékének Kiadványai 2.). P é c s , 1 9 7 7 . 5 6 . p . 8 Szabadszentkirály kúriaiistáinak közel fél é v s z á z a d o s küzdelemben sikerült elismertetniük k i v á l t s á g u k a t . L d . Údor Imre: Kurialisták a török hódoltság utáni B a r a n y á b a n . (Kézirat, VEAB Településtörténeti konferencia, 1987.) 9 Somogy kurialista települései: N e m e s v i d , N e m e s d é d , Nemespátró, Nemeskisfalud és (Nagy) Szakácsi. Közülük csak ez u t ó b b i t lakták 1526 előtt is n e m e s e k . 10 Tolna egyetlen nemesi települése D u n a s z e n t g y ö r g y , az 1720. évi összeírásban még nem szerepel. 11 Mezősi Károly: A fegyverjog (ius a r m o r u m ) megváltása a töröktől visszafoglalt t e r ü l e t e n . S z á z a d o k , 1 9 4 2 . 2 . 1 7 9 - 1 9 5 . p . 12 Megállapításunk Dávid Zoltán (Az 1 7 1 5 - 2 0 . évi ö s s z e í r á s . In: A történeti statisztika forrásai - s z e r k . Kovacsics József B p . 1957.183.p.) munkájának összehasonlító táblázatán alapszik. 13 Egészen 1836-ig a szokásjog szabályozza csupán e t e l e p ü l é s e k jogi helyzetét és belső életét. A községek s z e r v e z é s é r ő l rendelkező 1 8 3 6 . évi törvény egy szerény bekezdés erejével (1836:9 .1.§.) jóváhagyja a szabad bíróválasztás kialakult gyak o r l a t á t . A törvény még egy vonatkozásban érinti a n e m e s i községet (1836 :20.5.§. - itt jelenik meg e f o g a l o m , ilyen formáb a n ) e l r e n d e l v e , hogy "...ahol szabad szavazatokkal" hadnagyot vagy főhadnagyot választottak, az két elöljáróval ítélhet 60 forint értékhatárt el nem érő szóbeli vagyoni perekben.- A nemesi községek jogállásának, szervezetének r é s z l e t e k be menő szabályozása végképp e l m a r a d t , helyette a s z o k á s j o g illetve a települések -vármegye által jóváhagyott- s t a t u t u m a i szolgáltak irányadóul. 14 Az összeírt községek -száma pontosan 1 2 2 5 . L d . Dávid: i.m. 183.p. 15 Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában (1720-21). Magyar Statisztikai Közlemények (Új folyam) X I I . k . B p . 1896. - Kritikáját ld. Dávid: i . m . 1 7 3 - 1 7 8 . p . 16 Dávid: i.m. 183.p. 17 Kiadta Illésy János: Az 1754-55.évi országos nemesi összeírás. B p . 1902. 18 Az összeírás fogyatékosságait f e l t á r v a , értékeli Wellmann Imre : A köznemesség gazdálkodása a X V I I I . században"! Inl NMME, V I I . S a l g ó t a r j á n , 1981. 73-74.p. 19 Elsősorban a megyei levéltárakban fellelhető községi l e v é l t á rakra, továbbá a közgyűlési és adószedői iratokra g o n d o l u n k . 20 Vizsgálódásunk során elsősorban a következő munkákat h a s z n á l tuk fel: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) (szerk. Danyi Dezső-Dávid Zoltán) B p . 1 9 6 0 . Pótlás az első magyarországi népszámláláshoz (1786-87). In: Történeti S t a t i s z tikai Tanulmányok 2 . B p . 1975. Ila B á l i n t - K o v a c s i c s József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. (VHL) B p . 1964. Baranyai Béla: Somogy vármegye nemes családai ( K . n y . a Somogy vármegye c. m o n o g r á f i á b ó l ) B p . é n . 1 - 4 6 . p . Kávássy S á n d o r : A nemesség lélekszáma és nemzetiségi összetétele Szatmár megyében a XIX. század elején. In:Történettudomány (Acta A c a d e m i a e

- 41 Pedagogicae N y i r e g y h á z i e n s i s . 10/b.) Nyíregyháza, 1985. 29-56.p. 21 Példaként említhető: Mócháza (35), Domazér-Karcsa ( 4 8 ) , Gancsháza (58), Bustelek ( 6 6 ) . 22 V H L , 32.p. illetve O a n y i - D á v i d : im. 3 9 . és 2 1 . p . 23 Szabadszentkirály lakosainak száma: 616 24-Az első magyarországi népszámlálás adatain alapuló saját számítás. 25 C s e n g e r , E r d ő s z á d a , F e h é r g y a r m a t , K i r á l y d a r ő c , M á t é s z a l k a , Mat i l c s , N a g y e c s e d , N a g y k á r o l y , S z i n é r v á r a l j a . L d . Kávássy: i . m . 3 4 . p. 26 A mezővárosi cím u i . vásártartási jog adományozásával járt együtt. 27 V . ö . Degré: i.m. 6 1 - 6 2 . p . 28 Baranyai: i.m. 13.p. 29 U o . 30 A pannonhalmi tized rendezésére a 3000 ft-os összeget a birtokosok között a telekszám alapján osztották f e l , s e célból készült az ö s s z e í r á s . V ö . Baranyai: i.m. 6 - 7 . p . 31 A kurialistákra eső részt telkenként 50 dénárban állapították meg; a kivetett összegből számítottuk ki a t e l e k s z á m o t . 32 Baranyai: i.m. 12.p. 33 Angyal Pál: Az első nemesség-vizsgálat B a r a n y á b a n . A Pécs Baranyai Múzeum Egyesület É r t e s i t ő j e , 1909. (II.Évf.) 4.f. 119-126.p. 34 L d . Údor Imre: Az 1 8 0 9 . évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának l e h e t ő s é g e i . In: Rendi társadalom-Polgári társadalom I. S a l g ó t a r j á n , 1 9 8 7 . 111-124.p. 35 Maksay Ferenc: Parasztnemesi gazdálkodás Szentgálon 1 7 0 0 - 1 8 4 8 . I. Agrártörténeti Szemle (XV.) 1973. 1 3 - 1 4 . p . 36 U o . 14.p. 37 U o . 19.p. 38 A Széchenyi Ferenc által elrendelt felmérés vonatkozó részét közli Taba István: A szentlőrinci járás falusi társadalma és gazdasági élete II. József k o r á b a n . (Történetstatisztikai Közlemények 1.) B p . 1975. 2 0 9 . p. 39 Catalogus venerabilis cleri almae diocesis Quinque-Ecclesiensis...(Pest) é.n. 34.p. 40 V ö . Schweitzer József: A pécsi izraelita hitközség t ö r t é n e t e . B p . 1966. 16.p. 41 Haas Mihály: Baranya f ö l d i r a t i , statisticai és történeti tek i n t e t b e n , P é c s , 1845. 5 9 - 6 0 . p .

- 42 -

Holló Szilvia A n d r e a : AZ ALSÚ-VIZIVÁROS 1809. ÉVI HÁZTARTÁSÖSSZEÍRÁSÁNAK FELDOLGOZÁSI LEHETŐSÉGEI Az 1848 előtti időszak iratanyagának töredékessége miatt a kutató számára meglehetősen nehéz feladat a városi társadalom szerkezetének- a l a p o s , minden lényeges momentumra kiterjedő v i z s g á l a t a . Ezért érdemelnek megkülönböztetett figyelmet a fennmaradt f o r r á s o k , mint például az Alső-Viziváros 1 8 0 9 . évi háztartás1 -összeírása. (Az ebben szereplő a d a t o k r ó l , a forrás f e l é p í t é s é ről a függelék ad tájékoztatást.) A

h o z z á f é r h e t ő , különböző típusú források egyenkénti

zása

feldolgo-

is sok időt és fáradságot igénylő m u n k a , mégis ennél

jóval

többet kell tennünk, amennyiben vizsgált k o r s z a k u n k r ó l , l e h e t ő s é geinkhez

k é p e s t , pontos képet szeretnénk k a p n i . Hogy mi is ez

t ö b b l e t , azt nézzük meg említett iratanyagunk Az

1809.

azért

évi háztartás-összeírás

örülhetünk,

csak

fennmaradásának

mert az e korból származó

egyéb

elsősorban összeírások

a számszerű adatok közléséig t e r j e d n e k , ellenben nem

koztatnak

annyit

8747

fő

forrás

tájé-

a lakosság kor és nem szerinti m e g o s z l á s á r ó l , v a l a m i n t

foglalkozásáról össze

a

segítségével!

(pl.

az 1 8 1 3 . évi egyházi

sematizmusból

tudhatunk m e g , hogy a Viziváros

akkori

v o l t , s bár ez az adat sem m e l l é k e s , a adósunk

mind-

lakossága

részletekkel

m a r a d ) . Mégsem lehet örömünk m a r a d é k t a l a n ,

az 1809. évi háztartás-összeírás rendi-foglalkozási

a

mert

csoportosítá-

2

sának

rovatai

a X I X . század eleji viszonyokat nem igazán

(hasznavehetetlen foglalkozásúak

rovata),

1804-ben rendelték A

táblázat

például

a p o l g á r - k é z m ű v e s , valamint a annak

ellenére,

hogy

az

fedik vegyes

összeírást

el.

e fogyatékossága felhasználásának idején

még

nem

tűnt fel. Az adatok felvétele ugyanis nem a mienkhez hasonló társ a d a l o m - , g a z d a s á g t ö r t é n e t i , szociológiai avagy demográfiai gálatok érdekében t ö r t é n t , hanem csupán a hadkiegészítések hajtását

vizsvégre-

könnyítette m e g . Nekünk viszont a forráson belül talál-

ható

kiegészítő

vekre

kellett

megjegyzésekre és igen sok esetben az t á m a s z k o d n u n k , hogy megközelítőleg

adóköny-

pontos

képet

- 43 nyerjünk kal

a foglalkozási s t r u k t ú r á r ó l . (Az ide vonatkozó

adatok-

történő kiegészítés során már a munka elején f e l t ű n t , hogy a

foglalkozási

kategóriák a két forrásban mennyire nem fedik

egy-

mást.) Nekünk hiszen port

- írtam, és e többes szám használata nem

indokolatlan,

dolgozatom az ELTE keretén belül működő szemináriumi csoeddigi

szeretnénk XIX.

kutatásait foglalja ö s s z e , amelyet

a

későbbiekben

b e f e j e z n i , s ezáltal talán sikerül fényt derítenünk a

század eleji budai társadalom néhány válaszra váró kérdésé-

re is. A

feldolgozás menetében először olyan táblázatok

dolgoztunk,

segítségével

amelyek a forrásból legkönnyebben kiolvasható

adato-

kat r e n d s z e r e z t é k , egyben fontos adalékokat szolgáltatva a további

e l e m z é s h e z . Üt táblázatunk a következőket vizsgálta: a férfi-

lakosság száma ma,

kormegoszlásaa

háztartás-nagyság,

valamint a háztartások t í p u s a .

nulmány az

az

alkalmazottak

és összetétele, a gyermekek (otthonélők és t á v o l é l ő k ) szákeretében

5

Terjedelmi okok miatt e

képtelenség akárcsak vázlatosan is

így kapott e r e d m é n y e k e t , e z é r t , azok mindössze

ta-

bemutatni

kiindulópontul

szolgáltak saját m u n k á m h o z . Jelen

dolgozatomban

pontosabban ra

a fennmaradt forrásnak mintegy

felét,

710 háztartást vizsgáltam m e g , foglalkozáscsoportok-

l e b o n t v a . Ezek a következők: t i s z t v i s e l ő k , a kézművesek

a

faiparos, építőipari, fémfeldolgozó, szállító-fuvarozó,

mint

az egyéb foglalkozást ( o r g o n a - , p a r ó k a - , fésű-,

tést, hen

közül vala-

pipakészí-

fazekasságot) űző m e s t e r e k , k e r e s k e d ő k , s z o l g á l t a t ó k ,

cé-

kívüli i p a r o s o k , önállóan dolgozó legények, g a z d á l k o d ó k , ka-

pások,

n a p s z á m o s o k . A feldolgozásból egyelőre kimaradtak az

vegyasszony

vezette

és néhány mesterség Mivel, magában

h á z t a r t á s o k , az ismeretlen

öz-

foglalkozásúak,

képviselői.

hacsak módunk van r á , egyetlen forrást sem tanácsos önv i z s g á l n i , hiszen így könnyen kaphatunk témánkról egyol-

d a l ú , esetenkénti félrevezető k é p e t , a közös táblázatok te

a

elkészül-

után (az összehasonlítás k e d v é é r t ) elővettem az 1 7 7 7 - e s , csak 4 a foglalkozások számszerű adatait közlő ö s s z e í r á s t . Bár igaz, hogy ez a Viziváros egészére v o n a t k o z i k , míg az 1809. évből származó iratanyag az Alsó-Vizivárosban k é s z ü l t , mégis úgy é r z e m , az eltelt 32 é v , amely mentes volt nagyobb t r a g é d i á k t ó l , a fejlődés

- 44 egyenes menetét megakasztó e s e m é n y e k t ő l , megengedi a kettes szorzószám

használatát.

Ezzel

a módszerrel dolgozva első pillantásra feltűnik a k e r e s -

kedők

számának.stagnálása

dolunk,

(1777:69 f ő , 1809:32 f ő ) . Ha

belegon-

hogy a Viziváros számított Buda l e g f e j l e t t e b b , l e g i p a r o -

sodottabb

negyedének,

fölénye,

hiszen

ez

teljesen bizonyossá válik Pest a néhány tucat k e r e s k e d ő ,

gazdasági

akiknek

a

fele

ráadásul szatócs, képtelen"lett volna kielégíteni a v á r o s r é s z lakosságának

egyre emelkedő igényeit, legfeljebb a napi s z ü k s é g l e -

tek szintjéig biztosíthatták az áruellátást (természetesen

lehet-

tek kivételek). A

kormányzati funkció erősödését m u t a t j a , hogy a t i s z t v i s e l ő k ,

hivatalnokok (1777:7 leg

száma

az eltelt időszakban

jócskán

megemelkedett

fő, 1809:88 f ő ) , bár az 1777-es összeírásból

valószínű-

többen kimaradtak, mert a tisztviselők csak birtokuk és

foglalkozásuk szerzés

alapján fizettek adót, ellenben 1809-re a

mértéke

nem

birtok-

és ezáltal a meggyökeresedés is nagyobb

arányú

lett. Jelentősebb

mértékű emelkedést még a napszámosok (1777:55

1809:51 fő), valamint a céhen kívüli, a forrásban nek,

pseudomagister-

álmesternek nevezett rétegek (1777:19 f ő , 1809:62 f ő ) k ö r é -

ben tapasztaltam. Erre még a későbbiekben bővebben A

fő,

kitérek.

foglalkozási átrétegeződés másik oldalán a kapások

lélekszá-

mának mintegy harmadrésszel való csökkenését tudom példaként hozni

fel-

(1777:453 f ő , 1809:189 f ő ) . Ennek a jelenségnek egyik

gyarázata fiatalok

ma-

magából az 1 8 0 9 . évi összeírásból k i o l v a s h a t ó , m i v e l a a

régi n e g y e d b ő l , a Kapások utcájából

elköltöztek,

s

ezért

a huszonéves korosztálynak távolabbi utcákban akadtam nyo-

mára.

Talán több fiatal, elsősorban az újonnan bevándoroltak

z ü l , a külső városrészekben telepedett Az

1809.

időszakban

valóban

nem

val, mények

le.

évi összeírás -mellesleg- eléggé m e g b í z h a t ó , mert

kezdeti

kö-

szigorúan ellenőrizték a biztosok

találkozni a szépítés, ötletszerű kitöltés

a

munkáját; nyomai-

s bár akadt néhány pontatlanság, éppen ez igazolja az eredhitelességét.

- 45 I. Az első problémakör, melynek feldolgozásához saját készítésű táblázatom segítségét vettem igénybe, az egyes foglalkozáscsoportok házasodási k o r a . A f i a t a l o n , 20-30 éves korban megkötött házasság a következőkre jellemző: k a p á s o k , céhen kívüli iparosok, tisztviselők, keresk e d ő k , szállítók. Az utóbbi két foglalkozást űző férfiak a szükséges tőke miatt csak bizonyos anyagi háttérrel kezdhették el tevékenységüket, ugyanakkor alkalmazottaik csekély s z á m a , valamint szakosodásuk alacsony mértéke miatt vagyoni tekintetben alig emelkedhettek az átlag fölé. Talán némileg előbbre juthatnánk a kérdés megválaszolásában a hagyatéki iratok feldolgozásáv a l , mivel nagy a valószínűsége, de semmi esetre sem kizárható, hogy ezekben a foglalkozáscsoportokban az örökösödés is szerepet játszhatott. ;

A tisztviselői j ö v e d e l e m n e m m i n d e n , e pályára lépő fiatalnak biztosított fényes m e g é l h e t é s t , de a foglalkozás presztízsének emelkedése miatt szívesen látott kérőknek számítottak a lányos h á z a k n á l , sőt a jómódú mesterek is azáltal vélték megalapozni családjuk számára a társadalmi felemelkedés lehetőségét, hogy egyik fiukat hivatalnoknak taníttatták. Ezért lehetett esetükben számottevő az öröklött vagy hozományba kapott vagyon, az egzisztenciateremtéssel nem kellett sokáig bajlódniuk (nőtlen társaik gyakrabban éltek albérlőként). A fiatalon házasodó kapások között sok volt a b e v á n d o r l ó , legtöbbjük esetében az anyagi biztonság megteremtése sohasem következett b e . A kontárok kérdése ebből a szemszögből még tisztázásra vár. A házasság egyik alapvető feltétele mindeképpen a pénz lehetett: olyan értelemben is, hogy ahol megszerzésére a legcsekélyebb esély sem m u t a t k o z o t t , ott a házasulandó felek nem vártak s o k á i g , illetve ahol a szülők nyújtottak anyagi segítséged az ifjú p á r n a k , vagy a férfiak örökség útján kerülték vagyonos Helyzetbe, azoknál nem húzódott él évekig az anyagi háttér megteremtésért folytatott küzdélem. Mindebből egyenesen k ö v e t k e z i k , hogy természetesen olyan foglalkozáscsoportot is találtam a megvizsgáltak k ö z ö t t , amelyben

- 46 30

év

alatti háztartásfő egy sem a k a d t . Az építőipari

esetében hosszas

mesterek

még szó lehet az egzisztenciateremtés n e h é z s é g e i r ő l , tanulóidőről, a napszámosoknál ellenben fordított

dalmi

mozgással

kényszerültek

kell szembenéznünk: az elszegényedett

a

társa-

mesterek

feladni eredeti f o g l a l k o z á s u k a t . Esetleg a k a p á s o -

kéhoz hasonló kitelepedési folyamat is l e j á t s z ó d h a t o t t , ennek

va-

lószínűsége azonban viszonylag c s e k é l y . A

férfiak többsége korán kötött h á z a s s á g o t ; ez a

hogy

a

feleség

n é l k ü l , de önálló háztartásban

magyarázata,

élők

száma

az

összes férfilakossághoz viszonyítva meglehetősen a l a c s o n y . H a s o n ló

jelenség

zött

elsősorban a feudális jellegű falusi viszonyok

fordul e l ő , ahol a gazdálkodás hagyományos módja

kö-

megkövete-

li a család segítő k e z é t . A

n ő t l e n , azaz e g y e d ü l , de gyakrabban t á r s á v a l , r o k o n á v a l , al-

kalmazottjával vált,

élő

családalapításra Közülük ebbe dás

férfiak száma m i n d ö s s z e 19 f ő , ebből

1 fő még 19 év a l a t t i , a többbiek viszont 35 éven 14

valószínűleg

már nemigen

vállalkozó

fő t i s z t v i s e l ő , s mivel a 17 özvegyből 6 fő

a foglalkozáscsoportba

1

el-

felüli, emberek. szintén

tartozik, e g y é r t e l m ű , hogy a h á z a s a -

náluk nem kényszerítő t é n y e z ő , ellentétben a földműves

iparosmunkát

v é g z ő k k e l , akik tevékenységük folytatásában

kényszerültek

családjuk segítségét igénybe venni és

ban is kevésbé m o d e r n e k , mint tanultabb Azt

vagy

gyakran

felfogásuk-

társaik.

v á r h a t n á n k , hogy a korai házasodás miatt a gyermekek a la-

kosság

többi részéhez képest számbeli fölénybe kerültek; ezt

elképzelést

az

azonban nem tudjuk igazolni. A forrásból u g y a n i s nem

deríthetjük k i , összesen hány gyermek született c s a l á d o n k é n t , mivel

az összeírás eredeti célja katonai jellegű v o l t , s így a tá-

volélő

l e á n y o k a t , mint a hadviselésben nem érdekelt

személyeket,

fel sem t ü n t e t t é k . Meg kell hát elégednünk az o t t h o n é l ő k é n t

szám-

ba vett és összeírt g y e r m e k e k k e l . Eszerint a k ö v e t k e z ő k é p p e n kult, a

az adott p i l l a n a t b a n , a háztartásban élő gyermekek

legkevesebben

a napszámosok háztartásában nevelkedtek

száma: (átlag

0,8 fő családonként); ennek egyik oka, hogy az apák többsége sebb

férfi,

számban

éltek

akinek g y e r m e k e i , elsősorban a l e á n y o k , már o t t h o n . Hasonlóan alacsony a fiatal

átlaga is (8 háztartásfőre 8 fiú és 4 leány A

ala-

idő-

kisebb

szolgáltatók

jut).

házasodási szokások eltérő volta miatt (88 főből 20 nem

há-

- 47 zas) a tisztviselők szintén kevés gyermeket n e v e l t e k . A legtöbb gyermek a kapás családokban é l t , átlag k b . 2 fő. A kereskedők háztartásaiban majdnem ugyanennyi az á t l a g , bár a leányok lélekszáma a fiúkéhoz viszonyítva aránytalanul magas (24 fiúra 30 leány j u t ) , mert a fiúgyermekeket többnyire tanulni küldték. Ezt bizonyítja az is, hogy 10 éven aluliak töltik ki a családfő fia rovatot, és az akkoriban gyakori dolognak számító örökbefogadásnak nyoma sincs. Úgy g o n d o l h a t n á n k , hogy a legtöbb gyermeket a 30-50 év közötti korosztály n e v e l t e . Elképzelésünk azonban csak részben igazolódott b e , mert a gazdálkodók csoportjában 50 év. felettiek a nagycsaládos apák. Ennek az a m a g y a r á z a t a , hogy ebben a foglalkozáscsoportban az egyik legmagasabb az otthonélő felnőtt (20 év feletti) fiúk s z á m a . 20 év feletti fiúgyermek egyébként a háztartások közel 10 %-ában t a l á l h a t ó , idősebb fejjel, már gyakran családosan (30, sőt 50 év f e l e t t i ! ) , vagy testi hiba miatt. Az átlagosnál magasabb az arányuk p l . a napszámosoknál (51 háztartásban 13 fő). Ennek a problémának részletes vizsgálatát nem ártana elvégezni, bár g y a n í t h a t ó , hogy önállósulási nehézségek tartották otthon ilyen sokáig a már felnőtt férfiakat az apa h á z t a r t á s á b a n . Hasonlóan alakult az arány a gazdálkodóknál is, pedig ebben a csoportban a háztartásfők háztulajdonnal r e n d e l k e z ő , vagyonosabb ember e k , ellenben nincs alkalmazottjuk; a felnőtt fiú bizonyára a gazdaságban segített a p j á n a k . Azért sem ártana kissé elmélyedni a fiúgyermekek önállósulásának k é r d é s é b e n , mert ahhoz k é p e s t , hogy Budának ebben a negyedében viszonylag módos a l a k o s s á g , mégis nemcsak a máshol önállósuló h u s z o n é v e s e k , de gyakran a 20 év alatti fiúk esetében is, egyes foglalkozáscsoportoknál egész korosztályok tűnnek el nyomtalanul (a távollevők rovatában sem tüntetik fel ő k e t ) . Pontosabban: a forrás szerint az önálló legények, céhen kívüli m e s t e r e k , kapások gyermekei közül 10-15-18 fő próbált szerencsét vagy tanult a szülői háztól t á v o l , ugyanakkor a vagyonos fémfeldolgoz ó k , s z á l l í t ó k , kereskedők esetében mind a 20 év k ö r ü l i , mind a távollévő fiúk rovata szinte teljesen ü r e s , helyüket többnyire alkalmazottak veszik á t , jócskán megemelve a 20-30 év közötti férfiak s z á m á t . (Ez a korosztály egyébként a f a i p a r b a n , a fém-

- 48 feldolgozásban és az egyéb mesterséget űzőknél a l e g n é p e s e b b . ) Ezek tott,

után az a kérdés marad nyitott, vajon ezek a ki nem mutade minden bizonnyal létező fiúk olyan régóta éltek-e

otthonuktól dai

távol

( esetenként 8-.10 éve), hogy már nem s z á m í t o t t a k

bu-

l a k o s n a k , önálló családot alapítva elköltöztek (a k e r e s k e d ő k

és

szállítók egyaránt korán h á z a s o d t a k ) , avagy más ok h ú z ó d i k

a

dolog h á t t e r é b e n . A

családfők kormegoszlásának vizsgálatakor is akadt igazi meg-

lepetés:

a

napszámosok csoportja. Közöttük ugyanis a

leggyako-

ribb életkor 50 és 60 év közé esett. Hogy mi ennek az e l ö r e g e d é s nek

az o k a , arra az összeírásból kiindulva nem találtam (talán

lecsúszott egzisztenciák végső menedékének

tott,

hiszen

fiaik is nehezen tudtak ö n á l l ó s u l n i ) , ellenben

indított •—

magyará-

zatot

arra,

hogy m e g n é z z e m , hogyan alakult a

számí-

férfiak

ez

felső

korhatára; Ekkor ismét meglepő felfedezést tettem: a f é m f e l d o l g o zók

között nincs egyetlen 60 év feletti mester s e m . I g a z , a

vácsoknak

átlagon felüli testi erőre volt szükségük és az

keze

remeghetett,

sem

mégis elgondolkodtató

a

koötvös

helyzet,

mert

ugyanakkor ezek a szakmák vonzották a legtöbb a l k a l m a z o t t a t

(nem-

ritkán külhonból i s ) , népszerűek és jövedelmezőek

voltak.

Továbblépve ismét kérdéses ponthoz érkeztem: az egyéb

mestersé-

get

űzőknél még 50 év feletti férfit sem t a l á l t a m . Talán

ben

nem foglalkoztak errefelé f a z e k a s s á g g a l , .pipakészítéssel?

igen az

valószínűtlen.

régeb-

Esetleg elképzelhető olyan l e h e t ő s é g ,

idősebbek nyugállományba vonultak és g a z d á l k o d ó k k á lettek

a

foglalkozáscsoport különösen e l ö r e g e d e t t ) , a többiek

Ez

hogy (ez

elszegé-

nyedhettek, elköltözhettek. II. A

másik k é r d é s k ö r , amelyből kiindulva v i z s g á l ó d t a m , az á t l a g o s

háztartásnagyság. adatok

A

kutató hajlamos a r r a , hogy

az

összesített

alapján könnyedén kijelentse: ebben és ebben a

záscsoportbán

ennyi

és

ennyi az átlagos

foglalko-

háztartásnagyság.

ugyan kétségkívül igen szemléletes eljárás és a kutatás jából Hiszen

sem még

h a s z o n t a l a n , mégse tekintsük k i z á r ó l a g o s az egyes foglalkozáscsoportokon belül

háztulajdonos-e vagy lakó az illető.

Ez

szempont-

módszernek! sem

mindegy,

-

49

-

Példának okáért a kereskedőknél lakók esetében 4,5 fő a háztartás á t l a g a , a háztulajdonosoknál 3 f ő . A fémfeldolgozóknál ugyanezen esetekben egyszer 5,5 f ő , másszor 10 fő a v é g e r e d m é n y . Háztulajdon-viszonyok alapján vizsgáljuk meg az átlagokat? Ezt sem tanácsos m e g t e n n ü n k , hiszen ami az egyéb m e s t e r s é g ű e k n é l 7 f ő , az a g a z d á l k o d ó k n á l , hasonló feltételek mellett 3 f ő . Tekintsük tehát az átlagot tájékoztató jellegű információnak és fordítsuk figyelmünket a szintúgy izgalmas problémákat felvető gyakorisági mutatókra! P l . kis l é t s z á m ú , 2-3 fős háztartás jellemzi leginkább a gazdálkodókat, de igen gyakori a kapások és legények körében is, bár általánosnak éppenséggel sehol sem n e v e z h e t ő . Ilyen kis háztartás kivételes esetenként fordul elő a jelentős tulajdonnal bíró, átlag 10 fős háztartásokban élő fémfeldolgozóknál (ezek alkalmazottak h i á n y á b a n , a többi mesterrel folytatott versenyben eleve hátrányos helyzetbe k e r ü l t e k ) . A faipari mesterek között egyetlen egyet sem t a l á l n i , aki ilyen kis háztartásban élt volna; ennek egyik oka kétségkívül az, hogy az egy háztartásra jutó alkalmazottak száma ebben a foglalkozáscsoportban volt az egyik legmagasabb, meghaladta a 2 f ő t . És itt lép be egy újabb vizsgálati szempont: a háztartás nagyságának megnövekedése ritkán köszönhető kizárólag a magas gyermekszámnak vagy az együttélő rokonok jelenlétének. Az alkalmazottak előfordulási gyakoriságának elemzésekor viszont kiderült, hogy a sokgyermekes családok a legritkább esetben foglalkoztattak több s e g é d e r ő t , az alkalmazottakat nagyobb számban inkább a k i s e b b , de vagyonosabb családok m e l l e t t , középkorú m e s t e r e k , kereskedők háztartásában fedezhetjük fel. Kétségtelen ugyanis, hogy az i d ő s e b b e k , a f i a t a l a b b a k , akár k é z m ű v e s e k , akár szegényebb k a p á s o k , n a p s z á m o s o k , képtelenek lettek volna biztosítani a megélhetést nemritkán 8-10 ember számára. Az alkalmazottak különböző kategóriát számba véve feltűnő, hogy milyen meglepően kevés a mesterek mellett dolgozó legény. Helyüket fokozatosan átvették a tanácsi e n g e d é l l y e l , a mestervizsga letétele nélkül dolgozó céhen k í v ü l i , ú n . álmesterek és az önállóan dolgozó l e g é n y e k . Erre II. József korától nyílott lehetőség, kezdetben kizárólag idősebb, családos emberek számára, később azonban az is választhatta ezt az u t a t , akinek remek-

- 50 lése

már folyamatban v o l t , vagy legalább 3 éve élt a városban és

javítással számának

lét-

alakulásában a későbbiekben sem következett be l é n y e g e s

változás: több

f o g l a l k o z o t t . A mester mellett dolgozó legények

p l . 1828-ban 1,3 fő jutott 1 m e s t e r r e . 1809-ben a leg-

legényt a nagy fizikai igénybevételt követelő

fémfeldolgo-

zói

(31 fő) és faipari (28 fő) szakmákban a l k a l m a z t á k . T ö b b s é g ü k

nem

helybeli

fiatal v o l t , hanem vidékről vagy külföldről

zett a városba szerencsét Inast került

érke-

próbálni.

kevés • háztartásban foglalkoztattak -bár eltartásuk sokba-,

csak az épitőipari (7 fő) és a faipari

nem

mesterek

(15 fő) tartottak igényt munkájukra. A

férfi szolgák számára: nemigen k í n á l k o z o t t m u n k a l e h e t ő s é g

dán,

és olyan család sem nagyon akadt a v á r o s b a n , amelyik

fizetséget biztosíthatott n e k i k , mindössze 5 háztartásban

Bu-

kellő bukkan-

tam n y o m u k r a . A

férfi alkalmazottak összlétszáma meghaladja ugyan a n ő i e k é t ,

de alkalmazási területekre bontva a szolgálók messze ják

túlszárnyal-

az összes többi k a t e g ó r i á t . Ennek egyik oka abban

hogy

a

szolgálók bére nagyon alacsony v o l t , ezért még a

háztartásfők mellé.

keresendő,

is

fel tudtak fogadni valakit

várandós

fiatal

feleségük

A legtöbb szolgálót a tisztviselői háztartásokban

tartot-

ták

(38 fő), hiszen a foglalkozás egyéb alkalmazottat nem is kí-

vánt

m e g , ellenben gyakori az egyedül élő f é r f i , aki a ház körü-

li

teendőket nem tudta e l l á t n i , illetve a sokgyermekes

nak

családok-

is szükségük volt s e g í t s é g r e , a p r e s z t i z s o k o k r ó l (a t i s z t v i -

selőnének

kijárt legalább egy s z o l g á l ó , ő maga mégse

végezhetett

el m i n d e n , sokszor n e h é z , ház körüli m u n k á t ) nem is b e s z é l v e . Néhány

szolgáló még az önálló legényeknél is f e l b u k k a n , de je-

lenlétük

tipikusnak

mesterek

háztartásában érthetetlenül alacsony a szolgálók

(10

nem nevezhető (mindössze 5 f ő ) .

f ő ) , pedig a 25 mester mellett dolgozó 48 férfi

ellátásában hasznos segítséget jelenthettek Egyéb

A

faipari száma

alkalmazott

volna.

alkalmazott a m o s ó n ő , s z a k á c s n ő , d a j k a , h á z v e z e t ő n ő ,

de

számuk összesen nem éri el a 10 főt. Az túl

átlagszámítás

természetesen az alkalmazottak esetében

szerencsés kizárólagos eljárásként, mert az azonos

záscsoporton dolgoztat,

foglalko-

belül is előfordulhat, hogy az egyik mester 10 a másik egyet sem; a tisztviselők női

sem főt

alkalmazottait

- 51 lehetetlen egy kalap alá venni a fémfeldolgozásban serénykedő legényekkel;,

az önállóan dolgozó legényeknél élő

meghatározhatat-

lan foglalkozású nagy számú embercsoport (16 fő) némely tagja leh e t , hogy nem egyszerűen a l b é r l ő , hanem a céh-szabályzatok szásával ott tartott alkalmazott Talán

érdemes egyfajta összevetést végezni a vagyonosságot né-

miképp

reprezentáló

száma

között.

alkalmazott kapások, geket dók

kiját-

stb.

háztulajdonosság és a

férfi

alkalmazottak

Ugyanekkor ez az eljárás is ingatag, mivel

hiányában

kimarad

a vizsgálatból

a

férfi

tisztviselők,

napszámosok, legények foglalkozáscsoportja. A szélsősé-

ilyen feltételek mellett a faipari mesterek és a gazdálkok é p v i s e l i k . Az előbbieknél 14 háztulajdonosra jut 11 lakó és

összesen

42 fő a férfi alkalmazottak száma, az utóbbiaknál a

48

tulajdonos mellett 4 lakó él (ez mindenképp kedvezőbb a r á n y ) , viszont összesen 1 fő férfi alkalmazottat foglalkoztatnak. Ha a jelenségre

megpróbálunk

választ

keresni,

visszakanyarodunk

egy

előbbi p r o b l é m á h o z , nevezetesen az otthon élő felnőtt fiúk kérdéséhez,

mivel

a faipari mesterek háztartásában nem

él

jelentős

számban 20 év feletti fiú (25 háztartásban 2 f ő ) , míg a gazdálkodók

esetében 52 háztartásban 13 felnőtt fiú tartózkodik még ott-

hon. Habár

a jelenségek a l a p o s a b b , mélyrehatóbb vizsgálata még

vá-

rat m a g á r a , azt máris l e s z ö g e z h e t j ü k , hogy városi méretekkel mérve meglehetősen kevésnek mondható az Alsó-Vizivárosban hető

alkalmazotti arány (710 háztartásra mindössze 278

zott

jut,

még

megfigyelalkalma-

férfi és női v e g y e s e n ) , az egyenletes eloszlás

pedig

kis mértékben sem figyelhető m e g , mert p l . a fuvarosoknál 12

háztartásban

21

fő d o l g o z i k , a fennmaradó 54 háztartás

egyetlen segéderőt sem

viszont

foglalkoztat.

Mindebből é r z é k e l h e t ő , hogy milyen munkát jelent egyetlen forrás kicsiny töredékének vizsgálata és mennyi kérdést rejt magában ilyen feldolgozatlan állapotában is. Ezekre keresve a választ szükségessé válik a többi fennmaradt adattal való összevetése, hiszen egyetlen forrás sem képes az önmagából fakadó kérdésekre egyértelmű és biztos választ adni. Csoportmunkánkban mi is nagy súlyt fektettünk a r r a , hogy első lépésként az adcikönyvvel egészítsük ki hiányos i s m e r e t e i n k e t . így bukkantunk a követke-

- 52 zökre: az

összeírt lakosságnak csak mintegy 2/3 része a d ó z o t t ,

hát

1/3 részükről a második forrás sem nyújt bővebb

te-

felvilá-

gosítást; a

foglalkozási

bizonytalannak

kategóriák tartalmának meghatározása

eléggé

m o n d h a t ó , a két forrás adatai alig fedik egy-

m á s t , de azt tekintettük biztosabb a l a p n a k , ami után az illető

adózott,

mert

jövedelme igazolhatóan

abból

származott

(ezek

szerint a h á z t a r t á s - ö s s z e í r á s a vagyoni helyzetről nem

adott

megbízható k é p e t , hiszen p l . a magas adót f i z e t ő ,

gatlannal

rendelkező

ki,

lakóként él valaki másnak a h á z á b a n ,

hogy

kereskedőről csak annyit

és

rejtve maradt az egyes mesterségek jövedelmező volta Az

ugyanígy is).

ellentmondások feloldása érdekében elő kell még venni a

gyatéki iratokat, a n y a k ö n y v e k e t , polgárkönyveket Talán

egyetlen

hogy

is.

forrás sem elemezhető teljes

biztonsággal,

rendkívüli j e l e n t ő s é g ű , ha birtokában lehetünk egy

dokumentumnak, gokig

ha-

e röpke ismertető is képes volt m e g v i l á g í t a n i , hogy bár

önmagában mégis

in-

deríthettünk

lebontja

olyan

amely a számszerű adatokon t ú l m u t a t , a c s a l á d t a vizsgált népcsoportját s ezzel lehetővé

teszi,

r é s z l e t e s e b b , a valósághoz közelebb álló eredményekre

kutatást

folytassunk.

jutó

- 53 -

FÜGGELÉK

1. Az 1 8 0 9 . évi háztartásösszeírás

rovatai

- a háztartás száma - a családfő és a családtagok

neve

- a férfiak születési éve - f o g l a l k o z á s , rendi á l l á s , rokonsági fok - társadalmi szolgái;

besorolás (hivatalnok; polgár-kézműves;

parasztok; v e g y e s , egyéb foglalkozásúak; a

nemesek családfő

fia) - a

férfiak kora (17 év alatti; 17 és 40 év közötti n ő s ,

il-

letve" nőtlen ; 40'év feletti) - vallás - távollevők

(az országon belül; az országon kívül;

len helyen)

2. A háztartások száma

foglalkozáscsoportonként

tisztviselők: 88 faipari mesterek: 25 fuvarosok-szállítók: 66 építőipari mesterek: 17 fémfeldolgozó mesterek: 28 gazdálkodók: 52 kapások: 189 kereskedők: .32 szolgáltatók: 8 céhen kívüli iparosok: 62 önálló legények: 79 napszámosok: 51 egyéb mesterséget űzők: 8

ismeret-

- 54 3. A házasságban és azon kívül élő férfiak FOGLALKOZÁSCSOPORT

NŐTLEN

tisztviselők

NÜS

14

ÖZVEGY

68

faipari mesterek

6

25

fuvarosok-szállítók

2

építőipari mesterek

64

-

fémfeldolgozó mesterek

15 1

2.

27

egyéb mesterek

-

8

-

céhen kívüli iparosok

-

62

-

74

4

31

1

önálló legények

1

kereskedők •;.

-

szolgáltatók

-

gazdálkodók

.

8 50

1

kapások

-

1

187

2

napszámosok

-

50

1

4. A férfiak házasodásának alsó határa 30 év

é p í t ő k , napszámosok faiparosok, f é m f e l d o l g o z ó k , gazdálkodók,, szolgáltatók, l e g é n y e k , egyéb kereskedők —

20 év

•

tisztviselők, f u v a r o s o k , k a p á s o k , céhen kívüliek

5 . A f e l t ü n t e t e t t , otthon élő fiúk száma FOGLALKOZÁSCSOPORT

20 ÉV ALATTI

20 ÉV F E L E T T I

tisztviselők

53

6

faipari mesterek

29

2

fuvarosok-szállítók

60

5

építőipari mesterek

.14

.3

f é m f e l d o l g o z ó mesterek egyéb mesterek céhen kívüli iparosok

27

2

6

-

62

9

önálló legények

65

9

kereskedők

23

1

szolgáltatók

4

2

gazdálkodók'

64

13

kapások napszámosok^

184 36

13 13

- 55 6. Az otthonélő és kimutatott távolélő gyermekek száma FOGLALKOZÁSCSOPORT

OTTHONÉLÖ

tisztviselők

91

faipari mesterek

46

fuvarosok-szállítók

101

építőipari mesterek

35

fémfeldolgozó

52

mesterek

egyéb mesterek céhen kívüli önálló

iparosok

legények

kereskedők szolgáltatók kapások napszámosok gazdálkodók

14 1?6

10

82

15

62

2

10

2

352

18

még ellenőrzésre v á r ó , ellentmondásos adatok

7. A legtöbb gyermeket nevelő apák kora 60 év

gazdálkodó

50 év

f a i p a r o s , s z á l l í t ó , f é m f e l d o l g o z ó , legény

40 év

céhen k í v ü l i , napszámos

30 év

t i s z t v i s e l ő , kapás

20 év

é p í t ő k , egyéb m e s t e r e k , szolgáltatók

8. A férfiak legnépesebb korcsoportja 60 év

napszámos

50 év 40 év 30 év 20 év 10 év 0 év

(!)

TÁVOLÉLŐ

tisztviselők szolgáltatók f a i p a r o s o k , f é m f e l d o l g o z ó k , egyéb mesterek é p i t ő k , g a z d á l k o d ó k , legények szállítók k a p á s o k , k e r e s k e d ő k , céhen kívüliek

- 56 9 . A férfiak.felső korhatára 90 év

s z á l l í t ó k , építők

80 év

f a i p a r o s o k , g a z d á l k o d ó k , napszámosok k a p á s o k , k e r e s k e d ő k , céhen k í v ü l i e k , legények

70 év

t i s z t v i s e l ő k , szolgáltatók

60 év

fémfeldolgozók

50 év

egyéb mesterek

1 0 . A háztartásnagyság

átlaga

FOGLALKOZÁSCSOPORT

HÁZTULAJDONOS

LAKÚ

tisztviselők

4

3,5

faipari mesterek

4

6,5

fuvarosok-szállítók

7

2,5

építőipari mesterek

4,5

5,5

fémfeldolgozó mesterek

10

5,5

egyéb mesterek

7

7

céhen kivüli iparosok

5

5

önálló legények

3

3

kereskedők

3

4,5

szolgáltatók

5

5

gazdálkodók

3

3

kapások

4

5

napszámosok

3

3

1 1 . A legnépesebb háztartások családfőinek 20 év

30 év

40 év

50 év

életkora

60 év

70 év

80 év

t i s z t v i s e l ő k - h i v a t a l n o k o k f a i p a r i

m e s t e r

szállítók-fuvarosok építőiparosok f é m f e l d o l g o z ó k g a z d á l k o d ó k k

a

p

á

s

o

k

kereskedők egyéb mesterek s

z c

o

l

g

á

l

t

é h e n ö n á l l ó n a p

s

a

t

ó

k

k

í

v

ü

z

l

i

l e g é n y e k á m o s

e

k

- 57

-

12. Az alkalmazottak száma foqlalkozáscsoport

legény

tisztviselők faipari mesterek fuvarosok-szállítók építőipari mesterek fémfeldolgozó mesterek egyéb mesterek céhen kívüli iparosok önálló legények kereskedők szolgáltatók gazdálkodók kapások napszámosok

1 28 2 4 31 13 1

összesen:

90

Inas

szolga

egyéb férfi

szolgáló

egyéb női

38 10 16

.8 10

3

1 5 12

7 3

5 15

13

39

123 131 női

147 férfi alkalmazott

- 58 1 3 . A h á z t u l a j d o n , az alkalmazottak száma és a felnőtt fiúk foglalkozáscsoport

háztulajdonos (összes)

tisztviselők

alkalmazott férfi

női

felnőtt '

fiú

21 (88)

2

40

6

faipari mesterek

14 (25)

48

10

fuvarosok-szállítók

15 (66) 8 (17) 15 (28)

5

2 5

11 44

16 8 10

3 (8)

19

3

-

építőipari mesterek fémfeldolgozó mesterek egyéb mesterek céhen kívüli

iparosok

5 (62)

3 2

2

1

9

önálló legények

14 (79)

-

5

9

kereskedők

12 (32)

9

17

1

szolgáltatók gazdálkodók

•

-

(8)

6

5

2

1

16 -

13 13

-

13

napszámosok

48 (52) 2 (51)

-

kapások

20 (189)

-

. Jegyzetek 1 2 3 4

Budapest Főváros Levéltára 1002/S Nem-nemesek ö s s z e í r á s a , Vi z i v á r o s , 1809. Thierring Gusztáv: Buda.népessége a 1 9 . század e l e j é n . (Fővá rosi Statisztikai Havi F ü z e t e k , 1 9 0 1 . m á r c . 3 3 4 . s z . f ü z e t . ) Andorka Rudolf: A család és háztartás nagysága és ö s s z e t é t e l 1800 körül két dunántúli faluban. (Történeti S t a t i s z t i k a i Ta nulmányok 3. B p . 1977. 215-236.) Budapest története III. kötet (Bp. 1975.) 1 2 7 - 1 5 3 .

- 59 -

Gajáry István A VÁROSI TANÁCSI HAGYATÉKI IRATEGYÜTTESEK AZ 1848 ELŐTTI TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSAIBAN Az

alábbi hozzászólásban a társadalomtörténeti kutatások

pontjából

szem-

kíséreljük meg a városi hagyatéki irategyütteseket

is-

m e r t e t n i , é r t é k e l n i . Ehhez azonban e l k e r ü l h e t e t l e n , hogy az iratanyag

k e l e t k e z é s é r e , jog- és gazdaságtörténeti vonatkozásaira

utaljunk.

Konkrét adataink a pest-budai iratsorözatok

is

feltárásá-

ból s z á r m a z n a k , s ezért bizonyos mértékig egyedi szintet jelentenek

hazai forrásainkban: igen kevés olyan városunk v a n , amelyben

a hagyatéki eljárásoknak olyan mennyiségű és mélységű forrása maradt volna f e n n , mint a t e s t v é r v á r o s u n k b á n . A hagyatéki irategyüttesekből a mai kutatásokban legtöbbet a leltárakról l e h e t h a l l a n i , o l v a s n i . Ennek egyik o k a , hogy ezek az összeírások s o k r é t ű e k , sokféle szempontból e l e m e z h e t ő e k , így kutatóink jelentős része is egy-egy kérdéskör közelebbi vizsgálatához hívja őket s e g í t s é g ü l . Keletkezési szempontból azonban a tanácsi hagyatéki iratoknak ezek végső t e r m é k e i k . Az első fontos k é r d é s , amelyet érintenünk k e l l , hogy -bár nem p ó t o l h a t j á k , de- jelentős mértékben segíthetik a kutatók családrekonstrukciós m u n k á j á t . A végrendelet általában felsorolja -ha nem is mindig n é v , de szám szerint- az örökösödés során szóba jöhető s z e m é l y e k e t , s az őket a testálóhoz fűző rokoni kapcsolatot. Ennél sokkalta pontosabb adatokat (lányoknál a férj nevét, mindkét nembeli özvegyeknél a korábbi házastársak n e v é t , a kiskorúak és hajadonok esetében é l e t k o r t ) ad a leltárak bevezető rés z e , s ennek alapján - s z e r e n c s é s esetben- egy-egy iratköteg négy-öt generáció leszármazásának vázát is s z o l g á l t a t h a t j a . Az így kapott eredmény persze sem d e m o g r á f i a i l a g , sem genealógiailag nem tekinthető t e l j e s n e k , de a további kutatáshoz hatalmas segítséget n y ú j t h a t . Emellett a házasodási szokások pontosabb megismerését gyakran segítheti egy-egy csatolt házassági szerződés i s . A leltárak alapján felépített genealógiai váz egyúttal a család férfitagjainak foglalkozását is m e g a d j a , iparos mesterség esetén a céhen belüli mester/legény fokkal e g y ü t t . Másfajta is-

- 60 meretanyaghoz utaló

adatok,

solthez

segítheti a kutatót az írni t u d á s , illetve az erre k ö r ü l m é n y e k . A -sokszor betegségtől

aláírások (ha vannak ilyenek) írásképe e

is

befolyá-

következtetések-

kevés: ennél már lényegesen többet elárulhat p l . a v é g r e n d e -

let

igen ritkán előforduló sajátkezű í r á s a , illetve a

ban

található és felleltározott írásos munkák és jellegük

vek,

hagyaték(köny-

k a l e n d á r i u m o k , imakönyvek, stb.) v i z s g á l a t a . Kissé m á s for-

mában,

de szintén a kulturális igényesség jó mutatói lehetnek

festmények

tárgyváltozásai:

a

szentképek mellett

a

a

tájképek,

majd a portrék megjelenése, az ábrázolt személy k i l é t e , s t b . A

hagyatéki

irategyüttes,

illetve a benne lévő

leltárak

és

tárgyjegyzékek

bőséges tárházát jelentik az életmódra

vonatkozó

adatoknak,

ezek feltárásában eddig csak

(jellegű)

de

kutatások keveset tele De

értek

néprajzi városokkal

azonban

foglalkoznak: úgy látszik, lakosságuk heterogén

összeté-

már b o n y o l u l t , nehezen megközelíthető ennek nemcsak

életmódra: tül-

a bútorok, ruhák és egyéb külsőségek

eszköztárával. utalhatnak

ennek sokkalta e g y é r t e l m ű b b , -a gazdálkodáson

közvetett mutatói az aktívára (aktív h i t e l r e ) és a

vagyonra

vonatkozó

adósságok. és

el nagyobb e r e d m é n y e k e t . A

a

hitelösszegek összehasonlítása, mert az

kamatozó

passzív

de

özvegyek

hitelek folyósításából tartották fenn m a g u k a t ,

kapcsolatrendszerének

sokszor szertelehet,

települése-

szinte már lehetetlen a f e l t é r k é p e z é s ü k . (Itt említjük

hogy nél

gyakran

feltárása is jelentős feladat

az érintett személyek nagy száma' miatt a nagyobb

ken

egyéb

hitelezők

nem is r o s s z u l . Ugyanakkor a hitelezők és hitelt felvevők ágazó

keresz-

leltárrészek, azaz a hitelügyletek és

Ezek vizsgálatakor igen fontos lehet p l . a

alig ismert tény: az 1840 előtti betáblázású az

teljes

az

meg,

hitelügyletek-

intabuláció fedezetéül az adósnak nemcsak i n g a t l a n - ,

de

ingóvagyöna is szolgált.) Az é l e t v i t e l n e k másik fontos és

változó jellegű része az ingatlanok szerzésére való t ö r e k v é s . Ebben

változó az ingatlan j e l l e g e , a kor és a város társadalmi

gazdasági

viszonyaitól

szorulnak

h á t t é r b e , majd a szőlők, amelyek a X I X . század

re

f ü g g ő e n . Elsőként a s z á n t ó k ,

válnak fő jövedelemforrásból kiegészítő keresetet

a

és

legelők közepé-

biztosító-

vá. A

leltározás gyakran a hagyatéki eljárás utolsó fázisát jelen-

tette.

Ennek kötelezettségét mindenhol helyi szabályozás

mondta

- 61 k i , tehát városonként v á l t o z o t t , mikor és miért kell(ett) elvégezni. Pesten p l . általános kötelezettséget írtak e l ő , ugyanakkor az iratok arról t a n ú s k o d n a k , hogy a végrehajtást csak egy szűk körben tudjuk igazolni: X V I I I . század végi vizsgálatunk szerint csak a halottaknak k b . 10 %-a után maradt fenn hagyatéki leltár. Feltehetjük, hogy a helyi előírásoknak nem tudtak maradéktalanul eleget tenni, illetve érvényt szerezni.. A z t , hogy mikor és miért nem leltároztak, még nem sikerült meghatároznunk, ugyanis gyakran találunk olyan iratokat, amelyek korábban készült leltárakat t a r t a l m a z n a k , de felvételük idején a tanács nem archiválta őket. így tehát kutatásainkban nem elégedhetünk meg a leírt adatok elemzésével: a birtokos (örökhagyó és örökös) rétegek rekonstrukciója is nélkülözhetetlen az é r t é k e l é s , a társadalmi következtetések egzakt l e v o n á s á h o z . Az előbb hivatkozott vizsgálat eredményei változhatnak ugyan az idővel, mind számszerűségb e n , mind tendenciákban, annyi azonban biztosra vehető, hogy a tanácsoknál őrzött hagyatéki ügyek túlnyomó részben kiskorú örökösök vagyonának, örökségének jogbiztosítására kerültek levéltárba. Ha már a leltárak társadalmi hátterét v i z s g á l j u k , kitérőként említést kell tennünk egy gazdasági kérdésről is, amely bármilyen szempontú vizsgálat eredményeit s e g í t h e t i , de ugyanakkor meg is kérdőjelezheti p o n t o s s á g u k a t , s ez az é r t é k m e g j e l ö l é s . Az 1753. évi konvenció előtti időszakban ugyanis -szinte az egész ország gazdasági és kereskedelmi helyzetéről is pontos képet nyújtva- b á r m e l y , az akkori Európában és főként német nyelvterületen vert pénz e l ő f o r d u l h a t . Ennek esélye ugyan az ezt követő időszakokban is megmaradt," de a birodalomban és azon kivül vert pénzek előfordulása fokozatosan c s ö k k e n , s a X V I I I . század végén már csak szűkebb körben fordulnak elő ilyenek. A konvenció után a legfontosabb előforduló pénzzé a 60 krajcár (xr) v á l t ó p é n z ű , ún. konvenciós értékű (CM) f o r i n t , majd az 1811. évi devalváció után az ú n . bécsi értékű (WW) forint válik: utóbbi is 60 xr-t tesz k i , a kétféle pénz között azonban hatalmas az értékkülönbség: a konvenciós forint eredetileg kereken ö t s z ö r ö s e , majd kisebb értékingadozás u t á n , 1810-tól két és félszerese a későbbinek. Ezek és áz egyéb pénzek átváltása egymás között a korabeli k e r e s k e d ő i , s t b . kézikönyvek segítségével egyszerűnek látszó

- 62 d o l o g , utóbbiak csak viszonylagos segítséget n y ú j t h a t n a k . Az egyes pénzfajták b i z o n y t a l a n , vagy éppen k i m u t a t h a t ó a n csökkenő nemesfém tartalmuk miatt nem azzal az értékkel b í r t a k , amelyet rájuk v é s t e k , azaz az elvi és a tényleges forgalmi érták -sokszor nagyságrendekkel is- eltérhetett e g y m á s t ó l . A

vagyonösszeírásokra

részleges vagyon-

fentiekben

betartása sem volt teljes körű és pontos: az és

vázolt összeírt

birtoktárgyak-mindig tartalmazták az örökösök

o s z t á l y b a n , beszámított azok,

vonatkozó szabályok

tételeket,

de igen

gyakran

amelyeket -bármelyikük számára- az örökhagyó

közti

kimaradtak természetben

h a g y o m á n y o z o t t . A vagyon tételes r é s z l e t e z é s e , vagy sommás

össze-

foglalása

többnyire a leltározást végző hivatalokon m ú l t , így az

is,

az ilyen tárgyakat felveszik-e a l e l t á r b a ,

hogy

vagy

csak

egy külön jegyzékbe foglalják azokat, amely egyúttal á t v é t e l i elismervényként is s z o l g á l t . Többnyire

a leltár végére került a vagyonmaradék

vonatkozó számítások sora, de e l ő f o r d u l t , hogy külön let

osztályleve-

is k é s z í t e t t e k , miután a felosztás kizárólagosan

volt, sa.

felosztására összegszerű

s így a családra maradt volna az örökölt tárgyak

elosztá-

A tanácsnok szerepe tehát a vagyon f e l m é r é s é v e l , a k i s k o r ú a k

örökrészének biztosításával véget é r t . Az

eddigiekben sok szó esett a hagyatéki eljárás során

kezett csak

kelet-

iratokról és m e l l é k l e t e i k r ő l , egyetlen forrásról u t a l á s o k b a n , pedig fontossága legalább annyira

zandó,

azonban

kihangsúlyo-

mint a leltáré: ez a v é g r e n d e l e t . A h a g y a t é k i e l j á r á s

ez tulajdonképpen közhelynek számít- egy n a g y k o r ú , v a g y o n n a l delkező

személy

azonban

ezt ki kell h a n g s ú l y o z n u n k , mert igen g y a k o r i , hogy

halálával indul m e g . Triviális

volta

ellenére

-egy k i s k o r ú , potenciális örökösként számon tartott személy la

-s renegy-

halá-

után is keletkeztek i r a t o k , ezek azonban nem annyira az ő va-

gyonára,

mint inkább örökrészére v o n a t k o z t a k , tehát egy

korábban

elhunyt örökhagyó utáni igazgatási eljárás r é s z e k é n t , f o l y t a t á s a k é n t , ezekkel egy gyűjtőszám alatt tették őket Városainkban nak

levéltárba.

igen fontos' szerepe volt az ö r ö k ö s ö d é s i

szokások-

(amelyeknek fő forrását a végrendeletek j e l e n t i k ) , de súlyuk

korántsem

a k k o r a , mint a falusi közösségekben: a jogi

szabályok

-néhány,

törvényben megszabott kötelező v a g y o n r é s z e n , ' m i n t p l . a

hitbéren

kívül- minden felett szabad v é g r e n d e l k e z é s i jogot

biz-

- 63 tosítottak. A végrendeletek egyik fő s a j á t o s s á g a , az egyéni szabályozás lehetőségén k í v ü l , hogy kimutathatóvá tették a vagyon származását is. Jelentős részük ugyanis az örökített vagyont két részre osztja: apai és anyai ö r ö k s é g r e , hiszen ezekre vonatkozóan -kisebb mértékben- eltérő szabályok voltak é r v é n y b e n . Ezek ismeretében azonban már könnyebb feladat az egyéni akaratnyilvánítás mögött meghúzódó mentalitás k i m u t a t á s a , m e g f o g a l m a z á s a . E szempontból sajátos lehetőséget rejt magában a jótékony célú adományok összegeinek és kedvezményezettjeinek széleskörű összehasonlítása is. K ü l ö n l e g e s és tulajdonképpen teljességgel ismeretlen lehetőségeket takar még a kutatók számára a zárt végrendeletek feltárása. Mind P e s t e n , mind Budán fennmaradt néhány doboznyi olyan végrendelet is, amely végül is nem került k i h i r d e t é s r e . Ennek oka l e h e t e t t , hogy az illető testáló a várostól távol és ismeretlenül halt m e g , v a g y o n t a l a n u l , l e h e t e t t , hogy örökösei előtte haltak e l , de l e h e t e t t , hogy maga új végrendeletet nyújtott be, s a régit nem vette v i s s z a . Pontos feltárás tisztázhatja és bővítheti is eZeket az a l t e r n a t í v á k a t , s néhány esetben -a végakarat módosítása révén- a mentalitásnak újabb jelei válnak megfogalmazhatóvá. A hagyatéki irategyütteseknek s z á m o s , gyakran változó melléklete v o l t , amelyet adatainak jelentős része a leltárakba is bekerült (pl. a d ó s l e v e l e k , o b l i g a t i o k ) . Az ettől eltérők (házassági s z e r z ő d é s , b i r t o k í v e k , osztály l e v e l e k , s t b . ) pedig általában jogbiztosító szerepet töltöttek b e . Mind P e s t e n , mind Budán igen gyakori j e l e n s é g , hogy csak a végrendeletileg ö r ö k í t e t t , vagy a végrendelet terhére természetben átvett tárgyakról készítettek osztály l e v e l é t , a ténylegés osztály azonban a hagyatéki leltár végső r é s z e k é n t , összegszerűen került r ö g z í t é s r e . A tanács csak kisebb vitás ügyekben i n t é z k e d e t t , szerepe -a már említett- jogbiztosításon túl a becslésre és a becsült értékek elosztására k o r l á t o z ó d o t t . Az ezeknél b o n y o l u l t a b b , vitás ü g y e k , amikor már nemcsak az é r t é k e k , hanem a jogosultságok és a törvényszerűségek is m e g k é r d ő j e l e z ő d t e k , a bíróság elé t a r t o z t a k .

- 64 Válogatott irodalom:

Benczéné Nagy Eszter

1978.

Ebért Antal hagyatékának árverezése 1 8 0 3 - 1 8 0 4 - b e n . Zalai G y ű j temény 8 . 135-144. Gajáry István 1 9 8 7 . A pesti tanácsi vagyonleltárak 1 7 0 2 - 1 8 4 8 . Budapest Főváros Le véltára Közleményei, 1988. Megjelenés e l ő t t . Holl Béla 1963. Pest-Buda

polgárainak könyvkultúrája a X V I I - X V I I I .

században

Tanulmányok Budapest Múltjából X V . 2 8 9 - 3 2 6 . Rácz István 1 9 8 3 . Debreceni végrendeletek 1595-1847. D e b r e c e n . Rácz István 1984. Debreceni vagyonleltárak 1717-1848. D e b r e c e n . Radvánszky Béla

1986.

Magyar családélet és háztartás a X V I - X V I I I . s z á z a d b a n . I - I I I . kötet. B p . 2.kiad. Tárkány-Szűcs Ernő 1962. Vásárhelyi t e s t a m e n t u m o k . B p . Tárkány-Szűcs Ernő 1981. Magyar jogi n é p s z o k á s o k . B p . Tóth Zoltán 1 9 8 1 . Bécsi 1890).

iparosok életviszonyai hagyatéki iratok tükrében VEAB

IV.

Kézműves-ipartörténeti

1980. december 1 - 2 . V e s z p r é m . 33-44.

Szimpózium,

(1889-

Veszprém

- 65 -

Kiss Z.Géza: ÚRISZÉKI IRATOK ÉS TÁRSADALOM Az

ú r i s z é k r ő l , mint forrásképző, iratkibocsátó helyről

minden

információm

mástól

származik. Szabó Istvántól tanultam ennek

jellegzetes

magyar

intézménynek a t ö r t é n e t é t ,

jogtörténeti, Engem,

Degré

Istvántól birtokigazgatási

Alajostól

vonatkozásait.

mint- kutatót azonban nem az intézmény t ö r t é n e t e , vagy kü-

lönböző jairól és

Kállay

a

funkciója érdekelt igazán, hanem az úriszéki iratok laprám tekintő e m b e r , meg a kortársak által

a

legilletékesebbek

által bizonyított

felsorakoztatott

tények

sokasága

és

azonban már a bevezetőben s z ö g e z n e m , hogy ezekkel

az

sokarcúsága. Le

kell

iratokkal

a

kutatást nem k e z d e n i , hanem

Bármennyire első

kiegészíteni

szokták.

is vonzó legyen a megismerhető részletek v i l á g a ,

az

mindenkor Kronosz és a változás törvényeinek s z o l g á l a t a , az

úrbéres

népességre koncentráló állami- és uradalmi

dézsmajegyzékek gyó,

növekvő

kimutatása, stb.)

feldolgozása,

a népesedés és jellemzőinek

vagy stagnáló állapotának, rétegzettségének szükséges egymásra v e t í t é s e , tehát a

(fostb.)

a lélekszám és jövedelemforrások (föld, h á z ,

rendszerint

szilárd

összeírások,

jószág kutatás

alapjának b i z t o s í t á s a . Ezután jöhetnek az úriszéki

ira-

tok a d a t a i , a mikrovilág pontosan megragadható eseményei és emberei,

hogy

s z í n e z z e n e k , p o n t o s í t s a n a k , vagy éppen

messzire ívelt absztrakciókat a valóság talajára

.a

túlságosan

visszahozzanak.

Ennek a munkának az elvégzése elegendő volt az ormánsági társadalom

1767-1849 közötti viszonyait összegző kandidátusi disszer-

tációm

e l k é s z í t é s é h e z , illetve a h h o z , hogy a korábban

lannak,

öröktől

1767-1867 nek tott

létezőnek

képzelt

Ormánság-kép

mozdulat-

helyére,

az

közötti időben változó Ormánság képét á l l í t h a s s a m . En-

a kéziratnak a kronológiája nem a bővítés szándéka miatt juel 1867-ig, hanem egyszerűen a z é r t , mert kutatás közben be-

igazolódott

(bár ekkor még nem mindenkinek t e t s z e t t ) , hogy

1687,

1790,

1048 politikatörténetünk fontos terminusai u g y a n , de a ku-

tatás

nyomán

feltárulkozó objektív folyamatok

tőlük

időben (korábban) keletkeznek és későbben fejeződnek

be.

független

- 66 Az

én munkám a vállamat másfél évszázados családi

nyomó

Ormánságkutatás

szembe

és a 20. század utolsó

örökségként

évtizedeiben

kell néznem azzal a ténnyel, hogy a hagyományos

társadalom

elhalt

ormánsági

struktúrává, az elődeim által művelt

helyett a történelem tárgyává vált, és a m e s t e r s é g e s

már

néprajz

születéssza-

bályozás

ad

hoc folyamatai akár a m ú l t t ü k r é b e n , akár a

világban

szemléljük a z o k a t , mindig és mindenütt a világon a tár-

sadalom legkisebb k ö z ö s s é g é t , a családot támadják A

közel

másfél

késztettek

meg.

konkrét

tapasztalatai

a r r a , hogy látszólag értelmetlenül visszaforduljak

speciálisabb és

évtizedes kutatómunka

modern

és

céllal bontsam ki az ú r i s z é k i (továbbá a k ö z g y ű l é s i

e g y h á z i ) i r a t c s o m ó k a t . Ez a kegyetlenül aprólékos munka szük-

séges

a h h o z , hogy a pusztulás gyökereit hordozó kor

emberének utat,

(1767-1849)

társaságában tehessem meg az első világháborúig

vezető

amely során fokozódó ütemben robban szét az ormánsági

em-

bert századokon át oltalmazó ősi c i v i l i z á c i ó . . . Olyan már

forrásanyag összehordásán d o l g o z o m , az utóbbi két

a

Soros

Alapítvány t á m o g a t á s á v a l , amely

az

évben

emberre

kon-

c e n t r á l . Nem a társadalom érdekel t e h á t , hanem a különböző mikroközösségekben Termelő. hez. "in

tevékenykedő E m b e r , v a g y i s nem a t e r m e l é s , hanem a

Nincsennek előre megfogalmazott kérdéseim a kor e m b e r é -

Akkor

vagyok b o l d o g , ha a régészek terminológiája

szerint

situ" találkozhatom v e l e , vagyis ú g y , ahogy az írás

csodája

megőrizte

számunkra.

Szakemberek

előtt aligha kell b i z o n y g a t n o m , hogy erre a

legjobb

az úriszéki iratanyag, mert annak nehezen

lapjain

mindenkivel

célra

összeszedhető

lehet t a l á l k o z n i , aki a földesúri

birtokon

é l , vagy oda kívülről b e k e r ü l , a megyei a l k a l m a z o t t ó l a v á n d o r k e reskedőn, rény

kolduson át a futóbetyárig. A m i k r o v i l á g b ó l való

kitekintésre

is

lehetőséget adnak

az

emberek

magánjogi

ü g y e i , hiszen az egymásközött exogám k ö z ö s s é g e k házassági latai

sze-

kapcso-

behálózzák az egész Ormánságot, vásárokon realizálódó

reskedelmi

ügyei pedig dél felé átlépik a D r á v á t , kelet és

kenyu-

gat irányában pedig Baranya megye h a t á r a i t . Sok ezért

izgalmat

kínáló gyűjtőmunkámnak még csak a

felén

az alábbiakban csak j e l z é s s z e r ű e n , vagy éppen a

járok,

forrásunk

iránti érdeklődés felkeltésének szándékával közlöm első tapasztalataimat.

- 67 Aki

belelapoz ebbe a ma mintegy 1200 egységet tartalmazó gyűj-

teménybe, kel

e m b e r e k k e l , emberekhez kötődő aktusokkal és események-

találkozik,

(táj,

s

az egyes lapok első pillanatra

csak

u r a d a l o m , település) és idő (1767-1849) szerinti

lehetőségeit gára

a

tér

rendezés

k í n á l j á k . Azután a jól olvasható írás hívja fel ma-

a f i g y e l m e t , amely p a n a s z o k , n y u g t á k , egyszerű

megállapodá-

sok esetén is írástudóktól ( j e g y z ő t ő l , p a p t ó l , t a n í t ó t ó l , uradalmi e m b e r t ő l ) s z á r m a z i k . A világi és egyházi testületek ságok,

presbitériumok)

tagjainak neve mellett a

(elöljáró-

községekben

a

feudális kor v é g é i g , a mezővárosokban (Sellye, V a j s z l ó ) a negyvenes

évek elejéig keresztek s o r a k o z n a k . Ha egyes esetekben

zűségről

is árulkodnak az egymás alá rótt k e r e s z t e k , legtöbbször

megállapítható gének

egyke-

azok "egyéni" j e l l e g e . Ha pedig a keresztek

töme-

sem h i n n é n k , az iratok perdöntő mennyiségén ott a záradék:

"ÍFást riéni tudván kezünk kereszt vonyásáv'al és községünk élő pec s é t j é v e l " . . . bizonyítjuk a b i z o n y í t a n d ó k a t . Úgy

tűnik spontán k e l e t k e z e t t , s egyenként talán

forrásaink

jelentéktelen

belső tartalmuktól függetlenül is képesek a r r a ,

hogy

megdöntsék az Ormánság-kutatás egyik m í t o s z á t , amely nem kevesebbet

á l l i t , minthogy az Ormánság minden falujának megvolt

óta

a

p a p j a , tanítója és ezért itt természetes az

Sztárai

írás-olvasás

tudománya. A fenti tétel magja a 1 6 . században k e r e s e n d ő , amikor az állatkereskedelemből, formáció Laskón

szőlőtermelésből gazdagodott polgár lett a

re-

befogadója a Délkelet-Dunántúlon s T o l n á n , V ö r ö s m a r t o n , és

másutt remek iskolákat s z e r v e z e t t . . . Ezt a

fejlődést

azonban elsodorta a 15 éves háború és az írásbeliség további sorsa a 1 8 . századtól az árutermelés függvényében a l a k u l t , de az Ormánság lis is

mocsárvilága a 19.'század közepéig konzerválta a

gazdálkodás k ö r ü l m é n y e i t . . . Ezért panaszkodnak még

naturá1886-ban

püspökjüknek az ormánsági l e l k é s z e k , hogy presbitereik jó ré-

sze nem tud írni.* A

falusi-mezővárosi

végéig

csak az á l l a m , az egyház és az uradalom alapvető

(jövedelmeit, míg

élet kutatója t u d j a , hogy a feudális

jogait) rögzítik periodikusan keletkezett

a lakosság életét a szokásjog s z a b á l y o z z a . Falusi az Ormánságból nem maradtak

kor

érdekeit iratok,

törvények,

városi

szabályrendeletek

valaki

ebben a világban a közösségbe beilleszkedve élte le

ránk.

Ha éle-

- 68 t é t , akkor legfeljebb csak a születés-házasság-halál dátumait őrzi

az egyház anyakönyve, vagy egy-egy vén b i b l i a . Az unokái

lán

még

m e g e m l e g e t i k , de azután belehull a

feledés

ta-

kútjába...

Aki azonban megszegi az íratlan s z a b á l y t , annak c s e l e k e d e t e i t

pa-

nasz

ci-

formában rögzítik, bíróságon t á r g y a l j á k , m e g í t é l é s e k o r

tálják hogy

a

szokásjog

aki

vonatkozó passzusát i s . Ez a

titka

annak,

a tiszttartó által az úriszék elé i d é z e t t , vagy

panaszával

önként

odafordult ember nyomába s z e g ő d i k ,

éppen

az

előtt

szines keleti szőnyegként jelenik meg egy-egy település (a mi további

példáink szerint a vajszlói u r a d a l o m ) n é p e s s é g e , és

a z , ami e népességet alkotó emberhez

mind-

tartozik.

A vajszlói uradalomról és annak k ö z p o n t j á r ó l , Vajszlóról mációként helyben

annyit,

hogy

bár a 13. század

közepén

infor-

keletkezett,

lakó magánföldesura soha sem v o l t , hanem a török

uralo-

mig

a Nyulak-szigeti a p á c á k , azután pedig a pozsonyi és vásárhe-

lyi

apácák

rült, a

birtokait is öröklő óbudai Clarissák

birtokába

ke-

majd a rend feloszlatása után vallásalapi b i r t o k k é n t , m i n t

pécsváradi alapítványi kerület egyik tagja élte tovább

1848-ig, eltér

életét

azután pedig állami erdőgazdaság lett b e l ő l e . Abban

is

története a hagyományos n a g y b i r t o k o k é t ó l , hogy önálló gaz-

dálkodást soha sem f o l y t a t o t t , hanem megelégedett a f ö l d e s ú r i jogok kal,

alapján szerzett jövedelmekkel: a két t i z e d d e l ,

kulináriák-

az erdők termésének, rétek füvének h a s z n o s í t á s á v a l . Gazdál-

kodását

tekintve

t e h á t , akárcsak a területén elhelyezkedő

b á g y b i r t o k o k , a középkort juttatja

job-

eszünkbe.

Az uradalom k ö z é p p o n t j a , Vajszló a 1 9 . század második felének egyik legfiatalabb, de igen dinamikusan fejlődő mezővárosa v o l t , amelynek lélekszáma 1787-1841 között 765-ről 3.186-ra növeked e t t . Lakosságának, túlnyomó többségét örökös jobbágyokból álló 2 népesség alkotta. Ebben a világban az uradalmat a helyben levő tisztikar

képviseli

kapcsolatoktól, államosítás rai

személyi

az alkalmazottak emberi m a g a t a r t á s á t ó l .

első é v t i z e d e i b e n , a 18. század v é g é n , a laza

igazgatás alatt fegyelmi vizsgálatok szereplőjeként

találkozunk nül

sőt

s a lakosság élete nagyban függ a

gyakran

hatalmukkal v i s s z a é l ő , vagy az állami javakat hűtle-

kezelő t i s z t e k k e l . Minthogy azonban a kamara inkább az

csonyabb

rangú alkalmazottakra hallgat -akik különböző

nehézségekre

Az

kama-

hivatkozva

ala-

objektív

takargatják főnökeik v i s s z a é l é s e i t - ,

a

- 69 sámodi és vajszlói elöljáróságok nagyon is konkrét vádjai nem kerülnek úriszék e l é , s aktáik is ottmaradtak az uradalmi fiská3 l i s , illetve a kamarai adminisztráció iratai k ö z ö t t . sa

A személyzeti munka tökéletesedése és az adminisztráció javulákövetkeztében 1015 után már csak szabályterősítő kivételként

találkozunk

az

úriszéki iratokban magáról m e g f e l e d k e z e t t , 4 rupt, vagy éppen erkölcstelen a l k a l m a z o t t a k k a l .

kor-

Azokról az e r d é s z e k r ő l , akik becsülettel tették d o l g u k a t , őrizték

az állami v a g y o n t , irányították a f a k i t e r m e l é s t , erdőtelepí-

tést,

szervezték

a

m a k k a l t a t á s t , meg a különböző

erdei

javak

(vadgyümölcsök,

gombák stb.) gyűjtését és kiadták az ellenőrzött

igények

kiutalt é p ü l e t f á t , meg a

nyomán

különböző hez

bognármesterséghez

fatárgyak (hidak, c s ó n a k o k , hombárok stb.)

és

készítésé-

való f a a n y a g o k a t , az úriszéki forrásokról szólva nem beszél-

hetünk

(csak a z e r d ő r c n g á l ó k , meg a fatolvajok kerültek az

úri-

szék e l é ) , pedig aprólékos n y u g t á i k , meg az értékesített

anyagok-

ról

aláássák

évrenden készített jelentéseik már 1790-től kezdve

annak

a

sze-rint az

széles

körben

elterjedt mítosznak

a

hitelét,

a telekhányad arányában ölenként megvágott fa ellenében

ormánsági jobbágyok a faizás mellett 1040-ig ingyen

volna az erdők A

javaival.

élhettek

3

húszas évek közepétől azután megjelenik a hivatalnok

uradalmi

amely

tisztviselő.

Ennek

prototípusa

a

típusú

Kelet-Baranyából

Vajszlóra vetődött Angyal György A l o i z , aki egyaránt nem szenvedhette

az

izgága kálvinista p o l g á r o k a t , a bűzös mocsarakat és

maláriás

szúnyogokat,

nak.

e m b e r e k , ha nem is s z e r e t t é k , de tisztelték a

Az

beosztottjaival pontossága

de becsülettel eleget tett a

sem kivételező igazságossága,

a

rábízottakhivatali

törvénytisztelete,

m i a t t . Az úriszéki iratokat a tárgysorozat

sorrendjé-

b e n , évenként c s o m ó z t a , és a döntések végrehajtásáról mindig precíz

"tudósítás"-t a d o t t , akár v a g y o n m e g o s z t á s r ó l , akár bonyolult

pénzügyi kapcsolatok r e n d e z é s é r ő l , akár testi büntetés elszenvedtetéséről lenőrrel miatt re

volt

is s z ó . Hűséges m u n k a t á r s á v a l , Róka

végzett

munkássága

forrásértékű, de az

ezen a helyen d o k u m e n t á l h a t a t l a n . A feudális

József akták

el-

tömege

törvényesség-

szigorúan ügyelő magatartásának bemutatására is csak 3 jelen-

tését

idézem,

kolerajárvány

amelyek

az ormánsági jobbágyoknak az

1831.

évi

idején való politikai m a g a t a r t á s á r ó l , az erdők ka-

-

70 -

tonaszökevényektől, betyároktól és más gyanús elemektől való megtisztításának

szükségességéről,

felgyújtásáról Köztudott, történelem, szóródtak, amit

az

is

hajdú

hogy a bírói ládák és a falusi jegyzőségek iratai a elpusztultak^

Ezek

olyan

házának

vagy az emberi hanyagság okán jóvátehetetlenül s szinte csak az maradt

meg

u r a d a l m a k h o z , vagy a magasabb közigazgatási

küldtek. rókról

szólnak.

meg egy goromba

6

belőlük, szervekhez

az "elküldött" iratok.Vajszló és környéke

esetén

bőségben találhatók az úriszéki anyagban,• hogy

és

esküdtjeikről

kiegészítésére,

bennünk é l ő , nagyon is

szét-

a

bí-

sematikus

kép

önálló tanulmány készítésére irritálják a

kuta-

tót. Arra

a

cseppet

sem könnyű kérdésre p é l d á u l , hogy

in

praxi,

hogy történt a községi választott szervek j e l ö l é s e , vajszlói rásaink

azt m o n d h a t j u k , hogy a presbiterek: "... a 8 eleji által delegáltattak... t i z e n k e t t e n " . A bíró szemé-

népnek lyét

(és a közösség egészét) illető ügyekben a tiszttartó a

"elejinek" amikor

meghallgatása

után

döntött.

Akad

olyan

akta az iktatókönyvben 9 contra provisorem" cím alatt szerepel.

megyei

Bartal

eset

fenn,

"Vaiszloienses

is,

Primores

Antal a primőr szót a székely előkelők jelzésére

tartja

de az illetékes siklósi szolgabíró sürgősen k ö z l i , hogy az

ormánsági váltság

primoroknak

dást

1

nincs semmiféle m e n t e s s é g ü k . " Olyan

nélküli gazdag polgárok ezek, akik a háttérből

helyi

egyházi

vállalják.

Velük szemben a b í r á k , e s k ü d t e k ,

bajlóv a g y " az

vezetők telekkel rendelkező teljes jogú polgárok

de

nem találtam közöttük fél telkesnél g a z d a g a b b a t . Az

és

a

ugyan, uradalom

közösség között álló bíró élete csöppet sem k ö n n y ű ,

sokan

vannak,

bíróságot.

1816-ban

tiszttartó, telre,

11

József

akik megválasztás esetén nem akarják pl.

vasraveréssel fenyegeti a

ki-

formálják

p o l i t i k á t , de a közösség s z o l g á l a t á v a l járó sok

nem

alól.

nép

ezek az előkelők szembefordultak a tiszttartóval és a vo-

natkozó

a

for-

birtokában

ezért

vállalni

a

jelöltet

a

ha a választás után azonnal meg nem jelenne

esküté-

dé még 1839-ből is arról é r t e s ü l ü n k , hogy b e s é n c e i Futó a

gazdaságára hivatkozva m e n t e s í t é s t kér a

bírói

tiszt

12

Olyan polgár

esetekkel á

paraszti

is találkozhatunk a z o n b a n , amikor sorból való kitörés eszközének

valamelyik használja

a

- 71 közszolgálatot. idején, tól,

Kis

Tóth János vajszlói jobbágy

első

bírósága

1806-ban szolgálatának megjutalmazását kéri az uradalom-

1811-ben már mint az uraság szabadosa kér faanyagot 5

építéshez* , hivatalos zül

hogy

uraság

egyik

tekintsen r á n k , mint aki több ezer forintos bérű

makktermését értékesítés is

erdők

becsüli meg ura számára és száz számra vásárol (ta-

készíttet)

ízben

következő évben a görcsönyi

levelének hátoldalára vetett bizalmas közlés sorai kö-

úgy

lán

a

istálló

teknőt gazdája m e g b í z á s á b ó l , az Alföldön

leendő

c é l j á r a . Még szélsőségesebb figura a kis Páprád több megválasztatott b í r á j a , Vörös J á n o s , aki két ízben

is

kéri 1/4 hold földjének k i e g é s z í t é s é t , béreli az uradalmi szérűskert k á p o s z t á i ö l d j é t , m e g k á r o s í t j a , m o c s k o l j a , üti-veri a falubel i e k e t , meg a feleségét, megtiltja a f a l u b e l i e k n e k , hogy befizessék az egyházi adót Besence anyaegyház lelkészének, mert nz a hivatalos. előírásoknak megfelelően nem volt hajlandó ni

megkeresztel-

a bíró házánál annak g y e r m e k é t , minthogy sem a gyermek beteg-

sége, sem rossz idő nem indokolta A

azt.*

4

bírák túlnyomó többsége természetesen csak az aktákon szere-

pel,

mint a közösség ügyeinek k é p v i s e l ő j e , vagy egyének

nek

kérésé-

h i t e l e s í t ő j e , és tisztességgel ad számot hivatali éve letel-

tével. Az ormánsági közösségek kutatója eddig is t u d t a , hogy a választott

községi

szervek között egyfajta munkamegosztás alakult

az idők s o r á n . A belső tanácsként emlegetett presbitérium tív

ki

preven-

j e l l e g g e l végezte az erkölcsi-politikai ü g y e k e t , a külső ta-

nácsnak

nevezett

elöljáróság teendője pedig a gazdasági-

és

a

"külügyek" intézése v o l t . Ennek ellenére a gyűjtőmunka egyik legnagyobb a

élménye annak észlelése v o l t , hogy a magyar

elöljáróság,

falusi önkormányzatnak ez az ősi s z e r v e , milyen széles terüle-

ti

illetőséggel képviselte a gondjaira bízottak é l e t é t . Azt

szem

azt is ide í r h a t o m , hogy az uradalmak (legalábbis az ormán-

ságiak)

tisztelték

megsértése ügyet

esetén

a szokásjogot és a "belügyekbe" avatkoztak,

de akkor

sem

csak

annak

tárgyaltak

semmi

az elöljáróság megkérdezése n é l k ü l . Ugyanakkor az

mat

érintő különböző ügyekben (építőanyag szükséglet

se,

erdei

stb.)

hi-

favágó

elvárták

igazolása

n a p s z á m o s o k , kubikusok

munkájának

uradal-

felbecsüléigazolása

valamely" községi elől járó j e l e n l é t é t , akinek

rendszerint

szükséges volt a munkabér

az

folyósításához

- 72 is. Az

úriszéki iratokra támaszkodva nagyobb tanulmányt

tem

a

Baranyai

Helytörténetirás

számára

készítet-

"Úriszéki

Vajszló mezőváros polgárainak mindennapjaihoz"

adalékok

címmel.

Ebben a munkában nyomon követtem a földet m ű v e l ő , rétet tisztogató,

kertet k e r í t ő , állattartó embert, gondosan utalva azokra a

dokumentumokra vizek

ellen,

kiscsoportos dig a

(rétek-kertek sánccal való oltalmazása a a termőterület kiterjesztése a rétek

kártevő

rovására,

állattartás tartós elhúzódása s t b . ) , amelyeknek

a ed-

volt nézeteket pontosító hatást t u l a j d o n í t h a t u n k . B e m u t a t t a m telkes

vel,

társadalom rétegződését hagyatéki leltárak

segítségé-

de gondoltam a telkesektől közvetlenül függő kosztos

szokra,

marhapásztorokra,

cselédekre

sőt a függés legmélyebb pontján

lévő

is. Ezekre az úrbéres társadalom árnyékában élő embe-

rekre, a halhatatlanná emelt Kukorica Jancsi sorstársaira zadvég

kaná-

emlékanyagát

k i v é v e ) csak akkor bukkan rá a

(a szá-

kutató,

"Tilos"-ba

tévedt,

gondjaikra

bízott jószág, vagy más formában valami kárt o k o z t a k .

Gyakran a

jégbe szakadt, vagy farkas áldozata

ha

lett

a nevüket sem tartják fontosnak m e g e m l í t e n i g a z d á i k ,

de

fizetésüket mindig pontosan részletezik, mert abból akarják

kárukat olyan vét

megtéríteni.

A "tettes" neve nem f o n t o s , de

ha

és gazdáját is m e g a d j á k . . . Olyanok ő k , akár.a felfüggesztett

valójában

a

ugyan-

státusú a tanú, akkor annak illetőségi h e l y é t , teljes

kitett

a

ne-

gravitációnak

s ú l y , amelyről csak akkor derül k i ,

hogy

inga, ha kimozdítják h e l y é r ő l . . . A rendkívüli

esemény

által okozott kárt legjobban az úriszéki iratok rögzítik

számunk-

ra, s közben talán többet őriznek meg az a l k a l m a z o t t r ó l , mint pan a s z t t e v ő , kapzsi Az

gazdájáról...

úriszéki iratok forráslehetőségeit kutatva utóljára

hagytam

a

nők k é r d é s é t , akik a történetírás lapjain soha nem kapták

a

számuknak és sokágú tevékenységüknek megfelelő h e l y e t . Nem ar-

ról zi

van szó természetesen, hogy né lennének szánt életű k i r á l y k i s a s s z o n y a i n k , tudós a p á c á i n k , jeles

Árpádhá-

nagyasszonyaink,

szabadságharcos honleányaink, vagy kiemelkedő m u n k á s m o z g a l m i cosaink,

hanem arról van s z ó , hogy a hagyományos forrásokra

maszkodó

történész

egyszerűen

nem találkozik

szemléletű feudáliskori forrásokban A

statisztikust

meg

a

hartá-

patriarchális

nőkkel.

e régi korból a nemek szerinti m e g o s z l á s

ér-

dekli, kák

a vagyoni helyzetet tükröző állami és uradalmi

családonként csak egy-egy férfi nevét k ö z l i k . A robotot

tartják a

statisztinem

nyílván nemek s z e r i n t , még a kulináriáknál sem gondolunk

n ő k r e , pedig a c s i r k e , a tojás, a pünkösdi és a hízott liba

nők

keze

is.

Arról már nem is b e s z é l e k , hogy a fehérben járó

ők

alól kerül k i , mint ahogy ők köpülik a beadandó

a

vajat

Ormánságban

öltöztetik a család apraját n a g y j á t , a füstölt húst kivéve ők

tartósítják

az

lesz otthon Az

élelmiszert s nélkülük a legszebb

dolgoztam

családok komplikált házassági

m é g , de azt nyugodtan állíthatom

szerződéseiből a

gyűjteményem

alapján,

hogy akinek van türelme az úriszéki iratok

hoz,

bármely feudális közösség rajzát teljessé teheti a

az

részvételének Vegyünk

lapozgatásá-

birtokkal

rendelkező özvegyek bekerülhetnek a férfiak k ö z é , egy-egy mi összeírás 3/4

telkes öröksége "elesett t ő l e " , és Kiss nevezetű jött

polgárembernek

a d a t o t t . Most

arra

Sándornak, hivatkozva,

a fia már elmúlt 18 é v e s , é s , hogy a megboldogult férj elő-

dei

Páprád megülése óta bírják azt a földet, visszakéri

gét.

öröksé-

Számomra a fentieknél is többet a d , mert a még javában

rágzó

patriarchális

férfi

utóirata:

látásmódot tükrözi a kérvényírő

"Vagyon

örökségének elviselésére Három egy

uradal-

lapjaira.

1796-ban arról k e s e r e g , hogy ura halála u t á n , 1704-ben

Metskéből hogy

nők

bemutatásával.

először olyan j o b b á g y a s s z o n y o k a t , akik mint

Egyikük

sem

soha...

arisztokrata

nem

lakásból

évtizeddel

kemény

özvegye"

még egy l á n y a , (és) vonó

vi-

ismeretlen marhákat

is

11

szerezhet. "

k é s ő b b , ugyanebben a

családban

találkoztam

j o b b á g y a s s z o n n y a l , aki "Tavali Ilona, Varga

Istvány

néven íratta azt a k é r v é n y t , amelyből k i d e r ü l , hogy ura

halála után fél telek és három kiskorú gyermek gondja

roskasztot-

ta

egy

vállát

eleget"

két évtizeden k e r e s z t ü l , de "mindenekért

tett,

s büszkén íratja: " . . . most

pontig

hatodmagammal,

erős

férfi tselédekkel és több vonyős jószágokkal b i r o k " , és éppen ezzel val,

a kérvénnyel száll szembe a fentebb bemutatott komisz

bíró-

Vörös J á n o s s a l , aki "alattomban n y u g h a t a t l a n k o d i k " , hogy

a

tiszttartó "..azon két fertál sessiot vegye el és ő néki adja által..." idők

16

A telket visszakérő özveggyel egy évben bukkan fel

az

h o m á l y á b ó l az elhalt férje munkáját folytató besencei csór-

dásné, de

aki

33 Tilosba tévedt marháját váltaná ki l-l

máriáson,

nem kaphatja meg azonnal, mert három gazda 16 darab külön le-

geltetett, Itt

a

1

gilvánfai a

Tilosba tévedt ökre után nem volt hajlandó fizetni elöljáróságnak. ^

van azután egy modern értelemben is dolgozó n ő , Vint

sellyei téglásmester a l k a l m a z o t t j a , akit a vajszlói

Éva,

téglaveté-

sen otthagyott férfi m u n k a t á r s a , s most azon k e s e r e g , hogy a mestertől

a

munka végeztével 10 garast fog csak kapni minden

tégla

u t á n , az uradalom pedig mindössze heti egy forintot 18 sít számára és nagyon "vonyődva" kenyeret. Kövesse

őket

Theodorovits marad

az

egy újabb dolgozó a s s z o n y ,

boldogult

Pál úr" ö z v e g y e , aki férje halála után is a boltban

uradalom

csipkét,

"Istenben

ezer folyó-

e n g e d e l m é v e l , hogy a precíz

leltár

szerint

rézkupakos cserép p i p á t , d o h á n y t , c é r n á t , b i c s k á t , tük-

r ö t , puskaport és más egyebet áruljon a v a j s z l ó i a k n a k . A bolt feletti egyszobás lakásában szerény puhafa b ú t o r o k , konyhájában

ol-

csó e s z k ö z ö k , kamrájában is csak 3 akó szilvórium az egyetlen nagyobb (90 Ft) é r t é k . Egy

újabb

viális

ges ra

forrás tükrében a sámodi Hosszufalusi Julianna

képét l á t o m , aki 10 esztendőn keresztül volt Fülöp

"obschidos nult

19

joJános

katona" hűséges é l e t t á r s a , s az asztalos szakmát

Fülöp az ő ezüstgombjai árán vette meg a műhelyéhez

ta-

szüksé-

első szerszámokat. Az élettárs m e g h a l t , vagyonát 150 forintb e c s ü l t é k . Az asszony ugyan jog szerint nem örökölhetett

na,

de

"és

tiz esztendeig való bérének" m e g t é r í t é s é t . Az úriszék

-ilyen és

azt m e g t e h e t t e , hogy az úriszéktől kéri a gombok

vol-

árának

is előfordul a patriarchális társadalomban- " . . . a

pedig gyors

szives" asszonynak szolgálata után évi 15 forintot ítélt m e g , 20

s így övé lett a teljes ö r ö k s é g . A

fény után jöjjön az á r n y é k , a sikeres életek után lássuk Si-

mon

Z s u z s á t , "... a testi alkatára nézve nyomorült árva

aki

"ellankadott

"maradandó vő

nyomorúságában" úgy r e n d e l k e z i k ,

hogy

leányt", minden

ágyi- és viselő r u h á j a " , meg az Árvák Kasszájában

lé-

170 forintja nővére férjéé legyen, s az gondoskodjék a továb-

biakban eltartásáról és tisztességes e l t a k a r í t á s á r ó l , de a református eklézsiának is juttasson 25 f o r i n t o t . ^

1

Az övénél is nehezebb a sorsa a hidvégi nyomorék Martori Zsuzsának,

aki

magát és beteg édesanyját f o n á s b ó l , v a r r á s b ó l ,

koldu-

- 75 lásból tartja és most az úriszék oltalmát k é r i , mert a hitelezők elhunyt apja adósságai miatt saját keze munkájával szerzett va22

gyonkájától meg akarják A

kapzsiság

úriszék

ördöge -úgy lászik- gyakori vendég

aktáin.

anyagi

fosztani. az

ormánsági

Nem írom ide a kérvényt irató férfi n e v é t ,

aki

érdekből feleségül vett egy özvegyasszonyt és magához fo-

gadta

annak

"drága"

kislányát is. A kiszámíthatatlan sors akaratából

a

lakodalom u t á n , amelyen 5 akó b o r t , 12-12 forint áru pá-

linkát

és

húst,

valamint két zsák lisztet

emésztettek

el

az

asszony

négy nap vendégeskedő r o k o n a i , szerencsétlen nő megbete-

gedett,

9

hónapon át sorvadozott és a kérvény szerint

undorittó dotta,

erőtlenségben v o l t , hogy maga Bátyja ura (is) azt mon-

hogy

szenvedjünk metési

"...olly

vessük

a karó a l á , mert nem é r d e m e s ,

hogy

annyit

v e l e " . A "hűséges" férj elpanaszolja ugyan még a te-

költségeket

is, de arról nem feledkezik m e g ,

hogy

"élő

n y e l v v e l , az elöljárók jelenlétében" magára testáltasson a sír szélén álló szerencsétlennel egy pár szántó v a s a t , egy baltát, 23 egy hat kilás gabonatároló k a s t , egy három akós s a j t á r t , meg 90 barázda

szőlőt".

Okos-pontos hogy

24

hagyatéki leltárak és más források csábítanak

még,

k v a n t i t a t í v adatokkal is alátámasszam a női társadalom' ré-

tegzettségéről

bemutatott k é p s o r o k a t , de már csak arra van lehe-

tőségem,

hogy

egy

Naszvadi

Sámuel

ártatlan és tiszta történetet

mondassak

vajszlói nótáriussal egy s z ö k r ö n y r ő l ,

amely

el a

narrátor szavai szerint "e formán lőtt": "Anyám tók

Toppal

Benke ez

halála után a szökrönt az én testvér b á t y á m , Benke vitte el anyámtul; ennek halála után

Istókhoz

ismét

jutott; ennek halála után feleségénél

Is-

fiához, maradott;

mint ö z v e g y , szolgálót t a r t o t t , s midőn ezen s z o l g á l ó t , Illés

Pannát

kiházasította

volna,

neki adta az én

amely

anyám

szökrönét,

az e n y i m , azon Illés Panna pedig V a j s z l ó b a , Simonék 25 ban férjnél vagyon." .

házá-

Hogy hány évig tartott a szökröny v á n d o r ú t j a , amelyet most piskói

Benke E s z t e r , immár idős asszonyként v i s s z a k ö v e t e l , nem tud-

tam

kideríteni,

egyetlen

de szeretném látni azt a k r i t i k u s t , aki ezt

az

sűrített keserűséget kétségbe v o n n á , vagy

az

mondatba

életkép valódiságát Az

megkérdőjelezné...

a csodálatos az úriszéki a n y a g o k b a n , hogy az emberi édekek-

- 76 tói

m o t i v á l t , de a kortársak által b i z o n y í t o t t , s a

körülménye-

ket amúgy is kitűnően ismerő írástudó által rögzített tények sorolásával

tes, hogy a peres felek a maguk módján kozmetikázzák a d ö n t é s e k , ítéletek el-el térnek a mi

mondanivaló-

jukat,

hogy

hiszen

p a p í r , í r á s , érvrendszer egyaránt a kutatott kort

s annak emberét Aki

bőven

tudja

etikánktól, idézi,

szolgálja.

merít az úriszéki iratok gazdag f o r r á s á b ó l , az

úgy

reprodukálni a vizsgált t á r s a d a l m a t , hogy a modern kor ál-

tal követelt racionalitás szolgálata közben "...az emberek kedetei

az

idő

által színüket ne veszítsék" és

szüntelen újulása ellenére is emlékezik a hajdani re:

fel-

tompítja bennünk a modern r e f l e x i ó k a t . Itt t e r m é s z e -

a

csele-

metodológia

figyelmeztetés-

"...sok v a n , ami c s o d á l a t o s , de az embernél nincs semmi cso-

dálatosabb". Jegyzetek

1 2

3 4 5 6

7 8 9

Ráday L t . Püspöklátogatási iratok 18(36. Szaporca Az uradalom szervezetéhez és g a z d á l k o d á s á h o z , központjának f e j l ő d é s é h e z . Kiss Géza: Fejezetek a vajszlói v a l l á s a l a p í t v á nyi uradalom nyolc évtizedes t ö r t é n e t é b ő l . Baranyai H e l y t ö r t é n e t í r á s , 1 9 8 0 . 190-205 és 2 2 8 , Baranya Megyei Levéltár (BML.) P é c s v á r a d i alapítványi kerül e t , vajszlói uradalom (PAK VU.) F i s k . i r . 1 7 7 8 . s z n . - U o . Kamarai a d m i n i s z t r á c i ó , Salariale 9 2 9 / 1 7 9 1 . D . m e l l . BM.L.PAK V U . Úriszéki ir.: 1308/1816.6.sz.mell.; u o . 1 0 / 1 8 1 7 ; u o . 3 8 / 1 8 1 8 . (Különböző anyagi természetű panaszok Kratki Antal waldbereiter e l l e n . ) Kiss Z.Géza: A földesúri birtok és parasztföld e l k ü l ö n í t é s é nek történeti útja az O r m á n s á g b a n , 1 7 6 7 - 1 8 6 7 . Századok, 1986. I . s z . 6 7 - 6 9 . és p a s s i m . BM.L.PAK V U . F i s k . i r . 56/1831. A n g y a l György levele a fiskálisnak. A kolera ekkor nem érte el V a j s z l ó t , de a j o b b á g y o k azt h í r e s z t e l t é k , hogy a Dráva partján felállított k o r d o n n a k egyedüli c é l j a , hogy megakadályozza annak a hajónak k i r a k o d á sát, amely a király parancsára b i l i n c s e k e t hoz a gonosz tisztek megbüntetésére (uo.Fisk.ir. 5 6 / 1 8 3 1 ) . A t i s z t t a r t ó intézkedést kér az erdők rablóktók való m e g t i s z t í t á s á r a (uo. 1 3 1 / 1 8 3 2 . s z . ) . Hivatalos jelentés fogalmazványa a g y ú j t o g a tásról. Vajszló mezőváros feudális kori iratait egy Hortobágyra kitelepített kulák istállójában látta utoljára Kovács Emil akkor l ú z s o k i , jelenleg magyarbólyi r e f . l e l k é s z . (Szóbeli k ö z l é s ) Ráday L t . Püspöklátogatási iratok. F e l s ő b a r a n y a i egyházmegye, 1 8 1 7 . V a j s z l ó . B M . L . K ö z g y . i r . 3 1 3 0 / 1 8 2 3 . A nép elei a tiszttartó e l l e n .

- 77 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

B M . L . K ö z g y . ir. 4 8 9 / 1 8 2 3 . Vaisloienses Dominii possessionum primores haud i m m u n i t a t e s . BM.L.PAK V U . 1816. n o v . l . BM.L.PAK V U . Úriszéki i r . 2 6 2 / 1 8 3 9 . BM.L.PAK V U . P r a e f . i r . 1 3 4 9 / 1 8 0 6 . és u o . 1658/1811. BM.L.PAK Praef. i. 1300/1814 és V U . 5 1 1 / 1 8 2 0 . Vörös János páprádi bíró 1/4 telkének kiegészítését k é r i . U o . Úriszéki ir. 4 9 / 1 8 1 9 . A bíró álcal megvert és megkárosított ö z v . Jósa Jánosné p a n a s z a . U o . P r a e f . i r . 1096/1823. Vörös János káposztaföld s z e r z ő d é s e . U o . Úriszéki ir. 1 2 5 / 1 8 3 8 . A bíróné panasza férje embertelensége e l l e n . BM.L.PAK V U . Úriszéki ir. 7 / 1 7 9 6 . BM.L.PAK V U . P r a e f . i r . 1 0 3 / 1 8 2 1 . BM.L.PAK V U . Úriszéki ir. 8 / 1 7 9 6 . BM.L.PAK P r a e f . i r . 1805. jún.15. BM.L.PAK V U . 4 / 1 8 0 6 . BM.L.PAK V U . Úriszéki ir. 1 2 / 1 8 2 3 . BM.L.PAK V U . Árvaszéki s z á m a d á s o k , 106/62/1834.sz. BM.L.PAK V U . Úriszéki ir. 4 8 / 1 8 2 6 . s z . 1 kila=96 k g . BM.L.PAK V U . Úriszéki i r . 1 5 / 1 8 2 1 . s z . BM.L.PAK V U . Úriszéki i r . 8 / 1 8 1 1 . s z .

-

78 -

_Szili Ferenc: SOMOGY MEGYE KÖZLEKEDÉSI VISZONYAI ÉS KERESKEDELME A KORAI KAPITALIZMUS

IDŐSZAKÁBAN

(XVIII-XIX.sz.) (egy nagyobb kutatás rövid

vázlata)

A közel másfél évszázados török uralom a megyében is m é r h e t e t len károkat o k o z o t t , a gazdasági életben és az infrastruktúrában e g y a r á n t . A termelőerők alacsony szintje, a járhatatlan u t a k , az elmocsarasodott területek, a népesség nagymérvű c s ö k k e n é s e , a belső piac összeszűkülése a pusztulás méreteit jelezte. A török kiűzését követő évtizedekben a helyreállítási munkák jelentős "éTíeTgiát és még több áldozatot kívántak a l a k o s s á g t ó l . A Felvidékről történő n é p e s s é g m i g r á c i ó , majd a X V I I I . század első harmadától kibontakozó német betelepítés a munkaerőt nemcsak a megyéb e n , hanem Dél-Dunántúl régiójában is b i z t o s í t o t t a . Magyarországon

a XVIII. század utolsó h a r m a d á t ó l , már az

örö-

kös-tartományokhoz való felzárkózás lehetősége volt a tét. A hadsereg

és az árutermelés irányába fejlődő mezőgazdaság

utakat

és

egyúttal piacokat is igényelt. A

megerősödésével külső

korszerűbb

majorsági

birtokok

a nagy és a középbirtokos osztály egyre inkább a

piac felé orientálódott, kihasználva a dinamikusan

lizálódó

nyugat-európai

országoknak a

mezőgazdasági

kapita-

termények

iránti növekvő keresletét. A

jobbágygazdaságok a belső piac szükségleteit elégítették

ki,

főképpen a vásárokban és a h e t i p i a c o k o n . Az

évtizedekig tartó belső n é p e s s é g m i g r á c i ó , természetesen el-. > • • • a majorsági gazdálkodás fokozatos t é r n y e r é s é t ő l .

választhatatlan A

praediumokban lakó népesség száma - c s e l é d e k , pásztorok-

vekedett, ban

de a ritka népsűrűségű Somogyban a vásárok és

általá-

a piachelyek vonzáskörzetétől távoleső falvak száma sem volt

jelentéktelen. tagjai

Ez

a számszerűségében mind jelentősebb

kevésbé voltak mozgékonyak -fogaterő és tőke

kötött munkaidejük miatt i s a ták.

megnö-

vásárokat többnyire nem látogathat-

Ez a társadalmi háttere a házaló kereskedelem mind

térhódításának.

népesség

hiányában-, nagyobb

-

A

79

-

hármas tagozódásé kereskedelem alsó fokán a vásárlók

tömegét

a falvak szegényebb e l e m e i , illetőleg a paediumokban lakók alkották.

Az

adás-vételt itt egyre inkább a zsidó házaló

bonyolították A a

kereskedők

le.

X V I I I . század közepéig országosan és nyílván e régióban

is,

kereskedelemben a főszerepet a görög és a rác kereskedők

ját-

szották,

azonban fokozatosan kiszorulnak és helyükbe a zsidó ke-

reskedők

lépnek. A váltás nemcsak a zsidóság egyre növekvő szám-

szerű

fölénye miatt.következhetett b e , hanem főképpen a kor igé-

nyeihez

és lehetőségeihez jobban alkalmazkodó szemléletük

Ugyanis

a zsidósággal szemben alkalmazott permanens

ció

miatt.

diszkriminá-

-korántsem egyedülállóan magyarországi j e l e n s é g - , amely két-

ségkívül volt,

mérhetetlen

objektíve

emberi szenvedés és

hosszabb

megaláztatás

távon olyan folyamatot

forrása

indított

el,

-amely végül a zsidók számára előnnyé is v á l t o z o t t . Amíg

a görög és a hazai kereskedők f ö l d e k e t , szőlőket és álta-

lában ingatlant v á s á r o l t a k , amelyek egyúttal a meggazdagodás státuszszimbólumai v o l t a k , addig a zsidóságot mindezektől leg

eltiltották

nem

b i r h a t n a k " * ) , így eleve csak olyan tevékenységet

tak,

rendeleti-

("nemesi j ó s z á g o k a t , sem á r e n d á b a , sem

amelyeket a törvények lehetővé t e t t e k . Ezért

zálogba

folytathat-

kényszerültek

kezdetben a kereskedelem alsó lépcsőfokára, amely számukra a megélhetést,

a későbbiekben pedig a társadalmi érvényesülést

tette

lehetővé.

Mivel

elvá-

a tőke m o b i l i z á l á s a , majd felhalmozódása

laszthatatlan t ő l ü k , gazdasági és kulturális f e l e m e l k e d é s ü k , történetileg viszonylag rövid idő alatt A

végbement.

hármas tagozódásé kereskedelem kibontakozását és a

lévő k ö l c s ö n h a t á s o k a t a továbbiakban részletesen Első

ismertetjük.

lépésként a megye út- és közlekedési viszonyait

tuk m e g , k i i n d u l ó p o n t k é n t a X V I I I . sz.-i útviszonyokat áltuk,

közöttük

majd a X I X . század első évtizedétől végbemenő

vizsgálrekonstru-

korszerűsí-

?

téseket mutattuk b e .

A közlekedés és a szállítás

elválaszthatat-

lan a k ö z b i z t o n s á g t ó l , ezért e tekintetben is végeztünk dásokat. építés fel.

Majd a megyék e g y ü t t m ű k ö d é s é t , a drávai v í z i ú t , az technológiáját és végezetül a reformkori utakat

A levéltári források mellett felhasználtuk a

munkákat, kat

is.

3

vizsgáló-

valamint a regionális vizsgálatokat végző

út-

vázoltuk

helytörténeti tanulmányo-

- 80 Összességében zat

k i j e l e n t h e t j ü k , hogy a k a p i t a l i s t a - k o r i

útháló-

ekkor alakult k i , a Balaton és a Dráva-menti posta és keres-

kedelmi utakat k o r s z e r ű s í t e t t é k , de az észak-dél irányú

úthálóza-

tot is ekkor é p í t e t t é k , így a tranzit kereskedelem mellett a belső kereskedelem is mind nagyobb szerepet k a p o t t . Mivel a g a z d a s á gi

fejlődés -tőkés árutermelés- egyik mutatója a vásárok

sa,

amelyek

sét,

ezért

uradalmak

térben és időben is jelzik a kereskedelem

tartáfejlődé-

azok létrejöttét is b e m u t a t t u k . A mezővárosok és vásári szabadalmai egyúttal jelzik a települések

lettségi

szintjét

az fej-

is. A vásárok számszerű növekedése m e l l e t t

a

térbeli elhelyezkedést is fontosnak t a r t o t t u k , mivel a vásár nemcsak az adott település, hanem vonzáskörzete igényeit is k i e l é g í tette. Az uradalmak és a mezővárosok közötti ellentéteket is megvizsgáltuk, kásokról,

majd a heti- és b ú c s ú v á s á r o k r ó l , a vásártartási

szo-

végezetül a céhek kereskedelmi tevékenységéről is

be-

számoltunk.. A könyvek,

rendelkezésünkre álló közgyűlési iratok,

térképek

és térképvázlatok képezték a

jegyző-

primér

forrás-

a n y a g o t . A korábban kialakított mesterséges fondok (a megyei postautakra

vonatkozó rendeletek 1 7 5 1 - 1 8 4 6 , valamint a

dalmi levelek) lehetővé tették a téma részletes Jóllehet függés

vásárszaba4 felvázolását.

az utak és a vásártartó helyek között bizonyos

össze-

k i m u t a t h a t ó , mégis k i j e l e n t h e t j ü k , hogy a megye belső te-

rületein,

bár

jelentős

az útviszonyok korántsem voltak i d e á l i s a k ,

számban

voltak vásártartó h e l y e k . A föld és

összekötő utak jelentőségét tehát nem szabad

mégis

az

egyéb

alábecsülnünk.

Az uradalmak kereskedelmét is áttekintettük s egyértelműen zolható, ben

hogy a X V I I I . század második f e l é t ő l , mind

vettek részt a hazai és a külföldi k e r e s k e d e l e m b e n , mivel

"Keletosztás te ban

iga-

tevékenyeb-

és

Nyugat-Európa között kialakuló nemzetközi

keretében a nemesség és bizonyos paraszti rétegek

kedvezőbbé v á l t . "

5

helyze-

Kétségkívül i g a z , hogy a vizsgált k o r s z a k -

Magyarország a nyugat-európai országokhoz viszonyítva

sági

és

a

munkameg-

politikai tekintetben is hátrányos helyzetben

gazda-

volt,

a

fejlődés centrumától távol e s v e , inkább a p e r e m v i d é k h e z , az elmaradottabb

perifériához

tartozott. A Habsburg-birodalom

keretén

belül is hasonló szerepet k a p o t t . A X V I I I . század utolsó h a r m a d á tól

a

fokozottabban érvényesülő m u n k a m e g o s z t á s -a centrum és

peremvidék

között-

azonban nemcsak áz

alárendeltségi

a

viszonyt

- 81 6

fejezte k i , hanem a nivellálódás irányába is h a t o t t . A fentieket figyelembevéve Somogy megye "starthelyzetét" vizsgálva k i j e l e n t h e t j ü k , hogy a magyarországi fejlődés centrumától távolesve, attól e l t é r ő , sok tekintetben sajátos utat j á r t . Az uradalmak kereskedelmi tevékenysége kétirányú v o l t . Egyfelől az eladó szerepét vállalva értékesítették állataikat és terményeiket a felvásárló kereskedők r é v é n , másfelől maguk is vevők voltak, időnként az állatokat olcsón felvásárolták a jobbágyoktól, majd megfelelő haszonnal t o v á b b a d t á k . A kereskedelem -a X V I I I . század második felétől- az eddigiektől eltérő új szemléletet és magatartást igényelt a kereskedőktől és a földbirtokosoktól e g y a r á n t . Áttekintettük az árendások tevékenységét is, akik helyi és közvetítői szerepet is b e t ö l t ö t t e k . Az uradalmi k o c s m á k a t , vendéglőket, c s á r d á k a t , b o l t o k a t , m é s z á r s z é k e k e t , sörházakat és a malmokat többnyire vállalkozó szellemű zsidó bérlőknek adták b é r b e . A vizsgált korszakban a hagyományos cserekereskedelem és a pénzgazdálkodássál együttjáró tőkés á r u t e r m e l é s , mind az uradalmakban, mind pedig a jobbágy-gazdaságokban egyaránt f u n k c i o n á l t . Azonban k é t s é g t e l e n , hogy hosszabb távon a tartalmában és minőségében eltérő kereskedelmi tevékenységek tarthatatlanok voltak. Az uradalmakban a cserekereskedelmet a piacra orientált pénzgazdálkodás váltotta fel.. Hasonló tendencia érvényesült a jobbágygazdaságokban is, csak ez a folyamat megkésve és lassabban is ment végbe. Az átmeneti társadalmakra jellemzően a feudális és a tőkés termelési viszonyok együttélése Kelet-Közép-Európára jellemző fejlődést t ü k r ö z ö t t . A szolgáltató kereskedelem l é t e s í t m é n y e i , a csárdák és a vendégfogadók többnyire a kereskedelmi utak mentén épültek és elsősorban a távolsági k e r e s k e d ő k , a katonai t r a n s z p o r t o k , fuvarosok és vásározók igényeit elégítette k i . K ö z i s m e r t , hogy a század második felétől az uradalmak fokozatosan bekapcsolódtak az á r u t e r m e l é s b e , terményeiket és állataikat -közvetítéssela nyugat-európai piacokon is értékesíthették. Ezt a kereskedelmi tevékenységet - k ö z l e k e d é s t , szállításta csárdák hálózata nélkül képtelenek lettek volna m e g o l d a n i . Természetesen ezeknek a csárdáknak egyéb jelentőségük is v o l t , fontos híreket t o v á b b í t o t t á k , azaz a hírszerzés egyfajta forrásának is

- 82 tekinthetők. Az

De néprajzi jelentőségüket sem szabad

alábecsülni.

ország különböző tájaiból és a szomszédos országokból

ruházkodása,

szokásaik,

táplálkozási kultúrájuk is

hatottak

egymásra.

riái

országhatárokat is átlépve és módosulva váltak

az

érkezők

kölcsönösen

A különböző népek d a l a i , meséi és

rémhistóa

Kár-

pát-medence népeinek is k u l t ú r k i n c s é v é . A k e r e s k e d e l e m tehát nemcsak

a termelőerők fejlődését vonta maga u t á n , hanem

kultúrate-

remtő funkciója is é r v é n y e s ü l t . Az

uradalmi kereskedelem tanulmányozásához felhasználtuk

váthy mi

János kéziratos m u n k á i t , a közgyűlési i r a t o k a t , az uradal-

levéltárak

főbb a d a t a i t , valamint T.Mérey K l á r a , Kanyar

z s e f , Tóth Tibor helytörténeti A

Nagy-

kutatásait.^

zsidók kereskedelmi tevékenysége t a n u l m á n y u n k b a n

zottan

szerepel,

struktúra

mivel

a feudális társadalom

és

hangsúlyoa

gazdasági

tőkés irányú átalakításában, éppen a k e r e s k e d e l m i

felhalmozódása

Jó-

tőke

révén meghatározó szerepet j á t s z o t t a k . A k e r e s k e -

delmi hagyományokat megújították és k o r s z e r ű s í t e t t é k , az igényekhez

rugalmasan a l k a l m a z k o d t a k , a lehetőségeket gyorsan

ték. vel

érdekeltségi körük kiterjedt a felvásárló k e r e s k e d e l e m t ő l

házaló taik

k e r e s k e d e l e m i g . Ezen túlmenően k ü l k e r e s k e d e l m i

ból

történő

reagáltak.

zsidóság életviszonyait a taxa tolerantia befizetése készített

a

kapcsola-

is kiválóak voltak s a nemzetközi g a z d a s á g i életben

változásokra is a leggyorsabban A

felismer-

A hármas tagozódásé kereskedelem egészét á t t e k i n t e t t é k , mi-

céljá-

c o n s c r i p t i ó k b ó l , a megye á l l á s p o n t j á t t ü k r ö z ő ,

Helytartótanácsnak

küldött jelentésekből és az egyéni g velekből tudtuk kitapintani.' A továbbiakban a jobbágy-gazdák piaci és é r t é k e s í t é s i

a

panaszle-

lehetősé-

geit vizsgáltuk m e g . Megismerhettük az é l e l m i s z e r e k és a m e z ő g a z dasági termények á r v i s z o n y a i t , valamint az agrárnépesség n a p s z á m 9 i bérét. A követi utasítások révén pedig képet kaptunk a m e g y e iparáról és a k e r e s k e d e l m é r ő l , valamint a megoldásra váró g o n d o k ról és a fejlesztés

1

lehetőségeiről. ^

- 83 Jegyzetek 1 2 3

4 5

6 7

8 9 10

SML (Somogy Megyei L e v é l t á r ) K g y . jkv. 1822.1.1337.sz. SML Megyei postautakra vonatkozó rendeletek és térképek 1751-1846. Erdósi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. s z á z a d b a n . A megye útjai a gépkocsiforgalom megindulása előtt (1800-1910) - I . rész (Somogy megye múltjáb ó l . Levéltári Évkönyv 11.k. Szerk.: Kanyar J ó z s e f , Kaposv á r , 1980.) Lóczy István: Somogy vármegye közlekedési hálózatának változása és Kaposvár központi szerepkörének kialakulása a XIX.sz. folyamán. (Várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Kanyar J ó z s e f , K a p o s v á r , 1975.) Karoliny Márton: Somogyi u t a k . K a p o s v á r , 1 9 7 5 . Bencze Géza: Közlekedési viszonyok és úthálózat a Délnyugat-Dunántúlon a'18-19. század f o r d u l ó j á n . (Mednarodni kulturnozgodovinski Simpozij M o d i n c i . 1977. Marib o r . 1977.) Bencze Géza: Zala megye közúti közlekedése a XVIII.-XIX. század fordulóján. Különlenyomat a Zalai Gyűjtemény 16. számából. 1 9 8 0 - 8 1 . Bencze Géza: Zala megye hidrográfiai képe a reformkori vízrendezések k ü s z ö b é n , egy korabeli kéziratos forrás a l a p j á n . Különlenyomat a Zalai Gyűjtemény 18. számából. Z a l a e g e r s z e g , 1984. S M L . Vásárszabadalmi levelek (1700-1848). Székely György: A kereskedelem és a kereskedelmi utak . Közép-Kelet-Európában a kései feudalizmus k o r á b a n . (A lengyel-magyar történész vegyesbizottság 1971. évi ülésszaka. Különlenyomat a Századok 1972. évi 3.sz. 806.1.) A gazdasági elmaradottság történelmi okai. (A D u n á n á l . Történelmi Figyelő. Szerk.: Hanák Péter, B p . 1982.) Nagyváthy János: Közönséges instrukció. K é z i r a t . S M L . É.n. A mernyei Piarista Custodiatus levéltára. T.Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a k a p i t a l i z m u s b a . B p . 1965. T.Mérey Klára: Somogy megye m e z ő g a z d a s á g a . K a p o s v á r , 1962. Tóth Tibor: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó s z a k a s z á b a n . B p . 1978. Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról. Történelmi olvasókönyv. K a p o s v á r , 1967. S M L . Conscriptio iudeorum 1815, 1 8 3 1 , 1844. S M L . Ár- és munkabériimitációk 1 7 6 0 , 1773, 1826, 1850. S M L . Melhard Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűléseken I. 1661-1812. V e s z p r é m , 1 9 0 6 . Követi utasítások és jelentések 1811-1848.

- 84 HOZZÁSZÓLÁSOK N.Kiss István Az 1707-es Rákóczi-féle conscriptióban m i n d e n k i t ö s s z e í r t a k a fejedelemtől (az ő birtokaival kezdődött az ö s s z e í r á s ) a l e g u t o l só k o l d u s i g . Ebben az összeírásban az egyik rovat a k ö v e t k e z ő k é p pen hangzik: azok készpénz jövedelme, akiknek nincsen i g á s ö k r ü k . Ennél jobban a k e r e s k e d ő t , a pénzügyletekkel foglalkozót nem lehetett meghatározni abban a t á r s a d a l o m b a n . P l . R i m a s z o m b a t oppidum lakosságának 10 %-a tartozott ebbe a kategóriába és az összes jövedelem 30 %-a volt a k e z ü k b e n . Viszont R i m a s z o m b a t környékén - Kishont vármegye falvaiban - egyetlen név sem k e r ü l t ebbe a r u b r i k á b a . Megjegyzi m é g , hogy Bártfa és Eperjes városi tanácsa több tágjának neve mellett a k ö v e t k e z ő szerepel: inquilinus n o b i l i s . Mit jelenthet ez pontosan? Benda Gyula Nagyon fontosnak tartja Bácskai Vera b e v e z e t ő j é t , mert lényeges g o n d o l a t o k a t fogalmazott m e g . Felhívja a konferencia részvevőinek f i g y e l m é t , hogy a források f ö l h a s z n á l á s á n á l , e l e m z é s é n é l , el kellene már szakadni a feudális, s t a t i s z t i k a i szemlélettől, amely a mai napig él és t o r z í t . A t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i fogalmak alkotásánál vigyázni kell a r r a , hogy ne azonosítsuk azokat az esetleg ugyanolyan néven szereplő ö s s z e í r á s i vagy statisztikai f o g a l m a k k a l . Ilyen fogalom p l . a z s e l l é r , amelynek többféle értelmezése v a n . Egyrészt k ö z h a s z n á l a t i , másrészt jogi - ö s s z e í r á s i , harmadszor: történészként is lehet ilyen fogalmat a l k o t n i . A három é r t e l m e z é s nem esik e g y b e . Ha pontosan nem is lehetséges ezeket m e g h a t á r o z n i , legalább a k ü l ö n b s é g e k r e fel kell hívni a f i g y e l m e t . Ez sok más történelmi fogalmunkra is é r v é n y e s . F e l h í v ja a figyelmet arra is, hogy el kellene szakadni attól a s z e m l é l e t t ő l , amely csak egy aspektusban mutatja be egy-egy korszak emb e r é t . Hiszen lehetséges, hogy valaki az ö s s z e í r á s alapján zsell é r , ekként adózik és emellett gazdag k e r e s k e d ő , a város e l ő k e l ő je. A hagyatéki leltárakkal kapcsolatban (hogy mennyire r e p r e z e n t a tívak e z e k , a társadalom mekkora részét tudják m e g r a g a d n i ) a következő példát hozta fel: Keszthely m e z ő v á r o s 1790-1848 közötti hagyatéki leltárai alapján a t á r s a d a l o m , alsó és felső rétegei t ú l r e p r e z e n t á l t a k , a középső h a g y o m á n y o s , törzsökös mezővárosi réteg viszont a l u l r e p r e z e n t á l t . (A mintegy 25 %-nyi kézműves réteg 40 % - á t , a 30 %-nyi szegénység 35 % - á t , a h a g y o m á n y o s , m e z ő gazdaságból élő r é t e g , amely a népesség 40 %-át tette k i , 16 %-át adta a l e l t á r a k n a k . ) A hagyatéki leltárak, és k a p c s o l ó d ó irataik óriási gazdagsággal mutatják be a h i t e l é l e t e t . De itt is különbséget kell tenni a valóságos élet és a papíron leírottak köz ö t t . A források adatai nem tükröznek minden esetben valóságos p é n z m o z g á s t . Végül h a n g s ú l y o z t a , hogy nagy szükség lenne egy pénztörténeti kutatásokat összegző m u n k á r a . Dóka Klára t Gajáry István referátumával kapcsolatban m e g j e g y z i , hogy számára nem derült ki pontosan az előadó által vizsgált k o r s z a k . Úgy t ű n t , hogy á X I X . s z . e l e j e . A h a g y a t é k i léltárak kérdéséhez h o z z á f ű z i , hogy ezek k ü l ö n b ö z ő csoportosítása - rendezése nemcsak a budai és pesti levéltárak-

- 85 ra, hanem az ország más levéltáraira is jellemző volt. A X V I I . s z . végi X V I I I . s z . eleji becslések forrásértékéhez hozzáfűzi: tapasztalata szerint abban az időben kevés volt a megfelelő képzettségű b e c s l ő b i z t o s . Ezért a tanácsi tisztviselők mesterembereket kértek föl a b e c s l é s e k r e . Elhívtak p l . egy ácsm e s t e r t , aki mindenféle famunkát és nyersanyagot fölbecsült. Mindez ácsmunkák címen szerepel a leltárban, s ez félrevezető leh e t . A természetben kiadott - átvett dolgok nagyon sokszor hiányoznak a leltárakból, esetleg csak értékük szerepel o t t . Szili Ferenc k o r r e f e r á t u m á h o z . A görögök X V I I I . sz-i visszaszorulásánál figyelembe kell v e n n i , hogy a DK-ről bevándorolt lakosság általában visszaszorul ebben a s z á z a d b a n . Vitatkozik azzal a m e g á l l a p í t á s s a l , hogy a zsidó kereskedők számára előnyös volt az, hogy nem tudtak ingatlant v á s á r o l n i . Hiszen a kereskedői ingatlanszerzés a tőke egyfajta biztosítását jelentette a mindenkori inflációval s z e m b e n . Gajáry István Megköszöni a k i e g é s z í t é s t . Az általa vizsgált és bemutatott időszak a XVIII. sz. utolsó másfél é v t i z e d e . Ez azokra a vizsgálatokra, és számításokra v o n a t k o z i k , amelyekben a kis- és nagykorú örökösök megoszlását r ö g z í t e t t e . Szerinte is természetes, hogy az iratsorozatok kialakításának módjában nagy szerepe volt a korabeli levéltárosoknak. Igazat ad abban is Dóka Klárának, hogy a becsléseket mesteremberekkel végeztették el, különösen a problémás e s e t e k b e n , amikor a tanácsi tisztviselők nem tudták a felértékelést elvégezni. Noki is az a tapasztalata, hogy ácsmunka alatt sokkal többet é r t e t t e k , mint ahogy mi azt gondolnánk. Az ácsokkal becsültették föl a beépített faanyagokon kívül az ingatlan asztalos- és üvegesmunkáit is. A kőművesek becsülték föl a kőfaragó és bádogosmunkákat is. Mindezekhez még hozzászámolták a telekárat és így alakult ki egy-egy házingatlan b e c s é r t é k e . A szőlők fölértékelésénél ellenben nagy zűrzavar volt. Az értékelés itt rendkívül b i z o n y t a l a n . A mesterek által végzett házfelértékelések elvben tényleges bekerülési értéket m u t a t n a k , amitől a valóságos forgalmi érték fel- vagy le, esetenként jelentősen is eltér. Ennek oka még nem tisztázott. S z i l i Ferenc Egyetért Dóka Klára azon k i j e l e n t é s é v e l , hogy az ingatlanvásárlás biztosabb megélhetést j e l e n t e t t . De -sikeres vállalkozással szembenlényegesen kevesebb jövedelmet - teszi h o z z á . A kereskedelmi vállalkozás jóval nagyobb kockázattal járt, ugyanakkor nagyobb haszonnal is. A zsidóság ugyanis a különböző adónemek alól ki tudott bújni. Míg az u r a d a l m a k , parasztság, polgárság tiszta jövedelmét ki tudták m u t a t n i , éppen az ingatlanok segítségével, addig a zsidóság, ingatlanja nem lévén, tőkéjét el tudta bújtatni és így nem annak megfelelően adózott. Ebben az időszakban általában g a z d a g o d á s , felemelkedés jellemzi a z s i d ó k a t . Az 1840-es években már vásároltak ingatlanokat is. Szili F . kifejtette azon gyanúját, hogy a zsidók az ellenük hozott diszkriminációkon (amelyek ellen folyamatosan panasszal éltek) gyakran átléptek. Ezért hoztak ellenük újra meg újra - gyakran az előző években kiadottakat megismételve - r e n d e l e t e k e t . Bár az 1840-es években és azután a zsidók birtokvásárlásokra is törekedtek, fő céljuk az ipari és banktőke megteremtése és gyarapítása v o l t .

-

86

-

Vári András Megkérdezi a levéltáros k o l l é g á k a t , hogy milyen források állnak rendelkezésre a házaló kereskedelemmel k a p c s o l a t b a n , mert erről eddig nem esett s z ó . Véleménye szerint a házaló kereskedők nemcsak a postautakat vették igénybe, mivel vagy gyalog vagy málhás állatokkal m e n t e k . A házaló zsidó kereskedelem üzemi formáiról (mivel h á z a l t , mennyiért á r u s í t o t t , adott-e hitelt s t b . ) nem sokat tudunk. Valamiféle gazdasági modellt kellene a források segítségével alkotni arról, hogyan kalkulált a zsidó k e r e s k e d ő . Véleménye szerint a biztonságra törekvést és a haszon m a x i m a l i z á l á sát nem állították szembe s o h a . A kérdése a következő: a p a n a s z o k o n , úriszéki pereken kívül milyen egyéb forrásokat lehet felhasználni a házaló kereskedelem k u t a t á s á h o z . Végül m e g e m l í t i a Germanica Judaica zsidó hitközségek iratait feldolgozó v á l l a l k o zását (pl. milyen volt a belső szerkezete ezeknek a h i t k ö z s é g e k n e k ) . Kérdése: foglalkozik-e valaki nálunk a zsidó hitközségek megmaradt iratanyagának ilyen jellegű feldolgozásával? Orosz István A görög és zsidó kereskedőkről kialakult vitához ad néhány s z e m p o n t o t , r e m é l v e , hogy ezzel is árnyaltabbá válik a probléma m e g k ö z e l í t é s e . A v á l t á s , a görögök v i s s z a s z o r u l á s á n a k időszaka a X V I I I . s z . utolsó h a r m a d a . A XVIII. s z . első fele még kétségkívül a görög kereskedők uralmának az i d ő s z a k a . Az általa k u t a t o t t területen ezt a váltást az egyik faluban így fogalmazták meg: hoztunk zsidót g ö r ö g n e k . A görög itt kereskedőt j e l e n t . E g y e t é r t ve a Szili Ferenc által e l m o n d o t t a k k a l , h o z z á t e s z i m é g , hogy a váltásnál figyelembe kell venni azt, hogy a görögök j e l e n t ő s része nem települt meg Magyarországon és nem kívánt a M o n a r c h i a állampolgára l e n n i , hanem megmaradt török a l a t t v a l ó n a k . E z é r t úgy tekintették ő k e t , mint idegen államhatalom ü g y n ö k e i t . Másik lényeges s z e m p o n t , amely a görögök visszaszorulásában szerepet j á t s z o t t , vallási jellegű v o l t . Az államhatalom erősen szorgalmazta az ortodox görögkeletiek egyesültté v á l á s á t , uniój á t . A románok esetében sikerrel j á r t , de a görögök nem m u t a t t a k erre komolyabb h a j l a n d ó s á g ú t . Miért voltak kedvesebbek a nem keresztény z s i d ó k , mint a mégis csak keresztény f e l e k e z e t h e z tartozó görögök? - Merül fel a k é r d é s . Ez is egy vizsgálandó problém a . Az azonban t é n y , hogy a zsidók sokkal r o k o n s z e n v e s e b b e k voltak az államhatalom s z á m á r a , mint a nem egyesült vallású görög ö k . Figyelembe kell venni azt is, hogy a század utolsó h a r m a d á b a n , Lengyelország felosztása után Galícia jelentős területei Ausztria - Magyarország határain belül k e r ü l t e k , így a galíciai házaló zsidók már nem voltak idegen a l a t t v a l ó k . Nem szabad megfeledkezni a kereskedelem nagy funkcióváltásáról s e m . A házaló zsidó kereskedők honosították meg azt a fajta kereskedelmet, amelyik maga keresi fel a t e r m e l ő t , a paraszti termelőt i s , akinek egyébként magának kellett volna m e g k e r e s n i e árujával a m e g f e lelő értékesítési l e h e t ő s é g e t . Ez a döntő előnye a házaló k e r e s kedelemnek a korábbi kereskedelmi formákkal s z e m b e n . Kövér György A zsidó kereskedelem kérdéséhez szól h o z z á . Szekfű Gyula óta többször hihették azt a s z a k e m b e r e k , hogy megtalálták a m a g y a r á zatát bizonyos etnikumok kereskedelemből való kiszorulásának i l l . oda történő f e l t ö r é s é n e k . Azonban kár lenne azt h i n n i , hogy megvan a m e g o l d á s . A görög kereskedő - zsidó kereskedő s z e m b e á l lítása egyfajta bipoláris m e g k ö z e l í t é s , amely s o k m i n d e n r e nem ad

- 87 m a g y a r á z a t o t . Pesten p l . volt egy h a r m a d i k , evangélikus zipszer eredetű k e r e s k e d ő r é t e g , amely 1840-től k e z d v e , főként az 50-60-as években szorult ki a város kereskedelmi é l e t é b ő l . A hozzászóló kutatási tapasztalata a z , hogy a magyarországi kapitalizmus megteremtésében szerepet játsző zsidó kereskedők nem azok, akik a reformkorban feltűntek. A reformkori görög evangélikus zipszer és az akkor már karrierjük csúcsán álló zsidó kereskedők eltűntek a történelem s ü l l y e s z t ő j é b e n . Az 1850-60-as években egy egészen más zsidó réteg mobilizálódott (legalábbis a pesti kereskedelem kutatása ezt b i z o n y í t j a ) . P á l m á n y Béla A magyar gazdaság- és társadalomtörténet egyik legkevésbé ismert területe a kereskedelem és a kereskedőnépesség története. Ennek oka a kedvezőtlen f o r r á s a d o t t s á g . A kereskedelmet ősidők óta, a legtöbb h e l y e n . idegenek v é g e z t é k . P l . DK-Ázsiában a kínaiak, Ázsia és Európa jórészén az ö r m é n y e k , Magyarországon a zsidók és a görögöknek nevezett különböző balkáni s z á r m a z á s ú , görögkeleti ortodox v a l l á s ú a k . A kortársak a hivatásos kereskedők két csoportját különböztették meg: görögöket és z s i d ó k a t . Rajtuk kívül még meg kell említeni a marhákkal kereskedő tőzséreket (akik magyarok v o l t a k ) , valamint a j u h o k k a l , sertésekkel kereskedő délszlávokat és felvidéki s z l á v o k a t . Egyetért a Szili Ferenc által e l m o n d o t t a k k a l , ugyanakkor rámutat a kézművesek kereskedő tevékenységének j e l e n t ő s é g é r e . Vári Andrásnak is válaszolva elmondja, hogy a forrásbázist bővíteni lehet a csődperek anyagával, amelyekkel bőségesen rendelkeznek a l e v é l t á r a k . Orosz István hozzászólásával kapcsolatban megjegyzi: a pozsareváci béke után a "görögök" törvényesen engedélyezett kereskedelmi tevékenységet folytattak olyan termékekkel ( t ö r ö k g y o l c s , b a s a d o h á n y , f ű s z e r e k , f e s t é k e k ) , amelyekre a X V I I I . s z . embere igényt t a r t o t t . Mivel a bécsi nagykereskedők is fogalmaztak ilyen fogyasztási cikkeket, a görögök k o n k u r e n s e i k k é v á l t a k . A bécsi kereskedők megtalálták a m ó d j á t , hogyan tegyék őket nem kívánatos s z e m é l y e k k é , mégpedig egy k o n s t r u á l t k é m v á d d a l . Hűségeskü letételére kötelezték őket, amelyet nagyobb részük meg is t e t t . Számszerű növekedésüket akadályozta a török birodalomból történő bevándorlásuk megnehezítése. I I . József török háborúja után pedig már alig nyílott lehetőség a b e v á n d o r l á s r a . Ugyanebben az időben vált egyre tömegesebbé az o r o s z o r s z á g i zsidók Galíciába v á n d o r l á s a . N . K i s s István Véleménye szerint a görög kereskedők visszaszorulásának oka a következő v o l t . A török alattvaló görög kereskedők a X V I I I . s z . első felében török mértékeket hoztak be M a g y a r o r s z á g r a . A királyi k a n c e l l á r i á n á l több mint 15 megye tiltakozott ez e l l e n . A kancellária minden esetben'azt v á l a s z o l t a , hogy foganatosítsanak intézkedéseket a török mértékeket használók ellen (kobozzák el á r u i k a t , v a g y o n u k a t ) . Hasonlóképpen ezen m é r t é k e g y s é g e k e t akarták é r v é n y e s í t e n i a M a g y a r o r s z á g o n császári zászló alatt szolgáló szerb g r a n i c s á r o k ; az ennek következtében kirobbant konfliktusokról Országos Levéltárbeli források adnak h í r t . A zsidók gazdasági m e g e r ő s ö d é s é h e z a kamarai levéltárak anyagából hoz példát. A X V I I I . s z . 2 . felében a kamarai birtokok egy részének összes k e r e s k e d e l m i jogát zsidó bérlőknek adták á t , ami nagymértékben h o z z á j á r u l t a zsidó tőke e r ő s ö d é s é h e z .

- 88 Gajáry István Fontos forrásanyagra hívja föl Vári András és a. kollégák figyelmét, amely néhány évvel ezelőtt került a Fővárosi Levéltár b i r t o k á b a , mikrofilm m á s o l a t b a n . Ez az óbudai zsidó hitközség anyagának k b . 10 doboznyi ( mintegy 10000 l a p n y i ) t ö r e d é k e . A kutatást az nehezíti m e g , hogy az anyag túlnyomó része héber-jiddis nyelvű. A Zsidó Múzeum munkatársai készítettek róla magyar nyelvű r e g e s z t á k a t ; • k é r d é s , hogy ez milyen esetben elégít ki kutatási igényt. Az iratanyag sok l e v e l e t , h i t k ö z s é g i , templomi hirdetményt, házalásra vonatkozó u r a l k o d ó i és helyi rendeletet tartalmaz. Kifejezetten a házalókhoz kapcsolható forrás az az 1842-es budai l é l e k ö s s z e í r á s , amely mintegy 1000 Budán lakó zsidó személyt t a r t a l m a z . Ez minden esetben feltünteti a h á z a l ó kereskedői tevékenységet,; sőt néhol azt i s , k i k , milyen áruval kereskedtek (azon k e v e s e k n é l , akik valamilyen termékre s p e c i a l i zálódtak). Gajáry I . utalt még Szili F . azon véleményére is, hogy az ingatlan nem jeleiit biztos m e g é l h e t é s t . Az ingatlan biztos jövedelemforrás, ha birtokosa iparos vagy k e r e s k e d ő . Budai iparosok viszonylag nagykiterjedésű s z ő l ő t e r ü l e t e k k e l r e n d e l k e z t e k , amelyek jövedelmüket jócskán g y a r a p í t o t t á k , annak e l l e n é r e , hogy csak háttér-jövedelemforrásként f u n k c i o n á l t a k . Oltvai Ferenc Néhány megjegyzést fűz a zsidó kereskedelem k é r d é s é h e z . Hol telepedtek le a zsidók? Az Alföldön főként a m e z ő v á r o s o k b a n , püspöki s z é k h e l y e k e n . A Csanád megyei Makón a zsidóknak külön "községe" volt, amely a városi tanácstól nem f ü g g ö t t , csak a püspökt ő l , mint f ö l d e s ú r t ó l . Miből éltek a megyében élő zsidó keresked ő k , akiknek száma a X V I I I . sz. végén m e g k ö z e l í t e t t e az 1500 főt? K o c s m a b é r l e t e k b ő l , b ő r k e r e s k e d é s b ő l . A megye 9 úrbéres községéből 6 kamarai birtok v o l t . 50-60 k o c s m á j a , italmérése volt itt a k a m a r á n a k , amelyeket zsidóknak á r e n d á l t . Vörös Károly A görögök visszaszorulásában nagy szerepe volt a n n a k , hogy felhalmozott pénzük jelentős részét visszavitték a török b i r o d a l o m b a . A XVIII. sz. végén a kormányzat több kísérletet tett e tőkekiáramlás m e g a k a d á l y o z á s á r a . A reformkor idején aztán a görög kereskedők jórésze - kivéve a magyar rendi társadalomba már korábban beépült, f ö l d b i r t o k k a l , nemességgel rendelkező vékony réteget - visszatért a B a l k á n r a . Mi volt ezzel szemben a zsidók szerepe? Míg a görögök kivitték a tőkét, a zsidók behozták M a g y a r o r szágra. Természetesen nem elsősorban a szegény g a l í c i a i , u k r a j n a i zsidókról van s z ó . A Csehország és Ausztria felől jövő zsidók itt az é r d e k e s e k . A XVII;I. s z . vége felé nagyobb mennyiségű pénzt behozó zsidók a gazda'sági élet azon területét vették birtok u k b a , amely érdektelen volt a hagyományos városi k e r e s k e d ő r é t e g számára: a szemestermények' k e r e s k e d e l m é t . Ezzel a szabad k i r á l y i városok polgársága nem foglalkozott. Igen é r d e k e s , hogy a polgárság állandóan panaszkodott a zsidó házaló k e r e s k e d ő k r e , de a zsidó terménykereskedőkre n e m . Utóbbiak a nagybirtokosok t e r m é n y k ö z vetítőiként élve a nagybirtok összes nemesi e l ő j o g á v a l , vámés szállítási kedvezményeivel,, értékesítették az arisztokrata családok terményeit. Ebből jelentős tőkét lehetett f ö l h a l m o z n i . A reformkorszak nagy tőkefelhalmozásainak jelentős része ezen réteg különböző üzleti befektetéseiből ( H e n g e r m a l o m , L á n c h í d , Duna Gőzhajózási T á r s a s á g ) s z á r m a z o t t . A t ő k e b e h o z a t a l o n kívül m e g e m l í t i Vörös Károly a munka behozatalát a gazdasági élet olyan terüle-

-

89

-

ire, amelyek a tőkés fejlődés kibontatkozása szempontjából jelentősek voltak. A házaló kereskedők nemcsak vitték á r u i k a t , hanem a paraszti terményeken kívül olyasmit is f ö l v á s á r o l t a k , ami azelőtt soha senkinek eszébe sem jutott (dögbőrt, r o n g y o t , stb.); így a gazdasági tevékenységet eddig ismeretlen ágazatokkal bővítették . Szili Ferenc Nagyon lényegesnek tartja Orosz István és Vörös Károly vélemén y é t , amely szerint a zsidó kereskedők "ráhangolódtak" a k o r r a . A görögök nem tudták ezt m e g t e n n i . A görök kereskedőben és hasonlóan a magyarban is két lélek é l t . Egy feudális s z e m l é l e t ű , földb i r t o k h o z , ingatlanhoz ragaszkodó és egy kapitalista szemléletű kereskedő lélek. A zsidó kereskedőben csak ez utóbbi l a k o z o t t . A zsidóknak életmódjává vált a kereskedelem. Hol telepedtek le a zsidók, hol találtak érvényesülési lehetőséget? Megvizsgálta, milyen hatással voltak a m e z ő v á r o s o k , az u t a k , a katonai szálláshelyek és a városok a zsidók letelepedésére? Tapasztalata a következő: mindezek vonzották a zsidók letelepedését, de egyik sem volt m e g h a t á r o z ó . Véleménye szerint ott telepedett meg a zsidós á g , ahol lehetőséget látott és ott lettek kedvezőbbek a lehetőségek, ahol m e g t e l e p e d e t t . Faragó Tamás A görög kereskedők eltűnésében szerepet játszhatott az is, hogy az 1770-es években megszűnt a vámkedvezmény, amellyel ők eddig r e n d e l k e z t e k . Másrészt a görögök voltaképpen középkori típusú távolsági kereskedelmet képviseltek, amely a X V I I I . sz-ban már lehanyatlott. V á l t o z o t t a divat is. Ebben a században német-osztrák típusú divat lépett a keleti bőrmunkálatok h e l y é b e . Ez az irányzat nyugati cikkeket igényelt. Megjegyzi m é g , hogy a vita során a kérdések és problémák gazdaságtörténeti m e g k ö z e l í t é s e került előtérbe. Jő lett volna több t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i , mentalitástörténeti m e g k ö z e l í t é s . Érdemes lett volna kitérni a r r a , milyen formában történt az e l v á n d o r l á s , kihalás, e l t ű n é s , foglalkozásváltás, összekavarodás, stb. Bácskai Vera Teljesen egyetért Faragó T a m á s s a l . Sajnos ez a k é t s é g t e l e n ü l érdekes probléma (görög-zsidó kereskedelmi v á l t á s ) meglehetősen gazdaságtörténeti síkon m o z g o t t .

I I . AZ 1848-1918

KÖZTI VÁROSI

KUTATÁSÁNAK

Bevezető előadást

tartott

TÁRSADALOM

FORRÁSAIRÓL

és elnökölt: VÖRÖS

KÁROLY

- 91 -

Vörös Károly: AZ 1848-1918 KÖZTI VÁROSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FŐBB FORRÁSAIRÚL Előadásom közötti

címe

városi

a kibocsájtott program szerint: társadalom

kutatásának főbb

Az

1848-19.18

forrásai.

Valóban

n a g y , források és témák széles körét maga alá rendelő cím e z . I. Ahogy -és

azonban végigtekintem a konferencia p r o g r a m j á t , azt kell

örömmel-

ugyanebben csakhogy

látnom,

a

hogy az előadások

nagyrésze

témakörben m o z o g , annak kérdéseire ad

éppenséggel választ,

e g y e n k é n t , egy-egy lehetséges forrásfajtára híva fel

figyelmet,

a

vizsgálva meg annak é r t é k é t , éppen ezért a bevezetőm-

nél és összefoglalómnál sokkal konkrétabb m ó d o n . A

magam

fedését

bevezetésének és a referensek előadásainak

kölcsönös

lehetőségig e l k e r ü l e n d ő , legyen szabad előadásom

temati-

káját kissé b ő v í t e n i , - ennek során mintegy bevezetésként a főtémához szorosan kapcsolódó két kérdésre térve k i . Ezek

közül

problémák lehetséges ezen

az egyik általában a sajátlag

(és

itt kivált s z ü k s é g e s ) módjáról szól,j -

b e l ü l , egyes immár sajátlag városi problémák

s á g á h o z , a város fogalmát igyekszik r

Ami

ját ri

^.társadalomtörténeti

ábrázolhatásához szükségesnek látszó megközelítés a

egy másik

behatárolható-

meghatározni.

a megközelítési módszert illeti, annak egész problematikádöntően azok a lehetőségek alakították k i , melyeket a polgá-

magyar állam statisztikai szolgálata által t e r v e z e t t ,

hajtott lások

majd . közzétett és feldolgozott évtizedenkénti és m á s , ugyancsak döntően statisztikai források

végre-

népszámláhatároztak

megM A

dualista korszak társadalomtörténetének

tisztikai

anyagot alapvetően felhasználva váltak viszonylag

vid idő alatt Ám

-

cikkemet

fővonalai ezt a starö-

felvázolhatókká.

hogy egy több mint egy évtizede erről a kérdésről idézzem: "a m é l y e b b , és e fővonalakat nemcsak

írott

bizonyí-

- 92 tani,

erősíteni,

értelmezni

is

hanem helyenként m ó d o s í t a n i , vagy

képes vizsgálatot, i l l . az ilyen vizsgálatok

vábbfejlesztését, nak

pontosabban

az így megállapított tendenciák

to-

mechanizmusá-

érvényesülését azonban előbb-utóbb n e h e z í t e n i fogja az a kö-

r ü l m é n y , 'hogy e megmaradt statisztikai anyag f e l v é t e l i , tosítási,

vagy

bizonyul gálati

feldolgozási szempontjainál fogva nem

csopormindenben

felhasználhatónak az ilyen, szükségképpen mélyebb

vizs-

szintet igénylő kutatásokhoz - arról nem is s z ó l v a ,

hogy

bizonyos

problémák

vizsgálatához efféle s t a t i s z t i k a i anyag

nem

is áll r e n d e l k e z é s ü n k r e ^ így éppen azokon a p o n t o k o n , ahol a társadalmi s z e r k e z e t , vagy mozgás csak részletesebb e l e m z é s s e l gálható tehát

jelenségei kerülnek sorra, a vizsgálathoz

statisztikai,

mindenekelőtt számszerű bizonyításra h a s z n á l h a t ó a n y a g már

n e m , vagy csupán kevéssé található, i l l . h a s z n á l h a t ó

fel.

Nem kisebb súlyú probléma a z , hogy a s z ó b a n f o r g ó korszak dalomtörténeti

társa-

^kutatásához rendelkezésre álló k o n k r é t , s z á m s z e r ű

statisztikai

adatanyag

rendszeresen

ismétlődő felvételi időpontokra k i a l a k u l t ,

lag

vizs-

elsősorban

a

különböző,

többé-kevésbé kirázó-

mennyiségi elemekből összeállított társadalmi és egyéb szer-

kezetek

összehasonlítását teszi lehetővé. .^Ugyanakkor jórészt

ho-

mályban

marad az7 hogy az .egyes, legjobb esetben v á l t o z a t l a n

el-

vek

szerint

összeállított,

összehasonlítható változásán felvételi

szerkezetek

formálisan elemeinek

tehát

nehézség

mennyiségileg

nélkül mérhető

t ú l , M e n n y i b e n változtak meg tartalmilag isPfáz e g y e s át

azonos

kategóriákba b e o s z t o t t , számszerű a d a t o k k a l m e n n y i s é g i l e g

jellem-

zett

időpontokban

társadalom

a számok mögött á l l ó , éveken

tartalmilag-minőségileg. milyen változáson

át*} Hiszen nyilvánvaló: f~a társadalom s z e r k e z e t é b e n az idők mán

végbement s lehetőségig máris feltárt számszerű

alkot-

a társadalom valamely struktúrát k i a l a k í t a n i és f e n n t a r t a n i

képes

voltát bizonyítják; a mozgás m á s i k , ennél nem kevésbé

lentős

tényezőjét 1

jeleritik." szerű

folya-

eltolódások,

változások a társadalom mozgásának csak egyik ö s s z e t e v ő j é t ják:

ment

á struktúrák mögött álló t a r t a l m i

je-

változások

Amivel távolról sem akarjuk azt á l l í t a n i , hogy a szám-

eltolódások

(természetesen m e g f e l e l ő s z i n v o n a l ú )

vizsgá-

lata nem vezethet igen jelentős tartalmi e r e d m é n y e k h e z , vagy minden

további mélyebb vizsgálatnak nem e l ő f e l t é t e l e , - azt a z o n b a n

hangsúlyozni

k e l l , hogy ezen túlmenő e l e m z é s e k is

elképzelhetők

- 93 és s z ü k s é g e s e k . Nyilvánvaló számlálás részét

u g y a n i s , hogy p l . egy város munkásságában két nép-

tíz éve között lezajlott társadalmi mozgásnak csak egy

érzékelteti a létszám megnövekedése, vagy akár a szakkép-

zettség

vagy

beosztás

szerinti megoszlás

változása;

a

másik

részt (többek k ö z ö t t ) az olyan kérdések megválaszolása teszi megragadhatóvá, milyen

mint hogy a többlet bevándorlásból (és

körből),

utóbbin

belül

vagy

állt-e

összetevőjét sainak

területileg

átrétegződéséből,

(ám akár a bevándorlókra kitekintve is)

stabilizálódott sulva

a helyi népesség

egy

-lenti:

a

már

m u n k á s á l l o m á n y , mint szilárd mag körül csoportoe l ő . (Ugyanígy a társadalmi mozgásnak

ragadjuk

meg

egy táj 100 holdon

csak

felüli

egyik

birtoko-

számszerinti változását bemutatva; a mozgás másik

tevőjét

ill.

össze-

birtokosok társadalmi hovatartozásának változása

je-

esetünkben régi (s ezen belül emelkedő vagy hanyatló - és

mikor m i é r t ? ) úri b i r t o k o s r ó l , gazdagodó p a r a s z t r ó l , vagy felhalmozását birtokba fektető tőkés polgárról van-e Ha

véleményünk

-legalább

egyes

társadalmi

szerint a kutatás jelenlegi szakaszában esetekben- az ilyen t í p u s ú ,

(emellett

anyag ilyen szempontból már többé-kevésbé

m e r í t v e , m á s r é s z t , hogy a társadalmi mozgás mélyebb

vonatkozásai senek

Ugyancsak számszerűségekben k e l l , hogy

- márcsak azért is, hogy a mozgásnak elsősorban

ábrázolásával nyilvánvaló

immár

megközelített

lévén e g y r é s z t , hogy a rendelkezésre á l l ó , feldolgo-

statisztikai

van

így

mozgásvizsgálatoknak kell előtérbe lépniök

nyilvánvaló zott

szój

összhangba

legyenek

hozhatók-),^

ezek

ki

tartalmi

kifejeztesmennyiségi ^sikerének

előfeltétele

'a./ megfelelő forrásanyag feltalálása, mely részint valóban jelentős k é r d é s e k r e , részint megbízható módon képes választ adni; l

b./

e forrásanyag megszólaltatására megfelelő módszer kidolgo-

zása. fÁ

fentiekből azonban végül is az is n y i l v á n v a l ó , hogy szempon-

túkból teni, az dig

megfelelőnek általában az olyan forrásanyagot kell tekinmely

a társadalmat ugyanolyan szinten veszi s z á m b a ,

mint

eddig használt statisztikai feldolgozások a l a p a n y a g a ^ Ez az

egyén szintje lévén (akár s z e m é l y r ő l , akár tárgyról

s z ó ) , ^ n y i l v á n v a l ó , hogy megfelelő forrásért elsősorban a dalmat

egyénénként

számbavevő

forrásokig

kell

pevan .

társa-

visszamennünk.^

-

'Csak

így

jellegéből

a

forrás

és természetéből adódó korlátok k ö z ö t t ) a

társadalom kategóriák-

'

várost -mint most e vizsgálatok elsődleges

illeti:

a

immár saját igényeink szerint ö s s z e á l l í t o t t

ban t a n u l m á n y o z z u k . ^

színhelyét-

a következőkben fogalmának abból a m e g h a t á r o z á s á b ó l

vánunk

kiindulni,

funkciók nagy

-

válik u i . lehetségessé, hogy (természetesen

mozgását Ami

94

székhelyét

mely a városban elsősorban bizonyos látja: olyan f u n k c i ó k é t , melyek

kí-

központi viszonylag

kiterjedésű területen csak a városban fordulnak e l ő , legyen

szó itt közlekedési k ö z p o n t r ó l , k ö z i g a z g a t á s i , vagy akár k u l t u r á l i s , k e r e s k e d e l m i , ipari f u n k c i ó k r ó l . Ezek közvetlen sükön

érvényesülé-

túlmenőleg a város infrastruktúrájának egészét is

döntően

befolyásolják. II. Az

így értelmezett városi keretekben és lehetőségig az e g y é n i g

lemenő csak

információkat nyújtani képes forrásokat keresve most n é h á n y , az előadások által egyelőre nem érintett

sajátos

már

lehetséges

városi forrástípusnak kutatására kívánom felhívni a

fi-

gyelmet . I^A

városi társadalom kutatásának s z e m p o n t j á b ó l rendkívül

tőségük sük

során

E g y r é s z t képet kaphatunk a

változásairól, gatlanok hogy

városi

ingatlanbjrtoklás

mégpedig nemcsak abból a s z e m p o n t b ó l , hogy az in-

kiknek a kezén mennek át, hanem abból.a s z e m p o n t b ó l

a tulajdonváltozások mögött miféle indokok állnak/1 Ezt

derítendő (_különösen az ú n . telekkönyvi okmánytárak bírnak tőséggel, plasztikus dasági

melyekből

képet nyerhetünk az ingatlanbirtoklás

alapjaiban

bekövetkezett

változásokról

a város b i z o n y o s , a központi

1

ki-

»

igen

társadalmi-gazés

azok

típu-

elvégezni

funkciók szempontjából k ü l ö n ö s e n

( f ő t é r ) , vagy sajátos profilú ( i p a r n e g y e d ) , vagy 1

is,

jelen-

az adásvételi szerződéseken k e r e s z t ü l

sairól ._J LAz ilyen kutatásokat már jó e r e d m é n n y e l lehet emelt

jelen-

van a telekkönyveknek és a k a t a s z t e r i i r a t o k n a k ^ E l e m z é -

ki-

éppenség-

(

gel elhanyagolt területeiből vett egy-egy jellegzetes minta (háztömb vagy háztömb csoport) elemzésén k e r e s z t ü l j Ugyancsak jellegzetes és elsősorban á városban t a n u l s á g o s eredményeket kínáló forrásként kell megemlíteni az i p a r t e s t ü l e t e k n é l

- 95

-

vezetett n y i l v á n t a r t á s o k a t , ebből is elsősorban az iparlajstromokat,

a segédek és inasok n y i l v á n t a r t á s á t . Ezek alapján

tesen

jellegze-

megállapítható egy-egy v á r o s , illetve ipari kiképzést

csak

kis- és kézműipari szinten is), de nyújtani képes

(ha-

városias

központ vonzóereje: milyen kiterjedésű és társadalmi profilú körzetek

vonzzák illetve küldik el lakosaikat az ilyen k ö z p o n t b a ? A

munkásosztály e r e d e t é n e k , területi mobilitásának és az ezt mozgató

igényeknek és elvárásoknak megismerése szempontjából igen ta-

nulságos források

ezek.

Nemcsak városi, de országos viszonylatban is nagyon hasznos tanulságokat nyújtó társadalmi forrásként kell tekintenünk és ku1— tatnunk a képviselőválasztói n é v j e g y z é k e k e t . Ezeknek jelentősége abban

áll,

hogy legalábbis elvben egy adott

területen

egyazon

időben o t t l a k ő , a választői cenzus által komplex módon meghatározott

vagyoni-értelmiségi szint felett álló férfi lakosságát tar-

talmazzák: ben

ilyen módon a bennük b e k ö v e t k e z e t t , több

időmetszet-

nyomonkövethető változások a társadalom bizonyos

pozicióvesztését

rétegeinek

vagy éppenséggel előretörését nagyon

konkrétan

tudják m u t a t n i . De segítségükkel többek között vizsgálhatók nek p l . olyan jelenségek is, mint egy-egy falu bizonyos tes

családjainak

gyobb,

szélesebb

kategóriáknak egyes helyeken való Tanulságos

jellegze-

szétszóródása az idő előrehaladtával ö v e z e t b e n , ill. bizonyos

lesz-

egy

na-

társadalmi-gazdasági

összegyűlése?

7

forrást nyújthatnak a 1 9 . század végétől kezdődőleg

a városi t e l e f o n k ö n y v e k . A telefonnal bíró személyek e felsorolásából

nagyon világosan bontakoznak ki a városnak azok a r é t e g e i ,

amelyeknél foglalkozásuk gyakorlása vagy kapcsolataiknak tása

már az egymás közötti érintkezésnek a telefon által

kor lehetővé tett felvételét ^Sokféle ra

fenntar-

igényli?

bármi-

7

szempontból hivatkoztunk már a h i v a t a l o s , évenként új-

meg újra kiadott tiszti cím- és névtárakra. Ezek itt most ki-

váltképpen adnak

városi hivatalnokság sajátos rétegére

sokféle

kérdéseket. nak-e

a Az

vonatkozóan

módon értékesíthető információkat és tesznek egyik: honnan jönnek a város h i v a t a l n o k a i ,

régebbi gyökereik a városi polgárságban, vagy a

fel van-

magyaror-

szági dualizmuskori adminisztráció személyzetének jelentős részével együtt az ő elődeik is a Bach-korszakban kerültek-e Magyarországra,

-

vagy

esetleg valóban a városi

"patricius"

rétegből

- 96 verbuválódnak-e, vagy e

ill.

a városi hivatal számukra

még

már hanyatlás? Ugyanígy nem kevésbé tanulságos

emelkedés

megvizsgálni

réteg m a g y a r o s o d á s á t , amit legalábbis 1893-ig a Századunk

változtatásai

című kötetből nagyon részletesen f i g y e l e m m e l

névlehet

k í s é r n i , de a tiszti cím- és névtárakból azután is k ö v e t h e t ő k . /ÍJtoljár a, de nem utolsósorban kell h i v a t k o z n i az iskolai sorban

(első-

k ö z é p i s k o l a i ) a n y a k ö n y v e k , i l l . az iskolai értesítők

kü-

lönleges

forrásértékére. Legjobb tudomásom szerint még soha

nem

tétetett

konkrét vizsgálat tárgyává az iskolák egyes é v f o l y a m a i -

ban

végbement

tízéves

gyerekekkel

összetétele tegből mikor tek

induló

gimnáziumi

első

osztály

p?..

egy

személyi

8 év során á t a l a k u l t . H á n y a n , milyen t á r s a d a l m i

ré-

származó tanulók mentek végig a k ö z é p i s k o l a i 8 o s z t á l y o n , és milyen társadalmi kategóriákból származó g y e r m e k e k

ki,

és kik léptek helyükbe? Olyan kérdések e z e k ,

társadalom vésük

mobilitás: az a f o l y a m a t , melynek során

es-

melyek

a

főleg középső i l l . feltörekvő rétegeinek és f e l t ö r e k -

mechanizmusának: akadályainak vagy segítőinek —7

megismerésé-

hez rendkívül fontos információkat adhatnak; Befejezésül egy másik sajátos forrástípusra kell felhívni a figyelmet. nagy

A

társadalom í z l é s é n e k ,

tanulságokat

érdeklődésének

város meghatározott időszakasza kulturális életének sa.

Mit

szempontjából

ígérnek az olyan k u t a t á s o k , ^mint p l .

játszott,

milyen darabokat és hányszor a

egy-egy

rekonstruálászínház?

Mi

volt meghatározott időszakaszban a városi mozik m ű s o r á n , mik

vol-

tak

ven-

a műkedvelő előadások p r o g r a m j a i , mik voltak a városban

dégszereplő estjeinek a

helyi

zeneművészek, képzőművészek k i á l l í t á s a i n a k ,

előadó-

műsorai és milyen siker kísérte őket? A források sajtó hirdetési rovatai és nem utolsósorban a

ehhez

plakátok

vagy a kinyomtatott programok: ezek a p o l g á r m e s t e r , illetve a városi

tanács levéltári fondjaiban t a l á l h a t ó k , lévén

engedélyezé-

sük

e szervek (és községi viszonylatban a f ő s z o l g a b í r ó ) h a t á s k ö —i rebe tartozó ügykör. III. A akaró

fentiekben a dualizmus korának városi társadalmát m e g i s m e r n i kutatások

forrására

néhány jellegzetes, ám eddig

kevésbé

használt

és ezek é r t e l m e z é s é n e k , m e g k ö z e l í t é s é n e k néhány

szem-

- 97 1

pontjára rások

kívántuk felhívni , a figyelmet. Valójában azonban e for-

köre

-épp ú g y , mint az őket igénylő

még

távolról

meg

is

témáké,

sincs k i m e r í t v e . A téma előtt-utőbb

problémákémegkeresi

találja a maga f o r r á s a i t , - s a források is

és

megtalálják

az őket feldolgozni képes t é m á k a t . De akár í g y , akár úgy közelítjük

is meg az u t a t , hozzá kell szokni a h h o z , hogy a múlt

szemünk

elé kerülő jelenségét, emlékét tárgyi vagy szellemi

radványát: vatot,

ekét

és ponyvaregényt elsősorban mint forrást kell

és é r t é k e l n ü n k . Hasonlóan az egyszeri buzgó

hoz,

ki

tott,

a történésznek is mindenben: e m b e r b e n , t á r g y b a n , tükröző

konstrukcióját

vagy

annak éppenséggel részét

lát-

adóhivatalnok-

az utcán járva csupán adóalanyokat és adótárgyakat

m ű v é s z e t b e n , illetve ezek bármilyen hordozójában a

múltat

ma-

levéltári dokumentumot é p p ú g y , mint sírkövet, női di-

nunk

és

minden

is

lá-

eszmében történeti

alkotó,

segítő forrást kell látnia. A k o r , amelyről

reszó-

lunk (már a poztindustriális állam természeténél fogva is) hatalmas e

ilyen forrásanyaggal r e n d e l k e z i k . Nekünk e kor

felidézéséhez

forrásanyag egyre szélesebb körét kell m e g t a n u l n u n k ,

felhasz-

nálnunk. A fentiekben ehhez kívántunk néhány szemponttal

hozzájárulni.

- 98 -

Feiszt György: A VAS MEGYEI VIRILIS JEGYZÉKEK FELTÁRÁSÁNAK A

TAPASZTALATAI

középkelet-európai polgárosodás megkésett folyamatában

legzetes, lyet

a

nyugati és keleti zóna között mintegy átmeneti

foglalt

elemzések mélyen ját.

jel-

el

a magyarországi. A történeti

és

he-

szociológiai

egyre nyilvánvalóbb módon i g a z o l j á k , hogy e f o l y a m a t o k

átitatták

a térség egész társadalomfejlődési

struktúrá-

Hatásuk olyan mértékű v o l t , hogy a mai Magyarország

bonyo-

lult gazdasági-társadalmi és politikai viszonyai is l e t a g a d h a t a t lanul magukon viselik n y o m a i t . Az általános tendenciák m ö g ö t t húzódó

történeti

ugyanolyan

valóság

sokoldalú

feltárása

azonban

legalább

késésben v a n , mint volt a polgárosodás folyamata

an-

nak

idején. Az eddigi kutatások a t á r s a d a l o m f e j l ő d é s i m o d e l l né-

hány

lokális és pregnáns pontját igyekeztek ez ideig a t ö r t é n e t i

kutatás hagyományos módszereivel m e g v i l á g í t a n i . A szélesebb lemben

vett,

kiható

és korszerű módszerekkel lefolytatott vizsgálatára

a polgárosodásnak a társadalom egész

érte-

szerkezetére azon-

ban nem került s o r . A

dualizmus

gazdasági-politikai elitjének kutatása az

elmúlt

években jelentős feldolgozásokat mutatott f e l . Vörös Károly Budapest

legnagyobb adófizetőinek és Győr város dualista

nak,

Gyáni Gábor H ó d m e z ő v á s á r h e l y , Bárányi Béla D e b r e c e n ,

György

társadalmá-

P é c s , Tóvári Judit Miskolc viriliseinek esetében

mélyreható

Bérdi végzett

v i z s g á l a t o k a t . Tudomásunk szerint azonban ilyen munka

megyék vonatkozásában eddig| nem k é s z ü l t . Magunk

nógrádi

barátaink felkérésére, az ott folyó

elit társadalmi szerkezetét vizsgáló kutatást dunántúli val

megtámogatandó fogtunk hozzá a Vas megyei anyag

séhez, amely 1986-ban A

gazdásági analógiá-

összegyűjté-

befejeződött.

Vas Megyei Levéltár iratanyagában megtalálhatók azok a gyűj-

tőakták,

amelyekben a legtöbb adót fizetők névjegyzékének

állításához

a

m e g y e i , járási és városi

adóhivatalok

össze-

vonatkozó

adólistáit ö s s z e g y ű j t ö t t é k . Ezekből az a d ó j e g y z é k e k b ő l és az előző

év legtöbb adót fizetőinek névjegyzékéből állították ö s s z e

tárgyév

ideiglenes j e g y z é k é t , amelyet közszemlére tettek k i .

a Az

- 99 ideiglenes

jegyzékre érkező fellebbezések elbírálása után készí-

tették el a v é g l e g e s , immár jegyzőkönyvben rögzített

névsort.

Eddigi kutatási tapasztalataink és a virilis jegyzékek lítása

munkamechanizmusának

megismerése

alapján az

összeál-

a

vélemé-

nyünk, hogy a megyei ideiglenes és végleges jegyzékek döntő többsége is,

ö s s z e g y ű j t h e t ő . Ez a munka elvégezhető még abban az esetben ha

i r a t p u s z t u l á s , hozzá nem értő s e l e j t e z é s , vagy egyéb

ok

miatt az alispáni gyűjtőakták hiányoznának. Ilyen esetekben a virilis

jegyzékek egyéb levéltárban őrzött irategyüttesekből

városok

irattáraiból, főszolgabírói vagy adóhivatali

(thj.

fondokból)

rekonstruálhatók. Vas

megye

legtöbb

mennyiségben rán

adót

fizetőinek

jegyzékei

közel

teljes

kigyűjtött állapotban vannak. Az anyagfeltárás

so-

nem várt lehetőségek is a d ó d t a k . S z o m b a t h e l y i , g y ő r i , kapos-

vári

és

idegen

zalaegerszegi kutatások során egyre-másra kerültek vármegyék

Magyarország nyerhető

területéről.

A

források gazdagsága és

a

belőlük

a

megyékre "nagy"

Magyarország g a z d a s á g i , politikai elitjének

Mivel

vizsgálatára

változott

(2-300

személy),

a

Dunántúlon

száma

évenként

virilis feldolgozható adataival s z á m o l h a t u n k . A jegyzékek

összegének adatot

egész

sor.

személyenként

munka

lévő

a gazdasági-politikai elitnek tekintett virilisek

megyénként

tá-

Vasból

D u n á n t ú l r a , Nógrádból pedig a Dunától keletre

kiterjesztve a két r é g i ó , majd a későbbiekben az

kerülhessen

2-3000

annak

hogy a feldolgozó munkát ne csak két egymástól

e s ő , más-más adottságokkal rendelkező m e g y é r e , hanem

kiindulva

elő kori

eredmények eddigi kihasználatlansága vetette fel

lehetőségét, vol

virilis jegyzékei is, az egész dualizmus

négy adatot (név, lakóhely, foglalkozás és az

nagysága)* tartalmaznak; így tárgyévenként 8-12

adó ezer

k a p u n k . Ez a feldolgozandó 46 évre vetítve ( 1 8 7 3 - 1 9 1 8 ) , a befejeztével 360-550 ezer adatot biztosít s z á m u n k r a . Ilyen

mennyiségű 2 meg. Vörös

adatbázis kezelése azonban csak számítógéppel oldható

Károly

említett m ű v é b e n

5

elvégezte a virilis

jegyzékek

forrásértékének m e g h a t á r o z á s á t , egyúttal rámutatott azok hiányosságaira. Mindezeket szem előtt t a r t v a , a jegyzékek adatainak számítógépre a

vitele után egy olyan adatbázishoz j u t h a t u n k , amelyből

polgárosodó elit vagyoni viszonyaira, a vagyonképződés

erede-

- 100 tére, az egyes családok j e l e n t ő s é g é r e , személyes é l e t p á l y á k alakulására s t b . vonatkozólag széles tájékozódási lehetőség n y í l i k . A professzionális computerben tárolt, könnyen h o z z á f é r h e t ő és kinyomtatható adatok megkönnyítenék más kutatók számára a r e g i o nális kutatáshoz való k a p c s o l ó d á s t . A kutatások r e g i o n á l i s kiterjesztése általánosabb érvényű következtetések levonását tenné leh e t ő v é . Egyéb források felhasználása pedig megteremtené annak leh e t ő s é g é t , hogy (az eddigi kutatásoktól e l t é r ő e n ) ne csak a társadalom felső rétegének összetételét és vagyoni h i e r a r c h i á j á t lehessen k i m u t a t n i , hanem a személyi és családi kapcsolatok vagyonképző szerepére is fény derülhetne. A számítógépes a d a t b á z i s a vagyoni elit állományának rekonstrukcióját e r e d m é n y e z h e t i egyik o l d a l r ó l , másrészt -a számítógép s e g í t s é g é v e l - lehetőség nyílik többféle kombináció egy i d e j ű : v i z s g á l a t á r a . 4 Az eddig előkerült megyei virilis jegyzékek s z á m í t ó g é p b e táplálása kiinduló pontul szolgálhatna egy országos adatbázis hozásához,

amelynek

terjesztette -személyes gazdasági

ki

létre-

segítségével meg lehetne h a t á r o z n i ,

hogyan

felső

rétege

tevékenysége vagy rokoni és egyéb, kapcsolatai

révén-

és politikai befolyását nagyobb t e r ü l e t r e . Ennek

révén

meghatározhatóvá

egy település vagy régió polgári

válna -a megye keretein túllépve- országos

szonylatban is a társadalmi elit összetétele és változása

vi-

is.

Jegyzetek 1 2 3 4

A virilis jegyzékeken az értelmiségiek esetében az adó kétszeres beszámítását külön j e l ö l t é k . Ez e s e t e n k é n t ötödik adatként s z e r e p e l . A Commodore 64 típusú számítógépre k é s z í t e t t programot a Nógrád Megyei Levéltár felhasználási joggal bocsátotta r e n d e l k e zésünkre. Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1 8 7 3 - 1 9 1 7 . Bp. 1979. Virilis jegyzékeket bármelyik levéltár alispáni iratanyagában t a l á l h a t u n k . Nem volt ugyan általános e jegyzékek m e g y é k közötti c s e r é j e , de csupán az általunk kutatott négy levéltár iratanyagából az alábbi megyékből sikerült virilis jegyzéket találni: P e s t - P i l i s - S o l t , H e v e s , S o p r o n , H a j d ú , Komár o m , S o m o g y , Z e m p l é n , S z a b o l c s , J á s z - N a g y k u n - S z o l n o k , Csongrád, Z a l a , G y ő r , S z i l á g y , S á r o s , G ö m ö r - K i s h o n t , P o z s o n y , Torda-Aranyos, Bács-Bodrog, Kolozs, Hont.

- 101 -

Gyáni Gábor: BUDAPEST STATISZTIKAI FORRÁSAI A KÉT HÁBORÚ KÖZÖTT A fővárossal k a p c s o l a t o s í t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i , de a más irányú 19/20. századi kutatások egyaránt kétségtelen előnyt élveznek a : hasznosítható s t a t i s z t i k a i f o r r á s h e l y e k bősége t e k i n t e t é b e n . Annak a következménye e z , hogy egyedül Budapestnek volt k ü l ö n , az országostól intézményileg is független statisztikai hivatali apparátusa, amelynek működése -szakmailag is- nemegyszer felül múlta a döntően a népszámlálások lebonyolítására koncentráló országos statisztikai k u t a t ó m u n k á t . Elegendő arra emlékeztetnünk, hogy a fővárosi hivatal első igazgatója, a nemzetközileg is nagyra becsült Kőrösy J ó z s e f , k é s ő b b , a századelőtől a 20-as évek közepéig pedig a szintúgy kitűnő szakember, Thirring Gusztáv neve fémjelzi a h i v a t a l t . S bár az 1926-ban őt felváltó Illyefalvi Lajos nem tartozott a kimagasló szakemberek sorába, mint remek kapcsolatokkal és menedzseri érzékkel megáldott i g a z g a t ó , az őt környező színvonalas statisztikus gárdára t á m a s z k o d v a , hihetetlenül termékeny munkát v é g z e t t . A még Thirring által ö s s z e á l l í t o t t , de már Illyefalvi irányításával végrehajtott, 45 pontba foglalt kutatási (adatfelvételi) t e r v , amely az 1926 és a II. világháború közötti szűk másfél évtizedben szinte hiánytalanul meg is valósult, nehezen áttekinthető statisztikai publikáció-áradatot e r e d m é n y e z e t t . Az egyes felvételek anyagának gyakori újraközlései egy-egy kiadvány táblái k ö z ö t t , tehát a kiadványok anyagainak gyakori tematikai átfedései indokolják, hogy áttekintésünkben a legautentikusabb k i a d v á n y t í p u s r a , a Statisztikai Közlemények sorozatában e másfél étvized folyamán megjelentetett 151 kötetre helyezzük a h a n g s ú l y t . Jóllehet egyes alapvető felvételek anyagát nem e sorozatban tették k ö z z é , (így a még idézendő 1929. évi nagy munkásstatisztikai felmérést sem), a kötetek mégis kivételesnek s z á m í t a n a k . ' Az említett sorozatban k ö z r e a d o t t , a táblaanyagot szövegesen is bőven (néhol feleslegesén bőbeszédűen) kommentáló kiadványok nagyából fele az, amely értékelésem szerint társadalomiörténetileg közvetlenül is h a s z n o s í t h a t ó . A társadalomtörténétileg rele-

-

102

-

váns egyedi statisztikai fölvételek tematikailag a k ö v e t k e z ő csoportokba oszthatók: egyes kompakt foglalkozási c s o p o r t o k r ó l , társadalmi

rétegekről készült részletes a d a t g y ű j t é s e k ;

s t a t i s z t i k á k ; betegséggyakorisági adatfölvételek; kák;

demográfiai

lakásstatiszti-

a szegénységről és a szociálpolitikáról készült

kai

összeállítások;

statisztikai adatgyűjtések a k u l t u r á l i s

az iskolai szervezetekről; végül fogyasztási Tartalmi tisztikai

és

statisztikák.

tekintetben az egyes rétegekről k é s z í t e t t átfogó stafelvétel-sorozatnak,

valamint az 1 9 2 0 . és

(továbbá az évtizedközepi k i s e b b ) népszámlálásoknak tunk

statiszti-

1930.

évi

tulajdonítha-

nagy j e l e n t ő s é g e t . Amíg a r é t e g s t a t i s z t i k á k b a n az

extenzív

teljességre törekvés volt m e g f i g y e l h e t ő , a cenzusok -az o r s z á g o s tól

eltérően- döntően lakásstatisztikaként k é s z ü l t e k .

san

nem említettem az 1941-es cenzust, mert annak korabeli

dolgozása tehát

(és

Szándéko-

k ö z l é s e ) csak részlegesen történt m e g . A

az utókorra v á r , hiszen -kuriózum gyanánt- e

fel-

feladat

népszámlálás

-budapesti- alapanyaga (maguk az eredeti felvételi lapok) fennmaradt

s

szabadon

-bárcsak részleges-

k u t a t h a t ó . Ujabban projektum

is

szerveződött

feldolgozására.

Az idő rövidségére tekintettel hozzászólásom kizárólag az említett

két forráscsoporttal kíván f o g l a l k o z n i , a többi

kai

adatgyűjtésről

a Függelék ad l e g a l á b b i s taxatív

statisztitájékozta-

tást . 1 9 2 7 - t e l , a házicselédekről fölvett a d a t g y ű j t é s s e l indult útjára

az

a nagyszabású f e l v é t e l s o r o z a t , melynek r é t e g r ő l , foglalkozási vagy

egyéb

nyomán

nagyjából

egy

tucat

áll

ma rendelkezésünkre statisztikai a d a t b á z i s . A népesebb

státuszcsoportról réte-

gek esetében reprezentatív m i n t á k o n , kisebb rétegeknél azt meghaladó

nagyságú populációkon kérdőíves m ó d s z e r r e l m e g e j t e t t , mini-

málisan talán elit

félszáz kérdőpont köré fölépített fölvételek

fókuszából

csak a tulajdonképpeni elit szegmense hullott k i . I g a z , az tagjaiból jónéhányan belekerültek p l . a k e r e s k e d ő k , a

tisztviselők

vagy a szabadfoglalkozású é r t e l m i s é g i e k

rétegeiről

készült fölvételi m i n t á k b a , de mint külön c s o p o r t r ó l , vagy ni k a s z t r ó l , hatalmi poziciók birtokosairól ö s s z e f ü g g ő kai ső

közvagyo-

statiszti-

információkkal nem r e n d e l k e z ü n k . A társadalom alsó és középrétegeinek

polgári

nagy és jellegzetes t ö m b j e i , az ú n . munkás- és

a

népesség viszont mondhatni h i á n y t a l a n u l k é p v i s e l t e t i ma-

- 103 gát a fölvételek

anyagában.

Komplex adatgyűjtésekről van s z ó , értve ezen azt, hogy az alapvető d e m o g r á f i a i , az életviszonyokra és a munkakörülményekre vonatkozó statisztikai mutatók kiegészülnek az é l e t m ó d , a mentalitás számos mérhető elemének d o k u m e n t á l á s á v a l . Hadd szemléltessem mindezt egyetlen p é l d á n . A társadalmi csoportokról szóló adatgyűjtések legnagyobbika a 102566 ipari és szolgáltatásbeli munkást (segédszemélyt) kikérdező 1929-es f ö l v é t e l , amely 151 (!) kérdőpontra terjedt k i . Á kérdőpontok tematikailag így oszlottak meg: származási összetétel (10); személyi viszonyok ( k o r ö s s z e t é t e l , f e l e k e z e t i , anyanyelvi megoszlás stb.) további 8 kérdőpontban; családi viszonyok (6); lakáshelyzet (29); egészségi állapot (14); képzettség (16); munkajelleg (5); m u n k a h e l y , munkaidő (16); k e r e s e t , vagyoni helyzet (34) és végül k u l t ú r a , s z a b a d i d ő , társas élet (14). A kérdések nagyobb hányada (egyharmada) a m u n k á r a , a m u n k a v é g z é s r e , a jövedelmi h e l y z e t r e , tehát az úri. gazdasági viszonyok rekonstruálására jut; valamivel több mint a negyede viszont az ú n . szociális helyzetet tudakolja ( l a k á s h e l y z e t , egészségi állapot); további ötöde az i s k o l á z o t t s á g o t , a kulturális és mentális vonatkozásokat é r i n t i , végül a kérdések egyhatodában a demográfiai mutatókkal van d o l g u n k . Nagyjából ez az a m i n t a , amely a rétegfelvételek mindegyikében hatott: hasonló terjedelemben és összetételben szerkesztődött meg az egyes rétegfelvételekhez használt k é r d ő í v . Mindeddig igen kevéssé tudatosult s z a k t u d o m á n y u n k b a n , hogy milyen értékes forrósegyüttes maradt ránk e statisztikai f ö l v é t e l e k b e n . Megfelelő kiaknázásuk még éppen csak m e g i n d u l t , holott akár forrásbázisként is kiindulópontjai lehetnének számos társadalomtörténeti monográfiának . A másik f o r r á s h e l y , amelyről futólag m e g e m l é k e z n é k , a lakásstatisztika . Talán sehol nem olyan n y i l v á n v a l ó , mint itt, hogy milyen nagy veszteség a kutatásra nézve az eredeti alapanyag hiánya, az aggregát adatok egyedüli h o z z á f é r h e t ő s é g e . A külön végrehajtott budapesti népszámlálások során igen kimerítő statisztikai leírások születtek a város épület- és l a k á s á l l o m á n y á r ó l . Azt kell azonban m o n d a n i , hogy az épületek szinte minden fizikai par a m é t e r é t , az ú n . abszolút lakásjellemzőket minuciózusán doku-

- 104 mentáló

adatsorok társadalomtörténeti értéke fölöttébb

z o t t . Történetesen a z é r t , mert a szakszóval relatív nak

lakásmutatók-

nevezett vonatkozások kidolgozatlanul maradtak e

kákban,

korlátostatiszti-

a lakások műszaki á l l a p o t á t , f e l s z e r e l t s é g é t , k o m f o r t o s -

ságát

leíró táblák nincsenek összefüggésbe állítva a lakók

lők,

tulajdonosok) társadalmi jellemzőivel ( c s a l á d n a g y s á g g a l

(bérés

ö s s z e t é t e l l e l , társdalmi s t á t u s s z a l , jövedelemmel s t b . ) . A lakásjellemzők e két dimenziójának az ö s s z e k a p c s o l á s a , az e célt szolgáló

kereszttáblák

összeállítása viszont az

eredeti

lakásívek

birtokában k ö n n y ű s z e r r e l , utólag is m e g o l d h a t ó l e n n e . Csak hetjük,

remél-

hogy az 1941-es cenzus feldolgozása során történik

kísérlet,

amely

legalább egy időmetszet tekintetében a

társadalomtörténeti meg a k u t a t á s t . Halvány

statisztikai .

adatbázisával

erre

lakások

ajándékozhatja

"

reményt nyújt talán az i s , hogy ma már i s m e r t e k , sőt a

történészek

elől

sem elzártak az olyan software c s o m a g o k ,

lyek (a becslés p o n t o s s á g á v a l ) utólag is képessé tehetnek ket hiányzó kereszttáblák

ame-

bennün-

szerkesztésére.

Végezetül fel kell tenni a kérdést: milyen haszna vagy

tanulsá-

ga adódhat a nem Budapestre irányuló hazai várostörténetnek a kivételesen

gazdag és egyedi fővárosi s t a t i s z t i k a i

forrásanyagból.

N y i l v á n v a l ó , hogy m i n d a z , ami ezen anyag bázisán a főváros dalomtörténetében

feltárható lenne, makroszinten nem várható

a statisztikákkal szegényesebben ellátott vidéki városok lomtörténeti tetni:

a

k u t a t á s á t ó l . Két dologra azonban nem árt

megalapozhatósága)

az

figyelmez-

kétségkívül igényeket támaszt a hazai

történet minden művelőjével szemben. A vidéki városok arra

(elvi város-

társadalom-

inti, hogy a szokásosnál bővebben

merítsenek

országos cenzusok g a z d a g , a belső táblaanyag még jóformán

borítatlan nek

a n y a g á b ó l . Egy alföldi m e z ő v á r o s

Emellett val

a

informá-

rejlenek a cenzusokban a h e l y - , vagy h e l y e s e b b e n a

várostörténészek számtalan

há-

társadalomtörténeté-

vizsgálata közben győződtem meg a r r ó l , hogy milyen

ciótartalékok

el

társada-

budapesti mélyfúrások statisztikai megalapozása

történészeit

társa-

számára.

statisztikai alapokon nyugvó fővárosi

megfontolandó s z e m p o n t t a l , sőt talán még új

mélyfúrások tematiká-

is frissíthetik az általános magyar v á r o s t ö r t é n e t í r á s t . S ő t :

referenciaként

kitűnően

alkalmas l e h e t , vagy mindenképp

alkal-

- 105 mássá válhat a r r a , hogy az összehasonlító várostörténet fermentuma l e g y e n . S ez csak egy példa ama forráshelyek sorából., amelyek nyomán a fővárosi társadalomtörténeti kutatómunka -adottságait kihasználvanagyot lendíthetne a már jóideje pangó hazai várostörténet-íráson.

Függelék

Statisztikai fölvételek

Budapesten

I. F o g l a l k o z á s i r é t e g e k , társadalmi csoportok 1. Munkásság 2. Iparosok 3. Kereskedők 4. Iparos- és kereskedőtanoncok 5. M a g á n t i s z t v i s e l ő k 6. K ö z a l k a l m a z o t t a k 7. Városi közalkalmazottak 8. Ügyvédek 9. Orvosok 10.Mérnökök . 11.Házicselédek 12.Főiskolai-egyetemi hallgatók 13.Főiskolát (egyetemet) végzett nők II. Demográfia 1. M o r t a l i t á s 2. F e r t i l i t á s 3. Házassági termékenység 4. Házasságon kívüli termékenység (törvénytelen 5. Házasodás 6. Öngyilkosság 7. N a g y - B u d a p e s t - i népmozgalom 8. Ingázás I I I . Betegségek - egészségügy 1. Vörheny ' 2. Rák 3. Tbc 4. Cukorbetegség 5. Nemibetegség 6. Szifilisz 7. Gyermekágyi láz 8. N a g y - B u d a p e s t közegészségügye

gyermekek)

- 106 I V . Szociálpolitika - szegénység 1. Szegénygondozás 2 . Hadigondozás 3. Hatósági nyílt szegénygondozás 4 . Hatósági és társadalmi szociálpolitika 5 . Házassági tanácsadás 6 . Városi (hatósági) gyermeküdültetés 7 . Társadalmi karitász (jótékony egyletek) 8 . Munkanélküliség (a fizikai munkások, az értelmiség és k ü l ö n . az értelmiségi nők k ö r é b e n ) \A ÍJ 2. 3. 4: 5.

Lakáskérdés Épület- és lakásstatisztika Lakbér Háztulajdon Al- és ágybérlet Hajléktalanság

(1920, 1 9 2 5 , 1 9 3 0 )

V I . Kulturális élet - oktatás 1. Analfabétizmus 2.. Közoktatás 3. Tanoncoktatás 4 . Közművelődés 5. Nagy-Budapest közoktatásügye V I I . Fogyasztás 1. Tejfogyasztás 2. Húsfogyasztás 3 . Családi háztartásstatisztika 4. Szeszesitalfogyasztás

(minta)

Jegyzetek Illyefalvi remek menedzseri- érzékére és a hivatal m u n k á j á b a n kamatoztatott széles körű kapcsolataira adatszerűen is fényt vet a Budapest Főváros Levéltárában őrzött személyes iratanyaga; a hivatal 1926-ban elfogadott hosszú távú kutatási tervét l d . u g y a n é levéltárban: I V . 1 4 0 7 . b , 5.317/1926-1.; az 1 9 4 1 . évi népszámlálás eredeti alapanyagát szintén Budapest Főváros Levéltára őrzi ( I V . 1419.j.); a munkásság 1 9 2 9 . decemberében v é g r e h a j t o t t statisztikai fölmérésének összesítését közli: Illyefalvi I . Lajos: A munkások szociális és g a z d a s á g i v i s z o n y a i B u d a p e s t e n . B p . 1930. 695-1054; a tárgyalt legfontosabb l a k á s s t a ' tisztikai fölvételek a Statisztikai Közlemények következő köteteiben kerültek közlésre: 5 4 / 1 , 5 4 / 2 , 5 4 / 4 , 5 8 / 1 , 6 6 / 1 , 68/1, 6 8 / 2 . A felsoroltak kiegészíthetők még az al- és ágybérlökről ( 5 8 / 4 ) , valamint a hajléktalanokról (76/1) k é s z ü l t fölvételek a n y a g a i v a l . A főváros további t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i f o r r á s t í p u s a i rőí szól. Gyáni Gábor: Budapest t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i kutatásainak forrásproblémájáról (Budapest Főv. Tanácsa T u d o m á n y o s Intézmén y e i , Közlemények 1978. 6 6 - 7 3 . ) .

- 107 -

Kisfaludy Katalin: A POLGÁRMESTERI IRATOK TÁRSADALOMTÖRTÉNETI

FORRÁSÉRTÉKE

(1849-1918) Mondanivalómat e g y e t l e n , mezővárosból rendezett tanácsú várossá szervezett közigazgatási egység, mégpedig Nagykőrös polgármestere működése során keletkezett iratok tételes vizsgálatára alapozom. Az időhatárokat 1850 és 1918 j e l ö l i , a tételes jelző pedig azt, hogy a közel 70 esztendőből minden ötödikben megvizsgáltam olyan ü g y e k e t , amelyekből társadalomtörténeti szempontból fontos és tipikus forrásokat reméltem. Mivel az államigazgatás azonos s z i n t j e i n , az azonos közigazga: tási egységek -tehát k ö z s é g e k , rendezett tanácsú v á r o s o k , t h j . városok, megyék- h a t á s k ö r é t , az egyes helyi hivatalok ügykörét, különösen 1872-től lényegében országosan egységesen szabályozták, a rendezett tanácsú városok vonatkozásában e vizsgálat eredményei -ha vannak- modell é r t é k ű e k . Nem szeretnék most közigazgatástörténeti fejtegetésekbe bocsátk o z n i , de nem mellőzhetek néhány olyan szervezeti k é r d é s t , amely alapvetően befolyásolja az adott helyen keletkezett iratok forrásértékét. I s m e r e t e s , hogy 1849 után az ország közigazgatás megv á l t o z o t t , ennek elsődleges következménye az önkormányzati jogkör teljes fölszámolása lett.* Nagykőrösön is "felsőbb hatóság" által

kinevezett és felesketett tisztikar irányította a v á r o s t , 2 a 12 tagú tanács vezetőjét is a megyefőnök nevezte k i . A tisztikart

tanácsnokok a l k o t t á k , élükön 1848 óta polgármester á l l t .

tanácsnokok

szákreferensek v o l t a k .

5

Az önigazgatás

A

fölszámolása

abban is m e g n y i l v á n u l t , hogy 1860-ig minden ügy szolgabírói

jóvá-

hagyást k í v á n t , a polgármesteri hivatal a legtöbb esetben nem intézte

e l , csupán továbbította a b e a d v á n y o k a t . Ebből azonban

szabad

azt a k ö v e t k e z t e t é s t levonni, hogy az 1850-es évek

teljesen kai mint

értéktelenek l e n n é n e k , mert a m a g i s z t r á t u s , ha

hatáskört

nem is é l v e z e t t , a város

életének

nem

iratai politi-

mindennapjait

testület mégiscsak irányította: a n é p e s s é g ö s s z e í r á s , a pol-

gárjogi

kérelmek e l b í r á l á s a , adóügyek intézése (stb.) az ő fela-

data v o l t .

- 108 Nagykőrös polgármestere 1871-ig k e l e t k e z e t t fondjának mét ri

terjedel-

tekintve legnagyobb állaga a k ö z i g a z g a t á s i i r a t o k é . rendszere

tók,

mutatók,

könnyen

4

Irattá-

miatt és azért, mert a korabeli segédletek sorköny.v.ek) m e g m a r a d t a k , az iratanyag

(ikta-

viszonylag

k e z e l h e t ő , bár megjegyzem: a benne való kutatás még

így

is rendkívül munka- és időigényes. Az

1852-54 közti anyag elnöki, illetve tanácsülési döntésű té-

telekre

5

o s z l i k , ez utóbbiakat a korabeli közigazgatásban

nütt bevezetett betűjeles rendszerben, tematikusan 1855-ben szert,

bevezették

a

minde-

irattározták.

római számokkal jelzett

kútfős

rend-

tehát az iratok tematikus irattározása továbbra is megma-

radt.^

Ez a rendszer -kis megszakítással- a vizsgált

végig

időszakban

m ű k ö d ö t t , csupán a kútfők száma gyarapodott az idők

folya-

m á n . Az egyes tárgykörök fölsorolását most m e l l ő z ö m , annál is inkább, azt

mert nem s z e r e t n é m , ha bárki feleslegesen föllelkesülne gondolná:

gondoljunk rokra,

ugyanis olyan adatokra, méginkább összefüggő

Ne

adatso-

amelyek egy-egy h e l y i , ez esetben alföldi m e z ő v á r o s i

sadalom lom

micsoda fontos adatok rejtőzködhetnek b e n n ü k .

és

r é t e g z ő d é s é t , mobilitását, egyáltalán a városi

tár-

társada-

egészét összefogottan r e p r e z e n t á l j á k . Ilyen adatsorok a köz-

igazgatási iktatott iratokban n i n c s e n e k , és k é t s é g e s , hogy

össze-

állíthatók-e

egyéni

ügyekkel,

egyáltalán.

,A

hivatali apparátus

jórészt

egyéni kérelmekkel f o g l a l k o z o t t . Ez lehetett

birtokát-

írás, a birtoktulajdon igazolása, a d ó v i t a , e r k ö l c s i - p o l i t i k a i gaviselet most föl;

m e g t e l e p e d é s i , polgárjogi k é r e l e m ,

ma-

-

és

a jelzett időszak t i p i k u s , leggyakrabban e l ő f o r d u l ó , és

az

egyén

minősítése,

társadalmi hovatartozását is reprezentáló ügyeket ezekből

csupán egy-egy személyről tudunk meg

soroltam

valamit.

De

azokról és csak azokról az e g y é n e k r ő l , akik valamilyen oknál fogva,

de mindenképpen személyes problémáik elintézése érdekében

a

hivatalhoz f o r d u l t a k . Tehát ha valaki a több ezer oldalas m u t a t ó könyvekből olyan sát,

fáradságos munkával kikeresi egy adott időszak

ü g y i r a t á t , amely egy-egy városlakó társadalmi

összes

hovatartozá-

vagyoni helyzetét t ü k r ö z i , akkor is csak részadatokhoz

Szerintem

fizikai

városi társadalom Annál

jut.

képtelenség ilyen módszerrel föltérképezni

a

egészét.

is inkább, mert 1872 előtt az összes ügyeknek legalább a

70' %-át -az általam felsoroltakat mindig- testület intézte e l , s

-

109

-

ebben az időszakban a döntést előkészítő iratokban sincs több, esetleg kevesebb az i n f o r m á c i ó , mint a tanácsülési jegyzőkönyvekb e n . Az iktatott iratoknak társadalomtörténeti szempontból csak akkor van jelentőségük, ha a tanácsülési jegyzőkönyvek elvesztek. Ez a helyzet p l . az 1850-es évek -már említettiratainál, amelyek éppen a jegyzőkönyvek hiánya miatt kapnak különös jelent ő s é g e t . Itt szeretném fölhívni újra a figyelmet egy már említett forrástípusra, a polgárjogi k é r e l m e k r e . Miután "lakossági jogot" adni egyedül a tanács jogköre volt 1871-ig, a polgárjog jelentőségének m e g s z ű n é s é i g , teljes adatsor állítható össze a polgárjogot nyertek s z á m á r ó l , f o g l a l k o z á s á r ó l , illetve az elutasítottakról is, amely adatsor jól reprezentálhatja az adott tár sadalom zárt vagy nyitott v o l t á t , személyi és szerkezeti stabili7 tását. Nagykőrösön

a közigazgatási iktatott iratoknak van egy harma8 vegyesnek nevezett s o r o z a t a , amely sokkal inkáb vonzó le-

dik,

het a társadalom kutatója s z á m á r a , mint az iktatott iratok tömkelege. lés

Ezeket az iktatatlan iratsorozatokat a korabeli

iratkeze-

alakította k i , egy-egy meghatározott cél érdekében

időszako-

san vagy folyamatosan felvett adatok egységes regisztrálása kében. ami

Ebben

a sorozatban találunk

1860-ból

épületkimutatást,

a városi és a külterületen lévő összes házat fölsorolja

baszámmal és -sajnos nem következetesen- a tulajdonos sával.

szo-

foglalkozá-

A kimutatásból a társadalmi helyzet és az életmód

függéseire ban sok

érde-

is választ k a p h a t u n k . A polgármesteri iratok

összefondjá-

ezen kivül még három említésre méltó állag v a n . Az Összeírá9

közt 1851-ből és 60-bol föld- és h á z b i r t o k , 1857., 1 8 6 4 . és

1870. évekből pedig népességösszefrások találhatók. A Nyilvántartások

10

kö zül a cselédeket nyilvántartó köteteket emelem ki 1856-

-59 k ö z t . Végül a telekkönyvi i r a t o k lekkönyveket

(1851-1871),

jegyzőkönyveket

11

állagából megemlítem a te-

a birtokbevallási és

birtokváltozási

(1848-1872).

Levéltárunk nyilvántartásában az V . 2 4 3 . fondszám alatt szereplő,

1872

mondanék, melyek

előtti polgármesteri iratokról

összefoglalóan

hogy primer társadalomtörténeti forrásokat

annyit

tartalmaz,

alapján fontos kérdések válaszolhatók meg; így a népesség

száma, foglalkozás szerinti t a g o z ó d á s a , a c s e l é d e k , iparosok száma,

a

birtokállomány m e g o s z l á s a , a helyi b i r t o k f o r g a l o m , a

la-

- 110 kásviszonyok. alakulása. Megtudhatjuk ezekből a f o r r á s o k b ó l , hogy az egyes társadalmi r é t e g e k , illetve a helyi társadalom egésze mennyire volt zárt vagy n y i t o t t , hiszen elsősorban a b i r t o k n y i l vántartást . szolgáló iratok sorozatai teljesek és e z e k b ő l az egyén társadalmi emelkedését vagy süllyedését is r e p r e z e n t á l ó vagyoni helyzet jól k i o l v a s h a t ó . Fontos azonban m e g j e g y e z n i , hogy elsősorban nem a közigazgatási iktatott i r a t o k a t , hanem a p o l g á r mester működése során k e l e t k e z e t t , de speciális c é l z a t t a l fölvett és külön nyilvántartott adatsorokat célszerű k u t a t n i . Mint e m l í t e t t e m , 1872 után nem változott az i r a t k e z e l é s rendszere a polgármesteri h i v a t a l b a n . Lényeges változás volt vis z o n t , hogy erősen megcsappant a testületi döntést k í v á n ó ügyek száma; az ügyek 68 %-át már a hivatali apparátus i n t é z t e . Az irattározás 1877-1885 között alapszámos rendszerben történt, majd 18Q6"-tól visszatértek a k ú t f ő k . A korabeli s e g é d k ö n y v e k ehhez is segítségünkre v a n n a k . A fond számos állagából a l a p o s a b b a n a társadalomtörténet számára eddig legkevésbé feltárt közigazgatási iratokat vizsgáltam m e g , ennek is két r é s z é t , az iktat o t t , illetve a külön kezelt iktatatlan i r a t o k a t . Az anyag feltárása során főképpen arra igyekeztem k o n c e n t r á l n i , hogy olyan ti12

pikus

forrásokat találjak az iktatott a n y a g b a n ,

amelypk

első-

sorban -ha szabad így fogalmazni- a város s z e g é n y e i t , a v a g y o n t a lan

rétegeket mutatják m e g , hiszen ez a korszak

netében

az

egyik fehér f o l t , különösen a k k o r , ha

megközelítésben gekre

társadalomtörtéhelytörténeti

nézem a d o l g o t . A v e z e t ő , a l e g v a g y o n o s a b b

vonatkozó forrásokat

1

és feldolgozásuk m ó d s z e r e i t

réte-

lényegé-

ben már föltárta és kimunkálta a k u t a t á s . Magam

tehát

időszakról ban

elsősorban a nincstelenekre és m i v e l

polgárosuló

van s z ó , az iparosodó rétegre f i g y e l t e m . A már

is jelzett probléma -az esetlegesség- mellé újabb

párosulnak.

koráb-

nehézségek

Ahogyan előre haladunk az i d ő b e n , úgy válnak az ira-

tok egyre semmitmondóbbakká'. Ha megnézünk egy-egy s z e g é n y s é g i biz o n y í t v á n y t , a 70-es évek elején még g y a k o r i , hogy a k é r e l e m lé meg

környezettanulmányt is c s a t o l t a k ,

15

később azonban nem

mel-

tudunk

e g y e b e t , csak egy n e v e t , egy lakcímet és azt: az illető

gyontalan.

14

va-

A szegényék ápoldájával kapcsolatosan p l . hiába

pró-

bálunk

a nincstelenekre vonatkozóan adatokat k e r e s n i ; c s u p á n

ápolda

anyagi ü g y e i r e , esetleg belső rendjére v o n a t k o z ó a n

az

talá-

- 111 lünk a d a t o k a t , tehát inkább a város "szegénypolitikája" olvasható ki az ü g y d a r a b o k b ó l . Azt a z o n b a n , hogy hányan kerültek oda és m i é r t , esetlég hányan szorultak volna ilyesfajta gondozásra, csak az egész irategyüttes szisztematikus átnézésével és feldolgozásával lehetne k i d e r í t e n i . Az iparosokkal viszont az a h e l y z e t , hogy 1887-ben a polgármesteri hivatal az összes vonatkozó iratot átadta a működését megkezdő I p a r t e s t ü l e t n e k , tehát valamennyi n y i l v á n t a r t á s t , a lajst13 romokat, s miután ipartestületi anyag csak töredékesen került eddig l e v é l t á r u n k b a , majdnem b i z t o s , hogy a primer források elv e s z t e k . Viszont 1872-87 között az iktatott anyagban vannak ilyen jellegű, értékes adathordozók a céhek föloszlatásával és 1 az ipartársulatok megalakulásával k a p c s o l a t b a n . ^ Az említett tizenöt esztendőben megtalálhatjuk mindazoknak az a d a t a i t , akik iparengedélyt kértek a v á r o s b a n , hiszen azt a polgármester adta ki. Igaz később is, csak az a g o n d , hogy míg a 70-es években az ilyen kérelmeket megindokolták (vagyoni h e l y z e t ) , csatolták a kérelmező születési anyakönyvi k i v o n a t á t , amelyben az apa foglalkozása is s z e r e p e l , tehát az egyén társadalmi mozgása is kiolvasható, később azonban már a kérelmekre a polgármester semmitmondó17 an, előregyártott nyomtatványokon v á l a s z o l t . Tehát a társadalmi kérdésekre választ kereső kutatók az iktatott anyagban -igen hosszadalmas és fáradságos munkával is- csak részleges információkhoz j u t h a t n a k . Mégsem szeretnék elriasztani s e n k i t , csupán nyomatékosan h a n g s ú l y o z o m , hogy rendkívül idő- és energiaigényes a közigazgatási iktatott iratok k i a k n á z á s a . Ismét csak az iktatatlan iratok átvizsgálását lehet inkább a j á n l a n i , elsősorban a N y i l v á n t a r t á s o k a t , ahol megtalálhatók p l . ^a város képviselőinek és viriliseinek névjegyzékei (1899-1924), azonban k o m p l e x , mindent átfogó a d a t s o r o k , vagy források, ame10 lyekből ezek ö s s z e á l l í t h a t ó k , itt s i n c s e n e k . Mégis h i s z e m , a kutatás nehézségeinek ellenére is, hogy éppen a k ö z i g a z g a t á s legalsó S z i n t j e i n (város, k ö z s é g ) k e l e t k e z e t t irategyüttesek szisztematikus áttanulmányozása tenné lehetővé az 1848-1914 közti magyar t'ársadalom jobb m e g i s m e r é s é t . Különösen akkor, ha egyrészt mód és lehetőség nyílna egy n a g y o b b , az ország különböző régióit éri'ntő összehasonlító vizsgálat elvégzésére, m á s r é s z t , ha ezek a vizsgálatok a közigazgatás 1872 után

- 112 megszerveződött szakhivatalainak működése során k e l e t k e z e t t iratok kutatására is k i t e r j e d n é n e k . Gondolok itt elsősorban a levéltári és történeti szempontból egyaránt teljesen feltáratlan adóhivatali iratokra, hiszen 1850-1883 között a személyes adózás ( f ö l d a d ó , h á z a d ó , kereseti és jövedelem a d ó ) rendszere volt érvényben (1883-ban a napszámosok adómentességet kaptak); t e h á t éppen a társadalomkutatás mai szempontjainak leginkább megfelelő, 19 a "társadalmat egyénenként számbavevő" forrásokhoz nyúlhatnánk.

Jegyzetek 1 2

A helytörténetírás levéltári forrásai I I . 1 8 4 8 - 1 9 4 4 . A HBML közleményei 4. Szerkesztette: Komoróczy György, Debrecen, 1972. 2.23 . o _ Galgóczy Károly: Nagykőrös m o n o g r a p h i a j a , Nagykőrös 1936, 158.0.

3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

U o . 159.o. .• PML Nko V . 2 4 3 . a . , 19 ifm. U o . 1. sorozat, A és B tétel U o . 2. sorozat Például Rétai Gáspár vezsenyi l a k o s , mesterlegény a h o n o s í t á si díj befizetése után azért kapott "lakossági j o g o t " , m e r t édesanyja helybeli származású volt s a tőle örökölt j a v a k a t a helyi árvabizottmány kezelte (uo. V . 2 4 3 . a. I . 1 3 3 / 1 8 5 7 ) , viszont Pauker Gáspár izraelita kérelmét e l u t a s í t o t t á k , mert az "erkölcsisége és vagyoni állása iránt végrehajtott vizsgálat eredményeiről szóló hivatalos tudósításból" nem d e r ü l t ki, hogy mekkora vagyona v a n , s vagyontalanokkal a városnak "nem lehet célja" gyarapítani lakosságát, s ezzel növelni saját terheit (uo. 1 - 1 3 4 / 1 8 5 7 . ) . Uo . V . 243 . a . 3. sorozat Uo. V.243.C. Uo. V.243.d. Uo. V.243.e. U o . V . 2 7 6 . C . (1872-1944) U o . T I I - 9 0 / 1 8 7 2 , III-909/1872 Uo. 7653/1883. U o . V I I - 1 4 6 / 1 8 8 7 . Átadás-átvételi jegyzőkönyv az i p a r n y i l v á n tartások átadása - átvétele t á r g y á b a n . Uo. 1-385/1872. Uo. III-262/1874. , 111-38/1872. Uo. V.276.k. Vörös Károly-Orbán Sándor-Sándor Pál: Az új- és legújabbkori társadalomtörténeti kutatásokhoz. - Történelmi Szemle, 1976. 3 . s z . 734.0.

-

113

-

Tóth Zoltán: A DUALIZMUS KDRI ÁRVASZÉKI-HAGYATÉKI

IRATOKRÓL

Tizenöt évvel e z e l ő t t , mikor ezzel a forrásféleséggel közelebbről m e g i s m e r k e d t e m , még tájékozottabb kutatók számára is riasztónak t ű n t , hogy valaki ebből az ismert, de amorfnak tűnő irathalmazból vár magvasabb t a n u l s á g o k a t . A bizalmatlanság összefügg az "árvaszéki" megnevezéssel is, amely valamely szélsőséges problematika tükröződését s e j t e t i , összefügg azonban az egyes ügyekben halmozódó iratok vegyességével is, amely egy s p e c i á l i s , jól körülhatárolható (és bevett) történeti probléma megoldását erősen m e g n e h e z í t i . Nem utolsó sorban csüggesztőnek tűnik ezen iratoknak az egyes levéltárakban felgyülemlett'" tömegeT ' ~ ~ Eredetileg engem is a leltárak, az á r v a s z é k i , illetve hagyatéki iratok legismertebb részei vonzottak; a régi háztartások eszközellátottságához kerestem a d a t o k a t . Eközben azonban éppen az árvaszéki iratoknak azok a • tulajdonságai nyilatkoztak meg valódi é r t é k ü k b e n , amelyeket mint taszítókat az előbb felsoroltam: A "szélsőséges" árvaszéki problematika a sérült szerkezetek és peremhelyzetű rétegek társadalomrajzához nagyon is hiányzott - s nyugodtan mondhatom", hogy hiányzik ma is. Történetírásunk, részben a történeti demográfia is, meglehetősen merev és társadalmi rétegjellegében is egysíkú családszerkezetekből kísérli meg rekonstruálni hajdan volt társadalmunk családi a l a p s z ö v e t é t . A család szerkezeti dinamikájára már újabb szakirodalmunk is fel1 hívja a f i g y e l m e t . A tulajdonosi rétegek egyszerű árvaügyeitől az e l h a g y a t o t t s á g i g , amely a peremhelyzetű szegény nép bizonytalan életfeltételeinek állandóan fenyegető v e l e j á r ó j a , az árvaügyek a m i k r o - s z e r v e z e t i formák páratlan gazdagságát kínálják 2 fel. - A " v e g y e s s é g " , ami az árvaszéki eljárás során lecsapódott iratféleségekből k e l e t k e z i k , á rendszeres féldolgozásban olyan 1 sokrétűséget tett l e h e t ő v é , amit más forrás nem n y ú j t h a t . A végrendeletek és a peres iratok nagy részénél az iratokban szereplő személyek kilétéről is kiegészítő értesülésekre s z o r u l u n k . Az árvaszékhez átküldött h a l á l e s e t - f e l v é t e l e k , anyakönyvi kivonatok,

-

kórházi az

felvételi

114

-

és elbocsájtó í v e k , menhelyi felvételi

lapok

egyén l a k ó h e l y é t , illetőségi helyét, születési helyét és ide-

jét,

f e l e k e z e t é t , f o g l a l k o z á s á t , családi á l l a p o t á t , sőt

család-

tagjait is rendszeresen részletezik. A szintén az á r v a s z é k n é l kezelt tét

hagyatéki ügyek általában gazdagabbak és a vagyon

természe-

illetően is r é s z l e t e s e b b e k , mint a bíróságra került

hagyaté-

ki p e r i r a t o k . Az árvaszéki ügyek e g y é n e k r e , háztartásokra irányuló

konkrétsá-

ga és sokoldalúsága a magyar társadalomtörténet nemzetközi

forga-

lomba kapcsolódásakor lesz különösen nagy é r t é k . Az ö s s z e h a s o n l í tásnál

k i d e r ü l , hogy a szerencsésebb forrásadottságú

képest

az itt tükröződő viszonyokról szóló egész

hiányoznak, vagy pusztultak -

Az

el.

árvaszéki iratok nagy mennyiségét említem legutoljára

"taszító" kell

országokhoz

forráscsoportok

momentumok k ö z ö t t . A~ mennyiség előnyét azonban

aligha

r é s z l e t e z n e m . Ahol nem érte nagyobb arányú p u s z t í t á s ezt

forrásanyagot,

a a

ott a történeti szociológiai m i n t a v é t e l t is lehe-

tővé teszi. Ennél azonban sokkal többet is k í n á l . A

személyi adattömeg k e z e l é s e , úgy t ű n h e t , statisztikai

feladat. tak

A forrás adta vizsgálati mélységben azonban

egy működőképes történeti, t á r s a d a l o m s z e r k e z e t i

felvázolásánál

iratok

is

az

irattípusok

belüli s z á m b a v é t e l é r e . Ebből az derült k i , hogy az ese-

több

szó.

vezetett a h a s z n á l h a t ó

ame-

hipoté-

nem lehetett e l t e k i n t e n i . Legelőször

áttekinthetetlensége

fondokon tek

előbukkan-

a társadalmi viszonyoknak azok a minőségi k ü l ö n b s é g e i ,

lyektől zis

rutin-

mint kétharmadánál egyszerű h a g y a t é k i

Ehhez

legközelebb hagyatéki

eljárásról

a t í p u s h o z , ta'rtalmában a g o n d n o k s á g i

ügyek

- már azért is, mert nagyrészük h a l á l e s e t t e l , s üggyel végződött'. A kétharmados arány -amit

van

álltak így

Szekszár-

don még rendezetlen és selejtezetlen iratoknál számoltam ki- megnyugtató

lehetne á tükrözött problematika jellegét t e k i n t v e .

ügyek döntő többsége nem kriminális, hanem normális tással

kapcsolatos.

lelkiismerettel jelenségek

Ebből pedig az k ö v e t k e z h e t n e , hogy

meríthetnénk belőlük a "jellemző" vagy

nyugodt "tipikus"

tisztázásához.

A következő lépcsőben azonban a leltáraknak -e típus nakvábbi

Az

generációvál-

magvá-

nyilvánvaló csonkasága vehetné el a k e d v ü n k e t a forrás vallatásától.

S

v a l ó b a n , ha azt v á r t u k , hogy

ezeknek

toa

-

115

-

leltáraknak a birtokában meg fogjuk tudni "mije volt" egy "tipikus" e g y é n n e k , csalódnunk k e l l . Meg fogjuk tudni ezzel szemben, többek közt a z t , hogy milyen sémák szerint osztályozták az elhalt házát annak j e l l e g e , valamint a becsüsnek és a jegyzőnek a volt tulajdonos társadalmi állásáról alkotott ítélete szerint. (Hiszen ezzel a becsült értékkel szemben még az iraton belül találkozhatunk á r v e r é s i , biztosítási a d a t o k k a l . ) Szemben a ház valódi t á r g y h a l m a z á v a l , m e g t u d h a t j u k , hogy a hatóság milyen hagyományos érték-rend szerint ítélt férfi és női ingóságok tulajdonjoga felől. Végül pedig egy olyan vagyoni összegről szerzünk írott é r t e s ü l é s t , amely a hagyatékfölvételt végző hivatalos személyek minél magasabb hagyatéki összeghez fűződő érdeke ill. az örökösök minél alacsonyabb adózó örökséghez fűződő érdeke között szokásokkal szabályozott alkuban született m e g . A forráskritikai munka során viszonylagossá vált értesülések gazdag értéktartalmukkal k á r p ó t o l n a k . Ugyanakkor az iratok elég részletesek és elég nagy számúak a h h o z , hogy a maguk helyén és idejében együtt található társadalmi rétegekhez is hozzákapcsolhassuk a finomabb m e g f i g y e l é s e k e t . Már maguk az irattípusok is ilyen jól elkülöníthető rétegkaraktert ö l t e n e k . Nem csak ahhoz kell h o z z á s z o k n u n k , hogy a viszonylagos értékű információkat viszonyként é r t e l m e z z ü k , hanem ahhoz is, hogy a különböző társadalmi rétegek nem lesznek egy s k á l á n , például a v a g y o n i n , vagy a hagyatékok szerkezeti skáláján ö s s z e m é r h e t ő k . Más természetű problémákkal jelentkeznek, s ez másként csapódik le az iratokban. Ahol tényleges hagyatékokat t a l á l u n k , ott nyilván a tulajdonosi rétegek jelennek m e g . A "szegénység" - v a g y i s , akik a kor felfogása szerint nincstelenek- az e l h a g y a t o t t s á g i , i l l e t ő s é g i , eltartási ügyekben j e l e n t k e z n e k , nemegyszer bűnügyekkel s z í n e z v e . Az a tömeg .jelenik meg itt m é l y , belső -pátosz nélkül mondhatni- tragikus p r o b l é m á i v a l , amelyek viszonyairól alig szólnak más források. A z , amit mi a h a g y a t é k h a g y ó k n á l nyomon követhetünk - a polgárosodáshoz való fölzárkózás s i k e r é n , vagy sikertelenségén (például , a vagyoni felhalmozás formája és n a g y s á g a ) , a családi és ennél tágabb kiscsoport-viszonyok preindusztriális vagy modern szervezetén, a mobilitási mutatókon k e r e s z t ü l , - kétségtelenül a számszerű, többséget j e l l e m z i k . T e l j é s , rendszerben elképzelt

- 116 társadalomkép nünk, a

megrajzolását

tartva szem e l ő t t , észre kell

ven-

hogy ha ez a tulajdonosi társadalmi tömb a m e g h a t á r o z ó

viszonyok terén, koránt sem ez az egyetlen jelenlévő

is

szervező-

dési m o d e l l . A tisztes falusi szegénységtől a gazdag tőkés polgárig

tartó r é t e g s k á l a , amely belülről -többek közt- rendi

választó

vonalakkal tagolt falusi vagyoni k a s z t o k r a ,

csoportokra vallás

bomlik

és

szinte minden kereső

tevékenység,

egyfajta műveltségű és társadalmi irányultságú

dalmi tömb része. Egységét talán éppen ennek a rendi ja.

folytonossáad-

Fölöttük azonban folytonos átalakulásban termelődnek újra

lyamatos is

a

normáin kívül á l l ó , a vagyoni felhalmozást is (hatal-

eszközként

tömbről ket

ezek társa-

kialakult belső tagoltságnak normatív szabályozottsága

"kisember" mi)

etnikum,

felekezet érintkezési felületei m e n t é n , ( m é g i s ,

ellenére) gában

eredetű

elkülönülő

kezelő hatalmi csoportok. Alattuk a

tulajdonosi

leszakadt, jelentős részben ezeknek a modelleknek a

fo-

átépülése során leszakadt egyének és k i s c s o p o r t o k . Ezeaz ismeretlenség teszi e g y ö n t e t ű v é , mint például fenn

nagybirtokos

arisztokráciát,

lenn pedig az ú n . lumpen

a

proleta-

r i á t u s t , és a cigányságot. Holott egy Lónyai előtt h á z a s s á g i akadályok tornyosultak a fejedelmi házból való n ő s ü l é s n é l . A c i g á n y ság

több iparos és zenész csoportja sikerrel kapaszkodott meg

tulajdonosi

tömb peremén, míg vándor törzseiktől ugyanolyan

a

éles

határvonal választotta el ő k e t , mint a " m a g y a r o k t ó l " . A

jogi

és foglalkozási rétegzőelveken

túli,

tulajdonképpeni

társadalomszerkezeti tagoltság, a mikrostruktúra felől k ö z e l í t h e tő már csak m e g . A mikrostrukturális m e g k ö z e l í t é s n e k pedig leges forrásai Magyarországon az árvaszéki

iratok.

elsőd-

-

117

-

Jegyzetek 1

2

3

Faragó Tamás: H á z t a r t á s , c s a l á d , rokonság. Jegyzetek a legújabb család és rokonságkutatási eredmények alapján - Ethnogr a p h i a . 1983. 2.sz. 2 1 6 - 2 5 4 . Andorka Rudolf - Balázs Kovács Sándor: A háztartás összetétel típusai és változása (Sárpilis 1792-1804) - E t h n o g r a p h i a . 1 9 8 4 . 2 . s z . 177-241. Az elemzési lehetőségekre lásd: Tóth Zoltán: A szekszárdi mezővárosi blokk felbomlása a s z á z a d f o r d u l ó n . A hagyományos kistermelői együttes mobilitási modelljei•- Agrártörténeti Szemle 1 9 8 0 . 3 - 4 . s z . 3 4 7 - 4 3 3 . (A 2 6 , 2 9 , 3 1 , 3 5 - 3 6 . jegyzet esetleírásai.) Az árvaszéki iratokban összegyűlő iratféleségek származási sémáját lásd: Tóth Zoltán: i.m. 4 0 5 .

-

122 -

Kövér György: A RÉSZVÉNYESEK NÉVJEGYZÉKE MINT T Á R S A D A L O M T Ö R T É N E T I

FORRÁS

A reformkorban alakult első magyarországi részvénytársaságokról a századvég félszázados jubileumot ünneplő vállalattörténetei közöltek először alapítói n é v j e g y z é k e k e t . Ezek a listák -eredetijük ma már többnyire nem található meg- tartalmazzák az előj e g y z ő , aláíró részvényesek n e v é t , l a k ó h e l y é t , valamint a ténylegesen befizetett ö s s z e g e t , amiből képet alkothatunk a m a g y a r o r szági részvénypiac születési k ö r ü l m é n y e i r ő l . A Pesti M a g y a r Kereskedelmi Bank befizetett részvényeinek például 1842-ben több mint háromnegyede Magyarországról (62 %-a P e s t r ő l ) származott. "Az igazgató-választmány domináns c s o p o r t j á t jelentő pesti k e r e s kedő-bankárok (15-ből B fő) az összes részvényeknek egyötödével 1 rendelkeztek. Látható t e h á t , hogy a változó kamatozású é r t é k p a pírok már a reformkorban felkeltették a városi társadalom k o m m e r cializált csoportjainak é r d e k l ő d é s é t . . Problémafelvetésünk tulajdonképpen arra i r á n y u l , hogy k ö r ü l h a tároljuk: a reformkortól az első világháborúig tartó évtizedekben milyen társadalmi körökből verbuválódott a magyarországi részvénybirtokosok k ö z ö n s é g e , milyen források alapján és hogyan rekonstruálhatók az összetételükben történt változások? K o r r e f e rátumunk természetesen csak a figyelemfelkeltésre és a m ó d s z e r t a ni kérdések megfogalmazására v á l l a l k o z i k , a s z i s z t e m a t i k u s válaszadásnak még korántsem jött el az i d e j e . Pedig -véleményünk szerint- kiaknázásuk esetén a személyenkénti adójegyzékben figyelmen kívül hagyott részvényvagyon m e g k ö z e l í t ő s z á m b a v é t e l é v e l hasznosan

egészíthetnék ki a virilis-jegyzékek alapján nyert ké-

2

pet. Az a

értékpapír-vagyon számbavételének e g y i k módja

vagyonleltárak

Ezt

elemzése. (Lásd: Tóth Zoltán

természetesen

korreferátumát.)

a lehetőséget azonban most legfeljebb a névszerinti

nyeslisták kontrolljaként

részvé-

említhetjük.

Eddigi tapasztalataink alapján részvényeseket névszerint

felso-

roló jegyzék kétféle esetben maradt az u t ó k o r r a . Az egyik az alapításkor,

részvényáláíráskor

(vagy r é s z v é n y e m e l é s k o r )

keletke-

- 119 zett, ami viszonylag ritkán őrződött meg; ha igen, akkor a vállalatok archívumában (bank, g y á r , vasút stb.)., tanácsi vagy minisztériumi iratok k ö z ö t t , valamint 1876 utáni alapításkor a cégbírósági

okmánytárban.

Megtalálásuk sokszor csak véletlenszerű

le-

het, hiszen a részvénytársaságot többnyire egy vállalkozókból álló alkalmi konzorcium alapította, amely nem tartott fenn levéltárat,

legfeljebb valamelyik tag irattára őrizte meg a l i s t á k a t . A

városi tanács és a minisztérium (FIK) viszont többnyire megelégedett a részvénybefizetések számlaszerű igazolásával; ha be is mutatták

a n é v j e g y z é k e t , azt a vállalat többnyire (sajnos) vissza-

kérte. Az 1875-ös kereskedelmi törvény alapján létrehozott cégbíróságok

pedig

(erről

részletesebben mindig

is

Cza'ga Viktória és Halmos

Károly

s z ó l ) , bár feladatukhoz t a r t o z o t t ,

archiválhatták az alapítók n é v s o r á t . Pedig ezek a

"igen ~ széleskörű tájékoztatást nyújtanak a részvényesek máról.

Nemcsak a legnagyobb és legbefolyásosabb

tartalmaznak ez

nyilván korántsem listák

társadal-

részvényesekről

a d a t o k a t , hanem a kisrészvényesek tömegeiről i s ,

s

az egyetlen f o r r á s t í p u s , amelyből kirajzolódik: milyen társa-

dalmi rétegek befektetéseit szívták fel a r é s z v é n y t á r s a s á g o k . Az

alapításkor kimutatható részvénymegoszlás azonban nem

zít

egyszer

ugyanis kor,

s mindenkori á l l a p o t o t . Az alapítók jelentős

nem

vagyonképzés gyanánt írt alá a

hanem

részvények

a

rögrésze

részvénykibocsátás-

haszonnal való értékesítés céljából

vásárolt.

forgalmáról azonban igen keveset t u d u n k , mivel

A

újabb

névszerinti részvényeslistál; csak a közgyűlések alkalmából maradtak f e n n . A k ö z g y ű l é s e k e n való részvétel feltétele v o l t , hogy az évenkénti

közgyűlés

bank a

idejére a birtokos helyezze letétbé részvényeit

p é n z t á r á n á l . A közgyűlésen letevő részvényesek

cégbírósági

olyan

okmánytárak

teljeskörűek,

ő r z i k . Ezek a névsorok

a

névjegyzékét azonban

mint az alapításkor k é s z ü l t e k , hiszen

nem csak

azokat t a r t a l m a z z á k , akik részt kívántak venni a k ö z g y ű l é s e n , illetve

a z o k a t , akik a birtokukban levő részvénymennyiség

alapján

r e m é l h e t t é k , hogy szavazatukkal befolyásolni tudják az ott hozandó

döntéseket

függvénye

volt

(a szavazatok száma ugyanis

a

részvénymennyiség

- egy alapszabályban meghatározott

limiten

be-

lül). így tehát többnyire épp a kisrészvényesek hiányoztak a névsorból .

- 120 A közgyűlésen letétbe helyező részvényesek listájából e l s ő s o r ban a nagyrészvényesek birtokának időbeli változását é r d e m e s és lehet nyomon k ö v e t n i . Különösen tanulságos ez olyan társulatokn á l , amelyeknél a részvények névre s z ó l n a k , a tulajdonos neve, lakhelye a társulat részvénykönyvébe " b e í r v á k " , így az á t r u h á z á s is nyomon követhető v o l t . A múlt századi iparosodásunk húzó ágazatként szereplő malomipar vállalatai többnyire ebbe a k a t e g ó r i á ba tartoztak. Részvénykönyvek híján a közgyűlésen megjelent részvényesek listájából rekonstruálhatjuk azt á "pressure g r o u p " - o t , amely szavazataival befolyásolhatta a közgyűléseken hozott stratégiai döntéseket (sokszor függetlenül a t t ó l , hogy a t u l a j d o n o s igazgatósági t a g , vagy n e m , tehát szerepel-e a neve a C o m p a s s - o k b a n ) . Nem kívánjuk itt a belső tőkefelhalmozás és a hazai m a l o m ipar fellendülésének összefüggését tárgyalni (ez Sándor Vilmos 1 tanulmánya óta elfogadott tézis a magyar t ö r t é n e t í r á s b a n ) , de Wahrmann M ó r , a malomgründolásban kulcsszerepet játszó k e r e s k e d ő -bankár malomrészvényeinek mintáján érdemes egy p i l l a n t á s t v e t n i az időbeli fluktuációkra is. 1 . táblázat Wahrmann Mór malomrészvényei ( 1 8 7 6 - 1 8 9 1 ) (letétbe helyezett db az adott év f e b r u á r j á b a n ) Év "Pannónia" "Lujza" 1876 ? 115 1877 it 2Ö< 1878 24 7 1879 29 9 1880 41 1881 25; 41 24 1882 41 7 1883 42 7 1884 ? 32 1885 32 7 1886 32 9 1887 34 1888 34 91 1889 34 91 1890 36 91 1891 36 91 f: A közgyűlésen nem helyezett letétbe ( L u j z a ) i l l . abban az évben nincs névszerinti kimutatás ( P a n n ó n i a ) . + : A letétbe helyező a Wahrmann és fia c é g , a közgyűlésen megjelent képviselője Hollander S . (Wahrmann unokaöccse és cég vezetője). Forrás: BFL VII.2/e B p . K i r . Törvényszék C é g b í r ó s á g i i r a t o k . C g . O k m . 45; Cg. 1224.

- 121 .A mindkét malom alapításában meghatározó szerepet játszó Wahrmann cég közvetlenül csak a Pannoniában képviseltette magát az igazgatóságba n , így itt folyamatos az a d a t s o r , a Lujzában Wahrmann Mór t e s t v é r e , Sándor az igazgatósági t a g , egyébként szintén változó mennyiségű l e t é t e k k e l . Az utóbbi esetben Wahrmann Mór a hetvenes évek közepén és a nyolcvanas-kilencvenes évtized fordulóján a legnagyobb részvénybirtokos a l i s t á n , valószínű a z o n b a n , hogy a közbeeső időszakban sem adta el r é s z v é n y e i t , egyszerűen megelégedett a cégvagyonhoz tartozó 20-25 db alkalmankénti szerepeltetésével cégvezetője ú t j á n . Az üzleti ciklus alakulásával 4 összevetve joggal f e l t é t e l e z z ü k , hogy az 1877-79 közötti 20-25 % - o s , valamint az 1882-85 közötti 15-20 %-os osztalékok aligha indíthatták Wáhrmannt a Lujza részvényektől való megszabadulásra, s közben is legfeljebb könnyíthetett h a u s s e - p o z í c i ó j á n . Valamelyest más a helyzet a Pannóniánál, ahol igazgatósági tagságot is v i s e l t , ami feltételezte bizonyos mennyiség állandó birtoklását, de a folyamatos adatsor jóvoltából nyomon követhető a h u l l á m z á s . Az egyre növekvő letét itt, növekvő r é s z v é n y t u l a j d o n t is jelenthet (ami jól illeszkedik a hetvenes évek végén fizetett magas o s z t a l é k o k h o z ) , amint az 1883-84-es redukció is harmonizál az osztalék z u h a n á s á v a l , akárcsak az évtizedvégi mérsékelt gyarapodás a lassú e m e l k e d é s s e l . Ugyanezekből a forrásokból egyébként áz is m e g r a g a d h a t ó , miként koptak ki az alapító nagyrészvényesek a birtok szerinti élc s o p o r t b ó l , végül már csak az igazgatótagsághoz szükséges minimummal iratkozva fel a közgyűlésen résztvevők l i s t á j á r a . A névre szóló részvények piaca azonban a jelzett időszakban is lokálisan korlátozott m a r a d t , még ha a nagymalmök kivitelre ontották is a sokféle l i s z t e t . Nem véletlen tehát, hogy a magyarországi malomipar részvényeinek még 1913-ban is 90 h-a itthoni kezekben 5 volt. Az mindenesetre t é n y , fiogy a részvényes listák egyik fajtája 6 sem kötötte le idáig történetírásunk f i g y e l m é t . Ha pedig a magyarországi részvénypiac kialakulására utalás történt -bizonyára az 1864-ben Pesten szerveződő tőzsde j ó v o l t á b ó l - , általában az ottani árjegyző lapon szereplő és fővárosi telephelyű vállalatokról esett s z ó . P e d i g , mint k ö z i s m e r t , a m a g y a r o r s z á g i részvénytársaságok térhódítása a kiegyezést követő G r ü n d e r z e i t idején

122 már

egyáltalá n nem k o r l á t o z ó d o t t k i z á r ó l a g a k ö z é p p o n t r a . L e g y e n

szabad brit

erre egy p é l d á t idéznem: a m i n t e g y 60 % e r e j é i g b é c s i forrásokból

alapított

A n g o l - M a g y a r Bank

kezdettől

egyik fő f e l a d a t á n a k t e k i n t e t t e , hogy h a t ó k ö r é t o r s z á g o s tal

jöjjön és egy

hálózat-

s o k s z o r o z z a m e g . "Ha azt a k a r j u k , hogy e k ö z p o n t és az

szétágazó

sugarak

azt

a központtal összeköttetésbe hozzuk."

7

A

hatás

szervezzük

terv

jegyében

sor vidéki bank alapításában m ű k ö d t e k közre és léptek

kel s z e r z ő d é s e s v i s z o n y b a . Talán e l e g e n d ő a " k ö z l e k e d é s i mok"

nominális

cen,

Fiume,

Nagyvárad, legyen

ezek-

emporiu-

felsorolása ( A r a d , B a j a , B e s z t e r c e b á n y a ,

Győr, Lőcse, Marosvásárhely, Miskolc, S z e g e d , T e m e s v á r , Ú j v i d é k , Z á g r á b ) , hogy

Debre-

Nagykanizsa, kétségtelen

a helyi erők n é l k ü l ö z h e t e t l e n s z e r e p v á l l a l á s a . A m é r t é k e t

i-H-etőert- n i n c s — m i n d e n ü n n e n a d a t u n k , de a tágabb k ö r n y é k e n va

innen

v é g p o n t j a i közt k ö l c s ö n ö s t e r m é k e n y í t ő

l é t r e , a végpontokon is k e l l , hogy a b a n k ü g y e t

és

fogva

tallóz-

(ha már k o n f e r e n c i á n k S z i n h e l y é t , G y u l á t e l k e r ü l t e az

-Magyar

Angol-

Bank p a t r o n á t u s a ) : N a g y v á r a d o n 1500 r é s z v é n y b ő l 500

ju-

tott az a n y a i n t é z m é n y n e k , Újvidéken 2 0 0 0 - b ő l 1 0 0 , a többiek a város

"legelőkelőbb lakosai, s kereskedő cégek, azonkívül

zombori,

kiválóbb

k u l a i s palánkai k e r e s k e d ő k " , Baján p e d i g , ahol

részle-

t e s , n é v s z e r i n t i f o g l a l k o z á s i bontás is r e n d e l k e z é s r e á l l , a harminc

a l a p í t ó b ó l 26 helybeli k e r e s k e d ő , g y á r i p a r o s ,

vagy

haszonbérlő.

földbirtokos,

B az

Azt már csak m e l l é k e s e n j e g y e z z ü k m e g ,

A n g o l - M a g y a r Bank lassanként eladogatta az a l a p í t á s k o r

zett r é s z v é n y e i t , kivéve persze azt, ami a nyakán

hogy szer-

maradt.

2 . táblázat A Bajai K e r e s k e d e l m i és Iparbank r é s z v é n y e i az A n g o l - M a g y a r Bank t á r c á j á b a n (év v é g é n , d b . ) 1868.-1869 1870 1871 1872 1873 1874 F o r r á s : 0L FIK K 168 1 2 9 . CS.-1875 B F L . V I I . 2 / c Cg 1876-1905

250 170 170 155 62 62 62

- 123 .Megállapítható vállalat

t e h á t , hogy mennél közelebb esik egymáshoz

hatóköre és részvényeseinek lakóhelye, annál nagyobb

egy a

részvényes listák informatív értéke a helyi társadalom

vagyonmeg-

oszlásának vizsgálatában. Az országos és monarchiabeli

jelentősé-

gűvé

emelkedő vállalatok részvénybirtokosái - a tőkekoncentráció

mértékének is függvényeként- tágabb és heterogénabb körből verbuválódtak. jáni

Ez utóbbira jó példával szolgál a Rimamurány-Salgótar-

Vasmű két elődvállalatának e s e t e . Az 1852-ben alakult Rima-

murányvölgyi birtokosok,

Vasmű Egyesület részvényeinek 55 %-át a helyi föld25 %-át helyi s t e l l á r o k , 15 %-ot Nagyrőcze és

Rima9 s z o m b a t , 5 %-ot pedig kereskedőtőkések szereztek m e g . Az 1868-as alakuló közgyűlésen a Salgótarjáni Vasfinomítő Társulat választmányi tagjait már fele-fele arányban a nyersvas-termelők 10 illetve a "többi részvényesek" sorából v á l a s z t o t t á k . Az —1870-es évtized részvényemelése után azonban mind nagyobb hányad került a finanszírozó bankok és bécsi pénzemberek k e z é b e . A z z a l , hogy a 1 9 . század kilencvenes éveitől általában is megváltozott a bankok magatartása a vállalati részvényekkel szemb e n , s á majoritáshoz szükséges 15-20 %-ot igyekeztek -egyúttal titkos tartalékot képezve- tárcájukban ő r i z n i , jelentős mértékben leértékelődött a közgyűlési részvényletevők listájának társadalomtörténeti f o r r á s é r t é k e . Kivételt ez alól leginkább az ún. családi részvénytársaságok j e l e n t e t t e k , amelyek hátterében olyan egész vállalat-halmazt finanszírozó privátcégek á l l t a k , mint a Deutsch lg. és fiai, Kohner Adolf f i a i , Herzog M . L . és társa s t b . Az ő esetükben (egészén a második világháborúig eljutva) meg lehetne próbálkozni a különböző vállalati iratokból összegyűjtött részvényletétek és a bizonyos időmetszetekben rendelkezésre álló vagyonleltárak s z e m b e s í t é s é v e l . Ezt a j a v a s l a t u n k a t annak tudatában sem tartjuk fölöslegesnek ehelyütt megfogalmazni, ha óhajunknak ezúttal meg sem próbálunk eleget t e n n i .

- 124 .. Jegyzetek 1 2 3 4

5 6 7 0

9 10

Pólya Jakab: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank k e l e t k e z é s é n e k és ötven éves fennállásának története. B p . 1 8 9 2 . 6 2 - 6 3 . Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1 8 7 3 - 1 9 1 7 . Bp. 1 9 7 9 . 10. Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása (1839- 1 8 8 0 ) . In: Tanulmányok Budapest Múltjából 13.k. B p . 1959. 315-408. A kifizetett osztalékok vállalatonkénti alakulására l d . Budapest székesfőváros statisztikai közleményei 4 1 . A b u d a p e s t i részvénytársaságok állapota és ü z l e t e r e d m é n y e i 1906-ban és a részvénytársaságok statisztikája az 1 8 7 3 - 1 9 0 6 . é v e k b e n . Bp. 1908. 5 7 . Magyar Statisztikai Évkönyv Új folyam X X I I I . 1915. B p . 1 9 1 0 . 124. Szinte egyedüli kivételnek tekinthető ebből a s z e m p o n t b ó l Pogány Mária munkája: V á l l a l k o z ó k , m é r n ö k ö k , munkások a m a g y a r vasútépítés hőskorában (1845-1873) B p . 1980. 1 1 1 - 1 1 7 . Az Angol-Magyar Bank első közgyűlésének jelentése 1 8 6 9 . május 2 0 . - 0L FIK K 160 129. cs ( 2 3 - 1 2 2 4 6 - 1 8 7 5 ) A Nagyváradon létesítendő Biharmegyei Kereskedelmi és Terményhitelbank alapszabálymődosítási kérvénye 1 8 6 8 . május 1. - 0L FIK K 168 46.cs. (23-3112-1872); Újvidék város tanácsa az Első Bácskai Kereskedelmi s Iparbank alapszabályának jóváhagyása végett 1 8 6 0 . március 1 9 . - 0L FIK K 168 1 3 0 . cs (23-24499-1875); a Bajai Kereskedelmi és Iparbank első közgyűlésének jelentése 1 8 7 0 . február 2 0 . - 0L FIK K 168 125. cs.(23-5185-1875) Réti R . László: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R t . története 1881-1919. B p . 1 9 7 7 . . 2 1 . 0L Z 365 (Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R t . S a l g ó t a r j á n i Vasfinomító Társulat) l.csil.

- 125 .-

N.Czaga Viktória - Halmos Károly: A BUDAPESTI CÉGBÍRÓSÁG (Vázlatos

LEVÉLTÁRA

ismertetés)

A magyarországi kapitalizmus fejlődésének egyes "állomásai" nem igazodnak az általunk felállított mesterséges korszakhatárokhoz. Egyes -fontos- elemei már a X I X . század első felében beépültek a feudális, gazdaság- és i n t é z m é n y r e n d s z e r b e . Ezek közé tartozott az 1 8 3 9 - 1 8 4 0 . évi országgyűlés X V . törvénycikke is, amely felállította Magyarországon a v á l t ő t ö r v é n y s z é k e k e t , létrehozta a v á l t ó t ö r v é n y k ö n y v e t , elrendelte a cégbejegyzést és intézkedett a 1 földbirtok hitelképességét emelő b e t á b l á z á s r ó l . — A törvényhozók azzal, hogy az üzleti élet két legfontosabb elemének intézményrendszerét aprólékos munkával m e g t e r e m t e t t é k , sürgető feladatnak tettek eleget: a föld és a kereskedelmi hitel emelésére bevezették a v á l t ó t , a cégbejegyzés pedig a váltó intézményének polgári jellegű -egységes és nyilvános- alátámasztását s z o l g á l t a . 1849

után a magyarországi iparviszonyokat először az

1851-ben

kiadott Ideiglenes I p a r r e n d t a r t á s , majd az 1860-tól életbe lépte2 tett Iparrendtartás szabályozta 1 8 6 7 - i g . A kiegyezés után az iparviszonyokat tervezetét

általánosan r e n d e z ő , rendszerbe foglaló

törvény

Gorove István f ö l d m í v e l é s - , ipar- és kereskedelemügyi

miniszter

1869-ben

terjesztette az országgyűlés elé:

az

1872:

VIII.

törvénycikk az első magyar általános ipartörvény. Három év

múlva

követte

törvény,

megrázkódtatás szetesen

az 1 8 7 5 . évi X X X V I I . t ö r v é n y c i k k , a

hívott é l e t r e . A kereskedelmi törvénykezés termé-

nem elszigetelt magyar jelenség: az 1875-ös törvény el-

veiben követte a német és ciszlajtán A

kereskedelmi

amelyet a "Gründerzeit" időszakát lezáró 1873-as súlyos

hagyományokat.

két törvény együttes emlegetését -miután az 1872: V I I I .

tc.

a

k é z m ű v e s i p a r r a , az 1875: XXXVII pedig a kisipar körét meghala-

dó

kereskedelmi cégekre v o n a t k o z i k - , az ipar szó korabeli megha-

tározása 1860.

indokolja: a "kereskedői ipar" fogalmát ugyanis még

évi Iparrendtartás honosította m e g , s ebben az

foglalkozik

vele

mindkét t ö r v é n y ü n k . Az 1872-es

az

értelemben

ipartörvény

a

- 126 .kereskedelemre,

valamint

az egyes szolgáltatásokra

vonatkozik,

az 1875-ös kereskedelmi törvény értelmében pedig kereskedőnek kinthető a z , aki a saját n e v é b e n , k e r e s k e d e l m i ügylettel rűen

te-

iparsze-

foglalkozik. A törvény nem tekintette kereskedelmi cégnek a

kufárokat és a házalókat, de ha a z s i b á r u s o k , k o c s m á r o s o k , közönséges

fuvarosok, hajósok és más iparosok tevékenysége a

körét

meghaladta,

már kereskedelmi cégnek s z á m í t o t t a k .

kisipar 3

Minden

k e r e s k e d ő , pénzbírság terhe mellett, üzlete m e g k e z d é s é v e l jűleg

egyide-

köteles volt cégét bejelenteni azon a t ö r v é n y s z é k e n , ahova

tartozott,

amelynek területén kereskedelmi telephelyét

felállí-

totta. Az

1875: X X X V I I . törvénycikk 7. §-a írta elő a t ö r v é n y s z é k e k e n

cégjegyzékek

v e z e t é s é t , amely bárki által megtekinthető v o l t .

cégjegyzékbe

történt

"kereskedelemügyi is

bejegyzések egy -a f ö l d m í v e l é s - , ipar-

miniszter által, k i a d o t t - , központi

csak

a

törvényszék területén működő cégek adatait

és

értesítőben

m e g j e l e n t e k . Míg az egyes törvényszékeken vezetett

addig

A

cégjegyzék

tartalmazza,

a "Központi Értesítő" az összes magyarországi -és

1918-ig

az erdélyi- bejegyzett cégekét közli. Az I . világháborúig a "horvát-

és szlavonországi" cégbejegyzések k i v o n a t a i is m e g j e l e n t e k .

Az 1875 előtti cégekről pedig a váltótörvényszékek zött

meg

területén első, ken

b e j e g y z é s e k e t . 1918 után csak a trianoni

iratanyaga

Magyarország

működő cégekre vonatkozik a Központi É r t e s í t ő , majd az

illetve a második bécsi döntéssel visszacsatolt

területe-

működők adataival bővült; végül 1945-től 1 9 4 8 - i g , az á l l a m o -

sításig a jelenlegi országhatárokon belül bejegyzett cégek it t a r t a l m a z z a . A godt

őr-

adata-

4

törvény célja elsődlegesen az üzleti élet m e g b í z h a t ó és nyualapokra helyezése v o l t . Ezért a cégbejegyzés aktusa m e g k ö -

vetelte akkoriban

a cég alapadatainak közlését is, amelynek j e l e n t ő s é g e az gyorsan terjedő,.s az 1875-ös törvénnyel

újraszabályo-

zott vállalkozási formák -főként a részvénytársaságok- m i a t t megnőtt. Ezért közölni kellett a cégi nevét címét telephelyét tulajdonosát(ait) és mindezek változásait,

s ezen túl a 'korlátozott vagyoni felelősségű

formák

- 127 .esetében

(hiszen

határainak

a v á l l a l k o z á s i készség n ö v e l é s é h e z a

k i j e l ö l é s e volt s z ü k s é g e s , ez viszont a h i t e l e z ő i ér-

dek

védelmének k é r d é s é t vetette föl) külön g a r a n c i á k a t

pl.

kültagok

lyok

kockázat

nevének bejei e n t é s e , r é s z v é n y t á r s a s á g i

követelt: alapszabá-

b e m u t a t á s a , valamint előírta az üzleti eredmények

nyilvánosságra A

évenkénti

hozatalát.

törvény két c é g f o r m á t határozott meg: az egyéni és a

céget.

társas

Egyéni cégnek t e k i n t e t t e a z t , amikor a kereskedő

üzletét

egyedül

f o l y t a t j a . (Ebben az esetben a tulajdonos köteles

polgári

nevét

saját

-legalább vezetéknevét-, cégnévként használni

és

nem

tehet olyan toldást nevének h a s z n á l a t á b a , amely esetleg tár-

sas

jogviszonyra u t a l n a . ) A társascégek esetében pedig azok négy

formája

- k ö z k e r e s e t i , b e t é t i , r é s z v é n y t á r s a s á g i és s z ö v e t k e z e t i -

között tett k ü l ö n b s é g e t . A — t ö r v é n y t az 1*875y d e c e m b e r é b e n még jelent m i n i s z t e r i egészítette mint

az

lyozta

rétid elét

k i . A f ö l d m í v e l é s - , ipar- és k e r e s k e d e l e m ü g y i , vala-

igazságügyi m i n i s z t e r 2 6 9 2 2 . s z . közös rendelete

szabá-

a kereskedelmi cégjegyzékek vezetésének módozatait.

3

("A

kereskedelmi c z é g j e g y z é k e k b e r e n d e z é s é r ő l és v e z e t é s é r ő l " ) Á'rendelet

a

törvény

e l ő í r á s a i n a k és a c é g f o r m á k n a k

egyéni és társas c é g j e g y z é k vezetését írta Mind

az

megfelelően

elő.

e g y é n i , mind a társas c é g j e g y z é k n y o l c - n y o l c

rovatot

tartalmaz: 1. a cég folyó- és alszáma 2. a b e j e g y z é s t rendelő bírói végzés kelte és száma 3. a cég szószerinti

szövege

4. a cég főtelepe (és a létező

fióktelep)

5. a cég birtokosa 6. a c é g v e z e t ő neve (társascég esetén a t u l a j d o n v i s z o n y o k ) 7. az irattári szám 8. jegyzet: változások rás s z á m a , eredménye A

a cég m ű k ö d é s é b e n , c s ő d n y i t á s ,

csődeljá-

stb.

t á r s a s c é g j e g y z é k csak annyiban m ó d o s u l , hogy az 5 . rovat

cégvezetők

nevén

túl a felszámoló cégvezetők nevét is k ö z l i ,

a a

6. pedig a társaság tagjainak j o g v i s z o n y á t , polgári á l l á s á t , lakhelyét. a éz

Az egyéni c é g j e g y z é k b e n egy lapra két cégét vezettek

be,

társas c é g j e g y z é k b e n egy-egy társaság két oldalt k a p o t t , s

ha

nem

bizonyult e l e g e n d ő n e k , akkor a jegyzet rovat utolsó

be-

- 132 .jegyzése

arra vonatkozott, hogy hol melyik kötetben

a cégre vonatkozó b e j e g y z é s e k . A

folytatódnak

6

részvénytársaságok és a szövetkezetek bejegyzésekor a 8 . ro-

vatban

közölték az ú n . okmánytári s z á m o t . Az okmánytár

iratokat

tartalmazza,

vagyonkezelésére

amelyek a cég m ű k ö d é s é r e ,

mindazon

üzletmenetére,

vonatkoznak: alapszabály (módosított

alapszabá-

l y o k ) , aláírási ívek, befizetésekről szóló k i m u t a t á s o k , k ö z g y ű l é si j e g y z ő k ö n y v e k , éves mérlegek Csak

törvényszéki

stb.

határozat rendelhette el a c é g b í r ó s á g i

be-

j e g y z é s e k , illetve a bejelentett változások b e v e z e t é s é t . A cégbíróságon

vezetett cégjegyzékről kérésre hiteles m á s o l a t o t ,

bizo-

nyítványt is k i a d t a k . Az

1875:

-Pest, a

X X X V I I . törvénycikk megjelenése előtt a három

város

Buda és Óbuda- összes cégbejegyzéseinek száma nem érte el

kétezret; az 1876-95 közötti időszakban azonban 6.901-re emel-

kedett, érte

majd az I . világháborúig az ipari cégjegyzések száma el-

a 1 8 . 4 5 3 - t , a kereskedelmi cégeké pedig a 1 0 . 9 8 8 - t . A

jegyzések

száma

összefüggés molási

vállalkozások

azonban nem rekonstruálható p o n t o s a n , mert a fölszá-

kötelezettségüknek.

bejelentésre

körébe

kötelezett'cégek és a

kisipar-kiskereskedelem

tartozók közötti különbséget az 1 8 9 0 . évi m e z ő g a z d a s á g i - , és kereskedelemügyi miniszter 2 6 3 1 . s z . r e n d e l e t e

meg,®

mely

könyv

v e z e t é s é t , amelybe a Kamarához b e é r k e z e t t

az

a

Kereskedelmi és Iparkamarának előírta

határozta egy

Kamara

a

úgy v é l t e , hogy az illető cég a k i s i p a r , illetve a kiske-

líthatta

körét m e g h a l a d j a , akkor c é g b í r ó s á g i b e j e g y z é s r e

szó-

fel a cég t u l a j d o n o s á t . Á cégek m e g s z ű n é s é t k ö v e t ő tör-

vonatkozóan azonban nem állítottak fel s z a b á l y t , s így to-

vábbra olyan

tüntetni

által fizetett évi adót, s ha a három évi adó után

reskedelem

gek

olyan

iparigazolványo-

és iparengedélyeket jegyezték. E m e l l e t t fel kellett iparos

lésre

beje-

2

ipar-

kat

cég-

közötti

eljárás után a vállalatok, cégek nem tettek eleget

lentési A

és a ténylegesen működő

sem lehetett pontos képet kapni a ténylegesen működő

cé-

s z á m á r ó l . A századfordulóra ezért ismét időszerűvé vált

egy

kézikönyv m e g j e l e n é s e , mely az " . . . ország területén

tör-

vényszékileg bejegyzett kereskedelmi" cégeket t a r t a l m a z z a . (Szerg kesztő: Battonyai Ö d ö n ) . Mind a miniszteri r e n d e l e t , mind a Battonyai-félé

cégjegyzék az ipar és a kereskedelem szabatos

mene-

- 129 .te, az üzleti életben' megkívánt bizalom miatt tartotta fontosnak a cégjegyzék pontos v e z e t é s é t , ám ennek egyik akadálya éppen az 1875: X X X V I I . törvénycikkben rejlett: nem biztosította ugyanis a cégbíróságnak azt a j o g k ö r t , hogy ha tudomást szerez egy cég megs z ű n é s é r ő l , akkor saját hatáskörében eljárjon és töröltesse a céget. A másik akadály az I . világháború utáni helyzetből adódott: a trianoni békeszerződés következtében megváltozott országhatárok miatt számos cég létezése illuzórikussá vált. Rendezni kellett tehát megszűnésük bejegyzésének m ó d o z a t a i t . A "cég m e g s z ű n é s é n e k a k e r e s k e d e l m i cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről" szóló 1927: I I I . törvénycikk felhatalmazta a cégbíróságot a r r a , hogy megfelelő esetben a cégeknek a jegyzékből való törlését kezdemé10 nyezze. Az 1875: X X X V I I . törvénycikk alapján fölállított cégbíróságok 1876-tól vezették a cégjegyzékeket és gyűjtötték az i r a t o k a t . A Fővárosi Bíróságról 1984-ben került Budapest Főváros Levéltára őrizetébe a fővárosi cégbíróság iratanyaga, amely k b . 120 ifm k ö t e t e t , 630 ifm i r a t o t , azaz összesen 750 ifm iratanyagot tartalmaz. Levéltári 11 iratok.

jelzete:

VII 2-e B p . k i r . Törvényszék,

Cégbírósági

A fővárosban működő egyéni kereskedő és iparos cégekre vonatkozóan szinte egyedüli forrásnak t e k i n t h e t ő . Értékét n ö v e l i , hogy nemcsak a főváros területén m ű k ö d ő , hanem mindazon országos hatáskörű cégek iratanyagát is'itt ő r z i k , amelyeknek központja, irodája, k é p v i s e l e t e , székháza s t b . a fővárosban volt. K u t a t á s i segédletként használható a Központi É r t e s í t ő , a társas cégekre vonatkozóan pedig a compassok és az időszakonként nyomtatásban megjelenő cégjegyzékek (mint p l . a B a t t o n y a i - f é l e cégjegyzék). A k u t a t á s feltételei: Budapest Főváros Levéltára hivatalból megkéri a kutatók számára a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának engedélyét - enélkül áz iratanyag nem k u t a t h a t ó . Az iratanyag ö s s z e t é t e l e : cégiratok - egyéni c é g e k , b e t é t i társ a s á g o k , közkereseti társaságok iratai; az alapítás b e j e l e n t é s e , a hiteles a l á í r á s o k , a cég képviselőjének - képviselőinek adat a i , a megbízott ügyvédek a l á í r á s a i , a változások bejelentése;

-

részvénytársaságok tárral

130 .-

és szövetkezetek a cégiratok mellett

is rendelkeznek: éves b e s z á m o l ó k , m é r l e g e k ,

csi ülések j e g y z ő k ö n y v e i , leltárak

okmány-

igazgatótaná-

stb.

Az iratok forrásértéke: a cégbírósági jegyzék m i n d e n k é p p e n

szi-

lárd

alapot ad a cégek "életrajzi adatainak" m e g s z e r z é s é h e z

erre

a Központi Értesítő is a l k a l m a s ) . Az ezen túli irat- és ok-

mánytári

(bár

adatok értékelése szempontjából az iratanyag é l e s e n

két

részre bomlik: a francia elnevezés (société a n o n y m e ) v i s s z a f e r d í tésével

"névtelen társaságok"-nak n e v e z h e t ő

részvénytársaságok-

r a , és a természetes személyekhez -és ezáltal s z e m é l y n e v e k h e z kább köthető- egyéb t á r s a s á g o k r a . Az előbbiek iratanyagának két a rendszeresség adná (legalábbis a mérlegbeszámolók jából), Ferber

K a t a l i n n a k , az "Üzemtörténetírásunk kérdései" című

vagy

a

fog-

12

Közismert p é l d á u l , hogy a vállala-

bankok saját fondjaiban m e g ő r z ö t t belső

bontásban,

más

mérlegek

adatokat tartalmaznak - amint ezt K o r o k n a i

Ákos ezek

mondanak

a

részvényjegyzési névsorok e l e m z é s e , mely azonban

eredményekre

csak

kell

hogy sem az alapításkori jegyzések és

sem

venni,

szigorú önkorlátozással

vezethet.

pillanatnyi

lehetőreális

Tudomásul

befizetések,

pedig a közgyűlésekre letett r é s z v é n y k ö t e g e k nem

többet hogy

ha

forrás.

részvénytársasági anyag másik k í n á l k o z ó k i h a s z n á l á s i

sége

keve-

és ezért csak akkor érdemes hozzájuk f o r d u l n i ,

nincsen más elérhető A

más

Soős László már több esetben h a n g s ú l y o z t a . M i n d e n e s e t r e mérlegek az összehasonlíthatóság hiányában m e g l e h e t ő s e n

set

ha

tanul-

m e g j e l e n t , a vállalati mérlegek é r t é k e l é s é v e l

lalkozó dolgozatára u t a l u n k .

és

érté-

szempont-

de ez az előny igencsak l á t s z ó l a g o s . Elegendő t a l á n ,

"mánykötettien

tok

in-

h e l y z e t j e l e n t é s e k n é l , arról nem

jelentenek is

szólva,

a részvények általában nem is voltak személyhez k ö t ö t t e k

elvileg

bárki (stróman) bemutathatta ő k e t . M e g f i g y e l h e t ő

továbbá

a letett részvények mennyinégének óriási ingadozása: az a l a p í t á s kori

lejegyzők gyakran "hivatásos g r ü n d e r e k " , akik a v á l l a l k o z á s

"sínretétele" sek

rázhatónagy

után "kilépnek az ü z l e t b ő l " . De az egyes k ö z g y ű l é -

között is hatalmas -csupán a r é s z v é n y f o r g a l o m m a l nem ingadozások

száma

erős

m u t a t k o z n a k . A részvényt

képviseleti

rendszerre

utal.

letevő Ezzel

hosszú idősorok összeállítása lehetővé teszi bizonyos si

magok"

magyaügyvédek együtt,

"tulajdono-

ö s s z e á l l í t á s á t . Bár a nagybankokra vonatkozóan a

"ki

-

131 .-

bír kit?" (who owns whom - wer gehört wem) hálózat ismert

(értel-

mezése elég e g y o l d a l ú ) , de kisebb vagy szűkebb érdekcsoportok

ki-

rajzolhatók. Az egyéni és a részvénytársaságon kívüli társascégek anyaga távolról ki

sem ilyen r e n d s z e r e s . Az anyag forrásértékét -az árvaszé-

iratanyaghoz hasonlóan- a "demográfiai ünnepek és

tragédiák"

száma határozza m e g . A társasági s z e r z ő d é s e k , v é g r e n d e l e t e k , osztályegyezségek egészítik,

részben átfedik az árvaszéki anyagot, részben ki-

de mindenképpen lehetőséget teremtenek a rokonsági és

üzleti kapcsolatok Sajnos,

a

tisztázására.

teljes cégbírósági iratanyag nem

őrizetbe:

találkozunk

esetekben

-valószínűleg

államosítás

került

levéltári

nem d o k u m e n t á l t iratkiemelésekkel;

egyes

a z s i d ó t ö r v é n y e k h e z , illetve később

az

végrehajtásához kapcsolhatóan- teljes céganyagok

is

h i á n y o z n a k , más esetekben p e d i g , mint p l . az 50-es é v e k b e n , a pa-. pírgyűjtési "láz" tüntetett el i r a t c s o m ő k a t . A cégek nak"

összeállítására

Leginkább

azonban ennek ellenére is

az emberekhez és családokhoz hasonlóan

van

"életrajzailehetőség.

"életgörbével"

rendelkező magáncégek esetében állíthatunk fel kutatási hipotéziseket és végezhetjük el a k u t a t ó m u n k á t .

Jegyzetek 1 2

3

4 5

Magyar T ö r v é n y t á r , 1040: X V . t c . ("A váltó-törvénykönyv behozatik"). A rendeleteket ismerteti Rózsa Miklós: Az első magyar általános ipartörvény ipar igazgatási rendszere c . t a n u l m á n y a . ( I V . Kézművesipartörténeti S z i m p ó z i u m , Veszprém 1 9 8 0 . d e c . 1 - 2 . Veszprém 1 9 8 1 . 1 2 2 - 1 5 9 . ) Sem a z , 1872: V I I I . , sem az 1875: X X X V I I . t c . nem határozza meg a kisipar körébe tartozó cégek f o g a l m á t , így arra csak "negatívan" tudunk k ö v e t k e z t e t n i , azaz csak azt tudjuk meghat á r o z n i , hogy mi nem tartozott a kisipar k ö r é b e . A Központi Értesítő 1876-tól kezdődő sorozata csak az Országos Széchenyi Könyvtárban található meg h i á n y t a l a n u l . A f ö l d m í v e l é s - , ipar és kereskedelemügyi és az igazságügyi m . k i r , miniszterek 26922 .sz. rendelete: "A kereskedelmi czégjegyzékek berendezéséről és vezetéséről." - Magyarországi Rendeletek Tára 1 8 7 5 . 5 2 3 - 5 3 3 .

- 132 .6

A miniszteri rendelet azt is e l ő í r t a , hogy a kötetek mérsékelt vastagságúak, tartós k ö t é s s e l , felirattal -"Egyéni c é g e k jegyzéke" és "Társas cégek jegyzéke"- ellátott kötetek legyen e k . Az első (belső) lapon a kötet folyószáma (ez általában római szám) és az összes lapszám megjelölése (általában nemzeti színű) zsinórral á t k ö t v e , pecséttel e l l á t v a , tehát h i t e l e s í t v e , s z e r e p e l . A kötetekhez betűsoros mutatókat is k é s z í t e t tek. 7 Vörös Károly: A fővárostól a székesfővárosig 1 8 7 3 - 1 8 9 6 . In.: Budapest története IV. Főszerkesztő: Gerevics László; Spira György-Vörös Károly: Budapest története a márciusi f o r r a d a l o m tól az őszirózsás forradalomig. B p . 1 8 7 8 . 5 3 8 - 5 3 9 . 8 A f ö l d m í v e l é s - , ipar- és kereskedelemügyi miniszter 2631.sz. rendelete: "A czégbejegyzési kötelezettség pontos t e l j e s í t é s é nek ellenőrzése és a megszűnt czégeknek -amennyiben azoknak önkéntes törlése mellőztetik- hivatalból való törlése tárgyában." (Magyarországi Rendeletek T á r a , 1 8 9 0 . 149-153.) 9 Czégek kézikönyve - az ország területén törvényszékileg bejegyzett kereskedelmi c z é g e k r ő l . Szerkesztette: Battonyai Ű d ö n , B p . 1887. 10 Magyar Törvénytár 1 9 2 7 . 11 A cégjegyzékben szereplő 7 . rovat az ú n . irattári számot adja m e g , amely egyben a levéltári számot is j e l e n t i . 1876-1915 között a bejelentett évente újrakezdődő sorszámot k a p o t t , amely mellett az évszámot is f e l t ü n t e t t é k . 1915-től már folyamatosan számozták a c é g e k e t , sőt, ha az 1915 előtt alakult cég változást jelentett b e , ugyanúgy sorszámot k a p o t t , mint egy új c é g , s a korábbi irattári számát t ö r ö l t é k . Az okmánytárakat azonban 1876-tól folyamatosan s z á m o z t á k , s ez a szám nem azonos a cég irattári számával. A gyakorlatban ennek akkor van j e l e n t ő s é g e , ha a cégiratokat és az okmánytárat nem egy helyen ő r i z t é k . 12 Üzemtörténetírásunk k é r d é s e i . Elméleti és módszertani t a n u l m á nyok. S z e r k . Incze M i k l ó s . B p . 1 9 7 9 .

-

133 .-

Prepuk Anikó: ZSIDÓ ANYAKÖNYVEK VIZSGÁLATA A MÚLT SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN Az anyakönyvek történeti forrásként való alkalmazása különösen fontos és szükséges akkor, ha azokat a rétegeket akarjuk megrag a d n i , amelyek e g z i s z t e n c i á j u k , a munkamegosztásban elfoglalt helyük alapján nem tartoznak a társadalom előtérbe állított csoportjai k ö z é , s a rájuk vonatkozó egyéb feljegyzések csak esetlegesek és szórványosak. Ez a forrástípus alkalmasnak tűnik arra, hogy láttassa a falu vagy város alsóbb r é t e g e i t , hiszen ezek az elemek is társadalmi presztízstől és vagyoni állástól függetlenül kereszteltették g y e r m e k e i k e t , házasodtak illetve temetkezt e k . Többek között ez a magyarázata annak, hogy az anyakönyveket vettem alapul á múlt századi Budapest zsidóságának egyik jellegz e t e s , de arányát tekintve mégis kisebbséget alkotó csoportján a k , az ortodoxok v i z s g á l a t a k o r . A zsidóság mint történeti kategória kutatásában többnyire feltárt a gazdaság m o d e r n i z á c i ó j á b a n , a haza tőkefelhalmozásban játszott szerepük. Az erről szóló munkák jó része azonban csak a 1 polgári szerkezet felső szintjein szemléli t e v é k e n y s é g ü k e t , s elhanyagolt annak v i z s g á l a t a , milyen mértékben kapcsolódtak be a modern szerkezetre éppúgy jellemző kispolgárosodásl f o l y a m a t b a . A részleteiben kevéssé kutatott kérdések közé tartozik a zsidóság felekezeti viszonyainak e l e m z é s e , a múlt század utolsó harmadában szervezetileg is elkülönülő neológ-ortodox irányzat sajátosságainak f e l t á r á s a . A téma vizsgálatát szorgalmazzák a rá vonatkozó irodalom mennyiségében és jellegében fellelhető hiányoss á g o k . Az erről szóló munkák gyér voltuk mellett ugyanis alig2

-alig don

lépik át egy-egy hitközség történetének k e r e t e i t , a kutatónak számolnia kell az adott közösséghez való

ily mótarto-

zás esetleges torzító h a t á s á v a l . A kérdés eddigi vizsgálatát meghatározta amelynek konfliktus való dás

továbbá

a

sajátosan neológ

központú

megközelítés,

következtében a neológia és az ortodoxia közti a b s z o l u t i z á l ó d o t t , s az egyik vagy másik

1

vallási

irányzathoz

tartozás egyben a polgárosodás folyamatába való bekapcsolómás-más esélyeként é r t e l m e z ő d ö t t . Eszerint -ha kissé

sarki-

- 134 .tottan

akarunk

fogalmazni- a neológok vallási reformizmusa

mö-

gött az asszimilációra való nagyobb h a j l a n d ó s á g , illetve a m o d e r nizációra

való fokozottabb fogékonyság h ú z ó d i k , míg az o r t o d o x i a

tradicióórzése

a

hazai társadalomtól való e l z á r k ó z á s s a l ,

vala-

mint a modern szerkezet keretei közé történő beépülés k é p t e l e n s é gével

a z o n o s í t h a t ó . Az irodalom ilyen jellegű m e g k ö z e l í t é s e

csán, lóg

azzal szemben rögtön felvetődik a kérdés: az

Dolgozatomban az

ortodoxok

utolsó

képlettel.

az anyakönyvek segítségével a két pólus képezik a vizsgálat tárgyát Pesten a

egyike,

XIX.

század együtt-

ugyanis különös szintere a f ő v á r o s . Ez a város az álta-

képviselt

szág

vélemé-

h a r m a d á b a n . A neológok és ortodoxok múlt századi

élésének la

ortodox-neo-

különbség valóban leírható-e ezzel a k é z e n f e k v ő , de

nyem szerint egyben le is egyszerűsítő

kap-

központi funkciók révén tömöríti leginkább az

or-

polgári e l e m e i t , így a zsidóság vándorlási f o l y a m a t á n a k

is

egyik fontos á l l o m á s a . A fővárosi közeg különleges szerepe a zsidóság is

szempontjából nemcsak annak n a g y s á g á b a n , hanem

jellegében

megfogható: a neológ közösség létszámában többszörösen

múlja ily

fölül-

az o r t o d o x o k é t , a főváros elsősorban neológ központ

volta

módon sajátosan befolyásolhatja e két irányzat egymáshoz

va-

ló v i s z o n y á t . A nak

források -alább részletesen is szólva róluk- l e h e t ő s é g e t arra, hogy elemezzem: a főváros múlt század második

verbuválódó Pestre lyen

ad-

felében

társadalmán belül hogyan írható le az ortodox

zsidók

é r k e z é s e , s a városba áramlás mechanizmusán k e r e s z t ü l mijegyekkel ragadható meg e c s o p o r t . A népesség területi moz-

gásának vizsgálata ugyanis több szempontból adhat fontos ciókat.

Egyrészt a származási hely gyakran az induló

helyzetet

meghatározó

jelentőséggel b í r , másrészt

informá-

társadalmi a

helységek

közti vagy akár az egy helységben való l a k ó h e l y - v á l t o z t a t á s

kife-

jezheti az egyén hierarchián belüli m o z g á s á t . A f o r r á s h a s z n á l a t során f e l m e r ü l ő problémák Az get

anyakönyvek bősége miatt az ortodox zsidók közül egy választottam k i , a k e r e s k e d ő k e t , lévén ők a város

osztásának kedők

réte-

munkameg-

egyik reprezentáns c s o p o r t j a . Az ortodox zsidó k e r e s -

területi mozgását 1873 és 1895 között v i z s g á l o m . Az időha-

-

tárokat -es

135 .-

meghatározzák egyrészt a források -az anyakönyvek a

évektől

kezdenek

egyre több adattal s z o l g á l n i ,

a

polgári

anyakönyvezés bevezetése után pedig a hitközségi példányok tatása

felku-

a levéltáron túlmutató munkát igényel-, másrészt a

rosba

70-

fővá-

áramlás vizsgálatára ez az időszak tűnik a legalkalmasabb-

nak: 1850-90 között t ö b b , mint háromszorosára nőtt a város lakossága, s ezen bélül különösen szembetűnő a zsidóság

létszámnöveke-

dése. E

forrástípus alkalmazása során számolni kell a következő kor-

látokkal. kell

A

halotti

tekinteni

anyakönyvekre

anyakönyvek hiányossága miatt

azok h a s z n á l a t á t ó l . A születési és korlátozódó

gyakran a

vizsgálat köre így eleve

házassági leszűkül

nemzőképes k o r o s z t á l y r a , s' kimaradnak a nemzőképes koron dott, még

de

egyéb tekintetben - p l . üzletük

aktív

született

vitele

túlhala-

g y e r m e k ü k , s nem a vizsgált időszakban kötöttek

ságot. Az anyakönyvek alapján tehát nem lehet az ortodox dők

teljes körét m e g h a t á r o z n i . A források - az előbbi

adódóan nem teszik lehetővé a meghatározott szempontok

ján

történő a

vizsgált csoport összetétele e s e t l e g e s , nem

nem

házas-

kereske-

ból hogy

a

szempontjából

e g z i s z t e n c i á k , valamint a z o k , akiknek egyáltalán

minta kiválasztását s e m , így számolni

el

korlátok-

kell

alapazzal,

reprezentá-

ciós c é l z a t ú . Az anyakönyvek csak kevés esetben közölnek

informá-

ciót

csak

a

korábbi

g e n e r á c i ó k r ó l , segítségükkel biztosan

az

4

intragenerációs folyamatok Tagadhatók m e g . Az adatok értelmezését a következő segédeszközök segítik: Magyarország h e l y s é g n é v t á r a i , geográfiai s z ó t á r a , Budapest cím- és l a k j e g y z é k e i , valamint a fővárosi népszámlálások vonatkozó köte5 tei. Mindent ö s s z e v e t v e az anyakönyvek adatai a következő kérdések elemzését teszik l e h e t ő v é . A születési adatok alapján vizsgálható a származás h e l y e , a z , hogy honnan milyen gyakorisággal toborozódtak Pest ortodox z s i d ó i . A házasságok összetételének és a komák kiválasztásának elemzésén keresztül következtethetünk a fővárosba való b e k ö l t ö z é s m ó d j á r a , az ezt segítő személyes kapcsolatokra. A lakcímek tudósítanak a városon belüli elhelyezkedésről, nyomon követhető a lakóhely változtatás iránya.

- 136 .A származási hely A továbbiakban az első vizsgálati s z e m p o n t , az ortodox dők

kereske

származási helyének eddigi elemzéséből levonható néhány

vetkeztetés vázlatos közlésére

kő

szorítkozom.

l . s z . táblázat A születési - származási helyek megoszlása férfiak

nők

fő I.

Budapest

II.

Budapesten kívül a./, a határokon túl b./ Magyarországon

A A

%

fő

%

21

12,5

35

21,2

147

87,4

130

78,7

29

17,2

24

14,5

118

70,2

106

64,2

származási hely alapján két fő csoportot k ü l ö n í t h e t ü n k két

csoport megoszlásában feltűnő a városban s z ü l e t ő k ,

második

el. azaz

vagy harmadik generációs fővárosiak kis aránya a beván-

dorlókhoz

k é p e s t , j e l e z v é n , hogy a vizsgált csoport igen. friss

képződménye

Pest társadalmának s létszámának növekedésében

lé-

nyegesen

nagyobb súllyal szerepel a b e k ö l t ö z é s , mint a

helyben

történő

ú j r a t e r m e l ő d é s . Szembeötlő a városban született

férfiak

és nők aránya közti különbség: a nők között jóval nagyobb a legalább á

második generációsok száma, ami m e g e r ő s í t e n i látszik

t é n y t , hogy a bevándorlás ezekben az évtizedekben

azt

többségében

férfiakat hoz a v á r o s b a . Pest fiak

ortodox zsidó kereskedőinek nagyobb része tehát - a fér8 7 , 4 , a nők 78,7 %-a- elsőgenerációs b e t e l e p ü l ő .

elhatárolhatók tek

a

szik tett,

fővárosba. Kiemelésük azért l é n y e g e s , mert cáfolni a

külföldről jövő zsidó bevándorlásra érvényesnek részletéiben

(Eszerint töztek

az

Marton Ernő által

kifejtett

az

egyértelmű

láttekin-

elképzelést.

a betelepedők először az ország p e r e m t e r ü l e t e i r e orsztrák,

cseh-morva, galíciai h a t á r r a , s

őket követő generációk jutottak el az ország Ez

Körükben

a z o k , akik közvetlenül a határokon túlról é r k e z -

elmélet

nemcsak a

vándorlás

csak

6

kölaz

belsejébe.)

mechanizmusát

foglalja

m o d e l l b e , hanem ezen keresztül alkalmasnak

találta-

-

tott

137 .-

a bevándorlás időhatárainak megállapítására is. Ha

ugyanis

minden bevándorló első állomása a peremvidék, a határzónák ságának

létszáma

mindenkor egyértelműen tudósít

a

zsidó-

bevándorlás

idejéről és n a g y s á g r e n d j é r ő l . Ily módon zárja le a szerző a betelepedést sz.

Ausztriából

a

XVIII.

második f e l é b e n , Galíciából pedig a X I X . s z . k ö z e p é n . Ez

elmélet ból és

a veszteséget az újabb határon túlról

jövő

bevándorlás

tudja k i e g y e n l í t e n i . Ekkor ugyanis valóban csökken a létszám h a t á r m e g y é k b e n , a nagyságrendek változása azonban még nem

lenti len

je-

egyértelműen a betelepedés megszűnését is. Másrészt egyetbevándorlási modellel dolgozik (állomásai: külföld -peremvi-

dék-

az ország egyéb területei: több generáció alatt)

kívül ső

figyelmen

hagyva azt a l e h e t ő s é g e t , hogy a bevándorlóknak már az el-

generációja túlhaladhat az o s z t r á k , c s e h - m o r v a , galíciai

tár

mentén fekvő m e g y é k e n , nem hagyva nyomot a peremvidék

ságának A

ha

a peremvidékekről az ország belseje felé való e l v á n d o r l á s ,

ezt

sem

az

azonban már empirikus vizsgálat nélkül is több szempont-

m e g k é r d ő j e l e z h e t ő . Egyrészt nem számol azzal az e s e t t e l ,

megnő

a

1700 k ö r ü l , Cseh-Morvaországból

ha-

zsidó-

létszámában.

betelepedésnek

ez utóbbi lehetséges útját tükrözik a

vizs-

gált csoporton belül a külföldről közvetlenül Pestre é r k e z ő k . 2.sz.. táblázat A határokon túlról származók -

Galícia-Lengyelország Cseh-Morvaország Ausztria Németország Románia Összesen: Pest de

nők

férfiak %

fő 26

15,4

1

0,6

-

1 1 29

0,6 0,6 17,2 .

fő

0, *0

16 4 4

9,6 2,4

-

24

ortodox kereskedőinek egy része tehát külföndön

2,4 -

14,4 születik,

már a fővárosban házasodik vagy anyakönyvezteti g y e r m e k é t .

születési

A

hely és a főváros között megtett út állomásait nem is-

- 138 .merjük, alatt

az

azonban

lejátszódik.

b i z t o s , hogy ez a

folyamat

egy

generáció

A jelenség feltehetően összefügg

a

főváros

század közepétől növekvő jelentőségével; a központi funkciók södése kezők

csoportja ugyanakkor a Marton-féle modell

nemcsak hanem

kizárólagosságát

a vándorlás mechanizmusára vonatkozóan k é r d ő j e l e z i

hető

a

átlép-

a határzóna anélkül, hogy a bevándorló nyomot hagyna az ott zsidóság létszámában, a peremvidék nem alkalmas

a bevándorlás időhatárainak A

meg,

ezen keresztül arra is indít, hogy óvatosabban k e z e l j ü k

zsidó bevándorlás szakaszaira vonatkozó a d t a i t . Ha ugyanis élő

erő-

önmagában meggyorsíthatja ezt a m o z g á s t . A k ü l f ö l d r ő l ér-

Pestre

férfiak

költözők nagyobb része m a g y a r o r s z á g i

megoszlása alapján (ld. m e l l é k l e t ) a fővárosba előtti

városkörnyéki -amely

(A

helyek költözés

állomásaként csak kevés esetben jelölhetők meg területek. A vándorlás előbb bírált m o d e l l j e

a

tehát

valamiféle fokozatossággal számol- az országon belüli la-

kóhely-változtatás Mindezt

születésű.

70,2; a nők 64,2 % - a ) . A m a g y a r o r s z á g i születési

területi "utolsó

egyértelműen

megállapítására.

leírására

alátámasztandó

jól

sem

alkalmazható

elhatárolható

egy

kizárólagosan. olyan

csoport,

amely a bevándorlási határok mentén fekvő m e g y é k b ő l érkezik a fővárosba.

3 . s z . táblázat A bevándorlási p e r e m t e r ü l e t e k r ő l

származók

férfiak fő Galíciai határ:

15.

Árva megye

1

Szepes "

1

% 12,7

nők fő li 3

Sáros "

3

1

Zemplén "II

9

3

Ung "

1

1

Bereg "

1

2

Máramaros " II

1

10,3

-

139 .-

férfiak

nők

fő Cseh-Morva

fő

1J5

Határ:

12,7

12

1

Trencsén megye

14

18

6

0

Pozsony megye

4

4

Moson

"

1

3

Összesen:

36

Nyitra Osztrák

határ:

1

Vas

Ha

ÍZ

7,5

1 30.

37

35

összevetjük a határmegyékből és a külföldről származók meg-

oszlását,

f e l t ű n ő , hogy míg a külföldről közvetlenül

többségükben elenyésző

bevándorlók

g a l í c i a i a k , " a Galícia mentén fekvő megyékből

csak

arányban érkeznek: a cseh-morva határ két megyéje több

beköltözőt

ad,

mint a galíciai határvidék nyolc megyéje

össze-

sen. A g a l í c i a i határ n é p e s s é g - m e g t a r t ó képessége különösen szembeötlő

annak

legnagyobb

a

7

kibocsátó közeget tekintve a származási helyek területi meg-

oszlásán hogy

élt

arányban és létszámban a zsidóság a múlt század utol-

só h a r m a d á b a n . A

ismeretében, hogy az ország ezen megyéiben

túl

lényeges

mégvizsgálni továbbá azt

a

szempontot,

a magyarországi születési helyek a településhálózaton

milyen szinten helyezkednek

belül

el.

4 . s z . táblázat A születési helyek megoszlása férfiak városban

született:

falun született:

fő \ 109 59

64,5 35,4

nők fő 120 45

% 72,8 27,2

A két a l a p k a t e g ó r i a , a város illetve falu közti megoszlás alapján

a csoport t ö b b , mint kétharmada városi környezetből

sőt

a falun születők egy részénél is kitapintható egy-egy

a fővárosba való b e k ö l t ö z é s

állomásaként.

érkezik, város

-

Ezt

a

viszonylag durva közelítést finomíthatjuk a z z a l ,

származási zaton

140 .-

ha

helyként megjelölt városokat elhelyezzük a v á r o s h á l ó -

b e l ü l . Mivel az 1873-95 között Pesten a n y a k ö n y v e z e t t

port

a

többsége

1870 előtt s z ü l e t e t t , szükséges figyelembe

az ú n . községi törvények előtti

csovenni

városkategóriákat.

5 . s z . táblázat A származási helyként m e g j e l ö l t városok Az ún.községi törvé-

Elköltözők száma

nyek előtt

ffiak

nők

mezőváros 61 helység

89 fő

92 fő

A községi

törvények

után rendezett

tanácsú

város: 11 h e l y s é g n a g y k ö z s é g : 43 h e l y s é g kisközség:

7 helység

szabad királyi város: 18 helység

20 fő

28 fő

törvényhatósági

jogú

város: 10 h e l y s é g rendezett

tanácsú

város: 8 helység A

születési helyek többsége m e z ő v á r o s , ahonnan a népesség

kö-

zel

80 H-a származik, s csak elenyésző a szabad királyi

ból

jövők száma. Ez a megoszlás összefüggésbe hozható á z s i d ó s á g

egészének

múlt

zal,

hogy

zott

a

szolgáltak Mindez

a

b e t e l e p e d é s é t ő l , ezért többnyire

a

az-

elzárkó-

mezővárosok

zsidóság lakhelyéül s egyben kibocsájtó

közegéül.

azonban csak részben magyarázza a m e z ő v á r o s o k b ó l

nagyobb ló

század közepéig jellemző e l h e l y e z k e d é s é v e l ,

1840-ig a szabad királyi városok nagy része

zsidók

városok-

érkezők

a r á n y á t . Az ortodox kereskedők főként m e z ő v á r o s o k b ó l

va-

elköltözése szorosan összefügg a települééíiálózatban a század

közepétől

kibontakozó á t r e n d e z ő d é s s e l . Ezt az á t r e n d e z ő d é s t g

tük-

rözik az 1870-es években hozott ún. községi törvények , amelyek a megváltozott gazdasági és adminisztratív funkciók a l a p j á n új kategóriákba sorolják a t e l e p ü l é s e k e t . Az ortodoxok származási helyeként megjelölt városok helyzete a k ö v e t k e z ő k é p p e n v á l t o z i k :

-

a

61

mezővárosból

vagy

141 .-

50 veszíti el városi

rangját,

nagyközséggé

kisközséggé válik. Ha f e l t é t e l e z z ü k , hogy a városi cím

vesztése kör

összefügg a g a z d a s á g i , a d m i n i s z t r a t í v , s egyéb

szűkülésével,

el-

szerep-

akkor Pest ortodox kereskedőinek az

említett

mezővárosokból a főváros felé irányuló mozgását leírhatjuk a gazdasági

funkcióit

piackörzet

felé

módon beilleszthető a zsidóság egészének 9 századi vándorlási f o l y a m a t á b a .

múlt

áramlásként.

A

hely néhány szempont szerinti elemzése arra

in-

hogy némileg árnyaljuk az ortodoxokkal kapcsolatos megálla-

pításokat. tú

területről a nagy

Ily

származási

dít,

elveszítő

Ha ugyanis elfogadnánk azt a többnyire neológ közpon-

k ö z e l í t é s t , amely szerint az ortodox-neológ különbség a

mai

vallási

viszonyban

konfliktuson túl a hazai társadalomhoz való és

a polgári szerkezetbe való beépülés

foreltérő

képességében

illetve képtelenségében r e j l i k , s elfogadva a z t , hogy a származási

hely

meghatározza az induló társadalmi h e l y z e t e t ,

esetben élő,

a

magasabb

csonyabb tekről

az

szintjén

a gazdaságilag fejlett területekről bevándoroltakkal

síthatók.

dői

neológok a hazai településhálózat

ebben

azono-

Következésképpen az ortodoxia a településhálózat szintjéről s z á r m a z ó , a gazdaságilag elmaradott

ala-

terüle-

érkező rétegeket foglalná m a g á b a n . Pest ortodox

kereske-

azonban származásuk alapján nem ragadhatok meg ezekkel a ka-

t e g ó r i á k k a l , azaz az előbb e m l í t e t t , többnyire abszolút paraméterek

nem alkalmazhatók megszorítások n é l k ü l . S a

mindig

a szélesebb társadalmi közeg jellege adhatja m e g ,

más-más tár

megszorításokat hiszen

tartalmat takarhat az ortodoxia jelensége a galíciai ha-

mentén fekvő m e g y é k b e n , s megint mást B u d a p e s t e n , a polgáro-

sodó

n a g y v á r o s viszonyai k ö z ö t t . A főváros mint polgári

ugyanis

szelekciós

központ

tényezőként hathat a b e k ö l t ö z ő k r e , az

orto-

doxok közül feltehetően azokat "választja k i " , akik leginkább képesek

a

modern nagyváros é r t é k r e n d j é v e l a z o n o s u l n i ,

t ó l , vallási szokásaiktól A

függetlenül.

főváros viszonyai közé való beépülés személyes

megragadhatók eddigi

tradíciókvonatkozásai

a koma választás elemzésén k e r e s z t ü l . A

eredményei

-részletezésükre most nem

nyílik

vizsgálat lehetőség-

együttesen arra engednek k ö v e t k e z t e t n i , hogy a hagyományos értékrend,

életvitel,

szerkezet

a

tradíciókhoz való ragaszkodás és

keretei közé való beépülés egymást nem kizáró

\

a

modern jelensé-

- 142 .g e k . Ily módon az ortodox zsidók jelenléte a főváros t á r s a d a l m á n belül nem tekinthető r e n d e l l e n e s s é g n e k , a polgári s z e r k e z e t deformációjának.

Jegyzetek 1 2 3 4 5

6 7

8 9

William 0 . McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hung a r y . New Y o r k , 1973.¡'Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. B p . , 1 9 7 9 . P l . Büchler Sándor: A zsidóság története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. B p . , 1901. Gonda Moshe Élijahn: A debreceni zsidók 100 é v e , Tel Aviv 1 9 7 1 . Venetiáner Lajos: A magyar zsidóság története a h o n f o g l a l á s tól a világháború k i t ö r é s é i g . B p . , 1922.; Büchler Sándor: i.m. A pesti izraelita hitközség ortodox születési és házassági a n y a k ö n y v e i . - Országos Levéltár - A 3579 A magyar korona országainak helységnévtára - 1 8 0 9 . S z e r k . : D r . Jekelfalussy J ó z s e f , B p . , 1808.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I - I I . k ö t e t , P e s t , 1841.; B u d a p e s t i cím- és lakjegyzékek B p . Marton Ernő: A magyar zsidóság c s a l á d f á j a . K o l o z s v á r , 1 9 4 1 . Erre vonatkozóan ld.: László Ernő: Hungarian Jewry: Settlement and Demography 1735 to 1910. (in: R . L . Braham:. H u n g a r i an Jewish S t u d i e s , I - I I . k ö t . New Y o r k , 1969.); v a l a m i n t : Magyar Statisztkai É v k ö n y v , Új Folyam 2 . é v f . 1 9 0 4 . 1870: 42.tc.; 1871: 18..tc.; 1006: 2 2 . t c . A folyamatot részletesen elemzi László E r n ő , idézett m u n k á j á ban.

Melléklet: A budapesti ortodox zsidó kereskedők származási helyei és gyakoriságuk az anyakönyvekben 1873-1895

-

144 .-

Szabó Ferenc: A MEZÖHEGYESI ÁLLAMI MÉNESBIRTOK A SZÁZADFORDULÓ KÖRÜLI Az

IDÉNYMUNKÁSAI

ÉVTIZEDEKBEN

1785-ben katonai lótenyésztő t e l e p k é n t alapított

mezőhegye-

si ménesbirtok 1869-ben került át polgári k e z e l é s b e . A l ó t e n y é s z tés

megújításával egyidőben a kereken harmincezer k a t . hold

terjedésű,

zárt szervezésű uradalom k o r s z e r ű , h a s z n o t h a j t ó

kiálla-

mi minta-nagybirtokká formálása is m e g k e z d ő d ö t t . Az 1880-as évekre

a

külterjes korábbi kezeléssel szemben

változásokat tésre

alapvető

valósítottak m e g . Ezek egyikét a

épített

szerkezeti

takarmánytermesz-

s a lovak mellett fajta és állomány

tekintetében

egyaránt színvonalas szarvasmarha-, sertés- és j u h t e n y é s z t é s alapozása ország

jelentette.

-az

talán legjobb termőhelyi adottságainak k i h a s z n á l á s á v a l - a

növénytermesztés lesztésében ban

A korszerűsítés fő vonulatát azonban

meg-

és az arra támaszkodó m e z ő g a z d a s á g i iparok

kell l á t n u n k . Ennek jegyében (a hazai

mutatkozó

fej-

mezőgazdaság-

nagyüzem-korszerűsítési t ö r e k v é s e k k e l

egyidőben,

sőt azok egy részéhez képest már megkésve) M e z ő h e g y e s e n a p i a c k é pes a

minőségű gabona termesztésével p á r h u z a m o s a n előtérbe kézimunka-igényes

(cukorrépa,

kapásnövények, különösen az ipari

k e n d e r , l e n , seprőcirok) v e t é s e . Ezek

került növények

szállításához,

f e l d o l g o z á s á h o z , részben helyi felhasználásához kiépült a szükséges

ü z e m i , közlekedési és Távközlési h á t t é r . A g a z d á l k o d á s i

ver-

tikum és a gazdálkodást szolgáló legszűkebb infrastruktúra a munkaerő-ellátásban

is minőségi módosulásokat h o z o t t , m á s f e l ő l

csak mennyiségi változásokkal A tott

gazdálkodás fentebbiekben k ö r v o n a l a z o t t , lényegesen

1889

módosí-

szerkezetének követelményeit alapul véve a m e z ő h e g y e s i

nesbirtok

meg

járhatott.

az agrárszakemberek és a birtokon alkalmazott vagy

óta fennálló cukorgyárban dolgozó iparos segédek

méaz

vékonyabb

rétegén kívül az állándó cselédség m u n k á j á v a l b i z t o s í t o t t a az állattenyésztés egész évben folyamatos t e n n i v a l ó i n a k m e g b í z h a t ó ellátását. napra nyárig.

A c u k o r g y á r , a kendergyár, a szeszgyárak három-hat

hó-

terjedő idénymunkát k í v á n t a k , zömmel ősztől t a v a s z i g , kora Mondanivalónkban nem az ipari i d é n y m u n k á s s á g r a

koncent-

-

rálunk

145 .-

(részletezőbb források hiányában ezekről inkább a két vi-

lágháború tudunk,

közötti évekből lehetne többet m o n d a n i ) . Róluk

annyit

hogy általában a Mezőhegyest körülvevő települések

föld-

munkásságából jöttek ( P i t v a r o s , C s a n á d p a l o t a , B a t t o n y a , Végegyháza,

stb.),

illetve a kendergyárba a déli megyékből

További kutatásuk még hátra Rövid

tét

van.

áttekintésünkben a májustól októberig t a r t ó ,

folyamatos tott,

szerződtek.

növénytermesztési "munkacsúcs" keretében

úgyszólván foglalkozta-

évente 2500-4500 fő között mozgó idénymunkás-sereg és körülményeit próbáljuk m e g v i l á g í t a n i , utalva az

levéltári

eredeelérhető

f o r r á s l e h e t ő s é g e k r e . (Az említett 2500-4500 fő közötti

munkáslétszám ideiktatjuk

sajátos

helyi vetületét jelezhetjük azzal is,

Mezőhegyesnek

lakosságszámát:

a népszámlálások során

ha

megállapított

1080-ban 3 4 0 0 , 1090-ben 5 4 0 0 , 1900-ban 6700

fő.

Tekintve a népszámlálások január 1-i időpontját, e számok a település

" t é l i " , azaz állandóan helyben lakó népességét fejezik

elsősorban és l é n y e g i l e g , még a környékből érkező ipari kásoknak egy

is

csak a töredékét foglalják

hosszabb

zett

magukban.)

ki

idénymun-

Beszámolónk

ideje folytatott és a közeljövőben lezárni

terve-

kutatás főbb eredményei közül emel ki n é h á n y a t , különös te-

kintettel

egyes századvégi hatósági célú nyilvántartások

s eddig alábecsült

A mezőhegyesi nyári idénymunkás-sereg "importálását" rítő

kínálta

forráslehetőségekre. kikénysze-

"szerkezetátalakítás" Kelet-Csanádban a m u n k a e r ő s z ü k s é g l e t -

ben

az 1880-as évek dereka tájáig uralkodó v i s z o n y o k a t , más

nyezők

egyidejű

Nagyjából

h a t á s á v a l e g y ü t t , szembetűnően

té-

megváltoztatta.

a jelzett időpontig ugyanis a késő tavaszi- nyári- ko-

ra őszi földművelési munkacsúcsok hónapjaiban még átmeneti munkaerőhiány

m u t a t k o z o t t , bár a népesség gyarapodása miatt az

1850-

-es évekhez mérten jelentősen csökkenő a r á n y b a n . A munkaerő iránti a

keresletet kisebb és ingadozó mértékben a vízszabályozási

inkább tó

és

vasútépítési munkáknál elérhető lehetőségek is t á p l á l t á k , legazonban a gőzcséplőgépek elterjedése előtt hónapókig tar-

gabonanyomtatás és a családi kézimunka-kapacitást lekötő

hánytermesztés

do-

tartotta fönn a jelzett é v s z a k o k b a n . A gőzcséplő-

gépek

gyors e l t e r j e d é s e , a dohánykultúra szűkebb térre szorulása

Után,

a nagyobb földmunkák befejezését követően a m u n k a h i á n y ,

munkanélküliség

időnkénti

jelenléte visszatérő jelenséggé

a

vált

- 146 .Mezőhegyes

környékén is. A tájon fellépő m e z ő g a z d a s á g i

munkahi-

ányt az ipari idénymunka-lehetőségek k o r l á t o z o t t volta is súlyosbította,

k o n z e r v á l t a . Belejátszott azonban erősen a M e z ő h e g y e s r e

(és a táj néhány más nagyobb u r a d a l m á b a ) i r á n y u l ó , a zömmel szlovákok

által

amelynek tok

lakott északi megyékből induló

munkaerő-vándorlás,

egyik fő haszonélvezője és szervezője éppen a m é n e s b i r -

v o l t . A ménesbirtok és a vele azonos érdekcsoportba

cukorgyár jes

tartozó

az állami és az önkormányzati h i v a t a l i apparátus

tel-

súlyával és lehetőségeivel a háta m ö g ö t t s z á m í t h a t o t t

hogy a növénytermesztés tömeges munkásigényét az akkori rületnek tani,

arra,

országte-

olyan megyéiből (és szervezett f o r m á b a n ) tudja

biztosí-

ahol már jóval korábban egész falvak életformájává vált

mezőgazdasági hegyesre

vándormunka. Az 1880-tól évente rendszeresen

Mező-

szerződött B a r s , N y i t r a , T r e n c s é n , Túróc és Zólyom

gyebeli

falusi szlovák szegénységnek a ménesbir : tokra

a me-

szállítása

-ezzel egyidőben a környékből is ajánlkozó mezei munkásság

mellő-

zése- egészen 1918-ig évről-évre k ö v e t h e t ő , b i z o n y í t h a t ó . Az állami ménesbirtok ilyen úton történt m u n k a e r ő - s z e r z ő véseinek pontja. te,

A V i h a r s a r o k , sőt az egész ország földmunkássága

hogy

a ménesbirtok a ; k ö r n y é k b e l i e k n é l lényegesen

szerződött, től

az érdekvédelmi töltésű szocialista

elítél-

olcsóbban magatar-

t a n ú s í t . Ez utóbbi véleményt részben a M e z ő h e g y e s t

foglaló

cél-

szervezkedések-

"érintetlen" munkaerő alkalmazásával a n t i s z o c i á l i s

tást

törek-

állandósulása nemegyszer volt a korabeli kritikák

magában

Csanád megye vezetői.is o s z t o t t á k . Amikor azonban

felme-

rült

a viharsarki földmunkások tömeges a r a t ó s z t r á j k j a i n a k

veszé-

lye,

a

ránt

szívesen

állami az

környék földbirtokossága és k ö z i g a z g a t á s i vezetői fogadták a felvidékiekből szervezett

sztrájktörő-telep

létesítését 1897-ben.- A

mezőhegyesi ménesbirtokon

északi megyékből való idénymunkás-szerzés olyan erejű

hagyo-

mánnyá

v á l t , hogy a birtok vezetése 1920 után a Borsod és

megyei

települések népére é p í t e t t , s a m e g b í z h a t a t l a n

zőnek

Heves

követelőd-

minősített környékbeli falvakból továbbra is csak

szerződtetett

egya-

elvétve

s z e z o n m u n k á s o k a t . Ebben 1944-ig nem is történt ér-

demi v á l t o z á s . Az első világháborúig illetve a háború végéig tartó mintegy rom

évtized é r d e k v i s z o n y a i t , kényszerítő k ö r ü l m é n y e i t

ve:

A

m e z ő h e g y e s i ménesbirtok az évente s z e r z ő d t e t e t t

há-

mérlegeltöbbezer

-

147 .-

felvidéki ' idénymunkás általában hat hónapra szóló foglalkoztatásával a maga szempontjából célszerű és gazdaságos megoldást talált. Ebben a tekintetben az első helyen talán nem is az a tényező á l l o t t , hogy a felvidékiek az alacsonyabb munkabérrel is megelégedtek. (Hozzávetőleges becslés szerint 20-40 %-kal kaptak kevesebbet; ugyanakkor viszont az a g y a k o r l a t , hogy gyakran az egész család eljött és Mezőhegyesen az éhenhalástól megmenekülhetett, az összehasonlítást céltalanná teszi.) A munkaadó aspektusából a s z e r v e z é s i , a függőségi l e h e t ő s é g e k , továbbá az elvégzendő munkához szükséges és magukkal hozott ismeretek jelentették az igazi előnyt és közvetlen h a s z n o t , csak a legfontosabb összetevőkre utalva: A jelzett nyugat-szlovákiai megyéknek különösen a hegyvidéki részein -a korlátozott gazdálkodási lehetőségek és a gyorsan szaporodó lakosság létfenntartási g o n d j a i , ezekhez csatlakozóan a bányaművelés egyes területeken való megszűnése miatt- a 1 8 . század végétől már erőteljes munkaerő-vándorlás indult a síkföldi mezőgazdaság területei felé. Ennek alföldi adatait is felsorakoztathatjuk a gabonatermesztés első helyre kerülésének i d e j é t ő l . A hegyes vidékek zömmel s z l o v á k , kisebb részben (az egykori bányászok utódaiként) német anyanyelvű szegénysége körében kialakult munkásvállalkozó rendszer ( m u n k á s g a z d á k , b a n d a g a z d á k ) nemcsak a m u n k a e r ő - t o b o r z á s t a felvidéki helyi hatóságokkal együttműködésben megvalósított n y i l v á n t a r t á s t , a szervezett le- és visszaszállítást oldotta meg a ménesbirtok kívánságai szerinti olajozott f o r m á b a n , hanem a közvetlen munkaszervezést is. A tek i n t é l y e s , jól kereső -sokszor h a t a l m a s k o d ó , anyagi visszaélésekre is kapható- bandagazdák a felügyeletük alá t a r t o z ó , különböző korú férfiak és nők munkáját és napi életét jóformán teljhatalommal i r á n y í t o t t á k , elvégezték a nyilvántartási tennivalókat a ménesbirtok m e g b í z á s á b ó l . A munkacsapatokba b e o s z t o t t , a mezőhegyesi majorok ideiglenes tömegszállásain elhelyezett felvidéki munkások a ménesbirtokon is "maguk között" m a r a d t a k , a konvencióként kapott nyersanyagból a munkásbanda főzőasszonya gondoskodott az e b é d j ü k r ő l . A ménesbirtok cselédházaiban lakó cselédekkel bizonyára lehettek valamelyes k a p c s o l a t a i k , annál is i n k á b b , mert a cselédek zöme is az 1870-es évek után vándorolt be a környék szlovákok lakta t e l e p ü l é s e i r ő l , s így nem voltak nyelvi ne-

-

hézségeik cselédek

sem.

148 .-

A távolságtartás a felvidékiek és a

mezőhegyesi

között mindamellett abból is k i k ö v e t k e z t e t h e t ő , hogy az

összeházasodások

száma

(legalábbis az anyakönyvek alapján

meg-

vizsgált

1896-1900 közötti öt évben) még akkor sem éri el a

zet,

a vőlegény vagy -a menyasszony felvidéki

ha

bizonyítékként A

születéshelyét

elfogadjuk.

bandák szerint irányított idénymunkásokat M e z ő h e g y e s r e

szerítő zött

tí-

kény-

szociális körülményekről a szlovákiai levéltárakban

alispáni,

felvonultató döbbentő

de különösen az élet konkrét

példáit

őr-

tömegesen

főszolgabírói iratok külön tanulmányt é r d e m l ő , meg-

képet

n y ú j t a n a k . A mezőgazdasági vándormunkára

alapo-

zott életmód legtömegesebb példáját Nyitra vármegye p r i v i g y e i járásából

vehetjük. A járás közel ötven apró falujából m i n d e n

vasszal

10-15-18 ezer ember szállt v o n a t r a , hogy a. m u n k á s g a z d á k

--vezetésével

szétszóródjon

az o r s z á g b a n . Ebből a rétegből

tasokan

jöttek Mezőhegyesre is. Azt h i h e t n é n k , hogy csak a jó m u n k a k é p e s ségűek. is

Az állami anyakönyv azonban e l á r u l j a , hogy

kisgyerekeket

hoztak m a g u k k a l , hiszen csak 1896-1898-ban hat öt éven

aluli

gyerekük halt meg Mezőhegyesen.. A szülés időpontjához közeli terhes

asszonyok jelenlétét d o k u m e n t á l j a , hogy ugyancsák

ban

tizenegy esetben anyakönyvezték M e z ő h e g y e s e n felvidéki

munkás

1896-1898-

asszony vagy leány pár órát vagy napot é l t , netán

született g y e r m e k é t . A munkásgazdák által összeállított ból

kiderül,

bandába. mozgó

nyári halva-

névsorok-

hogy 12-14 éves fiúkat és lányokat már bevettek

(Egy-egy

bandatag

munkásgazdához

változó s z á m ú ,

15-90

tartozott,' de ettől eltérő adatok is

a

között

előfordul-

nak .) A

munkásbandáknak

kell

nemcsak a

tradicionális

szervezettségéről

s z ó l n u n k , hanem a Mezőhegyesen különösen f o n t o s ,

ismereteiről részei,

i s . K ö z t u d o t t , hogy Nyitra és Bars megyék

továbbá

gyedszázaddal

speciális síkföldű

Pozsony és Komárom megyék területe mintegy

előbb a magyarországi c u k o r r é p a t e r m e s z t é s

ne-

bázisai

lettek.

(Nyugat-Szlovákiában az első világháború előtt n y o l c cu-

korgyár

d o l g o z o t t . ) A felvidéki munkások körében a

minden

répamunkának

csínja-bínja ismert v o l t , nemcsak v á l l a l t á k , hanem é r t e t -

ték is az e g y e l é s t , a f e j e l é s t , a kupacok takarását stb.. (A g a b o namunkákban viszont ők tanultak az a l f ö l d i e k t ő l . ) Az

elmondottak dokumentálásának néhány k é r d é s é v e l kívánok

fog-

-

149 .-

lalkozni a t o v á b b i a k b a n , felsorakoztatva pár beszédes a d a t o t . A téma kutatásában olyan forrásokra volt és lesz s z ü k s é g e m , amelyek azt m u t a t j á k , hogy a 'hatóság, a közigazgatás valamilyen okból k ö v e t n i , regisztrálni akarta a mozgásra kényszerült idénymunk á s s á g o t . Az állami és egyházi anyakönyvek igen f o n t o s , de csak az élet három nagy eseményét tükröző, ám több történetszociológiai szempontot kielégítő források. Ezt néhány példával már érzék e l t e t t e m . (Mezőhegyes esetében inkább a nem idénymunkás állandó lakosságról árulják el az anyakönyvek a példátlan arányú népess é g m o z g á s t , a z t , hogy a századvégen a felnőttkorban elhalálozott lakosok mintegy 85 %-a korábban b e t e l e p ü l t , mert nem helyben született.) Az említett északi megyékből induló szezonmunkás-vándorlás pontosabb, részletesebb dokumentálásához egy valójában "értékhatáron a l u l i " , azaz a levéltári gyakorlat szerint selejtezhetőnek minősített ügykör nagyobbrészt megmaradt iratai segítettek hozzá. Mezőhegyes az általam kutatott évtizedekben mindvégig a battonyai főszolgabíró területi illetékessége alá t a r t o z o t t . Először a főszolgabíró óvatos- selejtezésen átesett fonójában akadtam rá egyes elszórt n é v j e g y z é k e k r e , amelyeket a felvidéki munkásgazdák állítottak össze ( f o r m a n y o m t a t v á n y o n ) , a Mezőhegyesre érkezett illetve szerződött munkások nevének, é l e t k o r á n a k , lakóhelyének viszonylag pontos feltüntetésével. Ezek a jegyzékek a trachoma ("egyiptomi s z e m b e t e g s é g " ) elleni hatósági egészségügyi tevékenység szolgálatában keletkeztek - az 1 8 8 4 . évi 5 1 . 0 6 6 . számú b e l ü g y m i n i s z t e r i k ö r r e n d e l e t , a trachoma elleni intézkedésekről szóló 1886.évi V.törvénycikk és a végrehajtása tárgyában kiadott 1886.évi 63.668.számú belügyminiszteri körrendelet a l a p j á n . Az előírások szerint a csoportosan munkába indulókat a jegyzék alapján megvizsgálta az o r v o s , s a trachomával fertőzötteket a jegyzékben m e g j e l ö l t e . A rendelet a trachomások elkülönített utaztatását, elszállásolását éppúgy e l ő í r t a , mint azt is, hogy az idénymunka tartama alatt a munkahelyen való kezelésükről a területileg illetékes hatósági orvos köteles g o n d o s k o d n i . Mivel az é s z a k n y u g a t i megyékből induló szezonmunkások jelentős része erősen t r a c h o m a f e r t ő z ö t t vidékén lakott (a legsúlyosabban fertőzött éppen a Nyitra megyében fekvő privigyei járás volt az egész F e l v i d é k e n ) , áz elindulás előtti vizsgálatokat eléggé ko-

-

molyan gye

150 .-

vették. A névjegyzék egy példányát elküldték a f o g a d ó me-

alispánjának intézkedés végett, egy példány pedig a k i b o c s á -

tó

megye alispánjának irattárába k e r ü l t . Jutott egy-egy

példány

az elindító és a fogadó járások főszolgabíráinak i s . Nagy csémre, a

szeren-

Nyitra vármegye alispáni fonójában -a v á n d o r i p a r o s o k

és

házalók irataival együtt- 14 dobozba összegyűjtve máig m e g v a n -

nak

az említett n é v j e g y z é k e k , és érdemi anyag maradt Bars várme-

gye

alispáni

tott

fondjában is. A privigyei főszolgabírónak a

kuta-

korszakból származó iratai is m e g m a r a d t a k , s e l e j t e z é s

kül.

nél-

(Az említett fondok a Státny archiv v Nitre őrizetében

nak

és

kutathatók.)

szolgáltat rán

A főszolgabíró anyaga sok

konkrét

a munkástoborzás formáiról, az orvosi vizsgálatok

tapasztalt szociális k ö r ü l m é n y e k r ő l , a munkásgazdák

éléseiről, végzett

a vándormunkások kereseti v i s z o n y a i r ó l , az

so-

visszaidegenben

munka során felmerült vitákról és még sok másról - olyan

k é r d é s e k r ő l , amelyek az alispáni hivatalig már nem jutottak Az

van-

példát

el.

említett munkásjegyzékek sok szempontból k i a k n á z h a t ó a k . Ki-

rajzolódik

belőlük egy állandó m u n k á s g a z d a - g á r d a , g a z d á n k é n t

és

évente megállapítható toborzási t e r ü l e t t e l , továbbá a m u n k a v á l l a lás

h e l y é v e l , gyakran az alkalmazó uradalom n e v é v e l . A

jól

mutatják,

(apa,

névsorok

hogy egy-egy család minden m u n k a k é p e s korú

anya, f i ú , leány) l e s z e r z ő d ö t t . Az életkor közlésé

tagja szintén

sokat segít. A jegyzékekből jól összegezhető a t r a c h o m á v a l

fertő-

zöttek illetve a betegek száma és a r á n y a . A

kezembe jutott valamennyi jegyzéket f e l d o l g o z t a m , itt néhány

eredményt fogadó, re

közlök mutatóba,, a forrásérték é r z é k e l t e t é s é r e , mind a mind pedig a kibocsátó terület s z e m s z ö g é b ő l , M e z ő h e g y e s -

koncentrálva.

megmozdulások

1891-ben', az első v i h a r s a r k i

agrárszocialista

e s z t e n d e j é b e n , kereken 2500 felvidéki

idénymunkás

volt a m é n e s b i r t o k o n . Róluk a mezőhegyesi elöljáróság a t r a c h o m a ellenőrzést e l ő s e g í t e n d ő , pontos listát k é s z í t e t t . Ebből egy példányt a barsi alispán is k a p o t t . Kiderül b e l ő l e , hogy a 2500 m u n kás

Nyitra vármegye 89 településéről (a legtöbben

99-en,

Nagylehotáről,

K i s l e h o t á r ó l , 9 8 - á n ) , Bars vármegye 41 falujából (a

többen, 5 7 - e n , K o s z o r ú s r ó l ) , Trencsén megye 15 h e l y s é g é b ő l

leg(Zbir-

nyóról 29 fő volt a legtöbb) és Túróc megye 10 községéből (a legtöbben -146-an- S z k l e n ó r ó l ) jöttek a m é n e s b i r t o k r a . A

mezőhegyesi nyári munka olyan h a g y o m á n y o s megélhetési

forrás-

-

151 .-

sá vált a jelzett északi megyék falusi lakossága s z á m á r a , hogy még 1918 végén is 12 munkásgazda k ö z ö l t e , hogy a következő esztendőre Nyitra megyéből 7 2 0 , Bars megyéből 7 8 0 , Túróc megyéből 200, Zólyom megyéből 150 munkás szeretne a ménesbirtokra szerződni. (Együttesen 1850 fő.) A szerződést m e g k ö t ö t t é k , de teljesíteni már nem l e h e t e t t . Mondanivalónk végére tartalmi és kutatásmódszertani okokból egyaránt néhány megjegyzés kívánkozik: 1. A levéltárakba került közigazgatási iratok selejtezése során nemegyszer utólag derül ki, hogy az egységesített,gyakorlat szerint készült e g y k o r i , bármily célú j e g y z é k e k , nyilvántartások mire használhatóak a kutatásban, az ügykör tanulmányozása önmagában kevés a forrásérték m e g í t é l é s é h e z . 2 . Az idénymunkásság történetének életközelibb feltárása az egyes t e l e p ü l é s e k r e , m u n k a h e l y e k r e , c s a l á d o k r a , személyekre s a munkavállalók szezonális mozgásának tényeire "lebontva" kísérelhető m e g . A források között az egyéni ügyeket is tartalmazó alsó- és középfokú igazgatási fondok jöhetnek első renden számításba (különösen a f ő s z o l g a b í r ó i , p o l g á r m e s t e r i , alispáni iratokat tartalmazó fondok- a mezőgazdasági idénymunkások e s e t é b e n ) , ritka esetben a megmaradt uradalmi iratok. Ez utóbbiak Mezőhegyesen h i á n y o z n a k . 3. A további kutatások során ki kell erre terjedni az idénymunkások lakóhelyén v e z e t e t t , a társadalmi-gazdasági viszonyok részleteinek személy szerinti megvilágítására a l k a l m a s , ugyanakkor a tagozódás alapját és mértékét konkréten kifejező írott forrásokra is ( a d ó f ő k ö n y v e k , telekkönyvi adatok, egyházi nyilvántartások s t b . ) . Ennek keretében közelebbről még kellene vizsgálni családi és egyéni szintig "lemenően" az idénymunkások otthoni településviszonyait és életmódját i s . 4 . Az északi megyékből induló munkaerő-vándorlásnak ágazatilag és területileg egyaránt voltak más "célpontjai" i s . Sokan mentek el ipari segédmunkásnak (főleg é p í t k e z é s e k h e z , i d é n y ü z e m e k h e z ) , a lányok háztartási a l k a l m a z o t t n a k , bolti k i s e g í t ő n e k . A p r i v i g y e i járásból munkásvállalkozók 'révén elszegődöttek területi "szóródása" pl.a századforduló után Németországtól Ausztrián és M o r v a o r szágon át Szlavóniáig és Brassóig terjedt, túlnyomórészt cukorrépatermesztő n a g y b i r t o k o k r a . Elindulásuk h e l y e , i d ő p o n t j a , a "céltelepülés" neve i s m e r t , m u n k a v é g z é s ü k r ő l , k e r e s e t ü k r ő l , életmódjuk és szemléletük feltételezhető átalakulásáról viszont keveset

- 152 .tudunk. Úgy gondoljuk, hogy a dualizmus második felében lezajlott munkaerővándorlás itt körvonalazott formájának tanulságaként k i m o n d hatjuk: A munkaerő első világháború előtti mobilitása l é n y e g e s e n erőteljesebb és az akkori országterület egymástól távolabb eső részeit e g y b e k a p c s o l ó , még az amerikai kivándorlás tömegessé válása idején sem enyhülő tényezője volt a hazai társadalomtörtén e t n e k , mint ahogy eddig a kutatás f é l t á r t a .

Források és irodalom Összefoglalásunk főképpen a szövegben hivatkozott hazai és szlovákiai levéltári fondokból származó adatokra é p ü l . A k o n k r é t forráshivatkozásokat nagyobb t e r j e d e l m ű , részletes feldolgozásunk fogja t a r t a l m a z n i . A szlovák nyelvterületről induló i d é n y m u n k á s - v á n d o r l á s n a k számottevő egykorú és mai irodalma van. A magyar szerzők a m u n k a e r ő mozgás irányát és célját .rögzítették e l s ő s o r b a n , egyedül B a l a s s a Iván könyve ír bővebben munkavégzésük f e l t é t e l e i r ő l , k ö r ü l m é n y e i ről . A szlovák nyelvű történeti és néprajzi munkák -köztük Sárközi Zoltán személyében hazai szerző is, támaszkodva a s u m m á s o k r ó l írott alapvető dolgozatának eredményeire- a kérdéssel bővebben foglalkoztak. A legfontosabb munkákat az alábbiakban soroljuk föl: Balassa Iván: Az aratómunkások Magyarországon 1 8 4 8 - 1 9 4 4 . Agrártörténeti Tanulmányok 13. B p . 1985. Rácz István: A paraszti migráció és politikai m e g í t é l é s e Magyarországon 1849-1914. Agrártörténeti Tanulmányok 8 . B p . 1 9 8 0 . Sárközi Zoltán: A s u m m á s o k . In: A parasztság M a g y a r o r s z á g o n a kapitalizmus korában 1 8 4 8 - 1 9 1 4 . S z e r k . : Szabó István. I I . köt. B p . 1965. Sárközi Zoltán: Príspevok k dejinám slovenskych polnohospodárskych sezőnnych robotníkov ( 1 8 4 8 - 1 9 1 4 ) . H i s t o r i c k ^ Casopis 1964. 7 5 - 1 0 2 . Bernáth Dezső: Belső munkás-vándorlások M a g y a r o r s z á g o n . K ö z g a z dasági Szemle 1902. 5 8 2 - 5 9 2 . Galgóczy Károly: M a g y a r o r s z á g . . . m e z ő g a z d a s á g i statisztikája. P e s t , 1855. 2 0 8 - 2 2 1 . Perneki Mihály: A mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdálkodása ( 1 8 6 7 - 1 9 0 0 ) . Agrártörténeti Szemle 1 9 7 6 . 3 2 2 - 3 7 5 . Erdész Ádám: A mezőhegyesi ménesbirtok gazdálkodása a két világháború k ö z ö t t . G y u l a , 1986. A trachoma-ügy Magyarországon 1 8 8 3 - 1 9 0 0 - i g . Közzéteszi a m.királyi b e l ü g y m i n i s z t é r i u m . B p . 1900. Grósz Emil: A t r a c h o m a . B p . 1940. Adam Pranda: Odchádzanie slovensk/ch sezónnych robotníkov na polnohospodárske práce. Slavistika - n á r o d o p i s . Red.: Jan Mjartan. Bratislava, 1970. 31-86. Éubica Faltanová: Sezónna migrácia p o l n o h o s p o d á r s k y c h r o b o t n í k o v . S l o v e n s k f národopis 1978. 73-82.-.

- 153 .-

Benedek Gábor: A DUALIZMUSKORI ÚJNEMES MINISZTERIÁLIS TISZTVISELŐK - A NEMESÍTÉSI IRATOK TÜKRÉBEN Előadásomban dualizmuskori Adataimat részben tó

arról

a vizsgálatról szeretnék s z ó l n i , melyet

minisztériumok újnemes tisztviselőiről

részben

c í m t á r a k b ó l , lexikonokból és

a

folytattam.

kézikönyvekből,

a Király Személye Körüli Minisztérium anyagában

találha-

nemesítési iratokból m e r í t e t t e m . E minisztérium jól megmaradt

állományában

két irategyüttes foglalkozik a nemesítésekkel: egy-

részt a nyomtatott formában is hozzáférhető Királyi K ö n y v e k , máselnöki osztály i r a t a i .

1

részt

az

Az utóbbi fond

igen

alkalmas

olyan

személyek életrajzi adatainak k u t a t á s á r a , akik királyi jó-

váhagyáshoz

kötött

korszakban.

Az elnöki osztályhoz érkező szakminisztériumi

vagy

a

nagyrészt azonos szövegű felségfelterjesztés

életutakról sabb sek

k i t ü n t e t é s t , címet vagy nemességet kaptak az

tájékoztat (születési hely és idő, v a l l á s ,

iskolai v é g z e t t s é g , munkahelyek a beosztások és

a

átirat egyéni

legmagarangemelé-

i d ő p o n t j a i v a l , szakmai és közéleti t e v é k e n y s é g , korábbi

ki-

t ü n t e t é s e k ) . A királyi jóváhagyást megörökítő oklevélbe -a tulajdonosnak,

sajnos,

rendszerint vezették tok

visszaküldött anyakönyvi

kivonatok

felvették a családtagokat is, majd ezt a

alapjánnévanyagot

be a Királyi K ö n y v e k b e , bár nem minden e s e t b e n . Az ira-

között gyakran fellelhető még az oklevél kiállításával

csolatos getések

kap-

l e v e l e z é s , s a különböző é r t e s í t é s e k , kérvények és sürhíven t ü k r ö z i k , hogyan vélekedett az érintett személy

a

címadományozásról. Az lők tak.

ismertetett levéltári dokumentumokat főleg olyan

tisztvise-

esetében h a s z n o s í t o t t a m , akikről az egyéb források

hallgat-

Mivel a vizsgálódás nem terjedt ki a korszak újnemes tiszt-

viselőinek talnokokra,

valamennyi c s o p o r t j á r a , csupán a minisztériumi a kiválasztás sem az aktuális foglalkozáson

hiva-

alapult,

hanem a korábbi kutatásaimhoz kialakított m i n t á n . T a v a l y i , salgó2

tarjáni előadásomban már e l m o n d t a m , hogyan állítottam össze azt a több mint ezer fős n é v j e g y z é k e t , mely becslésem szerint a dualizmuskori minisztériumok teljes fogalmazói karának mintegy fe-

-

lét

154 .-

t a r t a l m a z z a . Ebben a jegyzékben 133 újnemes fordul

olyan személy, aki vagy saját m a g a , vagy valamilyen

elő,tehát

hozzátartozó-

ja révén szerzett magyar nemesi címet 1867 és .1918 k ö z ö t t . 3

Az

újnemesség fogalma -McCagg kutatásai n y o m á n - főleg a zsidó

k e r e s k e d ő k , bankárok és gyárosok köréhez kapcsolódik a mai történeti

i r o d a l o m b a n . Valójában a McCagg által vizsgált 346 c s a l á d , a k b . 15 s z á z a l é k á t a l k o t j a . Ez a

tény

önmagában

dualizmuskori

is indokolja az, újnemesség további csoportjainak

nemesítések

vizs-

gálatát,

az egyes csoportok közti hasonlóságok és eltérések

fel-

tárását. McCagg mintájában a nemesség-adományozások elsősorban a választási küzdelmek idején s ö r ö s ö d n e k , ami a politikai és p á r t s z e m p o n tok súlyára u t a l . Dokumentumok híján e l d ö n t h e t e t l e n , m e n n y i r e hitelesek

a nemesi címek v á s á r l á s á r ó l , a pártkassza

feltöltéséről

szóló és gyakran emlegetett anekdoták, ám a nemesítési iratok indoklása

sokkal á t t é t e l e s e b b , kifinomultabb formákról

tanúskodik

(nagy ö s s z e g ű , h ú s z - , harmincezer forintos alapítványok és közcélú

adományok,

minisztériumi egyenletesen hosszú

állami m e g b í z á s o k , k ö z é l e t i tevékenység s t b . ) . ;A hivatalnokoknál a nemesítési időpontok oszlanak

hivatali

egy-egy javaslat

el a k o r s z a k b a n . E s e t ü n k b e n

viszonylag többnyire

szolgálatot ismerik el a nemesi c í m m e l ,

nagyobb jelentőségű feladat m e g o l d á s á t (pl. egy kidolgozását,

építkezés

egy intézmény f e l á l l í t á s á t ,

törvény-

egy

irányítását- stb.).• Abban is k ü l ö n b ö z ö t t a két

n e m e s í t é s e , hogy a nem állami alkalmazottak rendszerint

a

olykor állami csoport

megfizet-

ték

az eljárási illeték címén kirótt 3780 koronás k i n c s t á r i dí4 j a t , melyet a hivatalnokok esetében e l e n g e d t e k . Nekik csak az oklevél

kiállításának költségeit kellett fedezniük: a k i v i t e l t ő l

függően 490 K vagy 890 K körüli

összeget.

Hasonlóság figyelhető meg a nemesítések korszakon belüli eloszlásában. 1900

McCagg

adatai

:szerint a 346 család

közel

után kapott n e m e s s é g e t , amit a szerző a nagyipar

kétharmada kibontako-

zására vezet vissza. A jelen vizsgálatban szereplő 133 t i s z t v i s e lő

118 családot k é p v i s e l . s közülük 44 család nemesítése esik

a

korszak első felére, míg a másodikra 74-é (ebből 57 a X X . századra).

Vajon

apparátus Á

ez a megoszlás mennyiben függ össze a

minisztériumi

feldúzzadásával?

korszak

első felében 10 százalék körül mozog

az

újnemesek

-

155 .-

részaránya a hierarchia vizsgált, felső f e l é b e n , vagyis a titkártól az államtitkárig terjedő posztokon. 1915-re több mint másfélszeresére az

növekszik e posztok száma, miközben az újnemesek súlya

apparátuson belül az említett 1/10-ről közel 1/6-ra n ő . Ez az

arányeltolódás

abból

századforduló

fakad, hogy az 1890-es é v e k t ő l , s főleg

után egyre többen érik el á minisztériumok

a

vezető

állásait az újnemesek második g e n e r á c i ó j á b ó l . így 1915-ben összesen 30

68 újnemest találni a 392 vizsgált p o s z t o n , de közülük

csak

személy kapott saját maga n e m e s s s é g e t , 38 fő viszont apja ré-

vén

számít ú j n e m e s n e k . Ebből látható, hogy a minisztériumokban a

létszám és

növekedésével arányosan gyarapszik a nemesítések

száma,

az apparátuson belüli súlya tartósan 10 % körüli értéket

mu-

tat, közel azonos szinten m a r a d . A

nemesítések arányának állandósága az apparátus

felépítésével

hierarchikus

függ ö s s z e . Felfelé haladva egyre csökken a

posz-

tok s z á m a , de az idő múlásával kevéssé változik a vezető beosztásúak

aránya az összlétszámhoz v i s z o n y í t v a . Márpedig a nemesi cím

adományozásakor vel-

a

vizsgált tisztviselők -két személy

kivé-telé-

legalább az osztálytanácsosi rangig j u t o t t a k , és

többségük

miniszteri tanácsosként Az

ténykedett.

újnemes hivatalnokok egyéni pályafutását v i z s g á l v a , először

azt

a 79 fős csoportot kell szemügyre v e n n i , melynek tagjai

ját

maguk

szereztek nemességet. Az életutak tipizálásához

megközelítésben vizsgálatomban feltárni

első

korábbi

-a rendi állás felől közelítve- már megkíséreltem

a karrier gyorsaságának összefüggését a származással. A

kiegyezés hogy

a befutott karrier nyújt t á m p o n t o t . Egy

sa-

a

utáni minisztériumi tisztviselőknél azt

tapasztaltam,

nemesi származásúak' lényegesen gyorsabban futják

be

az

alacsonyabb, fogalmazói szihjteket, mint a nem n e m e s e k , és így nagyobb

az

e s é l y ü k , hogy a hierarchia csúcsát életük

időszakában, tandis

ezt

Gyors

negyvenes éveík első felében e l é r j é k .

karriernek 46

vagy

megszerezték

tevőből

legaktívabb Mutatis

az összefüggést vettem alapul a mostani

akik közül

1

tekintettem

mindazon

kutatásban.

tisztviselők

éves korukig eljutottak a miniszteri

mu-

pályáját,

tanácsosi

a nemesi címet. A 79 első generációs

rangig újnemes

18 fő került ebbe a c s o p o r t b a . Gyors karrierjük két összeáll:

emelkedésük

egyfelől munkába állásuk

zökkenőmentes,

másfelől

t ö r e t l e n , vagyis a ranglétra egyetlen fokán sem töl-

- 156 .tenek

el hosszabb időt. Legnagyobb részük a pesti jogi karon

nult,

s

riumba

kétharmaduk az egyetem elvégzésével rögtön a

került (esetleg rövid bírósági g y a k o r n o k o s k o d á s u t á n ) .

gyorsaság

persze v i s z o n y l a g o s , hiszen mintegy két é v t i z e d e s

nisztériumi egy-két

szolgálat után kerülnek vezető á l l á s b a , s ezt

az elért pozíció m e g s z i l á r d í t á s á t és az esetleges

lépés megkönnyítését szolgálja E

mielső-

tovább-

pályájukon.

csoport egyik, képviselője Rudán A m a d é , aki nem e l é g e d e t t nemesítési eljárás szokványos ú t j á v a l . Életrajzát

saját

Miniszté-

s e g é d h i v a t a l á h o z , k é r v e , hogy az egyszerűbb alakban

tandó.

nemesi

oklevélbe vegyék fel pályájának főbb

meg

öntudatosan

maga is beterjesztette a Király S z e m é l y e Körüli

rium

A

követi

év múlva a n e m e s í t é s . A nemesség megszerzése tehát

sorban

á

ta-

miniszté-

kiállí-

mozzanatait.

Portréja a fentiekhez képest annyi k i e g é s z í t é s r e s z o r u l , hogy Fiumében Született egy hosszú járati k e r e s k e d e l m i h a j ó s k a p i t á n y ként.

A Kereskedelmi Minisztériumban egyik feladatköre

éppen' a közben

fiumei tengerészeti hatóság ügyeinek intézése

egyébként volt,

a Kereskedelmi Akadémián olasz nyelvet t a n í t o t t .

még

-

hivatalnoki dinastia l e s z á r m a z o t t j a . Jellemző

Rudán

küldött kisebb

karrierjének m e g i s m e r é s é h e z , hogy

a

értelrészlet

segédhivatalhoz

értesítéséit általában levelezőlapra í r t a , az ü g y i n t é z é s akadályának elhárítását kérő sorait viszont "Országos Ka-

szinó" cégjelzéses papírra

vetette.

6

A gyors karriert elérő tisztviselők közül 6 fő más ben

s

Felesé-

g e , gümöri Havas M a r g i t , egy több generáció óta Pesten élő miségi

fia-

szervezetek-

járja a ranglétra f o k a i t , s csak később kerül át a m i n i s z t é -

riumba. sítés, fős

Esetükben a magasabb beosztást nem követi rögtön a n e m e és

motivációk is inkább az első g e n e r á c i ó s ú j n e m e s e k

másik csoportjához állnak k ö z e l e b b . Mielőtt azonban e

típus

jellemzéséhez k e z d e n é k , néhány szót a b e s o r o l h a t a t l a n

30

másik sze-

m é l y e k r ő l . 15 fő életútja adathiány miatt nem rajzolható m e g , négyen

nem

h i v a t a l n o k i , hanem politikusi pályát futottak b e ,

míg

12' tisztviselő k a r r i e r j e a gyorsaság s z e m p o n t j á b ó l á t m e n e t i

jel-

legű . Az 55

említett

30 fős csoportba azok a személyek k e r ü l t e k ,

év felett járnak m á r , mire elérik a m i n i s z t e r i t a n á c s o s i

osztálytanácsosi tedik

r a n g o t , nemesítésük idején pedig gyakran a

évtizedüket t a p o s s á k . A csoport e g y i k fele nyugdíjba

akik vagy hevonu-

-

157 .-

lása alkalmával kapta meg a nemesi c í m e t , a többiek néhány évvel előtte. Emelkedésük viszonylagos lassúsága nyilvánvalóan következik a fentiekből. Egyesek pályafutása kisebb-nagyobb kacskaringókkal k e z d ő d i k , mások az államigazgatás alacsonyabb szintű szervezeteiben töltik el hivatali szolgálatuk első időszakát. Igen sok közöttük a mérnöki és más műszaki végzettségű személy, akik előbb végigjárják a fogalmazói kartól különválasztott műszaki állomány lépcsőfokait, s ennek csúcsáról lépnek át azután idős korukra osztálytanácsosi rangba. E csoport tagjainál a nemesítés a hosszú pályafutás v é g p o n t j á t , lezárását jelenti, ezért is fordul elő gyakrabban k ö r ü k b e n , hogy a díszesebb kivitelű oklevél kiállítását kérik (Csábay, E h r e n h ö f e r ) . Figyelemre méltó egy szintén többször visszatérő mozzanat magánleveleikben: az ügyintézést azért s ü r g e t i k , mert gyermeküknek szüksége van az oklevélre (Landgraf, S z i g e t v á r i ) . Néhány esetben a nemesítési eljárást már a leszármazottak folytatják le apjuk halála után (Halász, Hoszpotzky). A két karrier-típusba sorolt személyek egyéni mobilitása,, pályakezdése, emelkedése és aspirációja tehát alaposan eltér egymástól. Hasonlóképpen különbözni látszik az adott családok hosszútávú pályája is, bár intergenerációs mobilitásuk legfontosabb m u t a t ó j á r ó l , az apa foglalkozásáról csak szórványos adatok állnak rendelkezésemre. Nagyrészt ismerem viszont az életutak fontosabb földrajzi á l l o m á s a i t , amiből némi következtetés már levonható. A 79 főből 56-nak találtam meg a születési h e l y é t , mely 11 személynél B u d a p e s t , míg a többiek vidékről, főleg vidéki városokból _ s z á r m a z t a k . A pestiek viszonylag egyenletesen oszlanak meg az egyes csoportok között. így a 18 gyors karriert befutó tisztviselőből 17-nél ismert a születési h e l y , s közülük hármán születtek a fővárosban, a 30 fős másik csoportban pedig 21 ismert esetből 4 pestit t a l á l n i . Az utóbbi típus képviselői inkább csak az egyetem idején vagy még később kerültek az ország központjába, az előbbiek viszont zömmel már g y e r e k k o r u k b a n , vagyis apjuk költözött a f ő v á r o s b a . Néhány példát az első t í p u s r a . Fejér László miniszterelnökségi miniszteri tanácsos Nagykárolybán született, apja s z a t m á r i , majd pesti ügyvéd V o l t . Szterényi József, a Kereskedelmi Minisztérium" tisztviselője és. 191'8. évi vezetője,

-

Lengyeltótiból ládjából.

158 .-

s z á r m a z o t t , a h e l y b e l i , utóbb újpesti rabbi

csa-

A szekszárdi születésű Tormay Béla FM m i n i s z t e r i

taná-

csos pedig Tolna m e g y e , majd Pest város főorvosának

leszármazott-

jaÉrdemes egy pillantást vetni a névváltoztatásokra mélyből

26-an

változtatták nevet: a gyorsan emelkedő

nyolcan,

a

utóbbiak

általában

30

magyarosítottak, generáció deti

18

t?iú másik csoportból viszont h e t e n . S

főből

amig

saját m a g u k , olykor csak a nemesítés

addig

az

idején

az előbbieknél r e n d s z e r i n t már az

előző

felvette az új n e v e t . (Az imént említett családok

ere-

Weisz , S t e r n , K r e n m ü l l e t ) . E töredékes adatok

tehát

neve:

arról

is. A 79 sze-

t a n ú s k o d n a k , hogy a gyors karriereket többnyire a

nemzedékek

korábbi

felemelkedése alapozza m e g , melynek során a f ő v á r o s b a

irányuló mozgás és a társadalmi beilleszkedés esetenként ségi elitpozícióval

értelmi-

párosul.

Megerősíti és tovább árnyalja ezt a k ö v e t k e z t e t é s t a v i z s g á l a t ban

szereplő második generációs újnemes tisztviselők é l e t ú t j a . A

133 minisztériumi hivatalnokból 54 személy az apja (vagy

címátru-

házással egyéb h o z z á t a r t o z ó j a , p l . a p ó s a , n a g y b á t y j a ) révén

újne-

mes.

Az ő esetükben k i i n d u l á s i , származási adottság az ?

mely

az eddig.elemzett személyeknél a c s ú c s p o n t o t j e l e n t i . Vajon

mennyiben

segíti az utódok pályáját az apa m e g s z e r z e t t

szint,

pozíciója

és frissen kapott nemesi címe? Az

54

mennyien tukat, mok

fős csoport tagjai néhány kivételtől

eltekintve

a központi államigazgatásban kezdték hivatali és 80 százalékuk már a gyakornoki időt is a

fogalmazói

karában

-¿öltötte.

E

vala-

szolgála-

minisztériu-

tisztviselők

egyharmada

g y o r s , kétharmada közepes gyorsaságú karriert futott b e . E g y á l t a lán

nem fordult elő körükben lassan emelkedő p á l y a , egyikük

rekedt ni

sem

meg tartósan titkári vagy o s z t á l y t a n á c s o s i s z i n t e n . Egyé-

p á l y a f u t á s u k , előmenetelük tehát igén k e d v e z ő , s így

folyama-

tosan haladnak felfelé a vezető posztokig. Persze á második rációs

gene-

újnemesek karrierjét sem lehet egyetlen kaptafára

húzni,

a különbségek azonban csak a nemzedékek közötti m o b i l i t á s

ismere-

tében válnak Az

54

második generációs újnemes hivatalnok közül 29

tisztviselői tén

világossá. családból származott. Közülük 13-nak az apja

minisztériumbán d o l g o z o t t , s a fenti csoportok

személy szin-

valamelyikébe

-

1

5

9

tartozott. Ez a 13 fő egyébként 9 családot k é p v i s e l , minthogy Hollán Adolf BM o s z t á l y t a n á c s o s n a k , későbbi pozsonyi kórházigazgatónak -testvérén, Hollán Ernő KKM államtitkáron kiviil- fia i s , unokája is megtalálható a m i n t á b a n , Tichtl Ferenc KKM számvevőségi főnöknek két fia ténykedett a Kereskedelmi M i n i s z t é r i u m b a n , a miniszterelnökségi titkárból ítélőtáblai elnökké emelkedő Vértesy Sándornak pedig 3 gyermeke lett utóbb magas rangú minisztériumi t i s z t v i s e l ő . Az öröklődő minisztériumi állás szemlátomást befolyásolta a karrier gyorsaságát: a tisztviselői leszármazottak körében 12 gyors karrier fordult e l ő , s ebből 10 a m i n i s z t é r i u m i tisztviselők gyermekeihez k ö t ő d ö t t . Űk tehát nemcsak a foglalkozást és a beosztást örökölték a p j u k t ó l , hanem a kollégákat is. Ám a fennmaradó két személy sem panaszkodhatott a családi örökség hiányára: mindkettőnek ítélőtáblai bíró volt az a p j a . Huszka Ödön nyugalomba vonulásakor kapott nemességet 1 9 0 2 - b e n , s mindkét fiát minisztériumi állásba juttatta. A mintában szereplő Jenőről talán kevéssé k ö z t u d o t t , hogy operettjeit a K u l t u s z m i n i s z térium hivatalnokaként s z e r e z t e . Vajkay Károly 1801-es nemesítésekor az ítélőtábla alelnöki posztját töltötte b e , melynek utóbb elnöke lett. Egyik l á n y a , K a r o l i n a , az 1827-ben nemesített Heinrich ( I m r é d y ) család l e s z á r m a z o t t j á h o z , Imrédy Kálmánhoz ment 7 férjhez, aki a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének vez é r t i t k á r a , majd vezérigazgatója v o l t . Nem t u d n i , csupán véletlen-e vagy összefügg az Imrédyek vaskereskedői kapcsolataival, hogy a vizsgálatban szereplő és szintén Károly nevű Vajkay fiú az állami vasgyárak központi igazgatójaként lett a PM m i n i s z t e r i tanácsosa. A tisztviselői családok leszármazottai között 17 karrier közepés g y o r s a s á g ú . 3 esetben az apa is minisztériumi alkalmazásban á l l t , a többi családfő az igazságszolgáltatás és a pénzügyigazgatás hivatalnoka v o l t , zömmel szintén vezető b e o s z t á s b a n . A tisztviselő apák közé számítottam az egyetlen k a t o n a t i s z t e t , Bakonyi Károly a l t á b o r n a g y o t , aki egy ideig a HM-bén is s z o l g á l t . Hasonlóan csekély számban találni a második generációs újriemesek között értelmiségi s z á r m a z á s u a k a t . Két ügyvéd és egy egyetemi tanár gyermekének előmenetele átlagosnak n e v e z h e t ő , csupán a debreceni lelkészi családból induló Némethy Károly BM államtitkár pályája emelkedik ki k ö z ü l ü k .

- 160 .Egy-egy ha sonlő kivételtől eltekintve szintén a közepes gyorsaságú karrierek jellemzik a második g e n e r á c i ó s újnemesek másik nagyobb c s o p o r t j á t , mely a gazdaság felől érkezett a m i n i s z t é r i u m o k b a . A nemesi oklevelek adatai szerint a családfők f o g l a l k o z á sa: 5 f ö l d b i r t o k o s , 3 j ó s z á g i g a z g a t ó , 8 v á l l a l a t - , bank- és biztosító társasági igazgató, valamint 5 n a g y k e r e s k e d ő . F e l m e r ü l a kérdés: a vizsgált személyek p á l y a v á l a s z t á s a , állami a l k a l m a z o t tá válása mennyiben jelzi egyúttal, hogy az adott család elfordult a gazdaságtól s a vállalkozástól? A kérdés annyival is indok o l t a b b , hiszen a mostani konferencia előző szekciójának v i t á j á ban sok szó esett a görög kereskedők e l t ű n é s é r ő l . A t i s z t v i s e l ő i mintában előforduló Sacelláry és A g o r a s z t ó leszármazottak példája azt m u t a t j a , hogy ezek a c s a l á d o k , módosítva p á l y á j u k a t , megőrizték vezető p o z í c i ó j u k a t , s csupán a g a z d a s á g t ö r t é n e t i érdekű forrásokból tűntek el (olykor még azokból sem - l d . például Sacelláry Irén házasságát a szintén újnemes Törley József pezsgőg y á r o s s a l ) . Az is félrevezető lehet, ha a vizsgálódást az adott személy hivatali munkásságára szűkítjük. A n a g y s z e r v e z e t e k menedzsereinek leszármazottai ugyanis az állami állás mellett gyakran átveszik apjuk helyét egy-egy r é s z v é n y t á r s a s á g i g a z g a t ó t a n á p csában (Burchard-Bélaváry,. E m i c h , O r s z á g h ) . Olykor a k a p c s o l a tok

bővítését

az

átmeneti

Leginkább

vagy a szakmai ismeretek m e g s z e r z é s é t segíti minisztériumi szolgálat

(Harkányi,

elő

Luczenbacher).

még a mezőgazdaság felől érkezők távolodnak el az

foglalkozásától és é l e t v i t e l é t ő l , bár az öröklött birtok 1

rint a tulajdonukban marad (Feszty, K u n , Vértesy

apa

rendsze-

F.).

Befejezésül a vizsgált tisztviselők nemesi o r i e n t á c i ó j á n a k dését

szeretném felvetni. Mennyiben közelednek az újnemes

kérhlvá-

talnokok

az egykori kiváltságosok r é t e g e i h e z , s törekednek a ne-

mességbe

való beilleszkedésre? A választ a 133 személy

adataival 58

igyekszem m e g a d n i . A 79 első g e n e r á c i ó s

tisztviselőből

esetben sikerült megtalálni a feleség n e v é t , s közülük

származtak rint

arány

rendsze-

jócskán megelőzi a n e m e s í t é s t . A második g e n e r á c i ó n á l

azon-

ez a kifogás e l e s i k , ennek ellenére a nemesi orientáció

növekszik a

13-an

régebbi nemesi c s a l á d b ó l . Persze ez az alacsony

önmagában még kevéssé m e g g y ő z ő , hiszen a házasság időben ban

házassági

a h á z a s o d á s b a n . Az 54 fős c s o p o r t b ó l 32 esetben

alig

ismert

házastárs n e v e , s ebből 11 feleség volt nemesi s z á r m a z á s ú .

Ha

- 161 .a

rendi

álláson

vesszük,

akkor

is

figyelembe

k i d e r ü l , hogy az újnemesek házassági

kívül a foglalkozási

adatokat

mobilitása

valójában sokkal kisebb: a 24 nemesi após többsége maga is tisztviselő

volt. Ugyanerről tanúskodnak s egyúttal a csoport

zártsá-

gát

mutatják a vizsgált személyek és az egyéb újnemes hivatalno-

kok

közötti házassági k a p c s o l a t o k , melyekre tucatnyi példát az

utal,

hogy a nemesítést nem a nemességbe való egyéni beilleszke-

dést

ismert

esetek k ö z ö t t . A szakmai

kohézió

pedig

ta-

lálni

arra

és a h a s o n u l á s t , sokkal inkább e feltörekvő réteg csoportos

é r v é n y e s ü l é s t , integrációját

szolgálja.

Jegyzetek 1 2 3

4 5

6 7 0

Gerő József: A Királyi K ö n y v e k . B u d a p e s t , 1940, 2 3 9 . p . , A minisztériumi tisztviselők mobilitása a dualizmus idején. In: Rendi társadalom - polgári társadalom 1. S a l g ó t a r j á n , 19B7, 3 9 1 - 3 9 6 . p . William 0 . McCagg: Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hung a r y . New Y o r k , 1972. Néhány fejezete magyarul - in: Zsidókérdés Kelet- és K ö z é p - E u r ó p á b a n . F e j l ő d é s - t a n u l m á n y o k , regionális sorozat 3 . B u d a p e s t , 1985, 3 7 3 - 4 5 3 . p . V ö . 3 7 3 , 3 8 9 , 378. pp. MOL K 20 - 1911 - 7 8 3 . Mály Sándor PM miniszteri tanácsos nemesítése. Ministerialbeamte zur Zeit des A u s g l e i c h e s . IN: Bürgertum und bürgerliche Entwicklung in Mittel - und O s t e u r o p a . Budap e s t , 1 9 0 6 , 5 5 5 - 5 8 9 . p . Egyúttal köszönetet mondok a kötet s z e r k e s z t ő j é n e k , Bácskai V e r á n a k , hogy a mostani vizsgálathoz több család leszármazási adatait a rendelkezésemre bocsátotta. MOL K 20 - 1916 - 1151 V ö . Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Budapest, 1979, 64.p. Interjú Burchard Erzsébettel B u d a p e s t e n , 1986. 0 6 . 2 5 - é n . Készítette Halmos K á r o l y . (Kézirat)

Kósa László: CSALÁDI IRATOK ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET KISVÁROSI TÁRSASÁGI ÉLET A 2 0 . SZÁZAD ELEJÉN Szabó

Ferenc

hívta

föl a figyelmemet

egy

különös

amely a gyulai ú n . L a d i c s - h á z b ő l , amit a város polgári umnak

berendezendő m e g v á s á r o l t , került be a (a családi

együtt) 1901.

a

(valószínűleg

A

iratokkal

Békés Megyei L e v é l t á r b a . Hamarosan k i d e r ü l t , hogy

szeptember

-1932) rá,

naplóra, lakásmúze-

15-től 1 9 0 9 . október 19-éig

vezetett

töredékei a hajdani e g é s z n e k ) , Lindl Etelka

(1077-

gyulai zongoratanárnőé voltak. Nem t a l á l t a m , m a g y a r á z a t o t

vajon miként és miért kerültek a Ladics család iratai napló

rövid feljegyzések sorozata. Tulajdonosa csupán

rögzített,

hogy ő egyedül vagy Jolán h ú g á v a l , illetve

közé. annyit

édesanyjá-

val,

esetleg

őket

ki látogatta m e g , milyen egyéb társasági alkalmakon

velük élő nagyanyjával kiket látogatott

meg

vagy vettek

r é s z t , végül hová u t a z t a k . Néhány m e l l é k l e t és az e g y e n l e t e s godt

írás

arra v a l l , hogy előzetes jegyzetek

időközökben

rögzítette

érzelmektől

és

Ritkán "jól tunk.

az

füzetek

alapján

az e s e m é n y e k e t . A szöveg

nyu-

bizonyos

távolságtartó,

személyes véleményektől szinte teljesen

mentes.

olvasható egy-egy b á l , estély vagy mulatság m e l l e t t , hogy m u l a t t u n k " , "sokat t á n c o l t u n k " . E l l e n k e z ő j é r ő l nem o l v a s h a Nagyon halványan rajzolódik ki benne két szerelem

történe-

t e . Egyébként lehetőleg k ö z l i , ha az események valamilyen életi kategóriába Nézzünk "Délután

két

társas-

illeszthetők.

kiragadott mintanapot: 1 9 0 2 . március 12^

szerda:

itt volt M i c z i , ezután elmentünk sétálni P ó s á é k k a l

meg

Dobos

és Dombival; azután idejöttek D o b o s , D o m b i , Seregi és

Ke-

néz,

később Dombi néni áz I l o n k á v a l , még később jöttek G á b r i

Kari,

s

itt voltak nyolc óráig". 1 9 0 0 . szeptember 13

"De.

voltunk

nál,

N u s z b e k é k n á l , H o f f m a n n é k n á l , E r k e l é k n é l és

Du. nevek

Haviárék-

Szarvassyéknál.

itt volt Kunné az Éciv'el és estefelé Doboséknál voltunk." és alkalmak ismétlődését t a p a s z t a l v a , első

nyilvánvalóvá sokat

K u n é k n á l , O t r o k é k n á l , Schnörch n é n i n é l ,

és

vasárnap:

vált,

A

végiglapozásra

hogy szűkszavúsága ellenére a napló

nagyon

elárul a korabeli kisváros t á r s a d a l m á r ó l , k ö z e l e b b r ő l

tár-

- 163 .sasági hogy

érintkezéseiről. a

foglalkozással, asszonyt, resnem,

társadalmi

helyzettel.

azonban, családdal,

Sikerült

két

idős

Ambrus Lajosnét (1893) és Erkel Bélánét (1897)

megke-

akik kislányként gyakran megfordultak a Lindl-házban,

nevük, is mintegy ták

Alapvető nehézséget jelentett

neveknek csupán töredékét tudtam azonosítani

szerepel és akik többszöri beszélgetés során 70-75 %-át föloldották, a családok kilétét

a

a

nevek

megmagyaráz-

és felvilágosítottak a társasági élet s z o k á s a i r ó l . Az inter-

júkat

a

kiírt nevek és alkalmak

Mindkét

végigkérdezésével

folytattam.

interjúalanyom időközben m e g h a l t . Kiegészítésül még

szélgettem 'Lindl

Etelka három t a n í t v á n y á v a l , akiket az

be-

1920-as

években tanított zongorázni. így tudtam meg többét magáról a naplóírőról lom "az

is. Édesapja, Lindl István a kisjenői főhercegi

urada-

főintézője v o l t . A család az ö halála után költözött Gyulára anyai

nagyanya származáshelyére. Valószínűleg

életjáradék között pont

kegydíj

képezte jövedelmük a l a p j á t , mert szerény

éltek.

vagy

körülmények

L a k á s u k , a nagyanya háza közvetlenül a

városköz-

közelében álló saroképület v o l t , de már mindkét utcában mó-

dosabb

parasztok is laktak. A ház egy s z a l o n b ó l , az e b é d l ő b ő l , a

nagyanya,

az anya és a lányok szobáiból á l l o t t . Valószínűleg ho-

zomány

híján a két lány nem ment férjhez. Életszínvonalukat

tatja,

p é l d á u l , hogy nyolc év utazásai kizárólag rokoni és bará-

ti

mu-

látogatások voltak. A kor divatja ellenére egyszer sem jártak

fürdőn,

pedig

nagyváradi

a közeli és olcsó Tenkét és H o n c t ő t ,

Félix-

valamint

és Püspökfürdőt a gyulaiak gyakran

a

fölkeres-

ték. Nem

számoltam pontosan ö s s z e , becslésem szerint évi 350-400 (a

napló vezetése néhol m e g s z a k a d ) , nyolc év alatt mintegy 2500 társasági felveti

eseményt regisztrált Lindl k i s a s s z o n y . Ez az óriási

szám

az idő és a költségek k é r d é s é t . A korban még csupán heti

4-5

zongoralecke nem vehetett el sok időt. Az anyagi helyzet pe-

dig

nem volt annyira szerény; ha szakácsnőt nem is, de

cselédet

tartottak. Ebéd- és vacsoravendégeket r i t k á n , inkább csak rokonokat

f o g a d t a k . Italt általában nem szolgáltak föl. A délelőtti és

vacsora

utáni

látogatásoknak -ezek alkotják a többséget-

minősítésük.

Voltak

összegyűltek

zenét

alkalmak

lehettek

viszont

vizitek,

teák,

zsúrok,

h a l l g a t n i . Házon kívüli kedvelt a

séták és a korzó

(Gyulán

nincs

többször

találkozási

kocsikorzó

nem

- 164 .volt), lya

télen a jégpálya (1906-ban é p í t e t t é k ) , nyáron a t e n i s z p á -

meglátogatása.

időponthoz ket,

estélyeket,

kat, egy

kötött

Mindkettő közel esett a v á r o s k ö z p o n t h o z . események közt találjuk a jótékonysági b á l o k a t , felolvasásokat, tudományos

hangversenyeket,

előadáso-

s z í n h á z a t , k i á l l í t á s o k a t . Ezek

közt

zártkörű rendezvény v o l t . A változatos programot

fölsorolás

nem

tartalmazó

azt is jelenti, hogy a szórakozás és a m ű v e l ő d é s

zött nem húzódott éles h a t á r , de az előzőnek adtak A

Az

este-

kö-

elsőbbséget.

kéziratos naplót a szóbeli visszaemlékezések mellett ezen

ponton

egészítik

sajtó,

ahonnan az említett alkalmakról bővebb ismeretek

tők.

ki a nyomtatott f o r r á s o k , elsősorban

a

a

helyi nyerhe-

Gyulának fénykora volt századunk első tizenöt é v e . A m o d e r n

városi

élet számos kelléke és intézménye ekkor l é t e s ü l t . A

kor-

szakról

Scherer Ferenc kétkötetes v á r o s t ö r t é n e t e r é s z l e t e s e n

számol.

Megjegyzendő m é g , hogy a buzgó katolikus Lindl Etelka

templombajárást

csak

a tavaszi és őszi ájtatosságok

bea

alkalmával

regisztrálta. Körülményes a n a g y a n y a , az anya és a kisasszonyok baráti k ö r e i nek

egymásba

háznál, kat,

az

állandó férfi látogatók között túlnyomólag

lévén

a

udvarló-

h ó d o l ó k a t , barátokat találunk. A házban megfordultak

skálájának mes

fonódó szálait s z é t v á l a s z t a n i . Férfi nem

széles

egyik pólusán szerepel a "kegyelmes úr" és a "kegyel-

asszony" (mindketten csak n é h á n y s z o r ) , a másik póluson

"egy

régi cselédünk" (mindössze e g y s z e r ) . Egyiknek sincs a neve a naplóban,

hiszen az előző kettőről mindenki tudja k i c s o d a , az u t ó b -

biról

a neve után sem tudta volna s e n k i , kiről van s z ó . Gróf K á -

rolyi

Ella és Gróf Almásy Dénes egyébként igen szűk

tartottak a

kapcsolatot

fönn a k ö z é p o s z t á l y b e l i e k k e l . V i s s z a e m l é k e z é s

szerint

gróf -noha helyi kártyapartnerei közülük kerültek ki-

"káposz-

tafejeknek" nította denki

tartotta ő k e t . Lindl kisasszony a c o m t e s s e k e t is ta-

z o n g o r á z n i , ezért járt nála többször Almásy D e n i s e . M i n más a Lindl-ház vendégei és barátai közül a k i s v á r o s i

zéprétegek

kö-

különböző csoportjaihoz t a r t o z o t t . A legnagyobb

cso-

portot az uradalmi tisztek alkották. Belőlük állt a c s a l ű d . r o k o n ságának

tekintélyes része. E z , a t ö r t é n e t í r á s által eddig

figyelemre poleoni

kevés

méltatott réteg Békés, Csanád és Arad megyében a

háborúktól

tulajdonosainak

fokozatosan kiárusított kamarai b i r t o k o k

szolgálatában

szerzett tekintélyt

és

naúj

vagyont.

- 165 .Közülük való Bartók Béla c s a l á d j a , s ez m a g y a r á z z a , hogy a zeneszerző első gyűjtőűtjai -a rokonság segítségével- Békésbe vezettek. Az uradalmi alkalmazottak révén voltak rokoni és baráti kapcsolatai Lindléknek o r v o s o k k a l , akik nem voltak elismert tagjai a középosztályi t á r s a s á g n a k . Köztük találunk két kikeresztelkedett z s i d ó , illetőleg félzsidó családot is. (A századelőn egyébként Gyulán volt a vidék legnagyobb kórháza.) Legelőkelőbbnek számítottak a "megyei t i s z t v i s e l ő k " , a "megyeiek" vagy "megyeisták", akik különösen a városi és magántisztviselőktől gőggel húzódtak e l . Főispán l e á n y á t ó l , a l i s p á n o n , főszolgabíró famíliáján keresztül kisebb rendű-rangúakig megfordultak L i n d l é k n é l . Egy újabb elkülönült csoportot képeztek a " t ö r v é n y s z é k i e k " , itt főleg bírókkal t a l á l k o z u n k . A család atyai b a r á t j á n a k , Schnörch ezredesnek a révén a 2 . honvéd gyalogezred tisztjei igen gyakori vendégek és udvarlók voltak Lindléknél. Nehéz körülhatárolni a vízügyes mérnökök k ö r é t , több csoporttal álltak rokoni kapcsolatb a n . Gyulai tekintélyüket a múlt századi nagy folyami szabályozásokban három nemzedéken át fontos munkát végző Bodokyak alapozták m e g , akiknek leányági leszármazottai gyakran szerepelnek a naplóban. Gallacz János (nagy monográfiát írt a körösszabályozásról) családja pedig rokonságban állt L i n d l é k k e l . Ezek révén mindennapos vendégek voltak Dombi Lajos református esperes családtagjai i s . Maga a verseket és prózát írogató öreg pap visszahúzódó életet é l t . Lindenberger János katolikus plébános is járt a házban. Föltűnő viszont a tanárok h i á n y a , csupán néhány fiatal tanítónő-barátnővel t a l á l k o z u n k . A helyi gimnázium 1903-ban nyitotta meg o s z t á l y a i t . Az egyes családok korabeli szerepe, későbbi sorsa hálás és tanulságos t á r g y . Ezúttal csak néhány olyan szereplőt szeretnék még e m l í t e n i , akik neve nemcsak a helybelieknek jelent valamit. Naponta vendégek a Lindl házban Erkel Rudolf c s a l á d t a g j a i . A szomszédban lakó Kun doktor egyik lánya később Nizsalovszky Endre jogász akadémikus felesége lett. Nogáll László törvényszéki bíró. l á n y a , Janka írónő Szabó Endre (a századvég neves orosz műfordítója) felesége v o l t . Hubay Lajos (az író Miklós a p j a ) , törvényszéki b í r ó , Tömöry Lajos (a történész Márta a p j a ) , szintén bíró v o l t . Szabó Emil árvaszéki ülnök Szabó Magda nagybátyja v o l t . Rebreán Liviu katonatisztként ugyancsak többször járt itt.

- 166 .Nem végeztem statisztikai v i z s g á l a t o t , de annyit tam,

hogy a társaság törzsében a volt középnemesség

tainak két

leszármazot-

nem volt nagy s ú l y u k . Ugyanakkor m a g y a r o r s z á g i és nem ma-

gyarországi

németek viszonylag nagy számban voltak j e l e n .

tényezőt

sokban és

megállapíthat-

a város és a megye

földrajzi-történelmi

helyzete

m a g y a r á z z a . Nem mondok újat a z z a l , hogy a nemesi

polgári

ben.

szokások tarkán keveredtek a L i n d l - h á z

Időkorlátozottság

fölhívni

Minderedetű

társaséieté-

miatt csupán néhány alapvonásra

kívánom

a figyelmet. Nemesi h a g y o m á n y , hogy a társaságban sok a

rokon és atyafi; a látogatásoknak nincs rögzítetten s z o k o t t , megszabott lyek

ideje, bár bizonyos meghívásos alkalmak ( z s ú r , t e a ) , me-

polgári

e r e d e t ű e k , ellenkező tendenciát m u t a t n a k ;

a

nagy

egyházi

ünnepek és a farsang rokoni v e n d é g e s k e d é s i időnek számí-

tanak,

szállóvendégekkel; föltűnően a névnapot ünneplik és nem a

születésnapot, a

ajándékozás nincs; p o l g á r i m e n t a l i t á s r a

vallanak

séták, a sportesemények látogatásai, h a n g v e r s e n y e k s t b . ,

mint

a modern városi élet v e l e j á r ó i . Ugyancsak polgári vonás a takarékosabb

életvitel: nincs trakta. Az p e d i g , hogy a naplóíró

házi-

kisasszony önálló foglalkozást ű z , lényegében eltartja m a g á t , kifejezetten tér,

a polgári világ, j e l e . Ha nincs a nagy társadalmi

válószínű,

hogy a korabeli Gyulán ez

alacsony

hát-

presztízst

képvisel. Az

ismertetett

beszélhetünk naplóról, meg.

melynek

Amint

a

f ö l d o l g o z n i . Az eredményeket azonban majd csak

élte naplót akkor

á l t a l á n o s í t a n i , ha más hasonló feldolgozások is k é s z ü l n e k .

Gyula, lan

inkább

fennmaradt

írója a társaséletet szinte k u l t u s z k é n t

másirányú kötöttségeim e n g e d i k , szeretném

részlete sen lehet

forrást aligha lehet típusnak n e v e z n i ,

e g y e d i / s z e r e n c s é s módon k e l e t k e z e t t és

az alföld-széli városka országos v i s z o n y l a t b a n is

etnikai

és vallási ö s s z e t é t e l é v e l , mely

megyeszékhely-

uradalmi székhely- voltával egészült k i , sajátos kezetet

páratés

társadalom-szer-

mondhatott magáénak századunk e l e j é n . A L i n d l - c s a l á d

ki-

terjedt rokoni kapcsolatai és összeköttetései révén lett t a l á l k o zó nak,

helye a különböző csoportokra bomló k ö z é p r é t e g b e l i

társaság-

melyet a kisváros szűkös lehetőségei k ü l ö n b e n . i s

összefelé

tereltek.

Ha nem is típusa, de egyik változata volt ez az

m e g s z ü l e t ő , de azóta elsüllyedt magyar k i s v á r o s i

éppen

társadalomnak.

- 167 .-

Kiss G y . Csaba: A POLGÁROSODÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE A CSALÁDREGÉNYEK

TÜKRÉBEN

A Közép-Európa keleti felén végbemenő bonyolult polgárosodási folyamat jobb megértéséhez segíthet hozzá annak a művelődésés mentalitástörténeti anyagnak a v i z s g á l a t a , amelyet a polgári korszak jellegzetes irodalmi m ű f a j a , pontosabban műfaji változata, a családregény k í n á l . Természetesen rögtön adódik az alapvető kérdés: minek a forrása lehet a családregény? Hiszen f i k t í v , irodalmi szövegekről van szó. Az irodalmi művekben kifejezett valóság pedig sohasem tekinthető egyszerű t ü k ö r k é p n e k , még olyan művek esetében s e m , amelyeknek szerzői (mint például a realista konvencióhoz ragaszkodó írók) tudatosan törekedtek az általuk objektívnak tekintett valóság hűséges á b r á z o l á s á r a . Óhatatlanul szembe kell néznünk azzal is, hogy mi a hitelesség m é r t é k e , vagyis: összevethetö-e a regények által bemutatott történelem a "valóságos" történelemmel? Úgy g o n d o l o m , más kérdések megválaszolásában illetékes a történész és az i r o d a l o m t ö r t é n é s z . A regények történeti hitelességének problémája túl van az irodalomtörténész kompetenciájának a h a t á r á n , ez a probléma elsősorban a történeti s z o c i o l ó g i a , a társadalomtörténet s t b . kutatójának jelent f e l a d a t o t . Az irodalomtörténész mindenekelőtt a regények szövegéből indul k i , azokat a történelmi-társadalmi v i s z o n y o k a t , v i s e l k e d é s f o r m á k a t , egyéni é l e t u t a k a t , phszichikai jelenségeket és a hozzájuk k a p c s o l ó d ó , rájuk közvetve vagy közvetlenül reflektáló értékrendszert veszi f i g y e l e m b e , amely megtalálható a műb e n . A történészeknek ez az anyag bizonyára t ö r e d é k e s , elnagyolt és e s e t l e g e s . Nehéz volna regények vizsgálata alapján visszakövetkeztetni társadalmi folyamatok pontos m é r e t e i r e . Viszont sok mindent meg lehet.tudni "égy-egy kor h a n g u l a t á r ó l , közérzületér ő l , a szokások és a mentalitás v á l t o z á s a i r ó l . Az általunk korábban műfajtörténeti szempontból vizsgált családregényék igen gazdag művélődéstörténeti anyaga buzdított arra, hogy ezeknek a regényeknek a tükrében szemügyre vegyük a közép-európai polgárosodás néhány konkrét t í p u s á t , ennek a folyamatnak néhány olyan j e l l e g z e t e s s é g é t , amelyek specifikusan erre

-

168 .-

a térségre j e l l e m z ő k . Nem kívánok itt az európai régiók lásának

elhatáro-

bonyolult és történetileg is változó kérdéskörére

n i , csak annyit jegyeznék meg: azokat a nézeteket tartom hatónak, előtt

amelyek

tartva

az

irodalmi

fejlődés

sajátszerűségeit

szem

feltételezik egy köztes, k e l e t - k ö z é p - e u r ó p a i

zóna

viszonylagos

önállóságát,

nyelvterület

k ö z ö t t . Ennek a köztes régiónak az

(mind

orosz

elhatárolásához területekről)

a X I X . és X X . ^század irodalmi j e l e n s é g e i adnak

bizonyító A

hozzávetőlegesen a német és az

az ettől k e l e t r e , mind az ettől nyugatra eső

különösen

kitér-

elfogad-

bőséges

anyagot.

tervezett kutatás során a k e l e t - k ö z é p - e u r ó p a i

családregények

világát

szeretnénk

szonyok

és mentalitás e l m ú l á s á t , lassabb vagy gyorsabb ütemű

alakulását,

b e m u t a t n i , a régi f e u d á l i s - p a t r i a r k á l i s

viát-

a polgárosodás néhány sajátos útját térségünkben

(a

nemesi

és a paraszti polgárosodás j e l l e m z ő i t ) , és ennek a folya-

matnak

különleges dilemmáit (például a s s z i m i l á c i ó és

dás

polgároso-

ö s s z e f ü g g é s e i t ) . Egy ilyen összehasonlító és m ű v e l ő d é s t ö r t é -

neti

szempontú vizsgálatra a családregény műfaji változata

külö-

nösen alkalmasnak látszik. Mindenekelőtt a z é r t , mert ez a r e g é n y típus hoz gény

igen közel áll a klasszikus realizmus k o n v e n c i ó j á h o z . a

szemléleti kiindulóponthoz n e v e z e t e s e n , hogy a klasszikus

brooks",

1901

klasszikus "objektív

változata (mi elsősorban Thomas c.

regényét tartjuk a

realizmus

meghatározó

Mann

családre"Budden-

mintának)

felfogásához hasonlóan feltételezi az

valóság" l é t e z é s é t . Ennek pedig az az egyik

k ö v e t k e z m é n y e , hogy az írók ezekben a regényekben

rint

széles történeti és társadalmi p a n o r á m á t f e s t e t t e k . A

a

rendsze-

születő családregények t á r s a d a l m i optikája

egy

XIX.

szűkebb,

balzaci típusú regényekben, r e n d s z e r i n t egy család

nemzedékének a sorsát mutatják be. Az alaposan m e g v i l á g í t o t t sadalmi

ún.

realizmushoz képest azonban a X X . század első h á r o m - n é g y

évtizedében mint

a

legfonto-

sabb

százádi

Ah-

tér

egy jellegzetes társadalmi c s o p o r t é . így

több tár-

általában

történelmi korszak (hozzávetőlegesen egy e m b e r ö l t ő , h a r m i n c i

.

-negyven év) irodalmi képéről van s z ó , ahol a történelmi-társadalmi f o l y a m a t o k a t , az életforma v á l t o z á s a i t , a c i v i l i z á c i ó s fejener lődést az egymást követő g á c i ó k sorsában é r z é k e l h e t j ü k . Nem kívánok itt bővebben foglalkozni a z z a l , hogy miképpen lehet pontosan meghatározni a családregény f o g a l m á t . Ez egyébként

- 169 .igen szerteágazó kérdéskör. Röviden csak a n n y i t , számos elhatárolási kritérium vehető figyelembe: az irodalmi i r á n y z a t , a regénypoétika

szempontjai, továbbá az ábrázolt világ

Felfogásom

azon kutatókéhoz áll közel, akik a családregényt

azonosítják

beszéli e l . A családregény szűkebb értelmű

indulok

Mann

Thomas

alapvetően egy irodalomtörténeti korszakhoz

c s o l h a t ó , az ú n . "újrealista" törekvések jellegzetes be

jelentésé-

k i . Az a c s a l á d r e g é n y , amelynek prototípusa

regénye,

lása,

nem

minden olyan r e g é n n y e l , amelyben a szerző egy család

történetét ből

jellegzetességei.

kap-

megnyilvánu-

másképpen fogalmazva: a naturalizmus utáni realizmus köré-

tartozik. Pontosabban megfelel a német Generationenroman

nerációs

regény)

t e r m i n u s n a k , mint a

szóhasználat

családregény

krónikájáról

van

át

magyar

fogalmának. Többnyire

egy

nemzetség

s z ó , a felívelés és hanyatlás több

nemzedéken

végbemenő t ö r t é n e t é r ő l , egy életforma e l m ú l á s á r ó l , a

sorsban megelevenített

(ge-

irodalomtörténeti

családi

korszakváltásról.

A klasszikus európai családregénynek születtek tipológiai rokonai

Közép-Európa keleti felén i s . De ezek a változatok a nemzeti

irodalom

sajátos hagyományai és a polgárosodottság (vagy

hiánya)

specifikus körülményei között nem egy. tekintetben eltérést mutatnak a nyugat-európai r e g é n y e k t ő l . Ezek az irodalmak amugyis általában ság

épp a regény műfaji fejlődésében érezték a hiányát.

zett

polgárosodott-

Maga a realizmus irányzata is csak késéssel

érke-

t é r s é g ü n k b e , és esztétikai programjának megvalósítása

során

nem egy szempontból jelentősen k ü l ö n b ö z ő , a nyugat-európaitól

el-

térő műveket p r o d u k á l t . Egyik-másik nemzeti irodalomban a családregény

alakzat rokonai egybeesnek a realizmus első igazi szárny-

próbálgatásaival, presszionizmus,

amibe a

már sajátos módon beleszűrődnek az

s z i m b o l i z m u s , sőt a

naturalizmus

im-

szemléleti

elemei is. A

magyar irodalomban k ö z v e t l e n ü l a Buddenbrook-i mintához kap-

csolódik régi lebb got

(a genetikus kapcsolat tekintetében is) Tormay Cecile A

ház című r e g é n y e . 1914-ben jelent m e g , időben is a legközeáll a német r e g é n y h e z . A húszas évek végén láttak azok

a további magyar c s a l á d r e g é n y e k ,

kapcsolatba alakzataival. hály

hozhatók

tipológiailag

amelyek

a műfaji

napvilá-

kétségkívül

változat

európai

A legjelentősebb közülük kétségtelenül Babits

Halálfiai (1927) c í m ű ' m ű v e , a magyar regény történetének

Miis

-

fontos nyek

á l l o m á s a . Az esztétikailag értékelhető magyar

családregé-

köréből még kettő említendő: Hatvany Lajos Urak és

(1927), mű

170 .-

emberek

valamint Komor András: Fischmann S . és utódai ( 1 9 2 9 ) cí-

r e g é n y e . Természetesen a két világháború közötti magyar

dalom

számos regényében fölfedezhetők rokon vonások a

gény

családre-

t í p u s á v a l , illetőleg még tágabb azoknak a műveknek a

amelyekben

igen tanulságos képet szemlélhetünk a hazai

sodásról;

vizsgálatunkat azonban a r e g é n y t í p u s műfaji

árkoltuk

körül,

iroköre,

polgárohatáraival

és a művek kiválasztásánál az irodalmi

értéket

is figyelembe vettük. A társadalomtörténet kutatója bizonyára

ér-

tékes

is,

az

adalékokat kaphat egy esztétikailag nem releváns műből

irodalom történetében azonban az e s z t é t i k a i minőség nem l e h e t

másodlagos A

szempont.

polgárosodás sajátosságai és az i r o d a l o m f e j l ő d é s

specifikus

útja miatt Közép-Európa keleti felén a X X . század első

évtizedei-

ben

amelyek

viszonylag

minta

nem nagy azoknak a műveknek a s z á m a ,

érvényes tipológiai, rokonainak t e k i n t h e t ő k . A cseh

lomból

Anna

rodina, Vladislav

iroda-

Maria Tilschová kettős regényét említhetjük:

Synové

(Egy régi család, A f i a k ) - 1 9 1 6 - 1 9 1 8 ,

a

Stará

valamint

Vancura több kötetre tervezett nagyregényének első ré-

szét: Rodina Horvatova (A Horvát c s a l á d ) - 1 9 3 8 . A lengyel

iroda-

lomból mindenekelőtt a két világháború közötti korszak egyik meghatározó regénye tartozik i d e , Maria Dabrowska Noce i dnie lek

lerowa

szintén

Krauzowie lógiai vát

(Éjje-

és n a p p a l o k ) - 1932-1934 - című m ű v e , továbbá Herminia nem

folytatott

regényciklusának

első

i inni (Krauzéék és a többiek) - 1 9 3 6 . Távolabbi

Nagrésze: tipo-

rokonságban van a családregény műfaji v á l t o z a t á v a l a hor-

Miroslav Krleza G l e m b a y - c i k l u s a , G l e m b a j e v i (A G l e m b a y o k )

1928-1932-, lajdonképpen

mely három drámából és egy n o v e l l a f ü z é r b ő l áll s tucsaládregény-kísérlet sajátos eredményének

is

f e l f o g h a t ó . Régiónk kevéssé polgárosult népeinek irodalmaiban

pe-

dig

egy

a műfaji változatnak szintén t á v o l a b b i rokonait

regisztrál-

hatjuk.

Ide sorolható a horvát Vjenceslav Novak P o s l j e d n j i

pancici

(Az

rescu

Neamul

utolsó S t i p a n c i c o k ) - 1899,- a román Duiliu

StiZamfi-

Comanestenilor (A Comanesteanu n e m z e t s é g ) - 1899' i •y - 1 9 1 1 , a szlovák Svetozár Hurban-Vajansky Korén a vyhonky (Gyökér és• h a j t á s o k ) - 1 9 0 8 , valamint Ján Caják Rodina• Rovesnych (A ^ Rovesny c s a l á d ) - 1909, a szerb Borisav Stankovic Necista krv

-

171 .-

(Romlott vér) - 1910 c. r e g é n y e , továbbá a bolgár Elin Pelin Geracite (Gerákok) - 1911 c . e l b e s z é l é s e . Most csupán két jelenségcsoportot kívánok -mintegy illusztrációként- kiragadni a családregények által kínált művelődéstörténeti t é n y a n y a g b ó l . Az egyik az é l e t f o r m a , a m á s i k a társadalmi mozgás bemutatása a r e g é n y e k b e n . A regényekben szereplő családok rendszerint egy-egy jellegzetes társadalmi csoport (ré.teg vagy osztály) tipikus képviselői. Ezeknek a családoknak a sorsa általában belefonódik egy-egy szélesebb közösség ( á l l a m a l a k u l a t , nemzet) t ö r t é n e t é b e . Ez az összefonódás a mi térségünkben született családregények egyik specifikus s a j á t o s s á g a . Családok emelkedése és bukása nem csak a társadalmi hierarchiában és életmódban bekövetkező változásokkal mérhető i t t , hanem állami vagy nemzeti közösségek emelkedésével és hanyatlásával is. A család több nemzedékének a története a nemzeti történelem szemszögéből is szimbőlikus j e l e n t ő s é g ű . E regények időviszonyaiban fontos jelentősége van a történelmi korszaknak és az ú n . családtörténeti időnek (melynek léptékét a nemzedékek a d j á k ) . A családregények jelenideje "longue durée"-nek tek i n t h e t ő , hiszen mintegy 30-50 esztendőről van s z ó . A valóságos történelemnek a legtöbbször az 1800 és 1914 közé eső éveit mutatják be a szóbanforgó r e g é n y e k . Az é l e t m ó d r a , s z o k á s o k r a , anyagi és szellemi kultúrára vonatkozóan rendre igen gazdag anyagot találunk a kelet-közép-európai családregényekben is. Kezdve a családok életének térbeli környezetétől a réteg- vagy osztálytudatig és a nemzeti identitásig. Gyakran van fontos jelentéshordozó szerepe ezekben a művekben a család "ősi fészkének" (Tormay Cecile regényének a címében is szerepel például a ház k i f e j e z é s ) . Ezek a c s a l á d i , nemzetségi otthonok magukon viselik a társadalmi rétegből következő jellegzetességeket: nemesi u d v a r h á z a k , k ú r i á k , patinás k e r e s k e d ő h á z a k . Tágabb táji környezetüket is alaposan megismerhetjük (a városok a t , amelyek többsége tipikus k i s v á r o s , a f a l v a k a t , egy-egy sajátos v i d é k e t ) . A házak külsejét és berendezését is részletesen bemutatják az írók. A család társadalmi tere sokoldalúan van lefestyef regényeinkben: a rokonsági összetartozás formáitól kezdve a mindennapi élet minuciózus rajzán keresztül a társadalmi érintkezés s z a b á l y a i i g . Jelentős hangsúlyt kapnak a családi összejö-

-

vetelek,

172 .-

az ünnepek, az étkezések. Az év jeles napjai és a

csa-

lád életében emlékezetes alkalmak. Nem csekély terjedelemben gyalják

például családregényeink a k e r e s z t e l ő k e t , az

-lakodalmakat,

a

névnapokat

stb. A családi

tár-

esküvőket-

étkezések

szigorú

formáit

mutatja,

rendje

például

aminek

fellazulása és fellazítása a régi család hagyatlásának

egyik

is

lépcsőfoka. Például Babits H a l á l f i a i című regényében a ka-

rácsonyi szemébe fiai

az összetartozás p a t r i a r k á l i s

ebéd

a mű egyik k u l c s j e l e n e t e , itt vágja

családtagjai

az ifjú nemzedék k é p v i s e l ő j e , Sátordy Imrus: "Ti

halál-

v a g y t o k ! " . Nemegyszer a szokások leírásában az írók a

rajzkutatók

alaposságával v e r s e n y e z n e k . A szerb Stankovic

néppéldá-

ul igen tüzetesen mutatja be regényében a menyasszony e s k ü v ő i készülődését, világot

magát

a szertartást és a lakodalmat; egy

idéz fel, amely már a szerbség többségének is múlt

a regény megjelenése Érdekes adásának a

archaikus volt

idejében.

tanulságokkal járhat.a tradíció ( n e m z e t i , c s a l á d i ) átösszevető elemzése r e g é n y e i n k b e n . Hogy miképpen

történt

hagyományozódás a családi nevelés k e r e t é b e n , a különböző okta-

tási az

intézményekben,

odahaza és k ü l f ö l d ö n . A

viselkedésminták,

értékek átadásában kiemelten fontos szerepet játszott a

lád

k ö z e g e , és ennek megfelelően kap jelentős terjedelmet ez

ismeretanyag

a

családregényekben is. A m e n t a l i t á s

összetevőjét ismerhetjük meg ezekből az irodalmi A és

csa-

számos

az apró

művekből.

műfaji változat alapvető sajátossága a társadalmi

emelkedés

süllyedés mozzanata a családok t ö r t é n e t é b e n . J e l l e g z e t e s kar-

riereket, hosszabb döntően tikálist,

ívelő

pályákat

időszakaszban.

mutatnak be

regényeink

Kelet-Közép-Európában

a

az

említett

családregények

kétféle társadalmi mozgást mutatnak b e , az említett

ver-

- fölfelé és lefelé a h a t a l o m , a p é n z , a pozíciók

lét-

r á j á n , miközben a folyamat egésze egyértelműen a h a n y a t l á s , a dekadencia irányát m u t a t j a , amit a műfaji változat egészére zően lie ez

jellem-

fejez ki Thomas Mann regényének alcíme: Verfall einer (Egy

család h a n y a t l á s a ) . K e l e t - k ö z é p - e u r ó p a i

Fami-

regényeinkben

a mozgás gyakran jelenti a feudális társadalom bizonyos

cso-

portjainak polgárosodását (például a középnemesség polgári értelmiséggé, és

művésszé válását - a magyar B a b i t s , a lengyel D^fiSrowska

a cseh Vancura r e g é n y é b e n , a parasztság e m e l k e d é s é t a szlovák

regényekben,

a bolgár e l b e s z é l é s b e n ) . A másik j e l l e g z e t e s

társa-

-

dalmi

173 .-

folyamat a régi, patriarkális városi pátricius-rétegek

nyatlása

(a

cseh Anna Maria T i l s c h o v á , a horvát Vjenceslav

vak, a szerb Borisav Stankovic

haNo-

regényében).

Az emelkedés és a későbbi hanyatlás stációin gyakran előfordul régiónk c s a l á d r e g é n y e i b e n , hogy egyes központi hősök megváltoztatják nemzeti h o v a t a r t o z á s u k a t , s ami azzal j á r , n y e l v e t , sőt nevet c s e r é l n e k . Az a s s z i m i l á c i ó , a horizontális társadalmi mozgás bemutatása specifikus" sajátossága a kelet-közép-európai családregényeknek. A következő művek jelentésformáló centrumában kapott helyet az asszimiláció-disszimiláció problémája: A régi ház (Tormay C e c i l e ) , Krauzéék és a többiek (Herminia N a g l e r o w a ) , Gyökerek és hajtások (Svetozár H u r b a n - V a j a n s k y ) , A Rovesny család 'S > l (3án C a j á k ) , Az utolsó Stipancicok (Vjenceslav N o v a k ) , Glembayj

-ciklus (Miroslav K r l e z a ) . Igen é r d e k e s , hogy a lengyel és a magyar regényekben az asszimiláció (a lengyellé vagy magyarrá válás) egyértelműen pozitív értékhangsúlyt k a p o t t , a két szlovák regényben és a horvát regényben viszont negatívat.- Ez utóbbiaknál az anyanyelv elhagyása egyenértékű a romlással és züléssel, hiába kínál magasabb pozíciót az asszimiláció. A végső hanyatlást például az jelenti a zenggi patrícius család s z á m á r a , amikor Ante Stipancic fia átkereszteli magát Istvánffy G y ö r g y n e k . B e f e j e z é s ü l annak a meggyőződésemnek kívánok kifejezést adni, hogy a múlt sokoldalú rekonstrukciójának művelete közben elengedhetetlen a társadalom múltjával kapcsolatos reflexiók számbavétele is, beleértve a szubjektív v í z i ó k a t , a művészi képzelet reflexióit, hiszen a kor teljes valóságához ezek a reflexiók is hozzátartoznak.

-

174 .-

Lakatos M á r i a : A CSALÁDI FOTÚGYÜJTEMÉNY MINT T Ö R T É N E T I FORRÁS "A

véletlenül ellesett p i l l a n a t , a fotó hiteles

ben történelemmé Százötven hogy lői

éve

válik."

megörökítésé-

1

hatvan

éve,

a tudományként frissen elismert történeti ikonográfia

fényképez

az ember, de m é g . n i n c s

műve-

1928-ban létrehozták a Nemzetközi Ikonográfiái

Bizottságot,

mely javaslatot tett fénykép- és filmarchívumok l é t e s í t é s é r e , illetve a már meglevő gyűjtemények r e n d s z e r e z é s é r e ,

állagmegőrzésé-

re. E hivatalos gesztus egyértelműen elismerte a fénykép ti

forrásértékét; a fénykép helyet kapott a történeti

fia

történeikonográ-

k ö r é b e n , ám a tudományág vizsgálódási t e r ü l e t e i n e k ,

sajátos

m ű f a j a i n a k , technikáinak felsorolásakor -talán f i a t a l s á g á n á l va- mindig utolsóként e m l í t v e . S noha Wilhemb Gizella ja,

hogy "A művészeti technikák közül a festészet és a

majd a

grafika,

a X I X . századtól kezdve a fénykép műfajaiban adódik a

több,

ikonográfiailag számbajöhető ábrázolás

fog-

megállapítleg-

... A f é n y k é p , majd

mozgókép-technika tökéletesedésével lehetővé vált a h e l y s z í n e n

készült,

a

pillanat változásait is m e g ö r ö k í t ő

források

létrehozása...",^

módszertanának sek a

a történeti

autentikus

ikonográfia

forrásérték

stb.)

tudományos

egyes tételei nem, vagy csak részlegesen

a fényképre. Olyan a l a p f o g a l m a k , mint például a meghatározása,

a kor

megállapítása

képi

érvénye-

hitelesség, (egykorúság

a fotó lényegéből fakadóan itt m á s k é n t vetődik f e l , mint a

hagyományos ábrázolási technikák e s e t é b e n . A

fényképezőgép lencséjével megörökített valóság a

pillanat. tálisan vált pes

mindenkori

A megörökített pillanat képén k e r e s z t ü l , mely képes

felidézni a rögzített és az azon

nyomban

dokumenmúlttá

p i l l a n a t o t , a késői szemlélő az egyidejűség é l m é n y é v e l ezt

átélni. Ez az egyik legerősebb és legegyedibb hatása

f o t ó n a k . "Á fénykép fizikai kapcsolat a m ú l t t a l , - olyasfajta pasztalat nem

a

m ú l t r ó l , émelyhez foghatóval az

emberiség

r e n d e l k e z e t t . . . Megtekinthetővé vált a m ú l t .

v é " . - írja Bárt István.

kéa ta-

azelőtt

Ellenőrizhető-

-

175 .-

Abból a tényből k ö v e t k e z ő e n , hogy az idő múlásával egyre több azoknak az eseményeknek a száma, amelyeket már megörökíthetett a fényképezőgép, lassan a történelemnek egy újfajta látásmódja is k i a l a k u l . A történelemnek a múlt szociológiájaként való felfogása pedig magától értetődően vonja maga után a z t , hogy a fénykép hitelességét forrásként t e k i n t s ü k . A technika eredményeként ez a forrástípus óriási mennyiségben halmozódik f e l . R e n d k í v ü l i , az élet minden területét átfogó gazdagsága a tudomány számára felteszi a k é r d é s t , hogyan lehet h a s z n á l h a t ó v á , áttekinthetővé t e n n i , hogyan lehet eligazodni ebben a fényképtengerben? Mit is jelent a történész s z á m á r a , hogy a fotó mindig egykorú és mindig hiteles? Miről szólhat egyáltalán egy fénykép, avagy a fényképeknek olyan, esetlegességükben is összetartozó halmaza mint egy család fényképgyűjteménye? Ezekre a kérdésekre próbálok válaszolni egy fotógyűjtemény bemutatásával . A

Ghyczy - Rakovszky - Szmrecsányi - Berzeviczy - Szinyei Merse családegyüttes legutóbbi hat (150 évnyi) generációjának rekonstruálásakor a kutató nincs híján f o r r á s a n y a g n a k . E családok jónéhány tagjáról megemlékezik mind az e s e m é n y t ö r t é n e t , mind a politika- és a t u d o m á n y t ö r t é n e t . C s e l e k e d e t e i k , m ű v e i k , személyiségük ( m o n d h a t n i , személyes szándékuktól f ü g g e t l e n ü l ) megőrződött az utókor számá-ra. A k i t e r j e d t , nagyszámú familia azonban sok-sok " h é t k ö z n a p i " , " e g y s z e r ű " , azaz nem hivatásos m ű v é s z - , politikus s t b . egyéniséget is maga közé számíthat; az ő é l e t m ű v ü k , mindennapjaik története á társadalomtörténet számára fontos kutatási t e r ü l e t . E kutatás számára különösen szerencsés az a k ö r ü l m é n y , hogy az elmúlt száz évben szinte folyamatosan volt a családtagok között olyan s z e m é l y , aki ö n m a g a , szűkebb c s a l á d j a , avagy a tágabb rokonság számára leírta e m l é k e i t , naplót v e z e t e t t , rendszerezte kiterjedt l e v e l e z é s é t , összegyűjtötte és leírta a családtörténeti a d a t o k a t , esetleg egy-egy ház vagy birtok t ö r t é n e t é t . A kiterjedt rokonságban nem ritka a festő- és írótehetséggel bíró csa1 ládtag. Ily módon az inkább nemesi öntudatból táplálkozó dokum e n t á l ó , hagyományőrző hajlam és öntudat mentalitása keveredik a p o l g á r i b b , a művészalkathoz közelebb álló önkifejezés megnyilatkozásával.

- 176 .Ebben

a

családegyüttesben hagyomány a k r ó n i k a í r á s , a

élet

dokumentumainak m e g ő r z é s e . S a j n o s , a hagyományos

fiái

és heraldikai a n y a g b ó l , a XVIII. és X I X . századból

családi ikonográszármazó

portrék, m e t s z e t e k , címerrajzok stb. gyűjteményéből csak a véletlennek len

köszönhetően maradt fenn egy-egy darab; mivel csak

példány volt belőlük, nehezen k i n y o m o z h a t ó a n

vagy

egyet-

szétszóródtak,

m e g s e m m i s ü l t e k . A fényképezés m e g j e l e n é s é v e l azonban a csa-

lád

egyes tagjai igen korán felismerték a d o k u m e n t á l á s , a megőr-

zés

újtípusú lehetőségét - és szenvedélyesen hódoltak az amatőr-

-fényképezésnek.

Több amatőr szobabelső fényképé t a n ú s í t j a , hogy

pl.

Géza galgóci o t t h o n á b a n , vagy a kassai

Szmrecsányi

-Rakovszky

lakásban

milyen bőséges portré-

és

Ghyczy-

címergyűjtemény

volt. Az

általam

Lenke

átvizsgált

d r . Ghyczy Béla

és

felesége,

Huszár

birtokában levő -műtermi és amatőr képekből álló-

családi

fotógyüjtemény csaknem ötezer darabja mintegy 125 esztendő tában

tanúsítja,

vagy

az

éltek.

hogy a levéltári

forrásokban,,

távla-

emlékiratokban

élő emlékezet efemér világában mégbújó emberek

valóban

Egyetlen forrás bizonyságával sem ö s s z e h a s o n l í t h a t ó a n ,

a

rácsodálkozás döbbenetével állunk minden egyes kép előtt: a fényképekről ránk néző s z e m é l y e k , az őket körülvevő k ö r n y e z e t a hitelesség

és az egyidejűség élményének erejével jelennek m e g . Ez az

élmény

olyan minőségileg új kapcsolatot képes létrehozni a kuta-

tás tárgya és a kutató k ö z ö t t , amely minden egyéb forrás b i z o n y í tó erejétől és a vele való találkozás élményétől Ez

különbözik.

az egy és egynegyed évszázadot átfogó fotógyűjtemény

arról

a csaknem 400 személyről ad hiteles k é p e t , akik a B e r z e v i c z y ce

báró,

nyei

Vin-

a kassai magyar színház i n t e n d á n s a , és f e l e s é g e ,

Merse Anna asszony házasságából született Berzeviczy ..

és az őt nőül vevő Szmrecsányi Ödön Eugén

leszármazottai.

SziMária

4

A műtermi képek A

több mint ötezer darabból álló fényképgyűjtemény n a g y o b b há-

nyada, ban

vannak

tárgy, seli.

a legrégibb és a legsikerültebb példányok díszes

6

tárolva.

5

Az aibumok között nem egy

maga

albumokis

közülük az egyik legrégibb a "Űarócz" kézi b e j e g y z é s t

szép vi-

-

177 .-

Az albumban található 103 kép hivatásos fényképészek munkája, a képeken látható személyek a Berzeviczy-Szmrecsányi család daróci ágának l e s z á r m a z o t t a i . A képek nagy része az 1860-as és 1870-es években készült; van köztük néhány későbbi is, de valamennyi az 1900 előtti évekből való. Az időpont azonosítása az esetek nagy részében k ö n n y ű , mert a korabeli szokás szerint a fotóműtermek a kópiákat é v s z á m m a l , cégjelzéssel látták e l . Ahol ez h i á n y z i k , csak megbecsülni lehet az ábrázolt személy körülbelüli 2 kora alapján. A képek zöme a kor legjobb műtermeiben k é s z ü l t . A sablon és az egyéniség A beállítások természetesen követik a kor d i v a t j á t . Valamivel több az egész alakos ülő vagy álló b e á l l í t á s , de csaknem azonos számban szerepel az albumban mellkép és ülő-álló kompozíciójú csoportkép is. A tömeges fotózás e viszonylag korai időszakából (1860 és 1870-es évek - bár a fotótörténet már erre a korszakra teszi a fényképészet iparrá v á l á s á t ) kevés gyermekfotó m a r a d t . Úgy tűnik, az a g y e r m e k k u l t u s z , ami Magyarországon az első világháború u t á n , sőt inkább a harmincas években terjedt el a polgári rétegekben és amely a fényképezési szokásokban is tükröződik (csecsemőfotók, speciális gyermekfényképészek m e g j e l e n é s e , a gyermekfotóknak a családi idill reklámozásához való felhasználása stb.) ekkor még ismeretlen v o l t . A múlt század második feléből származó képek között a fotótörténet sem tart számon ilyen értelemben vett g y e r m e k f o t ó k a t , és az itt ismertetett gyűjteményben is a legfiatalabb modell alig 3-4 é v e s , de ez is r i t k á b b . Inkább a kisiskolás

kor (6-7 év) és 10 éves k ö r ü l i , azaz a tanuló-ifjúkor 8 az, amikor az első fényképeket k é s z í t e t t é k . E

kérdés

során azonban a vizsgálódás új szempontjára

tértünk

át: melyek azok a társadalomtörténet számára jelentéssel bíró mom e n t u m o k , amik a fényképek puszta megjelenítő erején t ú l , szociológiai mára

tényként tekinthetők? Az ugyanis, ami a fotótörténet szá-

k o n v e n c i ó , a modell egyéniségétől idegen külsőség -díszlet 9 avagy jelmez-, esetleg teátrálisnak nevezett g e s z t u s , a társadalomtörténész számára más jelentéssel b í r h a t , hiszen valamilyen divat, eszmény h o r d o z ó j a , m e g j e l e n í t ő j e . Ennek az albumnak legtöbb darabja nélkülözi a túlzó külsőségek e t . Az itt szereplő fényképek nagyobb része e g y s z e r ű , kereset-

-

len

178 .-

beállítású egész alakos k é p , vagy csupán m e l l k é p , p o r t r é .

környezet

többnyi re

a

kor divatos bútoraiból á l l ,

vagy

A

éppen

csak egy s z ő n y e g , olykor egy félrehúzott nehéz kárpit ad némi keretet.

Van példa festett tájkép-háttérre i s , ez azonban nem

gen a képen látható férfialak (Szmrecsányi L á s z l ó ) furcsa kétől:

a p e p i t a , térden aluli nadrág leginkább az angol k n i c k e r -

bockerre pörge ros

10

ide-

öltözé-

e m l é k e z t e t , a p u h a s z á r ú , rövid c s i z m a , a k i s l a k ú , k i s s é

keménykalap,

a pálca és válravetett

szövetköpeny

magya-

e l e m , talán egy vidéki utazás enyhén sportos öltözékét

idé-

zi fel? Ezeknek megbízók

a műtermi fényképeknek tanúsága szerint a m o d e l l e k , nem akartak másnak látszani, mint a m i k . Noha a

a

beállí-

tás

és a külső környezet m ű v i , de mégsem m e s t e r k é l t , inkább szo-

lid

polgári

jómódot

m u t a t , mint

fennhéjázó

előkelősködést.

11

—E-zek a fotók nem retusáltak és a személyiségre k o n c e n t r á l n a k , készítőik

azon

lisheim rolyt

m e g , aki már a nyolcvanas években portréját

ben kori

művészi

nézve l á t h a t j u k , hogy a

Koller

mester

már

volt.

minden olvasható k i , tudható meg ezekből a fotókból a

vetlen képi megjelenésen Az

finom,

csinál." (Lásd: 7 . jegyzet) I d . S z m r e c s á n y i Ödön

készített

1870 körül is kitűnő portréista Mi

Krei-

György így ír "... köztük a legelőkelőbb hely K o l l e r Káilleti

arcképet által

"dicséretes kivételek" közül v a l ó k , akikről

köz-

túl?

egymás mellett s o r a k o z ó , időben két-három g e n e r á c i ó t ,

tér-

a kiterjedt rokonságot átfogó m ű t e r m i fényképek sora az egycsaládi g a l é r i a , az arcképcsarnok modern v á l t o z a t a k é n t

töl-

ti be s z e r e p é t . " A . f e s t e t t , rajzolt portré vagy m i n i a t u r a ugyanis ritka volt zott egy

a Fotográfia e l t e r j e d é s é i g , e g y é b k é n t pedig egy

kincs

meghatáro-

anyagi h e l y z e t , társadalmi szint fitogtatására s z o l g á l t festett

és

p o r t r é , bármennyire h a s o n l í t is az e r e d e t i j é r e ... 12 nem fénykép" - írja Roland B a r t h e s , Szmrecsányiáknál ugyan megvolt a p o r t r é f e s t é s t e r m é s z e t e s , társadalmi státusból fakadó h a g y o m á n y a , de a X I X . század m á s o d i k felére a család számára már minden b i z o n n y a l nagy k ö n n y e b b s é g és feltehetően anyagilag is kisebb m e g e r ő l t e t é s 15 g y e r m e k r ő l f é n y képet c s i n á l t a t n i , mint festményt! A fotók készíttetésének könnyebbsége: g y o r s a s á g a , m e g i s m é t e l h e t ő s é g e láthatóan íokozza a

-

179 .-

család hagyományos önmegörökítő k e d v é t , az idősebb generáció épp ú g y , mint a fiatalok, több ízben is lefényképezteti m a g á t , olyannyira, hogy egy-egy személyről gyermekkorától ö r e g k o r á i g , s ő t , az amatőr képekkel is k i e g é s z í t v e , temetési szertartásának megörökítésével haláláig végig követhető sorozat is ö s s z e á l l í t h a t ó . (Pl.: Szmrecsányi M i k l ó s , József és L a j o s ) Az ábrázolt személy, az ö l t ö z e t , az időpont, a beállítás módja nem egyszer lehetőséget ad a r r a , hogy rekonstruáljuk a fényképezkedési szokásokat és a l k a l m a k a t . Úgy t ű n i k , hogy a műtermi fényképezkedésnek már ebben a korai időszakában is kezdtek kialakulni bizonyos szokások. S ő t , azt m o n d h a t j u k , hogy ebben a korszakban még valóban külön a l k a l o m , program fényképészhez m e n n i , még nincs a háznál masina (hacsak vándor fotós nem jelenik meg), melynek segítségével egy-egy családtag az önmegörökítés eufóriájában mindent lefényképez és a familia fotóriporterévé válik. N e m , ezek a képek még többnyire egy-egy é l e t f o r d u l ó n a k , nem mindennapi eseménynek a d o k u m e n t u m a i . L e h e t , hogy ez az esemény csak egy új és jól sikerült toalett, vagy egy hosszabb utazás, máskor azonban a megszeppent i s k o l á s k o r ú , kadetruhás kisfiú arcáról l e o l v a s h a t ó , hogy hosszú i d ő r e , messze kerül a szülői háztól, vagy hogy az uszályos r u h á s , alkalmi frizurás, legyezőt szorongató ifjú hölgy feltehetően első b á l o s l e á n y . E feltevések megerősítésében esetleg segítségül szolgálhatnak egyéb forrásokból meglevő életrajzi adatok, melyek egybevetésével tovább pontosítható a fénykép elkészültének a l k a l m a . Nem egy példa van arra a g y ű j t e m é n y b e n , hogy a fiatal lányokról házasságukat megelőző évben készíttettek fényképet (pl. Szmrecsányi Anna és Ilona). A

csoportos beállítások többféle családon belüli kapcsolatra is u t a l n a k . A később divatossá vált nagy családi képek jellegzetes beállítását (középen a szülőkkel és kétoldalt a közvetlen leszármazott g y e r m e k e k k e l , esetleg m e n y e k k e l , vőkkel és u n o k á k k a l ) ezek között a fényképek között hiába k e r e s s ü k . Más forrásokból tudjuk, a nagy család többnyire csak nyáron gyűlt ö s s z e , az iskolai szünidő idején, no meg a hagyományos Anna- és Mária névnapi 11 ünnepek alkalmából. K é s ő b b , az amatőr fényképezés idejében meg is örökítettek ilyen a l k a l m a t . Olyan számmal

műtermi kép azonban kevés v a n , ahol több generáció nagy szerepel e g y ü t t . Kiemelkedik az ilyen jellegű csoportos

-

képek

közül

egy

180 .-

idős hölgy képe (Melzer Farkas

Mária),

gyermekekkel körülvéve mesél nekik, ők azonban oldalági

amint

leszárma-

zottak,

Szmrecsányi. Ödön egyik testvérének családjához

nak.

c s a l á d f ő r ő l , Szmrecsányi Ödön Eugénről egyetlen kép

A

radt,

mely

menyével, 1869-ben magát

tartozma-

családja körében mutatja: 1869-ből László fiával Pazonyi

nősült.

Elek

Idával. László az első szülött

Talán ezért tartotta fontosnak

és

fiú

és

megörökíttetni

az apa gyermekével? A többalakos műtermi csoportképek

kö-

zül kiemelkedik még az öt, nagyjából azonos korú f i a t a l e m b e r t rázoló

fotó

(Divald, 1 8 7 6 ) , mely nyilván jóbarátok három

kapcsolatát

volt

hivatott

fiú,

M i k l ó s , József és J e n ő , valamint Berzeviczy Albert és

gey

megörökíteni: a képen látható

Szmrecsányi

Jordán. A páros beállítások közül a szülők egyetlen

nyos

fér.i-feleség

Különösen Ilonkát kamasz

Gör-

hagyomá-

testvérfotó.

szép, bensőséges kifejezésé a Szmrecsányi Józsefet

és

ábrázoló, 1071-ből származó Oivald-féle k é p , v a l a m i n t

a

Szmrecsányi

képe,

képe mellett kiemelkedik néhány

áb-

Miklós és barátja Berzeviczky

Albert

melynek beállítása a t a n u l ó t á r s a k - b a r á t o k légkörét

közös sugall-

ja. Valamennyi nyomon

kép mind megannyi divatfotóként is é r t é k e l t e h ő . Jól

követhetők az 1860-tól 1880-ig terjedő 20 esztendő

divat-

vonalbeli változásai mind a férfi- mind a női v i s e l e t n é l . L á t h a t juk, meg

a hatvanas évek kerek krinolinja u t á n , hogyan

hosszabbodik

a szoknya hátsó r é s z e , megjelenik az ovális k r i n o l i n , majd a

turnür

és mikor jelenik meg a divatban a nagy f o r d u l a t , amikor a

vonalak

lassan e g y s z e r ű s ö d n e k , a szoknyák r ö v i d ü l n e k , a "derekak

vastagodnak" kalmasak

(majd csaknem 40 év m ú l v a ) . A portrék k ü l ö n ö s e n

a frizurák és h a j d í s z e k , a gallérok és r u h a ú j j a k , vala-

mint

a

Ezek

a képek nemcsak magát a divatot m u t a t j á k , hiszen azt a

különböző csatt-,. dísztű s t b . kiegészítők

vatrajzok miként

al-

vizsgálatára. di-

is m e g t e s z i k , hanem azt is, hogyan viselték a r u h á k a t ,

kellett ülni vagy akár állni ezekben az ö l t ö z e t e k b e n ,

és

ami a legmegkapóbb és l e g s o k a t m o n d ó b b , és amit csak a fénykép képes

k ö z v e t í t e n i , azt, hogy magának S z m r e c s á n y i Emmának vagy Zsó-

finak, Az

vagy éppen Lászlónak hogyan állt az a gallér vagy

album fotóin szereplő személyek ruházkodása újra azt

kalap. erősíti

meg,

hogy a Szmrecsányi család nem akart többnek l á t s z a n i ,

ami;

ezt a középbirtokos nemes családot inkább valamely

mint

polgári-

-

as

181 .-

e g y s z e r ű s é g , a hagyományosan szolid j ó m ó d , semmint a

túlöltözöttség A

hivatásos

tablószerű felé,

parevnü

jellemezte. fotók között kell megemlíteni azokat a

tablókat,

c s o p o r t o s k é p e k e t , amelyek divatja már a század

vége

az 1880-1890-es években m e g j e l e n t , és gazdag tárházai

hetnek

t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i , ezen belül főleg

iskolatörténeti rolhatók

le-

intézménytörténeti,

a d a t o k n a k , emberi k a p c s o l a t o k n a k . Ezek közé

so-

a gyakran ugyancsak hivatásos f é n y k é p é s s z e l , helyszínen

készíttetett

bankett- és báli f o t ó k , valamint a riportszerű

rög-

zítése egy-egy családi vagy társadalmi e s e m é n y n e k , e s k ü v ő n e k , tem e t é s n e k . Ezek a többnyire t ö m e g e t , de legalább is sok embert ábrázoló

képek az egymás közelébe került egyes emberek

vel . lepik hozzá? meg

meg a kutató u t ó k o r t . Hogy került oda? Mi

jelenlétéköze

volt

Miért szerepelt itt? És még számtalan olyan kérdést indít

b e n n ü n k , mely közelebb hozhat egy személyiség

avagy nem,egyszer nagyon is konkrét ténykérdések

megértéséhez,

eldöntéséhez.

Az amatőr képek világa A

családi fotótár további albumai is külön-külön egységet

kotnak,

al-

alapvető különbségük azonban az eddigiekhez k é p e s t , hogy

valamennyi törzsanyaga és túlnyomó része

amatőrkép.

A képek e l r e n d e z é s e Összesen mintegy hatszáz db képet tartalmaz az a 70x50 cm nagyságú,

fekvő téglalap a l a k ú , barna bőrkötésű és a Rakovszkyak cí-

merállatával az

(a r á k k a l ) díszített a l b u m , melyet minden bizonnyal

általunk második generációnak nevezett nemzedék egyik

Rakovszky J e n ő *

4

lített ö n d o k u m e n t á l á s egyik kitűnő Mivel

a

szült,

az

példája.

gyűjtemény családtörténeti összeállítás igényével

épületeket, mutatja

tagja,

állított ö s s s z e . Ez az összeállítás is a már em-

ké-

első rész a sáros-daróci kúriát és é l e t e t , főként s z o b a b e l s ő k e t , az ősi sírkertet és a környező

b e , túlnyomórészt a század első éveitől k b . a

évekig készült amatőr képeken

az

tájat

harmincas

keresztül.

A második rész születési s o r r e n d b e n , számjellel ellátva

csopor-

tosítja a 16 S z m r e c s á n y i utódot és leszármazottaikat több generáción

keresztül s mivel az összeállító magas kort ért m e g ,

négy-

- 182 .generációt is megtalálhatunk itt k é p e k b e n . A családi

képtár

célja valamennyi leszármazott d o k u m e n t á l á s a , ezért minden

-öt

rendel-

kezésre álló fotót felhasznál, így vegyesen találhatók köztük műtermi

és a m a t ő r k é p e k . Nemcsak a személyek megörökítését és szám-

bavételét tartotta szem e l ő t t , hanem -amennyire ezt a képek tővé

tették-

sabb

eseményeket

épp

a személyhez fűződő vagy a vele m e g t ö r t é n t is. így egy-egy család

élete,

egy-egy családtag életének legfőbb családi

hivatali vagy katonai rangbéli e l ő r e j u t á s a , karrierje A ja

fonto-

lakókörnyezete

úgy f e l e l e v e n e d i k , mint. valamely történelmi e s e m é n y .

követhetők

lehe-

Nyomon

eseményei, is.

13

harmadik rész a Rakovszkyak györkei birtokának életét m u t a t be a szobabelsőkből elindulva, a házban folyó m i n d e n n a p i

momentumain luba,

a

élet

át k i , a házat körül vevő k e r t b e , p a r k b a , majd a fa-

faluvégi cigánysorba és a környező v i d é k r e , a k e r t i

és

mezei munkát végző parasztemberek k ö z é . Az

a l b u m . negyedik része a Rakovszky család t á v o l a b b i , az

nagyselmeci de

ágának

tálálható

t a g j a i t , ismerőseit, rokonait gyűjti

ún.

egybe,

itt a Szmrecsányiak oldalági r o k o n s á g á r ó l , vagy

a

Ghyczyekről is néhány érdekes műtermi és a m a t ő r k é p . Ugyancsak györkei amely

a Rakovszkyak életét és történetét foglalja

kedves csaknem

festményről

otthon c í m ű , kézzel írott 400

családi

nagyalakú o l d a l o n , mintegy

készített f o t ó v a l o k i r a t m á s o l a t t a l ,

magába

legendárium,

350

fényképpel,

családfarajzzal

és

-másolattal,

és

távolabbi család t ö r t é n e t é t . A h á t s ó lapok közé

tervrajzokkal illusztrálva írja le a

közelebbi

beillesztet-

ték

az egykori györkei vendégkönyv a l á í r á s a i t tartalmazó

is.

A képillusztrációk a l á í r á s o k k a l , m e g n e v e z é s e k k e l vannak

látva, fotók

melyek a szöveg tartalmát hivatottak k i e g é s z í t e n i .

lapokat elEgyes

szerepelnek más albumokban is, de esetleg a l e í r á s u k , meg-

nevezésük itt igazít el p o n t o s a n .

16

Az albumok sorából még két n a g y m é r e t ű , azonos nagyságú és kötésű,

fekvő

téglalap a l a k ú , fűzött kötetet emelünk k i ,

család Ghyczy- és Rakovszky-albumoknak További téglalap Béla ságát, tüket

nevez.

melyet

a

17

három kisebb, a l a k ú , a két háború között d i v a t o s , f e k v ő formájú,

fűzött album mintegy 800 darab fotója

Ghyczy

és felesége, Huszár Lenke g y e r m e k k o r á t , szülői h á z á t , ifjúiskolaéveit, külföldi u t a z á s a i t , h á z a s s á g u k a t , közös éleaz első közös lakásuktól a három gyermek m e g s z ü l e t é s é n

át

-

a

különböző

183 .-

m u n k a h e l y e k e t , baráti társaságokat, közös

külföldi

utazásokat, egyszóval életük első fele mindennapjainak és ünnepeinek gazdag dokumentációját

tartalmazza.

Végül meg kell említeni azt a mintegy 400 f o t ó t , amelyet ugyancsak és

Rakovszky időrendben

zött

és

harctéri feljegyzé s e i b e n . Az I. rész

térképeket, 1914-ig.

kö-

naplótöredékeket,

fényképeket tartalmaz a boldog b é k e i d ő k b ő l , 1893-tól meg az illusztráló k é p e k e n . A I I . rész az 1 9 1 4 - 1 9 1 8 .

foglalja

indulás

tematikus

M i n d e n e k e l ő t t a katona- és társasági é l e t , a vadászatok

elevenednek éveket

László gyűjtött össze és rendezett el

n a p l ó i b a n , összegyűjtött és lemásolt levelei

magában és képanyaga a m o z g ó s í t á s ,

pillanatait,

valamint

a front és a

a

hátország

háborúba háborús

jeleneteit mutatja b e . A III. k ö t e t b e n , az 1917-1918 közötti időszakról

külön "Harctéri feljegyzéseket" készített R . L á s z l ó , me-

lyet

további 8 0 , szinte hadiriportszerű fotó illusztrál

mint

a harctérről írt és oda érkezett, leveleinek másolatát

éppúgy, tar-

talmazó k ö t e t e k e t . A I V . rész az 1918-1920. évekre vonatkozó feljegyzéseket

és fotógyűjteményt tartalmazza, mely a györkei bir18 tok személyzetéről is néhány érdekes fotódokumentumot ad. Miért fényképeztek? Látva a S z m r e c s á n y i a k , Rakovszkyak és Ghyczyk családi fotóalbumainak g a z d a g s á g á t , r e n d s z e r e z e t t s é g é t , hajlamosak vagyunk úgy ítélni, hogy mindez a család középnemesi h a g y o m á n y a i n a k , erős történeti öntudatának m e g n y i l a t k o z á s a . Nem veszélytelen ez az állítás, hiszen a fotózás történetét és szociológiáját áttekintve egy pillanatra sém téveszthetjük szem e l ő l , hogy mind az önmegörökítés vágya és s z á n d é k a , mind a családi összetartozás kifejezésének funkciója a f é n y k é p e z é s , az amatőrfényképezés legáltalán o s a b b , mondhatni társadalmi helyzettől független tömegjelenségévé v á l t . Elfogadjuk Susan Sonntag m e g á l l a p í t á s á t , miszerint: "A fénykép legősibb és legelterjedtebb f u n k c i ó j a , hogy megörökíti a családhoz (vagy más c s o p o r t h o z ) tartozó egyén életének jelentősebb á l l o m á s a i t . . . A fényképekből minden család arcképkrőnikát szerkeszt magáról - hordozható k é p k é s z l e t e t , amely a család összetartozásáról t a n ú s k o d i k " . Elemzésünk célja csupán a z , hogy felmutassa egy b i z o n y o s , egyedi (társadalmilag m e g h a t á r o z o t t ) család saját életének jelentős állomásait. Ugyanis ezek az egyediségükben megőrzött pillanatok

- 184 .olyan

erővel válnak történeti forrássá és d o k u m e n t u m m á , m i n t

életrajzi

natkozásokat nek, A

az

a d a t o k , e m l é k e z é s e k . "Szeretek bizonyos é l e t r a j z i is - írja Roland Oarthes - , ezek ugyanúgy

vo-

megigéz-

mint bizonyos fényképek; "biográfémának" neveztem el

őket.

Fotográfia és a Történelem között ugyanolyan ö s s z e f ü g g é s

van,

mint a biograféma és a biográfia k ö z ö t t " . Azt

is m o n d h a t n á n k , a S z m r e c s á n y i a k - G h y c z y k - R a k o v s z k y a k

merték

felis-

az írott sző mellett a fénykép dokumentatív e r e j é t , éltek

v e l e , igen gyorsan beépítették életükbe, m i n d e n n a p j a i k b a . Ezt bizonyítják az általuk készített fényképek

százai.

Mit fényképeztek? A ben

gyűjtemény legrégebbi amatőr képei a múlt század 90-es éveikészültek.

György ~

Jenő

Úgy

látszik,

a

Györkén

gazdálkodó

fia és Anna lánya hódoltak leginkább a

szenvedélyének.

Rakovszky fényképezés

Ezeket a legkorábbi képeket is a györkei

kúrián és kertjében

családi

készítették.

Az otthon Tematikusan

feltűnően

kiemelkedik a hazai t á j , a

szülői

gyakori m e g ö r ö k í t é s e . A birtoknak és a háznak szinté m i n d e n letét

lefényképezték

val.

- szemmel láthatóan a bemutatás

ház szeg-

szándéká-

"Itt élünk m i " , "Ilyen a mi vidékünk"., "így építettük ki

kertet, ezek

parkot",

"Ilyen a falu", "Ez a cigánysor"

-

sugallják

a k é p e k . A fényképész-gazda sorra vette a ház körüli

gazdaság

szintereit,

részgépen sig,

a bérlő házától kezdve a méhesen és á

c s é p l é s i g . A ház személyzete, a kertben és a mezőn

fotó

tágabb

át egészen a határban folyó mezei m u n k á k i g , az

munkások

a

fű-

aratádolgozó

nem véletlenül, háttér gyanánt kerülnek a k é p b e , s z á m o s

őket

örökíti

meg k ö z e l k é p b e n ,

nemegyszer

bizonyos

pat-

r i a r c h á l i s , de túlnyomórészt a szociofotók objektív hatását keltv e . Ez a tárgyilagosan dokumentáló hajlam mutatkozik meg a szobabelsők kat,

gyakori fényképezésében is. Elsősorban az ú n . f é r f i s z o b á a szalont és nem utolsó sorban a család kedves közös

s é g é t , a ház lombfűrésszel készített facsipkézetű A

györkei

térbeli szülői

helyi-

verandáját.

szintereken kívül nyomon követhető a tágabb

család

mozgása i s . Mindériekelőtt gazdag anyag mutatja be az ősi h á z , a sáros-daróci kúria é p ü l e t e g y ü t t e s é t (a X V I I I . szá-

zadban

átépített

együtt

még három épülettel egészült ki a p o r t a ) . Itt is

főépület

mellé

a

gyerekek

felnövekedésével különös

-

185 .-

gonddal fényképezték a t á j a t , a házakat körülvevő p a r k o t , a Szinyei Merse Majálisát idéző domboldalakat és a távoli hegyeket. Láthatók a különböző vidékekre házasodott és letelepült Szmrecsányi-utódok többi otthonai is: a Keltzek z s i t v a ú j f a l u i , Szmrecsányi János és Paula vékei birtoka és gazdasága; Szmrecsányi Géza galgóci, Szmrecsányi József kisszebeni, Szmrecsányi Károly csendespusztai, Szmrecsányi Teréz és Szinyei Merse József s z i n y e i , a Ghyczyek p u s z t a s z e n t m i h á l y i , a Rakovszky-Hedry házaspár gagyvendégi háza é s házatája;, avagy id. és ifj. Ghyczy Béláék kassai, egri lakásai, az egri érseki rezidencián Szmrecsányi Lajos érsek és testvére, a művészettörténész Miklós d o l g o z ó s z o b á j a . Kisebb kastélyok, k ú r i á k , szerényebb vidéki lakóházak, bensőséges polgári hangulatot árasztó városi o t t h o n o k , reprezentatív férfiszobák ... valamennyi a család társadalmi hovatartozásának megannyi - m u t a t ó j a , segítségükkel nem kis mértékben lehetővé válik a különböző foglalkozású, életpályájú családtag életmódjába való betekintés . A családi élet A háznak és a birtoknak gondos megörökítése mellett a másik leggyakoribb téma a c s a l á d . Ez a gyűjtőfogalom azonban sokféle alkalmat, szokást foglal m a g á b a . Leggyakrabban a szűk család csendes ü l d ö g é l é s e , pihenése jelenik m e g , mivel azonban a szűk család is igen n é p e s , ez többnyire kisebb társaságot jelent. A györkei képeken, a csoport középpontjában 1908-ig (haláláig) többnyire id. Rakovszky György található, majd a későbbiekben mindig felesége, Szmrecsányi Ilona. így van ez akkor is, ha az otthoniak köre rokoni-baráti látogatókkal bővül ki; a nagymamát körülvevő népes társaság igen gyakori téma. Több kép mutatja be azt a családi h a g y o m á n y t , hogy Mária-napon Sáros-Darócon összegyűlt a kiterjedt családból m i n d e n k i , aki csak tudott. Ezt a szokást még a múlt században Szinyei Merse Anna idejében, majd lánya, Mária tiszteletére k e z d t é k , de még a harmincas években is t a r t o t t á k . A Szmrecsányi László és Pazonyi Elek Ida gyémántlakodalmát megörökítő fotó viszont az egyszeri, ritka családi eseményre összegyűltek népes csoportját mutatja meg. . , A családi reprezentáció mellett megtalálhatjuk a m e g h i t t , bensőséges világot is. Különösen a csehovi hangulatot árasztó györ-

-

kei

kúria

fenn

186 .-

három leánya, M á r i a , Anna és Zsófia

néhány

varrogató,

ilyen momentum: a csendesen

életéből

üldögélő,

maradt

beszélgető,

vagy á kertben s é t á l ó , a k e r t k a p u n á l távolba

figyelő,

várakozó

leányokról; az u d v a r l ó t , vőlegényt fogadó Z s ó f i á r ó l ,

kisbabát

körülfogó a s s z o n y o k r ó l , a d a d u s r ó l , a n e v e l ő n ő r ő l

a

vagy

a kicsivel játszó n a g y m a m á r ó l . Társasági é l e t , szórakozás Erdei

k i r á n d u l á s o k , kerti h á z i ü n n e p e k , táncos m u l a t s á g o k , kro-

k e t t - p a r t i k , téli v a d á s z j e l e n e t e k , k o c s i z á s o k , t á r s a s j á t é k o k lanatképei képek

pil-

elevenítik fel a század első felének vidéki é l e t é t . A

tanúsága

pick-nickek,

szerint nagy v e n d é g j á r á s o k , közös

kirándulások,

bridzs-partik tették változatossá a csendes

vidéki

é l e t e t . K é s ő b b , a harmincas években már m e g j e l e n i k a közös

stran-

dolás is, mint a társasági- élet új s z í n t e r e , de az már a k ö v e t k e ző n e m z e d é k r e jellemző. Ugyancsak gyakran f é n y k é p e z e t t téma a lovaglás,

a család több ága hagyományosan h u s z á r e z r e d b e n

jó lovasok

szolgált,

voltak.

Katonáélet A

k i t e r j e d t családban az egyik l e g g y a k o r i b b f o g l a l k o z á s a múlt

század

végén

felnőttkort ládot.) tunk Az

és e század elején a k a t o n a p á l y a . A 11

katonatisztet a leszármazottak avagy a házastársak bőséggel

tisztavatást, sokat ről.

legbőségesebben azonban az első

a

honvédhuszárezred-

világháborús

fényképek

dokumentumok.

csoportosítások erősen

leszűkítik,

elszegényítik

a látható v i l á g o t , amit ez a f é n y k é p t ö m e g f e l e l e v e n í t . S z á m -

talan nem

alaptípusról szóltunk,

ben,

(pl. esküvői k é p e k , k ü l f ö l d i utiképek

pedig ezek is bőséggel s z e r e p e l n e k a

segítségükkel bemutathatnánk akár száz esztendő viseletének

násznép a

a

között.

életét,

a k a t o n a é l e t e t , sót ezek már szinte a h a d i t u d ő s í -

tások erejével ható Mindezek

talál-

ludovikás g y a k o r l a t o z á s o k a t , l o v a g l á s o k a t , u g r a t á -

reprezentálják

azt

mutatják be. a k a t o n a n ö v e n d é k e k

s t b . Több tablókép látható a k a s s a i 5 . A

(A

megért 15 S z m r e c s á n y i - g y e r e k közül 11 a l a p í t o t t csa-

öt generációját vizsgálva m i n d ö s s z e háromban nem

albumok

nyi

család

menyasszo-

változásait é p p ú g y , mint ahogy e l e m e z h e t n é n k

f e l á l l á s á t , v i s e l k e d é s é t , ö s s z e t é t e l é t , s t b . De épp

közéleti események és egyéb érdekességek s z i n t e r é r e is

hetnénk,

stb.)

gyűjtemény-

hiszen ilyen fotókban is b ő v e l k e d i k a g y ű j t e m é n y .

a így

kilépMeg-

-

187 .-

csodálhatjuk a Rákóczi hamvait kísérő kassai díszmenetet; elgondolkodhatunk a lepecsételt abaúji vármegyekaput őrző hajdúkat nézve; tanúi lehetünk a főispáni bevonulásnak Kassa városába; az egri érsek temetésén az 1940-es évek elejének államférfiáit láthatjuk; egy téli vadászaton Bethlen István áll a vaddisznó mellett. Egy násznép tagjai között az egykori "Lila ruhás nő", Probstner Zsófia s z é p , idős arcában gyönyörködhetünk: vagy éppenséggel Albrecht főherceggel a debreceni Gazdasági Akadémiára látogathatunk. M e g n é z h e t j ü k , milyen volt egy intézői lakás Ürdöngös-pusztán a harmincas években; hogyan folyt a cséplés a Weisz Manfréd-örökösök uradalmán; milyen volt egy úrnapi körmenet Kassán, az 1920-as években; hogy mulatott búcsúkor a falu népe Györkén . Az élet kategóriákba nem sorolható gazdagságát zúdítja ránk ez a g y ű j t e m é n y , melynek minden egyes darabja b i z o n y í t é k , mert "Amiről h a l l u n k , de amiben mégis kételkedünk az bizonyságot n y e r , ha 19 fényképet látunk r ó l a " . "

Jegyzetek 1 2 3

Bárt István: Fénykép és t ö r t é n e l e m . J e l e n k o r , 1 9 8 5 . 12.sz. 1140-1146. Czennerné Wllhelmb Gizella: Történeti i k o n o g r á f i a . Megjelent: A történelem s e g é d t u d o m á n y a i . Szerk.: Kállay István. ELTE B ö l c s é s z e t t u d o m á n y i K a r , B u d a p e s t , 1986. 3 3 1 - 3 4 4 . Néhányan h i v a t á s k é n t , mások csak kedvtelésből forgatták az ecsetet vagy a t o l l a t , munkájuk eredményeként meghagyva az utódok számára néhány p o r t r é t , t á j k é p e t , c í m e r r a j z o t , ex libr i s - t e r v e t , vagy a korabeli sárosi életről szóló mikszáthian anekdotázó l e í r á s t . Lásd p l . Berzeviczky Vince színikritikusi munkásságát (Nemzeti Játékszini t u d ó s í t á s . K a s s a , 1 8 3 0 . - Színháztörténeti Könyvtár. 10. Magyar Színházi I n t é z e t . B u d a p e s t . 1979. 151.); Szmrecsányi Miklós művészettörténeti munkásságát; Szmrecsányi Ödön festőművész-grafikus munkásságát; Szmrecsányi Anna k ö l t ő i - ú j s á g í r ó i munkáit (Gyüre Lajos: Kassai Napló 1 9 1 8 - 1 9 2 9 . M a d á c h . 1986); Szmrecsányi Géza életképeit a sárosi v i l á g b ó l , valamint rajz a i t , f e s t m é n y e i t . (Dobry l u f t . Sárosi apróságok. A t h a e n e u m . K o s i c e . 1 9 3 2 . és a Skvarka c. k ö n y v é t . )

-

4

5

6

7

8

188 .-

K ü l ö n ö s , hogy a nagy gonddal ö s s z e á l l í t o t t és t ö r t é n e t i s é g r e törekvő albumokból éppen az ő s a p á r ó l , a híres s z í n h á z p á r t o l ó és - é r t ő , ebbéli munkásságával a Magyar Tudós társaság tiszteletbeli tagságát is kiérdemlő f é r f i r ó l , S z é c h e n y i , Csáky Teodor és Dessewffy József barátjáról nem található képmás. Természetesen hiteles; fényképről még nem is lehet s z ó , hiszen az intendáns 183'4-ben szívrohamban, meghalt és Jacques Mandé Daguerre és Niepce találmánya csak 5 év múlva tűnik fel Párizsban. A családi krónikásszellem találékonysága más esetekben úgy segített az ilyen, h i á n y o n , hogy a n e m z e d é k e n k é n t , időrendben e l r e n d e z e t t , n é v v e l ellátott fotók m e l l é a családban meglevő f e s t m é n y e k r ő l , miniatűrökről készített fényképet helyezték be a megfelelő h e l y r e . Vince portréja azonban -úgy látszik- e l t ű n t . Az anyaggyűjtés során - v á r a t l a nul- egy színháztörténeti kiadványban bukkantunk r á , azonban a képmás eredeti lelőhelyét nem sikerült k i n y o m o z n i . (Megjelent: Talpassy Tibor: A magyar színjátszás h ő s k o r a . Budap e s t , 1 9 8 5 . 3 4 7 . , Berzeviczy Vince k é p m á s a . ) F e l e s é g é r ő l , a fiatalon m e g ö z v e g y ü l t , ám annál határozott a b b , e r é l y e s , családösszetartó Anna asszonyról is csak egy időskori, 1872-ből származó D i v a l d - f o t ó maradt f e n n , m e l y r ő l az akkor már többszörös dédanya néz ránk még mindig e r é l y e s , de jóságos t e k i n t e t t e l , mintegy hitelesítve az egykorú szemtanú benyomását és emlékeit: "...az e r ő s , szinte fürtös szemö l d ö k , az élénk tűzű s z e m e k , az érces hang valami f e l t é t e l e n tiszteletet parancsoló elemet vegyítenek ennek a r e n d k í v ü l i lelkülettel megáldott matrónának a l é n y é b e , a kinek lelki ereje annyi csodálatot é r d e m e l t , mint a mennyi h ó d o l a t o t és szeretetet szívnemessége." (Berzeviczy Albert: Régi emlékek 1 8 5 3 - 1 8 7 0 . B u d a p e s t , 1907. 26-27.) Történeti ikonográfiái érdekességként említem m e g , hogy ezek az albumok tartalmazzák többek közötta f i a t a l , M ü n c h e n b e n tanuló Szinyei Merse Pál arcképét (a festőnövendék ekkor 18 éves volt); h ú g á n a k , Szinyei Merse Ninon - Berzeviczy E d m u n d né képmását; Berzeviczy Albert több ifjúköri k é p é t ; Dessewffy Arisztidné Szinyei Merse Emmát talpig fekete k r i n o l i n jában (még férjét gyászolta talán) és mellette annak a M á r i ássy Jánosnak álló a l a k j á t , aki 1 8 4 9 . október első n a p j a i b a n átvette a siralomházban barátjának ifjú hitveséhez írt búcsúlevelét, és aki később feleségül vette az ö z v e g y e t . A bordó k ö t é s ű , m i n t á z a t t a l p r é s e l t , rézkapoccsal ellátott k b . 25x30 cm nagyságú könyvalakú album G . R . et C0 PATENT üze7 mében k é s z ü l t . Tizenöt ' kemény lapjának mindkét o l d a l á n , négyes e l r e n d e z é s b e n , k i - b e t e h e t ő e n , ovális k e r e t k i v á g á s s a l , a képek alatt megnevezéssel vannak a fotók e l h e l y e z v e . Ott sorakoznak többek között a d e b r e c e n i Gondy és E g e y , az eperjesi Divald Károly képei mellett a pesti Canzi és Hell e r , G e d a y , M a y e r , S t r e l i s k y , Koller és neves f e s t ő , B o r s o s József portréi és egész alakos k é p e i . Az említett fényképészek történeti értékelését lásd Kreilisheim G y ö r g y , Chocol K á r o l y , Szilágyi G á b o r , Tőry Klára fotótörténeti m u n k á i b a n . Az 1860-as és 70-es évekből származó kevés g y e m e k f o t ő t minden bizonnyal az is m a g y a r á z z a , hogy ebben az időben a fényképészeti technika még jó néhány perces m o z d u l a t l a n s á g o t igényelt a m o d e l l t ő l . A különböző t e c h n i k á k gyors fejlődéséről és a "pillanat"-kép technika m e g j e l e n é s é r ő l lásd S z i l á g y i Gábor : A fotóművészet története. A fényrajztól a h o l o g r á f i á i g .

-

9

10

11

12 13

14 15

189 .-

Budapest, 19B2. 419. Ezeket a beállításokat és külsőségeket Kreilisheim György 1941-es tanulmányában a következőképpen foglalta.össze: "Görög o s z l o p o k . Louis X V I . b ú t o r o k , klasszikus tájat ábrázoló díszletek népesítették! be a műtermeket ... Sztereotip pózokat kreálnak az egyes foglalkozási ágak r é s z é r e . A politikus méltóságteljesen t ö p r e n g . . . A katona mindig h a r c i a s , a pap mindig k e n e t t e l j e s , á menyasszony mindig ártatlan." Lásd: Kreilisheim György: Régi magyar f é n y k é p e z é s . O f f i c i n a , 1 9 4 1 . Újra megjelent: Leletek a magyar fotográfia történetéből. B u d a p e s t , 1 9 8 3 . Válogatta: Szilágyi Gábor-Kardos Sándor. 9-19. Berzeviczy Albert így jellemzi áz 1860-as évek első felében férfi öltözködését: "Á fiatalabb férfiak nem érték be a magyaros úri v i s e l e t t e l , hanem lehetőleg népiesek is akartak l e n n i , rövid pitykés dolmányt viseltek,, panyókára vetett s z ű r t , kezükben fokost; ilyen öltözékben azután szemükre húzott árvalányhajas k a l a p p a l , betyáros p o s e - b a n , busuló szegénylegényként fényképeztették le magukat." (B.A.: Régi emlék e k , 121-122.) A család tulajdonában van egy barna b ő r k ö t é s ű , aranyozott l a p s z é l ű , k ö n y v a l a k ú , az előbbivel csaknem azonos méretű album is, mely ugyancsak a múlt század 6 0 - a s , 70-es és 80-as éveiből származó fotókat tartalmaz. Ám a képek névaláírásai szerint a benne szereplő személyek távoli r o k o n o k , ismerős ö k , b a r á t o k . A felvidéki nemesség nem egy képviselője néz ránk a fotókról: Dessewffyné Pongrácz Helén (1867), Forgáchné Révay Sarolta ( 1 8 6 7 ) , Luzsénszky E m m i , Plattyné Kubinyi I r é n , Zichy Ernő (1867). A képek zöme ugyancsak Divald mester műtermében készültek (néhány a pozsonyi E . K o z i c s n á l , egy Brosos J ó z s e f n é l ) . Feltűnő azonban - különösen a nőket ábrázoló képek között az öltözetek g a z d a g a b b , reprezentatívabb j e l l e g g e . Előfordul köztük több díszmagyarba öltözött férfi és nő, látható egy-két menyasszonyi öltözet is. Feltehetően ezek a képek r o k o n i , baráti ajándékként kerültek a Szmrecsányi c s a l á d b a . Roland Barthes: V i l á g o s k a m r a . B u d a p e s t , 1 9 8 5 . 17-18. (Ford.: Frech M a g d a . ) "A nagy szünidő alatt volt természetesen legzajosabb a daróczi ház; a fiúk közül ketten Bécsben a Löwenburg-convictusban végezték a g y m n a s i ü m o t , az egyik technikus volt B é c s b e n , kettő kispap E g e r b e n , illetőleg P e s t e n , ezek többnyire csak szünidőre jöhettek haza..." A lányok pedig "... a kiknek né1 melyike már 15-16 é v e s k o r á b a n lett bájos menyecskévé s akik aztán nyaranta férjestől jöttek O a r ó c z r a , később piczi gyerek e s t ő l , - Anna n a p r a , a mikor a nagymamát ü n n e p e l t é k , meg kisasszony napjára s z e p t e m b e r b e n , a mikor a mamának volt névünnepe." (B.A.: Régi e m l é k e k . 190-191.) Rakovszky Jenő ( 1 8 7 6 - 1 9 5 1 ) . Szmrecsányi Ilona és Rakovszky György harmadik g y e r m e k e . H o n v é d - h u s z á r e z r e d e s , c s . és k i r . kamarás. Rakovszky E n d r e . (1861-1945) Szmrecsányi Mária és Rakovszky György második g y e r m e k e , Rakovszky Jenő féltestvére (Abaúj vármegye a l - , majd f ő i s p á n j a , m i n . t a n á c s o s , felsőházi tag, h á z n a g y ) p l . alispán volt Abaújban a darabont-kormány idej é n . Mivel a megye e l l e n á l l t , ú n . ex-lex állapot v o l t . Fénykép őrzi azoknak az óráknak az e m l é k é t , amikor a vármegye lepecsételt ajtaját vármegyei hajdúk ő r i z t é k .

- 190 .16

17

18

19

A györkei kedves otthon c. kötet elsősorban Rakovszky L á s z l ó (1874-1935), Szmrecsányi Ilona és Rakovszky György második g y e r m e k e , t á b o r n o k , c s . és kir. kamarás kezemunkáját dicséri . Mindkettőt Rakovszky Zsófia Ghyczy Béláné ( 1 8 8 8 - 1 9 / 3 ) Szmrecsányi Ilona és Rakovszky György legfiatalabb gyermeke állította ö s s z e . Az egyik album korán elhunyt férje és a Ghyczyek é l e t é t , a másik az ó saját családja tagjait és környezetét (zömmel G y ö r k é t ) foglalja m a g á b a n . Ez utóbbi több mint 7 0 0 , az előbbi pedig 500-nál több képet t a r t a l m a z . Közöttük található a legkorábbi, 1894-ből való amatőr kép i s . M e g j e g y e z z ü k , hogy az anyag még tartalmaz f e l d o l g o z a t l a n , albumon k í v ü l i , dobozokban "ömlesztve" tárolt d a r a b o k a t az 1 1945 előtti időkből '.is, és nem utolsó sorban hátra van még az elmúlt negyven év képanyagának feldolgozása i s . Susan Sonntag: A f é n y k é p e z é s r ő l . Modern Könyvtár 4 3 7 . Budap e s t , 1981. 12.

-

191 .-

Szakály Sándor: FORRÁSOK ÉS MÚDSZEREK A HONVÉDSÉG TÁRSADALMI Az

TISZTIKARÁNAK

ÖSSZETÉTELÉHEZ

elmúlt néhány évben újabb lendületet vett a X I X - X X . századi

magyar tók

társadalom k u t a t á s a . A módszerek f i n o m o d á s a , újabb

kuta-

bekapcsolódása és a szélesebb olvasóközönség érdeklődése azt

b i z o n y í t j a , hogy a társadalomtörténeti kutatások jelentősége megnőtt.

A kutatások során egyre újabb és újabb társadalmi

csoportok portok

rétegek,

kerülnek a vizsgálódások k ö z é p p o n t j á b a . A nagyobb cso-

és rétegek kutatása mellett fontos szerep j u t ( o t t ) a

sebb,

sajátos kapcsolatrendszerben l é v ő , illetve bizonyos

lemben

kiérte-

elkülönült rétegek kutatásának i s . A s a j á t o s , önálló tár-

sadalmi csoportok körébe sorolható a hadsereg tisztikara is. Előadásomban

a

magyar királyi honvédség felső v e z e t é s e , illetve

tisztikar

társadalmi összetételének kutatása során szerzett

pasztalataimról, többirányú,

a ta-

illetve az alkalmazott kutatási módszerekről és

több

szempontú

forrási

megközelítésről

szeretnék

szólni. Az

előadás

történő tól

címe eléggé tág teret biztosít számomra az

időben

visszanyúlásra -hiszen a magyar királyi honvédség

állott f e n n - , de magam csak az 1919 és 1945 közötti

1868katonai

felső v e z e t é s r e , illetve tisztikarra vonatkozó kutatásokról nék,

előrebocsátva

előtti

a z t , hogy a források és a módszerek az

időszak honvédségének tisztikarára vonatkozóan

illetve hasonlóak Mint

1919

azonosak,

lehetnek.

i s m e r e t e s , az általam vizsgált mintegy h u s z o n ö t é v e s

szakban

szól-

idő-

a magyar királyi honvédség tisztikara több ezer főre rú-

gott. A kutatás első lépéseként tehát meg kellett határozni azoknak

a k ö r é t , akikre.a vizsgálat irányulni fog. Megítélésem

sze-

rint a honvédség tisztikarának társadalmi összetételét jól reprezentálhatja is

azok

katonai felső, v e z e t é s , mint m i n t a . Ezért

meg kellett határozni azokat a k r i t é r i u m o k a t , amelyek

valakit Úgy

a

a katonai felső vezetés körébe tartozónak

először alapján

tekinthetünk.

v é l t e m , a katonai felső vezetés tagjai közé sorolhatók minda

s z e m é l y e k , akik á katonai döntéshozatali

mechanizmusban

- 192 .döntő

befolyással,

alapján

szereppel

bírnak. E befolyás

két

szempont

jöhet létre: az egyik a r e n d f o k o z a t , a másik a b e o s z t á s .

Mivel a hadsereg hierarchikus felépítéséből adódóan a k e t t ő általában

fedi e g y m á s t , viszonylag könnyű volt m e g á l l a p í t a n i a rend-

fokozati

és a beosztási k ü s z ö b ö k e t . így bekerült a k a t o n a i

felső

vezetésbe a valamennyi tábornoki rendfokozatot elért s z e m é l y , továbbá

a katonai attasék, fontos honvédelmi m i n i s z t é r i u m i és

ve-

zérkari főnöki osztályok v e z e t ő i , s t b . A

beosztási

között és

és rendfokozati kritériumok alapján 1919 és

a magyar katonai felső vezetésbe mintegy 1300

tisztet

tartozók,

lehetett b e s o r o l n i . A katonai felső immáron

1945

tábornokot

vezetés

körébe

névszerinti összegyűjtése után k ö v e t k e z e t t

a

kérdőív ö s s z e á l l í t á s a , amely a lehetőségek határain belül m a x i m á lis igénnyel lépett fel. A kérdőív négy nagyobb kérdés-csoportot felölelve k e r e s t e a választ

a katonai felső vezetők h e l y z e t é r e . Az első r é s z , amely

"Származás" lők

foglalkozására és anyagi h e l y z e t é r e , a testvérek s z á m á r a ,

vallási ten

hovatartozásra kereste a v á l a s z t . A l e h e t ő s é g e k h e z

azt is vizsgáltam ebben a részben, hogy a nagyszülők

társadalmi

a

címet k a p t a , a születés h e l y é r e , i d ő p o n t j á r a , a szüa

mérmilyen

r é t e g e k h e z , csoportokhoz t a r t o z t a k , milyen volt anya-

gi h e l y z e t ü k . A

kérdőív második része a "Képzettség, iskolai végzettség"

makörét k u t a t t a . Elsősorban a civil és a katonai iskolák ségét",

az

ott

elért e r e d m é n y e k e t , valamint

a

té-

"milyen-

nyelvismeretet

vizsgáltam. A kérdőív harmadik kérdés-csoportja ténetét tok

igyekezett feltárni. A szűkebb k a t o n a i - s z a k m a i

mellett

1918

a "Katonai p á l y a f u t á s "

szempon-

olyan kérdésekre igyekeztem választ k a p n i , m i n t

előtti,

forradalmak

tör-

illetve az 1910-1919 alatti

szolgálatvállalás,

alatti m a g a t a r t á s , az e l s ő , illetve második

az a

világhá-

borús t e l j e s í t m é n y , s t b . A negyedik nagyobb kérdéskört "Magánviszonyok" c í m s z ó v a l tem.

Ide soroltam a családi á l l a p o t , a vagyoni h e l y z e t , a társa-

d a l m i , p o l i t i k a i , gazdasági funkciók s o r á t , a jövedelmi kat és az esetleges közéleti A a

illet-

viszonyo-

tevékenységet.

katonai felső vezetés körébe tartozók m e g h a t á r o z á s a , kérdőív

összeállítása után következett a fórrások

illetve

feltárása.

-

Első

lépésben

193 .-

számba kellett venni mindazokat az őrzési

helye-

k e t , amelyek a kutatáshoz s z á m b a j ö h e t n e k . Első helyen a Hadtörténelmi Levéltárat kell e m l í t e n i , amely a magyar hadtörténelem

leg-

fontosabb forrásainak őrzési h e l y e . Mellette még a Magyar Néphadsereg

Központi Irattára, a Magyar Országos L e v é l t á r , a Belügymi-

nisztérium

irattára és a különböző megyei levéltárak jöttek szá-

mításba. A hazai levéltárak mellett természetesen külföldi tárak

levél-

is mint fontos források őrzési helyei merültek fel; így

a

bécsi K r i e g s a r c h í v , a pozsonyi Hadtörténelmi L e v é l t á r , a bukaresti Katonai L e v é l t á r . A kutatások elsősorban a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött anyagokra nai

irányultak. Közülük első helyen kell említeni a

anyakönyvi lapokat, amelyek a legtöbb hasznosítható

ciót

t a r t a l m a z z á k . Teljességében való meglétük az

kérdőív laszt. hogy

iratkato-

informá-

összeállított

kérdéseinek mintegy nyolcvan százalékára adhatnának Ez természetesen csak ideális kutatói e l k é p z e l é s ,

vá-

lévén,

teljes, hiánytalan katonai anyakönyvi lap alig állt a

ren-

delkezésemre. A

katonai anyakönyvi lapok mellett a Hadtörténelmi

őrzött

iratok

tiszti

személyügyi

közül a legfontosabbak a Honvédelmi

Levéltárban Minisztérium

osztályának az iratai, valamint

a

Ludovika

Akadémia iratai -elsősorban a felvételi k é r e l m e k , osztálynévkönyvek, lyi

avatási l a j s t r o m o k - , a származás-igazolási i r a t o k , a szeméhagyatékok

Imre,

Náray

Németh

Antal és más"tábornokok iratai-, a kőszegi

alreáliskola, honvéd

- p l . Pokoíny H e r m a n n , Solymossy U l á s z l ó , a

soproni katonai főreáliskola valamint

katonai a

hadapródiskola iratai, Ugyancsak fontos adatokat

pécsi tartal-

maznak a hadiakadémia i r a t a i , valamint az ű n . c s a p a t a n y a g o k . A Hadtörténelmi Levéltár mellett a másik fontos zési

hely

forrásbázis-őr-

a Magyar Néphadsereg Központi I r a t t á r a .

A

szemdélyi

anyagok

átadására vonatkozó rendelkezések értelmében ugyanis ki-

lencven

éves "ráhagyással" kerülnek át az iratok a Hadtörténelmi

Levéltárba. így jelenleg az 1897-ben és később születettek lyi

szemé-

anyaga még csak ott k u t a t h a t ó . Mivel a katonai- felső vezetés

tagjainak

jelentős része ebbe a csoportba t a r t o z i k , a

ott is szükségesek Ha fontos

kutatások

voltak.

mennyiségében nem is, de egyes személyekre vonatkozóan f o r r á s o k a t , adatokat őriz a Belügyminisztérium

igen

irattára.

-

A

194 .-

háborús bűnösséggél vádolt egykori katonai vezetők

csak

ott érhetők n y o m o n .

Ezek

peranyagai

hasznosítása sok segítséget

nyúj-

tott a k u t a t á s h o z . A

Magyar

Országos

Belügyminisztérium,

Levéltárban illetve

őrzött

iratanyagok

közül

a nyilas Belügyminisztérium

a

iratai

szolgáltattak némi adatot a m u n k á h o z . A

legfontosabbnak tekintett őrzési helyek forrásainak

áttanul-

mányozása mellett igen fontos adatokkal szolgáltak a m a g y a r o r s z á gi egyházak lelkészi hivatalainak a n y a k ö n y v e i . Eddigi

tapasztala-

taim

forrásai

szerint

az egyházi anyakönyvek a legbiztosabb

születési időpontoknak, a szülők f o g l a l k o z á s á n a k . Több tucat

a

lel-

készi hivatalt kerestem meg levélben, illetve személyesén az adatokért.

A legtöbb esetben a maximális s e g í t ő k é s z s é g g e l

találkoz-

t a m , bár néhány esetben eredménytelen maradt a k í s é r l e t e z é s e m . A jelzett hazai levéltárak mellett lehetőségem nyílott négy hőnapon keresztül a bécsi Kriegsarchívban is k u t a t á s o k r a . E k u t a t á sok

nélkül

a vizsgálat csak torzó m a r a d h a t o t t v o l n a , u g y a n i s

honvédség felső vezetésének mintegy ötven százaléka a közös nai

iskolákban szerezte k é p e s í t é s é t , illetve a közös

szolgált

a

kato-

hadseregben

1918 e l ő t t . Bécsi kutatásaim során elsősorban a k a t o n a i

akadémiák

-Bécsújhely,

Traiskirchen-,

Mödling-,

a

hadapródiskolák

-Bécs,

a katonai al- és főreáliskolák - K i s m a r t o n , K a s s a ,

M o r v a - F e h é r t e m p l o m - , valamint a H a d i t e n g e r é s z e t i A k a d é m i a , a Felsőbb

T ü z é r t a n f o l y a m , a Felsőbb Hadmérnöki Tanfolyam és a H a d i i s -

kola iratait El

kell

moly

segítséget

Kálmán

dr.

Dániel kézirata a Hadtörténelmi L e v é l t á r b a n , a másik

Lus-

kézirata a bécsi Kriegsarchív k ö n y v t á r á b a n . Ezek

olyan

legbiztosabb

f o r r á s o k , illetve kéziratok mellett a legtöbb

és

információt a korabeli h i v a t a l o s k ö z l ö n y ö k , h o n v é d -

n é v k ö n y v e k , illetve folyóiratok a d j á k . Ezek közül

érdemelnek

már

fel.

levéltári

ségi

szá-

információt, adatot t a r t a l m a z n a k , amelyek m á s h o l

nem lelhetők A

ko-

nyújt két kézirat is a k u t a t ó n a k . Az egyik

tig-Prean mos

hasznosítottam. mondani azt is, hogy a k o r a b e l i források m e l l e t t

említést

a honvédségi k ö z l ö n y ö k , a Magyar Katonai S z e m l e ,

il-

letve a NYUKOSZ című l a p . Ha nem is nagy s z á m b a n , de e l ő s e g í t e t t é k , illetve segítik a kutatást

a

k ü l ö n b ö z ő , első világháborút megelőző

illetve

követő

- 195 .összeállítások, illetve állítások

történetét,

általában életrajzi adatokat is t a r t a l m a z n a k , bár mega gyakorlat azt b i z o n y í t j a , hogy számos esetben hibák

forrásai. zi

egy-egy katonai tanintézet

egyes fegyvernemek történetét t á r g y a l j á k . Ezek az össze-

jegyzendő: nem

amelyek

közti

korszak

egy lexikonéról, a d a t t á r á r ó l , nem beszélve a Magyar

Ugyanez

Életraj-

Lexikon

mondható el a két világháború

-csak erős fenntartásokkal kezelhető-

életrajzairól

is. Az eddigiekben elsősorban a korabeli levéltári f o r r á s o k r ó l , illetve

nyomtatott

szót

röviden

szeretnék

ejteni azokról a még napjainkban élő ú j s á g o k r ó l ,

folyóira-

tokról közé

amelyek

forrásokról

s z ó l t a m . Most

fontos információkat közölnek a k u t a t ó v a l .

a kiadványok közé a magyar katonai emigráció egyre

nehézségekkel

Ezek

nagyobb

küszködő újságjait s o r o l h a t j u k . Közülük a

legtöbb

információt a Münchenben megjelenő Hadak Ú t j á n , illetve a Ludovikás

Híradó

adatot

t a r t a l m a z z a . Mellettük a legfontosabb és

közlő

Híradó,

lapok

a

Bajtársi

Hírek

(München),

a

legtöbb

a

Bajtársi

illetve a Bajtársi Levél (Cleveland), a Magyar

Szárnyak

(Oshawa). A

levéltári,

mellett

illetve könyvészeti és

sajtóanyag

hasznosítása

törekedtem arra is, hogy a még elérhető egykori

katonai

felső

v e z e t ő k k e l , vagy családtagjaikkal interjút k é s z í t s e k ,

letve

a

kérdőív kérdéseire választ kérjek. Ezek

mintegy lam a

a

il-

kísérleteim

nyolcvan százalékos sikerrel jártak. A még élő és

megkeresett egykori katonai felső vezetők készséggel

áltaálltak

rendelkezésemre és ugyanez mondható el a családtagokról i s .

kérdőívek eredeti

kitöltése a legtöbb esetben a családok birtokában okmányok alapján történt és az adatok összevetése

A

lévő során

megállapítható v o l t , hogy alig mutatkozik eltérés az addigi eredményekhez

képest.

Az eddig elvégzett kutatások összegzéseként -úgy vélem- elmondhatom, jének

hogy a kutatás módszerei k i a l a k u l t a k , a források feltárása

hasznosítása,

m e g t ö r t é n t , de kiegészítő

bizonyos

források

szempontok finomítása

mégis

szükséges.

Amennyiben ezeket sikerül a későbbiek során eredményesen ni,

megolda-

akkor e l m o n d h a t ó , hogy a két világháború közti magyar

dalom egyik sajátos társadalmi csoportjának arculatát tól

legtöbb-

feltárása,

társa-

torzítások-

mentesen f e l t á r h a t j u k , megismerhetjük a tábornoki és tiszti-

- 196 .kar

társadalmi ö s s z e t é t e l é t , m o b i l i t á s á t , cselekedeteinek

mozga-

tórugóit. Befejezésül ni,

szeretnék még néhány olyan konkrét kérdésre

amelyek e lezártnak nem tekinthető kutatás esetében

kitérfoglal-

koztatnak. Első

helyen említeném a katonai felső v e z e t é s , illetve a tisz-

tikar tagjainak helyzetét'.1945 után, a társadalomba történő b e i l leszkedés az

k é r d é s é t , illetve l e h e t ő s é g é t . Röviden

érdekelne,

változások

mi történt velük az 1 9 4 5 - ö s ,

megfogalmazva:

illetve

1948-49-es

után.

Rendkívül

érdekesnek

t'alálnám m e g v i z s g á l n i azt a k é r d é s t

hogy mi lett a katonai felső v e z e t ő k , illetve k a t o n a t i s z t e k mekeinek

is, gyer-

a sorsa a társadalmi változás u t á n . 1945-ig u g y a n i s ki-

m u t a t h a t ó , hogy számos katonadinasztia élt M a g y a r o r s z á g o n , illetve

jött

egy

létre a századforduló é v e i b e n . Vajon volt-e

esetleg több é v t i z e d r e , évszázadra visszanyúló

tia ifjú tagjának a katonai hivatást A

választania?

felsorolt kérdések egyelőre természetesen h i p o t e t i k u s a k ,

megítélésem Végezetül

adhatnának. röviden utalnék még a r r a , hogy melyek lehetnek

források, illetve őrzési helyek, amelyek kutatása

szükséges

de

szerint s z á m o s , napjainkig ható problémára is m e g o l -

d á s t , választ a

lehetősége

katonadinasz-

a h h o z , hogy a kutató saját l e l k i i s m e r e t é t

elmondhassa,

azok

feltétlenül megnyugtatva

mindent megtett a maximális forrásfeltárás és hasz-

nosítás é r d e k é b e n . Első

helyen kell említeni a hazai megyei l e v é l t á r a k a t , a m e l y e k

közül

ismereteim szerint több is őriz olyan családi

hagyatékot,

amely a katonai felső vezetés t ö r t é n e t é n e k , társadalmi lének pl.

kutatásához

összetéte-

feltétlenül szükséges. Ilyen anyag

található

a Veszprém Megyei Levéltárban ( K r a t o c h v i l - h a g y a t é k ) , a Fejér

Megyei

Levéltárban ( H o l l ó s y - K u t h y - h a g y a t é k ) . Ugyancsak a

levéltárakban

(de egyes esetekben a Belügyminisztérium

megyei

irattárá-

b a n ) őrzik a megyei népbíróságok iratait, amelyekben számos katonára a

vonatkozó peranyag is t a l á l h a t ó . Hasonlóan e r e d m é n y e s

kutatás a Fővárosi Bíróság a n y a g a i b a n . Nem ismeretes

hogy

a

tőek-e, még.

büntetésvégrehajtási intézetek de

azok

iratanyagai

anyagában is számos fontos

adat

lehet

előttem,

hozzáférherejtőzködhet

-

A

197 .-

hazai levéltárak mellett eredményes kutatás várható még -le-

hetőség

esetén-

a pozsonyi Hadtörténelmi L e v é l t á r , a

bukaresti

Katonai

Levéltár iratanyagaiban is. I s m e r e t e s , hogy a

monarchia

felbomlása letén

után a későbbi c s e h s z l o v á k , illetve román állam terü-

működött katonai iskolák, intézmények iratai az

utódállam

tulajdonába k e r ü l t e k . így a pozsonyi h a d a p r ó d i s k o l a , a kassai katonai

alreáliskola

nagyváradi,

iratai

nagyszebeni

Csehszlovákiában,.míg

a

temesvári,

hadapródiskolák iratai Romániában

van-

nak. Ezekben az egykori katonai iskolákban a két világháború közti

magyar katonai felső vezetés tagjainak megközelítőleg

százaléka Az

tizenöt

tanult!

említett levéltárak mellett még fontos m a g y a r , illetve

ma-

gyar vonatkozású katonai iratanyagot őriz a freiburgi katonai levéltár

és a moszkvai katonai levéltár is, amely anyagoknak a ku-

tatása teljessé tehetné e téma f e l t á r á s á t , f e l d o l g o z á s á t .

- 198 .-

Bősze Sándor: AZ E G Y E S Ü L E T E K , MINT T Á R S A D A L O M T Ö R T É N E T I JELENSÉGEK KUTATÁSÁNAK FÖ FORRÁSAI SOMOGY MEGYÉBEN Az

egyesületkutatás forrásainak számbavétele esetében is a hai gyományos csoportosítást használhatjuk: levéltári és k ö n y v é s z e t i k ú t f ő k . A rendelkezésre álló rövid idő alatt most csak a l e v é l t á ri források tömör felsorolására és még tömörebb é r t é k e l é s é r e

vál-

lalkozhatunk. Elsőként Számuk

természetesen

aZ egyesületek fondjait kell

átnézni.

azonban c s e k é l y , töredékes és s a j n o s , sokszor még

mondónak

semmit-

is tűnnek (bár a hnegatív eredmény is információnak

kinthető).

Az egyleti fondok legfontosabb iratfajtái: a

könyvek,

a t a g n y i l v á n t a r t á s o k , a számadások és a pénztári

általában

h i á n y o z n a k . A kaposvári levéltárban szerencsére

a

kutatók találhatnak néhány jól h a s z n á l h a t ó e g y e s ü l e t i

pl.

te-

jegyzőnaplók azért fondot:

A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti T á r s a s á g é t , a S o m o g y v á r m e -

gyei

Régészeti és Történelmi T á r s a s á g é t , a Somogy megyei

Múzeum

E g y e s ü l e t é t , a Babócsái Alsójárási N é p n e v e l é s i E g y l e t é t , a K a p o s vári a

Zenekedvelők E g y e s ü l e t é t , a K a p o s v á r i Jótékony

Nagyatádi

Nőegyletét,

Polgári Olvasókörét és a S o m o g y v á r m e g y e i

Gazdasági

Egyesületét. A megyei levéltárakban található e g y e s ü l e t i a l a p s z a b á l y o k teményei

gyűj-

-már ahol hajdanában következetesen gyűjtötték ö s s z e az

alispáni h i v a t a l b a n , és ahol teljes- igen é r t é k e s forrásnak n y u l n a k . Megismerhetjük az alapszabályokból az egyesületek it

bizoCélja-

(ez a tipizálást is m e g k ö n n y í t h e t i ) , m ű k ö d é s i t e r ü l e t ü k e t ,

tagsági

lezettségeket, sét,

a

a

lehetőségek m ó d o z a t a i t , a t a g d í j a k a t , a jogokat és k ö t e a s z a n k c i ó k a t , az egyesület szervezeti

tisztségviselők jogkörét, e l l e n ő r z é s ü k e t , a

megtartásának alapszabály

felépítéközgyűlések

r e n d j é t , az itteni s z e r e p l é s " j á t é k s z a b á l y a i t " , az keletkezésének és engedélyezésének -eltérő-

időpont-

ját. Az jól

alapszabály gyűjtemény és az alispáni e g y l e t i

törzskönyvek

kiegészíthetik e g y m á s t . Igaz, ez utóbbi pontossága némi

vánnivalót

hagy maga u t á n , mert nem k ü l ö n í t e t t é k el m i n d i g

kíegy-

-

199 .-

értelműen az a l a k u l á s , az engedélyezés és a módosítások d á t u m á t , továbbá nem regisztrálták a tiszavirágéletű és az engedély nélkül működő e g y e s ü l e t e k e t . Más levéltári fondokat kutatva már nemcsak az egyesületek alap-adatait kell k e r e s n ü n k , hanem az ezek történeti hátterét tükröző dokumentumokat is. A főispáni általános és bizalmas iratok közül főleg a budapesti rendőrkapitánynak küldött évi jelentések juttatnak bennünket kiváló információkhoz. Az alispáni iratokat -a kutatás időigényessége ellenére- már csak a 1 3 9 4 / 1 8 7 3 . B . M . számú rendelet által előírt féléves egyleti jelentések miatt is érdemes s z i s z t e m a t i k u s a n , a megfelelő segédletek alapul vételével á t f o r g a t n i . Ahol a jelentések szöveges része m e g m a r a d t , ott azok igen értékesnek b i z o n y u l t a k . A statisztikai részük pedig az időszaki változásokat k ö v e t t e . S a j n o s , ezeket a jelentéseket következetlenül helyezték el az alispáni i r a t t á r b a n , így kutatásuk nehézkes. Élőfordult olyan is, hogy egy 1875-ben adott iktatószámot követve 1930-ig lehet az akták vándorlását végigkísérni. Ezek a keresgetések azonban témánk szempontjából egyáltalán nem érdektelenek, mert ezzel az alapszabályok engedélyezésének útját is követhetjük és így észrevehetővé válnak a m a n i p u l á c i ó k , az " a k t a t o l p g a t á s o k " , amelyek egyébként nem feltétlenül politikai érdekből f a k a d t a k , hanem csupán a kor bürokratikus gyakorlatát érhetjük bennük tetten. Ha az alispáni fond h i á n y o s , akkor az innen nyerhető adatokat - h o s s z a d a l m a s a b b , a kudarc lehetőségét is hordozó munkával- a járási főszolgabírói i l l . a polgármesteri iratokból kísérelhetjük meg p ó t o l n i . Mindezt jól kiegészítő forrásként vehetjük személyek i r a t a i t , akik valamely egyesületben töltöttek b e .

kézbe az olyan fontos szerepet

A községi képviselőtestületek jegyzőkönyvei az egyesületek és a hivatalos szféra közti kapcsolatot segítik m e g v i l á g í t a n i . Látszólag semleges iratok is segíthetnek az egyesületek egyes településekre gyakorolt jótékony hatását r ö g z í t e n i . Jó példa erre a Balatoni Hajózási üzemigazgatóság anyaga, mert ez a szerv a tó kikötőinek felügyelete során többször kapcsolatba került p l . a helyi f ü r d ő é g y e s ü l e t e k k e l .

Darkó Jenő: GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG A R A D , B Á C S , B I H A R , K R A S S Ú , T E M E S ÉS TÜRONTÁL MEGYÉKBEN A X V I I I . SZÁZADBAN A salgótarjáni konferencián felolvasott dolgozatomban a I I . József-féle összeírásokból ismertettem a karlócai m e t r o p o l i t a hatósága

alá

róchiáinak forrást nak

és

tartozó

Budai Görögkeleti Szerb

Egyházmegye

filiáinak ö s s z e í r á s á t . T e k i n t e t t e l a r r a ,

elsősorban az egyes egyházközségek népességi

foglal-

sek.

3

határa-

összeírásaival.*

A II.József-féle összeírások részben Thirring Gusztáv másrészt Dányi Dezső-Dávid Z o l t á n

közzétételéből

munkájáismerete-

Az utóbbi munka a Thirring által korábban publikált

orszá-

gos

összesítések mellett a fennmaradt megyei ö s s z e í r á s o k a t

li.

Míg

az

"meglévő egykor

továbbá,

Magyarországon

Mindkét és

országos összesítésben 49 megye s z e r e p e l ,

megyék" összesített adatsora 27 megyét foglal

Megjegyzem

a

viszonyai-

meghatározására kívántam h a s z n á l n i , m i n d e z i d e i g nem

ból,

pa-

hogy

koztam behatóan -az egykor- a Budai G ö r ö g k e l e t i Püspökség in kívül lakozó magyarországi görögkeletiek

fenn-

hogy Thirring dolgozatában külön lakó zsidók ö s s z e í r á s á n a k

köz-

addig

a

magában. kitér

az

ismertetésére.

publikáció mellőzi azonban az általunk i s m e r t e t n i

kívánt

a görög nem egyesülteket magában foglaló ö s s z e í r á s o k a t . Néze-

tünk

szerint a görög nem egyesültek 1 7 8 4 - 8 7 . évi ö s s z e í r á s a i

országos

összeírások szerves részei v o l t a k . Csakis amiatt

az

voltak

mindeddig a viszonylagos ismeretlenség h o m á n y á b a n , mert - t ö r t é n e tesen-

a görög nem egyesültek ügyeivel foglalkozó h e l y t a r t ó t a n á . •• <• . • ' 4 esi ügyosztály iratanyaga között maradtak f e n n . 5 ''6 7 8 ' 9 10 Ezúttal A r a d , B á c s , B i h a r , Krassó, Temes és Torontál megyék görögkeleti lakosságának összeírásait vonjuk vizsgálat a l á . A szóban forgó megyék területén feküdt az a r a d i , b á c s i , t e m e s v á ri és karánsebesi görögkeleti p ü s p ö k s é g . Az aradi püspökség parochiái A r a d , B i h a r , B é k é s , Csanád és Csongrád megyében helyezkedtek e l . A bácsi püspökség parochiáit Bács megyében találjuk. T e m e s , Torontál és Krassó megyén két püspökség is osztozkodott, úgymint a Temesvári és á k a r á n s e b e s i . Az aradi görögkeleti püspökség esetében teljes egészében áll

- 201 .előttünk az egyházszervezetnek az összeírásokból kikövetkeztethető k é p e . Az egyházmegyében 10 protopopiatust és 427 parochiát, 11 valamint 91 filiát írtak ö s s z e . A temesvári görögkeleti püspökséghez 10 p r o t o p o p i a t u s , 262 parochia és 24 filia t a r t o z o t t . A bácsi görögkeleti püspökségnek 4 p r o t o p o p i a t u s a , 47 parochiája és 5 filiája v o l t . A karánsebesi püspökséghez 5 p r o t o p o p i a t u s , 144 parochia és 4 filia t a r t o z o t t . Az összeírásokból ugyanakkor k i d e r ü l , hogy Arad megyében 167 helységben laktak g ö r ö g k e l e t i e k , az összeírt görögkeleti házak száma 18.073, a megyében összeírt összes ház 68 h-a. Bács megyén 47 helységben laktak g ö r ö g k e l e t i e k , az összeírt görögkeleti házak száma 7 . 2 8 8 , a megyében összeírt összes ház 24 h-a. Bihar megyében 342 helységben laktak g ö r ö g k e l e t i e k , az összeírt görögkeleti házak száma 2 1 . 5 4 2 , a megyében összeírt házak 41 h-a. Temes megyében 145 helységben laktak g ö r ö g k e l e t i e k , az összeírt görögkeleti házak száma 2 8 . 2 3 4 , a megyében összeírt összes ház 79 h-a. Torontál megyében 81 helységben laktak g ö r ö g k e l e t i e k , az összeírt görögkeleti házak száma 15.034, a megyében összeírt összes ház 70 h - a . Krassó megyében 208 helységben laktak görögkeletiek, a görögkeleti házak száma 30.881, az összeírt összes ház 84 h-a. Bihar és Torontál megyében módunkban állt a birtokosok szerinti kimutatást á t n é z n i , melyből k i d e r ü l , hogy mely b i r t o k o n , hány görögkeleti házat írtak ö s s z e . Bihar m e g y é b e n , a nagyváradi római katolikus püspök birtokain fekvő 72 helységben 6 5 0 6 , a nagyváradi görögkatolikus püspök birtokain fekvő 72 helységben 4 9 1 2 , a kamarai birtokon fekvő ,32 helységben 2 4 1 8 , a Batthyány József birtokán fekvő 12 helységben pedig 1173 görögkeleti házat írtak össze. 1793 görögkeleeti házat írtak össze 60 h e l y s é g b e n , amelyet közbirtokosság b í r t . Torontál megyében a kamarai birtokon fekvő 41 helységben 8 1 9 4 , Kiss Izsák birtokán fekvő 6 helységben 1259, Lázár János birtokán fekvő 3 helységben 4 6 6 , Nákó Kristóf birtokán fekvő 2 helységben 8 6 0 , a Marczibányi család birtokát képező 2 helységben pedig 193 görögkeleti házat írtak ö s s z e . Az összeírásokból k i d e r ü l , hogy a vizsgált megyékben a legtöbb görögkeleti házat (30.881) Krassó megyében írták ö s s z e , ahol az összeírt görögkeleti házak az össz ház 85 %-át teszik k i . Az összeírt görögkeleti hazak száma Arad megyében 1 8 . 0 7 3 , az össz

- 202 .ház 68 % - a , de hasonlóképpen magas a g ö r ö g k e l e t i házak száma Torontál megyében (15.034), az össz ház 70 % - a . Bihar m e g y é b e n a görögkeleti házak száma 2 1 . 5 4 2 , az össz ház 41 % - a . Az összeírt görögkeleti házak száma a legalacsonyabb Bács megyében (7.288); az össz ház 24 % - a . Bihar megyében alkalmunk van az összeírt görögkeleti l a k o s s á g ú községek esetében a görögkeletiek b e t e l e p e d é s é t m e g f i g y e l n i . Az általunk vizsgált települések közül 1692-ben lakott és a XIII. 12 században már létező települések voltak: K i s - ű e n ő ( 1 2 1 2 ) , Belényes

(1213),

(1226),

15

13

Pelbárd-Hida

Mező-Telegd

(1256),

16

(1216),

14

Hegyköz-Száldobágy

Berek-Böszörmény

18

(1291),

19

17

Be-

20

rettyó-Újfalu (1291), Diószeg ( 1 2 9 1 ) , Élesd ( 1 2 9 1 ) , Fenes 21 22 (1291) és Tóti ( 1 2 9 1 ) , amelyek mind magyar alapítású és a török hódoltság előtt is magyar lakta t e l e p ü l é s v o l t . 1692-ben is magyar lakosságot írtak ott össze. - Az említett helységek e s e t é ben az 1785. évi összeírás szerint a görögkeletiek j e l e n l é t e az össz ház %-ában a következő volt: D i ó s z e g , B e r e t t y ó - Ú j f a l u és Berek-Böszörmény 1 % , Élesd 8 % , Mező-Telegd 13 % , Fenes 14 % , Belényes 22 % , Pelbárd-Hida 52 % , K i s - J e n ő 65 %, Hegyköz-Száldobágy 79 % . Ismeretes Bihar megye t e l e p ü l é s r e n d j é n e k p u s z t u l á s a a 23 t ö r ö k - k o r b a n . 1692-ben 1337 háztartást írtak ö s s z e , h o l o t t még 1552-ben felelt

11.881 meg.

1552-ben

portával s z á m o l h a t u n k , ami 47.524

Bihar

megyében

285.144 lélek l a k o t t , "140 év alatt ez a szám

12.564-re

csökkent,

Mezősi

tehát

pusztítást!"

Károly

számítása

szerint

háztartásnak

a lakosságnak csupán 4,4 %-a élte túl

a

török

24

A

görögkeletiek 1 7 8 5 . évi összeírását figyelembe véve az 169225 ben összeírt román lakosú 34 község Venter (1349) és K i s - A l m á s 26 (1421) k i v é t e l é v e l a X V I . század folyamán került először ö s s z e írásra. ján-

Az említett helységek esetében - 1 7 8 5 . évi adataink

alap-

a görögkeletiek jelenléte az össz ház %-ában a k ö v e t k e z ő : 3

esetben

1 0 0 % , 2 esetbenÍ99 %, 2 esetben 95 % , 13 esetben 90

%,

5 esetben 80 % , 2 esetben 50 %. Az általunk vizsgált községek

kö-

zül

évi

1715-20-ban

összeírásban 1785-ben

a

összeírtak 144 h e l y s é g e t , amelyek az 1 6 9 2 .

még nem s z e r e p e l t e k . Ott a görögkeletiek következő: Ú

jelenléte

esetben 100 •%, 77 esetben 90-99 % ,

11

esetben

BÓ % , 8 esetben 70 % , 4 esetben 60 % , 3 esetben 50 % , 12

esetben

50

% a l a t t . Az 1785-ben először

összeírt,

görögkeleti

- 203 .lakossággal tiek

rendelkező helységek száma 1 1 8 , közülük a görögkele-

jelenléte

esetben

a következőképpen alakult: 46 esetben 100 % ,

36

7 esetben 90 % , 15 esetben 80 % , 7 esetben

70

90-99

%, 4 esetben 60 %, 2 esetben 50 %, 10 esetben 50 % a l a t t . A

rendelkezésünkre álló összeírásokból kikövetkeztethető

megye

Bihar

településszerkezétének X V I I I . századi f e j l ő d é s e , illetve a

görögkeleti

lakosság Bihar megyében történt m e g t e l e p e d é s e . - Jól

tudjuk ugyanis, hogy Bihar megyében a török uralom előtt már meg27 telepedtek a román k e n é z s é g e k . Megfigyeléseink szerint azonban rendkívül

érdekes,

hogy a X V I . századot megelőzően

megtelepült

román falvak zöme nem érte meg az 1692. e s z t e n d ő t , azok a régi településrendszerrel együtt pusztultak el a X V I I . század elején 28 és közepe táján. - Az általunk vizsgált összeírásban szereplő görögkeleti mind

lakosú

faival; az említett

kivételektől

eltekintve

a X V I . században keletkezett települések. A X V I .

összeírt

34

1558-ban

e g y e t , 1580-ban ö t ö t , 1584-ben e g y e t , 1587-ben

1588-ban

t i z e n ö t ö t , 1599-ben e g y e t , 1600-ban ö t ö t . A vizsgálódá-

saink ban

helység közül először írtak össze

században egyet, hármat,

körébe vont települések közül az 1715-20. évi összeírásokszerepel 144 és az 1 7 8 5 . évi összeírásból ismert 1 1 8 . Megál-

lapíthatjuk a

1552-ben

tehát, hogy az 1785. évi összeírás tanúsága

szerint

görögkeletiek által lakott települések közül egyetlen egy

hozható

kapcsolatba a török hódoltság előtt kialakult román

nézségekhez nek

tartozó t e l e p ü l é s e k k e l . A görögkeleti lakosság

megtelepedése

települt 262, akkor

sem

míg

meg

zömé-

Bihar megyében a XVIII. századra e s i k ,

akkor

a vizsgálódásaink körébe vont 306 település

a X V I . századra esik 34 település keletkezése;

ke-

közül ugyan-

a fennmaradt román települések közül egy-egy települt

meg

a

X I V . és a X V . s z á z a d b a n . A X I I I . században már megtelepült

a

görögkeletiek

eredendően évi

1 7 8 5 . évi összeírásában is

szereplő

és

helységek

magyar t e l e p ü l é s e k , már csak azért is, mert az

1773.

összeírás is mind magyarnyelvű településekként tartja azokat 29 30 számon. Közülük B e l é n y e s , B e r e k B ö s z ö r m é n y , Berettyó-Újfa31 3 33t 34 lu, Diószeg, ^ É l e s d é s Mező-Telegd mezőváros v o l t . így azokban az 1 7 8 5 . évi összeírás szerint lakozó görögkeletiek megtelepedését a X V I I I . században lezajlott 'népmozgalom eredményének tartjuk. A hat megyéből Bihar megye népességi viszonyait tisztázták a

- 204 .legjobban

a

megtelepült

történeti k u t a t á s o k . A megyében a X V I I I .

században

görögkeletiek nyilvánvalóan románok v o l t a k . A g ö r ö g -

keletiek X V I I I . századi összeírásaiból azonban nem k ö v e t k e z t e t h e tünk

közvetlenül az etnikai v i s z o n y o k r a , mivel a román

jelentős

lakosság

részben unitus volt. Lipót császár 1 6 9 9 . évi

értelmében

35

az erdélyi román egyház unitus v o l t . A

diplomája görögkeleti

románok hitéletének irányításáról a X V I I I . század folyamán akkor ság

gondoskodott.

feszültség. tolikus

Az ortodox és az unitusok között nagy volt

a

Jellemző eset volt az, amikor a nagyváradi r ó m a i ka-

p ü s p ö k , g r . Csáky István e r é l y e s fellépésével a g ö r ö g k e -

leti papságot az unió megtartására s z o r í t o t t a , amelynek tében

ugyan-

a karlócai szerb metropolita fennhatósága alá tartozó pap-

következ-

az aradi görögkeleti püspök végigjárta a bihari román

fal-

vakat és az uniált papokat visszavitte az ortodoxok k ö r é b e . A görögkeleti

egyház

befolyását az sem c s ö k k e n t e t t e , hogy

felállították a nagyváradi görögkatolikus

püspökséget.

1777-ben 36

Táblázatok: I . A TEMESVÁRI GÖRÖGKELETI PÜSPÖKSÉG SZERVEZETE protopopiatus Temesvár

megye parochia filia parochus Temes 32 . 65 Torontál 7 12 Lippa Temes 24 41 Krassó 20 2 29 Zseblye Temes 29 2 53 Herziás Temes 3 4 Krassó 16 3 18 Belnica Temes 16 2 23 Csakovica Temes 9 23 Torontál 22 39 Nagy-Szent-Miklós " 18 1 41 Nagy-Becskerek " 14 31 Nagy-Kikinda " - 17 34 Facset 35 14 38

1784-85

supernumerarius 9 1 1 2 5 2 1 2 5 9 3

- 205 .I I . A BÁCSI GÖRÖGKELETI PÜSPÖKSÉG SZERVEZETE protopopiatus Zombor Újvidék Szeged Palánk

megye Bács

parochia filia parochus 11

12 7 12

21

19 13 18

supernumerarius 15 12

9

12

I I I . AZ ARADI GÖRÖGKELETI PÜSPÖKSÉG SZERVEZETE protopopiatus Sebes Világos Sikló Arad Pestes Cséffa Várad-Velence Belényes Robogány-Lázur Tagadó

megye Arad o ii ii Bihar ii •i ii •i ii

parochia filia parochus 24 70 57 19 37 ,26 46 34 53 7 49 47 9 44 47 9 78 9 73 71 72 23 24 22 8 21 2 21

1784-05

1784-85

supernumerarius 24 10 18 23 7 1 12 31 18 1

I V . A KARÁNSEBESI G Ö R Ö G K E L E T I PÜSPÖKSÉG SZERVEZETE protopopiatus Karánsebes Kuzsice Varadia Lúgos Versec

1784-05

parochia filia p arochus s u p e r n u m e r a r i u s megye 46 1 27 Krassó ii 23 33 ii 47 4 2 28 • 3 1 Temes 4 29 2 53 Krassó 4 1 2 Temes 19 ' 7 Krassó 49 4 25 Temes 3 ' Torontál 2

V . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG ARAD MEGYÉBEN 1 1704-05 protopopiatus Sebes Világos Siklós Arad

ház 5592 3227 4768 4492

fő 35.,901 20.,717 30.,610 28.,839

V I . A G Ö R Ö G K E L E T I NÉPESSÉG BÁCS MEGYÉBEN1 1784-85 protopopiatus Zombor Újvidék Szeged Palánk

ház 2038 2015 1559 1673

fő 13..084 12,.936 10 .009 10,.741

- 206 .V I I . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG BIHAR MEGYÉBEN 1784-85 ház 3881 3401 6355 6065 1840

protopopiatüs Pestes Cséffa Várad-Velence Belényes Robogány-Lázur

fő 24.916 21.834 40.799 38.937 11.813

V I I I . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG KRASSŰ MEGYÉBEN 178' ház 5271 3348 5851 5818 2846 3385 1707

protopopiatus Karánsebes Kuzsice Varadia Lugos Versee Facset Herziás

fő 33.840 21.494 37.563 37.352 18.271 21.732 10.959

I X . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG TEMES MEGYÉBEN 1784 protopopiatus Temesvár Lippa Zseblye Herziás Belnica Csakovica Lugos Versee Varadia

.

ház 6791 4225 5309 538 2297 2582 507 . 5407 '578

fő 43.598 27.125 34.084 3.454 14.747 16.576 3.255 34.713 3.711

X . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG T O R O N T Á L M E G Y É B E N 1784-85 protopopiatüs Nagy-Szent-Miklós Nagy-Kikinda Nagy-Becskerek Csakovica Temesvár Versee

Ház 3541 3646 3428 2996 1145 27B

fő 22.733 23.407 22.008 19.234 7.351 1.785

- 207 .X I . A GÖRÖGKELETI NÉPESSÉG HAT DÉLVIDÉKI MEGYÉBEN kerületek, helység « ház megyék, össz ebből összesen g k . szabad vágk.által .-: rosok is lakott • Bihar v m . Arad v m . Temesvár Temes v m . Krassó v m . Torontál vm Bács v m .

1784-85

népesség összesen gk.

izr.

;

469 103

342 167

52 .835 26 .437

21..542 317,.955 18.,073 152..930

138,.299 116.,067

185 231 .115 102

145 208 81 47

35 .724 36 .570 21 .366 30 .053

20,,234 30,.881 15,.034 7,.285

181,.263 155,, 350 96,.518 46.,770

215,.545 188,.200 152,.083 184,.081

1.093 352 118 44 64 875

Megjegyzés: Az össznépességre és a felekezetek közül az izraelitákra vonatkozó adatokat Thirring Gusztáv alapján k ö z ö l j ü k . Azok a I I . József féle népszámlálás 1 7 8 7 . évi állapotának felelnek meg; ugyanakkor a görögkeletiekre vonatkozó népességszámot a görögkeleti házak számának a 6,42 viszonyszámmal történő beszorzásával állapítottuk meg Krasso megye k i v é t e l é v e l , amely esetben 5-ös viszonyszámot a l k a l m a z t u k , mivel a 6,42-es alkalmazása esetén abszurd eredményt kapunk ( 1 9 8 . 2 5 6 ) .

Jegyzetek 1

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

Darkó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 1 8 . századi Magyarországon (Egy összeírás tanulságai) - In: Rendi Társadalom - Polgári T á r s a d a l o m . Társadalomtörténeti módszerek és f o r r á s t í p u s o k . A Nógrád Megyei Levéltár kiadványai 15.k. Szerk.: 4.Varga L á s z l ó , S a l g ó t a r j á n , 1987. 1 5 3 - 1 6 6 . Thirring Gusztáv: Lés recensements de la population en Hongrie sous Joseph I I . (1784-1787). B p . 1 9 3 1 . Dányi Dezső-Dávid Zol'tán: Az első magyarországi népszámlálás ( 1 7 8 4 - 1 7 8 7 ) . B p . 1960. Országos Levéltár (továbbiakban: 0 L ) , Helytartótanácsi Levéltár (C.77.) Departaménta religionaria graeci ritus non uniti (Lad. 165.) 0L C. 7 7 . L a d . 165. F a s c . 3 . U o . F a s c . 5. Uo. Fasc. 9. Uo. Fasc. 53. Uo. Fasc. 44. Uo. Fasc. 38. Darkó Jenő i.m. 157. Mezősi Károly: Bihar vármegye a török uralom megszűnése idején (1692). - In: Településtörténeti tanulmányok. Szerk.: Kniezsa I s t v á n , I . k . B p . 1943. 2 7 4 . Uo. 308. Uo. 279. Uo. 273. Uo. 278. Uo. 269. Uo. 264.

- 208 19 20 21 22

23 24 25 26 27

28 29 30 31 32 33 34 35 36

U o . 237. U o . 277. U o . 317. U o . 241. U o . 132. U o . 133. U o . 324. U o . 276. Bp., Jakó Zsigmond: Bihar megye a török puszt ítás e l ő t t . adatunk 1 9 4 0 . 127. - "A románság jelenlétéről sz óló első 1294-ből való." - Vö.: Bónis G y ö r g y : Hűbér iség és r e n d i s é g a 402, középkori magyar j o g b a n . K o l o z s v á r , 1947 . 3 9 2 , 3 9 4 , Paris, 4 2 1 , 4 2 4 . - Makkai László: Histoire de Tra n s y l v a n i e . 1946. 6 9 . Makkai László: Erdély története. B p . , 1 9 4 4 . 3 3 3 , 3 9 8 . Mezősi Károly i.m. 3 0 8 . Uo. 269. Uo. 264. U o . 237. U o . 277. U o . 278. ecclesiae Nilles, M. Symbolae ad illustrantiam hi storiae Insbruck, in terris coronae Sancti St e p h a n i . orientális 1885. Bunyitay Vince: Bihar vármegye oláhjai és a vallási u n i ó . Értekezések a t ö r t . t u d . köréből, X V . 6 . k . B p . , 1 8 9 2 .

- 209 .HOZZÁSZÓLÁSOK Tar Ferenc Felhívja a figyelmet az élö beszédre ( v i s s z a e m l é k e z é s e k r e , rip o r t o k r a , i n t e r j ú k r a ) , mint forrásra. A keszthelyi Festetich család é l e t é t - t ö r t é n e t é t k u t a t v a , hajdani alkalmazottakkal ( h u s z á r , k e r t é s z e k , e r d é s z e k , s z o b a l á n y o k , istállófiúk) készített interjúkat. Nagyon érdekes forrásanyaghoz jutott, amely emberközelbe hozta a hercegi család é l e t é t . Készített interjút Festetich Györggyel is. Végezetül m e g j e g y z i , nem e l h a n y a g o l h a t ó , sőt nagyon komoly források e z e k . Sokkal teljesebb kép alakítható ki pl. egy arisztokrata család m i n d e n n a p j a i r ó l , ha ezeknek az embereknek életén keresztül is láttatjuk a z t . Kövér György Az irodalomtörténész Kiss G y . Csaba korreferátumával kapcsolatban megjegyezte: a regénybeli társadalmi m o z g á s o k , folyamatok értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy az író a maga vág y a i t , elvárásait is beleépíti m ű v é b e . Véleménye s z e r i n t , ha kimondottan a szöveg határain belüli értelmezéshez ragaszkodunk, akkor akaratlanul is e l f o g a d j u k , hogy ezek tipikus helyzeteket, folyamatokat i l l u s z t r á l n a k . Simon István Jónéhány Pesten l e t e l e p e d e t t , görög család ingatlanba fektette v a g y o n á t , elhagyta a k e r e s k e d e l m e t , nemességet szerzett és beolvadt a magyar felső- vagy k ö z é p r é t e g e k b e . Itt eddig mindenki azt h a n g s ú l y o z t a , hogy a kereskedelemben a görögöket fölváltották a zsidók. De az örményeket hasonlóképpen! Az örmények a X V I I . sz-ban vándoroltak be Moldvából E r d é l y b e . Egy idő után -a görögökhöz hasonlóan- ők is eltűntek a kereskedelmi é l e t b ő l . Hivatalnokok vagy ingatlantulajdonosok l e t t e k . Ók már a X V I I . sz-tól magyar a l a t t v a l ó k . Igen bonyolult ez a f u n k c i ó v á l t á s . A görögök -különösen a pestiek- szerepét Füves Ödön vizsgálta kandidátusi é r t e k e z é s é b e n . Külön említi a m e g n e m e s í t e t t e k e t . A k e r e s k e d e l m i funkcióváltást részben a görögök számának csökkenésére vezeti vissza, amelynek okai a következőek: v i s s z á k ö l t ö z k ö d é s , születéss z a b á l y o z á s , sok görög n ő t l e n s é g e . Benedek Gábor előadásával kapcsolatban m e g j e g y z i , nemcsak az újnemeseknél figyelhető meg a z , hogy bár nemességet szereztek, mégis nem nemesekkel házasodtak ö s s z e , hanem egyes főnemeseknél is. Hozzáteszi azt is, hogy statisztikák, budapesti címjegyzékek, virilista jegyzékek alapján kimutatható: 1848-1945 között legalább annyi idegen eredetű arisztokrata élt Magyarországon, mint m a g y a r . A Bach-korszakban itt letelepedett hivatalnak arisztokrácia tagjai érdekes módon nem a magyar arisztokrata családok lányait vehették f e l e s é g ü l , hanem inkább budai és pesti német polgárlányokat vagy köznemesi családok l e á n y a i t . A h i v a t a l n o k i kasztszellem -tudat sokszor rerősebb és fontosabb v o l t , mint a nemesi ( p l . Teleki Gézának -Teleki Pál apja- Muráthy lány volt a felesége, akinek a p j a , Muráthy Szilárd az 1880-as években Budapest legelső virilistája v o l t ) . Orosz István i Nagyon érdekes volt számára Kősa László k o r r e f e r á t u m a ; a tárgyalt napló kapcsán sokat megtudott a hallgatóság a századfordu-

- 210 .ló (XIX-XX.sz.) első évtizedeinek gyulai magatartás- és v i s e l k e dési f o r m á i r ó l . Orosz István egy hasonló forrásra hívta fel a fig y e l m e t . A Hajdú Bihar Megyei Levéltárban található egy nagyjából ugyanezen időszakot felölelő n a p l ó , amelyet egy debreceni gyógyszerész lánya v e z e t e t t . Tartalma h a s o n l ó , talán részletesebb a gyulai n a p l ó n á l . A tudomása szerint egyenlőre, még senki által föl nem dolgozott forrás az ö s s z e h a s o n l í t á s l e h e t ő s é g é t kínálja. Talán kimutatható lenne az a k ü l ö n b s é g , amely egy kisváros és egy valamivel nagyobb vidéki város k i s a s s z o n y a i n a k m e n t a litásában m e g m u t a t k o z i k . Kiss G y . Csaba előadásához a következőket f ű z t e . A c s a l á d r e g é nyeket történész szemmel olvassa, e s z t é t i k a i szempontból nem minősíti a z o k a t . Szabó Magda Régimódi történet c . c s a l á d r e g é n y e a Debrecen történetével foglalkozó számára m e g k e r ü l h e t e t l e n . O r o s z István 10 éve foglalkozik azokkal a történeti p r o b l é m á k k a l , amelyeket e családtörténet ábrázol. L é n y e g e s e n jobb véleménye van a c s a l á d r e g é n y e k r ő l , mint Kövér G y ö r g y n e k . Nagyon fontosak lehetn e k , ha jól tudják ábrázolni a történelmi m o z g á s o k a t , m i v e l ez történetírói eszközökkel . igen nehéz. Neki sokat segített Szabó Magda regénye a b b a n , hogy a XIX. s z . 2 felének D e b r e c e n j é t milyen magatartásformák jellemezték. E z e k e t történeti források alapján nem lehet megállapítani. S z a b ó Magda a családjában élő e m l é k e z e t e t , szóbeli hagyományt örökítette át íróként az u t ó k o r ra . Gyáni Gábor ¡í Mi a társadalomtörténet? - Vetette fel a k é r d é s t . F a r a g ó T a m á s tette szóvá az előző szekcióülés v é g é n , hogy az e l h a n g z o t t előadások erőteljesen gazdaságtörténeti irányultságúak v o l t a k . Ez azt a m e g g y ö k e r e s e d e t t és nem egészen eltűnt m e g s z o k á s t r e p r e z e n tálja, amely nem ismer el autonóm t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e t . Ez a szekcióülés majdnem ugyanúgy indult, mint az e l ő b b i . Aztán Kósa László korreferátumában elhangzott az a m e g á l l a p í t á s , hogy a gyulai zongoratanárnőnek tulajdonképpeni státuszát társas k a p c s o l a tai emelték m e g . Gyáni Gábor szerint ez volt az a p i l l a n a t , amikor kiléptünk abból a b e i d e g z ő d é s b ő l , hogy m i n d e n t az a n y a g i kör ü l m é n y e k r e , v a g y o n o s s á g r a , jövedelemre vezessünk v i s s z a . V a n n a k olyan f a k t o r o k , amelyek autonóm m ó d o n , vagy meglehetősen e m a n c i pált módon döntenek arról, hogy kinek mi egy adott k ö z ö s s é g b e n a h e l y e . Ez valódi társadalomtörténeti szempont és közelítés. Olyan jelenségeket kell társadalomtörténeti é r z é k e n y s é g g e l tanulm á n y o z n i , amelyeket nehéz f e l i s m e r n i , mert s z ö v e v é n y e s , nehezen megfogható viszonylatokban nyilvánulnak meg és ezek n i n c s e n e k leí r v a , nincsenek róluk listák, j e g y z é k e k , nem kerültek be a stat i s z t i k á k b a . Esetleg bekerültek a m a g á n n a p l ó k b a , vagy áttételes formákban irodalmi művekből olvashatók k i . El kellene már szakadni attól -hangsúlyozza Gyáni G á b o r - , hogy mindig a gazdaság által meghatározott társadalmi státuszban g o n d o l k o d j u n k , mindent erre vezessünk v i s s z a .

I I I . AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM

KUTATÁSÁNAK

FORRÁSAIRÓL

Bevezető előadást tartott és elnökölt: VARGA

JÁNOS

-

212 .-

Varga János: AZ 1848 ELŐTTI FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK FŐBB F O R R Á S A I Öngól. Erdmann

Találóbban

aligha minősíthetném

ígéretemet,

Gyula barátom unszolására v á l l a l t a m , hogy

amellyel

tájékoztatást

adok

az 1848 előtti falusi társadalom kutatásának főbb

ról.

S ő t , többszörös öngólról van s z ő . Először is: túl á l t a l á n o s

a

"falusi társadalom" m e g h a t á r o z á s . A "falu" jogi

tartozó akkor

forrásai-

kategóriájába

települések lakóinak összességét értsük alatta? Ha i g e n , eleve figyelmen kívül kell hagyni a m i n d e n k o r i

mezővároso-

kat,

jóllehet ezek többségének mindennapi élete legfeljebb

nyos

vonatkozásokban

különbözött az átlagos

Ezzel szemben viszont a fogalom alá kell vonnunk az.adott lésen juk

bizo-

jobbágy f a l v a k é t ó l . telepü-

lakó földbirtokost vagy kisebb-nagyobb földesurakat

kúriá-

vagy majorjuk személyzetével, e m b e r e i v e l e g y ü t t . A z u t á n : mit

jelentsen

a "főbb források" terminus technicus? Ez is olyan

bi-

zonytalan

fogalom, mint a történetírásunkban a k í v á n a t o s n á l

na-

gyobb hogy

teret mi

amelyekben sítható kör

nyert ennek-annak "fő k é r d é s e i " c í m . Kérdés az

a "főbb" m e g j e l ö l é s tárgya. Olyan

is,

takar-e,

az adott témát illetően tömegesen találhatók

haszno-

a d a t o k , vagy pedig o l y a n o k a t , amelyeknek adatai a tárgy-

jelentősebbnek

előbbit

forrásokat

fogadjuk

ítélt problémáit segítenek m e g o l d a n i ? Ha el,

akkor eleve számolnunk kell

az

azzal,

hogy

ugyanazon típusú források egyike valóban gazdag lelőhelynek

bizo-

n y u l , másika viszont az egykor hozzá tartott iratanyag egy

részé-

nek eltékozlása miatt alig-alig nyújt a kutatónak v a l a m i t . Ha pedig az utóbbi értelmezés melíett m a r a d u n k , akkor kettős gel

kerülünk

nélkülözi mai

szembe. Egyrészt a jelentőség

nehézség-

megítélése

sohasem

a szubjektivitást. Érvényesítésében a m i n d e n k o r i

szak-

vagy közfelfogás ugyanúgy k ö z r e j á t s z i k , mint a kutató

alka-

t a , hajlama és érdeklődésének -bármennyire viszolyogtató is e kifejezéslentőségét lől adat ló,

irányultsága. Másrészt ugyanazon jellegű adatnak a és rangját vagy magasra e m e l i , vagy lefokozza

egyfe-

a k o r , amelyben írásba r ö g z í t e t t é k , vagy ha úgy t e t s z i k , é l e t k o r a , másfelől egyedisége vagy t ö m e g e s s é g e .

jeaz

Nyilvánva-

hogy egy középkori oklevél egyetlen adatának a súlya

sokkal-

-

213 .-

ta n a g y o b b , mint egy századokkal későbbi forrás jellegében az előbbivel azonos olyan a d a t á é n a k , amely nem egyedül, hanem sokadmagával együtt maradt a z , u t ó k o r r a . Bonyodalmak forrása az "1848 előtti" meghatározás is. Az olyan kutató szemszögéből n é z v e , és a falukutató ilyen, aki egy mikrokozmosz világát térképezi, vizsgálódásának, tehát részletekbe menőnek kell lennie, iszonyúan hosszú korszak ez.' Ráadásul olyan, amelyben időnként újabb és újabb típusú források keletkeztek. Ami egyet jelent a z z a l , hogy részint fokozatosan szélesedett a tanulmányozandó iratanyag k ö r e , részint ugyancsak fokozatosan módosult a forrástípusok egymáshoz viszonyított értéke. Mindennek tetejébe, az ország társadalmi-gazdasági rendjéből következően, a fennmaradt forrásanyag zöme a f a l u r a , illetőleg a falura jjs vonatkozik, következésképpen a falukutató aránylag csak kevés irategyüttest zárhat ki v i z s g á l ó d á s a i b ó l . Vagy. másképpen fogalmazva: tulajdonképpen a forrástípusok zömét vallatóra kell f o g n i a , ha minél többet és minél pontosabbat kíván m e g t u d n i , felfedezni az általa választott falusi közösség életéről. De nem folytatom a nehézségek és tisztázatlanságok sorolását. A mondottakból is k i v i l á g l i k , hogy egy falukutató számára az jelent valódi i s m e r e t b ő v í t é s t , ha konkrét forrástípus meghatáro-. zott anyagának elemzésével szerez tudomást a r r ó l , mi mindenre h a s z n o s í t h a t ó k , akár e g y e d i e n , akár összefüggéseikbe á l l í t v a , annak adatai. G o n d o l o m , hogy e z t , amelyre bevezetőm természetszerűleg nem vállalkozhat, a sorra kerülő referátumok zöme meg fogja tenni.

Én

illetőleg

csupán kérdésre

arra

s z o r í t k o z o m , hogy néhány szempontra, i . hívjam fel a figyelmet. Még akkor is, ha

egyik-másik közhelynek t ű n i k , mert nem árt h a n g s ú l y o z á s a . Mindenek előtt e l e n g e d h e t e t l e n , hogy a kutató a legaprólékosabban

elemezze az adott helység e g é s z e , vagy annak egy

zott

típusú k ö z ö s s é g e , mint például a hegyközség által keletkez-

tetett lán a

meghatáro-

és annak fondjaként ismert iratokat, ha ilyenek

egyálta-

fennmaradtak. Magától é r t e t ő d i k , hogy érvényes a követelmény mezővárosok

ugyancsak készült

adatait

kritikával kell k e z e l n i e , és ha mód van rá, más céllal források egynemű adataival e g y b e v e t n i e . Mert az

felejthető, tos,

vonatkozásában is. Más k é r d é s , hogy ezek

hogy áz írásba foglalt információk egy részé

megörökítőinek

vagy a megörökítők megbízóinak

sohasem célza-

igényeihez,

-

214 .-

érdekeihez igazodó is lehet. Az adatok elemzése és é r t é k e l é s e rán

általában is mindig ki kell deríteni a forrás

keletkezésének

célját,

illetőleg magát a k e l e t k e z t e t ő t , mert m i n d k e t t ő ,

sabban:

a kettő együtt eleve befolyásolja vagy legalábbis

lyásolhatja Közismert

az

so-

információk p o n t o s s á g á t , hitelességük

pontobefo-

mértékét.

például, hogy milyen nagy eltérés lehetséges

országos,

megyei vagy helyi összeírások adatai k ö z ö t t . Mint

már utaltam rá, éppen a forrásszegénység miatt

becsesek zanak

rendkívül

azok a h í r a d á s o k , bármilyen csekély részletre

vonatkoz-

is, amelyeket, egyes helységeket illetően l e g t ö b b s z ö r

mellékesen,

középkori

oklevelek t a r t a l m a z n a k . Ezek

persze roppant időigényes. Egyes időszakokra vonatkozóan tást

nyújtanak

nyok,

a már m e g j e l e n t , különböző típusú

eligazí-

forráskiadvá-

régiektől az ú j a k i g , Győrffy Árpádkori földrajzától

Csánki

m u n k á j á i g , vagy akár a Zsigmondkori Okmánytár már publikált teiig,

amelyekben

ellenőrizni lehet, hogy a

csak

felkutatása

köte-

vizsgált

községre

maradt-e fenn valamilyen dokumentum az általuk átfogott

időkeret-

b e n . Nehezebb a hézagok k i t ö l t é s e . Ebben a Magyar Országos tárnak a középkori oklevelek egy részéről készült ménye

Levél-

regesztagyűjte-

s e g í t h e t . Ez az intézmény egyébként e s z t e n d ő k k e l e z e l ő t t a

megoldáshoz

szükséges

időt túlzott o p t i m i z m u s s a l becsülve

meg,

nagy

feladat megoldásaihoz fogott. M e g k e z d t e k ö z é p k o r i , ú g y n e v e -

zett

diplomatikai anyagának számítógépes f e l d o l g o z á s á t . A

munka

későbbi fázisának célja olyan adatsorok összeállítása

lesz,

egy

melyeknek földrajzi,

tételei közt a dokumentumok által rögzített sőt (meghatározott számig) személynév is

t ó . A majdani kutatóknak a*z eredmény f e l t é t l e n ü l nagy

valamennyi megtalálhakönnyebbsé-

gére s z o l g á l . Legyen szabad utalnom e -ponton is arra a v e s z é l y r e , amely a kutatót

a

forráskritika mellőzése esetén f e n y e g e t h e t i , főleg

ak-

k o r , ha olyan nevű helységgel van d o l g a , amelyből a t ö r t é n e t i Magyarország területén több is létezett. Jó tíz éve jelent meg Sarkad

története,

amelynek/általános l e k t o r á l á s á v a l engem bíztak i • meg a munka irányítói. A város vezetősége i s , a monográfia szerkesztői is eredetileg Sarkad fennállásának 900 éves jubileumát kívánták a művel ü n n e p e l n i . A dömösi apátság alapító levelében ugyanis szerepel egy Surcudi nevű h e l y , mint az apátság egyik b i r t o k a . N o s , a jubileum szervezői Győrffy munkája n y o m á n , amely

-

a

215 .-

helyet a bihari Sarkaddal a z o n o s í t o t t a , ezen oklevélre

va

készültek a jubileumra, és a monográfiában

nagy

alapoz-

természetszerűleg

helyet kapott az említett a l a p í t ó l e v é l . Nekem mint

lektor-

nak azonban gyanússá vált egy k ö r ü l m é n y . Nevezetesen a z , hogy miért kellett az apátságnak a székhelyétől annyira távoli Tiszántúlon,

ráadásul még a későbbi századokban is mocsárvilágnak

számí-

tó, egyáltalán félreeső helyen fekvő f a l u . Mivel a probléma tott, zás

elővettem az oklevél s z ö v e g é t , és többszöri

izga-

áttanulmányo-

után találtam is benne f o g ó d z k o d ó t . K i d e r ü l , hogy a

szöveg-

ben Sarkad előtt és után megnevezett helységek egyike sem tiszántúli.

Márpedig az adománylevelek a testált birtokokat

általában

fekvésük rendjében szokták f e l s o r o l n i . Miért nem a Dunától Keletre

eső birtokok közt említi tehát az alapítólevél Sarkadot?

Mi-

ért helyezi egyedül őt a másutt található helységek közé? Térképre

vetítettem a Sarkad előtt és után előszámlált helységek

sorát.

A

valamennyi ra,

a

egész

topográfiai meghatározás eredményeként k i d e r ü l t , olyan helység, amely kisebb r é s z b e n , Dömöstől

Duna b a l p a r t j á n , túlnyomó többségük pedig

a

hogy észak-

Dunántúlon,

Somogyban

és Tolnában fekszik. Sőt egy részük ma is l é t e z i k , más

részüknek

pedig a 1 7 . században deserta vagy dűlőnév

még

vezető a

egykori úttól kisebb-nagyobb távolságra helyezkedtek

kellett

lés. de

m e g n é z n i , hogy nincs-e e tájon Sarkad nevű

Az akkor legújabb helységnévtár nem tudott ugyan

telepüilyenről,

k i d e r ü l t , hogy Sarkad 1934-ig önálló somogyi település

amikoris nevét

Udvarival e g y e s í t e t t é k , és az új község a

volt,

Somogyudvari

k a p t a . Ezek után nem maradt kétség a t e k i n t e t b e n , hogy er-

ről,

és

nem a bihari Sarkadról van szó! Evés közben jön meg

étvágy.

Előszedtem

irodalom

azokat a h e l y n e v e k e t , amelyeket a

az apátság t i s z á n t ú l i , körösmenti települései

tulajdonít,

ilyenekként mennyi név

el,

felsorolásban pedig a haladási rend é r v é n y e s ü l . Ezek után csak

azt

nek

formájában

nyoma v o l t . Ráadásul néhány kivételtől eltekintve a Zágrábba

sőt egy kiváló nyelvész külön f e l ' ő k e t . Az eredmény

történeti viselői-

kismonográfiában mellbevágó:

vala-

állítólagos tiszántúli település olyan nevet h o r d ,

amely

vagy

dolgozta

az

ma is l é t e z ő , vágy pedig a 1 6 . században még

létezett

dunántúli

helységnek is neve! Vagyis bizonyossá v á l t , hogy Dömös

papjai

Tiszántúlon egyáltalán nem voltak birtokosok!

bár

nem

a

Érveim,

e g y k ö n n y e n , végülis meggyőzték az i l l e t é k e s e k e t . A

mo-

- 216 .nográfia

-korrigált

ünneplése val,

de

Persze, ra

formában- napvilágot l á t o t t , de a

jubileum

elmaradt. A bihari Sarkad szegényebb lett egy

illúzió-

kiküszöbölődött a történeti hitelességen esett

csorba.

már példákat is idézhetnék, amikor a "névazonosság

tévút—,

vezeti a kutatót. így többek közt nem h i s z e m , hogy - a m i n t ezt

egyik

kiadványunk sugallja- a vasi Vasvárról N a g y v á r a d r a ,

olyan

pokoli

messzire küldtek volna valakit t ü z e s v a s - p r ó b á r a , r á a d á s u l

akkor,

amikor

Vasváron is működött ilyen

ténykedésre

jogosult

k á p t a l a n . N y i l v á n v a l ó , hogy. a szabolcsi, ma T i s z a v a s v á r i n a k

neve-

zett településről van s z ó , amely Váradtól valóban elérhető távolságra

fekszik; hozzá valóban a váradi volt a legközelebbi

kápta-

helynevek téves azonosításán, illetőleg lokalizálásán

kívül

lan . A a

leggyakoribb hiba a latin oklevél szövegének rossz o l v a s á s a

és

ennek folytán a fordítás h e l y t e l e n s é g e . M e g i n t csak egyetlen megtörtént hogy

esetet. Paks tervezett monográfiája annak

bizonyítására,

a helység határában egykor rengeteg róka élt és időként ir-

tóvadászatot

rendeztek

e l l e n ü k , egy oklevél azon

adatát

hozta

f e l , amely szerint a határ egyik részére vonatkoztatva a d o k u m e n tum

Rókástanyáról tesz e m l í t é s t . A fordító a "vulpe tanya"

jezést

kife-

értelmezte í g y , bár az sem fogható f e l , hogy milyen

ala-

pon gondolt erre a róka latin nevének ablatinusza u t á n . Az e r e d e - . ti

szövegben

nált

szó

azonban semmiféle vulperól nincs s z ó , az

helyes olvasata: vulgo, azaz k ö z ö n s é g e s e n ,

inkrimiköznyelvi-

leg. Megjegyzem,

hogy ilyen bakik későbbi korok olyan k u t a t ó i n á l is

előfordulhatnak, talán nem

akiknek nem pusztán latin t u d á s u k , hanem egyál-

paleográfiai ismereteik f o g y a t é k o s a k . Nem is k o m i k u s , már egyenesen l e h a n g o l ó , tudományos k ö v e t k e z m é n y e i b e n

mélységesen gása,

aki

egy 1 7 . század ulején született forrásból

gaszkodott"-at

meniorság-

tott jobbágyok iszonyú elnyomorodására k ö v e t k e z t e t e t t

les

elru-

olvasott k i , és egész k o n c e p c i ó t építve k ö r é j e , a

majorsági gazdálkodás egykori k i t e r j e d t s é g é r e , a rajtuk Mindezeket

pedig

félreorientáló annak a neves történésznek a m e l l é f o -

t ó l , azaz menyországtól elrugaszkodott helyett "majorságtól

egyedi

ha-

dolgozta-

belőle.

csupán annak igazolására hoztam f e l , hogy az

olyan

adatokat tartalmazó források k e z e l é s é n é l , mint az okleve-

a n y a g , a szövegnek mind o l v a s á s á n á l , mind é r t e l m e z é s é n é l ,

a.

- 217 .-

névanyagnak

pedig azonosításánál és lokalizálásánál mekkora

rültekintéssel,

milyen alapos n y e l v i , paleográfiai és

kö-

földrajzi

ismeretek birtokában kell e l j á r n i . A falutörténet forrásainak egyik leggazdagabb csoportját ja

a

családi

Azért

és általában az uradalmi

levéltárak

egy

m o n d o m , hogy egy r é s z e , mert vannak, főleg a kisebb

alkotrésze. levél-

tárak k ö z ö t t , jócskán olyanok is, amelyek a beléjük tartozó iratanyag

jellege folytán csak kevés olyan információt

amely

tárgyunk szempontjából h a s z n o s í t h a t ó . Hiszen a k a d n a k , ame-

lyekben nek

csupán földesurak egymás közt bonyolított

dokumentumai,

álló

tartalmaznak,

vagy a vizsgált falu semmi

pénzügyletei-

kapcsolatban

nem

családtagok és ismerősök magánlevelezése öröklődött az utó-

korra.

De

részadat, mációk

még az ilyenekben is rendszerint fedezhető fel

olyan

amely -ha másra n e m , de- más forrásból szerzett

infor-

megerősítésére vagy megkérdőjelezésére h a s z n á l h a t ó , ezért

a falukutatónak ezeket is mindenképpen be kell vonnia

vizsgálódá-

sai k ö r é b e . Az

uradalmi és családi levéltárak számos olyan

gel

rendelkeznek,

részlegesen bennük,

jellegzetesség-

amelyek más típusú forrásokat n e m , vagy

csak

j e l l e m e z n e k , illetőleg együttesen és egyszerre

csak

másutt viszont ilyen összetételben n e m , vagy csupán

el-

vétve

találhatók m e g . Először is a mindenkori földbirtokos

annak

uradalma a feudalizmus egész korszakán át törés nélkül je-

len de

volt a falu életében és bár időszakonként változó m é l y s é g i g , befolyásolta

legalábbis a

vagy

a z t . Ebből az anyagból tehát

megragadható,

k i t a p i n t h a t ó , vagy még inkább k i k ö v e t k e z t e t h e t ő

változásnak

számos területe vagy v o n a t k o z á s a , amelyen a

de

annak falu

társadalma k e r e s z t ü l m e n t , de fény derül belőle arra i s , ami stagnált, nem

a

stagnálás időtartamával e g y ü t t . Azután:

a

földesúrnak

csupán érdeke fűződött a h h o z , .hogy a falura vonatkozó adatok

lehetőleg

pontosak

és hitelesek legyenek, de

a

követelménynek

mindenki másnál jobban érvényt is tudott s z e r e z n i . Ezért a levéltárak

azon

dokumentumai,

amelyek,a

földesúr

kezdeményezésére

vagy saját céljaira k e l e t k e z t e k , feltéve p e r s z e , ha nem m á s érdekeltek

vagy

források lu

a

legmegbízhatóbb

közé t a r t o z n a k . Továbbá: a földesúr volt a z , akit a fa-

életének

iratanyaga

érintettek számára szánta ő k e t , legtöbb

területéhez szál k ö t ö t t ,

ebből

kifolyóan

rendkívül változatos; egy-egy átlagos családi

levél-

-

tárban

218 .-

a közirat kivételével szinte minden irattípusból

találha-

tó.

Ennek viszont velejárója az információk b ő s é g e , v a l a m i n t an-

nak

a körnek viszonylagos s z é l e s s é g e , amelyre az információk

natkoznak. da

vo-

Az sem m e l l é k e s , hogy a levéltárak t e k i n t é l y e s

hánya-

nem e g y e t l e n , hanem több faluról, esetenként helységek

egész

soráról őrzött meg értékes adatokat. K ö v e t k e z m é n y e ez a b i r t o k v á sárlásoknak

és

házasságoknak során

adományozásoknak,

és örökösödéseknek, b i r t o k c s e r é k n e k s t b . ,

egy-egy

iratanyag

e l a d á s o k n a k , elkobzásoknak és család levéltárában olyan

helységekre

amelyek vonatkozó

is b e n n m a r a d t , amelyek réges régen kikerültek a

fami-

lia k e z é b ő l , és amelyek létezéséről illetőleg hollétéről a m e g h a tározott sem

falura kutató történésznek vagy levéltárosnak

sejtelme

lehet. Éppen ezért célszerű már a kutatás kezdetén

lehetőség

szerint

számba

venni a falu tulajdonosainak v á l t o z á s a i t ,

vala-

mint a birtokos család genealógiai v o n a t k o z á s a i t , mert ezek gyakr ran

eligazítanak a b b a n , hogy milyen m á s , első pillantásra

telje-

sen

idegen familiák esetleg megmaradt levéltárába érdemes

bete-

kintenie. Két

másik

oka is van annak, hogy egy-egy családi

levéltárban

olyan helységekre vonatkozó adatokat is lelhet a k u t a t ó , a m e l y e k re

az irategyüttes nevéből ítélve nem is g o n d o l n a . Az egyik

hogy

a mindenkori földesúr más helységek gazdáival vagy

az,

lakóival

állhatott és állt is üzleti vagy levelező k a p c s o l a t b a n , és e kapcsolatok nem

dokumentumai

is

faivák

nem

ugyancsak tésben

iégüres

térben élték

világukat,

más

k ö t ő d t e k , szomszédaikkal pedig m i n d e n n a p o s

álltak.

adott

talán éppen a kutatott helységet

falu

Ebből

meg az következik,, hogy

összekötte-

annak,

történetét akarja f e l t á r n i , nem szabad

rának falu

a

helységekhez aki

egy

mellőznie

szomszédos települések hajdani földesurai esetleg létező hoz

érintő,

gyanított információkat r ö g z í t e t t é k . A másik a z , hogy

a

levéltá-

átvizsgálását sem. Végül a családi levéltár általában

ah-

a korántsem terebélyes forráscsoporthoz t a r t o z i k , a m e l y b ő l a belső és mindennapi életére szerezhetők a d a t o k . Itt

jegyzem

meg,

hogy a családi levéltárak legnagyobb g y ű j t e m é n y é v e l

rendel-

kező

Magyar Országos Levéltárnak van két olyan levéltára i s ,

melynek

elnevezéséből nem derül ki, hogy családi l e v é l t á r a k a t

tartalmaz, kivégzett

holott a n n a k i d e j é n részint kihalt c s a l á d o k , birtokosok levéltárait o l v a s z t o t t á k b e l é j ü k . Az

ais

részint egyik

- 219 .-

a

"Királyi Jogügyi Igazgatóság", a másik a Magyar Királyi Udvari

Kamara L e v é l t á r a . Ez u t ó b b i n a k , mint a kincstári birtokok kezelőjének mi

egy része bizonyos értelemben különben is egyfajta

uradal-

levéltárnak t e k i n t e n d ő , és fontossága témánk szempontjából

nagy családi levéltárakéval Elméletileg szélve

családi és uradalmi levéltárakban - nem is

be-

a különféle rendeltetésű ö s s z e í r á s o k r ó l , amelyek mint tí-

pusok

a törvényhatóságok és a központi szervek anyagában is

betagoltan, meg

a

a

vetekszik.

hol elkülönítve megtalálhatók - egész sora

hol

őrződött

azoknak az i r a t t í p u s o k n a k , amelyek egy-egy faluközösség egé-

szére,

illetőleg

egyes tagjaira nézve

hordoznak

értékesíthető

i n f o r m á c i ó t . Teljesség-igényű számbavételük külön előadást töltene

k i , ezért csak a jellegzetesebbekre u t a l o k . A helység

lakói-

nak jogait, de még inkább kötelességeit rögzítő dokumentumok mellett

ilyenek

a tahűvallatási j e g y z ő k ö n y v e k , a

végrendeletek, tok,

határjárások,

a

az adomány- és o s z t á l y o s l e v e l e k , b i r t o k c s e r e - i r a -

különféle m e n t e s í t é s e k , záloglevelek, m a n u m i s s i ő k , jobbágy-

kötelezvények, lások,

a

sokféle

legváltozatosabb tárgyú s z e r z ő d é s e k , megbízatások, egyezségek, bérlisták,

elszámorubotköny-

vek, r e k l a m á c i ó k , jobbágy f e l k é r é s e k , r e p e t i c i ó k , közmunka-kimutatások,

b i r t o k i g a z g a t á s i és munkaszervezési i r a t o k , a l k a l m a z á s o k ,

helyzetrögzítő pítést,

és panasztartalmú b e a d v á n y o k , i r t á s t ,

gáltatásokat

kívánó

utasítások, mérések,

ügyek

Az

summáza-

i r a t a i , l e l t á r a k , köztük m a g v a s z a k a d t

jobbágyok

irattípusok egy része azért b e c s e s , gondoljunk jegyzőkönyvekre

vagy a h a t á r j á r á s o k r a ,

csak mert

keletkezésük idejének v i s z o n y a i r a , hanem korábbi

a falu belső életére szolgáltatnak -szinte minden

nem admás

információt.

a falukutató nem m e l l ő z h e t i a családi levéltárak

-anyagának

a

idősza-

is hoznak a d a t o k a t . M á s részüknek fő értékét pedig az hogy

forrásnál többÁm

termény- és t e r m é k ö s s z e g e z é s e k , jövedelem

l e l t á r a i , h a t á r h a s z n á l a t i s z a b á l y z a t o k , mór inglevelek

tanuvallatási pusztán ja,

fel-

h e l y s é g i g a z g a t á s s a l kapcsolatos d o k u m e n t u m o k , építkezési és

vagyonának

kokra

jószágkormányzati

piaci viszonyokra és kapcsolatokra utaló kimutatások és

oktatási stb.

előírások, rendtartások,

k ö z b i r t o k o s s á g i iratok, k á r b e c s l é s e k , illetőleg

feljegyzések, tok,

szőlőtele-

regale használatot tárgyazó e n g e d é l y e k , rendkívüli szol-

levelezés-

átnézését s e m . Mert a missilisek közt mindig

akadnak

olyanok,

amelyek

nem kizárólag a levelezőpartnerek saját

belső

személyes dolgait illetik, hanem egy-egy közösségre nézve is tartalmaznak

írásba sehol másutt nem rögzített a d a l é k o k a t .

Ugyanez

mondható el az egyik-másik családi levéltárban fennmaradt r ó l , esetleges életrajzokról vagy m e m o á r o k r ó l A

naplók-

is.

falusi társadalom történetének a kutatók által m i n d e d d i g

szonylag vagy

kevéssé

vallatott

forráscsoportját alkotják

a

vi-

peres

törvényszéki iratok. Bennük elsősorban nem a per tárgya

az

é r d e k e s , hanem a z , amit ennek kapcsán a v á d l o t t , illetőleg a meghallgatott tanúk g y a k r a n , persze a központi cselekménytől sem

koránt-

függetlenül, e l m o n d a n a k . Egy 1 8 . századi lótolvajlási

összefüggésben illetően tudó,

például az érintett é s z a k m a g y a r o r s z á g i

üggyel

helységet

az alábbiak derülnek ki: a lakosok közül hány az

kiket

tart név szerint a közösség rosszalkodásra

lyenre)

h a j l a m o s n a k , ezek hogyan oszlanak meg a falu

rétegei

között és milyen külső összeköttetésekkel

írás-

(és

mi-

társadalmi

rendelkeznek,

a gyanúsított a cselekmény.:elkövetésekor milyen technikát és eszközöket szásának korlása

a l k a l m a z o t t , az orgazda s z e m é l y e , a lopott állat módja és helye, az a pünkösdi n é p s z o k á s , amelynek

az

gya-

a figyelem elvonásával e l ő s e g í t e t t e , hogy a vádlott vég-

rehajthassa núsított

átját-

s z á n d é k á t , az istálló k i k é p z é s e és b e o s z t á s a , a gya-

és

több tanú ruházatának ö s s z e t é t e l e és

egyik tanú

megformálása,

-egyébként urasági alkalmazott- m u n k a b e o s z t á s a , a

faluvezetőség

beállításának módja, a helységben lakó lakosság által évente e l f o g y a s z t o t t

szolgabíró

életvitele,

a

bor

átlagos

mennyisége,

a település utcai és ú t v i s z o n y a i , a tolvajlás

során

okozott tűz által elhamvasztott házak l e í r á s a , a "meggyakni" szó

táj-

használata a közösülés k i f e j e z é s é r e , a csűrök iakóháztól

va-

ló különépítésének r e n d s z e r e , a falusi bakter k ö t e l e s s é g e i és javadalmazása,

a helység vízellátásának f o r m á j a , egy részének

p o g r á f i á j a , és végül az erdőhasználat Természetesen mint

az

ügyben

korántsem

minden

módja.

pertest

ilyen

előbb i d é z e t t . A periratok információs eljárók

lelkiismeretességétől,

a

kincsesbánya, jelentősége

felvett

és

egy sereg más tényezőtől f ü g g .

az

dokumentumok

r é s z l e t e s s é g é t ő l , a tanúk számától és b ő b e s z é d ű s é g é t ő l vagy szavúságától

to-

Olyan

szűk-

azonban,

amely né tartalmazna a kutató számára n o v u m o t , alig t a l á l h a t ó közöttük.

P e r s z e , azt is hozzá kell t e n n i , hogy periratok

egyrészt

-

korántsem ka

221 .-

minden helységet illetően maradtak fenn, másrészt rit-

az a t e l e p ü l é s , amely peres ügyben vissza-visszatérően

kelt

lett v o l n a . Ennek ellenére a bírósági iratok átvizsgálása a

falukutatónak múlhatatlan A az

érde-

kötelessége.

periratokkal ellentétben a kutatók már réges-régen

rájöttek

egyházi anyakönyvek f o r r á s é r t é k é r e . Mégis említeni kell ő k e t ,

mert

más

-méghozzá

használhatók, ket.

mint

nem lényegtelen- kérdések

tisztázására

amilyenekre eddig igénybe vették

is

segítségü-

Az anyakönyveket eddig ugyanis általában a demográfiai gör-

be, a s z a p o r o d á s , a m o r t a l i t á s , a nemek aránya a l a k u l á s á n á k , egy-egy terület e l t a r t ó k é p e s s é g é n e k , a felekezeti megoszlás megállapítására

h a s z n á l t á k . Pedig számos más kérdéskör is v a n , amelynek

t a n u l m á n y o z á s á b a , igaz, egyfelől roppant aprólékos m u n k á v a l , másfelől egyéb források i g é n y b e v é t e l é v e l , ugyancsak b e v o n h a t ó k . Csupán

hármat

mennyire gált

említek

volt

tisztázása,

i d ő s z a k b a n . A másik a településen belül a l a k u l ó ,

dása.

hogy vizs-

illetőleg

alakított k ó m a r e n d s z e r , azaz a családok

összefonó-

Végül -egyéb forrástípusok kiaknázásával- annak

felderíté-

hogy a zselléresedés folyamatában mekkora volt a telekosztó-

dás, De

annak

az adott közösség z á r t , önmagába forduló a

mesterségesen se,

k ö z ü l ü k . Az egyik

netalán

a zsellérségre állítás szerepe, illetőleg

aránya.

említhetném a n é p m o z g a l o m , a ki- és beköltözés tárgykörét

Mindezekre

fogyatékosságaik ellenére sincsenek részint

is.

komplet-

t e b b , részint megbízhatóbb kútfőink az a n y a k ö n y v e k n é l . Sajátságos

irategyütteseket jelentenek a megyei és általában a

köztisztviselők

által hátrahagyott és ilyen címen

nyilvántartott

h a g y a t é k o k , N a c h l a s s - o k , amelyekből nemcsak az O r s z á g o s , de tanácsi

levéltárakban is t a l á l h a t ó k . Ezek darabjainak egy

olyan, az

voltaképpen az adott t ö r v é n y h a t ó s á g ,

illetőleg

érintett központi szerv megfelelő iratsorozatában lenné a he-

lye, pen

amelynek

csoportja

bekerülése azonban valamilyen okból e l m a r a d t . De mindenképkiegészíthetik

iratcsoportokból egy-egy

kérdés

amelynek

a

falusi társadalomra vonatkozóan

összegyűjthető kapcsán

a d a t o k a t . Másik részük

olyan előzetes

feljegyzésnek

alapján szerzője a maga summázott végjelentését

az

ezen

viszont készült, szándé-

kozott végleges formába ö n t e n i , vagy öntötte is, e végleges dokumentum

a z o n b a n , ha egyáltalán m e g s z ü l e t e t t , a feljegyzésben

laltaknál

természetszerűleg

kevesebb információt

fog-

tartalmaz.

A

-

222 .-

többletadatok megszerzése végett indokolt a hagyatékokat

áttekin-

teni. Némileg gok

hasonlítanak hozzájuk a különféle szervek vagy

által kirendelt küldöttségek rendszerint e g y ü t t , ám

nítve kezelt iratai. Az eltérés abban jelentkezik a két pus

közt,

vagy és

hogy

a küldöttségi vagy

commissionális célból

bizottsági,

hatósáelkülö-

forrástí-

deputationális

iratok általában m e g h a t á r o z o t t

kérdéskörre

.fogalmazódtak, ugyanakkor -megint csak á l t a l á b a n ,

de

nem kivétel nélkül- a tárgy tekintetében r é s z l e t e z ő b b e k , i n f o r m á ciókban bek.

gazdagabbak és a kérdéskör felmérését illetően

Persze,

döttségi

teljeseb-

hogy mi mindenre nyújtanak l e h e t ő s é g e t , az a

kül-

iratok esetében is nem csupán a k i k ü l d e t é s c é l j á t ó l

és

t á r g y á t ó l , hanem sok e g y é b t ő l , nem utolsó sorban a válaszadók

po-

zitív vagy negatív előjelű érdeklődésétől

függ.

A korszak végén ú j , igaz, elsősorban már nem l e v é l t á r i , de mellőzhetetlen dig

forrásanyag kínálkozik a falukutató s z á m á r a . Ez

pe-

az országgyűlési t á r g y a l á s o k n a k , a kerületi és országos ülé-

seknek,

a hozzászólásoknak általában szó szerint r ö g z í t e t t , majd

nyomtatásban

közzétett a n y a g a . Ismert, hogy a r e f o r m o r s z á g g y ű l é -

seken

egyre nagyobb szerepet kapott a jobbágyrend állásának

dése,

helyzetének r e n d e z é s e , életkörülményeinek j a v í t á s a , a fel-

szabadulásához ország

az

és egyesek á l l á s f o g l a l á s a i v a l k a p c s o l a t b a n a

szót

deputások rendszerint szóltak a r r ó l , hogy az e l ő t e r j e s z t e t -

teket

vagy

nyosnak.

elhangzottakat miért tartják előnyösnek vagy

Ennek során mindig saját megyéjük vagy tágabb

körülményeivel ket

vezető út m e g n y i t á s a . A k ü l ö n b ö z ő t e r v e z e t e k e t

minden tájáról érkezett követek vitatták m e g . A k ü l ö n b ö z ő

javaslatokkal kérő

kér-

és

hátrárégiójuk

példálóztak, és közben olyan t é n y e k e t , j e l e n s é g e -

folyamatokat ismertettek, amelyek más

forrásokban

vagy csak elnagyoltan fogalmazódnak m e g . Szóban forgó

nem,

forrástípu-

sunk ezért nem csak új ismeretek garmadáját h o z z a , de arra is világot

vet, hogy milyen eltérések voltak a különböző régiók

falu-

si társadalmainak életfeltételei k ö z ö t t . Az országgyűlések tárgyalásairól kiadott anyagnál előbb keztek Ezekben szont

a nyilvánosság előtt a különböző p o l i t i k a i és

jelent-

szaklapok.

a falvak egész sorára találhatók hol s z ű k s z a v ú , hol részletező

hírrovatban, gyűléseiről

adatok. A politikai sajtóban ezek egy része

via

másik része pedig az egyes m e g y é k b ő l vagy azok közbeküldött b e s z á m o l ó k b a n , illetőleg olvasói

levelek-

-

ben

223 .-

t a l á l h a t ó k . Külön figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági szak-

lapok,

mindenek

különböző

előtt a Magyar G a z d a . Ebben időnként az

ország

tájairól készült helyzetfelmérésekre akadhat a k u t a t ó ,

amelyek nem csupán ismereteit g a z d a g í t j á k , hanem hallatlanul megkönnyíthetik telmezését hogy

De

ha nincs is abban a

szerencsés

kal

ér-

helyzetben,

az általa vizsgált helységről vagy tájról részletes

mációt a

más egyedi,.önmagában álló adatainak valósághű is.

k a p h a t n a , saját eredményeinek a másutt létező

infor-

viszonyok-

történő egybevetéséhez mindenképpen alapul s z o l g á l h a t , ezért történetírás comparatív művelésének mellőzhetetlen feltétele a

lapok vonatkozó

anyagának.áttekintése.

Végül szólni kell a publikált n a p l ó k r ó l , illetőleg ról,

emlékiratok-

amelyekről gyakran csak akkor derül k i , hogy az ország mely

tájairól veszi nem

é s . milyen vonatkozásokban adnak h í r e k e t , amikor

kézbe

őket a k u t a t ó . Mégpedig esetenként nem is a k á r m i l y e n , a mindennapok életéről máshonnét be nem szerezhető

ciókat.

Ennek

bizonyítására hadd hivatkozzon e g y , a

közéletben

és

politikában egyáltalán nem j e g y z e t t , olyan

gi

kisnemes -egyébként hangulatos leírásokban bővelkedő-

emlékezéseire,

illetőleg a benne megörökített

ha-

informá-

felső-magyarorszávissza-

jelenetek-jelensé-

gek e g y i k é r e . Nem i d é z e m , csupán összefoglalom az ott rögzítetteket.

Az utcán kocsizörgés h a l l a t s z i k . A saját telkén

kisnemes zetét meg

gazdálkodó

familiája összerezzen és m e g r e t t e n . Minden tagja

visszafojtva

lélek-

h a l l g a t ó d z i k . Ú r i s t e n , melyik ház előtt

áll

a kocsi? Kihez érkezik vendég? De hamarosan igazolódik a fé-

lelem:

a

tenni.

patacsattogás az ő kapujuk előtt marad el.

Nincs

M i n d e n k i örömet színlelve rohan k i . Állelkesedéssel

kodja

le a szekérről és ölelgeti a négy j ö v e v é n y t , aki az

pírját

az

örömteli

szemrehányásokat felénk?

tesz

fogadtatás következményének v é l i .

A

a vendégeknek: miért ilyen ritkán

M i k ö z b e n , ovációval tereli őket b e f e l é , a

mit húzarcok gazda

jártok

gazdaasszonyt

egyetlen gondolat foglalkoztatja: mit adok ezeknek enni? Hamarjában

és

suttogva utasításokat osztogat a gyerekeknek: ki

jobbágyportára a

szaladjon," és honnét mit kérjen k ö l c s ö n b e . És míg

gazda odabenn a vendégeket s z ó r a k o z t a t j a , a gyerekek a

lapulva, kinek rült

melyik falhoz

észrevétlenül térnek a zsákmánnyal h a z a . Kinek c s i r k é t ,

t o j á s t , kinek v a j a t , kinek mézet és kinek szalonnát kikunyerálnia.

Elkezdődik a s ü t é s - f ő z é s , a vendégek

sikeelőbb

-

poharaznak,

224 .-

majd terített asztalhoz ü l n e k . Azután egész nap egy-

idejűleg vagy felváltva csak esznek, isznak és t á r s a l o g n a k . A l k o nyatra

már

elhervadt a vendéglátók ama r e m é n y e , hogy még

aznap

távoznak a v e n d é g e k . Ágyalni kell n e k i k , de ezúttal dunyha és suba

kérésre kell a gyerekeket a faluban s z é t f u t t a t n i . M á s n a p

mét

ennivalóért

gyötri

az

visszaadni. negyedik távozási a

mikor

és honnét tudják

a

sok

jobban kölcsönt

És így megy ez harmadik nap i s . Ám amikor a v e n d é g e k

nap

felélénkül. nek

járják be a falut. A h á z i a k a t meg egyre

aggodalom:

is-

szedelőzködni k e z d e n e k , az egész

család

hirtelen

Marasztalják a látogatókat, majd mikor k i d e r ü l , hogy

szándékuk k o m o l y , könyörgőre fogják a dolgot: ne m e n j e - .

m é g , olyan jó együtt-, és ki t u d j a , mikor lesz ismét

alkalom

t a l á l k o z á s r a . Még szekérre szállás közben is c s i m p a s z k o d n a k

vendégekbe, ra.

hogy legalább a búcsúzkodás nyúljék minél

Végül

a

hosszabb-

elindul a s z e k é r . A háziak az utcára mennek és

mind-

addig szomorúságot játszva integetnek a távozók u t á n , amíg az elkanyarodó

úton el nem tűnik szemük elől a f o g a t . Ám akkor h a n g o s

megkönnyebbüléssel, nyugtázzák,

hogy

könnyebbülést

de az átélt izgalmak miatt magukba

roskadva

hála I s t e n n e k , végetért a v e n d é g l á t á s . A

meg-

azonban tompítja a szorongás: mi l e s z , ha n e m s o k á -

ra ugyanilyen csapás éri ő k e t . Azt

hiszem,

jobbágyokkal nyő,

együtt

és egyszinten élő kisnemesség "fenn az

a er-

nincsen kas" v i l á g á t . Azt a k é p m u t a t á s t , ami hasonló

alkal-

j e l e n t k e z e t t . Vagy azt a s z ű k ö s s é g e t , amelyben egy

ilyen

makkor kisnemes

házanépe

vendéglátás pán

hogy szépíró sem tudná valósághűbben á b r á z o l n i

é l t , és amely azzal járt e g y ü t t , hogy

különleges példa ez az emlékiratokból m e r í t h e t ő

értékére? egyik

puszta

esetén jobbágyszomszédai segítségére s z o r u l j o n . C s u Lehet.

Az

v i s z o n t , hogy

minden

információk

emlékiratban

talál

vagy másik falukutató a maga témájához tényszerű vagy

szí-

nesítő m a z s o l á k a t , k é t s é g t e l e n . Mondanivalóm végeztével a tisztelt megjelentek körül többen bizonyára ilyen a

abban

összegezik

b e n y o m á s a i k a t , hogy

"anyám,

én

címben foglalt vállalkozásnak nem t u d t a m , nem tudhattam

déktalanul velem, bekre

nem

lovat a k a r t a m " , illetőleg vártam. Magam is r e s t e l l e m , hogy eleget tenni. ; Mert többévtizedes tapasztalat

maramondatja

hogy a falukutató önmaga ellen v é t , ha a forrásokat és

jelentéktelenebbekre osztja. Hiszen van f o r r á s ,

főbamely

-

225 .-

formailag az utóbbi csoportba sorolható, vallatóját viszont egyed ü l á l l ó , nagy horderejű adat birtokába juttatja. És van forrástíp u s , amely rengeteg adatot k í n á l , de amelyeknél egy másik

forrás-

csoport megbízhatóbbakat t a r t a l m a z . A végkövetkeztetés: a kutatónak

minden számba jöhető forráscsoport anyagába bele kell tekin-

tenie. Magától értetődően az országos szervek és a törvényhatóságok

irategyütteseibe is. Nem a "főbb" forrásokat

lajstromoztam,

hanem csupán néhány forrástípust emeltem k i . Vagy a z é r t , mert eddig

kevésbé állt a figyelem előterében, vagy a z é r t , mert roppant

széles

a

azért,

mert

benne

rejlő

adatok jellegének

feldolgozásuk olyan történeti

eredményezheti, őket a t u d o m á n y .

skálája,

vagy

kérdések

amelyekkel összefüggésben még nem

pedig

megoldását

hasznosította

Hudi József: A NEMESI (CURIALISTA) KÖZSÉG Ö N K O R M Á N Y Z A T A LEVÉLTÁRI FORRÁSAI A

KUTATÁSÁNAK

magyar történetírás egyik sajátosságaként tarthatjuk

számon,

amíg az utóbbi kétszáz évben az egyes történetírói

iskolák

hogy

könyvtárnyit

írtak össze a nemességről , annak

vezető;rétegeiről,

addig a köznemességről -különösen az e g y t e l k e s , m á s k é n t ta

cúrialis-

nemesekről- alig-alig olvashatunk a s z a k i r o d a l o m b a n . P e d i g ez

utóbbiak szágon zött

történeti szerepe sem e l h a n y a g o l h a t ó , hiszen

Magyaror-

-önálló szabad paraszti réteg híján- a rendi k e r e t e k az egytelkes nemesség képviselte a szabad paraszti

lehetőségét.

1

'"

'

kö-

fejlődés

"".';

Ami érvényes a történetírás e g é s z é r e , e l m o n d h a t ó a k o r m á n y z a t történeti irodalomról is, hiszen 1945 előtt -egy-két p u b l i k á c i ó 2

tói

eltekintve- alig foglalkoztak a k i s n e m e s i t á r s a d a l o m m a l .

A

látszólagos érdektelenségnek több oka is van: az állami levéltárvédelem sem 1919 e l ő t t , sem a két v i l á g h á b o rú között nem terjedt ki a k ö z s é g e k r e , ennék k ö v e t k e z t é b e n a k ö z ségi és családi levéltárak túlnyomó r é s z e e l p u s z t u l t ; a húszas évektől kezdve az iratanyag v é d e l m é r e , a

levéltárügy

rendezésére tett javaslatok (kerületi levéltárak f e l á l l í t á s a , védetté

nyilvánítási eljárás b e v e z e t é s e , i l l . a f a l u v e z e t ö k

szítése a l e v é l t á r v é d e l e m r e ) hatástalanok A

maradtak.

megmaradt községi levéltárak anyaga csak az e g y s é g e s

levéltári

felké-

3

hálózat kialakulása (1950) utáni években k e r ü l t

állami levél-

tári ő r i z e t b e , s menekült meg a végső p u s z t u l á s t ó l . A n e m e s i k ö z ség

önkormányzatának kutatását azonban ekkor a

dogmatikus-szek-

tás történelemszemlélet és tudománypolitika m e g a k a d á l y o z t a . A fokozatos hatvanas

gazdasági-politikai-ideológiai

évek elején m e g i n d u l ó , s az é v t i z e d végére

helytörténeti jedtek. mot

konszolidáció

nyomán

a

kiteljesedő

kutatások a'nemesi ö n k o r m á n y z a t múltjára is k i t e r -

Az első e r e d m é n y e d r ő l már a h a t v a n a s évekről szólva

szá-

a d h a t u n k , a hetvenés évek közepén már a curialista községek ; 4 szervezetéről is megjelenhetett az első alapozó jellegű m u n 3k a . Hatására a követkéző években mások is a téma felé f o r d u l t a k . Az

- 227 .-

elmúlt

egy-másfél évtizedben a kormányzattörténet olyan

eredmé-

nyeket mutathat f e l , amelyek a nemességkutatás eddigi fehér foltjait tüntették e l , s áttételesen hozzájárultak a helyi önkormányzatok

jobb megértéséhez is. Az alapkutatásokhoz olyan résztanul-

mányok tás

k a p c s o l ó d t a k , amelyek -joggal mondhatni- a

nemességkuta-

valóságos reneszánszát hozták a nyolcvanas é v e k r e , s

várha-

tóan hozzájárulnak majd a magyar nemesség történetének sokkal mélyebb és reálisabb A

megismeréséhez.

6

nemesi községről -főként Degré Alajos jóvoltából- ma már jó-

val

többet t u d u n k , mint k o r á b b a n . E tudás azonban sok

ból

felszínes

és h i á n y o s , mert az eddigi kutatások

szempontterületileg

korlátozottak v o l t a k , s nem minden lényeges forrástípusra tek

ki. Dolgozatunkkal a további kutatásokhoz kívánunk

terjed-

támpontot

adni. Két kérdésre szeretnénk válaszolni: melyek azok a legfontosabb

források a nemesi községi (s részben a m e g y e i )

levéltárak-

ban,

amelyeket eredményesen fel tudunk használni és

segítségük-

kel milyen eredményeket érhetünk el?. 1 . Forrásismertetés A nemesi községek önkormányzata -eddigi ismereteink szerint- a 16-17. században kezdett kialakulni és a 10.század közepére szilárdult m e g . Degré szerint az e l ö l j á r ó s á g , mint a község jogi képviselője a 1 0 . század harmadik harmadában a vizsgált 8-10 helységben (Baranya, H e v e s , V a s , Veszprém és Zala m e g y é b e n ) már 7 mindenütt m e g t a l á l h a t ó . Az elöljáróság feje a h a d n a g y , tagjai a változó számú e s k ü d t e k . A község lakói együttesen gyakorolják a földesúri j o g o k a t , saját területükön érvényes jogszabályokat alkotnak. Az elöljáróság -élvé a ráruházott hatalommalirányítja a község mindennapi é l e t é t , mégszabja a g a z d á l k o d á s rendjét, ügyel a k ö z b i z t o n s á g r a , a kisebb bűnügyekben és polgári ügyekben igazságot s z o l g á l t a t . ítéletei ellen a szolgabíró í t é l ő s z é k e , illetőleg a vármegyei törvényszék elé lehet f e l l e b b e z n i . A község s z e r v e z e t é t , ánnak működését az alábbi fontósabb forrástípusok segítségével lehet megismerni: Privilégium vagy k i v á l t s á g l e v é l . A nemesi községek szabadságaikat rendszerint "örök érvényű" oklevélben erősítették meg az u r a l k o d ó v a l . Ezeknek számtalan fajtája i s m e r e t e s , attól f ü g g ő e n ,

-

228 .-

„hogy milyen c é l l a l , milyen tárgyban adták ki ő k e t , ki volt a kiadójuk, s t b . Az önkormányzat kutatása szempontjából jól h a s z n á l ható a régi kiváltságokat és a birtoklást m e g e r ő s í t ő k i v á l t s á g l e v é l . Ezek szerencsés esetben azokat a tősgyökeres familiákat is felsorolják, amelyek a nemesi községet a l k o t j á k . . (Szentgálnak p l . 45 kiváltságlevele i s m e r e t e s , ezekből nyomon követhető jogállásának változása.) Ritkábban a nemesi községek v á s á r t a r t á s i engedélyt is kaptak ( p l . Nagypirit 1 8 4 6 - b a n ) , ez azonban még ko. rántsem jelenti a z t , hogy.ezáltal ténylegesen is m e z ő v á r o s s á váltak volna. Statutum vagy r e n d s z a b á s . Az önkormányzat m e g i s m e r é s é n e k egyik legfontosabb forrása. A nemesi községek Erdélyben már a 1 7 . század második felében rendtartásban szabályozták az önkormányzat 8 működését. A Dunántúlon statútumokkal csak a 18.század második felében t a l á l k o z u n k . Az általunk eddig ismert legkorábbi r e n d t a r tás Szentgálé 1 7 5 3 - b ó l . A rendtartást a 1 8 . században általában még a falugyűlésen a nemesek és nem nemesek közösen készítik e l , a 1 9 . században már csak a nemesek vesznek részt a törvényalkotásban. A rendtartást szinte minden esetben a v á r m e g y é h e z terjesztik fel jóváhagyásra (ez-törvényes garanciát jelent arra nézve, hogy érvényt is tudnak szerezni n e k i ) . M e g f i g y e l h e t ő az a szabályszerűség is, hogy a fejlettebb önkormányzatok s t a t u t u m a i t a kisebb községek mintaként használják f e l . (Ahogy amazok a vármegyei és városi önkormányzattól " t a n u l n a k " . ) A r e n d t a r t á s t az évente tartott tisztújításokon felolvassák, k ö z z é t e s z i k . Ritkán dolgozzák át ő k e t , inkább ú j a b b , k i e g é s z í t ő statútumokat c s a t o l nak h o z z á . Megőrzésére külön gondot fordítanak: több példányban lemásolják, s rendszerint feljegyzik á község protokollumában is. '] . : " '. A rendtartás általában kiterjed az önkormányzat minden ágára (bíráskodás, r e n d é s z e t , gazdálkodás s t b . ) . Az sem r i t k a s á g , hogy egy-egy- fontos kérdést külön "rendszabásban" s z a b á l y o z n á k . A 1 8 . század végétől legáltalánosabban az e r d ő h a s z n á l a t o t ( e r d ő r e n d t a r tás • )V é g z é s . A statutumnál alacsonyabb rendű j o g s z a b á l y , amely egy-egy egyedi ügyben hozott döntést t a r t a l m a z . Ezeket a "végezéseket" legtöbbször a tanács'ülési jegyzőkönyvekben jegyezték fel, de e l ő f o r d u l t , hogy különálló papírlapon r ö g z í t e t t é k . A végzé-

-

sek,

határozatok

229 .-

segítségével e l l e n ő r i z h e t j ü k , hogy a

tást mennyire tudták megvalósítani a mindennapi Protocollum

rendtar-

gyakorlatban.

vagy j e g y z ő k ö n y v . A 1 8 . században még

leggyakoribb

az ú n . vegyes j e g y z ő k ö n y v , amely tartalmazhatja a köz- és kisgyűlések ún.

jegyzőkönyveit, a felsőbb rendeletek másolati könyvét

k u r r e n s k ö n y v e t ) , valamint a bírói számadásokat, s egyéb fel-

jegyzéseket. ket

(az

A 1 8 . század utolsó két évtizedében a k ö r r e n d e l e t e -

már önálló kötetbe m á s o l j á k , a számadásra kötelezett

tiszt-

ségviselők pedig számadásaikat a nagyobb helységekben külön vezetik. az

(Ha nem tudnak írni, akkor a községi jegyző végzi helyettük írásbeli t e e n d ő k e t , aki esküdtként szintén tagja az elöljáró-

ságnak.) szik

a

mindent jes

A községi bíró vezette jegyzőkönyv forrásértéke s t a t ú t u m o k k a l . Ha rendesen v e z e t t é k , kisebb

községekben

rögzítettek b e n n e , s ezért az önkormányzat működése tel-

egészében

rendtartás lélekkel

rekonstruálható

és

b e l ő l e . Ha egy-egy

községben

a bírói jegyzőkönyv fennmaradt, a kutató

láthat

1705-ben felsőbb

m u n k á h o z . A kurrenskönyv vezetését (járási s z o l g a b í r ó ,

vármegye,

az

József

meg. levéltárai-

f e l . Számuk és fajtájuk attól függően v á l t o z ó ,

illető községben hány. számadásra kötelezett választott

ségviselő nütt

v o l t . A b í r ó , érdőinspektor számadásait szinte

ből is megállapítható az illető tisztségviselő ben

ezek-

jegyzőkönyv-

olvashatók a tisztújításra vonatkozó f e l j e g y z é s e k .

Szentgál iratok-

1802-től k e z d v e . Ezek olyan iratok, l a j s t r o m o k , amelyek tar-

talmazzák számát.

a jelöltek és választottak n e v é t , a leadott Körükbe tartoznak az e s k ü m i n t á k , amelyek

tartalmazzák fáradságos

a

munkától

Kisebb

ezekből

kiméri meg a k u t a t ó t . Szerencsés esetben

számára készült utasításokat (instru k c i ó k a t )

fel tudjuk h a s z n á l n i . Perek.

szavazatok

tisztségenként

rövid "munkaköri leírást" is. Ezek' ismerete

tisztségviselők

rek,

tisztminde-

hatásköre.

i r a t o k . Kisebb helységekben a bírói

esetében találkoztunk külön tisztújítási ("restauratios") kal

hogy

m e g t a l á l j u k . Ha más forrás nem áll r e n d e l k e z é s ü n k r e ,

Tisztújítási

a

kormányszervek)

S z á m a d á s o k . Önálló iratként csak a nagyobb községek tűnnek

a

nyugodt

II.

egységesen e l r e n d e l t e . Tanulmányozásával a község és szervek

kapcsolatát ismerhetjük ban

vetek-

sok a is

,

ügyekben a községi tanács előtt is folytak

a tanács igazságszolgáltatási működéséhez

pe-

nyérhe-

- 230 .-

tünk

adatokat.

A község és a magánosok a vármegyai

büntető

törvényszék en

is perlekedtek; a közösség

határai

védelmében fordult az í t é l ő s z é k h e z . A pert

másolatban vagy eredetiben-megtaláljuk sősorban

polgári

és

leggyakrabban -esetenként-

a községi l e v é l t á r b a n . El-

néprajzi és gazdaságtörténeti szempontbői használhatók 1?» de nem egy esetben a tisztségviselők m a g a t a r t á s á r ó l , el-

adatai,

járásáról is é r t e s í t e n e k . ' Végrendeletek, zunk

osztálylevelek.

A 1 8 . század végétől

találko-

a z z a l , hogy az elöljáróság is írásba foglalta a v é g r e n d e l e -

teket,

o s z t á l y l e v e l e k e t . Ezeknek e r e d e t i j é t megtaláljuk a k ö z s é g

l e v é l t á r á b a n , mert az elöljáróság részt vett a hagyatéki

eljárás-

ban . Összeírások. elöljárók tükre

különféle összeírásokból

összeállíthatjuk

az

helyze-

vonatkozóan.

Az már

A

méltóságsorait és adatokat gyűjthetünk anyagi

iratok

külső ismertetőjegyei. Kettőt emelünk ki

említett

tisztázásához archontológiai hatunk,

méltóságsort

és a p e c s é t e t . A

külön:

hatalmi

feltétlenül érdemes elkészíteni a

a

viszonyok

tisztségviselők

táblázatát. Ehhez minden olyan iratot

felhasznál-

amelynek szövegében vagy h i t e l e s í t ő záradékában a k ö z s é -

gi. elöljárók neve vagy aláírása szerepel. (Ez utóbbi a l k a l m a s az alfabetizáció esetben annak

pecsét

sok

akkor is bizonyítja a községi ö n k o r m á n y z a t m e g l é t é t ,

esetben

a

nemesi

község

datációt.

a korai pecsétekről: S z e n t g á l legkorábbi

Dereskéé 1 7 4 0 - b ő l , Takácsié 1742-ből v a l ó . pecsétjén azonban hiába keresünk

ha

Szerencsés

köriratban található évszám k ö n n y í t i meg a

példa

1662-ből,

9

pecsétje A

legtöbb

évszámjelölést,

használatuknak kezdetét csak hosszas k u t a t á s s a l lehet megál-

lapítani. pecséteket ták.

tanulmányozására is.) A

levéltára nem maradt fenn az adott i d ő s z a k b ó l .

Néhány

így

folyamatának

Ha

Egy

bizonyos:

,ezeket á nemesi

heraldikát

a 1 8 . század második felében már általánosan nem is maradt fenn egy-egy nemesi község

alkalmazó, használ-

levéltára,

a

vármegye levéltárában a nemességre vonatkozó számos állagban elegendő adatot gyűjthetünk össze a település önkormányzatának jából (pl. a nemességi iratokban, t a n ú v a l l o m á s o k b a n , ban stb.).

múlt-

összeírások-

-

231 .-

2 . Kutatási eredmények - dióhéjban Veszprém megyében a 1 8 - 1 9 . században 29 nemesi önkormányzatról tudunk, 25-ről gyűjtöttünk a d a t o k a t . Öt községnek (Egeralja, M e n c s h e l y , N a g y a l á s o n y , Ö c s , S z e n t g á l ) maradt fenn érdemleges iratanyaga. A leggazdagabb levéltári anyaga Szentgálnak és Mencshelynek van. Kutatási eredményeinket tételesen a következőkben foglalhatjuk össze:*® 1. A feudalizmus időszakában Magyarországon a községeknek három történeti típusa alakult ki: a bizonyos kiváltságokkal felruh á z o t t , gazdasági-igazgatási központként a jobbágyközségek sorából k i e m e l k e d e t t , a földesúri hatalomtól lazábban függő mezőváros , a földesúri hatalom alatt álló jobbágyközség és vármegye alá rendelt nemesi k ö z s é g , melyet a "tulajdonos családok önmaguk i g a z g a t t a k " . A három alaptípus között azonban számtalan átmeneti forma l é t e z e t t . Ha p l . a mezővárosban szerveződött nemesi község, annak jogállása a mezővárosi polgárokéhoz állt k ö z e l e b b . Ha valamilyen oknál fogva az uradalom szerezte meg a határ egy rés z é t , s a valamikori nemesi község vegyes lakosságú l e t t , a településen élő nemesség önkormányzata lényegesen c s ö k k e n t . A nemesi (curialista) község önkormányzata g a z d a s á g i , igazgatási és politikai önállóságot f e l t é t e l e z e t t . A község fel nem osztott i n g a t l a n á t , a nemesek közösen b i r t o k o l t á k . A nemesi község közjövedelmi forrásai: a földesúri és kisebb királyi haszonvételek. Az előbbiekhez tartozik a közvagyont képező ingatlanok haszna, az utóbbihoz a v á m - , vásár- és révjog gyakorlásából eredő bevételek, a m a l o m , m é s z á r s z é k , kocsma j ö v e d e l m e . 2 . A közösbirtoklás f o r m á i n a k , s ezzel összefüggésben a nemesi községnek a megítélésében a szakirodalomban némi bizonytalanság t a p a s z t a l h a t ó . Nagyon gyakori e s e t , hogy a nemesi közbirtokosságok szervezetét -nyilvánvalóan a formai hasonlóságok miattsokan azonosítják a nemesi község s z e r v e z e t é v e l . Holott megítélésünk szerint a közös birtoklásnak itt két típusáról van szó: az egyik esetbén az egytelkes n e m e s s é g , a másik esetben a birtokos köznemesség közös b i r t o k l á s á r ó l . Egy-egy faluban -attól f ü g g ő e n , hogy a birtokszerzők hány nemzetséghez tartoztak- találunk akár 2-3 k ö z b i r t o k o s s á g o t is. Ebben az esetbén a legfontosabb önkormányzati szerv a c s a l á d ü l é s , ennek vannak alárendelve a "fami-

- 232 .lia" különböző ágaihoz tartozó választott

tisztségviselők.

3. Az e l s ő , tudományos igénnyel m e g í r t , magyar nyelvű ti közigazgatási kézikönyv szerzője a m e g s z i l á r d u l t zet

gyakorla-

községszerve-

élén álló elöljáróságot kettős értelemben h a s z n á l j a . S z ű k e b b

értelemben bíró az

ide

tartozott a nemesek közgyűlése által

választott

az esküdtekkel (vagy t a n á c s - d e p u t á t u s o k k a l ) , a p é n z t á r o s és állandó jegyző. Tágabb.értelemben ide sorolja a bírónak

alá-

rendelt kisesküdteket (kisbírákat), a különböző s z a k f e l a d a t o t ellátó nem

bírákat

(korombíró, u t c a b í r ó , m e z ő b í r ó ) .

Természetszerűen

tartoztak ide már a község szolgálatában álló

(pl.

szegődményesek

é j j e l i ő r ö k , csőszök s t b . ) , akiknek j o g v i s z o n y á t

szerződések 4.

ideiglenes

szabályozták.

Veszprém megyében a nemesi önkormányzat fejlődésének

nete

két korszakra b o n t h a t ó . A választóvonal 1814: ekkor

meg az első vármegyei " R e n d s z a b á s o k " , amely az országban

törtéjelenik

egyedül-

álló m ó d o n , egységesen szabályozza a nemesi községek és k ö z b i r t o kosságok szervezetét és m ű k ö d é s é t . Ezzel a s z a b á l y r e n d e l e t t e l vántak

rendet

teremteni az á t t e k i n t h e t e t l e n ü l s o k f é l e , s

ellenőrizhetetlen két

alkalommal

helyi

önkormányzat k ö z ö t t .

is megújították-módosították

A

kí-

ezért

Rendszabásokat

( 1 8 2 6 , 1 8 4 6 ) , de

a

kívánt eredményt nem tudták elérni. Hogy

milyen

lusztrálására és

szélsőséges esetek voltak 1814 e l ő t t , nézzünk

egy példát. 1791-ben Öcsön 1

annak

il-

törvénybíró

.9 esküdt (az egyik agilis) alkotta az e l ö l j á r ó s á g o t . S z e n t g á -

lon

ugyanekkor:

jegyzőt, dász-

továbbá

egy

egy k i s b í r ó t , több e s k ü d t e t , egy-egy m a l o m - , b o r - ,

egy

törvénybírót, 12 " t a n á c s o t " ,

va-

és deszkabírót (a deszkametsző m a l o m n á l ) , valamint egy er-

dőinspektort Az

találunk.

1814-ben kiadott megyei statutumok két k a t e g ó r i á t

tetnek

meg:

(pénztáros), vagy

12

népesebb egy

helységekben egy

bírót,

egy

különbözperceptort

jegyzőt, egy vagy több k i s b í r ó t ( e s k ü d t e t ) ,

vagy még több tagú tanácsot ( e l ö l j á r ó k ) írnak e l ő .

településen legalább egy bíró és 2 e l ö l j á r ó felállítását

gekben

mert sokhelyütt nem volt e l ö l j á r ó s á g . A népesebb

vál-

helysé-

azonban már a 1 8 . század végére túlhaladták áz e l ő í r t mi-

nimális szervezeti A

Kis

szorgal-

m a z z á k . Ez az előírás inkább csak a kis t e l e p ü l é s e k e n h o z o t t tozást,

6

kereteket.

szabályozás keret jellege egyébként méghagyta a

lehetőséget

-

233 .-

a helyi jogszokások továbbélésének. 5 . A nemesi communitas önkormányzata testületi és egyedi szervekre é p ü l t . Testületi szervei vármegyei mintára alakultak: a közgyűlésen (rendes, r e n d k í v ü l i , tisztújító k ö z g y ű l é s ) részt vehettek, sőt büntetés terhe alatt részt kellett venniük a község felnőtt nemes (és agilis) férfitagjainak. Az évi első rendes közgyűlésen (időpontja: november eleje, január e l e j e , 1814 után egységesen Szent György n a p j a ) először a számadások vizsgálata, majd a tisztújítás volt n a p i r e n d e n . Az elöljáróságba csak a legmódosabb családok tagjai kerültek b e , a terhes kötelességekkel járó alsóbb tisztségeket azonban a szegényebbek és az agilisek is b e t ö l t h e t t é k . A választás 2-3 jelölt á l l í t á s á v a l , szavazatszámlálással vagy egyszerűen csak közfelkiáltással t ö r t é n t . Minden alkalommal felolvasták a s t a t ú t u m o k a t , hogy ki-ki "elméjébe 1 véshesse ' a követendő n o r m á k a t . Á megválasztott t i s z t s é g v i s e l ő k , ha nem akarták vállalni a községi s z o l g á l a t o t , meghatározott pénzösszeggel megválthatták m a g u k a t . Tisztújítás után az új elöljáróság f e l e s k ü d ö t t , majd a bíró vagy a község házánál lakomával ünnepelte meg a nevezetes e s e m é n y t . Az ünnepi lakomán nemegyszer a választók is részt vettek. A megválasztott elöljárók ritkábban (pl. S z e n t g á l o n ) készpénzfizetést k a p t a k , a gyakoribb mégis az v o l t , hogy az eljárási díjak mellett a büntetés-pénzeknek bizonyos hányadát (általában e g y h a r m a d á t ) maguk közt osztották s z é t . Ha az eljárás több időt vett i g é n y b e , a termelő munkából való kiesés ellensúlyozására meghatározott összegű napidíjat is e l s z á m o l h a t t a k . A tanácsülés (kisgyűlés) intézte a község ügyes-bajos d o l g a i t , a bíró elnökletével a két tisztújítás közti i d ő s z a k b a n . A bírót évente v á l a s z t j á k , az esküdti tisztség -hacsak valaki méltatlanná^ vagy alkalmatlanná nem válik rá- egy életre s z ó l . A tanácsülést r e n d s z e r e s időközönként tartják: Szentgálon már 1753-bán e l ő í r j á k , hogy h e t e n t e , hétfői napokon kell összehívni az elöljárókat; másutt a gyakorlat az, hogy 7-10 naponként ü l é s e z n e k . A tanácsülés mint testületi szerv széles hatáskörrel rendelkezett: ügyelt az általános r e n d r e , ítélőszéket tartott a kisebb büntető és polgári ü g y e k b e n , irányította az egyes tisztségviselők m u n k á j á t , megszabta a gazdálkodás r e n d j é t , gondoskodott a

-

tanító,

a

különböző szegődményesek f o g a d á s á r ó l . A tanács

kiküldött tás, a

234 .-

deputáció végezte a hivatalos eljárást ( p l .

által

osztozta-

becsű e l v é g z é s e , határjárás s t b . ) és képviselte a

községet

megyei fórumokon (a bíró vagy a jegyző v e z e t é s é v e l ) . A tanács-

ülés

általában

csak akkor volt h a t á r o z a t k é p e s , ha az

elöljáró-

ságnak legalább a fele jelen volt. Az ülések jegyzőkönyvét az állandó

községi jegyző (vagy ennek hiányában a t a n í t ó ) v e z e t t e . Az

elöljáróság

tagjai közül ő függetlenedett először más

munkától,

hivatala

élethivatássá v á l t , ezért a polgári korszakban ő képvi-

selhette

a szakszerűséget

1

a többi (laikus) elöljáróval

szemben.

Nem mindenütt ragaszkodtak a h h o z , hogy nemes származású 6.

A nemesi község szervezetében jelentős mértékű

lódás

legyen.

differenciá-

ment végbe a 18. század utolsó negyedétől kezdve: a

bíró-

tól

a pénzkezelést a perceptor (pénztáros) vette át, melléje né-

hol

(Szentgál) már ellenőrt (controllor) is állítottak az

-es

években a visszaélések elkerülése v é g e t t . 1790 után az erdők

felügyeletét

mindenütt

az erdőinspektor ( f e l ü g y e l ő )

1810-

látta

el.

Külön bírákat állítottak a k o c s m á k , m a l m o k , pálinkafőző házak ellenőrzésére. egyedül, látta

A

tűzvédelmet a korombíró (füstbírő vagy

vagy

el.

A

a neki alárendelt személy (tizedes) differenciálódás mértéke függött a

hadnagy)

segítségével nemesi

község

n a g y s á g á t ó l , a közjövedelmi források ö s s z e t é t e l é t ő l . A legfejlettebb önkormányzata kétségtelenül Szentgálnak volt: itt a 1 9 . század elején már 20-25 tisztségviselőt 7. si

községekben

.ki.

11

az

választottak.

A feudalizmus utolsó évtizedeiben Veszprém megyében a nemeA

önkormányzat

18.

a

lakosság többségét már a nem

addig,

kiszorultak

tették rekedtek

k ö r é n , az agilisek ("nőnemesek") viszont még

században legtöbb helyen részt vehettek az

Egészen

nemesek

jobbágyok természetesen kezdettől fogva kívül

a

önkormányzatban.

amíg a megyék adóztatni nem kezdték ő k e t .

Ekkor

az önkormányzatból és külön e l ö l j á r ó s á g o t ( b í r ó , es-

küdtek)

szerveztek.

Zalában ez az elkülönülés már a 18.

század

közepén

bekövetkezett, Veszprém megyében csak a 1 9 . században

(s

ekkor sem mindenütt). 8. tunk, csak

A kutatás természetéhez tartozik, hogy m i n d a z , amit elmondaz

írásos

források adatain a l a p s z i k . Az

iratok

azonban

hézagosan tükrözik az önkormányzatok f e j l ő d é s é t , k e z d e t e i k -

ről pedig nem is tudósíthatnak.

-

235 .-

Rövid áttekintésünk talán érzékeltetni tudta, hogy a feudalizmus időszakában egymás mellett élő számtalan helyi önkormányzat egyike', a curialista nemesi község szervezete, működése jóval összetettebb a n n á l , mint sejtettük. A róla korábban k i a l a k í t o t t , elnagyolt s némileg leegyszerűsített kép árnyaltabbá tétele érdekében további részletes kutatásokra és a legfontosabb források (statútumok, hivatali utasítások, tanácsülési jegyzőkönyvek stb.) mielőbbi kiadására volna s z ü k s é g .

Jegyzetek 1 2

3

4 5 6

7 8 9

10 11

Degré Alajos: A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 184B előtt (Vas megye m ú l t j á b ó l . Levéltári Évkönyv 1. S z o m b a t h e l y , .1976. 100-119.). Alsó László: A nemesi község hatósága és s z e r v e z e t e . B p . 1928.; Révai József: Kisnemesek T a j n á n . B p . 1942.; Cseriési Károly: Régi írások falun (Levéltári Közlemények (LK) X V / 1 9 3 7 , 240.); Uő.: Köveskál és Kővágóőrs nemes és agilis urai (Magyar Családtörténeti Szemle 1939/51-53.); Holub József : Az egyházi nemesek jogállása a középkorban (Regnum 1944-46.) . Szabó István: A magánlevéltárak ügye (LK XVIII-XIX/1940-41, 7 6 - 1 0 5 . ) . Ezt megelőzően is foglalkozott a kérdéssel egy terjedelmes tanulmányban: A magyar levéltárvédelem kérdései (uo. I X / 1 9 3 1 , 151-225.); Baán Kálmán: A kisnemesi családok levéltárai (uo. X X - X X I I I / 1 9 4 2 - 4 5 , 376-384.); Cserjési: . i . m . (1937) 2 4 0 . Degré: i . m . P l . Szabó Béla: Az agilisek és évszázados küzdelmük Zala megyében az adómentességért (Zalai Gyűjtemény 1 8 . Zalaegerszeg, 1983. 131-144.). Elég itt talán csupán a salgótarjáni társadalomtörténeti és a veszprémi településtörténeti konferenciák anyagára hivatkozni! A nemességkutatásban az érdeklődés középpontjában a t á r s a d a l o m - é s gazdaságtörténeti kérdések k e r ü l t e k . A kutatások ö s s z e h a n g o l á s á r ó l azonban ma sem b e s z é l h e t ü n k . Degré: i.m. 1 0 5 . Imreh István: A törvényhozó székely f a l u . B u k a r e s t , 1983. 18-19., 4 3 . Veszprém Megyei Levéltár - V . 4 0 2 . x . Szentgál község feudális l e v é l t á r a , közigazgatási iratok. A községpecsét több iraton is m e g t a l á l h a t ó . A többi községre: u o . I V . 1 5 3 . (Veszprém vármegye tisztiszékének iratai) 6 4 / 1 8 4 9 . s z . Az á t t e k i n t é s a következő monográfia alapján készült: Hudi József: A nemesi község szervezete a X V I I I - X I X . században. B p . , 1 9 8 7 . (A kézirat a VéML Kézirattárában h o z z á f é r h e t ő . ) Uő.: Veszprém vármegye nemessége 1848 előtt (A Dunántúl Településtörténete V I . PAB-VEAB Értesítő 1 9 8 6 . 3 3 9 - 3 5 1 . ) .

- 236 .-

Szaszkó István: A K Ö Z É P B I R T O K O S NEMESSÉG JÖVEDELMI V I S Z O N Y A I N A K (Somogy m e g y e ) A a

FORRÁSAI

magyar nemesség sarkalatos szabadságainak egyike (miként Tripartitum

ként

"Primae nonus"-ának 5 . §-ában, a harmadik

az

főjog-

o l v a s h a t ó ) , hogy "földbirtokaik határain belől fekvő m i n d e n

jövedelmeikkel, mindennemű adó,

tetszésük

jobbágyi

szerint m i n d e n k o r szabadon

szolgálat,

élhetnek,

adakozás a l ó l , rovás

és

vám és harminczad fizetésétől m i n d ö r ö k r e teljesen

és ,ki vannak Az

véve...

adómentesség

több

egyéb

mentesek

1,1

tényé

ellenére már a X V I .

századtól

-nagy számban fennmaradt- forrás, különböző

kezdve

forrástípusokat

képviselve ad lehetőséget a nemesség r é t e g z ő d é s é n e k , v a g y o n i , illetve

részint

lis-,

a ház- és p o r t a ö s s z e í r á s o k , a k ü l ö n f é l e t a x a l i s , s u b s i d i o -

nalis

j e g y z é k e k , majd u t ó b b , a XVIII-XIX. században az i n s u r r e c -

tionalis

jövedelmi viszonyainak t a n u l m á n y o z á s á r a . A

összeírások,

nemzeti

színház

továbbá az o r s z á g g y ű l é s i k ö l t s é g e k h e z ,

építéséhez való h o z z á j á r u l á s r ó l ,

felajánlásokról

stb.

források köréhez

tartoznak..

Az

dica-

felvett lajstromok mind

a

2

a

a

koronázási

felhasználható

itt felsorolt források általában azonban inkább csak a

va-

gyoni rétegzettség vizsgálatához nyújtanak kellő t á m p o n t o k a t , áttételes

voltuk miatt a tényleges jövedelmi helyzet

elégségesek.

nem

a t é n y l e g e s , a gazdálkodásból származó jövedelmet

jelentet-

hanem csak annak külöbböző m ó d s z e r e k k e l , eltérő

kulcsokkal

ték,

számított az

emelkedő,

Végeredményben

sok

beval-

jövedelemnagyság-

de nem egyenletesen m e g t e r h e l ő

pénzösszeg

volt.

így csupán az átlagjövedelem alattiak és f ö l ö t t i megállapítására n y í l o t t l e h e t ő s é g .

1

felkeléssel (1809) kapcsolatos insurrectionalis

esetében

például

minden száz forintnyi jövedelem után e g y e n l e t e -

számarányának

nemesi

ugyanis

összeírás szerint a fizetendő adó a

éves jövedelem nagyságának f ü g g v é n y é b e n ,

-kategófiánként,

ek

számadatok

bizonyos hány a d á t . 1797-ben Szabolcs megyében

insurrectionalis

lott sen

Az e forrásokban szereplő

vizsgálatához

nem

-az 1807: 2 tc.-ben foglaltaknak

Az

utolsó

összeírá-

megfelelően-

az

-

237 .-

éves tiszta jövedelem h a t o d r é s z é t , valamint az épületek értékének századrészét kellett a kincstárnak b e f i z e t n i . E z e n . ö s s z e í r á sok ráadásul nem is csupán a nemeseket írták ö s s z e , hanem számba vettek m i n d e n , a feudális korban kiváltságosnak számító elemet 4 is. Somogy vármegye 1 8 0 7 . évi ilyen lajstroma tulajdonképpen egy egyszerű betűrendes j e g y z é k , amely a nevet és a jövedelmet (megfelelő h á n y a d á t ? ) közli c s u p á n . Igaz a nemességen belüli jövedelmi különbségek már ennyiből is k i t e t s z e n e k , hiszen például a 225.743 forintos jövedelemmel feltüntetett gróf S z é c h e n y i Ferenccel szemben megtalálhatjuk például a Baranya és Somogy megyékben is b i r t o k o s , középbirtokosnak számító Jeszenszky testvéreket 1325 f o r i n t t a l . A Bábonyban l a k ó , taxás nemes Jeszenszky 5 Péter neve mellett azonban már csak másfél forint s z e r e p e l . A X I X . század elején Zemplén vármegyében v é g r e h a j t o t t , a nemességet is érintő különböző összeírások s o r á n , az e megye esetében külön is részletezett j ö v e d e l e m - k a t e g ó r i á k a t , de az összjövedelmet is ú n . eszmei "telkekké" számították át, az a z o n b a n , hogy 6 hány forint jelentett egy t e l k e t , évente v á l t o z o t t . Az eltérő m ó d s z e r e k , más- és más kulcsok szerint készített összeírások tehát általában csak önmagukon belül hasonlíthatók s még az egyébként azonos típust jelentő, egyazon területre vonatkozó és esetleg egymástól időben sem távoli források sem mindig vethetők össze az említettek m i a t t . A bevallott vagy becsült jövedelem-arányok pedig még tovább bizonytalanítják a k é p e t . Mindezek ellenére a jelzett típusú források arra a l k a l m a s a k , hogy égy nagyobb terület (a források természete miatt általában é g y -egy vármegye) nemessége r é t e g z e t t s é g é r ő l , illetve vagyoni viszonyairól képet a d j a n a k . Ilyen típusú vizsgálatokhoz már egyre nagyobb számban használják is őket (közülük is leginkább az 1809. 2 évi insúrrectionalis ö s s z e í r á s o k a t ) . Ha azonban immár egy-egy c s a l á d , vagy uradalom esetében vágyunk kíváncsiak a teljes bevétel n a g y s á g á r a , ennek szerkezetére, a jövedelmek és k ö l t s é g e k m e g o s z l á s á r a , a tiszta jövedelem m é r t é k é r e , f o r r á s a i r a , akkor más forrástípus után kell néznünk. A birtokos nemesség kiváltságos volta, adómentessége miatt azonban hivatalos szervek által k é s z í t e t t , a fenti ismérvek szerint részletezett, tehát kifejezetten adóügyi szempontokat figyelembe ! vevő kimutatásokat hiába is k e r e s n é n k , azokat csupán a n e m e s i ,

-

238 .-

földesúri

m a g á n í r á s b e l i s é g , vagy uradalmi adminisztrációja

termelése

kapcsán remélhetünk. M á s , k ü l ö n l e g e s esetekben

ben,

iratellen-

de hangsúlyozottan csak a nemes i n i c i a t i v á j á r a , a v á r m e g y e i

közgyűlés iratai is őrizhetnek a jövedelmi viszonyokkal tos,

kapcsola-

önálló típusnak tekinthető f o r r á s o k a t . Az alább b e m u t a t a n d ó

Somogy megyei összeírások is e típust

képviselik.

A nagybirtokok esetében a fejlett igazgatási szervezetnek

szin-

te mindenütt része a különböző nevekkel i l l e t e t t , de azonos

funk-

ciójú a

számvevői h i v a t a l . A nagy uradalmak esetében általában

fennmaradt számadás-anyag, annak ellenére.,, hogy ezeket

vizsgálat mindenre

után nem egy helyütt k i s e l e j t e z t é k . A számadások

majd

számszakilag mindig pontosak i s , a

kész-

pénz-számadások azonban a bevételek és kiadások egyenlegén

túlme-

nően

kiterjedtek,

sok

felül-

a jövedelmezőségre alig tartalmaznak a d a t o k a t . (Az alább

számadásokkal

kapcsolatosan

a

elmondandők inkább csak a k i s e b b fi

középbirtokokra A

jellemzőek.)

korabeli mezőgazdasági szakirodalom v i s s z a t é r ő p a n a s z a , hogy

a nem kevés helyen hanyagul és rossz m ó d s z e r e k k e l k é s z í t e t t adás,

az

szám-

egész számvitel "a gazdálkodásnak valódi sikerét

mind

k i s e b b , mind nagyobb gazdaságoknál oly homállyal b o r i t á , hogy sa9 ját valóságos állapotját úgyszólván egy b i r t o k o s sem ismeri." A jövedelmekről,

még inkább a.tiszta j ö v e d e l m e k r ő l

szóló-kimutatá-

sok inkább csak e s e t l e g e s e k , s nem az uradalmi ügyvitel pos

termékei.

e s e t e k h e z , például birtokosztályokhoz összefoglaló

született,

11

egyedi

1

kapcsolódnak. "

Nem véletlen t e h á t , hogy a magyar nemesség jövedelmi ról

mindenna-

Az ilyen jellegű k i m u t a t á s o k több helyütt

viszonyai-

m u n k a , de még nagyobb lélegzetű tanulmány

hiszen l á t n i v a l ó , hogy tiszta jövedelmei

sem

nagyságá-

val maga a nemesség sem igen volt t i s z t á b a n . Az uradalmak

bevéte-

li

helyütt

és

kiadási számadásai (amelyeket Wellmann Imre

12

egy

primitív és rendszertelen elszámolásoknak nevezett ) a jövedelemnagyság illetve annak szerkezete m e g á l l a p í t á s á h o z gyakran alkalmatlanok. E g y e s , főleg nagyobb és k o r s z e r ű , a korabeli szakirodalomban is dokumentált uradalmak esetében ugyan ismeretes a tiszta jöve13 delem n a g y s á g a , a jövedelem szerkezete azonban ez e s e t e k b e n is rejtve m a r a d . K i s e b b , középbirtokosi uradalmak e s e t é b e n , mint például az általunk közelebbről is vizsgált bükkösdi gazdaság

-

239 .-

(Jeszenszky család, Baranya megye) esetében 'a számadások rendszertelen időközönként k é s z ü l t e k , s -úgy t ű n i k , teljesen önkényes módon- hol fajtánként (gabona-, b i r k a - , készpénzszámadás o k ) , hol összevontan Irta őket a t i s z t t a r t ó . A számadások ilyen kuszasága miatt aztán egy másik dolgozat kapcsán a feldolgozásról is le kellett m o n d a n u n k . A vizsgált család bükkösdi gazdasága és bolhási ispánsága (Somogy megye) számadásait vizsgálva kitűnt, hogy a készpénz-számadások egy része kizárólag a földesúrtól felvett összegek e l s z á m o l á s a , míg mások ad hoc. elszámolások voltak. Kisnemesi gazdaságokban pedig -mint ismeretes- az ügyvitel is nem kis részben a szóbeliségen a l a p u l t . : Úgy t ű n i k , a köznemesség jelentős részénél a. jövedelmekkel való törődés mindaddig csekély v o l t , amíg az uradalmi tiszt esetileg (pl. gabona- vagy gyapjúeladásokhoz k a p c s o l ó d ó a n ) , vagy rendszeresebben készpénzt tudott felmutatni és á t a d n i . A járadékos 14 életformára való törekvés miatt kölcsön adott tőkepénzek -jó esetben- rendszeresen érkező kamatait leszámítva a nemesi háztartások pénzhez így inkább csak alkalomszerűen j u t o t t a k . Mint az a már idézett Jeszenszky család e s e t é b e n , az 1 8 1 7 - 1 8 7 0 . közötti időszakból ismeretes bevételi-kiadási naplókból is k i t ű n i k , a nemesi háztartás pénzügyeit nagyobbrészt az esetlegesség j e l l e m z i , a havi bevételek és kiadások nagysága között -miként az manapság a bérből és fizetésből élők esetében is fennáll- összefüggés nem fedezhető f e l . A nemesi háztartás készpénz-ellátottsága egyéb5 ként is szegényes,* , a hirtelen pénzigényt általában k ö l c s ö n v e t t pénzzel elégítik k i . Ez is m a g y a r á z z a , hogy a nemesek válogatás n é l k ü l , ott és a t t ó l , annyit vesznek fel h i t e l k é n t , ahol és akitől s amennyit csak l e h e t s é g e s . F ö l d e s ú r i , uradalmi ügyvédek, ü g y é s z e k , főúri titkárok nemritkán nyargalnak hitel után megye6 és országszerte s nemritkán h i á b a . * Ily módon vándorol a falusi, uradalmi árvapénztárak kicsiny vagy nagyobb tőkéinek többsége f ö l d e s u r a k h o z , s i s m e r e t e s , hogy például inasa kölcsönét maga 2 gróf S z é c h e n y i István sem vetette m e g . * H i t e l f e l v é t e l l e l kapcsolatos az a forrástípus is, amelynek nemesi birtokok pontos jövedelmi kimutatását k ö s z ö n h e t j ü k . A helytartótanács kezelésében lévő alapítványi pénztárból a magánszemélyeknek t ö r t é n ő , 5 %-os kamatra való kölcsönzést Mária Terézia tette l e h e t ő v é , utóbb azonban I I . József ezt m e g s z ü n t e t t e . A

-

240 .-

pénztár

tőkéit ekkor igen alacsony kamatra a kamaránál

helyezték

el,

ez a jövedelmeket igen előnytelenül é r i n t e t t e .

1791-ben

de

így ismét lehetővé vált a kellő fedezettel rendelkező m a g á n s z e m é lyek részére történő k ö l c s ö n z é s . A

kölcsönzés feltételeit egy igen r é s z l e t e s , három r é s z b ő l áll fl 1795-ik évi helytartótanácsi normalia s z a b á l y o z t a . Az 1.

lő, rész

szerint,

szolgáló,

a

vármegyében

meg kell á l l a p í t a n i , hogy a

hitel

speciális zálogul megnevezendő

biztositékáol

törzsbirtok

melyik

fekszik. A birtokot pontosan körül kell h a t á r o l n i , s

igazolni k e l l , hogy van-e ellene per folyamatban avagy s e m . Általánosságban ve,

kell é r t é k e l n i , hogy a birtok helyesen van-e

jó állapotban van-e. Szólni kell a s z á l l í t á s i ,

lehetőségekről, molni

kezel-

értékesítési

s a termények helyi piaci á r a i r ó l . Be.kell

a birtok jövedelmét általánosságban csökkentő

szá-

tényezőkről

(legelő h i á n y a , rossz termőföld stb.) i s . A

normalia

második

Conscriptionis) juk

részét képező példában

(Ideale

Exemplum

az említett tényezők részletes f e l s o r o l á s á t

k é z h e z . Le kell írni a birtok jogi helyzetét ( o s z t o t t ,

kapvagy

o s z t a t l a n - e , az osztályosok esetleges igényei s t b . ) . Fel k e l l sorolni a birtok területén lévő valamennyi é p ü l e t e t , össze k e l l írni

a

jobbágyokat, részletezve és pénzben kifejezve

a

jobbágyi

s z o l g á l t a t á s o k a t . A földesúr majorsági jövedelmei esetében a termés ve

nagyságát s a belőle származó jövedelmet 6 év á t l a g á b a n kell

m e g á l l a p í t a n i , a helyi piaci árak

Részletezni és

mér-

figyelembevételével.

kell az allodialis s z ő l ő k b ő l , r é t e k b ő l ,

legelőkből,

az erdőkből származó j ö v e d e l m e k e t , valamint a reg'áliákat

Ezt

követően

kiadásokról. és

kell

nyilatkozni a

birtok

jövedelmét

Ezek között a. legjelentősebb a konvenciók

is.

csökkentő készpénz-

természetbeni járandóságának é r t é k e , de ide tartoznak az épü-

letek

és

bevétel

szerszámok f e n n t a r t á s i , karbantartási k ö l t s é g e i i s . és kiadás (a k ö l t s é g e k ) különbsége adja a birtok

jövedelmét, zésre tele

s ebből képezték a birtok é r t é k é t , amely a

A

tiszta kölcsön-

volt irányadó. A kölcsön elnyerésének egyik legelső

felté-

azonban az v o l t , hogy a zálogul k i j e l ö l e n d ő b i r t o k o t a köl-

csönre jelentkező az említett módon hitelésen

összeírassa.

A gyakorlatban e munkát á kérelmező beadványára a vármegye

köz-

gyűlése

által k i k ü l d ö t t , egy t á b l a b í r ó b ó l , szolgabíróból és

es-

küdtből

álló bizottság végezte el, s áz illető nemes m i n d e z e k r ő l

-

241 .-

egy bizonyító levelet k a p o t t . I s m e r e t e s , hogy az itt leírt elvek alapul szolgáltak más hitelforrásból történő kölcsönzések biztosítására szolgáló összeírásoknál is, 1817-ben Baranya vármegye azonban még úgy fogalmazott, hogy a "Nemesi Birtoknak hasonló esetben (ti. kölcsönzésnél, S z . I . ) leendő meg böcsülése éppen szokatlan l é v é n " , s így csak rövid bizonyságlevélben t a n ú s í t o t t a , hogy az egyik baranyai birtokos n e m e s , Jeszenszky Ferenc ibafai birtoka "pengő jó pénzben közönséges tudomány szerint legalább 60 ezer forintokat meg 19 érjen..." Somogy megyének Baranyával érintkező déli r é s z é r ő l , a Kapós m e n t é r ő l , az 1830-as évekből azonban már két o l y a n , s z o m s z é d o s uradalmakról készült összeírás is i s m e r e t e s , amely pontosan a fenti elvek szerint k é s z ü l t . Az 1035-ben k e l t , Gyulai Gáál István javára büssüi-kaposkereszturi uradalmáról készített összeírásról szóló Tanúsítvány pontosan meg is j e l ö l i , hogy a földesúr "Megyebeli fekvő Jószágának értékéről 6 0 . ezer pengő forintokig Bizonyságlevelet" kiadni k é r , mivel "az emiitett Summát a publico

20

kozna." ló

Politico-fundationalis Cassából költsön felvenni szándéA gróf Schmidegg család nagyberki uradalma 1039-ből va-

leiratásának

célja nem ismert, a forrás közzétevője

azonban

f e l t é t e l e z t e , hogy a földesúr adósságai kifizetéséhez kívánt volna

haladékot

kérni; az itt fentebb elmondottak azonban inkább 21 azt s e j t e t i k , hogy hitel felvételére k é s z ü l t . A két birtokot azonban nem csupán az azonos módszerű összeírás kapcsolja ö s s z e . A büssüi uradalomhoz tartozó Kaposkeresztur köz22 ség korábban a gróf Schmidegg családé v o l t , de jogosult az együttes

vizsgálat az azonos természetföldrajzi tényezőkön

h a j l a t , t a l a j v i s z o n y o k ) túl az azonos birtoknagyság-kategória att

is

(a nagyberki gazdaság 5 4 0 8 , a

kaposkereszturi 2 3

(égmi-

uradalom '

5190, a büssüi pedig 4773 hold kiterjedésű volt ). I s m e r e t e s , hogy két uradalom egykorú jövedelmeinek abszolút összegét összeh a s o n l í t a n i , a n a g y s á g , az allodium m é r e t e , földjeik m i n ő s é g é , a művelési ágak m e g o s z l á s a , az értékesítési lehetőségek ismereté24 nek hiányában hibás és helytelen d o l o g , esetünkben azonban mindezek i s m e r t e k , s ezeken túl -a pontos számadatokból

számolha-

tó- arányok birtokában a jövedelem szerkezete is összehasonlítható.

-

242 .-

Ami a forráskritikát i l l e t i , úgy t ű n i k , hogy az ilyen ö s s z e í r á sok

típushibája

legjobb

a z , hogy az éppen vizsgált gazdaságot a

színben igyekeznek feltüntetni. Ha azonban

lehető

meggondoljuk,

ez nem is váratlan d o l o g , hiszen az összeírók is ugyanazon gye

várme-

birtokos-nemesi társadalmának közhivatalt is v i s e l ő , e s e t l e g

közeli

falvakban is birtokos tagjai v o l t a k , a hitelért

folyamodó

nemes

pedig nagy valószínűséggel lehetett ugyanazon megyei

tikar

valamely

más pozícióját elfoglaló i s m e r ő s , vagy

tisz-

távolibb

a t y a f i . A nagyberki uradalom leírása szerint "ezen Javak a természetnek va... ság

minden jó téteményével és áldásával bőven el lévén

folytatását, akár pedig a marhatenyésztést g á t o l n á , nem

teznek."

A

büssüi

ugyanilyen ti,

lát-

Ellenben semmi k á r t é k o n y s á g o k , mellyek akár a mezei gazdauradalomról írtak, más szavakkal

lé-

ugyan,

pozitívnak festik a képet: "A mi a g a z d á l k o d á s t

az Elöljáróknak s Biráknak szavai szerint mindenütt

de

ille-

legjobb

karban

lévén, nagy haszonnal f o l y t a t ó d i k . . . Minthogy ezen U r a d a -

lomnak

a Természet meg adta minden féle s z ü k s é g e s e b b

nyeit...

ezen

Termesztvé-

oknál fogva semmi terhelő s káros k ö r ü l á l l á s

nem

tapasztaltatik..." A nyek

jövedelmek nagyságát alapvetően határozza meg a " t e r m e s z t v é közép

lenőrzése

ára" meghatározásának m ó d j a . Ezek h e l y e s s é g é n e k

el-

kiterjedtebb kutatást igényelne; m i n d e n e s e t r e az t é n y ,

hogy a két összeírásban szereplő áradatok egymáshoz igen h a s o n l ó ak. is, bi

Mindkét

forrás ugyanazon vidéket jelöli meg

s ennek két legfontosabb pontja Pécs és K a p o s v á r . A t á v o l a b központok

közül a nagyberki összeírás m e g e m l í t i K a n i z s á t

V e s z p r é m e t , a büssüi pedig Fehérvárt A

piackörzetként

is.

forrás teljeskörű feldolgozására -már csak t e r j e d e l m i

töttségek

miatt

bemutatását

és

sem- vállalkozhatunk m o s t . Jelenleg csak

tűztük ki c é l u l , hogy a jövedelmi viszonyok

megköannak

kutatása

terén milyen számításokra adnak lehetőséget ö s s z e í r á s a i n k . A forrástípus

azonban ezeken túlmenően a t ö r t é n e t i , a g r á r t ö r t é n e t i

és

néprajzi kutatások számos területén is h a s z n o s í t h a t ó . Szó volt r ó l a , hogy az összeírást készítőknek és készíttetőknek egyaránt érdekükben állott az, hogy a majorság eredményeit 25 megszépítsék. Ennek módszere a piaci átlagárak m a g a s a b b a n történő m e g h a t á r o z á s a , illetve a robotnapokért figyelembe veendő összeg leszállítása v o l t . A robotból származó h a s z o n , jövedelem

-

így

alacsony

szántók

(18,43-47,65 ti

jelentett (2,92-4,30 % ) , míg

a

majorsági

jelentősnek (Bekri esetében túlzottnak)

% ) . Igaz e módszer nyomán a beszolgáltatott

tűnt

parasz-

termények részesedése is emelkedett (8,35-9,28 %.), ám összes-

ségében ha

arányt

jövedelme

243 .-

-a torzítás ellenére- olyan kép bontakozik ki

előttünk,

a majorsági és jobbágyi eredetű jövedelmeket összesítve vizs-

gáljuk, hogy az érdekeltek igyekezete felesleges volt: a majorsági

eredetű

mozgott arány ben tól

jövedelmek aránya mindhárom gazdaságnál 80

%

körül

(1-2. t á b l á z a t ) . A fejlett mezőgazdaságú Somogyban ez az nem tűnik s o k n a k , hiszen i s m e r e t e s , hogy például

1834-ben a majorsági eredetű jövedelmek aránya

Zemplén-

(kisbirtokok-

egészen a n a g y b i r t o k o k i g ) 50 % körül m o z g o t t , de el még ezt 26 sem érte (45-49 % ) . I l y e n , vagy ehhez hasonló arányú jövedelemhányad Somogy megyében már magából csak az allodiális állatten y é s z t é s b ő l , vagy csak a növénytermesztésből (hozzávéve persze a rét- és e r d ő g a z d á l k o d á s t ) is s z á r m a z h a t o t t . Lehetőség nyílott arra is, hogy az egyes allodiális jövedelemfajtákon belül megállapítsuk a nyereség és a költségek arányát (3. t á b l á z a t ) . Ezt a már önmagában is beszédes aránypárt egy további adattal is k i e g é s z í t e t t ü k . Ez a mutató az ágazat nyers bevételeinek arányát mutatja az uradalom bér- és anyagköltségekkel még nem csökkentett b e v é t e l - s z e r k e z e t é b e n , vagyis -egyszerűbben szó 1 V a- az egyes ágazatok súlyát s z e m l é l t e t i . A táblázatból kitűnik például -miként az eddig is ismert v o l t - , hogy az allodiális szőlők költségigénye minden esetben m a g a s , kiterjedésük csekély volta miatt azonban ez jelentős tényleges kiadást nem j e l e n t e t t , ugyanis az innen származó b e v é t e l e k , illetve tiszta jövedelem is csupán néhány százaléknyi részesedést j e l e n t e t t . A k e s z t h e l y i Festetics uradalom (tehát n a g y b i r t o k ) esetében áz 1809-1813 közötti időszakból i s m e r e t e s , hogy a konvenciók a kiadások hány százalékát jelentették: éz az arány 8,7-14,99 h között mozgott; egy a Károlyi család levéltárából ismeretes 1849. évi összeírás alapján a konvencióknak a kiadásokból történő ré27 szesedése ugyancsak k i s z á m í t h a t ó . Ez az érték részletesebb számításokkal a most szóban forgó esetekben is k i s z á m í t h a t ó , a 4 . táblázatból pedig az is k i t ű n i k , hogy a vizsgált uradalmak korm á n y z a t á r a , az alkalmazottakra és a gazdaság működtetésére a jövedelem 16,61-36,63 %-ának megfelelő összegeket kellett fordíta-

-

244 .-

ni. A

majorsági

tűnt,

hogy

tiszta

e

juhtenyésztés jövedelmeinek vizsgálata során nagyban a gyapjúra alapozó u r a d a l m a k

jövedelem

ki-

esetében

22,25-43,86 %-a ezen ágazatból s z á r m a z o t t

a (1.

t á b l á z a t ) . A gyapjú haszna a juhászat jövedelmei között erős túlsúlyt

(80,90-86,39 % ) k é p v i s e l t , a juhászati nyereségnek

11,44-16,97

%-át képezték a másik jelentősebb f o r r á s b ó l , az élő-

állateladásból lázatból

befolyó pénzek (5. t á b l á z a t ) . M i k é n t az a 3 . táb-

leolvasható,

uradalomnál %),

csupán

jóval

a juhászati tiszta

jövedelem

meghaladta a bevételek 50

%-át

valamennyi (58,70-79,10

s a meglehetősen magas költségarányok (20,90-41,30 = 3 . táb-

lázat)

összetevői között természetesen a t a k a r m á n y o z á s a

legje-

lentősebb tényező (72,17-80,66 % = 5 . t á b l á z a t ) . A majorsági s z á n t ó g a z d á l k o d á s b ó l , valamint a kilenced és tizedből

származó jövedelmek megoszlása nemcsak a g a b o n a t e r m e s z t é s b ő l

származó

jövedelmek megoszlását m u t a t j a , de egyben hű k é p e a nö-

vénytermesztés

szerkezetének is (6-7. t á b l á z a t ) . Mint

kitetszik,

a

kenyér- és szemesgabonák jelentős aránya és szerepe e l l e n é r e a 28 termékskála már meglehetősen széles: a k u k o r i c a , b u r g o n y a , haj-

dina,

b ü k k ö n y , r e p c e , mák is m e g t a l á l h a t ó . A paraszti

gazdálko-

a búza és a rozs hozzávetőlegesen azonos súlyt

képvisel-

dásban

t e k , kétszeres azonban már náluk sem t e r m e t t , a m a j o r s á g i kodás

gazdál-

persze már inkább az elsődleges á r u g a b o n á t , a búzát r é s z e -

sítette

e l ő n y b e n . Az allodiális szőlők csekély n y e r e s é g é t

pótol-

ta a dézsmás szőlők révén várható j ö v e d e l e m . A

forrástípusban rejlő lehetőségeket m i n d e z e k k e l még k o r á n t s e m

merítettük figyelmet merjük

lő,

hanem

az adott terület jobb m e g i s m e r é s é t is

Nagyobb t e r ü l e t r ő l s z á r m a z ó , szélesebb időszakot

lehetővé képvise-

nagyobb számú ilyén forrás felkutatása igen előnyösen

gálhatná lését.

is-

s az adott esetben a földrajzi közelség nem csupán a for-

rástípus, teszi.

k i , azonban talán már ennyi is elegendő a h h o z , hogy a rájuk irányítsuk. Mi magunk eddig e két ö s s z e í r á s t

a nemesség gazdálkodásához kapcsolódó ismereteink

szolbővü-

- 245 .Jegyzetek 1 2

3 4 5

6

7

B

9

10

11 12

Werbőczy István: T r i p a r t i t u m . B u d a p e s t , 1 8 9 7 . 9 7 . p . (Mileneumi e m l é k k i a d á s ) E forrásokról bővebbe n ír: Pálmány Béla: A magyar nemesség átrétegeződése a kései feudalizmus kora századaiban (Módszertani p r o b l é m á k , f o g a l m a k , források). In: A magyar polgári átalakulás k é r d é s e i . Tanulmányok Szabad György 6 0 . születésnapjára. Szerk.: Dénes Iván Zoltán - Gergely András - Pajkossy G á b o r , B u d a p e s t , 1984. 37-59.p. (Pálmány, 1984.) Az említett forrástípusok felhasználására ld. uő: Nógrád megye nemességének átrétegződése ( 1 5 4 2 - 1 8 4 8 ) , S z á z a d o k , 1 9 8 5 . 1. s z á m , 3 - 4 1 . p . ( P á l m á n y , 1985.) Láczay Magdolna: A szabolcsi nemesség rétegződése 1797-ben. In: Szabolcs-Szatmár megyei Helytörténetírás I - I I . szerk.: Gyarmathy Z s i g m o n d , Nyíregyháza 1 9 7 9 , 7 9 - 8 3 . p . V ö . P á l m á n y , 1985. 2 5 . p . Magyar Országos Levéltár (MOL) Filmtára, B 1329 számú doboz: Somogy Megyei L e v é l t á r , Conscriptiones 4 0 . kötet = 1793- 1 8 3 9 , 21 verso: "Somogy Vármegye Laistroma mind azoknak jövedelmei iránt, kik az országos Felkelésre kötelesek az 1807. esztendei országos ajánlásra tett Bevallások szerint." Erdmann Gyula: A Zemplén megyei nemesség t a g o z ó d á s a , jövedelmi viszonyai a X I X . század "első felében: In: Rendi társadalom - polgári társadalom 1. S z e k r . Varga Á . L á s z l ó , Salgótarj á n , 1987. 8 5 . p . = E r d m a n n , 1987. Az eddigi jegyzetekben idézetteken kivül l d . még Ódor Imre: az 1809. évi nemesi összeírás Baranya m e g y é b e n . L e v é l t á r i S z e m l e , 1 9 8 6 . 3. s z á m , 2 6 - 4 3 . p . (Ld. főként a 3 9 . p . 2 7 . j e g y z e t é t ! ) , uő: Baranya megye nemesi társadalma a francia háborúk k o r á b a n . In: Baranyai h e l y t ö r t é n e t í r á s , s z e r k . Szita L á s z l ó , P é c s . 1 9 8 6 . 1 3 3 - 1 6 8 . p . Legújabban Kávássy Sándor vizsgálta a Szatmár megyei nemesség háztartás- és családszerkezetét az 1 8 0 9 . évi összeírás alapján. L d . Agrártörténeti S z e m l e , 1985. 3 - 4 . szám 6 0 5 - 6 5 3 . p . A nagybirtokok számvitelére ld. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Budapest, 1980. 7 1 - 9 7 . p . ( K á l l a y , 1980.) L d . még Nagyváthy János: Magvar gazd a t i s z t , Pesten 1821 ., 1 0 2 - 2 4 3 . p . Gazdasági figyelmeztetések január havára. In: Toldalék a.Magyar Gazda 1 8 4 2 . évi 4-ik s z á m á h o z , 2. h a s á b . V ö . még u o . 4 . hasáb: " . . . ki a fáradságot nem s a j n á l j a , s valamellyik jószágát illető mult évi számadásain adatról adatra gondolkodva keresztül m e g y e n , könnyen megszerezheti magának azon megg y ő z ő d é s t , hogy ama számtalan tabellák d a c z á r a , mellyek némelly birtokoknál (a gazdatiszt legkárosb e l f o g l a l á s á v a l ) divatban vannak, lehetetlen gazdasága állapotja iránt tisztába j ő n i e , nem fogja k i t u d n i , mibe kerül g a b o n á j a , b o r a , szénája, gyapjúja stb." Mint például a Károlyi birtokok esetében. L d . MOL Károlyi család levéltára (P 39.4), Birtokokkal kapcsolatos iratok: 3 6 - 4 2 . c s o m ó , s különösen 4 3 . csomó: A-Y ö s s z e í r á s o k , értékeléssk• V ö . P á l m á n y , 1984. 37.p.;. Wellmann Imre: Mezőgazdaságtörténetünk új ú t j a i . I n . Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ü n n e p é r e , Budapest 1 9 3 7 . 7 0 9 . p .

-

13

14 15 16

17 18 19 20

21

22

23 24 25 26 27 28

246 .-

Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1 7 9 0 - 1 8 4 8 , Budapest 1 9 4 8 . 6 4 , 7 5 - 7 7 . p . V ö . még K á l l a y , 1 9 8 0 . 9 0 . p . A Festetics családra ld. még MOL Festetics család lev é l t á r a , P 248 (Festetics László i r a t a i ) , 4 . c s o m ó , 8 . tétel: Jövedelmi k i m u t a t á s o k , közte "Az uradalmi tiszta jövedelmek Deductio ja" 1829-:1830. L d . Tóth Tibor: Hitelezők és adósok. A kölcsönforgalom k é r d é séhez Somogyban 1756-iei2. Bp. 1979 (Történeti statisztikai füzetek 2.) p a s s i m . Grünwald Béla: Széchenyi magánhitelügyi koncepciójának szellemi és gazdasági előzményei és következményei a rendi Magyarországon 1790-1848. P é c s , 1 9 2 7 . 5 6 . p . ( G r ü n w a l d , 1 9 2 7 . ) "Tasner minden felé pénzért ír és s z a l a d , de f é l e k , siker nélkül" - írta Gróf Károlyi György S z é c h e n y i Istvánhoz 1831-ben. L d . Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora t ö r t é n e t é h e z , Bp. 1 9 4 3 . 139.p. Spira György: Egy pillantás a Hitel írójának h i t e l v i s z o n y a i ra, Történelmi Szemle 1 9 6 3 . 3 - 4 . s z á m , 3 5 1 . p . Az 5 6 7 4 / 1 7 9 5 . számú helytartótanácsi normaliát ismerteti G r ü n w a l d , 1 9 2 7 . 61-62. p . Baranya Megyei L e v é l t á r , Baranya vármegye nemesi k ö z g y ű l é s é nek i r a t a i , Közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e k , 1 0 1 7 / 2 1 9 2 . s z . A Gaál-birtok összeírásának 1838-ban kelt másolatát l d . MOL - Gyulai Gaál család levéltára (P 2 9 0 ) , 11. c s o m ó . A m á s o l a t végén az összeírok megjegyzik, hogy ekkor a birtok állapota u g y a n o l y a n , mint 1 8 3 5 - b e n , sőt javult ("... folyamodó Gaál István javai a tellyesitett Öszveirás ólta nem csorbíttatt a k , sőt józan gazdálkodás által mind inkább g y a r a p o d t a k . " ) , táblázatainkban ezért jelöljük a forrást az 1835/38 évszámmal. A Schmidégg-birtok leírását ld. T.Mérey K l á r a : Egy k ö z é p n e m e si uradalom gazdasági felmérése 1839-ben Somogy m e g y é b e n . Agrártörténeti Szemle, 1 9 6 6 . 3.szám, 332-360.p. (T.Mérey, 1966.) Ld. a 2 0 . jegyzetben idézett leírást: "Kaposkereszturt pedig tulajdon szorgalma által Gróf Schmidegg familiátul határjában fekvő Tékesi pusztával és Rákói szállással együtt egynéhány évek előtt szerezte és meg vette örökre." A Gyulai Gaál és Schmidegg birtokok kapcsolataira l d . még M O L - K ő s z e g i Kerületi Törvénytábla iratai. (0 112), n r o . 3150 Nagyberki re: T . M é r e y , 1 9 6 6 . 3 3 3 . p . A Gaál-birtokok n a g y s á g á ra l d . MOL-Gyulai Gaál család levéltára (P 2 9 0 ) , 6 . c s o m ó , A 3 tétel: G e n e a l ó g i á k , Gépelt c s a l á d t ö r t é n e t , é.n.- 6 6 8 - 6 7 0 . p . W e l l m a n n , 1 9 3 7 . 679.p. ' V ö . T . M é r e y , 1966. 336.p. E r d m a n n , 1 9 8 7 . V I . táblázat K á l l a y , 1 9 8 0 . 91.p. és ld. a 1 0 . jegyzetben idézett forrás 43. csomóját. Vö. T.Mérey, 1966. 336-337.p.

- 247 .-

Melléklet 1 . táblázat A vizsgált uradalmak tiszta jövedelmének ágazatonkénti megoszlása (%)

uradalmak

Nagyberki 1839 (gr.Schmideggné)

+

Büssü Kaposkeresztur 1835/38 1835/38 (Gyulai Gaál I s t v á n )

jövedelemforrások Allodiális juhászat tehenészet sertéstartás méhészet Összesen:

22,25 1,86 0,70 24,81

30,82 5,17 0,49 36,48

46,49

Allodiális szántógazdálkodás rétgazdálkodás erdőgazdálkodás szőlőgazdálkodás összesen:

47,65 (!) 8,13 1,10 0,44 57,32

29,13 9,13 3,82 0,67 42,75

18,43 11,51 3,70 2,98 36,62 3,06 8,75 3,52 1,56

17,87

2,92 9,28 4,43 1,68 2,46 20,77

16,89

100,00

100,00

100,00

Úrbéri a d ó k , robot K i l e n c e d , tized Regáliák Árendák Vásárjövedelem Összesen: Mindösszesen: +

4,30 8,35 4,11 1,11

-

43,86 -

2,63 -

-

Az ágazatok tiszta jövedelmének tényleges összege nem egyenlő az illető uradalom tiszta jövedelmének számszerű ö s s z e g é v e l , azt ugyanis csak a konvenciók és egyéb gazdasági kiadások költségeinek levonása után kapjuk m e g .

-

248 .-

2 . táblázat A majorsági eredetű* és a j o b b á g y s á g t ó l

származó**

jövedelmek aránya az egyes uradalmakban

jövedelemcsoport

_

majorsági jobbágyi eredetű

(%)

.összeseri

uradalom Berki (gróf S c h m i d e g g n é ) 1839

82 ,13

17,87

100 ,00

Büssü (Gyulai Gaál István) 1835/38

79,23

20,77

100,00

Kaposkeresztur (Gyulai Gaál István) 1835/38

83,11

16,89

100,00

+

+ +

Összetevői:

Összetevői:

allodiális állattenyésztés (juhászat, tehené szet, s e r t é s t e n y é s z t é s , m é h é s z e t ) ; allodiális szántó-, rét- és erdőgazdálkodás szőlészet. • úrbéri a d ó k , robot é r t é k e , k i l e n c e d , t i z e d , re gáliák, árendák, vásárjövedelem.

- 249 3. táblázat A tiszta jövedelem és a költségek aránya az egyes allodiális jövedelem-fajtákon belül (H) Uradalom

Nagyberki 1839 BussU 1835/38 Kaposkeresztur 1835/38 Tiszta jöv. Költségek Tiszta jöv. K ö l t s é g e k T i s z t a j ö v . K ö l t s é g e k aránya aránya aránya ++ aránya aránya ++ aránya Teljes bevétel = 100.00 H Teljes bevétel = 100,00 H Teljes bevétel = 100,00 ti

Jövedelemforrások allodiális állattenyésztés juhászat tehenészet sertéstartás méhészet

58,70 57,06 78,88 90,00

41,30 42,14 21,12 10,00

33,92 0,60

allodiális szántógazdálkodás rétgazdálkodás erdőgazdálkodás szőlők

89,89 65,85 69,83 53,60

10,11 34,15 30,17 46,40

47,44 11,05 1,42 0,76 100,00

2,88

1,85

74,42 68,00

25,58 32,00

39,00 7,16

80,00

20,00X

0,36

73,37 75,01 98,97 53,94

26,63 24,99 1,03 46,06

37,26 11.45 3,60 1,17 100,00

79,10

20,90

53,12

46,88xx

09,00 75,00 97,03 70,00

11,00 25,00 2,97 30,00

53,05 4,74

19,81 14,68 3,65 4,07 100,00

++ rovat: az ágazat bevételeinek aránya az uradalom költségekkel még nem csökkentett bevételi szerkezetében (t) X = becsült arány! xx = nem a tenyésztés költsége nagy, hanem a bevétel csekély! NO. A szántóföldi termelés költségigényekor figyelembe veendő, hogy a konvenciók kifizetése, mint költség nem itt, hanem másutt, összevontan jelentkezik!

- 250

4. táblázat A birtokkormányzatra, az alkalmazottakra és a gazdálkodásra fordított költségek a vizsgált uradalmakban (a tiszta jövedelem százalékában) Uradalom

Berki 1839

Büssü 1835/38

Kaposkeresztur 1835/38

Költségek - a vizsgálat ágazatok összes termelési költsége (állattenyésztési szakalkalmazotti és ágazati termelési költségek)

11,72

6,18

4,53

- egyéb alkalmazottak, cselédség konvenciói

11,25

25,53

10,15

- a gazdaság működtetésének és karbantartásának költségei : Összesen: "

13,66 36763

6,00 "37771

1,93 Í676T

- 251 .-

5. táblázat A majorsági juhtenyésztésből származó jövedelmek és költségek megoszlásá é vizsgált uradalmakban (%)

Jövedelmek uradalom

Nagyberki 1839

Büssü 1835/38 Kaposkeresztur 1835/38

jövedelemforrások gyapjúeladás élőállateladás borértékesítés trágya haszna Összesen:

81,17 13,76 5,07 100,00

86,39 11,44 0,59 1,58 100,00

80,90 16,96 0,80 1,34

100,00

Költségek takarmányozás konvenciók egyéb, ebből nyírás orvoslás épületek, szerszámok karbantartása gyapjúszállítás Összesen:

80,66

16,00 (11 fő) 2,33 0,46

72,17 24,67 (6 fő) 3,16

3,18

100,00

100,00

0,55 100,00

76,47 18,38 (? fő)

1,97

- 252 .-

6. táblázat A majorsági szántógazdálkodásból származó jövedelmek megoszlása a vizsgált uradalmakban (%) Uradalom

Nagyberki 1839

Büssü 1835/38

Kaposkeresztur 1835/38

jövedelemforrás búza rozs árpa zab kukorica hajdina burgonya bükköny repce lencse borsó szalma feles termények összesen: ebből búza rozs zab kukorica hajdina mák Mindösszesen:

29,28 19,34 5,10 7,81 5,28 .

33,47 13,63 . .. 11,37 7,49 5,04 3,43 4,95

-

2,95 5,45 7,64 0,18 0,06 3,56

-

-

8,25 -

5,10 100,00

"

•

-

'

-

•

' -

-

-

-

.

13,35

'

.

21,91 21,32 4,63 5,58 14,34 6,92

1,98

3,29

18,64

22,01

4,56 2,42 1,67 8,09 1,90

3,04 4,93 2,59 ' 11,45

-

100,00

'

-

100,00

- 253 .-

7. táblázat A kilencedből és tizedből származó jövedelmek megoszlása a vizsgált uradalmakban (%) Uradalom

Nagyberki 1839 . Büssü 1835/38

Kaposkeresztur 1835/38

jövedelemforrás búza rozs árpa zab kukorica hajdina lencse szalma dézsmás szőlő Összesen:

20,38 19,67 7,77 5,42 6,60 9,42

4,40

19,62 19,18 11,58 14,95 10,03 '7,17 1,21 5,36

22,66

10,90

25,56

100,00

100,00

100,00

28,58 19,85 .

_

• - •

10,96 11,83 1,72 -

—

;

5,18

-

254 .-

Horváth L a j o s : A KÖZSÉGBÍRÓI IRATOK 1848 ELŐTT Bevezetés Wenzel

Gusztáv már 1887-ben r á m u t a t o t t , hogy a f a l u - k ö z ö s s é g e k

életének,

a

vizsgálata na."

1

tás

közigazgatás

alsó fokú szerveinek

beható,

átfogó

"hazai tudományos irodalmunk igen érdekes tárgya

Ha m e g g o n d o l j u k , hogy a falusi önkormányzat és

vol-

közigazga-

már az államalapítás korában l é t e z e t t , eredete pedig a

foglalás

előtti idő homályába vész és hogy az ország

hon-

lakosságá-

nak megközelítőleg a háromnegyede még a X I X . században is falvakban

élt a községbírói szervezet közvetlen joghatósága a l a t t , ak-

kor a tárgy fontosságát nem lehet eléggé h a n g s ú l y o z n i . Ezekhez ményt kor,

még h o z z á v e h e t j ü k , hogy az ezeréves községbírói

csak a történelmi tegnapban, a tanácsrendszer 1950-ben

intéz-

behozatala-

szüntették m e g . Napjainkban halnak el k ö z ü l ü n k

a

legutolsó k ö z s é g b í r ó k , törvénybírók, kisbírók és e s k ü d t e k . Imreh más

István: A törvényhozó székely falu c. könyvében

oldalról

igazibb is

egészen

közelíti meg a tárgy f o n t o s s á g á t . "A t e l j e s e b b

história,

és

a néptörténet, ugyanakkor mai önmagunk

felől

jobban e l i g a z í t ó / H i n n ü n k kell u g y a n i s , hogy számtalan

olyan

eleme van s z e m é l y i s é g ü n k n e k , amelyet a bennünk d a j k á l ó , ó v ó , küzdelemre szoktató szülőföld hagyományos világa f o r m á l t . Nem a vérség

jussán,

folytán Vallottuk kezet it

hanem a lélek, a tudat

csoportosan

örökhagyói

szerepvállalása

is sajátos jellemvonások hordozói

vagyunk.

és valljuk, hogy nem csupán egy adott t á r s a d a l m i

szer-

viszonyrendszerébe születtünk b e l e , hanem az a n n a k . k e r e t e -

kitöltő,

ránk maradott légkörbe, a g o n d o l k o d á s t , a

magatar-

tást s az azt kormányzó értékítéleteket közvetítő h a g y o m á n y o k

vi-

lágába is. A jelenbe ágyazottan így éí és munkál bennünk a történelem."

2

1 . A községbírői írásbeliség k e z d e t e i Nagyon elsősorban

röviden előre b o c s á t j u k , hogy községbírői a

írásbeliségen

községbírői szervezet r e n d e l t e t é s s z e r ű e n

kibocsá-

-

tott,

255 .-

kiadmányozott és k e l e t k e z t e t e t t , másodsorban a község tag-

jainak a községbírói szervezet felhasználásával k i a d o t t , létrehozott

irattermelését

sokszor ban

é r t j ü k . Akkor is, ha az írásbeli

teendőket

p a p o k , más alkalmi* írástudók végezték e l , néha bérmunká-

(a kisebb falvakban még a X V I I I . században is) és a községek

csak

évszázados folyamat eredményeként tettek szert saját folya-

matos

alkalmazású

í r á s t u d ó r a , kezdetben p a r a s z t - d e á k r a ,

később

jegyzőre. A

községbírói írásbeliség meglétére közvetlen és közvetett bi-

zonyítékok eredeti

állnak

r e n d e l k e z é s ü n k r e . Közvetlennek

tekintjük

irat vagy korabeli másolat m e g l é t é t . Közvetettnek a

vélváltásra

utaló

m e g j e g y z é s e k e t más hatóság iratában és a

az lepe-

cséthasználatra vonatkozó a d a t o k a t , valamint a községekben a jobbágyok sorában feltűnő litteratus és deák foglalkozás-névvel megjelölt s z e m é l y e k e t , illetve ezeknek családnevésült

alakjait.

Röviden néhány példát a közvetett bizonyítékok k ö z ü l , mert időben

először ezek jelennek m e g . Alszeged város bírája 1 4 2 2 .

21-én ged

kiadott iratában hivatkozik Szeremle falu bírájának város tanácsához írott l e v e l é r e .

falu Pálné,

jobbágyainak Potentiana

3

A Borsod vármegyei

szétosztásakor "Mátyás deák" jobbágy asszonynak jutott 1466. d e c . 3 0 - á n .

júl. AlszeBabona

Chontos Palkonya

possession 1480-ban jobbágyok h a t a l m a s k o d t a k , sorukban ott talál4 juk Dámján d e á k o t . , Korai községi pecsétjeink közül említhetjük Püspöki (Bihar vármegye) 1475-ös évszámot viselő pecsétjét X V I I . századi lenyoma5 tokról. I I . Ulászló 1490/91-ben a Buda melletti Felhévíznek címer és pecséthasználati jogot adományozott s ezzel a település 6 mezővárosi rangra e m e l k e d e t t ; n y i l v á n v a l ó , hogy m e g e l ő z ő , községi k o r s z a k á b a n , a m e z ő v á r o s i a s o d á s felé haladtában is belső közigazgatása már folyamatos- írásbeliséggel r e n d e l k e z e t t . A Mohács előtti korból már néhány tucat községbírói kibocsá2 tású iratot ismerünk. Egyet megemlítünk közülük: az olaszi (később V á r a d o l a s z i ) bíró levelét Kassa város tanácsához 15148 ből. Á mohácsi csatavesztés és Buda török kézre jutása (1526-1541) közötti időből már jóval több községbírói irat i s m e r e t e s . Köztük az első szlovák n y e l v ű i s , Nestich község levele N a g y s z o m b a t város tanácsához 1 5 3 8 - b ó l .

-

Az

256 .-

1541 utáni időben aztán már tömegesen keletkeztek a község-

bírói

iratok, illetve maradtak fenn m á i g . így tehát téves

Ember

Győző azon állítása: "írásbeli ügyintézéssel a X V I . és X V I I . századi községeknél még nem

találkozunk."

18

2 . A k ö z s é g b í r ó i írásbeliség

létrejöttének

társadalmi f e l t é t e l e i A

községek ügyintézésének kezdetére nyilvánvalóan a s z ó b e l i s é g

egyeduralma lyamata

volt a j e l l e m z ő . Az írásbeliség k i t e r j e d é s é n e k a fo-

a legfelsőbb állami hivatal, a királyi kancellária

beliségének a

legalsó

k e z d e t é t ő l , amelyet közismerten 1181-től közigazgatási szintig a községek

200-250., évet együttes Először

illetve kibontakozása volt

számltunk,

szintjéig,

mintegy

tényező,

feltétel

szükséges

a községi írásbeliségnek t á r s a d a l m i méretű

ségként lami,

vett igénybe. Alapvetően három

megléte,

írás-

kellett megjelennie a községek felsőbbségei

hozzá.

szükségszerű(királyi-ál-

e g y h á z i , megyei h i v a t a l o k , illetve k i r á l y i , e g y h á z i , magán

földesúri és városi földesúri b i r t o k i g a z g a t á s ) részéről és. a község

b e l s ő , önigazgatási ügyintézése r é s z é r ő l . M á s o d s z o r a közsé-

gekben elégséges számú írástudónak kellett jelen lennie a m i n d e n napi

életben.

lett.

popularizálódnia

kel-

A három tényező, feltétel együttes megléte már a X V .

Harmadszor a papír árának

szá-

zad végén megnyugtatóan

bizonyítható.

A felsorolt három tényező közül legkorábban a felsőbbségek

igé-

nye jelent meg a községekkél való írásbeli é r i n t k e z é s r e ; ez elsősorban

az adóelszámolásokra és az ingyenmunka e l s z á m o l á s o k r a

natkozik. szólnak

De

ezektől jócskán eltérő írásbeli k a p c s o l a t o k r ó l

vois

forrásaink. F e l k e s z i i nemesek panaszolták 1 4 2 7 - b e n , hogy

jobbágyuktól,

György deáktól a keszii nemesek a reá b í z o t t okle-

veleket hatalmasul e l v i t t é k . Losonczi AÍbert 1456-ban írásban parancsolta Miklós

meg a szentmártoni bíráknak és l a k o s o k n a k , hogy

és

István segítségére l e g y e n e k , ha tőlük erre

Várdai

felszólí-

tást k a p n a k , mert szövetségre lépett a V á r d a i a k k a l . De maga mond

király 1408-ban pásztói Rátóti Lőrincnek adott salvus

ductusa

intitulációjában

sem mulasztotta el felhívni a

b í r ó k a t , hogy utazó hívének segítségére Másrészt

Zsigcon-

községi

legyenek.

a községek belső igényeit jelzik azok az e s e t e k , ami-

257

kor

-

községbírók iratnak át és erősíttetnek meg községükre

kozó

okleveleket

az u r a l k o d ó v a l , mint például a szobi

1416-ban, majd a szobi és letkési bíró együttesen Az

írástudók

előbbi

jelenléte

vonat-

villicus

1436-ban.

a falvakban időben nem maradt

k o r s z a k t ó l . A X I V . század végére az életképes

11

el

az

települések

már saját templommal és pappal r e n d e l k e z t e k , főleg az ország belső

t e r ü l e t e i n , de a vendégnépek közül a német hospesek a szélte-

rületeken tásával

is (Szepesség, Szászföld s t b . ) . "Ha a közösség igazgakapcsolatban írásbeli munka a k a d t , annak elvégzésére va-

lószínűleg

a

falu papját kérték m e g . A papság minden

bizonnyal

jelentős szerepet játszott nemcsak a lakosság lelki életének gondozásában, si

hanem gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatá-

téren is. Elég e tekintetben az idegen nemzetiségek,

oláhok,

rutének, szerbek, szászok, tótok papjaira u t a l n i , akik még napjaifikban ségek el ző. rai,

is megőrizték ezt aZ~ irányító befolyást . De a magyar közés városok katolikus és protestáns lelkészei sem zárkóztak 1

a világi ügyekkel v a l ó f o g l a l k o z á s elől." - mondja Ember GyőTegyük h o z z á , hogy bármely felekezet iskolamesterei,

kánto-

t a n í t ó i s t b . is elvégezték ezt a munkát kikötött munkaköri 12 feladatként, vagy külön juttatás f e j é b e n . Az írástudás laicizálóöása -a nemesség után- a X V . századra már elérhette a jobbágyságot is, melynek körében a reformáció hatására a X V I . században már jócskán tért hódíthatott. Ekkor jön létre az a jobbágy-deáki réteg (falvanként 2 - 3 , hász-birtokonként 4-5 e m b e r ) , amelynek kezéből a községbírói írásbeliség csak a szatmári béke után megy át a nótáriusok kezébe. K é z e n f e k v ő , hogy az írásbeliség igénye, a terjedésére ható ad-, minisztratív kényszer legfőképpen a k i r á l y i , az egyházi és magánföldesúri nagybirtokon jelent meg e l s ő k é n t . Nem lehetett elhanyagolható ebben a tekintetben sem a nagy szabad királyi városok -Pozsony, S o p r o n , N a g y s z o m b a t , K a s s a , V á r a d , K o l o z s v á r , Székesfehérvár stb.- hivatali írásbeliségének hatása környékük községeire, legfőképpen a saját földesuraságuk alatt álló falvakra. Ezeknek a szinteknek illetve földrajzi szféráknak a hatása a község13 bírói írásbeliségre még sok kutatást i g é n y e l . A papír tömeges elterjedése és olcsóvá válása Magyarországon a XV. század második félében következett b e . A század első feiébén itáliai és d é l n é m e t , a második felében osztrák (1469-től), len-

- 262 .-

gyei te

(1491-től) és cseh (1499-tól) gyártmányú papírral

fedezhet-

szükségleteit hazánk lakossága. A délnémet eredetű p a p í r

terjedését elő.

A

főleg

a Fugger-Thurzó család tevékenysége

legkorábbi hazai papírmalom Lőcsén működött

(onnan

tudjuk,

el-

segítette 1530

előtt

hogy ebben az évben a késmárkiak f e l é g e t t é k ) .

honi papírszükséglet kielégítésében nagy szerepe nem

A

lehetett.

A papír árának alakulásáról csak ennyit: X V . század XVI.

8 Ft.

"

. 3 > t . 33 d . = 1 rizsma = 480 ív

XVII. " A

1 F t . 53 d .

XVI.század első felében 1 rizsma ára=2 pozsonyi mérő

1)

(125,06

búza = 2 pár c s i z m a . B i z t o s , hogy egy átlagos m e n n y i s é g ű

tot

ira-

"termelő" község szükséglete még a XVIII.század végén is el-

maradt

az évi 480 í v t ő l , tehát a X V I - X V I I I . században évi n é h á n y

konc,

azaz néhányszor 10 ív papírral fedezni lehetett egy

s z ü k s é g l e t é t , aminek értéke k b . egy csizma árának felelt

község

meg.

14

3 . A községek k a p c s o l a t r e n d s z e r e és irattípusaik A

községek közvetlen felettesei f ö l d e s u r a i k , a m e g y e h a t ó s á g

az egyházmegyei p ü s p ö k s é g e k , illetve A

földesúr

időleges alatt

és

kerületek.

többnyire officialisai,, t i s z t t a r t ó i ,

ispánjai

és

meghatalmazottjai révén é r i n t k e z i k a földesúri

hatalma

álló k ö z s é g e k k e l , avagy olykor-olykor a f ö l d e s ú r ,

birtok-

igazgatási

szervei,

hivatalai és tisztjei maguk elé r e n d e l i k

a

községek k é p v i s e l ő i t . A földesúri tisztekhez érkeznek be a k ö z s é gek kérvényei ( i n s t a n t i á k ) , az alázatos folyamodványok tiók),

az

szolgáltatásokról

a

(rationes).

X V I I - X V I I I . században a nagy világi és egyházi

rendszeressé

munka-

adott nyugták ( q u i e t a n t i á k ) , majd az é v e s köz-

ségbírői számadások A

(supplica-

év közben részletekben t e l j e s í t e t t adókról és

uradalmakban

váló éves községbírói számadások magukban

foglalják

dézsma és robot teljesítését kimutató l a j s t r o m o k a t , a b o r b í r ó ,

székbíró,

a

m a l o m b í r ó , a hegymester s t b . s z á m a d á s a i t ,

iratait,

amelyeket

mellékletként a- községi főbíró számadásához is o d a c s a -

tolnak. Az XVIII.

úriszékre

küldött bűnelkövetőt kísérő bíró vagy

esküdt

században már sok esetben levelet visz m a g á v a l , mely

a is-

-

merteti

259 .-

a bűnesetet; melléklete lehet egy tanúkihallgatási

zőkönyv, amelyét a községbírói ítélőszéken vettek A

megyehatőság

községekkel, óta

fel.

szolgabírái, alszolgabírái útján érintkezik

körleveleit; a községekben talán már a

XV.

összeírásokban és magyar forrásokban a jobbágyok

ban a X V I . századtól feltűnő "Futó" családnév annak

(névsorá-

eredete.

A megye hivatalnokai szedik be a hadiadót és a háziadét tica),

a

század

működő futár-szolgálat útján "futtatja." Innen a török

szerinti)

jegy-

(domes-

minden f a j t á j á t . A községbírói irattípusok

között

sok községi portiós lajstrom maradt fenn. A X V I I I . században megjelennek a községházán a családfők külön portiős füzetei, melyekben naprakészen vezették a teljesített p o r t i ó k a t . Az átvonuló katonaság és országos vagy megyei hivatalnokok (transennák) kötelesek n y u g t á t , elismervényt adni m i n d a r r ó l , amit a községben be

vettek; ez sok esetben nem_történik m e g . A községek

gyűjtik rendbe

ezeket

igény-

szorgosan

a n y u g t á k a t , a nagyobb biztonság érdekében

idő-

összemásolják ő k e t , mert az eredetivel el kell számolniuk

a .megye perceptora h i v a t a l á b a n . Az átutazók v i s s z a é l é s e i t ,

sok-

szor hatalmaskodásait "siralmas panaszlevélben" jelentik a megyének,

sok

esetben azzal fenyegetőzve háborús i d ő s z a k o k b a n ,

hogy

pusztán hagyják l a k h e l y ü k e t . Ugyanakkor a községek jelentést (relatio)

küldenek

rablóbanda

a m e g y é h e z , ha határukhoz ellenséges

had

vagy

k ö z e l e d i k . Ugyanígy jelentik az elfogott magányos go-

n o s z t e v ő t , t o l v a j t , g y ú j t o g a t ó t , betyárt s t b . A megyék egy-egy háborús időszak után (pl. 1 6 6 3 - 1 6 6 4 , 1703- 1 7 1 1 ) jelentéseket kérnek a községektől', hogy a háborús cselekmények folyamán milyen károkat s z e n v e d t e k . Á k ö z s é g e k , felszólí... r-.. tás n é l k ü l , sokszor jelentik a természeti c s a p á s o k a t , mert ennek alapján adócsökkentést k é r h e t n e k , esetleg A

kaphatnak.

v é g v á r a k h o z kirendelt községek ingyenmunkáját (gratiosus la-

bor) ,

vagy a hajózható folyók medrének-partjának

karbantartását

a XVIII. században szintén nyugtákkal kötelesek igazolni a végvári

kapitányok és állami-megyei t i s z t v i s e l ő k . Ám ez sem

történik

meg sok e s e t b e n , sőt a végváriak erőszakoskodnak a n é p p e l , jogtalan

adókat követelnek és hajtanak b e , á folyók partján a

munká-

sokkal és hajóvontatásra kirendelt jobbágyokkal embertelenül bánnak.

Ekkor

fordulnak

a községek megint f ö l d e s u r a i k h o z , vagy panaszleveleikkel,

mint

minden

a

egyéb

megyékhez sérelem

-

260 .-

esetében. A

parasztvármegye a X V I - X V I I . s z á z a d b a n , bár a községek

tán

spon-

önvédelmi szervezeteként jött l é t r e , közvetlen felettes

ha-

talomként jelenik meg a községek é l e t é b e n . A falvak és a p a r a s z t vármegye ját

összeütközéseiben a falvak ismételten a megyéhez és sa-

földesuraikhoz

fordulhattak. A X V I I I - X I X . században

rasztvármegye

a

visszavonulva

teljes

és

közrendészeti funkciók

körébe

a

pa-

visszaszorítva,

mértékben alárendelődik a nemesi

megyének

ilyen formán a közrendészet szektorában beékelődik a v á r m e g y e

és a községek A

közé.

katolikus egyházmegyei püspökség a kerületi f ő e s p e r e s e k , es-

peresek és a helyi papság útján és r é v é n , a református és e v a n g é likus

egyházkerületek ( s u p e r i n t e n d e n c i á k ) püspökei az e s p e r e s e k ,

a helyi papság és a helyi presbitérium vonalán érintkeznek a közs é g e k k e l , illetve a gyülekezetekkel. A

községek közvetett felettesei az országos vagy

több

megyére

látszólag

országrészre,

kiterjedő területi főhivatalok és h i v a t a l o k .

olyan magasságban foglalnak helyet a községek

Ezek

felett,

hogy oda a községek kiadmányaikkal k ö z v e t l e n ü l már nem is f o r d u l h a t n a k . Pedig m e g t e s z i k . Mégkerülve közvetlen felettes kat-

(földesúr,

Maga nos

hatóságai-

m e g y e , püspökség) és megsértve a függelmi

az uralkodó is fordulhat közvetlenül j o b b á g y k ö z s é g h é z . király

küldött

1539-ben Szentendre falu bírájának

és

1583-ban a kassai kamarához küldtek p a n a s z l e v e l e t

desuruk

és tiszttartója e l l e n . S z e r d a h e l y , Vága és Zsigárd

tergomi

érseki

fordultak

birtokok jobbágyai 1588-ban a

községi

szekerezést

rendtartástért, panaszolva

Magyar az

esz-

Kamarához

(érsek)újvári

5

község más községgel jogilag m e l l é r e n d e l é s i viszonyban

van,

átiratot k ü l d h e t , annál tiltakozhat ( p r o t e s t a t i o ) , sőt fe-

nyegetőzhet egyetlen

is vagy sértegetheti a z t . Ezekre a gesztusokra ez. az

l e h e t ő s é g e . Óe a paraszti s z o l i d a r i t á s szép példái azok

a községi k ö r l e v e l e k , amelyekben egymást sőt városokat tetnek

figyelmez-

a veszélyre,.ha t ö r ö k , tatár, n é m e t , k u r u c , l a b a n c , erdé-

lyi, királyságbéli és ki tudja még h á n y f é l e had A

föl-

és emlegetve a meghalt Oláh Miklós és V e r a n c s i c s An-

tal érsek jó e m l é k é t . * A

Já-

esküdtjeinek

parancsot egy bizonyos vizsgálat l e f o l y t a t á s á r a . K e r e p e s

jobbágyai

ahhoz

sort.

községi

közeledik.

rendtartások, szabályrendeletek ( s t a t u t u m o k )

több-

-

nyire

a felettes hatóságoktól erednek; a község szokásjogát azok

foglalják ként

261 .-

írásba és hagyják jóvá, de a községek ilyeneket

maguk is a l k o t h a t n a k . Különösen fontosak a községi

nos

statutumok,

(hegykönyvek),

nem

jelentéktelenek a

szőlőbéli

általá-

rendtartások

az é r d ő h a s z n á l a t i , legelőhasználati s egyéb rend-

tartások., Mindezek

előzményei a jobbágyfelszabadítás után is

közbirtokosságok formájában tovább élő feudális gok"

időn-

(erdő-,

a

"részvénytársasá-

legelő-, s z ő l ő - , sőt tóbirtokosság stb.)

működési

szabályzatainak. .

A

községi közigazgatás mindenekelőtt tisztában akar lenni

az-

zal, hogy a felettes hatóságok mit rónak rá, mit várnak t ő l e , milyen

feladatok

hozzá ket,

elvégzésére utasítják, ezért nem csak

gyűjti

érkező l e i r a t o k a t , rendeleteket, u t a s í t á s o k a t , körözvényeket

és egyéb' iratokat, hanem azokat

a

körlevelebeérkezésük

sorrendjében könyvbe másolja; így jönnek létre a községi levelés-könyvek Ezen

(correspondantiák) már a XVIII. század második

felétől.

kívül, készülnek memóriálék és saját kiadmányozásé

irataik

fogalmazványát vagy duplumját is m e g ő r z i k . A

községi közigazgatás fórumai k ö z ü l , melyek tulajdonképpen

statútumokon rói

szék jegyzőkönyvei és ítéletlevelei kiemelkedő

,ek.

a

n y u g s z a n a k , a községbírói t a n á c s ü l é s , illetve a.bíforrásértékű-

S a j n o s , ilyenek a mai Magyarország területéről alig maradtak

fenn. Valamivel több l i s t a , mondhatnám étlap ismeretes az ülésekről

(különösen,

gát),

ami

lyenségét

képviseltette

ma-

az elfogyasztott ételek és italok mennyiségét és

mi-

tünteti

ha azon felettes hatóság is

fel. Ezek a legfényesebben b i z o n y í t j á k ,

hogy

már őseink is ismerték azt a megbonthatatlan ö s s z e f ü g g é s t , miszerint

csak tetemes és jó ételek-italok elfogyasztásából

meg a pontos elszámolás és az igazságos ítélet.

születhet

•

A

község civódó tagjai között birtokosztályt hajt v é g r e , mely-

ről

osztálylevelet ad k i . Körbeveszik a község esküdtjei haldok-

ló

társuk

szokásban módon

ágyát és gondosan feljegyzik testamentumát; volt,

hogy a h a l d o k l ó , legyen bár. 10Ú é v e s ,

megköveti a község elöljáróit,, netáni rossz

ilyenkor gyermeki

magaviseleté-,

ért ezen a v i l á g o n . A vég bekövetkezte után az elöljáróság lelő árvák kel.

módos

megfe-

gazdához elhelyezi az árvákat n e v e l é s r e , melyről, az

nevében a község hatósága köt szerződést a nevelő

szülők-

A d o l o g t a l a n , h e n y é l ő , munkakerülő jobbágy; p o r t á j á r ó l ,

aki

-

nem

262 .-

teljesíti jobbágyi k ö t e l e z e t t s é g e i t , holott

megteremtéséhez engedményeket

jobbágygazdasága

vagy talpraállításához a földesúri és

kedvezményeket igénybe v e t t e , a

juttatásokat, községi

bíró

testülete vesz fel leltárt és jegyzőkönyvet és azt m e g í t é l é s céljából felterjeszti a földesúri

birtokigazgatáshoz.

Hosszan sorolhatnánk még á községbírői írásbeliség lásait, a az ben

megnyilvánu-

a létrehozott iratok típusait és f a j t á i t , de

igyekszünk

megadott terjedelem keretei között m e g m a r a d n i . R e m é l j ü k ,

hogy

előzőekből is már világosan és teljes m é l y s é g b e n - s z é l e s s é g kiderült:

a k ö z s é g b í r ö i , általában a

összegyűjtésére, használására, -természetesen kitartó

paraszti

írásbeliség

feltárására, k ö z z é t é t e l é r e , k i a k n á z á s á r a ,

feldolgozására

égető szükségünk v a n . Ez

a

felmunka

sok más mellett is- nagy felelősséget ró ránk

és

elszántságot k ö v e t e l . Arinak e l l e n é r e , hogy már sokan

és

sokat tettek le ebben a témában a magyar tudomány

asztalára.

16

- 263 .-

Jegyzetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

12 13 14 15

16

Idézi Kállay I.: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. B p . , 1980. 1 9 9 . Imreh I.: A törvényhozó székely falu. B u k a r e s t , 1 9 8 3 . 5 . Kapocs N . - Kőhegyi M.:• Szerem-le középkori oklevelei a Zichy okmánytárban. Baja, 1980. H l . * Sugár I.: Borsodi oklevelek a Heves megyei Levéltárban 1245-1521. Miskolc, 1980. 82-83, 210. Majláth B.: Püspöki és Nagy-Sarló község p e c s é t j e . (Turul, 1884. 168.). Kubinyi A.: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig) - In Budapest története I I . , főszerk.: Gerevich L . B u d a p e s t , 1 9 7 3 . 1 7 6 . 0L - Mohács előtti g y ű j t e m é n y . (Készítette: Borsa I.) Levéltári leltárak 5 4 . 1 2 9 . SOKA - K o s i c e , AMK Tabularium I V . Supplementum 1501-1526. no.288. P . Horváth: Listy p ö d d a n y c h . Z rokov 1 5 3 8 - 1 8 4 8 . Bratislava 1955. 377. Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás t ö r t é n e t e . Bp., 1946.. 5 7 3 - 5 7 4 . Bártfai Szabó L.: Pest megye történetének okleveles emlékei 1 0 0 2 - 1 5 9 9 - i g . B p . , 1 9 3 8 . 6 2 0 . regeszta; Varjú E.: A Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család története I. B p . , 1 9 0 8 . 687.; 0 L , DF 236 795.; Tar Lőrinc p o k o l j á r á s a . B p . , 1985. 224-225. Ember G y . i.m. 5 7 3 . Például Forró község és Kassa város v i s z o n y a . - ifj. Kemény L.: Okmányok Kassa város levéltárából. (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1 9 0 1 . 310-311 és 415-416.). Bogdán I.: A m a g y a r o r s z á g i p a p í r i p a r . B p . , 1 9 6 3 . 2 3 - 2 4 , 2 9 , 31-33. Bártfai Szabó i.m..1533. r e g . 0L - E 2 1 3 . Községi és városi pecséttel ellátott iratok. Pest megye, fol. 3 0 . és Régi magyar levelestár ( X V I - X V I I . s z á z a d ) szer.: Hargittay E . B p . , 1981. 2 2 8 - 2 3 2 . Szalay Á.: Négyszáz magyar levél a X V I . s z á z a d b ó l . 1504- 1 5 6 0 . P e s t , 1 8 6 1 . , H . Balázs É.: J o b b á g y l e v e l e k . B p . , 1 9 5 1 .

-

264 .-

Papp Klára: A JOBBÁGYI ROBOTSZOLGÁLAT X V I I I . SZÁZAD KÖZEPI FORRÁSAI A BIHARI KÁROLYI BIRTOKON 1

Bihar megye a legújabb kutatások szerint is , az ország azon területei

közé

idejére

sem érték el a jobbágyi robotterhek az országos

t a r t o z i k , ahol a Mária Terézia féle

úrbérrendezés utasítás

szerinti m é r t é k e t . Annak ellenére, ez a h e l y z e t , hogy a század közepére a megye birtokos társadalmának különböző rétegeit k é p v i s e lő személyek (s gazdaságuk) igényelték volna a jobbágyok nak sokrétű Jól

felhasználását:

tükröződik ez a törekvés az u r a l k o d ó n ő jóváhagyásával

erősített ahol a

munkájá-

és

a vármegye által kiadott 1 7 5 9 .

évi

robotkötelezettség teljesítésének. A m e g y e i közgyűlési (ahol az urbárium

2

rendeletben,

a teleknagyságtól függően igen r é s z l e t e s leírását szerint

meg-

nyújtják jegyző-

könyvek

bejegyzései

eredeti

-latin

nyelvű-

szövegét is feljegyezték) a robot leírása teljesen

meg-

egyezik annak az előírásnak k ö v e t e l é s e i v e l , amelyet a váradi püspökség

"Belényes, Bél és Vaskoh vidéki" j o b b á g y n é p e s s é g e

adtak

k i , a hosszan elhúzódó viszály l e z á r á s a k é n t .

3

számára

A két szabá-

lyozás között mindenképpen szoros kapcsolat áll fenn: a megye nemessége ben

a püspökségi urbárium szövegének ( t a r t a l m á n a k ) i s m e r e t é -

érte el 1759. április 10-én az "Universale Urbárium"

jóváha-

gyását . A

rendelet

magyarnyelvű szövegét m e g y e s z e r t e k i h i r d e t t é k ,

de

1769-ig (az úrbéri rendezés bihar megyei m e g i n d u l á s á i g ) g y a k o r l a tilag ges

csak kísérleteztek a b e v e z e t é s é v e l .

4

Ennek egyik

lehetsé-

példájaként kínálkozik a Károlyiak kéci birtoka is, a m e l y n e k

néhány forrására kívánom a figyelmet e rövid referátumban

felhív-

ni. A

kéci birtokot alkotó falvak -Kéc, D é d a , valamint G e n y é t e

és

Széplak portió- eredetileg;az ecsedi u r a d a l o m h o z t a r t o z t a k . K á r o lyi Ferenc 1747-1748-ban vette át zálogbirtokosoktői és a k a m a r á tól, Bár a

majd

1756-ban kapta meg rá a donatiót

Mária

rövid időre Szaplonczay Jánosnak inscribálta

Teréziától.

3

(zálogosította)

g r ó f , 1764-ben azonban 27656 ft és 14 krajcár lefizetése

elle-

- 265 .-

nében már újból a kezéhez A

vette.

6

család nagykárolyi felügyelősége alá tartozó kéci birtokköz-

pontban fenn

7

az

1760-as évekből számos igen értékes

maguk

szokott

az

csupán

Írták: "hat esztendő ólta...

minden

esztendőben

uraság c o n s c r i b á l t a t n i . . . " . Károlyi Antal

gróf

összeíratta a l a k o s o k a t , hanem évente adott ki ú n .

libellusokat"

nem "taxa

a s z o l g á l t a t á s o k r ó l , s m e g k ö v e t e l t e , hogy személy-

szólóan vezessék az 'úri. "Napszámkönyvet" a jobbágyok

nak t e l j e s í t é s é r ő l . Mindezt az udvarbíró rendszeres sa

maradt

a jobbágyi szolgáltatásokkal kapcsolatban; hiszen ahogyan a

lakosok

re

forrás

robotjá-

elszámoltatá-

is kísérte: egyazon időszakból tehát t ö b b , nem egészen

azonos

értékű forrás áll így r e n d e l k e z é s ü n k r e , amelyek k i e g é s z í t i k , pont o s í t j á k , vagy esetenként cáfolják is e g y m á s t . Az é v e n k é n t i conscriptiók a lakosság összeírása mellett az állatállomány s z á m á t , valamint a szolgáltatások körét is rögzítették. S z ö v e g e s megjegyzésként az adózásra való képtelenség eseteR

it

és

az immúnis állapotot jegyezték fel. A mentesítettek

kö-

zött az uraság alkalmazottai ( b í r ó , v a j d a , h a j d ú , k e r ü l ő , csűrbíró

stb.) semmit sem adtak, viszont a falu k e r ü l ő j e ,

már a

vincellérje

csak a robottól m e n t e s ü l t , a taxafizetéstől n e m . Az oláh magyar" p a p ,

szolgálattal. hoz

valamint a templommester szintén

nem

és

tartozott

A taxások (szabad m e n e t e l ű e k ) 6-8-12 napi robotjá-

képest a jobbágyok kötelezettsége jelentősen n a g y o b b , hiszen

szekérrel vagy gyalog 104 napot írták elő s z á m u k r a . Az járt nek

előírás

a vármegyei urbárium második pontjának

el az egész telkes jobbágyok 104 napos

m e g h a t á r o z á s á n á l . I g a i , ebben az esetben csak

lehetett

értelmében

robotkötelezettségégyalogrobotban

volna ezt a mértéket alkalmazni; egésznél nagyobb telek

ugyanis -az úrbérrendezés tabellái, szerint- nem fordult elő a településeken , A

vármegyei szabályozás telekszámnak és igaerőnek

rendelkezett.

megfelelően

Bár feltűnő, hogy a kilenc kérdőpontra adott vála-

szokban

állandó telkek meglétéről nyilatkoztak a falvak

rói,

fennt említett conscriptió nem csak a

hanem

a

előljá9

telekhányadokat,

á jogállást (taxás, j o b b á g y , i n s c r i p t i ö n a l i s t a , s z a b a d ) és

az állatállományt is számba vette a k k o r , amikor az alapvető szolgálatot -így a robotot is- m e g h a t á r o z t a . Az

1766-ból való összeírás után odaírt megjegyzés a gróf szán-

-

dékait

is tükrözte: "a Mlgos Uraság maga Jobbágyit tartozik

kímélni, is

266 .-

mint

sajátját... csak szívesen m u n k á l k o d j a n a k " .

Ezért

nem kívánt tőlük pincéje építéséhez heti h á r o m , hanem

két n a p o t .

meg-

csupán

..

A conscriptid taxásai minden bizonnyal szabad m e n e t e l ű e k , jövevények, házzal

részint zsellérek voltak: házatlanok számára u g y a n i s

6,

rendelkezőknek pedig 12 napot h a t á r o z o t t meg az 1 7 5 9 . évi

r e n d e z é s . Az 1764-ben Dédáról készült ö s s z e s í t é s tésben

is

taxások

megerősíthet

10

ebben a felve-

b e n n ü n k e t , mivel a zselléreket

a

között tüntette fel (bár számukra csupán 3 nap g y a l o g r o -

botot tett

11

kötelezővé ).

A "Libellusok" az összeírások által m e g h a t á r o z o t t geket

mind

rögzítették,

kötelezettsé-

a "Napszámkönyv" b e j e g y z é s e i pedig előbb

az

ebben meghatározott robotösszetételt közölték a lakosok neve mellett,

majd hónapok és napok szerint haladva dokumentálták a vég-

zett munkák számát és j e l l e g é t . Hiányosságuk, év

hogy az uraság szabadosai nem mindig vezették

az

végéig (mint p l . Kécen 1766-ban, vagy az 1 7 6 9 . évi f e l j e g y z é s

egésze

esetében).

szembe

magukat,

A Károlyiak hasonló

problémával

mint a Baranyiak, közeli micskei

találhatták uradalmukban.

Ök

1761-ben Micskén tartott úriszékükön hirdették ki és v e z e t t é k

be

az új urbárium szerinti, egész telek utáni 52 napi m a r h á s

104

vagy

napi g y a l o g r o b o t o t . Két-három évig írták is tisztjeik a tel-

jesítéseket,

de 1768-ban a sikeretlenség miatt ismét az 12 szöveget kellett k ö z z é t e n n i ü k .

eredeti

A kéci dominiumban azonban -az esetleges p o n t a t l a n s á g o k re- a robot számontartása folyamatos A

volt.

jobbágyi kötelezettségeket előíró "Libellus" és a

robotszolgálatot adatainak tet.

13

rögzítő

egybevetése

:"Napszámkönyv" azonos

fontos

ellené-

következtetés

tényleges

évből

származó

megtételére

kész-

A Károlyiak szemmel láthatóan igyekeztek a vármegye

urbá-

riumához igazítani (vagyis annak megfelelően e m e l n i ) bihari

java-

ik

népeinek szolgáltatási k ö t e l e z e t t s é g e i t . A tények azonban

engedik

l á t t a t n i , hogy az éves szolgálat nem egészen az

soknak megfelelően alakult m e n n y i s é g é b e n , de ö s s z e t é t e l é b e n Az

1766-ból származó robotelőírás az igával vagy gyalog

sítendő napok számát előre m e g h a t á r o z t a . A "Napszámkönyv" zései

szerint azonban az előírtakhoz k é p e s t jelentősen

azt

előírásem. teljebejegy-

megváltó-

-

zott en

267 .-

a robot összetétele: hiába írtak elő eredetileg

egyértelmű-

igás vagy g y a l o g r o b o t o t , a gyakorlatban ez mindkettőt

tette.

Maga

szolgálat

a

g o n d o l a t , hogy a "négy marhával

jelen-

teendő

egynapi

két napi gyalogszerűként" is e l f o g a d h a t ó , a

vármegyei

urbáriumtól

sem volt idegen. I g a z , ezt ott a földesúr

tetszésé-

től

függővé, s érvényességét csak a jobbágyi

tették

negyed részére látták Esetünkben

robotnapok

kitérjeszthetőnek.

nem pusztán a rendeletben megfogalmazottak

zásáról

volt

napjaik

számának

szó, hiszen részint az igás

olyanok

is

robotra

kötelezettek

csupán k b . a felét töltötték igával,

szolgáltak

gyalogrobotot irányoztak

s z e k e r e z é s s e l , akiknek

alkalmamásrészt

eredetileg

csak

elő.

A gyakorlatban jelentősen módosult az urasági szolgálatban töltött

napok

vezetik

száma is. Kéc faluban (ahol 1766-ban

csak

juniusig

a bejegyzéseket) á 104 napra kötelezettek csak 21-39 nap

munkát Írattak fel. Dédán -ahol ugyanebben az évben két lakos kivételével 1/2

mindenki 104 napos- a teljesített napok száma 70 és 89

k ö z ö t t i , lényegesen magasabb a k é c i n é l , de még mindig alatta

marad

az e l ő í r á s n a k . Jellemző u g y a n a k k o r , hogy a szekeres - n a p o k

legmagasabb (81-83 lak

száma mellett,(18 1/2) inkább a gyalogrobot

a maximálisan teljesített napok s z á m a ) . Genyéte és

dominál Szép-

portió példája is ezt igazolja: 86 napnál nem szolgált éven-

te többet senki. Az nos

1768-ból származó két hasonló típusú forrás összvetése azokövetkeztetésekre

v e z e t e t t , igaz a

robotnapok

legmagasabb

száma Dédán alacsonyabb (43-57 nap k ö z ö t t i ) , Kécen viszont hozzávetőleg egyező az előző

időszakéval.

A változtatás tendenciája figyelhető meg a 6-8-12 napos szolgálatra kötelezettek e s e t é b e n , csakhogy ott éppen ellenkező előjellel. mutat

Kevés a

olvasható elő:

kevesebbet

ki

a

f e l j e g y z é s e k b ő l , hogy

"túlteljesítés"

az

fordult

a 12 naposok 16-24 n a p , a 6 naposok mintegy 8-13 nap között

dolgoztak könyv"

az olyan esetek s z á m a , ahol a z o n o s , vagy

"Napszámkönyv" ö s s z e s í t é s e , mint az e l ő í r á s . Inkább

évente.

Az á Tomucza János p é l d á u l , aki a

"Libellus-

szerint váltja r o b o t j á t , a gyakorlatban 18 1/2 nap szeke14 •

res és 53 nap gyalog szolgálatot 1768-ban telezettjei

teljesített.

elsősorban Kéc eredetileg 52 nap igás szolgálatra köadtak jóval többet: Juhász András 37 1/2 szekeres és

-

45

268 .-

g y a l o g , vagy Zeffer Mihály 16 igás és 62 g y a l o g , Ráksi M i h á l y

31 1/2 igás és 45 gyalog n a p o t . Valószínűleg az előírások és a tényleges teljesíthetőség ti

ellentmondások

felismerése vezetett o d a , hogy

csak

a kötelező robotnapok számát k ö z ö l t é k , a teljesítés

nem.

Az

rögzítették:

vagy

így

a

az vagy

földesúr

meg.

g r ó f , bár elvileg a vármegyei urbáriumhoz tartotta

a gyakorlatban ennél magasabb követelményt is

Ugyanakkor

ma-

előírhatott.

ténylegesen néni vette igénybe az általa felemelt

botkötelezettséget, ző

módját

az egész telekre vonatkozó 104 nap

gyalog t e l j e s í t e n d ő , amit természetesen a

szükségletei határoztak gát,

már

úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszokban már ezt

állapotot igásan

közöt-

1769-ben

pontosabban szándékai inkább a szabad

és az örökös jobbágy terhei közötti különbségek

ro-

költö-

csökkentésére

irányultak. A

"Napszámkönyv" bejegyzései szerint a robot javarészt a h e l y i

urasági

javak (kéci, d é d a i , szőlő, kéci tengeri- és z a b f ö l d , ká-

posztáskert től

anyagai ről,* 20

stb.) művelésétől és a birtokos fuvarozási

függött. 5

igényei-

Az 1767. évből származó Summarius Extractus

tájékoztatnak

a

bihari

falvak

irat-

dézsmakötelezettségei-

s utalnak a robotszolgálat specifikumaira is. A k é c i e k n e k

szekeres és 17 gyalogrobotban kellett Váradra és Károlyba

velet ba

vinniük, s nekik kellett a m a r g i t t a i v á s á r b a *

6

le-

és a m a l o m -

is a fuvart b i z t o s í t a n i . Ugyancsak ők szállították a m á r v á n y -

követ

Nagyváradról Peérbe (valamint bort i s ) . A n a g y k á r o l y i

tokközpontba bort

tengerit,

(visszaútban

t ű z i f á t , k a r ó t , követ

és

bir-

természetesen

pedig hordókat) vittek a genyéteiekkel

és

a

dédaiakkal k ö z ö s e n . A

legtöbb jövedelme borból származott az u r a d a l o m n a k . Nem

het

le-

v é l e t l e n , hogy 1769-ben a tisztek is ebben látták a f e j l e s z -

tés lehetőségeit: "...ha a Dédai Hegyen új szőlő é p í t t e t n é k , (lévén

ottan

hasznos), Haraszt

alkalmas jó h e l y ) Budai vesszőkkel

Úgy ri

(lenne

két s három esztendőre jó bőven teremhetne..." A nevű erdő helyén pedig egy 1000 köblös b ú z a v e t é s t

kialakíthatónak.* távon

beültetni

2

kéci láttak

"

tűnik, ez az utóbbi felvetés csak terv m a r a d t , s

hosszabb

mégsem majorsági búzaföldek kialakítására törekedtek

biha-

birtokaikon a K á r o l y i a k . 1809-ben u g y a n i s , amikor K á r o l y i Jő-

•í

-

269 .-

zsef ö z v e g y e , g r . Waldstein Erzsébet a Károlyi árvák részére bir18 tokösszeírást k é s z í t t e t e t t , a kéci 180 köblös majorsági szántóból

107

köblöst

már

a lakosoknál

árendában

lévőnek

Íratott

össze. A úri

kéci és a dédai majorsági szőlők viszont megmaradtak kezelésben.

jövedelmezőnek,

Ezek művelését a grófi család joggal hiszen

az 1760-as évek elszámolásai

földes-

tarthatta alapján

két helység urasági szőlőiből csaknem kétszer annyi boruk 19 zott, mint ugyanezen évek d é z s m a b o r á b ó l .

a

szárma-

Jegyzetek 1 2

3

4

5

6 7

8

Oláh József: A geszti uradalom X V I I I . századi számadásai • Agrártörténeti Szemle 1970. 153-163. és Papp Klára: Jobbágyi szolgáltatások a X V I I I . századi Bihar megyében (Kézirat). Közreadója Bársony István: Adalék az úrbérrendezés bihar megyei lefolyásához - Múzeumi Kurir 1984. 5 . s z . 3 - 6 . , aki Bályog község iratai között találta meg a magyarnyelvű változatot. H.Balázs Éva: A váradi püspökség jobbágyainak megmozdulása a 1 8 . század közepén - Századok 1950. 3 2 0 - 3 3 2 . i l l . Hajdu-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban HBML.) IV.A.1./a Acta Generális C o n g r e g a t i o n i s , Protocollum 15. k . 1759. A püspökség urbáriuma a k i l e n c e d , tized s t b . megváltásának nagyobb lehetőségét n y ú j t j a . A kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszok között sok helyen (24 e s e t b e n ) lejegyzik: ismertették ugyan előttük a vármegyei szabályozás s z ö v e g é t , de nem aszerint szolgálnak H B M L . I V . A . 1/d. Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és N y í r e g y h á z a . B p . 1 8 9 8 . 2 2 . és 2 9 . 1776-ban a királynő a donatiót a család mindkét ágára kiterjesztette (uo. 1 2 7 - 1 3 8 . ) . A kéci birtokhoz tartozott még P e é r , Ú s z t a t ó , •Csány, C s a h o l y , Zőcse is Közép-Szolnok megyében - Országos Levéltár (továbbiakban 0 L . ) Károlyi cs. l t . P . 3 9 7 . 102; c s . A Nagy-Károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története ( k i a d j a K á r o l y i L á s z l ó ) . B p . 1 9 1 1 . 4 7 . A Károlyi hitbizomány tagolt birtokfelépítésére vonatkozó táblázat és térkép: Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1 7 1 1 - 1 8 4 8 . B p . 1980. 1 6 - 1 7 . és H B M L . I V . A . 1/d. 6 . és 9 . c s . 0 L . Károlyi c s . l t . (P. 397.) 102. c s . Az 1 7 6 6 . évi összeírásban részint az ú n . viskósok számítanak mentesítettnek, i l l . p l . Genyétén egy ö r e g , tehetetlen és két "nyavajás" nem teljesít r o b o t o t .

- 270 .-

9

10 11

12

13 14

15 16 17 18 19

A telekhányadok meghatározása b i z o n y t a l a n , többségében e g é s z valamint féltelkeket jegyeztek f e l , holott az úrbérrendezés tabellái szerint egész telek elvétve fordul elő a f a l v a k b a n . Dédán p l . 1764-ben 24 egész telket írtak ö s s z e , az ú r b é r i tabella alapján viszont a legnagyobb telek 3 / 8 , amiből négyet vettek s z á m b a . 0 L . Károlyi c s . l t . ( P . 397.) 1 0 2 . c s . - Conscriptio Bonorum K e c z i e n s i s . . . 1764. (Déda) H B M L . I V . A . 1/d. Széplakon a szabad menetelűek s z á m á r a , ha egész telkes 12, ha fél telkes 8 napi szolgálatot tudnak. Ugyanakkor leírják, hogy a szántó és a szőlőhegy is az urasági majorsági e r d ő b ő l lett kiirtva, valószínűleg ezért alkalmazta rájuk Károlyi a zsellérekre előírt kötelezettségeket. - L á s d . Varga János: Jobbágyrendszer a feudalizmus kései századaiban. B p . 1969. 3 5 9 . - az á l l a t v a g y o n n a l és i r t á s f ö l d d e l rendelkezőket is írhatják zselléreknek, az elnevezés a korábbi jövevény állapotra is utalhat. A telkiföld másutt is lehetett irtásföld e r e d e t ű . Lásd. uő: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1767-1848. O p . 1 9 6 7 . 4 1 . H B M L . I V . A . 1/d. Vámoslázon azt is l e í r t á k , hogy v a s á r n a p o n ként jegyezték fel a tisztek a m u n k á t . D i e t r i c h s t e i n gróf diószegi d o m i n i u m á b a n , vagy a Csáky javak zálogbirtokosa Kornis Mihály csupán elvileg követelték a vármegyei s z a b á l y o z á s szerinti r o b o t o t , ennek egy részére m e g v á l t á s t engedtek jobbágyaiknak. 0 L . Károlyi c s . l t . (P. 397.) - A kéci dominium "Taxa libellusa" és "Napszámkönyve" 1766. - 1 0 2 . c s . , 1768 és 1 7 6 9 . 103.cs. 0L. Károlyi c s . l t . 1 0 2 . c s . - Déda 1 7 6 6 . évi conscriptioja szerint 6 ft robotváltságot fizetett, az előző évhez h a s o n l ó an, mivel 17 éves és "csak maga v a g y o n " . A Libellus azonban már 104 szekeres robotnapot határozott meg s z á m á r a . Uo. 103.cs. Sertés és méh után m e g v á l t á s i l e h e t ő s é g g e l rend e l k e z t e k , b ú z á b ó l , z a b b ó l , b o r s ó b ó l , l e n c s é b ő l , valamint valamennyi településen borból és természetben adták a d é z s m á t . A búza eladásából p l . 1766-ban 1277 ft 30 1/2 krajcár bevétele van az u r a d a l o m n a k . Az elszámolás: 0 L . Károlyi c s . lt. (P. 397.) 102. c s . U o . 1 0 3 . c s . Még arra is ü g y e l t e k , hogy a kiirtandó erdő ne makkos l e g y e n , s az eladott fa is hasznot hajtson az uradalomnak. Uo. 1809. febr. 2 0 . Váradolasziban készült ö s s z e í r á s és becsű. Az évente felosztott föld k ö b l ö s é é r t lRft 30 kr.-t adtak, s kilencedet is annak m ű v e l ő i . Uo. 102; c s . 1765-bén p l . 92 hordó a 42 h o r d ó n y i dézsmaborral s z e m b e n .

A

micskoi és q kdei

birtok

megyehafaV

*Nicske

° Oeda

A

Bárányi

(A

HBmL. IV/A. 6 / d . 208. k. a l a p j á n ]

A

Karolyiak

család

kéci

micskei

birfokához

birfokához

[ A z OL. P. 397. 102.es. a l a p j á n ]

farfozp

larfozó

falvak

falvak

-

272 .-

Tóth Péter: A HATÁRVIZSGÁLATI TANÚKIHALLGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK TÖRTÉNETI NÉPRAJZI F O R R Á S É R T É K E Hogy

a X V I I I . századi n é p é l e t , a t ö r t é n e t i néprajz

zásához

milyen

értékes forrásul szolgálnak

a

tanulmányo-

tanúkihallgatási

j e g y z ő k ö n y v e k , annak igazolására elegendő csak a b o s z o r k á n y p e r e k kel és - vádaskodásokkal kapcsolatos k i h a l l g a t á s i iratokra

hivat-

k o z n i . A vármegye a z o n b a n , mint törvényt végrehajtó testület számos

egyéb ügyben is e l j á r t , s ezen e l j á r á s o k során t ö b b , tartal-

milag

egységes

jött

és más iratoktól jól e l k ü l ö n í t h e t ő

irategyüttes

létre. Az alábbiakban ezek e g y i k é v e l , nevezetesen a

•— vizsgálatok

alkalmával

felvett t a n ú k i h a l l g a t á s i

k e l , illetve forrásértékükkel

határ-

jegyzőkönyvek-

foglalkozunk.

A metalis inquisitiók természetesen nem ismeretlenek a történeti n é p r a j z , a történetírás előtt: a bennük megőrzött téneti

gazdaságtör-

adatok elemzésére például T.Mérey Klára tett é r d e k e s

sérletet.*

kí-

Az is n y i l v á n v a l ó , hogy jól hasznosíthatja ezt a for-

ráscsoportot

a n y e l v é s z e t , illetve annak egyik á g a , a névtan

(és

ezen belül is a földrajzinév-gyűjtés) - amit azért is h a n g s ú l y o z nunk k e l l , mivel a határjárásokban f e l b u k k a n ó földrajzi nevek viszonylag tári

pontosan helyhez „köthetők, szemben a más jellegű

forrásokban

megőrzött nevekkel. De a történettudomány

ágai is meríthetnek adatokat e j e g y z ő k ö n y v e k b ő l . Erre csak len

példát: a vizsgálatot végzők e l f o g u l a t l a n tanúkat

szerezni, határt

levélmás

egyet-

igyekeztek

akik nem helyben laktak az adott i d ő p o n t b a n , v i s z o n t a

pontosan i s m e r t é k . A nem egyszer 70-00 tanút is

felsora-

koztató jegyzőkönyvek ennélfogva átfogó képet adnak a j o b b á g y m i g ráciőról,

a béresek és pásztorok szegődési s z o k á s a i r ó l , sőt oly-

kor etnikai csoportok áttelepüléséről

is.

Azzal a tárggyal a z o n b a n , amelynek szinte egyetlen forrását képezik pi alig

a metalis inquisitiók: nevezetesen a határokhoz fűződő né-

jogszokások

és hiedelmek feltárásával egy-két kutatón

foglalkozott eddig v a l a k i . Közülük ki kell emelnünk

Lajost,

aki kisebb tanulmányok után legutóbb a téma

feldolgozására

is

kísérletet t e t t .

3

kívül Takács

monografikus

M e g á l l a p í t á s a i közül

külön

-

is

hangsúlyoznunk

nal,

273 .-

kell a következőket: 1. a határ soha nem

hanem k e s k e n y , néhány méteres sáv; 2 . biztosítását

vo-

különfé-

le

s z o k á s o k , babonás-vallásos hiedelmek segítették; 3 . az

embe-

rek

-elsősorban a pásztorok- mindig igyekeztek valamilyen

módon

hasznosítani szokások

ezt

a területet; 4 . a h a s z n o s í t á s , a h i e d e l m e k ,

a

mindig levezethetők a határ "senkiföldje" j e l l e g é b ő l . -

A továbbiakban ezeket a megállapításokat szeretnénk saját kutatá4 sainkból származó példákkal illusztrálni. 1.

A határ t u d á s a , ha nem valami konkrét gazdasági tényen ala-

pul

-például

addig s z á n t o t t a k , addig legeltették az

állatokat,

stb,- több forrásból is e r e d h e t . Ezek egyike a h a t á r t a n í t á s . Megfigyelhető, rek

hogy az ilyesfajta tudás birtokában lévő idős

szinte lelkiismeretük

reteik sen

1

embe-

diktálta kötelességüknek érezték

isme-

továbbadását és nem csak a l k a l o m s z e r ű e n , hanem rendszere-

tanították is a f i a t a l o k a t . Ugyanakkor f é l t ű n ő , hogy ezek

tisztes, vezetik

"böcsületben meg élemedett" öregemberek milyen be

amelyekért ez

a határtanító

1

szöveget olyan durva

a

gyakran

káromkodásokkal,

egyébként súlyos büntetés járt v o l n a .

5

Úgy

gondoljuk,

a tény valamiképpen összefügg azzal a k é p z e t t e l , hogy a határ

a gonosz tartókodási 2.

Ált alában is, de különösen a hódoltság utáni zavaros

ben

idők-

gyakran m e g t ö r t é n t , hogy az érdekelték csaltak a határmegál-

lapítás tárt". kívül a

helye.

s o r á n , vagyis -korabeli kifejezéssel- "elesküdték a Ennek m e g a k a d á l y o z á s á t szolgálta a határvizsgálatok

harend-

ünnepélyes aktussá e m e l é s e . Több adatunk is van a r r a , hogy

határjárás után áldomást t a r t o t t a k , megvendégelték a

Egyáltalán, dásuk

növeli

tanúkat.

a tanúk biztosak lehettek a b b a n , hogy b e c s ü l e t e s tujó hírüket és a közösség hasznára

szolgál.

Ezért

v a n , hogy még a vétlen tévedést is álig tudták maguknak megbocsátani. De a határ biztosítására segítségül hívták a túlvilági erőket

i s . Az eskütétel k é t s é g k í v ü l középkori eredetű módja -a bir-

tokost ben

köldökéig a földbe á s t á k , ő ruháit m e g o l d o t t a , jobb kezé-

földet

pedig tek

tartott a feje fölé- eléggé s z o k a t l a n , az

szinte á t k o z ó d á s . esküt.

6

esküforma

Az egyszerű tanúk mezítelen lábbal tet-

Hogy ennek mi' volt az o k a , arra lássunk egy

somogyi

példát: egy 1761-ben lezajlott vizsgálat során minden tanú te vén

a

nagydobszai Vajda G y ö r g y ö t , a "fél eszű embert",

s

tudták azt is, honnét ered

forma", nyavalyája.

ismer-

reszkető Amikor

-

ugyanis hoz

274 .-

a dobszaiak egy darab görösgáli földet akartak

csatolni,

határuk-

ezt a Vajda Györgyöt vették rá a hamis e s k ü r e ;

ő

pedig "valóságos nagydobszai földet lábbeliébe t é v é n , az S z a k a d á ti

vizén innénd napkeletről levő valóságos görösgáli mezőn

le

t e t t e , mondván: no vice ispány u r a m , ha mostanában is valósá-

gos

nagydobszai földön nem á l l o k , tehát az isten engem meg

tessen

és

úgy reszkessek, mind az nyárfa l e v é l . És azon

reszketés

rajta meg t ö r t é n v é n , halála órájáig mindétig

reszkető

még csak reá nézni is iszonytató v o l t . . . "

a túlvilági büntetésben való hitet is meggyőzően

7

- Ez a

a

alkalmaztak

köveket, ,

A határfákat legtöbbször egy vagy több

jel-

ismere-

általában

erre a c é l r a , fátlan helyeken pedig

jelölték m é g , ami -túl a z o n , hogy a kereszt a

bemetszhető

példa

bizonyítja.

v o l t . E jelek jól alkalmazkodtak a tájhoz: erdőkben

földhányásokat. tel

túl

felettéb

3. A határ tudásának forrása leggyakrabban a határjelek fákat

bün-

v o l t , elannyira," hogy utoljára esztelen és fél m e z t e l e n ,

járván,

te

hitit

kereszt-

legkönnyebben

ismét csak a hiedelmek meglétére u t a l . Az

or-

szág

e g y e s , főleg nyugati területein általános volt az

zett

k o s z o r ú z á s , amely talán a cserzés egyik fajtája: csak kérge

egy

úgyneve-

részétől fosztották meg gyűrű alakban a f á t . De számos

tunk

van

(ilyen

más jelekre is: b e t ű k r e , a falvak

például

határjel

címer-szerű

az ekevas) . - A másik leggyakrabban

adajelére

előforduló

a földhányás. amelynek határjelölő funkcióját azzal

is

erősítették, szokásra

hogy különféle tárgyakat rejtettek el b e n n e . Erre a 9 a középkortól kezdve vannak a d a t a i n k , de élt a X V I I I .

században is: somogyi példákból tudjuk, hogy fazék k ö l e s t , pálinkát

ástak be a határdombokba. S talán ez a szokás ad

tot

arra, hogy miért találkozunk a határjárások során elég gyak-

ran

olyan

cses

magyaráza-

típusú n e v e k k e l , mint például "Kincs ásó g ö d ö r ,

m e g y e , Pénz vájó verem" - bár arról sem szabad

Kin-

megfeledkez-

n ü n k , hogy a határokon t a l á l h a t ó , sokszor igen régi sírok is felkelthették lek hogy

az emberek kincskereső k e d v é t .

A legérdekesebb

je-

azonban kétségkívül a határkövek. Takács Lajos figyelte m e g , ezek

akadtak,

között régi, még a pogány korból való kőbálványok amelyeket

a kereszténnyé lett falu száműzött a

is

határ-

s z é l r e , a senkiföldjére. S talán ez az oka a n n a k , hogy a k ö z ö n s é gesebb határkövekről is szinte babonás borzadállyal szólnak a tanúk,

akik véletlenül -például szántás közben- ilyenekre

bukkan-

-

275 .-

nak. A határkövekbe gyakran véstek feliratokat, néha egyéb jeleket is, olykor tárgyakat temettek alájuk és úgy t ű n i k , valami közük lehetett a tűzhöz: mintha nagy véteknek számított volna vala10 mit megégetni r a j t u k . - Az egyéb határjelekről (amilyen a bakh á t , a c é g é r , a h a n c s i k o l á s , s t b . ) , amelyekről Takács Lajos bőségesen b e s z é l , itt nem s z ó l u n k . 4 . A tanúkihallgatási jegyzőkönyvekben gyakran találkozunk olyan adatokkal is, amelyek arra u t a l n a k , hogy az emberek valamilyen módon igyekeztek hasznosítani a határ t e r ü l e t é t . A legkézenfekvőbb hasznosítási mód már csak a határ sáv alakja miatt is az volt, hogy út céljára fordították: s valóbán mindennapos dolog, hogy utak két oldalán sorakoznak hosszan a határjelek. Ebből viszont az is k ö v e t k e z i k , hogy gyakran keresztezte egymást két út a határon és nem tarthatjuk k i z á r t n a k , hogy összefüggés van a keresztutakhoz és a határokhoz fűződő hiedelmek k ö z ö t t . - Sok adatot találunk arra, hogy közösségi létesítmények kaptak helyet a határon: m a l o m g á t a k , m a l o m f e j e k , b ú z a v e r m e k , k e n d e r á z t a t ó k , szé11 r ű h e l y e k , kovácsok szénégető h e l y e i , s t b . A faluközösség gyakran csak a határon engedte megtelepedni az idegeneket, mint például a taszáriak valamely t a t á r o k a t , illetve a büssüiek csavargó ' 1 2 és

tolvajságból élő r á c o k a t .

tási nő

A határ legelterjedtebb

hasznosí-

formája azonban kétségkívül az v o l t , hogy a pásztorok pihehelyül

használták: innét tarthatták legjobban szemmel

jószágaikat, közülük

a

az idegen állatokat is, hogy azonnal

kiszedjék

vámot, ha átjönnek a t e r ü l e t ü k r e . Ezt a tényt

földrajzi halom,

de

saját

név -Sózó k ö r t v é l f a , N y u g o v ó , S e r t é s f e r t ő ,

számos

Békességes

stb.- is b i z o n y í t j a . A tanúk pedig sokszor szabályos

életképeket 1748-ban

kerekítenek

Barcza

után...

János,

kis

a pihengétő p á s z t o r o k r ó l , mint

például

aki

ünnepek

elmondja,

hogy

"püskösd

kisgombai helységbéliek marháiknak pásztora lévén, ugyan

kisgombai határon Dezső Ádám uram gulássával tüzet raktunk és ottan

keserű

úgy

mulatván

vén.,." is:

a

vásárra

13

gombát s ü t ö t t ü n k , ezen fateris pedig stb.

magát

egy kis boczafa s í p p a l ,

hasán

marháit

De a határ volt a pihenő helye az úton

járóknak

zsolcai határdombok között fogták ki ökreiket a

miskolci

igyekvők,

a pátrói határjelnél a Kanizsára sót

tók. .- Úgy gondoljuk, ezek az adatok szintén a határ je"

feküvén, deleltét-

szállí-

"senkiföld-

jellegéből vezethetők le és azt b i z o n y í t j á k , hogy a határ az

-

276 .-

akaratlan károkozástól is védte a falu tényleges 5. gai az

területét.

Mivel a feudális jog területi é r v é n y ű , a földesúr

birtokjo-

-és a velük együtt járó regálék- nem terjedtek ki a h a t á r n a k egyik falu területéhez sem tartozó keskeny s á v j á r a . Az

élel-

mes

jobbágyok ezt a tényt minden módon igyekeztek is

ni.

Valószínűleg ez az oka a n n a k , hogy oly sokszor t a l á l k o z u n k a

határjelek húsára,

között

bőrére

vadfogó

vermekkel: az ezekbe

kihasznál-

esett

állatok

nemigen tarthatott igényt a f ö l d e s ú r . Néha

más,

szintén haszonvételi jogot sértő cselekménynek is a határ a helyszíne:

így

például amikor 1749-ben valamely zalai emberek

bort

hoztak Berzencére, hogy a jobbágyokkal gabonára c s e r é l j é k , a "valóságos

határon" kellett a csérét l e b o n y o l í t a n i , mivel a f o g a d ó t

árendáló

babócsai postamester nem engedte m e g , hogy a község te14 '

rületére

vigyék a b o r t .

dekesebb

dolog a búcsúk és vásárok idején a h a t á r o k o n ,

lek

között

Borsodtól példák

legér-

határje-

folyt korcsmái-tatás, bor- és s ö r á r u l á s . Ez a

szokás

Somogyig az ország egész területéről k i m u t a t h a t ó és

tozáson

ment

át: tulajdonképpen legalizálódott a z á l t a l , hogy

engedélyt

kértek -és mindig kaptak is-

számított és ez a tény a magyarázat a

A

borárulásra,

Takács Lajos á l l í t á s á v a l , aki arra g o n d o l t , hogy a határ

valamiképpen a vigalom, a mulatság közjogi

egyér-

bizonyítható, hogy határ birtokjogi szempontból is "sen-

kiföldjének" szemben

helyszíne.*

5

határokhoz fűződő szokások közül némelyeknek tény

valamilyen

az alapja, például még a X V I I I . század végén is

határfa alatt iktatták birtokba a t u l a j d o n o s t , vagy mondottak lent

a

Gyakran határ

beiktatásnak azok, akik igényt tartottak ismeretének

el-

birtokra.*

a birtokában: különösen a XVIII: század

jellemző, hogy a tanúk a török által szedett

test-váltsággal" faluhoz

a

a 6

idegen jogszokás m a g y a r á z z a , hogy miért vannak a tanúk a

évtizedeire

juk,

a

földesuruktól

ilyesfajta k o r c s m á i t a t á s r a . De adataink alapján az is

telműen

6.

a

tucatjai azt is b i z o n y í t j á k , hogy az idők során némi vál-

jobbágyok az

.De a szempontunkból k é t s é g k í v ü l

bizonyítják a vitatott t e r ü l e t r ő l , hogy

tartozik.

S ő t , egy somogyi vizsgálatból azt is

mi módon ítélkeztek jog szerint eldönthetetlen

első "holtmelyik

megtud-

határügyek-

ben a török földesurak: amikor Kisbajom és Kutas lakosai nem tudtak hacsa

megegyezni

a

vita tárgyát képező

földdarabon,

egy

török

megállt a határiénak' mondott fa alatt és egy nagyot

kiál-

-

277 .-

tott, s amelyik faluban meghallották a k i á l t á s t , azé lett a terület.

17

- Újabb keletűnek tűnik az a szokás, amely szerint

fiatal

fiúkat

megcsaptak a határon "emlékezet o k á é r t " , v a g y i s , hogy so-

ha

ne f e l e d j é k , hol húzódik a h a t á r . Az adatok azonban

el

utalnak, ország

egyes részein: míg például Borsodban szinte

-számba előre a

arra

hogy nem volt teljesen azonos a megcsapatás jellege

az

spectaculum-

ment az e s e m é n y , végignézte a falu apraja-nagyja

(sőt az

kijelölt áldozat is, ha m e g s z ö k h e t e t t ) , addig a Dunántúlon

verés sokszor csak jelzés-szerű és majdnem mindig együtt

vele

némi

cár.

-

fájdalomdíj: hol egy-két pohár b o r , hol néhány

Az említettek mellett számos egyéb szokás

utalnak

járt kraj-

meglétére

a tanúvallomások.; Az p é l d á u l , hogy a határon

is

megtáncol-

tatták

az idegen faluból hozott m e n y a s s z o n y t , az egész országban

ismert

v o l t . Egy másik érdekes és egyenlőre

szokásnak, 1641-ben éves

készült

jegyzőkönyv

őrizte m e g . Ebben így vall

a

35

Beréczk Tamás: "mikor Zsércz felé kerülték az tárkányiak az

erdőt maga

megmagyarázhatatlan

a határjárás előtti ruhacserének az emlékét pedig egy

az

szúbasájókkal e g y ü t t , én is velek v o l t a m , az török

süvegét Baládi János fejére tette, az övét meg az

az

magáéra,

szablyáját

is oldalára k ö t ö t t e , magára egy szűrt vett..." és úgy 18 mentek végig a h a t á r o n . 7.

Néprajzi szempontból azonban talán a határokhoz

hiedelmek ezeknek itt

a

kapcsolódó

legérdekesebbek. Takács Lajos megfigyelése

szerint

is a határ senkiföldje-jellege az alapja: a faluközösség

temette el azokat a h a l o t t a k a t , akik nem kaphattak helyet

a

temető megszentelt földjében, vagyis a g o n o s z t e v ő k e t , de a hirtelen

halállal

ilyen

meghaltakat

és a koraszülött csecsemőket

is.

halottakból pedig -amint a néprajz tanítja- kísértet

Az szo-

kott válni. A határon, való eltemetésük kettős célt szolgált: egyrészt

a kísérteteket ily módon bezárták a " s e n k i f ö l d j é r e " ,

részt

azonban a határokat' is b i z t o s í t o t t á k , hiszen józan

nem

volt

helyre. rajzi

v á r h a t ó , hogy valaki igényt tartson egy

másésszel

kísértetjárta

Ezeknek a síroknak a meglétét a "-temetés" utótagú földnevek

gyűjthetők

is b i z o n y í t j á k , amelyek az ország

minden

és a tanúk által hozzájuk fűzött magyarázatok

san

b i z o n y í t j á k , kiket temettek a h a t á r s z é l r e . S

sok

más

csatákról,

dologról is értésülünk: például rég

részéből világo-

vallomásaikból

elfeledett

kisebb

sőt olykor arról is, milyenek voltak e s í r o k , hogy

a

-

halott

278 .-

fejéhez mogyorófa volt tűzve, amelyről darutoll

függött,

19

stb. Az erőszakos halál és a határ fogalmának a szoros ö s s z e k a p c s o lódására utal a jegyzőkönyvekben sokszor felbukkanó "határcsinálás" k i f e j e z é s , ami annyit jelent, hogy valakinek a h e l y s z í n e n való megölése szentesíti a határt. De ugyancsak ezt bizonyítja a határokon való kivégzés i s , amelynek elterjedtsége -a konkrét esetek elbeszélései mellett- földrajzi nevek alapján is b i z o n y í t ható már a középkortól k e z d v e . Érdekes, hogy a vármegye által hivatalosan elítélt bűnözők sokszor ugyanúgy a határon vették el b ü n t e t é s ü k e t , mint azok a szerencsétlenek, akiket a n é p h a r a g mintegy m e g l i n c s e l t . Ez utóbbira talán a legjobb példa egy boszorkány megégetése a Csege és Ároktő közötti határt jelölő fá20 nál.

Sőt

kivégeztek

az

Pálfalva

után

"igaz" h a t á r o n " . 1769-ben így vall az

egyik

az

határján

egy csordást meg égettek

vólna

tanú

a z é r t , hogy szakállas farkasnak mondották l e n n i , és a

mint

az tanúnak mások m u t a t t á k , sokáig nem 21

egyeb

bodzánál..."

talán

egy kicsit védekezés is a kísértetek e l l e n - , hogy

találkozunk régi

a

két

halála

járt vólna az embereket ijeszteni, az kinek is meg

helyén,

vagy

újra

és Arnót határvizsgálata során: " h a l l o t t a , hogy az

helységnek után,

arra is van p é l d á n k , hogy valakit a holta után

hólta égetett

is

nőtt

- Ezeknek a hiedelmeknek a k ö v e t k e z m é n y e

határpontok között szent tárgyakkal:

-s

gyakran

-kápolnákkal

r o m j a i k k a l , k e r e s z t e k k e l , sőt néha s z e n t k é p e k k e l

is,

amilyen

például a "határ álló Szent Sebestyén képe" volt Berzen22 és Kétnyár között. Ezeket gyakran p r o c e s s i ó v a l is f e l k e r e s -

ce

ték az e m b e r e k . Ha

szemügyre vesszük Takács Lajos h i v a t k o z á s a i t , k i d e r ü l , hogy

ő csupán négy-öt nagybirtokos család levéltárának anyagát ta

f e l . S mivel a határjárások jogbiztosító jellege

dolgoz-

nyilvánvaló,

természetes is, hogy a csaiádi és uradalmi levéltárakból nagy tömegben kerülnek elő metalis inquisitiók, mint határjárások és határperek gyei

mellékletei.

Az is biztos a z o n b a n , hogy minden

várme-

levéltár -amelyeknek ebben a korban ugyancsak a j o g b i z t o s í -

tás volt a fő feladata- jóval több ilyen jellegű v i z s g á l a t i zőkönyvet

ő r i z . A határjárás e l v é g z é s e , a határperben való

jegyíté-

lethozatal ugyanis régóta a vármegye törvény szabta joga és kötelessége.

Kezdetben

az a l i s p á n , a X V I I I . század

elejétől

pedig

-

279 .-

szinte

kizárólag a szolgabírák végezték a v i z s g á l a t o t , hallgat23 ki a tanúkat. A tanúkihallgatási j e g y z ő k ö n y v e k e t , mivel a

ták

jogbiztosító lag ső

szerepük minden kétségen kívül á l l o t t ,

gyakorlati-

sohasem s e l e j t e z t é k . A XVIII. század közepétől meginduló elnagy

más

levéltárrendezések során e jegyzőkönyvekből

-együtt

tárgyban felvettekkel- általában külön tárgysorozatot

létre,

amelyek később önálló fondok vagy állagok lettek

Somogyban

a

I V . 1. fond. -Somogy vármegye nemesi

a

hoztak

(például

közgyűlésének

iratai- ff. jelű állaga az I n v e s t i g a t i o n e s ) , vagy megmaradtak állagokon 1.

belüli

iratsorozatoknak (például B o r s o d b a n , ahol a

fond c, illetve d. állagainak -Acta iudiciaria

IV.

prothocollata,

illetve von prothocollata- X V I I . s z á m ú , tárgysorozat jellegű specieseit vek

alkotják). Az ezekbe a sorozatokba rendezett

általában a határjárás helyszínén felvett fogalmazványok

ennek

megfelelően sokszor igen nehezen o l v a s h a t ó k - ,

szükséghez res

jegyzőköny-s

amelyekrőla

képest több másolat is k é s z ü l t . E másolatokkal a

pe-

iratok között t a l á l k o z u n k , mint p e r m e l l é k l e t e k k e l , Ha a mel-

lékletként fennmaradt jegyzőkönyveket összevetjük a külön sorozatokba rendezett f o g a l m a z v á n y o k k a l , k i d e r ü l , hogy az előbbi.a gazdagabb:

gyakran megesett u g y a n i s , hogy a másolók a fogalmazványt

maguknál tartották vagy e l v e s z í t e t t é k . Ebből viszont az is következik,

hogy a vármegyei tisztségviselők hátrahagyott iratai

kö-

zött - " z s e b l e v é l t á r a i k b a n " - ugyancsak felbukkanhatnak ilyen jegyzőkönyvek.

- Ami pedig a határpereket illeti: ezeket is

más-más

helyre sorolták be a későbbi l e v é l t á r r e n d e z é s e k . Néhol külön megnevezett néhol

állagok,

néhol a polgári perek között találhatók

pedig a t e l j e s , de valamilyen szemponból -például

zett

meg,

befeje-

és nem befejezett p e r e k , stb.- részekre bontott peresanyag-

ban

kaptak h e l y e t . S ezeknek a pereknek egy-egy másolati

nya

került azután az érdekelt családok vagy uradalmak

példá-

levéltárá-

ba. Mindebből n y i l v á n v a l ó , hogy a megyei levéltárakban való kutatás

mellőzhetetlen,

hiszen éppen a családi levéltárakat érte

a

legnagyobb veszteség az idők s o r á n . Határvizsgálai tunk get

jegyzőkönyvekkel

tehát sok helyen

találkozha-

és b i z t o s , hogy igen nagy m e n n y i s é g b e n . S a nagy ezúttal

szor mekkel

mennyisé-

külön is hangsúlyoznunk k e l l , hiszen a kutató

csak a nagy számok törvényében b i z a k o d h a t , mivel a és szokásokkal való bizonyítás csak akkor vált

sok-

hiedelfontossá,

-

amikor

280 .-

elfogytak a más jellegű, "reális" b i z o n y í t é k o k . És az

is

b i z t o s , hogy a tárgy monografikus feldolgozására végképp nem szabad

addig v á l l a l k o z n u n k , amíg tízezerszám várnak kutatóra ezek a

források.

» 1

.

Jegyzetek

T.Mérey Klára: A X V I I I . századi határperek néprajzi és történeti f o r r á s é r t é k e . - E t h n o g r a p h i a , 1967. 5 3 3 - 5 4 6 . 2 Somogy Megyei L e v é l t á r , Somogy vármegye nemesi k ö z g y ű l é s é n e k iratai: Investigationes (a t o v á b b i a k b a n : S M L T . I V . l . f f . ) fasc. 3 7 . n r . 1509. 3 Takács Lajos: A bálvány mint h a t á r j e l . - Népi kultúra - népi társadalom XIII.. B p . 1983. 173-192. Ugyanő: H a t á r j e l e k , határjárás a feudális kor végén M a g y a r o r s z á g o n . B p . 1 9 8 7 . 4 Tóth Péter: Somogyi határvizsgálatok t a n u l s á g a i . - Somogy me. gye múltjából 1 8 . K a p o s v á r , 1987. 1 4 9 . 5 S M L T . I V . 1 . ff. fasc. 1 0 . n r . 435; fasc. 1 8 . n r . 7 5 3 . s t b . 6 Lásd például Corpus iuris H u n g a r i c i , t o m . I I . "Iusiurandi formuláé v a r i e a " . B u d á é , 1779. 2 0 4 - 2 0 5 . , valamint m á s , a határvizsgálatokra vonatkozó eljárási módokkal együtt Stephanus Huszty: Iurisprudentia practica e t c . A g r i a e , 1 7 9 4 . Liber secundus, titulus L X V I I I . 297-305. 7 S M L T . I V . 1 . ff. fasc. 3 2 . n r . 1259. 8 S M L T . I V . 1 . f f . fasc. 1 9 . n r . 8 3 0 . 9 Györffy György: Besenyők és m a g y a r o k . - K ö r ö s i Csorna Archivum 1. (5) B p . 1939. 4 7 5 . "...méta t e r r e a , in qua sunt duo sagittarum ferra." s t b . 10 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei L e v é l t á r , Borsod vármegye n e m e s i közgyűlésének iratai: Acta iudicialiá prothocollata (a továbbiakban: B M L T . I V . 5 0 1 . c . ) X V I I . V I I I . 1780; X V I I . XIII. 2848; X V I I I . X X V . 1481. 11 SMLT. . I V . 1. ff. fasc. 3. nr. 156; fasc. 7 . n r . 325 ; f a s c . 13. n r . 541; fasc. 3 0 . n r . 1200. 12 SMLT. I V . 1. f f . fasc. 5 . n r . 2 2 5 . és M e t a l e s 4 9 / a . 13 SMLT. I V . 1. f f . fasc. 12. n r . 4 8 8 . 14 SMLT. I V . 1. f f . fasc. 1 3 . nr. 5 3 5 . 15 Takács L a j o s , 1987. 196-198. old. 16 SMLT. I V . 1. f f . fasc. 1 4 . n r . 5 7 4 . és fasc. 3 6 . n r . 1 4 4 7 . 17 SMLT. I V . 1. ff. fasc. 3 . n r . 113. 18 BMLT. I V . 5 0 1 . a. (Nemesi közgyűlési j e g y z ő k ö n y v e k ) , 6 . kötet 1 5 5 . 19 S M L T . I V . 1. f f . fasc. 1 3 . nr. 5 4 0 . és fasc. 15. n r . 6 2 5 . 20 BMLT. I V . 5 0 1 . c. X V I I I . XXII. 2 0 5 9 . 21 BMLT IV. 5 0 1 . d. (Acta iudicialia non p r o t h o c o l l a t a ) XVII. VI. 767. 22 SMLT. I V . 1 . ff. fasc. *16. nr. 6 5 1 . 23 Magyar T ö r v é n y t á r , 1608-1657. évi t ö r v é n y c z i k k e k . B p . 1899. 320., illetve u a . 1 6 5 7 - 1 7 4 0 . évi t ö r v é n y c z i k k e k , 4 5 8 - 4 6 0 .

- 281 .-

Pálmány Béla: AZ URBÁRIUM ELŐTT KÖTÖTT FÖLDESÚRI ÚRBÉRI SZERZŐDÉSEKRŐL ÉS A PARASZTI KÖZÖSSÉGEK Mária

KIVÁLTSÁGLEVELEIRŐL

Terézia királynő 1161.évi úrbéri p á t e n s e , beavatkozva az

addig kizárólag magánjogi jellegűnek tekintett úrbéres viszonyokba,

mint

államot és

k ö z i s m e r t , országos hatállyal szabályozta

a

adóival, szolgáltatásaival eltartó jobbágyság

haszonélevezetébe

adandó telkek belső fundusának,

feudális birtokába határbeli

szántó és rét tartozékainak nagyságát, meghatározta a közös legelők,

erdők és regálék haszonvételének m é r t é k é t , másrészt

egységesítette

és

maximálta az adózó nép által a

szolgáltatandó p é n z - , termény- és robotjáradék Midőn

viszont

földesuraknak

nagyságát.

az uralkodónő rendeletét végrehajtó tisztviselők

végig-

járták az ország összes v á r m e g y é j é t , minden faluban és mezővárosban

először is az egységesen előírt 9 "úrbéri kérdőpontra"

tek választ a helységek paraszti közösségeinek "Primo:

Vagyon

kér-

elöljáróitól:

é mostanság Urbárioma ezen h e l y s é g n e k , ha

va-

gyon, minémü a z , mennyi időtől fogva hozattatott bé? Secundo:

Ha

urbarioma

n i n c s e n , a jobbágyi

kötelességet

szerént mind a jobbágyok, mind

a

te-

szik-é

contractus

Mennyi

ideje már a n n a k , hogy contractusba lépett ezen helység az

zsellérek?

földes urasággal? Nem de nem ezen mostani urbariom avagy contractusnak mikor

tétele

előtt is voltak m á s o k , és ha v o l t a k , minémüek

kezdődett ezen mostani szokásban lévő kötelességnek

és

praes-

tatioja. Tertio: álló

Az hol urbariomok avagy contractusok n i n c s e n e k ,

mibül

a jobbágyságnak és zsellérségnek adózása és kötelessége aki

mostanság

szokásban

vagyon? mikor és mi módon hozatott bé

azon

kötelesség és adózás?" A

i 9 úrbéri kérdőpontra adott paraszti válaszokból Welmann Imre

Pest-Pilis-Solt

vármegye

Duna balparti községeire

vonatkozólag

teljes s z ö v e g ü k b e n , Schneidér Miklós pedig a mai Nógrád megye területét felölelően regeszta" jelleggel p u b l i k á l t , de zömük kiadatlanul várja kutatóit az Országos Levéltár Helytartótanácsi tára

Levél-

Departamentum Urbariale irategyüttesében és a megyei levél-

-

282 .-

tárak Urbarialia g y ű j t e m é n y e i b e n . A k o r a b e l i jobbágyi ból

vallomások-

sok-sok részlet tárul fel a földesurak és a parasztok

viszonyainak lenül

szövevényéből, nem csupán az úrbérrendezést

úrbéri közvet-

megelőző 1760-as é v e k r e , hanem egészen a X V I I . század

géig

vé-

visszanyúló korszakra v o n a t k o z ó l a g . A szabad költözés

vagy

a röghözkötöttség állapota kérdésén túl egyéb

joga

problémákat,

így

a cenzus nagyságát, a kilenced és a volt curialis

területek-

ről

beszedett heted e l t e r j e d t s é g é t , a robot természetbeni

ledol-

gozásának vagy megváltásának tényleges g y a k o r l a t á t , a regálék paraszti

élvezetének lehetőségeit is országosan meg lehetne

vizs-

g á l n i , így rendkívül sok új ismeretet szerezhetnénk a X V I I I . századi agrártermelés és agrártársadalom Felmerülhet sen

helyzetéről.

azonban a kérdés: ha egyszer az uralkodőnő

telje-

egységes állapotokat akart teremteni.az úrbéri viszonyok te-

r é n , akkor mi oka volt a n n a k , hogy a k i r á l y i rendelet

végrehajtá-

sa során olyan behatóan érdeklődtek a r é g i , m e g s z ü n t e t e n d ő

viszo-

nyok

Íratlan és írásos formái iránt? Vajon csak a f u n d u s , az ál-

lami

adó alá vont úrbéres telkek kiterjedésének a felderítése

annak

elkerülése

volt a c é l j a , hogy "a falu népe

és

megrövidüljön

addigi b i r t o k á l l o m á n y á b a n " ( ? ) . Igaz, a 4 . és 5.pontokban erre vonatkozólag nára

is feltettek kérdéseket, tudakolva a jobbágyság

rülményeket rét

"embervágó"

között

valóin

terület-

hogy tudatosítsák a nemzedékek sora óta egy

megváltoztathatatlannak

megszűnnek hogy

azt, hány hold szántó és hány

kö-

korábban egy ősi telekhez. Vajon csupán azért t u d a k o l -

mindezt,

nyos, tei

valamint

-vagyis egy ember által egy nap alatt lekaszálható

tartozott ták

hasz-

illetve kárára szolgáló természeti és g a z d a s á g f ö l d r a j z i

bizo-

hitt úrbéri viszonyrendszer

élő paraszti közösségekkel:

addigi

kere-

szolgáltatásaik

és ezután már m á s k é n t , az igazságos és szegény

alatt-

segíteni akaró királynő úrbáriuma szerint határozzák mire jogosultak a jobbágyok és mivel tartoznak

nak .

meg,

földesuraik-

' .

Mielőtt

erre a k é r d é s r e ' v á l a s z o l n á n k , röviden vissza kell

te-

kinteni a földesúri úrbáriumok és szerződések eredetére és m i b e n létére,

majd

eljárásmódot,

jellemzőik összefoglalása után áttekintjük azt amelyet az úrbérrendezés végrehajtása s o r á n ,

az majd

pedig

az 1767-től 1848-ig t e r j e d ő , két-három e m b e r ö l t ő n y i , álla-

milag

szabályozott

és ellenőrzött úrbéri viszonyok k o r á b a n

kö-

-

283 .-

vettek a hatóságok e régi k i v á l t s á g o k k a l , s z e r z ő d é s e k k e l , földesúri

urbáriumokkal.

A sokezer egyszerű jobbágyközség nem nemes népének, a Dózsa féle

felkelés miatt föltétlen és örökös jobbágyságra ítélt parasz-

toknak hány

a

földesuraik számára teljesítendő szolgáltatásait

korábbi

törvény

(pl. a kilencedet bevezető

-né-

1351:6.

tc.)

alapján- először az 1514. évi megtorló törvények szabták meg teljes

k ö r ű e n . Előírták az évi 1 arany forint cenzusfizetését

min-

den

nős

(15.

telkes vagy házbirtokos parasztnak és

zsellérnek

t c . ) , heti 1 nap robot (16.tc.) -amelyet az 1548:37. t c . szántásban,. v e t é s b e n , a r a t á s b a n , s z é n a k a s z á l á s b a n , s z ő l ő m ű v e l é s b e n , továbbá

bor- és élelemfuvarozásban határozott m e g - , kisebb konyhai

ajándékok

-

(havonta l - l c s i r k e , évente 2 liba stb.) és a

föl-

dek, szőlők minden termékéből kilenced és tized (18. tc.) kötelező s z o l g á l t a t á s á t . Nem lehet feladatunk az e szolgáltatásokra natkozó akár

országgyűlési

végzések (pl.

1548:32-37.,

vázlatos áttekintése s e m . Mint Varga János nagy monográfiá-

jában adatok tömegével a l á t á m a s z t v a , sokoldalú elemzéssel ta,

feltár-

az örökös jobbágyság intézménye a másfél százados török

doltság

is

mind erőteljesebbé vált: már 1556-ban

törvényeket

hoztak az 1514-ben elvileg eltörölt költözési szabadság lításáról

visszaál-

(27-33.tc.), majd a 15 éves háborútól kezdve

országo-

k i a l a k u l t , majd a X V I I . század folyamán mind nagyobb

szaporodott szabad

hó-

alatt megszilárdult u g y a n , ám egyidejűleg egy ellentétes

tendencia

san

vo-

1550:35.tc.)

a taksások ( t a x a l i s t a e ) társadalmi c s o p o r t j a ,

költözési jogot és robotmentességet é l v e z e t t . A

eredetüket

tömeggé amely

taksások

tekintve külföldről jött telepesek, az ország más ré-

széből

menekült f ö l d ö n f u t ó k , földesuraiktól elszökött és ú j , be-

fogadó

uruk által szabadnak elismert p a r a s z t o k , végvári

katonák

K ü l ö n , igen népes csoportjukat képezték a saját

birtok-

voltak.

kal nem r e n d e l k e z ő , mágnások vagy jómódú birtokos köznemesek

job-

bágytelkeire zálogos haszonélvezőként (inscriptionalista)

telepü-

lő

volt

címerleveles

nemesek (armalistae) és még tömegesebb

a

pallérozott k é z m ű v e s e k , kalmárok és több kevesebb szabadságot élvező

mezővárosi lakosok (oppidani) ugyancsak r o b o t m e g v á l t ó , szá-

bad menetelű közösségeinék az e l ő f o r d u l á s a . Fő témakörünkhöz ragaszkodva fogalom-meghatározással és forrásismereti

-kutatási és kritikai- kérdésekkel kezdenénk

vizsgáló-

-

dásunkat.

284 .-

Az 1767-es állami úrbérrendezés előtt a földesurak

jobbágyaik között fennálló úrbéri k a p c s o l a t , jogviszony zásának négy formája

szabályo-

volt.

a./ A bevett szokás - u s u s . A Werbőczy által összefoglalt lis

és

feudá-

jogban a szokás (consuetudo) a törvényt és s z a b á l y r e n d e l e t e t

(statutum) hosszú jog,

magyarázó,

ideje amely

bágyfalvak nem

gyakorlatban lévő, az erkölcsökből származó többségében - főként a törökök által

de

olyan

törvény gyanánt szolgál (Előbeszéd 1 0 . c í m ) . A nagy

hódoltatott

középső

pótló vagy r o n t ó , írásba nem f o g l a l t ,

job-

soha

meg

Észak-Nyugat D u n á n t ú l o n , a Felvidék n y u g a t i

és

vidékein és Erdély nemesi vármegyékhez tartozó r é s z e i n a

törvényekből lyoktól

a

helyi viszonyokhoz a l k a l m a z o t t , az írott

szabá-

többé kevésbé e l t é r ő , nemzedékről nemzedékre szálló szo-

kásjog

rendezte

szonélvezeteit,

a jobbágyok telkeinek a t a r t o z é k a i t , egyéb illetve

az ezekért teljesítendő

ha-

szolgáltatáso-

kat.

Azok a parasztok, akik "usus szerint t r a c t á l t a k " , t ú l n y o m ó -

részt

örökös jobbágyok voltak; földesuraiknak a l á v e t e t t , szabad-

ságokat hogy

nélkülöző

helyzetük

legjellemzőbb vonása

abban

állt,

uraik parancsára, a munkaszükséglet által m e g h a t á r o z o t t , de

előzetesen robot

és

minőségű

-vonómarhákkal végzendő szántás, f u v a r o z á s , kézi

csak

ritkán

megállapított

mennyiségű

munkával

teljesítendő

aratás, szénakaszálás, f a v á g á s , szőlőmüvelés

természetben

való

szonvételekből

stb.-

teljesítésére voltak k ö t e l e z v e . A regálé

is csak igen keveset' engedtek át nekik

ik, rendszerint csak a Szent Mihály naptól k a r á c s o n y i g , vagy ját szőlőhegyet művelő falvak esetében- Szent György napig dő

időszakban szabad k o r c s m a t a r t á s t , esetleg a malom

nek és

egy

és

-sa-

terje-

jövedelmei-

részét. Számukra általános és kötelező volt a

egyházi tized megadása (mivel általában a földesurak

ták

ha-

földesura-

kilenced árendál-

a d é z s m á t , a kettőt e g y ü t t , ötödként hajtották be) a gabonab o r t e r m é s , b á r á n y - , gida- és méhkas s z a p o r u l a t , valamint

sok.

helyütt a sertés szaporulat után. Az ajándékok fajtáit és m e n n y i ségét

erősen

helyben

vagy

a helyi szokás szabta m e g , mint ahogy távol

lakásától f ü g g ö t t , hogy

pénzváltságban követelte-e meg b./ ból

a

földesúr

természetben

átadásukat.

Az urbárium az ófelnémet erberan=térmést b e s z á l l í t a n i került

származású

vagy

a magyar n y e l v b e . Eredetileg az i d e g e n , főleg telepes falvak hospesnek nevezett lakosainak

szónémet

szabad-

-

285 .-

ságát (libertás hospitum) k é p e z t e . A rabszolgák korábbi kötöttségéhez,

tulajdon nélküli állapotához képest felemelkedést

tett,

jelen-

hogy a X I V . századtól a német jogú falvak újonnan

tett

lakosainak,

kiváltságokkal

telepí-

vagy a régi állapotból k i e m e l t , (mező)

városi

ellátott települések közösségeinek jogait

írásba

foglalták. E kiváltságok közé tartozott a szabad k ö l t ö z é s , a telkek

háborítatlan birtoklása és ö r ö k l é s e , a szabad

joga,

valamint

továbbá előre

bíróválasztás

a földesúri terhek zömének pénzben

-cenzusban-,

borkilencedben vagy h e g y v á m b a n , illetve némi a j á n d é k b a n , meghatározott időpontban és mennyiségben történő

letudásá-

nak

a l e h e t ő s é g e . Ez az eredetileg kivételezett és szabad

pot

az

vált

évszázadok

folyamán mind

elterjedtebbé,

álla-

általánosabbá

a parasztság körében; Mind több földesúr készíttetett urbá-

riumot

b i r t o k a i r ó l , írásban rögzítve jobbágyai úrbéri szolgálta-

tásait

és

az ezek ellenében haszonélvezetükbe-bocsátott

földe-

ket,

regálékat s t b . írott formáról lévén s z ó , az urbárium

sabb

alapon á l l t , mint az íratlan s z o k á s , kötelező ereje az

lam

igazgatási

és bírósági szervezete számára

is

biztoál-

kézzelfogha-

tóbb, m e g b í z h a t ó b b , változtathatatlanabb v o l t , mint a sokféle módon

m a g y a r á z h a t ó , m a n i p u l á l h a t ó , csak esküvel erősített

zettel bizonyítható Az ka

emléke-

szokásoké.

úrbárium összeállítása nagy és sok hozzáértést igénylő munv o l t . Túlnyomórészt nagy b i r t o k t e s t e k r ő l , jogban és gazdálko-

dásban

egyaránt jártas gazdatisztek vezette uradalmakról készül-

tek. Jellemző módon néha jószágleírásnak n e v e z i k . Ha már a terminológiánál más

tartunk,

ki kell e m e l n ü n k , hogy az urbárium

mellett

e l n e v e z é s e k k e l is találkozunk, amelyek hasonló, de nem

azo-

nos forrástípusra u t a l n a k . A szakirodalom -joggal- a földesúr által

birtokában

készített

Legjellemzőbb birtokon

állományáról

s az abból

várható

kimutatásokat tekinti "par excellence"

jövedelmeiről urbáriumoknak.

tartalmi vonásuk az, hogy feltüntetik az

összeírt

élő adózó népesség helységenként ö s s z e s í t e t t , vagy

még

g y a k r a b b a n , háztartásonként külön is részletezett l é t s z á m á t , telkeinek

s z á m á t . A legjobb urbáriumok minden településen

megadják

a

kenyéren

élő

rek,

jobbágy és zsellér háztartásfők n e v é t , a f e l n ő t t , nős vagy nőtlen fiúgyermekek,

vejek nevét illetve s z á m á t , utalnak az esetleg

szolgákra . (servi)

és

szolgálókra

(aricillae),

a

egyenként velük

egy

fiútestvéalkalmazott telkek

ha-

-

286 .-

tár-beli szántóföldi és rét tartozékainak nagyságát (pozsonyi mérőben

vagy

magyar holdban illetve kaszásban vagy szekér

ban),

az egyéb közösségi legelőket, s z á n t ó f ö l d e k e t , r é t e k e t , ha-

lászóhelyeket, igás

a

parasztok

ö k r e i n e k , hámos l o v a i n a k , nem ritkán t e h e n e i n e k ,

tinóinak,

üszőinek,

nádasokat, sőt feljegyzik

sertéseinek, j u h a i n a k , méhkasainak a számát i s . Az ur-

báriumok

tartalmának "követel" oldala a földesúr számára

rögzítette

a

írásban

jobbágyok által szolgáltatandó p é n z - , termény-

munkajáradék pénz,

erdőket,

széná-

mennyiségét és fajtáit, vagyis a cenzus vagy

és

summa-

a kilenced, vagy h e t e d , a konyhai, ajándékok és a k ü l ö n f é l e

robot kötelezettségek részletes k i m u t a t á s á t . Az

úrbáriumok

tartalmúak

most vázólt "ideáltipusától" némiképpen

voltak az összeírások ( c o n s c r i p t i o n e s ) .

eltérő

Tulajdonkép-

pen

magukban foglalták mindazon adatokat, amelyek az u r b á r i u m o k -

ban

is szerepeltek, de többet és mást is t a r t a l m a z t a k . A fő

lönbség

a kibocsátó szerv személyében jelentkezik: míg az

küurbá-

riumot maga a földesúr készíttette a saját b i r t o k a i r ó l , az összeírásokat túlnyomórészt az egykorú királyi pénzügyi lok,

kormányhivata-

többnyire a Magyar K a m a r a , illetve a X V I I - X V I I I . század egy

időszakában missio

működött Szepesi Kamara illetve a Neoacquistica

budai,

készítették. nul"

kanizsai vagy kassai bizottságainak

hivatalnokai

E kormányzati szervek a fiúörökös n é l k ü l , "magtala-

elhúnyt, vagy hűtlenség (laesae m a j e s t a t i s ) miatt

fő-

Com-

bíróilag

és jószágvesztésre ítélt nemesek elkobzott és egyaránt -leg-

alábbis ideiglenesen- a királyra visszaháramlott birtokait

kezel-

ték. A kamarai tisztviselők évenként számadással tartoztak a fiskális

birtokok

j ö v e d e l m e i r ő l . De a hivatalok nem csupán

emiatt

voltak kíváncsiak a jószágokból évente, rendszeresen várható b e v é telek

(proventus

instructus)

fixi)

pontos

és

a

gazdasági

felszerelés

és

a kincstár a X V I . századtól már nem csupán hűbéresi

és

szolgálatokért,

birtokokat adományok

a

.(fundus

m i b e n l é t é r e , hanem amiatt i s , mert a hanem kifejezetten pénzért

is

király hűségért

adományozott

Habsburg uralkodó ház töretlen h í v e i n e k . E

vegyes

(donationes m i x t a e ) során a birtok értékét az éves jö-

vedelmek és a fajta fekvő épületek, jószágállomány alapul vételével

határozták

megkövetelt

m e g , p l . ú g y , hogy a jobbágyoktól egy

év

szolgáltatások, értékét úgy s z á m í t o t t á k , mint a

5 %-os kamatát stb.

során tőke

-

Az

összeírásokra ezért jellemző a számszerűség fokozatos

térbe ve

287 .-

kerülése és mind tökéletesebbé v á l á s a . A jövedelmek

élőillet-

az érték mind pontosabb megállapítása céljából a conscriptiok

egyre

kiforrottabb f o r m á b a n , meghatározott tematikus

tásban és

készültek,

minden nagyobb és kisebb tételt

csoportosíanalitikusan

összesítve is kimutattak s így jól áttekinthetővé vált a szó-

banforgó

birtokegyüttes

jövedelmeinek a s z e r k e z e t e . A

korabeli

hivatalnokok is érzékelték az ilyen részletes és számszerű

felmé-

rések

összeírásoktól eltérő jellegét, ezért nem is

hanem

aestimatio -vagyis becslés- illetve inventarlum -azaz lel-

tár-

conscriptio,

névén nevezték ezeket az i r a t o k a t . Az összeírások

-nevezzük

így

a becslés és leltár jellegű forrásokat is- a birtok allodiá-

lis

tartozékait

is részletesen számbavették;

mind

agazdasági,

mind a földesurak kényelmét szolgáló épületeket és egyéb, beruházási költségeket igénylő l é t e s í t m é n y e k e t , mint p l . a parkot, kerteket, kait

s z ő l ő k e t , v a d a s p a r k o k a t . A b i r t o k , vagy uradalom birtokegységenként

-mal,

caput

bonorum-

vagyis a jószág f e j é v e l , központjával: először a

földesúr

rezidenciáját, istállókat, majd

a

vették s o r r a , kezdve a

tartozé-

a v á r k a s t é l y t , v á r a t , kúriát és a körülötte emelt

m a g t á r a k a t , p i n c é k e t , gazdatiszti- és c s e l é d h á z a k a t ,

majorság épületeit és igen sokszor az i g á s - , heverő-

haszonállatokat leltárak-ra

írták

össze s z á m , állapot és érték

és

szerint.

A

különösen jellemző volt az ingóságok számbavétele és

értékének tételenként történő m e g á l l a p í t á s a . A f a l v a k b a n , pusztákon

először

is azt t i s z t á z t á k , milyen birtokráta illeti

meg

földesurat,

vagy

adták

Minden egyes jobbágy- és zsellérháztartást név

meg.

rint a

ha ez nem t i s z t á z o t t , az összes telkek

meg szoktak nevezni -mint e m l í t e t t ü k , igen sokszor

a

számát sze-

megadva

felnőtt c s a l á d t a g o k , idegén munkaerő s z á m á t , az állatállományt

is- így az urbáriumokban sokban)

(és a tartalmilag igen hasonló összeírá-

kitűnően áttekinthető nem csupán a szóbanforgó

helységek

földesurának joghatósága alatt élő n é p e s s é g , hanem telki és szorgalmi földjeinek nagysága A az

török

kiűzése és a kuruc - labanc harcok befejeződése

után

udvar és a rendek figyelme is az ország benépesítése és a ko-

rabeli által nak

is.

merkantilista - kameralista gazdaság-filozófiai

szemlélet

fő értékteremtő vagyonnak tekintett föld termő kapacitáságyarapítása felé f o r d u l t . A föld adóalap nagyságának

mégis-

-

mérését

288 .-

és c s ö k k e n t é s é n e k , eltitkolásának m e g a k a d á l y o z á s á t

gálták

az 1 6 9 6 - o s , majd az 1715-ös, 1720-as és 1728-as

összeírások

szol-

országos

is. Az utóbbi három országos munkálat táblázatai

és

megfigyeléseknek nevezett szöveges é s z r e v é t e l e i formailag az uradalmi

urbáriumokra

adózó

gazdák

hasonlítottak; h á z t a r t á s o n k é n t

n e v é t , rendi állapotát (colunus

megadták

vagy

az

inquilinus,

esetleg o p p i d a n u s , libertinus, t a x a l i s t a , j u d a e u s ) , viszont a paraszti

vagyonból csupán a bevetett szántóföldek és a rétek

ságára

voltak

országos

nagy-

kíváncsiak. így az urbáriumok mintát képeztek

az

összeírások számára i s . Az állam a pusztán m a r a d t , egy-

kor

lakott helyek benépesítését minden módon segíteni k í v á n t a , s

így

-először

földesurak

az 1723:18. tc.-ban (4.§ .)- az is e l ő í r t a , hogy

a "helyesen készült urbáriumon kivül" semmiféle

a

úrbé-

ren

k í v ü l i , szokatlan terhet ne rakjanak jobbágyaik v á l l á r a . Ez-

zel

a "helyesen -készült-urbárium" "igénye""a t ö r v é n y k ö n y v b e is be-

került . De új

többről

is sző volt! Az úrbért áthágó földesurak ellen

törvények

értelmében (1715:101 és 1 7 2 9 : 3 5 . t c . )

törvényszékek

jogosultak

a

lettek pert i n d í t a n i . A vármegyék

mind . többször bekérték a földesurak u r b á r i u m a i t és vagy

elutasításuk

megye

az

vármegyei így

jóváhagyásuk

felett határozatot h o z h a t t a k , sőt

sokszor

a

tisztviselői is jelen voltak az ú r b é r i ú r i s z é k e n . A század

közepén

-mint

Varga János megállapította-

a vármegyék

normákat

is k i d o l g o z t a k , amelyekhez a megyében fekvő birtokok urainak zodniok

iga-

k e l l e t t . így váltak ! 1767 előtt az urbáriumok azzá a sza-

bályozási

formává,

viszonyokba

amelyet az állam központi szervei az

úrbéri

történő beavatkozásuk eszközének választottak a mind

több visszaélésre módot nyújtó usus h e l y e t t . c./

A harmadik jogi forma, amely az úrbéri viszonyokat

lyozta, tal

a szerződés -contractus- v o l t . Szemben a földesurak

egyoldalúan megállapított feltételeket rögzítő

szerződések kétoldalú megállapodás e r e d m é n y e k é p p e n

A

földesúr

sebb-nagyobb

tást

köttettek.

szerződéses partnere mindig a birtokán élők egy közössége

volt - a legtöbbször egy-egy

ki-

mezőváros-

faluban vagy pusztán élő "subditus"-ai; k é z e n f e k v ő , hogy

contractus Míg

ál-

urbáriumokkal

a

ban,

szabá-

tartalmilag és formailag is eltért az

a

urbáriumoktól.

utóbbiak analitikus jellegűek, vagyis minden úrbéres

háztar-

külön k i m u t a t n a k , a szerződések g l o b á l i s a n , összesítve

rög-

-

289 .-

zítik az egy-egy jobbágyközösség haszonélevezetébe adott javadalmait

és

az

értük járó szolgáltatásokat. A

alaptípusuk jobbágy

az

szerződéseknek

két

a s z e r i n t , hogy szorosan vett ú r b é r i , vagyis

fenntartására

szorgalmi ként

volt

szolgáló telki földekre, vagy

pedig

(industriális) földekre vonatkoztak. Ez utóbbiak

a ún.

(fő-

irtások, szőlők) a korabeli felfogás szerint nem minősültek adőző nép közvetlen f e n n t a r t á s á r a , ellátására v a l ó k n a k ,

pán

állapota

j a v í t á s á r a , sorsa enyhítésére s z o l g á l ó ,

kizárólagos tulajdon jellegét el nem vesztő

csu-

földesúri

földeknek.

A jobbágyság helyzete jelentős mértékben eltért o t t , ahol úrbéreseknek

(urbarialistae) illetve ahol szerződéseseknek

tualistae)

(contrac-

m i n ő s ü l t e k . A szerződés mindig kedvezőbb úrbéres fel-

tételeket

r ö g z í t e t t , mint az u s u s , vagy az egyoldalúan

készített

urbárium.

A

taxalista

vagy

szerződéses jobbágyokat gyakran nevezték

cenzualista néven is, ami azt jelenti, hogy a contractusban

szinte

mindig k i k ö t ö t t é k , a terhes és megalázó robot teljes egéa

pénzbeli

adót

szének,

nevezték t a k s á n a k , cenzusnak vagy s u m m a p é n z n e k . A

vagy

pénzadót

maga

a közösségi önkormányzat vetette ki -általában

arányában te

zömének pénzben való megváltását: ezt

telekhányad

és a zsellérekre nézve egységes összegben- majd

be a földesúr pénztárába; ezen kívül legfeljebb a

radék

-kilenced

vagy heted- beszolgáltatása

fizet-

terményjá-

alkalmával

voltak

földesúri k ö t e l e z e t t s é g e i k , egyébként a közösség nagyfokú

önálló-

ságban élte mindennapi é l e t é t , ami igen kedvezett a paraszti árutermelés lános

szabad k i b o n t a k o z t a t á s á n a k . A szerződésesek másik álta-

kedvezménye abban á l l t , hogy a földesurak elismerték

sza-

bad költözési jogukat: a contractus egy pontja szinte mindig szabályozta,

miként élhetnek lakóhelyük m á s , számukra kedvezőbb la-

kóhellyel

való

szándékukat megyei,

időben

jelezték

és maradéktalanul eleget tettek f ö l d e s ú r i ,

községi,

egyházi,

felcserélésének

a jogával. Ha

állami a d ó k ö t e l e z e t t s é g ü k n e k , a

meghatározott

napon - p l . ú j é v k o r , Gergely napon- máshová m e h e t t e k . . ' N A

szerződések

keletkezésük és érvényességük

több típusba sorolandók: 1./ csén,

módját

tekintve

N

Soltészségek ( s c u l t e t i a e ) . Különösen a Kárpátokban - TrenÁ r v a , L i p t ó , Bereg s t b . megyékben - idegen (német,

szláv,

román p á s z t o r ) telepesekkel "megszállitott" falvak v o l t a k . A soltész

( S c h u l t e i s s , l e h o t a ) szerződésben vállalta a lakatlan terű-

- 290 .let

benépesítését szabad e m b e r e k k e l , akik kiváltságokat

így

a mansus vagy laneus néven nevezett birtokaik használata

jében

csupán pénzösszeggel és k ö n n y e b b , levélhordási

tal,

kaptak: fe-

szolgálat-

valamint ajándékokkal -sajttal, v a j j a l , b á r á n n y a l , r ó k á v a l ,

n y ú l l a l , szárnyasokkal vagy éppen szőnyeggel- t a r t o z t a k . A soltészek . a község örökös bírái lettek és telkeik mentesek voltak

az

adók a l ó l . 2./

Telepítéskor, "megszálláskor" kötött ú n .

szerződések.

Ez

dél-dunántúli, sos

a töröktől

visszafoglalt

benépesítését a földesurak - a törvények

dett

maradt

(1723:18.tc.)

a vármegyék törekvésével összehangban - az ország

dó

alföldi,

b á c s k a i , b á n á t i , szlavóniai vidékeken volt szoká-

a X V I I . század végén és a XVIII. s z á z a d b a n . A pusztán

területek és

elsősorban

impopulationalis

túlnépese-

t e r ü l e t e i r ő l , valamint külföldről hívott telepeseknek kedvezmények kilátásba helyezésével igyekeztek

Amennyiben örökös nyek

ezeket a kedvezményeket írásba f o g l a l t á k ,

érvényű

kétoldalú,

szerződés jött létre, amely elismerte a

(advenae)

adan-

előmozdítani. jövevé-

és utódaik szabad k ö l t ö z é s i j o g á t , az első

3-5,

esetleg több évre teljes a d ó m e n t e s s é g e t , majd utána is r o b o t s z o l gáltatás tó

terhétől szabad, taksával és t e r m é n y j á r a d é k k a l

földesúri

haszonvételt vám, se

letudha-

adókötelezettséget valamint számos királyi' -korcsma,

m é s z á r s z é k , m a l o m , ser-

és

kisebb

pálinkaház,

vásári helypénz stb.- jövedelmeinek (némi haszonbér

fizeté-

ellenében történő) élvezetét e n g e d é l y e z t e . Igen gyakori

volt, földi

eredetű parasztok közösségeinek a határban nagy

tágas

réteket, tűzi- és é p ü l e t f á t , esetleg makkot is bőven

erdőket, vagy

eset

hogy a földesurak letelepülésre jelentkező hazai vagy kül-

faszén-égetési külön

jogosultságot engedtek á t . Ha e regálé

ha-

szerződés alapján adták illetve vették

ha-

s z o n b é r b e , ezeket benefici'ális szerződéseknek Végül

"jutalmazási" számmal

is n e v e z t é k .

különleges, de felettébb gyakori típust képeztek vagy inscríptionalis s z e r z ő d é s e k . Bár akadtak

jobbágyi

contractusok lyekkel

termő

halászóhelyeket vagy éppen k ő b á n y á k a t , m é s z - , hamuzsír-

szonvételeket 3./

legelőket,

is,

állapotú

személyekkel

kötött

ilyen

a

szép

jellegű

túlnyomórészt nemesi előjogokat élvező

szemé-

léptek inscriptionalis szerződésre a f ö l d e s u r a k .

Egyik,

hagyományos és általános eset az v o l t , amikor a földesúr egy gazdatisztje

-jószágigazgatója,

számtartőja,

kasznárja,

ügyésze,

-

291 .-

tiszttartója stb.- sok évtizedes hűséges szolgálatai ként,

nyugalomba

jutalmazása-

vonulásakor egy szép házat és a hozzá

tartozó

fél-, egész- vagy ennél is nagyobb telekhányadnak megfelelő tófölddel,

szán-

réttel mint tartozékkal ellátott fundust adományozott

alkalmazottja

ill. annak özvegye élete végéig, természetesen

botmentesen,

ro-

sokszor az illető helységben szokásos jobbágyi cen-

zus részleges vagy teljes elengedése m e l l e t t , néha a terményjáradék

alól is mentességet adva. A m á s i k , sokkal gyakoribb eset

volt,

az

hogy a földesúr jobbágytelkei egy részét birtoktalan

neme-

seknek, armalistáknak adta h a s z n á l a t b a . A paraszti életmódú

"kis-

nemes" nyos

a korabeli joggyakorlat szerint a letelepedés előtt bizopénzösszeget

f i z e t e t t , mint "kölcsönt" a f ö l d e s ú r n a k ,

aki

viszont

a

telek hasznát mint "zálogot" bocsátotta az

armalista

kezére.

Az ilyen inscriptio teljesen általános volt a

mezőváro-

sokban,

a "kisnemesek" általában a többi contractualista nem ne-

messel

azonos

szolgáltak. két

Az

terheket - c e n z u s t , kilencedet vagy hetedet inscriptio ugyanakkor jelentősen

különbözött

a

birtokos nemes között számtalan esetben kötött haszonbérleti

szerződésektől mondhatta; tot-

(arendatio), mert a földesúr bármelyik évben fel-

elég

valamint

(építkezéseket, az

v o l t , ha a kölcsön összeget -néhányszáz az

inscr.iptionalista

irtásokat,

által

tett

forin-

beruházásokat

meliorációkat) m e g f i z e t t e .

inscriptionalisták szerződéseikben általában eleve

a

stb.-

regálék külön é l v e z e t é r ő l , ami a birtokos nemesek

Emellett lemondtak

zálogügyle-

tei esetében természetszerűleg átszállt az á r e n d á s r a . d./

A negyedik forma a privilégium v o l t . A feudális

kiváltsá-

gok teljességét természetesen csak a nemesek mondhatták a magukénak. tás

mentesség és az az e l v , hogy a nemes ember felett

tel-

kizárólag

törvényesen megkoronázott király gyakorolhatott h a t a l m a t .

váltságokat -egész a

birtokbirha-

( 1 8 4 0 - i g ) , a jobbágyi adók és szolgáltatások alól való

jes a

A nemesi élőjogok közé tartozott a kizárólagos

azonban nem csupán egyes személyek, hanem közösségek

települések, vagy kerületek- is é l v e z h e t t e k .

szabad

Ki-

nemesekkel

azonos

kollektív

szabadságokat bírtak és a nemesektől független

rendet

képeztek.

Minthogy azonban a szabad királyi és a bányavárosoknak

a

volt az egyedüli u r u k , úrbéres

király

mint

saját

királyi és b á n y a v á r o s o k , amelyek a

Kiemelendők

viszonyban

jobbágyközségeik földesurai álltak közülük

legfeljebb egyesek.

-

Annál sok

292 .-

fontosabb és bonyolultabb viszont a szabadalmas

mezőváro-

és más kiváltságos helységek úrbéres és más adózási

zettségeinek uralkodók, fel

kötele-

illetve k e d v e z m é n y e i n e k , előjogainak m i b e n l é t e . az

Árpád-háztól kezdve rengeteg

helységet

különféle k i v á l t s á g o k k a l . Részletes tárgyalásuk messze

terjedne

a

rendelkezésünkre

álló k e r e t e k e n , annál

Az

ruháztak

is

túl-

inkább,

mert igen sokféle jogot biztosítottak; a legfontosabbak a m e z ő v á rosi

fejlődés jogi alapjait k é p e z h e t t é k . Ilyenek voltak a tiszt-

viselők ben

-bírák, jegyzők- szabad választását, "kebelbeli"

való

vagyis

önálló

b í r á s k o d á s t , saját

pecséttel

való

ügyek-

élhetést,

önkormányzatot, vásártartást, rév- és v á m m e n t e s s é g e t

letve

il-

vámszedést, vagyis regálé haszonvételeket és végül a

terhek gyei

egészének vagy egy részének -különösen a k a t o n a i , adóknak

és természetbeni szolgáltatásoknak- a

közvárme-

teljesítése

alól való felmentést, o l t a l m a t , vagy azok pénzzel történő m e g v á l tását

lehetővé

(litterae

tevő

kedvezményt

privilegíales).

feudáíis

tartalmazó

kiváltságlevelek

A "rendi a l k o t m á n y " , vagyis a

jog különösen nagy becsben tartotta e királyi

magyar

adományo-

zású

k i v á l t s á g o k a t , szabadságokat s ezért általános szokás

hogy

a privilégiumot élvező közösségek újból és újból

tették

Mátyás á l t a l , a leggyakrabban azonban a Habsburg

vagy

uralko-

és erdélyi fejedelmek által kibocsátott okleveleket -

is

ezzel

b i z o n y í t v a , hogy szabadságuk ősi, folyamatosan a h a s z n á l a t b a n

(usus)

voltak és érvényességüket napjaikban is e l i s m e r i k . A min-

dennapi

élet

létérdekké sát, dő, a

megerősít-

sok évszázados, sokszor még Károly R ó b e r t , Zsigmond

Hunyadi dók

volt,

által teremtett vitás helyzetek igen

tették

sok

a k ö z s é g i , mezővárosi kiváltságok

esetben

bizonyítá-

mert akadt sok f ö l d e s ú r , jött sok erőszakos k a t o n a , adószeaki nem volt hajlandó tiszteletben tartani a z o k a t .

Ilyenkor

sérelem orvoslása az országos kormányzati s z e r v e k , illetve bí-

róságok

ítéletére lett b í z v a . Gyakran m e g e s e t t , hogy egy

látszó-

lag apró ügy - p l . egy földesúr saját k o r c s m á t , malmot akart síteni, ki

vagy beleszólt a h á z a k , földek adás-vételébe-

éles ellenségeskedéseket

a magát szabadalmasnak nevező

közösségek és a földesurak k ö z ö t t . Ilyenkor áz előzmények bolyításával

próbálták tisztázni a k i v á l t s á g o s helyzet

léte-

robbantott helyi felgom-

tényleges

mibenlétét a döntéshozók. Az

oppidumok névlegesen földesúri joghatóság alatt á l l t a k ,

de

-

úrbéri

viszonyaik,

rántsem A

293 .-

önkormányzati hatáskörük többnyire -bár

ko-

minden esetben- kedvezőbbek voltak a jobbágyfal v a k é i n á l .

vásártartás királyi adományozásé kiváltságával valaha részesí-

tett helységeket tekintették az e g y k o r ú a k . m e z ő v á r o s o k n a k , bár jelentős

részükben

rendeztek

teljesen jelentéktelen

forgalmú

sokad.almakat

c s u p á n , sőt, többszáz olyan oppidum is l é t e z e t t , amely

ténylegesen nem is élt már országos vásár tartására vonatkozó jogával.

Az

oppidumok jele.ntős része szerződéses viszonyban

földesurával

állt

-mint e m l í t e t t ü k , ezeket hívták taksá.s, cenzualista

vagy kontraktualista helységeknek- és robotmegváltást, regálé élvezetet alig;

kapott; igen sok mezővárosnak nevezett település viszont

különbözött az egyszerű jobbágy f a l v a k t ó l . A szabadalmas me-

zővárosok k i e m e l t , különleges csoportot k é p e z t e k . Nem nemes lakosaik

is örökös jogon b i r t o k o l t á k , szabadon adták-vették

ket,

házaikat,

zust sem

földesuraiknak csupán nem emelhető összegű

cen-

f i z e t t e k , nem tartoztak sem k i l e n c e d d e l , sem

ajándékokkal,

r o b o t t a l . Maguk élhettek az összes regáléval,

önkormányzati

téren

is

tanácsa

teljes volt az önállóságuk: az oppidum külső és

intéz-

g a z d a s á g i , igazgatási és bíráskodási ügyekben - voltak

pallósjogot rosok

belső

-élén a főbíróval?- a földesúr beleszólása nélkül

kedhetett

és

földjei-

is gyakorló oppidpmok is. Hogy a kiváltságos

"szabadságait,

mezővá-

p r i v i l é g i u m a i t , mentességeit, régi

jogait

szokásait" -mértéktelen.taksa ki vetésekkel ne sújtsák, idegen

kamara

elé ne h u r c o l j á k , vámokra ne kötelezzék lakosaikat-

törvény

is

1625:43; rül

megerősítette

(így az

1542:34;

1618:27;

1622:25;

1635:53; t e . ) , azonban részletesen egyikük sem írta kö-

az előjogok tartalmát és nem is sorolták fel -mint a

királyi

több

szabad

és a bányavárosok esetében több diétái határozat is tet-

te- a kiváltságos m e z ő v á r o s o k a t . Időben egy nagyot ugorva: Bárándy

János szerint az 1840-es években Magyarországon az 53

szabad

királyi v á r o s , 8 püspöki város, a 24 j á s z - k u n , 16 s z e p e s i , 36 korona

és kamarai oppidum mellett 8 "földesúri szabad

polgárváros"

és 82 "földesúri jobbágyos polgárváros" volt. A 8 "szabad polgárváros"

közé az a K e c s k e m é t , N a g y k ő r ö s , Nyíregyháza, Szentes s t b .

tartozott,

amelyek

megváltották magukat a földesúri

hatóságtól

és

a jobbágyi á l l a p o t b ó l , a 82 "jobbágyős polgárvárosnak"

"a

polgári

volt.

ügyek

intézésére

képes

pedig

tanácsa, . törvényhatósága"

Ez utóbbiak számítottak szabadalmas m e z ő v á r o s n a k .

Erdély-

-

294 .-

ben a "taksás helyek" (loca taxata) voltak kiváltságolt sok.

mezőváro-

Közéjük tartozott A b r u d b á n y a , H á t s z e g , K o l o z s , S z é k , Vajda-

hunyad,

V i z a k n a , Zilah a 7 "magyar" v á r m e g y é b e n , U d v a r h e l y , K é z -

divásárhely,

Sepsiszentgyörgy,

és

a székelyek földjén. E z e k e t 1810-ben

Oláhfalu

diéta 2-2

országrendiséggel követet

törvény

Illyefalva, C s i k s z e r e d a ,

ruházta f e l , vagyis

küldeni az o r s z á g g y ű l é s r e .

a

Bereck

kolozsvári

jogosultak

Magyarországon

lettek hasonló

soha nem született -bár a reformkorban felmerült egy me-

zővárosi jogállást tisztázó jogszabály alkotásának a s z ü k s é g e s s é ge-,

így

országgyűlési képviselethez az itteni területen

fekvő

privilegizált oppidumok egyike sem j u t o t t . Végigtekintvén sának

szoljunk az

az úrbéri viszonyok Urbárium előtti

szabályozá-

4 formáján - u s u s , u r b á r i u m , s z e r z ő d é s , privilégium-

vála-

most a bevezetőben feltett kérdésre: miért

érdeklődtek

úrbérrendezést végrehajtó tisztviselők a korábbi

urbáriumok,

contractusok

i r á n t , ha egyszer egy kaptafára akarták húzni a ko-

rábban oly sokféle mértékű úrbéri terheket? A válasz: az e g y s é g e sítő

szándék alapvetően i g a z , de a korabeli végrehajtási

útmutar

tások és az 1767-1848 között keletkezett h e l y t a r t ó t a n á c s i , v á r m e gyei

és uradalmi levéltárakban fennmaradt sokéves úrbéri

melyek

gosításról, és

az

ják,

perek,

az úrbéri szabályozásról (regulatio, r e c t i f i c a t i o ) , a taaz írtások v i s s z a v á l t á s á r ó l , a

legelőelkülönítésről

erdei haszonvételek szabályozásáról f o l y t a k , azt hogy

mérnöki

az úrbérrendezés tényleges v é g r e h a j t á s á r a ,

kimérésére

igazola

telkek

és az uralkodónő által szabott mértékű

föl-

desúri terhek kivetésére a legtöbb helyen csak sok é v t i z e d d e l később,

igen

gyakran csak az.1820-1840-es években került

sor

hogy nagy a száma az Urbárium előtti s z e r z ő d é s é t , földesúri r i u m á t , királyi kiváltságát továbbra is megtartó Az a

1767-1773 között végrehajtott ú r b é r r e n d e z é s

és

urbá-

helységeknek. zsinórmértékét

"Benigna Instructio pro Commissariis Regiis in re u r b a r i a l i ad

Comitatus exmissis" című útmutató határozta m e g , részletesen írva,

elő-

mit kell tenniök a királyi tisztviselőknek egyes s p e c i á l i s

esetekben.

A 26.§ a "Circa c o n t r a c t u s , privilegia et p r a e h a b i t a ,

rite et legitime confecta urbaria" - tehát a s z e r z ő d é s e k , k i v á l t ságok és korábban b í r t , helyesen és törvény szerint készült urbáriumok problémakörét "1./

Az

szabályozta:

úrbérrendezés által sem a helységek e l ő j o g a i ,

sem

a

-

szérződések, nak

meg,

(egyes) nak

295 .-

vagy a helyesen készült urbáriumok ne károsíitassa-

ezért e tekintetbén kegyesen e l h a t á r o z t a t i k , helyek vagy községek magukat kiváltságokkal

állítanák és ezek gyakorlatában (in usu) eddig is

tak,

továbbá

szült val,

ha valamely helyeken rendesen és

hogy

megmarad-

törvényesen

urbáriumok l e n n é n e k , vagy pedig ha a betelepülés

ké-

alkalmá-

vagy szabad menetelű emberékkel kötött szerződésekkel

delkeznének

ha

felruházott-

ren-

a megfigyelés s z e r i n t , akkor ezeket a k i v á l t s á g o k a t ,

és urbáriumokat először is a vármegye törvényszéke elé kell u t a l n i , és ha az érvényesnék és hatályosnak találja ezek e t , a Királyi Helytartótariács útján őfelsége legkegyesebb megtekintésére kell bemutatni." A szerződések megvitatása Során pontosan nézzenek u t á n a , milyen fajta contractus az és azokat, amelyeket a helység bételepítése alkalmával, vagy szabad menetelű emberekkel kötöttek és ezek az emberek érőszák és félelem nélkül,; örök időkre és mindkét részről visszavonhatatlan érvénnyel vetették magukat új földesúr hatalma a l á , szóval ezeket.a kontraktusokat érvényesnek kell tekinteni és mint urbáriumot lehet kezelni és "formális urbáriummá lehet á t v á l t o z t a t n i " . Amennyiben azonban a szerződés ném lenne világosán megszövegezve és hiányoznék belőle a jobbágytelkek belső és külső tartozékainak a nagysága -itt h o z z á t e n n é n k , hogy a kontraktusok többségében a telki szántók és rétek k i t e r j e d é s é r e nem utaltak- akkor ezeket a pontokat pótolni k e l l , b e l e é r t v e a jobbágyterhek igazságos elosztását meghatározó pontokat is, majd e pótlásokkal k e l l , ésetről esetre bemutatni a szerződéseket a k i r á l y n a k . A továbbiakban az utasítás előírta, hogy a jegyzőktől vagy a földesúrtól feltétlenül be kell szerezni e régi u r b á r i u m o k , szerződések, privilégiumok egy -legalább hiteles másolatban kiállított- p é l d á n y á t , a megyei törvényszék pedig köteles azokat minél gyorsabban elküldeni a H e l y t a r t ó t a n á c s h o z . szerződéseket

Még zést

egy

-elsősorban a mezővárosokat érintő- fontos

tartalmazott

a 26.§.: "Abban az e s e t b e n , ha az

rendelkealattvalók

(subditi) nem p a r a s z t o k , hanem mezővárosi lakosok (oppidani), nagyobb úrbéri ződés állandó

részt kereskedők és kézművesek és eladdig soha nem

voltak

terhekre és szolgáltatásokra s z o r í t v a , hanem mindig szerszerint kezelték ő k e t , hacsak korábban nem volt örökös s z e r z ő d é s ü k , a felek a vármegye tanúskodása mellett

és kö-

-

zös

296 .-

megegyezéssel kössenek új s z e r z ő d é s t , ezt mutassák be a

gyei törvényszéknek és a Helytartótanács útján terjesszék ge

me-

Őfelsé-

e l é . Amíg az új szerződést jóvá nem h a g y j á k , a m e z ő v á r o s i a k a

korábbi sék

szerződés szerint kezelendők és csak eszerint

teljesít-

szolgáltatásaikat."

Az Inviatio 26.§-a tehát lehetővé t e t t e , hogy a korábbi déses

szerző-

helységek és földesuraik a vármegye színe előtt új szerző-

désben

állapodjanak m e g , de k i k ö t ö t t e , hogy ezek feltételei

lehetnek geknél rium

súlyosabbak az új úrbérrendeletben előírt

nem

kötelezettsé-

(de persze a korábbi szerződés terheit -ha azok az

Urbá-

mértékéhez képest túl könnyűek voltak- a földesurak a "mél-

tányosság" gondolta,

alapján n ö v e l h e t t é k ) . Az uralkodónő r e n d e l k e z é s e hogy

elsősorban

a robot megváltása

tárgyában

majd

ilyen szerződéseket k ö t n i . Ezzel szemben teljesen

sőt,

a vármegye közbeiktatása nélkül lehetett szerződni a

úgy lehet

szabadon, regá-

lék - k o r c s m á k , mészárszékek', malmok, ser- és p á l i n k a f ő z d é k , vásári jövedelmek stb.- haszonbérlete Az

Útmutatás 10.§-a e l r é n d e l t e , hogy a megyék vagy a h e l y s é g e k

állítása földesúri tettélő

eredetileg

használatban l é v ő , de nem nemes lakosokkal

megtelepíott

j o b b á g y o t , z s e l l é r t , l a k ó t , akinek telki földjeik vannak

és

földesuraiknak ajándékokat és szolgáltatásokat

és

lyozni. a

szerint kuriális -vagyis nem ú r b é r e s , hanem

helységeket is kivétel nélkül össze kell í r n i , minden

utánuk nek

tárgyában.

teljesíte-

ezeket a helységeket is az Urbárium szerint kell

szabá-

A X V I I I . században igen sok kuriális helység jött

létre,

földesurak és az ott élő nem nemesek is érdekeltek voltak

ban,

ab-

hogy a nemesi birtok adómentességére hivatkozva k i b ú v ó t ke-

ressenek

a megyei és állami adók viselése alól. Ezt a

törekvést

volt hivatott megelőzni a 10.§ f i g y e l m e z t e t é s e . Végül

a 17.§. egyetlen nagy b i r t o k o s , az esztergomi

érsekség,

az ország rangban első egyházi méltósága terjedelmes jószágai kintetében előzetes

összeírást e falvakban és m e z ő v á r o s o k b a n is el

k é s z í t e n i , a teleknagyságot és a robotterheket az érsekség bi

te-

küiön eljárást rendelt e l . Bár a 9 kérdőponto*: és

urbáriumának

némileg enyhébb feltételei

szerint

kellett koráb-

határozták

meg.

Az érsekség birtokain ;élő jobbágyok számára főleg az

rium

mértékénél nagyobb régi telkek (antiquae s e s s i o n e s )

zatlan terhek mellett történt megtartása jelentett

az

Urbáválto-

kedvezményt.

-

Az

297 .-

1767-es Urbáriumot követően -a Helytartótanács

Departamen-

i!

tum

Urbariale

valamint a'megyei levéltárak

irategyütteseinek helységek hogy

megerősíttesse

rábbi

küldöttségi ősi

curiális

régi p r i v i l é g i u m a i t , vagy

elérje

arra,

könnyebb

vállaira helyező és nagyobb jövedelmeket biztosító

contractusai

Ferenc

úrbéri

szerint- m e z ő v á r o s o k ,

és újabb telepes községek tömege tett kísérletet

terheket a

érvényben m a r a d á s á t . Konferenciánkon

ko-

011vai

megyei u'rbariális k ü l d ö t t s é g e k , Takács Péter pedig

investigatio-k az

tanúsága

az

iratainak forrásértékét külön is v i z s g á l j á k ,

így

Urbárium bevezetésének sokoldalú problémakörével már nem fog-

lalkozunk. A

rendelkezésre álló korlátozott terjedelem miatt igen röviden

szeretnénk kitérni az Urbárium előtt létrejött m e z ő v á r o s i , községi

úrbéri szerződések - c o n t r a c t u s o k - , urbáriumok és kiváltságle-

velek

társadalomtörténeti

fontos

lehetőségére.

menetel lati

f elhasználásának ¿"elemzésének'"

néhány

Történetírásunk eddig elsősorban a

szabad

vagy örökös kötöttség inkább e l m é l e t i - j o g i , mint gyakor-

jelentőségű kérdését vizsgálta regionális s z i n t e n . A Dunán-

túl

11

dést

vármegyéjére kiterjedő nagy munka is egyedül ezt a

kér-

emelte ki a 9 úrbéri'kérdőpont v á l a s z a i b ó l . Mindenesetre

kapott táj

eredmény így is t ö b b , mint figyelemreméltó: bár a

úrbéres

%-a,

falvainak

-főleg Vas megyében (a

a

pannón

helységek

37,84

az úrbéresek 49,30 %-a!)^ meglepően nagy részének (11,93 %)

ismeretlen örökös

a

kötöttségi f o r m á j a , a kapott válaszok

jobbágyi

(875=36,38

familia=27,82 helységek ennél,

az úrbéreé háztartásoknak pedig %)

volt j e l l e m z ő , míg a szabad

mint

az

1/3-ára

1/4-ére

(39055

költözést

élvező

számaránya (716=29,77 %) valamivel kevesebb volt ugyan

de ezekben jóval több jobbágy és zsellér élt (47436 fami-

lia=33,80 lakta

állapot a helységeknek alig több

%),

szerint

%).

A vegyesen örökös és szabados helyzetű

települések

(527=21,91

%) és az

ezekben

élő

jobbágyok úrbéresek

(35563=25,34 %) száma is aránya is meglepően magas v o l t . Nem meglepő,

hogy

Tolna

(81,37 ill. 8 1 , 6 5 ' % ) , Veszprém (51,56 ill. 49,67 % ) és Fe-

jér lű a

a töröktől felszabadult és 1690 után

újratelepített

(49,31 i l l . 45.69 %) vármegyékben olyan sok a szabad meneteúrbéres falu illetve háztartás; az azonban már f e l t ű n ő , töröktől

57,85

nem

háborgatott megyék közül

Győrben

(63,24

%) és Mosonban (65,51 ill. 66,06 %) is ugyanez a

hogy ill.

helyzet,

-

míg

298 .-

Baranyában az örökös jobbágyság volt túlsúlyban

59,09

(70,61

ill.

% ) . Talán mégsem oíyan közvetlen az összefüggés az újrate-

lepítés

és

Dunántúl

a szabados állapot között? De ne maradjunk adósak

11 vármegyéjéről készített ö s s z e f o g l a l ó t á b l á z a t t a l

a sem

(Felhő Ibolya adatai nyomán; ld. m e l l é k l e t ) . Minthogy

a

egymással nagy

szabad menetelú állapot és a szerződéses

szoros

összefüggést

mutatott, a

szabad

száma jelzi, hogy a contractualista ( t a x a l i s t a ,

ta)

jogállás

költözésűek censualis-

viszonyt szabályozó szerződések nem e s e t l e g e s , hanem

zetes

szerepet

Imre

játszottak;, az adózó népesség é l e t é b e n .

jellegWellmann

Pest-Pilis-Solt vármegye Duna balparti helységeinek 9 úrbé-

ri kérdőpontjait teljes tartalmukban alaposan vizsgálta és megállapította, egészen,

hogy a régió 96Ñúrbéres lakosságú települése k ö z ü l 43 3 pedig részben szabad költözésű jobbágyos helység

volt

(46,35 % ) , míg örökös jobbágyok 50 teljes és 3 rész községet

lak-

tak

(53,65 % ) . Ugyanitt a szolgálat módját földesúri urbárium

(3,12

% ) , contractus 29 teljes és 6 rész faluban (33,33 % ) ,

vett %)

szokás -usus- pedig 53 teljes és 16 rész településen szabályozta.

költözés

3 be-

(63,54

A helyzet tehát hasonló volt a d u n á n t ú l i h o z .

szabad vagy tilos volta azonban Önmagában keveset

A

mond

a XVIII. sz. parasztságának úrbéri viszonyairól - ennél több kérdés is sokkal f o n t o s a b b . A

contractus,

szerveződés a

jogi így

értelemben kisebb

is, amelyek egyrészt a helyi közösségek vett földesurak, másrészt a

helyi

és

István

A magyar társadalomtörténet-írásban és

Bibó István mutattak rá először

a

társadalmat

autonómiák között időről időre felmerültek

vagy úgy: k o m p r o m i s s z u m m a l , vagy egyoldalú h e g e m ó n i á v a l

rultak. hogy

közösséggé

minőségét t ü k r ö z i , de egyúttal éles fényt vet azokra

konfliktusokra

összetevő

valamint a privilégium elsősorban a

és zá-

Hajnal I s t v á n , S z a b ó és

hangsúlyozottan,

a hűbéri-rendi társadalomra ténylegesen soha nem volt kizá-

rólagosan jellemző a földesúr - jobbágy dichotómia (bár M a g y a r o r szágon a törvények és Werbőczy Hármaskönyve ezt elvileg már 1514ben k i m o n d o t t á k ) , hanem "a társadalom minden tagjának életét személyes,

emberi

közvetlenséggel kialakított kapcsolatok

m e g , nem pedig központosított uralmak vagy u n i f o r m i z á l t mények.

Ez a rendszer az egymást egyensúlyban tartó

szervezeti

viszonyoknak

szabták jogintéz-

társadalom-

a 'végtelen sokaságán é p ü l t , . . . kis

kö-

-

299 .-

rökben m e g v a l ó s u l ó , biztosított és kölcsönös személyes tásoknak,

szolgálta-

k ö t e l e z e t t s é g e k n e k , jogoknak és szabadságoknak a soka-

ságában

é l t , melyekben nem egy uniformizált társadalmi rend vagy

osztály

t a g j a i k é n t , hanem, s z e m é l y ü k k e l , c s a l á d j u k k a l ,

munkájuk-

kal, s z a k m á j u k k a l , birtokukkal tartoztak bele az e m b e r e k . Az alávetettségnek,

szolidaritásnak, érdekvédelemnek a

legkülönbözőbb

kapcsolatai

támadtak így,/ melyeket a hatalom koncentrációjára

az

kiszolgáltatottságára épülő társadalmi és

emberek

erők

és

politikai

szoktak alkalmazni" - írja Bibó István a magyar

társadalom-

fejlődésről és európai párhuzamairól szóló klasszikus

tanulmányá-

ban . A

'

•

magyarországi agrárnépesség a X V I I . és X V I I I . században nagy

számú, külön jogállású és autonómiájú helyi kis közösségből tevődött

össze;

mindnek megvoltak a s a j á t , az

önkormányzat

kisebb

vagy nagyobb fokán álló i n t é z m é n y e i . A birtokos nemesség hatalomgyakorlási

törekvéseinek szervezeti m e g t e s t e s í t ő i , az ú r i s z é k e k ,

uradalmak

és a nemesi vármegyék igazgatási hatáskörüket

felfelé, tott

egyrészt

a Habsburgok dinasztikus érdekeinek szolgálatába

központi

kormányszervek

-a k a m a r á k , a Haditanács

állímajd

a

Helytartótanács- centralizáló és uniformizáló törekvéseivel szemben, kis

másrészt viszont l e f e l é , a nem nemes (ignobilis) nép

saját

szabadságait gyakorló és védelmező területi és szakmai

vagy

származási alapon létrejött önkormányzataival szemben is megőrizni

illetve

és

kétoldalú

sommásan ban a

kiterjeszteni törekedtek. A különböző

"puszta és örökös szolgaságra" ítélt parasztság

jogilag valójá-

jelentős mértékben megtarthatta közösségi önkormányzatát f ö l d e s u r a k t ó l , állami hatóságoktól kielégítően független

dennapi

életmódját.

vizsgáljuk

A

tartalmukat,

contractusait tő,

privilégiumok

írott contractusok az b i z o n y í t j á k , hogy a

szerződésekből -ha soha ijianem

minél több

nem

település,

igyekszünk tételesen összehasonlítani-

min-

önmagukban uradalom kideríthe-

hogy a m e z ő v á r o s o k , curiális vagy telepes községek s t b . t. •

és

mi-

lyen adózási és szolgáltatási terheket viseltek, illetőleg milyen kedvezményekben r é s z e s ü l t e k . Különösen fontos -mert a korabeli parasztság számára is. életbevágó volt- a robótváltság elterjedése. Az önkormányzat hatáskörének megállapítása - pl. hogy a bíró (hadnagy) és a tanács fennhatóságát kötelesek elismerni a városban lakó n e m e s e k , szabadosok és taksafizető k é z m ű v e s e k , ke-

-

300 .-

reskedők is, vagy hogy a lakosok ház- föld- irtás- és s z ő l ő b i r t o kainak

adásvételébe a földesúr és g a z d a t i s z t j e i nem szólnak

le, illetve hogy a regálék egy. részét mint k ö z j ö v e d e l m e t tó

gyarapí-

haszonvételt árendában vagy ingyen megkapta a község

oppidum

tok felségterületének elhatárolását teszi Mik

illetve

- a közösségi autonómia erejének nagyságát és egyben

egymás mellett működő különböző szakmai - származási tartoztak

közé?

be-

is,

önkormányza-

lehetővé.

ez u t ó b b i , szakmai - származási

Elsősorban

az

önkormányzatok

mint l e g g y a k o r i b b a k , a X I V .

századtól

XIX.

század

rók,

é r s e k e k , p ü s p ö k ö k , végvári f ő k a p i t á n y o k , f ő i s p á n o k ) i l l e t v e

szabad

elejéig k i r á l y o k , országnagyok ( n á d o r o k ,

a

királyi városok által különböző t a r t a l o m m a l

kiváltságokkal

felruházott

országbí-

adományozott

céhek, amelyek nem csupán egy

(vagy

néhány

s z o m s z é d o s ) város, m e z ő v á r o s , esetleg község azonos

vagy

rokon

szakmát űző kézműveseinek - m e s t e r e k n e k , s e g é d e k n e k ,

ina-

soknak - az érdekvételmét és napi t e v é k e n y s é g é t s z a b á l y o z t á k , hanem sokszor kalmároknak is adományoztak e l ő j o g o k a t b i z t o s í t ó leveleket

céh-

és privilégiumokat. Származási ö n k o r m á n y z a t n a k

nevez-

nénk a hazai feudális társadalomban m i n d v é g i g "idegennek"

minősí-

tett,

ezért

alattvaló zömmel ges,

a

többségtől elkülönített életet é l ő ,

balkáni,

ortodox keresztény "görög"

volt

török

kereskedőket,

k e r e s k e d e l e m m e l , vagy kézművességgel ( ö t v ö s , s z a b ó ,

a

üve-

m é s z á r o s , korcsmáros) foglalkozó z s i d ó k a t , valamint a kita-

szított nak

de megtűrt társadalmi csoportot képező c i g á n y o k a t .

szép

számmal " g ö r ö g ö k n e k " , z s i d ó k n a k ,

cigányoknak

Van-

kiadott

v é d l e v e l e k , szerződések is, amelyek m e g s z a b j á k saját ö n k o r m á n y z a tuk - a p ó p á k , zsidóbírák és cigányvajdák - b í r ó i - i g a z g a t á s i körét a nem a mos

is. A nemesség is önálló közösséget alkotott -

elsősorban

csupa egytelkes nemes által lakott, t á r s a d a l m i s z e m p o n t b ó l

(és

t e r ü l e t i l e g ) curia.lis, k ö z s é g e k b e n , élén a hadnaggyal és csak vármegyének alárendelt saját b í r ó s á g g a l , m á s r é s z t v i s z o n t

szá-

armalistának - birtoktalan nemesnek - is l a k ó h á z a t , i n s c r i p -

tionalis nemesi

földet biztosító j o b b á g y k ö z s é g e k b e n , m e z ő v á r o s o k b a n . communitas tagjai a nemesi származás jogán

magukat a paraszti éíetmódban e g y é b k é n t velük teljesen

nos

jobbágyok

lasztott

közösségétől és helyezték m a g u k a t az általuk

hadnagy

területi

joghatósága alá. Utoljára szakmai

vonásokat is mutatott a

szőlőhegy

A

különböztették

meg

és

jog-

azová-

(gazdasági)

(Promontorium),

-

mint

301 .-

igazgatási egység. A hegybírák vagy hegymesterek intézték a

hegyközségek r e n d é s z e t i , birtokperes és k ö z m u n k a - ü g y e i t . Ezek

nélkül a szakmai (gazdasági) és származási

nélkül kon

önkormányzatok

- melyek kiváltságainak tárgyalása túlmutat jelen

témán-

- nem értelmezhető helyesen a földesurak és úrbéres közössé-

geik

(a falvak, m e z ő v á r o s o k ) s z o l g á l t a t á s a i t , közjövedelmeit

autonóm leges

hatásköreit tárgyaló contractusok és privilégiumok tartalma s e m . Különösen fontosnak t a r t a n á n k , ha végre

szágosan mas

és

tényor-

is teljes "jegyzéket" állítana valaki össze a szabadal-

mezővárosokról (oppida p r i v i l e g i a l i a ) . Felhő Ibolya már

emelte,

hogy a Dunántúlon Somogyban I g a l , Kaposvár és S z i g e t v á r ,

Tolnában

Dunaföldvár és Szekszárd népe kiváltságaira

tiltatkozott ellen, és

ki-

Vas

hivatkozva

a z . urbárium bevezetése és a tabella

összeállítása

megyében K ö r m e n d , N é m e t ú j v á r , S á r v á r ,

Szentgotthárd

S z o m b a t h e l y , Veszprémben pedig a névadó püspöki város,

:

vala-

mint - hosszú per eredményeként - D e v e c s e r , P a l o t a , Pápa és Nagyvázsony

érte el, hogy ne vonják úrbérrendezés alá. Saját nógrádi

kutatásainkból tudjuk, hogy Losoncnak sikerült elérnie privilegizált

helyzete e l i s m e r é s é t , Nagyoroszinak viszont nem és Balassa-

gyarmat valamint Fülek és Szécsény is csupán "szerződéses kezelését"

tudta b i z t o s í t a n i . Remélhetőleg "Az úrbéres

Magyarországon

birtokviszonyok

Mária Terézia korában" c . történeti

kiadványsorozat

statisztikai

még munkában lévő kötetei - ha (sajnos) a 9 kér-

dőpont

és

térnek

is ki - az ország egyéb területein is figyelmet

nak és

:

az előzetes összeírások részletes

legalább

ismertetésére

a kiváltságos mezővárosok helyzetének

a szabad költözés vagy örökös kötöttség kérdéskörén

nem

fordíta-

alakulására túlmenő-

en, a korábbi szerződések és magánföldesúri úrbáriumok létét statisztikailag is kimutatják m a j d . Témánkat

még távolról sem merítettük k i , a rendelkezésre

terjedelmet

azonban

máris t ú l l é p t ü k . Fentiekben csak az volt

szerény s z á n d é k u n k , hogy a történészek számára metodológiai pontból

szempontok tisztázásához és egységesítéséhez

a

szem-

oly sok gondot okozó "három F": a f o g a l m a k , források

feldolgozási -

álló

és

néhány

immár két évtizedes kutatómunkánk során nyert - tapasztalattal

hozzájáruljunk feudális

és ráirányítsuk a figyelmet a magyarországi

késő

kori agrártársadalmat szervező közösségek és konfliktu-

saik illetve kompromisszumaik fontos

forrástípusaira.

-

302 .-

Felhasznált

irdodalom

Dárándy János: Magyarország összes statisztikai á t n é z e t e . Bécs, 1842-1844.. Bibó István: A magyar társadalomfejlődés és az 1 9 4 5 . évi változás é r t e l m e . - Válogatott t a n u l m á n y o k . ( V á l . Huszár T i b o r ) Bp . 1986. I I . 4 8 6 - 5 0 4 . Felhő Ibolyáiszerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában I.k. B p . 1970. Felhő Ibolya: A Mária Terézia úrbérrendezése során készült adatfelvételek. In.: A történeti statisztika f o r r á s a i , (szerk.: Kovacsics J ó z s e f ) B p . 1957. Hajnal István: Az újkor története. B p . 1 9 3 6 . Ila Bálint: A gömöri jobbágyság a X V I I - X V I I I . században az úrbérr e n d e z é s i g . B p . 1938. Illéssy János: Községi kiváltságlevelek j e g y z é k e . (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1898.) Jenny Ilona: Sopron úrbéri falvainak viszonya a városhoz 1765től 1836-ig. P é c s . 1930. . Komáromy András: Hajdú szabadságlevelek - Magyar T ö r t é n e l m i Tár 1908. Lukács Zsófia: A szerződéses jobbágyok helyzete hazánkban a X V I I I . század folyamán az ú r b é r r e n d e z é s i g . (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság t ö r t é n e t é h e z 1 3 . S z e r k . Domanovszky S á n d o r ) Bp. 1937. ' / Magyar Törvénytár - Corpus Juris H u n g a r i c i (szerk. Márkus D . Kolosvári - Övári) B p . 1897-1905. Werbőczy István Hármaskönyve és az 1526-1740 közötti k ö t e t e k . Magyar Jogi Lexikon I - V I . (szerk'. Márkus D e z s ő ) B p . 1 8 9 8 - 1 9 0 7 . Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI-XVII. s z á z a d . B p . 1 9 5 9 . Makkai László: R o b o t , summa, taxa. - Történelmi S z e m l e , 1 9 6 4 . Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a X V I I I . századb a n . - Agrártörténeti Tanulmányok. B p . 1 9 6 0 . . Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi a g r á r f e j l ő d é s a X V - X V I I . s z á z a d b a n . B p . 1963. Pálmány Béla: Szécsény úrbéri viszonyai az ú j r a t e l e p í t é s t ő l a jobbágyfelszabadításig (1690-1848). - Tanulmányok Szécsény múltjából 1. (szerk. Praznovszky Mihály) S z é c s é n y , 1 9 7 8 . Paraszti társadalom és műveltség a X V I I I - X X . s z á z a d b a n . I . Faluk, I I . M e z ő v á r o s o k , I I I . Tanyák. ( S z e r k . Hofer T.-Kisbán E.-Kaposvári Gy.) Bp.-Szolnok, 1974 . P a u l y , Carolus: Constitutio rei u r b a r i a l i s regni Hungáriáé. Pest, 1817. Schneider Miklós: Dézsma és robot. A jobbágy lakosság h e l y z e t e a mai Nógrád megye t e r ü l e t é n . S a l g ó t a r j á n , 1 9 7 1 . Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története.... I . B p . 1933; Szabó István: Jobbágyok - parasztok. Értekezések a magyar parasztság t ö r t é n e t é b ő l . B p . 1 9 7 6 . Tóth Lőrinc: Elméleti s gyakorlati útmutató úrbéri ügyekben. P e s t , 1856. Varga János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556-1767. B p . 1969. Uő.: A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái 1 7 6 7 - 1 8 4 9 . Értekezések a történeti tudományok köréből 4 1 . B p . 1967.

-

303 .-

Welmann Imre: Pest megye parasztsága és az ú r b é r r e n d e z é s . - Pest megye m ú l t j á b ó l . B p . 1965. Uő.: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásai tükrében: - Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. B p . 1967.

/

Melléklet

A 11 dunántúli vármegye helységei és úrbéresei úrbéres kötöttsége 1767-ben Szabad Törvényhatóság Örökös Helység Úrbéres Helység Úrbéres neve 5078 9927 74 Baranya 233 30,22 70,61 59,09 22,,»2 % 1764 3195 21 36 Fejér 45,69 % 28,77 25,22 49,,51 14 3211 783 43 Győr 20,59 14,11 63.,24 57,85 H 950 Komárom 34 3255 12 16,74 57,38 18.,75 H 53,13 672 Esztergomi 1 3 86 38,55 érsek H 9,09 4,95 27.,27 1 107 32 4873 Moson 66,06 2,04 H 1,45 65.,31 3710 116 4811 Somogy 89 35,11 % 29,96 27,13 39.,06 14 708 53 4100 Sopron 3,78 H 25,48 21,88 6.,73 7 652 83 10768 Tolna 6,86 4,94 81. 81,65 % 47 1610 218 6727 Vas 7,14 29,84 8.,11 % 37,33 4187 Veszprém 26 2028 66 49,67 24,06 51.,56 H 20,32 7383 178 190 Zala 5916 e. 0 37,56 36,29 30,09 38.,70 47436 39055 716 Összesen: 875 33,80 27,82 29,,77 % 36,38

Vegyes Helység Úrbéres 1263 15 7,52 4,,55 2034 16 29,09 21,,92 606 7 10,,29 10,92 4 545 9,61 6,,25 844 6 48,42 54,,55 -

92 30,,98 132 63.,46 4 3.,92 100 17,,12 34 26.,56 117 23.,83 527 21,,91

-

5164 37,76 13239 70,67 603 4,57 3092 13,72 2117 25,12 6056 30,80 35563 25,34

Ismeretlen Helység Úrbéres 8 532 3,17 2,,42 -

4 5,88 14 21,87 1 9,,09 16 32,,65

-

950 17,12 923 16,27 141 8,09 2397 32,49

-

-

-

-

9 4,,33 8 7,,85 219 37,,84 2 1,,56 6 1,,22 207 11,,93

607 3,67 1166 8,84 11113 49,30 97 1,15 304 1.55 18310 13,04

Összesen Helység Úrbéres 330 16800 100 100 73 6993 100 100 68 5550 100 100 64 5673 100 100 11 1743 100 100 49 7377 100 100 297 13675 100 100 18734 208 100 100 102 13189 100 100 584 22542 100 100 8429 128 100 100 19659 491 100 100 140364 2405 100 ; 00

-

.

305 .-

: Takács Péter:

Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása A Mária Terézia korabeli úrbérrendezés -ha minden oldalú következményeit

nem is fejtetté ki azonnal- sorsfordító hatású volt a

magyarországi

agrártársadalom é l e t é b e n . Természetesnek kell

te-

hát e l f o g a d n u n k , hogy oly sok történészt foglalkoztatott, és foglalkoztat Felhő

máig

ez az e s e m é n y .

1

Örömmel üdvözölhető az is,

Ibolya vezetésével levéltárosok és történészek

hogy

feldolgoz-

ták és -immár lassan két évtizede- közre is adták a Dunántúl vár2

megyéiben végrehajtott rendezés urbáriumainak t a b e l l á i t . Legalább ennyire örvendetes -ha igaz a h a l l o m á s - , hogy megtörtént a tabellák feldolgozása- az ország keleti területeiről is, csak ki3 adásra v á r . Sajnálatos a z o n b a n , hogy az úrbérrendezéshez szorosan kapcsolódó paraszti vallomások -az investigatiok- kevésbé ismertek. Összefüggő területről mostanig csak Wellmann Imre közöl4 te ezt a forrástípust, bár sok regionális és helyi problémát 3 feldolgozó munka szerzőjét foglalkoztatta m á r . A legutóbbi két-három évben a korabeli Szabolcs vármegye 140 településének paraszti vallomásait gyűjtöttem össze magam is, a hozzájuk kapcsolódó korai . urbáriumokkal és contractusokkal e g y ü t t , és ebből a hajdani dadai járás anyaga már nyomdában van; a nádudvari és bátori járás forrásait a nyíregyházi Falumúzeum igazgatója, Erdész Sándor néprajzos ígérte kiadni. Ha hihetek az ígéretekben, a kisvárdai járás anyagát is megjelenteti a Szabolcs-Szatmár megyei L e v é l t á r , 1988-ban. Ezeknek az investigatioknak a valóságtartalma tett kíváncsivá más megyék paraszti vallomásaira is. Az áttekintés szintjéig feltártam Szatmár megye több i mint 300 községének anyagát , és Udvari István kollegámmal most dolgozunk Zemplén megye 457 községének investigatioin. Kiadásra készítjük elő -a szlovák nyelvű vallomások magyarra fordításával- a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár i g a z g a t ó j á n a k , Csorba Csabának b i z t a t á s á r a . Ha megbízást -és természetesen mégfelelő anyagi támogatást- sikerülne szerezni, folytatnánk a munkát más megyék anyágainak feltárásával,.abban a r e m é n y b e n , hogy egyszer -néhány tucat megszállott történész és

-

levéltáros

306 .-

fel nem becsülhető munkája eredményeként- e l k é s z ü l

a

korabeli Magyarország investigatioinak teljes k i a d á s a . Egy

ilyen vállalkozás megvalósításának n e m z e t i , t u d o m á n y o s

társadalmi képpen:

értéke felbecsülhetetlen. Miről is van szó

1767

pillanatba sek

és 1774 között -tehát szinte

tulajdon-

egyetlen

történelmi

sűrítve- akkor, amikor a külföldről való

betelepíté-

már-már l e z á r u l t a k , a belső lakosságot kiegyenlítő

folyamatok

lelassultak,

migrációs

az országra, annak lakosságára

mas,

hosszú

dély

kivételével- minden vármegyéjének összes községében

lentek

és

nyugal-

periódus köszöntött, a korabeli o r s z á g t e r ü l e t

-Ermegje-

az úrbérrendezésre kijelölt b i z t o s o k , maguk elé idézték a

községek

lakóit

jobbágyot,

- néhol csak a főbírót, b í r ó t , e s k ü d t e k e t ,

1-2 házas- és 1-2 házatlan z s e l l é r t , máshol az

lakosságot; -az - ezen-

1-2 egész

mindenütt a földesurakat vagy azok m e g b í z o t t a i t ,

és

a tanácskozáson részt vevők--mindenike előtt ismert-

9-

kérdőpont alapján megvallatták őket g a z d á l k o d á s u k r ó l , é l e t m ó d j u k ról,

földesurukhoz való v i s z o n y o k r ó l . Nemcsak arról t e h á t ,

mennyi

szántót

m ű v e l n e k , mennyi a r é t j ü k , m i l y e n ; a

hogy urbárium, c o n t r a c t u s , bevett vagy új szokás szerint ják-é hogy

uraikat, mennyit

hogy örökös- vagy szabad

menetelű

hogy

legelőjük; szolgál-

jobbágyok-é;

r o b o t o l n a k , adnak-e k i l e n c e d e t , papi vagy

dézsmát termékeikből, fizetnek-e cenzust, szolgálnak-e

királyi

ajándékok-

kal..., hanem a gazdálkodás és megélhetési lehetőségek minden

le-

hetséges

Ma-

mozzanatáról.

Nem másról van s z ó , mint a k o r a b e l i

gyarország pillanatnyi időbe sűrített teljes szociográfiai réséről.

felmé-

Olyan f o r r á s h a l m a z r ó l , melynek alapján a X V I I I . s z á z a d i

Magyarország népi élete á legteljesebben és leghűségesebben ható A és

k i , mégpedig nem e l s z i g e t e l t e n , hanem

paraszti

lakosságnak a földesurakhoz, n e m e s e k h e z ,

városokhoz

m e z ő v á r o s o k h o z , természeti a d o t t s á g o k h o z , k é z m ű i p a r h o z , manu-

faktúrákhoz,

b á n y á k h o z , k e r e s k e d e l e m h e z , közlekedéshez való

szonyában. Ugyanakkor a föld népének k a p c s o l a t r e n d s z e r e , lis

bont-

viszonyrendszereiben.

vi-

regioná-

tagozódása és egymásra u t a l t s á g a , gazdálkodási s z o k á s a , ter-

mészethez,

tájhoz

hallatlanul későbben

való viszonya is f e l t á r u l . A k i r a j z o l ó d ó

t a r k a , de hallatlanul érdekes i s . Soha k o r á b b a n ,

s e m , ilyen mélyreható felmérés a magyarországi

kép és

paraszti

és földesúri társadalom e g é s z é r ő l , annak é l e t m ó d j á r ó l , k a p c s o l ó rendszeréről,

gazdálkodásáról, a magyarországi

történetiöldrajzi

-

régiókról,

az

307 .-

ország természeti állapotáról, a régiók

egymásra

utaltságáról és kapcsolatrendszeréről nem k é s z ü l t . Akik

bepillantottak már ezekbe a vallomásokba, azokat nem kell

meggyőzni zett

e

forrástípus é r t é k e i r ő l . Az ország minden

megkérde-

jobbágyközössége eskü alatt vallott. E vallomásokat a

desuraknak azok

vagy

azok

valóságtartalmáról

megbízottainak is el bizonyságot

kellett

föl-

fogadniuk,

kellett tenniük.

Igaz,

e

többszörös biztosítás ellenére is lehetnek, és vannak is e vallomásoknak "elhallgatásai". Hordoznak téves információt, és különösen

manipuláltak a rendezés lezárásakor tabellákba

számsorok ról, is

a szántókról, rétekről.

6

"kéredzkedő"

A paraszti é l e t m ó d r ó l , munká-

megélhetésről szóló információk azonban h i t e l e s e k . Ezt tudták,

nem is a k a r t á k , de fölösleges is lett volna

földesuraknak, akár a megyei összeíróknak

nem

akár

a

manipulálni.

Ezek az értékes vallomások minden esetben konkretizálják a földesúr-jobbágy kitérnek és

viszony

minden

esetben a korai urbáriumok létére, azok

hitelesített

Imre

által

gazdasági és társadalmi t a r t a l m á t .

mását

csatolva az invéstigatiohoz.

A

feltárt Pest m e g y e , s az általam most már

állíthatom,

contractusok

hogy az 1711 után keletkezett

Welmann

Ezért

jelzőt

dokumentálják.

találni ezeknek a vallomásoknak a

minősítésére.

f e l b e c s ü l h e t e t l e n , más forrásokkal nehézen vagy

tárban vagy a megyei levéltárakban ritkán háborgatott a

egyálta-

meg nem fogható információkat ezek a Magyar Országos

A

és

a jelzők keresése helyett nézzük inkább, mi mindenről hor-

doznak lán

ismere-

urbáriumok

szinte mindegyike csatlakozik a f o r r á s o k h o z , melyek

így lényegében egy század népi életét Nehéz

pontos

konkrétan

ismert három megye - S z a b o l c s , Z e m p l é n , Szatmár- anyagának tében

Külön

Levél-

iratok.

már elmondottak mellett minden esetben bepillantást

engednek

korabeli termelési feltételek alapjául szolgáló t e r m é s z e t i vi-

szonyokba,

feltárják a falvak, mezővárosok határainak

állapotát,

a f o l y ó k , t a v a k , egyéb vizek közösségi h a s z n a i t , ártalmait és kárait,

az e r d ő k , c s e r j é s e k , n á d a s o k , mocsarak á l l a p o t á t , jelenlé-

tüket vagy h i á n y u k a t . Szólnak az időjárási : Az

viszonyokról.

erdőknél maradva: minden esetben vallanak a falu

erdőhasználati

szokásairól és lehetőségeiről, külön az

lakosainak állatte-

nyésztésen

belül a sertéstartással összefüggő makkoltatási lehe-

tőségről,

m ó d o z a t a i r ó l , vagy annak hiányáról. Minden esetben ki-

térnek ra.

a tűzi- és épületfával való "élés" örömeire vagy

A legtöbb helyen -ahol erdő van- felsorolják a

gondjai-

leggyakoribb

f a f a j t á k a t . Említést tesznek az erdőélés egyéb hasznairól: szedésről ,

áfonyáról,

gombázásról, vad gyümölcsök

málna-

gyűjtéséről,

hasznosításáról (például ecet készítésére); a fa árúsításának hetőségéről kák,

hordó-abroncsok készítésének s z a b a d s á g á r ó l , szokásáról

tilalmáról;

a

s z é n é g e t é s r ő l , faedények, eszközök

szoká-

s arról is, hogy m e r r e , m i l y e n . t á v o l s á g i g járnak el rön-

k ö k k e l , gerendákkal vagy fa készítményekkel Ugyanilyen ról,

vagy

készítéséről,

z s i n d e l y - h a s o g a t á s r ó l , az erdei l e g e l t e t é s r ő l , faúsztatási sokról,

le-

vagy tilalmáról, hordók, s z ő l ő k a r ó k , g e r e n d á k , desz-

kereskedni...

szempontok vezérlik a v a l l o m á s t e v ö k e t , ha

nádasok-

s á s o s , gyékényes mocsarakról van s z ó . Kiderül a vallomások-

b ó l , hogy a település határában termő nád alkalmás-e épületek

fe-

d e l e z é s é r e , vagy csak tüzelésre. Saját szükségükre vágják-e a nád a t , vagy árusítják is; milyen kötelezettséget ró rájuk a nádlással

kapcsolatban a földesúr? Feldolgozzák-e háziipari

tevékeny-

séggel a gyékényt kosárrá, lábtörlővé, t o j á s - t a r t ó v á , s z e k é r p o n y vává...,

szedhető-e

h o l , m e r r e , mennyiért A

a

földesúr horgászat?

halászat jogával; szabad halászatuk v a n - e , vagy csak

a a

Csíkásznák-é? jönnek

esetleg parancsára halásznak? D í v i k - e

Egyáltalán milyen módon h a l á s z n a k : v a r s á v a l , h á l ó v a l , A kifogott halból mennyi illeti őket,mennyi a. föl-

Saját

utóbbi

eszközeikkel, vagy a

földesúréval

halásznak-e?

S ha igen, saját fogyasztásukra vagy eladásra

esetben h o l , merre árusítják a z t , avagy éppen

el szekeres kereskedők a c s í k é r t . . . F o g n a k - é

nyestet,

élhet-

engedélyével,

rekesztéssel? desurat?

azt

árusítják?

m o c s a r a k b a n , tavakban, folyókban, e r e k b e n , patakokban

nek-e

Ez

szőlőkötöző sás a h a t á r b a n , s ha i g e n ,

nércet,

egyéb haszonállatot a v i z e k b e n ,

cát . . . . .

is?

honnan

teknősbékát, például

pió-

--

A v e s s z ő s ö k r ő l , bokros h a t á r r é s z e k r ő l , folyók menti g a l é r i a - e r dőkről

elhangzó vallomásokból k i d e r ü l , hogy azok csak tűzre

kalmas

cserjét,

feldolgozható vesszőből: stb. . . Az

tövises rőzsét a d n a k - é , avagy

vesszőt, s ha ez utóbbi szokásban v a n , mit

kosarat,

szekérkast, '

al-

háziipar-szerűen

kerítés-betéteket,

fonnak kapukat

i:

eddig említetteknél azonban lényegesebb a z , hogy az

ország

-

minden vagy

309 .-

településének lakói m i n ő s í t i k , tömören jellemzik a község a

mezőváros határát a szántóföldi termelés és az

nyésztés

szempontjából.

kiderül,

hogy

állatte-

A szántóföldet illetően minden

esetben

k é t - , három- vagy négy n y o m á s b a n , esetleg

szabad

foglalással, legelőváltással hasznosítják-e a határ szántható részeit. Rendre felsorolják azt is a jobbágyok, hogy milyen veteményeket dos

termelnek a n y o m á s o k b a n , mit külön kerti földekben.

precízséggel

hány, is

káposzta,

tüntetik fel a kerti földek

Gon-

veteményeit:

do-

kukorica,:' d i n n y e , tök, r é p a , z ö l d s é g f é l é k .

Azt

b e v a l l j á k , hogy ezeket saját fogyasztásra vagy piacra is ter-

m e l i k - e , s ha igen, hol é r t é k e s í t h e t i k . Minden esetben szólnak a kender- és len termesztés ről ,

szokásairól

kender-

és

vagy h i á n y á r ó l . Ezzel együtt emlékeznek meg

lenáztatás a d o t t s á g a i r ó l , s a kenderből vagy

kötelezően

adandó

feltüntetik vagy

földesúri r é s z r ő l , öézsmáról, amikor

minden

e s e t b e n , hogy nyers, tilolt

a

lenből azt

kendert,

is

lent,

fonallá f e l d o l g o z o t t a t , esetleg kész zsákot, vásznat kell-é

uruknak

s z o l g á l t a t n i u k , vagy éppen ebbéli adózásukat p é n z é r t , és

mennyiért válthatják Á

lehetőségei-

legtöbb

földjük, zökben

meg.

esetben m e g e m l í t i k , hogy hány ökörrel

szántható

és hogy s z ü k s é g e s - e , avagy s z o k t á k - é , és milyen trágyázni. Külön felsorolják a növénytermesztést

tényezőket:

árvíz,

s z á r a z s á g , b e l v í z , kártevő állatok:

a

időkökárosító csókák,

varjak, verebek vagy éppen vadak: ő z , szarvas, m e d v e . . . Minden

esetben szólnak a l e g e l ő k r ő l , azok bőséges vagy

szűkös

arról hogy saját határukon kívül kénytelenek-e

legelőt

voltáról, bérelni. tarlót,

Szó esik a vallomásokban arról is, hogy legeltetik-é az

kaszálás

u g a r t , a m á s o d i k - , harmadik- vagy negyedik

Hasonlóan írva,

mint

nemcsak bőségére

nyomást,

után a r é t e t . . . Jó-e marhatartásra a legelő füve,

inkább csak juhok

a rétet i s . Többnyire nagy kezdő

a termesztett kalászosok neveit is. A

térnek

vagy

legelhetik...

minősítik

annak

a

rét

elégséges vagy szűkös voltára, ritkán k i , hanenv a rajta kaszálható széna

betűvel esetében

előforduló minőségénél

is e l i d ő z n e k . Vannak t e l e p ü l é s e k , ahol nem győzik dicsérni a zsíros, a ra,

marha hízlalására is alkalmas szénát, míg máshol az

árvíz,

gyakori talajvizek " m e g b ű z h ö d t e t t e " , megpénés.zesítette

széná-

az

általa okozott gyakori m a r h a v é s z r e , vagy a

lápokon

ka-

-

szált szénák elvesztésére Rendre

panaszkodnak.

kiderül a vallomásokból, hogy állandó szántójuk van-e a

lakosoknak,

vagy

szántókat,

s

évenként újra osztják a földesurak t i s z t j e i

ha igen, minek a l a p j á n . Legtöbbször a vonó

számához igazodva. Miután

ilyen

művelés,

a

f e l t é t e l e i r ő l ' és m ó d o z a t a i r ó l , az

munkálatokról

-

marhák

szántóföldi

körülményeiről, azzal

összefüggő

hány igavonó b a r o m m a l , hányszor szántanak

őszi

tavaszi vetés alá, a határ mely részein milyen veteményt

melnek ték

i n k á b b , merre kószál tiono-bino c s o r d á j u k , hová

el

és hány napi m u n k á é r t , vagy á l l a t o n k é n t

legelésre vel

legeltetési

nem

dolgokról kói,

ter-

szerződ-

mennyi

pénzért

heverő marháikat; szénabehordás és aratán után m e n n y i -

bővült

stb...,

a

:

aprólékosan vallottak, jobbágyaink a

növénytermesztés és á l l a t t e n y é s z t é s

természeti, és

310 .-

lehetőségük;

makkolnak-e

a

feledkeznek meg arról s e m , hogy olyan

szóljanak,

sertéseik

aprólékosabb

mint hogy tartanak-e méheket a falvak

la-

s abból milyen formán veszi ki a dézsmát a f ö l d e s ú r . Ugyan-

úgy

részletezik a b á r á n y o k , s e r t é s e k , kecskék tartásával

latos

kapcso-

dolgaikat is. Aprólékosan beszámolnak arról is, hogy

gyümölcsösük

a funduson vagy k a s z á l ó k o n , avagy külön

van-e

gyümölcsös

kertek

díszlenek a határban: dió, s z i l v a , a l m a , k ö r t e , g e s z t e n y e

stb...

Ezek termését hogyan é r t é k e s í t i k , merre hordják

haszonnal

eladni. Minden ről. Ez

esetben

megemlékeznek a s z ő l ő s k e r t e k r ő l ,

szőlőhegyek-

két okon is. E g y i k , hogy saját határukban vannak-e

szőlők.

nemcsak a lakosság gyümölccsel, szőlővel és borral való ellá•

tottsága szőlőföld utolsó gyon

*

szempontjából

f o n t o s , hanem a szabadon a d h a t ó ,

vehető

okán é p p ú g y , mint a közösség h a s z o n v é t e l e i k ö z ö t t

nem

helyen szereplő korcsmáltatási jog n e g y e d - , fél- vagy naritka esetben egész .éves gyakorlásának szempontjából i s .

A

szőlőket azonban nemcsak s'aját határukban tartják nyílvári a lakó-, sok.

Ö t - h a t , olykor 8 mérföldes körzetben a jelesebb

mindegyikét

felsorolják, mint viszonylag jól f i z e t ő ,

a

zsellér rétegének munkaalkalmat biztosító

lakosság

szőlőhegyek elsősorban lehetősé-

get . Ha minden

már

a munkaalkalmaknál tartunk, meg kell e m l í t e n ü n k ,

investigatio bőven foglalkozik azokkal a p é n z s z e r z é s i

hetőségekkel,

ahol

napszámbérrel, fuvarozással,

haszonra

hogy levaló

j kereskedéssel, esetleg nünk

-

311 .-

sószállítással megkereshető a p o r c i ó r a , c e n z u s r a ,

a megélhetésire szükséges mindenkori pénz. Ide kell érte-

természetesen a b á n y á k a t , m a n u f a k t ú r á k a t , fábrikákat,

sza-

bad királyi városokat, kaszálási és aratási lehetőségeket, folyókon való munkavállalást Amilyen a

is.

gonddal igyekszenek a p a r a s z t o k , jobbágyok

közeli és távolabbi m u n k a a l k a l m a k a t , ugyanolyan

sorolják 6-8

felsorolni

részletezéssel

fel a vásározási, piacozási lehetőségeket is. Nemcsak a

mérföldes körzetben rendszeresen tartott országos

veszik

vásárokat

s z á m b a , hanem a 2-3 mérföldes körzetben felkereshető heti

piacozási . lehetőségeket is. Külön kitérnek arra, hogy melyik település v á s á r a i n , heti piacain, értékesíthetik haszonnál termeivényeiket, is,

a

n a t u r á l é k a t , melyiken az á l l a t o k a t , részletezve

hol kelendőbb a s z a r v a s m a r h a , hol a birka, a g y a p j ú , a

tés, és hová érdemes szállítani eladás végett háziipari ket ,

l a k ó i t , akik "fő posta ú t b a n " , "országos út" mellett

kat..

nemcsak

is"

a "fő bortermő" vidékek lakói

büszkék

"elhírese-

községek jobbágyai sem mulasztják el haszonvételeik

felsorolni szilvát, ket,

például

a piacra vágy eladásra is

termelt

a l m á t , hagymát, k á p o s z t á t , d o h á n y t / e g y é b

között

dinnyét,

zöldségfélé-

minden esetben megemlítve azt is, hol tudják mindezekét ér-

tékesíteni.

!

A vallomásokból kirajzolódik a korabeli Magyarország

közlekedé-

infrastruktúrája is. Minden esetben m e g t u d j u k , mely

lakói

egyéb

vízi alkalmatosságokkal szállítva javaikat.

Felső-Szabolcsból, kói

községek

hajóznak a legkülöntíözőbb f o l y ó k o n , u s z á l y o k k a l , csónakok-

kal,

és

javai-

"külföldre

szállított b o r a i k r a , hanem egyéb termelvényeikről

dett"

fal-

laknak,

mert ők - a "jövő-menő embereknek" - helyben is eladhatják

si

ser-

termékei-

k é s z í t m é n y e i k e t . Külön büszke dicsekvés tölti el azon

vak

azt

Például

Zemplénből és Szatmárból több tucat falu

rendszeresen "leereszkedtek" javaikkal a B o d r o g o n , a

Szamoson

Tiszán S z e g e d i g , r ö n k f á t , szőlőkarót, zsindelyt,

almát,

diót,

egyebet

s z á l l í t v a . Pontosan kiderül az

la-

szilvát, is,

hogy

kik, merre és milyen t e r m é k e k k e l , gyártmányokkal és bányakincsekkel

s z e k e r e z n e k . Külön kirajzolódik a sószállító utak

Pontosan

rendszere.

körvonalazódnak a vásári vonzókörzetek, ezernyi

keztetésre adva Sorolhatnánk

követ-

lehetőséget. még tovább azokat a viszonyrendszereket és

élet-

- 312 .módbeli ból,

sajátosságokat,

amelyekre fény derül az

investigatiok-

mint ahogyan azokat a természeti sajátosságokat is, a m e l y e k

megragadhatók ezekből a vallomásokból. Terjedelem -éppen

hiánya

okán azonban már csak arról

szólnék,

a m u n k a a l k a l m a k k a l , megélhetési lehetőségekkel

ban-

hogy

kapcsolat-

fény derül e forrásokból minden h í d - , r é v - , szárazföldi-

v á s á r v á m r a , legtöbb esetben a fizetni szükséges krajcárok ségére

is,

tételesen felsorolva a g y a l o g o s o k , á l l a t o k , üres.

rakott szekerek után fizetendő Másik ra,

és

összeget.

nagyon fontos m o z z a n a t , hogy minden f á b r i k a ,

kőfejtő,

és

mennyi-

malomkő k é s z í t ő , minden mész- és

manufaktú-

szénégető

hely,

p o s z t ó v á n y o l ó , gyapjúkalló megemlíttetik és helyileg is r ö g z í t t e tik

a

v a l l o m á s o k b a n , mint ahogyan minden száraz- és

minden

olájütő,

boltokat

vízimalom,

pálinkafőző is. Legtöbb esetben még az

állandó

is felsorolják a m e g v a l l a t o t t a k , mint ahogyan a

korcs-

máitatás jogának nagyon tarka gyakorlatára is fény d e r ü l . Áttételesen művelődéstörténeti adatok hordozói is ezek a vallomások.

írásban

rögzített formájukat vissza kellett "olvasni"

a

lakosoknak, azoknak meg kellett érteniük és kezük kereszt

vonásá-

val

a

vagy

nyelvén sok

aláírásukkal h i t e l e s í t e n i . Tehát a n y a n y e l v e n , kellett "kivenni." ő k e t . A lakosság írásbeli

készségéről

mindent elárul az, ha egy községben a falu nevében

tevők,

vallomást

vagy a vallomást ; hitelesítők mindenike saját kezűleg

alá a dokumentumot, vagy csak keze kereszt vonásával Adalékokat

használa-

sora.

Külön, érdemes s z ó v á t e n n ü n k , hogy k i h á m o z h a t ó belőlük a századi

XVIII.

Magyarország tájegységenként eltérő s ú l y - , t e r ü l e t - , űr-

hossz-mértékeinek

használatos nyája

írja

hitelesíti.

szolgáltat a falusi-, m e z ő v á r o s i pecsétek

tának elterjedtségéhez is az investigatiok

és

falu

r e n d s z e r e , annak t a r k a s á g a ,

az

fizetési e s z k ö z ö k , pénznemek s o k f é l e s é g e . K i n c s e s b á -

minden investigatio a n y e l v é s z e k n e k , történeti

soknak,

országban

n é p r a j z o s o k n a k , helytörténeti k u t a t ó k n a k ,

földrajzo-

honismerettel

f o g l a l k o z ó k n a k , történelem szakos tanároknak s t b . . . H a s z n o s í t h a t ják

őket a fauna- és flóra kutatói, a

közigazgatás-történettel,

településtörténettel f o g l a l k o z ó k , a j o g t ö r t é n é s z e k , a h e l y e s í r á s - k u t a t ó k , n é v t a n o s o k , lexikológusok, De

nem

Felhívni

szótárkészítők...

d i c s é r n i , csak jellemezni akartam ezt a

forrástípust.

rá a figyelmet, és biztatni országos f e l t á r á s u k r a ,

ki-

-

adásukra.

Hallatlanul

313 .-

gazdag szellemi kincs birtokába

jutna

történettudomány, a néprajz, de a hazai társadalomtudományok denike,

ha belátható időn belül az ország minden vármegyéje meg-

jelentetné vek:

saját területéről e forrásokat, és az országos

Néprajzi

stb. . .

a

min-

Intézet,

Országos

Levéltár,

Hazafias

szer-

Népfront

anyagi és kiadási lehetőségeket teremtene -akár házi sok-

szorosításban is-, hogy a mai országhatárokon kívül rekedt vármegyék

investigatioi is napvilágot láthassanak, akár a forrás ere-

deti

n y e l v é n , akár pedig magyarra fordítva, esetleg - s talán ez

lenne a legszerencsésebb-

"kéthasábosan".

Jegyzetek 1

2 3 4 5

Most nem szólva azokról a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i , parasztság-, jobbágyság-történeti ép országtörténeti s z i n t é z i s e k r ő l , amelyek valamennyien jeleptős helyet és terjedelmet biztosítanak a Mária Terézia-féle úrbérrendezés bemutatásának és értékelés é n e k , csak azt említeném m e g , hogy már a két világháború között elkezdődött az úrbérrendezés történetének tervszerű kutat á s a , forrásainak feltárása és p u b l i k á l á s a . Lásd erre Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia k o r á b a n . I . k . B p . 193?>. Ezt követően az Országos Levéltár kezdett. óriási vállalkozásba, amikor vállalta az úrbérrendezés v é g e r e d m é n y é n e k , a Tabelláknak az egész ország területét illető f e l t á r á s á t , melynek a dunántúli vármegyékre vonatkozó eredményét 1970-től használhatják a kutatók: Felhő Ibolya szerk.: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia koráb a n . I . k . D u n á n t ú l . B p . 1970. A munka folyik t o v á b b , s hallomás szerint az anyag kiadásra v á r . A számos helytörténeti és megyei vonatkozást érintő tanulmányok halmazából most csak Soós Imre (Az úrbéri birtokrendezések eredményei Sopron megyéb e n . S o p r o n , 1941.; A jobbágyföld sorsa Heves megyében a X V I I I . s z á z a d b a n . E g e r , 1957.) és Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az ú r b é r r e n d e z é s . (In: Pest megye múltjából, S z e r k . Keleti F e r e n c , Lakatos E r n ő , Makkai L á s z l ó . B p . 1965. 1 5 5 - 2 0 2 . ) munkásságára u t a l n é k . Felhő Ibolya i.m. Varga János szives t á j é k o z t a t á s a . Wellmann Imre: A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel e z e l ő t t , tulajdon vallomásaiknak t ü k r é b e n . B p . 1967. Arra nincs most lehetőségünk, hogy azoknak a h e l y t ö r t é n e t i , méginkább néprajzi munkáknak a garmadáját felsoroljuk, amelyek a paraszti vallomások egy-egy részletét vagy egy-egy mozzanatát szerbe-számba vették. Csak utalni szeretnék néhány kut a t ó r a , akik használták az investigatiokat kutatásaik során: Petrov A.: Pregyeli ugoruszkoj recsi v 1773 g . po officialnim d a n n i m . Izszledovanyie, i karti. Materiali z Ugorszkoj. Ruszi V I . S z a n k t - P e t e r b u r g , 1911.;

- 314 .U ő . : Pervij pecsatnij pamjatnyik ugroruszkoga n a r e c s i j a . Urbar i inije szvjazannije sz kresztyanszkoj reformi d o k u m e n t i . M a t e riali z Ugorszkoj Ruszi V . S z a n k t - P e t e r b u r g , 1900.; Kiss Lajos : A régi Rétköz. B p . 1961.; Viga Gyula: Tevékenységi formák és javak cseréje a Blikk vidék népi k u l t ú r á j á b a n . Borsodi K i s m o nográfiák. 23. M i s k o l c , 1 9 8 6 . 6 A vallomások forrásértékét kimerítően elemzi Wellmann Imre: A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel e z e l ő t t , t u l a j d o n vallomásaiknak t ü k r é b e n . B p . 1967. című munkája b e v e z e t ő j é b e n .

-

315 .-

Oltvai Ferenc: A CSANÁD VÁRMEGYEI URBARIÁLIS KÜLDÖTTSÉG ÉS IRATAI (1712-1743) 1767-1785 í . • A Mária Terézia-féle urbárium bevezetése Csanád vármegyében -miként a többi m e g y é k b é n is-, a nemesség autonóm s z e r v é n e k , a nemesi közgyűlésnek közreműködésével folyt l e . A megyegyűlés a munkálatok irányítására 1 7 7 0 . január B-án bevett szokás szerinti k ü l d ö t t s é g e t , deputatiót állított ö s s z e , amelynek irányításával és a művelet felügyeletével a királynő Andrássy István helytartósági tanácsost bízta meg királyi biztosi m i n ő s é g b e n . Ezt a. feladatot Andrássy Csanád megyén kívül Békésben és Csongrádban is ellátta. A megye urbariális küldöttsége ill. a kir.biztos a helységekkel a kapcsolatot küldöttei (exequensek) útján g y a k o r o l t a , éspedig: Návay Antal főszolgabíró és e s k ü d t j e , Karácsony Mihály, Návay Mihály ügyész és Gyürky Pál s z o l g a b í r ó , továbbá Szilvássy Ferenc szolgabíró és.Úrik. András esküdt ú t j á n . A helységeket a küldöttek között f e l o s z t o t t á k . Majd kézhez vették a~ -szükséges irományokat és esküt t e t t e k . A küldöttek első teendői közé tartozott az ú n . kilenc pontra adott válaszok ö s s z e g y ű j t é s e ill. f e l j e g y z é s e , amely kérdések az urbárium bevezetése előtti viszonyokra terjedtek k i . Néhány ezek közül: volt e a helységnek u r b á r i u m a , vagy szerződése? Mekkora szántó és rét tartozott egy egész telekhez? Mennyi volt a robot és kilenced? Ö r ö k ö s , vagy szabadmenetelű jobbágyok voltak e? Választ kellett adni arra i s , hogy milyen tényezők segítették, vagy hátráltatták a megélhetést (béneficiumok és maleficiumok)? Előzetes összeírást (Conscriptio urbarialis Possessionis X de anno 1770 p e r a c t a ) készítettek helységenkint a jobbágyokról, majd a z s e l l é r e k r ő l . Bejegyezték a belső telek és a szántó területét pozsonyi mérőben és' a rétét k a s z á s b a n . Ugyanilyen összeírást készítettek néhány h'ónappal k é s ő b b , amelyet pótösszeirásnak n e v e z t e k . (Conscriptio supplementalis possessionis X de.anno 1770) Ezekben az összeírásokban feltüntették a felnőtt fiú(k) és testv.ér(ek) s z á m á t . A szőlőkről is készítettek ö s s z e í r á s t . Ezek nem voltak a telki föld t a r t o z é k a i . Ekkor még csak Makón és

Apátfalván biztos ták, A

voltak

szőlők: A felsorolt adatok alapján a

királyi

5

elnökletével a.kiküldöttek és a megbízottak

megállapítot-

hogy a szántóra nézve hány minőségi osztályra van

megye

e helységeit az I . osztályba s o r o l t á k ,

mennyinek

szükség.

mondván,

vala-

egyformán a legjobb minőségű a s z á n t ó j a . A m e g y e g y ű l é s

tudomásul vette a megállapítást és a h e l y t a r t ó t a n á c s elé t e r j e s z tette, ban azaz ri

j a v a s o l v a , hogy 36 hold legyen a szántó az első

és

kaszás,

20 szekér szénát termő legyen - akár e g y s z e r i , akár kétszeesetben k a s z á l h a t ó . A javaslatot az uralkodó elé

ték.

Mária

szántóra

terjesztet-

Terézia csupán Battonya esetében változtatta

meg

a

nézve a javaslatot; másodosztályba s o r o l t a , mivel hatá-

rában a Szárazértől nyugatra eső terület nem eléggé Ezután zá

osztály-

38 hold. a másodikban. A rét pedig egységeseri 20

termékeny.

került sor az urbárium nyomtatott s z ö v e g é n e k , és a hoz-

tartozó tabella kitöltésére. A lakosokat m e g k é r d e z t é k , m i k é n t

akarják tot? tak ban, 6.-16 azt

a kilencedet teljesíteni és miként szolgálják le a robo-

Természetben -in natura- az egész megyében 12 napot a

kíván-

f ö l d e s u r a k , amiként az urbárium bevezetése e l ő t t , általáa

fennmaradó

krajcárral. megfizette.

40 napot a lakosok

megváltották

naponkénti

Ha pedig az uraság a 12 napnál többet

kívánt,

A zsellérektől az urbáriumbari m e g h a t á r o z o t t

18

napot in natura kívánták m e g . Bejegyezték a helyileg változó adatokat

a nyomtatvány üresen; hagyott helyeire: hányadik

sorolták kaszálóra

osztályba

a h e l y s é g e t , az egész telekhez hány hold s z á n t ó r a , hány való rét jár, egyszer vagy kétszer kaszálhatnak e szé-

nát

évente (sarjút a megyében sehol sem tudnak k a s z á l n i , vallot-

ták

a kilenc pontos kérdések e g y i k é r e ) , hány hónapig mérhetik

bort?

(Vajat pedig mindenütt kellett adni Csanád m e g y é b e n , volt'legelője, ami a

tehéntartást

a

mert

mindegyik

helységnek

bizto-

sította.)

Van e e r d ő , vagy'nádas, miből tudja a jobbágy a tűzre-

valót

és az épületfát beszerezni? A fát a M a r o s - m e n t i

nádat

pedig szinte minden helység határában t a l á l h a t t a k . Az ura-

ságok engedélyezték az erdő h a s z n á l a t á t , de

ártérről,

ellenszolgáltatáskép-

pen háztartásonként 1 öl fát, és 40 kéve nádat kellett a j o b b á g y nak

vágni és a megkívánt helyre " b e r a k n i " . A kitöltött

ványokat

a kiküldöttek aláírásukkal és pecsétjükkel

nyomtat-

hitelesítet-

ték! A

szöveges urbáriumot kiegészíti a t a b e l l a , amelynek

rovataiba

-

317 .-

először bevezették a telkes jobbágyok nevét, telkük mineműségét (kvalitását), telki földjük (belső telek, szántó és rét) területét és az ennek arányában járó robotot 1 1 1 . a különféle adónemeket. Majd á házas zsellérek és a házatlan zsellérek adatait írták b e . A helységeknek rendszerint volt rétjük a községi fogat lovainak ellátására; ennek terjedelmét is b e j e g y e z t é k . Külön vezették be a tisztségviselők telki földjeit,:ezek: a p l é b á n o s , a lelkész, a pópa, a j e g y z ő , az iskolamester és a k á n t o r , ahol pedig volt, az uraság t i s z t j e , néhol a mezőőr, vagy c s ő s z . A tabella végén összesítették az adatokat és a megyében valamennyit 1772. február 20-án h i t e l e s í t e t t é k . Az elkészült urbáriumokat a kiküldöttek bemutatták a királyi biztosnak és a m e g y e g y ű l é s n e k , ahonnan a példányokat felterjesztették a helytartótanácshoz; annak észrevételeit a küldöttek egyeztették saját p é l d á n y a i k k a l . 1 7 7 3 . május 25-én következett a rendezés utolsó m o z z a n a t a , a kihirdetés, amikor is a kiküldöttek minden helységben összehívták a jobbágyokat és a földésurakat; vagy tisztjeiket és élőszóval pontról pontra ismertették előttük az u r b á r i u m o t . Nyomatékosan felhívták őket a m e g t a r t á s á r a , majd bizonyságlevelet (testi-, moriiálist) állítottak ki a k i h i r d e t é s r ő l . Csanád megyében a kiküldöttek nem fűztek megjegyzéseket a hirdetéshez, annak megtörténtén kivül.

ki-,

Az urbáriumot és a tabellát négy példányban kellett elkészíte•••••'••• , .¿i • ni. A kiküldöttek ennek megfelelően a kihirdetés után az uraságot megillető példányt *ís az érintett helységét a helyszínén átadták. A vármegyét illető példányt beszolgáltatták a megyei levéltárnak és a közgyűlés gondoskodott róla; hogy a helytartótaná1 csét f e l t e r j e s s z e . • A helytartótanács illetve illetékes szerve, az urbariális bizottság és a vármegyék is az első években nagy figyelmet, fordítottak áz urbárium bevezetésének végrehajtására. A helytartótanács megkívánta, hogy az év végén összefoglaló jelentést küldjön a megyei urbariális küldöttség a lefolyt e s e m é n y e k r ő l . A jelentésekben foglalkoztak a z z a l , hogy a helységek elegét tettek-e urbarialis kötelezettségüknek, maradt-e adósság, vagy n e m . Az elköltözőitek után maradt-e üres ház? Volt-e panaszuk a f ö l d e s ú r , vagy tisztjei és szolgái e l l e n , vagy nem? Megmaradnak-e szerző-

-

désük

318 .-

mellett? A lakosoknak ezekről a kérdésekről

kellett és azt írásba

nyilatkozniok

foglalniok.

A két megyei küldött a szokásoknak megfelelően "hiteles b i z o n y ság"-ot ben

j e l e n t e t t , bármiféle igazgatási tevékenységük a h e l y s é g -

együttes

irat,

közreműködésükkel volt j o g é r v é n y e s . A

amelyet a gyakran tartott v i z s g á l a t o k , azaz

alkalmával

számos

ok-

investigátiok

készítettek, kivétel nélkül kettejük a l á í r á s á v a l

ju-

tott a megyegyűlés elé. Az elkészült iratokat .- nem lakván a községben, seke.n

magukkal vitték a m e g y e s z é k h e l y r e , M a k ó r a . A m e g y e g y ű l é részt

véve, az ügyek'tet irataik alapján adták e l ő ,

helytartótanácshoz szerkesztették. iratkezelő

Irataik

szervhez

jelentékeny része nem jutott

a

nyilvántartás c é l j á b ó l . Maguknál

a ők

megyei

tartották

az i r a t o k a t , még a helytartéltanácsi leiratokat i s , és nem ták

sőt

intézett előterjesztéseket is r e n d s z e r i n t

juttat-

vissza a K a n c e l l á r i á r a R é s z t vettek a küldöttek az ú r i s z é k i • •

üléseken nyán,

>

is, amelyeket Mako/i, vagy N a g y l a k o n , F ö l d e á k o n ,

Batto-

vagy éppen a m e g y é i j k í v ü l , az A r a d - m o d e n a i uradalom

tartósági

tiszt-

s z é k h e l y é n , Pécskán tartottak; u r b a r i a l i s ügyek

megye-

törvényszéki tárgyalásain is jelen v o l t a k . Tevékenységük az urbárium

Csanád megyei bevezetésének második időszaka u t á n , amely

jobbágytelkek

fölmérésének

tevékenységük

alább h a g y o t t . Ezután már mint szolgabírák

ki

befejezésével ért véget

a

(1777-1782) jártak

a h e l y s é g e k b e , természetesen továbbra is e s k ü d t j e i k k e l , és az

u r b a r i á l i s investigátiok is elmaradtak; az adódó u r b a r i á l i s ket

ügye-

l a n y h á b b a n , az egyéb igazgatási ü g y e k k e l együtt i n t é z t é k .

m e g y e g y ű l é s e k e n mindinkább előtérbe került a megyei ügyész pe,

aki

ügyekkel hogy

szere-

az úrbéri panaszok esetében hivatalból volt k ö t e l e s foglalkozni.

A

Az urbárium fontos rendelkezése volt

az az,

az úrbéri perékben az úriszéktől á s e d r i á h o z , azaz ä m e g y e i

törvényszékhez, ni.

s onnan a helytartótanácshoz lehetett

fellebbez-

Minden más ügyben mégmaradt továbbra is az ú r i s z é k , 2

fellebbvitelre 22-én

a megyei s e d r i a - j o g a .

illetve

I I . József 1 7 8 5 . a u g u s z t u s

kiadott rendelete kimondja: " . . . ha netalán valakitül

borgattatnának,

a Vármegye v é d e l m e z ő ü l fiscalist ! 3 rendelni és rövidségeket megorvosolni tartozzék." Csanád megyében aZ urbáriumokat még jóvá sem h a g y t á k ,

amikor

az

-1772-,

ben-

aziránt

há-

úrbéri pátens előírásainak megfelelően már megkezdték az uraságok és a helységek jobbágy lakosai között a

nékik

szerző-

-

319 .-

dések k ö t é s é t . Az urbariális küldöttség tevékenysége .ebben a szakaszban

a mindkét, oldali kötelezettségek teljesítésének

zésére

terjedt k i . Az investigátiók alkalmával a helység

nak

ellenőrlakói-

jelenlétében ismertették a szerződések e l ő í r á s a i t , és az el-

fogadást

írásba f o g l a l t á k V o l t

olyan eset is, hogy a

szerződés

elfogadását a helység tanácsa (elöljáróság) az úriszék előtt teljes számban.megjelenve nyilvánította k i , amit aláírásaikkal nyomban h i t e l e s í t e t t e k . A

|

szerződések tartalmazzak az urbariumban szereplő

alapadatok

felsorolását és a teljesítendő k i k ö t é s e k e t . A szerződések ma

az

tartal-

úrbéres helységek jellegétől függően eltért e g y m á s t ó l .

A

három m a g á n f ö l d e s ú r i helység között is volt k ü l ö n b s é g . Csanád megyében

három

magánföldesjraság

(Arad-mpdenai város

uradalom)

elérte,

hat

kamarai

földesuraság

hogy egy összegben válthatta meg magát az

szolgáltatások gyobb

és

alá tartozó úrbéres helység v o l t .

legfontosabbikától,

a dézsmától és a

Makó úrbéri

robot

na-

h á n y a d á t ó l . 1777-ben azonban Christovich Imre püspök beve-

zette

az u r b á r i u m o t , azaz á szolgáltatásokat háztartásonkint ve-

tette

k i . De a királynő rendeletére és a megye közbenjöttével

korábbi lek

a

szerződéseknél ugyan s ú l y o s a b b , valójában enyhe feltéte-

mellett s z e r z ő d t e k . Lényege: évi kilencezer forint

készpénz

és mintegy 3500 Ft értékű természetbeni, s z o l g á l t a t á s . Mégis urbárium jat

jellegű az a k i k ö t é s , hogy telkenkint k a p p a n t , c s i r k é t , vaés t o j á s t , sőt egy napi f u v a r t , a házas és házatlan

reknek pedig egy napi robotot kellett Földeákkal osztozott

a

á

teljesíteni.

zsellé-.

4

Návayak (az urbárium bevezetésekor már öt

k ö z s é g e n ) , Tornya m e z ő v á r o s s a l

szerződött.

Az

Marczibányi

viszont

Marczibányi

előbbiek jobbára az urbárium előírásai tetemes k e d v e z m é n y e k k e l kötött

Návay István

szerint,

szerződést.

(Varjasházi pusztát kedvező«'feltételekkel adta bérbe a tornyaiaks . I nak. V A hat kamarai helység - ¡ A p á t f a l v a , B a t t o n y a , C s a n á d , N a g y l a k , Palota

és Sajtény szerződési feltételei kisebb eltérésekkel meg-

egyeznek azzal

e g y m á s s a l . A községekben az urbárium bevezetésén

kívül

kezdődött új é l e t , h'ógy eötvenesi Lovász M i h á l y , az

Arad-

-modenai be

uradalom prefektusa éS adminisztrátora valamennyit bér-

v e t t e . 1 7 8 3 - i g , amig ¿.létben v o l t , ő volt a b é r l ő , utána f i a , j Z s i g m o n d . . A feltételek számos pontban enyhék v o l t a k , de jóval

súlyosabbak, szék

a

pénzen

Lovájobbá-

kellett mégváltani a szolgáltatások nagyobb

az Arad megyei Ötvenesre, a b i r t o k u k r a , vagy

Borosjenőbe

tette.

a

jelen-

Megmaradtak községenként a j e g y z é k e k , amelyekben fel

tüntetve

A

Ménes-

kellett a gabonát s z á l l í t a n i . A j o b b á g y o k n a k

40-50 km-es út (mai mértékkel mérve) a legsúlyosabb terhet

a

ré-

A gabonadézsmát viszont Lovászék természetben k í v á n t á k .

községekből re,

az urbárium bevezetése előtti á l l a p o t .

megyében nem tettek szert birtokra; a hat község

gyainak szét.

mint

van

névszerint a jobbágy neve, a szállított gabona n e m e , és

rendeltetési

szerződésben

h e l y . Amennyiben a szállítási idő

meghaladta

a

kiszabott m é r t é k e t , az uradalom térítést f i z e t e t t a

j o b b á g y n a k . Az uradalmi katonák a fuvarozó-szállító jobbágyok

jó-

szágait nem engedték l e g e l n i , a jobbágyokat ü t ö t t é k - v e r t é k , zsákjaikat elrabolták s t b . Az ilyen és ennél s o k k a l t a . s ú l y o s a b b szok

is sorra kerültek a megyegyűléshez és onnan a

pana-

helytartóta-

nácshoz is e l j u t o t t a k . A panaszok további sorsa r e n d s z e r i n t

kide-

ríthetetlen. A

szerződésekből Lovászék jövedelme is k i d e r ü l . A hat h e l y s é g -

nek

jobbára pénzen kellett megváltania a s z o l g á l t a t á s o k a t . így a

robot négyötöd részét. K i t ű n i k , hogy a terheket fokozatosan ték; Ft

az első években a hat községből valamivel több mint volt az évi j ö v e d e l e m . IÁ gabona- és a bordézsmát

kellett

a

természetben

b e s z o l g á l t a t n i . Ennek pénzben számított értékét nem •

merjük.

bői a

A földesúri szolgáltatások összege mindenkor

meghaladta kilenc

helységének az utőbbi címen 14.500 Ft-ot írtak e l ő . V:'

a hat kamarai helységre 7.900 Ft j u t o t t . Makó város terhek több mint h a r m a d á t , 5150 F t - o t . A katonai

jelentette szer

viselte

beszállásolás

a legsúlyosabb terhet, mert a k i s z o l g á l t a t o t t

beszámítottak.

élelmi-

6

kir.kamara az urbárium bevezetésekor.néhány évben

készíttetett tött

arról,

urbariális

mennyivel

kimutatást

hogy a hat Csanád megyei helységgel

szerződések

feltételei

megkö-

a - helységekre

kedvezőbbek a n n á l , mintha az urbáriumban

toknak nevezték (combinatoria

nézve

meghatározot-

tak szerint kezelnék a z o k a t . Ezeket a k i m u t a t á s o k a t becslési Az

Éb-

és a lótáp napi ára mindenkor többet tett k i , mint a m e n n y i t

az adóba A

is-

!

megyének fizetendő házi-?és hadiadót. 1770-ben a megye

úrbéres

emel20.000

ira-

tabella).

1 7 7 4 . évi becslési iratból kitűnik: "Apátfalva az

urbárium

•p

szerint

fizetne 1644. F t - o t , a szerződés szer.int fizet 705 F t - o t ,

megtakarítása

939 F t . " . . . A kimutatások a jobbágyok pénzbeli le-

vonásait részletesen

feltüntetik.

Az urbárium bevezetésekor a jobbágyok használatában álló telekrészeket

(belső t e l e k , szántó és rét) a bemondás alkalmával be7 és annak alapján jegyezték fel. Amint Battonyán vallot-

csülték

ták a kilenc pontból álló kérdések egyikére: "Az Helsignek jában

lévő

osztva,

határ-

szántó és kaszáló földek házhely után nincsenek

hanem

ki-

ki-ki az lakosok közül erejéhez képest szántó

és

kaszáló földet foglalván..." A jobbágyok tudták, hogy a felméréskor

ki fog d e r ü l n i , hogy nagyobb a használatukban lévő

mint

urbárium év

terület,

amekkorát a bevallás alkalmával, 1770-ben feljegyeztek. bevezetése

múlva,

1777-ben

1770 és 1772 között t ö r t é n t , a felmérés vette kezdetét és 17B2-ben

fejeződött

Az öt be.

1777-ben B a t t o n y á t , C s a n á d o t , F ö l d e á k o t , Palotát és Sajtényt mérték

f e l . 1778-ban N a g y l a k o t , 1779-ben A p á t f a l v á t , végül

Makót. fölmérés ahol

1782-ben

Tornyáról nincsen a d a t u n k , valószínűleg nem mérték f ö l . A módja:

már

lenföld, kapott

a

határt|három dűlőre

osztották

(calcatura);

volt s z i l v á s - , vagy káposztás föld, netán

kender-

azoknak is dűlőt 'íjiértek. Minden jobbágy minden

dűlőben

telkének részeként.megfelelő nagyságú t e r ü l e t e t . A

három

nyomásrendben

való művelésit ill. l e h e t ő s é g e t , ha addig nem r volna m e g , a fölmérés (dimensio) m e g t e r e m t e t t e . A

fölmérés az uraság szá(nára nyomban tetemes jövedelmet

tett, től a

és

lett

jelen-

hiszen a föld használóinak a száma növekedett a bevezetésk e z d v e . A jobbágyság számára a használatukban levő föld

belső

illetve lati

t e l e k ) hiteles nyilvántartása biztosította a

(és

teleknek,

a telekrésznek a s z e m é l y e s , kétségbe nem vonható haszná-

jogát'. Nyomban k i d e r ü l t , hogy Csanád m e g y é b e n , miként a tö-

röktől

visszafoglalt t e r ü l e t é n , lényegesen több megművelhető te-

rület

v a n , mint amiról Í772-ben az "első urbárium"

Ennek

megfelelően úgy az u r b a r i á l i s , mint a megyei és az

tanúskodott. állami

terheik (cassa d o m e s t i c a , cassa contributio) is n ö v e k e d t e k . Figyelemre

méltó,

hogy a fölmérés időszakában

az

urbariális

küldöttség főleg a szerződések m e g k ö t é s e k o r , és az urbariális panaszok félvételével és továbbításával ad életjelt m a g á r ó l . A fölmérés

a

földesurak

é r d e k e , ők is viselik a

költségeit.

sincs

n y o m a , hogy a fölmérés eredményeként létrejött

Annak

tabellákat

-

322 .-

(esetleg térképek is k é s z ü l t e k ) a küldöttek vették volna át juttatták volna a megyei levéltárba, avagy közreműködtek volna példányoknak a helytartótanácshoz történt f ö l t e r j e s z t é s é b e n . fölmérésre megbízást adó uradalmak saját p é l d á n y a i k a t átvették földmérőktől és átadták az elöljáróságnak a községi p é l d á n y t .

és a A a

A Csanád megyei Levéltárbán úgy az "első u r b á r i u m " , mint a fölmérés példányait más iratoktól elkülönítetten tartották és azok úgy vannak jelenleg i s . Némi hiányuk a H e l y t a r t ó t a n á c s i L e v é l t á r (Magyar Országos Levéltár) Urbaria et C o n s c r i p t i o n e s s o r o z a t á b ó l kiegészíthető. Mielőtt az urbárium Csanád megyei b e v e z e t é s é v e l k a p c s o l a t o s vábbi

to-

eseményeket ismertetnénk, amelyek m e g í t é l é s ü n k szerint, ki-

tűzött

feladatunkkal

alátámasztására

szorosan ö s s z e f ü g g n e k , a további

megértés

közöljük az "első u r b á r i u m " és a fölmérés

néhány

összesített adatát,'. egymással összevetve. A jobbágytelkek és az úrbéresek száma Csanád az urbárium bevezetésének (1772) és a telkek (1777-1781) idejében

vármegyében fölmérésének

Százalékos A jobbágytelkek száma A telkes jobbágyok

1772

•

száma

A házzal bíró zsellérek száma u A házatlan zsellérek száma

1

1777-1781

1786

1772

1477 '

1777-1781

1945

1772

639

1777-1781

944

1772

171

1777-1781 Az úrbéresek összesen Megjegyzés:

681

emelkedés : 162 % 131 % 147 %

252

1772

2287

1777-1781

3141

147 %

>

' '

.137 %

Tornya mezőváros adatait nem vettük be a

kimutatás-

b a , mert csak 1772-ből vannak meg az adatai és így az ö s s z e h a s o n lításra nem kínálkozott lehetőség. 1 7 7 2 . évi adatai: A jobbágytelkek száma: A jobbágyok száma:

34 6 / 8 . 102

. A házzal bíró zsellérek száma: 9 Házatlan zsellérek nem voltak.

-

323 .-

A gazdálkodás két fő á g a z a t a , a földművelés és az állattenyésztés területi megoszlása kitűnik a tabellák a d a t a i b ó l . A szántók a nyolc úrbéres helységben (Tornyával nem számoltunk) 1772-ben 31.057 holdat tettek k i . A fölméréskor 52.647 holdat ; a növekedés 169 A rétek első alkalommal 14.574 k a s z á s r a , a fölméréskor 29.285 kaszásra terjedtek. Az emelkedés k é t s z e r e s . A szántők és a rétek együttesen a két időszakban 45.631 holdról (a kaszást is egy holdnak vettük) 81.932 holdra e m e l k e d t e k , azaz 179 %-kal több földet mértek ki a p a r a s z t o k n a k , mint amennyit 1770-ben bevallottak ill. b e c s ü l t e k . A f ö l m é r é s , amelyet Báttonyán és még néhány helységben 1777-ben v é g r e h a j t o t t a k , előre nem látott következményekkel járt. Battonyát kivéve valamennyi helységben több telket mértek ki, mint amennyi 1772-ben, az urbárium tabellájában v o l t . Báttonyán viszont akkor is 103 5/8 telket szabtak k i , mint a f ö l m é r é s k o r . Változás annyiban m u t a t k o z o t t , hogy a szántó és a rét együttes területe még kevesebb l e t t , mint 1 7 7 2 - b e n , 6996 holdról 6799 holdra c s ö k k e n t . A telkesek száma mindkét esetben 1 8 4 , ellenben a házas zsellérek száma 63-ról 170-re e m e l k e d e t t , a házatlanoké Q pedig 3-ról 33-ra. A fölmérés eredményén az uradalom akkor még nem

változtatott.

nyarán nem

Tiltakozásul a battonyaiak 1779

tavaszán

és

a mezőgazdasági munkákat abbahagyták. A mozgalmat a görög

egyesült

egyház p a p j a , Nadasky pópa vette a kezébe és

arra

igyekezett

rábírni a lakosságot, hogy telepedjenek át a

kerületbe,

Pancsova térségébe és csatlakozzanak a szerb határőr-

séghez. hogy

Csajkás

M i n t . j e l e z t e , lépéseket is tett és bíztatást is

ott

kapott,

elegendő földet fognak kapni. Aláírásokat gyűjtött

eltelepülni jelentkeztek

szándékozóktól. A vizsgálatnál k i d e r ü l t , hogy az e l t e l e p ü l é s r e . Az iratokat a község

az

sokan

pecsétjével

is e l l á t t á k , amihez nem volt joguk. Nadasky pópa vezetésével küldöttség

kereste fel Barandán a határőrség egyik h a d n a g y á t , aki a

határőrezred ket. van

Az

parancsnokához,

ezredes nyomban látta, hogy

dolga,

tájékozatlan

akik nincsennek tisztában mozgalmuk

jelentkezésüket joga.

Pancsovára utasította a

elutasította.

küldötte-

parasztokkal

jelentőségével;

A befogadáshoz különben sem

volt

A battonyaiak dolguk végezetlenül tértek h a z a , telve aggo-

dalommal az előre látható büntetés m i a t t . Az

áttelepülési mozgalmat lázadásnak m i n ő s í t e t t é k .

Hazatértük

-

324 .-

után valamennyien büntetésben r é s z e s ü l t e k . Nadasky n e v é v e l , m i n t pőpával többé nem találkozunk. A h e l y t a r t ó t a n á c s kivizsgálást rendelt e l . Mi késztette a battonyaiakat az e l t e l e p ü l é s r e ? M i f é le jogtalanságokat követtek el a lakosokkal szemben? Számos panasz merült fel az uradalom katonáinak k e g y e t l e n bánásmódja és az uradalmi tisztek szállítási igényeinek m é r t é k t e l e n s é g e miatt stb. Az eltelepülési mozgalom azzal a k ö v e t k e z m é n n y e l j á r t , hogy a k i r . kamara k i v i z s g á l t a d battonyai h e l y z e t e t . Megállapították, hogy Battonyán 300-nál is több telket lehet kimérni és e z á l t a l a jövedelmeket tetemesen lehet fokozni; akár 10.000 Ft-ot is el lehet érni évenkint.. Az eltelepülési mozgalmat a kormányszékek, a vármegye és maga az uradalom is k e l l e m e t l e n és veszélyes tünetnek t a r t o t t á k . A megye attól t a r t o t t , hogy az őszi m u n k á k a t el nem végző battonyaiakat el kell majd t a r t a n i , de miből? Ha eltel e p ü l n e k , vagy szétszélednek, kihez szállásolják be a k a t o n á k a t , 9 honnan fedezzék a megye népességre harmadik helysége adóját? Az uradalom 270

a telkeket fokozatosan s z a p o r í t o t t a , az 1820-as é v e k b e n

telekből

előhaladása zetiségi

állott B a t t o n y a . Mindez a népesség gyarapodása

és

tekintetében jelentős tényező v o l t . Időközben a nem-

összetételben

változás t ö r t é n t . A század első

éveiben

magyarok települtek Battonyára a szerbek és a románok m e l l é . Jobbágytelek

már

1848-ra dott

nem

jutott

a

magyaroknak,

de

háztelek

a Magyar lakosság is m e g e r ő s ö d ö t t , létszámában

igen;

gyarapo-

és a telkes jobbágyok negyed része már magyar v o l t . Az ura-

dalom utcarendezést hajtott végre, 1839-ben pedig m e z ő v á r o s i

jog-

állást szerzett B a t t o n y á n a k , évi három országos v á s á r t a r t á s i

jog-

gal. Battonyán társadalmi folytán

:

a nemzetiségek között 1848-ban sem volt e l l e n t é t .

A

feszültséget a mezőváros határának teljes m e g m ű v e l é s e

a számban gyarapodó lakosság földszerzési

korlátozottsága

leheetőségének

kísérte, i amelyet a b i r t o k a p r o z ó d á s

is

kifeje-

zett. Csanád

vármegyében az ürbarium b e v e z e t é s é n e k v é g r e h a j t á s á r a

a

nemesi közgyűlés által kiküldött t i s z t s é g v i s e l ő k (szolgabírák est . k ü d t j e i k k e l ) iratai a megyei kancelláriába k e r ü l t e k , majd idők folyamán átadták azokat á megyei l e v é l t á r n a k . A k a n c e l l á r i á n az iratokat már nem látták'el nyilvántartásba vételükre vonatkozó

-

325 .-

f e l j e g y z é s e k k e l . A l e v é l t á r b a n egy 1878-ban készült leltárban úrbéri

iratokként jegyezték be a z o k a t .

fondjainak nek

10

A Szegedi Állami Levéltár

1966-os jegyzékébe Csanád Vármegye Nemesi

(1717-1785)

Urbariális

Közgyűlésé-

á l l a g a k é n t , mint az U r b a r i á l i s Deputatió

1770-1780)

(Acta

iratai címen vétettek b e . A Csanád

megye

Levéltára

1 7 1 0 - 1 9 5 0 . c . , _ 1 9 8 4 . évi i s m e r t e t ő leltárban

ugyancsak

a

k ö z g y ű l é s r é s z e k é n t , az e l ő b b i címtől eltérő

megneve-

nemesi

zést

adtak

az állagnak (Úrbéri i r a t o k ) . Jómagunk

helyénvalónak

tartottuk az állag korábbi m e g n e v e z é s é t v i s s z a á l l í t a n i és az iratokat Az

t á r g y u k , azon belül az úrbéres helységek szerint

alábbi

leltárba vétel ennek a f e l t á r á s n a k

jött l é t r e . Az

az

rendezni.

eredményeként

.

.

u r b a r i á l i s ügyekre v o n a t k o z ó a n a levéltár más fondjaiban

is

találhatók i r a t o k . A nemesi k ö z g y ű l é s j e g y z ő k ö n y v e i b e n és irataiban

- í h ; - - a megyeitörvényszék

( s e d r i a ) irataiban -hogy a

többi

fondot ne említsük- számos iratot ő r i z n e k ebben a t á r g y b a n . Az U r b a r i á l i s K ü l d ö t t s é g iratai Csanád megye L e v é l t á r á b a n . ' ' i Az iratok t e r j e d e l m e : ' 0 . 3 9 . f m . a.

' .

Á l t a l á n o s iratok 1 7 6 7 - 1 7 7 2 . Kormányszéki re:

•.

'

. .

l e i r a t o k , n y o m t a t v á n y o k az urbárium

bevezetésé-

a kilenc k é r d ő p o n t , a h e l y s é g e t e l ő s e g í t ő és

hátráltató

tényezők,

a

tiltott

követelések felsorolása,

az

urbárium

n y o m t a t o t t , k i t ö l t e t l e n p é l d á n y a , e s k ü t é t e l e k szövege b.

A

kilenc

k é r d ő p o n t r a és a h e l y s é g e k e t segítő és

c.

E l ő z e t e s és p ó t ö s s z e í r á s o k 1 7 7 0 , 1 7 7 1 . , 1 7 7 6 - 1 7 8 2 .

t é n y e z ő k r e adott válaszok Úrbéresenként nyi d.

hátráltató

1770.

a b e l t e l e k , a szántó és a rét területe

m é r ő b e n , h á z t a r t á s o n k é n t a felnőtt fiú(k) és

számának

stb.

pozso-

testvér(ek)

feltüntetésével.

V i z s g á l a t i ( i n v e s t i g á t i ó s ) iratok

1773-1785.

Jelentések

helységek

a

vizsgálatokról, a

bizonyságlevelei

(testimonialisok) észrevételeikről, panaszaikról. e.

Szerződések zött

a

(contractusok)

pénz-,

a munka és a

a f ö l d e s u r a k és a helységek terménybeli

. kö-

szolgáltatásokról

1712-1743. 1772-1786. f.

Becslési

iratok ( C o m b i n a t o r i a e t a b e l l a ) 1 7 7 4 - 1 7 8 2 . K i m u t a t á -

-

sok:

326 .-

mennyivel előnyösebb az ú r b é r e s e k r e nézve a s z e r z ő d é s e s

állapot,

mintha az urbárium előírásai szerint t e l j e s í t e n é k a

szolgáltatásokat. g.

Panaszok az úrbéresek részéről az uradalmi tisztek és az uradalmi katonák ellen

h.

1773-1783.

Úrbéri szolgáltatások iratai 1 7 7 0 - 1 7 8 2 . A gabonadézsma beszolgáltatása és szállítása 1 7 7 6 - 1 7 8 2 . . A k u k o r i c a , a köles és .a mézszolgáltatás megváltása A szénakaszálás teljesítése

1780-1782.

A favágás és nádlás teljesítése i.

Vegyes tárgyú A

1776.

1774-1781.

iratok

battonyai lakosoknak a Csajkás-kerületbe való

mozgalmáról felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv

elköltözési 1779.

A lebontandó makói tanyák összeírása (94 t a n y a ) 1778. A szabadságra hazabocsájtott katonák nyilvántartása

1780.

Becslés A p á t f a l v a , C s a n á d , Nagylak és Sajtény felmérendő

job-

bágytelkeiről .

Jegyzetek 1 2 3 4

5 6 7

Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában l.k. D u n á n t ú l . Szerk.: Felhő Ibolya B p . 1 9 7 0 . 1 4 - 1 6 . Csizmadia Andor-Kovács Kálmán-Asztalos László: Magyar alkotmány és jogtörténet. I I . kiadás. B p . 1 9 7 5 . 1 8 6 . Impiom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez I I . 1695 - 1 8 4 8 . Békéscsaba 1 9 7 1 . 99-100. Szirbik Miklós: Makó várossának k ö z ö n s é g e s és az abban levő reformata ekklésiának különös l e í r á s a . C s a n á d v á r m e g y e i Könyvtár 6 . Sajtó alá rendezte: Or.Eperjessy K á l m á n . Makó 1926. 24. . ' Kelemen Ferenc: Makó igazgatásának történeti formái. A M a k ó i Múzeum Füzetei 5. Makó 1970. 11. Tóth Ferenc: Makó hétszáz éve. József Attila Múzeum Makó. (Év nélk.) í. . Tóth Ferenc: Makó város Urbáriuma. M a k ó , 1 9 7 6 . Kézirat; A Makói József Attila Múzeum b i r t o k á b a n . Tóth Ferenc m ú z e u m i g a z gató szívességéből felhasználva. Barna János - Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyéb e n . Makó 1 9 1 3 . 124. 134. CsML (Csanád vármegye Levéltára) Csanád Vármegye A d ó s z e d ő j é nek iratai, Adószedői számadások 1 7 7 0 . Varga János: A jobbágyi földbirtoklás típusai és p r o b l é m á i 1 7 6 7 - 1 8 4 0 . B p . 1962. 11-12.

- 327

8 9 10

-

CsML Csanád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Feudáliskori ö s s z e í r á s o k , Urbáriumok 1770-1772. és 1777-1782. CsML Csanád Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, Urbarialis Küldöttség iratai (Urbarialia). A battonyai eltelepülési mozgalom iratai 1779. Oltvai Ferenc: A Csanád Megyei Levéltár leltározása 1878- b a n . Levéltári Híradó^ 7 . é v f . 1 - 2 . s z . 35-40.

-

328 .-

Molnár Ambrus: A TISZÁNTÚLI REFORMÁTUS FALUSI TÁRSADALOM

FORRÁSAIRÓL

Az utóbbi években több Békés és H a j d ú - B i h a r megyei h e l y t ö r t é n e ti monográfia és tanulmánykötet megírásában működtem k ö z r e . Ennek során azt t a p a s z t a l t a m , hogy a h e l y t ö r t é n e t i tanulmányok szerzői általában n e m , vagy alig használják az egyházi források a t . Ennek egyik o k a , hogy a szerzők nem ismerik ezeknek a forrásoknak a j e l e n t ő s é g é t , mert igen esetleges és gyér információt kaptak ezekről és őrzési h e l y ü k r ő l . Ezek a tények k é s z t e t t e k arr a , hogy röviden megpróbáljam ismertetni a református e g y h á z i levéltárakban és a gyülekezeti irattárakban őrzöttek közül az 1848 előtti falusi társadalomra vonatkozó f o r r á s o k a t . Feladatom ugyan kifejezetten csak a tiszántúli református falusi társadalom forrásairól való t á j é k o z t a t á s , mégis jónak látom, hogy felsoroljam a Magyarországi R e f o r m á t u s Egyház Levéltárait és G y ű j t e m é n y e i t , melyek az egész magyar társadalomra v o n a t k o z ó an őriznek használható forrásokat. Elsőként említem a Zsinati Levéltárat Budapesten (Kálvin tér 8 . ) , bár ez a gyűjtemény mostani témánk szempontjából mellőzhet ő , mert inkább az 1848 utáni falusi társadalomra vonatkozóan -de akkor az egész ország területére- őriz igen nagy j e l e n t ő s é g ű forrásokat. . 2 . A Dunamelléki R e f . Egyházkerületi L e v é l t á r , B u d a p e s t , Ráday u.28. 3 . A Dunántúli R e f . Egyházkerület Levéltára (Tudományos m é n y e i ) P á p a , Március 15." tér 9 .

Gyűjte-

'

4 . A Tiszáninneni R e f . Egyházkerület L e v é l t á r a , S á r o s p a t a k , Rákóczi u . l . 5 . A Tiszántúli R e f . Egyházkerület L e v é l t á r a , D e b r e c e n , K á l v i n tér 1 6 . A

'

Tiszántúli Egyházkerület félügyelete alatt két

is m ű k ö d i k , az egyik Ha.iduhadházon, a másik Az

fióklevéltár

Kenderesen.

előbbi a Hajdúvidéki Egyházmegye g y ü l e k e z e t e i n e k

anyagát

gyűjti,

lelkész

nélkül

levéltári

különösen azokból az e g y h á z k ö z s é g e k b ő l ,

melyek

v a n n a k . Az utóbbi a N a g y k u n s á g i E g y h á z m e g y e

ha-

-

329 .-

sonló sorsú egyházközségeinek anyagát g o n d o z z a . Egyházközségeink vetkeztében anyagot

joguk

bizonyos autonómiával rendelkeznek; ennek kövan a történetük során

összegyűlt

levéltári

is tulajdonukként őrizni és gondozni. A legtöbb

község

él

is ezzel a j o g á v a l , annak e l l e n é r e ,

szükséges

hogy

egyház-

mindinkább

és hasznos lenne az előbb f e l s o r o l t , központibb helye-

ken lévő és biztonságosabb őrzési feltételeket biztosító

levéltá-

rakban vagy fióklevéltárakba begyűjteni a f o r r á s a n y a g o t . Ezek

u t á n , a témára térve a falusi társadalom alakulására

natkozó

vo-

forrástípusok közül -a teljességre való törekvés nélkül-

néhányat szeretnék

bemutatni.

A Tiszántúli Egyházkerület Levéltárában az egyházkerület legrégibb

jegyzőkönyve az 1567-től 1756-ig terjedő időről őriz a

formátus

re-

társadalom m o z g á s á r a , fejlődésére vonatkozó értékes do-

k u m e n t u m o k a t . Tartalmazza a 1 6 . század második felétől a 1 8 . század

közepéig különböző helyeken tartott közzsinatok

határozata-

it , a lelkészek és tanítók ordinálását az egyházkerület községeiben

(a forrásban való eligazodást szolgálja Tóth Sámuel -egykori

levéltárnok-

Adalékok

a tiszántúli e v . reformált

egyházkerület

történetéhez c. munkája - I - I I . füzet D e b r e c e n , 1 8 9 4 ) . Ebben a levéltárban őrzik a 1 6 . század végén létrejött Debreceni Egyházmegye jegyzőkönyveit 1615-1770-ig, három k ö t e t b e n . A nevezett egyházmegye kebelébe tartozott a Hajdúság egészen a Tiszáig,

a

Nyírség,

1621-től

lelkészi

társadalomban séről ciós

Szabolcs inegye első része és a

Sárrét

falvai.

díjleve.Lekből, házassági v á l á s o k r a , a

falusi

meghatározó szerepet játsző presbitériumok

működé-

találunk itt gazdag a n y a g o t . 1738-tól itt vannak a vizitáj e g y z ő k ö n y v e k , melyek az e g y h á z k ö z s é g , és amennyiben a falu

tiszta református -ilyen nagyon sok volt a 1 0 - 1 9 . században a Tiszántúlon- az egész falu egyházi és társadalmi életére vonatkozóan

értékes adatokat r e j t e n e k . így az egyházközség mellett az is-

kola

állapotáról,

a t a n í t ó k , a lelkészek anyagi helyzetéről,

a

híveknek

irántuk való i n d u l a t á r ó l , az i s k o l a l á t o g a t á s r ó l , a tan-

anyagról

s t b . is eligazítást adnak. Van egy kisebb fond, az úgy-

nevezett Instantiák. Az 1760-1820 közötti időből azokat a felterjesztéseket egyes küldtek

tartalmazza,

amelyeket a falusi

elöljáróság,

személyek a lelkész és a tanítók működésével

ill.

kapcsolatban

az e g y h á z k e r ü l e t h e z . Igen sok adat van ebben az anyagban

-

330 .-

a Tiszántúlon divatozott papakózás, vagy p a p m a r a s z t á s val

gyakorlatá-

k a p c s o l a t b a n . Ezek az események sokszor évtizedekre

rozták

meghatá-

a falu társadalmának m a g a t a r t á s á t , viszonyulását az

egy-

házhoz . Az

egyházközségek irattárában őrzött források között első

lyen

he-

az anyakönyveket (Matrikulákat) kell m e g e m l í t e n e m .

Általá-

b a n , mint e m l í t e t t e m , az 1750-es évektől kezdve vezették

gyüleke-

zeteinkben zsiában,

az anyakönyveket. 1762-ben még nem volt minden mert az esperesi ivizitáció végzéséhez ezt az

mellékelik: Az

eklé-

utasítást

"ha n i n c s , legyen az eklézsia népességéhez

képest".

utasítás szól arról is, hogy miket kell az anyakönyvbe

ni:

pl.

a p r é d i k á t o r o k , p r o e c e p t o r o k , tanítók n e v é t , a

beírkuráto-

r o k , e g y h á z f i a k , h a r a n g o z ó k , funerátorok szolgálati i d e j é t , hivat a l u k n a k , kötelességüknek r e n d j é t , d í j l e v e l ü k e t , az eklézsia háit

( j ó s z á g a i t ) , szántóföldjét és a s a k r a m e n t u m o k h o z

edények

jegyzékét.

ezek

bejegyzések is megtalálhatók szinte minden

a

Tehát

a

Matricula

anyakönyvnek

ahol

több és m á s , mint amit

mai

szükséges

anyakönyvekbeneklézsiában.

szóhasználattal

nevezünk.

Természetesen boszló,

Valóban -legalábbis az első

mar-

vagy

vannak nagyobb gyülekezetek -mint p l . hogy

evangélikus példát is

mondjak,

HajdúszoBékéscsaba-

az egyházi anyakönyveket az 1720-as évek elejétől

i g a z , hogy ezek jelenleg v á r o s o k , de 1848 előtt bátran

vezették, számíthat-

juk mind a kettőt a nagyobb falvak k ö z é . Igen

gazdag

anyagot ígérnek anyakönyveink "pro memoria"

b e j e g y z é s e i , melyekben sok esetben nagy időt élt anyafiak emlékezései, falu

című

vissza-

tanúvallomásai egészen a török időkig beszélik el a

f u t á s a i t , a felszabadító háborúk utáni v i s s z a t e l e p ü l é s

kö-

rülményeit. Adatokat ső

találhatunk -mint például az említett b é k é s c s a b a i el-

anyakönyvben- a jobbágyvándorlás társadalmi v o n a t k o z á s a i r a , a

vallásszabadságért folytatott küzdelem m o z z a n a t a i r a , a p r o t e s t á n sok

által az elnyomatás korszakának nevezett 1789 e l ő t t i , a

relmi rendelet kiadásáig tartó Sajnos

tü-

időszakban.

ez a forrás-típus nagyon e s e t l e g e s . Attól f ü g g , hogy áz

anyakönyvet

vezető lelkész milyen műveltségű v o l t , m e n n y i r e

ér-

dekelte kora v a l ó s á g a , mennyire foglalkoztatta a község és a gyülekezet m ú l t j a .

"

-

331 -

Visszatérve az anyakönyvek névanyagához, a keresztelési temetési és halotti bejegyzésekhez: ezek érdekes és hiteles forrásai lehetnek a falusi társadalom differenciálódásának. A keresztelési bejegyzésekben keresztszülőként sokszor előforduló házaspár a falu vezető rétegéhez tartozott vagy anyagilag, vagy szellemileg. A házassági bejegyzések bizonyos társadalmi mozgások megfigyelésére alkalmasak azáltal, hogy feljegyezték a más faluba beházasodó, vagy más faluból feleséget hozó házasulandókat. A temetések bejegyzései mutatják meg leginkább a falusi társadalom differenciáltságát. Általában a falusi eklézsiákban a 18. században és 19. század elején, háromféle temetés volt; a. partiális, a generális és az univerzális. Ezeket a megkülönböztetéseket feljegyezték a halott adatai után. Az első a zsellérek, a második a közepes vagyonnal rendelkezők, a harmadik pedig a tekintélyesebb, bíróságot, esküdtséget viselt gazdák, az ú n . nadrágos emberek temetése volt. Az anyakönyvekkel kapcsolatban megemlítendő, hogy az 1960-as években a Nyugat-Európában és Amerikában élő és milliomosokból is álló mormon (protestáns színezetű keresztyén) egyház filmre vétette a református egyház összes anyakönyvét is és ezeknek a filmeknek egy sorozata az Országos Levéltárban van. Az egyházközségeknél őrzött anyakönyvek az egyházkerület püspökének vagy főlevéltárosának engedélyével kutathatók. Az anyakönyvekkel kapcsolatban szólnom kell a társadalmi vonatkozásait nézve igen fontos "megesett személyek", vagy "czégéres bűnösök" cím alatti bejegyzésekről. Ez a fejezet nem igen hiányzik egyik 1 8 . s z á z a d i a n y a k ö n y v b ő l sem. Itt találjuk azoknak a nevét, akik vétettek a keresztyén erkölcs, a közösségi magatartás normái e l l e n , paráználkodtak, káromkodtak, loptak stb. Sok esetben az eklézsia-követés módját is feljegyezték. Befejezésül az anyakönyvekkel kapcsolatban még annyit, hogy előkészületben van a Református Théológiai Doktorok Kollégiuma keretén belül működő Egyházi Néprajzi Szekció irányításával több tiszántúli eklézsia 18. századi anyakönyvének ismertetése. Ezek a„ rövid tanulmányok, vagy ismertetők közölnék azoknak a feljegyzéseknek rövid tartalmi kivonatát, amelyek helytörténeti, egyháztörténeti, vallási néprajzi, társadalmi kérdésekre vonatkozóan felhasználható

adatokat

tartalmaznak.

Tudomásom

szerint

egy

-

332 .-

ilyen tárgyú dolgozat már elkészült; Mekis Ádám: Miről tanúskodik a békéscsabai e v . gyülekezet első anyakönyve ( 1 7 2 2 - 1 7 5 2 ) . Hamarosan szeretnénk mintául megjelentetni a "Vallási N é p r a j z " füzetei s o r o z a t b a n . • Az anyakönyvek mellett a második fontos forráscsoport a p r o t o c o l l u m o k , vagy presbiteri j e g y z ő k ö n y v e k . A legtöbb falusi eklézsiában a 1 8 . század végétől kezdték vezetni e z e k e t , de sok helyen csak a 1 9 . század e l j é t ő l . A falu t á r s a d a l m i , g a z d a s á g i élet é r e , a felekezeti iskola működésére vonatkozóan t a r t a l m a z nagyon értékes a d a t o k a t . Különösen a tiszta református f a l v a k b a n a politikai község és az egyház összefonódását részleteiben lehet megismerni e z e k b ő l . A falu bírája e g y ú t t a l az egyház kurátora is, az esküdtek a Consistoriumnak tagjai; a lelkész nem tagja a t a n á c s n a k , sok esetben részt sem vehet g y ű l é s e i n . Az ilyen falvakban nincs az egyháznak külön szervezete; a község g o n d o s k o d i k az e k l é z s i á r ó l , m e g f o g a d j a , de fizeti is a p a p o t , a r e k t o r t , gondozza az egyházi é p ü l e t e k e t . A lelkész csak az erkölcsi t a n í t á s sal és a hitélet kérdéseivel f o g l a l k o z i k . A

presbiteri gyűlések határozataiban az egész falu hétköznapi és ünnepi élete t ü k r ö z ő d i k . A tilalmakból m e g i s m e r h e t j ü k a néps z o k á s o k a t , vallásos s z o k á s o k a t , a civódó házasfelek ü g y e i b e n a családi élet v i s s z á s s á g a i t , b ű n e i t . L á t h a t j u k a nép körében felb u k k a n ó , a hivatalos egyházi tanítással ellenkező vallási c s o p o r t o s u l á s o k a t , ezek hatását a faluközösségre (pl. H a j d u h a d n á z o n a Szent Asszonyok és Szent Emberek közösségét 1 8 2 8 - b a n ) . A presbiteriumi jegyzőkönyvek jól h a s z n á l h a t ó adatokat rejtenek a falu lakóinak vagyoni viszonyairól; az egyházi a d ó , a lect i k á l é , a l é l e k p é n z , á p á r b é r , vagy régebben á g y b é r , k i v e t é s é b ő l a társadalom differenciálódására nézve kapunk sok használható a d a t o t . Ugyancsak a falusi' társadalom tükre a templomi ülésrend és az ezzel kapcsolatos "székperek" l e í r á s a . A harmadik forráscsoport a Currentáliák ( k ö r l e v e l e k , f u t ó l e v e lek) . Ezekben a felsőbb egyházi s z e r v e z e t e k , leginkább a t r a c t u s n a k , s e n i o r á t u s n a k , vagyis az egyházmegye e s p e r e s e i n e k a fraternitás kebelébe tartozó eklézsiákat é r i n t ő és érdeklő t u d ó s í t á s a i v a n n a k . A futóleveleket az egyházmegye p r o c é s s u s a i b a n m e g h a t á r o zott egyházközségek egymásnak küldték t o v á b b , miután lemásolták és bevezették azokat a futólevelek p r o t o c o l l u m á b a . E j e g y z ő k ö n y -

-

vekben rum,

333 .-

az egyházmegyei határozatok mellett a felsőbb egyházi fóa kerület i n t é z k e d é s e i t , és királyi parancsolatokat is

ta-

lálhatunk. , (Pl. a 1 8 . század végén a himlő ellen való védekezésről,

a himlőoltás bevezetéséről és annak n é p s z e r ű s í t é s é r ő l , majd

egyéb

járványokról, p e s t i s r ő l , koleráról és ezekkel

rendeleteket.) 4. kat

.

-

kapcsolatos

;•'

A kurátori számadások a nagybecsű gazdaságtörténeti

adato-

tartalmaznak s emellett a falusi társadalom forrásaiként

is

jól h a s z n á l h a t ó k . Különösen a kiadások között felsorolt, megvásárolt

a n y a g o k , építőanyagok tükrözik a közösség igényességét vagy

igénytelenségét mesteremberek rek ,

a

környezetével munkabére

k a p c s o l a t b a n . Az* anyagok

is sokat m o n d . Az eklésiai belső

p r é d i k á t o r , r e c t o r , praeceptor fizetésének

az értelmiség életszínvonalára vonatkozóan adhat 5.

ára,

a

embe-

részletezése

tájékoztatást.

Az iskolai i r a t o k , vagy "Album Skolaek" az 1848 utáni isko-

laszéki

jegyzőkönyvek e l ő d e i . Csak a nagyobb falusi eklézsiáknál

találhatók. A falusi társadalom műveltségi fokának ra alkalmas adatokat t a r t a l m a z n a k . Szerintem forrásai

a

az

meghatározásá-

;

1848 előtti falusi társadalom kutatásának

református egyházközségekben őrzött

és

olyan

ismertetett

iratok, melyek ismerete és felhasználása nélkül szürkébb és színtelenebb marad a falusi társadalomról alkotott vagy alkotandó képünk.

- 334 .-

Halász I m r e : A MONOSZLÓI BÍRÚLÁDA I. Zala megyében ritka kivételnek számít az a k ö z s é g , ahol a feudális kori irattermelés bármilyen kicsi töredéke is fennmaradt. Ezért különösen jelentős az 1950-ig Zala megyéhez tartozott Monoszló nemesi község bíróládája, melyben a X V I I I . század elejétől viszonylag egységben megmaradtak a k ö z s é g i adminisztráció iratai, az írásbeli emlékek pedig a X I V . századig nyúlnak viszsza. A monoszlói nemesi közbirtokosságot érintő iratok 1950 és 1953 között kerültek be a Zala megyei Levéltárba az e r e d e t i , 8 9 x 5 1 x 4 0 1 cm m é r e t ű , 1839-ben készült községi l e v e l e s l á d á b a n . (A láda elején N/EMES7 M/0N0SZLÚ7 H/ELYSÉG7 L / Á D Á J A j 1 8 3 9 . felirat látható.) "... a X V I I I . , de különösen a X I X . században a magyar n e m e s s é g jóval nagyobb lélekszámú és arányszámú v o l t , mint más európai feudális o r s z á g o k b a n . Arányszáma elérte az ö s s z l a k o s s á g n a k majdnem 6 % - á t , túlnyomó része azonban teljesen vagyontalan volt, jobbágytelken gazdálkodott, vagy saját nemesi telkén élt ugyan, az azonban n e m , vagy alig volt nagyobb egy j o b b á g y t e l e k n é l . Ez a szegénysége miatt parasztsorban élő nemesség tette ki 1819-ben Zalában az összes kiváltságos rendek több mint 87 % - á t , a főneme2 si címmel nem rendelkező nemességnek pedig majd 92 % - á t . " I I . A község igazgatása N e m e s i , kuriális község volt a ma Veszprém megyéhez t a r t o z ó Monoszló

i s , melynek szervezetéről a X V I I I . század közepéről van a

legkorábbi léptek

bíró"

3

"... 1739-ben még formális megbízás

nélkül

f e l , 1742-ben az insurrectioval k a p c s o l a t o s j o g ü g y l e t e t a

helység alá."

adatunk.

bírája

és

egy e s k ü d t , valamint további

8

lakos

írja

Két évvel később egy határjárás j e g y z ő k ö n y v é t a " t ö r v é n y és

2 1 , név szerint felsorolt ember írja a l á .

1788-ban

a

- 335 ."nemes" mély

t ö r v é n y b í r ó , két nemes e s k ü d t , az agilis bíró és 56 sze-

hitelesít.

4

"Tehát már van a falunak szervezett

vezetősége,

de a teljesen hiteles nyilatkozathoz még a községben birtokos tagok

hozzájárulását

is szükségesnek tartják" - állapítja

legkorábbi községi szervezetről Degré A l a j o s . A

XIX.

meg

a

mely

a

5

század elején alakul aztán ki az a s z e r v e z e t ,

feudális kor végéig változatlan marad: - a nemes község élén a "nemes törvénybíró" - 10 esküdt " e l ő l j á r ó " ,

áll,

i

- 8-10 "köz r e n d ű " , - és a helység "hiteles jegyzője" vesz részt a falu igazgatási és gazdasági ügyeinek A

intézésében.

törvénybírót é v e n k é n t , november közepén v á l a s z t o t t á k . Miután

novemberben

számot

helyzetéről,

adott a "nemességet illető

pénz

kapitális"

hivatala l e j á r t . A hivatalából távozó bírót általá-

ban

a jegyző követte a bírói s z é k b e n . Úgy látszik, hogy a község

egy

évi adminisztrációjának

intézése volt a leendő bíró

számára

a "közigazgatási g y a k o r l a t " . Nem minden esetben' találkozunk a bírói székből távozó személy nevével a következő években az elöljárók tott

között.

Úgy t ű n i k , hogy az évente november közepén

bíróválasztás

volt

a legfontosabb

községi

megtar-

beligazgatási

ügy. A bíró diszponált a közös pénzek felett, s az évenkénti szigorú számadással és személycserével azt érték e l , hogy az elöljáróságnak,

mint testületnek a kezéből nem csúszott ki a pénzügyek

feletti f e l ü g y e l e t . A novemberi testületi ülésen a lelépő és hivatalba lépő törvénybírón és jegyzőn kivül 6-16 névszerint megemlített ember vett r é s z t , mint az elöljáróság t a g j a i . Néha külön is megemlítették, hogy kik közülük az "esküttek" és kik a "köz r e n d ű e k " , de 6 ez nem volt általános és k ö v e t k e z e t e s . É r d e k e s s é g , hogy a X V I I I . század végén az elöljáróságnak csak egy-két tagja tud írni, a X I X . század közepén viszont nagyon ritkán fordul e l ő , hogy valaki ne tudná legalább a saját nevét leír.1 •••••• • • •" ' • • : ni. I I I . A községi adminisztráció Á község levéltárát három'fő csoportba

8

sorolhatjuk:

- 336 .-

jogbiztosító és

közigazgatási és bel-

peres iratok

igazgatási ügyek iratai

- Mohács előtti oklevelek, azok későbbi m á s o l a t a i , fordításai - határjárásra vonatkozó jegyzők ö n y v e k , feljegyzések - közbirtokosságra vonatkozó perek - birtokkönyv

- körözvények

iratai - törvénybírói

- vármegyei statútumok nyomtatva

szét-

küldött p é l d á n y a i , kéziratos rendeletmásolatok - szolgabírói

gazdasági ü a v e k

számadás - nemesi p é n z t á r iratai - közbirtokosságra vonatkozó

szerző-

köröz-

dések, egyezségek (currentales) - fizetési j e g y z é k e k jegyzőkönyvei nyugták ( h a d i a d ó k , - falugyűlési határoinsurrectiós költvények

zatok jegyzőkönyve - hegyközségi

artiku-

ségek, korozánási ajándékok, stb.)

lusok és jegyzőkönyv - községi

határozatok

hirdetményei A./ Jogbiztosító és peres iratok A község bíróládájában három középkori oklevél is fennmaradt. A legrégebbi (1364. március 4-én k e l t ) a s z é k e s f e h é r v á r i k e r e s z tes konvent jelentése I. Lajos királynak egy Monoszlón végzett h a t á r j á r á s r ó l . A monoszlóiaknak a veszprémi püspökkel volt határv i t á j u k . Ugyanez év április 17-én Mária királynőnek jelenti a székesfehérvári k o n v e n t , hogy a veszprémi püspök a m o n o s z l ó i a k tól erdőt és szántóföldet foglalt e l , s az e l k ö v e t e t t h a t a l m a s k o dás ügyében vizsgálatot keli indítani. Az 1 3 9 8 . május 31-én.keit harmadik oklevélben az országbíró utasítja a zalavári k o n v e n t e t , hogy a veszprémi püspökkel való ellentét miatt indítson vizsgálatot. ' Az itt említett három oklevelet, és azok 1786-ban készült másol a t a i t , mint a nemesi közösség egészét érintő o k m á n y o k a t ő r i z t é k meg. A közbirtokosságra vonatkozó, periratok ( i d é z é s e k , í t é l e t e k , tanúkihallgatási maradtak

fent,

jegyzőkönyvek) az 1 7 3 0 . és 1825 közötti 95 elsősorban Monoszló és a szomszédos f a l v a k ,

évből Kö-

-

veskál valamint Antalfa közötti Ezenkívül

kártérítési

bíróládában, zadból

337 .-

határvitáról.

e g y e z s é g e k , jegyzőkönyvek találhatók

és egy d a t á l a t l a n , de minden bizonnyal a X I X .

származó b i r t o k k ö n y v , amely a legnagyobb

írja

a

szá-

részletességgel

le a községi birtokosokat és a birtokukban lévő földterüle:

tet. A földbirtokos neve, a "Birtoknak, a vagy F u n d u s n a k , az Háznak

Numerussá"

"Köz

mellett a földterület h o s s z ú s á g a , s z é l e s s é g e ,

a

S z é l e s s é g " ; "Foglalat"; "Hóid"; "64dik rész"; "öllyek" sze-

repelnek dők,

a k i m u t a t á s b a n . A birtokkönyv mellé .a szántóföldek, er-

r é t e k , s z ő l ő k , legelők osztályba s o r o l á s á t , az egyes osztá-

lyok részletes leírását tartalmazó füzetet m e l l é k e l t e k . Ez a legpontosabb

és legrészletesebb községi.birtokkimutatás a X I X . szá-

zadból.

.

B./ K ö z i g a z g a t á s i , beligazgatási iratok A

község

bíróládájában

helytartótanácsi, 1852

és

a járási r e n d é l e t e k . Az

meg 1761

közötti évekből 19 db kézírásos és 11 db nyomtatott

let

a és

rende-

maradt f e n n , korántsem a községhez érkezett az összes rende-

let,

hiszen

ebben az esetben meg kellett volna maradnia

Bach-korszakban és

megyei,

a X V I I I . századtól'találhatók

minden

községhez lejuttatott-Országos

pl.

a

Törvény-

Kormánylapnak is. Nagyon v a l ó s z í n ű , hogy csak az őket

érintő

rendelkezéseket őrizték meg (erdővédelem, s z ő l ő - , dohányügyi rend e l k e z é s e k , a marhavész idején "A nyavalyáknak meg előzésére" kiadott

megyei r e n d e l e e t , vagy a tűzvész megelőzéséről szóló

delkezés zel

stb.) A l e g r é g e b b i , 1761-ben k e l t , magyar n y e l v e n , kéz-

írott rendelkezés a..katonaszökevények ellen teendő

désről,

ren-

intézke-

a nekik való segítségnyújtás t i l a l m á r ó l s z ó l . Összegyűj-

tötték

az e r d ő k r e , az erdők megóvására kiadott valamennyi rende-

letet,

így az 1762-ben Mária Terézia által kiadott

ill.

a vármegye rendelkezésének latin nyelvű k ö r ö z v é n y é t ,

mint azok magyar f o r d í t á s á t . A

rendelkezést

.

tűz elleni védekezésre 1792-ben "Védekezés A '

vala-

' Gyulladásnak,

vagy egészlen leendő el - t á v o z t a t á s a , v a g y , ha ki - ü t n é n e k , hamarább

és szeretsésebben lehető el - oltása eránt" címmel

egerszegen

kiadott

megyegyűlési határozat nyomtatott és

írott példányát is e l t e t t é k .

Zalakézzel

-

338 .-

Található egy 1833-as összeírás a rendeletek között; felsőbb, szolgabírói-rendeletre összeírták, hogy a monoszlóiak k ö z ü l 1831 szeptemberében kik teljesítettek a "Cholerás üdőben őr állást". 83 nemes és nem nemes monoszlói lakos neve szerepel a listán, kik 13 forint 50 krajcárt kértek a megyétől "nap számaiek"-ért. Ezt a kimutatást az egyik esküdt h i t e l e s í t e t t e , és a r e n d e l e t h e z csatolva "irattározták". Több körlevél érkezett a marhavész m i a t t , továbbá a h ú s á r a k e m e l k e d é s é v e l , a katonaszökevényekkel tanúsítandó bánásmóddal k a p c s o l a t b a n , valamint adakozásra felhívás a Duna-áradás miatti károsultak részére. 1852-ből megtalálható még a katonakötelesek névjegyzése i s , valamint 1850-ből a telekadóról szóló r e n d e l k e z é s . A nyomtatott körlevelek közül az említett tűz elleni v é d e k e z é s ről szőlő megyegyűlési határozaton kívül három-négy közgyűlési h a t á r o z a t , az 1836. évi úrbéri t ö r v é n y c i k k e k , és 1847-ből "A vándorló sáskák természetéről" szóló "oktatás" maradt fenn. 1848. április 25-i kelettel a megye Állandó Választmánya határozata értelmében kaptak egy nyomtatott felhívást, melyben az á l l , hogy május 8-ra a nem nemes és nemes községek képviselőit várják a megye székhelyére, hogy kihirdessék előttük az április 11-i törvénycikkeket. .. A külön rendelkezések közül 1848-49-ből csak néhány ra

felszólító

november

mozgósítás-

felhívás maradt fenn. A Bach-korszakból az

1850.

29-i császári pátens a dohánymonopóliumról ( n é m e t ü l ) , a

pénzügyigazgatóság 1 8 5 1 . május 2-án kelt hirdetése az 1 8 5 1 . április

26-i

dohányreneletről található m e g , valamint m e l l e t t e

egy

magyar nyelven nyomtatott értesítés: "Népszerű oktatás a ' d o h á n y egyedárusság lag". hát

eránt,

különösen a' d o h á n y t e r m e s z t é s r e

vonatkozó-

B u d á n , 1851-ben nyomtatták ezt a "Népszerű o k t a t á s t " , összefüggésben

te-

van az említett két r e n d e l e t t e l . Ez már

nem

tartozik a feudális kori r e n d e l e t e k h e z , de mégsem érdektelen

meg-

említeni: Monoszló

b i z o n y í t j a , hogy a dohánytermelésben és é r t é k e s í t é s b e n érdekelt

v o l t , ezért tették el ezeket a

rendelkezése-

ket. Ami

a

k ö r ö z v é n y e k e t , a currenseket i l l e t i , két

fenn a bíróládában: 1814. - 1 8 3 8 . között

118 oldal

kötet

maradt

-

3 3 9 .-

1 8 5 1 . - 1 8 5 6 . között Ez só

210 oldal

a két szám mindennél jobban bizonyítja a feudális kor utolévei és a polgári közigazgatási elemeket hordozó Bach-korszak

első

évei közötti különbséget: 6 év alatt majdnem kétszer

rendelet é r k e z e t t , mint az előző 25 é v b e n . . . A

annyi

,

múlt század első harmadából egyébként fennmaradt a következő

iratjegyzék,

mely pontos leltárt ad a bíróláda akkori

ról: "A

tartalmá-

' Nemes

Monoszlai Helység Ládájjába 1828.dik esztendőbe

Ja^

nuarius harmadik Napjánn találtatott Leveleknek Lajstroma: N r o . 1. Donatio Statütiot lásd a 11.dik szám a l a t t . 2 . Napkeletről

és délről való h a t á r j á r á s r ó l . Benedek és De-

meter Veszprémi püspökökkel való processúsról szolló originalis

és a T . Captalanba le pareált levelek (7

és originális rongy négy d a r a b ) . 3 . Compulsorium 1770dik 4 . Atsádi

: •

eszt.

Ádám Veszprémi Püspök protestatiója ellen Monosz-

ló r e p r o t e s t á l l .

.

5 . K ö v e s k á l felől való határról szolló levelek három 6 . Balog

János ellen való processus és több familiák

(14 d a r a b ) . 7 . Henyeiek

darab. ellen

. . • • , ' .

admoneáltatván az hajtogatásért békességre lép-

tek. egy d a r a b . .

darab,

'

8 . Monoszlói Nemesek és adózók közt való t r a n s a c t i o . egy darab. 9 . Felséges

Királyi

Parantsolat

az

eránt. 2 darab.

Erdők

conservatiója

..'

1 0 . Czigány Nemzetnek r e g u l a t i ó j a . 1 d a r a b , v: 1 1 . Donetáriusoknak S t a t u t i ó j a . 1 d a r a b .

:

1 2 . Esküttetés a ' határ' levélek e r á n t . 1 d a r a b . 1 3 . Antalfaiakkal

határrul való Processus éé határozat 4 da-

rab. ' 1 4 . Bírák eránt rendelés t é t e t . , : 1 5 . Tot József Tagyonö Szőlője felett l é v ő M o n o s z l a i birtokáról. 1 6 . A ' Nemes Monoszlai "Helység S t a t u t u m a . 1 d a r a b . 1 7 . Máriá Thereszia Pestisz akadajoztató r e n d e l é s e i . 1

Földi

da-

-

340 .-

rab. 18. Tűzi Veszedelmet akadályoztató R e n d e l é s e k . 1 d a r a b . 1 9 . Szökött katonákat tárgyazó i n t é z e t e k . 1 d a r a b . 2 0 . Királyi segedelem k é r é s . 1 d a r a b . 2 1 . Parrag

Mihály

Kajári szőlejénél való

Kementzéjénél

ki

tett gyepüről levél. 1 darab. /Az egész á t h ú z v a . H.I.J 2 2 . Balog Jánosnak lemondása a Hegyi Tóhoz közellévő irtásá. ról. 1 darab. 2 3 . 1742.dik esztendei insurrectióról való L e v é l . 1 d a r a b . 2 4 . 1809-dik esztendei unsurrectióról való L e v é l . 1 d a r a b . 2 5 . Káró István Kuttyáról való l e v é l . 1 d a r a b . 2 6 . 36 Quietantia égy takaró Papirosba ismét tétetve 2 d b . (ismét húsz darab hozzátevődött) 2 7 . Szőlő Hegyről való T r a n s a c t i o . 1 d a r a b .

hozzá.

.

2 8 . Régi transactio '.s tilalom. 3 d a r a b . 2 9 . Hus mérésről való Inquisitio. egy d a r a b . 3 0 . Felséges Ujabb Királyunk 5.dik Ferdinánd K o r o n á z á s kori emlékezet p é n z e . 1 darab az Véle Való Levél egy C o p e r t a bo 1 darab. . •...'. ' 3 1 . az Falu az Eklisiával Cserélt aról Való Csere L e v é l 2 darab . . 3 2 . A ' Horogba Garai Ferentz nek kiadott malom h e l y r ő l levél 1 darab /Az egész áthúzva. H.I.J 3 3 . Károly László Kolyori s z ő l e l y e r ü l , a mely az földjén v a n . 1 d a r a b . /Az egész á t h ú z v a . H.I.J

való

Eklesia

3 4 . Ns Csekő Sándor Agyag vermi földjérül való f a s s i o . 1 darab. 3 5 . Ns Csekőpéter és Ns Csekő Gábor agyag vermi csere levél 1 d a r a b . 3 6 . Nagykői tilos eránt való 3 7 . Függői tilosról való

földjükrül

Transactio.

Transactio.

3 8 . 1841.dik eszt. augusz 24 dikén tet Határ Levél H e n y e i j e k kel. 3 9 . Az

adózókkal

való el válásrul mely volt

1821.dik

esz.

Februarius 24 d i k é n . 4 0 . az . Mánuális készitési vagyis f ö l d m é r é s é ü l való k ö l t s é g e ket kinevező Levél mely történt 1790 dik 4 1 . az

Birkák

esztendőben.

el tiltásáról szollo tránzálszio

melytörtént

-

341 .-

1841 dik e s z . fk lap alján:_7 -

az 21 dik szám alatti levél ki vettetet azért hogy az útkereszte el pusztult és az Gyepő vissza helyre"állittatot és igy szükségtelennek találtatot itélte.

-

az 32 ik szám alatt Lóvéi ki vettetett azért, hogy a Malom épittés nem mehetett Tökéletességre mivel Garái Ferentz meg halt. . ;

-

A 33 dik szám alatti levél melly Károly László kajári szőlejéről tanitt, inét az Eklésia ládába áttétetett mivel az Eklésia fundusán vagyon." Ez a lista nagyon jól jellemzi az akkori szemléletet és g y a k o r - .

latot.

Ezeket

jegyzőnek"

az ügyeket kellett a "törvénybírónak",

fejben

jegyzőkönyvek, "iktatatlan

tartani. Emellett lehettek még a

a

"hites

könyvek;

a

Currensek k ö n y v e , s t b . Ezt az irategyüttest ma az

iratok csomójának" m o n d a n á n k . Érdekes, hogy az 1828-

ban felsorolt iratok nagy része a bíróládával együtt átadásra került. s

Tehát ezeket az iratokat továbbra is "élőnek"

tekintették,

nem selejtezték a két világháború között s e m , amikor

jelentős

^sajnos)

mennyiségű feudális kori iratanyag pusztult el Zala me-

gyében. A jegyzőkönyvek közül a legrégibb a hegyközség 50 oldalas jegyzőkönyve. A jegyzőkönyv -melynek 26 oldala üres- az 1 7 5 2 . évi megyei

hegyközségi

fel és

artikulusokkal k e z d ő d i k . Hat oldalon

a harminc a r t i k u l u s t , melyeket 1764-ben az akkori jegyző két fél oldalon "Summássan és rövideden" megjegyzéssel

lalt. A tő

jegyzőkönyvben az első bejegyzés 1771-ből v a l ó , az azt kövemajd 1 8 0 4 - b ő í , 1830-ból két

valószínű,

esemény, keztetni, dig

összefog-

'

1795-ből,

Nem

sorolják

bejegyzést

találunk.

hogy közben nem lett volna jegyzőkönyvezni

és a jegyzőkönyv rongált állapota is arra enged

való követ-

hogy a lapok elkallódtak az évek s o r á n , 1850 után

már csak az új elöljáróság neveit vezetik be a

pe-

jegyzőkönyv-

be. 1874-beli az utolsó b e j e g y z é s . A jegyzőkönyv végén a hegymesterek névsorát 1767-től 1 8 4 7 - i g , valamint a hegybíró és az esküdtek esküformuláit A

találjuk.

falu beligazgatásának egyetlen részletes emléke maradt fenn:

-

342 .-

egy 68 oldalas füzet, mely 1839-től 1848-ig tartalmazza a gyűlések e s e m é n y e i t . .

falu-

1 8 3 9 . november 16. és december 30.- között 11 alkalommal ülésezett az elöljáróság és ezeken összesen 25 "napirendi p o n t " , általában kisebb jelentőségű Ügy szerepelt. Ha valami n a p i r e n d r e ker ü l t , azonnal letárgyalták. A jegyzőkönyvetáltalában a bíró vezette, A bejegyzések hosszúsága és részletessége á bírótól függött. Az e l e j é n , 1039. november 1 6 . és az év vége között 5 o l d a í n y i feljegyzést írtak, 4 oldalt tesz ki az 1 8 4 0 . januári ülések jegyzőkönyve és 16 oldalnyi az 1840-ről szóló összes bejegyzés. 1844. évi eseményekről már csak másfél oldal v a n , u g y a n e n n y i az 1845. évről is. Az írásbeliség, az ü g y i n t é z é s a mindig hivatalban lévő bíró lelkiismeretességétől, ügyviteli érzékétől függ ö t t . Nem volt kialakult szokás az ü g y v i t e l b e n , általában az élődök példáját sem mindig k ö v e t t é k . . 1848-49-bői egy vegyes, néhány iratból álló sorozat maradt fenn; így az 1848. szeptember 20-i m o z g ó s í t á s r ó l s z ó l ó , majd október 21-én "az önkéntesekről gondoskodás tárgyában" s z é t k ü l d ö t t k ö r l e v é l . A falu egy önkéntest fogadott f e l , majd 1 8 4 8 . d e c e m b e r 6-án szerződést kötött a felfogadottal három évig tartó k a t o n á s k o d á s r a . Ezenkívül még négy "Tudósítás"-nak n e v e z e t t k ö r r e n d e l e t (nemzetőrség és a haza védelme tárgyában) m a r a d t meg a b í r ó l á d á b a n , majd két összeírás zárja a sort 1849 nyaráról: "elő álitandó Ujonczok számára" és "A' megye védelmére fel állítandó H u s z á rok felszerellési költségeire" befolyt ö s s z e g r ő l .

C./ A gazdasági ügyek iratai '

i-.

.

...

•

,•

•

:

A gazdasági ügyek közül 18 db XVIII. század második feléből és 32 db X I X . század első feléből származó k o n t r a k t u s t , cserelevel e t , szerződést őriztek m e g . Ezek a közösség egészére vagy égy-egy tagjára vonatkoznak. A cseréket a helyi törvénybíró hitelesítette, így kerülhettek a bíróládába. . A legfontosabb azonban az éves törvénybírói s z á m a d á s , melyet minden év n o v e m b e r é b e n , a bíróválasztáskor e l l e n ő r i z t é k . 1836-ig csak egy-egy szál irat tanúsítja ezt a t é n y t , de 1836-tól külön könyvet fektettek fel ebből a célból: ez volt "A N e m e s s é g e t „ 1 1 -

-

343 .-

lető Pénz K a p i t a l i s s á n a k , ->És anak Ki adásainak, és Jövedelmeinek. P r o t o k u l u m a , Amely veszi kezdetett ezen 1836dik Esztendő november hó 12 dik napján." . . Minden évben látszólag gondosan feljegyezték a bevételt is és a kiadást is, de a tételeket összeadva a végösszeg nem egyezik a község kezelésében lévő ö s s z e g g e l , hanem általában kevesebb. Jóllehet becsületesen beirták,.hogy a kintlévő összegek évi kamatait ki, és milyen összegben fizette be (ennek dokumentálása a befizetőnek is érdeke volt), de a kiadott összegekről és azok jogcíméről az ügylet elején nincs minden esetben feljegyzés. így az évente, novemberben megtartott számvetés során az ott összeszámlált pénzt jegyzőkönyvezték; hogy év közben mire mennyit adtak ki, azt úgyis tudhatták az elöljáróság tagjai, és valószínűleg a bírónak is be kellett számolni róla. Itt az írásbeli pénzügyi ügyintézés mellett még jelentős a szóban történő számadás. A kamatok fizetését pedig csak azért vezethették be a j e g y z ő k ö n y v b e , mert az rendszertelen volt. Leggyakrabban egy évre kirótt kamatot fizettek,,de nem egy esetben k é t , sőt három éves kamatot is egyszerre törlesztettek. Az évi számadások alapján végigkövethetjük a közbirtokosság p é n z ü g y e i t , annál is i n k á b b , mert a pontosan dokumentált elszá-. molás és elszámoltatás a negyvenes években megjelenik. év

jövedelem

1836. 1837 .

n i n c s 207,52

1838. 1839. 1840.

172,32 231,07 231,41

1841.

270,13

1842.

209,38

1843 . 1844 .

388,02 653,38

• kiadás

pénztárban lévő készpénz!forint) 129,25 " 119,41

a d a t 88,11 25,13 170,02 102,31 . ;

'

147,15 61,05

242,25

129,10 27,48

124,26

85,12

178,16 345,-

278,38

'

209,46

Pénzt mindenkinek tokosság.

(nemesnek, nemtelennek) kölcsönzött a közbirÁltalában összesen 70-80 forint közötti összeg van

"árendában" .

A

l e g n a g y o b b , egy összegben kölcsönzött

.summa

35

- 344 .-

Forint.

•

.

.

Az 1794 és 1848 közötti évekből 16 ö s s z e í r á s t őriztek m e g . Megtalálható

többek között különböző évekből "az Hadi Seregre

Nemesség

Katonaságára" befizetett összeg k i v e t é s e , a N e m z e t i M ú -

zeumra összegyűlt pénz és a koronázási ajándék A

... a

bíróládában

1754-ből,

összeírása.

egy csomóban található 72 db nyugta; a

legelső

a legutolsó 1 8 4 8 - b ó l . A nyugták jelentős részéről

nem

derül k i , hogy miért került kifizetésre az ö s s z e g . Néhányról

(fő-

leg a X I X . század közepén) azonban m e g t u d h a t j u k , hogy mire ték ki a megnevezett ö s s z e g e t . így pl.: -

fizet-

, •

fizettek ügyvédnek (70 váltóforinttői 28 p e n g ő f o r i n t i g ) k ü l ö n böző ö s s z e g e k e t , többször is; .

-

egy

1800. december 4-i számla szerint az insurectio

forintjába forintot

és

24 garasába került a k ö z s é g n e k . 1790-ben

kellett szentelniük egy "Nemes Bandérium"

sára ; -

107

forintot

és 31 krajcárt fizettek "az

Gyűlésén

Ő

Felségének

ajánlott

1809-ben; 1841-ben

esztendőbéli fejében"

,

9 pengőforintbt és 16 k.rt. fizettek az 184Ó . év költségeire és a 44 t c . nyomán a "Nemzeti

szinre";

.

.

1048.

or-

játék-

.

.

országgyűlési költségek egyösszegbeni befizetését

elismervénny.el n y u g t á z t á k , de összeget nem -

1807

,

segedelem "

szággyűlési (Az

húsz

felállítá-

'

Ország -

ötvenegy

mindig

említettek.)

november 20-án "a monoszlói közös birtok a ' rája

vetett

adó fejében" "hét for. 9 . .kr. pengőben" befizetett a v á r m e g y é n e k . Ugyanez év december 13-án a község 16 p e n g ő f o r i n t o t tett be "egy önkéntes ruhájára". Fennmaradt nyekkel lyen

öt s z á m l a , melyeket "mester költsége az

valamint az egyes embereknek járó ö s s z e g e t , de hogy mi-

munkát kellett e l v é g e z n i , azt egyetlen esetben sem

neveket

ahogy

nem az "anyakönyevezett formában" í r t á k ,

jelzik).

hanem

az illetőket az adott környezetben s z ó l í t o t t á k . így

séges,

Legé-

együtt" fejléccél látták el (megnevezik a mestert és le-

gényeit, A

még

fize-

'.

úgy, lehet-

hogy "Kováts István helyett" "Kováts Tsitsa" vette fel

megszolgált p é n z t .

.

a

'

Szerepel még a gazdasági iratok között h e g y v á m - l a j s t r o m , adakozás

1009-ben a felkelő sereg részére, és 1832-ből a " C h o l e r a b e l i

-

költségek kivetése."

345 .-

.

.

A X V I I I . század közepén elindult a községi szervezet és a rendszeres

írásbeli ügyintézés kialakulásának folyamatai mely a feu-

dális tak

kor végére eljutott 'ugyan egy bizonyos fokra, és kialakula

hivatalos ügyintézés c s í r á i , de ezek még ad hoc

öltenek

és

az egyéni e l h a t á r o z á s , az érzék a

jelleget

döntő;

semmiféle

szabályozott, következetesen és maradéktalanul ismétlődő ügyviteli

gyakorlatot nem lehet fellelni a X I X . század negyvenes

ig.

Akkor

pénzügyi

jelenik meg a szabályozott vonalon

gyakorlat

az évenkénti e l s z á m o l á s o k n á l , ahol

könyv bevétel-kiadás rovata a főkönyv szabályozott tel rovatainak felel m e g . Az

ügyintézés

jegyzőkönyvet ügyek

a

az bíró

évei-

következetesen

..

a

jegyző-

tartozik-köve:

elöljáróság által kollektivan

történik,

és a jegyző felváltva v e z e t i ?

A

a

községi

tárgyalásánál a jegyzőkönyvnek nincsen kialakult

formája,

a lényeges dolgokat egy-két mondatban jegyzik csak fél attól függően,

hogy

az adott pillanatban hivatalban lévő bírónak

az ügyviteli é r z é k e . A

.

milyen .

; :

feudális nemesi község írásbelisége és ügyintézése tehát

-a

pénzügyi elszámolást kivéve- a múlt század közepén nem utal hivatali

gyakorlatra. I V . A községi pecsét

:

A közbirtokosság által használt pecsét lenyomata (jelenlegi ismereteink kú,

szerint) 1742-ben tűnik fel. A pecsétlenyomat kör ala-

3 cm á t m é r ő j ű . A pecsétábrá: kerektalpú karéjos./pajzsban

le-

begő páncélos kar kardot má'rkol. A pajzs és a körirat közötti kevés

helyet felülről és kétoldalt díszítés tölti k i , mely lehet a

sisaktakaró körirat:

jelölése,

SIGILUM

jóllehet sisak nincs a p a j z s o n . A

NOBILINUM M O N O S Z L O I E N . (A..SIS

pecsét

végződés

hiányában nem fért rá a k ö r i r a t r a . ) A

hely .

pecsétet a község levelesládájában őrizték és a X V I I I .

szá-

zad végétől minden s z e r z ő d é s e n , községi k i a d v á n y o n , magasabb .'közigazgatási :

ták.

'

hatósághoz •

küldött ö s s z e í r á s o n , jelentésen

"'.". •'.':

'•'"?•'

•

használ•. •

.? '

A községnél maradt iratok közül a "Nemességet Illető Pénz Kapitálisának

- és azok ki adásainak és Jövedelmeinek

Protokullumá-

-

346 .-

ban" található meg a lenygmat: ezzel és a tisztviselők a l á í r á s á val hitelesítették az évenkénti e l s z á m o l á s t , valamint a m a g á n s z e mélyek községi elöljáróság előtt megkötött e g y e z s é g e i t , m e l y e k e t a bíróládában helyeztek e l .

Jegyzetek 1

2

3 4 5 6 7 8

Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban Z M L . ) belső f o n d n y í l v á n t a r t á s a . V. 1741. Köveskáli körjegyzőség i r a t a i . A b í r ó l á d á t a Levéltár 1 9 6 1 . májusában további megőrzésre átadta a Göcseji Múzeumnak (lt.szám: 6 1 . 1 1 . 1 . ) . .-...." Degré Alajos: A magyar nemesi ( c u r i a l i s t a ) községek s z e r v e z e te és gazdálkodása 1048 előtt a D u n á n t ú l o n . (In: T a n u l m á n y o k a fal usi k ö z ö s s é g e k r ő l . A Pécsi T u d o m á n y e g y e t e m J o g t ö r t é n e t i Tanszékének kiadványai. 2. szám. P é c s , 1 9 7 7 . ) 5 5 . Degré: i.m. 61. . •. Uo. . ' Uo. . ' Z M L . V . 1741. . "Nemességet Illető Pénz K a p i t a l i s s á n a k - És azok ki adásainak, és Jövedelmeinek Protokoluma." • ' Uo. ; . ' • ; ;••; • . . Miután az egész bíróláda egy h e l y e n , az V . 1 7 4 1 . szám alatt van elhelyezve a Zala Megyei L e v é l t á r b a n , a továbbiakban felesleges lenne mindig az említett törzsszámra hivatkozni, ezért ettől a továbbiakban e l t e k i n t ü n k . A latin nyelvű iratok fordításánál segítő Szabó Béla ( 1 9 0 5 - 1 9 8 4 ) l e v é l t á r i g a z gatópak már nem köszönhetem meg -sajnos- önzetlen segítség é t . .. : ' . .. • .

-

347 .-

Kaposi Zoltán: AZ ÁRVAPÉNZTÁRI IRATOK FORRÁSTÖRTÉNETI

JELENTŐSÉGE

A 19. század második felében kialakuló magyarországi tókés gazdálkodás alaposan, megváltoztatta az ország gazdasági-társadalmi s t r u k t ú r á j á t . A polgári forradalom után jelentős erőfeszítések t ö r t é n t e k , hogy a gazdasági szerkezet átalakításához szükséges tökemennyiséget e l ő t e r e m t s é k . A korabeli történeti szakirodalom is érzékelte ezt a v á l t o z á s t , s már ekkor komoly alkotások születtek a magyar h i t e l ü g y r ő l , élükön Vargha Gyulának több mint 1 600 oldalas m o n o g r á f i á j á v a l . E munkák p o z i t í v , úttörő szerepének elismerése mellett azonban arra is rá kell m u t a t n u n k , hogy a polgári forradalom előtti hiteléletre vonatkozóan ezek a munkák nagyon keveset m o n d a n a k , ezt az időszakot -mivel az i n t é z m é n y e s , banki keretek hiányoztak- a hitelhiánnyal a z o n o s í t j á k . Talán az eddigiekből is k i t ű n i k , hogy az 1840 előtti falusi hitelélet szinte egyáltalán nem foglalkoztatta a történettudom á n y t . Azok a munkák, melyék az 1848 előtti időszakra vonatkoznak, döntően a nagy- és a középbirtokosok kölcsönügyleteivel fogl a l k o z n a k . Külön kiemeljük itt -időrendben haladva- Ungár László, Varga J á n o s , Bakács I s t v á n , Szabad György és Tóth Tibor mun' 2 k á i t , amelyek alapvető fontosságúak témánk s z e m p o n t j á b ó l . De természetesen lomnak

tévedés lenne azt h i n n i , hogy a feudális

társada-

csak a felső, mintegy öt százalékát kitevő nemesség

lalkozott szerint

a a

1 9 . század első felében h i t e l ü g y e k k e l .

fog-

Véleményünk

korabeli f a l u s i , tradicionális gazdálkodást

folytató

magyar falvak életét döntően befolyásolhatta a kölcsönök-kamatok-visszafizetések az

l á n c o l a t a . A hitelezőhelyek sorában

találhatjuk

egyházat (pénzhitelező), a földesuraságokat (mint

áruhitele-

ző),

ill.

községi

a falusi z s i d ó k a t , u z s o r á s o k a t , s nem utolsósorban

á r v a p é n z t á r a k a t . A továbbiakban a hely és idő

a

rövidsége

miatt csak ez utóbbiakkal f o g l a l k o z u n k . . Az

árvapénztárak történeti jelentőségére először Degré

hívta ról

Alajos

fel a figyelmet az 1950-es é v e k b e n , a magyar gyámsági jogírt é r t e k e z é s é b e n .

jegyeit

3

Ez a vizsgálat azonban egy

prekoncepció

viselte m a g á n , így aztán végkicsengése is egyértelmű:

a

-

jobbágyárvák az

földesurak

években

munka

348 .-

á l t a l i " k i f o s z t á s a " . Született

Szabad György tollából egy kiváló

is, melyben a szerző rámutatott, hogy: "a jobbágyok

igény ei

hitel-

szempontjából a reformkorban az uradalom (mármint a

tai-gesztesi

uradalom- K . Z . ) területén, de feltehetőleg

ban is a legfontosabbak az ú n . árvapénztárak Ezen rülték tik

ezekben

uradalomtörténeti

voltak".

általá-

4

1957-ben kiadott mű után a történeti feldolgozások

elke-

ezt a témakört, csupán néhány nagyobb m o n o g r á f i á b a n

emlí-

nagyon röviden az árvapénztárak m e g l é t é t , néha a f u n k c i ó j á r a

is

utalva

közben, kány

(pl. Kállay István a

nagybirtokkormányzat

taglalása

vagy ugyanő az úriszéki iratok vizsgálata kapcsán:

rült

szembe az árvapénztárak p r o b l é m á j á v a l . )

5

munka eddig még nem született a magyar Néhány

szó

ke-

Meg kell á l l a p í t a -

hogy az árvapénztárak tényleges történeti szerepét

Az

Tár-

Szűcs Ernő pedig a magyar jogi népszokások e l e m z é s é n é l

ni,

bemutató

történetírásban.

a r r ó l , hogyan alakultak ki ezek az

árvapénztárak.

első árvakönyv 1 6 3 1 - b ő l , a szalónaki uradalomból i s m e r t ,

természetesen intézmény.

6

A jobbágyárvák gyámságával írott jogforrásaink

rozottan

kimondta,

hatá-

hogy mint a bíráskodási j o g , a gyámság

árvák védelme is a földesurakat i l l e t i . M i n d e z

az

Mária-

Urbáriumáig nem foglalkoznak. Az Urbárium viszont

az

ami

nem jelenti a z t , hogy korábban nem létezett ez

-Terézia

a

ta-

ill.

természetesen

feudális társadalmat oly erősen átható r e c i p r o c i t á s b ó l

fakadt.

Ez a megoldás mindenféleképpen praktikus volt ( í r á s b e l i s é g , szakértelem,

k ö n y v e l é s , stb.)! A 18. század végén s 1 9 . század

jén kezdett elterjedni -nem utolsósorban- városi gyakorlat jára,

mintá-

hogy a meghalt s maga után árvákat hagyó jobbágy egész va-

gyonát

e l á r v e r e z t é k , az í'gy összejött vagyont betették az

pénztárba, ből

ele-

majd kamatra k i h e l y e z t é k , s a befolyt

kamatjövedelem-

fedezték az árvatartás k ö l t s é g e i t . Az eljárás célja

tőleg

árva-

feltehe-

az értékmegőrzés v o l t , mégpedig a személyi t u l a j d o n h o z

ta-

padó érték m e g ő r z é s é r ő l , biztosításáról volt itt s z ó . T e r m é s z e t e sen, Az

amikor az árvák nagykorúak lettek, v a g y o n u k a t egész

eljárás lényegében b ü r o k r á c i a m e n t e s ,

volt.

Elvileg

adott;

Degré

gyors

a földesúr számára v i s s z a é l é s e k r e is Alajos,

T.Mérey Klára

ilyen eseteket idézni, p l . li

visszakapták.

2

tanulmányaiból

lefolyású lehetőséget tudunk

is

a kaposvári E s z t e r h á z y , vagy a m a r c a -

S z é c h e n y i - u r a d a l m a k b ó l . Az esetleges visszaélések után a

me-

-

gyéhez nik,

vagy

349 .-

a Helytartótanácshoz kerültek az ügyek, de úgy

tű-

az említett "földesúri kapzsiság" inkább k i v é t e l , mint jel-

lemző. A

1 9 . század első felében a strukturális tőkehiány miatt -ami-

ről

annyit

rült

panaszkodtak a reformkori politiküsok- előtérbe

az árvapénztárak tőkeállománya i s . Az 1832-36-os

lés

ke-

országgyű-

rendelkezései között a* 6 . törvénycikkely 6 - 9 . §-a szabályoz-

ta a l e l t á r k é s z í t é s t , a tutori, gyámi k i n e v e z é s e k e t , s külön •* 8 hangsúlyozták a földesúri' "odafigyelést" az egész folyamatra. Az

a t é n y , hogy egyáltalán az országgyűlés elé került a

önmagában gazdaság

is m u t a t h a t j a , hogy mennyire fontosak lettek a számára

halmozódtak ból:

ezek a p é n z f o r r á s o k . Nem csekély

fel e pénztárakban; csak néhány példa

magyar

pénzösszegek szakirodalom-

a tatai-gesztesi uradalomhoz tartozó tóvárosi

ban

kérdés,

árvapénztár-

1840-ben .95.227 forint volt a betéti t ő k e , a Somogy

megyei

vrászlói uradalomban 10.000-15.000 forint között mozgott az 1848as

forradalom

előestéjén,

míg a bólyi-sellyei

uradalomban

1830-40-es években 15.000-25.000 forint volt á l t a l á b a n . Az

árvapénztárakból

visszafizetés

kölcsönt

garanciáival

általában az k a p h a t o t t ,

r e n d e l k e z e t t , s az adott

az

9

aki

a

nagybirtok

keretén

belül é l t , tehát jogilag a földesúr bíráskodása alá tar-

tozott.

Az

egyaránt dalmi

úrbéres helyzet nem volt k r i t é r i u m , a kölcsönt

kérő

lehetett telkes j o b b á g y , zsellér, p o l g á r , de akir

ura-

alkalmazott

igénybe dunk

is:

tiszt, béres, cseléd, árendás,

stb.

De

vehette az árvapénztár tőkeállományát a földesúr is: tu-

több olyan Somogy megyei u r a d a l o m r ó l , ahol az uraság

hasz-

nálta a t ő k é t . Azonban ez nem á l t a l á n o s , a nagyobb földesurak hiteleiket

többnyire nem innen szerezték b e , s így az árvák

inkább a falu népének rendelkezésére Mire A

pénze

állt.

használhatta a falu* népe a pénztárak

készpénzállományát?

legfontosabb kölcsönszerzésre csábító okok feltehetőleg a

vetkezők rok

voltak: az elemi csapások következtében jelentkező

ká-

elhárítása; a nyomorúság átvészelése hosszadalmas betegségek

esetén;

a testvéri divísiók után az örökrészek k i f i z e t é s e , épít-

kezések;

alkalomadtán b e r u h á z á s o k , valamint megemlíthetjük még a

reformkorban után:

kö-

egyre

szaporodó

a megváltakozást.

újdonsült

telkes

10

földvásárlásokat,

illetve

Valószínűleg nem lehet elhallgatni

gazdáknál a termelés

beindításához

1840 az

szükséges

-

tőkeállomány

biztosítását

350 .-

s e m , de n y i l v á n v a l ó , hogy

felsorolá-

sunk nem t e l j e s , itt azonban ez nem is c é l u n k . Ezek után nézzük, hogy is néznek ki ezek a f o r r á s o k , s mire lehet őket használni? Az árvapénztári iratok két fő csoportra hatók;

az egyik a jegyzőkönyv a maga sokoldalú

zával,

míg a másik csoportot a kölcsönzéssel kapcsolatos

oszt-

információhalmaszerző-

dések, adóslevelek, könyörgő levelek, n y u g t á k , s t b . k é p e z i k . A jegyzőkönyv mindenekelőtt tartalmazza az árvák n e v é t , s általában lön

jogi mineműségüket (pl. adózó, p o l g á r , s t b . ) , esetleg megemlíti

tesszük,

hogy

alkalmas,

sen

a névanyag nagyon pontos d e m o g r á f i a i

a z o k a t , . hiszen a szaporulatra, a

lehet

könyv

Mindjárt

elemzésekre

családok

nem

szem-

létszámára

belőle k ö v e t k e z t e t n i . Tartalmazza továbbá a

az árva összvagyonát pénzben k i f e j e z v e . Célunk

ként

hozzá-

ha anyakönyvekkel vagy (és) l é l e k ö s s z e í r á s o k k a l

besítjük stb.

a cigány vágy zsidó m i n ő s í t é s t ,

jegyző-

természete-

a forráscsoport "mindenhatóságának" b e m u t a t á s a ,

is

a forráskritikai szempont m e g k ö v e t e l i , hogy

pontokra" domású,

kü-

egyéb-

a

"gyenge

is r á m u t a s s u n k . Az első ilyen éppen itt a d ó d i k . K ö z t u hogy a reformkorban kétféle pénzt h a s z n á l t a k : a v á l t ó f o -

rintot

és

a

konvenciós (pengő) f o r i n t o t . (Az

átváltási

arány

2,5:1). Mivel az elszámolási egység u r a d a l m a n k é n t , azon b e l ü l néha-néha

t i s z t t a r t ó s á g o n k é n t , sőt k e r ü l e t e n k é n t is v á l t o z o t t , nem

csoda, a

ha nehezen lehet kideríteni, hogy a forint név m ö g ö t t

valóság.

Itt

lehetnek segítségére a kutatónak

a

nyugták -ha m e g m a r a d t a k - , azokon ugyanis mindig pontosan zik

mi

kiegészítő megneve-

a forint m i n e m ű s é g é t . Tapasztalatunk a z , hogy a D é l - O u n á n t ú -

lon döntőtöbbségben az uradalmak váltóforintot használtak a k ö n y velésben. lehet.

Egyébként

Egy

a vagyon összege is mérvadó történeti

korábbi dolgozatunkban próbálkoztunk a z z a l ,

tény

hogy

a

társadalmi jogállást rávetítettük a meghalt j o b b á g y o k , z s e l l é r e k . t vagyonösszegére, s az addigi eredményektől teljesen elütő képet kaptunk. mellett

Az már külön öröm a kutató s z á m á r a , ha a vagyon ö s s z e g e a

hagyatéki lelt'ár is m e g m a r a d t , hiszen ez

adhat a vagyon strukturális A

lehetőséget

elemzésére.

vagyon összegén túl a' jegyzőkönyv tartalmazza a

kihelyezett

kölcsönökre

vonatkozó információkat i s . Ebből m i n d e n e k e l ő t t

ismerhetjük

a kölcsönt kérő nevét, társadalmi j o g á l l á s á t , lakhe-

lyét,

ami azért f o n t o s , mert nagyszámú h i t e l k é r ő esetén

meg-

tipizá-

-

lási a

351 .-

lehetőséget ad a történész s z á m á r a . Megfigyeléseink

szerint

Dél-Dunántúlon egy-egy árva vagyonából 8-12 ember kapott

csönt.

Fény

köl-

derülhet arra is, hogy mennyiben kap ill. kér

köl-

csönt

az árva felnőtt -távolabbi- r o k o n s á g a , mennyire erősek

ilyen

kapcsolatok

ebben az időben? A lakóhely problémáját

az fen-

tebb már é r i n t e t t ü k , most csak annyit h a n g s ú l y o z u n k , hogy a nagybirtokok keretén kívül élő személy csak különleges garanciák esetén

kaphatott p é n z t , mivel a behajthatóságot^ másképpen nem lehe-

tett b i z t o s í t a n i . A

•

1

személyekre

jegyzőkönyv

vonatkozó információkon kívül

közli

adatsornak

? az

árvapénztári

a hitel! nagyságát. K i e m e l j ü k , hogy

ennek

a részletezése 'az egész feudális társadalom

az

gazdasági

struktúrája szempontjáböl alapvető információként s z o l g á l . A dolgozó

tömegek számára létkérdés volt a p é n z b e v é t e l , hiszen

talan

szolgáltatásukat

rendezhették túli

szám-

i l l . fogyasztásuk egy részét csakis

így

i l l . b i z t o s í t h a t t á k . Ennek megfelelően a dél-dunán-

nagybirtokok népessége rendszeresen vett .fel kisebb-nagyobb

összegeket.

Különösen nagy a jelentősége ennek a reformkori

gyarországon

a

Ma-

mezőgazdasági konjunktúra idején, amikor a

nyu-

gat-magyarországi piacorientált nagybirtokokon addig soha nem látott si

lehetőség nyílt jövedelemszerzésre, s ebből nyílván a falunépesség

hitel

egy része is hasznot h ú z o t t . Az egy családfőre

eső

nagyságáról nehéz átlagot m o n d a n i , hiszen ez uradalmanként

más

és m á s . Sokkal gyümölcsözőbb lehet a történész számára ennek

az

adatcsoportnak a fentebb már emlegetett társadalmi csoportok-

kal

való

együttes v i z s g á l a t a , hiszen a társadalmi típusok

most

konkrét gazdasági adatokkal" "keresztezhetők". Az

árvapénztári jegyzőkönyv magában foglalja még a 6 %-os

ka-

mat feltüntetését (ezt a percentet a 1 9 . század első felében törvény írta e l ő ) . Előfordult ugyan, hogy ennél magasabb kamatra adtak ki p é n z t , de ez eléggé esetleges jelenség az általunk átvizsgált

levéltári f o r r á s o k b a n . A kamat megjelölése után a könyvelés

jobb

oldalán feltüntették az esetleges visszafizetéseket i s ,

ez

sem

hosszú

általános, lejáratúak

rendszeresen lomban

10-12

visszafizetés

ugyanis az

árvapénztári

voltak,. aminek csak az évi

hitelek

de

általában

kamatait

kellett

b e s z o l g á l t a t n i . P l . a Somogy megyei vrászlói uradaévet

is elért egy-egy

történt,

kölcsön

árinak inkább az árvá

időtartama. nagykorúvá

Ha válása

-

352 .-

volt

az o k a , amit aztán a könyvelés legalján a gazdatiszt

lelő

jegyzéssel

pénztári

megfe-

látott e l . Hogy mekkora volt az igény az

árva-

t ő k é r e , azt mutatja, hogy néha még túlhitelezés is tör-

t é n t , amit a gyéren csörgedező szakirodalom is a l á t á m a s z t . A

kamatok fizetése alapvető kötelessége volt az a d ó s n a k , m i v e l

ebből

fedezték

feltüntetik,

az árva neveltetését. A

jegyzőkönyvek

pontosan

hogy a kamatok fizetése mikor történt; ez u t a l h a t a

mezőgazdasági termelés szezonális piaci t r a n z a k c i ó i r a . A r e n d s z e res

kamatfizetés kötelezővé tételére elég volt a n n y i , hogy

denki tudta: hitelkérő sok v a n , de az árvapénztár

min-

készpénzállomá-

nya az elhalt emberek vagyonának f ü g g v é n y e . A k a m a t j ö v e d e l e m használásai

fel-

is kiderül a j e g y z ő k ö n y v e k b ő l . A hat s z á z a l é k b ó l

egy

százalékot fordíthattak a g y á m o k , nevelők r u h á r a , é l e l e m r e , iskoláztatásra, növelésére lat"

volt

jóindu-

a földesuraságok részéről, sokkal inkább a nagyon

érezhető, is

stb.; a fenn¡maradó 5 s z á z a l é k o t viszont a k a p i t á l i s kellett fordítani. Valószínűleg ez nem "atyai a piaci árak meredek emelkedéséből a történész

megfigyelhető infláció elleni v é d e k e z é s . A t ő k e n ö v e k m é n y t

tán pontosan számon

találha-

az árvák v a g y o n á r ó l , feltüntetve a n ö v e k m é n y t , a k i a d á s t ,

új h i t e l i g é n y t . A jegyzőkönyvek szabatos v e z e t é s e , az időről re

az-

tartották.

A jegyzőkönyv legvégén természetesen pontos elszámolás tó

is

számára

visszatérő ellenőrzés azt m u t a t j a , hogy. a jövedelmeit

az idő-

ponto-

san

számontartó uradalom komolyan vette a feudális

kölcsönösség-

ből

rá o s z t a t o t t , s a törvények által szentesített

kötelezettsé-

geit.

Hogy

1860-as

pörösködés ki,

aki

egészért

ez mennyire így v a n , arra legyen elég egy p é l d a .

években

a már többször emlegetett vrászlói

Az

uradalomban

i n d u l t , mert egy árva vagyonát olyan személynek

adták

t ö n k r e m e n t . A hosszú vizsgálat m e g á l l a p í t o t t a , hogy a tiszttartó a f e l e l ő s , mivel nem vizsgálta meg a

az köl-

csön

kiadása előtt az illető személy vagyoni h e l y z e t é t , pedig az

már

akkor is el volt a d ó s o d v a . Az árva által követelt v a g y o n t az 12

addigra már régen meghalt tiszttartó élő utódain hajtották b e . A jegyzőkönyveken túl a források másik csoportja az ó n . k i e g é szítő a n y a g . Ennek óriási többsége egyszerű carta b i a n c a , v a g y i s k ö t e l e z v é n y , adóslevél; gyakorlatilag ugyanolyan j e l l e g ű , mint a nemesi b e t á b l á z á s o k n á l , csak éppen r ö v i d e b b . Sajnos ezek a források nem tartalmaznak olyan gazdag anyagot a kutató s z á m á r a , m i n t

- 353 .a

jegyzőkönyvek.

hogy

mire

Az egyik legérdekesebb kérdés pont

kéri a kölcsönt az illető. (Vagy esetleg

felhasználni). zük,

hogy

ezen

nyugták

az

lenne,

mire

fogja

Sajnos erre nagyon ritkán derül fény.

a

művelődéstörténészek számára nagyon

Megjegyez-

fontos

garmadája: statisztikai információkkal

lehet

szolgálhat

az í r á s b e l i s é g r ő l . Az

iratok r e n d e z é s e , raktározása általában az uradalmi

tartó,

tiszt-

vagy ahol v o l t , az uradalmi levéltáros feladata v o l t ,

az

ellenőrzést rendszerint a bonórum director látta e l . Hogy mennyire

alaposan

uradalmi

és pontosan vezették (részletes

levéltárakat,

elenchusokkal)

azt minden kutató t u d h a t j a .

Kellett

az is

ez, hiszen a rendkívül bonyolult feudális jogban csakis így lehetett b i z o n y í t a n i , ha arra került sor. A

szűkebb értelemben vett árvapénztári források mellett

nunk

kell

e g y é b , a komplexebb társadalomtörténeti

szól-

elemzésekhez

szükséges, tárgyalt forrástípusunk szemszögéből kiegészítő jellei s . E kiegészítő kútfőknek a használata

mélyebb

bepillantást enged az úrbéres és nem-úrbéres háztartások

gű

forrásokról

gazdasá-

gi ' é l e t é b e . (Ezeket a komplementer forrásokat részben már tettük:

hagyatéki l e l t á r a k , különböző c o n s c r i p t i ó k ,

emlí-

községbírói

számadások, gazdatiszti j e l e n t é s e k , anyakönyvek, stb.) Az eddigiekből

is

k i v i l á g l i k , hogy a komplex elemzés

(legalábbis század van

első

felére vonatkozó

társadalomtörténeti

keretének

vizsgálatról

sző. Az árvapénztári anyagok komplex elemzéséből

juk, a

legjobb

a D u n á n t ú l o n ) a nagybirtok-anyagot tartjuk, ha a 1 9 .

hogy mi volt a szerepe a tradicionális falusi

megtudhat-

közösségekben

p é n z n e k , hogy a m o d e r n , alapvetően a tőkés gazdálkodás

elemzé-

sére alkalmas közgazdasági"fogalmak használhatók-e egyáltalán erre nek

a k o r s z a k r a , hogy mi lehetett a szerepe, funkciója a hiteleka hagyományos agrárközösségek bomlásában, s hogy a "nagy hal

megeszi a kis halat" történeti folyamat egyszerű árutermelés esetén

mennyire é r v é n y e s . Mindez természetesen mikroszintű

rásszerű sítást ban

vizsgálatok tömkelegét igényli, ami ugyan az ki nem z á r j a , de rendkívül m e g n e h e z í t i . S nem

lehetőség

alkal mazására;

utolsósor-

nyílhat interdiszciplináris közelítési meggyőződésünk,

mélyfúáltalánomódszerek

hogy ma már egyedül ez lehet

az

"üdvözítő" m ó d s z e r . Dolgozatunk

végén még valamiről szólnunk k e l l , s ez a

nemzet-

-

közi

354 .-

s z a k i r o d a l m i t á j é k o z ó d á s . Az á l t a l u n k á t n é z e t t n é m e t é s an-

gol

n y e l v ű (főleg M i t t e l e u r ó p á r a v o n a t k o z ó )

azt

m u t a t j á k , hogy a kései f e u d a l i z m u s k o r á b a n K ö z é p - E u r ó p a

országaiban tűnikdalmi

nagybirtoktörténetek

inkább a t r a d i c i o n á l i s f a l u k ö z ö s s é g e k h e z , m i n t s e m

társa-

tudjuk-,

-bár

j e l e n l e g i fázisában e g y é r t e l m ű e n b i z o n y í t a n i m é g

hogy M a g y a r o r s z á g o n a 19. s z á z a d e l s ő felében az

pénztárak a nagybirtok-üzemi fejlődésre adott faluközösségi ri

-úgy

formációkhoz köthető. Megkockáztatjuk elgondolásunkat

kutatásaink

kezési

más

is ismert volt az á r v a p é n z t á r i n t é z m é n y e . L é t e

nem

árvavéde-

r e a k c i ó k é n t jöttek l é t r e és é l t e k t o v á b b e g é s z e n a p o l g á -

f o r r a d a l o m i g , sőt tovább i s , de a k k o r már v á l t o z o t t

lek k ö z e p e t t e .

feltéte-

.

Jegyzetek 1 2

3 4 5

6 7 8 9 10

O r . V a r g h a G y u l a : A m a g y a r hitelügy és h i t e l i n t é z e t e k t ö r t é n e te. Budapest, 1896. Ungár L á s z l ó : A magyar nemesi b i r t o k e l a d ó s o d á s a . ( S z á z a d o k , 1 9 3 5 . ) ; Varga J á n o s : A bihari n e m e s s é g h i t e l v i s z o n y a i a p o l gári f o r r a d a l o m e l ő t t . ( T ö r t é n e t i S z e m l e , 1 9 5 8 . ) ; B a k á c s István: A m a g y a r n a g y b i r t o k o s c s a l á d o k h i t e l ü g y l e t e i a 17-18. s z á z a d b a n . B u d a p e s t , 1 9 6 5 . ; S z a b a d G y ö r g y : A t a t a i - és g e s z tesi u r a d a l o m . . . B u d a p e s t , 1 9 5 7 . ; Tóth T i b o r : H i t e l e z ő k és adósok. A kölcsönforgalom kérdéséhez Somogyban. Budapest, 1979. Degré A l a j o s : A f e u d á l i s g y á m s á g i jog M a g y a r o r s z á g o n . Budapest, 1955. Kandidátusi értekezés tézisei. S z a b a d G y ö r g y : i . m . 195.7. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711- 1 8 4 8 . B u d a p e s t , , 1980.; ugyanő: Ú r i s z é k i b í r á s k o d á s a 1 8 - 1 9 . században. Budapest, 1985. 399-406. o.; Tárkány Szűcs Ernő: M a g y a r jogi n é p s z o k á s o k . B u d a p e s t , 1 9 8 3 . 4 2 4 - 4 2 8 . 0 . Kállay István: i.m. 1980. 217.0. Degré Alajos: A jobbágyárvák kifosztása Magyarországon. P é c s , 1 9 5 4 . 3 - 1 2 . 0 . ; Tf.Mérey K l á r a : A s o m o g y i p a r a s z t s á g útja... Budapest, 1965. 94.o. M a g y a r t ö r v é n y t á r . 1836,-1868. 4 3 , 9 4 . o . B a r a n y a M e g y e i L e v é l t á r , Bólyi u r a d a l m i L e v é l t á r , 1 8 2 . d o b o z . Szabad György: A hitelviszonyok. (Megjelent: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Budapest, 1965.II.kötet, 184-89.0.)

11 12

.

'

,

, .

Somogy Megyei Levéltár, Varászlói uradalmi Levéltár. Polgári peres iratok. . Ugyanott. x x x

A hozzászólásokat ld. a IV. szekcióülés előadásai

után!

I V . AZ 1848-1910 KÖZTI FALUSI TÁRSADALOM •• •

KUTATÁSÁNAK

FORRÁSAIRÓL

Bevezető előadást tartott és elnökölt: OROSZ

ISTVÁN

-

356 .-

Orosz István: A FALUSI TÁRSADALOM KUTATÁSÁNAK A DUALIZMUS KORÁBAN A sok

századforduló

ma már keveset e m l e g e t e t t , de

vitát

történetfilozófusa

Spengler nak

FORRÁSAI

kavart

korában

történetírója

Oswald

tette azt a lehangoló m e g á l l a p í t á s t , hogy a p a r a s z t s á g -

voltaképpen

világtörténeten, zajlottak.* művét

és

saját

nincs története, a falu mindig is kívül állt a

politika nagy hullámai felette és nem

Mindazok,

akik a történelemben a

nagy

a

benne

egyéniségek

vagy csak a politikumot látták, nem tudtak mit k e z d e n i

az

alaktalan tömegnek tekintett p a r a s z t s á g g a l , hiába alkották a falvak a

parasztlakói minden európai és európán kívüli

társadalomban

lakosság többségét még a múlt század, sőt nem egyszer e század

kezdetén ségek

is. Ha azonban a történelmet nem kizárólag nagy

egyéni-

m ű v é n e k , a múlt p o l i t i k u m á n a k , a lelki struktúrák vagy mű-

veltségi

eszmények által meghatározott f o l y a m a t n a k , hanem a múlt

szociológiájának is tartjuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül mindazt,

ami a társadalom m é l y é n , a politikai öntudatig és c s e l e k v é -

sig s a legtöbb országban a politikai képviseletig is csak a legmodernebb időkben eljutott parasztság soraiban A

falusi lakosság, a parasztság története kutatásának útját

gazdaság is

történt.

és társadalomtörténetírás múlt századi kialakulása

rögössé

tették a forrásadottságok. Marc Bloch

történetének

a

a

után

parasztság

jeles francia kutatója szerint a legnagyobb

nehéz-

ség abban v a n , hogy parasztlevéltárak nem maradtak r á n k , a középkori

parasztok mindennapos g o n d j a i k r ó l , b a j a i k r ó l , életükről

a világról alkotott elképzeléseikről nem készítettek ket, írni-,

és

feljegyzése-

nem írtak emlékiratokat -márcsak azért s e m , mert nem tudtak s

az ő világuk nemcsak a t ö r t é n e l e m b ő l , de az 7

írástudók

világából is kívül rekedt. A helyzet a 1 9 . században sem sokat v á l t o z o t t , különösen Közép-Kelet E u r ó p á b a n , ahol a lakosság nagyobbik fele falusi lakos és paraszt maradt s a népoktatás terjedése ellenére sem vált írástudóvá. A parasztság esetében tehát egészen a legutóbbi időkig jórészt hiányzik az a közvetlen forr á s a n y a g , amelynek segítségével a t ö r t é n e t k u t a t ó rekonstruálni

' i

• tudná

- 357 -

a m ú l t a t . Ha a legszűkebb értelemben csak azt

paraszti

eredetű k ú t f ő n e k , amit a parasztok fogalmaztak és írtak

le,

akkor még a legmodernebb korban is csak gyéren

nek

a paraszti eredetű f o r r á s o k .

1848

tekintenénk

3

csörgedezné-

Nem kétséges azonban, hogy

utáni időszakban ilyen közvetlen paraszti forrással is

lálkozhatunk, ha nem is mindig a levéltárak Első

polcain.

véletlen folytán maradtak meg és kerültek a kutatók A

kezé-

Borsod megyei Martonyiban élt p l . az a törpebirtokos

raszt,

akinek

évekből zák

ta-

helyen a paraszti naplókat kell említenünk, amelyek több-

nyire be.

az

naplószerű feljegyzései az 1872 és

1911

maradtak ránk. A napló adatai napi bontásban

pa-

közötti

tartalmaz-

azoknak a munkáknak a m e g n e v e z é s é t , amit a naplóíró v é g z e t t ,

de vannak adatok a m u n k a h e l y r e , a gazdasági udvarra, az épületekre

és a határ különböző p o n t j a i r a , valamint a munkában

résztvevő

többi f a l u s i r a . A kézirat becse az elmondottak mellett abból adódik,

hogy. a napló készítője törpebirtokosként rendszeresen kény-

szerült

napszámos és részesmunka végzésére a falu különböző

pa-

rasztgazdaságaiban s azt is f e l j e g y e z t e , hogy kik voltak a munkatársai, tek

milyen munkát végeztek és h o l , milyen teljesítményt

ér-

el s munkájukért mennyi bért k a p t a k . A napló ezen kívül tar-

talmazza saját

az

időjárási a d a t o k a t , a falu fontosabb e s e m é n y e i t ,

gazdaságból

eladott

és

vásárolt termékek árainak

részletességű találkozott hiszen

az

származó bevételeket és kiadásokat

az

feltűntetésével.

a

egyes Hasonló

paraszti naplóval az eddigi kutatás még nem nagyon s

aligha v a l ó s z í n ű , hogy a jövőben találkozni

fog,

ismert paraszti, naplók száma is igen alacsony s

for-

rásértékük is -tartalmuknak megfelelően- igen e l t é r ő . Az már egészen különleges esetnek s z á m í t , hogy egy feltörekvő paraszti nemzetség, lyes

mint a Kistelekről származó s Jászszentlászlón

tekinté-

birtokot szerző Tápaiak teljes paraszti nemzetségi levéltá-

ra

r á n k m a r a d t , nemcsak a birtokszerzéseket bemutató

de

az 1878 óta rendszeresen vezetett bevételi és kiadási

szerződések, naplók

s

az 1886-tól szórványosan, 1891-től rendszeresen évente

készí-

tett

leltárak.

arra

is módja nyílt -alighanem egyedülálló m ó d o n - , hogy számada-

tokkal •

•

A parasztlevéltárak feldolgozó Balogh

Istvánnak

világítsa meg egy vállalkozó típusú parasztgazda és 4

utó-

'

dai é l e t ú t j á t . A közvetlen paraszti források közé kell számítani a

végrende-

- 358 .-

leteket és hagyatéki leltárakat még akkor is, ha ezek m e g f o g a l m a zásában többnyire idegen kéz működött k ö z r e . E dokumentumokban foglaltak azonban valós módon tükrözik a kapitalista korszakban is a parasztgazdaságok termelőeszközökkel való e l l á t o t t s á g á t , a végrendelkezők vagyoni s végső soron társadalmi h e l y z e t é t . A tényleges vagyoni leltárak életszerűvé tehetik a történeti statisztikai források által az egyes parasztkategóriákra m e g á l l a p í t ható gazdasági m u t a t ó k a t . A

f a l u s i , paraszti társadalom alapegységei a családok

illetve

a

családi közösségekre épülő paraszti háztartások és g a z d a s á g o k .

A

társadalmi viszonyok és kapcsolatrendszerek feltárását is ter-

mészetesen

ezekre

rasztgazdaság

a legkisebb egységekre kell a l a p o z n i .

azonban nem 'elszigetelt módon m ű k ö d ö t t , még

ban

a termelőegységekben s e m , amelyeket Erdei Ferenc

nak

n e v e z e t t , hanem t á g a b b , autonóm vagy kevésbé autonóm

zetekben.

6

rasztfalu kis

és

A

paazok-

farmtanyákszerve-

Ezek legfontosabb kerete a tőkés korszakban is a volt,

még akkor is, ha nem f a l u n a k , hanem

1876

paután

nagyközségnek n e v e z t é k . A falu organikus egységet

képe-

z e t t , mégha társadalmi viszonyai éppen a tőkés korszakban az osztályszerű

tagozódás elemeivel telítődtek i s .

közösségnek ségként zókat,

7

Ennek az o r g a n i k u s

a megragadására a t e l e p ü l é s k é n t , k ö z i g a z g a t á s i

"termelt"

iratanyag vizsgálata nem ad elégséges

bár ezektől -később még visszatérünk r á j u k - ,

egyfogód-

természetes

módon nem tekinthet el a történeti k u t a t á s . Azt

hiszem, tökéletesen igaza van Wellmann Imrének: a f a l u b a n ,

nemcsak tárgyi mai

a

feudális, de a kapitalista korszakban is létezik

összekötő

kapocs a múlt és a jelen k ö z ö t t .

jének zött

végeredményét t a r t a l m a z z a . A határrészek e l n e v e z é s e i b ő l , a sőt az egyéb történeti források által is

családnevekből

település

is lehet nemcsak a g a z d á l k o d á s r a ,

Az

hanem

a vo-

0

1848 utáni magyar falu h a t á r b e o s z t á s á n a k ,

rekonstruálásában az

ellenőr-

etnikai összetételére sőt a társadalmi struktúrára

natkozó következtetéseket is l e v o n n i .

vek

egy

település

képe is lehet történeti forrás, hiszen századok formáló ere-

dűlőnevekből,

A

A

dűlőrendszerének

napjaink'ban a 24 órában vagy azon túl v a g y u n k .

földrajzi nevek gyűjtése és elemzése a nyelvtudománynak

is -ha

olyan nagy v á l l a l k o z á s o k t ó l , mint a Zala megyei földrajzi nepéldaszerű g y ű j t e m é n y e , eltekintünk- elég vékonyan

csordogá-

-

359 .-

ló ere s ráadásul a legtöbb gyűjteménynek nem erőssége a földrajzi névanyag történeti rétegeinek szétválasztása s egy sebtében adott9 utcanév olyan elemzést k a p , mint egy több évszázados dülőnév.

A

meg az

földrajzi nevek elemzésében a történész

nem

elégedhet

a paraszti emlékezet b i z o n y s á g t é t e l é v e l , nemcsak a z é r t , mert emlékezetből

azért

sem,

természetes

módon sok minden

kihullik,

mert az ú n . népetimológiák jórésze falusi

írástudók

vagy félírástudók találmánya, ami a népoktatás csatornáin

keresz-

1

tül jutott el szélesebb falusi t ö m e g e k h e z . Az

hanem

általunk vizsgált korszak településtörténeti forrásai közül

nem

hagyhatók

legfontosabb kataszteri

figyelmen kívül a h a t á r t é r k é p e k , ezek közül is az

1853-ban k e z d ő d ő , de évtizedekig

elhúzódó

a II.

felmérés minden településre kiterjedő anyaga. A Föld-

mérési Felügyelőségek iratanyagai között a legtöbb esetben e színes

kataszteri térképek is m e g t a l á l h a t ó k , segítségükkel

nemcsak

a határ d ü l ő b e o s z t á s a , a dűlők és határrészek elnevezése vizsgálható,

de

a művelődési ágak szerinti megoszlás is. A mellett

másfélék

is, amelyek természetesen ugyanolyan becses forrásai

kutatásnak, lékletei

közül

12

most csak a jövedelemszámításokra

készültek a

legyen

szabad

amelyekben a föld hozadékát becsülték meg a földmé-

év átlagtermése a l a p j á n . A felmérés

minősíti, ban

tömegével

mint az előbb említettek. A kataszteri térképek mel-

hivatkoznom, rők

az 1848 utáni időszakban

kataszteri

térképek

megbízhatóságát

az

hogy ezek az aranykorona értékek máig is a legvalósab-

mutatják a talajminőség különbségeit Magyarország

települé-

sein. A határ változásairól hű képet adnak azok a földmérési lek és t é r k é p e k , amelyek a D u n a , Tisza és mellékfolyóik zása és

felvéteszabályo-

során k e l e t k e z t e k . A különféle szabályozási társulatok irat térképanyaga nagy tömegben maradt az u t ó k o r r a , felhasználásuk

annak

ellenére sem mondható k i e l é g í t ő n e k , hogy a megyei levéltá-

rak mellett központi levéltár is született anyaguk gyűjtésére és - , . 10 . orzesére.

.

.

Az organikus egységként vizsgálandó faluban a gazdálkodás színterének

tekinthető határ állapotának bemutatásához máig is elen-

gedhetetlen minden helynév

a

Pesthy Frigyes céltkitűzése s z e r i n t i ,

településére

az

k i t e r j e d ő , jórészt máig is kéziratban

ország lévő

g y ű j t é s . 1864-ben a Helytartótanács minden magyarországi

- 360 .-

települést arra u t a s í t o t t , hogy a községek vezetői legyenek segítségére Pesthy Frigyesnek s kitöltve juttassák el hozzá a z o k a t a nyomtatott k é r d ő í v e k e t , amelyek kérdései a település neve, egyéb elnevezései legkorábbi e m l í t é s e , b e n é p e s í t é s e , e r e d e t e , a "község határában előforduló többi tophographiai n e v e k , pl.: mező, d ü l ő , s z á n t ó , forduló, legelő, k a s z á l ó , p u s z t a , s i v a t a g , lig e t , b e r e k , e r d ö r c n g e t e g , z u g , határ, t a n y a , c s á r d a , m a j o r , száll á s , k e r t , s z ő l ő s , árok, r o m , i r t v á n y , t i s z t á s , h á t , halom, d o m b , c s ú c s , o r o m , m a g a s l a t , fensík, h e g y , h e g y g e r i n c , h e g y l á n c , szikla, b é r c , b á n y a , b a r l a n g , örvény, s z o r o s , z u h a t a g , forrás, k ú t , ér, tó, f o l y ó , p a t a k . . . mocsár, p o s v á n y , l á p , i n g o v á n y , nád a s , rét, k o m p á l l á s , r é v , g á z l ó , s z i g e t , fok stb." iránt érdeklődtek. . A

kérdőívhez mellékelt utasítás nemcsak arra szólította fel vezetőit,

papjait,

de a szóbeli adatokat kiegészítendőnek tartotta a hite-

les

hogy' kérdezzék ki a falu

vénéit,

a

községek

jegyzőit;

és hivatalos irományokkal, mindenek előtt "a földbirtok

lajdonát

kimutató

és adósorozati könyvekkel" valamint a

tu-

telek-

könyvi és kataszteri hivatalok irataival. Az így született

orszá-

gos

eléggé

felmérés anyaga természetesen forrásértékét tekintve

egyenetlen,

attól függően; hogy a falusi hivatalnokok: a

jegyző

a bíró és az esküdtek mennyire vették komolyan a kérdőívek tését.

Van olyan kérdőív is, amely felér egy történeti

oknyomozó

tanul m á n n y a l , de olyan is, amely csak néhány semmitmondó pítást tes

Békés is, de mellette F e j é r , T o l n a , K o m á r o m ,

fontosnak

sát,

az

csak.

megálla-

tartalmaz. Jónéhány m e g y e , köztük p é l d a m u t a t ó és dicsére-

módon

stb.

kitöl-

Szolnok

tartotta Pesthy Frigyes gyűjtésének

kinyomtatá-

anyag nagyrésze azonban máig is kéziratban

használható

11

A tőkés korszak falusi társadalmának vizsgálatában nem k e r ü l h e tők

meg a gazdálkodás k é r d é s e i . A kialakuló társadalmi k ü l ö n b s é -

gek

leginkább

vezethetők gesek és föld dők az

a birtokmegoszlás és a g a z d á l k o d á s

különbségeire

vissza s ezek vizsgálatához természetesen nem e l é g s é -

az eddig e m l í t e t t , a falu általános természeti

feltételeit

a gazdálkodás külső körülményeit bemutató f o r r á s o k . A

szabad

és a gazdálkodás szabadsága a j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s é r t

küz-

egyik legfontosabb jelszava volt. Ha az 1 8 4 8 . évi á t a l a k u l á s úrbéres

szolgáltatások m e g s z ü n t e t é s é v e l , majd az

1853.

évi

-

361 .-

pátens az ősiség felszámolásával megteremtette a szabad földet, a gazálkodás szabadságának létrejötte, különösen a volt jobbágyfalvak esetében még évtizedekig váratott m a g á r a . Az egykori jobbágyokétól e l k ü l ö n í t e t t , volt urasági földeken folyó gazdálkodást a falu, mint közösség nem befolyásolhatta, a volt úrbéresek birtokai pedig még a tagosítások után is a közösség szabályozó hatalma alatt m a r a d t a k . Igen jellemző, hogy az úrbéres földek tagosítása során a települések többségében az ú n . fordulós és dülős tagosítást alkalmazták (különösen o t t , ahol a 19.század derekán még élő valóság volt a nyomásos gazdálkodás), éppen annak érdekében, hogy az évszázadok óta megszokott gazdálkodási rendszer * „ 12 . fennmaradhasson. . Csak az 1894-ben alkotott X I I . t e . a mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről "törvény

mondja

ki

először,

hogy

"Mezei

földbirtokát

a

korlátai k ö z ö t t , gazdaságilag mindenki szabadon használ-

hatja."

s engedi m e g , hogy "a nyomásos gazdálkodás

rendszerének

elfogadására

nem kötelezhetők az önálló p u s z t á k , tagosított

ha-

tárokban

az

önálló t a g o k , továbbá az állandóan bekerített

vagy

szőlővel

beültetett területek tulajdonosai". De még ez a törvény

is

a r r ó l , hogy azokban a falvakban, ahol a nyomásos

szól

szer a törvény megalkotásának dekelt

birtokosságnak

többsége" Ezek

birtokarány szerint

számított

kétharmad

kell a h h o z , hogy a rendszer fennmaradásáról vagy

szüntetéséről a

minden

rend-

időpontjában érvényben v a n , "az ér-

határozzon.

meg-

11

döntések a törvény hatályba lépését követő

hónapokban

településen m e g s z ü l e t t e k . Lebonyolításukért járásonként a

főszolgabírák

voltak

a felelősek s jelentéseik alkotják

azt

a

forrásanyagot, amelyet a különböző települések földművelési rendszereinek

vizsgálatában falvanként is hasznosítani lehet. Sajnos

a Földművelésügyi Minisztériumba küldött jelentéseket a történetírás

még nagyon kis mértékben hasznosította c s a k . Annyi az eddi-

giekből

is

kiderül

ott maradt m e g , ahol nem

gazdálkodás

után

többnyire

mint

pl. E r d é l y b e n , vagy a lakosság fordulós illetve dülős

mában

csak

a z o n b a n , hogy a nyomásos

volt

1894

tagosítás, for-

tagosította földjét pl.' a Dunántúl nyugati megyéiben és az

Északi

F e l v i d é k e n . Az Alföldön és a Kisalföldön a nyomásos rend-

szerek

hagyományai nem voltak erősek, így már a felmérés is

vés

fordulós rendszerű faluhatárt t a l á l t .

14

ke-

A következő országos

- 362 .-

felmérés

mintegy

15 évvel később,1908-ban történt s

tükrözi

a

századfordulón

bekövetkezett v á l t o z á s o k a t . A nyomásos r e n d s z e r a

településeknek

már csak mintegy 27 %-ában maradt m e g , zömmel Er-

délyben

és a Felvidék észak-keleti m e g y é i b e n , ahol mintegy

% maradt a nyomásos rendszerű faluhatárok A a

aránya.

gazdálkodásra vonatkozó részletes források másik

csoportját

megyei közgazdasági bizottságok é v n e g y e d e s vagy féléves

té sei

alkotják,

40-60

13

amelyekben az időjárás alakulásától

a

jelennövényi

kártevők

p u s z t í t á s á i g , azaz elemi c s a p á s o k t ó l az á l l a t t á l l o m á n y t

tizedelő

járványos betegségekig sokmindenről esik s z ó . L e g j o b b a n

hasznosíthatók vonatkozó

azonban a terméseredményekre és a

közlések.

16

vetésterületre

Sajnos e jelentések hasznosításának

kevéssé fedezhetők fel még a legjobb f a l u m o n o g r á f i á k b a n A

falusi társadalom belső viszonyrendszerének három

sabb az

aspektusa a jobbágyfelszabadítást m e g e l ő z ő e n a f ö l d e s ú r h o z , e g y e t , a legfontosabbat: a földesúri függés- és

tatás

rendszerét

szont

megszűnt

legbiztosabb

há-

szolgál-

a jobbágy felszabadítás f e l s z á m o l t a . E z z e l

vi-

az a forrástípus, amely a feudalizmus korában

bázisa volt a falusi p a r a s z t t á r s a d a l o m

volt

földesurak

-hogy

követő

viszont olyan forrásanyagot, amit legalább az kívül

rendezési anyagot

h a g y n i . A j o b b á g y f e l s z a b a d í t á s t követő

eljárások

lehet birtok-

a legtöbb település esetében olyan

forrás-

t e r e m t e t t e k , amely', igen becses kútfője a falusi

társada-

kutatásának is. Itt találhatjuk meg azt a b á z i s t , azt a

indulópontot, tudjuk. Kiss rövid

amelyhez a tőkés korszak v á l t o z á s a i t

Szabad

Géza,

iratok

is

1848-at

2-3 évtized falusi társadalmának v i z s g á l a t á n á l nem

figyelmen

a

Szabad

nagyon találó kifejezésével éljek- a tőkés korszakban

teremtett

lom

közötti . "végső nagy elszámolás"

a

kutatásának:

urbáriumok és a földesúri ö s s z e í r á s o k . A volt jobbágyok és

György

mire

legfonto-

államhatalomhoz és az egyházhoz fűződő kapcsolat v o l t . E

rombői

az

nyomai

is.

György,

előadásban

viszonyítani

Simonffy E m i l , Sándor P á l ,

Orosz István é's mások jóvoltából

típusait,

e

felhaszri'álhatóságukat elég jól

ki-

Für

Lajos,

birtokrendezési ismerjük.

nem lehet más a f e l a d a t o m , mint arról

használhatók az úrbéres birtokrendezések során

17

E

szólni:

keletkezett

iratok. A birtokrendezések alkalmával többnyire megtörtént a felszabadult és

úrbéri

helyének

birtokállomány házt.artásonkénti

terjedelmének

m e g á l l a p í t á s a . Ezzel r e n d s z e r i n t együtt járt a

nem

-

úrbéres is.

természetű

A

irtásföldek és szőlők

kérdésének

rendezése

rendezés során különítették el a volt földesurak és

jobbágyok 36.

363 .-

között korábban közösen használt földeket is az

évi törvények illetve az 1 8 5 3 . évi úrbéri pátens

rendelkezé-

seinek m e g f e l e l ő e n . Kimérték és elkülönítették az úrbéresek lőjét jog

és

az egykori faizási jog fejében erdőjét vagy a

lege-

nádlási

fejében n á d a s á t . A birtokrendezések közé szokták számítani a

kisnemesi, használt zötti kor

szabad

paraszti közösségek közbirtokossági

formában

földjeinek f e l o s z t á s á t , illetve az egyes gazdaságok kö-

arányok megállapítását is. Külön iratbázis keletkezett akis, ha a jobbágyi és.földesúri földek segregatiója

nözése) zösen

(elkülö-

után a jobbágyok a nekik jutó legelőt vagy erdőt nem kökívánták használni s minden résztulajdonos illetőségét ki-

mérték.

Különösen az Alföldön volt gyakori a legelők

felosztása

amivel rendszerint feltörésük is együtt j á r t . A zsellérek illetményéből született,

a kiosztás és feltörés révén számtalan

Végül

legelő-

törpebirtok

ez is magyarázza a magyarországi birtokstruktúrában a

századforduló

táján

már óriásira duzzadó törpebirtokok

a birtokrendezések során a települések jelentős

tagosítás a

volt 1832-

számát.

hányadában

is történt, azaz az egy birtokos tulajdonában l é v ő , de

helység határában szétszórtan fekvő birtokdarabokat e g y ,

vagy

néhány tagba vonták ö s s z e . A

birtokrendezési

eljárások során rendszerint két

térkép

és

két földkönyv k é s z ü l t . Az egyik a rendezés e l ő t t i , a másik a rendezés az

utáni állapotot m u t a t t a . Az ú n . "sorozati"

úrbéres

földeket kimérő mérnök d ű l ő n k é n t , a

sorrendjében la

földkönyvekben térképi

számok

sorolta fel a parcellákat és jegyezte fel a parcel-

birtokosának n e v é t . A "kivonati" könyvben birtokosonként sze-

repeltek kezén

a p a r c e l l á k , rendszerint összesítve is az egy

lévő

" f ö l d r é s z l e t e k e t " . A birtokrendezések nem

birtokos terjedtek

ki a s z ő l ő h e g y e k r e , mert a szőlőkre más jogszabályok voltak érvén y e s e k , mint a faluhatár egyéb részeire. Ennek ellenére a kivonati

földkönyvek megközelítően valósághűen tükrözték a jobbágyfel-

szabadítás

utáni falu földbirtokmegoszlását, hiszen a szőlők ki-

vételével az egész faluha'tárt felölelték. Rendszerint a szőlőbirtokosokról szőlők

is

készült valamiféle jegyzék, amely

terjedelmét;

radtsággal,

feltüntette

így a teljes b i r t o k m e g o s z l á s , nem nagy

m e g á l l a p í t h a t ó . Bár a mértékegység az ú n .

a fá-

osztályo-

- 364 .-

zott

hold

volt, amelynek?terjedelme 1100 öltől akár 3600-ig

terjedhetett, oszlási ban a

adatok összehasonlíthatók a későbbi k a t a s z t r á l i s

m e g a d o t t a k k a l . A birtokkönyvek adatai általában

holdak-

megfelelnek

valóságos helyzetnek, a felszabadult jobbágy kezén

lévő

is

az átszámítási kulcs ismeretében ezek a b i r t o k m e g -

valóságban

b i r t o k m e n n y i s é g e t , tehát az úrbéres s z á n t ó t , rétet és a re-

manentiákat

is tartalmazzák. A térképek és földkönyvek

szükséges

hitelesítése a csalásokat minimális körre s z o r í t o t t a . Az itt szereplő

birtokmegoszlás

elégséges alap lehet a

tőkés

átalakulás

kezdetén

a falusi paraszttársadalom r é t e g z ő d é s é n e k

is,

k é t s é g t e l e n , hogy a társadalmi helyzetet nem e g y e d ü l

bár

földbirtok határozza Ha

amelyek

a

a

meg.

a jobbágyfelszabadítás az utolsó szálakat is

ugyanezt

vizsgálatához

jobbágyokat,

a falvak lakóit

elszakította,

földesuraikhoz

fűzte,

nem mondhatjuk el a parasztháztartás és az á l l a m h a t a l o m

k a p c s o l a t á r ó l . A falusi termelő viszonya az á l l a m h a t a l o m h o z , adófizetőként,

á l l a m p o l g á r k é n t , fogyasztóként a tőkés viszonyok

kö-

zött a korábbiakhoz képest nem lazult, hanem e r ő s ö d ö t t . E kapcsolatrendszer

természetesen tükröződik az á l l a m h a t a l m i szervek

és

testületek

által termelt, olykor a b ü r o k r a t i z m u s miatt

elvisel-

hetetlenül

feldúzzadt iratanyagban i s , amelyet a falusi

társada-

lom kutatásában figyelembe kell venni és fel kell . Az

államhatalom szempontjából a falusi társadalom tagjai

denekelőtt házbe

használni. min-

adófizetők voltak. Az ú n . egyenes a d ó k , legfőképpen a

és földadók a vagyonosságot és a jövedelmezőséget

figyelem-

v e t t é k , így a fizetett adók nagyságából következtetni lehet a

vagyoni

rétegződésre s étiből a társadalmi k ü l ö n b s é g e k r e . Az adó-

főkönyvek

és adókivetési lajstromok így a t á r s a d a l o m v i z s g á l a t n a k

is

elsőrendű forrásai lehetnének, ha nemcsak szórványosan

marad-

tak

volna az utókorra. Több szerencsével vizsgálhatjuk a

koráb-

ban

már

tiszta

említett kataszteri iratoknak az ú n . kataszteri

jövedelemről szóló s az egyes birtokosokra is lebontott sait.

A kataszteri felmérések végső célja a földbirtok illetve a

földtulajdonos volt. a

kimutatá-

vagy

birtokos adózó

képességének

A földből nyerhető tiszta jövedelmet kellett

meghatározása megállapítani

mérnöki felmérés során, lehetőleg objektív mérce a l a p j á n .

En-

a kimutatott tiszta jövedelemnek az 1 8 4 8 . évi törvények

sze-

nek rint

7,5

%-ára,

később változó mértékben 18-25

%-ára

tartott

-

365

-

igényt az államhatalom földadó c í m é n .

18

Ha a tiszta jövedelem alapján vizsgáljuk a paraszti társadalom r é t e g z ő d é s é t , elkerülhetjük a földek termőképességének különbségeiből fakadó t o r z u l á s o k a t . Ha csak a birtok terjedelme a l a p j á n , a birtokmegoszlásból kívánunk következtetéseket levonni, nehezen tudjuk kiküszöbölni az abból fakadó t o r z u l á s t , hogy a jobb földekből több termés és nagyobb jövedelem származott, mint a gyengébb m i n ő s é g ű b ő l . Két 25 holdas birtok között a jövedelmezőség szempontjából elég nagy különbség l e h e t e t t , ha az egyik televény föld v o l t , a másik pedig kopár p u s z t a s á g . . A kataszteri felmérések indokát végső soron az 1848-ban kimondott közteherviselés teremtette m e g , végrehajtására azonban csak egy 1849 o k t ó b e r é b e n , illetve 1850 márciusában kiadott császári pátens után került sor. É r t h e t ő , hogy a földmérési munkálatokat a magyar lakosság ellenszenve k í s é r t e , nem a közteherviselés miatt, hanem a z é r t , mert a győztes ellenforradalmi hatalom valósította m e g . A földkataszterrel kapcsolatos első törvényt a magyar országgyűlés csak 1875-ben alkotta meg (1875: V I I . t c . ) . Ez a tiszta jövedelem kiszámításáról úgy r e n d e l k e z e t t , hogy azt a gazdálkodási rendes költségek levonása mellett "a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értékének figyelemb e v é t e l é v e l , a művelési ágak és minőségi osztályok különbségeit is számolva kell m e g h a t á r o z n i " . A törvény intézkedett a földadókataszter nyilvántartásáról i s , azaz arról a f o r r á s a n y a g r ó l , amelyet a tőkés korszak paraszti társadalmának vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az

egyes

nemcsak

községek birtokrészleti jegyzőkönyvei

természetesen

a tiszta jövedelem szerinti r é t e g z ő d é s , de a földbirtok-

megoszlás tekről

vizsgálatára isi a l k a l m a s a k , főként ha a

tulajdonoskénti

kataszteri szíthető

összesítés is k é s z ü l t .

19

birtokrészleNagy előnyük

a

iratoknak, hogy segítségükkel nemcsak állapotrajz kéa birtokviszonyo'król, de a változásokat bemutató

fejlő-

désrajz is. Az 1909-ben alkotott V.tc. ugyanis elrendelte a földadókataszter ben".

E

kiigazítását "a földadó arányosabbá tétele

kiigazítás során új összesítések készültek s így

érdekéjóné-

hány

esetben módunkban áll a birtokmegoszlásban 1875 és 1909 kö-

zött

bekövetkezett változásokat is r e g i s z t r á l n i . Ez pedig

tőséget

nyújt a parasztság soraiban végbemenő

lehe-

társadalmi-gazda-

- 366 .sági

folyamatok, mindenekelőtt a b i r t o k f e l a p r ó z ó d á s vagy a

dag

paraszti

birtokok kialakulásának b e m u t a t á s á r a . A

gaz-

rendkívül

munkaigényes

feldolgozás miatt e változásokról jelenleg még alig 20 néhány település esetében vannak i s m e r e t e i n k . A

falu társadalma az államhatalomhoz fűződő viszonyában

szetesen

termé-

nemcsak adóalany, hanem választópolgár is v o l t , ha meg-

felelt a cenzusos választójog k ö v e t e l m é n y e i n e k . A v á l a s z t á s i jegyzékek

név-

nemcsak az első népképvisleti o r s z á g g y ű l é s k o r á b a n , de

a későbbi évtizedekben is becses forrásai a falusi társadalom tatásának. ún.

ku-

A falu leggazdagabb birtokosai jövedelmük a l a p j á n , az

virilista rendszernek m e g f e l e l ő e n , tagjai lehettek a

törvényhatósági bizottságoknak

is. E jegyzékek

megyei

társadalomtörténe-

ti

értéke is igen n a g y , különösen annak ö s s z e h a s o n l í t ó

vizsgála-

ta

s z e m p o n t j á b ó l , hogy egy település tagjai közül kik

juthattak

21

el jövedelmük alapján a megyei elit tagjai Végül, voltak

sorába.

de nem utolsósorban a falu társadalmának tagjai

alanyai

a különféle statisztikai f e l m é r é s e k n e k , amelyek révén

államhatalom

különböző

ismereteket kívánt szerezni

a

az

polgárok

s z á m á r ó l , v a g y o n á r ó l , foglalkozásáról, b i r t o k v i s z o n y a i r ó l , demográfiai nös

jellemzőiről s t b . E statisztikai felmérések között

jelentőségük

után évi

van a társadalomelemzés szempontjából az

tíz évenként ismétlődő népszámlálások foglalkozási

tikáinak

külö1870

statisz-

és az 1 8 7 0 . évi b i r t o k s t a t i s z t i k á n a k , valamint az

1895.

mezőgazdasági ü z e m s t a t i s z t i k á n a k . A n é p s z á m l á l á s i és birtok-

statisztikákat egyaránt szokták a m a g y a r o r s z á g i

földbirtokmegosz-

lás vizsgálatára f e l h a s z n á l n i . Pedig érdemes lenne Kenéz Béla gyelmeztetését osztoznak ban tások tók

az o r s z á g , vagy egy kisebb település f ö l d j é n ,

sem

alapján

a népszámlálási s t a t i s z t i k á k , sem

az

valójá-

üzemstatisztikák

nem lehet v á l a s z o l n i . Nem a z é r t , mert a k ö z s é g s o r o s

bon-

csak az 1900 és 1910. évi népszámlálási adatokban

találha-

meg s az üzemstatisztika összesítései 1895-ben csak

megyén-

ként

és

törvényhatósági jogú városonként készültek e l , hanem

.következők

miatt s e m . A népszámlálások azért nem nyújtanak

tokstatisztikát, tezik get

fi-

megszívlelni: arra az egyszerű k é r d é s r e , m e n n y i e n

mert nem a magyarországi földbirtokokat

a birtokok terjedelme szerint, hanem a jelenlevő

a

bir-

részlenépessé-

r

ismertetik életük font osabb v i s z o n y a i b a n , amelyek közé a né-

pesség

tagjainak

földbirtokviszonyai

is t a r t o z n a k .

így

minden

-

népszámlálási ból 1895. nem

stb.

módon hiányoznak a jogi s z e m é l y e k , (azaz nem természetes személyek)

birtokai.

Az de

hogy

mennyien osztoznak r a j t a ,

hanem

és mekkora gazdagságból áll az ország megművelt

te,

adatsoraitestületek,

évi felmérés az ország földterületét részletezi u g y a n , aszerint,

hány és

statisztika birtokviszonyokat bemutató

természetes

közösségek

367 .-

ráadásul erdő

aszerint: földterüle-

e gazdaságok közül is hiányoznak a tisztán

legelő

b i r t o k o k . Márpedig egy tulajdonosnak több gazdasága 22

is

lehet s egy gazdaságon több tulajdonos is o s z t o z h a t . . A

birtokstatisztikák legnagyobb problémáját azonban az

elmon-

dottak mellett az jelenti, hogy csak az összesítések (megyei, városi,

országos

s néhány esetben k ö z s é g i ) vannak

meg,

hiányzik

azonban az alapegység: a paraszti h á z t a r t á s . Ezt a hiányt sajnos utólag sem lehet p ó t o l n i , mert a felvételi lapokat általában nem 23 ' őrizték m e g , így csak az akkori kategóriákba csoportosított adatokat tudjuk felhasználni, holott ma már a kategóriákat is másként alkotnánk m e g . Az egyes háztartások sajátosságai beolvadnak a kategóriák átlagaiba s az átlag gyakran csak az ellentétes folyamatok eredőjét m u t a t j a , nem magukat a folyamatokat. A birtokaprózódás mindent elnyelő folyamatában p l . nem mutathatók ki a helyenként érvényesülő ellentétes t e n d e n c i á k . Mindezek ellenére a falu társadalmának vizsgálatából nem kiküszöbölni kell a statisztikai f o r r á s o k a t , hanem az alapegységeket is tartalmazó források segítségével k i e g é s z í t e n i . A birtokmegoszlás vizsgálatában így lesznek a statisztikák mellett elengedhetetlen forássá a kataszteri iratok. Ha a birtokrészleti jegyzőkönyvek mellett a telekkönyvek birtoklapjait illetve teherlapjait is felhasználjuk a kutatás során, éppen azokat az alapegységek e t , a paraszti háztartásokat illetve gazdaságokat rekonstruálhatjuk, amelyek a statisztikákban már beolvadnak a községi vagy megyei á t l a g b a . . . Befejezésül részletesen szólnom kellene a falu lakosságának harmadik nagy kapcsolatrendszeréről: az egyházakhoz fűződő kapc s o l a t o k r ó l . Az egyházközségek nemcsak évszázadok óta létező rituális és eszmei közösségek v o l t a k , hanem gazdasági egységek is. A községek lakossága önkéntes vagy kevésbé önkéntes módon pl. egyházi adó fizetője is v o l t . Az egyházközségek a reformáció óta csak a h o m o g é n , egyvallású területeken voltak azonosak a falu-

- 368 .-

val; a 19. században az tekinthető á l t a l á n o s n a k , hogy egy-egy luban több egyházközség létezett.

fa-

Az egyházközségek működése során sokféle dokumentum keletkezett az anyakönyveken túl is, amelyekről külön előadások s z ó l n a k m a j d . Az egyházakhoz fűződő kapcsolatrendszer jelentős része azonban a hagyományos történetírói eszközökkel n e m , csak s z o c i o l ó g i a i , néprajzi módszerrel tárható f e l , amelynek során a szóbeli hagyományt és az emberi emlékezetet is mozgósítani k e l l . Nagy k é r d é s , hogy a néphagyomány és az emlékezet mit őrzött meg a múlt század paraszti társadalmából s erre a h a g y o m á n y a n y a g r a milyen mértékben s egyáltalán támaszkodhat-e a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t ? Bizonyára i g e n , ehhez azonban olyan k u t a t á s m e t o d i k á t kell k i a l a k í t a n i , amely egy következő történész generáció feladata lehet csak.

Jegyzetek 1

2

3

4

5

6

"Der Bauer ist geschichtslos. Das Dorf steht aussernalb der W e l t g e s c h i c h t e " . Oswald Spengler: Der Untergang des A b e n d l a n d e s . Umrisse einer Morphologie der W e l t g e s c h i c h t e . München 1 9 2 7 . I l . k . 113. E paraszti t ö r t é n e l e m n é l k ü l i s é g e t Spengler általában a primitív ember sajátosságaiból vezeti le, mert a primitív embernek -szerint- csak biológiai értelemben van t ö r t é n e t e . (Der primitive Mensch hat Geschichte nur im b i l o gischen Sinne) U o . I l . k . 57. V ö . Günther Franz: Geschichte des Bauernstandes von frühen Mittelalter bis zum 19. J a h r h u n dert, Stuttgart, 1970. 13-14. Idézi: Szabó István: A parasztság történetének p r o b l e m a t i k á ja Magyarországon a kapitalizmus k o r á b a n . (Szabó István: Jobbágyok - parasztok. B p . 1 9 7 6 . 3 5 7 . ) . "Bármilyen ellentmondásként hangzik is: írott források alapján könnyebb egy-egy X V - X V I . századbeli jobbágy g a z d a s á g v i t e lét követni és m e g i s m e r n i , mint p l . az 1860-as 80-as é v e k b e n egy paraszt-kisbirtokosét" - írta Szabó I s t v á n . U o . 3 5 8 . Balogh István: Egy tőkés tanyás gazdaság a 1 9 . század második f e l é b e n . (Pölöskei Ferenc - Szabad György: szerk. A magyar tanyarendszer m ú l t j a . B p . 1 9 8 0 . 285.) Ilyen végrendeleteket adott közre Rácz I s t v á n . (Rácz I s t v á n : Debreceni végrendeletek 1595-1847. D e b r e c e n , 1983.) J ó n é h á n y debreceni végrendelet maradt ránk a 1 9 . század második feléb ő i , parasztmódon élő debreceni "civis" polgároktól i s . Hajdu-Bihar Megyei Levéltár (HBMLt), Debrecen város levéltára. IV.A.1011/z 11.d. A hagyatéki leltárakra példa: u o . I V . B. 1109/1 1861/5291. Erdei Ferenc: Magyar tanyák. Bp. 1 9 7 6 . 148.

-

7 8

369 .-

Szabó István: i.m. 3 6 9 . Wellmann Imre: Parasztnépünk múltjának feltárása. (Hitel, 1 9 4 4 . 315-316.) í 9 Zala megye földrajzi n e v e i . B p . 1964. V ö . Inczefi Géza: Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzi nevei alapján) B p . 1970. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai s z ó t á r a . B p . 1980. Kálnási Árpád: A fehérgyarmati járás földrajzi n e v e i . D e b r e c e n , 1984. Szolnok megye földrajzi nevei. I . J á s z b e r é n y , 1986. 10 Dóka Klára: A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772-1918) B p . 1987. 11. Pesthy Frigyes kéziratban lévő Helységnévtárából mintaszerű kiadványt jelentetett meg Jankovich B.Dénes: Békés megye Pesthy Frigyes H e l y n é v g y ű j t é s é b e n . B é k é s c s a b a , 1983. Hasonló kiadvány: Tóth Péter: Pesthy Frigyes Borsod vármegye leírása 1 8 6 4 - b e n . M i s k o l c , 1988. : 12 Simonffy Emil: A parasztföld és a tagosítás (Szabó István szerk.: A parasztás Magyarországon a kapitalizmus korában B p . 1965. I . k . 2 2 9 . ) . 13 Az 1894. évi X I I . t c . V ö . Balogh Vilmos: A mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat ismertetése. (Nemzetgazdasági Szemle 1 8 8 9 . 201.) Bernáth Gyula: Az új Magyarország agrárpolitikája 1 8 6 7 - 1 9 1 4 . B p . 1938. 8 8 . 14 Orosz István: A szabad gazdálkodás elterjedése Eszakkelet-Maayarországon a X I X . század végén. (A debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1 9 7 1 . D e b r e c e n , 1972. 176.) U ő . Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben (Magyarország története 1 8 4 8 - 1 8 9 0 . 6/2 k ö t e t . B p . 1979. 1067-1069.) 15 U o . 1065. Gaal Jenő (szerk.): A Magyar Társadalomtudományi Egyesület által az .1910-11. évben tartott birtokpolitikai szaktanácskozmány e l ő z m é n y e i , lefolyása és eredményei. B p . 1912. 665. 16 Debrecenben az 1 8 6 8 . évről szóló jelentésben p l . "aggodalommal kell felemlítenem ,-írja a polgármester- általában a mar• hatenyésztésnek s ezzel kapcsolatban a mezőgazdászatnak han y a t l á s á t , különösen pedig a szarvas marháknak nagymérvű c s ö k k e n é s é t " . (HBMLt Debrecen ltára IV.B. 1108/a 1869/45.) 17 Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robot rendszeriről a tőkés g a z d á l k o d á s r a . B p . 1 9 5 7 . Sándor Pál: Az úrbéri periratok-perdokumentumok forrásértékéről és tárgyi rendezésének feladatairól. (Levéltári Szemle 1966. 435-459.) Simonffy Emil: Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után (Szabó István szerk.: Agrártörténeti t a n u l m á n y o k . B p . 1960. 339-414.) Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld (Szabó István szerk.: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1 8 4 8 - 1 9 1 4 . B p . 1 9 6 5 . I . k . 33-153.) Orosz István: Differenciálódás és k i s a j á t í t á s . (Uo. 63-73.) 18 Varga István: A közterhek (Szabó István s z e r k . i.m. A parasztság... 258-269.) Bernáth Gyula: i.m. 1 7 0 - 1 7 4 . 19 Ilyen készült Debrecenben 1875 után több alkalommal is. (HBMLt -127/t- Földmérési Felügyelőség iratai. A kateszteri birtokívek összesítése 1877.) 20 Szabad György: A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek célkitűzéséről. (Agrártörténeti Szemle 1 9 6 6 . 13-17.) Bali János: Sárszentlőrinc az 1 8 5 9 . és 1887. évi kataszteri felmérések tükrében. (Uo. 18-43.)

- 370 .-

21

22 23

Fegyó János: Gelej az 1 0 8 9 . és az 1 9 1 0 . évi kataszteri felmérések tükrében. (Uo. 46-71.) Für Lajos: K a t a s z t e r i felvételek a csákvári uradalom területén. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1965-66. 1 5 1 - 1 7 8 . ) Orosz István: Mándok birtokviszonyainak változásai 1870-1909" (Acta U n i v e r s i t a t i s Debreceniensis de Ludovico Kossuth n o m i n a t a e . Series H i s t ó r i ca II. 1 9 6 3 . 157-171.) ' Újlaki Zoltán: A Hajdú kerület és Hajdú megye képviseleti rendszere 1872-1918. (Bónis György szerk.: Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából B p . 1 9 7 1 . 3 1 7 - 3 3 4 . ) Bárányi Béla: Gondolatok ai: uralkodó e l i t r ő l , valamint egy h e l y i elit történetéről a óiebreceni virilizmus kapcsán (18701930.). - Magyar Történeti Tanulmányok V . k . D e b r e c e n , 1972. 4 - 6 9 . Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában (Győri Várostörténeti tanulmányok. G y ő r , 1 9 7 1 . 3 5 7 - 3 6 5 . ) Kenéz Béla: Nép és föld. B p . 1 9 1 7 . 2 9 - 3 1 . Szerencsés kivételnek tűnik D e b r e c e n , ahol az 1869. évi népszámlálás iratai megőrződtek (HBMLt I V . B . 1109/p N é p s z á m l á l á si iratok).

i i

-

371 .-

Tilcsik György: AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS

VÁLASZTÓJOGI

NÉVJEGYZÉKEINEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A TÁRSADALOMTÖRTÉNETI Jóllehet

a

legfontosabb

magyarországi polgári eseményeit

történetírás,

KUTATÁSOKBAN átalakulás

megalapozásának

és alapkérdéseit tisztázta már a

hazai

érdekes módon az átalakulás egyik legdöntőbb

ele-

mét k é p e z ő , első népképviseleti országgyűlés választói névjegyzékeinek roly

tartalmi elemzése és hasznosítása -nem számítva Vörös Káés Csizmadia Andor a kérdéskörrel érintőlegesen

egy-egy

publikációját-

1

ellenére,

hogy

e névjegyzékek n a g y m e n n y i s é g ű ,

nem

csak

igen nehezen és töredékesen

vagy

foglalkozó

mint a mai napig nem történt meg más

annak

forrásokból

kiaknázható

adatot

őriznek a későfeudáliskori magyar társadalom összetételének gálatához.

vizs-

Ezért az alábbiakban az 1840/49. évi .országgyűlés Vas

megyei választói névjegyzékeinek feldolgozása során szerzett legfontosabb

tapasztalatainak

alapján

és

ismertetésével

néhány

olyan kutatási területre hívjuk fel a f i g y e l m e t , melyekhez e névjegyzékek

részben vagy egészben felhasználhatók. J e l e n ,

munkánkban tőségek célunk tése;

elsődlegesen a forrás bemutatását és a kutatási lehe-

felsorolását kívánjuk e l v é g e z n i , s ezért most nem a feldolgozás során szerzett adatsorok számszerű

lehet

ismerte-

azokat itt csupán illusztratív célból h a s z n á l j u k , j e l e z v e ,

hogy összefüggő publikálásukat későbbi feladatunknak I . A v á l a s z t ó i névjegyzékek 1848

márciusának

tartjuk.

megszületése

végén 'az utolsó rendi országgyűlés

egyik központi kérdése az országgyűlési választások ti

rövidke

vitáinak

népképvisele-

alapon történő megvalósítását kezdeményező indítvány

tartalma

v o l t . A G h y c z y , Kossuth és Szemere által f o g a l m a z o t t , és a korábbi,

rendi képviselethez képest minőségi előrelépést

kívánó

tervezetet

terjesztette jóvá,

kodifikálni

a diéta alapos viták után végül április

az uralkodó e l é , aki azt csak április 10-én

majd másnap a többi 30 törvénycikkellyel együtt

5-én hagyta

szentesi-

-

372 .-

tette. Az 1848:V.tc. - t ö b b , más áprilisi törvénycikkelyhez lóan-

hason-

i d e i g l e n e s , átmeneti jellegű v o l t , hiszen szerkesztői

egyszeri három

alkalomra szánták, azaz kizárólag az 1848:IV.tc.

csak által

évre ö s s z e h í v o t t , első népképviseleti országgyűlésre

kül-

?

dendő követek megválasztására volt h i v a t o t t . Mint

ismeretes,

mindazon

az 1848:V.tc. -melynek l.§-a eleve

meghagyta

személyek aktív választójogát, akik országgyűlési

tek . választásában korábban már részt vehettek- cenzusos jogot

köve-

választó-

írt e l ő , azaz a passzív és az aktív választójog m e g s z e r z é -

sét az általános feltételeken kívül speciális követelmények zusok) az

a

tott nem

meglétéhez is k ö t ö t t e . Előbbiek szerint választó

lehetett

2 0 . életévét elért, Magyarországon született vagy

honosí-

férfi,

aki sem atyai'; sem gyámi, sem ga.zdai hatalom

á l l t , s ugyanakkor nem/indult ellene h ű t l e n s é g ,

rablás,

gyilkosság

törvényesen általános aktív

(cen-

alatt

csempészés,

vagy bújtogatás miatt bűnvádi e l j á r á s , és

a

bevett öt vallásfelekezet egyikéhez t a r t o t t . Az ezen feltételeknek

megfelelők közül csak azok

részesültek

választójogban, akik az alábbi előírások legalább

egyiké-

nek is megfeleltek: 1. ben

szabad királyi városokban vagy rendezett tanácsú

községek-

minimálisan 300 pengőforint értékű ház vagy föld, más közsé-

gekben pedig legalább 1/4 úrbéri telek vagy azzal egyenlő n a g y s á gú föld tulajdonosai voltak, vagy 2. saját m ű h e l l y e l , gyárral vagy telephellyel rendelkező sok,

gyárosok

vagy kereskedők voltak és legalább

egy

iparo-

segéddel

dolgoztak, vagy 3.

saját

földbirtokukból vagy tőkéjükből évente legalább

.100

pengőforint jövedelmet h ú z t a k , vagy. 4.

értelmiségi

foglalkozást űztek ( t u d ó s o k , s e b é s z e k ,

dek,

mérnökök,

jai,

gyógyszerészek, lelkészek, s e g é d l e l k é s z e k , községi

ügyvé-

művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság

tag-

jegyzők

és tanítók), vagy 5. városi polgárjoggal

rendelkeztek.

Az első népképviseleti választásokat kodifikáló törvény

előírá-

sai szerint hozzávetőlegesen minden 30.000 fő választott egy képviselőt.

Ennek

megfelelően Magyarországon 3 7 7 , Erdélyben

67 választókerületet alakítottak ki, s a törvénycikkely sen

szabályozta

a választá'sra jogosultak összeírásának

pedig

részletemenetét

-

373 .-

és módját is. E szerint az áprilisi törvénycikkelyek kihirdetéséről számított 20 napon belül megtartott megyei közgyűléseken úgynevezett központi választmányokat hívtak é l e t r e , mely választmányok feladata az országgyűlési választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendők megszervezése és ellenőrzése volt. A központi választmányok 8 napon belül minden választókörzetbe egy-egy háromtagú összeíró bizottságot neveztek k i , melyek munkájukat legkorábban 2 1 , legkésőbb pedig 30 napon belül kötelesek voltak m e g k e z d e n i . Az összeírd bizottságoknak 14 nap állt rendelkezésükre, hogy az összeírást az érintett választókerületben elvégezzék. A törvény a lehető legnagyobb nyilvánosságot írta elő az összeírások kihirdetésével k a p c s o l a t o s a n . így körlevelek, hirdetmények elhelyezésén túl a szószékről is t u d a t t á k , hogy

az összeírást végző személyek mikor érkeznek az egyes telei

pülésekre. Az összeírás elvileg úgy zajlottle, hogy a helyszínre érkező ? bizottság előtt m i n d e n , a _választási előírásoknak magát megfelelőnek érző személy köteles volt megjelenni, s a bizottmány a rendelkezésére álló különféle iratok -nemesi ö s s z e í r á s o k , polgárlajstromok, adőösszeírások, földkönyvek, stb.- alapján egyénenként bírálta el a jelentkezők jogosultságát, melynek megállapítása után felvették őket a névjegyzékbe. A névjegyzékek összesen 7 rovatból á l l t a k . Az első a n e v e t , az azt követő 5 az egyes jogcímeket (cenzusokat) - I . i n g a t l a n , II. k é z m ű v e s , g y á r o s , kereskedő, III. értelmiségi, I V . jövedelem, V . régi jogtartalmazta, míg a hetedik az esetleges megjegyzéseknek, kiegészítéseknek biztosított helyet. Szeréncséré a névjegyzékekben a nevek mellett általában nem csupán m e g j e l ö l t é k , hanem gyakran szövegesen meg is adták azt a jogcímet, melynek alapján az illető az aktív választők közé volt s o r o l h a t ó . így a névjegyzékekből legtöbb esetben nem csak annyit tudunk m e g , hogy az összeírt személy iparos vagy értelmiségi volt, hanem azt is, hogy a szóban forgó személy milyen ipart űzött illetőleg mi volt a pontos foglalkozása. Az összeíró bizottságok előtt jelentkezett, de választójogból valamely oknál fogva kirekesztett személyekről a bizottságok külön jegyzéket fektettek fel s az érintett személyek neve mellett feltűntették a z t , hogy milyen kizáró ok miatt nem kaphattak aktív választójogot. Mindkét -tehát a jogosultak és az elmozdítot-

-

tak s

374 .-

nevét tartalmazó- jegyzéket három példányban k é s z í t e t t é k azokat

után

a

a választókerületekben végzett ö s s z e í r á s megyei központi választmányhoz küldték b e . A

névjegyzékek

benyújtott

egy példányát közszemlére bocsátották s ha

kapcsolatosan

valaki kifogást óhajtott e m e l n i , úgy

el

befejeződése azokkal

felszólamlá-

sát közvetlenül a központi választmánynál tehette m e g . A v á l a s z t mány

a beérkezett panaszokat és kifogásokát egy héten belül

vizsgálva

döntött a .jegyzékek esetleges m ó d o s í t á s á r ó l ,

tásáról,

majd

levéltárában továbbították, nálták.

megye

belügyminisztériumba

míg a harmadik példányt a választások során

hasz-

3

Nyilvánvaló, tói

kiigazí-

pedig a végleges jegyzékek egy példányát a helyezték é l , egy példányát a

ki-

hogy áz első népképviseleti o r s z á g g y ű l é s

válasz-

névjegyzékei nem tartalmazzák az összes választásra

jogosult

személy

nevét,

hanem csak azokét, akik az összeíró

bizottságok

előtt m e g j e l e n t e k . A pontatlanság egyrészt az.összeírásra

rendel-

kezésre

álló idő r ö v i d s é g é v e l , másrészt az összeírást v é g z ő sze-

mélyek

e munkában való j á r a t l a n s á g á v a l , de elsősorban azzal hoz-

ható

ö s s z e f ü g g é s b e , hogy sokan -különböző okokból- nem

tak

óhajtot-

a névjegyzékekre feliratkozni. S a j n o s csak igen t ö r e d é k e s és

inkább írt

csak becsült adataink nem teszik l e h e t ő v é , hogy az össze-

személyek és az összes választójogosult arányát

kimutathas-

suk. Mindezen az

tények

ellenére a fentiekből egyenesen a d ó d i k ,

1 8 4 8 / 4 9 . évi népképviseleti országgyűlés választói

kei

-némi leegyszerűsítéssel-

mosan most

készített

összeírásnak,

felfoghatók ö t , e g y m á s s a l melyek -figyelmen

áprilisi

törvénycikkelyeket

hagyva előírá-

ki.

I I . A Vas m e g y e i névjegyzékek Az

párhuza-

kívül

az említett pontatlanságot- a választójogi törvény

sainak megfelelő személyekre terjedtek

hogy

névjegyzé-

adatai

Vas megye 1 8 4 8 .

május

1-ére

összehívott

közgyűlésén hirdették k i . M e g a l a k u l t a k ö z p o n t i

lasztmány,

és figyelembe véve a lakosság számát m e g h a t á r o z t á k

1848:V.tc-ben településeket A

előírt

váaz

tíz Vas megyei v á l a s z t ó k e r ü l e t h e z

tartozó 4 és kijelölték a választókerületek k ö z p o n t j a i t i s .

központi választmány által összeállított ö s s z e í r ó

bizottságok

-

munkájukat

június

375 .-

elején kezdték m e g . Június 15-ére minden

lasztókerületben befejeződött az ö s s z e í r á s . A

tíz

választókerület választói névjegyzékéből kilenc

megtalálható

a Vas Megyei L e v é l t á r b a n . Egyedül a

választókerület 1848/49.

évi

-mármint,

névjegyzékét

vá-

1

ma

is

szentgotthárdi

nem sikerült felkutatnunk, még

belügyminisztériumi levéltárban s e m . Ez

az

az

arány

hogy a tízből kilencet áttanulmányozhattunk és feldol-

gozhattunk- lehetővé t e s z i , hogy a rendelkezésünkre állt névjegyzékekből

nyert adatok jó közelítéssel az egész megyére vonatkoz-

tathatók A

legyenek.

névjegyzékek feldolgozását a lehető legegyszerűbb és

zenfekvőbb módszerrel végeztük el; először az egyes letekben lyen

településenként

legké-

választókerü-

m e g á l l a p í t o t t u k , hogy hány főt és

mi-

jogcímen vettek fel a n é v j e g y z é k b e . A településenkénti ada-

tokat tük

ezután választókerületenként ö s s z e s í t e t t ü k , majd összegeza z o k a t . Vas megye kilenc választókerületében összesen

választójogosult

személyt írtak össze 1 8 4 8 - b a n , s közöttük 1.077

olyan személyt t a l á l t u n k , aki egynél több cenzuskategória sainak

előírá-

is m e g f e l e l t . Feltűnő a z o n b a n , hogy a kilencből három vá-

lasztókerületben aki

23.490

több

csupán

egyetlen olyan személyt

regisztráltak,

jogcímen is választó v o l t . Nem valószínűsíthető

ilyen

éles e l h a t á r o l ó d á s , inkább arra kell g o n d o l n u n k , hogy e három kerületben lyek

az összeírás során a többes jogcímmel rendelkező

szemé-

esetében -az egy fő kivételével- megelégedtek az egyik cen-

zus m e g j e l ö l é s é v e l . Részben e m i a t t , részben pedig a könnyebb kezelhetőség

é r d e k é b e n , első lépésként a három vagy négy

rendelkező

személyeknél a" jogcímekbői csak kettőt vettünk

lembe,

jogcímmel figye-

majd a teljes összegzéskor a kettős jogcímeket is e g y ,

már a hármas és négyes jogcímek szűkítésekor alkalmazott

a

"erősor-

rend"

alapján egyesre r e d u k á l t u k . Az egyes cenzuskategóriák

zötti

viszonylatokban az azokon belül m e g l é v ő , egyedi specifiku-

mokat

súlyozottan

nyílván

előnybén r é s z e s í t ő , általunk

választott

vitatható- "minőségi" sorrend a következő volt: 1.

(Értelmiség)

kö-és III.

2. I I . ( I p a r o s , k e r e s k e d ő , gyáros) 3. V . (Régi jog)

4. I . (Ingatlan) 5. I V . ( J ö v e d e l e m ) . Itt további ve

kell

e l m o n d a n u n k , hogy a 23.490 összeírt személyen

kívül

34 név mellett nem vagy nem egyértelműen volt feltüntet-

az összeírásban való szereplés jogcíme. E 34 személyt a

fel-

-

376 .-

dolgozás során természetesen nem vettük

figyelembe.

1 . Az összeírtak és a teljes népesség aránya Az

egyik és talán legkézenfekvőbb a d a t , melyet a

összesítése volt

névjegyzékek

után megállapíthatunk, annak k i m u t a t á s a , hogy

az összeírtak és a teljes népesség a r á n y a , azaz az

milyen összla-

kosság

hány százaléka került be a n é v j e g y z é k e k b e . Ennek m e g h a t á -

rozása

annál is fontosabb, mivel az 1 8 4 8 . évi n é p k é p v i s e l e t i

vá-

lasztási rendszerrel foglalkozó szakirodalom megegyezik ugyan

ab-

ban,

hogy az 1848:V.tc. a korabeli Európában az egyik

lisabb

választási

legliberá-

törvény volt: azok közé t a r t o z o t t , melyek

összlakosság

legnagyobb rétegei számára biztosítottak aktív

lasztójogot,

mégsem

közölnek pontos adatokat arra

az vá-

vonatkozóan,

hogy ez az arány Magyarországon pontosan mennyi v o l t . Adataink melynek

szerint

Vas megye azon

kilenc

választókerületében,

választói névjegyzékei rendelkezésünkre á l l t a k , 1848-ban

255.371. személy é l t , s ez azt jelentette, hogy a teljes

népesség

9.19

magasabb

%-a

arány, az

felkerült

a névjegyzékekre.

Ez

lényegesen

mint amit Csizmadia Andor említett munkájában

-korántsem

egész országra kiterjedő adatgyűjtés alapján- átlagként kimu-

tatott.

6

.

Természetesen

érdemes

és érdekes m e g v i z s g á l n i , hogy az

egyes

településeken belül milyen volt az összeírt személyek és az összlakosság . aránya . 1848-ban

-bár

gisztrálták",

Vélhetően

több olyan

település

volt

Vasban

ezt konzekvensen csak egy v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n ahol

egyetlen személy sem rendelkezett aktív

lasztójoggal. A legalább egy választójogosultat felvonultatni dó

helységek

(420

között ez az arány a

legalacsonyabb

revátu-

Nagymedvesen

főből 1 személy, aza-z 0,21 %), a legmagasabb pedig A l s ó o s z -

kón (60 főből 31 s z e m é l y , vagyis 51,67 % ) v o l t . Á v á l a s z t ó k e r ü l e teket %),

tekintve a relatíve; legtöbb személyt a felsőőriben a

írták ö s s z e . 2.

h)

. ji

A névjegyzékekben szereplő személyek c e n z u s k a t e g ó r i á k

rinti megoszlása A

(11,68

legkevesebbét pedig a szomszédos németújváriban (4,68

sze-

:. t-

fent e m l í t e t t , egy cenzuskategóriára s z ű k í t ő , l e e g y s z e r ű s í t ő

összevonás

és a választókerületenkénti összesítés elvégzése után

Vas megyére vonatkozóan.a következő adatokat kaptuk:

-

377 .-

I.

Ingatlantulajdonos

II.

K é z m ű v e s , gyáros, kereskedő

III. Értelmiségi

l.

IV.

Jövedelem alapján választó

V.

Régi jogon v á l a s z t ó , i l l .

'

városi polgár «

16.027 fő

68,23%

1.203 fő

5,12 %

721 fő

3,07 %

1.004 fő

4,27 %

4.535 fő

19,31 %

23.490 fő

.

100,00 %

Előre kell bocsájtanunk, hogy megítélésünk szerint az első népképviseleti országgyűlés választói névjegyzékei - m e l y e k , mint említettük, rás

felfoghatók ö t , egymással párhuzamosan végzett összeí-

végeredményének- eltekintve most a már leírt pontatlanságok-

tól, paradox módon éppen a választás cenzusos mivoltából következően,

három cenzuskategóriát illetően -eltérő okok miatt- mégsem

használhatók

fel

a korábbi adatsorokhoz illeszkedő ill.

összeírásként a társadalomtörténeti Az

ingatlantulajdonosok

pengőforint bíró

pontos

kutatásokban.

közé ugyanis csak á

minimálisan

é r t é k ű , vagy legalább 1/4 úrbéri teleknyi

300

területet

személyeket Vették fel; a névjegyzékek ezen adatsorai nyil-

vánvalóan nem illeszthetők az 1830-as és az 1840-es években kifejezetten Hasonló

ebből a célból készített nemesi vagy

adóösszéírásokhoz.

a helyzet a névjegyzékeknek az iparosokat,

kereskedőket

és gyártulajdonosokat regisztráló r é s z é v e l . Itt ugyanis csak azokat tüntették f e l , akik saját műhellyel vagy telephellyel keztek, ből, a

és

hogy az egyedül vagy nem saját műhelyben dolgozó

törvény

is

tény-

iparűzőket

,nem részesítette v á l a s z t ó j o g b a n , s ebből adódóan

írták össze ő k e t , egyenesen k ö v e t k e z i k , hogy ezen

gória ki,

rendel-

legalább egy segédet foglalkoztattak. Abból a

nem

cenzuskate-

adatait -jóllehet azok csaknem mindenütt feltüntetik, hogy milyen iparos volt-,'-sajnos, nem tekinthetjük az 1848

előtt

iparűzők számának, lakóhelyének és foglalkozási megoszlásának rekonstruálására gória, re nek

a l k a l m a s , mégbízható adatsornak. A harmadik kate-

a jövedelmük alapján választójogot szerzett személyek kö-

pedig alapvetően azért nem h a s z n á l h a t ó , mert egyfelől nincsee l ő z m é n y e i , azaz más időszakból származó a n a l ó g i á i , másfelől

pedig a névjegyzékek nem egységesen rögzítették a jövedelem ságát, hogy

hanem gyakran megelégedtek annak egyszerű

nagy-

kimutatásával,

a szóban forgó személy a törvénycikkely által megkívánt évi

- 382 .-

100 pengőforint jövedelemmel valóban A

rendelkezett.

másik két cenzuskategória -azaz az é r t e l m i s é g i e k , v a l a m i n t a

régi jogon választők és a városi polgárok- adatai azonban képpen

bővebb v i z s g á l ó d á s t . é r d e m e l n e k . A n é v j e g y z é k e k n e k a . régi

jogon több

minden-

vagy

polgárjogon összeírt s z e m é l y e k e t

tartalmazó

adatai

oknál fogva sem állíthatók paritásba az 184.0-es é v e k b e n

szült

nemesi

összeírásokkal és polgárlajstromokkal a

ké-

számszerű

pontatlanságokon túl elsősorban azért,, mert belőlük nem lehet következtetni

az összeírt nemesek és polgárok vagyoni

differenciáltságára. kimutatni,

érdemes

hogy a névjegyzékekben szereplők között mennyi volt a

csak hajdani előjogon választójogosultak A

helyzetére,

Ezekből az adatokbői elsősorban azt aránya.

9 Vas megyei választókerületben a névjegyzékek összesen

nemest,

766 polgárt és 10 nemes-polgárt r e g i s z t r á l t a k .

3831

Közöttük

3723 nemest és 159 p o l g á r t , azaz Összesen 3882 olyan személyt találtunk,

akik

1848-ban.

csak hajdani előjogaik alapján

lettek

választók

Ez az összeírt személyek 16,53 %-a v o l t , mely

lényege-

sen meghaladja a Szabad György által országosan 10 % k ö r ü l i r e be7

csült

értéket.

abból

adódik vagy adódhat, hogy három vasi v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n

személy mélyt csak

csak

sze-

jogukon választók közé vették fel azokat is,

más jogcímen is választójogosultak

akik

lettek v o l n a . Ez

e el-

szól az az a d a t , mely szerint a több 6 v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n

a

régi előjogon választók száma még ennél is magasabb v o l t , s \

összeírt nemesek egy külön csoportját kell még külön

líteni,

mégpedig

névjegyzékek vágy

-1

sem írtak ö s s z e , s e l k é p z e l h e t ő , hogy e három k e r ü l e t b e n a

elérte a 18,28 % - o t . Az

eltérés

nem számítva- egyetlen többes jogcímmel r e n d e l k e z ő

régi

mellett len

Joggal vetődhet f e l , hogy e számottevő

az i p a r ű z ő , kereskedő n e m e s e k é t . A Vas

megemmegyei

9 ilyen, tehát legalább egy segéddel dolgozó i p a r o s

kereskedő

nemest rögzítettek.: K ö z ö t t ü k 2 s z a b ó t , l - l

szű-

c s ö t , t í m á r t , k o v á c s o t , t a k á c s o t , m o l n á r t , bérest (!) és k e r e s k e dőt t a l á l u n k . Rátérve az ö t ö d i k , az értelmiségi foglalkozású s z e m é l y e k e t talmazó hogy

cenzuskategóriára,

megítélésünk

népképviseleti értékesebb

nyomatékosan

tar-

hangsúlyoznunk . k e l l ,

szerint ez az adatsor képezi az 1 8 4 8 / 4 9 .

évi

országgyűlés választói n é v j e g y z é k e i n e k egyik

leg-

és legjobban felhasználható r é s z é t / m e l y n e k

forrásér-

-

tékét

379 .-

külön megnöveli a z , hogy a legtöbb esetben -Vas megyében a

kilencből

nyolc választókerületben- a nevek mellett pontosan

konzekvensen feltüntették a foglalkozást is. Ennek alapján ségessé

is.

1848-ban fő

és

szerinti azonosításán t ú l , a foglalkozási megoszlás ki-

mutatása 721

lehet-

válik az értelmiségi réteghez tartozó személyek név-

lakóhely

és

Vas

m e g y é b e n , a kilenc

választókerületben

összesen

értelmiségi foglalkozású személyt írtak össze s közülük élt abban a nyolc v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n , melynek

694

névjegyzékeibe

beírták az értélmiségiek foglalkozását is. Különböző egyéb források

-megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és iratok, nemesi összeírá-

sok,

stb.- felhasználásával sikerült e számot éppen 721-re

emelni.

kerületben "több,

meg-

Ez nem azt jelenti, hogy m i n d e n , a hiányzó egy választóélő értelmiségit azonosítani t u d t u k , hanem a z t , , hogy

a 9 választókerületben nem értelmiségiként regisztrált vá-

lasztójogosultról sikerült véletlenszerűen k i d e r í t e n ü n k , hogy valójában

értelmiségi

megítélésünk is

foglalkozása v o l t . Hozzá kéli

tenni,

szerint, Vas megyében 1848-ban több olyan

hogy

személyt

összeírtak é r t e l m i s é g i k é n t , akik az 1848:V. tc. betű szerinti

alkalmazása ban

esetén nem kaphattak volna aktív v á l a s z t ó j o g o t . Vas-

ugyanis

ben-

-bár nem e g y s é g e s e n , de a legtöbb

értelmiséginek

vették

tekintették és így a névjegyzékekbe fel

is

például a s z á m t a r t ö k a t , t i s z t t a r t ó k a t , a s z á m v e v ő k e t ,

az

intézőket,

a k a s z n á r o k a t , a harmincadosokat is, sőt

közöttük l-l v í v ó m e s t e r t , postamestert és! vadászt A zó

választókerület-

találhatunk

8 is.

721 személy egyébként 1 5 , az értelmiség fogalomkörébe

tarto-

foglalkozást űzött. A legnagyobb számú csoport a tanároké

tanítóké

volt (214 f ő ) , majd a lelkészek (207 f ő ) , a f ő ) , az ügyvédek (50 f ő ) , a

mezőgazdasági

és

tisztvise-

lők

(133

értelmiség

(43

f ő ) , az orvosok (28 f ő ) , a mérnökök (18 fő) és a gyógyszeré-

szek (10 fő) k ö v e t k e z t e k . Az

értelmiségiek foglalkozási megoszlásának vizsgálata

termé-

szetesen tovább finomítható, ha k i m u t a t j u k , hogy az összes értelmiségin,

valamint az egyes csoportokon belül hány nemest és

nem

nemest, továbbá hány polgárt t a l á l u n k . Ugyancsak érdemes megvizsgálni, szolgáló hogyan

hogy

melyek voltak a legtöbb

értelmiséginek

lakóhelyül

t e l e p ü l é s e k , . t o v á b b á , hogy az egyes településeken

belül

alakult 1848-ban az értelmiségiek aránya. Ezt értelemsze-

-

rűen

ki

ki:

380 .-

lehet egészíteni a z z a l , hogy térképre vetítve

mutatjuk

az egyes értelmiségi csoportokhoz tartozó személyek h o l , mi-

lyen számban éltek a megyén b e l ü l . Vas megyében a 721 értelmiségi foglalkozású személy 289 t e l e p ü lésen lakott, és feltűnő, hogy négy v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n sen

meglehető-

egyenletes volt az értelmiségiek e l o s z l á s a . A felsőőri kerü-

letben

a

71,43,

a kiscelliben pedig 80,44 %-ában lakott legalább egy

települések 6 6 , 7 4 , a szombathelyiben 7 1 , 1 9 , a

telmiségi. tő

A településeket tekintve Szombathely és Kőszeg

módon

64,

messze kiemelkedett a többi k ö z ü l .

Kőszegen

jegyzékbe. cell

rumiban

A

ér-

érthe-

megyeszékhelyen

pedig 54 értelmiségit vettek fel a választói

név-

A két várost Körmend (16 f ő ) , Pinkafő (14 fő) és Kis-

(14 fő) követte a s o r b a n . Kiscell áll egyébként az élén an-

nak

a listának, amely azt m u t a t j a , hogy az ö s s z l a k o s s á g o n

milyen

volt

az értelmiségi foglalkozásúak aránya (670

belül

lakosból

14 fő, azaz 2,09 % ) . 3 . A megyei képviseleti bizottmány ö s s z e t é t e l é n e k Az

1848.

mellett

vizsgálata

évi országgyűlési választások névjegyzékei

kiválóan felhasználhatók az 1 8 4 8 : X V I . t c . alapján

hívott megyei képviseleti bizottmányok ö s s z e t é t e l é n e k hoz

, Ismeretes, közgyűlések

életre

kimutatásá-

oly e s e t e k b e n , amikor a bizottmány összetétele m á s ,

len források alapján nem

közvet=

rekonstruálható.

hogy a képviseleti bizottmány ülései a régi

megyei

szerepét vették, á t , és bár a szakirodalom egy

részé-

1

ben

régóta meglévő közhely , hogy a b i z o t t m á n y o k ö s s z e t é t e l e

jelentett

lényeges módosulást a korábbi közgyűléseken

megjelenő

személyi

nagyélet

összetételhez

k é p e s t , azaz

a

nem

általában

megyékben

és középbirtokos nemesség szilárdan és sikeresen

afelett, is

mindezek

hogy a bizottmányokban megőrizve többségét a

a

őrködött politikai

és a közigazgatás tényleges i r á n y í t á s á t 1 8 4 8 . áprilisa kezében t a r t s a , néhány kivételtől eltekintve nincsenek

után

pontos

adataink a r r ó l , hogy ez valójában miként is a l a k u l t . Vas sen

megyében az 1848. május 1-ére ö s s z e h í v o t t megyei

közül mindössze 8 szeméiy lakóhelyét nem tudtuk -hiányos lés zett,

közgyűlé-

megválasztott 637 tagú megyei k é p v i s e l e t i bizottmány miatt-

a z o n o s í t a n i . A 629 személyt 247

adatköz-

településről

s első rátekintésre. -bár e kérdésben még további

szükségesek-

tagjai érke-

kutatások

úgy t ű n i k , hogy nem é r v é n y e s ü l t s e m m i f é l e , a szóban

-

381 .-

forgó

személyek lakóhelyét figyelembe vevő válogatási elv a 9 zottmány tagjainak kijelölése során. Abból

a

feltételezésből k i i n d u l v a , hogy a megyei

bi-

képviseleti

bizottmány

tagjai vélhetően rendelkeznek aktív v á l a s z t ó j o g g a l , a

bizottmány

összetételének megállapításához először

ként

regisztráltuk,

vették -ről

fel

milyen

e

jogcímen

a névjegyzékekbe. A 629 fő közül első lépésben

nem sikerült kimutatnunk az aktív választójog

biztosító val

hogy az egyes személyeket

településen142-

megszerzését

jogcím m i l y e n s é g é t . Különböző egyéb források bevonásá-

számot 83-ra tudtuk r e d u k á l n i , és a

kutatás

érdekessége

volt,

hogy a Vas megyei képviseleti bizottmány tagjai között két

olyan

személyt is t a l á l t u n k , akik bizonyíthatóan nem

tek

1848-ban aktív v á l a s z t ó j o g g a l , miután ők az

rendelkez-

"elmozdítottak"

listáján s z e r e p e l t e k . A 8 3 , jogcímét tekintve nem azonosított biZottmányi

tag

közül 12 élt abban a v á l a s z t ó k ö r z e t b e n ,

választói

névjegyzékei nem álltak a vizsgálat során

amelynek

rendelkezé-

sünkre . Vas

megye képviseleti bizottmánya összetétele 1848-ban -a

lasztói

névjegyzékek összesítésénél alkalmazott

vá-

cenzuskategóriák

szerint- a következő volt: I.

Ingatlantulajdonos

II.

K é z m ű v e s , g y á r o s , kereskedő

III. Értelmiségi .

137 fő

21,51 %

11 fő

1,73 %

108 fő

16,95 %

IV.

Jövedelem alapján választó

8 fő

1,26 %

V.

Régi jogon v á l a s z t ó , ill. városi polgár 288 fő

45,21 %

Ismeretlen Aktív választójog nélkül

83 fő

13,03 %

2 fő

0,31 %

, •

1

637 fő'

100,00 %

Ugyancsak tanulságos annak k i m u t a t á s a , hogy az egyes cenzuskategóriákon

belül hogyan alakult a képvisleti bizottmányba beke-

rült személyek és az összes választójogosult I.

Ingatlantulajdonos

II.

K é z m ű v e s , gyáros, kereskedő

III. Értelmiségi IV.

Jövedelem alapján választó

V.

Régi jogon v á l a s z t ó , ill. városi polgár

aránya:

16.027 főből 1.203 főből 721 főből

137 fő

0,85 %

11 fő

0,91 h

108 fő 14.98 %

1.004 főből

8 fő

0,80 %

4.535 főből

288 fő

6,35 h

-

Feltűnő

az

1848-ban tagja

értelmiségiek magas a r á n y a , hiszen

Vas

meegyében

csaknem minden hatodik értelmiségi foglalkozású

lett

ként

382 .-

személy

a megyei képviseleti b i z o t t m á n y n a k . Közöttük

egyéb-

legtöbben lelkészek voltak (50 f ő ) , őket a tisztviselők

fő)

(23

és az ügyvédek (17 fő) követték. M e g l e p ő , hogy az aktí.v

lasztójoggal

vá-

rendelkező értelmiségiek legnagyobb c s o p o r t j á t

je-

lentő

tanárok és tanítók .(214 fő) közül mindössze 6 került be i 1 képviseleti b i z o t t m á n y b a . Értékes gáljuk

adatokhoz és összefüggésekhez j u t h a t u n k , ha azt

m e g , hogy a bizottmány tagjai mely településeken

a

vizslaktak,

s az egyes települések hány személyt adtak a b i z o t t m á n y b a , t o v á b bá,

hogy

milyen távolságra feküdtek e települések a

megyeszék-

helytől . A

Vas

megyei bizottmányi tagok illetőségi

azonnal

szembeszökő,

helyét

áttekintve

hogy a 629 a z o n o s í t o t t 'lakóhelyű

személy

közül 445 a szombathelyi, a sárvári, a rumi és a kiscelli tókerület összesen közel

válasz-

területéről j ö t t , míg a többi hat v á l a s z t ó k e r ü l e t

már

csak 184 fővel képviseltette m a g á t . A b i z o t t m á n y i

tagok

% - a , 54 fő Szombathelyen é l t , s a m e g y e s z é k h e l y

nagy

8,5

fölényére j e l l e m z ő , hogy a sorrendben következő öt t e l e p ü l é s -Kőszeg,

ű á k , Körmend és Rábahídvég- összesen 48 személyt

Feltűnő, pontok

delegált.

és ezért külön említendő, hogy a v á l a s z t ó k e r ü l e t i

köz-

közül Szentgotthárd 4 , M u r a s z o m b a t , Rum és K i s c e l l

mindössze 3-3 főt adott a képvisleti

pedig

bizottmányba.

4 . Az első népképviseleti választásokon résztvevők

összetétele

Végezetül még e g y , a névjegyzékekhez csak áttételesen

kapcsoló-

kutatási lehetőségre kell k i t é r n ü n k , mégpedig annak

vizsgála-

dó

t á r a , hogy a névjegyzékekbe felvett személyek közül a v á l a s z t á s o kon

ténylegesen hányan és kik vettek r é s z t . A 10 Vas m e g y e i

lasztókerület képviselőt,

közül

vá-

hétben közfelkiáltással választották meg

így csupán a további három v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n

a

ismer-

jük pontosan a szavazók s z á m á t . Az országos képtől eltérően e három a ban

választókerületben

i

hiszen

felsőőriben a névjegyzékben szereplő személyek 6 3 , 5 1 , a

rumi-

7 0 , 6 8 , a muraszombatiban pedig 82,69 h-a s z a v a z o t t . A

három

választókerület névszer int nek

igen nagy volt a részvételi k e d v ,

közül kettőben - k ö z s é g e n k é n t i e l k ü l ö n í t é s b e n

-

is azonosíthatjuk a választásokon részt v e t t e k e t . En-

alapján további aprólékos kutatásokkal m e g á l l a p í t h a t ó ,

hogy

-

az

383 .-

egyes cenzuskategőriákhoz tartozó személyek milyen számban és

arányban jelentek meg 1848-ban a k é p v i s e l ő v á l a s z t á s o n . Ezen

belül

személyek

különösen fontos lenne az I .

-tehát

kategóriába

az ingalantulajdonuk alapján

tartozó

választójogosul-

tak- v i z s g á l a t a , mivel az eddigi szakirodalom az első népképviseleti

választásokon

való részvételről legtöbbször sommásan

csak

annyit

jegyez m e g , hogy a nagy dologidőben a korábbi úrbéres né-

pesség

többsége távolmaradt a s z a v a z á s t ó l . A Vas megyei adatok e

megállapítást az

nem támasztják a l á , mivel eddigi adataink

I..kategóriában összeírtak közül a felsőőri

ben

szerint

választókerület-

5 1 , 2 4 , a rumiban 6 8 , 4 5 , a muraszombatiban pedig 80,74 h egé-

szen biztosan ott volt a s z a v a z á s o n . A

már

egyik

említett

két választókerületben

lezajlott

szavazások

szembetűnő é r d e k e s s é g e , hogy általában egy település

tel-

jes népessége egységesen megjelent a v á l a s z t á s o n , míg más települések

választójogosultjai kollektív módon maradtak t á v o l , s csak

igen

ritkán fordult é l ő , hogy egyazon településen lakó személyek

nem egységesen

voksoltak. I V . Összefoglalás

Az

1 8 4 8 / 4 9 . évi népképviseleti országgyűlés választói

zékei

névjegy-

-melyek Magyarországon a polgári korszakban lezajlott

el-

ső,

országosan egységes szempontú adatgyűjtés nyomán jöttek lét-

re-

a társadalomtörténeti kutatásokban mindeddig kellően ki

használt forrástípust A

lényegében

eredményeként

nem

képviselnek.

ö t , egymással párhuzamosan

elvégzett

összeírás

felfogható névjegyzékek kétségtelenül meglévő hiá-

nyosságaik és pontatlanságaik ellenére is -néhány belőlük

nyerhe-

tő kézenfekvő eredményen"túl- alapvető forrást jelentenek a későfeudalizmus kóhely

időszakában élt értelmiségi réteg n é v - , szám- és la-

szerinti f e l t á r á s á h o z , valamint foglalkozásának és össze-

tételének

k i m u t a t á s á h o z . Hasonló eredményességgel használhatók a

névjegyzékek az 1 8 4 8 : X V I . t c . alapján megválasztott megyei képviseleti bizottmányok társadalmi összetételének Mindezek először szempontú

meghatározásához.

okán feltétlenül kívánatosnak látszik a

megyénkénti,

majd

pedig országosan

névjegyzékek

történő,

egységes

feldolgozása és ö s s z e g z é s e , mivel ennek révén áz eddi-

-

384 .-

gieknél is árnyaltabb kép lenne rajzolható a reformkor magyar t á r s a d a l m á r ó l , annak

végének

összetételéről.

Jegyzetek 1 2 3 4 5

6 7 8

9

Vörös Károly: A választójog kérdése a b á n y a v i d é k e k e n 1048b a n . (Századok, 1948. 1 - 4 . s z . 166-190.p.); Csizmadia Andor: a magyar választási rendszer 1 8 4 8 - 1 8 4 9 - b e n . B p . 1 9 6 3 . 3 6 6 . p . Csizmadia: i . m . 57.; Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar e l ő t t . B p . 1 9 3 6 . 1 0 5 - 1 2 3 . , 2 7 4 - 2 8 6 . Magyat T ö r v é n y t á r , 1836-1868. évi t ö r v é n y c i k k e k . S z e r . : Márkus D e z s ő . B p . 1896. (továbbiakban: MTT 1836-1868.) 2 2 3 - 2 3 0 . Vas Megyei levéltár (továbbiakban: V a M L ) , Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének j e g y z ő k ö n y v e ( t o v á b b i a k b a n : Megyei k ö z g y . jkv.) 9 0 7 / 1 8 4 8 . , 910/1848., 9 1 1 / 1 8 4 8 . , 9 1 2 / 1 8 4 8 . s z . VaML Vas vármegye Központi Választmányának iratai 1 8 4 8 . Tekintettel a r r a , hogy adataink (szinte kivétel n é l k ü l ) ezen irategyüttesből s z á r m a z n a k , a továbbiakban csak az e t t ő l eltérő hivatkozásokat k ö z ö l j ü k . Csizmadia: i.m. 329. Szabad György: A polgári átalakulás m e g a l a p o z á s a M a g y a r o r s z á gon 1 8 4 8 - b a n . In: A negyvennyolcas forradalom k é r d é s e i . (Értekezések a történeti tudományok köréből 7 7 . ) B p . 1 9 7 6 . 6 2 . Az 1 8 4 0 : V . t c . 2 . §-ának d. pontja ugyanis az é r t e l m i s é g i foglalkozásúak választójogával k a p c s o l a t o s a n így fogalmazott: "Jövedelmükre való tekintet nélkül a t u d o r o k , s e b é s z e k , ügyv é d e k , mérnökök académiai m ű v é s z e k , t a n á r o k , a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon v á l a s z t ó kerületben, mellyben állandó lakásuk van." (MTT 1 8 3 6 - 1 8 6 8 . 224.) VaML Megyei k ö z g y . j k v . 9 1 0 / 1 8 4 8 . s z .

-

385 .-

Dóka Klára: EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET A

magyarországi levéltári szervezetben az 1 9 6 9 . évi

törvény

kiadását

szaklevéltárrá, az

követően 39 egyházi levéltárat

levéltári

nyilvánítottak

melyek (közül 23 a k a t o l i k u s , 7 a r e f o r m á t u s ,

evangélikus, 4 pedig a kisebb egyházak (baptista,

5

görögkele-

ti, u n i t á r i u s , izraelita) kezelésében v a n . A szaklevéltárak, valamennyi

felekezetnél a nagyobb egyházigazgatási szervek

ségek,

káptalanok)

megfelelően

felügyelete alatt á l l n a k , de a

"levéltárak" alakultak ki a helyi p l é b á n i á k o n ,

házközségeknél, Az

1950

egy-

paróchiákon is. Ezeket a gyűjteményeket az

házmegyei, egyházkerületi levéltárak külső anyagainak 15.237

(püspök-

gyakorlatnak

előtti és történeti értékű iratanyag

egy-

tekintik.

össz-mennyisége

fm-t tesz k i , amely a következőképpen oszlik meg az egyes

felekezetek

között: - katolikus: 9.145 fm; református: 4.222 fm;

evangélikus: 1.525 fm; kisebb egyházak: 346 f m . Az

iratanyag

szintű 7

kutatásához azonos elvek alapján k é s z ü l t ,

segédlet (fondjegyzék) áll r e n d e l k e z é s r e , amely

kötetben

iratokat tusról

a szaklevéltárakban és az

alap-

összesen

egyházközségekben

őrzött

is magában f o g l a l j a . A katolikus anyagról 4 , a reformáés evangélikusról l - l , a kisebb egyházak iratairól 1

kö-

tet k é s z ü l t . Az

egyházi iratanyag központi részét az egyházigazgatási

fon-

dok

teszik k i , de jelentősek a különféle i n t é z m é n y e k r e , iskolák-

ra,

kórházakra

vel,

vonatkozó i r a t o k , az egyházi birtokok

fenntartásával

kapcsolatos fondok, és végül

a

kezelésészemélyek,

családok gyűjteményei is.1 Az iratanyag rendje követi a főbb szervezeti

változásokat.

Legnagyobb levéltári gyűjteménnyel a katolikus egyház rendelkezik,

melynek első egyházmegyéi -élükön a püspökökkel illetve ér-

sekkel-

már. a 1 1 . században létrejöttek. A 12. században már

10

püspökség és 2 érsekség működött és gyorsan nőtt a plébániák száma

is. A 14. században áz egész Felvidéken illetékes

Esztergomi

Főegyházmegyében 4 3 0 , a Rács-Bodrog és Pest megyére kiterjedő kalocsaiban

300 plébánia v o l t , míg a Dunántúl déli r é s z é n , a

sűrű

-

településhálózatú gek

386 .-

Pécsi Egyházmegyében 700 m ű k ö d ö t t . A p ü s p ö k s é -

ugyan elmenekültek a török elől és magukkal vitték a

tárakat

is,

a

levél-

hódoltsági plébániák iratanyaga viszont

elve-

szett. A török kiűzését követően viszonylag gyorsan megindult az ú j j á szervezés,

amit

a nagyarányú építkezés is m u t a t . Mária

uralkodása a l a t t , 1776/1777-ben a korábbi egyházmegyék nek

csökkentésével

között-ben

a

az

rangra sor

Terézia

területei-

újakat szerveztek. Ekkor jött létre

-többek

Szombathelyi és. a Székesfehérvári E g y h á z m e g y e . egri területét osztották f e l , viszont

1804-

püspökét

érseki

e m e l t é k . 1920 után az új országhatároknak m e g f e l e l ő e n

egyházmegye területe k e t t é o s z l o t t . Új e g y h á z i g a z g a t á s i

rokat kök

azonban nem jelöltek' k i , a csonkán maradt részeket

egy

hatá-

helynö-

k o r m á n y o z t á k . Magyarország területére került a K a s s a i , Rozs<

nyói, még

Szatmári, a

második világháború után is m e g ő r i z t é k

Nagyváradi Csanádi dig

Nagyváradi.Egyházmegy ék egy-egy

Egyházmegye

része,

melyek

önállóságukat.

A

tisztántúli részét 1952-ben c s a t o l t á k

a

E g y h á z m e g y é h e z , az említett három északi helynökség

pe-

19.82-ben lett az Egri Főegyházmegye t a r t o z é k a . A mai szerve-

zeti felépítés szerint 11 egyházmegye v a n , melyek re és esperességekre Az

egyházmegyei

levéltárakban

főesperességek-

oszlanak. hatóságok kezelésében lévő érseki és

összesen 4.491 fm iratanyagot ő r i z n e k . K ö z ü l ü k

esztergomi

P r í m á s ! Levéltár emelkedik ki 1.429 fm

A

(érseki) levéltárak e g y h á z k o r m á n y z a t i és

püspöki

gyűjteményekre

püspöki az

iratanyagával. ún.

világi

oszlanak. Bár az e g y h á z k o r m á n y z a t i iratanyag

el-

sődlegesen vallás- és egyháztörténeti j e l l e g ű , egyes állagai

fon-

tosak

társadalomtörténeti szempontból is. Elsőnek az e g y h á z l á t o -

gatási

jegyzökönyveket (canonica v i s i t a t i o - k ) kell

melyekből ban.

megemlíteni,

összesen 47,03 fm található meg a püspöki

Legkorábbiak az esztergomi ( 1 5 5 9 - t ő l ) és a váci

jegyzőkönyvek,

veszprémiben 1 6 9 8 - t ó l , a többi püspöki

csak

századtól fordulnak elő (Eger 1 7 4 6 ,

18.

Pécs 1 7 2 1 , Székesfehérvár Az me

(1560-tól)

míg a Győri Püspöki L e v é l t á r b a n 1 6 4 1 - t ő l , a szom-

bathelyiben, a

levéltárak-

levéltárban

Kalocsa

1724,

1778).

e g y h á z l á t o g a t á s már a"középkorban a püspöki k o r m á n y z a t volt,

irányítási

azonban ahogy a'püspökök közjogi funkciót

ele-

kaptak,

teendőket -így az egyházlátogatást is- sok esetben

az a

-

főesperesekre rálytól

vagy

kapott

387 .-

esperesekre b í z t á k . Az eljáró főpapok a

megbízólevél alapján a protestánsokat is

ki-

ellen-

ő r i z t é k , tehát a vizitáció egy-egy falu egészére k i t e r j e d t . A különböző fórumokon (püspöki, f ő e s p e r e s i , esperesi) készült jegyzőkönyvek jól

a

kultúrtörténetírás forrásai s egy

használhatók

sor

vonatkozásban

a társadalomtörténeti kutatásoknál is.

Minden

esetben közlik a falusi é r t e l m i s é g r e , a p a p o k r a , tanítókra kozó

adatokat (életkor, m ű v e l t s é g , j ö v e d e l e m , tanítóknál a

lás),

feljegyzik a község lakóinak s z á m á t , vallási

vonatval-

megoszlását,

a nemzetiségek a r á n y á t , kisebb helységeknél a lakosság névszerinti felsorolásával is t a l á l k o z u n k . A

püspöki levéltárak világi gyűjteményeiben fontosak az egyhá-

zi

jövedelmekre vonatkozó iratok (pl. 1848-ig a

sok),

valamint a gazdasági l e v é l t á r a k , melyekben a püspöki

dalmak az

tized-összeírá-

jobbágyaira,

majd a- polgári forradalom utáni

ura-

időszakból

itt dolgozó c s e l é d e k r e , b é r e s e k r e , n a p s z á m o s o k r a , a gazdálko-

dás a

átalakulására található; iratok, hasonló ö s s z e t é t e l b e n , nem-egyházi

iratok,

uradalmi levéltárakban (pl.

úriszéki,

mint

hagyatéki

leltárak, peres és jogbiztosító iratok stb.) A

kutatás-

nál figyelembe kell v e n n i , hogy a püspöki birtokok nem mindig feküdtek az illető e g y h á z m e g y é b e n , hanem elvileg lehetőség volt távolabb fekvő birtokok fenntartására i s . A püspöki levéltárak gazdasági

iratait néhány esetben (pl. V á c , S z e g e d ) az egyházigazga-

tási anyagtól elkülönítve, a területi levéltárban k e z e l i k . Már a 1 1 . században megszervezték a püspökök tanácsadó testületeit, a k á p t a l a n o k á t . A testületek t a g j a i , a kanonokok

rendszere-

sén

üléseztek az aktuális problémák megtárgyalása c é l j á b ó l , fon-

tos

szerepet játszottak a főtemplom, a székesegyház

ban,

liturgiájá-

a kincstár őrzésében és 1874-ig volt hiteleshelyi

ségük

is.

nem

püspökség mellett működő soproni társáskáptalan

vel

együtt

anyaggal,

tevékeny-

Á káptalani iratanyag nem maradt fenn s é r t e t l e n ü l .

A

gyűjteményé-

összesen 9 káptalani levéltár m ű k ö d i k , 825 fm melynek csaknem felét az Esztegömi Főkáptalan

irat-

Levéltá-

ra teszi k i . A a az

káptalani iratanyag az egyházi jellegű ú n . magánlevéltárra gazdasági utóbbi

károsodott,

levéltárra oszlik; társadalomtörténeti része j e l e n t ő s . Sajnos a gazdasági

és

szempontból

iratanyag

erősen

így az e s z t e r g o m i , k a l o c s a i , g y ő r i , p é c s i , székesfe-

-

hérvári

káptalanok

meg.

kivételével

388 .-

csak a

magánlevéltárak

vannak

!

A katolikus levéltárak között meg kell említeni a s z e r z e t e s r e n dek

g y ű j t e m é n y e i t . Mint a köztörténetből i s m e r t , a s z e r z e t e s e k a

11.

század eleje óta telepedtek meg M a g y a r o r s z á g o n . Az első ben-

cés

apátságokat

hozta

létre.

-Pannonhalmán és Pécsváradon- még Szent

István

Őket követték a p r e m o n t r e i e k , c i s z t e r c i t á k ,

12. századtól a koldulórendek ( f e r e n c e s e k ,

pálo-

sok,

a

majd

a 1 6 . s z á z a d b a n , az ellenreformáció során megjelentek a je-

zsuiták

is. Ma összesen 4 rend m ű k ö d i k , melyek közül a b e n c é s e k ,

ferencesek,

piaristák tartanak fenn l e v é l t á r a t , összesen 341

iratanyaggal. volt,

domonkosok),

A rendek közül a bencéseknek saját

fm

egyházmegyéjük

melynek plébániáit 1950-ben a Győri Egyházmegyéhez

csatol-

ták. A net

p ü s p ö k i , káptalani és rendi levéltárakban a t á r s a d a l o m t ö r t é fontos

forrását jelentik a személyi h a g y a t é k o k .

levéltárakban

A

püspöki

70 érsek és püspök iratanyaga található; a

szemé-

lyi fondok egy része nincs az e g y h á z k o r m á n y z a t i iratoktól

elkülö-

n í t v e . Különösen jelentős a Prímási Levéltár 1 6 - 1 7 . századi gyűjteménye,

ahol egy sor történeti személyiség (Fráter G y ö r g y ,

Vé-

rancsics

A n t a l , Kollonich L i p ó t , Pázmány Péter s t b . ) iratai

ta-

lálhatók

m e g , míg az újabb hagyatékok közül Simor J á n o s ,

A r n o l d , Serédi Jusztinián iratait e m l í t h e t j ü k . Gazdag tok

Ipolyi

iratsoroza-

állnak rendelkezésre a kalocsai érsekekről és a s z é k e s f e h é r -

vári

p ü s p ö k ö k r ő l , i s . Míg ,az említett személyek iratai a

kai-történet tárakban

politi-

szempontjából is f o n t o s a k , addig a káptalani

lévő kanonoki gyűjteményekből elsősorban a

levél-

felsőpapság

g a z d a s á g i , társadalmi helyzete ismerhető m e g . Az á t t e k i n t é s t

meg-

könnyíti,

ira-

tok

hogy e sorozatokban a levelezés és a j o g b i z t o s í t ó

mellett v é g r e n d e l e t e k e t , hagyatéki leltárakat .is ő r i z n e k .

kanonoki rakban

iratok -csekély terjedelmük miatt- a káptalani

Az

levéltá-

nincsenek állagokra bontva, de legalább 500 személy

mentumaival

doku-

számolhatunk.

eddig említett katolikus levéltárakban -a teljesség

nélkül-

A

társadalomtörténeti

több-kevesebb

szempontból m e g e m l í t h e t ü n k

igénye néhány,

rendszerességgel előforduló i r a t t í p u s t , mint a lé-

lekösszeírások

a

felügyelőségek

iratai a 1 9 . század második f e l é t ő l , a papok

18.

század v é g é t ő l ,

az

egyházmegyei

főtanha-

-

gyatéki

és

személyi

ügyei, a

389 .-

plébániák

jövedelem-összeírásai

stb. A

katolikus

anyag

plébániákon ő r z ö t t , 1950 előtti

történeti

irat-

terjedelme 3.488 fm, az egyes egyházmegyék közül pedig

esztergomi

az

(593 f m ) , az egri (5.74 fm a hozzácsatolt c s o n k a , egy-

házmegyékkel

együtt) és a váci (427 fm) plébániák gyűjteménye

a

l e g n a g y o b b . Esetenként átlagosan 1,50 fm iratot ő r i z n e k . A plébánia

a katolikus egyház legkisebb önálló szervezeti e g y s é g e , élén

a

püspök által kinevezett p l é b á n o s s a l . A közvetlen

a

kerületi esperes látja e l , aki tulajdonképpen a kerület

megbízott voltak az

felügyeletet

p l é b á n o s a . A plébániáknak már a középkortól

a filiák vagy l e á n y e g y h á z a k . A filiákon nem volt l e l k é s z ,

itteni papi teendőket a kijelölt plébános látta e l .

nek

egyik

tartozékai Fentiek-

megfelelően egy-egy plébánián őrzött iratok nemcsak az anya-

e g y h á z r a , hanem a filiákra is v o n a t k o z n a k , s ő t , ha az illető plébános

egyúttal esperes is v o l t , tartalmaznak a kerület plébániá-

val. kapcsolatos adatokat is. A plébániai iratok megőrzését a különféle azok

egyházi

iratféleségeket ző

jogszabályok már a 1 8 . században e l ő í r t á k ,

hagyományos

rendje

folyamatosan k i a l a k u l t . Bár

az

így egyes

nem minden esetben választották s z é t , a követke-

főbb típusokat lehet megkülönböztetni: -anyakönyvek; canonica

visitatio-k; história domus-ok; k ö r l e v e l e k ; esperesi iratok; plébániai

jegyzőkönyvek; egyházközségi iratok; iskolai, iskolaszéki

iratok;

házassági i r a t o k e g y e s ü l e t e k

iratai; számadások; vegyes

iratok. A

p l é b á n i a i iratok a helytörténetírás számára páratlan

értékűekl és

A feudális korból minimális községi anyag maradt

fenn,

csekély a helyi közigazgatás 19. század második feléből szár-

mazó

iratanyaga

esetben rint és

forrás-

találhatók

ebből 90

is,

viszont a plébániákon és a

filiákon

1536

1895 előtti iratsorozatok; ismereteink

sze-

!l

k b . 1200 plébánia, anyaga a 18. századból

településen

1 7 . századi iratokat is ő r i z n e k .

származik, A

legtöbb

1895 előtti irat -érdekes módon- a töröktől feldúlt Pécsi Egyházmegyében;

található (a plébániák 86,81 % - á n ) , ezt követik a Győri

Egyházmegye századi nádi

plébániái

(84,97 % ) , ahol 29 esetben (15,03

%

17.

iratok is vannak, legkevesebb az 1895 előtti irat a Csa-

(51,43 % ) , a váci (56,50 % ) , a kalocsai (57,14 %) egyházme-

gyékben .

-

Társadalomtörténeti tok

szempontból a legfontosabb p l é b á n i a i

ira-

az a n y a k ö n y v e k . Bár egyes korai példákkal t a l á l k o z u n k , a ke-

resztelési, zsinat

h á z a s s á g i , halotti anyakönyvek vezetését a

írta

előtt

elő

( 1 6 1 4 - t ő l ) . Mivel

állami

tridenti

anyakönyvezés

törvényhozás rüljenek

e l r e n d e l t e , hogy valamennyi bevett f e l e k e z e t n é l készítsék el az. a n y a k ö n y v e k e t , és azok m á s o l a t a i

a törvényhatósági;, levéltárakba. 1895 óta e

a két ke-

másolatokat

püspöki levéltárak veszik át. Az anyakönyvek a 1 8 - 1 9 .

ban

1895

nem v o l t , e kötetek, közhitelű dokumentumok i s . 1827-ben

példányban a

390 .-

század-

a falusi társadalomtörténet alapvető f o r r á s a i . Nemcsak

sta-

t i s z t i k a i , demográfiai vizsgálatuk é r d e k e s , hanem fontosak a családok ö s s z e t é t e l é n e k , k a p c s o l a t a i n a k , h á z a s s á g i s z o k á s a i n a k tása az

szempontjából

i s . Az 1960-as években az Országos

kuta-

Levéltár

1895 előtti anyakönyveket mikrofilmre v e t t e , így azok m á s o l a -

tai: h o z z á f é r h e t ő k . Az akkor összegyűjtött anyagon felül azóta 40 dunántúli vek,

plébánián kerültek elő ú j a b b , 1 7 - 1 8 . századi

néhány kötet A án

anyaköny-

bár az is igaz, hogy a mikrofilmezés óta eltelt 25 év alatt elkallódott.

legkorábbi anyakönyvek a ^pannonhalmi, egykor bencés p l é b á n i vannak, 1496-tól. A legtöbb régi sorozat a Győri

plébániáin

található

( 1 6 2 2 . tatai, 1 6 3 6 . h a r k a i ,

Egyházmegye 1643.

győri,

1652.

s o p r o n i , 1656. b ü k i ) . A Szombathelyi E g y h á z m e g y é b ő l a

raiak

közül az 1633-as k ő s z e g i , 1646-os s á r v á r i , 1665-ös

r e g i , 1669-es s a l k ö v e s k ú t i , 1674-es szombathelyi köteteket hetjük,

1673-ból

anyakönyve, űzése

származik

H é d e r v á r , 1678-ból

nul

említ-

Kecskemét

az ország többi plébániáin azonban csak a török

utáni korszakból kezdődnek ezek az á l l a g o k . K u t a t á s i

pontból e l ő n y ö s , hogy. e fontos dokumentumok viszonylag megmaradtak.

Ha egy-egy község plébániája

ko-

csesztelső kiszem-

hiánytala-

kezdetben

filia

v o l t , majd később ö n á l l ó s u l j , régi dokumentumai -így az a n y a k ö n y v vek is- az anyaegyház levéltárában k e r e s e n d ő k . A plébániák társadalomtörténeti szempontból f o n t o s , második állagát a már említett canonica visitatio-k j e l e n t i k . Vannak olyan vizitációs j e g y z ő k ö n y v e k , amelyek a püspöki és plébániai l e v é l t á rakban egyaránt m e g t a l á l h a t ó k , sőt általában a központi l e v é l t á rak anyagai teljesebbek ( p l . E s z t e r g o m , Vác e s e t é b e n ) . Akad viszony ellenkező példa is. Az E g r i , G y ő r i , S z é k e s f e h é r v á r i E g y h á z megyékben a plébániákon korábbi canonica visitatio-k vannak,

-

mint

391 .-

a püspöki levéltárban (pl. Eger 1 7 1 3 , Győr 1631,

hérvár

Székesfe-

1747).

Egy-egy ' falu

társadalomtörténetének

fontos forrásai a

lelké-

szek által vezetett ú n . história domus-ok. Ezek eredeti rendeltetése

a plébánia történetének dokumentálása volt: leírták az egy-

házi

r e n d e z v é n y e k e t , rögzítették a hívekre vonatkozó népmozgalmi

adatokat,

feljegyezték

a község életével kapcsolatos

különféle

eseményeket (pl. természeti c s a p á s o k , jó vagy rossz termés, uralkodók

l á t o g a t á s a , hadvonuíások s t b . ) . Bár a hitoria domus-ok egy

része -a helyi hagyományoknak megfelelően- a 18. században keletkezett,

értékelésükkor

hivatalosan

figyelembe kell v e n n i , hogy

vezetésüket

mikor rendelték el. Ez l e g k o r á b b a n , 1774-ben a

Váci

Egyházmegyében t ö r t é n t , míg a veszprémiben 1 8 5 0 - t ő l , az esztergomiban

1858-tól,

a Csanádiban 1 8 9 4 - t ő l , a pécsiben

székesfehérváriban 1941-ben

1913-tól,

1924-ben vált a plébániatörténet

a

kötelezővé.

Vanyó Tihamér: "A plébániatörténetírás m ó s z e r t a n a . Pan-

nonhalma, 1941." című munkájában tulajdonképpen ezek egységes elkészítéséhez

adott

ú t m u t a t á s t , de központi rendelet nem

tett. Ezért például az Egri vagy Kalocsai Főegyházmegye in

alig találhatók história d o m u s - o k , míg a v á c i b a n ,

ben, esztergomiban hiánytalanul Kutatási sok

plébániáveszprémi-

fennmaradtak.

szempontból a napi eseményeket rögzítő história dömu-

é r t é k e s e b b e k , mint a több évszázadra v i s s z a n y ú l ó ,

leírások.

szüle-

történeti

Utóbbiak csak akkor f o n t o s a k , ha a plébániákon

őrzött,

időközben esetleg elkallódott iratanyag alapján és nem szájhagyományra a

támaszkodva k é s z ü l t e k . A nyögéri história domus

mátraszőllősi

1657-ig század

nyúlik

1526-ig, a nagyoroszi 1552-ig,

a

1415-ig,

nemesládonyi

v i s s z a , míg a Váci Egyházmegye plébániáin a

18.

v é g é t ő l , a többi községékben legtöbbször a 19. század má-

sodik felétől kísérhetők nyomon az e s e m é n y e k . Társadalomtörténeti egyesületi zepén az

szempontból ' fontosak az egyházközségi

és

iratok. Egy-egy község lakossága már a 1 8 . század kö-

fontos szerepet játszott az egyház t á m o g a t á s á b a n , és ahogy

egyházi

jövedelmek c s ö k k e n t e k , erre mindig

nagyobb

szükség

volt.

így már.a múlt század végén felmerült olyan i g é n y , hogy

hívők

is

fofmája és

az

beleszólhassanak az egyház ü g y e i b e .

a

Ennek

szervezeti

az egyházi iskolák ellenőrzésére létrehozott

iskolaszék

egyházközségi képviselőtestület v o l t . Utóbbi élén a

min-

-

denkori

392 .-

plébános és a község egyik tekintélyes t a g j a , mint vilá-

gi elnök á l l t . Az önkormányzati szervezet legfontosabb mai

dokumentu-

a j e g y z ő k ö n y v e k / a m e l y e k egyik példányát az illető

levéltárában, anyag

plébánia

a másikat a kerületi esperes plébániáján ő r z i k . Az

alapján betekintést nyerhetünk a községen belüli

társadal-

mi hierarchia a l a k u l á s á b a , m e g v i z s g á l h a t j u k , milyen vagyoni helyzetűek, mely foglalkozásúak kaptak szerepet e választott tekben.

Hasonlóan

iratok lyén

érdekesek a 19. század végétől az

testüle-

egyesületi

is, ahol az e l n ö k ö k , pénztárosok és egyéb vezetők keresztül

vizsgálhatjuk.

szintén a helyi tekintély és presztízs

szemészerepét

Sajnos az egyesületi iratok igen hiányosan

marad-

egyház történeti iratanyaga 4222 f m . Ez

azonban

tak m e g . A

református

nemcsak

az

összefüggő zsinati, tozik, tés

1950-ig terjedő iratokat t a r t a l m a z z a ,

egyes,

4 egyházkerületi és 1129 e g y h á z k ö z s é g i levéltárhoz bár utóbbiak egy részét -olykor egyes állagokat-

tar-

iratmen-

céljából a kerületi levéltárakban helyeztek e l . A r e f o r m á t u s

egyházkerületeket szervezték ni,

hanem

sorozatok esetében még 1970-eseket is. Az i r a t a n y a g a

-egy-egy püspök irányításával- a 1 6 . s z á z a d b a n

meg a b a r a n y a i , tiszáninneni, t i s z t á n t ú l i , d u n á n i n n e -

észak-dunántúli

k ö r z e t b e n . Átszervezésre 1734-ben és

került

vadt

és megalakult az erdélyi szervezet. 1920 után 4 e g y h á z k e r ü -

let

s o r , amikor a két dunántúli e g y h á z k e r ü l e t

1821-

-ben

maradt,

oszlottak. 1952-ben 1791 letek

amelyek 17, esperesek által vezetett

összeol-

egyházmegyére

A református egyházban az utolsó szervezeti

változás

volt. óta a legfőbb irányító szerv a z s i n a t , míg az e g y h á z k e r ü -

közti

A

központi,

Zsinati Levéltár anyagának döntő többségét e két szerv

egyházkor-

mányzati

ügyintézésben a konvent kap s z e r e p e t .

iratai a l k o t j á k , t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i szempontból

pedig

rendkívül fontos az 1804-től viszonylag épségben fennmaradt

egye-

sületi

kívül

gyűjtemény (157 f m ) , ahol a h i t b u z g a l m i egyleteken

jótékonysági-,

diák- és ifjúsági e g y e s ü l e t e k , m u n k á s e g y e s ü l e t e k ,

az antialkoholista szövetség s t b . iratai is m e g t a l á l h a t ó k . Az egyházkerületi levéltárakban viszonylag kevés canonica

visi-

tatio-t ő r i z n e k . A dunántúliban egyáltalán nincs v i z i t á c i ó , a másik

három levéltár 1 8 . századtól induló sorozatai pedig

4,17

fm-t tesznek k i . Gazdag iratanyag van viszont az

összesen egyházme-

-

gyei

393 .-

l e v é l t á r a k b a n . Mivel a református esperesek az egyházközsé-

gek alkalmankénti ellenőrzésén kívül az érdemi irányításba is bekapcsolódtak, igazgatási gyék

irat fordul e l ő . Legrégebbiek a tiszántúli iratokat.

levéltárak

ún.

újonnan

30-50

fm

egyházegyházme-

többi

iratait így

a a

különféle egyházközségek levéltáraiban v a n n a k , míg a

esetekben

fordulnak

egyházmegyei

kinevezett esperes székhelyére s z á l l í t o t t á k .

szállították. res

Probléma a k u t a t á s n á l , hogy az

vándorlevéltárak voltak, melyek kurrens

terjedelmű történeti iratanyag egyes részei például

Tiszántúlon

zó

gyűjteményeikben jelentős mennyiségű

l e v é l t á r a i , ahol már a 17. század e l e j é t ő l , 1615-től kezdve

találunk az

így

az értékesebb állagokat a

kerületi

Az egyházmegyei gyűjteményekben nagy

levéltárba mennyiségben

elő canonica visitatio-k, melyeket szinte minden espe-

m e g ő r z ö t t . Legkorábbi a Borsodi Egyházmegye 1665-ből vizitációs

18-19.

anyaga,

melyet időrendben a

többi

szárma-

egyházmegyék

századi iskola- és egyházlátogatási jegyzőkönyvei

követ-

nek . A

19.

század második felétől fontos források az

névjegyzékek, se

ún.választói

amelyek az egyházközségi elöljárók hivatalba

előtt k é s z ü l t e k , és egy-egy falu társadalmának

lépé-

reprezentatív

rétegéről adnak á t t e k i n t é s t . A református levéltárak sajátos forrásai

az i s k o l a i , kollégiumi iratok; a sárospataki és

debreceni

kollégiumnak a 1 6 - 1 7 . századtól folyamatos iratanyaga v a n . Társadalomtörténeti beirási tok,

szempontból fontosak az a n y a k ö n y v e k ,

névkönyvek,

k ö n y v e k , származási t á b l á z a t o k , oktatásra vonatkozó ira-

melyek

a református értelmiség széles rétegéről

nyújtanak

k é p e t . Hasonlóan értékelhetők az iskolák mellett működő olvasókörök, n é p f ő i s k o l á k , tanár- tanító és ifjúsági egyesületek tumai tok

is. Kiemelten vizsgálhatjuk a kollégiumi

dokumen-

diákönkormányza-

i r a t a i t , melyek között a d i á k v e z e t ő k , d i á k s z e r v e z e t e k , diák-

körök

fontosak.

giumon

Ezekből az irategyüttesekből nemcsak

a

kollé-

belüli hierarchia egyes elemei bonthatók k i , hanem széle-

sebb társadalmi összefüggések is v i s s z a t ü k r ö z ő d n e k . A tok.

református, iratanyagnak fontos részét képezik a családi iraA zsinati és kerületi levéltárakban összesen 177 család

személy

önálló fondját vagy állagát ő r z i k , melyek közül a Ráday-

-család iratanyaga a l e g n a g y o b b . A Zsinati Levéltárból Tisza ván,

és

Burián I s t v á n , a Dunamellékiből Darányi Ignác, Fáy

Ist-

András,

-

a

394 .-

Tiszáninneniből a Vay, L ó n y a y - c s a l á d , a Tiszántúliból két püs-

pök: Zoványi György és Budai Ézsaiás iratait emelhetjük Az

ki.

egyházközségi iratanyag kevésbé ö s s z e t e t t , mint a k a t o l i k u s

plébániáké. ami

az

1895 előtti iratanyag ugyan 1035 esetben

található,

ö s s z e s , 1950-ben működő egyházközség 91,67 % - a ,

azonban

1 7 . századi dokumentumok csak 8 helyen fordulnak e l ő . A l e g r é g e b bi

anyakönyveket a veszprémi (1633), zalakomári ( 1 6 2 4 ) ,

kiskun-

lacházi (1678) egyházközségekben ő r z i k . Az egyházközségi

levéltá-

rak társadalomtörténeti szempontból legfontosabb iratai a p r e s b i teri

jegyzőkönyvek.. A presbitérium vagy egyháztanács a

zet

idős,

gyüleke-

tekintélyes tagjaiból á l l t , akiknek feladata

nemcsak

az egyházi ügyek ellenőrzése volt, hanem az egész gyülekezet vallási, erkölcsi é l e t é n e k , anyagi viszonyainak f e l ü g y e l e t e . Az iratok

vizsgálata nemcsak a presbitérium összetétele

fontos,

társadalom különféle problémáiról adnak Az

első

falusi

információkat.

presbitériumok már a 16. században

megszervezésüket vé.

szempontjából

hanem azért is, mert az általuk tárgyalt ügyek a

megalakultak,

az az 1.881-es debreceni zsinat tette

de

kötelező-

A Dunamelléki Egyházmegyében 1 7 1 8 - t ó l , a Dunántúliban

1777-

- t p l , a Tiszáninneniben 1 7 2 4 - t ő l , a T i s z á n t ú l i b a n 1739-től

talál-

hatók presbiteri jegyzőkönyvek, nagyobb részük azonban a 1 9 . század

második felére vonatkozik. Egy sor egyházközségben k é s z ü l t a

19, század végén ú n . o m n i a r i u m , amely az egyházközségi

tisztvise-

lők neveit és a községre vonatkozó főbb adatokat t a r t a l m a z z a . Hasonló szerepet játszik, mint a plébániák história Az ből a

domus-ai.

e v a n g é l i k u s egyház levéltári anyaga 1525 fm-t tesz k i .

eb-

672 fm az Evangélikus. Országos L e v é l t á r b a n , míg a többi

irat

gyülekezeteknél található. Köztük a b é k é s c s a b a i ,

szarvasi, likus

nyíregyházi,

soproni rendelkezik önálló s z a k l e v é l t á r r a l . Az e v a n g é -

egyházkerületek

-dunántúli, d u n á n i n n e n i , t i s z a i ,

bányai-

már a 1 6 . században m e g a l a k u l t a k , majd 1735-ben az erdélyit vezték let

m e g . 1920 után az erdélyi R o m á n i á h o z , a többi

szer-

egyházkerü-

egy része pedig az utódállamokhoz k e r ü l t . 1952 óta

érvényes

a jelenlegi egyházigazgatási b e o s z t á s , mely szerint északi és déli

egyházkerület

v a n , 1'6 esperesek által vezetett

egyházmegyé-

vel . Az

Evangélikus

kezdték

Országos Levéltár s z e r v e z é s é t a 18.

században

m e g . A központi egyházigazgatási szervek (Egyetemes Egy-

-

ház,

395 .-

Z s i n a t ) iratainak átvétele mellett időrendi gyűjteményt

kialakítottak, része

a

elejére

mely 1917-ben zárult le. A Levéltár

megszűnt egyházkerületek iratanyaga, mely a 1 6 .

század

visszanyúlik. 1741-től 5,24 fm canonica visitatio

maradt

meg,

és

-től

19 egyesület iratait őrzik -46,63 fm terjedelemben-

a

is

legfontosabb

kuriózumként már , 1687-től vannak, iskolai iratok.

1842köztük

l e l k é s z e k , tanárok e g y e s ü l e t e i , missziós t á r s a s á g o k , diák-

ifjúsági

egyesületek

1558-tól

őriznek (45 f m ) , ezek t a n á r o k t ó l , l e l k é s z e k t ő l , egyház-

történészektől

a

legfontosabbak.

Személyi

és

hagyatékokat

s z á r m a z n a k - s így főként kultúrtörténeti

értékük

j e l e n t ő s . A gyülekezetek közül 336 levéltárában vannak 1950 előtti

iratok. A társadalomtörténeti Szempontból fontos

állagai

csak

a 1 8 . századtól k e z d ő d n e k ,

canonica

anyakönyvek visitatio-k,

história d o m u s - o k , önkormányzati iratok a gyülekezetek ban a

levéltárá-

nem t a l á l h a t ó k . Fontosak viszont a n y i l v á n t a r t á s o k ,

amelyek

1 9 . század második feléből a községek zömében m e g v a n n a k ,

sok leti, sos, a

igen

a többi felekezethez képest e kis gyűjteményekben az egyesüiskolai anyag és a személyi hagyaték. Száznál több jótékonysági és társadalmi egyesület iratait

tartják'számon

1 9 . század végéről, 2 0 . század elejéről és viszonylag

megmaradtak

az iskolai iratok is a 1 9 . század végétől

kiegészítve a tanárok és papok Az

valláépségben

kezdődően,

hagyatékával.

egyházi levéltárak társadalomtörténeti szempontból

történő

bemutatását a kisebb egyházak irataival zárhatjuk. Ezek mennyisége

összesen 346 fm, melyből 132 fm tartozik a görögkeleti

szerb,

118 a zsidó l e v é l t á r h o z , míg a többi megoszlik a baptista,.unitárius,

görögkeleti román és magyar egyházak k ö z ö t t . Az

iratanyag

valamennyi esetben hiányos.' A h i t k ö z s é g e k , g y ü l e k e z e t e k , plébániák

iratainak egy része e l v e s z e t t , a meglévő dokumentumok vagy

központi tók. ti

levéltárakban

vágy a nagyobb gyülekezeteknél

a

találha-

Vonatkozik ez például' a görögkeleti szerb egyház 1895 előtanyakönyveire,

Levéltárban kerültek, területi

amelyek már az 1960-as években - az

történt filmezés után a Szentendrén lévő

Országos levéltárba

a megszűnt zsidó, hitközségek megmaradt iratait pedig a levéltárakban és a még működő hitközségekben

helyezték

el. A kisebb egyházak témánk szempontjából fontos iratai a személyi

fondok,

anyaga.

h a g y a t é k o k , letétek és a nagyszámú egyesület

irat-

-

Az

396 .-

áttekintésből látszik., hogy az egyházi levéltárakban

őrzött

iratanyag sok vonatkozásban segítheti a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i tásokat. sított ne

A rendkívül sokrétű, felekezetenként eltérően

összeállítása. 19.

a

a

Kiemelt jelentősége van azonban mind a

századi történetének f e l t á r á s á b a n . A k a t o l i k u s , egyházi

központi, főként

református,

iratok nemcsak a legkorábbi i d ő k b e n ,

a 19. század második felében is a l e g t e l j e s e b b

len-

szintézis

plébániai levéltáraknak az egyes községek 1 8 . és

evangélikus még

csoporto-

gyűjtemények kezelése p r o b l e m a t i k u s , és emiatt nehéz

egyházi iratok alapján valamely k é r d é s b e n országos

mind

kuta-

hanem

dokumentumok

falusi t á r s a d a l o m r ó l . E l e m z é s alkalmával figyelembe kell

ven-

n i , hogy a falvak többségében egymás m e l l e t t éltek.az egyes

fele-

kezetek,

tehát

nem

lehet csak az egyik

vagy

másik

irataibői

m e s s z e m e n ő következtetéseket levonni. A k ü l ö n b ö z ő felekezetek kumentumainak fáradságot,

do-

együttes tanulmányozása azonban nagyon is m e g é r i a hiszen a lakosság vallási m e g o s z l á s a , az egyes

kezetekhez

tartozók gazdasági h e l y z e t e , egymáshoz való

-házassági

kapcsolata a 1 9 . század végén is a falusi

életének döntő kérdése volt..

fele-

családitársadalom

-

397 .-

Kiss József-Eke Judit-Farkas Attila: A FŰLDKATASZTERI IRATANYAGOK KUTATÁSI-FELDOLGOZÁSI

FORRÁSÉRTÉKE,

LEHETŐSÉGEI

I. A kutatásról Abból, indulunk k i , hogy a mai magyar társadalomtörténeti tások

kuta-

egyik fontos, ha nem a legfontosabb területe lehetne a fa-

lu-, és v á r o s k u t a t á s . Hogy mégsem a z , annak -itt nem részletezhető- tudománytörténeti okai v a n n a k . Itt csak annyit tudunk

vállal-

ni, hogy saját kutatásaink tapasztalatait igyekezünk minél pontosabban m e g f o g a l m a z n i , és k ö z r e a d n i . 1984-től

folytatunk

egy regionális társadalomtörténeti

kuta-

tást

Kalocsa

és vidéke hat f a l u j á b a n . Az általunk vizsgált

hat

falu

története - H o m o k m é g y , H i l l y e , A l s ó m é g y , K i s k e c s k e m é g y ,

Má-

csa,

Halom-

egy

földrajzi, Vagy

a Kalocsa-i Sárköz s z á l l á s r e n d s z e r é n e k , történeti

tehát

és néprajzi kistájnak a története

egyben.

m á s k é p p e n : a relatív paraszti önállóság 19-20. századi

ki-

alakulásának,

majd

fölszámolődásának regionális t ö r t é n e t e .

Úgy

látjuk,

hogy

a földrajzilag, etnikailag jellegzetesen zárt

vi-

dék,

"magyar

a

István

Vendée", a maga tradicionalizmusával

a

Márkus

által "alföldi útnak" nevezett fejlődési pálya egyik vál-

tozata.

Úgy véljük tehát, hogy a feltárt speciális elemeken

túl

á l t a l á n o s a b b , az egész paraszti fejlődésre érvényes következtetéseket is l e v o n h a t u n k . A helyi kutatás kapcsán tehát a társadalomtörténet-írás rült

módszerének majd valamennyi poblémája előtérbe ke-

g y a k o r l a t i forrásfeltáró munkáink s o r á n . Több éves kutatási

tapasztalatainkat úgy ö s s z e g e z h e t j ü k , hogy a hagyományos téneti

helytör-

falu- és parasztságkutatástól eljutottunk egy h e l y i ,

gionális

re-

társadalomkutatási módszer kidolgozásának i g é n y é i g .

Az

összehasonlító monografikus szemlélet az "új" (társadalom) történetírás ban zendő

egy lehetséges m ó d j a , annak egy leágazása lehet. Valójá-

ma még inkább módszertani l e h e t ő s é g e k r ő l , hiányokról,' elvégfeladatokról van s z ó , amelyeknek kidolgozása s a j á t o s ,

gen esedékes feladata a t ö r t é n e t i - , és Ha

most

ré-

társadalomtudományoknak.

azt a kutatási folyamatot kell leírnunk, amit

bejár-.

-

398 .-

t u n k , akkor ma már.ezek egy regionális t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i merési "modellt" m u t a t n a k / K u t a t á s u n k b a n szemléé, bár

megis-

az első időszak a terep-

a falu-, és az emberek megismeréséé volt - n e v e z h e t n é n k

problémakutatásnak

-anyagi,

is.. Az intenzív elemzések a

természeti-

földrajzi-történelmi környezettel k e z d ő d t e k ,

termelési

kultúrákkal,

szervezetekkel folytatódtak. A h a g y o m á n y o s

szemtermelés

és a külterjes á l l a t t a r t á s , vagyis a

gazdálkodási

struktúra Homokmégyen alig-alig v á l t o z o t t .

azért,

a homokmégyi parasztság nem tudott és nem is

mért

megszabadulni

extenzív

tradicionális

a t r a d í c i ó i t ó l . Ebben a h a g y o m á n y ő r z ő

Részben akart

gazdálkodási

rendszerben is nagy szerep jutott a legfontosabb termelési telnek,

a

földnek.

relatíve

önálló paraszti egzisztencia

felté-

alapjának,

A földviszonyok részletes vizsgálatának k ö z e l e b b i

a

célja

az

volt, hogy -némileg leegyszerűsítve a dolgot- két

re

kapjuk meg a választ: hogyan alakult a f ö l d - , és a p a r a s z t s á g

sorsa

alapkérdés-

az elmúlt száz évben; mi történik a helyi t á r s a d a l o m m a l

paraszti után?

földmagántulajdori. " d e t r o n i z á l á s a " ,

Számunkra

jelenlegi hanem

a

ill. . felszámolása

teljesen e g y é r t e l m ű , hogy a falusi

társadalmak

és közelmúltbeli' megértését nem egyszerűen

elősegíti,

egyenesen megalapozza a távolabbi múlt f ö l t á r á s a , a törté-

neti kontinuitások hosszabb; időtartamú v i z s g á l a t a . Arra a k é r d é s re

tehát,

"pontosan A

hogy

azt

válaszolhatjuk:

napjainkig".

demográfiai m a g a t a r t á s , a h á z a s s á g i , r o k o n s á g i - c s a l á d i

csolatrendszerek tási

fölvett

adatközlőktől

családfák nagyon sok e s e t l e g e s s é g e t , tévedést

rejtenek.

ezt a családnevek a z o n o s s á g a , a r a g a d v á n y n e v e k , sőt

névkapcsoláti rendszerek archaikus t o v á b b é l é s e . Ezért

tünk

a házassági anyakönyvek teljes k ö r ű , s z á m í t ó g é p e s

zása

mellett.

jelenti

kap-

vizsgálata is hagyományos módon i n d u l t . A k u t a -

munka második évétől vált v i l á g o s s á , hogy az

Bonyolította e

meddig tart a múlt, mi is

Ez mintegy 2700 házasság adatainak

döntötfeldolgo-

földolgozását

1900-tól 1 9 8 6 - i g . És mindezek után került sor egy

teljes

körű kérdőíves a d a t f ö l v é t e l r e , aholis az alapvető v i z s g á l a t i ség a háztartás Nem a kus

volt.

volt k é t s é g e s , hogy alapvető fontosságú a katolikus hit és

nép h i t v i l á g , az egyház pozitív t á r s a d a l o m s z e r v e z ő

gének

egy-

tevékenysé-

v i z s g á l a t a . Kalocsa és vidéke minden bizonnyal á t.eokratiu r a l o m , a teokrácia egy magyar példája i s . A többször

fölém-

-

lített ben

399 .-

tradicionalizmus egyik fontos eleme volt a paraszti

lét-

megtartó katolikus hitvilág és az e r ő s , politizáló e g y h á z . A

tradicionalizmus furcsa továbbélésének további jele a nem vállalkozó, se.

az újat büszkén távoltartó mentalitás értékként való őrzéEzért mi nem azt v i z s g á l t u k , kikből lettek v á l l a l k o z ó k , pol-

gárosodott előtt tív

p a r a s z t o k , hanem pontosan az e l l e n k e z ő j é t .

jólétből

különböző ség-,

hogyan alakult ki a környező falvaktól

"pota"

t u d a t , az archaikus

alapvetően

munkamegosztási,

szíves-

és munkacsere r e n d s z e r , vagyis egy a környezetétől

nyosan eltérő fejlődési ú t , gazdálkodási A

Mindenek-

a z t , hogy a századfordulón még meglévő f ö l d b ő s é g b ő l , rela-

látvá-

rendszer.

Dunamelléki református falvak, valamint a homokhátsági

vak

vállalkozó parasztságától nemcsak a gazdálkodás és

fal-

társada-

lomszerveződés itt uralkodó r e n d j é b e n , hanem mindenekelőtt a térség

sok

raszti A

szempontból "túlfejlett" n é p v i s e l e t é b e n , sőt egész

kultúrájában mutatnak alapvető eltérést a s z á l l á s - f a l v a k .

t ú l f e j l e t t , túlszínes népviselet o k a i , funkciói

ez is egy paraszti Ezekből és

a

kapcsolatok gálata.

kényszerpálya.

ill. a s z o m s z é d s á g i - , a b a r á t s á g i - , a

családi-, munkatársi

részletekbe m e n ő , net-work típusú szociológiai

Vagyis

rázódott

nyilvánvalók:

történeti jellegű problémákból nőtt ki a

rokonsági,

val

pa-

annak módszeres és analitikus l e í r á s a ,

vizs-

mennyire

szét földrajzi és társadalmi szempontból a korábban jó-

zártabb,

homogénebb paraszti k ö z ö s s é g . A migráció

kitűzött

vizsgálatával elérkeztünk a r e g i o n á l i s , i l l . a térproblémák bavételéhez. maradtak?

És

szám-

Hová lett a szállásfalvak népe? Kik mentek e l ,

kik

főleg: miért? Hogyan alakultak az eltávozottak

és

itt maradottak társadalmi kapcsolatai? Megannyi fontos k é r d é s . Mindezeket getlen

a már erősen szétágazó és látszólag egymástól

p r o b l é m á k a t , a társadalmi és állami intézmények

tával

vizsgála-

lehet ö s s z e f o g n i . Ezért döntöttünk ú g y , hogy a rendelkezé-

sünkre

álló gazdag közigazgatási iratanyagot a falusi modernizá-

ciós f o l y a m a t o k , az intézményesített modern hatalmi-uralmi nyok

viszo-

r e k o n s t r u á l á s á r a , dokumentálására használjuk f ö l . Ami

ket

kiindulópontunkból

az:

h o g y a n , milyen léptékkel szorul vissza a 1 9 . század

felétől ményi

füg-

következőleg leginkább

min-

foglalkoztat

a paraszti önkormányzat; és ez a folyamat milyen változásokban jelenik meg? Mivel a szállásfalvak

az

második intéztöbbsége

-

a

19-20.

önálló

század fordulóján alakult k ö z i g a z g a t á s i é r t e l e m b e n

községi

újabbkeletű

ö n k o r m á n y z a t t á , a modernizáló

(állami)

is

hatalom

tagoltságát,.az erőszak i n t é z m é n y e i n e k , a r e p r e s s z i ó

közigazgatáson mányozni

400 .-

keresztüli .kiépülését különösen jól tudtuk

tanul-

a "magyar Vendée" vidékén. Ezért gyűjtöttünk és d o l g o z -

tunk föl több könyvnyi l e v é l t á r i , irattári d o k u m e n t u m - , és interjúanyagot

a helyi (községi) önkormányzatok századeleji

s é r e , a forradalmak bukása /utáni szigorú megszorítások ra;

az 1945-1950 k ö z ö t t i ; p o l i t i k a i - p é n z ü g y i

kiépítéfolyamatá-

fölszámolási

folya-

m a t r a , majd a tanácsokkal.történt f ö l v á l t á s u k r a . A folyamat leg

bomlásával,

az állam egyre hatásosabban kapcsolja

közvetlenül

bomlasztásával magához az

a

az e g y é n t . Ami viszont nem föltárt és nincs m e g í r v a helyi önkormányzati m ú l t , a helyi ( f a l u s i , v á r o s i )

mányzatok Ma az

elvi-

világos: a hagyományos és újabb k ö z ö s s é g i .formák

sem,

önkor-

társadalomtörténete.

már teljes a bizonyosságunk. Igazi kutatási eredményt jelenthet

m a j d , ha sikerül a különböző

-néprajzi-szociológiai

csak

történeti-földrajzi-

megismerési módokkal szerzett

ismeréteket

összeépíteni. I I . A földkataszterek t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i Dolgozatunk

értékeiről...

első részével az a c é l u n k , hogy b e m u t a s s u k azt

az

értelmezési

k e r e t e t , amelyben számunkra a f o r r á s k e z e l é s , forrás-

feldolgozás

egyáltalán

meg

felmerült. A továbbiakban azt

b e m u t a t n i , h o g y a n , és miért lehet a földanyagok

kus elrendezésével létrehozni egy k u t a t á s i adatbázis A

alapjait.

kataszteri iratanyag helyet kapott már az 1960-as é v t i z e d b e n

keletkezett f o r r á s i s m e r t e t é s e k b e n , t é m a j a v a s l a t o k b a n , si tuk

próbáljuk

szisztemati-

feldolgozá-

t e r v e z e t e k b e n , de a rendszeres és részletekbe menő elmaradt.

(Vörös K.-Orbán S. 1 9 7 6 . ) K o m o r ó c z i .- . r

egy tanulmányában: "Sajnos, eddig alig vették a kutatók be gát,

vizsgála-

György

írta

figyelem-

a pénzügyi szakigazgatás különböző szerveinek l e v é l t á r i

anya-

holott a b i r t o k n y i l v á n t a r t á s o k , a f e l m é r é s e k , a t e r ü l e t v á l -

tozások, lyamata

a kapitalista korban végbement paraszti r é t e g z ő d é s

fo-

legvilágosabban éppen a pénzügyi iratok á g a z a t a i b ó l

de-

rül ki. Az k é t s é g t e l e n , hogy ezek az igen változatos iratok a pol i t i k a i - t ö r t é n e t í r á s számára közvetlen tájékoztatást nem

nyújta-

-

401 .-

nak, de közvetve a társadalom elsősorban paraszti rétegeinek megismeréséhez nélkülözhetetlenek." tizeddel sen.

(Komoróczi G y . 1972.) Az egy év-

ezelőtt regisztrált helyzet mára sem változott

lényege-

Éppen ezért nem árt e m l é k e z t e t n i , hogy tulajdonképpen

miről

is van szó. Mint

ismeretes,

1 8 4 8 . után új alapokra helyezték az

adórend-

szert és ekkor vezették be ia hozadéki katasztert is. Ezt eredetileg

a császár 1 8 5 0 . március 4.-i nyílt parancsa s z a b á l y o z t a ,

volt it

ez

az ú n . ideiglenes f ö l d a d ó , amely már a polgári adózás elvekívánta

é r v é n y e s í t e n i . Amint az elnevezése is

mutatja,

nem

szánták hosszabb időszakra, s megbízhatósága iránt is komoly kétségeket

kell

becsléseken 1876.

évi

támasztanunk', mivel adatai szóbeli

bemondáson

és

alapultak. Ezt az "ideiglenességet" váltotta fel

az

V I T . tc., amely már az

fölfektetéséröl Hogyan

épül

zett kataszteri

általános

földadókataszterek

rendelkezett. fel az esetünkben t e l j e s , éppen maradt és

rende-

iratanyag?

1./ A község határát leíró jegyzőkönyv: ez á közigazgatási vonal és a határpontok leírását tartalmazza; a községek

határ-

területé-

nek változásakor általában újat k é s z í t e t t e k , esetenként kiegészítették

a

r é g i t . A meglehetősen s z á r a z , a

szomszéd

megegyező határiéirások fontos kiinduló adatokat

községekkel

tartalmaznak.

2./ A k a t a s z t e r i b i r t o k v á z l a t , vagy térkép: ez az irat tartalmazza

a ténylegesen l é t e z ő , i l l . a nyilvántartásokba bevezetett va-

lamennyi

földrészlet

vázrajzát,

helyrajzi s z á m á t ,

a

művelési

ágak és a birtokosok nevét; általában fontos tehát a határhasználat

és a határ szerkezetének v i z s g á l a t á h o z , valamint a

birtokok

azonosításához. . 3./

A kataszteri telekkönyv(birtokrészleti

jegyzőkönyv): a

ség összes földrészleteit tartalmazza a helyrajzi számok jében; ta

miatt számítógépes vizsgálatra ez az irattípus

leginkább.

za

alkalmas

elvégezni.

Á részletes o s z t á l y k i v o n a t : művelési ágak szerint az

adatál-

A földolgozás igen munkaigényes és sokszor nem is vi-

lágos, hogy érdemes-e a vizsgálatot egyáltalán 4./

sorrend-

feltüntetik a földrészlet művelési á g á t , kataszteri tisz-

j ö v e d e l m é t , a birtokos n e v é t . Nagy mennyiségű homogén

lománya

köz-

tartalmaz-

előző a d a t o k a t . így k i e g é s z í t ő , kontroll forrása lehet

birtokrészleti

kataszternek.

a

-

402 .-

5./

A kataszteri b i r t o k í v , ill. ennek összesítője: az egy b i r t o -

kos

által

a községben bírt valamennyi földdarabot

számsorrendben. birtokív 6./

tartalmazza,

Az íveket.sorszámmal látták el s ezek m u t a t ó j a a

összesítő.

A mintaterek jegyzéke: a községben előforduló m ű v e l é s i

egyes minőség-osztályainak viszonyítási alapjául kijelölt

ágak

terüle-

tek adatait tartalmazza (Német L . 1 9 7 0 . ) . Az iratok nagyon gyakran nem h i á n y t a l a n u l , hanem csak sen

kerültek be a levéltárakba. H e l y h i á n y , vagy a

töredéke-

tudományostői

eltérő hivatalnoki szemlélet miatt a földhivatalok csak a s z á m u k ra

fontos anyagokat őrizték m e g , így fontos iratanyagok

nak v a l a h o l , vagy vesztek el végleg a t á r s a d a l o m k u t a t á s A

hányódszámára.

kataszteri iratokat feldolgozó munkák eddig elsősoran a bir-

tokrészleti

jegyzökönyvek

Utalhatunk gyó

adatainak h a s z n o s í t á s á t végezték

el.

itt Szabad Györgyre és t a n í t v á n y a i , Bali János és Fe-

János m u n k á i r a . Az említett szerzők az iratanyag

módszertani

és feldolgozási kérdéseit már pontosan m e g f o g a l m a z t á k , a t á r s a d a lomtörténeti nya,

tanítvá-

Orosz István több munkájában már itt is tovább j u t o t t . F o n -

tos

forráskritikai kérdéseket tisztázott és konkrét

történeti forduló a

hasznosítás lehetőségeit n e m . Szabó István

társadalom-

problémákra is választ k e r e s e t t . Mi történt a

terjedő á r u - , és pénzviszonyok d i f f e r e n c i á l ó ereje a

társadalmákra? báljuk

század-

tájékán :a középparasztsággal? Hogyan hat a k a p i t a l i z m u s , paraszti

(Orosz I . 1 9 6 3 , 1965.) E munkák segítségével

rendezni az említett források f e l h a s z n á l á s á n a k ;

pró-

hasznosí-

tásának tartalmi p r o b l é m á i t . A

k a t a s z t e r i anyag minden esetben két alapvetően fontos a d a t o t

tartalmaz:

az adott földdarab nagyságát és kataszteri tiszta

v e d e l m é t . A földnagyság pontosságával szemben nem lehetnek geink,

hiszen

és

a tulajdonos nem értett egyét a nagyság

ha

akkor ri

a fölmérés pontos m é r n ö k i munka alapján

kétsé-

készült,

meghatározással,

f e l s z ó l a l h a t o t t , és újabb mérést is k é r h e t e t t . A k a t a s z t e -

tiszta j ö v e d e l e m b e c s l é s é v e l , s z á m í t á s á v a l már jóval több

megalapozottabb ezeket

és

kétség merülhet fel. Az olyan k u t a t á s o k n á l , m i n t

amilyen a m i é n k , amikor is ügyetlen község b i r t o k v i s z o n y a i t gáljuk,

jö-

a b e c s l é s é k e t , számításokat jó

viszonyszámoknak

lehet tekinteni és érdemes i a bennük lévő információkat ni (Varga I. 1 9 6 5 . ) .

^

vizs-

feldolgoz-

-

Probléma re

403 .-

lehet annak eldöntése is, hogyan, pontosabban

mutatják az iratok a valóságos birtokviszonyokat; a

iratok

mennyire követték pontosan az ö r ö k l é s e k e t , az adás-vételi

földforgalmat, az

mennyihivatali

a

haszonbérleti szerződéseket? Ezt

nevezhetnénk

iratanyag tartalmi é r t e l m e z é s é n e k , és itt vannak a legnagyobb

buktatók

is t e r m é s z e t e s e n . Ez a probléma -az tehát, hogy a

föld

tulajdonosa és tényleges használója nem esik egybe, ill. a telekkönyvileg más

nem

regisztrált tulajdonváltozás-

földbirtokstatisztikának

sabb

szinte

valamennyi

is a l a p p r o b l é m á j a . Itt a

legfonto-

módosító tényező a m i n d e n k o r i bérletek n a g y s á g a , a

rendszer ' s t r u k t ú r á j a . üzemméretet ják

a

A haszonbérletek nem egyszerűen

bérleti csak

m ó d o s í t j á k , hanem viszonylag a legpontosabban

tőkés viszonyok e l t e r j e d t s é g é t , társadalmi

az

mutat-

hatásait.

Ha

nem

akarunk -és mi nem akarunk- a megszokott rétegződési

ban

g o n d o l k o d n i , akkor meg kell kísérelni, énnek a problémának

megoldását. ismeret

Ehhez viszont megbízható k o r - , és helyi

a

társadalom-

k e l l . Ez megint csak az intenzív helyi és regionális ku-

tatások fontossága mellett szóló Az

sémák-

érv.

időről-időre ismétlődő fölmérés egyéb iratai

illetve

az

ú n . természetes birtokosok adatait is

birtoktagokat, tartalmazzák.

A h h o z , hogy a birtokstruktúra egyáltalán felvázolható l e g y e n , első

lépésként a helyrajzi szám szerint feltüntetett adatokat bir-

tokosokként kell c s o p o r t o s í t a n i . (Amennyiben a birtokívek is megvannak,

akkor

ez lényegesen meggyorsíthatja az előkészítő

mun-

kát.)

Az így csoportosított adatok a birtokosok földnagyság sze-

rinti

c s o p o r t j a i t adják k i . Az egyén szűkebb közösségében i l l . a

tulajdon jelöli

szerinti rétegződésben elfoglalt helyét azonban nem k i , hanem a család és a háztartás által birtokolt

földterület. közösség nehezebben És

ezt még mindig nem azonosíthatjuk egy

számszerűsíthető tényező is fontos szerepet

nyez-e

egy

paraszti

r é t e g z ő d é s é v e l , mert abban még égy s o r ,

itt elérkeztünk voltaképpeni k i i n d u l ó p o n t u n k h o z : mibe

megtérül-e ti

És

társadalmi

ilyen

kutatásba fektetett nagy

munka?

ez

összes ha

játszik. kerül, Eredmé-

olyan t u d á s t ö b b l e t e t , amellyel előbbre vihetők a történe-

struktúra-kutatások?

Erre a kérdésre a tudományfejlődés

fokán,

a

könnyű

f e l e l n i . Válaszunk inkább reményeinket, t ü k r ö z i , mintsem a

jelenlegi

tudományszervezés és finanszírozás mai helyzetet.

rendjében

mai nem

- 404 .-

Az

országos

társadalomtörténeti jellegű

összefoglaló

után és mellett szükségszerűen meg fog nőni a r e g i o n á l i s lomtörténeti el

kutatások

fontossága, mert enélkül nem

munkák társada-

mélyíthető

a történeti és szociológiai tudás, és kevésbé lesz h i t e l e s

mindennapok

a

történetírása.

I I I . Ismét a kutatásunkról: álom és valóság Azt

már

a kezdetekben láthattuk, hogy a községsoros

tisztikai nye

adatgyűjtésekben•közzétett

van

mabb"

földsta-.

adatokkal szemben sok

az ilyesfajta föltáró m u n k á n a k , mert lényegesen

elő"fino-

birtokstruktúra vázolható föl, és még fontosabb talán

hogy

az,

a község-közösség h á z t a r t á s o k r a , t ö r z s c s a l á d o k r a , e g y é n e k r e

bontható

f ö l . Hogy ezt nagy biztonsággal m e g t e h e s s ü k , h á r o m - n é g y

generációra visszamenően össze kellett gyűjteni a r o k o n s á g i kat

nagy

valószínűséggel jelölő c s a l á d i - , és

foko-

ragadványneveket,

valamint

a c s a l á d f á k a t . A h h o z , hogy a kiinduló állapotot

struálni

t u d j u k , és ami ennél is f o n t o s a b b , a f ö l d t u l a j d o n i

vi-

valamint a családi-rokonsági r e n d s z e r e k e t össze,

tud-

szonyokat,

juk é p í t e n i , ez elkerülhetetlen A

mi

mert ló

rekon-

volt.

kiinduló állapotunk.nagy

biztonsággal

rekonstruálható,

a tárgyalt szállás-falu rendszer 1897-től szerveződik

önál-

tulajdonú k ö z s é g g é . Ha a korábbi h e l y z e t r e is k í v á n c s i a k

va-

g y u n k , akkor át kell vizsgálnunk Kalocsa városának 1 8 5 3 - r a , 1867r e , és 1869-re datált földkönyveit A

kataszteri

munkát

igényel,

is.

iratanyagok.földolgozása k é t s é g t e l e n ü l

hatalmas

különöseri akkor -mint a mi esetünkben

is-,

ha

egy 18 ezer holdas községben akarjuk ezt e l v é g e z n i . Ezért c é l s z e rű

kétféle

egyik

elkülöníteni.

szerint a meglévő adatállományt úgy kell e l r e n d e z n i ,

lehetővé a

vizsgálati szempontot és m ó d s z e r t

váljék égy átfogó,.számítógépes s t a t i s z t i k a i

másik módszerünk az volt,: hogy k i v á l a s z t o t t u n k 30

dot ezek

ill.

azok rokonsági ágait és minél p o n t o s a b b a n

helyét kijelölni a k ö z s é g b e n . Ez egyfajta

hogy

értékelés; törzscsaláigyekeztünk

történeti-szoci-

ológiai m i n t a v é t e l , s ha j ó , akkor r e p r e z e n t a t í v i s . Nem tikai

Az

értelembén p e r s z e , hanem t ö r t é n e t i - d e m o g r á f i a i

statisz-

szempontok

s z e r i n t . Mivel alapvetően úgy g o n d o l j u k , hogy a falu m ú l t j á t sadalmi jelenségként a benne élő emberek miatt érdemes

tár-

kutatni.

-

Szólni

405 .-

kell még egy eddig ki nem a k n á z o t t l e h e t ő s é g r ő l , a vál-

tozási j e g y z é k e k r ő l is. E z e k b e n , a k o r á b b a n csak egy-egy ra

időpont-

é r v é n y e s , s t a t i k u s k é p p e l szemben m e g t a l á l h a t j u k a v á l t o z á s o k

tényleges

folyamatát,

adatbázis

dinamizálásának

gét.

i r á n y á t . Ez a k i e g é s z í t é s adhatná m e g e l s ő , s t a t i s z t i k a i jellegű

az

lehetősé-

Még a k ö z s é g e n b é l ü l i g l o b á l i s s t a t i s z t i k a i f e l d o l g o z á s

végezzék

azt s z á m í t ó g é p p e l , vagy csak k é z z e l , fontos

is,

információ-

kat ad a bélül, lezajló v á l t o z á s o k r ó l : a r r ó l , hogy m e k k o r a az örök ö s ö d é s h a t á s a , m e n n y i r e játszik ez s z e r e p e t a föld ban,

elaprózódásá-

vagy e s e t l e g egy-egy n a g y o b b birtok k i a l a k u l á s á b a n .

mációkat fiai

k a p u n k tehát a b i r t o k f o r g a l o m r ó l , a

történeti-demográ-

s z e m p o n t o k b e k a p c s o l á s á v a l pedig a föld e l t a r t ó

nek

változásairól. Homokmégy esetében a változási

áttekintésétől talános volt

Infor-

képességé-

jegyzőkönyvek

az v á r h a t ó , hogy meg tudjuk m a g y a r á z n i azt az ál-

elszegényedési

f o l y a m a t o t , amelynek egyik

biztos

a jó (szőlő t e l e p í t é s é r e a l k a l m a s ) földek eladása

jele

Császár-

töltés s z o r g a l m a s , sváb eredetű t e l e p e s - u t ó d p a r a s z t j a i n a k . Valamelyest

e l ő b b r e tudunk jU;tni annak a p r o b l é m á n a k a m e g v á l a s z o l á -

sában,

hogy a k o r á b b a n e m l í t e t t m e n t a l i t á s o k a , vagy

nye-e

következmé-

annak a k é n y s z e r p á l y á n a k , amire a vidék a s z á z a d f o r d u l ó v a l

került. K u t a t á s i a d a t b á z i s u n k s t a t i s z t i k a i k i i n d u l ó p o n t j a az as

állapot.

sem

Úgy l á t j u k , hogy már a b á z i s á l l a p o t

1897-1900-

helyreállítása

állóképet eredményez, mert a kutatás koncepciójának

lően hosszú

idősorok l e g a l á b b a t e l e p ü l é s szintjén k é s z ü l j e n e k e l ,

polgári -ig.

föld-magántulajdonlás

Mivel

a

adatállományok inket,

ezért

hátterét Ennek részét

megfele-

f ö l h a s z n á l u n k minden k ö z s é g s o r o s a d a t á l l o m á n y t a r r a , hogy a

az

e g é s z i d ő s z á k á r a : 1897-től

rendelkezésünkre á l l ó / t ö b b

időpontra

teljes földolgozása messze meghaladja az eddig r e n d e z e t t

adatbázis

1960-

vonatkozó lehetősége-

társadalomtörténeti

e g y é b l e v é l t á r i források b e v o n á s á v a l v á z o l t u k

az i d ő - , és k ö z s é g s o r o s r e n d s z e r e z ő m u n k á n a k egy már

a

el is v é g e z t ü k , hátra van v i s z o n t az

fel.

jelentős

érdemi

elemző

munka. Az

e d d i g i n y o m t a t o t t és l e v é l t á r i g y ű j t é s b ő l s z á r m a z ó

rendezéséből

s i k e r ü l t néhány j e l l e g z e t e s e n k ü l t e r j e s

adataink

határhasz-

nálati

módot rekonstruálni; sikerült a határt földminőség, hasz-

nálat,

elnevezések

szempontjából megismerni

és

föltérképezni.

-

Ige n

406

-

jól látható a földaprózódás f o l y a m a t a , a korábban

lag

homogén

1920-as

viszony-

birtokstruktúra bomlása; ez a földaprózódás már

évtized

végére veszélyezteti a racionális

az

gazdálkodási

r e n d e t , amiért a község általános tagosítást k e z d e m é n y e z . V a l ó j á ban

a

egy

községi g a z d á l k o d á s t ö r t é n e t . C s o p o r t u n k a t kezdettől vonzza a

már eddig rendelkezésre álló anyagból

"mélységperspektíva", het

is

összeállítható

vagyis annak a k i k í s é r l e t e z é s e , h o g y a n

a társadálomtudományi megismerés és a történeti

ció ; feltételeire lexióinkat

egy

és eljárásaira vonatkozó i s m e r e t e l m é l e t i helyi társadalomkutatásra

le-

rekonstruk-

alkalmazott

ref-

egységes

módszertanba illeszteni, nem kis feladat v á l l a l á s , b e l á t j u k . Feladatunk tehát az v o l t , hogy az összegyűjtött gazdag ti

anyagon következetesen és szervesen vigyük végig

szempontjainkat. érvényes

Pontosán

ú g y , ahogyan H a j n a l István írta

is

nincs

módszeréi

lehetnek." És persze f o r d í t v a ,

szisztematikámert

enélkül

társadalomtörténetírás.

Végezetül

hadd

idézzük Szabó Zoltán egy

fiatalkori

írásának

egyetlen gondolatát annak é r z é k e l t e t é s é r e , hogy valójában re

máig

programadó tanulmányában: "A történelemben meg k e l l ta-

lálni azokat a m ó d s z e r e k e t , amelyek a szociológiai nak-

történe-

szociológiai

mennyid

nem "új" az az i g é n y , amiről mi itt szólni k í v á n t u n k . Ezt ír-

ta jő ötven évvel ezelőtt: "Célunk nem egy falu s z o c i á l i s tának

megállapítása,

állapo-

nem ¡száz falué, még csak nem is az

ország

minden f a l u j á é . Hanem igenis cél annak m e g á l l a p í t á s a , hogy a társadalmi tat. de

funkciók az egyes részeken milyenek és irányuk m e r r e mu-

Ehhez természetesen szükséges a "Dorfsoziológie" az

csak

ismerete,

csak alap. Szükségesek a statisztikai adatok i s , dé b i z o n y í t é k o k , nem e r e d m é n y e k . A munka vezérgondolata

ezek végső

fokon:

minden

közösség (falu és v á r o s ) f e l f o g h a t ó mint

valami,

aminek

anyaga

és iránya v a n . Az anyag: a falu életének

adatai,

az

irány:

mindazoknak áz. összefüggéseknek az i r á n y a , a m e l y e k

falu materiális és szellemi életében

szerepelnek."

á

- 407 .-

Irodalom Bali János 1 9 6 6 . Sárszentlőrinc az 1859. és 1867. évi kataszteri felmérések tükrében. - Agrártörténeti Szemle V I I I . 18-45. Faragó Tamás 1984. T e l e p ü l é s t ö r t é n e t , történeti t á j , történeti térbeliség. In: Történeti Statisztikai Tanulmányok 5. Fegyó János 1966. Gelej az 1889. és 1 9 1 0 . évi kataszteri felmérések t ü k r é b e n . - Agrártörténeti Szemle V I I I . 4 6 - 7 2 . Fegyó János 1968. Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei j á r á s b a n . - Ráckevei Járási Füzetek 4 . s z . 5 6 - 9 6 . Komoróczi György 1972. (szerk.) A h e l y t ö r t é n e t í r á s levéltári forrásai I I . 1848-1944. Németh Lajos 1970 Földügyi szakigazgatás Orosz István 1963. Mándok birtokviszonyainak változásai 18701909. In: Acta Universitatiis Debrecensis de Ludovico Kossuth Nominatae S . H . II. 1 5 7 - 1 7 3 . Orosz István 1 9 6 5 . A differenciálódás és k i s a j á t í t á s . - In: A parasztság Magyarországon, a kapitalizmus k o r á b a n . . . (Szerk.: Szabó István) 2 4 6 - 2 8 7 . Szabad György 1966. A rendszeres kataszteri munkálatok agrártörténeti értékesítésével foglalkozó kísérletek c é l k i t ű z é s e i r ő l . Agrártörténeti Szemle V I I I . 13-17. Sándor Pál 1965. A X I X . századi parasztbirtok vizsgálatának történeti-statisztikai f o r r á s a i , módszerei és újabb e r e d m é n y e i . Agrártörténeti Szemle V I I . 4 6 - 6 0 . Varga István 1 9 6 5 . A k ö z t e r h e k . - In: A parasztság Magyarországon... I I . k . 2 4 6 - 2 8 7 . Vörös Károly-Orbán Sándor-Sándor Pál 1976. Az új- és legújabbkori társadalomtörténeti kutatásokhoz ( T e r v e z e t ) . - Történelmi Szemle X I X . 7 3 1 - 7 6 0 .

-

408 .-

Szabó István: A MEZŐVÁROSI ÉLETMÓDKUTATÁS MUZEOLÓGIAI M Ó D S Z E R E I ÉS F O R R Á S A I Valamely

társadalmi r é t e g , körülhatárolható c s o p o r t , vagy

koegzisztenciájának gyar

ezek

komplex vizsgálata nem új keletű dolog a ma-

muzeológia g y a k o r l a t á b a n . Lényegében é l e t m ó d k u t a t á s n a k

vezhetünk

minden olyan rendszeres, komplex v i z s g á l ó d á s t ,

nek tárgya és iránya a rendelkezésre álló anyag alapján sebb

ink legtöbbje m ú l t s z á z a d i , századeleji szerveződésének egyetlen

személyben

amely-

legtelje-

összefüggéseiben feltárulkozó e m b e r . Miután hazai

talában

ne-

múzeumaidején ál-

szakember irányítása alatt á l l t , ebben az

a komplexitás szemléletének feltétele is adott

egy volt.

Gondoljunk csak olyan ismert p é l d á k r a , mint T ö m ö r k é n y , M ó r a , Zoltai

vagy

később

E c s e d i . Bármilyen irányban, szakterületen alkottak

m a r a d a n d ó t , s tették ismertté n e v ü k e t , egy dologban

egyeztek: tek

a legátfogóbb kategória, a történelem felől

meg-

közelítet-

minden .jelenség felé. munkájuk során és k ü l ö n b s é g t e v é s , rang-

sorolás stb.),

nélkül gyűjtöttek mindent ( t á r g y i , í r á s o s , fotó

emléket

ami ítéletük szerint történeti vonatkozású v o l t . D o k u m e n -

táló

és

több

tudományi ágban való jártasságot e r e d m é n y e z e t t , s

feldolgozó

munkájuk ezért rendkívül

széleskörű

területükről

szinte

tekinthetjük

a később programatikusan is b e i n d í t o t t

tás

is

volt,

vizsgált

teljes képet tudott a d n i . Éppen ezért

őket

életmódkuta-

e l ő f u t á r a i n a k , illetve első m ű v e l ő i n e k . Az ilyen

szemlélet-

tel begyűjtött r é g é s z e t i , történeti, k u l t ú l t ö r t é n e t i t á r g y a k , hagyatéki te

d a r a b o k , művészeti emlékek egyre gyarapodó sokasága

később

l e h e t ő v é , hogy napjainkra belőlük a

részlegei

múzeumok

önálló

egymástól talán már teljesen f ü g g e t l e n e d v e i s ,

vegyes

gyűjteménnyel

rendelkező

vagy teljesen s z a k o s o d o t t

a n y a g á t , g y ű j t e m é n y e k , önálló őrzőhelyek sokaságát Ám

ez

tet-

tárgygazdag

kialakítsák.

a szakosodás a komplex szemléletű gyűjtés és

vizsgálat

rovására is t ö r t é n t . Az a k u t a t ó , aki a századforduló t á j é k á n

bi-

zonyos kényszerből még együtt láthatta a jelenségek s o r á t , napjainkban csak

megszerzett speciális képzettségével ebből a t e l j e s s é g b ő l bizonyos

ismeretében

részterületen o t t h o n o s . Saját szakágának

is csak vertikális irányban m o z o g h a t , a

mélyebb

történettu-

-

domány

egyéb

területein

szakmúzeumokra, teljesebb

idegen m a r a d . Főként vonatkozik

még a lehetőség sincs meg egy-egy

időszak

Galéria vagy a Petőfi Irodalmi Múzeum néhány nagyobb

és

muzeolőgiai

volumenű

szakágak összehangolt a n y a g g y ű j t é s i , irányultságát

m e g a d h a t j a , ma

már

jó szakmai gárdával rendelkező megyei múzeumok nyílik mód arra, hogy a

különböző

kutatási

talán

csak

biztosít-

hatják.

Itt

feltárt

anyagból leszűrhető összefüggések hiányosságait egy

sik

a

de azt a fajta szemléleti e g y s é g e t , amely a külön-

feldolgozási

egyes,

a

bemutatásra például az Iparművészeti M ú z e u m , a Nemze-

programjában, böző

ez

körű társadalmi vizsgálatához. Bár igény mutatkozik

komplexebb ti

ahol

409 .-

szakterületeken

történettudományi részterület e r e d m é n y e i , ismeretei

analógiás

módszerrel k i e g é s z í t h e s s ü k . Gondolunk itt a

má-

alapján régészeti

leletek beazonosításánál a használati e s z k ö z ö k , hiedelemvilág vonatkozásában a

a néprajzi párhuzamokra, a települési

sajátosságok,

terület m e z ő g a z d a s á g i , vízügyi hasznosításának történelmi

kö-

rülrajzolásában a n é p r a j z , t e r m é s z e t t u d o m á n y , földrajz eredményeinek egymást feltételező és kiegészítő Vidéki

voltára.

múzeumaink esetében már a szakmuzeológusok

alkalmazásá-

nál is figyelembe vehető ez a komplex vizsgálati i g é n y , a teljességre

törekvő szemlélet. Gyűjteményeink eleve

tárgy-koncentriku-

sak,

amelyeknek

egyedi darabjai sem közölhetnek m á s t ,

őket

l é t r e h o z ó , realizáló t á r s a d a l o m , társadalmi r é t e g ,

életmódjának

tárgyiasult m e g n y i l v á n u l á s á t . Egy tervezett

tendenciózus

tárgygyűjtéssel

időszak tunk.

életmódjának Ezekhez

(például csénkre

fénykép,

irányú,

terület vagy

rajzok) v o n a t k o z ó f o r r á s o k a t , amelyek

levéltári

egyéb szeren-

feljegyzések, levelek, napldk egy-egy rekonstruálhatnak,. Módszerünkben

a családokra vonatkozó eredményeinket

teljes

természetesen

-főként megyei levéltári- források hasonló

jelentkeznek,

súllyal

kiegészítik

ill. több esetben a r e n d e l k e z é s e k , közigazgatási utasítások láról

és

jutha-

archiválódott i r a t e g y ü t t e s e k , f é n y k é p a l b u m o k , néhány

személyes

családtörténetet a

csoport

forrásáig

kapcsolódva keressük azokat az írott

az

még igen sok esetben a tárgyakkal együtt b e g y ű j t h e t ő k . A

családoknál esetben

lényegében a vizsgált-

s z é l e s k ö r ű , tárgyiasult

mint

olda-

igazolják. Kiegészítő anyagként igen jól csatlakoztathatók

például

a

különféle feljegyzésekhez a

adatai,

a

vonatkozó

jelentések,

zsurnalisztika

statisztikák.

kortársi

Megjegyezzük,

- 410 .-

utóbbiak össze

csupán kiegészítésül s z o l g á l h a t n a k , jelen esetben m i n d -

h á t t é r a n y a g k é n t . Esetünkben a k ö z t ö r t é n e t i ismeretanyag

csak

a hátteret b i z t o s í t j a , mivel egy település

iratanyagának, előfordulhat

is

családtörténeti

iratanyagainak egzakt f e l g y ű j t é s e - k ö z l é s e

közben

némely köztörténetileg e l f o g a d o t t j e l e n s é g , e s e m é n y

k o r r e k c i ó j a . Fordítva azonban sohasem. Az említett tárgyi és írásos tó

források g y ű j t é s e , összegzése közben ugyanis szinte

kizárha-

a manipulált p r e k o n c e p c i ó . A tények szembeszegülnek a helyte-

len

e l k é p z e l é s e k k e l , s a tárgyak a k a p c s o l ó d ó anyag

seiben csak önmagával A

igazolhatók.

gyűjtés módszerében természetszerűen a néprajzi ill. s z o c i o -

lógiai is,

módszerek

kínálkoznak l e g m e g f e l e l ő b b n e k . Már csak

mert ezeknek jeles korai művelői szinte klasszikus

nyokat már

alakítottak k i . A század első felében induló

azért

hagyomá-

kutatásainál

ezzel a komplex szemlélettel végezte v i z s g á l a t a i t Erdei

renc,

Márkus

Hasonló, Darvas a

összefüggé-

I s t v á n , Majláth Jolán, Balogh I s t v á n , Kiss

társadalmi

szélességű intenzitásában

közelítette

József is Orosháza ¡.-történetét. Ezt a szemléleti

néprajzkutatók

Fe-

Lajos. meg

módszert

f o l y t a t t á k , elsődlegesen az A l f ö l d ö n . Az alföl-

di települések paraszti társadalma ugyanis önként k í n á l k o z o t t a

nem

vizsgálható ú g y , mint "például a d u n á n t ú l i , é s z a k m a g y a r o r s z á -

gi

közelítési f o r m á h o z , mivel r é t e g z e t t s é g é n é l

fogva

eh-

hez

zártabb hegyi falvak homogén k ö z ö s s é g e . Az alföldi

sek

társadalmát

Kecskemét) sek

kutató

Erdei Ferenc m u n k á i

(Makó,

kapcsán vált világossá, hogy ezek a nagyobb

eleve

települéNagykőrös, települé-

önmagukon belül sok kis apró c s o p o r t r a , é r d e k k ö z ö s s é g r e , ré-

tegre

oszlanak.

említett

Az alföldi mezővárosok története tehát csak

különféle

települések

az

szempontok szerint v i z s g á l h a t ó , de egyben

a

társadalmi egzisztálásának t ö r t é n e t e csak a k ö l c s ö n -

hatásukban és összefüggéseikben megközelíthető egységek

feldolgo-

zásával rajzolható m e g . A

m e z ő v á r o s i életmód tárgyi és írásos emlékeken k e r e s z t ü l

röződő a

történetének feltárásához igen nagy segítségül s z o l g á l az

már említett t é n y , hogy mindenfajta történeti s z e m p o n t b ó l

tosnak

tük-

ítélt

emlékanyag gyűjtésével foglalkozó első

fon-

múzeumaink

közül jónéhány éppen mezővárosainkban a l a k u l t . így a t á r g y k ö z p o n tú

m u z e o l ó g i a i részterületei ezekre a l a p o z v a , ma már

tetlen

gyűjteményi

begyűjthe-

darabokkal is s z á m o l h a t n a k . M e l l e t t ü k

olyan

-

visszaemlékezések, esetben ti

néprajzi

411 .-

gyűjtések találhatók,

amelyek

anyag k o n t i n u i t á s á t . Azok a n é p r a j z o s , történész

pedig,

akik

e

szisztémáján ni

tudták

olyan

sok

a szabadságharcig is biztosítják visszafelé az emlékezekomplex szemléletű vizsgálati

muzeológusok

módszer

oktatási

n e v e l k e d t e k , már az 1960-as évek elejétől

alkalmaz-

például

a szóbeli gyűjtéseket

múzeumainkban.

Ezzel

folyamatosságot teremtve áz emlékezeti forrásoknak, ami ma

már p ó t o l h a t a t l a n . A

családtörténeti

személyekre stb.

vonatkozó

hivatalos

iratanyag,

fotók,

ben

elfo-

A kéziratos f e l j e g y z é s e k e t , naplókat s t b . minden

a tényanyagukat illetően valamilyen más forrással

egybevetni,

a

igazolások

az e l s ő d l e g e s e k , illetve ezek egzaktsága a leginkább

gadható..

a

forrásanyag szempontjából minden esetben

eset-

szükséges

igazolni. (A levelek esetében például igazoló

lehet

bélyegző dátuma és a helyiség n e v e , az életrajzi adatok közlé-

sénél

az

i g a z o l v á n y o k , b i z o n y í t v á n y o k , egy-egy eseményben

részvételnél a f o t ó k , vagy egyéb dokumentum értékű A

való

forrás).

múzeumi gyakorlatbán a múzeumi történész számára a legfonto-

sabb feladatot jelenti a begyűjtött tárgyak a d a t o l á s a . Ez már maga

is az életmódkutatás komplex szemléletének irányába

Ugyanis ve

orientál.

a kodifikált tárgyleíró kartonok kitöltendő rovatai ele-

a legszélesebb k ö r ű , a tárggyal kapcsolatos adatgyűjtésre kö-

teleznek.

így akár egy tárgyegyüttes r é s z é r ő l , vagy egy szórvány

darabról minden ben

van s z ó , leírókartonjaalapján információt kell

vagy tágabb vonatkozásban k a p c s o l a t o s . A múzeumi

történészek

rendszeresebb alkalmazásától kezdődően egyre általánosabb lattá

vált

múzeumban vált már Ez gyak

kapnunk

olyan a d a t r ó l , amely a tárgyra vonatkozhat, azzal szűkebgyakor-

a múzeumi kereteken belül történő é l e t m ó d k u t a t á s . alkalmazott

újkor-történészek

elsődleges

feladatává

bizonyos rétegek, csoportok a hetvenes évek második kialakult

életmődkutatási módszere szerinti

A

felére

dokumentálása.

azt j e l e n t e t t e , hogy már nemcsak a szórványosan bekerülő táradatolása folyt, hanem programatikusan tűzték ki célul egy-

-egy r é t e g , e s e m é n y , sőt eszmetörténeti megnyilvánulás tárgyi dokumentálását ban

is

legalább olyan m é r t é k i g , hogy az kiállítási

prezentálható l e g y e n . Az ismétlődő p r o g r a m o k , a

tött

anyag

ról,

hogy

formábegyűj-

alapján a hetvenes években vitát kezdeményeztek egyáltalán mi az újkortörténeti kutatások

határa

arés

-

milyen

módszereket

részéről "...

412 .-

alkalmazhatnak a feltáró m u n k á b a n . A

magunk

ebben a vitában ázt az álláspontot alakítottuk k i , hogy

a

legujabbkori

szemlélheti,

történész benne é l ,

maga

is

közvetlenül

vagy még élő'tanúk e l b e s z é l é s e i b ő l elemezheti

azo-

kat az e s e m é n y e k e t , amelyeknek az adatközlők részesei v o l t a k . Tehát

módjában áll a n é p r a j z t ó l , szociológiától k ö l c s ö n z ö t t és sa-

ját

területére átültetett közvetlen gyú.jtőmódszerrel a

hagyomá-

nyos

történeti kutató módszerekkel feltárt anyagot úgy k i e g é s z l -

teni

és e l l e n ő r i z n i , hogy egy történeti folyamatot teljesen m e g -

e l e v e n í t s e n , bemutasson." Fenti megállapításunkat nemcsak a h a t v a n a s évek elejétől rolt

gyűjtő t e v é k e n y s é g , de a muzeológiában szintén igen

gyakofontos

kiállítási tevékenység alapozta meg. A t ö r t é n e t i kiállítások mely

bár-

k o r s z a k k a l , témával foglalkoznak is, céljukat csak a vonat-

kozó korszak érintett r é t e g e i n e k , társadalmi egységeinek

életmód-

jával teheti vizuálisan felfoghatóvá. Egy r é g é s z e t i , t e r m é s z e t t u dományi,

népművészeti

kiállítás egy l e l e t e g y ü t t e s , kőzet-

vagy

kerámia kollekció b e m u t a t á s á v a l elérheti

cél-

történeti kiállítás csak komplex t á r g y i , í r á s o s ,

fotó

növénygyűjtemény, ját.

Egy

anyag

funkcionális összerendezésével adhat teljességében k é p e t a

kiállítást

szervező történeti t é m á r ó l . És ebben a

vonatkozásban

a történettudomány alá tartozó résztudományok segédletül nak.

A történész által g y ű j t ö t t , a d a t o l t , feldolgozott tárgyi és

írásos gok

a n y a g , az ezek kapcsán összegzett e r e d m é n y e k , a

a történész által a kiállításra k i v á l o g a t o t t

használati és

berendezési

d í s z t á r g y a k o n , viseleti d a r a b o k o n , ideológiát bizonyító k é p e k e n , fotókon, illetve könyveken s t b . át válik

nyá,

érzékelhető,

rendezett

mutatott azt

ritu-

látvány-

hangulat és m i l l i ő k e l t ő v é . A történész által i* kiállítás életm.ódszempontú o r g a n i z á l á s á b a n a társada-

valamely r é t e g é n e k , c s o p o r t j á n a k , akár egy tagjának vagy

lamely a

tanulsá-

életmód-tükröző

és m u n k a e s z k ö z ö k ö n , ízlésvilágot hordozó

ális

lom

szolgál-

va-

eseménynek a komplex megjelenítése köré szerveződik a betárgyak sora. A n é p r a j z i , m ű v é s z e t t ö r t é n e t i , vagy

régészeti gyűjtemények darabjai csupán az életmódhoz jellemző jelenséget illusztrálhatják

akár

tartozó,

(például egy m e s t e r s é g -

történeti kiállításnál természetszerűen a mesterremekek a n é p r a j zi g y ű j t e m é n y b ő l , a vásározást jelző illusztráció a k é p z ő m ű v é s z e ti

g y ű j t e m é n y b ő l , a parasztpolgári v i s e l e t i d a r a b o k , b ú t o r o k

pe-

-

413 .-

dig az iparművészeti gyűjteménybűi kerülnek a k i á l l í t á s r a ) . A

Szolnok

évtizede si

Mpgyei Múzeumok Igazgatósága múzeumaiban közel

egy

tervszerűen és összehangoltan folynak az életmódkutatá-

v i z s g á l a t o k . Lényegében már az 1960-as évek végétől kezdődően

ebben

az

sek,

irányban folytak a kiállításokkal kapcsolatos

egy-egy nagyobb történelmi egységet felölelő kiállítás elő-

készítéséhez gok

gyűjté-

tartozó t á r g y - e g y ü t t e s e k , írásos- és

felkutatása

készült -ban

a

fénykép-anya-

és az élő emlékezettel való s z e m b e s í t é s ü k .

szolnoki Damjanich János Múzeum nyolc termében

így 1968-

a Gyermekkor című komplex k i á l l í t á s , ahol a régészeti gyer-

mekjátékok illusztrálták a téma történeti k e z d e t e i t . Kunszentmártonban

egész sorozat (A szűcs mesterség t ö r t é n e t e , A szegény em-

ber k e n y e r e , A k u b i k o s o k , s u m m á s o k , a g r á r p r o l e t á r o k ) igazolta

tö-

rekvéseink h e l y e s s é g é t . Minden kiállítást hosszas és szisztematikus

anyaggyűjtés,

amelyekben azokat.

az

kísért,

eredményeket foglaltuk össze és rendszereztük

Minden

támaszkodó

feldolgozás előzött meg és katalógus

á t f o g ó b b , alaposan e l ő k é s z í t e t t , tárgyi

történeti

kiállítás valamilyen formában az

is

anyagra érintett

korban élők életmódjára utalt és minél é r z é k l e t e s e b b e n , színesebben,

teljesebben adta vissza a k o r t , informált a történelmi

idő-

szakról s annál több köze volt a mai igényekkel körvonalazott optimális

életmód-kiállítás

1979-ben zsébet

Amikor

a szociális otthonba költözött Tóth Katalin és Tóth Ereladta a Damjanich Múzeumnak kunszentmártoni házuk

berendezését hogy

ábrándjának m e g v a l ó s u l á s á h o z .

az

összes ott található h o l m i v a l ,

úgy

az 1820 körül épített és folyamatosan lakott porta

tése" szinte

és feldolgozása, az elkészítendő kiállítás és készen

kínálkoznak egy nagyobb volumenű

teljes

gondoltuk, "begyűj-

publikációk

életmódkutatási

program

általánosítható ismérveinek k i d o l g o z á s á h o z . Mindezek tu-

datában

azzal

a

határozott szándékkal kezdtünk hozzá

a

Tőth-

-anyag b i r t o k b a v é t e l é h e z , Hogy a korábbiak révén már körvonalazódott módszertani elképzeléseinket ebben a konkrét esetben is alávetve

a gyakorlat p r ó b á j á n a k , kidolgozzunk egy hasonló kutatáso-

kat s e g í t ő , általánosan is;.érvényes módszertani s z i s z t é m á t . E ta• r pasztalatainkat itt és most nem áll módunkban akárcsak vázlatosan is ismertetni, hiszen az "Egy földmunkás család hagyatéka I-II." c. köteteinkben részletesen kifejtettük ezzel kapcsolatos véleményünket és t a p a s z t a l a t a i n k a t , s úgy véljük: a kötetek egy

-

konkrét

414 .-

tárgyegyüttes bemutatásaként és módszertani

is s z o l g á l h a t n a k .

segédletként

-

415 .-

Majdán János: UTASOK A MAGYARORSZÁGI VASÚTAKON

1914-ig

Az e l s ő , salgótarjáni társadalomtörténeti konferencián tet

kísérle-

tettem a r r a , hogy bemutassam a vasútakat működtető új szakma

képviselőit. dolgozó ről

1

Az ott közreadott vázlat segítségével több tízezer

munkába á l l á s á r ó l , beilleszkedéséről és életkörülményei-

lehet majd (a teljes feldolgozás után) következtetéseket le-

vonni. A vasútak működésének bemutatásakor szólni kell a többmilliónyi

u t a z ó r ó l , aki igénybe vette az új szárazföldi

közlekedési

eszközt. Utasok a statisztikában A vasútakról szóló első' magyar t ö r v é n y c i k k b e n , 1836-ban rögzítették: "Az illy.vállalatokra való felügyelés az illető Köz-Tör..9 vényhatóságokra t a r t o z i k " , akiket a magántársaságok értesítettek

saját ü g y e i k r ő l . A kötelező évenkénti üzleti jelentést a Ma-

gyar s

N y u g o t i Vasút engedélyezési okmányában rögzítették

először,

ez "az ületév lefolytával, legkésőbben három hó alatt

felter-

jesztendő pul

az

évi zárszámadás végleges megállapítása" szolgált állami kamatgarancia k i s z á m o l á s á h o z .

ügyintézést

3

Az

ala-

egységesített

szolgálta az 1881. évi r e n d e l k e z é s , miszerint minden

vasúti forgalmat érintő adat "a vasúti és hajózási vállalatok részéről,

a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által

meghatározandó küldendő be" . Az

Gábor

vonalak a

időközökben a magyar k i r . statisztikai

vállalatok

formában közreadták éves üzleti j e l e n t é s e i k e t . A minisztersége alatt befejezett államosítások Után

Baa

többségéről az államvasúti jelentések s z ó l t a k , melyekben

MÁV tulajdonában lévő pályák és a kezelésébe adott helyiérdekű

vasútak adatai összegezve s z e r e p e l n e k .

5

A századfordulóra hat ma-

gántársasági fővasút működött az o r s z á g b a n lóan kezelt helyiérdekű v a s ú t , zé

hivatalhoz

.

adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesítő

nyomtatott ross

4

7

6

és 21 üzletileg önál-

melyek külön füzetben tették köz-

éves üzleti j e l e n t é s e i k e t . Az ország különböző helyein működő

-

416 .-

társaságok beszámolóit 1867-től a közmunka- és k ö z l e k e d é s i min i s z t e r , illetve a földmívelés-., ipar- és k e r e s k e d e l e m ü g y i min i s z t e r , majd a tárcák átszervezese u t á n , 1889-től a k e r e s k e d e l mi miniszter gyűjtötte b e . A kezdeti ü z l e t i jelentések eltértek 8

egymástól; különféle módon készítették az ö s s z e g z é s e k e t . Az 1880-ban megindult helyiérdekű vasútépítési hullám teremtette meg a lehetőséget az egységesítésre. A szinte naponta f o r g a l o m b a helyezett vonalak kezelését zömmel a MÁV v é g e z t e , s így egyre több helyen az Államvasút nyomtatványait h a s z n á l t á k . A miniszteri következetesség és a vállalatok érdeke az egységes a d a t k e z e lés bevezetésével teremtette meg a lehetőségét a n n a k , hogy 1 8 8 1 . után a parlament elé került éves jelentésekben é v t i z e d e k e n keresztül azonos szempontok szerint c s o p o r t o s í t h a s s á k az üzleti 9 eredményeket. Az éves mérleg lezárásakor nyilvánosságra hozták a s z e m é l y - , i>

poggyász-

-

*

és áruforgalom pontos a d a t a i t . Ebből k i d e r ü l t , hogy

I - I I - I I I - I V . osztályon hányan u t a z t a k , mennyi katona vette be

igény-

az adott vonalon futó s z e r e l v é n y e k e t . Pontosan r ö g z í t e t t é k

vonatok

(mozdonyok) p á l y a k i l o m é t e r e n k é n t i és naponkénti

lódtak

és az utasok által megtett út hosszából

látott

kirajzo-

a vonatra szállók c é l á l l o m á s a i . Az üzleti jelentések

mertették sok

kilomé-

h o s s z á t . Az osztályonkénti felsorolásban n a p v i l á g o t

utasforgalomból

a szerelvények kocsijainak k i h a s z n á l t s á g á t és az

által

egy nap alatt megtett út

kilométer-hosszát.

ták

a

írók

Mindezt

tó, A

zadfordulón,

ross

szá-

három évtized alatt t i z e n ö t s z ö r ö s é r e nőtt a vasúton

száma

és a világháború előestéjén elérte a 166

milliót.

ugrásszerű növekedés különösen kiugró 1890 u t á n , amikor a BaGábor által bevezetett "zónatarifa" h a t á s á r a három év alatt

duplázódott amit

kép

is.

személyforgalom országosan összegzett adatai szerint a

utazók Az

újságbemuta-

ezideig ritkán használt források s e g í t s é g é v e l pontosabb

rajzolható az érintett településekről

sze-

tárgyal-

b a l e s e t e k e t , melyek szenvedő alanyairól a kortárs gyakran c i k k e z t e k . Az egy-egy v a s ú t v o n a l forgalmát

isuta-

osztályonkénti bontásban közölték c s a k ú g y , mint a s z á l l í t o t t mélyek által befizetett menetjegyek á r á t . Külön rovatban

a

forgal-

m á t , s ezzel egyidőben közreadták az utasok által megtett terek

az

a

személyforgalom. Megvalósult a

miniszter

terve,

a parlamenti vita előtt mondott: "Meg akarom mozgatni ezt a

-

lusta

417 .-

magyart! Azt a k a r o m , hogy a brassói ténsasszony

jöjjön

kalapot v e n n i " .

nyítják,

10

Budapestre

A személyforgalom országos adatai bizo-

hogy addig soha nem látott tömegben keltek útra az

or-

szág p o l g á r a i . Utasok a korabeli sajtóban A

m e g n ö v e k e d e t t utazási kedvvel együtt számolatlanul írtak ér-

dekes

-

ban.

tragikus - nevetséges történeteket a korabeli

Az

újságok-

ország minden vidékén megjelent nyomtatott hírek

az 1987-ben centenáriumát ünneplő Nyíregyháza-Mátészalka dekű

vasút

nyat.

közül

helyiér-

utasaival előfordult történetekből válogattam

néhá-

Az újságcikkek b i z o n y í t j á k , hogy az üzletjelentések

szám-

adatai mellett célszerű figyelmet fordítani a korabeli sajtó híradásaira, minden

hiszen a lapokban részletesen leírták egy-egy

m o z z a n a t á t . Ami a statisztikában néhány s z á m , az a

segítségével

szívreszólóan ismertetett e s e m é n y , amelyből

következtetéseket tot;

esemény sajtó gyakran

vontak le: megváltoztatták a korábbi

gyakorla-

máskor viszont nem történt semmi a hír napvilágra

kerülése

után. A

m á t é s z a l k a i vonal átadása nagy változást hozott a pálya kör-

nyékén lakók utazási s z o k á s a i b a n . Többen és gyakrabban keltek útra, mint a korábbi e s z t e n d ő k b e n , s a feltételezett forgalomra méretezett

állomások

kicsinek

hosszabb

cikkekben

a hodászi állomás épületével foglalkozott

helyi

bizonyultak.

Legtöbbet

és

a

ú j s á g . "Az állomás épülete szűk és k i c s i . . . Az i r o d á b a , ha

két

ember b e j ö n , a harmadiknak már nincs h e l y . Váróteremről

dig

ne is b e s z é l j ü n k . Dacára a n n a k , hogy naponta 30-120

adatnak 6

leg-

utasnak

jegyet k i , van a jegykiadónál egy k i s o d ú , melyben

ember e l f é r . "

11

Az utasok sokat panaszkodtak télen a

petalán

fűtésre,

különösen

a II. o s z t á l y o n . "A kocsik rendszerint csak Nyíregyhá-

zán

vagy

M á t é s z a l k á n melegedtek fel ú g y a h o g y , közben

nem

is

rünk." Alig

pedig

j é g h i d e g e k , de meglehetősen l a n g y o s a k . Kellő fűtést

ha ké-

12

három éve jártak vasúti szerelvények M á t é s z a l k á r a , amikor

a "Nyírbátor - M.pócsi állómás között egy asszonyt a szülési fájdalmak csig

vettek elő s o t t , a vezető segédkezése m e l l e t t , Mária-Pómeg

is s z ü l t . "

11

Az újságíró viccelődve megkérdezte:

"Kí-

-

váncsi

vagyunk,

hogy

418 .-

ha - a mi nem lehetetlen -

ebből

valami

nagy ember l e n n e , szülő házát hol és hogyan díszítenék fel e m l é k táblával?" Az

utasokat gyakran érték balesetek is, melyekről

tudósítottak leánya, lében

részletesen

az ú j s á g o k . "Kepecs M i h á l y n é és Etelka n e v ű , 4 éves

szinyérváraljai lakosok, múlt hó 28-án Nyírcsaholy a

teljes sebességgel haladó szálkái vonat egyik

köze-

kocsijá-

ból,

meg nem magyarázható körülmények k ö z ö t t , k i e s t e k . A k i s l á n y

jobb

lábfejét a vonat kereke teljesen l e v á g t a , az anyjának

azon-

ban semmi baja nem t ö r t é n t . A súlyosan sérül leánykát a n a g y k á r o 14 lyi kórházban ápolják." Más alkalommal "a szálkái vonat III. osztályán

utazott két tót atyafi, akik az Alföldön jártak

keresni,

menetközben viccelődtek egymással és a lökdösődés

ményeként kapott

egyikük

kiesett az ajtón. Estében azonban a

és azt is magával r á n t o t t a . "

15

A 30 k i l o m é t e r e s

munkát ered-

másikhoz óránkénti

sebességgel közlekedő szerelvényből úgy estek k i , hogy "az e g y i k nek

a feje zúzódott b e , a másiknak a fél karja zúzódott s z é t , de

a játéknak mindkettő drágán adta meg az árát." A

legfurcsább eset Horváth Kálmán gebei c i p é s z m e s t e r r e l

meg, kocsi

ablakán

annyira a

esett

akinek "a Mátészalka és Nyírmeggyes közti vonalon a kirepült

á. kalapja. H o r v á t h o t

a

kis

vasúti

veszteség

f e l i z g a t t a , hogy meggondolatlanul k i r o h a n t az a j t ó h o z és

kalapja után u g r o t t . A vonat teljes s e b e s s é g g e l , sőt a n n á l

gyorsabban váth el

haladt,

mert késést kellett b e h o z n i a és bizony

s z e r e n c s é t l e n ü l járt. Hanyatt esett és e s z m é l e t l e n ü l

is Hor-

terült

a kemény t a l a j o n . Az utasok közül többen látták az e s e t e t

és

a vészfékhez r o h a n t a k . Hiába rángatták azonban azt és hiába o r d í toztak

a v o n a t v e z e t ő n e k , csak a l e g k ö z e l e b b i , mintegy 800 m é t e r -

nyire lévő őrháznál állította meg az a v a s u t a t . " A "Az

16

szerelvény nem tolatott vissza, hiába k ö v e t e l t é k az őr

utasok.

azonban a sínek mentén visszaindult és H o r v á t h o t meg

találta,

még

mindig eszméletlen á l l a p o t b a n . Arra járó

is

szekeres

emberrel életre keltették és hazavitték Gebére." Az ú j s á g í r ó rögtön

m e g j e g y e z t e , hogy gróf Tisza Istvánnak a már úton lévő vona-

tot

is v i s s z a r e n d e l t é k , de "ha a gebei suszter halódik az ú t s z é -

l e n , meg sem á l l , 800 méterig sem tér v i s s z a , hanem k e v é l y e n , gőgös fütyöléssel megyen t o v á b b . Fölfelé m e g h u n y á s z k o d ó , l e f e l é kemény,

g o r o m b a . Sok ember jár rajtad v a s p a r i p a ! Sok ember

dörzsö-

-

419 .-

lődik hozzád! Magad is emberré lettél!" Végezetül meglévő

a kalauz és az utasok közötti kapcsolat akkortájt is

vonásaitmutatta be a helyi lap. "A múlt hét.egyik

regge-

lén

parázs kis jelenet színhelye volt a Nagykárolyba robogó

nat

egyik hatmadosztályú kupéja Vásárosnamény és Vitka k ö z ö t t . A

parázs a

jelenetet az szította f e l , hogy a kalauz

meggyanúsította

kupé u t a s a i t , hogy ellopták pipáját és sértő szavakkal

az

utasokra.

olyan sik te." A

vo-

Ezek nem voltak hajlandók eltűrni az

támadt

inzultust

s

fenyegetően léptek f e l , hogy a kalauz úr jónak, látta a mákocsiba

17

á t u g r a n i . Az utasok egyike a

kalauzt

feljelentet-

.

p o n t o s , évenkénti üzletjelentések és a.számok háttereit fel-

táró helyi sajtó híradásai együtt segíthetik a kutatókat a vaspályához

kötődő

települések történetének jobb

megismerésében.

források i s m e r t e k , a munka vasútankénti elvégzése várat m a g á r a .

A

-

420 .-

Jegyzetek 1

Vasútasok Magyarországon 1846 és 1918 k ö z ö t t . - I n . Rendi társadalom - polgári társadalom 1. S a l g ó t a r j á n , 1 9 8 6 . , 473-478. 2 1 8 3 6 . X X V . törvény - czikkely, 8 . §. - Magyar törvénytár, 1 8 3 6 - 1 8 6 8 . évi törvényc'zikkek. B u d a p e s t , 1 9 8 6 . 3 1869. V . törvény-czikknlyhez csatolt "A magyar nyugati v a s ú t engedély-okmánya című melléklet 2 6 . §-a. Magyar' t ö r v é n y t á r , 1 8 6 9 - 1 8 7 1 . évi törvényczikkek. B u d a p e s t , 1 9 8 6 . 4 1881. X I I I . törvény-czikkely 7 . §. - Magyar törvénytár, 1 8 8 1 . évi t ö r v é n y c z i k k e k . B u d a p e s t , 1 8 9 6 . 5 A magyar királyi államvasutak és az üzemükben lévő h e l y i érdekű vasútak címmel adták ki évente az üzleti j e l e n t é s e k e t . 6 A társasági fővasutak: - C s . és k i r . s z a b . Déli Vaspályatársaság - á Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút, - a Pécs-Barcsi Vasút - a Mohács-Pécsi Vasút - a boszniai Brod h a t á r á l l o m á s összekötő vasútja 7 A 2 1 , üzletileg önállóan kezelt helyiérdekű vasútból három a Budapest környéki településeket kötötte össze a f ő v á r o s s a l ( S z e n t l ő r i n c e t , Budafokot és R á c k e v é t ) . Városokon b e l ü l i forgalmat bonyolított le a m i s k o l c i , a h o l i c s i , a n a g y v á r a d i , a z á g r á b i , a t á t r a i , a k o v á s z n a i , a v a j d a h u n y a d i v a s ú t . A Debrecenből Nyírbátorig megépült s z a b v á n y o s n y o m t á v ú , a N y í r e g y házavidéki és a Bodrogközi keskeny nyomtávú vasutakon belső városi forgalom is z a j l o t t , míg a M á r a m a r o s i S ó v a s ú t o n , az Ilkavölgyi Erdei V a s ú t o n , a B o r z s a v ö l g y i G a z d a s á g i Vasúton és Görgényvölgyi Erdei Vasúton e l s ő s o r b a n á r u s z á l l í t á s t vég e z t e k . Az Arad és Csanádi Egyesült V a s ú t a k , az A r a d - H e g y a l jai motoros v a s ú t , a Szamosvölgyi Vasút és a S z l a v ó n i a i - D r á vavidéki Vasút többszáz kilométeres hálózatot m ű k ö d t e t e t t . 8 Az évenkénti rendszeres adatközlések megindulása előtt Budapesten Vörös László kísérelte meg hat éven k e r e s z t ü l napvilágra hozni a különböző vállalatok adatait - Magyar Vasúti évkönyv 1 8 7 8 - 1 8 8 4 . k ö z ö t t . S z e r k e s z t e t t e : Vörös László 9 Magyar királyi kormány évi működéséről és az ország k ö z á l l a potairól szóló jelentés:és statisztikai évkönyv - minden esztendőben közzétett adatai. 10 Miklós Imre: A magyar vasutasság oknyomozó története Budapest, 1937. 330. ; 11 "Mizériák a hodászi vasútállomáson" - Mátészalka és vidéke 1 9 1 2 . április 2 6 . (7. évfolyam 1 7 . s z . ) 2 - 3 . 12 "Panasz a vasútra" - Nyírbátor és vidéke 1 9 1 3 . december 11. (5. é v f . , 4 8 . s z . ) 2. 13 "Hová való?" -Mátészalka 1890. augusztus 1 4 . ( 1 . é v f . 11.sz.) 3. 14 "A szálkái vasút újabb áldozata" - Szatmár megyei közlöny 1 9 0 6 . július 8 . (32. é v f . 42.sz.) 3 . 15 "Baleset" - Mátészalka és vidéke 1 8 9 5 . március 7 . (3.évf. 5 0 . s z . ) 2. 16 "A vasút" - Nyírbátor és vidéke 1 9 1 1 . július 6 . ( 3 . évf. 2 7 . s z . ) 3. 17 "Utas. és kalauz" - Mátészalka 1 9 1 2 . február 2 . ( 4 . évf. 5.sz.) 4.

-

421 .-

HOZZÁSZÓLÁSOK A I I I . ÉS I V . SZEKCIÓÜLÉS ANYAGÁHOZ H o r v á t h Tamás Módszertanilag tisztázásra v á r ó , statisztikai és általában adatkezelési problémákat vet fel (keszthelyi inventáriumokat kutat Földes Istvánnal k ö z ö s e n ) , kapcsolódva Orosz I s t v á n h o z , Tóth P é t e r h e z , Kaposi Z o l t á n h o z , Tilcsik G y ö r g y h ö z . Mive vonatkoznak az inventáriumok és egyéb összeírások? Háztartásra vagy egyénre? Tapasztalata a következő: ezek általában egyénre vonatkoznak. Teljes körú-e az egyénre vonatkozó összeírás? Nem teljes körű, mert nincsen benne minden tárgy- Mindezek a történeti statisztika módszertanában óriási problémát vetnek föl. Az említett iratok nem h o m o g é n e k . Tömeges m é r e t e k b e n , korrekten csak úgy dolgozhatók f e l , ha standardizáljuk e z e k e t . Tehát a feldolgozásnál vagy h a n g s ú l y o z z u k , hogy'egy-egy c s a l á d r a , egyénre vonatkoznak az adatok - ebben az esetben általában az a v á d , hogy egyedi, véletlenszerű esetről van szó - vagy eleget teszünk a homogenitási k ö v e t e l m é n y e k n e k . H o r v á t h Tamás következő problémája a r e p r e z e n t a t i v i t á s . Egy adott időszakban kiválasztunk "n" darab összeírást és megvizsgáljuk, hogyan viszonyul a korszak és régió n é p e s s é g é h e z , társadalm á h o z . M e g á l l a p í t j a , hogy a társadalom modern rétegei (gazdag felső, vállalkozói-iparos- k e r e s k e d ő , valamint a szegény nincstelen r é t e g ) fölül vannak reprezentálva (pl. Keszthely mezőváros e s e t é b e n ) . A hagyományos rétegek kevésbé vannak j e l e n , tehát a minták nem r e p r e z e n t a t í v a k , mégha tömegszerűen kezeljük is ő k e t . Azért sem vethető fel hagyományos értelemben a reprezentativitási k r i t é r i u m , mert az ő módszerük (Horváth-Földes) o l y a n , hogy földolgoznak minden vonatkozó f o r r á s t , amely Keszthely esetében f e l l e l h e t ő . Azt meg lehet v i z s g á l n i , mennyire tükrözi ez a korabeli keszthelyi t á r s a d a l m a t , de mintát nem lehet kiválasztani. Az a történelem során választódott ki és maradt az u t ó k o r r a . Nem minden társadalmi réteg hagyott magáról azonos valószínűséggel d o k u m e n t u m o k a t . Egyik réteg többet h a g y o t t , a másik kevesebbet. A reprezentativitási követelmény nem vethető fel itt ú g y , mint egy szociológiai f e l m é r é s b e n . Horváth Tamás m e g á l l a p í t j a , hogy az inventáriumok jól használhatók kis tájakban végbement időbeni változások v i z s g á l a t á n á l . Természetesen tudomásul és figyelembe kell v e n n i , hogy a modern rétegek túl vannak r e p r e z e n t á l v a . Jároli József Három megjegyzése van az egyházi forásokkal k a p c s o l a t b a n . Az egyházi források nagyon k; o m p l e x e k . Megemlít egy olyan kutatási t e r ü l e t e t , amellyel e d d i g - t u d o m á s a szerint- még nem foglalkoztak. Ez pedig az egyházi vezetők és a községek k a p c s o l a t a . Többé-kevésbé ismert az egyházak g a z d a s á g s z e r v e z ő , i l l . büntetőjog területén megmutatkozó s z e r e p e . De az,.hogy az egyházi vezetés hogyan tudta a t á r s a d a l o m , pontosabban mikrotársadalom életét (szok á s o k a t , ü n n e p e k e t , szokáéok t i l t á s á t , j a v a s l á s á t , jámbor társulatok, oltármesterségek létrehozását stb.) b e f o l y á s o l n i , kevéssé ismert. Példának hozza a-két gyulai (magyar és német) földész t á r s u l a t o t , amelynek tagsága bizonyos egyházi funkciók mellett sok más dologgal foglalkozott; így p l . p é n z k ö l c s ö n z é s s e l . Másodikként fölhívja a figyelmet a katolikus plébániákon és református lelkészségeken található püspöki körlevelek szisztematikus a n y a g á r a . Ez az általában magyar n y e l v ű , heterogén össze-

-

422 .-

tételű forrásanyag e g y h á z s z e r v e z é s i , liturgiái és szakrális vonatkozású információkon kívül általános t ö r t é n e t i , egyházmegye-történeti sőt helytörténeti adatokat is t a r t a l m a z . A püspöki körlevelekben szépen tükröződnek a történelem csomópontjai (1848,. 1919, 1945, 1950-es é v e k , stb.) . Harmadsorban egy konkrét forrásról szólt Jároli J ó z s e f , m é g p e dig az újkígyósi plébánia hagyatéki anyagában található vének tanácsa j e g y z ő k ö n y v r ő l . Újkígyós (szegedi t e l e p í t é s ű , dohánykert é s z , k o n t r a k t u s l i s t a ) községnek a földesúr lehetővé t e t t e , hogy a plébános elnökletével létrehozzanak egy ú n . vének tanácsát, amely ugyanúgy m ű k ö d ö t t , mint a szabad királyi városok szűkebb körű t a n á c s a . Érdekes módon elsősorban k a m a t ü g y l e t e k k e l f o g l a l k o zott. A jegyzőkönyv b ő v e l k e d i k , szakrális néprajzi adatokban i s . A Békés Megyei Levéltár hamarosan kiadja ezt a f o r r á s t . F ö l h í v j a a figyelmet arra, hogy az,egyházi levéltárak és források á t n é z é s é n é l , ugyanúgy mint a civil levéltárakban végzett k u t a t á s o k n á l , rendkívül fontos a háttériratok f ö l d e r í t é s e . Végül e l m o n d j a , hogy a l e v é l t á r a k b a n rengeteg olyan feltárási p r o b l é m a , munka j e l e n t k e z i k , amelyek, megoldásához egy-egy ilyen tanácskozás is nagy segítséget adhat. Benda Gyula ' Több kérdés fogalmazódott meg b e n n e . A t ö r t é n e t t u d o m á n y a közelmúltban ill. már korábban " b ű n b e e s e t t " . Elfeledkeztek a történelemmel foglalkozók a forrásokról. M o s t a n á b a n kezdjük ismét azt v a l l a n i , hogy ismerni kell a t é n y e k e t , a f o r r á s o k a t , tudni kell p l . l a t i n u l . Benda Gyula szerint ez így már régen kivívott norma v o l t . Az okleveleket helyesen olvasni - éz a m i n i m u m . Vajon azónos-e a társadalom á forrásokkal? - k é r d e z i . Az e l ő a d á s o k b a n , a társadalom kissé eltűnt és azonosult a forrásokkal'. Pedig a források csak tükrözik a társadalmat, és a m e l l e t t , hogy ezt a tükörképet tisztességesen le kell írni, össze is kell vetni az objektív v a l ó s á g g a l . A történésznek - a k á r h i s z i , akár nem - feltételeznie k e l l , hogy van egy társadalmi v a l ó s á g . A t ö r t é n e t t u d o m á n y kialakulásának időszakában a társadalomról köznapi képet alkottak és fogadtak e l . Azóta óriási ütemben fejlődtek a t á r s a d a l o m tudományok amelyek megpróbálják a t á r s a d a l o m r ó l szerzett ismereteket r e n d s z e r e z n i . A történész is kénytelen legalább k ö v e t n i a tudományos fejlődést és nem elégedhet meg még mindig a k ö z n a p i t á r s a d a l o m k é p p e l . Ezt a társadalomképet meg kell f o g a l m a z n i , ha társadalomtörténeti forrásokkal d o l g o z u n k . A rendi társadalommal kapcsolatban fölveti a k ö v e t k e z ő kérdést: a z o n o s - e , vagy ha n e m , hogyan viszonyul egymáshoz a jogi k ö z i g a z g a t á s i , u r a d a l m i , forrásokból, adójegyzékekből k i b o n t a k o zó falu és a paraszti k ö z ö s s é g . F ö l v e t ő d i k a jobbágy-zsellér p r o b l é m a . Hol van a zsellérség határa? Ahol Mária Terézia m e g h ú z ta? Ma már t u d j u k , hogy a gazdaságban és a társadalomban is máshol vannak a határok. Bizonyos t á v o l s á g t a r t á s s a l kell k ö z e l í t e n i a kései rendi t á r s a d a l o m h o z , figyelembe v é v e , hogy a j o g i . s z a b á lyozás és a tényleges viszonyok már eltávolodtak e g y m á s t ó l . Az 1850 utáni időszak kutatásánál már alkalmazzuk a felismerést; m i s z e r i n t a statisztika és a mérhetőség teremtette kategóriák nem azonosak a valósággal.•A kutatásnak egységes f o g a l o m r e n d s z e r re lenne szüksége a falusi társadalom történetének v i z s g á l a t á n á l is.i V ö r ö s Károly í Elsőként Szaszkó István korreferátumához szól h o z z á . Szaszkó

-

423 .-

szerint a nemesi nagybirtokok ügyvitele igen gyatra v o l t . Ezt cáfolja. A X V I I I . s z . végétől a nagybirtokokon megindult a nagyon szigorú g a z d á l k o d á s i , gazdasági-igazgatási és számviteli fegyelem k i b o n t a k o z á s a . Példának hozza Nagyváthy 1796-os, a Festetich-uradalom számára készített közönséges i n s t r u k t i ó j á t , amely alapja az 1820-ban kiadott Szorgalmatos magyar g a z d á - n a k . Ebben a nagybirtok gazdasági ügyvitelének aprólékos szabályozása van leírva. Tilcsik György előadásával kapcsolatban m e g j e g y z i , hogy Csizmadia Andor könyve.nem használható m e g n y u g t a t ó a n , mivel számszerű tévedések vannak benne. Felhívja a figyelmet az 1848-as képviselő-választás igen tetemes mennyiségű a n y a g á r a , amelyet az Ólb a n , a belügyminisztérium országlászati főosztályának második kútfője t a r t a l m a z . Ebben számos képviselőválasztói névjegyzék van. P o n t o s a b b képet kapunk a magyar képviselő-választói rends z e r r ő l , ha a teljes népességet megfelezzük - tehát csak a férfi népességet vesszük f i g y e l e m b e . Majd azt kell k i s z á m í t a n i , hogy ennek hányad része 20 éven f e l ü l i . Vörös Károly következő megjegyzése a régi nemesség k é p v i s e l ő v é ^ lasztói jogával k a p c s o l a t o s . 1848-ban politikailag igen jelentős gesztus v o l t , hogy fenntartották azon nemesek választójogát is, akiknek anyagi helyzetük azt nem tette volna l e h e t ő v é . így politikailag jelentős számú kisnemest nyertek meg ill. semlegesítettek. jellemző a z o n b a n , hogy amikor a központi hatalom nyeregben érezte m a g á t , visszavonta e z t . 1856-ban márcsak azok élhettek vál a s z t ó j o g u k k a l , akik igazolni tudták 1848-as jogosságukat és ezek igen kevesen voltak. Vörös Károly a hallgatóság figyelmébe ajánlotta Bece Ferenc nyomtatásban is megjelent nagydoktori d i s s z e r t á c i ó j á t , amely az 1860-as évek választójogi kérdéseivel foglalkozik és számadatokat is k ö z ö l . Felhívta a helytörténeti kutatók figyelmét a római katoliküs püspöki levéltárakban található helytörténeti forrásokra. Ezen levéltárak jelentős részében olyan az irattári r e n d s z e r , hogy a p l é b á n i á k k a l , iskolákkal folytatott l e v e l e z é s e k , helységenként, plébániánként vannak c s o m ó z v a . Érdekes anyagokat tartalmaznak a katolikus és protestáns papi hagyatékok is. P l . a prédikációvázlatok jelentős forrásai a papok tudatformáló s z e r e p é n e k . Benda Gyulához kapcsolódva - mennyiben felelnek meg a társadalomtörténeti igényeknek a jogi kategóriák - m e g e m l í t i , hogy a Világtörténet c. folyóiratban néhány éve megjelent egy ilyen témájú t a n u l m á n y a . Oltvai Ferenc A következő forrásokra hívja fel a társadalomtörténet művelői figyelmét: perceptori iratok extabulációs k ö n y v e k , valamint a dicalis összeírások b é r l ő - ö s s z e í r á s m e l l é k l e t e . Orosz István A fiatal társadalomtörténettel foglalkozó történész generációhoz s z ó l . Megérti ő k e t , hogy mást akarnak c s i n á l n i , vagy legalább is másként szeretnék a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t e t m ű v e l n i , mint ahogy azt az előttük járó generáció t e t t e . Egyetért Benda Gyulával a hazai t ö r t é n e t í r á s , történettudomány "bűnbeesését" illetően. A legnagyobb bűn a leegyszerűsített s z e m l é l e t , a marxista alapsémák átgondolás nélküli a l k a l m a z á s a , a társadalmi (és egyéb) folyamatok s e m a t i k u s , formális á b r á z o l á s a . Teljesen érthető. hogy a marxista alapsémákra visszavezetett társadalomtörténet . az új generációt nem elégíti k i . Orosz Istvánt örömmel tölti

-

424 .-

el az új történésznemzedék f e l e l ő s s é g t u d a t a . K é t s é g e i k e t -hogy egyáltalán megismerhető-e ,- a történeti valóság- nyíltan vállalják. Valóban a történeti valóság bontakozik ki a rendelkezésre álló forrásokból? A kétségek t e r m é s z e t e s e k , hiszen maga a történeti yalóság megismerése is sokféle kétségen keresztül valósulhat m é g . A múltat teljes totalitásában nem l e h e t , de nem is érdemes m e g i s m e r n i . Földhívja a figyelmet a r r a , hogy különbséget kell tenni fontos és nem fontos dolgok k ö z ö t t . H i s z e n , ha mindent fontosnak t a r t u n k , i l l . e l l e n k e z ő l e g , mindent lényegtelenn e k , sohasem jutunk előre. Valamiféle fogódzót kell t a l á l n i a m ú l t b a n , hogy érdemes legyen a m e g i s m e r é s r e . A fiatal társadalomtörténettel foglalkozó generáció e l k e z d i helyére tenni a d o l g o k a t . Csakhogy az a h e l y r e t é t e l nem e g y s z e r ű e n a korábbiak tagadása és helyükbe egy másfajta t á r s a d a l o m t ö r t é n e t állítása. A történettudományt -mint "lágy" tudományt- azzal szoktak vád o l n i , hogy nem tud a valóság megismeréséhez olyan eredményeket n y ú j t a n i , mint a k ö z g a z d a s á g t u d o m á n y , szociológia s t b . Orosz István a "legkeményebb" t e r m é s z e t t u d o m á n y , a fizika történetéből hoz fel egy példát. A klasszikus mechanika helyére a s z á z a d f o r d u lón. a kvantummechanika l é p e t t . Ez azonban nem jelentette azt, hogy a klasszikus mechanika érvényét v e s z í t e t t e , hanem k i j e l ö l t e annak érvényességi körét és.azt, hogy honnan kezdődik valami m á s , amit csak a kvantummechanikával lehet l e í r n i . U g y a n ú g y ki lehet és kell jelölni a hagyományos t á r s a d a l o m t ö r t é n e t h a t ó s u g a rát ill. viszonyát a most szárnyait b o n t o g a t ó , újfajta társadalomtörténettel. Egyetért Benda G y u l á v a l , hogy a c o l o n u s , i n q u i l i n u s , s u b i n q u i linus jogi megkülönböztetések valós tartalmukat tekintve mást jel e n t e n e k , mint ahogy azt a hagyományos t á r s a d a l o m t ö r t é n e t alkalm a z t a . Azért már régebben is voltak, akik m e g f o g a l m a z t á k -N. Kiss István és mások- k é t e l y e i k e t . Ez azonban nem jelenti azt, hogy az inquilinus, subinquilinus jogi m e g k ü l ö n b ö z t e t é s n e k n i n c s é r t e l m e . P l . az adózás szempontjából v a n , hiszen esetleges magasabb jövedelmük ellenére is zsellérként a d ó z t a k . Orosz István is foglalkozott hasonló problémával a hegyaljai mezővárosok kapc s á n . A szőlőtermelő hegyaljai zsellérek jövedelme néha sokkal magasabb v o l t , mint a c o l o n u s o k é , mégis inquilinusként adóztak. Az is nagy előrelépést j e l e n t , ha fölhívjuk a figyelmet a r r a , mikor és hol vehetők alapul ezek a jogi kategóriák és mikor n e m . Teljesen jogos az az i g é n y , hogy p l . a kapitalista falusi társadalom rétegződésének vizsgálatánál ne a b i r t o k m e g o s z l á s b ó l induljunk k i . 30-40 éven keresztül mindig ebből indult ki a kutatás és azt hitték a t ö r t é n é s z e k , hogy a b i r t o k m e g o s z l á s a falusi rétegződést jelenti. Holott ez csak egyfajta v i s z o n y l a t r e n d s z e r , amelynek valós értékét nem lehet kétségbe v o n n i , de a m e g f e l e l ő helyre kell tenni. A falusi társadalom r é t e g z e t t s é g é t , h i e r a r c h i kusságát természetesen egyetlen 1848 utáni történelemmel foglalkozó kutató sem vonja k é t s é g b e . S o k k a l inkább keresi a z o k a t a forrásokat és s z e m p o n t o k a t , amelyekkel ezt a h i e r a r c h i k u s a n rétegzett társadalmat meg lehet k ö z e l í t e n i . Neki is kétségei vann a k , hogy ez a megközelítés alkalmas-e a valóság teljes visszaa d á s á r a . De a valóság megközelítése is tudományos e r e d m é n y . Sokirányból meg lehet közelíteni ezt a hierarchizált társadalmat. Alulról kell felépíteni, nem pedig felülről l e f e l é . Ez döntő s z e m p o n t . Az első hallásra heterogénnek tűnő k o r r e f e r á t u m o k után azt mondhatná az ember: itt van a fa, de hol van az erdő? Csakhogy még mindig jobb alulról építkezni és távlati célként látni

-

425

-

egy majdani -aprólékos kutatásokból elérhető- nagy szintézist, mint azt m o n d a n i , hogy van' három statisztika és ebből a dualizmuskori magyar társadalom így és így néz k i . Bekövetkezett tehát egy (fordulat, amelynek természetesen lesznek p r o b l é m á i . De ez már az elkövetkezendő konferenciák témája lesz. Az "épület" akkor épül fel, amikor az egyedi vizsgálatok eredményeit egy nagy szintézisbe foglaljuk. R e m é l i , hogy az itt jelenlévő, sok tehetséges ifjú történetkutató ezt a munkát el fogja v é g e z n i .

V . A TÖRTÉNETI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK

FORRÁSAIRÓL

Bevezető előadást tartott és elnökölt: FARAGÓ T A M Á S

-

427 .-

Faragó Tamás: A TÖRTÉNETI D E M O G R Á F I A I KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL A új

történeti

demográfia a történettudomány fájának

viszonylag

á g a . Ha az előfutár szerzőket és munkákat -a tudománytörténe-

ti "őskutatást"- figyelmen kívül h a g y j u k , akkor kezdetét az 1950es évekre datálhatjuk. B ö l c s ő j é t , mint annyi más gazdasági és tudományos

újításnak Franciaországban és Angliában r e n g e t t é k . Meg-

honosodása végbe.

Magyarországon;

tipikusan magyar módon ment

és

A honi kutatás az elsők között fedezi fel az új

ágat,

s

a hatvanas évek elején már megkísérli

korábban

mint

azonban

a

megy

kutatási

kapcsolódást, A

folytatás

a szokásos. Bár a magyar történeti demográfia

külföldön

-elsősorban

Ausztria vagy a skandináv o r s z á g o k .

néhány kutató egyéni erőfeszítése következtében-

is-

mert és elismert (talán érdemén felül is), 25 év alatt sem jutottunk

el

kutató

o d a , hogy egyetlen f ő l l á s ú , kizárólag ezzel m ű v e l j e , rendszeres k é p z é s , f ó r u m , módszertani

átgondolt tünket

foglalkozó kézikönyv,

hosszútávú kutatási koncepció jöjjön létre. Mai

tehát jobb, ha nem viszonyítjuk az osztrák vagy

eredményekhez.

szin-

skandináv

Van ezzel szemben a történelmi demográfiának

aka-

démiai bizottsága (melynek taglétszáma meghaladja a történeti demográfiával foglalkozók tényleges s z á m á t ) , p e r i o d i k á j a , a "Historisch

Demographische

Mittellungen"

(kb. négy

évenként

jelenik

m e g , s benne kizárólag csak az ELTE statisztikai tanszékével kapcsolatban

álló bel- és külföldi kutatók váltakozó értékű

írásait

k ö z l i k ) , rendszeresen í r ó d n a k , szinte szerzőnként eltérő módszerrel,

népességgel

adatsorokat gyei ig

foglalkozó

publikál

a

KSH

a trianoni határoknak és az 1 9 7 0 . évi

helytörténeti t a n u l m á n y o k ,

me-

beosztásnak megfelelő bontásban a X I X . század első harmadáv i s s z a m e n ő l e g , az MTA Történettudományi Intézetében pedig ké-

szül érzem

egy

X V I I I - X X . századi népességtörténeti ö s s z e f o g l a l ó .

Úgy

a z o n b a n , hogy még ez a -némi szarkazmussal- felvázolt

kép

is túl o p t i m i s t a / V a l ó j á b a n ténél

a történeti demográfia iránt a kelle-

is csekélyebb az é r d e k l ő d é s . Mind a történeti munkák

iránt

érdeklődő o l v a s ó k ö z ö n s é g , mind a történészek jelentős része

irtó-

zik

a számoktól és a t á b l á z a t o k t ó l . Akik mégis e l f o g a d j á k ,

azok

-

viszont

428 .-

az ábrákhoz és fényképekhez hasonlóan elsősorban nem bi-

zonyíték-

és é r v , hanem illusztráció szerepet szánnak a d e m o g r á -

fia

s z á m a d a t a i n a k . Anthony Wrigley több nyelvre lefordított

ve,

mely

és a

mű-

jó bevezetőt nyújt a történeti demográfia

módszereibe

s z e m l é l e t é b e , 1973-ban magyarul is m e g j e l e n t , de

ellentétben

divatos francia történeti m u n k á k k a l , melyeket a b e l v á r o s i

zönség

szétkapkodott,

süllyesztőjében renciákon a

ez

a

kötet

az

50

%-os

kö-

árleszállítás

tűnt e l . A történeti d e m o g r á f i a i témák a

konfe-

általában a "C" vagy "kerekasztal" r a n g s o r b a ,

illetve

távozás előtti félnapra kerülnek és ritkán fordul elő a z , hogy

a szervezőknek az előadók b ő s é g é v e l , illetve a terem

férőhelyhiá-

nyával kell k ü s z k ö d n i ü k . Talán fia

még nagyobb bajnak érzem a z t , hogy a történeti

demográ-

területén olyan fokon dúl -a nem jó értelemben vett-

rizmus,

amatő-

mint a századforduló magyar g a z d a s á g t ö r t é n e t í r á s á b a n . Ha

kedve

vagy

akkor

boldog-boldogtalan nekiáll t ö r t é n e t i d e m o g r á f i á v a l

kozni

és ír t e r m é k e n y s é g r ő l , h a l a n d ó s á g r ó l , é l e t t a r t a m r ó l , népe-

sedési

helyi monográf.ia-írási k ö t e l e z e t t s é g e i arra

viszik, foglal-

struktúráról a n é l k ü l , hogy e fogalmakat világosan

értené,

i s m e r n é , forrásait statisztikailag szakszerűen

feldol-

g o z n á , illetőleg történeti e s z m e f u t t a t á s o k a t végez olyan

statisz-

mutatóit tikus

vagy d e m o g r á f u s , aki a jobbágyot a z s e l l é r t ő l , az u r b á r i u -

mot a l é l e k ö s s z e í r á s t ó l , a biológiai c s a l á d o t az adózó h á z t a r t á s tól a

nem képes m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . (Félreértések elkerülése jelzett

mentség,

amatőrizmus nem kötődik a vidéki

végett:

szerzőséghez!)

csak m a g y a r á z a t , hogy a ténylegesen ma történeti

ráfiával foglalkozók mindannyian -beleértve jómagamat is-

Nem

demogautodi-

d a k t á k , sőt jelentős részük sem demográfiai sem gazdaság- és társadalomtörténeti

studiumokat

statisztikusként, pályáját. hol

nem f o l y t a t o t t , hanem

jogászként,

szociológusként, politikatörténészként

kezdte

Ráadásul mindenki magányosan d o l g o z i k , holott ha vala-

nagyon nagy szükség lenne több k u t a t ó e g y ü t t m ű k ö d é s é r e ,

ak-

kor e területek egyike biztosan a történeti d e m o g r á f i a . Az egyetlen

csoportos

KSH-ban miatt,

a d ó d o t t , az elmúlt években úgy ment tönkre személyi hogy

félbenmaradt látszik,

l é t e z é s , az egyetlen "műhely" l e h e t ő s é g e , mely

bele

voltaképpen teljesen ki sem tudott anyaggyűjtések

és munkatorzók őrzik

alakulni. emlékét.

kell nyugodnunk abba, hogy hiába vettünk

a

okok Csak Úgy

valamit

1

- 429 - .

korán

észre,

téren

sem a -korábban már példaképpen idézett- svéd vagy osztrák

társadalommal Az

nem tudjuk áthidalni az időbeli lemaradást ezen szemben.

adott helyzetben realistaként közelítve a vázolt

halmazhoz

önművelését,

nyek

esetenként

ki

probléma-

csak egy megoldást látok: az érdeklődő kutatók

zett Jelen

a

az ismeretek rendszeres c s e r é j é t , az didaktikus kifejtését és kritikus

szerveeredmé-

értékelését.

előadásómmal tulajdonképpen szintén ilyesfajta célt tűztem

magam elé: ismertetni kívánom a főbb forrásokat, a vizsgálan-

dó jelenségeket a kutatási p r o b l é m á k a t . Bár

a hatvanas évek legelején közel féltucat olyan írás jelent

meg,

mely a történeti demográfia t á r g y á t , m ó d s z e r é t ,

forrásait,

történeti kialakulását t á r g y a l t a , szerzőik egyike sem volt történész

s

a legtöbbjük, ha egyáltalán végzett levéltári

kutatást,

azt az összeírásjegyzék átlapozásával kezdte és végezte, így sajnos a téma még mindig Előadásom 1870-es

során

évekig

értelemben

aktuális.

időben elsősorban a X V I I . század

végétől

terjedő i d ő s z a k r a , területileg pedig

a

az

szűkebb

vett Magyarországra k o n c e n t r á l o k . Erdélyre illetve

a

H a t á r ő r v i d é k r e , melyeknek az' adott időszakban igazgatási

rendsze-

re

forrásai

-s ennek következtében részben történeti demográfiai e l t é r ő e k , saját kutatások hiányában nem térek k i , a

hivata-

los magyar állami statisztik.a időszakára pedig csak nagy

is-

vonalak-

ban,

vázlatosan fogok u t a l n i . Mondanivalómat két részben

kívánom

kifejteni: 1./ rövid forrásimertetés (vagy inkább

forrásfelsorolás),

2./ a demográfiai jelenségek történeti vizsgálatának

forráskriti-

kai b u k t a t ó i . Előadásom

során

terjedelmi okokból meilőzni fogom a

demográfia

történeti elemzésekben alkalmazható módszertani fegyverzetére való

u t a l á s o k a t - ezek leírása a vonatkozó kézikönyvekben

ban

megtalálható.

1

általá-

Magukra a forrásokra nem térek ki részletesen

- részben az idő hiányzik h o z z á , részben megteszik ezt a korreferensek

(illetve

beépített

megtették a más szekciókba időkímélés

"titkos" korreferensek az 1 8 0 9 . évi vizivárosi

céljából nem-ne-

mesek

ö s s z e í r á s á v a l , az ortodox zsidó a n y a k ö n y v e z é s s e l , a szezo-

nális

munkavándor l á s s á l , valamint a demográfiai célokra

nálható p l é b á n i a i , és úrbéri forrásanyagokkal

felhasz-

kapcsolatban).

- 430 .-

1 . A történeti demográfia l e g f o n t o s a b b 1700-1870 k ö z ö t t

forrásai

Figyelmen kívül hagyva most a népesedéselmélet és n é p e s e d é s p o litika történetét, a történeti demográfia forrásai az alapvető demográfiai jelenségek szerint négy csoportra oszthatók: a./ a népesség demográfiai struktúrájára ládi

( l é t s z á m , k o r , n e m , csa-

á l l a p o t ) -régi kifejezéssel élve: az állónépességre-

kozó

források;

b./

a

természetes népmozgalom (születés

illetve

vonat-

termékenység;

halálozás illetve halandóság; házasodás illetve v á l á s ) f o r r á s a i ; c./

bár

mint jelenség a népmozgalomhoz t a r t o z i k ,

társadalomtörténeti

vonatkozásai

eltérőek a vándormozgalom-migráció

gazdasági

miatt azonban sok

és

tekintetben

forrásai;

d./

ugyancsak külön csoportba sorolhatók a családok és h á z t a r t á -

sok

adatait rögzítő f o r r á s o k , melyek - s p e c i á l i s f e l t é t e l e k , spe-

ciális

adatok megléte mellett- részben azonosak a fentebb

emlí-

tettekkel. (Az

1700 előtti időszakra vonatkozóan létezik még e g y , a régé-

szet

és

történeti demográfia ötvöződéséből

kialakult

kutatási

2

á g , a paleodemográfia gyi

mely úgyszintén s p e c i á l i s , e l s ő s o r b a n

forrásokat h a s z n á l , tárgyalását azonban nem tekintem

tár-

felada-

tomnak .) 1 . 1 . Az első j e l e n s é g c s o p o r t , a népességstruktúra

forrásai

készí-

tőik szerint ismét négy felé oszthatók: á l l a m i , e g y h á z i , t ö r v é n y hatósági és u r a d a l m i , valamint m a g á n k e z d e m é n y e z é s b ő l k é s z ü l t rásokra.

Mielőtt azonban az egyes f o r r á s c s o p o r t o k taxatív

rolásába

k e z d e n é k , ki kell .térnem néhány fogalom

A

megtervezé-

a munka szervezését és az eredmények ö s s z e g z é s é t végző

tézményt esetek

túlnyomó

uralkodása

többségében falusi papok és

tanítók

(utóbbiak

többnyire jegyzők is) v é g e z t é k , kivéve a I I . József alatt v é g r e h a j t o t t , illetve az 1850/51-ben

n é p s z á m l á l á s o k a t , amikoris az összeiróbiztosok szerepét részt

in-

vagy egyént é r t e m . A gyakorlati végrehajtást u g y a n i s az

egyszersmind

katonák

készített túlnyomó-

látták e l . (Kis túlzással azt is m o n d h a t n á n k

h á t , hogy a magyar történeti demográfia forrásainak ga

felso-

értelmezésére.

"készítő" alatt korszakunkban egy-egy forrástípus

sét,

for-

te-

megbízhatósá-

alapvetően összefügg a magyarországi papság és p e d a g ó g i a i

kar

- 431 .-

szellemi s z í n v o n a l á v a l , p o n t o s s á g á v a l , munkaszeretetével és ezeket is befolyásoló jövedelmi viszonyaival.)

az

Esetenként a "népszámlálás", többnyire azonban a "népösszeírás" elnevezéseket h a s z n á l o m . A kettő között a különbség az, hogy a népszámlálás demográfiai célból k é s z ü l t , az egész ország vagy egy országrész teljes népességére k i t e r j e d t , előre meghatározott utasítások és minták alapján formailag és tartalmilag egységesen, a népesség alapegységei (egyének illetve háztartások) szerint t ö r t é n i k . Ezzel szemben a népösszeírások esetében a fenti követelmények vagy egyáltalán nem, vagy csak részlegesen érvényesülnek. Térjünk most vissza a népesség demográfiai struktúrájának forrásaihoz. Ennek első csoportja (az állami kezdeményezésre készültek) hat további alcsoportra osztható: 1./ Az 1765-1783 között készített lélekösszeírások 3 Animarum),

(Conscritio

2./ az 1784-1785-ben készített ú n . józsefi népszámlálás és annak 4 1786-1788 között készült két r e v í z i ó j a , 3./ az 1804-1048 között 3 (Conscriptio I g n o b i l i u m ) ,

készített

nem

nemesek

összeírásai

4./ az 1850/51-es illetve az 1857. évi ú n . osztrák népszámlálások , melyeket azután 1869 decemberétől kezdve átlagosan tíz éven6 ként követnek a Központi Statisztikai Hivatal n é p s z á m l á l á s a i , 5./ speciális társadalmi csoportok rendszertelen időközönként, államilag elrendelt összeírásai (1840 előtt elsősorban zsidók, cigányok, egyes foglalkozási és rendi, társadalmi csoportok pásztorok, k é z m ű v e s e k , k e r e s k e d ő k , n e m e s e k , egyházi személyek a

X V I I I . században a c s a v a r g ó k , 1848-tól a választók összeírá. , 7 if sai.), 6./ v é g ü l , bár nem elsősorban demográfiai forrásnak tekintendők bizonyos mértékig használhatók erre is az állami adóösszeírások (1696, 1 7 0 7 , 1 7 1 5 , 1 7 2 0 , 1 7 2 8 , 1828. évi országos ádóösszéírások ' 8 illetve az 1772. évtől központosított dicális összeírások.) A népesség struktúrájára vonatkozó egyházi összeírások három legfontosabb típusa: a./ az e g y h á z l á t o g a t á s i jegyzőkönyv (canonica visitatio) népessé9 gi adatokat tartalmazó r é s z e , b./ a lélekösszeirás (az ú n . status animarum vagy conscriptio

-

animarum),

mely

432 .-

hol az egyházlátogatási jegyzőkönyv

ként kapott h e l y e t , hol attól függetlenül c./

készült;

függeléke-

10

és a X V I I I . század végén indult, majd a X I X . század

elejétől

rendszeresen népesség-adatokat is k ö z l ő , az egyház magasabb szervezeti

egységei ( p ü s p ö k s é g e k , kerületek) által készített

névtárak A

(schematismusok).

megyék

és városok a népességstruktúrára

forrástípusokat abban ti

egyházi

11

vonatkozóan

általában nem hoztak l é t r e . Szerepük

önálló

elsősorban

állt, hogy -különösen a XVIII. század hetevenes évei előt-

időszakban- az államilag előírt, az igényeket azonban

san

ritkán megfogalmazó összeírási k í v á n s á g o k a t helyi

szerint, sen

jól-rosszul konkretizálták illetve az évente

elvárt

népösszeírási ..'munkálatokat e g y - e g y ,

ponto-

szempontok rendszere-

törvényhatósági

szinten meghatározott évben v é g r e h a j t o t t á k . (A közbeeső évek adatait"

vagy a fenti összeírások felhasználásával k o m p i l á l t á k , vagy

egyáltalán nem küldték fel a H e l y t a r t ó t a n á c s n a k . ) Az uradalmak által előállított speciális forrás volt az u r b á r i 12

um.

E f o r r á s t í p u s , melynek eredete a középkorba nyúlik

elsősorban

jogi és gazdasági célokból jött l é t r e , de

vissza,

-különösen

a Mária Terézia féle úrbérrendezés előtti időszakban- gyakran mográfiai

adatokat

részletességétől

is t a r t a l m a z o t t . A forrás

pontosságától

függően esetenként k o r l á t o z o t t mértékben

deés

hasz-

nálhatók

demográfiai célra_ a földesúri adóösszeírások és dézsma-

jegyzékek

is.

11

Magánkezdeményezésű

források alatt lényegében a M a g y a r o r s z á g o n

a

X V I I . század végén létrejött és egészen a X I X - X X . század for14 dulójáig divatozó leíró statisztikákat é r t j ü k . Ezek részben az előző

három csoportba tartozó a d a t o k r a , tehát az á l l a m i , e g y h á z i

és

megyei

meg

azok

és

összeírásokra épültek -nem egy ízben

egyedül

egy-egy részeredményét-, részben szerzőik

utazások révén személyes adatgyűjtéseket f o l y t a t t a k ,

leg

becslések

őrizve

levelezések illető-

révén próbálták meg j ó l - r o s s z u l a hiányzó

adatok

e l ő á l l í t á s á t . Jelentős részük csak megyényi vagy még kisebb lettel ránk.

foglalkozott - ezek többnyire kéziratos formában

maradtak

Száznál többre tehető az ország egészével illetve

egy-egy

országrésszel (szűkebb értelemben vett M a g y a r o r s z á g , Erdély si

terü-

Bánság,

Ugyancsak

H a t á r ő r v i d é k , H o r v á t o r s z á g ) f o g l a l k o z ó művek

Temeszáma.

jelentős a mennyisége azoknak a részben k ü l f ö l d ö n meg-

-

433 .-

jelent m ű v e k n e k , melyek a Habsburg birodalom egészét tárgyalva szenteltek rövidebb-hosszabb részt M a g y a r o r s z á g n a k . Pontos számuk jelenleg m e g á l l a p í t h a t a t l a n , az arányokat azonban talán jól érzékeltetheti az országos szinten településenkénti népességi adatokat közlő névtárak és leíró statisztikai művek megoszlása: az 1800-1870 közötti időszakra n é z v e , a második kiadásokat nem s z á m í t v a , összesen 18 ilyet t a l á l t a m . Ebből tizenegyet Magyarországon (egyet K a s s á n , tizet P e s t - B u d á n ) , ötöt B é c s b e n , egyet15 -egyet pedig Olmützben és Lipcsében p u b l i k á l t a k . 1.2. A második j e l e n s é g c s o p o r t , a természetes népmozgalom esetében már korántsem lehetséges ilyen terjedelmes f e l s o r o l á s . Az állami kezdeményezésű népesség összeírások s o r á n a törvényhatóságok tisztviselőinek mind a lélekösszeírások, mind a nem nemesek összeírásával párhuzamosan el kellett készíteniük a folyó évi népmozgalom ö s s z e s í t é s é t , I I . József pedig 1785-ben az ú n . "Populations Buch"-ok formájában folyamatosan népességnyilvántartási 16 rendszert szeretett volna l é t r e h o z n i , azonban ezek mindegyike töredékes eredményeket h o z o t t , rendszeres végrehajtásuk lehetetlennek b i z o n y u l t . (Itt érdemes utalni a r r a , hogy a felvilágosult abszolutista állam n é p e s s é g s t a t i s z t i k a i törekvései mennyire megelőzték korukat: a népmozgalom adatainak kielégítő pontosságú összegyűjtését Magyarországon csak az 1870-es évek e l e j é n , a folyamatos n é p e s s é g n y i l v á n t a r t á s t pedig csak az 1970-es évek végén sikerült m e g o l d a n i . ) Eredményesebbnek mondhatók azok a népmozgalmi adatgyűjtések, amelyeket a kormányszervek közegészségügyi célból kezdeményeztek - i g a z , ezek többnyire csak a h a l a n d ó s á g i , megbetegedési és járványadatokat t a r t a l m a z z á k . Többségük f e l t á r a t l a n , eddig a kutatók figyelmét csak a nagyobb járványok: az 1 7 3 8 - 1 7 3 9 . évi pestis illetve az 1 8 3 1 - 1 8 7 3 . közötti kolerajárványok keltették 17 fel. Az

egyházi összeírások közül az egyházlátogatási jegyzőkönyvek és az egyházi névtárak egy része is közöl népmozgalmi adatokat, de nem mindenütt és nem r e n d s z e r e s e n . A legtöbb és legpontosabb adatot azonban természetszerűleg az anyakönyvek n y ú j t j á k , különösen áz 1770-es évektől k e z d v e . Az abszolutista állam növekvő adatéhsége ugyanis rákényszerítette a p a p s á g o t , mint adatgyűjtőt és adatszolgáltatót az anyakönyvek korábbinál p o n t o s a b b , részié-

-

434 .-

tesebb és rendezettebb formájú v e z e t é s é r e . A g a z d a s á g i és kulturális fejlődés velejárójaként növekvő Írásbeliség és n ö v e k v ő bürokratizálődás következményeképp az a n y a k ö n y v e z é s fontossága a X I X . század folyamán még tovább nőtt. 1828-ban elrendelték a másodpéldányok k é s z í t é s é t , 1851-től pedig az állami szervek részére történő folyamatos, évenkénti n é p m o z g a l m i adatszolgáltatást, mely

hosszas vajúdás után, 1895-re az a n y a k ö n y v e z é s

sához" A

"államosítá-

18

vezetett.

törvényhatóságok között önálló n é p m o z g a l m i

csak

adatgyűjtésekkel

a városok esetében t a l á l k o z u n k , ezek azonban még

kellőképp

feltárva.

összeírásokhoz jegyzőktől csak

A megyék mindössze a f e n t . említett

szükséges

való

nincsenek

adatok

plébániáktól

bekérésére és azok

állami

illetve,

összegzésére

községi

szorítkoztak,

egy-egy demográfiai katasztrófa ( j á r v á n y , é h í n s é g ) a l k a l m á -

val hajtott végre egyikük-másikuk önálló a d a t f e l v é t e l t . Magánosok főként vidéki orvosok - ellenben részben kedvtelésb ő l , részben munkájuk során több ízben végeztek n é p m o z g a l m i adatg y ű j t é s t . Ezek leghíresebbike talán Fáy A n d r á s é , aki a múlt század közepén egy biztosítási célú halandósági tábla ö s s z e á l l í t á s á hoz k b . 700.000 főnyi népesség 10 évi n é p m o z g a l m i adatait s z e d t e 19 össze. Sajnos e gyűjtések nagyrészt szintén f e l t á r a t l a n o k . 1.3.

Míg

a természetes népmozgalomra vonatkozó

többségét

az

vonatkozó formában te

források

döntő

egyházi anyakönyvek teszik k i , addig a

migrációra

források túlnyomórészt állami ö s s z e í r á s o k .

Valamilyen

minden összeíráscsoport és n é p s z á m l á l á s

megkülönböztet-

a helybeli és nem helybeli illetőségű (idégen) n é p e s s é g e t

és

megadta

az ideiglenesen másutt tartózkodók s z á m á t . Ehhez

rögvest

hozzá kéli tennünk, hogy a m e g k ü l ö n b ö z t e t é s inkább h e l y i

szokásokra

és az összeírok véleményére a l a p o z ó d o t t , mint

telmű és országosan egységes m e g h a t á r o z á s o k r a . A józsefi lálás,

alkalmával

az itt tartózkodó i d e g e n e k r ő l ,

az elvándoroltákról még névszerinti jegyzékeket is

készíteni, cseh

ugyanakkor

tartományokban

illetőségű

személyek

(a

osztrák valakellett

a Helytartótanács megkápta az osztrák valamint Erdélyben névsorát.

összeírt

Készültek

és

magyarországi

időközönként

összeírások a bevándorolt k é z m ű v e s e k r ő l , az idegen ról

egyérnépszám-

a nem nemesek összeírásai és a X I X . század közepi

népszámlálások mint

persze

külön

állampolgárok-

X V I I I . században főként á k ö z t u d a t b a n görögként

emiege-

-

tett

435 .-

török alattvalókról) és ebbe a forráscsoportba sorolhatók a

nagyobb

járványok idején létrehozott vesztegzár állomásokon

ranténba zártak névsorai valamint az útlevélhatóságok

ka-

nyilvántar-

tásai i s , bár egyik sem kifejezetten d e m o g r á f i a i , hanem közrendé20 szeti célzattal k é s z ü l t . A migrációra vonatkozó fenti források létrehozásában a törvényhatóságok

illetvé

végrehajtók tettek, az

az egyházi szervek csak mint összeállítók

hacsak

az idegenben történt házasságkötések

alkalmával

egyházközségből történt elbocsájtás anyakönyvbe való

zéseit

nem

század vek,

és

vettek r é s z t , önálló forrásokat általában nem készí-

tekintjük ide t a r t o z ó a k n a k . Ezzel szemben

feljegya

XVIII.

folyamán végrehajtott telepítésekről mind az állami szermind

a helyi t ö r v é n y h a t ó s á g o k , mind az érintett

uradalmak

21

rendszeresen keszitettek

jegyzékeket.

1.4. A család- és háztartás-demográfia elsősorban olyan ö s s z e í r á sokra

tud t á m a s z k o d n i , ahol az e g y ü t t é l ő k , egymással rokoni kap-

csolatban állók adatait r ö g z í t i k . Legjobb forrásai azok az összeírások, amelyek az ú n . családlapos módszerrel készülnek ( t i . amikor

minden

Ilyen

együttélő csoportot külön-külön íven

írnak

szinte minden n é p e s s é g s t r u k t ú r á t rögzítő állami

össze).

összeírás,

kezdve a józsefi népszámlálástól egészen a X X . századi népszámlálásokig.

Sajnos ténylegesen csak kis részük maradt r á n k . Főleg a

X V I I I . század folyamán gyakran készítettek ilyet -a teljes népességet író

név és státus feltüntetésével együtt csoportonként ú n . statuszanimorumot-

ságok

illetve

össze-

az egyházi szervek is. a törvényható-

az uradalmak forrásanyagában azonban ez a

típusu

összeírás már csak kivételesen fordul e l ő , magánkezdeményezésű i 22 adatgyűjtésről pedig nincs t u d o m á s u n k . Nem családdemográfiai célból k é s z ü l t e k , de erre is használhatók a v é g r e n d e l e t e k , örökösödési

perek,

uradalmi

melyek bőséggel találhatók a 23 levéltárakban.

törvényhatósági

2 . Néhány megjegyz.és a d e m o g r á f i a i jelenségek vizsgálatának forráskritikájához

és

történeti

Röviden azt m o n d h a t j u k , hogy a történeti demográfusnak három a l a p v e t ő , forrásokkal kapcsolatos problémával kell m e g k ü z d e n i e : a./ A készült forrásoknak csak töredéke maradt ránk. Ez a tö-

-

redék

azonban sem m é r e t é t , sem összetételét tekintve nem

eléggé nem

436 .-

p o n t o s a n , mert szisztematikus gyűjtésére eddig

ismert

többnyire

került s o r , publikálására pedig még k e v é s b é . T ö r t é n e t t u d o m á -

nyunk

központi intézményei a múlt század szemléletének

lően

megfele-

a Mohács előtti o k l e v e l e k , a diplomácia és a politikai

ménytörténet

iratainak, a'céhszervezetek dokumentumainak

sét

(esetenként már számítógépes nyilvántartását),' a

ák,

topográfiák

fontosabbnak tükröző fiára

és monumentális összefoglalók

tartják,

ese-

gyűjté-

kronológi-

készítését

mint a gazdaság és társadalom

máig

fejlődését

számszerű "kemény" adatokra, köztük a történeti

demográ-

vonatkozó forrásadatok összeszedését és f o r r á s k r i t i k a i

ki-

adását. b./

Á forrásokban használt fogalmak már a kortársak számára

voltak kevésbé

világosak

helyzet, gyar

sem

mindig magától értetődőek, a ma embere számára pedig és

egyértelműek (sajnos néha akkor is

még ez

ha az illető egyébként járatos a X V I I I - X I X . század

a ma-

történelmében).

c./ A források számadatai gyakran kétes é r t é k ű e k , ritkán

használ-

hatók ellenőrzés n é l k ü l . Nézzük a fentieket

részletesebben.

2 . 1 . A források összegyűjtése és e l é r h e t ő s é g e a népesség rájára

vonatkozó

összeírások közül csak az

annak

struktú-

vizsgálatára

legkevésbé alkalmas országos adóösszeírások esetében m o n d h a t ó kielégítő

mértékűnek.

mindössze vitatott. sítők

Részletes publikálásra azonban

ezek

24

A többi alcsoportból jórészt csak az országos

összeírásainak közel felénél még azok s e m - , a

adatok gyűjtése pedig vágy néni fejeződött b e , vagy

sem k e z d ő d ö t t . Még a látszólag feltártnak tűnő józsefi lásból fekvő tári

kizárt további adatok e l ő k e r ü l é s e . (A

megyék esetében p l m é g

ma

meg

népszámlá-

is több olyan megye hiányzik illetve részlegesen nem

nem

települé-

r

senkénti

is

össze-

eredményei i s m e r t e k - a l é l e k ö s s z e í r á s o k n á l illetve a

nemesek

ahol

közül

az 1715-1720. évi került s a közlés pontossága itt

közölt,

Kárpátalján

a hiányzó megyei összesítők

jelzetét is ismerjük, az iratok másolata azonban

levél-

magánúton

-sajnos- nem szerezhető b e . ) Hála a m o r m o n o k n a k , az egyházlátogatási jegyzőkönyvek bis

-legaláb-

a katolikus egyházmegyéké- összegyűjtve m i k r o f i l m e z é s r e

rültek,

ke-

c s a k ú g y , mint az összes felekezet egyházi a n y a k ö n y v e l . A

-

külön

437 .-

keletkezett e g y h á z i . l é l e k ö s s z e í r á s o k , a m i g r á c i ó / v a l a m i n t

család-

és háztartásdemográfiai forrásadataink illetve a népmoz-

galomra

vonatkozó egyéb összeírások gyűjtéséről és

feltárásáról

azonban

(tudomásom szerint) még távlati tervekben sincs szó

sajnos,

úgy

előrelépés

tűnik, hogy a mormonokat ezek nem é r d e k l i k ) . a

vonatkozó

földesúri anyagok

összegyűjtése

(és Nincs terén

sem, bár helyi szerzők tollából sok rendszertelen adatközlés történt

az utóbbi é v t i z e d e k b e n . A k ö z p o n t i l a g , az Országos Levéltár

"Urbaria gesztázás

ét

conscriptiones" állagának feltárására indított

a demográfia szempontjait figyelmen kívül hagyta s

állami-törvényhatósági zékek sem

összeállításához

levéltári anyagokban rejlő

reaz

összeírásjegy-

hasonló vállalkozásokra sem

a

családi,

az egyházi levéltárak anyagában nem került s o r . Az említett 25 összeírásjegyzék megszületése következtében -melyet a megyei levéltárak többsége azóta is folyamatosan pótol és kiegészítjobb a helyzet a törvényhatósági ö s s z e í r á s o k , valamint a helyileg őrzött állami összeírások t e r é n , f e l t é v e , ha a szóbanforgó területi levéltára a mai Magyarországon található. S a j n o s , a trianoni határokon kívül eső területek esetében (finoman szólva), rosszabbul állunk mind a f e l t á r t s á g , mind a kutathatóság tekintetében. Éppen ezért különösen s a j n á l a t o s , hogy az országos Levéltárban őrzött erdélyi Guberniumi Levéltár összeírásainak feltárása nem történt m e g , hasonlóan a Helytartótanácséhoz illetve a K a n c e l l á r i á é h o z , melyek anyagai az ötvenes évek végi nagy összeírásjegyzék-készítési m u n k á l a t o k b ó l szintén k i m a r a d t a k . Az egyházi névtárak és a publikálásra került illetve kéziratos leíró statisztikák szisztematikus összegyűjtésére eddig szintén nem került s o r , bár itt abban r e m é n y k e d h e t ü n k , hogy a könyvtárosok retrospektív nemzeti bibliográfiai m u n k á l a t a i , valamint a nagyobb könyvtárak kéziratkatalógus készítési t ö r e k v é s e i , ha a demográfiai adatok pontos feltárását nem is végzik e l , de előbb-utóbb legalább a bibliográfiai alapot megteremtik a h h o z . Hasonló remények fűzhetők a demográfiai adatokat is tartalmazó közegészségügyi anyagok feltárásához - az orvostörténeti kutatás remélhetőleg jőrészüket napvilágra fogja h o z n i , várhatóan előtt-utóbb teljesen félt-árúdnak á zsidó- és cigányösszeírások is a szóbanforgó etnokulturális csoportok iránt egyre intenzívebben érdeklődő kutatások s o r á n . Túl optimisták azonban nám lehetünk.

-

A

folyamatban

történeti

438 .-

levő m u n k á l a t o k , illetve a várható

demográfia

számajöhető

eredmények

bázisadatainak

kizárólag periférikus jellegűnek t e k i n t h e t ő k . Bár a magyar ségfejlődést

több

helyen is elemezni k í v á n j á k ,

a

latilag sem

népes-

legfontosabb

források ö s s z e g y ű j t é s é v e l , feltárásával és p u b l i k á l á s á v a l

gyakor-

egyetlen hazai intézmény sem foglalkozik s egyelőre

tűnik,

hogy a külföldi kutatóhelyek és intézmények

sikerült

a

szempontjából

úgy

érdeklődését

felkeltenünk olyan m é r t é k b e n , hogy azt

helyettünk

elvégezték. A

felsorolt

könyvtárakban forráskiadvány

demográfiai források h e l y i - l e v é l t á r a k b a n

illetve

maradt anyagának összegyűjtése és szakszerű

módon,

formájában való közrebocsátása tehát olyan

fela-

d a t , ahol a helyi kutatások a létrejött űr b e t ö l t é s é v e l igen fontos

szerepet j á t s z h a t n á n a k . S ő t , szinte azt m o n d h a t n á m , hogy

lenleg het

je-

ezt látom az egyedüli továbblépési lehetőségnek - nem le-

ugyanis

p l . az 1770-es évekből a lélekösszeírások

vagy

az

1804-1848 között készült nem nemesek ö s s z e í r á s á n a k k o m o l y , az évtizedekkel korábban megjelent első ismertető írásokénál

megalapo-

zottabb értékelését és kritikáját e l v é g e z n i (s az országos

össze-

sítések számait szolid népességtörténeti b á z i s a d a t o k k á

változtat-

ni)

a d d i g , amíg elegendő forrásközlés és részelemzés

napvilágot

nem

látott.

(Csak zárójelben jegyzem m e g , hogy az utókor

szem-

pontjából jobb egy szakszerű és alapos f o r r á s k ö z l é s , mint egy elhamarkodott, elég,

bizonytalan adatokra t á m a s z k o d ó f e l d o l g o z á s - talán

ha Thirring Gusztáv példájára h i v a t k o z o m , aki máig a

többet

leg-

tette a magyar népességtörténet forrásainak feltárása

dekében

és meg tudta tartóztatni magát a t t ó l , hogy időnek

ér-

előtte

összefoglaló

n é p e s s é g t ö r t é h e t i monográfia írásába f o g j o n .

Igaz,

munkásságáról

a magyar történetírás máig nem is igen vett

tudo-

2 . 2 . A történeti demográfiai forrásokban használt fogalmak

eseté-

mást.) ben az

26

két

feladattal kerülünk szembe: először meg kell

találnunk

összeírási-kitöltési u t a s í t á s o k a t , melyek m e g ő r z é s é r e

ink

az eredmények elraktározásánál is kevesebb gondot

fordítot-

t a k , másodszor fel kell derítenünk a z t , hogy az összeírók gesen

milyen

ugyanis kat,

fogalmakkal

operáltak. Az utóbbi

a

az összeírók egyrészt nem mindig követték az

másrészt

elődetényle-

kulcskérdés, utasításo-

számos esetben nem maradt fenn összeírási

utasí-

-

tás,

mely bennünket az értelmezésben segítene. Élhetünk a gyanú-

perrel, is

439 .-

hogy

néha -különösen a X V I I I . század első felében-

nem

k é s z ü l t . Ez a feladat nem e g y s z e r ű , ugyanis az adatokból

se-

gédeszközök, gosan

egykorú leírások és számítások révén nem egy orszá-

egységes,

hanem esetenként helyi változatokat

tartalmazó

gondolatvilág és fogalomrendszer rekonstruálására kell felkészülnünk.

Egyáltalán nem biztos u g y a n i s , hogy a Bács megyei görögke-

leti

s z e r b e k , a mosoni római katolikus németek és a szatmári re-

formátus magyarok között (szándékosan választottam eltérő területet,

vallást és etnikumot)' ugyanabban az értelemben használják a

"familia" Ugyanígy

vagy

a

"felnőtt" és "kicsiny"

elképzelhetők

utasítástól

korcsoport

helyi v a r i á n s o k , illetve

fogalmát.

az

összeírási

való eltérés a X I X . század közepén a k k o r , amikor

az

osztrák népszámlálások bevezették a lakófél ( W o h n p a r t e i ) famíliától

tartalmában eltérően meghatározott -és véleményem szerint

korabeli

magyarországi társadalom valóságától is némileg

idegen-

fogalmát. Vagyis n y i l v á n v a l ó , hogy a történeti demográfiai sok

használata során mindig rekonstruálnunk kell -több ok

is-

a

azért,

készítők mert

elejéig-közepéig csoportok

kell

forrámiatt először

forrásaink jelentős része lényegében a X I X .

körendészeti, egy

g o n d o l a t m e n e t é t . Rekonstruálnunk

a

nem demográfiai célból k é s z ü l t , hanem

század adózási,

k ö z e g é s z s é g ü g y i , vallási okok m i a t t , vagyspeciális

(hadra f o g h a t ó k , valamilyen.ki váltsággal

rendelkezők,

bizonyos felekezethez t a r t o z ó k , segélyezésre s z o r u l ó k , s t b . )

felmérése é r d e k é b e n . Másodszor azért, mert az összeírök és összeírtak

társadalomképe, érdekviszonyai, pontosságigénye, a

kezelésének miénktől.

számok

módja és általában egész gondolkodásmódjuk eltért Adott esetben tehát sem egy X V I I I . századi

a

hivatalnok,

sem egy lelkész tudatában nem állt ellentétben a pontos munkavégzés

fogalmával az, hogy az összeírás alkalmával a községi

tor

családját vagy a háztartásokban é l ő , gyakran évenként cseré-

lődő

szolgákat

éjszakázó bil

kihagyja a n é p e s s é g b ő l , éppúgy mint a

pász-

fogadóban

vándorló kézművéslegényt - hisz egyikük sem volt

sta-

tagja a helyi k ö z ö s s é g n e k . U g y a n í g y , a kor embere számára az

volt a f o n t o s , hogy a bába a várhatóan nem sokáig élő gyenge csecsemőt

ellássa

könyvezzék. csak

A

s z ü k s é g - k e r e s z t s é g g e l , nem pedig a z , hogy betöltött évek száma pedig

anya-

majdnem

lényegtelen,

azért kellett az anyakönyvbe házasságkötéskor

feljegyezni,

-

440 .-

mert a felettes hatóságoknak az a furcsa kívánsága v o l t , hogy a lélekösszeírás ívén a házasultak számát korcsoportok szerint bontva küldjék b e . Másképp és gyakorlatiasabban megfogalmazva feladatainkat: egy-egy demográfiai forrás elemzése előtt egyértelműen tisztáznunk kell a z t , hogy. a./ kik tartoztak az adatszolgáltatás keretébe és kik nem; b./ az érintett személyek és demográfiai mennyire pontosan történt -,meg;

események

felvétele

c./ a használt struktúrális fogalmak, népmozgalmi jelenségek, vándorlással kapcsolatos (kategóriák, családi-háztartási s t á t u s o k alatt pontosan mit kell értenünk. A fentiek tisztázásához nagy, de nem elegendő segítség égy összeírási utasítás megléte - e l l e n őrizni kell azt is, hogy.az összeírások ténylegesen követték-e '1 annak

e l ő í r á s a i t , vagy valamilyen más elv- és n o r m a r e n d s z e r t

al-

kalmaztak. Csak

példaként hadd soroljak fel néhány

értelmezési-besorolási

problémát: Életkor 1./

A lélekösszeírásokban a népességet többnyire 15 év alattiak-

ra

és

felettiekre osztják, előfordul a z o n b a n , hogy

és

"kicsinyek" (adulti, m i n o r e s ) k o r c s o p o r t o k a t h a s z n á l n a k . Azo-

nos-e

"felnőttek"

a két kátegőri-rendszer vagy nem? És melyik csoportba

rülnek

a 1 5 . életévükben járók (akik a népesség k b . három

ke-

száza-

lékát teszik ki)? 2./

Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben néha használják a "fel-

nőtt" és "kicsiny" k a t e g ó r i á k a t , többnyire azonban inkább a "gyónóképes" ket

és "nem gyónóképes" (capax-incapax)

megkülönböztetése-

a l k a l m a z z á k . Közfelfogás szerint ez hat év alattiakat és fe-

lettieket sokkal

j e l e n t . De tényleg így volt ez a X V I I I . század

hézagosabb

egyházszervezete és

nehézkesebb

mainál

közlekedési

viszonyai között is? 3./ A józsefi népszámlálás a férfinépességén belül m e g k ü l ö n b ö z t e ti

két korcsoportban az Í-12 és 13-17 éves f i ú k a t , egy

azonban tába

részüket

nem ide sorolja.; A nemes származású fiúk a nemesek

kerülnek

és létezik egy "polgárok és

parasztok

rova-

örökösei"

-

441

-

kategória

is. Mekkora így a torzítás? Milyen korcsoportokba

tar-

tozhatnak

az "örökösök"? Összeírták e az ú n . 0 éveseket (a

cse-

csemőket)? Születés Köztudomású, a

hogy az egyházi anyakönyv a X I X . század

közepéig

születés demográfiai eseményét általában n e m , csak a kereszte-

lés

egyházi

alábbis

követte

a s z ü l é s t . De vajon tényleg így volt? S mi

esetében?

anyakönyvbe

H o g y a n , milyen pontossággal kerültek be

az

a filiák, a k ü l t e r ü l e t e k , a s z e g é n y e k , az ideiglene-

sen a közösségben tartózkodó családok születési a

tör-

a halvaszületések illetve a néhány óra vágy nap után elhalt

csecsemők

A

leg-

hallgatólagosan úgy t e k i n t j ü k , hogy a k e r e s z t e l é s néhány

nappal tént

aktusát r ö g z í t e t t e . Elfogadott v é l e m é n y , vagy

adatai?

sort még folytathatnám!! Szeretném azonban h a n g s ú l y o z n i , hogy fenti kérdőjelek feloldásának útja a fogalmi tisztázás és ada-

tok

ellenőrzése anyakönyvek vagy m á s , arra alkalmas források ré-

vén,

nem pedig a szokásos magyar " m e g o l d á s " , miszerint

hogy

az

pedig

összeírást végzők pontatlanul d o l g o z t a k , az

közöljük, összeírtak

csalni a k a r t a k , ezért a népesség egy része k i m a r a d t , tehát

az a l a p a d a t o k h o z pótlásul hozzá kell adnunk 1 0 , 2 0 , 3 0 , s t b . (kinek hogy tetszik) s z á z a l é k o t . . . 2.3.

A számadatok értékelésével kapcsolatban öt problémára

kívá-

nom felhívni a f i g y e l m e t . a./

Az összeírást végzők általában nem végezték el számaik el-

lenőrzését,

valószínűtlen

adatok

is. P l . egy település n é p e s s é g e a Helytartótanácsnak vagy

püspök-

ségnek %-kal zett nem

így

beküldött

előfordulhatnak teljesen adatok

szerint egyik évről

a

másikra

nő vagy csökken a n é l k ü l , hogy nagyobb járvány vagy telepítési

akciónak hírét h a l l a n á n k . Ha tehát

30-40 szerve-

forrásunkat

ellenőrizzük más év vagy más forrás a d a t a i v a l , akkor csak

véletlenen

a

m ú l i k , hogy esetleges további számításainkat egy "jó"

vagy "rossz" évre a l a p o z z u k . b./ Az adatokban nemcsak valőszínűtlenségek csúszhatnak b e , hanem ú n . számszaki hibák is: m á s o l á s i , összeadási h i b á k , adat- illetve

r o v a t ö s s z e c s e r é l ő d é s e k . A legtöbb n é p e s s é g ö s s z e í r á s

mazványként

fogal-

és többszöri tisztázatban k é s z ü l t , így tág tere volt

- 4 4 2 .-

az

a l á í r á s o k n a k . Az összegzést végzőt rendszerint nem zavarta az

sem,

ha p l . a megye 200 települése közül az adott évben egy

rás

vagy egy-két tucat település illetve egy felekezet nem

dött

adatot

nyokat

p ó t o l n i . Különösen az egymás után több évben

felküldendő

népszámlálás, hibák.

hiá-

folyamato-

összeírások ( l é l e k ö s s z e í r á s o k , I I . József

féle

nem nemesek összeírása) esetében gyakoriak a fenti

27

c./

ügyelni kell az adatok keletkezésének i d ő p o n t j á r a . Az

métlődő végre

összeírások esetében ugyanis nem minden évben

is-

hajtottak

eredeti f e l v é t e l t , hanem gyakran az előző év adatait javí-

tották

á t , de előfordult annak változatlan felküldése i s .

vánvaló,

Nyil-

1

hogy általában az e l s ő , az eredeti felvétel a legjobb -

feldolgozás

az

Ritkán vette a fáradságot a r r a , hogy a

a

egy korábbi év adatainak felhasználása vagy becslés révén

próbálja san

kül-

- összegezett nélkülük és felküldte az eredményt

Helytartótanácsnak.

a

já-

szempontjából kevesebb n e h é z s é g e t okoz

számunkra

összeíró t a p a s z t a l a t l a n s á g a , mint a másolási hibákkal

tott,

változásokat

során

létrejött másod- vagy harmadéves ö s s z e g z é s e k . A leíró sta-

tisztikák

pontatlanul figyelemmel kísérő

tarkí-

átjavítgatás

esetében sajnos ennél nagyobb a n a k r o n i z m u s o k k a l is ta-

lálkozhatunk. Fényes Elek p l . 1851-ben m e g j e l e n t geographiai tárában

-jellemző,

hogy ezt jelentették meg reprint

szó-

kiadásban-

minden további nélkül megismételte a h a r m i n c a s években k ö z ö l t népességadatai 1826-1827

túlnyomó

r é s z é t , melyek közül nem egy

Nagy

körüli viszonyokat tükröző számaival azonos!

Lajos

Márpedig

az adott korszakban nem számít különlegesnek egy település népességének évi 5-10 ezrelékes növekedése s e m , v a g y i s 25 év n é p e s s é g szaporulata és

a

kamatos kamatszámítás egyszerű elvét véve

alapul

eltekintve a vándormozgalmaktól akár a 30 %-ot is m e g k ö z e l í t -

heti.

Anyakönyvek

anyakönyvezés letve tól

-különösen

helyi katasztrófa (az anyakönyvvezetőt az írásbeli elvonó

járvány,.esetleg az anyakönyv tűzvész során

elpusztulása) sor

esetében szintén előfordul az

indulásakor, a plébános személyének változása

k ö v e t k e z t é b e n - , hogy utólag és p o n t a t l a n u l

az il-

munkátörtént került

adatbejegyzésre.

d./

Számolnunk kell a z z a l , hogy a. vonatkozó f o r r á s a n y a g o k b ó l a

népesség

egyes

csoportjai részben vagy e g é s z b e n

kimaradnak.

A

tárgyalt

időszakban általánosnak mondható például a n ő k , gyerme-

-

kek,

443 .-

magányos öregek pontatlanabb feljegyzése. Nem mindig

alapos

a nem helybelinek tekintettek ( s z o l g á k , községi p á s z t o r o k , kézműves

inasok és legények, k o l d u s o k , n a p s z á m o s o k , c i g á n y o k ) , a

lönleges

státusú személyek és családok (nemes, egyházi

elbocsátott -mai

katona,

kifejezéssel

taksafizető m o l n á r , kocsmáros) élve- külterületen

személy,

valamint

(szőlőhegyen,

küa

révházban,

különálló k ú r i á b a n , stb.) élők felvétele. Ezek aránya azonban koronként,

területenként és forrásonként eltérő lehet; a

ezúttal sem oldható meg egyszerűen a kimaradók fejében

probléma mechaniku-

san hozzáadott 10-20 %-os p ó t l á s s a l . e./

Végül

adategyüttesek

általánosnak t e k i n t h e t ő , hogy a

felvett

népességi

lényegében j ó k , de h i á n y o s a k , p o n t a t l a n o k . A

né-

pességösszeírások alkalmával e l ő f o r d u l , hogy kifelejtik a felesé28 ~ geket, az anyakönyvezésnél a házasságot kötő vagy eltemetett személy k o r á t , családi á l l a p o t á t . A koimegjelöléseknél túl sok a tízzel osztható kerekített szám s a bemondásos

gyakran adatok

időszakonként 5-10 évvel is eltérhetnek a t é n y l e g e s t ő l . Van tulajdonképpen még egy hatodik probléma is, amely a tárgyalt időszakban talán a leggyakoribb: az, ha valamire egyáltalán nincs adatunk. Nem írták össze a kérdéses időszakban a népess é g s z á m o t , nincs meg az a n y a k ö n y v , nem ismerjük egy nagy járvány pusztításának számszerű a d a t a i t , nem jegyezték fel a vándorlási a d a t o k a t , s t b . Ebben az esetben is lehet és kell valamit tenn ü n k , a demográfia strukturális összeüggésen f e n n á l l n a k , folyamatai működnek akkor is, ha nincs róla a közünkben számszerű dokum e n t u m . Óvatos formában analógiákhoz folyamodhatunk (más terület illetve más korszak megfelélő a d a t a i h o z ) , alternatív számításokát v é g e z h e t ü n k , b e c s l é s e k k e l p r ó b á l k o z h a t u n k , csak arra vigyázzunk, hogy ne legyenek azok túl m e c h a n i k u s a k , hanem próbálják figyelembe venni a z t , hogy a népességi struktúrák és jelenségek erős térbeli és időbeli eltéréseket m u t a t h a t n a k . A számításokra az a tény teremt lehetőséget, hogy a n é p e s e d é s folyamata, mely a népesség struktúrájával szorosan ö s s z e f ü g g , tulajdonképpen egy g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i , ideológiai tényezőkkel szorosan összefonódó b i o l ó g i a i folyamatnak is tekinthető s mint ilyen, talán a legegzaktabb társadalmi mozgások e g y i k e . A népességi folyamatok nagyrészt m o d e l l e z h e t ő k , a folyamátok e r e d m é n y é i számítógépes szimuláció segítségévél több variánsban előállítha-

-

444 .-

h a t ó k , visszamenőleg és előre számíthatók. A struktúrák és folyamatok összefüggései a múltra nézve is é r v é n y e s e k , legfeljebb a paraméterek némileg mások.: Tehát például adott n é p e s s é g n ö v é k e d é si

ütemhez

szerinti

adott mértékű termékenység, h a l a n d ó s á g , kor- és

nem


struktúra

illetve adott n é p e s s é g n a g y s á g h o z

tíz

évvel

előbb

vagy később meghatározható n a g y s á g r e n d d e l kisebb vagy.

gyobb

számú népesség tarto'zik.' Ugyanígy adott mértékű

na-

termékeny-

séghez adott mértékű házas és házasságon kívüli t e r m é k e n y s é g , házasodási taink

kor és coelibátus arány tartozik és így t o v á b b . Ha ada-

bárhol ellentmondanak egymásnak -ez az e l l e n t m o n d á s

őrizhető kész

más időszakból származó más terület adataival

ellen-

illetőleg

modellszámításokkal való összehasonlítás révén- akkor

forrásaink események

vagy

egyike-másika tartalmaz rossz s z á m o k a t , vagy nem várt kö vetkezhettek be (pl. hirtelen m i g r á c i ó , nagyobb

jár-

v á n y , a termékenység hirtelen lecsökkenése a férfinépesség

elhur-

colása k ö v e t k e z t é b e n , stb.). Utóbbiakat azonban valamilyen

formá-

ban ellenőrizni lehet és ellenőrizni is k e l l . Vegyünk 50

egy p é l d á t , hogy a fentiek világosabbak l e g y e n e k .

ezrelékes

halandóság általában

születési arányszámú népességben k b . 40

mellett 200

Egy

ezrelékes

k b . 28 év a várható átlagos élettartam

(ami

ezrelék feletti c s e c s e m ő h a l a n d ó s á g o t t a k a r ) , s

15

év alattiak aránya megközelítheti az 50 % - o t . Ha

az

egyik túlságosan eltér a fentiektől -tehát p l . alacsony a

a

adatainkból

év alattiak aránya- akkor a következő l e h e t ő s é g e k k e l állunk

15

szem-

ben : a./ vagy a fiatalok (főként csecsemők) feljegyzése b./ vagy a közelmúltban köztük járvány c./

hiányos,

pusztított,

vagy valamilyen migrációs folyamat torzította el a k o r s t r u k -

túrát; d./

Van még egy további lehetőség i s , de ennek a legkisebb a va-

lószínűsége:

új,

a

demográfusok által eddig fel

struktúrális összefüggésre (Természetesen, gek, ben

fedezett

ha a fenti okok, vagy s p e c i á l i s . c s o p o r t o k , réte-

illetőleg a nők k i m a r a d á s a , részleges felvétele k ö v e t k e z t é á

népesség összéírása hiányos, akkor

népmozgalmi fenti

elfogadható

minőségű

statisztika esetében n y i l v á n v a l ó a n túl magasak

nek a számított születési és halálozási A

nem

bukkantunk.

elemzések

lesz-

arányszámok.)

némi agytorna árán minden

olyan

közösség

-

445 .-

adatain elvégezhetők és e l v é g z e n d ő k , ahol népességstruktúrát és népmozgalmat akarunk elemezni és ehhez van viszonylag részletes korstruktúra adatokat szolgáltató összeírásunk (nem kell feltétlenül névszerintinek l e n n i e ) és a n y a k ö n y v ü n k . 2 . 4 . Összefoglalás helyett engedjenek meg még egy gondolatfelvetést. Senki nem tette ugyan s z ó v á , de talán egyesekben felvetődhetett a gondolat: szép dolog -vagy méginkább bonyolultaz a történelmi d e m o g r á f i a , de tulajdonképpen hogyan kapcsolódik a társadalomtörténet tárgyalt témáihoz azon t ú l m e n ő e n , hogy alapja az e m b e r , és esetenként a kettő forrásai azonosak illetve egyik-másik jelensége illetve struktúraeleme -talán leginkább a házasságkötés illetve a család és háztartás- rendkívül erős társadalmi-gazdasági vonatkozásokat hordoz m a g á b a n . Azt h i s z e m , ennél sokkal erősebb a demográfia és a társadalom struktúrái és jelenségei közötti k a p c s o l a t . Hadd villantsak fel utalásszerűén néhány ö s s z e f ü g g é s t . Mint az a választói névjegyzékeket tárgyaló előadások és hozzászólások során a v á l a s z t ó k r ó l , vagy Holló Szilvia és Tóth Judit referátumában a foglalkozási és státus csoportokról e l h a n g z o t t , a társadalom egyes csoportjainak sajátos (és egymástól gyakran e l t é r ő ) nem- kor- és családi állapot szerinti struktúrája van. Saját falusi háztartás-szerkezettel foglalkozó kutatásaim alapján á l l í t h a t ó , hogy a vagyoni-társadalmi értelemben vett z s e l l é r á l l a p ö t , mely a viták kapcsán többször is előker ü l t , az esetek számottevő részében eléggé szorosan összefügg bizonyos struktúrális jellemzőkkel - úgy is f o g a l m a z h a t n é k , hogy bizonyos k o r c s o p o r t o k b a n , azon belül bizonyos családi állapotú személyek körében az átlagosnál lényegesen gyakoribb a zsellér állapotúak e l ő f o r d u l á s a . A viták során sok szó esett egyes társadalmi rétegek megjelenéséről illetve eltűnéséről is. Nem esett szó azonban a r r ó l , hogy a termékenységnek és halandóságnak foglalkozási- és statuscsoportonként sajátos mintái l e h e t n e k . M á s k é p p e n , demográfiailag fogalmazva: az egyes társadalmi csoportok ú n . differenciális termékenysége és halandósága eltérő l e h e t . Megint másképp közelítve a kérdéshez: a társadalmi emelkedéshez p l . nagyon gyakran szorosan kapcsolódhatnak házasodási és termékenységi stratégiák; házasodási stratégia alatt pedig nem pusztán a házassági mobilitást ért e m , hanem a házasságkötés időpontjának megválasztását (előreho-

-

zását

446 .-

vagy e l h a l a s z t á s á t ) , a választott partner kor- és

állapot

családi

szerinti megválasztását (vagy e szempontok h á t t é r b e

lyezését egyéb p l . vagyoni és státustényezők

he-

mögött).

Ugyanilyen s t r a t é g i á k r ó l , ugyanilyen ö s s z e f ü g g é s e k r ő l

beszélhe-

tünk természetesen az együttélési formák (a család- és h á z t a r t á s szerkezet)

m e g v á l a s z t á s á b a n , a migrációs mozgalomba való

csolódásban vagy be nem k a p c s o l ó d á s b a n , azon belül annak ző

típusai

nyos-

-szezonális-állandó, közeli-távoli, . csoportos-magá-

közötti v á l a s z t á s b a n . A sort folytathatnám egészen

hogy

némely rétegződési elméletek szerint a társadalmi

désnek

vagy

állapotát,

egy ó n . demográfiai szinje i s . Ez az egyén

családi

k o r á t , fizikai állapotát r é t e g k é p z ő t é n y e z ő k é n t

házasodási e s é l y e i t , Végső soron a társadalomban

pozícióját. ható

addig, rétegző-

li, mely részben meghatározza m e n t a l i t á s á t , m u n k a v é g z é s i gét,

ros

bekapkülönbö-

keze-

képesséelfoglalt

De nemcsak ilyen "kézzel fogható" területeken

mutat-

ki a demográfia és a társadalmi mozgások és struktúrák k ö l c s ö n h a t á s a . Valószínű p é l d á u l , hogy egy társadalom

litását,

értékrendjét

egyedei

milyen

halállal

lén/egesen

befolyásolja az,

gyakorisággal és milyen formában

hogy

annak

találkoznak

(demográfiailag fogalmazva milyen magas a szóban

társadalom

h a l a n d ó s á g a ) . T u d j u k , hogy a h a g y o m á n y o s

minták

uralmának

előtt-

élete

időszakában

-Magyarországon az

demográfiai 1870-es

évek

során szinte mindenki tanúja lehetett 10-20

húsz

végig

éven-

néznie testvérei közel

felének

jár-

korai,

éves koruk előtt bekövetkezett halálát s ritkán érte meg

felnőtt tással

a

kort úgy,.hogy mindkét szülője életben v o l t . B i z t o s , b á r

egyelőre van

kellett

a

forgó

ként egy nagyobb t ö m e g e k e t , néha emberek százezreit elragadó ványnak,

szo-

menta-

számunkra nehezen mérhető a z , hogy mindez alapvető volt a kor emberének g o n d o l k o d á s á r a . Nem e g y s z e r ű e n

tehát

események

s z ó , hogy egy adott társadalom egyedei a

haarról

népmozgalmi

során jelennek meg illetve tűnnek e l , hanem a d e m o g r á -

fiai jelenségek és struktúrák a társadalom szinte minden m e g n y i l vánulásában

jelen vannak, azt vagy n y í l t a b b a n vagy

b e n , de b e f o l y á s o l j á k .

áttételeseb-

- 447 .-

Jegyzetek Willigan J. D e n n i s - L y n c h , Katherine A.: Sources and methods of historical d e m o g r a p h y . New Y o r k - L o n d o n , 1982. A régebbi módszerek összefoglalását magyarul l d . a Szabady Egon szerkesztésében megjelent kötetben (Bevezetés a demográfiába. B p . 1 9 6 3 . ) . Az ó j a b b , részben a történeti elemzések során is használható módszerekre nézve jól hasznosítható a "Demográfia" c . folyóirat 1 9 6 2 . óta megjelent 25 é v f o l y a m a . Különös figyelembe ajánlhatom ennek "Szemle" r o v a t á t . A paleodemográfia közvetlen adatok hiányában tárgyi forrásanyagra (csontvázleletekre, s í r f e l i r a t o k r a ) támaszkodva közvetett módon igyekszik egy történeti népesség demográfiai jellemzőinek r e k o n s t r u k c i ó j á r a . - L d . bővebben Nemeskéri János: A paleodemográfiai kutatások archeológiai és antropológiai feltételei (Demográfia (13) 1970. 1 - 2 . s z . 32-72.); v ö . Fügedi Erik: A középkori Magyarország történeti .demográfiájának mai állása (Demográfia (12) 1969. 4 . s z . 5 0 0 - 5 0 7 . ) . Fügedi Erik: A X V I I I . századi lélekösszeírások története (Demográfia (9) 1966. 3 . s z . 366-300.); Dányi Dezső: Az 1777. évi lelkek összeírása (Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. B p . 1 9 6 0 . , 167-193.); Thirring Gusztáv: Pest város népessége az 1 7 7 1 - 1 7 8 1 . évben (Magyar Statisztikai Szemle (11) 1933. 153-160.). Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József k o r á b a n . B p . 1 9 6 0 . , Dányi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi n é p s z á m l á l á s . B p . 1 9 6 0 . , Dányi Dezső: Az első magyar népszámlálás és előzményei (Történeti Statisztikai Tanulmányok 4. B p . 1 9 8 0 . 109-215.). Thirring Gusztáv: Buda népessége a X I X . század elején (Fővárosi Statisztikai Havifüzetek (334) 1901. 1 - 1 6 . ) ; u ő . Népesedésünk kútforrásai a múlt század első f e l é b e n . B p . 1903.; v ö . Az 1804. évi népösszeírás (Magyar Statisztikai Szemle (14) 1 9 3 6 . 1-21.); v ö . Faragó Tamás: H á z t a r t á s s z e r k e z e e t és falusi társadalomfejlődés M a g y a r o r s z á g o n , 1 7 8 7 - 1 8 2 8 . (Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. B p . 1 8 7 7 . 1 0 5 - 2 1 4 . ) . Salamon Lajos: Megemlékezés egy száz év előtti népszámlálásról (Történeti Statisztikai Közlemények 1 9 5 7 . 2 - 4 . s z . 8398.); Thirring Lajos: Az 1 8 6 9 - 1 9 8 0 . évi népszámlálások története és jellemzői'. I. (1869-1910) B p . 1 9 0 3 . Ember Győző: Jobbágyvándorlás és jobbágyvédelem a X V I I I . század első felében (A g r . Klebelsberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve (6) Bp. 1936. 143-174.); Balogh István: Szabolcs megyei p á s z t o r ö s s z e í r á s 1796-ból (Éthnographia (70) 1959. 291-312.); Füves Ödön: Görögök a Duna-Tisza közén (Antik Tanulmányok (13) 1966. 92-98.); Petri Edit: A k e c s k e m é t i görög kereskedők története a X V I I I . században (Cumania (B) 1 9 7 5 . 17-72.); Héiczinger János: Fejezetek a cigánykérdés alakulásáról (Fejér megyei történeti évkönyv (12) Székesfehérvár 1 9 7 8 . 153-253.); Móró Mária Anna: Mária Terézia cigány-rendeletei és á Baranya megyei cigányösszeírások 17751 7 7 9 . (Baranyai helytörténetírás 1978. Pécs 1979. 205-301.); Faragó Tamás: Falusi iparosok a Pilisben és Buda környékén a X V I I I . században (III. Nemzetközi K é z m ű v e s - I p a r t ö r t é n e t i Konf e r e n c i a , Veszprém .1978. november 2 2 - 2 4 . Veszprém 1 9 7 9 . 181188.); Údor Imre: az 1809. évi nemesi összeírás f o r r á s é r t é k e , felhasználásának lehetőségei (A. Varga László

-

8

9

10

11

12 13

14

15

448 .-

(szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 1. T á r s a d a lomtörténeti módszerek és forrástípusok. 1 1 1 - 1 2 4 . , D a r k ó Jenő: Görögkeleti egyházszervezet és a népesség a X V I I I . században M a g y a r o r s z á g o n . Egy összeírás tanulságai - u o . 153166.). A zsidóösszeírásokra vonatkozóan ld. a Magyar Zsidó okmánytár 7., 13., 15-18. k ö t e t e i t , a különböző felekezetek egyházi személyzetére vonatkozókat pedig Felhő Ibolya-Vörös Antal: A Helytartótanácsi levéltár (Bp. 1961.) c . munkájáb a n , a megfelelő helytartótanácsi, ügyosztályok i r a t a n y a g á n a k ismertetésénél. Bakács István: A dicalis összeírások (Kovacsics József: szerk: A történeti statisztika f o r r á s a i . B p . 1957. 51-81.); Soós Imre: Heves és Külső-Szolnok megye 1 7 7 2 - 1 8 4 9 . évi rovásadó ö s s z e í r á s a i . Eger 1 9 7 3 . Tanulmányok Heves megye t ö r t é n e téből; N.Kiss István: Az 1707. évi Rákóczi-féle dicalis conscriptio (Közpeczi Béla-Hopp Lajos-R.Várkonyi Ágnes szerk.: R á k ó c z i - t a n u l m á n y o k . B p . 1 9 8 0 . 87-112.); Hársfalvi Péter: Adatok a Szabolcs megyei cselédnépesség l é t s z á m á r ó l a XVIII. s z á z a d b a n , dikális összeírások vizsgálata alapján (Agrártörténeti Szemle (5) 1963. 3 . s z . 399-408.); Perjés Géza: A statisztikai szemlélet elemei a X V I I I . század eleji adóösszeírásökban (Statisztikai Szemle (46) 1968. 1 0 . s z . 10371045.); uo.: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gépi feldolgozása a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve V I . Debrecen 1 9 7 9 . 33-110.); Bottló Béla: Az 1 8 2 8 . évi országos összeírás (Kovacsics József: i.m. 242-272.); ld. még a 2 4 . jegyzetet. Csak ízelítőül néhány tanulmány: Házi Jenő: A.z első n é p s z á m lálás Vas megyében az 1687-89. években (Történeti S t a t i s z t i kai Közlemények 1957. l.sz. 4 - 2 5 . ) ; Pfeiffer János: A veszprémi egyházmegye legrégibb égyházlátogatásai 1 5 5 4 - 1 7 6 0 . Veszprém; Timár Péter: Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekről (Acta Histórica (75) Szeged 1983. 4 3 - 4 7 . ) . Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a X V I I I . század k ö z e p é n . .Pilis-Buda környéki birtokos paraszti Háztartások 1745-1770 k ö z ö t t . B p . 1985. (Történeti Statisztikai Füzetek 7 . ) Forráskritikailag használható fel-dolgozásukról nem tudunk. Használható adatoka1;i tartalmaz viszont Fallenbühl Z o l t á n : A tiszti címtárak története M a g y a r o r s z á g o n , c. tanulmánya (Történeti Statisztikai Tanulmányok 3 . B p . 1977. 3 0 5 - 3 2 3 . ) . Maksay Ferenc: UrbáriHimok = Kovacsics József (1957) i . m . 1191 4 4 . , uo.: U r b á r i u m o k , X V I - X V I I . s z á z a d . B p . 1 9 5 9 . Ila Bálint: A dézsmajegyzékek mint a történeti statisztika forrásai (Kovacsics József i.m. 1 9 8 7 . 82-118.); v ö . N . K i s s István: A mezőgazdasági népesség fluktuációja és az extraneus birtoklás a Hegyalján (Makkai László szerk.: J o b b á g y t e lek és parasztgazdaság az örökös jobbágy kialakulásának koráb a n . Tanulmányok Zemplén megye X V I - X V I I . századi a g r á r t ö r t é n e t é b ő l . B p . 1966. 1 9 - 2 8 3 . ) . * Benda Gyula: Fényes Elek forrásai (Agrártörténeti Szemle 1981. 3 - 4 . s z . 365-380.); Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése. B p . 1 9 6 6 . (A N é p e s s é g t u d o m á n y i Kutató Csoport Közleményei 13.). * Ld. erre vonatkozóan "A pilisi járás népességi adatai a X I X . század k ö z e p é n . Leíró statisztikánk n é p e s s é g t ö r t é n e t i forrásértéke" c . , a Dunántúl településtörténete V I I . konferenciáján (Veszprém, 1987. október 1 9 - 2 1 . ) tartott előadásomat.

-

16 17

18

19

20 21

22 23 24

25 26 27

28

449 .-

(Sajtó alatt.) Thirring Gusztáv: i.m. 1930. 7 - 8 . 159-160. Dávid Zoltán: Az 1738-40. évi pestisjárvány Magyarországon (Orvostörténeti Közlemények (69-70) 1973. 75-130.); B.Lukács Ágnes: Az 1 8 3 1 - 3 2 . évi magyarországi kolerajárvány néhány jellegzetessége (uo. '(40) 1966. 71-137.); J.Fráter Zsuzsa: Az 1855. évi kolerajárvány M a g y a r o r s z á g o n . B p . 1980. (Történeti Statisztikai Füzetek 5.).; Mádai Lajos: Az utolsó nagy kolerajárvány demográfiai képe Európában és az Egyesült Államokban (1872-1873.) Bp'. 1983. (A Népességtudományi Kutató Intézet jelentései 9.).;; v ö . B.Lukács Ágnes: Adalék az 1820-as évek halandósági viszonyaihoz Magyarországon (Történeti Statisztikai Évkönyv 1 9 6 5 - 6 6 . B p . 1960. 2 4 1 - 2 6 2 . ) . Fügedi Erik: Római katolikus anyakönyvek Magyarországon 1895ig (Történeti Statisztikai Tanulmányok 4. B p . 1 9 8 0 . 217230.); Gáthy Zsolt: Anyakönyvvezetési szabályok kialakulása az esztergomi főegyházmegye t e r ü l e t é n . B p . 1942. Fáy András: Adatok Magyarország bővebb i s m e r t e t é s é h e z . Pest e n , 1854.; vö. B.Lukács Ágnes: A halandósági viszonyok néhány vonása Magyarországon a X I X . század első felében (Demográfia (12) 1969. 1 - 2 . s z . 7 2 - 7 8 . ) . Ld. Felhő Ibolya-Vörös Antal: i.m.-ben a megfelelő ügyosztályok feladatéinak leírását". C s o e r n i g , Karl: Ethnographie des Österreichischen Monarchie Bd. 3., W i e n , 1855.; vö. Fricsy Ádám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban (Baranyai hélytörténetírás 1978. 151-204.): Faragó Tamás: i.m. 1985.; v ö . Mándoki László: A kölkedi népszámlálás 1816-ban (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1968. 215-224.). Benda Gyula: Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a X V I I I . század k ö z e p é n . Parraghy László h a g y a t é k a . (Agrártörténeti Szemle (26) 1984. 1 - 2 . s z . 1 - 8 4 . ) . Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio kor á b a n , 1 7 2 0 - 1 7 2 1 . B p . 1896. (Magyar Statisztikai Közlemén y e k . Új folyam X I I . ) - kritikájára ld. Dávid Zoltán: Az 1 7 1 5 - 2 0 . évi összeírás (Kovacsics József: i.m. 1 9 5 7 . 145199.). Bácskai Vera: A területi állami levéltárakban őrzött feudális kori összeírások jégyzéke. B p . 1965. 1 - 3 . k ö t e t . Dr.Thirring Gusztáv élete és munkássága 1 8 6 1 - 1 9 4 1 . B p . 1 9 6 2 . ELTE ÁJK Statisztikai iTanszék. Még az azonos évben készült ugyanazon összeírás két apparátus (megyék, h a d s e r e g ) által történt összegzése is eltérő eredményeket adott 1785-ben (Thirring Gusztáv: i.m. 1 9 3 8 . 7.). •••••}•_ Ez történt p l . a cigáhyösszeírások esetében ( C z o e r n i g , Kari: i.m. 1855. 189-191.). ; ;

-

450 .-

N.Kiss István: A DÉZSMAJEGYZÉKEK ÉS A RÁKÚCZI-FÉLE

DICALIS

C 0 N S C R I P T I 0 , MINT FORRÁSOK A

dézsma

(regesta decim'arum) a l e g á l t a l á n o s a b b , legrégibb

legrészletesebb eredetű,

de

adónem

történetünkben. A

a püspöki levéltárakban

tizedjegyzék

fellelhető

és

egyházi

dézsma-könyvek

forrásértéke demográfiai szempontból úgyszólván semmi: csak

falu-

nevek és megváltási ö s s z e g e k . Csak néhány helyen maradt ránk szabályos d é z s m a j e g y z é k , mint o l . a győri p ü s p ö k s é g h e z tartozó ruszti s z ő l ő h e g y e n . A

X V I . század közepétől a dézsma kamarai bérlet; behajtása

ál-

lami adóként t ö r t é n i k . E r d é l y b e n , az ö n á l l ó s u l á s s a l e g y ü t t , a tizedadót

álla m o s í t o t t á k . Rákóczi ugyancsak állmosíttatta és a ku-

ruc állam bevételévé tette a dézsmát. Behajtását zött

a királyi kamara más m e g y é k b ő l származó és e l l e n ő r -

szolgabírákra

el.

Maga

együtt,

a

b í z t a , akik egységes módszer szerint

d é z s m a j e g y z é k , különféle számlákkal

és

jártak

nyugtákkal

hivatalos igazolásként a kamara irattárába k e r ü l t .

bízhatósága erősen

a X V I . században szinte 100 % - o s , a X V I I .

hanyatló és a X V I I I . s z á z a d b a n , földesuraktól

tömeges

Meg-

században támogatott

mentességek r é v é n , már csak 5-10 %-os h a t á s f o k ú . Az

ad-

minisztráció működéséről Ila Bálint k é s z í t e t t az 1950-es évek végén

tanulmányt.

Az dal

1960-ban kiadott Dézsmajegyzékek 1100 oldalából k b . 900 olrendszerezett

Közép-Szolnok 1549

és

f o r r á s k ö z l é s . B o r s o d , H e v e s , B e r e g , Bihar

vármegyék 2

100.000

és

időmetszetben, jobbágygazdaság

adta.

dézsmajegyzékek hasznosításának köre a gazdaság- és társada-

lomtörténetben tenként adott

igen s o k r é t ű . Az általunk feldolgozott s 2

:

20-25 ezer km -es területről származó anyag

metsze-

lehetőséget

20-30 ezer jobbágycsalád v i z s g á l a t á r a . Ennek főbb k u t a t á s i

eredményei a következők 1./

anyagát ö s s z e g e z t e négy

1600 k ö z ö t t . Összesén mintegy

elemzését A

1

A

nyésztés

voltak.

gabona- és bortermés m é r e t e i n e k , a

juhtartás,

sertéste-

és méhészet eredményeinek e l e m z é s e ; egyéni illetve ösz-

-

451 .-

szefoglaló

adatok, átlagok n y e r é s e . Az 1550 körüli metszet sze2 öt m e g y é b e n , 18 ezer km -en 26 ezer család 312 ezer mázsa

rint, gabonát

és

85 ezer hl bort terme l t .

3

Ez átl agosan

familiánként

12 q búzát és 3,3 hl bort j e l e n t e t t . 2.1

A

parasztság differenciálódása a terméseredmények

tehát 50

alapján,

a vagyoni helyzet s z e r i n t . A kategorizálás alapja: 1 0 , 2 5 ,

vagy annál több kalangya gabona illetve 2 , 5 , 5 , 0 , 10 vagy an-

nál

több hektoliter b o r . Meghatározható az önellátás mértéke

és

az

árutermelés; árutermelő a középparasztság egy része és a . 104 -15 %-nyi g a z d a g p a r a s z t s á g . 3./

Az

ú n . föld- vagy termés nélküli r é t e g , amely nem azonos

napszámban

a

dolgozók nagyobb c s o p o r t j á v a l . A valóban föld nélküli

réteg a szölő-monokulturás vidékeken általában m a g a s a b b . Borsod v m .

1576-ban

Bihar v m . Bereg vm.

1600-ban 1585-ben

6 % 11,5%

" "

Bereg v m .

1600-ban

22,6 %

"

1

Pl.

5 % föld nélküli

Bereg v m . adatai a síkvidéki részre vonatkoznak, ahol viszonylag túlsúlyban voltak a s z ő l ő h e g y e k . 4./ Megállapítható a mezővárosok gazdasági-szociális nak ben ra.

struktúrájá-

kialakulása a X V I . század második felében. Példa két

megyé-

a népesség és a termelés abszolút koncentrálódásának

arányá-

6

Heves vármegye 1 T oppidumában található a népesség

47,8 %-a

a szántóterület

33,6 %-a

a szőlőterület

89,1 %-a

a gazdagparasztság

67,1 %-a

Bihar vármegye 8 oppidumában található a népesség

53,5 %-a

a szántóterület

40,2 %-a

a szőlőterület

64,3 %-a

a gazdagparasztság

67

(1576):

(1599):

%-a

Gazdagparászti tömörülést a mezővárosokban nemcsak a bor monokultúra

hívhatott életre, hanem az állattenyésztés és

kereskedelmi

okok is; 1560-ban Kálmáncsehi oppidum (Somogy vm.) p l . a marhakereskedők tömörülésének központja

volt.

- 452 .-

5./ ja

Mennyiben hasznos demográfiai forrás a dézsmajegyzék?

Megad-

valamennyi a gabona, b o r , méz és juh termelésre vonatkozó

egyeztethető

család-listát.

f l u k t u á c i ó , vagyis a helybeliek és az idegen-birtokosok A

a

aránya.

dézsmajegyzék a c s a l á d r a , mint termelési üzemegységre

zik

és

Megállapítható a dézsmák alapján

vonatko-

és a családfőt, esetleg az özvegy-családfőt nevezi m e g .

Hét

?

vármegye átlagaban az egy km -re eső családszám eléggé v á l t o z ó . összesen

3 bázis megyében

a többi 4 megyében

1550-ben.

1,39 család

1,20 család

2,97 család

1570-ben

1,58 "

1,44 "

2,29 ."

1585-ben

1,16 "

0,94 "

1,45 "

1600-ban

1,03 "

0,94 "

1,18 "

A

"többi"

és

megye c s o p o r t j á b a n , ahová az inkább síkvidéki

gabona

bór monokultúrás járások tartoztak, a familiaszám kétszer

ak-

kora volt a X V I . század derekán és még a 15 éves háborúban is magasabb s

v o l t , mint a sík és' hegyvidéki regiókat egyaránt

felölelő

így az átlagot megtestesítő "bázis m e g y é k b e n " . A reális népsű-

rűség

meghatározásához

adatait vehetjük Külön

alapul.

éppen ezért csak a bázis megyék

probléma a dézsmalisták illetve az urbáriumok

jegyzékeinek

átlagos

7

egybevetése.

kimutatási

Az 1570-es években a tokaji

uradalom

hat

helységének elemzése a következő átlagot a d j a . A 780

Ság

megoszlása: 30 % mint csak ú r b é r e s , 40 % úrbéres és

parasztként, rasztként nem

míg valamivel több mint 30 % csak d é z s m a f i z e t ő

szerepelt.® Egyedül az úrbéres vagy

lehet

biztonságosan az össznépességre

dézsmajegyzékek hatunk,

ami

gazdadézsmás

az

pa-

tizedjegyzékekből

következtetni;

csak

alapján a paraszti népesség 75-80 %-ával számolössznépesség 65-70 %-át tette k i , de

csupán

a

XVI. században. A

fluktuáció

lényegében a dézsmaköteles termelők

gyorsütemű k i c s e r é l ő d é s e . A folyamat csaknem mindenütt

tömeges

hető,

eltérései

kezdő

év népességének csak 40-42 h-a m a r a d t a következő

során.

A

s z é l s ő s é g e s e k . Falun és mezővároson e g y a r á n t

hiányzó k b . 60 %-ot részben a t e r m é s z e t e s

a

évtized

halandóság,

részben a fluktuáció o k o z t a . A határban újonnan birtokot tek

és

megfigyel-

szerzet-

folyamatos beáramlása pótolta ezt a h i á n y t , ezért a l a k o s s á g

létszáma

a megvizsgált 10 évben l é n y e g é b e n , a fluktuáció

ellené-

-

re sem

453

-

9

változott.

Az idegenből származó új birtokosok elsősorban szőlőmívelők. Extraneusoknak nevezték őket s fluktuációjuk lényegesen különbözött a helybeli j o b b á g y o k é t ó l . Ugyanis az extraneusoknak sokkal erösebb volt a fluktuációja, mint a helybeli parasztoknak. A kezdő év népességéből közülük 10 év múltán csak 20-25 % maradt a he1 l y é n . " Eszerint a fluktuáció tendenciája Ugyanazokban a helységekben k b . kétszer olyan erős az extraneus b i r t o k o s o k n á l , mint a helybelieknél. Másik

nagy

történeti

Rákóczi-féle

demográfiai forrásunk a

1707. évi dicalis c o n s c r i p t i o .

11

még

kiadatlan

Ez a tetemes

for-

2

r á s c s o p o r t , mint általános jövedelemösszeirás 97 ezer km -re terjedt k i . Ez a felvétel k i v é t e l t , korábbi mentességeket nem ismerve,

háztartásonként

bármiféle magyar

jövedelmét

haladva minden 16 évesnél

és hasznát számba vette. Egyedüli módon

Rákóczi-féle

az ugyancsak mentes önkéntes katonákat és a

szegényeket megadták, Tíz

kiter-

tanítókat nincstelen

is összeírták;, A 16 évnél idősebbek számát konkrétan így

pótolni.

a kutatónak csak á 16 év alatti gyermekek

számát

12

megyében

vizsgáltuk

A a

illetően.

conscriptio a lakosság minden rétegére

Eszerint a részben mentes n e m e s e k e t , papokat és

valamint

kell

a

élet egészét átfogó felvétel konkrét adatokat közöl

népesség számát, sűrűségét és megoszlását jedt.

személy

történelemben, az összeírás a nemességre is kiterjedt!

gazdasági A

idősebb

és k e r ü l e t b e n , illetve 9 városban és

a népesség c s a l á d s z e r k e z e t é t . Eszerint a

oppidumban km -enkénti

népesség átlaga falun 1,96Í varoson 6,88 familiát tett k i . Össze? 2 sítve 15.197 km -en 30.876 c s a l á d , átlagosan egy k m - e n 2,03 familia é l t . A szilárdan kézben tartott kuruc állam területén -97 ezer

2

•

km - k b . egy millió ember lakott! Az Erdély és Horvátország 2 n é l k ü l i , akkori magyar királyság 190 ezer km -nyi területén kb. 1,7-1,8 millió lélek élt a 1 8 . század Az

elején.

13

2

ú n . dica-terület, vagyis a kuruc államterület (97 ezer km ) és a töröktől felszabadult terület (93 ezer km ) között jelentős népsűrűségi különbség m u t a t k o z i k . A néhány évvel későbbi 1715. évi összeírás szerint a volt kuruc területen 81,5 e z e r , míg a dé14 li részen csak 57 ezer háztartást írtak ö s s z e . Ez azt j e l e n t i , hogy. már 1707-ben is a királyi Magyarország északi felében élt a

-

454 .-

lakosság 60 % - a , míg a déli részben csak 40 % - a . A

már említett családszerkezeti elemzés lehetővé tette a k u r u c

államterület letve

k b . egyhatodának vizsgálatát a familia n a g y s á g a

jövedelme

-Hont, vábbá

szempontjából.

Eszerint 1707-ben

Abaúj,

ilKis-

N ó g r á d , K o m á r o m , E s z t e r g o m , G ö m ö r , Pest v á r m e g y é b e n ,

to-

a Jászságban és a Hajdúságban 4,46 fős c s a l á d l é t s z á m o t

ta-

láltunk.

Ugyanakkor Bártf f a, K i s s z e b e n , K é s m á r k ,

Libetbánya, Felsőbánya

Besztercebánya,

Szatmár és Nagybánya c i v i t a s o k b a n , valamint

Németi,

és Rimaszombat oppidumokban a családlétszám

csak

4,0 főt tett k i .

mind

városban

13

nagysága

A népesség abszolút többsége mind

kiscsaládokban élt és családszámuk alatta

falun, maradt

az öt főnek. Utalni

kívánunk

-összeírásban.

a nagycsaládok szerepére a

kuruc

jövedelem-

Városon és falun.együtt a népesség 39 %-a

jómódú-

nak

s z á m í t o t t , de ezeknek csak egy r é s z e , k b . a fele volt

ban

n é p e s , nagy családlétszámú familia! Zömmel a gazdag

való-

nem

voltak egyben népes f a m i l i á k , de valamennyi nagy c s a l á d

családok gaz-

dagparasztok közül került k i . Nagycsaládon a biológiai bázisában kibővült családot é r t i k : házas

t e s t v é r e k , fiak, l e á n y o k , özvegy családfők s t b . C s o n g r á d

és

Jászfényszaru o p p i d u m b a n , valamint a k e c s k e m é t i és r i m a s z é c s i

já-

rásban,

ahol

leginkább

találhatók népes

familiák,

a

mintegy

3.000 család k b . egyötöde tartozott a n a g y c s a l á d o k h o z ! A n a g y c s a ládi

keretben

élő népesség aránya természetesen n a g y o b b , k b .

28 %-ot is e l é r t e .

Ha. egybevetjük a család nagyságának és jövedelmének

mutatóit,

sajátos törvényszerűségre b u k k a n u n k . A tíz megyére k i t e r j e d ő ládlétszámi

a

16

csa-

kimutatásban"a szegényeknél csak 3,1 fő, míg a jómó-

dúaknái 5,5 fő az átlagos c s a l á d l é t s z á m . Ugyanez az arány a városokban lád

3,3 illetve 5,4 fb a gazdagok j a v á r a . Eszerint a n a g y c s a -

legalábbis a X V I I I . század e l e j é n , inkább a jómódúak

jelentkezik,

mint

a szegények k ö z ö t t .

párhuzamos jelenség a jövedelem Mint 5,6

17

A család

körében

kiterjedtsége

nagyságával!

már utaltunk r á , a g a z d a g p a r a s z t i családok nagy

többsége

fős v o l t , de csak k b . egyötödük s z á m í t o t t , a házas

testvérek

és . fiúk famíliáival e g y ü t t , valóban n a g y c s a l á d n a k . Tíz fő fölötti ket,

familiákat azonban csak ott k a p u n k , ahol egyrészt a szolgákat,

másrészt a gazdasági okokból velük

cseléde-

dolgozó

és

-

ott

455 .-

adózó idegeneket is a családi keretbe számítják (az egy

nyéren

ke-

é l é s ) . Az ilyen típusú gazdagparászti családot -jobb

hí-

ján- gazdasági vagy vállalkozói nagycsaládnak neveztük e l . Egy

dicát 2 ökör értékének t e k i n t v e , a jövedelem nagysága és a

család létszáma . . . 18 kult.

közötti

összefüggés az alábbiak

jövedelem nagyság' 5-7 dica 7-10 " . 10-15 "

A

családlétszám

4,7 fő 6,8 " 9,0 "

15-20 "

12,1 "

20

17,6 "

" fölött

ala-

családlétszám ugrásszerű emelkedése csupán azokat a nagycsalá-

dokat

j e l l e m e z t e , amelyek sok cselédet és velük dolgozó

"fógíáTták ga

'

átlagos

szerint

idegent

m a g u k b a . Ez a néhány "száz vállalkozói nagycsalád a ma-

3,6 %-os arányával az összjövedelem több mint 11 %-ával

delkezett;

ők produkálták a m a r h a , a b o r , a méz és a viasz

més nagy részét és az exportra kerülő mennyiség

renter-

zömét.

Ez a csoport a paraszti famíliák harmincegyed r é s z é t , a gazdagparasztságnak vedelmük Jászságban

pedig tizenketted részét tette k i . Átlagos évi jö-

értéke családonként 30-40 ökör értékével ért f e l , de a

65 ökör árát is elérte! Ez azt j e l e n t e t t e , hogy

vállalkozói nagycsalád évi hozama háromszorosan-ötszörösen múlta

a gazdagparasztokra általában jellemző jövedelmi

Bejezésül en

gazdag

épült.

a a

felül-

szintet.

ismételten arra kívánunk u t a l n i , hogy ez a kiemelkedőés tevékeny réteg kivétel nélkül nagycsaládi

bázisra

-

456 .-

Jegyzetek 1

2 3

4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

lia Bálint: A dézsma adminisztrációja (Levéltári Közi. 1940/1941.) és uő.: A d é z s m a j e g y z é k e k , mint a t ö r t é n e t i statisztika forrásai (in: A történeti statisztika forrásai. Szerk.: Kovacsics J ó z s e f . B p . 1 9 5 7 . 9 4 - 1 1 3 . ) . N.Kiss István: 16. századi d é z s m a j e g y z é k e k . B p . 1 9 6 0 . 1 1 2 0 . N.Kiss István: Volume et production des e x p l o i t a t i o n s p a y s a n nes en. H o n g r i e , XVI -XVIII s i e c l e s . Base d é m o g r a p h i q u e . et disponibilité a l i m e n t a i r e . In: P r e s t a t i o n s p a y s a n n e s . . . E d s . J.Goy - E . Le Roy L a d u r i e . P a r i s , 1 9 8 2 . (59-73.) 6 3 . N.Kiss: 16. s z á z a d i . . . 1 9 6 0 . 7., 1 0 4 2 - 1 0 4 4 . N.Kiss: 16. s z á z a d i . . . 1 9 6 0 . 1 0 4 5 - 1 0 4 7 . N.Kiss: 16. s z á z a d i . . . 1 9 6 0 . 1 0 5 2 - 1 0 5 8 . N.Kiss István: Új adatok Magyarország demográfiai f e j l ő d é s é hez ( X V I - X V I I . s z á z a d ) . - In: M á l y u s z Elemér emlékkönyv. Szerk.: H.Balázs É.-Fügedi E.-Maksay F . 1 9 8 4 . 2 1 3 - 2 1 4 . N.Kiss István: A mezőgazdasági temelő népeség fluktuációja és az extraneus birtoklás Hegyalján a X V I . század m á s o d i k felében. - In: Jobbágytelek és p a r a s z t g a z d a s á g az örökös jobbágyság kialakulásának k o r s z a k á b a n . S z e r k . Makkai László. B p . 1966. 7 8 . N.Kiss: A m e z ő g a z d a s á g i . . . 1966. 6 7 - 6 9 . N.Kiss: A m e z ő g a z d a s á g i . . . 1966. 1 0 9 - 1 1 1 . N.Kiss István: Az 1 7 0 7 . évi R á k ó c z i - f é l e dicális conscript i o . - In: Rákóczi t a n u l m á n y o k . Szerk.: Köpeczi. B . - H o p p L.-Várkonyi Á . B p . 1960. 87-112. N.Kiss István: Új adatsorok a falusi és városi c s a l á d s t r u k t ú ra elemzéséhez Magyarországon ( X V I I - X V I I I . s z á z a d ) . - O e m o g ráfia 1 9 8 3 . No 1 1 2 . 3 5 3 - 3 5 5 . N.Kiss: Új a d a t o k . . . 1984. 2 1 7 - 2 2 2 . Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában 17151720. Kiadta Acsády I g n á c . Bp. 1 8 9 6 . 6 1 . és 4 9 6 . N.Kiss: Új a d a t s o r o k . . . 1983. 3 5 6 . 3 6 0 . N.Kiss: Új a d a t s o r o k . . . 1983. 3 6 5 - 3 6 7 . N.Kiss: Új a d a t s o r o k . . . 1983. Lásd a 1 5 . j e g y z e t e t . N.Kiss: Új adatsorok 1983. 3 6 8 . N.Kiss: Új a d a t s o r o k . . . 1983. 3 6 7 - 3 7 0 .

-

457 .-

Szaszkóné Sin Aranka: A NEMZETISÉG- ÉS TELEPÜLÉSSTATISZTIKA 1 8 - 1 9 . SZÁZADI FORRÁSAI A

társadalomtörténeti kutatás széles körben használt segédész-

közei,

tájékozódási forrásai a községsoros statisztikai

tartalmazó munkák,

kézikönyvek: történeti f ö l d r a j z o k , leíró

adatokat

statisztikai

h e l y s é g n é v t á r a k , népszámlálások vonatkozó k ö t e t e i .

gyakrabban alapvető

akkor népességi

nemzetiségi, akarunk

nyúlunk h o z z á j u k , ha egy vagy

kor

több

adatairól -a lakosság s z á m á r ó l , és nem s z e r i n t i ,

tájékozódni.

foglalkozási

Leg-

település felekezeti,

megoszlásáról-

A társadalomtudományok művelői által

leg-

gyakrabban

forgatott községsoros kiadványok sora á 1 8 . századtól

napjainkig

t a r t . Ha azonban egy vagy több településre

an

vonatkozó-

idősort állítunk össze e kötetek a l a p j á n , vagy az általuk re-

gisztrált egyes

egységek

körét hasonlítjuk ö s s z e , felfigyelhetünk

kötetek által közölt; adatok m é l y s é g é b e n , és a számba

egységek körében tapasztalható jelentős Az cat

az vett

különbségekre.

egyes források megítélhetősége érdekében több mint egy

tu-

1773 és 1930 között k e l e t k e z e t t , Fejér megye területére

vo-

natkozó

adatközlésnek

a megye településszerkezetére

illetve

a

lakosság számára, felekezeti és nyelvi v i s z o n y a i r a , illetve a megye

településszerkezetére

összehasonlításba

vonatkozó adatait vetettem e g y b e .

Az

o l y a n , széles körben h a s z n á l t , országos szintű

források kerültek b e l e , mint az 1773-as Lexicon L o c o r u m , az 178487-es Elek

n é p s z á m l á l á s , K o r a b i n s k y , V á l y i , L i p s z k y , Thiele és Fényes országleírása és az 1863-as h e l y s é g n é v t á r . A hivatalos sta-

tisztikai

adatgyűjtés

megindulása előtt keletkezett ezen

adat-

gyűjtések kritikai értékeléséhez levéltári a n y a g o t , egyházi sematizmusokat és az 1880 utáni népszámlálásokat használtam Mielőtt vonatkozó nénk,

a

különböző forrásokból ö s s z e g y ű j t ö t t ,

számadatok,,

fel.

1

településekre

megoszlások összehasonlításához

kezdhet-

képet kell alkotnunk az egyes források regisztrációs

gya-

korlatáról Ha tárt,

például azt

kézbe vesszük a l e g ú j a b b , az

1985-ös

l á t j u k , hogy noha az adatközlés lényegében

helységnévközségso-

- 464 .-

ros,

minden

egyes községnél megtalálhatjuk a népesség

megoszlását az

adatok

állnak.

számának

a község területén fekvő települések s z e r i n t , r é s z l e t e z e t t e b b e n , településsorosán is

A

rendelkezésre

községsoros és a településsoros adatközlés á l t a l

gisztrált

egységek különbségét a külterületi lakotthelyek

Történeti

forrásaink megítélésénél, adataik

nál

tehát re-

adják.

felhasználhatóságá-

alapvető fontosságú, hogy tudjuk, hogyan viszonyultak

területi l a k o t t h e l y e k h e z . Lényegében három lehetőség

a.kül-

van:

1./ a forrás regisztrálja a k ö z s é g e k e t , a külterületi

lakotthe-

lyeket, sőt, esetleg a lakatlan területeket is (ezt az utat követi p l . Vályi); 2./ a forrás a népességre vonatkozó adatokat k ö z s é g s o r o s a n szevonva delkező

k ö z l i , de egyben felsorolja mindazon önálló n é v v e l renkülterületi

lakotthelyeket

(például általában a hivatalos 3./

ösz-

i s , amelyek

oda

tartoztak

helységnévtárak);

az adatközlés k ö z s é g s O r o s , de az egybevont k ü l t e r ü l e t i

la-

kotthelyek

nevei nincsenek felsorolva: ilyenek általában a

nép-

számlálási

a d a t k ö z l é s e k . Legtöbb problémát ez utóbbi forma

okoz-

za,

ugyanis történeti anyagnál gyakran alig deríthető k i , hogy a

külterületeket

összevonták-e,

adatok

összevontságának

lehet.

(Nem

600

vagy e g y s z e r ű e n e l h a g y t á k ,

jelöletlensége téves megítélés

m i n d e g y , hogy egy falu maga 1300 l a k o s ú ,

s

az

forrása vagy

fős különálló településből és egy 100 lakosú m a j o r b ó l

két áll.)

A hivatalos statisztika által közölt k ö z s é g s o r o s adatok pedig akkor

okoznak

f e j f á j á s t , .ha módosul a k ö z i g a z g a t á s ,

ugyanis a különböző időpontból származó adatok vá tétele gyakran szinte megoldhatatlan De

esetben

összehasonlítható-

feladat.

tulajdonképpen miért is bír j e l e n t ő s é g g e l a néhány fős kül-

területi ros

ez

lakotthelyek ö s s z e g y ű j t é s e , r e g i s z t r á l á s a ? A

községso-

adatokat összevont formában közlő források m i n d e n k é p p e n

revezetőek.

Erősebb

fél-

népességkoncentrációt m u t a t n a k , mint ami

a

valóságban l é t e z e t t , s ugyanakkor elfedik a t e r m é s z e t i , g a z d á l k o d á s i , művelési feltételek hatására k i a l a k u l t , tájanként tes

t e l e p ü l é s f o r m á k a t . Például a 1 8 . század 70-80-as é v e i b e n

minisztratív zak

jellegze-

intézkedéseket hoztak a tanyák és más magányos

lerombolására,

számlálásban. doníthatunk

de ezeknek nyomát sem találjuk az első

Társadalomtörténeti s z e m p o n t b ó l pedig azért

adhánép-

tulaj-

jelentőséget a magányos t e l e p ü l é s e k n e k , mivel egyéb-

-

459 -

ként a forrásokban ritkán megjelenő marginális társadalmi tokról ,

a feudális társadalom jogi kategóriáival nem

tő személyekről nyerhetünk így Tekintsük si

jellemzőit Fejér megye példáján: A nyomtatásban

gisztrált,

közül a

jellemezhe-

adatokat.

át ezek után néhány fontosabb forrásunk

adatforrások

anyagkezeléhozzáférhető

az 1773-as Lexicon Locorum 73 helységet

népszámlálás 175 helységre

vonatkozóan

re-

tartalmaz

adatokat, Korabinsky helységlexikonából pedig 84 szócikk zott

csopor-

vonatko-

Fejér m e g y é r e . Lipszky repertóriuma 212 Fejér megyei adatot

tartalmaz,

Thiele országleírása 251 településre, Fényes Elek 214

településre

vonatkozóan

keletkezett köteteket

közöl a d a t o k a t . Az 1773 és .1808

források alapján összeállított helységnévtár a fenti levéltári iratok alapján kiegészítve, összesen 279 egy-

ségre

vonatkozóan tartalmaz a d a t o k a t , ezek között a

száma

251.

azonban

között

A

regisztrált egységek számának

települések

jelentős

eltérése

nem jelenti egyben a z t , hogy pusztán e különbség

megkérdőjelezhető például a népszámlálás

alapján

megbízhatósága.

Vályi és Lipszky összeállítása egyaránt törekedett minden területi

egység és az összes település leírására, náluk tehát megta-

láljuk küli

a külterületi l a k o t t h e l y e k e t , de az állandó lakosság nélpusztákat

is.

Mivel Lipszky egyáltalán n e m ,

Vályi

pedig

csak a községeknél ad népességi a d a t o k a t , az általuk közölt pusztákról

nem állapítható meg e g y é r t e l m ű e n , hogy volt-e rajta tele-

pülés vagy s e m . Az itt szereplő nevek mindegyikét lakott területnek

tekinteni olyan módszertani h i b a , ami téves

forrása gyei

következtetések

lehet. Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt me-

összesítő-ívei,

s

'általában a későbbi

népszámlálások

összevonva közlik az egy község területén állt települések ségi

is

népes-

a d a t a i t . Annak é r d e k é b e n , hogy ezek megfeleljenek az össze-

hasonlíthatóság k ö v e t e l m é n y é n e k , az ennél részletesebb

adatközlé-

sek

egyes elemeit együttesen kell figyelembe v e n n i , s az időköz-

ben

bekövetkezett közigazgatási változásoknak megfelelően korri-

gálni.

3

Csak

az

például

a

ily módon egységesített népességi felekezeti

vagy nemzetiségi

adatok

viszonyok

alkalmasak változásának

vizsgálatára. Magyarországon hivatalos

az

e l s ő , az egész ország területére

kiterjedő

nemzetiségi statisztikai adatgyűjtésre az 1 8 5 0 - b e n ,

a

-

katonaság rült ben

segítségével

460 .-

végrehajtott n é p s z á m l á l á s keretében

s o r . Mivel azonban az adatokat k ö z s é g s o r o s akkor

tult,

nem k ö z ö l t é k , s a becses anyag

nagyobbrészt

elpusz-

a legkorábbi településszintű n e m z e t i s é g i adatok az

teljes pont

ke-

részletezettségország

területére csak 1880-ból állnak r e n d e l k e z é s r e . Ez az idővízválasztó a nemzetiségi statisztika történetében: az

követő

tökéletesedése ható

ezt

időszakot az adatgyűjtés növekvő m é l y s é g e és m ó d s z e r e i n e k j e l l e m z i , a korábbiakban pedig egységesen

megbíz-

összeírás hiányában kiegészítő f o r r á s o k r a , b e c s l é s e k r e

kell

hagyatkoznia a téma iránt é r d e k l ő d ő n e k . Mivel g y a k o r i , hogy a nyelvi különbségek felekezeti ket

különbsége-

is jelöltek egy-egy településen b e l ü l , a kérdés ilyen m e g k ö -

zelítésével többen is m e g p r ó b á l k o z t a k . Az

egyes felekezetekhez tartozók számáról viszonylag p o n t o s és

m e g b í z h a t ó áttekintéssel rendelkezünk a római katolikus gek

püspöksé-

általában a 1 8 . század végétől kiadott s e m a t i z m u s a i b ó l és

protestáns

felekezetek

összeírásaiból, névtáraiból. A

felekezeti

viszonyainak megállapítására az 1869-es

a

lakosság

népszámlálás

is v á l l a l k o z o t t . Az 1880-as népszámlálás azonban mégis határkő a felekezeti tok

vizsgálata s z e m p o n t j á b ó l , ugyanis - egyszerre szerezvén

tokat

az egyes személyek felekezeti és nyelvi

adaada-

hovatartozásáról,

konkrét

számításokat is végezhettek a felekezet és a n e m z e t i s é g 4 kapcsolatára vonatkozóan. A több helyen is publikált táblázat alapján

megállapítható,

teljesen

egyértelmű,

kiolvasható:

hogy noha a két adat

összefüggése

de néhány alapvető tendencia

A református valláshoz tartozók 95 %

nem

mindenképpen valószínűség-

gel

magyar a n y a n y e l v ű e k . A délszlávok szinte kizárólag vagy

ró-

mai

k a t o l i k u s o k , vagy g ö r ö g k e l e t i e k . Mivel a két k u l t u r á l i s

cso-

portot

forrásaink

nyelv

elnevezéssel

és felekezet egymáshoz rendelése így viszonylag

mentes. kus,

egyrésze eleve m á s - m á s

5

de

ritkasága

A német nemzetiség vallása t ú l n y o m ó r é s z t római van közöttük evangélikus i s , ezt

azonban

problémakatoli-

viszonylagos

miatt gyakran küiön jelölték is a f o r r á s o k . A

anyanyelvűek

jelöli,

szlovák

e s e t é b e n , noha legnagyobb arányban (68,8 % ) a római

katolikus

vallást követtélc, mégis az e v a n g é l i k u s vallással

való

kapcsolat

vált jellemzően I s m e r t t é , mivel az e f e l e k e z e t h e z

tar-

tozók szignifikáns részét (3 8 %) ők

jelentették.

-

461 .-

Összességében tehát, noha a felekezet és anyanyelv közötti kapcsolat

nem

feltétlenül szoros, á l t a l á b a n , ha t ö b b f é l e ,

egymást

megerősítő vagy kizáró adatot m é r l e g e l h e t ü n k , a felekezeti

viszo-

nyok felhasználhatók bizonyos nemzetiségi arányok b e c s l é s é r e . Mivel

az

anyanyelv a felekezeti hovatartozáshoz hasonlóan

a

vi-

szonylag lassan változó, jellemzők közé t a r t o z i k , a történeti adatok értelmezését is jelentősen segíthetik a nemzetiséget és a felekezeti

viszonyokat teljeskörű adatgyűjtés alapján felmérő nép-

számlálási Az

adatok.

egyes településeken élő nemzetiségi lakosok

azonban kül

valószínűsítése

1 8 . század v é g i , 19. század eleji megerősítő adatok nél-

nem valósítható m é g . A sematizmusok a felekezeti

mellett a n e m z e t i s é g r e , az egyes települések lakóinak

viszonyok anyanyelvé-

re vonatkozóan is fontos f o r r á s o k , mivel gyakran közlik az istentisztelet

nyelvét

anyaegyházaknál hoz

is.

Ez az adat azonban legtöbbször

s z e r e p e l , a csekélyebb népességű

csak

az

leányegyházak-

tartozók nyelvi viszonyai tehát nem deríthetőek fel e forrás

alapján. Az

egyházi névtárak voltak a 19. század leíró

nak, nűleg

ezzel

vonatkozóan pest re

statisztikusai-

köztük Fényes Eleknek is á legfontosabb f o r r á s a i . m a g y a r á z h a t ó , hogy a pusztákra települt -noha

6

Valószí-

lakosságra

felekezeti viszonyaikat a lehetőségekhez

ké-.

rögzítette- az ő országleírása sem közölt adatokat a nyelvv o n a t k o z ó a n . Összességében mind a 1 8 . mind a 1 9 . századi for-

rásokról

m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy az egyes településeken

használt

nyelvekről tájékoztatva többnyire csak a többségi nyelvet

jegyez-

ték fel, két vagy ennél több "divatozó nyelv" kimutatása csak elvétve

fordult

tisztikai lakosság letre,

e l ő . Noha a 18. és 19. században közöltek a

sta-

leírások o r s z á g o s , illetve megyei szintű adatsorokat a nemzetiségi m e g o s z l á s á r ó l , ennél kisebb földrajzi terü-

illetve az egyes településekre vonatkozóan még a felhasz-

nálható források forráskritikai áttekintése sem történt m e g . A

k é r d é s vizsgálatára és a felhasználható forrásanyag

kritikai

áttekintésére azért is különösen alkalmas Fejér m e g y e , mivel Farkas Gábor cikkei nyomán az átlagosnál részletesebben ismert á megye

betelepülésének

iratanyag áll

t ö r t é n e t e , és a telepítésekkel

alapján a 1 8 . század második feléből is

kapcsolatos rendelkezésre

az ott élő családok felekezeti megoszlására vonatkozó

adat,

-

valamint

a

kéziratos nálnak

nemzetiségi megoszlást rögzítő 1850-es anyaga.

az

kí-

ország egészére meglévő, és a vizsgálatba bevont

18-

Ezek

forrásokhoz.

7

megye nem t a r t o z i k , és korábban sem tartozott az

jellemzően tett

népszámlálás

az adatok jó e l l e n ő r z é s i lehetőséget

- 2 0 . századi Fejér

462 .-

ország

nemzetiségek által lakott területei k ö z é . Az

adatbázis

alapján összesen 54 olyan települést

egyesí-

találtunk,

ahol nem magyar anyanyelvű lakosságot is r e g i s z t r á l t a k . Ez

a szám a korábban az egy település - egy nyelv

tükröző képet ton

viszonyokat

forrásokhoz és történeti f e l d o l g o z á s o k h o z képest

eltérő

m u t a t , ezért természetesen m a g y a r á z a t o t is i g é n y e l . E ponérkeztünk

el o d a , hogy a nemzetiségi viszonyok

mellett

azt tükröző forrásokat is alaposabban szemügyre kell

vennünk.

Abból

az

az 54 f a l u b ó l , amelyről 1850 előttről nem magyar

nyelvű

lakosság

jelenlétéről is van adatunk, a h e l y s é g n é v t á r b a n

szerep-

lő

fontosább forrás alapján 39-ről v a l ó s z í n ű s í t h e t ő

négy

tény

már

település vegyes

ez

a

a 1 8 . század végén is. Az e g y e s í t e t t adatok alapján

5

tisztán

nemzetiségiek által l a k o t t k é n t , 31

település

lakossággal (közül'ük 3-ban h á r o m , egyben négy nyelvű

kosságot

j e l e z t e k ) , további három, "elegyes" n é p e s s é g ű k é n t

lajele-

nik meg a f o r r á s k ö z l é s b e n . . A

vizsgált

források pontosságát azon m é r h e t j ü k le,

konkrétan

Fejér megye e s e t é b e n , ha m e g á l l a p í t j u k , hogy a rekonstruált együttesből lyik

az

mindössze kott re.

általa regisztrált 9 település a feltárt

összeírás eseteknek

18 %-a. A Lexicon Locorum a nemzetiségek által i_s

la-

23 településnél (az összes ismert eset 45 % - a ) utal e tényAz 1787-es birtokosösszeírás 31 esetet (57 % ) , Vályi műve 34

esetet Elek

öt legjelentősebb 18-19. századi forrásunk közül me-

mennyit ismert. A leggyengébb eredményt az úrbéri

mutatja:

adat-

(63 33

%),

Thiele országleírása 36 esetet (67

%),

Fényes

esetet (61 %) i s m e r t e t e t t . A megye kivételesen

szeren-

csés

forrásadottsága folytán ismert 54 települése között

csak

6 olyan v o l t , amelyiknél az itt b e m u t a t o t t öt forrás

legalább

egy ne jelezte volna a magyartól eltérő nyelvű

azonban közül

lakosság

jelenlétét. A fa Ivánként egy vagy több nyelvet feltüntető o r s z á g o s ink tűnő

esetébén tehát nem zárható ki a z , hogy az

forrása-

egynemzetiségűnek

falvakban is jelen lehettek k i s e b b s é g i n e m z e t i s é g i

csopor-

- 463 .-

tok,

s

ezek esetenként -a felekezeti kisebbségekhez

tartósan Ekkor gye

fenn is m a r a d h a t t a k , egészen 1880-beli

hasonlóan-

számbavételükig.

-látszólag előzmény hélküli- felbukkanások, mint Fejér mejobb adatottsága b i z o n y í t j a , csak a források korábbi

lanságának

pontat-

eredménye.

Összefoglalóan

m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy a 1 8 - 1 9 . s z á z a d i , a

la-

kosság nyelvhasználatáról adatokat közlő források -bárha egyénenként

és területenként különböző mélységben- együttesen mégis el-

fogadható sebb zik

pontossággal tájékoztatnak egy-egy település

jelentő-

n é p c s o p o r t j a i r ó l . Szemléletmódjukból természetesen

követke-

azonban, hogy a csak néhány családot jelentő n e m z e t i s é g i tö-

redékekBt

többnyire nem t u d t á k , nem is akarták r e g i s z t r á l n i .

az illető nemzetiség felekezeti hovatartozása jellegzetesen kumhoz

Ha

etni-

kötött ( r á c = g ö r ö g k e l e t i , r e f o r m á t u s = m a g y a r ) , jelenlétük a

felekezeti

statisztikák

pontosabb kidolgozottsága ' segítségével

valószínűsíthető, más esetben azonban ez az út nem

járható.

Az egy-egy 1 8 . századi forrás által egynyelvűnek jelölt településen tehát általában nem nyelvileg homogén népesség é l t . A betelepítések, érintő

és az országon belüli -magyart, nemzetiségit

migráció- következményeitől aligha maradt mentes a

hódoltság felekezeti

és nyelvi adatokat közlő történeti források

együttes feltárásá-

is lehetőséget n y ú j t . Megfigyelésük azonban a 1 8 - 1 9 .

adatok

török

alól felszabadult terület sok t e l e p ü l é s e . A k ü l ö n b ö z ő ,

szemlélete t ö b b , 10-30 főből álló nemzetiségi szórvány ra

egyaránt

századi

mellett k é s ő b b i , 1880 utáni nemzetiségi statisztikai

tok támpontul való felhasználását is szükségessé

teszi.

ada-

-

464 .-

Jegyzetek 1

2

3

4 5

6 7

A felhasznált források .a következők: Acsády Ignác: Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720-21. B p . 1 8 9 6 . (Magyar statisztikai k ö z l e m é n y e k . Új folyam. XII.) Az úrbéres birtokviszonyok M a g y a r o r s z á g o n Mária Terézia kor á b a n . 1. D u n á n t ú l . Szerk.: Felhő I b o l y a . B p . 1 9 7 0 . (A Magyar Országos Levéltár és a Központi Statisztikai H i v a t a l kiadványa.) Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeí r á s a . Lexicón Locoruni Regni Hungáriáé Populosorum anno 1773 officiose confectum. B p . Magyar B é k e k ü l d ö t t s é g K . 1 9 2 0 . Magyar Országos L e v é l t á r , H e l y t a r t ó t a n á c s i Levéltár Dep. Urbariale (C 59) F o n s . 9. Circularla 5 6 2 . e s . (1787-es keltezéssel.) Johann Mathias Korabinsky: G e o g r a p h i s c h - H i s t o r i s c h e s und Produkten Lexikon von U n g a r n . P o z s o n y , 1 7 8 6 . Vályi András: Magyar országnak l e í r á s a . 1 - 3 . k ö t e t . Buda, 1796-1799. Az utóbbi négy forrás adatait t e l e p ü l é s e n k é n t ö s s z e g y ű j t v e tartalmazza: Magyarország történeti h e l y s é g n é v t á r a . F e j é r megye ( 1 7 7 3 - 1 8 0 8 ) . Szerk.: Szaszkóné Sin A r a n k a . B p . KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat K . 1 9 8 7 . . Catalogus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Alba-Regalensis pro anno 1 8 1 5 . S z é k e s f e h é r v á r , 1 8 1 4 . Thiele J.C.: Das Königreich U n g a r n . Ein t o p o g r a p h i s c h - h i s torisch-statistisches R u n d g e m ä l d e . 1 - 6 . k ö t e t . K a s s a , 1 8 3 3 . Fényes Elek: Magyar országnak 's a ' hozzá kapcsolt t a r t o m á nyoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekint e t b e n . 2. j a v . kiad. 1. kötet. P e s t , 1 8 4 1 . Magyarország helységnévtára. K ü l ö n f é l e k o r m á n y z a t i ágak szerinti beosztás k i m u t a t á s á v a l , amint ez az 1 8 6 3 . év elején f e n n - á l l o t t . Összeáll, és kiad.: B . - R . - A . - P . P e s t , 1 8 6 3 . Pauer János: Historia diócesis A l b a - R e g a l e n s i s ab erecta sede episcopali 1777-1877. S z é k e s f e h é r v á r , 1 8 7 7 . A hivatalos népszámlálások 1880., 1900., 1910., 1920., 1930. kötetei. Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer m e g s z ü n t e tésére az 1780-as és 1050-es években (Agrártörténeti t a n u l m á n y o k . Szerk.: Szabó I s t v á n . Bp. Tankönyv K . 1960. 1 5 2 - 1 6 3 . ) ; Hajdú Lajos: I I . József igazgatási reformja Magyarországon. B p . 1982. 6 2 - 6 7 . , P é l d á u l a Magyarország'történeti h e l y s é g n é v t á r a . Fejér megye ( 1 7 7 3 - 1 8 0 8 ) . 6 6 - 6 9 . Ercsi területén 7 települést i s m e r t e t , s ezeknek az adatait a népszámlálás 3 sorba összevonva közölte. Bartha Béla: Statisztikai tanulmányok a magyar, p r o t e s t a n t i z musról . B p . 1890. (Klny'. a Protestáns S z e m l é b ő l . ) A rác és a szerb elnevezés a g ö r ö g k e l e t i vallást k ö v e t ő délszlávokat jelentette. A római k a t o l i k u s valláshoz tartozó délszlávok különböző etnikai c s o p o r t j a i t jelölte a magyar nyelvben a.bosnyák, a sokác és a b u n y e v á c . Benda Gyula: Fényes Elek f o r r á s a i . (Agrártörténeti Szemle 1981. 3-4.sz.) Farkas Gábor: A német lakosság b e t e l e p í t é s é n e k k é r d é s e i Fejér m e g y é b e n . In: MTA Veszprémi A k a d é m i a i B i z o t t s á g á n a k ér-

-

465

-

tesítője. I I . A Dunántúl településtörténete. 1. ( 1 6 8 6 - 1 7 6 8 ) . A székesfehérvári településtörténeti konferencia anyaga. Szerk. : Farkas Gábor. V e s z p r é m , 1 9 7 6 . 166-179.; u ő . Fejér megye. német lakossága 1768-1848 k ö z ö t t . In: MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának értesítője. I I / l . A Dunántúl településtörténete ( 1 7 6 8 - 1 8 4 8 ) . A pécsi településtörténeti konferencia anyaga. Szerk.: T.Mérey K l á r a . P é c s , 1977. 259-269.

-

466 .-

Jároli József: AZ ANYAKÖNYV MINT A NEM N O M I N Á L I S ÉS NOMINÁLIS VIZSGÁLATOK A

FORRÁSA

népmozgalom adatait tartalmazó felekezeti anyakönyvek a tár-

sadalomtörténeti zasságkötés get

kutatások alapvető f o r r á s a i . A s z ü l e t é s , a

és a halálozás regisztrálásával e források

lehetősé-

nyújtanak a kutatónak a r r a , hogy egy-egy k i s e b b n a g y o b b

z ö s s é g , népesség demográfiai viselkedésének jellemzőit ja,

amelyek

nyaitól.

megrajzol-

Az anyakönyvi bejegyzések a történeti d e m o g r á f i a i

tások mellett a kereszt- és c s a l á d n é v - k u t a t á s , a történeti i n f o r m á c i ó k a t . Ugyanakkor a helyesírás- és

net,

kö-

nem függetlenek a kor g a z d a s á g i , t á r s a d a l m i , viszo-

ológiai vizsgálódásók számára is adhatnak másutt fel nem tó

há-

kutaszoci-

találha-

nyelvjárás-törté-

a történeti és a szakrális néprajz művelőinek is k i m e r í t h e -

tetlen

forrásbázisa

egy-egy e g y h á z k ö z s é g , eklézsia

anyakönyve.

Ideális esetben közel két évszázadnyi időről kapunk bennük matos

területére Az

egész

vonatkozóan.

anyakönyvek kutatása számos alaki és forráskritikai

mát

folya-

a d a t s o r o k a t , a t ö r t é n e t i , illetve a mai M a g y a r o r s z á g

problé-

vet fel, amelyeknek ismerete jelentősen m e g k ö n n y í t i a k u t a t ó

munkáját. Az ge

adatgyűjtés jellege határozza m e g , hogy a kutatónak van-e az e r e d e t i , vagy m i k r o f i l m m á s o l a t b a n meglevő

szüksé-

anyaköny-

v e k r e , vagy elegendő számára a népmozgalmi adatokat p u b l i k á l ó különféle

statisztikai kiadványok által nyújtott a d a t s o r . Az anya-

könyvek

eredeti példányait a felekezetek paróchiáinak

levéltárá-

ban lelhetjük fel, a helyi anyakönyvvezetés m e g i n d u l á s á t ó l i n k i g . (Itt jegyezzük m e g , hogy noha az egységes állami vezés hoz PÍ.,

anyaköny-

1 8 9 5 . október 1 után felekezeti különbségek nélkül

mazza az adott település népmozgalmi a d a t a i t , bizonyos mégsem

napjatartal-

kutatások-

nélkülözhetjük a későbbi egyházi a n y a k ö n y v e k e t

sem.

ha egyes felekezetek eltérő d e m o g r á f i a i s a j á t o s s á g a i n a k

zolására törekszünk, plébániatörténeti s t b . v i z s g á l ó d á s o k a t

vá-

foly-

tatunk.) Az

anyakönyvek eredeti példányainak kutatása az illető

!

egyházi

-

hatóság tén

467 .-

engedélye alapján lehetséges. A mai Magyarország

terüle-

működő e g y h á z k ö z s é g e k , paróchiák (főleg a kisebb települése-

ken)

nem

mindegyike rendelkezik helyben lakó lelkésszel, aki

keresett

forrásokat rendelkezésre b ó c s á t h a t n á . A paphiány

a

miatt

(sajnos) sok esetben majdnem megoldhatatlan a kutatómunka az eredeti p é l d á n y o k b ó l . 1828-tól az adott megye területén működő felekezetek

anyakönyvi másodpéldányai kisebb-nagyobb hiányokkal meg-

találhatók is.

a

megyei l e v é l t á r a k b a n , még az izraelita

felekezeté

(A levéltárak részletes nyilvántartásai alapján az őrizetük-

re

bízott anyag viszonylag könnyen áttekinthető.) A magyarorézá-

gi

római katolikus egyház anyakönyvi másodpéldányai az

gek, sen

érseksé-

püspökségek levéltáraiban is m e g t a l á l h a t ó k , de nem egysége1 8 2 8 - t ó l . (A trianoni határokon kívül rekedt

anyakönyvi

másodpéldányai

a

vonatkozó

egyházközségek

nemzetközi

szerződések

alapján átkerültek az illető szomszédos ország egyházi közgyűjteményébe.)

Ahhoz,

hogy melyik felekezet egyházközségei

mikortól

őriznek a n y a k ö n y v e k e t , az egyházi levéltárakról kiadott

fondjegy-

Zékek t á j é k o z t a t n a k . A Tiszántúli Református Egyházkerület tárának

ismertetője csak azokat az egyházközségeket

Levél-

tartalmazza,

amelyek anyaga Debrecenben t a l á l h a t ó , az egyházkerület

levéltárá-

ban . A

Magyar Országos Levéltár Filmtára (X s z e k c i ó ) őrzi a magyar-

országi

római k a t o l i k u s , görög k a t o l i k u s , r e f o r m á t u s ,

evangéli-

k u s , izraelita, görögkeleti; b a p t i s t a , unitárius e g y h á z , és a nazarénus felekezet eredeti egyházi anyakönyveiről készített mikrofilmfelvételeket.

(Egyedül az izraelita felekezet anyagának egy-

része készült m á s o d p é l d á n y o k r ó l , ahol az eredeti nem állt rendelkezésre.)

A

filmmásolatok

1 8 9 5 . október l-ig

tartalmazzák

az

egyes egyházak és felekezetek anyakönyvi a n y a g á t , a mai Magyarország

e g é s z é r e , és részben a történeti Magyarországhoz

településekre történt Latter tár

X.

a

vonatkozóan

is.) A filmrevétel

tartozott

1960-1970

között

Genealogical Society of the Church of Jesus Crist

Day Saints -Salt Laké City- r é s z é r e . ) Az Országos szekciójának e sokat kutatott állagáról jól

of

Levél-

használható

állagjegyzék k é s z ü l t , megfelelő m u t a t ó k k a l . Az Országos Levéltártól

beszerezhető kutatási engedély birtokában a filmtári anyag a

kutatók rendelkezésére áll.Amennyiben

a kutató részére anyakönyvi részletadatok nem szük-

-

468 .-

ségesek,

a népmozgalom legfontosabb adatait tartalmazó KSH kiad-

ványokat

is

Hivatal

eredményesen h a s z n á l h a t j a . A Központi

1980-ig 7 kötetben adta közre A népmozgalom főbb

községenként gek

Statisztikai adatai

1828-1900 c. sorozatát, amelyben a v á r o s o k ,

felekezeti bontású adatait tették k ö z z é . Az állami

közsé-

anyaköny-

vezés időszakából ugyancsak' a KSH kiadásában jelent meg A n é p m o z galom az

főbb adatai községenként 1901-1968. c . ö s s z e á l l í t á s , amely

é l v e s z ü l e t é s , halálozás és a természetes szaporodás

ros adatait teszi Az

hozzáférhetővé.

1895. október 1 - é n hatálybalépett 1 8 9 4 . évi X X X I I I . t c .

állami a

az

a n y a k ö n y v e k r ő l , egységes állami nyilvántartást r e n d e l t el

s z ü l e t é s e k , h á z a s s á g k ö t é s e k , halálesetek egyházi

helyett. ik

községso-

regisztrálása

Az állami anyakönyvek egységes v e z e t é s e , állandó

adata-

a kutató számára jóval kisebb gondot j e l e n t e n e k , mint a fele-

kezeti a n y a k ö n y v e k , így az ezekkel k a p c s o l a t o s problémák tését a jelen esetben mellőznünk kell. Miután az állami

ismerteanyaköny-

vezés bevezetésével majdnem egyidőben rendszeresen ismétlődő népszámlálások

készültek,

csak kimondottan m i k r o f e l m é r é s e k

esetén

szükséges

e forrásokból adatokat k i g y ű j t e n i és statisztikai

szerekkel

f e l d o l g o z n i . A nem demográfiai célú kutatásokat

gesen megkönnyíti az állami anyakönyvekhez az anyakönyvi ban

készített

könyv

mód-

lénye-

hivatal-

korabeli n é v m u t a t ó . (1982-ig minden állami

anya-

2 példányban k é s z ü l t , a m á s o d p é l d á n y o k á t a területileg

letékes

il-

állami levéltárak ő r z i k . A k u t a t á s i lehetőség a m e g f e l e -

lő engedély beszerzése után a levéltárakban is m e g v a n . ) Az ti

egyházi anyakönyvek adatait csaknem valamennyi munka

azonban tai

előszeretettel használja. Sok

megfeledkeznek

az adatokat kigyújtó szerzők a r r ó l , hogy e források

tisztikai hogy

a

torz

képet

h á z a s s á g k ö t é s é k , a halálozás regisztrálása nem

sta-

célú adatfe lvételk ént k é s z ü l t . Elég itt utalnunk

arra,

halotti anyakönyvek XVIII. századi

hiányosságai'

eredményeznek a népesség természetes

kiszámításakor.

zőit

milyen

szaporodásának

.

X V I I I . század második felétől r e n d s z e r e s s é váló m a g y a r o r s z á -

gi egyházi anyakönyvezés az anyakönyvek alaki és tartalmi vi

ada-

is csak körültekintő forráskritikával h a s z n á l h a t ó k , hiszen a

születések,

A

esetben

helytörténe-

illetően meglehetősen tarka képet m u t a t . Az egyes kötetek

mérete

a félívtől a n y o l c a d r é t ívig

jellem-

anyaköny-

változhat.

Az

-

egyes lő

469 .-

köteteket.az általunk vizsgált esetek többségében

megfele-

méretű és mennyiségű papírból bekötött kész könyvként

használatba, kell

nem

vették

utólag kötötték be külön ívenként. Erre

azért

felhívnunk a figyelmet, mert sok kötetben üres oldalak vál-

takoznak teleírtakkal, megszakadó adatsorok oldalak múlva tódnak. ses

folyta-

így, ha a kutató csak felületesen lapozgatja át a kérdé-

kötetet,

bizonyos évek k e r e s z t e l é s i ,

esketési,

halálozási

adatait

nem találja m e g . A népmozgalmi adatok m e l l e t t , amint még

utalunk

rá, számos egyéb feljegyzés is található e régi matriku-

lák l á p j a i n , amely szintén fontos lehet a kutatónak. Az anyakönyvekben folytatott kutatómunkát célszerű ezért annak vel

kezdeni,

számbavételé-

hogy a népmózgalom minden területére

folyamatosan

megvannak-e az adataink. A népmozgalom egyes területeinek elkülönítésére kétféle vezetési

módszerrel

egyik

találkozunk, szinte valamennyi

felekezetnél.

az ú n . vegyes a n y a k ö n y v , amikor egy k ö t e t b e n , a kötet

lönböző

Az kü-

részein kezdik el a k e r e s z t e l é s e k , az esketések és a ha-

lálozások f e l j e g y z é s é t . A kötet méretétől függően több év adatsorai

is kerülhetnek egy m a t r i k u l á b a . A másik m ó d s z e r , amikor

lön

kötetbe kerültek a k e r e s z t e l é s i , az esketési és a halálozási

kü-

adatok. (Ez a gyakorlat a X V I I I . század vége felé kezd általánossá lenni .) Az az

•

adatok bejegyzésénél három alapvető megoldást láthatunk: ún.

rövid vel

annales forma, amikor a lelkész minden egyes

1.

bejegyzést

mondatba foglalva készít el és a l á h ú z á s s a l , vagy nagybetűírva emeli ki a neveket; 2 . az adatok táblázatba

rendezését

e l v é g z i , azonban az egyes rovatok sorrendje v á l t o z i k , újabb rovatok

kerülhetnek felvételre a későbbi bejegyzésekben; 3 . tábláza-

tos k ö z l é s , hosszú időn át állandó A

kutató

mert

rovatokkal.

számára az első változat jelenti a legnagyobb

gondot,

az adatgyűjtés során'minden bejegyzést el kell o l v a s n i ,

és

azután gyűjthető csak ki a szükséges a d a t . . A

keresztelés,

egyes ri.

feljegyzésénél

népmozgalmi adatok elkülönítésében is két változat A lelkész az adott évben ú g y , ahogy a népmozgalmi

követik ésketést, ben

az . eskétés és a halálozás

e g y m á s t , folyamatosan egymás alá jegyzi a

az

gyako-

események

keresztelést,

t e m e t é s t , az annales formát a l k a l m a z v a . A másik

mindhárom bejegyzésfajtát a kötet más-más részeiben

esetvezeti,

-

470 .-

elkülönítve egymástól a népmozgalom három t e r ü l e t é t . Az első változat

az anyakönyvvezetés megindulásának időszakát j e l l e m z i , fő-

leg

kisebb

településeken,

vagy kis

létszámú

egyházközségnél,

ahol viszonylag kevés adat fordult elő é v e n k é n t . A népmozgalom három területének nyilvántartása legelőször a keresztelések

és az esketések esetében valósul m e g . A

halálesetek

feljegyzése

a katolikus anyakönyvekben csaknem párhuzamosan

történik

a

másik két területtel, míg a

esetében

a lelkész által vezetett halotti anyakönyv csak

protestáns

meg-

anyakönyvek évtize-

dek múlva jelenik m e g , és akkor sem tartalmazza sok esetben a halálozások

tényleges számát. Az okot a protestáns felekezetek

te-

metkezési

gyakorlatában kell k e r e s n i , amint arra még utalni

fo-

gunk . Az

egyes

bejegyzések információ-értéke is különböző az

könyvvezetés csak az

a

során.

A

keresztelési adatok

bejegyzése

anyaelőször

keresztelő dátumát tartalmazza, a születésekét n e m .

így

egyes évek születési adatai t o r z u l h a t n a k , mert a december

gén és

vé-

született gyermeket rendszerint januárban keresztelték

meg,

miután csak a keresztelés dátumát t u d j u k , a k e r e s z t e l é s

évé-

ben

kell

sem

tükrözhetik

vek,

számolnunk vele. Hasonlóképpen a

szezonalitás

emiatt a tényleges h e l y z e t e t . Vannak

anyaköny-

ahol az újszülöttnél csak az édesapa nevét adják meg

Péter,

(Tóth

K a t a ) az anya neve hiányzik a b e j e g y z é s b ő l . Ez akkor

problémát,

ha az ú n . családrekonstrukciós m ó d s z e r r e l

okoz

dolgozunk,

és a szülők esketési adatai hiányoznak.) C s a l á d t ö r t é n e t i nál

adatai

kutatás-

p e d i g , ha több azonos családnév szerepel egy i d ő b e n , c s a k n e m

lehetetlen a leszármazási adatok pontos

összeállítása.)

A házasságkötéseknél pedig hosszú ideig nem tüntették fel a házasulandók tánál

é l e t k o r á t , ami például a h á z a s s á g i szokások

vizsgála-

fontos életkor-megoszlás összeállítását teszi

lehetetlen-

né.

A halotti anyakönyvekből is hiányozhat az életkor

megjelölé-

se.

A halálokok feltüntetésével a X V I I I . század folyamán

helyütt

nem

rendszeressé. általános

találkozunk,

a X I X . században válik

ez

legtöbb

általában

A halálokok terminológiai b i z o n y t a l a n s á g a i , a

túl

megfogalmazás a haláloki kutatás számára okoz n e h é z s é -

get főleg a k k o r , ha a kutató megnyugtató módon szeretné k a t e g o r i zálni kell

a

h a l á l o k o k a t . A halotti anyakönyvek esetében

külön

említenünk forrásértéküket a járványok nyilvántartása

meg terén

-

471 .-

(pestis, k o l e r a ) . Az

anyakönyvi bejegyzések számos kiegészítő adatot is

maznak, dalmi tos

tartal-

több-kevesebb rendszerességgel (korábbi l a k ó h e l y , társaá l l á s , foglalkozás, az anyakönyvezett személlyel kapcsola-

különleges

k ö r ü l m é n y e k , h a l v a s z ü l e t é s , b a l e s e t , nem

törvé-

nyes ágyból születés s t b . ) . A matrikulákba bejegyzettek nevét az esetek többségében név, mi

utónév részletességig feltüntetik, az alacsonyabb állásúak

pásztora, névvel. az

esetén csak' azt jelzik, kinek a

bérese,

család-

társadalszolgája,

s z o l g á l ó j a , név feltüntetés n é l k ü l , vagy csak keresztHasonlóképpen sok esetben csak keresztnévvel jelölik meg

anyakönyvezett cigányságot i s . Név nélkül az ismeretlen

k o l d u s t , a helyiségben idegen, de ott elhalt

nevű

személyt.

Külön kell szólnunk az anyakönyvek vezetési n y e l v é r ő l . Ez a római

katolikusok

táns

esetében szinte kizárólagosan latin. A

protes-

felekezeteknél az a n y a n y e l v , így m a g y a r , n é m e t , szlovák

anyakönyvek felfektetésének rögkeleti szerb

egyházak

az

idejétől k e z d v e . Külön probléma a gö^

e s e t e , ahol a román (ciril

betűs

írással),

s t b . nyelven íródnak az a n y a k ö n y v e k . Speciális eset az iz-

raelita anyakönyvek v e z e t é s e . A nyelvi nehézséget az annales formájú

bejegyzések feldolgozása o k o z , ahol a sztereotip

szek

mellett

szövegré-

egyedi információk is e l ő f o r d u l n a k , amit

le

kell

fordítani. A táblázatos formájú bejegyzések állandó részeinek ismerete

alaposabb

szükséges

nyelvismeret nélkül is lehetővé t e s z i , hogy

általános adatokat a kutató k i g y ű j t s e , ám a

a

speciális

megjegyzések lefordítása itt is m e g o l d a n d ó . Az

anyakönyvi bejegyzések a népmozgalom három területének

gisztrálása utókornak. ria

re-

r

mellett

számos egyéb információt is

megőriztek

A katolikus egyházközségekben általában külön

domusban örökítették'meg az egyházközség életének

e s e m é n y e i t , vagy utólag készült el a sok esetben komoly zist

histó-

fontosabb forrásbá-

felvonultató kéziratos e g y h á z t ö r t é n e t . A protestáns

zaknál

az

egyhá-

az egyházközség alapításának körülményeit bemutató törté-

neti f e l j e g y z é s e k e t , vagy a tudatosan szerkesztett történeti leírást az anyakönyv első oldalain találjuk m e g . (pl. Orosháza

1744-

ben

történt újjátelepítésének körülményeit az evangélikus

anya-

bevezetése őrizte m e g , a lelkész t o l l á b ó l ) . M á s , az

eklé-

könyv zsia

történetére vonatkozó fontosabb bejegyzés másutt is előfor-

- 4 7 2 .-

dúlhat

a matrikulák lapjain. (Tudunk arról is, hogy a p r o t e s t á n s

gyülekezetek delkező val

kéziratos történetét később történészi vénával ren-

lelkészek éppen az anyakönyvi bejegyzések

írták

m e g . Görög-keleti kéziratos e g y h á z t ö r t é n e t r ő l is

tudomásunk, Kétegyháza látott.) szeti

éppen

megyei

eleji

napvilágot

amely

a

kiadott keresztelési

valamilyen

vagy

céhes iparosaihoz kerültek fiatal legények

más települések vagyonosabb p o l g á r a i h o z , tehetős

Az az

is,

forrása.

zömmel földműves foglalkozású m e z ő v á r o s b ó l a szomszéd

b é r e s n e k , cselédnek

múlt

bizonyítványokat

társadalmi mobilizációs folyamat igen értékes

települések

termé-

emlékét is. A békési református egyház

anyakönyveibe feljegyezték a községből

elkerülteknek

van

község,

Megörökíthették a lelkészek a j á r v á n y o k , nagyobb

okból (A

a románok által lakott Békés

e s e t é b e n . Ez utóbbi azóta nyomtatásban is

katasztrófák

század

felhasználásá-

nagyobb inasnak,

gazdáihoz

stb.)

adatok p o n t o s s á g a , rendszeressége szoros ö s s z e f ü g g é s b e n

van

anyakönyvet vezető p a p , lelkész emberi h a b i t u s á v a l , m ű v e l t s é -

gével,

speciális é r d e k l ő d é s é v e l , az e g y h á z k ö z s é g , eklézsia

lános

h e l y z e t é v e l . Ezért nem árt, ha a kutató a munka

előtt

tájékozódik

az egyházközség t ö r t é n e t é r ő l , az

álta-

megkezdése anyakönyvet

vezető lelkészek a d a t a i r ó l , ahol ez l e h e t s é g e s . Az

anyakönyvi adatok folyamatossága függvénye a t e l e p ü l é s t , az

egyházközséget

ért

elemi c s a p á s o k n a k , szervezeti

változásoknak

( a n y a e g y h á z a k - f i l i á k ) . Bizonyos évek m a t r i k u l á i t ű z , á r v í z , háborús

károk következtében e l p u s z t u l h a t t a k , vagy a filiából

egyházközség

l e t t , és az ezt megelőző időszakból származó adatok

az anyaegyház anyakönyveiben vannak. A filiák adatainak se

sok esetben gondot o k o z , ha nem tüntetik fel a

hogy

az

adatai

illető hol lakik. Ilyenkor csak a gyűjthetők

ki,

kigyűjté-

bejegyzésben,

jellemzőbb

miután neveiket az önállóvá

újonnan megkezdett anyakönyveiből Az

önálló

családok

lett

filia

kiderítettük.

anyakönyvek adatait manuális módon volt alkalmunk eddig ki-

g y ű j t e n i , a jövő útja azonban a s z á m í t ó g é p é , hiszen alkalmas géppel

és programmal a munka lényegesen m e g k ö n n y í t h e t ő . A b e j e g y z é -

sek

e l o l v a s á s a , lefordítás'á, értelmezése azonban továbbra is ku-

tatói feladat m a r a d . Az adatok kigyűjtését segédtáblázatok tésével galmi

készí-

és a cédulázás módszerével végeztük e l . Az egyes népmozadatokat (születés, h a l á l o z á s , h á z a s s á g k ö t é s ) a

segédtáb-

- 473 .-

lázatokban vi

havi bontásban gyűjtöttük ki minden é v b e n , majd a ha-

adatokat később összesítettük é v e n k é n t . Az ú n .

célszerű

tömegadatokat

tehát eleve segédtáblázatokban ö s s z e v o n n i , míg a speci-

fikus adatokat (ikerszületés, a s z ü l ő , vagy a házasságot kötő különleges társadalmi á l l á s a , a házastárs származási helye különleges

h a l á l o k o k , járványok á l d o z a t a i , háborúk elesettjei stb.) cé-

dulákon praktikus k i g y ű j t e n i , hiszen a cédulák információinak különféle van.

szempontú

csoportosítására

a

későbbiekben

szükségünk

Teljésen egyértelmű receptet adni természetesen nem t u d u n k ,

minden kutató egyedi munkamódszere h e l y t á l l ó , ha g a z d a s á g o s , pontos, viszonylag gyors és egyértelmű adatsorok kigyűjtését

eredmé-

nyezi. Az

adatok

utalni ben

kigyűjtésének

néhány technikai

problémájára

csak

tudunk. Dátumbeli bizonytalanságok: főleg a kezdeti évek-

csak az évet t ü n t e t i k ' f e l , azon belül a h ó n a p o t , napot

nem,

ami miatt a népmozgalom szézonalitása m e g h a t á r o z h a t a t l a n . Előfordul

olyan eset is, hogy a bejegyzések nem különülnek el

tól

jól

lyütt

é s z r e v e h e t ő e n , így több év adatai kerülhetnek

egymásegy

s z á m b a v é t e l r e . Valamennyi bejegyzés információinak

kigyűjtése:

főleg a kezdeti időben az annales típusú

he-

egyedi

bejegyzések

esetében

nem célszerű egy bejegyzést csak egynek számolni mecha-

nikusan,

mert például az ikerszülések esetében egy.helyről

két,

három adatot kell k i e m e l n i . Korabeli sorszámozás: nem

min-

vagy

dig m e g b í z h a t ó , mert utólagos betoldások s t b . miatt c s ú s z h a t . Az

anyakönyvi adatok forráskritikai problémái közül itt csak a

halotti

anyakönyvekről s z ó l u n k . Mint e m l í t e t t ü k , a halálozás re-

gisztrálása ban)

(elsősorban

a protestáns anyakönyvezési

gyakorlat-

csak a X V I I I . század második felében jelenik m e g , és a

ha-

lotti anyakönyvek bejegyzései nem tartalmazzák az adott évben elhaltak teljes s z á m á t . Okát a protestáns temetési és anyakönyvezési

gyakorlatban kell k e r e s n ü n k . A falu módosabb gazdáit és

ládtagjait, kációval,

a gyermekek kivételével a lelkész temette e l , prédimíg a szegényebb n é p e l e m e k e t , és a gyermekeket a taní-

tó, csupán é n e k s z ó v a l . A lelkész az általa eltemetettekről te. a halotti a n y a k ö n y v e t , míg a tanító az énekszós külön,

vezet-

temetésekről

az iskolában őrzött halotti anyakönyvet v e z e t e t t . E . gya-

korlatnak mert

csa-

a

Gyoma

esetében megvannak az írásos

bizonyítékai

is,

tanító által vezetett anyakönyv később a paróchiára

ke-

-

rült

474 .-

és ott meg is m a r a d t , míg másutt az iskolából

(1779-ben

a

elkallódott.

pap 39 halálesetet jegyzett f e l , a tanító

Az elmondottak a XVIII. századi természetes szaporodás

kiszámítá-

sa szempontjából érdekesek. Ha a halotti anyakönyv nem za

az

elhaltak tényleges számát, a születések és a

különbségéből magas igen

tartalmazhalálozások

számított természetes szaporodás olyan

lesz,

ami

nem lehetett jellemző a X V I I I .

146-ot!)

irreálisan

századra.

(Az

magas csecsemő- és gyermekhalálozás egyébként ezt eleve le-

hetetlenné teszi.) Az anyakönyvek névanyaga részletes nominális vizsgálatok sére

ad

lehetőséget, amelyeknek több tudományág

eredményét. módszerrel

A

történeti demográfia az ú n .

az

egyes

családok leszármazási

végzé-

hasznosíthatja

családrekonstrukciós adatait

egyesítve,

hosszabb-rövidebb idő távlatában vizsgálja a család külörioöző generációinak közösség egyes

demográfiai v i s e l k e d é s é t , amelyek alapján a

demográfiai

viselkedésére is/következtetni

nagyobb

lehet.

Az

családok leszármazási tábláinak elkészítése a c s a l á d i , ro-

konsági kapcsolatok vizsgálatára ad l e h e t ő s é g e t , a t ö r t é n e t i néprajzi,

szociológiai vizsgálatoknak szolgáltatva fontos

informá-

ciókat . A

névtannak is alapvető forrásai az a n y a k ö n y v e k . A k e r e s z t n é v -

adási s z o k á s o k , a névadási divatok jól nyomon követhetők a születési

anyakönyvek bejegyzéséi alapján. A n é v a d á s i g y a k o r l a t

kezetenként, lyek

nemzetiségenként eltérő sajátosságokat m u t a t ,

jól bemutathatók az a n y a k ö n y v e k b ő l , A k a t o l i k u s s á g

jellegzetességei ják tek,

számos szakrális néprajzi jelenségre is felhívszen-

Nepomuki Szent Dános t i s z t e l e t e , t e m p l o m t i t u l u s o k , o l t á r o k , m e g v á l a s z t á s a , illetve felállítása és a névadási

gyakor-

összefüggése stb.) A családnevek nyelvtudomány általi megha-

tározott

kategóriákba sorolása számos t á r s a d a l o m - , gazdaság-

helytörténeti dalmi

ame-

névadási

a figyelmet (Szűz M á r i a , Páduai Szent A n t a l , a segítő

szobrok lat

fele-

összefüggésre, hívja fel a kutató figyelmét

á l l á s r a , korábbi lakhelyre, foglalkozásra utaló

és

(társa-

családne-

vek s t b . ) . A helyesírás- és nyelvjárástörténet számára is igazi nyák nak

az anyakönyvek, hiszen a nevek és a bejegyzések

kincsesbáírásmódjá-

elemzése alapján szemléletes képet kaphat a kutató a

fejlődés akkori á l l a p o t á r ó l .

nyelv-

-

A is

475 .-

történeti néprajz érdek;lődésére számottartó értékes adatokat hordoznak az a n y a k ö n y v e k . Például az utcai vermekben

gabonatárolás utal

az

egyik jellegzetes m o z z a n a t á r a , a verem

történő

kiégetésére

orosházi evangélikus anyakönyv egyik 1761-ben kelt

be-

jegyzése. Az

elmondottak

alapján -amelyekben elsősorban a

legfontosabb

gyakorlati kérdéseket igyekeztünk é r i n t e n i - , úgy v é l j ü k , már látható: : az elmélyült társadalomtörténeti kutatások nem nélkülözhetik hogy

az anyakönyvek hordozta információkat. Megjegyezzük az

anyakönyvi

adatok k i g y ű j t é s e ,

feldolgozása,

azonban, elemzése

hosszadalmas,. precíz aprómunkát k ö v e t e l , amelyre sajnos eddig kevés kutató

vállalkozott.

Irodalom A magyarországi katolikus egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1 . r é s z , É r s e k s é g e k , p ü s p ö k s é g e k , káptalanok és szerzetesrendek. l e v é l t á r a i . Bp. 19B3. (Szerk.: Nagy. Lajos); u . a . 2 . rész, Plébániai ievéltárak "A" k ö t e t . B p . 1 9 8 6 . (Szerk.: Dóka Klára); u.a. 2 . r é s z , Plébániai levéltárak "B" k ö t e t . B p . 1 9 8 7 . (Szerk.: Dóka Klára); u . a . 2. rész, Plébániai levéltárak "C" k ö t e t . B p . 1987. (Szerk.: Oóka K l á r a ) . A magyarországi evangélikus egyház levéltári anyagának fondjegyzéke. Bp. 1 9 8 3 . (Szerk.: Nagy L a j o s ) Magyar Országos Levéltár.; Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1 8 9 5 . október l - i g . Á l l a g j e g y z é k . Összeállította: Judák Margit. B p . 1 9 7 7 . (Levéltári Leltárak 72.) Kormos László: A Tisztántúli Református Egyházkerület és a.Debreceni Református Kollégium levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984. . A népmozgalom főbb adatai községenként 1828-1900. I - V I I . kötet. K S H . B p . 1 9 7 2 - 1 9 8 0 . A népmozgalom főbb adatai községenként 1 9 0 1 - 1 9 6 8 . K S H . B p . , 1969 .

-

476 .-

Szarka László: MIGRÁCIÓ ÉS ASSZIMILÁCIÓ A SZLOVÁK N E M Z E T I S É G I

RÉGIÓBAN

(Statisztikai, közigazgatási és nemzetiségi források Ismeretes,

hogy

tükrében)

az 1880-1910 közötti n é p s z á m l á l á s o k során

illetőségi illetve a születési hely, valamint a lakóhely tése

alapján

közti

kimutatások készültek "a

népcseréjéről

forrásértékéről

egybeve-

törvényhatóságok

és vándorlási m é r l e g é r ő l " .

1

A

már a.kortársak is v i s s z a f o g o t t a n

kimutatások vándormoz-

galmak meglehetősen pontatlanul tükrözik a tényleges belső n a g y s á g á t , irányát s jószerivel semmilyen hasznos

migrá-

informáci2

ót sem nyújtanak a vándormozgalmak j e l l e g é r ő l , c é l j á r ó l . letlen

egymás

nyilatkoztak,

tisztában voltak a z z a l , hogy a jelzett módon rögzített ció

az

Nem vé-

tehát, hogy a történetírás a m i g r á c i ó m e n n y i s é g i , minősé-

gi

mutatóit nem tudta igazán bevonni- az olyan alapvető

gú

társadalmi folyamatok elemzésébé, mint az u r b a n i z á c i ó , iparo-

fontossá-

sodás, m u n k a e r ő - á r a m l á s vagy éppen az a s s z i m i l á c i ó . Ez u t ó b b i vonatkozásban lyamátok mind

talán a néprajz is többet tett: az i n t e r e t n i k a i

vizsgálatának

előtérbe k e r ü l é s é v e l

módszertani,

gyakorlati szempontból fontos eredmények születtek a magyar

és a j u g o s z l á v i a i , csehszlovákiai néprajzi A

mind

fo-

műhelyekben.

3

dualizmuskori szlovák nemzetiségi régióban lezajlott

folyamatok szági

vizsgálata során tűnt f e l , hogy a korabeli

német és zsidó népesség után az a s s z i m i l á c i ó s

tekintve

etnikai

magyarorveszteséget

harmadik helyen álló szlovák nemzet esetében a m i n d m á i g

sok

félreértésre okot adó asszimiláció-vitában a belső

sok

egy-két röpke utaláson kívül nem szerepelnek a m a g y a r o s o d á s t

kiváltó tás

tényezők között.-Az úgynevezett statisztikai

teóriáját

asszimiláció Magam tozott

kidolgozó munka egyenesen tagadja a

összefüggésé't.

vándorlámagyarosí-

migráció

is tapasztalván á népszámlálási kötetek adatainak forrásértékétárra

értelemben nosított)

törekedtem, hogy legalább a

korlászűkebb

vett (nemzetiségi többségű vármegyék t e r ü l e t é v e l szlovák

régiói; i n t e r r e g i o n á l i s ,

illetve

azo-

interetnikai

vándormozgalmairól

más források alapján is képet

Természetesen

annyira a számszerűségek t e k i n t e t é b e n ,

nem

és

4

alkothassanak. hanem

-

sokkal

477 .-

inkább a statisztikai adatokból kiszűrhető reális trendek

hátterének,

valóságának

vonatkozásában remélhet az

ember

némi

támpontokat találni a vizsgált régió közigazgatási és nemzetiségpolitikai

forrásaiban.

Visszautalva

a statisztikai adatokból kiszűrhető alapvető mig-

rációs tényekre, a szlovák régió esetében mindenekelőtt a központi

magyar

régióba v a l ó , közéi félmilliós nagyságrendű

leköltözést, vándorlást; jellegét gyar A

a r é g i ó b a , különösen annak városaiba való b e k ö l t ö z é s

és

forrása'it, köztük a megközelítően félszázezres

hivatali-értelmiségi-gazdasági

tartanunk.

végleges

az 50-150 ezres nagyságrendű idénymunkásra való le-

migrációt kell

szem

maelőtt

6 L

migráció és a -kivált idegen nyelvi k ö r n y e z e t b e n , tehát

egy

nemzetiségi régióban legtöbbször egy generáción belül

le-

másik

zajlott-

nyelvcsere

tényét a jelenlevő népesség

nyelvismeretét

kimutató népszámlálási táblák segítségével e l l e n ő r i z h e t j ü k . 1910ben

közel

300 ezerre tehető azoknak a száma, akik magyar

nyelvieknek szlovák

vallották

anya-

m a g u k a t , de beszéltek szlovákul is, és

régión kívül é l t e k . Elsősorban Pest megyében (60

a

ezer),

Budapesten (53 ezer) m a g y a r o s o d o t t gyorsan és nagy tömegben a levándörolt s z l o v á k s á g . ciós-akulturációs

7

A budapesti és főváros környéki

asszimilá-

folyamatról viszonylag sok forrás, feldolgozás

áll r e n d e l k e z é s ü n k r e . A szlovák nemzeti mozgalom központi és személyi

irategyütteseiben csekély az erre vonatkozó iratok

Egyedül belső tak

a

szlovák mozgalom központjának

kiépítésére

száma.

vonatkozó

v i t á k , illetve a népszámlálások nemzetiségi bírálatai hozfelszínre

nemzetiségstatisztifl kai, szociológiai, és szociográfiai adatokat, de ezek csupán egy-két

jórészt illusztratív értékű

vonatkozásban

feldolgozásokhoz századi kivált Másrészt

nyújtanak értékes kiegészítést

képest.

az

említett

Mindenekelőtt jól érzékeltetik

szlovák települések

"előőrs"-, illetve

a

18.

"bázis"-szerepét,

a fővároshoz közeli községek (Cinkota, C s ö m ö r ) a fővárosi szlovákság eg.yleti-szervezeti

esetében.

tevékenységé-

nek dokumentumai az asszimilációval ellentétes öntudatosodási fo9

lyamat nyomait is k i m u t a t j á k . A

szlovák régió 10 szlovák többségű és 6 szlovák jellegű

megyéje

közül. 1910-ben nem akadt egy sem,

mérlege

pozitív

amelynek

lett v o l n a . Ezt az északkeleti

vár-

vándorlási

Sáros,

Szepes,

-

Zemplén,

Abaúj-Torna

egyértelműen hetjük.

A

egyaránt nagy

478 .-

és az északnyugati Árva vármegye

esetében

a tengerentúlé, kivándorlás k ö v e t k e z m é n y é n e k

tekint-

többi esetében azonban a századforduló előtt és a

belső vándorlás e g y o l d a l ú s á g a , azaz

az

után

elvándorlók

száma okozta a negatív m é r l e g e t . Nyolc vármegye ( Á r v a , Lip-

tó,

T ú r ó c , T r e n c s é n , P o z s o n y , N y i t r a , B a r s , S z e p e s ) fő- és alis-

páni

iratanyagának

exponált hogy

és három nemzetiségi

főszolgabírói

szempontból

akárcsak a központi kormányzati f ó r u m o k , a helyi

tás

különösen

hivatal anyagának vizsgálata azt

jelzi,

közigazga-

is elsősorban a kivándorlást igyekezett nyomon k ö v e t n i ,

el-

1

l e n ő r i z n i . " A belső vándormozgalmak közül egyedül az a r a t ó m u n k á sok szerződését igyekezett s z a b á l y o z n i , illetve i r á n y í t a n i , különösen

az alföldi aratómunkás-sztrájkok esetére igényelt

gyors odaszállíthatóságának

megszervezésével.

munkaerő

11

M i n d a T ó n á l t á l "az agrártúlnépesedés k ö v e t k e z m é n y e k é n t az ország más

területeire

vármegyéket "felvidéki jeles

vagy külföldre irányuló tömeges

arra

ö s z t ö n ö z t e , hogy alulról is

politika"

elvándorlás

a

kezdeményezzék

a

hangsúlyainak m e g v á l t o z t a t á s á t és

előzményre-tervre

hivatkozva- az o r s z á g r é s z

-számos

iparosítását

helyezzék

annak k ö z é p p o n t j á b a . Még a FEMKE 1912-1914 k ö z ö t t

dolgozott

új programjának is ez a gondolat állt a k ö z é p p o n t j á b a ,

nem

feledkezvén meg annak hangoztatásáról s e m , hogy az

tás hat.

a

ki-

iparosí-

m a g y a r o s í t á s számára is kedvezőbb feltételeket

biztosít-

12

Viszonylag

sűrűn találtunk olyan t e r v e z e t e k e t ,

felterjesztése-

k e t , amelyek a vasút- és ipartelepítést a n e m z e t i s é g i régió etnikai

arculatának

megváltoztatására

akár

tudományos megerősítést is n y e r h e t t e k , lévén hogy a kétség-

automatikus tért

korabeli

használni.

a

nagy

Kovács; Alajos egyik

kívánták

Ezek kívül

törekvések

is fel

tanulmányában

apparátussal dolgozó Kovács az iparosodást magyarosodás .^tényezőjét mutatta b e .

13

mint

A szerző

ki a r r a , hogy csakis'a magyarosító iskolapolitika

tani ság

kikötések . révén lehetett volna hosszútávon

a magyarosító célzatú ipartelepítést (amit egyébként szomszédaink iparfejlesztéseinek

nem

feltéte-

lei közt és a válalatalapítások e n g e d é l y e z é s é n é l különféle tiségellenes

az

v i t a t h a t a t l a n u l jól

nemzebiztosímanapátgon-

dolt asszimilációs következményéi is b i z o n y í t a n a k ) . Amint

azt

Egyed Ákos az erdélyi viszonyok alapján

meggyőzően

- 479 .-

szemléltette,

önmagában semmiféle nemzetiségi célzatú

telepítés

nem

vezethetett volna e r e d m é n y r e . A nemzetiségi régiók

nak

magyarosodásában

"anyaországi" vatali

ugyan

kétségkívül

szerepet

vagy éppen fővárosi eredetű magyar

elem társadalmi s ú l y a , de a város

városai-

játszott

az

értelmiségi-hi-

civilizációs-kultúrális

vívmányainak párhuzamos érvényesülése nélkül ez önmagában nem bizonyult

volna e l é g s é g e s n é k . Ezt bizonyítja Liptószentmiklós ese-

te, ahol a Kassa-Odenberg'vasút hivatalában dolgozó magyar mazottak

a

mintegy igazolták a vidékre mindvégig érvényben maradt ciós

alkal-

magyar tanítókkal együtt teljesen elszigetelődtek

s

asszimilá-

törvényt: a tenger elnyeli a s z i g e t e t . Tegyük h o z z á , hogy a

felvidéki

városok magyarosodása a régió zsidóságának gyors ütemű

magyarosodása nélkül elképzelhetetlen lett volna. A vármegyei apparátus

elsősorban a helyi munkaerőpiacok korábbi

"felborulása

miatt

ipartelepítést, és

egyensúlyának

próbálta egyre hathatósabban szorgalmazni

a belső migráció következtében főként az északkeleti

ben

az

de mindvégig igen kevés sikerrel. A. k i v á n d o r l á s

a háború előtti években; már akut mezőgazdasági

megyék-

munkaerőhiány

alakult ki; a korábban aratómunkás fölösleget kimutató területekre Galíciából érkeztek munkások az aratás idejére. A szlovák nemzeti m o z g a l o m , annak c s ú c s i n t é z m é n y e , a Szlovák Nemzeti Párt csupán 1913-ban elkészült globális programtervezetében próbált saját "szlovákiai" gazdaság- és társadalompolitikai koncepciót k ö r v o n a l a z n i . Korábban állásfoglalásai elsősorban a kormányzati és vármegyei "felvidéki" politika b í r á l a t á r a , elutasítására k o r l á t o z ó d t a k . A szlovákok magyar lakta területekre költözését, idénymunkáját vagy állandó letelepülését nem tartották veszélyes folyamatnak, sokkal inkább a történelem folyamán kialakult gazdasági egymásrautaltság természetes folyományát látták ... i benne. Ezzel szemben a régióba költöző magyar hivatalnok-értelmiségi-alkalmazötti.

csoportok

"civilizátor"- tudatát,

társadalmi

mintává váló. kultúrális szokásait annál keményebb szavakkal ostorozták. Nem is beszélve a -szlovák mozgalom többszöri sa

ellenére a szlovák nemzeti eszményekkel semmiféle

próbálkozáközösséget

nem vállaló- zsidóság kíméletlen b í r á l a t á r ó l . A már említett népszámlálási pilap fenzív

elemzések legfőbb tanúságaként a központi szlovák na-

a szlovák etnikai állomány önálló felmérését, nemzeti stratégia kidolgozását javasolta. (A magyarosodást

deazon-

-

480 .-

ban 1918 előtt sohasem tekintették a szlovák n e m z e t h a l á l

előjelé-

nek .) A

belső -paraszti és ipari- migráció n e m z e t i s é g p o l i t i k a i , nem-

zetiségstatisztikai

összefüggései a r e g i o n á l i s k ö z i g a z g a t á s i

és

nemzetiségi források tükrében megalapozottabbá teszik az asszimilációs mozgásokkal kapcsolatos imereteinket: jelzik a tudatos telepítési

politika megvalósulásának k o r l á t a i t , a n e m z e t i s é g i

galmak és a központi kormányzat közt a nemzetiségi régiók likus és konkrét uralmáért folyó harcok e r ő v i s z o n y a i t , it.

Konkrét

moz-

szimbo-

feltétele-

v á r o s o k , vármegyék esetében pedig p o n t o s í t h a t j á k

vándormozgalmakban

a

résztvevő csoportok s z á r m a z á s á t , c é l j á t , jel-

l e g é t , beilleszkedési stratégiáját, é s e n n e k

megvalósulását.

Jegyzetek 1

2 3

4 5 6

7

8

Az 1880-1890. évi népszámlálások a bizonytalan "illetőség", az 1900-1910. éviek pedig az egzakt születési hely kategóriát vették számításba. Ezért csupán az utóbbi kettő ö s s z e h a sonlítására nyílik mód: MSK 27, i l l . 6 4 . k ö t . Kovács Alajos: A b e l s ő . v á n d o r l á s o k M a g y a r o r s z á g o n (Közgazdasági S z e m l e , 1 9 1 0 . 3 0 1 - 3 1 8 . ) . Interetnikus kapcsolatok É s z a k k e l e t - M a g y a r o r s z á g o n - A miskolci Hermán Ottó Múzeum.néprajzi k i a d v á n y a i , 15,16.; Peter Maráky: Etnografické aspekty stúdia pracovnych m i g r á c i í , Slovensky národopis 28, 1 9 8 0 . 2. 2 1 7 - 2 2 6 . e t c . Ján Sveton: Slováci v M a d a r s k u , Prí spevky k otázke statistickj m a d a r i z á c i e , Bratislava 1 9 4 2 . 21. Katus László: Über die wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Grundlagen der N a t i o n a l i t ä t e n f r a g e in Ungarn vor dem ersten W e l t k r i e g , k l n y . B p . 1966. Thirring Gusztáv: A magyar városok s t a t i s z t i k a i évkönyve, B p . 1912.; Ladislay Tajták: Slovak Emigration and Migration in the Yaers 1 9 0 0 - 1 9 1 4 , Studia Histórica Slovaca 1 0 , 1978. 43-86. Természetesen a 1 8 . század során k e l e t k e z e t t b é k é s i , s z a b o l csi szlovák nyelvszigeteken is f e l g y o r s u l t a magyarosodás, amit a szlovákul beszélő magyarok száma is jelez (19-19 ezer f ő ) . Magyarországon 1910-ben összesen 547 ezer s z l o v á k u l beszélő magyar v o l t , amit a magyar statisztika is az a s s z i m i l á ció rovására írt (MSK 6 1 . köt. 1 2 0 - 1 2 3 . ) . Abro Pietor: N á p o r - o d p p r . Ako postupovala m a d a r i z á c i a . A népszámlálások n e m z e t i s é g s t a t i s z t i k a i bírálata a k o r a b e l i szlovák sajtó kedvelt témái közé t a r t o z o t t . A pesti és Pest környéki szlovákságról •: saját a d a t g y ű j t é s alapján: Slovensky Tyzdennik 1912.

-

9 10

11 12 13

481

-

A budapesti szlovákok visszaemlékezéseit közli: Milán Hodza Sbornik Bratislava 1931. Különösen a Tisza által kezdeményezett m e g y e i , járási kiván dorlási bizottságok alakuló gyűléseinek jegyzőkönyvei tanul ságosak ebből a szempontból (SOBA B y t c a , Zupy L i p t o v , Tu r i e c , T r e n c i n , Hz.1913.) LZ 1906, 1 5 8 5 . s z . SOBA B y t c á , F ö l d m ú v . m i n . 1 9 0 6 . j ú n . 3körlevele. A FEMKE elnökségének levele a miniszterelnökhöz 1914. jan 31. Református Egyház Zsinati Levéltára - Tisza-iratok V . 1 8 . Kovács Alajos: A bányászat és nagyipar hatása a magyarosodás ra (Közgazdasági Szemle 1909, 16-29.). '

-

482 .-

HOZZÁSZÓLÁSOK Dóka Klára A mormonok részére történt anyakönyv-gyűjtés során készült felvételek leltára (az 1960-as é v e k b ő l ) nem a valóságot tükrözi, mert azóta 1-2 évfolyam elveszett itt-ott a p l é b á n i á k o n . Dóka Klára felhívja azok figyelmét, akik 1895 előtti szerb egyházi anyakönyveket k e r e s n e k , hogy megtalálják azokat a szentendrei szerb püspöki levéltárban. A zsidó forrásokkal kapcsolatban e l m o n d j a , hogy a háború alatt nagy károsodás érte ezeket. Elvileg a Magyar zsidó Levéltár gyűjti a zsidó egyháztörténet- iratait. Mintegy 100 fm iratanyag v a n , de abban anyakönyvek egyáltalán n i n c s e n e k . Kutatni lehet a még működő k b . 30 zsidó egyházközségnél, ugyanis ezekbe s z á l l í t o t t á k a megszűnt egyházközségek fennmaradt i r a t a n y a g á t , másrészt a területi l e v é l t á r a k b a n . Az ortodox hitközségek anyagát csak az ortodox plébániákon lehet megtalálni. Tóth Zoltán A József-kori és általában az 1780-as évektől kezdődő n é p s z á m lálásokkal kapcsolatban kérdezi: pontosan hogyan zajlottak le ezek, t u d v á n , hogy nemcsak katonai csoport végzett f ö l m é r é s t , hanem megyei és járási tisztviselők is. Faragó Tamás válasza Kettős felvétel v o l t , egy katonai és egy m e g y e i . M i n d k e t t ő t külön ö s s z e s í t e t t é k . A legvégső összesítés megtalálható az O L - b a n . Thirring Gusztáv közölte is ezeket. A két felvétel e r e d m é n y e i között apróbb eltérések v a n n a k . Gajáry István Bár nem demográfiai szempontból foglalkozik anyakönyvekkel, fölhívja a figyelmet néhány demográfiai szempontból érdekes adatra. M e g e r ő s í t i Jároli József m e g á l l a p í t á s a i t . A h a l á l o z á s i anyakönyvezésnek nagy hiányosságai v a n n a k . P l . az 1/2-1 éves gyermekek elhalálozását gyakran csak a m e g j e g y z é s rovatban tüntette föl a plébános sőt előfordult az i s , hogy a születéshez írta b e . A X I X . sz-i anyakönyvekben társadalomtörténeti szempontbői feldolgozásra különösen alkalmas adatsorok v a n n a k . Ezek a n é v v á l t o z tatások és a felekezetváltoztatások. Azt is m e g j e g y z i , hogy az adatfelvételek településenként és p l é b á n o s s á g o n k é n t változó alapossággal t ö r t é n t e k . M e g e r ő s í t i a Sin Aranka előadásában e l h a n g z o t t a k a t , miszerint van egy rendkívül mobil társadalmi réteg -az ú n . o r s z á g ú t i ember e k - , akikről nem tudunk különösebben s o k a t . Kik e z e k , h o l , hogyan és miből éltek? Ha fölveszik őket egy-egy ö s s z e í r á s b a , hová sorolják? Végül m e g j e g y z i , hogy több olyan kis település a n y a k ö n y v e i t kut a t t a , ahol tudvalevőleg beszállásolt katonaság is v o l t . E g y e t len egy katona halálozási adatát sem találta m e g . K é r d é s e az, hol jegyezték föl ezek halálozását? Oltvai Ferenc A "nagycsaláddal" kapcsolatos é s z r e v é t e l e i t , kutatási eredményeit mondja el. Csanád megye u r b á r i u m - k o r a b e l i , X V I I I . s z . végi és reformkori történetével f o g l a l k o z i k . Csanádban több nemzeti-

-

483 .-

ség élt (él) e g y ü t t , így p l . a szerbek, akiknél a nagycsalád a legújabb időkig létezett. Egy adatfölvételre h i v a t k o z i k , amelyből az derül k i , hogy a magyaroknál több nagycsalád v o l t , mint a szerbeknél. P l . a magyar lakosságú Makón 10-15 %-kal t ö b b , mint az akkor még szerb lakosságú N a g y l a k o n . Battonyán is kevesebb volt, mint p l . Földeákon.' O a r k ó Jenő Az előtte szólóhoz hasonlóan a nagycsalád kérdéséhez szól hozzá. hivatkozik a Rendi társadalom - polgári társadalom 1 . kötetben megjelent tanulmányáriák a d a t a i r a . N . K i s s István Egy X V I I I . sz-i Csongrád megyei összeírás szerint a magyar és szerb családok átlagos nagysága egyaránt 6.5 fő. Az a tapasztalata is, hogy a nagycsalád, nemzetiség különbség n é l k ü l , közel egyforma lélekszámú. K e r e s k é n y i Miklós A X V I I I . sz-i Nagykállóban is volt kettős a n y a k ö n y v e z é s . A tanító által vezetett második anyakönyv figyelmet é r d e m e l , mivel az 1780-as évekből s z á r m a z i k . A pap által vezetett anyakönyv föltüntetj a családfők neve"mellett a házszámokat is. A nagycsaládokkal kapcsolatban e l m o n d j a , hogy egy 1836-os füzesgyarmati vallomásból k i d e r ü l , hogy gyakran költöztek össze á rokonok (az adó kijátszása m i a t t ) . Ez -a forás szerint- az úrbérrendezés óta volt s z o k á s b a n . Tehát a nagycsalád-rendszert időben is érdemes vizsgálni i F a r a g ó Tamás A demográfia nemcsak a d a t o k a t , létszámokat jelent. Struktúrák a t , folyamatokat kell v i z s g á l n i . Ott kezdődik a d e m o g r á f i a , ha egy populáció nagyságát m e g á l l a p í t j u k , de nem ott v é g z ő d i k . Hogyan kapcsolódik a demográfia a társadalomhoz azon k í v ü l , hogy mindkettőnek az ember az alanya? A kapcsolat igen s z o r o s . Az egyes társadalmi rétegeknek sajátos struktúrája, termékenysége, h a l a n d ó s á g a , s t b . v a n . Ezek demográfiai jelenségek elsősorban, de összefonódnak bizonyos;, társadalmi strukturális f o l y a m a t o k k a l . Benda Gyula zárszava í< Ha zárszót mond az e m b e r , arra kap lehetőséget, hogy valami fontosat k ö z ö l j ö n . Egy (hosszú, formálódó mondát végére néhány pontot, f e l k i á l t ó j e l e t , kérdőjelet t e h e t . Most sokkal kevesebben vannak itt, mint az előz.ő két n a p . L e h e t s é g e s , hogy a zárszó néhány mondata olyan emberekhez ill. gondolatokhoz s z ó l , akik i l l . képviselőik már nincsenek j e l e n . Nincs szándékában a konferencia tartalmi é r t é k e l é s e . Egy gondolatot azonban e l m o n d . Az a véleménye, hogy Bácskai Vera igen jól ütötte meg a hangot az első témában és ezt a következő napot Orosz István hasonlóképp sikeresen zárta l e . (Bár volt időnként némi h a n g z a v a r , voltak apályok is.) Köszönetet mond Erdmarin Gyulának és a Békés Megyei Levéltár dolgozóinak, m i n d a z o k n a k , akik a konferencia tartalmi és technikai lebonyolítását lehetővé t e t t é k . M e g j e g y z i , hogy sok előadás hangzott el és kevés idő maradt, főként a beszélgetésekre és v i t á r a , a meghatározott témákhoz kapcsolódó korreferátumok előadóinak fegyelmezniük kell magukat és

-

484 .-

el kell dönteniük, valóban fontos-e m o n d a n i v a l ó j u k a téma szemp o n t j á b ó l . Másrészt el kell fogadniuk a m i n d e n k o r i rendezők hozzászólásokat szabályozó, szelektáló s z e r e p é t . Örkény egyperceit hozza példának: milyen sokat tudott elmondani ezekkel a m a g y a r társadalomról az í r ó . Ha nem is ilyen r ö v i d r e , de 10-15 percre próbálja meg -a későbbiekben- mindenki ö s s z e s ű r í t e n i m o n d a n i v a l ó ját. A tavalyi konferencia anyagát tartalmazó kötetet mindenki kézhez k a p t a . Köszönetet mond e l k é s z í t ő i n e k . Mivel a jelen gyulai tanácskozás anyaga is megjelenik és a továbbiakban is ez a terv, mindenkinek el kell d ö n t e n i e , mi az, amit mindenféleképpen el szeretne m o n d a n i , mivel írásban úgy is megjelenik. Orosz István m o n d t a , hogy valamelyik faluba zsidót vittek gör ö g n e k . A konferencia részvevői eljöttek Gyulára salgótarjáni konferenciát csinálni. Nem lett belőle a z , dehát a zsidók is másfajta kereskedelmet ű z t e k , mint a g ö r ö g ö k . .Volt egy pillanat, amikor úgy tűnt, ebből nem lesz "kereskedelem",. de végülis kialakult valamiféle forma, amelyet Salgótarjánban folytatni lehet. Ennek egyik eleme a s o k s z í n ű s é g , k ü l ö n b ö z ő s é g . A t a n á c s k o z á s címére utalva e l m o n d t a , hogy azt nemcsak a múlt két korszakának t a r t j a , hanem ma is jelenlévő t é n y e z ő k n e k . Itt is jelen van a rendiség és a polgárság egyaránt,. És a rendi és polgári t á r s a d a lom is egyaránt tolerálja a sokszínűséget- Keveredik ez és nem is kell különösebb módon s z a b á l y o z n i . Úgy v é l i , mindenki p o l g á r o sodást s z e r e t n e , esetleges rendi n o s z t a l g i á k k a l . Nagyon fontos tény, hogy itt együtt voltak régóta d o l g o z ó és fiatalabb k o l l é g á k . Sokat tanulhatott m i n d e n k i , egyrészt az évtizedes t a p a s z t a l a t o k b ó l , másrészt a most i n d u l ó , első m u n k á j u k k a l előálló fiataloktól. Igen fontos -a jövőre nézve is- a n e m z e d é kek folyamatosságának h e l y r e á l l í t á s a . Röviden a r r ó l , hogyan tovább? A két konferencia között is rendszeresen találkozni k e l l . Alakuljon ki egy f ó r u m , ahol havonta meg lehet beszélni elkészült dolgozatokat,, m u n k a p r o g r a m o k a t , vagy a jövő évi konferencia egészének és részleteinek terveit. Teremtsenek lehetőséget ezek az összejövetelek folyamatos k a p c s o lattartásra! Néhány mondat a k ö v e t k e z ő , salgótarjáni k o n f e r e n c i á r ó l . Valószínűleg meg lehet -viszonylag hamar- határozni azt a .három-négy e l ő a d á s t , amely vezérfonala lesz a k ö v e t k e z ő t a n á c s k o z á s n a k . Az erről tudósító néhány oldalas összefoglaló 1 9 8 8 . január végére talán e l k é s z ü l . Ennek alapján lehet j e l e n t k e z n i . A jelentkezés után személyes kapcsolatok vagy szűkebb körű találkozások is lehetőséget adnak a tematikus program a l a k í t á s á h o z . A tervek szerint hamarosan elkészül a tervezett havi ö s s z e j ö v e t e l e k féléves programja is. A konferenciákat évente vagy kétévente k e l l e n e megr e n d e z n i . Erre számíthat m i n d e n k i . Ezt azért is hangsúlyozza Benda G y u l a , hogy ha valaki a következő k o n f e r e n c i á n az általa kutatott témának csak valamilyen aspektusát mondaná e l , inkább.ne teg y e , hanem számítson arra, hogy 5-10 éves perioduson belül minden fontos társadalomtörténeti téma sorra k e r ü l , azaz mindenki szóhoz juthat. Ne alakuljön ki az a g y a k o r l a t , hogy évente - kétévente ugyanazok s z e r e p é l n e k , k u t a t á s a i k a t változó aspektusból előadva. Benda Gyula végül a társadalomtörténet általános feladatairól s z ó l t . I t t , Gyulán a források voltak a f ő s z e r e p l ő k . S z ü k s é g lenne azonban arra is, hogy programok s z ü l e s s e n e k . Ezen a két konferencia között is lehet m u n k á l k o d n i . El kellene készíteni a ma-

-

405 .-

gyar társadalomtörténeti kutatás hosszútávú tervét, meg kellene fogalmazni a konkrét feladatokat. Jelen nem lévők (külföldiek is) javaslatokkal jelentkeztek, mert lehetőséget látnak csoportunkban.

j B 126605