XV. évfolyam 4. szám Tartalom Az olvasóknak talán fel sem t nik, s ha igen, akkor néhány apróbb változást tapasztalnak a DRV HÍREK házatáján. A szerkeszt ség megvált a PIKK Média 2000-t l és Lékó Sándor szerkeszt t l. Az új szerkeszt ség Siófokra költözött, ahol a Smaragd Press Kiadó gondozza a kiadványt. A szerkeszt Gyarmati László, aki több régiós újságnál dolgozott és dolgozik ma is (Zöld Balatoni Futár, Siófoki Hírek, stb.), verseket, novellákat ír és fotózik. A most tizenötödik évfolyamát megélt DRV HÍREK az új helyzetben is igyekszik meg rizni arculatát és azokról a f folyamatokról tájékoztat, amelyeket együtt élünk meg a 2800 dolgozóval, a 376 önkormányzattal és üzleti partnereinkkel. Az is célunk, hogy bemutassunk érdekes embereket, akik köztünk élnek és munkájuk mellett például költ k, fest k, világjárók, stb. Régi igényünket fogalmazom meg, amikor arra buzdítok, hogy várjuk azok írásait, akik nem hivatásszer en m velik az újságírást. Tudjuk, hogy számtalan történet, sztori forog közszájon kisebb és nagyobb közösségekben, csak le kellene jegyezni és színesíteni vele a híranyagot. Vev k vagyunk minden közérdek kérdésre, ötletre. Úgy is mondhatnám: szerkesszük együtt a lapot! Nemrégen megírtuk, hogy van már Internet-honlapunk (http://www.drv.hu), ahol az alapinformációkon túl igyekszünk tájékoztatni Tisztelt Fogyasztóinkat, üzleti partnereinket, és minden érdekl d t törekvéseinkr l, céljainkról. Tesszük mindezt a nyitottság jegyében. Jánossy Gábor felel s szerkeszt Min séggel a jöv évezredbe Éppen egy éve, tavaly karácsony el tt szerezte meg a Központ, valamint a Dél-balatoni Üzemigazgatóság az ISO 9001 nemzetközi min ségbiztosítási tanúsítványt, amelynek ISO 9002es formáját még korábban, a cégnél legel ször a Gépészeti Üzemigazgatóság kapott meg. A cégvezetés három éves célkit zése most “Mikulásnapon”, azaz 2000. december 6án válhatott valóra: ett l a naptól kezdve ugyanis a társaság valamennyi üzemigazgatósága
megfelelt az ISO 9001 szabvány min ségbiztosítási követelményeinek. Az egész folyamat menedzselését Pálfi Imre közm igazgató, vezérigazgató-helyettes végezte, akit a DRV Hírek arra kért: foglalja össze véleményét az eltelt három évr l, a gondolat megszületését l a megvalósulásig. - A tanácsadó cég jól mérte-e fel a DRV lehet ségeit, adottságait? - A felkészít cég kiválasztása pályáztatás és alapos mérlegelés alapján történt, és az eredményeink igazolják ennek helyességét. A rendszerkiépítés megkezdése el tt a MACRO-TQI tanácsadó cég min ségügyi felülvizsgálatot végzett a vezet kkel és kiemelt szerepet játszó munkatársakkal folytatott interjúk és a Magyar Nemzeti Min ség Díj önértékel kérd ívek kiértékelései alapján. Továbbá fogyasztói, illetve önkormányzati véleményfelmérés készült el (a MACRO-TQI kérdez biztosai 1.000 lakossági, 100 közületi fogyasztót és valamennyi önkormányzatot felkerestek).Köztudottan a víziközm szolgáltatásban úttör szerepet vállaltunk a min ségügy tekintetében, így a tanácsadó cég is el ször szembesült ezen szolgáltatás sajátosságaival. A fentiek alapján azonban bátran állíthatjuk, hogy a rendszerkiépítés megkezdésekor már megfelel tájékozottsággal rendelkeztek a tanácsadók. Almássy Gábor vezet tanácsadó személyében pedig a min ségügy iránt elkötelezett szakembert ismerhettünk meg, aki mindig helyes megvilágításban – a részletekben és dokumentációkban nem elveszve – kísérte végig és segítette a munkákat. - A munkavállalók, vezet k közrem ködése milyennek ítélhet ? - A min ségügyi rendszer egy vezet i irányító rendszer, ezért érthet en a vezet k megfelel hozzáállása nélkül nem valósítható meg. A menedzsment elkötelezettsége mellett szükség volt a Társaság több szint irányítási szervezetei vezet inek elhivatottságára is, ideértve a Központ osztályvezet it (folyamatgazdák), üzemigazgatósági/ igazgatósági fels vezet ket, csoportvezet ket és nem utolsósorban az üzemvezet ket. Valamennyien tisztában vagyunk azzal a ténnyel, hogy az üzemvezet ségeken történik a fogyasztókkal a közvetlen kapcsolattartás és a tényleges termelés, így az új szabályozások sok többletfeladatot jelentettek. Ebb l kiindulva érthet az üzemvezet k kezdeti ellenállása, mely a rendszerkiépítés el rehaladtával rohamosan csökkent, és reményeink szerint a kés bbiekben valamennyi üzemvezet a min ségügyi rendszerre úgy tekint, hogy az feladatainak elvégzéséhez támogatást ad, áttekinthet séget biztosít. A munkavállalók hozzáállása véleményünk szerint megfelel volt, a kezdeti ellenállók meggy zhet ekké váltak, és elfogadták azt a tényt, hogy “ISO szerint dolgozni” nem más és nem több a min ségi munkavégzésnél. Munkatársaink kezdetben tartottak a bels felülvizsgálatoktól, számonkérésnek fogták fel azt. Tapasztalataink szerint ma már olyan folyamatnak tekintik, ami jó értelemben visszajelzést ad munkavégzésükr l, s t segítséget is nyújt. - Tapasztalhatók-e változások a munkafolyamatokban? - A min ségbiztosítási rendszer nem a hagyományos szervezeti irányítással, hanem folyamatközpontú irányítás elvén m ködik. A f folyamataink (MB szabályzatok) irányítását, a szakmai visszaellen rzéseket a folyamatgazdák végzik, akik a szakirány szerint osztályvezet k illetve kiemelt munkatársak a Központban. Ez az irányítási mód biztosítja a fels bb szint szabályozás és a tényleges munkavégzés közötti összhangot, azaz a folyamat mentén akár a munkavégzésben, akár a szabályozási rendszerben gyorsabban lehet beavatkozni, helyesbíteni. Természetesen a tanúsítvány megszerzésével ennek a munkának még csak a legelején tartunk, és sok tennivaló vár még ránk, hogy az el bb elmondottak a gyakorlatban biztosan m ködjenek. Ma már biztos, hogy Társaságunknál a bels információcsere a min ségügyi rend-
szer kiépítésével jelent sen javult. Szabályozásaink, el írásaink mindenkor aktuálisan az érintett munkavállalóknál megtalálhatók. A termelésnél keletkez pontos bizonylatkezelés, a további adatfeldolgozás a jöv ben alapot teremthet egy, a mainál is alaposabb er forrás elosztásra fels bb szinten. - Sokan nehezményezik az adminisztrációs kötelmeket, szükségszer velejárója-e mindez a min ségbiztosítási rendszernek? - A min ségi munkavégzés ISO 9001 sz. szabvány szerinti rendszer nélkül is megkövetel egy szigorú adminisztrációs rendet, hiszen e nélkül a munkánk nem lesz nyomonkövethet , viszszaellen rizhet , kiértékelhet és korrekt módon javítható. Az ISO itt sem követel meg többet, mint a jó munkához szükséges feltétel. Természetesen rendszerünk a kezdeteknél tart, így el fordulhat túlszabályozás, felesleges adminisztráció, melyet ki kell küszöbölni. Mivel a rendszer és a szabályozások is folyamatosan fejleszthet k - és kell is fejleszteni -, mindazok akik ilyent tapasztalnak, éljenek módosító javaslattal, melynek menete szabályozott és már jól ismert. Nem elfogadható az a magatartás, hogy ha egy el írást nem megfelel nek ítélünk, akkor azt önhatalmúlag végre sem hajtjuk. Módosítási javaslatot bárki tehet, s rendszerünkben szigorúan felülvizsgáljuk annak helyességét. Ha az megalapozott, a szabályozásba át kell vezetnünk! A “tervezd meg, tedd ahogy megtervezted, ellen rizd, javítsd” elv helyes alkalmazása nem nélkülözheti a bizonylatolási rend szigorú betartását, melyt l nem lehet eltekinteni. - A tanúsítás csak kezdet. Hogyan tovább? - A tanúsítvány megszerzése csak a kezdetét jelenti a min ségügyi rendszerben történ munkavégzésnek. Az alapok megteremtésével lehet ség nyílik a folyamatos fejlesztésre, hiszen ez a rendszer alapelve, melyet a felügyeleti auditok során ellen rizni fognak. A folyamatgazdák irányításával munkavégzésünket folyamatosan értékelni szükséges, és adott esetben helyesbít illetve megel z tevékenységeket kell foganatosítani. Az új ISO 9001:2000 szabvány további követelményeket támaszt a tanúsítványt megtartani szándékozók felé, nevezetesen a min ségbiztosításról át kell térni a min ségirányításra. A megfelel szinten tartás helyett TQM alapelvek kerülnek el térbe, és az eredmények javítása kap kell hangsúlyt. Így a fogyasztói elégedettség-mérést kötelez en meg kell valósítani, folyamatonként mérhet célokat kell kit zni, és azt értékelni. A dolgozói elégedettség és képzés is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon. A fentiekb l érzékelhet , hogy nem kényelmeskedhetünk el, további feladatok várnak ránk. - Milyen rendszerességgel kell majd a megfelel séget bizonyítani? - A tanúsítványt három évre adják, melynek során évente un. periodikus (felügyeleti) auditokon kell számot adnunk, hogy folyamatosan megfelelünk a szabvány el írásainak. 2002. év végével megújító auditon teljes kör felülvizsgálatot végez a tanúsító, szándékaink szerint már az új szabvány követelményei alapján. Természetesen a bels felülvizsgálatokat folyamatosan az évenként jóváhagyott felülvizsgálati tervben meghatározottak szerint végzik az auditoraink, az eredményeket pedig vezet ségi átvizsgálásokkor értékeljük. - A két rendszer, az ISO illetve az integrált informatikai, egymást er sít folyamatai a cégvezetésnek és a folyamatgazdáknak milyen feladatokat adnak? - Az SAP és a MIR bevezetésével az érintett folyamatok szabályozásait az új követelmények szerint át kell dolgozni, mely feladat a folyamatgazdákra vár. Az SAP szinte “mozdulatokra”
lebontott szabályozása szigorúbb a rugalmasabb ISO szabályozásnál, de mindkett nek meg kell felelni. A hálózat adta lehet ségeket szeretnénk a min ségügyi dokumentációs rendszer kezelésében felhasználni, így vélhet en egyszer södni fog ez a “nemszeretem” feladat. A két rendszer megvalósítása olyan tudást visz a Társaság szervezetébe, melyre a cégvezetés joggal lehet büszke, a jelenlegi és leend munkavállalóinknak pedig megfelel alapokat biztosít feladataik elvégzéséhez. Ahhoz, hogy idáig eljutottunk, igen sok dolgozónk vállalt többletfeladatot a mindennapi munkája mellett, sokszor a teljesítés határán mozogva. A sikerek mellett meg kell jegyezni, hogy a min ségügyi rendszer kiépítése és tanúsítása nem biztosítja a tökéletes szolgáltatást, azt csak a dolgozók megfelel szaktudású munkavégzése eredményeképp érhetjük el. A min ségügyi rendszert eszköznek tekintjük az alaptevékenységünk szakmai színvonalának emelésére, mely támogatja és nem gátolja munkavégzésünket.
Hat hónapon belül a harmadik infrastrukturális miniszter: dr. Fónagy János 1942. július 11-én született Budapesten. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Ügyvédi és jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1981. és 1993. között posztgraduális képzésben egyebek mellett külkereskedelmi, közgazdasági és vállalkozási ismereteket is szerzett. 1968. és 1970. között az államigazgatásban dolgozott, majd 1998-ig jogtanácsosi és gazdasági vezet i munkaköröket látott el. 1998. el tt számos szervezet és alapítvány tagja, elnöke, tanácsadója volt, s több társadalmi funkciót töltött be. 1998-tól 2000-ig a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. 2000. februárjától miniszteri kinevezéséig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt. N s, egy gyermek édesapja. Idézet az új miniszter, dr. Fónagy János egyik nyilatkozatából: - Meg vagyok gy z dve arról, hogy az eddigi átalakítások a minisztériumban az ország javát szolgálták. Az új struktúrák megteremtése azonban mára lényegileg lezárult. A következ másfél év feladata, hogy az új keretek között, s a minisztérium új szabályzatának megfelelve a lehet legeredményesebben valósítsuk meg a kit zött célokat. Ehhez kívánunk mi is társaságunk minden dolgozója nevében nagyon sok sikert.
Az évtized csúcsa... Interjú dr. Bogár Dezs vel, az igazgatóság elnökével - Miként értékeli a cég m ködését, átalakítási, korszer sítési folyamatát, s ezen keresztül a cégvezetés munkáját? - A DRV Rt, mint minden állami tulajdonú társaság a tulajdonosa által megszabott kereteket figyelembe véve határozta meg a 2000. évi feladatait, de ez a tervez munka másoktól eltér en vezet váltással nehezített feszült bels hangulatban zajlott. Azt kell mondani, hogy az üzleti terv célkit zései rendkívül feszített gazdálkodást valószín sítettek, többek között pl. a keresetnövekedés alig közelítette a 8 %-os mértéket, a fejlesztési el-
képzelések megvalósítása jelent s hitelfelvétellel történhet stb. Ma már - néhány héttel az üzleti év lezárása el tt - kijelenthet , hogy a társaság az elmúlt évtized legsikeresebb évének zárása el tt áll. A várható eredmények elemzéséb l megállapítható, hogy ez a kimagasló eredményesség nem csak a szolgáltatásaink szempontjából kedvez id járásnak köszönhet , hiszen jelent s hatékonyságjavulás is kimutatható, így költségeink a makrogazdasági inflációnál alacsonyabb mértékben változnak. Tehát e kedvez eredmény - az id járás mellett alapvet en a teljesítmények, a költséggazdálkodás javulásának, kisebb részben a megvalósított szervezeti kiigazításoknak és a humán er forrásokat érint intézkedéseknek köszönhet . A társaság szervezeti felépítésének és az irányítási rendszer korszer sítési munkálatai is megkezd dtek. Ezek közül a munkavállalók leginkább az integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésének “többlet terhét” érezték, érzik, hiszen az a társaság egészét érinti és jelent s oktatási feladatokat támaszt folyamatosan. Az e területen eddig elvégzett munka és a ráfordított képzési munka eredményeként a rendszer egyes elemei már január elsejével használatba vételre kerülnek. A humán er forrásokat érint intézkedések egyik legjelent sebbje a már sok éve tervezett dolgozói tulajdonszerzés realizálása, miszerint a munkavállalóink 10 %-os tulajdont szereztek, méghozzá a jogszabályokban meghatározott maximális kedvezmények alkalmazásával. A szolgáltatási színvonalunk javítása érdekében került sor az “Üzlet szabályzatunk” jóváhagyására és folyamatos bevezetésére, az üzleti év során valamelyest b víteni tudtuk a piacunkat, folytatódott a min ségpolitikánk végrehajtása. Összefoglalva az eddigieket egyértelm en megállapítható, hogy a társaság kedvez irányban fejl dött, amiben – a munkavállalók érdemei mellett – jelent s szerepe van a cégvezetés javuló színvonalú munkájának. A tulajdonosok, a cégvezetés és a munkavállalók közös érdekeltsége alapján megvalósuló jó együttm ködés alapján minden lehet ség adott a stratégiánkban megfogalmazott célok megvalósításához. - Mennyiben sikerült megvalósítania az Igazgatóságnak a megalakulás után meghatározott elképzeléseit? - Az Igazgatóság jelenlegi összetételében a múlt évi rendes közgy lést helyettesít alapítói értekezleten került kialakításra, ami csak a vezérigazgató személyének megváltoztatásával módosult. Megalakulásunkat követ en – amir l akkor a DRV Hírek is tudósított – határoztuk meg új munkastílusunkat, szakmai elképzeléseinket, illetve már az alakuló ülésünkön döntöttünk a havi rendszeresség és az ülésen kívüli döntéshozatal bevezetésér l. A havi üléseinken rotációs elvek szerint vettek részt a területi szervek vezet i, illetve tartottunk kihelyezett üléseket az egyes üzemigazgatóságokon. Ezzel az Igazgatóság “közelebb került” az érdemi folyamatokhoz, és hatékonyan tudta érvényesíteni a tulajdonosok által ráruházott hatásköreit, amit talán a társaság eredményei is min sítenek. A kit zött célok közül mostanáig számos elképzelés megvalósult. Például “Küldetésünk”-kel összhangban kialakításra került a DRV üzletpolitikája, ami új alapokra helyezte a társaság és a fogyasztók viszonyát; megújításra, illetve kialakításra kerültek a munkavállalókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok. Kidolgozásra került a társaság 2005-ig terjed id szakra vonatkozó stratégiája, megvalósult a munkavállalók tulajdonossá tétele. Kisebb kiigazítások történtek a szervezeten, és ennek megfelel en a Szervezeti és M ködési Szabályzat is megújult. A társaság gazdálkodására vonatkozóan elindult a cég egészére és minden tevékenységére kiterjed en egy új integrált vállalatirányítási rendszer kialakítása, amelyben két lényeges elemet külön is ki kell emelni. Az egyik az SAP bevezetése, amely januártól már több modullal “élesben” is használatba kerül, a másik a MIR projekt megvalósítása, ami els sorban a közm vagyonnal való gazdálkodás és üzemeltetés könnyítését célozza. Természetesen a társaság bels informatikai hálózatának megújítása a napi adminisztrációs feladatok ellátását is megkönnyíti és olcsóbbá teszi a bels kommunikációt, másfel l az Interneten való megjelenésünkkel a fogyasztók, tulajdonosaink és munka-
vállalóink számára is egy friss információs forrást biztosítunk. A min ségpolitika végrehajtását is folytattuk és ennek eredményeként várhatóan ez év végére a társaság szolgáltatásaira cégszint ISO min sítést kapunk. A min ségpolitika megvalósításához, illetve az informatikai fejlesztések hatékonyságjavító hatásának érvényesüléséhez szükséges szervezeti reform kialakítása még várat magára, viszont a reform lépések meghatározásához szükséges átvilágítás rövidesen befejez dik. Ami már most is – legalábbis elviekben megfogalmazható – látható szerkezeti átalakítási igény az értékesítés és az infrastruktúra m ködtetés markáns szétválasztása, a stratégiai célokkal is összhangban az ügyfélszolgálati tevékenység centralizálása; ezekre az átalakítási lépésekre azonban csak egy jól el készített lépéssorozat keretében kerülhet sor. Ugyancsak napirenden van a területi igazgatóságok feladat és hatáskörének újragondolása is. - A DRV Rt. életében jelent s változás, hogy a dolgozók is 10 %-ban részvényeseivé váltak a cégnek. Mit jelent(het) mindez az egyszer alkalmazottaknak, s mit a társaságnak? - Mint ahogy azt már említettem, több éves el készít munka és az állami tulajdonos képvisel ivel való egyeztetések eredményeként járult hozzá az egyszemélyi tulajdonos a 2000. évi rendes közgy lést helyettesít alapítói értekezleten az alapt ke emelésével történ dolgozói részvénykibocsátáshoz. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a társaság alapt kéje 400 millió forinttal került megemelésre, a kibocsátott 10.000 Ft névérték részvényeket a munkavállalók 90 %-os kedvezménnyel, azaz 1000 Ft befizetésével szerezhették meg. A vásárláshoz biztosított kedvezmény 360 millió Ft összegét a társaság finanszírozta, ami ha bérként lett volna kifizethet , akkor havi 10500 Ft/f , azaz mintegy 13 % további keresetnövekedésnek felelne meg. A részvényjegyzésben részt vett munkavállalóknak a tulajdonossá válás nem garanciát ad a munkahely meg rzésére, hanem az alapvet kérdésekre vonatkozó döntések megszületése során a tulajdonosi beleszólás és információhoz jutás lehet ségét biztosítja. Esetenként ez “bels ” konfliktusokkal is járhat, például az üzleti terv keresetalakulásra vonatkozó részeinek közgy lési vitájában mérlegelniük kell a munkavállalói - magasabb keresetekben kifejez d érdek és a tulajdonosi - hosszú távú gondolkodás - érdek között, ami nem könny feladat, de a részvényesi tudat nyilván a hosszú távú társasági érdekeket fogja el térbe helyezni. Külön ki kell emelnem azt a tényt, hogy ez a dolgozói részvény egy sajátosan korlátozott forgalomképesség értékpapír, azaz ennek kereskedelme kizárólag a DRV munkavállalói és nyugdíjasai, valamint a társaság között bonyolódhat, ami id vel bels forgalmi értéket adhat ennek az értékpapírnak. Nem mellékes az sem, hogy meghatározott keretek között a társaságnak visszavásárlási kötelezettsége van, ami legfeljebb névértéken történik, így befektetésnek sem rossz a DRV részvényesének lenni. Meg kell jegyezni azt is, hogy a munkavállalói tulajdon megjelenése nehezítette is munkánkat, ha másért nem, akkor azért, mert ett l kezdve minden tulajdonosi döntés a társasági törvény el írásai szerinti közgy lésen hozható csak meg, közgy lést pedig nem lehet minden hónapban tartani, ezért nekünk is tovább kell javítanunk munkánkat, hogy a tulajdonosok elé kerül javaslatok el készítettsége kifogástalan legyen. - Az Igazgatóság a megalakulását követ en egyik fontos feladatként az új, hosszabb távú stratégiai elképzelés kialakítását jelölte meg. Ez elkészült, melyek a fontosabb szempontjai? - A társaság korábbi “Stratégia 2000” elnevezés stratégiai elképzelése teljesülésének értékelése, az ágazatra vonatkozó kormányzati célkit zések és az Európai Unióhoz való csatlakozás támasztotta feladatok együttes mérlegelése alapján került sor a DRV Rt. 2005-ig terjed id szakra szóló új stratégiai tervének a kidolgozására. A két stratégiai elképzelés közötti alapvet eltérés a súlypontok meghatározásában van. A “Stratégia 2000” a piaci részesedés, társasági hatékonyság és a fogyasztói kapcsolatok egyenrangú súlypontokra építkezve határozta meg a
célokat és feladatokat. A most elfogadott stratégiánk e hármas prioritás közül kiemelte a fogyasztói kapcsolatokat és ennek javítása került a feladatok centrumába. Úgy ítéljük meg, hogy a fogyasztói elégedettség javítása, növelése követelményének való megfelelés “automatikusan” kényszeríti ki a hatékonyság javítását, a piaci magatartásunk átalakítását és ebb l következ en a versenyképességünk, piaci részesedésünk növekedését. A “Stratégia 2005” dokumentum alapvet en egyetlen stratégiai cél köré építi fel a társaság teend it. Ennek megfelel en az alapvet cél a fogyasztói elégedettség növelése, a környezet megóvása, és a biztonságos szolgáltatás nyújtása elfogadható áron, a lehet ségek szerinti legjobb min ségben. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében a jöv ben határozottabban kívánunk élni a maximált díjrendszer adta lehet ségekkel az üzletpolitikai kedvezmények alkalmazásában, a szennyvízelvezetési szolgáltatásunk igénybevételének ösztönzésével, az informatikai fejlesztések eredményeként az ügyfélszolgálati rendszerünk átalakításával, az Internet lehet ségeinek kihasználásával. Szorgalmazzuk a díjrendszer átalakítását, az indokolatlan fogyasztói terheket jelent jelenlegi egytényez s díjrendszer kéttényez ssé alakításával a rendelkezésre állási díj bevezetését, az igazságosabb fogyasztói teherviselés kialakítása érdekében. Új alapokra helyezzük kapcsolatainkat az önkormányzatokkal, ennek modellezésére Somogy megyére kiterjed hatáskörrel a napi kapcsolatépítés feladatával egy függetlenített munkatársunk kapott megbízást. A fogyasztói kapcsolatok javítása természetesen er forrásokat is igényel, amelyek “el teremtése” megköveteli, hogy egy költség-racionalizálási program kidolgozásával feltárjuk a gazdálkodási tartalékainkat és az ésszer takarékossággal, valamint a kihasználatlan vagy éppen felesleges kapacitások hatékony hasznosításával teremtsük el a stratégiai feladatok megvalósításához szükséges forrásokat. Természetesen ide kell érteni kollégáink, a DRV munkavállalóinak megbecsülése, megelégedettsége fokozását, és az ehhez elengedhetetlen kereseti viszonyok további javításához szükséges forrásokat is, különösen azokban a munkakörökben, amelyekben a min ségi el relépéshez szükséges munkaer a DRV átlagánál lényegesen drágábban tartható meg, vagy biztosítható. Emellett vizsgálnunk kell azt is, hogy egyes feladataink végrehajtásához milyen mértékben és formában célszer küls forrásokat bevonnunk. A mostani üzleti év lezárása és a 2001. évi elképzelések kialakításának id szakában - mint ahogy az az eddigiekb l is kiderült - jelent s feladataink vannak, melyek végrehajtása komoly megmérettetést jelent mindannyiunk számára, de azok optimista megközelítés mellett – bár az idei kiugróan kedvez gazdálkodási eredmények megismétl désére nem számíthatunk – az elmúlt id szakban kialakult lassú növekedési tendencia folytatódására alapozva nem megoldhatatlanok. Végezetül megköszönve az ez évi eredményes munkát, a társaság minden dolgozójának és családjuknak boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztend t kívánok. Ugyanezt kívánom üzleti partnereinknek, a partner önkormányzatoknak és valamennyi kedves fogyasztónknak. Nemcsak a szárazság hozta a sikert Beszélgetés Tóth István vezérigazgatóval a várható éves eredményr l
Lassan véget ér az esztend , s az egyes cégek, vállalkozások, magánszemélyek ilyenkor szinte törvényszer en elvégzik magukban a számvetést: vajon miként is sikerült az eltelt id szak, jobb volt-e, mint a tavalyi, vagy esetleg nem mindenben sikerült megvalósítani az elképzeléseket? Így van ez a DRV Rt. esetében is, jóllehet a konkrét 2000. évi gazdasági számvetés még
nem történt meg, az irányokról (és arányokról) azonban már lehet beszélni. - Eredményes lesz-e az idei év a DRV Rt. számára? - kérdeztük Tóth István vezérigazgató úrtól. - A legutóbbi, novemberi igazgatósági ülés egyik napirendi pontja épp az volt, hogy az els tíz hónap gazdasági eredményeir l beszéljünk. Az igazgatóság minden hónapban rendszeresen értékeli a cég tevékenységét, s összehasonlítást tesz az el z évi hasonló id szakhoz képest. Legutóbb már kitekintettünk a várható éves eredményekre is, így elmondhatom: az elmúlt 13 év során még sosem fordult el , hogy ilyen kedvez lett volna a DRV Rt. gazdálkodása. Ennek alapvet en két oka van. Az év elején a szinte diktátumnak t n hat százalékos díjemelés miatt jelent s költségmegszorításokat vezettünk be, ugyanakkor az idei nagy szárazság miatt igen jelent s többletbevételünk, és kevesebb költségünk keletkezett, s ezek együtt eredményezték a nem várt eredményt. A szárazság duplán jól jött nekünk, hiszen egyrészt több vizet adhattunk el, másrészt, ha nincs csapadék, amely beszivárog a szennyvízelvezet rendszerekbe, nem merül fel a tisztítási és az átemelési költsége sem. Az Igazgatóság egyébként is jónak értékelte a menedzsment tevékenységét, s úgy fogalmazott: amennyiben nem lett volna ilyen mérték a szárazság, akkor is sikerült volna teljesítenünk az üzleti tervünket. - Ilyen eredmények hallatán sokan tennék fel a kérdést: mi történik vajon a többletbevételekkel? - Hosszú id után végre sikerül tíz-tizenöt százalékkal megnövelnünk a fenntartási keretünket. Ez az a terület, ahová mindig lehetne anyagiakat átcsoportosítanunk. Ha végignézzük a telepeinket, vagy a m veinket, látjuk, hogy folyamatosan szükség van a korszer sítésükre, felújításukra, hisz több évtizede épültek, s igen sok feszültség keletkezik abból, hogy a korábbi id szakban nem tudtunk megfelel figyelmet, s pénzt fordítani ezekre. - Az Ön kinevezésének a 2000-es év az els teljes id szaka. Mennyiben tudta megvalósítani e rövid id alatt elképzeléseit, a szükséges átszervezéseket, korszer sítéseket? - A folyamatos gazdálkodás mellett az év során igen nagy projektek zajlottak, zajlanak. Az egyik a min ségbiztosítási rendszer véglegesítése, amelynek els lépésein már sikeresen túljutottunk. Korábban a DRV Központban és a Dél-balatoni Üzemigazgatóságon valósítottuk meg e követelményeket, legutóbb az Észak-balatoni Üzemigazgatóságon, s folyamatosan az egész cégre kiterjesztjük ezt a rendszert. A másik jelent s fejlesztés az integrált információs rendszer, amely nagyon komoly feladat a cég életében. Ez egy három éves program, amelynek az els évén vagyunk túl. Reményeink szerint januártól indul a négy alapmodul: a pénzügy, a kontrolling, az anyag és az eszköz modul. Az év során a szükséges felkészülés történt meg, az oktatások, el készítések, tesztelések. Reméljük, hogy az új évt l megkezd dhet a program “éles” alkalmazása is. - A 2000-es év a cég tulajdonosi körében is hozott egy igen jelent s változást a dolgozók tulajdonosi hányadhoz juttatásával. Mekkora jelent sége van ennek a változásnak? - Kezdjük az elején, méghozzá ott, hogy a DRV Rt.-nek egy méter vezetéke sincs. A vízi közm nek az állam, vagy az önkormányzat a tulajdonosa, a DRV csak m ködtet je ezeknek. Ugyanakkor a cég tulajdonosa mindeddig száz százalékban az állam volt. T keemeléssel a négymilliárdos vagyont 4,4 milliárdra növelte, s 44 ezer, tízezer forintos részvényt bocsátott
ki, amelyet a dolgozók tíz százalékos értéken vásárolhattak meg. Tehát egy tízezer forintos részvényt ezer forintért. Így a dolgozók is kisrészvényesekké váltak, amely részvények épp a novemberi igazgatósági ülés napján érkeztek meg a céghez. Ezek névre szóló részvények. Az ügyvezetés örül annak, hogy túljegyzés történt, hisz ez a fokozott érdekl dést mutatta. A túljegyzés miatt az allokációs szabályok léptek érvénybe, eszerint az elosztást a dolgozó cégnél eltöltött ideje, és az átlagkeresete egyaránt befolyásolta. Ez kisz rte a spekulációs szándékokat. Az a tény is segítette a részvényjegyzés problémamentes lefolytatását, hogy a dolgozói érdekképviseletek, az üzemi tanács és a szakszervezet is aktívan közrem ködött a szervezésben. Az sszel tehát már nem egyszer tulajdonosi értekezletet, hanem igazi közgy lést kellett összehívni. - Úgy tudjuk, hogy ezen az októberi rendkívüli közgy lésen a dolgozók már konkrét sikert is elkönyvelhetnek, hiszen megszavazták a valamivel magasabb bérnövekedést. - A kedvez eredmények miatt a korábban az üzleti tervben 8.25 %-os átlagbér-növekedést 9 %-ra módosította a közgy lés. Így a dolgozók a tervezettnél valamivel több jövedelemhez juthatnak. Ebben a sikerben nagy szerepet játszott a Központi Üzemi Tanács, amely megszervezte a közgy lésre a dolgozói képviseletet. Ugyanis 1367 részvényes dolgozó csak egy korrekt képviseleti rendszer alapján tud jelen lenni a közgy lésen. Elvileg természetesen mindenkinek joga van megjelenni a közgy lésen, azonban ezt technikailag megoldani szinte lehetetlenség. A tíz százalékos aránnyal igazából nem tudnak a dolgozók meghatározó módon beleavatkozni a cég dolgaiba, de elmondhatják véleményüket, s kisebbségi jogaikat gyakorolhatják. - Egy részvénytulajdonos általában azért vásárol értékpapírt, hogy osztalékot, nyereséget kapjon. Várható-e ilyen a DRV-részvények után? - Pillanatnyilag nincs tervbe véve osztalék, de a jöv ben bármikor elképzelhet a változás. Ez a gazdálkodástól, és sok minden mástól, többek között a közgy lés ilyen irányú döntését l is függ. A részvényesség manapság igazából min ségi köt dést jelent a céghez, valamint tulajdonképpen “biztosítást” is, hiszen ha valamelyik dolgozó például elhalálozik, akkor a részvényét száz százalékon vásároljuk meg, tehát tízszeres összeget kap vissza a családja, mint amennyit a dolgozó befizetett. - Nemrégiben elkészült a társaság stratégiai célkit zése, amely 2005-ig határozza meg a legf bb fejl dési irányvonalakat. Melyek e stratégia legfontosabb elemei? - Az elkövetkezend öt év legfontosabb feladata az egész ország számára az Európai Unióhoz való csatlakozás, és az ahhoz szükséges feltételek megteremtése. Ehhez kell csatlakoznia a DRV Rt.-nek, amelynek olyan céggé kell válnia, amely a megemelt követelményeknek is megfelel. Ezen belül három olyan f bb célkit zést jelöltünk meg, amelyek nélkül elképzelhetetlennek tartjuk a követelményszint teljesítését. Az els a fogyasztói elégedettség növelése, a második stratégiai cél a környezetünk megóvása, harmadik pedig a biztonságos szolgáltatás. Miután a DRV Rt. az ország egyik legnagyobb vízügyi cége, szakmai vezet szerepre is törekszik, amelyhez elengedhetetlen a biztonságos szolgáltatás. - Úgy hisszük, a három terület valóban mindenki által elismerten fontos feladatokat ölel fel, de melyek azok a célok, amelyek “nem annyira fontosak”, mégis szükségesek az elkövetkezend években?
- Ilyen is akad jónéhány, például a hatékonyság növelése és a piac b vítése. Ez utóbbin nem csupán azt értjük, hogy újabb területeket szerezzünk meg versenytárgyalások vagy koncessziós pályázatok útján, hanem a jelenlegi piacon belüli b vülést, lehet ségeink hatékonyabb kihasználását is. Mire gondolok? Többek között a jelenlegi csatornahálózatunkra való rákötések számának növelésére, a csapadékvíz csatornázás kiépítésére vonatkozó vállalkozások elnyerésére, valamint a Gépészeti Üzemigazgatóság széleskör vállalkozói tevékenységének fokozására. A másik nagyon kiemelend a szakmai befektet szerep vállalása, amely a stratégiában is megjelenik. Ez azt jelenti, hogy esetleg üzlettársakká válhatunk egyes társ-vízm vekben Magyarországon, de hosszabb távon akár külföldön is. Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos célkit zésekbe sok minden belefér, az egészséges ivóvíz-szolgáltatástól a környezetvédelmi feladatokon túl a szennyvizek, szennyvíziszapok elhelyezése, azok mez gazdaságban történ hasznosítása is. Ez utóbbi téren már kiváló eredményeink is vannak, például a Balaton üdül körzetében keletkez szennyvíziszapokat száz százalékban a mez gazdaságban hasznosítjuk. Összességében azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk, s dolgozóink valóban stabil munkahelyet tudhatnak magukénak. Épp ezért is kívánhatok optimista módon nagyon kellemes karácsonyt és további sikerekben gazdag, boldog új évet mindenkinek. Gyarmati László Hitelb l épült ház Saját er b l, és az Rt. Lakásépítési Bizottsága által megítélt kamatmentes támogatásból egy romos állapotban lév házat vásárolt meg a Fejér megyei Igazgatóságon dolgozó, egyedül él kollégan nk, Mike Györgyné. Talán a kép nem is adja vissza olyan h en, hogy milyen szépre sikerült ez a kis ház, amelynek felújításában több munkatársunk is segített.
Fierpasz Károly Üzemfenntartás 2000-ben Antal Imrét l, az Üzemfenntartási Osztály vezet jét l kértünk helyzetértékelést.
- A fenntartási tevékenység egyik f elve a kielégít , biztonságos szolgáltatás biztosítása a fogyasztó felé. Miként szolgálja mindezt az üzemfenntartás? - Társaságunk kezelésében lév víziközm vekre és a m ködtetéshez szükséges létesítmények, tárgyieszközök m szaki állapotának meg rzésére ebben az évben az operatív tervünkben 1.065.593 eFt-ot biztosítottunk, ami csak sz kösen fedezte a m szakilag indokoltnak tekinthet fenntartási igényeinket. A kedvez szezonnak köszönhet en ügyvezet i döntés alapján további 150.000 eFt-ot fordíthattunk erre a területre. A többletkeret felhasználásánál a korábbi forráshiány miatt átütemezett fenntartási munkákat, illetve a jöv év gazdálkodását segít feladatokat végeztettünk, illetve végzünk el. Az év folyamán kiemelt feladat volt a beépített vízmér k teljes kör hitelesítettségének elérése. Ez a több éves program az év végére várhatóan teljesen befejez dik. A kés bbiekben a teljes kör hitelesítettség állapot fenntartása, illetve a mér állomány m szaki színvonalának emelése a feladatunk. - A társaság ~ 5200 km ivóvíz és ~ 1650 km hosszú csatornahálózatot üzemeltet a kapcsolódó létesítményekkel. Ez önmagában is jelent s feladatokat ró a szervezetekre. - A mintegy 5200 km ivóvíz, illetve 1650 km hosszú szennyvíz hálózat megfelel színt m ködtetése komoly feladatokat ró a cég dolgozóira, és ezen belül a fenntartással foglalkozó kollégákra. Az üzemeltetett hálózat nagy része már nem mondható fiatalnak, emiatt a meghibásodások darabszáma jelent s és további növekedése várható. Ennek megakadályozása komoly kihívást jelent számunkra. A hálózat életkorából és a korábbi kivitelezések m szaki színvonalából adódóan sok rejtett hiba is van a hálózatunkon. Ebb l adódik a másik problémánk, a “hálózati veszteség”. Ennek nagyságát csak becsülni lehet, ugyanis pillanatnyilag csak az “értékesítési veszteségr l” van információnk, amelynek csak egy része a “hálózati veszteség”. A “hálózati veszteség” pontos helyének és nagyságának meghatározására a jöv évt l programot szeretnénk indítani. - A 376 település “kézbentartása” a rendelkezésre álló forrásokból kezelhet -e? - A rendelkezésre álló források csak a legszükségesebb feladatok elvégzésére elegend ek. A jöv ben az eddigiekhez képest jóval mélyrehatóbb, megalapozottabb tervezésre lesz szükség a rendelkezésre álló er források hatékonyabb hasznosulása érdekében. Reményeink szerint ebben segíteni fogja törekvéseinket a bevezetés alatt álló ISO min ségbiztosítási rendszer és a 2003-ban induló SAP/R3 fenntartás modulja, melynek szakmai el készítését már jöv re kívánatos elkezdeni. - A szolgáltatási díjak elégségesek-e a finanszírozásra? - Mint korábban már említettem, a rendelkezésre álló források itt is, mint minden más területen sz kösek. Ez szorosan összefügg a megállapított díjjal, amit a DRV Rt. hatáskörén kívülálló tényez k is befolyásolnak. Az állami tulajdonú víziközm veknél a díjba beépített fenntartási költségekb l a szükséges feladatok általában elvégezhet ek, de az önkormányzati tulajdonú víziközm rendszereknél még hatványozottabban jelentkezik a forráshiány, sok esetben a megállapított díjba beépített fenntartási költségek még a legszükségesebb fenntartási jelleg feladatok elvégzésére sem nyújtanak fedezetet (pl.: vízmér cserék). Ezért mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket próbáljuk a lehet leghatékonyabb módon felhasználni.
- Melyek a legsürget bb feladatok, lesz-e elegend forrás a megvalósításhoz? Az el z ekben már megfogalmazott célkit zéseket is megismételve az üzemfenntartás terén a közeljöv legfontosabb feladatai a következ k: - Hálózati veszteségek üzemvezet ségenkénti, településenkénti nagyságának meghatározása, anyagi er forrásaink függvényében a legszükségesebb fenntartási, rekonstrukciós munkák elvégzése a hálózati veszteség csökkentése érdekében. (Jöv re szándékunkban áll kísérleti jelleggel elindítani egy üzemvezet ségen ilyen programot. A tapasztalatok alapján a kés bbiekben a társaság egész területére ki kívánjuk terjeszteni.) - Mér eszköz állomány további korszer sítése. - Fenntartási tevékenység tervezésének pontosabbá tétele. - Szennyvízátemel k és szennyvízhálózatok m szaki állapotának javítása. - Az üzemfenntartás színvonalának javítását célzó adatok gy jtése és ezek kiértékelése. - További tipizálási feladatok elvégzése.
Nyugati er próba Beszélgetés Palánki Jánossal, a Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság vezet jével - Messze vagyunk azoktól az er próbáktól, amelyek a 80-as évek végén voltak, amikor a kapacitáshatárt megközelít , vagy azt meghaladó igények is jelentkeztek. Itt eleve, ha 70-75 százalékos igényt elérjük, az már jónak mondható. Most az 1989-es értékesítésnek körülbelül a 60 százalékánál tartunk. Az idén a hosszan tartó nyári csapadékmentes id járás határozottan jót tett a vízfogyasztásnak, ami a tavalyi évhez képest 3-4 százalékos növekedést jelent. Ez határozott javulás, mivel 1989 óta minden évben csökkent a fogyasztás az el z évhez képest. Nyilvánvaló, hogy ezt a jöv évi tervezés bázisául elfogadni nem lehet, mivel az idei egy rendkívüli id járás volt. - A nyári id szakról beszámoló jelentések ezt meger sítik, bár üzemzavarokról is beszámolnak... - Üzemzavarok mindig vannak, ezt tudomásul kell venni, de ami valóban gondot jelentett most is, az a magasabban fekv zónák vízellátása. Ez eredhet egyszer áramszünetb l, de abból is, hogy valamikor az adott vezetékszakaszt sz k keresztmetszettel kezdték építeni és egyre inkább kiépült a terület, ami a vízigények el re nem tervezett növekedéséhez vezetett. Tehát mennyiségi gondunk nem lehet, csak az áramszünet, a hálózati sz k keresztmetszet, a magassági elhelyezkedés és az éppen folyó hibaelhárítás okozhat átmeneti vízhiányt.
- A szennyvízcsatornák és -kezel k kiépítése lépést tud-e tartani a hálózatfejlesztéssel? Nyílik-e a közm olló errefelé is? - A lakosság ivóvízzel való ellátását törvény írja el , a csatornázás pedig jelen id szerint “választható feladat” az önkormányzatoknál. Az ilyen feladatok ellátását az állam úgy próbálja el segíteni, hogy pályázatok útján támogatást ígér az önkormányzatoknak, amelyek közül azok részesülnek a támogatásban, amelyek elnyerik a támogatásokat. - De ez bizonytalan, mint a “kutya vacsorája”. - Igen. Mi mindig azt mondtuk, hogy ha valahol megépül egy állami tisztítóm , akkor az volna a cél, hogy az minél el bb kihasználhatóvá váljon. - De ez nem mindig jön össze, úgy tapasztalom. - Igen. Badacsony térségében tavaly átvettünk egy másfélmilliárdos állami f m vet, a badacsonytördemici regionális szennyvíztelepet, ugyanakkor ez fogyasztói számban nem jelentett egyetlenegy többletet sem, mert nem nyert egyetlenegy település sem korábban erre az évre vonatkozó pályázatot. Most a badacsonyiak nyertek ugyan, a szigligetieket nem tudom..., de a f cél az lenne, hogy ahol az állami f m nek szabad kapacitása van, azt a kapacitást le kellene terhelni, hogy a fajlagos mutatók jobbak legyenek... Most a fele van kész a telepnek és így ötven százalékos a terhelés, vagyis teljes kiépítettségében a jelenleg fogadott szennyvíz mennyiségének négyszeresét is fel tudná dolgozni. Ma azonban az önkormányzatok csak akkor tudnak csatornázni, ha el tudnak jutni egy legalább nyolcvan százalékos támogatottsági mértékig. A maradék húsz százalékot próbálják társulati, vagy egyéb úton összeszedni, de még ez is nagyon nehéz. - Az elmúlt egy-két évben a badacsonytördemicin kívül történt-e nagyobb beruházás a térségben? - Igen, most van átadás el tt egy körülbelül 960 millió forintért megvalósuló másik regionális rendszer, a hévízi párhuzamos átvezetés elkészítése, ami ugyancsak állami célcsoportos beruházás és Alsópáhok, Fels páhok, Cserszegtomaj és Rezi szennyvizeinek a fogadását is megcélozta. Emellett azonban van egy másik, ugyancsak jelent s szerepe. Eddig ugyanis egy lápi területen, egyetlenegy “madzagon” jött át a szennyvíz, és ha ott történt valamilyen sérülés, gyakorlatilag semmivel sem - talán csak helikopterrel - lehetett megközelíteni, mert volt, amikor tíz centi víz állt a talaj fölött. Tehát az új átvezetés amellett, hogy a biztonságot szolgálja, új települések bekötését is lehet vé teszi. Folyamatban van egy harmadik beruházás is, mivel a kormány úgy határozott, hogy meg kell oldani a keszthelyi regionális szennyvíztelep tisztított szennyvizének közvetlenül a Balatonba való bevezetését. Ennek azonban feltétele a 0,5 mg/literes foszforszintnek az elérése és így a keszthelyi regionális szennyvíztelepre készül most egy korszer sítési terv ebb l a célból. Ez remélhet leg számol majd egy homoksz r vel is, mert ezt a szintet csak úgy lehet elérni, ha a lebeg szennyez déseket is kisz rik a tisztított szennyvízb l. Ez sem f m vi megvalósításban, sem üzemeltetésben nem lesz olcsó, ami ugye az árakat megint nem lefelé, hanem felfelé fogja eltéríteni. S ez megint abból a sajátosságból ered, hogy mindezt egy állami el írás miatt kell megcsinálni. Ilyenkor a fogyasztó szerintem is joggal “veri a blattot” a Balaton parton, hogy neki miért kell ezt külön megfizetni, ami tulajdonképpen az egész ország érdekét, a Balaton vízmin ség védelmét szolgálja? Tehát amikor egy ilyen állami f m vet átadnak, valamilyen módon a többletel írások üzemköltségeit is finanszírozni kellene, hogy ne az itt él lakosságnak kelljen ezt megfizetni. Itt, a Bala-
ton partján (mondjuk Budapesthez viszonyítva) többszörösen hátrányos helyzetben vagyunk, mert a szezonalítás is bennünket sújt, mivel az év nagy részében alacsony a kapacitás kihasználtság és a vízmin ség védelem is kiemelt kategóriába tartozik. - Ahol már készen van a szennyvízcsatorna gerinchálózat, ott milyen a rákötési “lendület”? Meglátásom szerint a jelenlegi csatornadíjak visszatartó er t jelentenek. - Valóban, Magyarországon a csatornadíj-rendszer jelenleg a feje tetejére van állítva. Nálunk annak kerül többe a szennyvíz elhelyezése, aki azt tisztességes módon próbálja elhelyezni. Annak sokkal olcsóbb, aki ezt feketén oldja meg. A vízmin ség védelme érdekében elrendelték, hogy mindenhol zárt tároló legyen. Ha itt mindenhol zárt tároló lenne, akkor nincs meg az a kapacitású járm park, amelyik a keletkez szennyvizet el tudná szállítani. A másik, hogy a szennyvízelhelyezés az ágazatunkon kívüli probléma, de a másik ágazatnál sincs igazi gazdája. - A környezetvédelmi ágazatra gondol? - A környezetvédelem csak ellen riz. Amit elhordanak, annak egy részét is nyilván nem ellen rzött körülmények között helyezik el, másik részét a szennyvíznek pedig el sem hordják, azaz nem zártak ezek a tárolók. A szennyvízelhelyezés akkor m ködne rendesen, ha valahogy nyugat-európai mintára változtatnánk a díjfizetés rendszerén. Hiszen vannak országok, ahol víz- csatorna- és környezetterhelési díjat fizetnek, de a környezetterhelési díjból levonhatják a csatornadíjat, mivel azt a környezetvédelem érdekében fizetik De levonhatják a faültetés költségét és mindent, ami a környezet védelmébe beletartozik... Ha nálunk is így m ködne és a környezetterhelési díj legalább egy forinttal több lenne, mint a csatornadíj, akkor a lakosság nyilván érdekelt lenne a csatorna-rákötésben. Most kifejezetten ellenérdekelt. Tehát érdekünk a közm olló csökkentése - ami uniós felvételi követelmény is - ugyanakkor a jelenlegi árrendszer erre nem ösztönöz. Nagyon nehéz ma meggy zni egy kisebb településen is a lakosságot, hogy fizessen 100-150 ezer forintnyi közm társulati hozzájárulást a csatornáért, és amikor meglesz a csatornája, akkor esetleg négyszáz forinttal több lesz majd a víz-csatornadíja, mint addig. Ha lehet ség lenne egy környezetterhelési díjrendszer bevezetésére, lehet vé válna a feje tetejér l a talpára állítani a rendszert. Külön vélemény Palánki János kitart amellett a véleménye mellett, hogy a társadalmi igazságosság és a szociális érzékenység azt sugallná, hogy a villamos áram és a gáz árának megfelel en, az egész országban azonosnak, vagy majdnem azonosnak kellene lennie a víz- és csatornadíjaknak, amelyekben jelenleg negyvenszeres különbségek is el fordulhatnak. Ehhez többek között az önkormányzati szövetségeknek valódi szövetségként kellene m ködniük. A szövetségek tagjainak fel kellene adniuk azt az álláspontot, hogy a vízellátás területén egyedül próbáljanak boldogulni. Példaként a Csabrendeken nemrégiben átadott szennyvíztelepet említette, amely nem messze épült a szabad kapacitásokkal rendelkez sümegit l. Kapacitása pedig meg sem közelíti a sümegi szabad kapacitását... 1989 után azok az önkormányzatok próbálták meg önállósítani ivóvízellátásukat, ahol alacsonyak voltak a víztermelés fajlagos költségei. Egyenes következménye volt ennek, hogy a “maradék” önálló rendszerek vize egyre drágább lett. Általános igazság, hogy a koncentrált (városi) ivóvíztermelés a legolcsóbb és drágább a kisebb településeké. A kisebb térségek mostanában kezdik felismerni ezt a törvényszer séget, és a szolgáltatói pályázatok kiírásánál al-
kalmazzák is. Például a Zalaszentgrót és vidéke régió vízellátására kiírt pályázat is a régióban egységes vízdíjakat tartalmaz. - Valahol azt is igazságtalannak tartom, hogy vidéken a vízellátás, és a szennyvízelvezet rendszerek közm társulati alapon jöttek létre, míg Budapesten - a peremkerületekt l eltekintve - nem, és nem is kellett fizetni az ott lakóknak közm hozzájárulást. Itt viszont, mondjuk Vonyarcvashegyen, vagy Gyenesdiáson a vízért és a csatornáért is fizetni kellett a lakosságnak, “cserébe” pedig az ország legmagasabb díjait fizethetik... Legutóbb miniszterünkt l, Nógrádi úrtól hallhattuk, hogy nem tartja célszer nek a négyes metrónak hatvan százalékban történ költségvetési finanszírozását, mivel Budapesten és vonzáskörzetében az ország lakosságának csak 33 százaléka él. A pesti f m vek eddig ezt jóval meghaladó támogatással épültek. Nyilvánvaló, hogy az el nyösebb helyzetben lév nek kellene az el nyeib l leadni, akkor tudná “magához csalogatni” a hátrányosabb helyzetben lév ket. - Társadalmi szolidaritás? - Igen. Ha egy település kisebb települések vonzáskörzetének tartja magát, és kiszolgálja ket különböz intézményekkel, akkor ugyanúgy hozzá tartozik az is, hogy a vízellátás terén is kiszolgálja ket.
A MUNKABIZTONSÁG, MUNKAVÉDELEM HELYZETE A RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL
2000. november hónap utolsó napjaiban már vállalkozhatunk egy kis értékelésre és el retekintésre ezen a szakterületen is. A m szaki, gazdasági szakterületekhez hasonló prognózisok készítésére azonban nem vállalkozhatunk, mert akár számolunk vele, akár nem, a preventív jelleg megel z intézkedések ellenére munkabalesetek bármikor bekövetkezhetnek a legnagyobb odafigyelés ellenére is. Elég erre egy aktuális példa. A 2000. november 6-án megtartott kib vített vezet i értekezleten még arról adhattunk tájékoztatást, hogy addig a napig az Rt. területén 9 munkabalesetet kellett kivizsgálni, most november utolsó napjaiban pedig már 13 bekövetkezett munkabalesetr l számolhatunk be. Általános alapelvnek tekintjük a részvénytársaságnál, hogy egy baleset is sok, azzal is jár kellemetlenség, esetleg fájdalom is, de reáli-
san be kell látni, hogy létszámunkat és tevékenységi körünket figyelembe véve munkabaleseti statisztikai számaink nem rosszak. Az 1996. évben bekövetkezett tragikus kimenetel munkabaleset óta minden évben létszámunkat figyelembe véve a nemzeti átlag 40-45 százaléka alatti számú munkabalesetet kellett kivizsgálni részvénytársaságunknál. Ezen id szakban a balesetek száma 12 – 17 között változott. A szakterületet ismer k jól tudják, hogy egy munkahely munkabiztonsági állapotát nem mindig tükrözi reálisan a bekövetkezett balesetek száma, mert azok számának növekedésében számtalan más tényez is szerepet játszik. Ugyanakkor több olyan viszonyítási szempont is van, amelyb l már lehet következtetni a munkáltató munkavédelmi helyzetére. Ilyen többek között a küls hatóságok / Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyel ség, ÁNTSZ , stb./ ellen rzéseinek eredményei. Arról adhatunk tájékoztatást, hogy ezek a hatóságok 2000. év jelen id szakáig rendszeresen ellen rizték m ködési területünket / 2-3 havonként/ és általában csak olyan kisebb jelleg hiányosságokat tártak fel, illetve azok megszüntetésére kötelezték részvénytársaságunkat, melyek közvetlen balesetveszélyt nem jelentettek, ugyanakkor fennállásuk valamilyen szempontból munkabaleseti kockázatot jelentett a munkavállalók számára. Ezen id szakig 2000. évben a hatóságok a részvénytársaságot mulasztási bírsággal nem szankcionálták. Mindenféle álszerénység és elbizakodottság nélkül kijelenthetjük, hogy részvénytársaságunk munkabiztonsági helyzetét az ellen rz hatóságok jó közepes színvonalúnak ítélik és ezzel a megítéléssel mi szakemberek - akik a bels ellen rzéseket végezzük - is egyetértünk. A kedvez megítéléshez biztosan hozzájárulnak az alábbi tények: - Ez évben is lehet ségeinkhez képest jó színvonalon és min ségben biztosítani tudtuk munkavállalóink részére a megfelel véd felszereléseket, véd eszközöket. - Munkahelyeink a végzett munkatevékenység jellegét figyelembe véve jó színvonalúak és folyamatosan történnek fejlesztések, felújítások. / Igaz, hogy mindig vannak gyengébb “láncszemek” is./ - A meglév és fejl d min ségbiztosítási rendszerünk hozadéka, hogy ma már szinte kivétel nélkül rendelkezésekre állnak a munkavédelmi el írásokat is tartalmazó dokumentációk. /Üzemeltetési szabályzatok, gépkönyvek, stb./ Ezért mi szakemberek már évtizedek óta küzdünk ?!! / - Kismértékben, de növekedett a munkabiztonsági színvonalat növel m szaki-technikai eszközök, berendezések száma /légz készülékek , légtérelemz k, stb./ - Egyre több munkatársunk / lehetne több is / fordít nagyobb figyelmet a munkabiztonsági el írások következetesebb betartására vezet i szinten és végrehajtói szinten is. A munkabiztonsági, munkavédelmi feladatok végrehajtása során egyik f feladatunk, hogy eleget tegyünk a munkavédelmi törvényben és egyéb jogszabályokban , biztonsági szabályzatokban található részvénytársaságunkra vonatkozó el írások végrehajtásának. A feladat nem könny , mert a jogszabályi kötelezettségek száma igen nagy / szemléltetve a Munkabiztonsági és T zvédelmi Öá. Csoport részmesterlistáján 24 db jogszabály és 214 db m szaki, munkabiztonsági, technológiai el írásokat tartalmazó nemzeti és MSZ EN szabvány található /. Az Európai Unióhoz történ csatlakozási folyamattal kapcsolatos jogharmonizációs tevékenység során már korábban, 1998. évben felgyorsult az uniós irányelveknek megfelel új munkavédelmi jogszabályok megjelenése. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a közel 3 év alatt több mint 20 új munkabiztonsági jogszabály jelent meg és több korábban megjelent biztonsági
szabályzatot módosítottak, illetve újra kiadtak. / pld. hegesztés, épít ipari kivitelezés, emel gépek / Új jogszabályok rendelkeznek többek közt: - Gépek biztonsági követelményeir l - Munkaeszközök biztonsági követelményeir l - Munkahelyi egészségvédelmi jelzésekr l - Munkaköri orvosi vizsgálatokról - Nem dohányzók védelmér l - Biológiai ártalmaknak kitett munkavállalók védelmér l - Kémiai ártalmaknak kitett munkavállalók védelmér l - Számítógépes képerny s munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók védelmér l, stb. A jogszabályok és a szabványok valóban az Európai Uniónak megfelel színvonalúak, ami egyrészt nagyon jó, egyrészt pedig végrehajtás szempontjából nem a legkedvez bb, mivel az unióban a szabványok többségének végrehajtása nem kötelez /most már nálunk sem /, a jogszabályok pedig keretkövetelményeket szabnak meg. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtás mikéntjét a munkáltatóra bízzák. Tehát rendelkezünk egy magas színvonalú követelményrendszerrel, melyek végrehajtásához nincsenek megszabva merev, sablonos megoldási utasítások és minden munkáltató a helyi sajátosságaihoz igazodó módszerekkel köteles gondoskodni arról, hogy munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkafeltételek rendelkezésre álljanak. Ez évben hatályba lépett 25. számú új Munkavédelmi Szabályzat már az új jogszabályok és szemlélet figyelembevételével készült, amelynek összeállítása során az volt a vezérl elvünk, hogy az el írásokat olyan formában tartalmazzák, hogy azok a munkavállalók számára végrehajthatóak legyenek, ugyanakkor elégítsék ki a hatósági el írásokat is, és minél nagyobb mértékben eredményezzék a korábban említett biztonságos munkafeltételeket. Az új munkabiztonsági jogszabályrendszer talán legfontosabb jellemz je, hogy szinte minden jogszabályban szerepel a munkáltató munkabiztonsági kockázatértékelési kötelezettsége. Ezen kötelezettség alapvet en meghatározta ez évi feladatainkat, ezért ezzel át is térnénk a jelen évre vonatkozó tájékoztatásra. Széleskör szakmai és érdekképviseleti egyeztetést követ en kiadásra került a részvénytársaság új munkavédelmi szabályzata és a tervek szerint ez év végéig elkészülnek a szabályzat végrehajtására vonatkozó üzemigazgatósági/igazgatósági függelékek. Els negyedévben szakmai tapasztalatcsere, továbbképzés keretében - miután ki lett alakítva a munkabiztonsági kockázatértékelés végrehajtásának részvénytársasági menetrendje - megtörtént a munkabiztonsági szakemberek felkészítése a szaktevékenység elvégzésére. Nem kis kötelezettségr l, feladatról van szó, melynek eleget kell tenni:
“Munkáltató köteles min ségileg és szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztet kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat ér terhelésekre és a munkahelyek kialakítására”. Terveink szerint a kockázatértékelésr l és annak módszereir l e lap keretében kés bbiekben b vebb ismertet t szeretnénk közzé tenni, egyel re a végrehajtásról annyit, hogy kisebb-
nagyobb nehézségek között megkezd dött a szaktevékenység elvégzése. Ennek megkönnyítéséhez, bizonyos rétegfeladatokhoz alkalmazható számítógépes programot is vásárolt részvénytársaságunk. Ez évben a kialakított menetrend szerint közös munkával elkészült a 15 legveszélyesebbnek tartott munkatevékenység kockázatértékelése. /közterületi hibaelhárítás, klórozók üzemeltetése, stb./ csoportunk által összeállított módszertani útmutatók alapján. A számítógépes program segítségével közel 50 db munkaeszköz, m hely, gépház, telep kockázatértékelése lett elvégezve. Amir l még tájékoztatást kell adnunk az, amivel bizonyára legtöbben találkoztak. 2000. október 1– ig megtörtént közel négyszáz db az 50 /1999. EüM rendelet hatálya alá tartozó képerny s munkahely kockázatértékelése és ugyanezen munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók látásvizsgálatának elvégzése. A felmérések alapján intézkedési tervek készültek, melyek alapján a lehet ség szerint minél nagyobb számban 2001. január 1ig, a jogszabály hatálybalépéséig megtörténnek a munkavállalók foglalkoztatási körülményeit javító, és egészségvédelmét szolgáló intézkedések. A képerny s munkahelyekre vonatkozó jogszabály végrehajtásáról - mivel sokan érdekl dnek - szintén e lap keretében szeretnénk a kés bbiekben szélesebb kör tájékoztatást adni. Természetesen az említett súlyponti feladatokon kívül elvégzésre kerültek a mindennapi aktuális szaktevékenységek, oktatások, baleseti kivizsgálások, üzembehelyezési eljárások lebonyolításai, melyeket igyekeztünk minél szakszer ben elvégezni. Egy aránylag e sorok lejegyzésekor friss információt is szeretnék közölni. Pálfi Imre közm igazgató vezérigazgató-helyettes úr - aki a részvénytársaságnál ellátja a munkabiztonsági és t zvédelmi tevékenység vezet i irányítását - 2000. november 24-én csoportunk bevonásával az Észak-balatoni és a Nyugat-balatoni Üzemigazgatóság területén szakirányú ellen rzést tartott az egységek vezet inek részvételével. Az ellen rzött munkahelyeink / Balatonalmádi üzemvezet ség, Révfülöp szennyvíztisztító telep, Badacsony üzemvezet ség, Tapolca szennyvíztisztító telep / munkabiztonsági és t zvédelmi szempontból ugyan nem voltak hibátlanok, de összességében megnyugtató állapotokat tapasztalhattunk. Németh Ferenc
Célegyenesben az SAP, indulnak az alap modulok - A 2001-es gazdasági évet már az SAP-ban kívánjuk rögzíteni - mondta Szebényi Tibor Informatikai Projekt vezet . - Ez természetesen nem azt jelenti, hogy január 1-t l már minden kész, de úgy van a program elkészítve, hogy a gazdasági események SAP-ba való rögzítése folyamatosan alkalmazható legyen. A rendszerben dolgozó munkatársaink képzése befejez dött. Elvileg az érintettek szakmai szempontból megfelel felkészítést kaptak az elmúlt hónapokban. Az oktatáson részt vettek azok is, akik helyettesítenek szabadságolás, betegség esetén. Természetesen a tanultakból vizsgázni is kell, amelynek lényege, hogy tisztán lássuk, ki milyen mértékben sajátította el azokat az ismereteket, amelyeket használnia kell. - A rendszert használók hogyan fogadták ezt a jelent s változtatást? - Ebben a fázisban még a problémákat látjuk, nem látunk mögé, hogy valós kifogások, vagy csak az újtól való félelem van mögötte. Az biztos, hogy azoknak a kollégáknak nehezebb, akik még nem dolgoztak számítógépen. Nekik a számítógép használatát is meg kellett tanulniuk. Olyan dolgokat például, mi az a Windows, mi az egér, stb. Ennek ellenére k úgy veszik, hogy munkájukban ez jelent s segítség lesz és várják. Akik már korábban is használták a számítógépet, azoknak egy váltást kell megélniük, ami szervezeti változást is rejthet magában.
k már visszafogottabban nyilatkoznak. A program indításához a technikai háttér biztosított, januártól már indulnak a modulok. Els ütemben a pénzügy, számvitel, kontrolling, készletnyilvántartás, ezt követi az ügyfél szolgálat, majd a beszerzés. 2002-ben kerül bevezetésre a fenntartási modul. - Mi lesz azokkal a munkatársakkal, akiknek nem sikerül a vizsgájuk? - k pótoktatást kapnak és természetesen segítünk a program elsajátításában. Aki meg akarja tanulni, annak menni fog. Nem kell attól félni, hogy emiatt veszíti el valaki a munkahelyét. Csak a szervezetátalakítás rejthetne ilyen veszélyt magában, de err l jelenleg nincs szó és nem is szeretnénk ehhez az eszközhöz nyúlni. Ez a program már az év eleje óta ismert. Jeleztük az üzemvezet knek, és minden érintettnek. Volt azonban olyan munkatársunk is, aki csak most a felkészítés során ismerte meg, mit is tartalmaz, milyen célból fogjuk használni. Ha a gyakorlati alkalmazás során nagyobb rutint szereznek, mindenkinek az lesz a véleménye, hogy ez a rendszer sokkal jobb, mint a manuálisan végzett munka. Áttekinthet bb, kényelmesebb, és azonnal látható minden részterület eredménye. Bízom abban, hogy hasznossága a következ év végére már senki számára nem lesz kérdéses. Berlinger Ágnes
Keresetfejlesztés, év végi jövedelempótló intézkedések A DRV Rt ügyvezetése az érdekképviseletekkel egyetértésben - figyelemmel a munkavállalók alacsony jövedelem-színvonalára és a társaság üzleti tervének várható teljesítésére - úgy döntött, hogy a 2000. novemberre vonatkozó rendes bérfizetési napokon, a munkajogi állományban álló (el írt feltételeknek megfelel ) dolgozóinak étkezési utalványjuttatást biztosít. Err l tájékoztatott bennünket Lódi Miklós Munkaügyi Osztályvezet . - Az, aki munkajogi állományban lév , teljes munkaid s dolgozó, egyszeri alkalommal 12.000,- Ft étkezési utalványt kap (Azóta újabb, nyolcezer forint érték utalvány került kiadásra. A szerk.) A részmunkaid ben foglalkoztatottak az ide vonatkozó 2/1998-as vezérigazgatói utasítás 2. pontjában foglaltak szerint kapták meg járandóságukat. Ugyancsak megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a 2000. február 4-én aláírt bérmegállapodás 6. pontjában rögzített átlagkereset fejlesztés a 2000. október 25-ei közgy lés döntésének megfelel en realizálható. A felosztásra váró keresettömeg összege a TMI körben várható összes bérköltség 1,5 %-a. Ez az összeg mintegy 40 millió Ft egyszeri bérjuttatást jelent, melyet szintén a novemberi bérrel együtt vehettek fel a dolgozók. A tárgyi keresetfejlesztés a jelenlegi besorolási alapbér arányában került felosztásra azon teljes munkaid s munkavállalók részére, akik 2000. július 1-t l, jelenleg is aktív állományban vannak. A nem teljes munkaid s kör azonos számítási módszer és szabálykörnyezet mellett részesül az egyszeri kifizetésb l. Nem részesülhettek a fentiek szerinti kifizetésb l a fegyelmi eljárás, illetve büntetés alatt állók, valamint a felmondás alatt állók ( kivétel, nyugdíjba vonulók). Ez a keresetfejlesztés nem került alapbéresítésre, ezt az összeget azért tudtuk kifizetni, mert az idei évben a DRV Rt. eredményességi mutatói lehet vé teszik. Sajnos nem vagyunk versenyképesek a munkaer piacon, hiszen a m ködési területünkön jelent s nagyvállalatok települtek meg, és az általuk fizetett bérek 20-30 % -kal magasabbak, mint az általunk fizetettek. Ez a mostani jövedelem-
növekedés a karácsonyi ünnepekre történ bevásárlás költségeihez jelenthet egy kis segítséget. B.Á. Megváltoznak a fizetésnapok A 2001-es év egyik változása a tervek szerint az lesz, hogy az Rt-nél eddig szokásos fizetésnapok módosulnak. Mindenki tudja, hogy a szellemi foglalkozásúak a tárgyhónapot követ másodikán, a fizikaiak pedig tizedikén kapták kézhez járandóságukat, vagy ezen id pontig jelent meg bankszámlájukon a jóváírt összeg. Mindenegyes kifizetést természetesen adminisztratív folyamatok el znek meg, amelyek során a munkahelyeken kitöltésre kerülnek a jelenléti ívek, az “óra és bérel készít lapok”, amelyekr l mint alapbizonylatokról megtörténik a számítógépes adatállomány feltöltése, majd a bérszámfejtés. A változtatás egyik indoka, hogy valós adatokkal tudjon dolgozni a bérszámfejtés mindkét állományban, vagyis a hónap során ténylegesen ledolgozott adatok kerüljenek be a rendszerbe, ne legyen szükség a bértúlfizetések miatti korrekciókra. A megváltoztatott fizetésnapok a problémás helyzetek nagyobb arányú kiküszöbölését fogják számunkra biztosítani. A másik ok a technikai lehet ségekben rejlik. Az SAP R/3 vállalatirányítási rendszer kiépítésének keretében bérelt adatátviteli vonalakon keresztül fog kommunikálni a központban elhelyezésre kerül szerver gép azokkal a munkaállomásokkal, amelyeket az üzemigazgatóságok/igazgatóság bérszámfejtéssel foglalkozó dolgozói kezelnek. Ha id ben nem “terítjük szét” a szerver gép igénybevételét, vagyis minden egység azonos id pontban próbál dolgozni, a m ködés ellehetetlenül, mert olymértékben lelassul, hogy az már elviselhetetlen. Amennyiben a szellemi állomány kifizetési id pontját azonossá tesszük a fizikaiakéval és a Munka Törvénykönyvében el írt tizedikéig fizetjük ki a járandóságokat, id t nyerünk, és megfelel en ütemezve zökken mentesen tudjuk a számfejtést lebonyolítani. A terv szerint tehát a jöv évben - a szeptember és december hónapok kivételével- a tárgyhót követ hónap hetedik munkanapja lesz a fizetésnap, míg a kiemelten említett két hónapban ez a hatodik munkanapra fog esni. A fizikai állománynál ez semmi változást nem jelent a jelen állapothoz képest, a szellemieknek is egyszer kell elviselni a pár napos csúszást, utána már ismét havi gyakorisággal, közel azonos ütemben fognak a járandóságukhoz hozzájutni. A januári hónap természetesen kivétel, hiszen a szokásoknak megfelel en a szellemi állomány kifizetése már decemberben megtörténik, a fizikai béreket pedig 2001. január 10-én juttatjuk el dolgozóinkhoz. Lódi Miklós
SEGÉLYEZÉSI SZABÁLYZAT A szabályzat a fogalom-meghatározások mellett tartalmazza a társaság munkavállalóinak segélyezési formáit, valamint a segélyezés folyamatát is. Szociálisan rászoruló munkatársaink 4.000 - 15.000 Ft közötti szociális segélyben részesülhetnek, a szülési és a temetési segély összege 12.000 Ft. A segélyezés kérelemre, a segélykér lap értelemszer , részletes indoklást tartalmazó kitöltésével indul, melyet az egységszint segélyezési bizottság elnökéhez kell benyújtani. A segélyezési bizottság elnöke az egység szociálpolitikai feladatokat ellátó munkatársa, a bizottság további összetételében a munkáltató és a helyi üzemi tanács állapodik meg. A segé-
lyezési bizottság szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Az elbírálás során meghatározott segélyösszeg általában a munkavállaló havi munkabérével együtt kerül kifizetésre, de rendkívüli esetben hóközi kifizetés is lehetséges. A segélyezésre felhasználható éves keretöszszeg a társaság szociális tervében kerül meghatározásra. 2000. évben segélyezésre 7,5 millió Ft használható fel; melynek felosztásában az üzemi tanács képvisel i együttdöntési jogosultsággal rendelkeznek.
Tárgyiasult a részvény!
November 21-t l minden lejegyzett részvényt a tulajdonosok birtokolnak. Meg rzése annyi gondosságot igényel, mintha pénzhez jutottunk volna. Óvjuk, vigyázzuk és a korábban már közzétett szabályok szerint “m ködtessük”.
Beszámoló a VKDSZ DRV Rt. MSZ 2000. évi id arányos munkájáról, pénzügyi gazdálkodásáról Minden szervezet életében egy-egy mérföldk nek tekinthet amikor választásokra kerül sor, hosszabb vagy rövidebb id szak szakszervezeti munkája kerül értékelésre.1999. november 10-én - tehát immár több mint egy éve -megtartott munkahelyi szakszervezeti választás keretében határoztuk meg a következ 4 év feladatait és készültünk a 2000. március 30-ai V.
VKDSZ Országos Kongresszusra. 2000. június 27-ei Küldöttértekezletünkön a VKDSZ Kongresszusát kitárgyaltuk, dokumentumait közreadtuk (err l beszámolónkban már b vebben nem szólunk). Munkahelyi Szakszervezetünk 2000. évi id arányos munkáját értékelve az alábbiakat tartjuk kiemelten fontosnak:
2000. évi szakszervezeti munkánk tervszer sége érdekében: - értékeltük a választások óta végzett munkát, összegeztük az 1999. évi pénzügyi gazdálkodást - elkészítettük 2000. évi pénzügyi gazdálkodásunk tervét, ÜSZB -k lebontott önálló tervét - közreadtuk a SZAKSZERVEZETI KÖLCSÖN felhasználási tervét, ÜSZB-n-ként - a VKDSZ DRV. Rt. MSZ szervezettségét bemutató felmérésünket - közreadtuk a KHVM és VKDSZ ágazati bérmegállapodását - ennek alapján 2000. febr. 4 -én aláírtuk a DRV.Rt.-VKDSZ. DRV Rt. MSZ. bérmegállapodását - a 2000. évre elfogadott bértarifát, KSZ. módosítást A felsorolásból is kit nik, hogy az év folyamán folyamatos volt kapcsolatunk partnereinkkel, voltak ugyan természetesnek tekinthet érdekkülönbségek, ugyanakkor konkrét, aláírt megállapodásokat kötöttünk 2000. évben. El re lépést jelentett a korábbi évekhez képest, hogy egységenként az Rt. szint bérmegállapodás alapján üzemi megállapodások is aláírásra kerültek. Az ezen a szinten megállapodó felek - a munkáltatói jogokat gyakorló egységvezet k, valamint az ÜSZB titkárok- írták alá a megállapodást. Több helyen az üzemi tanácsok képvisel i is meger sítették aláírásukkal a dokumentumot. Nem sikerült el bbre lépnünk a tervszer ÜSZB színt pénzügyi gazdálkodásban. Nem készültek az MSZ pénzügyi terve alapján ÜSZB színt felhasználási tervek. (kivétel Kaposvár) Célszer nek látszik 2001 évre üzemi szint tervek készítése is, ezek üzemi bizalmi testületi ülésen kerüljenek el terjesztésre és elfogadásra. Az év folyamán pontosítottuk a kölcsönre fordítható összegek üzemi színt nagyságát, szakszervezeti tagjainknak nyújtandó szolgáltatásainkat. Több fordulóban tárgyaltuk a kormány tervezet minimálbér elképzelését: - Annak érdekében, hogy partner munkáltatónk egyoldalúan ne mondja fel a kollektív szerz désben rögzített minimálbér alapján számított szociális juttatásokat, az érvényes bértarifát, közbüls megoldásnak tekinthet megállapodást írtunk alá. - Megállapodtunk, hogy a konkrét feltételek ismeretében a tárgyalások folytatódnak.
- A jobb érdekérvényesítés érdekében éves viszonylatban bértárgyalásainkhoz szakért t alkalmaztunk, hasonlóan a munkajogi kérdések esetén alkalmazott jogi képviselet igénybevételéhez. - Az év I - III. negyedéves id szakában az Rt. igazgatóságának ülésén, választmányunk el tt, kib vített vezet i értekezleten kaptunk tájékoztatást társaságunk id arányos és éves várható gazdálkodásáról. Mivel kiemelten jó évet zártunk, munkavállalóinkat érint en kedvez kiegészít megállapodásokat írtunk alá. - Az éves bér 8,25% átlagkeresetr l 9%-ra emelkedett, ennek alapján 1, 5% alapbér arányos bér kifizetésére kerülhet sor. - Év végén 12. 000 Ft/f étkezési utalvány kifizetése történhet. Azon munkavállalóink, akik a Bizalom Önkéntes Nyugdíjpénztár tagjai, nyilatkozhatnak arról, hogy a pénztáron keresztül kérik a magasabb összeg (21.240 Ft.) átutalását. - 2000. nov. 1.-t l 2%-ról 3%-ra emelkedik az önkéntes pénztártag munkáltatói támogatásának mértéke - Amennyiben a kormány 1113/2000. sz. kormány rendeletét módosítja, további bérkifizetésr l is tárgyalhatunk, ezt jelentette be választmányi ülésünkön Tóth István vezérigazgató úr. Éves szakszervezeti munkánk részét képezte: - A Bizalom Vízügyi Ágazati Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár éves Közgy lését megel z részközgy lések szervezése, ebben való aktív szakszervezeti részvétel. - Különböz társasági, üzemi színt rendezvények szervezésében való közrem ködés: - n k napja - juniális - üdülések, - kirándulások, - nyugdíjas találkozók, - búcsúztatók szervezése Kiemelt hangsúlyt kap szakszervezeti munkánkban a tagjainknak nyújtott szolgáltatások szervezése. Különös figyelemmel a jogi tájékoztatásra és képviseletre, dolgozói panaszok kezelésére. A felsoroltakból, is kit nik, hogy 2000. évben is hagyományainkkal összhangban képviseltük és védtük szakszervezeti tagságunk, a kollektív szerz désen keresztül valamennyi munkavállalónk érdekét. Számunkra fontos, hogy ezt a tényt minél többen felismerjék, a VKDSZ. szakszervezeti tagságának felvállalásával er sítsék, mert:
EGYÜTT ER SEBBEK VAGYUNK! Szakszervezetünk, tagságunk, munkavállalóink érdekében végzett éves munkáját valamennyi tisztségvisel nknek ez úton is megköszönöm! Gábor Imre (MSZ titkár) MEGÁLLAPODÁS amely egyrészr l a DRV. Rt. másrészr l a DRV. Rt-nél m köd munkavállalói érdekképviseleti szervek között jött létre a mai napon az alábbi feltételek mellett: 1./ A DRV. Rt. ügyvezetése az érdekképviseletekkel egyetértésben figyelemmel a munkavállalók alacsony jövedelem színvonalára, és a társaság üzleti tervének várható teljesítésére, úgy döntött, hogy a 2000. novemberre vonatkozó rendes bérfizetési napokon munkajogi állományban álló (el írt feltételeknek megfelel ) dolgozóinak étkezési utalványjuttatást biztosít. 2./ Egyszeri 12.000. Ft érték étkezési utalványt kap a 2000. évben folyamatosan munkajogi állományban lév teljes munkaid s dolgozó. 3./ A részmunkaid ben foglalkoztatottak a 2/1998-as vezérigazgatói utasítás 2. pontjában feltüntetett arány szerint részesülnek a 12.000.-Ft-os értékb l. 4./ A törtévben alkalmazott dolgozók a DRV-nél töltött munkaviszonyuk hónapjainak arányában kapják a 12.000.- Ft-os érték id arányos részét utalvány formájában. 5./ Azon munkavállalók akik rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal, választhatnak, hogy az étkezési utalvány helyett annak járulékaival növelt összegét (TMI esetben 21.240.Ft/f ) utalja át a munkáltató a dolgozó saját névre szóló nyugdíjpénztári számlájára. (Értelemszer en a 3. és 4. pontban foglaltak alapján az arányosítás alkalmazandó !) 6./ A területi egységek, illetve a központ saját dolgozói állománya tekintetében önállóan szervezi meg az utalványok beszerzését és azon nyilatkozatokat mely az önkéntes nyugdíjpénztárba történ átutalási rendelkezést tartalmazzák. A beszerzés során törekedni kell árengedmény elérésére, mely helyben használható fel személyenként egyenl mérték illetve arányos többletjuttatás fedezetéül. 7./ Az utalványok 2000. december hóban kerülnek kiadásra. 8./ Az érdekképviseletek méltányolják a DRV. Rt. jövedelemkiegészít lépését és egyetértenek jelen megállapodás szövegével. Siófok, 2000. november 7.
JEGYZ KÖNYV Készült: 2000. november 7-én a DRV Rt. Siófoki Központjának hivatalos helyiségében. Jelen vannak: DRV Rt. részér l: Tóth István vezérigazgató, DRV Rt- VKDSZ MSZ részér l: Gábor Imre titkár Tárgy: Megállapodás Jelenlév k rögzítik, hogy a 2000. április 6-án kelt megállapodásukat felülvizsgálták, és úgy döntöttek, hogy a Munka Törvénykönyve 151. §-ában említett távolléti díj alatt a továbbiakban a DRV Rt-nél átlagkeresetet kell érteni. Megállapodó felek rögzítik, hogy DRV Rt. a BIZALOM Vízügyi Ágazati Nyugdíjpénztárral 1999. december 21-én kötött szerz dést 2000. november elsejét l hatályba helyezend en úgy módosítja, hogy a pénztártag munkavállalók javára, azok havi bruttó átlagkeresete 3%-ának megfelel összeget mint tagdíjat, munkáltatói hozzájárulásként befizet. A szakszervezet a DRV Rt-nél az ágazati nyugdíjpénztáron keresztül is törekszik a nyugdíjpénztár-tag munkavállalók számának gyarapítására.
MEGÁLLAPODÁS amelyet aláírók a mai napon az alábbi feltételek mellett kötöttek Tárgy: A DRV. Rt. 2000. évi kiegészít bérmegállapodása 1.0. A megállapodást a munkáltató részér l Tóth István vezérigazgató, a szerz désre jogosult szakszervezeti partner részér l Gábor Imre titkár írja alá. 2.0. A 2000. február 4-én aláírt bérmegállapodás 6.0 pontjában rögzített átlagkereset fejlesztés a 2000. október 25-ei közgy lés döntésének megfelel en realizálható. A felosztásra váró keresettömeg összege a TMI körben várható összes bérköltség 1,5 %a. 3.0. A tárgyi keresetfejlesztés személyre szóló egyszeri kifizetés formájában realizálható, mely a gazdálkodó egységek részére nem válik bázissá. A kifizetésre az 2000. novemberi bérrel együtt kerül sor. 4.0. Az összeg a jelenlegi besorolási alapbér arányában kerül felosztásra azon teljes munkaid s munkavállalóink részére akik 2000. július 1-t l jelenleg is aktív állományban vannak. A nem teljes munkaid s kör azonos számítási módszer és szabálykörnyezet mellett részesül az egyszeri kifizetésb l. 5.0. Nem részesülhetnek egyszeri kifizetésben, a
- fegyelmi eljárás, illetve büntetés alatt állók, valamint a felmondás alatt állók (kivétel nyugdíjba vonulók).
Változások a nyugdíjpénztárnál Minden év hasonló id szakában a Bizalom Vízügyi Ágazati Önkéntes Nyugdíjpénztár éves gazdálkodásáról, m ködésér l a DRV Hírekben is tájékoztatni szoktuk tagjainkat. Különleges aktualitást ad ennek az a tény, hogy 2000. november 16-án ülésezett a pénztár rendkívüli Küldöttközgy lése. A közgy lést megel z en részközgy léseket tartottunk - Kaposvár, Székesfehérvár, Keszthely, Pécs, Mohács, B. széplak, Gépészet, B. füred, Központ - egységeinknél. A Közgy lés november 16-án, meger sítette az általunk is támogatott döntést, hogy a pénztár továbbra is önállóan m ködjön, szervezze tagjaink sorába ágazatunk munkavállalóit, családtagokat, és a kívülállóként bennünket választó munkavállalókat is. Vagyis a pénztár módosította alapszabályát, és várja a belép ket. Kiegészítettük a pénztár igazgatóságát, Kálló Péter közgazdász személyében, aki szakmai szövetségünk javaslata alapján került jelölésre és megválasztásra. A küldöttközgy lés elfogadta Mészáros Zoltán elnök lemondását és a következ közgy lésig megbízta Gábor Imre igazgatósági tagot, az egyik legnagyobb munkáltatói tagsággal rendelkez szervezet, a DRV Rt. képvisel jét az elnöki teend k ellátásával. A megbízott elnök álláspontja szerint a pénztár eddigi tevékenységével rászolgált a “Bizalomra”. Az éves rendes közgy lésig saját szervezeténél is nagy tagszervezésbe kezdenek, így csak a DRV Rt.-nél várhatóan 2400 tagja lesz a pénztárnak. A meglév munkáltatói megállapodások megtartása els dleges célja kell, hogy legyen a pénztár vezetésének. Ennek érdekében az igazgatóság tagjai egyeztetéseket kezdeményeznek a munkáltatói képvisel kkel, a munkáltatói jogokat gyakorlókkal. Szorosabb kapcsolatokra törekszenek a szakmai szövetséggel, és a biztosítási felügyelettel. Pontos, fegyelmezett, nem utolsó sorban takarékos gazdálkodással kívánják er síteni a pénztár tagságának érdekeit. A megbízott elnök ehhez kéri a partnerek, befektet k, ügyintéz k segítségét, közös munkáját. A pénztár 2000. nov. 16.-ai küldöttközgy lésének határozatai: 1/2000.(XI.16.)sz. küldöttközgy lési határozat. A küldöttközgy lés a Bizalom Nyugdíjpénztár további önállósága mellett döntött. Elfogadva 3426 igen szavazattal, 541 nem és 472 tartózkodás mellett. 2/2000.(XI.16.)sz. küldöttközgy lési határozat. Többségi szavazattal elfogadva. A küldöttközgy lés a következ küldöttközgy lésig Gábor Imre igazgatósági tagot bízta meg az elnöki feladatok ellátásával.
3/2000.(XI.16.)sz. küldöttközgy lési határozat. Elfogadva 4244 igen szavazattat 353 tartózkodás mellett. Az alapszabályt módosító - írásban kiadott - javaslatokat, a kiegészít vállalkozási tevékenység elfogadása miatt szükségszer éves és hosszú távú pénzügyi tervet 2001 I. negyedére vonatkozóan 280 ezer forint m ködési és kiegészít vállalkozási bevétellel módosítva elfogadja. 4/2000.(XI.16.)sz. küldöttközgy lési határozat. Elfogadva 4244 igen szavazattal, 353 tartózkodás mellett. A küldöttközgy lés Kálló Pétert az Igazgató Tanács tagjának megválasztotta. Siófok, 2000. nov. 27. Gábor Imre elnök
BIZALOM ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁR SZÉKHELY: Budapest, 1068 Benczúr u. 43. ALAPÍTÁS: 1994. A pénztárat a VKDSZ támogatásával 15 magánszemély alapította LÉTSZÁM: 7000 f A tagság 90 %-át 25 (a vízügyi ágazatba tartozó) munkáltatói tag alkalmazottai adják PÉNZTÁRI VAGYON: 1,2 MILLIÁRD Ft. A pénztár vagyonkezel i: Europool Vagyonkezel RT (Inter-Europa Bank) ERSTE Bank Befektetési Rt Letétkezel : ABN AMRO Bank A pénztár befektetéseinek összetétele: állampapírok: 80%, részvények: 20% HOZAM: Az 1995-1999. évek átlagában az inflációt meghaladó reálhozam 6,5 % volt. TAGDÍJ: A minimális tagdíj mértéke jelenleg 800 Ft/hó. A tagdíj alapok közötti felosztása: 3.500 Ftlhó összegig: Fedezeti alap: 93,0%, Likviditási alap: 0,5%, M ködési alap: 6,5% 3.500 Ft/hó összeg fölött: Fedezeti alap: 95,0%, Likviditási alap: 0,5%, M ködési alap: 4,5% Eseti befizetés: Fedezeti alap 97,0%, M ködési alap: 3,0%
A PÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSAI: - Egyösszeg kifizetés - Határozott idej járadék - Egyösszeg kifizetés és a rögzített id tartamú járadék kombinációja ADMINISZTRÁCIÓ: A pénztár saját adminisztrációval rendelkezik, amely a munkáltatói tagokkal történ kapcsolattartást, és tagi ügyintézést egyszer bbé és rugalmasabbá teszi Kapcsolattartás: Tel/Fax: 351-48-43
Elköszöntünk nyugdíjasainktól
Az elmúlt - illetve néhányan az elkövetkezend - hetekben a DRV Rt. dolgozói közül öszszesen 53-an (42 férfi és 11 n ) vonult öregségi, illetve egészségügyi okok miatt rokkantsági nyugdíjba. Mint a nyugdíjasok ünnepi búcsúztatóján Tóth István vezérigazgató hangsúlyozta: k együttesen 915 évet!!! dolgoztak le a cégnél, s munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társaság ma is stabilan m ködhet. A Dél-balatoni Üzemigazgatóság központjának ebédl jében köszönt el a vállalatvezetés az aktív munkájukat befejez dolgozóktól. Lódi Miklós, munkaügyi osztályvezet bevezet je után Tóth István vezérigazgató köszöntötte a résztvev ket, méltatva a dolgozók érdemeit, majd vázolta a cég elmúlt egy évében bekövetkezett változásokat, korszer sítéseket. Mint mondta: az idei év a díjemelés kötelez mértéke miatt meglehet sen borúsan indult, de aztán szerencsére valóságosan és jelképesen is kisütött a nap, s ennek eredményeképpen békés - s t gazdasági eredményét tekintve is sikeres - évet zárhat a társaság. A vezérigazgató szólt a dolgozói részvénykibocsátásról és a most nyugdíjba vonuló részvénytulajdonosokat kedvez en érint visszavásárlási lehet ségr l. Gábor Imre többek között a dolgozói érdekképviseletet,
annak fontosságát hangsúlyozta, szólt a munkahelyi balesetet szenved , valamint a vízm ves dolgozók gyermekeinek továbbtanulását segít alapítványokról és az önkéntes nyugdíjpénztárról is. A nyugdíjba vonulók közül a DRV Híreknek sikerült két hölgyet és egy urat “szóra bírnia”: Kunvári Józsefné a kaposvári üzemvezet ségen dolgozott 1972 november 9 óta, el bb mint takarítón , ebédkiosztó, majd mint portás és telefonközpontos. Elmondta: a 28 évi szolgálatot december 28-án fejezi be. Nagyon sajnálja a rendkívül jó kollektívát, hisz egy kellemes, jó közösséget cserél most fel az unokákkal, akikre ezután több ideje jut majd (két fiának három unokája van, a negyedik várhatóan márciusban születik). Úgy tervezi, hogy volt munkahelyével amennyire csak lehet, továbbra is tartja majd a kapcsolatot. Ivády Frigyesné a Mátra aljáról, egy kis faluból érkezett az ünnepségre, hisz férje odavalósi. a Fejér Megyei Igazgatóság pénzügyi csoportvezet jeként, megromlott egészségi állapota következtében vonult szeptembert l nyugdíjba. A Mátrában fognak élni, valamint gazdálkodni a 470 négyszögölnyi földjükön. Nosztalgiával említi az 1994 el tti éveket, amikor még a kés bb megsz nt Fejér Megyei Tanácsi Épít ipari Vállalatnál volt pénzügyes, majd a kincsesbányai id kre emlékezik, amikor hárman oldották meg a pénzügyi feladatokat. Végül az egy évvel ezel tti - táppénzre kerülése el tti - id kr l szól, amikor már Székesfehérváron öten látták el a megnövekedett feladatokat. Jóllehet távolabbra költöztek férjével, két gyermeküket - s a márciusra várható els kisunokát - havonta meglátogatják Fehérváron. Mihály András id ben nagy utat tett meg, térben viszont “csak” a szomszédos Gépészeti Üzemigazgatóságról “ugrott át” az ünnepségre. November elsejét l vonult nyugállományba, mint a gépészet m szaki ellen re. A céghez 1976-ban került. A központban, a Gépészeti Osztályon kezdett, ahol 80-tól osztályvezet ként, majd helyettesként dolgozott. Megjárta az üzemfenntartási osztályt is, majd - mint mondja - egyik alapítója volt a Gépészeti Üzemigazgatóságnak. Hiába szeretne nagyapa lenni, két fia még nem ajándékozta meg unokákkal. Így nyugdíjasként a DRV-nél továbbra is szívesen vállalna oktatási, vagy más feladatokat. Várhatóan több szabadideje marad hobbijára, a kertészkedésre is. - gyarmati -