XLIX. évfolyam szám

XLIX. évfolyam ■ 2012. 1-2. szám

a magyar villamos mŰvek közleményei

Másfél év mérlege ■ World Energy Outlook 2011 ■

Gyorstájékoztató a magyar villamosenergia-ellátás 2011. évi adatairól ■ Tájékoztató a HUPX Zrt. 2011. évi eredményeiről és a 2012. év sikeres indításáról ■ A fukusimai baleset hatása az atomenergia jövőjére ■

A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI XLIX. ÉVFOLYAM ■ 2012. 1-2. SZÁM Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor

Fôszerkesztô

Másfél év mérlege

1

Dr. Gerse Károly Interjú Baji Csabával, az mvm zrt. elnök-vezérigazgatójával

Felelôs szerkesztô Felkai György

WORLD ENERGY OUTLOOK 2011

Szerkesztô

Fazekas András István

3

Kreissné Hartai Gabriella

Szerkesztôbizottság Civin Vilmos

GYORSTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS 2011. ÉVI ADATAIRÓL

15

DR. STRÓBL ALAJOS

Eörsi-Tóta Gábor MVM ERBE Zrt. Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Trade ZRt. Kerényi A. Ödön tanácsadó Király Géza MVM Partner ZRt. Lavich Gábor MVM Zrt. Lovászi Zoltánné PA Zrt. Máténé Lengyel Enikô OVIT ZRt. Mayer György újságíró Pintér Tamás MVM GTER Zrt.

BERTALAN ZSOLT A MAVIR ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA

22

MAVIR ZRT. KOMMUNIKÁCIÓ

TÁJÉKOZTATÓ A HUPX ZRT. 2011. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL ÉS A 2012. ÉV SIKERES INDÍTÁSÁRÓL 23 A HUPX zrt. Kommunikáció Tájékoztatója

A FUKUSIMAI BALESET HATÁSA AZ ATOMENERGIA JÖVŐJÉRE

25

Sándor József MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos Pöyry-Erôterv

Prof. Dr. Aszódi Attila , Boros Ildikó

BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Formaelôkészítés Brand Content Kft.

35

„a kezdetektől a stressz tesztig” dr. Elter József

Üzemi próba a Paksi Atomerőmű 2. sz. reaktorblokkja kiválasztott háziüzemi fogyasztóinak a Litéri Gázturbinás Erőműből történő ellátására

41

Lakatos Gábor, Pintér Tamás, Prikler László, Zerényi József

ISSN 1216-4992 (nyomtatott) hu ISSN 1786-674X (online)

Turbinamonitorozó-rendszer felújítása a Paksi Atomerőműben

50

Papp Zoltán

Hangsúly a vasút-korszerűsítésen az ovit-nál

58

benyó tibor

Kína: világelső a villamos energetikában is?! Címlapkép A paksi “black start” kísérletben részt vevő alállomás és gázturbinás erőmű (Fotó: GTER Archívum)

62

Kimpián Aladár

hírek, információk

72

Másfél év mérlege Interjú Baji Csabával, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatójával

Sikeres, regionálisan is meghatározó, nemzeti integrált energetikai társaságcsoport: ez a másfél éve kinevezett vezetőség jövőképe. Hol tart az MVM a vízió megvalósításában? Amikor az új menedzsment átvette a stafétát, örököltünk rengeteg nehéz ügyet, megoldandó helyzetet. Átvilágítottuk a társaságcsoport működését, projektjeit, és ahol kezelendő problémákat láttunk, azonnal léptünk. Tavaly tavaszra határoztuk meg új stratégiánkat, új üzleti modellünket és egy új irányvonalat az MVM Csoport számára. Fenntartható növekedést tervezünk, elsősorban meglévő eszközállományunk hatékony működtetésén és a tevékenységünkhöz organikusan illeszkedő új piaci lehetőségek kihasználásán keresztül. Törekvéseink eredményesek voltak: bár a végleges éves beszámoló még nem készült el, az előzetes adatok alapján tavaly túlteljesítettük az egyébként is ambiciózus terveinket, és az iparágat sújtó recessziós körülmények között is az MVM történetének egyik legsikeresebb, legeredményesebb évét zárja. Az árbevétel meghaladta a 600 milliárdot, az eredmény is kiemelkedően jó lesz. Erre szükség is van ahhoz, hogy a tervezett beruházásainkat, fejlesztéseinket finanszírozni tudjuk a megváltozott pénzügyi környezetben is, és készen álljunk végrehajtani a kormányzat energiapolitikáját. Kezdjük időrendben, milyen nehéz ügyekre utalt? Rögtön az új menedzsment hivatalba lépése után kezelni kellett a Vértesi Erőmű helyzetét. Közel másfél évig dolgoztunk azon, hogy az elkerülhetetlenül szükséges csődvédelem után megnyugtatóan rendezzük a társaság, a munkavállalók és a környező tele-

pülések jövőjét. Ebben a beszállítók is partnerek voltak, 30 százalékos kielégítettséggel elfogadták a csődegyezséget. Hatékonyabbá tettük a szervezet működését, kénytelenek voltunk csökkenteni a létszámot, de csak így biztosíthattuk a Vértesi Erőmű többi dolgozójának munkahelyét. Korábban az MVM havi egymilliárd forinttal finanszírozta az erőmű működését, ám erre ma már nincs szükség: a Vértes meg tud állni a saját lábán. Büszkén elmondhatjuk, hogy sikerült megmenteni a céget és sok munkahelyet. Hasonlóan problémás eset a Vásárosnaményba tervezett erőmű projektcége, a Kárpát Energo ügye. Ennek kezelése jelenleg is folyamatban van. A beruházás életképessége megkérdőjelezhető volt, ezért leállítottuk a

finanszírozását. Most vizsgáljuk azokat az üzleti modelleket, amelyek segítségével kezelni lehet ezt a helyzetet. A Mátrai Erőmű mellett tervezett fejlesztés leállításáról tulajdonostársunkkal, az RWE-vel egyetértésben döntöttünk. Közösen arra a következtetésre jutottunk, hogy a tartósan alacsony piaci árak és a szén-dioxid kvótavásárlási szabályozás versenyhátrányt jelent majd egy széntüzelésű erőműnek. Számos komoly sikert értünk tehát el, sok ügyet kivizsgáltunk, megváltoztattunk korábbi hibás döntéseket, sikerült felszámolnunk a veszteségforrások többségét. Ennek köszönhetően ma már a tudatos építkezésre, a tulajdonosi érték növelésére koncentrálhatunk.

a magyar villamos mûvek közleményei ■ 2012/1-2

1

Milyen lépéseket tettek az új stratégia megvalósítására? Folyamatosan bővítjük társaságunk tevékenységét, beléptünk a gázpiacra, átvettük a kormányzati gerinchálózat üzemeltetését. Határozott szándékunk a költségek optimalizálása, olyan átalakítást hajtunk végre a csoporton belül, amely növeli a hatékonyságot, ez pedig máris jelentős költségcsökkentéssel járt. A közeljövőben pedig újfajta, üzletágakon alapuló szervezeti működésre állítjuk át a társaságcsoportot. Határozott jövőképet dolgoztunk ki, jelentős infrastrukturális fejlesztéseket tervezünk. Az új stratégia keretében növelték 100 százalékra tulajdonrészüket az új bakonyi gáztüzelésű blokkokban? Üzleti partnerünkkel újraértékeltük a Bakonyi Villamos Művek Termelő (BVMT) Zrt. fejlesztésével kapcsolatos együttműködésünket. Az MVM. Zrt. Közgyűlése úgy döntött, az a legjobb megoldás, ha az MVM 100 százalékos tulajdonossá válik, tehát kivásároltuk a korábbi kisebbségi tulajdonost. Abban bízunk, hogy nyereségesen működő társasággá tudjuk alakítani a BVMT-t, és tovább szélesíthetjük villamosenergiatermelő portfoliónkat. Ha már a villamosenergia-termelést említette: haladnak az új paksi blokk előkészítésével? A paksi kapacitások megőrzése, pótlása stratégiánk és Magyarország hosszú távú energiabiztonságának fontos eleme. Nem véletlenül szerepel a Nemzeti Energiastratégiában is. Az atomerőművet akkor bővíthetjük, ha arra minden felhatalmazást megkapunk. A korábbi

2

2012/1-2 ■

terveket, anyagokat a fukusimai események ismeretében átdolgoztuk, bár jelentős változtatásokra nem volt szükség. A közelmúltban befejeződött célzott biztonsági felülvizsgálat nem tárt fel érdemi hiányosságokat, a paksi kollégák folytatják azt a több évtizedes munkát, amivel a biztonsági szempontok alapján folyamatosan a világ élvonalában tarthatják a paksi blokkokat. A Paksi Atomerőmű továbbra is Magyarország legnagyobb teljesítményű és legfontosabb alaperőműve, nem véletlen, hogy a februári fagyok miatt akadozó szerbiai és horvátországi áramellátást is éppen az MVM tudta exporttal enyhíteni, a hazai ellátásbiztonság fenntartása mellett. Magyarország és társaságcsoportunk is fontos szerepet játszik a regionális energetikai ellátásbiztonságban. A kormány a magyar-szlovák gázösszeköttetés kiépítésére is az MVMet kérte fel. Ez az unió számára is fontos beruházás, aminek 2014. december 31-ig el kell készülnie. Létrehoztuk a beruházást koordináló Magyar Gáz Tranzit Zrt.-t, amely januárban megkezdte tevékenységét. Megvizsgáljuk az MVM szerepvállalásának lehetőségét a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megvalósításában. Tulajdonosi felhatalmazás alapján, a jogi feltételek teljesülése esetén hamarosan megvásárolhatjuk az MFB Zrt. 50 százalékos üzletrészét a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-ben. Szintén az MVM feladatkörébe tartozik az AGRI-vezeték magyarországi szakaszának létrehozása. Az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák ütemesen haladnak, és hamarosan elkészül a megvalósíthatósági tanulmány is.

a magyar villamos mûvek közleményei

Hogyan került képbe a távközlés? Az MVM, mint állami társaságcsoport számára egyformán fontos szempont kell legyen az ország stabil energiaellátása és a professzionális, eredményes működés. Ez utóbbi megköveteli, hogy a lehető legjobban kihasználjuk meglévő erősségeinket, infrastruktúránkat. Olyan országos optikai távközlési hálózatunk van, amelyben nagy lehetőségek rejlenek. Ezt új leányvállalatba, a tisztán távközlési profilú MVM NET Zrt.-be szerveztük ki, ez látja el a jövőben a kormányzati gerinchálózat szerepét, valamint ez adja a MAVIR ZRt. rendszerirányítói feladataihoz szükséges infrastruktúrát. Az MVM NET a társaság tapasztalatait a piacon is meg akarja méretni, és keresi a további lehetőségeket. Ez közérdek is, hiszen az MVM Zrt. az egyik legnagyobb költségvetési befizető. Végül beszéljünk kicsit a regionális szerepvállalásról, az MVM külpiaci terveiről. Milyen lépéseket tettek a külföldi terjeszkedés érdekében? Az elmúlt másfél évben kereskedelmi irodákat nyitottunk a környező országokban. Ezzel Magyarország mellett már a régió tíz országában, köztük Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában is jelen van az MVM. Folyamatosan elemezzük azokat a beruházási lehetőségeket, amelyek a balkáni államokban a társaság számára megnyílnak. Arra törekszünk, hogy a nemzeti energetikai társaságcsoport a régióban is meghatározó szereplővé váljon. A piacon dolgozunk, működésünk mindenben megfelel az Európai Unió 3. energiacsomagjában foglalt elválasztási követelményeknek. Be akarjuk bizonyítani, hogy egy nemzeti energetikai társaságcsoport a regionális piacon is sikeres lehet.

WORLD ENERGY OUTLOOK 2011 A jelentés néhány fontosabb megállapítása A Nemzetközi Energia Ügynökséget (International Energy Agency – továbbiakban: IEA) az 1973/74-es olajválság idején alapították, alapvetően azzal a céllal, hogy a szervezet tagállamait segítse az energiaellátással kapcsolatos feladatok megoldásában. A független szervezet egyik fő feladata, hogy megbízható adatokra és szakszerű elemzésekre támaszkodva készítsen rendszeresen olyan átfogó jelentéseket, amelyek hozzásegítik a világ országait ahhoz, hogy tárgyilagos és átfogó képet kapjanak a világban zajló – az energiaellátást alapvetően befolyásoló – folyamatokról. Az IEA, ezen feladatának eleget téve, készít minden évben egy áttekintő jelentést (World Energy Outlook, a továbbiakban: WEO) a világ energiahelyzetéről, az energiaellátással összefüggő legfontosabb kérdésekről. Természetesen e kiadvány mellett számos más tanulmány1 is készül különféle kérdésekkel összefüggésben, a WEO azonban meghatározó szerepet játszik e tanulmányok között, hiszen ez a tanulmány tartalmazza a világ, az egyes régiók, országok energiagazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb megállapításokat.

Fazekas András István*

Az összefoglaló ismertetés célja1 Jelen összefoglaló áttekintés célja az IEA World Energy Outlook 2011- a továbbiakban WEO 2011 - kiadványában foglalt néhány fontosabb megállapítás ismertetése, kiemelve és rámutatva azon összefüggésekre, amelyek mind a hazai energiapolitika, mind az MVM stratégia megvalósítása szempontjából fontosak. Vázlatosan bemutatásra kerül az alapvető primerenergia-hordozók becsült áralakulása, a globális energiaigények, a szén-dioxid kibocsátás, valamint a villamosenergia-igények és villamosenergiatermelés várható jövőbeli változása. Jelen összefoglaló áttekintés a WEO 2011 tartalmának ismertetését tekinti fő céljának. Nem célja tehát a vizsgált tanulmányban foglalt megállapítások kritikai elemzése, értékelése. Az ös�szefoglaló a tanulmányban foglalt legfontosabb adatokat, információkat, megállapításokat ismerteti, azok véleményezése nélkül.

* Fazekas András István PhD, főmunkatárs, MVM Zrt. Stratégiai Osztály e-mail: [email protected] Az IEA az egyes tagállamok energiapolitikájáról rendszeresen jelentet meg összeállításokat, nagyszámú statisztikai kiadvány készül az egyes régiókról, országokról, különböző periodicitással. Külön kiadványok foglalkoznak a fő energiahordozókkal. A szervezet mindezen túlmenően számos tanulmányt készít, amelyek aktuális kérdéseket tárgyalnak. 1

A WEO 2011 kiadványban foglaltak feldolgozásának módja A WEO 2011 kiadvány egy 660 oldalas könyv, óriási mennyiségű adattal, igen nagyszámú szemléltető ábrával és számtalan fontos, fajsúlyos megállapítással. E munka alapos áttanulmányozása önmagában nagyon nagy és időigényes feladat. Jelen összefoglaló ismertetés céljából és a terjedelmi korlátokból következően nem vállalkozik, és nem vállalkozhat a teljes tartalom részletes ismertetésére. Az áttekinthetőséget szem előtt tartva néhány olyan kiemelt kérdéskörrel kapcsolatos legfontosabb megállapítás ismertetésére szorítkozunk, amelyek meghatározóak, relevánsak az Európai Unió energiapolitikája, energiastratégiája, a hazai energiapolitika, és ezen belül az MVM társaságcsoport stratégiája szempontjából. Az ismertetés során tehát bemutatásra kerül az IEA tanulmányban foglaltak kapcsolódása az Európai Unió energiapolitikájához. Értelemszerűen az európai régió és a villamosenergiatermeléssel, igényalakulással összefüggő kérdéseket kiemelten kezeltük.

A WEO 2011 felépítése Az igen tekintélyes terjedelmű tanulmány (könyv) alapvetően négy fő részre tagolódik. Az első rész (Part A: Global Energy Trends) a világban és a főbb régiókban megfigyelhető legfontosabb

változásokat, folyamatokat elemzi, azokat, amelyek meghatározzák ezen térségek energiagazdálkodásának alakulását. A második rész (Part B: Outlook for Russian Energy) Oroszország energetikáját, energiagazdálkodását elemzi a vizsgált tárgyidőszakra vonatkozóan. Teszi mindezt azon kiinduló megállapításból, miszerint Oroszország energiahordozó-vagyona globális mértékben meghatározó jelentőségű a jelenben, s még inkább a jövőben. Oroszország energiagazdálkodásának, energiahordozó-kitermelésének és felhasználásának alakulása meghatározó jelentőségű lesz a jövőben is, ez a WEO 2011 egyik legfontosabb megállapítása. Különösen Európa és Kína esetében igaz ez a megállapítás, mivel ezen régiókba irányul az orosz energiaexport jelentős része. A harmadik rész (Part C: Outlook for Coal Market) a szén primerenergia-hordozóval kapcsolatos globális és regionális fejleményeket vizsgálja a 2010-2035 közötti időszakra vonatkozóan. Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben, miszerint a szénkorszak leáldozóban van, a szén, mint primerenergia-hordozó a jövőben meghatározó szerepet játszik a globális energiagazdálkodásban, sőt elsődleges – legfontosabb – energiahordozóvá lép elő. Nem szabad tehát az európai folyamatokat (ahol ténylegesen csökken a szénnek, mint energiahordozónak a szerepe) összetéveszteni a világ lényegi folyamataival. Az európai folyamatok ebben a vonatkozásban sem meghatározóak a globális fejlődés szempontjából. Végül a negyedik rész


3

(Part D: Special Topics) lényegében két témakört vizsgál, nevezetesen a nukleáris energetika alakulását a Fukusima utáni időszakban, másrészt az állami támogatások kérdéskörét, az e területen jelentkező fejleményeket. Jelen összefoglaló – alapvetően terjedelmi korlátok miatt – nem tárgyalja a könyv második és harmadik részében foglaltakat, s a negyedik részből is csak a nukleáris energetikával kapcsolatos főbb megállapításokat ismerteti.

Az összefoglaló Ismertetésben vizsgált főbb kérdések A WEO 2011 óriási terjedelmű anyag, amely számos igen fontos megállapítást tartalmaz. Nyilván ezek ismertetésére a cikk keretében részleteiben nem kerülhet sor, van azonban néhány olyan kérdéskör, amely kiemelt fontossággal bír a hazai energiapolitika és ezen belül az MVM társaságcsoport stratégiájának alakítása, megvalósítása szempontjából. Melyek ezek a kérdések? Értelemszerűen középponti fontossággal bír az a kérdés, hogy az IEA miképpen látja az alapvető primerenergia-hordozók jövőbeli várható áralakulását? S hasonló fontossággal bíró kérdés az, hogy milyen prognózisokkal számol a WEO 2011 a szén-dioxid kvótaár esetében?

A villamosenergia-igények globális, regionális alakulása, valamint a villamosenergia-termelés forrásösszetételének hosszabb távú alakulása magától értetődően az érdeklődés középpontjában áll, hiszen ez a terület az MVM társaságcsoport fő tevékenységi területe. A klímavédelmi célkitűzések megvalósítása, megvalósíthatósága szempontjából fontos kérdés az, hogy miképpen alakul a globális és regionális széndioxid-kibocsátás. Hiszen – a politikai küzdelmeken túlmenően – ez alapvető befolyással van és lehet az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájára, amihez a hazai energiapolitikának, energiastratégiának is igazodnia kell. Új üzletágként jelent meg az MVM társaságcsoport tevékenységében a földgáz üzletág, ebből következően a földgázzal kapcsolatos kérdések is az érdeklődés homlokterében állnak.

Az alapvető szcenáriók (fejlődési forgatókönyvek) értelmezése A WEO 2011-ben foglalt megállapítások, előrejelzések három fő szcenárió szerint kerültek megfogalmazásra. Ezek a következők: „Current Policy Scenario”, „New Policy Scenario” és a „450 Policy Scenario”. A jelentés részletesen, főbb országokra bontva

tartalmazza azokat a szükséges lépéseket, amelyek az egyes forgatókönyvek szerinti fejlődés megvalósításához szükségesek. Maga a WEO 2011 hangsúlyosan kiemeli (p.51), hogy egyik szcenárió sem tekinthető egyfajta prognózisnak abban az értelemben, hogy a világ, a főbb régiók és országok energiagazdaságának a fejlődése ezen szcenáriók szerint fog végbemenni. A „Current Policy Scenario” azonban abban az értelemben kivétel ez alól, amennyiben ezen forgatókönyv azt feltételezi, hogy nem következnek be lényegi, a jelenlegi tendenciáktól lényegesen eltérő változások a világgazdaság, a világ energiagazdaságának a területén. Azt lehet mondani mindebből következően, hogy igen nagy valószínűséggel a világ jövője ezen forgatókönyv szerint fog alakulni. A másik két forgatókönyv esetében – ettől eltérően – feltételezett, hogy igen jelentős fordulat következik be az energiapolitika területén, az egész világon. A „New Policy Scenario” feltételezi, hogy a világ országai igen erőteljes klímavédelmi intézkedéseket tesznek, azaz a jelenleginél sokkal több erőforrást mozgósítanak a klímavédelmi célok megvalósítására. A „450 Policy Scenario” lényege, hogy ezen forgatókönyv szerinti intézkedések megtétele esetén (amelyek nagyságrendekkel meghaladják a jelenlegi – klímavédelemre mozgósított – erőfor-

1. táblázat: A népesség alakulása

Megnevezés Amerikai Egyesült Államok

Európai Unió

Népesség

%/a

Millió fő

2009-2020

2020-2035

2009-2035

2009

2035

0,8

0,7

0,7

312

377

-0,3

127

118

0,1

1338

1387

0,6

194

224

0,3

0,1

Japán

-0,1

-0,4

Kína

0,4

0,0

Oroszország

-0,1

India

-0,4

1,3

Brazília

0,8

Ázsia

0,9

Európa

Észak és Közép-Amerika

0,9

0,4

-0,3

1,0

0,2

0,3

0,9

0,7

0,8

0,7

0,8

0,6

2,3

2,0

Világ összesen

1,1

0,8

2012/1-2 ■

0,2

0,4

Afrika

Latin-Amerika

4

Népesség éves átlagos növekedés üteme

1,0


501

142

1155 557

521

133

1511 599

0,7

3546

4271

2,1

1009

1730

0,9

6765

8556

470 451

571

558

2. táblázat: A GDP alakulása

GDP értéke

GDP átlagos éves növekedési üteme

billió USD (2010)

%/a

Megnevezés

2009

2020

2035

2009-2020

2009-2035

Amerikai Egyesült Államok

14,3

18,9

26,2

2,6

2,4

1,7

1,4

Európai Unió

Japán

14,9 4,1

Oroszország

2,1

India

3,7

Kína

Brazília

9,4

2,0

18,5 5,0

3,3

22,3

24,3 5,9

5,4

Észak és Közép-Amerika

17,3

23,2

32,4

Latin-Amerika

4,3

6,6

10,0

Világ összesen

rások mértékét), 50 %-os (!!!) eséllyel sikerül megvalósítani azt a célkitűzést, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedést 2 °C-ban korlátozzák. A WEO 2011 meglehetősen részletesen kifejti a szükséges lépéseket, ezek ismertetésére itt nincs lehetőség. Példaképpen azonban érdemes megemlíteni egyetlen feltételezést. A „450 Policy Scenario” megvalósításának egyik feltétele, hogy Kína a karbon intenzitását 45%-kal csökkenti (!!!) 2020-ra (!!!) a 2005. évi szinthez képest. A későbbiekben, a kínai fejlődés alapszámainak ismeretében nyilvánvaló, s tárgyilagosan megállapítható, hogy ezen célkitűzés megvalósítása mind műszakilag, mind gazdaságilag, mind politikailag abszurd, lehetetlen, következésképpen a „450 Policy Scenario” megvalósulásának az esélye egészen (nagyon) közel áll a zérushoz. Ez a fejlődési forgatókönyv inkább egyfajta aszimptotaként, a kívánatos célt rögzítő egyfajta forgatókönyvként értelmezhető.

Kiinduló alapfeltételezések A WEO 2011 összeállítás nagyon sok állítást fogalmaz meg a világ, az egyes országok, és néhány fontosabb ország jövőbeli energiagazdálkodásának alakulására vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy a jövőre vonatkozó becslések néhány

2,9

70,8

4,7

111,2

2,0

2,7

2,4

7,4

26,7

Afrika

2,1

73,6

20,3

38,5

6,6

4,3

16,1 17,6

7,7

5,1

Európa Ázsia

3,6

8,1

19,4

7,3

176,2

alapvető feltételezésre épülnek. Példaképpen alapvető fontossággal bír, hogy miképpen alakul a világ, az egyes régiók, a nagyobb országok népessége, miképpen alakul a gazdasági tevékenység az egyes régiókban, országokban, vagyis hogyan alakul a GDP a jövőben. Az 1. és 2. táblázatok foglalják össze röviden a legfontosabb kiinduló feltételezéseket e téren. Nyilvánvaló, hogy az energiaigények mindenkori alakulását alapvetően és első sorban a népesség alakulása, valamint a gazdasági növekedés határozza meg. A WEO mindhárom alapszcenárióban ugyanazzal a feltételezéssel él. Az előrejelzések szerint a világ népessége 2035ben 8,6 milliárd fő körül alakul, azaz a 2009-2035 közötti időszakban mintegy 1,8 milliárd fővel növekszik a világ népessége. Ez arányait tekintve mintegy 26 százalékos növekedésnek felel meg. Az éves átlagos növekedési ütem – világátlagban – 2009-2020 között 1,1 százalék, míg a teljes tárgyidőszakra vetítve 0,9 %/a. Magától értetődően a népességnövekedés a gazdaságilag legelmaradottabb régiókban a legnagyobb mértékű, Afrikában például a vizsgált tárgyidőszakban mintegy 70 százalékkal nő a népesség, az éves átlagos növekedési arány 2,1 százalék, a legmagasabb a világon. Indiában ugyanezen időszakban 30 százalékos a növekedés mértéke, itt az éves átlagos növeke-

1,9

4,1

41,6

8,3 3,2

2,0

4,6

4,0

4,2

5,9 3,6 5,7

3,7

3,3 3,6

dési ütem 1,3 %/a, a teljes vizsgált tárgyidőszakra vonatkozóan pedig 1,0 %/a körüli. Míg India lakossága 2009-ben 1155 millió főt tett ki, addig 2035-re a becslések szerint már 1511 milliót lesz India lakossága. Ekkorra India a világ legnépesebb államaként a világ összlakosságának mintegy 18 százalékát tudhatja állampolgáraként. A tárgyidőszak elején, azaz napjainkban Kína a világ legnépesebb állama, az ország lélekszáma 1338 millió fő körüli. Kínában azonban gyakorlatilag nincs népességnövekedés az elkövetkező 25 évben, Kína lakossága alig valamivel fogja meghaladni a 2009. évi értéket. Az előrejelzések szerint 1387 millió fővel lehet számolni 2035-ben. Ezzel szemben, Indiához hasonlóan igen gyorsan nő a népesség Ázsia más országaiban is. A gazdaságilag fejlett régióban a népszaporulat mértéke lényegesen kisebb. Külön érdemes kiemelni, hogy az Európai Unióban 0,3 %/a változással, a teljes tárgyidőszak vonatkozásában 0,2 %/a növekedéssel lehet számolni. Ugyanezen értékek az Amerikai Egyesült Államokban mintegy háromszor, illetve négyszer magasabbak a megfelelő vonatkoztatási időszakokban. A GDP jövőbeli becsült alakulását illetően a lényegi tendenciákat tekintve hasonló kijelentések tehetők, mint a népesség változása esetében. A vizsgált időszakban a világon megtermelt GDP


5

3. táblázat: Az alapvető primerenergia-hordozók áralakulása 2010. évi dollárban, reálértéken

Import nyersolaj

Import földgáz USA

Import földgáz EURÓPA

Import földgáz JAPÁN

Import kőszén

USD(2010)/barrel

USD (2010)/MBTU

USD (2010)/MBTU

USD (2010)/MBTU

USD (2010)/t

NEW POLICY SCENARIO 2010

78,1

4,4

2015

102,0

6,0

2025

113,6

7,3

2020 2030 2035

108,6 117,3

120,0

7,5

6,7

12,2

11,1

13,4

10,4

7,9

11,7

8,6

11,0

9,6

12.1

99,2

103,7

12,9

106,3

13,9

109,3

11,0

99,2

14,3

108,1

110,0

CURRENT POLICY SCENARIO 2010

78,1

4,4

118,1

7,0

11,0

13,5

8,4

12,6

14,8

2015

106,3

2025

127,3

2020 2030 2035

134,5

140,0

7,5

6,1

9,8

7,7

11,9

9,0

13,0

12,7

104,6

14,2

112,8

15,2

118,4

109,0

115,9

450 POLICY SCENARIO 2010

78,1

4,4

2020

97,0

97,0

2015

97,0

2025

97,0

2035

97,0

2030

mennyisége két és félszeresére nő az elkövetkező negyedszázadban, a jelenlegi 70 billiárd dollár értékről 2035-re mintegy 176 billiárd dollár értékűre változik. A GDP éves növekedési üteme világátlagban 4,2 %/a az elkövetkező tíz esztendő átlagában, míg 3,6 %/a az elkövetkező negyedszázad átlagában. A világátlaghoz képest kiugróan gyorsabb a fejlődés Kínában (8,1 %/a és 5,9 %/a), illetve Indiában (7,7 %/a és 6,6 %/a). A vizsgált tárgyidőszakban Ázsia lesz a gazdasági fejlődés motorja, Japántól eltekintve, ahol éves átlagban mindössze 1,7 %/a, illetve 1,4 %/a növekedéssel számolnak. A világátlag fele a növekedés üteme az Európai régión belül, ahol 2,0 százalékos átlagos éves GDP bővüléssel számolnak 2020-ig. Huszonöt év átlagában, az Európai Unióban 1,9 százalékos GDP növekedés feltételezett évente. Az Amerikai Egyesült Államokban gyorsabb fejlődést prognosztizál az IEA, ott 2,6 %/a, illetve 2,4 %/a a becsült növekedés évi átlagban. A világon megtermelt GDP ötödét adta 2009-ben az USA gazdasága, ez az arány

6

2012/1-2 ■

7,5

11,0

6,5

9,8

12,0

8,4

9,7

12,1

5,9

8,0 7,8

9,4

9,8 9,4

2035-re 15 százalékra csökken. Az Európai Unió 2035-ben kevesebb, mint 14 %-át fogja a világ összes GDP termelésének adni. Oroszország GDP-je több mint két és félszeresére nő az elkövetkező negyedszázadban.

A fő fosszilis primerenergiahordozók és a szén-dioxid kvóta árának jövőbeli alakulása IEA becslések szerint Nem szorul külön magyarázatra, hogy az alapvető energiahordozók áralakulása valamint a szén-dioxid kvótaár alakulása meghatározó jelentőségű az energiaipar fejlődése, az egyes energiatermelési technológiák térnyerése/ térvesztése szempontjából. Az erre vonatkozó IEA becsléseket a 3., 4. és 5. táblázatok tartalmazzák. Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség mindazon megfontolások ismertetésére, amelyek


99,2

11,9

100,3

12,0

83,2

12,1

93,3 73,7 67,7

alapul szolgáltak az IEA becslések kialakításában. Szükséges azonban néhány dolog megemlítése, amelyek szükségesek a táblázatokban közölt adatok helyes értelmezéséhez. Az árak mindenekelőtt átlagárakként értelmezendőek, azaz az adott időszakban történt összes értékesített mennyiség (naturália) és az összes (minden címen történő) árbevételek hányadosaként. Másrészt az itt közölt árelőrejelzések nem értelmezhetők közvetlen árelőrejelzésekként, jóllehet – még szakmai körökben is – ezeket az ár idősorokat sokszor árelőrejelzésekként értelmezik. Hogyan értelmezendők tehát ezek az adatok? Az IEA válasza szerint az egyes alapvető szcenáriókban vázolt fejlődés az adott szcenáriókra vonatkozó áralakulások esetében valósulhat meg. Mit jelent ez? Ez azt jelenti példaképpen, hogy a „450 Policy Scenario”-ban vázolt – igencsak ambiciózus – fejlődési út megvalósításához legalább az adott szcenárió szerint áralakulás szükséges. Magyarul: ahhoz, hogy a világ energiagazdasága ezen

4. táblázat: Az alapvető primerenergia-hordozók áralakulása, névértéken

Import nyersolaj

Import földgáz USA

Import földgáz Európa

Import földgáz Japán

Import kőszén

USD/barrel

USD/MBTU

USD/MBTU

USD/MBTU

USD/t

NEW POLICY SCENARIO 2010

2015

78,1

11,0

13,0

16,2

10,8

159,8

10,3

15,6

136,4

2030

184,9

2035

7,5

6,8

2020 2025

4,4

114,3

211,9

8,4

12,5 15,1

18,4

21,3

13,7

99,2

116,2

133,5

18,9

152,0

25,2

194,0

11,0

99,2

21,9

172,0


2015

78,1

119,1

6,9

179,1

10,9

2020

148,2

2030

211,9

2025 2035

4,4

247,2

7,5

10,9

14,2

16,8

20,0

23,0

26,8

8,7

13,8

13,2

19,9

16,0

117,2

17,0

136,8

23,4

182,6

158,6

209,0

450 POLICY SCENARIO 2010

78,1

2015

108,7

2025

136,4

2035

171,3

2020 2030

121,8

152,9

szcenárió szerinti pályára álljon, ahhoz az szükséges, hogy például 2020-ban 90-95 USD/tCO2 szerinti szén-dioxid kvótaár legyen jellemző általánosan (reálértékben, 2010. évi amerikai dollárban). Ez a nagyon magas (2035-ben már 120 USD/tCO2) (!!!) ár bír csak megfelelő kényszerítő erővel ahhoz, hogy a világ energiagazdasága olyan pályára álljon, amely erőteljes szén-dioxid kibocsátáscsökkenést tud elérni ezen időszakra. Azaz alacsonyabb szén-dioxid kvótaárak esetében nem lehet megvalósítani azt a kibocsátás-csökkentést, ami ezen forgatókönyvben szerepel. E forgatókönyv alacsonyabb árak esetén nem realizálható. Mindebből következően a közölt ár idősorok közül a „Current Policy Scenario” forgatókönyv szerinti áralakulást valószínűsíti az IEA, ez az idősor tekinthető lényegében egyfajta árelőrejelzésnek. Milyen üzenete van az IEA által vázolt jövőképnek – az alapvető energiahordozók és a szén-dioxid kvóta áralakulása területén – Magyarország,

4,4

6,6

7,5

13,4

13,8

16,9

16,6

21,4

8,2

12,3

13,3

15,3

11,2

13,8

11,0

10,5

a hazai energiagazdaság számára? Mindenekelőtt az, hogy az import energiahordozók közül a földgáz esetében igen jelentős reálértékbeli áremelkedéssel lehet (kell) számolni. Mindezen előrejelzések természetesen tendenciákat vázolnak, ebből közvetlenül nem olvasható ki a Beregdarócon jövőben számított import földgázár. A hazai energiastratégia alakulásakor azonban azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az elkövetkező negyedszázadban 3,1-szeres áremelkedéssel számol az IEA, a földgázár vonatkozásában, az európai régióban (reálértékben ez az áremelkedés 1,7-szeres áremelkedésnek fele meg). Mindez azt jelenti, hogy rendkívüli mértékben felértékelődik a hazai lignit energiavagyon, hiszen ebben az esetben gyakorlatilag nem kell számolni reálértékbeli árváltozással, hiszen a kitermelési technológia és feltételek nem változnak a jövőben sem, s nincsen szállítási költségkomponense ennek az energiahordozónak. Természetesen a lignit esetében a vil-

15,1 19,1

99,2

112,4 117,2 117,0

116,1

119,5

lamosenergia-termelési költségeket sújtja a szén-dioxid kvótaár, azonban – megalapozott számítások ezt bizonyítják – még ezen többletköltségek mellett is ez a technológia biztosítja (az atomerőművi villamosenergia-termeléssel együtt/mellett) a legalacsonyabb villamosenergia-termelési költségeket. Az áralakulásra vonatkozó előrejelzések esetében természetesen abból az alapállásból célszerű kiindulni, hogy senki, és semmilyen szervezet (az IEA-t is beleértve) nincs a kizárólagos igazság kizárólagos birtokában azon kérdés megválaszolását illetően, hogy miképpen alakulnak a jövőben az alapvető primerenergia-hordozók árai. Ezek a szervezetek is tévedtek már, s ez a jövőben sem kizárt. Elvileg hibás tehát az a megközelítés, hogy vannak „biztos” információkat adó szervezetek. Az IEA véleménye egy igen tekintélyes nemzetközi szervezet véleménye, amely igen nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik e területen, azonban – megismételve a korábban


7

5. táblázat: A szén-dioxid kvóta áralakulása 2010. évi dollárban, reálértéken USD(2010)/tCO2


30

2030

40

2035

45

NEW POLICY SCENARIO

2020 2030 2035

Európai Unió Energiaipar, Ipar, Repülés

Korea Energiaipar, Ipar

Ausztrália és Új-Zéland Minden

40

36

40

30

18

45

30

45

Kína Minden 10

23

45

30

Japán, Korea, Ausztrália és Új-Zéland Energiaipar és Ipar

Kína, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika Energiaipar és Ipar

90

65

450 POLICY SCENARIO USA, Canada Energiaipar, Ipar 2020

20

2035

120

2030

2012/1-2 ■

45

87

mondottakat – ez a szervezet sem az igazság kizárólagos birtokosa. A hazai energiastratégia kialakítása, az MVM Zrt. stratégiai tervezése szempontjából az az alapvető kérdés, hogy milyen álláspont – stratégia – képes arra, hogy ezt a (például az alapvető energiahordozók jövőbeli áralakulása területén tényszerűen meglévő) bizonytalanságot a lehető legnagyobb biztonsággal védje ki, kezelje. A lényegi kérdés ugyanis nem az, hogy most, vagy a közeljövőben, vagy éppenséggel a távolabbi jövőben 11 vagy 12 euró lesz-e a gázár x időpontban. A lényeg nem ez. A lényeg a villamosenergia-termelési technológiák relatív – egymáshoz viszonyított gazdasági versenyképességének alakulásán van. Azaz a villamosenergia-termelés szempontjából releváns primerenergiahordozók egymáshoz viszonyított (relatív) áralakulása a lényeges. Ez ugyanis átrendezheti a technológiák versenyét. És az e területen működő gazdasági vállalkozások szempontjából ez a döntő kérdés. Mindezek alapján nem szorul különösebben bizonyításra az, hogy a nemzeti, és ezen belül az MVM Zrt. stratégiájának kialakítása szempontjából középponti jelentőségű annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miképpen alakul a földgáz tüzelőbázisú villamosenergia-termelés relatív versenyképessége más villamosener-

8

Európai Unió Energiaipar, Ipar, Repülés

95

120

35

120

gia-termelési technológiákhoz képest. Hiszen hazánk import földgázfüggősége igen magas arányú. Célszerű tehát az import energiahordozók áralakulására vonatkozó IEA előrejelzéseket egy kicsit alaposabban, és a maguk történetiségében megvizsgálni. Ezen elemzések eredményeit nem tartalmazza a WEO 2011 jelentés, azonban az adatokból mindezek kiolvashatók. Az IEA szerint az európai régióban az import földgáz ára az 6. táblázatban foglaltak szerint alakul. A táblázatból láthatóan az IEA mérsékelte a 2010. évi becsléshez képest a gázár áralakulását. Ennek lényegi okát a következőkben jelölte meg: „In this year’s Outlook, we have revised down our natural gas price assumptions in the three main scenarios compared with WEO-2010, because of improved prospects for the commercial production of unconventional gas.” (WEO-2011, p.63.)2 Az európai régióban az import kőszén ára a 7. táblázatban foglaltak szerint alakul. Az IEA előrebecslések szerint az import földgáz import kőszénhez viszo„Ebben a Kitekintő Összefoglalóban lefelé módosítottuk mindhárom szcenárióban a földgáz áralakulásra vonatkozó előrejelzéseinket a WEO 2010-hez képest, az ún. nem konvencionális földgáz kitermelésére vonatkozó kedvezőbb kereskedelmi előrejelzések miatt.” 2


10

95

nyított áraránya az 1. ábra szerint alakul. Az ábra szerint az import földgáz és az import kőszén áraránya a 2010es előrejelzések szerint 2015-ben 3,04, míg a 2011-es előrejelzések szerint 2,60. Ez az értékarány 2035-re 3,04 értékről 3,48-ra, illetve 3,05-re változik. A 2. ábra a százalékos árarány-változást mutatja a vizsgált tárgyidőszakban. A 2010. évi becslés szerint a földgáz 14,5 %-kal drágul az import kőszénhez képest, míg a 2011. évi előrejelzés szerint az árarány-változás 17,2 %-os. Milyen lényegi következtetés vonható le mindezek alapján az IEA tanulmányban közölt előrejelzésekből? Az, hogy a földgáz bázisú villamosenergia-termelés szénbázisú villamosenergia-termeléshez viszonyított relatív versenyképessége (a tüzelőanyagár vonatkozásában) a 2010. évi becslés szerint 14,5 %-kal, a 2011. évi becslés szerint 17,2 %-kal romlik a vizsgált tárgyidőszakban. Vagyis nem marad fent a jelenlegi árarány a két energiahordozó vonatkozásában, hanem a földgáz versenyképessége jelentősen romlik. A földgáz tüzelőbázisú erőmű létesítések esetében mindez nem hagyható figyelmen kívül. A szén-dioxid kvótaárak alakulására vonatkozó adatokból egyértelműen látható, hogy a „450 Policy Scenario” megvalósítása csak abban az esetben lehetséges, ha az egyes országok – együttesen – vállalják, a magas szén-

6. táblázat: Az import földgázárak alakulására vonatkozó 2010.évi és 2011. évi IEA becslések

EUROPE IMP. NATURAL GAS

2015

2020

USD/MBTU

USD/MBTU

USD/GJ

USD/GJ

WEO 2010

WEO 2011

WEO 2010

WEO 2011

12,10

11,00

11,47

10,43

13,90

12,60

10,70

2025

12,90

2035

14,40

2030

10,14

9,80

9,29

11,90

12,23

11,28

13,00

13,65

12,32

13,18

11,94

7. táblázat: Az import kőszén árának alakulására vonatkozó 2010.évi és 2011. évi IEA becslések

STEAM COAL IMPORT

2015

2020 2025 2030 2035

USD/t

USD/t

USD/GJ

USD/GJ

WEO 2010

WEO 2011

WEO 2010

WEO 2011

97,80

104,60

109,50

112,80

105,80

112,50 115,00

dioxid kvótaárak következtében előálló energiatermelési költségek drasztikus emelkedését. Nem célszerű jóslásokba bocsátkozni azt a kérdést illetően, hogy van-e egy ilyen forgatókönyvnek realitása, megvalósulási esélye. Tényszerűen azonban az állapítható meg, hogy a közelmúlt politikai eseményei (a koppenhágai klímavédelmi konferencia totális kudarca, a 2011. évi Durbanban tartott konferencia határozatai, és számos más fejlemény (példaképpen Kanada kilépése a Kyoto Jegyzőkönyvben foglalt megállapodásokból), nem beszélve az elhúzódó világgazdasági válságról, együttesen mind azt vetítik előre, hogy igen szerény az esély arra, hogy a világ fejlődése ezen forgatókönyv szerint valósuljon meg.

Az energiaigények és a primerenergia-felhasználás alakulása A világ összes, halmozatlan primerenergia-hordozó felhasználása a 3. ábra szerint alakul. Míg napjainkban 490 EJ/a a világ összes, halmozatlan energiafelhasználása, addig ez az érték 2020-ra, az évtized végére mintegy 21 százalékkal növekszik, s 590-600 EJ/a

3,34

3,57

3,74

3,85

3,92

4,04

3,61

109,00

3,84

115,90 118,40

értékűre prognosztizálható. A vizsgált tárgyidőszak végére a világ energiaigénye mintegy másfélszerese lesz a jelenlegi értéknek, eléri, meghaladja a 720 EJ/a értéket. Az energiaigény növekedést mutatja főbb energiahordozók szerinti bontásban a 4. ábra. A közvélekedéssel ellentétben a fosszilis energiahordozók felhasználása növekszik a legnagyobb mértékben. A fosszilis energiahordozók játsszák mai is, s a távoli jövőben is az abszolút domináns szerepet a világ energiaigényének kielégítésében. Messzemenően szó sincs arról tehát, hogy a világ energiahordozó felhasználásának struktúrája alapvetően megváltozna. Külön kiemelendő, hogy az előrejelzések szerint a szén a világ legfontosabb energiahordozójává lép elő az elkövetkező évtizedben (!!!). Természetesen a „450 Policy Scenario” szerint a szénfelhasználás növekedése kisebb mértékű, a korábbiakban azonban már utaltunk arra, hogy ennek a fejlődési forgatókönyvnek a megvalósulása – tárgyilagos megítélés szerint – igen valószínűtlen. A szén tehát abszolút domináns energiahordozóvá lép elő. Kína szénfelhasználásának növekedése mellett jelentéktelennek ítélhető meg az a változás, amely Európában a szénfelhasználás csökkenésében prognoszti-

3,72

3,95

zált. Nyomatékosan ki kell emelni, hogy az európai folyamatok súlytalanok a világfejlődést meghatározó folyamatokban, ebben a tekintetben. Lényeges kiemelni továbbá azt, hogy nem szabad összetéveszteni az európai fejlődési folyamatokat a világban tapasztalható domináns fejlődési folyamatokkal. Az európai fejlődési irány ugyanis – szemben az általános közvélekedéssel – nem domináns ebben a vonatkozásban (sem). Ezt a kijelentést számok és tények támasztják alá, amelyek magából a WEO jelentésből olvashatók ki. Az energiaigények növekedésének üteme, mértéke igen eltérő a világ egyes fő régióiban. Az 5. ábra mutatja ezt. Az igénynövekedés szempontjából Kína, India, a Közel-Kelet és Brazília a legdinamikusabban fejlődő régiók. Világosan kell azonban látni, hogy az egy főre jutó energiafelhasználásban a helyzet lényegileg nem változik az elkövetkező negyedszázadban sem, jóllehet abszolút értékben a fejlődő országok energiafelhasználása lesz a domináns a világon. A 6. ábrából ez világosan kiolvasható. Az USA és az európai régió fajlagos (egy főre jutó) energiafelhasználása továbbra is messze a világátlag felett marad. A 7. ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tárgyidőszakban a világ energia-


9

2. ábra: Az import földgáz és az import kőszén áralakulása AZ IMPORT FÖLDGÁZ ÉS AZ IMPORT KŐSZÉN a 2010. évi és a 2011. évi IEA előrejelzések szerint, ÁRVÁLTOZÁSÁNAK SZÁZALÉKOS ALAKULÁSA (Földgáz ár/kőszén ár)2015Á =100% /EURÓPA outlook 2011) (FÖLDGÁZ R/KŐSZÉN ÁR) (world = 100 %energy

1. ábra: Az import földgázFÖLDGÁZ és az import árarányának AZ IMPORT ÉS AZ kőszén IMPORT KŐSZÉN alakulása a 2010. évi ésÁRARÁNYÁNAK a 2011. évi IEA előrejelzések szerint, ALAKULÁSA (USD/GJ)FÖLDGÁZ / (USD/GJ) KŐSZÉN / EURÓPA (USD/GJ]) FÖLDGÁZ / (USD/GJ) KŐSZÉN EURÓPA WEO 2011, WEO 2010 3.60 3.40 3.20 3.00

3.04

2.80

3.05

3.02

2.93

2.80

3.48

3.43

3.27

3.18

2015

EURÓPA (World Energy Outlook 2011)

2.60

2.60 2.40

120.00 115.00 110.00 105.00 100.00 95.00 90.00

112.60 112.93 104.53 100.00 100.00

2015

116.04 114.45 117.19

107.71 107.68

2020

2025

2030

2035

2.20 2.00

2015

2020

2025

WEO 2010 CURRENT POLICY SCENARIO

2030

WEO 2010 (CURRENT POLICY SCENARIO) WEO 2011 (CURRENT POLICY SCENARIO)

2035

WEO 2011 CURRENT POLICY SCENARIO

3. ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének növekedése (EJ) 1980-2035

800 700 600 500 400 300 200 100 0

A VILÁG PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓ FELHASZNÁLÁSÁNAK ALAKULÁSA (EJ) 1980 -‐ 203 721.92 595.84 582.28

ALAKULÁSA FŐBB PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓK SZERINTI BONTÁSBAN / CURRENT POLICY SCENARIO [EJ/a]

669.96

HYDRO

68.6

43.24 28.48

161.56

103.84

OIL

1980

2009

2020

2035

2.5

2.1

2

2

1.5

0

1 0

0 EU

1.2

JAPAN -‐0.2 RUSSIA CHINA INDIA MIDDLE AFRICA BRAZIL WORLD EAST

felhasználásnak területén jelentkező igénynövekedés milyen módon oszlik meg a főbb régiók között. Az energiaigény növekmény abszolút meghatározó része a fejlődő országokban jelentkezik, Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban gyakorlatilag zérus az energiaigény növekedés, sőt kismértékű csökkenés a jellemző. A 8. és 9. ábrák a szén és a megújuló energiaforrások (vízenergia kivételével) összes energiafelhasználáson belüli részarányának alakulását mutatják. Az ábrák lényegi állítmánya az, hogy a szén a legfontosabb primerenergia-hordozóvá lép elő az elkövetkező negyedszázadban. A megújuló energiaforrások részaránya igen jelentősen növekszik a korábbi időszakéhoz képest, azonban 2012/1-2 ■

50

75

100 2020

125

150

175

200

225

2009

6. ábra: Az egy főre jutó primerenergia-hordozó felhasználás alakulása régiók szerinti bontásban 2008. évi világátlag százalékban (2008 = 100%) (new policies scenario) [%]

0.6

USA

25

2035

1.9 1.2

211.24

132.6

NEW POLICIES SCENARIO

3.1

3

201.04

162.36

COAL

3.5

10

49

GAS

289.16 289.12

ÉVES ÁTLAGOS NÖVEKEDÉSI ÜTEME A FŐBB RÉGIÓKBAN (NEW POLICIES SCENARIO) [%/a] 2009 -‐ 2035

0

17.56 11.04

NUCLEAR

5. ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének éves átlagos növekedési üteme régiók szerinti bontásban (new policies scenario) [%/a] A PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓ FELHASZNÁLÁS

-‐0.5

18.72 3.56

OTHER RES BIOMASS&WASTE

490.84 490.84

CURRENT POLICIES SCENARIO

0.5

4. ábra: A világ primerenergia-hordozó igényének növekedése főbb energiahordozók szerinti bontásban A VILÁG PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓ FELHASZNÁLÁSÁNAK Current policy scenario (Ej/a)

RUSSIA USA USA JAPAN EU EU MIDDLE EAST CHINA CHINA LATIN A. OTHERASIA ASIA OTHER INDIA AFRICA AFRICA

0

50

még nagyon messze van attól, hogy domináns pozícióba kerüljön. A 10. ábra azt bizonyítja, hogy Kína szerepe és súlya meghatározó lesz az elkövetkező negyedszázadban a világban zajló folyamatok, így az energiaszektor fejlődése szempontjából is.

A széndioxid-kibocsátás alakulása A mindenkori széndioxid-kibocsátás értelemszerűen az energiaigények és az energiatermelés szerkezetének, az egyes primerenergia-hordozók összes felhasználásban való részesedésének a függvénye. A 11. ábra a WEO 2011 szerinti összes széndioxid-kibocsátás


100

150

200 2035

250

300

350

400

450

2009

alakulását mutatja a három különböző szcenárióban. Napjainkban a világ összes széndioxid-kibocsátása 29 Gt körüli. Ez az érték a WEO 2011 előrejelzések szerint, vagyis a „Current Policy Scenario” szerint 2020-ban 36 Gt/a körüli értékre növekszik, azaz a jelenlegi szintet mintegy 24-25 százalékkal haladja meg. AZ IEA becslése szerint 2035-ben 43 Gt/a körüli összes széndioxid-kibocsátással lehet számolni. A „450 Policy Scenario” szerint ezzel szemben 2020-ban csak 3 Gt/a értékkel lesz nagyobb a kibocsátás a jelenlegi szintnél (31 885 Mt/a), s a tárgyidőszak végére, vagyis 2035-re a világ összes széndioxid-kibocsátása 21 Gt/a körüli értékre csökken, azaz a 20 évvel ezelőtti 1990-es szintre áll

7. ábra: Az energiaigény növekedés megoszlása régiók szerinti AZ (2009–2035) ENERGIA-‐IGÉNY NÖVEKMÉNY RÉGIÓNKÉNTI ALAKULÁSA bontásban (new policies scenario) [EJ/a]

8. ábra: A szén összes energiahordozó-felhasználáson belüli A SZÉN RÉSZESEDÉSE A VILÁG ÖSSZES részarányának alakulása [%]

PRIMERNERGIA-‐FELHASZNÁLÁSÁN BELÜL [%]

(2009 -‐2035) (NEW POLICIES SCENARIO) [EJ/a]

70 60

35.00 30.00

50

25.00

40

10.00

10

5.00 0.00 USA

EU

JAPAN RUSSIA CHINA

INDIA MIDDLE AFRICA BRAZIL EAST

9. ábra: A megújuló energiaforrások összes energiahordozóA VÍZENERGIÁN KÍVÜLI MEGÚJULÓ felhasználáson belüli részarányának alakulása [%]

5.00

3.00

1.60 1.84

2.00

0.00

0.17 0.17 1980

2009

2020


2035


(2009 -‐ 2035) [%]

MEGÚJULÓ HASZNOSÍTÁS

4.17

4.00

1980

10. ábra: Kína súlya a világ energiagazdálkodásán belül (2009–2035) [%] KÍNA RÉSZESEDÉSE NÉHÁNY FŐBB TERÜLETEN

ENERGIAFORRÁSOK RÉSZESEDÉSE AZ ENERGIA-‐HORDOZÓ FELHASZNÁLÁSON BELÜL [%]

1.00

23.49

15.00

20

-‐10

29.26

28.91 27.24

20.00

30

0

27.01 27.01

24.79 24.79

2.59

0.73 0.73

20

FÖLDGÁZ-‐FELHASZNÁLÁS

25

GDP

25

VILLAMOS BT

40

FÖLDGÁZ IMPORT

40

KŐOLAJ IGÉNY

60

CO2 KIBOCSÁTÁS

60

KŐOLAJ IMPORT

2009

2020 Series1

2035

90 0

Series2

be. Az ábra jól mutatja, hogy a jelenlegi trendnek milyen drasztikus mértékű megváltozására van szükség ahhoz, hogy a „450 Policy Scenario” szerint fejlődési pályára álljon a világ. Józan mérlegelés alapján ennek a lehetséges jövőnek a realizálódása elenyészően ki valószínűséggel bír. Napjainkban az globális és a regionális, az EU energiapolitikai erőfeszítések középpontjában a klímaváltozás problematikája áll. A kérdés gyakorlatilag folyamatosan jelen van médiában, a politikai állásfoglalások, lépések indoklásakor gyakorta hivatkoznak ezen uniós célkitűzésekre. Mindennek ellenére azonban a konkrét számok, az eddig elért eredmények nem ismertek széleskörűen. Jóllehet nagyon sok információt közöl a média e kérdésekkel kapcsolatban, az átfogó véleményalkotást lehetővé tevő adatok lényegi összefüggéseikben többnyire nem ismertek. Ez magyarázza, hogy az emberek többségében erősen eltúlzott elképzelések élnek az eddigi eredményekkel kapcsolatban. A kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatok, kijelentések többsége nemcsak a konkrét adatoknak van híján, hanem számtalan esetben erősen befolyásolt politikailag, érzelmileg, adott esetben partikuláris gazdasági érdekek által. S

90

SZÉNFELHASZNÁLÁS

ez megnehezíti a témával kapcsolatos kérdések, célkitűzések reális értékelését. Célszerű tehát megnézni a tényeket, csakis a tényeket, ezzel a kérdéssel kapcsolatban. 3 A tények ismertében reálisabb kép alkotható a célkitűzések megalapozottságáról. A globális CO2-kibocsátás 19902008 közötti alakulását az 12. ábra 4 foglalja össze. A múlt évtized elején, 1990-ben a világ összes CO2 kibocsátása 22 010,5 Mt volt. Ez az érték 18 év alatt, 2008-ra 30 178,0 Mt-ra nőtt, azaz az abszolút értékbeli növekedés mintegy 8 200 Mt volt, ez hozzávetőlegesen 40 %-os növekedésnek felel meg. Megállapítható, hogy Kína széndioxid-kibocsátása abszolút domináns szerepet játszott az említett tárgyidőszakban, s mindebből következően a jelen időszakban és a jövőben is abszolút meghatározó lesz a globá-

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

A témakört elemzi részletesen az alábbi két cikk: [1]: Dr. Fazekas András István: Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben. Magyar Energetika. XVII. évf., 6. szám, p.38-42., valamint [2] Dr. Fazekas András István: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának alakulása az Európai Unióban. Magyar Energetika. XVIII. évf., 1. szám, p.2-6.

lis széndioxid-emisszió szempontjából. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a világ CO2-kibocsátásnak alakulását alapvetően a kínai kibocsátás alakulása határozza meg a jövőben. A kínai széndioxid-kibocsátás növekedése a vizsgált tárgyidőszakban közel ugyanannyi volt, mint a világ összes többi részének együttes kibocsátás növekedése! Az Európai Unióban a széndioxidkibocsátás nem növekedett, sőt valamelyest (-5,8 %) csökkent a tárgyidőszakban. Ez igen jelentős, nem lebecsülendő eredmény! Ez a régió példamutató politikát folytat a klímaváltozás elleni küzdelemben. A 13. 5 ábra differenciáltan kezeli az EU régiót. Megadja az adatokat a régi tagállamokra (EU-15), az újonnan (2004-ben) csatlakozott tagállamokra (EU-12), és az egész régióra (EU-27) vonatkozóan. A tényszerű adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy az EU tényleges eredményei gyakorlatilag elenyészőek az egyéb régiókban bekövetkezett kibocsátás-növekedéssel szemben. Miközben az EU régióban a kérdéses tárgyidőszakban 254,6 Mt-val (-5,8 %) csökkent a kibocsátás, addig az emlí-

4

5

3

Lásd [1], p.38.

Lásd: [1], p.40.


11

12. ábra: A világ összes széndioxid-kibocsátásának, valamint Kína kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben [Mt]

11. ábra: A világ összes széndioxid-kibocsátásának az alakulása a különböző szcenáriók szerint [Mt CO2/a] A VILÁG ÖSSZES CO2-‐KIBOCSÁTÁSÁNAK ALAKULÁSA AZ ALAPSZCENÁRIÓK SZERINT [Mt CO2/a]

50000 45000

32000

43320

40665

40000

A GLOBÁLIS CO2-‐KIBOCSÁTÁS ALAKULÁSA KÍNÁVAL EGYÜTT ÉS KÍNA NÉLKÜL

30000

36067 28844 28844

30000 25000

28000

31885 24784

20936 20936

20000

26000

Mt

35000

24000

21574

22000

15000 20000

10000 5000

18000

0

1990

2009

CURRENT POLICY SCENARIO

2020

2030

NEW POLICY SCENARIO

2035

NÉHÁNY FŐ RÉGIÓ CO2-‐KIBOCSÁTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 1990 -‐ 2008 KÖZÖTT

2000 24119.9

2005 27826.1

2007 29655.5

2008 30178.0

19495.9

21042.3

22725.6

23564.4

23681.8

2

1990 ÉS 2008 KÖZÖTT

9,000 8,000

3500

7,000

3000

6,000

2500

5,000

2000

Mt

Mt

1995 22517.7

19766.5

14. ábra: Az EU régió és a világ széndioxid-kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben AZ EU RÉGIÓ ÉS A VILÁG CO -‐KIBOCSÁTÁSÁNAK VÁLTOZÁSA

4000

4,000

1500

3,000

1000

2,000

500

1,000 0

0 -‐500 _

Kína 4252.2

India 860.3

Közel-‐Kelet 840.5

USA 840.7

EU-‐15 -‐16.4

tett négy másik régióban a kibocsátás összes növekedése 6 793,5 Mt volt. (13. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban a kibocsátás növekedése 26,7-szeresen haladta meg az EU kibocsátás csökkentését. Tovább árnyalva a képet, az is megállapítható, hogy az EU kibocsátás-csökkenésében abszolút meghatározó része a volt szocialista országokban bekövetkezett ipari szerkezetváltásnak. Mindenki által ismert, hogy ez a folyamat az ipari termelés igen jelentős csökkenésének volt a következménye. Jelen vizsgálat szempontjából a hangsúly azon van, hogy a 254,6 Mt kibocsátás-csökkentés abszolút meghatározó része nem tervezett gazdasági folyamatok eredménye volt. Azaz ez a kibocsátás-csökkenés nem tekinthető a klímaváltozás megakadályozását célzó energiapolitikai intézkedések, erőfeszítések eredményének. Mindezek figyelembevételével – természetesen leegyszerűsítve a valós helyzetet – kijelenthető, hogy az EU energiapolitikai intézkedései 16,4 Mt kibocsátás-csökkentést eredményeztek a vizsgált tárgyidőszakban (azaz az EU-15 régióban). Természetesen ez is óriási eredmény, hiszen a „nem növekedés” is nagyon jelentős erőfeszítés eredménye. Látni kell azonban, hogy

12

1990 22010.5

KÍNA NÉLKÜL

450 POLICY SCENARIO

13. ábra: Néhány fő régió széndioxid-kibocsátásnak alakulása az elmúlt húsz évben 4500

KÍNÁVAL EGYÜTT

2012/1-2 ■

EU-‐12 -‐238.2

EU 27 -‐254.6

-‐1,000 _

VILÁG

EU-‐15

EU-‐12

EU 27

8,167.50

-‐16.4

-‐238.2

-‐254.6

az EU 16,4 Mt kibocsátás-csökkentésével szemben 6 793,5 Mt növekedés van a mérleg másik serpenyőjében. A kibocsátás-növekedés az említett régiókban 414-szeresen haladta meg az EU eredményeit (!!!). A 14. ábra6 összefoglalóan mutatja az „erőviszonyokat” a klímaváltoztás elleni küzdelemben. Tárgyilagosan megállapítható, hogy – jóllehet politikailag és PR területen az EU meghatározó és vezető szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben –, a tényleges kibocsátás-csökkentésben a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Az EU kibocsátás-csökkentése nem képes a globális trendek megváltoztatására, sőt azok kismértékű befolyásolására sem. Ezzel a ténnyel az EU politikának szembe kell néznie, előbb-utóbb. Nem véletlen, hogy a koppenhágai értekezleten az EU nem volt képes semmiféle politikai eredmény elérésére. s nem véletlen az sem, hogy milyen „megállapodás” született 2011-ben Durban-ben. Azaz erősen megkérdőjelezhető e régió meghatározó politikai szerepe ezen a területen. Ennek a kérdésnek az elemzése azonban nem tárgya e vizsgálatnak. Az eddigi trendek folytatását feltételezve a jövőben sem 6

Lásd: [1], p.40.


várható változás ebben a tekintetben. Sőt az EU kibocsátás-csökkentési lehetőségei a növekvő ráfordítások ellenére jelentősen szűkülnek a jövőben.

A villamosenergia-termelés alakulása A WEO 2011 előrejelzése szerint az évtized végén a világ villamosenergia-igénye mintegy 40 százalékkal haladja meg a 2009. évi igényeket. Az igénynövekedés gyakorlatilag töretlen, 2035-ben már a jelenlegi felhasználás kétszeresével lehet számolni. A növekedés nem egyszerűen a Föld lélekszámának növekedéséből következik, hanem a villamosenergia-felhasználás erőteljes penetrációjából. A 15. ábra foglalja ös�sze a két szcenárióra vonatkozó előrejelzéseket. A 16. ábra arra vonatkozóan ad felvilágosítást, hogy miképpen alakul a jövőben az egyes alapvető primerenergia-hordozók szerepe a villamosenergiatermelésen belül. Az IEA előrejelzések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a villamosenergia-termelés alapvető struktúrájában nem következik be áttörő változás az elkövetkező 25 évben. Megalapozatlanok tehát azok az elképzelések, amelyek a fosszilis tüzelőbázisú

16. ábra: A világ villamosenergia-igényének növekedése fő termelési technológiák szerinti bontásban (NEW POLICIES SCENARIO) [TWh/a]

15. ábra: A világ villamosenergia-igényének növekedése [TWh/a]

A VILÁG VILLAMOSENERGIA-‐FELHASZNÁLÁSA [TWh/a] 35000

32922

30000

30329

OIL

23721 23180

25000 20000

OTHER RES BIOMASS

16819 16819

WIND

15000 10000 5000

NUCLEAR 5711

HYDRO

5711

GAS COAL

0

1980

2009


2020

0

2035

2000

4000 2035


17. ábra: A főbb villamosenergia-termelési technológiák részesedése a villamosenergia-termelésen belül (new policies scenario) [%] A FŐ PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓK RÉSZESEDÉSE A VILÁG VILLAMOSENERGIA-‐TERMELÉSÉN BELÜL (NEW POLICIES SCENARRIO) [%] 45

6000

8000

10000

12000

2009

18. ábra: A megújuló energiaforrások és a konvencionális villamosenergia-termelés alakulása [TWh] VILLAMOSENERGIA-‐TERMELÉS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL [TWh] 30000

27362

25000

40 35

20000

30 25

16197

15000

20

10000

15 10

5560

5000

5 0

A VILÁG VILLAMOSENERGIA-‐TERMELÉSÉNEK ALAKULÁSA PRIMERENERGIA-‐HORDOZÓ SZERINTI BONTÁSBAN (NEW POLICIES SCENARIO) [TWh/a]

COAL

GAS

HYDRO NUCLEAR 2009

WIND

BIOMASS OTHER RES

OIL

622

0

2009 CONVENTIONAL INCL. HYDRO

2035

2035 RENEWABLE ENERGY SOURCES

19. ábra:MEGÚJULÓ A megújuló energiaforrások részesedése az összes ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁNAK villamosenergia-termelésen belül [%]

RÉSZARÁNYA A VILÁG VILLAMOSENERGIA-‐TERMELÉSÉN BELÜL [%] 16.89

18.00 16.00 14.00 12.00 10.00 8.00 6.00 4.00

3.70

2.00 0.00

2009

villamosenergia-termelés erőteljes vis�szaszorulásáról beszélnek. Nem változik a sorrend a meghatározó primerenergia-hordozók felhasználásában sem. Ez nagyon lényeges megállapítás, ugyanis a közvéleményben, számos esetben a szakmai közvéleményen is, ezzel alapvetően ellentétes elképzelések élnek. Abszolút értékben (és arányaiban is) a szén volt, és a szén marad a legfontosabb primerenergia-hordozó a villamosenergia-termelésen belül. Igen erőteljes a szénbázisú villamosenergia-termelés növekedése a vizsgált tárgyidőszakban. Szó sincs tehát a szénbázisú villamosenergia-termelés visszaszorulásáról. Ez

2035

csak az Európai Unióban jelentkező tendencia, a világ abszolút döntő részén a szénbázisú villamosenergia-termelés abszolút értékben növekszik. A második legfontosabb energiahordozó a földgáz, majd ezt követi a vízenergia villamosenergia-termelési célú hasznosítása. A negyedik legfontosabb energiahordozó a nukleáris energia. A megújuló energiaforrások hasznosításán belül a szélenergia hasznosítása és a biomas�sza hasznosítása játssza a főszerepet. A 17. ábra a villamosenergia-termelés primerenergia-hordozóbázis szerinti megoszlását mutatja arányaiban. Jóllehet arányaiban (is) a szén volt, és a szén

marad, a legfontosabb primerenergiahordozó a villamosenergia-teremlésen belül, arányaiban mégis csökken a szénbázisú villamosenergia-termelés, hozzávetőlegesen 41 százalékról 31 százalékra. Azt lehet mondani, hogy a szénbázisú villamosenergia-termelés aránycsökkenését a megújuló energiaforrások hasznosításának aránynövekedése kompenzálja. A földgáz tüzelőbázisú, a vízerőművi és a nukleáris villamosenergia-termelés részesedése ugyanis gyakorlatilag változatlan marad az elkövetkező negyedszázadban. Mindazonáltal mind abszolút értékben (622 TWh-ról 5560 TWh-ra), mind


13

8. táblázat: A nukleáris energiapolitika alakulása néhány országban

NUKLEÁRIS ENERGIAPOLITIKA ALAKULÁSA Negatív változás a nukleáris energiapolitikában Negatív változások a nukleáris politikában a fukusimai katasztrófa következtében: Németország, Svájc, Olaszország. Németország: azonnali hatállyal leállítják az 1980 előtt üzembe helyezett atomerőműveket, s bejelentik, hogy 2022ig minden atomerőművet leállítanak. Svájc: az ország öt reaktorát 2035-re leállítják. Olaszország: népszavazás tiltja nukleáris erőművek építését. Nincs változás a nukleáris energiapolitikában Nincs változás a nukleáris politikában a fukusimai katasztrófa következtében: USA, Franciaország, Oroszország, Korea, Kína, Japán, Egyesült Királyság, India, Csehország, Törökország, Lengyelország, Szaúdi-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Vietnam. Európai Unió: Az unió 27 tagállamában „stressz-tesztet” hirdetnek meg a 143 üzemben lévő atomerőműre vonatkozóan.

USA: folytatódik az atomerőművek építésének támogatása, ugyanakkor „stressz-tesztet” hirdetnek meg az üzemben levő erőműegységekre.

Franciaország: folytatódik az atomerőművek építésének támogatása, ugyanakkor „stressz-tesztet” hirdetnek meg az üzemben levő erőműegységekre. Japán: felülvizsgálják a meglévő, üzemben levő atomerőműveket, valamint azt a tervet, hogy 2030-ra az ország villamosenergia-igényének 53%-át nukleáris erőművekből fedezzék. A vizsgálat lezárult, nem változtatnak a terven. Oroszország: megerősítik a további atomerőmű-építési terveket, fokozzák a biztonsági ellenőrzést. Korea: megerősítik a további atomerőmű-építési terveket, fokozzák a biztonsági ellenőrzést. Kína: ideiglenesen felfüggesztik további atomerőművek engedélyezését, de a 12. ötéves tervben (2011-2015) további 40 GW új atomerőművi kapacitás létrehozásáról döntenek. Egyesült Királyság: megerősítik az elkötelezettségüket további nyolc művi egység építése mellett. India: megerősítik az atomerőműépítési szándékukat, s felgyorsítják az építési programot, miszerint 63 GW új nukleáris kapacitás létrehozását tervezik 2032-re. Biztonsági felülvizsgálatokat hirdetnek. Cseh Köztársaság: megerősítik, hogy két új erőműegységet építenek a Temelini Atomerőműben. Törökország: megerősítik, hogy nincs változás a nukleáris progamban. 2018-ra 1200 MW új kapacitás létrehozását tervezik. Lengyelország: megerősítik a szándékukat, hogy 2020-ra atomerőművet helyeznek üzembe. Indonézia, Thaiföld: Késik az első egységek üzembe helyezése. Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Vietnam: Nincs változás az első atomerőmű építését illetően.

arányaiban (3,70 százalékról hozzávetőlegesen 17 százalékra) nő a megújuló energiaforrások hasznosításának részaránya a villamosenergia-termelésen belül. Ez igen jelentős eredmény, ami óriási volumenű többlet erőforrások ráfordításával valósítható meg, hiszen a megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák (a vízerőművi villamosenergia-termeléstől eltekintve) nem versenyképesek a konvencionális villamosenergia-termeléssel szemben. A szélerőművi villamosenergia-termelés esetében várható, hogy a középtávon ezen technológia támogatás nélkül

14

2012/1-2 ■

piacképes technológiává válik (18. és 19. ábrák).

Az atomenergia jövője a fukusimai nukleáris katasztrófa után Nem szorul magyarázatra, hogy a nukleáris energiatermelés globális jövőjének alakulása igen nagy fontosságú kérdés mind az európai unió energiapolitikája, mind a hazai energiapolitika, fejlesztések szempontjából. Nagyon nehéz ma


megalapozott és hosszútávon helytálló választ adni arra a kérdésre, hogy miképpen alakul a nukleáris energiatermelés jövője a fukusimai katasztrófa után. Kikerülve a megalapozatlan találgatásokat itt most annak tényszerű bemutatására szorítkozunk, hogy 2012 februárjában mi a helyzet ezen a területen. A 8. táblázat foglalja össze a legfontosabb tényszerű fejleményeket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne történhetnének ezzel alapvetően ellentétes lépések, ne indulhatnának e tendenciával ellentétes folyamatok e téren. Ma azonban ez a helyzet, csak, kizárólagosan a tényekre hagyatkozva.

GYORSTÁJÉKOZTATÓ A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS 2011. ÉVI ADATAIRÓL A 2011. ESZTENDŐ TÖBB SZEMPONTBÓL ÉRDEKES, ÚJ EREDMÉNYEKET HOZOTT A MAGYARORSZÁGI VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS FORRÁSOLDALÁN. A CSÖKKENŐ IGÉNYNÖVEKEDÉSI ÜTEM MELLETT JELENTŐSEN MEGNŐTT A BEHOZOTT VILLAMOS ENERGIA ARÁNYA, KEVESEBB LETT A HAZAI ERŐMŰVEK TERMELÉSE. UGYANAKKOR – HOSSZÚ ÉVEK UTÁN ELŐSZÖR – TÖBB ÚJ NAGYERŐMŰVES EGYSÉGET HELYeZTEK ÜZEMBE, MIKÖZBEN CSÖKKENTETTÉK A KISERŐMŰVEK TÁMOGATÁSÁT. AZ ELLÁTÁS BIZTONSÁGOS MARADT, KEVÉS ERŐMŰ ÁLLT LE VÉGLEG, VISZONT ERŐTELJESEBBEN ÉRZŐDTEK A PIACI HATÁSOK. MIELŐTT A HIVATALOS VILLAMOSENERGIA-STATISZTIKA MEGJELENIK – VÁRHATÓAN AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN – CÉLSZERŰ RÖVIDEN ÖSSZEFOGLALNI A LeGÚJABB VÁLTOZÁSOKAT.

DR. STRÓBL ALAJOS*

Az újesztendőben az első dolog a vis�szatekintés az előző évre, hogy a változások irányait vagy annak módosulásait minél előbb megismerjük, beépíthessük terveinkbe, összehasonlíthassuk a nemzetközi irányzatokkal, és általános tájékoztatást adjunk az iparágunk, az egész hazai villamosenergia-ellátás iránt érdeklődőknek. Rendszeresen megjelenik minden évben egy összefoglaló füzet a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR kiadásában a magyar villamosenergiarendszer statisztikai adatairól, de ezek elég későn kapnak nyilvánosságot, nem mindenkihez jutnak el, és elég kevés adatot tartalmaznak például a magyarországi erőműpark fontosabb adatairól, különösen az egyes erőművek sorsáról. Ezért találta fontosnak a Szerkesztőség, hogy a versenyben álló termelők is kapjanak információkat, amelyek különösen a további fejlesztésük szempontjából lehetnek lényegesek. Természetesen csak közérdekű információkat hozhatunk nyilvánosságra, a termelők és kereskedők piaci versenyébe nem szólhatunk bele. Az erőművek hagyományos ún. Havi Műszaki Jelentései és a MAVIR-ban vezetett Napi Jelentések az év elején már kellő adathalmazt teremtenek a tavalyi változások kiértékeléséhez annak ellenére, hogy tapasztalni ellentmondásokat az adathalmazok részleteiben. A fő irányzatok azonban a kisebb pontatlanságok ellenére is jól összefoglalhatóak.

Dr. Stróbl Alajos, főmérnök, Pöiry-Erőterv, e-mail: [email protected] *

A FELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSA Magyarország összes bruttó villamosenergia-felhasználása 2011-ben – kerekítve, mint minden ideiglenes számot – csak 42,9 TWh-t ért el, és ez alig 0,7%ot meghaladó növekedést jelentett 2010hez képest. Jelentősen elmaradt tehát az előző évi, közel 2,8%-os növekedéstől. Ez részben a kevésbé meleg nyár és a mérsékeltebb tél következménye, de kedvező azért, mert végre számszerűen mutatja az energiahatékonyságunk javulását. Mint tudjuk, a GDP 1,7%-kal nőtt egy év alatt, és az a jó irányzat, ha az értékteremtés gyorsabban nő, mint a felhasznált energia. Ez az összes villamosenergia-felhasználás a 2006. évi szint alatt maradt, tehát még az öt évvel ezelőttit sem érte el, és mértékadóan az eddigi legnagyobb 43,9 TWh/a alatt maradt (2007-2008 értékei). Megtanultunk hát takarékoskodni, az energiát, ezen belül a villamos energiát ésszerűen felhasználni – gondolhatnók, ha ebből a néhány adatból már valóban le lehetne vonni ezeket a tanulságokat. Ebben azonban nem lehetünk egészen biztosak. Csak annyi látszik, hogy a távlati, tizenöt éves terveinkben valóban jobb az évi 1,5% növekedésnél maradni a korábban felvett 2% helyett. Egyes gazdaságkutatók már inkább 1,2%-ot tartanak elfogadhatónak 2030-ig. Az értékteremtés növekedése mindig fontosabb lesz, és a tapasztalat szerint sokat jelent a villamosenergia-felhasználásban az időjárás alakulása. Növekszik ezek előrejelzésének a jelentősége is. Nincs még pontos adatunk a bruttó és a nettó villamosenergia-fogyasztásról, de a következőkben bemutatott változások alapján valószínűsíthető,

hogy az önfogyasztás aránya kisebb lett a nagyobb importarány hatására, míg az elosztóhálózat vesztesége talán egy kicsit növekedhetett a decentralizált energiatermelés mérséklődő részaránya miatt.

TÖBB IMPORTSZALDÓ, KEVESEBB HAZAI TERMELÉS A kereskedelmi hatások eredőjeként – kereskedőink jó munkájának hatására – tetemesen megnőtt a villamosenergia-importszaldó, tehát a behozatali többlet. Az előző évi 5,195 TWh helyett tavaly 6,643 TWh-t értünk el, ami közel 28%-os növekedést jelentett egy év alatt – bizonyítva a kereskedés fontosságát, változékonyságát, és ez felhívja a figyelmet az egész térségünk jövőjének az ellátásunkat érintő értékére, de akár a kockázataira is. Az importszaldó részaránya a teljes, országos villamosenergia-felhasználásból 15,5%-ra növekedett. Feltehetően a kereskedőink kihasználták az olcsó külföldi villamosenergia-kínálatot. Jó tudni, hogy működnek már a piacok az egész térségben. Volt már ennél a közel egy hatodnál a korábbi években jóval nagyobb ez az arány, de persze volt jóval kisebb is (1. ábra). Nagyon nehéz ezek alapján megbecsülni a következő években várható értékeket – még ha közelítő, irányt mutató görbét fektetünk erre a változásra is. Sokat fog jelenteni, ha térségünkben egy-egy nagyobb atomerőműves egységet üzembe helyeznek. Feltehetően azonban nem kell nagy növekedéssel számolni, nem fogjuk újból megközelíteni a 30%-ot, sőt, ha mi helyezünk előbb nagy egység-teljesítőképességű blokkot üzembe


15

1. ábra: AZ IMPORTSZALDÓ RÉSZARÁNYA AZ ÖSSZES FELHASZNÁLÁSBÓL

Importszaldó aránya az összes felhasználásban

30%

25%

20%

15%

10%

5%

2011

2010

2009

2008

2007

2005

2006

2003

2004

2002

2001

1999

2000

1998

1997

1996

1994

1995

1993

1992

1990

1991

0%

2. ábra: ÁTLAGTERHELÉSEK A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSBAN 6000 MW

5000 4000

4099

4266

4140

2009

2010

2011

4093 2006

4569

4082 2005

4560

3848 2004

2008

3898 2003

2007

4157

4128

4017 2000

2002

4241 1999

2001

4245

3883 1995

1998

3826 1994

4041

3748 1993

4007

3610 1992

1997

3367 1991

1996

3249

2000

1990

3000

1000 0

hazai erőművek

importszaldó

3. ábra: A NAGYERŐMŰVEK BEÉPÍTETT NÉVLEGES TELJESÍTŐKÉPESSÉGE Paks

2000

Dunamenti

1929

Mátra

950

Tisza II.

900

Gönyű

433

Csepel

410

Oroszlány

240

Tiszapalkonya

200

Kelenföld

196

Lőrinci

137

Pannon

133

Litér

120

Sajószöged

120

Bakony GT

116

Kispest

114

Újpest

110

Ajka

102

Bánhida

100

DKCE

95

ISD Power

65

0

16

TELJESÍTŐKÉPESSÉG

ÁH

170

Borsod

2012/1-2 ■

Pakson, akkor mi fogunk exportálni, tehát az importszaldó akár nullára is csökkenhet. Meggondolandó persze a teljes önellátásra való törekvés, amikor az energiahordozókat többségében importáljuk. Természetesen nem volt egyenletes ennek a behozatali többletnek az aránya az év során. Télen mindig jóval kisebb az importszaldó részaránya (5-8%), míg nyáron 20% fölé is emelkedhet (tavaly júliusban 27% felett volt). Ez kedvező a hazai erőművek szokásos nyári karbantarthatósága tekintetében, sőt, az egyre inkább nyárra várható csúcsterhelés biztonságos ellátása szempontjából is. Nem kell azt gondolni, hogy mindig több volt az import, mint az export. Kereskedőink minden lehetőséget kihasználnak például a hajnali exportra, tehát sokszor a hajnali órákban kiviteli többlet (exportszaldó) adódik. Ez jó, különösek akkor, ha esetleg vissza kellene terhelni a kis hazai villamos terhelés miatt a Paksi Atomerőmű egy egységét. Nem kell megijedni, ez kevésszer fordult tavaly elő, mindössze tizennyolc ilyen nap volt, és a termeléscsökkenés összege, a kb. 2,3 GWh pedig alig 0,15 ezreléke a teljes atomerőműves termelésnek. A magyarországi erőművek bruttó villamosenergia-termelése 2010-ben még 37,371 TWh volt, és ez 2011-ben – az eddigi, nem hivatalos adatok alapján – lecsökkent 36,235 TWh-ra, azaz a hazai erőműveink egy év alatt 3%-kal csökkentették a bruttó villamosenergia-termelésüket. Erőműveink már tíz évvel ezelőtt is ennél többet termeltek. Nézzük meg – a népszerűbb átlagteljesítménnyel, MW-tal kifejezve – erőműveink szerepének változását az elmúlt két évtizedben (2. ábra)! Bizony a tavalyi, átlagos 4140 MW nem túl sok.

ÁH

Nagyerőmű

8 638 MW

Kiserőmű

1 472 MW

14,6%

10 110 MW

100,0%

Összes erőmű ÁH

atom

500

1000

szén

1500


gáz

MW

85,4%

olaj

2000

A következő kérdés, hogy ilyen terhelési képhez a hazai erőműpark névleges, bruttó villamos teljesítőképessége hogyan alakult. A 2010. évi, több mint 9300 MW-ról egy év alatt 10 100 MW fölé nőtt ez a jellemző teljesítőképesség, tehát kereken 800 MW-tal növekedett, és először kerültünk 10 000 MW fölé. Több nagy- és kiserőmű épült, ill. került üzembe hazánkban egy év alatt, de több le is állt. Ez nagyon kedvező

4. ábra: AZ ÉVES CSÚCSTERHELÉSEK ALAKULÁSA 7000 MW 6500

5. ábra: A LEGKISEBB ÉVI VILLAMOS TERHELÉSEK

1782

1500

4000 3500

2983

3047 2722

2979

2893

2703

3206 2765

3151

2830

2981

2805

2317

2000

4500

2998

2953

2500 2363

5674

3000

3229

MW

6492

6560 5658

5488

5888

6380

6388

6602

6517

5380

5328

5000

6432

6357 5434

5500

5493

6140

6000

6439

3500

1000

3000 500

2500 2000

0

2003

2004

2005

2006

hazai rendszer

2007

2008

2009

2010

Paks

1022,6 1015,0

Kelenföld

Tisza II.

448,0

407,5

Gönyű

393,7

Kelenföld

310,6 111,3

Borsod

98,8

Ajka

54,0

Tiszapalkonya Bakony GT Lőrinci

Borsodi E.K.

0,3%

Ajka

0,3%

6,64 TWh

Felhasználás

42,88 TWh

1000

irányzatnak tekinthető: korszerű újakat kell építeni, régi elavultakat pedig leállítani. Nem ilyen egyszerű azonban a helyzet sem az építésekkel, sem a leállításokkal. Három új nagyerőműves fejlesztés – részben azok első lépése – fejeződött be 2010-ben. Üzembe került egy új erőmű, a Gönyűi Erőmű a legkorszerűbb CCGT egységgel, 433 MW névleges bruttó villamos teljesítőképességgel. Szintén üzemi gép lett a Dunamenti Erőmű új, G3 jelű egysége az új gázturbinával és az átalakított VIII. blokk gőzturbinájával, összesen 407 MW névleges kapacitással. Nyílt ciklusú (OCGT) gázturbinás erőműparkunk két, egyenként 58 MW-os egységgel bővült Ajkán1. Összesen tehát négy nagy egységet helyeztek 1

14,9% 100,0%

Importszaldó

100

Pontos neve: Bakonyi Villamos Művek Termelő ZRt. (BVMT), amely már az MVM ZRt. tulajdonában van, és amelyet – az egyezményes 15°C-nál hidegebb átlaghőmérséklet miatt – 2x60=120 MW-nak is lehet nevezni.

0,9%

5,40 TWh

Összes erőmű

10

1,1% 1,1%

36,24 TWh

Kiserőmű

4,7

Újpest Kispest ISD Power

11,4

4,0

2,8% 1,2%

85,1%

30,84 TWh

10,7

Litér

1

Nagyerőmű

8,7

Sajószöged

3,4%

2,8%

DKCE

90,3

Pannon

10000 GWh

2011

4,2%

Oroszlány

Újpest DKCE

2010

5,2%

Dunamenti

Kispest ISD Power

2009

18,0%

Csepel

1529,0

Gönyű

2008

hazai erőművek

43,3%

Mátra

1242,0

Oroszlány

2007

Paks

6516,7

Tisza II.

2006

7. ábra: NAGYERŐMŰVES TERMELÉSI RÉSZARÁNY AZ ÖSSZES HAZAI TERMELÉSBŐL

1870,3

Dunamenti

2005

hazai rendszer

15684,6

Mátra

2004

hazai erőművek

6. ábra: A NAGYERŐMŰVEK VILLAMOSENERGIA-TERMELÉSE 2011-BEN

Csepel

2003

2011

100000

0,3%

Pannon

0,2%

gázturbinák

0,1%

0%

10%

üzembe összesen 956 MW-tal. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kiserőművek között a szélerőmű-parkunk 296 MW-ról kereken 330 MW-ra növekedett, akkor valóban elmondhatjuk, hogy közel ezer megawattal korszerűsödött az hazai erőműpark. Évtizedek óta nem volt ilyen mértékű fejlődés hazánkban egy év alatt. Több kiserőmű leállt (nagyerőmű nem), így adódott aztán ki a mintegy 800 MWos növekedés. Külön ki kell emelni a 21 nagyerőművünket (3. ábra) a sok száz kiserőmű (BT<50 MW) mellett, mert elsősorban ezekre kaptunk adatokat az év első felében. A több mint 85%-ot képviselő nagyerőmű-parkról a következőkben részletesen jelentünk, a kiserőművekről azonban kevés megbízható adat áll még rendelkezésünkre. A nagyerőművek közel 8640 MWja azonban csak „látszólagos”, mert több nagyerőmű alvó állapotban, hivatalosan állandó hiányban (ÁH)

20%

30%

40%

50%

van. Ilyen régi szénerőmű az utoljára 2004-ben üzemelt Bánhidai Erőmű, amely a hatvanas évek második felében került üzembe, vagy az ötvenes években épült Borsodi és a Tiszapalkonyai Erőmű, amelyeket a tulajdonos csak idén volt ki a szolgálatból. A mérlegben azonban ezek is ott vannak még. Eléggé látszólagosnak tűnik ma már a hetvenes években, Százhalombatta és Tiszaújváros térségében üzembe került kettőszázas, eredetileg olajtüzelésre méretezett egységek szerepeltetése. A kiserőművek közel 1500 MW-jából mintegy ezer megawattot jelentett a kapcsolt termelésű gázturbinás, gázmotoros vagy gőzturbinás erőműpark, amelynél a korábbi növekedési irányzat megfordult. Ez a földgáztüzelésű erőműpark, nem egészen érthető okokból, hanyatlásnak indult. Kétségessé vált a decentralizált termelés további növekedése az ösztönzés megváltozása miatt.


17

8. ábra: NAGYERŐMŰVEK KIHASZNÁLÁSI ÓRASZÁMA 2011-BEN Paks Mátra Csepel Oroszlány Újpest Kispest DKCE Gönyű Kelenföld ISD Power Tisza II. Ajka Dunamenti Borsod Pannon Bakonyi GT Tiszapalkonya Lőrinci Litér Sajószöged

7842

Gönyű

6860 4562 4261

37,9%

Tisza II.

2344 2287 1725 1380

34,3%

Mátra

31,3%

31,6%

Paks

31,0%

31,3%

Lőrinci

888 793 722 408 93 57 51 39 33

30,4%

Sajószöged

29,0%

Litér

28,6%

Borsod

Átlag 3569 h/a (40,7%) 1000

2000

3000

4000

5000

A CSÚCSTERHELÉS ÉS A MINIMÁLIS TERHELÉS Az évi csúcsterhelések még mindig a téli időszakra esnek, bár a nyári csúcsok növekedési üteme nagyobb lett. Lényegében az évi csúcsterhelés felett kell a kereskedőknek a hazai és a külföldi erőművektől vásárolt villamos energiával és teljesítőképességgel a kellő biztonságot elérni a villamosenergiaellátásban. A MAVIR a tartalékpiacon mindig megveszi – versenyeztetéssel – a rendszer irányításához szükséges primer és szekunder szabályozási tartalékokat és az ún. perces tartalékot. De hogy elég-e a hazai kapacitás és a külföldről való vásárlás, az csak akkor derül ki, ha az éves csúcsterheléseket megnézzük (4. ábra). Az éves csúcsterhelés 2007-ben volt a legnagyobb – kicsit 6600 MW felett – hazánkban, azóta csak tavaly előtt közelítettük ezt meg egy kicsit. Tavaly már ismét kicsivel 6500 MW alatt maradt a magyarországi szabályozási zónában a villamosenergia-ellátás évi csúcsterhelése. Miközben a villamos energia kissé nőtt, a villamos csúcs kicsit csökkent. Mivel a teljesítőképesség jelentősen megnőtt, így nem lehetett okunk aggodalomra a biztonságos ellátást illetően. Látszólag nem, de a gyakorlatban nincs okunk elbizakodottságra, hiszen az egész teljesítőképesség-kép még nem elég bíztató. A hazai erőművek együttes villamos csúcsterhelése tartósan 6000 MW alatt maradt, és a 2007. évi csúcs csak egészen kivételesnek tekinthető. A kereskedői és általában a piaci tevékenységnek köszönhető, hogy tavaly is 5700 2012/1-2 ■

54,4%

Bakonyi GT

3705 3450 3269

0

18

9. ábra: KONDENZÁCIÓS NAGYERŐMŰVEK HATÁSFOKA 2011-BEN

6000

7000

8000

16,1%

0%

10%

MW alatt maradt – egy év alatt csak egészen kicsit növekedve – az erőműveink együttes, egyidejű legnagyobb teljesítménye. Ez a 10 000 MW fölé növekedő teljesítőképesség tekintetében meglehetősen megnyugtatónak látszik. Az üzemvitelhez azonban az évi legkisebb terhelés is hozzátartozik, tehát gondolni kell mindig az évi minimumterhelésre, mert azt is gazdaságosan ki kell elégíteni, ott is szükség van szabályozási tartalékra – lefelé. Nézzük meg tehát a hazai villamos rendszer és a hazai erőművek együttes, legkisebb teljesítményét (5. ábra)! A hazai villamos szabályozási zónánkban az évi minimális terhelés 3000 MW alatt van, miután négy-öt éve még 3200 MW felett volt. A piaci és kereskedői hatások miatt a hazai erőműpark legkisebb tartós, egyidejű teljesítménye sokáig 2700 MW felett volt, de tavaly már volt olyan nyári időszak, amikor a kedvezőbb hajnali import 2000 MW alá szorította a teljes erőműparkunk együttes teljesítményét. Ez jelentős figyelmeztetés a jövőre nézve, talán a tárolós erőművek létesítésének is egyik ösztönzője lehet. Miként fogunk parkunkkal gazdaságosan üzemelni, ha például a 2000 MWos atomerőművünket 2x1200 MW-tal vagy 2x1600 MW-tal bővítjük? Mit szól ehhez a többi erőmű? Hogyan lehet majd így jól szabályozni? Milyen hatása lesz a természeti adottságoktól függő szél-, nap- vagy vízerőművek kiterhelésének? Nagyon fontos lenne, hogy megfelelő ösztönzésekkel próbáljuk meg megnövelni a minimális terhelést. Sajnos a nagy, ún. zsinór-


20% villamos

9000 h/a

30%

40%

50%

60%

hő

fogyasztók kimaradása ma azt jelzi, hogy a napi, heti, havi és évi minimális terhelések százalékos aránya csökken, miközben a növekedése lenne jobb, üzemvitelileg kedvezőbb.

NAGYERŐMŰEK A több mint 85%-os teljesítőképességet adó nagyerőmű-parkunk névleg 21 erőműve összesen 30,84 TWh-val szintén ennek az aránynak megfelelő bruttó villamosenergia-termeléssel jelentkezett. Tavalyelőtt a nagyerőműveink 30,97 TWh-t termeltek, tehát minimális a csökkenés egy év alatt. Az egyes erőművek termelése csak logaritmikus ábrázolásban jeleníthető meg hitelesen (6. ábra) a nagy eltérések miatt. Jobb képet ad ennél a százalékos részarány az összes hazai erőműves termeléshez képest (7. ábra). Látszik például, hogy a több mint 43%-os részaránnyal az atomerőműves termelés itt messze vezet 2. A második helyen a lignittüzelésű nagyerőművünk, a Mátrai Erőmű, már csak 18%-os részarányt mutat. Érdekes, hogy a valamivel 5% feletti aránnyal a 410 MW-os Csepeli Erőmű megelőzi az 1930 MW-ot megközelítő Dunamenti Erőmű és a 900 MWos Tisza II. Erőmű termelési arányát. A másik nagy, régi szénerőművünk már 3%-os arány alatt van. Az új Gönyűi Erőmű tavaly indult, így termelési aránya idén feltehetően jóval nagyobb 2

A világ 224 országa közül 32-ben van atomerőmű. Ezek között mi az előkelő 5. helyet foglaljuk el, és lehet, hogy a bővítés után a húszas években a 2-3. helyre kerülünk.

11. ábra: A KISERŐMŰVES TERMELÉSI RÉSZARÁNY ALAKULÁSA

77,5%

71,7%

58,4%

61,2%

Dunamenti

44,8%

6,8% 51,6%

Csepel

44,4%

7,1% 51,5%

lesz már. A hőszolgáltató erőművek 1% körüli aránya részben a kapcsolt energiatermelés megváltozott támogatási filozófiájából ered. A Borsodi Energetikai Kft. két leállt erőműve már nem meghatározó. Tartalék Pécsett már a földgáztüzelés, és az Ajkán is a jogilag leválasztott kiserőmű a fontosabb szereplő. A nyílt ciklusú gázturbinák természetesen perces tartalékok, ezért ritkán termelnek. Ha külön választanánk a Dunamenti Erőmű gázturbinás „G” részét a hagyományos blokkok „F” részétől (4x215 MW még „él”), akkor kiderülne, hogy ez az utóbbi már gyakorlatilag nem jár, hónapok óta nem termel, míg az új és a régebbi gázturbinák a jobb hatásfokkal a meghatározóak – az erősen lecsökkent hő- és gőzkiadás mellett. Érdeklődésre tarthat számot a nagyerőművek kihasználási óraszáma – a bruttó villamos termelés és a névleges bruttó teljesítőképesség hányadosa – a szokásos megítéléshez (8. ábra). Az átlag alig haladja meg a 40%-ot, tehát nem éri el a 3600 h/a-t sem. Ez nem baj, hiszen csak azt jelzi, hogy túl sok beépített teljesítőképességet tartunk nyílván. Biztonságból persze 50% fölé úgy sem lehetne menni.

A HŐ KIADÁSA ÉS A HATÁSFOK Az erőművek túlnyomó többsége hazánkban nem csak villamos energiát, hanem hőt is termel. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés előnyei közismertek, Európában eddig elől voltunk a rangsorban. Tavaly változott a helyzet. Csökkent a hő kiadása és ezzel

a kapcsoltan termelt villamos energiáé is. Évközben ez utóbbi támogatását, kötelező átvételét megszüntették, tehát az így termelő erőművek a szabad piacra kényszerültek. A villamos fogyasztók többlet egységárral már nem a villamos energiát termelőket, hanem a hőt szolgáltatókat támogatják – valamivel kisebb mértékben, mint korábban. A húsz „élő” nagyerőműből 13 hőt is értékesít. Az erőműves körfolyamatból összesen 18,7 PJ-t adtak ki, amelyből 16,2 PJ-t értékesítettek. A kapcsolt energiatermelés természetesen a kiadottra vonatkozik, amely értékesítés nélkül is hasznos. Pakson például 508 TJ-t adtak ki tavaly a gépegységekből, míg a lakótelep fűtésére és melegvízellátására csak 138 TJ-t értékesítettek. A nagyerőművek hőkiadása csökkent (például 2008-ban még 21,6 PJ volt), a kiserőműveké szintén. A nagyerőművekből kiadott összes energiának tavaly kb. 20%-a volt hő, a többi villamos energia. A nagyerőművekből kapcsoltan kiadott villamos energia közel 2 TWh volt tavaly, ami az összes villamosenergia-kiadás 7%-át jelentette. Mindezeket azért volt szükséges kiemelni, mert az erőműves energiaátalakítás hatásfokát e két termékre együtt lehet csak értelmezni. A hatásfok az összes kiadott és az összes bevezetett energiák hányadosa3.

3

Külön értelmezik a nemzetközi statisztikák az atomerőművek hatásfokát (a termelt villamos energiára vonatkoztatva 33%), a szél-, víz- és naperőművek hatásfokát (a termeltre 100%) és a geotermikus energia erőműves hasznosításának hatásfokát (a termeltre 10%).

2011

2010

90% 100%

2009

80%

2008

70%

2007

60%

2006

0%

50% hő

2004

30% 40% villamos

2005

20%

2%

2003

10%

25,9%

2002

0%

2,6%

4%

2000

23,3%

6%

2001

Oroszlány

8%

1999

2,8%

65,3%

1998

Ajka

60,8%

10%

1996

4,5%

75,0%

31,6%

43,4%

12%

1997

DKCE

14%

1995

5,8%

ISD Power

77,6%

1993

Tiszapalkonya

83,2%

53,2% 48,1%

1994

30,0% 29,5%

16%

1991

Újpest Kelenföld

84,5%

49,3%

35,2%

18%

1992

Kispest

85,1%

68,8%

16,3%

1990

Pannon

kiserőműves részarűány a hazai villamos termelésből

10. ábra: HŐSZOLGÁLTATÓ ERŐMŰVEK HATÁSFOKAI 2011-BEN

Vannak tisztán „kondenzációs” erőműveink, ahol nem adnak ki hőt, és vannak direkt „hőszolgáltató” erőműveink, ahol a kiadott energia többsége hő. A kettő között jelentős átmenet van. Mindez jól látszik a hatásfokokon, ahol külön értelmezhető a villamos hatásfok (kiadott villany osztva az összes felhasznált energiával) és a hő hatásfoka (kiadott hő osztva az összes felhasznált energiával). E két részhatásfok összege megadja az egész erőmű hatásfokát – például évi átlagra vonatkoztatva. Két nagyerőművünkből (Paks és Mátra) csak minimális a kiadott hő aránya, így ezek a kondenzációs nagyerőművekkel együtt értékelhetők. A húsz „élő” erőműből kilenc sorolható ebbe a kategóriába, és itt a tavalyi évi átlagos hatásfokok (9. ábra) jó összehasonlítást adnak. A nemrég üzembe került új erőmű, a Gönyűi Erőmű korszerű összetett körfolyamatú, földgáztüzelésű egységének az átlagos hatásfoka meghaladta az 54%-ot. Ez a legjobb hatásfokú, hőt nem termelő erőmű ma az országunkban. Az évi átlagos érték természetesen a gyakori indítás és a külső feltételek változása miatt eltér a „garantált” átvételi hatásfoktól. A külső feltételeknek ez a rontó hatása azonban láthatóan csak kicsit érvényesül. A legújabb nyílt ciklusú gázturbináink (Rolls-Royce típus, Trent60WLE jelű, ISO feltételek mellett 58 MW-os, 40,9% hatásfokú, aeroderivatív megoldással) évi átlagos hatásfoka megközelítette a 38%-ot a valós feltételek mellett – sok indítással, kis kihasználással. Ezekhez a legújabb nagyerőművekhez képest a Tisza II. Erőmű (4x225


19

12. ábra: A KÖTELEZŐEN ÁTVETT VILLAMOS ENERGIA 2011-BEN

13. ábra: MEGÚJULÓ FORRÁSBÓL KIADOTT VILLAMOS ENERGIA HAZÁNKBAN részarány a hazai nettó villamosenergia-termelésből

víz

700

szél

600

hulladék

3000

biogáz 500

biomassza kapcsolt

400 300 200

jan.

febr. márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug. szept.

MW) évi átlagos hatásfoka – szintén nagyon kis kihasználás mellett – alig volt 34%-nál több. Jól látszik tehát az új és a régi szénhidrogén-tüzelésű erőműves technika közötti nagy eltérés, ha a gönyűi számokat ezzel összehasonlítjuk. Meg kell említeni, hogy a Dunamenti Erőmű 4x215 MW-os „F” részének a hatásfoka 0,4%-os kihasználás mellett még a 31%-os hatásfokot is alig lépte túl. Ezeknek a közel negyvenéves erőműveknek a kora lejárt, bár eredetileg nem is földgázra, hanem olajtüzelésre méretezték őket. A lignittüzelésű Mátrai Erőmű évi átlagos hatásfoka – igen kis hő kiadása mellett – még megközelíti a 32%-ot. A múlt század hatvanas éveiben épült kisebb blokkok hatásfoka ennél sokkal rosszabb, míg a legutóbb rendbe hozott, összetett körfolyamattá alakított két legnagyobb egységé jóval nagyobb. A Paksi Atomerőműnél értelmezés kérdése a hatásfok. A gőztermelőkben átadott, mért energia alapján valamivel jobb hatásfok adódna, mint a nemzetközi megállapodás szerinti. A kis hőkiadás nem sokat javít. A technológia (42 bar kezdőnyomású, telített gőzös gőz-körfolyamat) adottságai még frissvíz-hűtésnél sem kínálnak jobb értéket, de ez alapjában véve nem is döntő az itteni termelés, energiaátalakítás ésszerűségét illetően. A perces tartalékot képező, nyílt ciklusú gázturbinás egységeinket üzemeltető nagyerőművek (Lőrinci, Litér, Sajószöged) hatásfoka 30% körüli az igen kis kihasználás mellett. Ezek az olajtüzelésű egységek ma a valódi tartalékai a rendszernek.

20

2012/1-2 ■

okt.

nov.

dec.

0,8%

1,0%

5,0%

4,1%

4,5%

208 201

2000 1646 182

1500

125

1000 500

6,1%

2259

868 202

1371 181

7,2%

300

503

2441 212

148

144

609 131

140

1663 983

7,9%

2730 184

147

1669 203 95

137

1305

7,9%

2628 222

1905

1827 1375

1194

261 195

326 165 83

565

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

0,7%

0,9%

2,3%

4,2%

3.4%

4,1%

5,5%

6,8%

6,9%

6,0%

részarány a bruttó fogyasztásból

biomassza

Az AES Borsodi Energetikai Kft.jének erőműve nem csak a rossz hatásfok és a hőkiadás megszűnése miatt állt le. Kazincbarcika térségében a fával és szénnel eddig működő, közel hatvanéves erőművet a tulajdonos bölcsen helyezte alvó állapotba. A nagyerőművek másik, tizenegyfős csoportját azok az erőművek adják, amelyeknél a kiadott hő aránya meghaladja a kiadott villamos energia 10%-át. Ezeknek a hőszolgáltató erőműveknek a hatásfokát (10. ábra) éppen a kapcsolt energiatermelés növeli meg, tehát a hatásfok értékelésénél fontos a kiadott hő nagysága is. A nagyvárosi távfűtésekben (Budapest, Debrecen, Pécs) szinte természetes a 75-85% közötti hatásfok, mert itt a földgázbázisú kapcsolt termelés jelentős hőigényhez kapcsolódik. Az ipari hőszolgáltatók (ISD Power Erőmű Dunaújvárosban, Bakonyi Erőmű Ajkán) elég régiek, és már csak 6065%-os hatásfokot érnek el – jelentős hőkiadási arány mellett. A Dunamenti, a Csepeli és az Oroszlányi Erőmű lényegében kondenzációs, hőszolgáltató erőműként jellemezhető, hiszen itt viszonylag kicsi a hő kiadásának részaránya, több a kondenzációs termelésé. A gázturbinás, összetett körfolyamatnak köszönhetően a Dunamenti és a Csepeli Erőmű hatásfoka jóval 50% felett van, és ezt feltehetően nagyobb kihasználás mellett kevesebb hő kiadásával is elérnék. A széntüzelésű, közel ötven éves Oroszlányi Erőmű hatásfokát még a kis városfűtési hő sem növelte meg tavaly 26%-ra. Ez az erőmű is inkább kondenzációs, és jövőjét feltehetően a


2,8%

2500

0

100 0

megújulókkal kiadott villany, GWh

800 GWh

biogáz

hulladék

szél

víz

tulajdonos nem csak a hatásfok alapján formálja.

KÖTELEZŐ ÁTVÉTELEK – KAPCSOLTAK, MEGÚJULÓK A sok száz kiserőmű értékelésére még nem térhetünk ki, de összefoglalás adható a szerepükről, amelyet nagyrészt az ismert kötelező átvétel (KÁT) határozott meg. Tavaly a rendszert módosították, de ennek pontos következményei csak idén derülhetnek ki. A decentralizált villamosenergia-termelés előnyei – különösen a földgáz erőműves felhasználásának előretörésével – erős hangsúlyt kaptak az utóbbi években, és a támogatási rendszer alakulása jelentős nyomot hagyott a fejlődésen (11. ábra). A politikai fordulat után a kiserőműves termelés részaránya csökkent az ipari erőművek szerepének jelentős gyengülésével, de az új évezredtől kezdve a növekedés tetemesnek, megállíthatatlannak látszott. Öt év alatt eljutottunk 2%-ról 14%-os részarányig. Aztán a fejlődés lassult, majd két éve megszűnt, csúcsot érve el egy hatod részaránnyal. Tavaly már 15% alá kerültünk, és ez az irányzat – remélhetően csak átmenetileg – idén folytatódhat. A kiserőművek (BT<50 MW) két nagy csoportját a kapcsolt termelésű (földgáztüzelésű) és a megújuló forrásokat hasznosító erőművek alkotják. A közel 1500 MW-ból az előbbiek (gázmotorok, gázturbinák, gőzturbinák) a kétharmadot teszik ki, és a villamos energiát tekintve is közel ez a helyzet. A szélerőművek (ma 330 MW), a vízerőművek (ma kb. 50 MW) és a bio-

gázt hasznosítók (ma már kb. 20 MW) mellett van néhány fatüzelésű nagyobb kiserőművünk (Pannongreen Erőmű 50 MW, Bakonyi Bioenergia Kft. 30 MW, Szakolyi Erőmű 20 MW), az egyetlen fűvárosi hulladékhasznosító (24 MW) mellett. Naperőműveink együttes nagysága egyelőre elhanyagolható, és földhőt hasznosító geotermikus erőműveink sem igen vannak még. A kapcsolt termelés a kiserőműveknél az ismert támogatások (előbb a KÁP, majd a KÁT) hatására erőteljesen fejlődött az elmúlt évtizedben, így a nagyerőművekkel együtt már a villamos energiának az egy ötödét így termeltük az elmúlt évtized végén. Ezzel Európa élmezőnyébe tartoztunk. A helyzet azonban tavaly erősen megváltozott (12. ábra), mert a hőszolgáltatást kezdték támogatni, nem a villamosenergia-termelést. A kötelezően átvett villamos energia többsége – régebben 3/4-ed, később 2/3-ad része – kapcsolt termelés volt. Ezt a KÁT-ot 2011 közepén megszűntették, és az üzemeltetők a piacra kényszerültek. Módosult a megújuló forrásokból termelt villamos energia átvétele, de itt hamarosan új szabályok várhatók. Nem szeretjük valahogy a biomassza együttes tüzelését meglévő nagyobb erőművekben, viszont előtérbe akarjuk helyezni a megújuló forráson (biomassza, biogáz, geotermia) alapuló kapcsolt energiatermelést. Erre vannak is kísérletek – például Pécsett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a megújuló forrásokból megtermelt és

a villamos hálózatra adott energia az elmúlt évben csökkent (13. ábra), tehát ez a folyamatot kellene visszafordítani. Amíg tavaly alig 2440 GWh-t adtak ki megújuló források felhasználásából, addig alig több mint 1860 GWh-t vettek csak kötelezően át. Ez az egész jelentős csökkenés egy év alatt, és ez főleg a biomassza-tüzelés mérséklődésének a következménye. A nettó hazai villamosenergia-termelésből a megújulók két-három éve 8%-ot megközelítő részarányt képviseltek, és megállapítható, hogy tavaly termelésük jobban csökkent, mint általában a magyarországi erőművek kiadott együttes villamos energiája. A bruttó villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva (itt az importszaldó is benne van) a megújulókból származó villamos energia aránya tavaly már csak 6% volt. Meg kell jegyezni, hogy éppen a biomassza korábbi nagy részaránya miatt 2010-ben messze túlléptük az EU-27-ben ránk megszabott 3,6%-os arányt. Remélhető, hogy az új támogatási rendszer – pl. a METÁR – hatására ismét megfordul a folyamat, és az európai elvárások szerint növekedni fog a megújulós részarány a villamosenergia-termelésben is.

ÖSSZEFOGLALÁS A hazai erőműpark 2011-ben három nagyerőműves beruházás hatására korszerűbb lett annak ellenére, hogy az erőműveink termelése csökkent az

előző évihez képest. A regionális piaci hatások előnyeit kihasználva a kereskedőink gondoskodtak arról, hogy a külföldről beszerzett villamos energia részaránya növekedjék. E két hatás eredőjeként kapacitáshelyzetünk javult, ellátási biztonságunk növekedett. Nem növekedett az országos villamos csúcsterhelés, a minimum pedig még kisebb lett. A maradó teljesítménnyel meghatározott biztonságunk alapján megnyugtató a magyarországi villamosenergia-fogyasztók ellátása. A megnövekvő forrásoldali teljesítőképesség és a kisebb termelés azt jelentette, hogy az erőműveink kihasználása messze a biztonsági határként a szakirodalomban jelzett 50% alatt maradt. Új, jó hatásfokú, földgáztüzelésű egységek üzembe helyezése azt jelentette, hogy a közel negyvenéves régi, menetrend tartására igénybe vett, ros�szabb hatásfokú nagyerőmű-parkunk kihasználása a minimálisra szorult. Kedvezőtlen volt viszont a hatásfok szempontjából, hogy a kapcsolt energiatermelés csökkent. Nem volt megnyugtató, hogy visszaesett a megújulókból termelt villamos energia is. Ebben a rövid összeállításban tájékoztató jelleggel csak szemelvényeket tudtunk közreadni. Előzetes, nem hivatalos statisztikai adatok alapján lehetett csak februárban elemzést készíteni. A magyarországi villamosenergia-rendszer 2011. évi statisztikai adatairól majd a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR ad ki részletes, hivatalos szakmai tájékoztatást.


21

BERTALAN ZSOLT A MAVIR ÚJ VEZÉRIGAZGATÓJA Új irányítási rendszert léptetett életbe az MVM Zrt. tulajdonában álló MAVIR ZRt. Az Európai Unió úgynevezett 3. Energiacsomagjához igazodva – amely megköveteli a rendszerirányító teljes leválasztását a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari társaságról – átalakult a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. vállalatirányítási rendszere. Ennek keretében a MAVIR 2011. december 19-i közgyűlése - az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság átalakítása mellett - új vezérigazgató kinevezéséről is döntött. Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. új vezérigazgatója kinevezéséig a társaság piacműködtetési és gazdasági vezérigazgató-helyettese volt. Bertalan Zsolt 38 éves, villamosmérnök és közgazdász.

Tagja-e valamilyen szervezetnek, visel-e valamilyen titulust?

Villamosmérnök és közgazdász végzettség, melyikhez áll közelebb a szíve?

A piacnyitás kezdete óta a Kereskedelmi Szabályzati Bizottság elnöke vagyok.

Alapvetően villamosmérnöknek tartom magam.

Mik az elképzelései a MAVIR-ral kapcsolatban?

Hol végezte tanulmányait? A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Villamosművek tanszékén végeztem 1997-ben, okleveles villamosmérnökként. 1998-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola számviteli szakán közgazdász diplomát, majd 1999-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán MBA képesítést szereztem. Milyen munkakörökben tevékenykedett, hol szerzett szakmai tapasztalatokat? A villamosenergia-iparág nem ismeretlen számomra, hiszen mindezidáig ebben a szektorban tevékenykedtem. 1997-2000 között a Magyar Villamos Művek Rt. Hálózati Fejlesztési Osztályán hálózattervezőként, 2001-2002 között előbb az ELMŰ Rt.-nél, majd leányvállalatánál, a Sinergy Kft.-nél dolgoztam, villamosenergia-kereskedelmi területen. Mióta erősíti a MAVIR ZRt. csapatát, és ott melyek voltak a főbb feladatai? 2002-ben kerültem a MAVIR-hoz, a kezdetektől részt vettem a villamosMAVIR ZRT. Kommunikáció www.mavir.hu

22

2012/1-2 ■

energia-ipari piacnyitás jogszabályi környezetének kialakításában és a MAVIR ZRt. önálló rendszerirányítói engedélyesi tevékenységre való felkészítésében. Ezt követően is számos, a társaság működését alapvetően meghatározó feladat elvégzésében vettem részt, többek között az átviteli rendszerirányítóvá alakulási folyamat TSO alprojektjének vezetője voltam és a társasági stratégia megalkotását is irányítottam. Mire a legbüszkébb szakmai téren? Az ENTSO-E piaci bizottsága tagjaként aktív szerepet vállaltam a hazai, regionális és az európai egységes belső villamosenergia-piac szabályainak alakítása terén. A társaságot képviselve – az Energiaszolgáltatási Bizottság tagjaként – szerencsém volt közreműködni a Nemzeti Energiastratégia megalkotásában is.


Megbízatásomnak megfelelően elsődleges feladatom az ITO-modellnek megfelelő új irányítási modell kialakítása, a társasági stratégiában a tulajdonos által megfogalmazott feladatok maradéktalan végrehajtása, valamint a MAVIR működési kiválóságának fejlesztése. Mindezen célok megvalósítása már meg is kezdődött: tisztségviselői testületeink a közelmúltban hoztak döntést az ún. EURO TSO Keretprogram elindításáról, amelynek eredményeként – reményeink szerint mihamarabb, de legkésőbb 2013 végéig – a MAVIR nemzetközi összehasonlításban az egyik leghatékonyabban működő rendszerirányítóvá válik. Szabad-e a magánéletéről is megtudni néhány információt? Nős vagyok, két gyermek – egy kislány és egy kisfiú – édesapja, hamarosan megérkezik harmadik gyermekünk is. Szabadidőmben aktívan sportolok: a MAVIR Management Focicsapat tagjaként heti rendszerességgel edzünk. Büszkén mondhatom, hogy az elmúlt egy év kitartásának eredményeként sokat fejlődtünk, ezt a közelmúltban lezajlott MVM-PAKS-MAVIR focitornán bizonyítottuk is: az MVM mögött sikerült megszereznünk a 2. helyet.

TÁJÉKOZTATÓ A HUPX ZRT. 2011. ÉVI EREDMÉNYEIRŐL ÉS A 2012. ÉV SIKERES INDÍTÁSÁRÓL

5 TWh FELETT A HUPX-EN KERESKEDETT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE 2011-BEN „2011-ben a HUPX eredményei elváráson felül teljesültek. Mind a tagok számában, mind az értékesített villamos energia mennyiségét illetően túlteljesítettük kitűzött céljainkat. A 2,5 TWh tervezett értékesített mennyiséget megkétszereztük.” – mondta Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója az elmúlt évet értékelve. A HUPX Zrt. 2011. évi eredményei HUPXDAM (Day-ahead Market): n Az induláshoz képest megháromszorozódott a résztvevők száma, 2011 végére 40 taggal működtünk.

n 2011.01.01.-2011.12.31

közötti egy éves időszakot tekintve az összforgalom 3 785 270,5 MWh volt. n A napi átlagforgalom egy év alatt több mint a négyszeresére növekedett. n A legmagasabb napi átlagos kereskedett mennyiség december hónapban volt 13 898,9 MWh, amely már a hazai fogyasztás majd 13%-át teszi ki. n 2011. július 8-i szállítási napra vonatkozóan megszületett a 2011. évi napi rekord mennyiség, 17 360,2 MWhval. Ez az első kereskedési napon gazdát cserélő villamosenergiamennyiség 7,5-szöröse. n A napi átlagforgalom 2010-ben 2 388 MWh volt, ami 2011-re 10 370,6 MWh-ra nőtt. n Átlagosan havi 20−30%-os folyamatos növekedés volt megfigyelhető.

n Az

összforgalom 2010 decemberében 113 297 MWh volt, míg 2011 decemberében ez az érték 430 864,5 MWh. n Rekord havi forgalmunk volt decemberben, a 430 864,5 MWh különösen magasnak számít és meghaladja a 2010. évi – 5 havi – forgalmunkat. HUPXPhF (Physical Futures Market): n Alig több mint 5 hónappal az indulást követően az áramtőzsde Physical Futures piacának összforgalma meghaladta az 1 TWh-t. Tavaly az összmennyiség 1 100 113 MWh volt. n Elindulása óta folyamatos forgalomés létszámnövekedés tapasztalható a PhF piacon, amelynek december havi összforgalma (457 243 MWh) - novembert követően -, ismételten túlszárnyalta a másnapi piac havi eredményét (430 864,5 MWh).

HUPX értékesített összmennyiség, 2011.

HUPX ZRT. Kommunikáció www.hupx.hu

Kumulált havi értékesített mennyiség

Kumulált havi értékesített mennyiség 5 000 000

5 twh felett

5 TWH FELETT

4 000 000

MWh

3 000 000

2 000 000

1 000 000

0 Jan.

SPOT

Febr.

Márc.

PhF

Ápr.

Máj.

Jún.

Júl.

Aug.

Szept.

Okt.

Nov.

Dec.

OTC Clearing

1. ábra: HUPX értékesített összemnnyiség, 2011


23

n A

rekord nap 2011. december 14-e volt 183 120 MWh napi forgalommal. n Az induláskori 10 tag helyett 2011. év végére már 19 tag kereskedett aktívan. n A kereskedés aktív érdeklődés mellett, piaci árjegyző (market maker) részvételével zajlik, és növekszik az OTC kötések mennyisége is, amelynek összértéke 2011 év végéig 157 445 MWh volt.

MÁR 2012 ELSŐ HÓNAPJÁBAN MEGDÖNTÖTTE ÖSSZES EDDIGI REKORDJÁT A HUPX ZRT.

„A forgalmat tekintve tehát elmondható, hogy nagyon impresszív eredményeket értünk el 2011-ben. Összforgalmunk meghaladta az 5 TWh-át. A rohamos fejlődés pedig továbbra is látható. 2012. első hónapjában a piacon újabb rekordok születtek.” – nyilatkozta a vezérigazgató.

HUPXDAM januári eredmények

„2011-ben is elváráson felül teljesültek céljaink, most megint újabb rekordok születtek a HUPX Day-ahead – HUPXDAM –, azaz a másnapi órás termékek piacán.” – nyilatkozta Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója 2012. február 10-én. n Legmagasabb

órás kereskedett mennyiség 1 085,8 MWh volt, ami idén januárban lépte át először az 1 000 MWh-át. n Legmagasabb napi kereskedett mennyiség 18 223,2 MWh volt, ami 5%-os növekedést jelent a 2011 júli-

2. ábra: Havi kereskedett mennyiség 2011–2012

24

2012/1-2 ■


usában felállított korábbi rekordhoz képest és ez első napi kereskedett mennyiségnek a nyolcszorosa. n Legmagasabb havi kereskedett mennyiség 482 299,2 MWh volt. Ez a mennyiség az előző év hasonló időszakában kereskedett villamos energia közel háromszorosa, ami 191%-os növekedést jelent. A tavaly decemberi eredményekhez képest pedig 12%-os a növekedés. n 1 új résztvevővel bővült a tagok köre is. „A forgalmat és a tagok számát tekintve is elmondható, hogy folyamatosan növekednek eredményekeink. A 2012-es év során remélem, hasonló kimagasló eredményeket fogunk elérni, mint a tavalyi év során.” – hangsúlyozta a vezérigazgató.

A FUKUSIMAI BALESET HATÁSA AZ ATOMENERGIA JÖVŐJÉRE Az atomenergia sosem tartozott a könnyen megérthető és könnyen „eladható” technológiák közé. A II. világháborút lezáró, Japánra ledobott két amerikai atombomba hívta fel igazán a világ figyelmét az atomenergia létezésére, és ez a belépő nem tette egyszerűvé az atomenergia békés célú alkalmazásának elfogadását, még akkor sem, ha a hadiipari és a békés célú nukleáris alkalmazások sok évtizede és határozottan szétváltak. Az 1986 áprilisában bekövetkezett csernobili baleset történései tovább erősítették a laikus közönségben az atomenergiával szembeni félelmeket. Kétségtelen, hogy Csernobil óriási anyagi és – lokális – környezeti károkat okozott a Szovjetunióban, és az elhibázott kommunikáció, a lakosság nem megfelelő védelme is hozzájárult a szovjet politikai rendszer bukásához. Ma egyértelmű konszenzus van arról a szakmában, hogy Csernobil az elhárításon dolgozók és a lakosság egy kisebb csoportja szempontjából nagy sugárdózist okozó esemény volt, ugyanakkor az európai lakosság – ezen belül az orosz, fehérorosz és ukrán lakosság zöme – szempontjából kis dózissal járt, sugáregeszségügyi következmények nélkül. Mégis az ezzel kapcsolatos félelmek, a sajtóban fellelhető túlzások mélyen beépültek a társadalmi-politikai tudatba, és részét képezik a fejlett emberi társadalom hétköznapi szorongásainak.

Prof. Dr. Aszódi Attila , Boros Ildikó*

BEVEZETÉS A Csernobil utáni két évtizedben az amerikai és az európai kontinensen is több új atomerőművet helyeztek üzembe, ugyanakkor kétségkívül lassult a fejlődés üteme a 70-es és 80-as évekhez viszonyítva. Ebben az időszakban Ázsiában, ezen belül is Japánban, DélKoreában, Indiában és Kínában töretlen fejlődést mutatott az atomenergia. A kétezres évek közepén, két évtizeddel a csernobili baleset után lassú fordulat következett be, és a fejlett világban, többek közt az európai és az amerikai politikában újra higgadtan lehetett beszélni az atomenergiáról. Ebben egészen biztosan szerepet játszott az is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem szükségességét ekkorra értette meg a nagypolitika, és az atomenergia a kezünkben lévő kevés olyan technológiák egyike, amellyel nagy mennyiségben, stabilan tudunk alacsony áron széndioxid kibocsátása nélkül villamos energiát termelni. A 2000-es évek közepétől a fejlett országok sorra jelentették be, hogy újra tervezik atomerőművi kapacitások * Prof. Dr. Aszódi Attila, egyetemi tanár, igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet e-mail: [email protected] Boros Ildikó, egyetemi tanársegéd, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet e-mail: [email protected]

építését. Finnországban, Franciaországban ténylegesen újblokk-építések indultak meg, az USA komoly állami ösztönzőkkel segíti az építeni szándékozó cégeket, Litvánia, Lengyelország, az Egyesült Királyság, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Oroszország érdemi gazdasági és politikai lépéseket tett ilyen projektek előkészítésére. Még a törvényben deklaráltan antinukleáris Németország és Olaszország is az atomenergia jövőbeli alkalmazásának revízióját fontolgatta. Ebben a helyzetben történt 2011 márciusában a japán fukusimai atomerőmű balesete, ami a második legsúlyosabb az iparág történetében. Jelen cikk a szerzők [1] alatti írása alapján készült.

A FUKUSIMAI BALESET 2011. március 11-én Japán keleti partjaitól kb. 130 km távolságban, az óceán alatt egy rendkívüli erejű, sekély fészkű földrengés történt. A Richter-skálán 9-es magnitudójú főrengés a felszabadult energia nagysága szempontjából a világon mért földrengések közül a 4. legnagyobb volt [2]. A földrengés hatására az ország északi részén található atomerőművek – automatikus biztonságvédelmi működések hatására – rendben, biztonságosan leálltak és megkezdődött az egységek lehűtése. Japán északi részén ugyanakkor a villamosenergia-rendszer összeomlott,

mert a távvezetékekben a földrengés számos súlyos károsodást okozott, továbbá a leálló hő- és atomerőművek kieső kapacitását más forrásokból nem lehetett pótolni. Az országos villamosenergia-rendszer összeomlása kezdeti eseményként szerepel az atomerőművek méretezési alapjában, azaz ezt a helyzetet az atomerőművek biztonságosan kezelni tudják. A földrengés által okozott vízszintes talajszinti gyorsulás ugyan kismértékben meghaladta a japán északkeleti partvidékén lévő atomerőművek (Onagawa, Fukusima-1, Fukusima-2, Tokai) tervezési alapjában szereplő méretezési biztonsági földrengés vízszintes gyorsulásértékét, de nem tudunk arról, hogy ez érdemi technológiai károsodáshoz vezetett volna. Ez érthető is, mert a földrengés mechanikai hatásaira való méretezés megfelelő mérnöki tartalékkal történik. Az óceán alatt kis mélységben bekövetkező nagy földrengés nem várt, rendkívüli méretű cunamit váltott ki. A nyílt óceánon 5-6 méter magas hullámok a partvidéken 15-30 méter magasra erősödtek, és az épített infrastruktúrában óriási pusztítást okoztak. A cunami kb. 500 km2 területen rombolta le a településeket, sodorta el a házakat, utakat, hidakat, vasutakat. A cunami áldozatainak száma megközelíti a 20 000 főt. Közülük sokan azon a mintegy száz cunami óvóhelyen veszítették életüket, amelyeket ilyen


25

1. ábra: Atomerőművi események és állapotok

26

2012/1-2 ■


esetre építettek, de a méretezésük során a mostaninál jóval kisebb cunamival számoltak. A Fukusima-1 atomerőmű ugyanebből az okból kifolyólag került fel a veszteséglistára: az 1970-es években üzembe lépett, hat atomerőművi blokkot tartalmazó telephelyen a mérnöki építményeket maximum 5,7 m magas cunami hullámokra készítették fel, amelyet jelentősen meghaladott a telephelyet 15 m magas hullámokkal elérő tényleges külső behatás. A cunami elpusztította az erőmű hűtővíz-ellátásáért felelős vízkivételi művet, valamint az árhullám behatolt a turbinacsarnokokba, egyéb épületekbe, és működésképtelenné tette a villamos berendezéseket, ezen belül is az üzemzavari dízelgenerátorokat. Az atomreaktorok fontos alaptulajdonsága, hogy azokat a láncreakció leállítása után is feltétlenül hűteni kell, mert a nukleáris üzemanyagban felhalmozódott hasadási termékek radioaktív bomlása (nem az urán hasadása!) annyi hőt termel, hogy aktív hűtés nélkül az üzemanyag kazetták néhány óra elteltével megolvadnának. Ezért létfontosságú az energetikai reaktoroknál a leállítás után a hűtővíz-ellátás és megfelelő üzemzavari áramellátás biztosítása. Ha az atomerőmű külső villamoshálózati feszültség nélkül marad, és a telephelyen lévő összes blokk leáll, az áramellátás csak vészhelyzeti aggregátokról (tipikusan dízelgenerátorokról) biztosítható. A cunami azonban a Fukusima-1 atomerőműnél mind a hűtővíz-ellátást (az ún. végső hőnyelő elérését), mind pedig a dízelgenerátorokat tönkretette, így egy rendkívül súlyos, tervezési alapon túli állapot alakult ki, amelynek során megolvadt az 1., 2. és 3. reaktorban lévő üzemanyag, valamint sérülés érte az 1., 2., 3. és 4. blokki pihentető medencét. Az 1., 2. és 3. blokki súlyos baleseti folyamatok több száz kilogramm hidrogén keletkezéséhez vezettek. Az 1., 2., 3. reaktorok hermetikus védőépületének megóvása érdekében az operátorok a hidrogén-gőz keverék környezetbe történő lefúvatása mellett döntöttek, amely során – eddig nem ismert okokból – a hidrogén az 1. és 3. blokki reaktorépületekben felrobbant. A 3. blokki hidrogén egy része a közös szellőzőrendszeri vezetékeken keresztül átáramlott a 4. blokk épüle-

2. ábra: A mélységi védelem elve

tébe is, ahol később szintén felrobbant. Összesen 4 reaktorépület súlyosan károsodott. (A 2. blokki hidrogén sorsával kapcsolatban egyelőre nem látunk tisztán. 2011 márciusában azt közölték a japánok, hogy a 2. blokk hermetikus terében, az ún. nedvesaknában hidrogénrobbanás volt, ezt azonban később cáfolták.) A robbanások fokozták a környezetbe kikerülő radioaktív anyagok mennyiségét, és nagyon komplikálttá tették a helyzet hosszú távú kezelését. A hidrogénrobbanások felhívják rá a figyelmet, hogy a Fukusimában és más forralóvizes reaktorokon is használt hidrogénkezelési stratégia – mely szerint nitrogénnel töltik fel a hermetikus védőépületet, így abban hidrogénkeletkezés során nem tud robbanóképes elegy létrejönni – elhibázott, hiszen láttuk, hogy a hidrogén lefúvatása során további hibák fordulhatnak elő, amelyek végül akár robbanáshoz is vezethetnek. Megfelelőbbnek tűnik a Pakson és sok más energetikai reaktorban alkalmazott eljárás, ahol passzív autokatalitikus rekombinátorokat helyeznek el a hermetikus tér kiválasztott pontjain, melyek a hidrogént oxigén jelenlétében visszaalakítják vízgőzzé, még mielőtt robbanásveszélyes hidrogén-koncentráció jöhetne létre.

A robbanások következtében a reaktorokból jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ha nem lettek volna hidrogénrobbanások Fukusimában, a környezeti következmények sokkal kisebbek lettek volna. A légnemű kibocsátások között a nemesgázok, illékony hasadási termékek (főként jód, cézium) a fő komponensek. A sérült szerkezeteken keresztül közvetlenül a tengerbe is történt jelentős mennyiségű folyékony kibocsátás. A telephelyen igen magas dózisteljesítmények alakultak ki, ami komolyan akadályozza az elhárítási munkálatokat. Az elhárításon dolgozók megengedett dóziskorlátját ideiglenesen 100-ról 250 mSv-re emelték, ezt a korlátot 2011 végéig – kis mértékben – hat munkás lépte túl, mindannyian az elhárítási munkálatok elején kapták a jelentősebb többletdózist. A környező lakosság kitelepítése 3 km-es körzetben már a cunamit követően, március 11-én megkezdődött, mivel a dízelgenerátorok kiesésével az üzemeltető számára nyilvánvalóvá vált a helyzet súlyossága. Másnap 20 km-re emelték a kitelepítési körzetet, ehhez később a mért dózisviszonyok alapján további településeket csatoltak az erőműtől északnyugati


27

3. ábra: A felszabaduló remanens hő és az elvitt hőmennyiség összehasonlítása (balra), illetve az egyes reaktorok érdemi hűtés nélkül töltött ideje (jobbra) [5]

Tokio electric power company inc. , all rights reserved

irányban. A kitelepítésen túl további korlátozásokat is be kellett vezetni: egyes helyeken a csapvíz illetve a friss zöldség fogyasztását tiltották meg egy időre. A közvetlen légköri és tengeri kibocsátások mostanra a reaktorok zártkörös hűtésének megvalósításával jelentősen lecsökkentek, a korlátozások teljes feloldásához azonban a szennyezett lakott területeket meg kell tisztítani. A kibocsátott radioaktivitás összmennyisége alapján a japán nukleáris hatóság április 12-én a hétfokozatú Nemzetközi Nukleáris Eseményskála (INES) legmagasabb, hetes szintjére sorolta be a fukusimai balesetet. Ezt a besorolást korábban csak a csernobili baleset kapta meg (az INES skálát éppen az 1986-os baleset után dolgozta ki és vezette be a nemzetközi közösség). Az azonos INES-7-es kategória ellenére sok eltérés van a csernobili és a fukusimai baleset között. Az 1986-os csernobili baleset közvetlen oka a reaktor rossz reaktorfizikai tervezése volt, amit csak rontottak az erőmű bizonyos műszaki megoldásai, egy kiterjedt hermetikus védőépület (konténment) teljes hiánya, illetve a balesetelhárítási terv hiánya. Fukusima esetében egy extrém méretű külső természeti esemény okozta a balesetet, amelynek lezajlását nem

28

2012/1-2 ■

megfelelő tervezésű műszaki eszközök (pl. a lefúvatás során hibásan működő szellőzőrendszer) súlyosbították. Az ukrajnai baleset következményeként kb. 50 haláleset írható közvetlenül az elhárítás során elszenvedett rendkívül magas (tipikusan 4 000 mSv-nél nagyobb) többlet dózis számlájára, emellett kb. 6 000-8 000 többlet rákos megbetegedés várható statisztikai alapon becsülve az orosz, fehérorosz, ukrán területen érintett lakosság körében. Fukusima – ahol a jelenlegi becslések szerint a három megsérült reaktorzónából és a 4 érintett pihentető medencéből összesen kb. a csernobili kibocsátás tizede-ötöde került a környezetbe (az adatok csak becsültek, egyelőre még nincs pontos, minden fél által elfogadott érték), alapvetően a konténmenteknek köszönhetően – egészségügyi hatásai várhatóan jóval korlátozottabbak lesznek: jelen ismereteink alapján a lakosság egészségügyi károsodása nem várható a baleset következtében. Ennek oka a japán hatóságok gyors döntése a kitelepítésről, a kitelepítés hatékony végrehajtása, az élelmiszerek és a csapvíz fogyasztásának szakszerű korlátozása, illetve az a tény, hogy a korábban kidolgozott balesetelhárítási terv alapján dolgozhattak a hatóságok. Csernobilhoz viszonyítva


a fukusimai baleset környezeti következményeit az is csökkenti, hogy Japánban nem került ki a környezetbe számottevő mennyiségű üzemanyagfragmentum, míg Csernobilban a besugárzott üzemanyag mintegy 3,5%a jutott a környezetbe – benne nagy mennyiségű alfa-sugárzó nehézizotóppal – a 10 napig tartó intenzív grafittűz és az általa létrehozott extrém magas hőmérséklet, valamint a mérnöki gátak teljes hiánya miatt. A fukusimai baleset okaival, lefolyásával és következményeivel kapcsolatban további információk érhetőek el a [3] alatti weblapon.

A BALESET ÉRTÉKELÉSE A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG SZEMSZÖGÉBŐL A fukusimai tapasztalatok fényében jogosan merül fel a kérdés, hogy létezik-e biztonságos atomenergia. A kérdés másként is megfogalmazható: mi az a biztonsági szint, amit elvárunk egy technológiától, ezen belül az atomenergiától? Az atomerőműveket villamos energia előállítása céljából építik. A használati funkción kívül az atomerőműnek

4. ábra: Az olvadék valószínű helyzete az 1. blokki konténment tartályon belül (balra), illetve a zónaolvadék-beton reakció (jobbra) [5]

azonban biztonsági funkciókat is el kell látnia, hiszen a reaktorban a működése során nagy mennyiségű, a környezetre veszélyes radioaktív anyag halmozódik fel, amelynek a kedvezőtlen biológiai hatásaitól meg kell óvni a környezetet, az élőlényeket. Az atomerőmű tervezése, építése és üzemeltetése során tehát alapvető cél, hogy a környezet és a lakosság elfogadhatatlan többlet sugárterhelését elkerüljük. E cél elérése érdekében három alapvető biztonsági funkciót kell ellátni: 1) a nukleáris láncreakciót mindenkor hatékonyan kell tudni szabályozni, szükség esetén a reaktort le kell tudni állítani és leállított állapotban kell tudni tartani (röviden: reaktor szabályozása és lezárása); 2) a reaktorban megtermelődő hőenergiát mind normál üzemben, mind pedig üzemzavarok során és leállított állapotban el kell tudni szállítani (üzemanyag hűtése); 3) meg kell tudni akadályozni, hogy az erőműből a radioaktív anyagok kijussanak a környezetbe (radioaktivitás benntartása). A biztonsági funkciók akkor teljesíthetőek, ha az atomerőművet a normál üzemen túl a reálisan elképzelhető eseményekre, üzemzavarokra is méretezzük, vagyis felkészítjük az elképzelhető rendkívüli események és üzemzavarok lekezelésére. Az atomerőmű tervezési alapjában ezért a létesítmény és rend-

szereinek, rendszerelemeinek mindazon jellemzői, valamint a rendszerek, rendszerelemek által ellátni szükséges funkciók szerepelnek, amelyek megléte szükséges a várható üzemi események és feltételezett kezdeti eseményekből származó tervezési üzemzavarok ellenőrzött kezeléséhez a meghatározott sugárvédelmi követelmények betartása mellett. A magyar szabályozás – összhangban a nemzetközi irányelvekkel – előírja, hogy minden olyan kezdeti eseményt, amely százévente vagy ennél gyakrabban bekövetkezhet az erőmű üzemideje során, várható üzemi eseményként kell kezelni, és a szabályozórendszereket, valamint a személyzetet úgy kell felkészíteni, hogy az összes ilyen eseményből származó problémát el lehessen hárítani anélkül, hogy az erőmű radioaktív kibocsátásai meghaladnák a normál üzemi korlátokat. Az erőműnek egy ilyen esemény után működőképesnek kell maradnia. Várható üzemi események kiinduló eseménye lehet például a turbina kiesése, egyes szelepek, szivattyúk kiesése, meghibásodása, hibás emberi beavatkozás miatti téves működése vagy üzemképtelensége. A tervezési üzemzavarok olyan kezdeti eseményekből kiinduló eseménysorok, amelyek a várható üzemi eseményeknél jóval ritkábban fordulhatnak elő, de esetükben a biztonsági rendszerek működésére, az operátorok

hatékony közreműködésére lehet szükség annak érdekében, hogy a lakosság és a dolgozók többlet sugárdózisa a hatósági határértékek alatt maradjon. Bizonyos tervezési üzemzavarok esetén a reaktort körülvevő hermetikus védőépületre (konténmentre) mint mérnöki gátra is szükség lehet a radioaktivitás visszatartásához. Az előírások szerint tervezési üzemzavarként kell figyelembe venni minden olyan – az erőműből induló – belső eredetű kezdeti eseményt, amely százezer évente vagy annál gyakrabban előfordulhat (pl. egy fontos hűtőrendszeri cső eltörése, a reaktorzónát hűtővízzel ellátó fő keringető szivattyúk egyidejű kiesése, egy mérő- vagy beavatkozó rendszer meghibásodása, tűz az erőműben stb.), míg külső eredetű kezdeti eseményeknél (tornádó, szélvihar, földrengés, áradás stb.) a tervezési alap részeként kell figyelembe venni a tízezer évente vagy annál gyakrabban bekövetkezhető eseményeket. Egy tervezési üzemzavar bekövetkezése után az atomerőmű nem feltétlenül marad működőképes, de egy ilyen eseménysor nem vezethet a lakosság és a dolgozók dóziskorlátnál nagyobb sugárterheléséhez. A tízezer évnél ritkábban bekövetkező külső eredetű eseményeket, valamint a százezer évnél ritkábban bekövetkező belső eredetű eseményeket nem vesszük figyelembe a tervezési alapban, mert ezek olyan kis valószínűségűek, olyan ritkán for-


29

5. ábra: Az 1. blokk (balra) illetve a 2. és 3. blokkok (jobbra) üzemanyagának valószínű állapota és a jelenlegi hűtési útvonalak [5]

dulhatnak elő, hogy az atomerőművet nem lehet racionálisan felkészíteni a lekezelésükre. Mivel ezek nincsenek a tervezési alapban, de előfordulási valószínűségük nem nulla, ezért tervezési alapon túli baleseteknek nevezzük őket. A tervezési alapon túli balesetek közül azokat, amelyek a reaktorzóna sérüléséhez vezetnek, és így az erőmű szempontjából végzetesek lehetnek, súlyos balesetnek nevezzük. A reaktorzóna sérülése, megolvadása még nem jelent feltétlenül jelentős környezeti radioaktív kibocsátást, mint ahogy azt az amerikai TMI-2 atomerőművi blokk 1979-es balesete is bizonyította. Az atomerőmű fent leírt lehetséges állapotait, a tervezés során figyelembe vett kezdeti eseményeket az 1. ábrában foglaltuk össze. Az atomerőmű működésével járó maradék kockázat csökkentése érdekében a mélységi védelem elve alapján (ld. 2. ábra) a kis valószínűségű tervezési alapon túli balesetek lefolyását is elemzik, és kiegészítő intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az ilyen extrém kis valószínűségű, de nagy radioaktív kibocsátást eredményezhető események környezeti következményeit csökkenteni lehessen, és a végcélt, a lakosság egészségének megóvását meg lehessen valósítani. Egy nagy környezeti kibocsátással járó esemény során az utolsó eszköz a lakosság

30

2012/1-2 ■

védelmében az ún. balesetelhárítási intézkedési terv (BEIT) alkalmazása, amikor a katasztrófavédelem és a rendőrség bevonásával, előre leírt forgatókönyv szerint, előkészített eszközök segítéségével (pl. gyorstájékoztatás, elzárkóztatás, kitelepítés stb.) akadályozzák meg, hogy a lakosságot határértéknél nagyobb többletdózis érje. A japán fukusimai atomerőmű tervezése során számoltak cunamival, a méretezési alapban szereplő cunami árhulláma maximum 5,7 m magas volt. Ezt az értéket a március 11-i cunami közel háromszorosan haladta meg, így az erőmű létfontosságú rendszerei károsodtak, az atomerőmű blokkjai tervezési alapon túli súlyos baleseti állapotba kerültek. Mivel a biztonsági rendszerek terhelése jelentősen meghaladta a tervezési értékeket, ezek a rendszerek nem tudták ellátni feladatukat, így az erőmű biztonsági funkciói is sérültek. Azonban a mélységi védelem elvének helyes alkalmazásával, a balesetelhárítási intézkedési terv eszközeinek segítségével a lakosság és a dolgozók védelmét jól valósították meg a japán szakemberek még úgy is, hogy a földrengés és az extrém nagy cunami következtében az erőmű körüli területeken nagyon mostoha körülmények uralkodtak. A legfontosabb célt, a lakosság egészségének megóvását sikeresen teljesítették.


Ezen a ponton ki kell emelnünk, hogy Fukusimában a méretezési cunami nagyságát annak idején nem valószínűségi alapon határozták meg, hanem a történelmi földrengések és cunamik értékelése alapján. A 2011 októberében publikált legújabb információk alapján [4] 2008-ban készült ugyan egy olyan új cunami elemzés, amely 10 méter magas árhullámot meghaladó cunamit is lehetségesnek tartott a telephelyre, ennek az új eredménynek a részletesebb elemzését, és az ebből származó biztonságnövelő intézkedéseket az erőművet üzemeltető TEPCO cég 2011 márciusáig azonban nem hajtotta végre, az elemzés eredményeiről pár nappal a 2011. március 11-i földrengés előtt tájékoztatta a japán kormányt [4]. A TEPCO bizonyosan hibázott, amikor késlekedett a kormány tájékoztatásában és az atomerőmű cunami elleni védelmének fokozásában. Érdekes körülmény ugyanakkor az is, hogy ez a 2008-as új elemzés sem valószínűsített 15 méter magas cunamit.

A FUKUSIMA-1 ATOMERŐMŰ AKTUÁLIS HELYZETE, FELTÉTELEZHETŐ HIBÁK 2011 decemberére sikerült mind a négy sérült reaktor esetében elérni az ún. hi-

6. ábra: Az egyes villamosenergia-termelési módok átlagos egészség-károsító hatása (TWh megtermelt villamos energiára jutó halálesetek száma) az ExternE projekt adatai alapján [8]

Wind

deg leállított állapotot, ami azt jelenti, hogy az üzemanyag hőmérsékletét a zártkörös hűtőrendszerekkel stabilan 100 °C alatt tudják tartani. A pihentető medencéknek független hűtőköröket építettek ki. Megkezdődött a jelentős mennyiségű radioaktív víz megtisztítása, a szennyezett hulladékvizek átmeneti tárolására nagy térfogatú tárolót alakítottak ki. Rengeteg épületdarabot, törmeléket takarítottak össze az erőmű udvarán és az épületeken belül is, elsősorban távműködtetésű munkagépek segítségével. Helyreállították a létfontosságú rendszerek áramellátását. A blokki épületeket robotok illetve a műszaki személyzet segítségével bejárták. Ugyanakkor a hermetikus védőépület első védvonalát, az ún. primer konténment bejáratait még nem nyitották meg, erre még hosszú ideig várni kell. Az 1. blokk sérült épülete fölé ideiglenes védőépületet készítettek. Az intézkedések hosszú távú célja a reaktorok és a pihentető medencék tartós hűtése, a reaktorok további degradációjának megelőzése. A TEPCO 2011. december elején tette közzé a reaktorok aktív zónájának állapotára vonatkozó legfrissebb elemzéseit, becsléseit [5]. Az elemzések feltárnak néhány eddig ismeretlen részletet a zónasérüléshez vezető folyamatokról, másrészről igen fontosak az elhárítás megtervezése szempontjából. A három érintett reaktorzóna közül az 1. blokki zóna volt a leghosszabb ideig és a legkedvezőtlenebb időszakban (közvetlenül a reaktorfizikai leállítás után, magas remanens hőteljesítmény

mellett) hűtés nélkül. A japán kormány által felállított vizsgálóbizottság jelentése [6] szerint az erőmű vezetése tévesen úgy ítélte meg, hogy a feszültségkiesés esetén a hőelvonás megvalósítására beépített izolációs kondenzátor rendszer (IC, isolation condenser) rendben működik, kapcsolási hibák miatt azonban valójában a rendszer szelepei bezártak, így nem történt hőelvonás a zónából. A [6] jelentés szerint a blokki operátorok és a balesetkezelési központ közötti kommunikációs problémák miatt későn észlelték, hogy a rendszer nem működik megfelelően, így a hőelvonás a baleset kezdeti időszakában, több mint egy napig nem valósulhatott meg. Később ciszternákból tűzoltó-szivattyúkkal sikerült vizet fecskendezni a reaktorba, az összes hőelvitel azonban lényegesen kisebb maradt, mint az adott időszakban (a tengervizes, stabilabb hűtés beindításáig) felszabaduló remanens hő mennyisége (ld. 3. ábra). Ennek alapján a TEPCO értékelése szerint az üzemanyag nagymértékű megolvadása és a reaktortartály átolvadása az 1. blokkon elkerülhetetlen volt. A hermetikus védőépület első védvonalát jelentő primer konténment tartályok állapotának értékelését a konténmentből vett gázminták elemzése és a konténment zsompokból elszívott hűtőközeg dózismérése alapján becsülték, míg az üzemanyag hűthetőségét a rendelkezésre álló hőmérsékletmérések alapján értékelték. Ezek alapján elmondható, hogy az üzemanyag hűtése jelenleg biztosított, mind a reaktortartályban maradt, mind

az onnan kijutott olvadékra vonatkozóan. Az 1. blokk aktív zónájában jelenlegi ismereteink szerint az üzemanyag szinte teljes mértékben megolvadt, és valószínű, hogy a reaktortartályt átolvasztva a primer konténment tartály aljában található beton talapzatba hatolt, a számítások szerint kb. 70 cm mélyen (ld. a 4. ábrán). A konténment tartályon belül ezen beton aljzat vastagsága 2,6 méter, ez alatt pedig a beton konténment épület 7,6 m vastag beton alaplemeze található, így – egyes sajtóhírekkel ellentétben – az olvadék kijutása a talajba nem reális. A zónaolvadék és a beton közötti (tudományosan jól ismert és leírt [7]) reakció a hűtés következtében nagy valószínűséggel megállt, amit a gázminta-elemzések adatai támasztanak alá. A zónaolvadék pontos alakja és elhelyezkedése nem ismert, feltehetően az olvadék nagy része a reaktortartályt alulról megtámasztó betonszerkezeten belül található, míg egy része a támasztószerkezet nyílásain keresztül kifolyhatott. Az olvadék pontos geometriája annak hűthetősége miatt fontos, kellően vastag olvadékréteg mellett ugyanis a zónaolvadék-beton reakció további folytatódását nem lehet kizárni. (A 4. ábrán látható, hogy a zónaolvadék és a hűtőközeg határán vastag kéreg képződik, az ez alatti olvadék hűtése nem feltétlenül biztosított.) A 2. és 3. blokkon szintén volt olyan időszak, amikor nem tudtak vizet juttatni a reaktorok aktív zónájába, ez azonban a 3.. ábra szerint sokkal rövidebb ideig tartott, mint az 1. blokknál. A TEPCO becslése szerint a 2. és 3. blokkokon az összes hőelvitel nagyobb maradt a keletkező remanens hőnél, így ezen két reaktor esetében – noha az üzemanyag sérülése ill. olvadása feltételezhető – , a reaktortartály jelentős sérülése nem valószínű. Ezen a két blokkon az üzemanyag nagy része feltehetően a reaktortartályon belül maradt (ld. az 5. ábrán). A komplikált körümények miatt minden bizonnyal még hosszabb időre lesz szüksége a japán szakembereknek ahhoz, hogy a zónasérülések mértékét és a sérült üzemanyag helyzetét pontosan felmérjék. Az üzemanyag eltávolításának technológiai lépéseit is csak ezen ismeretek birtokában lehet majd megtervezni. Minden bizonnyal


31

sokévnyi munka van a japán szakemberek előtt, mire hozzá tudnak kezdeni a sérült és megolvadt üzemanyag reaktorból történő eltávolításához. Ahogy a cikk elején írtuk, a fukusimai események kiváltó oka a méretezési alapban feltételezettnél jóval nagyobb cunami volt. A méretezési cunami konzervatívabb megválasztásával, illetve a 2008-as új cunami elemzések alapján az erőmű megerősítésével a következményeket jelentősen lehetett volna csökkenteni. Ha a dízelgenerátorokat térben egymástól elválasztva, egyes dízelgépeket magas ponton elhelyezve és léghűtéssel (nem tengervízhűtéssel) ellátva a biztonsági áramellátás a cunami utáni nehéz helyzetben is biztosítható lett volna (mint ahogy az a Fukusima-2 telephelyen lévő, illetve az Onagawa atomerőműben lévő blokkok esetében meg is valósult, ahol a reaktorzónák sérülését sikeresen elkerülték). A hidrogénkezelés hibás koncepción alapult. Megfelelő számú autokatalitikus rekombinátorral a hidrogénrobbanások elkerülhetőek lettek volna. A robbanások elkerülésével a környezeti kibocsátások sok nagyságrenddel kisebbek lettek volna, valamint az atomerőmű balesete kisebb médiafigyelmet kapott volna, és így kisebb politikai turbulenciákat váltott volna ki. A rekord erősségű földrengés, utórengései és a 20 000 ember életét követelő, nagy infrastrukturális károkat okozó cunami önmagában is nagy kihívás elé állította a japán államgépezetet. Erre rakódott rá a nukleáris veszélyhelyzet kezelésének feladata, amelyet az események kezdetén az erőművet üzemeltető TEPCO, a kormány és a hatóságok nem tudtak jól menedzselni. A japán rendszer sajátosságai miatt a kormánynak (kormányfőnek, kormányszóvivőnek) gyakran olyan kérdésekben kellett megnyilatkoznia, amit jobb lett volna az üzemeltetőre bízni. Furcsa közjátékok rendre adódtak, amikor pl. a kormány arra utasította az üzemeltetőt, hogy hűtse a reaktorokat, miközben ez nyilvánvaló műszaki evidencia. A japán hatósági rendszer felülvizsgálata máris megkezdődött, Japánon belülről is számos komoly kritika éri a rendszerüket. Nem helyes megoldás, hogy hosszú ideig a japán nukleáris biztonsági hatóság a villamosenergiaellátásért felelős minisztérium alá tar-

32

2012/1-2 ■

tozott, így a hatóság függetlensége nem valósult meg. Ráadásul gyakorlat volt az elmúlt évtizedekben, hogy az ipar és a hatóságok között felelős vezetők vándoroltak oda és vissza, ami elvben lehetőséget teremtett összeférhetetlen helyzetek kialakulásához. Az utóbbi időben egyébként Magyarországon is lehet hallani olyan politikai érveket, hogy a nukleáris biztonságért felelős hatósági feladatokat ellátó Országos Atomenergia Hivatalt be kellene építeni az energiaellátásért felelős hivatalba vagy éppen a katasztrófavédelmi szervezetbe. Ez éppen a hatáskörök és a felelősségek szükségszerű szétválasztása miatt óriási hiba lenne, és a nukleáris biztonság csökkenéséhez vezetne. A fukusimai baleset egyik fő tanulsága és következménye világszerte pont a nemzeti nukleáris hatóságok függetlenségének és jogköreinek megerősítése. Hazánkban az Országos Atomenergia Hivatal függetlensége jelenleg biztosított. A japán kormány által felállított vizsgálóbizottság előzetes jelentése [6] szerint a japán hatóságok közötti kommunikáció többször megszakadt a kritikus időszakban. A kabinet nukleáris válsághelyzeti irányítószerve a kormány épületének 5. emeletén működött, míg a földrengések és katasztrófahelyzetek kezeléséért felelős tanács ugyanezen épület pincéjében funkcionált. A közeli elhelyezkedés ellenére számos információ csak késlekedés után jutott fel a kormány szintjére. Több sajtóközlemény elakadt és csak késve került kiadásra. A bizottság az erőművet üzemeltető TEPCO cég működését is több ponton erősen kritizálja. Az operátorok a [6] jelentés szerint hibás döntést is hoztak az 1. és a 3. reaktor hűtésével kapcsolatban, ami késleltette az alternatív hűtővízellátást, így nem hosszabbította meg a zónasérülésig hátralévő időt. A TEPCO cégnek volt egy balesetkezelési válságközpontja kb. 5 km-re az atomerőműtől, ez azonban nem működött több okból sem, nem tudta ellátni feladatát: a természeti csapás lerombolta a külső kommunikációs kapcsolatait; nehézségekbe ütközött az odautazás, valamint az élelemmel és ivóvízzel való ellátás; a balesetkezelési központ szellőzőrendszere nem volt felszerelve radioaktív anyagok kiszűrésére alkalmas szűrőkkel. Ezt 2009-ben ugyan


kifogásolta a nukleáris biztonsági hatóság, de konkrét intézkedésre, határidővel nem kötelezte az üzemeltetőt. A jelentés szerint a TEPCO-n belüli információáramlás hiányosságai miatt több hibás döntés is született. A japán országos sugárzásmérő rendszer egyes állomásait elmosta a cunami, így a sérült atomerőmű közvetlen közeléről nem voltak a rendszerben mérési adatok, de a rendszer távolabbi állomásai és a rendszer maga üzemben maradt. Miután az üzemeltető TEPCO helyi balesetkezelési központja működésképtelenné vált, a sugárzási adatokat a nukleáris biztonsági hatóságnak vagy a kormány balesetelhárítási központjának kellett volna továbbadnia a helyi hatóságok részére. Ezt egyetlen kormányszerv sem tette meg, így a lakosság védelmével, kitelepítésével kapcsolatos döntéseket a helyi elöljáróknak lokális információk alapján kellett meghozniuk, központi segítség nélkül. A fent felsoroltakon kívül minden bizonnyal még számos további hiba is történt a cunami által elindított események kezelése során, ugyanakkor a lakosság kimenekítése jó időben megtörtént, számottevő lakossági dózisterhelésről nem tudunk. A mostoha körülmények ellenére az érintett reaktorok és pihentető medencék aktivitáskészletének mindössze 0,01%-a került ki a környezetbe, ami azt mutatja, hogy a mérnöki gátak bent tartották a radioaktivitás zömét.

OBJEKTÍV KOCKÁZAT, SZUBJEKTÍV FÉLELEM Öveges József professzor „Sugárözönben élünk” könyvcímét transzformálva mondhatnánk, hogy kockázatözönben élünk. Az élő szervezetekre folyamatosan különböző kockázatok leselkednek, amelyek veszélyeztetik egészségüket vagy éppen életüket. A kockázat a matematikai definíció szerint egy adott esemény bekövetkezésének valószínűsége (gyakorisága) és az esemény súlyosságának, lehetséges kedvezőtlen következményének szorzata. Több különböző felmérés készült már arra vonatkozóan, hogy az egyes energiahordozók bázisán megtermelt villamos energia előállítása mekkora kockázattal, mennyi halálos áldozattal

1. táblázat: A társadalmi elutasítás néhány szempontja [10]

Szempont

Katasztrofális következmények lehetősége

Személyes irányítás szintje Félelem szintje

Önkéntesség a részvételben

Gyerekekre gyakorolt hatások Médiafigyelem

Eredet

Intézményi bizalom

Balesetek története

Áldozatok személyazonossága

Előnyök térbeli, időbeli vagy társadalmi eloszlása

jár, figyelembe véve az adott technológia teljes folyamatát (a bányászattól az erőműveken át a hulladékkezelésig). A 3. ábrán látható, hogy az olaj és a szénfelhasználás okozza messze a legtöbb halálesetet, TWh-nként 35 illetve 25 halálesettel (1 TWh = 1 milliárd kWh). A nukleáris energiatermeléssel átlagosan kevesebb, mint 1 haláleset jár TWh-ként. Az adatokban természetesen Csernobil következményei is szerepelnek. Tehát a tapasztalatok alapján az atomenergia kockázatait objektíven értékelve megállapítható, hogy az emberek egészségére gyakorolt hatás szempontjából az jelentősen elmarad a fosszilis vagy éppen a biomassza alapú villamosenergia-termelés kockázataitól. Az adatok birtokában nehezen érthető, hogy miért övezi mégis akkora félelem a nukleáris energiatermelést. Ha kicsi a kockázata, miért nem tudja mégsem a társadalom (vagy annak egy számottevő része) elfogadni ezt a technológiát? Szintén furcsa lehet, hogy a fukusimai balesetet okozó extrém cunami húszezer áldozata fölött miért siklott át a világsajtó néhány nap alatt, és miért lett hónapokra vezető hír, hogy mi történik a fukusimai atomerőműben, miközben a lakosság (és az elhárításon dolgozók) körében ennek nem volt halálos áldozata és az nem is várható az előző fejezetben leírtak értelmében, valamint a lakosság

Elutasítás

Elfogadás

Térben és időben koncentrált

Térben és időben elszórt

Az egyéntől független személy vagy szervezet által irányított

Az egyén által irányított

Nagy félelem övezi

Nem önkéntes

Valószínűleg jobban érint gyerekeket

Magas

Mesterséges

Bizalmatlanság övezi

Jól ismert balesetek a múltban

Közeli hozzátartozók

Az előnyök és a kockázatok eloszlása nem azonos egészségkárosodásával sem kell számolni? Meg kell állapítanunk, hogy az objektív, számokban mérhető, statisztikai adatokon alapuló kockázat teljesen szétválik a társadalom, valamint az egyének szubjektív félelemérzetétől, egymástól független effektusokat mutat. A nukleáris ipar nincs egyedül ezzel a problémával: a repülést hasonló, eltúlzott szubjektív félelem övezi. Amerikai közlekedési baleseti adatokat elemezve megállapítottuk [9], hogy a közutakon átlagosan 94 millió utas-kilométerenként van közúti baleset miatt 1 halálos áldozat, míg a légiközlekedés baleseteinek kockázata 1 haláleset 3,2 milliárd utas-kilométerenként. Tehát a valós adatok alapján 33-szor kisebb a repülés kockázata, mint a közúti közlekedésé. Az objektív kockázattól elváló szubjektív félelemérzet legfőbb motívumait az 1. táblázatban foglaltuk össze Lundgren és McMakin [10] munkája alapján. A táblázatból kitűnik, hogy a társadalom sokkal inkább elutasít valamit, ha az mesterséges eredetű (ld. Fukusima), és jobban elfogadja (még a katasztrofális következményeket is), ha a jelenség természeti (ld. cunami). Ha egy katasztrófa következményei térben és időben koncentráltan jelentkeznek (ld. repülőgép baleset), az növeli az elutasítást, míg a térben és időben elszórt események áldozatait (ld. közúti

A társadalom közönyös

Önkéntes

Kevéssé valószínű, hogy gyerekeket érint

Ritkán említve

Természetes

A bizalom fennáll

Nincsenek (ismert) balesetek

Statisztikai áldozatok

A kockázatok és az előnyök kb. azonos eloszlásúak balesetek) a társadalom jobban elfogadja. Az is egyértelmű, hogy ha valamit magas médiafigyelem övez, attól a társadalom jobban fél, mint azoktól az eseményektől, amelyekről a média ritkábban számol be, vagy kevésbé dramatizálva mutatja be az eseményeket. Ez a nagy, koncentrált katasztrófákat okozni képes emberi tevékenységek társadalmi elfogadását csökkenti, még akkor is, ha ezek a katasztrófák ritkák és korlátozott hatásúak. Tovább növeli a társadalom elutasítását, ha a vizsgált tényező (esetünkben egy esetleges nukleáris baleset) azonnali hatásokkal járhat, ha a hatások gyermekeket is érinthetnek, ha a társadalom eleve bizalmatlan az üzemeltető céggel vagy az állami intézményekkel, hatóságokkal szemben, ha az okozott károsodás visszafordíthatatlan, vagy jelentős változást okozhat az életvitelben. Fontos szempont, hogy a túlságosan pozitív hangvételű üzenetek is csökkentik a társadalom elfogadását, szemben az objektív hangvételű kommunikációval. Lundgren és McMakin [10] nem említik, de mi úgy gondoljuk, hogy a mai fejlett világ társadalmi berendezkedése miatt a politikának kitüntetett szerepe van egyes események és technológiák társadalmi elfogadásában: a politikusok gyakori újraválasztása, a szereplési és népszerűség-szerzési kényszerük miatt a politikai szereplők gyakorta


33

használják a média és az emberek figyelmének felkeltésére a szubjektív félelmet mint eszközt. Ha végiggondoljuk az 1. táblázat szerinti szempontokat, számos – médiafigyelmet kiváltó politikai vagy zöld mozgalmár – akció motivációja jól nyomon követhető. Ezek az akciók önmagukban nem befolyásolják a valós társadalmi kockázatot, csak a szubjektív félelmet erősítik.

VAN-E JÖVŐJE AZ ATOMENERGIÁNAK? Jelen pillanatban nehezen megbecsülhető a fukusimai baleset hatása az atomenergetika jövőjére. Németország vezető politikusai (belpolitikai, választási szavazatszerzési okokból, az érdemi szakmai egyeztetéseket mellőzve) a baleset után szinte azonnal jelezték: 2022-ig végleg feladják a nukleáris erőművek alkalmazását, és nemrégiben hasonlóan döntött a svájci parlament is, itt 2034-ig tervezik az ország öt nukleáris termelőegységének bezárását, amelyek jelenleg a villamos energia 40%-át adják. Nem túlságosan meg-

lepő, hogy Japán is az atomerőművek feladását tervezi, ennek lehetőségét egy újonnan felállított parlamenti bizottság vizsgálja. Számos más ország (pl. Oroszország, Kína, Dél-Korea, India, USA, Csehország, Finnország) azonban kiállt a nukleáris erőművek további alkalmazása mellett, azzal érvelve, hogy az általuk okozott többlet-kockázat még mindig kisebb, mint az a kár, amelyet az atomenergia elhagyása okozhat. Reálisan tekintve jelenleg nem elképzelhető az atomerőművek kiváltása pusztán megújuló energiaforrásokkal, ezért az atomenergiáról lemondó országok újra nagyobb arányú fosszilis felhasználást, és ezzel növekvő szén-dioxid és más károsanyag-kibocsátást vállalnak. Miután belátható időn belül nem lehetséges az atomenergia kizárása a villamosenergia-termelésből, egy feladatunk lehet: még tovább növeljük az atomerőművek biztonságát, tanulva a fukusimai tapasztalatokból. A fukusimai események eddigi elemzései azt mutatták, a baleset fő oka a tervezési alap nem megfelelő megvá-

lasztása és a súlyosbaleset-kezelési eljárások hiányos kidolgozása lehetett, de hiányosságok voltak az erőmű vezetésében és a kommunikációban is. A tanulságok pontos levonása és hasznosítása évekig is eltarthat, az első lépéseket azonban már megtették az atomerőműveket üzemeltető országok. Az EU elrendelte valamennyi nukleáris blokk célzott biztonsági felülvizsgálatát a fukusimai tapasztalatok alapján (ezek az ún. stressz-tesztek), de a többi ország is hasonló – legfeljebb kevésbé központosított – felülvizsgálatot hajt végre. Az erőművek biztonságának értékelése mellett a nukleáris biztonságot felügyelő hatóságok és a törvények, szabályzatok felülvizsgálata is várható. Ezen lépések eredménye – hasonlóan az 1979-es TMI, és az 1986-os csernobili balesetek utóéletéhez – várhatóan a nukleáris biztonság további fokozása, és a még biztonságosabb reaktortípusok elterjedése lesz.

[4] NHK World: TEPCO forecast 10-meter tsunami, 2011. október 3. http://www3. nhk.or.jp/daily/english/03_21.html [5] The Evaluation Status of Reactor Core Damage at Fukushima Daiichi Nuclear Power Station Units 1 to 3, Tepco, 2011. november 30. http://www.tepco.co.jp/en/nu/fukushimanp/images/handouts_111130_04-e.pdf [6] Executive Summary of the Interim Report of the Investigation Committee on the Accidents at Fukushima Nuclear Power Stations of Tokyo Electric Power Company, http://icanps.go.jp/ eng/111226ExecutiveSummary.pdf [7] Dr. Aszódi Attila: Egyetemi előadás a súlyos baleseti folyamatokról, http:// www.reak.bme.hu/fileadmin/user_ upload/felhasznalok/aszodi/letoltes/ Japan/Aszodi_TH_sulyosbaleset_ Habil_2010nov18_v5.pdf

[8] Nils Starfelt, Carl-Erik Wikdahl: Economic Analysis of Various Options of Electricity Generation Taking into Account Health and Environmental Effects, International Conference on Ecological Aspects of Electric Power Generation, Warsaw, 2001 [9] Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó: Van-e az atomenergiának jövője Csernobil és Fukusima után? Természettudomány Tanítása Korszerűen és Vonzóan, Konferencia előadás, ELTE, Budapest, 2011. augusztus 24. http://www.reak.bme.hu/fileadmin/ user_upload/felhasznalok/aszodi/ letoltes/Japan/Aszodi_Termtudtan_ELTE_20110824.pdf [10] Regina Lundgren, Andrea McMakin: Risk communication, Batelle Press, 2004

Köszönetnyílvánítás A cikk a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR2010-0002 támogatásával jött létre.

Felhasznált irodalom [1] Dr. Aszódi Attila, Boros Ildikó: Van-e az atomenergiának jövője Csernobil és Fukusima után? „Természettudomány tanítása korszerűen és vonzóan; Motiváció, tehetséggondozás, tanárképzés” – Nemzetközi szeminárium magyarul tanító tanárok számára; ELTE Természettudományi Oktatás-módszertani Centrum, Budapest, 2011. augusztus 23-25.; az előadások szerkesztett anyaga, ISBN 978-963-284-224-0 [2] Varga Péter, Süle Bálint: A rendkívüli Tohoku-földrengés, Természet Világa, 2011. július. 142. évf. 7. füzet. [3] Aszódi Attila személyes weblapján elérhető különböző írások a fukusimai balesetről, 2011 március – október: http://www.reak.bme.hu/munkatarsak/ dr_aszodi_attila/japan_foeldrenges. html

34

2012/1-2 ■


BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLATOK A PAKSI ATOMERŐMŰBEN „a kezdetektől a stressz tesztig” Az atomerőmű biztonságát nem tekintjük statikusnak, az folyamatos kritika és megújulás tárgya. Az atomerőmű biztonsági színvonalát a legújabb nemzetközi kutatási eredmények, üzemi tapasztalatok, bekövetkezett üzemzavarok vagy balesetek alapján rendszeresen újraértékeljük. Az első átfogó biztonsági felülvizsgálat mintegy húsz éve indult. Ez alapján egy komplex biztonságnövelő intézkedési csomag végrehajtására került sor, melynek eredményeképpen a paksi atomerőmű biztonsága elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét. A közelmúltban a japán fukusimai atomerőmű balesetét követően újabb, célirányos biztonsági felülvizsgálat keretében mutattuk be, hogy az atomerőmű védettsége a fukusimaihoz hasonló eseményekkel szemben is jó.

dr. Elter József*

BEVEZETÉS A Paksi Atomerőmű blokkjai több évtizede kezdték meg működésüket. Az eltelt időszakban bebizonyosodott, hogy az atomerőmű üzemviteli biztonsága kiemelkedően jó, az okozott környezeti sugárterhelés a nemzetközi előírások szerinti értékek csekély töredékét éri el. Az atomerőmű biztonságára kezdettől fogva nagy figyelmet fordítottunk, amely kiterjedt a szigorú minőségellenőrzésre, a folyamatosan végrehajtott biztonságnövelő intézkedésekre, az irányítórendszer lényeges korszerűsítésére és a személyzet magas szintű képzésére. Ezek a tényezők a Paksi Atomerőművet az egyik legjobbnak tekintett VVER-440/V-213 erőművé teszik. Összhangban a hazai hatósági elvárásokkal és a nemzetközi gyakorlattal, az atomerőmű üzemeltetője nem tekinti a biztonságot statikusnak, az folyamatos kritika és megújulás tárgya. Ez azt jelenti, hogy a biztonságot, a biztonsági rendszereket, a biztonság szempontjából fontos technológiai elemeket a legújabb nemzetközi üzemi tapasztalatok és kutatási eredmények alapján folyamatosan újraértékeljük és tízévente az időszakos biztonsági felülvizsgálatok során jelentésekben, elemzésekben mutatjuk be a biztonság felülvizsgálatából levonható következtetéseket. Az engedélyező hatóságon kívül természetesen a hazai és a nemzetközi laikus valamint szakmai * Dr. Elter József, nukleáris főosztályvezető, Paksi Atomerőmű Zrt., e-mail: [email protected]

1. ábra: AGNES projekt 1991-94

közvélemény is jogosan igényli, hogy az atomerőművünk biztonságát időről időre újraértékeljük és szükség esetén a megfelelő intézkedéseket megtegyük a biztonság megfelelő mértékű javítására.

Az AGNES projekt Az első átfogó biztonsági felülvizsgálatra húsz évvel ezelőtt, nem sokkal az atomerőmű teljes üzembe helyezését követően került sor. Akkor a felülvizsgálatnak különös hangsúlyt adott az a tény, hogy a csernobili baleset következtében a külföldi szakemberek egy része nem tett különbséget a különböző reaktor típusok között és azon a véleményen volt, hogy a szovjet tervezésű atomerőművek általában nem tesznek eleget a kilencvenes évek nemzetközi elvárásainak és úgy ítélték meg, hogy ezeknél az atomerőműveknél a biztonsági követelmények utólagos kielégítése vagy technikailag végrehajthatatlan, vagy rendkívül költséges. Ezt a vélekedést igen nehezen lehetett cáfolni tekintve, hogy az atomerőmű biztonsága valójában nehezen volt értékelhető kizárólag az eredeti dokumentáció alapján.

Szükséges volt, hogy az újraértékelés akkor elsősorban hazai erőkre támaszkodva történjen meg és az atomerőművünkre vonatkozó esetleges bírálatokra saját válaszokkal rendelkezzünk. Fontos volt ez azért is, mert külföldi intézmények és vállalatok által végzett tevékenységek eredményeit saját piaci érdekeik is befolyásolhatták. A felülvizsgálat hazai végrehajtását lehetővé tette, hogy addigra a biztonsági kutatások tekintetében jelenős hazai tapasztalat halmozódott fel és az érintett intézmények összefogásával kialakulhatott a nemzetközileg is elfogadottnak tekintett hazai tudományosműszaki bázis. Mindezek figyelembevételével került sor a Paksi Atomerőmű biztonságának a 90-es évek színvonalán való újraértékelésére az e célból indított és közel három év (1991–94) munkájával megvalósított AGNES (Advanced New and General Evolution of Safety) projekt keretében. A projekt eredményeit összefoglaló jelentés [1] megállapítása szerint az atomerőmű akkori és a hosszabb távú biztonságának megítélése alapvetően pozitív volt. A biztonsági rendszerek száma és teljesítőképessége kielégítőnek bizonyult és az elemzések szerint a tervezési üzemzavarok esetén a környezetbe kikerülő radioaktivitás kisebb volt a hatóságilag engedélyezett szinteknél. Bebizonyosodott az is, hogy a szovjet konstrukciókra jellemző túlméretezésnek a VVER típusú atomerőműveknél a biztonságot fokozó hatásai vannak. Bebizonyosodott az is, hogy a zónasérülés kockázata reálisan végrehajtható (azóta már


35

éves meghaladási gyakoriság

2. ábra: A paksi atomerőmű telephelyére jellemző veszélyeztetettségi görbe (a talajfelszíni vízszintes gyorsulás értékekhez tartozó éves meghaladási gyakoriságok) valamint Magyarország földrengés veszélyeztetettsége (horizontális gyorsulás értékek 50 évre 10% meghaladási valószínűség mellett)

gyorsulás (g)

befejezett) biztonságnövelő intézkedések révén igen lényegesen tovább csökkenthető. A projekt eredményei alapján feltárt problémák további vizsgálata, majd a javasolt biztonságnövelő intézkedések megvalósítása elősegítette, hogy a Paksi Atomerőmű megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak. A projekt további fontos eredménye volt, hogy egyrészt megteremtette az atomerőmű új biztonsági jelentésének alapjait – ez ugyanis szükséges volt az 1994. szeptemberében létrejött nemzetközi egyezmény teljesítésére, amely előírja minden szerződő ország atomerőművének biztonsági felülvizsgálatát és a vizsgálat eredményeinek nemzetközi értékelését – másrészt jelentősen hozzájárult a hazai nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági követelményrendszer korszerűsítéséhez is. Az AGNES projekt bár átfogó felülvizsgálatot hajtott végre, a célkitűzése szerint nem tartalmazta a biztonságot érintő valamennyi kérdés vizsgálatát, de nagy súlyt helyezett mindazoknak a problémáknak a tisztázására, amelyek az atomerőmű szállítója által nyújtott információk köréből hiányoztak, vagy ellenőrizhetetlenek voltak. A felülvizsgálat alapvetően az alábbi négy tematikus értékelés elkészítésére koncentrált: n A speciális tervezési elvek teljesülésének vizsgálata keretében először került sor az egyszeres és a közös okú meghibásodások elemzésére, a tűz-

36

2012/1-2 ■

biztonsági, elárasztási, nagyenergiájú csőtörési vizsgálatokra és a szándékolatlan bórhígulás lehetőségének felmérésére. n Az atomerőmű tervezése során nem használtak valószínűségi elemzési módszereket. Az elkészített kockázatelemzés során felállítottuk a névleges teljesítményen fellépő, technológiai eredetű kiindulási eseményekhez tartozó eseményfákat, valamint a hibafákat. Megtörtént az emberi tényező kvantifikálása. Elkészült egy teljes megbízhatósági adatbázis. Mindezek alapján kiszámítottuk a zónakárosodási valószínűség becsült értékét és sor került az érzékenységi és bizonytalansági vizsgálatokra. Becslést végeztünk a nagy radioaktív kibocsátás valószínűségére is. Ezeknek megfelelően a biztonságnövelő intézkedések prioritásainak meghatározására ajánlást lehetett készíteni. n Az üzemzavari elemzéseket a felülvizsgálat keretében a teljes tervezési terjedelemre elkészítettük. Az elemzések a tervező által eleve is vizsgált terjedelmen kívül kitértek olyan speciális esetekre, mint a nyomás alatti hőütés, vagy a reaktorvédelem működésképtelenségének feltételezése mellett zajló tranziensek. n A korábban tervezett atomerőművek tervezési alapja általában nem tartalmazza az igen kis valószínűségű, de jelentős következményekre vezető súlyos baleseteket. A felülvizsgálat keretében néhány alapvető baleseti


folyamat determinisztikus elemzése megtörtént és következtetéseket vontunk le a tartályon belüli folyamatok és a konténmenten belüli jelenségek tekintetében, beleértve a radioaktív anyagok terjedését. Először került sor balesetkezelési eljárások megfogalmazására. Az AGNES projekt legfontosabb eredménye abban állt, hogy a felülvizsgálat tanulságai alapján javító intézkedéseket, ezen belül biztonságnövelő átalakításokat és további komplex elemzéseket fogalmazott meg. Lehetőséget biztosított a korábban megkezdett biztonságnövelő intézkedéssorozat elemeinek súlyponti átrendezésére, prioritások megadására.

A külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság értékelése Az atomerőmű külső környezeti hatásokkal szembeni biztonsága közvetlenül összefügg az erőmű telepítésével, a telephely kiválasztás kérdéseivel. A hajdani telepítési és tervezési gyakorlat döntően gazdaságpolitikai kérdésként kezelte a telephely kiválasztását, a külső hatásokkal szembeni biztonság érdekében pedig a biztonsági távolságokat, védőzónákat alkalmazta, és lényegében másodrendű kérdésként kezelte a környezeti hatásokkal szembeni biztonságot.

3. ábra: Tipikus megerősítések épületszerkezetre és csővezetékre

Az AGNES projekt végrehajtásával párhuzamosan, egyfelől a korszerű nyugati biztonsági elvárásokhoz igazodva, másfelől pedig a külső környezeti hatásokra vonatkozó aktuális ismeretekre tekintettel szükség volt az atomerőmű biztonságának külső hatások szempontjából való felülvizsgálatára is. Bár ez a felülvizsgálat nem az AGNES projekt programjának keretében zajlott első eredményekről szintén [1] jelentésben számoltunk be. Ennek keretében felmértük az összes valószínűsíthető, a biztonságot veszélyeztető külső környezeti hatást. Vizsgáltuk az atomerőmű telephelyén lehetséges természeti eredetű veszélyforrásokat valamint a telephelyen és környékén végzett emberi tevékenységhez köthető veszélyeket. Nyilvánvaló volt, hogy az atomerőmű földrengésbiztonsága a külső környezeti hatásokkal szembeni biztonság kulcskérdése. Annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű telephelye Magyarország legkevésbé földrengésveszélyes helyén található a nyolcvanas évek végén végzett geológiai és szeizmológiai vizsgálatok eredménye szerint az atomerőmű veszélyeztetettsége nagyobb, mint ahogy azt a tervezése során feltételezzék. 1993-ban a földrengés veszélyeztetettség vizsgálatára és az erőmű megerősítésére egy átfogó, majd 10 évig tartó programot indítottunk. Ennek keretében végül sor került az atomerőmű telephelyére és tágabb környezetére vonatkozó komplex földtudományi értékelésre [2], a telephelyre jellemző mértékadó

földrengés meghatározására, ahogyan az a 2. ábrán is látható, valamint az annál ritkább földrengések jellemzőinek valószínűségi meghatározására [3]. Kidolgoztunk és alkalmaztunk egy olyan technológiai, megerősítési és minősítési koncepciót, amely biztosítja, hogy még a 10000 évenként egyszer előforduló rengés esetén is a reaktor leálljon, lehűthető és tartósan hűthető maradjon, és az aktivitás visszatartása biztosított legyen [4]. A koncepció két szakaszban valósult meg. A könnyen végrehajtható, legsürgősebb megerősítések még egy előzetes, felülbecsült földrengés-inputra 1994-1995-ben megtörténtek. Ekkor a kábeltálcák, a villamos- és irányítástechnikai keretek, szekrények, az akkumulátor-telepek rögzítésének ellenőrzése, illetve a főépület különböző helyiségeit elválasztó, nem szerkezeti válaszfalak állékonyságának ellenőrzése, illetve mindezek megerősítésének megtervezése és kivitelezése történt meg. A komoly előkészítést igénylő megerősítések tervezése és kivitelezése 1998-ban kezdődött és 2002 végéig befejeződött. Két ilyen tipikus megerősítést mutat a 3. ábra. Az elvégzett munka jellemzésére elég egy számot ismertetni: több mint 2500 tonna acélszerkezetet építettek be az erőmű megerősítésére. A feladat egyedülálló komplexitású volt, hiszen egy lényegében földregésre nem tervezett erőművet kellett egy jelentős megrázottságra megerősíteni és minősíteni. Ez a projekt a Paksi Atom-

erőmű legnagyobb, s másfél évtizedig tartó biztonságnövelő programja lett. A feladat megvalósíthatósága érdekében a szerkezetek és a rendszerek dinamikai számításának módszerét és a minősítési eljárást azok biztonsági és földrengés-biztonsági osztálya szerint differenciáltuk. Kombináltuk az atomerőmű tervezéshez előírt, szabványos módszereket és az újraminősítéshez kidolgozott elemzési és empirikus minősítési módszertant. A módszertan kiválasztását egyedülálló robbantásos kísérletekkel, próbaszámításokkal, numerikus kísérletekkel alapoztuk meg. A program végén valószínűségi biztonsági elemzés igazolta [5], hogy az elvégzett intézkedések a biztonság „szükséges és elégséges” szintjét eredményezték. A 2007-ben elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat pedig megerősítette, hogy a földrengésbiztonság megvalósítása megfelel az aktuális nemzeti és a nemzetközi normáknak.

Biztonságnövelő intézkedések Az atomerőmű biztonságának növelését célzó tevékenység 1986-ban, tehát még a 4. blokk üzembe helyezése előtt kezdődött. Kezdetben a szállító által javasolt intézkedések vizsgálata és megvalósításának előkészítése állt a tevékenység középpontjában, majd a biztonságnövelő intézkedések körét fokozatosan bővítettük és pontosítottuk a blokkok üzemeltetése során felismert


37

4. ábra: A biztonságnövelő program két fontos eleme: a kiegészítő üzemzavari tápvízrendszer áthelyezése védett épületbe valamint a hermetikustéri zsompszűrők beépítése

nem megfelelő megoldások értékelése valamint a külföldi erőművekből érkező üzemi tapasztalatok feldolgozása alapján. Az AGNES projekt során a feladatok listáját felülvizsgáltuk és azok prioritásait biztonsági jelentőségük alapján állapítottuk meg. Az 1996-ban befejezett első időszakos biztonsági felülvizsgálat megerősítette a rangsorolás helyességét, valamint az intézkedések végrehajtásához jogi keretet is adott. A biztonságnövelés terén folyó tevékenységünket a célokat tekintve az alábbiak szerint csoportosítottuk: n a berendezések igénybevételének csökkentése (pl. reaktortartály nyomás alatti hőütés kockázatának mérséklése); n a biztonsági berendezések megbízhatóságának növelése (villamos betáplálás, tűzbiztonság, védelmek diverzitása, a gőzfejlesztők üzemzavari tápvíz ellátása stb.); n a tranziens kezelés javítása (gőzfejlesztő kollektor törés kezelése, mesterséges feszmentesítés megszüntetése, stb.); n a konténment felülvizsgálata (a zsompok védelme, hidrogén kezelés, az épületszerkezet, a kábelezés és a műszerezés viselkedése extrém körülmények, stb.); n a földrengés-állóság növelése; n operátort támogató eszközök és eljárások, az operátori megbízhatóság növelése. Az intézkedési program 2002-ben befejeződött végrehajtása [6] jelentő-

38

2012/1-2 ■

sen javította az erőmű biztonságát, s egyúttal lehetőséget nyújtott a világban addig felhalmozott üzemeltetési tapasztalat hasznosítására is. A Paksi Atomerőmű biztonsága világszínvonalúvá vált, elérte a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonságának szintjét. A biztonságnövelő intézkedések eredményes végrehajtása egyúttal biztos alapot nyújtott a stratégiailag legfontosabb céljaink, a teljesítmény növelés és az üzemidő hosszabbítás megvalósításához.

Súlyos-baleset kezelési koncepció A korábban ismertetett, a tervezési biztonság javulását eredményező intézkedések megvalósítását követően sem maradt abba az atomerőmű biztonsági szintjének javítására irányuló elemző és műszaki tevékenység. A figyelem egyre inkább a kis valószínűségű, jelentősebb következményekre vezető tervezési alapon túli komplex üzemzavarokra és súlyos balesetekre irányult. Elkészült az atomerőmű biztonságának értékelése nagy radioaktív kibocsátások szempontjából [7]. Ez az értékelés lényegében egy kibővített 2. szintű valószínűségi biztonsági elemzés, ami egyaránt figyelembe veszi a blokkok teljesítmény üzeméből és a leállított állapotokból kiinduló összes olyan üzemzavart, amely valamilyen járulékos meghibásodás miatt zóna vagy üzemanyag sérülésre vezet és


következményei súlyosabbak, mint ami a tervezési üzemzavarokra megengedett. A vizsgálat kiterjedt a reaktoron kívüli jelentős radioaktivitást tartalmazó rendszerekre, így a pihentető medencére is. Az elemzés azon túl, hogy számszerűsítette az atomerőmű kockázatát lehetőséget adott olyan, a balesetek következményeit enyhítő eljárások kidolgozására, amelyek az alábbi három balesetkezelési funkció helyreállítására illetve baleseti körülmények közötti megvalósítására irányulnak: n olvadék hűtése; n radioaktivitás kibocsátásának mérséklése; n hermetikus tér szerkezeti integritásának megőrzése. A koncepció egyik fontos eleme a reaktorakna hűtővízzel történő elárasztása a hermetikus tér padlóján összegyűlt hűtőközeg segítségével. Ezzel lehet biztosítani a baleseti folyamat során a megolvadt aktív zóna hűtését és a reaktor tartályban tartását. A baleset kezelés másik kulcseleme a hidrogénkezelés. Az 5. ábrán látható 30 db nagyteljesítményű, passzív autokatalitikus rekombinátorpár segítségével biztosítható, hogy a súlyos baleseti folyamatban esetleg felszabaduló hidrogén mennyisége folyamatosan csökkenthető legyen, és ne alakulhassanak ki olyan robbanásszerűen lejátszódó folyamatok, amelyek a nagy nyomás miatt a hermetikus tér épségét veszélyeztetnék.

5. ábra: Egy rekombinátorpár a beépítési helyén a hermetikustérben valamint a rekombinátorban elhelyezett egyik palládium kazetta

A súlyos balesetek során az operátori beavatkozások, kezelések végrehajtásához szükség van egyes reaktorbeli, primerköri és konténment paraméterekre vonatkozó információkra. Ezért elengedhetetlen volt olyan súlyosbaleseti mérőrendszer és műszerezés kialakítása, amely a súlyos-baleseti körülmények (hőmérséklet, sugárzás, páratartalom) között is működőképes maradjon. A súlyos-baleset kezelés végrehajtásához, a mérőrendszer betáplálására és bizonyos létfontosságú szelepek működtetéséhez baleseti helyzetben az egyéb villamos betáplálási lehetőségek hiányában, az akkumulátorok lemerülését követően speciális, az udvartéren felállított mobil súlyosbaleseti dízelgenerátorokat kellett létesíteni. A súlyos-baleset kezelési intézkedések bevezetéséhez szükséges számos technológiai átalakítás már meg is valósult.

A célzott biztonsági felülvizsgálat A japán fukusimai atomerőmű balesetét követően az Európai Unió összes atomerőművében, így a Paksi Atomerőműben is a reaktorbaleset tanulságain alapuló biztonsági felülvizsgálatot hajtottak végre. Ezt a célirányos biztonsági felülvizsgálatot közkeletű szóval „stress-test”-nek nevezték. A hatósági elvárásokkal összhangban az általunk végrehajtott Célzott

Biztonsági Felülvizsgálat célja volt a Paksi Atomerőmű biztonsági tartalékainak újraértékelése a fukusimai súlyos reaktorbaleset azon tanulságainak fényében, amelyek a mai napig világossá váltak. Egyértelmű szándékunk volt azoknak az intézkedési lehetőségeknek a feltárása is, amelyek biztosítják, hogy a Paksi Atomerőmű egy a fukusimaihoz hasonló baleseti szituációban helytálljon, a jelenleginél nagyobb védettséget bizonyítson. A felülvizsgálat a Paksi Atomerőmű mind a négy reaktorblokkjaira kiterjedt, beleértve a pihentető-medencéket valamint a felülvizsgálat célja szempontjából fontos berendezéseket, létesítményeket, dokumentációt, műszaki és humán infrastruktúrát. A fukusimai baleset legfontosabb sajátsága az volt, hogy a részben a tervezési alapon túli természeti csapások olyan súlyos helyzetet is teremtettek, amilyent a tervezési alapon belüli események nem eredményezhettek volna. Ezzel összhangban a felülvizsgálat során három – egymástól nem független – kulcseseményt vizsgáltunk: 1) a villamos betáplálás tartós (több napos) elvesztése, 2) a végső hőelnyelő tartós elvesztése és 3) súlyos baleset miatt jelentős radioaktív kibocsátás, vagy extrém intenzitású sugárzási tér kialakulása és tartós fennmaradása. A határidőre végrehajtott felülvizsgálat a következő lépésekből állt:

Sorra vettük a fukushimia tapasztalatok alapján legsúlyosabbnak tekintett kulcsesemények előfordulásának lehetőségeit. Elemeztük a kulcsesemények előfordulásának lehetséges okait. Bemutattuk a kulcsesemények megelőzésének és elhárításának lehetséges módozatait. Vizsgáltuk, hogy milyen következményekre vezet, ha a kulcseseményeket nem sikerül megelőzni, vagy elhárítani. Értékeltük a kulcsesemények következményei telephelyi kezelésének módozatait. A Paksi Atomerőműben végrehajtott Célzott Biztonsági Felülvizsgálat [8] igazolta, hogy a Paksi Atomerőmű blokkjai teljesítik a tervezési alaphoz tartozó követelményeket, beleértve a belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait. Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben is jó. A vizsgálatok alapján rögzíthető volt, hogy a fukusimai tapasztalatok feldolgozása és a célzott biztonsági felülvizsgálat eredményei azonnali beavatkozásokat nem tesznek szükségessé. A felülvizsgálat emellett arra is rámutatott, hogy több lehetőség kínálkozik a tartalékok növelésére a kis valószínűségű, de a tervezési alapon túli terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat során különböző javító intézkedések lehetőségeit tártuk fel. A javító intézkedések négy különböző kategóriába sorolhatóak:


39

1) külső hatásokkal (földrengés, elárasztás) szembeni védettség fokozása, 2) kezelési utasítások módosítása, újak készítése, 3) meglévő és alternatív villamos betáplálási vagy hűtési lehetőségek biztosítása és

4) súlyos balesetek következmény csökkentése. A javító intézkedések végrehajtását követően a villamos betáplálás és a végső hőelnyelő valamint a pihentető medencék hűtésének tartós elvesztése csaknem lehetetlenné válik. Ezért a súlyos balesetek bekövetkezésének

valószínűsége az eddigi alacsony értékhez képest is radikálisan lecsökken. Az extrém külső események ugyan továbbra is okozhatnak károkat a telephelyen, de e károk biztonsági hatása jelentősen csökken. A több-blokkos balesetek esélye még a jelenlegi rendkívül kis értékhez képest is elhanyagolhatóvá válik.

[4] Földrengésbiztonsági Technológiai Átalakítások, Műszaki leírás, PA-00FTÁ-01/E/ Paksi Atomerőmű Rt., Paks, 1999. [5] Paks Seismic PSA, Summary of Results VEIKI Technical Report No. 22.52-921/7, Budapest, 2002. [6] Bajsz J., Elter J.: Jelentés a biztonságnövelő intézkedések végrehajtásáról,

Paksi Atomerőmű Rt., Fejlesztési és Elemzési Osztály, Paks, 2002. [7] A Paksi Atomerőmű biztonságának értékelése nagy radioaktív kibocsátások szempontjából, Zárójelentés, KFKI AEKI, VEIKI Zrt., Budapest, 2003. [8] Célzott biztonsági felülvizsgálati jelentés, Paksi Atomerőmű Zrt., Paks, 2011.

Felhasznált irodalom [1] A Paksi Atomerőmű biztonságának újraértékelése, Összefoglaló jelentés, AGNES projekt, Budapest, 1994. [2] Marosi S., Meskó A.: A Paksi Atomerőmű földrengésbiztonsága, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1997. [3] Földrengés kockázat meghatározás a Paksi Atomerőmű telephelyén, GeoRisk Kft, Budapest, 2000.

A paksi atomerőmű zrt. látogató központjának bejárata

40

2012/1-2 ■


Üzemi próba a Paksi Atomerőmű 2. sz. reaktorblokkja kiválasztott háziüzemi fogyasztóinak a Litéri Gázturbinás Erőműből történő ellátására Mottó: „A nagy rendszer-üzemzavarokat nem lehet teljesen elkerülni. A legtöbb, amit tehetünk, hogy csökkentjük fellépésük valószínűségét és megpróbáljuk korlátozni kiterjedésüket és időtartamukat. A katasztrofális üzemzavarok rendszerint a villamosenergia-rendszer szélsőségesen igénybevett, túlterhelt üzemállapotában lépnek fel és általában egy váratlan hiba indítja el a folyamatot. „ (Arun G. Phadke, [1.])

Lakatos Gábor, Pintér Tamás, Prikler László, Zerényi József*

Bevezetés A villamosenergia-rendszerek normál üzeme során és az előforduló különböző üzemzavari esetekben nagy fontossága van az erőművi blokkok stabil üzemének. Nagy rendszerüzemzavarok esetén előfordulhat, hogy a rendszerben üzemelő erőművi blokkok némelyike, esetleg többsége, külső hálózati feszültség nélkül marad. Ilyen esetekre való tekintettel vannak meghatározva a szükséges műszaki követelmények a villamosenergia-rendszerben az átviteli hálózathoz kapcsolódóan üzemelő erőművi blokkok számára (pl. háziüzemi terhelésre visszaszabályozás és az azzal való üzemelés képessége, „black-start” indulási képesség, kármentő diesel gépegységek megléte). A teljes feszültség kimaradással járó üzemzavarok esetén a rendszerirányító elsőrendű feladatai között szerepel a külső feszültség biztosítása a nagyerőművi blokkok számára. Különösen kiemelkedő fontossága van ennek

atomerőművek vonatkozásában. Ilyen esetekben a külső feszültséggel való ellátásnak két, vagy akár több irányból történő biztosítására is felkészülnek a rendszerirányítók és az atomerőművi személyzet. Jelen ismertetés áttekintést ad a 2011. július 2-ról 3-ra virradó éjszaka lezajlott, a Litéri Gázturbinás Erőmű blokkjának segítségével, és az ehhez kapcsolódó elkülönített hálózati útvonal felhasználásával megvalósított külső feszültség ellátási próbáról, amelynek keretében a Paksi Atomerőmű egyik reaktorblokkjának kiválasztott háziüzemi fogyasztóit sikerült ellátni külső villamos energiával. A üzemi próba megszervezése, előkészítése és lebonyolítása igen körültekintő munkát

igényelt a próbában résztvevő minden szervezettől és szakembertől. Jogos megelégedettséggel lehet megállapítani, hogy az üzemi próba minden fázisában igen magas szintű szakmai együttműködésre került sor.

1. Előzmények A fukushimai atomerőmű súlyos balesete ismételten ráirányította a figyelmet arra, hogy az atomerőművek egyik nagy kockázattal járó üzemzavara alakulhat ki az erőmű belső és külső villamos energia ellátásának egyidejű elvesztése esetén. A Paksi Atomerőmű ezt a kockázatot folyamatosan csökkenteni igyekszik.

1. ábra: A villamosenergia-rendszer üzemállapotai az ENTSO-e RGCE Policy-5 alapján

* Lakatos Gábor, osztályvezető, Paksi Atomerőmű Zrt. e-mail: [email protected] Pintér Tamás, osztályvezetőhelyettes, MVM GTER Zrt. e-mail: [email protected] Prikler László, egyetemi tanársegéd, SYSTRAN Mérnöki Szolgáltató Bt. e-mail: [email protected] Zerényi József, rendszerirányítási főmunkatárs, MAVIR ZRt. e-mail: [email protected]


41

2. ábra: Ellátási útvonal a külső villamos energia ellátási próbához

3. ábra: A hálózat mérésponti impedanciájának frekvenciafüggése (Első párhuzamos rezonanciafrekvenciák 117.5, ill. 126 Hz) 90 [pu] 75

60

45

30

15

0

0

50

100

150

(file liter_paks_black_start_resonance.pl4; x-var f) v:Z_INA

A Paksi Atomerőmű, a MAVIR ZRt.vel közösen 2005-ben egy üzemzavari külső betáplálási próbát végzett a Dunamenti Erőmű „black-start” indulásra képes gázturbinájától az atomerőmű 3. blokkjának egy 6 kV-os villamos elosztójáig. Az elvégzett sikeres próba alapján a kipróbált ellátási útvonal igénybevétele bekerült az atomerőmű újraindítási kezelési utasításába.

42

2012/1-2 ■

200 v:Z_INB

250

[Hz]

300

v:Z_INC

Az atomerőmű azonban fontosnak tartotta egy alternatív üzemzavari külső energiaellátás lehetőségének biztosítását és ennek a lehetőségnek üzemi próbával történő igazolását. A 2. blokk 2011. évi főjavításához kapcsolódóan merült fel, hogy a Paks-Litér 400 kV-os távvezetéket felhasználva a Litéri Gázturbinás Erőmű blokkjától kialakításra kerülő megtáplálási útvonalon történjen meg


az atomerőmű 2. blokkjának 6 kV-os villamos főelosztójára csatlakozó kiválasztott segédüzemi fogyasztók külső ellátása. A villamosenergia-rendszer (VER) lehetséges üzemállapotait az ENTSO-E kontinentális európai régiójára vonatkozó Policy-5 alapján az 1. ábra mutatja. Üzemzavar (emergency) esetében a VER üzemállapota jelentősen hat a szomszédos rendszer(ek)re. Ebben az állapotban a frekvencia, és az átviteli hálózat üzemi feszültség határértékei nem teljesülnek. Az állapotváltozók kívül kerülnek az elviselhetőség határán, emiatt a rendszer általános megbízhatósága veszélybe kerül. Lehetséges és előre előkészített intézkedések megtételét kell vállalni anélkül, hogy a szomszédos rendszerekre való kedvezőtlen hatás teljes mértékű megszüntetésének garanciája fennállna. Ilyen esetekben azonnali és hatékony intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a VER visszakerüljön az elviselhető működési feltételek közé. Ezen intézkedések tartalmazhatnak – a VER Védelmi Tervében (Defence Plan) megadott – kézi és

4. ábra: A Litéri alállomás 400/132/18 kV-os transzformátorának bekapcsolása a Litéri Gázturbinás Erőmű szigetüzemben működő gépegységére, a 10T jelű megszakítóval (A 2011. június 22-i előkészítő mérés regisztrátumai)

5. ábra: A Litéri alállomás 400/132/18 kV-os 250 MVA-es transzformátorának bekapcsolása a Litéri Gázturbinás Erőmű szigetüzemben működő gépegységére a 10T jelű megszakítóval (A június 22-i mérés körülményeinek számítógépi rekonstrukciója a modell paramétereinek pontosításához) a: Bekapcsolási áramlökés a transzformátor 120 kV-os oldalán mérve

a: Bekapcsolási áramlökés a transzformátor 120 kV-os oldalán mérve 900

900

[A]

[A]

600

600

300

300

0

0

-300

-300

-600

-600

-900

-900 0.25

0.30

0.35

0.40

0.45

0.50

0.55

0.60

0.65

(file TRBE_adf.adf; x-var X_(auto)) Ir Is It factors: 1 40 40 40

0.00

0.05

0.10

(file liter_paks_black_start_test_v4.pl4; x-var t) c:LT132A-LV132A

b: Fázisfeszültség a litéri 120 kV-os gyűjtősínen (a GT blokktranszformátor 120 kV-os oldalán)

0.15 c:LT132B-LV132B

0.20

0.25

[s]

0.30

0.25

[s]

0.30

0.12

[s]

0.14

c:LT132C-LV132C

b: Fázisfeszültség a litéri 120 kV-os gyűjtősínen (a GT blokktranszformátor 120 kV-os oldalán)

150

150 [kV]

[kV]

100

100

50

50

0 0

-50 -50

-100

-100 -150

-150

0.25

0.30

0.35

0.40

0.45

0.50

0.55

0.60

0.65

-200

0.00

0.05

(file liter_paks_black_start_test_v4.pl4; x-var t) v:TR132A

(file TRBE_adf.adf; x-var X_(auto)) Ur Us Ut factors: 1 1200 1200 1200

c: Fázisfeszültség az „A” fázisban (növelt időléptékben)

0.10 v:TR132B

0.15

0.20

v:TR132C

c: Fázisfeszültség az „A” fázisban (növelt időléptékben)

120 [kV] 80

120 [kV]

40

60

0

0

-40 -60

-80 -120

-120 -160 0.270

-180

0.296

0.322

0.348

0.374

0.400

0.02

0.04

0.06

0.08

0.10

(file liter_paks_black_start_test_v4.pl4; x-var t) v:TR132A

(file TRBE_adf.adf; x-var X_(auto)) Ur factors: 1 1200

automatikus beavatkozásokat, amelyek megakadályozzák a rendszerösszeomlást, és csökkentik az üzemzavar térbeli és időbeni kiterjedését, illetve annak átterjedését más rendszer(részek)re. Ezen intézkedések között szerepelhet ellenőrzött fogyasztói terheléskorlátozás vagy erőművi generátor kikapcsolás. Előfordulhatnak kaszkád jelenségek és a rendszer állapotának kedvezőtlen irányú megváltozása is {pl. frekvenciafüggő terheléskorlátozás (FTK működés), rendszerrészek lekapcsolódása}, de ezek nem jelentenek rendszerösszeomlást. Azonban a szükséges intézkedések elmaradása, nem elegendő hatékonysága, vagy nem időben történő foganatosítása eredményezhet stabiltás-vesztést és végső soron a rendszer egészének vagy egy részének összeomlását. Rendszerösszeomlás (blackout) az átviteli hálózat, illetve a VER olyan állapota, amit a feszültség szinte teljes hiánya jellemez. Ennek következtében a fogyasztói terhelés megszűnik, erőművi termelő egységek lekapcsolódnak vagy házi szigetüzemben működnek tovább. A rendszerösszeomlás lehet részleges

(amikor az együttműködő rendszer/ek/ egy részét érinti), de lehet teljes, az egész együttműködő rendszeregyesülésre kiterjedő. A VER nagy üzemzavarai esetén, és különösképpen a rendszerösszeomlást követő helyreállítás időszakában rendkívüli jelentősége van a korábban működő erőművi blokkok házi szigetüzemre kapcsolt stabil üzemének, ami lehetővé teszi a külső segítség igénybevételével történő (a szomszédos, megbízhatóan stabil üzemállapotban lévő energiarendszerekre támaszkodó) ún. „felülről építkező” (top down) rendszer-helyreállítás kiegészítését az intakt erőművi gépegységekre, illetve a „sötét indulásra” (black-start) képes erőművi blokkok felhasználásával megvalósítható „alulról építkező” (bottom-up) helyreállítási folyamatokkal. Ez utóbbi esetben a házi-szigetüzemi működőképesség, és a szigetüzemi szabályozási képesség megléte a kérdéses erőművi gépegységeknél alapvető fontosságú műszaki követelmény. A Paksi Atomerőmű vonatkozásában az elmúlt időszakban nem történt olyan

rendszerüzemzavar, amely kihatással lett volna az atomerőmű külső villamosenergia-ellátásának biztonságára. Annak érdekében, hogy az esetlegesen, ugyan nagyon kis valószínűséggel előforduló rendszerüzemzavar okozta külső feszültségvesztés következményei csökkenthetőek legyenek, az atomerőmű 2005-ben a rendszerirányítóval közösen sikeresen elvégezte a korábban említett üzemzavari külső betáplálási próbát a Dunamenti Erőmű „black-start” képes G2 (XV. jelű) gázturbinájának felhasználásával. A fentiekben vázolt okok miatt került megszervezésre - a Paksi Atomerőmű cégvezetésének kezdeményezésére - 2011-ben egy alternatív külső villamos betáplálási próba. A blokk 2011. évi főjavításához kapcsolódó üzemi próba során a Paks-Litér 400 kV-os távvezetéket felhasználva, a Litéri Gázturbinás Erőmű blokkjától került kialakításra egy megtáplálási útvonal, az atomerőmű 2. blokki 22AT-22BT transzformátorokon keresztül a 6 kV-os 22BA és 22BB villamos főelosztóig, amelyet a 2. ábra mutat.


43

6. ábra: A Paksi Atomerőmű 270 MVA-es (22AT) fő- és 15.75/6.6/6.6 kV-os háziüzemi (22BT) transzformátorának együttes feszültség alá helyezése a Litéri Gázturbinás Erőmű által táplált Paks - Litér 400 kV-os távvezetékről (Mérés pont a litéri 250 MVA-es transzformátor 120 kV-os oldalán)

7. ábra: A Paksi Atomerőmű 270 MVA-es (22AT) fő- és 15.75/6.6/6.6 kV-os háziüzemi (22BT) transzformátorának együttes feszültség alá helyezése a Litéri Gázturbinás Erőmű által táplált Paks-Litér 400 kV-os távvezetékről (Mérés a Litér-Paks 400 kV-os távvezeték litéri végpontján)

a: Fázisfeszültségek a litéri 250 MVA-es transzformátor 120 kV-os oldalán (x-tengely t[s])

a: Fázisfeszültségek a Paks-Litér távvezeték litéri végpontján (x-tengely t[s])

180

600

[kV]

[kV]

120

400

60

200

0

0

-60

-200

-120

-400

-180

0 1 (file PAKSTRBE.adf; x-var X_(auto)) Ur Us Ut factors: 1 1200 1200 1200

2

3

4

5

6

-600 0 1 2 (file 2_Paks_Trafo_BE.adf; x-var X_(auto)) Ur Us Ut factors: 1 2000 2000 2000

b: Fázisfeszültségek a litéri 250 MVA-es transzformátor 120 kV-os oldalán (növelt időléptékben)

4

5

6

b: Fázisfeszültségek a Paks-Litér távvezeték litéri végpontján (növelt időléptékben)

180

600

[kV]

[kV]

120

400

60

200

0

0

-60

-200

-120

-400

-180 0.60 0.64 (file PAKSTRBE.adf; x-var X_(auto)) Ur Us Ut factors: 1 1200 1200 1200

0.68

0.72

0.76

0.80

-600 0.96 1.00 (file 2_Paks_Trafo_BE.adf; x-var X_(auto)) Ur Us Ut factors: 1 2000 2000 2000

c: A litéri 250 MVA-es transzformátor 120 kV-os oldali fázisáramai. (x-tengely t[s])

1.08

1.12

1.16

600 [A]

[A] 1200

400

600

200

0

0

-600

-200

-1200

-400

-1800

0 1 (file PAKSTRBE.adf; x-var X_(auto)) Ir Is factors: 1 40 40

2

3

4

5

6

It 40

-600 0 1 (file 2_Paks_Trafo_BE.adf; x-var X_(auto)) Ir Is factors: 1 40 40

2

3

4

5

6

It 40

d: a Paks-Litér 400 kV-os távvezeték fázisáramai a litéri vezetékvégen mérve (növelt időléptékben, a regisztrátum a valós áramirány -1-szeresét mutatja!)

d: A litéri 250 MVA-es transzformátor 120 kV-os oldali fázisáramai (növelt időléptékben, a regisztrátum a valós áramirány -1-szeresét mutatja!) 1800

600

[A]

[A]

1200

400

600

200

0

0

-600

-200

-1200

-400

-1800 0.60 0.64 (file PAKSTRBE.adf; x-var X_(auto)) Ir Is factors: 1 40 40

0.68

0.72

0.76

0.80

It 40

A tényleges üzemi próbát megelőzte egy előzetes teszt üzem, amelynek során a MAVIR ZRt. felkérése alapján az MVM GTER Zrt. 2011. június 22én megvizsgálta a Paksi Atomerőmű kérdéses segédüzemi villamos berendezései ellátásának megoldási lehetőségeit a Litéri Gázturbinás Erőmű felhasználásával. A feladat végrehajtásának első lépése a GT saját házi szigetüzemi működésének próbája volt, valamint a tervezett ellátási útvonalban lévő Litér-i B jelű 400/132/18 kV-os transzformátor szekunder oldalról történő felgerjesztésének, illetve a kapcsolódó 18 kV-os oldali söntfojtó be/kikapcsolása hatásainak vizsgálata, és a tranziens folyamatok méréssel történő ellenőrzése. 2012/1-2 ■

1.04

c: A Paks-Litér 400 kV-os távvezeték fázisáramai a litéri vezetékvégen mérve

1800

44

3

-600 0.96 1.00 (file 2_Paks_Trafo_BE.adf; x-var X_(auto)) Ir Is factors: 1 40 40

Az előkészítés során a tervezett munkaprogram és a paksi üzemviteli program végrehajthatóságának modellezése is megtörtént a MAVIR ZRt. diszpécseri tréning szimulátorán, a próba lépésenkénti szimulálásával. Az elvégzett szimuláció alapján megállapításra került, hogy a terheletlen Litér-Paks 400 kVos távvezeték feszültségemelkedése a paksi végponton nem jelentős, illetve a rendelkezésre álló eszközökkel uralható. Az üzemi próba során az ellátási útvonalba eső feszültség alá kerülő hálózati elemek be- és kikapcsolási tranzienseinek előzetes vizsgálatát az EMTP szoftver felhasználásával, független szakértő végezte el. [2.] Ezen előzetes vizsgálat felhívta a figyelmet arra, hogy a villamos hálózati kapcsolási kép ki-


1.04

1.08

1.12

1.16

It 40

alakítása során, a már feszültség alatt álló berendezéseken rövid időtartamú, oszcilláló jellegű feszültségnövekedések és rezonanciás túlfeszültségek léphetnek fel. Ennek a jelenségnek az a magyarázata, hogy a kisterhelésű rendszereken a rezonanciafrekvenciák jelentősen eltérnek a normál üzemállapot mellett érvényes állapotjellemzőktől. Az analízis meghatározta a Litéri GT → az erőművi 132/15 kV-os 155 MVA-es géptranszformátor → az alállomási 400/132/18 kV-os transzformátor → a Litér-Paks 400 kVos távvezeték rendszer első párhuzamos rezonanciafrekvenciáját, amely a 117,5126 Hz sávba esett. A tranziens vizsgálat a tervezett üzemi próba egyes lépései szerinti sorrendben határozta meg és elemezte, az

8. ábra: litéri erőmű szigetüzembe kapcsolása

9. ábra: litéri erőmű, a 400/132/18 kv-os transzformátor bekapcsolása

10. ábra: litéri erőmű, a 400/132/18 kv-os transzformátor bekapcsolása

11. ábra: litéri erőmű, fojtó bekapcsolása

egyes hálózati elemeken bekövetkező rezonancia túlfeszültségek és bekapcsolási áramlökések várható értékeit. A Litéri Gázturbinás Erőmű szigetüzemi működőképességének (teljesítmény/frekvencia- és feszültségszabályozás) vizsgálatára egy sikeresen lezajlott előkészítő mérési program keretében került sor 2011. június 22-én. Az előkészítő mérési program lebonyolítása során regisztrált villamos mennyiségek alapján lehetőség adódott arra, hogy a számítógépi szimuláció pontosságát ellenőrizzük, és az EMTP szimulációs program paraméter beállításait pontosítsuk. Példaképpen a 4. ábrán közöljük a Litér alállomás 400/132/18 kV-os transzformátorának - a Litéri Gázturbinás Erőmű szigetüzemben működő gépegységére - a 10T jelű megszakítóval történt bekapcsolása során mért villamos mennyiségek időfüggvényeit. [2.] A számítógépes szimulációs modellben beállítva a 10T jelű megszakító pólusainak zárási pillanatát a mérés

során tapasztalt értékre, és feltételezve, hogy a 250 MVA-es Litér-i B jelű transzformátor remanens fluxusa mindegyik fázisban közel nulla értékű, a gyűjtősín-feszültség és a transzformátor bekapcsolási áramlökésének számított időfüggvényeit az 5. ábra mutatja [2.]. Az előkészítő próba bizonyította, hogy a Litéri Gázturbinás Erőmű alkalmas és képes csak a saját háziüzemi fogyasztóival történő tartós és stabil szigetüzemi működésre, és a próba során nem okozott zavart egy 400/120/18 kV-os transzformátor, továbbá egy 75 MVAr-os söntfojtó rá- és lekapcsolása sem. Az előkészítő program során regisztrált mennyiségek segítségével az EMTP modellezés validálása is megtörtént, ami alapvető fontosságú volt a tervezett üzemi próba alatt fellépő tranziens és rezonancia jelenségek nagy pontosságú meghatározásához. A sikeres előzetes teszt üzem, és a próbák alapján született meg a végleges

döntés a tényleges ellátási próba végrehajtásáról. A próba lebonyolítására minden érdekelt fél bevonásával részletes program készült, majd ennek alapján került megszervezésre és lebonyolításra az üzemi próba.

2. Az üzemi próba lebonyolítása Az üzemi próba – a hozzá kapcsolódó mérésekkel – 2011. július 2-ról 3-ra virradó éjszaka zajlott le, és a következő főbb részekből állt: n A Litéri Gázturbinás Erőmű indítása: az indítás párhuzamos üzemben történt, majd a 2. ábrán látható dT jelű 120 kV-os megszakító kikapcsolásával került a GT, a saját háziüzemi fogyasztásával szigetüzembe; n A hálózati útvonal kialakítása: a hálózati útvonal kialakítása a háziüzemi terheléssel járó GT-re szakaszonkénti rákapcsolással tör-


45

12. ábra: litéri erőmű, távvezeték bekapcsolása

13. ábra: litéri erőmű, a paksi 400/15,75 kv-os transzformátor bekapcsolása

14. ábra: litéri erőmű, a paksi 400/15,75 kv-os transzformátor bekapcsolása

15. ábra: litéri erőmű, generátor kapocsfeszültségei és árama

tént. A kapcsolások során ügyelni kellett a Litér-i B jelű transzformátor fokozatkapcsolójának állására (10-es állásban volt) a 120 kV-os oldal felőli bekapcsolás miatt; a 400 kV-os feszültségnek a Paks alállomásra történt megérkezése után a 3ÖT jelű 400 kV-os megszakító bekapcsolásával került feszültség alá a 22AT jelű főtranszformátor és a 22BT jelű háziüzemi transzformátor. Ezzel létrejött a külső ellátási útvonal és megkezdődhetett a fogyasztók rákapcsolása. n A kiválasztott háziüzemi fogyasztók rákapcsolása a külső ellátási útvonalra: a Paksi Atomerőmű személyzete a 2. blokk kiválasztott háziüzemi fogyasztóit 6 kV-os oldalon hat lépcsőben kapcsolta be a próba paksi irányítójának előzetes bejelentése után. A bekapcsolásra került fogyasztók: 3 db főkeringetető szivattyú (FKSZ: ~1,3 MW/db), 2 db tápszivattyú

46

2012/1-2 ■

(TSZ: ~1,8 MW/db) és 1 db hűtővíz szivattyú (KHSZ: ~3,2 MW). A bekapcsolt fogyasztókkal 10-15 perc stabil üzemet kellett fenntartani (összhangban a PA Zrt. Üzemviteli Programjával); n A háziüzemi fogyasztók egyszerre történt kikapcsolása és a hálózati útvonal, valamint a normál üzemállapot visszaállítása az átviteli hálózaton és a Litéri Gázturbinás Erőműben.

3. A próba tapasztalatai A program a kitűzött célt teljesítette. A korábban (2005. szeptember 11.) lepróbált Dunamenti Erőmű G2 (XV. jelű) gázturbina » Paksi Atomerőmű 3. blokk háziüzemi 6 kV-os elosztók külső villamos energia ellátási útvonal mellett rendelkezésre áll egy újabb kipróbált megtáplálási útvonal a Litéri Gázturbinás Erőműből. A GT jelenleg


ugyan nem rendelkezik „black-start” (autonóm) indítási képességgel (nincs, a teljes sötét állapotból történő GT indítást biztosító áramforrása), ennek ellenére a próba során bebizonyosodott, hogy az erőmű jelenlegi kiépítettségében is – az üzemelő teljesítmény/ frekvencia- és feszültség/meddőteljesítmény-szabályozókkal – alkalmas a Paksi Atomerőmű külső üzemzavari villamos betáplálásának biztosítására. A Litér alállomáson keresztül végrehajtott sikeres üzemi próba megnyitja a lehetőséget az E.On Gönyű Erőműből történő külső villamos energia ellátás vizsgálatára is, mert az E.On Gönyű Erőmű gázturbinájától kiinduló „black-start” indítási útvonal minden része – bár külön-külön, és nem egy időben – kipróbálásra került. A Litéri Gázturbinás Erőműből történt ellátási próba összes effektív időigénye kevesebb volt, mint másfél óra. Ez az időintervallum a Paksi Atomerőmű vonatkozásban a teljes

16. ábra: litéri erőmű, első terhelés (1,3 mw)

17. ábra: litéri erőmű, frekvencia szabályozás

18. ábra: litéri erőmű, teherledobás (7 mw)

20. ábra: litéri erőmű, távvezeték bekapcsolása

feszültségvesztéses üzemzavar bekövetkezése esetén, a szükséges külső villamos energia ellátási időigénynél kevesebb. Az EMTP modellvizsgálatok eredményei jól egybevágtak a valóságban lezajlott tranziens folyamatokkal. A távvezeték bekapcsolásakor a feszültségemelkedés mértéke minimális (3-4 %) volt. A tényleges tranziens folyamatokat elemezve megállapítható, hogy a paksi 22AT-22BT transzformátorok együttes bekapcsolásakor a feszültség pillanatértéke a névleges érték 2,5-szeresére is megemelkedett, és ekkor szakaszosan működésbe léptek a Paks-Litér távvezeték 400 kV-os túlfeszültségkorlátozói. A transzformátorok bekapcsolásánál a bekapcsolási áramlökés nem okozott indokolatlan differenciálvédelmi működést annak ellenére, hogy a bekapcsolási áramlökésben jelentős mértékűek voltak az alapharmonikusnál nagyobb frekvenciájú komponensek. A bekap-

csolási áramban azonban markánsan jelen volt a második harmonikus ös�szetevő, amely a szükséges reteszelést elvégezte. A transzformátorok bekapcsolásánál tapasztalható volt a lassan csillapodó rezonanciás jelleg, amely azonban nagymértékben csökkenthető, ha a megszakító bekapcsolásokat vezérelt módon végzik. Ennek alapján a vezérelt bekapcsolás kiépítése Pakson a blokki leágazások ÖT és BT jelű megszakítói esetében ajánlott, ezzel is csökkentve a „black-start” megtáplálás közben fellépő áram- és feszültség igénybevételeket. A 6. ábrán néhány érdeklődésre számot tartó, az üzemi próba során regisztrált villamos mennyiséget mutatunk be – nem a teljesség igényével. [2.] A Litéri Gazturbinás Erőmű gépegységén regisztrált villamos mennyiségek elemzése, az elvégzett tranziens analízis nem tárt fel jelentős túlfeszültség vagy túláram igénybevételt. A generátor gerjesztésszabályozója a

terheletlen távvezeték rákapcsolásából eredő meddőteljesítmény növekedést megfelelően kezelte. A paksi transzformátor bekapcsolásakor keletkező feszültség tranziens a generátornál nem okozott a megengedettnél nagyobb igénybevételt. A paksi háziüzemi fogyasztók bekapcsolásakor fellépő frekvencia tranzienseket (fmin = 49,78 Hz volt) a fordulatszámszabályozó automatikus és kézi üzemben is megfelelően kiszabályozta.

4. A Litéri Gázturbinás Erőmű blokkjának viselkedése a próba során A próba sikeres lebonyolításában a Litéri Gázturbinás Erőmű szabályozói viselkedésének kiemelkedő szerepe volt. Érdemes tehát részletesen áttekinteni a GT működését az üzemi próba során.


47

19. ábra

21. ábra

a: litéri erőmű, fojtó kikapcsolása

a: litéri erőmű, feszültség szabályozása

b: litéri erőmű, fojtó kikapcsolása

b: litéri erőmű, feszültség szabályozása

A gázturbinás blokk indításakor nem mutatkozott eltérés a gerjesztő berendezés működésében a felgerjesztésnél, illetve a szinkronozásnál a szokásos üzemviteli viszonyokhoz képest annak ellenére, hogy a szokottnál jóval gyengébb hálózatra történt a gép felcsatlakoztatása. A szigetüzembe történő kapcsolás (2. ábra dT jelű megszakítójával) során (8. ábra) kismértékű, rövid idejű feszültségemelkedés (fekete) volt tapasztalható a generátorkapcsoknál, amelyet a hálózat által igényelt hatásos (zöld) és meddőteljesítmény (piros) hirtelen csökkenése váltott ki. A hatásos teljesítmény igény 5 MW-ról 0,6 MW-ra csökkent, miközben a meddőteljesítmény 7 MVAr-ról közel nulla értékre változott. A feszültségemelkedést a gerjesztés-szabályozó kb. 0,5 s alatt kiszabályozta, ami megfelelt az előzetes várakozásoknak. A csúcsérték 15,02 kV körül volt, ami a 14,85 kV-os induló értékhez képest 1,1 % körüli emelkedést jelentett.

48

2012/1-2 ■

A litéri B jelű transzformátor bekapcsolása jelentős hálózati tranzienssel járt (9. ábra), amely a feszültség- és áramjelalakok jelentős torzulását, illetve átmenetileg megnövekedett hatásos(zöld) és meddőteljesítmény (piros) igényt okozott. A tranziens folyamat lezajlását követően a meddőteljesítmény igény 4,0 MVAr körüli értéken állandósult. A tranziens ideje alatt (10. ábra) a generátor kapocsfeszültségének (fekete, piros, és zöld görbék) átmeneti csökkenése volt tapasztalható, amelyet a gerjesztésszabályozó 1-1,5 s alatt szabályozott ki. A legalacsonyabb feszültség 14,0 kV értékű volt, amíg az induló feszültségérték 15 kV. Látható a felvételekből, hogy a feszültségcsökkenés 2/3-át 400 ms-on belül kiszabályozta a berendezés, és a tranziens nagy amplitúdója ellenére sem tapasztaltunk lengési hajlamot, illetve ellentétes irányú túllövést. A berendezés viselkedése megfelelt az előzetes várakozásoknak. [3.]


A litéri B transzformátor tercier tekercséhez csatlakozó söntfojtó bekapcsolását ismét jelentős hálózati tranziens követte (11. ábra), amelynek során minimális mértékű, átmeneti kapocsfeszültség (fekete) csökkenés volt tapasztalható. A gerjesztő berendezés a feszültségcsökkenést kevesebb, mint 1 s alatt szabályozta ki, ami megfelelt az előzetes elvárásoknak. A felvételeken lengésre való hajlam, vagy ellenirányú feszültség-túllövés nem figyelhető meg. A fojtó bekapcsolásával az igény (piros) 57 MVAr-ra növekedett, ennek következtében a gerjesztőáram (barna) és -feszültség (kék), a megelőzőnél magasabb értéken állandósult. Ezek az értékek a berendezés teljesítőképességének határain belüli (üzemi) értékek voltak. A Paks-Litér 400 kV-os távvezeték Litérről történő feszültség alá helyezése (12. ábra) éppen a várt 50 MVAr meddőteljesítmény-igény (piros) csökkenést eredményezte, amely 6-8 %-os, átmeneti feszültségemelkedést okozott a hálózati szi-

getben, de a gerjesztő berendezés 1 s-on belül kiszabályozta ennek az eltérésnek a döntő hányadát. A gerjesztőáramnak (barna) és a gerjesztőfeszültségnek (kék) az alacsonyabb értéken történő állandósulásáig megközelítőleg 1,5 s telt el. A paksi főtranszformátor és a háziüzemi transzformátor együttes feszültség alá helyezése (13. és 14. ábra) a vártnál kissé hosszabban elnyúló és harmonikus, illetve lengő komponensekkel erősen terhelt tranzienst okozott. Ennek ellenére a gerjesztő berendezés 0,6 s alatt kiszabályozta a megnövekedett meddőteljesítmény (piros) igény miatti enyhe feszültségcsökkenést (fekete). A tranziens folyamatok láthatóan nem zavarták meg a gerjesztő berendezés működését. A transzformátorok bekapcsolása után, kb. 1,3 s múlva éri el a generátor R fázisának feszültség csúcsértéke a maximumot, míg a másik két fázis feszültség csúcsértéke nem haladja meg a névleges értéket. (15. ábra.) A bekapcsolási feszültség tranziens kb. 6 s időtartamú. A transzformátor megszakító bekapcsolásának pillanatnyi fázishelyzetétől függően alakult ki a feszültségcsúcs, amely kedvezőtlenebb fázishelyzetű bekapcsolás esetén, az üzemi próba során mértnél némileg lehetett volna nagyobb értékű is. A próba során történt bekapcsolási fázishelyzetben, a maximális feszültségcsúcs a névlegeshez viszonyítva 136,5 % volt. A tapasztalt tranziens feszültség növekedés a generátor állórész tekercselés szigetelésére gyakorlatilag kockázatot nem jelent, hiszen a tekercselés vizsgálatai (próbatermi, rendszeres diagnosztikai vizsgálat) során a generátort a próba során jelentkezett túlfeszültségnél lényegesen nagyobb csúcsfeszültséggel vizsgálják. [3.] A terhelések fokozatos rákapcsolása során (16. ábra) a hatásos (zöld) és a meddőteljesítmény igény (piros) ugrások következtében beálló átmeneti, enyhe feszültségcsökkenéseket (fekete), illetve emelkedéseket a gerjesztő berendezés 0,5 s-on belül szabályozta ki. A felvételeken megfigyelhető, hogy minden egyes motorikus fogyasztó rákapcsolásakor a hatásos teljesítmény növekedését többszörösen meghaladó, átmeneti meddőteljesítmény-igény növekedés (piros) lép fel, amely a névleges fordulatszám elérése után megszű-

nik. A meddő igény lecsökkenésének tranziense lassúbb folyamat, mint a fogyasztó bekapcsolásakor tapasztalható tranziens, így az emiatti feszültségemelkedés is csak alig figyelhető meg a felvételeken. Ugyanakkor jól látható a gerjesztőfeszültség (kék) és gerjesztőáram (barna) alakulásában, hogy a gerjesztő berendezés megfelelően reagált. A frekvenciaszabályozás minőségét mutatja a 17. ábra. A terhelt időszak egy részében a sziget hálózati frekvenciája (sárga) átmenetileg egészen 49,78 Hz körüli értékig süllyedt, amelyre a döntően induktív, illetve motorikus fogyasztók a hatásos teljesítmény (zöld) enyhe csökkenésével, illetve a meddőteljesítmény-igény (piros) enyhe növekedésével reagáltak. A gerjesztő-berendezés működését nem befolyásolta a frekvenciának a névlegestől történő csekély mértékben történő eltérése. A paksi háziüzemi terhelés egy lépcsőben való lekapcsolását mutatja a 18. ábra. A 7,5 MW terhelés egyidejű lekapcsolása során keletkezett kisebb tranzienst a gerjesztő berendezés 0,5 s alatt szabályozta ki. A tranziens folyamat idején lengésekre való hajlam nem figyelhető meg a gerjesztő berendezés üzeménél. A Litér alállomás 18 kV-os söntfojtójának kikapcsolását a 19. ábra mutatja. Ezek alapján megállapítható, hogy a tranziens folyamat alatt a gerjesztés-szabályozó működésében lengésekre való hajlam nem figyelhető meg. Az üzemi próba folyamán szerzett egyéb tapasztalatok közül érdemes megemlíteni, hogy a Litér-Paks 400 kV-os távvezeték bekapcsolásától egészen annak kikapcsolásáig jelentős áramaszimmetria volt megfigyelhető a generátor kapcsainál (20. ábra). A gerjesztő berendezés működését az aszimmetria nem zavarta sem állandósult állapotban, sem a tranziensek idején. A berendezés képes volt a generátor kapocsfeszültségét az előírt, állandó értéken tartani, függetlenül az áramban jelentkező aszimmetria mértékétől. A feszültségek nagyságának alakulása az egész hálózati szigeten belül megfelelően befolyásolható volt a Litéri Gázturbinás Erőmű gerjesztő berendezése kezelőszerveinek segítségével. Erre a 21. ábra mutat egy példát.

A feszültség (fekete) megfelelően finom lépésközökkel volt emelhető, illetve csökkenthető, amelynek segítségével a paksi oldalon is beállítható volt a kívánt feszültség érték. Záró értékelésként elmondható, hogy mind a turbina frekvencia-szabályozója, mind a generátor gerjesztésszabályozója a próbák idején megfelelően működött. A hálózati tranziensekre adott válaszok megfeleltek az előzetes elvárásoknak. A gerjesztő berendezés az üzemi próba egyetlen hálózati üzemállapotában sem mutatott hajlamot feszültséglengésekre vagy túllövésre, a harmonikus tranziens összetevők, illetve az aszimmetriák nem zavarták meg működését és a terhelési viszonyok változásából eredő feszültségváltozásokat is rövid időn belül eredményesen kiszabályozta. [3.] A próba során elvégzett mérések alapján biztonsággal kimondható, hogy a Litéri Gázturbinás Erőmű gépegysége alkalmas a Paksi Atomerőmű segédüzemének külső ellátására. Amennyiben az Erőmű tényleges „black start” képességének kialakításáról szóló beruházási döntés megszületik, mindenképpen célszerű a gerjesztő berendezés modernizálása is, és annak kiegészítése a külső feszültség nélküli indítást segítő funkciókkal.

Felhasznált irodalom [1] Phadke, A r un G.: Power Line Communication for Defense against Catastrophic Failures of Complex I n t e r a c t ive Powe r N e t wo r k s; ISPL C 2 0 01, Lu nd Un ive r sit y, Malmo,Swedeen, April 4-6, 2001. [2] Prikler László: A Paksi Atomerőmű 2. számú reaktorblokkja háziüzemének ellátása a Litéri Gazturbinás Erőmű – Paks-Liter 400 kV-os távvezeték útvonalon; Ver.4.0, SYSTRAN Mérnöki Szolgáltató Bt., 2011. június 27. [3] ALSTOM HUNGÁRIA Zrt: Szakértői állásfoglalás a literi gyorsindítású gázturbinás erőművi blokk generátorának es gerjesztő berendezésének működéséről, a 2011. július 02-árol 03-ára virradó éjszakán elvégzett rendkívüli hálózati üzemállapoti vizsgálatok alapján. (2011. július 20.)


49

Turbinamonitorozó-rendszer felújítása a Paksi Atomerőműben 2011. évben az 1. blokkon megtörtént a régi turbinamonitorozó-rendszer felújítása, amely éves bontásban a többi blokkon is meg fog valósulni. A felújítást az Emerson Process Management magyar divíziója végezte. A szállító a saját termékpalettájából CSI 6500 néven futó rendszert szállított és épített be. A mára elavult eredeti orosz technológiára építő turbina rezgés és hőfok monitorozó rendszer kiváltását megkezdtük. A régi rendszer mára komoly karbantartási és üzemeltetési problémák mellett már nem hozta a tőle elvárható pontosságot. A bevezetendő új rendszertől alapvető elvárás volt, hogy a jelenlegitől pontosabb, szabványos értéket mutasson. Fontos szempont volt, hogy állapot információk gyűjtésével támogassa a karbantartói üzemeltetői és műszaki háttér munkáját, ezzel biztosítva, hogy egy hatékonyabb, célirányos karbantartás mellett legyenek üzemben tarthatóak a turbináink. Az új rendszer 242 méréssel biztosítja blokkonként a fenti igényeket és a korábbi tengelyelmozdulás védelem mellett ma már a rendszer csapágyrezgés növekedésre is védelmi jelet képez, kielégítve ezzel egy korábbi biztosító felülvizsgálás által meghatározott feladatot. Vezénylői- és a rendszert üzemeltető személyzet munkáját érintőképernyős monitorokkal, valamint új BSZG-s sémaképekkel is támogatja a rendszer.

Papp Zoltán*

1. Előzmények A Paksi Atomerőmű Zrt. közbeszerzési eljárás formájában megkezdte a turbinamonitorozó-rendszerének felújítását. Évenként 1-1 blokk kerül átalakításra. Jelenleg az 1. blokkon történt meg ez év májusában a felújítás. A korábbi turbinarezgés és elmozdulás mérő rendszer mára elavult, alkatrész utánpótlás nem volt megoldott. Jelző és feldolgozó rendszer nem szabványos értéket mutatott, több esetben indokolatlan jelzést produkált, az eddig alkalmazott papír-regisztrálós módszer utólag nehezen volt leolvasható és értékelhető. Alapvető célnak lett kitűzve, hogy a jelenlegi mérő rendszert egy ma korszerűnek tekinthető monitorozó rendszerre cseréljük. Ezzel csökkentve az érzékelő rendszer hibájából adódó téves turbina kiesések számát, valamint hogy megbízhatóbb és pontosabb mérési értékeket kapjunk, amelyet különösen indokoltak a teljesítmény növelés kapcsán megváltozott üzemi paraméterek is. További cél volt, hogy a turbina-generátor gépcsoportot, mint nagy értékű berendezést nagyobb megbízhatóságú rendszerrel kívánjuk megóvni egy rezgésnövekedésből eset* Papp Zoltán, vezető mérnök, Paksi Atomerőmű Zrt., Irányítástechnikai Műszaki Osztály e-mail: [email protected]

50

2012/1-2 ■

legesen bekövetkező meghibásodástól. Elvárás volt az is, hogy diagnosztikai információk gyűjtésével, elemzésével tervezhetővé váljon a turbina-generátor gépcsoport célirányos karbantartása, illetve biztosítsa a berendezés öregedéskezeléséhez szükséges alapvető állapotinformációkat.

2. Érzékelő hálózat kialakítása Turbina gépcsoportonkénti érzékelők kialakítása n Egységes

rezgésgyorsulás érzékelő került minden turbina-generátor gépcsoportra, 8 csapágybakon, 3 irányban, irányonként önálló érzékelőkkel, gépcsoportonként 24 db érzékelő (1. ábra). n A forgógépes gerjesztővel (FG) rendelkező generátoroknál a hajtómű és a gerjesztő gép csapágyaira is ki kellett terjeszteni a diagnosztikai érzékelést, 4 csapágybakon, három irányban (statikus gerjesztő van 8-ból 2 gépen), forgógépes gerjesztős turbina-generátor berendezés csoportonként további 12 érzékelő. n A turbina nagynyomású házának relatív elmozdulás mérése, gépcsoportonként 1 érzékelővel lett kiépítve.


n A

turbina kisnyomású házainak relatív elmozdulás mérése, gépcsoportonként 1 érzékelővel lett kiépítve. n A turbina nagynyomású házának abszolút elmozdulás mérése, gépcsoportonként 1 érzékelővel lett kiépítve. n A tengelyelmozdulás mérés 3 érzékelővel lett kiépítve. n A tengelyforgás = turbina fordulatszám érzékeléséhez ki kellett építeni impulzusadót, gépcsoportonként 1 érzékelővel, plusz szolgáltatásként külső kapcsolati lehetőség lett biztosítva pl. helyi diagnosztizálási céllal (2. ábra). n 8 csapágyra radiális irányban érintésnélküli tengelymozgás mérő érzékelők kerültek, X-Y jeladó párok formájában, amelyekkel relatív tengelyhelyzet figyelést (orbit) lehet megvalósítani. Az 1-2, illetve 7-8-as csapágyakra 2 pár érzékelő, míg a középső 3-6 csapágyakra 1 pár érzékelő került beépítésre, ez gépcsoportonként 24 érzékelőt jelent (3. ábra). n Nagynyomású ház fémhőfok mérés, gépegységenként 8 érzékelővel lett kiépítve. n Gyorszáró ház hőfokmérés, gépegységenként 6 érzékelővel lett kiépítve. n Csapágy utáni olajhőfok mérés, gépcsoportonként 8 érzékelővel lett kiépítve. n Szegmens csapágyhőfok mérés turbinánként 16 érzékelővel lett kiépítve.

n 1-8

csapágy fémhőfok mérés csapágyanként 2 érzékelővel lett kiépítve.

Összesen egy turbógépről 121, azaz blokkonként 242 mérést dolgoz fel az új rendszer. A teljes átalakítást követően a 4 blokkra közel 1000 érzékelő, azaz 944 db kerül beépítésre. Rezgésméréseknél alapvető filozófiaváltás volt, hogy a korábbi amplitúdó alapú mérésről ma szabványosnak tekinthető sebesség alapú mérésre kívántunk áttérni. Ehhez meg kellett határozni az új filozófia szerinti védelmi értekéket is. Ugyancsak filozófiai váltás volt, hogy a korábbi tengelymozdulás jelet, amely egyben ugyancsak berendezésvédelmi jel a korábbi 1 érzékelőről a megbízhatóbb működés miatt 3 érzékelős mérésre alakítottuk át, így biztosítva az erőműben elfogadott 3/2 védelmi működést és egyben az üzemközben tesztelhetőség lehetőségét is. Méréstechnikai oldalról a legnagyobb újdonság az un. „orbit”, azaz relatív tengelymozgás mérés bevezetése. Ez a mérés teljesen új mérésként jelent meg az erőműben. A mérés azért került kialakításra, mivel a rezgés alapú meghibásodások a siklócsapágy közvetlen közelében sokkal hamarabb detektálhatók, mint a klasszikus csapágybakra épített rezgésméréseknél. Éppen ezért, hogy minél közelebb kerüljünk a mérendő eszközhöz, azaz magához a tengelyhez, ezért komoly gépészeti átalakítással a siklócsapágyakba került beépítésre az érzékelő. Az átalakításnál természetszerűleg a turbina ukrán (harkovi) főkonstruktőrével egyeztetni kellett a csapágyak mechanikai szilárdság várható változásai és olajhűtési változások miatt. Az orbit érzékelők beépítése a korábbi rezgés alapú meghibásodás mellett még egy –az erőmű életében számos alkalommal jelentkező – problémára tud információt biztosítani, az un. siklócsapágy bebillenésre. Ezen jelenség monitorozhatóságának céljából került dupla érintkező pár a kritikus csapágyakra. Jelenleg ez a mérés csak informatív jelleggel működik. Célunk hogy egy hosszabb üzemeltetésből származó tapasztalatok alapján megvizsgáljuk, hogy a csapágyrezgés védelemről áttérünk-e a tengelymozgás alapú védelemre, amelyet a nemzetközi szakirodalom is javasol.

1. ábra

2. ábra

3. ábra: Beépített orbit érzékelő a csapágyban

3. A Rendszer strukturális felépítése A rendszer specifikációk meghatározásánál alapvető filozófiai kérdés volt, hogy az eddigi amplitúdó alapú rezgésmérésről át kívántunk térni a sebesség alapú rezgésmérésre. Az átalakított rendszer a generátor relétér helységben gyűjti össze a mért adatokat, majd a gyűjtésért felelős úgynevezett mérőkeret elvégzi a mérések hihetőség vizsgálatát, illetve a natív mérési értékeket átváltja dimenzionált mérési értékre. A mérési értékek, illetve a programozott logika alapján képzi a rendszer a korábbi „Tengelyelmozdulás növekedés” jel mellett az új rendszer által most bevezetésre került „Csapágybak rezgésnövekedés” védelmi indító jeleit. A védelmi jelek huzalozottan kapcsolódnak a meglevő turbinavédelmi rendszerhez. Ugyancsak huzalozott formában szolgálja ki a blokkvezénylői tablójelzéseket is. Megbízható stabil működésért saját szünetmentes áramforással rendelkezik a rendszer, amely akár 8 órás teljes feszültség kiesés ese-

tén is működőképes marad ellátva a berendezés védelmi feladatait. A rendszer egyszerre szolgál ki védelmi és diagnosztikai funkciókat. Az érzékelőktől érkező jeleket a védelmi oldal fogadja, majd a jelek egy optócsatolón keresztül érkeznek meg a diagnosztikai oldalra. A mérési értékeket oldalanként külön-külön feldolgozó egység dolgozza fel és külön-külön Ethernet alapú redundáns kommunikációs úton juttatja el a célállomásaik felé. Ezzel a megoldással a diagnosztikai oldal teljes mértékben visszahatás mentes a védelmi oldal irányába, ez által növelve a megbízhatóságát. A hálózat tervezésénél kiemelt figyelemmel voltunk a blokkok teljes függetlenségére, azaz minden blokk teljesen autonóm üzemmódban működik egymáshoz képest. Védelmi oldal kialakítása: n 19” rack kivitel, n működés közben cserélhető kártyák, n Max. 12 db kártya, n Független 2-Csatornás, Mikro-processzor alapú egységek,


51

1. táblázat: Érzékelő hálózat kialakítása Érzékelők 1 Turbogépcsoporthoz – Forgógépes gerjesztővel [DB]

Érzékelők 6 Turbogépcsoporthoz – Forgógépes gerjesztővel [DB]

Érzékelők 1 Turbogépcsoporthoz – statikus gerjesztővel [DB]

Érzékelők 2 Turbogépcsoporthoz – statikus gerjesztővel [DB]

1

Rezgésgyorsulás érzékelő

24

144

24

48

192

2

Forgógépes gerjesztő

12

72

0

0

72

3

Tengelyforgás érzékelő

1

6

1

2

8

4

Turbina nagynyomású ház – Relatív elmozdulás mérés

1

6

1

2

8

5

Turbina kisnyomású ház – Relatív elmozdulás mérés

1

6

1

2

8

6

Turbina nagynyomású ház – Abszolut elmozdulás mérés

1

6

1

2

8

7

Tengelymozdulás mérés 3 érzékelővel

3

18

3

6

24

8

Relatív tengelyhelyzet figyelés Orbit (1-6 csapágy, EX 7-8 csapágy)

24

144

24

48

192

Csapágyhőfok mérés

32

192

32

64

256

Nagynyomású ház – fémhőfok mérés

8

48

8

16

64

Gyorszáró ház hőfokmérés

6

36

6

12

48

Csapágy utánai olajhőfok mérés

8

48

8

16

64

121

726

109

218

944

9 10 11 12

(1, 2, 3, 4 csapágyak)

Összesen:

4. ábra: turbinamonitorozó-rendszer séma

Turbina védelmi helyiség

Diagnosztikai helyiség

Számítógép terem

Jelmagyarázat Diagnosztikai hálózat Technológiai hálózat Huzalozott hálózat Menedzsment hálózat

52

érzékelők összesen [DB]

2012/1-2 ■


Blokkvezénylő

n

Rezgés érzékelők közvetlen csatlakozása a hátsó panelre, n Galvanikusan leválasztott kimenetek, n Modbus TCP kapcsolat más rendszerekhez (BSZG, JM04 sémamegjelenítő PC) Diagnosztikai oldal kialakítása: n 1 Központi Processzor kártya n Duális Soros vagy Ethernet kapcsolat (Modbus Protokoll) a központi adatgyűjtő szerver irányába. n 16 MB Memória n 100 GB (100 óra) merevlemez n Kevesebb mint 100ms reakcióidő n Spektrum analízis 0,5 – 40kHz tartományban A védelmi oldal szolgálja ki információval a BSZG-t, valamint a vezénylőben turbinánként kiépített séma megjelenítő PC-ket is (korábbi papiros regisztrálókat váltotta ki), amelyek a könnyebb kezelhetőség miatt érintőképernyős felépítésűek. Elsődleges feladatuk a pillanatnyi mérési értékek megjelenítése számszerű és bargraphos formában is, illetve 24 órás trendeket képes mutatni minden mért értékről. Másodlagos funkciói az irányítástechnikai személyzet felé a hibadiagnosztizálás elősegítése. Azaz képes megjeleníteni a rendszer számos hibáját, úgy mint konkrét érzékelő-, mérőkártya-, rack-, betáplálási-, és kommunikációs hibák. Így a fellépő hibák esetén az irányítástechnikai személyzet már jó támponttal rendelkezik a hiba feltárásához és elhárításához. A diagnosztikai oldal szolgálja ki a monitorozó rendszer központi adatgyűjtő szerverét, amely 10 évnyi adatot képes eltárolni és egyben adatokat biztosít a diagnosztikai munkaállomásnak. A turbinamonitorozó-rendszerek jeleinek becsatolására a TCP/IP felett működő Modbus protokoll (Modbus Over Ethernet) történt a BSZG EXTA szerverpárján keresztül redundáns módon. A megoldás előnye a jóval kisebb kábel mennyiség alkalmazása.

4. a Diagnosztikai munkát támogató funkciók Az átalakítás kezdeményezésekor az egyik legfontosabb szempont volt, hogy a korábbi ciklikus, azaz preventív karbantartási munkáról a turbina karbantartásnál át lehessen térni idővel

5. ábra

6. ábra:

7. ábra

védelmi oldal

az állapotfüggő karbantartásra. Ehhez szükséges a berendezés állapotának, öregedési folyamatokból adódó hibáinak pontos monitorozására. Ezt a feladatot, csak olyan adatgyűjtő-, elemző rendszer beépítésével lehet elvégezni, amely információi alapján az erőmű diagnosztikai szakemberei képesek a gép üzemszerű és tranziens jellegű működése alatt is értékelni a gép pillanatnyi állapotát és a monitorozható folyamatok alapján becsléssel tudjanak élni a gép rendelkezésre állásával kapcsolatban. Ez által tervezhetővé válik a gép karbantartása, valamint az adatok elemzése lehetővé teszi a korábbi rendszerhez képest hibák korábbi detektálhatóságát, elkerülve a nem kívánt gépleállásokat. A feladatot a telepített rendszer Szenzorokból bejövő jelek monitorozása prediktív diagnosztika céljából feldolgozza mintavételezése a gyors

diagnosztikai oldal

változások detektálásnak érdekében 40kHz fmax, iletve 6400 sor spektrális felbontás. Ezt alap esetben 8,3 ms/csatorna - mintavételi idővel éri el. A nagysebességű feldolgozással tehát biztosított az online trend valós idejű kijelzései. A gyűjtött mérési értékek először a generátor relétérben elhelyezett adatgyűjtőbe kerülnek, majd onnan hálózatos úton a BSZG teremben létesített központi turbinamonitorozó szerveren kerülnek archiválásra. A diagnosztikai szakembereknek egy önálló terminál lett kiépítve ahol a szerver által gyűjtött online és offline információt elérve speciális szoftvereket futtatva képesek elvégezni a turbina állapotmonitorozásához szükséges szakmunkát. Az érzékelők által mért spektrum jelenként 24 frekvencia sávra osztható, melyekhez különböző határértékek rendelhetők. Az így kapott paramé-


53

8. ábra: A rendszer diagnosztikai képességei

9. ábra: Az adatok megjelenítése vízesés és akár kaszkád diagramok segítségével történhet

10. ábra: Tranziens állapotok monitorozása

terek automatikusan megjeleníthetőek trendben. A 24 frekvenciasávban különböző határértékeket beállítva legalább 2 szintű „referencia spektrumot” kaphatunk – a hibák szintjének számításával és trendelésével. A valós védelmi működésnél részletes elemzéseket követően lettek meghatározva az alarm határértékek, amelyek alapján könnyebben megállapíthatók az egyes mechanikai meghibásodások mint pld. kiegyensúlyozatlanság, stb… A rendszer megjelenítő szoftvere AMS Suite Asset Graphics, amely képes: n a gépek és gépállapotok megjelenítésére, n hisztorikus és online trendek megjelenítése, n csatlakozási lehetőséget biztosít több adatforráshoz, mint rezgésparaméterekhez és folyamatparaméterekhez is egyaránt,

54

2012/1-2 ■

n értesítési

csomagok állíthatók be alarmokra és eseményekre, amelyet a rendszer akár e-mailben képes lenne a címzetteknek eljuttatni. Meg kell jegyezni, hogy ezen funkció alkalmazásától eltekintettünk, mivel nem kívántuk hálózatbiztonsági okok miatt a TSZH és informatikai hálózatunk összekötését kivitelezni.

Tranziens adatok gyűjtésénél fontos hogy a mintavételezés még sűrűbb legyen a normál üzemhez képest. Ezt egy un. tranziens monitor funkció teszi lehetővé. Amely a gép állapotában bekövetkező változáskor automatikusan indul el. Ilyen tranziensek: n gépindulás, n gép leállás, n jelentős terhelésváltozás. Tranziens állapotban a valós idejű adatok gyűjtése a gép indításakor


és leállításakor - frissítési idő 0,2ms. Tranziens állapot nem korlátlan hos�szúságú, hiszen a normál üzemállatban is jelentős adatforgalom, ez tranziens állapotban még magasabb, ezáltal még nagyobb adattárolásra lenne szükség. Figyelembe véve a turbináink működtetési szokásait tranziens állapotnak 100 óra tranziens idő lett figyelembe véve. Ebben az üzemmódban folyamatos hullámforma rögzítés történik párhuzamosan minden mérési csatornán. A kívánt mérési pontosság és felbontás érdekében a mintavételezési frekvencia 2 kHz (másodpercenként mérésenként ez 2000 mintavételt jelent), a mintákat 2800 sor spektrális felbontásban méri a rendszer, illetve így is kerül az adatrögzítésre. Orbit megjelenítése A korábban már említett új mérés a tengelymozgás, azaz orbit mérés di-

11. ábra: X-Y tengelyelmozdulás érzékelő párok orbit jeleinek megjelenítése (amplitúdó és fázisszög kijelzése élő módban)

agnosztikai oldalon is megjeleníthető. Az ábrán látható képernyő segítségével elvégezhetőek az orbitmérésnél említett elemzések.

5. Védelmi működés és elsődleges megjelenítés A rendszer védelmi működéséért alapvetően az M105 generátor relétérben elhelyezett mérésadatgyűjtő és feldolgozó keret a felelős. A mérésadatgyűjtő gyűjti az érzékelőktől érkező jeleket. A jelek hihetőség vizsgálata után képzi a védelmi indító jeleit. Úgy mint: n tengelymozdulás védelem, n csapágybak rezgés védelem. A tengelyelmozdulás védelem korábban is élő berendezés védelmi jel volt, azonban amíg korábban 1/1 logikájú volt, ezzel ellentétben az új rendszerrel áttértünk a (erőműben is elfogadott) 3/2 védelmi logikára. Ez nagyobb megbízhatóságot tesz lehetővé, illetve lehetőséget biztosít a régi rendszerrel szemben a védelmi logika és érzékelők üzem közbeni béníthatóságára. A csapágybak rezgés védelem új védelmi jel, korábban csak mérés

volt, de automatikus gépleállás nem történt ezen mért jelek alapján. A védelmi logika úgy lett kialakítva, hogy egy csapágyra a háromirányú (axiális, vertikális, horizontális) rezgésből legalább kettő elérje a védelmi szintet, valamint bármely szomszédos csapágynál is fennálljon legalább a 3 irányból 2 irányban a védelmi érték. Természetesen a személyzet már egy csapágy egyetlen érzékelőjének előjelzési vagy védelemi értékéről is információt kap mind tablójelzés, mind a későbbiekben bemutatandó sémamegjelenítő PC-n illetve akár a BSZG-n keresztül is. Ez esetben operatív döntés szükséges arról, hogy mi a teendő az ismerté vált gépállapot tekintetében. Az új védelem bevezetése azért volt indokolt, mivel ezzel a megoldással megóvható a nagy értékű gépegység egy esetleges mechanikai rezgésnövekedésből adódó meghibásodástól, másrészt eleget lehetett tenni egy korábbi biztosítói felülvizsgálat kritériumának, amely ajánlást tett egy ilyen irányú automatikus védelemi jel kiépítésére. Mindkét védelmi jel redundáns módon huzalozott formában jut el a turbina védelmi tábla felé, de mindegyik jel csatornánként függetlenül bénítható

esetleges műszaki hiba, vagy épp időszakos tesztek esetén. A mellékelt képen is jól látható hogy a csapágybak rezgés védelem még mindkét csatornán jelenleg bénítva van, tehát az automatikus gépleállás jelenleg nem hajtódna végre. Ennek oka, hogy a rendszer még próba üzem alatt van és a rendszer megbízhatóságának vizsgálata folyik. Ezzel a konzervatív megközelítéssel elkerülhető az esetleges rendszerhibából adódó téves gépkiesés. A próbaüzem lezárást követően értékeljük ki a rendszer működését és döntünk az új védelemi jel élesíthetőségéről. Az adatgyűjtő rack felelős egyben az operátori tablójelzések képzésére is. A tablók felé ugyancsak huzalozott megoldással történt meg a kiépítés, illeszkedve a jelenlegi tabló működtetési villamos logikához. Elsődlegesen tablójelzéseken keresztül értesül a személyzet a bekövetkezet technológiai paraméterek változásáról, előbb előjelzési, majd vészjelzési értékeiről is. A Technológiai paraméterek mellett kiépítésre került egy a monitorozó rendszer saját hibája esetén képzett jellel is „Turbinamonitorozórendszer hiba” néven. Ez tablójelzés ugyan gyűjtött hiba, de arra alkalmas,


55

12. ábra

13. ábra: JM04 séma megjelenítő főképernyő

14. ábra: 1-8 csapágy „orbit” mérései számszerű formában

15. ábra: 1-8 csapágy „orbit” mérései bargraph-os formában

hogy azonnal felhívja az operátor figyelmét hogy a rendszer rendelkezésre állása már nem 100%-os, tehát intézkedést foganatosíthat a rendszert üzemeltető szervezet felé. A rendszer fejlett öndiagnosztikáját kihasználva a szakszemélyzet már a vezénylőben elhelyezett un. sémamegjelenítőn, vagy akár a BSZG-n részletes információkat kap a hiba forrásáról, lecsökkentve így az elhárításhoz szükséges időt. Ennek részletes bemutatása a következő pontban történik.

6. Másodlagos megjelenítés, vezénylői sémamegjelenítővel Az előzőekben ismertetett elsődleges tabló megjelenítés mellett ki lettek

56

2012/1-2 ■

alakítva másodlagos megjelenítési helyek. Ezek a követekzők: n BSZG sémaképek, n JM04 sémamegjelenítő panel PC. A két másodlagos megjelenítőnél kiemelt szempont volt a lehető legteljesebb hasonlóság biztosítása, hogy az operátorok munkáját minél egyszerűbben elsajátíthatóan szolgáljuk ki a telepített rendszer. A BSZG funkcionalitásban csak megjeleníti azon információkat amelyeket a JM04 sémamegjelenítő is megjelenít, de a BSZG már nem alkalmas többszintű jogosultság melletti nyugtázásra. A JM04 panelen elhelyezett sémamegjelenítő PC-nél a könnyebb operátori kezelés végett egy 19”-os érintőképernyős PC-t került elhelyezésre strukturált képernyőkkel.


A sémamegjelenítő főképernyőjén a turbina-generátor gépegység sematikus vázlata látható. Alapesetben szürke háttérrel fekete kontúrral az ábrán is látható módon. A képernyő dinamizálhatóságát kihasználva hiba esetén az érintett gépegység rész és a hozzá tartozó mérési csoport gomb szürkéről sárgára, illetve pirosra vált, attól függően, hogy előjelzési, vagy védelemi értékre módosul egy hozzátartozó mérési paraméter. A dinamizált nyomógombokon keresztül lehet eljutni az egyes mérési jelekig. Az alsó státusz sorban (bármely képernyőn állva) a következő információkat és lehetőségeket kaphatóak: n látható hogy esetleges védelmi jel esetén mire történt védelmi működés (tengelyelmozdulás, rezgésnövekedés) n Vészjelzés és Előjelzés nyomógombok pirosra, illetve sárgára szineződnek el ha valamely technológiai paraméter

16. ábra: Régi papír regisztrálós megjelenítő

19. ábra: Zoom-olt trendek

eléri az előjelzési, vagy vészjelzési értéket. Ez esetben a gombra klikkelve rögtön a kérdéses paraméter méréscsoport ablakára érkezünk. Ott látható, hogy mely paraméter, vagy épp paraméterek emelkedtek meg és jogosultság függően elvégezhetőek a szükséges nyugtázások. n Rendszerhiba esetén a rendszerhiba gomb pirosra vált, arra klikkelve a monitorozó rendszer rendszer séma képernyőjére érkezünk. Felső státusz sorban (bármely képernyőn állva) a következő információkat és lehetőségeket kaphatóak: n látható hogy mely felhasználó van bejelentkezve, n elvégezhető a különböző jogosultságokat biztosító bejelentkezések, n gyár szimbólumú gombra klikkelve bármely képernyőről vissza lehet térni a főképernyőre. 5 szintű jogosultság lett beállítva a csak betekintői jogtól, a teljes jogosultságot jelentő rendszergazdai jogosultsá-


17. ábra: Új digitális sémamegjelenítő


gig. Ezzel a megoldással más joga van a turbina operátornak és más a monitorozó rendszert üzemeltető szakembereknek is. Technológiai paramétereket csoportosítva lehet a főképről elérni. Megjelenítésükre natív számformátumú és bar-graphos megjelenítést is biztosít a rendszer, amely segítségével vizuálisan jobban áttekinthető egy összefüggő jelcsoport. A fenti mintaképernyőkhöz hasonlóan került kialakításra az összes mérés megjelenítése, amit a rendszer gyűjt. Méréscsoportonként került elhelyezésre egy trendhívó gomb, amelyre klikkelve a csoporthoz tartozó (maximum 8 mérés) 24 órás trendje válik láthatóvá. Az alábbi példán látható hogy a régi papiros regisztrálóhoz képest sokkal áttekinthetőbb az új digitális trendek. A trendek grafikusan és akár Excel formában is elmenthetőek külső adattárolóra akár utólagos elemzés céljából is. A két ábrát összevetve látható hogy az új rendszer áttekinthetőbb könnyebben leolvasható. A pontosabb leolvasás érdekében beépítésre került egy zoom-

olási lehetőség is, amit érintő képernyőn egy kézmozdulattal (kívánt rész kijelölésével) el is lehet végezni tetszőleges mélységig akár több lépésben. Turbinamonitorozó-rendszer üzemállapot és meghibásodás képernyői A fent bemutatott technológiai paramétereket áttekintő képernyők mellett elkészült a rendszer üzemeltetőket támogató képernyő is. A rendszer hiba képernyőn keresztül dinamizáltan az alábbi rendszerhibákat lehet detektálni: n betáplálási hibák, n kommunikációs hibák, n Modulon belüli hibák (az érintett modulra klikkelve) n kártya hiba, n csatorna hiba, n mérőkör vagy érzékelő hiba A megoldás kiemelkedő előnye, hogy hiba információk ismeretébe gyorsabban el lehet kezdeni a hibaelhárítást.


57

Hangsúly a vasút-korszerűsítésen az ovit-nál Az OVIT felkészült a felsővezeték-szerelési projektekre Az OVIT ZRt., az MVM Csoport tagjaként, Magyarország energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körű létesítő, kivitelező vállalata. A nagy hagyományokkal rendelkező cég tevékenységei alapvetően a magyar átviteli hálózathoz és a hazai erőművekhez kapcsolódnak, emellett rendszeresen vállal létesítési, karbantartási, felújítási és fejlesztési feladatokat a hazai áramszolgáltatók, továbbá ipari nagyfogyasztók, nagyvállalatok –mint például a MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. – részére is. 2010-ben a cégvezetés – a tulajdonos MVM Zrt. stratégiájához igazodva – új célként a vasúti fejlesztésekben való még aktívabb részvételt jelölte meg.

benyó tibor*

Évtizedes vasút-korszerűsítési tapasztalatok Az OVIT ZRt. több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a vasúti energiaellátás területén. A rendszerváltást megelőzően üzemeltetőként, az 1990-es évektől kezdődően pedig kivitelezőként vett és vesz részt a vasút mindennapjaiban. Az OVIT ZRt. hazánk legnagyobb villamosenergia-ipari hálózatépítő társasága. Szakembergárdájának képzettsége, új megoldások iránti nyitottsága biztosította és biztosítja azt a szakmai hátteret, amely alapként szolgál az áramszolgáltatói rendszerekben használt típusmegoldások speciális vasúti alkalmazásokra történő adaptációjához. A 90-es évek vasúti energiaellátási rekonstrukciós és létesítési projektjeiből kiindulva került sor a korszerű kapcsolókészülékek, a digitális védelmi és távvezérlési technológiák szükséges mértékű vasúti fejlesztésére, bevezetésére és alkalmazására. Az OVIT ZRt. ennek a folyamatnak az élére állt, s hazai cégek szakembergárdájával összefogva olyan megoldásokat alakított ki és alkalmaz, amely kihasználja a korszerű technológiák nyújtotta előnyöket, ugyanakkor illeszkedik a hazai vasúti vontatás egyedi igényeihez. Az OVIT ZRt. nemcsak koordinálja a vasúti felsővezetékek energiaellátását biztosító transzformátorállomások rekonstrukciós és létesítési projektjeit, * Benyó Tibor, hálózati igazgató, OVIT Zrt., e-mail: [email protected]

58

2012/1-2 ■

hanem saját gyártású berendezéseivel (ipari acélszerkezetek, 0,4 kV-os villamos segédüzemi elosztók, kapcsoló-vezénylő konténer), tervező, építész és villamos szerelő szakembereivel közvetlenül részt vesz a megvalósításban, beleértve a rendszer üzembe helyezését is. Az elmúlt évtizedekben az OVIT ZRt. átviteli hálózati fejlesztéseken kívüli vállalkozásai közül minden bizonnyal a legjelentősebbek a vasútvonalak korszerűsítési projektjeiben elnyert megbízatások voltak. Ezek sorában elsőként a társaság a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal energiaellátásának modernizációjában vett részt. A MÁV által meghirdetett versenypályázat nyerteseként az OVIT ZRt. fővállalkozói szerződés keretében végezte el 1994 és 1996 között a Tatabánya, Nagyszentjános és Kimle alállomások átépítését és korszerűsítését, valamint a Biatorbágy melletti új MÁV-ELMŰ-alállomás létesítését és üzembe helyezését. 1998 áprilisában pedig három vasútvonal (Balatonszentgyörgy–Murakeresztúr, Székesfehérvár–Szombathely és Rákospalota–Vácrátót) korszerűsítési munkáiba kapcsolódott be: a 2000. december 15-ig tartó munka új alállomások létesítését (Balatonszentgyörgy, Veszprém, Zalakomár, Celldömölk, Kanizsavár) meglévő alállomások bővítését (Szombathely, Istvántelek) foglalta magába. Ezen munkák elvégzésével megszerzett kitűnő referenciákkal az OVIT napjainkig jelentős megbízásokat kap különféle vasút-villamosítási munkálatokra. A társaság 2000 óta elvégezte a Hatvan, Szajol, Népliget,


Mezőtúr MÁV-alállomások rekonstrukciós munkáit, a GYSEV csornai alállomásának villamos szerelési munkálatait, valamint felépítette a MÁV zalaegerszegi alállomását.

Egy újabb jelentős fővállalkozói megbízatás: a GYSEV Körmend 120/25 kVos alállomás létesítése A Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése projekt keretében készült el és került ünnepélyesen átadásra 2011. február 1-jén a GYSEV Zrt. új körmendi alállomása. Az Európai Unió Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával megvalósuló 48,6 milliárd forintos összértékű beruházás részeként létesült körmendi 120/25 kV-os transzformátorállomás 2010. december 10-től biztosítja a villamos vontatású vonatok energiaellátását ezen a vonalon. A minden igényt kielégítő, teljes körűen távvezérelt, korszerű létesítményt a GYSEV Zrt. megbízásából a fővállalkozó OVIT ZRt. rekordidő alatt – a tenderfelhívásban szereplő 282 nap helyett mindössze 220 nap alatt –, költségtakarékos módon valósította meg. A projekt megvalósításának főbb lépései időrendben a következőképpen alakultak: a vállalkozási szerződés áprilisi aláírása után a terület építés előtti rendezése – a tervek májusi jóváhagyása után – júliusban kezdődhetett meg. Július–augusztus folyamán lezajlottak az építészeti munkák. Az építészeti munkálatok befejezése után, szeptemberben, az OVIT ZRt.

Népliget 120/25 kV-os MÁV-alállomás rekonstrukciója (2008–2009)

szállítási üzeme a helyszínre szállította, és az elkészült transzformátoralapra helyezte a létesítmény legfontosabb készülékét, a 120/25kV-os, 16 MVAes transzformátort. Még ugyanebben a hónapban megkezdődtek a helyszíni primer szerelési munkálatok és a transzformátor összeszerelése is. Ezekkel párhuzamosan az OVIT ZRt. előszerelő műhelyben a kül- és beltéri szekrények készre szerelése is megtörtént. A szeptember közepén a társaság acélszerkezeti üzeme elkészítette az acéllemez relékonténert, amelyben elhelyezésre került a 25 kV-os SF6-szigetelésű kapcsolóberendezés, a digitális integrált védelmi és irányítástechnikai berendezés, valamit az egyen- és váltakozó áramú segédüzemi rendszer. Az OVIT ZRt. által elvégzett műszaki-gazdasági optimalizálás során kiválasztott szabadtéri 120 kV-os kapcsolókészülékeket középmagas kialakításban épültek be. A beépítéshez szükséges, duplex felületvédelemmel ellátott tartószerkezetek természetesen,

szintén az OVIT ZRt. acélszerkezeti gyártóüzemében készültek. Az október–novemberben lezajlott szekunder szereléseket, próbákat 2010. november 26-27-án követte az üzembe helyezés és a bekapcsolás. A létesítményt az OVIT ZRt. – a megbízó által elismerten – hiányok nélkül, a szerződött műszaki tartalommal és áron, kiváló minőségben készítette el.

Felkészülés az új stratégiai célok teljesítésére „Az OVIT ZRt. célja, hogy a vasúti projektekben az eddiginél is aktívabb szerepet vállaljon. Szolgáltatási palettáját szélesíteni kívánja a felsővezeték-építéssel, a biztosítóberendezések telepítésébe és egyéb villamos munkákba való bekapcsolódásával, illetve az acélszerkezetek területén meghatározó beszállítójává válhat a vasúti iparágnak.” – mondta Gopcsa Péter, az OVIT ZRt. vezérigazgatója a GYSEV

Zrt. körmendi alállomásának átadási ünnepségén, megjelölve ezzel az OVIT ZRt. stratégiájának újabb, fontos céljait, amelyek megvalósításában tulajdonosa, az MVM Zrt. támogatását élvezi. A stratégiaváltás szükségességét az indokolta, hogy a hazai átviteli hálózat fejlesztésének egy jelentős időszakát zárja le 2012-ben a Martonvásár–Győr 400 kV-os távvezeték építésének befejezése. Ennek a távvezetéknek az üzembe helyezésével korszakváltás történik az átviteli hálózat történetében, mivel alapvetően megvalósultnak tekinthetők mindazok a feltételek és követelmények, amelyek a biztonságos villamosenergia-ellátáshoz fűződő jogos igények, az uniós és hazai elvárások az átviteli távvezetékrendszerrel szemben támasztanak. Ebből következően jelentős nyomvonalhosszban 400 kV-os új távvezeték építése egyelőre nem várható. Mindezek következtében az OVIT ZRt. távvezeték-üzletágának jelentős kapacitása szabadul fel, amelyet munkával kell ellátni. Az OVIT ZRt. tulajdonosa azt az álláspontot kép-


59

viseli, hogy az üzletág meglevő műszaki képességét fenn kell tartani. Ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a társaság a rendelkezésre álló erőforrásokat sikeresen „kínálja a piacon”, és egy új szakmai tevékenységi körén belül jelentős megrendelésekhez jut. E tekintetben jobbkor nem is jöhetett volna az Európai Unió által kezdeményezett intézkedéssorozat, amely a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) forrásaiból valósul meg, és a hiányzó közlekedési összeköttetések kiépítését, a szűk keresztmetszetek felszámolását és a közlekedés biztonságának javítását szolgálja. Társaságunkat elsősorban a vasútfejlesztési koncepción belül induló beruházások érinthetik, amelyek a két nyomtávon, akár 160 km/ óra sebességgel való közlekedést lehetővé tevő, villamosított vasúti pályák létrehozására irányulnak, és ezáltal versenyképessé tehetik a vasutat a szállítási szolgáltatások körében. Az Európai Unió elszánt lépéseket tesz ebbe az irányba, így a következő hat év során mintegy 550 milliárd forint értékű pályázati forrást biztosít, amelynek lehívása komoly szakmai feladat elé állítja az ágazat szereplőit. Az OVIT ZRt. bekapcsolódása a folyamatba elsősorban villamos kivitelezések és az acélszerkezet-gyártás tekintetében lehetséges, ezen belül is leginkább a felsővezeték, térvilágítás és váltófűtés építési-szerelési és üzemeltetési munkáiban való részvétellel valósulhat meg. Az elfogadott stratégiai célok értelmében, az új feladatokra való felkészülés részeként, 2011 márciusában az OVIT ZRt. találkozót szervezett központi telephelyén a vasúti fejlesztésekben meghatározó tisztségviselők, valamint az MVM Zrt. és az OVIT ZRt. vezetői számára. A találkozó résztvevői voltak: dr. Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, dr. Mosóczi László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese, Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Völgyi Miklós, a NIF vasútfejlesztési igazgatója; az MVM Zrt. részéről jelen volt Baji Csaba elnök-vezérigazgató és Nagy Sándor termelési vezérigazgató-helyettes, az OVIT ZRt.-t Gopcsa Péter vezérigazgató, Varga András vállalkozási igazgató, László Ferenc termelési igazgató, valamint jómagam,

60

2012/1-2 ■

A GYSEV körmendi alállomásának szerelési munkálatai

GYSEV Körmend 120/25 kV-os alállomás

hálózati igazgatóként képviseltük. A találkozó során Varga András vállalkozási igazgató tartott prezentációt, amelyben az OVIT felkészültségét a közeljövő tervezett vasúti fejlesztései feladatainak végrehajtására a társaság hagyományos tevékenységei és a vasútfejlesztési feladatok közötti párhuzamok bemutatásával jelezte, világossá téve azt a tényt, hogy az OVIT készen áll a vasúti villamos vontatáshoz kapcsolódó feladatok széles körű, magas műszaki színvonalú, hazai erőforrásokra és szakembergárdára támaszkodó megoldására.


Ahhoz azonban, hogy az OVIT ZRt. jogosulttá váljék a vasúti felsővezeték-építési tevékenységből eredő feladatok szakszerű, minden követelményt kielégítő ellátására, szükséges a vasúttársasági működési engedély beszerzése. Ennek érdekében megkezdődtek az egyeztetések az érintett hatóságokkal, az engedélyek megszerzéséhez szükséges lépések részleteinek tisztázása megtörtént. Ezzel párhuzamosan gondoskodni kellett a személyi feltételek biztosításáról, amely egyrészt a rendkívül szigorú

egészségügyi vizsgálatok elvégzését, másrészt a munkavállalók szakmai képzését, és a szükséges gyakorlat megszerzését jelentette és még ma is jelenti. Ugyancsak egyidejűleg a tevékenység tárgyi feltételeit is biztosítani kellett, ami a beruházási terv módosításával, valamint bérleti konstrukciók alkalmazásával történt meg.

A jelenleg futó vasúti projektek Az elmúlt évben három vasúti munkáról számolhatunk be: a Sopron Kőszegi úti, Szombathely Csaba utcai nem szintbeli keresztezés kialakítása miatti felsővezeték-áthelyezési munkák, valamint a Bp. Kelenföld–Tárnok szakasz korszerűsítése, amelyek közül ez utóbbi a legnagyobb volumenű feladat. A Bp. Kelenföld–Tárnok vonalon folyó munka előzményeiről: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírásán a beruházást a DSE konzorcium (vezetője a Doprastav a.s., tagjai a Subterra a.s. és az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.) nyerte el. A teljes beruházás, vagyis a 22 km-es szakasz fejlesztése során végzendő munkák: az állomások és megállóhelyek átépítése, a meglevő vasúti pálya átépítése és új vágányok építése, a villamos felsővezeték átépítése és építése az új vágányok felett, a jelenlegi biztosítóberendezés átalakítása Kelenföld állomáson. Mindemellett átépülnek a gyalogos aluljárók és felüljárók is. Az OVIT részvétele ebben a vonalszakasz-átépítési projektben a felsővezeték-szerelési és a kapcsolódó felsővezeték-vezérlési munkák elvégzésére terjed ki, amelyre vonatkozóan a fővállalkozóval megtörtént a szerződés aláírása. A munka ütemezése szerint 2014-ig fejeződik be, futamideje tehát csaknem három év. A munkálatok ránk eső részének idei szakasza augusztus végén megkezdődött, és október folyamán le is zárult. Ezek a Tárnok állomás ideiglenes átalakításához kötődnek: ahhoz, hogy megkezdődhessen majd a sínek

Felsővezeték-szerelés (Budapest-Kelenföld–Tárnok)

áthelyezése, ideiglenes kitérők kialakítására, felsővezeték-áthelyezésekre, ideiglenes oszlopok felállítására volt szükség. A nyílt vonal építése pedig az idei évben fog megkezdődni. Ami a jövőt illeti: ha nemcsak a futó projekteket említjük, kidolgoztuk és beadtuk a Pilisvörösvár–Piliscsaba, a Piliscsaba–Esztergom, a Cegléd–Vác, és a Gyomaendrőd–Békéscsaba vonal felsővezetéki oszlopállítási munkáira, valamint előbbi három vonal térvilágítási, váltófűtési és kapcsolódó távközlési munkáira vonatkozó ajánlatunkat. Ezen kívül az elmúlt év folyamán előkészítettük, és nem sokkal

ezelőtt alá is írtuk a Szajol–Kisújszállás, és a Kisújszállás–Püspökladány felsővezetéki munkáinak elvégzésére vonatkozó szerződésünket is a vasúti konzorciummal. Fontosnak tartjuk, hogy a vasútkorszerűsítési tevékenység kibővítése során meg tudtuk ragadni az új helyzet kínálta lehetőségeket, hiszen meggyőződésünk szerint rendelkezünk a szükséges képességekkel. Biztosak vagyunk abban, hogy az új feladatok végrehajtása során az OVIT ZRt. munkatársainak hozzáállását továbbra is a kihívásra való nyitottság, precizitás és lelkesedés fogja meghatározni.


61

Kína: világelső a villamos energetikában is?! Kína … Mi jut eszünkbe róla? A Nagy Fal, a 6000 agyagkatona (mindegyik egyéni arckifejezéssel), hernyóselyem, puskapor, egymilliárd háromszázmillió lakos, Mao Ce-tung, a Tienanmen tér, a pekingi olimpia, évi 5 billió dolláros nemzeti jövedelem, a világpiac letarolása … És a villamos energetikában?

Kimpián Aladár*

A Föld ha r madi k legnagyobb, 9 575 000 km2 területű országa, kiterjedése É-D-i irányban ~4000, K-Ny-i irányban ~5000 km, szárazföldi határának hossza kb. 20 000 km, tengerpartja kb. 14 000 km, legmagasabb pontja a nepáli határon emelkedő 8848 m-es Csomolungma (Mount Everest). Évi csapadékmennyisége 6400 km3 (köbkilométer!), ebből lefolyás 2700 km3. Legnagyobb folyója a 6400 km-es Jangce, amelynek torkolati vízhozama 15 000-100 000 m3/s. A megművelt terület kb. 1 000 000 km2, kb. 10%. Őstörténelme kb. 500 000 éves; mai ismereteink (paleontológiai leleteink) szerint ekkor jelent meg a homo erectus * Kimpián Aladár, ny. főmérnök, a TriódArt Bt. ügyvezetője e-mail: [email protected]

pekinensis, a pekingi felegyenesedett ember. Írásos történelme a Kr. e. XVI. századtól számítódik, azaz kb. 3500 éves. Államformája: Kr. e. XVI. sz. – Kr. e. 221: önálló fejedelemségek; Kr. e. 221 – Kr. u. 1911: császárság; 1911 – 1949: köztársaság; 1949. október 1-től népköztársaság. Kína újkori történelméből kiemelkedik az 1977-ben megkezdődött, ma is tartó időszak, amikor a Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt elnöke által kezdeményezett, személyes hatalmának megerősítését és kiterjesztését célzó, óriási károkat okozó „nagy proletár kulturális forradalom” lezárása után beindították a korábban kegyvesztett Teng Hsziao-ping-féle pragmatikus „négy modernizálást” (az ipar, a mezőgazdaság, a honvédelem és a tudományos kutatás korszerűsíté-

sét). Az ennek megfelelő tízéves terv előirányozta az ipar évi 10%-os, a mezőgazdaság évi 4,5%-os növekedését. Mindez szükségessé tette a villamos energetika viharos fejlődését is, amelyet a következőkben mutatunk be. Hasonlítsuk össze a világ valaha volt legnagyobb villamosenergia-rendszerének, az Egyesült Államokénak 2005. és 2010. évi elméleti beépített teljesítőképességét és éves villamosenergia-termelését a kínai rendszerével: 1. és 2. táblázat. Az alábbi adatok indokolják a cikk címében szereplő kérdőjelet. És miért a felkiáltójel? Mert a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA) becslése szerint Kína 2011-ben mind az erőművi EBT-ben (~1150 GW), mind az éves villamosenergia-termelésben

1. táblázat: Elméleti beépített teljesítőképesség, GW [1]

Ország

USA Kína

Év

Fosszilis

Víz

Atom

2005

758

99

100

105

7

2010

2005

2010

783

329

707

101

213

Megújuló szél, nap, bio

21

∑

978

101

54

1039

11

31

962

3

444

Növekedés %

6,24 116,7

2. táblázat: Éves villamosenergia-termelés, TWh [1]

Ország

USA Kína

Év

2005

Fosszilis

Víz

Atom

Megújuló

2910

263

782

100

4055

1950

360

50 70

10

24

2370

2010

2015

2020

2030

962

1260

1650

2300

2010

2883

2010

3486

2005

255

590

810

szél, nap, bio

180

∑

4125 4170

Növekedés %

1,73 75,9

3. táblázat: Kína távlati villamos energetikai tervei [2]

Év

Elméleti beépített teljesítőképesség, GW Éves villamosenergia-termelés, TWh

62

2012/1-2 ■


4170

5690

7430

10450

4. táblázat: .A világ 2010-ben ismert szénkészletei és öt legnagyobb széntermelője (2010) [5]

2010-ben ismert készlet,

Ország

milliárd t

Termelés 2010-ben, milliárd t/év

USA

237

0,985

Kína

114

3,24

Oroszország

157

Ausztrália

76

India

61

Változatlan kitermelés mellett elegendő … évre

241

0,317

495

0,424

180

35

0,57

106

5. táblázat: .A világ legnagyobb CO2 kibocsátói [6]

Sorrend

1

2

3 4

61

Ország

Világ ∑ Kína

USA

India

Oroszország

Magyarország

(~4500 TWh) felülmúlta az USA megfelelő jellemzőit! (A 2011. évi tényadatok a cikk írásakor még nem voltak hozzáférhetőek.) Kína távlati villamos energetikai tervei hűen tükrözik az ország gazdaságának általános fejlődési ütemét.

Fosszilis tüzelőanyagú erőművek Kína villamosenergia-termelő kapacitásának 3/4 részét a főleg a keleti országrészben lévő, mintegy 1000 db széntüzelésű erőmű alkotja. (Az 1. ábrán a legkisebb kör 0-100 MW, a legnagyobb 2001-5834 MW EBT-t jelent.) Az olaj- és földgáztüzelésű erőművek a fosszilis kapacitásnak csupán a töredékét teszik ki. Mivel a szénkészletek és a szénbányák zöme az északi és az északnyugati országrészben, Belső Mongólia és Hszincsiang-Ujgur tartományokban található, óriási vasúti és vízi szállítási feladat a kitermelt milliárd tonna/év nagyságrendű szénmennyiség eljuttatása az erőművekbe és más felhasználókhoz. A Zouxian erőmű 1000 MW-os blokkjainak ultra-szuperkritikus, 254 bar, 604°C kezdő gőzparaméterű, kényszeráramlású kazánjait a Babcock Hitachi cég licence alapján a kínai Dongfang

2008 millió t

2009 millió t

30 493

30 398

5 833

5 425

6 804

7 710

1 474

1 602

56

50

1 698

1 572

%

100

25,4

t /fő

4,49

1,38

+8,7

5,00

-10,7

5,2

11,23

Boiler Company gyártotta. Ugyancsak hazai a Hitachi-licencű Dongfang gőzturbina is. Egy blokk építés-szerelése mindössze 22,6 hónapig, üzembe helyezése csupán 23 napig tartott. Évtizedünkben a legtöbb szenes erőművet 600 MW-os típus blokkokkal építik, és ezekből hetente átlagosan 4 db-ot helyeznek üzembe. Az új szenes erőművek ilyen tempójú létesítése mellett nagy ütemben folyik a régi, rossz hatásfokú, különösen környezetszennyező erőművek leállítása, illetve rekonstrukciója. Pl. 2008-ban 14 000 MW kapacitást állítottak le, részben azért, hogy az olimpia idején elfogadható értékre szorítsák le Peking légszennyezését. A leállítások következtében egyes körzetekben áramhiány lépett fel. 2006-ban a kínai kormány beindította a „Kicsi helyett nagy” („Large Substitute for Small” – LSS) programot. Ennek során a 11. ötéves tervben, 2006-2010 között 50 GW-nyi elavult, rossz hatásfokú szénerőművi kapacitás leállítását tervezték a következő kategóriákban: n 50 MW-nál kisebb teljesítményű, hagyományos hőerőművi gépegységek, n 100 MW-nál kisebb teljesítményű, 20 évesnél idősebb hagyományos hőerőművi gépegységek, n 200 MW-nál kisebb teljesítményű hagyományos hőerőművi gépegysé-

-0,3

+13,3

17,67

0,16

2009/2008

5,83

17,8 5,3

Változás %

-7,0 -7,4

gek, amelyek tervezett élettartamuk végére értek, n hagyományos hőerőművi gépegységek, amelyeknek a fajlagos szénfogyasztása 10%-kal több, mint a tartományi átlag, vagy 15%-kal több, mint az országos átlag, n minden gépegység, amely nem teljesíti a környezetvédelmi, törvényi és szabályzati előírásokat. A leállítottak helyett nagyobb teljesítményű, modern, jobb hatásfokú egységek létesítését irányozták elő. A programot túl is teljesítették; 2010. júliusáig 71,4 GW kapacitást állítottak le és helyettesítettek újjal [4]. A szanálást és a rekonstrukciót a szénbányákra is ki kellett terjeszteni, többek között a tragikus baleseti helyzet miatt: 2003-ban 1 millió tonna szénre vonatkoztatva 130-szor több halálos baleset történt, mint az USA-ban, 250-szer több, mint Ausztrália (főleg külfejtéses) bányáiban és 10-szer több, mint az orosz mélyművelésű bányákban. A megtett hathatós biztonságtechnikai és technológiafejlesztési intézkedések nyomán azonban a halálos bányabalesetek fajlagos száma az utolsó tíz évben az egytizedére csökkent. A 4. táblázat a világ ma ismert szénkészleteit és öt legnagyobb széntermelőjét mutatja 2008-ban.


63

Kína egyik legnagyobb szenes erőműve, a Santung tartomány-beli 4540 MW-os Zouxian erőmű, 4x335, 2x600 és 2x1000 MW-os blokkokkal [3] 1. ábra: Kína széntüzelésű erőművei [3]

2. ábra: A CO2 föld alatti tárolásának módozatai [3]

Ilyen kitermelési ütem mellett a kínai készletek történelmileg rövid idő alatt kimerülnének, ezért a villamosenergia-felhasználás ilyen léptékű növekedése mellett halaszthatatlan az alternatív energiaforrások gyorsított bevonása. A széntermelés világelsőségével együtt jár a széndioxid-kibocsátás világelsősége is. Az 5. táblázat mutatja a világ CO2 emisszióját 2006-ban. Az egyre növekvő mennyiségű CO2-t nem lehet büntetlenül rászabadítani a földi légkörre; megoldást jelenthet a CCS (carbon dioxide capture and storage – széndioxid leválasztás és tárolás) technológia: a füstgázból vegyi úton leválasztott CO2 gázt cseppfolyósítják, elszállítják a tárolás helyére, ahol föld alatti üregekbe, pl. felhagyott bányajáratokba, kimerült kőolaj- és földgázmezőkbe, illetve egyéb geológiai tárolókba sajtolják. A 2. ábra a CO2 föld alatti tárolásának módozatait mutatja. Az ábrán belüli számozással: 1. Kimerült olaj- és gázmezők 2. Maradék olaj- és gázkészletek kinyerése CO2 besajtolásával

64

2012/1-2 ■

3. ábra: Kína fő CO2 forrásai és tárolási lehetőségei [3]

3. Mélységi sós alakzatok – 3a: partközeli; 3b: parti 4. Kibányászott szénmezők visszamaradt metángázának kinyerése CO2 besajtolásával A piros vonal az olaj vagy gáz kitermelésének útvonalát, a kék pontokból álló vonal a CO2 besajtolásának útvonalát, a középkék színezés a betározott CO2-t jelenti. A föld alatti tárolás problémái és kockázatai: n A meglévő, működő, illetve az új, létesítendő erőműpark CO 2 mentesítése tetemes költséggel jár. n Nem egyszerű a tároló szivárgásmentességét és földrengésállóságát biztosítani 100 vagy 1000 évre. n Nem ismert, hogy a tömény CO2 miként hat a kőzetekre, a talajvízre és az élővilágra. n Ha egy adott országnak nincs elegendő természetes tárolókapacitása, akkor szóba jöhet a bértárolás, az ezzel együtt járó nemzetközi jogi bonyodalmakkal és logisztikai költségekkel.


Mindazonáltal Kínában úgy tervezik, hogy 2050-re a kibocsátás 20-40%át tárolni fogják. A 3. ábra Kína fő CO2 forrásait (sárga körök: az erőművek és a nagyobb gyárak) és a tárolásra szolgáló lehetőségeket (a kimerült gáz- [piros], olaj- [zöld] és szénmezőket [sötétkék], valamint a mélységi sós alakzatokat [világoskék]) tünteti fel.

Vízerőművek Dr. Kozák Miklós ny. egyetemi tanár adatai [7] szerint Kína vízerő-készletei a következők: n elméleti: 5920 TWh/év, n műszaki: 1920 TWh/év, n gazdaságosan kiaknázható: 1270 TWh/év. Ez utóbbi a 2010. évi 4170 TWh össztermelés 30%-a, az ugyanezen évi 590 TWh vízerőművi termelésnek valamivel több mint kétszerese. Azaz gazdaságosan a 2010. évi 213 GW vízerőművi EBT-nek kb. a duplája – mintegy 400-

A gát, az erőmű és a kapcsolódó létesítmények (hajóemelő, kétutas, ötkamrás hajózsilip, alvízi híd) – madártávlatból [3]

A 700 MW-os Francis-turbina járókereke [3]

A 700 MW-os generátor forgórésze az állórészbe való beemelés előtt [3]

450 GW – építhető; ez a 2010. évi 707 GW fosszilis EBT-nek kb. a 60%-a. Látszik tehát, hogy a kínai vízerő-potenciál – bár óriási – de a „tiszta energiára” törekvés jegyében csak egy részét tudná kiváltani a szénerőművi termelésnek. De Kínában nemcsak villamosenergia-termelés végett építenek folyami gátakat. Az ország évezredek óta szenvedett az árvizektől (pl. csak 16441911 között 214 nagyobb gátszakadást jegyeztek fel). A XX. század öt nagy árvize (1931, 1954, 1991, 1996, 1998) 20-200 millió főnyi népességet érintett, 30 000-150 000 km2 megművelt terület elöntésével járt, 2-7 millió ház sérült meg vagy dőlt össze, 3-20 milliárd USD kár keletkezett és a halálos áldozatok száma 3000 és 150 000 között volt [8]. Árvízi szempontból a nyárvégi-koraőszi időszak a legveszélyesebb, mert ilyenkor az ország középső részén, a két legnagyobb folyó, a Jangce (kínaiul Csang Csiang – Hosszú Folyam) és a Huang-ho (Sárga-folyó) középső vízgyűjtő területén lezúduló monszunesők 10-15 m-rel megemelik a folyók szintjét. Különösen fontos az árvízvédelem és a folyamszabályozás a Jangce középső folyásának Csunking és Jicsang közötti 600 km-es szakaszán. Itt az

Az árapasztó a gát koronájáról nézve, halszemoptikán keresztül [3]

árvíz nélküli max. átfolyási képesség 60 000 m3/s, a max. vízhozam azonban 90 000 m3/s! Ezért épült itt a Három Szoros (Szurdok) Vízerőmű (Three Gorges Power Plant-TGPP). A projekt időrendi története: n Elsőként

Szun Jat-szen, Kína első köztársasági elnöke vetette föl 1919ben, hogy a Jangce folyón, a Három Szurdok környékén mintegy 30 millió lóerő (22 GW) teljesítményű vízerőművet lehetne építeni, amely árvízvédelmi szerepet is játszana. n 1932-ben a Csang Kaj-sek vezette nacionalista kormány megkezdte az előkészítő munkákat. n Miután 1937-ben Japán elfoglalta Kína jelentős részét, így a Három Szurdok környékét is, komplett tervet dolgozott ki a gát és az erőmű megépítésére, arra az esetre, ha Kínában tartósan berendezkedhet.

n 1944-ben

John L. Savage, számos amerikai gát és vízerőmű vezető mérnöke javaslatot készített a Három Szurdok projektre, azonban a megvalósítás a bonyolult belső viszonyok következtében 50 évet késett. n A kínai Országos Népi Gyűlés 1992-ben 2/3-os többséggel hozott határozata alapján 1994. december 14-én megkezdődött a kivitelezés. n A z első 70 0 M W- os gép et 2003. 07. 10-én helyezték üzembe, az utolsó, 32. gép 2012. májusában fog üzembe lépni. n A hajóemelő 2014-re készül el. A tározó fő adatai: hossza 660 km, térfogata 40 km3, ebből 22 km3 árvízi tározás, az áttelepített lakosok száma 2008 végéig 1,24 millió.


65

Az 1000 kV-os távvezeték feszítőoszlopa. A 650 km-es szakaszon 1284 db oszlop van, az alaptípus magassága 77 m, tömege 70 tonna [3]

A létesítmény műtárgyai és fő jellemzői: n Háromrészes,

2310 m hosszú, 185 m koronamagasságú, tömör vasbeton súlygát, a jobb- és balparti, összesen 1228 m hosszú erőművi gépcsarnokkal és a középső, 1082 m hosszú vízátbocsátó (árapasztó) szakasszal, amely 483 m hosszú bukóhoz csatlakozva, 22 db felső mozgatható gáton és 23 db mélyfenéki nyíláson keresztül engedi le a fölös vizet, illetve a hordalékot. n Balparti 120×18 m-es hajóemelő. n Balparti, iker-rendszerű, ötlépcsős, kamránként 280×34 m-es hajózsilip-rendszer, amelyen keresztül 10 000 tonnás hajók is át tudnak kelni, egyidejűleg folyásirányban és folyással ellentétes irányban („vízi autópálya”). n Az alvízi oldalon a két partot ös�szekötő kötélhíd (a gát tetején nincs közút). A Jangce e szakaszán a korábbi 10 millió t/év áruszállítás a TGPP megépítése után 50 millió t/év-re emelkedhet; ennek tekintélyes része szén a keleti országrész hőerőműveinek. Jellemző anyag- és munkamennyiségek: n Föld- és sziklakiemelés: 102 millió m3

66

2012/1-2 ■

Kínai gyártmányú 1000/500 kV-os, 3000 MVA (1000 MVA/fázis) teljesítményű transzformátor [3]

n Föld- és sziklabeépítés: 30 millió m3 n Beton: 27 millió m3 n Betonacél: 355 000 t n Betonozási csúcsteljesítmény: 500 000 m3/hónap

A gépi berendezések gyártása, szerelése: Az első 14 gépegységet a General Electric Canada Inc. által vezetett nemzetközi konzorcium (ABB, GEC Alsthom, GE, Hydro-Norway, Voith Hydro GmbH, Siemens) szállította kínai partnereik (Harbin Electric Machine Company, Dangfang Electric Machine Company) gyártási és szerelési közreműködésével. A többi 18 gépegység már kínai gyártmány.

n Számított

megtérülés: 10 év teljes kapacitású üzem után.

A 700 MW-os Francis-turbina n

A hasznos esés tartománya a vízhozamtól függően 61 és 113 m között változik. n Mivel a víz lebegtetett hordaléktartalma nagy (1,2 kg/m3), a lapátozás kemény, martenzites, rozsdamentes (13% Cr, 4% Ni, 0,5% Mo) acélból készül, a lapátot öntött darabokból hegesztik össze, a varratokat rétegenként röntgenezik. n A járókerék tömege 450 t, átmérője 10 m, tengelyének átmérője 4 m, a beömlő cső Ø9,4 m, a kiömlő cső Ø16 m. n A turbina össztömege 3300 t.

Az erőmű fő műszaki és pénzügyi jellemzői:

A 840 MVA-es generátor

n Elméleti

n fordulatszáma

beépített teljesítőképesség: 32×700 = 22 400 MW. n Va n még 2 db 50 M W- os háziüzemi hidrogenerátor, azaz ∑ EBT = 22 500 MW! n A 2010. évi villamosenergia-termelés: 84,37 TWh. n A kínai kormány által becsült beruházási költség 180 milliárd jüan (kb. 6,2 billió forint), ebből 45-45% az építési költség, illetve a duzzasztás által érintett lakosság áttelepítésének költsége és 10% a finanszírozási költség.


n névleges

feszültsége 20 kV, 75/min, n az állórész belső átmérője 18,5 m, a forgórész külső átmérője 18,436 m, azaz a légrés 32 mm, n a forgórész hossza 3,3 m, n állórésze víz-, forgórésze levegőhűtésű, n össztömege 5800 t. Bár a Három Szoros (Szurdok) Vízerőmű tervezői szerint a gát és a tározó alatt nincs tektonikai törésvonal, gyakran fölmerülő kérdés: okozhat-e földrengésveszélyt, hogy a 660

A ± 800 kV-os konverter-alállomás egyenirányító-csarnoka, függesztett, földrengésbiztos tirisztor-csoportokkal és a táptranszformátorok átvezetőivel. Jobboldalt látszik a két egyenáramú kivezetés fali átvezető-szigetelője. [3]

A ± 800 kV-os, 6400 MW-os egyenáramú átvitel egyfázisú transzformátorainak egyike a próbateremben [3]

4. ábra: Kína kiemelt, többször 10 GW potenciálú szélfarm-körzetei . Szárazföldi régiók Ny-ról K-re haladva: Hszincsiang-Ujgur tartomány, Hami; Kanszu tartomány, Csiucsüan; Nyugati Belső-Mongólia; Keleti Belső-Mongólia; Hopej tartomány; Nyugati Csilin tartomány. Offshore (partközeli tengeri) régió: Csiangszu tartomány. [3]

5. ábra: A működő (zöld), épülő (kék) és tervezett (piros) atomerőművek, illetve ütemeik [3]

km hosszú, 40 km3 térfogatú tározó 40 milliárd tonnával terheli az alatta fekvő kőzetlemezt? A Kínai Földrengéstani Hivatal (China Earthquake Administration) Szeizmológiai Intézetének öt kutatója 2010 szeptemberében tanulmányt írt a Három Szoros tározó vízszintje és a tározó környezetének földrengései közötti viszonyról (A study on the relationship between water levels and seismic activity in the Three Gorges reservoir). A tanulmány fő megállapításai a következők: 1. A tározó töltésének kezdete, 2003. júniusa és 2009. 12. 31. között – ekkorra már többször elérték a maximális vízszintet – 3429, a Richter-

skála szerinti M2,9 magnitúdójúnál gyengébb, ún. „mikrorengést” regisztráltak, időarányosan 30-szor többet, mint a feltöltés előtti időszakban, de volt egy M4,1-es rengés is, amikor a tározót egy közbülső szintről túl gyorsan, 3 m/nap szintemelkedéssel töltötték a maximumig. 2. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél magasabb szintre töltötték a tározót. 3. A mikrorengések száma annál nagyobb volt, minél gyorsabban töltötték vagy ürítették a tározót. A mikrorengések feltételezett okai: n A

tározó töltésekor a víz közvetlenül befolyik, vagy közvetve, a kőzet pórusain és repedésein keresztül

behatol a felhagyott bányákba és a karsztos barlangokba, amelyek beomlanak, ezzel rengést keltenek. n Töltéskor a lejtős partok vízbe merülő része a felhajtóerő következtében kisebb „súlyerőt” képvisel, így kevésbé tud ellenállni a felső partrész nyomásának, ezért földcsuszamlás (suvadás) jöhet létre, amely rengést kelthet. n Ha a parti kőzet kevéssé átjárható (impermeábilis), akkor a tározó gyors szintcsökkenésekor a lassabban csökkenő talajvízszint többlet hidrosztatikai nyomása instabillá teszi a part anyagát, ami hegycsuszamláshoz vezethet, amely rengést kelthet. A gyakori mikrorengések intenzív tektonikai rengéshez vezethetnek.


67

Szélfarm mindenütt telepíthető, pl. partközelben a tengerbe [3]

Kazettás művelésű tengerparti földek bejáró útjaira telepített szélkerekek [3]

Miként szállítják el a sok százezer MW teljesítményt az erőművekből?

68

A világ legnagyobb villamosenergiaipari cége a 2002-ben létrehozott állami tulajdonú Kínai Állami Átviteli Hálózati Társaság (State Grid Corporation of China – SGCC). Hozzá tartozik többek között: n az öt regionális átviteli hálózati társaság (Észak-, Északkelet-, Északnyugat-, Kelet- és Közép-Kínai Átviteli Hálózati Társaság), n öt kutatóintézet, n az átviteli hálózatot építő társaság (State Grid Construction Co) n az átviteli hálózatot üzemeltető társaság (State Grid Operation Co), n China Power Finance Co.

A Santung tartomány Sárga-tengerbe nyúló félszigetén épülő Haijang atomerőmű (makett), 6 db Westinghouse gyártmányú, AP-1000 típusú, 1100 MW teljesítményű, harmadik generációs, nyomottvizes reaktorblokkal, 2015-ös befejezéssel [3]

Az SGCC-nek 2008 végén 620 000 km 35 kV-nál nagyobb feszültségű hálózata, 1,6 TVA transzformátor-kapacitása, 1,5 millió munkatársa volt, és 1 milliárd embert látott el árammal. A kínai átviteli hálózat gerincét az 500 kV-os váltakozó áramú hálózat és a ± 500 kV-os egyenáramú távvezetékek alkotják A Három Szoros Vízerőműben termelt 22 400 MW teljesítményt 500 kVos távvezetékeken juttatják el a bal- és jobbparti csomóponti alállomásokba, ahonnan 500 kV-os váltakozó áramú, és ± 500 kV-os egyenáramú vezetékekkel szállítják tovább. Az SGCC 2004-ben elfogadott hálózatfejlesztési stratégiája alapján 2006ban elkezdték és 28 hónap múlva, 2009.

A Haijang atomerőmű biztonsági védőburkolatának összeszerelése 165 t tömegű elemekből 320 t teherbírású, ikergémes, lánctalpas daruval [3]

2012/1-2 ■


6. táblázat: .Szélerőmű-EBT (GW) a jelenlegi és a két volt világelső országban [11]

Ország

Kína USA

Németország Világ ∑

Kína a világ ∑ %-ában

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

1,3

2,6

5,9

12,2

25,8

44,7

62,7

23,9

25,8

9,1

11,6

16,8

18.5

20,6

22,2

2,2

3,5

6,3

59,0

74,1

93,9

25,2

12,2 10,1

35,2

40,2

46,9

157,8

197,6

238,4

27,2

16,3

22,6

29,1

26,3

7. táblázat: Szélerőművi éves villamosenergia-termelés (TWh)/kapacitástényező (%) a jelenlegi és a két volt világelső országban [11]

Éves termelés [TWh]/kapacitástényező [%]

Ország

Kína

2005

2006

2007

2008

2009

1,9/17,2

3,7/16,2

5,6/10,6

12,8/12,0

26,9/12,2

40,4/19,3

36,6/16,2

USA

17,8/22,2

26,6/26,1

34,5/23,4

52,0/23,5

Világ ∑

99,5/19,2

124,9/19,2

173,3/21,1

260,0/24,5

Németország Kína a világ ∑ %-ában

27,2/16,9

január 6-án üzembe helyezték a világ első 1100 kV-ra szigetelt és 1000 kVon üzemelő váltakozó áramú távvezetékét. Beruházási költsége 830 millió USD volt. A 650 km-es vezeték a Három Szoros Erőműtől K-re eső Jingmen alállomásból indul É felé. 290 km múlva eléri a Nanyang-ban lévő kapcsolóállomást, majd 360 km múlva a Jindongnan-ban lévő, ez idő szerinti végponti alállomást. 3,7 km-es keresztezéssel íveli át a Huang-ho-t (a Sárga-folyót) és 2,9 km-essel a Hanjiang folyót. Az 1100 kV-os átvitel fő műszaki jellemzői [9]: n Névleges

feszültség: 1000 kV tartósan megengedett feszültség: 1100 kV n 1,2/50 µs-os lökőpróbafeszültség: 2400 kVcs n 250/2500 µs-os kapcsolási hullámú próbafesz.: 1800 kVcs n 1 perces ipari frevenciás próbafeszültség (fázis): 1100 kV n Az alállomási gyűjtősín névleges árama: 8000 A n A készülékek névleges árama: 4000 A n A megszakító tranziens zárlati árama: 50 kA n A távvezeték fázisvezetője: 8×403/52 mm2 ACSR n Legnagyobb

1,9

30,7/17,0

3,0

38,5/19,7

3,2

n A köteges fázisvezető külső burkoló átmérője: 1,07 m n A távvezeték természetes teljesítménye: 4080 MW n A távvezeték kapacitív töltőteljesítménye: 4,46 Mvar/km n A 650 km-es szakasz kompenzálandó meddője: 2900 Mvar

De az ultranagy-feszültség tartományában az SGCC nemcsak hálózatképző 1000 kV-os váltakozó áramú távvezetékeket és alállomásokat épít. A 2004-es hálózatfejlesztési stratégia célul tűzte ki ± 800 kV-os sugaras egyenáramú összeköttetések létesítését, amelyek főleg az északi országrész, Belső Mongólia gigantikus szénkészleteire települt, már üzemelő és a jövőben építendő többezer MWos hőerőművek áramát, valamint a középső országrész vízerőműveinek teljesítményét szállítják a sűrűn lakott és iparosodott keleti országrészbe. Jelenleg a következő nagy projektek futnak [10]: n Yunnan-Guangdong, 1438 km, 5000 MW, n Xianjiaba-Shanghai, 1907 km, 6400 MW, n Jinping-Sunan, 2096 km, 7200 MW. De a fejlődésben nincs megállás; már tervezik az észak-nyugati Hszincsiang-

4,9

70,8/23,0

340,0/16,3

7,9

Ujgur tartomány óriási szénkészleteire telepítendő mega-erőművektől a közép-kínai Szecsuan tartomány székhelyéig, Csengtuig menő, kb. 2000 km-es, ± 1100 kV-os egyenáramú távvezetéket, amelynek átviteli kapacitása minden bizonnyal felül fogja múlni a 10 000 MW-ot!

Szélenergia-hasznosítás A Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) becslése szerint a Föld szárazföldi és tengerpart-közeli területeinek szélenergia-potenciálja – csak azokat a területeket véve figyelembe, ahol 80 m magasban a szélsebesség meghaladja a 6,9 m/s-ot (~25 km/h-t) – 72 TW! Angol becslés szerint ugyanilyen feltételek mellett Nagy-Britannia szélenergia-potenciálja 2 TW = 2000 GW, miközben a szigetország villamosenergia-rendszerének EBT-je ~80 GW. Kína szélenergia-potenciálja: n Tengerpart-közeli

szárazföldi sáv (onshore): 250 GW n Tengerpart közeli tengeri sáv (offshore): 750 GW n A szárazföld belsejében: 2200 GW n Összesen 3200 GW


69

6. ábra: Kína napenergia-eloszlási térképe (kWh/m2nap); a legintenzívebb a napsugárzás Nyugat-Tibetben (piros szín, 7-7,5 kWh/m2nap) [3]

Less than 2 2.0 - 2,5 2,5 - 3.0 3.0 - 3,5 3,5 - 4.0 4.0 - 4,5 4,5 - 5.0 5.0 - 5,5 5,5 - 6.0 6.0 - 6,5 6,5 - 7.0 7.0 - 7,5 7,5 - 8,0 8,0 - 8,5 8,5 - 9,0 Greater than 9

Ez a jelenlegi teljes EBT közel háromszorosa! A világ első három szélhatalma a 6. táblázatban látható ütemben fejlesztette kapacitásait. A 6. táblázatból kitűnik, hogy Kína 2005-2009 között évente megduplázta szélerőmű-kapacitását, és 2011-re már a világ összes szélerőmű-EBT-jének több mint negyedével rendelkezett, előlépve a világ első szélhatalmává. Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a világ első három szélhatalma mennyi villamos energiát állított elő a 6. táblázatban bemutatott szélerőműEBT-jével. Ezt mutatja a 7. táblázat. Az itt szereplő kapacitástényező az egy év alatt ténylegesen megtermelt villamos energia és az adott EBT-vel egy év alatt maximálisan megtermelhető villamos energia (azaz EBT [GW] × 8760 óra/év) hányadosa. A kapacitástényező analóg a csúcskihasználási óraszámmal. Itt az adatok 2009-ig álltak rendelkezésre. Figyelemre méltó, kogy Kína kapacitástényezője átlagosan csak mintegy a fele az Egyesült Államokénak és alig több, mint fele a világ ∑-énak. Ennek egyik oka a szélsebesség-ingadozások különbözősége lehet. Kínának kitűnő természetföldrajzi adottságai vannak partközeli tengeri szélfarmok létesítésére, mert szinte az

70

2012/1-2 ■

egész keleti partvidéken a Sárga-tenger, illetve a Kelet- és a Dél-kínai tenger lassan mélyül (a parttól 50 km-re a vízmélység csupán 20-40 m, a Csingtao és Sanghaj, a Jangce torkolata közötti kb. 600 km-es szakaszon pedig csak 8-15 m). Az ambíciózus távlati tervek szerint 2020-ban elérik a 200 GW, 2030-ra a 400 GW, 2050-re az 1000 GW szélerőművi EBT-t, azaz mire elfogy a szén, lesz helyette megújuló forrás.

Nukleáris energetika Kína első energetikai reaktorát, a Sanghajtól 100 km-re DNy-ra lévő Qinshan atomerőmű 288 MWe teljesítményű, 95%-ban hazai gyártású, nyomottvizes 1. blokkját 1991. 12. 15én helyezték üzembe. A z el s ő n a g y t elj e sít m é ny ű (944 MWe), francia gyártmányú nyomottvizes reaktor bekapcsolására 1994. 08. 31-én került sor az akkor még brit fennhatóság alatt álló Hong Kongtól kb. 30 km-re É-ra, kínai területen lévő Daya Bay erőműben, mely azóta is zavarmentesen működik. Kínának két nagy atomerőművi társasága van: az első a jogelődökből 1988. 09. 16-án létrehozott China National Nuclear Corporation, amely felügyeli Kína összes polgári és ka-


tonai nukleáris programját, felelős a nukleáris üzemanyag gyártásért és ellátásért, az uránfeldolgozásért és -dúsításért, a kiégett fűtőelemek reprocesszálásáért és a nukleáris hulladékok tárolásáért, valamint tervezi, beruházza és üzemelteti az ÉK-i országrész atomerőműveit; a második társaság az 1994. szeptember hóban alapított China Guangdong Nuclear Power Group, amely tervezi, beruházza és üzemelteti a DK-i országrész atomerőműveit. 2010-ben Kínában az atomerőművi EBT 11 000 MWe volt. Ambiciózus tervek vannak a következő 2 évtizedre: 2020-ra 70 GWe, 2030-ra 250 GWe EBT-t szándékoznak elérni, főleg 1000 MW-os egységekből (AREVA CPR 1000, Westinghouse AP 1000, Atomenergoexport VVER 1200 típusokból). A főberendezések gyártását és ös�szeépítését hazai vállalatokkal tervezik, a fűtőelemek többségét importálnák. 60 éves élettartamot, széles szabályozási tartományt és digitális irányítástechnikát írnak elő. A Fukushimai atomerőmű balesetének tanulságait Kínában is értékelték, de ez nem lassította érdemben az atomerőmű-építés ütemét; ma Kína a világ atomiparának legnagyobb piaca.

A 2 GW-os ordoszi naperőmű 30 MW-os első ütemének részlete [3]

Napenergetika Kellően erős a napsugárzás BelsőMongóliában (5850 MJ/m2év), ahol a tartomány D-i részén, Ordosz város környékén 64 km2-en az USA-beli First Solar cég és kínai partnerei együttműködésében építik a világ eddigi legnagyobb, 2 GW-os naperőművét 4 ütemben: 1. 30 MW, 2010. június 1.; 2. 100 MW, 2014; 3. 870 MW, 2014; 4. 1000 MW, 2019. A napenergia felhasználásával kapcsolatos távlati tervek szintén óriási léptékűek. A megújuló energiákra vonatkozó 2011-2015 közötti 12. ötéves terv első változatában azt írta elő, hogy a napenergia-EBT-t a 2010 év végi

0,7 GW-ról 2015-re 10 GW-ra, 2020-ra 20 GW-ra kell növelni. A tervet azonban a kínai Államtanács (a kormány) 2011 nyarán módosította, 50 GW-ra emelve a 2020-ra elérendő napenergiaEBT-t, megfelelően megemelve a pénzügyi előirányzatot is [12]. Mindehhez Kína megőrzi világelsőségét a napelemgyártásban és az új, egyre nagyobb hatásfokú fotovoltaikus eszközök – pl. az ablaküvegszerűen átlátszó napelem-panelek – kifejlesztésében is. Az érintett energiahordozó-fejlesztésekkel azonos léptékű feladat a rendszerirányítás fejlesztése, amelynek gondoskodnia kell arról, hogy a kontinensnyi méretű ország minden kis- és nagyfogyasztójának akkor is rendelke-

zésére álljon a szükséges mennyiségű és minőségű villamos energia, ha aszály van, ha nem fúj a szél és nem süt a nap. S végül valami, amiben még nem Kína a világelső: az ember által alkotott legmagasabb építmény, a dubai 828 m-es Burj Khalifa... De meddig?!

[4] China’s electricity generation sectorResearch Report [5] en.wikipedia.org/wiki/coal [6] www. guardian.co.uk world carbon dioxide emissions [7] D r . Kozák Miklós: A vízerőhasznosítás helyzete és tervei Kínában (kézirat). Kerényi A. Ödön szívességéből [8] Lovas Mariann: A Jangce folyón tervezett gátrendszer környezeti és társadalmi hatásai, ELTE szakdolgozat, Budapest, 2011. (internet letöltés)

[9] www.globaltransmission.info/ archive; Global Transmission: Focus on UHVAC: China shows the way by energising 1000 kV line, 2009. 03. 02. [ 1 0 ] w w w. s m a r t g r i d n e w s . c o m ; Jerry Li: From Strong to Smart: the Chinese Smart Grid and its Relation with the Globe, 2009. szeptember. [11] en.vikipedia.org/wiki/Wind_power_ by_country (a World Wind Energy Association adatai alapján) [12] Hart, Melanie: China Goes Solar as America Stumbles, 2011. 09. 07. in: www.a mer ica nprogress.org/ issues/2011/09/china_solar.html

Köszönetnyílvánítás A szerző köszönetet mond Kerényi A. Ödönnek és Szabó Benjáminnak, akik kezdeményezték, hogy az ETE Szenior Energetikusok Klubja keretében Kína energetikájáról hangozzék el előadás; ez képezi alapját a jelen cikknek.

Felhasznált irodalom [1] US Energy Information Administration Electric Power Annual 2010 [2] 2010 Report on China’s Renewable Energy (RE) Industry, 2010. március, in: www.marketavenue.cn/upload_ en/ChinaMarketreports/2010-03/ REPORTS_1028.html [3] A képek az images.google.com → Google Images → china − coal fired power plants − three gorges power plant − nuclear power plants − wind power plants − solar power plants web helyekről származnak.


71

■


sajtóközlemény A legértékesebb üzleti márkák között a Magyar Villamos Művek 2011. december 08. Business Superbrand lett az MVM: a 15 tagú, független szakemberekből álló zsűri döntése alapján az idén negyedik alkalommal kiosztott elismerés is megerősítette, hogy a Magyar Villamos Művek a vezető üzleti „szupermárkák” közé tartozik. A mintegy 3 000 vállalkozás és üzleti (B2B) márka ismertségét, erejét értékelő zsűri először ítélte oda az elismerést a nemzeti energetikai társaságcsoportnak. Az MVM márka idén elnyerte a MagyarBrands címet is. Az üzleti márkák hivatalos toplistájában a rangos 5. helyen végzett. „Az MVM a szakmában mindig etalonnak számított, az iparág legerősebb márkái közé tartozik. Sikeres, regionálisan is meghatározó, integrált energetikai társaságcsoportot építünk, növekedésorientált stratégiánk hangsúlyos eleme a márkaépítés,” mondta Felkai György, a Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója. „Az MVM Zrt. tavaly augusztusban hivatalba lépett vezetése felülvizsgálta a csoport működését, megteremtette a tartós növekedés szilárd alapjait. Elkészítettük a társaságcsoport középtávú stratégiáját és az annak végrehajtását támogató kommunikációs stratégiát. Nem is számítottunk ilyen elismerésre, nagyon megtisztelő a Business Superbrand cím elnyerése. Emellett nagy sikernek tekintjük, hogy az utóbbi egy évben a társaságcsoport lakossági ismertsége, elismertsége is jelentősen nőtt.” A Magyar Villamos Művek Zrt. és az általa irányított integrált társaságcsoport (MVM Csoport) a hazai villamosenergia-ellátás meghatározó, egyetlen nemzeti tulajdonban lévő szereplője. Tagvállalatai szinte a teljes vertikumot lefedik, a villamosenergia-termeléstől, az átvitel, a rendszerirányítás területén át az áramkereskedelemig. A cégcsoport 2011-ben az energetikai szektor egy új területén is megjelent: a kormány döntése alapján belépett a földgáz piacra. A társaságcsoport integrált, az európai legjobb gyakorlatot tükröző, az uniós normáknak maradéktalanul megfelelő szervezeti struktúrája biztos

72

2012/1-2 ■

háttér ahhoz, hogy szavatolja Magyarország energiabiztonságát. Tőkeereje és az integrált működésből fakadó kockázatcsökkentő képessége révén hatékonyan járul hozzá a nemzeti energiastratégiai célok megvalósításához. A Business Superbrands programról A Magyarországon hét éve működő Superbrands program mellett 2008-ban indult el az üzleti szektor (B2B) márkáinak legkiválóbbjait bemutató Business Superbrands. A független szakmai zsűri olyan magyarországi cégeket, illetve márkákat értékel, amelyek nem elsősorban a fogyasztókat, hanem vállalkozásokat, szervezeteket szolgálnak ki. A bizottság elé kerülő lista a Dun&Bradstreet adatbázisa alapján, továbbá a legjelentősebb hazai szakmai szervezetek és szövetségek ajánlásainak figyelembevételével jött létre. A mintegy 3 000 márkát/céget tartalmazó listára nem csak a legnyereségesebb hazai cégek kerültek fel, de az egyes szektorok iparkamarái, egyesületei, szakmai szervezetei által javasolt kisebb vállalkozások is. A MagyarBrands címről A 2010-ben indított MagyarBrands olyan magyar vonatkozású márkákat díjaz, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselői lehetnek hazánkban és határainkon kívül is. A MagyarBrands márkákhoz kapcsolt értékek olyan kézzel fogható előnyt jelentenek a magyar és a nemzetközi piacon, amely révén növelhető a termékek megbízhatósága és elismertsége is a vásárlók szemében. A díj odaítélése alapvető számszerűsíthető kritériumok (tradíció, menedzsment, foglalkoztatás, tulajdon) alapján történik, amelyet szakmai elbírálás (ismertség, reputációi, identitás) egészít ki. (MVM Zrt. Kommunikáció)

sajtóközlemény Rendkívüli segítséget nyújtott déli szomszédainknak az MVM Csoport 2012. február. 16. Az MVM Csoport a balkáni országokétól gyökeresen eltérő erőművi port-


fóliójának teljes kapacitását kihasználva biztosította Magyarország és déli szomszédjainak a tartós, szélsőségesen hideg időjárás következtében jelentősen megnövekedett villamos energia szükségleteit. Az alacsony vízállások miatt a balkáni régió áramellátását amúgy is sújtó forráshiányt a rendkívüli hideg hőmérséklet tovább súlyosbította, így több esetben korlátozták az ottani áramexportot, illetőleg további behozatalra szorultak. Szerbiában például a stratégiailag nem kiemelt ipari létesítmények számára bevezetett korlátozásoknak, a közvilágítás redukálásának és az ellátásbiztonságra való tekintettel meghosszabbított állami ünnepnek köszönhető, hogy a lakosság igényeit ki tudja elégíteni az állami energiavállalat (EPS). A rendkívüli helyzetre való tekintettel az MVM Csoport kereskedelmi társaságai hétfőtől vasárnapig jelentős, néhány tíz GWh mennyiségű villamos energiát szállítanak Szerbiába naponta. Horvátországban a rendkívüli időjárás kevésbé okozott a szerbiaihoz hasonló problémákat, így a horvát állami energia vállalatnak (HEP) a normális ügymenet keretén belül tudott az MVM értékesíteni nagyobb mennyiséget erre a hétre. A Szerbiába irányuló export az előző héthez képest több mint 20 százalékkal, Horvátország irányába pedig több mint 10 százalékkal nőtt. A szomszédos országokban a kialakult helyzetet naponta értékelik, és ennek megfelelően döntenek a további beszerzésekről, így a következő napokban is lehetséges a szállítások folytatása. A legfrissebb időjárási előrejelzések alapján a napi középhőmérséklet a déli szomszédoknál a jövő héten már valószínűleg fagypont felett lesz, így az igény csökkenésével kalkulálnak a csoport kereskedelmi társaságai. Magyarországon az áramfelhasználás a rendkívül hideg időjárás miatt hosszú ideig rekordközelben volt, ezért és a megemelkedett export miatt a belföldi áramtermelő kapacitások nagy kihasználtsággal üzemeltek. A kialakult rendkívüli helyzet az előrelátó tervezésnek és a kockázataink elővigyázatos kezelésének köszönhetően nem okozott gazdasági hátrányt az MVM Csoportnak. (MVM Zrt. Kommunikáció)

■


sajtóközlemény Az MVM Csoport az Európai Uniós energetikai előírások maradéktalan betartásával készül a fenntartható növekedésre 2012. február 17. A Magyar Villamos Művek Zrt. végrehajtotta azokat az utolsó lépéseket, amelyekkel a március 3-i határidőig megfelel az Európai Unió 3. energetikai csomagjában szereplő szétválasztási követelményeknek. A társaságcsoport a MAVIR ZRt. teljes döntési függetlenségét megteremtő, az átviteli hálózatokat a tagvállalat tulajdonába összevonó, ún. ITO modell szerinti működése teljesíti a vonatkozó uniós elvárásokat és megfelel az európai piaci normáknak is. Az MVM Zrt. február 17-én tartott Közgyűlése határozott az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. tevékenységének elindításáról. A Közgyűlés döntött arról is, hogy a megfelelő jogi feltételek teljesülése esetén a társaságcsoport megvásárolja az MFB Zrt. tulajdonrészét a Déli Áramlat gázvezeték hazai szakaszának előkészítését végző projekttársaságban. „Az MVM Csoport sikerrel teljesítette egyik kiemelt célkitűzését: működése megfelel a vonatkozó Európai Uniós jogszabályoknak és a piaci normáknak.” – mondta Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A közgyűlésen a tulajdonosok képviselői elégedetten nyugtázták az EU 3. energiacsomagjában szereplő előírások alkalmazására tett erőfeszítéseinket, és több olyan fontos döntés is született, amelyek középtávú stratégiánk megvalósítását támogatják. Sikeres, eredményes, regionálisan is meghatározó, integrált nemzeti energetikai társaságcsoporttá kívánunk válni; a fenntartható növekedés érdekében mind inkább ki kívánjuk aknázni az eszközállományunkban rejlő piaci lehetőségeket.” A társaságcsoport önálló leányvállalatot hozott létre részben az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot kiváltó Nemzeti Távközlési Gerinchálózat üzemeltetésére és fejlesztésére. A közgyűlés az újonnan alapított MVM NET Zrt.-ben mintegy 25 milliárd fo-

rintos tőkeemelésről is határozott; ennek részeként a jelenleg az MVM Zrt. tulajdonában álló telekommunikációs eszközvagyont apportálhatja. 2012ben már az MVM NET Zrt. biztosítja a távközlési hálózatot a kormányzati hírközlési tevékenységek konszolidációs feladataihoz, valamint a további kormányzati hálózatok migrációjához és az elektronikus hírközlési gerinchálózat fejlesztéséhez. Az új társaság egyik alapfeladata a MAVIR ZRt. számára a rendszerirányítói feladatok ellátásához szükséges távközlési infrastruktúra szolgáltatása. Határozott a Közgyűlés arról is, hogy a társaság vizsgálja meg a Déli Áramlat nemzetközi földgázszállító vezeték magyarországi szakaszának előkészítésében való szerepvállalás lehetőségét. Ennek érdekében a megfelelő jogi feltételek teljesülése esetén az MVM Zrt. tulajdonosi felhatalmazás alapján megvásárolná a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-ben meglévő 50 százalékos részesedését. A Déli Áramlat projekt a jelenlegi tervek szerint 5 országon és több mint 3000 km hosszúságú gázvezetéken át szállítana orosz földgázt Európába, ezzel növelve a kontinens és hazánk ellátásbiztonságát is. A projektben és a gázvezeték magyarországi szakaszának előkészítésében, esetleg megépítésében való részvétel támogatná az MVM Zrt. középtávú stratégiájában megfogalmazott azon cél megvalósítását, hogy a nemzeti energetikai társaságcsoport a gázpiacon is meghatározó szereplővé váljon. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Alaptőkét emelt a Magyar Gáz Tranzit ZRt. 2012. február 27. A Magyar Gáz Tranzit ZRt. most megtartott Közgyűlésén döntött alaptőkéjének közel két milliárd forinttal történő megemeléséről, az új részvényeket az MFB Invest Zrt. veszi át. A részvények vásárlásával a két nagy tulajdonos, az MFB Invest Zrt. és a

Magyar Villamos Művek Zrt. azonos arányú tulajdoni hányaddal rendelkezik a Magyar Gáz Tranzit ZRt.-ben. A társtulajdonos bevonása az Európai Unió harmadik energiacsomagjában megfogalmazott tulajdonosi szétválasztási előírások maradéktalan teljesítéséhez szükséges. A Magyar Gáz Tranzit ZRt. 2012. január 1-jével, az Országos Villamostávvezeték ZRt.-ből, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 86.§ (1.) bek. szerint történő átalakulással, kiválás útján jött létre, két milliárd forintos alaptőkével. A társaság feladata a Magyarország és a közép-európai régió energiabiztonságát növelő, az ellátási útvonalhálózatot diverzifikáló beruházás, az új, kétirányú, nagy nyomású (75 bar) összekötő földgázszállító vezeték megépítése Magyarország és Szlovákia között. A földgázszállító vezeték teljes hossza körülbelül 115, magyarországi, Vecsés-Balassagyarmat közötti szakasza 94 kilométer lesz. A 2014. december 31-ig megépítendő vezeték tervezett átviteli kapacitása évi 5 milliárd köbméter. A Magyar Gáz Tranzit ZRt. vezérigazgatója Olasz Enikő, aki kinevezését közvetlenül megelőzően az OVIT ZRt. Földgáz Igazgatóságát vezette, korábban tíz éven át az energetikai szektorban dolgozott különböző vezető beosztásokban. Az Igazgatóság tagjai: Lavich Gábor (az MVM Zrt. Pénzügyi Igazgatója), Vöő Kristóf (az OVIT Zrt. Erőművi Projekt Osztály korábbi vezetője, majd a Földgáz Projekt Főmérnökség vezetője), Ormándi Sándor (az MFB Invest Zrt. Vezérigazgatója), Kiss Elek (az MFB Invest Zrt. Projektfelelőse). A Felügyelő Bizottság tagjai: Kulcsárné dr. Takács Krisztina (az MFB Invest Zrt. Befektetéskezelési Osztályvezetője), dr. Újvári Dóra (az MFB Invest Zrt. Jogi Igazgatója és Vezető Jogtanácsosa), dr. Szaszovszky Géza (Ügyvéd), Kiss Csaba Attila (az MVM Zrt. vezérigazgatói tanácsadója). A 2011 januárjában megkötött magyar-szlovák kormányközi megállapodás alapján az Európai Bizottságnak megküldött támogatási kérelmében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az


73

■


MVM Csoporthoz tartozó OVIT ZRt-t jelölte meg a projekt kedvezményezettjeként. Az MVM Zrt., majd az OVIT ZRt. közgyűlése tavaly szeptemberben döntött a hazai energia-ellátásbiztonság növelését, az egyoldalú függőség csökkentését célzó Magyar-Szlovák Földgázszállító Összekötő Vezeték megépítését végző projekttársaság alapításáról. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény MVM Fényműhely és Fényfestés az A38 Hajón 2012. 02. 27. Látványos multimédiás eseményekkel folytatódik a Magyar Villamos Művek Zrt. és az A38 Hajó együttműködése. Az energetikai társaság támogatásával környezetbarát LED fényforrásokkal világítják ki a világ legjobb klubját. A fényjáték a zenei produkciókat is tovább erősíti: a hajó külső megvilágítása és a mozgalmas belső látvány együtt lüktet a zenével. Fényfestés, műhelymunka és fénykoncertek: az elmúlt több mint egy évben tíz koncert és installáció jöhetett létre a művészetek, különösen a zeneművészet kiemelt támogatója, az MVM és az A38 Hajó együttműködésében. A hazai és nemzetközi könnyűzenei élet izgalmas előadói, többek között a Budapest Bár, a Quimby, Shantel, a The Slackers és Fábián Juli léptek fel telt ház előtt. A nemzeti energetikai társaságcsoport, a Lonely Planet közönségszavazásán a világ legjobb bárjának választott A38 Hajó és a nemzetközileg is jegyzett Kiégő Izzók vizuális művészeti csoport programsorozata új színt hoz a budapesti éjszakába. 2012-ben stílszerűen éppen egy tucatnyi rendezvény, hat Fényműhely és hat Fényfestés várja az audiovizuális élményekre nyitott fiatalokat. „Az MVM évek óta a művészetek, ezen belül a zeneművészet kiemelt támogatója”, mondta Felkai György, a Magyar Villamos Művek Zrt. kommunikációs igazgatója. „A komolyzene, a hazai és nemzetközi tehetségek felkutatása, bemutatása hagyományosan

74

2012/1-2 ■

erősségünk. Ám szeretnénk elérni azt a fiatal, a márka-, gazdasági és értékválasztásában is tudatos generációt, amelyik a jövőben meghatározó lesz nem csak társaságcsoportunk sikere, de a környezetbarát, fenntartható, megújuló energiaforrások elterjesztése szempontjából is. Szeretnénk megmutatni, hogy az MVM modern, sikeres vállalat, amely azért dolgozik, hogy Magyarország mind a gazdaság, mind a kultúra terén a régió éllovasává váljon.” Az A38-MVM Fényműhely rendezvényein a szervezők teljesen egyedi hangulatot teremtenek az A38 Hajón. Az úszó klub külső és belső tereit kihasználva, fénytechnika, geometriai formák és egyéb vizuális elemek használatával olyan látványt teremtenek, amely organikusan illeszkedik a zenei produkcióhoz, tovább erősítve az élményt. Nem véletlen, hogy a Fényműhely gyorsan Budapest egyik nemzetközileg is ismert, a kulturális turizmus számára is jelentős részévé vált. Az A38-MVM Fényműhely programsorozat idén is különleges estékkel, legendás előadókkal várja a fiatalokat: n március 30-án a Kiscsillag és a Konyha zenekarok, n április 19-én az egykori Másfél basszusgitárosának új projektje, a Myster Möbius (F/H), valamint a Tegnapután és a Grabanc zenekarok, n május 25-én a VHK koncertje ad különleges élményt. Az A38-MVM Fényműhely videóját az alábbi linkről töltheti le: http:// www.youtube.com/user/A38Captain. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Sajtóközlemény Felsőoktatási intézmények felé veszi az irányt az Energia 2.0 program A „Nemzeti Energiastratégia 2030” törekvéseihez illeszkedik az MVM kezdeményezése 2012. 03. 06. Kerékpárral áramot fejlesztő egyetemisták, Guinness rekordkísérlet, mozgási energiával működő autóver-


senypálya és még számos érdekesség várta a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapon, március 6-án a Műegyetem Állásbörzéjére látogatókat. A Magyar Villamos Művek Energia 2.0 programja 2012-ben is folytatódik, a tervek szerint a tavasz folyamán 8 felsőoktatási intézménybe látogat el a „Nemzeti Energiastratégia 2030” törekvéseihez illeszkedően a megújuló energiaforrások használatát, a Paksi Atomerőművet és az MVM Csoport legújabb termékét, a „Zöldáramot” népszerűsítő interaktív kiállítótér. A Magyar Villamos Művek a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapon tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 2012-ben is folytatódik a tavaly útnak indított Energia 2.0 programja, amelynek célja idén is a lakosság környezettudatosságának erősítése és az Európai Unió energetikai stratégiai célkitűzéseinek támogatása. Az Energiatakarékossági Világnapon útnak induló 2012. évi program fontos eleme a Paksi Atomerőművet bemutató kiállítótér is, hiszen az erőmű hazánkban jelenleg és a tendenciákat tekintve is az energiaellátás legalacsonyabb értékesítési áron termelő egysége, hosszú távon a versenyképes árú villamosenergia-ellátás biztosításának és a CO2 kibocsátás csökkentésének hatékony eszköze. „Az MVM egyik legfontosabb üzleti célja a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítése.” – mondta el Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A Magyar Villamos Művek 2011ben elindított Energia 2.0 programja valódi sikertörténetnek bizonyul, melyet a lakossági visszajelzéseken túl az is igazol, hogy a Kormány „Új Nemzedék Jövőjéért” ifjúságpolitikai keretprogramjába foglaltak szerint a Magyar Villamos Művek kezdeményezése jól példázza, hogy kreatív ötletekkel és innovatív kivitelezéssel korszerű módon népszerűsíthető az energiatakarékosság, valamint az alternatív energiaforrások preferálása” – ismertette a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott programindító sajtótájékoztatón Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója. A Magyar Villamos Művek 2012. évi interaktív kiállító tere a Budapesti Műszaki Egyetem Állásbörzéjén de-

■


Fluck benedek, az mvm zrt. humán erőforrás vezérigazgató-helyettese, felkai györgy, az mvm zrt. kommunikációs igazgatója és lepényi gábor, a balkan fanatik énekese a nyitó sajtótájékoztatón

bütált, ahol a Csoport tevékenységéről és az általa kínált álláslehetőségekről szóló tájékoztatás mellett olyan érdekességek is helyet kaptak, mint a mozgási energiával működő autóversenyzés vagy épp a „Magyarországon az első közvetlen megújuló energiával és emberi erővel működtetett koncert” Guinness rekordjának felállítása az MVM áramfejlesztő kerékpárjainak segítségével. Az Energia 2.0 programja további újdonságaival március 14-én találkozhatnak az érdeklődők az Óbudai Egyetem állásbörzéjén.

ti az újszerű technológia ismertségét, érzékelhető megtakarítást eredményez az intézményeknek. További információ: A programokról, illetve az energiatakarékosságról, a környezetre gyakorolt hatásunkról további érdekességek, részletek találhatók a http://www. facebook.com/magyarvillamosmuvek és a http://www.facebook.com/energia2.0 oldalakon. (MVM Zrt. Kommunikáció)

Háttér információ: Az MVM Csoport, Magyarország legnagyobb nemzeti energetikai vállalatcsoportja a villamosenergia-termelés során óhatatlanul befolyásolja természetes környezete állapotát, azonban tevékenységei során folyamatosan a fenntarthatóság alapelvei és a klímapolitikai célok megvalósulásának elősegítése vezérlik. A Magyar Villamos Művek tulajdonában van az ország egyik legjelentősebb – Sopronkövesd-Nagylózs határában – szélerőmű parkja, amely zéró károsanyag-kibocsátással üzemel. A Csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű a nemzet legtisztább villamos energiáját termeli, mely évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Az MVM Szolár-parabolát adott át több szociális intézménynek, ezzel elősegí-

tagvállalata Zöldáram termékeivel is hozzá kíván járulni a magyar villamosenergia-rendszer fenntarthatóságához, és versenyképes, környezetbarát tarifacsomagokat kínál, a hasonlóan felelősen gondolkodó magyar vállalkozások számára. Az MVM Partner Zöldáram tarifacsomagjai között minden vállalkozás megtalálhatja az igényeinek leginkább megfelelő környezetbarát megoldást. A társaság a kis- és közepes, valamint az évi 1 GWh feletti fogyasztású nagyvállalatok számára is kínál a szerződő villamosenergia-felhasználásának 25, 50 illetve 100 százalékát fedező, megújuló forrásokból származó villamos energiát. A termékcsalád rendkívül kényelmes, hiszen egyik ügyfélcsoportnak sem szükséges fogyasztási előrejelzést (menetrendet) meghatároznia, a fogyasztási ingadozás kockázatát az MVM Partner ZRt. viseli. Így a vállalatok átlátható, jól tervezhető, egyedi igényeire szabott áron juthatnak környezetbarát villamos energiához, és alaptevékenységükre koncentrálhatnak. Az MVM Partner vállalja, hogy a mindenkori jogszabályok által előírt, a megújuló energia felhasználást elősegítő kötelező átvételi kötelezettségen túlmenően a tarifákban meghatározott Zöldáram mennyiségét a környezetet kevésbé terhelő környezetbarát, „zöld” (pl. biomassza, megújuló energia) forrásból szerzi be. A Zöldáram termék használatáról a társaság tanúsítványt állít ki, bizonyítva, hogy vállalati ügyfelei csökkentették ökológiai lábnyomukat. (Tóth Réka, MVM Partner Zrt. marketing vezető)

Zöldáram az MVM Partnertől Környezetbarát, megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát kínál kis- és középvállalkozásoknak az MVM Partner Energiakereskedelmi ZRt. Az MVM Csoport felelős vállalatként elkötelezett környezetünk megóvása, az energiahatékonyság és a Nemzeti Energiastratégiában meghatározott, a megújuló energiaforrások részarányának növelésére irányuló törekvések mellett. A társaságcsoport

A Paksi Atomerőmű Zrt. hírei:

Sajtóbeszélgetés az atomerőmű kiemelt feladatairól Az atomerőmű Tájékoztató és Látogatóközpontjának nagyterme adott otthont 2012. december 13-án annak az összejövetelnek, amelyen a meg-


75

■


hívott újságírók a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításáról, valamint a Célzott biztonsági felülvizsgálat tapasztalatairól kaphattak információt. Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója az előadását az 1982-87. között üzembe helyezett blokkok műszaki állapotával kezdte. Elmondta: az atomerőmű műszaki állapota és a tervezett intézkedések az eredeti 30 éves üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé. A PA Zrt. az 1. blokk tervezett üzemidőn túli üzemeltetéséhez szükséges dokumentációt és engedélykérelmet 2011. december 5-én jóváhagyásra benyújtotta az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságához. A vezérigazgató ismertette azt a több mint egy évtizedes folyamatot, mely az engedélykérelem benyújtásához vezetett. Áttekintést adott az atomerőmű által végrehajtott biztonságnövelő intézkedésekről, amelyek eredményeként a paksi atomerőmű biztonsága jelenleg megfelel a hasonló korú nyugati erőművekének. Ezt alátámasztják a hazai és nemzetközi szervezetek által lefolytatott vizsgálatok is. A Célzott biztonsági felülvizsgálatra áttérve a vezérigazgató elmondta: a PA Zrt. a folyamatos biztonságnövelő intézkedéseivel már korábban kielégítette azokat az elvárásokat, melyek kapcsán a megfelelést a felülvizsgálat során kellett igazolni. A jelentés megállapításai igazolták várakozásainkat, hiszen a Paksi Atomerőmű blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is. A rendkívül kis valószínűségű, de jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal szemben további műszaki lehetőségek is kínálkoznak a tartalékok növelésére, az atomerőmű védettségének fokozására. A javító intézkedések végrehajtása két ütemben, 2015. és 2018. végéig történik meg. A vezérigazgató ezután válaszolt a sajtó képviselői által feltett kérdésekre. Az eseményen részt vett Pekárik Géza műszaki és Mittler István kommunikációs igazgató, valamint Elter József, nukleáris főosztályvezető is.

76

2012/1-2 ■

1. táblázat: a pa zrt. 2011. évi termelési adatai

Termelt villamos energia:

Kiadott villamos energia:

Önfogyasztás:

Igénybe vehető teljesítőképesség: Főjavítások időtartama:

15685,0 GWh

14804,2 GWh

880,8 GWh (5,61 %)

1679,4 MW

158,7 nap (tervezett időtartam: 143 nap)

2. táblázat: a villamosenergia-rendszer 2011. évi országos adatai

A VER csúcsterhelése:

6492 MW (- 1,0 %), a nyári csúcsigény 6212 MW (- 0,3 %) volt

Bruttó hazai felhasználás:

42909,6 GWh

Bruttó hazai termelés:

36266,5 GWh (- 3,1 %)

Az import mennyisége:

Az import részaránya a hazai felhasználásból:

PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből: PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból:

(+ 0,6 %)

6643,2 GWh (+ 27,9 %) 15,48 %

(+ 3,3 %)

43,25 % (+ 1,16 %) 36,55 % (- 0,41 %)

1. ábra: magyarországi villamosenergia-termelés 1983-2011 között

Kiemelkedő termelési érték 2011-ben is A Paksi Atomerőmű Zrt. 15685,0 GWh villamos energiát termelt 2011-ben. Ebből a termelési értékből az 1. blokk 3700,3; a 2. blokk 4037,2; a 3. blokk 3888,8; a 4. blokk 4058,7 GWh-val vette ki a részét. A termelési értéket tekintve a 2011. év is kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének 2. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel ös�szehasonlítva, a termelési rangsorban


az 1. helyet a 2010. év, 15760,6 GWh-s, a 3. helyet a 2009. év foglalja el, 15427,2 GWh-s termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2011 végére meghaladta a 366,8 TWh-t.

A PA Zrt. országos sajtótájékoztatójáról Magyarország legtisztább és legolcsóbb villamos energiát termelő erőműve, a

■


Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelkedő gazdasági évet tudhat maga mögött, mind a biztonság, a rendelkezésre állás, és a termelés tekintetében, hangzott el a társaság Magyar Tudományos Akadémián tartott évindító sajtótájékoztatóján. Az atomerőmű eddigi történetének – a 2010. év után – második legjobb termelési eredményével zárta a 2011. évet: tavaly a paksi atomerőmű 15.685 GWh-val a teljes hazai termelés 43,25 százalékával járult hozzá Magyarország biztonságos villamosenergia-ellátásához. Baji Csaba, a Paksi Atomerőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnökvezérigazgatója kiemelte: az idei év legfontosabb célkitűzése a blokkok biztonságos és gazdaságos üzemeltetése. A paksi atomerőmű továbbra is az energiaellátás meghatározó, legolcsóbban termelő egysége, az átlagos teljesítmény-kihasználási tényezője közel 90% volt. Az évente végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma 2011-ben is töretlenül magas – az atomenergia ipar tavalyi nehézségei ellenére –, a magyar lakosság közel háromnegyede (73%) egyetért azzal, hogy Magyarországon atomerőmű működik. Hamvas István, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón a Célzott biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatban elmondta, hogy a vizsgálat eredményei szerint az atomerőmű blokkjai megfelelnek a hazai hatóságok által előírt követelményeknek. A fejlesztés, a biztonságnövelő intézkedések végrehajtása tovább folytatódik: a szakemberek olyan műszaki megoldásokat is terveznek, amelyekkel akár a rendkívül kis valószínűségű hatásokkal szemben is növelhetik a tartalékokat, tovább fokozhatják az atomerőmű védettségét. A részvénytársaság vezérigazgatója a 2012. év kihívásai között a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés mellett az üzemidő-hosszabbítás feladatait említette. Elmondta, hogy 2011-ben a tervek szerint haladtak a programban: az erőmű az 1. blokk tervezett üzemidőn túli üzemeltetéséhez szükséges dokumentációt és engedélykérelmet 2011. december 5-én jóváhagyásra benyújtotta az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságához.

Hamvas istván, a pa zrt. vezérigazgatója, bajsz józsef és holló előd, az mnt elnöke

Szilárd Leó-díjat kapott a PA Zrt. munkatársa A Magyar Nukleáris Társaság a nukleáris kultúra terjesztésében, fejlesztésében, oktatásában kimagasló tudósok, kutatók és tanárok munkájának elismerésére több díjat is alapított. Az alapító okiratoknak megfelelően, a kuratóriumok döntése alapján a Magyar Nukleáris Társaság által alapított szakmai díjak közül 2011-ben a Szilárd Leó-díjat Bajsz József, a Paksi Atomerőmű Zrt. biztonsági igazgatóságának minőségfelügyeleti főosztályvezetője nyerte el. A Szilárd Leó-díj a nukleáris kultúra terjesztésében, az emberek egészségét, életkörülményeit javító nukleáris módszerek fejlesztésében, a nukleáris módszerek környezetbarát hasznosításában elért kiemelkedő tevékenységeket ismeri el. Az oklevelet és a hozzá járó emlékérmet Bajsz József 2012. február 1-jén vette át a Magyar Nukleáris Társaság elnökségének Pakson, az Erzsébet Nagy Szállodában tartott ülésén.

WANO partneri vizsgálat az atomerőműben A Paksi Atomerőmű Zrt. egyik stratégiai célkitűzése, hogy rendszeres időközönként aláveti magát nemzetközi

felülvizsgálatoknak. Eddigi működése alatt a Paksi Atomerőműben 20 különböző nemzetközi felülvizsgálat zajlott, melyek sorában kettő (1992-ben, majd 2005-ben) WANO típusú volt (WANO – Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége). 2012. február 20. és március 2. között újabb WANO partneri vizsgálatra kerül sor a Paksi Atomerőműben. A vizsgálat első fázisában, amely előreláthatólag 6-7 munkanapot tesz majd ki, a vizsgálók a működés és a folyamatok tételes vizsgálatával fognak foglalkozni helyszíni bejárások, tevékenység ellenőrzések, dokumentáció vizsgálatok, interjúk útján. Észrevételeiket napi jelentéseikben rögzítik. Ezt követően a vizsgálat második részében, amely előreláthatólag három napig tart, a korábban rögzített észrevételek feldolgozására, analízisére és a következtetések levonására kerül sor. A WANO vizsgálati módszertan szerint ezen második fázisban a paksi partnerek is tevőlegesen részt vesznek, hiszen együtt a WANO vizsgálókkal fogják összeállítani a javítandó területek listáját, és elemezni a beazonosított problémák közvetlen és hozzájáruló okait. A kapott eredményeket közösen fogják a vizsgálat záróértekezletén bemutatni az erőmű vezetésének. A vizsgálatról készített végleges jelentést a WANO a vizsgálat lezártát követő 2 hónapon belül juttatja el az erőmű részére. A vizsgálati jelentés


77

■


kézhezvételével tulajdonképpen a tételes vizsgálati folyamat le is zárul. Ezt követően jön el az az időszak, amikor is választ kell megfogalmazni minden, a jelentésben felvetett problémára annak érdekében, hogy valóban hatékony, és hosszútávon is fenntartható javulást tud elérni az erőmű a blokkjai biztonságos és megbízható működtetésében. (Összeállította: Lovászi Zoltánné, az Atomerőmű újság főszerkesztője)

Szemelvények az MVM ERBE Zrt.-nek a 2011-2012-es év fordulóján végzett munkáiból Az MVM ERBE Zrt. (ERBE) a cégcsoport elvárásainak megfelelően jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt időszakban. Az ERBE szervezeti felépítése megváltozott, informatikai hátterének üzemeltetésére cégcsoporton belüli, új szerződés született és a bérszámfejtés támogatásához bevezetésre került az SAPHR rendszer is. A változtatások célja, hogy a cégcsoporton belül a műszaki szolgáltatói feladatok hatékonysága tovább növekedjen. Szakmai vonalon is folyamatos az előrelépés, kiemelten foglalkozunk beadott pályázataink humán erőforrás feltételeinek teljesítése érdekében a mérnöki kamarai jogosultságok megszerzésével. Az elmúlt fél évben 6 fő fiatal munkatársunk szerzett tervezői, szakértői, műszaki ellenőri jogosultságot, az épületek energetikai tanúsító névjegyzékébe négy munkatársunk került felvételre. Az új atomerőműi blokkok létesítésével összefüggésben az „az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértői jogosultság” megszerzése érdekében folyamatosan adjuk be a szakértői kérelmeket. Az ERBE felkészülten várja a 2012-es év kihívásait. A jövőbe tekintés jegyében, a lehetőséget megragadva, az ERBE röviden beszámol néhány olyan jelentősebb futó, esetleg részben megvalósult munkáról, amelyek az előttünk álló évet meghatározhatják.

78

2012/1-2 ■

A Paksi Atomerőmű Zrt. részére Vegyész Mintavételi-, és mérőrendszer Rekonstrukció (VMR) megvalósítása A PA Zrt. Vállalkozási szerződést kötött az ERBE-vel a jelenleg üzemelő folyamatos analitikai mérőrendszer kiváltására. A szerződésben vállalt feladatunk egy hosszútávon jól üzemeltethető, az erőmű meghosszabbított üzemidejét gazdaságosan és megbízhatóan kiszolgáló korszerű mintavételi- és mérőrendszer megvalósítása mind a négy blokkra. A projekt részeként első lépésben egy tesztüzemet hoztunk létre amelyben a legösszetettebb primerköri mintavételi ág tervezett kapcsolását modelleztük és vizsgáltuk különböző üzemállapotokban. A tesztüzemi tapasztalatokat a kiviteli tervek és engedélyezési dokumentációk elkészítése során használjuk fel. A kivitelezés megkezdése előtt a meghatározó eszközöket, készülékeket ill. berendezéseket versenyeztetési eljárás keretében szerezzük be. A kiviteli tervek jóváhagyását és a szükséges engedélyek kiadását követően a kivitelezés tervezetten 2013 és 2015 között valósul meg blokkonként ütemezetten a nagyleállásokhoz igazodva. Szolnok 220/120 kV-os alállomás 400 kV-os bővítése, próbaüzem eredménye A Szolnok 220/120 kV-os alállomás 400 kV-os bővítése során az ERBE a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat látott el. Az ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak a söntfojtók, csillagponti fojtók szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában; a megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vettek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A 400 kV-os kapcsoló berendezés, az újonnan létrejövő Albertirsa-Szolnok és Szolnok-Békéscsaba 400 kV-os távvezetékek, valamint a 120 kV-os új mezők üzembe helyezé-


se 2011. szeptember 27-én megtörtént. A 400 kV-os berendezések próbaüzeme 2011.12.23-án sikeresen lezárult. A projekt megvalósításával jelentősen javult a térség villamos energia ellátásának biztonsága. Debrecen-Józsa 400/120 kV-os alállomás megvalósítása Szintén a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az ERBE beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat látott el. Az ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak 400 és 120 kV-os primer készülékek, 400 kV-os csőgyűjtősín rendszer szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában; a megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vettek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek, a munkaterület átadására várhatóan 2012. február végén kerül sor. A 400/120 kV-os alállomás üzembe helyezésének tervezett időpontja 2013. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamosenergia- ellátásának biztonsága. Perkáta 400/120 kV-os alállomás megvalósítása Szintén a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján az ERBE beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat látott el. Az ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak 400 és 120 kV-os primer készülékek, 400 kV-os csőgyűjtősín rendszer szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában; a megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vettek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A projekt megvalósítására vonatkozó kiviteli tervek elkészültek. A 400/120 kV-os alállomás üzembe helyezésének terve-

■


zett időpontja 2015. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamosenergia-ellátásának biztonsága. Martonvásár-Győr 400 kV-os távvezeték Szintén a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján - a korábbi létesítésekhez hasonlóan - az ERBE vezetékjog engedélyeztetéssel, ingatlantulajdonosi kártalanításokkal kapcsolatos feladatokat, továbbá a megvalósítás során beruházás előkészítő és lebonyolító mérnöki feladatokat lát el. A szerződés keretében az ERBE szakembereinek lehetőségük van részt venni a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok és az üzembe helyezés koordinálásában, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A Martonvásár-Győr között létesülő 400 kV-os összeköttetés szervesen kapcsolódik két 2010-ben átadott távvezetéki létesítményhez, a Gönyű KCE-Győr 400 kV-os, és a Martonvásár-Bicske 400 kV-os összeköttetéshez. A projekt keretében az Oroszlány-Dunamenti Hőerőmű 220 kV-os és az OroszlányGyőr 220 kV-os távvezeték nyomvonalának felhasználásával egy új kétrendszerű 400 kV-os távvezeték épül. A távvezeték D-i rendszere középtávon továbbra is 220 kV-on kerül üzembe, biztosítva a korábbi összeköttetéseket, az É-i rendszeren pedig a Gönyű KCE-Győr 400 kV-os, és a Martonvásár-Bicske 400 kV-os összeköttetés mellett egy Bicske-Gönyű 400 kV-os összeköttetés is megvalósul. Jelenleg az építési ütemtervnek megfelelően, folyamatosan történik az ingatlantulajdonosok kártalanítása és a kivitelezési munkákkal kapcsolatos mérnöki feladatok, tevékenységek ellátása. A távvezeték üzembe helyezésének tervezett időpontja 2012. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog északnyugat Magyarország villamosenergia-ellátásának biztonsága. Albertirsa-Martonvásár 400 kVos távvezeték II. rendszerének kiépítése A projekt keretében az AlbertirsaMartonvásár 400 kV-os távvezeték korábban egyrendszerű szakaszainak

kétrendszerűvé történő átépítése, és a kapcsolódó alállomási átépítés valósult meg. Az ERBE feladatai megegyeztek a Mártonvásár-Győr 400 kV-os távvezeték projektben ellátott feladatokkal. A távvezeték üzembe helyezése 2011. december 12-én történt meg. Jelenleg az építési ütemtervnek megfelelően a befejező kivitelezési munkák, valamint a rendezetlen kártalanítási ügyekkel kapcsolatos feladatok, tevékenységek ellátása folyik. A projekt megvalósításával jelentősen javult Budapest és Pest megye villamosenergia-ellátásának biztonsága. Transzformátor átvezetőszigetelők beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás A MAVIR ZRt. közbeszerzési eljárás keretében ÜBT célra transzformátor átvezetőszigetelőket szerez be. Az ERBE, a keretszerződés alapján, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó végezte az átvezetőszigetelők beszerzésére irányuló nemzeti értékhatáros egyszerű közbeszerzési eljárás lebonyolítását. A közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően elkészítette a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását, ajánlattételi dokumentációját. Az ERBE szakemberei közreműködtek az ajánlatok műszaki, kereskedelmi bírálatában. A bírálat lezárását követően összeállították a bírálati jelentést, majd a döntést követően a szállítási szerződést, valamint dokumentálták a teljes közbeszerzési eljárást. Jelenleg a szállítási szerződés teljesítése van folyamatban. A Csepeli erőmű bővítése Az Alpiq Csoport a Csepeli Erőmű területén egy új kb. 450 MWe teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás blokk létesítését határozta el. Az ERBE megbízatása a Projekt engedélyeztetésére és a fővállalkozó kiválasztásában történő közreműködésre szól. A Projekt jogerős egységes környezethasználati engedéllyel, elvi építési és elvi vízjogi engedéllyel rendelkezik. A villamos hálózati csatlakozási terv készítése és egyeztetése befejeződött. A fővállalkozó kiválasztása a tervek szerint ebben az évben megtörténik. A Projekt megvalósítása 2013 első félévében elkezdődik.

A Pécsi Erőmű bővítése A PannonPower Csoport a Pécsi Erőmű területén egy kb. 130 t/h teljesítményű szalmatüzelésű kazán és a hozzátartozó segédrendszerek létesítését határozta el. A kazánt a dán Dragon Power Clean Tech cég, a gépészeti segédrendszereket és a teljes villamos és irányítástechnikai rendszert a Kraftszer szállítja. Az ERBE a Pannon-Hő Kft. megbízásából teljeskörű mérnökszolgálatot lát el a Projekten, mint a Megrendelő Mérnöke. A Projekt tervezett átadási határideje: 2012. IV. negyedév. Almásfüzitői CCGT létesítése A Bakonyi Erőmű megbízásából az ERBE közreműködik egy új almásfüzitői telephelyű CCGT blokk létesítésének előkészítésében. Az ERBE –és alvállalkozóinak- feladata a létesítéshez szükséges engedélyezési dokumentációk összeállítása és a megbízó támogatása az engedélyezési eljárásokban. CCGT létesítése a MOL DUFI területén A MOL és CEZ által létrehozott MCEPH projekttársaság partnereként az ERBE közreműködött a fővállalkozási tenderdokumentáció telephely specifikus részeinek elkészítésében és ezekhez kapcsolódóan támogatta a beruházót a szerződéseses tárgyalások lefolytatása során is. Az MCEPH a beruházás megvalósítása során is számít az ERBE mérnöki munkájára. Depóniagáz gyűjtő rendszerek üzemeltetése Az ERBE több hazai, a hulladéklerakókban keletkező depóniagáz hasznosítással foglalkozó szakmai befektetővel kötött szerződést a már működő gázgyűjtő rendszereik üzemeltetésére, azzal a céllal, hogy a depóniagáz motorok villamos energia termelése növekedjen. Kiemelkedő eredmény, hogy az ERBE munkájának is köszönhetően a gyáli szeméttelepen a gázmotorok teljesítménye, a termelt villamos energia, továbbá az ártalmatlanított depóniagáz mennyisége megduplázódott. ( Összeállította: Eörsi-Tóta Gábor, MVM ERBE Zrt.)


79

■


Az OAH: biztonságos a Paksi Atomerőmű A Paksi Atomerőmű Célzott Biztonsági Felülvizsgálatáról elkészült Nemzeti Jelentést az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) benyújtotta az EU Bizottságnak – derült ki az OAH évértékelő sajtótájékoztatóján. A jelentésből megállapítható, hogy azonnali intézkedésre nincs szükség, de a biztonság szintjét folyamatosan növelni lehet és kell Pakson. Rónaky József főigazgató szerint az elmúlt év legfontosabb eseménye kétségtelenül a fukusimai baleset volt, amely itthon is több munkát adott az OAH szakértőinek. Nagyon fontos esemény volt a hivatal életében, hogy módosult az Atomtörvény. Az idei feladatokról szólva Rónaky József jelezte, hogy kiemelt fontosságú a Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbításának folyamata, de legalább ennyire lényeges a felkészülés az új blokkok engedélyezési feladataira is. Ezt követően Fichtinger Gyula, megbízott főigazgató-helyettes a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat folyamatát ismertette, jelezve, hogy elkészült a Nemzeti Jelentés, amelyet elküldtek az EU Bizottságnak is. A fukusimai balesetet követően a felülvizsgálatot, az úgynevezett stressz tesztet az Európai Tanács felhívására minden európai atomerőművel rendelkező ország elvégezte. A felülvizsgálat során a szélsőséges helyzetekre adott olyan lehetséges válaszokat kellett megvizsgálni, illetve olyan intézkedések bevezetésére kellett javaslatot tenni, amelyek segítségével a fukusimaihoz hasonló következmények elkerülhetőek lesznek. Ehhez kapcsolódik, hogy a Paksi Atomerőmű határidőre átadta a felülvizsgálatról készült jelentését, és az OAH ez alapján meghatározta azokat a teendőket, amelyeket az erőműnek a biztonság további növelése érdekében el kell még végeznie. A felülvizsgálat értékelése megállapította, hogy az atomerőmű tervezési alapja megfelelő, összhangban van a jogszabályokban meghatározott követelményekkel és a nemzetközi gyakorlattal. Az atomerőmű a rendszeres időszakos biztonsági felülvizsgálatokat követően már 2008-tól kezdődően

80

2012/1-2 ■

olyan biztonságnövelő intézkedéseket hajtott és hajt végre, amelyek fontosságára a mostani felülvizsgálat is rámutat. Egyértelműen megállapítható, hogy az erőmű biztonságos és semmilyen azonnali intézkedésre nincs szükség. Az üzemidő hosszabbítás engedélyezéséről elhangzott, hogy az egyes blokk esetében az idei év végéig kell lezárni a folyamatot, melynek az előkészítését szolgáló sokrétű műszaki tevékenység kiterjedt az öregítő hatások és a kezelést igénylő öregedési folyamatok meghatározására, az érintett rendszerek és rendszerelemek állapotának felmérésére, a már működő öregedéskezelési programok értékelésére, és szükség szerinti módosítására, illetve új programok kidolgozására. Az atomerőmű a jogszabályi előírásoknak megfelelően a tervezett üzemidő lejárta előtt egy évvel, 2011 decemberében benyújtotta az 1. blokk tervezett üzemidőn túli üzemeltetésére vonatkozó, az addigi eredményeket is összefoglaló engedélykérelmet. Az OAH-nak 2012 végéig kell értékelnie a több ezer oldalt kitevő engedélykérelmet és a hiánypótlás keretében megszülető kiegészítő információkat. (Mayer György)

RHK Kft: biztonság és gazdaságosság Új, a korábbinál gazdaságosabb hulladék-elhelyezési koncepció kidolgozását kezdi meg a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. - jelentette be évértékelő sajtótájékoztatóján Kereki Ferenc, a társaság ügyvezető igazgatója. A cég mozgásterét meghatározza, hogy a 2012-re tervezett költségvetése 3 milliárd forinttal kevesebb, mint az elmúlt évi 16 milliárd forint volt. Lényeges a cég életében, hogy befejeződött a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) felszín alatti két tároló kamrájának kialakítása, ezek végleges használatba vétele az év végére várható. Kereki Ferenc szerint mindez azért is lényeges, mert a felszíni létesítmény az eddig odaszállított 3000 hordó kis és közepes aktivitású hulladékkal már megtelt. Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miként


lehet még hatékonyabban kihasználni a felszín alatt rendelkezésre álló teret, így a biztonságos tárolás mellett a gazdaságos üzemeltetés is nagyobb hangsúlyt kap a jövőben. Az atomerőmű működésével kapcsolatos a másik jelentős projektjük is, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT). Oda 2011-ben 480 darab, az atomerőműben elhasznált fűtőelemet vettek át 50 évnyi tárolásra, ahol összesen így már 7027 kiégett kazettát helyeztek el, de rövidesen újabb 4 modult adnak át, ezek belépésével további mintegy 2000 kazettát tudnak majd elhelyezni. Itt is vizsgálják egy új, gazdaságosabbnak ígérkező tárolási mód bevezetését, az úgynevezett konténeres tárolást, amely már több országban bevált. A hazai radioaktívhulladék-elhelyezés fontos helyszíne a Püspökszilágyon található Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) is, ahol a nem atomerőművi eredetű kis- és közepes aktivitású hulladékokat tárolják. A társaság negyedik projektje a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezését célozza meg. A Nyugat-Mecsekben, Boda térségében már megtalálták a kutatók azt a kőzetet, amely alkalmas lehet a további vizsgálatokra, sőt akár egy majdani tároló befogadására is. A tervek szerint 2013-ra eljuthatnak a vizsgálatokkal arra a szintre, hogy várhatóan kijelölhető a majdani végleges tároló helyszíne. (Mayer György)

2011: csökkenő reaktorszám, növekvő teljesítmény Tavaly világszerte tizenhárom nukleáris blokkot állítottak le, miközben hat új reaktort kapcsoltak hálózatra, amelyek összteljesítménye meghaladta a 4000 MW-ot, így összességében nőtt a nukleáris reaktorok teljesítménye – derült ki a Magyar Atomfórum Egyesület összeállításából. A hat új blokkból kettő Kínában, egy-egy Indiában, Iránban és Oroszországban kezdte meg működését, valamint elindult a kínai kísérleti gyorsreaktor (CEFR) is, ami főleg a tudományos kutatás és műszaki

■


fejlesztés szempontjából fontos, noha beépített teljesítménye (20 MW) miatt energiatermelése is számottevő. A meglévő reaktorok teljesítményének növelése Csehországban, az Egyesült Államokban, Finnországban, Mexikóban és Spanyolországban további 440 MW-tal növelte az atomerőművek kapacitását – jelezte Czibolya László, az egyesület főtitkára, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, World Nuclear News forrására hivatkozva. Az elmúlt évben leállított 13 reaktor közül csak egy (Angliában az 1968-óta működő, 217 MW teljesítményű Oldbury 2 reaktor) működött a tervezett élettartamának végéig. A japán földrengés és cunami okozta természeti katasztrófa következtében a fukushimai Daiichi atomerőmű 4 blokkja végleg befejezte működését, ami 2719 MW-tal csökkentette a szigetország atomerőműveinek kapacitását. A japán eseményekre adott politikai válasz következtében Németországban nyolc blokkot állítottak le (Biblis A és B, Neckarwestheim 1, Brunsbüttel, Isar 1, Unterweser, Phillipsburg 1 valamint Krümmel), ami a német villamosenergia-rendszerből 8336 MW teljesítményt vont ki. Tavaly hivatalosan két blokk építése kezdődött meg: Pakisztánban a Chasma 3, amely egy 340 MW teljesítményű nyomottvizes típus, és Indiában a Rajasthan 7, amely egy 700 MW-os nehézvizes blokk. Kínában jelenleg 25 blokk építése folyik és eredetileg három reaktor beruházását tervezték elkezdeni, de a fukusimai baleset után ideiglenesen felfüggesztették az új építési engedélyek kiadását. (Mayer György)

Hírvilág - Kitekintő 150 éves a dinamó elv Emléküléssel tisztelegtek tavaly az év végén az utókor képviselői Jedlik Ányos, pannonhalmi bencés szerzetes tanár munkássága előtt, aki 150 évvel ezelőtt 1861-ben készítette el unipoláris generátorát, amelynek mágneses terét elektromágnes állítja elő. E készülékkel jutott el az öngerjesztés –

dinamó elv – felismeréséig, öt évvel a német Siemens és az angol Wheatstone előtt, de felfedezését nem publikálta. A dinamó elv új utat nyitott az áramfejlesztő generátorok tervezésében, s az elektrotechnika alkalmazásának ma is egyik jelentős szereplője. E jelentős esemény tiszteletére a Jedlik Ányos Társaság elnöksége, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület emlékülést tartott 2011. december 8-án a Magyar Tudományos Akadémia kupolatermében. Természetesen nem csak ez az emlékülés hivatott emlékeztetni minket ara, hogy milyen nagy jelentőségű a dinamó elv felfedezése és Jedlik Ányos munkássága, mert „150 éves a Jedlik dinamó” címmel ehhez kapcsolódva időszaki kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők az Elektrotechnikai Múzeumban a „Felemelő század” rendezvénysorozat keretében. A kiállítás nem csak az ismert dinamó-elv megszületésének történetét, hanem Jedlik - a kor kiemelkedő magyar természettudósa, feltalálója, oktatója - munkásságának egyéb fontos állomásait is bemutatta. Jedlik Ányos 1830 körül részletesen tanulmányozta az elektrodinamikus forgó mozgás minden lehetséges változatát: több kommutátoros és unipoláris „forgonyt” készített. Sikeresen alkalmazta az elektrodinamikában szerzett ismereteket az elektrosztatika területén is. Ennek eredménye volt a kaszkádkapcsolású feszültségsokszorozó kondenzátortelep, a „villamfeszítő”. 1855-ben villamos mozdony modellt készített és a galvánelemek tökéletesítése, fejlesztése terén eredményeit nemzetközileg is elismerték. Tudományos tevékenységének legnagyobb része az elektrotechnika területére esik, de maradandót alkotott a finommechanikában és a fénytanban is. A kiállítás különlegessége volt a több mint 180 éves forgony, az eredeti 150 éves dinamó, a közel 140 éves villamfeszítő, vagy a 135 éves, műszerész precizitással készített hullámok eredőjét rajzoló gépezet. A látogatók több hiteles másolat működtetésével – villamos kocsi, forgony, villamfeszítő - időutazást tehettek 19. század kibontakozó tudományágába, az elektrotechnika világába.

Sikeresen lezárult a hálózatfejlesztés Egy 15 éves hálózatfejlesztési szakasz zárult le azzal, hogy 2011. december 14-én átadta a MAVIR az AlbertirsaMartonvásár közötti 400 kV-os távvezeték kétrendszerű szakaszát, valamint a hozzá tartozó alállomási bővítéseket. A beruházás költsége 6,6 milliárd forint volt. Tovább javult a hazai átviteli hálózat biztonsága azzal, hogy üzembe helyezték az Albertirsa-Martonvásár közötti 400 kV-os távvezeték kétrendszerű szakaszát, valamint a hozzá tartozó alállomási bővítéseket – hangzott el az átadási ünnepségen. Ezzel az ország központi részének ellátásbiztonságát sikerült megerősíteni egy újabb elemmel. A távvezeték üzembe helyezésére és a kibővített alállomás felavatása jelentősen növeli a hazai átviteli hálózat keletnyugat irányú összeköttetését, egyben erősíti az európai villamosenergiarendszeren belüli hálózati kapcsolatot. A beruházás megvalósítása két, egymással szorosan összefüggő részfeladat összehangolt megvalósítását igényelte. Egyrészt az Albertirsa-Martonvásár 400 kV-os összeköttetés egyrendszerű szakaszait kétrendszerűre építették át, valamint az Albertirsa 750/400 KV-os alállomást a Martonvásár 400 KV-os távvezeték második rendszerének fogadásához egy új mezőszelettel bővítetté ki. Az összeköttetés jellegzetessége, hogy a 41-42-es km között valósult meg a szakma és a köznyelv által csak „bohócoszlopnak” nevezett kettő darab formabontó távvezeték oszlop. A MAVIR életében ezzel az átadással lezárult egy 15 éves hálózatfejlesztési szakasz, amelynek köszönhetően európai szintűvé vált a hazai átviteli hálózat, ám a rendszerirányító a jövőben is tovább folytatja a fejlesztéseket. Együttműködés a természettudományos oktatásért Huszonhat európai ország és Kanada tanárainak és oktatási szakembereinek képviselői azt a célt tőzték ki, hogy közösen javítsák meg a műszaki természettudományos oktatást Európában, ezért a már tíz éve tartó együttműködésüket megerősítve megalapították a „Science on Stage Europe” (SonSEu)


81

■


egyesületet, amelynek a bejegyzett székhelye Berlin. A hálózat magyarországi csomópontja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat. Az innovatív tanári és tanulói kísérleteknek, valamint a legjobb pedagógiai és didaktikai módszereknek a cseréje a „tanároknak tanároktól” mottó alatt teszi egyedülállóvá és különlegessé a SonSEu hozzájárulását az európai műszaki, természettudományos oktatás javításához. A tapasztalatok átadása motiválja a tanárokat, ötleteket ad az órák érdekesebbé tételére, s ezzel végső soron a diákokat is lelkesítik és motiválják. Azok a tanárok, akik részt vesznek egy-egy Science on Stage rendezvényen, olyan innovatív gyakorlati ötletekkel telve térnek vissza hazájukba, amelyek megváltoztatják az oktatási módszereiket. 2000 óta számos tanárt ihlettek meg a „Physics on Stage” (Fizika a Színpadon), majd a „Science on Stage” (Természettudomány a Színpadon) fesztiválok, amelyeket eleinte az Európai Bizottság támogatott. Amikor ez a támogatás 2008-ban megszűnt, alulról jövő kezdeményezésként maguk a tanárok döntöttek úgy, hogy a fesztiváloknak folyatódniuk kell. Jelenleg a Science on Stage hálózat nemzeti csomópontjai által szervezett fesztiválok és egyéb rendezvények legalább 40 ezer tanárt érnek el Európában. Az európai tevékenységek csúcspontjai a nagy nemzetközi fesztiválok. Mintegy 350 európai tanár találkozik kétévente különböző helyszíneken, hogy megosszák egymással az innovatív és jól bevált tanítási módszereiket, utána vigyék haza ezeket, és terjesszék otthoni kollégáik között. A következő nagy nemzetközi fesztivált lengyel-német együttműködésben rendezik 2013. április végén. További áramtermelőkkel bővítik a német virtuális erőművet Az RWE Energiedienstleistungen GmbH ez év februárjában megkezdte a 2008 októberében üzembe helyezett és a Siemensszel közösen működtetett „virtuális erőmű” marketingjét a EEX lipcsei árambörzén. Ez az első központi áram-direktmarketing tevékenység Németországban, amelynek keretében nagyszámú EEGkomform, azaz a német ErneuerbareEnergien-Gesetz (megújuló-energia

82

2012/1-2 ■

törvény) szerinti áramtermelő áramát viszik piacra. Ezzel párhuzamosan a Siemens Infrastructure & Cities és az RWE Deutschland AG keret-megállapodást kötött a virtuális erőmű bővítésére, amely szerint a 2012-re 20 MW-ban megállapított összteljesítményt 2015-ig fokozatosan 200 MWra növelik. Ennek érdekében biomas�sza-áramtermelőket, biogáz-motoros blokkfűtő-erőműveket (kapcsolt hő- és áramtermelő berendezéseket), szélerőműveket és vízerőműveket vonnak be a virtuális erőműbe Németország egész területéről. A virtuális erőmű részben RWE-tulajdonban lévő áramtermelőket fogja össze, de ügyfeleiknek is lehetőségük van a közösségbe való belépésre. A virtuális erőműbe való bekapcsolódás azzal az előnnyel jár az egyes áramtermelők számára, hogy az energiamennyiségek kötegelésének következtében skálaeffektus (economies of scale) keletkezik, ami révén csökken az átlagos termelési költség. A virtuális erőműveknek további előnyei is vannak, amennyiben segítségükkel az áramátviteli hálózatokban rendszer-szolgáltatások szervezhetők – pl. szabályozási szolgáltatás az ún. perces tartalék tartományában. A virtuális erőmű az általa összefogott áramtermelők teljesítményét ugyanis az átviteli hálózat üzemeltetőjének rendelkezésére bocsátja, és szükség esetén a résztvevő áramtermelők azonnali rákapcsolásával hozzájárul a hálózati stabilitáshoz. A szóban forgó virtuális erőmű „szíve” a Siemens által kifejlesztett és szállított DEMS energia-menedzsment rendszer, amely az RWE dortmundi telephelyén fut egy szerveren. A rendszer üzemeltetését és a résztvevő áramtermelők bekapcsolásához szükséges infrastruktúrát az RWE Deutschland AG hálózati szolgáltató vállalata végzi. Bővült a Magyar Energia Hivatal feladatköre A Parlament decemberben döntött a víziközmű-szolgáltatási törvényjavaslatról, amely alapján a Magyar Energia Hivatal (MEH) gyakorolja a víziközmű-szolgáltatók szakmai és gazdasági felügyeletét, valamint az ármegállapítást is. Az új jogszabály többek között kimondja azt is, hogy a jövőben


szolgáltatót magáncégnek eladni nem lehet, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé. Az elfogadott törvény értelmében a víziközmű olyan közcélú létesítmény, amely egy vagy több település ivóvízellátását és szennyvízelvezetését biztosítja, ebbe beleértendő az ivóvíztermelés, az ivóvízbázis-védelem, az ivóvízkezelés, a tárolás, a szállítás és az elosztás. A közműves szennyvízelvezetés - bizonyos esetben a csapadékvíz elvezetés is - a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését jelenti. A törvény jelentőségét mutatja, hogy az ország mintegy 3200 településén 5 többség állami tulajdonban lévő, továbbá 2 fővárosi és 390 önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató biztosítja a víz- és csatornaszolgáltatást, ezen belül 7 nagy cég látja el a lakosság 35 százalékát. A törvény alapján a jövőben egységes elvek szerint történik a kommunális szolgáltatás. Az árhatósági jogkör a törvény alapján a MEH-hez kerül azzal az indoklással, hogy ezzel az kikerül a helyi politika hatása alól, ahol a víz- és csatornadíj alacsonyan tartása az érdek, miközben az nem fedezi az amortizációt és a fejlesztéseket. A díj továbbra is két részből áll, az alapdíjból és a fogyasztással arányos díjból. A szolgáltatóknak 15 éves fejlesztési tervet kell készíteniük, amit minden évben bemutatnak a felügyelő hatóságnak, amely azt jóváhagyás után ellenőrzi is. Amennyiben valamely szolgáltatónál veszélybe kerül a szolgáltatás, a MEH közérdekű üzemeltetőt jelöl ki. Szélerőművek segítik Thaiföld energiaellátását A thaiföldi Wind Energy Holding Co. Ltd. leányvállalatai 90 darab, összesen 200 MW teljesítményű szélturbinát rendeltek a Siemenstől. Az SWT-2.3-101 típusú szélturbinákat az ország északkeleti Rachasrima tartományában lévő két szélerőmű (Korat 1 und Korat 2) telepen fogják az idei év végéig üzembe helyezni. Az SWT-2.3-101 szélkerék névleges teljesítménye 2,3 MW, a forgórész átmérője a lapátokkal 101 méter, és a torony magassága 99.5 méter. (Összeállította: Mayer György)

MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Telefon: 304-2000 ■ www.mvm.hu

AZ

MVM

MAGYAR

AZ

INTERNETRÔL

VILLAMOS IS

BÁRMIKOR

MÛVEK

ZRT.-RÔL

ELÉRHETÔK.

A

NAPRAKÉSZ

INFORMÁCIÓK

WEB-OLDALON

CÍM LISTÁKAT,

GYORSHÍREKET, A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS ÁBRÁKAT LEHET MEGTALÁLNI, VALAMINT A TÁRSASÁG ÁLTAL KIADOTT SAJTÓKÖZLEMÉNYEK

IS

AZONNAL

OLVASHATÓK.

KAPCSOLAT

A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

TALÁLHATÓ

XLIX. évfolyam szám

Recommend Documents