1991. évi XLIX. törvény

Lezárva: 2008. június 30. Hatály: 2008.I.1. - 2009.VI.30. Hatályos - 1991. évi XLIX. törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljárás

CompLex Jogtár 1. oldal

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról1 Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja: 7008/2006. (AEÉ 1/2007.) APEH irányelv az adóhatóságnak a csőd- és felszámolási eljárásokban követendő hitelezői és hatósági feladatairól 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv az adóhatóság feladatairól a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásokban I. Fejezet Általános rendelkezések 2

1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást. 3 (2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. 3

(3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4)

4

EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2000. 109. Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékből már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt. 54. §-a folytán fennálló önálló felelősségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki.

1 2 3 4

Kihirdetve: 1991. X. 22. A címet megállapította: 2006. évi V. törvény 135. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Számozását módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 1. §. Módosította: 2006. évi V. törvény 134. § a). Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 1. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. Hatályon kívül helyezte: 2006. évi V. törvény 134. § a). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.



1

(2)-(3) 2 (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3

(5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell. EBH2003. 879. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2004. 427. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2003. 422. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH1998. 445. I. Pénzintézet ellen az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a bíróság az adós fizetésképtelenségét nem vizsgálja, ezért azt meg sem állapíthatja [1991. évi LXIX. tv. (Pit.) 89. § (3) bek. b) pont, 89/B. § (2)-(3) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. törvény 2. § (2) bek.]. BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1993. 192. A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont]. BDT2007. 1611. A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §].

1 Hatályon kívül helyezte: 2003. évi LX. törvény 233. § (1) n). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. 2 Beiktatta: 1997. évi CXXXII. törvény 36. §. Hatályos: 1998. I. 1-től. 3 Megállapította: 2004. évi I. törvény 80. § (2) a). Hatályos: 2004. III. 13-tól.



A személyi hatály a törvény perszonális specifikációja, azt a jogalanyi kört határozza meg, amelyek jogviszonyaira a törvény normatív szabályozást tartalmaz, azaz akik számára jogokat biztosít, illetve akikre kötelezettségeket ró. Az 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szakirodalmában előfordul a személyi hatály olyan (szűkebb) értelmezése is, mely e fogalmon azt érti, hogy a törvény személyi hatálya alá adósként mely jogalanyok tartozhatnak. Személyi hatályát illetően a Cstv. gazdálkodó szervezetekről rendelkezik. Mivel a csőd-, illetve a felszámolási eljárás Cstv. 1. § (2) és (3) bekezdésében megfogalmazott definíciójából az következik, hogy egyik eljárás sem irányulhat több adós ellen, kizárt az adósi pertársaság, a gazdálkodó szervezetek kifejezés alatt érteni kell azokat a gazdálkodó szervezeteket is, amelyek nem adósi minőségben tartoznak a törvény hatálya alá. A Cstv. részletszabályai alapján azonban, a törvény személyi hatálya az (1) bekezdésben említett gazdálkodó szervezeteken és ezek hitelezőin kívül más, adott esetben sem gazdálkodó szervezetnek, sem hitelezőnek nem minősülő jogalanyokra is kiterjed. Például: a bíróságra, melyre a törvény számos eljárásjogi (közjogi) előírást tartalmaz; arra a harmadik személyre, akinek jogát, jogos érdekét a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása érinti [Cstv. 6. § (4) bekezdés]; a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámolóra (Cstv. 6/B-6/C. §); a csődegyezség keretében az adós tartozását átvállaló, az adós vagyonában tulajdont szerző, kötelezettségeiért kezességet vállaló harmadik személyre [Cstv. 19. § (6) bekezdés]; a nem gazdálkodó szervezetnek minősülő végelszámolóra [Cstv. 22. § (1) bekezdés]; a felszámolóbiztosra [Cstv. 27/A. § (3), (4), (6) bekezdés]; a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjére [Cstv. 31. §, Cstv. 33/A. § (1) bekezdés]; a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorló személyre [Cstv. 33/A. § (3) bekezdés]; az óvadék jogosultjára [Cstv. 38. § (5) bekezdés]; az adóssal szerződést kötött személyre [Cstv. 40. §, Cstv. 47. § (1)-(4) bekezdés]; az árverezőre, az árverési vevőre [Cstv. 49/B. § (4) bekezdés]; az elővásárlásra jogosultra (Cstv. 49/C. §); az államra [Cstv. 62. § (1) bekezdés]; a Cstv. 63. § (2) bekezdésében említett befolyással rendelkező, illetve egyedüli tagra (részvényesre); a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tagra (részvényesre) (Cstv. 63/A. §). A törvény személyi hatálya alá tartozók, az eljárás megindítására jogosultak, illetve azok, akik ellen az eljárás megindítható, valamint a felek személyi köre - e fogalmak eltérő tartalmából adódóan - nem azonos. A Cstv. az eljárási szabályokon túl, számos olyan anyagi jogi rendelkezést is tartalmaz, mely az adóssal jogviszonyban álló, de a csőd-, illetve a felszámolási eljárásban részt nem vevő jogalany jogviszonyait is érinti, érintheti; a törvény személyi hatálya a jogalanyok szélesebb személyi körére terjed ki, mint az eljárásban félként résztvevők köre. Mivel a Cstv. 6. § (4) bekezdése a kifogás előterjesztése szempontjából félnek tekinti azt a (hitelezőnek nem minősülő, ezért) harmadiknak nevezett személyt is, akinek jogát, jogos érdekét a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása érinti, illetve mert a felszámolási eljárás megindítására hivatalból is sor kerülhet, a felek személyi köre is eltér az eljárás megindítására jogosultakétól. Arra a kérdésre, hogy ki indíthat csőd- vagy felszámolási eljárást, nem a törvény személyi hatálya, hanem a Cstv. 7. § (1) bekezdése, illetve a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja ad választ [a hivatalból induló felszámolási eljárást a Cstv. 22. § (1) bekezdés c) és d) pontja szabályozza], azt pedig, hogy ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás, a törvénynek az adós gazdálkodó szervezet fogalmát definiáló szabályai [Cstv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjai] határozzák meg. A (4) bekezdés a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeit illetően a Cstv. külön törvényben - 1997. évi CXXXII. törvény 19-22. §-aiban - foglalt eltérésekkel való alkalmazását írja elő. Az (5) bekezdés alapján a törvény hatálya - adósi pozícióban [Cstv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pont] - a sportegyesületre is kiterjed. A Cstv. rendelkezéseit a biztosító részvénytársaság és a biztosító szövetkezet elleni eljárásra a 2003. évi LX. törvényben, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások elleni eljárásra az 1996. évi CXII. törvényben, a magán-nyugdíjpénztárral szembeni eljárásra az 1997. évi LXXXII. törvényben, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében az 1993. évi XCVI. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 40 214/2003/4. A sportegyesület mint az egyesület speciális fajtája. 1

3. § (1) E törvény alkalmazásában: 2 a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; 3

b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni;

1 Számozását módosította: 1993. évi XCII. törvény 41. § (1) f). 2 Megállapította: 2007. évi XCIX. törvény 21. § (3). Hatályos: 2007. VIII. 1-től. 3 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5).



1

c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; 2/2008. Polgári jogegységi határozat 2

a felszámolási eljárást megelőző végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényről d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy; Az 1346/2000/EK rendelet szerint az a tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található, területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására pedig az a tagállam, amelynek területén az adósnak telephelye található. Az eljárásban az alkalmazandó jog az eljárás megindításának helye (fóruma) szerinti jog, a lex fori concursus. Külön kiemeli a Rendelet, hogy a lex fori concursus alapján kell megítélni, hogy egy adott tagállamban indítható-e fizetésképtelenségi eljárás az adós ellen, azaz az adott tagállam csődtörvényének alanyi hatálya kiterjed-e az adott jogalanyra. Ebből következik, hogy természetes személy ellen Magyarországon az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat követően sem lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani, mindaddig, amíg a magyar jog nem teszi lehetővé természetes személyek ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A csődtörvény 3. §-ának (1) bekezdés a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül gazdálkodó szervezetnek. Egyértelművé kell tenni, hogy e rendelkezésből nem következik az, hogy csak a magyar jog szerinti gazdálkodó szervezetek ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás. A módosítás lehetővé teszi az új csődtörvény megalkotásáig is, hogy Magyarországon az 1346/2000/EK rendelet szerint fizetésképtelenségi - fő- vagy területi - eljárást lehessen indítani az olyan adós ellen, akinek a fő érdekeltségeinek központja Magyarországon található vagy Magyarországon telephellyel rendelkezik. Ez a magyar hitelezők védelmét is szolgálja, mert a magyar csődtörvény szerinti eljárással érvényesíthetik érdekeiket, s nem kell a külföldi, számukra ismeretlen és jóval drágább eljárást megindítaniuk, vagy abba bekapcsolódniuk. A módosítás így azt is lehetővé teszi, hogy a külföldön megindított főeljárás esetén Magyarországon másodlagos eljárást lehessen indítani, illetve külföldi főeljárás hiányában is a Magyarországon található telephely vonatkozásában területi eljárást lehessen indítani, amelyben a magyar jog alkalmazandó. Ha az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet fő érdekeltségeinek központja vagy a telephelye Magyarországon található, abban az esetben vagy az adóhatóságnál veszik nyilvántartásba mint adófizetésre kötelezettet, hiszen tevékenységet végez - a fő érdekeltségeinek központjában vagy a telephelyen -, s emiatt adófizetésre kötelezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-ának (3) bekezdése, illetve a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (1) és (3) bekezdései alapján, vagy pedig a cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba mint fióktelepet. Mindkét esetben be kell jelenteni az aláírásra-jognyilatkozat tételére jogosult személy nevét, s őt kell a külföldi székhelyű vállalkozásokkal szembeni eljárásokban vezetőnek tekinteni. Végül a meghatározás tartalmaz egy kisegítő szabályt, ha nincs e nyilvántartásokba bejegyzett személy. e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; 3

4

f) 5 (2) EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 1. §. A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 2006. évi V. törvény 134. § a). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től. 2 Megjelent: Magyar Közlöny 2008/80. 3 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 45. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 4 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi CXLIV. törvény 320. § i). Hatálytalan: 1998. VI. 16-tól.



EBH2003. 957. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §, 1990. évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont, 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 80. §, 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek., 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/ 1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §, 593/B/1998. AB határozat]. EBH2003. 886. Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2004. 284. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §; 1990. évi XCI. tv. 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont; 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont, 80. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek. ; 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §; 593/B/1998. AB határozat]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 380. Alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség teljesíthető a hitelezői követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelező hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv. 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. BH2003. 376. Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. BH2003. 294. A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minőségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását - kifogásolási határidő stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) és (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek., 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b), g) és j) pont]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2003. 208. - olyan bizonyítékot nem nyújt be, amely a kérelem érdemi elbírálásához szükséges [Pp. 3. § (3) bek., 163. (1) bek., 164. § (1) bek., 190. §, 192. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a), f) pont és (2) bek. a) pont].



BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 369. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy az adóssal szembeni pénzkövetelését perben érvényesítse, ezért az ilyen - a felszámoló által vitatott - követelésről a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 28. § (2 bek. f) pont, 38. §, 46. § (5) bek. a) és b) pont, (6) és (7) bek., 50. § (2) bek.]. BH2002. 368. I. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező a felszámolási eljárás teljes tartama alatt félnek minősül, ezért a záróvégzés ellen akkor is jogosult fellebbezéssel élni, ha a nyilvántartásbavételi díjat nem fizette be [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek, c) pont, 22. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek., 60. §, 63/A. §]. BH2002. 368. II. Ha az eljárást kezdeményező hitelező a nyilvántartásbavételi díjat nem fizeti be, és hitelezői igényére a zárótárgyaláson sem hivatkozik, nem kifogásolhatja, hogy a vagyonfelosztási javaslatban hitelezőként nem szerepel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont]. BH2002. 110. II. A felszámolónak az adós képviselőjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezéséről, rendezéséről, meghatározott ideig történő őrzéséről. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minősülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 38. (3) bek., 52. § (1) bek., 53. §, Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 560. A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelőségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a műemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (4) bek., 31. § (1) bek. c) pont, 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 8. § (1) bek., 12. § (1) bek.]. BH2000. 365. I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1998. 606. A felszámolási eljárásban a polgármesteri hivatal kifogása alapján indult eljárást - ha a polgármesteri hivatal nem hitelezőként, hanem a helység lakosainak meghatalmazottjaként, de írásbeli meghatalmazás nélkül kíván eljárni - meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 67. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 233. § (1) bek., 251. § (1) bek.]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont].



BH1998. 246. A földkiadó bizottság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben - egyéb jogcímen - vagyoni követelése nincs, hitelezőnek nem minősül, a felszámoló tevékenységét pedig perben vagy a nem peres eljárásban - jogi személyisége hiányában, hiányzó perképessége miatt - nem kifogásolhatja [1993. évi II. tv., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 61. § (3) bek., Pp. 48. §]. BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1998. 244. A felszámolási eljárásban is hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak az eljárásban szereplő hitelező perbeli jogképességét. Tekintettel arra, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának nyilvántartása nem közhiteles, ezért vita esetén a cégbíróság megkeresése útján kell a fél jogképességét tisztázni [Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 18/1995. (IX. 15.) IM r. 2. § (2) bek.]. BH1998. 243. I. A befektetőknek ígért hozamok betartásának hiánya, a befektetési alap rossz gazdálkodása, a tőkecsökkenés miatti bizalomvesztés a felszámolási eljárás megindítására a befektetési alappal szemben nem ad lehetőséget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § b) és c) pont, 27. §]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény előterjesztése alapján a biztosító részéről történő részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban előírt határidőn belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezőként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1996. 391. Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 47. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §, Ptk. 428. § (2) bek.]. BH1996. 225. Nincs lehetőség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezéséről a bíróság ugyan jogszabálysértően döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből már törölték. Ilyen esetben a hitelező követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 52. § (1) bek., 60. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 46. § (1) és (2) bek., 54. § (2) és (3) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. § (1) bek., 22. § (2) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 187. a törvényi tényállásban írt jogszabály-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.]. BH1995. 664. A hitelező követelése az adós által nem vitatott követelésnek minősül, ha az adós a követelést csak a hitelező felszámolás iránti kérelméről a bíróság által történt értesítését követően tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerősítő záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerősítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1995. 306. Elismerés alapján nem állapítható meg egy cég fizetésképtelensége s ennek alapján ellene felszámolási eljárás nem indítható, ha az elismerést tartalmazó nyilatkozat szerint az adósnak a hitelezővel szemben - a hitelező követelését meghaladó összegű - érvényesíteni kívánt követelése van [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 3. § f/1-f/2. pont, Ptk. 277. § (1)-(3) bek., 365. § (1) bek.]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 304. Az állami tulajdonban és az adós gazdálkodó szervezet kezelésében volt belterületi föld értékesítéséből befolyt vételár egésze a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának minősül; a vételár 50%-ára a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat csak hitelezőként tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 51. § (1) bek.].



BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 623. Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 279. Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50. §, 51. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) és (4) bek., 57. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 4. §]. BH1994. 212. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthető elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag tartozáselismerést jelentő nyilatkozatot tett, ha az adós a hitelező követelését utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt - vitássá tette [1991. évi IL. tv. 3. § c) és f) pont, 22. § (1) bek., 27. § (2) bek., Ptk. 242. §]. BH1994. 159. Az egyesület nem gazdálkodó szervezet, ezért csőd-, illetve felszámolási eljárás ellene nem folytatható. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a hitelezők vagy az ügyészségtől vagy az egyesület legfelsőbb szervétől kérhetik a szükséges intézkedések megtételét [Ptk. 58. § (3) bek., 59. §, 1989. évi II. tv. 14. § (1) bek., 16. § (2) bek., 21. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § a) pont.). BH1993. 322. Csődegyezség esetén a bíróság nem hoz egyezséget jóváhagyó végzést, hanem ha a csődegyezség alaki és tartalmi szempontból megfelelő volt, akkor a csődeljárást befejezetté nyilvánítja, ellenkező esetben azt megtagadja [Ptk. 240. § (1) bek., Pp. 148. § (2) bek., 233. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 17. §, 18. § (1) bek., 19. § (2) és (4) bek.]. BH1993. 192. A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont]. BDT2008. 1751. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által indított perben vele szemben a felszámolási eljáráson kívüli követelés miatt beszámítási kifogás csak három konjuktív feltétel fennállása esetén érvényesíthető: a beszámítás jogával csak a felszámolási eljárásban hitelezőnek minősülő személy élhet; a követelésnek a felszámolás kezdő időpontjában fennállónak kell lennie; a követelés jogosultjának a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelezőnek kell lennie, azaz a követelés engedményezésére nem kerülhet sor a felszámolás alatt. BDT2007. 1655. I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezőjét illeti meg. BDT2007. 1611. A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. BDT2005. 1233. A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételár-kifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelező, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minősül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezői minőségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelező, kifogást nem jogosult benyújtani. KGD1995. 64. A követelés akkor minősül az adós részéről vitatottnak, ha azt a felszámolás iránti kérelemről szóló bírósági értesítés előtt bármilyen jogcímen vitatja [1991. évi IL. törvény 3. § c) pont]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §].



Az (1) bekezdés a) pontja azokat a jogalanyokat sorolja fel taxatív módon, amelyek a Cstv. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősülnek, szemben az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontjában meghatározott alanyi körrel. A Cstv. több olyan szervezetet is (például a sportegyesületet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárt) gazdálkodó szervezetnek minősít, ennek minden, a szervezet státuszát, képviseletét stb.-t érintő következménnyel együtt, melyet a Ptk. nem tekint gazdálkodó szervezetnek, csupán e szervezet gazdálkodó tevékenységével összefüggő jogviszonyokban írja elő - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó szabályok alkalmazását, illetve amelyet a Ptk.-beli felsorolás nem említ. Ugyanakkor a Ptk. alkalmazásában gazdálkodó szervezetnek minősülő egyéni vállalkozó a Cstv. definíciója szerint nem számít annak. A Cstv. (1) bekezdés b) pont az adós - csőd-, illetve felszámolási eljárás szempontjából összevont - fogalmát határozza meg. E bekezdés, második fordulatával együtt (tartozását az esedékességkor előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni) a csődeljárás adósára vonatkozott, összhangban a csődeljárásbeli hitelező (2) bekezdés c) pontjában írt fogalmával. A hitelező kérelmére indult felszámolási eljárás adósának - összhangban a hitelező c) pontban írt fogalmával, s azzal, hogy a hitelezőnek az adós fizetésképtelenségére kell hivatkoznia - azt kell tekinteni, akinek a hitelező állítása szerint lejárt követelése van [Cstv. 3. § (1) bekezdés b) pont első fordulata]. Azonban a 2007. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdésével beiktatott, 2007. szeptember 1-jén hatályba lépő Cstv. 27. § (5) bekezdése alapján az adós vagy a végelszámoló kérelmére induló felszámolási eljárásban is az adós e fogalma érvényesül, azaz a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelemben úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni. A gazdálkodó szervezet meghatározása eleme az adós Cstv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában körülírt fogalmának, ezért csőd- vagy felszámolási eljárás csak az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyike ellen indítható. A (2) bekezdés c) pontja a hitelező csőd-, illetve felszámolási eljárásbeli, a két eljárás jellege és célja szerint differenciált fogalmát határozza meg, az utóbbin belül különbséget téve a felszámolási eljárásnak a felszámolás kezdő időpontja [Cstv. 27. § (1) bekezdés] által elválasztott szakaszaiban érvényesülő hitelezőfogalom között. Az adós, illetve a hitelező fogalmának közös eleme, hogy mind az adós tartozása, mind a hitelező pénz-, vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése - összhangban a Cstv. 38. § (3) bekezdésével pénzszolgáltatás, melynek hiányában sem az adósi, sem a hitelezői minőség nem állapítható meg. A Cstv. 3. § (1) bekezdés e) pontja a vagyont a számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény befektetett eszköz, illetve forgóeszköz fogalma alapján határozza meg (2000. évi C. törvény 3-28. §). A 2000. évi C. törvény 23. § (1) bekezdése szerint a mérlegben befektetett, illetve forgóeszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatába bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló eszközöket - a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat. 1

4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki. 2

(3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; 3

b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; 4

c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület; 1/2007. Közigazgatási jogegységi határozat 5

a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja helyes értelmezéséről d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; 6

e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; 7 f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj.

1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 4. § (1). Módosította: 2006. évi V. törvény 134. § a). Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 4. § (2). Hatályos: 1993. IX. 2-től. Megállapította: 1993. évi CIII. törvény 4. §. Hatályos: 1994. I. 22-től. Módosította: 1996. évi XXXII. törvény 11. § (3) e). Megjelent: Magyar Közlöny 2007/23. Beiktatta: 2001. évi CXX. törvény 439. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től. Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 2. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



A gyakorlatban felmerült, hogy az adós vagyonába (leginkább a felszámolási vagyonba) tartozónak minősítették a szakszervezeti tag munkavállaló munkabéréből levonásra kerülő szakszervezeti díjat. Ezen szakszervezeti díj jogosultja azonban természetesen nem a munkáltató (az adós), hanem a kedvezményezettként megjelölt szakszervezet. A munkáltató csupán a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 21. § (6) bekezdésében, illetve a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget a tagdíj munkabérből történő levonásával és továbbutalásával. A Cstv. 4. § (3) bekezdésének kiegészítése ezért külön is megjeleníti a munkavállalótól levonásra kerülő szakszervezeti tagdíjat és egyéb érdek-képviseleti tagdíjat, mint olyan pénzeszközt, amely nem tartozik az adós vagyonába. 1

(4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. EBH2007. 1614. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a 1991. évi XLIX. törvényben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény 361. §]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerződés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerződés is minősülhet a további hitelezők kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2002. 766. Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelősség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk. 273. § (1) és (2) bek., 274. § (1) bek., 301. §, 329. § (1) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 108. § (4) bek., 2000. évi LXXXVIII. tv., 2001. évi LXXXVII. tv. 3. §, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §].

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 4. § (3). Hatályos: 1993. IX. 2-től.



EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2007. 376. II. Az 1991. évi XLIX. törvény jelen eljárásban alkalmazandó, 2004. május 1. napjáig hatályban volt 38. § (5) bekezdése csak a szerződés alapján nyújtott óvadékra rendelkezett akként, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a megállapodás megszűnik és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni [1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) bek., 38. § (5) bek.]. BH2007. 342. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. - A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem az 1991. évi XLIX. tv.-ben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.; 1959. évi IV. törvény 361. §]. BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszűnt, így vagyoni értékű jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 329. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós tulajdonában álló önálló ingatlanként nyilvántartott étterem a felszámolási vagyon része, a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy az étterem feletti rendelkezési jogot - a vállalattól való elvonással - megszerezte [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek.; 1990. évi LXXIV. tv. 2. § (1) bek., 7. § (1) bek., 13. § (1) bek.; Ptk. 116. § (2) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.].



BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 365. I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után - olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történő értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerős határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1997. 144. A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.].



BH1996. 441. A kárpótlás biztosítására szolgáló termőföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történő figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(3) bek. 1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 25. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában még létre sem jött követelés - érvényesen - nem engedményezhető; az ilyen szerződés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 226. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1994. 624. Ha állami tulajdonban álló ingatlan a megyei vagyonátadó bizottság döntésétől függően kerülhet az önkormányzat tulajdonába, csak ennek a döntésnek az ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ingatlan a kezelésére korábban jogosult adós felszámolás alá tartozó vagyonának része-e [1991. évi IL. tv. 4. §, 1990. évi LXV. tv. 107. § (3) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 10. § (1) bek.]. BH1994. 612. - a Kpt. hatálybalépése (1991. augusztus 10.) előtt indult felszámolási eljárásokban a felszámolók nem kötelesek - a visszaható hatállyal nem rendelkező Kpt. alapján - a kárrendezési hivatal értesítése figyelembevételével a termőföld-kijelölési kötelezettség teljesítésére [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD2008. 17. A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4. §, 6. §, 38. §, 64. §; 1997. évi CXLI. törvény 8. §) KGD2003. 108. A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. §). A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik - a Cstv. 4. § (3)-(5) bekezdésében írt kivételekkel és korlátozásokkal - az adós minden vagyona, amellyel az eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet azt követően, az eljárás tartama alatt szerez. A Cstv. nem tartalmaz kétféle vagyonfogalmat, azt a Cstv. 3. § (1) bekezdés e) pontja és a Cstv. 4. § (1) bekezdése együtt határozza meg. Eszerint: vagyon a számviteli törvény által befektetett, illetve forgóeszköznek minősített vagyontárgyak összessége, amely felett az adósnak rendelkezési joga áll fenn; a rendelkezési jog megszerzésével válhat valamely vagyontárgy utóbb (a kezdő időpontot követően) a felszámolási vagyon részévé. A felszámolási vagyon az adós aktív, a hitelezők kielégítését szolgáló vagyona, melybe beletartoznak az adós ingó, ingatlan vagyontárgyai, követelései, vagyoni értékű jogai. Rendelkezésen azokat a vagyontárgyakat illetően, melyek tulajdonjog tárgyai lehetnek, vagy amelyekre a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell [Ptk. 94. § (2) bekezdés] a rendelkezési jogot mint a tulajdonjog részjogosítványát (Ptk. 112. §), a követelések és vagyoni értékű jogok esetében, pedig az átruházás (Ptk. 328. §), illetve a követelés jogosult akaratából való megszüntetésének (elengedés, lemondás) jogát kell érteni. A Cstv. 4. § (2) bekezdés az adós vagyonának minősíti a tulajdonában (kezelésében) lévő vagyont, a leányvállalata, tröszt esetében pedig a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki. A kivételeket a Cstv. 4. § (3) bekezdése tartalmazza, a feloldástól függően a vagyonhoz tartozó rögzített hadiipari készletekről a (4) bekezdés rendelkezik; az (5) bekezdésben írt, a védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a vagyonnak. Az állam a Cstv. 62. § (1) bekezdése alapján felel a Cstv. 4. § (3) bekezdés b) és d) pontjai, valamint a (4) bekezdés alapján a felszámolási vagyonba be nem vonható vagyon értéke erejéig. E bekezdés e) pontja a Cstv. 38. § (6) bekezdésére utal, melyet azonban a 2004. évi XXVII. törvény 73. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezett. 1/2007. Közigazgatási jogegységi határozat a Cstv. 4. § (3) bekezdés c) pontjának helyes értelmezéséről. 1

2

5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 5. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Módosította: 2006. évi V. törvény 134. § a).



a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről; 1

b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről. 2

(2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során. A hatályos szabályozás alapján nem lehet egyértelműen meghatározni az illetékes eljáró bíróságot abban az esetben, ha az adós más cégbíróság (nyilvántartó bíróság) illetékességi területére teszi át székhelyét és a felszámolási eljárás iránti kérelmet ezen székhely-áthelyezési időszakban nyújtják be. Ebben az időszakban az adós iratai már átkerülnek az új székhely szerinti bírósághoz, illetve a cégjegyzék adatai már tartalmazzák az új székhelyet - bejegyzés alatt státusszal - azonban az még nem hatályos, ugyanakkor a székhely-áthelyezéssel érintett cégbíróság a társasági határozat meghozatalára visszamenőleges hatállyal jegyzi be később a módosított székhelyet. Ilyen esetekben - a korábbi és az új székhely szerinti - bíróságok az illetékesség kérdésében nem tudnak egyértelmű döntést hozni, így vagy egyik bíróságon sem, vagy mindkettő előtt megindul a felszámolási eljárás. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás (csőd-, illetve felszámolási eljárás) megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A későbbi, visszamenőleges hatályú cégbírósági döntésnek - így a kérelem benyújtásának időpontjában „bejegyzés alatt álló” státusszal feltüntetett új székhelynek - e tekintetben relevanciája nincs. 3

(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. 2

(4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. BH2004. 515. A hitelezői választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a 1991. évi IL. törvény 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. 5. § (3) bekezdés]. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.].

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 126. § (2) b). 2 Módosította: 2006. évi V. törvény 134. § a). 3 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 2. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő és a felszámoló részéről a csőd-, illetve felszámolási eljárás folyamán, a Cstv. 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján az adós vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás illeti meg a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját. Ez utóbbit csak akkor, ha hitelezői választmány nem alakult; nincs ésszerű indok a tájékoztatás megtagadására, ha a tájékoztatást nem hitelezői csoport, hanem egy, a hitelezői követelések 10%-át meghaladó követeléssel rendelkező hitelező kéri. A tájékoztatás az adós aktuális vagyoni és pénzügyi helyzetére vonatkozik, terjedelme nem azonos a hitelezők közbenső mérlegben történő, a mérleg által felölelt időszakra vonatkozó részletes tájékoztatásával [225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §]. Nincs elvi akadálya annak, hogy a tájékoztatás konkrét felszámolói intézkedésre irányuljon. A szóban forgó tájékoztatás kérését meg kell különböztetni a felek iratbetekintési jogától, melyet a felszámolónak kérelemre biztosítania kell; e jog azonban nem gyakorolható a felszámolói munka túlzott, a szükségeset meghaladó mértékű zavarásával, s nem róhat indokolatlan (pl. másolási) költséget az adósra. A Cstv. 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint a munkavállalókat érintő kérdésekről az erre feljogosított szerveket kell tájékoztatni. Amennyiben a tájékoztatás terjedelmével, részletességével, az arra való jogosultsággal, illetve az iratbetekintési jog gyakorlásával összefüggésben vita támad, annak elbírálása - kifogásra - a felszámolási eljárást lefolytató bíróság feladata. A hitelezői választmány célját, rendeltetését, megalakulásának rendjét a Cstv. 5. § (2)-(4) bekezdései rendezik. A Cstv. számos helyen [Cstv. 39. § (3) bekezdés, Cstv. 40. § (5) bekezdés, Cstv. 46. § (2)-(4) bekezdés, Cstv. 47. § (6) bekezdés, Cstv. 49. § (1) , (2) bekezdés, Cstv. 49/A. § (2) bekezdés, Cstv. 50. § (5) bekezdés, Cstv. 54. §, Cstv. 63/B. § (3) bekezdés] a hitelezői választmány részére tájékoztatási, egyetértési, hozzájárulási, észrevételezési jogot biztosít, melyet a választmány az azt létrehozó, illetve ahhoz utóbb csatlakozott hitelezők érdekeinek képviselőjeként gyakorol. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 43 963/2004/3. A hitelezői választmány saját nevében kifogás előterjesztésére nem jogosult. 1

6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. 1

(2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. 2

(3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye. 3

(4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2004. 1134. A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.]. EBH2002. 672. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2008. 92. Pénzügyi intézmény ellen felszámolási eljárás megindítását a hitelező nem kérheti. A felszámolási eljárást a bíróság az adós pénzügyi intézmény illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérelmére indíthatja meg [1996. évi CXII. törvény 30. §, 177. §, 179. §, 180. §, 1991. évi XLIX. törvény 6. §, 25. §]. BH2008. 50. I. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után - a hitelező elállása vagy a felek közös kérelme alapján - akkor sincs lehetőség az eljárás megszüntetésére, ha a kérelem a végzés közzététele előtt megérkezett a bíróságra [1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bek., 1952. évi III. törvény 27. §, 157. § e), f) pont].

1 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 3. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 2001. évi CIV. törvény 27. § (1). A felvezető szöveget módosította: 2006. évi V. törvény 134. § a). 3 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 3. § (2). A második mondat szövegét megállapította: 2003. évi XCI. törvény 228. § (1). Módosítva: 2006. évi V. törvény 134. § a) alapján.



BH2008. 50. II. Az ügyviteli hiányosságokra visszavezethető késedelem a mulasztás kimentésére nem ad alapot [1991. évi XLIX. törvény 6. §; 1952. évi III. törvény 105. §, 107. §]. BH2008. 24. A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha az adós ellen a felszámolási eljárás korábban megindult, mint ahogy a csődeljárás iránti kérelem a bírósághoz megérkezett. Amennyiben a bíróság ezt a tényt az eljárás későbbi szakaszában észleli, a csődeljárást meg kell szüntetnie [1991. évi XLIX. törvény 6. §, 8. §, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont]. BH2007. 378. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának időpontjáról - az 1952. évi III. törvény szabályai szerint - a bíróságnak nem kell a feleket értesítenie. Ha a felek a fellebbezésben, illetve az arra adott észrevételben valamely kérelmet nem terjesztenek elő, viselik annak kockázatát, hogy a később előadott kérelmet a bíróság már nem veheti figyelembe, ha időközben a fellebbezést érdemben elbírálta [1991. évi XLIX. törvény 6. § (3) bek.; 1952. évi III. törvény 106. §, 107. §, 1952. évi III. törvény 257. § (1) bek.]. BH2007. 345. Az 1991. évi XLIX. törvény 51. §-ának (4) bekezdése a kifogást elbíráló végzés elleni rendes jogorvoslatra jogosultak körét az 1952. évi III. törvény általános szabályaitól eltérően határozza meg, s a fellebbezés jogát csak a két ellenérdekű félnek - a felszámolónak és a kifogást benyújtó félnek - biztosítja - Abból a szabályozásból, amely szerint a Pp. rendelkezéseit a felszámolási eljárásban a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, jelen esetben az következik, hogy érdekelt harmadik személy felülvizsgálati kérelmet sem nyújthat be a kifogást elbíráló jogerős végzés ellen [1991. évi XLIX. törvény 6. §, 51. §; 1952. évi III. törvény 270. § (2) bek.]. BH2007. 160. A központi költségvetést megillető adókövetelések tekintetében a hitelező képviselőjeként az állami adóhatóság jár el. A felszámolási eljárás megindítására a jogi személy székhelye szerinti adóhatóság illetékes. Ha ezt követően az adós székhelye megváltozott, ez nem hat ki a felszámolási eljárást lefolytató bíróság illetékességére, a hitelező képviseletének ellátása azonban az új székhely szerinti adóhatóság feladata, amely jogutódként az eljárásba önként beléphet [2003. évi XCII. tv. 72. § (3) bek., 74. § c) pont; 1991. évi XLIX. törvény 6. §; 1952. évi III. törvény 42. §, 61. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsőfokú végzés meghozataláig van lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerős befejezése után akkor terjeszthető elő megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés időtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés előtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2005. 23. A hitelezők tekintetében - a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására - megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 291. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő) [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. §]. BH2004. 289. I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétől - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. A döntés jogerőre emelkedése előtt benyújtott, a felszámolási kérelem visszavonását tartalmazó beadvány határidőben előterjesztett fellebbezésnek tekintendő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek. ; Pp. 227. § (1) bek., 235. § (2) bek., 237. §, 238. § (1) bek.]. BH2004. 288. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékből való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 50. § (1) bek., 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja és 157. § a) pontja]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja].



BH2004. 199. Ha a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti - mert az adós igazolja a követelés vitatását -, a végzés jogerőre emelkedése után ugyanezen követelés vonatkozásában akkor sem lehet újabb felszámolási eljárást kezdeményezni, ha az adós időközben az általa vitatott követelés egy részét megfizette [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. § (1) bek.]. BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelező által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az előtte ugyanazon adós ellen különböző hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetőség. Ha a bíróság egy hitelező kérelmére az adós felszámolását jogerősen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 27. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 392. II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitűzése csak lehetőség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétől függ [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1952. évi III. törvény 113. §, 125. § (2) bek.]. BH2001. 391. Felszámolási eljárás esetén ha az adós gazdálkodó szervezetet a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte (esetleges jogszabálysértő törlés esetén is), az eljárás félbeszakadása helyett megszüntetésnek van helye, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a félbeszakadás kizárt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.]. BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH2000. 414. A felszámolási eljárásban is szabályszerű a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevő veszi át. A helyettes átvevő átvételi jogosultságának feltételei [Pp. 99. § (1) és (4) bek., 107. § (1) bek., 109. § (3) bek., 164. § (1) bek., Ptk. 685. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont].



BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2000. 314. A felek jogviszonyában bekövetkezett elévülés kihat a felszámolási eljárásra is, ezért az anyagi jogszabályok szerint már elévült követelés az adóssal szemben felszámolási eljárás keretében hitelezőként sem érvényesíthető [Ptk. 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) bek., 389. §, 395. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 1993. évi XCII. tv. 40. § (1) bek., (4) bek a) pont, (8) bek.]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 570. Tanúbizonyítás a felszámolási - nemperes - eljárásban is megengedett. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt az ellenérdekű hitelezővel nem közli, illetőleg ha a kért bizonyítást nem a hitelező jelenlétében megtartott meghallgatáson veszi fel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 5. §, 136/B. § (2) bek., 167-176. §-ai, 196. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerződésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerződés változtatására, kiegészítésére ír elő írásbeli alakot, a szerződés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban előírt feltételek mellett hitelezővé válik, annak jogaival - például a csődeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértő vagy valakinek a jogos érdekét sértő intézkedése ellen benyújtható kifogás előterjesztésére jogszabályban előírt határidő nem jogvesztő jellegű. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 327. II. A felszámoló intézkedése elleni kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő [Pp. 130. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §]. BH1998. 553. A felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Pp. 270. § (1)-(2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. §]. BH1998. 505. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §].



BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 600. I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetőjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek, Pp. 72. §]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 551. A hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtől való elállás folytán csak akkor szüntethető meg, ha a kérelmétől a hitelezők mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 157. §.]. BH1996. 442. I. A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont]. BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt - az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1995. 601. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerőre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek., Pp. 43. § (1) bek., 139. §]. BH1995. 541. A felszámolási eljárás során a hitelező fellebbezésében jogosult a követelését az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszteni [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 247. § (1) bek.]. BH1995. 540. Az adós felszámolása ismételten nem rendelhető el, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele más hitelező kérelme alapján már megtörtént [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek.]. BH1995. 539. Az adós szerződésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 241. II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelező - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 217. §, 225. § (6) bek., 226. §]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.].



BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 690. A felszámolási eljárás és a peres eljárás - a per megszüntetésének a szempontjából - nem minősülnek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásoknak [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 625. A felszámolási eljárás nem peres jellege nem változtat azon, hogy az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozat meghozatala előtt a bíróságnak - a szükséges keretben - bizonyítást kell lefolytatnia, és ennek alapján a fizetésképtelenség tekintetében érdemi döntést kell hoznia. A bizonyítás lefolytatásának mellőzésével hozott határozat fellebbezés esetén a határozat hatályon kívül helyezésére ad alapot [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 445. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől való elállás esetén az eljárás megszüntetésének van helye [Pp. 157. §, 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1994. 101. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség vizsgálatánál viszont a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E tekintetben nem a cégbíróság által történt bejegyzés, hanem a társasági szerződés módosításának időpontja az irányadó [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., Pp. 42. §]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülő adós részére, nem munkabér jellegű költség, s ezért - felszámolás esetén sorrendiségi előnyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 255. A felszámolási eljárás lefolytatása az adós gazdasági társaság székhelye szerinti másodfokú megyei bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy - bár a módosított társasági szerződés szerint a gazdasági társaság székhelyét már korábban a megye területére helyezte át - a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor a székhely változásának cégbejegyzése még nem történt meg. Az adat, jog vagy tény változásának cégbejegyzése ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - visszamenőleges hatályú [1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. BDT2007. 1674. A felszámolás kezdő időpontja szabályozásának megváltozásából nem következik, hogy e módosítás az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés kötőerejét vagy anyagi jogerejét feloldaná. A kérelemre indult eljárás e szakaszában a jogerő beálltát követő, a bíróság számára törvényben előírt - hivatalból, haladéktalanul végzendő - közzétételi kötelezettség folytán az eljárást kezdeményező hitelező rendelkezési joga - elállásra vonatkozó jognyilatkozata - nem vehető figyelembe. BDT2007. 1611. A fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásban beavatkozásra nincs törvényes lehetőség. BDT2007. 1540. I. A felszámolási eljárás elsődleges célja nem az adós reorganizációja. A felszámolónak az a kötelessége, hogy az adós vagyonát mielőbb értékesítse és a hitelezői igényeket kielégítse. Abban a kérdésben, hogy az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatása mennyiben ésszerű, kizárólag a felszámoló jogosult dönteni, mivel tevékenységét önálló felelősség mellett végzi. Nincs mód arra, hogy az adós vagy annak legnagyobb hitelezője a felszámolást maga irányítsa. BDT2007. 1522. A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha megállapítható, hogy a kérelem benyújtását megelőzően az adós felszámolása iránti kérelmet terjesztettek elő.



BDT2006. 1502. Az adós fizetésképtelenségét a bíróság kizárólag a kérelem alapját képező tartozások vonatkozásában vizsgálhatja. Az időközben esedékessé vált, az első fokú határozat meghozatala után bejelentett követelésen alapuló kérelem ugyanazon eljárásban már nem bírálható el, hanem az csak újabb felszámolás iránti eljárás alapja lehet. BDT2006. 1455. A felszámolási eljárásban a félnek nem minősülő harmadik személy akkor jogosult önállóan kifogást benyújtani, ha a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása a jogos érdekét sérti. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetéséről hatósági jogkörben kell határozni. BDT2006. 1350. A hitelező az első fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem előterjesztését követően váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsőfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevő ajánlattevők jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerződést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, legfeljebb az előszerződés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerződéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1214. Nem szüntethető meg a felszámolási eljárás, ha a fizetésképtelenség megállapítása előtt az adós jogutódlással megszűnik. A bíróságnak meg kell nyilatkoztatni a hitelezőt, hogy követelését a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e, s csak a nyilatkozat elmulasztása, illetve nemleges válasz esetén lehet az eljárást megszüntetni. BDT2005. 1173. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt bekövetkezett jogutódlással történő megszűnés esetén a felszámolási eljárást meg kell szüntetni. BDT2004. 986. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). KGD2008. 17. A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4. §, 6. §, 38. §, 64. §; 1997. évi CXLI. törvény 8. §) KGD1995. 67. A hitelező a másodfokú felszámolási eljárásban is eleget tehet a költségtérítés megfizetése iránti kötelezettségének (1991. évi IL. törvény 6. §; 1952. évi III. törvény 235. §). KGD1993. 259. A csődeljárás során a vagyonfelügyelő által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. KGD1993. 182. A felszámolási eljárásban is helye van igazolási kérelem előterjesztésének [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. A megyei (fővárosi) bíróság adós székhelye által megalapított illetékessége nem kizárólagos, hanem általános illetékesség; a bejegyzés alatt álló székhely az illetékesség megállapítása szempontjából közömbös. Az adósnak csak egy székhelye lehet, ebből azonban nem következik, hogy a bíróság illetékessége - a törvény erre vonatkozó rendelkezése hiányában - kizárólagos. Ezért az adós érdemi ellenkérelme [Cstv. 24. § (3) bekezdés] után az illetékesség hiánya nem vehető figyelembe [1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 43. § (1) bekezdés]. A 1346/2000/EK rendelet hatálya alá tartozó, nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet ellen megindított főeljárásra vagy területi eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Cstv. 6. § (3) bekezdése a Cstv. által nem szabályozott kérdésekre a Pp. szubszidiárius, a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel való alkalmazását írja elő. A fél fogalma a vagyonfelügyelő és a felszámoló vonatkozásában materiális: a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló a bíróság jogerős - a quasi megbízási jogviszonyt létrehozó [Ptk. 198. § (3) bekezdés] kijelölő határozatával válik féllé, s e minősége a felmentéséről, az egyezség jóváhagyásáról vagy az eljárás adós megszüntetésével történő befejezéséről (vagyonfelügyelő esetén a felmentéséről, az eljárás megszüntetéséről, a befejezetté nyilvánításáról, vagy a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetén a felszámoló kijelöléséről) rendelkező jogerős határozattal szűnik meg.



A Cstv. az adós és a hitelező fogalmát a felszámolási eljárás első szakaszában, illetve a csődeljárásban eljárásjogi értelemben használja, azonban meghatározza azokat a gazdálkodó szervezeteket [Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pont], amelyek maguk ellen csődeljárást kezdeményezhetnek, illetve amelyek ellen felszámolási eljárás indítható (passzív eljárásbeli legitimáció), valamint azt az absztrakt tényállást [Cstv. 3. § (1) bekezdés b) pont], amely az adósi minőséget meghatározza, s amelyet a hitelezőnek, illetve a maga ellen kezdeményezett eljárásban az adósnak állítania kell, továbbá a Cstv. 7. § (1) bekezdésében, valamint a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontjában az eljárás megindítására jogosultak körét (aktív eljárásbeli legitimáció), s azt az elvont tényállást, amelynek alapján az eljárást kezdeményező adósnak, illetve hitelezőnek [Cstv. 3. § (1) bekezdés b), c) pont] minősül, s amelyet kérelmében állítania kell. Ha a csődeljárást nem az adós vezetője kezdeményezi, azt a Cstv. 10. § (3) bekezdés a) pontja alapján meg kell szüntetni. Az adós saját vagy végelszámolója, illetve hitelezője kérelmére indult felszámolási eljárás esetén, ha a kérelem nem az adóstól, a végelszámolótól, illetve magát az adós hitelezőjének [Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pont] állító személytől származik, a kérelmet a Cstv. 25. § (1) bekezdés a) pontja alapján, aktív eljárásbeli legitimáció hiányában, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ha a hitelező olyan jogalany ellen kezdeményez felszámolási eljárást, amely nem minősül a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetnek (vagy ad absurdum, ilyen jogalany kezdeményez saját maga ellen felszámolási eljárást), a kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján, passzív eljárásbeli legitimáció hiánya miatt kell elutasítani. Ha a hitelező a felszámolási kérelemben maga adja elő, hogy az adóssal szembeni követelése nem esedékes, kérelmét a Pp. 130. § (1) bekezdés f) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, kivéve, ha a határozathozatal előtt a követelés lejárt [Pp. 158. § (3) bekezdés]. A felszámolás kezdő időpontját követően a hitelezői minőség a felszámoló általi nyilvántartásba vétel megtörténtétől függ: az minősül hitelezőnek, akinek a követelését a felszámoló - (részben vagy teljes egészében) vitatott vagy elismert - igényként nyilvántartásba vette. A felszámoló az egyéves jogvesztő határidő elteltét követően bejelentett igényt - kivéve a felszámolás alatt keletkezett, de felszámolási költségnek nem minősülő [Cstv. 37. § (2) bekezdés] követelést -, továbbá a felszámolási zárómérleg benyújtása után előterjesztett hitelezői igényt [Cstv. 37. § (1), (2) bekezdés] nem veszi nyilvántartásba, illetve annak a hitelezői követelésnek a nyilvántartásba vételét is megtagadja [Cstv. 46. § (5) bekezdés], amelynek nyilvántartásba vételi díját - ha ez a Cstv. 46. § (7) bekezdése szerint a nyilvántartásba vétel feltétele - nem fizették be, illetve azt a felszámolónak nem igazolták. A vitathatónak minősített hitelezői igény esetén a felszámoló a Cstv. 46. § (6) bekezdése szerint jár el. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 44 721/2006/4. Nincs helye beavatkozásnak a felszámolási eljárásba a fizetésképtelenség vizsgálata során. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 40 255/2003/4. Nincs helye perújításnak a felszámolási eljárásban. 1

6/A. § (1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette. A törvény - figyelemmel a végelszámolás szabályainak külön törvényben (cégtörvény) történő rendezésére is - a szövegpontosító módosítással egyértelművé teszi, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás nem indítható meg, amennyiben büntető ügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a csődeljárás, felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a büntető ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész értesíti. A törvény ezzel pontosítja azt a jelenleg hatályos rendelkezést, amely szerint a fenti tényekről a büntető ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot köteles értesíteni annak ellenére, hogy a cégbíróság nem illetékes a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tekintetében. 2

(2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. BDT2007. 1540. I. A felszámolási eljárás elsődleges célja nem az adós reorganizációja. A felszámolónak az a kötelessége, hogy az adós vagyonát mielőbb értékesítse és a hitelezői igényeket kielégítse. Abban a kérdésben, hogy az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatása mennyiben ésszerű, kizárólag a felszámoló jogosult dönteni, mivel tevékenységét önálló felelősség mellett végzi. Nincs mód arra, hogy az adós vagy annak legnagyobb hitelezője a felszámolást maga irányítsa. 3

6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét. (2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen: a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe, b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye, c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás, 1 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 4. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Módosította: 2006. évi VI. törvény 23. § a). 3 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 47. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.



d) a felszámoló neve és elérhetősége, e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők, f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények, g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése. (3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. (4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül. 1

6/C. § (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is. 1

6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A módosítást a Rendelet 21. cikkelye indokolja, amelynek (1) bekezdése szerint bármely fizetésképtelenségi eljárás felszámolója kérheti az eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét egy másik tagállamban, az e másik tagállamban a közzétételre irányadó szabályok szerint. E közzététel a másik tagállam hitelezőinek érdekét védi azért, hogy időben értesüljenek a másik tagállamban megindult eljárásról, követeléseiket bejelenthessék az eljárás felszámolójának, illetve adott esetben másodlagos, területi eljárás megindítását kezdeményezhessék, ha ennek Rendelet szerinti feltételei fennállnak. A Rendelet utal arra, hogy a közzétételnek meg kell jelölnie a főeljárásban kijelölt felszámolót, illetve azt, hogy az eljárás fő- vagy területi eljárás. A Cstv. új 6/B. §-a meghatározza, hogy ezen kívül mit kell a határozat lényeges tartalmának tekinteni, azaz mi az, amit a közzétételre irányuló kérelemnek, illetve magának a közzétételnek feltétlenül tartalmaznia kell. A 21. Cikkely (2) bekezdése lehetővé teszi azoknak a tagállamoknak, amelyekben az adósnak telephelye található, hogy kötelezővé tegyék a közzétételt, vagyis a főeljárás felszámolóját kötelezzék arra, hogy ilyen esetben kérelmezze a telephely szerinti tagállam(ok)ban a határozat lényeges tartalmának közzétételét. A magyar jogalkotó élni kíván e lehetőséggel és kötelező közzétételt ír elő abban az esetben, ha a másik tagállamban fizetésképtelenségi főeljárás alá vont adósnak Magyarországon telephelye található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló felel az ezáltal okozott kárért, például azért a kárért, amely azáltal érte a hitelezőket, hogy a közzététel elmaradása miatt nem tudták időben bejelenteni követeléseiket a főeljárásban. A közzététel mindazonáltal nem feltétele a más tagállamban megindult fizetésképtelenségi eljárás elismerésének, hiszen a Rendelet 16. cikkelye szerint minden tagállam köteles automatikusan elismerni a más tagállamban megindult felszámolási eljárást, pontosabban az eljárást megindító határozatot. A módosítást a Rendelet 22. Cikkelye indokolja, amely szerint a főeljárás felszámolója kérheti a fizetésképtelenségi eljárás megindulása tényének bejegyzését a más tagállamban vezetett közhitelű nyilvántartásokba. Ahogy a közzététel elrendelésére, úgy az eljárásindítás tényének bejegyeztetésére is csak a bíróság jogosult, ezért erre szintén egy külön eljárást kell létrehozni, amely egy speciális nemperes eljárás. A bejegyzéssel az eljárás be is fejeződik, elrendeléséhez azonban a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban megindult-e a másik tagállamban az eljárás, s ehhez a szükséges iratokat be kell kérnie. E bejegyzési eljárás a közzétételre irányuló eljáráshoz hasonlóan szintén a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A magyar jogalkotó él a Rendelet 22. Cikkelyének (2) bekezdése által adott lehetőséggel, miszerint a bejegyzés kötelezően előírható, azaz a más tagállamban megindult eljárás felszámolója kötelezhető arra, hogy kérje az eljárásindítás tényének a közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzését abban a tagállamban, ahol az adósnak ingatlan vagyona, illetve egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló az ezáltal okozott kár megtérítésére köteles, különösen annak a kárnak a megtérítésére, amely azáltal érte a hitelezőket, hogy harmadik személyek a közhitelű nyilvántartásban bízva érvényesen megszerezték az adós vagyonába (a felszámolási vagyonba) tartozó vagyontárgyak tulajdonjogát, mert elmaradt az eljárásindítás tényének a közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzése. Miután a közzétételre, illetve a bejegyzésre irányuló kérelem teljesítése nem köthető helyileg egyik bírósághoz sem, célszerű ezt egy helyre telepíteni, a Fővárosi Bírósághoz, amely a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó, legnagyobb szervezet. Ezért mind a 6/B. § (1) bek. szerinti, nem kötelező, mind a 6. § (4) bek. szerinti, kötelező közzététel, illetve a 6/C. § szerinti kötelező bejegyzési kérelem esetén a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani a kérelmet. Mind a 6/B. §, mind a 6/C. § szerinti eljárás speciális nemperes eljárás, amelynek kizárólagos célja a más tagállamban megindított eljárásról a nem ismert magyar hitelezők tájékoztatása, illetve az adós vagyonával kapcsolatos figyelemfelhívás. A közzététel, illetve a bejegyzés elrendelésével az eljárás be is fejeződik. 1 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 47. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.



A Cstv. 6/B-6/D. §-ai a Tanács 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamaiban megindított fizetésképtelenségi eljárásban kijelölt felszámoló közzétételi kérelmének szabályait, a közzétételre kerülő határozat tartalmát szabályozzák. A felszámoló köteles kérni a közzétételt, ha az adós, aki ellen az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephellyel [a Tanács 1346/2000/EK rendelete 2. cikk h) pont] rendelkezik; ha az adósnak Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését. A kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani. II. Fejezet

1

A csődeljárás A csődeljárás megindítása 1

2

7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. 3 (2) Az adós csődeljárás iránti újabb kérelmet mindaddig nem nyújthat be, amíg a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre nem került. Az 59/2006. (XII. 20.) OGY határozattal az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy a magyar gazdaságban - különösen a közbeszerzések területén - kialakuló vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében a szükséges társadalmi és szakmai egyeztetéseket végezze el, és ezen egyeztetések alapján a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát legkésőbb 2007. március 31-ig terjessze az Országgyűlés elé. A törvény célja az Országgyűlés felkérésének megfelelően a vállalkozói „körbetartozások” mérséklése érdekében szükséges intézkedések áttekintése, továbbá a rendelkezésre álló idő alatt elvégezhető törvénymódosítások előkészítése. Jelen törvénymódosítások mellett ugyanakkor vannak olyan intézkedések, amelyek jelenleg megvalósítás alatt állnak, továbbá számba vette a Kormány azokat a feladatokat, amelyek hosszabb távú megvalósítást igényelnek és ugyancsak alkalmasak a „körbetartozások” mérséklésére. 1. A vállalkozói „körbetartozások” mérséklését célzó folyamatban lévő intézkedések között az Országgyűlés által már tárgyalt, illetve a Kormány által elfogadott törvénymódosítási javaslatokról, illetve elfogadott törvényekről kell említést tenni. Ebbe a körbe az alábbiak tartoznak. 1.1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi XXVII. törvény, amit az Országgyűlés 2007. április 2-i ülésén fogadott el, és a Magyar Közlöny 2007. évi 50. számában került kihirdetésre. Az Országgyűlés által elfogadott törvény célja egyrészt a gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére vonatkozó objektív információk nyilvánosságra hozatala, másrészt - a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénnyel és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénnyel összhangban - a gazdasági élet tisztaságának és átláthatóságának, valamint a hitelezői érdekek biztosításának elősegítése. A törvény elfogadásával a könyvvizsgálói kötelességszegés új tényállás a Btk.-ban, amely vétséget állapít meg arra az esetre, ha a könyvvizsgáló a szakmai szabályok megszegésével a gazdálkodó szervezet helyzetéről megtévesztésre alkalmas jelentést ad. A „gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése” tényállás a „gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése”-re változik, ily módon a Btk. a cég vezető alkalmazottjával szembeni hatékonyabb fellépésre ad lehetőséget. A törvény alapján az „alaptőke, vagy törzstőke csorbítása” helyébe a „saját tőke csorbítása” lép. Ezáltal a gazdasági jogi és a büntetőjogi szabályozás hitelezővédelmi rendelkezései koherenssé válnak, és ennek következtében javul majd a rosszhiszemű társasági tisztségviselőkkel szembeni eljárás esélye. A „gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása” tényállás „gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása”-ra változik és főleg az ismeretlen székhelyű „fantomcégek” ellen kíván fellépni. A módosítás célja, hogy a büntetőjog eszközeivel szankcionálható legyen a gazdálkodó szervezet székhelyével, illetve a képviseletére jogosult személyekkel kapcsolatos minden közreműködés, amelynek következtében a cég ismeretlen székhelyűvé válik. 1.2. A jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosítások A jogügyletek biztonságáról szóló törvény elsősorban cégalapítások, ingatlanügyletek megbízhatóságát erősítő rendelkezéseket tartalmaz. A visszaélések elkerülése érdekében pontosításra kerülnek a cég székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül szolgáló ingatlannal kapcsolatos követelmények, és a törvény mind az ügyvédek, mind a közjegyzők vonatkozásában szabályozza, hogy a cégalapítás körében miként győződjenek meg az ingatlan megfelelőségéről, továbbá a szerződésben részt vevő ügyfelek személyazonosságáról. 1.3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról, és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól. 3 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (1). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1).



A törvény a „székhely” fogalmának módosítására is figyelemmel, megteremti annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon letelepedő társaság székhelyéről (bejegyzett irodájáról) ne közvetlenül maga gondoskodjon, hanem - mint ez az Európai Unió számos tagállamában évtizedek óta ismert - ügyvéd, ügyvédi iroda szolgáltatását vegye igénybe. Eszerint a társaság székhelye a szolgáltatást nyújtó jogi iroda (ügyvéd) székhelye lenne, amely a társaság megbízásából gondoskodna a cég üzleti és hivatalos iratainak fogadásáról, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, a cég és harmadik személyek közötti kapcsolattartás szakszerű biztosításáról, ideértve a hatósági kényszerintézkedések teljesítésében való közreműködést is. A székhely-szolgáltatás igénybevételének lehetősége, miközben mentesíti a társaságot a belföldi ingatlan tulajdonának, használati jogának megszerzése (igazolásának kötelezettsége) alól, garanciát jelent a cég elérhetőségének biztosítása szempontjából, hiszen a jogász szakember által nyújtott szolgáltatás csökkenti a cég ún. „fantomizálódásának” kockázatát. 2. Említést igényelnek továbbá azok a hosszabb távon kidolgozásra kerülő elképzelések, amelyek közvetlenül vagy közvetve a körbetartozások visszaszorítására is kedvező hatással lehetnek. A 2007-2008 közötti időszakban kidolgozni tervezett elképzelések a következőkben összegezhetők. 2.1. Új törvény az egyéni cégről és az egyéni vállalkozásokról A Kormány munkaterve szerint 2007. I. félévében határoz a Kormány az egyéni cégről és az egyéni vállalkozókról szóló új törvény koncepciójáról. Ezt követően a 2007-es esztendő III. negyedévében a törvény tervezete is kidolgozásra kerül annak érdekében, hogy a több mint félmillió hazai egyéni vállalkozó a jövőben a korszerűbb szervezeti-működési formát, vagyis az egyéni céget is választhassa. Az egyéni cég - eltérően a hatályos rendelkezésekben foglaltaktól - olyan, a cégjegyzékben regisztrálásra kerülő jogképes, az egyéni vállalkozó tulajdonos egyszemélyes vállalkozása lesz, amely miközben biztosítja, hogy a természetes személy vállalkozó és az egyéni cég vagyona elválhasson egymástól, arról is gondoskodik, hogy az egyéni cégre az általános rendelkezések szerint legyenek irányadóak a fontosabb gazdasági tárgyú törvények (pl.: a számviteli törvény, a csődtörvény). A jogbővítő hatású (az egyéni vállalkozó szabadon dönthet arról, hogy vállalkozását átalakítja-e egyéni céggé) új törvény megalkotása esélyt ad arra, hogy az egyéni, családi vállalkozók mind a maguk, mind pedig a gazdasági forgalom szempontjából átláthatóbb, kiszámíthatóbb feltételek mellett működjenek, és ezáltal csökkenjen az olyan diszfunkcionális jelenségek kialakulásának a veszélye, mint amilyen a körbetartozás. 2.2. Az állami jogérvényesítés feltételeinek javítása A gazdasági élet szereplői számára kiemelkedő jelentőségű, hogy a jogérvényesítés rendje a jelenlegi viszonyokhoz képest gyorsabb és tervezhetőbb legyen. Ennek hiányában ugyanis nagyobb a kockázata annak, hogy a tartozások láncolata tartósan fennmarad, amelynek következtében olyan vállalkozások is felszámolásra kerülnek majd, amelyek egyébként nem kényszerülnének a piac elhagyására. Az elkövetkező hat hónap során végiggondolásra kerül, hogy az állami jogérvényesítés kapcsán melyek azok a területek, ahol már rövid távon is célzott, érdemi beavatkozásra van lehetőség, és ehhez képest a piaci szereplők által is érzékelhető előrelépésre nyílik esély. A vizsgálandó területek, illetőleg eljárások közül kiemelendőek az alábbiak: 2.3. Az elektronikus fizetési meghagyásos eljárás alkalmazási feltételeinek megteremtése Indokolt elemzés tárgyává tenni a jellemzően pénzkövetelések érvényesítését szolgáló fizetési meghagyásos eljárás elektronikus kommunikációra épülő eljárássá történő (legalább részleges) átalakításának a lehetőségét. Ily módon az adós által nem vitatott tartozások esetében a jogosult hitelező a jelenleginél jóval hamarabb juthatna jogerős és végrehajtható határozathoz, csökkenne annak veszélye, hogy a jogosulti követelés- érvényesítés késedelme a jogosultat is a fizetésképtelen adós pozíciójába kényszeríti. 2.4. A bírósági végrehajtási eljárások hatékonyságának javítása A bírósági végrehajtási eljárásokra, sok esetben, több éves peres eljárás lezárultát követően kerülhet csak sor. A gazdasági forgalom biztonsága szempontjából kiemelkedő szerepe van annak, hogy az adós-kötelezett a végrehajtási eljárás során a mielőbbi teljesítésben váljon érdekelté, csökkenjen a végrehajtást akadályozó, rosszhiszemű adósi fellépés eredményessége. Vizsgálandó ezért egyebek között a végrehajtási eljárás során igénybe vett jogorvoslat (így a végrehajtási kifogás előterjesztése esetén) illeték terhének növelése, továbbá a megyei bírósági végrehajtás jogintézményének létjogosultsága. Újra kell gondolni azt is, hogy nem válna-e hatékonyabbá a végrehajtási eljárások során előterjesztett jogorvoslati kérelmek elbírálása, ha arra nem valamennyi helyi bíróság rendelkezne illetékességgel, hanem csak az arra kijelölt bíróságok (ítélőtáblánként egy-két helyi bíróság), amelyek viszont rendelkeznének a szükséges személyi, tárgyi (informatikai) feltételekkel. 2.5. A kiemelten fontos közigazgatási perek hatékonyabb lefolytatása A peres eljárások körén belül már jelenleg is számos megkülönböztető ismérv jellemzi az ún. közigazgatási pereket (lásd a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét). A közigazgatási perek csoportján belül is sajátosnak számítanak azok a jogviták, ahol a közigazgatási szerv határozata ellen benyújtott kereset elbírálására a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Ezen ügytípus közé tartozik pl. a közbeszerzési eljárások nyomán indult jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat felülvizsgálata, ahol a szakszerű és gyors bírósági eljárás a piaci szereplők számára gyakran meghatározó egzisztenciális kérdéssé válik. Vizsgálandó ezért, hogy melyek azok a jogi és infrastruktúra-fejlesztési feladatok, amelyek révén ezekben a kiemelten fontos bírósági eljárásokban már rövid távon is érzékelhető előrelépés valósítható meg. 2.6. A hitelezővédelmi nyilvántartás eszköztárának bővítése



A körbetartozások kialakulásának veszélye kisebb, ha az üzleti élet szereplői naprakész és megbízható információkkal rendelkeznek egymásról, döntéseiket ezeknek a hiteles adatoknak a mérlegelését követően hozzák meg. Az állam közfeladatai közé tartozik, hogy elősegítse az ezt a célt szolgáló közhiteles adatbázisok létrejöttét, illetve a már működők vonatkozásában egyszerűbbé, olcsóbbá (lehetőség szerint ingyenessé) tegye az információk megismerését. Az elkövetkező évben a Cégközlöny kizárólag honlapon való megjelenése feltételeinek a biztosításával párhuzamosan meg kell teremteni annak jogi és informatikai feltételeit is, hogy a gazdasági forgalomban résztvevő vállalkozásokról az üzleti döntések orientálására alkalmas adatok elektronikus úton, bárki számára megismerhetővé váljanak. 2.7. Központi közbeszerzési adatbázis megvalósítása A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére a következő hat hónapban megvizsgálásra kerül egy központi közbeszerzési adatbázis és nyilvános információs felület kialakításának lehetősége annak érdekében, hogy a közbeszerzési információk a vállalkozások számára egységes, mindenki által elérhető módon kerüljenek közzétételre, továbbá, hogy a közbeszerzésileg releváns információkhoz valamennyi közbeszerzési szereplő azonos feltételek mentén juthasson hozzá. A Közbeszerzések Tanácsa jelenleg is működtet nyilvános honlapot a közbeszerzési információk számára, amelynek fenti célra történő kiterjeszthetősége a Tanács bevonásával további vizsgálatot igényel. 2.8. Az „üzletre hangolva” programban foglalt javaslatok ütemezett megvalósítása A gazdasági versenyképességet akadályozó előírások fokozatos felszámolása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium koordinációjában zajló „üzletre hangolva” program kiemelt feladata. A program megvalósítása a hazai cégek indokolatlan bürokratikus terheit csökkentve javítja majd a vállalkozások fennmaradásának és hatékonyabb működésének az esélyét. Az „ üzletre hangolva” program a vállalkozások jogbiztonságának növelése és a „körbetartozások” csökkentése érdekében is számos intézkedést sorol fel, amelyek például a bírósági eljárások gyorsítása, az alternatív vitarendezési formákban rejlő lehetőségek jobb kihasználásának elősegítése mellett a hitelezők (eladók, szállítók) jogos érdekeinek fokozottabb védelmét és érvényre juttatását biztosító jogi szabályozás felülvizsgálatát jelentik. Ehhez kapcsolódnak azok a kezdeményezések, amelyek a nyilvánosság erejének jobb kihasználásával igyekeznek elejét venni az adósságok felhalmozásának, illetve a tisztességtelen piaci magatartásnak. A tervezett intézkedések része továbbá a késedelmes fizetések megszüntetése, illetve csökkentése az állami, önkormányzati szervezetek részéről is. A javaslatok egyaránt tartalmaznak jogszabály-módosítást, ügyvitel egyszerűsítést, az elektronikus kormányzat nyújtotta lehetőségek kihasználását, és olyan kormányzati koordinációt, amelyek együtt alkalmasak lehetnek a vállalkozói bizalom tartós megerősítésére. A „körbetartozás” mint nem kívánatos gazdasági jelenség visszaszorítása érdekében a tervezett kormányzati intézkedések előkészítésére, továbbá a megfogalmazott törvénymódosítási javaslatok szakmai kontrolljára az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Építésgazdasági Munkacsoportot hozott létre 2007. január 29-én, amelyben az építésgazdaság szakmai és érdekképviseleti szervei vettek részt, és amely Munkacsoport a törvényben szereplő módosításokat megvitatta és azokkal egyetértett. A Kormány elrendelte, hogy az Építésgazdasági Munkacsoport a továbbiakban, mint Munkabizottság működjön, amelynek feladatát a vállalkozói „körbetartozások” visszaszorítására tervezett hosszabb távú kormányzati elképzelések megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése képezi. 3. A törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.), a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban Ptk.) módosítására irányul annak érdekében, hogy a gazdasági életben, de különösen a közbeszerzések területén átláthatóvá tegye a fizetési kötelezettségeket, erősítse a fizetési fegyelmet, és ezáltal a „ körbetartozást” mint nem kívánatos gazdasági jelenséget visszaszorítsa. 3.1. A Cstv. módosítása A Cstv. törvény szerinti módosítása lehetővé teszi a mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli. Ugyanakkor nem zárja ki a gondatlan, ám jóhiszemű adósok visszaperlési jogát, valamint megköveteli a hitelező aktív közreműködését is, amivel a felek közötti kapcsolatra utalja a követelésbehajtás rendjét. Tekintettel arra, hogy amennyiben a követelés teljesítése egyszerűbb és olcsóbb módon megvalósítható, szükségtelen és gazdaságtalan a bírósági adminisztráció működésbe hozása, a törvény csak a szükséges esetben rendelkezik bírósági útról. Rá kell mutatni arra, hogy a törvény szerinti eljárás nem jelenti azt, hogy az adóst váratlanul, előzetes felszólítás nélkül érné a felszámolási kérelem benyújthatósága, hiszen a követelés szerződésen alapul. Nem állhat fenn tehát az a helyzet, hogy az adós nem tud a fizetési kötelezettségéről, de annak érdekében, hogy a törvény kizárja a követelésbehajtási célú felszámolási kérelmeket, a módosítás garanciális szabályt rögzít: a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. A hatályos Cstv. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a csődeljárás a provizórikus fizetésképtelenség jogszerű kezelésének megfelelő eszköze, és a sorozatos csődeljárások kezdeményezése nem vezethet az adós leplezett fizetésképtelenségi állapotának fenntartásához, felmerül a hatályos rendelkezés módosításának szükségessége. a törvény erre való tekintettel arról rendelkezik, hogy az adós újabb csődeljárás iránti kérelmet nem nyújthat be addig, ameddig a korábbi eljárásban felmerült követeléseket még nem egyenlített ki. Az új feltételrendszerre figyelemmel módosításra kerül a Cstv. 8. §-ának (2) bekezdése, illetve 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja is.



A fizetési haladékhoz a hitelezők egyetértése szükséges. A fizetési haladékra irányuló szabad ügyleti akarat a csődeljárásban azonban korlátozottan érvényesül, a csődeljárás keretein kívül az adós és a hitelező a haladék időtartamában korlátozás nélkül megállapodhat. A jelenleg hatályos 90 napos moratórium kifejezetten ellentétes azzal a szándékkal, hogy a vállalkozói „körbetartozásokat” visszaszorítsuk, ezért indokolt az időtartam 60 napra történő rövidítése. A 120 napos felső korlát rögzítése ugyanakkor azért szükséges, mert ezen időtartamon felül tényleg a fizetésképtelenség állapota jöhet létre, amelynek „védelme” nem indokolt. E módosítással összefüggésben módosul a Cstv. 9. §-ának (3) bekezdése, valamint a 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja is. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény megvalósította a fizetésképtelenségi okok újraszabályozását. Figyelemmel azonban a vállalkozói „ körbetartozások” nem kívánatos jelenségére, szükséges a hatályos rendelkezések felülvizsgálata annak érdekében, hogy a mulasztó, sok esetben erőfölényben lévő vagy rosszhiszemű adóst a szabályozás ne hozza abba a kedvező helyzetbe, hogy többszöri mulasztása után egyetlen írásbeli nyilatkozattal „kivédje” a felszámolási eljárás megindulásának lehetőségét. A Cstv. 2006. július 1. napjáig hatályban volt 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapította meg, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki. A kialakult bírói gyakorlat szerint - amely a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben megnyilvánuló útmutatására figyelemmel jött létre -, csak akkor minősült vitatottnak a követelés, ha az adós a felszámolási eljárás megindítása előtt, de legalább a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvétele előtt vitássá tette azt. A Cstv. nem határozta meg a követelés vitatásának módját sem, ebből következően, ha az adós gazdálkodó szervezet bizonyítani tudta azt, hogy - az eljárás megindulása, illetve az arról való tudomásszerzése előtt - bármilyen módon kifejezésre juttatta kifogásait, - a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint - nem volt helye a fizetésképtelenség megállapításának. A kérelem elbírálási idejének elhúzódás szükségessé tette a nem vitatott, illetve elismert követelésekre alapított felszámolási kérelmek elbírálásakor felmerülő körülmények megítélésének törvényi szintű rendezését. A 2006. július 1. napjával módosított rendelkezések értelmében a hitelező az adós által nem vitatott vagy elismert követelésére hivatkozással továbbra is jogosult felszámolási kérelmet előterjeszteni. A hitelező a kérelem benyújtását megelőzően köteles azonban az adóst írásban a teljesítésre felszólítani. Az adós, amennyiben a hitelező követelését nem tekinti megalapozottnak, köteles érdemi írásbeli nyilatkozatban ennek indokait a hitelezővel közölni. A vele szemben támasztott követelés vitatását tartalmazó jognyilatkozatának hitelező általi - szintén igazoltható módon történő kézhezvétele azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az adóssal szemben e követelés tekintetében felszámolási eljárás kezdeményezésének nincs helye, a hitelező követelését fizetési meghagyásos eljárásban, illetve perben érvényesítheti. Amennyiben az adós a követelést nem vitatta, azonban ki sem elégítette, vele szemben a felszámolási kérelem benyújtható, és az eljárásban a követelést már semmilyen módon nem vitathatja. A módosítás megoldotta a korábbi gyakorlatban felmerült, az eljárás elhúzódására, a kérelem elbírálásának bonyolultságára vonatkozó problémákat. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás túlságosan leszűkíti a felszámolási kérelem benyújthatóságának esélyét, hiszen az adós (esetleges rosszhiszemű) jognyilatkozatával kizárhatja a felszámolási eljárás megindítását. Mindezekre figyelemmel a törvény - tovább pontosítva a hatályos rendelkezéseket - olyan eljárási szabályt rögzít, amely már maradéktalanul be tudja váltani a szabályozással elérni kívánt célt. A Cstv. módosítása szerint, amennyiben a fizetési határidő, illetve az azt követő 15 nap eredménytelenül telik el, vagyis az adós nem vitatja (esetleg elismeri) és nem is egyenlíti ki a szerződéses viszonyból eredő tartozását, az adóssal szemben beállnak a felszámolás megindításának feltételei. Annak érdekében azonban, hogy a törvény kizárja a követelésbehajtási célú felszámolási kérelmeket, a módosítás garanciális szabályt rögzít: a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. Ennek a felszólításnak a kézhezvételéhez a törvény szerint a hatályos szabályozástól eltérő jogkövetkezmények fűződnek: - az adós a kézhezvételét megelőző napig van abban a helyzetben, hogy a tartozást vitassa; a hitelezői felszólítás kézhezvételének időpontjában jogvesztő módon elesik - a felszámolási eljárás vonatkozásában - a vitatás jogától; - ebben a helyzetben az adós már kizárólag teljesítéssel kerülheti el a felszámolási eljárást, a törvény azonban egyértelművé teszi, hogy az ilyenkor történő teljesítés nem tartozáselismerés, így az adós a teljesítést később polgári perben visszakövetelheti; - amennyiben a fizetési felszólításra sem történik teljesítés, a felszámolási kérelem benyújtható. A fenti módosítás megvalósítja a kívánt szabályozási célt, mivel lehetővé teszi a mulasztó, gondatlan, rosszhiszemű adóssal szembeni fellépést úgy, hogy a mulasztás, gondatlanság, késedelem következményeit az adósra terheli. Ugyanakkor nem zárja ki a gondatlan, ám jóhiszemű adósok visszaperlési jogát, valamint megköveteli a hitelező aktív közreműködését is, amivel a felek közötti kapcsolatra utalja a követelésbehajtás rendjét. Tekintettel arra, hogy amennyiben a követelés teljesítése egyszerűbb és olcsóbb módon megvalósítható szükségtelen és gazdaságtalan a bírósági adminisztráció működésbe hozása, a törvény csak a szükséges esetben rendelkezik bírósági útról. A módosítással összefüggésben szükséges rámutatni a következőkre.



Az új megoldás nem hozza az adóst kiszolgáltatott helyzetbe, nem jár azzal, hogy az adós általa meg nem ismerhető követelés miatt kerülne felszámolás alá. A követelés minden esetben szerződéses viszonyon alapul, ami két fontos következménnyel jár. Egyrészt az adós fizetési kötelezettséget vállal, hiszen létrejön a felek között a jogviszony, másrészt e fizetési kötelezettségére a hitelező a számla megküldésével külön is „figyelmezteti”. Ezt követően az adóst terheli a számla kezelésének felelőssége, így az, hogy annak tartalmát megvizsgálja: amennyiben megalapozott és helyes, fizetési határidőben kifizesse; amennyiben megalapozatlan azt írásban vitassa. Amennyiben ezt a gondosságot elmulasztja az adós, még mindig lehetősége van a hitelező külön írásbeli fizetési felszólítása nyomán a jogkövetkezményeket mérlegelni: amennyiben a számla megalapozott és helyes, fizet; amennyiben nem megalapozott, vagy helytelen, fizet, azonban a vitatott részében immár az adós perben követelheti a hitelezőtől a teljesítést (visszafizetést). A törvény így egyik felet sem terheli olyan kötelezettséggel, jogkövetkezménnyel, amely nem az ő magatartásából következik. Fontos rámutatni arra, hogy amennyiben - esetlegesen - a hitelező rosszhiszemű, az adós az általános jogelvek alapján meg tudja védeni magát. Így az elévült követelésekkel szemben nincs helye bírósági jogérvényesítésnek, erre a tényre az adós bármikor hivatkozhat, a felszámolás elrendelése ebben az esetben kizárt. [Ptk. 325. §-ának (1) bekezdése: „Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.”] Ugyanígy nem indulhat felszámolási eljárás kiegyenlített, kielégített követelések tekintetében, hiszen ebben az esetben nincs tényleges követelés. EBH1999. 33. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelemről való értesítést követően a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezető pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. A csődeljárás az a reorganizációs eljárás, melynek során a fizetési nehézségekkel küzdő adós fizetési haladékot kezdeményez a hitelezőinél, illetve egyezség megkötésére tesz kísérletet. Szabályai az eredeti törvényhez képest az eltelt időszak alatt többször módosultak, azonban érdemi változást csak az 1993. évi LXXXI. törvény rendelkezései jelentettek. Legutóbb a 2007. évi LXXVIII. törvény módosította a csődeljárás szabályait. A csődeljárás mint egységes eljárás több szakaszra tagolható. Az első szakasza a csődeljárás iránti kérelem előterjesztésétől a fizetési haladékot tartalmazó végzés, avagy - annak meg nem adása esetén - a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzés meghozataláig tart. Második szakaszára csak abban az esetben kerül sor, ha a bíróság fizetési haladékot tartalmazó végzést hoz, mely lényegében a moratórium időszaka. Ezen időszak alatt nyílik lehetősége az adósnak egyezségi tárgyalás keretén belül a hitelezőivel megegyezni a tartozása kiegyenlítéséről, melynek eredményét be kell jelentenie a bíróságnak. E szakasz lezárásaként a bíróság vagy megszünteti az eljárást, vagy a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az adósnak tehát - ha az eljárás mindkét szakaszát végigjárja - két tárgyalást kell tartania, mely tárgyalások nem a bíróság előtt zajlanak, illetőleg az egyezség nem is kerül bírósági jóváhagyásra. A csődeljárás iránti kérelem előterjesztésének feltételeit a jogszabály határozza meg, melyek betartása kötelező. Csődeljárás csak az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a kérelmére indulhat. A gazdálkodó szervezet fogalmát a Cstv. 3. § (1) bekezdés a) pontja, míg a vezető fogalmát a Cstv. 3. § (1) bekezdés d) pontja határozza meg. Fontos azonban, hogy nem minden gazdálkodó szervezet élhet a csődeljárás lehetőségével, ugyanis egyes gazdálkodó szervezetekre vonatkozó speciális szabályok kizárják azt. [Így például a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 84. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a pénztár ellen nincs helye csődeljárásnak.] A kérelem előterjeszthetőségének időbeli korlátja a korábbi csődeljárás során fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítése. 1

8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; b) szövetkezetnél a közgyűlés; c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés; d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv; f) tröszti vállalatnál a tröszt előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. 2

(2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtásáig az esetleges korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény kielégítésre került. (3) A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. (4) Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (2). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1).



BH2008. 24. A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha az adós ellen a felszámolási eljárás korábban megindult, mint ahogy a csődeljárás iránti kérelem a bírósághoz megérkezett. Amennyiben a bíróság ezt a tényt az eljárás későbbi szakaszában észleli, a csődeljárást meg kell szüntetnie [1991. évi XLIX. törvény 6. §, 8. §, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bek. d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1997. 94. A csődegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.]. BH1995. 309. A csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyűlése a kérelem előterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.]. BDT2007. 1522. A csődeljárás iránti kérelem elutasításának van helye, ha megállapítható, hogy a kérelem benyújtását megelőzően az adós felszámolása iránti kérelmet terjesztettek elő. BDT2006. 1310. I. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a hitelező ismét hiányosan terjeszti elő. A kérelem kötelező mellékletei közül kiemelkedő szerepe van a három hónapnál nem régebbi mérlegnek, illetve a hitelezői névsornak (hitel összegének és lejárat időpontjának). A hitelező fogalmát a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja határozza meg. Ennek alapján a csődeljárásban a jogerős és végrehajtható okiraton alapuló, illetve az adós által nem vitatott vagy elismert, lejárt pénzben kifejezett vagyoni követelés jogosultján túl hitelező az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A csődeljárás kezdeményezésekor maga az adós jelöli meg a hitelezőit, melynél döntő jelentősége van a csődeljárás kezdő időpontjának. E körben a bíróságnak vizsgálódási lehetősége nincs. A közzétételi költségtérítés összegét a 2006. július 1. napjától hatályos 22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. §-a határozza meg, míg a fizetendő illeték összegéről a többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 44. § (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést. További kötelezettsége az adósnak a korábbi csődeljárás megindításának időpontjában fennállt, illetve annak során keletkezett hitelezői igény rendezésére vonatkozó nyilatkozattétel. A csődeljárás kezdő időpontja a hitelezői egyetértés megszerzéséhez szükséges arány számításánál, az adósi vagyon meghatározásánál, illetve a csődeljárás és felszámolási eljárás iránti kérelem egyidejű előterjesztésénél bír jelentőséggel. Ez utóbbi esetben a felszámolási eljárást a csődeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, míg abban az esetben, ha a felszámolási kérelem érkezett korábban, a kettős eljárás tilalma folytán a csődeljárás iránti kérelmet a Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontjában írt okból el kell utasítani. 1

2

9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell:

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1).



a) az adós nevét és székhelyét; b) a csődeljárás kezdő időpontját; c) a tárgyalás helyét és idejét; d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg. 1

(3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. A kért fizetési haladék - az adós választása szerint - legalább 60, legfeljebb 120 napra szólhat. (4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. (5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. (6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. BH2005. 24. A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 94. A csődegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. II. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1993. 191. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csődjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §]. BDT2006. 1310. I. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a hitelező ismét hiányosan terjeszti elő. Az adósnak a kérelem előterjesztésén túl az egyetértés megszerzése érdekében 30 napon belül tárgyalást is tartania kell, melyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg az ismert hitelezőit közvetlenül az előírt mellékletek megküldésével, míg ismeretlen hitelezőit hirdetmény útján kell meghívnia. E hirdetményt 3 napon belül két országos napilapban a jogszabályban megjelölt tartalommal közzé kell tenni, melytől eltekinteni akkor sem lehet, ha az adós úgy ítéli meg, hogy nincs ismeretlen hitelezője. A tárgyalásra meghívandó hitelezői kör meghatározását a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja adja. A tárgyaláson a hitelezők az adós vagyoni helyzetének ismeretében nyilatkoznak a fizetési haladék megadásáról, mely az adós választása szerint legalább 60 és legfeljebb 120 napra szólhat, illetve ennek biztosítása esetén arról az összegről, melyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz, illetve teljesítéshez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. Fizetési haladékot a törvényben pontosan megjelölt hitelezői kör csak az ott meghatározott és a mérleghez viszonyított hitelezői követelés arányának elérése esetén biztosíthat. Ez az arány szükséges a vagyonfelügyelői hozzájárulást igénylő összeg meghatározásához is. Az arány számításánál figyelmen kívül kell hagyni a fizetési haladék hatálya alá nem tartozó, ún. privilegizált követeléseket. 2

10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. (2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. (3) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő; 1 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (3). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től.



c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése; 1

d) a 7. § (2) bekezdése szerinti követelés kielégítése még nem történt meg; e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz. (4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. (5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el. BH2005. 24. A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. I. A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont]. BH1996. 442. II. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1994. 626. A csődeljárás megszüntetése a hiánypótlásra megállapított határidő elmulasztása miatt - az ügy körülményeitől függően - jogszabálysértő lehet, ha a bíróság által megjelölt határidő alatt a hiányok pótlására nem volt reális lehetőség [1991. évi IL. tv. 10. § (3) bek.]. BDT2006. 1310. I. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a hitelező ismét hiányosan terjeszti elő. KGD1993. 258. A számlavezető pénzintézetet csak a csődbejelentésről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. A tárgyalás eredményének a bejelentésével, illetve a határidő leteltével zárul a csődeljárás első szakasza. A bejelentés tartalmától függően vagy az eljárás megszüntetéséről, vagy a fizetési haladék biztosításáról hozza meg a bíróság a csődeljárásban az első, fellebbezéssel támadható határozatát. A tárgyalás megtartását megelőzően, illetve a határidők lejárta előtt a bíróság még abban az esetben sem hozhat határozatot - például elutasító határozatot -, ha ennek egyébként a törvényi feltételei fennállnának. Ilyen esetben hiánypótlásra kell felhívni az adóst, és csak a határidő lejártát követően dönthet az eljárás megszüntetéséről. A törvényben megjelölt határidők (30 nap, 3 nap, 8 nap) törvényi határidők, így a Pp. 104. § (1) bekezdése alapján nem hosszabbíthatóak. Elmulasztásuk esetén azonban nem kizárt a Pp. 106. §-ában írt igazolási kérelem előterjesztése. A bíróság az eljárást a törvényben megjelölt okok fennállása esetén megszüntetni köteles. Ha korábban a felszámolási eljárás felfüggesztésére került sor, a felszámolási eljárás folytatásának az elrendelése is kötelező. A nem kellően előkészített, illetve alaptalanul kezdeményezett csődeljárás esetén a vezető pénzbírsággal sújtható. BDT2006. 1310. Hiánypótlás nem teljesítése miatt az eljárás megszüntetésének van helye. 2

11. § (1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. (2) A csődeljárás megszüntetéséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a csődeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés]. (3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat; b) a csődeljárás kezdő időpontját; c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét (14. §); 3

d) azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst fizetési haladék (moratórium) a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. BH1995. 309. A csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyűlése a kérelem előterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.].

1 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (4). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 3 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (5). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1).



BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. Az eljárás első szakaszát lezáró végzést a Cégközlönyben kell közzétenni. Az erről szóló végzések kötelező tartalmi elemei részben eltérőek. A bíróságra vonatkozó, illetve az adósi vagyon körének meghatározása szempontjából fontos adatok mellett tartalmaznia kell az eljárás megszüntetés esetén a megszüntetés okát, míg a fizetési haladékot tartalmazó végzés esetén a csődeljárás kezdő időpontját, a vagyonfelügyelő adatait, valamint azt, hogy a végzés közzétételétől mely napig illeti meg az adóst a fizetési haladék. A csődeljárás második szakasza lényegében a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével kezdődik, ugyanis a fizetési haladék (moratórium) kezdő időpontja a végzés Cégközlönyben való megjelenésének napja. Ezt követően az ott megjelölt napig illeti meg az adóst moratórium, a törvényben a kivételek között meg nem jelölt pénzkövetelések teljesítése vonatkozásában. 1

12. § (1) A fizetési haladék 2 a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít. (2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be. (3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel. (4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik - kamatoznak. (5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH1996. 275. A csődeljáráson alapuló fizetési haladék (moratórium) időtartama alatt azonnali beszedési megbízás útján váltón alapuló követelés sem érvényesíthető; fizetést ilyen követelésre is csak átutalással lehet teljesíteni [1991. évi IL. törvény 12. §, 3/1992. (MK 34.) MNB rek. 4. § (4) bek., 6. §, 10. §]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. 1

13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. (2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. 1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Megállapította: 1996. évi LX. törvény 1. §. Módosította: 2000. évi CXIII. törvény 281. § (2) a) 6.



BH1993. 452. A csődeljárás tartama alatt a hitelező követelését fizetési meghagyás útján érvényesítheti ugyan, de a moratórium ideje alatt a pénzkövetelés végrehajtása szünetel. Ha az adós a követelést nem utasítja el, azt elismeri, a perköltség viselése tárgyában a bíróság a csődeljárástól függetlenül, az általános szabályok szerint jár el [Pp. 80. § (1) bek., 319. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 13. § (1) bek.]. A vagyonfelügyelő A csődeljárás legfontosabb időszaka a moratórium ideje. Ez az időszak a csődegyezség előkészítését szolgálja, mely alatt a pénzfizetés nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a követelés kamatozása kivételével - nem állnak be. A fizetési haladék azonban nem vonatkozik minden követelésre, ugyanis a Cstv. 12. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt, a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló, és azután keletkezett ún. privilegizált követelések kifizetése alól nem mentesít, mint ahogy nem mentesít a kezdő időpont után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól sem. A fizetési haladék lejárta előtt az adós és a szükséges arányú hitelezők közös kérelmére a fizetési haladék időtartama legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, mely nem fellebbezhető végzést ugyancsak közzé kell tenni a Cégközlönyben. 1

14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. (3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja; 2

b) c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják; d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását; e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. (4) A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. (5) A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1998. 96. I. Ha a vagyonfelügyelőnek ez a jogosítványa a törvény erejénél fogva - még az általa indított eljárás folyamatban léte alatt - megszűnik, a továbbiakban a perbeli képviseleti jogosultsága is automatikusan megszűnik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. b) pont, 14. § (4) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelő díja nem állapítható meg addig, amíg a csődeljárás nem fejeződött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelői díj mint hitelezői követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetőség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.].

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól.



BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. BH1994. 694. Csőd- vagy felszámolási eljárás keretében indítványozott biztosítási intézkedések elrendelése nem a csőd-, illetve felszámolási eljárást folytató, hanem a rendes perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, (4) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 109. §, 110. §]. BH1994. 439. A csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jogosult - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál - biztosítási intézkedések elrendelését kezdeményezni, ha az adós gazdálkodó szervezet részéről olyan magatartást észlel, amely veszélyezteti a hitelezők követeléseinek kielégíthetőségét [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, Pp. 30 § (1) bek., 22. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. §, 114. §]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 259. A csődeljárás során a vagyonfelügyelő által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csődeljárás során hozott, a vagyonfelügyelő személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §]. 1

15. § (1) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. (2) A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezés mellőzésével kötött egyezség semmis. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. 1

16. § (1) A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni. (2) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. (4) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BH1993. 369. A csődeljárásban létrejött egyezséget követően az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 1

17. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg. 2

(2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki 3

kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg.

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1). 3 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/113.



BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2003. 84. II. A vagyonfelügyelői díjat a bíróságnak nemcsak a csődeljárást befejezetté nyilvánító, hanem az eljárást megszüntető végzésében is meg kell állapítania [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 17. § (2) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csődeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csődegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelő díja nem állapítható meg addig, amíg a csődeljárás nem fejeződött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelői díj mint hitelezői követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetőség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 211. I. A csődeljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezség - csődegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. Egyezség a csődeljárásban A vagyonfelügyelőt a bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből [114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet] hivatalból rendeli ki. Rá is vonatkoznak a Cstv. 27/A. §-ának az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására vonatkozó szabályai. A vagyonfelügyelő legfőbb feladatát az adós gazdasági tevékenységének a figyelemmel kísérése képezi, melyet a hitelezői érdekek szem előtt tartásával kell gyakorolnia. A kötelességeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerinti (Ptk. 339. §) felelősséggel tartozik. Eljárása során - többek között - jóváhagyja az adós jóváhagyást igénylő kötelezettségvállalásait, illetve keresettel megtámadhatja az általános hatáskörű bíróság előtt az adós által kötött, azonban számára hátrányos jogügyleteket. Részt vesz továbbá az egyezségi javaslat megtárgyalásán, és az ő feladata a szükséges arányú hitelezők hozzájárulása esetén az egyezség jóváhagyása is. A vagyonfelügyelő tevékenységét a hitelezők és a bíróság ellenőrzése mellett végzi. A jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása esetén vele szemben is helye van kifogásnak, melyet minden sérelmet szenvedett fél a tudomásszerzéstől számított nyolc nap alatt terjeszthet elő. E határidő eljárásjogi, vagyis elmulasztása igazolással kimenthető. A kifogás elbírálása során a Cstv. 51. §-ában írtak megfelelően irányadóak azzal, hogy a csődeljárásban a kifogást elbíráló végzés fellebbezéssel nem támadható. A vagyonfelügyelői tisztség a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozatalától a csődeljárás megszüntetéséig (befejezetté nyilvánításáig), illetve a felfüggesztett felszámolás folytatása estén a felszámoló kirendeléséig tart. Költségeit felmerülésekor, míg a díját az eljárást befejező határozatban - a kérelem mellékleteként csatolt mérlegben szereplő eszközök könyvszerinti értékének 1%-ában - állapítja meg a bíróság. Legfelsőbb Bíróság Cgf. VI. 31 062/2003/9. Határidőben kifogással nem támadott vagyonfelügyelő intézkedés miatt utóbb már nem lehet jogvitát kezdeményezni. Fővárosi Ítélőtábla 12. Cspkf. 43 817/2006/3. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok. 1

18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. 2 (2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. (3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti. (4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. (5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható.

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól.



BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 453. A csődegyezség nem minősül ún. bírói egyezségnek. A bírói gyakorlat ezt nem peres eljárásban kötött polgári jogi egyezségnek minősíti [1991. évi IL. tv. 18. §, Pp. 148. §, Ptk. 240. §]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1994. 211. I. A csődeljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezség - csődegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. 1

19. § (1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható. (3) A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. 2

(4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak. (5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A csődegyezség hatálya alatt, a csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni. (6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. BH2004. 379. A csődegyezségben annak figyelmen kívül hagyása, hogy az egyezséghez hozzá nem járuló hitelező követelését kezességvállalás biztosította, nem tekinthető reá nézve kedvezőtlenebb elbírálásnak, ezért az egyezség nem ütközik jogszabályba [1991. évi IL. tv. 19. § (4)-(5) bek.; Ptk. 200. § (2) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csődeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csődegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BH1993. 369. A csődeljárásban létrejött egyezséget követően az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 1

20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen 1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 A korábbi második mondatot hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól.



a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak. 1

(2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. 2

21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. (3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. A csődeljárásban kötött egyezség bírósági eljáráson kívüli, polgári jogi egyezség, melynek tartalmát a törvényben megjelölt kötelező tartalmi elemek mellett a felek szabadon állapítják meg. Az egyezségi tárgyalást (tárgyalásokat) a fizetési haladék időtartamán belül kell megtartani, melyre az adós az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt az általa készített egyezségi javaslat és fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével, míg az ismeretlen hitelezőit két országos napilapban közzétett közleményében hívja meg. A meghívót, illetve a közleményt a tárgyalást megelőző 15 nappal korábban el kell juttatni a meghívottakhoz, illetve közzé kell tenni. Az egyezségi tárgyalásról a Cstv. 9. § (6) bekezdése szerinti tartalommal kell jegyzőkönyvet készíteni, és nem mellőzhető a hozzájárulás megadásánál valamint a szükséges hitelezői arány számításánál a vonatkozó szabályok betartása [Cstv. 9. § (4) bekezdés]. Bár az egyezséghez nem szükséges valamennyi hitelező hozzájárulása, azonban hatálya kiterjed az egyezségkötésben részt nem vett hitelezőkre is, de hátrányosabb rájuk nézve sem lehet (kényszeregyezség).

1 A korábbi utolsó két mondatot hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól. 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 7. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től.



Az egyezségben lényegében a felek meghatározzák, hogy a hitelezők mikor, milyen arányban jutnak hozzá követeléseikhez. Az egyezség írásba foglalása kötelező, melynek tartalmi elemeit a felek - a törvényi előírásokon túl - szabadon állapítják meg. Így része az egyezségnek különösen a reorganizációs program, annak végrehajtása, a megtartás ellenőrzése, a teljesítési határidő esetleges módosítása, a hitelezői követelés elengedése, átvállalása, illetve mindaz, amit a felek szükségesnek tartanak. Az egyezséget a felek írják alá, és jóváhagyása a vagyonfelügyelő feladata, melynek hiányában kötött egyezség semmis. A bíróság a csődeljárás befejezetté nyilvánítása során csak a törvényben megjelölt formai (Cstv. 18-19. §) és tartalmi [Cstv. 20. § (1)-(2) bekezdés] feltételek megvalósulását vizsgálhatja, vagyis a vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. Azok valódiságának, helytállóságának vizsgálata meghaladja a csődeljárás lefolytatásában közreműködő bíróság hatáskörét. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az anyagi jogi jogszabályok megsértése esetén az egyezség ne lenne keresettel megtámadható. Az egyezségi tárgyalás eredményének a bejelentésére - így akár a meghiúsulás bejelentésére is - a törvény rövid határidőt, három napot biztosít az adós vezetője számára, melynek elmulasztása pénzbírsággal szankcionálható. A kialakult bírói gyakorlat szerint a bejelentéshez az egyezségi megállapodáson felül csatolni kell mindazokat az iratokat (a jegyzőkönyv, jelenléti ív stb.), melyekből megállapítható, hogy a megkötött egyezség megfelel a jogszabályban megkívánt feltételeknek. Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, úgy a bíróság a csődeljárást befejezetté nyilvánítja, míg egyéb esetben (ha nem jött létre, vagy azt a vagyonfelügyelő nem hagyta jóvá, illetve nem felel meg a törvényben írtaknak) megszüntető határozatot hoz. Ez esetben a korábban felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását is elrendeli a bíróság. Ekkor kell rendelkezni a vagyonfelügyelőt megillető díjról is. E végzések fellebbezéssel támadhatók. Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30 331/2003/5. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő feladata; a bíróság csak a tartalmi kellélek meglétét vizsgálja, azok valódiságát nem. III. Fejezet A felszámolási eljárás 1

A felszámolási eljárás megindítása 22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén 2

a) b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy 3

c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), 4

d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le. 5

(2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény a hatályos rendelkezést egészíti ki és törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatban már kialakult eljárásjogi szabályt, amely szerint a Cstv. 22. § (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott esetekben (vagyis amennyiben a bíróság a cégbíróság értesítése, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatja le az eljárást) a bíróság a felszámolás elrendelésekor hivatalból jár el, így a felszámolást elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.].

1 Azokra az 1992. január 1. után indult eljárásokra, ahol a felszámolás már megkezdődött, a felszámolási eljárás kezdő időpontjában hatályban lévő rendelkezések szerint kell eljárni. Lásd: 1997. évi XXVII. törvény 33. § (1). 2 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től. 3 Megállapította: 2004. évi CXXVII. törvény 29. § (1). Módosítva: 2005. évi LXIX. törvény 4. § (2) alapján. 4 Beiktatta: 2004. évi CXXVII. törvény 29. § (1). Hatályos: 2005. I. 1-től. 5 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 5. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2002. 503. A cégbíróság értesítése alapján lefolytatandó felszámolási eljárásban a cégbíróság intézkedését kezdeményező végelszámoló illeték lerovására nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek. c) pont, 72. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1995. 664. A hitelező követelése az adós által nem vitatott követelésnek minősül, ha az adós a követelést csak a hitelező felszámolás iránti kérelméről a bíróság által történt értesítését követően tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. A törvény kifejezett rendelkezésének hiánya ellenére, a Cstv. tételes szabályai alapján is elhatárolható a felszámolási eljárás három, egymásra épülő szakasza. Az első, viszonylag rövid bíróság előtti szakasz az adós fizetésképtelenségének a vizsgálata, ezt követi az időben legterjedelmesebb, a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött, tényleges felszámolás periódusa, amelyet alapesetben az adós jogutód nélküli megszüntetésével járó, az eljárás befejezésére irányuló bírósági szakasz követ. Az eljárás megindításnak - a felszámolás iránti kérelem, illetőleg a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése a felszámolási eljárás lefolytatására jogosult bírósághoz való megérkezésének - napjához több fontos - a felszámolás kezdő időpontjának napjától [Cstv. 27. § (1) bekezdés] eltérő - jogkövetkezmény fűződik (pl. az alkalmazandó Cstv., azaz a törvény rendelkezéseinek az adott ügyre vonatkozó időbeli hatálya, a csődeljárás megindíthatósága, az adós által kötött szerződések megtámadhatósága). Felszámolási eljárás főszabályként az adós fizetésképtelensége esetén, kérelemre vagy hivatalból indítható. A törvény taxatíve meghatározza az indításra jogosultak körét, s szabályozza a kérelemre, illetőleg a hivatalból történő eljárás rendjét.



A felszámolás hivatalbóli elrendelésének két, a Cstv.-ben szabályozott alapesete: a cégbíróság, illetőleg a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján történő eljárás. Mindkét esetre vonatkozó, a felszámolási eljárás körében speciális, szinte törvényidegen rendelkezés, hogy a felszámolás elrendelésére a Cstv. 25-26. §-ában foglaltak, azaz az értesítés érdemi vizsgálatának - egyebek mellett hiánypótlás elrendelésének -, és a fizetésképtelenség fennállása vizsgálatának mellőzésével kerül sor. Hivatalbóli eljárásnak több, más jogszabály - pl. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló 1346/2000 EK rendelet, a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény - alapján is helye lehet. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 43 785/2005. A felszámolási eljárás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján. 1

23. § (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. (2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. 2

(3) 3 (4) BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. KGD1993. 258. A számlavezető pénzintézetet csak a csődbejelentésről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. Az adós, - s vele egyezően a Cstv. által külön nem szabályozott módon a végelszámoló - alapesetben csak az adós fizetésképtelensége esetén, illetőleg valamely, a törvényben meghatározott fizetésképtelenségi okra hivatkozva kérheti az adós felszámolásának elrendelését. A törvény ennek bizonyítására határozza meg a csatolandó iratok körét - utalva a Cstv. 8. § (1), (2) bekezdésében foglaltakra -, úgymint: a tulajdonosi szervek határozata; a három hónapnál nem régebbi mérleg; az adós adószáma; a hitelezők névsora, a hitelek összegének és a lejárat időpontjának feltüntetésével; a közzétételi költség befizetését igazoló okirat. Ezen iratok benyújtásának elmulasztása miatt - a bíróság előzetes felhívását követően - a felszámolás iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A végelszámoló által indított felszámolási eljárás során lényeges különbség, hogy miután mind a Cstv. korábban hatályos 72. § (2) bekezdése, mind a jelenleg hatályos 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 108. § (1) bekezdése kimondja - adott feltételek mellett - a felszámolási eljárás megindításának kötelezettségét, ezért a tulajdonosi szerv egyetértését a végelszámolónak értelemszerűen nem kell beszereznie, elegendő annak a megindítás tényéről való tájékoztatása. E törvényhely ismertetése körében kell felhívni a figyelmet - a Cstv.-t 2007. szeptember 1-jei hatállyal módosító - 2007. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdésére. Eszerint az adós vagy a végelszámoló kérheti az adós felszámolását akkor is, ha az adós tartozását (tartozásait) az esedékességkor (akár hitelezői felszólítás, jogerős bírósági, hatósági határozat hiányában is) nem tudta, vagy előreláthatólag nem tudja kiegyenlíteni. Legfelsőbb Bíróság Fpk. VI. 30 257/2000/2., Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 44 324/2004/3. Az adós által kezdeményezett felszámolási eljárás elrendelésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 11. 43 172/2004/3. A felszámolási eljárás végelszámoló általi kezdeményezése. 1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól.



1

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell. (2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. 2

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának időpontja a hitelező kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezők különböző időpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdő időpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának időpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezővé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 27. A hitelezőnek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezető pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 294. II. Ha az érintett felek jogviszonyára a magyar jog szabályai az irányadók, az elévülési kifogás elbírálásához a külföldi bíróság határozatán kívül - a külföldi fél (hitelező) jogképességét bizonyító iratok csatolására is szükség van [1979 évi 13. tvr. 18. § (1)-(2) bek., 24. §, 25. §, Ptk. 685. § c) pont. 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek.].

1 Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2006. évi VI. törvény 6. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (6). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1).



BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levő ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1997. 46. Törvénysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha a hitelezőnek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelező az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követően - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 441. A hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2007. 1593. A 2006. július 1-jétől hatályos 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított felszámolási kérelemhez a hitelezőnek csatolnia kell az adós írásbeli felszólításának megtörténtét igazoló okiratot is. BDT2006. 1454. Az adóhatóság által kezdeményezett felszámolási eljárásban nem az adós mindenkori folyószámla egyenlege, hanem csak az a végrehajtani megkísérelt hitelezői követelés vehető figyelembe a fizetésképtelenség vizsgálata során, amelyről a bíróság a többször módosított Csődtv. 24. § (2) bekezdése értelmében az adóst értesítette is. BDT2005. 1291. I. A közvetítői tevékenységről szóló törvényben szabályozott eljárás a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezése elősegítésének eszköze. A fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére irányuló eljárással összefüggésben a közvetítői eljárás igénybevétele szóba sem jöhet. Ezért a közvetítői eljárásra való utalás hiánya nem eredményezheti a jogi képviselő által előterjesztett felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. KGD1993. 258. A számlavezető pénzintézetet csak a csődbejelentésről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. (1) bekezdéshez: A hitelező (lehet gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet, magánszemély) által történő felszámolási eljárás kezdeményezésekor a kérelem kötelező tartalmának megállapításánál - melynek hiánya esetén a Cstv. 25. § (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróság felhívását követően a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására kerülhet sor - részben a Cstv. 24. § (1) bekezdését, valamint a mögöttes szabályként alkalmazandó Pp. 121. §-ának, illetve 93. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. Ezek összevetéséből leszűrhetően a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megjelölését, a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és eljárásbeli állását, az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst a hitelező miért tartja fizetésképtelennek. Tartalmaznia kell továbbá azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, ezen belül annak pontos megjelölését, hogy mely, a Cstv.-ben meghatározott ok [Cstv. 27. § (2) bekezdés a)-d) pont] alapján kéri a fizetésképtelenség megállapítását. Csatolni kell a kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat. Amennyiben a hitelező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítja a kérelmét, ezek: írásbeli szerződés, számla, fizetési felszólítás, e felszólítás átvételének igazolása, tartozáselismerés esetén az adós erre vonatkozó nyilatkozata. A b) és c) pontra alapított kérelem esetén a jogerős bírósági vagy hatósági határozat, a c) pont esetén a végrehajtás eredménytelenségét igazoló irat. A d) pontra történő hivatkozáskor pedig a csődeljárásban kötött egyezség. A kérelmet az érdekelt felek számánál eggyel több példányban kell benyújtani, ügyvédi képviselet esetén az ügyvédnek a beadvány minden példányát aláírásával kell ellátni, illetve képviseleti jogosultságát meghatalmazással kell igazolnia.



Az adós tartozásának jogcíme (jogalapja) annak a tényállásnak az előadását jelenti, amely a hitelező követelését keletkezteti, annak a jogi vagy gazdasági célnak a megjelölésével, amely célból a kötelezettségvállalás történik. A jogalap rövid ténybeli előadása nem mellőzhető, annak hiányában a kérelem érdemben nem bírálható el. Az okirati bizonyítékok csatolása nem mentesíti a hitelezőt a tényállás előadásának kötelezettsége alól. Elő kell adni, hogy a felek között mikor, milyen szerződések jöttek létre, s ebből a hitelezőnek milyen összegű, mely időpontban esedékes pénzkövetelése keletkezett, amennyiben a hitelező kamatot is kér, meg kell jelölni annak kezdő időpontját és mértékét. A hitelezőnek már a kérelemben olyan tényállást kell előadnia, amely az adós számára egyértelműen beazonosíthatóvá teszi az érvényesített követelést, és adott esetben a Cstv. 24. § (3) bekezdése szerint vélelmezendő fizetésképtelenség esetén egyértelmű tényállás megállapítására nyújt lehetőséget a bíróság számára. A 2007. július 7-től hatályos - e naptól a bírósághoz benyújtott fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmekre alkalmazandó - szabályok alapján folytatandó eljárásokban a fizetési felszólítás nem azonos a 15/2006. (IV. 7.) IM rendeletben szabályozott fizetési felszólítással (melyet a 2006. július 1-jétől 2007. július 7-ig benyújtott kérelemre indult felszámolási eljárásokban kellett alkalmazni), ugyanis a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára vonatkozó szabályok megváltoztak. A fizetési felszólításnak azonban a jelenleg hatályos szabályok alapján is tartalmaznia kell az alábbiakat: az adós, valamint a hitelező nevét és címét, a követelés - ezen belül a főkövetelés és járulékai (tőkekövetelés és kamatok) összegét, mértékét és esedékességét, a tartozás jogcímét, az engedményező nevét és az engedményezés időpontját, ha a hitelező a követelést engedményezés útján szerezte, a hitelező meghatalmazott képviselőjének nevét és címét, ha a hitelező képviselő útján jár el, a hitelező vagy a hitelező meghatalmazott képviselőjének aláírását. A hitelezői kérelemhez mellékelni kell annak igazolását, hogy az Igazságügyi Minisztérium részére a közzétételi költségtérítés összegét, 25 000 forintot megfizették. Le kell róni az eljárási illetéket, amely jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet adós esetén 50 000 forint, jogi személyisséggel nem rendelkező gazdálkodó adós szervezet esetén 25 000 forint. (2) bekezdéshez: A hitelezői kérelmet a bíróság megvizsgálja, megfelel-e a Cstv. 24. § (1) bekezdés és a Pp. 124. § (1) bekezdésében írt feltételeknek és ettől függően dönt, hogy hiánypótlást rendel el, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy folytatja az eljárást. Az utóbbi esetben a bíróság a kérelem és a mellékletek megküldésével haladéktalanul értesíti az adóst. A kézbesítés az adós központi ügyintézésének helyére, azaz cégnyilvántartás szerinti székhelyére történik. Szabályos kézbesítésnek minősül a szervezeti képviselő lakóhelyére történő kézbesítés is, de ezt megelőzően meg kell kísérelni a kézbesítést az adós székhelyére is. Az adós fizetésképtelenségének a Cstv. 26-27. §-ai szerinti érdemi vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező felszámolás iránti kérelmét a bíróság az adósnak szabályszerűen kézbesítette. A felszámolás iránti kérelmet a kézbesítés szempontjából keresetlevélnek kell tekinteni, ezért az ismeretlen, valamint ismeretlen helyre költözött postai jelzésű visszaérkezett bírósági irat esetén fel kell hívni a hitelezőt a hirdetményi kézbesítés (Pp. 101. §), valamint az ügygondnok kirendelésének lehetőségére, a Pp. rendelkezései alapján. Amennyiben a hitelező a hirdetményi kézbesítést és ügygondnok kirendelését kéri, továbbá letétbe helyezi az ügygondnok díját, a bíróság az adós részére ügygondnokot rendel ki, akinek a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet és annak mellékleteit kézbesíti, egyidejűleg rendelkezik a kézbesítendő irat jogszabály szerinti kifüggesztéséről. A szabályszerű hirdetményi kézbesítést követően az adós fizetésképtelenségét érdemben kell vizsgálni. Amennyiben felhívásra a hitelező a fenti tartalmú kérelmet nem terjeszti elő, a bíróságnak a hitelező kérelmét érdemi vizsgálat nélkül, a Pp. 130. § (1) bekezdés j) pontja alapján kell elutasítania. (3) bekezdéshez: Az e §-ban foglalt törvényes vélelem alapján kerül sor a fizetésképtelenség megállapítására, ha az adós nem nyilatkozik a hitelező felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmében foglaltakra. A vélelem nem áll be, ha az adós az elsőfokú eljárás során a fizetésképtelenség tárgyában döntő határozat meghozatala előtt kifejti az álláspontját. Vélelmezett fizetésképtelenség esetén, a fizetésképtelenség azon a tényálláson alapul, mely a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemben lett előadva. E tényállást az elsőfokú bíróság határozatának tartalmaznia kell. Vélelem esetén a bizonyítási teher átfordul, tehát az adósra hárul e tényállás valótlanságának a bizonyítása. A fizetésképtelenség megállapítása esetén az adósnak csak az e végzés elleni fellebbezésben van módja a vélelem megdöntésére. A fellebbezésében hozhatja fel azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek cáfolják a hitelező által előadottakat. A vélelem folytán az adósra hárul a bizonyítási teher. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelezői kérelemnek alkalmasnak kell lennie az érdemi ügyintézésre. Amennyiben e feltételnek a beadvány nem felel meg, hiánypótlást kell elrendelni. Ennek elmulasztása és a vélelmezett fizetésképtelenségnek a hiányos kérelem alapján történő megállapítása lényeges eljárási szabálysértés. 1

24/A. § (1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. (2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és

1 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 48. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.



b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. (3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő napon az ideiglenes vagyonfelügyelő megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 1

(4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. 1. A hatályos szabályozás értelmében az adós valamennyi szerződéséhez és jognyilatkozatához az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes vagyonfelügyelő azonban csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha annak tárgya a Cstv. 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és a (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a lehetősége, hogy az adós „vagyonkimentési” magatartását megakadályozza igen szűkkörű, hiszen csak a kirívó esetekre korlátozódik. Emellett a hatályos szabályozás önmagában is aránytalan mérlegelési, döntési felelősséget hárít az ideiglenes vagyonfelügyelőre, figyelemmel arra, hogy a 40. §-ban meghatározott adósi („ vagyonkimentési”) magatartások megítélése bírósági hatáskörbe tartozik - és általában több éves bizonyítási eljárás szükséges a tényállás megállapításához. A törvény ezért hatályon kívül helyezi a Cstv. 24/A. § (5) bekezdését, és a döntési jogkört újraszabályozza. A törvény a Cstv. 24/A. § (4) bekezdését érintő módosításával az ideiglenes vagyonfelügyelő döntési lehetőségét a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletekre korlátozza, ezzel egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügymenetbe, működésbe nem szólhat bele. Ezzel ugyanakkor a törvény szélesíti azon ügyek körét, ahol mérlegelési joga van az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása körében. A törvény értelmében a jövőben az ideiglenes vagyonfelügyelő olyan gazdálkodási magatartásokat is megakadályozhat, amelyek bár közvetlenül nem vezetnek vagyonkimentéshez, azonban nem felelnek meg az ésszerű gazdálkodásnak, gazdaságilag indokolatlanok. A rendelkezéssel az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványainak tényleges, gyakorlati bővülése valósul meg. Ennek eredményeképpen az ideiglenes vagyonfelügyelő úgy képes törvényi funkcióját betölteni, hogy az adós gazdálkodását csupán az arányos és szükséges mértékben korlátozza. A rendes gazdálkodás fogalma a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó joggyakorlat rendszerében ismert, megfelelően kiérlelt, annak a Cstv.-ben történő külön meghatározása szükségtelen. 2

(5) (6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni. 3

(7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. 2. A törvény - a Cstv. 40. §-ában foglalt adósi magatartásokhoz kapcsolódóan - a Cstv. 24/A. § (7) bekezdésében rögzíti, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni, amennyiben vagyonkimentést tapasztal. A törvény a hatályos szabályozás további erősítése érdekében a Cstv. 24/A. § (10) bekezdésében kimondja, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő még abban az esetben is jogosult az adós valamennyi iratához hozzáférni, amennyiben az adós azokat önként nem bocsátja a vagyonfelügyelő rendelkezésére. A törvény azzal, hogy kötelezi az adóst, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására a lezárt ingóságait, helyiségeit haladéktalanul nyissa ki, egyértelműen feljogosítja az ideiglenes vagyonfelügyelőt arra, hogy korlátozás nélkül megkaphassa a szükséges információkat. Amennyiben a kötelezettségének az adós nem tesz eleget - úgy megszegi együttműködési kötelezettségét - a Cstv. 24/A. § (8) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, vagyis sor kerül az adós felszámolásának soron kívüli elrendelésére. (8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.

1 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 7. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi VI. törvény 23. § b). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től. 3 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 7. § (2). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



(9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is. 1

(10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 3. A hatályos szabályozás szerint az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, így a hatályos szabályozás nem nyújt arra lehetőséget, hogy a bíróság döntsön a vagyonfelügyelet megszüntetéséről. Ez azért aggályos, mert az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése sok esetben a fizetésképtelenség vizsgálatának tényleges megindulása előtt valószínűsített körülmény (vagyis hogy a hitelező követelésének későbbi kielégítése veszélyben van) alapján történik meg, és a későbbi eljárásban feltárt tények szükségtelenné teszik a további működését. E probléma megoldása érdekében a törvény a Cstv. 24/A. § (10) bekezdését kiegészíti: amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezői követelés kielégítése nincs veszélyben, a bíróság azonnal végrehajtható végzéssel határozhat az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetéséről. A végzés meghozatalához főszabályként a hitelező előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását és a bíróság a biztosítékot megfelelőnek ítéli, hitelezői hozzájárulás nélkül is jogosult a végzés meghozatalára. (11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte. (12) Az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárására megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. § első és második mondatát is. A módosítás lehetőséget biztosít a hitelezők számára ahhoz, hogy a fizetésképtelenségre irányuló kérelmük benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követően biztosítási intézkedés meghozatalát kérjék a bíróságtól. Ennek indoka az, hogy a hatályos Cstv. alapján folyó eljárásokban már a felszámolás kezdő időpontjában sincs vagyon a cégekben, vagy olyan kevés van, hogy az még a felszámolási költségek finanszírozására sem elegendő. A biztosítási intézkedés keretében a bíróság a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki abból a célból, hogy az adós vagyonának illegális csökkentését, vagy eltüntetését megakadályozza azalatt az időszak alatt, amíg a bíróság a fizetésképtelenséget vizsgálja, illetőleg annak kérdésében jogerős döntést hoz. A törvény három feltétel teljesüléséhez köti a bíróság intézkedését. Az első kettő a hatályos Vht.-vel összhangban a hitelezői követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét, valamint a követelés létrejöttének közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal történő igazolását írja elő. Annak érdekében, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének finanszírozása biztosítva legyen, jogi személyiség nélküli adós esetén 150 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 000 forintot kell a hitelezőnek előlegeznie és bírósági letétbe helyeznie. Hangsúlyozni kell, hogy a hitelező csak előlegezi az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, annak viselése attól függ, hogy a bíróság a felszámolást elrendeli-e. A törvény előzetes egyetértési jogot biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelő részére az adós cég minden olyan szerződésével vagy más jognyilatkozatával kapcsolatban, amelyet az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően köt. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége alapvetően hitelezővédelmi célokat szolgál, nem feltétlenül indokolt minden olyan, egyébként a cég rendes gazdálkodási körébe tartozó ügylet esetében is megkívánni az előzetes hozzájárulást, amely vagyoni szempontból csekély jelentőségű és az adós normális üzleti tevékenységéhez tartozik. Ezért a törvény lehetőséget biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelő számára, hogy meghatározza az ilyen ügyletek körét. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége nem sértheti az adós üzleti szempontból rendes gazdálkodását és működését, ezért a törvény csak olyan esetben teszi lehetővé azt, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő megtagadja a hozzájárulását egy jogügylettől, ha az kifejezetten olyannak minősül, amely megkötése esetén egyébként megtámadható lenne. Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel és részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy ismétlődő megsértéséhez a törvény súlyos szankciót, a felszámolás elrendelését köti, függetlenül attól, hogy a cég egyébként fizetésképtelen-e. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A tevékenység befejezésének módjától függ az is, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő díját ki viseli. Amennyiben a felszámolási kérelem megalapozott volt, akkor ésszerű, hogy a díj az adóst terhelje. A díj viselése szempontjából ugyanakkor közömbös az, hogy a bíróság a felszámolás elrendelését az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységét kérő hitelező kérelmére rendelte-e el, vagy más hitelező kérelmére. Az is indokolt ugyanakkor, hogy ha a felszámolási eljárást a bíróság fizetésképtelenség hiányában megszünteti, akkor az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységét kérő hitelező viselje ennek költségeit.

1 Az utolsó három mondatot beiktatta: 2006. évi VI. törvény 7. § (3). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



Biztosítási intézkedésként került sor az ideiglenes vagyonfelügyelő intézményének bevezetésére arra az időszakra, amely alatt a bíróság a fizetésképtelenség megállapítása tárgyában döntést hoz. A ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése vagy az erre irányuló kérelem elutasítása körében a bíróság nem vizsgálja az adós fizetésképtelenségét vagy annak hiányát, ugyanis az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése vagy a kérelem elutasítása olyan, a fizetésképtelenség vizsgálatát megelőző, haladéktalan intézkedést igénylő kérdés, amelynek nem tényállási eleme a fizetésképtelenség vagy annak vizsgálata. A bíróságnak e körben három törvényes feltétel együttes fennállását kell vizsgálnia, s amennyiben e feltételek fennállnak, haladéktalanul a felszámolói névjegyzékből, vagyonfelügyelő kirendeléséről határoznia. E feltételek: a kérelmet előterjesztő hitelező a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van és b) követelésének létrejöttét, nagyságát és lejáratát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. Lényeges, hogy a hitelezőnek valószínűsítenie kell azt a körülményt, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van. Valamely bizonyítandó tény - jelen esetben a követelés későbbi kielégíthetetlenségének reális veszélye - valószínűsítéséhez nem elegendő a hitelező egyoldalú előadása. Valószínűsítésnek nevezzük az eljárásjogban a bizonyításnak azt a fajtáját, amelynek alkalmazásakor a bíróság a bizonyítandó tényt valónak tarthatja anélkül, hogy arról teljes bizonyosságot nyerjen. A bizonyítás e fajtájának azonban csak kivételesen, a törvény által kifejezetten megengedett esetekben van helye. Ezért valamely bizonyítandó tény valószínűsítése esetén sem mellőzhető a bizonyítékoknak egy olyan minimális szolgáltatása, amely a fél előadását a valószínűség szintéjére emeli, amely a bizonyítandó tények valószínű fennállásáról a bíróságot meggyőzi. 25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő; 1

b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő; c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; 2

d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik; 3 e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul; 4

f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg; 5

g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el. A törvény figyelemmel arra, hogy rendezi a felszámolási kérelem benyújtásának eseteit, feltételeit, a Cstv. 25. § (1) bekezdését kiegészítve meghatározza azon eseteket, amikor a korábban nem vitatott vagy elismert, illetve jogerős bírósági döntésre alapított felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Mivel a Cstv. 27. §-a alapján a korábban nem vitatott vagy elismert követelés esetében a kérelmező köteles a követelés esedékességét követően írásbeli fizetési felszólításban felhívni az adóst a teljesítésre, amellyel szemben az adós 15 napon belül indokolással alátámasztott érdemi vitatást tehet, a törvény megköveteli, hogy a felszámolási kérelem benyújtására ennek megfelelően - a fizetési felszólítás megtörténtét, valamint az adós számára nyitva álló határidő elteltét követően kerüljön sor. Amennyiben ez nem így történik, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, hiszen az időelőtti. A Cstv. 27. §-a alapján a jogerős bírósági határozatok tekintetében szintén szükséges, hogy a felszámolási kérelem benyújtására a határozatba foglalt teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően kerüljön sor. Amennyiben a teljesítési határidő nem telt el, a kérelem idő előtti, az érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó. 6

(2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított főeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. 7

(3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak, abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévő eljárás joghatásaival ellentétesek. 1 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). 2 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4). 3 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 49. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 4 Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (7). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). 5 Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 8. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 6 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 49. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 7 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 49. § (2). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.



EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2008. 92. Pénzügyi intézmény ellen felszámolási eljárás megindítását a hitelező nem kérheti. A felszámolási eljárást a bíróság az adós pénzügyi intézmény illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kérelmére indíthatja meg [1996. évi CXII. törvény 30. §, 177. §, 179. §, 180. §, 1991. évi XLIX. törvény 6. §, 25. §]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 110. I. A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény előterjesztése alapján a biztosító részéről történő részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban előírt határidőn belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezőként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 46. Törvénysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha a hitelezőnek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelező az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követően - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1995. 666. Ha a hitelező a felszámolási eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételének költségtérítését a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem fizeti meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A költségtérítést személyes illetékmentessége ellenére a társadalombiztosítási szervnek is meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 25. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek., 62. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 1. §, 5-6. §, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 441. A hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2007. 1675. A bíróság a felszámolási kérelmet akkor utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, ha a benyújtott kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy az adósnak nem küldték el a fizetési felszólítást, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől a 15 nap még nem telt el. BDT2007. 1593. A 2006. július 1-jétől hatályos 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított felszámolási kérelemhez a hitelezőnek csatolnia kell az adós írásbeli felszólításának megtörténtét igazoló okiratot is. BDT2007. 1523. A 2006. július 1. után érkezett felszámolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a hitelező adós felé intézett felszólítása nem felel meg a hatályos tartalmi és formai előírásoknak. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlőt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. KGD1995. 63. Ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult terjeszti elő, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [1991. évi IL. törvény 25. § (1) bek. a) pont].



KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása a Pp. 130. §-ában szabályozott jogintézménnyel rokon, egymással az általános és a speciális viszonyában van. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben nincs a Cstv. 25. §-ában meghatározott speciális elutasítási ok, a feltételek fennállása esetén alkalmazható a Pp. 130. § (1) bekezdése . A Cstv. 6. § (3) bekezdése folytán megfelelően alkalmazandó Pp. 132. § (1) bekezdése szerint a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítása esetén is alkalmazandó a Pp. 132. § (1) bekezdése, azaz a kérelem érdemi vizsgálat nélküli való elutasítása esetén is biztosítja a kérelmező részére a kérelem benyújtásához fűződő jogi hatályok fennmaradását, amely azt jelenti, hogy a kérelmet az eredeti időpontban beadottnak kell tekinteni. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a kérelem beadását követően elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy nincs-e akadálya a kérelem érdemi elbírálásának. Amennyiben a Cstv. 25. §-ában megjelölt bármely okot, vagy a Pp. 130. §-ában megjelölt okokat észleli, rendelkeznie kell a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról [pl. nem a Cstv. 3. § (1) bekezdés d) pontjában írt vezető nyújtotta be a kérelmet; vagy a megjelölt adósnak nincs perbeli jogképessége, mert törölték a cégnyilvántartásból]. Vannak olyan elutasítási okok, mely esetben a bíróságnak kötelező a kérelmezőt hiánypótlásra felhívnia. (Például a hitelező nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének a befizetését. Ha a felhívás ellenére sem teljesít, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.) A Cstv. 25. § (1) bekezdés f) pontja a törvény új rendelkezése, az a 2007. július 7. napjától benyújtott felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmek esetén alkalmazható. Ha a kérelemből az állapítható meg, hogy az adós írásbeli felszólítására nem került sor, hiánypótlási felhívás kiadása nélkül, a kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasítható. Amennyiben azonban a kérelemből megállapítható, hogy a fizetési felszólítás megtörtént, de annak csatolására nem került sor, a bíróság nem mellőzheti a hiánypótlásra történő felhívást a jogkövetkezmények megjelölésével. A Cstv. 25. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy csupán akkor vehető figyelembe, ha a teljesítési határidő még nem telt el a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem bíróságra érkezésének időpontjában. Amennyiben azonban a bíróság ezt csak utóbb, az adós ellenkérelmének benyújtását követően észleli, ez okból az eljárás megszüntetésére már nem kerülhet sor, ha a teljesítési határidő a határozat meghozatala előtt lejárt [Pp. 158. § (3) bekezdés]. Mivel a Pp. a Cstv. eljárásjogi rendelkezései körében mögöttes szabályként alkalmazandó, a jogi képviselővel eljáró fél felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének a Pp. 124. § (2) bekezdésében meghatározott hiányosságai hiánypótlási eljárás mellőzésével vonják maguk után a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. 26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. 1

(2) 2 (3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Előfordulhat, hogy az adós - felszámolásának elkerülése érdekében - olyan követelést elégít ki, amelyet nem tart megalapozottnak. A törvény rögzíti, hogy az adósnak a kérelem benyújtását követően történő teljesítése a későbbi polgári peres eljárásban történő visszakövetelési jogát nem zárja ki. Az adós a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján is jogosult a megalapozatlan teljesítés visszakövetelésére, azonban a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás koherenciájának érdekében e perlési jog külön rögzítése is szükséges. 3

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §].

1 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től. 2 Az utolsó mondatot beiktatta: 2006. évi VI. törvény 9. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 9. §. Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1).



BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. A fizetési haladék csak akkor engedélyezhető, ha az adós a kérelemben megjelölt követelést elismeri. Ha nem egyértelmű a követelés összege, az elismert összeget a bíróságnak tisztáznia kell, csak azt követően dönthet a haladékról. A fizetési haladék kezdő időpontja a Cstv. rendelkezésének hiányában, a mögöttes szabályként alkalmazandó Pp. szabálya alapján, a határozat közlését követő nap [Pp. 217. § (6) bekezdés]. Szünetelésnek csak a felek közös kérelmére van helye, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig, azaz a felszámolás elsőfokú bíróság által történő elrendelése esetén a másodfokú eljárásban már nem engedélyezhető a szünetelés. 1

2

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §). 1. A Cstv. 27. § (1) bekezdésének azon hatályos rendelkezése, amely szerint a felszámolás kezdő időpontja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, rendkívül problematikus. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a Cstv. szabályainak együttes alkalmazása alapján a felszámolás kezdő időpontjának a végzés kézbesítését követő tizenhatodik nap minősül, hiszen a felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, a jogerő pedig a Pp. szerint a fellebbezési határidő (15 nap) leteltét követő napon áll be. Ehhez képest harmadik személyek (hitelezők) számára a felszámolás megindulása csak a Cégközlönyben való közzétételtől válik nyilvánvalóvá, a Cégközlönyben való közzététel azonban a jogerő időpontjához képest körülbelül egy hónappal később következik be. A bíróság a fellebbezési határidő utolsó napját követően ugyanis egyrészt még vár körülbelül egy hétig, hiszen a fellebbezési határidő utolsó napján postára adott fellebbezés is joghatályosnak minősül, másrészt átlagosan további három hetet vesz igénybe a Cégközlönyben való közzététel. A felszámolás kezdő időpontja és a Cégközlönyben való megjelenés közötti körülbelül egy hónapos időszak alatt a hitelezők nem tudnak a felszámolás megindulásáról. A törvény a felszámolás kezdő időpontját a felszámolás elrendeléséről szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésének napjához köti, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor hitelezők számára is nyilvánvalóvá válik az eljárás megindulása (Cstv. 27. § (1) bekezdés). (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha 3

a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy 4

b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy 5 c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy 5 d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. 2/1999. Polgári jogegységi határozat A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. 6

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. 7

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

1 2 3 4 5 6 7

Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 10. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. Az utolsó mondat szövegét megállapította: 2006. évi VI. törvény 10. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (8). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Jelölését módosította: 2006. évi VI. törvény 10. § (2). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Megállapította: 2007. évi LXXVIII. törvény 1. § (9). Hatályos: 2007. VII. 7-től. Alkalmazására lásd: 2007. évi LXXVIII. törvény 4. § (1). Számozását módosította: 2006. évi VI. törvény 10. § (3).



1

(5) A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni. 2

(6) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. EBH2003. 879. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2001. 547. Amennyiben a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., Pp. 164. §, 2/1999. Polgári jogegységi határozat]. EBH2000. 338. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. b) pont, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 52. §, 54. §]. EBH2000. 232. Az adós részéről a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a kővetetés vitatásának minősül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2008. 159. Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti [1997. évi CXLIV. törvény 101. §, 103. §; 1991. évi XLIX. törvény 27. §, 38. §, 46. §]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2005. 154. A fizetésképtelenség megállapítása körében nem vehető figyelembe az adósnak a másodfokú eljárásban tett beszámítási kifogása, ha annak előterjesztésére eljárásjogilag nincsen törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 247. § (3) bek.]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsőfokú végzés meghozataláig van lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerős befejezése után akkor terjeszthető elő megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés időtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés előtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 423. Nem állapítható meg a hitelező fizetésképtelensége, ha az elismert tartozásának a megfizetését megfelelőségi nyilatkozat tételéhez kötötte [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont].

1 Beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 33. § (1). Hatályos: 2007. IX. 1-től. 2 Számozását módosította: 2007. évi LXI. törvény 33. § (1).



BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhető el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerősen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelező által le nem számlázott - a szerződés szerint számla kibocsátásával érvényesíthető - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 469. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor, ha az adós a hitelezők követelését kellő időben vitatta. A fizetésképtelenség elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont]. BH2003. 422. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az előtte ugyanazon adós ellen különböző hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetőség. Ha a bíróság egy hitelező kérelmére az adós felszámolását jogerősen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 451. Ha az adós a felszámolása iránti kérelem tárgyává tett követelést az eljárás alatt teljes egészében kifizeti, fizetésképtelensége arra hivatkozással nem állapítható meg, hogy a tőke után felszámított, de az eredetileg nem vitatott számlában nem szereplő, az eljárásban pedig már vitatott kamatot nem fizette meg [1992. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 25. A felszámolási eljárásnak az adós fizetésképtelenségének hiányában történő megszüntetése érdemi döntés, amelynek következménye, hogy a költségek és illeték megfizetésére az alaptalan eljárást indító hitelezőt kell kötelezni [Pp. 78. § (1) bek., 80-83. §, 157. § e)-f) pont, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (4) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 6. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) és (4) bek.].



BH2001. 592. Az adós a jogerős bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettségét az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárásra hivatkozva eredményesen nem vitathatja. A felülvizsgálati eljárásnak ugyanis a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ezért a jogerős ítélet végrehajtásának eredménytelensége esetén az adós fizetésképtelensége a felülvizsgálati eljárás alatt is megállapítható [Pp. 273. § (4) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. b) pont]. BH2001. 487. Ha a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására, és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., 1952. évi III. törvény 164. §, 2/1999. PJE határozat]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezővel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítés kézhezvétele előtt - bejelentő adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 392. I. A fizetésképtelenségi fogalom nem ad lehetőséget a bíróság számára annak vizsgálatára, hogy az adós tartósan fizetésképtelen-e, vagy csupán - kintlevőségei behajthatatlansága miatt - időleges likviditási gondokkal küszködik. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, 2/1999. PJE határozat]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezővé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 221. Az adós részéről a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a követelés vitatásának minősül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2000. 28. Az adózó által tett adóbevallás vagy a befizetett adóelőlegre vonatkozó nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül, ennek birtokában az adóhatóságnak kell a végrehajtást megkísérelnie. A végrehajtás eredménytelenségének igazolásával csak az adóhatóság jogosult felszámolási eljárást kezdeményezni [1990. évi XCI. tv. (Art.) 87. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a)-b) pont]. BH2000. 27. A hitelezőnek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezető pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerződésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerződés változtatására, kiegészítésére ír elő írásbeli alakot, a szerződés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 421. A felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultság megállapításánál irányadó szabályok, ha az adós vagyona részben alapjuttatásból ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 332. § (1) bek., 474. § (1) bek., 42/1985. (X. 8.) MT r. 12. § (3) bek., 12/1989. (II. 5.) MT r. 6. § (3) bek., 8. §].



BH1999. 226. Az adós által részben kifogásolt, vagyis részben elismert számla alapján a fizetési kötelezettsége az elismert összeg erejéig fennáll. Az elismert összegről a hitelező újabb számlát nem köteles kiállítani. Az elismert követelésrész tekintetében - a fizetés elmaradása esetén - az adós fizetésképtelensége miatt ellene a felszámolási eljárás megindítható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 43. § (1) bek., 45. § (1) bek., Ptk. 302. §, 303. § (3) bek., GK 66. sz.]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 45. Ha az adós tartozását nem vitatta, fizetésképtelensége attól függetlenül megállapítható, hogy a tartozásra vonatkozóan kezeseivel szemben időközben jogerős marasztaló ítéletet hoztak, s a követelés tőlük esetleg behajtható [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.]. BH1997. 604. Ha a 60 napon túli adótartozás alapja önadózás esetén az adós gazdálkodó szervezet által készített, a fizetendő adót tartalmazó adóbevallás, a fizetésképtelenség megállapításának és a felszámolás elrendelésének előfeltétele az, hogy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelennek bizonyuljon [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 1990. évi XCI. tv. 87. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 600. II. Ha a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt pert indított, és ez folyamatban van, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 497. A fizetésképtelenség megállapításának mellőzésére nem ad alapot az, ha az adós a hitelező követelését korábban nem, hanem csak a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvételét követően vitatta [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levő ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 657. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának és az adós felszámolása elrendelésének pénz fizetésére kötelező, külföldi bíróság által hozott olyan jogerős, elismert határozat alapján, amelynek végrehajtására - nemzetközi szerződés előírásának és viszonosságnak a hiányában - nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 1979. évi 13. tvr. 74. §]. BH1996. 608. A felszámolási eljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelező követelését a felszámolási eljárás megindításáról való értesítése előtt csak az összegszerűségében vitatta ugyan, de a nem vitatott összeget az értesítést követően megfizette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 552. Ha az adós a hitelező követelését már a felszámolása iránti kérelemnek a bírósághoz való benyújtása előtt vitatta, fizetésképtelensége annak ellenére sem állapítható meg, hogy korábban közokiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., Pp. 195. § (1) és (3) bek., Ptk. 242. § (1) bek.]. BH1996. 387. Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a hitelező követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó jogára hivatkozva vagy egyéb okból - a követelés esedékességét teszi vitássá [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., Ptk. 306. § (5) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.].



BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező kérelmétől való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerősítő záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerősítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2008. 1808. I. A 2007. évi LXXVIII. törvénnyel módosított, 2007. július 7. napjától hatályos Csődtv. 27. § (2) bekezdés a) pontja értelmében az adós a tartozást a teljesítési határidő leteltét követő 15 napon belül vitathatja. Ezt követően a tartozást csak addig az időpontig vitathatja, amíg a hitelező felszólító levele hozzá meg nem érkezik. A hitelezői felszólítás hatályossá válásával megszűnik a vitatás lehetősége. BDT2007. 1676. A 2006. évi VI. törvénnyel módosított 1991. évi XLIX. törvény szövegéből következően a 2006. július 1-jét követően indult eljárásokban az adósnak, ha a fizetésképtelenség megállapítását el akarja kerülni, nem elegendő csupán azt közölni a hitelezővel, hogy a követelést vitatja, hanem a követelés kiegyenlítése megtagadásának okát is elő kell adnia, tehát a vitatást indokolnia kell. Az indokolási kötelezettség azonban nem jelenti azt, hogy vitatása részletes jogi érvelést tartalmazzon és azt sem, hogy a vitatás alapját bizonyítania kell. BDT2007. 1675. A bíróság a felszámolási kérelmet akkor utasítja el érdemi vizsgálat nélkül, ha a benyújtott kérelemből egyértelműen megállapítható, hogy az adósnak nem küldték el a fizetési felszólítást, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől a 15 nap még nem telt el. BDT2007. 1656. Hitelintézet felszámolását önmaga ellen a hitelintézet, továbbá a PSZÁF kezdeményezheti. BDT2007. 1633. I. Pénzforgalmi bankszámlával rendelkező gazdálkodó szervezet esetén e szervezetet marasztaló bírósági határozat végrehajtásának elsődleges módja a pénzügyi intézménynél kezelt számlájáról azonnali beszedési megbízás útján történő behajtás. Ennek sikertelensége megalapozza a fizetésképtelenség megállapítását. BDT2007. 1632. I. A felek beszámítással kapcsolatos jogvitája csak akkor bírálható el a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, 1991. évi XLIX. törvény alapján a felszámolási eljárás keretében, ha a beszámítási kifogást a fizetésképtelenség jogerős megállapítását követően terjesztik elő. Ezt megelőzően a beszámítás tárgyában a Ptk. általános szabályai szerint kell eljárni. BDT2007. 1593. A 2006. július 1-jétől hatályos 1991. évi XLIX. törvény 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapított felszámolási kérelemhez a hitelezőnek csatolnia kell az adós írásbeli felszólításának megtörténtét igazoló okiratot is. BDT2007. 1578. Ha az adós a hitelező követelését már a fizetési felszólítás előtt vitássá tette, az ezt követő fizetési felszólításra nem köteles ismételten nyilatkozni, a vitatás ismételt közlésének elmulasztása miatt nem vélelmezhető a fizetésképtelenség fennállása. BDT2007. 1541. Amennyiben a bíróság az adós fizetésképtelenségét közjegyzői okiratba foglalt követelés eredménytelen végrehajtása miatt állapítja meg, nem vizsgálhatja azt, hogy az adós a követelést vitatta vagy sem. BDT2007. 1523. A 2006. július 1. után érkezett felszámolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a hitelező adós felé intézett felszólítása nem felel meg a hatályos tartalmi és formai előírásoknak.



BDT2006. 1502. Az adós fizetésképtelenségét a bíróság kizárólag a kérelem alapját képező tartozások vonatkozásában vizsgálhatja. Az időközben esedékessé vált, az első fokú határozat meghozatala után bejelentett követelésen alapuló kérelem ugyanazon eljárásban már nem bírálható el, hanem az csak újabb felszámolás iránti eljárás alapja lehet. BDT2006. 1403. I. A felszámolási ügyben eljáró bíróság hatásköre nem terjed ki a felszámolási kérelem alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozat jogszerűségének vizsgálatára. BDT2006. 1350. A hitelező az első fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem előterjesztését követően váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsőfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT2005. 1248. Az adós fizetőképtelensége megállapítható, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. A végrehajtás eredménytelenségét a hitelező kellően alátámasztja, ha igazolja, hogy az adós számlájára benyújtott azonnali beszedési megbízás fedezethiány miatt nem teljesült. BDT2005. 1230. I. Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárást kezdeményező kérelemről való bírósági értesítés előtt él beszámítási kifogással, az adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, és e jogvita tárgyában az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határoz. BDT2005. 1229. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozást írásban nem vitatta, de bizonyítani tudja, hogy egyéb módon a felszámolási kérelem kézhezvétele előtt a követelését vitássá tette. BDT2005. 1215. I. Amennyiben az adós a felszámolási eljárás megindítása után kifejezetten a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében jogfenntartással kifizeti a hitelező követelését, eljárását nem lehet a tartozás elismerésének tekinteni. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. A hatályos Cstv. hitelezői kérelem esetén négy fizetésképtelenségi okot ismer. Nem kívánja meg az adós vagyoni helyzetének széles körű felmérését, hanem a pénzforgalmi szemléletű fizetésképtelenségi fogalmat alkalmazza, közömbös tehát az adós vagyona, a tartozás mértéke és annak indoka is. A leggyakrabban az a) pontban írtakra alapítva kezdeményeznek a hitelezők felszámolási eljárást. Ennek megfelelően az adós e törvényhely alapján akkor minősül fizetésképtelennek, ha fennáll a hitelezővel szemben a pénz vagy pénzben kifejezett tartozása, mely szerződésen alapul; az adós a teljesítési határidőt követő 15 napon belül e tartozást írásban nem vitatta vagy elismerte; a hitelező a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően eredménytelen fizetési felszólítással élt. A 2007. július 7-ét megelőző szabályozáshoz képest tehát a fizetésképtelenség megállapítását a hitelező az a) pont alapján csak abban az esetben kérheti, ha a követelése szerződésen alapul, az adósnak a hitelezői követelést nem bármely módon, hanem csak írásban lehet vitatni, kötelező a hitelező részéről a fizetési felszólítás. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem bírósághoz történő benyújtását követően tehát az adós már csak akkor szabadulhat a fizetésképtelenség megállapítása alól, ha a tartozást kiegyenlíti. Amennyiben a fizetésképtelenség megállapítása tárgyában folyamatban lévő bírósági eljárás során az adós a hitelező követelését elismeri, de egyidejűleg a követelés erejéig beszámítási kifogást terjeszt elő, a bíróságnak e beszámítási kifogásban foglaltakat vizsgálnia kell. A Ptk. 296. § (1) és (2) bekezdése ugyanis kimondja: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését - ha jogszabály kivételt nem tesz - a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. A hatályos Cstv. a fizetésképtelenségi eljárás szabályozása során a beszámításra vonatkozóan korlátozó rendelkezést nem tartalmaz. A beszámításnak az a következménye, hogy megszűnik egyrészt a kötelezettel szemben fennálló követelés, másrészt a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló követelése, tehát lényegében azzal a helyzettel azonos, amikor az adós a tartozást kiegyenlíti. Nem mellőzhető tehát a beszámítási kifogás vizsgálata - amennyiben az a Ptk. beszámításra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel - a fizetésképtelenséget vizsgáló bírósági eljárás során. A teljesítés körében hivatkozhat az adós arra is, hogy a hitelezői követelés a bírósági eljárás megindítását követően elévült ( Ptk. 324. §). A követelés elévülése azt jelenti, hogy azt bírósági úton nem lehet érvényesíteni. Amennyiben a bíróság az elévülésre történő hivatkozás alapján annak bekövetkeztét megállapítja, az adós fizetésképtelensége kizárt. A követelés fennállását, a fizetési felszólítás megtörténtét, esetleg a tartozáselismerést a hitelezőnek kell bizonyítania, az adóst terheli viszont annak bizonyítása, hogy írásban a teljesítési határidőt követő 15 napon belül a hitelező követelését vitatta és ez a vitató levele a hitelezőhöz meg is érkezett. Az írásbeli vitatást és a fizetési felszólítást tértivevényes küldeményként vagy ajánlottan kell az ellenérdekű félnek megküldeni. A nem kereste jelzéssel visszaküldött irat szabályos kézbesítésnek nem minősül, ugyanis a Pp. 99. § (2) bekezdése csak a már megindult peres vagy nemperes eljárások esetén alkalmazható és von maga után jogkövetkezményt.



A törvény csak a vitatás formáját (írásbeliség) határozza meg, nem szabályozza azonban annak tartalmát. Ebből következően a fizetésképtelenség megvizsgálásánál vitatásnak minősül a követelés bármely okból történő vitatása, így, ha az adós a hitelezői követelés jogalapját, összegszerűségét, esedékességét támadja, valamely ténybeli vagy jogi indokra hivatkozva a kifizetést megtagadja, illetve közli, hogy a jogosultnak járó összeget visszatartja. A felszámolási eljárásban hitelező a felszámolás kezdő időpontjáig az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van [Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pont]. Ha a hitelező követelése nem minősül pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelésnek, az nem felel meg a jogszabályi definícióban írtaknak, a hitelező nem tekinthető a felszámolási eljárás kezdeményezésére jogosultnak, kérelmét ezért érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [Pp. 130. § (1) bekezdés b) pont]. A Cstv. 27. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján megindított fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárásokban a követelés vitatása kizárt, ugyanis a kérelem alapja jogerős bírósági vagy hatósági határozat. E körben a törvény a fizetési felszólítást sem teszi kötelezővé. Jogerős bírósági határozat esetén a hitelező szabadon választhat a bírósági végrehajtás vagy a fizetésképtelenség megállapítása között. A hatályos törvény ugyanis nem írja elő a végrehajtás eredménytelenségének igazolását sem. A c) pont bármilyen jogerős határozat, végrehajtható okirat alapján az egyedi végrehajtás eredménytelenségének igazolása mellett teszi lehetővé a fizetésképtelenség megállapítását. Alkalmazandó azonban a 2/1999. Polgári jogegységi határozat, melynek értelmében a végrehajtás eredménytelenségének vizsgálata körében elegendő az azonnali beszedési megbízás sikertelenségének igazolása. E § alkalmazása során kiemelendő, hogy eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás azonban a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő. Megszűnt bankszámla esetén a hitelezőnek a végrehajtást az adós egyéb vagyontárgyaira is meg kell kísérelnie, s annak eredménytelenségét a végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint igazolnia. Az adós vagy a végelszámoló kérelmére indult felszámolási eljárás esetén a Cstv. 27. § (5) bekezdése alapján állapítható meg az adós fizetésképtelensége a 2007. szeptember 1. napjától bíróságra érkezett kérelmek esetén [2007. évi LXI. törvény 33. § (1) bekezdés]. A 2006. július 1. és 2007. szeptember 1. közötti időben benyújtott kérelmeknél a fizetésképtelenség megállapítása a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja alapján fizetési felszólítás megkövetelése nélkül vagy kisegítő szabályként a Ctv. 108. § (1) bekezdése alkalmazásával történhet. E kérelemhez mellékelni kell az adós vagyoni helyzetét bemutató igazolást, a hitelezők felsorolását a tartozások összegének és lejáratának megjelölésével. E feltételek teljesítésének kötelezettsége alól az adós nem mentesül arra hivatkozva, hogy okiratai nincsenek, mind a könyvelési, mind más anyagok hiányoznak, így azt pótolni felhívás ellenére sem tudja. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4-8. §-ai előírják a gazdálkodó szervezetek, így az adós könyvvezetéssel alátámasztott beszámolási kötelezettségét, az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 36. §-a pedig a gazdálkodó szervezet mint adózó bizonylat-megőrzési kötelezettségét. Az adós kötelezettsége ezért az e jogszabályokban előírt okiratok pótlása, különösen akkor, ha ezekre hivatkozva bírósági, hatósági eljárást kezdeményez. Ha a törvényben felsorolt fizetésképtelenségi okok egyike sem állapítható meg, az eljárást fizetésképtelenség hiányában soron kívül meg kell szüntetni. Ezen eljárás feltétele, hogy a bíróság a kérelem benyújtásáról az adóst - a kérelem egy példányának megküldésével - értesítse. A Pp. 128. §-a alapján a kérelem szabályszerű közlésének hiányában a felszámolási eljárás megindításának hatályai nem állnak be, a bíróság a fizetésképtelenség tárgyában érdemben nem dönthet [Cstv. 27. § (6) bekezdés], legfeljebb a hitelezői kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról hozhat határozatot. Amennyiben a fizetésképtelenség megállapítása iránt kezdeményezett eljárás során az adós gazdálkodó szervezet átalakul, az eljáró bíróságnak nyilatkoztatnia kell a hitelezőt, hogy a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e a felszámolás iránti kérelmét. Amennyiben igen, a jogutódlás tárgyában a bíróságnak határoznia kell (Pp. 62. §), és a kérelmet meg kell küldenie az adósnak nyilatkozattételre, majd ismét le kell folytatnia a fizetésképtelenség vizsgálatára irányuló bizonyítási eljárást. Csak ezt követően hozhat az ügyben megalapozott határozatot. Az átalakulás, illetőleg annak folytán az adós megszűnése és cégjegyzékből való törlése ugyanis olyan új tény, amely az eljárás fentiek szerinti megismétlését teszi szükségessé. A hatályos Cstv. a felszámolás kezdő időpontját a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjában határozza meg. Ennek oka az, hogy ekkor válik a hitelezők számára is nyilvánvalóvá a felszámolás megindulása. A módosítás célja tehát az volt, hogy az adós jogviszonyaiba a törvény erejénél fogva bekövetkező jelentős változások olyan időponthoz (a közzétételhez) kapcsolódjanak, amikor a hitelezők számára már virtuálisan nyilvánvaló a felszámolás megindulása. A kezdő időpontra vonatkozó megváltoztatott szabályozás elemzéséből nem vonható le az a következtetés, hogy a felszámolás kezdő időpontjának módosítása az adós fizetésképtelenségét megállapító és felszámolását elrendelő végzés kötőerejét vagy anyagi jogerejét feloldja. A kötőerő a fizetésképtelenséget megállapító határozat feleknek (adós és hitelező) történő közlésével áll be, ezen időponttól a bíróság határozatához kötve van, azt nem változathatja meg. Az adós fizetésképtelenségét megállapító határozat kellő időben benyújtott fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, beáll az anyagi jogerő. Az anyagi jogerő kizárja, hogy a felszámolási eljárásban ugyanazon tényalapból eredő pénz vagy pénzben kifejezett követelés nemteljesítése miatt az adós felszámolásának elrendelése iránt az adós ellen új kérelmet indítsanak, vagy az adós fizetésképtelenségéről érdemben határozó végzésben már elbírált jogot egymással szemben vitássá tehessék. Az adós fizetésképtelenségét megállapító határozat kötőereje és jogereje szempontjából a felszámolás kezdő időpontjának nincs jelentősége. Az adós felszámolását elrendelő jogerős végzéshez a felekkel való közlésétől kezdve kötőerő, a jogerőre emelkedést követően pedig anyagi jogerő fűződik.



A bíróság hivatalból köteles az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően a végzés közzétételének haladéktalan elrendelésére. A közzététel a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedésének törvény által előírt következménye, nem kérelemre történik, s nincs jogszabályi lehetőség arra sem, hogy a bíróság a közzétételt a felek bármelyikének kérelmére mellőzze. Az adós felszámolására irányuló kérelemtől történő elállására, az igényelt jogvédelem feletti rendelkezési jog gyakorlására a felszámolási eljárás e §-ában, tehát a fizetésképtelenség jogerős megállapítását követően nincs lehetőség. A fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után a felszámolási eljárás - az igazolási kérelemnek való helytadást kivéve - a felek kérelmére nem szüntethető meg. Amennyiben több hitelező ugyanazon adós ellen indít fizetésképtelenség megállapítása iránt eljárást, a bíróságnak külön-külön vizsgálnia kell a fizetésképtelenség fennállásának feltételeit. Ha egy hitelező vonatkozásában a bíróság jogerősen megállapította a fizetésképtelenség tényét, nincs helye az adós felszámolása ismételt elrendelésének, a folyamatban lévő eljárásokat a Pp. 130. § (1) bekezdésének d) pontjára tekintettel, a Pp. 157. § a) pontja alapján meg kell szüntetni. Ezen hitelezők igényüket a folyamatban lévő felszámolási eljárásban hitelezői igényként érvényesíthetik. Amennyiben különböző hitelezők kérelmére ugyanazon adós elleni felszámolási eljárás a bíróság előtt folyamatban van, azt a bíróság nem köteles egyesíteni. Erre vonatkozó speciális szabályt a hatályos Cstv. nem tartalmaz, a Pp. 149. § (2) bekezdésében meghatározott szabálya pedig az egyesítésnek csak a lehetőségét teremti meg, a bíróság arra nem köteles. 2/1999. Polgári jogegységi határozat az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának feltételeiről az 1991. évi IL. törvény 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján. 1

2

27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat előlegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. (2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való 3

felvételre nyilvános pályázatot ír ki. 4 (3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. 5

(4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője, 6

ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/C. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben. b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője, bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója, bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő. 7

(5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye.

1 Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 11. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 11. § (1). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Lásd: 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet. 4 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 11. § (2). Hatályos: 2007. I. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Alkalmazására lásd még: ugyane törvény 21. § (1). 5 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 11. § (3). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 6 Módosította: 2007. évi LXI. törvény 29. § (1). 7 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 5. § (2). A negyedik mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg.



1

(6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. 2

(7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. 2

(8) A bíróság (6) és (7) bekezdésben foglalt határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki. 3

(9) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. 4

(10) A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá: a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására, b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére, c) jogszabály által kötelezően előírt esetben, d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi. 1. A felszámolási vagyon védelme érdekében szükséges a felszámolást elrendelő végzésben kijelölt felszámoló felruházása az ideiglenes vagyonfelügyelő jogkörével a felszámolás kezdő időpontjáig, vagyis a jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételéig. 2. A törvény nem változtat azon a hatályos rendelkezésen, hogy a felszámoló csak korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság lehet (a továbbiakban együtt: felszámoló). A felszámoló, mint jogi személy „megszemélyesítőjeként” természetes személy felszámoló biztost nevez ki, aki gyakorlatilag lefolytatja, „levezényli” a teljes felszámolást az adósnál. Elvárható, hogy a felszámoló biztos magas szintű szakirányú képzettséggel rendelkezzen, ezért a törvény rendelkezése szerint felszámoló biztos a továbbiakban csak megfelelő végzettséggel rendelkező természetes személy lehet. Ez a rendelkezés felkészülési idő biztosítása érdekében - csak 2007. január 1-én lép hatályba úgy azonban, hogy 2010. június 30-ig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket (szakvizsgázott jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) kell megfelelőnek tekinteni, majd ezen időpontot követően a 9/2002. (II. 22.) OM rendelettel meghatározott felszámolási és vagyon-felügyeleti szakközgazdász, illetve felszámolási és vagyon-felügyeleti szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezők lehetnek csak felszámoló biztosok. A hosszú átmeneti időre az előírt posztgraduális képzésben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében van szükség. 3. A törvény tételesen rögzíti a felszámolókat, és a felszámoló biztosokat érintő kizárási okokat, egyrészt egyértelműbbé téve, másrészt bővítve azokat. A kizárási okok meghatározásánál a törvény már a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosított szabálya, a többségi befolyás fogalmát alkalmazza. A felszámoló biztosoknál kizárási okként fogalmazódik meg az összeférhetetlen tevékenységet (27/B. § (3) bekezdés a) pont) folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban meglévő tagi, részvényesi vagy vezető tisztségviselői funkció. 4. A törvény megerősíti azt az alapelvet, hogy a felszámoló az eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. Természetszerűleg nem jelenti a felszámolás átengedését a felszámoló biztos kinevezése, illetve mindazok megbízása, akikkel a felszámoló - részfeladatok elvégzésére - polgári jogi szerződést köt. A törvény egyértelművé teszi, hogy a bíróság által kijelölt felszámoló a felszámolói tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, döntéseit az adós képviseletében hozza. A törvény lehetővé teszi, hogy a felszámoló a törvényben meghatározott esetekben a felszámolói feladat ellátása érdekében, előzetes bírói engedély nélkül polgári jogi jogviszonyt (az esetek jelentős részében: megbízás, vállalkozás) létesítsen, amely jogviszonyokkal kapcsolatban keletkezett költségek a felszámolási költségek részét képezik (Cstv. 57. § (2) bek. b) pont). Ezzel a megoldással a törvény megszünteti a teljesítési segéd igénybevételével kapcsolatos korábbi, a jogértelmezéssel és költségviseléssel összefüggésben felmerült gondokat, egyértelművé téve, hogy amennyiben a felszámoló olyan esetekben létesít polgári jogi jogviszonyt, amelyet a törvény nem nevesít, azt csak a saját díja terhére teheti meg. (Cstv. 57. § (2) bekezdés g) pont). A törvény által támogatott esetek szigorúan körülhatároltak annak érdekében, hogy a hitelezői érdekek megfelelő képviseletét is biztosíthassa a szabályozás. A törvény rögzíti, hogy a felszámoló a feladatát elsősorban a saját és az adós munkaszervezetével köteles megoldani. Saját munkaszervezetbe tartozónak tekinti azokat a polgári jogi megbízásokat is, amelyeket Korm. rendeletben meghatározott szakemberekkel (legfeljebb egy szakvizsgázott jogász, egy közgazdász, egy könyvvizsgáló) létesít a felszámoló. Ezen túlmenően még a felszámolási költségek között számolható el a törvény szerint annak a polgári jogi jogviszonynak a költsége is, amelyet a felszámoló:

1 2 3 4

Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 5. § (2). Módosította: 2006. évi VI. törvény 23. § c). Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 5. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. Megállapította: 2006. évi VI. törvény 11. § (4). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 11. § (5). Hatályos: 2007. I. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



- olyan szakértelem biztosítása céljából köt, amely nem tartozik a Korm. rendeletben meghatározott szakképzettségek közé, (jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) - olyan tevékenység elvégzésére köt, amely szokásosan és általában nem tartozik a felszámolói feladattal ellátandó tevékenységek közé, - olyan nagyságrendű feladat ellátására köt, amely meghaladja a felszámolók által szokásosan ellátandó, az adott tevékenységre vonatkozó mértéket, - olyan esetben köt, amikor a szakember alkalmazását jogszabály teszi kötelezővé (pl. ügyvédi közreműködés). Természetesen amennyiben a Korm. rendelet alapján az egyik szakvizsgázott jogászt ügyvédi minőségében alkalmazza a felszámoló, további ügyvéd megbízása már nem tartozik a preferált megbízások közé. Elképzelhető azonban olyan eset, amikor a felszámolás folyamán kiemelt jelentőségű ügyekben szükséges pl. további ügyvéd megbízása. Ebben az esetben a felszámoló már köteles a bíróság előzetes engedélyét megkérni, amennyiben a megbízott költségeit nem a saját díjából kívánja fedezni. Amennyiben a bíróság előzetesen engedélyezi, hogy az 1-4. pont alatt nevesített eseteken kívül a felszámoló polgári jogi szerződést létesítsen, úgy a jogviszonyból származó költségek szintén a felszámolói költségek részét képezik. EBH2002. 777. II. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv.27. § (1) és (2) bek., 27/A. §, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bek. a)-h) pontjai, 157. § a) pont, 2/1999. PJE határozat). EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2000. 339. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékből. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szűnik meg a felszámolói minőség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentő határozata idő előtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) és (3) bek.]. EBH1999. 123. A felszámoló csak olyan költséget számíthat fel teljesítési segéd igénybevétele esetén, amelyhez előzetesen a bíróság engedélyét kérte. Ez alól kivétel, ha a teljesítési segéd feladata különleges szakértelmet igényel. Ilyen az ügyvéd igénybevétele az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez [1991. évi IL. tv. 27/A. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 15. § (2) bek.] BH2007. 381. A felszámoló felmentése tárgyában hozott rendelkezés csak akkor alapos, ha a súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés a felszámoló terhére róható. A konkrét tényállástól függően kell elbírálni, hogy a felszámoló az őt terhelő, az adott helyzetben tőle elvárható gondosság követelményének megfelelően járt-e el [1991. évi XLIX. törvény 27/A. §, 54. §]. BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csődtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelező a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 562. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékből. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szűnik meg a felszámolói minőség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentő határozata idő előtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 5. § (1) és (3) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §].



BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. A felszámolóvá válás feltételei, a felszámoló kijelölése, felszámolói névjegyzék A felszámoló kijelölését szabályozó, a felszámoló személyét érintő rendelkezések folyamatos változáson mentek keresztül. A módosításokkal eléírni kívánt célkitűzés ezeknek a szabályoknak a tökéletesítése volt, ennek ellenére a felszámoló jogi helyzete a mai napig nem mondható rendezettnek. A felszámoló az adós törvényes képviselője, de egyben a hitelezői érdekek érvényesítője is, ellátja továbbá a törvény által számára előírt feladatokat. Tevékenysége többirányú, ezért bizonyos esetekben az ellentétes érdekek egyidejű szolgálatára kényszerül. Mindezek miatt bír fokozott jelentőséggel az a jogszabályi rendelkezés, hogy az eljárásáért, a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel (Cstv. 54. §). A felszámoló kijelölése a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzésben történik, a végzés felszámolót kijelölő rendelkezése fellebbezéssel nem támadható. A felszámolóként kijelölhetők körét a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet szabályozza. Felszámoló csak az a korlátolt felelősségű társaság és kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság lehet, amely a Cstv. 27/C. §-ában foglalt feltételeknek megfelel. Legalább 50 000 000 forint jegyzett tőkével rendelkezik, vagy a felszámolói tevékenységéből eredő esetleges kártérítési kötelezettségek fedezetére legalább 50 000 000 forint értékben biztosítási vagy bankgarancia szerződést köt. E feltételeknek oly módon is eleget lehet tenni, hogy a pályázó gazdasági társaság jegyzett tőkéjének és a biztosítási vagy bankgarancia szerződés értékének az együttes összege legalább 50 000 000 forint, a jegyzett tőke ebben az esetben nem lehet kevesebb 10 000 000 forintnál. A felszámoló szervezetekkel szemben a jogszabály komoly személyi és szakmai követelményeket támaszt. A felszámolóként működő gazdasági társaságnak legalább 2-2 büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót kell foglalkoztatnia, akik közül legalább 1-1 főnek a társasággal munkaviszonyban kell állnia. A felszámolóként kijelölhető gazdasági társaságokról a pénzügyminiszter névjegyzéket vezet, mely névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet felvételt nyerni. A névjegyzékben való felvételre a pályázatot a bíróságok jelzése alapján szükséges időpontban a Kormány a pénzügyminiszter útján írja ki. A nyilvános pályázatot a benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 60 nappal megelőzően a Pénzügyi Közlönyben kell kiírni, és emellett a Cégközlönyben is közzé kell tenni. A felszámolói névjegyzékből való törlésre meghatározott esetekben kerülhet sor. Akkor, ha a felszámoló elmulasztja a jogszabályban előírt nyilatkozatok határidőben történő benyújtását, illetve a jogszabályban előírt feltételeket nem teljesíti [ 2006. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdés]. A pénzügyminiszter továbbá a felszámolót határozattal törli a névjegyzékből, ha a megyei (fővárosi) bíróság elnökének vagy a felszámolók érdek-képviseleti szervezetének jelzése, illetve a Cstv. 27/C. § (2) bekezdése a)-e) pontjaiban foglalt adatokban, feltételekben bekövetkezett változások bejelentése alapján arról értesül, hogy a felszámoló a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek már nem felel meg, illetve ha a felszámoló ezt kéri. A felszámoló kijelölése számítógépes program felhasználásával történik. A 2003. július 1. napján hatályba lépett - a 26/2006. (V. 18.) IM rendelettel beiktatott - bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 63. § (3) bekezdése a kijelölés eljárásával összefüggő további részleteket külön jogszabályra utalja, e jogszabály előkészítése folyamatban van. Pénzügyi intézmény, magán-nyugdíjpénztár és önkéntes kölcsönös biztosító pénztár felszámolójának csak a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 176/A. § (2) bekezdésében meghatározott, a felügyelet által létrehozott közhasznú társaság, továbbá biztosító részvénytársaság harmadik országbeli biztosító fióktelepe, és biztosító szövetkezet felszámolójának kizárólag a felügyelet által létrehozott közhasznú társaság jelölhető ki, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységekről szóló 2003. évi LX. törvény 220. § (1) bekezdése alapján. A felszámoló mint ideiglenes vagyonfelügyelő



A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban közreműködő vagyonfelügyelő is kijelölhető. Lehetővé teszi továbbá a hitelező kérelmére a Cstv. 24/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti díj előlegezése és letétbe helyezése esetén a kijelölt felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti eljárását is, a felszámolás kezdő időpontjáig. Úgy tűnik, hogy míg a Cstv. 24/A. § (1) bekezdése szerinti, külön kérelemre történő ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése iránti kérelem elbírálásának feltételeit a jogalkotó egyértelműen rendezte - ahhoz a követelés kielégítésének veszélyeztetettségét, annak közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt jellegét és a díj letétbe helyezését is megkövetelte -, addig a Cstv. 27/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben mindezektől - a díj előlegezésén és annak bírói letétbe helyezésén kívül - eltekintett. A hitelező az adós felszámolására irányuló kérelmében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését több lehetőség közül választva kérheti. Ha célja az, hogy a bíróság haladéktalanul intézkedjék az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről, úgy az adós felszámolására irányuló kérelmében a Cstv. 24/A. §-ában foglalt feltételek fennállását kell bizonyítania. Lehetősége van továbbá a Cstv. 27/A. §-ában szabályozott kérelem előterjesztésére is, ez esetben a bíróság a felszámolást elrendelő végzésben határoz a felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti eljárásáról a felszámolás kezdő időpontjáig. Miután azonban a bíróság elrendelte az adós felszámolását, már csak ismét a Cstv. 24/A. §-ában foglalt feltételek esetén kérhető alappal az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése. A bíróság ebben az esetben is a felszámolói névjegyzékből jelöli ki az ideiglenes vagyonfelügyelőt, így nem kizárt a kijelölt felszámoló és az ideiglenes vagyonfelügyelő személyének az azonossága sem. A felszámolóbiztos Az 1997. évi XXVII. törvény módosítása iktatta törvénybe azt a felszámolók által folytatott gyakorlatot, hogy a felszámolási eljárás gyakorlati megvalósításaként felszámolóbiztos kinevezésére kerül sor, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján a felszámoló nevében jár el. 2007. január 1-jétől felszámolóbiztos csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy lehet, 2010. június 30-ig átmeneti szabályként azonban a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket, továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséget egyaránt érteni kell szakirányú szakképzettség alatt [2006. évi VI. törvény 21. § (1) bekezdés]. A felszámolóbiztos lakóhelyét a felszámoló köteles bejelenteni a bíróságnak, a bejelentés határideje a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított nyolc nap. A felszámolót, felszámolóbiztost érintő kizáró okok A törvény szabályozza a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okokat, melyek fennállása bejelentésének elmulasztása súlyos szankciót von maga után. Ez esetben a bíróság kezdeményezi a felszámoló felszámolói névjegyzékből történő törlését. A kizárási okok bejelentésére a jogalkotó a felszámoló számára a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől, illetve ha a kizárási ok később következik be, attól az időponttól számított nyolc napot biztosít. A kizárási okok, illetve összeférhetetlenségi szabályozás érdekessége, hogy a jogalkotó a személyhez kapcsolódó kizárási okokon kívül bizonyos tevékenységhez kötődő összeférhetetlenségi okokat is nevesít. A felszámoló a kijelölést csak ezeknek a törvényben nevesített kizárási okoknak a fennállása esetén utasíthatja vissza. Nincs helye tehát mérlegelésnek, különböző gazdaságossági szempontok figyelembevételének. A felszámoló felmentése A felszámoló felmentése a bíróság számára a törvényben meghatározott esetekben kötelező, más esetekben lehetőségként adott. Kötelező akkor, ha a felszámolóval, illetve a felszámolóbiztossal szemben kizárási ok áll fenn, ha a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult. Sor kerülhet ezen kívül a felszámoló felmentésére akár hivatalból, akár kifogás alapján, ha a bíróság az eljárás adataiból azt állapítja meg, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat, továbbá ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felmentett felszámolót a költségek viselésére, valamint a díját is csökkentheti [Cstv. 51. § (5) bekezdés]. A felszámoló felmentéséről szóló végzés ellen a felszámoló fellebbezhet, az új felszámoló kijelölésére az elsőfokú bíróság jogosult a felszámoló felmentéséről határozó végzés jogerőre emelkedését követően. A felszámoló jogállásának szabályozásával egyidejűleg kifejezetten arról is rendelkezik a törvény, hogy a felszámolási eljárás lefolytatását a kijelölt felszámoló másnak nem engedheti át. E kérdés jogszabályi rendezését az a korábban kialakult helytelen gyakorlat tette szükségessé, hogy a felszámoló szervezetek a felszámolási eljárás lefolytatását más szervezetnek vagy személynek engedték át. A törvényben foglalt tiltó rendelkezés folytán erre a 2006. július 1-jét követően indult eljárásokban már nem kerülhet sor. Meghatározza továbbá a törvény azt is, hogy a felszámoló a feladatait milyen módon köteles ellátni, illetve azokat milyen formában teljesítheti. A feladatok ellátására, a kötelezettségek teljesítésére elsősorban az adós munkaszervezetét, illetve saját munkaszervezetét veheti igénybe, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. Lehetőség van azonban a feladatok ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíteni a Cstv. 27/A. § (10) bekezdés a), b), c) és d) pontjaiban meghatározott esetekben. Az e bekezdésben foglalt rendelkezéseknek a felszámolási költségek elszámolhatósága szempontjából van jelentősége (Cstv. 57. §). Fővárosi Ítélőtábla 15. Fpkf. 43 809/2004/3. A felszámolóra vonatkozó kizárási okok terjedelme. Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 32 033/2000/2. A felszámoló felmentéséről szóló határozat meghozatalánál irányadó szempontok. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 43 293/2005/2. A névjegyzékből törölt felszámolónak nincs lehetősége a folyamatban lévő ügyei továbbvitelére.



Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 44 806/2004/2. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok, ha maga tesz az eljárását kizáró okra vonatkozó bejelentést. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 44 928/2004/2. A felszámoló felmentése kifogás alapján indult eljárásban. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 44 108/2004/3.; 12. Fpkf. 45 190/2004/3. A felszámoló felmentésének mellőzése. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 43 432/2004/3. A vádiratban foglaltak - a büntetőeljárás jogerős befejezésének hiányában önmagukban nem szolgáltatnak okot a felszámoló felmentésére. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpfk. 44 613/2004/3. A súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértések megvalósítását az ezt állító kérelmezőnek kell bizonyítania, melynek hiányában nincs mód a felszámoló felmentésére. 1

27/B. § A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. BH2007. 129. A felszámolást elrendelő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak [1952. évi III. törvény 271. § (1) bek. b) pont; 1991. évi XLIX. tv. 27/B. §]. A felszámolást elrendelő végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét - feltehetően a felszámolási eljárások elhúzódásának a megakadályozása céljából - a jogalkotó kizárta. E rendelkezést a 2005. évi CXXX. törvény 19. § (1) bekezdése iktatta be, 2006. január 1-jétől kerül alkalmazásra a folyamatban lévő ügyekben is. 2

3

27/C. § (1) 4 (2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely a) nem rendelkezik lejárt köztartozással, b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal, c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás, d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan, e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat, 5

f) írásban vállalja, hogy az (1) bekezdésben és az a)-e) pontokban foglalt adatokban, illetve feltételekben bekövetkező változásokról, valamint a (4) bekezdésben jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 8 napon belül írásban tájékoztatja. 6

(3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel: a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység), b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben, c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja. 7

(4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni: a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik, 8

f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét, 9 g) A felszámolás lefolytatása Itt szabályozza a törvény a felszámolók névjegyzékébe való felvétel feltételeit, továbbá felsorolja azokat az összeférhetetlen tevékenységeket, melyeket a felszámoló nem folytathat mindaddig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel. Meghatározza a jogszabály továbbá az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazhatóságához szükséges névjegyzékben kötelezően feltüntetendő adatokat is. 10

28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel kerül sor.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Beiktatta: 2005. évi CXXX. törvény 19. § (1). Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 12. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Hatályba lép: 2010. VII. 1-jén. Lásd: 2006. évi VI. törvény 20. § (4). Lásd: 2006. évi VI. törvény 21. § (2). Módosította: 2007. évi LXI. törvény 29. § (1). Hatályos: 2007. I. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Lásd: 2006. évi VI. törvény 21. § (3). Lásd: 2006. évi VI. törvény 21. § (1). Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXI. törvény 30. § (1). Hatálytalan: 2007. VI. 16-tól. Megállapította: 2006. évi VI. törvény 13. §. A második mondatot beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 33. § (2). Hatályos: 2008. I. 1-től.



Az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzététele vonatkozásában a törvény intézkedik a nyilvánosságra hozatal és a végzés meghozatala közötti idő jelentős csökkentése érdekében. Az új cégtörvény szerint 2007. október 1. napjától a Cégközlöny tartalma, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (új nevén: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) számítógépes rendszerében nyilvántartott adatok, beszámolók korlátozás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé válnak. Ugyanezen feltételrendszer kidolgozása során kerül majd sor a bírósági eljárási szabályok olyan módosítására, mely lehetővé teszi, illetve előírja a jogerős végzés haladéktalan és minimális átfutási idővel megvalósuló közzétételét. (2) A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét és az ügy számát; 1

b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját; 1

d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg; 2 e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját); 3 f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; 4

g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét; 5 h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát; 6 i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét); 7 j) az egyéb lényeges körülményeket. 8 (3) EBH2006. 1430. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi XLIX. törvény 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bek.]. EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.].

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 12. § (2). Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 12. § (2). Módosította: 2006. évi VI. törvény 22. § (1) a). 3 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 12. § (2). Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1), (3). 4 Megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (2). Módosította: 2006. évi VI. törvény 22. § (1) b). 5 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 6. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 6 Beiktatta: 1997. évi CXLIV. törvény 309. § (3). Hatályos: 1998. VI. 16-tól. 7 Jelölését módosította: 1997. évi CXLIV. törvény 309. § (3). 8 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVII. törvény 73. § (2) b). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.



BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelező akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezői igényét 2003. június 19-e előtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezői igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelező nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e előtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának időpontja a hitelező kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezők különböző időpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdő időpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának időpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 441. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezőbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek. b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - előtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezőbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig - a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.].



BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezői igényének privilegizált besorolására nem ad lehetőséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történő értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 271. A felszámolás alá eső vagyonnal kapcsolatos követelésnek minősül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követően - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 178. Ha az adós ellen indult felszámolási eljárás során az nyer megállapítást, hogy az adós - szétválás folytán bekövetkező - megszűnésének bejegyzése a cégbíróságnál folyamatban van, a hitelezők védelme érdekében a felszámolást elrendelő végzésnek a jogutódlás tényét, a jogutódok megjelölését tartalmaznia kell [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 366. § (1) és (4) bek., 369. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező kérelmétől való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2007. 1674. A felszámolás kezdő időpontja szabályozásának megváltozásából nem következik, hogy e módosítás az adós fizetésképtelenségét megállapító végzés kötőerejét vagy anyagi jogerejét feloldaná. A kérelemre indult eljárás e szakaszában a jogerő beálltát követő, a bíróság számára törvényben előírt - hivatalból, haladéktalanul végzendő - közzétételi kötelezettség folytán az eljárást kezdeményező hitelező rendelkezési joga - elállásra vonatkozó jognyilatkozata - nem vehető figyelembe.



BDT2006. 1503. A felszámolás alatt hozott, az azt megelőző időszakra vonatkozó záró adóellenőrzési határozatban megállapított adóhiány a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizetendő meg, ez a tartozás esedékességének időpontja. Az ilyen adótartozással kapcsolatos hitelezői igény (mint a felszámolás alatt keletkezett, és felszámolási költségnek nem minősülő követelés) az esedékességtől számított 40 napon belül - de legfeljebb az esedékességtől számított egy évig, illetve a zárómérleg előterjesztéséig - jelenthető be joghatályosan. 1

29. § A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: 2 a) 3 b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, 4 c) az állami foglalkoztatási szervet, 5 d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, 6 e) a bíróság Gazdasági Hivatalát, 7 f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, 7 g) az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, 8 h) az ingatlanügyi hatóságot. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. 9

30. § BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csődeljárás során hozott, a vagyonfelügyelő személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §]. 10

31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: 11 a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. EBH2005. 1196. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetője, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - a csődtörvény 31. §-ában előírt záróleltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámolóbiztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerűsített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. EBH2001. 549. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1027 1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) MT r. ].

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 13. § (1). Hatályon kívül helyezte: 2003. évi XCI. törvény 228. § (2). Hatálytalan: 2004. I. 1-től. Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 13. § (1). Módosította: 2002. évi LVIII. törvény 49. § (5) f), 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) g), 84. § (1) c). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 126. § (2) b). Módosítva: 2006. évi CIX. törvény 126. § (2) b) alapján. Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 6. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 13. § (2). Hatályos: 1993. IX. 2-től. Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 6. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) f). Megsemmisítette: 38/2002. (IX. 25.) AB határozat. Hatálytalan: 2002. IX. 25-től. Számozását módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 14. § (2). A felvezető szöveget módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 7. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH2007. 182. A felszámolási eljárás elrendelését követően a betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja a felszámolás körébe eső teendők ellátására kültagot is megbízhat. A megbízást elvállaló kültag a felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett alanya lehet [1978. évi IV. törvény 291/A. § (1) bek., 290. § (5) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 31. §; 1997. évi CXLIV. törvény 102. §, 103. § (1) bek., 102. §]. BH2005. 238. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetője, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - az előírt záró leltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámolóbiztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerűsített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. BH2003. 313. az egyszerűsített felszámolásra történő áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét a jogszabályban előírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelő végzés közzétételéről, ennek ellenére a jogszabályban előírt kötelezettségeinek az ott előírt határidő alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetőleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek - megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetője mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstől kezdve a cégétől jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történő adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 102. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett törvényi tényállása nem közvetlenül a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonnak, hanem a felszámolás bírósági eljárásának a védelmét biztosítja, közvetetten azonban a hitelezők érdekeit is védi azáltal, hogy az adóst olyan magatartások tanúsítására kötelezi, amelyek jogi eszközökkel is kikényszeríthetők [Btk. 290. § (5) bek., 291/A. §, 1991. évi IL tv. (Cstv.) 31. § (1) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt - az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértőt vehet igénybe, a szakértő költségeinek viselésére azonban a vezető csak akkor kötelezhető, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelően tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben, ha a vezető a gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.]



BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? Kétségtelen tény, hogy a hatályos, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (röviden: Cst.) 60. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik arról, hogy egyezség esetén a bíróság végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, de nem határozza meg azokat a számviteli teendőket, amelyek szükségesek a folyamatban levő felszámolási eljárás lezárásához és a megszakított tevékenység folytatásához. A kérdések megoldásához abból szükséges kiindulni, hogy a szokásos tevékenységet a felszámolás megkezdését megelőző nappal - többek között - beszámolóval és adóbevallással kellett lezárni [Cst. 31. § (1) bekezdése]. A felszámolás alatt álló vállalkozónak nincs beszámolókészítési kötelezettsége, továbbá nem terjed ki rá a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény - a 2. §-a (4) bekezdése értelmében - hatálya. A felszámolási eljárásnak a vállalkozás megszűnése nélkül történő befejezése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vállalkozás visszatér a megszakított szokásos tevékenységéhez, és újból vonatkozik rá a számviteli törvényben előírt beszámolókészítési kötelezettség, valamint visszakerül a társasági adóról szóló törvény - 1997-től a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény - hatálya alá. Az előbbiek azt igénylik, hogy a felszámolási eljárást számvitelileg is le kell zárni akkor is, ha a vállalkozás nem szűnik meg. A kérdés úgy is megközelíthető, hogy a szokásos tevékenység újraindításához szükséges a visszatérés időpontjában levő vagyoni állapot rögzítése. Ehhez a megfelelő módszer a felszámolási zárómérleg elkészítése, amely az újraindulásnál a nyitó mérleg alapjául szolgálhat. A felszámolási zárómérleg készítését azért is javasolhatjuk, mivel a Cst. folyamatban levő módosításában javaslatként ez szerepel. b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, 1

c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról, 1

e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, 2

f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni. 3

(2) A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni. 4

32. § Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s erről nyitó mérleget készít. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvviteli kötelezettséget a külföldi székhelyű vállalkozónak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell teljesítenie, s ennek alapján számolják ki adófizetési kötelezettségét is. Ebből következően rendelkeznie kell nyilvántartásokkal, bár mérlege nem biztos, hogy van, illetve a felszámolónak a megtalált vagyont kell számbavennie. 5

33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt.

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 14. § (1). Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 7. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 14. § (2). Hatályos: 1993. IX. 2-től. 4 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 50. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 5 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 7. § (3). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



(2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §-ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel. (3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni. (4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetője mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstől kezdve a cégétől jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történő adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt - az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértőt vehet igénybe, a szakértő költségeinek viselésére azonban a vezető csak akkor kötelezhető, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelően tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben, ha a vezető a gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.] BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BDT2008. 1788. I. A felszámolási eljárásban előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha ugyanazon ténybeli alapból származó kifogás tárgyában a bíróság már korábban jogerős határozattal döntött. BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. A hatékony - a hitelezői igények kielégítését ténylegesen szolgáló - felszámolási eljárás lefolytatásának gyakori akadálya, hogy az adós vezetője a Cstv. 31. §-ában előírt kötelezettségeinek nem vagy nem megfelelően tesz eleget. Kikényszerítésére három törvényi eszköz szolgál. A vezető jövedelméhez viszonyított pénzbírság kiszabására - épp a számviteli dokumentumok, iratok hiányában - ritkán kerül sor. A mulasztás mértékével összhangban álló, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó 1 000 000 forintig terjedő pénzbírság gyakoribb szankció. A bírságolás alkalmazásának két törvényi feltétele: a kötelezettség teljesítésére való előzetes bírósági felhívás, s hogy a vezető (volt vezető) a felszámolás elrendelését megelőző időpontban az adós képviseletére jogosult, illetőleg kötelezett volt. A Pp. 195. § (5)-(6) bekezdése, valamint a Ctv. 22. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat szerint, amennyiben a cégjegyzékbe hatályosan bejegyzett képviseletre jogosult személy - a közhitelesség törvényi vélelmével szemben - bizonyítja, hogy a felszámolási eljárás elrendelését megelőző időpontban az adott cégre vonatkozó törvény, illetőleg alapító okirat rendelkezései szerint vezetői jogviszonya ténylegesen már megszűnt, a bírságolásnak nincs törvényi alapja.



Szankciónak tekinthető a vezető azon költségek viselésére való - utólagos - kötelezése is, amelyek azért merültek fel, mert a kötelezettségeit elmulasztó vezető helyett - tipikusan az adóbevallási, a mérlegkészítési és a könyvvezetési feladatokat - a felszámoló által megbízott szakértő végezte el. A vezető mulasztásának büntetőjogi következménye is lehet, mivel a Cstv. e szabályok körében írja elő, hogy a felszámoló esetlegesen a szakértő jelzése alapján - a tudomására jutott bűncselekményt - pontosabban a bűncselekmény gyanúját köteles az illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. Büntetőjogi feljelentés megtételére a kialakult bírói gyakorlat szerint a felszámoló a törvényi megfogalmazás ellenére nem kötelezhető, tekintettel arra, hogy egy cselekmény büntetőjogi megítélése nem tartozik ilyen adekvát módon a kijelölt felszámoló feladatkörébe. EBH2002. 780. Az ügyvezető személyében bekövetkezett változás hatálya. Legfelsőbb Bíróság Fpk. VIII. 33 051/1997. A cégnyilvántartás adataival szemben a félnek kell bizonyítania. Legfelsőbb Bíróság Fpk. VI. 31 665/2000/2. Előzetes figyelmeztetés nélkül nem szabható ki pénzbírság. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 15. 44 793/2004/5. A pénzbírság kiszabása mellőzésének feltételei. Fővárosi Ítélőtábla Fpkf. 12. 43 513/2005/2. A felszámoló büntetőfeljelentés megtételére nem kötelezhető. 1

33/A. § (1) A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. (2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek gazdaságból való szabályozott kivezetése érdekében az államnak biztosítania kell a megfelelő jogszabályi keretet ahhoz, hogy a hitelezők a lehető legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodó szervezettel fennálló kapcsolataikat. Megfelelő szankciókkal arra kell ösztönözni a gazdasági társaságok menedzsmentjét, hogy a szabályozott módot válasszák a gazdaságból történő kivonuláshoz. A magyar jogszabályi rendszer jelenleg nem biztosítja, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői elszámoljanak tevékenységükről, hiszen ennek hiányában is szinte minden következmény nélkül befejezhetik működésüket. A hatályos szabályozás ugyanis nem kényszeríti a menedzsmentet arra, hogy a közeli csődhelyzet felismerését követően a hitelezők jogos elvárásait is figyelembe vegye. A probléma megoldásához egyaránt szükséges a társasági és a csődjogi szabályozás módosítása. Az új Gt. a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztének esetére megteremti a vezető tisztségviselők felelősségét a hitelezőkkel szemben feltéve, hogy bekövetkezik a gazdasági társaság fizetésképtelensége. A társasági jogi rendelkezéssel összhangban a törvény megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő - polgári jogi - felelősségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent (wrongful trading). A vezető tisztségviselők felelősségét a törvény úgy állapítja meg, hogy egyben kifejezésre juttatja ezen felelősségi forma „ rendkívüli” jellegét, így azt, hogy marasztalásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak fenn. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló, illetve a hitelező jogosult perben annak megállapítását kérni, hogy az adós vezetője (vezetői) kötelezettségüket megszegve jártak el, és emiatt az adós vagyona meghatározott összeggel csökkent (megállapítási per - a Cstv. új 33/A. §-a). E perben a bíróság a felelősség megállapítása mellett meghatározza azt az összeget is, amelynek későbbi teljesítésére a vezető kötelezhető. A vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek, de kimentheti magát az a vezető, aki bizonyítja, hogy részére a helytelen vállalatvezetés nem felróható, és mindent megtett annak megakadályozása, illetve a hitelezők veszteségeinek csökkentése (környezeti terhek rendezése) érdekében. Azt, hogy e körben konkrétan milyen vezetői magatartás alapozza meg az eredményes kimentést, a bírói gyakorlat fogja kialakítani. Nincs helye a kimentésnek azonban akkor, ha a vezető elmulasztotta az éves beszámoló letétbe helyezését és közzétételét. Ekkor a törvény erejénél fogva vélelmezni kell a hitelezői érdekek sérelmét, a felróhatóság vizsgálata nélkül. A felszámolás jogerős lezárását követő jogvesztő határidőn belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezők fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A felelősség megállapítására, illetve a marasztalásra irányuló per elválasztása részben célszerűségi, részben jogpolitikai megfontoláson alapul.

1 Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 14. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



Az első lépcsőben kerül feltárásra a felelősség megállapításához szükséges tényállás, így ezen perben kell lefolytatni mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében a szükséges bizonyítási eljárásokat. A bizonyítékokkal, iratokkal és információval a felszámoló rendelkezik, így célszerű, hogy a megállapítási pert ő indítsa, ugyanakkor szükségtelen a hitelező kereshetőségi jogát kizárni. A marasztalási perre a felszámolás jogerős lezárását követően kerülhet sor, vagyis akkor, amikor realizálódik a vezető felelőssége a hitelezőkkel szemben. Ez a felelősség másodlagos, csak és kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetőek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezető nem sérti meg a rá irányadó előírásokat. Ezen perben a helytállási kötelezettség hitelezők közötti arányos megosztására, az egyes hitelezőket megillető összeg meghatározására kerül sor. A törvény előremutató rendelkezése, hogy vezető tisztségviselőnek minősíti azt a személyt is, aki jogi értelemben ugyan nem volt vezető tisztségviselő, de ténylegesen meghatározta a gazdasági társaság vezetését (ún. „árnyékvezető”). A törvény ezzel különösen a nagyméretű, illetve gazdasági pozíciójában alárendelt gazdálkodó szervetek esetében kívánja - a felelősség megállapítása körében - azon személyeket is felelősségi körbe vonni, akik a vagyonvesztést ténylegesen előidézték. Annak megítélése, hogy egy meghatározott adós szervezetnél mely személyek tekinthetők árnyékvezetőnek, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. E rendelkezés egy új felelősségi szabály, amely a vezető tisztségviselő felelősségét fogalmazza meg a hitelezők irányában, amennyiben a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben olyan gondatlanul megvalósított, jogszerűtlen gazdálkodást folytat, melynek következtében a társaság hitelezőit kár éri. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 30. § (3) bekezdése e rendelkezés mögöttes szabálya. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselőnek nem a gazdasági társaság érdekének elsődlegessége alapján, hanem a hitelezők érdekeinek figyelembevétele szerint kell eljárnia. Minden olyan eljárás, amely a társaság hitelezőjének megkárosítását eredményezi, jogszerűtlen gazdálkodásnak minősül. A Cstv. 33/A. §-ában írt keresetet a hitelező vagy a felszámoló nyújthatja be a felszámolási eljárás ideje alatt ahhoz a fővárosi vagy megyei bírósághoz, amely előtt a felszámolási eljárás folyamatban van. A bíróság a keresetnek való helytadás esetén kizárólag a Pp. 123. §-a szerinti felelősséget megállapító ítéletet hozhat. A perben a felperesnek bizonyítania kell, hogy a megjelölt vezető tisztségviselő a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben e tisztséget betöltötte, a fizetésképtelenséget fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ennek következtében a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. E jogszabályhely alapján marasztalásra nincs lehetőség, csupán a felelősség megállapítására. A perben a bíróság a vezető tisztségviselő felelősségét állapítja meg, valamint azt az összeget, amellyel az adós teljes vagyona csökkent. A felszámolási eljárás jogerős lezárását követően kerülhet sor a Cstv. 63. § (3) bekezdése alapján indított marasztalási perben hitelezőnként a marasztalásra. Az összes hitelező javára megállapított kártérítés azonban nem lehet magasabb, mint az az összeg, mely a megállapítási perben rögzített, az adós teljes vagyonát érintő vagyoncsökkenés összege. 1

34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. (2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni. 2

(3) A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani. EBH2007. 1614. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a 1991. évi XLIX. törvényben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény 361. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 8. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 8. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 650. A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás) kivéve, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt [1979. évi 13. tvr. 54. § (1) bek., 62/F. § (1) bek., 62/H. §, Pp. 23. § (1) bek. a) pont, 28. §, 30. § (1) bek., 130. § (1) bek. d) pont, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2007. 342. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. - A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem az 1991. évi XLIX. tv.-ben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.; 1959. évi IV. törvény 361. §]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után keletkezett, jogerős adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2003. 508. Bankok számlavezetéssel kapcsolatos jogellenes magatartásai alapján kártérítési felelősség megállapítása [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 350. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 30. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek., 32. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 2/C. § (1) és (4) bek., 265/1997. (XII. 21.) Korm. r. 9. § (1) bek., 14. § (9) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 13. § (2) bek., 6/1997. (MK. 61.) MNB rendelkezés 4. §, Pp. 149. §, 233. § (3) bek.]. BH2003. 209. Felszámolás alatt álló részvénytársaság által kibocsátott részvények a részvényes által apportálhatók. Amennyiben nem a felszámolás alatt álló társaság a részvényes, az apportáláshoz nem szükséges a felszámoló hozzájárulása. A társaság vagyonába adott részvények apportáláskori értékének meghatározására a tagok jogosultak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 176. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH2002. 409. A kérelmezett felszámolás alá kerülése a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére nem szolgálhat okul [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 4. § (1) bek., Pp. 157. §]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.].



BH1999. 384. Felszámolás elrendelése esetén a kötelezett személyében nem következik be változás, ezért a perújítás szubjektív határidejének számításánál a felszámolónak a perújítás okáról való tudomásszerzése figyelmen kívül marad [Pp. 260. § (1) bek. a) pont, 261. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 197. § (1) bek., 199. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 402. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet által érvényesített követeléssel kapcsolatos jognyilatkozatot a folyamatban levő perben is csak a felszámoló tehet [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek.]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződés esetén a felszámoló jogosult a szerződés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. BH1996. 610. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a felszámolás tartama alatt díjazásra nem tarthatnak igényt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. §, 1988. évi VI. tv. 37. §]. BH1996. 223. A felszámoló olyan aláírási címpéldányt köteles a cégbírósághoz benyújtani, amelyből a képviselő képviseleti jogosultsága megállapítható. Az erre vonatkozó hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt azonban nem pénzbírság kiszabásának, hanem a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 12. § (1)-(2) bek., 14. § (2)-(4) bek., 20. § (1) bek. b) pont]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2007. 1610. I. A felszámolás kezdő időpontja után az adós által kötött szerződés - a felszámoló utólagos jóváhagyása hiányában - létre nem jött szerződésnek tekintendő. BDT2007. 1558. I. A felszámolás kezdő időpontja után a képviselet nem a tagok döntésén, hanem a bíróság kijelölő határozatán alapul. A felszámolási létszakban a harmadik jóhiszemű személy már nem hivatkozhat arra, hogy az adós képviselőjének személyében bekövetkezett változásról nem tudott, és ezért a szerződés érvényesen jött létre közte és az adós gazdálkodó szervezet között.



BDT2006. 1370. A felszámolás kezdő időpontja után az adós részéről a felszámolási eljáráson kívül az egyébként jogszerű követelések kiegyenlítésére sincs lehetőség. Nincs jelentősége a jogosult jóhiszeműségének sem, a képviseleti jog nélkül eljáró volt törvényes képviselő rendelkezéséhez joghatályok nem fűződhetnek. Az így kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni. BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a felszámolás jogerős elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 1078. I. Változásbejegyzési eljárásban a társaság tagja csak a határozat reá vonatkozó része ellen élhet fellebbezéssel. BDT2002. 735. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyona úgynevezett felszámolási vagyonná válik, ettől kezdve a vagyonnal kizárólag a felszámoló jogosult rendelkezni. A felszámolás kezdő időpontja az azt elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedéséhez igazodó objektív határidő, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely időpontban értesültek. BDT2000. 211. Felszámolás kezdő időpontja az azt elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedéséhez igazodó objektív határidő, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely időpontban értesültek. KGD2001. 49. A felszámolási eljárás befejezéséig - főszabályként - a felszámolót terhelik mindazon igazgatási kötelezettségek, amelyek a jogi személlyel szemben annak megszűnéséig fennállnak (1991. évi XLIX. törvény 34. §, 1990. évi VI. törvény 18. §, 33. §). KGD2001. 20. Éves jelentésadási kötelezettség a felszámolás elrendelése után is terheli a felszámolót (1990. évi VI. törvény 33. §, 1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1999. 133. A felszámolás alatt álló cég neve mellett ezt a tényt fel kell tüntetni (1991. évi IL. törvény 34. §). KGD1998. 260. A cég hivatalbóli törlésének nincs helye, ha a cég a felszámoló útján elérhető (1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1998. 148. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felszámolás alatt álló szervezet ingatlanának eladásával és a tulajdonjog átvezetésével kapcsolatos nyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 34. § (2) bek.]. A külön jogszabályokban meghatározott tulajdonosi (eredetileg alapítói) jogok megszűnése, szoros összefüggésben azzal a rendelkezéssel, hogy a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak - a Cstv. 27/A. § (9) bekezdése alapján az adós képviseletében eljáró - felszámoló tehet, a felszámolási vagyon védelmét, az adós névhasználatára vonatkozó szabály pedig, a forgalomban résztvevők tájékoztatását szolgálja. A törvénynek abból a rendelkezéséből, hogy az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet, következik, hogy más ilyen jognyilatkozat tételére nem jogosult, az adós képviselőjének ilyen joga a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A törvény egyes, az adós nevében előterjesztett kérelmekre, illetve a felszámolási vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozatokra a Cstv. 8. § (1) bekezdésében felsorolt szerveket (ezek képviselőit, az ezek által meghatalmazott személyt) jogosítja fel. Ezek a kérelmek, illetve jognyilatkozatok a hatályos Cstv. alapján a következők: a bejelentett hitelezői igényekre vonatkozó tájékoztatás kérése a felszámolótól [Cstv. 34. § (3) bekezdés], az egyezség előkészítése és megkötése [Cstv. 41. § (1) bekezdés], kifogás előterjesztése [Cstv. 51. § (1) bekezdés]. A tájékoztatásra való jogosultság célja, hogy az adósnak a kapott információk birtokában reális lehetősége legyen az egyezségkötésre, a kifogásé, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen maga az adós is jogorvoslattal élhessen. 35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. 1

(2) A pénztartozások után a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerződést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerződést biztosító engedményezési szerződés megkötésével e szerződés teljesült, ezért az engedményezési szerződés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerződés felmondásának lehetőségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 9. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.-vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerződésből származó - zálogjoggal biztosított - hitelezői tőkekövetelés szerződéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhető áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1995. 66. Az 1991. évi IL. törvény alapján folyó eljárásokban a kamatigény érvényesíthető [1991. évi IL. törvény 35. § b) pont]. Az adós jogviszonyaiban a törvény erejénél fogva bekövetkező változás (a felszámolás kezdő időpontjával beálló esedékesség, lejárat) célja kettős: egyrészt a hitelezővé válás lehetőségének biztosítása azok részére, akiknek az adóssal szemben a felszámolás kezdő időpontjában le ne járt (nem esedékes) pénzkövetelése van, hiszen a már létrejött jogviszonyból követelés (az adós szolgáltatási kötelezettsége) a lejárattal (esedékességgel) keletkezik; másrészt, az adóssal szembeni követelések viszonylag pontos összegezhetősége. Késedelmi kamat azonban - az esedékessé válás ellenére - csak az eredeti lejárattól érvényesíthető, mégpedig a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig, mely a késedelmi kamat végső - az esetleges mögöttes felelősre is kiható - korlátja. 1

2

36. § (1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. 3

(2) A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont. Az első mondatban foglalt rendelkezés jelenleg nem adekvát helyen található a Cstv.-ben (a 28. § (3) bekezdésben), célszerű azt a beszámításra vonatkozó szakasz új, (2) bekezdésében elhelyezni, hiszen a nettósítás lényege polgári jogi szempontból a szembenálló követelések és tartozások beszámítása. Továbbá a jelenlegi rendelkezés csak arra az esetre vonatkozik, ha a nettósítás eredményeként a hitelező a nettó követelés jogosultja. Célszerű e szabályt kiegészíteni arra az esetre, ha a nettó követelés jogosultja nem a hitelező, hanem az adós, illetve a felszámolási vagyon, ekkor a felszámoló a nettó követelést érvényesítheti. A második mondat az Ie. 7. Cikkelyének (1) bekezdése a) pontjában foglalt, a pozíciólezáró nettósításról szóló szerződésben foglaltak érvényesíthetőségére vonatkozó követelményt konkretizálja a pozíciólezáró nettósítás kiszámítására. Ezzel kapcsolatban célszerű egyértelművé tenni, hogy a számítás során az adós tartozásait nem a felszámolás kezdő időpontjában irányadó értéken kell figyelembe venni, ahogy erre esetleg következtetni lehetne a Cstv. 35. § (1) bekezdése alapján. A tőkepiaci gyakorlatban mind a követelések, mind a tartozások kiszámítása ugyanarra az egy napra vonatkozik. A jelenlegi szabályozásnak van olyan értelmezése, hogy az irányadó nap a felszámolás kezdő időpontja és erre az időpontra vonatkozóan kell a nettó tartozás vagy követelés értékét meghatározni. Így azonban a számítás elvégzése akár hónapokkal is elmaradhat attól az időponttól, amelyre vonatkozik, ha a hitelező csak jelentős késedelemmel szerez tudomást a felszámolás megindulásáról. Ilyen késedelem esetén pedig csökken az objektív számítás lehetősége, például mivel az irányadó piacon nem szerezhetők be - a számítás alapjául szolgáló független - árajánlatok.

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 10. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Számozását módosította: 2004. évi XXVII. törvény 51. §. 3 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 51. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni.



A második mondat ugyanakkor kifejezi, hogy a felek szerződési szabadságának korlátját jelenti a hitelezőkre irányadó igénybejelentési határidő. Mind a számítás időpontjának, mind az annak során figyelembevett értékek értéknapjának értelemszerűen meg kell előznie az igénybejelentést. A hitelező igény a 28. § (2) bekezdés f) pontja értelmében 40 napon vagy a külön törvényekben meghatározott (pl. hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra vonatkozóan 60 napos) határidőn belül jelenthető be, s a felek megállapodásában a nettó követelés kiszámítására meghatározható értéknap minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidőt megelőző időpont. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 448. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelező - és csak a hitelező - követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 36. §, Ptk. 296. §]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2007. 304. A hitelező a felszámolási eljárásban elismertként nyilvántartásba vett pénzkövetelését az adóssal szembeni tartozásába akkor számíthatja be, ha a követelés tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. Nincs jogszabályi akadálya tehát a regisztrációs díjként nyilvántartásba vett követelés beszámításának [1991. évi XLIX. törvény 36. §; 1959. évi IV. törvény 246. §]. BH2005. 71. Az adóhatóság jogosult a felszámoló által nyilvántartásba vett követelésébe az adós adó-visszatérítési igényét beszámítani, amennyiben a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor a követetés engedményezésére [1991. évi IL. törvény 36. §]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezővel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítés kézhezvétele előtt - bejelentő adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 189. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelező - és csak a hitelező - követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. §]. BH1999. 571. Az adósnak a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett követelésével szemben is helye van beszámításnak, de a hitelező beszámításra kerülő követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejárt pénzkövetelésnek kell lennie (1991. évi IL. tv. 36. §, 1993. évi LXXXI. tv.).



BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §]. BH1996. 658. A felszámolási eljárásban az egymással szembeni elismert tartozások és követelések beszámítására nemcsak a felszámoló, hanem a hitelező is jogosult. A hitelező azonban nem számíthatja be a harmadik személy által reá engedményezett követelést [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 36. §, Ptk. 296. § (1) és (2) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 113. A beszámításnak a felszámolási eljárásban irányadó, a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő feltételei [1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. § (1) bek.]. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhető áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. A felszámolás során, azaz a felszámolás kezdő időpontját követően, a Ptk. beszámításra vonatkozó szabályai csak a Cstv.-ben írt korlátozásokkal [Cstv. 36. § (1) bekezdés, Cstv. 38. § (3),(4) bekezdés, Cstv. 49. § (4) bekezdés] alkalmazhatók. A beszámítás a jogosult és a kötelezett kölcsönösen fennálló, egynemű és lejárt követelései esetén a jogosulthoz intézett egyoldalú jognyilatkozattal érvényesíthető teljesítés-szurrogátum, melynek jogkövetkezményeként a követelések annak erejéig, amíg mértékük egymást fedezi, megszűnnek. A felszámolási eljárásban a hitelezők - a felszámolási vagyon terhére - teljesítést (abból kielégítést) a Cstv. által megállapított rendben (Cstv. 57-58. §) kaphatnak. E szabály alól némileg kivételt képez az adóssal szemben, a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelező által érvényesíthető beszámítás, melynek következtében a beszámítási jogát gyakorló hitelező - a vele azonos kielégítési csoportba sorolt hitelezőknél - esetleg nagyobb arányú kielégítést kaphat. A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett; az adós által indított perben [Cstv. 38. § (3) bekezdés] a beszámítási kifogás előterjesztésének nem feltétele a bejelentett hitelezői igény elismertsége, vitatott hitelezői igény is érvényesíthető beszámítási kifogással. Nem terjeszthet elő beszámítási kifogást az, aki a Cstv. szabályai szerint nem minősül hitelezőnek, azaz akit a felszámoló, igénybejelentése alapján, nem vett nyilvántartásba. A Cstv. - azzal a céllal, hogy elejét vegye a törvényes kielégítési sorrend kijátszására irányuló követelés-vásárlásnak - csak azt a hitelezőt érdemesíti arra, hogy követelését az adóssal szemben, beszámítással, illetve beszámítási kifogással érvényesíthesse, aki annak már a felszámolás kezdő időpontjában jogosultja volt. A Cstv. 36. § (1) bekezdésével ellentétben a hitelező az adós által ellene indított perben [Cstv. 38. § (3) bekezdés] a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett követelését nem érvényesítheti beszámítási kifogással. Nem élhet beszámítással a Cstv. 38. § (4) bekezdése alapján a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja, ha a vagyontárgyat a felszámolás kezdő időpontja után egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, sem pedig a nyilvános értékesítésen tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél [Cstv. 49. § (4) bekezdés]. A pozíciólezáró nettósítás fogalmát a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 87. pontja határozza meg. A hitelezőnek a felszámolás kezdő időpontját megelőzően létlejött megállapodás alapján, az ebben meghatározott értéknapra vonatkozóan (a kölcsönös követelések beszámításával) megállapított nettó követelést kell (kötelező igényérvényesítés hiányában inkább lehet) a felszámolónál bejelentenie. Az értéknap a felek megállapodásában megállapított, de mindenképpen a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy külön jogszabály alapján nyitva álló határidő lejáratát megelőző időpont. 1

37. § (1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. 2

(2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt - határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. 2

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 3 (4) A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §-ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint.

1 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 16. §, 1997. évi XXVII. törvény 11. §, 34. § (1). 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 11. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Beiktatta: 2007. évi XIX. törvény 19. §. Hatályos: 2007. IV. 1-től.



EBH2007. 1614. II. A hitelező a követelését a szolgáltatás visszafizetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 40 nap alatt jelentheti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. törvény 37. § (2) bek.]. EBH2006. 1431. I. Az irányító részvénytársaság felelőssége a közvetlen irányítása alatt álló - felszámolás alá került részvénytársaság azon tartozásaiért áll fenn, amelyeket a hitelező a felszámolási eljárásban - annak rendje szerint érvényesített [1988. évi VI. törvény 328. § (2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 37. § (1)-(3) bek.]. EBH2006. 1430. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi XLIX. törvény 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bek.]. EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidőn túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. BH2007. 342. II. A hitelező a követelését a szolgáltatás visszafizetését elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 40 nap alatt jelentheti be a felszámolónak [1991. évi XLIX. törvény 37. § (2) bek.]. BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2006. 262. I. Az irányító részvénytársaság felelőssége a közvetlen irányítása alatt álló - felszámolás alá került részvénytársaság azon tartozásaiért áll fenn, amelyeket a hitelező a felszámolási eljárásban - annak rendje szerint érvényesített [1988. évi VI. tv. 328. § (2) bek.; 1991. évi IL. tv. 37. § (1)-(3) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetők részéről történő megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerződések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.].



BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2006. 1503. A felszámolás alatt hozott, az azt megelőző időszakra vonatkozó záró adóellenőrzési határozatban megállapított adóhiány a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt fizetendő meg, ez a tartozás esedékességének időpontja. Az ilyen adótartozással kapcsolatos hitelezői igény (mint a felszámolás alatt keletkezett, és felszámolási költségnek nem minősülő követelés) az esedékességtől számított 40 napon belül - de legfeljebb az esedékességtől számított egy évig, illetve a zárómérleg előterjesztéséig - jelenthető be joghatályosan. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minősülő követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezőnek minősül. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhető áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1994. 259. Azokat a hitelezői követeléseket is határidőben bejelentettnek kell tekinteni, amelyeket a felszámoló ismer [1991. évi XLIX. törvény 37. §]. A Cstv. 37. § (1) bekezdése alapján a felszámolónak a 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket nyilvántartásba kell vennie, s kielégítenie, ha a határidőben bejelentett tartozások [Cstv. 57. § (1) bekezdés] kielégítése után van rá vagyoni fedezet. Több ilyen igény bejelentése esetén a kielégítésre a Cstv. 57-58. §-ainak rendelkezései irányadók, ezért a felszámolónak e követeléseket is kielégítési csoportokba kell sorolnia. A 40 napos igénybejelentési határidő eljárási határidőnek minősül, melynek elmulasztása a Pp. 106. § (1) bekezdése szerint igazolással orvosolható. A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelést a keletkezésétől számított 40 napon belül kell bejelenteni, melyet ebben az esetben a felszámoló a határidőn belül bejelentett igények között vesz nyilvántartásba; a 40 napon túl, de egy éven belül bejelentett igény esetén az (1) bekezdés szabályai irányadók. A zárómérleg benyújtását követően ilyen igény bejelentésének nincs helye akkor sem, ha a 40 napos, illetve egyéves határidő még nem telt el. Az egyéves igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. E határidő elmulasztása nem egyszerűen az igényérvényesítés jogának elvesztését jelenti [Ptk. 204. § (1) bekezdés c) pont], hanem a hitelező anyagi jogát szünteti meg. A 2007. évi XIX. törvénnyel beiktatott, 2007. április 1. napjától hatályos Cstv. 37. § (4) bekezdése értelmében a felszámoló bejelentés hiányában is köteles nyilvántartásba venni és a Cstv. 57-58. §-ai szerint kielégíteni a felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló, e bekezdésben megjelölt követeléseket. Fővárosi Ítélőtábla 15. Gf. 40 154/2005/7. Az egyéves jogvesztő határidő az alanyi jog megszűnését vonja maga után. 1

2

38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot). (2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni. 2/2008. Polgári jogegységi határozat 3

a felszámolási eljárást megelőző végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényről (3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 12. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 52. § (1). Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 3 Megjelent: Magyar Közlöny 2008/80.



1

(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi. 2

(5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él a Ptk. 271. § szerinti jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna. (6)

3

EBH2007. 1614. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem a 1991. évi XLIX. törvényben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek., 1959. évi IV. törvény 361. §]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2008. 171. A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38. §, 1997. évi CXLI. törvény 6. §, 7. §, 29. §). BH2008. 159. Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti [1997. évi CXLIV. törvény 101. §, 103. §; 1991. évi XLIX. törvény 27. §, 38. §, 46. §]. BH2007. 376. II. Az 1991. évi XLIX. törvény jelen eljárásban alkalmazandó, 2004. május 1. napjáig hatályban volt 38. § (5) bekezdése csak a szerződés alapján nyújtott óvadékra rendelkezett akként, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a megállapodás megszűnik és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni [1991. évi XLIX. törvény 4. § (1) bek., 38. § (5) bek.]. BH2007. 349. A hitelező az adós által indított perben követelését beszámítási kifogásként csak akkor érvényesítheti, ha összegében és jogcímében megjelölt követelését a felszámolónak szabályszerűen bejelentette és azt a felszámoló nyilvántartásba is vette [1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bek.; 1959. évi IV. törvény 296. §].

1 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 73. § (1) f). 2 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 52. § (2). Módosította: 2006. évi VI. törvény 22. § (1) c). 3 Hatályon kívül helyezte: 2004. évi XXVII. törvény 73. § (2) b). Hatálytalan: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.



BH2007. 342. I. Jogellenes az adós teljesítése a hitelező részére a felszámolás kezdő időpontja után, mert a teljesítésre az adott időpontban és az adott módon már nem volt jogi lehetőség. - A jogellenes vagyonmozgás egyúttal az 1959. évi IV. törvény 361. §-ában szabályozott jogalap nélküli fizetést is megvalósítja, mert ahhoz a hitelező nem az 1991. évi XLIX. tv.-ben írt módon és rangsorban jutott hozzá [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. § (2) bek., 38. § (3) bek.; 1959. évi IV. törvény 361. §]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után keletkezett, jogerős adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelező által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 404. II. A semmis letéti jegy megfelelhet a betétszerződés érvényességi kellékeinek, amelyért az Országos Betétbiztosítási Alap felelőssége fennáll [Ptk. 234. § (2) bek., 301. §, 530. §, 533-535. §-ai, 1988. évi 18. tvr. (Ltvr.) 3. § (1) bek. b) és c) pont, (2) bek., 1993. évi XXIV. tv. (OBA tv.) 2. § a) pont, b/3. pont, 6. § (1) bek. a) pont és (2) bek., 7. § (1), (2) és (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. § (2) bek. a) pont, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 364. II. Az engedményest az engedményező ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illeti meg a biztosítéki célú engedményezési szerződés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelésből az engedményezővel szemben követelését közvetlenül kielégítse, az adóstól a tartozást beszedje [Ptk. 328. §, 1991. évi IL. tv., 38. § (3) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 282. Felszámolási eljárás miatt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása [1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 316. §, 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.].



BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparűzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 167. A kártérítési összeg nem minősül általános forgalmiadó-köteles bevételnek, ezért a megítélt vagy elismert kártérítési követelés után e címen érvényesített igény alaptalan [1992. évi LXXIII. tv. 3. § a) pont, 6. § (1) bek., 13. §, Ptk. 355. § (4) bek., 360. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., PK 50. sz.] BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [Ptk. 479. §, 486. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 516. Termelőszövetkezeti tagként alkalmazotti munkát végző természetes személyt nem illeti meg végkielégítés, ha a tagsági viszonyának - jogszabály erejénél fogva - munkaviszonnyá történt átalakulásától a felszámoló részéről történt felmondásáig 3 év még nem telt el. A tagsági viszonyban az adósnál eltöltött munkaidő nem számítható be a munkaviszonyban eltöltött időtartamba [1967. évi III. tv. 28. § (1) és (3) bek. a) pont, 1971. évi III. tv. 30. § (1) bek., 31. § a) pont, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi XXII. tv. 95. § (4) bek a) pont., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., Pp. 213. § (1) bek.]. BH1999. 271. A felszámolás alá eső vagyonnal kapcsolatos követelésnek minősül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követően - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 130. Az ún. törvényi kezesség - jogszabály kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában - nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., Ptk. 274. § (1)-(2) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1)-(2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszűnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási - nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerős határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 363. A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban a peres eljárásban biztosítási intézkedés nem rendelhető el [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 110. § (2) bek.]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1997. 139. Nem ad alapot a bíróság ítéletében a kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő megállapításának mellőzésére, továbbá teljesítés helyett megállapítás követelésére az, hogy a per során az alperes ellen felszámolási eljárás indult [Pp. 123. §, 213. § (1) bek., 217. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (2) bek.]. BH1997. 105. I. Ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelte, az azzal szemben fennálló igény csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető. Ez irányadó az olyan peres eljárásban érvényesített igényre is, amely iránti eljárás a felszámolás közzététele után indult [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1996. 388. A perújítási kérelmet akkor is a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, ha az alperes - a perújító fél ellenfele - ellen felszámolási eljárás van folyamatban [Pp. 263. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek.]. BH1996. 267. II. A zálogtárgyból a jogosult végrehajtás útján szerezhet kielégítést. Az árverési vevő a zálogtárgy tulajdonjogát zálogmentesen szerzi meg. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás útján - a felszámoló által végzett kényszerértékesítés eredményeként - a vevő zálogmentesen, ingatlan esetén jelzálogmentesen szerzi meg a dolgot [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 254. § (1) bek., 1972. évi 31. tvr. 30. § (1) bek. a) pont, 1979 évi 18. tvr. 90. §, 91. § (1) bek.].



BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 46. A felszámolási eljárás közzétételét követően a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezettel szemben sem végrehajtási, sem peres eljárás nem indítható, minden követelést a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. tv. 38. § (1) és (3) bek.). BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1995. 50. A felszámolás körébe tartozó minden vagyonnal kapcsolatos követelés - így a munkabérjellegű követelés elbírálása a felszámolást végző bíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv 38. § (2)-(3) bek.]. BH1994. 695. A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés a követelés érvényesítésének valamennyi módjára vonatkozik; egyaránt irányadó tehát a kereset, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztésére [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 575. A felszámolási eljárásról szóló rendelkezések értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen az annak körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 504. A felszámolási eljárás megindításakor folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztése vagy az eljárás megszüntetése [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 17. §, 44. § (2) bek., 1979. évi 18. tvr. 45. §, 89. § (1) bek.]. BH1994. 327. A felszámolási eljárás nem terjed a gmk-tagok magánvagyonára, ezért az arra vonatkozó igény a felszámolási eljáráson kívül érvényesíthető [1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 326. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult eljárásban rendkívüli perorvoslat előterjesztésének nincs jogszabályi akadálya [1991. évi IL. tv. (Fe.) 38. § (2)-(3). bek. Pp. 260. §, 263. § (1) bek.). BH1994. 214. Az egyezség a perben joghatályosan nem jön létre, és annak jóváhagyását meg kell tagadni, ha az egyezséget a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolója által meghatalmazott jogi képviselő helyett a felszámoló helyi megbízottja írja alá [1991. évi IL. tv. (Csftv.) 38. § (3) bek.), Pp. 70. § (2) bek., 148. § (2) bek.). BH1994. 200. Felszámolás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1993. 561. Csak az adós elleni felszámolási eljárás közzététele után nincs helye végrehajtás elrendelésének, illetve függeszthető fel a folyamatban levő végrehajtási eljárás [1991. évi IL. tv. 38. §]. BH1993. 558. A felszámolási eljárás közzététele után gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelés iránt megindított perben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani [Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1993. 453. - sem akkor, ha a Bankfelügyelet ugyan indítványozza az eljárás felfüggesztését, de a bíróság - bizonyítási eljárás lefolytatása után - a peres eljárás tárgya és a Bankfelügyelet által jelzett szükséghelyzet között nem talál oksági kapcsolatot [Pp. 152. § (1) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (4) bek., 88. § (1) bek. g) pont, 89. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek.]. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlőt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. BDT2006. 1404. Az adós bankszámláját vezető pénzintézet - a felszámolásról való tudomásszerzéstől függetlenül - csak a felszámolás kezdő időpontjáig jogosult az adós nála vezetett bankszámláját a pénzügyi szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelésével megterhelni. Az így jogosulatlanul megszerzett pénzösszeget azonban a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői követelésébe jogszerűen beszámíthatja. BDT2005. 1209. A perindítás tényének feljegyezhetősége a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra. BDT2005. 1183. A felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb - nem pénz, vagy pénzben kifejezett - követelést nem a felszámolási eljárás keretében, hanem az általános hatáskörű arra illetékes bíróság előtt lehet és kell a jogosultaknak érvényesíteni.



BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a felszámolás jogerős elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2003. 747. Az adós (dologi adós) ellen megkezdődött felszámolási eljárás nem zárja ki, hogy a zálogjogosult felperes a dologi adós alperes elleni perben a követelés biztosítására szolgáló ingatlanból kielégítést keressen, ha a személyi adós nem teljesít. Az a jogszabályi rendelkezés, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, önmagában nem szünteti meg a felperes perléshez fűződő jogi érdekét, nem teszi okafogyottá a pert. A jogalkotó Csődtv. 38. § (2) bekezdése alapján megállapítható szándéka szerint a hitelező belátására kívánta bízni a per további folytatását, nem nyújt jogi lehetőséget a felszámolást megelőzően indult pereknek felszámolás megindítása miatti megszüntetésére. BDT2002. 691. A felszámolás kezdő időpontja után végrehajtási eljárás nem indulhat, végrehajtási lap nem állítható ki. A folyamatban levő végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, és a végrehajtási iratokat a felszámolási ügyhöz kell megküldeni. BDT2002. 669. Az egyedi bírósági végrehajtás és a totális végrehajtás, a felszámolás viszonya. A végrehajtó (haladéktalan) feladata felszámolás elrendelése esetén. A korábban végrehajtás során értékesített vagyontárgyak befolyt vételára az adós felszámolás alá tartozó vagyona, ezzel érvényesen már csak a felszámoló rendelkezhet. BDT2002. 632. Ha a betéti társaság ellen felszámolási eljárás indul, a tag önállóan is perelhető. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. BDT2000. 285. A Ptk. 271. §-ának (1) bekezdése alapján az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes kikötés semmis. BDT2000. 236. A végrehajtási eljárásnak a felszámolás jogerős elrendelése miatt történt megszüntetése esetén a végrehajtóhoz befolyt pénzösszegből a végrehajtó az őt megillető díjat nem jogosult visszatartani, azt teljes egészében a felszámolónak kell átadnia. KGD2008. 17. A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4. §, 6. §, 38. §, 64. §; 1997. évi CXLI. törvény 8. §) KGD2001. 132. A felszámolás kezdő időpontja után az adózó ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. törvény 38. §). KGD1994. 258. Permegszüntetésnek - és nem érdemi elbírálásnak - van helye viszontkeresettel érvényesített igényre nézve, ha az igényérvényesítés csak felszámolási eljárás keretében történhet meg [1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 157. § a) pont]. A felszámolás elrendelésének következményeképpen - mivel a felszámolási eljárás az adós teljes felszámolási vagyonának hitelezők közötti felosztására irányuló eljárás, úgynevezett totális végrehajtás -, a felszámolási vagyonra vonatkozó végrehajtási eljárásokat a foganatosító bíróságnak meg kell szüntetnie. Olyan, az adóssal szemben folyamatban lévő végrehajtási eljárás megszüntetésének nincs helye, amely a felszámolási vagyonnal nem kapcsolatos, hanem meghatározott cselekmény (például birtokháborítástól való eltiltás) végrehajtására irányul. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások az eljáró bíróság előtt folytatódnak, azonban pénzkövetelés érvényesítése iránt folyamatban lévő eljárás a hitelezőt nem mentesíti igénybejelentési és a nyilvántartásba vételi díj befizetésére vonatkozó kötelezettsége alól, melyet a hitelező teljes vagy részleges pervesztessége esetén - kérelmére vissza kell fizetni. Az igénybejelentés jogvesztő határidőn túli elmulasztása kihat a felszámolás kezdő időpontja előtt indult perben az adóssal szemben pénzkövetelést érvényesítő félre, mivel mulasztása keresetével vagy beszámítási kifogásával érvényesített anyagi (alanyi) joga megszűnését eredményezi. A felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Az érvényesítés módja általában a hitelezői igénybejelentés. A Cstv. 38. § (3) bekezdésében szabályozott beszámítási kifogással kapcsolatos magyarázatot a 36. §-nál írtak tartalmazzák. A Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjából és a Cstv. 38. § (3) bekezdéséből következik, hogy a felszámolás kezdő időpontja után nem pénzkövetelésre irányuló igény nem a felszámolási eljárásban érvényesíthető, annak elbírálása az általános hatáskörű bíróság hatáskörébe tartozik. Ilyen például a birtokper, melynek elbírálására a felszámolási eljárás keretében nem kerülhet sor. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog, valamint az ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom (a törvény erejénél fogva) a felszámolás kezdő időpontjában, a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével, megszűnik.



Az adós által a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból (Ptk. 271. §) a jogosult követelését kielégítheti. A Cstv. e rendelkezése az óvadék jogosultja számára - követelése erejéig - külön kielégítési jogot teremt. Ha e jogával a jogosult a felszámolás elrendelésének közzétételétől számított három hónap elteltével nem él, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ez utóbbi esetben vonatkoznak rá a felszámolási eljárás általános szabályai. Ha az óvadék jogosultja az adós többségi befolyása alatt áll (Ptk. 685/B. §), az óvadékot a felszámolás közzétételekor köteles kiadni a felszámolónak, aki az óvadéki szerződés szerint jár el azzal, hogy az annak alapján a jogosultnak járó összeget csak akkor adhatja ki, ha a szerződés Cstv. 40. §-a szerinti megtámadásának határideje anélkül telt el, hogy a szerződést megtámadták volna. 1

39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. 2

(2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/A. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. 3

(3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH1997. 47. A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.]. A Cstv. 39. §-a a hitelezői választmány összehívására, illetve annak mellőzésére, a választmány tájékoztatására, elszámolásra, a felszámolási költségek alakulásáról szóló jelentés megküldésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. A felszámoló ennek során tett intézkedését vagy mulasztását a kifogás előterjesztésére egyébként jogosult felek kifogással (Cstv. 51. §) támadhatják. 4

40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éven belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja 5

az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerződés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerződés is minősülhet a további hitelezők kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2000. 233. Az 1991. évi IL. törvény 40. §-a nem a szerződést kötő adós számára, hanem a hitelezők és a felszámoló részére teremt jogalapot az adós által kötött szerződés megtámadására. A másodfokon eljáró bíróság nem vizsgálhatja a felperes kereseti kérelmének teljesíthetőségét olyan jogalapon és jogcímen, amelyre ő nem hivatkozott [1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 236. § (1) bek., Pp. 253. § (3) bek.]. EBH1999. 36. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott megtámadás határidejét nem a szerződésen alapuló kifizetés időpontja, hanem a szerződés megkötésének az időpontja határozza meg [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Ptk. 205. § (1) és (2) bek.].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 13. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 18. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 3 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 13. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 4 Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 53. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 5 Módosította: 2006. évi VI. törvény 22. § (1) d).



BH2004. 142. II. Az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdése a fedezetelvonó szerződés speciálisan szabályozott esetét határozza meg. Az e körbe tartozó szerződések érvényesek ugyan, de a gazdálkodó szervezet hitelezőivel szemben hatálytalannak minősülnek [1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 203. § (1) bekezdés]. BH2004. 142. III. Az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdésében szabályozott 90 napos keresetindítási határidő elévülési jellegű anyagi jogi határidő, melynek számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, meghosszabbodását az elévülés nyugvása eredményezheti [1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) és (4) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés, 328. § (1) bekezdés, 329. § (1) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés]. BH2003. 424. I. A felszámoló által a Cstv. 40. §-a alapján indított perben alperesként valamennyi szerződő félnek, tehát a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek is perben kell állnia. Nem pótolja ezt a felszámoló pernyertessége érdekében való beavatkozás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 32. A hitelezőnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által kötött szerződés megtámadására irányuló keresete elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 203. §, 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek. b) és c) pont, PK. 267.] BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 508. I. Ha a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalanságának megállapítását és az eredeti állapot visszaállításának elrendelését célzó eljárásban a bíróság a keresetnek helyt ad ugyan, de ítéletében nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezéséről, utóbb e tárgyban kiegészítő ítéletet hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. c) pont, Ptk. 203. §, 1972. évi 31. tvr. 15. § (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. § (4) bek., Pp. 225. § (6) bek.]. BH2000. 462. A lízingbevevőt a lízingszerződés alapján megillető vevőkijelölési jog (opció) gyakorlásának és az ilyen szerződés megtámadásának feltételei. A felszámoló és a hitelezők részére a külön jogszabályban biztosított speciális megtámadási jog - még ha egyébként a lízingszerződésnek alanya is - az adóst nem illeti meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 235. § (1) bek., 236. § (1) bek c) pont]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetők részéről történő megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerződések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 390. Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. §-ának (2) bekezdésében szereplő haladéktalan igényérvényesítési kötelezettség értelmezése. BH1996. 224. A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.].



BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1995. 539. Az adós szerződésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 240. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet által megkötött szerződést nemcsak a részére biztosított külön jogával élve támadhatja meg, hanem a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint így a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbségre hivatkozással - is [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., Ptk. 201. § (2) bek.]. BDT2008. 1728. I. Nem tekinthető a rendes gazdálkodás körébe tartozó jogügyletnek az adós gazdálkodó szervezet nagy értékű követelésének átruházása. BDT2007. 1686. I. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés miatti semmisség megállapítására irányuló kereseti tényállításnak ha ez az 1991. évi XLIX. törvény 40. §-ának (1) bekezdésében foglalt valamelyik tényállás elemeit is magában foglalja -, olyan egyéb, az itt szabályozott tényállási elemeken felüli hivatkozást is kell tartalmaznia, amelyből megállapítható, hogy a szerződés tartalma, célja vagy joghatása nyilvánvalóan sérti a társadalom kialakult erkölcsítéletét. BDT2007. 1554. Az árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történő értékesítés során is a végrehajtó adja el az adós vagyontárgyát, a vevő tulajdonjoga ilyenkor sem az adóstól származik, hanem az árverésen mint végrehajtási kényszeraktuson alapszik. Ezért az 1959. évi IV. törvénynek, illetve a 1991. évi XLIX. törvénynek a jognyilatkozatok megtámadására vonatkozó rendelkezései ilyen esetben sem alkalmazhatóak. BDT2006. 1433. Az ingyenesen megszerzett tejkvóta átengedése a visszterhesen elidegenített tehénállomány új tulajdonosa részére nem minősül ingyenes elidegenítésnek. BDT2006. 1398. I. Ha a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelező a felszámolási törvény alapján szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indít pert, a peres felek nem vitathatják a felperes hitelezői minőségét. BDT2005. 1199. Az elállás önmagában előidézi a szerződés felbontását, e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség. Az elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatnak a szerződések megszűnésében nincs szerepe. BDT2005. 1178. I. Az 1991. évi XLIX. 40. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban nevesített megtámadási okok a fedezetelvonás külön törvényben speciálisan szabályozott olyan eseteit írják körül, amelyek alapján a szerződés eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség - és nem a relatív hatálytalanság - jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az eredeti állapot helyreállítása [Ptk. 237. § (1) bek.] az elvont vagyonnak az adós felszámolási vagyonába való visszaadási kötelezettségét eredményezi, feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylet esetén pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az adóssal szerződő másik fél a különbözetnek a felszámolási vagyonba való megfizetésére kötelezhető [Ptk. 237. § (2) bek.]. BDT2005. 1144. I. Az üzletrész átruházására vonatkozó adásvételi szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt megtámadható. Az üzletrész értéke a piaci körülményektől függ, nem igazodik a törzsbetét értékéhez. Ezért a perben a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a vásárlás időpontjában az üzletrész forgalmi értéke a kikötött vételárnál lényegesen alacsonyabb volt. BDT2005. 1130. A felszámoló a felszámolás kezdő időpontja előtt kötött szerződések tekintetében maga dönti el, hogy - ha ennek feltételei fennállnak - az igényérvényesítést a Csődtv. 40. § (1) bekezdése szerint saját nevében, vagy valamely Ptk. szerinti jogcímre alapítottan látja célravezetőnek. Ha az utóbbit választja, a keresetet kizárólag az adós nevében, annak képviselőjeként eljárva indíthatja meg eredményesen, e vonatkozásban ugyanis önálló keresetindítási jogosultsággal nem rendelkezik. BDT2004. 915. I. A csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdésében biztosított szerződésmegtámadási jog anyagi jogi jogintézmény, a 90 napos keresetindítási határidő ezért anyagi jogi határidő, számítása tekintetében az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 3. és 4. §-ai az irányadóak. Az anyagi jogi határidő vagy elévülési, vagy jogvesztő határidő; jogvesztő akkor, ha ezt a jogszabály kifejezetten kimondja, vagy egyéb rendelkezéseiből egyértelműen következik. Az 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdése szerinti megtámadási határidő elévülési természetű, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, azonban alkalmazni kell az elévülés nyugvására (félbeszakadására) vonatkozó szabályokat. A keresetindításra nyitva álló elévülési határidő elmulasztása esetében a bíróság az elévülést hivatalból nem észlelheti, és az ügy érdemében ítélettel kell határozni. BDT2000. 326. A szerződés Csődtv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott okból történő megtámadása a felszámoló jogosultsága, a megtámadására irányuló kereseti kérelmet a felszámoló saját nevében terjeszti elő a szerződő felek - köztük a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet -, mint alperesek ellen. Ha a felszámoló nem a saját, hanem a felszámolás alatt álló nevében, annak képviseletében eljárva terjeszti elő a megtámadására irányuló keresetét, a Ptk. általános szabályai alapján jogosult a szerződés megtámadására. (2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése.

Lezárva: 2008. június 30. Hatály: 2008.I.1. - 2009.VI.30. Hatályos - 1991. évi XLIX. törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljárás 1


(3) Ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén. (4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történt nettósítás esetében, b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (5) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében. (5) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt vagy a hitelezőt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi biztosítéki megállapodás nem érvényteleníthető (nem támadható meg), illetve az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosítéki megállapodás létrejötte (a biztosítéki szerződés megkötése) vagy a biztosíték átadása a) a csődnyitás (felszámolás vagy reorganizációs eljárás megindulása) napjára esik, de még a csődnyitást elrendelő határozat meghozatala előtt történt; b) a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. E bekezdés a) pontja azon jogrendszerekre vonatkozik, amelyekben a csődnyitás joghatásai a bíróság határozatának meghozatalával állnak be, méghozzá az adott nap 0 óra 0 percére visszaható hatállyal (zero-hour-rule). A magyar jog a határozat jogerőre emelkedéséhez köti a csődnyitás joghatásainak beálltát, a jogerőre emelkedés időpontjáig érvényesen köthető óvadéki szerződés, nyújtható óvadék. Nem áll fenn tehát az a veszély, hogy a csődbíróság határozatának meghozatala napján, de még a határozat meghozatalát megelőzően nyújtott óvadék érvénytelen lenne, kivéve, ha a határozat azonnal jogerőre emelkedik. Úgy tűnik, hogy e tekintetben nincs szükség a Cstv. módosítására. A b) pont miatt is szükséges a fentebb már leírt módon az óvadék kivétele azon szabály alól, amely szerint a jogosultat nem illeti meg a külön kielégítés joga a felszámolási eljárás megindultától visszafelé számított egy éven belül nyújtott biztosíték esetében. A 8. cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi biztosítéki megállapodás, illetve a pénzügyi biztosíték nyújtásának érvényességét nem érinti az, hogy arra a csődnyitás napján, de a csődnyitás időpontját követően került sor, ha a jogosult bizonyítja, hogy nem tudott és nem is kellett tudnia a csődnyitásról. Az (1) bekezdés a) pontja kapcsán kifejtettek miatt úgy tűnik, hogy e bekezdés sem igényel a magyar jogban jogszabály-módosítást. A 8. cikkely (3) bekezdés szerint a kiegészítő biztosítékként vagy egyenértékű helyettesítő biztosítékként nyújtott fedezet érvényességét nem érintheti pusztán az a tény (a kiegészítő vagy helyettesítő biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon), hogy - a kiegészítésre vagy cserére a csődnyitás napján, de a csődnyitást elrendelő határozat időpontját megelőzően került sor vagy a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül került sor, és/vagy - a biztosított követelések korábban keletkeztek a biztosíték (kiegészítő biztosíték, helyettesítő biztosíték) nyújtásának időpontjánál. A 8. Cikkely (1) és (3) bekezdése is megfogalmaz egy-egy szabályt, amely szerint a pénzügyi biztosítéki ügylet (az Ie. magyar átvétele szerint: az óvadéki szerződés, az óvadék nyújtása), illetve a kiegészítő biztosíték vagy a helyettesítő biztosíték nyújtása nem támadható meg pusztán azon az objektív alapon, hogy az a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. E szabály kapcsán felvetődik a Cstv. 40. §-a módosításának szükségessége.

1 Módosította: 2006. évi VI. törvény 22. § (1) e).



A Cstv. az adós által kötött jogügyletek (ideértve a biztosítéki megállapodások) megtámadásának lehetőségéről a külföldi csődtörvényekhez képest rendkívül szűkszavúan rendelkezik. A Cstv. 40. §-a szerint a hitelezők, illetve a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezésének napját megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződést vagy más jognyilatkozatot megtámadhatja, ha a jogügylet tárgya 1. az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; 2. harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet; vagy 3. egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet volt. A Cstv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjának jelentése vitatott. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a c) pont az ún. in fraudem creditorum eljárásra, azaz a hitelezők kijátszására irányuló, a fizetésképtelen adós és egy rosszhiszemű harmadik személy összejátszásán alapuló ügyletekre utal. A másik nézet szerint a c) pont nem feltétlenül az ún. in fraudem creditorum eljárásra utal, inkább úgy tűnik, hogy annak alapján a jóhiszemű harmadik személy és a fizetésképtelen adós közötti ügylet is megtámadható, ha az az adós részéről a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő ügyletnek minősül. Mivel a c) pont nem egyértelmű, módosításra szorul, ugyanis az utóbbi értelmezés alapján az óvadéki szerződés a 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján megtámadható lenne, ha a kérelem bíróságra való beérkezését megelőző egy éven belül nyújtották az óvadékot, hiszen az nyilván az adós vagyonát csökkentő ügylet, amely esetleg a fizetésképtelen adós részéről egyéb hitelezőinek kijátszására irányult. Ezért a törvény szerint egyértelműen el kell különíteni a megtámadási jog három fő típusát, amelyek: az ingyenes (vagy feltűnő értékaránytalanság mellett kötött) ügyletek, a csalárd ügyletek, illetve a hitelezők közötti egyensúly (paritas creditorum, par conditio creditorum) megbontására, valamely hitelező(k) előnyben részesítésére irányuló ügyletek. Az UNCITRAL Draft Legislative Guide on Insolvency Law is e három kategóriát határozza meg a megtámadható ügyletek körén belül: a) fraudulent transactions, b) undervalued transactions, c) preferential transactions. A hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja összemossa az a) és a c) típusú ügyleteket, vagyis a csalárd, az adós és egy rosszhiszemű másik fél közötti, kifejezetten a hitelezők megkárosítására irányuló ügyleteket és az egyik hitelező előnyben részesítésére irányuló ügyleteket. Különösen ez utóbbi kategóriába tartozik az, ha az adós és egy hitelező egy fennálló szerződést a hitelező számára kedvező módon módosít vagy az adós a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők valamelyikének biztosítékot nyújt. Az Ie. csak azt kívánja meg, hogy a c) típusú ügyletekre vonatkozó megtámadási jog kizárt legyen a pénzügyi biztosítéki (a magyar átültetés szerint: óvadéki) ügyletek körében. Ha az óvadéki ügyletek tekintetében a hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási jogot zárná ki a módosítás, azon ügyletek sem lennének megtámadhatók, amikor a harmadik személy rosszhiszemű volt, az adós és a harmadik személy összejátszott a hitelezők kijátszása érdekében. Ez teszi indokolttá a Cstv. 40. § (1) bekezdésének módosítását. Ezzel egyidejűleg a külföldi csődtörvények mintájára érdemes differenciáltan meghatározni azt az időszakot is, amely a megtámadási jog három fő típusa esetében mérvadó. A csalárd ügyletek esnek a legszigorúbb megítélés alá: megtámadhatóak a kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző öt éven belül kötött csalárd ügyletek. Az ingyenes vagy feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek esetében is indokolt két évre növelni annak az időszaknak a tartamát, amely tekintetében a megtámadási jog gyakorolható. A valamely hitelező előnyben részesítése esetére biztosított megtámadási jogot csak egy nagyon szűk időtartamra nézve célszerű megadni: ez a kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző 90 nap. A preferential transactions lényege három körülményben ragadható meg: (1) a kérelem bíróságra történő beérkezésétől visszafelé számított, rövid időtartamon belül, amikor tehát már fizetésképtelenség-közeli helyzetben volt az adós, (2) egy, már fennálló kötelem jogosultja, tehát az egyik hitelező (3) egy jogügylet következtében többhöz, követelésének nagyobb hányadához jut hozzá, mint amihez, amennyihez a vele egy rangsorban lévő hitelezők hozzájutnak. A 40. § (2) bekezdésének beiktatása azért szükséges, mert e feltételek nem csak úgy valósulhatnak meg, hogy az adós az egyik hitelezőjével új szerződést köt vagy jognyilatkozatot tesz (ilyen a fennálló szerződés módosítása vagy a szerződés mellé egy azt biztosító mellékkötelezettség kikötése, ami szintén egy újabb szerződést feltételez), hanem úgy is, hogy egy fennálló szerződés alapján az adós az esedékesség előtt teljesít, különösen, ha a tartozás csak a csődnyitás után válna esedékessé. Azaz a hitelező előnyben részesítése úgy is megvalósulhat, hogy az adós nem köt új szerződést, hanem egy fennálló szerződés alapján teljesít: kifizetést eszközöl, biztosítékot nyújt, kiegészítő vagy helyettesítő biztosítékot nyújt. Az Ie. kifejezetten utal arra, hogy nemcsak a pénzügyi biztosítéki szerződések megtámadhatóságát kell kizárni, hanem a nyújtott pénzügyi biztosíték visszakövetelését is. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdésee értelmében az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosíték átadása a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. A 8. Cikkely (3) bekezdése szerint a kiegészítő vagy helyettesítő biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a kiegészítésre vagy cserére a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül került sor. Ezen esetekben reálaktusokról van szó, amelyekre nem alkalmazható a megtámadási jog, ezért szükséges külön rendelkezni a visszakövetelési jogról, illetve annak kizárásáról a pénzügyi biztosítékok esetében. A visszakövetelési jog gyakorlásának két konjunktív feltétele van: a szolgáltatás egy hitelező előnyben részesítését valósította meg és nem tartozik az adós rendes gazdálkodása körébe. Utóbbi feltétel azért szükséges, hogy ne legyen visszakövetelhető az olyan kifizetés, szolgáltatás, amelyet például egy tartós jogviszony alapján rendszeresen szállított áruk ellenértékeként szolgáltatott az adós. Mivel az a joggyakorlat számára nem egyértelmű, utalni kell arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdését a Cstv. szerinti megtámadási jog gyakorlásakor is alkalmazni kell. A módosítás e Ptk.-beli rendelkezést a 40. § (3) bekezdésében megismétli.



Egyezség a felszámolás során A felszámolás alá került adós gazdálkodó szervezet hitelezői előli fedezetelvonást szankcionálja a hatályos Cstv. 40. §-ának rendelkezése, melyet a 2004. évi XXVII. törvény 45-56. §-a és 58. §-a lényegesen módosított. A 2004. évi XXVII. törvény 73. §-a értelmében a Cstv. 45-56. §-ainak rendelkezéseit a törvény hatálybalépését követően (2004. május 1.) megindított eljárásokra kell alkalmazni, mely alatt a hatálybalépést követően megindított felszámolási eljárásokat kell érteni. Ezért a Cstv. 40. §-a tartalmilag szigorúbb rendelkezései nem alkalmazhatóak visszamenőleges hatállyal a hatálybalépést megelőzően indított felszámolási eljárásokban. Változott a keresetindítási határidő is. Erre nézve a Cstv. 40. § (1) és (5) bekezdése tartalmaz szabályokat. Kiemelendő, hogy a Cstv. 40. § (1) bekezdésének a 2004. május 1. napjától hatályos 180 napon szövegrésze 2006. július 1-jei hatállyal egy éven szövegrészre módosult [2006. évi VI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pont]. E jogszabályhely tehát egy speciális megtámadási lehetőséget biztosít rövid keresetindítási határidővel. Ez a külön rendelkezés azonban nem szünteti meg az adós gazdálkodó szervezetnek és hitelezőknek a Ptk. általános szabályai szerinti jogosultságát, nevezetesen a szerződésnek Ptk. szerint fennálló megtámadási lehetőségét. A gazdálkodó szervezet hitelezője a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően nincs elzárva attól, hogy a Ptk. értelmében őt megillető megtámadási jogával éljen, ha annak törvényi feltételei fennállnak és a megtámadási határidő még nem telt el. Kérheti továbbá - a törvényi feltételek fennállása esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is (pl. a jóerkölcsbe ütköző szerződés esetén). A Cstv. 40. §-a alapján indított megtámadási perek lefolytatására az a megyei (fővárosi) bíróság jogosult, ahol a felszámolási eljárás folyik. A Ptk. rendelkezései alapján történő szerződésmegtámadás esetén - speciális szabály hiányában - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Ha a felperes a kereseti kérelmét mindkét jogalapon előterjeszti, a megyei (fővárosi) bíróság jogosult eljárni, ugyanis a bíróság hatáskörének megállapítása szempontjából az az irányadó, amely a magasabb, megyei bírósági hatáskört állapítja meg. Ezért a megyei bíróság tartozik a többi jogalapon előterjesztett, ugyanazon kereseti kérelem felől határozni, amelynek vonatkozásában a per a helyi bíróság hatáskörébe tartozna. A szerződés megtámadására a hitelező vagy az adós nevében a felszámoló jogosult. Ez azt jelenti, hogy felperesi pozícióban valamelyik hitelező vagy az adós gazdálkodó szervezet szerepel, utóbbit azonban a felszámoló képviseli [Cstv. 27/A. § (9) bekezdés]. Alperesi pozícióban a hitelező által indított perben a felszámoló által képviselt adós, valamint a szerződés megkötésében résztvevő további személyek szerepelnek. Az adós által indított perben alperes a szerződést kötő harmadik személy. Amennyiben a szerződés megtámadása a Ptk. szabályai alapján történik, a peres felek a fentiekkel azonosak. A korábban hatályos, többször módosított Cstv. az adós gazdálkodó szervezetet nem jogosította fel e perek megindítására. Az eljárás felperese vagy a hitelező, vagy pedig a felszámoló volt. Utóbbi esetben a keresetet a szerződést kötő felszámolás alá került adós gazdálkodó szervezet, valamint szerződő partnere ellen mint alperesek ellen kellett előterjeszteni. Amennyiben a felszámoló kezdeményezte a pert, az alperesi pozícióban lévő adós gazdálkodó szervezet képviseletének ellátására a bíróság ügygondnokot rendelt ki. Ha a hitelező fordult keresettel a bírósághoz, akkor az adós gazdálkodó szervezet mint alperes nevében, képviseletében a felszámoló jogosult eljárni. Abban az esetben, amikor az adós gazdálkodó szervezet a Ptk.-ban biztosított jogaival élve támadta meg a szerződést, akkor a felperesi pozícióba az adós gazdálkodó szervezet, az alperesi pozícióba a szerződésben szereplő harmadik személyek kerültek. A hatályos Cstv. a speciális megtámadási perek megindítására meghatározott keresetindítási határidőt is eltérően szabályozza a korábbiaktól. A keresetlevél bírósághoz történő benyújtásának határideje ugyanis a megtámadható szerződésről való tudomásszerzéstől számít. A megtámadásra jogosultak ezen szerződésekről a gazdálkodó szervezet irataiból szerezhetnek elsősorban tudomást. A gazdálkodó szervezet vezetője ugyanis köteles a felszámolót e jogügyletekről tájékoztatni, a gazdálkodó szervezet iratait a felszámolónak átadni [Cstv. 31. § (1) bekezdés]. A törvény rendelkezései szerint a tudomásszerzéstől számított 90 napon belül nyújthatja be a keresetlevelet a megtámadásra jogosult a bíróságra. Ezen, a Cstv. 40. § (1) bekezdésében meghatározott keresetindítási határidő mind a hitelező, mind pedig az adós keresetindítására vonatkozik. A hatályos csődtörvény a hitelező perindításának határidejére vonatkozóan speciális szabályt is tartalmaz, arra az esetre, ha a hitelező az (5) bekezdésben szabályozott felszámolói értesítésből szerez tudomást a megtámadható jogügyletről. E bekezdés nem alkalmazható akkor, ha a hitelező már a felszámolói értesítést megelőzően is tudomással bírt a megállapodásról. E szempontból a jogügylet tényének, nem pedig annak a felszámoló általi jogi minősítésének van jelentősége, ugyanis a hitelező az ügylet megtámadása során annak a felszámoló általi minősítéséhez nincs kötve, azt saját belátása szerint értékelheti, s dönthet a keresetindítás vagy annak mellőzése mellett (Fővárosi Ítélőtábla 15. Gf. 40 121/2006/3.). Abból következően, hogy a Cstv. 40. §-a szerződések megtámadásáról szól, egyértelmű az (1) bekezdésben szabályozott 90 napos határidő anyagi jogi jellege. Számítása tekintetében az 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 3. és 4. §-ai az irányadóak. E határidő természetéből az következik, hogy nem alkalmazhatók a Pp. mulasztásra és igazolásra vonatkozó szabályai, így a Pp. 105. § (4) bekezdése sem, mely szerint a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. Anyagi jogi határidő esetén ugyanis a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie.



Az anyagi jogi határidő lehet elévülési vagy jogvesztő határidő. A jogvesztés súlyos következménye azonban csak a jogszabály kifejezett rendelkezése alapján állhat be. Ebből következően a tudomásszerzéstől számított 90 napos határidő nem jogvesztő, hanem elévülési jellegű határidő. Az elévülési határidőre alkalmazandóak a Ptk. 326-327. §-aiban foglalt, az elévülés nyugvására és megszakadására vonatkozó előírások, így az akadály megszűnésétől számított 3 hónapon belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési határidő már eltelt vagy abból 3 hónapnál kevesebb van hátra. Az elévülést a bíróság hivatalból nem, csak kérelemre veheti figyelembe [Ptk. 204. § (3) bekezdés]. Az elévülés nyugvását idézi elő minden olyan esemény, amely miatt a jogosult követelését menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülés nyugvása az elévülési határidőt meghosszabbítja. Ha az elévülési határidő eltelt, az alanyi jog nem szűnik meg, de állami kényszerrel többé nem érvényesíthető. A hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdése egy végső határidőt is megállapít, amely szerint a kereset benyújtására legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjából számított egy éven belül van mód. E szabály alól a törvény egy kivételt ismer, amelyet a Cstv. 40. § (5) bekezdésében fogalmaz meg. Abban az esetben ugyanis, ha a hitelező nem önállóan szerez tudomást a megtámadható szerződésről - mely esetben a Cstv. 40. § (1) bekezdése alkalmazandó a megtámadási határidőkre is -, hanem a felszámoló tájékoztatásából, ezen értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a törvény értelmében akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. E rendelkezés valójában a Ptk.-ban szabályozott elévülés nyugvásának egy speciális esete. Helyes értelmezés szerint a felszámoló értesítését követő 15 napig a hitelező akkor is keresetet nyújthat be a bírósághoz a szerződés megtámadása iránt, ha a közzététel időpontjától számított egy év eltelt. A közzétételtől számított egyéves végső határidő azonban csupán az (5) bekezdésben meghatozott maximum 15 nappal hosszabbítható meg és kizárólag a Cstv. 40. § (5) bekezdésében szabályozott esetben. Ezzel szemben a Cstv. 40. § (1) bekezdésének alkalmazása esetében az egyéves határidő végső határidő, az nem hosszabbítható meg. Abból tehát, hogy a hatályos Cstv. nem rendelkezik kifejezetten az egyéves határidő jogvesztő jellegéről, továbbá az (5) bekezdés szabályaiból, az vonható le, hogy az egy év nem jogvesztő határidő, annak meghosszabbítására azonban csupán az (5) bekezdésben meghatározott - és nem a Ptk. szabályai szerinti - speciális nyugvás rendelkezései esetén van mód. A Cstv. 40. § (1) bekezdése alapján történő keresetindítás esetén az egy év nem léphető túl. A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre a 4/2003. Polgári jogegységi határozatban írtak irányadóak. A megtámadható jogügyletek típusai: a) csalárd ügyletek [a korábban hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontjában megnevezett ügyleteknek felel meg azzal a különbséggel, hogy a hatályos szabályozás megkívánja az ügyletben részt vevő harmadik személy rosszhiszeműségét is] rosszhiszeműnek az adóssal szerződő másik fél akkor minősül, ha tudott vagy a körülmények szerint tudnia kellett a követelés fennállásáról és arról, hogy a szerződés a hitelező követelésének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonta, a szerződés fedezetelvonó jellegű, az adós fizetésképtelen; b) az ingyenes vagy feltűnő értékaránytalanság mellett megkötött ügyletek [a korábbi Cstv. 40. § (1) bekezdés a) és b) pontjában nevesített jogügyletek]; c) valamely hitelező előnyben részesítésére irányuló ügyletek [részben a korábbi Cstv. 40. § c) pontjában írt ügyletek]. A Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a Cstv. 40. § (2) bekezdésében érintett szerződések, illetve jognyilatkozatok céljukat tekintve egyaránt valamely hitelező előnyben részesítését szolgálják. A c) pont alapján e jogügyletek megtámadhatók, a (2) bekezdés azonban - olyan esetekben, ahol a megtámadási jog nem alkalmazható - lehetővé teszi a nyújtott szolgáltatás visszakövetelését. A hitelező előnyben részesítése ugyanis úgy is megvalósulhat, hogy az adós nem köt új szerződést, hanem egy fennálló szerződés alapján teljesít. A szolgáltatás esedékessége előtt leggyakrabban akkor, amikor a tartozás csupán a felszámolás megindulását követően válik esedékessé. A hatályos Cstv. 40. § (3) bekezdése azonos a Ptk. 203. § (2) bekezdésével, melynek célja az, hogy az adós által kötött szerződéseknek a speciális megtámadására vonatkozó szabályai a Ptk. általános megtámadásra vonatkozó szabályaival összhangba kerüljenek. A korábbi, de a jelenleg hatályos Cstv. sem szabályozza, hogy a fenti megtámadási okok alapján eredményesen megtámadott szerződés érvénytelen-e avagy hatálytalan. A Legfelsőbb Bíróság által követett álláspont szerint e jogintézmény célját és eredményét tekintve a Ptk. 203. § (1) bekezdésében foglalt fedezetelvonó szerződéshez hasonló, ugyanakkor tartalmazza a csődtörvényből fakadó speciális vonásokat. A Ptk. idézett rendelkezése értelmében az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan. E hasonlóságra tekintettel a Cstv. 40. §-a alapján megtámadott szerződés a hitelezőket károsító fedezetelvonó szerződés, amely a semmis és a megtámadható szerződésektől eltérően érvényes szerződés, azonban viszonylagosan az adós gazdálkodó szervezet hitelezőivel szemben hatálytalan, függetlenül attól, hogy a pert mely jogosult indította.



A Ptk. rendelkezésén alapuló fedezetelvonó szerződés viszonylagos hatálytalansága következtében a jogszerző fél csak arra kötelezhető, hogy tűrje a behajthatatlanná vált követelésnek vagy követelésrésznek a szerződéssel átruházott vagyontárgyból történő kielégítését. Ezzel szemben az adós és a jogszerző személy közötti szerződésnek a hitelezőkkel szembeni viszonylagos hatálytalansága esetén a szerződő fél az elvont fedezetnek a felszámolási vagyon részére való visszaszolgáltatására kötelezhető. A hatálytalanság megállapítása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy a szerződéssel érintett vagyontárgy fedezeti jellege fennmarad, azaz a harmadik személy és az adós viszonyában úgy kell tekinteni, mintha a vagyonátruházási szerződést meg sem kötötték volna. A szerződés relatív (hitelezőkkel szembeni) hatálytalansága csak akkor állapítható meg, ha a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényének kielégítésére a szerződés tárgya fedezetül szolgált volna és annak elvonása miatt igényének teljesítése részben vagy egészben lehetetlenné vált. Nem hatálytalan ugyanis a szerződés, ha az adósnak az átruházott vagyontárgyat meghaladóan olyan vagyona maradt, illetve olyan jövedelme van, amely kellő fedezetül szolgál az igény kielégítésére. Tehát valamennyi esetben feltétel, hogy az ügylet következtében a felszámolási vagyont csökkentették, a támadott szerződés hiányában a vagyontárgyakkal a felszámoló rendelkezhetett volna (Legfelsőbb Bíróság Gf. VI. 31 066/2001/23.; Gf. VIII. 30 473/1999/5.). A másik álláspont szerint az eredményes megtámadás nem relatív hatálytalanságot, hanem érvénytelenséget eredményez. A hatálytalanság nem tenné lehetővé, hogy az elvont vagyon a felszámolás alá került társaság vagyonába kerüljön vissza, a relatív hatálytalanság ilyen jogkövetkezményeit sem a Ptk., sem pedig a Cstv. vagy más jogszabály nem ismeri. A Cstv. 40. § (1) bekezdésének körében a jogalkotói szándék e szerződések eredményes megtámadásának kihatását nem relatív, hanem abszolút jellegűvé kívánta tenni, amely tartalmilag az érvénytelenség jellemzője. A jogalkotói cél, az eredeti állapot helyreállítása kizárólag az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával érhető el. Az elvont vagyonnak a felszámolási vagyonba történő visszautalása - tehát a per eredménye tekintetében a két álláspont nem különböző, a felperesek keresetükben kérhetik vagylagosan az érvénytelenség - hatálytalanság megállapítását. Mivel a bíróságnak a keresetet a felperes által meghatározott ténybeli és jogi keretek között, a felperes kérelmének megfelelő tartalommal [Pp. 3. § (2) bekezdés] kell elbírálni, nincs mód a kereset amiatt történő elutasítására, hogy a kérelem nem lett helyesen megjelölve (Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40 345/2006/5.). A fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított per is követelés biztosítása iránti pernek tekinthető, ezért a pertárgy értékének meghatározására a Pp. 24. § (2) bekezdés f) pontja az irányadó. 4/2003. Polgári jogegységi határozat a bírósági eljárást megindító keresetlevél vagy kérelem késedelmes benyújtásáról. 1

41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. 1

(2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet. (3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt. (4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. 2

(5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 15. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 15. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. A felszámolási eljárás folyamatában - a felszámolási eljárás kezdő időpontját követően -, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 napos határidő lejárta után, a zárómérleg előterjesztéséig nyúló eljárási szakaszban lehetőség van a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló folyamat visszafordítására, egyezségkötés útján. Az egyezségi tárgyalás kitűzésére csak az adós kérelmére kerülhet sor, ez tehát kivételt jelent a Cstv. 34. § (2) bekezdésének főszabálya alól, mely szerint a felszámolás kezdő időpontjától az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Az egyezségkötésben az adós és az eljárásba 40 napon belül, illetve 40 napon túl bejelentkezett hitelezők vesznek részt, az alanyi kört pedig annyiban szűkíti a törvény, hogy a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt jogosultak az egyezség megkötésében nem vehetnek részt, az ilyen követeléssel rendelkező jogosultak igénye ettől függetlenül kielégítésre kell hogy kerüljön. További korlátozást jelent annak jogszabályban történő rögzítése is, hogy a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők sem lehetnek alanyai az eljárásnak. A vitatott hitelezői követelések körét érintően sokáig bizonytalanság volt tapasztalható a joggyakorlatban. A kérdés úgy vetődött fel, hogy vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek minősül-e az a hitelező, akinek az igénye elbírálása tárgyában a felszámolást lefolytató bíróság előtt eljárás van folyamatban. Az e tárgyban hozott bírósági határozatokban megnyilvánuló gyakorlat a felvetett kérdést megválaszolva akként foglalt állást, hogy nincs helye a felszámolási eljárás befejezésének mindaddig, amíg kifogás, illetve a felszámolási eljárásban elbírálandó vitatott hitelezői igény tárgyában eljárás van folyamatban. Az 1997. évi XXVII. törvény 16. §-szal beiktatott Cstv. 44. § (3) és (4) bekezdésekben használt kifejezésekből és a törvény e §-hoz fűzött miniszteri indokolásából az következik, hogy a jogalkotó azt kívánta csupán megakadályozni, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtt indult és a felszámolási eljárás keretein kívül folyamatban lévő peres vagy nemperes eljárások (ún. passzív perek) ne akadályozzák a felszámolási egyezség megkötését az adós és a hitelezők között, ugyanakkor e hitelezők kielégítése az egyezségben résztvevő hitelezőkkel azonos mértékben biztosított legyen. Fontos kiemelni, hogy az eljárásba hitelezőként be nem jelentkezett jogosultak az egyezségkötés esetén, az eljárás befejezését követően, igényüket már az adóssal szemben nem érvényesíthetik [Ptk. 204. § (1) bekezdés]. E rendelkezés a bírósági úton történő igényérvényesítés lehetőségét zárja ki csupán, az adósnak továbbra is lehetősége van gazdasági megfontolásból az ilyen hitelezői követelések kielégítésére. Szabályozásra kerül az is, hogy mely szerv gyakorolhatja az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jogokat. Az egyezségkötés érdekében az adós testületi, tulajdonosi szervei járnak el képviseleti meghatalmazott útján. Az adós gazdálkodó szervezeteknek az egyezség feltételeit is rögzítő határozatot olyan eljárási rend keretében kell meghozniuk, amelyet a megszűnésről szóló döntéshozatalhoz a tulajdonosi szervek eljárását szabályozó törvény előír [Gt. 93. § (5) bekezdés; Gt. 165. § (1) bekezdés; Gt. 231. § (2) bekezdés c) pontja; Gt. 236. § (1) bekezdés]. A tulajdonosi szervek egyezségkötéssel összefüggő munkáját segíti az a Cstv. 41. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés, mely szerint a felszámoló a Cstv. 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő minden szükséges információt köteles rendelkezésre bocsátani. Az egyezségi tárgyalás előkészítése során az adósnak kell a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot elkészíteni, és azt eggyel több példányban előterjeszteni, mint ahány fél az eljárásban érdekelve van [Cstv. 6. § (3) bekezdés; Pp. 93. § (2) bekezdés]. A jogalkotó célja ezeknek az iratoknak az elkészítésével az volt, hogy a hitelezők legalább a minimális információkhoz garantáltan hozzájussanak az adós vagyoni helyzetéről és tervezett gazdálkodásáról annak érdekében, hogy az egyezségi javaslatról a bíróság előtt érdemben nyilatkozhassanak. A program és egyezségi javaslat tartalmi elemeit, annak követelményeit a jogszabály nem sorolja fel, nyilvánvaló, hogy az egyezségi javaslatból ki kell tűnnie, hogy a hitelezők milyen arányú és mértékű kielégítésben részesülnek az egyezség megkötése esetében. Megállapíthatónak kell lennie, hogy az adós milyen módon és feltételekkel, továbbá mely forrásból kívánja a cég talpraállítását, és ennek során lesz-e lehetőség az esetlegesen részletekben, hosszabb időtartamra vállalt tartozásai kiegyenlítésére. A törvényhozó feltételezte azt az esetet, hogy az egyezség fedezetét az adós működéséből eredő bevételek biztosítják majd, ebben az esetben a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program lényegében egy olyan üzleti terv, amely a hitelezői követelések kiegyenlítésére szolgáló fedezet megteremtését vázolja. Nincs akadálya azonban annak, hogy az adós a vagyona értékesítéséből, illetve a tulajdonosok vagy akár kívülálló harmadik személyek befizetéseiből teremtse elő az egyezség feltételeinek teljesítéséhez szükséges tőkét. Ez utóbbi esetben a programnak elegendő ezt a külső forrást megjelölnie. Annak eldöntése pedig, hogy a felek a külső forrás tényleges rendelkezésre állásának a bizonyítása nélkül is megkötik-e az egyezséget, a hitelezők kockázatviselésébe tartozó kérdés.



A bíróságnak nincs hatásköre az adós egyezségi javaslata, valamint a fizetőképesség helyreállítására készített programja gazdasági realitásának vizsgálatára. A minimális követelményeknek megfelelő egyezségi ajánlat, és fizetőképesség helyreállítására alkalmas program megléte esetén a tárgyalás kitűzéséről gondoskodnia kell. A bíróság az egyezségi tárgyalást a kérelem beérkezését követő 60 napon belül tartja meg, melynek során a felszámoló javaslatára határozza meg az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. A felszámolónak az egyezség körébe vonható vagyon meghatározására tett javaslatát legkésőbb az egyezségi tárgyaláson kell előterjeszteni, ennek elmulasztása pénzbírsággal szankcionálható. A jogalkotó az egyezség körébe vonható vagyon mértékének meghatározását tudatosan tette a felszámoló feladatává. A felszámoló az eljárás céljának figyelembevételével a saját felelősségére valósítja meg a törvényben előírt feladatait, melyek végrehajtásához kellő szakértelemmel is rendelkezik. Az egyezségkötésnek nem passzív szemlélője, részt vesz az egyezségi tárgyaláson, továbbá feladata a zárómérleg, a bevétel- és költségkimutatás készítése is az adóhatóság és az adós részére. Az egyezség körébe tartozó vagyon meghatározását érintően többfajta értelmezés létezik. Az egyik álláspont szerint az egyezség körébe az a vagyon vonható, amit az adós a vagyonából ténylegesen a hitelezői igények kielégítésére fordít. A másik álláspont szerint az egész felszámolási vagyonnak az egyezség körébe kell tartoznia, levonva ebből a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kielégítésére szolgáló vagyonrészt. Nyilvánvaló, hogy az egyezség körébe vonható vagyon mértékének meghatározásakor az adós adott időpontban meglévő, a tulajdonában és kezelésében lévő vagyonát kell érteni. A vagyon meghatározásának egyébként a felszámolót az egyezségkötésben való részvételéért megillető díj számítása szempontjából is döntő jelentősége van. Ezt az értelmezést igazolja, hogy az esetek többségében a hitelezői követelések összege meghaladja az adósi vagyont, így lehetőség sem lenne az egyezség körébe tartozó vagyon hitelezői követelések összegében történő megállapítására. Az egyezség körébe vonható vagyon mértékének ilyen módon való meghatározását támasztja alá a felszámolói díj megállapítására vonatkozó Cstv. 59. § (1) bekezdése is, amely nem a bejelentett hitelezői igények összegéhez viszonyítottan, hanem az egyezségbe vonható vagyon mértékéhez igazodva határozza meg a felszámoló díját. 1

42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. 43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. (2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. Az egyezség tartalmára nézve a Cstv. 43. §-a ad eligazítást, példálózó jelleggel felsorolva a lehetséges megállapodások tartalmát. A létrejött egyezség az előterjesztett egyezségi javaslattól eltérő is lehet, meg kell azonban felelnie a tulajdonosi szervek által kialakított egyezség feltételeire vonatkozó határozatban foglaltaknak. A hitelezői érdekek biztosítása céljából rendelkezik úgy a törvény, hogy az egyezség ellenőrzésére egy vagy több hitelező, illetve akár kívülálló személy is kijelölhető.

1 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5).



1

44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). 2

(2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni. 2

(3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat. 2

(4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére - nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. A megfelelő létszámú és arányú hitelezőkkel megkötött egyezség az ún. kényszeregyezség, melynek hatálya - figyelmen kívül hagyva a kielégítési elsőbbséget élvező hitelezőket - valamennyi hitelezőre, így a vitatott igénnyel rendelkező hitelezőkre is kiterjed a követelésük fennállása jogerős megállapítása esetén. Ahhoz, hogy a bíróság vizsgálni tudja az egyezség jogszabályszerűségét, pontos adatokkal kell rendelkeznie az eljárásba bejelentkezett hitelezőkről, és a hitelezői igények besorolásáról. Az ehhez szükséges adatokat az adósnak kell szolgáltatnia az egyezségi javaslatában. A vitatott hitelezői követeléssel rendelkezők érdekeit a jogalkotó oly módon kívánta védelmezni, hogy az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeg kezeléséről is rendelkezett. A törvény egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra nézve, hogy a vitatott hitelezői követelés alaptalansága esetén a kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követeléseik arányában, teljes kielégítésük erejéig. Az ezzel összefüggő felelősséget a jogszabály az adós gazdálkodó szervezetre telepíti. 45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. (2)

3

1 Számozása módosítva: 1997. évi XXVII. törvény 16. § alapján. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 16. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től.



BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. A felszámoló eljárása Az egyezség jóváhagyásához két feltételt ír elő a jogszabály. Az első - a pénzforgalmi szemléletű fizetésképtelenségi fogalomra tekintettel - annak vizsgálatát jelenti, hogy továbbra is fennállnak-e a Cstv. 27. § (2) bekezdésében felsorolt fizetésképtelenségi okok. A második, az egyezség anyagi jogszabályoknak való megfelelőségi vizsgálatát jelenti. Itt elsősorban arra kell figyelemmel lennie a bíróságnak, hogy az egyezség a csődtörvény vonatkozó szabályainak megfelel-e, a Cstv. 44. § (1) bekezdésében írt arányú hitelezők hozzájárultak-e az egyezséghez, megtörtént-e az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőknek járó, őket a saját csoportjuk szerint megillető kielégítésnek megfelelő összeg elkülönítése. Vizsgálandó továbbá az egyezségkötés egyéb jogszabályokba ütközése is [Ptk. 200. § (2) bekezdés, illetve Ptk. 203. § (1) bekezdés], és nyilvánvaló, hogy nem hagyható jóvá az olyan egyezség sem, amely az azonos csoporton belüli hitelezők számára más feltételeket szab. 46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. 1

(2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.). 2

(3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. 2

(4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül. 3

(5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi 2/2008. Polgári jogegységi határozat 5

a felszámolási eljárást megelőző végelszámolási eljárásban bejelentett hitelezői igényről

4

a) b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket, és c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. 6

(6) A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni. 7

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról.

1 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2). 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 17. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Számozását módosította, egyúttal a korábbi (5) bekezdést hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 17. § (1). 4 Megjelent: Magyar Közlöny 2008/80. 5 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től. 6 Számozását és szövegét módosította: 1997. évi XXVII. törvény 17. § (1), 34. § (1). 7 Megállapította: 1999. évi XCIX. törvény 188. §. Módosítva: 33/2003. (VI. 19.) AB határozat alapján. A megsemmisített az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkövetelést, valamint szövegrész a 2003. VI. 19. napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban nem alkalmazható.

Lezárva: 2008. június 30. Hatály: 2008.I.1. - 2009.VI.30. Hatályos - 1991. évi XLIX. törvény - a csődeljárásról és a felszámolási eljárás 1


(8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2008. 159. Ha az adós betéti társaság elleni felszámolási eljárásban a hitelező - a felszámolás közzétételétől számított 1 éves jogvesztő határidőn belül - szabályszerűen nem érvényesíti a követelését, s emiatt a felszámoló őt hitelezőként nem veszi nyilvántartásba, a hitelező az igényérvényesítési jogát nemcsak a betéti társasággal, hanem annak mögöttesen felelős bel- és kültagjával szemben is elveszti [1997. évi CXLIV. törvény 101. §, 103. §; 1991. évi XLIX. törvény 27. §, 38. §, 46. §]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelező akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezői igényét 2003. június 19-e előtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezői igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 380. Nem vehető nyilvántartásba a munkáltató adós rendes felmondása esetén a hitelező munkavállaló végkielégítés iránti igénye, ha a munkáltatónál legalább hároméves munkaviszonnyal nem rendelkezett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. § (6) bek.; 1992. évi XXII. tv. 95. § (1) és (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelező nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e előtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.]. BH2004. 294. II. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezőként ő kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatott hitelezői igénybejelentést [Pp. 13. §, 1991. évi IL. törvény 46. §].

1 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 17. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §].



BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban előírt feltételek mellett hitelezővé válik, annak jogaival - például a csődeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére - nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1998. 554. A felszámolási eljárás kereteit meghaladja az adós és a hitelező között létrejött peren kívüli egyezség indítékának és tartalmának vizsgálata. Az ilyen egyezség megtámadása esetén a jogvita elbírálása a perbíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 199. §, 236. § (1)-(2) bek., 240. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. §]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 443. III. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámoló, ha az általa vitathatónak ítélt hitelezői igényt - az érdekelttel való egyeztetést követően - elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldi meg [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minősített hitelezői igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthető elő amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelő bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen előterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezői követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezői követelésnek a felszámolási eljárás során történő besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 424. A követelésnek a felszámolási eljárás során történt nyilvántartásba vétele és elismerése nem jelent teljesítést; ilyen esetben ezért a kártérítési igény arra hivatkozással való érvényesítése, hogy a teljesítés folytán károsodás következett be, idő előtti [1991. évi IL. tv. 46. § (3) bek., Ptk. 360. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BDT2008. 1771. A kifogás elutasításának van helye, ha a felszámoló a vitatott hitelezői igény bírósághoz történő beterjesztésével kapcsolatos kötelezettségének késedelmesen ugyan, de a mulasztást sérelmező kifogás bíróság általi elbírálását megelőzően tesz eleget. BDT2007. 1693. A hitelező jogosult a teljes hitelezői igényét vagy annak egyes részeit engedményezni, ez jogutódlást eredményez a nyilvántartásba vett követelés tekintetében. Az engedményes igénybejelentését követően a felszámolónak a jogutódlás tényét kell a hitelezői nyilvántartáson átvezetni - az pedig nem járhat újabb nyilvántartásba vételi díj befizetési kötelezettségével.



BDT2006. 1481. A felszámoló nem tagadhatja meg a hitelező követelésének nyilvántartásba vételét azért, mert a követelés alapján számla kiállítása nem történt meg. A számlaadási kötelezettség elmulasztása jogosulti késedelem, amely sem az adásvételi szerződés létrejöttét, sem a tartozás tényét nem teszi vitássá. BDT2006. 1352. A felszámolónak a hitelezői igénybejelentés felülvizsgálata során észlelnie kell, ha az igénybejelentésből, illetőleg mellékleteiből kitűnően a tőkekövetelés jogosultja nem az azt bejelentő hitelező, és hogy a bejelentő hitelező az engedményestől meghatalmazással nem rendelkezik. Az egyeztetési kötelezettség körében ezért fel kell hívni az igénybejelentőt arra, hogy a hitelezői minőséget, vagy képviseleti jogosultságát igazolja. BDT2005. 1272. A nem pénzkövetelésre irányuló, hanem egyéb követeléseket tartalmazó igények elbírálása nem a felszámolást lefolytató bíróság, hanem az általános bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért nem mulaszt a felszámoló, amikor a hitelezőnek a gázvezeték kiépítésére irányuló, vitatott hitelezői igényét annak elbírálása végett nem terjeszti be a felszámolást elrendelő bíróságnak. BDT2003. 783. A felszámolónak nincs joga arra, hogy mint felszámoló egy korábban elismert, de utóbb vitatott hitelezői igényt a nyilvántartásból törölje, hanem azt elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak kell haladéktalanul megküldenie. BDT2002. 697. A felszámoló mulasztást követ el, ha a vitatott hitelezői igényt nem terjeszti elbírálás végett a felszámoló bíróság elé. Ez a mulasztás azonban önmagában nem alapozza meg a kártérítési felelősséget, ha a mulasztás és az érvényesített kárigény között nincs okozati összefüggés. A felszámolónak, a hitelezői igények felülvizsgálatára, biztosított törvényi határidő nem jogvesztő. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után kezdi meg a Cstv. 46. §-ában részletezett tevékenységét, miután az adós gazdálkodó szervezet vezetője a számára előírt irat- és adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette. Ennek fontos része a felszámolási nyitómérleg készítése, melyre vonatkozó részletes szabályokat a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. §-a tartalmaz. Hasonlóan kiemelt jelentőségű a felszámoló által készítendő, a felszámolási eljárás feladatait meghatározó és az ehhez szükséges kiadásokat is részletező ütemterv is, amely a felszámolás folyamatának áttekintésében nyújt segítséget az eljárás résztvevőinek. A felszámoló tevékenységének speciális kontrollját jelenti az ütemterv ellen a hitelezők részéről előterjeszthető, e §-ban külön is szabályozott kifogás jogintézménye. Ha hitelezői választmány alakul, az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatása csak a választmány hozzájárulásával lehetséges. Ennek hiányában a felszámoló a Cstv. 54. §-ában szabályozott felelősségi körében önállóan jogosult dönteni a tevékenység továbbfolytatásának kérdésében. Döntését a hitelezői érdekek és gazdaságossági megfontolások kell hogy befolyásolják. A felszámolás kezdeti szakaszában meghatározó jelentőségűek a hitelezői igények nyilvántartásba vételével összefüggő felszámolói teendők, melyek végigkísérik az eljárás egész folyamatát. A felszámoló a felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségek folyamatos nyilvántartásba vételére köteles, külön veszi továbbá nyilvántartásba a határidőn (40 napon) belül és azon túl, de egy éven belül bejelentett egyéb követeléseket. Az egyéves igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztéssel jár [Cstv. 37. § (3) bekezdése]. A felszámolás alatt keletkezett igényekre is vonatkoznak a határidők, az esedékessé válástól számítottan. Az igénybejelentési határidőnek a követelések kielégítési sorrendje szempontjából van jelentősége, először történik meg ugyanis a 40 napos határidőben bejelentett és nyilvántartásba vett, majd - ha van rá fedezet - a határidőn túl, de egy éven belül bejelentett és nyilvántartásba vett igények kielégítése. Az igénybejelentési határidő lejártát követő felszámolói feladat a hitelezői igények nyilvántartásba vétele, melynek feltétele a Cstv. 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt követelések kivételével - a nyilvántartásbavételi-díjfizetési kötelezettség teljesítése. E díj fizetése alól még költségmentesség biztosítása esetén sem mentesülhet a hitelező. A díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett igényt határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni. A Cstv. nem nevesíti felszámolói feladatként a hitelezői igények visszaigazolását, ez azonban a felszámolótól általában elvárható gondossági követelmény. A hitelező az értesítés elmaradása esetén - az esetben, ha a felülvizsgálat eredményeként a felszámolást elrendelő bíróságnak lett a vitathatónak minősített igény megküldve - a bíróságtól, ennek hiányában legkésőbb a közbenső mérlegből értesül az igénye besorolásáról. A vitatott hitelezői igényt a bíróság a Pp. általános szabályai szerint - a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - bírálja el. Ennek megfelelően folytatja le a bizonyítási eljárást is, és az igény alaposságáról végzésben dönt, mely határozat perújítással nem támadható. Fővárosi Ítélőtábla 12. Fpkf. 43 432/2007/2. Az engedményest megillető hitelezői jogosítványok gyakorlásának a feltétele. 1

47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. 2

(2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal a gazdasági munkaközösség részére adott felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére.

1 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1). 2 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5).



1

(3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet. (4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg. 2

(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. 2

(6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerződést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerződést biztosító engedményezési szerződés megkötésével e szerződés teljesült, ezért az engedményezési szerződés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerződés felmondásának lehetőségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2007. 233. A felszámolás kezdő időpontját követően az adós ügyvezetője által megkötött munkaszerződés érvénytelen. Az érvénytelen munkajogi megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket azonban úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna [1991. évi XLIX. törvény 47. § (5) bek.; 1992. évi XXII. törvény 8. §, 10. §]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerződést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán őt megillető követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 395. II. A felszámolót is megilleti a Munka Törvénykönyvében szabályozott rendkívüli felmondás lehetősége, ha a felszámolási eljárás lefolytatására az 1991. évi IL. tv. módosítása előtti szabályok szerint kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) és (3) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított Cstv. 74. § (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 96. § (1) bek.]. BH1997. 541. Ha a bizományi szerződést a megbízó felszámolója jogszabályi felhatalmazás alapján felmondja, ez nem érinti a bizományos által saját nevében, de a megbízó javára a külföldi féllel kötött lízingszerződés fizetési feltételeinek teljesítése érdekében a belföldi pénzintézet által vállalt - feltétlen és visszavonhatatlan - bankgaranciából eredő fizetési kötelezettséget [Ptk. 249. §, 321. § (1)-(2) bek., 483. § (1) bek., 513. § (2) bek, 1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződés esetén a felszámoló jogosult a szerződés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. 1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 20. §. A második mondatot beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 54. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 18. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH1995. 425. A felszámolás elrendelésével az adós gazdálkodó szervezetjogi képviseletének ellátására korábban adott megbízás nem válik tárgytalanná. Ha azonban a felszámoló a megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondja, a megbízott a díjra a szerződésben kikötött hat hónapos felmondási idő tartamára sem tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek., Ptk. 321. § (1) bek., 481. § (1) bek.]. BH1995. 311. A felszámoló a lízingszerződést akkor is jogosult - azonnali hatállyal - felmondani, ha a felek a szerződésben a felmondás jogát kizárták [1991. évi IL. tv. 47. §]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. Az adós tevékenységének megszüntetését is célzó felszámolási eljárásban a törvény a felszámoló számára - nyilvánvalóan költségkímélési célzattal - speciális, a Ptk. szabályaitól független felmondási és elállási jogot is biztosít, figyelemmel a Cstv. 46. § (2) bekezdésében felszámolói feladatként is szabályozott, az ütemterv tartalmi elemeként nevesített felesleges munkaerő leépítésre. A felszámoló maga dönt arról, hogy a szerződésben foglaltak vagy egyéb alkalmazandó jogszabályi rendelkezés, illetve, hogy a csődtörvény alapján gyakorolja-e ezeket a jogosítványait. A másik felet ennek folytán megillető követelés érvényesítésére megszabott 40 napos határidő ez esetben a felmondás, illetve elállás közlésétől számít. A felszámolás kezdő időpontjától - bizonyos korlátozásokkal - a felszámolóra szállnak át a munkáltatói jogok és terhelik az ezzel járó kötelezettségek is. Ennek gyakorlása során elsődlegesen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályaira kell figyelemmel lennie. Lehetősége van - az azonnali hatályú felmondás kivételével [Cstv. 47. § (3) bekezdés] - a munkaviszony megszüntetésére is a Mt. 87. §-ában írtak szerint. A felszámolás céljából következően azonban béremelést csak akkor hajthat végre, ha a hitelezői választmány ehhez a hozzájárulását adja, új alkalmazott felvétele tárgyában azonban a felszámoló önállóan dönthet, mint ahogy a gazdálkodó szervezet egészére vagy annak egy részére vonatkozó jogátruházó szerződés megkötéséről is. 1

48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja. 2

PK 274. szám A műszaki fejlesztés eredményeit a felszámolási eljárás során is oltalmazni kell. A vállalat vagyonát képező találmányokat, szabadalmakat a leggazdaságosabban kell értékesíteni, és figyelemmel kell lenni a feltalálóknak a találmánnyal kapcsolatos jogaira. 3

(2) (3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti. (4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) 4

bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza. (5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.].

1 2 3 4

Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 21. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. Módosította az 1993. XII. 18-án kelt PK 287. számú kollégiumi állásfoglalás (BH 1994. évi 2. szám). Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól. Lásd: 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet.



EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 671. A módosított Cstv. szabályai szerint folyó felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesíteni. A nyilvánosság az egész értékesítési folyamatra vonatkozik. Az elővásárlásra jogosultak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják jogukat. Az értékesítés nyilvánossága körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (2) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §]. EBH2001. 549. II. A felszámolónak azonban a környezeti terhek, bizonyított környezeti károsodások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket akkor is meg kell tennie, ha arra az adós vagyona nem nyújt fedezetet. Ez azoknak az intézkedéseknek megtételét jelenti, amelyek arra irányulnak, hogy a veszélyes hulladék ártalmatlanítása a központi költségvetés terhére megtörténjen [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetőség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2001. 449. A törvényen alapuló elővásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. §, PK 9. számú állásfoglalás]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH1999. 126. A tulajdonostárs is csak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja az elővásárlási jogát a felszámolás során, a Ptk. 373. §-a a felszámolási eljárásban a speciális jogszabállyal szemben nem érvényesül [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. § (1)-(4) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszűnt, így vagyoni értékű jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2003. 465. A hitelezőnek az elővásárlási jog sérelmére alapított keresete nem lehet alapos, ha a sérelmezett felszámolói vagyonértékesítéssel kapcsolatban már korábban előterjesztett keresete alapján indult per szünetelés folytán megszűnt [Ptk. 200. § (2) bek., 203. § (1) bek., 373. § (1)-(6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek. e) pont, 130. § (1) bek. g) pont]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelező javára megítélt perköltség egésze beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezői igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minősül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.].



BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 293. A törvényen alapuló elővásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 48. §, PK 9. sz. állásfoglalás]. BH2000. 457. II. A hitelezőket megillető elővásárlási jog a nyilvános értékesítést követően hitelezővé váló személyt nem illeti meg [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek.]. BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 367. A társtulajdonosokat az elővásárlási jog a felszámolási eljárásban is megilleti. Ezt a jogukat csak az ingatlan - szabályosan meghirdetett - nyilvános értékesítése során gyakorolhatják [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 145. § (2) bek., 373. § (1)-(4) bek., PK 9. sz.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 380. A bank által adható fedezetigazolással szemben támasztott követelmények. Az ezeknek meg nem felelő fedezetigazolás a felszámoló által meghirdetett nyilvános értékesítési tárgyaláson vevőként való részvételt kizárja [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 6/1997. (MK 61.) MNB rek. 5. számú melléklet V. rész.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 227. A felszámolásra vonatkozó jogszabályban előírt nyilvános értékesítés nemcsak a pályázati kiírás nyilvánosságát, hanem az értékesítés nyilvánosságát is jelenti, arra tehát az elővásárlási jog jogosultjait, valamint a hitelezőket is meg kell hívni [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. §, PK 9. sz.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont].



BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezőnek elővásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelező sem teheti hozzájárulásától függővé, és a főhitelező nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértő a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az első alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követően - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érő áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlő által szerződésen a1apuló elővásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt előterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elővásárlási jog vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2008. 1772. Az adós vagyonához tartozik - mint követelés - az ügyvezetővel szembeni kártérítési igény. Amennyiben az ügyvezető az általa képviselt cégnek - az adósnak - kárt okozott, a felszámoló a polgári jogi kárigényt saját maga is érvényesítheti, illetve azt engedményezheti. Az ügyvezetővel szemben a büntetőjogi feljelentés megtétele a kártérítési igény érvényesítését nem helyettesíti; a büntetőeljárásban hozott felmentő ítélet sem akadálya annak, hogy a büntetőjogi következménnyel nem járó cselekmény polgári perben az ügyvezető kártérítési felelősségét megalapozó magatartásként minősüljön. BDT2007. 1657. I. Az engedményezés következtében hitelezővé vált engedményest jogi érdekeltség hiányában nem illeti meg a keresetindítási jog az adós vagyonának nyilvános értékesítése körében megkötött szerződés érvénytelensége iránti perben. BDT2007. 1577. I. A felszámolási eljárásban bármely - nem csak bírósági úton végrehajtható - követelés engedményezhető. A felszámoló nem kötelezhető a követelés érvényesítése iránti perindításra.



BDT2002. 675. A társaság saját nevében érvényesítheti a követeléseit, az erre feljogosított tag csupán képviseli a céget, de ezzel nem válik az érvényesített igény jogosultjává. A felszámolási eljárás során sem történik e vonatkozásban változás, mert a felszámoló a cég nevében jogosult a társaság követelését érvényesíteni. A tag - a polgári jogi engedményezési megállapodáson kívül - akkor jogosult a társaság követelését saját nevében érvényesíteni, ha a felszámolási eljárás során a hitelezői igények és a felszámolási költségek kielégítésre kerültek, és marad további vagyon, vagy be nem hajtott követelés. BDT2000. 270. A Csődtv. 48. § (2) bekezdésében jelzett zálogjog a Ptk. szerinti jelzálogot jelenti, amely jogintézményre, mint anyagi jogi intézményre, a Ptk. szabályait kell alkalmazni - tekintettel arra is, hogy a Csődtv. e vonatkozásban speciális szabályokat nem tartalmaz. KGD1993. 8. A felszámolási eljárás alatt a környezetvédelmi követelmények betartásáról a felszámoló köteles gondoskodni [1991. évi IL. törvény 48. § (3) bek., 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet]. A felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos jogcselekményekből fakadó alapvető és általános felszámolói kötelességeket határozza meg a Cstv. 48. §-ában a jogalkotó. A hitelezői igények teljesebb kielégíthetősége érdekében ad lehetőséget a törvény arra a felszámolónak, hogy a vagyon működtetésére jogosult korlátolt felelősségű társaságot, részvénytársaságot vagy szövetkezetet alapítson. Ennek korlátozását jelenti, hogy a felszámoló a vagyont csak nem pénzbeli betétként bocsáthatja rendelkezésre, a hitelezők meghatározott arányú, mégpedig az egyezség szabályainál (Cstv. 44. §) irányadó hitelezői egyetértéssel. A Cstv. 48. § (4) bekezdése a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendeletre utal, amely részletesen határozza meg az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének valamint a felszámolónak az e körben teljesítendő feladatait és kötelezettségeit. Amennyiben a környezeti állapotvizsgálatot elbíráló hatósági határozatban a felügyelőség az adós gazdálkodó szervezetet a bizonyított környezeti károsodások, terhek rendezésére kötelezi, annak végrehajtásáról a felszámolónak kell gondoskodnia, mint ahogy a felszámolási eljárás alatt folytatott tevékenység során keletkezett környezeti terhek rendezéséről is. Köteles továbbá a felszámoló a közbenső mérleg benyújtása előtt, valamint a felszámolás befejezésére irányuló teendők elvégzése előtt a jogszabályban előírt tájékoztatást megküldeni a felügyelőségnek. Ha a környezeti állapotvizsgálat elvégzését követően megállapítására kerül, hogy a vagyon nem nyújt fedezetet a környezeti károsodások, illetve környezeti terhek rendezésére, úgy a felszámoló köteles egyszerűsített felszámolás elrendelését kérni. 1

49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. (2) Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. (3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet. (4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. (5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. EBH2007. 1706. A felszámolási eljárásban az adós vagyonának a nyilvános értékesítésre vonatkozó jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek az 1991. évi XLIX. törvény szabályaira alapított megtámadása esetén a megtámadási határidő az értékesítés időpontjától számított 30 nap. Elmulasztása esetén a keresetlevél elutasításának, utóbb pedig a per megszüntetésének van helye. Az 1959. évi IV. törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 49. § (1) és (5) bekezdés, 49/A. §, 49/B. §]. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2008. 124. Ha a felszámoló több önálló, - de rendeltetését illetően egységes épületegyüttesként kezelendő - ingatlan együttes értékesítését hirdeti meg, az egyik ingatlant terhelő elővásárlási jog jogosultja e jogát jogszerűen csak akkor gyakorolhatja, ha a teljes ingatlan-együttesre vonatkozó vételi ajánlatot elfogadja [1959. évi IV. törvény 373. § (2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 49. §].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 19. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH2007. 90. II. Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget és az elővásárlásra jogosult az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt nem indít keresetet, ezt követően az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét már nem érvényesítheti [1991. évi XLIX. tv. 49. § (5)-(6) bek.]. BH2003. 247. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelőzik a Ptk.-nak az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1998. 608. A munkáltató gazdálkodó szervezet felszámolójának nincs felmondási jogosultsága a cég szakszervezeti tisztségviselőjével szemben, ha erről a szándékáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen nem értesíti. A felszámoló szabálytalan felmondásának jogkövetkezményei [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 28. § (1) bek., 100. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., MK 4.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszűnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási - nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1997. 143. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket; azokat általános jelleggel másra - így akár a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezérigazgatójára - nem ruházhatja át [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek.]. BH1995. 363. A felszámolási eljárás során a munkavállaló és a felszámoló által a munkaviszony megszűnésének időpontja előtt kötött, a végkielégítés egy részéről való lemondásra vonatkozó megállapodás semmis [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 8. § (1) és (2) bek., 9. §, 164. § (1) és (5) bek., 1991. évi IL. tv. 49. § (1) bek.]. BDT2008. 1809. A felszámolási eljárásban történt vagyonértékesítés során kötött szerződést feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a hitelező megtámadhatja. A feltűnő értékaránytalanság vizsgálata során abból kell kiindulni, hogy a forgalomban elérhető legmagasabb vételár nem azonos a vagyontárgy piaci értékével, hanem a Csődtv. által előírt nyilvános értékesítési formák alkalmazásával elérhető legmagasabb árat jelenti. A felszámolási eljárás során megkötött adásvételi szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadása akkor lehet eredményes, ha a szerződést megtámadó személy bizonyítja, hogy a nyilvános és szabályos értékesítés mellett elért vételárnál a szerződéskötés időpontjában nyilvános és szabályos értékesítés mellett lényegesen magasabb vételár lett volna elérhető, például a nyilvános értékesítés másik formájának alkalmazásával. BDT2006. 1479. Az adós vagyonához tartozó ingatlant a felszámolási eljárásban nem forgalmi értéken, hanem az értékesítés idején a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell értékesíteni, ezért önmagában nem jogellenes felszámolói magatartás az, hogy egy vagyontárgy az elméleti forgalmi értéknél alacsonyabb áron kerül értékesítésre. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2005. 1247. I. A Csődtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütköző szerződések megtámadását teszi lehetővé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetőleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. BDT2003. 826. A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél - a felszámolási eljárás során - a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek.



BDT2003. 784. Az adós a felszámolás kezdő időpontját követő működése során történő termék értékesítésére a Csődtv. külön szabályt nem tartalmaz. Ezért a Csődtv. vagyonértékesítésre vonatkozó egyéb szabályainak megfelelően a tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek. A Cstv. 49. §-a a vagyonértékesítés formáit és főszabályát tartalmazza. Ennek értelmében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan, a forgalomban elérhető legmagasabb áron köteles értékesíteni. Az értékesítésnek három formáját különbözeti meg: pályázat, árverés, meghatározott esetben egyéb mód. Az értékesítés akkor történhet egyéb módon, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul vagy a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb mint 100 000 forint. A csődtörvény a Ptk. megtámadási szabályaihoz képest (Ptk. 235-236. §) újabb perindítási lehetőséget szabályoz arra az esetre, amikor a felszámoló a vagyon értékesítése során szerződést köt és e szerződés érdeksérelemmel jár. Ez nem jelenti azt, hogy ha a Ptk.-ban foglalt megtámadási okok fennállnak, az ott meghatározott általános szabályok szerint a felek ne támadhatnák meg keresettel a felszámoló által kötött szerződést. A csődtörvény alapján a megtámadási kereset benyújtására az érdekelt fél jogosult, a pert az a megyei (fővárosi) bíróság tárgyalja (rendelkezik az értékhatártól függetlenül hatáskörrel és illetékességgel), amely bíróság a felszámolási nemperes eljárást intézi. A megtámadási határidő az értékesítéstől számított 30 nap, amely jogvesztő. A megtámadási ok pedig az, ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a csődtörvényben foglalt, az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget. Keresettel csak a már megkötött szerződés támadható meg. Ennek hiányában a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén a hatályos Cstv. 51. §-ában szabályozott kifogásnak van helye. Ha a felszámoló intézkedése következményeként valamilyen szerződést - kétoldalú jogügyletet kötött -, e szerződésnek a felülbírálata kizárólag kereset alapján indult peres eljárásban történhet. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során az adós nevében kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania a felszámoló által képviselt adós gazdálkodó szervezettel és a tulajdonszerző vevővel - mint egységes alperesi pertársakkal - szemben. Amennyiben a szerződés megkötésére már a kifogás benyújtásakor vagy a kifogásolási eljárás alatt sor kerül, a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a kifogást a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, illetve az eljárás későbbi szakaszában a Pp. 157. § a) pontja alapján az eljárást meg kell szüntetnie. Az igen rövid, 30 napos megtámadási határidő a szerződés megkötésének napjától számít, anyagi jogi határidő, és mivel a törvény kimondja, hogy jogvesztő, elmulasztása esetén akkor sincs helye kimentésnek, ha az érdekelt később szerzett a szerződés megkötéséről tudomást. A keresetlevélnek a 30 napos határidőn belül a bíróságra meg kell érkeznie. A keresetindítására nyitva álló anyagi jogi jogvesztő határidő elmulasztása esetén a bíróságnak a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, az eljárás későbbi szakaszában pedig a pert meg kell szüntetni. Az értékesítés formái: a pályázat, az árverés, illetőleg meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formái. Azokat a speciális rendelkezéseket, amelyeknek az adós vagyonának értékesítése során a felszámolónak eleget kell tennie, a Cstv. 49. §-a tartalmazza, míg a pályázatra, az árverésre és a közjegyző igénybevételére vonatkozó részletes szabályok a Cstv. 49/A. §-ában és a Cstv. 49/B. §-ában találhatók. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. Ugyanis az értékesítés formájának minősül a pályázaton és az árverésen kívül - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - az értékesítés egyéb nyilvános formája is. A felszámoló az értékesítés bármely formáját választja, annak nyilvánosnak kell lennie, ugyanis a jogszabály e tekintetben kógens rendelkezést tartalmaz. Ennek az az indoka, hogy az érdekeltek az értékesítés teljes folyamatát figyelemmel kísérhessék, megismerhessék a vételi ajánlatokat, a felajánlott vételár összegét, a teljesítés módjára vonatkozó ajánlatot és ennek ismeretében - a forgalomban elérhető legmagasabb ár előírt követelményeire is figyelemmel - a vevők a magasabb árajánlatukat megtegyék, és közöttük a licitálás eredményeként alakulhasson ki a végleges ár a legkedvezőbb fizetési feltételekkel. A többéves tapasztalat és ennek alapján kialakult bírói gyakorlat azt mutatja, hogy nem lehet eltekinteni attól, hogy a felszámoló által történő értékesítés is - hasonlóan a végrehajtási eljárásban történő értékesítéshez kényszerértékesítés, melynek következtében a forgalomban elérhető legmagasabb ár alatt nem lehet a szabad forgalomban elérhető legmagasabb árat érteni. A felszámolási eljárás során történő kényszerértékesítés alkalmával ez az ár az előbbinél alacsonyabb. Nem alkalmazandók a Cstv. 49. § (5) bekezdésében írtak akkor, ha a megkötött szerződés egyéb okból ütközik jogszabályba, illetőleg ha egyéb okból semmis vagy megtámadható. Az elővásárlási jog lényege az, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos a dolgot (ingó, ingatlan) el akarja adni (adásvételi szerződés) az elővásárlási jog jogosultja egyoldalú nyilatkozatával a dolgot megvásárolhatja. Alapulhat írásbeli szerződésen vagy jogszabályon. A hatályos Cstv. megszüntette a felszámolási eljárások során a hitelezők és az adós tulajdonosainak törvényen alapuló elővásárlási jogát. Jelenleg a speciális szabályokat tartalmazó Cstv. csak a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (jelenleg: Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint Oktatási és Kulturális Minisztérium) elővásárlási jogát ismeri a természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén. Ez nem zárja ki, hogy az egyéb törvényen alapuló elővásárlásra jogosultak e jogosítvánnyal éljenek az értékesítés során, de csak a speciális szabályban megjelölt jogosultat követően.



Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos jogvita esetén a fő szabály a hatályos Cstv. 49. § (6) bekezdésében van megfogalmazva mint speciális szabály. Csak abban az esetben alkalmazható a Ptk. általános szabálya és az ehhez kapcsolódó PK 9. számú állásfoglalás, ha a speciális szabály, azaz a Cstv., nem tartalmaz rendelkezést, és csak az az általános szabály alkalmazható, ami a speciális szabállyal nem ellentétes. Bármely okból sérelmezi az elővásárlásra jogosult a felszámoló által megkötött szerződést, pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. Kifogásolási eljárásban nem lehet a jogvitát elbírálni. Ennek indoka az, hogy a felszámoló intézkedését sérelmező kérelem tárgyában hozandó döntés a vevőre mint harmadik személyre mindenképpen kihat, így a vevő perben állása nélkül nem hozható az ügyben határozat. Az elővásárlásra jogosult jogának gyakorlása során akkor jön létre az adásvételi szerződés, ha a jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi. Az ajánlat elfogadása nem köthető feltételhez. Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. Árverésen az ott elhangzó vételár ismeretében lehetősége van az elővásárlásra jogosultnak joga törvényszerű gyakorlására, pályázat és az értékesítés egyéb módja esetén azonban nincs a törvény által kötelezően előírt nyilvános eredményhirdetés, ahol a jogosult megjelenthet és gyakorolhatná elővásárlási jogát. Ebben az esetben a felszámolónak úgy kell eljárnia, hogy a pályázati eljárásban vagy az egyéb nyilvános felhívásban arra szólítja fel az elővásárlásra jogosultakat, amennyiben e jogukkal élni kívánnak, azt a pályázati határidőn belül jelentsék be. A felszámoló e bejelentések alapján a pályázat értékelését követően közli a jogosultakkal a véglegesen kialkudott vételárat, a jogosultak pedig így gyakorolhatják elővásárlási jogukat. Amennyiben a nyilvános pályázati felhívás tartalmazza az eredmény kihirdetésének helyét és időpontját, valamint azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják, az eljárás lényegében azonos az árveréssel. Az elővásárlásra jogosult az ott elhangzó vételár ismeretében élhet e jogával. Valamennyi értékesítési mód esetén az a döntő, hogy az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlat ismeretében tud nyilatkozni elővásárlási joga gyakorlásáról. A felszámolásra vonatkozó jogszabályban előírt nyilvános értékesítés nemcsak a pályázati kiírás nyilvánosságát, hanem az értékesítés nyilvánosságát is jelenti, ezért az értékesítésen nemcsak a vevőként jelentkező személyeknek, hanem a hitelezőknek a jelenlétét is lehetővé kell tenni, valamint biztosítani kell az elővásárlási jog jogosultjainak is a jelenlétét jogaik gyakorlása végett. A hitelezők érdekeinek védelme, de az adós gazdálkodó szervezet érdekeinek a védelme is megkívánja, hogy az értékesítés teljes folyamatát figyelemmel kísérhessék, megismerhessék a pályázati kiírásra adott vételi ajánlatokat, a felajánlott vételár összegét, a teljesítés módjára vonatkozó ajánlatot. Ennek ismeretében - a forgalomban elérhető legmagasabb ár előírt követelményére figyelemmel - a vevők a magasabb ajánlatokat megtegyék, és közöttük licitálás eredményeként alakulhasson ki a végleges ár a legkedvezőbb fizetési feltételekkel. Az érdekelt fél fogalmi körébe ezért nem csupán a pályázót, illetve az eredménytelenül pályázót vagy a kizárt pályázót, hanem a felszámolási eljárás [Cstv. 6. § (4) bekezdés] részvevőit, az adóst és a hitelezőt is érdekelt félnek kell tekinteni. 1

49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell: a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, b) az értékesítés feltételeit, c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját, d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját. (2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. (3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni. (4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. EBH2007. 1706. A felszámolási eljárásban az adós vagyonának a nyilvános értékesítésre vonatkozó jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek az 1991. évi XLIX. törvény szabályaira alapított megtámadása esetén a megtámadási határidő az értékesítés időpontjától számított 30 nap. Elmulasztása esetén a keresetlevél elutasításának, utóbb pedig a per megszüntetésének van helye. Az 1959. évi IV. törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 49. § (1) és (5) bekezdés, 49/A. §, 49/B. §]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §].




BDT2005. 1247. I. A Csődtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütköző szerződések megtámadását teszi lehetővé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetőleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. A törvény a nyilvánosság biztosítása érdekében kötelezően előírja a nyilvános pályázati felhívást, mely a Cégközlönyben jelenik meg. Garanciális szabály, hogy az ajánlatok felbontása közjegyző előtt történik, és a közjegyző készíti el az eljárás jegyzőkönyvét is. A pályázatok értékelését, minősítését és eredményt azonban a felszámoló végzi, illetve rögzíti az általa készített jegyzőkönyvben. Ennek alapján hozza meg a döntését. E tekintetben azonban a csődtörvény nem ír elő nyilvános eredményhirdetési kötelezettséget, csupán annyit, hogy a jegyzőkönyvet meg kell küldeni a hitelezői választmánynak és kérésére bármely hitelezőnek. Nem sért azonban jogszabályt a felszámoló, ha az eredményt nyilvánosan kihirdeti. Amennyiben több pályázat is megfelel a kiírásnak és azok közel azonos értékűek, akkor a felszámoló köteles a pályázók számára nyilvános ártárgyalást tartani. A nyilvános ártárgyalás szabályait, szemben a Cstv. 49/B. §-ában szabályozott árveréssel, a törvény nem rendezi. Az ártárgyalás szabályait a felszámoló határozza meg, ezeket azonban előzetesen közölnie kell a pályázókkal. 1

49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti a) az adós nevét és székhelyét; b) az árverés helyét és idejét; c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket; d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni; e) ingatlan árverése esetén ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, ec) az árverési előleg összegét; és f) az egyéb lényeges körülményeket. (2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. (3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. (4) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani. (5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. (6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni. EBH2007. 1706. A felszámolási eljárásban az adós vagyonának a nyilvános értékesítésre vonatkozó jogsértő mellőzésével megkötött szerződésnek az 1991. évi XLIX. törvény szabályaira alapított megtámadása esetén a megtámadási határidő az értékesítés időpontjától számított 30 nap. Elmulasztása esetén a keresetlevél elutasításának, utóbb pedig a per megszüntetésének van helye. Az 1959. évi IV. törvénynek a semmisségre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók [1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 49. § (1) és (5) bekezdés, 49/A. §, 49/B. §]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §].




BDT2005. 1247. I. A Csődtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütköző szerződések megtámadását teszi lehetővé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetőleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. Az értékesítés másik fő formája az árverés. A nyilvánosságot biztosítja, hogy az árverési hirdetményt meg kell jelentetni a Cégközlönyben, majd az árverés (az eljárás, melynek során az ingatlan vagy ingóság kényszerértékesítése megtörténik a legtöbbet ígérő számára) szintén nyilvános, azon bárki, így bármelyik hitelező is megjelenhet. A becsértéket, mely nem más mint a kikiáltási ár, a felszámoló határozza meg a vagyontárggyal kapcsolatosan rendelkezésre álló adatok alapján (tevékenység záró mérleg stb.), esetleg szakértő igénybevételével. A Cstv. 51. §-a alkalmazásával ez kifogással támadható, azonban ennek előterjesztésére a vagyontárgyat megvásárolni szándékozók nem jogosultak, egyéb érdekeltnek nem tekinthetők. Ha a kikiáltási áron nem érkezik ajánlat, a felszámoló újabb árverésről, esetleg újabb pályázat kiírásáról határozhat, vagy újabb árverésen leszállíthatja a becsértéket, legfeljebb azonban annak felére. Ezt követően a felszámoló a felszámolási vagyon védelme érdekében köteles az árverést sikertelennek nyilvánítani. A közjegyző részvétele az árverésen szintén kötelező. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyről az árverési vevőnek másolatot kell adni. Az árverésen történő tulajdonszerzést követően fennmaradnak harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetve azon kívül fennálló jogai (Ptk. 120. §), kivéve a Cstv. ettől eltérő rendelkezései alapján megszűnő jogosultságokat, így a végrehajtási jog, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik [Cstv. 38. § (1) és (4) bekezdés], a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog az ingatlan értékesítésekor szűnik meg [Cstv. 38. § (4) bekezdés]. Nem szűnik meg azonban a használati vagy a haszonélvezeti jog, telki szolgalmi jog, kezelői jog, elővásárlási jog stb., melyeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló, 1997. évi CXLI. törvény 16. §-a rögzít. Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli jogosultságok közül nem szűnik meg a ráépítés, elbirtoklás, útszolgalmi jogosultság stb. Az előlegfizetési kötelezettség célja, hogy csak azok tudjanak az árverésen licitálni, akik vételi szándékuk komolyságát az előleg összegének befizetésével igazolták. 1

2

49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén a környezetvédelemért felelős minisztert mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog. (2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. BH2003. 247. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelőzik a Ptk.-nak az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BDT2005. 1164. I. A felszámoló az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázatok elbírálását követően az eredményt nyilvánosan hirdetheti ki. Amennyiben a pályázati felhívás tartalmazza a döntés nyilvános kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják, akkor az értékesítés a beérkezett ajánlatok elbírálásával és a döntés nyilvános kihirdetésével lezárul. A felszámolónak az elővásárlásra jogosultakat külön, névre szólóan értesítenie nem szükséges, mert a Csődtv. szerint lefolytatott eljárás megelőzi a 1959. évi IV. törvénynek az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit. 3

49/D. § (1) Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.

1 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 19. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) j). 3 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 15. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Alkalmazására lásd: ugyane törvény 20. § (2).



(2) Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett. 1

(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani. 2

(4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet. 3

(5) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben sem, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagja (részvényese), és a zálogjoggal biztosított követelés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően keletkezett. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) előre látta vagy ésszerűen előre láthatta, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A 2006. évi VI. törvény újraszabályozta a felszámolási kérelem benyújtásának feltételeit, a felszámolási okokat. Az új szabályozásba azonban nem illeszthető be az az eset, amikor az adós „maga ellen kér” felszámolást. Figyelemmel azonban arra, hogy a Gt. és a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) új vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségi szabályai elvárják, hogy a vezető tisztségviselő (és a társaság) megtegye a szükséges lépéseket, így adott esetben azt, hogy önként vállalja a felszámolási eljárás lefolytatását, szükséges, hogy a törvény erre is lehetőséget biztosítson. Figyelemmel arra, hogy a Cégközlöny 2008. január 1. napjától honlapon lesz elérhető, illetve a Cstv. már most is azt írja elő, hogy a jogerős felszámolási végzések közzétételéről a bíróság haladéktalanul intézkedjen, szükséges annak kimondása, hogy ebben a tekintetben az információk nem heti rendszerességgel, hanem napi feltöltéssel érhetőek el. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény megvalósította a fizetésképtelenségi okok újraszabályozását. Figyelemmel kell lenni azonban azokra az esetekre, amikor a felszámolási eljárást az adós (végelszámoló) kezdeményezi, és amely esetek nem vonhatóak a Cstv. 27. §-ának új (2) bekezdésében foglalt rendelkezések hatálya alá. A Cstv. módosítása ezért rendelkezik arról az esetről, amikor a fizetésképtelenséget az adós kérelme alapján kell a bíróságnak megállapítania. Nem indokolt általános jelleggel a kielégítési rangsor utolsó, h) pontjába sorolni azokat a követeléseket, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja. A tagi követeléseket csak két további, konjunktív feltétel teljesülése esetén indokolt a h) pontba sorolni: ha a tag 1. többségi befolyással rendelkezik és 2. a hitelt olyan időpontban nyújtja a társaságnak, amikor az már a fenyegető fizetésképtelenség állapotában van. A tag által történő finanszírozás (tagi kölcsön) nem általában és feltétlenül szankcionálandó. A tagi kölcsön sok szempontból kedvező lehet a társaságnak: olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, mint a külső forrás (pl. bankhitel). A tag szabadon választhat aközött, hogy a társaságot társasági jogi alapon (a saját tőke emelésével, vagyoni hozzájárulással) vagy polgári jogi alapon (hitelnyújtással) finanszírozza, mindaddig, amíg a társaság olyan helyzetbe nem kerül, hogy harmadik személytől, nem tag hitelezőtől, külső forrásból már nem vagy csak nem a szokásos piaci feltételek mellett tudna hitelhez jutni. A kiegyensúlyozandó érdekek: a finanszírozás elősegítése és a hitelezővédelem. A harmadik személy hitelezők érdeke egyrészt a tag-hitelező döntéshozatal szempontjából kedvezőbb helyzete miatt sérülhet, másrészt azáltal, hogy olyan esetben finanszírozzák a társaság továbbműködését, amikor már a felszámolás lenne indokolt és a nem megfelelően felhasznált finanszírozás révén a társaság működőképessége nem áll helyre, csak tovább csökken a hitelezők között felosztható felszámolási vagyon. E két szempontra tekintettel a tagi követeléseket csak a fenti két konjunktív feltétel fennállta esetén indokolt az egyéb követeléseknek alárendelni. A külföldi szabályozások is jellemzően csak meghatározott tulajdoni hányaddal rendelkező (esetleg csak a társaság döntéshozatalára döntő befolyással rendelkező) tagok esetében és csak a pénzügyi válsághelyzetben nyújtott hitel esetén sorolják a tag által nyújtott hitelt az alárendelt követelések közé. A tagoknak ilyen esetben viselniük kell döntésük kockázatát, hiszen finanszírozásuknak köszönhetően a társaság továbbműködött, a finanszírozás adott esetben az indokolt felszámolást késleltette és tovább csökkentette a hitelezők rendelkezésére álló vagyont.

1 Megállapította: 2007. évi LXI. törvény 33. § (3). Hatályos: 2007. VI. 16-tól. 2 Módosította: 2007. évi LXI. törvény 30. § (1). 3 Beiktatta: 2007. évi LXI. törvény 33. § (4). Hatályos: 2007. VI. 16-tól.



A Cstv. a 2006. évi VI. törvénnyel történt módosítását megelőzően a kielégítési rangsor az 57. § (1) bekezdés b) pontjában mondta ki, hogy a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az önálló zálogjog, illetve az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség). E szabály a 2006. évi VI. törvénnyel végrehajtott Cstv.-módosítás során indokolatlanul került ki a törvény szövegéből, illetve már a hatályos Cstv.-nek is felróható, hogy e szabályt nem mondja ki mindkét zálogjogi rendelkezésében, vagyis az 57. § (1) bekezdésének b) pontja mellett a 49/D. §-ában is. A 2006. évi VI. törvény megalkotása során a jogalkotó szándéka nem irányult arra, hogy az általános zálogjogi szabályoktól eltérően az önálló zálogjog, illetve a tisztán dologi kötelezettség esetében megtagadja a zálogjogosult hitelezőtől a zálogjog által biztosított privilegizált helyzetet. Ezért e módosítás visszaállítja, kétségtelenné teszi, hogy a zálogjogosult hitelezőt ilyen esetben is megilleti a zálogjoga alapján a külön kielégítési jog. Az önálló zálogjogra való utalást a módosítás a zárójelen belül helyezi el, tekintettel arra, hogy az önálló zálogjog is a pusztán a zálogtárgyból való kielégítés tűrésére irányul, az önálló zálogjog jogosultjának nem kell követelésének fennálltát és nagyságát bizonyítani, erre kifogásként az adós hivatkozhat, ha az önálló zálogjoggal szerződésileg összekapcsolt követelést részben vagy egészben már teljesítette. Anélkül, hogy szükség lenne ennek külön kimondására, természetesen a vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó, a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, 2007. január 1-jétől hatályos szabály alkalmazásában is zálogjoggal biztosított követelésnek minősül az a követelés, amely kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség, önálló zálogjog), hiszen mindkét konstrukció előfordulhat a vagyont terhelő zálogjoggal kombinálva is (vagyont terhelő önálló zálogjog, illetve vagyont terhelő dologi kötelezettség). A zálogjoggal biztosított követelés esetében is alkalmazandóak mindazon megfontolások, amelyek a zálogjoggal nem biztosított követelés esetében: a zálogjoggal biztosított tagi követelés nem minden esetben veszti el a zálogjog alapján biztosított privilegizált helyzetét, a külön kielégítési jogot, ezért itt is alkalmazandóak a Cstv. 57. § (1) bekezdésének h) pontját módosító rendelkezésben foglalt megszorítások: a külön kielégítési joggal csak az a taghitelező nem élhet, aki többségi befolyással rendelkezik és zálogjoggal biztosított követelése a fenyegető fizetésképtelenség bekövetkeztét követően keletkezett. 1

(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §). A hatályos Cstv. korlátozza a zálogjogosult hitelezők helyzetét, a felszámolásra tekintettel lerontja a zálogjog dologi jellegét. A zálogjog jogintézményének célja a hitelezés elősegítése azáltal, hogy a hitelező biztos lehessen abban, hogy adósának nemfizetése esetére nem pusztán kötelmi jogi követeléssel rendelkezik általában az adósa vagyonával szemben, hanem a lekötött vagyontárgyakra nézve dologi jogi (másokat megelőző) követeléssel is. A hitelezők a dologi hitelbiztosíték igénybevételekor elsősorban éppen az adós fizetésképtelensége, a felszámolás esetére kívánnak kedvező pozíciót biztosítani maguknak, amelynek ellentételezése a kedvezőbb hitelnyújtási feltételekben (az olcsóbb hitelben) jelenik meg. Ha a zálogjog mellett a hitelező nem lehet biztos abban, hogy a fedezet (a zálogtárgyban rejlő érték) valóban elsődlegesen az ő és nem más hitelezők érdekeit szolgálja, ugyanakkora hitel felvételéhez nagyobb fedezetet kér, a zálogadósnak pedig kevesebb, zálogjoggal nem terhelt vagyona marad, tehát összességében kevesebb hitelhez juthat hozzá. A zálogjogosult hitelezőkre vonatkozó csődjogi szabályozás tehát meghatározza a gazdaságban rendelkezésre álló hitel nagyságát, illetve a hitelfelvétel feltételeit. A törvény egyfelől megteremti a zálogjogosultak meghatározott költségekre tekintettel korlátozott külön kielégítési jogát, másfelől megszünteti a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtti egy évben keletkezett zálogjoggal biztosított követelések hátrányos megkülönböztetését. A rendelkezés 2005. december 2-án, az Igazságügyi Minisztérium, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete és a Bankszövetség képviselőinek részvételével megtartott egyeztetésen elért, a résztvevők mindegyike által támogatott megegyezést testesíti meg. Az egyeztetés résztvevői egyetértenek az új csődtörvény 2006 őszén történő, Országgyűlés általi elfogadásának szükségességével. Ennek érdekében az új csődtörvény megalkotásának munkálatai 2006 januárjában megkezdődtek. Az új zálogjogi szabályozást már az új csődtörvény keretei között - 2007. január 1-jén - tervezik hatályba lépni, azonban annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplői felkészülhessenek az új zálogjogi szabályok alkalmazására, indokolt azoknak a jelen törvény keretei között megjelenni. A csődtörvény zálogjogi szabályozásának ugyanis jelentős gazdasági hatása van, ezért feltétlenül indokolt hosszabb felkészülési időt biztosítani. A rendelkezés kivételes szabályt iktat be a vagyont terhelő zálogjog tekintetében. Eszerint - az új csődtörvény koncepciójával egyezően - a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés esetében a valódi külön kielégítési jog megteremtése a többi hitelező érdekét fokozottan érintené, ezért e körben indokolt fenntartani a hatályos szabályozás szerinti, a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jogot - a külföldi példákra is tekintettel. (A svéd jogalkotó 2004-ben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a vagyont terhelő zálogjog jogosultja a többi zálogjogosulttal ellentétben nem külön kielégítésre jogosult, hanem csak privilegizált hitelező: bizonyos egyéb, privilegizált követelések kielégítése után fennmaradó vagyon legfeljebb 55%-ából lehet csak kielégíteni a követelését. Az angol jogalkotó 2002-ben meghatározott hányadot különített el a vagyont terhelő zálogjoggal terhelt vagyonból a nem biztosított hitelezők javára.) A vagyont terhelő zálogjog jogosultja tehát a hatályos szabályozás szerint érvényesítheti követelését a felszámolási eljárás során: a befolyt vételár 50%-át az értékesítést követően, az értékesítés költségeinek levonása után kapja meg, a fennmaradó követelés erejéig pedig a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjába sorolt hitelezőként léphet föl. 1 Számozását módosította: 2007. évi LXI. törvény 33. § (4).



A csődtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának ilyen irányú módosítása biztosítja, hogy a vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett juthassanak hitelhez, illetve a hitelezők kisebb zálogfedezet mellett is biztonságosan nyújthassanak hitelt, hiszen az új csődjogi szabályozás alapján a zálogjogosult hitelező bízhat abban, hogy a nyújtott hitel visszafizetésének biztosítékául lekötött zálogtárgy értéke valóban a hitel visszafizetését fogja szolgálni - felszámolás esetén is. Ezáltal az új zálogjogi szabályozás a túlbiztosítás ellen is hat, és ezzel összefüggésben a felszámolási vagyonban várhatóan csökken a zálogjoggal terhelt vagyon aránya, vagyis a felszámolási költségek kifizetésére is több fedezet marad. A zálogjogok között ugyanakkor speciális szabályozásként a hatályos szabályok (a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jog) maradnak fenn a vagyont terhelő zálogjog tekintetében, hiszen itt a legnagyobb a túlbiztosítás (és ezzel együtt a többi hitelező érdeksérelmének) veszélye. A csődtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának módosítása azt a célt is szolgálja, hogy visszaszoruljanak az adósra (és az adós többi hitelezőjére) nézve rendkívül hátrányos, a hitelezési gyakorlatban azonban elterjedt, olyan hitelbiztosítéki konstrukciók, mint a vételi joggal kombinált zálogjog vagy a biztosítéki engedményezés, biztosítéki tulajdon-átruházás (visszavásárlási joggal kombinált adásvétel). Ez utóbbi konstrukciók elsősorban azért terjedtek el a hitelezési gyakorlatban, mert a csődtörvény aránytalanul csorbította a zálogjogosultak jogait. A hitelezők ezért szívesen alkalmazzák a zálogjog helyett, a zálogjogi szabályokat megkerülve a fent nevezett, ún. fiduciárius hitelbiztosítéki konstrukciókat, vállalva annak kockázatát is, hogy a bírói gyakorlat esetleg kedvezőtlenül minősíti azokat. A csődtörvény zálogjogi szabályozásának hitelezőbarátabbá tétele így várhatóan az adós számára a zálogjognál jóval hátrányosabb hitelbiztosítéki konstrukciók visszaszorulását is eredményezi, hiszen a zálogjog kockázatmentesen alkalmazható hitelbiztosíték, míg az egyéb konstrukciók kedvező bírói megítélés esetén ugyan a zálogjognál erősebb biztosítékot jelentenek a hitelezőnek, azonban bírói megítélésük bizonytalan. A zálogjoggal terhelt vagyontárgyakon fennálló zálogjogok jogosultjai a hatályos csődtörvény szerint a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-a tekintetében külön kielégítésre jogosultak, a fennmaradó 50%-ból csak a felszámolási költségek kifizetése után részesülnek. A zálogjogosultak a törvény szerint is a felszámolási eljáráson belül kereshetnek kielégítést a zálogtárgyakból, a zálogtárgyak tehát továbbra is a felszámolási vagyon részét képezik, azonban a törvény megteremti a zálogjogos hitelezőknek a felszámolási eljáráson belüli, korlátozott külön kielégítéshez való jogát. Eszerint a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének (állagmegóvásának), és értékesítésének költségeit, valamint arányos díját vonhatja le. A 2006. december 31. napjáig indult eljárásokban a vételárból költségként kerülnek levonásra továbbá az értékesített zálogtárggyal összefüggően felmerülő környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei is. A levonható költségek összege azonban nem haladhatja meg a vételár 50%-át. A költségek levonása után fennmaradó összeget, a zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére kell fordítani. A zálogjogosult kielégítése után fennmaradó vételárrész szolgál a felszámolási vagyonnal szembeni egyéb követelések kielégítésére. Azon felszámolói díj, amelyet a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során a befolyt vételárból a Cstv. 49/D. § alapján illetve a külön miniszteri rendelet alapján - levon, természetesen még egyszer nem érvényesíthető a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti felszámolói díj keretében. Ennek értelmében tehát a felszámoló (is) külön felszámolói díjban részesül, a befolyt vételárat a felszámolói díjalapjába nem számíthatja be, az után még egyszer felszámolói díjra nem jogosult. A szabályozás figyelembe veszi azt is, hogy 2007. január 1. napjáig meg kell születnie a környezeti károk megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvnek megfelelő hazai szabályozásnak, amely a környezeti károk okozásának veszélyével járó tevékenység megkezdését előzetes biztosíték nyújtásához köti. A hatályos csődtörvény a befolyt vételár 50%-ára nézve is csak abban az esetben biztosítja a zálogjogosult hitelező részére a külön kielégítés jogát, ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. E szabály a felszámolónak biztosított megtámadási jogoktól eltérően nem érinti ugyan magát a követelést, viszont megfosztja a követelést biztosító zálogjogot a külön kielégítési jogtól, az ilyen zálogjoggal biztosított követelés jogosultja csak akkor kap kielégítést a befolyt vételárból, ha a felszámolási költségek kielégítése után marad fölösleg. E szabály indokolatlanul korlátozza a zálogjoghoz kapcsolódó külön kielégítési jogot, ezért nem indokolt fenntartani. A külföldi szabályozásokkal és a nemzetközi jogegységesítési javaslatokkal összhangban a zálogszerződésekre (és más, dologi hitelbiztosítékokat létrehozó szerződésekre) is ugyanazon megtámadási szabályoknak kell vonatkoznia, mint általában bármely jogügyletre. (Az ezen időszak alatt kötött zálogszerződések tehát a 40. § szerint továbbra is megtámadhatóak maradnak.) Nem illeti meg a külön kielégítési jog a zálogjogosultat, ha a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet (Cstv. 57. §-ának (1) bekezdés új h) pontja). BDT2008. 1788. I. A felszámolási eljárásban előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha ugyanazon ténybeli alapból származó kifogás tárgyában a bíróság már korábban jogerős határozattal döntött. BDT2008. 1773. A zálogjogosult részére a Csődtv. 49/D. § (1) bekezdése alapján kifizetendő összegből a zálogjoggal terhelt vagyontárgy őrzésének a költsége nem vonható le. BDT2006. 1331. A felszámolási eljárás során az értékesítési költségek körébe az értékesítés lebonyolításával közvetlen összefüggésben felmerülő kiadások tartoznak. Ennek megfelelően nem minősülnek ilyen költségnek a vagyon megóvásával, megőrzésével kapcsolatban felmerült kiadások sem. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezői igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának időpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az időpontja.



E rendelkezést a 2000. évi CXXXVII. törvény vezette be, 2001. szeptember hó 1. napjával lépett hatályba, azóta több alkalommal módosításra került. A zálogjoggal biztosított hitelezők követeléseinek a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kielégítésének szabályaihoz képest lényegesen kedvezőbb megtérülését biztosítja. Rendszerbelileg a helye a kielégítési rangsort szabályozó, Cstv. 57. § körében lenne. Célja: azon hitelezői követelések megtérülésének fokozott biztosítása, melyek a felszámolást megelőzően zálogjoggal lettek biztosítva. Zálogszerződés alapján a jogosult arra biztosít jogot a maga számára, hogy abban az esetben, ha a kötelezett nem teljesít, a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshessen. A zálogtárgy pénzben meghatározott vagy meghatározható követelés biztosítására szolgál. A zálogtárgyból való kielégítés joga a jogosultat más követeléseket megelőző sorrendben illeti meg, ha csak törvény másképpen nem rendelkezik. A zálogszerződéssel biztosított zálogjog dologi hatályú és más jogosultat megelőző kielégítési jogot keletkeztet. A dologi hatály azt jelenti, hogy a zálogjog mindenkivel szemben hatályos, mindenki, aki a zálogtárgyon az elzálogosítást követően szerez valamilyen jogot, köteles tűrni, hogy a jogosult a lekötött zálogtárgyból a követelést kielégítse. Olyan esetben tehát, amikor a zálogtárgyat a tulajdonosa elidegeníti, az új tulajdonos lesz a zálogkötelezett mint dologi kötelezett, a zálogjoggal biztosított tartozás kötelezettje pedig továbbra is az eredeti kötelezett marad mint személyes kötelezett. A vagyont terhelő zálogjog a zálogjogoknak az a fajtája, amikor a zálogjog a gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló, gazdasági egységként működtethető részén jön létre, mégpedig a vagyont alkotó dolgok, jogok és követelések meghatározása nélkül. A zálogjoggal terhelt vagyon tehát dolgok, jogok és követelések összessége a maga egészében anélkül, hogy ezeket egymástól elkülönítenék. Ilyen zálogjog akkor jön létre, ha a zálogszerződést közjegyzői okiratba foglalják és a zálogjogot a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzik. E zálogjoggal terhelt vagyon értéke nem állandó, terjedelme változhat, így kiterjed a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyakra is. Az önálló zálogjog a zálogjognak az a fajtája, amikor a zálogjogosult kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést, de csak a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig. A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. 251-269. §-ai szabályozzák. A Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdése felsorolja azokat a zálogjogfajtákat és végrehajtási jogot, melyek esetén a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból a hitelezői követelés teljes egészében kielégíthető. A befolyt vételárból mindössze az adott, értékesített zálogtárgy megőrzésének, állaga megóvásának és értékesítésének költségei, valamint az értékesítéshez kapcsolódó, külön jogszabályban [16/2006. (IV. 7.) IM rendelet] meghatározott felszámolói díj vonható le. Az értékesítést követően ezen összeget a felszámolónak haladéktalanul ki kell fizetnie a jogosultaknak. Minden olyan hitelezői követelésre vonatkozik, ahol a törvényben nevesített zálogjogot a felszámolás kezdő időpontja előtt kikötötték. A zálogjog keletkezése ingatlan esetén az az időpont, amikor a zálogszerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba a zálogjogosult joga bejegyzésre került. Csupán a széljegy alapján a Cstv. 49/D. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatóak. Amennyiben egy adott zálogtárgyat több zálogjog is terhel, a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg [Ptk. 256. § (1) bekezdés]. A Cstv. 49/D. § (2) bekezdésében szabályozott vagyont terhelő zálogjog esetén a törvény fenntartotta a korábbi szabályozást, azaz a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jogot. E rendelkezések azt jelentik, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összegből elsősorban ki kell fizetni a költségeket [az (1) bekezdés alapján az értékesítés, vagyonmegóvás, felszámolói díj, a (2) bekezdés esetén pedig csupán az értékesítés költségeit], a fennmaradó összeget pedig a fenti módon és mértékben a zálogjogos hitelezőknek. Amennyiben e hitelezők követelését az így kifizetett összeg nem fedezi, azokat a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába, majd további fedezethiány esetén az f) pontba kell besorolni. A törvény a zálogjogos hitelezőnek a felszámolási eljáráson belüli, a Cstv. 49/D. §-ában szabályozott külön kielégítéshez való jogát csak abban az esetben biztosítja, ha hitelezői igényét határidőn belül jelentette be (Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30 079/2007/3.). Amennyiben a zálogtárgyak értékesítése során befolyt összeg a zálogjogosultak követelését teljes egészében fedezi, a fennmaradó vételárrész szolgál a felszámolási vagyonnal szembeni egyéb követelések kielégítésére. A Cstv. 49/D. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amelyeknek a fennállása esetén nem alkalmazható a kedvezőbb, külön kielégítése a hitelezőnek. Ilyenkor a kielégítési rangsorra a törvény általános szabályai az irányadóak. 1

50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. 2

(2) A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. (3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. (4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők.

1 Az utolsó három mondatot beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 20. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1).



1

(5) A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva. 2

(6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át -, de legalább 50 000 Ft-ot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel. (7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni. EBH2004. 1134. A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.]. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 674. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. EBH2002. 674. II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2005. 23. A hitelezők tekintetében - a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására - megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 334. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése előtt a felszámolás befejezésére, zárómérleg elkészítésére nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (2), (5) és (7) bek.].

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 20. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 2 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 20. § (2). Az utolsó mondatot beiktatta: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (4). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg.



BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 71. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. BH2002. 71. II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 490. II. A közbenső mérleg még abban az esetben sem tekinthető a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy érdekét sértő intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezők kifogást nem terjeszthetnek elő, megilleti azonban a hitelezőket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 490. III. A bíróság a közbenső mérlegre vonatkozóan csak kétféle határozatot hozhat: jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek.]. BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.].



BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1163. A hitelező az általa vitatott közbenső mérleggel szemben kifogást nem terjeszthet elő, a hitelező számára kizárólag az észrevétel előterjesztésének lehetősége adott. Amennyiben a bíróság a hitelező észrevételében foglaltakat a közbenső mérleg jóváhagyása során figyelmen kívül hagyja, e jóváhagyó végzés elleni fellebbezés kapcsán kereshet jogorvoslatot. A közbenső mérleg elkészítésének célja, hogy évente tájékoztatást adjon az adós vagyonáról, a költségek és bevételek alakulásáról, illetve biztosítsa a felszámolási eljárásokra irányadó kielégítési sorrend figyelembevételével a jogerős határozaton alapuló, illetve a nem vitatott hitelezői követelések mielőbbi kielégítését a tartalékon felüli pénzvagyon terhére. Kötelező tartalmi elemeit e törvény pontosan meghatározza, mely lényegében a tevékenységet lezáró mérleg adataihoz képest bekövetkező változásokat tükrözi, míg a szöveges jelentés az eltérés, illetve a pénzforgalom magyarázatát adja. A mérlegnek meg kell felelnie a 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 7. §-ában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben írt követelményeknek. Lényeges garanciális szabály, hogy a közbenső mérleget és mellékleteit - a bíróság részére történő bemutatást megelőzően - a felszámolónak meg kell küldenie a hitelezőknek (választmánynak), akik arra 15 napon belül tehetnek észrevételt. A hitelezők első alkalommal ekkor kapnak információt az adós vagyoni helyzetéről, a követeléseik várható kielégítésről, így fontos a megfelelő tájékoztatásuk, melynek érdekében a felszámolótól további felvilágosítást is kérhetnek. A közbenső mérlegre vonatkozó észrevétel csak a törvényben biztosított határidőn belül terjeszthető elő. Abban az esetben, ha a bíróság az észrevételben foglaltakat a döntésénél figyelmen kívül hagyja, úgy ez a végzés elleni fellebbezésben sérelmezhető. A közbenső mérleggel szemben kifogás előterjesztésének nincs helye. Ha azonban a hitelező a közbenső mérlegből számára sérelmes intézkedésről vagy mulasztásról értesül, úgy - a feltételek fennállása mellett - a felszámolói intézkedéssel (mulasztással) szemben a Cstv. 51. §-ában szabályozott kifogás jogvédelmi eszköze igénybe vehető. Mindig a beadvány tartalma, nem pedig alakszerű megjelölése alapján dönthető el, hogy a közbenső mérlegre vonatkozó észrevétel, avagy az önállóan elbírálandó kifogás előterjesztésére került-e sor. A felszámoló az észrevétel előterjesztésére biztosított határidő leteltét követően küldi meg a mérleget az észrevételekkel együtt a bíróságnak jóváhagyás céljából. Bár a törvény nem írja elő a felszámoló számára, azonban célszerű a hitelezői észrevételben foglaltakra vonatkozó válaszok, információk közlése, ugyanis a bíróság ezt követően az észrevételben foglaltak, illetve arra adott felszámolói válasz figyelembevételével hozza meg az észrevételekre is kiterjedő indokolt határozatát. A közbenső mérleg és a részleges vagyonfelosztási javaslat tárgyában kétféle határozat hozható, melyek fellebbezéssel támadhatók. A bíróságnak a döntése meghozatalakor figyelemmel kell lennie arra, hogy a felszámoló a közbenső mérleg elkészítésekor mind a tartalmi, mind az ún. formai követelményeket betartva járt-e el. Nevezetesen, hogy Cstv. 52. § (3)-(4) bekezdésében, illetve a számvitelről szóló törvényben meghatározott általános mérlegkészítési követelménynek megfelel-e a mérleg, a kimutatások elkészültek-e, de vizsgálnia kell, hogy a hitelezőket megillető garanciális szabályok érvényesültek-e. A bíróság éppen az észrevételek garanciális jelentősége miatt nem mellőzheti eljárása során annak vizsgálatát, hogy a felszámoló eleget tett-e a csődtörvényben foglalt kötelezettségének, biztosította-e minden - így a vitatott hitelezői igénnyel rendelkező - hitelező számára a közbenső mérlegre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségét. Kiemelendő, hogy a vitatott hitelezői igény elbírálásának folyamatban léte nem akadályozza a közbenső mérleg bíróságra történő előterjesztését. Ha a felszámoló a közbenső mérleget hitelezői észrevétel folytán módosítja, az új közbenső mérleget mellékleteivel együtt - meg kell küldeni az összes hitelezőnek az ismételt észrevételezés lehetőségének biztosítása mellett. Az 1997. évi csődtörvény módosítás óta lehetőség van a felszámolói díj részleges kielégítésére. Ha a közbenső mérleg alapján kifizetés történik, a pontos összeg feltüntetésével erről az összes hitelezőt tájékoztatni kell. BDT2005. 1163. Az észrevételben foglaltak figyelmen kívül hagyása a döntésnél a végzés elleni fellebbezésben sérelmezhető. 1

51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be. 2

(2) A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. 3

(4) A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. 4

(5) Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. 1 2 3 4

Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 21. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (1). Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4). Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3).


(6)


1

EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. I. Az adós valamely vagyontárgyát megvásárolni szándékozó személy vagy cég nem tekinthető kifogás előterjesztésére jogosultnak, mert közte és az adós gazdálkodó szervezet között értékelhető jogi kapcsolat nincs [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. §]. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetőség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegű követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §]. BH2007. 345. Az 1991. évi XLIX. törvény 51. §-ának (4) bekezdése a kifogást elbíráló végzés elleni rendes jogorvoslatra jogosultak körét az 1952. évi III. törvény általános szabályaitól eltérően határozza meg, s a fellebbezés jogát csak a két ellenérdekű félnek - a felszámolónak és a kifogást benyújtó félnek - biztosítja - Abból a szabályozásból, amely szerint a Pp. rendelkezéseit a felszámolási eljárásban a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, jelen esetben az következik, hogy érdekelt harmadik személy felülvizsgálati kérelmet sem nyújthat be a kifogást elbíráló jogerős végzés ellen [1991. évi XLIX. törvény 6. §, 51. §; 1952. évi III. törvény 270. § (2) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csődtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelező a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.].

1 Hatályon kívül helyezte: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (3). Hatálytalan: 1997. VIII. 6-tól.



BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezői igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 111. I. Az összegében nem vitás hitelezői követelés besorolása tárgyában keletkezett vitát a kifogásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 491. II. A hitelező által előterjesztett több kifogás közül az elsőfokú bíróságnak csak azok tárgyában kell dönteni, amelyeket a hitelező az eljárás során fenntartott. Arra pedig nincs jogszabályi lehetőség, hogy a hitelező a fellebbezési eljárás során új kifogást vagy olyan kifogást terjesszen elő, amelytől az elsőfokú eljárás során elállt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 51. § (1) és (3) bek., Pp. 215. §, 247. §]. BH2001. 490. II. A közbenső mérleg még abban az esetben sem tekinthető a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy érdekét sértő intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezők kifogást nem terjeszthetnek elő, megilleti azonban a hitelezőket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 441. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezőbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek. b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - előtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezőbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig - a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §].



BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparűzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 328. A felszámoló kifogásolt intézkedésének felfüggesztését elrendelő végzés pervezető végzésnek minősül, amely ellen fellebbezésnek a felszámolási eljárásban sincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1), (2) és (4) bek., Pp. 152. §, 156. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértő vagy valakinek a jogos érdekét sértő intézkedése ellen benyújtható kifogás előterjesztésére jogszabályban előírt határidő nem jogvesztő jellegű. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de - tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 229. Az 1997. január 1. napja előtt indult felszámolási eljárásokban hozott, a fellebbezést jogerősen elutasító végzések ellen sem felülvizsgálatnak, sem kifogásnak nincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 1952. évi III. törvény 240. § (1) bek., 259/A. §, 270. § (1)-(2) bek., 1/1998. PJE határozat]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.].



BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. BH1998. 247. I. Ha felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben nem egy másik gazdálkodó szervezetnek, hanem akár engedményezés folytán - a tagjainak van beszámításra alkalmas követelése, lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha nem gondoskodik az érdekelt tagok perben állásáról, vagy nem hívja fel őket megfelelő (jogi) képviseletük ellátására [Ptk. 329. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, Pp. 67. §]. BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezőnek elővásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelező sem teheti hozzájárulásától függővé, és a főhitelező nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezői követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 310. II. A felszámoló a hitelezői igény besorolását - ha azt tévesnek tartja - megváltoztathatja, intézkedése ellen azonban a hitelező kifogással élhet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 47. A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minősített hitelezői igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthető elő amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelő bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen előterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezői követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 497. A felszámoló által tartott árveréssel kapcsolatos kifogás előterjesztésére a felszámolásról - és nem a bírósági végrehajtásról - szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 217. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában még létre sem jött követelés - érvényesen - nem engedményezhető; az ilyen szerződés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.].



BH1996. 224. A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 119. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő figyelembevétele olyan személy esetében, aki - engedményezéssel - utóbb vált hitelezővé [1991. évi IL. törvény 51. § (1) bek.]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 118. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a bírósághoz előterjeszthető kifogás benyújtására irányadó 8 napos határidő nem elévülési, hanem eljárási határidő, amelynek elmulasztása - a Polgári perrendtartásban megállapított feltételek fennállása esetén - igazolással orvosolható [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 106. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértő a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az első alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követően - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érő áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlő által szerződésen a1apuló elővásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt előterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elővásárlási jog vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1995. 484. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a szövetkezet - tagjai képviseletében nem jogosult kifogással élni. Ha azonban a szövetkezet kifogását aláíró személyek között olyanok is vannak, akik hitelezőnek minősülnek, kifogásukat érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 67. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 241. I. Ha a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásnak a bíróság teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a kifogással élő nem terjeszthet elő fellebbezést [1991. évi IL. tv. 51. § (4) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BH1994. 392. A felszámoló jognyilatkozatának pótlása a bíróság által az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges megosztási vázrajz aláírásával kapcsolatban [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (4) bek., 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek., 13. § (1) és (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 68. § (1)-(3) bek., 69. § (4) bek., 73. § (8) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. BDT2008. 1771. A kifogás elutasításának van helye, ha a felszámoló a vitatott hitelezői igény bírósághoz történő beterjesztésével kapcsolatos kötelezettségének késedelmesen ugyan, de a mulasztást sérelmező kifogás bíróság általi elbírálását megelőzően tesz eleget. BDT2007. 1634. A végelszámolót kizárólag abban az esetben lehet a közgyűlés összehívására kötelezni, ha megállapítható, hogy a Csődtv.-ben előírt, erre vonatkozó kötelezettségét megszegte, vagy valamely, a Csődtv. rendelkezéseibe ütköző intézkedése vagy mulasztása a közgyűlés összehívásával orvosolható. BDT2006. 1386. A felszámolási eljárás keretében csak a pénzkövetelések érvényesíthetők, ezért a felszámolónak is csak az ilyen követeléssel kapcsolatos intézkedései, mulasztásai támadhatók kifogással. A tulajdoni, az ingó kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető, a felszámolási eljárásban előterjesztett ilyen tárgyú kérelmet és kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetéséről hatósági jogkörben kell határozni.



BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csődtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevő ajánlattevők jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerződést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, legfeljebb az előszerződés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerződéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1289. Nem a Ctv., hanem a Csődtv. rendelkezései alkalmazandóak a végelszámoló tevékenysége, mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálásánál. Hatáskör hiányára hivatkozva a cégbíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el. KGD1995. 65. Ha a felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedést fel kell függeszteni [1991. évi IL. törvény 51. § (2) bek.]. A kifogás olyan jogvédelmi eszköz, amely a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen vehető igénybe. Az előterjesztésére biztosított 8 napos határidőt a sérelemről való tudomásszerzéstől kell számítani, így ha a kifogásoló a felszámoló több intézkedését (mulasztását) sérelmezi, úgy minden egyes kifogásnál külön kell vizsgálni a határidők betartását. E határidő eljárásjogi, így a kifogás késedelmes előterjesztése esetén a polgári perrendtartás (Pp.) mulasztás igazolására vonatkozó szabályai alkalmazhatóak (Pp. 106-110. §). Ha a kifogás előterjesztése határidőn túl történik, és a mulasztás miatt igazolási kérelmet nem terjesztenek elő, avagy azt a bíróság elutasítja, a kifogást a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alapján el kell utasítani. Ezért, ha az érintett kellő időben nem terjesztette elő kifogását, azt már később eredményesen nem teheti meg. Ebből következően a zárómérleg tartalmát érintően előterjesztett kifogásnál is vizsgálni kell a sérelmezett felszámolói intézkedésről, avagy a mulasztásról szóló tudomásszerzés időpontját, mert nincs lehetőség olyan kifogás előterjesztésére, amelyet a bíróság már elbírált, illetve, amelyre vonatkozóan a törvényben meghatározott határidő már eltelt. A követelés engedményezése esetén pedig az engedményest az engedményező hitelező eredeti határidejével azonos határidőben illeti meg a kifogás előterjesztésének joga, így ha az engedményező nem élt e jogával, ez a jog már az engedményest sem illeti meg. Kifogás előterjesztésére a sérelmet szenvedett fél jogosult. A fél fogalmát a Cstv. 6. § (4) bekezdése határozza meg, mely szerint a 2004. január 1. napja után indult felszámolási eljárásokban kifogás előterjesztésére a felszámolón, hitelezőn és adóson kívül jogosult az a harmadik személy is, akinek a jogát, jogos érdekét érinti a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása. Az ezt megelőzően indult felszámolási eljárásokban kifogással továbbra is csak a sérelmet szenvedett fél élhet. Az a harmadik személy azonban, akinek jogát a kifogás elbírálása érinti, az erre jogosult fél (adós, hitelező) által előterjesztett kifogás elbírálása során és akkor minősül félnek, ha a felszámoló tevékenysége (mulasztása) az ő jogát is érinti. Minden esetben vizsgálni kell tehát, hogy a kifogást az arra jogosult terjesztette-e elő, ugyanis ellenkező esetben a kifogást a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 130. § (1) bekezdés g) pontja alapján el kell utasítani. Így az adós tagja - féli minőség hiányában - nem jogosult kifogás előterjesztésére, de a hitelezői választmányt sem illeti meg saját nevében a kifogás előterjesztésének a joga. Kifogás csak konkrétan megjelölt felszámolói intézkedéssel (mulasztással) szemben terjeszthető elő, így vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs lehetőség, mint ahogy megállapításra irányuló igény sem érvényesíthető kifogásolási eljárásban. A másodfokú eljárásban nem megengedett keresetváltoztatás tilalma folytán a jogorvoslati eljárásban újabb kifogás előterjesztésére sincs lehetőség. A törvény eltérő szabályokat tartalmaz a felszámoló által el nem fogadott, ún. vitatott hitelezői igény (Cstv. 46. §), illetve a felszámolói tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető kifogás elbírálására. A Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint megfelelően alkalmazott Pp. 3. § (2) bekezdése értelmében a beadvány tartalma és nem alakszerű megjelölése határozza meg az eljárásra irányadó szabályokat. Nem kizárt azonban, hogy a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok megsértése miatt a sérelmet szenvedett fél kifogást terjesszen elő, melynek elbírálására már a kifogás szabályai az irányadóak. A felszámoló egyoldalú intézkedése ellen irányuló leggyakoribb kifogások a hitelezői igény nyilvántartásba vételével, besorolásával, a felszámolói tájékoztatás hiányosságaival, illetve az adósi vagyon értékesítésével kapcsolatosak. Ez utóbbi kifogások azonban csak addig bírálhatóak el a jelen eljárás keretein belül, amíg annak eredményeként a felszámoló a vevővel meg nem kötötte az adásvételi szerződést. E szerződéseknek (kétoldalú jogügyletnek) a felülbírálata már nem képezheti kifogásolási eljárás tárgyát. Ilyen esetben a szerződést sérelmezőnek pert kell indítania az adóssal és a vevővel szemben az általános hatáskörű bíróság előtt [Cstv. 49. § (5)-(6) bekezdés]. Az általános hatáskörű bíróság előtt lehet érvényesíteni továbbá a Cstv. 38. § (3) bekezdéséből következően az adóssal szemben a pénzkövetelésnek nem minősülő egyéb igényeket.



A kifogás tárgyában a felszámolást elrendelő bíróság soron kívül jár el. Az eljárásban a Pp. szabályainak megfelelő alkalmazásával - annak szükségessége esetén - bizonyítást folytathat le, és a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. A kifogás elbírálása során a bíróság csak a Cstv. 51. § (3) bekezdésben szereplő intézkedéseket foganatosíthatja, és a felszámolót is csak a törvényben írt intézkedések megtételére kötelezheti. Így nincs lehetősége a nyilvántartásba vett igények kielégítését megtiltania, de a felszámolót sem kötelezheti hatóság vagy bíróság előtti eljárás megindítására, illetőleg büntetőfeljelentés megtételére. A felszámoló eljárások megindítására nem kötelezhető, és önállóan dönt arról, hogy az eljárás megindítása az adós érdekében áll-e, avagy sem. Ha a hitelező úgy ítéli meg, hogy a felszámoló nem élt a lehetséges eszközeivel és ezzel kárt okozott, úgy a Cstv. 54. §-a értelmében kártérítési pert indíthat a felszámoló ellen az általános hatáskörű bíróság előtt. A kifogás tárgyában hozott döntés fellebbezéssel támadható, és a végzés tartalmától függ, hogy ki élhet a jogorvoslati lehetőséggel. A felszámoló felmentésének speciális esete (a Cstv. 27/A. §-ában szabályozottakon túl), ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős határozatban írtaknak nem tesz eleget. Ilyenkor a bíróság a felszámolót a felmentésén túl kötelezheti az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját is csökkentheti. BDT2006. 1386. A felszámolási eljárásban csak pénzkövetelés érvényesíthető. 1

52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. 2

(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. 3

(3) A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a) a pénzeszközöket, b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, c) a be nem hajtott követeléseket, d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, e) a fel nem osztható vagyont, f) a felosztható vagyont. (4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, c) a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, d) a kiegyenlített felszámolási költségeket. 3

(5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó. EBH2002. 775. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 775. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezők között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezők tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tulajdoni illetőségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §].

1 Megállapította: 2002. évi XLII. törvény 321. § (1). Az első mondat szövegét módosította: 2007. évi CXXVI. törvény 415. § (1). 2 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 22. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2).



BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 200. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezők között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezők tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tulajdoni illetőségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 338. II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége valamelyik hitelezőre engedményezhető. A visszaigénylés jogszerűsége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 52. § (5) bek., 1959. évi IV. törvény 329. § (3) bek., 331. §, 1990. évi XCI. tv. 32. § (3) és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 32. § (1) bek. a) pont, 48. § (3), (4) és (5) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetőségét, illetőleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezők közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.].



BDT2008. 1752. Amennyiben a felszámoló a zárómérlegben szereplő, jogerős határozaton alapuló, be nem hajtott követelést a hitelezőre engedményezi, a hitelező, mint végrehajtást kérő által ezen összegre kért végrehajtási lap kiállítása nem tagadható meg. A bíróságnak ilyenkor a jogutódlást meg kell állapítania, és a végrehajtási kérelem egyéb jogszabályi feltételeit kell vizsgálnia. BDT2005. 1187. I. A cégbíróság nem önálló, hanem szervezeti egysége a megyei bíróságnak. Nincs helye áttételt elrendelő végzés meghozatalának, ha a cégbíróság álláspontja szerint a törvényességi felügyeleti kérelem keresetlevélnek tekintendő. Az ún. zárómérleg négy főrészből áll: első rész maga a tényleges mérleg; ehhez kapcsolódik a vagyonfelosztási javaslat, amely a mérleg szerint még megmaradó vagyon (pénz, követelés, vagyontárgy stb.) törvény szerinti felosztását mutatja; a bevételek és kiadások (költségek) alakulásáról szóló kimutatás, ami elvezeti a hitelezőt és a bíróságot számszerűen az induló vagyonértéktől a záró vagyonértékig; a negyedik rész a zárójelentés, amely a zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat írásos levezetése, magyarázata, amihez csatolni kell a levezetés igazolására szolgáló dokumentumokat és mellékletként csatolni kell a záró adóbevallást is, ami a mindig hatályos adótörvények alapján készül adóelszámolásként az illetékes adóhatóság felé. A zárómérleg négy fő része szorosan egymáshoz kapcsolódik, így azok adatai egymással szinkronban kell hogy legyenek. A felszámoló a bíróság és a hitelezők felé akkor tud eleget tenni a mérleggel szembeni elvárásnak és a törvény előírásának, céljának, ha a zárójelentés kellő mértékig részletes, meghatározza, hogy az induló mérleg egyes sorai ténylegesen milyen vagyonelemekből álltak (ingó- és ingatlanvagyon, gépek, eszközök, félkész-, késztermékek, befektetések, követelések stb. lehető legrészletesebb felsorolása és dokumentálása), leírja ezek dokumentált sorsát, amely - a kiadásokkal összevetve számszerűen igazolja a vagyonfelosztási javaslat főösszegének értékét. Ugyanígy részletes leírást és dokumentálást igényel a felszámolás során a felszámoló által eszközölt kiadások kimutatása és elszámolása is. Részletesen le kell vezetni, hogy a felszámolás alatt milyen jogcímen, milyen összegű bevételek keletkeztek, ebből milyen összegű és jogcímű kiadásokra került sor és ennek viszonylatában milyen összeg áll a zárómérleg elkészítésének időpontjában a felszámoló rendelkezésére. Ehhez hozzá kell adni a be nem hajtott követelések törvény szerint kiszámított értékét, az el nem adott vagyontárgyak törvény szerint meghatározott értékét. Ez a vagyonösszeg az, ami a vagyonfelosztási javaslat alapja. A bírósági gyakorlat által kialakítottan a vagyonfelosztási javaslat két részből áll. A javaslat első része összesített kimutatást tartalmaz a Cstv. 57. § (1) és (2) bekezdésében foglalt besorolásnak megfelelően. Ehhez kapcsolódik a részletes vagyonfelosztási javaslat, amely most már a még ki nem fizetett felszámolási költségre jogosultak, valamint a hitelezők pontos nevének megjelölésével meghatározza, hogy személyenként milyen összegű követelést jelentettek be (tőke és járulékai bontásban), ebből a felszámoló mit fogadott el (vagy a bíróság külön eljárásban jogerősen mit ítélt meg), a kielégítési arány hány százalékos, milyen besorolású (Cstv. 57. §), a közbenső mérleg(ek) alapján milyen összeg került kifizetésre, a fennmaradó összeg, valamint a zárómérleggel kifizetésre kerülő összeg és a ki nem elégíthető összeg. A vagyonfelosztási javaslat főszabályként pénz felosztását jelenti. Tartalmazhat azonban követelések és vagyontárgyak felosztását is. Ez utóbbit úgy kell a javaslatnak bemutatnia, hogy abból megállapítható legyen a kielégítési hányad, érték és az, hogy pontosan beazonosítható módon a felszámolási eljárás befejezésével melyik vagyontárgy, milyen hányadban, kinek a tulajdonába kerül, illetőleg követelés tekintetében az adós gazdálkodó szervezet helyébe ki, kik, milyen arányban lépnek, azaz a mérleg jóváhagyása esetén az végrehajthatóvá váljon. Vagyonfelosztási javaslat részeként meghatározható követelés vagy vagyonhányad felosztása, de csak kivételesen. A követelés felosztását el kell határolni az (5) bekezdésben meghatározott engedményezés fogalmától. Az itt szabályozott esetben a felszámolás befejezése vagy költségkímélés érdekében a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet követelését, esetleg peresített követelését a Ptk. 328-330. §-ában foglaltak alkalmazásával engedményezi a hitelezőre. Mivel a Ptk. 328. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével ebben az esetben a felszámoló a hitelezővel szerződést köt, a szerződés megkötése a hitelező oldaláról sem lehet kötelező. Amíg az e vonatkozásban kétségkívül fennálló törvényi ellentmondás - módosítással feloldásra nem kerül, addig a Cstv. 52. § (5) bekezdésében meghatározott engedményezést és a Cstv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonfelosztást csak úgy lehet értelmezni, hogy az első helyen említett engedményezés a felszámolás menete során történik és a zárójelentés része, a másodiknak említett eset pedig a tényleges mérleg (vagyonhányad) és vagyonfelosztási javaslat része. A zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot, zárójelentést, a bevételekről és kiadásokról készített kimutatást a felszámoló köteles elkészíteni és a bíróságnak előterjeszteni. Amennyiben a mérleg módosításra szorul, azaz a bíróság észleli, hogy az nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, úgy a bíróság kötelezi a felszámolót a szükséges módosításokra és új mérleg elkészítésére. Azt a bíróság saját eljárása során nem módosíthatja [2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet]. 1

53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek a) a történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át. 2

b) 3 (2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenőleges adatszolgáltatást is) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. 1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 23. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi CXV. törvény 30. § (7). Hatálytalan: 1994. I. 1-től. 3 Megállapította: 2006. évi LXI. törvény 168. §. Hatályos: 2007. I. 1-től. Módosította: 2007. évi LXXXII. törvény 13. § (1) 9.



1

(3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. 1

(4) A felszámoló megszűnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át. BH1998. 48. A felszámoló által az adós gazdálkodó szervezet iratainak megőrzésével kapcsolatban végzett tevékenysége ellen benyújtott kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 53. §, 1991. évi XVIII. tv. 87. § (1) és (2) bek., 45/1958. (VII. 30.) Korm. r. 1. § (2) bek., 4. § (1) bek.]. A felszámolási eljárás befejezésével a bíróság az adós gazdálkodó szervezetet jogutód nélkül megszünteti. A fennmaradó irat kezelése és megőrzése a felszámoló feladata. Ez azt jelenti, hogy ő köteles a levéltár által - megkeresés alapján meghatározott irattári anyagot a levéltárnak átadni, a nyugdíjbiztosítási igazgatóság részére a rendelkezésre álló bizonylatok alapján a mindenkori előírásnak megfelelően a szükséges adatszolgáltatást megadni, valamint az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről gondoskodni. Az a törvényi előírás, hogy a levéltárnak át nem adott és nem is selejtezhető iratok megőrzéséről a felszámoló gondoskodik, jelenti azt, hogy ő maga saját szervezetén belül gondoskodik az iratok őrzéséről, vagyis ő maga irattároz. Erre az esetre vonatkozik a hivatkozott törvényhely (4) bekezdése, azaz ha maga a felszámoló szervezet szűnik meg, az általa őrzött iratokat az illetékes levéltár veszi át. A hivatkozott rendelkezés azonban jelentheti azt is, hogy a felszámoló irattározásra alakult társaságokkal irattározási szerződést köt, és ennek végrehajtásaként - a hivatkozott iratokat - ennek a társaságnak átadja. A társaság nevét és címét a zárójelentésében meg kell hogy határozza, ilyen formán ezt az adatot a záróvégzés is kell hogy tartalmazza, mert a hitelezőknek és minden más érintettnek tudnia kell, hogy az iratokat ki kezeli. Az irattározási költségek felszámolási költségnek minősülnek [Cstv. 57. § (2) bekezdés f) pont], a megkötött szerződést a felszámolónak a zárójelentéséhez kell csatolnia. A megkötött irattározási szerződés per útján támadható meg. Ha a szerződésben irreálisan magas ellenérték került megállapításra, ennek bizonyítása esetén a Cstv. 54. §-ában foglaltak alkalmazásával bizonyított károkozás esetén a hitelező külön perben érvényesítheti igényét a felszámolóval szemben. 2

54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §]. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. BH2007. 381. A felszámoló felmentése tárgyában hozott rendelkezés csak akkor alapos, ha a súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés a felszámoló terhére róható. A konkrét tényállástól függően kell elbírálni, hogy a felszámoló az őt terhelő, az adott helyzetben tőle elvárható gondosság követelményének megfelelően járt-e el [1991. évi XLIX. törvény 27/A. §, 54. §]. BH2004. 119. A felszámoló kártérítési felelősségének megállapítása és a bizonyítási teher tárgyában irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2004. 22. A felszámoló kártérítési felelősségének elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 221. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §].

1 Számozását módosította: 1993. évi CXV. törvény 30. § (8). 2 Az utolsó két mondatot beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 23. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2000. 417. Önálló cselekvősége esetén a felszámolót terhelő polgári jogi felelősség elbírálásánál a károsultak közrehatásának vizsgálata [Ptk. 7. §, 192. § (3) bek., 219. § (1) bek., 339. §, 340. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.), 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 54. §]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerződést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán őt megillető követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [Ptk. 479. §, 486. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1995. 484. II. Új felszámoló kijelölésére nem ad alapot az, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során nem a tőle elvárható gondossággal jár el, és ezzel kárt okoz. A felszámoló kötelezettségeinek megszegésével okozott kár megtérítése iránt azonban az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál keresetlevelet lehet előterjeszteni [1991. évi IL. tv. 54. §]. BDT2008. 1788. I. A felszámolási eljárásban előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha ugyanazon ténybeli alapból származó kifogás tárgyában a bíróság már korábban jogerős határozattal döntött. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csődtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2000. 109. Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékből már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt. 54. §-a folytán fennálló önálló felelősségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. BDT2000. 98. I. Amennyiben a felszámoló a felszámolás során az adós képviseletében eljárva harmadik személynek felróható magatartásával kárt okoz, e kárért a Cstv. 54. §-a alapján saját személyében, közvetlenül tartozik kártérítési felelősséggel.



A fenti törvényhely alapján a bíróságnak a felszámoló gazdálkodó szervezet felelősségét és nem a felszámolóbiztos személyes felelősségét kell vizsgálnia. A felszámolóbiztos a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján annak nevében jár el. Ha adott esetben a károsult a felszámolóbiztos felelősségének a megállapítását (is) kéri, azt is vizsgálni kell, hogy a felszámolóbiztos a felszámolóval milyen jogviszonyban állt, mert az erre vonatkozó polgári jogi szabályok alapján lehet csak eldönteni, hogy közvetlenül perelhető-e, vagy a kárért a felszámoló szervezet, mint munkáltató vonható felelősségre. A felszámoló a felszámolás során a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért felel. Ez a felelősségi szabály azokban az esetekben alkalmazható, amikor azt a magatartást, intézkedést vagy mulasztást, amellyel okozati összefüggésben a kár felmerült, a felszámoló a felszámolás során - ebből következően legfőképpen a csődtörvényben meghatározott kötelezettségei megszegésével okozta. Ebbe a körbe tartozik mindazon kárt okozó intézkedése, mulasztása, amit a felszámolással kapcsolatosan tesz vagy nem tesz a kijelölésétől kezdődően, a felszámolási eljárást befejező bírósági határozatban [Cstv. 60. § (1) bekezdése] meghatározott még szükséges feladatai befejezéséig. A felszámoló perek és eljárások megindítására nem kötelezhető. A felszámolói feladatok sorában az elvárható gondosság körébe tartozik annak vizsgálata, történt-e vagyonkimentés az adós cégnél. Ha történt, a vagyon növelése érdekében szükséges eljárást a felszámoló köteles megindítani, ennek elmulasztása ugyanis a kártérítési felelősségét megalapozhatja. A felszámolóval szembeni kártérítési perekben azonban konkrétan vizsgálni kell, hogy a felszámoló gondatlanul járt-e el a per megindításának elmulasztásakor, vagy nem. A kezdő időpont után folyamatban lehetnek olyan aktív perek is, amelyeket e kezdő időpont előtt az adós indított valamely követelése érvényesítése végett. Mivel a felszámolási vagyonnal kapcsolatos jognyilatkozat megtételére a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló jogosult, az ilyen perben a felszámoló a felperesi adós nevében nyilatkozik, ebből következően a Pp. 3. § (1) és (2) bekezdése alapján az adós perbe vitt anyagi jogi jogai felől szabadon rendelkezik. Amennyiben e körben gondatlan, kárt előidéző intézkedést tesz (eláll a keresettől; szünetelőben lévő per folytatását nem kéri stb.) a fenti törvényhely értelmében szintén kártérítési felelősségre vonató. A felszámolónak tehát nem csupán abban van mérlegelési és döntési jogosultsága, hogy az adós nevében pert indítson, hanem abban is, hogy az adós által korábban indított perben a fél nevében a peres eljárás folytatásával, majd befejezésével kapcsolatos jognyilatkozatot tegyen. Nyilvánvalóan a csődtörvény által rárótt feladatok és kötelezettségek alapján egy folyamatban lévő perben, annak előre látható kiadásait veti össze a várható eredménnyel és e tények alapján állapítja meg, hogy az eljárás folytatása esetén számíthat-e az adós a felszámolási vagyont növelő bevételre, vagy annak nagyobb az esélye, hogy a per költségei a felszámolási vagyont szükségtelenül tovább csökkentik. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonára terjed ki (pro viribus felelősség). A törvény nem határozza meg konkrétan, hogy ki indíthat e rendelkezésre alapítva kártérítési pert, ki a károsult. Egy adós felszámolása során előfordulhat, hogy a felszámoló az általa tanúsított magatartással kárt okoz az adósnak, a hitelezőknek, illetőleg a felszámolási eljáráson kívüli harmadik személynek. A Cstv. 54. §-a a felelősséget korlátozó rendelkezésből következően csak azokra az esetekre vonatkozhat, amikor az adósnak, illetve a hitelezőknek úgy okoz kárt a felszámoló, hogy magatartása a felszámolási vagyon csökkenéséhez vezet. A fenti károkozás értelemszerűen a hitelezőket érinti legérzékenyebben, de érintheti az adóst, illetve tagjait, tulajdonosait a Cstv. 61. § (1) bekezdése ismeretében. A fenti törvényhely tehát az adós, de legfőképpen a hitelezői igények védelmében tartalmaz felelősségi szabályt a felszámolóra, s a felszámoló érdekében rögzít felelősséget korlátozó rendelkezést. Ebből azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a felszámoló a felszámolási eljáráson kívüli személyeknek jogkövetkezmények nélkül okozhat kárt. Mivel a felszámoló harmadik személy hátrányára történő károkozására ez a rendelkezés nem alkalmazható, ilyen esetben a Ptk. általános felelősségi szabályai az irányadók. A kár - a polgári jogi felelősség szabályai szerint - valamilyen hátrányos eredmény. A vizsgálandó kár a felszámolás alatt álló adós vagyonában bekövetkezett tényleges értékcsökkenésben (damnum emergens), illetve az adósi vagyonhoz utóbb be nem folyt, felszámoló hibájából elmaradt haszonban (lucrum cessans) testesülhet meg. A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A gyakorlatban egy jogi személy vonatkozásában az elvárhatóság szintjét már általában magasabb fokon állapítja meg a jogalkalmazó. A felszámoló szervezettel szembeni elvárás még ennél is nagyobb, tekintettel az eljárás céljára és a felszámoló szerepére. A felszámoló a kártérítési jogkövetkezmények alól akkor mentheti ki magát, hogyha bizonyítja, hogy az intézkedése során az adott helyzetben elvárható gondossággal járt el. Vétlenségét a felszámolónak kell bizonyítania a Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében. Abban az esetben, ha a bekövetkezett kárt az adós okozta, az adós vonható felelősségre. A kárigény érvényesítése ilyenkor a felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentéssel és (elsődlegesen) annak felszámolói felülbírálatával történik. Vita esetén a vitatott hitelezői igény elbírálására kerülhet sor a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján. 1

55. § BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §].

1 Hatályon kívül helyezte: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). Hatálytalan: 1993. IX. 2-től.



BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. KGD2001. 85. A cég megszűntnek nyilvánítása esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye (1991. évi IL. törvény 55. §). KGD1993. 260. A felszámolási eljárás során a bíróság által hozott, az adós egyszerűsített felszámolását elrendelő végzést az ismert hitelezők számára is kézbesíteni kell, és azok fellebbezéssel élhetnek a határozat ellen [1991. évi XLIX. törvény 55. § (1) és (2) bekezdés]. A felszámolási eljárás befejezése 1

56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye. 2

(2) Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók. 3

(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik. 4

(4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve - illetékmentes. (5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §].

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 24. §. Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2). A korábbi negyedik mondatot hatályon kívül helyezte: 2000. évi CXXXVII. törvény 6. § (3) b). Módosította továbbá: 2000. évi CXXXVII. törvény 6. § (7). Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 24. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2). 3 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 23. § (2). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 4 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4), 2007. évi CXXVII. törvény 262. § (2) b). Rendelkezéseit - a 2007. évi CXXVII. törvény 269. §-ában foglaltak figyelembevételével - azokban az esetekben még alkalmazni kell, amelyekben az 1992. évi LXXIV. törvény szerinti adófizetési kötelezettség, illetőleg adólevonási jogosultság 2007. december 31. napjáig bezárólag keletkezett.



EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetőségét, illetőleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezők közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. KGD1997. 141. A felszámolási eljárást befejező vagyonfelosztásra vonatkozó illetékmentesség az 1992. január 1. után indult eljárásokban alkalmazható [1991. évi IL. törvény 56. § (4) bek.].



A felszámoló az általa elkészített zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot, zárójelentést, bevételekről és kiadásokról szóló kimutatást és mindezek alapbizonylatait - köztük azt a tevékenységet lezáró mérleget (vagy/és induló mérleget), amivel a felszámolás alatt álló vagyont átvette, meg kell hogy küldje a bíróságnak. A bíróság kötelessége, hogy a mérleget, vagyonfelosztási javaslatot megküldje a hitelezőknek. Mindezek megvalósítása érdekében a bírósági gyakorlat azt a kötelezettséget is kialakította, hogy a felszámolónak egy pontos és teljeskörű hitelezői listát is elő kell terjesztenie (a felszámolás során eszközölt engedményezések esetén a listán az engedményes neve kell hogy szerepeljen) és indokolt, hogy a hitelezők a zárójelentést is megkapják. Ezért a felszámolónak a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot, zárójelentést annyi példányban kell előterjesztenie, hogy a bíróságon kívül valamennyi hitelezőnek is jusson. Az így megküldött zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat a hitelező - jogvesztő határidőn belül - a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban megkifogásolhatja. Fontos kiemelni, hogy éppen a kifogásolhatósági jog gyakorlása érdekében a hitelezők részére a zárómérleget és a felsorolt egyéb bizonylatokat a bíróság kell hogy kézbesítse. Ezt helyette a felszámoló nem teheti meg, illetve ha mégis kézbesítette, ez a tény sem mentesíti a bíróságot a törvényben előírt kötelezettségének teljesítése alól. Az itt meghatározott kifogást azonban élesen el kell határolni a Cstv. 51. §-ában szabályozott kifogástól. A Cstv. 56. § (1) bekezdésében meghatározott kifogást kizárólag a hitelező terjesztheti elő, kizárólag a felszámolási zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat kifogásolhatja és a határidő jogvesztő. Kétségtelen tény, hogy a zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot is a felszámoló terjeszti elő, így ez a kifogás is - végülis - a felszámoló intézkedése ellen irányul, mégis ez szűkebb körű. Célja az, hogy a bíróságnak a lehető legszélesebb körben legyen lehetősége értékelni a mérleget és vagyonfelosztási javaslatot, ismerje a hitelezők véleményét is, mielőtt a felszámolási eljárás befejezéséről dönt. A mérleg az egész felszámolási folyamat záróaktusa, ezért összesített formában, de tartalmazza az egész folyamatot és annak eredményét is, azt hogy ennek alapján a hitelező milyen összeg erejéig és egyáltalán hozzá jut-e jogos követeléséhez. Ilyenformán előfordulhat, hogy a hitelező a mérleg kapcsán olyan felszámolói intézkedésről szerez tudomást, ami ellen, ha korábban ismeri, kifogást terjeszthetett volna elő, és annak elbírálása befolyásolja a mérleg eredményét is. Ezért ha igazolni tudja, hogy korábban nem szerzett róla tudomást (és kellő gondosság mellett nem is ismerhette azt), lehetősége van a hitelezőnek a Cstv. 51. §-ában szabályozott kifogást is előterjesztenie a bíróság felé, ez azonban nem minősül a Cstv. 56. § (1) bekezdésében szabályozott kifogásnak, még akkor sem, ha saját követelésének besorolásáról szól, így része a vagyonfelosztási javaslatnak, vagy a mérleghez tartozó vagyonértékesítést kifogásolja meg. A hivatkozott törvényhelyben szabályozott speciális kifogással tehát nem támadható meg a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást. Ezzel szemben a Cstv. 56. §-ában szabályozott kifogáshoz kapcsolódhat annak sérelmezése, hogy a felszámoló felszámolási költségként számol-e olyan kiadásokat, amelyek a kifogás szerint nem minősülnek annak, vagy a vagyonfelosztási javaslat sérti a Cstv. 57-58. §-aiban szabályozott kielégítési sorrendet, vagy megkifogásolhatja a felszámolói díj elszámolását is. Ha a hitelező a mérleggel szemben a jogvesztő határidőn belül kifogást terjesztett elő, ennek elbírálása érdekében a bíróságnak tárgyalást kell tartania - és a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatása mellett - döntenie kell a kifogásról. Amennyiben a kifogásnak helyt ad - miután a kifogás a mérleg, a vagyonfelosztási javaslat ellen irányul -,a felszámolót kötelezni kell a benyújtott mérleg, vagyonfelosztási javaslat kifogás szerinti módosítására. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott mérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát ő maga változtatja meg és dönt a hitelezők kielégítéséről. A hivatkozott tárgyalásra a felszámolót és a kifogást előterjesztő hitelezőt kell megidézni, és helybenhagyás esetén részükre kell kézbesíteni a hozott végzést is [Pp. 219. § (1) bekezdés]. Helytadás esetén a végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, így módosításra a jogerőre emelkedés után kerülhet sor. Amennyiben a bíróság a kifogást elutasítja, a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az a záróvégzéssel együtt fellebbezhető meg. Az a bírósági gyakorlat alakult ki - ami elfogadható -, hogy az elutasítást a bíróság a záróvégzésbe foglalja. A végzést, mivel a záróvégzéssel együtt szerepel, valamennyi hitelező részére ki kell kézbesíteni. Külön kiadás esetén csupán az érdekeltekkel kell közölni. Figyelemmel arra, hogy a törvény - ha a felszámolás az általános szabályok szerint fejeződik be - nem tartalmaz külön rendelkezést a felszámoló által előterjeszthető zárómérlegre, a bírósági gyakorlat a Cstv. 56. § (2) bekezdésében megfogalmazott rendelkezést kiterjesztően értelmezi. Azaz, ha a zárómérleg előterjesztésére a kezdő időponttól számított kettő év elteltével - bármilyen időpontban - kerül sor, azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a felszámoló nem tudott értékesíteni, és azokat a követeléseket, amelyek behajtására van remény, de még nem vezetett eredményre a hitelezők között a vagyonfelosztási javaslatában, felosztja. A felszámolónak az eljárás során mindent meg kell tennie, hogy a vagyontárgyak értékesítése és az adós minden jogos követelése behajtásra kerüljön, tehát a hitelezők között csak pénzt osszon szét, de mivel a felszámolást két év alatt a törvényi szöveg szerint be kell fejezni (vagy legalábbis elfogadható időn belül) a legnagyobb gondosság mellett is előfordulhat, hogy ez nem sikerül



A vagyontárgy és a követelés a zárómérlegben is vagyonnak minősül, tehát azt a hitelezők között fel kell osztani. Itt kell szólni arról, hogy ha a követelés nem a Cstv. 52. § (5) bekezdésben szabályozott módon kerül engedményezésre, hanem azt a felszámoló vagyonfelosztási javaslatában osztja szét, annak átvétele, valamint a vagyontárgy átvétele már nem tagadható meg. Amennyiben a követelés vagy a vagyontárgy átvétele a hitelező részére rendkívül nagy megterhelést jelent, vagy más okból, de nem kíván ezzel a joggal élni, ettől csak olyan formában mentesülhet, ha a hitelezői igényétől eláll (azaz kilép a hitelezői körből), amit a felszámoló felé be kell jelentenie. Mindezek figyelembevételével - amennyiben a felszámoló vagyontárgyat vagy követelést kíván felosztani, erről célszerű a hitelezőket értesítenie, hogy még a mérleg bírósághoz történő beterjesztése előtt ezt a hitelezők mérlegelhessék, és elkerülhetővé váljon a mérleg többszöri módosítása. A hitelezőknek a felszámolási eljárás teljes szakaszában ugyanis joguk van hitelezői igényüktől elállni (a törvény kizáró rendelkezésének hiányában). A felszámolás alatti vagyon, így az értékesítetlen vagyontárgy, a be nem hajtott adósi követelés felosztása is a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrend szerint történik, figyelemmel a Cstv. 58. §-ában foglaltakra is. Ennek következményeként a sorrendben előbb álló hitelezők megelőzik a sorrend távolabbi hitelezőit. A törvény által meghatározott sorrendet a felszámoló által előterjesztett vagyonfelosztási javaslat nem sértheti meg. Nem kerülhet sor arra, hogy a sorrendtől függetlenül egyes hitelezők a kielégítési hányadokat kizárólag készpénzben kapják meg, míg mások (esetleg környezetszennyezett) ingatlant, vagy csak (hosszú perrel elérhető) követelést kapjanak. Lehet a felszámoló és hitelezők között - a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során - egyeztetés tárgya a vagyontárgyak és követelések felosztása, a törvény által meghatározott besorolási és kielégítési sorrend betartásával -, de ha ez az egyeztetés eredményre nem vezet, a pénzt, a vagyontárgyat és a követelést az azonos sorrendbe tartozók között követelésarányosan kell felosztani akkor is, ha a tulajdon felosztását vagy a követelés vonatkozásában a jogosultak számát figyelembe véve bonyolult eljárást eredményez. Az előzetes egyeztetés éppen ennek az elkerülését kell hogy célozza a hitelezői jogok és a törvény előírásainak sérelme nélkül. Ha egy hitelező nem kíván követelést vagy vagyontárgyat követelése kielégítéseként átvenni és kilép a hitelezők közül, az adott vagyonhányad a sorban azonos helyen állók között kerülhet felosztásra az elfogadott követelések teljes erejéig. Ha ilyenformán a kielégítési hányad eléri a száz százalékot, a maradék vagyon a sorban következő hitelezők között kerül felosztásra. Ez a felosztási rend vonatkozik a felszámolási költségek kiegyenlítésére is. A vagyonfelosztási javaslatban a vagyontárgyak és az adósi követelés felosztásának pontosnak kell lennie. Pontosan azonosítható módon meg kell határozni a tulajdonba adandó vagyontárgyat (neve, gyártási száma, típusa, értéke, ingatlannál a helye, tulajdoni lapszám, helyrajzi szám stb.), követelésnél a beazonosíthatóságot (kivel szemben, milyen összegű, jogcímű; peresített követelésnél ügyszám, bíróság megnevezése stb.). Pontosan, egyértelműen meg kell határozni azt a tulajdoni hányadot is, amely és amilyen mértékben a hitelezők tulajdonába kerül. A vagyonfelosztási javaslatnak olyan pontosnak kell lennie, hogy ennek jóváhagyása esetén a záróvégzés végrehajthatóvá váljon. A bíróságnak olyan végzést kell kiadnia, aminek alapján a tulajdonjog átvezetése az illetékes hatóság részéről megtörténhet. 57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: 72/2007. Számviteli kérdés A felszámolás alá került cég (az adós) a felszámolás elrendelését több mint egy évvel megelőzően saját váltókat bocsátott ki. Hogyan kell ezeket a váltókat besorolni, kezelni a felszámolási eljárás során? A követelés fedezetére kibocsátott váltóban a váltó kibocsátója (a vevő) fizetési ígéretet tesz arra, hogy a váltóban feltüntetett összeget a megjelölt időpontban és helyen a váltó birtokosának (a szállítónak) kifizeti. A váltó kibocsátását minden esetben megelőzi valamilyen gazdasági esemény (jellemzően adásvétel, szolgáltatásnyújtás), amelynek ellenértékét rendezheti a vevő saját váltó kibocsátásával. A követelés fejében kapott váltót a szállító váltókövetelésként a váltóval kiegyenlített követelés összegében mutatja ki, amely összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett kamat összegét. Ugyanakkor a vevőnél (az adósnál) a szállítóval szembeni tartozás saját váltó kiállításával történő kiegyenlítésekor a váltótartozás magában foglalja a váltóval kiegyenlített tartozás összegét és a kamat összegét is. A számviteli előírások alapján a váltókövetelést a követelések, a váltótartozást a kötelezettségek között kell kimutatni. A felszámolási eljárás során sem lehet másként kezelni a váltókövetelést, mint a többi követelést. Ugyanakkor, mivel a felszámolási eljárás elkezdődött, a váltókövetelés is lejártnak tekintendő, s így a felszámolónak bejelentett váltókövetelés összege tartalmazza - a számviteli előírások szerint ki nem mutatott - esedékes váltókamat összegét is. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) jelenleg hatályos 57. §-ának (1) bekezdése részletezi a felszámolás körébe tartozó vagyonból a tartozások kielégítési sorrendjét. Ennek alapján az f) egyéb követelések közé sorolandó a váltókövetelés, kivéve, ha az kis- és mikrovállalkozás követelése, illetve ha az az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó követelése. [1991. évi XLIX. törvény 57. § (1)] a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei, 2/2004. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során hitelezői igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történt engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelős személy - az adó megfizetésére kötelező határozat hiányában - nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé.



1

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó, c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, 2

d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, 3

e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések, 4

g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, 3/2002. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend meghatározásakor kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. A kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (Csődtv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. 5

h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, valamint az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések, továbbá a gazdálkodó szervezet többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező tagjának (részvényesének) azon követelései, amelyek a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét [49/D. § (5) bekezdés] követően keletkeztek. 6

(2) A felszámolási költségek a következők: 7 a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); 8

b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (10) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek; f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; 9

g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is.

1 2 3 4 5 6 7 8 9

Megállapította: 2006. évi LXIX. törvény 58. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 3. § (4). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Ezt követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2001. évi LXXXIV. törvény 25. § (6) a) 2. Hatályos: 2002. I. 1-től. Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 24. § (1). Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. Megállapította: 2007. évi LXI. törvény 33. § (5). Hatályos: 2007. VI. 16-tól. Megállapította: 2001. évi LXXVIII. törvény 11. §. Hatályos: 2001. XII. 22-től. Ezt követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi VI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi VI. törvény 16. § (3). Hatályos: 2007. I. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Megállapította: 2006. évi VI. törvény 16. § (4). Hatályos: 2007. I. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



1

(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított összeg vehető figyelembe. (4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. (5) Ha az (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni. (6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában. 2

(7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. EBH2007. 1704. A szövetkezeti üzletrész vásárlása gazdasági tevékenységnek minősül, ezért az ebből eredő igényt a felszámolási eljárásban nem lehet magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követeléseként besorolni. A besorolást nem az igény érvényesítésének módja, hanem a követelés alapjául szolgáló jogviszony jellege dönti el [1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés d), f) pont]. EBH2006. 1424. III. A felszámoló által az adós tartozásaként kifizetett összegek elszámolására az 1959. évi IV. törvény 290. §-a és 293. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók [1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bek. f)-g) pontja; 1959. évi IV. törvény 290. §, 293. §]. EBH2004. 1140. A jelzálogjoggal biztosított perköltség követelés önálló engedményezése esetén annak a felszámolási eljárásban történő besorolására irányadó szabályok [1959. évi IV. törvény 293. §, 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.; 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 880. A felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti időben az adós által teljesített fizetés elszámolásának módja, ha a hitelezőnek felszámolási költségnek minősülő és egyéb követelése is van [Ptk. 290. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pontja, 58. § (1) bek., 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bek. b) pontja]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 775. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §-ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2) (4) és (5) bek.]. EBH2002. 675. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezői igény téves besorolását módosítani, amely ellen a hitelező kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 7. § (3) és (5) bek.].

1 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 16. § (5). Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 2 Beiktatta: 1996. évi LX. törvény 2. § (3). Hatályos: 1996. VII. 25-től.



EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidőn túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. EBH2002. 673. II. A felszámoló a szavatossági igények kielégítésére csak akkor köteles külön alapot létrehozni, ha arra van megfelelő vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (4) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2001. 433. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tc. (Kt.) VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. (Krt.) 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2001. 433. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezői igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2000. 330. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegű követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2008. 125. A vagyonrendezési eljárásban az 1991. évi XLIX. törvénynek csak azok a rendelkezései alkalmazhatók, amelyeknek alkalmazását az 1997. évi CXLV. törvény szabályai kifejezetten lehetővé teszik, ezért a vagyonrendezési eljárást lefolytató bíróság a nemperes eljárásban nem törölheti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és tényeket [1997. évi CXLV. törvény 58/A-E. §, 120. §; 1991. évi XLIX. törvény 57. §].



BH2007. 194. I. A zálogjog a követelés érvényesítésének költségeire is fedezetül szolgál, ezért a perköltség engedményezésével az azt biztosító zálogjog is átszáll az új jogosultra, és a felszámolónak a perköltségre vonatkozó hitelezői igényt az 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés b) pontjába kell besorolnia [1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bek. b) pont; 1959. évi IV. törvény 329. § (1) bek.]. BH2007. 157. A követelés engedményezése folytán a jelzálogjog a törvénynél fogva átszáll az engedményesre, ezért a felszámolási eljárásban a hitelezői igény besorolásánál nem annak van jelentősége, hogy az engedményes javára a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, hanem annak, hogy a követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt jelzálogjoggal biztosított volt-e [1959. évi IV. törvény 329. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bek. b) pont; 1997. évi CXLI. törvény 3. §; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 88. §]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minősülő, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben előírt sorrendben elégíthető ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2006. 122. III. A felszámoló által az adós tartozásaként kifizetett összegek elszámolására az 1959. évi IV. törvény 290. §-a és 293. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók [1991. évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. f)-g) pontja; 1959. évi IV. törvény 290. §, 293. §]. BH2005. 14. A felszámolás alatt álló szervezet vagyonából történő kielégítés sorrendjének szabálya nem értékelhető olyan általános társadalmi elvárásból fakadó követelményként, amely már a felszámolás kezdő időpontja előtt is érvényesül, ezért erre alapítottan a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző volta nem állapítható meg [Ptk. 200. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bekezdés]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2003. 336. Az adós helyett a hitelező által kiegyenlített munkavállalói bér jellegű követelésből eredő hitelezői igényt nem lehet a felszámolási költségek közé sorolni, függetlenül attól, hogy a hitelező az adós helyett jogszabály vagy szerződés alapján teljesített, vagy követelése tartozatlan fizetésből ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek, a) és b) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 85/A. § (1) bek., 92. § (2) bek., 93. § (2) bek. és 95. §]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 288. A szerződésben kikötött biztosítékot tartalma szerint kell megítélni. Ha a biztosíték az óvadék tartalmi elemeinek nem felel meg, a követelést nem lehet a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontjába sorolni [Ptk. 200. § (1) bek., 252. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b), f) és g) pont].



BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 214. A Magyar Államnak a gazdálkodó szervezetet terhelő kártérítési járadékért való felelőssége a felszámolási eljárásban érvényesíthető. Az igénynek a felszámolási eljárásban történő bejelentésekor a felszámoló képviseli annak a hitelezőnek az érdekeit, akinek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik [1991 évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. c) pont, 62. § (1) és (5) bek., 28. § (2) bek. f) pont]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 502. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezői igény téves besorolását módosítani, ami ellen a hitelező kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 7. § (3) és (5) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 494. II. A részvény mint értékpapír vásárlása gazdasági előny elérése érdekében történik. A hitelezőnek ez a gazdasági kockázatot is magában foglaló tevékenysége gazdasági tevékenységnek, a visszavásárlási kötelezettséggel történt részvényvásárlásból eredő kártérítési követelése pedig magánszemély gazdasági tevékenységből eredő követelésének minősül. Ezért ez a követelés nem sorolható be a többször módosított 1991. évi IL. tv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplő privilegizált követelések közé. BH2002. 454. Az adós bank elleni felszámolási eljárásban az 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az 1996. évi CXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül leemelt összeg visszafizetésére irányuló hitelezői követelést a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. d), f) és g) pont, 1996. évi CXII. tv. 55. § (3) bek., 59. § (1) bek., 177. § (1) bek., 183. § (1) bek.]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelező javára megítélt perköltség egésze beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezői igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minősül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerűen jár el, ha a zálogtárgy értékesítéséből befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerősen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.].



BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezői igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §-ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2), (4) és (5) bek.]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 393. I. Az ügyvéd által képviselt fél keresete alapján az adós felszámolásának elrendelése előtt indult perben megítélt perköltség akkor sem minősül az adós felszámolásával kapcsolatos bírósági eljárásban felmerült költségnek, ha az adós viszontkeresetet terjesztett elő [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.].



BH2001. 393. II. Érvénytelen szerződéshez kapcsolódó zálogszerződés alapján a módosított csődtörvény szerinti előnyösebb besorolásra nem kerülhet sor [Ptk. 251. § (1) és (4) bek., 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 294. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tv. VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. BH2001. 294. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezői igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. A BH2001. 190. sorszám alatt közzétett eseti döntés tárgyában hozott felülvizsgálati határozat. BH2001. 241. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását követően a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos kamatot, késedelmi pótlékot és bírságot - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül - a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. e) és g) pont)]. BH2001. 190. A közraktár felszámolása során a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdése b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően [1996. évi XLVIII. tv. 39. § (3) bek., 44. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2001. 83. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH2001. 36. A több évvel a felszámolási eljárás megindítása előtt indult perben megítélt perköltség a hitelezői igények besorolásánál nem minősül felszámolási költségnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. f) pont, 57. § (2) bek.]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 317. A hitelező által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezői igényként való besorolása a felszámoló részéről nem jogszabálysértő (1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont.]. BH2000. 316. Az újítási díj nem minősül munkabér jellegű követelésnek, ezért mint a felszámolás alá került munkáltatóval szembeni hitelezői igény kedvezőbb kielégítési besorolást nem élvezhet [1992. évi XXII. tv. 141. §, 153. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (2) bek. a) pont, 52/1988. (XII. 24.) PM r. mell.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 264. A hitelező által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezői igényként való besorolása a felszámoló részéről nem jogszabálysértő [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont].



BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezői igényének privilegizált besorolására nem ad lehetőséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.-vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 180. Érvényesen kikötött jelzálogjog hiányában a vállalkozót a megrendelő földtulajdonán vagy azon lévő felépítményén zálogjog nem illeti meg, a megrendelő felszámolása esetén tehát - zálogjoga alapján - a vállalkozó követelésének kedvező besorolására nem tarthat igényt [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 265. §, 397. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b) pont]. BH1999. 179. I. Az építmény- és telekadó az adós vagyonának megóvását szolgáló költségnek minősül, azt tehát a felszámoló ennek megfelelően köteles besorolni [1990. évi C. tv. 1. § (1) bek., 6. §, 11. § (1)-(3) bek., 12. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont). BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 84. Kötvényen alapuló követelést a felszámoló nem sorolhat be privilegizált követelésként [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 504. I. A csődtörvényben a tartozások kielégítési sorrendjére meghatározott rendelkezések körében a zálogjoggal biztosított követelések értelmezése [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §].



BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1998. 147. A felszámolás alá került bérlőnek a bérlemény területén lévő dolgaira vonatkozóan a bérbeadót megillető törvényes zálogjog megszűnik, ha az adós vitatja a zálogjog fennállását vagy annak terjedelmét, és a bérbeadó - 8 napos jogvesztő határidőn belül - ez ellen keresetet - akár megállapítási keresetet, ha ennek törvényi előfeltételei megvannak - nem terjeszt elő a bíróságnál [Ptk. 254. § (1) bek., 429. § (1) és (3) bek., Pp. 123. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) és f) pont, 1994. évi LIII. tv. 114. § (2) bek.]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §]. BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezői követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 310. I. A hitelező követelésének zálogjoggal biztosított követelésként való besorolása annak folytán, hogy a göngyölegekre vonatkozó kimutatások átadásával a kézizálogjog létrejött [Ptk. 257. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek.]. BH1997. 144. A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 553. Az azonos időpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlő mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezői követelésnek a felszámolási eljárás során történő besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerződésből származó - zálogjoggal biztosított - hitelezői tőkekövetelés szerződéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.].



BH1995. 486. A felszámolási eljárás során társadalombiztosítási tartozásokként kielégítendő követelések körének meghatározása [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek.]. BH1995. 485. Az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás akkor is felszámolási költségnek minősül, ha az adós kötelezettsége a felszámolás elrendelése előtt keletkezett. A munkabér fizetésének céljára az adós részére harmadik személy által nyújtott kölcsön összege azonban nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülő adós részére, nem munkabér jellegű költség, s ezért - felszámolás esetén sorrendiségi előnyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BDT2008. 1729. Az 1991. évi XLIX. törvény nem valamennyi kis- és középvállalkozás, hanem csupán a kisebb, 10, illetve 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások követelései számára kíván privilegizált kielégítést biztosítani. BDT2007. 1718. A felszámolási eljárásban a bírság jellegű követelések - a törvény speciális rendelkezése folytán - annak ellenére a G kielégítési kategóriába tartoznak, hogy azokat adók módjára kell behajtani. BDT2007. 1577. I. A felszámolási eljárásban bármely - nem csak bírósági úton végrehajtható - követelés engedményezhető. A felszámoló nem kötelezhető a követelés érvényesítése iránti perindításra. BDT2006. 1434. Az eredeti jogosultat kielégítő kezes (harmadik személy) a jelzálogjogot a törvény rendelkezése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzi meg. Ilyenkor a zálogjog eredeti ranghelyét megtartva száll át a kezesre. BDT2006. 1312. Az adós által a követelés behajtása iránt indított eljárás során a pernyertes hitelező oldalán a peres eljárással kapcsolatosan felmerült költségeket felszámolási költségként kell nyilvántartásba venni. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minősülő követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezőnek minősül. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezői igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának időpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az időpontja. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. A hivatkozott törvényhely rendelkezései azt jelentik, hogy a felszámolás kezdő időpontjától a hitelezői igények kielégítésének polgári jogban rögzített szabályai helyébe a törvényhely által előírt kielégítési sorrend lép. (1) bekezdés a) pontjához és a (2) bekezdéshez: A kielégítési sorrend első helyén a felszámolási költségek állnak. Mivel a felszámolási költség minden más hitelezői követelést főszabályként megelőz, egyetlen hitelezőnek sem közömbös, hogy a felszámoló mit és milyen mértékű kiadást számol el felszámolási költségként. Sok félreértés elkerülése érdekében fontos kiemelni, hogy a felszámolás során felmerült kiadások és a felszámolási költség nem feltétlenül egymást takaró fogalmak. A Cstv. 57. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségeknek ebbe a kategóriába történő sorolása például független a keletkezés időpontjától, tehát a felszámolás kezdő időpontja előtt is esedékessé válhatnak; valamint a felszámolás során is keletkezhetnek olyan követelések, amelyek nem minősülnek felszámolási költségnek [Cstv. 37.§ (2) bekezdés]. Mindezek figyelembevételével különösen fontos, hogy a Cstv. 57. § (2) bekezdése pontosan meghatározza, melyik kiadás minősül felszámolási költségnek. A pontos meghatározások következtében, amennyiben vita tárgyát képezi, hogy egy adott kiadás felszámolási költségnek minősül-e vagy sem, meg kell határozni, hogy a (2) bekezdésben felsoroltak közül melyik kategóriába tartozik és miért. Ha nem tudják egyik kategóriába sem besorolni, el kell fogadni, hogy az adott kiadás nem minősül felszámolási költségnek. Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a (2) bekezdésben felsorolt költségek felsorolása nem kielégítési rangsor, tehát a sorban előbb álló költség nem feltétlenül előzi meg a felsorolás távolabbi tagját. A felszámolási költségeket (valamennyit) esedékességkor kell kiegyenlíteni. Ez azt jelenti, hogy a korábban esedékes felszámolási költség kifizetése meg kell hogy előzze a később esedékes költséget, törvényi sorrendtől függetlenül. Ha a felszámolás alatti vagyon nem elegendő az azonos esedékességű felszámolási költségek kiegyenlítésére, akkor a kiegyenlítés egymás között követelésarányos.



- Előbbieket szem előtt tartva, a felsorolás első helyén áll az adóst terhelő munkabér és egyéb bér jellegű juttatások ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is. A törvény szövegéből egyértelműen megállapítható, hogy bár többféle jogviszony keretében végzett munka ellenértékét nevezik a felek munkabér-nek, a csődtörvény által privilegizált helyre csupán a munkaviszonyhoz ( 1992. évi XXII. törvény 141. §), szövetkezeti tagság esetén a tag személyes közreműködéseként kötött munkaszerződéshez [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 56. § (1) és (2) bekezdés] kapcsolódó követelések sorolhatók ebbe a kategóriába. Mindkét jogviszonynál a Munka Törvénykönyvét kell alkalmazni és ez a törvény határozza meg az egyéb bérjellegű juttatások körét is, amit a kollektív szerződés szabálya egészíthet ki, és a konkrét összegeket pedig a felek által kötött munkaszerződés határoz meg. A bérjellegű juttatást szűken kell értelmezni, nem minősíthető ilyen juttatásnak a kiesett munkabért helyettesítő kártérítés, ha a munkavállaló az összeget költségtérítésként, kártérítésként kapja vagy kellene kapnia, így nem minősül bérjellegű juttatásnak a kiküldetés, külszolgálati költségtérítés, különélési díj, különböző szociális juttatások és támogatások. A személyi alapbért, vagy teljesítménybért, azonban további bérrészek egészíthetik ki. Bérjellegű juttatásnak minősül tehát minden olyan fentiek szerinti munkaviszonyhoz kapcsolódó juttatás, amit a munkavállaló munkájának ellenértékeként pénzben vagy természetben kap az Mt., kollektív szerződés, belső szabályzat vagy munkaszerződés, esetleg más jogszabály alapján még akkor is, ha távol töltött idő ellenértéke. A végkielégítés nem munkabér, hanem kárpótlási díj, ezért mivel a törvény ezt a fajta juttatást is - korlátozott mérték erejéig, de - előnybe kívánja helyezni, külön nevesíti. A hivatkozott felszámolási költséget szűken kell értelmezni azért is, mert ha ezeket a juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja előtt kellett volna kifizetni, ehhez a juttatáshoz, mint felszámolási költséghez, csak az ezeket terhelő adó és járulékfizetési kötelezettség tartozik, ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is. Tehát a felszámolás kezdő időpontja előtt megindított munkaügyi perben megítélt perköltség jogcímén fennálló követelés nem minősül felszámolási költségnek (Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 45 181/2004/2.). Ugyanígy nem lehet a követelést felszámolási költségnek minősíteni, ha az ilyen jellegű követeléseket az adós helyett (a munkavállaló felé) hitelező egyenlítette ki akár szerződés alapján, akár jogszabályi rendelkezés következtében; esetleg a követelés tartozatlan fizetésből ered. - A felszámolási költségek második csoportjába azok a költségek tartoznak, amelyek elsősorban az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megóvásával kapcsolatosak. A tevékenység ésszerű befejezése alatt azt is érteni kell, ha a felszámoló nem kívánja a tevékenységet befejezni, hanem folytatja azt (esetleg leszűkítve) és ennek folytán a vagyont, mint működő vagyont értékesíti. Ha a tevékenység befejeződött, esetleg hónapokkal is korábban, még mindig felmerülhetnek a vagyon megóvásával, megőrzésével kapcsolatos költségek. Fontos szempont, hogy a felszámolás kezdő időpontja után, illetve azzal kapcsolatosan keletkezzenek, illetve azzal legyenek kapcsolatosak. A gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység, ami lehet gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, pénzügyi, szellemi stb. egyaránt; és az ezzel kapcsolatos kiadás jellege sem elhatároló ismérv, csupán az, hogy ezzel a tevékenységgel összefüggjön és a kezdő időpont után keletkezzen. Ha tehát például egy illetékfizetési kötelezettség kifizetésének időpontja a felszámolás alatt történik, de a kezdő időpont előtti tevékenységhez kapcsolódik, nem felszámolási költség, hanem a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába tartozó követelés. Amennyiben a vagyontárgy a felszámolás kezdő időpontja előtt kikerült az adósi vagyonból, az ezzel kapcsolatos teher - akár környezeti állapotvizsgálat elvégzéséhez szükséges kiadás - sem minősül felszámolási költségnek, ha a kezdő időpont után folytatott gazdasági tevékenységgel nem hozható kapcsolatba. Ha az adósnak üzemi balesettel kapcsolatban keletkezik kártérítési, járadékfizetési kötelezettsége a kezdő időpont után, itt is fontos elhatároló ismérv, hogy az üzemi baleset mikor történt, mely gazdasági eseményhez kapcsolódik. Ugyanakkor a felszámolás során kifizetett lízingdíj, amely elősegíti, hogy a lízingelt tárgy végülis az adós vagyonába bekerüljön, minősülhet az adós vagyonának megőrzésével (növekedésével) kapcsolatos költségnek. - A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése meghatározza, hogy a felszámoló feladatai ellátása érdekében milyen feltételek mellett, milyen jellegű polgári jogi jogviszonyt létesíthet. Bár a hivatkozott törvényhely elég széleskörű lehetőséget biztosít e vonatkozásban a felszámolónak, ez azonban nem jelentheti a (9) bekezdésben meghatározott kötelezettség kijátszását. Nem minősül felszámolási költségnek, ha a feladatot saját munkaszervezete igénybevételével látja el (ami alapvető kötelezettsége) még akkor sem, ha saját munkaszervezetét nem csak munkaszerződéssel, hanem polgári jogi szerződéssel tölti fel. - A vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos - igazolt - költségek is felszámolási költségnek minősülnek. Az adott kategória körülhatárolható, mert ismérvei közé tartozik, hogy a költség a hivatkozott tevékenységhez valamilyen módon kapcsolódjék. Ide tartozik a pályáztatás, hirdetés, árverés költsége. Ezzel kapcsolatban felmerülhet árverési szakértő díja, közjegyzői díj, esetleg terembérlet, őrzési költség, nyomtatványok költsége, postaköltség, ingatlanok megosztása, összevonása, valamint vagyon értékelésének költsége.



Fontos kiemelni, hogy több eseti döntés is hivatkozik arra, hogy a felszámoló a saját feladatkörébe tartozó munkát megbízási szerződéssel sem adhatja át és az ezért fizetendő úgynevezett sikerdíj felszámolási költségként, mint az értékesítéshez kapcsolódó költség, nem számolható el. Ugyanígy követelés érvényesítésével is merülhetnek fel olyan költségek azonban, amelyek más felszámolási költségek közé is besorolhatók, például postaköltség, illetékköltség, nyomtatványköltség, ügyvédi díj, bírósági eljárási költségek (tanúdíj, szakértői díj stb.). Ha az adós gazdálkodó szervezet követelésének behajtását a felszámolás kezdő időpontja előtt elkezdte, de az eljárás átnyúlik a felszámolás időtartamára, és ezt a felszámoló bármilyen mérték erejéig is átveszi, a felmerült költség (aminek konkrét kifizetése a felszámolás kezdő időpontja után történik), az adós gazdálkodó szervet követelésének behajtásával kapcsolatos, így felszámolási költségnek minősül. Ha viszont az eljárást a felszámolás kezdő időpontja előtt befejezik, vagy történtek kifizetések, a felmerült költség hitelezői igénynek minősül, a kifizetett költség nem számolható el felszámolási költségként. - A bérgarancia alapot az 1994. évi LXVI. törvény hívta életre. Célja, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alap részéből támogatást nyújtson annak érdekében, hogy az adós gazdálkodó szervezet az őt, mint munkáltatót, terhelő munkabértartozásokat a hivatkozott törvényben meghatározott feltételek mellett és mérték erejéig ki tudja fizetni. Amennyiben tehát a felszámolás során a felszámoló a korábban körülírt felszámolási költségeket [Cstv. 57. § (2) bekezdés a) pontja] nem tudja kifizetni vagyon hiányában vagy likviditási problémák miatt, a hivatkozott alap támogatását veheti igénybe. Ez az igénybevétel korlátozott, nem jelent feltétlenül teljes kiegyenlítést. A pénzügyi támogatás a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál. Fontos kiemelni, hogy az adott támogatás visszatérítendő támogatás, tehát az igénybevett összeget a felszámolás alatti vagyonból vissza kell fizetni. A visszafizetett összeg felszámolási költségnek minősül. Ha a felszámolási eljárás egyezséggel zárul, a felszámolónak (a Cstv. 54. §-ában meghatározott felelősség terhe mellett) jeleznie kell, ha vissza nem fizetett bérgaranciaalap-támogatás terheli a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet, mert az illetékes munkaügyi központ az egyezségben nem vehet részt (követelése a) pontos). Ennek elmaradása, a tartozás fennmaradása esetén a munkaügyi központ egy új felszámolás során ezt a korábbi követelését nem igényelheti már felszámolási költségként. Követelése adók módjára behajtható követelésnek minősül, ezért a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolt követelésnek minősül (Fővárosi Ítélőtábla 11. Fpkf. 43 410/2006/7.). - Külön figyelmet követel annak meghatározása, hogy mely költség minősül a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségnek. A törvény szövegének helyes értelmezése szerint ahhoz, hogy az felszámolási költségnek minősüljön, kettős feltételnek kell hogy megfeleljen: részben a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során kell hogy felmerüljön, másrészt a gazdálkodó szervezetet kell terhelje. A két feltétel együttes, bármelyik feltétel hiányzik, a felmerült költség nem sorolható a hivatkozott kategóriába. Ide tartozik tehát az a költség, amit a felszámoló bíróság az adós terhére megállapított a fizetésképtelenség megállapítása és a felszámolás megindítása során, továbbá ide tartoznak azoknak a bírósági eljárásoknak a terhei, amelyet a felszámoló indít annak érdekében, hogy teljesítse azokat a feladatokat, amelyeket a törvény feladatául ró. Ez a költség lehet illeték, ügyvédi munkadíj, tanúdíj, szakértői díj egyaránt. Nem tartozik ebbe a körbe annak a bírósági eljárásnak a költsége, amelyet a hitelező kezdeményez az adóssal szemben követelése érvényesítése érdekében, bármilyen időpontban is indította azt, mert lehet, hogy terhet eredményez az adósra nézve, de nem minősül felszámolással kapcsolatos pernek az igény (egyéb hitelezői igény lehet). Ha a felszámoló ezekben a perekben jogi képviselőt hív meg és ennek díja az ellenérdekű fél részéről megtérítésre nem került, az esetlegesen lehet felszámolási költség. Amennyiben az adós még a kezdő időpont előtt követelést érvényesít, amely per a felszámolási időszakra átnyúlik, a fent hivatkozottak szerint megállapított teher a költség felszámolási költség jellegén nem változtat, ha a felszámolás során esedékes. - Felszámolási költségnek minősül az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költség. Az adott költségek időben két részre bonthatóak. Vannak olyan iratkezeléssel kapcsolatos költségek, amelyek a felszámolás során merülnek fel oly módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet rendezetlen iratanyagot ad át, amit rendezni kell és ez a költség nem hárítható át, másrészt az iratanyag mennyiségétől függően a felszámolás során is felmerülhet a folyamatos kezelés, őrzés szükségessége, amely költséggel jár. A kezeléshez, őrzéshez megfelelő méretű helyiségre is szükség lehet, ami külön költséggel járhat; ugyanakkor a felszámoló eleget kell hogy tegyen a Cstv. 53. §-ában meghatározott kötelezettségének is, ami külön költséget eredményez. Időben ez utóbbi a felszámolás befejezése érdekében történik és a befejezést követően szükséges. Ezekhez a költségekhez tartozhat szállítási költség is. Annak megítélésénél, hogy az adott költség felmerült-e és milyen mértékű, igazolni kell, volt-e a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek iratanyaga és milyen mennyiségű (Cstv. 63/B. §).



- Felszámolási költségnek minősül végül a felszámoló díj is. A felszámolói díj kiszámítását a Cstv. 59. §-a szabályozza. Figyelemmel arra, hogy a törvény jelenleg hatályos szövege a teljesítési segéd fogalmát már nem használja, a gyakorlatban csak az okoz problémát, hogyan kell értelmezni a Cstv. 27/A. § (10) bekezdésében meghatározott korlátot. A hivatkozott törvényhely lehetővé teszi, hogy a felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogviszonyt létesítsen. Részletezi, hogy mikor van a felszámolónak lehetősége és milyen feladatokra ilyen jogviszonyt létesítenie. A korábbi rendelkezésekhez viszonyítva a jelenleg hatályos rendelkezések értelmében, ha a felszámoló betartja a Cstv. 27/A. § (10) bekezdésében foglalt feltételeket és csak azokra a feladatokra köt polgári jogi jogviszonyt, az adott feladat ellenértékeként kifizetett költségek nem tartoznak a felszámolói díjba, az egyéb feladatok ellenértéke igen. Miután a Cstv. 27/A. § (10) bekezdés d) pontja lehetővé teszi, hogy bíróság egyéb esetben, esetekben is engedélyezze előzetesen a polgári jogi jogviszony létesítését, ilyenformán a bíróság döntésén múlik, hogy milyen feladatokra engedélyez milyen jogviszony létesítését, azaz milyen mértékű felszámolási költség merül fel, ami a felszámolói díjon felüli. (1) bekezdés b) pontjához: A felszámolási költségeket követően sorrendben második helyre azok a követelések sorolandóak, amelyek vagyont terhelő zálogjoggal biztosítottak és nem kerültek kifizetésre a Cstv. 49/D. § (2) bekezdése alapján. A zálogjoggal rendelkező hitelezők részére külön kielégítési jogot létrehozó szabály alól a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések jogosultjai kivételt képeznek. E körben fennmaradt szabályozás szerint az ilyen biztosítékkal rendelkező követelésekre a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott csupán a külön kielégítési jog, tehát a befolyt vételár 50%-ából a törvényben meghatározott költségek levonásával csökkentett összeget kaphatja meg a hitelező, a fennmaradó követelését pedig az általános szabályok szerint, a Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontjába sorolt hitelezőként igényelheti. A vagyont terhelő zálogjog anyagi jogi rendelkezéseit a Ptk. 266. §-a tartalmazza, melynek (1) bekezdése értelmében a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén, vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén (vagyon) az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések (vagyontárgy) meghatározása nélkül - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével - vagyont terhelő zálogjog alapítható. Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed attól az időponttól kezdve, ahogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez. Megszűnik azonban, ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül. A zálogtárgy - e szakasz alkalmazásában - nem egyedileg meghatározott dologkövetelés vagy jog, hanem a vagyon egésze vagy annak önálló gazdasági egységként működő része (alvagyon). A vagyont terhelő zálogjog létrejöttéhez közjegyzői okiratba foglalás és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges. A vagyont terhelő zálogjog sajátossága, hogy változó összetételű zálogtárgyakat terhel. A vagyont terhelő zálogjog keletkezésének időpontja döntő jelentőségű. Egyfelől a b) kategóriába tartozás feltétele, hogy a biztosíték a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezzen. Ez azt jelenti, hogy b) pontba történő besorolás biztosítéka csak az a vagyont terhelő zálogjog lehet, mely a felszámolás kezdő időpontja előtt (időhatártól függetlenül) érvényesen létrejött és a nyilvántartásba történő bejegyzése is megtörtént. Másfelől több ilyen zálogjoggal biztosított követelés esetén a keletkezés időpontja meghatározza a kielégítési sorrendet is. A törvényhely itt a Ptk. 256. § (1) bekezdésének rendelkezésére utal vissza. A Ptk. 266. § (3) bekezdése viszont főszabályként úgy rendelkezik, hogy a vagyont terhelő zálogjog bejegyzési időpontja határozza meg a prioritást, amely három esetkörben kivételt tett. A kivételek azonban a felszámolási eljárás során az általános szabályok szerinti kielégítésnél már nem játszhatnak szerepet, mert a többi, más típusú zálogjoggal biztosított követelés a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alapján korábban kielégítést kellett hogy nyerjen. Ebből következően a felszámolási eljárásban a b) kategóriába sorolt hitelezői igényekre vonatkozó rangsor szabálya akként értelmezendő, hogy a sorrendet a vagyont terhelő zálogjog keletkezésének ideje határozza meg, ez pedig valójában egyezik a vagyont terhelő zálogjog nyilvántartásba történő bejegyzésének időpontjával, hiszen e jog létrejöttének bejegyzése is konstitutív hatályú. A vagyont terhelő zálogjogosult késedelmi kamatkövetelése továbbra is a Cstv. 57. § (1) bekezdés g) pontjába sorolandó. (1) bekezdés c) pontjához: A biztosított követeléseket követően a felszámolás alatti vagyonból azokat a követeléseket kell kiegyenlíteni, amelyek nem egyszeri vagy eseti jellegűek, hanem járadékszerűen járó követelések, és amely követeléseket az adós gazdálkodó szervezetnek folyamatosan, hosszú időn keresztül, meghatározott időközönként kell fizetnie. Az adott kötelezettség vagy jogszabályi rendelkezésen vagy az adós elismerésén, de a legtöbb esetben jogerős bírósági döntésen alapul. Az adott kategória közös jellemzője - bár ezt a törvényi szöveg nem tartalmazza, de a követelés jellegéből következik -, hogy magánszemélyek követelése, az adott követelés meghatározott magánszemély megélhetését hivatott biztosítani, vagy a törvény által biztosított társadalmi érdekből, vagy kártérítési kötelezettségként az adós oldalán felmerült okból keletkezik. Éppen azért, mert meghatározott magánszemély megélhetését hivatott biztosítani, a felszámolás során egyezség tárgya nem lehet [ Cstv. 41. § (3) bekezdés], ezeket a követeléseket esedékességkor kell kiegyenlíteni, rendszeresen [Cstv. 58. § (1) bekezdés], a felszámolás befejezését követő időszakra vonatkozóan is számolni kell vele [Cstv. 58. § (3) bekezdés] és vagyon hiányában az állam felelőssége is fennáll értük. (1) bekezdés d) pontjához:



A következő kategória is elsősorban magánszemély követelése. Az adott kategóriába tartozó követelések azonban - eltérően az előzőtől -, nem a magánszemély megélhetését kívánják valamely okból biztosítani, éppen ezért nem járadék jellegűek, nem rendszeres juttatások, hanem egyszeriek vagy esetiek. Ezeknek a követeléseknek is elsősorban károkozás az alapja vagy olyan követelés, amely szerződésen alapul ugyan, de az adós gazdálkodó szervezet hibásan teljesített és ebből keletkezik a magánszemély igénye. A szavatossági, jótállási igények akkor is ide tartoznak, ha a követelés esetleges és jövőbeli. Fontos elhatároló ismérv ebben a kategóriában, hogy a magánszemély követelése ne származzon gazdasági tevékenységből. A kialakult bírói gyakorlat szerint gazdasági tevékenység körébe tartozik a bevétel elérése érdekében rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység. A rendszerességet és az üzletszerűséget azonban az idők folyamán a gyakorlat kitágította, és úgy értelmezi, hogy ebbe a kategóriába tartozik a magánszemély alkalmankénti, esetleg egyszeri tevékenysége is, amelyet bevétel, haszon, nyereség elérése érdekében tesz. Például egyszer ugyan, de részvényt vásárolt, mert az értékpapír vásárlásának célja gazdasági előny elérése. A kötvényen alapuló követelést a törvény külön kiemeli az egyértelműség kedvéért, mintegy hivatkozva arra, hogy ő maga ezt nem minősíti gazdasági tevékenységnek, de az ilyen jellegű követeléseket sem minősíti előnyben részesíthető privilegizált követelésnek. Ezek mindenféleképpen egyéb kategóriába tartoznak. A 3/2002. Polgári jogegységi határozat külön is hivatkozik rá, hogy ezek a követelések akkor is egyéb kategóriába tartoznak, ha kártérítési követelések, és függetlenek attól is, hogy a kötvény kibocsátója vagy más a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti a magánszemély. A jelenleg hatályos rendelkezések a magánszemélyeket mint privilegizált kört - társadalmi érdekből - kiszélesítette a kis- és mikrovállalkozások (2004. évi XXXIV. törvény), valamint a mezőgazdasági őstermelők (1995. évi CXVII. törvény) körével. A törvény szövege nem tartalmaz egyértelmű rendelkezést a vonatkozásban, hogy a magánszemélyekre vonatkozó korlátozó rendelkezések kiterjednek-e a másik két alanykörre is. A módosítást bevezető törvény (2000. évi CXXXVII. törvény) miniszteri indokolása csupán arról szól, hogy gazdasági szempontból fontos az adott kategóriák privilegizálása, kivéve kötvénykövetelésüket. Ilyen formán - figyelemmel arra, hogy a hivatkozott alanyi kör eleve gazdasági tevékenységet folytat az adott kategóriába sorolás egyetlen feltétele, hogy a hitelező kis- és mikrovállalkozásnak, illetve őstermelőnek minősüljön követelésének jellegétől függetlenül, kivéve a kötvénykövetelését. A gyakorlatnak azonban ki kellene alakítani e vonatkozásban egy olyan szűkítést, hogy a követelés az előnyös besorolás érdekében kapcsolódjon szorosan a privilegizálás céljához, azaz az adott kategória tevékenységéhez. Az attól eltérő követelés besorolása az adott követelés jellegéhez kapcsolódjon és ne ehhez a kategóriához (őstermelő bérleti díj igénye). 3/2002. Polgári jogegységi határozat a magánszemély kötvényen alapuló követelésének besorolásáról. (1) bekezdés e) pontjához: A leegyszerűsítve köztartozásnak minősített tartozások a felszámolási eljárás legújabb történetében folyamatosan kiemelt követelésnek minősültek, de a felsorolásban egyre távolabbi helyen. Az adott kategóriába tartozás jól körülhatárolt, mindig az adott kategóriát szabályozó törvény határozza meg, hogy mely követelés tartozik ebbe a csoportba. A hivatkozott tartozásokat azonban jogcímenként és időben is el kell határolni egymástól, különös tekintettel arra, hogy kellő mértékű vagyon hiányában az azonos kategóriába tartozó követelések kielégítése eltérő [Cstv. 57. § (6) bekezdés], figyelembe kell venni, hogy az ide tartozó köztartozások kapcsolhatók-e vagy nem a Cstv. 57. § (2) bekezdés a) és b) pontjához tartozó felszámolási költségekhez, valamint nem változtat a tartozás jogcímén az a tény, hogy esetlegesen annak behajtására a hatályos törvényi előírás szerint az illetékes adóhatóság jogosult. Annak elhatárolása, hogy a társadalombiztosítási és adótartozás a Cstv. 57. § (1) bekezdés e) kategóriájába tartozik-e vagy felszámolási költségnek minősül, azon múlik, hogy a követelés esedékessége a felszámolás kezdő időpontja előtt vagy után következett be. Ezért a pontos besorolás érdekében a hitelezői igénybejelentésnek az összegen és jogcímen túl tartalmaznia kell az elszámolási időszakot és az esedékességet is. (1) bekezdés f) pontjához: Minden olyan követelés, amely az előző kategóriákba nem sorolható - a g) és h) pont kivételével - az egyéb követelések közé tartozik. Ezért, ha a hitelező a felszámoló besorolását nem fogadja el, pontosan meg kell határoznia, hogy igénye megítélése szerint melyik másik kategóriába tartozik, és igazolnia kell, hogy miért. (1) bekezdés g) pontjához: Figyelemmel arra a sajnálatos tényre, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyona nem elegendő a vele szemben támasztott valamennyi követelés kielégítésére, valamint az eljárás elhúzódása miatt a nagy összegű privilegizált követelések kamatvonzata olyan mértékű, hogy a távolabb sorolt követelések kielégítésérére még remény sem lehet, a hitelezői kör minél szélesebb körű kielégítése érdekében alkotta meg a törvény a besorolás egyik utolsó kategóriáját. Ebbe a csoportba tartoznak a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamatok, késedelmi pótlékok, valamint minden pótlék és bírság jellegű tartozás. Nincs jelentősége, hogy az igényelt járulék kamatnak vagy pótléknak minősül; ha a megfizetésének kötelezettsége a késedelem objektív következménye, akkor a követelés ebbe a kategóriába tartozik. Nem tartozik ebbe a kategóriába a Cstv. 35. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szerződéses kamat továbbra sem. A szerződéses kamat besorolása osztja a tőke sorsát. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a csődtörvény kielégítési rangsorban való sorolása legnagyobb részt jogcím szerint kategorizálja a követeléseket, ez az elhatárolás azonban nem kivétel nélküli. A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott követelések nem minden esetben jogcímhez kapcsolódnak, ezért helyesebb azt a fogalmat használni, hogy -függetlenül a tőke besorolásától - a tőkéhez tartozó késedelmi kamat, késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás - keletkezésének idejétől függetlenül - ebbe a kategóriába tartozik.



(1) bekezdés h) pontjához: Teljesen új kategóriát alkotnak azok a követelések, amelyek jogosultjai a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tagjai, vezető tisztségviselői, vezető állású munkavállalói (Mt. 188. §-192. §), ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet (Ptk. 685/B. §) - a visszaélések elkerülése érdekében -, mert ezeket a követeléseket még a kamat, bírság jellegű követelések is megelőzik. Ide sorolhatók azok a követelések is, amelyek ingyenes szerződés alapján állnak fenn, függetlenül attól, hogy ki a jogosult és egyébként milyen kategóriába tartoznának visszterhesség esetén. Az adott törvényhely (Cstv. 57. §) meghatározza nem csupán az egyes csoportok közötti sorrendet, de az egy csoporton belüli kiegyenlítési arányt is. Főszabályként az került meghatározásra, hogy egy csoporton belül a követeléseket követelésarányosan kell/lehet kiegyenlíteni. Ez alól az e) csoportba tartozó követelések alkotnak kivételt, mert az adott csoporton belül a társadalombiztosítási tartozásokat kell először teljes mértékben kifizetni. Az eredetileg benyújtott hitelezői igények hivatkozottak szerinti besorolása azért is fontos, mert ha a követelést engedményezik, ez a besorolást nem érinti. Az a tény, hogy a társadalombiztosítási tartozásokat az adóhatóságok hajtják be, a tartozás jogcímét és a kiegyenlítés hivatkozott elsőbbségi sorrendjét nem módosítja, és nem módosítja az engedményezés sem. Ebből következően, amennyiben az adóhatóság az eljárás során beszámítani kíván, a vele szemben fennálló követelésbe (áfa) csak saját követelését számíthatja be. 1

58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. 2

(2) 3 (3) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. 3

(4) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minősülő, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben előírt sorrendben elégíthető ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerűen jár el, ha a zálogtárgy értékesítéséből befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerősen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.].

1 Módosította: 2006. évi VI. törvény 23. § d). 2 Hatályon kívül helyezte: 2001. évi LXXVIII. törvény 25. § (1). Hatálytalan: 2001. XII. 22-től. 3 Számozását módosította: 1994. évi LXVI. törvény 15. § (2).



BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 553. Az azonos időpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlő mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1154. Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön levő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja. KGD2004. 44. Felszámolási eljárásban igénybe vett teljesítési segéd részére kifizetett díj adójogi következményei (1991. évi XLIX. törvény 58-59. §, 1990. évi XCI. törvény 1. §). A Cstv. 58. §-a arról rendelkezik, hogy az egyes kategóriákba sorolt követeléseket mikor kell/lehet kielégíteni. A törvény a követelések kielégítésének négyféle határidejéről rendelkezik. Első kategória az a) és c) pontba foglalt követelések, amelyeket esedékességkor kell kiegyenlíteni. A követelések esedékességét elsősorban a jogcím határozza meg, például mikor keletkezett a kár, vagy mikor kell a munkabért az Mt. vonatkozó rendelkezése szerint kifizetni. Ha azonban a követelés csak jogerős bírósági döntés alapján válik esedékessé, a kifizetés időpontját maga a döntés határozza meg, az eredeti esedékesség a kamat mértékét befolyásolja. Ha likvid vagyon hiányában a felszámoló az a) és c) pontos követeléseket nem tudja kifizetni csak egy későbbi időpontban, ez a tény a kifizetés sorrendjét nem változtathatja meg. A követelésarányos kifizetés csak az azonos időpontú esedékességre vonatkozik.



A második kategória a d)-g) pontos követeléseké, amelyeket főszabályként a felszámolási eljárás végén kell kifizetni a zárómérleg vagy egyszerűsített mérleg alapján azzal, hogy a d)-f) kategóriába tartozó követelések a közbenső mérleggel is kifizethetők. Előzőek azt is jelentik, hogy a g) kategóriás követelések közbenső mérleggel vagyon esetén sem fizethetőek, csak a zárómérleggel. Megítélésünk szerint csupán jogszabály-szerkesztési hiba, hogy a törvényszövegből a 2006. évi VI. törvénnyel beiktatott h) kategória kimaradt. Ez a mulasztás azonban tágabban nem értelmezhető, mint úgy, hogy az ebbe a kategóriába tartozó követelések felosztható vagyon esetén a zárómérleggel fizethetők ki a törvény által meghatározott időben. Kimaradt a törvényszövegből a b) kategóriás követelések kielégítésének időpontja is, figyelemmel a Cstv. 49/D. §-ának hatályos szövegére, ami 50%-ban lehetővé teszi, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyt összeget az ott meghatározott költségek levonása után a zálogjogosultnak kifizesse a felszámoló. A b) kategóriába csak a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések tartoznak, amelyeket a hivatkozott törvényhely szerint a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul kell kifizetni. Ha az adóssal szemben c) kategóriás járadék jellegű követelés áll fenn, amit időről időre fizetnie kell, és ami nem szűnhet meg az adós jogutód nélküli megszűnésével, ennek sorsáról a felszámoló gondoskodni tartozik. Az egyik megoldás lehet, hogy a járulékossal megállapodik az egy összegben történő megváltásról. Miután a jövőbeli esetleges változásokról senki nem tudhat előre és az sem számítható ki, hogy ez a kötelezettség milyen hosszú ideig tart, a megváltás összege csupán a vagyon mértékétől és a járadékosok számától függhet, ezért bírósági úton nem lehet megállapítatni, hogy a megállapodás összege arányos-e. Harmadik személy, de még a bíróság részéről sem határozható meg olyan feltétel, amit figyelembe kellene vagy lehetne venni. Ha a felek megállapodnak, a megállapodásba foglalt összeget kell kifizetni. Ha bármilyen oknál fogva nem tudnak megállapodni, a felszámoló köteles a jogosult javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. Ha a vagyon erre sem nyújt fedezetet, a Cstv. 62. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ezekért a követelésekért az állam tartozik felelősséggel. A törvény meghatározza, hogy a Cstv. 57. § (1) bekezdés d) pontjába tartozó követeléseket mikor és milyen sorrendben kell kielégíteni. Ebbe a kategóriába azonban bele tartoznak azok a követelések is, amelyek a jövőben várhatóak és szavatossági, jótállási és kártérítés jogcímén kell majd kifizetni őket. Erre a célra a felszámolónak a felszámolás alatti vagyonból el kell különíteni összeget, és ennek az összegnek az átadásával meg kell bízni egy másik gazdálkodó szervezetet, aki az adós helyett helytállni köteles az átadott összeg erejéig és akinek a személyét nyilvánosságra kell hozni. Ha a vagyon mértékének függvényében ilyen gazdálkodó szervezetet nem találnak, a jogosultak részére egyszeri díjú megtérítést köteles a felszámoló adni. Miután jövőbeli és esetleges igényről van szó, az adott díj mértéke tényállásonként változó lehet, és nagymértékben függ a felszámolási alatti vagyon mértékétől. Fontos kiemelni, hogy ezek a kötelezettségek a felszámolót csak a d) kategóriába besorolt hitelezői igények vonatkozásában terhelik és akkor, ha erre a vagyon - figyelemmel a követelések besorolási sorrendjére - fedezetet nyújt. Ha a felszámoló egy másik gazdálkodó szervezetet bíz meg, fel kell mérnie, hogy az adott kötelezettsége a szakmában szokásos mértéket figyelembe véve milyen értékben merülhet fel. Ha viszont egyszerű díjú visszatérítést ad, ezt csak úgy tudja megtenni, ha személyenként a jogosult beazonosítható. Miután a követelés a felszámolás alatt nem merült fel (jövőben várható), a jogosult nem feltétlenül bejelentkezett hitelező. Ezt az ellentmondást jogszabály módosítással lehet csak feloldani. 1

59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének (42. §) 5%-a, de legalább 100 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. 2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el. A felszámolónak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. 2

(2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 4%-ot meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 100 000 Ft-ot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 100 000 Ft-ot meghaladja, de a 125 000 Ft-ot nem éri el, akkor csak a 100 000 Ft feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye.

1 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 25. §. Az utolsó két mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (5). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 2 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 25. §. Módosította: 2000. évi CXXXVII. törvény 6. § (7). Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg.



70/2007. Számviteli kérdés A felszámolás során eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének egy részét be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának díjkiegészítési számlájára. Kijelölt felszámoló cégnél az így befizetett összeget árbevételt csökkentő tételként vagy ráfordításként kell elszámolni? A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: csődtörvény) 59. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a felszámoló részére az áfát nem tartalmazó, ténylegesen kifizethető díj a 4 százalékot meghaladja, a díjból a 4 százalékot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az áfát nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1 százalékot meghaladja - az 1 százalékot meghaladó részt kell befizetni. A csődtörvény hivatkozott előírása nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, hogyan kell a felszámoló cégnél a díjkiegészítési számlára befizetendő összeget elszámolni. Sőt bizonyos értelemben - ebben a vonatkozásban - még félreérthető is az előírás, amikor úgy fogalmaz, hogy a díjból az előírt mértéket meghaladó részt kell befizetni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 73. §-ának (2) bekezdése tartalmazza az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételeket. Azok között a szóban forgó befizetés vagy hasonló tétel nem szerepel. Nem szerepel, mert a díjkiegészítési számlára történő befizetés nem a felszámoló által elért, a számlázott bevételből adott engedményt jelent, hanem a csődtörvény által előírt bevételi többletelvonást. A bevételi többlet elvonásának a számviteli alapelvekkel összhangban lévő módszere pedig az, hogy az elvont összeget az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, hasonlóan az adókhoz, a költségvetési befizetésekhez, és annak összegével nem az árbevételt kell csökkenteni. Ha a díjkiegészítésként befizetendő összeg mögött valamilyen konkrét, a Gazdasági Hivatal által számlázott szolgáltatás lenne, akkor sem az árbevételt csökkentő tételként kellene a befizetendő összeget elszámolni, hanem igénybe vett szolgáltatás költségeként, esetleg közvetített szolgáltatás értékeként. A felszámoló által elért díjbevételhez való viszonyítás csupán a befizetendő összeg meghatározásához szükséges, de nem jelenti azt, hogy annak összegével az elszámolt árbevételt csökkenteni lehet, azt egyéb ráfordításként kell elszámolni. [1991. évi XLIX. törvény 59. § (2)] 1

(3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 100 000 forintra egészíti ki. 2

(4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki. 3

(5) Egyszerűsített felszámolás esetén 100 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeg kifizetése nem terhelheti a díjkiegészítési számlát. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala minden negyedév utolsó munkanapján összesíti - és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, - hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az 4

államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet].

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (6). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 25. §. Az első mondat szövegét megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (7). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 3 Beiktatta: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (8). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) j). 4 Lásd: 26/2001. (VII. 13.) PM rendelet.



EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 239. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2002. 157. Egyszerűsített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §].



BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. KGD2004. 44. Felszámolási eljárásban igénybe vett teljesítési segéd részére kifizetett díj adójogi következményei (1991. évi XLIX. törvény 58-59. §, 1990. évi XCI. törvény 1. §). A Cstv. 59. §-a azt határozza meg, hogy a felszámolót - az általa a felszámolás lefolytatása során végzett tevékenységéért milyen mértékű és összegű díjazás illeti meg. A hivatkozott rendelkezés a díj kiszámításának módjáról is rendelkezik. Az ezzel kapcsolatosan kialakult bírósági gyakorlatból megállapítható, hogy a díj az elért bruttó bevétel alapján kerül kiszámításra. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának a működtetéséből ered, tehát nem minősül felszámolás alatti tevékenységnek. Így a kamatbevétel nem vehető figyelembe a felszámolói díj kiszámításánál. A végrehajtási eljárás megszűnése miatt a végrehajtó által átadott összeg sem szolgálhat alapul a felszámolói díj kiszámításának, mert ez a bevétel nem tartozik a törvény által meghatározott egyik kategóriába sem. Ha a felszámolási eljárásban a bíróság a korábbi felszámolót felmenti és új felszámolót jelöl ki, a felszámolói díj mindkét felszámolót megilleti, de arányosan. Ha a felszámolók az elszámolásban megegyezni nem tudnak, a felmentett felszámoló az általa jogosnak ítélt díjat vitatott hitelezői igényként érvényesítheti, jogosulatlan felvétel esetén pedig a kirendelt felszámoló azt követelésként a mérlegbe beépíteni tartozik és per útján tudja behajtani. Az adott törvényhely (2), (3) és (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy milyen esetben kell és milyen mérték erejéig a kiszámolt felszámolási díj egy részét elkülönített számlára átutalni, illetve mikor és milyen mérték erejéig egészíthető ki a díj ebből a számlából. A központi költségvetés terhére kizárólag a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezése esetén történhet a felszámolói díj kiegészítése, amennyiben ennek kifizetésére a vagyon nem nyújt fedezetet. 2/2000. Polgári jogegységi határozat az egyszerűsített felszámolásban a felszámolót megillető díj kiegyenlítéséről. 1

60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is. (2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.].

1 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 27. §. Módosította: 1997. évi XXVII. törvény 34. § (2)., 2006. évi VI. törvény 22. § (1) f).



BH2004. 514. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ezért a végzés részét képező, a felszámoló díjára vonatkozó rendelkezés sem támadható felülvizsgálati kérelemmel [1991. évi XLIX. tv. 60. § (2) bek.; Pp. 271. § j) pont, 273. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 157. Egyszerűsített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2002. 650. A felszámolási eljárás befejezéseként törölt cég követelésének engedményezése esetén, a folyamatban levő perben a jogutódlás eljárásjogi kihatásai. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? Kétségtelen tény, hogy a hatályos, a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (röviden: Cst.) 60. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik arról, hogy egyezség esetén a bíróság végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, de nem határozza meg azokat a számviteli teendőket, amelyek szükségesek a folyamatban levő felszámolási eljárás lezárásához és a megszakított tevékenység folytatásához. A kérdések megoldásához abból szükséges kiindulni, hogy a szokásos tevékenységet a felszámolás megkezdését megelőző nappal - többek között - beszámolóval és adóbevallással kellett lezárni [Cst. 31. § (1) bekezdése]. A felszámolás alatt álló vállalkozónak nincs beszámolókészítési kötelezettsége, továbbá nem terjed ki rá a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény - a 2. §-a (4) bekezdése értelmében - hatálya.



A felszámolási eljárásnak a vállalkozás megszűnése nélkül történő befejezése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vállalkozás visszatér a megszakított szokásos tevékenységéhez, és újból vonatkozik rá a számviteli törvényben előírt beszámolókészítési kötelezettség, valamint visszakerül a társasági adóról szóló törvény - 1997-től a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény - hatálya alá. Az előbbiek azt igénylik, hogy a felszámolási eljárást számvitelileg is le kell zárni akkor is, ha a vállalkozás nem szűnik meg. A kérdés úgy is megközelíthető, hogy a szokásos tevékenység újraindításához szükséges a visszatérés időpontjában levő vagyoni állapot rögzítése. Ehhez a megfelelő módszer a felszámolási zárómérleg elkészítése, amely az újraindulásnál a nyitó mérleg alapjául szolgálhat. A felszámolási zárómérleg készítését azért is javasolhatjuk, mivel a Cst. folyamatban levő módosításában javaslatként ez szerepel. (3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek. 1

(4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel. 2

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti. 2

(6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezők egy részénél a visszafizetés összege a 300 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni. 3

(7) A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A hivatkozott törvényhely a felszámolási eljárás befejező szakaszáról rendelkezik. Ezek a rendelkezések szorosan kapcsolódnak a Cstv. 56. §-ában meghatározott előírásokhoz. Ha a felszámoló által előterjesztett zárómérleg, vagyonfelosztási javaslat, zárójelentés, bevételről- és kiadásokról készített kimutatás megfelel a törvényi rendelkezéseknek és ellene a hitelezők sem terjesztettek elő kifogást, illetve a kifogás megalapozatlan, a bíróságnak az eljárás befejezéséről kell döntenie. A törvény szövege nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a bíróságnak - hasonlóan a közbenső mérleg elbírálásához döntenie kellene a zárómérleg elfogadásáról, jóváhagyásáról. A kialakult bírósági gyakorlat ezért eltérő: vannak bíróságok, ahol a záróvégzés jóváhagyja a mérleget, van ahol, erről a kiadott végzés rendelkezést nem tartalmaz. Megítélésünk szerint figyelemmel a törvényi szövegre - mindkét módszer elfogadható. A bíróság ugyanis az előterjesztett mérleg és vagyonfelosztási javaslat alapján a felszámolói kérelemre dönt a költségek viseléséről és a hitelezői igények kielégítéséről. Ez a tény pedig feltételezi, hogy erről csak úgy tud rendelkezni, ha a felszámoló azt előterjesztette, a bíróság pedig elfogadja. Ugyanakkor, mivel a törvényszöveg szó szerint erről nem szól, ezt a végzés szövegének sem kell tartalmaznia, illetve ennek hiánya nem kifogásolható. A hivatkozott hiányosság azonban nem jelenti azt, hogy a mérleget, vagyonfelosztási javaslatot a bíróságnak a törvény tükrében nem kellene vizsgálnia. Kétségtelen tény, hogy a hitelezők a mérleget meg kell hogy kapják, és joguk van ellene kifogást előterjeszteni, de kifogás hiányában is köteles a bíróság azt megvizsgálni, és ha nem felel meg a törvény előírásainak, azt a felszámoló részére vissza kell adni és a felszámolót a törvényi rendelkezéseknek megfelelő átdolgozásra kell kötelezni. A kialakult bírósági gyakorlatnak megfelelően - és mert ez felel meg a törvény céljának és szellemének - a bíróság hivatalból is köteles a zárómérleget vizsgálni, és csak azt követően dönthet az eljárás befejezéséről. Ha az eljárás az általános szabályok szerint befejeződik, a bíróságnak döntenie kell az adós jogutód nélküli megszüntetéséről is. Ez alól a második bekezdésben foglaltak tartalmaznak kivételt. Ha ugyanis az eljárás az adós és a hitelezők között létrejött egyezséggel zárul, a felszámolási eljárás befejezéséről kell határozni, de az adós ilyen esetben nem kerül megszüntetésre ellenkezőleg, a jogszabályszerűen megkötött egyezség teszi lehetővé, hogy az adós fizetésképtelensége megszűnjön, és tovább tudjon tevékenykedni.

1 Megállapította: 2000. évi CXXXVII. törvény 4. § (9). Hatályos: 2001. IX. 1-től. Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 26. §. Módosította: 2000. évi CXXXVII. törvény 6. § (7). Az ekkor folyamatban lévő eljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a felszámolást elrendelő végzést még nem hozták meg. 3 Beiktatta: 2005. évi CXXX. törvény 19. § (2). Hatályos: 2006. I. 1-től. A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.



A felszámolási eljárás befejezésével megszűnik a felszámoló jogköre is. Az a törvényi rendelkezés, hogy a záróvégzésben kötelezni kell a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére, nem jelenti a felszámolói jogkör jogutód nélküli megszűnésen túli túlélését, csupán azt jelenti, hogy a bíróság által kiadott végzés végrehajtása a feladata. Ha a záróvégzés kijavításra vagy kiegészítésre szorul (esetleges maradványvagyon, kamatok esetén is) kérheti a bíróságtól a végzés kijavítását, kiegészítését. A hivatkozott törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy a bírósági végzésnek minden szükséges intézkedésre kiterjedő módon kell rendelkeznie, és olyan határozatot kell hoznia, hogy az (minden további információ és bizonylat beszerzése nélkül) végrehajtható legyen. A záróvégzés rendelkezik a felszámoló díjáról is. A díjat elsősorban a hitelezők által befizetett díjból kell fedezni, ha az nem elég, azt az adósi vagyonból kell pótolni. Ha viszont a hitelezők által befizetett összeg meghaladja a felszámoló díját, azt 300 forint felett - a hitelezők részére vissza kell fizetni. 61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. 1

(2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik. 2

(3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. 2

(4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 2

(5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta. 3

(6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható vagyont a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek átadja. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelőssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2001. 295. A felszámolás alatt álló részvénytársaság a részvények, így a dolgozói részvények visszavásárlására sem kötelezhető. A részvényesnek a részvények ellenértékére vonatkozó követelése hitelezői igényként nem sorolható be. A részvényes csak a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyonból részesülhet [1988. évi VI. tv. 244. § (1) bek., 266. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 61. § (1) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek - megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.].

1 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (5). 2 Megállapította: 1993. évi LXXXI. törvény 28. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 3 Megállapította: 1997. évi XXVII. törvény 27. §. Módosította: 2007. évi CVI. törvény 56. § (1) o).



BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1995. 668. A felszámolás alatt álló szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosa a felszámolási eljárásban nem minősül hitelezőnek és üzletrésze ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt, hanem csak a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonból részesedhet [1991. évi IL. tv. 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 55-58. §, 91. § (1) bek.]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. BDT2007. 1594. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége az adós felszámolás előtti időből származó szennyezett ingatlanának ártalmatlanítása, illetve nem kötelezhető arra sem, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről. A környezetszennyezés miatt negatív (forgalmi) értékkel bíró ingatlan tulajdonba adását a hitelezők is visszautasíthatják. Nem kifogásolható ilyen esetben, ha a felszámoló - vagyonhiányra hivatkozással egyszerűsített felszámolási eljárást kezdeményez. Amennyiben a megalapozott hitelezői igények teljes körű kielégítését követően marad még vagyon, a felszámoló a vagyonfelosztási javaslatában e szakasz alapján köteles a felosztást indítványozni, és a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt a fennmaradó vagyon sorsáról. A vagyonjegy tulajdoni részesedést jelentő befektetés, azonban tulajdonosa csak vagyoni jogot (osztalékfizetési igény) szerzett, nem jogosult a kibocsátó életébe beleszólni. Ez az oka annak, hogy csak valamennyi jogos hitelezői követelés teljes kielégítését követően kerülhet sor a vagyonjegyek kielégítésére, azonban a fennmaradó vagyonból először a vagyonjegyek tulajdonosait kell kielégíteni a vagyonjegy névértékének erejéig, ha erre nincs elég vagyon, arányos kielégítésre tarthatnak igényt. Ha a vagyonjegyek teljes kielégítése után is marad még vagyon, az az adós gazdálkodó szervezet létesítéséhez vagyont nyújtó személyek részére kerül átadásra. A (2) bekezdésben felsorolt szervek esetén az alapító(k) részére kell átadni a vagyont. Szövetkezet esetében a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 94. § (1) bekezdése szerint kell a vagyont átadni a tagoknak és befektetőknek vagyoni hozzájárulásuk arányában. A gazdasági társaságok vonatkozásában elsősorban a saját társasági szerződésük az irányadó, ennek hiányában a Gt. 165. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a tagok között. A felszámolási vagyonba nem tartozó állami vagyon az adós gazdálkodó szerv felett tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., míg a (6) bekezdésben meghatározott vagyon a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésébe kerül. 1

62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. 2

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet. 3

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel. 3

(4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti. 3 (5) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelőssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. Jelen törvény alapján a ki nem elégített hitelezői igényekért az állam főszabályként nem felel. A törvény ez alól két kivételt fogalmaz meg.

1 Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4). 2 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 28. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól. 3 Számozását módosította: 1997. évi XXVII. törvény 28. §.



Az állam szociális szempontokra tekintettel köteles a járadékjellegű követelésekért azok esedékességekor helytállni, amennyiben a felszámoló nem tudta megváltani e kötelezettséget, illetve egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződés megkötésére sem volt lehetőség. A felszámolás alatt teljesített kifizetések felszámolási költségként érvényesíthetők, és ha van rá fedezet, kifizetendők. A felszámolásba be nem vonható, illetve jogszabályi rendelkezés folytán forgalomképtelen vagyontárgyakért az állam felelőssége csak a vagyontárgy értéke erejéig áll fenn. E követelés érvényesítése - a felszámolás alatt - a felszámoló feladata. 1

63. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel. 2

(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. 3

(3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. 3

(4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerős döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő kezdő napja a 33/A. § szerinti jogerős bírósági döntés napját követő nap. A törvény az új Gt. fogalomrendszerére figyelemmel - a törvények koherenciájának fenntartása érdekében - pontosítja a Cstv. 63. § (2) bekezdését anélkül, hogy a szabályozás lényegét megváltoztatná. A Cstv. 33/A. §-a megteremti az adós gazdálkodó szervezet vezetői felelősségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége (környezeti terhek rendezésének kötelezettsége) alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent. Amennyiben a bíróság megállapítja a vezetők felelősségét, a felszámolás jogerős lezárását követő jogvesztő határidőn belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezők - fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A bíróság e perben azt állapítja meg, hogy a korábbi megállapítási perben meghatározott helytállási összegre milyen arányban jogosultak a hitelezők. A marasztalási perrel kerül kifejezésre a felelősség másodlagos, kivételes jellege: a vezetők felelőssége kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetőek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezető nem sérti meg a rá irányadó előírásokat. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője - jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1996. 337. II. A közkereseti társaság vagyonából ki nem elégített követelésekért a felszámolási eljárás befejezését követően a társaság tagja felelősséggel tartozik. A tag az ellene indított perben vitathatja azt a hitelezői követelést is, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárás során elismert [1991. évi IL. tv. 63. §, 1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek.].

1 Számozása módosítva: 1997. évi CXLIV. törvény 309. § (4) alapján. 2 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 17. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 3 Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 17. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



BH1996. 226. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §]. 1

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása

A Cstv. 63. §-a a ki nem elégített hitelezői igényekért fennálló, a tulajdonosokat terhelő mögöttes felelősséget szabályozza. (1) bekezdéshez: Az (1) bekezdés alapján a hitelezők az általános hatáskörű bíróság előtt peres eljárást kezdeményezhetnek a kezesként felelős vagy azon személyekkel szemben, akik korlátlan felelősséggel tartoznak. A felelősségük a Ptk., az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény és végrehajtási rendelete, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján áll fenn. A mögöttes felelős viszonylatában is akkor kezdődik a követelés elévülése, amikor a főadósnak a jogosult felé teljesítenie kell, azonban vele szemben a követelés elévülése mindaddig nyugszik, amíg fennáll a reális lehetősége annak, hogy a követelés a főkötelezettől behajtható. A mögöttesen felelős személy felelőssége csak azon kötelezettségekért áll fenn, melyek a megszűnt társaságot terhelték, ezért vele szemben csak olyan követelés érvényesíthető, melyet a felszámolás során érvényesítettek. Az ellene indított perben azonban vitathatja azon hitelezői követelés jogalapját és összegszerűségét is, melyet a felszámoló a felszámolási eljárás során kifejezetten elismert. (2) bekezdéshez: A (2) bekezdésben szabályozott felelősségáttörés intézménye szabályozza a korlátozott felelősséggel durván visszaélő tag/részvényes mögöttes felelősségét. Minősített befolyásszerzés korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság mint ellenőrzött társaság viszonylatában jöhet létre, ha a tag vagy részvényes az ellenőrzött társaságban megszerzi a szavazatok legalább 75%-át. A befolyásszerzés időpontja az, amikortól lehetőség van a jogok gyakorlására, vagyis a tulajdonszerzés időpontja. E törvényhely alapján a felelősség az alábbi együttes feltételek esetén áll fenn: a minősített befolyásszerző, az egyedüli tag tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat az ellenőrzött társaság vonatkozásában; okozati összefüggés a hátrányos üzletpolitika és aközött, hogy a felszámolásban nem lehet kifizetni a hitelezőket; a hitelező a felszámolás alatt vagy annak jogerős befejezését követő 90 nap alatt benyújtja a keresetet; a bíróság megállapítja a minősített befolyásszerző/egyedüli tag korlátlan és teljes felelősségét az ellenőrzött társaság tartozásaiért. A hátrányos üzletpolitika tartalmát a törvény nem határozza meg, azonban ez a magatartás mindig súlyosan felróható, szándékos és célzatos, illetve súlyosan gondatlan. Ha nem a hátrányos üzletpolitika vezetett a hitelezők kielégítésének elmaradására, hanem pl. a veszteség objektív gazdasági körülmény eredménye, a felelősség nem állapítható meg. A per indítására csak a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti hitelező jogosult. A felszámolás alatt indított perben csupán a felelősség megállapítására van lehetőség, mert ekkor még a kár mértéke ismeretlen, ez esetben a hitelező a felszámolás befejezését követő 90 napon belül benyújtott újabb keresetben kérhet marasztalást. Ha a per a felszámolás jogerős lezárását követő 90 napon belül indul, már marasztalást kérhet a hitelező. A minősített befolyásszerző és az egyedüli tag e jogszabályhely alapján teljes vagyonával felel, de helytállására csak akkor kerül sor, ha az ellenőrzött társaság vagyona nem nyújt teljes fedezetet a hitelezők kielégítésére. Ez esetben a hitelezők kielégítésénél a Cstv. 57. § (1) bekezdése szerinti kielégítési rangsor már nem vehető figyelembe. Több személy felelőssége is megállapítható e törvényhely alapján, ha pl. időben egymást követően folytat a minősített befolyásszerző/egyedüli tag hátrányos üzletpolitikát. (3) bekezdéshez: A vezető tisztségviselő (árnyékigazgató) hitelezőkkel szembeni felelőssége a felszámolás alatt a Cstv. 33/A. §-a alapján indított perben kerül megállapításra, és e törvényhely alapján van lehetőség a már számszerűsített kárigény követelésére. A hitelezők kielégítésénél a Cstv. 57. § (1) bekezdése szerinti kielégítési rangsortól ez esetben is el kell tekinteni. 1/2007. Polgári jogegységi határozat a mögöttes felelősségről. 2/2004. Polgári jogegységi határozat az engedményezett adókötelezettségekről. EBH2004. 1038. Felelősség a hátrányos üzletpolitika folytatásáért. BH2003. 202. A befolyásszerzés időpontja. BDT2005. 1128. A mögöttes felelősségről. BDT2004. 960. A felszámoló által elismert követelés vitathatósága. 2

63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el.

1 Beiktatta: 2005. évi LXIX. törvény 3. §. Hatályos: 2005. VII. 7-től. 2 Megállapította: 2006. évi VI. törvény 18. §. Hatályos: 2006. VII. 1-től. Az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.



EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2004. 477. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére vonatkozó határozatát anélkül hozza meg, hogy ellenőrizte volna: a felszámoló az 1991. évi IL. tv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e vagy sem [Pp. 8. § (1) bekezdés, 252. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. tv. 63/A. §]. BH2003. 313. az egyszerűsített felszámolásra történő áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét a jogszabályban előírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 239. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §].



BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1998. 505. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1996. 554. Az egyszerűsített felszámolásra önmagában véve az is alapot ad, ha a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás technikailag lebonyolíthatatlan [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2006. 1480. Súlyos mulasztás a felszámoló részéről, ha az egyszerűsített felszámolás írásbeli előkészítéssel összefüggő kötelezettségét nem teljesíti. A bíróság a felszámolási eljárás lényeges szabályát sérti meg, ha ezt észleli és nem hívja fel annak pótlására a felszámolót. BDT2005. 1232. I. Az eljárás egyszerűsített felszámolás szabályai alapján történő lezárása során a bíróság elrendelheti a záróanyag megküldését a hitelezőknek, erre a felszámolót azonban nem kötelezheti. Egyszerűsített felszámolás

1

A Ctv. 89-93. §-ai szabályozzák a fantomizálódott cégek esetén követendő cégmegszüntetési eljárást. A Ctv. 93. §-a ad lehetőséget a cég törlését követően a tagok és volt tagok felelősségre vonására. Ha a cég megszüntetésére irányuló eljárás során megállapítható, hogy a cég rendelkezik vagyonnal, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és felszámolási eljárást kezdeményez. Az ily módon indult felszámolásban teremti meg a fenti jogszabályhely a volt tag (részvényes) felelősségre vonásának lehetőségét az alábbi feltételek együttes fennforgása esetén: a volt tag az átruházáskor többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezett; a felszámolást a hivatkozott törvény szerinti cégmegszüntetési eljárás előzte meg; az adós gazdasági társaság tartozása a felszámolás kezdő időpontjában meghaladja a saját tőkéjének 50%-át; a tag a társasági részesedést a felszámolási eljárás megindítását (a kérelem bírósághoz érkezését) megelőző 3 éven belül ruházta át. A törvény ugyan csak a felelősség megállapításáról szól, de ha a marasztalás feltételei is fennállnak (a ki nem elégített hitelezői igények pontosan megállapíthatók), marasztalásnak is lehet helye. Ha a társasági részesedés három év alatt többször is átruházásra került, valamennyi volt taggal szemben megindítható a per. 2

63/B. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. 2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el. A felszámolónak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. (2) Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. 3

(3) Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak. A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések A felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésének a törvény rendelkezése szerint két vagylagos feltétele van. Az egyik, ha a vagyon a felszámolási költségeket sem fedezi, a másik, ha a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan. A két feltétel külön-külön is fennállhat és lehet együttes is.

1 Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 29. §. Hatályos: 1993. IX. 2-től. 2 Beiktatta: 1993. évi LXXXI. törvény 29. §. Számozását módosította: 2005. évi LXIX. törvény 3. §. 3 Beiktatta: 1997. évi XXVII. törvény 29. §. Hatályos: 1997. VIII. 6-tól.



A törvény szövege objektív okot feltételez, tényleges vagyonhiányról szól és arról, hogy az adós gazdálkodó szervezetnél elmarad vagy hiányos a könyvvezetés. Ezt a rendelkezést azonban tágan kell értelmezni. Akkor állnak fenn az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésének feltételei, ha a felszámolónak átadott vagyon nem elegendő a felszámolási költségekre sem, illetve az átadott bizonylatok nem teszik lehetővé a törvényszerű felszámolás lefolytatását. Ezek a feltételek a felszámolás kezdő időpontját követően rövid határidőn belül megállapíthatóak. Csak kivételesen fordulhat elő, hogy hosszabb idő múlva derül ki az eljárás egyszerűsített módon történő befejezésének szükségessége. Az egyszerűsített befejezést a felszámoló kezdeményezi a bíróság előtt. Kezdeményezéséhez csatolni kell mindazokat a bizonylatokat, amelyek igazolják a feltételek fennállását. Nem törvényi előírás, hogy a felszámoló a hitelezőknek megküldje a mérleget és a (2) bekezdésben meghatározott egyéb bizonylatokat, ezeket a bíróság sem kézbesíti ki a hitelezőknek. Az egyszerűsített befejezés ellen a hitelezők nem terjeszthetnek elő kifogást. A felszámolónak azonban értesítenie kell a hitelezőket arról, hogy az eljárás egyszerűsített módon történő befejezését fogja kezdeményezni. Az előírás célja, hogy a hitelezők tájékoztassák a felszámolót mindazokról az információkról, amelyek ismerete esetleg lehetővé teszi az eljárás általános szabályok szerinti folytatását. A bíróság csak azt vizsgálja - de azt vizsgálnia kell -, hogy fennállnak-e az egyszerűsített befejezés feltételei, megtörtént-e a tájékoztatás a hitelezők felé a törvényben meghatározott időben, tettek-e a hitelezők e vonatkozásban észrevételt és mit. Amikor a felszámoló állítja, a bíróság pedig vizsgálja, hogy elegendő-e a vagyon a felszámolási költségek fedezetére, a felszámolónak összegszerűen meg kell jelölnie és igazolnia a felszámolási költségeket jogcím szerint, a bíróság pedig vizsgálja azt is, hogy a költség felszámolási költségnek minősül-e. A vagyon és a felszámolási költségek összehasonlításánál a felszámolói díjat a Cstv. 59. § f) bekezdésében meghatározott mértékig kell figyelembe venni. Ha a feltételek ilyenformán fennállnak, át lehet térni arra az összegre, amelyet a hivatkozott törvényhely az egyszerűsített befejezésre előír. 1

64. § (1) Lakásszövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg - az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni. (2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell. KGD2008. 17. A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4. §, 6. §, 38. §, 64. §; 1997. évi CXLI. törvény 8. §) A lakásszövetkezet felszámolására (2004. évi CXV. törvény, 2006. évi X. törvény) általában akkor kerülhet sor, ha a lakásszövetkezet külső szolgáltatást, azaz vállalkozási tevékenységet is végez. A hitelezői követelések kiegyenlítésére csak a szövetkezeti tulajdon szolgálhat, ezért a felszámolás során a szövetkezeten belül az egyes tulajdoni formákat pontosan el kell határolni. Ezért a hivatkozott törvényi rendelkezés csak úgy értelmezhető, hogy az az ingatlan, amelyen a ház áll, a lakóház épületszerkezetei, a közös használatra szolgáló helységek, területek és minden olyan létesítmény és építmény, ingatlanrész, amelyek a magántulajdonban lévő lakások rendeltetésszerű használatához kapcsolódnak (de korábban szövetkezeti tulajdonban voltak) a törvény rendelkezésétől eltérő módon nem idegeníthetők el. Ugyanez vonatkozik a fennmaradó vagyonrészre is. IV. Fejezet

2

A végelszámolás 2

2

65-79. § EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezői igényként nem vette figyelembe a jogerős fizetési meghagyásokon alapuló hitelezői követelést, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §].

1 Módosította: 2004. évi CXV. törvény 60. § b). 2 Hatályon kívül helyezte: 2006. évi V. törvény 134. § a). Hatálytalan: 2006. VII. 1-től.



EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezői igényként nem vette figyelembe a jogerős fizetési meghagyásokon alapuló hitelezői követelést, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végző céggel szemben valamely hitelezője felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelező, ha a felszámolást jogerősen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH2002. 455. Egyszerűsített végelszámolás keretében a cég törlésének elrendelésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. 100. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 66. § (1) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.]. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH2008. 72. A végelszámolás alatt álló Kft. vagyonának átruházására irányuló - a végelszámoló és a Kft. tagja közötti szerződés létrejöttéhez nincs szükség a Kft. taggyűlésének jóváhagyására [1991. évi XLIX. törvény 71. §, 1988. évi VI. törvény 183. § (1) bek. g) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §].



BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végző céggel szemben valamely hitelezője felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelező, ha a felszámolást jogerősen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhető el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerősen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelező által le nem számlázott - a szerződés szerint számla kibocsátásával érvényesíthető - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1994. 623. Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.]. BH1998. 356. Nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a végelszámolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak [1988. évi VI. tv. 29. §, 48. § (1)-(2) bek., 49. §, 50. §, 1991. évi IL. tv. 73. § (3) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §].



BH2005. 68. I. A társaság nem dönthet a működés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. 77. §]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. BDT2007. 1634. A végelszámolót kizárólag abban az esetben lehet a közgyűlés összehívására kötelezni, ha megállapítható, hogy a Csődtv.-ben előírt, erre vonatkozó kötelezettségét megszegte, vagy valamely, a Csődtv. rendelkezéseibe ütköző intézkedése vagy mulasztása a közgyűlés összehívásával orvosolható. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelező, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minősül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezői minőségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelező, kifogást nem jogosult benyújtani. BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. BDT2006. 1424. A végelszámoló a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot csak akkor nyújthatja be a cégbírósághoz, ha nincsenek kielégítetlen hitelezői igények. A végelszámoló a hitelezői igények kielégítésének tényét igazolni köteles, és azt is, hogy a záró adóbevallást az adóhatóságnak megküldte. A cégbíróság az adóst csak akkor törölheti, ha az adósnak rendezetlen tartozásai nem maradtak fenn. Azt, hogy az adósnak a hitelezőivel szemben fennállnak-e tartozásai vagy sem, adott esetben törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell vizsgálni. BDT2002. 632. Ha a betéti társaság ellen felszámolási eljárás indul, a tag önállóan is perelhető. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. KGD1994. 32. Ha a gazdasági társaság fizetésképtelen, végelszámolás helyett felszámolási eljárás lefolytatásának van helye [1991. évi IL. törvény 65. § (1) bekezdés]. KGD2002. 29. A végelszámolás alatt álló cég vezetőjét terheli a törvényben írt nyilatkozattételi kötelezettség (1991. évi XLIX. törvény 70. § c) pont). KGD2002. 102. A végelszámolási eljárás befejezésére csak azt követően van mód, ha a végelszámolás alatt álló céggel szemben tisztázatlan követelések nincsenek és az esetleges peres eljárások jogerősen befejeződtek (1991. évi IL. törvény 75. §). KGD1999. 351. A végelszámolás megszüntetéséről és a működés további folytatásáról csak a végelszámolás ideje alatt hozhat döntést az arra jogosult szerv (1991. évi IL. törvény 75. §).



V. fejezet Egyéb rendelkezések 1

2

80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli. 3

(2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényen (a továbbiakban: Tny.) alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, úgy a követelés a Tny. 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Tny. 93. §-ának (4) bekezdése esetén az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet. EBH2005. 1329. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelős - köteles az engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. törvény 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 10. §; 1990. évi XCI. törvény 3. §; 1991. évi IL. törvény 80. §; 1988. évi VI. törvény 328. §; 1995. évi XXXIX. törvény 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. Polgári jogegységi határozat]. EBH2004. 1044. Az APEH által a Cstv. 80. §-ában írt követelések 2002. december 31-éig csak a Magyar Követeléskezelő Rt.-re voltak engedményezhetők. E követelések további engedményezésére törvényi lehetőség nincsen [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.); 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek.; 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §]. BH2006. 56. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelős - köteles az engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. tv. 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rend. 10. §; 1990. évi XCI. tv. 3. §; 1991. évi IL. tv. 80. §; 1988. évi VI. tv. 328. §; 1995. évi XXXIX. tv. 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. PJE határozat]. 4

81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földről szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. VI. Fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. 5

(2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik.

1 2 3 4 5

Megállapította: 1996. évi LX. törvény 3. §. Hatályos: 1996. VII. 25-től. Megállapította: 2004. évi XXVII. törvény 57. §. Az utolsó mondatot beiktatta: 2004. évi CI. törvény 317. §. Hatályos: 2005. I. 1-től. Beiktatta: 2000. évi CXIII. törvény 219. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 83. § (4) f). Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 44. § (4). Módosította: 1993. évi LXXXI. törvény 43. §.



1

(3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelő végzés közzétételéről, ennek ellenére a jogszabályban előírt kötelezettségeinek az ott előírt határidő alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetőleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH1997. 308. A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 392. Ha a vételár-követelés iránti per folyamatban léte során a per felperese ellen felszámolási eljárás indult, és az alperes az azonos jogviszonyból származó ellenkövetelését beszámítási kifogás útján - jogszabály előírása szerint - a felszámolási eljárásban érvényesíti, a kifogás jogerős elbírálásáig a felperes keresete alapján indított pert fel kell függeszteni [Pp. 152. § (2) bek., Ptk. 296. § (1)-(2) bek., 1986. évi 11. tvr. 17. § (1)-(4) bek.]. BH1995. 729. A felszámolási eljárásban nem a Ptk. hanem a speciális felszámolási jogszabályok kamatrendelkezései az irányadóak [Ptk. 301. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 82. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (2) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 762. I. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének bejelentésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően - igazolásnak van helye [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. §, Pp. 106. §, 107. § (1) bek.]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 194. I. Az 1992. január elseje előtt megindult felszámolási eljárások csődeljárássá nem alakíthatók át [1991. évi IL. tv. 82. § (1)-(2) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. 2

83-84. § EBH1999. 33. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelemről való értesítést követően a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezető pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére - nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 47. A számlavezető pénzintézet csak a csődbejelentésig, illetőleg a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig jogosult a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is megterhelni az általa vezetett bankszámlát [1991. évi LXIX. tv. 4. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1997. 602. I. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás mintegy megszünteti az ún. egyedi végrehajtási eljárások lefolytatását, az azok tárgyául szolgáló követelések csak a felszámolási eljárás keretében, a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabályi feltételek (pl. a kielégítési sorrend) mellett érvényesíthetők [1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) , 17. § (3) bek., 27. § (2) bek., 30. § (1) bek. d) és e) pont, valamint (4) bek., 1979. évi 18. tvr., 1994. évi LIII. tv.].

1 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 58. §. Hatályos: a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. Ezt követően megindított eljárások vonatkozásában kell alkalmazni. 2 Hatályon kívül helyezte a megelőző alcímekkel együtt: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 85. Hatálytalan: 2007. VII. 1-től.



BH1997. 308. A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 606. A Ptk.-nak a fedezetelvonó szerződésekkel kapcsolatos szabályai a felszámolás alatt álló cég vonatkozásában akkor érvényesülnek, ha a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabály(ok) ellentétes (eltérő) rendelkezést nem tartalmaz(nak) [Ptk. 203. §, 1986. évi 11. tvr. 3. § (3) bek.]. BH1995. 476. A szövetkezeti átmeneti törvény hatálybalépése előtt már megindult felszámolási eljárás esetén az adott szövetkezet közgyűlése érdemi (pl. vagyonnevesítés tárgyú) jognyilatkozatot (határozatot) már nem hozhat, e jogosultsága hiányában tehát a szövetkezet működő szövetkezetnek nem tekinthető [1992. évi II. tv. 2. § (1)-(5) bek:, 3. § (1) bek., 49. § (2) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont, 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1)-(2) bek., 30. §, 34. § (2) bek.]. BH1995. 120. A kijelölt felszámoló a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonát ingyenes engedményezés útján nem csökkentheti. Az ilyen engedményezés akkor is semmis, ha annak kedvezményezettje egy ugyancsak felszámolás alá került másik gazdálkodó szerv, aki egyben hitelezője az engedményezőnek [Ptk. 200. § (2) bek., 234. §, 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 23-28. §-ok, 30. § (1) bek.]. BH1994. 692. Ha a felszámoló az adós ingatlanát harmadik személy elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta, az elővásárlásra jogosult keresetében kérheti annak megállapítását, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan: az ilyen jogvita elbírálása tehát a felszámolási eljárásban nem lehetséges [1986. évi I1. tvr. 2. §, 17. §, 26. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1994. 444. A felszámolás alá került cég ellen indított végrehajtás megszüntetésére irányuló eljárás nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatosnak, ezért az ilyen eljárásra az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók [Pp. 33. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 15. § (1) bek., 44. § a) pont, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 213. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének a felszámoló részére való bejelentése akkor is határidőben megtörténtnek minősülhet, ha a felszámolási eljárás közzétételétől számított harminc napon belül nem történt ugyan meg, de a követelés érvényesítése érdekében a felszámolási eljárás közzétételekor per volt folyamatban [1986. évi 11. tvr. 13. §, 17. § (3)-(5) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 762. I. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének bejelentésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően - igazolásnak van helye [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. §, Pp. 106. §, 107. § (1) bek.]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 459. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben beszámításnak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében helye van ugyan, de a követelés beszámítási kifogásként is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [1986. évi 11. tvr. 17. § (2) és (4) bek.]. BH1993. 446. Az engedményezésre vonatkozó szerződés a megkötésével egyidejűleg teljesedésbe megy, ezért a felszámolási eljárás közzététele előtt kötött ilyen szerződésnek a felszámoló részéről történő felmondása kizárt [Ptk. 321. § (1) bek., 328. § (1)-(3) bek., 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 23. § (1) bek., 26. § (2) bek.]. BH1993. 257. Amennyiben a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a bírósághoz való előterjesztése a felszámolási eljárás közzététele előtt megtörtént, a követelést akkor is a polgári perben kell elbírálni, ha a felszámolási eljárást a perindítás hatályainak beállása előtt közzétették [Pp. 128. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.]. Felhatalmazás 1

84/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a felszámolási eljárás számviteli feladatait rendeletben határozza meg. 2 85. § (1) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévő állami 3

szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzéséről gondoskodjon. 4 (2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Felszámolási Díjfedezeti Alap működésére, az Alapból történő kifizetés rendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

1 2 3 4

Beiktatta: 2007. évi LXXXII. törvény 8. § (5). Hatályos: 2007. VII. 1-től. Számozása módosítva: 1995. évi LXII. törvény 16. § (2) alapján. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) j). Lásd: 28/1992. (XII. 4.) PM rendelet. Beiktatta: 1995. évi LXII. törvény 16. § (2). Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) j).



1

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott 2

írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit. 1 (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelő jogerős végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait. 1

(5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a zálogtárgy értékesítésekor a felszámolót megillető, a zálogtárgy értékével, illetve a zálogtárggyal összefüggő feladatokkal arányos díj meghatározásának 3

szabályait. Az arányos díj nem lehet az eladási ár 10%-nál nagyobb összeg. 1 (6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi 4

eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit. 1 (7) A (3)-(6) bekezdésben szereplő rendeleteket az igazságügyért felelős miniszter legkésőbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelőzően köteles kihirdetni. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §].

1 2 3 4

Beiktatta: 2006. évi VI. törvény 19. §. Módosította: 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) j). Lásd: 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet. Lásd: 16/2006. (IV. 7.) IM rendelet. Lásd: 17/2006. (IV. 7.) IM rendelet.

1991. évi XLIX. törvény

Recommend Documents