XV. évfolyam 2. szám A rendszerek doktorai
Ha meg nem is gyógyítják azonnal, de legalább jelzik a bajt: szivárgást, repedést, készül törést, aggasztó kopást. k a diagnosztikai csoport munkatársai, aki folyamatosan mérik, vizsgálják a gyanús vezetékeket, túlságosan “szorgalmas” csatornaszakaszokat, apadó kutakat, zörg csapágyakat. Ha a hírek igazak, a társaság vezetése bels szervezési intézkedésekkel igyekszik a “diagnosztikusok” kihasználtságát ésszer síteni, megpróbálva elérni, hogy minden kritikus szakaszra eljussanak, s az adott helyen “bevetésük” költsége is rendelkezésre álljon. A részletekbe Máté László, a Gépészeti Üzemigazgatóság vezet je és Nyeste János a Diagnosztikai Csoport vezet je avat be. – Alapvet en feladatunk a vízveszteségek mérése, illetve cs törések helyének meghatározása – mondja Nyeste. Kamerával végzünk kút- és csatornavizsgálatot is, amennyiben megrendelik t lünk. A harmadik nagy terület a rezgésvizsgálat, amellyel nyomon tudjuk követni a motorok, forgó berendezések csapágyainak állapotát és vagy el re tudjuk jelezni a szükséges cserét, vagy ellenkez leg: kimutatjuk, hogy a csapágyhoz még nem kell hozzányúlni, mert jó eredményeket “produkál”. 1997 volt az els , még nem teljes év a diagnosztikai csoport életében, mára azonban megvizsgáltak 900 kilométer ivóvízvezetéket, 225 kilométernyi csatornát és 59 darab kutat. Els sorban az elöregedett vezetékszakaszokra koncentráltak, mivel feltehet en itt a legnagyobbak a hálózati veszteségek is. A feltárt vízveszteség mértéke összesen 11,2 köbméter/perc. – A hálózati veszteség az átadott és az értékesített vízmennyiség különbsége, ami természetesen nem csak elszivárgásból, de például mérési pontatlanságokból is eredhet – növeli tájékozottságomat Máté László. Nyeste János a diagnosztikai berendezések “lelkébe” enged bepillantást. Érzek némi hasonlóságot a tengeralattjárókon hallgatózó “szonárosok” és a cs törést keres k között, mivel mindketten akusztikus (vagy elektroakusztikus) módszerrel dolgoznak. Az “okos” berendezések – amennyiben helyes adatokat táplálnak be nekik a cs vezetékek hosszáról, átmér jér l és anyagáról – akár tíz centiméteres pontossággal is képesek megállapítani a szivárgás helyét,
nem kell mondani adott esetben mennyi felesleges földmunkától kímélve meg a hibaelhárítókat. – A csatornakamerát az esetek kilencven százalékában küls megrendel k kérésére vetjük be – folytatja a csoportvezet . – A berendezés, amely színes videofelvételt is készít, nem csak hibakeresésre jó, de jól alkalmazható új csatornaszakaszok m szaki átvételénél, vagy javítások eredményének megtekintésénél, dokumentálásánál is. Kicsit más a helyzet a kútvizsgálatoknál, ahol mindig résztvesz egy szakért is, akinek a szakvéleményét csatoljuk a vizsgálati jegyz könyvhöz. Ez a megrendel k számára kutanként – nem számítva a vizsgálathoz való el készítés költségeit – körülbelül 65 ezer forintot jelent. A rezgésvizsgáló berendezés egy éve van meg a diagnosztikai csoportnak, de állítólag nem túl nagy rá az érdekl dés, pedig jelent s költségek takaríthatók meg használatával, elkerülve mondjuk a felesleges karbantartásokat. A dolog “titka” itt az, hogy a csapágyak, forgórészek állapotát id r l-id re mérni kell, mert az ugyanazon a ponton kimutatható változások jelzik a meghibásodás veszélyét és nem egy “abszolút mérce”. Pillanatnyilag 120 darab szivattyú áll ilyenformán ellen rzésük alatt, de a csoport munkatársai szeretnék, ha ez a szám megtöbbszöröz dne...
Az ügyvezetés a társüzemi szolgáltatások elszámolásának alapvet változtatási igényét fogalmazta meg legutóbbi üléseinek egyikén, miután meghallgatta a Gépészeti Üzemigazgatóság (GÜ) vezet jének, Máté Lászlónak ezzel kapcsolatos beszámolóját. A cél, hogy a bels szolgáltatást igénybe vev k részére pontosan kiszámítható legyen az "ár", vagyis az, hogy mennyi lesz "ráterhelve" a munka elvégzése után. A GÜ arra törekszik, hogy olyan, bels megrendel k számára is vonzó árakat dolgozzon ki, amelyek a küls piaci viszonyokat is figyelembe veszik. (2000. szept. 18.)
Egyre biztosabbnak látszik a kéttényez s szolgáltatási díj bevezetése 2001. január 1-jét l az állami m veknél. Várhatóan jöv re alkalmazzuk majd a locsolási kedvezményt is. Hírek szerint "nem jár távol az igazságtól", aki feltételezi, hogy a lakossági körben egyöntet , 200 forint/hó összeg alapdíj kerül megállapításra, míg a közületek vízmér jük nagyságától függ alapdíjat fognak fizetni. A DRV társasági álláspontja az új rendszer fogyasztás ösztönz szerepét emeli ki az átlagos és az e fölötti fogyasztási kategóriában, mert a változó díjrész itt csökkenni fog. Az önkormányzati tulajdonú szférából is kedvez visszajelzések érkeztek a kéttényez s díj esetleges bevezetésér l. Azt tervezzük, hogy a jöv év díjajánlatai között szerepeltetjük ezt a megoldást is. (2000. szept. 18.)
Vízügyi Regionális Sportnap volt szeptember 8-9-én Szolnokon. Társaságunk versenyz i a nyolc sportágból háromban, teniszben, strandröplabdában és vízi vetélked ben végeztek az els helyen. Különösen a Csutor Ferenc vezette "somogyiak" voltak eredményesek, de jól szerepeltek a Fejér megyei Igazgatóságtól, a Dél-Balatoni Üzemigazgatóságtól és az Rt. Központból érkez k is. Az összetett csapatversenyben részvénytársaságunk csapata a 4. helyen végzett, hajszállal maradva le a dobogóról. Ez utóbbi annak következménye, hogy a kötélhúzásban "könny nek találtatunk". (2000. szept. 18.)
XV. évfolyam 2. szám SAP R/3 Nemsokára feléled a rendszer Társaságunknál gyakorlatilag két évvel ezel tt kezd dött az informatikai rendszer korszer sítése. Az akkor elindult folyamatnak már kézzelfogható jelei is vannak, hiszen a siófoki központban elkészült az új számító-központ, ahol az úgynevezett SAP és MIR szerverek is helyet kaptak, s rövidesen megérkeznek az üzemigazgatóságokhoz az új számítógépek, amelyek rendszerbeállítása nyilván nem ki s gondot jelent majd a helyi rendszergazdáknak. Az egységes informatikai rendszer kialakításának jelent s állomása volt a tavaly decemberi szerz déskötés a DRV Rt. és a Compaq Computer Magyarország Kft. között. Azóta eltelt fél év történéseir l Szebényi Tibor projektvezet t és Kellei Gábort, az Informatikai Osztály vezet jét kérdeztük. DRV Hírek: Milyen lépések követték a szerz dés aláírását? Szebényi Tibor: A megkötött szerz dés részletesen el írta és szabályozta teend inket, s ennek megfelel en el ször a projektszervezetet kellett létrehoznunk. Ezen belül m ködik az a hat munkacsoport, amelyek az öt bevezetend modullal – pénzügyi-számviteli, eszközgazdálkodási, kontrolling, anyaggazdálkodási és ügyfélszolgálati-számlázó –, valamint az információ technológia (IT) feladatokkal kapcsolatos munkát végzik. Ezekhez a felsorolt részterületekhez kapcsolódik a bevezetés harmadik évét l az úgynevezett karbantartás-fenntartás modul. DRVH: Tapasztaltak-e valamilyen ellenállást a vállalat dolgozói részér l az új rendszer bevezetését illet en? Kellei Gábor: Igen, f leg még a szerz déskötés el tt. Nem könny ugyanis elfogadtatni az emberekkel, miért van szükség egy új rendszerre, amely egyel re ismeretlen, pénzbe kerül és ugyancsak jól m köd rendszert kell felváltania. SZT: Ezt úgy is mondhatnánk, hogy nem volt meg az a fajta fellazulás, amely lépéskényszert okozott volna a Társaságnál. Az átállás lehet sége f leg gondokat vetített el re és hiányzott egy mindenre kiterjed ismertetés is, amely sokakat meggy zhetett volna. KG: A szerz dés megkötése után már csaknem minden vezet a kiállt a projekt mellett, de ekkor jelentkeztek az újabb gondok. Kiderült, hogy a rendszer nem egy kész kipróbált dolog – nem is lehet az –, vagyis minden vezet nek végig kell gondolnia, újra kell értelmeznie az alá rendelt szervezet teend it és a feladatok megoldásának szervezését. Ez gyakran ütközik nehézségekbe a napi munka mellett, kényelmesebb lenne, ha a Compaq szakemberei felvillantanák azokat a lehet ségeket amelyek a SAP-ban rejlenek. A Compaq-osok viszont a mi igényeinkre kíváncsiak, azaz a vége az lesz, hogy kezdetben valószín leg nem tudjuk az új rendszer minden szolgáltatását kihasználni. DRVH: Sikerült-e elvégezni eddig az el re meghatározott feladatokat?
SZT: Az el re elképzelt ütem szerint haladunk és egy fontos fordulóponthoz érkeztünk. Már elkezd dött a központban és az üzemigazgatóságokon az a munka, amely a létrejöv új számítógépes munkaállomások kapcsán a munka újraszervezését jelenti, azaz ki kell alakítani, mely munkatársak, milyen feladatokat fognak végezni. Ez annál is inkább fontos, mivel bizonyos területeken már m ködik az ISO szabályozás és így ezt a munkát ezen a területen a szabályzatokban dokumentált módon kell végezni. A munkacsoportok munkája nyomán elkészült az el zetes rendszerterv. Ez utóbbi az eddig végzett munka alapján összefoglalja, hogy a DRV Rt. pontosan mire és hogyan kívánja alkalmazni ezt az SAP rendszert, ez lesz a "bibliája" a további munkának. DRVH: Hol tart az infrastruktúra kiépítése? KG: Ez az IT munkacsoport feladata, amely alapvet en a helyi hálózatok (LAN-ok) kiépítését jelenti. A helyi hálózatokat MATÁV bérelt vonalak és ISDN vonalak segítségével kötjük össze (így jön létre a WAN). Ebb l eddig a nagy telephelyeinken, a központban és az üzemigazgatósági központokban épült ki a helyi hálózat és valósult meg az összeköttetés a MATÁV bérelt vonalain keresztül. A következ fázis az úgynevezett "egyéb telephelyek" hálózatkiépítése lesz, aminek az els fázisa, a bejárás megtörtént. Most kerül sorra ezek tervezése és ha ezt elfogadja a DRV, kezd dik a kiépítés. A hálózat összességében negyvenkilenc telephelyet fog összekötni. DRVH: Hány dolgozónak kell átállnia az új technika ismeretére? KG: Összességében 300 "jogosultságot" vásárolunk meg és a bevezetés fokozatosságának megfelel en az els ütemben, vagyis 2001. januárjától legalább 117 felhasználónak kell tudnia "élesben" kezelni a rendszert. Az kiképzésük a Windows alapismeretek oktatásával még a nyár folyamán elkezd dik és a végfelhasználói ismeretek elsajátításával még az idén be is fejez dik. SZT: Nagyon fontos feladat még a kapcsolódási pontok letisztázása, mind az SAP modulok, mind a megmaradó küls számítógépes rendszerek kapcsán. Ezek közé tartozik a M szaki Információs Rendszer (MIR), valamint a bér- és munkaügyi rendszer, és az egy évig még megmaradó számlázási rendszer, mert az IS-U modul csak jöv év június 1-jén kezd élesben m ködni. Ezt az id szakot is át kell még hidalnunk. DRVH: A Társaság dolgozói számára – nagyon leegyszer sítve – mit fog jelenteni az új rendszerre való átállás? SZT: Kétféle munkatársat tudok elképzelni. Az egyik az, akinek a munkáját nagyon megkönnyíti, mivel eddig több helyr l kellett összeszedni az adatokat a kimutatások elkészítéséhez, amelyet most majd sokkal egyszer bben, egy helyr l megtehet. Azoknak a dolgát viszont, akik az adatokat "állítják el " – a jöv ben is megmarad a papírmunkának ez a része, a legtöbb helyen – nekik biztos, hogy többletet fog jelenteni, mert mindig el fogják várni t lük az adatok naprakész meglétét.
XV. évfolyam 2. szám Aktivizálódik a MIR A címben jelzett esemény nem egy rállomás újraaktivizálásáról szól, hanem azt takarja, hogy július elejét l m ködik az új m szaki információs rendszer, amely nagyban megkönnyíti az munkát, többek között az adatgy jtést is. Ezek közül talán a legfontosabbak azok, amelyek közvetlenül a szolgáltatáshoz, a vízfogyasztáshoz és szennyvízkezeléshez kapcsolódó információk. Év/hónap
január
február
március
április
május
június
1999.
1,65
1,55
1,71
1,77
2,06
2,21
2000.
1,67
1,58
1,74
1,80
2,26
2,70
Havi ivóvíztermelési adatok a balatoni üdül területen millió köbméterben. Az idei adatok minden hónapban meghaladták az elmúlt évieket. Év/hónap
január
február
március
április
május
június
1999.
120
114
127
142
175
177
2000.
139
132
148
166
218
280
Havi ivóvíz termelési adatok a Velencei tó körzetében, ezer köbméterben. 2000. júniusában csaknem 60 százalékkal több vizet termeltünk, mint egy évvel azel tt. Részletes tájékoztatót adott közre az Informatikai Osztály az osztály- és önálló csoportvezet knek, továbbá a területi egységek vezet inek címezve. A tájékoztató kiemeli: a rendszerhez való csatlakozás feltétele, hogy a felhasználó számítógépén Windows 95/98/NT/2000 operációs rendszer m ködjön, fel legyen telepítve az úgynevezett kliens oldali “futtató” program (SAP, M szaki Információs Rendszer, az új munkaügyi és bérrendszer) valamint, hogy a megfelel jogosultságok be legyenek állítva. Az üzembeállítás folyamatosan történik az éppen aktuális állapotról az üzemigazgatósági/igazgatósági rendszergazdák, illetve a központi Informatikai Osztály munkatársai tudnak felvilágosítást adni. (2000. szept. 4.) Költségtakarékos telefonálást biztosít a részvénytársaság siófoki telefonközpontjában nemrég beüzemelésre került berendezés, amely a vezetékes és a mobil készülékek közötti hívások átirányítására szolgál. Ez a központból vezetékes telefonon kezdeményezett 06 30, 06 20, 06 60, 06 70 számjegyekkel kezd d hívásoknál automatikusan bekövetkezik. Az Rt. központ felé irányuló rádiótelefon hívásoknál viszont ezután a 06 30 288-460 számot kell hívni az eddigi MATÁV telefonszámok helyett. Tanácsos tehát, hogy a mobil készülékek tulajdonosai ezt "memorizálják". (2000. szept. 4.)
A hibaelhárításban dolgozók részére 2001 tavaszán országos versenyt szervez a Víz- és Csatornam vek Szakmai Szövetsége. A résztvev k elméleti és gyakorlati téren is összemérhetik tudásukat, tapasztalataikat az ország legjobbjaival, akik nap mint nap ezen a területen dolgoznak. A lebonyolítás részleteir l kés bb ad tájékoztatást társaságunk PR vezet je, Jánossy Gábor. (2000. szept. 4.) Víztermelési csúcsok d ltek meg a tartós nyári kánikula id szakában. A napi átlag a DRV Rt. területén júniusban 21 százalékkal, a Balaton térségében 22 százalékkal, a Velencei tónál 57 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos id szakának termelési szintjét. Július alig mutatott eltérést az el z évhez képest, viszont a 2000. év augusztusi ivóvíz termelési átlag várhatóan lényegesen nagyobb lesz a tavalyinál. (2000. aug. 21.) Etikai kódex kidolgozása kezd dhet meg a társaságnál még az sz folyamán. A vezetés és a reprezentatív szakszervezet állapodott meg ennek szükségességér l. A kódex els dleges célja, hogy a társaság fogalmazza meg, tegye nyilvánvalóvá azokat a teljesítményben, kommunikációban, együttm ködésben és erkölcsben kiemelt támogatásra érdemes értékeit, amelyeket fontosnak tart, elismer és alkalmazni kíván a különböz funkcionális folyamatokban. (2000. aug. 21.)
Tisztelt Fogyasztóink! Fontosnak ítéljük, hogy a társasházak fogyasztóit, közös képvisel it tájékoztassuk az ket érint vízdíj elszámolás módjáról és a mellékvízmér ket érint kérdésekr l. A Dunántúli Regionális Vízm Rt. és az ellátási körébe tartozó társasházak között id szakonként felszínre kerülnek vitatott kérdések. Ezek tisztázásában köszönettel vennénk a közös képvisel k aktív, konstruktív részvételét, ugyanakkor szükségesnek tartjuk néhány alapvet kérdésben a társasház tulajdonosok tájékoztatását. A társasház tulajdon olyan sajátos tulajdoni forma, amelyben az egyes lakások a tulajdonostársak külön tulajdonát képezik, míg az épület további részei a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A társasház tulajdont a tulajdonostársak alapító okirattal hozzák létre. A társasházakra vonatkozó alapvet szabályokat a Polgári Törvénykönyv, valamint 1997. évi CLVII. törvény tartalmazza. Ez a törvény mondja ki azt a nagyon fontos szabályt, hogy a társasház önállóan jogképes, azaz a társasház fenntartása a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségei vannak. A víz- és csatornaszolgáltatás alapját képez 37/1999. (IL26.) Korm.sz. rendelettel módosított 38/1995. (IV.S.) számú Kormányrendelet a társasházak részére nyújtandó szolgáltatások szabályozása során a társasházi törvény rendelkezéseit alapul véve határozza meg a közm szolgáltatás tartalmát. Ennek megfelel en a DRV Rt. valamennyi társasházat, mint önálló jogké-
pességgel rendelkez fogyasztót veheti csak figyelembe. A vízszolgáltatásra az egyes társasházak bekötési f mér jén keresztül köteles és e bekötési f mér n átadott vízmennyiség ellenértékére jogosult. Erre tekintettel a bekötési f mér ig terjed vezetékszakasz a DRV Rt. kezelésében van, míg az ezt követ vezetékszakasz a társasház, illet leg a lakásokon belül az egyes lakók tulajdonát képezik. Az alábbiakban idézünk a Fogyasztóvédelmi F felügyel séggel közösen összeállított kiadványból, mely már hozzáférhet a szolgáltatónál. Vannak azonosságok és különbségek a mellékvízmér vel, illetve a bekötési vízmér vel rendelkez fogyasztóknál: - Szolgáltatási pont: mellékvízmér vel rendelkez fogyasztó esetén is a beköt vezetéknek fogyasztó fel li végpontja, tehát a bekötési (azaz a társasház egész fogyasztását mér ) vízmér t követ en beépített elzáró szerelvény mér fel li csatlakozó pontja; elzáró szerelvény hiányában a vízmér t követ 10 cm-es vezeték szakasz vége. - Az ingatlan bels ivóvízhálózata - akárcsak családi házaknál - itt is az ingatlan tulajdonosáé, azaz a lakóké. Karbantartásáról, tisztításáról, a hibák elhárításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. TÖRVÉNYSZER -E, HOGY NEM EGYEZIK MEG A BEKÖTÉSI VÍZMÉR ÉS A MELLÉKVÍZMÉR K ÁLTAL MÉRT FOGYASZTÁS Nem, de ez gyakran el fordul. Ennek nagyon sokféle oka lehet. Néhány ezek közül: - Nem egyidej a leolvasás. Ez kiküszöbölhet lehet táv-adatjelz s mér m szerrel, de ez ma még nagyon drága megoldás. - A vízmér k nem mérnek 100%-os pontossággal. Indulási érzékenységük- azaz a legkisebb mennyiség, amelynek vételezését már érzékelni tudja a mér - szintén különböz . - Lehetnek a bels hálózaton - véletlen vagy szándékos - méretlen fogyasztások. Lehet - rejtett helyen is - szivárgás, csöpögés, vízelfolyás, amit a bekötési vízmér megmér, de a mellékvízmér k nem. - A mellékvízmér k mérési pontosságát befolyásolhatja a beépítés módja, az el tte lév egyenes cs szakasz hossza. A szerelést követ en az épületen belül megváltoznak az áramlási viszonyok. Az utólagos beépítésnél épületgépészeti méretezést nem mindig végeznek. - Az ingatlan összfogyasztását nem egy mér vel mérik, pl. két, egymással párhuzamosan kapcsolt mér vel. Ilyenkor nem zárhatók ki káros turbulens jelenségek. Általában a felsoroltak közül egyidej leg több ok is fennállhat. A lakóközösségek érdeke, hogy feltárja - és ha lehet - megszüntesse az eltérést okozó hibákat. Kitartó hibakeresés eredményre vezet! Kérjen segítséget a szolgáltatójától. Kérjen tanácsot szakért t l! Vannak épületek, ahol bels elszámolásra, költségmegosztóként használják a mellékvízmér ket: ez egyszer bb, takarékosabb megoldás, mintha a szolgáltató számlázna. A DRV Rt. egy fix pont a vízellátásban!
Óvintézkedések tél el tt A DRV Rt. felhívja a bekötési mér vel (vízórával) rendelkez fogyasztói figyelmét, hogy érdemes megkezdeni a felkészülést még az igazi téli hideg megérkezése el tt. A lefagyások elleni védelem különösen akkor fontos, ha a vízmér óra az épületen kívül, vagy zárt de f tetlen helyiségben található (alagsor, garázs). A vízórák és a vezetékek védelme történhet textíliával való betakarással, fontos azonban, hogy gondoskodjunk ennek szárazon tartásáról, és arról, hogy az óra esetében annak számlapja látható maradjon. Ha az óra aknában található, törekedjünk arra, hogy fagypont alatt az ellen rzés a lehet legrövidebb ideig tartson. Természetesen azoknál az ingatlanoknál, melyeket csak a nyári id szakban használnak mások a teend k. Itt még az els fagy beállta el tt gondoskodni kell a kertben, az épületen belüli vízhálózat víztelenítésér l. Ennek bevált és legcélszer bb módja a bekötési vízmér óra (küls ) oldalára szerelt “f csap” elzárása, majd az ingatlan felöli (bels ) oldalon található víztelenít csappal a csövekben maradt víz leeresztése. Aki ezt elmulasztja azt tavasszal kellemetlen meglepetések sorozata érheti. Az elfagyott, törött vezetéken hónapok alatt nagyon sok víz elfolyhat. Így aztán nem csak a bels vezeték, csapok javítási költsége jelentkezik, hanem az elfolyt vízé is. Igaz a cs törés miatt az igazoltan a terepen elfolyó víz után csatornadíjat nem számolhat fel a szolgáltató, de a számla e nélkül is bosszantóan magas lehet! Nem szabad elfeledkezni a télen is használt rendszer esetén a szabadban található kerti csapokról sem. A komolyabb fagyok esetén nem védi ket a ronggyal való gondos átkötés. Ezért a legbiztosabb megoldás, ha az amúgy sem használt id szakokra ezeket is víztelenítjük. Kérjük a saját pénztárcájukon kívül, gondoljanak még arra is, hogy a víz mindannyiunk közös kincse!
