XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok

Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék


Felszín alatti vizek használatának stratégiai kérdései

Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az igényeket csökkenteni vagy a készletet növelni? Megvalósítható-e, illetve milyen a társadalmi támogatottság? Hogyan támogatja a célok elérését az intézményi rendszer?

http://mta.hu/data/Strategiai_konyvek/viz/viz_net.pdf



SWOT Erősségek:

A felszín alatti víz az ország nagy részén hasznosítható Kevés szennyezett vízbázis (védettség, illetve védelem) Kedvező geotermikus adottságok  termálvíz hasznosítás Nagyszámú ásványvíz és gyógyvíz előfordulás Felszín alatti vizek által táplált értékes élőhelyek A díjak miatt takarékos lakossági és ipari vízfogyasztás

Gyengeségek:

Természetes vízminőségi problémák (ivóvíz szempontból) A sekély felszín alatti vizek szennyezettsége, illetve sérülékenysége Helyenként tartós vízszintsüllyedés, sérült FAVÖKO-k Érzékenység az éghajlatváltozásra Pazarló öntözési módszerek, kis nyilvántartott öntözővíz használat Nem eléggé hatékony intézményi háttér



SWOT Lehetőségek :

A víz stratégiai szerepének felértékelődése A többlet-vízkészlettel rendelkező területeken fejlesztési lehetőségek Az egészség és a rekreáció iránti fizetőképes kereslet növekedése Növekvő környezettudatosság, az adottságokhoz való alkalmazkodás Az EU vízpolitika érvényesítése (fenntartható vízhasználatok)

Kockázatok:

A felszín alatti vizek nagy aránya a vízhasználatokban (65%, közüzemi: 92%) A gazdasági válság miatt:  a gazdasági érdekek dominálnak a fenntarthatósággal szemben  illegális vízhasználatok növekedése  a víztakarékos technológia bevezetése késlekedik Éghajlatváltozás: szárazodás



Vízhasználatok (2004 – 2009) millió m3/év

1800 1600 1400

1200 1000 800 600

400 200 0

Felszíni víz

Partiszűrés

Felszín alatti

A vízkivételek 65 %-a, a közüzemi célúak 92%-a felszín alatti vizekből történik. Ha a partiszűrésnek csak kb. 10%-a FAV, akkor 47%, illetve 57%.



Hasznosítható készlet ΔV/Δt = Btv – ETtv + Qbe – Qki + Qfelszíni – Qalap(forrás) = 0

(sokévi természetes átlag)

Btv,k – ETtv,k + Qbe,k – Qki,k + Qfelszíni,k – Qalap(forrás), k – Kfav= 0 ( nincs tartós süllyedés) A vízkivételt a vízmérleg egyéb elemeinek megváltozásai kompenzálják Utánpótlódás

Vízforgalom szomszédos víztestekkel

FAVÖKO vízigény

Hasznosítható készlet

Btv,h + Qfelszíni,h + Qbe,h– Qki,h - ETtv, FAVÖKO– Qalap(forrás), FAVÖKO = HK Mennyire használhatjuk a szomszédos területek vízkészletét?

Területhasználat,

Természetvédelem

Mederben hagyandó vízhozam

HK: lényegében a természetes megcsapolási helyekről elvonható víz Regionális vízkészlet-gazdálkodás, érdekeltekkel való egyeztetés céljára



Vízkivételek (2004-2007) és hasznosítható felszín alatti készletek (1991-2000)

A kihasználtság az Alföldön mindenütt > 75%.

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28., Siófok


Kritikus területek vízhasználatok a megújuló készlet %-ában Régió Víztest-csoport Dunántúli-khgs. karszt Északi-khgs. peremvidék Duna-Tisza köze Nyírség (Lónyay és Rétköz) Nyrség Dél, Hajdúság Körös-Maros

Vízigények, vízkivételek FAVÖKO vízigény

Közüzemi

62 36 32 39 68 32

34 35 27 21 53 44

Egyéb Csatornák, vízkivételek bányatavak 22 103 15 9 27 21

0 20 22 35 15 2

Karszt (DKH és Bükk):

források vízhozama  közüzemi (egyéb) vízkivétel Egyedi döntések, egyeztetések az érdekeltek között !!

Északi-khgs. peremv.:

bányászati vízkivétel Egyedi döntés ( közüzemi vízellátás, vízpótlás)

Dél-Nyírség, Hajdúság: FAVÖKO  közüzemi (egyéb ) vízkivételek korlátozás, takarékosság, FAVÖKO-igény és a

hasznosítható készlet felülvizsgálata, vízvisszatartás,FEV-készlet



Mire számíthatunk? Igények Közüzemi: (jelenleg: 450 millió m3) Kiegyenlítődés a fajlagos fogyasztásban. Éghajlatváltozás: +6% fokonként Ipari (jelenleg: 105 millió m3) Alig változik. A takarékosság fedezi a fejlődésből származó többletet. Termálvíz energia célra (de visszasajtolás!) Állattartás: (jelenleg: 80 millió m3) A húsfogyasztással arányosan: kb. + 25% Öntözés: (jelenleg 10 (+100) millió m3, 7 (+60) eha) (kb. az összes fele) ????? inkább csak lehetőségek és feltételek Összesen (FEV + FAV) 670 eha (500 + 150 + 20 eha) Éghajlatváltozás: 30 – 50%-kal nagyobb fajlagos igény, > terület (?). Felszín alatti vízből????



Mire számíthatunk? Készletek Éghajlatváltozás: A megújuló készlet 1961-90-hez képest 40 – 75%-kal csökkenhet. A VGT-ben figyelembe vett 1991-2000-es időszakhoz képest 20 – 50%-kal Az ökológiai vízigény is csökken (feltételezhető, hogy az arány marad).

A hasznosítható készlet ugyanolyan arányban csökken, mint a megújuló



Jelenlegi helyzet és jövő?

Készletek vs. igények A dunántúli porózus vízadókban jelentős többlet készlet. A jövőben is!

A karsztos vízadók esetén konfliktusok: forráshozam vs. vízkivételek. Ezek a jövőben tovább éleződnek . Termál karsztvizek fürdési célú használata alig bővíthető. Az Alföldön gyakorlatilag nincs szabad készlet. Fejlesztés csak egyéb vízigény terhére vagy takarékossággal vagy vízvisszatartással. A jövőben a hasznosítható készlet a közüzemi vízigényre csökkenhet. Ugyanakkor természetes ivóvíz minőségi problémák. A porózus termálvíz készlet korlátozott. Egyes térségekben már kimerült. Fürdési és energetikai célú fejlesztés is lehet, ha utóbbi visszasajtolással.



Stratégiai feladatok 1. Fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi alapjainak megteremtése: A VGT megvalósítása: Hasznosítható készletek felülvizsgálata (utánpótlódás, FAVÖKO) Igénybevételi határértékek meghatározása (területi különbségek) Környezeti hatásvizsgálatok követelményrendszere A hatósági munka erősítése (egyszerűsítés, ellenőrzés, jogkövető magatartás kikényszerítése) Monitoring fejlesztés Költséghatékonyság és költségmegtérülés elvének érvényesítése Szemléletformálás: takarékos vízhasználatok ösztönzése Készletgazdálkodás vízhiányos területeken (időben változó járulékok, készletlekötési járulék, vízjogi engedélyek piaca, prioritások ??)



Stratégiai feladatok 1. Fenntartható vízhasználatok jogi, szabályozási és intézményi alapjainak megteremtése:

Fenntarthatóság gazdasági válság idején : Csak átmeneti könnyítések, és csak visszafordítható hatások Gazdasági indokoltság

Illegális tevékenység fokozott ellenőrzése



Stratégiai feladatok 2. Ivóvízigények biztonságos kielégítése

EU és nemzeti programok megvalósítása Ivóvíz biztonsági tervek Sérülékeny ivóvízbázisok (reális és tényleges) biztonságba helyezése

Ivóvízminőség javító program átgondolása



Stratégiai feladatok 2. Ivóvízigények biztonságos kielégítése Új ívóvízellátási koncepció, mert: Természetes vízminőségi problémák  drága technológia Sok kicsi vízbázis  drága üzemeltetés és védelem,  bizonytalan szolgáltatás Éghajlatváltozás  bizonytalan készlet Ivóvíz prioritás „minden áron”? Nem igaz többé az olcsó mindenütt rendelkezésre álló felszín alatti víz mítosza Alföld: regionális ill. térségi rendszerek előnyben, partiszűrésű és felszíni vízkészletek növekvő igénybevétele.  Felszabaduló helyi FAV készletek, érdemi változás lehetősége



Stratégiai feladatok 3. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összehangolása Igények és készletek összehangolása 

Dunántúl : többlet, Alföld: hiány; Területileg eltérő szabályok



Nagy fejlesztések felszíni vízkészletre,



Felszín alatti víz: kis terület koncentrált vízigényének kielégítésére, vagy ahol nincs felszíni készlet

vagy kiegészítése aszály idején



Stratégiai feladatok 3. A területfejlesztés és a vízkészlet-gazdálkodás összehangolása Területi vízvisszatartás növelése 

Csapadék-gazdálkodás (50 – 100 mm a talajban)



Beszivárogtatás, felszín alatti tározási lehetőségek (??)



Egyedi szennyvízelhelyezés (?? )

Víztakarékos megoldások (20 -40 %-os csökkenés)  Kis vízigényű kultúrák  Víztakarékos öntözési módszerek (FAV esetén megkövetelhető)  Ösztönzés



Stratégiai feladatok 4. Nemzetközi és kétoldalú kapcsolatok fejlesztése

Egyezmények Készletmegosztás (Maros hordalékkúp, Szatmár, Bácska) Monitoring Védőidomok Közös projektek, felmérések Üzleti kapcsolatok Vízkészlet közös hasznosítása (Maros hordalékkúp)



Stratégiai feladatok 5. Fejlesztési lehetőségek kiaknázása Vízkészletekben gazdag dunántúli területeken felszíni készlettel

kombinált öntözés - tudatos közép- és hosszú távú fejlesztési tervek Az

ökoturizmus,

további

gyógyvíz-

fejlesztése,

és

wellness

(összehangolás

hasznosításával, de nem

a

turizmus

összehangolt

termálvíz

energetikai

minden fürdővíz igényt kell termálvízből

kielégíteni ).

A geotermális energia hasznosítása visszasajtolás mellett Ásványvíz hasznosítás (lehetőség és marketing)



Integráció ! ?

Köszönöm a figyelmet!

XIX. Konferencia a felszín alatti vizekről március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék

Recommend Documents