1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése, valamint a fizetőképes, de tevékenységüket megszüntető gazdálkodó szervezetek végelszámolásának szabályozása és a hitelezői érdekek védelme érdekében a következő törvényt alkotja: 7008/2006. (AEÉ 1/2007.) APEH irányelv követendő hitelezői és hatósági feladatairól

az adóhatóságnak a csőd- és felszámolási eljárásokban

7002/2004. (AEÉ 4.) APEH irányelv az adóhatóság feladatairól a csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárásokban

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény szabályozza a csődeljárást, a felszámolási eljárást. (2) A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. (3) A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. (4) EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem

kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2000. 109. Amennyiben a perben megállapításra kerül, hogy az alperesként megjelölt betéti társaságot a cégjegyzékből már törölték, a pert csak a betéti társasággal szemben kell megszüntetni, a betéti társaság beltagjaival szemben a Gt. 54. §-a folytán fennálló önálló felelősségük miatt a per megszüntetésének nincs helye. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. (2)-(3) (4) E törvénynek a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (5) E törvénynek a csődeljárásra, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a sportegyesületekre is megfelelően alkalmazni kell. EBH2003. 879. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2004. 427. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból történő törlése nem rendelhető el, ha a sportegyesületnek tartozása (köztartozása) áll fenn - Ilyen esetben a hitelezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a felszámolási eljárást - amely a sportegyesületekre is kiterjed - megindíthassa [Ptk. 29. § (1) bek., 63. §; 1989. évi II. tv. 12. § (1) bek., 16. § (1) bek. d) és e) pontja; 2000. évi CXLV. tv. 20. § (3) bek., 21. §, 97. §; 1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2003. 422. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH1998. 445. I. Pénzintézet ellen az Állami Bankfelügyelet által kezdeményezett felszámolási eljárásban a bíróság az adós fizetésképtelenségét nem vizsgálja, ezért azt meg sem állapíthatja [1991. évi LXIX. tv. (Pit.) 89. § (3) bek. b) pont, 89/B. § (2)-(3) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. törvény 2. § (2) bek.]. BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1993. 192. A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont].

KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §]. 3. § (1) E törvény alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; b) adós: az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni; c) hitelező: a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, vagy az adós által nem vitatott, vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, továbbá a csődeljárásban az is, akinek a csődeljárás kezdő időpontjában még le nem járt, de az adós által elismert pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzvagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette; d) gazdálkodó szervezet vezetője: állami vállalatnál, trösztnél, tröszti vállalatnál, egyéb állami gazdálkodó szervnél, egyes jogi személyek vállalatánál, leányvállalatnál, illetve vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos), szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök, közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek), önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács), a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető, végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes, sportegyesületnél az ügyintéző képviseleti szerv, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljárt személy; Az 1346/2000/EK rendelet szerint az a tagállam rendelkezik joghatósággal a fizetésképtelenségi főeljárás megindítására, amelynek területén az adós fő érdekeltségeinek központja található, területi fizetésképtelenségi eljárás megindítására pedig az a tagállam, amelynek területén az adósnak telephelye található. Az eljárásban az alkalmazandó jog az eljárás megindításának helye (fóruma) szerinti jog, a lex fori concursus. Külön kiemeli a Rendelet, hogy a lex fori concursus alapján kell megítélni, hogy egy adott tagállamban indítható-e fizetésképtelenségi eljárás az adós ellen, azaz az adott tagállam csődtörvényének alanyi hatálya kiterjed-e az adott jogalanyra. Ebből következik, hogy természetes személy ellen Magyarországon az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat követően sem lehet fizetésképtelenségi eljárást indítani, mindaddig, amíg a magyar jog nem teszi lehetővé természetes személyek ellen fizetésképtelenségi eljárás megindítását. A csődtörvény 3. §ának (1) bekezdés a) pontja taxatíve felsorolja, hogy a törvény alkalmazásában mi minősül gazdálkodó szervezetnek. Egyértelművé kell tenni, hogy e rendelkezésből nem következik az, hogy csak a magyar jog szerinti gazdálkodó szervezetek ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás. A módosítás lehetővé teszi az új csődtörvény megalkotásáig is, hogy Magyarországon az 1346/2000/EK rendelet szerint fizetésképtelenségi fő- vagy területi - eljárást lehessen indítani az olyan adós ellen, akinek a fő érdekeltségeinek központja Magyarországon található vagy Magyarországon telephellyel rendelkezik. Ez a magyar hitelezők védelmét is szolgálja, mert a magyar csődtörvény szerinti eljárással érvényesíthetik érdekeiket, s nem kell a külföldi, számukra ismeretlen és jóval drágább eljárást megindítaniuk, vagy abba bekapcsolódniuk. A módosítás így azt is lehetővé teszi, hogy a külföldön megindított főeljárás esetén Magyarországon másodlagos eljárást lehessen indítani, illetve külföldi főeljárás hiányában is a Magyarországon található telephely vonatkozásában területi eljárást lehessen indítani, amelyben a magyar jog alkalmazandó. Ha az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet fő érdekeltségeinek központja vagy a telephelye Magyarországon található, abban az esetben vagy az adóhatóságnál veszik nyilvántartásba mint adófizetésre kötelezettet, hiszen tevékenységet végez - a fő érdekeltségeinek központjában vagy a telephelyen , s emiatt adófizetésre kötelezett az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-ának (3) bekezdése, illetve a társasági adóról szóló törvény (a továbbiakban: Tao.) 2. §-ának (1) és (3) bekezdései alapján, vagy pedig a cégnyilvántartásban veszik nyilvántartásba mint fióktelepet. Mindkét esetben be kell jelenteni az aláírásra-jognyilatkozat tételére jogosult személy nevét, s őt kell a külföldi

székhelyű vállalkozásokkal szembeni eljárásokban vezetőnek tekinteni. Végül a meghatározás tartalmaz egy kisegítő szabályt, ha nincs e nyilvántartásokba bejegyzett személy. e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít; f) (2) EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 957. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §, 1990. évi XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont, 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 80. §, 1992. évi XXXVIII. tv. (a továbbiakban: Áht.) 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek., 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/ 1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §, 593/B/1998. AB határozat]. EBH2003. 886. Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2004. 330. I. A felszámolási eljárást megindító kérelem érdemi vizsgálata előtt a bíróságnak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy az adósként megjelölt szervezetre kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya [1991. évi IL. tv. 2. § (5) bek., 3. § (1) bek. a) pontja]. BH2004. 284. Adójogviszonyból származó követelés engedményezése felszámolási eljárásban; az e körben irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 227. § (2) bek., 328. §, 329. §; 1990. évi XCI. tv. 6. § (2) bek., 23. § (3) bek. g) pont, 25. § (2) bek. f) pont, 49. § (1) bek., 2. sz. melléklet I/2. pont; 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont, 80. §; 1992. évi XXXVIII. tv. 10. § (1) és (2) bek., 108. § (2) bek. ; 2002. évi LXV. tv. 2. § (8) bek., 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §; 593/B/1998. AB határozat]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. §

(2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 380. Alaptőke-leszállításhoz kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség teljesíthető a hitelezői követelés ügyvédi letétbe helyezésével is. A cégbíróságnak azonban vizsgálnia kell, hogy a hitelező hozzájuthat-e, és hogyan a letétbe helyezett pénzösszeghez [1997. évi CXLIV. tv. 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. BH2003. 376. Alaptőke leszállításához kapcsolódó - a hitelezőknek nyújtandó - biztosítékadási kötelezettség körében a hitelező fogalmának meghatározása [1997. évi CXLIV. tv. 189. § (5) bek., 258. §, 260. §, 262. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. c) pont]. BH2003. 294. A felszámolási eljárásban az adós résztulajdonosa által ebben a minőségben benyújtott kifogást alanyi jogosultság hiányában el kell utasítani. Ez esetben a további feltételek fennállását kifogásolási határidő stb. - szükségtelen vizsgálni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) és (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (2) bek., 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b), g) és j) pont]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2003. 208. - olyan bizonyítékot nem nyújt be, amely a kérelem érdemi elbírálásához szükséges [Pp. 3. § (3) bek., 163. (1) bek., 164. § (1) bek., 190. §, 192. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a), f) pont és (2) bek. a) pont]. BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 369. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után a hitelező nincs abban a helyzetben, hogy az adóssal szembeni pénzkövetelését perben érvényesítse, ezért az ilyen - a felszámoló által vitatott - követelésről a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak kell rendelkeznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 28. § (2 bek. f) pont, 38. §, 46. § (5) bek. a) és b) pont, (6) és (7) bek., 50. § (2) bek.]. BH2002. 368. I. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező a felszámolási eljárás teljes tartama alatt félnek minősül, ezért a záróvégzés ellen akkor is jogosult fellebbezéssel élni, ha a nyilvántartásbavételi díjat nem fizette be [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek, c) pont, 22. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (7) bek., 60. §, 63/A. §]. BH2002. 368. II. Ha az eljárást kezdeményező hitelező a nyilvántartásbavételi díjat nem fizeti be, és hitelezői igényére a zárótárgyaláson sem hivatkozik, nem kifogásolhatja, hogy a vagyonfelosztási javaslatban hitelezőként nem szerepel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont]. BH2002. 110. II. A felszámolónak az adós képviselőjeként kell gondoskodnia az adós gazdálkodó szervezet iratanyagának selejtezéséről, rendezéséről, meghatározott ideig történő őrzéséről. Az ezzel kapcsolatos kiadások pedig felszámolási költségnek minősülnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 38. (3) bek., 52. § (1) bek., 53. §, Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl

érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 560. A felszámolási eljárásban a környezetvédelmi felügyelőségek ügyfélként nem vehetnek részt; a környezet-, a természet- vagy a műemlékvédelmi követelmények megsértésével kapcsolatos környezetvédelmi hatósági határozatok végrehajtása iránt kell csak intézkedniük a felszámolási eljárást folytató bíróságoknak, ha a határozatok alapjául szolgáló magatartás vagy mulasztás az adós terhére róható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. c) pont, 6. § (4) bek., 31. § (1) bek. c) pont, 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 3. § (1) bek., 4. § (1) bek., 8. § (1) bek., 12. § (1) bek.]. BH2000. 365. I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1998. 606. A felszámolási eljárásban a polgármesteri hivatal kifogása alapján indult eljárást - ha a polgármesteri hivatal nem hitelezőként, hanem a helység lakosainak meghatalmazottjaként, de írásbeli meghatalmazás nélkül kíván eljárni - meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 67. §, 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 233. § (1) bek., 251. § (1) bek.]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 246. A földkiadó bizottság, ha a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben - egyéb jogcímen - vagyoni követelése nincs, hitelezőnek nem minősül, a felszámoló tevékenységét pedig perben vagy a nem peres eljárásban - jogi személyisége hiányában, hiányzó perképessége miatt - nem kifogásolhatja [1993. évi II. tv., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 61. § (3) bek., Pp. 48. §]. BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1998. 244. A felszámolási eljárásban is hivatalból kell vizsgálnia a bíróságnak az eljárásban szereplő hitelező perbeli jogképességét. Tekintettel arra, hogy az IM Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának nyilvántartása nem közhiteles, ezért vita esetén a cégbíróság megkeresése útján kell a fél jogképességét tisztázni [Pp. 48. §, 50. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 18/1995. (IX. 15.) IM r. 2. § (2) bek.]. BH1998. 243. I. A befektetőknek ígért hozamok betartásának hiánya, a befektetési alap rossz gazdálkodása, a tőkecsökkenés miatti bizalomvesztés a felszámolási eljárás megindítására a befektetési alappal szemben nem ad lehetőséget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § b) és c) pont, 27. §]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény előterjesztése alapján a biztosító részéről történő részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban előírt határidőn belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezőként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1996. 391. Az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén a felszámoló - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal

jogosult felmondani [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 47. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §, Ptk. 428. § (2) bek.]. BH1996. 225. Nincs lehetőség a felszámolási eljárás folytatására, ha annak befejezéséről a bíróság ugyan jogszabálysértően döntött, de a gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékből már törölték. Ilyen esetben a hitelező követelését - ha ennek feltételei fennállnak - külön bírósági eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 52. § (1) bek., 60. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 46. § (1) és (2) bek., 54. § (2) és (3) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 2. § (1) bek., 22. § (2) bek.]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 187. a törvényi tényállásban írt jogszabály-on a csődtörvény rendelkezéseit kell érteni [Btk. 290. §, 291/A. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § d) pont és 31. § (1) bek.]. BH1995. 664. A hitelező követelése az adós által nem vitatott követelésnek minősül, ha az adós a követelést csak a hitelező felszámolás iránti kérelméről a bíróság által történt értesítését követően tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerősítő záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerősítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1995. 306. Elismerés alapján nem állapítható meg egy cég fizetésképtelensége s ennek alapján ellene felszámolási eljárás nem indítható, ha az elismerést tartalmazó nyilatkozat szerint az adósnak a hitelezővel szemben - a hitelező követelését meghaladó összegű - érvényesíteni kívánt követelése van [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 3. § f/1-f/2. pont, Ptk. 277. § (1)-(3) bek., 365. § (1) bek.]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 304. Az állami tulajdonban és az adós gazdálkodó szervezet kezelésében volt belterületi föld értékesítéséből befolyt vételár egésze a gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának minősül; a vételár 50%-ára a föld fekvése szerint illetékes önkormányzat csak hitelezőként tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 51. § (1) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 623. Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 279. Az állami vállalatok által kezelt ingatlanok értékesítése esetén a belterületi földek értékének 50%-a az illetékes területi önkormányzatot illeti meg. Ha az értékesítésre az állami vállalat felszámolása keretében kerül sor, az önkormányzat attól számított 30 napon belül köteles a felszámolónak igényét bejelenteni, amikor az ingatlan eladásáról tudomást szerzett, mert a jogszabályon alapuló követelése csak ekkor nyílott meg [1991. évi XXXIII. tv. 50. §, 51. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 4. § (1)-(2) és (4) bek., 57. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 4. §]. BH1994. 212. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthető elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag tartozáselismerést jelentő nyilatkozatot tett, ha az adós a hitelező követelését

utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt - vitássá tette [1991. évi IL. tv. 3. § c) és f) pont, 22. § (1) bek., 27. § (2) bek., Ptk. 242. §]. BH1994. 159. Az egyesület nem gazdálkodó szervezet, ezért csőd-, illetve felszámolási eljárás ellene nem folytatható. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el, ezért a hitelezők vagy az ügyészségtől vagy az egyesület legfelsőbb szervétől kérhetik a szükséges intézkedések megtételét [Ptk. 58. § (3) bek., 59. §, 1989. évi II. tv. 14. § (1) bek., 16. § (2) bek., 21. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § a) pont.). BH1993. 322. Csődegyezség esetén a bíróság nem hoz egyezséget jóváhagyó végzést, hanem ha a csődegyezség alaki és tartalmi szempontból megfelelő volt, akkor a csődeljárást befejezetté nyilvánítja, ellenkező esetben azt megtagadja [Ptk. 240. § (1) bek., Pp. 148. § (2) bek., 233. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 3. § c) pont, 6. § (2) bek., 17. §, 18. § (1) bek., 19. § (2) és (4) bek.]. BH1993. 192. A csőd- és felszámolási eljárásokban gazdálkodó szervezet adósok és hitelezőik járhatnak el. E vonatkozásban a jogi személyiség léte vagy annak hiánya nem befolyásolja az eljárás megindíthatóságát [Ptk. 30. § (1) bek., 685. § c) pont, 1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont]. BDT2005. 1233. A felszámolási vagyonba nem tartozó ingóság kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető. Amennyiben tehát a hitelező az adóssal megkötött adásvételi szerződésben tulajdonjogát az áruk felett a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta, és a vételárkifizetés hiányában a meglévő áruk kiadását tulajdonjoga alapján követeli, a tulajdoni igény a felszámolási eljárásban nem bírálható el, hanem érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelező, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minősül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezői minőségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelező, kifogást nem jogosult benyújtani. KGD1995. 64. A követelés akkor minősül az adós részéről vitatottnak, ha azt a felszámolás iránti kérelemről szóló bírósági értesítés előtt bármilyen jogcímen vitatja [1991. évi IL. törvény 3. § c) pont]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. KGD1993. 87. Társadalmi szervezettel szemben nem lehet felszámolási eljárást lefolytatni [1991. évi IL. törvény 2. §, 3. §]. 4. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez. (2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki. (3) Nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá: a) az a vagyon, amelyet az adós állami vagyonkezelő szervezettel kötött szerződés alapján kezel; b) az állami tulajdonban álló erdő, továbbá jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park, fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott állami tulajdonban lévő műemlék, továbbá a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona; c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld és a külön törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

1/2007. Közigazgatási jogegységi határozat a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. § (3) bekezdés c) pontja helyes értelmezéséről d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

e) a 38. § (6) bekezdése szerinti esetben a jogosult követelésének kielégítésére szolgáló összeg; f) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj. A gyakorlatban felmerült, hogy az adós vagyonába (leginkább a felszámolási vagyonba) tartozónak minősítették a szakszervezeti tag munkavállaló munkabéréből levonásra kerülő szakszervezeti díjat. Ezen szakszervezeti díj jogosultja azonban természetesen nem a munkáltató (az adós), hanem a kedvezményezettként megjelölt szakszervezet. A munkáltató csupán a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 21. § (6) bekezdésében, illetve a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget a tagdíj munkabérből történő levonásával és továbbutalásával. A Cstv. 4. § (3) bekezdésének kiegészítése ezért külön is megjeleníti a munkavállalótól levonásra kerülő szakszervezeti tagdíjat és egyéb érdek-képviseleti tagdíjat, mint olyan pénzeszközt, amely nem tartozik az adós vagyonába. (4) A Kormány által a rendkívüli időszakra rögzített hadiipari készletek abban az esetben vonhatók be a felszámolási eljárásba, ha a Kormány az állami vagyonkezelő szervezet kezdeményezésére a rögzítést feloldja. A vagyonkezelő szervezet a felszámoló megkeresésére 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzítés feloldását kezdeményezi-e. A rögzítés feloldásáról a vagyonkezelő szervezet kezdeményezésétől számított 60 napon belül a Kormány dönt. E törvény alkalmazásában hadiipari készlet alatt a hadiipari tevékenységhez szükséges tárgyi eszközöket és forgóeszközöket - ideértve a gyártási dokumentumokat is - kell érteni. (5) A védelem célját szolgáló állami tartalék nem része a gazdálkodó szervezet vagyonának. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerződés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerződés is minősülhet a további hitelezők kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2002. 766. Az államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalattól (állami gazdaságtól) elvont vagyon erejéig az elvonás arányában fennálló felelősség megállapítása, számítási módja stb. körében irányadó szempontok [Ptk. 273. § (1) és (2) bek., 274. § (1) bek., 301. §, 329. § (1) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (3) bek. a), b), c) és d) pont (4) bek., 62. § (1) bek., 1995. évi CXXI. tv. 108. § (4) bek., 2000. évi LXXXVIII. tv., 2001. évi LXXXVII. tv. 3. §, 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.].

EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszűnt, így vagyoni értékű jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 329. Az ingatlan-nyilvántartás szerint az adós tulajdonában álló önálló ingatlanként nyilvántartott étterem a felszámolási vagyon része, a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy az étterem feletti rendelkezési jogot - a vállalattól való elvonással - megszerezte [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek.; 1990. évi LXXIV. tv. 2. § (1) bek., 7. § (1) bek., 13. § (1) bek.; Ptk. 116. § (2) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 293. Érvényes tulajdonjog-fenntartás esetén az azzal érintett dolog nem tartozik az adós gazdálkodó szervezet felszámolás körébe vonható vagyonához [Ptk. 368. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 4. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet].

BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 365. I. A lízingszerződés alapján az adós által birtokba vett gépkocsi - a lízingdíjak kifizetése után olyan követelésnek minősül, amely az adós vagyonát képezi, ezért az a hitelezők követelésének kiegyenlítésénél figyelembe vehető [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. § (1)-(5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történő értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerős határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény

(Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 202. Az önkormányzat által létrehozott közüzemi vállalat a rá bízott ingatlanokra vonatkozólag nem szerez tulajdonjogot, ezért a közüzemi vállalat felszámolása esetén az ilyen ingatlanok a vállalat felszámolás körébe tartozó vagyonaként nem vehetők figyelembe [1991. évi XXXIII. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 72. § (3) bek., 117. § (2) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 3. §, 4. § (1) és (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 22. § (1)-(3) bek.]. BH1997. 144. A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 441. A kárpótlás biztosítására szolgáló termőföldnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként történő figyelembevételéhez szükséges feltételek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(3) bek. 1991. évi XXV. tv. 17. § (1) bek., 1992. évi II. tv. 25. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában még létre sem jött követelés érvényesen - nem engedményezhető; az ilyen szerződés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 226. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §]. BH1996. 169. A betéti társaság beltagjának vagyona a felszámolási eljárás során a hitelezők követeléseinek kielégítésére akkor sem használható fel, ha a társaság vagyona erre nem elegendő; a hitelező követelését csak külön - peres - eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 4. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. (Gr.) 75. § (1) és (2) bek., 94. § (1) bek.]. BH1994. 624. Ha állami tulajdonban álló ingatlan a megyei vagyonátadó bizottság döntésétől függően kerülhet az önkormányzat tulajdonába, csak ennek a döntésnek az ismeretében lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az ingatlan a kezelésére korábban jogosult adós felszámolás alá tartozó vagyonának része-e [1991. évi IL. tv. 4. §, 1990. évi LXV. tv. 107. § (3) bek., 1991. évi XXXIII. tv. 10. § (1) bek.]. BH1994. 612. - a Kpt. hatálybalépése (1991. augusztus 10.) előtt indult felszámolási eljárásokban a felszámolók nem kötelesek - a visszaható hatállyal nem rendelkező Kpt. alapján - a kárrendezési hivatal értesítése figyelembevételével a termőföld-kijelölési kötelezettség teljesítésére [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. KGD2003. 108. A felszámolás alatt álló szövetkezet vagyonába tartozik a külön jogszabály hatálya alá nem tartozó ún. maradványföld (1991. évi XLIX. törvény 4. §).

5. § (1) Az adós vezetője, a vagyonfelügyelő, a felszámoló a csődeljárás, a felszámolási eljárás alatt kérésükre 15 napon belül köteles tájékoztatni a) a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában a hitelezői követelések legalább 10%-át képviselő hitelezők csoportját az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről; b) a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat), valamint az állami foglalkoztatási szervet a munkavállalókat érintő kérdésekről. (2) A hitelezők vagy csoportjaik érdekeik képviseletére hitelezői választmányt alakíthatnak. A választmány az azt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során. A hatályos szabályozás alapján nem lehet egyértelműen meghatározni az illetékes eljáró bíróságot abban az esetben, ha az adós más cégbíróság (nyilvántartó bíróság) illetékességi területére teszi át székhelyét és a felszámolási eljárás iránti kérelmet ezen székhely-áthelyezési időszakban nyújtják be. Ebben az időszakban az adós iratai már átkerülnek az új székhely szerinti bírósághoz, illetve a cégjegyzék adatai már tartalmazzák az új székhelyet - bejegyzés alatt státusszal - azonban az még nem hatályos, ugyanakkor a székhely-áthelyezéssel érintett cégbíróság a társasági határozat meghozatalára visszamenőleges hatállyal jegyzi be később a módosított székhelyet. Ilyen esetekben - a korábbi és az új székhely szerinti - bíróságok az illetékesség kérdésében nem tudnak egyértelmű döntést hozni, így vagy egyik bíróságon sem, vagy mindkettő előtt megindul a felszámolási eljárás. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás (csőd-, illetve felszámolási eljárás) megindítására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a kérelem benyújtásának időpontjában az adós bejegyzett székhelye található. A későbbi, visszamenőleges hatályú cégbírósági döntésnek - így a kérelem benyújtásának időpontjában „bejegyzés alatt álló” státusszal feltüntetett új székhelynek - e tekintetben relevanciája nincs. (3) Minden gazdálkodó szervezetnél csak egy választmány működhet. Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a 39. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, illetve azt követően több választmány alakul, azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik a bírósághoz először jelenti be a megalakulását. Ha egyidejűleg több választmány jelentkezik, akkor azt kell hitelezői választmánynak tekinteni, amelyik több hitelezőt tömörít. A választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a - 28. § (2) bekezdésének f) pontja, illetve a 68. § (1) bekezdése szerint - bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a bejelentett hitelezői követelések legalább egyharmadával. E hitelezők maguk közül háromtagú választmányt választanak. A választmány jogosultságait, képviseletét és működési rendjét a hitelezők egymás között megállapodásban rögzítik. A hitelező a választmány létrejöttét követően is csatlakozhat a választmányt létrehozó hitelezőkhöz, ha elfogadja a megállapodásban foglaltakat. (4) A választmány a megalakításáról, tagjairól és jogairól a megalakulását követő 8 napon belül értesíti az adóst, a bíróságot, a vagyonfelügyelőt vagy a felszámolót. BH2004. 515. A hitelezői választmány képviseleti szerv - A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet vizsgálata körében ellenőrizheti a 1991. évi IL. törvény 5. § (3) bekezdésében írt feltételek meglétét, vagy hiányát - Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt, hogy a hitelezői választmány nevében, képviselőjeként, illetve maga a hitelezői választmány a jelen esetben igényelheti-e a felszámolói tájékoztatást, illetve jogosult-e kifogás előterjesztésére [1991. évi XLIX. tv. 5. § (3) bekezdés]. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.].

6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - az eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe tartozó nemperes eljárás. (2) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendeletének hatálya alá tartozó és nem Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet [3. § (1) bekezdés a) pont] ellen megindított főeljárás vagy területi eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel. (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy - a 6/A. § esetén kívül - a csődeljárásban felfüggesztésnek, félbeszakadásnak és szünetelésnek, a felszámolási eljárásban pedig félbeszakadásnak nincs helye. (4) A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni. Ha a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása harmadik személy jogát, jogos érdekét is érinti, az e személy által benyújtott kifogás (51. §) elbírálása során a kifogás előterjesztője is félnek minősül. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2004. 1134. A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.]. EBH2002. 672. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsőfokú végzés meghozataláig van lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerős befejezése után akkor terjeszthető elő megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés időtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés előtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2005. 23. A hitelezők tekintetében - a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására - megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 291. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból

származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő) [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. §]. BH2004. 289. I. A bíróság fizetésképtelenséget megállapító határozatához - annak kézbesítésétől - kötve van, azt nem módosíthatja és nem helyezheti hatályon kívül. A döntés jogerőre emelkedése előtt benyújtott, a felszámolási kérelem visszavonását tartalmazó beadvány határidőben előterjesztett fellebbezésnek tekintendő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek. ; Pp. 227. § (1) bek., 235. § (2) bek., 237. §, 238. § (1) bek.]. BH2004. 288. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye - A gazdasági társaság adós a cégjegyzékből való törléssel jogképességét elveszíti, így vele szemben az eljárás nem folytatható, hanem az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 50. § (1) bek., 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pontja és 157. § a) pontja]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2004. 199. Ha a bíróság a felszámolási eljárást soron kívül megszünteti - mert az adós igazolja a követelés vitatását -, a végzés jogerőre emelkedése után ugyanezen követelés vonatkozásában akkor sem lehet újabb felszámolási eljárást kezdeményezni, ha az adós időközben az általa vitatott követelés egy részét megfizette [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., Pp. 229. § (1) bek.]. BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelező által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2004. 194. I. A felszámolási eljárásban félbeszakadásnak nincs helye. Ezért, ha a gazdálkodó szervezet adós az eljárás folyamán jogutód nélkül megszűnik, s ezzel elveszíti jogképességét, a félbeszakadás megállapítása helyett az eljárás megszüntetésére kerül sor [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. b) pontja, 4. §; 6. § (2) és (4) bek. ; Pp. 50. § (1) bek. ; Pp. 111. § (1) bek.; 130. § (1) bek. e) pontja; 157. § a) pontja; 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (1) bek. f) pontja és (2) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az előtte ugyanazon adós ellen különböző hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetőség. Ha a bíróság egy hitelező kérelmére az adós felszámolását jogerősen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.].

BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 27. II. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során megkötött adásvételi szerződés megtámadására irányuló kérelem kifogásként nem bírálható el. Ez esetben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 392. II. A felszámolási eljárásban a meghallgatás kitűzése csak lehetőség, annak elrendelése a bíróság mérlegelésétől függ [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 1952. évi III. törvény 113. §, 125. § (2) bek.]. BH2001. 391. Felszámolási eljárás esetén ha az adós gazdálkodó szervezetet a cégbíróság a cégnyilvántartásból törölte (esetleges jogszabálysértő törlés esetén is), az eljárás félbeszakadása helyett megszüntetésnek van helye, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárásban a félbeszakadás kizárt [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.]. BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH2000. 414. A felszámolási eljárásban is szabályszerű a bírósági iratoknak olyan postai kézbesítése, amikor a címzett távollétében a küldeményt ún. helyettes átvevő veszi át. A helyettes átvevő átvételi jogosultságának feltételei [Pp. 99. § (1) és (4) bek., 107. § (1) bek., 109. § (3) bek., 164. § (1) bek., Ptk. 685. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 133/1993. (IX. 29.) Korm. r. 15. § (1) bek., (2) bek. a) pont]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2000. 314. A felek jogviszonyában bekövetkezett elévülés kihat a felszámolási eljárásra is, ezért az anyagi jogszabályok szerint már elévült követelés az adóssal szemben felszámolási eljárás keretében hitelezőként sem érvényesíthető [Ptk. 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) bek., 389. §, 395. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 1993. évi XCII. tv. 40. § (1) bek., (4) bek a) pont, (8) bek.]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 570. Tanúbizonyítás a felszámolási - nemperes - eljárásban is megengedett. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a tanúbizonyításra vonatkozó indítványt az ellenérdekű hitelezővel nem közli, illetőleg ha a kért bizonyítást nem a hitelező jelenlétében megtartott meghallgatáson veszi fel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 5. §, 136/B. § (2) bek., 167-176. §-ai, 196. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.].

BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerződésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerződés változtatására, kiegészítésére ír elő írásbeli alakot, a szerződés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban előírt feltételek mellett hitelezővé válik, annak jogaival - például a csődeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértő vagy valakinek a jogos érdekét sértő intézkedése ellen benyújtható kifogás előterjesztésére jogszabályban előírt határidő nem jogvesztő jellegű. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 327. II. A felszámoló intézkedése elleni kifogást idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős végzés ellen felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő [Pp. 130. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §]. BH1998. 553. A felszámolási eljárásban az elsőfokú bíróságot újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasító másodfokú végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Pp. 270. § (1)-(2) bek., 1991. évi IL. tv. 6. §]. BH1998. 505. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 600. I. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a felszámolási eljárást lefolytató bíróság az arra vonatkozó bejelentés vizsgálata nélkül hoz határozatot, hogy az adós kft. ügyvezetőjének személye megváltozott [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek, Pp. 72. §]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §].

BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 551. A hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárás a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelemtől való elállás folytán csak akkor szüntethető meg, ha a kérelmétől a hitelezők mindegyike eláll [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 6. § (2) bek., Pp. 157. §.]. BH1996. 442. I. A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont]. BH1996. 337. I. Az adós gazdasági társaság felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 6. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek., 237. §, 240. § (1) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1995. 601. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására és felszámolásának elrendelésére vonatkozó végzés jogerőre emelkedése után a megyei bíróság illetékességének hiányát már nem veheti figyelembe [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek., Pp. 43. § (1) bek., 139. §]. BH1995. 541. A felszámolási eljárás során a hitelező fellebbezésében jogosult a követelését az eredetileg nem követelt járulékokra kiterjeszteni [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 247. § (1) bek.]. BH1995. 540. Az adós felszámolása ismételten nem rendelhető el, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele más hitelező kérelme alapján már megtörtént [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek.]. BH1995. 539. Az adós szerződésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 241. II. Ha a kifogásnak helyt adó - a felszámolót fizetésre kötelező - végzésben a bíróság nem rendelkezett a teljesítési időről, a végzés kiegészítésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 217. §, 225. § (6) bek., 226. §]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §].

BH1994. 690. A felszámolási eljárás és a peres eljárás - a per megszüntetésének a szempontjából - nem minősülnek ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt indított eljárásoknak [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 625. A felszámolási eljárás nem peres jellege nem változtat azon, hogy az adós fizetésképtelenségére vonatkozó határozat meghozatala előtt a bíróságnak - a szükséges keretben - bizonyítást kell lefolytatnia, és ennek alapján a fizetésképtelenség tekintetében érdemi döntést kell hoznia. A bizonyítás lefolytatásának mellőzésével hozott határozat fellebbezés esetén a határozat hatályon kívül helyezésére ad alapot [1991. évi IL. tv. 6. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 445. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemtől való elállás esetén az eljárás megszüntetésének van helye [Pp. 157. §, 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek.]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1994. 101. A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékesség vizsgálatánál viszont a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában fennálló helyzetet kell figyelembe venni. E tekintetben nem a cégbíróság által történt bejegyzés, hanem a társasági szerződés módosításának időpontja az irányadó [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., Pp. 42. §]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülő adós részére, nem munkabér jellegű költség, s ezért felszámolás esetén sorrendiségi előnyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 255. A felszámolási eljárás lefolytatása az adós gazdasági társaság székhelye szerinti másodfokú megyei bíróság hatáskörébe és illetékessége alá tartozik. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy - bár a módosított társasági szerződés szerint a gazdasági társaság székhelyét már korábban a megye területére helyezte át - a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásakor a székhely változásának cégbejegyzése még nem történt meg. Az adat, jog vagy tény változásának cégbejegyzése ugyanis - ha a törvény kivételt nem tesz - visszamenőleges hatályú [1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetéséről hatósági jogkörben kell határozni. BDT2006. 1350. A hitelező az első fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem előterjesztését követően váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsőfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell.

BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevő ajánlattevők jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerződést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, legfeljebb az előszerződés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerződéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1214. Nem szüntethető meg a felszámolási eljárás, ha a fizetésképtelenség megállapítása előtt az adós jogutódlással megszűnik. A bíróságnak meg kell nyilatkoztatni a hitelezőt, hogy követelését a jogutód gazdasági társasággal szemben fenntartja-e, s csak a nyilatkozat elmulasztása, illetve nemleges válasz esetén lehet az eljárást megszüntetni. BDT2005. 1173. A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése előtt bekövetkezett jogutódlással történő megszűnés esetén a felszámolási eljárást meg kell szüntetni. BDT2004. 986. A felszámolási eljárásban is alkalmazni kell a Pp. 229. § (1) bekezdését, amely kimondja, hogy a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ideértve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). KGD1995. 67. A hitelező a másodfokú felszámolási eljárásban is eleget tehet a költségtérítés megfizetése iránti kötelezettségének (1991. évi IL. törvény 6. §; 1952. évi III. törvény 235. §). KGD1993. 259. A csődeljárás során a vagyonfelügyelő által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. KGD1993. 182. A felszámolási eljárásban is helye van igazolási kérelem előterjesztésének [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. 6/A. § (1) Csődeljárás és felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. § (1) bekezdés] értesítette. A törvény - figyelemmel a végelszámolás szabályainak külön törvényben (cégtörvény) történő rendezésére is - a szövegpontosító módosítással egyértelművé teszi, hogy a csődeljárás és a felszámolási eljárás nem indítható meg, amennyiben büntető ügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a csődeljárás, felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a büntető ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész értesíti. A törvény ezzel pontosítja azt a jelenleg hatályos rendelkezést, amely szerint a fenti tényekről a büntető ügyben eljáró bíróság vagy ügyész a cégbíróságot köteles értesíteni annak ellenére, hogy a cégbíróság nem illetékes a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tekintetében. (2) A megindult csődeljárást, felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés rendelkezései a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetné vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a csődeljárás és a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását. 6/B. § (1) A Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában megindított fizetésképtelenségi eljárás során kijelölt felszámoló kérheti, hogy a bíróság rendelje el a fizetésképtelenségi eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának a Cégközlönyben való közzétételét. (2) A határozat lényeges tartalmához tartozik különösen: a) az eljárást megindító bíróság megjelölése és címe, b) az adós neve és székhelye, illetve a központi ügyvezetés helye, c) annak megjelölése, hogy az eljárás főeljárás vagy területi eljárás, d) a felszámoló neve és elérhetősége, e) a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló határidők,

f) a határidők tekintetében megállapított jogkövetkezmények, g) a hitelezői igények elfogadására jogosult testület vagy hatóság megjelölése. (3) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is, valamint mellékelni kell a közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolását. (4) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon telephelye van, a főeljárásban kijelölt felszámoló köteles kérni a főeljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (5) A közzétételnek tartalmaznia kell mindazt, ami a határozat lényeges tartalmának minősül. 6/C. § (1) Ha az adósnak, aki ellen a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió más tagállamában főeljárás indult, Magyarországon ingatlan vagyona vagy egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona vagy telephelye van, a főeljárás során kijelölt felszámoló köteles kérni, hogy a bíróság rendelje el a főeljárást megindító határozat tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, illetve egyéb közhitelű nyilvántartásba. A felszámoló felel az ennek elmulasztásával okozott kárért. (2) A kérelemhez az eredeti okiraton túl csatolni kell annak hiteles magyar fordítását is. 6/D. § A 6/B. és a 6/C. §-ok szerinti kérelmet a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani, amely nemperes eljárásban dönt a kérelemről a beérkezéstől számított legfeljebb 30 napon belül, a 6/B. § szerinti kérelem esetében az igények bejelentésére a közzéteendő határozatban előírt határidők figyelembevételével. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A módosítást a Rendelet 21. cikkelye indokolja, amelynek (1) bekezdése szerint bármely fizetésképtelenségi eljárás felszámolója kérheti az eljárást megindító határozat, illetve a felszámolót kijelölő határozat lényeges tartalmának közzétételét egy másik tagállamban, az e másik tagállamban a közzétételre irányadó szabályok szerint. E közzététel a másik tagállam hitelezőinek érdekét védi azért, hogy időben értesüljenek a másik tagállamban megindult eljárásról, követeléseiket bejelenthessék az eljárás felszámolójának, illetve adott esetben másodlagos, területi eljárás megindítását kezdeményezhessék, ha ennek Rendelet szerinti feltételei fennállnak. A Rendelet utal arra, hogy a közzétételnek meg kell jelölnie a főeljárásban kijelölt felszámolót, illetve azt, hogy az eljárás fő- vagy területi eljárás. A Cstv. új 6/B. §-a meghatározza, hogy ezen kívül mit kell a határozat lényeges tartalmának tekinteni, azaz mi az, amit a közzétételre irányuló kérelemnek, illetve magának a közzétételnek feltétlenül tartalmaznia kell. A 21. Cikkely (2) bekezdése lehetővé teszi azoknak a tagállamoknak, amelyekben az adósnak telephelye található, hogy kötelezővé tegyék a közzétételt, vagyis a főeljárás felszámolóját kötelezzék arra, hogy ilyen esetben kérelmezze a telephely szerinti tagállam(ok)ban a határozat lényeges tartalmának közzétételét. A magyar jogalkotó élni kíván e lehetőséggel és kötelező közzétételt ír elő abban az esetben, ha a másik tagállamban fizetésképtelenségi főeljárás alá vont adósnak Magyarországon telephelye található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló felel az ezáltal okozott kárért, például azért a kárért, amely azáltal érte a hitelezőket, hogy a közzététel elmaradása miatt nem tudták időben bejelenteni követeléseiket a főeljárásban. A közzététel mindazonáltal nem feltétele a más tagállamban megindult fizetésképtelenségi eljárás elismerésének, hiszen a Rendelet 16. cikkelye szerint minden tagállam köteles automatikusan elismerni a más tagállamban megindult felszámolási eljárást, pontosabban az eljárást megindító határozatot. A módosítást a Rendelet 22. Cikkelye indokolja, amely szerint a főeljárás felszámolója kérheti a fizetésképtelenségi eljárás megindulása tényének bejegyzését a más tagállamban vezetett közhitelű nyilvántartásokba. Ahogy a közzététel elrendelésére, úgy az eljárásindítás tényének bejegyeztetésére is csak a bíróság jogosult, ezért erre szintén egy külön eljárást kell létrehozni, amely egy speciális nemperes eljárás. A bejegyzéssel az eljárás be is fejeződik, elrendeléséhez azonban a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy valóban megindult-e a másik tagállamban az eljárás, s ehhez a szükséges iratokat be kell kérnie. E bejegyzési eljárás a közzétételre irányuló eljáráshoz hasonlóan szintén a Fővárosi Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A magyar jogalkotó él a Rendelet 22. Cikkelyének (2) bekezdése által adott lehetőséggel, miszerint a bejegyzés kötelezően előírható, azaz a más tagállamban megindult eljárás felszámolója kötelezhető arra, hogy kérje az eljárásindítás tényének a közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzését abban a tagállamban, ahol az adósnak ingatlan vagyona, illetve egyéb, közhitelű nyilvántartásba bejegyzett vagyona található. Ennek elmulasztása esetén a felszámoló az ezáltal okozott kár megtérítésére köteles, különösen annak a kárnak a megtérítésére, amely azáltal érte a hitelezőket, hogy harmadik személyek a közhitelű nyilvántartásban bízva érvényesen megszerezték az adós vagyonába (a felszámolási vagyonba) tartozó vagyontárgyak tulajdonjogát, mert elmaradt az eljárásindítás tényének a közhitelű nyilvántartásokba való bejegyzése.

Miután a közzétételre, illetve a bejegyzésre irányuló kérelem teljesítése nem köthető helyileg egyik bírósághoz sem, célszerű ezt egy helyre telepíteni, a Fővárosi Bírósághoz, amely a fizetésképtelenségi eljárásokkal foglalkozó, legnagyobb szervezet. Ezért mind a 6/B. § (1) bek. szerinti, nem kötelező, mind a 6. § (4) bek. szerinti, kötelező közzététel, illetve a 6/C. § szerinti kötelező bejegyzési kérelem esetén a Fővárosi Bírósághoz kell benyújtani a kérelmet. Mind a 6/B. §, mind a 6/C. § szerinti eljárás speciális nemperes eljárás, amelynek kizárólagos célja a más tagállamban megindított eljárásról a nem ismert magyar hitelezők tájékoztatása, illetve az adós vagyonával kapcsolatos figyelemfelhívás. A közzététel, illetve a bejegyzés elrendelésével az eljárás be is fejeződik.

II. Fejezet A csődeljárás A csődeljárás megindítása 7. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be. (2) A csődeljárás iránti kérelemnek a bírósághoz való érkezésétől számított két éven belül az adós újabb kérelmet nem nyújthat be, ha a korábban lefolytatott eljárás során már fizetési haladékban részesült. Ha az adós e törvény hatálybalépése előtt csődöt jelentett be, a kétéves határidőt a csődeljárás közzétételének időpontjától kell számítani. EBH1999. 33. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelemről való értesítést követően a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezető pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. 8. § (1) A 7. § szerinti kérelem benyújtásához a) a vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlés vezetésével működő állami vállalatnál az általános vezetést ellátó testület; b) szövetkezetnél a közgyűlés; c) közkereseti társaságnál és betéti társaságnál a tagság, egyesülésnél és közös vállalatnál az igazgatótanács, korlátolt felelősségű társaságnál és vízgazdálkodási társulatnál a taggyűlés, részvénytársaságnál a közgyűlés; d) államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatnál, trösztnél és egyéb állami gazdálkodó szervnél az alapítói jogokat gyakorló szerv; e) egyes jogi személyek vállalatánál és a leányvállalatnál a létesítő szerv; f) tröszti vállalatnál a tröszt előzetes egyetértése szükséges. A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell. (2) A csődeljárás iránti kérelemhez az (1) bekezdésben felsorolt szervek előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban. (3) A csődeljárás kezdő időpontja az a nap, amelyen az adós kérelme a bírósághoz érkezett. (4) Ha a csődeljárás kezdő időpontjával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, a bíróság a kérelem elbírálását a csődeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi

LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1997. 94. A csődegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.]. BH1995. 309. A csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyűlése a kérelem előterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.]. BDT2006. 1310. I. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a hitelező ismét hiányosan terjeszti elő. 9. § (1) Az adós a fizetési haladék igénybevételéhez szükséges hitelezői egyetértés megszerzése érdekében - a csődeljárás kezdő időpontjától számított 30 napon belül - tárgyalást tart, amelyre a kérelem benyújtásával egyidejűleg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott okiratok megküldésével az ismert hitelezőit közvetlenül, ismeretlen hitelezőit pedig hirdetmény útján hívja meg. A hirdetményt a csődeljárás kezdő időpontját követő 3 napon belül két országos napilapban kell közzétenni. (2) A hirdetménynek tartalmaznia kell: a) az adós nevét és székhelyét; b) a csődeljárás kezdő időpontját; c) a tárgyalás helyét és idejét; d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a 8. § (2) bekezdésében felsorolt iratokat a hitelezők a tárgyalás időpontjáig hol tekinthetik meg. (3) A tárgyaláson az adós kéri a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. (4) Az egyetértést megadottnak kell tekinteni, ha a csődeljárás kezdő időpontjában lejárt hitelezői követelések jogosultjainak több mint a fele, és a le nem járt hitelezői követelések jogosultjainak több mint egynegyede egyetért a fizetési haladék igénybevételével, feltéve, ha ezeknek a hitelezőknek az összes követelése eléri az adós által a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegben (egyszerűsített mérlegben) szereplő összes hitelezői követelés kétharmadát. (5) A 12. § (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt követeléseket a hitelezői egyetértéshez szükséges arány számítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fizetési haladékhoz való hozzájárulással egyidejűleg - a (4) bekezdés szerinti szavazati arány alkalmazásával - meg kell határozni azt az összeget is, amelyre vonatkozó kötelezettségvállaláshoz és annak pénzügyi teljesítéséhez az adósnak be kell szereznie a vagyonfelügyelő hozzájárulását. (6) A tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelynek tartalmaznia kell a meghívott és a megjelent hitelezők névsorát. A jegyzőkönyvet a tárgyaláson megjelent hitelezők által választott két személy hitelesíti. Ha a hitelezők a fizetési haladékhoz a (4) bekezdés szerinti módon hozzájárulnak, a részt vevő felek cégszerű aláírással ellátott hozzájáruló nyilatkozatai, illetve a tárgyaláson részt vevőknek a megállapodás aláírására szóló cégszerű meghatalmazása a jegyzőkönyv mellékletét képezik. BH2005. 24. A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a].

BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 94. A csődegyezség érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 8. § (1) bek., 9. §, Ptk. 201. § (2) bek., PK 267. sz.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. II. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1993. 191. Az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem elbírálásakor a cég csődjogi helyzetét is figyelembe kell venni [1990. évi XCIII. tv. 62. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 9. §]. 10. § (1) Az adós a tárgyalás eredményét a tárgyalás megtartását követő három napon belül köteles a bíróságnak bejelenteni. A hitelezői egyetértést bizonyító okiratokat a bejelentéshez mellékelni kell. (2) A bíróság az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően dönt az eljárás megszüntetéséről vagy a fizetési haladékot tartalmazó végzés meghozataláról. (3) A bíróság az eljárást megszünteti, ha a) a csődeljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult nyújtotta be; b) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 8 napon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő; c) nincs meg a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek előzetes egyetértése; d) a 7. § (2) bekezdése szerinti kétéves határidő még nem telt el; e) ha az adós a fizetési haladék megadásához szükséges hitelezői egyetértést nem kapta meg, vagy a tárgyalás eredményének bejelentésére előírt határidőn belül bejelentést nem tesz. (4) Amennyiben az adós ellen indult felszámolási eljárást a bíróság a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztette, a csődeljárás megszüntetésével egyidejűleg elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. (5) Ha a bíróság az eljárást a (3) bekezdés c) és d) pontja alapján szünteti meg, a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben a 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint járhat el. BH2005. 24. A csődeljárást meg kell szüntetni, ha az adós hiányosan nyújtotta be a csődügyben tartott tárgyalást követően az iratokat, többek között nem csatolta a hitelezők hozzájáruló nyilatkozatát a moratórium engedélyezéséhez [1991. évi IL. törvény 9-10. §-a]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1996. 442. I. A csődeljárás iránti kérelemmel kapcsolatban a hiánypótlásra a törvényben megállapított határidőt a bíróság nem hosszabbíthatja meg [Pp. 104. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 10. § (3) bek. b) pont]. BH1996. 442. II. A csődeljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelezőket a tárgyalásra nem a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hívta meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 9. § (1) bek., 10. § (3) bek. e) pont]. BH1994. 626. A csődeljárás megszüntetése a hiánypótlásra megállapított határidő elmulasztása miatt - az ügy körülményeitől függően - jogszabálysértő lehet, ha a bíróság által megjelölt határidő alatt a hiányok pótlására nem volt reális lehetőség [1991. évi IL. tv. 10. § (3) bek.]. KGD1993. 258. A számlavezető pénzintézetet csak a csődbejelentésről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. 11. § (1) A bíróság 15 napon belül intézkedik a csődeljárás megszüntetéséről szóló végzésnek, illetve a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a Cégközlönyben való közzétételéről. (2) A csődeljárás megszüntetéséről szóló, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell

a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a csődeljárás megszüntetésének okát [10. § (3) bekezdés]. (3) A fizetési haladékot tartalmazó, közzétételre kerülő végzésnek tartalmaznia kell a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat; b) a csődeljárás kezdő időpontját; c) a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő nevét és székhelyét (14. §); d) azt, hogy a végzés közzétételétől számított 90 napig az adóst fizetési haladék (moratórium) illeti meg a vele szemben a fizetési haladék kezdő időpontját megelőzően, illetve azt követően esedékessé váló pénzkövetelések vonatkozásában. BH1995. 309. A csődeljárás lefolytatására irányuló kérelem előterjesztésére akkor is csak a szövetkezet elnöke jogosult, ha a szövetkezet közgyűlése a kérelem előterjesztésével más személyt (pl. igazgatósági tagot) bízott meg [1991. évi IL. tv. 8. § (1) bek., 11. § (3) bek.]. BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont]. 12. § (1) A fizetési haladék a) a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló és kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló munkabér és a bérjellegű egyéb juttatások, az ezeket terhelő személyi jövedelemadó előleg, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék (ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is), társadalombiztosítási járulék, baleseti járulék, a foglalkoztatás elősegítésére és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján fizetendő járulék, végkielégítés, tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és bányászati keresetkiegészítés, szakképzési hozzájárulási kötelezettség, szakképzésben részt vevő tanulóknak járó juttatások és kedvezmények, továbbá a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási kötelezettség alapján járó víz- és csatornadíj, illetve a vagyonfelügyelőnek a 17. § (2) bekezdése alapján felszámított költségei; továbbá b) a csődeljárás kezdő időpontja után keletkezett követeléseken alapuló esedékes általános forgalmi adó kifizetése alól nem mentesít. (2) A fizetési haladék tartama alatt a pénzfizetési kötelezettség nem teljesítéséhez vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem állnak be. (3) A fizetési haladék tartama alatt az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása - az (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével - szünetel. (4) A fizetési haladék tartama alatt a hitelezői követelések - ha a szerződés másként nem rendelkezik kamatoznak. (5) A fizetési haladék tartama alatt az adós - a 12. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott követelések kivételével - a csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követeléseken alapuló kifizetéseket nem teljesítheti. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.].

BH1996. 275. A csődeljáráson alapuló fizetési haladék (moratórium) időtartama alatt azonnali beszedési megbízás útján váltón alapuló követelés sem érvényesíthető; fizetést ilyen követelésre is csak átutalással lehet teljesíteni [1991. évi IL. törvény 12. §, 3/1992. (MK 34.) MNB rek. 4. § (4) bek., 6. §, 10. §]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. 13. § (1) Az adós és a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányt képviselő hitelezők kérelmére a bíróság a fizetési haladék időtartamát legfeljebb 60 nappal meghosszabbítja. A kérelmet a fizetési haladék lejárta előtt kell a bírósághoz benyújtani. (2) A fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A fizetési haladék meghosszabbításáról szóló végzést - a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Cégközlönyben haladéktalanul közzé kell tenni. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1993. 452. A csődeljárás tartama alatt a hitelező követelését fizetési meghagyás útján érvényesítheti ugyan, de a moratórium ideje alatt a pénzkövetelés végrehajtása szünetel. Ha az adós a követelést nem utasítja el, azt elismeri, a perköltség viselése tárgyában a bíróság a csődeljárástól függetlenül, az általános szabályok szerint jár el [Pp. 80. § (1) bek., 319. § (1) bek., 322. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. 13. § (1) bek.].

A vagyonfelügyelő 14. § (1) A bíróság a fizetési haladékról szóló végzésben a felszámolók névjegyzékéből vagyonfelügyelőt rendel ki. Az összeférhetetlenségre és a kijelölés visszautasítására a felszámolóra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (2) Az adós gazdálkodó szervezet vezetői a hatáskörüket csak a vagyonfelügyelő részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. (3) A vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében a) áttekinti az adós vagyoni helyzetét, ennek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, és erről a hitelezőket az 5. §-ban foglaltaknak megfelelően tájékoztatja; b) c) a 12. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével jóváhagyja az adósnak a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait, ha azok a fizetési haladékkal egyetértő hitelezők által meghatározott összeget meghaladják; d) felhívja az adóst követeléseinek érvényesítésére, és ellenőrzi annak végrehajtását; e) keresettel megtámadhatja az adósnak a csődeljárás kezdő napját megelőző egy éven belül és az eljárás kezdetét követően megkötött szerződését vagy jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetőleg a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy harmadik személy javára feltűnően nagy értékkülönbséggel megkötött visszterhes jogügylet. (4) A vagyonfelügyelő csak olyan kifizetéseket hagyhat jóvá, amelyek az adós célszerű működéséhez szükségesek. (5) A vagyonfelügyelő működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.].

BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1998. 96. I. Ha a vagyonfelügyelőnek ez a jogosítványa a törvény erejénél fogva - még az általa indított eljárás folyamatban léte alatt - megszűnik, a továbbiakban a perbeli képviseleti jogosultsága is automatikusan megszűnik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. b) pont, 14. § (4) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelő díja nem állapítható meg addig, amíg a csődeljárás nem fejeződött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelői díj mint hitelezői követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetőség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. BH1994. 694. Csőd- vagy felszámolási eljárás keretében indítványozott biztosítási intézkedések elrendelése nem a csőd-, illetve felszámolási eljárást folytató, hanem a rendes perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, (4) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 109. §, 110. §]. BH1994. 439. A csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jogosult - az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál - biztosítási intézkedések elrendelését kezdeményezni, ha az adós gazdálkodó szervezet részéről olyan magatartást észlel, amely veszélyezteti a hitelezők követeléseinek kielégíthetőségét [1991. évi IL. tv. 14. § (2) bek. c) pont, Pp. 30 § (1) bek., 22. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. §, 114. §]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 259. A csődeljárás során a vagyonfelügyelő által kért biztosítási intézkedés megtételére az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult [1991. évi XLIX. törvény 6. § (2) bekezdés, 14. § (2) és (3) bekezdés, 1979. évi 18. törvényerejű rendelet 108. § és 114. §]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csődeljárás során hozott, a vagyonfelügyelő személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §]. 15. § (1) A vagyonfelügyelő részt vesz a fizetőképesség helyreállítását, illetve megőrzését célzó program és egyezségi javaslat megtárgyalásán. (2) A vagyonfelügyelő jóváhagyja a csődeljárásban kötött egyezséget, amennyiben az megfelel a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak. E rendelkezés mellőzésével kötött egyezség semmis. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.].

BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. 16. § (1) A vagyonfelügyelő a bíróság felhívására a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles saját tevékenységéről és az adós vagyoni helyzetéről beszámolni. (2) A vagyonfelügyelő jogszabálysértő vagy a felek, illetve más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett, a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a csődeljárást lefolytató bíróságnál kifogással élhet. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a vagyonfelügyelő intézkedését megsemmisíti, vagy kötelezi a megfelelő intézkedés megtételére, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. (4) A bíróság eljárására az 51. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal az eltéréssel, hogy a kifogást elbíráló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs. BH1993. 369. A csődeljárásban létrejött egyezséget követően az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 17. § (1) A vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás megszüntetésével (befejezetté nyilvánításával), a felfüggesztett felszámolási eljárás folytatása esetében pedig a felszámoló kirendelésével szűnik meg. (2) A vagyonfelügyelő díját és igazolt költségeit az adós viseli. A vagyonfelügyelő költségeit felmerülésekor számla ellenében ki kell fizetni. A vagyonfelügyelő díjának mértéke a 8. § (2) bekezdése szerinti mérlegben (egyszerűsített mérlegben) meghatározott eszközök könyvszerinti értékének 1%-a. A díjat a bíróság az eljárást megszüntető, az eljárást befejezetté nyilvánító, illetve a felszámoló kirendelését tartalmazó végzésében állapítja meg. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2003. 84. II. A vagyonfelügyelői díjat a bíróságnak nemcsak a csődeljárást befejezetté nyilvánító, hanem az eljárást megszüntető végzésében is meg kell állapítania [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 17. § (2) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1997. 248. A vagyonfelügyelői díj mértékének meghatározásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 14. § (2) és (3) bek., 17. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csődeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csődegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1995. 239. A vagyonfelügyelő díja nem állapítható meg addig, amíg a csődeljárás nem fejeződött be. Biztosítási intézkedés elrendelésére azonban a vagyonfelügyelői díj mint hitelezői követelés teljesítésének a veszélyeztetése esetén is lehetőség van [1991. évi IL. tv. 14. § (3) bek., 17. § (1) és (2) bek.]. BH1994. 211. I. A csődeljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezség - csődegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.].

Egyezség a csődeljárásban 18. § (1) Az adós köteles a fizetőképesség helyreállítását vagy megőrzését célzó programot és egyezségi javaslatot készíteni.

(2) A fizetési haladék tartama alatt az adósnak egyezségi tárgyalást kell tartania, amelyre az egyezségi javaslat és a fizetőképesség helyreállítását (megőrzését) célzó program kézbesítésével az ismert hitelezőit és a vagyonfelügyelőt meghívja. A meghívót és mellékleteit legalább 15 nappal a tárgyalást megelőzően kell a meghívottakhoz eljuttatni. (3) Az adós az egyezség létrehozása érdekében az érdekképviseleti szervek közreműködését kérheti. (4) Az adós az egyezségi tárgyalás megkezdésének helyét és időpontját - a tárgyalást legalább 15 nappal megelőzően - két országos napilapban is köteles közzétenni. (5) Ha a tárgyalás nem vezet eredményre, a fizetési haladék tartama alatt több tárgyalás is tartható. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 453. A csődegyezség nem minősül ún. bírói egyezségnek. A bírói gyakorlat ezt nem peres eljárásban kötött polgári jogi egyezségnek minősíti [1991. évi IL. tv. 18. §, Pp. 148. §, Ptk. 240. §]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1997. 45. Ha az adós ismeretlen hitelezőinek hirdetmény útján való meghívását a hitelezői egyetértés megszerzése érdekében tartott tárgyalásra elmulasztotta, a csődeljárást akkor is meg kell szüntetni, ha az adós arra hivatkozik, hogy nincs ismeretlen hitelezője [1991. évi IL. tv. 9. § (1) és (2) bek., 10. § (3) bek., 18. § (4) bek.]. BH1994. 211. I. A csődeljárásban az adós és hitelezői között létrejött egyezség - csődegyezség - jogi természete [1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. b) pont, Ptk. 240. § (3) és (4) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. 19. § (1) Az egyezségi tárgyalásról az adós köteles jegyzőkönyvet készíteni, amelyre a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az egyezségi tárgyaláson a hitelezők személyesen vagy képviselőjük útján vehetnek részt. A képviselőknek e minőségüket - erre irányuló külön felhívás nélkül is - igazolniuk kell. Az egyezséghez való hozzájárulás írásban is megadható. (3) A hitelezői választmány egyezséget csak a választmányról szóló megállapodásban részt vevő hitelezők nevében és akkor köthet, illetve kötelezettséget csak ugyanezen hitelezők terhére és akkor vállalhat, ha a megállapodás ezt kifejezetten tartalmazza. (4) Egyezség akkor köthető, ha ahhoz a követelésekből a 9. § (4) bekezdésében meghatározott arányban részesedő hitelezők hozzájárulnak. (5) A (4) bekezdés szerint megkötött egyezség azokra az egyezségkötésre jogosult hitelezőkre is kiterjed, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt. Az egyezség e hitelezőkre vonatkozóan nem állapíthat meg kedvezőtlenebb feltételeket, mint amelyeket az egyezséghez hozzájáruló hitelezőkre megállapított. A csődegyezség hatálya alatt, a csődegyezség részét képező követelések tekintetében felszámolási eljárást csak a 27. § (2) bekezdésének c) pontja esetében lehet kezdeményezni. (6) Az egyezség keretében az adós tartozásait hitelezői vagy harmadik személyek átvállalhatják, az adós vagyonában tulajdont szerezhetnek, illetve kötelezettségeiért kezességet vállalhatnak. BH2004. 379. A csődegyezségben annak figyelmen kívül hagyása, hogy az egyezséghez hozzá nem járuló hitelező követelését kezességvállalás biztosította, nem tekinthető reá nézve kedvezőtlenebb elbírálásnak, ezért az egyezség nem ütközik jogszabályba [1991. évi IL. tv. 19. § (4)-(5) bek.; Ptk. 200. § (2) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH1997. 361. A felek rendelkezése alapján a vagyonfelügyelői tisztség a csődeljárás befejezetté nyilvánítása előtt is megszűnhet, de a csődeljárás befejezetté nyilvánításával ez a tisztség a felek rendelkezésétől

függetlenül megszűnik. Ez nem zárja ki azt, hogy a hitelezők a vagyonfelügyelőt a csődeljárás során létrejött egyezség megtartásának ellenőrzésével bízzák meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 14. § (2) és (4) bek., 18. § (3) és (4) bek., 19. § (2) bek.]. BH1996. 602. A polgári jogi és a váltójogi egyetemlegesség elhatárolása. Ha a váltóbirtokos csődeljárás keretében - az egyenes adóssal kötött egyezséggel - a tartozás egy részét vagy akár az egész tartozást elengedi, ez a többi megtérítési váltóadóssal szemben - a csődegyezség kényszerjellege miatt - nem hatályosul, arra a visszkereseti váltóadósok nem hivatkozhatnak [Ptk. 337-338. §, 1991. évi IL. tv. 17. § (1) bek., 19. § (4) bek., 1/1965. (I. 24.) IM r. 28. § (1) bek., 47. § (1) bek., 49. §, 78. § (1) bek.]. BH1994. 158. A csődeljárás befejezetté nyilvánítását megtagadó végzés ellen a hitelező - ha a megtagadásra az adós eljárási szabálysértése miatt került sor - fellebbezéssel nem élhet [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 19. § (2) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1993. 385. A csődeljárásban köthető egyezség (csődegyezség) tartalmi és alaki feltételei [1991. évi IL. tv. 15. § (2) bek., 16. § (3) bek., 17. § (1) bek., 18. § (1) bek. a)-b) pontjai, (2) bek., 19. § (2) bek.]. BH1993. 369. A csődeljárásban létrejött egyezséget követően az egyezségi tárgyaláson részt nem vett felperes hozott bírói ítéleten alapuló kötelezettségre az egyezségben foglalt fizetési kedvezmények nem hatnak ki [1991. évi IL. tv. 16. § (3) bek., 19. § (4) bek.]. 20. § (1) Az egyezséget írásba kell foglalni. A megállapodásnak tartalmaznia kell különösen a) a hitelezők által elfogadott programot, a végrehajtás és ellenőrzés módját; b) a teljesítési határidők esetleges módosítását, a hitelezők követeléseinek elengedését vagy átvállalását, illetve mindazt, amit az adós és a hitelezők az adós fizetőképességének helyreállítása vagy megőrzése érdekében szükségesnek tartanak. (2) Az egyezséget a felek, törvényes képviselőik vagy meghatalmazottaik aláírják, és azt a vagyonfelügyelő - ha a tárgyaláson nem vesz részt, legfeljebb 3 napon belül - jóváhagyja. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1993. 693. II. A csődeljárás megindításáról döntést hozó bíróság nem köteles felhívni a csődeljárás alá vont adós hitelezőit követelésüknek a csődeljárásban való bejelentésére. A csődegyezségben részt nem vett hitelező nem veszti el jogosultságát igénye érvényesítésére [1991. évi IL. tv. 11. § (2) bek. a)-c) pont, 15. § (2) bek., 20. §]. 21. § (1) Az egyezségi tárgyalás eredményét legkésőbb a fizetési haladék lejártát követő 3 napon belül köteles az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bíróságnak bejelenteni, illetve egyezség esetében az egyezségi megállapodást is köteles mellékelni. E kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Ha a felek között az egyezség nem jött létre, illetve azt nem hagyták jóvá, vagy nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben az adós ellen a 8. § (4) bekezdése alapján felfüggesztett felszámolási eljárás folytatását rendeli el. (3) Ha az egyezség megfelel a törvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. EBH2000. 336. A csődeljárás befejezetté nyilvánítása során a csődegyezség megfelelősége körében a bíróság vizsgálódási lehetősége kötött, csak a törvényi minimumra terjed ki. A csődegyezség jóváhagyása a vagyonfelügyelő hatáskörébe tartozik. A csődegyezség bírósági eljáráson kívül kötött polgári jogi egyezség [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (3) és (5) bek., 20. § (1) bek. a) és b) pont, 21. § (3) bek.]. BH2003. 84. I. Ha az adós felszámolása iránti kérelem korábban érkezett a bírósághoz, mint az adós csődeljárás iránti kérelme, a csődeljárást - a kettős eljárás tilalmából következően - nem lehet lefolytatni, hanem felszámolási eljárásnak van helye, a csődeljárás iránti kérelmet pedig el kell utasítani [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek.,

8. § (3) és (4) bek., 9. § (4) és (6) bek., 17. § (3) bek., 18. § (2) és (4) bek., 19. § (1) és (4) bek., 21. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 234. §, 237. §, 239. §, 244. § (1) és (3) bek.]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH1994. 150. II. Ha a csődeljárás egyezség hiányában eredménytelenül zárult, de az adós alperes nem bizonyítja, hogy a bíróság a felszámolási eljárást ellene megindította, az általa a keresetindításkor le nem rótt illetéket - az illetékhivatal felhívására - utólag meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 12. § (1) bek., 15. § (2) bek., 21. § (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.].

III. Fejezet A felszámolási eljárás A felszámolási eljárás megindítása 22. § (1) A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a) b) az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy c) a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte), d) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre) folytatható le. (2) Az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben a felszámolás elrendelésére a 25-26. §-ban foglaltak mellőzésével kerül sor és a bíróság a felszámolást hivatalból rendeli el. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény a hatályos rendelkezést egészíti ki és törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatban már kialakult eljárásjogi szabályt, amely szerint a Cstv. 22. § (1) bekezdésének c)-d) pontjaiban meghatározott esetekben (vagyis amennyiben a bíróság a cégbíróság értesítése, vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján folytatja le az eljárást) a bíróság a felszámolás elrendelésekor hivatalból jár el, így a felszámolást elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie.

A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2002. 503. A cégbíróság értesítése alapján lefolytatandó felszámolási eljárásban a cégbíróság intézkedését kezdeményező végelszámoló illeték lerovására nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek. c) pont, 72. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek. c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH1995. 664. A hitelező követelése az adós által nem vitatott követelésnek minősül, ha az adós a követelést csak a hitelező felszámolás iránti kérelméről a bíróság által történt értesítését követően tette vitássá [1991. évi IL. tv. 3. §, 22. § (1) bek., 24. (2) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 237. A felszámolási eljárás felfüggesztését indokolttá teheti az, hogy a csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróság elutasította ugyan, de az elutasításról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása még folyamatban van [1991. évi IL. tv. 6. § (2j bek., 22. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1993. 384. A csődeljárás megindítása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az adós ellen már felszámolás iránti kérelem érkezett, ha e kérelmet az adósnak még nem kézbesítették. Ha a kézbesítés megtörtént, akkor nem a csődeljárás megindításának megtagadására, hanem a kérelem elutasítására kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 11. § (3) bek. a)-d) pontjai, 22. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. i) pont, 220. § (1) bek. a)-e) pontjai, 222. § (1) bek.]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 23. § (1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. (2) Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével nem kíván élni. (3) (4) BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során

felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. KGD1993. 258. A számlavezető pénzintézetet csak a csődbejelentésről, illetve a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig illeti meg a kivételes pénzleemelési jog [39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 4. § (4) bekezdés, 1991. évi XLIX. törvény 10. §, 23. § (4) bekezdés, 24. § (3) bekezdés]. 24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell. (2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst. (3) Az adós köteles a bíróság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós e határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ha az adós arra hivatkozik, hogy a hitelező felszólításának kézhezvételét követően a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül és módon írásban vitatta a hitelező követelését, köteles az ezt igazoló iratokat nyilatkozatához csatolni. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bekezdés], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. A törvény figyelemmel arra, hogy rendezi a korábban nem vitatott vagy elismert követelésen alapuló felszámolási kérelmek benyújtásának előfeltételeit, rögzíti, hogy a kérelmező a kérelem benyújtáskor köteles az adós felszólításának megtörténtét is igazolni. Mivel a törvény mind a fizetési felszólítás, mind az adósi vitatás körében írásbeli nyilatkozatokat kíván meg, e körben is csak okiratok benyújtásának lehet helye. Mindkét nyilatkozat egyoldalú nyilatkozat, így szükséges, hogy az a másik fél tudomásszerzésével hatályosuljon. Az okiratok csatolása során így elengedhetetlen annak igazolása, hogy a másik fél a nyilatkozatot kézhez vette. Az írásbeli nyilatkozatok megtörténtének igazolása tekintetében a törvény a jelenlegi joggyakorlat szerint igazoltnak tekinthető okiatokat ismeri el, így az üzleti életben elterjedt elektronikus levélváltások (e-mail) amennyiben azok nem felelnek meg a külön jogszabály elektronikus okiratokra vonatkozó feltételeinek, így pl. nem látták el fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással - nem rendelkeznek bizonyító erővel. Megfelelőnek minősül természetesen a postai úton megküldött felszólítás, amennyiben a postai küldemény tértivevényén feltüntetésre került az átvétel időpontja, illetve, megfelelő az a nyilatkozat is, ahol a felek a felszólítást (érdemi vitatást), illetve annak másik fél általi átvételét vagy megismerését okiratba foglalják (közösen felvett jegyzőkönyv, vagy átadás-átvételi nyilatkozat). Az adós írásbeli felszólításának formai és tartalmai kellékei külön miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra. A törvénynek a Cstv. 24. § (3) bekezdését érintő módosítása külön is kiemeli, hogy az adós a bíróság felhívására jogosult igazolni, hogy a kérelmező fizetési felszólítására a törvényben meghatározott - illetve egyébként nyitva álló - határidő alatt érdemben nyilatkozott, azt indokaival alátámasztva írásban vitatta, és

ezen nyilatkozata a kérelmezőhöz megérkezett. Amennyiben ugyanis az adós az érdemi vitatás megtörténtének tényét sikeresen igazolja, vele szemben fizetésképtelenség megállapításának nincs helye. Az adós a felszámolási eljárás megindításának napjától a hitelezői követelést már semmilyen módon nem vitathatja: a Cstv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozatában eredményesen nem terjeszthet elő érdemi vitatást tartalmazó jognyilatkozatot, és nem igazolhatja fizetőképességét sem. A felszámolási eljárásban már csak azt igazolhatja - a felszámolás elrendelésének elkerülése érdekében -, hogy szabályosan megtörtént az érdemi vitatás, vagy beszámítással élt, vagy korábban teljesített, vagy részletfizetési megállapodás áll fenn közte és a hitelező között. Amennyiben ezen esetek egyike sem áll fenn, az adós a felszámolás elrendelését kizárólag teljesítéssel tudja elkerülni. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának időpontja a hitelező kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezők különböző időpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdő időpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának időpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezővé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 27. A hitelezőnek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezető pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási

eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 294. II. Ha az érintett felek jogviszonyára a magyar jog szabályai az irányadók, az elévülési kifogás elbírálásához - a külföldi bíróság határozatán kívül - a külföldi fél (hitelező) jogképességét bizonyító iratok csatolására is szükség van [1979 évi 13. tvr. 18. § (1)-(2) bek., 24. §, 25. §, Ptk. 685. § c) pont. 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek.]. BH1998. 245. I. A hitelezőnek - külön jogszabályi előírás nélkül is - csatolnia kell a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 24. § (1) bek., Pp. 121. § (2) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levő ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1997. 46. Törvénysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha a hitelezőnek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelező az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követően - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 441. A hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2005. 1291. I. A közvetítői tevékenységről szóló törvényben szabályozott eljárás a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezése elősegítésének eszköze. A fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére irányuló eljárással összefüggésben a közvetítői eljárás igénybevétele szóba sem jöhet. Ezért a közvetítői eljárásra való utalás hiánya nem eredményezheti a jogi képviselő által előterjesztett felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 24/A. § (1) A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. A bíróság a kérelem elbírálása előtt az adóst meghallgathatja. (2) A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt - és erről a feleket rövid úton értesíti -, feltéve, hogy a kérelmet előterjesztő hitelező a) valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és b) a követelésének létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, továbbá c) az ideiglenes vagyonfelügyelő díját - jogi személyiség nélküli adós esetén 150 ezer forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 ezer forintot, amely díjak az általános forgalmi adó összegét is tartalmazzák - előlegezi és a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi. (3) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a végzés kézhezvételét követő napon köteles bejelenteni, ha vele szemben a 27/A. §-ban foglalt kizárási ok áll fenn. Ennek hiányában a kézhezvételt követő napon az ideiglenes vagyonfelügyelő

megkezdi tevékenységét, ennek keretében felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyonipénzügyi helyzetéről. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (4) Az adós gazdálkodó szervezet vezetője - az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően - a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatban csak az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulásával köthet a rendes gazdálkodás körét meghaladó szerződést, tehet más jognyilatkozatot, ideértve a már létrejött szerződés alapján az adós részéről történő teljesítést is. A képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben nem hatályos. 1. A hatályos szabályozás értelmében az adós valamennyi szerződéséhez és jognyilatkozatához az ideiglenes vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges. Az ideiglenes vagyonfelügyelő azonban csak akkor tagadhatja meg a hozzájárulását, ha annak tárgya a Cstv. 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és a (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a lehetősége, hogy az adós „vagyonkimentési” magatartását megakadályozza igen szűkkörű, hiszen csak a kirívó esetekre korlátozódik. Emellett a hatályos szabályozás önmagában is aránytalan mérlegelési, döntési felelősséget hárít az ideiglenes vagyonfelügyelőre, figyelemmel arra, hogy a 40. §-ban meghatározott adósi („vagyonkimentési”) magatartások megítélése bírósági hatáskörbe tartozik - és általában több éves bizonyítási eljárás szükséges a tényállás megállapításához. A törvény ezért hatályon kívül helyezi a Cstv. 24/A. § (5) bekezdését, és a döntési jogkört újraszabályozza. A törvény a Cstv. 24/A. § (4) bekezdését érintő módosításával az ideiglenes vagyonfelügyelő döntési lehetőségét a rendes gazdálkodás körét meghaladó ügyletekre korlátozza, ezzel egyértelművé teszi, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő a rendes gazdálkodás körébe tartozó ügymenetbe, működésbe nem szólhat bele. Ezzel ugyanakkor a törvény szélesíti azon ügyek körét, ahol mérlegelési joga van az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a hozzájárulás megadása, illetve megtagadása körében. A törvény értelmében a jövőben az ideiglenes vagyonfelügyelő olyan gazdálkodási magatartásokat is megakadályozhat, amelyek bár közvetlenül nem vezetnek vagyonkimentéshez, azonban nem felelnek meg az ésszerű gazdálkodásnak, gazdaságilag indokolatlanok. A rendelkezéssel az ideiglenes vagyonfelügyelő jogosítványainak tényleges, gyakorlati bővülése valósul meg. Ennek eredményeképpen az ideiglenes vagyonfelügyelő úgy képes törvényi funkcióját betölteni, hogy az adós gazdálkodását csupán az arányos és szükséges mértékben korlátozza. A rendes gazdálkodás fogalma a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó joggyakorlat rendszerében ismert, megfelelően kiérlelt, annak a Cstv.-ben történő külön meghatározása szükségtelen. (5) (6) Az ideiglenes vagyonfelügyelő jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása esetén az 51. § rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. Ennek keretében betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és eszközállományát, iratait, valamint bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőjétől felvilágosítást kérhet, illetve az adós helyiségeibe beléphet, bármely vagyontárgyát átvizsgálhatja. Az adós a lezárt helyiségét, vagyontárgyát (bútorát, egyéb ingóságát) az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására köteles haladéktalanul felnyitni. Az ideiglenes vagyonfelügyelő az ily módon tudomására jutott információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. Haladéktalanul köteles tájékoztatni a bíróságot - a kirendelésének időtartama alatt létrejött - olyan adósi szerződésről vagy más jognyilatkozatról, amelynek tárgya a 40. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiba és (2) bekezdésébe tartozó jogügylet. 2. A törvény - a Cstv. 40. §-ában foglalt adósi magatartásokhoz kapcsolódóan - a Cstv. 24/A. § (7) bekezdésében rögzíti, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő köteles a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni, amennyiben vagyonkimentést tapasztal. A törvény a hatályos szabályozás további erősítése érdekében a Cstv. 24/A. § (10) bekezdésében kimondja, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő még abban az esetben is jogosult az adós valamennyi iratához hozzáférni, amennyiben az adós azokat önként nem bocsátja a vagyonfelügyelő rendelkezésére. A törvény azzal, hogy kötelezi az adóst, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő felhívására a lezárt ingóságait, helyiségeit haladéktalanul nyissa ki, egyértelműen feljogosítja az ideiglenes vagyonfelügyelőt arra, hogy korlátozás nélkül megkaphassa a szükséges információkat. Amennyiben a kötelezettségének az adós nem tesz eleget - úgy megszegi együttműködési kötelezettségét - a Cstv. 24/A. § (8) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, vagyis sor kerül az adós felszámolásának soron kívüli elrendelésére. (8) Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel, részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Ha az adós cég vezetői együttműködési kötelezettségüket súlyosan vagy ismétlődően megsértik - így különösen legalább két alkalommal a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül kötnek szerződést vagy tesznek más jognyilatkozatot -, az ideiglenes vagyonfelügyelő

kérelmére a bíróság - a fizetésképtelenségre tekintet nélkül - soron kívül dönt a felszámolás elrendeléséről. A bíróság felszámolást elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (9) A bíróság - hivatalból vagy kérelemre - tájékoztatást kérhet az ideiglenes vagyonfelügyelőtől annak tevékenységéről, továbbá a gazdálkodó szerv vezetőjétől az adós helyzetéről, valamint egyes ügyleteiről, ideértve az ezzel kapcsolatos okiratoknak a bíróság rendelkezésére bocsátását is. (10) Az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A bíróság azonban - a hitelező előzetes egyetértése mellett - az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését végzéssel megszünteti, amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelező követelésének kielégítése nincs veszélyben. Amennyiben a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását, a bíróság hitelezői egyetértés hiányában is jogosult a végzés meghozatalára. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. 3. A hatályos szabályozás szerint az ideiglenes vagyonfelügyelő megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, így a hatályos szabályozás nem nyújt arra lehetőséget, hogy a bíróság döntsön a vagyonfelügyelet megszüntetéséről. Ez azért aggályos, mert az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése sok esetben a fizetésképtelenség vizsgálatának tényleges megindulása előtt valószínűsített körülmény (vagyis hogy a hitelező követelésének későbbi kielégítése veszélyben van) alapján történik meg, és a későbbi eljárásban feltárt tények szükségtelenné teszik a további működését. E probléma megoldása érdekében a törvény a Cstv. 24/A. § (10) bekezdését kiegészíti: amennyiben az adós megfelelő biztosíték nyújtásával igazolja, hogy a hitelezői követelés kielégítése nincs veszélyben, a bíróság azonnal végrehajtható végzéssel határozhat az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésének megszüntetéséről. A végzés meghozatalához főszabályként a hitelező előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a hitelező alapos indok nélkül tagadja meg hozzájárulását és a bíróság a biztosítékot megfelelőnek ítéli, hitelezői hozzájárulás nélkül is jogosult a végzés meghozatalára. (11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő díját a felszámolás elrendelése esetén a felszámolást elrendelő végzésben a bíróság állapítja meg, amelyet az adós visel. A felszámolási eljárás megszüntetése esetén az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárását kérő hitelező viseli. Ha a hitelező az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését alaptalanul kérte, köteles a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint megtéríteni azt a kárt is, amely az adóst az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése következtében érte. (12) Az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárására megfelelően alkalmazni kell a 27/A. § (7) bekezdését, valamint az 54. § első és második mondatát is. A módosítás lehetőséget biztosít a hitelezők számára ahhoz, hogy a fizetésképtelenségre irányuló kérelmük benyújtásával egyidejűleg, vagy azt követően biztosítási intézkedés meghozatalát kérjék a bíróságtól. Ennek indoka az, hogy a hatályos Cstv. alapján folyó eljárásokban már a felszámolás kezdő időpontjában sincs vagyon a cégekben, vagy olyan kevés van, hogy az még a felszámolási költségek finanszírozására sem elegendő. A biztosítási intézkedés keretében a bíróság a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki abból a célból, hogy az adós vagyonának illegális csökkentését, vagy eltüntetését megakadályozza azalatt az időszak alatt, amíg a bíróság a fizetésképtelenséget vizsgálja, illetőleg annak kérdésében jogerős döntést hoz. A törvény három feltétel teljesüléséhez köti a bíróság intézkedését. Az első kettő a hatályos Vht.-vel összhangban a hitelezői követelés későbbi kielégítésének veszélyeztetettségét, valamint a követelés létrejöttének közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal történő igazolását írja elő. Annak érdekében, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének finanszírozása biztosítva legyen, jogi személyiség nélküli adós esetén 150 000 forintot, jogi személyiséggel rendelkező adós esetén 300 000 forintot kell a hitelezőnek előlegeznie és bírósági letétbe helyeznie. Hangsúlyozni kell, hogy a hitelező csak előlegezi az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, annak viselése attól függ, hogy a bíróság a felszámolást elrendeli-e. A törvény előzetes egyetértési jogot biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelő részére az adós cég minden olyan szerződésével vagy más jognyilatkozatával kapcsolatban, amelyet az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének megkezdését követően köt. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége alapvetően hitelezővédelmi célokat szolgál, nem feltétlenül indokolt minden olyan, egyébként a cég rendes gazdálkodási körébe tartozó ügylet esetében is megkívánni az előzetes hozzájárulást, amely vagyoni szempontból csekély jelentőségű és az adós normális üzleti tevékenységéhez tartozik. Ezért a törvény lehetőséget biztosít az ideiglenes vagyonfelügyelő számára, hogy meghatározza az ilyen ügyletek körét. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége nem sértheti az adós üzleti szempontból rendes gazdálkodását és működését, ezért a törvény csak olyan esetben teszi lehetővé azt, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő

megtagadja a hozzájárulását egy jogügylettől, ha az kifejezetten olyannak minősül, amely megkötése esetén egyébként megtámadható lenne. Az adós cég vezetői kötelesek együttműködni az ideiglenes vagyonfelügyelővel és részére minden olyan segítséget megadni, amely feladatának elvégzéséhez szükséges. Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy ismétlődő megsértéséhez a törvény súlyos szankciót, a felszámolás elrendelését köti, függetlenül attól, hogy a cég egyébként fizetésképtelen-e. Az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenysége a felszámolás kezdő időpontjáig, vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart. A tevékenység befejezésének módjától függ az is, hogy az ideiglenes vagyonfelügyelő díját ki viseli. Amennyiben a felszámolási kérelem megalapozott volt, akkor ésszerű, hogy a díj az adóst terhelje. A díj viselése szempontjából ugyanakkor közömbös az, hogy a bíróság a felszámolás elrendelését az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységét kérő hitelező kérelmére rendelte-e el, vagy más hitelező kérelmére. Az is indokolt ugyanakkor, hogy ha a felszámolási eljárást a bíróság fizetésképtelenség hiányában megszünteti, akkor az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységét kérő hitelező viselje ennek költségeit. 25. § (1) A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő; b) azt a moratórium időszakában terjesztették elő; c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; d) az adós a kérelmező és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik; e) az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján fizetésképtelenségi főeljárás indult és a kérelem szintén főeljárás megindítására irányul; f) a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számítva még nem telt el 15 nap; g) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el. A törvény figyelemmel arra, hogy rendezi a felszámolási kérelem benyújtásának eseteit, feltételeit, a Cstv. 25. § (1) bekezdését kiegészítve meghatározza azon eseteket, amikor a korábban nem vitatott vagy elismert, illetve jogerős bírósági döntésre alapított felszámolási kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. Mivel a Cstv. 27. §-a alapján a korábban nem vitatott vagy elismert követelés esetében a kérelmező köteles a követelés esedékességét követően írásbeli fizetési felszólításban felhívni az adóst a teljesítésre, amellyel szemben az adós 15 napon belül indokolással alátámasztott érdemi vitatást tehet, a törvény megköveteli, hogy a felszámolási kérelem benyújtására - ennek megfelelően - a fizetési felszólítás megtörténtét, valamint az adós számára nyitva álló határidő elteltét követően kerüljön sor. Amennyiben ez nem így történik, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, hiszen az időelőtti. A Cstv. 27. §-a alapján a jogerős bírósági határozatok tekintetében szintén szükséges, hogy a felszámolási kérelem benyújtására a határozatba foglalt teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően kerüljön sor. Amennyiben a teljesítési határidő nem telt el, a kérelem idő előtti, az érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó. (2) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak, a bíróság az ugyanazon adós ellen Magyarországon megindított főeljárást területi eljárássá alakítja át, feltéve, hogy az adós Magyarországon telephellyel rendelkezik. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. (3) Ha az Európai Unió más tagállamában a bíróság határozatának meghozatalát megelőzően a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján főeljárást indítottak és az adós nem rendelkezik Magyarországon telephellyel, a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság erről a főeljárást megindító bíróságot tájékoztatja. A megszüntetést megelőzően beállt joghatások, így különösen a felszámoló által kötött jogügyletek alapján fennálló jogok és kötelezettségek azonban fennmaradnak, abban az esetben is, ha azok az Európai Unió más tagállamában folyamatban lévő eljárás joghatásaival ellentétesek. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2002. 371. A hirdetményi kézbesítés elrendelése és ügygondnok kirendelése - amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak - a felszámolási eljárásban sem mellőzhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 24. § (2) és (3) bek., 25. § (1) bek. c)

pont, 27. § (2) bek. b) pont, 63/A. § (3) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 56-58. §-ai, Pp. 101. § (1) bek., 102. § (3) bek.]. BH2002. 110. I. A módosított Cstv. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja kizárólag az adós felszámolása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását szabályozza, s nem alkalmazható a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának jogalapjaként [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 25. § (1) bek. c) pont]. BH2001. 82. Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós betéti társaság kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a taggyűlés előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 8. §, 23. § (1) bek., 25. § c) pont]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH1998. 143. Önmagában a kárszámla benyújtása és a kárigény előterjesztése alapján a biztosító részéről történő részkártérítés kifizetése sem jelent olyan elismerést, amelynek folytán - ha a jogszabályban előírt határidőn belül a teljes összeg kifizetése elmarad - a károsult a biztosító ellen hitelezőként felszámolási eljárást kezdeményezhet [Ptk. 318. §, 553. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 3. § f/1. és f/2. pont, 25. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 46. Törvénysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha a hitelezőnek az adós felszámolása iránti kérelmét érdemi vizsgálat nélkül azért utasítja el, mert a hitelező az adóshoz intézett, fizetésre való felszólítás megtörténtét igazolta ugyan, de nem bizonyította, hogy az adós a követelést nem vitatta. Ilyen esetben a kérelmet - a szükséges bizonyítási eljárást követően - érdemben kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (1) és (3) bek., 25. § (1) bek. c) pont, 26. §, 27. § (2) bek. a) pont]. BH1995. 666. Ha a hitelező a felszámolási eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételének költségtérítését a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem fizeti meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A költségtérítést személyes illetékmentessége ellenére a társadalombiztosítási szervnek is meg kell fizetnie [1991. évi IL. tv. 25. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 5. § (1) bek., 62. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 1. §, 5-6. §, 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1995. 180. Az a személy, aki a felszámolási eljárás megindítása előtt követelésének érvényesítése érdekében pert indított az adós ellen, az e követelésére hivatkozással megindítani kért felszámolási eljárásban nem minősül az eljárás kezdeményezésére jogosult hitelezőnek. Kérelmét ezért, mivel azt nem az arra jogosult terjesztette elő, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani [1991. évi IL. tv. 3. §, 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 25. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek., 157. §]. BH1994. 441. A hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmének érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem igazolja a felszámolás közzététele költségtérítésének befizetését [1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 25. § (1) bek., 11/1991. (IX. 4.) IM r. 1. §, 7. § (1) bek.]. BH1994. 440. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítására alapot ad az is, ha a hitelező a bíróság felhívása ellenére sem igazolja, hogy az adóssal szemben fennálló követelését beszedési megbízás útján megkísérelte érvényesíteni, de a beszedési megbízás a számlafedezet hiánya miatt nem volt teljesíthető [1991. évi IL. tv. 3. §, 24. § (1) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlőt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. KGD1995. 63. Ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet nem az arra jogosult terjeszti elő, a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [1991. évi IL. törvény 25. § (1) bek. a) pont]. KGD1993. 186. Az egyidejűleg folyamatban lévő csőd-, és felszámolási eljárás esetén irányadó szabályok [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek., 22. § (2) bek., 24. § (2) bek., 25. § (1) bek. e) pont, 1952. évi III. törvény 218., 219. §]. 26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. (2)

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. Előfordulhat, hogy az adós - felszámolásának elkerülése érdekében - olyan követelést elégít ki, amelyet nem tart megalapozottnak. A törvény rögzíti, hogy az adósnak a kérelem benyújtását követően történő teljesítése a későbbi polgári peres eljárásban történő visszakövetelési jogát nem zárja ki. Az adós a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján is jogosult a megalapozatlan teljesítés visszakövetelésére, azonban a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályozás koherenciájának érdekében e perlési jog külön rögzítése is szükséges. (4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. KGD1993. 181. A felszámolási eljárás során a bíróság a fizetésképtelenség bizonyítottsága, valamint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére megadott határidő eredménytelen elteltének együttes fennállása esetén állapítja meg az adós fizetésképtelenségét. Önmagában a fizetési haladék eredménytelen eltelte miatt a fizetésképtelenség megállapítására nem kerülhet sor [1991. évi IL. törvény 3. § f) pont, 26. § (3) bek., 27. § (1) bek.]. 27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §). 1. A Cstv. 27. § (1) bekezdésének azon hatályos rendelkezése, amely szerint a felszámolás kezdő időpontja a bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, rendkívül problematikus. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a Cstv. szabályainak együttes alkalmazása alapján a felszámolás kezdő időpontjának a végzés kézbesítését követő tizenhatodik nap minősül, hiszen a felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, a jogerő pedig a Pp. szerint a fellebbezési határidő (15 nap) leteltét követő napon áll be. Ehhez képest harmadik személyek (hitelezők) számára a felszámolás megindulása csak a Cégközlönyben való közzétételtől válik nyilvánvalóvá, a Cégközlönyben való közzététel azonban a jogerő időpontjához képest körülbelül egy hónappal később következik be. A bíróság a fellebbezési határidő utolsó napját követően ugyanis egyrészt még vár körülbelül egy hétig, hiszen a fellebbezési határidő utolsó napján postára adott fellebbezés is joghatályosnak minősül, másrészt átlagosan további három hetet vesz igénybe a Cégközlönyben való közzététel. A felszámolás kezdő időpontja és a Cégközlönyben való megjelenés közötti körülbelül egy hónapos időszak alatt a hitelezők nem tudnak a felszámolás megindulásáról. A törvény a felszámolás kezdő időpontját a felszámolás elrendeléséről szóló végzés Cégközlönyben való megjelenésének napjához köti, vagyis ahhoz az időponthoz, amikor hitelezők számára is nyilvánvalóvá válik az eljárás megindulása (Cstv. 27. § (1) bekezdés). (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) korábban nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő - a felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó figyelmeztetést is tartalmazó - fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki, vagy 2. A törvény a Cstv. 27. § (2) bekezdésében két fizetésképtelenségi okot szabályoz újra a már kialakult bírói gyakorlatra támaszkodva. A hitelező a jövőben is jogosult lesz az adós által nem vitatott vagy elismert követelésére hivatkozással felszámolási kérelmet előterjeszteni, azonban a törvény rendezi a vitatás jogi tartalmát és formáját. A törvény rendelkezései értelmében a hitelező a kérelem benyújtását megelőzően - a követelés esedékességét követően - köteles az adóst írásban a teljesítésre felszólítani. A felszólításnak tartalmaznia kell az adós figyelmeztetését is arra, hogy a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. Külön miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra azok a tartalmai és formai elemek, amelyeket a szabályos felszólításnak tartalmaznia kell, valamint a rendelet a fizetési felszólítás - formanyomtatványi formáját is rögzíti. Az adósnak a fizetési felszólítás - igazolható - kézhezvételét követően 15 napon belül kell meghatároznia álláspontját a hitelezői felszólításra vonatkozóan. Az adósnak így elegendő idő áll a rendelkezésére, hogy szükség esetén iratait áttekintse, a hitelező követelésének jogi, gazdasági megalapozottságáról meggyőződjön. A fizetési felszólításnak, mint törvényi előfeltételnek a meghatározása mindkét fél számára garanciát jelent. Az adóst a fizetési fegyelem betartására, a hitelezővel való megegyezésre ösztönzi, illetve megszünteti azon eseteket, amikor a jóhiszemű adósokkal szemben indul meg az eljárás anélkül, hogy az adós tudna a vele szemben támasztott követelésről (pl. nem iktatott számla, „elkallódott számla”, többéves számla esetében). A hitelezők tekintetében pedig a fizetési felszólítás megtörténte garantálja, hogy az adós esetleges hallgatásának, nem-teljesítésének következményei kizárólag az adóst fogják terhelni. Az adós, amennyiben a hitelező követelését nem tekinti megalapozottnak, köteles érdemi írásbeli nyilatkozatban ennek indokait a hitelezővel közölni (érdemi vitatás). Az adós érdemi, a vele szemben támasztott követelés vitatását tartalmazó jognyilatkozatának hitelező általi - szintén igazoltható módon történő - kézhezvétele azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az adóssal szemben e követelés tekintetében felszámolási eljárás kezdeményezésének nincs helye, a hitelező követelését fizetési meghagyásos eljárásban, illetve perben érvényesítheti. Amennyiben az adós a hitelező felszólítására határidőben nem reagál és a követelést nem teljesíti, vagy az elismert tartozását nem egyenlíti ki, a hitelező jogosult vele szemben felszámolási eljárás megindítását kezdeményezni. A Cstv. 27. § (2) bekezdésének a) pontjában megállapított határidők az adós tekintetében nem minősülnek jogvesztőnek, így - a jelenleg érvényesülő bírói joggyakorlatnak megfelelően - az adós a határidőt követően, azonban a felszámolási eljárás megindításának napjáig (vagyis a felszámolási kérelem bírósághoz érkezésének napjáig) a hitelezővel írásban közölt érdemi vitatással elkerülheti, hogy vele szemben beálljon a fizetésképtelenségi vélelem. Mind a fizetési felszólítás, mind az adós nyilatkozata kötelező formája az írásbeliség. 3. A jelenlegi bírói gyakorlat értelmében a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. Tehát a bírói gyakorlat úgy foglalt állást, hogy ilyen határozatok alapján a kérelmező kizárólag a Cstv. 27. § (2) bekezdés b) pontja alapján jogosult felszámolási kérelmet előterjeszteni. A törvény megszünteti a bírói gyakorlatban kialakított ezen eljárási sorrendiséget a jogerős bírósági határozatok körében. Ebben az esetben ugyanis a hitelező „ítélt dolog” tekintetében kérne döntést, így az adós fogalmilag nem vitathatja a követelés fennállását, annak jogszerűségét, így saját teljesítési kötelezettségét. Ebből következően szükségtelen a hitelezőt arra kötelezni, hogy a felszámolási kérelem benyújtása előtt egy újabb eljárásban kérje az adós teljesítését. Lehetőséget kell számára biztosítani arra, hogy - a bírósági határozatban foglalt teljesítési határidő eredménytelen lejártát követően - saját belátása szerint döntsön a jogi lehetőségek alkalmazásáról, így arról, hogy végrehajtási eljárást kezdeményez, vagy az adós fizetésképtelenségének megállapítását kéri. A törvény ennek érdekében a Cstv. 27. § (2) bekezdésének hatályos a) pontját kettébontja, így a fizetésképtelenségi okok között külön nevesíti a jogerős bírósági határozaton alapuló követeléseket, ezzel önálló jogalapot teremt a kérelem előterjesztésére. Ebben az esetben az adós külön fizetési felszólítása szükségtelen, ugyanis az adós a követelés fennálltáról (vagyis a vele szemben indított bírósági eljárásról), annak jogi megítéléséről kellő információval rendelkezik. Az adós kimentési lehetősége is korlátozott ezen

eljárásban, hiszen a jogerős bírósági határozattal szemben vitatásnak nincs helye, a fizetésképtelenség megállapítását az adós kizárólag teljesítéssel (beszámítási kifogással, részletfizetési megállapodás igazolásával) tudja elkerülni. A jogerős bírósági határozatokat kivéve minden más jogerős (végrehajtható) határozaton alapuló követelés esetében a felszámolási kérelem benyújtásának előfeltétele lesz a jövőben is az adóssal szembeni végrehajtás sikertelensége, így a törvény a Cstv. 27. § (2) bekezdése b) pontjának tartalmát nem módosítja, csupán átszámozza. b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

2/1999. Polgári jogegységi határozat A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 27. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton (végrehajtható okiraton) alapuló, lejárt, pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelés alapján csak akkor van helye az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megállapításának, ha a hitelező az ilyen határozat, illetve okirat birtokában eredménytelenül kísérelte meg a végrehajtást. (3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. (4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el. (5) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti. EBH2003. 879. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. EBH2002. 779. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. EBH2002. 668. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. (Öpt.) 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2001. 547. Amennyiben a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., Pp. 164. §, 2/1999. Polgári jogegységi határozat].

EBH2000. 338. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása szempontjából eredménytelen végrehajtásnak minősül az a végrehajtási eljárás, amely az adós lefoglalható vagyona hiányában szünetel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. b) pont, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 52. §, 54. §]. EBH2000. 232. Az adós részéről a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a kővetetés vitatásának minősül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2005. 154. A fizetésképtelenség megállapítása körében nem vehető figyelembe az adósnak a másodfokú eljárásban tett beszámítási kifogása, ha annak előterjesztésére eljárásjogilag nincsen törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 247. § (3) bek.]. BH2005. 70. A felszámolási kérelem megváltoztatására csak az elsőfokú végzés meghozataláig van lehetőség. Az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által sem érintett eljárási költség megfizetésének elmulasztása miatt csak a jelen eljárás jogerős befejezése után akkor terjeszthető elő megalapozottan az adós ellen újabb felszámolási kérelem, ha vele szemben a végrehajtás is eredménytelen lesz [1991. évi IL. törvény 6. §, 27. §; 1952. évi III. törvény 146. §]. BH2005. 66. Az adóvégrehajtási eljárás szünetelése azzal a jogkövetkezménnyel is jár, hogy a szünetelés időtartama alatt foganatosított végrehajtási cselekmény hatálytalan, azonban a szünetelés előtt foganatosított végrehajtási cselekmény joghatálya továbbra is fennáll. E körülményre az adókövetelés eredménytelen végrehajtására alapított felszámolási kérelem vizsgálatánál figyelemmel kell lenni [1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.; 27. § (2) bek. b) pontja; 1990. évi XCI. tv. 91. § (2) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 423. Nem állapítható meg a hitelező fizetésképtelensége, ha az elismert tartozásának a megfizetését megfelelőségi nyilatkozat tételéhez kötötte [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont]. BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhető el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerősen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelező által le nem számlázott - a szerződés szerint számla kibocsátásával érvényesíthető - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 469. Az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor, ha az adós a hitelezők követelését kellő időben vitatta. A fizetésképtelenség elkerüléséhez nem szükséges, hogy a hitelező újabb intézkedései kapcsán az adós minden esetben megerősítse az egyszer már közölt és vissza nem vont álláspontját [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont]. BH2003. 422. Külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepének felszámolására irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó speciális körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 2. § (4) bek., 27. § (4) bek., 1997. évi CXXXII. tv. 19. § (4) bek., 22. § (1) bek. a) és b) pont, (2) és (3) bek.]. BH2003. 421. A bíróság az előtte ugyanazon adós ellen különböző hitelezők kérelmére indult felszámolási eljárásokat nem köteles egyesíteni. Az egyesítés csak lehetőség. Ha a bíróság egy hitelező kérelmére az adós felszámolását jogerősen elrendeli, a további eljárásokat meg kell szüntetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pontjai, Pp. 130. § (1) bek. d) pont, 149. § (2) bek., 157. § a) pont, 229. §, 123/1973. (IK 1974. 1.) IM utasítás]. BH2003. 33. Jogerős fizetési meghagyáson alapuló követelés esetén az adós fizetésképtelensége csak az adós ellen lefolytatott végrehajtás eredménytelensége esetén állapítható meg. Az adós megszűnt bankszámlája ellen kezdeményezett sikertelen beszedési megbízás a végrehajtás eredménytelenségének igazolására nem elegendő [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 1. § (3) bek., 24. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) és b) pontja, Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek.].

BH2003. 31. A bíróság eljárása és vizsgálódási köre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárás megindítása esetén [1997. évi XCVI. tv. 45. § (1) és (2) bek., 69. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek.]. BH2002. 451. Ha az adós a felszámolása iránti kérelem tárgyává tett követelést az eljárás alatt teljes egészében kifizeti, fizetésképtelensége arra hivatkozással nem állapítható meg, hogy a tőke után felszámított, de az eredetileg nem vitatott számlában nem szereplő, az eljárásban pedig már vitatott kamatot nem fizette meg [1992. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek.]. BH2002. 450. A nyugdíjpénztár ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kezdeményezett felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelensége megállapításának nincs helye. A Felügyeletnek azt kell bizonyítania, hogy annak az oknak a tárgyában hozott határozatot, amelyre a felszámolási kérelmet alapítja [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek. a) pont, 27. § (1) bek., 1993. évi XCVI. tv. 45. § (1), (2) és (4) bek., 45/B. § (4) bek., 69. § (6) bek.]. BH2002. 370. A számlázási kötelezettség elmulasztása olyan jogosulti késedelem, amelyre tekintettel a kötelezettel szemben a késedelem jogkövetkezményei - így a felszámolási eljárás megindítása - nem alkalmazhatóak [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Pp. 8. § (1) bek., 164. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 324. Az adós felszámolására irányuló eljárásban az elsőfokú bíróság az adós kérelmére legfeljebb 30 nap határidőt engedélyezhet. Ennél hosszabb határidő engedélyezésére nincs törvényi lehetőség. A fizetési haladék engedélyezése az elsőfokú bíróság részére csak lehetőség, de nem kötelező [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 26. § (3) bek., 27. § (2) bek. a) pont]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 25. A felszámolási eljárásnak az adós fizetésképtelenségének hiányában történő megszüntetése érdemi döntés, amelynek következménye, hogy a költségek és illeték megfizetésére az alaptalan eljárást indító hitelezőt kell kötelezni [Pp. 78. § (1) bek., 80-83. §, 157. § e)-f) pont, az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (4) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 6. § (1) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) és (4) bek.]. BH2001. 592. Az adós a jogerős bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettségét az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárásra hivatkozva eredményesen nem vitathatja. A felülvizsgálati eljárásnak ugyanis a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ezért a jogerős ítélet végrehajtásának eredménytelensége esetén az adós fizetésképtelensége a felülvizsgálati eljárás alatt is megállapítható [Pp. 273. § (4) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. b) pont]. BH2001. 487. Ha a hitelező olyan közjegyzői okirat alapján kéri az adós fizetésképtelensége megállapítását és felszámolásának elrendelését, amely végrehajtási záradékkal látható el, tehát végrehajtható okiratnak minősül, a fizetésképtelenség megállapítására, és az adós felszámolásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha a hitelező a végrehajtás eredménytelenségét is igazolta [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 10. § b) pont, 21. § (1) és (3) bek., 1952. évi III. törvény 164. §, 2/1999. PJE határozat]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezővel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítés kézhezvétele előtt - bejelentő adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az

adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 392. I. A fizetésképtelenségi fogalom nem ad lehetőséget a bíróság számára annak vizsgálatára, hogy az adós tartósan fizetésképtelen-e, vagy csupán - kintlevőségei behajthatatlansága miatt - időleges likviditási gondokkal küszködik. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) és b) pont, 2/1999. PJE határozat]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 506. Felszámolási eljárásban - ha az adós céget törlik a cégjegyzékből, s ezáltal jogképessége megszűnik - nincs helye az eljárás félbeszakadása megállapításának, hanem a felszámolási eljárást folytató bíróság az eljárást megszünteti. Ennek illetékkövetkezményei [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 6. § (2) bek., 27. §, 1997. évi CXLIV. tv. 53. § (2) bek., Pp. 111. § (1) bek., 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont, 158. § (1) bek., 275/B. §, 1990. évi XCIII. tv. 57. § (1) bek a) pont, 80. § (1) bek. i) pont, 81. § (2) bek.]. BH2000. 315. Engedményezés útján hitelezővé váló fél által a felszámolási eljárás megindításához szükséges iratok csatolása elmulasztásának következményei [Ptk. 328. § (3)-(4) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., 1995. évi XCV. tv.]. BH2000. 221. Az adós részéről a követelt összegnek ügyvédi letétbe helyezése a követelés vitatásának minősül, ezért ilyen esetben az adós ellen a felszámolási eljárás nem indítható meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont]. BH2000. 28. Az adózó által tett adóbevallás vagy a befizetett adóelőlegre vonatkozó nyilatkozat végrehajtható okiratnak minősül, ennek birtokában az adóhatóságnak kell a végrehajtást megkísérelnie. A végrehajtás eredménytelenségének igazolásával csak az adóhatóság jogosult felszámolási eljárást kezdeményezni [1990. évi XCI. tv. (Art.) 87. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a)-b) pont]. BH2000. 27. A hitelezőnek - a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően - a végrehajtható okiraton alapuló követelése bírósági végrehajtás keretében való behajtását meg kell kísérelnie. Ha nem az adósának bankszámláját vezető pénzintézethez nyújtja be a végrehajtható okiratot, e kötelezettségének nem tesz eleget [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-c) pont, (4) bek., 1994. évi LIII. tv. 6. § (2) bek.]. BH1999. 522. Ha jogszabály egy adott szerződésre nem, a felek megállapodása pedig csak a szerződés változtatására, kiegészítésére ír elő írásbeli alakot, a szerződés szóbeli felmondása is érvényes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel, valamint az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 218. § (3) bek., Pp. 141. § (6) bek., 164. § (1) bek.]. BH1999. 521. Felszámolási eljárás nem vehető igénybe egyedi végrehajtás helyett. Ha a bíróság azért szünteti meg az eljárást, mert a hitelező a jogerős ítélet (fizetési meghagyás) alapján a végrehajtást nem kísérli meg, ez a bíróság részéről az ügy érdemi elbírálását jelenti, ezért az eljárás már nem tárgyi illetékmentes [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 6. § (2) bek., 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. a)-b) pont és (4) bek., Pp. 229. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1990. évi XCIII. tv. 44. §, 47. § (3) bek., 62. § (1) bek. i) pont, 64. §, 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bek.]. BH1999. 421. A felszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultság megállapításánál irányadó szabályok, ha az adós vagyona részben alapjuttatásból ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont, Ptk. 332. § (1) bek., 474. § (1) bek., 42/1985. (X. 8.) MT r. 12. § (3) bek., 12/1989. (II. 5.) MT r. 6. § (3) bek., 8. §]. BH1999. 226. Az adós által részben kifogásolt, vagyis részben elismert számla alapján a fizetési kötelezettsége az elismert összeg erejéig fennáll. Az elismert összegről a hitelező újabb számlát nem köteles kiállítani. Az elismert követelésrész tekintetében - a fizetés elmaradása esetén - az adós fizetésképtelensége miatt ellene a felszámolási eljárás megindítható [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27. § (2) bek. a) pont és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 43. § (1) bek., 45. § (1) bek., Ptk. 302. §, 303. § (3) bek., GK 66. sz.].

BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 45. Ha az adós tartozását nem vitatta, fizetésképtelensége attól függetlenül megállapítható, hogy a tartozásra vonatkozóan kezeseivel szemben időközben jogerős marasztaló ítéletet hoztak, s a követelés tőlük esetleg behajtható [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek.]. BH1997. 604. Ha a 60 napon túli adótartozás alapja önadózás esetén az adós gazdálkodó szervezet által készített, a fizetendő adót tartalmazó adóbevallás, a fizetésképtelenség megállapításának és a felszámolás elrendelésének előfeltétele az, hogy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelennek bizonyuljon [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 1990. évi XCI. tv. 87. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 600. II. Ha a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt pert indított, és ez folyamatban van, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 497. A fizetésképtelenség megállapításának mellőzésére nem ad alapot az, ha az adós a hitelező követelését korábban nem, hanem csak a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvételét követően vitatta [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 413. A felszámolási eljárás felfüggesztésének van helye, ha a megyei illetékhivatal a felszámolási eljárás lefolytatását visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabó fizetési meghagyás alapján kérte, és az illeték kiszabásának alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt per van folyamatban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 27. § (2) bek., Pp. 152. § (2) bek., 1990. évi XCIII. tv. 78. § (3) bek., 80. § (1) bek.]. BH1997. 309. A felszámolási eljárás megszüntetését megalapozza az, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége a vele szemben folyamatban levő ingó- és ingatlan-végrehajtásra figyelemmel nem állapítható meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (2) és (4) bek., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 657. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának és az adós felszámolása elrendelésének pénz fizetésére kötelező, külföldi bíróság által hozott olyan jogerős, elismert határozat alapján, amelynek végrehajtására - nemzetközi szerződés előírásának és viszonosságnak a hiányában - nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 1979. évi 13. tvr. 74. §]. BH1996. 608. A felszámolási eljárás megszüntetésének van helye, ha az adós a hitelező követelését a felszámolási eljárás megindításáról való értesítése előtt csak az összegszerűségében vitatta ugyan, de a nem vitatott összeget az értesítést követően megfizette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek.]. BH1996. 607. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., 6. § (2) bek.]. BH1996. 552. Ha az adós a hitelező követelését már a felszámolása iránti kérelemnek a bírósághoz való benyújtása előtt vitatta, fizetésképtelensége annak ellenére sem állapítható meg, hogy korábban közokiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) és (4) bek., Pp. 195. § (1) és (3) bek., Ptk. 242. § (1) bek.]. BH1996. 387. Az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége nem állapítható meg, ha a hitelező követelésének fennállását ugyan nem vitatja, de - a vállalkozói díj arányos része visszatartására vonatkozó

jogára hivatkozva vagy egyéb okból - a követelés esedékességét teszi vitássá [1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., Ptk. 306. § (5) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 222. A felszámolási eljárás lefolytatása iránt a hitelező által benyújtott kérelem elbírálása, ha a gazdasági társaság átalakulása folyamatban van [1991. évi IL. tv. 2. § (1) bek., 3. § a) pont, 27. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 367. §, 368. § (1) bek., 369. § (1) bek., Pp. 48. §]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező kérelmétől való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 483. A fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem lehet elismertnek tekinteni az olyan követelést, amelynek tárgyában a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtása előtt már per indult, függetlenül attól, hogy a perben érvényesített követelések egy része tekintetében az adós elismerő nyilatkozatot tett [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 482. A fizetésképtelenség megállapítása során a bíróság csak azt vizsgálja, hogy a fizetésképtelenségnek a törvényben meghatározott feltételei megvalósultak-e. A bíróság nem mérlegelheti az adós vagyoni helyzetét, így azt sem, hogy vagyona meghaladja a tartozásait [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. §]. BH1995. 307. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása során a bíróság nem vizsgálhatja azt, hogy a vele szemben kibocsátott és a jogerősítő záradékkal ellátott fizetési meghagyás jogerősítésének feltételei fennálltak-e [1991. évi IL. tv. 3. §, 27. § (1) bek., Pp. 321. § (1) bek.] BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2006. 1403. I. A felszámolási ügyben eljáró bíróság hatásköre nem terjed ki a felszámolási kérelem alapjául szolgáló bírósági, hatósági határozat jogszerűségének vizsgálatára. BDT2006. 1350. A hitelező az első fokú eljárás során a felszámolás iránti kérelmét olyan további követelésekre is kiterjesztheti, amelyek az eredeti kérelem előterjesztését követően váltak esedékessé, de önmagukban is alapul szolgálhatnak a felszámolás elrendelésére. Az így kiterjesztett kérelem elbírálása során az elsőfokú bíróságnak az utólag hivatkozott követelések fennállását is vizsgálnia kell. BDT2005. 1248. Az adós fizetőképtelensége megállapítható, ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt. A végrehajtás eredménytelenségét a hitelező kellően alátámasztja, ha igazolja, hogy az adós számlájára benyújtott azonnali beszedési megbízás fedezethiány miatt nem teljesült. BDT2005. 1230. I. Ha az adós gazdálkodó szervezet a felszámolási eljárást kezdeményező kérelemről való bírósági értesítés előtt él beszámítási kifogással, az adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, és e jogvita tárgyában az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság határoz. BDT2005. 1229. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozást írásban nem vitatta, de bizonyítani tudja, hogy egyéb módon a felszámolási kérelem kézhezvétele előtt a követelését vitássá tette. BDT2005. 1215. I. Amennyiben az adós a felszámolási eljárás megindítása után kifejezetten a fizetésképtelenség megállapításának elkerülése érdekében jogfenntartással kifizeti a hitelező követelését, eljárását nem lehet a tartozás elismerésének tekinteni.

BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. 27/A. § (1) A bíróság a felszámolást elrendelő végzésben kijelöli a felszámolót. Felszámolónak a felszámolást esetleg megelőző csődeljárásban kijelölt vagyonfelügyelő is kijelölhető. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi, valamint a felszámoló 24/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti díjat előlegezi, és bírósági letétbe helyezi. A felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele esetén a felszámoló díját az adós viseli. (2) A felszámolóként kijelölhetők körét a Kormány rendelettel állapítja meg. A Kormány a felszámolók névjegyzékébe való felvételre nyilvános pályázatot ír ki. (3) A felszámoló az adós felszámolásának lefolytatására felszámolóbiztost nevez ki, aki a felszámolóval létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el. Felszámolóbiztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. (4) E törvény alkalmazásában a felszámolót és a felszámolóbiztost érintő kizárási okok: a) Nem jelölhető ki felszámolónak az a gazdasági társaság, aa) amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, ab) amelynek tulajdonosa az adósnak is tulajdonosa vagy hitelezője, ac) amelynek vezető tisztségviselője vagy annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik az adós szervezetben vagy összeférhetetlen tevékenységet [27/B. § (3) bekezdés a) pont] folytató más szervezetben. b) Nem nevezhető ki felszámolóbiztosnak az a személy, ba) aki az adós tulajdonosa vagy hitelezője, bb) aki a ba) pontban jelölt személynek közeli hozzátartozója, bc) akinek a közeli hozzátartozója az adós tulajdonosa vagy hitelezője, bd) aki olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője, amely az adós tulajdonosa vagy hitelezője, be) aki a bd) pontban jelölt vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója, bf) aki maga, vagy akinek közeli hozzátartozója összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban tag, részvényes vagy vezető tisztségviselő. (5) A felszámoló a kijelölést tartalmazó végzés kézhezvételétől - illetve, ha a kizárási ok később következik be, annak bekövetkeztétől - számított 8 napon belül köteles bejelenteni a bíróságnak, ha kizárási ok áll fenn. A felszámoló a kijelölést csak ebben az esetben utasíthatja vissza. Ha a felszámoló a kizárási ok bejelentését elmulasztja, a bíróság kezdeményezi a felszámolói névjegyzékből való törlését. A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kijelölt felszámolóbiztos nevét és lakóhelyét bejelenteni a bíróságnak. A felszámolót kijelölő rendelkezés ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Ha a kijelölést követően a bíróság megállapítja, hogy a felszámolóval - illetve a felszámolóbiztossal - szemben kizárási ok áll fenn, vagy a felszámolót a felszámolói névjegyzékből törölték, illetve a felszámoló szervezet ellen felszámolás vagy végelszámolás indult, a bíróság a felszámolót hivatalból felmenti. (7) A (6) bekezdésben foglaltak szerint jár el a bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - ha az eljárás adataiból végzésében megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsérti a jogszabályokat. (8) A bíróság (6) és (7) bekezdésben foglalt határozata ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. A végzés jogerőre emelkedésével egyidejűleg a bíróság új felszámolót jelöl ki. (9) A kijelölt felszámoló tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. (10) A felszámoló feladatait elsősorban az adós munkaszervezete, illetve saját munkaszervezete igénybevételével látja el, ideértve a jogszabályban meghatározott szakképzettségű, kötelezően foglalkoztatandó személyek polgári jogi jogviszonyban történő alkalmazását is. A felszámoló a feladatai ellátása érdekében polgári jogi jogviszonyt létesíthet továbbá: a) külön jogszabályban a felszámolási tevékenység végzésének feltételeként meghatározott szakképzettségen kívüli szakértelmet igénylő feladat ellátására,

b) a felszámolási tevékenység végzéséhez általában nem szükséges, vagy a szükségest meghaladó mértékű tevékenység elvégzésére, c) jogszabály által kötelezően előírt esetben, d) ha azt az a)-c) pontokban nem szabályozott esetben a bíróság a felszámoló kérésére előzetesen engedélyezi. 1. A felszámolási vagyon védelme érdekében szükséges a felszámolást elrendelő végzésben kijelölt felszámoló felruházása az ideiglenes vagyonfelügyelő jogkörével a felszámolás kezdő időpontjáig, vagyis a jogerős végzés Cégközlönyben való közzétételéig. 2. A törvény nem változtat azon a hatályos rendelkezésen, hogy a felszámoló csak korlátolt felelősségű társaság, illetve részvénytársaság lehet (a továbbiakban együtt: felszámoló). A felszámoló, mint jogi személy „megszemélyesítőjeként” természetes személy felszámoló biztost nevez ki, aki gyakorlatilag lefolytatja, „levezényli” a teljes felszámolást az adósnál. Elvárható, hogy a felszámoló biztos magas szintű szakirányú képzettséggel rendelkezzen, ezért a törvény rendelkezése szerint felszámoló biztos a továbbiakban csak megfelelő végzettséggel rendelkező természetes személy lehet. Ez a rendelkezés - felkészülési idő biztosítása érdekében - csak 2007. január 1-én lép hatályba úgy azonban, hogy 2010. június 30-ig a felszámolók névjegyzékéről szóló 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott végzettségeket (szakvizsgázott jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) kell megfelelőnek tekinteni, majd ezen időpontot követően a 9/2002. (II. 22.) OM rendelettel meghatározott felszámolási és vagyon-felügyeleti szakközgazdász, illetve felszámolási és vagyon-felügyeleti szakember szakirányú szakképzettséggel rendelkezők lehetnek csak felszámoló biztosok. A hosszú átmeneti időre az előírt posztgraduális képzésben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében van szükség. 3. A törvény tételesen rögzíti a felszámolókat, és a felszámoló biztosokat érintő kizárási okokat, egyrészt egyértelműbbé téve, másrészt bővítve azokat. A kizárási okok meghatározásánál a törvény már a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) módosított szabálya, a többségi befolyás fogalmát alkalmazza. A felszámoló biztosoknál kizárási okként fogalmazódik meg az összeférhetetlen tevékenységet (27/B. § (3) bekezdés a) pont) folytató más jogi személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban meglévő tagi, részvényesi vagy vezető tisztségviselői funkció. 4. A törvény megerősíti azt az alapelvet, hogy a felszámoló az eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. Természetszerűleg nem jelenti a felszámolás átengedését a felszámoló biztos kinevezése, illetve mindazok megbízása, akikkel a felszámoló - részfeladatok elvégzésére - polgári jogi szerződést köt. A törvény egyértelművé teszi, hogy a bíróság által kijelölt felszámoló a felszámolói tevékenysége során az adós gazdálkodó szervezet képviseletében jár el, döntéseit az adós képviseletében hozza. A törvény lehetővé teszi, hogy a felszámoló a törvényben meghatározott esetekben a felszámolói feladat ellátása érdekében, előzetes bírói engedély nélkül polgári jogi jogviszonyt (az esetek jelentős részében: megbízás, vállalkozás) létesítsen, amely jogviszonyokkal kapcsolatban keletkezett költségek a felszámolási költségek részét képezik (Cstv. 57. § (2) bek. b) pont). Ezzel a megoldással a törvény megszünteti a teljesítési segéd igénybevételével kapcsolatos korábbi, a jogértelmezéssel és költségviseléssel összefüggésben felmerült gondokat, egyértelművé téve, hogy amennyiben a felszámoló olyan esetekben létesít polgári jogi jogviszonyt, amelyet a törvény nem nevesít, azt csak a saját díja terhére teheti meg. (Cstv. 57. § (2) bekezdés g) pont). A törvény által támogatott esetek szigorúan körülhatároltak annak érdekében, hogy a hitelezői érdekek megfelelő képviseletét is biztosíthassa a szabályozás. A törvény rögzíti, hogy a felszámoló a feladatát elsősorban a saját és az adós munkaszervezetével köteles megoldani. Saját munkaszervezetbe tartozónak tekinti azokat a polgári jogi megbízásokat is, amelyeket Korm. rendeletben meghatározott szakemberekkel (legfeljebb egy szakvizsgázott jogász, egy közgazdász, egy könyvvizsgáló) létesít a felszámoló. Ezen túlmenően még a felszámolási költségek között számolható el a törvény szerint annak a polgári jogi jogviszonynak a költsége is, amelyet a felszámoló: - olyan szakértelem biztosítása céljából köt, amely nem tartozik a Korm. rendeletben meghatározott szakképzettségek közé, (jogász, közgazdász, könyvvizsgáló) - olyan tevékenység elvégzésére köt, amely szokásosan és általában nem tartozik a felszámolói feladattal ellátandó tevékenységek közé, - olyan nagyságrendű feladat ellátására köt, amely meghaladja a felszámolók által szokásosan ellátandó, az adott tevékenységre vonatkozó mértéket, - olyan esetben köt, amikor a szakember alkalmazását jogszabály teszi kötelezővé (pl. ügyvédi közreműködés). Természetesen amennyiben a Korm. rendelet alapján az egyik szakvizsgázott jogászt ügyvédi minőségében alkalmazza a felszámoló, további ügyvéd megbízása már nem tartozik a preferált megbízások közé. Elképzelhető azonban olyan eset, amikor a felszámolás folyamán kiemelt jelentőségű ügyekben szükséges pl.

további ügyvéd megbízása. Ebben az esetben a felszámoló már köteles a bíróság előzetes engedélyét megkérni, amennyiben a megbízott költségeit nem a saját díjából kívánja fedezni. Amennyiben a bíróság előzetesen engedélyezi, hogy az 1-4. pont alatt nevesített eseteken kívül a felszámoló polgári jogi szerződést létesítsen, úgy a jogviszonyból származó költségek szintén a felszámolói költségek részét képezik. EBH2002. 777. II. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv.27. § (1) és (2) bek., 27/A. §, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bek. a)-h) pontjai, 157. § a) pont, 2/1999. PJE határozat). EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2000. 339. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékből. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szűnik meg a felszámolói minőség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentő határozata idő előtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) és (3) bek.]. EBH1999. 123. A felszámoló csak olyan költséget számíthat fel teljesítési segéd igénybevétele esetén, amelyhez előzetesen a bíróság engedélyét kérte. Ez alól kivétel, ha a teljesítési segéd feladata különleges szakértelmet igényel. Ilyen az ügyvéd igénybevétele az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez [1991. évi IL. tv. 27/A. §, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 15. § (2) bek.] BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csődtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelező a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 562. A felszámolót a Pénzügyminisztérium törölheti a felszámolói névjegyzékből. A törlési határozatnak a Cégközlönyben való megjelenésével szűnik meg a felszámolói minőség. E megjelenés hiányában a bíróságnak a felszámolót e megbízatásából felmentő határozata idő előtti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (6) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 5. § (1) és (3) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §].

BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. 27/B. § A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. 27/C. § (1) (2) A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely a) nem rendelkezik lejárt köztartozással, b) rendelkezik a kormányrendeletben előírt biztosítékkal, c) ellen a kérelem benyújtásakor nincs jogerősen elrendelt fizetési haladék, felszámolás vagy végelszámolás, d) nem tagja olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége korlátlan, e) írásban hozzájárul a névjegyzékben szereplő adatok nyilvánosságához, és az abban foglaltakra vonatkozóan a névjegyzékbe való jelentkezéssel egyidejűleg - az adataik nyilvánosságra hozatalával érintett magánszemélyek hozzájáruló nyilatkozatának csatolásával - adatokat szolgáltat, f) írásban vállalja, hogy az (1) bekezdésben és az a)-e) pontokban foglalt adatokban, illetve feltételekben bekövetkező változásokról, valamint a (4) bekezdés g) pontjában jelölt tényről a névjegyzéket vezető szervezetet legkésőbb a változás, illetve tény bekövetkezését követő 8 napon belül írásban tájékoztatja. (3) A felszámoló addig, amíg a felszámolói névjegyzékben szerepel: a) nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, (együtt: összeférhetetlen tevékenység), b) nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységeket folytató másik jogi személyben, c) nem tanúsíthat feladata ellátása körében, sem azon kívül olyan magatartást, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a felszámolói feladatának ellátásához szükséges közbizalmat megzavarja. (4) A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni: a) a felszámoló nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, b) a felszámoló ügyvezetőjének, felügyelőbizottsági elnökének, könyvvizsgálójának nevét, lakóhelyét, c) a felszámoló főtevékenységét és a létesítő okiratában meghatározott további tevékenységi köreit a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, d) a felszámoló minden olyan tulajdonosának, tagjának a nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), aki a társaságban 5%-nál nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezik, e) annak a jogi személynek a nevét és székhelyét, amelyben a felszámoló gazdasági társaság többségi befolyással rendelkezik, f) a felszámoló gazdasági társaságnál szakirányú szakképzettséggel rendelkezők nevét, lakcímét, g) a felszámoló gazdasági társaság mely felszámolás alatt álló szervezetben működik felszámolóként, vagyonfelügyelőként, vagy az általa kijelölt felszámolási biztos felszámoló biztosként. A Cstv.-nek a törvény 12. §-ával meghatározott 27/B. § (1) bekezdése olyan szabályt fogalmaz meg, amelynek a hatályba lépése csak 2010. július 1-én történik majd meg, azonban célszerű a jogszabályhely közzététele, hogy a megfelelő szakképzettség megszerzésére elegendő idő álljon rendelkezésre. Ettől az időponttól kezdődően természetesen a törvény elkészítésekor hatályos Korm. rendelet is megfelelően módosítandó lesz. A törvény meghatározza a felszámolókkal szembeni abszolút összeférhetetlenségi okokat, bevezeti az összeférhetetlen tevékenység fogalmát, illetve megfogalmazza azt az erkölcsi elvárást, amelyet a társadalomban fontos feladatot végzőkkel szemben a jogalkotó jogszabályi szintre emel. Meghatározza a törvény azt a bővített adatkört, amelyet a felszámolói névjegyzéknek tartalmaznia kell ahhoz, hogy a névjegyzék egyrészt egyértelműen tájékoztasson a felszámoló társaságok legfontosabb adatairól, másrészt nyomon követhetővé váljék belőle - főként hitelezővédelmi szempontból - a legfontosabb relatív és abszolút összeférhetetlenségi szabályok (pl. többségi befolyás megléte, összeférhetetlen tevékenység folytatása tilalma) betartása.

A felszámolás lefolytatása 28. § (1) Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul, külön jogszabályban meghatározott módon elrendeli e végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. Az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzététele vonatkozásában a törvény intézkedik a nyilvánosságra hozatal és a végzés meghozatala közötti idő jelentős csökkentése érdekében. Az új cégtörvény szerint 2007. október 1. napjától a Cégközlöny tartalma, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (új nevén: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) számítógépes rendszerében nyilvántartott adatok, beszámolók korlátozás nélkül, ingyenesen hozzáférhetővé válnak. Ugyanezen feltételrendszer kidolgozása során kerül majd sor a bírósági eljárási szabályok olyan módosítására, mely lehetővé teszi, illetve előírja a jogerős végzés haladéktalan és minimális átfutási idővel megvalósuló közzétételét. (2) A közzétételnek tartalmaznia kell: a) a bíróság nevét és az ügy számát; b) az adósnak, valamint a leányvállalatainak, a felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösségeknek, illetve az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján létesített tröszt vállalatainak a nevét és székhelyét, valamint az adószámát. Ha az eljárás közzétételét megelőző két éven belül jogutódlás következett be, a jogelőd nevét, székhelyét és adószámát is fel kell tüntetni; c) a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontját; d) azt, ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg; e) a felszámolás kezdő időpontját (a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napját); f) a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; g) a felszámoló nevét és székhelyét, valamint a felszámolóbiztos nevét és levelezési címét; h) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott elkülönített számla számát; i) ha az adós egyszemélyes társaság, az alapítója (tagja, részvényese) nevét és lakóhelyét (székhelyét); j) az egyéb lényeges körülményeket. (3) EBH2006. 1430. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi XLIX. törvény 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bek.]. EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését

utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 479. Tisztességtelen piaci magatartásnak minősül annak a nyilvánosságra még nem hozott adatnak a pályáztatás során történő közlése, hogy a pályázaton induló versenytárssal szemben felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, és ennek során - nem jogerősen, első fokon - a fizetésképtelenséget a bíróság megállapította [1996. évi LVII. tv. 2. §, 3. §, 5. §, 86. § (2) bek. a), b) és c) pontja, valamint e) pontja; 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelező akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezői igényét 2003. június 19-e előtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezői igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelező nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e előtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2004. 196. II. A hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás megindításának időpontja a hitelező kérelmének a bírósághoz való beérkezésének napja. Amennyiben a hitelezők különböző időpontokban adták be kérelmüket és a felszámolás kezdő időpontja azonos, a legkorábban benyújtott kérelem beérkezésének napja az eljárás megindításának időpontja [1991. évi IL. tv. 24. §, 28. § (2) bek. c) pontja]. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 441. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezőbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek.

b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - előtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezőbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig - a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezői igényének privilegizált besorolására nem ad lehetőséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 73. Maradványföldek felszámoló által történő értékesítése miatt az adós szövetkezet volt tagjai igényeiket csak a felszámolási eljárás keretében - a felszámolásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek figyelembevételével - érvényesíthetik [Ptk. 234. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (3) bek., 28. § (2) bek f) pont, 1992. évi II. tv. 25. §, 1995. évi XCIII. tv. 1. § (1) bek. b) pont, Pp. 49. § (1) bek.]. BH1999. 271. A felszámolás alá eső vagyonnal kapcsolatos követelésnek minősül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követően - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 178. Ha az adós ellen indult felszámolási eljárás során az nyer megállapítást, hogy az adós szétválás folytán bekövetkező - megszűnésének bejegyzése a cégbíróságnál folyamatban van, a hitelezők védelme érdekében a felszámolást elrendelő végzésnek a jogutódlás tényét, a jogutódok megjelölését tartalmaznia kell [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 28. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 331. § (1) bek., 366. § (1) és (4) bek., 369. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 140. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Az ilyen fellebbezés elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 27. § (1) és (2) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 112. A bíróság felszámolást elrendelő végzésének a felszámoló kijelölésére vonatkozó rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. A fellebbezés elbírálásának szempontjai [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 27/A. § (1)-(3) bek., 28. § (1) bek.].

BH1995. 542. A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező kérelmétől való elállása folytán a bíróság a felszámolási eljárást csak akkor szüntetheti meg, ha a felszámolás elrendelése és az erre vonatkozó végzésnek a Cégközlönyben való közzététele még nem történt meg [1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. 29. § A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti: a) b) az illetékes adó- és vámhatóságot, valamint az egészségbiztosítási szervet és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, c) az állami foglalkoztatási szervet, d) a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot, e) a bíróság Gazdasági Hivatalát, f) az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, g) az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet, h) az ingatlanügyi hatóságot. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. 30. § BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.]. KGD1993. 185. A bíróságnak a csődeljárás során hozott, a vagyonfelügyelő személyével kapcsolatos kijelölési rendelkezése nem támadható fellebbezéssel [1991. évi IL. törvény 14. § (1) és (5) bek., 30. §]. 31. § (1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles: a) a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal záróleltárt, valamint éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót vagy egyszerűsített mérleget (a továbbiakban: tevékenységet lezáró mérleg), továbbá adóbevallást és az eredmény felosztása után zárómérleget készíteni, és azt a felszámolás kezdő időpontját követő 45 napon belül a felszámolónak és az adóhatóságnak átadni. EBH2005. 1196. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetője, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - a csődtörvény 31. §-ában előírt záróleltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámolóbiztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a

felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerűsített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. EBH2001. 549. I. Az adós vagyonának hiányában nem a felszámoló kötelezettsége, hogy saját költségére gondoskodjon a környezeti terhek rendezéséről [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § c) pont, 48. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1027 1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bek. e) pont, 10. § (2) bek., 13. § (2) bek., 40. § (1) bek., 56/1981. (XI. 28.) MT r. ]. BH2005. 238. Felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett önálló tettese az export-import kereskedelmi kft. önálló cégbejegyzésre jogosult ügyvezetője, aki - miután cégének felszámolását a cégbíróság elrendelte - az előírt záró leltár, éves beszámoló, adóbevallási, zárómérleg készítési, tájékoztatási és iratanyag szolgáltatási kötelezettségét - a felszámoló- biztos felhívása ellenére - nem teljesíti, a felszámolóbiztossal a kapcsolatot nem veszi fel és ennek következtében a cég egyszerűsített felszámolására kerül sor és ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja [1978. évi IV. törvény 290. § (5) és (6) bek., 291/A. §, 20. § (1) és (2) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 31. §]. BH2003. 313. az egyszerűsített felszámolásra történő áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét a jogszabályban előírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelő végzés közzétételéről, ennek ellenére a jogszabályban előírt kötelezettségeinek az ott előírt határidő alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetőleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetője mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstől kezdve a cégétől jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történő adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 102. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett törvényi tényállása nem közvetlenül a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyonnak, hanem a felszámolás bírósági eljárásának a védelmét biztosítja, közvetetten azonban a hitelezők érdekeit is védi azáltal, hogy az adóst olyan magatartások tanúsítására kötelezi, amelyek jogi eszközökkel is kikényszeríthetők [Btk. 290. § (5) bek., 291/A. §, 1991. évi IL tv. (Cstv.) 31. § (1) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.].

BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértőt vehet igénybe, a szakértő költségeinek viselésére azonban a vezető csak akkor kötelezhető, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelően tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben, ha a vezető a gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.] BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? b) a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról iratjegyzéket készíteni és azokat, valamint az irattári anyagot és a folyamatban lévő ügyekről az információkat a felszámolónak átadni, c) a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a felszámolónak és az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek nyilatkozatot tenni arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, melyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások, illetve terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, d) a felszámolónak tájékoztatást adni minden a 40. § (1) bekezdés a) pont tárgyát képező jogügyletről, illetve kötelezettségvállalásról, e) a felszámolás elrendeléséről a munkavállalókat, illetve a szövetkezeti tagokat, valamint az Mt. 18. §-ában meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni, f) a felszámolás elrendeléséről az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelések jogosultjait a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül tájékoztatni. (2) A gazdálkodó szervezet vezetője az (1) bekezdés b) pontjában előírt kötelezettségének a titokvédelmi, valamint a személyiségi jogok védelmét biztosító szabályok betartásával köteles eleget tenni. 32. § Ha az adós nem köteles beszámolót készíteni, a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete szerint indított fizetésképtelenségi eljárásban a felszámoló az adós nyilvántartásai alapján vagy egyéb módon megállapítja az eljárásba vonható vagyont, s erről nyitó mérleget készít. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 44. §-ának (3) bekezdése alapján a könyvviteli kötelezettséget a külföldi székhelyű vállalkozónak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell teljesítenie, s ennek alapján számolják ki adófizetési kötelezettségét is. Ebből következően rendelkeznie kell nyilvántartásokkal, bár mérlege nem biztos, hogy van, illetve a felszámolónak a megtalált vagyont kell számbavennie. 33. § (1) A bíróság az adott gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben felvett jövedelemnek 50%-ig vagy - ha a vezető jövedelme nem állapítható meg - 1 millió forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a gazdálkodó szervezet vezetőjét, aki a 31. §-ban foglalt kötelezettségét elmulasztotta, vagy valótlan adatokat közölt, akkor is, ha már nem áll az adósnál munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó egyéb jogviszonyban, tagsági viszonyban, vagy vezetői tisztségviselői minősége megszűnt. (2) Az (1) bekezdésben említett vezetőt a bíróság kötelezheti, hogy viselje azokat a költségeket, amelyek a 31. §ban foglalt feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével merültek fel.

(3) Ha a felszámoló által megbízott szakértő az adósnál a vállalkozás számviteli rendjét érintő hiányosságokat, a mérleg, a főkönyvi könyvelés, a naplófőkönyv és az analitikus nyilvántartás közötti eltérést állapít meg, ezt köteles a felszámolóval írásban azonnal közölni. (4) A felszámoló a tudomására jutott bűncselekményt - ha az elkövető ismert, annak megjelölésével - köteles az eljárás lefolytatására illetékes hatóságnak írásban bejelenteni. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2000. 563. Ha a cég korábbi ügyvezetője mint kijelölt végelszámoló a kijelöléstől kezdve a cégétől jövedelmet nem igényel, az utóbb indult felszámolási eljárásban a felszámoló részére történő adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabható pénzbírság összegének megállapításánál irányadó jogszabályok köre [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 31. § (1) bek. a)-c) és e) pont, 33. § (1)-(2) bek., Pp. 120. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1996. 656. A felszámolási eljárás során a gazdálkodó szervezet vezetőivel, illetőleg volt vezetőivel szemben pénzbírság kiszabásának csak akkor van helye, ha a bíróság előzetesen felhívta őket kötelezettségeik teljesítésére, és egyúttal figyelmeztette is mulasztásuk jogkövetkezményeire [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek., Pp. 5. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 609. A bíróság nem kötelezheti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét az általa átadott egyszerűsített mérleg stb. megvizsgálása érdekében a felszámoló által igénybe venni kívánt szakértő költségének előlegezésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. §, 33. § (2) bek.]. BH1996. 278. Nincs helye a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírság kiszabásának arra hivatkozva, hogy az a mérleget a felszámoló felhívása ellenére nem módosította; a vezetőt az ügy körülményeitől függően - a feladatoknak a felszámoló részéről megbízott szakértő által történő elvégeztetésével felmerült költségek viselésére lehet kötelezni [1991. évi IL. tv. 31. § (1) bek., 33. § (1)-(2) bek., 6. § (2) bek., Pp. 5. § (4) bek.]. BH1996. 57. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét terhelő feladatok elvégeztetésével kapcsolatban a felszámoló szakértőt vehet igénybe, a szakértő költségeinek viselésére azonban a vezető csak akkor kötelezhető, ha feladatainak nem, vagy nem megfelelően tett eleget [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (2) bek., 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH1995. 667. A felszámolóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt nincs helye pénzbírság kiszabásának a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben, ha a vezető a gazdálkodó szervezettől a felszámolás kezdő időpontját megelőző évben nem vett fel jövedelmet [1991. évi IL. tv. 31. §, 33. § (1) bek.] BH1994. 391. A bíróság a gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben pénzbírságot a felszámolási eljárás során is csak abban az esetben szabhat ki, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjét a pénzbírság kiszabásának lehetőségére előzetesen figyelmeztette [Pp. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 31. §, 33. § (1) bek.]. BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. 33/A. § (1) A hitelező vagy a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el (ideértve a környezeti terhek rendezését is), és ezáltal a társasági vagyon a keresetben meghatározott mértékben csökkent. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen

előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. (2) Mentesül a felelősség alól az (1) bekezdésben említett vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az adós éves beszámolója [összevont (konszolidált) éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. (3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek gazdaságból való szabályozott kivezetése érdekében az államnak biztosítania kell a megfelelő jogszabályi keretet ahhoz, hogy a hitelezők a lehető legkisebb veszteséggel tudják lezárni a megszűnő gazdálkodó szervezettel fennálló kapcsolataikat. Megfelelő szankciókkal arra kell ösztönözni a gazdasági társaságok menedzsmentjét, hogy a szabályozott módot válasszák a gazdaságból történő kivonuláshoz. A magyar jogszabályi rendszer jelenleg nem biztosítja, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői elszámoljanak tevékenységükről, hiszen ennek hiányában is szinte minden következmény nélkül befejezhetik működésüket. A hatályos szabályozás ugyanis nem kényszeríti a menedzsmentet arra, hogy a közeli csődhelyzet felismerését követően a hitelezők jogos elvárásait is figyelembe vegye. A probléma megoldásához egyaránt szükséges a társasági és a csődjogi szabályozás módosítása. Az új Gt. a gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztének esetére megteremti a vezető tisztségviselők felelősségét a hitelezőkkel szemben feltéve, hogy bekövetkezik a gazdasági társaság fizetésképtelensége. A társasági jogi rendelkezéssel összhangban a törvény megteremti a gazdálkodó szervezet vezetőinek a hitelezőkkel szembeni, magánvagyonukra is kiterjedő - polgári jogi - felelősségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége, illetve a környezeti terhek rendezésének kötelezettsége alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent (wrongful trading). A vezető tisztségviselők felelősségét a törvény úgy állapítja meg, hogy egyben kifejezésre juttatja ezen felelősségi forma „rendkívüli” jellegét, így azt, hogy marasztalásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felszámolás után ki nem elégített hitelezői követelések maradnak fenn. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló, illetve a hitelező jogosult perben annak megállapítását kérni, hogy az adós vezetője (vezetői) kötelezettségüket megszegve jártak el, és emiatt az adós vagyona meghatározott összeggel csökkent (megállapítási per - a Cstv. új 33/A. §-a). E perben a bíróság a felelősség megállapítása mellett meghatározza azt az összeget is, amelynek későbbi teljesítésére a vezető kötelezhető. A vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek, de kimentheti magát az a vezető, aki bizonyítja, hogy részére a helytelen vállalatvezetés nem felróható, és mindent megtett annak megakadályozása, illetve a hitelezők veszteségeinek csökkentése (környezeti terhek rendezése) érdekében. Azt, hogy e körben konkrétan milyen vezetői magatartás alapozza meg az eredményes kimentést, a bírói gyakorlat fogja kialakítani. Nincs helye a kimentésnek azonban akkor, ha a vezető elmulasztotta az éves beszámoló letétbe helyezését és közzétételét. Ekkor a törvény erejénél fogva vélelmezni kell a hitelezői érdekek sérelmét, a felróhatóság vizsgálata nélkül. A felszámolás jogerős lezárását követő jogvesztő határidőn belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezők - fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A felelősség megállapítására, illetve a marasztalásra irányuló per elválasztása részben célszerűségi, részben jogpolitikai megfontoláson alapul. Az első lépcsőben kerül feltárásra a felelősség megállapításához szükséges tényállás, így ezen perben kell lefolytatni mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében a szükséges bizonyítási eljárásokat. A bizonyítékokkal, iratokkal és információval a felszámoló rendelkezik, így célszerű, hogy a megállapítási pert ő indítsa, ugyanakkor szükségtelen a hitelező kereshetőségi jogát kizárni. A marasztalási perre a felszámolás jogerős lezárását követően kerülhet sor, vagyis akkor, amikor realizálódik a vezető felelőssége a hitelezőkkel szemben. Ez a felelősség másodlagos, csak és kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetőek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezető nem sérti meg a rá irányadó előírásokat. Ezen perben a helytállási kötelezettség hitelezők közötti arányos megosztására, az egyes hitelezőket megillető összeg meghatározására kerül sor.

A törvény előremutató rendelkezése, hogy vezető tisztségviselőnek minősíti azt a személyt is, aki jogi értelemben ugyan nem volt vezető tisztségviselő, de ténylegesen meghatározta a gazdasági társaság vezetését (ún. „árnyékvezető”). A törvény ezzel különösen a nagyméretű, illetve gazdasági pozíciójában alárendelt gazdálkodó szervetek esetében kívánja - a felelősség megállapítása körében - azon személyeket is felelősségi körbe vonni, akik a vagyonvesztést ténylegesen előidézték. Annak megítélése, hogy egy meghatározott adós szervezetnél mely személyek tekinthetők árnyékvezetőnek, a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. 34. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. (2) A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a „felszámolás alatt”, illetve „f.a.” toldattal kiegészítve kell használni. (3) A felszámoló kérelemre tájékoztatást ad a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselőjének, hogy kik és milyen összegre nyújtottak be hitelezői igényt, azokat a felszámoló elfogadta-e, és hova sorolta be, valamint tájékoztatást ad az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban felsorolt követelések összegéről és jogosultjairól. A képviseleti meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell a felszámolóhoz benyújtani. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 650. A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás) kivéve, ha a magyar bíróság joghatósága kizárt [1979. évi 13. tvr. 54. § (1) bek., 62/F. § (1) bek., 62/H. §, Pp. 23. § (1) bek. a) pont, 28. §, 30. § (1) bek., 130. § (1) bek. d) pont, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2007. 20. A hitelintézet szerződésszegést követ el, ha olyan személytől fogad el megbízást, akinek rendelkezési joga a törvény értelmében megszűnt. A szabálytalan átutalással okozott kárért az 1959. évi IV. törvénynek a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint kell helytállnia [1959. évi IV. törvény 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 529. § (1) bek.; 1991. évi XLIX. tv. 20. § (1) bek., 29. § g) pont, 34. § (2) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2006. 364. Ha a felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelemnek a másodfokú bíróság helyt ad és a felszámolási eljárást megszünteti, e végzés ellen a felszámoló nem élhet fellebbezéssel [1991. évi XLIX. tv. 27. § (1) bek., 34. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 109. § (4) bek., 233. § (1) bek.]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után keletkezett, jogerős adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.].

BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2003. 508. Bankok számlavezetéssel kapcsolatos jogellenes magatartásai alapján kártérítési felelősség megállapítása [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 344. § (1) bek., 350. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 30. § (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. 17. § (1) bek., 18. § (1) bek., 32. § (2) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT r. 2/C. § (1) és (4) bek., 265/1997. (XII. 21.) Korm. r. 9. § (1) bek., 14. § (9) bek., 13/1989. (XII. 16.) IM r. 13. § (2) bek., 6/1997. (MK. 61.) MNB rendelkezés 4. §, Pp. 149. §, 233. § (3) bek.]. BH2003. 209. Felszámolás alatt álló részvénytársaság által kibocsátott részvények a részvényes által apportálhatók. Amennyiben nem a felszámolás alatt álló társaság a részvényes, az apportáláshoz nem szükséges a felszámoló hozzájárulása. A társaság vagyonába adott részvények apportáláskori értékének meghatározására a tagok jogosultak [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 176. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH2002. 409. A kérelmezett felszámolás alá kerülése a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésére nem szolgálhat okul [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (1) és (2) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 4. § (1) bek., Pp. 157. §]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH1999. 384. Felszámolás elrendelése esetén a kötelezett személyében nem következik be változás, ezért a perújítás szubjektív határidejének számításánál a felszámolónak a perújítás okáról való tudomásszerzése figyelmen kívül marad [Pp. 260. § (1) bek. a) pont, 261. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 197. § (1) bek., 199. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1998. 448. II. Több hitelezőnek azonos adós ellen indított felszámolási eljárásában a hitelezők csak egyszerű pertársak, ezért a kérelmeiket is ezt figyelembe véve kell elbírálni. Ha valamelyik hitelező esetében az adós fizetésképtelensége nem állapítható meg, vele kapcsolatban az eljárás soron kívüli megszüntetésének van helye [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 27. § (2) és (4) bek., 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (2) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1998. 355. A felszámolási eljárásban a jognyilatkozatok tételére vonatkozó korlátozó rendelkezés - amely a felszámoló részére biztosít kizárólagosságot - csak az adós vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatokra vonatkozik. A cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár

meghatalmazott útján - is tehet, tehát fellebbezhet, illetőleg felülvizsgálati kérelemmel élhet [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. e) pont, 34. § (1) és (2) bek., Pp. 66. § (1) bek. 67. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 550. I. A cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg; a cég nevében eljárásra jogosultak tehát a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 26. § (1)-(2) bek, 27. § (1) bek. a) pont, 27/A. § (1) bek., 34. §, Pp. 48. §]. BH1997. 402. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet által érvényesített követeléssel kapcsolatos jognyilatkozatot a folyamatban levő perben is csak a felszámoló tehet [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek.]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződés esetén a felszámoló jogosult a szerződés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. BH1996. 610. A részvénytársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai a felszámolás tartama alatt díjazásra nem tarthatnak igényt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. §, 1988. évi VI. tv. 37. §]. BH1996. 223. A felszámoló olyan aláírási címpéldányt köteles a cégbírósághoz benyújtani, amelyből a képviselő képviseleti jogosultsága megállapítható. Az erre vonatkozó hiánypótlási kötelezettség elmulasztása miatt azonban nem pénzbírság kiszabásának, hanem a változásbejegyzés iránti kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 1989. évi 23. tvr. 12. § (1)-(2) bek., 14. § (2)-(4) bek., 20. § (1) bek. b) pont]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 238. A csődeljárás során nem jelölhető ki az adós vagyonfelügyelőjének az, akit korábban a felszámolás alatt álló hitelező felszámolójává jelöltek ki [1991. évi IL. tv. 14. § (1) és (5) bek., 30. § (3) bek., 34. § (2) bek.]. BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2006. 1370. A felszámolás kezdő időpontja után az adós részéről a felszámolási eljáráson kívül az egyébként jogszerű követelések kiegyenlítésére sincs lehetőség. Nincs jelentősége a jogosult jóhiszeműségének sem, a képviseleti jog nélkül eljáró volt törvényes képviselő rendelkezéséhez joghatályok nem fűződhetnek. Az így kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni. BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a felszámolás jogerős elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 1078. I. Változásbejegyzési eljárásban a társaság tagja csak a határozat reá vonatkozó része ellen élhet fellebbezéssel. BDT2002. 735. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyona úgynevezett felszámolási vagyonná válik, ettől kezdve a vagyonnal kizárólag a felszámoló jogosult rendelkezni. A felszámolás kezdő időpontja az azt elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedéséhez igazodó objektív határidő, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely időpontban értesültek. BDT2000. 211. Felszámolás kezdő időpontja az azt elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedéséhez igazodó objektív határidő, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mely időpontban értesültek. KGD2001. 49. A felszámolási eljárás befejezéséig - főszabályként - a felszámolót terhelik mindazon igazgatási kötelezettségek, amelyek a jogi személlyel szemben annak megszűnéséig fennállnak (1991. évi XLIX. törvény 34. §, 1990. évi VI. törvény 18. §, 33. §).

KGD2001. 20. Éves jelentésadási kötelezettség a felszámolás elrendelése után is terheli a felszámolót (1990. évi VI. törvény 33. §, 1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1999. 133. A felszámolás alatt álló cég neve mellett ezt a tényt fel kell tüntetni (1991. évi IL. törvény 34. §). KGD1998. 260. A cég hivatalbóli törlésének nincs helye, ha a cég a felszámoló útján elérhető (1991. évi XLIX. törvény 34. §). KGD1998. 148. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a felszámolás alatt álló szervezet ingatlanának eladásával és a tulajdonjog átvezetésével kapcsolatos nyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 34. § (2) bek.]. 35. § (1) A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. (2) A pénztartozások után a) az eredeti lejárati időig szerződéses kamat; és b) az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerződést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerződést biztosító engedményezési szerződés megkötésével e szerződés teljesült, ezért az engedményezési szerződés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerződés felmondásának lehetőségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerződésből származó - zálogjoggal biztosított - hitelezői tőkekövetelés szerződéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhető áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1995. 66. Az 1991. évi IL. törvény alapján folyó eljárásokban a kamatigény érvényesíthető [1991. évi IL. törvény 35. § b) pont].

36. § (1) A felszámolás során csak olyan követelés számítható be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját - vagy ha a követelés később keletkezett, a keletkezését - követően nem került sor engedményezésre. (2) A felszámolás kezdő időpontját megelőzően létrejött, pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás esetén a hitelezőnek a nettó követelést kell a felszámolónak bejelentenie, illetve a felszámoló a nettó követelést érvényesíti. A pozíciólezáró nettósításon alapuló nettó követelés kiszámítása során irányadó értéknap a felek megállapodásában meghatározott, de minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidő lejártát megelőző időpont. Az első mondatban foglalt rendelkezés jelenleg nem adekvát helyen található a Cstv.-ben (a 28. § (3) bekezdésben), célszerű azt a beszámításra vonatkozó szakasz új, (2) bekezdésében elhelyezni, hiszen a nettósítás lényege polgári jogi szempontból a szembenálló követelések és tartozások beszámítása. Továbbá a jelenlegi rendelkezés csak arra az esetre vonatkozik, ha a nettósítás eredményeként a hitelező a nettó követelés jogosultja. Célszerű e szabályt kiegészíteni arra az esetre, ha a nettó követelés jogosultja nem a hitelező, hanem az adós, illetve a felszámolási vagyon, ekkor a felszámoló a nettó követelést érvényesítheti. A második mondat az Ie. 7. Cikkelyének (1) bekezdése a) pontjában foglalt, a pozíciólezáró nettósításról szóló szerződésben foglaltak érvényesíthetőségére vonatkozó követelményt konkretizálja a pozíciólezáró nettósítás kiszámítására. Ezzel kapcsolatban célszerű egyértelművé tenni, hogy a számítás során az adós tartozásait nem a felszámolás kezdő időpontjában irányadó értéken kell figyelembe venni, ahogy erre esetleg következtetni lehetne a Cstv. 35. § (1) bekezdése alapján. A tőkepiaci gyakorlatban mind a követelések, mind a tartozások kiszámítása ugyanarra az egy napra vonatkozik. A jelenlegi szabályozásnak van olyan értelmezése, hogy az irányadó nap a felszámolás kezdő időpontja és erre az időpontra vonatkozóan kell a nettó tartozás vagy követelés értékét meghatározni. Így azonban a számítás elvégzése akár hónapokkal is elmaradhat attól az időponttól, amelyre vonatkozik, ha a hitelező csak jelentős késedelemmel szerez tudomást a felszámolás megindulásáról. Ilyen késedelem esetén pedig csökken az objektív számítás lehetősége, például mivel az irányadó piacon nem szerezhetők be - a számítás alapjául szolgáló független - árajánlatok. A második mondat ugyanakkor kifejezi, hogy a felek szerződési szabadságának korlátját jelenti a hitelezőkre irányadó igénybejelentési határidő. Mind a számítás időpontjának, mind az annak során figyelembevett értékek értéknapjának értelemszerűen meg kell előznie az igénybejelentést. A hitelező igény a 28. § (2) bekezdés f) pontja értelmében 40 napon vagy a külön törvényekben meghatározott (pl. hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra vonatkozóan 60 napos) határidőn belül jelenthető be, s a felek megállapodásában a nettó követelés kiszámítására meghatározható értéknap minden esetben a hitelezői igények bejelentésére - a 28. § (2) bekezdés f) pontja vagy a külön jogszabály alapján - nyitva álló határidőt megelőző időpont. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 448. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelező - és csak a hitelező - követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 36. §, Ptk. 296. §]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.].

BH2005. 71. Az adóhatóság jogosult a felszámoló által nyilvántartásba vett követelésébe az adós adóvisszatérítési igényét beszámítani, amennyiben a felszámolás kezdő időpontját követően nem került sor a követetés engedményezésére [1991. évi IL. törvény 36. §]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 438. Az elismert vagy nem vitatott adósi tartozásnak a hitelezővel szemben állított követelésbe való beszámítása szándékát - a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelemről való bírósági értesítés kézhezvétele előtt - bejelentő adós tartozását vitatottnak kell minősíteni, ezért az ilyen tartozás esetében az adós fizetésképtelenségének megállapítására nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (4) bek., 36. §, 136/B. § (2) bek.]. BH2001. 189. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései szerint folyó felszámolási eljárásban nincs megkötöttség abban, hogy mikor lehet beszámítási kifogással élni. A megkötöttség csak annyi, hogy a hitelező - és csak a hitelező - követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejártnak kell lennie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. §]. BH1999. 571. Az adósnak a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett követelésével szemben is helye van beszámításnak, de a hitelező beszámításra kerülő követelésének a felszámolás kezdő időpontjában lejárt pénzkövetelésnek kell lennie (1991. évi IL. tv. 36. §, 1993. évi LXXXI. tv.). BH1999. 36. A Ptk.-nak a beszámításra vonatkozó rendelkezései a felszámolási eljárásokban annak ellenére nem alkalmazhatók, hogy az 1991. évi IL. tv. (Cstv.) az anyagi jogi szabályoktól való eltérésre vonatkozó kifejezett rendelkezést - mint lex speciális - nem tartalmaz [Ptk. 296-297. §-ai, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 36. §]. BH1996. 658. A felszámolási eljárásban az egymással szembeni elismert tartozások és követelések beszámítására nemcsak a felszámoló, hanem a hitelező is jogosult. A hitelező azonban nem számíthatja be a harmadik személy által reá engedményezett követelést [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 36. §, Ptk. 296. § (1) és (2) bek., 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.]. BH1996. 276. Ha a beszámítási kifogást az adós a felszámolás elrendelését követően terjeszti elő, azt a bíróság a felszámolási eljárás során bírálja el. A felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie [1991. évi IL. tv. 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. és (4) bek., 36. §, Ptk. 296-297. §]. BH1996. 113. A beszámításnak a felszámolási eljárásban irányadó, a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő feltételei [1991. évi IL. tv. 36. §, Ptk. 296. § (1) bek.]. 37. § (1) Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de egy éven belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, és kielégíti, ha az 57. § (1) bekezdésében felsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) az irányadók. (2) A felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést a - 28. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt határidőn belül benyújtott hitelezői igények között veszi nyilvántartásba. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények nyilvántartásba vételére és kielégítésére az (1) bekezdés az irányadó. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt esetekben az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(4) A felszámolási eljárás befejezésének időpontjában esedékessé váló követelések közül a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése miatt az Mt. 86/A. §-a alapján a munkavállalót megillető átlagkeresetet, az Mt. 95. §ának (1) bekezdése szerinti végkielégítést, valamint a munkaviszonyra tekintettel járó egyéb juttatásokat a felszámoló igénybejelentés hiányában is hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorrend általános szabályai (57-58. §) szerint. EBH2006. 1431. I. Az irányító részvénytársaság felelőssége a közvetlen irányítása alatt álló - felszámolás alá került - részvénytársaság azon tartozásaiért áll fenn, amelyeket a hitelező a felszámolási eljárásban - annak rendje szerint - érvényesített [1988. évi VI. törvény 328. § (2) bek.; 1991. évi XLIX. törvény 37. § (1)-(3) bek.]. EBH2006. 1430. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi XLIX. törvény 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. törvény 37. § (1) bek.]. EBH2005. 1230. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 28. § (2) bek.; f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. törvény 27. § (1) bek.]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidőn túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. BH2006. 292. II. Az adóhatóság határozatában a felszámolási eljárás alatt végzett adóellenőrzés eredményeként megállapított adó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést a felszámolónak határidőben érkezettként kell nyilvántartásba vennie [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 2003. évi XCII. tv. 37. § (1) bek.]. BH2006. 262. I. Az irányító részvénytársaság felelőssége a közvetlen irányítása alatt álló - felszámolás alá került - részvénytársaság azon tartozásaiért áll fenn, amelyeket a hitelező a felszámolási eljárásban - annak rendje szerint - érvényesített [1988. évi VI. tv. 328. § (2) bek.; 1991. évi IL. tv. 37. § (1)-(3) bek.]. BH2005. 223. Ha az adóhatóság az általa a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 37. § (2) bek.; 1991. évi XCI. tv. 27. § (1) bek.]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetők részéről történő megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerződések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv.

183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1993. 386. A felszámolási eljárás az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, ezért az igény-bejelentési határidő is e naptól - és nem a kézbesítés napjától - számítható. Megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hivatalos lapban a felszámolási eljárás megindítása kihirdetésének időpontja megegyezik a megjelenés dátumával [1986. évi 11. tvr. 7. § (3) bek. a) pont, 10. §, 37. §, 1991. évi IL. tv. 27. § (1) bek. b) pont, 28. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 37. §, Pp. 106. § (1) bek. 109. § (2) bek.]. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minősülő követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezőnek minősül. BDT2005. 1174. A felszámolási eljárásban csak azon követelések után számítható fel késedelmi pótlék, amely követelést a zárómérleg benyújtásának napjáig bejelentettek. Az adóhatóság a visszaigényelhető áfa összegébe beszámíthatja a saját követelését. KGD1994. 259. Azokat a hitelezői követeléseket is határidőben bejelentettnek kell tekinteni, amelyeket a felszámoló ismer [1991. évi XLIX. törvény 37. §]. 38. § (1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadni. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen külön jogszabály rendelkezései szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot). (2) A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. A pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás a hitelezőt nem mentesíti a 28. § (2) bekezdésének f) pontjában és a 46. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítése alól. A hitelező pervesztessége esetén a 46. § (7) bekezdése alapján teljesített befizetést - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni. A hitelező részleges pervesztessége esetén a megítélt követelésnek megfelelő befizetésen felüli összeget kell - a hitelező kérelmére - 30 napon belül visszafizetni. (3) A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - a gazdálkodó szervezet által indított perben - a gazdálkodó szervezettel szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve, hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt. (4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlannyilvántartásban - a felszámoló által megküldött értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi. (5) Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására a felszámolás kezdő időpontjáig óvadékot nyújtott, a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül az óvadékból a Ptk. 271. §-a szerint kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére elszámolással haladéktalanul kiadni. Ha az óvadék jogosultja a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított három hónapon belül nem él a Ptk. 271. § szerinti jogaival, követelésének kielégítésére zálogjogosultként tarthat igényt. Ha a jogosult az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt áll, az óvadék tárgyát a felszámolás közzétételekor köteles haladéktalanul kiadni a felszámolónak - mint az adós képviselőjének -, aki a továbbiakban az óvadéki szerződésnek megfelelően jár el, és a jogosultnak járó összeget csak akkor adja ki, ha a 40. § szerinti megtámadási határidő anélkül telt el, hogy a jogosult és az adós között létrejött szerződést megtámadták volna. (6)

EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2006. 296. I. A felszámolási eljárás kezdő időpontja után keletkezett, jogerős adóhatósági határozattal megállapított adótartozás azonnali beszedési megbízással nem hajtható be [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 38. § (1), (3) bek.; 232/2001. (XII. 10.) Korm. r. 8. § (10) bek.]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 469. A felszámolás kezdő időpontját követően, de annak közzétételét megelőzően, a hitelezői igényeket a cég vezetése jogszerűen nem teljesítheti - Az adós gazdálkodó szervezet vagyona ugyanis ún. felszámolási vagyonná válik, amelyre vonatkozó jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet [1991. évi XLIX. törvény 4. §, 34. §, 38. §]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 196. I. Nem kizárt, hogy valamely adós ellen több hitelező által - egymástól függetlenül - indított eljárásban a bíróság külön-külön megállapítsa az adós fizetésképtelenségét. Bármelyik fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után azonban ugyanazon adós ellen már csak egy felszámolási eljárást folyhat. Ilyen esetben a helyes eljárás az, ha a bíróság az ügyek egyesítését rendeli el [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 38. § (3) bek.; Pp. 149. § (2) bek., 227. § (1) bek., 14/2002. (VIII. 1.) IM r.]. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl

bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 404. II. A semmis letéti jegy megfelelhet a betétszerződés érvényességi kellékeinek, amelyért az Országos Betétbiztosítási Alap felelőssége fennáll [Ptk. 234. § (2) bek., 301. §, 530. §, 533-535. §-ai, 1988. évi 18. tvr. (Ltvr.) 3. § (1) bek. b) és c) pont, (2) bek., 1993. évi XXIV. tv. (OBA tv.) 2. § a) pont, b/3. pont, 6. § (1) bek. a) pont és (2) bek., 7. § (1), (2) és (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 1991. évi LXIX. tv. 3. § (2) bek. a) pont, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 364. II. Az engedményest az engedményező ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illeti meg a biztosítéki célú engedményezési szerződés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelésből az engedményezővel szemben követelését közvetlenül kielégítse, az adóstól a tartozást beszedje [Ptk. 328. §, 1991. évi IL. tv., 38. § (3) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 282. Felszámolási eljárás miatt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elutasítása [1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 316. §, 1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparűzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 167. A kártérítési összeg nem minősül általános forgalmiadó-köteles bevételnek, ezért a megítélt vagy elismert kártérítési követelés után e címen érvényesített igény alaptalan [1992. évi LXXIII. tv. 3. § a) pont, 6. § (1) bek., 13. §, Ptk. 355. § (4) bek., 360. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., PK 50. sz.] BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [Ptk. 479. §, 486. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 516. Termelőszövetkezeti tagként alkalmazotti munkát végző természetes személyt nem illeti meg végkielégítés, ha a tagsági viszonyának - jogszabály erejénél fogva - munkaviszonnyá történt átalakulásától a felszámoló részéről történt felmondásáig 3 év még nem telt el. A tagsági viszonyban az adósnál eltöltött munkaidő nem számítható be a munkaviszonyban eltöltött időtartamba [1967. évi III. tv. 28. § (1) és (3) bek. a) pont, 1971. évi III. tv. 30. § (1) bek., 31. § a) pont, 1992. évi I. tv. 65. §, 1992. évi II. tv. 55. §, 1992. évi XXII. tv. 95. § (4) bek a) pont., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., Pp. 213. § (1) bek.].

BH1999. 271. A felszámolás alá eső vagyonnal kapcsolatos követelésnek minősül az ingatlanra vonatkozó tulajdoni igény is, ezért - a felszámolási eljárás közzétételét követően - az csak a felszámolási eljárásban érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (3) bek.]. BH1999. 130. Az ún. törvényi kezesség - jogszabály kifejezett, eltérő rendelkezése hiányában - nem készfizető, hanem egyszerű kezességvállalásnak minősül [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., Ptk. 274. § (1)-(2) bek., 1992. évi LIV. tv. 53. § (1)-(2) bek.]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszűnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1998. 44. I. A vámraktárban a vámhivatal jogerős határozata alapján elhelyezett árukészlet felett a tulajdonosnak nincs rendelkezési joga, az tehát a tulajdonos ellen indult felszámolási eljárás során nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnak [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1)-(2) bek., 38. § (1) bek., 1966. évi 2. tvr. 2. § (1)-(3) bek., 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes r. (R.) 38/A. § (1) bek., 41. § (1) bek. c) pont, 45. § (1) bek. a) pont]. BH1997. 363. A felszámolás közzététele után a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatban a peres eljárásban biztosítási intézkedés nem rendelhető el [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 1979. évi 18. tvr. 108. § (1) bek., 110. § (2) bek.]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1997. 139. Nem ad alapot a bíróság ítéletében a kötelezettség teljesítésére vonatkozó határidő megállapításának mellőzésére, továbbá teljesítés helyett megállapítás követelésére az, hogy a per során az alperes ellen felszámolási eljárás indult [Pp. 123. §, 213. § (1) bek., 217. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (2) bek.]. BH1997. 105. I. Ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendelte, az azzal szemben fennálló igény csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető. Ez irányadó az olyan peres eljárásban érvényesített igényre is, amely iránti eljárás a felszámolás közzététele után indult [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1996. 388. A perújítási kérelmet akkor is a perben eljárt elsőfokú bíróságnál kell benyújtani, ha az alperes - a perújító fél ellenfele - ellen felszámolási eljárás van folyamatban [Pp. 263. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek.]. BH1996. 267. II. A zálogtárgyból a jogosult végrehajtás útján szerezhet kielégítést. Az árverési vevő a zálogtárgy tulajdonjogát zálogmentesen szerzi meg. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás útján - a felszámoló által végzett kényszerértékesítés eredményeként - a vevő zálogmentesen, ingatlan esetén jelzálogmentesen szerzi meg a dolgot [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., Ptk. 254. § (1) bek., 1972. évi 31. tvr. 30. § (1) bek. a) pont, 1979 évi 18. tvr. 90. §, 91. § (1) bek.]. BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1996. 46. A felszámolási eljárás közzétételét követően a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezettel szemben sem végrehajtási, sem peres eljárás nem indítható, minden követelést a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. tv. 38. § (1) és (3) bek.).

BH1995. 322. II. Ha a munkavállaló követelése a felszámolás alatt álló munkáltatóval szemben vagyoni teljesítésre irányul, ennélfogva az a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos, e követelését csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 38. § (3) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1995. 50. A felszámolás körébe tartozó minden vagyonnal kapcsolatos követelés - így a munkabérjellegű követelés - elbírálása a felszámolást végző bíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv 38. § (2)-(3) bek.]. BH1994. 695. A felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni. Ez a rendelkezés a követelés érvényesítésének valamennyi módjára vonatkozik; egyaránt irányadó tehát a kereset, a viszontkereset és a beszámítási kifogás előterjesztésére [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 575. A felszámolási eljárásról szóló rendelkezések értelmében a felszámolási eljárás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen az annak körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 504. A felszámolási eljárás megindításakor folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztése vagy az eljárás megszüntetése [1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 17. §, 44. § (2) bek., 1979. évi 18. tvr. 45. §, 89. § (1) bek.]. BH1994. 327. A felszámolási eljárás nem terjed a gmk-tagok magánvagyonára, ezért az arra vonatkozó igény a felszámolási eljáráson kívül érvényesíthető [1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 326. A felszámolás kezdő időpontja előtt indult eljárásban rendkívüli perorvoslat előterjesztésének nincs jogszabályi akadálya [1991. évi IL. tv. (Fe.) 38. § (2)-(3). bek. Pp. 260. §, 263. § (1) bek.). BH1994. 214. Az egyezség a perben joghatályosan nem jön létre, és annak jóváhagyását meg kell tagadni, ha az egyezséget a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet felszámolója által meghatalmazott jogi képviselő helyett a felszámoló helyi megbízottja írja alá [1991. évi IL. tv. (Csftv.) 38. § (3) bek.), Pp. 70. § (2) bek., 148. § (2) bek.). BH1994. 200. Felszámolás közzététele után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1994. 102. I. A felszámolási hirdetmény közzététele után akár a váltó főadósa, akár visszkereseti adósa ellen per nem indítható, a váltóhitelező is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesítheti a követelését. Ebben az eljárásban a felszámolás alatt nem álló kötelezettel szemben kártérítési igény nem érvényesíthető [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 6. § (1) bek., 38. § (3) bek., Pp. 51. § c) pont]. BH1993. 561. Csak az adós elleni felszámolási eljárás közzététele után nincs helye végrehajtás elrendelésének, illetve függeszthető fel a folyamatban levő végrehajtási eljárás [1991. évi IL. tv. 38. §]. BH1993. 558. A felszámolási eljárás közzététele után gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelés iránt megindított perben a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani [Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek.]. BH1993. 453. - sem akkor, ha a Bankfelügyelet ugyan indítványozza az eljárás felfüggesztését, de a bíróság bizonyítási eljárás lefolytatása után - a peres eljárás tárgya és a Bankfelügyelet által jelzett szükséghelyzet között nem talál oksági kapcsolatot [Pp. 152. § (1) bek., 1991. évi LXIX. tv. 53. § (4) bek., 88. § (1) bek. g) pont, 89. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 38. § (1) bek.]. BDT2006. 1438. I. A bérbeadó a bérlőt több alkalommal és többféle módon felhívhatja a hátralékos bérleti díj megfizetésére. A felmondási jog az utolsó közölt felszólításhoz kapcsolódik. BDT2006. 1404. Az adós bankszámláját vezető pénzintézet - a felszámolásról való tudomásszerzéstől függetlenül - csak a felszámolás kezdő időpontjáig jogosult az adós nála vezetett bankszámláját a pénzügyi szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelésével megterhelni. Az így jogosulatlanul megszerzett pénzösszeget azonban a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelezői követelésébe jogszerűen beszámíthatja. BDT2005. 1209. A perindítás tényének feljegyezhetősége a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonaként nyilvántartott ingatlanra. BDT2005. 1183. A felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos egyéb - nem pénz, vagy pénzben kifejezett - követelést nem a felszámolási eljárás keretében, hanem az általános hatáskörű arra illetékes bíróság előtt lehet és kell a jogosultaknak érvényesíteni.

BDT2005. 1109. A földhivatal kártérítési felelősséggel tartozik, ha a felszámolás jogerős elrendelésének tényét erre irányuló bírósági megkeresés ellenére nem jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba, s ennek következtében a végrehajtó az ingatlant értékesíti. A károsult önhibája azonban kármegosztás alapjául szolgálhat. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2003. 747. Az adós (dologi adós) ellen megkezdődött felszámolási eljárás nem zárja ki, hogy a zálogjogosult felperes a dologi adós alperes elleni perben a követelés biztosítására szolgáló ingatlanból kielégítést keressen, ha a személyi adós nem teljesít. Az a jogszabályi rendelkezés, hogy a felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni, önmagában nem szünteti meg a felperes perléshez fűződő jogi érdekét, nem teszi okafogyottá a pert. A jogalkotó Csődtv. 38. § (2) bekezdése alapján megállapítható szándéka szerint a hitelező belátására kívánta bízni a per további folytatását, nem nyújt jogi lehetőséget a felszámolást megelőzően indult pereknek felszámolás megindítása miatti megszüntetésére. BDT2002. 691. A felszámolás kezdő időpontja után végrehajtási eljárás nem indulhat, végrehajtási lap nem állítható ki. A folyamatban levő végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, és a végrehajtási iratokat a felszámolási ügyhöz kell megküldeni. BDT2002. 669. Az egyedi bírósági végrehajtás és a totális végrehajtás, a felszámolás viszonya. A végrehajtó (haladéktalan) feladata felszámolás elrendelése esetén. A korábban végrehajtás során értékesített vagyontárgyak befolyt vételára az adós felszámolás alá tartozó vagyona, ezzel érvényesen már csak a felszámoló rendelkezhet. BDT2002. 632. Ha a betéti társaság ellen felszámolási eljárás indul, a tag önállóan is perelhető. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. BDT2000. 285. A Ptk. 271. §-ának (1) bekezdése alapján az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, az ezzel ellentétes kikötés semmis. BDT2000. 236. A végrehajtási eljárásnak a felszámolás jogerős elrendelése miatt történt megszüntetése esetén a végrehajtóhoz befolyt pénzösszegből a végrehajtó az őt megillető díjat nem jogosult visszatartani, azt teljes egészében a felszámolónak kell átadnia. KGD2001. 132. A felszámolás kezdő időpontja után az adózó ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos követelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni (1991. évi IL. törvény 38. §). KGD1994. 258. Permegszüntetésnek - és nem érdemi elbírálásnak - van helye viszontkeresettel érvényesített igényre nézve, ha az igényérvényesítés csak felszámolási eljárás keretében történhet meg [1991. évi XLIX. törvény 38. § (3) bekezdés, 1952. évi III. törvény 130. § (1) bekezdés b) pont, 157. § a) pont]. 39. § (1) A hitelezői választmány megalakítása céljából a felszámoló a felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 90 napon belül köteles a nyilvántartásba vett hitelezőket összehívni. (2) A felszámoló eltekinthet a hitelezői választmány összehívásától, ha a felszámolás folyamán nyilvánvalóvá válik, hogy a 63/A. § szerinti egyszerűsített felszámolás bejelentése szükséges. (3) A felszámoló legalább 15 nappal megelőzően tájékoztatja a választmányt az általa megkötendő - a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó - szerződésekről, a hatályos szerződések felmondásáról, valamint készleteinek selejtezéséről azzal, hogy arra a közléstől számított 8 napon belül észrevételt tehet. A felszámoló kivételesen indokolt esetben e határidőktől eltérhet. A felszámoló a hitelezői választmánynak félévenként elszámolást és jelentést küld a felszámolási költségek alakulásáról. BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH1997. 47. A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.].

40. § (1) A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éven belül a hitelező, avagy az adós nevében a felszámoló a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett, b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. (2) A felszámoló az adós nevében az (1) bekezdés szerinti határidőn belül visszakövetelheti az adós által a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző hatvan napon belül és azt követően nyújtott szolgáltatást, ha annak eredménye egy hitelező előnyben részesítése és a szolgáltatás nem minősül a rendes gazdálkodás körébe tartozó szolgáltatásnak. Hitelező előnyben részesítésének minősül különösen valamely tartozás esedékesség előtti kiegyenlítése. (3) Ha az adós a többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezettel, továbbá ha a gazdálkodó szervezet a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával köt szerződést, az (1) bekezdés a) és b) pontjainak alkalmazásában a rosszhiszeműséget, illetőleg az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet az egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek egymás közti szerződéskötése esetén. (4) Nem gyakorolható az (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási és a (2) bekezdés szerinti visszakövetelési jog a) a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történt nettósítás esetében, b) az óvadék tárgyának a Ptk. 270. § (5) bekezdése alapján egyenértékű fedezettel való helyettesítése és a Ptk. 270. § (6) bekezdése alapján történt kiegészítő biztosíték nyújtása esetében. (5) Ha az (1) bekezdés szerinti határidőn belül a felszámoló tudomására jut az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti jogügylet, úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt vagy a hitelezőt tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha az (1) bekezdés szerinti határidő már eltelt vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi biztosítéki megállapodás nem érvényteleníthető (nem támadható meg), illetve az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosítéki megállapodás létrejötte (a biztosítéki szerződés megkötése) vagy a biztosíték átadása a) a csődnyitás (felszámolás vagy reorganizációs eljárás megindulása) napjára esik, de még a csődnyitást elrendelő határozat meghozatala előtt történt; b) a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. E bekezdés a) pontja azon jogrendszerekre vonatkozik, amelyekben a csődnyitás joghatásai a bíróság határozatának meghozatalával állnak be, méghozzá az adott nap 0 óra 0 percére visszaható hatállyal (zerohour-rule). A magyar jog a határozat jogerőre emelkedéséhez köti a csődnyitás joghatásainak beálltát, a jogerőre emelkedés időpontjáig érvényesen köthető óvadéki szerződés, nyújtható óvadék. Nem áll fenn tehát az a veszély, hogy a csődbíróság határozatának meghozatala napján, de még a határozat meghozatalát megelőzően nyújtott óvadék érvénytelen lenne, kivéve, ha a határozat azonnal jogerőre emelkedik. Úgy tűnik, hogy e tekintetben nincs szükség a Cstv. módosítására. A b) pont miatt is szükséges a fentebb már leírt módon az óvadék kivétele azon szabály alól, amely szerint a jogosultat nem illeti meg a külön kielégítés joga a felszámolási eljárás megindultától visszafelé számított egy éven belül nyújtott biztosíték esetében. A 8. cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a pénzügyi biztosítéki megállapodás, illetve a pénzügyi biztosíték nyújtásának érvényességét nem érinti az, hogy arra a csődnyitás napján, de a csődnyitás időpontját követően került sor, ha a jogosult bizonyítja, hogy nem tudott és nem is

kellett tudnia a csődnyitásról. Az (1) bekezdés a) pontja kapcsán kifejtettek miatt úgy tűnik, hogy e bekezdés sem igényel a magyar jogban jogszabály-módosítást. A 8. cikkely (3) bekezdés szerint a kiegészítő biztosítékként vagy egyenértékű helyettesítő biztosítékként nyújtott fedezet érvényességét nem érintheti pusztán az a tény (a kiegészítő vagy helyettesítő biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon), hogy - a kiegészítésre vagy cserére a csődnyitás napján, de a csődnyitást elrendelő határozat időpontját megelőzően került sor vagy a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül került sor, és/vagy - a biztosított követelések korábban keletkeztek a biztosíték (kiegészítő biztosíték, helyettesítő biztosíték) nyújtásának időpontjánál. A 8. Cikkely (1) és (3) bekezdése is megfogalmaz egy-egy szabályt, amely szerint a pénzügyi biztosítéki ügylet (az Ie. magyar átvétele szerint: az óvadéki szerződés, az óvadék nyújtása), illetve a kiegészítő biztosíték vagy a helyettesítő biztosíték nyújtása nem támadható meg pusztán azon az objektív alapon, hogy az a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. E szabály kapcsán felvetődik a Cstv. 40. §-a módosításának szükségessége. A Cstv. az adós által kötött jogügyletek (ideértve a biztosítéki megállapodások) megtámadásának lehetőségéről a külföldi csődtörvényekhez képest rendkívül szűkszavúan rendelkezik. A Cstv. 40. §-a szerint a hitelezők, illetve a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezésének napját megelőző egy éven belül és azt követően megkötött szerződést vagy más jognyilatkozatot megtámadhatja, ha a jogügylet tárgya 1. az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás; 2. harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet; vagy 3. egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet volt. A Cstv. 40. §-a (1) bekezdésének c) pontjának jelentése vitatott. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a c) pont az ún. in fraudem creditorum eljárásra, azaz a hitelezők kijátszására irányuló, a fizetésképtelen adós és egy rosszhiszemű harmadik személy összejátszásán alapuló ügyletekre utal. A másik nézet szerint a c) pont nem feltétlenül az ún. in fraudem creditorum eljárásra utal, inkább úgy tűnik, hogy annak alapján a jóhiszemű harmadik személy és a fizetésképtelen adós közötti ügylet is megtámadható, ha az az adós részéről a hitelezők kijátszására irányuló, az adós vagyonát csökkentő ügyletnek minősül. Mivel a c) pont nem egyértelmű, módosításra szorul, ugyanis az utóbbi értelmezés alapján az óvadéki szerződés a 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján megtámadható lenne, ha a kérelem bíróságra való beérkezését megelőző egy éven belül nyújtották az óvadékot, hiszen az nyilván az adós vagyonát csökkentő ügylet, amely esetleg a fizetésképtelen adós részéről egyéb hitelezőinek kijátszására irányult. Ezért a törvény szerint egyértelműen el kell különíteni a megtámadási jog három fő típusát, amelyek: az ingyenes (vagy feltűnő értékaránytalanság mellett kötött) ügyletek, a csalárd ügyletek, illetve a hitelezők közötti egyensúly (paritas creditorum, par conditio creditorum) megbontására, valamely hitelező(k) előnyben részesítésére irányuló ügyletek. Az UNCITRAL Draft Legislative Guide on Insolvency Law is e három kategóriát határozza meg a megtámadható ügyletek körén belül: a) fraudulent transactions, b) undervalued transactions, c) preferential transactions. A hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja összemossa az a) és a c) típusú ügyleteket, vagyis a csalárd, az adós és egy rosszhiszemű másik fél közötti, kifejezetten a hitelezők megkárosítására irányuló ügyleteket és az egyik hitelező előnyben részesítésére irányuló ügyleteket. Különösen ez utóbbi kategóriába tartozik az, ha az adós és egy hitelező egy fennálló szerződést a hitelező számára kedvező módon módosít vagy az adós a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők valamelyikének biztosítékot nyújt. Az Ie. csak azt kívánja meg, hogy a c) típusú ügyletekre vonatkozó megtámadási jog kizárt legyen a pénzügyi biztosítéki (a magyar átültetés szerint: óvadéki) ügyletek körében. Ha az óvadéki ügyletek tekintetében a hatályos Cstv. 40. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megtámadási jogot zárná ki a módosítás, azon ügyletek sem lennének megtámadhatók, amikor a harmadik személy rosszhiszemű volt, az adós és a harmadik személy összejátszott a hitelezők kijátszása érdekében. Ez teszi indokolttá a Cstv. 40. § (1) bekezdésének módosítását. Ezzel egyidejűleg a külföldi csődtörvények mintájára érdemes differenciáltan meghatározni azt az időszakot is, amely a megtámadási jog három fő típusa esetében mérvadó. A csalárd ügyletek esnek a legszigorúbb megítélés alá: megtámadhatóak a kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző öt éven belül kötött csalárd ügyletek. Az ingyenes vagy feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ügyletek esetében is indokolt két évre növelni annak az időszaknak a tartamát, amely tekintetében a megtámadási jog gyakorolható. A valamely hitelező előnyben részesítése esetére biztosított megtámadási jogot csak egy nagyon szűk időtartamra nézve célszerű megadni: ez a kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző 90 nap. A preferential transactions lényege három körülményben ragadható meg: (1) a kérelem bíróságra történő beérkezésétől visszafelé számított, rövid időtartamon belül, amikor tehát már fizetésképtelenség-közeli

helyzetben volt az adós, (2) egy, már fennálló kötelem jogosultja, tehát az egyik hitelező (3) egy jogügylet következtében többhöz, követelésének nagyobb hányadához jut hozzá, mint amihez, amennyihez a vele egy rangsorban lévő hitelezők hozzájutnak. A 40. § (2) bekezdésének beiktatása azért szükséges, mert e feltételek nem csak úgy valósulhatnak meg, hogy az adós az egyik hitelezőjével új szerződést köt vagy jognyilatkozatot tesz (ilyen a fennálló szerződés módosítása vagy a szerződés mellé egy azt biztosító mellékkötelezettség kikötése, ami szintén egy újabb szerződést feltételez), hanem úgy is, hogy egy fennálló szerződés alapján az adós az esedékesség előtt teljesít, különösen, ha a tartozás csak a csődnyitás után válna esedékessé. Azaz a hitelező előnyben részesítése úgy is megvalósulhat, hogy az adós nem köt új szerződést, hanem egy fennálló szerződés alapján teljesít: kifizetést eszközöl, biztosítékot nyújt, kiegészítő vagy helyettesítő biztosítékot nyújt. Az Ie. kifejezetten utal arra, hogy nemcsak a pénzügyi biztosítéki szerződések megtámadhatóságát kell kizárni, hanem a nyújtott pénzügyi biztosíték visszakövetelését is. Az Ie. 8. Cikkelyének (1) bekezdésee értelmében az átadott (jóváírt) pénzügyi biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a biztosíték átadása a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül történt. A 8. Cikkely (3) bekezdése szerint a kiegészítő vagy helyettesítő biztosíték nem követelhető vissza pusztán azon az alapon, hogy a kiegészítésre vagy cserére a csődnyitást megelőző meghatározott időszakon belül került sor. Ezen esetekben reálaktusokról van szó, amelyekre nem alkalmazható a megtámadási jog, ezért szükséges külön rendelkezni a visszakövetelési jogról, illetve annak kizárásáról a pénzügyi biztosítékok esetében. A visszakövetelési jog gyakorlásának két konjunktív feltétele van: a szolgáltatás egy hitelező előnyben részesítését valósította meg és nem tartozik az adós rendes gazdálkodása körébe. Utóbbi feltétel azért szükséges, hogy ne legyen visszakövetelhető az olyan kifizetés, szolgáltatás, amelyet például egy tartós jogviszony alapján rendszeresen szállított áruk ellenértékeként szolgáltatott az adós. Mivel az a joggyakorlat számára nem egyértelmű, utalni kell arra is, hogy a Ptk. 203. § (2) bekezdését a Cstv. szerinti megtámadási jog gyakorlásakor is alkalmazni kell. A módosítás e Ptk.-beli rendelkezést a 40. § (3) bekezdésében megismétli. EBH2003. 877. Felszámolás alá került gazdálkodó szervezet által kötött szerződés semmissége jogkövetkezményeinek rendezése érdekében kötött engedményezési szerződés is minősülhet a további hitelezők kijátszására irányuló jogügyletnek. Az e körben vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 40. § (1) bek. c) pontja]. EBH2000. 233. Az 1991. évi IL. törvény 40. §-a nem a szerződést kötő adós számára, hanem a hitelezők és a felszámoló részére teremt jogalapot az adós által kötött szerződés megtámadására. A másodfokon eljáró bíróság nem vizsgálhatja a felperes kereseti kérelmének teljesíthetőségét olyan jogalapon és jogcímen, amelyre ő nem hivatkozott [1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 236. § (1) bek., Pp. 253. § (3) bek.]. EBH1999. 36. Az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 40. §-a (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott megtámadás határidejét nem a szerződésen alapuló kifizetés időpontja, hanem a szerződés megkötésének az időpontja határozza meg [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Ptk. 205. § (1) és (2) bek.]. BH2004. 142. II. Az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdése a fedezetelvonó szerződés speciálisan szabályozott esetét határozza meg. Az e körbe tartozó szerződések érvényesek ugyan, de a gazdálkodó szervezet hitelezőivel szemben hatálytalannak minősülnek [1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 203. § (1) bekezdés]. BH2004. 142. III. Az 1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) bekezdésében szabályozott 90 napos keresetindítási határidő elévülési jellegű anyagi jogi határidő, melynek számítására az anyagi jog rendelkezései az irányadók, ezért a keresetlevélnek a lejárat napjáig a bíróságra meg kell érkeznie. Elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, meghosszabbodását az elévülés nyugvása eredményezheti [1991. évi XLIX. törvény 40. § (1) és (4) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 326. § (2) bekezdés, 328. § (1) bekezdés, 329. § (1) bekezdés, 1960. évi 11. tvr. 3. § (1) bekezdés]. BH2003. 424. I. A felszámoló által a Cstv. 40. §-a alapján indított perben alperesként valamennyi szerződő félnek, tehát a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek is perben kell állnia. Nem pótolja ezt a felszámoló pernyertessége érdekében való beavatkozás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. a) pont, Pp. 51. § a) pont, 130. § (1) bek. g) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 32. A hitelezőnek a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet által kötött szerződés megtámadására irányuló keresete elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 203. §, 1993. évi LXXXI.

törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 40. § (1) bek. b) és c) pont, PK. 267.] BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 508. I. Ha a fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalanságának megállapítását és az eredeti állapot visszaállításának elrendelését célzó eljárásban a bíróság a keresetnek helyt ad ugyan, de ítéletében nem rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezéséről, utóbb e tárgyban kiegészítő ítéletet hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. c) pont, Ptk. 203. §, 1972. évi 31. tvr. 15. § (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 73. § (4) bek., Pp. 225. § (6) bek.]. BH2000. 462. A lízingbevevőt a lízingszerződés alapján megillető vevőkijelölési jog (opció) gyakorlásának és az ilyen szerződés megtámadásának feltételei. A felszámoló és a hitelezők részére a külön jogszabályban biztosított speciális megtámadási jog - még ha egyébként a lízingszerződésnek alanya is - az adóst nem illeti meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 40. §, Ptk. 5. §, 201. § (2) bek., 203. § (1) bek., 207. § (4) bek., 235. § (1) bek., 236. § (1) bek c) pont]. BH2000. 24. A gazdasági társaság tulajdonosai, egyben ügyvezetői által bejelentett csődhelyzetet közvetlenül megelőzően a társaság által lízingelt személygépkocsik adásvétel keretében, az ügyvezetők részéről történő megvásárlása a jó erkölcsbe ütközik, mert elvonja a társaság hitelezőinek kielégítési alapját. Az ilyen adásvételi szerződések semmisek [Ptk. 1. §, 117. § (2) bek., 200. § (2) bek., 237. § (2) bek., 1988. évi VI. tv. 183. § (2) bek. g) pont, 194. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 37. §, 40. § (1) bek., 1995. évi CXVII. tv. 69. § (5) bek. a) pont]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 390. Az 1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. §-ának (2) bekezdésében szereplő haladéktalan igényérvényesítési kötelezettség értelmezése. BH1996. 224. A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].

BH1995. 539. Az adós szerződésének és más jognyilatkozatának a felszámoló által történt megtámadása esetén az ügy az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bírósági hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. 6. § (1) bek., 40. § (1) bek.]. BH1995. 240. A felszámoló az adós gazdálkodó szervezet által megkötött szerződést nemcsak a részére biztosított külön jogával élve támadhatja meg, hanem a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint így a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti feltűnően nagy értékkülönbségre hivatkozással - is [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., Ptk. 201. § (2) bek.]. BDT2006. 1433. Az ingyenesen megszerzett tejkvóta átengedése a visszterhesen elidegenített tehénállomány új tulajdonosa részére nem minősül ingyenes elidegenítésnek. BDT2006. 1398. I. Ha a felszámoló által nyilvántartásba vett hitelező a felszámolási törvény alapján szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indít pert, a peres felek nem vitathatják a felperes hitelezői minőségét. BDT2005. 1199. Az elállás önmagában előidézi a szerződés felbontását, e joghatás bekövetkeztéhez az elállás elfogadására vagy más további cselekményre nincs szükség. Az elállás tudomásulvételére vonatkozó nyilatkozatnak a szerződések megszűnésében nincs szerepe. BDT2005. 1178. I. Az 1991. évi XLIX. 40. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban nevesített megtámadási okok a fedezetelvonás külön törvényben speciálisan szabályozott olyan eseteit írják körül, amelyek alapján a szerződés eredményes megtámadása folytán az érvénytelenség - és nem a relatív hatálytalanság jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül az eredeti állapot helyreállítása [Ptk. 237. § (1) bek.] az elvont vagyonnak az adós felszámolási vagyonába való visszaadási kötelezettségét eredményezi, feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött jogügylet esetén pedig az aránytalan előny kiküszöbölésével az adóssal szerződő másik fél a különbözetnek a felszámolási vagyonba való megfizetésére kötelezhető [Ptk. 237. § (2) bek.]. BDT2005. 1144. I. Az üzletrész átruházására vonatkozó adásvételi szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt megtámadható. Az üzletrész értéke a piaci körülményektől függ, nem igazodik a törzsbetét értékéhez. Ezért a perben a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy a vásárlás időpontjában az üzletrész forgalmi értéke a kikötött vételárnál lényegesen alacsonyabb volt. BDT2005. 1130. A felszámoló a felszámolás kezdő időpontja előtt kötött szerződések tekintetében maga dönti el, hogy - ha ennek feltételei fennállnak - az igényérvényesítést a Csődtv. 40. § (1) bekezdése szerint saját nevében, vagy valamely Ptk. szerinti jogcímre alapítottan látja célravezetőnek. Ha az utóbbit választja, a keresetet kizárólag az adós nevében, annak képviselőjeként eljárva indíthatja meg eredményesen, e vonatkozásban ugyanis önálló keresetindítási jogosultsággal nem rendelkezik. BDT2004. 915. I. A csőd- és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdésében biztosított szerződésmegtámadási jog anyagi jogi jogintézmény, a 90 napos keresetindítási határidő ezért anyagi jogi határidő, számítása tekintetében az 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 3. és 4. §-ai az irányadóak. Az anyagi jogi határidő vagy elévülési, vagy jogvesztő határidő; jogvesztő akkor, ha ezt a jogszabály kifejezetten kimondja, vagy egyéb rendelkezéseiből egyértelműen következik. Az 1991. évi IL. törvény 40. § (1) bekezdése szerinti megtámadási határidő elévülési természetű, elmulasztása esetén igazolási kérelemnek helye nincs, azonban alkalmazni kell az elévülés nyugvására (félbeszakadására) vonatkozó szabályokat. A keresetindításra nyitva álló elévülési határidő elmulasztása esetében a bíróság az elévülést hivatalból nem észlelheti, és az ügy érdemében ítélettel kell határozni. BDT2000. 326. A szerződés Csődtv. 40. § (1) bekezdésében szabályozott okból történő megtámadása a felszámoló jogosultsága, a megtámadására irányuló kereseti kérelmet a felszámoló saját nevében terjeszti elő a szerződő felek - köztük a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet -, mint alperesek ellen. Ha a felszámoló nem a saját, hanem a felszámolás alatt álló nevében, annak képviseletében eljárva terjeszti elő a megtámadására irányuló keresetét, a Ptk. általános szabályai alapján jogosult a szerződés megtámadására.

Egyezség a felszámolás során 41. § (1) A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik. (2) Az egyezség előkészítése és annak megkötése esetén a gazdálkodó szervezetet megillető jogokat a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek gyakorolják. E szervek az egyezség feltételeire vonatkozó határozatukat olyan eljárás

keretében hozzák meg, amelyet a gazdálkodó szervezetre vonatkozó külön jogszabály a megszűnésről szóló döntéshez előír. Az egyezségi tárgyaláson és az egyezséget tartalmazó okirat aláírásakor a 8. § (1) bekezdésében felsorolt szervek képviselője jár el. A képviseleti meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba kell foglalni. Az egyezségkötés előkészítése érdekében a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szerv a felszámolótól a 34. § (3) bekezdésében meghatározott adatokon túlmenő tájékoztatást is kérhet. (3) Az egyezség megkötésében az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjában felsorolt követelések jogosultjai nem vehetnek részt. (4) Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. (5) A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi a fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és az egyezségi javaslat, valamint a hitelezők felsorolásának kézbesítésével. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. 42. § Az egyezségi tárgyalás során a bíróság a felszámoló javaslata alapján végzésben - figyelembe véve az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követeléseket - meghatározza az egyezség körébe vonható vagyon mértékét. EBH2002. 672. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2002. 27. III. Az esetleges egyezségkötés körében a felszámolónak mindössze annyi a feladata, hogy az egyezség körébe vonható vagyon meghatározásához a bíróság részére javaslatot tegyen. Nem terheli olyan kötelezettség, hogy az adós reorganizációs tervéhez adatokat szolgáltasson [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 41. § (2) és (4) bek., 42. §]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §]. 43. § (1) Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

a) kielégítésének sorrendjében, b) teljesítési határidejének módosításában, c) kielégítésének arányában és módjában, továbbá d) mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre. (2) A hitelezők az egyezség megtartásának ellenőrzésére egy vagy több hitelezőt vagy kívülálló személyt jelölhetnek ki. 44. § (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele minden csoportban [57. § (1) bekezdés b), d), e), f) és g) pontjai] hozzájárul feltéve, hogy követelésük az egyezség megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. Ebben az esetben az egyezség hatálya - az 57. § (1) bekezdés a), c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével - valamennyi hitelezőre kiterjed (kényszeregyezség). (2) A felszámoló az egyezségkötés napjával köteles az 52. § (3) bekezdése szerinti felszámolási zárómérleget és az 52. § (4) bekezdése szerinti bevétel-költségkimutatást elkészíteni, és azt az adóhatóságnak az egyezségkötést követő 30 napon belül átadni. (3) Az egyezségkötés időpontjában vitatott követeléssel rendelkező hitelezőnek járó, a saját csoportja szerinti kielégítésnek megfelelő összeget elkülönítve kell kezelni. Ez a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, követelését az egyezség létrejötténél figyelembe vehető követelések (1) bekezdés szerinti számításánál nem kell figyelembe venni, de a követelése fennállásának jogerős bírósági megállapítása esetében a kényszeregyezség rá is kihat. (4) A vitatott követeléssel rendelkező hitelező részére a (3) bekezdés szerint jutó vagyonhányadot a jogvita jogerős befejezését követően kell kiadni, feltéve, hogy a követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. A vagyonhányad kezelésével kapcsolatos esetleges költségeket a vagyonhányadból kell fedezni. A vagyon kiadásakor a hitelező részére elszámolást kell átadni a vagyonnal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról. Ha az egyezség megkötése után kiderül, hogy a hitelező követelése alaptalan volt, úgy a külön kezelt vagyonhányadot a csoporton belüli többi hitelező között kell felosztani követelésük arányában, teljes kielégítésük erejéig. E felosztásért a gazdálkodó szervezet a felelős. BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §].

45. § (1) Ha az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik és az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság az egyezséget jóváhagyja [60. § (2)-(3) bekezdés], ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz. (2) BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH1996. 444. Az a körülmény, hogy a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelését a bankkonszolidáció keretében megvásárolták, és a vevő a felszámolóval a bírósági eljáráson kívül egyezséget kötött, nem ad alapot a felszámolási eljárásnak - az annak során kötött egyezségre vonatkozó szabályok mellőzésével történő - megszüntetésére [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 41-45. §, Ptk. 375. §, Pp. 61. §, 157. §].

A felszámoló eljárása 46. § (1) A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. (2) A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló az ütemtervet köteles a hitelezői választmánynak vagy bármely hitelezőnek - kérésre bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet (51. §.). (3) Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához köteles megszerezni a választmány hozzájárulását a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. (4) A választmány (3) bekezdés szerinti hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, meg kell szereznie ehhez a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül. (5) A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a) b) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőben bejelentett követeléseket, és c) a 28. § (2) bekezdés f) pontjában előírt határidőn túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket. (6) A felszámoló az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, s ezen felülvizsgálat eredményeit az 50. § (2) bekezdésében előírt közbenső mérlegbe építeni. (7) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések - kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket - nyilvántartásba vételének a feltétele, hogy a hitelező a követelése 1%-át, de legalább 1000 Ft-ot és legfeljebb 100 000 Ft-ot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdésének f) pontja szerint kell besorolni. A Gazdasági Hivatal a felszámolót félévente tájékoztatja a számlán lévő összeg nagyságáról. (8) Ha a bejelentett követelést a felszámoló elismeri - de a jogosult nem kívánja a (7) bekezdésben foglalt összeget az elkülönített számlára befizetni - a jogosult kérésére a felszámoló az elismert követelésről köteles haladéktalanul kiadni a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában foglalt nyilatkozatot, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően a bejelentett követelést nem engedményezték. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.].

EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 34. Ha a felszámolási eljárást valamely hitelező kérelme alapján rendelték el, ennek a hitelezőnek a követelését akkor is határidőben érkezett követelésként kell nyilvántartásba venni, amennyiben a követelését utóbb a felszámolóhoz az előírt határidőben nem jelentette be [1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek., 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 426. Az adóhatóság, mint hitelező akkor nem köteles nyilvántartásba-vételi díjat fizetni, ha a hitelezői igényét 2003. június 19-e előtt bejelentette és június 19-éig a felszámoló azt visszaigazolta, illetve a Cstv. 46. § (6) bekezdése alapján, mint vitatott hitelezői igényt a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldte meg [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bekezdés, 46. §; 33/2003. (VI. 19.) AB határozata]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 380. Nem vehető nyilvántartásba a munkáltató adós rendes felmondása esetén a hitelező munkavállaló végkielégítés iránti igénye, ha a munkáltatónál legalább hároméves munkaviszonnyal nem rendelkezett [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. § (6) bek.; 1992. évi XXII. tv. 95. § (1) és (4) bek.]. BH2004. 377. II. Ha a hitelező nyilvántartásba-vételi díj fizetési kötelezettségével kapcsolatos jogvita 2003. június 19-e előtt nem zárul le, akkor az APEH számára a nyilvántartásba-vételi díj megfizetése alóli mentességet biztosító jogszabályi rendelkezés nem alkalmazható [1991. évi IL. tv. 28. §, 46. § (5) és (7) bek.; 33/2003. (VI. 19.) AB hat.]. BH2004. 294. II. Az illetékes megyei bíróság akkor nem járhat el, ha hitelezőként ő kezdeményezi az eljárást, továbbá nem jogosult elbírálni a felszámoló által vitatott hitelezői igénybejelentést [Pp. 13. §, 1991. évi IL. törvény 46. §].

BH2003. 383. A hitelező a felszámoló által ellene, a felszámolás kezdő időpontja előtt indított perben előterjesztett viszontkeresetében érvényesített követelését is köteles a felszámolóhoz bejelenteni. A követelés felszámoló által ismert volta nem pótolja az igénybejelentést. A felszámolás közzétételét követő egy éven túl bejelentett ilyen igénnyel kapcsolatban a felszámolót nem terheli nyilvántartásba vételi kötelezettség [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (2) bek., 44. § (5) bek., 45. § (5) bek. a) pont, 46. § (5) bek. b) és c) pont és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv.

(mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 473. I. Az engedményezéssel jogutóddá lett gazdálkodó szervezet a jogszabályban előírt feltételek mellett hitelezővé válik, annak jogaival - például a csődeljárásban az iratbetekintés jogával - és kötelezettségeivel együtt [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (2) bek., 46. § (5) bek., Ptk. 329. §]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1998. 554. A felszámolási eljárás kereteit meghaladja az adós és a hitelező között létrejött peren kívüli egyezség indítékának és tartalmának vizsgálata. Az ilyen egyezség megtámadása esetén a jogvita elbírálása a perbíróság hatáskörébe tartozik [Ptk. 199. §, 236. § (1)-(2) bek., 240. § (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 46. §]. BH1998. 447. A felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 24. § (3) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 38. § (4) bek., 46. § (3) bek.]. BH1998. 443. III. Lényeges eljárási szabályt sért a felszámoló, ha az általa vitathatónak ítélt hitelezői igényt - az érdekelttel való egyeztetést követően - elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak nem küldi meg [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minősített hitelezői igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthető elő amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelő bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen előterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezői követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezői követelésnek a felszámolási eljárás során történő besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.].

BH1996. 170. A felszámoló által ismert követelésként való nyilvántartásba vételnél irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek.]. BH1995. 424. A követelésnek a felszámolási eljárás során történt nyilvántartásba vétele és elismerése nem jelent teljesítést; ilyen esetben ezért a kártérítési igény arra hivatkozással való érvényesítése, hogy a teljesítés folytán károsodás következett be, idő előtti [1991. évi IL. tv. 46. § (3) bek., Ptk. 360. § (1) bek.]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BDT2006. 1352. A felszámolónak a hitelezői igénybejelentés felülvizsgálata során észlelnie kell, ha az igénybejelentésből, illetőleg mellékleteiből kitűnően a tőkekövetelés jogosultja nem az azt bejelentő hitelező, és hogy a bejelentő hitelező az engedményestől meghatalmazással nem rendelkezik. Az egyeztetési kötelezettség körében ezért fel kell hívni az igénybejelentőt arra, hogy a hitelezői minőséget, vagy képviseleti jogosultságát igazolja. BDT2005. 1272. A nem pénzkövetelésre irányuló, hanem egyéb követeléseket tartalmazó igények elbírálása nem a felszámolást lefolytató bíróság, hanem az általános bíróság hatáskörébe tartozik. Ezért nem mulaszt a felszámoló, amikor a hitelezőnek a gázvezeték kiépítésére irányuló, vitatott hitelezői igényét annak elbírálása végett nem terjeszti be a felszámolást elrendelő bíróságnak. BDT2003. 783. A felszámolónak nincs joga arra, hogy mint felszámoló egy korábban elismert, de utóbb vitatott hitelezői igényt a nyilvántartásból törölje, hanem azt elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak kell haladéktalanul megküldenie. BDT2002. 697. A felszámoló mulasztást követ el, ha a vitatott hitelezői igényt nem terjeszti elbírálás végett a felszámoló bíróság elé. Ez a mulasztás azonban önmagában nem alapozza meg a kártérítési felelősséget, ha a mulasztás és az érvényesített kárigény között nincs okozati összefüggés. A felszámolónak, a hitelezői igények felülvizsgálatára, biztosított törvényi határidő nem jogvesztő. 47. § (1) A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető. (2) A felszámoló köteles azonnali hatállyal a gazdasági munkaközösség részére adott felelősségvállalásról szóló nyilatkozatot visszavonni, ha a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül nem került sor egyezség megkötésére. (3) A felszámoló nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében. A pozíciólezáró nettósításról rendelkező szerződés vagy keretszerződés hatálya alá tartozó szerződésektől elállni, azokat felmondani csak egyszerre lehet. (4) A tartási és életjáradéki szerződés felmondása esetén a másik felet megfelelő kielégítés illeti meg. (5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. (6) A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH1999. 124. A még nem teljesített szerződést a felszámoló jogosult felmondani. A kölcsönszerződést biztosító engedményezési szerződés megkötésével e szerződés teljesült, ezért az engedményezési szerződés már nem mondható fel. Ez nem érinti a kölcsönszerződés felmondásának lehetőségét [1991. évi IL. tv. 35. § (1) és (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 200. § (1) bek., 329. § (1) és (2) bek., 523. § (1) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek.,

125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerződést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán őt megillető követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 395. II. A felszámolót is megilleti a Munka Törvénykönyvében szabályozott rendkívüli felmondás lehetősége, ha a felszámolási eljárás lefolytatására az 1991. évi IL. tv. módosítása előtti szabályok szerint kerül sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) és (3) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított Cstv. 74. § (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 96. § (1) bek.]. BH1997. 541. Ha a bizományi szerződést a megbízó felszámolója jogszabályi felhatalmazás alapján felmondja, ez nem érinti a bizományos által saját nevében, de a megbízó javára a külföldi féllel kötött lízingszerződés fizetési feltételeinek teljesítése érdekében a belföldi pénzintézet által vállalt - feltétlen és visszavonhatatlan - bankgaranciából eredő fizetési kötelezettséget [Ptk. 249. §, 321. § (1)-(2) bek., 483. § (1) bek., 513. § (2) bek, 1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1996. 611. Az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződés esetén a felszámoló jogosult a szerződés megkötését megtagadni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 47. § (1) bek., Ptk. 208. § (5) bek.]. BH1995. 425. A felszámolás elrendelésével az adós gazdálkodó szervezetjogi képviseletének ellátására korábban adott megbízás nem válik tárgytalanná. Ha azonban a felszámoló a megbízási szerződést azonnali hatállyal felmondja, a megbízott a díjra a szerződésben kikötött hat hónapos felmondási idő tartamára sem tarthat igényt [1991. évi IL. tv. 47. § (1) bek., Ptk. 321. § (1) bek., 481. § (1) bek.]. BH1995. 311. A felszámoló a lízingszerződést akkor is jogosult - azonnali hatállyal - felmondani, ha a felek a szerződésben a felmondás jogát kizárták [1991. évi IL. tv. 47. §]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. 48. § (1) A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44. §-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja.

PK 274. szám A műszaki fejlesztés eredményeit a felszámolási eljárás során is oltalmazni kell. A vállalat vagyonát képező találmányokat,

szabadalmakat a leggazdaságosabban kell értékesíteni, és figyelemmel kell lenni a feltalálóknak a találmánnyal kapcsolatos jogaira. (2) (3) A felszámoló a felszámolási eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről, különösen a mezőgazdaságilag művelhető földek termőképességének fenntartásáról, az erdőfelújítási és erdőállomány nevelési munkák elvégzéséről, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és műemlékvédelmi követelmények betartásáról, a felszámolás kezdő időpontját megelőző időszakból eredő, bizonyított környezeti károsodások, környezeti terhek olyan rendezéséről, amely az eljárás során a környezeti károsodások, illetve terhek elhárítását, megszüntetését, illetve a vagyontárgyaknak a környezeti terhekkel történő értékesítését is jelenti. (4) A felszámolási eljárás alatt betartandó környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeket - ideértve a 31. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt nyilatkozat tartalmának meghatározását és a környezeti állapotvizsgálatra való kötelezés lehetőségét - a környezeti károk, illetve terhek rendezésének követelményeit és módját, továbbá az ebből eredő, az 57. § (2) bekezdés szerint felszámolási költségnek minősülő kiadások körét kormányrendelet szabályozza. (5) Az eljárás alatt folytatott tevékenység környezet-, természet- és műemlékvédelmi követelményeinek betartására, valamint a környezeti károk, illetve terhek rendezésére az adóst az illetékes hatóság határozatban kötelezheti. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 672. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2002. 671. A módosított Cstv. szabályai szerint folyó felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyait nyilvánosan kell értékesíteni. A nyilvánosság az egész értékesítési folyamatra vonatkozik. Az elővásárlásra jogosultak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatják jogukat. Az értékesítés nyilvánossága körében irányadó szempontok [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (2) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §]. EBH2001. 549. II. A felszámolónak azonban a környezeti terhek, bizonyított környezeti károsodások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket akkor is meg kell tennie, ha arra az adós vagyona nem nyújt fedezetet. Ez azoknak az intézkedéseknek megtételét jelenti, amelyek arra irányulnak, hogy a veszélyes hulladék ártalmatlanítása a központi költségvetés terhére megtörténjen [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (3) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 12. § (2) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított

1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetőség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2001. 449. A törvényen alapuló elővásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. §, PK 9. számú állásfoglalás]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. EBH1999. 126. A tulajdonostárs is csak a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja az elővásárlási jogát a felszámolás során, a Ptk. 373. §-a a felszámolási eljárásban a speciális jogszabállyal szemben nem érvényesül [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. § (1)-(4) bek.]. EBH1999. 35. I. A felszámoló nem vásárolhatja meg az általa tartott nyilvános értékesítésen az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyait akkor sem, ha ezt törvény nem tiltja [1991. évi IL. törvény 34. § (2) bek., 48. §-a, Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdése, Ptk. 221. §-ának (3) bekezdése]. BH2005. 437. II. A közigazgatási határozattal átengedett halászati jog 2001. január 1-jével megszűnt, így vagyoni értékű jogként nem tartozhat a felszámolási vagyon körébe [1997. évi XLI. tv. 53. § és 54. §; 1991. évi IL. tv. 4. §, 48. §]. BH2003. 465. A hitelezőnek az elővásárlási jog sérelmére alapított keresete nem lehet alapos, ha a sérelmezett felszámolói vagyonértékesítéssel kapcsolatban már korábban előterjesztett keresete alapján indult per szünetelés folytán megszűnt [Ptk. 200. § (2) bek., 203. § (1) bek., 373. § (1)-(6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. a) pont, Pp. 121. § (1) bek. e) pont, 130. § (1) bek. g) pont]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelező javára megítélt perköltség egésze - beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezői igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minősül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet].

BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 28. A lábon álló terményre létrejött opciós szerződés alapján az adott terület birtokbavétele megvalósul azáltal, hogy a vevő az eladóval vállalkozási szerződést köt az elvégzendő mezőgazdasági munkákra és a termény betakarítására. Ezzel az adott terület a lábon álló terméssel a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába kerül, tehát a termés már az elválással a vevő tulajdona lesz [Ptk. 117. § (2) bek., 125. § (1) bek., 375. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 4. § (1) bek., 38. § (3) bek., 47. § (1) bek., 48. §]. BH2002. 27. I. A felszámoló az adós vagyona felől széles mérlegelési jogosultsággal dönthet. Ennek során elsődlegesen nem a tulajdonosok, hanem a hitelezők érdekét kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult eldönteni, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek.]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 293. A törvényen alapuló elővásárlási jog felszámolási eljárásban való gyakorlásának különleges feltételei. Elhatárolás a Ptk. szerinti joggyakorlástól [Ptk. 373. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 48. §, PK 9. sz. állásfoglalás]. BH2000. 457. II. A hitelezőket megillető elővásárlási jog a nyilvános értékesítést követően hitelezővé váló személyt nem illeti meg [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek.]. BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 367. A társtulajdonosokat az elővásárlási jog a felszámolási eljárásban is megilleti. Ezt a jogukat csak az ingatlan - szabályosan meghirdetett - nyilvános értékesítése során gyakorolhatják [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 145. § (2) bek., 373. § (1)-(4) bek., PK 9. sz.]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 380. A bank által adható fedezetigazolással szemben támasztott követelmények. Az ezeknek meg nem felelő fedezetigazolás a felszámoló által meghirdetett nyilvános értékesítési tárgyaláson vevőként való részvételt kizárja [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 6/1997. (MK 61.) MNB rek. 5. számú melléklet V. rész.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 227. A felszámolásra vonatkozó jogszabályban előírt nyilvános értékesítés nemcsak a pályázati kiírás nyilvánosságát, hanem az értékesítés nyilvánosságát is jelenti, arra tehát az elővásárlási jog jogosultjait, valamint a hitelezőket is meg kell hívni [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., Ptk. 373. §, PK 9. sz.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §].

BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezőnek elővásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelező sem teheti hozzájárulásától függővé, és a főhitelező nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 362. Ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyontárgyra bejegyzett - egyébként csak a vagyontárgy értékesítésével megszűnő - zálogjog megszüntetését kéri, kérelme elbírálása nem a felszámolási eljárást lefolytató, hanem a perbíróság hatáskörébe tartozik [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) és (3) bek., 48. § (2) bek., Pp. 22. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1997. 142. Ha a hitelező az adós gazdálkodó szervezettel kötött szerződésben biztosított vételi jogát gyakorolta és a vételárat megfizette, a felszámoló az ennek folytán létrejött adásvételi szerződés azonnali hatállyal való felmondására vagy a szerződéstől való elállásra nem jogosult, függetlenül attól, hogy a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése még nem történt meg. A szerződést a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalanságára hivatkozva a felszámoló a felszámolási eljárás során nem, hanem csak a felszámolási eljárást lefolytató bíróság mint perbíróság előtt támadhatja meg [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 40. § (1) bek., 47. § (1) bek., 48. § (1) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 236. § (1) és (2) bek., 365. § (1) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértő a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az első alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követően - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érő áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlő által szerződésen a1apuló elővásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt előterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elővásárlási jog

vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BDT2002. 675. A társaság saját nevében érvényesítheti a követeléseit, az erre feljogosított tag csupán képviseli a céget, de ezzel nem válik az érvényesített igény jogosultjává. A felszámolási eljárás során sem történik e vonatkozásban változás, mert a felszámoló a cég nevében jogosult a társaság követelését érvényesíteni. A tag - a polgári jogi engedményezési megállapodáson kívül - akkor jogosult a társaság követelését saját nevében érvényesíteni, ha a felszámolási eljárás során a hitelezői igények és a felszámolási költségek kielégítésre kerültek, és marad további vagyon, vagy be nem hajtott követelés. BDT2000. 270. A Csődtv. 48. § (2) bekezdésében jelzett zálogjog a Ptk. szerinti jelzálogot jelenti, amely jogintézményre, mint anyagi jogi intézményre, a Ptk. szabályait kell alkalmazni - tekintettel arra is, hogy a Csődtv. e vonatkozásban speciális szabályokat nem tartalmaz. KGD1993. 8. A felszámolási eljárás alatt a környezetvédelmi követelmények betartásáról a felszámoló köteles gondoskodni [1991. évi IL. törvény 48. § (3) bek., 56/1981. (XI. 18.) MT rendelet]. 49. § (1) A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. (2) Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni. (3) Az értékesítésen a felszámoló, a vagyonfelügyelő, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet. (4) A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. (5) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az e törvényben foglalt - az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó - rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál [6. § (1) bek.] keresettel megtámadhatja. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (6) Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult az (5) bekezdésben foglalt jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz [6. § (1) bek.] fordulhat. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 440. A felszámolás körébe tartozó vagyontárgyra vonatkozó vételi jog engedése nem felel meg a nyilvános értékesítés követelményének, ezért az ilyen kikötés semmis [Ptk. 234. § (1) bek., 1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 38. § (4) bek., 48. §, 49. § (1) és (4) bek.]. BH2007. 90. II. Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget és az elővásárlásra jogosult az értékesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidő alatt nem indít keresetet, ezt követően az elővásárlási joga megsértéséből eredő igényét már nem érvényesítheti [1991. évi XLIX. tv. 49. § (5)-(6) bek.]. BH2003. 247. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelőzik a Ptk.-nak az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és

az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH1998. 608. A munkáltató gazdálkodó szervezet felszámolójának nincs felmondási jogosultsága a cég szakszervezeti tisztségviselőjével szemben, ha erről a szándékáról a felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen nem értesíti. A felszámoló szabálytalan felmondásának jogkövetkezményei [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek., 1992. évi XXII. tv. 28. § (1) bek., 100. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., MK 4.]. BH1998. 395. I. A vezérigazgató munkaviszonyának a felszámoló felmondása alapján történt megszűnése esetén a kiesett átlagkeresetre vonatkozó megtérítési igényét nem munkaügyi perben, hanem a felszámolási nem peres - eljárásban kell elbírálni [1991. évi IL. tv. 38. § (3) bek., 49. § (1) bek.]. BH1997. 143. A felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket; azokat általános jelleggel másra - így akár a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezérigazgatójára - nem ruházhatja át [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 49. § (1) bek.]. BH1995. 363. A felszámolási eljárás során a munkavállaló és a felszámoló által a munkaviszony megszűnésének időpontja előtt kötött, a végkielégítés egy részéről való lemondásra vonatkozó megállapodás semmis [1992. évi XXII. tv. (Mt.) 8. § (1) és (2) bek., 9. §, 164. § (1) és (5) bek., 1991. évi IL. tv. 49. § (1) bek.]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2005. 1247. I. A Csődtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütköző szerződések megtámadását teszi lehetővé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetőleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. BDT2003. 826. A tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél - a felszámolási eljárás során - a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek. BDT2003. 784. Az adós a felszámolás kezdő időpontját követő működése során történő termék értékesítésére a Csődtv. külön szabályt nem tartalmaz. Ezért a Csődtv. vagyonértékesítésre vonatkozó egyéb szabályainak megfelelően a tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A nyilvános értékesítésnek az árverésen és pályázaton kívül egyéb formái is léteznek. 49/A. § (1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia kell: a) az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését, b) az értékesítés feltételeit, c) az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az átvétel és az elbírálás módját, d) a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ kérésének módját. (2) A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak. (3) A jegyzőkönyvek megtekintését - kérésre - bármely hitelező részére lehetővé kell tenni. (4) A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos értékű (a vételár vonatkozásában legfeljebb 10%-kal eltérő) pályázat érkezik, a

felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BDT2005. 1247. I. A Csődtv. 49. § (5) bekezdése szerinti igényérvényesítés az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezésekbe ütköző szerződések megtámadását teszi lehetővé. Az értékesítés formái lehetnek: a pályázat, az árverés, illetőleg az ott meghatározott feltételek esetén az értékesítés egyéb nyilvános formája. Az értékesítés nyilvánosságára, valamint a pályázat, illetve az árverés mellőzésének törvényes feltételeire vonatkozó rendelkezések megsértésére alapított megtámadásra is vonatkozik a 30 napos keresetindítási határidő. 49/B. § (1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti a) az adós nevét és székhelyét; b) az árverés helyét és idejét; c) az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket; d) ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni; e) ingatlan árverése esetén ea) az ingatlan-nyilvántartási adatokat, eb) az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, ec) az árverési előleg összegét; és f) az egyéb lényeges körülményeket. (2) A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. (3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. (4) Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5%-át legkésőbb az árverés megkezdése előtt a felszámolónál letétbe helyezi. A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előlegét elveszti. Az ingatlan árverésen történő értékesítése - ha e törvény másként nem rendelkezik - nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait. Ha a 49. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak szerint per indult, annak jogerős befejezéséig a befizetett összeget elkülönített, kamatozó számlán kell tartani. (5) Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve, ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. (6) A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni, a közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. 49/C. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek, valamint a műemlékek értékesítése esetén a környezetvédelemért felelős minisztert mindenki mást megelőzően illeti meg az elővásárlási jog.

(2) Az elővásárlásra jogosult jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik vételi szándékáról. BH2003. 247. Az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatban az 1991. évi IL. tv. speciális szabályai megelőzik a Ptk.-nak az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit [Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (6) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (6) bek., 49/C. § (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BDT2005. 1164. I. A felszámoló az adós vagyonának értékesítésére kiírt pályázatok elbírálását követően az eredményt nyilvánosan hirdetheti ki. Amennyiben a pályázati felhívás tartalmazza a döntés nyilvános kihirdetésének helyét és időpontját, továbbá azt is, hogy az elővásárlásra jogosultak e jogukat kizárólag a nyilvános eredményhirdetésen gyakorolhatják, akkor az értékesítés a beérkezett ajánlatok elbírálásával és a döntés nyilvános kihirdetésével lezárul. A felszámolónak az elővásárlásra jogosultakat külön, névre szólóan értesítenie nem szükséges, mert a Csődtv. szerint lefolytatott eljárás megelőzi a 1959. évi IV. törvénynek az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseit. 49/D. § (1) Ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének - ideértve állaga megóvásának -, értékesítésének költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le, és a fennmaradó összeget - a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul - az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével. (2) Vagyont terhelő zálogjog (Ptk. 266. §) esetében - az (1) bekezdéstől eltérően - a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50%-át kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére fordíthatja a biztosított követelés erejéig - több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett. (3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték. Ezen követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell megállapítani. (4) Nem alkalmazandó az (1)-(2) bekezdés abban az esetben, ha a zálogjog jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet. (5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a vételárból a zálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó összeg felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók (57-58. §). A hatályos Cstv. korlátozza a zálogjogosult hitelezők helyzetét, a felszámolásra tekintettel lerontja a zálogjog dologi jellegét. A zálogjog jogintézményének célja a hitelezés elősegítése azáltal, hogy a hitelező biztos lehessen abban, hogy adósának nemfizetése esetére nem pusztán kötelmi jogi követeléssel rendelkezik általában az adósa vagyonával szemben, hanem a lekötött vagyontárgyakra nézve dologi jogi (másokat megelőző) követeléssel is. A hitelezők a dologi hitelbiztosíték igénybevételekor elsősorban éppen az adós fizetésképtelensége, a felszámolás esetére kívánnak kedvező pozíciót biztosítani maguknak, amelynek ellentételezése a kedvezőbb hitelnyújtási feltételekben (az olcsóbb hitelben) jelenik meg. Ha a zálogjog mellett a hitelező nem lehet biztos abban, hogy a fedezet (a zálogtárgyban rejlő érték) valóban elsődlegesen az ő és nem más hitelezők érdekeit szolgálja, ugyanakkora hitel felvételéhez nagyobb fedezetet kér, a zálogadósnak pedig kevesebb, zálogjoggal nem terhelt vagyona marad, tehát összességében kevesebb hitelhez juthat hozzá. A zálogjogosult hitelezőkre vonatkozó csődjogi szabályozás tehát meghatározza a gazdaságban rendelkezésre álló hitel nagyságát, illetve a hitelfelvétel feltételeit.

A törvény egyfelől megteremti a zálogjogosultak meghatározott költségekre tekintettel korlátozott külön kielégítési jogát, másfelől megszünteti a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtti egy évben keletkezett zálogjoggal biztosított követelések hátrányos megkülönböztetését. A rendelkezés 2005. december 2-án, az Igazságügyi Minisztérium, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete és a Bankszövetség képviselőinek részvételével megtartott egyeztetésen elért, a résztvevők mindegyike által támogatott megegyezést testesíti meg. Az egyeztetés résztvevői egyetértenek az új csődtörvény 2006 őszén történő, Országgyűlés általi elfogadásának szükségességével. Ennek érdekében az új csődtörvény megalkotásának munkálatai 2006 januárjában megkezdődtek. Az új zálogjogi szabályozást már az új csődtörvény keretei között - 2007. január 1-jén - tervezik hatályba lépni, azonban annak érdekében, hogy a gazdasági élet szereplői felkészülhessenek az új zálogjogi szabályok alkalmazására, indokolt azoknak a jelen törvény keretei között megjelenni. A csődtörvény zálogjogi szabályozásának ugyanis jelentős gazdasági hatása van, ezért feltétlenül indokolt hosszabb felkészülési időt biztosítani. A rendelkezés kivételes szabályt iktat be a vagyont terhelő zálogjog tekintetében. Eszerint - az új csődtörvény koncepciójával egyezően - a vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelés esetében a valódi külön kielégítési jog megteremtése a többi hitelező érdekét fokozottan érintené, ezért e körben indokolt fenntartani a hatályos szabályozás szerinti, a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jogot - a külföldi példákra is tekintettel. (A svéd jogalkotó 2004-ben elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a vagyont terhelő zálogjog jogosultja a többi zálogjogosulttal ellentétben nem külön kielégítésre jogosult, hanem csak privilegizált hitelező: bizonyos egyéb, privilegizált követelések kielégítése után fennmaradó vagyon legfeljebb 55%-ából lehet csak kielégíteni a követelését. Az angol jogalkotó 2002-ben meghatározott hányadot különített el a vagyont terhelő zálogjoggal terhelt vagyonból a nem biztosított hitelezők javára.) A vagyont terhelő zálogjog jogosultja tehát a hatályos szabályozás szerint érvényesítheti követelését a felszámolási eljárás során: a befolyt vételár 50%-át az értékesítést követően, az értékesítés költségeinek levonása után kapja meg, a fennmaradó követelés erejéig pedig a Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontjába sorolt hitelezőként léphet föl. A csődtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának ilyen irányú módosítása biztosítja, hogy a vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett juthassanak hitelhez, illetve a hitelezők kisebb zálogfedezet mellett is biztonságosan nyújthassanak hitelt, hiszen az új csődjogi szabályozás alapján a zálogjogosult hitelező bízhat abban, hogy a nyújtott hitel visszafizetésének biztosítékául lekötött zálogtárgy értéke valóban a hitel visszafizetését fogja szolgálni - felszámolás esetén is. Ezáltal az új zálogjogi szabályozás a túlbiztosítás ellen is hat, és ezzel összefüggésben a felszámolási vagyonban várhatóan csökken a zálogjoggal terhelt vagyon aránya, vagyis a felszámolási költségek kifizetésére is több fedezet marad. A zálogjogok között ugyanakkor speciális szabályozásként a hatályos szabályok (a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-ára korlátozott külön kielégítési jog) maradnak fenn a vagyont terhelő zálogjog tekintetében, hiszen itt a legnagyobb a túlbiztosítás (és ezzel együtt a többi hitelező érdeksérelmének) veszélye. A csődtörvény zálogjogra vonatkozó szabályozásának módosítása azt a célt is szolgálja, hogy visszaszoruljanak az adósra (és az adós többi hitelezőjére) nézve rendkívül hátrányos, a hitelezési gyakorlatban azonban elterjedt, olyan hitelbiztosítéki konstrukciók, mint a vételi joggal kombinált zálogjog vagy a biztosítéki engedményezés, biztosítéki tulajdon-átruházás (visszavásárlási joggal kombinált adásvétel). Ez utóbbi konstrukciók elsősorban azért terjedtek el a hitelezési gyakorlatban, mert a csődtörvény aránytalanul csorbította a zálogjogosultak jogait. A hitelezők ezért szívesen alkalmazzák a zálogjog helyett, a zálogjogi szabályokat megkerülve a fent nevezett, ún. fiduciárius hitelbiztosítéki konstrukciókat, vállalva annak kockázatát is, hogy a bírói gyakorlat esetleg kedvezőtlenül minősíti azokat. A csődtörvény zálogjogi szabályozásának hitelezőbarátabbá tétele így várhatóan az adós számára a zálogjognál jóval hátrányosabb hitelbiztosítéki konstrukciók visszaszorulását is eredményezi, hiszen a zálogjog kockázatmentesen alkalmazható hitelbiztosíték, míg az egyéb konstrukciók kedvező bírói megítélés esetén ugyan a zálogjognál erősebb biztosítékot jelentenek a hitelezőnek, azonban bírói megítélésük bizonytalan. A zálogjoggal terhelt vagyontárgyakon fennálló zálogjogok jogosultjai a hatályos csődtörvény szerint a zálogtárgy értékesítéséből befolyt vételár 50%-a tekintetében külön kielégítésre jogosultak, a fennmaradó 50%-ból csak a felszámolási költségek kifizetése után részesülnek. A zálogjogosultak a törvény szerint is a felszámolási eljáráson belül kereshetnek kielégítést a zálogtárgyakból, a zálogtárgyak tehát továbbra is a felszámolási vagyon részét képezik, azonban a törvény megteremti a zálogjogos hitelezőknek a felszámolási eljáráson belüli, korlátozott külön kielégítéshez való jogát. Eszerint a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének (állagmegóvásának), és értékesítésének költségeit, valamint arányos díját vonhatja le. A 2006. december 31. napjáig indult eljárásokban a vételárból költségként kerülnek levonásra továbbá az értékesített zálogtárggyal összefüggően felmerülő környezeti

károsodások és terhek rendezésének költségei is. A levonható költségek összege azonban nem haladhatja meg a vételár 50%-át. A költségek levonása után fennmaradó összeget, a zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére kell fordítani. A zálogjogosult kielégítése után fennmaradó vételárrész szolgál a felszámolási vagyonnal szembeni egyéb követelések kielégítésére. Azon felszámolói díj, amelyet a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során a befolyt vételárból a Cstv. 49/D. § alapján - illetve a külön miniszteri rendelet alapján - levon, természetesen még egyszer nem érvényesíthető a Cstv. 59. § (1) bekezdése szerinti felszámolói díj keretében. Ennek értelmében tehát a felszámoló (is) külön felszámolói díjban részesül, a befolyt vételárat a felszámolói díjalapjába nem számíthatja be, az után még egyszer felszámolói díjra nem jogosult. A szabályozás figyelembe veszi azt is, hogy 2007. január 1. napjáig meg kell születnie a környezeti károk megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelvnek megfelelő hazai szabályozásnak, amely a környezeti károk okozásának veszélyével járó tevékenység megkezdését előzetes biztosíték nyújtásához köti. A hatályos csődtörvény a befolyt vételár 50%-ára nézve is csak abban az esetben biztosítja a zálogjogosult hitelező részére a külön kielégítés jogát, ha a zálogjog a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett. E szabály a felszámolónak biztosított megtámadási jogoktól eltérően nem érinti ugyan magát a követelést, viszont megfosztja a követelést biztosító zálogjogot a külön kielégítési jogtól, az ilyen zálogjoggal biztosított követelés jogosultja csak akkor kap kielégítést a befolyt vételárból, ha a felszámolási költségek kielégítése után marad fölösleg. E szabály indokolatlanul korlátozza a zálogjoghoz kapcsolódó külön kielégítési jogot, ezért nem indokolt fenntartani. A külföldi szabályozásokkal és a nemzetközi jogegységesítési javaslatokkal összhangban a zálogszerződésekre (és más, dologi hitelbiztosítékokat létrehozó szerződésekre) is ugyanazon megtámadási szabályoknak kell vonatkoznia, mint általában bármely jogügyletre. (Az ezen időszak alatt kötött zálogszerződések tehát a 40. § szerint továbbra is megtámadhatóak maradnak.) Nem illeti meg a külön kielégítési jog a zálogjogosultat, ha a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője vagy annak hozzátartozója, illetve az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet (Cstv. 57. §-ának (1) bekezdés új h) pontja). BDT2006. 1331. A felszámolási eljárás során az értékesítési költségek körébe az értékesítés lebonyolításával közvetlen összefüggésben felmerülő kiadások tartoznak. Ennek megfelelően nem minősülnek ilyen költségnek a vagyon megóvásával, megőrzésével kapcsolatban felmerült kiadások sem. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezői igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának időpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az időpontja. 50. § (1) Ha a felszámolási eljárás során a hitelezők igényeinek kielégítéséhez elegendő pénzeszköz folyt be, a felszámoló a követelések bejelentésére megadott határidő letelte után, közbenső felszámolási mérleget (továbbiakban: közbenső mérleg) készíthet. A közbenső mérleg tartalmazza a gazdálkodó szervezet tevékenységet lezáró mérlegének adatait. A közbenső mérleget az 52. § (3) bekezdésében, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást az 52. § (4) bekezdésében meghatározott bontásban kell elkészíteni. A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. (2) A felszámolás kezdetétől évente a közbenső mérleg elkészítése kötelező. (3) A felszámolás várható költségeire és a vitás hitelezői igények fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni. (4) A tartalékon felüli pénzvagyon terhére - az 57. §-ban megállapított kielégítési sorrendben - a jogerős bírósági, hatósági határozaton alapuló vagy a nem vitatott hitelezői követelések részben vagy egészben kielégíthetők. (5) A közbenső mérleget, a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást és a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslatot a felszámoló köteles a hitelezőknek - választmány alakítása esetén a választmánynak is - megküldeni azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek. Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni, a hitelezők (választmány) véleményét is csatolva. (6) A bíróság a közbenső mérleget és a részleges vagyonfelosztási javaslatot 30 napon belül végzéssel jóváhagyja, vagy elutasítja. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzésben rendelkezik arról, hogy a közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg 4%-át - az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 1%-át -, de legalább 50 000 Ft-ot a Gazdasági Hivatal által kezelt, elkülönített számlán lévő összegből a felszámoló részére utalják ki, ha a fenti összeg a számlán az adós hitelezőinek befizetéseiből rendelkezésre áll. Ha a fenti összeg az elkülönített

számlán nem, ám az adós cég számláján rendelkezésre áll, a felszámolónak a díjat e számla terhére kell kiutalni. A felszámolónak kiutalt összeget meg kell növelni a kifizetendő összeggel arányos, az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeggel. (7) A követeléseknek a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján történő kielégítéséről - az összegek pontos feltüntetésével - a felszámoló az adós összes hitelezőjét köteles tájékoztatni. EBH2004. 1134. A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. törvény 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; 1952. évi III. törvény 104. § (1) bek.]. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 674. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. EBH2002. 674. II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2005. 23. A hitelezők tekintetében - a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására - megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. 50. § (5) bek., 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 334. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése előtt a felszámolás befejezésére, zárómérleg elkészítésére nem kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (2), (5) és (7) bek.]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie

[1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 71. I. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél kimutatható veszélyes hulladék a vagyon körébe nem sorolható, az befektetett eszköznek és forgóeszköznek nem minősül, így azt a kötelezettségek között kell nyilvántartani [1991. évi XVIII. tv. 22. §, 23. §, 28. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1), (3) és (4) bek.]. BH2002. 71. II. A közbenső mérleg elkészítését nem akadályozza, ha a vitás hitelezői igények elbírálása még nem történt meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) és (3) bek.]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 490. II. A közbenső mérleg még abban az esetben sem tekinthető a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy érdekét sértő intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezők kifogást nem terjeszthetnek elő, megilleti azonban a hitelezőket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 490. III. A bíróság a közbenső mérlegre vonatkozóan csak kétféle határozatot hozhat: jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (6) bek.]. BH2000. 416. A felszámolási eljárásban a felszámoló által - jogszabály előírása szerint - készített közbenső mérleget jóváhagyó végzés nem minősül pervezető végzésnek, ezért ez ellen fellebbezésnek van helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 50. § (5)-(6) bek., Pp. 233. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott

határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1163. A hitelező az általa vitatott közbenső mérleggel szemben kifogást nem terjeszthet elő, a hitelező számára kizárólag az észrevétel előterjesztésének lehetősége adott. Amennyiben a bíróság a hitelező észrevételében foglaltakat a közbenső mérleg jóváhagyása során figyelmen kívül hagyja, e jóváhagyó végzés elleni fellebbezés kapcsán kereshet jogorvoslatot. 51. § (1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be. (2) A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Ha a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. (3) Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. (4) A kifogásnak helytadó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő, a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. (5) Ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, a bíróság új felszámolót jelölhet ki és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint a díját csökkentheti. (6) EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. I. Az adós valamely vagyontárgyát megvásárolni szándékozó személy vagy cég nem tekinthető kifogás előterjesztésére jogosultnak, mert közte és az adós gazdálkodó szervezet között értékelhető jogi kapcsolat nincs [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. §]. EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 450. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedése kifogással támadható, de csak addig, ameddig a bíróság a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. E jogkövetkezmények alkalmazására azonban csak addig van lehetőség, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) bek., 51. § (1) és (3) bek., Ptk. 234-237. §-ai, Pp. 51. § a) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegű követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 231. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 51. §].

BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2004. 425. A másodfokú eljárásban érvényesülő keresetváltoztatási tilalom a felszámolási eljárásra is irányadó. Erre tekintettel nincs mód arra, hogy a fellebbező hitelező - a kifogása nyomán indult - jogorvoslati eljárásban hitelezői igény elbírálása iránti kérelmet és újabb kifogást terjesszen elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 46. § (6) bek., 51. § (1) bek.; Pp. 247. § (1) bek.]. BH2004. 248. A hitelezők tájékoztatását szolgáló közbenső mérleggel kapcsolatosan nem vehető igénybe kétféle jogvédelmi eszköz; a hitelező a közbenső mérlegre tett észrevételeiben fejtheti ki esetleges ellenvéleményét, melyet a bíróság a közbenső mérleg elbírálásakor figyelembe vesz, kifogás előterjesztésére azonban ugyanezen okból nincs törvényes lehetőség [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 50. §, 51. §; Pp. 130. § (1) bek. d) pontja]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 500. A felszámolási eljárásban kifogás előterjesztésére jogosultak köre [1949. évi XX. tv. (Alkotmány) 57. § (5) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (4) bek., 8. § (1) bek., 51. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. 52. § (1) bek., 54. § (1) bek. b) és d) pont]. BH2002. 411. Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a Csődtörvény (Cstv.) 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási eljárásokban is jogosult a felszámoló vele munkaviszonyban álló felszámolóbiztost kijelölni. Ez nem jelenti azt, hogy a felszámoló másnak engedte át a felszámolási eljárás lefolytatását. A hitelező a felszámolóbiztossal szemben is benyújthat kifogást, vagy - ha annak törvényi feltételei fennállnak - kizárását kérheti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH2002. 373. Az adós vagyontárgya felszámoló által történt értékesítésének mindegyik módjára alkalmazni kell azt a szabályt, hogy ha a felszámoló az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult - 30 napos jogvesztő határidő alatt - keresetével a bírósághoz fordulhat. Ez az igény a felszámolási eljárásban kifogásként nem érvényesíthető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 49. § (1)-(6) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. § (1) és (2) bek., 51. §, Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 251. § (1) bek.]. BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezői igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 199. A felszámolási eljárás során a hitelező csak konkrét felszámolói intézkedéssel kapcsolatban fordulhat a bírósághoz. Vitás jogértelmezési kérdés elvi elbírálására nincs jogszabályi lehetőség [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 40. §, 46. § (4) bek., 50. § (6) bek., 51. § (1) bek.]. BH2002. 111. I. Az összegében nem vitás hitelezői követelés besorolása tárgyában keletkezett vitát a kifogásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §].

BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 491. II. A hitelező által előterjesztett több kifogás közül az elsőfokú bíróságnak csak azok tárgyában kell dönteni, amelyeket a hitelező az eljárás során fenntartott. Arra pedig nincs jogszabályi lehetőség, hogy a hitelező a fellebbezési eljárás során új kifogást vagy olyan kifogást terjesszen elő, amelytől az elsőfokú eljárás során elállt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 51. § (1) és (3) bek., Pp. 215. §, 247. §]. BH2001. 490. II. A közbenső mérleg még abban az esetben sem tekinthető a felszámoló jogszabálysértő, valamint a felek vagy más személy érdekét sértő intézkedésének, ha nem hagyható jóvá. Így azzal összefüggésben a hitelezők kifogást nem terjeszthetnek elő, megilleti azonban a hitelezőket az észrevételezés joga [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (5) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 441. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény különbséget tesz a zálogjoggal és óvadékkal biztosított, valamint a végrehajtási joggal biztosított kötelezettségek között. A zálogjoggal és óvadékkal biztosított követelések kedvezőbb besorolásának [többször mód. Cstv. 57. § (1) bek. b) pont] feltétele, hogy a biztosítékot a felszámolási eljárás megindítása - tehát a felszámolásra irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napja - előtt hat hónappal kikötötték. A végrehajtási joggal biztosított követelésnél pedig a kedvezőbb besorolás feltétele, hogy a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig - a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése napjáig - bejegyezték [Ptk. 263. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 28. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. (1) bek. b) és f) pont]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 292. I. Annak elbírálása, hogy a felszámoló valamely hitelezői igényt nyilvántartásba vesz-e, vagy azt elutasítja, a felszámoló kizárólagos jogkörébe tartozik. A felszámoló csak az általa vitatottnak minősített igényeket köteles elbírálás végett a bíróságnak megküldeni [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 46. § (6) bek., 51. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2001. 240. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a törvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek., 33. § (1) bek., 46. § (6) és (7) bek., 51. § (3) bek.]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós

vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 368. A felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött szerződést sérelmező hitelezőnek pert kell indítania az adós gazdálkodó szervezettel és a vevővel szemben. A szerződés kifogásolási eljárás keretében nem támadható meg [1991. évi IL. tv. 48. §, 51. §, Pp. 51. § a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 222. Annak a megállapítása, hogy az adós köteles-e a helyi iparűzési adó megfizetésére, nem tartozik az adós felszámolási eljárását lefolytató bíróság hatáskörébe [1990. évi XCI. tv. 49. § (3) bek., 75. § (2) bek. a) pont és (3) bek., 79. § (2) bek., 87. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (3) bek., 51. § (1) bek.] BH2000. 220. A birtokvita eldöntése nem tartozik a felszámolási eljárást folytató bíróság hatáskörébe [Ptk. 191. § (2) bek., 1960. évi 11. tvr. (Ptké.) 26. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., Pp. 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont]. BH1999. 383. Ha a felszámoló által kiírt nyilvános pályázaton résztvevő a pályázatának nyilvánosság előtti felbontásához nem járul hozzá, illetőleg azt nem kéri, ez a pályázatának visszavonását jelenti [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 328. A felszámoló kifogásolt intézkedésének felfüggesztését elrendelő végzés pervezető végzésnek minősül, amely ellen fellebbezésnek a felszámolási eljárásban sincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1), (2) és (4) bek., Pp. 152. §, 156. § (1) bek., 233. § (3) bek. b) pont]. BH1999. 327. I. A felszámoló jogszabálysértő vagy valakinek a jogos érdekét sértő intézkedése ellen benyújtható kifogás előterjesztésére jogszabályban előírt határidő nem jogvesztő jellegű. A határidő elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető [Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 106-110. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (1)-(2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 326. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése - korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik, így jogosult ügyvezetőt választani. Az így megválasztott ügyvezető az adós képviselőjeként az egyezségi tárgyalással kapcsolatos jognyilatkozatot tehet, a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 34. § (1) és (3) bek., 41. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1999. 229. Az 1997. január 1. napja előtt indult felszámolási eljárásokban hozott, a fellebbezést jogerősen elutasító végzések ellen sem felülvizsgálatnak, sem kifogásnak nincs helye [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 1952. évi III. törvény 240. § (1) bek., 259/A. §, 270. § (1)-(2) bek., 1/1998. PJE határozat]. BH1998. 607. Részesművelési szerződés esetén a termény tulajdonjoga - ha azt nem a termeltető tulajdonában lévő földterületen termelik meg - csak az elválasztással szerezhető meg. Az elválasztás időpontjáig a termelő felszámolója a szerződést az általános szabályok szerint felmondhatja [Ptk. 125. § (1) bek., 321. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 40. § (1) bek. a)-b) pont, 47. § (1) bek., 51. § (3) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 396. I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. BH1998. 247. I. Ha felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben nem egy másik gazdálkodó szervezetnek, hanem - akár engedményezés folytán - a tagjainak van beszámításra alkalmas követelése,

lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha nem gondoskodik az érdekelt tagok perben állásáról, vagy nem hívja fel őket megfelelő (jogi) képviseletük ellátására [Ptk. 329. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, Pp. 67. §]. BH1998. 146. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyontárgyaira vonatkozólag minden hitelezőnek elővásárlási joga van. A vagyontárgy értékesítését azonban a legnagyobb összegű követeléssel rendelkező hitelező sem teheti hozzájárulásától függővé, és a főhitelező nem jogosult arra sem, hogy az értékesítés legalacsonyabb vételárát meghatározza [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (1) bek., Ptk. 205. § (2) bek., 373. § (2) bek.]. BH1998. 47. A felszámolási eljárásban kifogásként - és nem külön perben - kell elbírálni a hitelező olyan beadványát, amelyben sérelmezi, hogy a felszámoló egy másik hitelezővel elővásárlási jogát megsértve kötött adásvételi szerződést [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. §]. BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezői követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 310. II. A felszámoló a hitelezői igény besorolását - ha azt tévesnek tartja - megváltoztathatja, intézkedése ellen azonban a hitelező kifogással élhet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek.]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1997. 203. Nem tartozik a felszámolás körébe az az ingatlan, amelyre vonatkozóan valamely személy a felszámolás közzététele előtt vételi jogával élt. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése a vételi jog jogosultja javára csak a felszámolás közzététele után történt meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 31. § (1) bek. 51. § (3) bek., Ptk. 117. § (3) bek., 145. § (2) bek., 373. § (5) bek., 375. § (1) bek.]. BH1997. 47. A hitelezői választmány megalakításának a bírósághoz és a felszámolóhoz való bejelentésére vonatkozó határidő nem jogvesztő jellegű, ezért ha a választmány megalakult, de ezt a bírósághoz csak a kifogás előterjesztése során jelentették be, a választmány kifogását érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 39. §, 51. § (1) bek.]. BH1996. 659. A felszámoló által vitathatónak minősített hitelezői igények elbírálására nem a kifogásra irányadó szabályokat kell alkalmazni, de kifogás terjeszthető elő amiatt, hogy a felszámoló az ilyen igényt elbírálás végett nem küldte meg a felszámolást elrendelő bíróságnak [1991. évi IL. tv. 46. § (4) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 655. Az adós gazdálkodó szervezet vezetőjével szemben - ha az adós a hitelező felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmében foglaltakat nem ismerte el - a pénzintézetek értesítésének elmaradása miatt nem lehet pénzbírságot kiszabni, mert az értesítés a bíróság feladata. Ilyen bírság kiszabását a hitelező egyébként sem kezdeményezheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 24. § (3) bek., 29. §, g) pont, 33. § (1) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 542. II. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen előterjesztett kifogás elhatárolása a hitelezői követelés elbírásától [1991. IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) és (4) bek., 51. § (1) és (3) bek.]. BH1996. 497. A felszámoló által tartott árveréssel kapcsolatos kifogás előterjesztésére a felszámolásról - és nem a bírósági végrehajtásról - szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (1) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 217. § (1) bek.]. BH1996. 380. Az engedményezési szerződés megkötésének időpontjában még létre sem jött követelés érvényesen - nem engedményezhető; az ilyen szerződés ellenére ezért a követelés összege továbbra is az adós

gazdálkodó szervezet felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonának a része [Ptk. 328. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 224. A felszámolónak a szerződés vagy más nyilatkozat megtámadására - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - joga van, de ez nem kötelezettsége; a megtámadás mellőzését ezért nem lehet alappal kifogásolni [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek. b) pont, 51. § (1) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1996. 171. A bíróság a felek kérelméhez általában kötve van, ezért ha a felperes keresetlevelet nyújt be a bírósághoz a felszámoló - és nem a felszámolásra kerülő cég - ellen, ezt hivatalból nem minősítheti kifogásnak, s ennek következtében azt a felszámolási eljárást végző bírósághoz sem teheti át [1991. évi IL. tv. 38., § (3) bek., 51. § (1) bek., Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 42. §, 124. § (1) bek., 126. §, 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 156. § (3) bek., 157. § a) pont, Ptké. 26-29. §]. BH1996. 119. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő figyelembevétele olyan személy esetében, aki - engedményezéssel - utóbb vált hitelezővé [1991. évi IL. törvény 51. § (1) bek.]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 118. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a bírósághoz előterjeszthető kifogás benyújtására irányadó 8 napos határidő nem elévülési, hanem eljárási határidő, amelynek elmulasztása - a Polgári perrendtartásban megállapított feltételek fennállása esetén - igazolással orvosolható [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 106. § (1) bek.]. BH1996. 116. A felszámolónak az adós vagyontárgyainak értékesítése során tett intézkedései ellen előterjesztett kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 115. Nem jogszabálysértő a felszámoló eljárása, ha a zálogjoggal terhelt vagyontárgyat - az első alkalommal eredménytelen nyilvános értékesítést követően - az újabb nyilvános értékesítés során a zálogjoggal biztosított követelést el nem érő áron adja el [1991. évi IL. tv. 48. § (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1996. 114. Nem megalapozott a haszonbérlő által szerződésen a1apuló elővásárlási jogának figyelmen kívül hagyása miatt előterjesztett kifogás, ha a felszámoló az ingatlant, amelyre az elővásárlási jog vonatkozott, az adós többi ingatlanával együtt magasabb vételárért tudta értékesíteni [1991. évi IL. tv. 48. § (1) és (2) bek., 51. § (1) bek.]. BH1995. 484. I. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen a szövetkezet - tagjai képviseletében nem jogosult kifogással élni. Ha azonban a szövetkezet kifogását aláíró személyek között olyanok is vannak, akik hitelezőnek minősülnek, kifogásukat érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., Pp. 67. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 305. A felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen - részvénytársaság nevében - a felügyelőbizottság elnöke nem jogosult kifogással élni [1991. évi IL. tv. 3. §, 51. § (1) bek., 1988. évi VI. tv. 28. § (1) bek., 35. § (1) bek., 36. § (1) bek.]. BH1995. 241. I. Ha a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen benyújtott kifogásnak a bíróság teljes egészében helyt adott, a végzés ellen a kifogással élő nem terjeszthet elő fellebbezést [1991. évi IL. tv. 51. § (4) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BH1994. 392. A felszámoló jognyilatkozatának pótlása a bíróság által az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséhez szükséges megosztási vázrajz aláírásával kapcsolatban [Ptk. 5. § (1) és (3) bek., 1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (4) bek., 1972. évi 31. tvr. 2. § (1) bek., 12. § (2) bek., 13. § (1) és (3) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 68. § (1)-(3) bek., 69. § (4) bek., 73. § (8) bek.]. BH1994. 48. Amennyiben az ügyvédi iroda megfelel a jogszabályban a felszámolókénti kijelölésre előírt feltételeknek, nincs akadálya annak, hogy a bíróság az irodát csődeljárásban vagyonfelügyelőként jelölje ki. A kijelölő határozat fellebbezéssel nem támadható [1991. évi IL. tv. 14. §, 30. § (3) bek., 51. § (1) és (5) bek., 165/1991. (XII. 26.) Korm. r. 2. § (2) bek., Pp. 233. § (3) bek.].

BDT2006. 1386. A felszámolási eljárás keretében csak a pénzkövetelések érvényesíthetők, ezért a felszámolónak is csak az ilyen követeléssel kapcsolatos intézkedései, mulasztásai támadhatók kifogással. A tulajdoni, az ingó kiadása iránti igény az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt érvényesíthető, a felszámolási eljárásban előterjesztett ilyen tárgyú kérelmet és kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. BDT2006. 1371. I. A Munkaügyi Központnak a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetéséről hatósági jogkörben kell határozni. BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csődtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2006. 1311. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésével kapcsolatos intézkedése miatt a pályázaton résztvevő ajánlattevők jogosultak a felszámolási eljárásban kifogással élni. A pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása - a pályázó nyertessé nyilvánítása - a szerződést nem hozza létre. A kiíró azon jognyilatkozata, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, legfeljebb az előszerződés létrejöttének megállapítására lehet alkalmas. Ha a szerződéskötés végül nem a kifogásolóknak felróható okból hiúsul meg, hanem azért, mert arra a felszámoló csak az általa egyoldalúan módosított feltételek szerint hajlandó, a letett bánatpénz visszajár. A pályázók által befizetett bánatpénz nem része az adós vagyonának. BDT2005. 1289. Nem a Ctv., hanem a Csődtv. rendelkezései alkalmazandóak a végelszámoló tevékenysége, mulasztása miatt benyújtott kifogás elbírálásánál. Hatáskör hiányára hivatkozva a cégbíróság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül nem utasíthatja el. KGD1995. 65. Ha a felszámoló intézkedése ellen benyújtott kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedést fel kell függeszteni [1991. évi IL. törvény 51. § (2) bek.]. 52. § (1) A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő 30 napon belül az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről. Az adóhatósághoz a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg az adót is meg kell fizetni. (2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére. (3) A felszámolási zárómérleg tartalmazza: a) a pénzeszközöket, b) a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat, piaci értéken, c) a be nem hajtott követeléseket, d) a ki nem egyenlített tartozásokat, ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is, könyv szerinti értéken, e) a fel nem osztható vagyont, f) a felosztható vagyont. (4) A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, c) a felszámolási eljárás során behajtott követeléseket záró egyszerűsített mérleg készítése esetén, d) a kiegyenlített felszámolási költségeket. (5) A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek (Polgári Törvénykönyv 328-330. §-ai) van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a Polgári Törvénykönyv 331. §-a az irányadó. EBH2002. 775. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2002. 775. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. EBH2002. 775. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezők között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezők tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tulajdoni illetőségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges

adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2003. 295. A felszámolónak a felszámolás alatt álló adós könyvvezetési tevékenységét, jogi ügyeinek intézését - a részére járó felszámolói díj ellenében - saját felszámolói szervezetén belül kell megszerveznie [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2), (3) és (4) bek., 46. § (3) bek., 48. § (1) bek., 50. § (2) bek., 52. § (1) bek., 167/1993. (IX. 30.) Korm. r. 2. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. I. A felszámolási zárómérleggel szemben támasztott követelmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2002. 200. II. A felszámoló által be nem hajtott követelésnek a hitelezők részére való engedményezésére, főként pedig értékesítetlen ingatlanvagyonnak a hitelezők részére közös tulajdonba adására csak kivételesen kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. § (1) bek., 52. § (5) bek.]. BH2002. 200. IV. Olyan esetben, amikor a bíróságnak az adós ingatlanvagyonát kell a hitelezők között felosztania, meg kell határozni az egyes hitelezők tulajdonszerzésének arányát - az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tulajdoni illetőségét -, meg kell állapítani az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges adatokat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (2) bek., 1997. évi CXLI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r.]. BH2001. 490. I. A felszámolási eljárásban a közbenső mérleg jóváhagyása vagy elutasítása tárgyában vizsgálandó körülmények [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (5) és (6) bek., 52. §, 1991. évi XVIII. tv. , 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. ]. BH2001. 338. II. Az általános forgalmi adó visszaigénylésének lehetősége valamelyik hitelezőre engedményezhető. A visszaigénylés jogszerűsége azonban nem lehet a felszámolási eljárás tárgya. Arról az adóhatóság adóigazgatási eljárás keretében dönt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 52. § (5) bek., 1959. évi IV. törvény 329. § (3) bek., 331. §, 1990. évi XCI. tv. 32. § (3) és (4) bek., 1992. évi LXXIV. tv. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek., 32. § (1) bek. a) pont, 48. § (3), (4) és (5) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §].

BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetőségét, illetőleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezők közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BDT2005. 1187. I. A cégbíróság nem önálló, hanem szervezeti egysége a megyei bíróságnak. Nincs helye áttételt elrendelő végzés meghozatalának, ha a cégbíróság álláspontja szerint a törvényességi felügyeleti kérelem keresetlevélnek tekintendő. 53. § (1) A felszámoló a gazdálkodó szervezetnek a) a történeti értékű iratait az illetékes levéltárnak adja át. b) (2) A felszámoló a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás ellátásával összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak nyugdíjbiztosítási adatairól (ideértve az esetleg elmaradt, visszamenőleges adatszolgáltatást is) az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a felszámoló köteles megküldeni a bíróságnak. (3) Az irattári anyag fennmaradó részének selejtezéséről, illetőleg jogszabályban meghatározott ideig történő őrzéséről a felszámoló gondoskodik. (4) A felszámoló megszűnése esetén a (2) bekezdésben megjelölt iratokat és feladatokat az illetékes levéltár veszi át. BH1998. 48. A felszámoló által az adós gazdálkodó szervezet iratainak megőrzésével kapcsolatban végzett tevékenysége ellen benyújtott kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 53. §, 1991. évi XVIII. tv. 87. § (1) és (2) bek., 45/1958. (VII. 30.) Korm. r. 1. § (2) bek., 4. § (1) bek.]. 54. § A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő - illetve a felszámolás alatt szerzett vagyonára [4. § (2) bek.] terjed ki. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. EBH2002. 672. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. EBH2001. 550. II. A felszámolónak az adós vagyona értékesítésekor az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia. Ha azok megsértésével másnak kárt okoz, azért az adós felelősségétől független, önálló kártérítési felelősséggel tartozik. Az ilyen igény érvényesítésére nem a felszámolási eljárásban, hanem a felszámoló ellen indított perben kerülhet sor [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 48. §, 54. §].

EBH2001. 548. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 451. A felszámoló ellen indított kártérítési perben vizsgálandó körülmények [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 48. § (1) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek., 247. § (1) bek.]. BH2004. 119. A felszámoló kártérítési felelősségének megállapítása és a bizonyítási teher tárgyában irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2004. 22. A felszámoló kártérítési felelősségének elbírálása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 54. §, Pp. 221. § (1) bek.]. BH2002. 372. A felszámoló felmentésénél irányadó szempontok [Ptk. 201. § (2) bek., 320. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27/A. § (7) bek., 49. § (1) bek., 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §, 54. §, 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont, Pp. 163. § (3) bek., 206. §]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 27. IV. A felszámoló önállóan jogosult eldönteni, hogy az adós érdekében áll-e valamely per megindítása. Perindításra az adós felszámolója nem kötelezhető [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. § (1) bek., 51. § (5) bek., 54. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 26. A felszámoló felmentésére és új felszámoló kijelölésére irányuló kérelem elbírálása körében irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (7) bek., 49. § (2) bek., 51. § (3) bek., 54. §]. BH2001. 292. II. A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni. Eljárások megindítására azonban a felszámoló nem kötelezhető [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 46. § (6) bek., 51. § (1) és (3) bek., 54. §]. BH2000. 417. Önálló cselekvősége esetén a felszámolót terhelő polgári jogi felelősség elbírálásánál a károsultak közrehatásának vizsgálata [Ptk. 7. §, 192. § (3) bek., 219. § (1) bek., 339. §, 340. §, 1986. évi 11. tvr. (Ftvr.), 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 54. §]. BH2000. 415. Ha a felszámoló az adós által kötött szerződést azonnali hatállyal felmondja, a másik fél az ennek folytán őt megillető követelést a felszámolási eljárásban érvényesítheti [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 47. § (1) bek., 54. §, Ptk. 319. § (2) bek., 321. § (1)-(2) bek., 339. § (1) bek.]. BH2000. 313. A hitelezői választmány a megalakulásáról a bíróságot csak értesíteni köteles. A bíróság a hitelezői választmány megalakulásának szabályszerű voltát nem vizsgálja, erről határozatot csak abban az esetben hoz, ha a felszámoló az őt jogszabály szerint terhelő, a hitelezői választmánnyal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, s ezért a hitelezők - a felszámoló intézkedésének elmaradása miatt - kifogással élnek [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 5. § (3)-(4) bek., 6. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 46. § (3) és (6) bek., 51. § (1) bek., 54. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 572. A felszámolás alatt álló adós vagyonához tartozó ingóságok őrzésével, tárolásával kapcsolatos költségekre vonatkozó igény is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [Ptk. 479. §, 486. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 54. §, Pp. 3. § (1) bek., 4. §, 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont].

BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1995. 484. II. Új felszámoló kijelölésére nem ad alapot az, hogy a felszámoló a felszámolási eljárás során nem a tőle elvárható gondossággal jár el, és ezzel kárt okoz. A felszámoló kötelezettségeinek megszegésével okozott kár megtérítése iránt azonban az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál keresetlevelet lehet előterjeszteni [1991. évi IL. tv. 54. §]. BDT2006. 1443. A Csődtv. 49. § (3) bekezdése azokat a személyeket zárja ki az értékesítés során a tulajdoni, illetve a vagyoni értékű jogok megszerzéséből, akik bennfentes információval rendelkezhetnek. Amennyiben a törvény a tulajdonosra tiltó rendelkezést fogalmaz meg, ez a tiltás társaságára is kiterjed. BDT2006. 1351. I. A kifogásolási eljárásban a felszámolót az adós vagyona tekintetében csak a Csődtv.-be foglalt intézkedésre lehet kötelezni. BDT2000. 98. I. Amennyiben a felszámoló a felszámolás során az adós képviseletében eljárva harmadik személynek felróható magatartásával kárt okoz, e kárért a Cstv. 54. §-a alapján saját személyében, közvetlenül tartozik kártérítési felelősséggel. 55. § BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 29. Az adós ellen folyó felszámolási (egyszerűsített felszámolási) eljárásban a felszámoló nem köteles a cég ügyvezetőjének feladatkörébe tartozó tevékenységet, vizsgálódást, iratbeszerzést stb. megtenni, illetve átvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § a)-b) pont, 33. § (2) bek., 54. §, 55. § (1) bek., Ptk. 339. § (1) bek.]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. KGD2001. 85. A cég megszűntnek nyilvánítása esetén főszabályként végelszámolásnak lehet helye (1991. évi IL. törvény 55. §). KGD1993. 260. A felszámolási eljárás során a bíróság által hozott, az adós egyszerűsített felszámolását elrendelő végzést az ismert hitelezők számára is kézbesíteni kell, és azok fellebbezéssel élhetnek a határozat ellen [1991. évi XLIX. törvény 55. § (1) és (2) bekezdés].

A felszámolási eljárás befejezése 56. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása ellen külön fellebbezésnek nincs helye.

(2) Ha a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor és a zárómérlegben szereplő, be nem hajtott követelések jogi sorsa az 52. § (5) bekezdése folytán nem rendeződött, a bíróság a be nem hajtott követeléseket és az értékesítetlen vagyontárgyakat a hitelezők között - követelésük erejéig - az 57. §-ban foglalt kielégítési sorrend figyelembevételével felosztja. A további eljárásra a 60. §-ban foglaltak az irányadók. (3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése alapján hivatalból történik. (4) Az értékesítetlen vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásával bekövetkezett vagyonszerzés - az egyszerűsített felszámolás esetét (63/A. §) is ideértve - illeték- és általános forgalmi adómentes. (5) Az összes hitelezői igényt meghaladó be nem hajtott követelések felosztására a 61. §-ban foglaltak az irányadók. EBH2004. 1133. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. törvény 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2005. 153. A közbenső mérleggel szemben nincs helye kifogásnak, ezért annak tárgyában külön határozat nem hozható. A bíróság a hitelezőnek a közbenső mérleggel kapcsolatos észrevételét a közbenső mérleg jóváhagyása körében bírálja el [1991. évi IL. tv. 46. § (6) bek., 50. § (5) és (6) bek., 51. § (3)-(4) bek., 56. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §].

BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1997. 605. Az eljárás lényeges szabályait sérti meg a bíróság, ha a zárómérleg vagy a záró egyszerűsített mérleg és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésére a felszámolás kezdetétől számított 2 év eltelte miatt került sor, és a bíróság határozatát anélkül hozta meg, hogy tisztázta volna a be nem hajtott követelések tekintetében az engedményezés útján való rendezés lehetőségét, illetőleg rendelkezett volna ezeknek a követeléseknek a hitelezők közötti felosztásáról [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) és (5) bek., 56. § (3) bek., Ptk. 328-330. §, 331. §]. BH1997. 249. A felszámoló által elkészített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel és vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos, a hitelezők által előterjesztett kifogások elbírálása [1991. évi IL. tv. 51. § (1) és (3) bek., 52. § (2) bek., 56. § (2) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 119. II. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatban nem támadható meg kifogással a felszámoló olyan intézkedése vagy mulasztása, amely ellen a törvényben megállapított határidőn belül nem terjesztettek elő kifogást [1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 56. § (2) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. KGD1997. 141. A felszámolási eljárást befejező vagyonfelosztásra vonatkozó illetékmentesség az 1992. január 1. után indult eljárásokban alkalmazható [1991. évi IL. törvény 56. § (4) bek.]. 57. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolás (2) bekezdés szerinti költségei,

2/2004. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során hitelezői igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történt engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a rá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelős személy - az adó megfizetésére kötelező határozat hiányában - nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé.

b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó, c) a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti, d) a kötvényen alapuló követelések kivételével, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, a szakmában szokásos várható szavatossági vagy jótállási kötelezettségek felszámoló által számszerűsített összegét is ideértve), a kis- és mikrovállalkozás, valamint a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) a társadalombiztosítási tartozások és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj tartozások, az adók - kivéve a (2) bekezdés c) pontja szerinti adótartozásokat - és adók módjára behajtható köztartozások, a visszafizetendő állami támogatások, valamint a víz- és csatornadíjak, f) egyéb követelések, g) a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás,

3/2002. Polgári jogegységi határozat A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrend meghatározásakor kötvényen alapuló követelésnek minősül a magánszemélynek a kötvényből eredő minden kártérítési követelése is, függetlenül attól, hogy azt a kötvény kibocsátójával, vagy más, a kárért felelős jogalannyal szemben érvényesíti. A kötvényből eredő kártérítési követeléseket a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény (Csődtv.) 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni. h) azok a követelések, amelyek jogosultja a gazdálkodó szervezet tagja, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása (Ptk. 685/B. §) alatt álló gazdálkodó szervezet, továbbá az adós ingyenes szerződései alapján fennálló követelések. (2) A felszámolási költségek a következők: a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások - ideértve a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat is, továbbá ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámolás kezdő időpontja után fizették ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is); b) a felszámolás kezdő időpontja után az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével, továbbá vagyonának megőrzésével kapcsolatos költségek, ideértve a környezeti károsodások és terhek rendezésének költségeit, továbbá a 27/A. § (10) bekezdése szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat, valamint az adósnak azokat a hiteltartozásait, adó- és járulékfizetési (ideértve az egészségügyi hozzájárulást, illetve a magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is), kártérítési kötelezettségeit, amelyek a felszámolási eljárás kezdő időpontja utáni gazdasági tevékenységből keletkeztek, kivéve a nyereségből fizetendő adókat; c) a vagyon értékesítésével és a követelések érvényesítésével kapcsolatos igazolt költségek; d) az adóst terhelő, a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből kapott támogatás; e) a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek;

f) az adós iratanyagának rendezésével, elhelyezésével és őrzésével kapcsolatos költségek; g) a felszámoló - 49/D. § (1) bekezdés alapján nem érvényesített - díja [60. § (4) bek.], amely tartalmazza a felszámoló által nem a 27/A. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint létesített polgári jogi jogviszonnyal összefüggésben felmerült kiadásokat is. (3) A munkáltató rendes felmondása esetén felszámolási költségként - ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően legalább egy évvel megkötött kollektív szerződés, illetve munkaszerződés magasabb összeget nem állapít meg - a munkavégzés alóli felmentési időre jutó átlagkereset és a végkielégítés azon összege vehető figyelembe, amely a munkavállalót a Munka Törvénykönyve 92. § (2) bekezdése és 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § alapján megilleti. E rendelkezés alkalmazásában az adós vezető állású munkavállalói tekintetében kizárólag a Munka Törvénykönyvében megállapított összeg vehető figyelembe. (4) Ha a vagyon a költség, a zálogjoggal, óvadékkal biztosított hitelezői követelések és valamennyi más tartozás kielégítésére nem elegendő, a költség és a biztosított hitelezők kielégítését követően először az (1) bekezdés c) majd d) pontja szerinti hitelezőket követeléseik arányában kell kielégíteni. (5) Ha az (1) bekezdés e)-g) pontjában szereplő követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket - először az e), az f), majd a g) pontban szereplőket - követeléseik arányában kell kielégíteni. (6) Ha az (1) bekezdés e) pontjába tartozó hitelezők teljes kielégítésére nincs elegendő fedezet, a csoporton belül először a társadalombiztosítási tartozásokat kell kielégíteni teljes egészében, majd pedig a többi hitelezőt követeléseik arányában. (7) A felszámoló által nyilvántartásba vett követelés engedményezése nem érinti a követelésnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét. EBH2006. 1424. III. A felszámoló által az adós tartozásaként kifizetett összegek elszámolására az 1959. évi IV. törvény 290. §-a és 293. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók [1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bek. f)-g) pontja; 1959. évi IV. törvény 290. §, 293. §]. EBH2004. 1140. A jelzálogjoggal biztosított perköltség követelés önálló engedményezése esetén annak a felszámolási eljárásban történő besorolására irányadó szabályok [1959. évi IV. törvény 293. §, 328. § (1) bek., 329. § (1) bek.; 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. EBH2004. 1049. A hitelezői igény bejelentésére engedett törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek.; 1990. évi CXI. tv. (Art.) 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. EBH2003. 962. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2003. 880. A felszámolás kezdő időpontja és a közzététel időpontja közötti időben az adós által teljesített fizetés elszámolásának módja, ha a hitelezőnek felszámolási költségnek minősülő és egyéb követelése is van [Ptk. 290. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. a) és c) pontja, 58. § (1) bek., 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (1) bek. b) pontja]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest

csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 775. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2) (4) és (5) bek.]. EBH2002. 675. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezői igény téves besorolását módosítani, amely ellen a hitelező kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 7. § (3) és (5) bek.]. EBH2002. 673. I. A felszámolási eljárásban a határidőn túl előterjesztett hitelezői igény kielégítésére csak akkor kerülhet sor, ha a határidőben bejelentett igények rangsor szerinti kielégítése és a határidőn túl bejelentett, a követelést a rangsorban megelőző hitelezői igények kielégítése után még marad vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 37. §, 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (1) és (3) bek.]. EBH2002. 673. II. A felszámoló a szavatossági igények kielégítésére csak akkor köteles külön alapot létrehozni, ha arra van megfelelő vagyoni fedezet [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) pont, 58. § (4) bek.]. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH2001. 540. Az adóssal kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár - amennyiben a felszámolás kezdő időpontjában az az áru, amely a szerződés tárgya volt az adósnál már nem áll rendelkezésre - áru hiányában a hitelező olyan pénzkövetelése, amelyet a hitelezők kielégítésére vonatkozó szabályok szerint kell besorolni [Ptk. 196. § (1) bek., 365. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 1. § (3) bek., 3. § (1) bek. e) pont, 4. § (1) és (2) bek., 57. § (1) bek. a)-e) és 0 pontjai, 1991. évi XVIII. tv. (Szt.) 35. §, 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 179. §]. EBH2001. 439. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2001. 433. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tc. (Kt.) VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. (Krt.) 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2001. 433. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezői igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. EBH2000. 330. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. EBH2000. 234. Az 1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. törvény rendelkezései alapján a felszámolási eljárásban érvényesített késedelmi kamatot, késedelmi pótlékot, továbbá a pótlék és bírságjellegű

követeléseket egységesen külön kell besorolni; ez irányadó akkor is, ha az említett követelések társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatosak [1991. évi IL. tv. 51. § (3) bek., 57. § (1) bek.]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minősülő, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben előírt sorrendben elégíthető ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2006. 122. III. A felszámoló által az adós tartozásaként kifizetett összegek elszámolására az 1959. évi IV. törvény 290. §-a és 293. §-ának rendelkezései nem alkalmazhatók [1991. évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. f)-g) pontja; 1959. évi IV. törvény 290. §, 293. §]. BH2005. 14. A felszámolás alatt álló szervezet vagyonából történő kielégítés sorrendjének szabálya nem értékelhető olyan általános társadalmi elvárásból fakadó követelményként, amely már a felszámolás kezdő időpontja előtt is érvényesül, ezért erre alapítottan a szerződés nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző volta nem állapítható meg [Ptk. 200. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bekezdés]. BH2004. 424. A jogalap nélküli nyilvántartásba-vételi díj e jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a közbenső mérlegben történt-e rendelkezés a felszámolói díj kifizetéséről - Az alaptalanul teljesített regisztrációs díj a felszámolói díj kifizetését követően is visszakövetelhető [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek. f) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (7) bek., 57. § (1) bek. a) és d) pontja, 60. § (4) bek.]. BH2004. 385. III. A felszámoló tevékenységi körébe tartozik az ügyviteli szolgáltatás ellátása is, külön felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el [1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (9) bek., 57. § (2) bek. c) és g) pont, 59. §; 167/1993. (XI. 30.) Korm. r. 2. § (3) bek. b) pont]. BH2004. 246. A felszámolási eljárás alatt történt tartozatlan fizetést hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni, annak kielégítésére a Cstv.-ben meghatározott sorrendben kerülhet sor [1991. évi IL. tv. 4. §, 38. § (3) bek., 57. §]. BH2004. 201. A hitelezői igény bejelentésére meghatározott törvényi határidőket az adóhatóság is köteles betartani. A felszámolás közzététele előtt keletkezett adótartozás bejelentésére vonatkozó kötelezettség nem változik azáltal, hogy az adóhatóság a tartozást a tevékenységet záró ellenőrzése után mutatta ki [1997. évi XXVII. törvénnyel is módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 36. §, 37. § (2) és (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1990. évi CXI. tv. 53. § (5) bek., 75. § (4) bek.]. BH2003. 466. A felszámolási eljárás megindulását megelőzően bekövetkezett károsodásokkal kapcsolatban a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság által kifizetett járadék megtérítése iránti igényt a Cstv. 57. § (1) bekezdésének e) pontjába kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 37. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) és e) pontja, (2) bek. a) pontja, 1997. évi LXXXIII. tv. 57. § (1) bek., 58. § (1) és (2) bek., 67. §, 70. § (3) bek.]. BH2003. 379. A felszámolási zárómérleggel kapcsolatos eljárás során nincs lehetőség arra, hogy a hitelező ismételten előterjesszen olyan kifogásokat, amelyeket a bíróság már elbírált, illetve előterjesszen olyan kifogásokat, amelyek tekintetében a törvényben engedett határidő már eltelt [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. d) pont, 61. §]. BH2003. 336. Az adós helyett a hitelező által kiegyenlített munkavállalói bér jellegű követelésből eredő hitelezői igényt nem lehet a felszámolási költségek közé sorolni, függetlenül attól, hogy a hitelező az adós helyett jogszabály vagy szerződés alapján teljesített, vagy követelése tartozatlan fizetésből ered [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek, a) és b) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 85/A. § (1) bek., 92. § (2) bek., 93. § (2) bek. és 95. §]. BH2003. 335. A felszámolási eljárás megindításával kapcsolatos közzétételi díjat a hitelező előlegezi, azonban annak megfizetésére az adós köteles, azt a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, az 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §].

BH2003. 288. A szerződésben kikötött biztosítékot tartalma szerint kell megítélni. Ha a biztosíték az óvadék tartalmi elemeinek nem felel meg, a követelést nem lehet a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontjába sorolni [Ptk. 200. § (1) bek., 252. § (1) bek., 270. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH2003. 260. A közzétételi díj megfizetésére az adós köteles, mert a cégadatokban bekövetkezett változások közzététele a változással érintett céget terheli. Ezt azonban helyette az eljárást megindítónak kell előlegeznie. A hitelező által előlegezett közzétételi költségtérítést tehát a felszámolással kapcsolatos bírósági eljárás során felmerült, a gazdálkodó szervezetet terhelő költségek közé kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) és f) pont, 57. § (2) bek. e) pont, 1997. évi CXLV. tv. 7. §, 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §, 8. § (2) bek.]. BH2003. 214. A Magyar Államnak a gazdálkodó szervezetet terhelő kártérítési járadékért való felelőssége a felszámolási eljárásban érvényesíthető. Az igénynek a felszámolási eljárásban történő bejelentésekor a felszámoló képviseli annak a hitelezőnek az érdekeit, akinek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik [1991 évi XLIX. tv. 57. § (1) bek. c) pont, 62. § (1) és (5) bek., 28. § (2) bek. f) pont]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2003. 81. A felszámolási eljárást megelőző csődeljárásban felmerült vagyonfelügyelői díj nem sorolható a Cstv. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyik felszámolási költségre vonatkozó kielégítési pontba sem [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 14. § (5) bek., 17. § (1) és (2) bek., 21. § (2) bek., 46. § (7) és (8) bek., 57. § (1) bek. a), c) és f) pont, 57. § (2) bek., 1996. évi LXXI. tv. 4. §]. BH2002. 502. A felszámoló a felszámolási zárómérleg benyújtásáig jogosult a hitelezői igény téves besorolását módosítani, ami ellen a hitelező kifogással élhet [1997. évi XXVII. tv.-nyel is módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a) és d) pont, (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 7. § (3) és (5) bek.]. BH2002. 501. A felszámolás alatt álló adós gazdálkodó szervezet és hitelezője között a csődtörvény rendelkezéseitől eltérő, kedvezőbb besorolásra vonatkozó szerződés - mint jogszabályba ütköző - semmis. Ezért a felszámolónak annak figyelmen kívül hagyásával kell a besorolást elvégezni [Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 240. § (3) bek., az 1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont, Pp. 105. § (4) bek., 109. § (4) bek.]. BH2002. 494. II. A részvény mint értékpapír vásárlása gazdasági előny elérése érdekében történik. A hitelezőnek ez a gazdasági kockázatot is magában foglaló tevékenysége gazdasági tevékenységnek, a visszavásárlási kötelezettséggel történt részvényvásárlásból eredő kártérítési követelése pedig magánszemély gazdasági tevékenységből eredő követelésének minősül. Ezért ez a követelés nem sorolható be a többször módosított 1991. évi IL. tv. 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjában szereplő privilegizált követelések közé. BH2002. 454. Az adós bank elleni felszámolási eljárásban az 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az 1996. évi CXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Ebből következően a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül leemelt összeg visszafizetésére irányuló hitelezői követelést a többször módosított 1991. évi IL. törvény 57. §-a (1) bekezdésének d) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. d), f) és g) pont, 1996. évi CXII. tv. 55. § (3) bek., 59. § (1) bek., 177. § (1) bek., 183. § (1) bek.]. BH2002. 452. A felszámolási eljárás során a felszámoló által indított perben a hitelező javára megítélt perköltség egésze - beleértve az ügyvédi munkadíjat is - a hitelezői igény besorolása szempontjából felszámolási költségnek minősül [Pp. 75. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 57. § (2) bek. c), d), e) és f) pontjai, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerűen jár el, ha a zálogtárgy értékesítéséből befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerősen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.].

BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 240. Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor a zálogjog is átszáll az új jogosultra. Nem keletkezik tehát új jelzálogjog, hanem az átszálló, engedményezett követelést biztosító olyan zálogjog áll fenn, amely megtartja eredeti rangsorát. A felszámolási eljárásban tehát a hitelezői igény besorolásakor az eredeti rangsor az irányadó [Ptk. 251. § (1) és (3) bek., 253. § (3) bek., 263. § (2) bek., 266. § (2) bek., 328. § (3) bek., 329. § (1) és (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 6. § (2) bek., 14. § (1) bek., 19. § (1) és (2) bek., Pp. 130. § (1) bek. h) pont, 157. § a) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) és g) pont]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 200. III. A be nem hajtott követelések engedményezésénél irányadó szempontok [Ptk. 328-330. §-ai, 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1), (2), (4) és (5) bek.]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 155. Ha az adós gazdálkodó szervezet ellen indított felszámolási eljárást megelőzően ugyanazon adóssal szemben már folyt felszámolási eljárás, és az egyezséggel zárult, a bíróságnak a fizetésképtelenség megállapítása körében mindenekelőtt azt kell vizsgálnia, hogy a korábban folyamatban volt felszámolási eljárásban a hitelező részt vett-e az egyezségkötésben, illetve annak hatálya rá kiterjedt-e [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. §, 57. § (1) bek. b), e), f) és g) pont, 1997. évi XXVII. törvénnyel és az 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont és (4) bek.]. BH2002. 111. II. Az 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások, valamint a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében osztja a tőke jogi sorsát [Ptk. 301. § (1) és (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek., 57. § (1) bek. a) és b) pont, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. g) pont, 1997. évi XXVII. tv. 24. §, 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.].

BH2001. 489. II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328-329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.]. BH2001. 488. A felszámoló téves jogértelmezésen alapuló besorolása kifogással támadható. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat köti a felszámolót akkor is, ha az téves jogértelmezésen alapul. A felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése kártérítés alapjául nem szolgálhat [Ptk. 232. § (2) bek., 301. § (1) és (2) bek., 339. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek., 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 166. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (1) és (2) bek., 51. §, 57. § (1) bek. a) és g) pont]. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2001. 439. A felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző üzemi balesetből eredően a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt megillető baleseti ellátás megtérítése iránti hitelezői igény besorolásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 35. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 1975. évi II. tv. (Tbtv.) 108. §, 109. §]. BH2001. 393. I. Az ügyvéd által képviselt fél keresete alapján az adós felszámolásának elrendelése előtt indult perben megítélt perköltség akkor sem minősül az adós felszámolásával kapcsolatos bírósági eljárásban felmerült költségnek, ha az adós viszontkeresetet terjesztett elő [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.]. BH2001. 393. II. Érvénytelen szerződéshez kapcsolódó zálogszerződés alapján a módosított csődtörvény szerinti előnyösebb besorolásra nem kerülhet sor [Ptk. 251. § (1) és (4) bek., 1991. évi IL. törvény 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 294. I. A közraktározásról szóló, 1996. augusztus 10-én hatályba lépett 1996. évi XLVIII. törvény rendelkezéseit a korábban megindult felszámolási eljárásban nem lehet a követelés besorolására alkalmazni [1875. évi XXXVII. tv. VI. címe, 1996. évi XLVIII. tv. 39. § (1) és (3) bek., 44. § (1) bek., 45. §, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. BH2001. 294. II. A közraktárral szembeni kártérítési követelést a felszámolási eljárás során kell érvényesíteni és hitelezői igényként besorolni [Ptk. 339. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. a), b) és f) pontja]. A BH2001. 190. sorszám alatt közzétett eseti döntés tárgyában hozott felülvizsgálati határozat. BH2001. 241. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 1997. évi módosítását követően a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos kamatot, késedelmi pótlékot és bírságot - a keletkezés idejétől és jogcímétől függetlenül - a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjába kell sorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. e) és g) pont)]. BH2001. 190. A közraktár felszámolása során a közraktári szerződésből eredő kártérítés iránti követelést a Cstv. 57. §-a (1) bekezdése b) pontja szerint kell besorolni és kielégíteni, a közraktár elleni zálogjogból és óvadékból eredő követeléseket megelőzően [1996. évi XLVIII. tv. 39. § (3) bek., 44. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH2001. 136. I. A kötvényen alapuló követelés is az adós felszámolás hatálya alá tartozó vagyonából és kizárólag a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével elégíthető ki. A kötvényen alapuló követelést a módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni [Ptk. 338/A. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 38 § (3) bek., 46. § (3) bek., 51. § (1) bek., 57. § (1) bek a), d) és f) pont, 1982. évi 28. tvr. (Ktvr.) 1. § (2) bek.].

BH2001. 83. II. A kötvényen alapuló kártérítési követelést is a többször módosított Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontjába kell sorolni [1997. évi XXVII. tv.-nyel és az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH2001. 36. A több évvel a felszámolási eljárás megindítása előtt indult perben megítélt perköltség a hitelezői igények besorolásánál nem minősül felszámolási költségnek [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. f) pont, 57. § (2) bek.]. BH2000. 564. A felszámoló az egyezség alá vonható vagyon mértékére tehet javaslatot, és az egyezségi tárgyaláson köteles jelen lenni, de az egyezségnek nem részese [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 41. § (1)-(4) bek., 42. §, 57. § (1) bek. a)-c) pont]. BH2000. 460. A felszámoló a hitelezői választmány vagy a hitelezők 10%-ának erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről. Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja [az 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (1) bek. a) pont, 51. § (1) bek., 57. § (1) bek. a) pont]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 317. A hitelező által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezői igényként való besorolása a felszámoló részéről nem jogszabálysértő (1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont.]. BH2000. 316. Az újítási díj nem minősül munkabér jellegű követelésnek, ezért mint a felszámolás alá került munkáltatóval szembeni hitelezői igény kedvezőbb kielégítési besorolást nem élvezhet [1992. évi XXII. tv. 141. §, 153. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és d) pont, (2) bek. a) pont, 52/1988. (XII. 24.) PM r. mell.]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH2000. 264. A hitelező által megbízott ügyvéd költsége - perköltségként - nem tartozik a felszámolási költségek közé, ezért annak egyéb hitelezői igényként való besorolása a felszámoló részéről nem jogszabálysértő [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. f) pont és (2) bek. d)-e) pont]. BH2000. 122. I. Gazdálkodó szervezetnek az ingatlan-nyilvántartásba széljegyként feltüntetett végrehajtási joga a hitelezői igényének privilegizált besorolására nem ad lehetőséget [a többször - többek között az 1996. évi LX. tv.-nyel - módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 28. § (2) bek., 57. § (1) bek. b) pont, 1972. évi 31. tvr., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (1)-(2) bek.]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1999. 379. A társadalombiztosítási tartozások fajtái és azok elszámolási rendje. Az egyes társadalombiztosítási tartozásokra vonatkozó hitelezői igények besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek. b) pont, 57. § (1) bek. a), e) és g) pont, 57. § (2) bek. b) pont, 1993. évi VIII. tv.vel módosított 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a

díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 180. Érvényesen kikötött jelzálogjog hiányában a vállalkozót a megrendelő földtulajdonán vagy azon lévő felépítményén zálogjog nem illeti meg, a megrendelő felszámolása esetén tehát - zálogjoga alapján - a vállalkozó követelésének kedvező besorolására nem tarthat igényt [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 265. §, 397. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. b) pont]. BH1999. 179. I. Az építmény- és telekadó az adós vagyonának megóvását szolgáló költségnek minősül, azt tehát a felszámoló ennek megfelelően köteles besorolni [1990. évi C. tv. 1. § (1) bek., 6. §, 11. § (1)-(3) bek., 12. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont). BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 84. Kötvényen alapuló követelést a felszámoló nem sorolhat be privilegizált követelésként [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1) bek. d) és f) pont]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1999. 35. I. A felszámolási eljárásban privilegizált követelésként csak az óvadékkal biztosított követelés vehető figyelembe, maga az óvadék azonban nem [Ptk. 270-271. §-ai, 320. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1)-(2) bek., 57. § (1) bek. b) és f) pont]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 504. I. A csődtörvényben a tartozások kielégítési sorrendjére meghatározott rendelkezések körében a zálogjoggal biztosított követelések értelmezése [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 504. II. Az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzett bérlet, haszonbérlet vagy egyéb kötelmi jogviszony jelzálog tárgya nem lehet. Egyébként a zálogjog feltételeiben való megállapodás - a bejegyzés folyamatban léte alatt is - már a biztosíték kikötésének minősül, ha ez a kikötés alkalmas az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre [1927. évi XXXV. tv. 5. §, 1996. évi XXVI. tv., 1991. évi XVIII. tv. 1. sz. mell., az 1993. évi LXXXI tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek. e) pont, 27. § (1) bek., 57. § (1) bek. b) pont]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1998. 193. II. Ha a hitelező a felszámolási eljárásban érvényesített igényeit - amelyek a kielégítési sorrend szempontjából nem egységesek - az eljárás során változtatja, a bíróság - ha a változtatott igényeket a felszámoló vitatja - ezek tekintetében a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül érdemi határozatot nem hozhat [1993. évi LXXXI. tv.-vel módosított 1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 46. § (4) bek., 57. § (1) bek. b), f) és g) pont]. BH1998. 147. A felszámolás alá került bérlőnek a bérlemény területén lévő dolgaira vonatkozóan a bérbeadót megillető törvényes zálogjog megszűnik, ha az adós vitatja a zálogjog fennállását vagy annak terjedelmét, és a bérbeadó - 8 napos jogvesztő határidőn belül - ez ellen keresetet - akár megállapítási keresetet, ha ennek törvényi előfeltételei megvannak - nem terjeszt elő a bíróságnál [Ptk. 254. § (1) bek., 429.

§ (1) és (3) bek., Pp. 123. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek. b) és f) pont, 1994. évi LIII. tv. 114. § (2) bek.]. BH1998. 46. A felszámoló az adós vagyona értékesítésének előkészítését szolgáló tevékenységért - ha az különleges szakmai ismereteket igényel - fix összegű megbízási díjat felszámolási költségként elszámolhat, a saját feladatkörébe tartozó munkákat azonban megbízási szerződéssel másnak nem engedheti át és az ezért fizetendő ún. sikerdíjat felszámolási költségként nem számolhatja el [1991. évi IL. tv. 48. § (1)-(2) bek., 57. § (2) bek. c) pont, 59. §]. BH1997. 552. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben az egészségbiztosítási pénztár által kiszabott rendbírságot felszámolási költségként kell a hitelezői követelések közé besorolni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 551. A hitelezők elővásárlási jogának figyelembevételénél irányadó szempontok, ha a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet vagyonához tartozó részvényeket értékesít [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek, 57. § (1) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.]. BH1997. 410. A perbíróságnak - és nem a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak - van hatásköre a felszámoló ellen arra hivatkozással előterjesztett kártérítési igény elbírálására is, hogy a felszámolási eljárásban megítélt munkabér-követelést késedelmesen fizette meg, és ezzel kárt okozott [Ptk. 339. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 51. §, 54. §, 57. § (2) bek.]. BH1997. 365. Ha a felszámoló az adós vagyonának értékesítésére megbízást ad, a megbízási szerződésben kikötött ún. sikerdíj nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. c) pont]. BH1997. 364. A felszámolói feladatok teljesítéséhez kapcsolódó, a felszámolóra háruló könyvvezetési kötelezettség köre [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 34. § (2) bek., 46. § (3) és (4) bek., 48. § (1) bek., 52. § (1) bek., 57. § (2) bek., 1991. évi XVIII. tv. 12. §]. BH1997. 310. I. A hitelező követelésének zálogjoggal biztosított követelésként való besorolása annak folytán, hogy a göngyölegekre vonatkozó kimutatások átadásával a kézizálogjog létrejött [Ptk. 257. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek.]. BH1997. 144. A hitelező követelésének kielégítése, ha a gazdálkodó szervezet a részére tulajdonjogfenntartással eladott dolgot a felszámolás közzététele előtt értékesítette [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 94. § (2) bek., 119. §, 368. § (1) és (2) bek.]. BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 612. A nem értékesített vagyontárgyak hitelezőknek való átadása egyszerűsített felszámolás esetén [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 55. § (6) bek., 56. § (3) bek., 57. §]. BH1996. 553. Az azonos időpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlő mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 496. A vagyonjegyen alapuló hitelezői követelésnek a felszámolási eljárás során történő besorolásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 46. § (3) bek., 57. § (1) és (2) bek., 94/1988. (XII. 22.) MT rendelet 6. § (1) bek., 9. § (2) és (3) bek.]. BH1996. 495. A bankkölcsönszerződésből származó - zálogjoggal biztosított - hitelezői tőkekövetelés szerződéses és késedelmi kamatának kielégítési sorrendje a felszámolási eljárásban [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 35. § (2) bek., 57. § (1) bek., Ptk. 251. § (4) bek., 527. § (2) bek., 528. § (3) bek., 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet 12. §]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1995. 486. A felszámolási eljárás során társadalombiztosítási tartozásokként kielégítendő követelések körének meghatározása [1991. évi IL. tv. 57. § (1) bek.]. BH1995. 485. Az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatás akkor is felszámolási költségnek minősül, ha az adós kötelezettsége a felszámolás elrendelése előtt keletkezett. A munkabér fizetésének céljára

az adós részére harmadik személy által nyújtott kölcsön összege azonban nem tartozik a felszámolási költségek körébe [1991. évi IL. tv. 57. § (1) és (2) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 178. A késedelmesen bejelentett hitelezői követelések elbírálásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 28. § (2) bek., 37. §, 38. § (4) bek., 46. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek., Pp. 107. § (1) bek., 109. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1993. 387. Szabad foglalkozású természetes személy által készített tanulmányterv díja, amelyet eseti megrendelés alapján készített a felszámolás alá kerülő adós részére, nem munkabér jellegű költség, s ezért felszámolás esetén sorrendiségi előnyt nem élvez [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 30. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 57. § (2) bek. a) pont, Pp. 75. § (1) bek., 78. § (1) bek.]. BDT2006. 1434. Az eredeti jogosultat kielégítő kezes (harmadik személy) a jelzálogjogot a törvény rendelkezése alapján, ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzi meg. Ilyenkor a zálogjog eredeti ranghelyét megtartva száll át a kezesre. BDT2006. 1312. Az adós által a követelés behajtása iránt indított eljárás során a pernyertes hitelező oldalán a peres eljárással kapcsolatosan felmerült költségeket felszámolási költségként kell nyilvántartásba venni. BDT2005. 1290. I. A felszámolás során keletkezett felszámolási költségnek minősülő követeléseket a felszámoló köteles nyilvántartásba venni, a követelés jogosultja bejelentés nélkül is hitelezőnek minősül. BDT2005. 1231. A zálogjoggal biztosított hitelezői igény besorolása szempontjából a felszámolási eljárás megindításának időpontja a felszámolásra irányuló kérelemnek a bíróságra érkezésének az időpontja. BDT2004. 942. A felszámolási vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelés érvényesíthető a felszámolási eljárásban, ezért a helyiség kiürítése iránti per felszámolás alatti céggel szemben is indítható. BDT2001. 351. A felszámolási vagyon terhére a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői igény kielégítés esetén a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint a hitelező visszatérítési kötelezettsége fennáll. Önmagában az a tény, hogy a felszámolást megelőző időszakban a hitelező az adóssal szerződéses kapcsolatban állt - a felszámolási eljárásban érvényesülő teljesítési szabályokkal ellentétesen bekövetkezett hitelezői vagyongyarapodás esetén - a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát nem zárja ki. 58. § (1) Az 57. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt követeléseket esedékességükkor, a d)-g) pontban foglalt követeléseket pedig a zárómérleg vagy záró egyszerűsített mérleg jóváhagyása után 30 napon belül kell kielégíteni. A d)-f) pontokban foglalt követelések az 57. §-ban foglaltak szerint a közbenső mérleg alapján is kielégíthetők. (2) (3) A felszámoló a jogosultakkal megállapodhat az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelések egy összegben való kielégítésében; megállapodás hiányában a felszámoló köteles a jogosultak javára egyszeri díjú járadékbiztosítási szerződést kötni. (4) A felszámoló köteles a szakmában szokásos jövőbeni szavatossági jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére - az 57. § (1) bekezdésének d) pontja szerint e célra elkülönített összeg egyidejű átadásával - más gazdálkodót megbízni és ezt nyilvánosságra hozni vagy a jogosultak számára egyszeri díjú visszatérítést adni. EBH2003. 961. I. A felszámolás kezdő időpontja objektív időpont, amely független attól, hogy az érdekeltek arról mikor értesültek. A felszámolás kezdő időpontja után a felszámolási eljáráson kívül a jogszerű követelések jóhiszemű kiegyenlítésére sincs lehetőség. Az így esetleg kifizetett követelést a hitelező a felszámoló felhívására köteles visszafizetni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., 28. § (2) bek., 34. § (2) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. EBH2002. 778. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel és a módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet 4. § (2) bek., 7. §, 2. számú melléklet]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik,

hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2006. 296. II. A felszámolás alatt keletkezett felszámolási költségnek minősülő, adótartozásból származó követetés is csak a felszámolási eljárás keretében, a törvényben előírt sorrendben elégíthető ki [1991. évi IL. tv. 57. § (1)-(2) bek. b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2003. 83. A felszámolási eljárás alatt a felszámoló megrendelésére elkészített környezeti állapotvizsgálatból eredő költség felszámolási költségnek minősül, és azt olyan követelésként kell nyilvántartani, amelyet az esedékességkor kell kielégíteni [Ptk. 296. §, 305. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 38. § (3) bek., 46. § (6) bek., 48. § (4) bek., 57. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 4. § (2) bek., 7. §, 2. sz. melléklet]. BH2002. 326. I. A felszámoló jogszerűen jár el, ha a zálogtárgy értékesítéséből befolyó vételárat tartalékolja a felszámolás várható - jogerősen még el nem bírált - költségeire [Ptk. 361. §, 364. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek. a) és b) pont, 58. § (1) bek.]. BH2002. 326. II. A felszámoló jogszerűen jár el akkor is, ha a fentieknek megfelelően tartalékolt összeget biztonságosan befekteti. A befektetés hozama az adós vagyona, amelyet a kielégítésre vonatkozó szabályok szerint kell felosztani. A zálogtárgy zálogjogosultja eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy ez a hozam kizárólag őt illeti meg [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) bek., 57. §, 58. § (1) bek.]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2001. 491. I. A hitelezői igény kielégítésének rendjével kapcsolatos kifogás elbírálásánál irányadó szempontok [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 50. § (3) és (4) bek., 57. § (1) bek. d)-g) pontok, 58. § (1) bek.]. BH2001. 440. A felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, de a felszámoló által a felszámolás alatt kifizetett munkabért terhelő társadalombiztosítási járulékot felszámolási költségként kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 12. § (1) bek. a) pont, 57. § (1) bek. a) és b) pont, (2) bek., 58. § (1) bek., 1997. évi LXXX. tv. (Tbtv.) 4. § és 20. §, 1991. évi XVII1. tv. 15. § (7) bek., 17. §, 46. § (2) bek.]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 523. Az adós ellen felmerült - jogszabályon vagy szerződésen alapuló - kamatkövetelések, továbbá egyéb járulékok, pótlékok, rendbírságok jogcíme figyelembevételének kötelezettsége a felszámoló részéről a hitelezői igények besorolásánál [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 35. § (2) bek. b) pont, 44. §, 50. § (1) bek., 57. § (1) bek. g) és e) pont, 58. § (1) bek., Ptk. 301. §, 1975. évi II. tv. 105/C. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 106. § (2) bek.]. BH1999. 83. Több, zálogjoggal (jelzálogjoggal) biztosított hitelezői követelés érvényesítése esetén a felszámolási eljárásban az igények kielégítési sorrendjére és azok mértékére irányadó szabályok [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 56. § (2) bek., 57. § (1)-(2) és (4) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 251. § (3) bek., 1972. évi 31. tvr. 19. § (1) bek., 20. (1) bek., 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 93. § (3) bek.]. BH1997. 454. A felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazása az adós gazdálkodó szervezet használatában levő távbeszélő-állomás más személy javára történő átírása esetén [1991. évi IL. törvény (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 48. § (1) bek., 54. §, 57. § (1) bek., 58. § (1) bek., Ptk. 172. § e) pont, 173. § (1) bek., 5/1969. (VII. 12.) KPM r. mell. 12. § (4) és (5) bek.].

BH1997. 48. Az adós elleni felszámolási eljárásban a hitelező követelése zálogjoggal biztosított követelésként csak akkor sorolható be, ha a zálogjogot az adós felszámolás körébe tartozó vagyonára alapították [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. §, 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 553. Az azonos időpontban esedékessé váló felszámolási költségeket az esedékességkor a követelések arányában, nem pedig egyenlő mértékben kell kiegyenlíteni, kielégítésük szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a törvény a költségek egyes fajtáit milyen sorrendben sorolja fel [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) és (2) bek., 58. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BDT2005. 1154. Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az alperes belföldön levő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést belföldön fekvő dolog biztosítja. KGD2004. 44. Felszámolási eljárásban igénybe vett teljesítési segéd részére kifizetett díj adójogi következményei (1991. évi XLIX. törvény 58-59. §, 1990. évi XCI. törvény 1. §). 59. § (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a, de legalább 100 000 Ft. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2%-a vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 Ft. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének (42. §) 5%-a, de legalább 100 000 forint. Az e bekezdésben meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el. A felszámolónak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. (2) Ha a felszámoló részére az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj a 4%-ot meghaladja, a díjból a 4%-ot meghaladó részt be kell fizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára, feltéve, hogy a díj (1) bekezdésben foglalt összege a 100 000 Ft-ot meghaladja. Ha az (1) bekezdésben foglalt díj a 100 000 Ft-ot meghaladja, de a 125 000 Ft-ot nem éri el, akkor csak a 100 000 Ft feletti összeget kell befizetni a díjkiegészítési számlára. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén - ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj az 1%-ot meghaladja - az 1%-ot meghaladó részt kell befizetni a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára. A díjkiegészítési számla javára befizetendő összeggel szemben beszámításnak nincs helye. (3) Ha a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja nem éri el a 4%-ot, a bíróság a végzés jogerőre emelkedését követően értesíti a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát, megjelölve a felszámoló nevét, székhelyét és a részére megállapított összeget, amely a ténylegesen befolyt díj és a 4% közötti különbözet összege. Ha az (1) bekezdésben meghatározott díj a 100 000 forintot nem éri el, a Gazdasági Hivatal a felszámoló általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díját 100 000 forintra egészíti ki. (4) A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a különbözet kiutalását - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a díjkiegészítéssel arányos összeggel - az értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül

teljesíti, kivéve, ha a díjkiegészítési számlán az értesítés kézhezvételének időpontjában nincs meg a szükséges pénzösszeg. Ebben az esetben a Gazdasági Hivatal az értesítésben megjelölt felszámolókat - megfelelő fedezet esetén - az értesítések beérkezési sorrendjében elégíti ki. (5) Egyszerűsített felszámolás esetén 100 000 forintra egészíti ki a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala a felszámoló díját, ha az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díj nem éri el ezt az összeget. A kiegészítéshez szükséges pénzösszeg kifizetése nem terhelheti a díjkiegészítési számlát. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala minden negyedév utolsó munkanapján összesíti - és az erről szóló kimutatást az államháztartásért felelős miniszter részére megküldi, - hogy a tárgynegyedévben az egyszerűsített felszámolások kapcsán, mennyi az a pénzösszeg, amely szükséges ahhoz, hogy a kötelezettségét - ideértve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges, a kiegészítéssel arányos összeget is - teljesíthesse. A kimutatás alapján az államháztartásért felelős miniszter - a központi költségvetés terhére - a szükséges összeget a Gazdasági Hivatal rendelkezésére bocsátja, amely a pénzösszeg beérkezését követő 15 napon belül teljesíti a felszámolók részére a kifizetéseket. A Gazdasági Hivatalnak a központi költségvetéssel történő elszámolásának, valamint a pénzösszeg folyósításának részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2001. 546. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/ 1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. EBH2001. 546. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 279. Ha a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd(ek) díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni. Az irattározási költségeket pedig bizonyítani kell [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27/A. § (5) bek., 48. § (1) és (3) bek., 57. § (1) bek. és (2) bek. f) pont, 59. §, Pp. 164. § (1) bek.]. BH2002. 239. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 237. I. A lekötött betétből származó kamatbevétel az adós vagyonának működtetéséből ered, s mint pénzügyi művelet eredményeként jelentkező bevétel nem tekinthető sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek, ezért a felszámolói díj alapjául sem szolgálhat [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 48. § (1), (2) és (3) bek., 54. §, 59. § (1) bek., 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek., 114/1997. (VII. 1.) Korm. rendelet]. BH2002. 237. II. Az iparszövetség által visszafizetési kötelezettség nélkül biztosított juttatás sem értékesítési árbevételnek, sem behajtott követelésnek nem minősül. Az az adós felszámolás alá vonható vagyonának része, de a felszámolói díj megállapítása során figyelmen kívül marad [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH2002. 157. Egyszerűsített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben

egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2001. 135. Az egyszerűsített felszámolás elrendelésénél és lefolytatásánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv. 40. § (1) bek., 55. § (1), (3), (4) és (5) bek., 59. §, 1988. évi VI. tv. 94. §, Ptk. 319-321. §]. BH2000. 366. I. A felszámoló teljesítési segédjének díját nem külön felszámolási költségként az adós vagyonának terhére, hanem a felszámolót megillető díjból kell fedezni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 27/A. § (5) bek., 46. § (1)-(2) bek., 48. § (1) és (3) bek., 49. § (1) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. a)-d) és g) pont, 59. §]. BH2000. 318. A felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a vagyonfelosztásra vonatkozó végzése még részben sem minősíthető előzetesen végrehajthatóvá [Pp. 231. § f) pont, 232. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 56. § (2) bek., 58. § (1) bek., 59. § (1) bek.]. BH1999. 228. A felszámoló díjkövetelésének alapjaként csak az általa behajtott követelések vehetők figyelembe. Az adós vagyonának működtetéséből származó kamatbevétel ilyennek nem tekinthető, ezért azt a díjalap számításánál nem lehet figyelembe venni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (1) és (3) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek., 59. §, 1991. évi XVIII. tv. 23. § (3) bek.]. BH1999. 37. A felszámoló díjkövetelésének alapjául az értékesített vagyon betétként való lekötésével jelentkező pénzbevétel (kamat, hozadék) nem vehető figyelembe [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2)-(3) bek., 54. §, 59. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 503. A felszámolási eljárásban a felszámoló által külön felszámítható költségek, illetőleg a felszámoló díjából fedezendő költségek köre, ezek elszámolásának módja [1991. évi IL. tv. 48. § (1) bek., 57. § (1) bek., a) pont, (2) bek., 59. §]. BH1998. 194. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben jogosult a várható költségeinek fedezetéül szolgáló tartalékképzésre, a várható díjának terhére azonban előleg felvételére nem kerülhet sor. Nem sért jogszabályt a felszámolási eljárást folytató bíróság, ha a közbenső mérlegjóváhagyásakor a felszámolót az általa jogosulatlanul felvett díjelőleg visszafizetésére - ideiglenes intézkedéssel - kötelezi. [Az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (1) és (3), (5)-(6) bek., 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 59. § (1) bek.]. BH1997. 412. A felszámoló tájékoztatási kötelezettségének terjedelme és tartalma [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 5. § (1) bek. a) pont, 48. § (1) és (2) bek., 50. § (2) bek., 51. § (1) és (3) bek., 59. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1995. 310. A felszámolóként kijelölt ügyvédi iroda részére a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet jogi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátására nem adható megbízás [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 51. § (3) bek., 57. § (2) bek. 59. §]. BH1995. 49. A vagyonfelügyelő díjának megállapításánál irányadó szempontok [1991. évi IL. tv 14. § (4) és (5) bek., 55. § (3) bek., 59. § ]. 60. § (1) A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről és a központi értéktár megkeresésével az adós által kibocsátott értékpapírok érvénytelenítéséről, valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az

adós megszüntetéséről, továbbá rendelkezik az adós leányvállalatának, illetve tröszt esetén a tröszti vállalatnak a megszüntetéséről is. (2) Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt a felszámolási eljárás befejezéséről, a felszámoló díjazásáról, a költségek viseléséről és az egyezségi megállapodásból kizárt hitelezők követeléseinek kielégítéséről. EBH2002. 676. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. EBH2000. 230. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [1991. évi IL. tv. 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. EBH1999. 32. A felszámolási zárómérlegben (záró egyszerűsített mérlegben), illetve vagyonfelosztási javaslatban foglaltak ellen benyújtott kifogást elutasító végzés önálló fellebbezéssel nem, hanem csak az ügy érdemét eldöntő határozat elleni fellebbezésben támadható, a fellebbezés alapján hozott jogerős határozattal szemben azonban felülvizsgálatnak nincs helye [1991. évi IL. tv. 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH2004. 514. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak, ezért a végzés részét képező, a felszámoló díjára vonatkozó rendelkezés sem támadható felülvizsgálati kérelemmel [1991. évi XLIX. tv. 60. § (2) bek.; Pp. 271. § j) pont, 273. § (1) bek.]. BH2002. 453. A felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat jóváhagyása során követendő eljárás [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 50. § (3) és (6) bek., 52. § (3) bek., 56. § (1) és (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (3) bek.]. BH2002. 238. Ha a felmentett felszámoló a felszámolási zárómérleg beterjesztéséig felszámolói díja megállapítását nem kéri, a bíróság a részére hivatalból felszámolói díjat nem állapíthat meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 59. § (1) bek., 60. § (1) bek., Pp. 215. §]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 157. Egyszerűsített felszámolás esetén, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el [1993. évi LXXXI. törvénnyel és az 1997. évi XXVII. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (1), (2) és (3) bek., 60. § (4) és (5) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2001. 338. I. A felszámoló díja mint jogszabályban meghatározott díj az általános forgalmi adót is magában foglalja [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. §, 60. §, 2/2000. PJE határozat]. BH2000. 312. Az olyan személy, akinek nincs a felszámoló által nyilvántartásba vett követelése, nem minősül hitelezőnek; az általa - tévedésből - befizetett nyilvántartásba-vételi díj hitelezői követelésként nem sorolható be, nem kerül az adós tulajdonába (kezelésébe), hanem azt részére - kérelmére - vissza kell fizetni [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 3. § (1) bek., 4. § (1) és (2) bek., 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 57. § (1) bek., 60. § (4) és (6) bek.]. BH1999. 422. I. Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a felszámoló által benyújtott zárómérleg és vagyonfelosztási javaslat tartalmát megváltoztatva dönt érdemben a hitelezők kielégítéséről [1991. évi IL. tv.

(Cstv.) 50. § (5)-(6) bek., 52. § (1), (3)-(4) bek., 56. § (3) bek., 57. § (1) és (4)-(6) bek., 60. § (1) bek., 1991. évi XVIII tv. 30-40. §-ai, 41. §]. BH1998. 502. A felszámolási eljárásban a felszámoló részéről tett intézkedés vagy mulasztás miatt a hitelezők által előterjesztett kifogások tárgyában hozott bírósági határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Cstv. 56. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, speciális kifogással kapcsolatos bírósági intézkedés ellen azonban fellebbezésre csak az ügy érdemében döntő határozat elleni fellebbezésben van lehetőség. Az ennek elbírálása során a kifogás tárgyában hozott határozat ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő [1991. évi IL. tv. 6. § (2)-(3) bek., 50. § (6) bek., 51. §, 56. § (2) bek., 60. § (1)-(2) bek., Pp. 270. §]. BH1998. 446. A felszámoló által készített zárómérleggel, záró egyszerűsített mérleggel vagy vagyonfelosztási javaslattal kapcsolatos hitelezői kifogást elbíráló határozat csak a felszámolási eljárás befejezéséről hozott határozat elleni fellebbezésben támadható. Az ennek során hozott jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 6. § (3) bek., 50. § (6) bek., 56. § (2) bek., 60. § (1) bek.]. BH1996. 117. A felszámolási eljárás során a közbenső mérleg alapján a felszámoló díja részben sem egyenlíthető ki; a felszámolás várható költségeként a díj fedezetére a közbenső mérleg alapján tartalékot kell képezni [1991. évi IL. tv. 50. § (2)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 58. § (1) bek., 59. §, 60. § (1) bek.]. BH1994. 443. A megindult felszámolási eljárásban érvényes jognyilatkozatot - három eset kivételével - csak a felszámoló tehet. Az adós erre irányuló kérelme alapján tehát a bíróság a felszámolási eljárást nem szüntetheti meg [1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 41. §, 51. § (1) bek., 56. §, 60. § (2) bek.]. BDT2002. 650. A felszámolási eljárás befejezéseként törölt cég követelésének engedményezése esetén, a folyamatban levő perben a jogutódlás eljárásjogi kihatásai. 25/1997. Számviteli kérdés A felszámolási eljárás egyezséggel történő befejezéséhez kapcsolódó számviteli és részben adózási kérdéseket hogyan lehet rendezni? (3) A bíróság elrendeli az (1)-(2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek. (4) A felszámolónak az 59. § (1) bekezdése szerint megállapított díját - megnövelve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel - elsősorban a Gazdasági Hivatal által kezelt elkülönített számlán rendelkezésre álló összegből kell megfizetni. Ha az elkülönített számlán a díj megfizetésére szolgáló összeg kevesebb, mint az 59. § (1) bekezdése alapján megállapítható díj, a felszámoló a különbözetet felszámolási költségként [57. § (2) bek. g) pont] érvényesítheti, kiegészítve az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges arányos összeggel. (5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján a felszámolónak az általános forgalmi adót nem tartalmazó ténylegesen kifizethető díja - figyelemmel az 59. § (2) bekezdésében foglaltakra - meghaladja a 4%-ot, illetve az 1%-ot, a bíróság elrendeli, hogy a 4%-ot, illetve az 1%-ot meghaladó részt a Gazdasági Hivatal által kezelt, illetve az adós számlájáról a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által vezetett díjkiegészítési számlára [59. § (2) bek.] utalják át. Erről a bíróság a végzése megküldésével mind a Gazdasági Hivatalt, mind a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalát értesíti. (6) Ha a Gazdasági Hivatal által vezetett elkülönített számlán rendelkezésre álló összeg a felszámoló díját és az általános forgalmi adó fizetéséhez szükséges összeget meghaladja, a különbözetet az adós hitelezőinek befizetésük arányában vissza kell fizetni. Amennyiben a hitelezők egy részénél a visszafizetés összege a 300 Ft-ot nem éri el, ezt az összeget a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt díjkiegészítési számlára kell átutalni. (7) A felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. 61. § (1) Az adós felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonnak a zárómérlegben [31. § a) pont] szereplő jegyzett tőke vagyonjeggyel arányos részét a vagyonjegyek tulajdonosai között kell felosztani. (2) A hitelezők követeléseinek kielégítése után fennmaradó vagyonról - ideértve a nem értékesíthető vagyontárgyakat is - az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat esetén az alapító (létesítő) szerv rendelkezik. (3) Szövetkezet felszámolása esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon felosztására a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 91. §-ának (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (4) Közkereseti társaság, betéti társaság, egyesülés, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság felszámolása után a fennmaradó vagyon felosztására - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a gazdasági társaság végelszámolással történő megszűnésére a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (5) Az adós felszámolása után az állam tulajdonában maradó vagyonnal az az állami vagyonkezelő szervezet rendelkezik, amely a felszámolt adós vonatkozásában a tulajdonosi jogokat gyakorolta.

(6) A 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjában, továbbá (4) bekezdésében meghatározott - a felszámolásba be nem vonható - vagyont a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek kell átadni, térítés nélkül, könyv szerinti értékben, legkésőbb a felszámolási zárómérleg jóváhagyását követő 30 napon belül. Ha az állam - a 62. § (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján - ezen időpont előtt megtéríti a vagyon értékét, a felszámoló a pénzösszeg átutalását követően a vagyont haladéktalanul a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervnek átadja. EBH2002. 670. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, hanem csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Amennyiben az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelőssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH2002. 278. A korlátolt felelősségű társaságból kizárt tag üzletrészének értékesítése folytán a felszámolás alá kerülő adós kft. törzstőkéje nem csökkent, csupán más személy vált az értékesített üzletrész tulajdonosává. Ezért az értékesített üzletrész ellenértéke (amennyiben még megvan), a kizárt tagot illeti meg, az nem lesz a felszámolási vagyon része. Ha az adós azt nem tudja kiadni, a kizárt tag mint hitelező kártérítési igényét a megfelelő kielégítési rangsorba kell besorolni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 4. § (1) bek., (2) bek., 34. § (1) bek., 57. § (1) bek., 61. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. 17. §, 165. § (7) bek., 169. § (1) bek., 183. §, Ptk. 339. § (1) bek., 344. § (1) bek.]. BH2001. 295. A felszámolás alatt álló részvénytársaság a részvények, így a dolgozói részvények visszavásárlására sem kötelezhető. A részvényesnek a részvények ellenértékére vonatkozó követelése hitelezői igényként nem sorolható be. A részvényes csak a hitelezői igények kielégítése után fennmaradó vagyonból részesülhet [1988. évi VI. tv. 244. § (1) bek., 266. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 61. § (1) bek.]. BH2001. 233. A szövetkezeti tagi jogosultságok nem terjednek addig, hogy a szövetkezet tagja a szövetkezet és harmadik személy között létrejött szerződéseket - arra hivatkozással, hogy tagi érdekei sérültek megtámadhassa, vagy azok semmisségének megállapítását kérhesse [1992. évi 1. tv. (Szvt.) 45. § (1) bek. a)e) pontjai és (2) bek., 91. § (1) bek., Ptk. 78. § (2) bek., Pp. 2. §, 123. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 31. § (1) bek. a)-e) pontjai és (2) bek., 61. § (3) bek.]. BH1999. 382. A gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontja után - a szerződést a felszámoló útján a Ptk. általános szabályai szerint is jogosult megtámadni, továbbá kérheti többek között a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy a jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén - a szerződés semmisségének megállapítását is [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 34. § (2) bek., 40. § (1) bek., 61. § (4) bek., Ptk. 200. § (2) bek., 234. § (1) bek., 237. § (1) bek., Pp. 9. § (1) bek.]. BH1995. 668. A felszámolás alatt álló szövetkezet kívülálló üzletrész-tulajdonosa a felszámolási eljárásban nem minősül hitelezőnek és üzletrésze ellenértékének megtérítésére nem tarthat igényt, hanem csak a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonból részesedhet [1991. évi IL. tv. 61. § (3) bek., 1992. évi I. tv. 55-58. §, 91. § (1) bek.]. BH1995. 477. Szövetkezet felszámolása esetén a felszámolás kezdő időpontjától a vagyonnevesítésre irányuló igény elbírálására már nincs lehetőség [1991. évi IL. tv. 34. § (2) és (3) bek., 61. § (3) bek., 1992. évi II. tv.]. 62. § (1) Az adós vagyonából ki nem elégített hitelezői követelések teljesítéséért az állam nem felel; felelősséggel tartozik azonban - esedékességükkor - az 57. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt járadékjellegű követelésekért, továbbá minden követelés tekintetében a gazdálkodó szervezet olyan vagyontárgyai értékének erejéig, amelyek a 4. § (3) bekezdésének b) és d) pontjai, továbbá (4) bekezdése szerint nem képezik a gazdálkodó szervezet felszámolásba bevonható vagyonát vagy jogszabály rendelkezése folytán forgalomképtelenek. (2) Ha az állam az (1) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a járadékjellegű követelések jogosultjai részére a felszámolás során fizetést teljesít, ezt az összeget - mint állami követelést - az 57. § (2) bekezdésének c) pontjába tartozó hiteltartozásként kell nyilvántartásba venni, és kielégíteni, ha van rá vagyoni fedezet.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti azokat a gazdálkodó szervezettel szemben fennálló követeléseket, amelyek teljesítéséért az állam külön jogszabály alapján felel. (4) Az állam a vele szemben támasztott követeléseket - azok jellegétől függetlenül - pénzben is kielégítheti. (5) Azoknak a hitelezőknek az érdekeit, akiknek a követeléséért az állam felelősséggel tartozik, a felszámolónak kell képviselnie. BH2002. 494. I. A visszavásárlási kötelezettséggel forgalmazott részvények esetén a kibocsátó bank és az általa megbízott forgalmazó egyetemleges kártérítési felelőssége körében irányadó szempontok [Ptk. 4. § (4) bek., 198. § (1) bek., 216. § (1) bek., 318. § (1) bek., 339. § (1) bek., 350. § (1) bek., 1990. évi V. tv. 2. § (1) bek., 1996. évi CXI. tv. (a továbbiakban: Épt.) 219. § (1) bek., 296. § a) pont, 1996. évi CXII. tv. 3. § h) és i) pont, 11. § a) pont, 90. §, 1988. évi VI. tv. 266. § (2) és (4) bek., 1997. évi CXLIV. tv. 223. §, 266. § (2) és (4) bek., 267. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 61. § (4) bek., 62. § (2) bek.]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. 63. § (1) Az egyes jogi személyek vállalata (Polgári Törvénykönyv 70. §), a leányvállalat, a tröszt keretében működő vállalat, a közkereseti társaság, a betéti társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat vagyonából ki nem elégített követelésekért a külön jogszabály alapján felelősséggel tartozó természetes vagy jogi személy felel. (2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. (3) A felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül - ki nem elégített követelése erejéig - bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól [6. § (1) bekezdés], hogy a 33/A. § szerinti perben megállapított felelősség alapján kötelezze az adós volt vezetőjét követelésének kielégítésére. Amennyiben határidőben több hitelező terjeszt elő keresetet, a bíróság a pereket egyesíti és a követelések arányos kielégítéséről rendelkezik. (4) Amennyiben a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig a 33/A. § szerinti perben jogerős döntés nem születik, a (3) bekezdésben meghatározott jogvesztő határidő kezdő napja a 33/A. § szerinti jogerős bírósági döntés napját követő nap. A törvény az új Gt. fogalomrendszerére figyelemmel - a törvények koherenciájának fenntartása érdekében pontosítja a Cstv. 63. § (2) bekezdését anélkül, hogy a szabályozás lényegét megváltoztatná. A Cstv. 33/A. §-a megteremti az adós gazdálkodó szervezet vezetői felelősségét arra az esetre, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége (környezeti terhek rendezésének kötelezettsége) alapján látták el, és ezáltal a társasági vagyon csökkent. Amennyiben a bíróság megállapítja a vezetők felelősségét, a felszámolás jogerős lezárását követő jogvesztő határidőn belül a felszámolási eljárásban ki nem elégített hitelezők - fennálló követelésük erejéig - a teljesítés iránt indíthatnak pert (marasztalási per - a Cstv. új 63. § (3) bekezdése). A bíróság e perben azt állapítja meg, hogy a korábbi megállapítási perben meghatározott helytállási összegre milyen arányban jogosultak a hitelezők. A marasztalási perrel kerül kifejezésre a felelősség másodlagos, kivételes jellege: a vezetők felelőssége kizárólag az adós vagyonából ki nem elégített olyan követelések tekintetében áll fenn, melyek kielégíthetőek lettek volna (nem csökkent volna az adós vagyona), ha a vezető nem sérti meg a rá irányadó előírásokat. EBH2001. 543. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek., 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH2002. 194. A hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével, vagy törlésével kapcsolatban a társaság hitelezője jogi érdekeltség hiányában - törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhet [Ptk. 237. § (1) bek.,

1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 10. § (1) bek., 28. §, 30. § (2) bek., 46. § (1) bek., 48. §, 50. § (1) bek., 52. § (1) bek. d) pontja, 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek., 121. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 4. § (1) és (2) bek., 50. § (1) bek., 60. § (1) bek., 63. §]. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §]. BH1998. 95. I. Az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon részleges elvonására vonatkozó - jogszabályi felhatalmazáson alapuló - döntés jogszerűsége [1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 62. §, 63. §, 1992. évi LIV. tv. (tv.) 53. § (1) bek.]. BH1996. 337. II. A közkereseti társaság vagyonából ki nem elégített követelésekért a felszámolási eljárás befejezését követően a társaság tagja felelősséggel tartozik. A tag az ellene indított perben vitathatja azt a hitelezői követelést is, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárás során elismert [1991. évi IL. tv. 63. §, 1988. évi VI. tv. 75. § (1) és (2) bek.]. BH1996. 226. A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjét nem kezelik letétként, ez a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonaként - ha nem áll rendelkezésre - figyelembe nem vehető, és a tagok a korlátolt felelősségű társaság tartozásaiért a törzstőke erejéig sem a felszámolási eljárás során, sem annak befejezését követően nem tartoznak felelősséggel [1988. évi VI. tv. 22. § (1) bek., 54. § (3) bek., 155. § (1) bek., 178. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 4. § (1) bek., 63. §].

A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása 63/A. § Amennyiben az adós ellen megindított felszámolást cégbírósági megszüntetési eljárás előzte meg, és az adós a felszámolás kezdő időpontjában saját tőkéjének 50%-át meghaladó tartozást halmozott fel, a felszámoló vagy a hitelező kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vagyoni hányad átruházásának időpontjában az adós fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve az adós ugyan nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. EBH2002. 776. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. EBH2002. 669. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH Megyei Igazgatóságának Járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH Megyei Igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós által elismert áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1991. évi XCI. tv. (Art.) 3. § (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. EBH1999. 125. Egyszerűsített felszámolás esetén is az 1991. évi IL. törvény 36. §-ában írtak szerint van helye beszámításnak. A felszámolás kezdő időpontjában csak a hitelező, nem pedig az adós követelésének kell lejártnak lennie [1991. évi IL. tv. 36. §, 57. § (1) bek., 63/A. §, Ptk. 296. § (2) bek.]. BH2004. 477. Lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás egyszerűsített módon történő befejezésére vonatkozó határozatát anélkül hozza meg, hogy ellenőrizte volna: a felszámoló az 1991. évi IL. tv. 63/A. § (3) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e vagy sem [Pp. 8. § (1) bekezdés, 252. § (2) bekezdés; 1991. évi IL. tv. 63/A. §]. BH2003. 313. az egyszerűsített felszámolásra történő áttérés feltételeinek a megléte nem mentesíti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjét a jogszabályban előírt kötelezettségeinek a teljesítése alól [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi XLIX. tv. 31. §, 63/A. § (1) bek.]. BH2003. 256. A felszámolási eljárás egyszerűsített befejezése esetére a jogszabályok nem határozzák meg a zárójelentés tartalmát, terjedelmét. Az adós ügyvezetője az adós nevében nem sérelmezhet olyan

hiányosságokat, amelyeket maga idézett elő azáltal, hogy az adós iratait nem adta át a felszámolónak, ezért az eljárás technikailag lebonyolíthatatlanná vált [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 31. §, 63/A. §, 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 3-11. §-ai és 12. §-a]. BH2002. 239. Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámoló díjának 100 000 Ft-ra történő kiegészítésére csak olyan ügyben kerülhet sor, amelyben a felszámolást elrendelő végzést 2001. szeptember 1. napja után hozták meg [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 59. § (3) és (5) bek., 63/A. §, 2000. évi CXXXVII. tv. 4. § (8) bek., 2/2000. PJE határozat]. BH2002. 201. Abból, hogy a társadalombiztosítási tartozásokkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére 1999. január 1-jét követően az APEH megyei igazgatóságának járulékigazgatósága jogosult, nem következik, hogy a behajtás szempontjából adónak minősülő társadalombiztosítási járulékkövetelés az APEH követelésévé vált. Ebből következően az APEH megyei igazgatósága csak az adóssal szemben fennálló saját követelését számíthatja be az adós áfa-követelésébe. A költségvetés más alrendszerét megillető adósi tartozásba való beszámításra jogszerűen nem kerülhet sor [Ptk. 296. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. (Art.) 3. (1) bek. a) pont, (2) bek., (3) bek. b) pont, 32. § (3), (4) és (5) bek., 49. § (2) bek. b) pont, 75. §, 97. § z) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 36. §, 52. § (5) bek., 56. § (2) bek., 57. § (1) bek. a) pont, 58. § (1) bek., 63/A. §]. BH2002. 156. A felszámolást lefolytató bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy az adós be nem hajtott követeléseit a hitelezők között a módosított Cstv. rendelkezéseitől eltérő módon ossza fel. Nem mérlegelheti, hogy a be nem hajtott követelésekből milyen összeg megtérülése várható, s e mérlegelés eredményéhez képest csak a kielégítési sorrendben első helyen álló hitelező részére nem adhatja át a teljes követelést [1993. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1991. évi IL. tv. (módosított Cstv.) 57. § (1) bek., 63/A. § (1) bek.]. BH2002. 72. A vitás, peresített követelésre vonatkozó engedményezés érvényes. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság köteles a be nem hajtott követeléseket a hitelezők között felosztani [Ptk. 331. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) és (2) bek., 1994. évi LXVI. tv. 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., Pp. 164. §]. BH2001. 337. A felszámoló feladatai a környezeti terhek rendezése tárgyában. Amennyiben a környezeti terhek rendezésére az adós vagyona nem nyújt fedezetet, a felszámolónak a bíróságnál egyszerűsített felszámolást kell kezdeményeznie. A felszámolót azonban az adós helyett a környezeti károk megszüntetésének kötelezettsége nem terheli [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 3. § e) pont, 46. §, 48. § (3)-(4) bek., 57. § (1)-(2) bek., 59. §, 63/A. §, 1995. évi LIII. tv. 41. § (5) bek. c) pont, 56. § (1) bek. b) pont, 1991. évi XVIII. tv. (Szvt.) 22. §, 23. §, 28. §, 106/1995. (IX. 8.) Korm. r. 8. §, 11. §]. BH2000. 74. Ha a felszámoló az eljárásának befejezését követően az általa készített zárómérleget, illetőleg a záró adóbevallást - jogszabályi előírás ellenére - nem küldi meg az adóhatóságnak, mulasztásáért az adóigazgatási szabályok szerint felel [1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1) bek., 63/A. § (1)-(2) bek., 1990. évi XCI. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1999. 329. A felszámolónak - más jogszabályi előírás hiányában - a felszámolási eljárás tartama alatt bármikor joga van - a feltételek fennállása esetén - kérni a bíróságtól az egyszerűsített felszámolási eljárásra való áttérés elrendelését [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 52. § (2) bek., 55. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 63/A. §]. BH1999. 134. A felszámoló részéről készítendő zárómérleg és az adóhatóság részére átadandó ún. záró adóbevallás összefüggései. Ha az adós gazdálkodó szervezetnek nincs vagyona, sem pénze, sem behajtható követelése, és - iratok hiányában - az egyszerűsített felszámolási eljárás is technikailag lebonyolíthatatlan, a felszámoló záró adóbevallást nem köteles adni [1993. évi LXXXI. tvr.-tel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 52. § (1) bek., 57. § (1)-(2) bek., 63/A. § (1) bek., 1990. évi XCI. tv. 23. §, 53. § (5) bek., 1991. évi XVIII. tv., 114/1997. (VII. 1.) Korm. r. 12. §]. BH1998. 505. Egyszerűsített felszámolási eljárás esetén az eljárás felfüggesztése kizárt [1997. évi XXII. tv.nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 6. § (2) bek., 63/A. § (1)-(3) bek., Pp. 152. § (1) bek.]. BH1996. 554. Az egyszerűsített felszámolásra önmagában véve az is alapot ad, ha a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás technikailag lebonyolíthatatlan [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 63/A. §]. BH1995. 555. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett az egyszerűsített felszámolás elrendelésével válik befejezetté [Btk. 290. § (5) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 27. § (2) bek., 27/A. § (1) bek., 31. §, 55. § (1) bek., 63/A. §]. BDT2005. 1232. I. Az eljárás egyszerűsített felszámolás szabályai alapján történő lezárása során a bíróság elrendelheti a záróanyag megküldését a hitelezőknek, erre a felszámolót azonban nem kötelezheti.

Egyszerűsített felszámolás 63/B. § (1) Ha a vagyon a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, illetve a könyvvezetés hiányai miatt az eljárás technikailag lebonyolíthatatlan, a bíróság a felszámoló kérelmére és írásbeli előkészítése alapján - a kérelem beérkezését követő 15 napon belül - végzésben elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását az 57. § (1) bekezdése alapján, valamint az adós megszüntetését. A bíróság elrendeli a jogerős végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §ban foglalt szerveknek.

2/2000. Polgári jogegységi határozat Egyszerűsített felszámolás esetében, amennyiben a hitelezők befizetéseiből, továbbá az adósnak a felszámolási eljárás körébe tartozó vagyonából a felszámolót megillető díj nem vagy csak részben egyenlíthető ki, a díj kifizetése, illetve a különbözet kiegészítése a díjkiegészítési számla terhére nem rendelhető el. A felszámolónak a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló, többször módosított 1991. évi IL. törvény 59. §ának (1) bekezdése szerinti díja az általános forgalmi adót tartalmazza. (2) Az írásbeli előkészítésnek tartalmaznia kell a hitelezői igények összesítését, a felszámoló költségkimutatását, valamint a behajthatatlan követelések, pénz- és vagyonmaradvány felosztására vonatkozó javaslatot. (3) Az írásbeli előkészítés során a felszámolónak a hitelezői igényt bejelentett hitelezőket (választmányt) tájékoztatnia kell arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani. Fel kell hívnia a hitelezőket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, úgy azt megfelelő határidőn belül jelentsék be a felszámolónak.

A lakásszövetkezetek felszámolására vonatkozó eltérő rendelkezések 64. § (1) Lakásszövetkezet felszámolása esetén a szövetkezet tulajdonában álló ingatlant - ha az ingatlan tulajdonosai, illetőleg az állandó vagy időleges használat jogával rendelkező tagok másképp nem állapodnak meg az egyes tulajdonosok, illetőleg tagok érdekeltsége arányában a tulajdonosok vagy tagok közös tulajdonába kell adni. (2) A hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyonra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell.

IV. Fejezet A végelszámolás 65-79. § EBH2003. 878. A végelszámolási eljárásban határidőben bejelentett hitelezői igényt a végelszámolási eljárást követő felszámolási eljárásban - ismételt külön bejelentés nélkül is - határidőben bejelentett hitelezői igényként kell nyilvántartásba venni [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított

1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § b) pont, 28. § (2) bek. f) pont, 29. § a) pontja, 38. § (2) bek., 46. § (5) és (7) bek., 66. § (2) bek. c) pont, 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezői igényként nem vette figyelembe a jogerős fizetési meghagyásokon alapuló hitelezői követelést, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. EBH2002. 667. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Cstv. 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.nyel és az 1997. évi XXVI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 337. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályoktól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek. a) pont, 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. EBH2002. 666. I. Felszámolási eljárás kezdeményezését elmulasztó végelszámoló kártérítési felelősségének megállapítása körében irányadó szempontok [Ptk. 339. § (1) bek., 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször módosított Cstv.) 68. § (2) bek., 72. § (1) bek., 73. § (3) bek., Pp. 213. § (3) bek.]. EBH2000. 235. A végelszámoló megszegte a törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a végelszámolási eljárás során hitelezői igényként nem vette figyelembe a jogerős fizetési meghagyásokon alapuló hitelezői követelést, ezért a kártérítési felelőssége megállapítható [1991. évi IL. tv. 71. §, 73. § (2) bek., Ptk. 339. § (1) bek., 1975. évi II. tv. 103/E. § 105. § (1) és (5) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (3) bek.]. EBH2005. 1233. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat (1991. évi IL. törvény 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végző céggel szemben valamely hitelezője felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelező, ha a felszámolást jogerősen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.]. BH1995. 308. A felszámolási eljárásnak a végelszámolási eljárás jogerős befejezéséig való felfüggesztését megalapozza az, hogy a végelszámolás elrendelése még felszámolás elrendelése előtt történt [1991. évi IL. tv. 6. § (2) bek., 22. § (1) bek., 65. § (1) bek., Pp. 152. § (2) bek.]. BH2002. 455. Egyszerűsített végelszámolás keretében a cég törlésének elrendelésénél irányadó szempontok [1997. évi CXLIV. tv. 100. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 66. § (1) bek.]. BH1995. 669. A gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén végelszámolásnak van helye. Felszámolási eljárás nem indítható, ha a cégbíróság a végelszámolási eljárás megindítását a Cégközlönyben már közzétette; ha a közzététel még nem történt meg, a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemben el kell bírálni [1991. évi IL. tv. 65. § (1) bek., 66. § (3) bek.].

BH2003. 254. A hitelezői választmány képviseleti szerv. A felszámolási eljárást lefolytató bíróság a képviselet ellenőrzése, illetve vizsgálata körében ellenőrizheti az 1991. évi IL. törvény 5. §-ának (3) bekezdésében írt feltételek meglétét vagy hiányát [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 5. § (2), (3) és (4) bek., 28. § (2) bek. f) pont, 39. § (1) bek., 68. § (1) bek., Pp. 72. §, 130. § (1) bek. b) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH1993. 688. Egyes jogszabályok végelszámolásra vonatkozó rendelkezései közötti látszólagos ellentmondás feloldása [1988. évi VI. tv. 47-54. §-ai, 1986. évi 11. tvr. 1. § (2) bek., 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 35. § (2) bek., 71. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH2004. 288. II. A végelszámolás és a felszámolási eljárás viszonyát az 1991. évi IL. tv. a felszámolás elsődlegességét biztosítva szabályozza azzal, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem kézhezvételét követően a végelszámolás elhatározására már nincs mód - Annak sincs akadálya, hogy a végelszámolását végző céggel szemben valamely hitelezője felszámolást kezdeményezzen. A végelszámolás megszüntetése csak akkor kötelező, ha a felszámolást jogerősen elrendelték [1991. évi IL. tv. 65. § (4) bek., 72. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2003. 511. Az adós felszámolása nem rendelhető el olyan kérelmek alapján, amelyek tárgyában a bíróság már jogerősen határozott, és a felszámolás elrendelésének alapjául szolgáló körülmények lényegesen nem változtak, illetve olyan kérelem alapján, amely a hitelező által le nem számlázott - a szerződés szerint számla kibocsátásával érvényesíthető - követelésen alapul [Ptk. 302. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (4) bek., 72. § (3) bek., Pp. 130. § (1) bek., d) pont, 157. § a) pont]. BH2003. 289. II. Állami vállalat átalakulásával kapcsolatban az ÁPV Rt. (ÁVÜ) kártérítési felelőssége megállapításának körében vizsgálandó szempontok [1977. évi VI. tv. 27. § (3) bek., 28. §, 42/A. § (3) bek., 1990. évi VIII. tv. 1. §, 5. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 69. §, 71. § és 72. §, 1992. évi LIV. tv. 26. §, 51. § és 53. §, 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 32. §, Ptk. 4. § (1) és (4) bek., 5. § (1) és (2) bek., 7. §, 203. §, 332. §, 339. § (1) bek.]. BH2002. 325. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2002. 280. I. Végelszámolás alatt álló adóssal szemben a Csődtörvény 1997. évi módosítását követően már nem csak a végelszámoló, hanem bármely hitelező is kezdeményezhet felszámolási eljárást [1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 27. § (2) bek., 72. § (2) és (3) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.]. BH2000. 561. A végelszámolás alatt álló adós felszámolását - a korábbi szabályozástól eltérően - már nemcsak a végelszámoló, de - a jogszabályban előírt feltételek megvalósulása esetén - bármelyik hitelező is kezdeményezheti [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (többször mód. Cstv.) 22. § (1) bek. b) pont, 25. § (1) bek a) pont, 27. § (2) bek., 72. § (2)-(3) bek., 1988. évi VI. tv. 51. § (2) bek.]. BH2000. 461. A végelszámolás alatt álló adóst is terheli a jogszabályban előírt közzétételi költségtérítés. Ha a végelszámoló a vagyon nélküli adós felszámolását - a jogszabály előírása szerint - kezdeményezi a bíróságnál, köteles a költségtérítés megfizetésére. Ennek elmulasztása kérelmének érdemi vizsgálata nélküli elutasítását vonja maga után [az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel és az 1997. évi XXVII. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. 8. § (2) bek., 22. § (1) bek., 23. § (1) bek., 72. § (2) bek., 9/1998. (V. 23.) IM r. 1. § (1) bek., 4. §].

BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1994. 623. Jogszabálysértően jár el az elsőfokú bíróság, ha az adós bejelenti, hogy végelszámolás alatt áll, de a bíróság a hitelező kérelmére az adós fizetésképtelenségét - a végelszámolással kapcsolatban tett intézkedések vizsgálata nélkül - megállapítja [1991. évi IL. tv. 3. §, 72. § (1) bek.]. BH2001. 137. Végelszámolási eljárásban, ha a végelszámolónak tudomása van a betéti társaság zárómérlegének aktívumát meghaladó követelésről, a végelszámolás befejezésére és a maradék vagyonnak a tagok közötti felosztására nincs lehetőség, hanem a végelszámoló köteles felszámolási eljárást kezdeményezni. Amennyiben e kötelezettségét megszegi, a ki nem elégített hitelezővel szemben kártérítési felelőssége fennáll [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 72. § (2) bek., 73. § (3) bek., 1988. évi VI. tv. 54. § (2) bek., 75. § (1) bek.]. BH1998. 356. Nem kizárt, hogy betéti társaság esetén a végelszámolót a kültagok közül jelölje ki a cégbíróság, ha személye egyébként megfelel a jogszabályi előírásoknak [1988. évi VI. tv. 29. §, 48. § (1)-(2) bek., 49. §, 50. §, 1991. évi IL. tv. 73. § (3) bek.]. BH1996. 277. A végelszámolási eljárás tartama alatt a hitelezők kérelmére a gazdálkodó szervezettel szemben felszámolás nem rendelhető el, ennek csak a végelszámoló kérelme alapján van helye [1991. évi IL. tv. 27. §, 72. § (2) bek., 73. § (3) bek.]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2005. 68. I. A társaság nem dönthet a működés továbbfolytatásáról, ha a végelszámolásra a cégbíróság megszűntnek nyilvánító határozata alapján került sor. Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a végelszámolás tartama alatt a cég adataiban egyéb okból bekövetkezett esetleges változásokra vonatkozó határozatokat meghozzák, s e változásokat a cégjegyzéken átvezettessék [1997. évi CXLV. tv. 16. § (1) bek., 41. § (1) bek., 44. § (1) bek.; 1991. évi IL. tv. 77. §]. BH2004. 24. Végelszámolás alatt álló céggel szemben törlési eljárás - hivatalbóli - lefolytatásának nincs helye [1997. évi CXLV. tv. 56. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 72. § (1) bek., 75. § (3) bek., 77. §]. BH2005. 356. A végelszámoló díját akkor is a cégbíróságnak kell megállapítania, ha a végelszámolás tartama alatt a gazdálkodó szervezet felszámolását elrendeli. A cégbíróság a végelszámolási eljárást megszüntető végzésében állapítja meg a végelszámolói díjat [1991. évi IL. tv. 6. §, 38. §, 72. §, 78. §]. BH1997. 141. Nincs helye a végrehajtási lap visszavonásának annak folytán, hogy az adós végelszámolás alatt áll [1994. évi LIII. tv. (Vht.) 211. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 38. § (1) bek., 79. §]. BH1996. 172. A cégbíróság a végelszámoló tevékenységének törvényességét sem a cégeljárásban, sem a törvényességi felügyeleti eljárás keretében nem vizsgálhatja [1991. évi IL. tv. 40. §, 46. § (4) bek., 51. §, 72. §, 79. §, 1989. évi 23. tvr. 18/A. § (1) bek. b) pont, (2) bek.]. BH1995. 222. I. A meghatalmazott képviseleti jogosultságának vizsgálata végelszámolás alatt álló gazdasági társaság által indított perben [Pp. 67. § (1) bek. a)-i) pont, 72. §, 1991. évi IL. tv. 34. § (2) bek., 79. §]. BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. BDT2005. 1165. A végelszámolási eljárásban a hitelező, a végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a végelszámoló minősül félnek. A végelszámoló intézkedése ellen hitelezői minőségben az nyújthat be kifogást, akinek a gazdálkodó szervezettel szemben követelése áll fenn. A gazdálkodó szervezet tagja nem hitelező, kifogást nem jogosult benyújtani. BDT2004. 987. A végelszámolóval szemben nem a Ctv., hanem a Cstv. rendelkezései alapján jár el a cégbíróság. A pénzbírság kiszabásának feltételei. BDT2006. 1424. A végelszámoló a zárómérleget, vagyonfelosztási javaslatot csak akkor nyújthatja be a cégbírósághoz, ha nincsenek kielégítetlen hitelezői igények. A végelszámoló a hitelezői igények kielégítésének tényét igazolni köteles, és azt is, hogy a záró adóbevallást az adóhatóságnak megküldte. A cégbíróság az adóst csak akkor törölheti, ha az adósnak rendezetlen tartozásai nem maradtak fenn. Azt, hogy az adósnak a hitelezőivel szemben fennállnak-e tartozásai vagy sem, adott esetben törvényességi felügyeleti eljárás keretében kell vizsgálni.

BDT2006. 1309. A végelszámoló az általa jogosulatlanul eszközölt személyi jellegű kifizetésekért kártérítési felelősséggel tartozik, de nem kell kárként megtérítenie az eredménykimutatásban feltüntetett, ám - fedezet híján - ténylegesen be nem fizetett járulékokat, amelyek a jogosulatlan kifizetéseket terhelték volna. KGD1994. 32. Ha a gazdasági társaság fizetésképtelen, végelszámolás helyett felszámolási eljárás lefolytatásának van helye [1991. évi IL. törvény 65. § (1) bekezdés]. KGD2002. 29. A végelszámolás alatt álló cég vezetőjét terheli a törvényben írt nyilatkozattételi kötelezettség (1991. évi XLIX. törvény 70. § c) pont). KGD2002. 102. A végelszámolási eljárás befejezésére csak azt követően van mód, ha a végelszámolás alatt álló céggel szemben tisztázatlan követelések nincsenek és az esetleges peres eljárások jogerősen befejeződtek (1991. évi IL. törvény 75. §). KGD1999. 351. A végelszámolás megszüntetéséről és a működés további folytatásáról csak a végelszámolás ideje alatt hozhat döntést az arra jogosult szerv (1991. évi IL. törvény 75. §).

V. fejezet Egyéb rendelkezések 80. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a helyi önkormányzatot megillető követelésről a követelés behajtására jogosult szervezet lemondhat, vagy a követelést engedményezheti. A követelés behajtására jogosult szervezet a felszámolási eljárásban követelésének bejelentését mellőzheti, amennyiben a felszámolási eljárás kezdeményezését közvetlenül megelőzően általa lefolytatott eredménytelen végrehajtási eljárás megállapításai szerint valószínűsíthető, hogy követelésének a nyilvántartásba vételért fizetendő összeget elérő megtérülése sem várható. Ezekről a követelésekről a követelés behajtására jogosult szervezet külön nyilvántartást vezet, feltüntetve benne azokat az adatokat is, melyek a végrehajtás alá vonható vagyon hiányában a követelés megtérülését nem teszik lehetővé. A követelés bejelentésének mellőzése a követelésről történő lemondásnak minősül. A követelés behajtására jogosult szervezet nem engedményezheti a felszámolási eljárás alatt álló adóssal szemben fennálló azon követelését, melynek megfizetéséért az államot helytállási kötelezettség terheli. (2) Ha a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető követelés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényen (a továbbiakban: Tny.) alapuló ellátások - ideértve a korengedményes nyugdíjat is - megtérítése címén áll fenn, úgy a követelés a Tny. 93. §-ának (3) bekezdése szerinti érvényesítésekor a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, a Tny. 93. §-ának (4) bekezdése esetén az állami adóhatóság a követelés behajtására jogosult szervezet. EBH2005. 1329. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelős - köteles az engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. törvény 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rendelet 10. §; 1990. évi XCI. törvény 3. §; 1991. évi IL. törvény 80. §; 1988. évi VI. törvény 328. §; 1995. évi XXXIX. törvény 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. Polgári jogegységi határozat]. EBH2004. 1044. Az APEH által a Cstv. 80. §-ában írt követelések 2002. december 31-éig csak a Magyar Követeléskezelő Rt.-re voltak engedményezhetők. E követelések további engedményezésére törvényi lehetőség nincsen [1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: Cstv.); 1992. évi XXXVIII. tv. 108. § (2) bek.; 55/1991. (IV. 11.) Korm. rendelet 5. §]. BH2006. 56. Az egyedi kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet - annak az APEH által történt engedményezése esetén - az adós részvénytársaságot a tartozás keletkezésekor közvetlenül irányító ÁPV Rt. - mint mögöttes felelős - köteles az engedményesnek megfizetni [1992. évi XXXVIII. tv. 3. §, 42. §; 151/1996. (X. 1.) Korm. rend. 10. §; 1990. évi XCI. tv. 3. §; 1991. évi IL. tv. 80. §; 1988. évi VI. tv. 328. §; 1995. évi XXXIX. tv. 5. §, 9. §, 70. §; 1959. évi IV. törvény 328. §; 33/1993. (V. 28.) AB határozat; 2/2004. PJE határozat]. 81. § E törvényben szabályozott felszámolási eljárásban nem kell alkalmazni a földről szóló 1987. évi I. törvény 13. §-ának (3) bekezdésében és az időlegesen állami tulajdonban levő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló 1992. évi LIV. törvény 22. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

VI. Fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 82. § (1) Ez a törvény 1992. január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 50. §-ának (1) bekezdését, 52. §-ának (2), (5) bekezdéseit, 53. §-át, valamint 55. §-át a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell. Egyébként a hatálybalépés időpontjában folyamatban lévő eljárásokra a korábbi jogszabályok az irányadók. A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvényt módosító 1993. évi LXXXI. törvény hatálybalépését követően a felszámolás elrendelését tartalmazó végzés közzététele a Cégközlönyben történik. (3) E törvény 36. §-ának (2) bekezdése, 38. §-ának (5) bekezdése, 40. §-ának (4) bekezdése és 47. §-ának (3) bekezdése a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével. EBH2000. 340. A felszámoló a közbenső felszámolási mérlegben csak arra jogosult, hogy a felszámolási költségekre tartalékot képezzen, de nem jogosult díjelőleget felvenni [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (3) és (6) bek., 59. § (1) bek., 82. § (2) bek.]. BH2002. 346. A felszámolás eredményének meghiúsításával járó csődbűntett megvalósul, ha a gazdálkodó szervezet vezetőjének tudomása van a felszámolási eljárás megindításáról, az ezt elrendelő végzés közzétételéről, ennek ellenére a jogszabályban előírt kötelezettségeinek az ott előírt határidő alatt nem tesz eleget, és ezáltal a felszámolás eredményét - akár eshetőleges szándékkal - meghiúsítja [Btk. 290. § (5) bek., 1986. évi 11. tvr. 15. § (4) bek., 1991. évi IL. tv. 31. §, 82. § (2) bek.]. BH1997. 308. A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 392. Ha a vételár-követelés iránti per folyamatban léte során a per felperese ellen felszámolási eljárás indult, és az alperes az azonos jogviszonyból származó ellenkövetelését beszámítási kifogás útján jogszabály előírása szerint - a felszámolási eljárásban érvényesíti, a kifogás jogerős elbírálásáig a felperes keresete alapján indított pert fel kell függeszteni [Pp. 152. § (2) bek., Ptk. 296. § (1)-(2) bek., 1986. évi 11. tvr. 17. § (1)-(4) bek.]. BH1995. 729. A felszámolási eljárásban nem a Ptk. hanem a speciális felszámolási jogszabályok kamatrendelkezései az irányadóak [Ptk. 301. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 82. § (2) bek., 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (2) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 762. I. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének bejelentésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően - igazolásnak van helye [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. §, Pp. 106. §, 107. § (1) bek.]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 194. I. Az 1992. január elseje előtt megindult felszámolási eljárások csődeljárássá nem alakíthatók át [1991. évi IL. tv. 82. § (1)-(2) bek.]. BH1993. 193. A csődeljárás megindítását a bíróság csak a jogszabályban taxatíve felsorolt esetekben tagadhatja meg. Ha az ügyben - ugyancsak a jogszabály előírása szerint - még a korábban hatályban volt - a csődeljárás intézményét nem ismerő - jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni, nem az eljárás megtagadásának, hanem a kérelem elutasításának van helye [1991. évi IL. tv. 6. §, 11. § (3) bek., 82. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr., Pp. 130. § (1) bek. i) pont].

Módosuló jogszabályok 83. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a) b) c) d) e) f) EBH1999. 33. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelemről való értesítést követően a jogszabály rendelkezése folytán a bankszámlát a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül a számlavezető pénzintézet a saját követelésével sem jogosult megterhelni [1991. évi IL. tv. 7. § (1) bek., 83. §, 1993. évi LXXXI. tv. 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1) és (2) bek.]. BH1999. 272. A csődeljárás alá került adós számláját vezető pénzintézet - a jogszabályi változások ellenére nem jogosult a saját - adóssal szemben fennálló - követelésének az általa vezetett számla megterhelése útján történő behajtására [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 83. § b) pont, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 44. § (5) bek., 46. §, 39/1984. (IX. 5.) MT r. 4. § (5) bek., 12/1987. (XII. 29.) IM r. 9. § (1)-(2) bek., 3/1992. (MK. 34.) MNB rek. 4. § (4) bek.]. BH1995. 665. A csődeljárás közzététele utáni moratórium alatt a pénzintézet a saját követelésével sem terhelheti meg egyoldalúan a csődeljárás alatt álló, nála bankszámlával rendelkező cég számláját [1991. évi IL. tv. 12. § (1)-(3) bek., 13. § (2) bek., 20. §, 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.]. BH1994. 47. A számlavezető pénzintézet csak a csődbejelentésig, illetőleg a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtásáról való tudomásszerzésig jogosult a számlatulajdonos hozzájárulása nélkül is megterhelni az általa vezetett bankszámlát [1991. évi LXIX. tv. 4. § (1) bek., 1991. évi IL. tv. 83. § b) pont, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 4. § (4) bek.].

Hatályukat vesztő jogszabályok 84. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet és az ezt módosító 1988. évi 26. törvényerejű rendelet, és az egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről és módosításáról szóló 1990. évi XXII. törvény 63. §-a; BH1997. 602. I. A felszámolási eljárás mint totális végrehajtás mintegy megszünteti az ún. egyedi végrehajtási eljárások lefolytatását, az azok tárgyául szolgáló követelések csak a felszámolási eljárás keretében, a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabályi feltételek (pl. a kielégítési sorrend) mellett érvényesíthetők [1986. évi 11. tvr. (Ftvr.) , 17. § (3) bek., 27. § (2) bek., 30. § (1) bek. d) és e) pont, valamint (4) bek., 1979. évi 18. tvr., 1994. évi LIII. tv.]. BH1997. 308. A kifogás előterjesztésére vonatkozó, az 1991. évi IL. törvényben megállapított határidő nem irányadó, ha a felszámolási eljárásra az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 26. § (2) bek., 27. §, 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 82. §, 84. §]. BH1996. 606. A Ptk.-nak a fedezetelvonó szerződésekkel kapcsolatos szabályai a felszámolás alatt álló cég vonatkozásában akkor érvényesülnek, ha a felszámolásra vonatkozó speciális jogszabály(ok) ellentétes (eltérő) rendelkezést nem tartalmaz(nak) [Ptk. 203. §, 1986. évi 11. tvr. 3. § (3) bek.]. BH1995. 476. A szövetkezeti átmeneti törvény hatálybalépése előtt már megindult felszámolási eljárás esetén az adott szövetkezet közgyűlése érdemi (pl. vagyonnevesítés tárgyú) jognyilatkozatot (határozatot) már nem hozhat, e jogosultsága hiányában tehát a szövetkezet működő szövetkezetnek nem tekinthető [1992. évi II. tv. 2. § (1)-(5) bek:, 3. § (1) bek., 49. § (2) bek., 1986. évi II. tvr. 16. § (1) bek. a)-b) pont, 23. § (1) bek., 24. § (1) bek., 25. § (1)-(2) bek., 30. §, 34. § (2) bek.]. BH1995. 120. A kijelölt felszámoló a felszámolás alá került gazdálkodó szervezet vagyonát ingyenes engedményezés útján nem csökkentheti. Az ilyen engedményezés akkor is semmis, ha annak kedvezményezettje egy ugyancsak felszámolás alá került másik gazdálkodó szerv, aki egyben hitelezője az engedményezőnek [Ptk. 200. § (2) bek., 234. §, 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 23-28. §-ok, 30. § (1) bek.].

BH1994. 692. Ha a felszámoló az adós ingatlanát harmadik személy elővásárlási jogát figyelmen kívül hagyva eladta, az elővásárlásra jogosult keresetében kérheti annak megállapítását, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan: az ilyen jogvita elbírálása tehát a felszámolási eljárásban nem lehetséges [1986. évi I1. tvr. 2. §, 17. §, 26. § (2) bek.]. BH1994. 548. A bankhitelt - amennyiben ingatlan szolgál biztosítékul a tartozás megfizetésére -jelzálogjog alapításával is lehet biztosítani [Ptk. 262. § (3) bek., 265. §, 39/1984. (XI. 5.) MT r. 7. § (1) bek., 8. § (1)-(2) bek., 9. § (3) bek., 1986. évi 11. tvr. 30. § (1) bek. d)-e) pont, (4) bek.]. BH1994. 444. A felszámolás alá került cég ellen indított végrehajtás megszüntetésére irányuló eljárás nem tekinthető a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatosnak, ezért az ilyen eljárásra az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók [Pp. 33. § (1) bek., 1979. évi 18. tvr. 15. § (1) bek., 44. § a) pont, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.]. BH1994. 442. A felszámolónak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a cég még meglévő vagyonával üzleti vállalkozásba kezdjen [1986. évi 11. tvr. 3. § (1) bek., 16. § (1) bek. b) pont, 17. § (4) bek., 24. § (1)-(2) bek., 25. § (1) bek.]. BH1994. 213. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének a felszámoló részére való bejelentése akkor is határidőben megtörténtnek minősülhet, ha a felszámolási eljárás közzétételétől számított harminc napon belül nem történt ugyan meg, de a követelés érvényesítése érdekében a felszámolási eljárás közzétételekor per volt folyamatban [1986. évi 11. tvr. 13. §, 17. § (3)-(5) bek.]. BH1993. 764. A magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő "más követelései" fogalom értelmezése az 1986. évi 11. tvr. alapján indult felszámolási eljárásban [1986. évi 11. tvr. 30 § (1) bek.]. BH1993. 762. I. Az 1986. évi 11. törvényerejű rendelet alapján indult felszámolási eljárásban a hitelező követelésének bejelentésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek megfelelően - igazolásnak van helye [1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 13. §, Pp. 106. §, 107. § (1) bek.]. BH1993. 762. II. A hitelező követelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatban a bíróság által hozott jogerős végzés ellen - a Polgári perrendtartás rendelkezéseinek alkalmazásával - felülvizsgálatnak van helye [Pp. 270. § (2) bek., 1986. évi 11. tvr. 4. § (4) bek., 1991. évi IL. törvény 6. § (2) bek.]. BH1993. 459. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben beszámításnak ugyanabból a jogviszonyból eredő pénzkövetelés tekintetében helye van ugyan, de a követelés beszámítási kifogásként is csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthető [1986. évi 11. tvr. 17. § (2) és (4) bek.]. BH1993. 446. Az engedményezésre vonatkozó szerződés a megkötésével egyidejűleg teljesedésbe megy, ezért a felszámolási eljárás közzététele előtt kötött ilyen szerződésnek a felszámoló részéről történő felmondása kizárt [Ptk. 321. § (1) bek., 328. § (1)-(3) bek., 329. § (1) bek., 1986. évi 11. tvr. 23. § (1) bek., 26. § (2) bek.]. BH1993. 257. Amennyiben a keresetindítás vagy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek a bírósághoz való előterjesztése a felszámolási eljárás közzététele előtt megtörtént, a követelést akkor is a polgári perben kell elbírálni, ha a felszámolási eljárást a perindítás hatályainak beállása előtt közzétették [Pp. 128. §, 1986. évi 11. tvr. 17. § (4) bek.]. b) c) az állami szanálásról szóló 79/1988. (XII. 7.) MT rendelet; d) e) a Szanálási Alap létesítéséről szóló 80/1988. (XII. 7.) MT rendelet; f) a felszámolási eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetek dolgozóinak munkaviszonyával, illetve tagsági viszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/1986. (VII. 16.) MT rendelet; g) a felszámolási eljárással kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1044/1986. (VIII. 16.) MT határozat; h) a felszámolási eljárás során felmerült költségek meghatározásáról szóló 20/1986. (VII. 16.) PM rendelet és az ezt módosító 49/1988. (XII. 22.) PM rendelet; i) a Szanáló Szervezet működéséről szóló 50/1988. (XII. 22.) PM rendelet és az ezt módosító 38/1989. (IX. 28.) PM rendelet.

Felhatalmazás 85. § (1) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a folyamatban lévő állami szanálási eljárások befejezésével és a Szanálási Alap lezárásával kapcsolatos feladatokat és ezek elvégzéséről gondoskodjon.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a Felszámolási Díjfedezeti Alap működésére, az Alapból történő kifizetés rendjére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg. (3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a 24. § (1) bekezdésében meghatározott írásbeli felszólítás formai és tartalmi kellékeit. (4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a felszámolást elrendelő jogerős végzés 28. § (1) bekezdésében meghatározott közzétételének szabályait. (5) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a zálogtárgy értékesítésekor a felszámolót megillető, a zálogtárgy értékével, illetve a zálogtárggyal összefüggő feladatokkal arányos díj meghatározásának szabályait. Az arányos díj nem lehet az eladási ár 10%-nál nagyobb összeg. (6) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete 40. cikke által előírt, az ismert hitelezők értesítésének formai és tartalmi kellékeit. (7) A (3)-(6) bekezdésben szereplő rendeleteket az igazságügyért felelős miniszter legkésőbb e törvény hatálybalépését 90 nappal megelőzően köteles kihirdetni. BH1998. 609. Betéti társaság esetében, ha a felszámoló díjának kielégítésére - vagyon hiányában - nem kerülhet sor, előtérbe kerül a társaság beltagjának mögöttes felelőssége. A Felszámolási Díjfedezeti Alapra vonatkozó jogszabályi rendelkezésnek nincs visszaható hatálya [1988. évi VI. tv. 75. § (1) bek., 94. § (2) bek., 1991. évi IL. tv. (Cstv.) 57. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 63. §, 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (mód. Cstv.) 59. § (2)-(3) bek., 85. § (2) bek., Ptk. 70. §].