1991. évi XLIX. törvény. a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyőlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csıdeljárás útján történı újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetıképes, de tevékenységüket megszüntetı gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezıi érdekek védelme érdekében a következı törvényt alkotja: 7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv az adóhatóság feladatairól a csıd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásokban

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény szabályozza a csıdeljárást, a felszámolási eljárást. (2) A csıdeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csıdegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csıdegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezık e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2003. 33. Jogerıs fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszőnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendı [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BDT2006. 1443. A Csıdtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékő jogok megszerzésébıl, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed.

BDT2000. 109. Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékbıl már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt. 54. §-a folytán fennálló önálló felelısségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezıire terjed ki. (2)-(3) (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepeirıl és kereskedelmi képviseleteirıl szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) E törvénynek a csıdeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelıen alkalmazni kell. EBH2003. 879. Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2004. 427. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történı törlése nem rendelhetı el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezınek lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata elıtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csıdtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2003. 422. Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH1998. 445. I. Pénzintézet ellen az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a bíróság az adós fizetésképtelenségét nem vizsgálja, ezért azt meg sem állapíthatja [1991. évi LXIX. tv. (Pit.) 89. § (3) bek. b) pont, 89/B. § (2)-(3) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. törvény 2. § (2) bek.]. BH1998. 245. I. A hitelezınek - külön jogszabályi elıírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetıleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minıségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelezı által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezık követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendı; a hitelezı követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1993. 192. A csıd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezıik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont]. KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §]. 3. § (1) E törvény alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmő-társulat kivételével), az erdıbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi

személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok, amelyek fı érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy elıreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; c) hitelezı: a csıdeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdı idıpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerıs és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csıdeljárásban az is, akinek a csıdeljárás kezdı idıpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdı idıpontja után hitelezı mindenki, akinek az adóssal szemben pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; d) gazdálkodó szervezet vezetıje: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezetı igazgató) vagy az ügyvezetı elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelısségő társaságnál az ügyvezetı(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezetı (ha a pénztár ügyvezetıt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezetı, végrehajtói irodánál az irodavezetı vagy irodavezetı hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintézı képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság nevében a hatóságok elıtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy; Az 1346/2000/EK rendelet szerint az a tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi fıeljárás megindítására, amelynek területén az adós fı érdekeltségeinek központja található, területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására pedig az a tagállam, amelynek területén az adósnak telephelye található. Az eljárásban az alkalmazandó jog az eljárás megindításának helye (fóruma) szerinti jog, a lex fori concursus. Külön kiemeli a Rendelet, hogy a lex fori concursus alapján kell megítélni, hogy egy adott tagállamban indítható-e fizetésképtelenségi eljárás az adós ellen, azaz az adott tagállam csıdtörvényének alanyi hatálya kiterjed-e az adott jogalanyra. Ebbıl következik, hogy természetes személy ellen Magyarországon az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat követıen sem lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani, mindaddig, amíg a magyar jog nem teszi lehetıvé természetes személyek ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A csıdtörvény 3. §ának (1) bekezdés a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minısül gazdálkodó szervezetnek. Egyértelmővé kell tenni, hogy e rendelkezésbıl nem következik az, hogy csak a magyar jog szerinti gazdálkodó szervezetek ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás. A módosítás lehetıvé teszi az új csıdtörvény megalkotásáig is, hogy Magyarországon az 1346/2000/EK rendelet szerint fizetésképtelenségi fı- vagy területi - eljárást lehessen indítani az olyan adós ellen, akinek a fı érdekeltségeinek központja Magyarországon található vagy Magyarországon telephellyel rendelkezik. Ez a magyar hitelezık védelmét is szolgálja, mert a magyar csıdtörvény szerinti eljárással érvényesíthetik érdekeiket, s nem kell a külföldi, számukra ismeretlen és jóval drágább eljárást megindítaniuk, vagy abba bekapcsolódniuk. A módosítás így azt is lehetıvé teszi, hogy a külföldön megindított fıeljárás esetén Magyarországon másodlagos eljárást lehessen indítani, illetve külföldi fıeljárás hiányában is a Magyarországon található telephely vonatkozásában területi eljárást lehessen indítani, amelyben a magyar jog alkalmazandó. Ha az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet fı érdekeltségeinek központja vagy a telephelye Magyarországon található, abban az esetben vagy az adóhatóságnál veszik nyilvántartásba mint adófizetésre kötelezettet, hiszen tevékenységet végez - a fı érdekeltségeinek központjában vagy a telephelyen , s emiatt adófizetésre kötelezett az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-ának (3) bekezdése, illetve a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (1) és (3) bekezdései alapján, vagy pedig a cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba mint fióktelepet. Mindkét esetben be kell jelenteni az aláírásra-jognyilatkozat tételére jogosult személy nevét, s ıt kell a külföldi székhelyő vállalkozásokkal szembeni eljárásokban vezetınek tekinteni. Végül a meghatározás tartalmaz egy kisegítı szabályt, ha nincs e nyilvántartásokba bejegyzett személy. e) vagyon: mindaz, amit a számvitelrıl szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minısít; f) (2) EBH2004. 1049. A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi

XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 957. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §, 1990. évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont, 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 80. §, 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek., 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/ 1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §, 593/B/1998. AB határozat]. EBH2003. 886. Alaptıke leszállításához kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelezı fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata elıtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csıdtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2004. 284. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §; 1990. évi XCI. tv. 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont; 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont, 80. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek. ; 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §; 593/B/1998. AB határozat]. BH2004. 201. A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 380. Alaptıke-leszállításhoz kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség teljesíthetı a hitelezıi követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelezı hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv. 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. BH2003. 376. Alaptıke leszállításához kapcsolódó - a hitelezıknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelezı fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont].

BH2003. 294. A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minıségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását kifogásolási határidı stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) és (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek., 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b), g) és j) pont]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2003. 208. - olyan bizonyítékot nem nyújt be, amely a kérelem érdemi elbírálásához szükséges [Pp. 3. § (3) bek., 163. (1) bek., 164. § (1) bek., 190. §, 192. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a), f) pont és (2) bek. a) pont]. BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 369. A felszámolási eljárás kezdı idıpontja után a hitelezı nincs abban a helyzetben, hogy az adóssal szembeni pénzkövetelését perben érvényesítse, ezért az ilyen - a felszámoló által vitatott - követelésrıl a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 28. § (2 bek. f) pont, 38. §, 46. § (5) bek. a) és b) pont, (6) és (7) bek., 50. § (2) bek.]. BH2002. 368. I. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı a felszámolási eljárás teljes tartama alatt félnek minısül, ezért a záróvégzés ellen akkor is jogosult fellebbezéssel élni, ha a nyilvántartásbavételi díjat nem fizette be [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek, c) pont, 22. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek., 60. §, 63/A. §]. BH2002. 368. II. Ha az eljárást kezdeményezı hitelezı a nyilvántartásbavételi díjat nem fizeti be, és hitelezıi igényére a zárótárgyaláson sem hivatkozik, nem kifogásolhatja, hogy a vagyonfelosztási javaslatban hitelezıként nem szerepel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont]. BH2002. 110. II. A felszámolónak az adós képviselıjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezésérıl, rendezésérıl, meghatározott ideig történı ırzésérıl. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minısülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 38. (3) bek., 52. § (1) bek., 53. §, Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 240. A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 560. A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelıségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a mőemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (4) bek., 31. § (1) bek. c) pont, 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 8. § (1) bek., 12. § (1) bek.].

BH2000. 365. I. A lízingszerzıdés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után olyan követelésnek minısül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezık követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehetı [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1998. 606. A felszámolási eljárásban a polgármesteri hivatal kifogása alapján indult eljárást - ha a polgármesteri hivatal nem hitelezıként, hanem a helység lakosainak meghatalmazottjaként, de írásbeli meghatalmazás nélkül kíván eljárni - meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 67. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 233. § (1) bek., 251. § (1) bek.]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minısül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 246. A földkiadó bizottság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben - egyéb jogcímen - vagyoni követelése nincs, hitelezınek nem minısül, a felszámoló tevékenységét pedig perben vagy a nem peres eljárásban - jogi személyisége hiányában, hiányzó perképessége miatt - nem kifogásolhatja [1993. évi II. tv., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 61. § (3) bek., Pp. 48. §]. BH1998. 245. I. A hitelezınek - külön jogszabályi elıírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetıleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1998. 244. A felszámolási eljárásban is hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak az eljárásban szereplı hitelezı perbeli jogképességét. Tekintettel arra, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának nyilvántartása nem közhiteles, ezért vita esetén a cégbíróság megkeresése útján kell a fél jogképességét tisztázni [Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 18/1995. (IX. 15.) IM r. 2. § (2) bek.]. BH1998. 243. I. A befektetıknek ígért hozamok betartásának hiánya, a befektetési alap rossz gazdálkodása, a tıkecsökkenés miatti bizalomvesztés a felszámolási eljárás megindítására a befektetési alappal szemben nem ad lehetıséget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § b) és c) pont, 27. §]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény elıterjesztése alapján a biztosító részérıl történı részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban elıírt határidın belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezıként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetık figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1996. 391. Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerzıdést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 47. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §, Ptk. 428. § (2) bek.]. BH1996. 225. Nincs lehetıség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezésérıl a bíróság ugyan jogszabálysértıen döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbıl már törölték. Ilyen esetben a hitelezı követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 52. § (1) bek., 60. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 46. § (1) és (2) bek., 54. § (2) és (3) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. § (1) bek., 22. § (2) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelezı által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §].

BH1996. 187. a törvényi tényállásban írt jogszabály-on a csıdtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.]. BH1995. 664. A hitelezı követelése az adós által nem vitatott követelésnek minısül, ha az adós a követelést csak a hitelezı felszámolás iránti kérelmérıl a bíróság által történt értesítését követıen tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása elıtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerı nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerısítı záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerısítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1995. 306. Elismerés alapján nem állapítható meg egy cég fizetésképtelensége s ennek alapján ellene felszámolási eljárás nem indítható, ha az elismerést tartalmazó nyilatkozat szerint az adósnak a hitelezıvel szemben - a hitelezı követelését meghaladó összegő - érvényesíteni kívánt követelése van [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 3. § f/1-f/2. pont, Ptk. 277. § (1)-(3) bek., 365. § (1) bek.]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelıbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 304. Az állami tulajdonban és az adós gazdálkodó szervezet kezelésében volt belterületi föld értékesítésébıl befolyt vételár egésze a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának minısül; a vételár 50%-ára a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat csak hitelezıként tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 51. § (1) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 623. Jogszabálysértıen jár el az elsıfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelezı kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a hitelezı a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthetı [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 279. Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50. §, 51. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) és (4) bek., 57. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 4. §]. BH1994. 212. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthetı elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag tartozáselismerést jelentı nyilatkozatot tett, ha az adós a hitelezı követelését utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása elıtt - vitássá tette [1991. évi IL. tv. 3. § c) és f) pont, 22. § (1) bek., 27. § (2) bek., Ptk. 242. §]. BH1994. 159. Az egyesület nem gazdálkodó szervezet, ezért csıd-, illetve felszámolási eljárás ellene nem folytatható. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a hitelezık vagy az ügyészségtıl vagy az egyesület legfelsıbb szervétıl kérhetik a szükséges intézkedések megtételét [Ptk. 58. § (3) bek., 59. §, 1989. évi II. tv. 14. § (1) bek., 16. § (2) bek., 21. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § a) pont.). BH1993. 322. Csıdegyezség esetén a bíróság nem hoz egyezséget jóváhagyó végzést, hanem ha a csıdegyezség alaki és tartalmi szempontból megfelelı volt, akkor a csıdeljárást befejezetté nyilvánítja, ellenkezı esetben azt megtagadja [Ptk. 240. § (1) bek., Pp. 148. § (2) bek., 233. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 17. §, 18. § (1) bek., 19. § (2) és (4) bek.].

BH1993. 192. A csıd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezıik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont]. BDT2005. 1233. A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság elıtt érvényesíthetı. Amennyiben tehát a hitelezı az adóssal megkötött adásvételi szerzıdésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételárkifizetés hiányában a meglévı áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelezı, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minısül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezıi minıségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelezı, kifogást nem jogosult benyújtani. KGD1995. 64. A követelés akkor minısül az adós részérıl vitatottnak, ha azt a felszámolás iránti kérelemrıl szóló bírósági értesítés elıtt bármilyen jogcímen vitatja [1991. évi IL. törvény 3. § c) pont]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidı eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §]. 4. § (1) A csıdeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csıd- vagy a felszámolási eljárás kezdı idıpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követıen az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levı vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítı határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki. (3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelı szervezettel kötött szerzıdés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdı, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévı mőemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévı vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termıföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésbıl visszamaradt földterület; d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésérıl szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel; e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabérébıl - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülı szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. A gyakorlatban felmerült, hogy az adós vagyonába (leginkább a felszámolási vagyonba) tartozónak minısítették a szakszervezeti tag munkavállaló munkabérébıl levonásra kerülı szakszervezeti díjat. Ezen szakszervezeti díj jogosultja azonban természetesen nem a munkáltató (az adós), hanem a kedvezményezettként megjelölt szakszervezet. A munkáltató csupán a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 21. § (6) bekezdésében, illetve a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességérıl szóló 1991. évi XXIX. törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget a tagdíj munkabérbıl történı levonásával és továbbutalásával. A Cstv. 4. § (3) bekezdésének kiegészítése ezért külön is megjeleníti a munkavállalótól levonásra kerülı szakszervezeti tagdíjat és egyéb érdek-képviseleti tagdíjat, mint olyan pénzeszközt, amely nem tartozik az adós vagyonába. (4) A Kormány által a rendkívüli idıszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelı szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelı szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelı szervezet kezdeményezésétıl számított 60 napon

belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerzıdés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerzıdés is minısülhet a további hitelezık kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2002. 766. Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelısség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk. 273. § (1) és (2) bek., 274. § (1) bek., 301. §, 329. § (1) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 108. § (4) bek., 2000. évi LXXXVIII. tv., 2001. évi LXXXVII. tv. 3. §, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont]. EBH2002. 670. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.].

BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszőnt, így vagyoni értékő jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdı idıpontját követıen, de annak közzétételét megelızıen, a hitelezıi igényeket a cég vezetése jogszerően nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 329. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós tulajdonában álló önálló ingatlanként nyilvántartott étterem a felszámolási vagyon része, a hitelezınek kell bizonyítania, hogy az étterem feletti rendelkezési jogot - a vállalattól való elvonással - megszerezte [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek.; 1990. évi LXXIV. tv. 2. § (1) bek., 7. § (1) bek., 13. § (1) bek.; Ptk. 116. § (2) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerően jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelıen tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag ıt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 237. I. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2002. 194. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §].

BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 365. I. A lízingszerzıdés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után olyan követelésnek minısül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezık követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehetı [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történı értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdı idıpontja után - a szerzıdést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezık kielégítésének meghiúsításával elkövetett csıdbőntett vagy a jó erkölcsbe ütközı szerzıdés esetén - a szerzıdés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehetı figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 95. I. Az idılegesen állami tulajdonban lévı vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerősége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerıs határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthetı a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele elıtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetık figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1997. 144. A hitelezı követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele elıtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelezı követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.].

BH1996. 441. A kárpótlás biztosítására szolgáló termıföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történı figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(3) bek. 1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 25. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerzıdés megkötésének idıpontjában még létre sem jött követelés érvényesen - nem engedményezhetı; az ilyen szerzıdés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 226. A korlátolt felelısségő társaság törzstıkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehetı, és a tagok a korlátolt felelısségő társaság tartozásaiért a törzstıke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követıen nem tartoznak felelısséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezık követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendı; a hitelezı követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1994. 612. - a Kpt. hatálybalépése (1991. augusztus 10.) elıtt indult felszámolási eljárásokban a felszámolók nem kötelesek - a visszaható hatállyal nem rendelkezı Kpt. alapján - a kárrendezési hivatal értesítése figyelembevételével a termıföld-kijelölési kötelezettség teljesítésére [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó fıadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelezı is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthetı [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthetı a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelezı visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelızı idıszakban a hitelezı az adóssal szerzıdéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD2003. 108. A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. §). 5. § (1) Az adós vezetıje, a vagyonfelügyelı, a felszámoló a csıdeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni a) a hitelezıi választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezıi követelések legalább 10%-át képviselı hitelezık csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetérıl; b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintı kérdésekrıl. (2) A hitelezık vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezıi választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezıket képviseli a bíróság elıtt, illetve a vagyonfelügyelıvel, a felszámolóval való kapcsolat során. A hatályos szabályozás alapján nem lehet egyértelmően meghatározni az illetékes eljáró bíróságot abban az esetben, ha az adós más cégbíróság (nyilvántartó bíróság) illetékességi területére teszi át székhelyét és a felszámolási eljárás iránti kérelmet ezen székhely-áthelyezési idıszakban nyújtják be. Ebben az idıszakban az adós iratai már átkerülnek az új székhely szerinti bírósághoz, illetve a cégjegyzék adatai már tartalmazzák az új székhelyet - bejegyzés alatt státusszal - azonban az még nem hatályos, ugyanakkor a székhely-áthelyezéssel érintett cégbíróság a társasági határozat meghozatalára visszamenıleges hatállyal jegyzi be késıbb a módosított székhelyet. Ilyen esetekben - a korábbi és az új székhely szerinti - bíróságok az illetékesség kérdésében nem tudnak egyértelmő döntést hozni, így vagy egyik bíróságon sem, vagy mindkettı elıtt megindul a felszámolási eljárás. A törvény egyértelmően rögzíti, hogy az eljárás (csıd-, illetve felszámolási eljárás) megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának idıpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A késıbbi, visszamenıleges hatályú cégbírósági döntésnek - így a kérelem benyújtásának idıpontjában „bejegyzés alatt álló” státusszal feltüntetett új székhelynek - e tekintetben relevanciája nincs.

(3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány mőködhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követıen több választmány alakul, azt kell hitelezıi választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz elıször jelenti be a megalakulását. Ha egyidejőleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezıi választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezıt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezık egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezık rendelkezzenek a bejelentett hitelezıi követelések legalább egyharmadával. E hitelezık maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és mőködési rendjét a hitelezık egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelezı a választmány létrejöttét követıen is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezıkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. (4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követı 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelıt vagy a felszámolót. BH2004. 515. A hitelezıi választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenırizheti a 1991. évi IL. törvény 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsıfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezıi választmány nevében, képviselıjeként, illetve maga a hitelezıi választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás elıterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. 5. § (3) bekezdés]. BH2003. 254. A hitelezıi választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenırzése, illetve vizsgálata körében ellenırizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezıi választmány vagy a hitelezık 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezık ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetérıl. Az egyes hitelezık tájékoztatását a közbensı mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. 6. § (1) A csıdeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. (2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított fıeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fıvárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredı eltérésekkel - megfelelıen irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csıdeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye. (4) A csıdeljárásban az adóst, a hitelezıt és a vagyonfelügyelıt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezıt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelı vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás elıterjesztıje is félnek minısül. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2004. 1134. A hitelezıknek a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.].

EBH2002. 672. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerzıdés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerzıdést sérelmezı hitelezınek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevıvel szemben. A szerzıdés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerősített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntı határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerıs határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsıfokú végzés meghozataláig van lehetıség. Az elsıfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerıs befejezése után akkor terjeszthetı elı megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés idıtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés elıtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2005. 23. A hitelezık tekintetében - a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására - megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülı keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbezı hitelezı - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezıi igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 291. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerı) [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. §]. BH2004. 289. I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétıl - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. A döntés jogerıre emelkedése elıtt benyújtott, a felszámolási kérelem visszavonását tartalmazó beadvány határidıben elıterjesztett fellebbezésnek tekintendı [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek. ; Pp. 227. § (1) bek., 235. § (2) bek., 237. §, 238. § (1) bek.]. BH2004. 288. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékbıl való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 50. § (1) bek., 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja és 157. § a) pontja]. BH2004. 248. A hitelezık tájékoztatását szolgáló közbensı mérleggel kapcsolatosan nem vehetı igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelezı a közbensı mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbensı mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás elıterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetıség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2004. 199. Ha a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti - mert az adós igazolja a követelés vitatását -, a végzés jogerıre emelkedése után ugyanezen követelés vonatkozásában akkor sem lehet újabb felszámolási eljárást kezdeményezni, ha az adós idıközben az általa vitatott követelés egy részét megfizette [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. § (1) bek.].

BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelezı által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszőnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az elıtte ugyanazon adós ellen különbözı hitelezık kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetıség. Ha a bíróság egy hitelezı kérelmére az adós felszámolását jogerısen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezıje között a csıdtörvény rendelkezéseitıl eltérı, kedvezıbb besorolásra vonatkozó szerzıdés - mint jogszabályba ütközı - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás elıterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellızhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 27. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerzıdés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 392. II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitőzése csak lehetıség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétıl függ [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1952. évi III. törvény 113. §, 125. § (2) bek.]. BH2001. 391. Felszámolási eljárás esetén ha az adós gazdálkodó szervezetet a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte (esetleges jogszabálysértı törlés esetén is), az eljárás félbeszakadása helyett megszüntetésnek van helye, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a félbeszakadás kizárt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékbıl, s ezáltal jogképessége megszőnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.].

BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály elıírása szerint - készített közbensı mérleget jóváhagyó végzés nem minısül pervezetı végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH2000. 414. A felszámolási eljárásban is szabályszerő a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevı veszi át. A helyettes átvevı átvételi jogosultságának feltételei [Pp. 99. § (1) és (4) bek., 107. § (1) bek., 109. § (3) bek., 164. § (1) bek., Ptk. 685. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minısíthetı elızetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2000. 314. A felek jogviszonyában bekövetkezett elévülés kihat a felszámolási eljárásra is, ezért az anyagi jogszabályok szerint már elévült követelés az adóssal szemben felszámolási eljárás keretében hitelezıként sem érvényesíthetı [Ptk. 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) bek., 389. §, 395. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 1993. évi XCII. tv. 40. § (1) bek., (4) bek a) pont, (8) bek.]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 570. Tanúbizonyítás a felszámolási - nemperes - eljárásban is megengedett. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt az ellenérdekő hitelezıvel nem közli, illetıleg ha a kért bizonyítást nem a hitelezı jelenlétében megtartott meghallgatáson veszi fel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 5. §, 136/B. § (2) bek., 167-176. §-ai, 196. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerzıdésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerzıdés változtatására, kiegészítésére ír elı írásbeli alakot, a szerzıdés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban elıírt feltételek mellett hitelezıvé válik, annak jogaival - például a csıdeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértı vagy valakinek a jogos érdekét sértı intézkedése ellen benyújtható kifogás elıterjesztésére jogszabályban elıírt határidı nem jogvesztı jellegő. A határidı elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthetı [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 327. II. A felszámoló intézkedése elleni kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerıs végzés ellen felülvizsgálati kérelem terjeszthetı elı [Pp. 130. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.].

BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyőlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább mőködik, így jogosult ügyvezetıt választani. Az így megválasztott ügyvezetı az adós képviselıjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §]. BH1998. 553. A felszámolási eljárásban az elsıfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Pp. 270. § (1)-(2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. §]. BH1998. 505. Egyszerősített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 448. II. Több hitelezınek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezık csak egyszerő pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelezı esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezıi kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezésérıl hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerıs határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 600. I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minısül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetıjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek, Pp. 72. §]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerzıdés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetıivel, illetıleg volt vezetıivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság elızetesen felhívta ıket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezésérıl történt értesítését megelızıen írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 551. A hitelezık kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtıl való elállás folytán csak akkor szüntethetı meg, ha a kérelmétıl a hitelezık mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 157. §.]. BH1996. 442. I. A csıdeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidıt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont].

BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minıségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetıt az ügy körülményeitıl függıen - a feladatoknak a felszámoló részérıl megbízott szakértı által történı elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1995. 601. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerıre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek., Pp. 43. § (1) bek., 139. §]. BH1995. 541. A felszámolási eljárás során a hitelezı fellebbezésében jogosult a követelését az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszteni [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 247. § (1) bek.]. BH1995. 540. Az adós felszámolása ismételten nem rendelhetı el, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele más hitelezı kérelme alapján már megtörtént [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek.]. BH1995. 539. Az adós szerzıdésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerıs befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése elıtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 241. II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelezı - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési idırıl, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 217. §, 225. § (6) bek., 226. §]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csıdeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkezı végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 690. A felszámolási eljárás és a peres eljárás - a per megszüntetésének a szempontjából - nem minısülnek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásoknak [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 625. A felszámolási eljárás nem peres jellege nem változtat azon, hogy az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozat meghozatala elıtt a bíróságnak - a szükséges keretben - bizonyítást kell lefolytatnia, és ennek alapján a fizetésképtelenség tekintetében érdemi döntést kell hoznia. A bizonyítás lefolytatásának mellızésével hozott határozat fellebbezés esetén a határozat hatályon kívül helyezésére ad alapot [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 445. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtıl való elállás esetén az eljárás megszüntetésének van helye [Pp. 157. §, 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjét a pénzbírság kiszabásának lehetıségére elızetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csıdeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelezı - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó fıadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelezı is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését.

Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthetı [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1994. 101. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség vizsgálatánál viszont a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának idıpontjában fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E tekintetben nem a cégbíróság által történt bejegyzés, hanem a társasági szerzıdés módosításának idıpontja az irányadó [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., Pp. 42. §]. BH1993. 762. II. A hitelezı követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerıs végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülı adós részére, nem munkabér jellegő költség, s ezért felszámolás esetén sorrendiségi elınyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BH1993. 384. A csıdeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csıdeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 255. A felszámolási eljárás lefolytatása az adós gazdasági társaság székhelye szerinti másodfokú megyei bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ebbıl a szempontból nincs jelentısége annak, hogy - bár a módosított társasági szerzıdés szerint a gazdasági társaság székhelyét már korábban a megye területére helyezte át - a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor a székhely változásának cégbejegyzése még nem történt meg. Az adat, jog vagy tény változásának cégbejegyzése ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - visszamenıleges hatályú [1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csıdeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály elıírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csıdeljárás intézményét nem ismerı - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésérıl hatósági jogkörben kell határozni. BDT2006. 1350. A hitelezı az elsı fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem elıterjesztését követıen váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsıfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevı ajánlattevık jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerzıdést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerzıdést, legfeljebb az elıszerzıdés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerzıdéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1214. Nem szüntethetı meg a felszámolási eljárás, ha a fizetésképtelenség megállapítása elıtt az adós jogutódlással megszőnik. A bíróságnak meg kell nyilatkoztatni a hitelezıt, hogy követelését a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e, s csak a nyilatkozat elmulasztása, illetve nemleges válasz esetén lehet az eljárást megszüntetni. BDT2005. 1173. A felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése elıtt bekövetkezett jogutódlással történı megszőnés esetén a felszámolási eljárást meg kell szüntetni. BDT2004. 986. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerı).

KGD1995. 67. A hitelezı a másodfokú felszámolási eljárásban is eleget tehet a költségtérítés megfizetése iránti kötelezettségének (1991. évi IL. törvény 6. §; 1952. évi III. törvény 235. §). KGD1993. 259. A csıdeljárás során a vagyonfelügyelı által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejő rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 186. Az egyidejőleg folyamatban lévı csıd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. KGD1993. 182. A felszámolási eljárásban is helye van igazolási kérelem elıterjesztésének [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. 6/A. § (1) Csıdeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetıügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és errıl a büntetıügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette. A törvény - figyelemmel a végelszámolás szabályainak külön törvényben (cégtörvény) történı rendezésére is - a szövegpontosító módosítással egyértelmővé teszi, hogy a csıdeljárás és a felszámolási eljárás nem indítható meg, amennyiben büntetı ügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és errıl a csıdeljárás, felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróságot a büntetı ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész értesíti. A törvény ezzel pontosítja azt a jelenleg hatályos rendelkezést, amely szerint a fenti tényekrıl a büntetı ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot köteles értesíteni annak ellenére, hogy a cégbíróság nem illetékes a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás tekintetében. (2) A megindult csıdeljárást, felszámolási eljárást a büntetıügyben eljáró bíróság határozatának jogerıre emelkedéséig, illetıleg a büntetıeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezık követelésének teljesülését jelentısen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követıen a bíróság engedélyezheti a csıdeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetıleg folytatását. 6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölı határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét. (2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen: a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe, b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye, c) annak megjelölése, hogy az eljárás fıeljárás vagy területi eljárás, d) a felszámoló neve és elérhetısége, e) a hitelezıi igények bejelentésére rendelkezésre álló határidık, f) a határidık tekintetében megállapított jogkövetkezmények, g) a hitelezıi igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése. (3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. (4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában fıeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a fıeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a fıeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölı határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minısül. 6/C. § (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában fıeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelő nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a fıeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a fıeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelő nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is. 6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fıvárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemrıl a beérkezéstıl számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendı határozatban elıírt határidık figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A módosítást a Rendelet 21. cikkelye indokolja, amelynek (1) bekezdése szerint bármely fizetésképtelenségi eljárás felszámolója kérheti az eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölı határozat lényeges tartalmának közzétételét egy másik tagállamban, az e másik tagállamban a közzétételre irányadó szabályok szerint. E közzététel a másik tagállam hitelezıinek érdekét védi azért, hogy idıben értesüljenek a másik tagállamban megindult eljárásról, követeléseiket bejelenthessék az eljárás felszámolójának, illetve adott esetben másodlagos, területi eljárás megindítását kezdeményezhessék, ha ennek Rendelet szerinti feltételei fennállnak. A Rendelet utal arra, hogy a közzétételnek meg kell jelölnie a fıeljárásban kijelölt felszámolót, illetve azt, hogy az eljárás fı- vagy területi eljárás. A Cstv. új 6/B. §-a meghatározza, hogy ezen kívül mit kell a határozat lényeges tartalmának tekinteni, azaz mi az, amit a közzétételre irányuló kérelemnek, illetve magának a közzétételnek feltétlenül tartalmaznia kell. A 21. Cikkely (2) bekezdése lehetıvé teszi azoknak a tagállamoknak, amelyekben az adósnak telephelye található, hogy kötelezıvé tegyék a közzétételt, vagyis a fıeljárás felszámolóját kötelezzék arra, hogy ilyen esetben kérelmezze a telephely szerinti tagállam(ok)ban a határozat lényeges tartalmának közzétételét. A magyar jogalkotó élni kíván e lehetıséggel és kötelezı közzétételt ír elı abban az esetben, ha a másik tagállamban fizetésképtelenségi fıeljárás alá vont adósnak Magyarországon telephelye található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló felel az ezáltal okozott kárért, például azért a kárért, amely azáltal érte a hitelezıket, hogy a közzététel elmaradása miatt nem tudták idıben bejelenteni követeléseiket a fıeljárásban. A közzététel mindazonáltal nem feltétele a más tagállamban megindult fizetésképtelenségi eljárás elismerésének, hiszen a Rendelet 16. cikkelye szerint minden tagállam köteles automatikusan elismerni a más tagállamban megindult felszámolási eljárást, pontosabban az eljárást megindító határozatot. A módosítást a Rendelet 22. Cikkelye indokolja, amely szerint a fıeljárás felszámolója kérheti a fizetésképtelenségi eljárás megindulása tényének bejegyzését a más tagállamban vezetett közhitelő nyilvántartásokba. Ahogy a közzététel elrendelésére, úgy az eljárásindítás tényének bejegyeztetésére is csak a bíróság jogosult, ezért erre szintén egy külön eljárást kell létrehozni, amely egy speciális nemperes eljárás. A bejegyzéssel az eljárás be is fejezıdik, elrendeléséhez azonban a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban megindult-e a másik tagállamban az eljárás, s ehhez a szükséges iratokat be kell kérnie. E bejegyzési eljárás a közzétételre irányuló eljáráshoz hasonlóan szintén a Fıvárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A magyar jogalkotó él a Rendelet 22. Cikkelyének (2) bekezdése által adott lehetıséggel, miszerint a bejegyzés kötelezıen elıírható, azaz a más tagállamban megindult eljárás felszámolója kötelezhetı arra, hogy kérje az eljárásindítás tényének a közhitelő nyilvántartásokba való bejegyzését abban a tagállamban, ahol az adósnak ingatlan vagyona, illetve egyéb, közhitelő nyilvántartásba bejegyzett vagyona található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló az ezáltal okozott kár megtérítésére köteles, különösen annak a kárnak a megtérítésére, amely azáltal érte a hitelezıket, hogy harmadik személyek a közhitelő nyilvántartásban bízva érvényesen megszerezték az adós vagyonába (a felszámolási vagyonba) tartozó vagyontárgyak tulajdonjogát, mert elmaradt az eljárásindítás tényének a közhitelő nyilvántartásokba való bejegyzése. Miután a közzétételre, illetve a bejegyzésre irányuló kérelem teljesítése nem köthetı helyileg egyik bírósághoz sem, célszerő ezt egy helyre telepíteni, a Fıvárosi Bírósághoz, amely a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó, legnagyobb szervezet. Ezért mind a 6/B. § (1) bek. szerinti, nem kötelezı, mind a 6. § (4) bek. szerinti, kötelezı közzététel, illetve a 6/C. § szerinti kötelezı bejegyzési kérelem esetén a Fıvárosi Bírósághoz kell benyújtani a kérelmet. Mind a 6/B. §, mind a 6/C. § szerinti eljárás speciális nemperes eljárás, amelynek kizárólagos célja a más tagállamban megindított eljárásról a nem ismert magyar hitelezık tájékoztatása, illetve az adós vagyonával kapcsolatos figyelemfelhívás. A közzététel, illetve a bejegyzés elrendelésével az eljárás be is fejezıdik.

II. Fejezet A csıdeljárás A csıdeljárás megindítása 7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetıje a bírósághoz csıdeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. (2) A csıdeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétıl számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése elıtt csıdöt jelentett be, a kétéves határidıt a csıdeljárás közzétételének idıpontjától kell számítani.

EBH1999. 33. A csıdeljárás lefolytatása iránti kérelemrıl való értesítést követıen a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezetı pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. 8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyőlése vagy küldöttgyőlés vezetésével mőködı állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; b) szövetkezetnél a közgyőlés; c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelısségő társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyőlés, részvénytársaságnál a közgyőlés; d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítı szerv; f) tröszti vállalatnál a tröszt elızetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. (2) A csıdeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek elızetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerősített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezık névsorát, a hitelek összegét és lejáratok idıpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelızı két éven belül részesült-e fizetési haladékban. (3) A csıdeljárás kezdı idıpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. (4) Ha a csıdeljárás kezdı idıpontjával egyidejőleg vagy azt követıen az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csıdeljárás jogerıs befejezéséig felfüggeszti. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelezı elılegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás elıterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyőlés elızetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban elıírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály elıírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelıi díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1997. 94. A csıdegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.].

BH1995. 309. A csıdeljárás lefolytatására irányuló kérelem elıterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyőlése a kérelem elıterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.]. BDT2006. 1310. I. A csıdeljárás megszüntetésének van helye, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a hitelezı ismét hiányosan terjeszti elı. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezıi egyetértés megszerzése érdekében - a csıdeljárás kezdı idıpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejőleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezıit közvetlenül, ismeretlen hitelezıit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csıdeljárás kezdı idıpontját követı 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) az adós nevét és székhelyét; b) a csıdeljárás kezdı idıpontját; c) a tárgyalás helyét és idejét; d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezık a tárgyalás idıpontjáig hol tekinthetik meg. (3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezık egyetértését a fizetési haladékhoz. (4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csıdeljárás kezdı idıpontjában lejárt hitelezıi követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezıi követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezıknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerősített mérlegben) szereplı összes hitelezıi követelés kétharmadát. (5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezıi egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejőleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelı hozzájárulását. (6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzıkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezık névsorát. A jegyzıkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezık által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezık a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevı felek cégszerő aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevıknek a megállapodás aláírására szóló cégszerő meghatalmazása a jegyzıkönyv mellékletét képezik. BH2005. 24. A csıdeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csıdügyben tartott tárgyalást követıen az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezık hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 94. A csıdegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezıinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezıi egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csıdeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezıje [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. II. A csıdeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezıket a tárgyalásra nem a csıdeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1993. 191. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csıdjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §]. 10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követı három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezıi egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. (2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követıen dönt az eljárás megszüntetésérıl vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. (3) A bíróság az eljárást megszünteti, ha

a) a csıdeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentı 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elı; c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek elızetes egyetértése; d) a 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidı még nem telt el; e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezıi egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére elıírt határidın belül bejelentést nem tesz. (4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csıdeljárás megszüntetésével egyidejőleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. (5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el. BH2005. 24. A csıdeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csıdügyben tartott tárgyalást követıen az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezık hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezıinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezıi egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csıdeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezıje [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. I. A csıdeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidıt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont]. BH1996. 442. II. A csıdeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezıket a tárgyalásra nem a csıdeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1994. 626. A csıdeljárás megszüntetése a hiánypótlásra megállapított határidı elmulasztása miatt - az ügy körülményeitıl függıen - jogszabálysértı lehet, ha a bíróság által megjelölt határidı alatt a hiányok pótlására nem volt reális lehetıség [1991. évi IL. tv. 10. § (3) bek.]. KGD1993. 258. A számlavezetı pénzintézetet csak a csıdbejelentésrıl, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. 11. § (1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csıdeljárás megszüntetésérıl szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételérıl. (2) A csıdeljárás megszüntetésérıl szóló, közzétételre kerülı végzésnek tartalmaznia kell a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelısségvállalásával mőködı gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelızı két éven belül jogutódlás következett be, a jogelıd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a csıdeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés]. (3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülı végzésnek tartalmaznia kell a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat; b) a csıdeljárás kezdı idıpontját; c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelı nevét és székhelyét (14. §); d) azt, hogy a végzés közzétételétıl számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdı idıpontját megelızıen, illetve azt követıen esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. BH1995. 309. A csıdeljárás lefolytatására irányuló kérelem elıterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyőlése a kérelem elıterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.]. BH1993. 693. II. A csıdeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csıdeljárás alá vont adós hitelezıit követelésüknek a csıdeljárásban való bejelentésére. A csıdegyezségben részt nem vett hitelezı nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 384. A csıdeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés

megtörtént, akkor nem a csıdeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csıdeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály elıírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csıdeljárás intézményét nem ismerı - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. 12. § (1) A fizetési haladék a) a csıdeljárás kezdı idıpontjában fennálló és kezdı idıpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegő egyéb juttatások, az ezeket terhelı személyi jövedelemadó elıleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elısegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendı járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevı tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelınek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá b) a csıdeljárás kezdı idıpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít. (2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez főzıdı jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be. (3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel. (4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezıi követelések - ha a szerzıdés másként nem rendelkezik kamatoznak. (5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csıdeljárás kezdı idıpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. BH2001. 440. A felszámolás kezdı idıpontja elıtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelı társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH1996. 275. A csıdeljáráson alapuló fizetési haladék (moratórium) idıtartama alatt azonnali beszedési megbízás útján váltón alapuló követelés sem érvényesíthetı; fizetést ilyen követelésre is csak átutalással lehet teljesíteni [1991. évi IL. törvény 12. §, 3/1992. (MK 34.) MNB rek. 4. § (4) bek., 6. §, 10. §]. BH1995. 665. A csıdeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csıdeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkezı cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 150. II. Ha a csıdeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. 13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselı hitelezık kérelmére a bíróság a fizetési haladék idıtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta elıtt kell a bírósághoz benyújtani. (2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkezı végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni. BH1995. 665. A csıdeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csıdeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkezı cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1993. 452. A csıdeljárás tartama alatt a hitelezı követelését fizetési meghagyás útján érvényesítheti ugyan, de a moratórium ideje alatt a pénzkövetelés végrehajtása szünetel. Ha az adós a követelést nem utasítja el, azt elismeri, a perköltség viselése tárgyában a bíróság a csıdeljárástól függetlenül, az általános szabályok szerint jár el [Pp. 80. § (1) bek., 319. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 13. § (1) bek.].

A vagyonfelügyelı 14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékébıl vagyonfelügyelıt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetıi a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelı részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. (3) A vagyonfelügyelı a hitelezıi érdekek védelmének szem elıtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerzıdéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetıitıl felvilágosítást kérhet, és errıl a hitelezıket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelıen tájékoztatja; b) c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csıdeljárás kezdı idıpontját követıen keletkezı vagyoni jellegő kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértı hitelezık által meghatározott összeget meghaladják; d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenırzi annak végrehajtását; e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csıdeljárás kezdı napját megelızı egy éven belül és az eljárás kezdetét követıen megkötött szerzıdését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történı ingyenes elidegenítés, illetıleg a vagyont terhelı ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltőnıen nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. (4) A vagyonfelügyelı csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerő mőködéséhez szükségesek. (5) A vagyonfelügyelı mőködése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelısség általános szabályai szerint felel. EBH2000. 336. A csıdeljárás befejezetté nyilvánítása során a csıdegyezség megfelelısége körében a bíróság vizsgálódási lehetısége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csıdegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelı hatáskörébe tartozik. A csıdegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelızı csıdeljárásban felmerült vagyonfelügyelıi díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1998. 96. I. Ha a vagyonfelügyelınek ez a jogosítványa a törvény erejénél fogva - még az általa indított eljárás folyamatban léte alatt - megszőnik, a továbbiakban a perbeli képviseleti jogosultsága is automatikusan megszőnik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. b) pont, 14. § (4) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelıi tisztség a csıdeljárás befejezetté nyilvánítása elıtt is megszőnhet, de a csıdeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétıl függetlenül megszőnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezık a vagyonfelügyelıt a csıdeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenırzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelıi díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelı díja nem állapítható meg addig, amíg a csıdeljárás nem fejezıdött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelıi díj mint hitelezıi követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetıség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 238. A csıdeljárás során nem jelölhetı ki az adós vagyonfelügyelıjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelezı felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelı díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. BH1994. 694. Csıd- vagy felszámolási eljárás keretében indítványozott biztosítási intézkedések elrendelése nem a csıd-, illetve felszámolási eljárást folytató, hanem a rendes perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, (4) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 109. §, 110. §].

BH1994. 439. A csıdeljárásban kirendelt vagyonfelügyelı jogosult - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróságnál - biztosítási intézkedések elrendelését kezdeményezni, ha az adós gazdálkodó szervezet részérıl olyan magatartást észlel, amely veszélyezteti a hitelezık követeléseinek kielégíthetıségét [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, Pp. 30 § (1) bek., 22. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. §, 114. §]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre elıírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csıdeljárásban vagyonfelügyelıként jelölje ki. A kijelölı határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 259. A csıdeljárás során a vagyonfelügyelı által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejő rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csıdeljárás során hozott, a vagyonfelügyelı személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §]. 15. § (1) A vagyonfelügyelı részt vesz a fizetıképesség helyreállítását, illetve megırzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. (2) A vagyonfelügyelı jóváhagyja a csıdeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezés mellızésével kötött egyezség semmis. BH1994. 150. II. Ha a csıdeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1993. 693. II. A csıdeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csıdeljárás alá vont adós hitelezıit követelésüknek a csıdeljárásban való bejelentésére. A csıdegyezségben részt nem vett hitelezı nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 385. A csıdeljárásban köthetı egyezség (csıdegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegő kifizetésekért kártérítési felelısséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. 16. § (1) A vagyonfelügyelı a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidın belül és módon köteles saját tevékenységérıl és az adós vagyoni helyzetérıl beszámolni. (2) A vagyonfelügyelı jogszabálysértı vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértı tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstıl számított 8 napon belül a csıdeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelı intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelı intézkedés megtételére, ellenkezı esetben a kifogást elutasítja. (4) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelıen irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. BH1993. 369. A csıdeljárásban létrejött egyezséget követıen az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 17. § (1) A vagyonfelügyelıi tisztség a csıdeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szőnik meg. (2) A vagyonfelügyelı díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelı költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelı díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerősített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntetı, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.].

BH2003. 84. II. A vagyonfelügyelıi díjat a bíróságnak nemcsak a csıdeljárást befejezetté nyilvánító, hanem az eljárást megszüntetı végzésében is meg kell állapítania [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 17. § (2) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelızı csıdeljárásban felmerült vagyonfelügyelıi díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelıi díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csıdeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csıdegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelı díja nem állapítható meg addig, amíg a csıdeljárás nem fejezıdött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelıi díj mint hitelezıi követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetıség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 211. I. A csıdeljárásban az adós és hitelezıi között létrejött egyezség - csıdegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csıdeljárásban köthetı egyezség (csıdegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.].

Egyezség a csıdeljárásban 18. § (1) Az adós köteles a fizetıképesség helyreállítását vagy megırzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni. (2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetıképesség helyreállítását (megırzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezıit és a vagyonfelügyelıt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelızıen kell a meghívottakhoz eljuttatni. (3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közremőködését kérheti. (4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és idıpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelızıen - két országos napilapban is köteles közzétenni. (5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 453. A csıdegyezség nem minısül ún. bírói egyezségnek. A bírói gyakorlat ezt nem peres eljárásban kötött polgári jogi egyezségnek minısíti [1991. évi IL. tv. 18. §, Pp. 148. §, Ptk. 240. §]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelıi tisztség a csıdeljárás befejezetté nyilvánítása elıtt is megszőnhet, de a csıdeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétıl függetlenül megszőnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezık a vagyonfelügyelıt a csıdeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenırzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezıinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezıi egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csıdeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezıje [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1994. 211. I. A csıdeljárásban az adós és hitelezıi között létrejött egyezség - csıdegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csıdeljárásban köthetı egyezség (csıdegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.].

19. § (1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzıkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezık személyesen vagy képviselıjük útján vehetnek részt. A képviselıknek e minıségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható. (3) A hitelezıi választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevı hitelezık nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezık terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. (4) Egyezség akkor köthetı, ha ahhoz a követelésekbıl a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedı hitelezık hozzájárulnak. (5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezıkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerő értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezıkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezıtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezıkre megállapított. A csıdegyezség hatálya alatt, a csıdegyezség részét képezı követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni. (6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezıi vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. BH2004. 379. A csıdegyezségben annak figyelmen kívül hagyása, hogy az egyezséghez hozzá nem járuló hitelezı követelését kezességvállalás biztosította, nem tekinthetı reá nézve kedvezıtlenebb elbírálásnak, ezért az egyezség nem ütközik jogszabályba [1991. évi IL. tv. 19. § (4)-(5) bek.; Ptk. 200. § (2) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelıi tisztség a csıdeljárás befejezetté nyilvánítása elıtt is megszőnhet, de a csıdeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétıl függetlenül megszőnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezık a vagyonfelügyelıt a csıdeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenırzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csıdeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csıdegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csıdeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelezı - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1993. 385. A csıdeljárásban köthetı egyezség (csıdegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BH1993. 369. A csıdeljárásban létrejött egyezséget követıen az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a hitelezık által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenırzés módját; b) a teljesítési határidık esetleges módosítását, a hitelezık követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezık az adós fizetıképességének helyreállítása vagy megırzése érdekében szükségesnek tartanak. (2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselıik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelı - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. EBH2000. 336. A csıdeljárás befejezetté nyilvánítása során a csıdegyezség megfelelısége körében a bíróság vizsgálódási lehetısége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csıdegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelı hatáskörébe tartozik. A csıdegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.].

BH1995. 665. A csıdeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csıdeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkezı cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1993. 693. II. A csıdeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csıdeljárás alá vont adós hitelezıit követelésüknek a csıdeljárásban való bejelentésére. A csıdegyezségben részt nem vett hitelezı nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. 21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésıbb a fizetési haladék lejártát követı 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetıje a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható. (2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. (3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csıdeljárást befejezetté nyilvánítja. EBH2000. 336. A csıdeljárás befejezetté nyilvánítása során a csıdegyezség megfelelısége körében a bíróság vizsgálódási lehetısége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csıdegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelı hatáskörébe tartozik. A csıdegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csıdeljárás iránti kérelme, a csıdeljárást - a kettıs eljárás tilalmából következıen - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csıdeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelızı csıdeljárásban felmerült vagyonfelügyelıi díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1994. 150. II. Ha a csıdeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].

III. Fejezet A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás megindítása 22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a) b) az adós, a hitelezı vagy a végelszámoló kérelmére vagy c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszőntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), d) a büntetıügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le. (2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellızésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelı végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény a hatályos rendelkezést egészíti ki és törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatban már kialakult eljárásjogi szabályt, amely szerint a Cstv. 22. § (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott esetekben

(vagyis amennyiben a bíróság a cégbíróság értesítése, vagy a büntetıügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatja le az eljárást) a bíróság a felszámolás elrendelésekor hivatalból jár el, így a felszámolást elrendelı végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelezı elılegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell elılegeznie. A hitelezı által elılegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2002. 503. A cégbíróság értesítése alapján lefolytatandó felszámolási eljárásban a cégbíróság intézkedését kezdeményezı végelszámoló illeték lerovására nem kötelezhetı [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek. c) pont, 72. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban elıírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály elıírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1995. 664. A hitelezı követelése az adós által nem vitatott követelésnek minısül, ha az adós a követelést csak a hitelezı felszámolás iránti kérelmérıl a bíróság által történt értesítését követıen tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerıs befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése elıtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csıdeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkezı végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1993. 384. A csıdeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés

megtörtént, akkor nem a csıdeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. KGD1993. 186. Az egyidejőleg folyamatban lévı csıd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 23. § (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezetı valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követıen nyitott számlák számát is. (2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csıdeljárás lehetıségével nem kíván élni. (3) (4) BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelezı elılegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell elılegeznie. A hitelezı által elılegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyőlés elızetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban elıírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály elıírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. KGD1993. 258. A számlavezetı pénzintézetet csak a csıdbejelentésrıl, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. 24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelezı kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) idıpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell. (2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelezı kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. (3) Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétıl számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidın belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós arra hivatkozik, hogy a hitelezı felszólításának kézhezvételét követıen a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidın belül és módon írásban vitatta a hitelezı követelését, köteles az ezt igazoló iratokat nyilatkozatához csatolni. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejőleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés], illetve be kell jelentenie a számláit vezetı valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követıen nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról.

A törvény figyelemmel arra, hogy rendezi a korábban nem vitatott vagy elismert követelésen alapuló felszámolási kérelmek benyújtásának elıfeltételeit, rögzíti, hogy a kérelmezı a kérelem benyújtáskor köteles az adós felszólításának megtörténtét is igazolni. Mivel a törvény mind a fizetési felszólítás, mind az adósi vitatás körében írásbeli nyilatkozatokat kíván meg, e körben is csak okiratok benyújtásának lehet helye. Mindkét nyilatkozat egyoldalú nyilatkozat, így szükséges, hogy az a másik fél tudomásszerzésével hatályosuljon. Az okiratok csatolása során így elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette. Az írásbeli nyilatkozatok megtörténtének igazolása tekintetében a törvény a jelenlegi joggyakorlat szerint igazoltnak tekinthetı okiatokat ismeri el, így az üzleti életben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) amennyiben azok nem felelnek meg a külön jogszabály elektronikus okiratokra vonatkozó feltételeinek, így pl. nem látták el fokozott biztonságú vagy minısített elektronikus aláírással - nem rendelkeznek bizonyító erıvel. Megfelelınek minısül természetesen a postai úton megküldött felszólítás, amennyiben a postai küldemény tértivevényén feltüntetésre került az átvétel idıpontja, illetve, megfelelı az a nyilatkozat is, ahol a felek a felszólítást (érdemi vitatást), illetve annak másik fél általi átvételét vagy megismerését okiratba foglalják (közösen felvett jegyzıkönyv, vagy átadás-átvételi nyilatkozat). Az adós írásbeli felszólításának formai és tartalmai kellékei külön miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra. A törvénynek a Cstv. 24. § (3) bekezdését érintı módosítása külön is kiemeli, hogy az adós a bíróság felhívására jogosult igazolni, hogy a kérelmezı fizetési felszólítására a törvényben meghatározott - illetve egyébként nyitva álló - határidı alatt érdemben nyilatkozott, azt indokaival alátámasztva írásban vitatta, és ezen nyilatkozata a kérelmezıhöz megérkezett. Amennyiben ugyanis az adós az érdemi vitatás megtörténtének tényét sikeresen igazolja, vele szemben fizetésképtelenség megállapításának nincs helye. Az adós a felszámolási eljárás megindításának napjától a hitelezıi követelést már semmilyen módon nem vitathatja: a Cstv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatában eredményesen nem terjeszthet elı érdemi vitatást tartalmazó jognyilatkozatot, és nem igazolhatja fizetıképességét sem. A felszámolási eljárásban már csak azt igazolhatja - a felszámolás elrendelésének elkerülése érdekében -, hogy szabályosan megtörtént az érdemi vitatás, vagy beszámítással élt, vagy korábban teljesített, vagy részletfizetési megállapodás áll fenn közte és a hitelezı között. Amennyiben ezen esetek egyike sem áll fenn, az adós a felszámolás elrendelését kizárólag teljesítéssel tudja elkerülni. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelezı kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezınek a követelését akkor is határidıben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az elıírt határidıben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelezı által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának idıpontja a hitelezı kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezık különbözı idıpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdı idıpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának idıpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelezı elılegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell elılegeznie. A hitelezı által elılegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 33. Jogerıs fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszőnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendı [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.].

BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellızhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezıvé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 27. A hitelezınek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelızıen - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezetı pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelezı a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 294. II. Ha az érintett felek jogviszonyára a magyar jog szabályai az irányadók, az elévülési kifogás elbírálásához - a külföldi bíróság határozatán kívül - a külföldi fél (hitelezı) jogképességét bizonyító iratok csatolására is szükség van [1979 évi 13. tvr. 18. § (1)-(2) bek., 24. §, 25. §, Ptk. 685. § c) pont. 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek.]. BH1998. 245. I. A hitelezınek - külön jogszabályi elıírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetıleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levı ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelı végzésnek a felszámolót kijelölı rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1997. 46. Törvénysértıen jár el az elsıfokú bíróság, ha a hitelezınek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelezı az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követıen - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben - ha az adós a hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelezı egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 441. A hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a hitelezı a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthetı [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2005. 1291. I. A közvetítıi tevékenységrıl szóló törvényben szabályozott eljárás a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezése elısegítésének eszköze. A fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás

elrendelésére irányuló eljárással összefüggésben a közvetítıi eljárás igénybevétele szóba sem jöhet. Ezért a közvetítıi eljárásra való utalás hiánya nem eredményezheti a jogi képviselı által elıterjesztett felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. KGD1993. 186. Az egyidejőleg folyamatban lévı csıd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 24/A. § (1) A hitelezı a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg vagy azt követıen a felszámolás kezdı idıpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékbıl ideiglenes vagyonfelügyelıt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása elıtt az adóst meghallgathatja. (2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelıt - és errıl a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet elıterjesztı hitelezı a) valószínősíti, hogy követelésének késıbbi kielégítése veszélyben van, és b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal igazolja, továbbá c) az ideiglenes vagyonfelügyelı díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkezı adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - elılegezi és a kérelem benyújtásával egyidejőleg bírósági letétbe helyezi. (3) Az ideiglenes vagyonfelügyelı a végzés kézhezvételét követı napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követı napon az ideiglenes vagyonfelügyelı megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetıivel, tájékozódik az adós vagyonipénzügyi helyzetérıl. Az ideiglenes vagyonfelügyelıt kirendelı végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetıje - az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenységének megkezdését követıen - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelı hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerzıdést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerzıdés alapján az adós részérıl történı teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. 1. A hatályos szabályozás értelmében az adós valamennyi szerzıdéséhez és jognyilatkozatához az ideiglenes vagyonfelügyelı hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes vagyonfelügyelı azonban csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha annak tárgya a Cstv. 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és a (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. Az ideiglenes vagyonfelügyelınek a lehetısége, hogy az adós „vagyonkimentési” magatartását megakadályozza igen szőkkörő, hiszen csak a kirívó esetekre korlátozódik. Emellett a hatályos szabályozás önmagában is aránytalan mérlegelési, döntési felelısséget hárít az ideiglenes vagyonfelügyelıre, figyelemmel arra, hogy a 40. §-ban meghatározott adósi („vagyonkimentési”) magatartások megítélése bírósági hatáskörbe tartozik - és általában több éves bizonyítási eljárás szükséges a tényállás megállapításához. A törvény ezért hatályon kívül helyezi a Cstv. 24/A. § (5) bekezdését, és a döntési jogkört újraszabályozza. A törvény a Cstv. 24/A. § (4) bekezdését érintı módosításával az ideiglenes vagyonfelügyelı döntési lehetıségét a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletekre korlátozza, ezzel egyértelmővé teszi, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügymenetbe, mőködésbe nem szólhat bele. Ezzel ugyanakkor a törvény szélesíti azon ügyek körét, ahol mérlegelési joga van az ideiglenes vagyonfelügyelınek a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása körében. A törvény értelmében a jövıben az ideiglenes vagyonfelügyelı olyan gazdálkodási magatartásokat is megakadályozhat, amelyek bár közvetlenül nem vezetnek vagyonkimentéshez, azonban nem felelnek meg az ésszerő gazdálkodásnak, gazdaságilag indokolatlanok. A rendelkezéssel az ideiglenes vagyonfelügyelı jogosítványainak tényleges, gyakorlati bıvülése valósul meg. Ennek eredményeképpen az ideiglenes vagyonfelügyelı úgy képes törvényi funkcióját betölteni, hogy az adós gazdálkodását csupán az arányos és szükséges mértékben korlátozza. A rendes gazdálkodás fogalma a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó joggyakorlat rendszerében ismert, megfelelıen kiérlelt, annak a Cstv.-ben történı külön meghatározása szükségtelen. (5) (6) Az ideiglenes vagyonfelügyelı jogszabálysértı intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az ideiglenes vagyonfelügyelı a hitelezıi érdekek védelmének szem elıtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetıjétıl felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát

átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelı felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelı az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének idıtartama alatt létrejött - olyan adósi szerzıdésrıl vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. 2. A törvény - a Cstv. 40. §-ában foglalt adósi magatartásokhoz kapcsolódóan - a Cstv. 24/A. § (7) bekezdésében rögzíti, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı köteles a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni, amennyiben vagyonkimentést tapasztal. A törvény a hatályos szabályozás további erısítése érdekében a Cstv. 24/A. § (10) bekezdésében kimondja, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı még abban az esetben is jogosult az adós valamennyi iratához hozzáférni, amennyiben az adós azokat önként nem bocsátja a vagyonfelügyelı rendelkezésére. A törvény azzal, hogy kötelezi az adóst, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı felhívására a lezárt ingóságait, helyiségeit haladéktalanul nyissa ki, egyértelmően feljogosítja az ideiglenes vagyonfelügyelıt arra, hogy korlátozás nélkül megkaphassa a szükséges információkat. Amennyiben a kötelezettségének az adós nem tesz eleget - úgy megszegi együttmőködési kötelezettségét - a Cstv. 24/A. § (8) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, vagyis sor kerül az adós felszámolásának soron kívüli elrendelésére. (8) Az adós cég vezetıi kötelesek együttmőködni az ideiglenes vagyonfelügyelıvel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetıi együttmőködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlıdıen megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelı hozzájárulása nélkül kötnek szerzıdést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelı kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendelésérıl. A bíróság felszámolást elrendelı végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelıtıl annak tevékenységérıl, továbbá a gazdálkodó szerv vezetıjétıl az adós helyzetérıl, valamint egyes ügyleteirıl, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is. (10) Az ideiglenes vagyonfelügyelı megbízatása a felszámolás kezdı idıpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a hitelezı elızetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelı kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelı biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezı követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelezı alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezıi egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 3. A hatályos szabályozás szerint az ideiglenes vagyonfelügyelı megbízatása a felszámolás kezdı idıpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, így a hatályos szabályozás nem nyújt arra lehetıséget, hogy a bíróság döntsön a vagyonfelügyelet megszüntetésérıl. Ez azért aggályos, mert az ideiglenes vagyonfelügyelı kijelölése sok esetben a fizetésképtelenség vizsgálatának tényleges megindulása elıtt valószínősített körülmény (vagyis hogy a hitelezı követelésének késıbbi kielégítése veszélyben van) alapján történik meg, és a késıbbi eljárásban feltárt tények szükségtelenné teszik a további mőködését. E probléma megoldása érdekében a törvény a Cstv. 24/A. § (10) bekezdését kiegészíti: amennyiben az adós megfelelı biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezıi követelés kielégítése nincs veszélyben, a bíróság azonnal végrehajtható végzéssel határozhat az ideiglenes vagyonfelügyelı kirendelésének megszüntetésérıl. A végzés meghozatalához fıszabályként a hitelezı elızetes hozzájárulása szükséges. Ha a hitelezı alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását és a bíróság a biztosítékot megfelelınek ítéli, hitelezıi hozzájárulás nélkül is jogosult a végzés meghozatalára. (11) Az ideiglenes vagyonfelügyelı díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelı végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelı díját, az ideiglenes vagyonfelügyelı eljárását kérı hitelezı viseli. Ha a hitelezı az ideiglenes vagyonfelügyelı kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelısség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelı kirendelése következtében érte. (12) Az ideiglenes vagyonfelügyelı eljárására megfelelıen alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. § elsı és második mondatát is. A módosítás lehetıséget biztosít a hitelezık számára ahhoz, hogy a fizetésképtelenségre irányuló kérelmük benyújtásával egyidejőleg, vagy azt követıen biztosítási intézkedés meghozatalát kérjék a bíróságtól. Ennek indoka az, hogy a hatályos Cstv. alapján folyó eljárásokban már a felszámolás kezdı idıpontjában sincs vagyon a cégekben, vagy olyan kevés van, hogy az még a felszámolási költségek finanszírozására sem elegendı.

A biztosítási intézkedés keretében a bíróság a felszámolói névjegyzékbıl ideiglenes vagyonfelügyelıt rendel ki abból a célból, hogy az adós vagyonának illegális csökkentését, vagy eltüntetését megakadályozza azalatt az idıszak alatt, amíg a bíróság a fizetésképtelenséget vizsgálja, illetıleg annak kérdésében jogerıs döntést hoz. A törvény három feltétel teljesüléséhez köti a bíróság intézkedését. Az elsı kettı a hatályos Vht.-vel összhangban a hitelezıi követelés késıbbi kielégítésének veszélyeztetettségét, valamint a követelés létrejöttének közokirattal, vagy teljes bizonyító erejő magánokirattal történı igazolását írja elı. Annak érdekében, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenységének finanszírozása biztosítva legyen, jogi személyiség nélküli adós esetén 150 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkezı adós esetén 300 000 forintot kell a hitelezınek elılegeznie és bírósági letétbe helyeznie. Hangsúlyozni kell, hogy a hitelezı csak elılegezi az ideiglenes vagyonfelügyelı díját, annak viselése attól függ, hogy a bíróság a felszámolást elrendeli-e. A törvény elızetes egyetértési jogot biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelı részére az adós cég minden olyan szerzıdésével vagy más jognyilatkozatával kapcsolatban, amelyet az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenységének megkezdését követıen köt. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenysége alapvetıen hitelezıvédelmi célokat szolgál, nem feltétlenül indokolt minden olyan, egyébként a cég rendes gazdálkodási körébe tartozó ügylet esetében is megkívánni az elızetes hozzájárulást, amely vagyoni szempontból csekély jelentıségő és az adós normális üzleti tevékenységéhez tartozik. Ezért a törvény lehetıséget biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelı számára, hogy meghatározza az ilyen ügyletek körét. Az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenysége nem sértheti az adós üzleti szempontból rendes gazdálkodását és mőködését, ezért a törvény csak olyan esetben teszi lehetıvé azt, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı megtagadja a hozzájárulását egy jogügylettıl, ha az kifejezetten olyannak minısül, amely megkötése esetén egyébként megtámadható lenne. Az adós cég vezetıi kötelesek együttmőködni az ideiglenes vagyonfelügyelıvel és részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Az együttmőködési kötelezettség súlyos vagy ismétlıdı megsértéséhez a törvény súlyos szankciót, a felszámolás elrendelését köti, függetlenül attól, hogy a cég egyébként fizetésképtelen-e. Az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenysége a felszámolás kezdı idıpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A tevékenység befejezésének módjától függ az is, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelı díját ki viseli. Amennyiben a felszámolási kérelem megalapozott volt, akkor ésszerő, hogy a díj az adóst terhelje. A díj viselése szempontjából ugyanakkor közömbös az, hogy a bíróság a felszámolás elrendelését az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenységét kérı hitelezı kérelmére rendelte-e el, vagy más hitelezı kérelmére. Az is indokolt ugyanakkor, hogy ha a felszámolási eljárást a bíróság fizetésképtelenség hiányában megszünteti, akkor az ideiglenes vagyonfelügyelı tevékenységét kérı hitelezı viselje ennek költségeit. 25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) azt nem az arra jogosult terjesztette elı; b) azt a moratórium idıszakában terjesztették elı; c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmezı 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; d) az adós a kérelmezı és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik; e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi fıeljárás indult és a kérelem szintén fıeljárás megindítására irányul; f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének idıpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétıl számítva még nem telt el 15 nap; g) a jogerıs bírósági határozatban megállapított teljesítési határidı a kérelem bírósághoz érkezésének idıpontjában még nem telt el. A törvény figyelemmel arra, hogy rendezi a felszámolási kérelem benyújtásának eseteit, feltételeit, a Cstv. 25. § (1) bekezdését kiegészítve meghatározza azon eseteket, amikor a korábban nem vitatott vagy elismert, illetve jogerıs bírósági döntésre alapított felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Mivel a Cstv. 27. §-a alapján a korábban nem vitatott vagy elismert követelés esetében a kérelmezı köteles a követelés esedékességét követıen írásbeli fizetési felszólításban felhívni az adóst a teljesítésre, amellyel szemben az adós 15 napon belül indokolással alátámasztott érdemi vitatást tehet, a törvény megköveteli, hogy a felszámolási kérelem benyújtására - ennek megfelelıen - a fizetési felszólítás megtörténtét, valamint az adós számára nyitva álló határidı elteltét követıen kerüljön sor. Amennyiben ez nem így történik, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, hiszen az idıelıtti.

A Cstv. 27. §-a alapján a jogerıs bírósági határozatok tekintetében szintén szükséges, hogy a felszámolási kérelem benyújtására a határozatba foglalt teljesítési határidı eredménytelen elteltét követıen kerüljön sor. Amennyiben a teljesítési határidı nem telt el, a kérelem idı elıtti, az érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó. (2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelızıen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fıeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított fıeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság errıl a fıeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. (3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelızıen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fıeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság errıl a fıeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelızıen beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak, abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévı eljárás joghatásaival ellentétesek. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellızhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 110. I. A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyőlés elızetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény elıterjesztése alapján a biztosító részérıl történı részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban elıírt határidın belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezıként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 46. Törvénysértıen jár el az elsıfokú bíróság, ha a hitelezınek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelezı az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követıen - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1995. 666. Ha a hitelezı a felszámolási eljárást elrendelı végzés Cégközlönyben való közzétételének költségtérítését a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem fizeti meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A költségtérítést személyes illetékmentessége ellenére a társadalombiztosítási szervnek is meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 25. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek., 62. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 1. §, 5-6. §, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása elıtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban

nem minısül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezınek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elı, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 441. A hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történı elutasítására alapot ad az is, ha a hitelezı a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthetı [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlıt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. KGD1995. 63. Ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult terjeszti elı, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [1991. évi IL. törvény 25. § (1) bek. a) pont]. KGD1993. 186. Az egyidejőleg folyamatban lévı csıd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. (2) (3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidıt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minısül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történı visszakövetelését nem zárja ki. Elıfordulhat, hogy az adós - felszámolásának elkerülése érdekében - olyan követelést elégít ki, amelyet nem tart megalapozottnak. A törvény rögzíti, hogy az adósnak a kérelem benyújtását követıen történı teljesítése a késıbbi polgári peres eljárásban történı visszakövetelési jogát nem zárja ki. Az adós a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján is jogosult a megalapozatlan teljesítés visszakövetelésére, azonban a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás koherenciájának érdekében e perlési jog külön rögzítése is szükséges. (4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérı hitelezık együttes kérelmére, a felszámolás elrendelésérıl szóló végzés meghozataláig van helye. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsıfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidıt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidı engedélyezésére nincs törvényi lehetıség. A fizetési haladék engedélyezése az elsıfokú bíróság részére csak lehetıség, de nem kötelezı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követıen terjeszti elı, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti idıszakban - a bírósági eljárás során - elıterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidı eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.].

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelı végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követı 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdı idıpontja a felszámolást elrendelı jogerıs végzés közzétételének napja (28. §). 1. A Cstv. 27. § (1) bekezdésének azon hatályos rendelkezése, amely szerint a felszámolás kezdı idıpontja a bírósági határozat jogerıre emelkedésének napja, rendkívül problematikus. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a Cstv. szabályainak együttes alkalmazása alapján a felszámolás kezdı idıpontjának a végzés kézbesítését követı tizenhatodik nap minısül, hiszen a felszámolás kezdı idıpontja a végzés jogerıre emelkedésének napja, a jogerı pedig a Pp. szerint a fellebbezési határidı (15 nap) leteltét követı napon áll be. Ehhez képest harmadik személyek (hitelezık) számára a felszámolás megindulása csak a Cégközlönyben való közzétételtıl válik nyilvánvalóvá, a Cégközlönyben való közzététel azonban a jogerı idıpontjához képest körülbelül egy hónappal késıbb következik be. A bíróság a fellebbezési határidı utolsó napját követıen ugyanis egyrészt még vár körülbelül egy hétig, hiszen a fellebbezési határidı utolsó napján postára adott fellebbezés is joghatályosnak minısül, másrészt átlagosan további három hetet vesz igénybe a Cégközlönyben való közzététel. A felszámolás kezdı idıpontja és a Cégközlönyben való megjelenés közötti körülbelül egy hónapos idıszak alatt a hitelezık nem tudnak a felszámolás megindulásáról. A törvény a felszámolás kezdı idıpontját a felszámolás elrendelésérıl szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésének napjához köti, vagyis ahhoz az idıponthoz, amikor hitelezık számára is nyilvánvalóvá válik az eljárás megindulása (Cstv. 27. § (1) bekezdés). (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követı - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétıl számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy 2. A törvény a Cstv. 27. § (2) bekezdésében két fizetésképtelenségi okot szabályoz újra a már kialakult bírói gyakorlatra támaszkodva. A hitelezı a jövıben is jogosult lesz az adós által nem vitatott vagy elismert követelésére hivatkozással felszámolási kérelmet elıterjeszteni, azonban a törvény rendezi a vitatás jogi tartalmát és formáját. A törvény rendelkezései értelmében a hitelezı a kérelem benyújtását megelızıen - a követelés esedékességét követıen - köteles az adóst írásban a teljesítésre felszólítani. A felszólításnak tartalmaznia kell az adós figyelmeztetését is arra, hogy a hitelezı felszámolási eljárást kezdeményezhet a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Külön miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra azok a tartalmai és formai elemek, amelyeket a szabályos felszólításnak tartalmaznia kell, valamint a rendelet a fizetési felszólítás - formanyomtatványi formáját is rögzíti. Az adósnak a fizetési felszólítás - igazolható - kézhezvételét követıen 15 napon belül kell meghatároznia álláspontját a hitelezıi felszólításra vonatkozóan. Az adósnak így elegendı idı áll a rendelkezésére, hogy szükség esetén iratait áttekintse, a hitelezı követelésének jogi, gazdasági megalapozottságáról meggyızıdjön. A fizetési felszólításnak, mint törvényi elıfeltételnek a meghatározása mindkét fél számára garanciát jelent. Az adóst a fizetési fegyelem betartására, a hitelezıvel való megegyezésre ösztönzi, illetve megszünteti azon eseteket, amikor a jóhiszemő adósokkal szemben indul meg az eljárás anélkül, hogy az adós tudna a vele szemben támasztott követelésrıl (pl. nem iktatott számla, „elkallódott számla”, többéves számla esetében). A hitelezık tekintetében pedig a fizetési felszólítás megtörténte garantálja, hogy az adós esetleges hallgatásának, nem-teljesítésének következményei kizárólag az adóst fogják terhelni. Az adós, amennyiben a hitelezı követelését nem tekinti megalapozottnak, köteles érdemi írásbeli nyilatkozatban ennek indokait a hitelezıvel közölni (érdemi vitatás). Az adós érdemi, a vele szemben támasztott követelés vitatását tartalmazó jognyilatkozatának hitelezı általi - szintén igazoltható módon történı - kézhezvétele azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az adóssal szemben e követelés tekintetében felszámolási eljárás kezdeményezésének nincs helye, a hitelezı követelését fizetési meghagyásos eljárásban, illetve perben érvényesítheti. Amennyiben az adós a hitelezı felszólítására határidıben nem reagál és a követelést nem teljesíti, vagy az elismert tartozását nem egyenlíti ki, a hitelezı jogosult vele szemben felszámolási eljárás megindítását kezdeményezni. A Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában megállapított határidık az adós tekintetében nem minısülnek jogvesztınek, így - a jelenleg érvényesülı bírói joggyakorlatnak megfelelıen - az adós a határidıt követıen, azonban a felszámolási eljárás megindításának napjáig (vagyis a felszámolási kérelem bírósághoz érkezésének napjáig) a hitelezıvel írásban közölt érdemi vitatással elkerülheti, hogy vele szemben beálljon a fizetésképtelenségi vélelem.

Mind a fizetési felszólítás, mind az adós nyilatkozata kötelezı formája az írásbeliség. 3. A jelenlegi bírói gyakorlat értelmében a jogerıs és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelezı az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Tehát a bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy ilyen határozatok alapján a kérelmezı kizárólag a Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult felszámolási kérelmet elıterjeszteni. A törvény megszünteti a bírói gyakorlatban kialakított ezen eljárási sorrendiséget a jogerıs bírósági határozatok körében. Ebben az esetben ugyanis a hitelezı „ítélt dolog” tekintetében kérne döntést, így az adós fogalmilag nem vitathatja a követelés fennállását, annak jogszerőségét, így saját teljesítési kötelezettségét. Ebbıl következıen szükségtelen a hitelezıt arra kötelezni, hogy a felszámolási kérelem benyújtása elıtt egy újabb eljárásban kérje az adós teljesítését. Lehetıséget kell számára biztosítani arra, hogy - a bírósági határozatban foglalt teljesítési határidı eredménytelen lejártát követıen - saját belátása szerint döntsön a jogi lehetıségek alkalmazásáról, így arról, hogy végrehajtási eljárást kezdeményez, vagy az adós fizetésképtelenségének megállapítását kéri. A törvény ennek érdekében a Cstv. 27. § (2) bekezdésének hatályos a) pontját kettébontja, így a fizetésképtelenségi okok között külön nevesíti a jogerıs bírósági határozaton alapuló követeléseket, ezzel önálló jogalapot teremt a kérelem elıterjesztésére. Ebben az esetben az adós külön fizetési felszólítása szükségtelen, ugyanis az adós a követelés fennálltáról (vagyis a vele szemben indított bírósági eljárásról), annak jogi megítélésérıl kellı információval rendelkezik. Az adós kimentési lehetısége is korlátozott ezen eljárásban, hiszen a jogerıs bírósági határozattal szemben vitatásnak nincs helye, a fizetésképtelenség megállapítását az adós kizárólag teljesítéssel (beszámítási kifogással, részletfizetési megállapodás igazolásával) tudja elkerülni. A jogerıs bírósági határozatokat kivéve minden más jogerıs (végrehajtható) határozaton alapuló követelés esetében a felszámolási kérelem benyújtásának elıfeltétele lesz a jövıben is az adóssal szembeni végrehajtás sikertelensége, így a törvény a Cstv. 27. § (2) bekezdése b) pontjának tartalmát nem módosítja, csupán átszámozza. b) a jogerıs bírósági határozatban megállapított teljesítési határidın belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) a fizetési kötelezettségét a csıdeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

2/1999. Polgári jogegységi határozat A csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a jogerıs és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelezı az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. (3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi idıpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkezı bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. (4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidı még nem telt el. (5) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. EBH2003. 879. Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. §

(6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2001. 547. Amennyiben a hitelezı olyan közjegyzıi okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minısül, a fizetésképtelenség megállapítására és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezı a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., Pp. 164. §, 2/1999. Polgári jogegységi határozat]. EBH2000. 338. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából eredménytelen végrehajtásnak minısül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. b) pont, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 52. §, 54. §]. EBH2000. 232. Az adós részérıl a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a kıvetetés vitatásának minısül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelı végzés ellen fellebbezési határidı elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2005. 154. A fizetésképtelenség megállapítása körében nem vehetı figyelembe az adósnak a másodfokú eljárásban tett beszámítási kifogása, ha annak elıterjesztésére eljárásjogilag nincsen törvényes lehetıség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 247. § (3) bek.]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsıfokú végzés meghozataláig van lehetıség. Az elsıfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerıs befejezése után akkor terjeszthetı elı megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés idıtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés elıtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minısül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történı közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerısen, elsı fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 423. Nem állapítható meg a hitelezı fizetésképtelensége, ha az elismert tartozásának a megfizetését megfelelıségi nyilatkozat tételéhez kötötte [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont]. BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhetı el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerısen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelezı által le nem számlázott - a szerzıdés szerint számla kibocsátásával érvényesíthetı - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 469. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor, ha az adós a hitelezık követelését kellı idıben vitatta. A fizetésképtelenség elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelezı újabb

intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerısítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont]. BH2003. 422. Külföldi székhelyő vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az elıtte ugyanazon adós ellen különbözı hitelezık kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetıség. Ha a bíróság egy hitelezı kérelmére az adós felszámolását jogerısen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 33. Jogerıs fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszőnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendı [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 451. Ha az adós a felszámolása iránti kérelem tárgyává tett követelést az eljárás alatt teljes egészében kifizeti, fizetésképtelensége arra hivatkozással nem állapítható meg, hogy a tıke után felszámított, de az eredetileg nem vitatott számlában nem szereplı, az eljárásban pedig már vitatott kamatot nem fizette meg [1992. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csıdtörvény 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsıfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidıt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidı engedélyezésére nincs törvényi lehetıség. A fizetési haladék engedélyezése az elsıfokú bíróság részére csak lehetıség, de nem kötelezı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csıdtörvény 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelızıen ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelıtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelezı részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 25. A felszámolási eljárásnak az adós fizetésképtelenségének hiányában történı megszüntetése érdemi döntés, amelynek következménye, hogy a költségek és illeték megfizetésére az alaptalan eljárást indító hitelezıt kell kötelezni [Pp. 78. § (1) bek., 80-83. §, 157. § e)-f) pont, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az

1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (4) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 6. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) és (4) bek.]. BH2001. 592. Az adós a jogerıs bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettségét az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárásra hivatkozva eredményesen nem vitathatja. A felülvizsgálati eljárásnak ugyanis a jogerıs határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ezért a jogerıs ítélet végrehajtásának eredménytelensége esetén az adós fizetésképtelensége a felülvizsgálati eljárás alatt is megállapítható [Pp. 273. § (4) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. b) pont]. BH2001. 487. Ha a hitelezı olyan közjegyzıi okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minısül, a fizetésképtelenség megállapítására, és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelezı a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., 1952. évi III. törvény 164. §, 2/1999. PJE határozat]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezıvel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemrıl való bírósági értesítés kézhezvétele elıtt - bejelentı adós tartozását vitatottnak kell minısíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 392. I. A fizetésképtelenségi fogalom nem ad lehetıséget a bíróság számára annak vizsgálatára, hogy az adós tartósan fizetésképtelen-e, vagy csupán - kintlevıségei behajthatatlansága miatt - idıleges likviditási gondokkal küszködik. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, 2/1999. PJE határozat]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékbıl, s ezáltal jogképessége megszőnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezıvé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 221. Az adós részérıl a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a követelés vitatásának minısül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2000. 28. Az adózó által tett adóbevallás vagy a befizetett adóelılegre vonatkozó nyilatkozat végrehajtható okiratnak minısül, ennek birtokában az adóhatóságnak kell a végrehajtást megkísérelnie. A végrehajtás eredménytelenségének igazolásával csak az adóhatóság jogosult felszámolási eljárást kezdeményezni [1990. évi XCI. tv. (Art.) 87. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a)-b) pont]. BH2000. 27. A hitelezınek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelızıen - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezetı pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerzıdésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerzıdés változtatására, kiegészítésére ír elı írásbeli alakot, a szerzıdés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi

LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehetı igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelezı a jogerıs ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részérıl az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 421. A felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultság megállapításánál irányadó szabályok, ha az adós vagyona részben alapjuttatásból ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 332. § (1) bek., 474. § (1) bek., 42/1985. (X. 8.) MT r. 12. § (3) bek., 12/1989. (II. 5.) MT r. 6. § (3) bek., 8. §]. BH1999. 226. Az adós által részben kifogásolt, vagyis részben elismert számla alapján a fizetési kötelezettsége az elismert összeg erejéig fennáll. Az elismert összegrıl a hitelezı újabb számlát nem köteles kiállítani. Az elismert követelésrész tekintetében - a fizetés elmaradása esetén - az adós fizetésképtelensége miatt ellene a felszámolási eljárás megindítható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 43. § (1) bek., 45. § (1) bek., Ptk. 302. §, 303. § (3) bek., GK 66. sz.]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minısül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 448. II. Több hitelezınek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezık csak egyszerő pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelezı esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 45. Ha az adós tartozását nem vitatta, fizetésképtelensége attól függetlenül megállapítható, hogy a tartozásra vonatkozóan kezeseivel szemben idıközben jogerıs marasztaló ítéletet hoztak, s a követelés tılük esetleg behajtható [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.]. BH1997. 604. Ha a 60 napon túli adótartozás alapja önadózás esetén az adós gazdálkodó szervezet által készített, a fizetendı adót tartalmazó adóbevallás, a fizetésképtelenség megállapításának és a felszámolás elrendelésének elıfeltétele az, hogy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelennek bizonyuljon [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 1990. évi XCI. tv. 87. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 600. II. Ha a hitelezı a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása elıtt pert indított, és ez folyamatban van, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 497. A fizetésképtelenség megállapításának mellızésére nem ad alapot az, ha az adós a hitelezı követelését korábban nem, hanem csak a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvételét követıen vitatta [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerzıdés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levı ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.].

BH1997. 140. A felszámolást elrendelı végzésnek a felszámolót kijelölı rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 657. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának és az adós felszámolása elrendelésének pénz fizetésére kötelezı, külföldi bíróság által hozott olyan jogerıs, elismert határozat alapján, amelynek végrehajtására - nemzetközi szerzıdés elıírásának és viszonosságnak a hiányában - nincs lehetıség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 1979. évi 13. tvr. 74. §]. BH1996. 608. A felszámolási eljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezı követelését a felszámolási eljárás megindításáról való értesítése elıtt csak az összegszerőségében vitatta ugyan, de a nem vitatott összeget az értesítést követıen megfizette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezésérıl történt értesítését megelızıen írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 552. Ha az adós a hitelezı követelését már a felszámolása iránti kérelemnek a bírósághoz való benyújtása elıtt vitatta, fizetésképtelensége annak ellenére sem állapítható meg, hogy korábban közokiratba foglalt tartozást elismerı nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., Pp. 195. § (1) és (3) bek., Ptk. 242. § (1) bek.]. BH1996. 387. Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a hitelezı követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó jogára hivatkozva vagy egyéb okból - a követelés esedékességét teszi vitássá [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., Ptk. 306. § (5) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezık kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhetı el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követıen terjeszti elı, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti idıszakban - a bírósági eljárás során - elıterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelezı által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelı végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett az egyszerősített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı kérelmétıl való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása elıtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerı nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerısítı záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerısítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1993. 386. A felszámolási eljárás az errıl szóló közleménynek a hivatalos lapban történı megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidı is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthetı vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének

idıpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2006. 1403. I. A felszámolási ügyben eljáró bíróság hatásköre nem terjed ki a felszámolási kérelem alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozat jogszerőségének vizsgálatára. BDT2006. 1350. A hitelezı az elsı fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem elıterjesztését követıen váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsıfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT2005. 1248. Az adós fizetıképtelensége megállapítható, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. A végrehajtás eredménytelenségét a hitelezı kellıen alátámasztja, ha igazolja, hogy az adós számlájára benyújtott azonnali beszedési megbízás fedezethiány miatt nem teljesült. BDT2005. 1230. I. Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárást kezdeményezı kérelemrıl való bírósági értesítés elıtt él beszámítási kifogással, az adós tartozását vitatottnak kell minısíteni, és e jogvita tárgyában az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság határoz. BDT2005. 1229. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozást írásban nem vitatta, de bizonyítani tudja, hogy egyéb módon a felszámolási kérelem kézhezvétele elıtt a követelését vitássá tette. BDT2005. 1215. I. Amennyiben az adós a felszámolási eljárás megindítása után kifejezetten a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében jogfenntartással kifizeti a hitelezı követelését, eljárását nem lehet a tartozás elismerésének tekinteni. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelezı visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelızı idıszakban a hitelezı az adóssal szerzıdéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. 27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelı végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelızı csıdeljárásban kijelölt vagyonfelügyelı is kijelölhetı. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejőleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdı idıpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelıként jár el, ha a hitelezı a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejőleg vagy azt követıen a felszámolást elrendelı végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat elılegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelı jogerıs végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. (2) A felszámolóként kijelölhetık körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki. (3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkezı személy nevezhetı ki. (4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintı kizárási okok: a) Nem jelölhetı ki felszámolónak az a gazdasági társaság, aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezıje, ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezıje, ac) amelynek vezetı tisztségviselıje vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/B. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben. b) Nem nevezhetı ki felszámolóbiztosnak az a személy, ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezıje, bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója, bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezıje, bd) aki olyan gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezıje, be) aki a bd) pontban jelölt vezetı tisztségviselı közeli hozzátartozója, bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezetı tisztségviselı. (5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétıl - illetve, ha a kizárási ok késıbb következik be, annak bekövetkeztétıl - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését

elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékbıl való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelı végzés kézhezvételétıl számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölı rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Ha a kijelölést követıen a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékbıl törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. (7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlıdıen megsérti a jogszabályokat. (8) A bíróság (6) és (7) bekezdésben foglalt határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerıre emelkedésével egyidejőleg a bíróság új felszámolót jelöl ki. (9) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. (10) A felszámoló feladatait elsısorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségő, kötelezıen foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történı alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá: a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylı feladat ellátására, b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékő tevékenység elvégzésére, c) jogszabály által kötelezıen elıírt esetben, d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére elızetesen engedélyezi. 1. A felszámolási vagyon védelme érdekében szükséges a felszámolást elrendelı végzésben kijelölt felszámoló felruházása az ideiglenes vagyonfelügyelı jogkörével a felszámolás kezdı idıpontjáig, vagyis a jogerıs végzés Cégközlönyben való közzétételéig. 2. A törvény nem változtat azon a hatályos rendelkezésen, hogy a felszámoló csak korlátolt felelısségő társaság, illetve részvénytársaság lehet (a továbbiakban együtt: felszámoló). A felszámoló, mint jogi személy „megszemélyesítıjeként” természetes személy felszámoló biztost nevez ki, aki gyakorlatilag lefolytatja, „levezényli” a teljes felszámolást az adósnál. Elvárható, hogy a felszámoló biztos magas szintő szakirányú képzettséggel rendelkezzen, ezért a törvény rendelkezése szerint felszámoló biztos a továbbiakban csak megfelelı végzettséggel rendelkezı természetes személy lehet. Ez a rendelkezés - felkészülési idı biztosítása érdekében - csak 2007. január 1-én lép hatályba úgy azonban, hogy 2010. június 30-ig a felszámolók névjegyzékérıl szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket (szakvizsgázott jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) kell megfelelınek tekinteni, majd ezen idıpontot követıen a 9/2002. (II. 22.) OM rendelettel meghatározott felszámolási és vagyon-felügyeleti szakközgazdász, illetve felszámolási és vagyon-felügyeleti szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezık lehetnek csak felszámoló biztosok. A hosszú átmeneti idıre az elıírt posztgraduális képzésben való részvétel lehetıségének biztosítása érdekében van szükség. 3. A törvény tételesen rögzíti a felszámolókat, és a felszámoló biztosokat érintı kizárási okokat, egyrészt egyértelmőbbé téve, másrészt bıvítve azokat. A kizárási okok meghatározásánál a törvény már a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosított szabálya, a többségi befolyás fogalmát alkalmazza. A felszámoló biztosoknál kizárási okként fogalmazódik meg az összeférhetetlen tevékenységet (27/B. § (3) bekezdés a) pont) folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban meglévı tagi, részvényesi vagy vezetı tisztségviselıi funkció. 4. A törvény megerısíti azt az alapelvet, hogy a felszámoló az eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. Természetszerőleg nem jelenti a felszámolás átengedését a felszámoló biztos kinevezése, illetve mindazok megbízása, akikkel a felszámoló - részfeladatok elvégzésére - polgári jogi szerzıdést köt. A törvény egyértelmővé teszi, hogy a bíróság által kijelölt felszámoló a felszámolói tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, döntéseit az adós képviseletében hozza. A törvény lehetıvé teszi, hogy a felszámoló a törvényben meghatározott esetekben a felszámolói feladat ellátása érdekében, elızetes bírói engedély nélkül polgári jogi jogviszonyt (az esetek jelentıs részében: megbízás, vállalkozás) létesítsen, amely jogviszonyokkal kapcsolatban keletkezett költségek a felszámolási költségek részét képezik (Cstv. 57. § (2) bek. b) pont). Ezzel a megoldással a törvény megszünteti a teljesítési segéd igénybevételével kapcsolatos korábbi, a jogértelmezéssel és költségviseléssel összefüggésben felmerült gondokat, egyértelmővé téve, hogy

amennyiben a felszámoló olyan esetekben létesít polgári jogi jogviszonyt, amelyet a törvény nem nevesít, azt csak a saját díja terhére teheti meg. (Cstv. 57. § (2) bekezdés g) pont). A törvény által támogatott esetek szigorúan körülhatároltak annak érdekében, hogy a hitelezıi érdekek megfelelı képviseletét is biztosíthassa a szabályozás. A törvény rögzíti, hogy a felszámoló a feladatát elsısorban a saját és az adós munkaszervezetével köteles megoldani. Saját munkaszervezetbe tartozónak tekinti azokat a polgári jogi megbízásokat is, amelyeket Korm. rendeletben meghatározott szakemberekkel (legfeljebb egy szakvizsgázott jogász, egy közgazdász, egy könyvvizsgáló) létesít a felszámoló. Ezen túlmenıen még a felszámolási költségek között számolható el a törvény szerint annak a polgári jogi jogviszonynak a költsége is, amelyet a felszámoló: - olyan szakértelem biztosítása céljából köt, amely nem tartozik a Korm. rendeletben meghatározott szakképzettségek közé, (jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) - olyan tevékenység elvégzésére köt, amely szokásosan és általában nem tartozik a felszámolói feladattal ellátandó tevékenységek közé, - olyan nagyságrendő feladat ellátására köt, amely meghaladja a felszámolók által szokásosan ellátandó, az adott tevékenységre vonatkozó mértéket, - olyan esetben köt, amikor a szakember alkalmazását jogszabály teszi kötelezıvé (pl. ügyvédi közremőködés). Természetesen amennyiben a Korm. rendelet alapján az egyik szakvizsgázott jogászt ügyvédi minıségében alkalmazza a felszámoló, további ügyvéd megbízása már nem tartozik a preferált megbízások közé. Elképzelhetı azonban olyan eset, amikor a felszámolás folyamán kiemelt jelentıségő ügyekben szükséges pl. további ügyvéd megbízása. Ebben az esetben a felszámoló már köteles a bíróság elızetes engedélyét megkérni, amennyiben a megbízott költségeit nem a saját díjából kívánja fedezni. Amennyiben a bíróság elızetesen engedélyezi, hogy az 1-4. pont alatt nevesített eseteken kívül a felszámoló polgári jogi szerzıdést létesítsen, úgy a jogviszonyból származó költségek szintén a felszámolói költségek részét képezik. EBH2002. 777. II. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv.27. § (1) és (2) bek., 27/A. §, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bek. a)-h) pontjai, 157. § a) pont, 2/1999. PJE határozat). EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2000. 339. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékbıl. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szőnik meg a felszámolói minıség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentı határozata idı elıtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) és (3) bek.]. EBH1999. 123. A felszámoló csak olyan költséget számíthat fel teljesítési segéd igénybevétele esetén, amelyhez elızetesen a bíróság engedélyét kérte. Ez alól kivétel, ha a teljesítési segéd feladata különleges szakértelmet igényel. Ilyen az ügyvéd igénybevétele az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez [1991. évi IL. tv. 27/A. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 15. § (2) bek.] BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csıdtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelızıen indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelezı a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára elıírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minısülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére

kifizetendı felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 562. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékbıl. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szőnik meg a felszámolói minıség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentı határozata idı elıtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 5. § (1) és (3) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelı végzésnek a felszámolót kijelölı rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelı végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett az egyszerősített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2006. 1443. A Csıdtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékő jogok megszerzésébıl, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. 27/B. § A felszámolást elrendelı végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. 27/C. § (1) (2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehetı fel, amely a) nem rendelkezik lejárt köztartozással, b) rendelkezik a kormányrendeletben elıírt biztosítékkal, c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerısen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás, d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelıssége korlátlan, e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplı adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejőleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat, f) írásban vállalja, hogy az (1) bekezdésben és az a)-e) pontokban foglalt adatokban, illetve feltételekben bekövetkezı változásokról, valamint a (4) bekezdés g) pontjában jelölt tényrıl a névjegyzéket vezetı szervezetet legkésıbb a változás, illetve tény bekövetkezését követı 8 napon belül írásban tájékoztatja. (3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel: a) nem folytathat ingatlanközvetítı, kölcsön- és faktoringtevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység), b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben, c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja. (4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni: a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, b) a felszámoló ügyvezetıjének, felügyelıbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, c) a felszámoló fıtevékenységét és a létesítı okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik,

e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik, f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezık nevét, lakcímét, g) a felszámoló gazdasági társaság mely felszámolás alatt álló szervezetben mőködik felszámolóként, vagyonfelügyelıként, vagy az általa kijelölt felszámolási biztos felszámoló biztosként. A Cstv.-nek a törvény 12. §-ával meghatározott 27/B. § (1) bekezdése olyan szabályt fogalmaz meg, amelynek a hatályba lépése csak 2010. július 1-én történik majd meg, azonban célszerő a jogszabályhely közzététele, hogy a megfelelı szakképzettség megszerzésére elegendı idı álljon rendelkezésre. Ettıl az idıponttól kezdıdıen természetesen a törvény elkészítésekor hatályos Korm. rendelet is megfelelıen módosítandó lesz. A törvény meghatározza a felszámolókkal szembeni abszolút összeférhetetlenségi okokat, bevezeti az összeférhetetlen tevékenység fogalmát, illetve megfogalmazza azt az erkölcsi elvárást, amelyet a társadalomban fontos feladatot végzıkkel szemben a jogalkotó jogszabályi szintre emel. Meghatározza a törvény azt a bıvített adatkört, amelyet a felszámolói névjegyzéknek tartalmaznia kell ahhoz, hogy a névjegyzék egyrészt egyértelmően tájékoztasson a felszámoló társaságok legfontosabb adatairól, másrészt nyomon követhetıvé váljék belıle - fıként hitelezıvédelmi szempontból - a legfontosabb relatív és abszolút összeférhetetlenségi szabályok (pl. többségi befolyás megléte, összeférhetetlen tevékenység folytatása tilalma) betartása.

A felszámolás lefolytatása 28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelı végzés jogerıre emelkedett, a bíróság a jogerıre emelkedést követıen haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az adós felszámolását elrendelı jogerıs végzés közzététele vonatkozásában a törvény intézkedik a nyilvánosságra hozatal és a végzés meghozatala közötti idı jelentıs csökkentése érdekében. Az új cégtörvény szerint 2007. október 1. napjától a Cégközlöny tartalma, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (új nevén: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közremőködı Szolgálat) számítógépes rendszerében nyilvántartott adatok, beszámolók korlátozás nélkül, ingyenesen hozzáférhetıvé válnak. Ugyanezen feltételrendszer kidolgozása során kerül majd sor a bírósági eljárási szabályok olyan módosítására, mely lehetıvé teszi, illetve elıírja a jogerıs végzés haladéktalan és minimális átfutási idıvel megvalósuló közzétételét. (2) A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelısségvállalásával mőködı gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelızı két éven belül jogutódlás következett be, a jogelıd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának idıpontját; d) azt, ha a felszámolási eljárást csıdeljárás elızte meg; e) a felszámolás kezdı idıpontját (a felszámolást elrendelı jogerıs végzés közzétételének napját); f) a hitelezıknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelı végzés közzétételétıl számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét; h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát; i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét); j) az egyéb lényeges körülményeket. (3) EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezıen elvégzendı adóellenırzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidıben érkezettnek kell minısíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi

XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelezı kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezınek a követelését akkor is határidıben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az elıírt határidıben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenırzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidıben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezıen elvégzendı adóellenırzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidıben érkezettnek kell minısíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minısül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történı közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerısen, elsı fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelezı akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezıi igényét 2003. június 19-e elıtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezıi igényt a felszámolást elrendelı bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbensı mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetésérıl - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követıen is visszakövetelhetı [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelezı nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e elıtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.]. BH2004. 201. A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelezı által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának idıpontja a hitelezı kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezık különbözı idıpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdı idıpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának idıpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 383. A hitelezı a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított perben elıterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követı egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993.

évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 254. A hitelezıi választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenırzése, illetve vizsgálata körében ellenırizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 441. A csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezıbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek. b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - elıtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezıbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdı idıpontjáig - a felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 240. A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezıi igényének privilegizált besorolására nem ad lehetıséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történı értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 271. A felszámolás alá esı vagyonnal kapcsolatos követelésnek minısül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követıen - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 178. Ha az adós ellen indult felszámolási eljárás során az nyer megállapítást, hogy az adós szétválás folytán bekövetkezı - megszőnésének bejegyzése a cégbíróságnál folyamatban van, a hitelezık védelme érdekében a felszámolást elrendelı végzésnek a jogutódlás tényét, a jogutódok megjelölését tartalmaznia kell [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 366. § (1) és (4) bek., 369. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezınek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezık csak egyszerő pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelezı esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelezı a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.].

BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggı nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetıleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelı végzésnek a felszámolót kijelölı rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelı végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı kérelmétıl való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezıi követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1993. 386. A felszámolási eljárás az errıl szóló közleménynek a hivatalos lapban történı megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidı is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthetı vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének idıpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. 29. § A felszámolás elrendelésérıl a bíróság értesíti: a) b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, c) az állami foglalkoztatási szervet, d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, e) a bíróság Gazdasági Hivatalát, f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, g) az adós bankszámláit vezetı valamennyi pénzintézetet, h) az ingatlanügyi hatóságot. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben - ha az adós a hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelezı egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. 30. § BH1995. 238. A csıdeljárás során nem jelölhetı ki az adós vagyonfelügyelıjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelezı felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre elıírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csıdeljárásban vagyonfelügyelıként jelölje ki. A kijelölı határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csıdeljárás során hozott, a vagyonfelügyelı személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §].

31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıje köteles: a) a felszámolás kezdı idıpontját megelızı nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerősített éves beszámolót vagy egyszerősített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdı idıpontját követı 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. EBH2005. 1196. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetıje, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - a csıdtörvény 31. §-ában elıírt záróleltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámolóbiztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerősített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. EBH2001. 549. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezésérıl [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1027 1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) MT r. ]. BH2005. 238. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetıje, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - az elıírt záró leltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámoló- biztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerősített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. BH2003. 313. az egyszerősített felszámolásra történı áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerősített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetıje az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elı azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelı végzés közzétételérıl, ennek ellenére a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek az ott elıírt határidı alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetıleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerzıdéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetıje mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstıl kezdve a cégétıl jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történı adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerősített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetıjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 102. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett törvényi tényállása nem közvetlenül a hitelezık kielégítésére szolgáló vagyonnak, hanem a felszámolás bírósági eljárásának a védelmét biztosítja, közvetetten azonban a hitelezık érdekeit is védi azáltal, hogy az adóst olyan magatartások tanúsítására kötelezi, amelyek jogi eszközökkel is kikényszeríthetık [Btk. 290. § (5) bek., 291/A. §, 1991. évi IL tv. (Cstv.) 31. § (1) bek.].

BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele elıtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetıivel, illetıleg volt vezetıivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság elızetesen felhívta ıket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét az általa átadott egyszerősített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértı költségének elılegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetıt az ügy körülményeitıl függıen - a feladatoknak a felszámoló részérıl megbízott szakértı által történı elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét terhelı feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértıt vehet igénybe, a szakértı költségeinek viselésére azonban a vezetı csak akkor kötelezhetı, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelıen tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben, ha a vezetı a gazdálkodó szervezettıl a felszámolás kezdı idıpontját megelızı évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.] BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett az egyszerősített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjét a pénzbírság kiszabásának lehetıségére elızetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történı befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? Kétségtelen tény, hogy a hatályos, a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (röviden: Cst.) 60. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik arról, hogy egyezség esetén a bíróság végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezésérıl, de nem határozza meg azokat a számviteli teendıket, amelyek szükségesek a folyamatban levı felszámolási eljárás lezárásához és a megszakított tevékenység folytatásához. A kérdések megoldásához abból szükséges kiindulni, hogy a szokásos tevékenységet a felszámolás megkezdését megelızı nappal - többek között - beszámolóval és adóbevallással kellett lezárni [Cst. 31. § (1) bekezdése]. A felszámolás alatt álló vállalkozónak nincs beszámolókészítési kötelezettsége, továbbá nem terjed ki rá a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény - a 2. §-a (4) bekezdése értelmében - hatálya. A felszámolási eljárásnak a vállalkozás megszőnése nélkül történı befejezése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vállalkozás visszatér a megszakított szokásos tevékenységéhez, és újból vonatkozik rá a számviteli törvényben elıírt beszámolókészítési kötelezettség, valamint visszakerül a társasági adóról szóló törvény - 1997-tıl a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény - hatálya alá. Az elıbbiek azt igénylik, hogy a felszámolási eljárást számvitelileg is le kell zárni akkor is, ha a vállalkozás nem szőnik meg. A kérdés úgy is megközelíthetı, hogy a szokásos tevékenység újraindításához szükséges a visszatérés idıpontjában levı vagyoni állapot rögzítése. Ehhez a megfelelı módszer a felszámolási zárómérleg elkészítése, amely az újraindulásnál a nyitó mérleg alapjául szolgálhat. A felszámolási zárómérleg készítését azért is javasolhatjuk, mivel a Cst. folyamatban levı módosításában javaslatként ez szerepel.

b) a nem selejtezhetı és titkos minısítéső iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévı ügyekrıl az információkat a felszámolónak átadni, c) a felszámolás kezdı idıpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelıségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekbıl bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képezı jogügyletrıl, illetve kötelezettségvállalásról, e) a felszámolás elrendelésérıl a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, f) a felszámolás elrendelésérıl az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdı idıpontját követı 30 napon belül tájékoztatni. (2) A gazdálkodó szervezet vezetıje az (1) bekezdés b) pontjában elıírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni. 32. § Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s errıl nyitó mérleget készít. Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvviteli kötelezettséget a külföldi székhelyő vállalkozónak a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelı alkalmazásával kell teljesítenie, s ennek alapján számolják ki adófizetési kötelezettségét is. Ebbıl következıen rendelkeznie kell nyilvántartásokkal, bár mérlege nem biztos, hogy van, illetve a felszámolónak a megtalált vagyont kell számbavennie. 33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettıl a felszámolás kezdı idıpontját megelızı évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezetı jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedı pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetıjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetıi tisztségviselıi minısége megszőnt. (2) Az (1) bekezdésben említett vezetıt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §ban foglalt feladatoknak a felszámoló részérıl megbízott szakértı által történı elvégeztetésével merültek fel. (3) Ha a felszámoló által megbízott szakértı az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintı hiányosságokat, a mérleg, a fıkönyvi könyvelés, a naplófıkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni. (4) A felszámoló a tudomására jutott bőncselekményt - ha az elkövetı ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. BH2001. 240. A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetıje mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstıl kezdve a cégétıl jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történı adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerősített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetıjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetıivel, illetıleg volt vezetıivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság elızetesen felhívta ıket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben - ha az adós a hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelezı egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.].

BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét az általa átadott egyszerősített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértı költségének elılegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetıt az ügy körülményeitıl függıen - a feladatoknak a felszámoló részérıl megbízott szakértı által történı elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét terhelı feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértıt vehet igénybe, a szakértı költségeinek viselésére azonban a vezetı csak akkor kötelezhetı, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelıen tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben, ha a vezetı a gazdálkodó szervezettıl a felszámolás kezdı idıpontját megelızı évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.] BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjét a pénzbírság kiszabásának lehetıségére elızetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. 33/A. § (1) A hitelezı vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetıi voltak a felszámolás kezdı idıpontját megelızı három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkezte az az idıpont, amelytıl kezdve a gazdálkodó szervezet vezetıi elıre látták vagy ésszerően elıre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelısségük egyetemleges. (2) Mentesül a felelısség alól az (1) bekezdésben említett vezetı, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezıi veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezetı a felszámolás kezdı idıpontját megelızıen nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezıi érdekek sérelmét vélelmezni kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetıjének minısül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek gazdaságból való szabályozott kivezetése érdekében az államnak biztosítania kell a megfelelı jogszabályi keretet ahhoz, hogy a hitelezık a lehetı legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszőnı gazdálkodó szervezettel fennálló kapcsolataikat. Megfelelı szankciókkal arra kell ösztönözni a gazdasági társaságok menedzsmentjét, hogy a szabályozott módot válasszák a gazdaságból történı kivonuláshoz. A magyar jogszabályi rendszer jelenleg nem biztosítja, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetıi elszámoljanak tevékenységükrıl, hiszen ennek hiányában is szinte minden következmény nélkül befejezhetik mőködésüket. A hatályos szabályozás ugyanis nem kényszeríti a menedzsmentet arra, hogy a közeli csıdhelyzet felismerését követıen a hitelezık jogos elvárásait is figyelembe vegye. A probléma megoldásához egyaránt szükséges a társasági és a csıdjogi szabályozás módosítása. Az új Gt. a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegetı helyzet bekövetkeztének esetére megteremti a vezetı tisztségviselık felelısségét a hitelezıkkel szemben feltéve, hogy bekövetkezik a gazdasági társaság fizetésképtelensége. A társasági jogi rendelkezéssel összhangban a törvény megteremti a gazdálkodó szervezet vezetıinek a hitelezıkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedı - polgári jogi - felelısségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent (wrongful trading).

A vezetı tisztségviselık felelısségét a törvény úgy állapítja meg, hogy egyben kifejezésre juttatja ezen felelısségi forma „rendkívüli” jellegét, így azt, hogy marasztalásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezıi követelések maradnak fenn. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló, illetve a hitelezı jogosult perben annak megállapítását kérni, hogy az adós vezetıje (vezetıi) kötelezettségüket megszegve jártak el, és emiatt az adós vagyona meghatározott összeggel csökkent (megállapítási per - a Cstv. új 33/A. §-a). E perben a bíróság a felelısség megállapítása mellett meghatározza azt az összeget is, amelynek késıbbi teljesítésére a vezetı kötelezhetı. A vezetı tisztségviselık egyetemlegesen felelnek, de kimentheti magát az a vezetı, aki bizonyítja, hogy részére a helytelen vállalatvezetés nem felróható, és mindent megtett annak megakadályozása, illetve a hitelezık veszteségeinek csökkentése (környezeti terhek rendezése) érdekében. Azt, hogy e körben konkrétan milyen vezetıi magatartás alapozza meg az eredményes kimentést, a bírói gyakorlat fogja kialakítani. Nincs helye a kimentésnek azonban akkor, ha a vezetı elmulasztotta az éves beszámoló letétbe helyezését és közzétételét. Ekkor a törvény erejénél fogva vélelmezni kell a hitelezıi érdekek sérelmét, a felróhatóság vizsgálata nélkül. A felszámolás jogerıs lezárását követı jogvesztı határidın belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezık - fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A felelısség megállapítására, illetve a marasztalásra irányuló per elválasztása részben célszerőségi, részben jogpolitikai megfontoláson alapul. Az elsı lépcsıben kerül feltárásra a felelısség megállapításához szükséges tényállás, így ezen perben kell lefolytatni mind a jogalap, mind az összegszerőség tekintetében a szükséges bizonyítási eljárásokat. A bizonyítékokkal, iratokkal és információval a felszámoló rendelkezik, így célszerő, hogy a megállapítási pert ı indítsa, ugyanakkor szükségtelen a hitelezı kereshetıségi jogát kizárni. A marasztalási perre a felszámolás jogerıs lezárását követıen kerülhet sor, vagyis akkor, amikor realizálódik a vezetı felelıssége a hitelezıkkel szemben. Ez a felelısség másodlagos, csak és kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetıek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezetı nem sérti meg a rá irányadó elıírásokat. Ezen perben a helytállási kötelezettség hitelezık közötti arányos megosztására, az egyes hitelezıket megilletı összeg meghatározására kerül sor. A törvény elıremutató rendelkezése, hogy vezetı tisztségviselınek minısíti azt a személyt is, aki jogi értelemben ugyan nem volt vezetı tisztségviselı, de ténylegesen meghatározta a gazdasági társaság vezetését (ún. „árnyékvezetı”). A törvény ezzel különösen a nagymérető, illetve gazdasági pozíciójában alárendelt gazdálkodó szervetek esetében kívánja - a felelısség megállapítása körében - azon személyeket is felelısségi körbe vonni, akik a vagyonvesztést ténylegesen elıidézték. Annak megítélése, hogy egy meghatározott adós szervezetnél mely személyek tekinthetık árnyékvezetınek, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. 34. § (1) A felszámolás kezdı idıpontjában megszőnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. (2) A felszámolás kezdı idıpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdı idıpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni. (3) A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselıjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezıi igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegérıl és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejő magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.].

EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 650. A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás) kivéve, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt [1979. évi 13. tvr. 54. § (1) bek., 62/F. § (1) bek., 62/H. §, Pp. 23. § (1) bek. a) pont, 28. §, 30. § (1) bek., 130. § (1) bek. d) pont, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelı végzés ellen fellebbezési határidı elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdı idıpontja után keletkezett, jogerıs adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2004. 469. A felszámolás kezdı idıpontját követıen, de annak közzétételét megelızıen, a hitelezıi igényeket a cég vezetése jogszerően nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4. §, 34. §, 38. §]. BH2003. 508. Bankok számlavezetéssel kapcsolatos jogellenes magatartásai alapján kártérítési felelısség megállapítása [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 350. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 30. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek., 32. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 2/C. § (1) és (4) bek., 265/1997. (XII. 21.) Korm. r. 9. § (1) bek., 14. § (9) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 13. § (2) bek., 6/1997. (MK. 61.) MNB rendelkezés 4. §, Pp. 149. §, 233. § (3) bek.]. BH2003. 209. Felszámolás alatt álló részvénytársaság által kibocsátott részvények a részvényes által apportálhatók. Amennyiben nem a felszámolás alatt álló társaság a részvényes, az apportáláshoz nem szükséges a felszámoló hozzájárulása. A társaság vagyonába adott részvények apportáláskori értékének meghatározására a tagok jogosultak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 176. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH2002. 409. A kérelmezett felszámolás alá kerülése a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére nem szolgálhat okul [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 4. § (1) bek., Pp. 157. §]. BH2002. 278. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel

módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH1999. 384. Felszámolás elrendelése esetén a kötelezett személyében nem következik be változás, ezért a perújítás szubjektív határidejének számításánál a felszámolónak a perújítás okáról való tudomásszerzése figyelmen kívül marad [Pp. 260. § (1) bek. a) pont, 261. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 197. § (1) bek., 199. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdı idıpontja után - a szerzıdést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezık kielégítésének meghiúsításával elkövetett csıdbőntett vagy a jó erkölcsbe ütközı szerzıdés esetén - a szerzıdés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyőlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább mőködik, így jogosult ügyvezetıt választani. Az így megválasztott ügyvezetı az adós képviselıjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezınek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezık csak egyszerő pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelezı esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggı nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetıleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerıs, a cég törlésére vonatkozó végzésével szőnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 402. A felszámolás kezdı idıpontjától a gazdálkodó szervezet által érvényesített követeléssel kapcsolatos jognyilatkozatot a folyamatban levı perben is csak a felszámoló tehet [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek.]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése elıtt kötött elıszerzıdés esetén a felszámoló jogosult a szerzıdés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. BH1996. 610. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelıbizottságának tagjai a felszámolás tartama alatt díjazásra nem tarthatnak igényt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. §, 1988. évi VI. tv. 37. §]. BH1996. 223. A felszámoló olyan aláírási címpéldányt köteles a cégbírósághoz benyújtani, amelybıl a képviselı képviseleti jogosultsága megállapítható. Az erre vonatkozó hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt azonban nem pénzbírság kiszabásának, hanem a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 12. § (1)-(2) bek., 14. § (2)-(4) bek., 20. § (1) bek. b) pont]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdı idıpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetıség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 238. A csıdeljárás során nem jelölhetı ki az adós vagyonfelügyelıjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelezı felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.].

BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2006. 1370. A felszámolás kezdı idıpontja után az adós részérıl a felszámolási eljáráson kívül az egyébként jogszerő követelések kiegyenlítésére sincs lehetıség. Nincs jelentısége a jogosult jóhiszemőségének sem, a képviseleti jog nélkül eljáró volt törvényes képviselı rendelkezéséhez joghatályok nem főzıdhetnek. Az így kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni. BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelısséggel tartozik, ha a felszámolás jogerıs elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 1078. I. Változásbejegyzési eljárásban a társaság tagja csak a határozat reá vonatkozó része ellen élhet fellebbezéssel. BDT2002. 735. A felszámolás kezdı idıpontjától a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyona úgynevezett felszámolási vagyonná válik, ettıl kezdve a vagyonnal kizárólag a felszámoló jogosult rendelkezni. A felszámolás kezdı idıpontja az azt elrendelı bírósági végzés jogerıre emelkedéséhez igazodó objektív határidı, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely idıpontban értesültek. BDT2000. 211. Felszámolás kezdı idıpontja az azt elrendelı bírósági végzés jogerıre emelkedéséhez igazodó objektív határidı, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely idıpontban értesültek. KGD2001. 49. A felszámolási eljárás befejezéséig - fıszabályként - a felszámolót terhelik mindazon igazgatási kötelezettségek, amelyek a jogi személlyel szemben annak megszőnéséig fennállnak (1991. évi XLIX. törvény 34. §, 1990. évi VI. törvény 18. §, 33. §). KGD2001. 20. Éves jelentésadási kötelezettség a felszámolás elrendelése után is terheli a felszámolót (1990. évi VI. törvény 33. §, 1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1999. 133. A felszámolás alatt álló cég neve mellett ezt a tényt fel kell tüntetni (1991. évi IL. törvény 34. §). KGD1998. 260. A cég hivatalbóli törlésének nincs helye, ha a cég a felszámoló útján elérhetı (1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1998. 148. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felszámolás alatt álló szervezet ingatlanának eladásával és a tulajdonjog átvezetésével kapcsolatos nyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 34. § (2) bek.]. 35. § (1) A felszámolás kezdı idıpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. (2) A pénztartozások után a) az eredeti lejárati idıig szerzıdéses kamat; és b) az eredeti lejárati idıtıl a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének idıpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegő követelés érvényesíthetı. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerzıdést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerzıdést biztosító engedményezési szerzıdés megkötésével e szerzıdés teljesült, ezért az engedményezési szerzıdés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerzıdés felmondásának lehetıségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelızıen bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértı, de a bíróság végzésével megerısített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdı idıpontját megelızı üzemi balesetbıl eredıen a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megilletı baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezıi igény besorolásánál

irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezıi igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerzıdésbıl származó - zálogjoggal biztosított - hitelezıi tıkekövetelés szerzıdéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhetı áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1995. 66. Az 1991. évi IL. törvény alapján folyó eljárásokban a kamatigény érvényesíthetı [1991. évi IL. törvény 35. § b) pont]. 36. § (1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdı idıpontját - vagy ha a követelés késıbb keletkezett, a keletkezését - követıen nem került sor engedményezésre. (2) A felszámolás kezdı idıpontját megelızıen létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezınek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezıi igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidı lejártát megelızı idıpont. Az elsı mondatban foglalt rendelkezés jelenleg nem adekvát helyen található a Cstv.-ben (a 28. § (3) bekezdésben), célszerő azt a beszámításra vonatkozó szakasz új, (2) bekezdésében elhelyezni, hiszen a nettósítás lényege polgári jogi szempontból a szembenálló követelések és tartozások beszámítása. Továbbá a jelenlegi rendelkezés csak arra az esetre vonatkozik, ha a nettósítás eredményeként a hitelezı a nettó követelés jogosultja. Célszerő e szabályt kiegészíteni arra az esetre, ha a nettó követelés jogosultja nem a hitelezı, hanem az adós, illetve a felszámolási vagyon, ekkor a felszámoló a nettó követelést érvényesítheti. A második mondat az Ie. 7. Cikkelyének (1) bekezdése a) pontjában foglalt, a pozíciólezáró nettósításról szóló szerzıdésben foglaltak érvényesíthetıségére vonatkozó követelményt konkretizálja a pozíciólezáró nettósítás kiszámítására. Ezzel kapcsolatban célszerő egyértelmővé tenni, hogy a számítás során az adós tartozásait nem a felszámolás kezdı idıpontjában irányadó értéken kell figyelembe venni, ahogy erre esetleg következtetni lehetne a Cstv. 35. § (1) bekezdése alapján. A tıkepiaci gyakorlatban mind a követelések, mind a tartozások kiszámítása ugyanarra az egy napra vonatkozik. A jelenlegi szabályozásnak van olyan értelmezése, hogy az irányadó nap a felszámolás kezdı idıpontja és erre az idıpontra vonatkozóan kell a nettó tartozás vagy követelés értékét meghatározni. Így azonban a számítás elvégzése akár hónapokkal is elmaradhat attól az idıponttól, amelyre vonatkozik, ha a hitelezı csak jelentıs késedelemmel szerez tudomást a felszámolás megindulásáról. Ilyen késedelem esetén pedig csökken az objektív számítás lehetısége, például mivel az irányadó piacon nem szerezhetık be - a számítás alapjául szolgáló független - árajánlatok. A második mondat ugyanakkor kifejezi, hogy a felek szerzıdési szabadságának korlátját jelenti a hitelezıkre irányadó igénybejelentési határidı. Mind a számítás idıpontjának, mind az annak során figyelembevett értékek értéknapjának értelemszerően meg kell elıznie az igénybejelentést. A hitelezı igény a 28. § (2) bekezdés f) pontja értelmében 40 napon vagy a külön törvényekben meghatározott (pl. hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra vonatkozóan 60 napos) határidın belül jelenthetı be, s a felek megállapodásában a nettó követelés kiszámítására meghatározható értéknap minden esetben a hitelezıi igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidıt megelızı idıpont.

EBH2004. 1049. A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 448. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelezı - és csak a hitelezı - követelésének a felszámolás kezdı idıpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 36. §, Ptk. 296. §]. EBH1999. 125. Egyszerősített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdı idıpontjában csak a hitelezı, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2005. 71. Az adóhatóság jogosult a felszámoló által nyilvántartásba vett követelésébe az adós adóvisszatérítési igényét beszámítani, amennyiben a felszámolás kezdı idıpontját követıen nem került sor a követetés engedményezésére [1991. évi IL. törvény 36. §]. BH2004. 201. A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezıvel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemrıl való bírósági értesítés kézhezvétele elıtt - bejelentı adós tartozását vitatottnak kell minısíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 189. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelezı - és csak a hitelezı - követelésének a felszámolás kezdı idıpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. §]. BH1999. 571. Az adósnak a felszámolás kezdı idıpontját követıen keletkezett követelésével szemben is helye van beszámításnak, de a hitelezı beszámításra kerülı követelésének a felszámolás kezdı idıpontjában lejárt pénzkövetelésnek kell lennie (1991. évi IL. tv. 36. §, 1993. évi LXXXI. tv.). BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §].

BH1996. 658. A felszámolási eljárásban az egymással szembeni elismert tartozások és követelések beszámítására nemcsak a felszámoló, hanem a hitelezı is jogosult. A hitelezı azonban nem számíthatja be a harmadik személy által reá engedményezett követelést [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 36. §, Ptk. 296. § (1) és (2) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követıen terjeszti elı, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti idıszakban - a bírósági eljárás során - elıterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 113. A beszámításnak a felszámolási eljárásban irányadó, a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérı feltételei [1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. § (1) bek.]. 37. § (1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétıl számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkezı hitelezı között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. (2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minısülı követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezıi igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt határidın belül benyújtott hitelezıi igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egyéves határidı elmulasztása jogvesztéssel jár. EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezıen elvégzendı adóellenırzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidıben érkezettnek kell minısíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidın túl elıterjesztett hitelezıi igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidıben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidın túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelızı hitelezıi igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenırzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidıben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2006. 262. I. Az irányító részvénytársaság felelıssége a közvetlen irányítása alatt álló - felszámolás alá került - részvénytársaság azon tartozásaiért áll fenn, amelyeket a hitelezı a felszámolási eljárásban - annak rendje szerint - érvényesített [1988. évi VI. tv. 328. § (2) bek.; 1991. évi IL. tv. 37. § (1)-(3) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezıen elvégzendı adóellenırzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettıl az idıponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidıben érkezettnek kell minısíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 201. A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.].

BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelızıen bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetıi által bejelentett csıdhelyzetet közvetlenül megelızıen a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetık részérıl történı megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezıinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerzıdések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezıi követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1993. 386. A felszámolási eljárás az errıl szóló közleménynek a hivatalos lapban történı megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidı is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthetı vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének idıpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minısülı követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezınek minısül. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhetı áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1994. 259. Azokat a hitelezıi követeléseket is határidıben bejelentettnek kell tekinteni, amelyeket a felszámoló ismer [1991. évi XLIX. törvény 37. §]. 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdı idıpontjában folyamatban lévı - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdı idıpontjában megszőnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elı. A bíróság a felszámolást elrendelı jogerıs végzést megküldi a végrehajtást elrendelı, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelı bíróság (hatóság) a felszámolás elrendelésérıl haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot). (2) A felszámolás kezdı idıpontja elıtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság elıtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított eljárás a hitelezıt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelezı pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelezı kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelezı részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelı befizetésen felüli összeget kell - a hitelezı kérelmére - 30 napon belül visszafizetni. (3) A felszámolás kezdı idıpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelezı - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdı idıpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdı idıpontjában is a hitelezı volt. (4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdı idıpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszőnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdı idıpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlannyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzıkönyv vagy adásvételi szerzıdés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi. (5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdı idıpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint kielégítheti követelését, ezt követıen

köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelı végzés közzétételétıl számított három hónapon belül nem él a Ptk. 271. § szerinti jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselıjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerzıdésnek megfelelıen jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidı anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerzıdést megtámadták volna. (6) EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelezı kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezınek a követelését akkor is határidıben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az elıírt határidıben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdı idıpontja után keletkezett, jogerıs adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdı idıpontját követıen, de annak közzétételét megelızıen, a hitelezıi igényeket a cég vezetése jogszerően nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. tv. 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbensı mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetésérıl - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követıen is visszakövetelhetı [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §].

BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelezı által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2003. 383. A hitelezı a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított perben elıterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követı egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 404. II. A semmis letéti jegy megfelelhet a betétszerzıdés érvényességi kellékeinek, amelyért az Országos Betétbiztosítási Alap felelıssége fennáll [Ptk. 234. § (2) bek., 301. §, 530. §, 533-535. §-ai, 1988. évi 18. tvr. (Ltvr.) 3. § (1) bek. b) és c) pont, (2) bek., 1993. évi XXIV. tv. (OBA tv.) 2. § a) pont, b/3. pont, 6. § (1) bek. a) pont és (2) bek., 7. § (1), (2) és (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. § (2) bek. a) pont, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 364. II. Az engedményest az engedményezı ellen indult felszámolási eljárás kezdı idıpontjáig illeti meg a biztosítéki célú engedményezési szerzıdés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelésbıl az engedményezıvel szemben követelését közvetlenül kielégítse, az adóstól a tartozást beszedje [Ptk. 328. §, 1991. évi IL. tv., 38. § (3) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 282. Felszámolási eljárás miatt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása [1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 316. §, 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparőzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 167. A kártérítési összeg nem minısül általános forgalmiadó-köteles bevételnek, ezért a megítélt vagy elismert kártérítési követelés után e címen érvényesített igény alaptalan [1992. évi LXXIII. tv. 3. § a) pont, 6. § (1) bek., 13. §, Ptk. 355. § (4) bek., 360. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., PK 50. sz.] BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok ırzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetı [Ptk. 479. §, 486. § (2)

bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 516. Termelıszövetkezeti tagként alkalmazotti munkát végzı természetes személyt nem illeti meg végkielégítés, ha a tagsági viszonyának - jogszabály erejénél fogva - munkaviszonnyá történt átalakulásától a felszámoló részérıl történt felmondásáig 3 év még nem telt el. A tagsági viszonyban az adósnál eltöltött munkaidı nem számítható be a munkaviszonyban eltöltött idıtartamba [1967. évi III. tv. 28. § (1) és (3) bek. a) pont, 1971. évi III. tv. 30. § (1) bek., 31. § a) pont, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi XXII. tv. 95. § (4) bek a) pont., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., Pp. 213. § (1) bek.]. BH1999. 271. A felszámolás alá esı vagyonnal kapcsolatos követelésnek minısül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követıen - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 130. Az ún. törvényi kezesség - jogszabály kifejezett, eltérı rendelkezése hiányában - nem készfizetı, hanem egyszerő kezességvállalásnak minısül [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., Ptk. 274. § (1)-(2) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1)-(2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelezı a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszőnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerıs határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthetı a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 363. A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban a peres eljárásban biztosítási intézkedés nem rendelhetı el [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 110. § (2) bek.]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszőnı - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1997. 139. Nem ad alapot a bíróság ítéletében a kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidı megállapításának mellızésére, továbbá teljesítés helyett megállapítás követelésére az, hogy a per során az alperes ellen felszámolási eljárás indult [Pp. 123. §, 213. § (1) bek., 217. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (2) bek.]. BH1997. 105. I. Ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelte, az azzal szemben fennálló igény csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetı. Ez irányadó az olyan peres eljárásban érvényesített igényre is, amely iránti eljárás a felszámolás közzététele után indult [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1996. 388. A perújítási kérelmet akkor is a perben eljárt elsıfokú bíróságnál kell benyújtani, ha az alperes - a perújító fél ellenfele - ellen felszámolási eljárás van folyamatban [Pp. 263. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek.]. BH1996. 267. II. A zálogtárgyból a jogosult végrehajtás útján szerezhet kielégítést. Az árverési vevı a zálogtárgy tulajdonjogát zálogmentesen szerzi meg. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás útján - a felszámoló által végzett kényszerértékesítés eredményeként - a vevı zálogmentesen, ingatlan esetén jelzálogmentesen szerzi meg a dolgot [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 254. § (1) bek., 1972. évi 31. tvr. 30. § (1) bek. a) pont, 1979 évi 18. tvr. 90. §, 91. § (1) bek.]. BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülı cég - ellen, ezt hivatalból nem minısítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végzı bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv.

38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 46. A felszámolási eljárás közzétételét követıen a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezettel szemben sem végrehajtási, sem peres eljárás nem indítható, minden követelést a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. tv. 38. § (1) és (3) bek.). BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezıi követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1995. 50. A felszámolás körébe tartozó minden vagyonnal kapcsolatos követelés - így a munkabérjellegő követelés - elbírálása a felszámolást végzı bíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv 38. § (2)-(3) bek.]. BH1994. 695. A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés a követelés érvényesítésének valamennyi módjára vonatkozik; egyaránt irányadó tehát a kereset, a viszontkereset és a beszámítási kifogás elıterjesztésére [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 575. A felszámolási eljárásról szóló rendelkezések értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen az annak körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 504. A felszámolási eljárás megindításakor folyamatban lévı végrehajtási eljárás felfüggesztése vagy az eljárás megszüntetése [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 17. §, 44. § (2) bek., 1979. évi 18. tvr. 45. §, 89. § (1) bek.]. BH1994. 327. A felszámolási eljárás nem terjed a gmk-tagok magánvagyonára, ezért az arra vonatkozó igény a felszámolási eljáráson kívül érvényesíthetı [1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 326. A felszámolás kezdı idıpontja elıtt indult eljárásban rendkívüli perorvoslat elıterjesztésének nincs jogszabályi akadálya [1991. évi IL. tv. (Fe.) 38. § (2)-(3). bek. Pp. 260. §, 263. § (1) bek.). BH1994. 214. Az egyezség a perben joghatályosan nem jön létre, és annak jóváhagyását meg kell tagadni, ha az egyezséget a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolója által meghatalmazott jogi képviselı helyett a felszámoló helyi megbízottja írja alá [1991. évi IL. tv. (Csftv.) 38. § (3) bek.), Pp. 70. § (2) bek., 148. § (2) bek.). BH1994. 200. Felszámolás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó fıadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelezı is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthetı [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1993. 561. Csak az adós elleni felszámolási eljárás közzététele után nincs helye végrehajtás elrendelésének, illetve függeszthetı fel a folyamatban levı végrehajtási eljárás [1991. évi IL. tv. 38. §]. BH1993. 558. A felszámolási eljárás közzététele után gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelés iránt megindított perben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani [Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1993. 453. - sem akkor, ha a Bankfelügyelet ugyan indítványozza az eljárás felfüggesztését, de a bíróság bizonyítási eljárás lefolytatása után - a peres eljárás tárgya és a Bankfelügyelet által jelzett szükséghelyzet között nem talál oksági kapcsolatot [Pp. 152. § (1) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (4) bek., 88. § (1) bek. g) pont, 89. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek.]. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlıt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. BDT2006. 1404. Az adós bankszámláját vezetı pénzintézet - a felszámolásról való tudomásszerzéstıl függetlenül - csak a felszámolás kezdı idıpontjáig jogosult az adós nála vezetett bankszámláját a pénzügyi

szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelésével megterhelni. Az így jogosulatlanul megszerzett pénzösszeget azonban a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezıi követelésébe jogszerően beszámíthatja. BDT2005. 1209. A perindítás tényének feljegyezhetısége a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra. BDT2005. 1183. A felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb - nem pénz, vagy pénzben kifejezett - követelést nem a felszámolási eljárás keretében, hanem az általános hatáskörő arra illetékes bíróság elıtt lehet és kell a jogosultaknak érvényesíteni. BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelısséggel tartozik, ha a felszámolás jogerıs elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthetı a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2003. 747. Az adós (dologi adós) ellen megkezdıdött felszámolási eljárás nem zárja ki, hogy a zálogjogosult felperes a dologi adós alperes elleni perben a követelés biztosítására szolgáló ingatlanból kielégítést keressen, ha a személyi adós nem teljesít. Az a jogszabályi rendelkezés, hogy a felszámolás kezdı idıpontjában a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, önmagában nem szünteti meg a felperes perléshez főzıdı jogi érdekét, nem teszi okafogyottá a pert. A jogalkotó Csıdtv. 38. § (2) bekezdése alapján megállapítható szándéka szerint a hitelezı belátására kívánta bízni a per további folytatását, nem nyújt jogi lehetıséget a felszámolást megelızıen indult pereknek felszámolás megindítása miatti megszüntetésére. BDT2002. 691. A felszámolás kezdı idıpontja után végrehajtási eljárás nem indulhat, végrehajtási lap nem állítható ki. A folyamatban levı végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, és a végrehajtási iratokat a felszámolási ügyhöz kell megküldeni. BDT2002. 669. Az egyedi bírósági végrehajtás és a totális végrehajtás, a felszámolás viszonya. A végrehajtó (haladéktalan) feladata felszámolás elrendelése esetén. A korábban végrehajtás során értékesített vagyontárgyak befolyt vételára az adós felszámolás alá tartozó vagyona, ezzel érvényesen már csak a felszámoló rendelkezhet. BDT2002. 632. Ha a betéti társaság ellen felszámolási eljárás indul, a tag önállóan is perelhetı. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelezı visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelızı idıszakban a hitelezı az adóssal szerzıdéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. BDT2000. 285. A Ptk. 271. §-ának (1) bekezdése alapján az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes kikötés semmis. BDT2000. 236. A végrehajtási eljárásnak a felszámolás jogerıs elrendelése miatt történt megszüntetése esetén a végrehajtóhoz befolyt pénzösszegbıl a végrehajtó az ıt megilletı díjat nem jogosult visszatartani, azt teljes egészében a felszámolónak kell átadnia. KGD2001. 132. A felszámolás kezdı idıpontja után az adózó ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. törvény 38. §). KGD1994. 258. Permegszüntetésnek - és nem érdemi elbírálásnak - van helye viszontkeresettel érvényesített igényre nézve, ha az igényérvényesítés csak felszámolási eljárás keretében történhet meg [1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 157. § a) pont]. 39. § (1) A hitelezıi választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelı végzés közzétételi idıpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezıket összehívni. (2) A felszámoló eltekinthet a hitelezıi választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/A. § szerinti egyszerősített felszámolás bejelentése szükséges. (3) A felszámoló legalább 15 nappal megelızıen tájékoztatja a választmányt az általa megkötendı - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerzıdésekrıl, a hatályos szerzıdések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezésérıl azzal, hogy arra a közléstıl számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidıktıl eltérhet. A felszámoló a hitelezıi választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról. BH2003. 254. A hitelezıi választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenırzése, illetve vizsgálata körében ellenırizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt

feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH1997. 47. A hitelezıi választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidı nem jogvesztı jellegő, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás elıterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.]. 40. § (1) A tudomásszerzéstıl számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelı végzés közzétételének idıpontjától számított 1 éven belül a hitelezı, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] elıtt keresettel megtámadhatja az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történı beérkezése napját megelızı öt éven belül és azt követıen megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményezı szerzıdését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelezı vagy a hitelezık kijátszására irányult, és a másik fél errıl a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történı beérkezése napját megelızı két éven belül és azt követıen megkötött szerzıdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történı ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelı ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltőnıen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történı beérkezése napját megelızı kilencven napon belül és azt követıen kötött szerzıdését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelezı elınyben részesítése, különösen egy fennálló szerzıdésnek a hitelezı javára történı módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkezı hitelezı számára biztosíték nyújtása. (2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidın belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történı beérkezése napját megelızı hatvan napon belül és azt követıen nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelezı elınyben részesítése és a szolgáltatás nem minısül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelezı elınyben részesítésének minısül különösen valamely tartozás esedékesség elıtti kiegyenlítése. (3) Ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezetı tisztségviselıjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerzıdést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszemőséget, illetıleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszemőséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt mőködı gazdálkodó szervezetek egymás közti szerzıdéskötése esetén. (4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerzıdés alapján történt nettósítás esetében, b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (5) bekezdése alapján egyenértékő fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján történt kiegészítı biztosíték nyújtása esetében. (5) Ha az (1) bekezdés szerinti határidın belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, úgy errıl haladéktalanul köteles a hitelezıi választmányt vagy a hitelezıt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejőleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétıl számított 15 napon belül a hitelezı akkor is jogosult a szerzıdés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidı már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi biztosítéki megállapodás nem érvényteleníthetı (nem támadható meg), illetve az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhetı vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosítéki megállapodás létrejötte (a biztosítéki szerzıdés megkötése) vagy a biztosíték átadása a) a csıdnyitás (felszámolás vagy reorganizációs eljárás megindulása) napjára esik, de még a csıdnyitást elrendelı határozat meghozatala elıtt történt; b) a csıdnyitást megelızı meghatározott idıszakon belül történt. E bekezdés a) pontja azon jogrendszerekre vonatkozik, amelyekben a csıdnyitás joghatásai a bíróság határozatának meghozatalával állnak be, méghozzá az adott nap 0 óra 0 percére visszaható hatállyal (zerohour-rule). A magyar jog a határozat jogerıre emelkedéséhez köti a csıdnyitás joghatásainak beálltát, a jogerıre emelkedés idıpontjáig érvényesen köthetı óvadéki szerzıdés, nyújtható óvadék. Nem áll fenn tehát az a veszély, hogy a csıdbíróság határozatának meghozatala napján, de még a határozat meghozatalát megelızıen nyújtott óvadék érvénytelen lenne, kivéve, ha a határozat azonnal jogerıre emelkedik. Úgy tőnik, hogy e tekintetben nincs szükség a Cstv. módosítására.

A b) pont miatt is szükséges a fentebb már leírt módon az óvadék kivétele azon szabály alól, amely szerint a jogosultat nem illeti meg a külön kielégítés joga a felszámolási eljárás megindultától visszafelé számított egy éven belül nyújtott biztosíték esetében. A 8. cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi biztosítéki megállapodás, illetve a pénzügyi biztosíték nyújtásának érvényességét nem érinti az, hogy arra a csıdnyitás napján, de a csıdnyitás idıpontját követıen került sor, ha a jogosult bizonyítja, hogy nem tudott és nem is kellett tudnia a csıdnyitásról. Az (1) bekezdés a) pontja kapcsán kifejtettek miatt úgy tőnik, hogy e bekezdés sem igényel a magyar jogban jogszabály-módosítást. A 8. cikkely (3) bekezdés szerint a kiegészítı biztosítékként vagy egyenértékő helyettesítı biztosítékként nyújtott fedezet érvényességét nem érintheti pusztán az a tény (a kiegészítı vagy helyettesítı biztosíték nem követelhetı vissza pusztán azon az alapon), hogy - a kiegészítésre vagy cserére a csıdnyitás napján, de a csıdnyitást elrendelı határozat idıpontját megelızıen került sor vagy a csıdnyitást megelızı meghatározott idıszakon belül került sor, és/vagy - a biztosított követelések korábban keletkeztek a biztosíték (kiegészítı biztosíték, helyettesítı biztosíték) nyújtásának idıpontjánál. A 8. Cikkely (1) és (3) bekezdése is megfogalmaz egy-egy szabályt, amely szerint a pénzügyi biztosítéki ügylet (az Ie. magyar átvétele szerint: az óvadéki szerzıdés, az óvadék nyújtása), illetve a kiegészítı biztosíték vagy a helyettesítı biztosíték nyújtása nem támadható meg pusztán azon az objektív alapon, hogy az a csıdnyitást megelızı meghatározott idıszakon belül történt. E szabály kapcsán felvetıdik a Cstv. 40. §-a módosításának szükségessége. A Cstv. az adós által kötött jogügyletek (ideértve a biztosítéki megállapodások) megtámadásának lehetıségérıl a külföldi csıdtörvényekhez képest rendkívül szőkszavúan rendelkezik. A Cstv. 40. §-a szerint a hitelezık, illetve a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történı beérkezésének napját megelızı egy éven belül és azt követıen megkötött szerzıdést vagy más jognyilatkozatot megtámadhatja, ha a jogügylet tárgya 1. az adós vagyonából történı ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelı ingyenes kötelezettségvállalás; 2. harmadik személy javára feltőnıen aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet; vagy 3. egyéb, a hitelezı vagy a hitelezık kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentı jogügylet volt. A Cstv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjának jelentése vitatott. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a c) pont az ún. in fraudem creditorum eljárásra, azaz a hitelezık kijátszására irányuló, a fizetésképtelen adós és egy rosszhiszemő harmadik személy összejátszásán alapuló ügyletekre utal. A másik nézet szerint a c) pont nem feltétlenül az ún. in fraudem creditorum eljárásra utal, inkább úgy tőnik, hogy annak alapján a jóhiszemő harmadik személy és a fizetésképtelen adós közötti ügylet is megtámadható, ha az az adós részérıl a hitelezık kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentı ügyletnek minısül. Mivel a c) pont nem egyértelmő, módosításra szorul, ugyanis az utóbbi értelmezés alapján az óvadéki szerzıdés a 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján megtámadható lenne, ha a kérelem bíróságra való beérkezését megelızı egy éven belül nyújtották az óvadékot, hiszen az nyilván az adós vagyonát csökkentı ügylet, amely esetleg a fizetésképtelen adós részérıl egyéb hitelezıinek kijátszására irányult. Ezért a törvény szerint egyértelmően el kell különíteni a megtámadási jog három fı típusát, amelyek: az ingyenes (vagy feltőnı értékaránytalanság mellett kötött) ügyletek, a csalárd ügyletek, illetve a hitelezık közötti egyensúly (paritas creditorum, par conditio creditorum) megbontására, valamely hitelezı(k) elınyben részesítésére irányuló ügyletek. Az UNCITRAL Draft Legislative Guide on Insolvency Law is e három kategóriát határozza meg a megtámadható ügyletek körén belül: a) fraudulent transactions, b) undervalued transactions, c) preferential transactions. A hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja összemossa az a) és a c) típusú ügyleteket, vagyis a csalárd, az adós és egy rosszhiszemő másik fél közötti, kifejezetten a hitelezık megkárosítására irányuló ügyleteket és az egyik hitelezı elınyben részesítésére irányuló ügyleteket. Különösen ez utóbbi kategóriába tartozik az, ha az adós és egy hitelezı egy fennálló szerzıdést a hitelezı számára kedvezı módon módosít vagy az adós a biztosítékkal nem rendelkezı hitelezık valamelyikének biztosítékot nyújt. Az Ie. csak azt kívánja meg, hogy a c) típusú ügyletekre vonatkozó megtámadási jog kizárt legyen a pénzügyi biztosítéki (a magyar átültetés szerint: óvadéki) ügyletek körében. Ha az óvadéki ügyletek tekintetében a hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási jogot zárná ki a módosítás, azon ügyletek sem lennének megtámadhatók, amikor a harmadik személy rosszhiszemő volt, az adós és a harmadik személy összejátszott a hitelezık kijátszása érdekében. Ez teszi indokolttá a Cstv. 40. § (1) bekezdésének módosítását. Ezzel egyidejőleg a külföldi csıdtörvények mintájára érdemes differenciáltan meghatározni azt az idıszakot is, amely a megtámadási jog három fı típusa esetében mérvadó. A csalárd ügyletek esnek a legszigorúbb megítélés alá: megtámadhatóak a kérelem bíróságra történı beérkezését megelızı öt éven belül kötött csalárd ügyletek. Az ingyenes vagy

feltőnı értékaránytalanság mellett kötött ügyletek esetében is indokolt két évre növelni annak az idıszaknak a tartamát, amely tekintetében a megtámadási jog gyakorolható. A valamely hitelezı elınyben részesítése esetére biztosított megtámadási jogot csak egy nagyon szők idıtartamra nézve célszerő megadni: ez a kérelem bíróságra történı beérkezését megelızı 90 nap. A preferential transactions lényege három körülményben ragadható meg: (1) a kérelem bíróságra történı beérkezésétıl visszafelé számított, rövid idıtartamon belül, amikor tehát már fizetésképtelenség-közeli helyzetben volt az adós, (2) egy, már fennálló kötelem jogosultja, tehát az egyik hitelezı (3) egy jogügylet következtében többhöz, követelésének nagyobb hányadához jut hozzá, mint amihez, amennyihez a vele egy rangsorban lévı hitelezık hozzájutnak. A 40. § (2) bekezdésének beiktatása azért szükséges, mert e feltételek nem csak úgy valósulhatnak meg, hogy az adós az egyik hitelezıjével új szerzıdést köt vagy jognyilatkozatot tesz (ilyen a fennálló szerzıdés módosítása vagy a szerzıdés mellé egy azt biztosító mellékkötelezettség kikötése, ami szintén egy újabb szerzıdést feltételez), hanem úgy is, hogy egy fennálló szerzıdés alapján az adós az esedékesség elıtt teljesít, különösen, ha a tartozás csak a csıdnyitás után válna esedékessé. Azaz a hitelezı elınyben részesítése úgy is megvalósulhat, hogy az adós nem köt új szerzıdést, hanem egy fennálló szerzıdés alapján teljesít: kifizetést eszközöl, biztosítékot nyújt, kiegészítı vagy helyettesítı biztosítékot nyújt. Az Ie. kifejezetten utal arra, hogy nemcsak a pénzügyi biztosítéki szerzıdések megtámadhatóságát kell kizárni, hanem a nyújtott pénzügyi biztosíték visszakövetelését is. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdésee értelmében az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhetı vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosíték átadása a csıdnyitást megelızı meghatározott idıszakon belül történt. A 8. Cikkely (3) bekezdése szerint a kiegészítı vagy helyettesítı biztosíték nem követelhetı vissza pusztán azon az alapon, hogy a kiegészítésre vagy cserére a csıdnyitást megelızı meghatározott idıszakon belül került sor. Ezen esetekben reálaktusokról van szó, amelyekre nem alkalmazható a megtámadási jog, ezért szükséges külön rendelkezni a visszakövetelési jogról, illetve annak kizárásáról a pénzügyi biztosítékok esetében. A visszakövetelési jog gyakorlásának két konjunktív feltétele van: a szolgáltatás egy hitelezı elınyben részesítését valósította meg és nem tartozik az adós rendes gazdálkodása körébe. Utóbbi feltétel azért szükséges, hogy ne legyen visszakövetelhetı az olyan kifizetés, szolgáltatás, amelyet például egy tartós jogviszony alapján rendszeresen szállított áruk ellenértékeként szolgáltatott az adós. Mivel az a joggyakorlat számára nem egyértelmő, utalni kell arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdését a Cstv. szerinti megtámadási jog gyakorlásakor is alkalmazni kell. A módosítás e Ptk.-beli rendelkezést a 40. § (3) bekezdésében megismétli. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerzıdés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerzıdés is minısülhet a további hitelezık kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2000. 233. Az 1991. évi IL. törvény 40. §-a nem a szerzıdést kötı adós számára, hanem a hitelezık és a felszámoló részére teremt jogalapot az adós által kötött szerzıdés megtámadására. A másodfokon eljáró bíróság nem vizsgálhatja a felperes kereseti kérelmének teljesíthetıségét olyan jogalapon és jogcímen, amelyre ı nem hivatkozott [1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 236. § (1) bek., Pp. 253. § (3) bek.]. EBH1999. 36. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott megtámadás határidejét nem a szerzıdésen alapuló kifizetés idıpontja, hanem a szerzıdés megkötésének az idıpontja határozza meg [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Ptk. 205. § (1) és (2) bek.]. BH2004. 142. II. Az 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bekezdése a fedezetelvonó szerzıdés speciálisan szabályozott esetét határozza meg. Az e körbe tartozó szerzıdések érvényesek ugyan, de a gazdálkodó szervezet hitelezıivel szemben hatálytalannak minısülnek [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., Ptk. 203. § (1) bek.]. BH2004. 142. III. Az 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott 90 napos keresetindítási határidı elévülési jellegő anyagi jogi határidı, melynek számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, meghosszabbodását az elévülés nyugvása eredményezheti [1991. évi IL. tv. 40. § (1) és (4) bek., Ptk. 326. § (2) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., Ptké. 3. § (1) bek.]. BH2003. 424. I. A felszámoló által a Cstv. 40. §-a alapján indított perben alperesként valamennyi szerzıdı félnek, tehát a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek is perben kell állnia. Nem pótolja ezt a felszámoló pernyertessége érdekében való beavatkozás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-

nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 32. A hitelezınek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által kötött szerzıdés megtámadására irányuló keresete elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 203. §, 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek. b) és c) pont, PK. 267.] BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelezı csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetıség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2001. 135. Az egyszerősített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 508. I. Ha a fedezetelvonó szerzıdés relatív hatálytalanságának megállapítását és az eredeti állapot visszaállításának elrendelését célzó eljárásban a bíróság a keresetnek helyt ad ugyan, de ítéletében nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésérıl, utóbb e tárgyban kiegészítı ítéletet hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. c) pont, Ptk. 203. §, 1972. évi 31. tvr. 15. § (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. § (4) bek., Pp. 225. § (6) bek.]. BH2000. 462. A lízingbevevıt a lízingszerzıdés alapján megilletı vevıkijelölési jog (opció) gyakorlásának és az ilyen szerzıdés megtámadásának feltételei. A felszámoló és a hitelezık részére a külön jogszabályban biztosított speciális megtámadási jog - még ha egyébként a lízingszerzıdésnek alanya is - az adóst nem illeti meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 235. § (1) bek., 236. § (1) bek c) pont]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetıi által bejelentett csıdhelyzetet közvetlenül megelızıen a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetık részérıl történı megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezıinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerzıdések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdı idıpontja után - a szerzıdést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezık kielégítésének meghiúsításával elkövetett csıdbőntett vagy a jó erkölcsbe ütközı szerzıdés esetén - a szerzıdés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesmővelési szerzıdés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltetı tulajdonában lévı földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhetı meg. Az elválasztás idıpontjáig a termelı felszámolója a szerzıdést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelezı a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 142. Ha a hitelezı az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerzıdésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerzıdés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerzıdéstıl való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerzıdést a felek szolgáltatásainak feltőnı aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság elıtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 390. Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. §-ának (2) bekezdésében szereplı haladéktalan igényérvényesítési kötelezettség értelmezése. BH1996. 224. A felszámolónak a szerzıdés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellızését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.].

BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1995. 539. Az adós szerzıdésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fıvárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 240. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet által megkötött szerzıdést nemcsak a részére biztosított külön jogával élve támadhatja meg, hanem a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint így a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltőnıen nagy értékkülönbségre hivatkozással - is [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., Ptk. 201. § (2) bek.]. BDT2006. 1433. Az ingyenesen megszerzett tejkvóta átengedése a visszterhesen elidegenített tehénállomány új tulajdonosa részére nem minısül ingyenes elidegenítésnek. BDT2006. 1398. I. Ha a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezı a felszámolási törvény alapján szerzıdés érvénytelenségének megállapítása iránt indít pert, a peres felek nem vitathatják a felperes hitelezıi minıségét. BDT2005. 1199. Az elállás önmagában elıidézi a szerzıdés felbontását, e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség. Az elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatnak a szerzıdések megszőnésében nincs szerepe. BDT2005. 1178. I. Az 1991. évi XLIX. 40. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban nevesített megtámadási okok a fedezetelvonás külön törvényben speciálisan szabályozott olyan eseteit írják körül, amelyek alapján a szerzıdés eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség - és nem a relatív hatálytalanság jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az eredeti állapot helyreállítása [Ptk. 237. § (1) bek.] az elvont vagyonnak az adós felszámolási vagyonába való visszaadási kötelezettségét eredményezi, feltőnıen aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylet esetén pedig az aránytalan elıny kiküszöbölésével az adóssal szerzıdı másik fél a különbözetnek a felszámolási vagyonba való megfizetésére kötelezhetı [Ptk. 237. § (2) bek.]. BDT2005. 1144. I. Az üzletrész átruházására vonatkozó adásvételi szerzıdés feltőnı értékaránytalanság miatt megtámadható. Az üzletrész értéke a piaci körülményektıl függ, nem igazodik a törzsbetét értékéhez. Ezért a perben a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a vásárlás idıpontjában az üzletrész forgalmi értéke a kikötött vételárnál lényegesen alacsonyabb volt. BDT2005. 1130. A felszámoló a felszámolás kezdı idıpontja elıtt kötött szerzıdések tekintetében maga dönti el, hogy - ha ennek feltételei fennállnak - az igényérvényesítést a Csıdtv. 40. § (1) bekezdése szerint saját nevében, vagy valamely Ptk. szerinti jogcímre alapítottan látja célravezetınek. Ha az utóbbit választja, a keresetet kizárólag az adós nevében, annak képviselıjeként eljárva indíthatja meg eredményesen, e vonatkozásban ugyanis önálló keresetindítási jogosultsággal nem rendelkezik. BDT2004. 915. I. A csıd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdésében biztosított szerzıdésmegtámadási jog anyagi jogi jogintézmény, a 90 napos keresetindítási határidı ezért anyagi jogi határidı, számítása tekintetében az 1960. évi 11. törvényerejő rendelet 3. és 4. §-ai az irányadóak. Az anyagi jogi határidı vagy elévülési, vagy jogvesztı határidı; jogvesztı akkor, ha ezt a jogszabály kifejezetten kimondja, vagy egyéb rendelkezéseibıl egyértelmően következik. Az 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdése szerinti megtámadási határidı elévülési természető, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, azonban alkalmazni kell az elévülés nyugvására (félbeszakadására) vonatkozó szabályokat. A keresetindításra nyitva álló elévülési határidı elmulasztása esetében a bíróság az elévülést hivatalból nem észlelheti, és az ügy érdemében ítélettel kell határozni. BDT2000. 326. A szerzıdés Csıdtv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott okból történı megtámadása a felszámoló jogosultsága, a megtámadására irányuló kereseti kérelmet a felszámoló saját nevében terjeszti elı a szerzıdı felek - köztük a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet -, mint alperesek ellen. Ha a felszámoló nem a saját, hanem a felszámolás alatt álló nevében, annak képviseletében eljárva terjeszti elı a megtámadására irányuló keresetét, a Ptk. általános szabályai alapján jogosult a szerzıdés megtámadására.

Egyezség a felszámolás során 41. § (1) A felszámolást elrendelı végzés közzétételét követı 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezık és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba

hitelezıként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követıen követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. (2) Az egyezség elıkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megilletı jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszőnésrıl szóló döntéshez elıír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselıje jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejő okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés elıkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenı tájékoztatást is kérhet. (3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt. (4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetıképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. (5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követıen 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezıket idézi a fizetıképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezık felsorolásának kézbesítésével. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyőlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább mőködik, így jogosult ügyvezetıt választani. Az így megválasztott ügyvezetı az adós képviselıjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevı a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellızésével történı - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. 42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevı a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó

szabályok mellızésével történı - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. 43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezık megállapodhatnak a tartozások a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetıképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményezı intézkedésekre. (2) A hitelezık az egyezség megtartásának ellenırzésére egy vagy több hitelezıt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki. 44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezık legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezıre kiterjed (kényszeregyezség). (2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követı 30 napon belül átadni. (3) Az egyezségkötés idıpontjában vitatott követeléssel rendelkezı hitelezınek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelı összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelezı az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehetı követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerıs bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat. (4) A vitatott követeléssel rendelkezı hitelezı részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerıs befejezését követıen kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerıs bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelezı részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekrıl és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelezı követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelezı között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelıs. BH2003. 383. A hitelezı a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított perben elıterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követı egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelızıen ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelıtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelezı részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 272. A csıdeljárás alá került adós számláját vezetı pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történı behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevı a felszámolóval a bírósági eljáráson

kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellızésével történı - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. 45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszőnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkezı esetben azt megtagadó végzést hoz. (2) BH2003. 383. A hitelezı a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított perben elıterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követı egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet elıterjesztı hitelezı követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevı a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellızésével történı - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §].

A felszámoló eljárása 46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. (2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerő befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerı leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezıi választmánynak vagy bármely hitelezınek - kérésre bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.). (3) Ha a hitelezık választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követı 120 napon belül. Ha a választmány késıbb jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétıl számított 60 napon belül kell beszerezni. (4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésıbb az egy év elteltét megelızı 30 napon belül. (5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a) b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában elıírt határidıben bejelentett követeléseket, és c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában elıírt határidın túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. (6) A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követı 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minısített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelı bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében elıírt közbensı mérlegbe építeni. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelezı a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezık által befizetett összeget mint hitelezıi követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévı összeg nagyságáról. (8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésrıl köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdı idıpontját követıen a bejelentett követelést nem engedményezték.

EBH2004. 1133. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelezı kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezınek a követelését akkor is határidıben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az elıírt határidıben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2005. 153. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelezı akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezıi igényét 2003. június 19-e elıtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezıi igényt a felszámolást elrendelı bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülı keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbezı hitelezı - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezıi igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbensı mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetésérıl - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követıen is visszakövetelhetı [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 380. Nem vehetı nyilvántartásba a munkáltató adós rendes felmondása esetén a hitelezı munkavállaló végkielégítés iránti igénye, ha a munkáltatónál legalább hároméves munkaviszonnyal nem rendelkezett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. § (6) bek.; 1992. évi XXII. tv. 95. § (1) és (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelezı nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e elıtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.].

BH2004. 294. II. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezıként ı kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatott hitelezıi igénybejelentést [Pp. 13. §, 1991. évi IL. törvény 46. §]. BH2003. 383. A hitelezı a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdı idıpontja elıtt indított perben elıterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követı egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelızı csıdeljárásban felmerült vagyonfelügyelıi díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelezı csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetıség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezıi igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minısített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezıi igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı

ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban elıírt feltételek mellett hitelezıvé válik, annak jogaival - például a csıdeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 272. A csıdeljárás alá került adós számláját vezetı pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történı behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1998. 554. A felszámolási eljárás kereteit meghaladja az adós és a hitelezı között létrejött peren kívüli egyezség indítékának és tartalmának vizsgálata. Az ilyen egyezség megtámadása esetén a jogvita elbírálása a perbíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 199. §, 236. § (1)-(2) bek., 240. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. §]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményezı hitelezı nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelezı a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 443. III. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámoló, ha az általa vitathatónak ítélt hitelezıi igényt - az érdekelttel való egyeztetést követıen - elbírálás végett a felszámolást elrendelı bíróságnak nem küldi meg [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelezı a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minısített hitelezıi igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthetı elı amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelı bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen elıterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezıi követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezıi követelésnek a felszámolási eljárás során történı besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.].

BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 424. A követelésnek a felszámolási eljárás során történt nyilvántartásba vétele és elismerése nem jelent teljesítést; ilyen esetben ezért a kártérítési igény arra hivatkozással való érvényesítése, hogy a teljesítés folytán károsodás következett be, idı elıtti [1991. évi IL. tv. 46. § (3) bek., Ptk. 360. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezıi követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BDT2006. 1352. A felszámolónak a hitelezıi igénybejelentés felülvizsgálata során észlelnie kell, ha az igénybejelentésbıl, illetıleg mellékleteibıl kitőnıen a tıkekövetelés jogosultja nem az azt bejelentı hitelezı, és hogy a bejelentı hitelezı az engedményestıl meghatalmazással nem rendelkezik. Az egyeztetési kötelezettség körében ezért fel kell hívni az igénybejelentıt arra, hogy a hitelezıi minıséget, vagy képviseleti jogosultságát igazolja. BDT2005. 1272. A nem pénzkövetelésre irányuló, hanem egyéb követeléseket tartalmazó igények elbírálása nem a felszámolást lefolytató bíróság, hanem az általános bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért nem mulaszt a felszámoló, amikor a hitelezınek a gázvezeték kiépítésére irányuló, vitatott hitelezıi igényét annak elbírálása végett nem terjeszti be a felszámolást elrendelı bíróságnak. BDT2003. 783. A felszámolónak nincs joga arra, hogy mint felszámoló egy korábban elismert, de utóbb vitatott hitelezıi igényt a nyilvántartásból törölje, hanem azt elbírálás végett a felszámolást elrendelı bíróságnak kell haladéktalanul megküldenie. BDT2002. 697. A felszámoló mulasztást követ el, ha a vitatott hitelezıi igényt nem terjeszti elbírálás végett a felszámoló bíróság elé. Ez a mulasztás azonban önmagában nem alapozza meg a kártérítési felelısséget, ha a mulasztás és az érvényesített kárigény között nincs okozati összefüggés. A felszámolónak, a hitelezıi igények felülvizsgálatára, biztosított törvényi határidı nem jogvesztı. 47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerzıdéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerzıdéstıl a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megilletı követelés az elállás illetve a felmondás közlésétıl számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthetı. (2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal a gazdasági munkaközösség részére adott felelısségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdı idıpontját követı 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére. (3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetıleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerzıdései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerzıdések, a munkaszerzıdések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggı kölcsönszerzıdés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegő jogviszonyával összefüggı szerzıdései, valamint a kollektív szerzıdés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkezı szerzıdés vagy keretszerzıdés hatálya alá tartozó szerzıdésektıl elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet. (4) A tartási és életjáradéki szerzıdés felmondása esetén a másik felet megfelelı kielégítés illeti meg. (5) A felszámolás kezdı idıpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerzıdés és a belsı szabályzatok és a munkaszerzıdések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. (6) A felszámoló a felszámolás kezdı idıpontját követıen a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelezı az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdı idıpontjáig nem szedte be a kötelezettıl, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerzıdést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerzıdést biztosító engedményezési szerzıdés megkötésével e szerzıdés teljesült, ezért az engedményezési szerzıdés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerzıdés felmondásának lehetıségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági

munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelezı az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdı idıpontjáig nem szedte be a kötelezettıl, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerzıdést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán ıt megilletı követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesmővelési szerzıdés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltetı tulajdonában lévı földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhetı meg. Az elválasztás idıpontjáig a termelı felszámolója a szerzıdést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 395. II. A felszámolót is megilleti a Munka Törvénykönyvében szabályozott rendkívüli felmondás lehetısége, ha a felszámolási eljárás lefolytatására az 1991. évi IL. tv. módosítása elıtti szabályok szerint kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) és (3) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított Cstv. 74. § (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 96. § (1) bek.]. BH1997. 541. Ha a bizományi szerzıdést a megbízó felszámolója jogszabályi felhatalmazás alapján felmondja, ez nem érinti a bizományos által saját nevében, de a megbízó javára a külföldi féllel kötött lízingszerzıdés fizetési feltételeinek teljesítése érdekében a belföldi pénzintézet által vállalt - feltétlen és visszavonhatatlan - bankgaranciából eredı fizetési kötelezettséget [Ptk. 249. §, 321. § (1)-(2) bek., 483. § (1) bek., 513. § (2) bek, 1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelezı az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerzıdésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerzıdés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerzıdéstıl való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerzıdést a felek szolgáltatásainak feltőnı aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság elıtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése elıtt kötött elıszerzıdés esetén a felszámoló jogosult a szerzıdés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. BH1995. 425. A felszámolás elrendelésével az adós gazdálkodó szervezetjogi képviseletének ellátására korábban adott megbízás nem válik tárgytalanná. Ha azonban a felszámoló a megbízási szerzıdést azonnali hatállyal felmondja, a megbízott a díjra a szerzıdésben kikötött hat hónapos felmondási idı tartamára sem tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek., Ptk. 321. § (1) bek., 481. § (1) bek.]. BH1995. 311. A felszámoló a lízingszerzıdést akkor is jogosult - azonnali hatállyal - felmondani, ha a felek a szerzıdésben a felmondás jogát kizárták [1991. évi IL. tv. 47. §]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévı vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. 48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezıbb értékesítés érdekében - a hitelezıknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

PK 274. szám A mőszaki fejlesztés eredményeit a felszámolási eljárás során is oltalmazni kell. A vállalat vagyonát képezı találmányokat, szabadalmakat a

leggazdaságosabban kell értékesíteni, és figyelemmel kell lenni a feltalálóknak a találmánnyal kapcsolatos jogaira. (2) (3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megırzésérıl, különösen a mezıgazdaságilag mővelhetı földek termıképességének fenntartásáról, az erdıfelújítási és erdıállomány nevelési munkák elvégzésérıl, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és mőemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdı idıpontját megelızı idıszakból eredı, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezésérıl, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történı értékesítését is jelenti. (4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és mőemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetıségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebbıl eredı, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minısülı kiadások körét kormányrendelet szabályozza. (5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és mőemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezık részére való engedményezésére, fıként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezık részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 671. A módosított Cstv. szabályai szerint folyó felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesíteni. A nyilvánosság az egész értékesítési folyamatra vonatkozik. Az elıvásárlásra jogosultak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják jogukat. Az értékesítés nyilvánossága körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (2) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelısségétıl független, önálló kártérítési felelısséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §]. EBH2001. 549. II. A felszámolónak azonban a környezeti terhek, bizonyított környezeti károsodások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket akkor is meg kell tennie, ha arra az adós vagyona nem nyújt fedezetet. Ez azoknak az intézkedéseknek megtételét jelenti, amelyek arra irányulnak, hogy a veszélyes hulladék ártalmatlanítása a központi költségvetés terhére megtörténjen [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított

1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetıség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerzıdést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2001. 449. A törvényen alapuló elıvásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. §, PK 9. számú állásfoglalás]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH1999. 126. A tulajdonostárs is csak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja az elıvásárlási jogát a felszámolás során, a Ptk. 373. §-a a felszámolási eljárásban a speciális jogszabállyal szemben nem érvényesül [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. § (1)-(4) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszőnt, így vagyoni értékő jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2003. 465. A hitelezınek az elıvásárlási jog sérelmére alapított keresete nem lehet alapos, ha a sérelmezett felszámolói vagyonértékesítéssel kapcsolatban már korábban elıterjesztett keresete alapján indult per szünetelés folytán megszőnt [Ptk. 200. § (2) bek., 203. § (1) bek., 373. § (1)-(6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek. e) pont, 130. § (1) bek. g) pont]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelezı javára megítélt perköltség egésze - beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezıi igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minısül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára elıírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minısülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendı felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 237. I. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet].

BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezık részére való engedményezésére, fıként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezık részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerzıdés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevı az eladóval vállalkozási szerzıdést köt az elvégzendı mezıgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzıjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevı tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felıl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsıdlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezık érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezıi érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 293. A törvényen alapuló elıvásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 48. §, PK 9. sz. állásfoglalás]. BH2000. 457. II. A hitelezıket megilletı elıvásárlási jog a nyilvános értékesítést követıen hitelezıvé váló személyt nem illeti meg [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek.]. BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerzıdést sérelmezı hitelezınek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevıvel szemben. A szerzıdés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 367. A társtulajdonosokat az elıvásárlási jog a felszámolási eljárásban is megilleti. Ezt a jogukat csak az ingatlan - szabályosan meghirdetett - nyilvános értékesítése során gyakorolhatják [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 145. § (2) bek., 373. § (1)-(4) bek., PK 9. sz.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevı a pályázatának nyilvánosság elıtti felbontásához nem járul hozzá, illetıleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 380. A bank által adható fedezetigazolással szemben támasztott követelmények. Az ezeknek meg nem felelı fedezetigazolás a felszámoló által meghirdetett nyilvános értékesítési tárgyaláson vevıként való részvételt kizárja [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 6/1997. (MK 61.) MNB rek. 5. számú melléklet V. rész.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetık figyelembe. Az adós vagyonának mőködtetésébıl származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthetı, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 227. A felszámolásra vonatkozó jogszabályban elıírt nyilvános értékesítés nemcsak a pályázati kiírás nyilvánosságát, hanem az értékesítés nyilvánosságát is jelenti, arra tehát az elıvásárlási jog jogosultjait, valamint a hitelezıket is meg kell hívni [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. §, PK 9. sz.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkezı pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehetı figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §].

BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetıleg a felszámoló díjából fedezendı költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelezı megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezınek elıvásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegő követeléssel rendelkezı hitelezı sem teheti hozzájárulásától függıvé, és a fıhitelezı nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelezı olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezıvel elıvásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerzıdést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének elıkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegő megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerzıdéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendı ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §]. BH1997. 551. A hitelezık elıvásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerzıdésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszőnı - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelezı az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerzıdésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerzıdés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerzıdéstıl való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerzıdést a felek szolgáltatásainak feltőnı aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság elıtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelezı követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen elıterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértı a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az elsı alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követıen - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érı áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlı által szerzıdésen a1apuló elıvásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt elıterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elıvásárlási jog

vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévı vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2002. 675. A társaság saját nevében érvényesítheti a követeléseit, az erre feljogosított tag csupán képviseli a céget, de ezzel nem válik az érvényesített igény jogosultjává. A felszámolási eljárás során sem történik e vonatkozásban változás, mert a felszámoló a cég nevében jogosult a társaság követelését érvényesíteni. A tag - a polgári jogi engedményezési megállapodáson kívül - akkor jogosult a társaság követelését saját nevében érvényesíteni, ha a felszámolási eljárás során a hitelezıi igények és a felszámolási költségek kielégítésre kerültek, és marad további vagyon, vagy be nem hajtott követelés. BDT2000. 270. A Csıdtv. 48. § (2) bekezdésében jelzett zálogjog a Ptk. szerinti jelzálogot jelenti, amely jogintézményre, mint anyagi jogi intézményre, a Ptk. szabályait kell alkalmazni - tekintettel arra is, hogy a Csıdtv. e vonatkozásban speciális szabályokat nem tartalmaz. KGD1993. 8. A felszámolási eljárás alatt a környezetvédelmi követelmények betartásáról a felszámoló köteles gondoskodni [1991. évi IL. törvény 48. § (3) bek., 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet]. 49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhetı legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés elırelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezıbb eredmény elérése érdekében. (2) Az értékesítést - ha a választmány ettıl eltérıen nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének idıpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. (3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelı, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítıje), illetve annak vezetı tisztségviselıje, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékő jogot nem szerezhet. (4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékő jogot szerzı fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. (5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyzı igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstıl számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerzıdést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidı elmulasztása jogvesztéssel jár. (6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztı határidı alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2003. 247. Az elıvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelızik a Ptk.-nak az elıvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztı határidı alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7)

bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1998. 608. A munkáltató gazdálkodó szervezet felszámolójának nincs felmondási jogosultsága a cég szakszervezeti tisztségviselıjével szemben, ha errıl a szándékáról a felsıbb szakszervezeti szervet elızetesen nem értesíti. A felszámoló szabálytalan felmondásának jogkövetkezményei [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 28. § (1) bek., 100. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., MK 4.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszőnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1997. 143. A felszámolás kezdı idıpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket; azokat általános jelleggel másra - így akár a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezérigazgatójára - nem ruházhatja át [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek.]. BH1995. 363. A felszámolási eljárás során a munkavállaló és a felszámoló által a munkaviszony megszőnésének idıpontja elıtt kötött, a végkielégítés egy részérıl való lemondásra vonatkozó megállapodás semmis [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 8. § (1) és (2) bek., 9. §, 164. § (1) és (5) bek., 1991. évi IL. tv. 49. § (1) bek.]. BDT2006. 1443. A Csıdtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékő jogok megszerzésébıl, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2005. 1247. I. A Csıdtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyzı igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütközı szerzıdések megtámadását teszi lehetıvé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetıleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellızésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidı. BDT2003. 826. A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékő jogot szerzı fél - a felszámolási eljárás során - a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek. BDT2003. 784. Az adós a felszámolás kezdı idıpontját követı mőködése során történı termék értékesítésére a Csıdtv. külön szabályt nem tartalmaz. Ezért a Csıdtv. vagyonértékesítésre vonatkozó egyéb szabályainak megfelelıen a tulajdonjogot vagy más vagyoni értékő jogot szerzı fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek. 49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdı idıpontot legalább 15 nappal megelızıen - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell: a) az értékesítésre kerülı vagyon megjelölését, b) az értékesítés feltételeit, c) az ajánlatok benyújtásának formáját, idıpontját, az átvétel és az elbírálás módját, d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját. (2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyzı jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyzı az eljárásról jegyzıkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzıkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. (3) A jegyzıkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelezı részére lehetıvé kell tenni. (4) A felszámoló a pályázatot megfelelı ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelı, azonos értékő (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérı) pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelızıen a felekkel közölnie kell. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének

nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztı határidı alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BDT2005. 1247. I. A Csıdtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyzı igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütközı szerzıdések megtámadását teszi lehetıvé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetıleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellızésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidı. 49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tőzi ki, és ebben feltünteti a) az adós nevét és székhelyét; b) az árverés helyét és idejét; c) az árverésre kerülı vagyontárgyakat és becsértéküket; d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés elıtt hol és mikor lehet megtekinteni; e) ingatlan árverése esetén ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemzı sajátosságokat, továbbá beköltözhetı vagy lakott állapotát, ec) az árverési elıleg összegét; és f) az egyéb lényeges körülményeket. (2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelızıen legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. (3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. (4) Ingatlanra az árverezhet, aki elılegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésıbb az árverés megkezdése elıtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevı köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevı elmulasztja, az elılegét elveszti. Az ingatlan árverésen történı értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés idıpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerıs befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani. (5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevı a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidıt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevı nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. (6) A felszámoló az árverést közjegyzı jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyzı az árverésen jegyzıkönyvet készít, amelyrıl az árverési vevıknek másolatot kell adni. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztı határidı alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. 49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a mőemlékek értékesítése esetén a környezetvédelemért felelıs minisztert mindenki mást megelızıen illeti meg az elıvásárlási jog. (2) Az elıvásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. BH2003. 247. Az elıvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelızik a Ptk.-nak az elıvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145.

§ (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztı határidı alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BDT2005. 1164. I. A felszámoló az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázatok elbírálását követıen az eredményt nyilvánosan hirdetheti ki. Amennyiben a pályázati felhívás tartalmazza a döntés nyilvános kihirdetésének helyét és idıpontját, továbbá azt is, hogy az elıvásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják, akkor az értékesítés a beérkezett ajánlatok elbírálásával és a döntés nyilvános kihirdetésével lezárul. A felszámolónak az elıvásárlásra jogosultakat külön, névre szólóan értesítenie nem szükséges, mert a Csıdtv. szerint lefolytatott eljárás megelızi a 1959. évi IV. törvénynek az elıvásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit. 49/D. § (1) Ha a zálogjog a felszámolás kezdı idıpontja elıtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megırzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követıen haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelı zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. (2) Vagyont terhelı zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstıl eltérıen - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelı zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdı idıpontja elıtt keletkezett. (3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdı idıpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ezen követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának idıpontja, illetıleg a végrehajtási jog bejegyzésének idıpontja szerint kell megállapítani. (4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezetı tisztségviselıje, vezetı állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet. (5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történı kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §). A hatályos Cstv. korlátozza a zálogjogosult hitelezık helyzetét, a felszámolásra tekintettel lerontja a zálogjog dologi jellegét. A zálogjog jogintézményének célja a hitelezés elısegítése azáltal, hogy a hitelezı biztos lehessen abban, hogy adósának nemfizetése esetére nem pusztán kötelmi jogi követeléssel rendelkezik általában az adósa vagyonával szemben, hanem a lekötött vagyontárgyakra nézve dologi jogi (másokat megelızı) követeléssel is. A hitelezık a dologi hitelbiztosíték igénybevételekor elsısorban éppen az adós fizetésképtelensége, a felszámolás esetére kívánnak kedvezı pozíciót biztosítani maguknak, amelynek ellentételezése a kedvezıbb hitelnyújtási feltételekben (az olcsóbb hitelben) jelenik meg. Ha a zálogjog mellett a hitelezı nem lehet biztos abban, hogy a fedezet (a zálogtárgyban rejlı érték) valóban elsıdlegesen az ı és nem más hitelezık érdekeit szolgálja, ugyanakkora hitel felvételéhez nagyobb fedezetet kér, a zálogadósnak pedig kevesebb, zálogjoggal nem terhelt vagyona marad, tehát összességében kevesebb hitelhez juthat hozzá. A zálogjogosult hitelezıkre vonatkozó csıdjogi szabályozás tehát meghatározza a gazdaságban rendelkezésre álló hitel nagyságát, illetve a hitelfelvétel feltételeit. A törvény egyfelıl megteremti a zálogjogosultak meghatározott költségekre tekintettel korlátozott külön kielégítési jogát, másfelıl megszünteti a felszámolási eljárás megindításának idıpontja elıtti egy évben keletkezett zálogjoggal biztosított követelések hátrányos megkülönböztetését.

A rendelkezés 2005. december 2-án, az Igazságügyi Minisztérium, a Felszámolók és Vagyonfelügyelık Országos Egyesülete és a Bankszövetség képviselıinek részvételével megtartott egyeztetésen elért, a résztvevık mindegyike által támogatott megegyezést testesíti meg. Az egyeztetés résztvevıi egyetértenek az új csıdtörvény 2006 ıszén történı, Országgyőlés általi elfogadásának szükségességével. Ennek érdekében az új csıdtörvény megalkotásának munkálatai 2006 januárjában megkezdıdtek. Az új zálogjogi szabályozást már az új csıdtörvény keretei között - 2007. január 1-jén - tervezik hatályba lépni, azonban annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplıi felkészülhessenek az új zálogjogi szabályok alkalmazására, indokolt azoknak a jelen törvény keretei között megjelenni. A csıdtörvény zálogjogi szabályozásának ugyanis jelentıs gazdasági hatása van, ezért feltétlenül indokolt hosszabb felkészülési idıt biztosítani. A rendelkezés kivételes szabályt iktat be a vagyont terhelı zálogjog tekintetében. Eszerint - az új csıdtörvény koncepciójával egyezıen - a vagyont terhelı zálogjoggal biztosított követelés esetében a valódi külön kielégítési jog megteremtése a többi hitelezı érdekét fokozottan érintené, ezért e körben indokolt fenntartani a hatályos szabályozás szerinti, a zálogtárgy értékesítésébıl befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jogot - a külföldi példákra is tekintettel. (A svéd jogalkotó 2004-ben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a vagyont terhelı zálogjog jogosultja a többi zálogjogosulttal ellentétben nem külön kielégítésre jogosult, hanem csak privilegizált hitelezı: bizonyos egyéb, privilegizált követelések kielégítése után fennmaradó vagyon legfeljebb 55%-ából lehet csak kielégíteni a követelését. Az angol jogalkotó 2002-ben meghatározott hányadot különített el a vagyont terhelı zálogjoggal terhelt vagyonból a nem biztosított hitelezık javára.) A vagyont terhelı zálogjog jogosultja tehát a hatályos szabályozás szerint érvényesítheti követelését a felszámolási eljárás során: a befolyt vételár 50%-át az értékesítést követıen, az értékesítés költségeinek levonása után kapja meg, a fennmaradó követelés erejéig pedig a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjába sorolt hitelezıként léphet föl. A csıdtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának ilyen irányú módosítása biztosítja, hogy a vállalkozások kedvezıbb feltételek mellett juthassanak hitelhez, illetve a hitelezık kisebb zálogfedezet mellett is biztonságosan nyújthassanak hitelt, hiszen az új csıdjogi szabályozás alapján a zálogjogosult hitelezı bízhat abban, hogy a nyújtott hitel visszafizetésének biztosítékául lekötött zálogtárgy értéke valóban a hitel visszafizetését fogja szolgálni - felszámolás esetén is. Ezáltal az új zálogjogi szabályozás a túlbiztosítás ellen is hat, és ezzel összefüggésben a felszámolási vagyonban várhatóan csökken a zálogjoggal terhelt vagyon aránya, vagyis a felszámolási költségek kifizetésére is több fedezet marad. A zálogjogok között ugyanakkor speciális szabályozásként a hatályos szabályok (a zálogtárgy értékesítésébıl befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jog) maradnak fenn a vagyont terhelı zálogjog tekintetében, hiszen itt a legnagyobb a túlbiztosítás (és ezzel együtt a többi hitelezı érdeksérelmének) veszélye. A csıdtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának módosítása azt a célt is szolgálja, hogy visszaszoruljanak az adósra (és az adós többi hitelezıjére) nézve rendkívül hátrányos, a hitelezési gyakorlatban azonban elterjedt, olyan hitelbiztosítéki konstrukciók, mint a vételi joggal kombinált zálogjog vagy a biztosítéki engedményezés, biztosítéki tulajdon-átruházás (visszavásárlási joggal kombinált adásvétel). Ez utóbbi konstrukciók elsısorban azért terjedtek el a hitelezési gyakorlatban, mert a csıdtörvény aránytalanul csorbította a zálogjogosultak jogait. A hitelezık ezért szívesen alkalmazzák a zálogjog helyett, a zálogjogi szabályokat megkerülve a fent nevezett, ún. fiduciárius hitelbiztosítéki konstrukciókat, vállalva annak kockázatát is, hogy a bírói gyakorlat esetleg kedvezıtlenül minısíti azokat. A csıdtörvény zálogjogi szabályozásának hitelezıbarátabbá tétele így várhatóan az adós számára a zálogjognál jóval hátrányosabb hitelbiztosítéki konstrukciók visszaszorulását is eredményezi, hiszen a zálogjog kockázatmentesen alkalmazható hitelbiztosíték, míg az egyéb konstrukciók kedvezı bírói megítélés esetén ugyan a zálogjognál erısebb biztosítékot jelentenek a hitelezınek, azonban bírói megítélésük bizonytalan. A zálogjoggal terhelt vagyontárgyakon fennálló zálogjogok jogosultjai a hatályos csıdtörvény szerint a zálogtárgy értékesítésébıl befolyt vételár 50%-a tekintetében külön kielégítésre jogosultak, a fennmaradó 50%-ból csak a felszámolási költségek kifizetése után részesülnek. A zálogjogosultak a törvény szerint is a felszámolási eljáráson belül kereshetnek kielégítést a zálogtárgyakból, a zálogtárgyak tehát továbbra is a felszámolási vagyon részét képezik, azonban a törvény megteremti a zálogjogos hitelezıknek a felszámolási eljáráson belüli, korlátozott külön kielégítéshez való jogát. Eszerint a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megırzésének (állagmegóvásának), és értékesítésének költségeit, valamint arányos díját vonhatja le. A 2006. december 31. napjáig indult eljárásokban a vételárból költségként kerülnek levonásra továbbá az értékesített zálogtárggyal összefüggıen felmerülı környezeti károsodások és terhek rendezésének költségei is. A levonható költségek összege azonban nem haladhatja meg a vételár 50%-át.

A költségek levonása után fennmaradó összeget, a zálogtárgyat terhelı zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére kell fordítani. A zálogjogosult kielégítése után fennmaradó vételárrész szolgál a felszámolási vagyonnal szembeni egyéb követelések kielégítésére. Azon felszámolói díj, amelyet a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során a befolyt vételárból a Cstv. 49/D. § alapján - illetve a külön miniszteri rendelet alapján - levon, természetesen még egyszer nem érvényesíthetı a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti felszámolói díj keretében. Ennek értelmében tehát a felszámoló (is) külön felszámolói díjban részesül, a befolyt vételárat a felszámolói díjalapjába nem számíthatja be, az után még egyszer felszámolói díjra nem jogosult. A szabályozás figyelembe veszi azt is, hogy 2007. január 1. napjáig meg kell születnie a környezeti károk megelızésével és megszüntetésével kapcsolatos környezeti felelısségrıl szóló 2004/35/EK irányelvnek megfelelı hazai szabályozásnak, amely a környezeti károk okozásának veszélyével járó tevékenység megkezdését elızetes biztosíték nyújtásához köti. A hatályos csıdtörvény a befolyt vételár 50%-ára nézve is csak abban az esetben biztosítja a zálogjogosult hitelezı részére a külön kielégítés jogát, ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának idıpontja elıtt legalább egy évvel keletkezett. E szabály a felszámolónak biztosított megtámadási jogoktól eltérıen nem érinti ugyan magát a követelést, viszont megfosztja a követelést biztosító zálogjogot a külön kielégítési jogtól, az ilyen zálogjoggal biztosított követelés jogosultja csak akkor kap kielégítést a befolyt vételárból, ha a felszámolási költségek kielégítése után marad fölösleg. E szabály indokolatlanul korlátozza a zálogjoghoz kapcsolódó külön kielégítési jogot, ezért nem indokolt fenntartani. A külföldi szabályozásokkal és a nemzetközi jogegységesítési javaslatokkal összhangban a zálogszerzıdésekre (és más, dologi hitelbiztosítékokat létrehozó szerzıdésekre) is ugyanazon megtámadási szabályoknak kell vonatkoznia, mint általában bármely jogügyletre. (Az ezen idıszak alatt kötött zálogszerzıdések tehát a 40. § szerint továbbra is megtámadhatóak maradnak.) Nem illeti meg a külön kielégítési jog a zálogjogosultat, ha a gazdálkodó szervezet tagja, vezetı tisztségviselıje vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet (Cstv. 57. §-ának (1) bekezdés új h) pontja). BDT2006. 1331. A felszámolási eljárás során az értékesítési költségek körébe az értékesítés lebonyolításával közvetlen összefüggésben felmerülı kiadások tartoznak. Ennek megfelelıen nem minısülnek ilyen költségnek a vagyon megóvásával, megırzésével kapcsolatban felmerült kiadások sem. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezıi igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának idıpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az idıpontja. 50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezık igényeinek kielégítéséhez elegendı pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidı letelte után, közbensı felszámolási mérleget (továbbiakban: közbensı mérleg) készíthet. A közbensı mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbensı mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbensı mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. (2) A felszámolás kezdetétıl évente a közbensı mérleg elkészítése kötelezı. (3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezıi igények fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni. (4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerıs bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezıi követelések részben vagy egészben kielégíthetık. (5) A közbensı mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezık részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezıknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezık (választmány) véleményét is csatolva. (6) A bíróság a közbensı mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbensı mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekbıl együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbıl eredı árbevétel 1%-át -, de legalább 50 000 Ft-ot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévı összegbıl a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezıinek befizetéseibıl rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A

felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendı összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel. (7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbensı mérleg alapján történı kielégítésérıl - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezıjét köteles tájékoztatni. EBH2004. 1134. A hitelezıknek a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.]. EBH2004. 1133. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 674. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minısül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. EBH2002. 674. II. A közbensı mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezıi igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelıleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerősített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntı határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerıs határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2005. 23. A hitelezık tekintetében - a közbensı mérlegre tehetı észrevételeik benyújtására - megállapított határidı törvényi határidı és a hitelezık jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidı lejártát megelızıen a közbensı mérleg bíróság által történı elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezık tájékoztatását szolgáló közbensı mérleggel kapcsolatosan nem vehetı igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelezı a közbensı mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbensı mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás elıterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetıség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 334. A felszámolási eljárásban a közbensı mérleg tárgyában hozott döntés jogerıre emelkedése elıtt a felszámolás befejezésére, zárómérleg elkészítésére nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (2), (5) és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.].

BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelezı csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetıség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 194. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 71. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minısül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. BH2002. 71. II. A közbensı mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezıi igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. BH2001. 491. I. A hitelezıi igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbensı mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 490. II. A közbensı mérleg még abban az esetben sem tekinthetı a felszámoló jogszabálysértı, valamint a felek vagy más személy érdekét sértı intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezık kifogást nem terjeszthetnek elı, megilleti azonban a hitelezıket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 490. III. A bíróság a közbensı mérlegre vonatkozóan csak kétféle határozatot hozhat: jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek.]. BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály elıírása szerint - készített közbensı mérleget jóváhagyó végzés nem minısül pervezetı végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezık kielégítésérıl [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezıi kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezésérıl hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerıs határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.].

BH1998. 194. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban elıleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbensı mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelıleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbensı mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthetı ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1163. A hitelezı az általa vitatott közbensı mérleggel szemben kifogást nem terjeszthet elı, a hitelezı számára kizárólag az észrevétel elıterjesztésének lehetısége adott. Amennyiben a bíróság a hitelezı észrevételében foglaltakat a közbensı mérleg jóváhagyása során figyelmen kívül hagyja, e jóváhagyó végzés elleni fellebbezés kapcsán kereshet jogorvoslatot. 51. § (1) A felszámoló jogszabálysértı intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstıl számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelı bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselıje nyújthat be. (2) A bíróság a kifogás felıl soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elı, ellenkezı esetben a kifogást elutasítja. (4) A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élı, a közléstıl számított 15 napon belül fellebbezhet. (5) Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerıs bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. (6) EBH2004. 1133. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. I. Az adós valamely vagyontárgyát megvásárolni szándékozó személy vagy cég nem tekinthetı kifogás elıterjesztésére jogosultnak, mert közte és az adós gazdálkodó szervezet között értékelhetı jogi kapcsolat nincs [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. §]. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetıség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerzıdést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegő követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerzıdést sérelmezı hitelezınek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevıvel szemben. A szerzıdés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §]. BH2005. 153. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg

jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülı keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbezı hitelezı - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezıi igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezık tájékoztatását szolgáló közbensı mérleggel kapcsolatosan nem vehetı igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelezı a közbensı mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbensı mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás elıterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetıség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetıség arra, hogy a hitelezı ismételten elıterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve elıterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidı már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezıje között a csıdtörvény rendelkezéseitıl eltérı, kedvezıbb besorolásra vonatkozó szerzıdés - mint jogszabályba ütközı - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás elıterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csıdtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelızıen indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelezı a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elıvásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elıvásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztı határidı alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezıi igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelezı csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetıség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 111. I. Az összegében nem vitás hitelezıi követelés besorolása tárgyában keletkezett vitát a kifogásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelızıen indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdı idıpontját megelızıen lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdı idıpontját követıen esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tıke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel

módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 491. II. A hitelezı által elıterjesztett több kifogás közül az elsıfokú bíróságnak csak azok tárgyában kell dönteni, amelyeket a hitelezı az eljárás során fenntartott. Arra pedig nincs jogszabályi lehetıség, hogy a hitelezı a fellebbezési eljárás során új kifogást vagy olyan kifogást terjesszen elı, amelytıl az elsıfokú eljárás során elállt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 51. § (1) és (3) bek., Pp. 215. §, 247. §]. BH2001. 490. II. A közbensı mérleg még abban az esetben sem tekinthetı a felszámoló jogszabálysértı, valamint a felek vagy más személy érdekét sértı intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezık kifogást nem terjeszthetnek elı, megilleti azonban a hitelezıket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértı, de a bíróság végzésével megerısített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 441. A csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezıbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek. b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - elıtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezıbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdı idıpontjáig - a felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdı idıpontját megelızı üzemi balesetbıl eredıen a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megilletı baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezıi igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezıi igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minısített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezıi igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezıi igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem főz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidıben bejelentett követelést határidın túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezıi választmány vagy a hitelezık 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezık ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetérıl. Az egyes hitelezık tájékoztatását a közbensı mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont].

BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerzıdést sérelmezı hitelezınek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevıvel szemben. A szerzıdés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparőzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevı a pályázatának nyilvánosság elıtti felbontásához nem járul hozzá, illetıleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 328. A felszámoló kifogásolt intézkedésének felfüggesztését elrendelı végzés pervezetı végzésnek minısül, amely ellen fellebbezésnek a felszámolási eljárásban sincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1), (2) és (4) bek., Pp. 152. §, 156. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértı vagy valakinek a jogos érdekét sértı intézkedése ellen benyújtható kifogás elıterjesztésére jogszabályban elıírt határidı nem jogvesztı jellegő. A határidı elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthetı [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyőlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább mőködik, így jogosult ügyvezetıt választani. Az így megválasztott ügyvezetı az adós képviselıjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 229. Az 1997. január 1. napja elıtt indult felszámolási eljárásokban hozott, a fellebbezést jogerısen elutasító végzések ellen sem felülvizsgálatnak, sem kifogásnak nincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 1952. évi III. törvény 240. § (1) bek., 259/A. §, 270. § (1)-(2) bek., 1/1998. PJE határozat]. BH1998. 607. Részesmővelési szerzıdés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltetı tulajdonában lévı földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhetı meg. Az elválasztás idıpontjáig a termelı felszámolója a szerzıdést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelezı megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. BH1998. 247. I. Ha felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben nem egy másik gazdálkodó szervezetnek, hanem - akár engedményezés folytán - a tagjainak van beszámításra alkalmas követelése, lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha nem gondoskodik az érdekelt tagok perben állásáról, vagy nem

hívja fel ıket megfelelı (jogi) képviseletük ellátására [Ptk. 329. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, Pp. 67. §]. BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezınek elıvásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegő követeléssel rendelkezı hitelezı sem teheti hozzájárulásától függıvé, és a fıhitelezı nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelezı olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezıvel elıvásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerzıdést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezıi követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezık elıvásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással elıterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerzıdésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 310. II. A felszámoló a hitelezıi igény besorolását - ha azt tévesnek tartja - megváltoztathatja, intézkedése ellen azonban a hitelezı kifogással élhet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezık által elıterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele elıtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 47. A hitelezıi választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidı nem jogvesztı jellegő, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás elıterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minısített hitelezıi igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthetı elı amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelı bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetıjével szemben - ha az adós a hitelezı felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelezı egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen elıterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezıi követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 497. A felszámoló által tartott árveréssel kapcsolatos kifogás elıterjesztésére a felszámolásról - és nem a bírósági végrehajtásról - szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 217. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerzıdés megkötésének idıpontjában még létre sem jött követelés érvényesen - nem engedményezhetı; az ilyen szerzıdés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós

gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 224. A felszámolónak a szerzıdés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellızését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülı cég - ellen, ezt hivatalból nem minısítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végzı bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 119. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás elıterjesztésére nyitva álló határidı figyelembevétele olyan személy esetében, aki - engedményezéssel - utóbb vált hitelezıvé [1991. évi IL. törvény 51. § (1) bek.]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidın belül nem terjesztettek elı kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 118. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a bírósághoz elıterjeszthetı kifogás benyújtására irányadó 8 napos határidı nem elévülési, hanem eljárási határidı, amelynek elmulasztása - a Polgári perrendtartásban megállapított feltételek fennállása esetén - igazolással orvosolható [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 106. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen elıterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértı a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az elsı alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követıen - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érı áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlı által szerzıdésen a1apuló elıvásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt elıterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elıvásárlási jog vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1995. 484. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a szövetkezet - tagjai képviseletében nem jogosult kifogással élni. Ha azonban a szövetkezet kifogását aláíró személyek között olyanok is vannak, akik hitelezınek minısülnek, kifogásukat érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 67. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelıbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 241. I. Ha a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásnak a bíróság teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a kifogással élı nem terjeszthet elı fellebbezést [1991. évi IL. tv. 51. § (4) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BH1994. 392. A felszámoló jognyilatkozatának pótlása a bíróság által az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges megosztási vázrajz aláírásával kapcsolatban [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (4) bek., 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek., 13. § (1) és (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 68. § (1)-(3) bek., 69. § (4) bek., 73. § (8) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre elıírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csıdeljárásban vagyonfelügyelıként jelölje ki. A kijelölı határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.].

BDT2006. 1386. A felszámolási eljárás keretében csak a pénzkövetelések érvényesíthetık, ezért a felszámolónak is csak az ilyen követeléssel kapcsolatos intézkedései, mulasztásai támadhatók kifogással. A tulajdoni, az ingó kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróság elıtt érvényesíthetı, a felszámolási eljárásban elıterjesztett ilyen tárgyú kérelmet és kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésérıl hatósági jogkörben kell határozni. BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csıdtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevı ajánlattevık jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerzıdést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerzıdést, legfeljebb az elıszerzıdés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerzıdéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1289. Nem a Ctv., hanem a Csıdtv. rendelkezései alkalmazandóak a végelszámoló tevékenysége, mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálásánál. Hatáskör hiányára hivatkozva a cégbíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el. KGD1995. 65. Ha a felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedést fel kell függeszteni [1991. évi IL. törvény 51. § (2) bek.]. 52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követı 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezésérıl. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejőleg az adót is meg kell fizetni. (2) A felszámolás kezdı idıpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelezı, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezıje pernyertessége esetében - a hitelezınek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelezı követelésének legalább részbeni kielégítésére. (3) A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a) a pénzeszközöket, b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, c) a be nem hajtott követeléseket, d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, e) a fel nem osztható vagyont, f) a felosztható vagyont. (4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, c) a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerősített mérleg készítése esetén, d) a kiegyenlített felszámolási költségeket. (5) A felszámolási zárómérlegben szereplı be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezıi követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó. EBH2002. 775. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezık részére való engedményezésére, fıként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezık részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 775. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezık között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezık tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı tulajdoni illetıségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges

adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezık részére való engedményezésére, fıként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezık részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 200. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezık között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezık tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı tulajdoni illetıségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbensı mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 338. II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetısége valamelyik hitelezıre engedményezhetı. A visszaigénylés jogszerősége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 52. § (5) bek., 1959. évi IV. törvény 329. § (3) bek., 331. §, 1990. évi XCI. tv. 32. § (3) és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 32. § (1) bek. a) pont, 48. § (3), (4) és (5) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követıen az általa készített zárómérleget, illetıleg a záró adóbevallást - jogszabályi elıírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezık kielégítésérıl [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §].

BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi elıírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerősített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1999. 134. A felszámoló részérıl készítendı zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerősített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerősített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétıl számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetıségét, illetıleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezık közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezık által elıterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BDT2005. 1187. I. A cégbíróság nem önálló, hanem szervezeti egysége a megyei bíróságnak. Nincs helye áttételt elrendelı végzés meghozatalának, ha a cégbíróság álláspontja szerint a törvényességi felügyeleti kérelem keresetlevélnek tekintendı. 53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek a) a történeti értékő iratait az illetékes levéltárnak adja át. b) (2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenıleges adatszolgáltatást is) az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésérıl - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. (3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezésérıl, illetıleg jogszabályban meghatározott ideig történı ırzésérıl a felszámoló gondoskodik. (4) A felszámoló megszőnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át. BH1998. 48. A felszámoló által az adós gazdálkodó szervezet iratainak megırzésével kapcsolatban végzett tevékenysége ellen benyújtott kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 53. §, 1991. évi XVIII. tv. 87. § (1) és (2) bek., 45/1958. (VII. 30.) Korm. r. 1. § (2) bek., 4. § (1) bek.]. 54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelısség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelıssége az adósnak a felszámolás kezdı idıpontjában meglévı - illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása elıtti idıszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhetı, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva errıl a hitelezıi választmányt is. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelısségétıl független, önálló kártérítési felelısséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §].

EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 546. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. BH2004. 119. A felszámoló kártérítési felelısségének megállapítása és a bizonyítási teher tárgyában irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2004. 22. A felszámoló kártérítési felelısségének elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 221. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 237. I. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhetı [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezıi igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhetı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2000. 417. Önálló cselekvısége esetén a felszámolót terhelı polgári jogi felelısség elbírálásánál a károsultak közrehatásának vizsgálata [Ptk. 7. §, 192. § (3) bek., 219. § (1) bek., 339. §, 340. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.), 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 54. §]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerzıdést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán ıt megilletı követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH2000. 313. A hitelezıi választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezıi választmány megalakulásának szabályszerő voltát nem vizsgálja, errıl határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az ıt jogszabály szerint terhelı, a hitelezıi választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezık - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerősített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetıjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok ırzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetı [Ptk. 479. §, 486. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].

BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkezı pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehetı figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással elıterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1995. 484. II. Új felszámoló kijelölésére nem ad alapot az, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során nem a tıle elvárható gondossággal jár el, és ezzel kárt okoz. A felszámoló kötelezettségeinek megszegésével okozott kár megtérítése iránt azonban az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı bíróságnál keresetlevelet lehet elıterjeszteni [1991. évi IL. tv. 54. §]. BDT2006. 1443. A Csıdtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékő jogok megszerzésébıl, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csıdtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2000. 98. I. Amennyiben a felszámoló a felszámolás során az adós képviseletében eljárva harmadik személynek felróható magatartásával kárt okoz, e kárért a Cstv. 54. §-a alapján saját személyében, közvetlenül tartozik kártérítési felelısséggel. 55. § BH2001. 135. Az egyszerősített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerősített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetıjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi elıírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerősített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezıknek való átadása egyszerősített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett az egyszerősített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelı díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. KGD2001. 85. A cég megszőntnek nyilvánítása esetén fıszabályként végelszámolásnak lehet helye (1991. évi IL. törvény 55. §). KGD1993. 260. A felszámolási eljárás során a bíróság által hozott, az adós egyszerősített felszámolását elrendelı végzést az ismert hitelezık számára is kézbesíteni kell, és azok fellebbezéssel élhetnek a határozat ellen [1991. évi XLIX. törvény 55. § (1) és (2) bekezdés].

A felszámolási eljárás befejezése 56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtıl számított 30 napon belül megküldi a hitelezıknek. Bármelyik hitelezı a kézbesítéstıl számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidı elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tőz ki, amelyre megidézi a kifogást elıterjesztıt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétıl számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplı, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendezıdött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezık között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók. (3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezık közötti felosztásáról rendelkezı végzés jogerıre emelkedésével a zálogjog megszőnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik. (4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezık közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerősített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve - illeték- és általános forgalmi adómentes. (5) Az összes hitelezıi igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók. EBH2004. 1133. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerősített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntı határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerıs határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbensı mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezınek a közbensı mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbensı mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minısíthetı elızetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezık kielégítésérıl [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §].

BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetık figyelembe. Az adós vagyonának mőködtetésébıl származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthetı, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezıi követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezıi kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezésérıl hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerıs határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerősített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétıl számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetıségét, illetıleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezık közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezık által elıterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezıknek való átadása egyszerősített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidın belül nem terjesztettek elı kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. KGD1997. 141. A felszámolási eljárást befejezı vagyonfelosztásra vonatkozó illetékmentesség az 1992. január 1. után indult eljárásokban alkalmazható [1991. évi IL. törvény 56. § (4) bek.]. 57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következı sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

2/2004. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során hitelezıi igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történt engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelıs) személytıl az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelıs személy - az adó megfizetésére kötelezı határozat hiányában - nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé.

b) a felszámolás kezdı idıpontja elıtt vagyont terhelı zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó, c) a gazdálkodó szervezetet terhelı tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezıgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységbıl eredı más követelése (így különösen a hibás teljesítésbıl, a kártérítésbıl eredı követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerősített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezıgazdasági ıstermelı követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendı állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések, g) a keletkezés idejétıl és jogcímétıl függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegő tartozás,

3/2002. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend meghatározásakor kötvényen alapuló követelésnek minısül a magánszemélynek a kötvénybıl eredı minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelıs jogalannyal szemben érvényesíti. A kötvénybıl eredı kártérítési követeléseket a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (Csıdtv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezetı tisztségviselıje, vezetı állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós ingyenes szerzıdései alapján fennálló követelések. (2) A felszámolási költségek a következık: a) az adóst terhelı munkabér és egyéb bérjellegő juttatások - ideértve a munkaviszony megszőnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerzıdésben, illetve a munkaszerzıdésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdı idıpontját megelızıen esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegő juttatásokat a felszámolás kezdı idıpontja után fizették ki, az ezeket terhelı adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); b) a felszámolás kezdı idıpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerő befejezésével, továbbá vagyonának megırzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (10) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdı idıpontja utáni gazdasági tevékenységbıl keletkeztek, kivéve a nyereségbıl fizetendı adókat; c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; d) az adóst terhelı, a Munkaerıpiaci Alap bérgarancia alaprészébıl kapott támogatás; e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek; f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és ırzésével kapcsolatos költségek; g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is.

(3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdı idıpontját megelızıen legalább egy évvel megkötött kollektív szerzıdés, illetve munkaszerzıdés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentési idıre jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehetı figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós vezetı állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított összeg vehetı figyelembe. (4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezıi követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendı, a költség és a biztosított hitelezık kielégítését követıen elıször az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezıket követeléseik arányában kell kielégíteni. (5) Ha az (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplı követelések kielégítésére nincs elegendı fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezıket - elıször az e), az f), majd a g) pontban szereplıket - követeléseik arányában kell kielégíteni. (6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezık teljes kielégítésére nincs elegendı fedezet, a csoporton belül elıször a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezıt követeléseik arányában. (7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. EBH2004. 1140. A jelzálogjoggal biztosított perköltség követelés önálló engedményezése esetén annak a felszámolási eljárásban történı besorolására irányadó szabályok [1959. évi IV. törvény 293. §, 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.; 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. EBH2004. 1049. A hitelezıi igény bejelentésére engedett törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 880. A felszámolás kezdı idıpontja és a közzététel idıpontja közötti idıben az adós által teljesített fizetés elszámolásának módja, ha a hitelezınek felszámolási költségnek minısülı és egyéb követelése is van [Ptk. 290. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pontja, 58. § (1) bek., 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bek. b) pontja]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetısége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezık között a módosított Cstv. rendelkezéseitıl eltérı módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésbıl milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben elsı helyen álló hitelezı részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 775. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2) (4) és (5) bek.]. EBH2002. 675. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezıi igény téves besorolását módosítani, amely ellen a hitelezı kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 7. § (3) és (5) bek.].

EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidın túl elıterjesztett hitelezıi igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidıben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidın túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelızı hitelezıi igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. EBH2002. 673. II. A felszámoló a szavatossági igények kielégítésére csak akkor köteles külön alapot létrehozni, ha arra van megfelelı vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (4) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerzıdés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdı idıpontjában az az áru, amely a szerzıdés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelezı olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezık kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelezı az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdı idıpontjáig nem szedte be a kötelezettıl, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2001. 433. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tc. (Kt.) VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. (Krt.) 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2001. 433. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezıi igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2000. 330. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegő követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.].

EBH1999. 125. Egyszerősített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdı idıpontjában csak a hitelezı, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minısülı, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben elıírt sorrendben elégíthetı ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2006. 122. III. A felszámoló által az adós tartozásaként kifizetett összegek elszámolására az 1959. évi IV. törvény 290. §-a és 293. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók [1991. évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. f)-g) pontja; 1959. évi IV. törvény 290. §, 293. §]. BH2005. 14. A felszámolás alatt álló szervezet vagyonából történı kielégítés sorrendjének szabálya nem értékelhetı olyan általános társadalmi elvárásból fakadó követelményként, amely már a felszámolás kezdı idıpontja elıtt is érvényesül, ezért erre alapítottan a szerzıdés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközı volta nem állapítható meg [Ptk. 200. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bekezdés]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbensı mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetésérıl - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követıen is visszakövetelhetı [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 201. A hitelezıi igény bejelentésére meghatározott törvényi határidıket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele elıtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenırzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelızıen bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetıség arra, hogy a hitelezı ismételten elıterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve elıterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidı már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2003. 336. Az adós helyett a hitelezı által kiegyenlített munkavállalói bér jellegő követelésbıl eredı hitelezıi igényt nem lehet a felszámolási költségek közé sorolni, függetlenül attól, hogy a hitelezı az adós helyett jogszabály vagy szerzıdés alapján teljesített, vagy követelése tartozatlan fizetésbıl ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek, a) és b) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 85/A. § (1) bek., 92. § (2) bek., 93. § (2) bek. és 95. §]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelezı elılegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 288. A szerzıdésben kikötött biztosítékot tartalma szerint kell megítélni. Ha a biztosíték az óvadék tartalmi elemeinek nem felel meg, a követelést nem lehet a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontjába sorolni [Ptk. 200. § (1) bek., 252. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell elılegeznie. A hitelezı által elılegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során

felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelı költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 214. A Magyar Államnak a gazdálkodó szervezetet terhelı kártérítési járadékért való felelıssége a felszámolási eljárásban érvényesíthetı. Az igénynek a felszámolási eljárásban történı bejelentésekor a felszámoló képviseli annak a hitelezınek az érdekeit, akinek a követeléséért az állam felelısséggel tartozik [1991 évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. c) pont, 62. § (1) és (5) bek., 28. § (2) bek. f) pont]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelızı csıdeljárásban felmerült vagyonfelügyelıi díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 502. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezıi igény téves besorolását módosítani, ami ellen a hitelezı kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 7. § (3) és (5) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezıje között a csıdtörvény rendelkezéseitıl eltérı, kedvezıbb besorolásra vonatkozó szerzıdés - mint jogszabályba ütközı - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 494. II. A részvény mint értékpapír vásárlása gazdasági elıny elérése érdekében történik. A hitelezınek ez a gazdasági kockázatot is magában foglaló tevékenysége gazdasági tevékenységnek, a visszavásárlási kötelezettséggel történt részvényvásárlásból eredı kártérítési követelése pedig magánszemély gazdasági tevékenységbıl eredı követelésének minısül. Ezért ez a követelés nem sorolható be a többször módosított 1991. évi IL. tv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplı privilegizált követelések közé. BH2002. 454. Az adós bank elleni felszámolási eljárásban az 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az 1996. évi CXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebbıl következıen a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül leemelt összeg visszafizetésére irányuló hitelezıi követelést a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. d), f) és g) pont, 1996. évi CXII. tv. 55. § (3) bek., 59. § (1) bek., 177. § (1) bek., 183. § (1) bek.]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelezı javára megítélt perköltség egésze - beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezıi igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minısül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerően jár el, ha a zálogtárgy értékesítésébıl befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerısen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerően jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelıen tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag ıt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára elıírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minısülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendı felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává.

Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezıi igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §-ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2), (4) és (5) bek.]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetısége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezık között a módosított Cstv. rendelkezéseitıl eltérı módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekbıl milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben elsı helyen álló hitelezı részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelızıen ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelıtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelezı részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelızıen indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdı idıpontját megelızıen lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdı idıpontját követıen esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tıke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezık között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 491. I. A hitelezıi igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelezı az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdı idıpontjáig nem szedte be a kötelezettıl, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A

felszámoló jogszabálysértı, de a bíróság végzésével megerısített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 440. A felszámolás kezdı idıpontja elıtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelı társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdı idıpontját megelızı üzemi balesetbıl eredıen a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megilletı baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezıi igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 393. I. Az ügyvéd által képviselt fél keresete alapján az adós felszámolásának elrendelése elıtt indult perben megítélt perköltség akkor sem minısül az adós felszámolásával kapcsolatos bírósági eljárásban felmerült költségnek, ha az adós viszontkeresetet terjesztett elı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.]. BH2001. 393. II. Érvénytelen szerzıdéshez kapcsolódó zálogszerzıdés alapján a módosított csıdtörvény szerinti elınyösebb besorolásra nem kerülhet sor [Ptk. 251. § (1) és (4) bek., 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 294. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tv. VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. BH2001. 294. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezıi igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. A BH2001. 190. sorszám alatt közzétett eseti döntés tárgyában hozott felülvizsgálati határozat. BH2001. 241. A csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását követıen a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos kamatot, késedelmi pótlékot és bírságot - a keletkezés idejétıl és jogcímétıl függetlenül - a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. e) és g) pont)]. BH2001. 190. A közraktár felszámolása során a közraktári szerzıdésbıl eredı kártérítés iránti követelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdése b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredı követeléseket megelızıen [1996. évi XLVIII. tv. 39. § (3) bek., 44. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthetı ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2001. 83. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH2001. 36. A több évvel a felszámolási eljárás megindítása elıtt indult perben megítélt perköltség a hitelezıi igények besorolásánál nem minısül felszámolási költségnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. f) pont, 57. § (2) bek.].

BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezıi választmány vagy a hitelezık 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezık ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetérıl. Az egyes hitelezık tájékoztatását a közbensı mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 317. A hitelezı által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezıi igényként való besorolása a felszámoló részérıl nem jogszabálysértı (1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont.]. BH2000. 316. Az újítási díj nem minısül munkabér jellegő követelésnek, ezért mint a felszámolás alá került munkáltatóval szembeni hitelezıi igény kedvezıbb kielégítési besorolást nem élvezhet [1992. évi XXII. tv. 141. §, 153. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (2) bek. a) pont, 52/1988. (XII. 24.) PM r. mell.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 264. A hitelezı által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezıi igényként való besorolása a felszámoló részérıl nem jogszabálysértı [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont]. BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezıi igényének privilegizált besorolására nem ad lehetıséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követıen az általa készített zárómérleget, illetıleg a záró adóbevallást - jogszabályi elıírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezık kielégítésérıl [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezıi igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetık figyelembe. Az adós vagyonának mőködtetésébıl származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthetı, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 180. Érvényesen kikötött jelzálogjog hiányában a vállalkozót a megrendelı földtulajdonán vagy azon lévı felépítményén zálogjog nem illeti meg, a megrendelı felszámolása esetén tehát - zálogjoga alapján - a vállalkozó követelésének kedvezı besorolására nem tarthat igényt [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 265. §, 397. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b) pont].

BH1999. 179. I. Az építmény- és telekadó az adós vagyonának megóvását szolgáló költségnek minısül, azt tehát a felszámoló ennek megfelelıen köteles besorolni [1990. évi C. tv. 1. § (1) bek., 6. §, 11. § (1)-(3) bek., 12. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont). BH1999. 134. A felszámoló részérıl készítendı zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerősített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 84. Kötvényen alapuló követelést a felszámoló nem sorolhat be privilegizált követelésként [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezıi követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehetı figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, elıtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelıssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 504. I. A csıdtörvényben a tartozások kielégítési sorrendjére meghatározott rendelkezések körében a zálogjoggal biztosított követelések értelmezése [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minısül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetıleg a felszámoló díjából fedezendı költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 194. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban elıleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbensı mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelıleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelezı a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1998. 147. A felszámolás alá került bérlınek a bérlemény területén lévı dolgaira vonatkozóan a bérbeadót megilletı törvényes zálogjog megszőnik, ha az adós vitatja a zálogjog fennállását vagy annak terjedelmét, és a bérbeadó - 8 napos jogvesztı határidın belül - ez ellen keresetet - akár megállapítási keresetet, ha ennek törvényi elıfeltételei megvannak - nem terjeszt elı a bíróságnál [Ptk. 254. § (1) bek., 429. § (1) és (3) bek., Pp. 123. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) és f) pont, 1994. évi LIII. tv. 114. § (2) bek.]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének elıkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegő megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerzıdéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendı ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §].

BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezıi követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezık elıvásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással elıterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerzıdésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 310. I. A hitelezı követelésének zálogjoggal biztosított követelésként való besorolása annak folytán, hogy a göngyölegekre vonatkozó kimutatások átadásával a kézizálogjog létrejött [Ptk. 257. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek.]. BH1997. 144. A hitelezı követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele elıtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelezı követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezıknek való átadása egyszerősített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 553. Az azonos idıpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlı mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs jelentısége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezıi követelésnek a felszámolási eljárás során történı besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerzıdésbıl származó - zálogjoggal biztosított - hitelezıi tıkekövetelés szerzıdéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbensı mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthetı ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1995. 486. A felszámolási eljárás során társadalombiztosítási tartozásokként kielégítendı követelések körének meghatározása [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek.]. BH1995. 485. Az adóst terhelı munkabér és egyéb bérjellegő juttatás akkor is felszámolási költségnek minısül, ha az adós kötelezettsége a felszámolás elrendelése elıtt keletkezett. A munkabér fizetésének céljára az adós részére harmadik személy által nyújtott kölcsön összege azonban nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §].

BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezıi követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülı adós részére, nem munkabér jellegő költség, s ezért felszámolás esetén sorrendiségi elınyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BDT2006. 1434. Az eredeti jogosultat kielégítı kezes (harmadik személy) a jelzálogjogot a törvény rendelkezése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzi meg. Ilyenkor a zálogjog eredeti ranghelyét megtartva száll át a kezesre. BDT2006. 1312. Az adós által a követelés behajtása iránt indított eljárás során a pernyertes hitelezı oldalán a peres eljárással kapcsolatosan felmerült költségeket felszámolási költségként kell nyilvántartásba venni. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minısülı követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezınek minısül. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezıi igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának idıpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az idıpontja. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthetı a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelezı visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelızı idıszakban a hitelezı az adóssal szerzıdéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülı teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezıi vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. 58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerősített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbensı mérleg alapján is kielégíthetık. (2) (3) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegő követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerzıdést kötni. (4) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövıbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejő átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdı idıpontja objektív idıpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdı idıpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerő követelések jóhiszemő kiegyenlítésére sincs lehetıség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelezı a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2)

bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minısülı, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben elıírt sorrendben elégíthetı ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredı költség felszámolási költségnek minısül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerően jár el, ha a zálogtárgy értékesítésébıl befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerısen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerően jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelıen tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag ıt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 491. I. A hitelezıi igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 440. A felszámolás kezdı idıpontja elıtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelı társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minısíthetı elızetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerzıdésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részérıl a hitelezıi igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezıi követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levı távbeszélı-állomás más személy javára történı átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelezı követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 553. Az azonos idıpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlı mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs

jelentısége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbensı mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthetı ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1154. Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön levı vagyonának tekintendı az alperest megilletı követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvı dolog biztosítja. KGD2004. 44. Felszámolási eljárásban igénybe vett teljesítési segéd részére kifizetett díj adójogi következményei (1991. évi XLIX. törvény 58-59. §, 1990. évi XCI. törvény 1. §). 59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebbıl eredı árbevétel 2%-a vehetı díjként figyelembe. A bíróság ettıl különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerősített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének (42. §) 5%-a, de legalább 100 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelı általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerősített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezık befizetéseibıl, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megilletı díj nem vagy csak részben egyenlíthetı ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhetı el. A felszámolónak a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. (2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díj a 4%-ot meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 100 000 Ft-ot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 100 000 Ft-ot meghaladja, de a 125 000 Ft-ot nem éri el, akkor csak a 100 000 Ft feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendı összeggel szemben beszámításnak nincs helye. (3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerıre emelkedését követıen értesíti a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díját 100 000 forintra egészíti ki. (4) A Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétıl számított 15 napon belül teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének idıpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelı fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki. (5) Egyszerősített felszámolás esetén 100 000 forintra egészíti ki a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeg kifizetése nem terhelheti a díjkiegészítési számlát. A Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala minden negyedév utolsó munkanapján összesíti - és az errıl szóló kimutatást az

államháztartásért felelıs miniszter részére megküldi, - hogy a tárgynegyedévben az egyszerősített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelıs miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követı 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történı elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelıs miniszter rendeletben állapítja meg. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelıleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára elıírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minısülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendı felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 239. Egyszerősített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történı kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelı végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 237. I. A lekötött betétbıl származó kamatbevétel az adós vagyonának mőködtetésébıl ered, s mint pénzügyi mővelet eredményeként jelentkezı bevétel nem tekinthetı sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minısül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2002. 157. Egyszerősített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezık befizetéseibıl, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megilletı díj nem vagy csak részben egyenlíthetı ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhetı el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített

felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 135. Az egyszerősített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megilletı díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minısíthetı elızetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetık figyelembe. Az adós vagyonának mőködtetésébıl származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthetı, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkezı pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehetı figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, elıtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelıssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetıleg a felszámoló díjából fedezendı költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 194. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban elıleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbensı mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelıleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbensı mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthetı ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelı díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. 60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viselésérıl, a felszámoló díjazásáról, a hitelezık követelésének kielégítésérıl, a bankszámlák megszüntetésérıl és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítésérıl, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejőleg dönt a felszámolás befejezésérıl és az adós megszüntetésérıl, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetésérıl is. (2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezésérıl, a felszámoló díjazásáról, a költségek viselésérıl és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezık követeléseinek kielégítésérıl. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.].

EBH2001. 543. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerősített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntı határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerıs határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2004. 514. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ezért a végzés részét képezı, a felszámoló díjára vonatkozó rendelkezés sem támadható felülvizsgálati kérelemmel [1991. évi XLIX. tv. 60. § (2) bek.; Pp. 271. § j) pont, 273. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendı eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 194. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 157. Egyszerősített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezık befizetéseibıl, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megilletı díj nem vagy csak részben egyenlíthetı ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhetı el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minısül hitelezınek; az általa - tévedésbıl - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezıi követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezık kielégítésérıl [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részérıl tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezık által elıterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntı határozat elleni fellebbezésben van lehetıség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthetı elı [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §].

BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerősített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezıi kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezésérıl hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerıs határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbensı mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthetı ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbensı mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2002. 650. A felszámolási eljárás befejezéseként törölt cég követelésének engedményezése esetén, a folyamatban levı perben a jogutódlás eljárásjogi kihatásai. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történı befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? Kétségtelen tény, hogy a hatályos, a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló módosított 1991. évi IL. törvény (röviden: Cst.) 60. §-ának (2) bekezdésében rendelkezik arról, hogy egyezség esetén a bíróság végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezésérıl, de nem határozza meg azokat a számviteli teendıket, amelyek szükségesek a folyamatban levı felszámolási eljárás lezárásához és a megszakított tevékenység folytatásához. A kérdések megoldásához abból szükséges kiindulni, hogy a szokásos tevékenységet a felszámolás megkezdését megelızı nappal - többek között - beszámolóval és adóbevallással kellett lezárni [Cst. 31. § (1) bekezdése]. A felszámolás alatt álló vállalkozónak nincs beszámolókészítési kötelezettsége, továbbá nem terjed ki rá a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény - a 2. §-a (4) bekezdése értelmében - hatálya. A felszámolási eljárásnak a vállalkozás megszőnése nélkül történı befejezése ugyanakkor azt is jelenti, hogy a vállalkozás visszatér a megszakított szokásos tevékenységéhez, és újból vonatkozik rá a számviteli törvényben elıírt beszámolókészítési kötelezettség, valamint visszakerül a társasági adóról szóló törvény - 1997-tıl a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény - hatálya alá. Az elıbbiek azt igénylik, hogy a felszámolási eljárást számvitelileg is le kell zárni akkor is, ha a vállalkozás nem szőnik meg. A kérdés úgy is megközelíthetı, hogy a szokásos tevékenység újraindításához szükséges a visszatérés idıpontjában levı vagyoni állapot rögzítése. Ehhez a megfelelı módszer a felszámolási zárómérleg elkészítése, amely az újraindulásnál a nyitó mérleg alapjául szolgálhat. A felszámolási zárómérleg készítését azért is javasolhatjuk, mivel a Cst. folyamatban levı módosításában javaslatként ez szerepel. (3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerıs végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek. (4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsısorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegbıl kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel. (5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethetı díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Errıl a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti. (6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezıinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezık egy részénél a visszafizetés összege a 300 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fıvárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni. (7) A felszámolási eljárás befejezésérıl hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. 61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezık követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplı jegyzett tıke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani.

(2) A hitelezık követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthetı vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében mőködı vállalat esetén az alapító (létesítı) szerv rendelkezik. (3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezık követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekrıl szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelıen alkalmazni. (4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelısségő társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerzıdés eltérı rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történı megszőnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. (5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelı szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta. (6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a kincstári vagyon kezeléséért felelıs szervnek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésıbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követı 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelıssége alapján - ezen idıpont elıtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követıen a vagyont haladéktalanul a kincstári vagyon kezeléséért felelıs szervnek átadja. EBH2002. 670. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelıssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelısségő társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülı adós kft. törzstıkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelezı kártérítési igényét a megfelelı kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2001. 295. A felszámolás alatt álló részvénytársaság a részvények, így a dolgozói részvények visszavásárlására sem kötelezhetı. A részvényesnek a részvények ellenértékére vonatkozó követelése hitelezıi igényként nem sorolható be. A részvényes csak a hitelezıi igények kielégítése után fennmaradó vagyonból részesülhet [1988. évi VI. tv. 244. § (1) bek., 266. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 61. § (1) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerzıdéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdı idıpontja után - a szerzıdést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezık kielégítésének meghiúsításával elkövetett csıdbőntett vagy a jó erkölcsbe ütközı szerzıdés esetén - a szerzıdés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1995. 668. A felszámolás alatt álló szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosa a felszámolási eljárásban nem minısül hitelezınek és üzletrésze ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt, hanem csak a hitelezık

követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonból részesedhet [1991. évi IL. tv. 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 55-58. §, 91. § (1) bek.]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdı idıpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetıség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. 62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezıi követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelısséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegő követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelıssége alapján a járadékjellegő követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel. (4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétıl függetlenül - pénzben is kielégítheti. (5) Azoknak a hitelezıknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelısséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelıssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH1998. 95. I. Az idılegesen állami tulajdonban lévı vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerősége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. 63. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében mőködı vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelısséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel. (2) A minısített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkezı, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelısséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezınek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerıs lezárását követı 90 napos jogvesztı határidın belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelısségét a társaság tartozásaiért. (3) A felszámolási eljárás jogerıs lezárását követı 90 napos jogvesztı határidın belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelezı keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben megállapított felelısség alapján kötelezze az adós volt vezetıjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidıben több hitelezı terjeszt elı keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítésérıl rendelkezik. (4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerıs lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerıs döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztı határidı kezdı napja a 33/A. § szerinti jogerıs bírósági döntés napját követı nap. A törvény az új Gt. fogalomrendszerére figyelemmel - a törvények koherenciájának fenntartása érdekében pontosítja a Cstv. 63. § (2) bekezdését anélkül, hogy a szabályozás lényegét megváltoztatná. A Cstv. 33/A. §-a megteremti az adós gazdálkodó szervezet vezetıi felelısségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzet bekövetkeztét követıen ügyvezetési feladataikat nem a hitelezık érdekeinek elsıdlegessége (környezeti terhek rendezésének kötelezettsége) alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent. Amennyiben a bíróság megállapítja a vezetık felelısségét, a felszámolás jogerıs lezárását követı jogvesztı határidın belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezık - fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A bíróság e perben azt állapítja meg, hogy a korábbi megállapítási perben meghatározott helytállási összegre milyen arányban jogosultak a hitelezık.

A marasztalási perrel kerül kifejezésre a felelısség másodlagos, kivételes jellege: a vezetık felelıssége kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetıek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezetı nem sérti meg a rá irányadó elıírásokat. EBH2001. 543. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 194. A hitelezık igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévı vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstıkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstıke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezıje jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, elıtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelıssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 95. I. Az idılegesen állami tulajdonban lévı vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerősége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1996. 337. II. A közkereseti társaság vagyonából ki nem elégített követelésekért a felszámolási eljárás befejezését követıen a társaság tagja felelısséggel tartozik. A tag az ellene indított perben vitathatja azt a hitelezıi követelést is, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárás során elismert [1991. évi IL. tv. 63. §, 1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek.]. BH1996. 226. A korlátolt felelısségő társaság törzstıkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehetı, és a tagok a korlátolt felelısségő társaság tartozásaiért a törzstıke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követıen nem tartoznak felelısséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §].

A vagyoni hányad rosszhiszemő átruházása miatti felelısség megállapítása 63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás elızte meg, és az adós a felszámolás kezdı idıpontjában saját tıkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelezı kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelızı három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezı volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának idıpontjában az adós fizetıképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követıen következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetıképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszemően járt el. EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetısége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezık között a módosított Cstv. rendelkezéseitıl eltérı módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésbıl milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben elsı helyen álló hitelezı részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2)

bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH1999. 125. Egyszerősített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdı idıpontjában csak a hitelezı, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2004. 477. Lényeges eljárási szabálysértésnek minısül, ha az elsıfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerősített módon történı befejezésére vonatkozó határozatát anélkül hozza meg, hogy ellenırizte volna: a felszámoló az 1991. évi IL. tv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e vagy sem [Pp. 8. § (1) bekezdés, 252. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. tv. 63/A. §]. BH2003. 313. az egyszerősített felszámolásra történı áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetıjét a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerősített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetıje az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elı azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 239. Egyszerősített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történı kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelı végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követıen az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minısülı társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebbıl következıen az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megilletı adósi tartozásba való beszámításra jogszerően nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetısége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezık között a módosított Cstv. rendelkezéseitıl eltérı módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekbıl milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben elsı helyen álló hitelezı részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezık között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerősített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követıen az általa készített zárómérleget, illetıleg a záró adóbevallást - jogszabályi elıírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi elıírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerősített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1999. 134. A felszámoló részérıl készítendı zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerősített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a

felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1998. 505. Egyszerősített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1996. 554. Az egyszerősített felszámolásra önmagában véve az is alapot ad, ha a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás technikailag lebonyolíthatatlan [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett az egyszerősített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2005. 1232. I. Az eljárás egyszerősített felszámolás szabályai alapján történı lezárása során a bíróság elrendelheti a záróanyag megküldését a hitelezıknek, erre a felszámolót azonban nem kötelezheti.

Egyszerősített felszámolás 63/B. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendı, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli elıkészítése alapján - a kérelem beérkezését követı 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezık közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerıs végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §ban foglalt szerveknek.

2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerősített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezık befizetéseibıl, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megilletı díj nem vagy csak részben egyenlíthetı ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhetı el. A felszámolónak a csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §-ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. (2) Az írásbeli elıkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezıi igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. (3) Az írásbeli elıkészítés során a felszámolónak a hitelezıi igényt bejelentett hitelezıket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerősített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezıket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhetı vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelı határidın belül jelentsék be a felszámolónak.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérı rendelkezések 64. § (1) Lakásszövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetıleg az állandó vagy idıleges használat jogával rendelkezı tagok másképp nem állapodnak meg az egyes tulajdonosok, illetıleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni. (2) A hitelezık követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelıen alkalmazni kell.

IV. Fejezet A végelszámolás 65-79. § EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidıben bejelentett hitelezıi igényt a végelszámolási eljárást követı felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidıben bejelentett hitelezıi igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelısségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezıi igényként nem vette figyelembe a jogerıs fizetési meghagyásokon alapuló hitelezıi követelést, ezért a kártérítési felelıssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelısségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelısségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezıi igényként nem vette figyelembe a jogerıs fizetési meghagyásokon alapuló hitelezıi követelést, ezért a kártérítési felelıssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsıdlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követıen a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végzı céggel szemben valamely hitelezıje felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelezı, ha a felszámolást jogerısen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.].

BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerıs befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése elıtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH2002. 455. Egyszerősített végelszámolás keretében a cég törlésének elrendelésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. 100. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 66. § (1) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszőnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.]. BH2003. 254. A hitelezıi választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenırzése, illetve vizsgálata körében ellenırizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelıssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsıdlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követıen a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végzı céggel szemben valamely hitelezıje felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelezı, ha a felszámolást jogerısen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhetı el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerısen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelezı által le nem számlázott - a szerzıdés szerint számla kibocsátásával érvényesíthetı - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelıssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csıdtörvény 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csıdtörvény 1997. évi módosítását követıen már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelezı is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésrıl, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetıség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezıvel szemben kártérítési felelıssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.].

BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérıen - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban elıírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelezı is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban elıírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály elıírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezık kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhetı el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1994. 623. Jogszabálysértıen jár el az elsıfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelezı kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésrıl, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetıség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezıvel szemben kártérítési felelıssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.]. BH1998. 356. Nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a végelszámolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi elıírásoknak [1988. évi VI. tv. 29. §, 48. § (1)-(2) bek., 49. §, 50. §, 1991. évi IL. tv. 73. § (3) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezık kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhetı el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2005. 68. I. A társaság nem dönthet a mőködés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszőntnek nyilvánító határozata alapján került sor. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. 77. §]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntetı végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegő kifizetésekért kártérítési felelısséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelezı, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minısül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezıi minıségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelezı, kifogást nem jogosult benyújtani.

BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. BDT2006. 1424. A végelszámoló a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot csak akkor nyújthatja be a cégbírósághoz, ha nincsenek kielégítetlen hitelezıi igények. A végelszámoló a hitelezıi igények kielégítésének tényét igazolni köteles, és azt is, hogy a záró adóbevallást az adóhatóságnak megküldte. A cégbíróság az adóst csak akkor törölheti, ha az adósnak rendezetlen tartozásai nem maradtak fenn. Azt, hogy az adósnak a hitelezıivel szemben fennállnak-e tartozásai vagy sem, adott esetben törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell vizsgálni. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegő kifizetésekért kártérítési felelısséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. KGD1994. 32. Ha a gazdasági társaság fizetésképtelen, végelszámolás helyett felszámolási eljárás lefolytatásának van helye [1991. évi IL. törvény 65. § (1) bekezdés]. KGD2002. 29. A végelszámolás alatt álló cég vezetıjét terheli a törvényben írt nyilatkozattételi kötelezettség (1991. évi XLIX. törvény 70. § c) pont). KGD2002. 102. A végelszámolási eljárás befejezésére csak azt követıen van mód, ha a végelszámolás alatt álló céggel szemben tisztázatlan követelések nincsenek és az esetleges peres eljárások jogerısen befejezıdtek (1991. évi IL. törvény 75. §). KGD1999. 351. A végelszámolás megszüntetésérıl és a mőködés további folytatásáról csak a végelszámolás ideje alatt hozhat döntést az arra jogosult szerv (1991. évi IL. törvény 75. §).

V. fejezet Egyéb rendelkezések 80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megilletı követelésrıl a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellızheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelızıen általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínősíthetı, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendı összeget elérı megtérülése sem várható. Ezekrıl a követelésekrıl a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetıvé. A követelés bejelentésének mellızése a követelésrıl történı lemondásnak minısül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli. (2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletı követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényen (a továbbiakban: Tny.) alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, úgy a követelés a Tny. 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Tny. 93. §-ának (4) bekezdése esetén az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet. EBH2005. 1329. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelıs - köteles az engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. törvény 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 10. §; 1990. évi XCI. törvény 3. §; 1991. évi IL. törvény 80. §; 1988. évi VI. törvény 328. §; 1995. évi XXXIX. törvény 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. Polgári jogegységi határozat]. EBH2004. 1044. Az APEH által a Cstv. 80. §-ában írt követelések 2002. december 31-éig csak a Magyar Követeléskezelı Rt.-re voltak engedményezhetık. E követelések további engedményezésére törvényi lehetıség nincsen [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.); 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek.; 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §]. BH2006. 56. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelıs - köteles az

engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. tv. 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rend. 10. §; 1990. évi XCI. tv. 3. §; 1991. évi IL. tv. 80. §; 1988. évi VI. tv. 328. §; 1995. évi XXXIX. tv. 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. PJE határozat]. 81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földrıl szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az idılegesen állami tulajdonban levı vagyon értékesítésérıl, hasznosításáról és védelmérıl szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

VI. Fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévı felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés idıpontjában folyamatban lévı eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók. A csıdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követıen a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik. (3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetı 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethetı szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével. EBH2000. 340. A felszámoló a közbensı felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelıleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csıdbőntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetıjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelı végzés közzétételérıl, ennek ellenére a jogszabályban elıírt kötelezettségeinek az ott elıírt határidı alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetıleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH1997. 308. A kifogás elıterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidı nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejő rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 392. Ha a vételár-követelés iránti per folyamatban léte során a per felperese ellen felszámolási eljárás indult, és az alperes az azonos jogviszonyból származó ellenkövetelését beszámítási kifogás útján jogszabály elıírása szerint - a felszámolási eljárásban érvényesíti, a kifogás jogerıs elbírálásáig a felperes keresete alapján indított pert fel kell függeszteni [Pp. 152. § (2) bek., Ptk. 296. § (1)-(2) bek., 1986. évi 11. tvr. 17. § (1)-(4) bek.]. BH1995. 729. A felszámolási eljárásban nem a Ptk. hanem a speciális felszámolási jogszabályok kamatrendelkezései az irányadóak [Ptk. 301. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 82. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (2) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységbıl eredı "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 194. I. Az 1992. január elseje elıtt megindult felszámolási eljárások csıdeljárássá nem alakíthatók át [1991. évi IL. tv. 82. § (1)-(2) bek.]. BH1993. 193. A csıdeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály elıírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csıdeljárás intézményét nem ismerı - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont].

Módosuló jogszabályok 83. § E törvény hatálybalépésével egyidejőleg a) b) c) d) e) f) EBH1999. 33. A csıdeljárás lefolytatása iránti kérelemrıl való értesítést követıen a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezetı pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. BH1999. 272. A csıdeljárás alá került adós számláját vezetı pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történı behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1995. 665. A csıdeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csıdeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkezı cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 47. A számlavezetı pénzintézet csak a csıdbejelentésig, illetıleg a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig jogosult a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is megterhelni az általa vezetett bankszámlát [1991. évi LXIX. tv. 4. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.].

Hatályukat vesztı jogszabályok 84. § E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti: a) a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejő rendelet és az ezt módosító 1988. évi 26. törvényerejő rendelet, és az egyes törvények és törvényerejő rendeletek hatályon kívül helyezésérıl és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 63. §-a; b) c) az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet; d) e) a Szanálási Alap létesítésérıl szóló 80/1988. (XII. 7.) MT rendelet; f) a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 27/1986. (VII. 16.) MT rendelet; g) a felszámolási eljárással kapcsolatos egyes kérdésekrıl szóló 1044/1986. (VIII. 16.) MT határozat; h) a felszámolási eljárás során felmerült költségek meghatározásáról szóló 20/1986. (VII. 16.) PM rendelet és az ezt módosító 49/1988. (XII. 22.) PM rendelet; i) a Szanáló Szervezet mőködésérıl szóló 50/1988. (XII. 22.) PM rendelet és az ezt módosító 38/1989. (IX. 28.) PM rendelet. BH1997. 602. I. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás mintegy megszünteti az ún. egyedi végrehajtási eljárások lefolytatását, az azok tárgyául szolgáló követelések csak a felszámolási eljárás keretében, a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabályi feltételek (pl. a kielégítési sorrend) mellett érvényesíthetık [1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) , 17. § (3) bek., 27. § (2) bek., 30. § (1) bek. d) és e) pont, valamint (4) bek., 1979. évi 18. tvr., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 308. A kifogás elıterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidı nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejő rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 606. A Ptk.-nak a fedezetelvonó szerzıdésekkel kapcsolatos szabályai a felszámolás alatt álló cég vonatkozásában akkor érvényesülnek, ha a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabály(ok) ellentétes (eltérı) rendelkezést nem tartalmaz(nak) [Ptk. 203. §, 1986. évi 11. tvr. 3. § (3) bek.].

BH1995. 476. A szövetkezeti átmeneti törvény hatálybalépése elıtt már megindult felszámolási eljárás esetén az adott szövetkezet közgyőlése érdemi (pl. vagyonnevesítés tárgyú) jognyilatkozatot (határozatot) már nem hozhat, e jogosultsága hiányában tehát a szövetkezet mőködı szövetkezetnek nem tekinthetı [1992. évi II. tv. 2. § (1)-(5) bek:, 3. § (1) bek., 49. § (2) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont, 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1)-(2) bek., 30. §, 34. § (2) bek.]. BH1995. 120. A kijelölt felszámoló a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonát ingyenes engedményezés útján nem csökkentheti. Az ilyen engedményezés akkor is semmis, ha annak kedvezményezettje egy ugyancsak felszámolás alá került másik gazdálkodó szerv, aki egyben hitelezıje az engedményezınek [Ptk. 200. § (2) bek., 234. §, 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 23-28. §-ok, 30. § (1) bek.]. BH1994. 692. Ha a felszámoló az adós ingatlanát harmadik személy elıvásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta, az elıvásárlásra jogosult keresetében kérheti annak megállapítását, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerzıdés vele szemben hatálytalan: az ilyen jogvita elbírálása tehát a felszámolási eljárásban nem lehetséges [1986. évi I1. tvr. 2. §, 17. §, 26. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1994. 444. A felszámolás alá került cég ellen indított végrehajtás megszüntetésére irányuló eljárás nem tekinthetı a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatosnak, ezért az ilyen eljárásra az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók [Pp. 33. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 15. § (1) bek., 44. § a) pont, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévı vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 213. Az 1986. évi 11. törvényerejő rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelezı követelésének a felszámoló részére való bejelentése akkor is határidıben megtörténtnek minısülhet, ha a felszámolási eljárás közzétételétıl számított harminc napon belül nem történt ugyan meg, de a követelés érvényesítése érdekében a felszámolási eljárás közzétételekor per volt folyamatban [1986. évi 11. tvr. 13. §, 17. § (3)-(5) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységbıl eredı "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 459. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben beszámításnak ugyanabból a jogviszonyból eredı pénzkövetelés tekintetében helye van ugyan, de a követelés beszámítási kifogásként is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetı [1986. évi 11. tvr. 17. § (2) és (4) bek.]. BH1993. 446. Az engedményezésre vonatkozó szerzıdés a megkötésével egyidejőleg teljesedésbe megy, ezért a felszámolási eljárás közzététele elıtt kötött ilyen szerzıdésnek a felszámoló részérıl történı felmondása kizárt [Ptk. 321. § (1) bek., 328. § (1)-(3) bek., 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 23. § (1) bek., 26. § (2) bek.]. BH1993. 257. Amennyiben a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a bírósághoz való elıterjesztése a felszámolási eljárás közzététele elıtt megtörtént, a követelést akkor is a polgári perben kell elbírálni, ha a felszámolási eljárást a perindítás hatályainak beállása elıtt közzétették [Pp. 128. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.].

Felhatalmazás 85. § (1) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelıs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévı állami szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzésérıl gondoskodjon. (2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelıs miniszter, hogy a Felszámolási Díjfedezeti Alap mőködésére, az Alapból történı kifizetés rendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg. (3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelıs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit. (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelıs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelı jogerıs végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait. (5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelıs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a zálogtárgy értékesítésekor a felszámolót megilletı, a zálogtárgy értékével, illetve a zálogtárggyal összefüggı feladatokkal arányos díj meghatározásának szabályait. Az arányos díj nem lehet az eladási ár 10%-nál nagyobb összeg.

(6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelıs miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által elıírt, az ismert hitelezık értesítésének formai és tartalmi kellékeit. (7) A (3)-(6) bekezdésben szereplı rendeleteket az igazságügyért felelıs miniszter legkésıbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelızıen köteles kihirdetni. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, elıtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelıssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §].