XIX. BOLYAI KONFERENCIA március

XIX. B OLYAI KONFERENCIA 2014. március 22-23.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1992-ben alapított természettudományos és informatikai szakkollégiuma, a Bolyai Kollégium immár tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Bolyai Konferenciát. A Konferencia célja, hogy a hallgatók rövid, közérthet˝o el˝oadásokban vagy posztereken ismertessék munkájukat, kutatási és érdekl˝odési területüket, vagy bemutassanak egy-egy érdekes témát. Ezáltal szeretnénk betekintést nyújtani a Kollégiumban folyó szakmai tevékenységbe, a Kollégium életébe. A Konferenciára az ország többi fels˝ooktatási szakkollégiumából, illetve egyetemér˝ol is hívunk el˝oadókat, lehet˝oséget teremtve a különböz˝o érdekl˝odés˝u hallgatók közötti kapcsolatteremtésre, a már meglév˝o kapcsolatok szorosabbra f˝uzésére.

1

XIX. B OLYAI KONFERENCIA 2014. március 22.

7:45 Regisztráció 9:00 Megnyitó 9:20 Plenáris el˝oadás Bojár Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikus diplomát 1973ban. 1982-ben két társával megalapította a Graphisoftot azzal a céllal, hogy saját fejlesztés˝u szoftvereivel lépjen ki a nemzetközi piacra. A Graphisoft termékeit közel százezer építész illetve épít˝oipari szakember használja a világ 80 országában és a cég ma már az egyik legnagyobb Közép-Európában alapított multinacionális vállalattá n˝otte ki magát. Továbbá másik nagy sikertörténete, az elmúlt években alapított különleges oktatási intézmény, az Aquincum Institute of Technology (AIT), melynek nem titkolt célja, hogy a szoftvermérnök-képzés egyes részterületein a világ legjobb oktatását nyújthassák. 1998-ban a Wall Street Journal Közép-Európa tíz legsikeresebb vállalkozója közé választotta. Számos hazai kitüntetésben is részesült, ezek közül a legrangosabb a Magyar Köztársaság Széchenyi-díja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal, 2007 januárjában pedig elnyerte az Ernst&Young által alapított Enterpreneur of the Year 2006 díjat. Két évtizedig volt a Graphisoft elnök-vezérigazgatója. Tagja volt a Richter Gedeon Rt. igazgatóságának és a Soros Alapítvány Kuratóriumának. 10:20 Szünet

2

10:40 Hubai Tamás (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Szabad-e mintát venni egy hálózatból? Mi köze az emberi kapcsolatoknak a mikrochipekhez, a fehérjék kölcsönhatásának az internethez vagy épp az agyidegeknek a kristályrácsokhoz? Els˝o ránézésre talán nem sok, mégis mindegyiket egy közös modellel szoktuk jellemezni: a számítógépeket, molekulákat vagy neuronokat egy gráf (vagyis hálózat) csúcsainak tekintjük, ahol a kapcsolatokat a köztük futó élek jelképezik. További hasonlóság, hogy ezek a gráfok rendkívül nagyok: sokmillió vagy akár milliárd csúcsuk van, amikhez gyakran nem is férünk hozzá közvetlenül, így arra kényszerülünk, hogy mintát vegyünk bel˝olük. Sajnos azonban vannak olyan kérdések, amiknél akármilyen ügyesen veszünk mintát és következtetünk bel˝ole, szükségképpen hibás választ kapunk – egyszer˝uen azért, mert a minták ebb˝ol a szempontból nem jellemzik jól a hálózatot. El˝oadásomban a ritka gráfok konvergenciaelméletén keresztül arra keressük a választ, hogy milyen esetekben helyes mégis mintavételezést alkalmazni. 11:00 Héra Kornélia (Bolyai Kollégium): Kakeya-halmazok és kapcsolódó problémák A matematika kedvel˝oi el˝ott a matematika szépsége sokféleképpen megnyilvánulhat. Egyik megnyilvánulási formája például, amikor egy kérdésre a várakozásoktól teljesen eltér˝o, meglep˝o választ kapunk. Egy ilyen kérdés volt S. Kakeya japán matematikus 1917-ben felvetett kérdése is: Melyik az a legkisebb terület˝u síkbeli tartomány, amelyben egy egységnyi hosszúságú szakasz megfordítható, azaz folytonos mozgással önmagába vihet˝o úgy, hogy közben 180o -os fordulatot tesz, tehát ellentétes irányban érkezik vissza önmagába? Az ilyen tulajdonságú halmazokat Kakeya-halmazoknak nevezzük. Egyszer˝u példák Kakeya-halmazra az egységnyi átmér˝oj˝u körlap, illetve az egységnyi magasságú szabályos háromszög, hiszen könnyen láthatóan megfordítható bennük az egységhosszú szakasz. Ezeknél azonban sokkal bonyolultabb Kakeya-halmazok is léteznek. A kérdésre a meglep˝o válasz pedig így hangzik: Nincs legkisebb terület˝u Kakeya-halmaz. Pontosabban: Tetsz˝olegesen kis számhoz létezik olyan Kakeyahalmaz, amelynek területe kisebb a számnál. El˝oadásom során szeretném bemutatni a Kakeya-halmazok vizsgálatának fontosabb ötleteit, módszereit, a témakörben fel-

3

merül˝o egyéb problémákat, és kitérek Dr. Laczkovich Miklós témavezetésével végzett kutatásunk f˝obb eredményeire is. 11:20 Földvári Attila (Hatvani István Szakkollégium): Az egymillió dolláros kérdés Noha bizonyos egyenleteket számítógép segítségével könynyedén megoldhatunk, más típusú egyenletek megoldásainak meghatározása reménytelen feladat, akár szuperszámítógéppel is. Vajon miben különböznek ezek a problémák egymástól? Mire jók a pozitív eredmények és mire használhatunk egy megoldhatatlannak t˝un˝o problémát? Az el˝oadásban a modern matematika egy híres problémájával, a P=NP sejtéssel foglalkozunk. Egyenletek és egyenletrendszerek segítségével példákat adunk gyorsan megoldható problémákra. Bemutatjuk, hogy miért nehéz bizonyos egyenletek megoldásait meghatározni és mit is jelent ez. Néhány gyakorlati példa és alkalmazás segítségével szemléltetjük, hogy ez az elméleti matematikai kérdés mekkora szerepet játszik a hétköznapokban. Így világossá válik, hogy mennyire hasznos lehet a gyakorlatban egy gyors egyenletmegoldó eljárás, vagy épp egy megoldhatatlannak t˝un˝o egyenlet. 11:40 Sipos Lehel (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet): Eljuthatsz-e az úti célhoz lányokat követve? – Miért érdekesek számodra is a hálózatok? Hálózatok mindennapi életünknek szinte minden területén el˝ofordulnak. Ennek ellenére mélyreható vizsgálatukkal az átlagember nem túl sokat foglalkozik. El˝oadásom célja, hogy érdekes hétköznapi példák bemutatásával közelebb vigye a különböz˝o területeken dolgozó értelmiségiekhez a hálózatok elméletét, kiemelve a lesz˝urhet˝o következtetések gyakorlati hasznát. A közérthet˝oen megfogalmazott bemutató rövid bevezet˝ovel indul, melyet néhány szemléletes, ugyanakkor aktuális hálózatelméleti feladat követ (mint pl. cégszervezési problémák, Románia regionális felosztása). A tárgyalás során neves hálózatelméleti szakemberek kutatási eredményeire támaszkodom. Ezután a hálózatok néhány lehetséges tulajdonságát ismertetem röviden, a perkoláció szemléltetésére egy saját humoros példát hozva. Szimulációmban azt tanulmányoztam, hogy férfiak milyen valószín˝uséggel jutnak el kiszemelt úti céljukhoz kizárólag hölgyeket követve. Az eredmények kapcsán arra is kitérek, hogy miért el˝onyös, ha egy hálózatelméleti szakember fizikus végzettséggel is

4

rendelkezik. Végül saját kutatási területembe vezetem be a hallgatóságot, felvázolva, hogyan javítható a paksi atomer˝om˝u biztonságossága és gazdaságossága speciális hálózatok segítségével. 12:00 Éltet˝o Noémi (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Személyiségvonások a komplex problémamegoldás neurális modelljében A kognitív tudományok célja, hogy az ember mentális m˝uveleteit mélyrehatóan, lépésekre bontva megértsék, s erre a számítógépes modellezés alkalmasnak bizonyult. Az emberi problémamegoldás szimulálásában a neurális analógia a legtermékenyebb, ezért kutatásunk célja egy ilyen hálózati modell megalkotása. A probléma helyes megoldásához szükséges tudás egy neurális hálózati modellben nem más, mint egy aktivációs mintázat. Az általunk használt rendszer új problémák megoldását a folyamatos pozitív vagy negatív visszajelzésnek, az ún. távolságalapú jutalmazásnak köszönhet˝oen képes megtanulni. Ismert tény, hogy az egyének között jelent˝os eltérés mutatkozik a problémamegoldás módját és sikerességét tekintve, de nem feltétlenül az IQ vagy tapasztalat függvényében. Kutatásunk során olyan modellt dolgozunk ki, amely magában foglalja és valóságh˝uen manifesztálja a különböz˝o személyiségvonások sajátosságait. A modell azért újszer˝u és hasznos, mert a személyiségvonásokat csupán néhány – a hálózati dinamikát meghatározó – paraméter képviseli. 12:20 Ebéd 13:20 Barti Benjámin (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Az ecetmuslica és az agykutatás Napjainkban a biológia legintenzívebben kutatott területe az emberi agy. Szöveti összetettségét és komplexitását figyelembe véve nem véletlen, hogy m˝uködésével és felépítésével kapcsolatban manapság is sok kérdés merül fel. Pontos ismerete azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az idegrendszert érint˝o betegségekre gyógymódokat találhassunk, ez pedig indokolja a kutatások széleskör˝u kiterjesztését. Az idegrendszert két f˝o sejttípus építi fel: a sokat tanulmányozott idegsejtek, valamint a gliasejtek. A közelmúlt kutatási

5

eredményei alapján bebizonyosodott, hogy az idegsejtek kiemelked˝oen fontos szerepe mellett a gliasejtek sem csupán az idegrendszer passzív résztvev˝oi. Meghatározó szerepük van annak m˝uködésében és az azt érint˝o betegségek kialakulásában is. Valószín˝u azonban, hogy korántsem ismert még a gliasejtek összes funkciója. Kísérleteimben transzgenikus ecetmuslica törzseken folytattam vizsgálatokat, mely során az idegrendszerben jelen lév˝o gliasejtek genetikai módosításával és neuroanatómiai vizsgálómódszerek kombinációjával próbáltam új funkcionális információkhoz jutni. Hogy tud egy ilyen t˝olünk rendszertanilag távol elhelyezked˝o faj segítséget nyújtani agyunk komplex m˝uködésének megértésében? El˝oadásomban erre a kérdésre kereshetjük a választ. 13:40 Kuglics Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Paprika, passzold ide a vírusod! – avagy: nagy ugrások a vírusok gazdaspecifitásában A vírusok olyan élettelennek tekintett entitások, melyek a baktériumoktól, a növényeken és gombákon át, az állatokig az él˝ovilág minden csoportját parazitálják – s˝ot még egymást is. De mi akadályozza meg, hogy egy növényi vírusként ismert él˝osköd˝o megbetegítsen egy állatot, akár egy embert? Képesek-e rá, hogy gazdaspecifitásukat ekkora ugrásokkal megváltoztassák, és vajon mennyi id˝ore lehet szükségük ehhez? Van-e egyáltalán olyan gátja, amit biztos védelemként foghatunk fel, vagy kezdhetünk félni? A tudomány régóta foglalkozik a kérdéssel, és ma már számos olyan esetet ismer, melyben a vírus olyan gazdaspektrummal rendelkezik, mely átível az él˝ovilág nagy csoportjain. A vírusok evolúciós változékonyságát, átalakulásuk gyorsaságát és „m˝uködési” módjaik sokszín˝uségét ismerve akár ijeszt˝o lehet˝oségekhez is eljuthatunk. El˝oadásomban ezen példákból merítve kívánok ízelít˝ot adni ebb˝ol az igen fontos kérdéskörb˝ol. 14:00 Mentes Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Különleges vizes él˝ohelyek sajátos fotoszintetizáló mikroszervezeteinek vizsgálata a Kárpát-medencében Sós tavak a Földön mindenhol megtalálhatóak, amelyekt˝ol a sóösszetételük miatt elkülöníthet˝oek az ún. szikes tavak. Hazánkban a sekély szikes vízterek fontos természeti értékeket kép-

6

viselnek. Erdély sós tavai mélyebbek, amely lehet˝oséget biztosít diverz és egyedi mikrobiális közösségek kialakulására. Mindkét víztípusban megfigyelhet˝oek ún. fotoautotróf pikoplankton szervezetek (<2mm). Kutatásom során a kiskunsági Zab-székb˝ol származó szikes, és az erdélyi Tarzan-tóból és Medve-tóból származó sós vízmintában lev˝o fotoautotróf pikoplankton faji összetételét vizsgáltam meg. Zab-széken az irodalomban közölt egyik legmagasabb mérték˝u zöldalga tömegprodukció volt megfigyelhet˝o. A Tarzan-tavi és Medve-tavi vízminták el˝ozetes mikroszkópos vizsgálata azt sugallta, hogy a pikocianobaktériumok jelent˝osége az erdélyi sós tavakban meghatározó. A mintákat molekuláris biológiai technikák segítségével vizsgáltam: taxonómiai vizsgálatra alkalmas DNS szakaszok klónozásával és szekvenálásával. Az eredmények azt mutatták, hogy Zab-széken új Chlorophyta taxonok felel˝osek a rendkívüli vízvirágzásért; a sós tavak fotoautotróf pikoplankton közösségét pedig f˝oleg tengeri környezetekb˝ol leírt cianobaktérium csoportok tagjai alkották, ami szintén egyedi megfigyelés. 14:20 Vass Panna (Budapesti M˝uszaki és Gazdaságtudományi Egyetem): b-galaktozidáz enzim szilárd formulálása Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb fejl˝odés mutatkozik a humán egészségügyi biotechnológia terén, melynek következtében napjainkban a biotechnológiai eredet˝u gyógyszerkészítmények szerepe rohamosan növekszik. A biotechnológia jelenlegi és várhatóan tovább er˝osöd˝o térnyerése a gyógyszerkutatásban a készítményfejlesztést is új kihívások elé állítja, mivel a biohatóanyagok érzékenysége nagyban megnehezíti szilárd formulálásukat. A kísérletek során a tejcukorérzékenység kezelésére alkalmazott laktáz enzim szilárd formulálásának lehet˝oségét vizsgáltam. A laktóz intolerancia vagy egy olyan enzimhiányos vagy csökkent enzimm˝uködéses emésztési zavar, melynek során a vékonybélben nem termel˝odik szükséges mennyiség˝u laktáz enzim, vagy annak m˝uködése nem megfelel˝o. Célom az volt, hogy olyan hatékony és kíméletes szárítási technológiát fejlesszek, ami versenyképes alternatívát jelenthet a jelenleg igen elterjedt – viszont id˝o- és energiaigényes – fagyasztva szárítással szemben. Az általam alkalmazott technológia az elektrosztatikus nanoszálképzés volt, ami a textiliparban széles körben elterjedt, azonban a gyógyszeripari alkalmazása még csak kezdeti fázisban van. El˝onye, hogy rendkívül kíméletes, pillanatsze-

7

r˝u szárítást biztosít, emellett folyamatos, és alacsony energiaigény˝u technológia, amib˝ol következ˝oen gazdaságos termelést tesz lehet˝ové. 14:40 Farkas Zita-Ágota (Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet): Szerkezeti színek a természetben Dolgozatom egy 2011-es kutatáson alapszik, melyet az MFA Nyári Iskola keretén belül végeztem. Célom bemutatni, hogy a közhiedelemmel ellentétben a lepkék szárnyait nem kizárólag kémiai eredet˝u festékanyagok teszik színessé, ahogyan ezt egy irodalomkritikus, Kontra Ágnes is találóan megfogalmazta: „A természetben nincsenek színek. A természetben anyagok vannak, struktúrák, kölcsönhatások, törvényszer˝uségek, folyamatok, és még ki tudja, mi minden.” Ez egy nagyon jó megközelítése a színek birodalmának, melyhez nagymértékben hozzájárulnak a lepkeszárnyakat alkotó fotonikus kristályok. A lepkeszárnyak szerkezetét különböz˝o nagyítású mikroszkópos, illetve elektronmikroszkópos képek szemléltetik, spektrumukat pedig kétféle módszerrel is feltérképeztük. Ezek ismertetése mellett szó esik arról is, hogy milyen módon lennének felhasználhatók a lepkeszárnyakat tartalmazó cellák a gázérzékel˝ok fejlesztési területén, ugyanis a fotonikus kristályok színe jelent˝osen függ a környezet törésmutatójától. 15:00 Poszterbemutató 15:40 Nemes Evelin (Jedlik Ányos Szakkollégium): Jobb- és balkezes molekulák Már csaknem két évszázada ismert, hogy vannak olyan vegyületek, amelyek elforgatják a síkban polarizált fény rezgési síkját, így ezeket optikailag aktív vegyületeknek nevezzük. Azokat a molekulákat, amelyek nem hozhatók fedésbe tükörképükkel, királis vegyületeknek, az ilyen viszonyban lév˝o szerkezeteket pedig enantiomer vegyületpároknak hívjuk. Az enantiomerek a síkban poláros fény síkját azonos mértékben, de ellentétes irányokban forgatják el. Skaláris fizikai és termodinamikai tulajdonságaik megegyeznek, kémiai tulajdonságaik királis reagensekkel szemben eltér˝oek. A katalitikus folyamatok a zöld kémia fontos területét képezik, hiszen az atomhasznosítási tényez˝o és a szelektivitás növelésével csökkenthet˝o mind a felhasznált kiindulási anyagok, mind

8

a képz˝odött melléktermékek mennyisége. Az aszimmetrikus katalitikus reakciók további el˝onye, hogy a királis információt kis mennyiség˝u katalizátor képes átadni nagy mennyiség˝u terméknek. A királis katalizátor lehet például optikailag aktív ligandumot tartalmazó átmenetifém-komplex. Az el˝oadásban bemutatom a jobb- és balkezes kiralitás megjelenését a m˝uvészetben és természetben, szerepét a biológiai hatásban, végezetül beszámolok a foszfit ligandumok sztereoelektronikus tulajdonságainak vizsgálatáról palládium-katalizált aszimmetrikus allil-helyzet˝u szubsztitúciós reakciókban. 16:00 Eördög Ádám (Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium): Fluorogének szintézise és alkalmazása az él˝o sejtekr˝ol történ˝o képalkotásban A biokémia egyik f˝o kihívása, hogy az él˝o rendszerekben végbemen˝o molekuláris folyamatokat id˝oben és térben minél pontosabban követni tudja. Ebben nagy el˝orelépést hozott a zöld fluoreszcens fehérje alkalmazása, mely rekombináns DNS technika segítségével els˝oként tette lehet˝ové a sejt alatti mérettartományában a szelektív jelölést. A fehérje festékmolekulák alkalmazhatóságának azonban számos korlátja van, így felmerül az igény más fluoreszcens jelölésre alkalmas anyagok iránt. Ilyen anyagoknak számos követelmények kell eleget tenni az alkalmazhatóság érdekében. Amellett, hogy spektrális követelményeknek meg kell feleljenek, minél szelektívebben kell köt˝odjenek a jelölend˝o molekulákhoz, miközben a sejt többi alkotójával ne lépjenek reakcióba, valamint stabilitásuk is fontos szempont. Egy lehetséges módszer, hogy jelöl˝oinket egy ún. bioortogonális reakció során, kovalens kötéssel kötjük a célvegyülethez, mely ennek hatására lesz fluoreszcens. Így sejten a kívüli eredet˝u festékmolekulánkat bejuttatva in vivo festjük meg a vizsgálandó természetes molekulákat, kiemelked˝o szelektivitással. El˝oadásomban ezen festékek alkalmazásának elméletét, valamint az általam szintetizált két festéket szeretném bemutatni. 16:20 Bacsó András (Bolyai Kollégium): Katalízis – a kezdetekt˝ol a legújabb irányzatig, az organokatalízisig Az él˝o szervezetben lejátszódó biokémiai folyamatok dönt˝o többsége spontán nem menne végbe. Azonban a reakciókhoz létezik egy-egy speciális molekula, vagy molekula-komplex, mely

9

katalizátorként közrem˝uködve el˝osegíti az adott reakció lezajlását. De vajon hogyan lehetséges ez? „Mit tudnak” ezek a molekulák, hogyan segítik a reakciót, és mi az oka annak, hogy specifikusak? El˝oadásom elején ezekre a kérdésekre adnék választ. A katalízis lehet˝oségére az ember már azel˝ott rájött, hogy a szervezetünk biomolekuláit részletesebben ismerte volna. Azonban ennek a területnek folyamatosan fejl˝odnie kell, ugyanis mindig találunk új, rosszul zajló reakciókat, melyeken „segíteni” szeretnénk. Milyen katalizátorokat talált fel az emberiség, milyen irányvonalak rajzolódtak ki? Végül el˝oadásom végén a két téma egyesül, ugyanis az enzimeknek elnevezett biomolekulákat részletesebben megismerve, gyakorlatilag atomi szinten láthatjuk o˝ ket, így lehet˝oségünk nyílik tanulni a természett˝ol. Ebb˝ol a tanulási folyamatból született meg az organokatalízis. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk ezen az új területen, milyen eredményeket értünk/érhetünk el? 16:40 Koltai András (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ciszteinek szerkezetstabilizáló hatásának vizsgálata minifehérjékben Napjainkban a gyógyászatban egyre nagyobb jelent˝oségre tesznek szert a fehérje és peptid hatóanyagok, els˝osorban a receptorkötés nagyfokú specifitásával magyarázható kedvez˝o mellékhatás-profiljuknak köszönhet˝oen. Ezen hatóanyagok esetében kulcsfontosságú kérdés a biológiailag aktív konformer stabilizálása. A Trp-kalitka minifehérjék széles körben elterjedt modellrendszerek a fehérje térszerkezet-kutatással foglalkozók körében, els˝osorban gyógyászati relevanciájuknak köszönhet˝oen. Kutatócsoportunk a közelmúltban els˝oként tervezett és állított el˝o olyan Trp-kalitka minifehérjéket, melyekbe a bels˝o mozgékonyság redukálása és a szerkezet stabilizálása céljából diszulfidhíd került beépítésre. Munkám során a diszulfidhíd szerkezetstabilizáló hatását, illetve a diszulfidhíd redukciójának hatására bekövetkez˝o szerkezeti és dinamikai változásokat vizsgáltam NMR spektroszkópiával. A Trp-kalitka szerkezetének stabilizálása céljából, a konformáció megtartásával diszulfidhíd került beépítésre, ami várakozásunknak megfelel˝oen stabilizálta a szerkezetet. Meglep˝o módon a diszulfidhíd redukciójával nem kaptuk vissza az erede-

10

ti, ciszteint nem tartalmazó molekulát, hanem annál stabilabb struktúrához jutottunk. A ciszteinek tehát a diszulfidhíd redukciója után is nagymértékben stabilizálják a szerkezetet. 17:00 Babinszki Bence (Bolyai Kollégium): Mesterséges levelek – a jöv˝o hidrogéngenerátorai Világunkban egyre nagyobb problémákat vet fel az emberiség folyamatosan növekv˝o energiaszükséglete. A fejl˝odés fenntartásához azonban szükséges olyan új források felkutatása, amelyek gazdaságos, ám környezetkímél˝o alternatívákat jelentenek a fosszilis energiahordozókkal szemben. A hidrogén, mint tiszta üzemanyagként való használatának lehet˝oségei már régóta foglalkoztatja a mérnökök fantáziáját, azonban mesterséges el˝oállítása egyel˝ore nem nyereséges. Az olcsó hidrogéngáz fejlesztését a napenergiával történ˝o vízbontás jelentené. Ennek a folyamatnak a technikai megvalósításának kulcsát az ún. mesterséges levelek adnák, amelyek a növényi levelekhez hasonlóan a napfényt alakítják át kémiai energiává, a kívánt, saját felhasználású energiahordozó formájában. El˝oadásomban az eddigi ölteteket és elért eredményeket szeretném bemutatni err˝ol az ígéretes kutatási területr˝ol, hogy miként is igyekeznek a kutatók megalkotni a mesterséges leveleket. 17:20 Szünet 17:40 Éva Csaba (Bolyai Kollégium): Személyes indítékok szerepe a történelemben Gyakran elhangzó állítások, hogy a történelmet, a politikát a pénz, a gazdasági kényszer mozgatja vagy éppen a társadalmi folyamatok érlelik meg, pl. úgy hogy el˝obb-utóbb kitermelik a megfelel˝o vezet˝ot. Olyan vezet˝oink vannak, amilyeneket megérdemlünk, tartja a mondás. Valóban ennyire egyszer˝u lenne? Történelmet szeret˝o, azt gyakran olvasó amat˝orként meggy˝oz˝odésem, hogy nem. A történelmet emberek írják, alakítják és esetenként torzítják. Így olyan személyes indítékoknak, vágyaknak is, mint szerelem, becsvágy, sért˝odöttség, harag vagy éppen bosszúvágy, esetenként kiemelked˝o szerepük van az események alakulásában. Több király háborút viselt, más lemondott a trónról szerelméért. Történelmi szempontból nem volt kevésbé jelent˝os Clinton elnök és Monica Lewinsky viszonya sem. A

11

jelenlegi ukrán válságot is részben több korábbi, mer˝oen személyes döntés magyarázza. A személyiség, illetve a személyes motivációk hatására mutatok be néhány érdekes példát különböz˝o történelmi korokból. 18:00 Mokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? – Az altruizmus motivációi evolúciós szemmel A jó emberek majd segítenek. Te jó ember vagy? Ezzel a kampány szöveggel indított plakátsorozatot az egyik nagy hazai önkénteseket foglalkoztató és adományokat gy˝ujt˝o szervezet, amelynek a m˝uködtetését is f˝oleg önkéntesek biztosítják. De vajon mi veszi rá az embert arra, hogy önkénteskedjen vagy adományozzon? Az önzetlen segítségnyújtás, azaz az altruizmus belénk van kódolva. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az emberek kulturális háttért˝ol függetlenül szívesen segítenek a másiknak, s˝ot, mindezért viszonzást sem várnak. Az ember evolúciós múltjában nagyon er˝os szelekció hathatott (és hat még ma is) az altruizmus kialakulására. Vajon milyen tényez˝ok tehették sikeressé (adaptívvá) ezt a viselkedést? Tényleg önzetlen az a segítség, amit vadidegeneknek nyújtunk? Valóban nem nyerünk rajta semmit? És tényleg jó embernek gondoljuk azt, aki segít? El˝oadásomban a fenti kérdésekre egy evolúcióbiológus szemén keresztül keresem a válaszokat. 18:20 Török Csenge (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Azért is alszunk, hogy emlékezzünk? Az alvás alapvet˝o fontosságú mind a hüll˝ok, madarak és eml˝osök, mind pedig az ember szempontjából, azonban a fajok között jelent˝os különbségeket is tapasztalhatunk súlytól, életvitelt˝ol – éjszakai vagy nappali életmódtól – függ˝oen. Az alvást vizsgálhatjuk biológiai és pszichológiai szempontból egyaránt, de ezek egymástól korántsem elválasztható folyamatok. Az alvás szerepet játszik a test és az agy regenerációjában, ugyanígy az érzelemfeldolgozásban is. Bizonyos elméletek kiemelt fontosságúnak vélik a tanulás–memóriakonszolidáció és alvás kapcsolatát. A nap folyamán szerzett információk alvás során raktározódnak, az érintett agyi pályák és kapcsolatok meger˝osödnek, feltéve ha a rendszer zavartalan és nem alakul ki interferencia. Az eltér˝o alvási fázisok is meghatározzák az emlékezeti konszolidáció folyamatát és hatékonyságát.

12

Prezentációmban irodalmi adatok és saját eredmények alapján mutatom be, hogy embereken végzett pszichológiai kísérletek hogyan támasztják alá az alvás hatását a memóriakonszolidációra–tanulásra, illetve hogy különböz˝o állat-modellek miként használhatóak ezen jelenség tanulmányozására. 18:40 Tarsoly Gergely (Bolyai Kollégium): Lezárt zónák – lezáratlan múlt A „zóna” szó a görög nyelvb˝ol származik, jelentése „öv”. Az angol és a magyar nyelvbe azonban már mint „övezet” használjuk, speciális tulajdonságokkal földrajzi egységek jelölésére. Maga a szó Sztrugackij „Piknik a senkiföldjén” elbeszélésével, és a bel˝ole készült „Sztalker” filmmel vált kicsit misztikussá. El˝oadásomban két olyan zónát fogok bemutatni, ami a hétköznapi ember számára már-már majdnem olyan misztikus, mint Sztrugackij „A Zóná”-ja, pedig csupán az emberiség huszadik századi történelmének kevésbé boldog emlékeként maradtak ránk. 19:00 Érsek Gábor (Bolyai Kollégium): A vasúti közlekedés szépségei Vonattal szinte már mindenki utazott, majdnem mindenkinek van egy „jó” története ezzel a közlekedési formával kapcsolatban. A vonat mint járm˝u pedig már-már ikonikus szerepet tölt be a popkultúra számos szegletében, gondoljunk csak a MÁV rövidítés alternatív feloldásaira vagy egy régi V’Moto-Rock számra. De mit˝ol is érdekes a vasúti közlekedés? Milyen paraméterek, standardok határozzák meg, miként és merre menjen (vagy ne menjen) az a vonat? El˝oadásomban körbejárom a MÁV által alkalmazott rendszereket, bemutatom a jelenlegi vasúti járm˝uparkot, kiszolgáló épületeket. Bemutatom, hogy milyen lehet˝oségek állnak utazóközönség rendelkezésére, a vasút milyen szolgáltatásokkal próbálja az utazást kényelmesé tenni. Azaz röviden összefoglalva szubjektív néz˝opontból miért jelent(hetne) a vasút kényelmes és „gyors” közlekedési formát. 19:20 Teaest, társasozás, felolvasóest

13

2014. március 23.

8:00 Regisztráció 9:00 Sábitz Judit, Dr. Pongrácz Rita, Dr. Bartholy Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A nyári aszály várható alakulása a Kárpát-medencében Napjainkra világszerte rendszeressé és egyre gyakoribbá váltak a széls˝oséges éghajlati események. Az egyik legveszélyeztetettebb terület Közép-Kelet-Európa, amely a Kárpát-medence klimatikus viszonyainak részletes elemzését indokolja. Az éghajlat változása és jöv˝oben várható alakulása klímamodellek segítségével vizsgálható. Míg a globális éghajlati modellek megbízhatóan képesek leírni az éghajlat nagyskálájú folyamatainak alakulását, a klíma regionális szinten történ˝o változásainak megfelel˝o pontosságú becslésére finomabb térbeli felbontású regionális klímamodelleket használunk. A környezeti problémák mind globálisan, mind regionálisan számos gazdasági és társadalmi problémát vetnek fel, amelyek közül kiemelked˝o természeti kihívást jelent a szárazság és az elsivatagosodás veszélye. Az aszály fontos kockázati tényez˝o a Kárpát-medence térségében is, ezért vizsgálata kiemelt szerepet kap a hazai klímakutatásokban. A jelenség összetettsége miatt számszer˝usítése bonyolult feladat, leggyakrabban különféle mér˝oszámok, aszályindexek segítségével történik, amelyek a h˝omérséklet és a csapadék alakulása között állítanak fel összefüggéseket. Vizsgálataink célja a XXI. század végére valószín˝usíthet˝o aszályhajlam-módosulások elemzése a Kárpát-medence térségére. A vizsgálatokhoz az európai ENSEMBLES projekt során futtatott regionális klímamodellek 150 évnyi szimulált adatbázisát használtuk fel. A havi csapadékösszegek és a havi átlagh˝omérsékleti modelleredmények alapján számított aszályindexek segítségével lehet˝ové válik a várható változások területi eloszlásának évszakonkénti elemzése a XXI. század végére.

14

9:20 Farkas Alexandra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vészjósló égi jelek – Ábránd vagy valóság? A régi kor emberei számos alkalommal voltak tanúi különféle rémületet okozó égi csodajeleknek, amiket a fennmaradt feljegyzések és metszetek tanúsága szerint baljós események el˝ojeleként vagy isteni figyelmeztetésként értelmeztek. 1639-ben Modor vidékén például „többen egészen kivehet˝oen három Napot észleltek”, 1840-ben Bakonybélben pedig „álnapokat láttak olly átható fény és világossággal. . .”. 1096-ban Kálmán király seregét „az égen megjelent kereszt jele szabadította ki . . . a halál torkából.” Vajon mi okozhatta e szokatlan égi tüneményeket? Valóban három Nap látszott volna az égen? Mi az az „álnap”, és miért jöhet létre a „Holdból kilövell˝o tüzes sugár”? Az el˝oadás során e kérdésekre keressük a választ, és megismerkedünk néhány középkorból fennmaradt metszettel, a rajtuk ábrázolt égi jelenségek egyszer˝u meteorológiai hátterével, kialakulásával, f˝obb típusaival és megfigyelésük lehet˝oségeivel. 9:40 Bezsenyi Tamás (Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium): Szervezett b˝unözés Magyarországon A rendszerváltás után átalakuló gazdasági és politikai rendszer a b˝unözésre is hatást gyakorolt. A jogszabályi keretek megváltozásával a rend˝orség számára a szervezett b˝unelkövetés kinyomozása megnehezedett. A rendszerváltás után, ami az igazságszolgáltatásnak horror vacui volt, az a b˝unelkövet˝oknek egy átlátható terra cognita. A források révén arra keresem a választ, hogy az igazságszolgáltatás és a nyomában haladni kívánó média miként próbálta meg felderíteni az antropológiai másik (az eltér˝o racionalitást képvisel˝o b˝unöz˝ok) világát. Milyen események megtörténtekor tud(ott) a nyomozóhatóság vagy a média képvisel˝oje behatolni a láthatatlanságban maradni kívánó szervezet életébe? Amennyiben végig lehet követni, hogy milyen hatósági penetráció teszi lehet˝ové a b˝unszervezet életébe való bekukucskálást, akkor lehet˝oség van a szervezet percipiálható (a többségi társadalom szemszögéb˝ol) határainak a bemérésére. Viszont a szervezett b˝unözés, mint jelenség a szocialista kori szimulált nyilvánosság örökségeként egy túlinterpretált diskurzusban sokkal többet képes jelenteni a médiában, mint amit annak képvisel˝oi adott esetben vállaltak vagy vállalni reméltek.

15

10:00 Ambrus Anna Alexandra és Hollós Annamária (Szegedi Tudományegyetem): Mozgássérülten egyenl˝oen? Avagy a megvalósult realitás a fogyatékosok szemével El˝oadásunkban egy manapság „slágertémának” számító kérdést mutatunk be, annak elméletét és gyakorlatát is. A téma jelent˝oségét esetünkben az adja, hogy egyikünk maga is érintett. Éppen ezért foglalkozunk a fogyatékkal él˝ok, legf˝oképpen a mozgásszervi fogyatékosok valós, magyarországi helyzetével. Igyekszünk minél széleskör˝ubben rávilágítani a magyar és az azt körülölel˝o nemzetközi és uniós jogi keretekre. Láthatjuk, hogy a szabályozás kiterjed az élet minden területére, többek közt a közigazgatásra, a munkavállalásra, az oktatásra, de jelen van olyan, nem szembet˝un˝o területen is, mint egy hétköznapi weboldal, amely manapság az üzleti élet nélkülözhetetlen velejárója. A hatályos rendelkezések ismertetése után rátérünk arra, vajon hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban, például az EBH fennállása óta milyen releváns jogesetekkel szembesült. Egy mostanában sokat emlegetett kérdést is felvetünk, amely nem kizárólag a fogyatékosokat érinti, de o˝ ket mindenképpen, ez pedig a rehabilitációs ellátás, amellyel kapcsolatosan számos probléma merülhet fel, akár jogi értelemben is. Mindezeken felül a szélesebb problémafeltárás érdekében felvettük a kapcsolatot az Ombudsmani Hivatallal is. 10:20 Száz Dénes (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Vitorlát fel! A nyílt tengeri viking-navigáció rejtélye A 9-13. században a vikingek uralták az Észak-Atlanti-óceán térségét. Kiváló hajósok, tengerészek voltak, hatalmas távolságokat szeltek át a nyílt ócánon, felfedezve Izlandot, Grönlandot és Észak-Amerika északkeleti partvidékét. Az azonban mindmáig rejtély, hogyan lehettek képesek e kivételes teljesítményre modern navigációs eszközök nélkül. Az egyetlen hajózáshoz köthet˝o régészeti lelet egy fatárcsa töredék, mely egykor egy tengerészeti napirányt˝u része lehetett. Egy másik ugyancsak rejtélyes eszközr˝ol csupán a vikingek legendái, sagái számolnak be, amit o˝ k „napk˝o” névvel illettek, és azzal a különleges tulajdonsággal bírt, hogy a Nap helyét borult id˝oben is pontosan megmutatta. Mivel navigációs módszereikr˝ol nem maradtak fenn feljegyzések, a kutatókat régóta érdekli, mire és hogyan használhatták

16

ezen eszközöket. El˝oadásomban ismertetem a legvalószín˝ubb elméleteket, melyek alkalmazhatóságát kutatócsoportunk tagjai és magam is évek óta vizsgálunk, valamint bemutatom, hogyan segíthette az égboltfény polarizációja a vikingeket nyílt tengeri tájékozódásuk során. 10:40 Poszterbemutató 11:20 Molnár Anna (Bolyai Kollégium): A daganatok „gyógyításának” nyomában Napjaink egyik legintenzívebben kutatott orvosi, orvosbiológiai terület a daganatbiológia. Mi is állhat a daganatos betegségek kialakulásának hátterében? „Gyógyítható-e” a rák? Miért nem találták még meg az „ellenszerét”, létezhet-e ilyen egyáltalán? Az el˝oadás els˝o részében ezekre a kérdésekre keresem a választ és röviden, mindenki számára érthet˝oen mutatnám be a rákkutatás néhány mozzanatát. A második felében a tumorok kialakulása és fejl˝odése szempontjából fontos, sejten belüli folyamatok egyik központi jelent˝oség˝u szabályozó elemér˝ol, az ún. mTOR fehérjér˝ol beszélnék közérthet˝oen. Bemutatnám, hogy miért kulcsfontosságú és hogyan képes ez a fehérje – számos más fehérjével való kapcsolata révén – a sejt megannyi funkcióját serkenteni vagy gátolni és ezáltal el˝osegíteni vagy gátolni a daganatsejtek növekedését, fejl˝odését. Az mTOR jelenleg számos rákkutatási projekt és funkciójának gátlása több terápiás vizsgálat fontos célpontja, ezért az ezzel foglalkozó diákköri munkámat hoznám példáként. (OTKA-81624 és 84262) 11:40 Hubai András Gábor (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Játékos útkeresés Apadnak az olajkutak, tüntet˝ok zihálnak a gázálarc alatt, és neked sem akar lef˝oni a kávé! Mégis mi köze van ezeknek egymáshoz? A perkoláció. Ez a tudományág a rendezetlen közegben történ˝o anyagáramlást vizsgálja. Ugyanis hasonlóan keresi útját az olaj a k˝ozetek pórusaiban, mint a leveg˝o az aktív szén sz˝ur˝oben, vagy a vízg˝oz a kávédara szemcséi között. S˝ot, a futót˝uz terjedésének, a növényi klónok növekedésének és az evolúciónak a megértésére is használtak már perkolációs modelleket. El˝oadásomban ki fogok térni e statisztikus megközelítés legf˝obb érdekességeire.

17

Számítógépes program segítségével szemléltetni fogom a perkoláció alapjelenségét, valamint annak pár variációját. Amikor a megkerülhetetlen akadályok olykor átugorhatóak. Amikor nem elég az utat megtalálni, még gyorsnak is kell lenni. Valamint amikor többen is megfordulnak egy labirintusban, és ahol találkoznak, játszva megmérk˝oznek. Ha kedvet kapsz az útkereséshez, bolyongj velünk a tudomány útveszt˝ojében! Nagyon szívesen látunk Dr. Oborny Beáta elméleti biológia laboratóriumában. (Támogató: OTKA K 109215) 12:00 Ludmerszki Edit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kis lépés a növénynek, de nagy lépés az emberiségnek – Hogyan használhatjuk fel a növényi védekezést saját céljainkra? A növények a káros küls˝o hatásokkal szemben számos olyan anyagcsereterméket állítanak el˝o, melyek segítik túlélésüket mostoha környezetükben. Balszerencséjükre az esetek többségében éppen ezek a védekez˝oanyagok hívják fel rájuk a figyelmünket. Gondoljunk csak a f˝uzfa kérgében el˝oforduló szalicilsavra, melyb˝ol az aszpirint állítjuk el˝o; de megemlíthet˝o még a kininfa kérge is, melyben a kinin fordul el˝o nagy mennyiségben, és kiváló gyógyszeralapanyagot biztosít malária ellenes készítmények el˝oállításához. A mákfajták a különböz˝o alkaloidszármazékok repertoárját tárják elénk, melyek a káros kábítószerekt˝ol a gyógyhatású fájdalomcsillapítóig állnak rendelkezésünkre. A nadragulya latin neve pedig éppen legismertebb hatásáról árulkodik: Atropa belladonna, mely második név szép n˝ot jelent olaszul, ugyanis az atropin, mely a nadragulya fontos alkaloidja pupillatágító hatással rendelkezik, és ez szexepilnek számított a középkori Itáliában. El˝oadásomban megismerhetitek ezeket, illetve még számos érdekes tényt a számunkra kuriózumnak számító növényi védekez˝oanyagokról.

18

12:20 Vámi Tamás Álmos (Eötvös Loránd Tudományegyetem): CERN CMS Pixel Detektor kalibrációja és hatékonysága A Svájcban található – CERN által m˝uködtetett – Nagy Hadron Ütköztet˝o (LHC) 27 kilométer kerület˝u földalatti gy˝ur˝uje mentén négy gigászi méret˝u kísérleti állomás található. A Compact Muon Solenoid (CMS) egyike a két általános célú detektorrendszernek, amely a nagyenergiás proton-proton ütközések termékeit rekonstruálja. A szilícium Pixel Detektor a CMS legbels˝o detektora, amely a töltött részecskék pályájának meghatározásáért felel˝os. Úgy tervezték, hogy az LHC-ben keletkez˝o óriási részecskemennyiség mellett is hatékonyan és nagy mérési pontossággal m˝uködjön. A Pixel Detektor kalibrációja rendkívül fontos szerepet játszik a besugárzás miatt fellép˝o hatékonyságvesztés kezelésében. A szenzorok fizikai állapotváltozását kalibrációs állandók írják le, amelyeket egy kalibrációs adatbázisban tárolunk, és rendszeresen frissítünk. El˝oadásomban a rekonstrukció általános leírása után részletesen bemutatom a kalibráció menetét, és hatását a detektor hatékonyságára. 12:40 Rácz István (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A fiatal csillagok kialakulásának feltételei Kutatásom során kapcsolatot keresek a csillagok kialakulása és az o˝ ket létrehozó csillagközi gáz- és porfelh˝ok fizikai paraméterei között. Mint ismeretes, a csillagok csillagközi felh˝okben kialakuló hideg magokból jönnek létre, melyeknek fizikai paramétereit több módszerrel is meg lehet állapítani. Infravörös és rádióspektroszkópiai mérésekb˝ol a csillagközi gáz és por s˝ur˝usége, h˝omérséklete számítható. A fiatal csillagok azonosítása a közeli- és távoli-infravörös pontforrások vizsgálatával történik. Munkámban, mely része a Galactic Cold Cores nemzetközi projektnek, a Planck u˝ robszervatórium mérései alapján talált több mint 100 hideg felh˝ot vizsgáltam meg. Összesen több mint 1000 pontforrás fizikai paramétereit becsültem meg munkatársaimmal. Ennek a munkának az összefoglalását és hatásait fogom ismertetni.

19

13:00 Szünet 13:20 Plenáris el˝oadás Vámos Miklós író, forgatókönyvíró, dramaturg. 1975-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1988-1990 között Fulbright-ösztöndíjas volt, vendégprofesszorként tanított a Yale School of Drama és a City University of New York egyetemek film- és színm˝uvészeti karán. Tudósítója volt az Egyesült Államokban megjelen˝o The Washington Post és Nation cím˝u lapoknak. 35 kötete jelent meg: regények, színm˝uvek, novellák, filmforgatókönyvek. Legismertebb regényei A New York-Budapest metró, Zenga-zének, Anya csak egy van, Apák könyve. Ez utóbbi három számos külföldi országban is megjelent. Több díjjal tüntették ki, többek között József Attila-díjjal, Schell-Washington-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. 14:20 Ebéd

20

P OSZTEREK I. Abdai Judit és Petró Eszter (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kutya-robot interakció vizsgálata két-utas választásos tesztben Több különböz˝o tanulmány bizonyítja, hogy a kutyák (Canis familiaris) képesek értelmezni az emberi mutatást, ennek segítségével két-utas választásos feladatokban jó teljesítményt nyújtanak. Hasonló eredmény érhet˝o el fizikai jel (marker) elhelyezésekor is, azonban csak abban az esetben, ha egy ember is jelen van, aki legalább egy apró mozdulatot tesz a jelzett oldal irányába. Jelen kísérletünkben arra kerestük a választ, hogy képesek-e a kutyák egy AMoT (Azonosítatlan Mozgó Tárgy) rejtekhely felé irányuló mozgását jelzésként értelmezni, valamint az el˝ozetes interakció befolyásolja-e a kutyák teljesítményét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák képesek az AMoT mozgását az emberi mutatáshoz hasonlóan jelzésként értelmezni, de csak abban az esetben, ha lehet˝oségük van el˝otte interakcióba lépni a partnerrel. II. Benedek Veronika (Eötvös Collegium): Madárvonulás-kutatás az Ócsai Madárvártán Az embereket régóta foglalkoztatták olyan kérdések, hogy hová t˝unnek a fecskék télen, szárnyuk testükhöz képest miért hosszú és hegyes, míg más fajoké rövid és kerek? Ehhez hasonló kérdésekre keresünk választ az Ócsai Madárvártán. Az Ócsai Tájvédelmi Körzet földrajzi adottságainak és a hajdan folyó tájgazdálkodásnak köszönhet˝oen fajban és egyedszámban gazdag él˝ovilággal rendelkezik, a madarak tavaszi és o˝ szi vonulásának egyik fontos állomása. A Madárvárta legf˝obb tevékenysége a madárgy˝ur˝uzés, valamint a szigorú protokoll szerint gy˝ujtött adatok alapján történ˝o madárvonulás-kutatás. A vonulás során a madarakra rengeteg tényez˝o hat, amelyek mellett a lehet˝o legkisebb energiabefektetéssel, mégis biztonságosan és id˝oben kell elérniük céljukat. Ilyen tényez˝o a kopott tollak cseréje is, amely energiaigényes, de fontos feltétele a hatékony repülésnek. Különböz˝o fajok eltér˝o módon végzik, illetve id˝ozítik ezt a tevékenységet. Kutatásunk során e különbségek lehetséges életmódbeli magyarázatával foglalkozunk – vonulás

21

hossza, fajra jellemz˝o táplálkozási és költési szokások, testtömeg, ivari különbségek – és talán közelebb jutunk a madárvilág sokszín˝uségének megértéséhez. III. Bihari Zsolt (Hatvani István Szakkollégium): Hisztidintartalmú oligopeptidek szintézise és kölcsönhatásuk oldategyensúlyi vizsgálata a rákellenes hatású [Ru(h6 -p-cimol)(H2 O)3 ]2+ kationnal Napjainkban intenzív kutatások folynak antitumor aktivitással, de kisebb toxicitással rendelkez˝o fémkomplexek el˝oállítására. Ilyen potenciálisan rákellenes fémorganikus komplexek lehetnek a félszendvics típusú ruténium(II) kationt tartalmazó fémkomplexek is. A szervezetben, a vérszérumban nagyszámú fémion megkötésére alkalmas molekula van. Ezek közül a legjelent˝osebbek az olyan fehérjemolekulák, amelyek felületi hisztidin aminosav molekularészletük imidazol csoportjával képesek a ruténium(II) kation megkötésére fiziológiás körülmények között. Ezek a kis és nagy bioligandumok szállítják a komplexet a rákos sejtekig, ahol azok kifejthetik antitumor hatásukat. Ennek megfelel˝oen a kutatómunkám során, a félszendvics típusú [Ru(h6 -p-cimol)(H2 O)3 ]2+ kation és a különböz˝o pozícióban hisztidin aminosavat tartalmazó oligopeptidek közötti kölcsönhatást vizsgáltam, amelyekkel modellezni tudjuk a biológiai rendszerekben el˝oforduló, a fentiekben említett kis és nagy biomolekulák oldalláncában található imidazolgy˝ur˝u nitrogénjének a fémionhoz való koordinálódását. Az oldategyensúlyi vizsgálatokhoz pH-potenciometria, UV-látható spektrofotometria, NMR spektroszkópia (COSY, HSQC, HMBC) és ESI-TOF-MS spektrometria módszereket alkalmaztam. IV. Biró Bálint (Szent István Egyetem): Az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) él˝ohely-preferenciájának és környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata egy telepített erd˝oben Hazánk területér˝ol az üregi nyúl a XX. század folyamán szinte teljesen elt˝unt. Napjainkban a faj állománynövekedést mutat. A fajjal történ˝o eredményes gazdálkodás érdekében fontos megismernünk az ökológiai igényeit és környezetre gyakorolt hatását. Kutatásaim során e kérdésekre kerestem választ. Környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát a lágy és fás szárú vegetáción egyaránt elvégeztem. A nyúl lágyszárúakra kifejtett hatását klasszikus kizárási kísérlettel; fás szárú vegetáci-

22

óra kifejtett hatását (hántás) pedig rugalmas sávtranszekt módszerrel vizsgáltam. Ökológiai igényeire kotoréktérképezésen keresztül következtettem. A faj újbóli betelepülése – ennek a vizsgálatnak az eredményei alapján – egyértelm˝uen pozitív. Lágyszárú vegetációra kifejtett hatása a „kívánatos” fajok közé sorolja, hiszen rágásával visszaszorítja az agresszívan terjed˝o parlagfüvet. Preferált él˝ohelyei alapján hazánk területének jelent˝os hányada megfelel a faj ökológiai igényeinek, így vadgazdálkodási hasznosítása sok vadgazdálkodási egységnek kínál kifizet˝od˝o alternatívát. A vadgazdálkodó és az erd˝ogazdálkodó közötti konfrontálódásra – a várakozásokkal ellentétben – nem ad lehet˝oséget, hiszen erdészeti szempontból fontos fafajokban kártétele jelentéktelen. V. Bodor Petra Lilla (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): A Pseudomonas aeruginosa quorum érzékelésének és rajzásának vizsgálata A quorum érzékelés egy bakteriális szabályozó mechanizmus, mely által a mikroorganizmusok érzékelik az o˝ ket körülvev˝o populáció nagyságát és annak függvényében képesek génexpressziójukat szabályozni, bizonyos géneket a körülményeknek megfelel˝oen ki- illetve bekapcsolni. Vannak bizonyos fenotípusok (virulencia faktorok és antibiotikumok termelése, mozgás, biofilm képzés) melyeket a mikróba közösség csak akkor mutat, ha a populáció elér egy bizonyos küszöbértéket. A P. aeruginosaban két hierarchikus szabályozó rendszer van, mely képes erre a mechanizmusra. Kísérleteinkben a P. aeruginosa egyik szabályozó rendszerére nézve knock-out törzsét használtuk. Vizsgáltuk 2 különböz˝o, a quorum érzékelésben szerepet játszó jelmolekula koncentrációjának és az agar száradási idejének hatását a mikroorganizmus rajzás alatt mutatott mintázatára az id˝o függvényében a vad típushoz képest. A P. aeruginosa a cisztikus fibrózis kialakulásáért felel˝osnek tartott els˝oszámú patogén mikroorganizmus, mely a tüd˝o kolonizációját a quorum érzékelés által valósítja meg, így ennek a folyamatnak a vizsgálata nagy jelent˝oséggel bír, mert megértésével képessé válhatunk új, a quorum érzékelés gátlásán alapuló antimikrobiális gyógyszerek fejlesztésére.

23

VI. Bogdándi Virág (Hatvani István Szakkollégium): A réz(II)-Pytren-4-phen komplex keletkezése és bomlása Napjainkban széles körben kutatják az egynél több koordinációs hellyel rendelkez˝o ligandumok fémkomplexeit, melyeknek fontos szerepe lehet a molekuláris felismerésben, az enzimutánzó vegyületekben és sok folyamatban, melyek a gyógyszerészi kémia tárgykörét képezik. Kutatómunkám célja a réz(II)- ionok és a Pytren-4-phen ligandum között végbemen˝o reakció kinetikájának tanulmányozása, majd a lehetséges mechanizmus felderítése. Az 1:1 arányban elegyített réz(II) és ligandum oldatokat a koncentrációeloszlás-görbéknek megfelel˝oen két pH-n vizsgáltuk. A bomlási folyamatot sztöchiometrikus mennyiség˝u, illetve feleslegben vett sav hozzáadása mellett tanulmányoztuk mind fotometriás módszerrel, mind stopped-flow technikával. A mérések során kitértünk a ligandum szerkezete, a fény valamint az ioner˝osség által gyakorolt hatások felderítésére is. VII. Bozóki Tamás (Eötvös Collegium): Forgás hatása a földköpenyben zajló konvekcióra A földköpenyben zajló áramlási folyamatok vizsgálatának legfontosabb módszere a számítógépes szimuláció. A szimulációk során a Föld forgása legtöbbször elhanyagolásra kerül, amit a konvekciót leíró egyenletek dimenziótlanítása során megjelen˝o dimenziótlan számokkal lehet alátámasztani. Azonban ezek a megfontolások gyakran csak a forgás által okozott Coriolis-er˝o hatására vonatkoznak, a szintén fellép˝o centrifugális er˝o elhanyagolhatóságát nem támasztják alá. Emellett a két tehetetlenségi er˝o jellege közötti különbségb˝ol adódik, hogy a Föld alakjára is jelent˝os hatást gyakorló centrifugális er˝onek nagyobb szerepe lehet a földköpeny konvekcióban. Kutatásom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy valóban elhanyagolható-e a Föld forgásának konvekcióra gyakorolt hatása. A Comsol nev˝u program segítségével, földszer˝u termikus konvekciót és kétréteg˝u áramlási rendszert vizsgáltam. Összefoglalásként megállapítható, hogy a centrifugális er˝o köpeny konvekciós modellekben történ˝o elhanyagolásának jogossága alátámasztható, viszont további vizsgálatok tárgyát képezhetné annak eldöntése, hogy ezáltal milyen effektusok nem jelennek meg a szimulációkban, melyek a valóságban befolyásolják a rendszert.

24

VIII. Capári Dániel (Pannon Egyetem): Biomassza eredet˝u biogáz alapanyagok el˝okezelésének vizsgálata Biogáz minden olyan szervesanyag-tartalmú hulladékból nyerhet˝o, amely biológiailag bontható anyagot tartalmaz. A biogáz-fermentációhoz felhasznált növényi eredet˝u anyagok egy része a mikroorganizmusok számára lassan bontható, illetve összetettebb struktúrájukból adódóan a teljes szerves beltartalmuk nem hasznosítható. A különböz˝o zöldanyag el˝okezelési módszerek kiváló lehet˝oséget adnak a kompakt és komplex növényi szerkezetek roncsolásán keresztül mind a gáztermelés ciklusidejének lerövidítésére, mind pedig a gázproduktum növelésére. Munkám során laboratóriumi kísérleteket végeztem szemescirok és kukoricaszár felhasználásával a termikus, g˝ozrobbantásos és ultrahangos biomassza el˝okezelések m˝uveleti paramétereinek hatásvizsgálatára, a roncsolás mértékének megállapítása céljából. Laboratóriumi biogáz fermentációs kísérletek során nyomon követtem az el˝okezelt biomassza anyagok anaerob lebonthatóságát és vizsgáltam azok biogáz termel˝o potenciálját. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m˝uködtetése konvergencia program” cím˝u kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. IX. Csire Gizella (Debreceni Egyetem): Cu(II)–peptidkomplexek koordinációs és redoxi sajátsága, illetve SOD aktivitása Egyes fémionok létfontosságú szerepet játszanak az él˝o szervezet m˝uködésében. Funkciójukat tekintve több szerepet is betölthetnek: lehetnek szerkezetalakítóak, aktiválhatnak enzimeket, katalizálhatnak redoxireakciókat azáltal, hogy oxidációs állapotuk megváltozik a folyamat során stb. Az él˝o szervezetben ezen fémionok megkötésére a legideálisabb ligandumok a fehérjék. Ilyenek a metalloenzimek is. A Cu,Zn-SOD enzim – mely egy metalloprotein – aktív centrumában Cu(II)-ion és Zn(II)ion található. A Debreceni Egyetem Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában is vizsgáltak/nak a Cu,Zn-SOD enzim szerkezeti modellezésére alkalmas komplexeket. Célkit˝uzésünk volt több hisztidint tartalmazó N- és C-

25

terminálison egyaránt védett peptidek, az Ac-HisAlaAlaHisNH2 és Ac-HisAlaAlaHisValHis-NH2 szintézise és Cu(II)komplexeinek oldategyensúlyi vizsgálata pH-potenciometriával, UV-látható spektroszkópiával és CD spektroszkópiával. További célunk volt az általam szintetizált peptidek és a korábban már a Tanszéken el˝oállított peptidek (Ac-HAAHGH-NH2 , AcHGGHGH-NH2 , Ac-HGGGHGH-NH2 , H = hisztidin, A = alanin, V = valin, G = glicin) Cu(II)-komplexei redoxi paramétereinek és SOD aktivitásának meghatározása is. X. Dálya Gergely (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Pulzáló változócsillagok körüli kísér˝ok felfedezése asztroszeizmológiai módszerekkel Egy nemrég megjelent asztroszeizmológiai módszer lehet˝ové teszi a pulzáló változócsillagok kísér˝oinek kimutatását az általuk okozott frekvenciamoduláció alapján. Ennek a módszernek a gyakorlati tesztelését végztük el a Kepler látómez˝o dSct, gDor és hibrid csillagait megvizsgálva. A motivációnk az volt, hogy a sok módusban pulzáló, nagytömeg˝u csillagok nem el˝onyösek sem a radiális sebesség módszer, sem a tranzit módszer számára, így ezidáig viszonylag kevés exobolygót találtak körülöttük. További exobolygók megtalálásával statisztikákat is lehetne készíteni, melyek bolygórendszerek keletkezési modelljeinek tesztelésére is alkalmasak lehetnének. Ez az új módszer ráadásul pusztán fotometriai úton lehet˝ové teszi a tömegfüggvény és a radiális sebesség megmérését is. Jelen poszteren bemutatjuk az elméleti hátteret, a munka egyes lépéseit illetve a legjobb jelöltet is. Végül adunk egy kitekintést a kutatás jelenlegi állására és további folytatásának lehet˝oségeire. XI. Damsa Andrei (Grastyán Endre Szakkollégium): A játék, mint optimális tanulási környezet – Storyline a gyakorlatban Szabálykövetés, tudásanyag-elsajátítás, normatív rendszerbe való beilleszkedés, valamint különböz˝o típusú feladatok megoldása. Többek között ezek azok a tényez˝ok, amelyek egyaránt megjelennek az iskolában és a játékokban is. Els˝o ránézésre talán zavarosnak t˝unik a kapcsolat, viszont ha közelebbr˝ol megvizsgáljuk a tanulási folyamatok mögött meghúzódó mechanizmusokat, észrevehetjük, hogy igencsak közel áll az iskolai teljesítés a játékokban tapasztalható problémamegoldási folyama-

26

tokhoz. A kérdés tehát adja magát: Miért szeretünk játszani és hogyan lehet ezt a fajta motivációs er˝ot átültetni egy alapjában véve nem játékos közegbe, például az oktatásba? Melyek azok a tényez˝ok, amelyekre a játéktervez˝ok odafigyelnek, a tanárok viszont sok esetben nem? Hogyan lehetne egy tanóra annyira izgalmas és érdekfeszít˝o, mint egy játék? A poszter célja bemutatni azt, hogy miképpen kötik le a játékok a játékosokat és melyek azok a tervezési alapelvek, amelyek motiváló er˝ovel ruházzák fel az adott feladatot/ aktivitást úgy a diák, mint a tanár számára. Ismertetésre kerül a Magyarországi Oktatásfejlesztési és Kutatási Intézet (OFI) által elindított projekt, mely a storyline (kerettörténet) alapú oktatási metodológia alkalmazását teszteli az általános iskolások körében. XII. Deák Eszter (Debreceni Egyetem): Citrullináció – mint lehetséges biomarker cukorbetegek és Alzheimer-kórosak könnymintáiban A könny, mint vizsgálati objektum viszonylag ismeretlen a laboratóriumi diagnosztikában annak ellenére, hogy nem invazív módon nyerhet˝o. Egyre több bizonyítékot találunk arra vonatkozólag, hogy a könnyfehérjék változásának vizsgálata fontos szerepet játszhat nem csak kizárólag a szemészeti megbetegedések diagnosztikájában, de információt nyújthat az egész szervezet állapotáról. A citrullináció egy olyan poszttranszlációs módosítás, mely során a pozitív töltés˝u argininb˝ol semleges töltés˝u citrullin keletkezik, mely változást okoz a fehérje szerkezetében. Ennek a folyamatnak kiemelt jelent˝osége van fiziológás és patológiás szempontból egyaránt. Fiziológiásan szerepet játszik a b˝or elszarusodásától kezdve a génszabályozáson keresztül az immunfolyamatokig, míg patológiásan a citrullinált fehérjék új antigénként jelenhetnek meg és gyulladást indukálhatnak. Ilyen gyulladásos folyamatok mehetnek végbe a hosszú ideig fennálló cukorbetegség és az ismert neurodegeneratív megbetegedés, az Alzheimer-kór esetén. Ez utóbbi két patológiás folyamat esetén vizsgáltam a könnymintákban lév˝o citrullinált fehérjék jelenlétét, melyhez egy antitest alapú módszert állítottam be. A továbbiakban a beállított módszer alapjául szolgálhat nagyobb kiterjedés˝u kísérleteknek, és lehet˝oséget adhat a kórfolyamatokra jellemz˝o fehérjemintázat tanulmányozására.

27

XIII. Domahidi Zsuzsa (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): Zenér˝ol zenészre A zene és a hangok a mindennapjaink részéhez tartoznak, akár az evés. A szemmel ellentétben a fülünket nem tudjuk becsukni, ezért (ha nem vagyunk halláskárosultak) mindent be tudunk fogadni, ami a környezetünkben hangot ad ki; legyen az zörej, lágy zene vagy az óra mutatójának kattogása. A hangérzékelés fiziológiailag nem más, mint valamilyen test által keltett rezgés. Amennyiben a rezgés szabályos, akkor zenei hang jön létre, ha pedig szabálytalan, akkor zaj. A befogadó is érzékeli, hogy a rock koncert élvezet, ha a színpad el˝ott van, viszont zavaró, ha a koncerthelyszín mellett szeretne aludni a házában. A zene a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az id˝o. Átalakító hatalmas erejét o˝ sid˝ok óta ismerik az emberek, mint olyan gyógymódot, amely az egész embert szólítja meg. Az elmúlt száz évben azonban a zene meglehet˝osen eltávolodott eredeti küldetését˝ol, tömegével jelentek meg a zeneipar termékei, melyeknek célja az emberek szórakoztatása és az el˝oadók pénzügyi sikere lett. Ha zene által épülni szeretnénk, akkor érdemes olyan zenét keresnünk, ami nem pusztán kiszolgál, hanem valóban képes önmagunk legbels˝obb rétegei felé fordítani minket. Ilyen például a klasszikus zene. Az, hogy valóban kifejti hatását az a hallgató lelkületét˝ol és figyelmét˝ol függ, meg persze az el˝oadótól is, akinek sokszor megpróbáltatás a hatáskeltés. Ám nem kell zenetudósok legyünk ahhoz, hogy a zenét megértsük vagy felismerjük. XIV. Domokos Judit (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Sertés eredet˝u Bordetella bronchiseptica törzsek antibiotikum rezisztencia vizsgálata A Bordetella bronchiseptica széles körben elterjedt fakultatív patogén baktérium, amely változatos fels˝o légúti betegségeket idézhet el˝o különböz˝o eml˝osfajokban. Az általa okozott kórképek közül állategészségügyi és gazdasági szempontból a sertések torzító orrgyulladása a legjelent˝osebb. A bakteriális fert˝ozések ellen továbbra is az antibiotikumos terápia a leghatékonyabb eszköz, viszont a magyarországi B. bronchiseptica törzsek antibiotikum rezisztenciájáról kevés adat áll rendelkezésünkre. Ennek orvoslására, hiánypótló kutatásomhoz az MTA ATK ÁOTI törzsgy˝ujteményéb˝ol id˝oben és térben eltér˝o izolálású,

28

sertés eredet˝u törzseket választottam, amelyeket hagyományos biokémiai próbákkal és fajspecifikus polimeráz láncreakcióval azonosítottam. A törzsek antibiotikum-rezisztencia meghatározását Kirby-Bauer korongdiffúziós módszerrel végeztem, a vizsgálathoz 18 különböz˝o antibiotikumot használtam fel. A biokémiai próbákban – a nitrát redukció kivételével – azonos eredményt kaptam, a molekuláris vizsgálatok során az összes kiválasztott törzs egységes, fajra jellemz˝o eredményt adott. Az antibiotikum rezisztencia vizsgálatnál 4 fajta antibiotikumra minden törzs rezisztenciát mutatott, érzékenységet 3 fajta antibiotikum mellett tapasztaltam. A vizsgálatban felhasznált további antibiotikumra a törzsek eltér˝o módon reagáltak. XV. Dörg˝o Gyula Ádám (Pannon Egyetem): Korszer˝u polimerek termikus vizsgálata A poli(etilén-tereftalát) (PET) napjaink egyik legnagyobb ipari jelent˝oséggel bíró polimerje, köszönhet˝oen a viszonylagosan olcsó gyártási költségeknek, illetve a jó fizikai tulajdonságoknak, mint például h˝oállóság, ütésálló képesség vagy könny˝u formázhatóság. Termikus paramétereit (pl. üvegesedési és olvadási sajátságok) nagyban a szilárd rendszer kristályossági foka határozza meg, melyet különböz˝o er˝osít˝oanyagokkal, például szén nanocsövekkel (CNT) befolyásolhatunk. Munkám során PET-CNT polimer kompozit mintákat vizsgáltam differenciális pásztázó kalorimetriával, amely kiválóan alkalmas módszer a polimer kompozitok termikus tulajdonságainak vizsgálatára. A m˝uanyagok kristályosodási tulajdonságainak javulása nagyban el˝osegíti a m˝uszaki életben való elterjedésüket, így a várható eredmények számos területen hasznosíthatóak lesznek: a poli(etilén-tereftalát) bázisú kompozitok használata az autóiparban, élelmiszeriparban és elektronikában innovatív szereppel bír. A téma aktuális, hiszen a legkorszer˝ubb termoanalitikai módszerekkel vizsgálja napjaink talán legelterjedtebb polikondenzációs eljárással készített m˝uanyagának termikus tulajdonságait.

29

XVI. Farkas Ádám (Szent István Egyetem): Az akácszilázs mint alternatív vadtakarmány erjedésének, táplálóanyag-tartalmának és ökonómiájának értékelése a félüzemi el˝oállíthatóság szempontjából Vizsgálatunk célja egy új, célzottan vadfajok számára készült, tartósított tömegtakarmány el˝oállíthatóságának és táplálóanyag-tartalmának vizsgálata volt. Vizsgálatunk alapanyagául el˝oz˝o évben letermelt akácos állományok zöld leveles tuskósarj hajtásai szolgált, melyet 20% kukoricadara hozzákeverése után silózással tartósítottunk. Korábbi kér˝odz˝o nagyvadfajokkal végzett táplálkozás vizsgálatok eredményei alapján az akác a vad értékes és kedvelt tápláléka. A hazai akácállomány megközelít˝oleg 460 ezer ha, ez a hazai erd˝os területek közel negyedét teszi ki. Az akácállományok dönt˝o hányada egyszeri végvágásos módszerrel hasznosított. Az el˝oz˝o évben letermelt tagokban így következ˝o években nagy mennyiség˝u eddig hasznosítatlan zöld hajtástömeg keletkezik. Kutatásunkban vizsgáltuk az akácszilázs el˝oállítás technológiai és ökonómiai vonatkozásait, valamint értékeltük az elkészült takarmány táplálóanyag-tartalmát és az erjedés min˝oségét. Eredményeink alapján az akácszilázs megfelel˝oen tartósítható erjesztéssel, és értékes takarmánya lehet kér˝odz˝o nagyvadfajainknak. El˝oállítása félüzemi körülmények között gazdaságosan kivitelezhet˝o. Reményeink szerint az akácszilázs el˝oállítás gyakorlatban alkalmazható technológiájának kidolgozásával hozzájárulunk egy vadfajok számára értékes, a vadgazdálkodók számára könnyen elérhet˝o és a vadászterületeken helyben el˝oállítható vadtakarmány gyakorlatban történ˝o elterjesztéséhez. XVII. Fehér Klaudia (Jedlik Ányos Szakkollégium): Synthesis of ferrocene-labeled triazoles Triazoles have significant biological activity. They can be used in the field of medical science, because some triazole derivatives are effective against glaucoma and Alzheimer disease. Ferrocene is known to enhance the effect of some bioactive agents. During my work I’m dealing with the synthesis of iodotriazoles and their conversion into fully-substituted triazoles via palladium-catalysed cross-coupling reactions. By this two-step reaction sequence we have the opportunity to connect ferrocene to different positions of the triazole ring depending on the choice of the reaction partners.

30

Further goal of my work is to synthesize triazoles with ferrocene and steroid moieties because of the possible biological effect of these compounds. XVIII. Ficsor Csilla (Szent István Egyetem): A lovas közelítés, mint természetkímél˝o anyagmozgatási módszer helyzete a hazai állami erd˝oterületeken Az erdészeti üzem gépesítését megel˝oz˝oen (1955 el˝ott) a lovas közelítés megszokott folyamat volt az erd˝ogazdálkodás során, napjainkra azonban szinte feledésbe merült. Erd˝ojáróként, lótartóként vagy a hagyományos gazdálkodás iránt érdekl˝od˝oként egyaránt alig találkozni a lovas/fogatos közelítés fogalmával. A kutatásom célja a lovas közelítés gyakoriságának és módszereinek a felmérése állami erd˝oterületeken. Adataimat terepen gy˝ujtöttem a lovas közelítést alkalmazó erd˝ogazdálkodókkal ké˝ szített félig strukturált interjúk segítségével. Oket az összes hazai erdészet megkeresésével kutattam fel. 116 erdészetet kerestem fel telefonon, amely alapján feltérképeztem a lovas közelítés gyakoriságát az állami erd˝oterületeken. Összesen 16 vállalkozónál figyeltem meg személyesen az állati er˝o hasznosítását a gyakorlatban, közülük 15-en dolgoztak természetvédelmi oltalom alatt álló erd˝oterületen is. A terepi megfigyelések során a következ˝o célok vezéreltek: felmérni milyen szempontok alapján döntenek a ló használata mellett, a lovas fakitermelés milyen el˝onyökkel és hátrányokkal bír több néz˝opontot is figyelembe véve, a vállalkozó tapasztalatát begy˝ujteni, továbbá a használt lófajtákat és típusokat megfigyelni. XIX. Filep Tamás (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): Automatikus képfeldolgozó eljárás fejlesztése Az angiográfia, az ér szegmentálás az orvosi diagnosztikában használt, dinamikusan fejl˝od˝o képfeldolgozási terület, melynek számtalan alkalmazási területe van a modern orvostudományban. Az angiográfiára különböz˝o diagnosztikai eszközök állnak rendelkezésre (CT, Röntgen-sugárzás, MR), jelen munkámban a zajossága miatt legnagyobb kihívást jelent˝o az MRangiográfiával foglalkozom, melynek a feldolgozásának lényegi részét képezi az erek szövetekt˝ol való elválasztása, szegmentálása. A bemeneti képeken klaszterezés követ˝oen a Hesse-féle mátrix sajátértékek megfelel˝o függvénybe illesztésével, multiskálázást végeztem el, majd az eredeti képpel megfelel˝oen sú-

31

lyozva vett különbségképet vettem a háttér eltüntetése céljából. Az el˝oz˝oek során ismertetett el˝ofeldolgozás után LoG sz˝ur˝ot, küszöbölést, majd az úgynevezett fast marching eljárást alkalmazva részletes, a kés˝obbiek során sokoldalúan, jól használható kimenet˝u képet kaptam a májban lév˝o érhálózatról. A fentiek során ismertett módszert, illetve az általa kapott eredményeket szeretném a konferencia poszter szekciójában ismertetni. XX. Fülöp Anikó (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A GAD67 hiányos PV+ idegsejtekkel rendelkez˝o genetikailag módosított egér mint neurológiai és pszichiátriai betegségmodell Kísérletes és klinikai adatok bizonyítják, hogy számos neurológiai és pszichiátriai betegség hátterében a gátló, GABAerg idegsejtek kóros m˝uködése áll. Skizofréniában kimutatták a GABA-szintetizáló enzim, a glutaminsav dekarboxiláz 67 KDa formájának (GAD67) csökkent szintjét, f˝oleg a prefrontális kéreg parvalbumin (PV+ ) tartalmú idegsejtjeiben, ezért a skizofréniára jellemz˝o molekuláris elváltozások tanulmányozására egy olyan genetikai egérmodellt állítottunk el˝o, amelyikben a PV+ idegsejtekben inaktiváltuk a GAD67 gént. In situ hibridizációs és immunhisztokémiai festéssel, QPCR-és Western blotttechnikával vizsgáltuk a PV+ idegsejtek illetve kisagy és prefrontális cortex GAD67, és egyéb GABAerg ingerületátvitellel kapcsolatos fehérjék szintjét. Megállapítottuk, hogy a GAD67 szintje csökkent a PV+ idegsejtekben, f˝oleg a kisagy és frontalis agykéreg körülhatárolt területein, a GAD67 és más GABAerg markerek szintjének változása pedig hasonló a humán skizofréniás cortex/cerebellumban leírt változásokhoz. Az anatómiai változásokat viselkedési zavarok is kísérik. Eredményeink alapján az egérmodell a skizofrénián kívül jól használható számos egyéb idegrendszeri kórkép, mint pl. az epilepszia és a cerebelláris ataxia tanulmányozására. XXI. Galgóczi Gábor és Kapás Kornél (Eötvös Collegium): Mikrostruktúrás detektorok fejlesztése A részecskefizika megszületése után a XX. század legmeghatározóbb fizikai kutatási területévé n˝otte ki magát, teljesen átformálva világképünket. Azonban ehhez szükséges volt a kísérleti eszközök robbanásszer˝u fejl˝odése is, f˝oként a részecskék megfigyelésére épített detektoroké. A részecskefizika hajnalán

32

még köd- és buborékkamrával folytatták az els˝o megfigyeléseket, majd GM-csövekkel, és hasonló m˝uködési elv˝u sokszálas kamrákkal, mellyel megnyílt a gáztöltés˝u kamrák kora. Kutatásunk során mi a gáztöltés˝u detektorok egy fiatalabb generációjával, a mikrostruktúrás detektorokkal foglalkozunk, azon belül is a TGEM technológia fejlesztésével. Poszterünkkel szeretnénk bemutatni a detektorfejlesztés e területének módszereit, érdekességeit és a még tisztázatlan kérdéseket. Továbbá ismertetnénk az elért kutatási eredményeket, majd bemutatnánk, hogy ezeket hol és hogyan alkalmazzák a mai részecskefizikai kísérletekben (pl. CERN). XXII. Gerencsér Fruzsina és Mészáros Brigitta (Jedlik Ányos Szakkollégium): Kezelt szén nanocs˝o minták felületi energetikai jellemzése inverz gázkromatográf (IGC) segítségével A nanotechnológiában kiemelt helyet foglalnak el a szén nanocsövek. Kiváló mechanikai és elektromos tulajdonságaik miatt közkedvelt kompozit-alkotókká váltak. A kompozitok sajátságait nagymértékben befolyásolja a mátrix és az er˝osít˝o fázis közötti határfelületi kölcsönhatás er˝ossége, melyre a vizsgált minta felületi energetikai jellemz˝oib˝ol következtethetünk. Ezen tulajdonságok inverz gázkromatográffal gyorsan és pontosan meghatározhatók. Inverz gázkromatográfiás méréseink során ismert jellemz˝okkel rendelkez˝o teszt anyagok retenciós adatainak felhasználásával meghatároztuk a vizsgált szén nanocs˝o adszorbens-minták felületi energiájának diszperziós és specifikus komponensét, valamint a Gutmann összefüggés segítségével a szilárd felület Lewis kölcsönhatásokra jellemz˝o sav- és bázisállandóit. A méréseket az SMS (Surface Measerment Systems) által gyártott SEA (Surface Energy Analizator) típusú, második generációs inverz gázkromatográfon végeztük. A gázfázisú tesztanyag-injektálások automatikusan, nagy pontossággal történtek. A kísérletek során többféle kezelésnek alávetett szén nanocs˝o minta felületi jellemz˝oit határoztuk meg. A kapott eredmények alapján következtettünk a kezelések hatásaira, valamint a vizsgált minták jöv˝obeli felhasználási lehet˝oségeire.

33

XXIII. Gulyás Gábor (Jedlik Ányos Szakkollégium): Tejipari szennyvizek biológiai tisztíthatóságának vizsgálata A vízszennyezés-vízfelhasználás tekintetében a tejfeldolgozás az egyik legszennyez˝obb élelmiszeripari terület. Bizonyos források szerint 1 liter tej el˝oállítása során mintegy 6-10 liter szennyvíz keletkezik. A tejipari szennyvizek magas oldott- és lebeg˝oanyag-tartalommal rendelkezhetnek, nagy koncentrációban tartalmaznak zsírokat, fehérjéket és szénhidrátokat. A szénhidrátokon belül is leginkább a laktóz található meg nagy mennyiségben. Ezekb˝ol az összetev˝okb˝ol ered˝oen a tejfeldolgozás szennyvizei magas szervesanyag-tartalmúak, amely igen nagy KOI-t eredményez. A vizsgált szennyvíz egy hazai tejfeldolgozó üzemb˝ol származó szennyvíz volt. Vizsgálataimat egy eleveniszapos és egy biofilmes SBR reaktorban végeztem. Az eleveniszapos rendszernél a terhelést folyamatosan növeltem, így az iszapterhelés 1000-1500 mg KOI/ g iszap körülire emelkedett. A magas tisztítási hatékonyságot mutatja, hogy a terhelést˝ol függetlenül az elfolyó tisztított vízben jórészt 50 mg/l alatti (homogén) KOI-t mértem. A biofilmes rendszer terhelését is folyamatosan növelve ugyan valamelyest változó, de hatékony szervesanyag-eltávolítást tapasztaltam. XXIV. Haller Renáta (SZTE Móra Ferenc Szakkollégium): Amit magunk után hagyunk a Földön, avagy az ökológiai lábnyomunk! A fenntarthatóság kérdése a XX. század vége felé kezdte el foglalkoztatni az emberiséget. Napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy eldöntsük a gazdaság és a földi ökoszisztémák közötti viszonyt. Az ökológia lábnyom (ÖL) koncepciójának kidolgozása Bill Rees nevéhez köthet˝o. Ez egy olyan mérési módszer, amely segítségével meghatározható, hogy az emberek egy adott csoportját hány hektár terület képes ellátni energiával és nyersanyagokkal az adott színvonalon. Az ökológiai lábnyom elemzése olyan számítási eszköz, amely lehet˝ové teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott emberi népesség vagy gazdaság er˝oforrás-fogyasztási és hulladékgazdálkodási szükségleteit termékeny földterületben mérve. Jelen kutatásom során az ökológiai lábnyom nagyságát és összetételét mértem le a Szegedi Tudományegyetem különböz˝o karaihoz tartozó hallgatóinak körében, figyelembe véve néhány fontos demográfiai és szociális

34

tényez˝ot. Az elért eredményeket, összefüggéseket ezúton szeretném széles körben bemutatni, ezzel is hozzájárulva a téma szélesebb körökben való ismertetéséhez. XXV. Hegyi Brigitta Fanni (Szegedi Tudományegyetem): Élsportolók tetoválásainak motivációs háttere Kutatásom elemzési egysége egyéni, id˝odimenziója keresztmetszeti. Vizsgálatomban az interjú módszerét majd induktív következtetést alkalmaztam, az alanyok kiválasztásánál pedig hólabda módszert (Babbie, 1995). 15 élsportolót -8 férfit és 7 n˝ot- és 15 szabadid˝o sportolót -7 férfit és 8 n˝ot- kérdeztem. 17 f˝o csapatsportot u˝ z -9 élsportoló, 8 szabadid˝o sportoló-, 13 f˝o egyéni sportot -6 élsportoló, 7 szabadid˝o sportoló. Az interjúalanyok életkora 18 és 32 év között volt. Vizsgálatom során 14 pontból álló motivációs listát használtam fel (Kaldenekker és Pikó, 2005), melyet egy ponttal, a sporttal egészítettem ki: 1. Önkifejezés, 2. Egyediség, 3. Lázadás, 4. Függetlenség, önállóság kifejezése, 5. Érettség, 6. Különböz˝oség kifejezése, 7. Legyen egy szépségjelem, szexepilem, 8. Emlékeztessen egy eseményre az életemb˝ol, 9. Közeli barátomhoz hasonlítani, 10. Elkötelezettség egy csoport felé, 11. Megmutatni, hogy ura vagyok a testemnek, 12. Csak, a kinézet kedvéért, 13. Sport, 14. Nem tudom, 15. Egyéb (Forbes, 2001). Egy interjúalany több opciót is választhatott. XXVI. Horváth Zoltán (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A kisiskolás informatikaoktatás helyzete Ukrajnában és Magyarországon A felgyorsult és rohanó életünkben egyre meghatározóbb szerepet töltenek be a számítógépes eszközök. Ezen eszközök használata a fiatal generációra fokozottan jellemz˝o. Senki sem lep˝odik meg azon, hogy a kisgyerekek hogyan használják a tableteket, okostelefonokat, számítógépeket. De ez a széleskör˝u eszközhasználat általában csak a szórakozásra terjed ki, s a szül˝ok és tanárok is egyaránt látják, hogy a gyerekek a játékprogramok használatával még nem kerülnek közel a számítógép lényegéhez. Ebben nyújt segítséget az iskola. Az informatikaoktatás felépítése és tartalma is eltér˝o Ukrajnában és Magyarországon. Ukrajnában a 2013/14-es tanévt˝ol bevezetésre került az informatika oktatása a 2. osztályban és 5. osztályban. A következ˝o tanévben a 3. osztályban kerül bevezetésre, fokozatosan, év-

35

r˝ol évre minden osztályban lesz informatikaóra. Tehát most van szület˝oben a tantárgy ezen részének kialakulása. Ezért fontos és aktuális a kisiskolás informatika tanítási módszereit vizsgálni. Kulcsfontosságú kérdésnek tartom az informatikaoktatás kezdetén az algoritmikus gondolkodás fejlesztését és a programozás els˝o lépéseinek az oktatását. Ebben a munkámban a kutatásom következ˝o részei kapnak helyet: • A magyarországi nemzeti alaptanterv és az ukrajnai tanterv vizsgálata, elemzése ◦ rámutatni a hasonlóságokra és különbségekre ◦ a kisiskolás korosztállyal szemben támasztott követelmények kiemelése • Önálló iskolai kísérleteim bemutatása XXVII. Janosov Milán (Eötvös Collegium): A bioérzékelés alapjai Az élet egyre több területén merül fel annak igénye, hogy a különféle biológiai eredet˝u mintákban (pl. vér-, víz-, vagy élelmiszerminták) el˝oforduló bizonyos molekulákat (pl. drogok vagy szennyez˝o anyagok) mutassanak ki mind nagyobb érzékenység és specificitás mellett. Az ilyen feladatokat ellátó eszközöket nevezik bioérzékel˝oknek, melyek a biológiai, fizikai vagy akár m˝uszaki és orvosi tudományterületeket is ötvözve valósítják meg a célmolekulák érzékelésének feladatát. Poszteremen a modern bioérzékel˝o rendszerek definícióját és sematikus felépítését szeretném bemutatni, ami magába foglalja a biológiai felismer˝o elemek valamint a fizikai/kémiai elven m˝uköd˝o jelátalakító egységek néhány fontosabb példán keresztül történ˝o ismertetését is. Ezen felül kiemelt hangsúlyt fektetek a jelöléses és a jelölésmentes szenzortípusok megkülönböztetésére, valamint egy általam is vizsgált részterületre, az optikai bioszenzorikára.

36

XXVIII. Kauser Jakab (Szent István Egyetem): Reprodukciós tényez˝ok javításának lehet˝oségei a sertéstenyésztés eredményességének növelésére A sertéstartás versenyképességét meghatározó hatékonysági mutatók közül kiemelt szerepe van a szaporodásbiológiai tényez˝oknek, amelyek meghatározzák az egy kocára jutó választott malacok számát. A reprodukciós mutatók javítása kulcskérdése az ágazat fejlesztésének, mivel az európai uniós versenytársak e tekintetben is megel˝ozik a hazai átlageredményeket. Tanulmányomban els˝osorban azokat a paramétereket tárom fel, amelyek közvetlen hatással vannak a kocák szaporodásbiológiai tulajdonságaira. A poszter a szakirodalomra támaszkodva rendszerezi, illetve áttekinti az egyes tényez˝ok szerepét, és rávilágít azok komplexitására is egyaránt. A szakirodalmi feldolgozás mellett bemutatom egy intenzív, magas színvonalon termel˝o hazai szaporítótelep adatait, amelyeket összehasonlítok egy külföldi teleppel, ahol ugyanazt a hibridet tenyésztik. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy megfelel˝o technológiával és fejlesztésekkel fel lehet zárkózni az európai uniós versenytársakhoz. XXIX. Kis Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Miként módosulnak a csapadékviszonyok hazánkban a klímaváltozás során? Az éghajlatváltozás napjaink egyik legfontosabb problémája, hiszen a megváltozott klimatikus körülmények jelent˝osen veszélyeztetik a Föld dinamikus egyensúlyát. Kutatásunk során a csapadék – amelynek túlzott hiánya (aszálykárok) és többlete (árvízkárok) egyaránt kockázatot jelent – várható alakulását vizsgáljuk Magyarországra és a közép/kelet-európai térségre vonatkozóan. Az elemzésekhez regionális klímamodellek szimulációját használtuk fel (1951–2100), amelyeken els˝oként hibakorrekciót hajtottunk végre kisz˝urve így a szisztematikus hibákat; majd 16 csapadékindexet valamint a napi csapadék 10- és 20éves visszatérési értékét vizsgáltuk kilenc alrégióra vonatkozóan. Eredményeink szerint hazánkban és a környez˝o térségekben egyaránt szárazabb nyarakra számíthatunk majd a jöv˝oben; különösen a délkeleti területeken várható nagyobb mérték˝u változás. Ugyanakkor télen, a csapadékos napok számában és az extrém csapadéktevékenységben is növekedés valószín˝usíthet˝o. A csapadék intenzitása, valamint az egy és öt nap alatt lehullott maximális csapadékmennyiség a becslések szerint minden évszakban

37

növekedni fog, csupán nyáron várható csökkenés, els˝osorban a vizsgált terület déli részén. XXX. Kiss Virág (Debreceni Egyetem): Fényérzékeny kinonok bomlástermékeinek spektrofotometriás vizsgálata A kutatócsoportunkban különféle 1,4-benzokinonszármazékokat vizsgálunk, mint jöv˝obeli napenergia-hasznosítás szempontjából fontos vegyületeket. Ezek el˝onyei, hogy környezetbarátok, vízoldhatóak. Különféle szubsztituált kinonok potenciális fotokatalizátorok lehetnek olyan reakciókban, amelyeknél a napfény energiáját felhasználva kémiai energiát állítanak el˝o. Ez a reakció azon alapul, hogy a kinonokból fény hatására egy oxidált és egy redukált termék képz˝odik formális diszproporció útján, és a redukált forma ezután alkalmas egy újabb redoxirendszer redukálására. A különféle szubsztituált kinonok fény hatására lejátszódó reakciójának kinetikáját vizsgáltam vizes oldatban egy speciális pH-sztat mér˝oberendezéssel és spektrofotometriás módszerrel. Így megismertük a különböz˝o helyzetben található szubsztituenseknek a reakciósebességre gyakorolt hatását. Meghatároztam hidroxi- és hidrokinon-származékok pK s értékeit spektrofotometriás titrálással. Végs˝o célunk olyan rendszernek a kidolgozása, ahol fény hatására ténylegesen megvalósul a fotokémiai vízbontás, illetve az, hogy a hidroxikinont eredményez˝o mellékreakciót minél jobban visszaszorítsuk. XXXI. Konkoly Sándor (Szentágothai János Szakkollégium): Középkori vár, vagy római er˝od? Rejtélyes alapok a Mohácsi-szigetr˝ol A Mohácsi-sziget északi részén, Vári-puszta térségében alaphegységi kibúvás karbonátos rétegei érik el a felszínt. A sziget kialakulásában is szerepet játszó unikális képz˝odmény kiváló épít˝o- és díszít˝ok˝onek bizonyult, ugyanakkor számos forrás tanúsítja, hogy mészégetése is használták márványként becsben tartott rétegeit. Sajnos az évszázadokon át tartó fejtés hatására a szigetrög mára teljesen megsemmisült, visszafordíthatatlan károkat okozva ezzel a hozzá kapcsolódó kulturális emlékeinkben. A képz˝odmény földtani feldolgozása során kerültek el˝o els˝oként olyan adatok, amelyek rávilágítanak a középs˝o-triász korú mészk˝oszirt történeti jelent˝oségére, szerepére. A szigetrög történetének rövid bemutatása után, els˝oként annak Dunához f˝uz˝od˝o kapcsolatát jellemzem. Középkori oklevelek, beszámolók,

38

régi térképek, szórványleletek és légifotók alapján vizsgálom a szirt ókori és középkori vonatkozásait. A történeti háttér kutatását primer dokumentumok elemzésével, d˝ul˝onév-kutatások eredményeit felhasználva, terepi munkákkal kiegészítve végeztem. Munkámban a kutatás f˝o fázisait mutatom be, majd a földtudományok eszköztárának bevonásával kísérletet teszek a lappangó er˝odített objektum eredetének meghatározására. XXXII. Kontos János (Pannon Egyetem): Motorbenzin-etanol elegy csepp párolgásának vizsgálata A bioetanol napjaink egyik legnagyobb mennyiségben el˝oállított megújítható energiaforrása. Az EU 2009/28/EK irányelv 2020-ig 10% bio-komponens bekeverését írja el˝o az üzemanyagokban a tagállamok számára. Ennek következtében az etanolbenzin üzemanyag-keverékek vizsgálata rendkívüli jelent˝oséggel bír. A motorbenzin és etanol keverék fizikai-kémiai szempontból változó összetétel˝u reális többkomponens˝u elegy, amely modellezésével és párolgási jellemz˝oinek el˝oreszámításával az id˝o- és költségigényes kísérleti munka mennyisége csökkenthet˝o. Munkám célja egy olyan folyadék-csepp párolgásra vonatkozó modell létrehozása volt, amely többkomponens˝u, reális rendszerek esetén is megbízhatóan alkalmazható, és nem tartalmaz az adott elegyre jellemz˝o illesztend˝o paramétereket. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzet Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m˝uködtetése konvergencia program” cím˝u kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. XXXIII. Korcsok Beáta (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Kommunikációs jelzések ember-robot interakciókban A robotika új területe a szociális robotika, melyben nagy segítséget nyújt az etológia szemléletének és módszereinek használata. A szociális robotok célja, hogy az emberi környezetben mechanikus társként és segít˝oként funkcionáljanak a mindennapokban, terápiás kezelésekben vagy akár id˝osek ellátásában. Az ember-robot interakciók sikerességét a robot kommunikációs jelzéseinek érthet˝osége is biztosíthatja. Kísérletemben arra kerestem a választ, hogy a robot különböz˝o jelzései eltér˝o

39

hatásúak-e az alanyokra, továbbá hogy milyen viselkedésformákat, kommunikációs jelzéseket mutatnak az alanyok a robot felé. Az alanyok három interakciós helyzetben vettek részt, melyekben a robot tárgyakra próbálta meg felhívni a figyelmüket. Három kísérleti csoport volt, amelyben a robot eltér˝o jelzéseket használt (nézés iránya, farokcsóválás, hangadás). Az eredmények alapján a jelzés típusának nem volt jelent˝os hatása, ellenben az alanyoknál több, a robotra irányuló kommunikációs és más viselkedési elemet sikerült megfigyelni, melyekkel pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan lépnek interakcióba az emberek a szociális robotokkal, továbbá, hogy milyen kognitív képességeket feltételeznek róluk. XXXIV. Kovács Edina (Juhász Jen˝o Szakkollégium): Bibliomining, avagy új eszköz a könyvtárak szolgálatában Napjainkban folyamatosan szükség van a változásra, az igények kiszolgálásának optimalizálása, el˝orejelzésére ahhoz, hogy célközönségünket el tudjuk érni, és meg is tartsuk. A könyvtárak esetében ilyen eszköz lehet a bibliomining, avagy könyvtári adatbányászat. Az poszterben bemutatásra kerülnek azok a módszerek, gyakorlatok, amelyek az adatbányászat területén a könyvtárakhoz kapcsolódnak, illetve, hogy az adatbányászat mely könyvtári területeken használható fel. Emellett az egyes adatbányászati módszerek alkalmazhatóságának felmérését vállalja magára olyan szempontból, hogy milyen módszerek milyen speciális könyvtári feladatokat esetében válhatnak hasznosíthatóvá, az egyes adatbányászati algoritmusok közül melyik használható, és mily módon a könyvtárakban. A poszter kitér arra milyen alkalmazások jöttek létre már eddig a bibliomining segítségével, milyen integrált könyvtári rendszerek léteznek melyekbe már épültek be adatbányászati modulok, illetve hogyan oldható meg a jelenleg használt integrált könyvtári rendszerek kiterjesztése. XXXV. Kövendi-Jakó Anna (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A moha propagulum bank és a felszíni mohavegetáció összehasonlítása az o˝ rségi erd˝okben Kutatásom során különböz˝o faállományú o˝ rségi erd˝ok moha propagulum bankját vizsgáltam, és vetettem össze ugyanazon területek felszíni mohavegetációjával. Arra kerestem a választ, hogy a vizsgált erd˝ok jellemz˝oi (fafaj-összetétel, szerkezet,

40

mikroklíma, talaj- és avarviszonyok, táji és történeti változók) milyen mértékben határozzák meg a moha diaspóra bank tömegességét, faji összetételét. Emellett összehasonlítottam a felszíni mohavegetáció és a propagulum bank fajgazdagságát, faji összetételét és tömegviszonyait. A vizsgálat 34, változatos fafaj˝ összetétel˝u, 70 évnél id˝osebb erd˝oállományban zajlott az Orségi Nemzeti Park területén. Eredményeim azt mutatják, hogy míg a felszíni mohavegetáció esetében az aljzatviszonyok, a faállomány összetétele és szerkezete a meghatározó, addig a moha propagulum bank összetételét és tömegességét leginkább a term˝ohelyi viszonyok (mikroklíma, avar- és talajváltozók) befolyásolják. A diaspóra bank jelent˝osen eltért a felszíni mohavegetációtól: fajszáma alacsonyabb, dominánsak benne a rövid élet˝u kolonista mohák, míg a felszíni mohavegetációt ével˝o fajok uralják. Emiatt megállapítható, hogy az o˝ rségi erd˝okben a talajszint mohaközösségének regenerációjában, túlélésében a propagulum bank szerepe minimális. XXXVI. Krausz Edina, Saláta Dénes, Bidló András, Pet˝o Ákos (Nyugat-magyarországi Egyetem, Szent István Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum): Tájhasználat-történeti vizsgálatok egy mez˝oföldi, középs˝o bronzkori földváron és közvetlen környezetén A Cikola-víz vízgy˝ujt˝ojének régészeti szempontból kiemelked˝o területén található Perkáta – Forrás-d˝ul˝o földvárat és közvetlen környezetének tájhasználat-történetét vizsgáltuk a 18. századtól napjainkig eltelt id˝oszakban. A bemutatott kutatás részét képezi a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet részvételével zajló környezet- és településtörténeti projektnek, amelynek egyik célja a terület komplex tájtörténeti értékelése. A vizsgálatunk során alkalmazott módszer történeti térképek, légifotók összehasonlításán, térinformatikai tartalommal való b˝ovítésén alapszik. Az írott források és történeti térképek alapján elmondhatjuk, hogy az 1400-as évekbeli említését˝ol kezdve a terület folyamatosan mez˝ogazdasági használatban volt. Napjainkhoz közeledve a szántóföldi hasznosítása aránya fokozatosan növekedett a többi területhasználat rovására, mindazonáltal a lel˝ohelyek szempontjából fontos területfoltokat ezen id˝oszakban nem érte károsító hatás.

41

A tájtörténeti vizsgálatok segítségével lehet˝ové válhat lel˝ohelyek talajbolygatottságának el˝ozetes felmérése, mértékének megállapítása, ami összefüggésben van az adott lel˝ohely változásával és pusztulásával. Ezek alapján a bemutatott módszert a helyszíni terepbejárások tapasztalataival egybevetve környezetrégészeti projektek megel˝oz˝o lépéseként alkalmazhatjuk. XXXVII. Lukács Tamás (Eötvös Collegium): Mélyfúrási NMR mérések modellezése porózus közegekben Az alkalmazott geofizikai kérdéskörben az NMR használata azért el˝onyös, mert szinte egyedüli módszerként képes a pórusméretek becslésére adatokat szolgáltatni. A mérés során a fázisban lév˝o atomok fázisvesztése detektálható az általuk generált változó mágneses tér alapján. A szimuláció során Monte Carlo módszerrel el˝oállított, adott térfogatú elrendezéseket vizsgáltam. A vizsgált térfogatok T2 lecsengési görbéinek két f˝o komponense, az ún. térfogati T2 relaxáció, ami a térfogatban létrejöv˝o különböz˝o spin-spin fázisvesztések következménye, illetve a felszíni T2 relaxáció, ami a szilárd határral való ütközés és kölcsönhatás során létrejöv˝o fázisvesztést jellemzi. Így az ismert lecsengési görbékhez illesztett exponenciális függvény koefficiensei és a vizsgált elrendezés között lehet korrelációt vizsgálni. A szimulációk során vizsgált 2 eset az ismert sugarú gömbök és laminált rétegek közötti különbség, valamint laminált rétegek nyílásvastagság függése T2 értékekben. XXXVIII. Miron Vilidár Vivien (Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium): A képekr˝ol a kép korszakában A kép korszaka napjainkig ível. A vizuális kultúra korában képek vesznek körül bennünket rengetegféle formában: plakátok és képerny˝okön keresztül, vagy reklám formájában stb. De mi a kép? Valami leképzése, a valóság leképzése? A fényképez˝ogép pedig ezt teszi: leképezi azt a „valamit”, ami fele irányítjuk, miután exponáltunk. A kép közös természet˝u lesz azzal, amit ábrázol, de tud-e több lenni a kép az ábrázoltnál? A kép hitelesít, a kép bizonyít, de ugyanakkor hamisítani is tud és új virtuális valóságokat létrehozni. Poszteremen ezekr˝ol a kérdésekr˝ol lesz szó, és a bemutatott lehetséges válaszokat, hipotéziseket a fotográfián belül a portrék illusztrálásával támasztom alá.

42

XXXIX. Mocsári Maja Kinga (Jedlik Ányos Szakkollégium): Tükörképi szerkezetek az él˝o és élettelen világban A természetben el˝oforduló szerves anyagok egy részét optikailag aktív molekulák alkotják. Ez azt jelenti, hogy a polározott fény síkját valamelyik irányba elforgatják. Az enantiomerek egymással tükörképi viszonyban lév˝o, de fedésbe nem hozható, ún. királis szerkezetek. Ezek akirális hatásokkal szemben egyformán viselkednek, tehát fizikai és kémiai tulajdonságaik is ugyanazok, de királis hatásokkal (például egy királis oldószerrel) szemben már máshogy reagálnak. Ez utóbbi tény jelent˝osen megnehezíti a szintetikusan el˝oállítható hasonló vegyületek biológiai felhasználását. Például egy gyógyszer hatóanyag esetében nem mindegy, hogy a „jobbra illetve balra forgató” szerkezetek közül melyiknek milyen az élettani hatása. Lehet, hogy az egyik gyógyszer, a másik méreg, amint arra az 1958-as Contergan-botrány is felhívta a figyelmet. Az aszimmetrikus szintézisek során arra törekszünk, hogy csak a számunkra kívánatos enantiomert állítsuk el˝o racém elegy helyett, melyben az enantiomerek 50-50%-os arányban fordulnak el˝o. XL. Molnár Tibor (CEU Közép-Európai Egyetem): Vörösiszap- Földön, Vízen, Leveg˝oben A vörösiszap az egyik legnagyobb mennyiségben keletkez˝o ipari hulladék, így elhelyezése problémákat okoz világszerte. A földfelszíni elhelyezés esetlegesen kiömléssel (Kolontár, 2010), kiporzással (pl. USA), a tengerfeltöltés egészen elképeszt˝o pusztítással jár. A poszter a 2010-es eseményekb˝ol kiindulva mutatja be a vörösiszap kémiáját, környezet- és egészségkárosító hatását földön, vízen, leveg˝oben. Be kívánom mutatni a helyszíni mintavételezés (Torna, Marcal) körülményeit, a tapasztalható utóhatást, a regenerálódás jeleit. Toxikológiai vizsgálatokat végeztünk, ezek érdekes el˝ozetes eredményeit is tárgyalom. Tanulságos az eset környezetmenedzsment szempontú értékelése is, pl. az alkalmazott mentesítési módszerek megválasztása.

43

XLI. Mravcsik Zoltán, Gyulai Ferenc, Em˝odi Andrea, Pósa Patrícia, Takács Márton, Gyulai Gábor (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A ligeti- és borsz˝ol˝ot ért hatások a Kárpát-medencében A borterm˝o sz˝ol˝o pontos kialakulása napjainkig bizonytalan. Az utolsó jégkorszak után maradt fenn a Vitis vinifera ssp. sylvestris (ligeti sz˝ol˝o), amely elterjedt egész Európában és a Kárpát-medencei nemesítése is elképzelhet˝o a régészeti maradványok alapján. A vaskortól kezdve háttérbe szorult a ligeti sz˝ol˝o és el˝otérbe került a borsz˝ol˝o felhasználása. A termesztett sz˝ol˝o kialakulása több helyszínen is végbemehetett, egymástól függetlenül. Nem tudjuk, hogy a dél-európai és Kaukázuson túli sz˝ol˝ofajok közül melyik, milyen mértékben vett még részt a ligeti és kés˝obb a borterm˝o sz˝ol˝o kialakulásában. A történeti korokban a két faj egymás mellett élt a Kárpátmedencében, nem ismerünk más sz˝ol˝ofajt, amellyel a honos ligeti sz˝ol˝o keresztez˝odhetett volna. Hazánkban a filoxérajárványt követ˝oen az észak-amerikai eredet˝u rezisztens sz˝ol˝ok kultúrából való kiszabadulásával és a ligeti- és borsz˝ol˝ovel történ˝o hibridizálódásukkal számos új változat jött létre. Az idegen génanyagot felhalmozó Vitis hibridek a ligeti sz˝ol˝o él˝ohelyeire bekerülve általában kiszorítják azt természetes él˝ohelyér˝ol és eredeti genetikai anyagát is veszélyeztetik. XLII. Németh József (Jedlik Ányos Szakkollégium): Multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata a környezetmérnöki gyakorlatban A környezettudományok fejl˝odésével egyre világosabbá válik, hogy a környezetünk állapotának és kapcsolatrendszereinek ismerete nélkülözhetetlen. A környezetállapot-értékelés során az emberi egészséget és biztonságot (környezeti, társadalmi és gazdasági) veszélyeztet˝o tevékenységek és tényez˝ok feltárása szakért˝oi rendszerek segítségével történik. A multi-kritériumos döntéshozatali eszközök használata a gazdasági, menedzsment és stratégia hozatali feladatok során napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott módszer. Nagy el˝onyük, hogy statisztikai eszközökkel megalapozott döntések hozatalára alkalmasak. A mérnöki alkalmazásban azonban még nem elterjedt technika. Munkámban egy olyan módszert mutatok be egy esettanulmányon keresztül, amely egy ilyen eszköz használatával

44

matematikailag megalapozott döntések hozatalára alkalmas a környezetállapot-értékelés tudományterületén. XLIII. Pató Zsuzsanna (Debreceni Egyetem): A proliferatív vitreoretinopátiában szerepet játszó fehérjék vizsgálata proteomikai módszerekkel A proliferatív vitreoretinopátia (PVR) a szemnek egy olyan kóros állapota, melynek során a retina hátsó felszínén epiretinális membrán alakul ki. Ez létrejöhet retinaleválás és sebészeti beavatkozás hatására. A kutatásunk során célul t˝uztük ki a transzglutamináz 2 enzim (TG 2) szerepének vizsgálatát a PVR patomechanizmusában, valamint olyan fehérjék azonosítását, melyek a PVR megjelenésére jellemz˝oek. Munkánk során egy PVR egér modell alapján létrehozott transzglutamináz 2 „knock out” (TG2 KO és TG2 KO PVR) egerek üvegtesti mintáit dolgoztuk fel. A módszerünk els˝o lépéseként a minták fehérjéit megtisztítottuk, kétdimenziós gélelektroforézis segítségével elválasztottuk, majd speciális festék segítségével láthatóvá tettük. Az ezekb˝ol származó gélképeket szoftver segítségével összehasonlítottuk. A TG2 hiányos kontroll és PVR csoport között szignifikáns különbséget mutató foltokat kivágtuk, majd tömegspektrométer segítségével azonosítottuk. Végeredményül számos krisztallin fehérjét kaptunk, melyek feltételezhet˝oen egymás izoformái vagy poszttranszlációs módosulásai (PTM). Ezért a PTM-ok közül megvizsgáltuk a glikozilációt és a foszforilációt. XLIV. Pósa Patrícia; Em˝odi Andrea, Mravcsik Zoltán, Pósa Barnabás, Gyulai Ferenc (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): A növényi diverzitás vizsgálatok újabb eredményei Sárospatak kora újkori lel˝ohelyein A kora újkori Sárospatakon az agrobiodiverzitás megismerésének fontos eszköze és lehet˝osége, hogy megvizsgáljuk az ásatásokból származó növényi makromaradványokat. Sárospatak két régészeti lel˝ohelyének (ágyúönt˝o m˝uhely és tímárm˝uhely) mag- és termésmaradványait archaeobotanikai vizsgálati módszerekkel elemeztük a történeti agrobiodiverzitás feltárása, valamint az írott források valódiságának ellen˝orzése céljából. A földminták jelent˝os mennyiség˝u növényi maradványt tartalmaztak. Sárospatakon a kertkultúra a XVII. században élte fénykorát.

45

Az írásos források említik az itteni mez˝ogazdasági változatosságot, növényi sokféleségét. A Rákóczi-birtok összeírásaiban szerepl˝o valamennyi gabonafélét, ú.m. búzát, rozst, kétszerest, árpát, kukoricát a leletanyagokban megtaláltuk. Patak híres kertjeinek (Gombos-, Mandulás, Mogyorós-kert, Mandulás-, Somlyodsz˝ol˝o) sokféleségét mind a leletanyagok mind pedig az írott források alátámasztják. A szószedetekben említett gyümölcsfajtákat fel lehet ismerni a szenült körtemúmiákban, a szenült barack, cseresznye, dió és szilva csonthéjájakban. Kiemelten jelent˝os a Tokaj-hegyaljai sz˝ol˝otermesztésb˝ol származó eddig ismert legkorábbi sz˝ol˝omagvak. Az ágyúönt˝o házban és a Kósa-féle ház pincéjében, azaz a tímárm˝uhelyben talált kora újkori archaeobotanikai leletek a Rákóczi birtok els˝o növényi maradványai. A feldolgozott lel˝ohelyekr˝ol gabonafélék (árpa, búza, rozs, zab, kukorica), ezek gyomnövényei (vetési konkoly, héla zab, puha rozsnok, gabonarozsnok, fedél rozsnok, kék búzavirág, fehér libatop, mezei katáng, mezei aszat, apró szulák, terj˝oke kígyószisz, piros kenderkef˝u, bársonyos árvacsalán, mezei gyöngyköles, parlagi nefelejcs, lándzsás útif˝u, madárkeser˝uf˝u, mezei zsálya, fakó muhar, ragadós muhar, tarlóvirág, cicó, kaszanyüg bükköny, vetési bükköny, szulák keser˝uf˝u), gyümölcsök (cseresznye, dió, körte, mogyoró, barack, szilva, sz˝ol˝o) és zöldségfélék (görögdinnye, lencse, borsó) kerültek el˝o, amelyek mind kultúrkörnyezetb˝ol származnak. A vizsgálati eredményeink meger˝osítik a kora újkori Sárospataki kertek létezését és azok gyümölcsöz˝o sokféleségét. XLV. Rozgonyi Kristóf (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Klaszterezettség vizsgálata geoszociális hálózatokon Komplex rendszerek egy reprezentatív példája az egyénekb˝ol vagy csoportokból és a közöttük lev˝o kapcsolatokból alkotott struktúra, az úgynevezett szociális hálózat. A közösségi portálok (Twitter, Facebook, stb.) népszer˝usödésével lehet˝oségünk nyílik valós, a felhasználók alkotta hálózatok tanulmányozására. Poszteremen egy ilyen hálózat egy lehetséges viszgálati módszerével foglalkozok. A bemutatott gráf egy úgynevezett geoszociális hálózat, ahol a felhasználókhoz földrajzi koordinátákat tudunk rendelni. Az adatokat a Twitter rendszer nyilvános API (application programing interface) segítségével gy˝ujtöttük. Így 2 454 623 felhasználó között azonosítottunk 3 351 813 kapcsolatot, ahol a kapcsolatot a kölcsönös említések jelentették.

46

Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy a hálózat klaszterezettsége hogyan függ a felhasználók távolságától, illetve a köztük lev˝o kapcsolatok er˝osségét˝ol. Az adatok többféle sz˝urésével különböz˝o részhálózatokat és az ezekb˝ol generált véletlen hálózatokat vizsgáltuk, kitérve a legnagyobb összefügg˝o komponens elemzésére is. Az így kapott adatokra számoltunk a szakirodalomban gyakran használt gráftulajdonságokat, megmértük mikor a legösszetettebb a hálózat, illetve igazoltuk, hogy a gyenge kapcsolatok fontos szerepet játszanak a társadalmunk összetettségében. XLVI. Sebestyén Viktor (Jedlik Ányos Szakkollégium): Termikus távolhatás-vizsgálat hidrodinamikai és transzportmodellezés alkalmazásával A munka célja, hogy irányt mutasson a sekély geotermikus rezervoárokra telepített földh˝ohasznosítási technológiák tervezésénél a telepítési távolságok meghatározásához. A hidrodinamikai (hidraulikai) távolhatáson túlmen˝oen az energetikailag hasznosított víznek termikus távolhatása is van. A jelenlegi jogi szabályozás nem rendelkezik a minimális véd˝otávolságokról és a Környezetvédelmi Felügyel˝oségek (akik a vízjogi engedélyeket kiadják) sem veszik figyelembe a termikus áttörés tényét. Célom ezért a hidrodinamikai és transzportmodellezés nyújtotta eszközökkel megvizsgálni egy valós, üzemel˝o rendszer ilyen vonatkozású eredményeit. Egyetlen telepített rendszer m˝uködéséb˝ol modellkísérleteket állítok fel arra, hogy a talajvíz mozgási irányától függ˝oen mi az a minimális távolság, ahol a két rendszer egymásra hatása már teljesítménycsökkenéssel járhat. Természetesen a hidraulikai és termikus távolhatás is az aktuális földtani és vízföldtani adottságok függvénye, ezért a poszteren ismertetett gondolatmenet egyetemesen nem felhasználható ilyen kérdések eldöntésére. Minden egyes eset külön elbírálás alá kell, hogy essék.

47

XLVII. Soltész Borbála (Eötvös Loránd Tudományegyetem): A hRad51 rekombináz funkcionális szerkezetvizsgálata A humán Rad51 fehérje kulcsszerepet játszik a DNS kett˝ostörések homológ rekombinációval történ˝o hibajavításában. Az egyszálúvá vált DNS-hez köt˝odve egy helikális szerkezet˝u ún. preszinaptikus filamentumot hoz létre, majd az ép, kétszálú DNS-en a megfelel˝o szakaszt megkeresve segíti a szálcserét. Célunk a filamentumok felépülésének és szerkezetének megismerése. Feltételezzük, hogy az összeszerel˝odés során a fehérje térszerkezete változik, s ez egy megfelel˝o fluoreszcens jelben látható lehet. Mivel azonban a hRad51 nem tartalmaz triptofánt, pontmutánsokat állítottunk el˝o. Vizsgálatainkat els˝osorban az F126W mutánson végeztük. Err˝ol a pozícióról homológ szekvenciák alapján azt feltételezzük, hogy a határfelületre jellemz˝o, ugyanakkor a csere nem okozza a funkció jelent˝os sérülését. Eddigi eredményeink szerint az F126W mutáns nagy mennyiségben expresszálódik, és a tisztítás során er˝osen koncentrálódik. Elektronmikroszkópos felvételeink bizonyítják, hogy filamentumot képez. A köt˝odés er˝osségét fluoreszcencia-anizotrópiai mérésekkel hasonlítottuk össze a vad típussal. A DNS-kötés hatása jól mérhet˝o változást okoz a fluoreszcencia spektrumban, mely mutatja, hogy a rendszer kinetikai vizsgálatokra is alkalmas. XLVIII. Szabó János (Kerényi Károly Szakkollégium): Kreativitás és motiváció vizsgálata a fels˝ooktatási tehetséggondozásban résztvev˝o hallgatóknál Vizsgálatom azt a célt szolgálta, hogy hallgatói oldalról is legyen rálátásunk a magyar fels˝ooktatásbeli tehetségfejlesztésre. Összetett, többlépcs˝os vizsgálatról van szó, ebben az esetben a tehetség két fontos összetev˝ojét vettem górcs˝o alá egy online módon kitölthet˝o, összetett kérd˝oív segítségével. A kreativitás mérésére a Tóth-féle Kreativitás Becsl˝o Skálát használtam, a motiváció mérésére pedig az AMS-R teljesítménymotiváció kérd˝oívet. A mintámat olyan hallgatók alkották, akik valamilyen formában kapcsolatban vannak a tehetséggondozással a fels˝ooktatásban (pl: DETEP, szakkollégiumi tagság, stb.).

48

XLIX. Szokol Adrienn (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Barlangi monitoring a pilisi Ajándék- és Legény-barlangban: el˝ozetes eredmények A védett – felszínen lezajló gyors változásoktól mentes – környezetben keletkez˝o barlangi cseppkövekb˝ol akár 1000 100 000 évre visszamen˝oleg is információkat kaphatunk a növekedésük során bekövetkezett klimatikus/környezeti viszonyokról (pl.: h˝omérséklet, csapadékmennyiség, évszakosság, csapadék eredete, hidrológiai viszonyok). Azonban a cseppkövek különböz˝o barlangokban, de akár egy barlangon belül is eltér˝o módon rögzíthetik a felszínen bekövetkezett környezeti- és klímaváltozásokat a helyi földtani és hidrológiai viszonyoknak, paramétereknek (talajvastagság, mélység, szell˝ozöttség stb.) megfelel˝oen. A barlangi monitoring ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerjük azokat a folyamatokat, amelyek hatással lehettek a cseppkövek képz˝odésére, illetve megértsük azt a komplex kölcsönhatásrendszert, amely során a felszínen tapasztalható klímajel csepeg˝ovíz közvetítésével meg˝orz˝odik a cseppk˝oben. Kiállított poszteremen két pilisi barlangban (Ajándék- és Legény-barlang) összesen kilenc mintavev˝o helyen végzett monitoring el˝ozetes eredményeit szeretném bemutatni, amely elengedhetetlen a cseppkövek által meg˝orzött izotóp-összetétel helyes értelmezéséhez. A monitoring során meghatározásra került a csepeg˝ovizek mennyisége, stabilizotóp-, illetve kémiai összetétele. L. Takács Márton (Környezetvédelmi (Zöld) Szakkollégium): Böhönye legnagyobb fái Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén, a Bels˝oSomogyi-dombság peremén fekszik. A megyéhez hasonlóan (amely az országban a statisztikai adatok alapján a legtöbb nagyméret˝u faegyedet rejti) felbecsülhetetlen dendrológiai értékekkel rendelkezik. Az ún. Cseh-mez˝o (tulajdonképpen a község déli határa) közelében található összefügg˝o erd˝ofoltban 12 db, az elfogadott Pósfai-féle adatbázisban szerepl˝o fát mértünk fel. Ezek közül 8 egyed közönséges gyertyán (Carpinus betulus), 2 mezei juhar (Acer campestre), 1-1 pedig kocsányos tölgy (Quercus robur) és vadkörte (Pyrus pyraster). Közülük 561 centiméteres mellmagassági (1,3 m magasan mért) kerülettel a tölgy a legnagyobb, amelynek lombjában európai hálózathoz kapcsolódó vadmegfigyelési állomás lett kiépítve. Ezt a fát követi Magyarország jelenlegi ismereteink szerinti harmadik legnagyobb

49

gyertyánja (526 cm). A legnagyobb juhar 354, a vadkörte pedig 313 cm kerület˝u. A terület eldugottnak, védettnek tekinthet˝o, fakitermelésnek nyomát nem láttuk. Ily módon a fák védelme egyel˝ore adott, a fák egészségi állapota azonban – néhány kivételt˝ol eltekintve – romló. LI. Telek Elek (Szentágothai János Szakkollégium): Kontroll mechanizmusok a filopodium formálódásban Az általunk vizsgált IRSp53 fehérje N-terminális 250 aminosavat tartalmazó doménje az ún. I-BAR, amely aktin köt˝o, valamint aktin kötegel˝o hatású, továbbá a membránkötés során a membrán deformációját okozza. Az I-BAR e kett˝os funkcióját, a membrán és az aktin kötésének mechanizmusát még homály fedi. Célkit˝uzéseink voltak az I-BAR domén és az aktin kölcsönhatásának vizsgálata a sejtnyúlványok szervez˝odésében in vivo kísérletekben. Vizsgálataink során COS-7 sejtkultúrát használtunk, melyet transzfekciós technikával túlexpresszáltunk. Ahhoz, hogy követni tudjuk az aktin polimerizáció hatását, a sejteket Latrunculin B toxinnal kezeltük, ami az aktin filamentumokat lebontva magas globuláris aktin koncentrációt hoz létre. Az így kialakult morfológiai változásokat vizsgáltuk konfokális fluoreszcencia mikroszkópia technikával. Eredményeink szerint az I-BAR és IRSp53 fehérje túlexpresszálásával a sejt alakja, illetve a filopodiumok és elágazódásainak száma növekszik. Latrunculin B toxin kezelés hatására viszont ezek szignifikánsan lecsökkennek. Ezek alapján megállapítható, hogy a filopódiumok számát er˝osen befolyásolja az aktin polimerizációs állapota, de az nem feltétlenül szükséges annak meglétéhez. LII. Tóth Zsuzsanna (Szent István Egyetem): A Berettyó-Kálló köze tájtörténeti értékelése térinformatikai módszerekkel A tájhasználat módja jelent˝osen összefügg az él˝ohelyek fennmaradásával, kezelésével. A napjainkban jelentkez˝o klimatikus változások még inkább megpróbálják az él˝ohelyek fennmaradását. A fenntarthatóság kérdése kulcskérdéssé vált, ezért keresni kell az olyan tájhasználati módszereket, amelyek kapcsolódnak a természeti értékeink meg˝orzéséhez és egyben fenntarthatóak

50

is. A megfelel˝o tájhasználat megválasztásához ismerni kell a táj adottságait, korábbi arculatát. Poszteremen a Berety- tyó-Körös vidék egyik kistáját a Berettyó-Kálló közét vetettem vizsgálat alá. Bemutattam a mintaterület jelenlegi képét és térinformatikai módszerek segítségével felvázoltam az elmúlt közel 250 év alatt végbement változásokat. Munkám során az ArcGIS 10 ArcMap szoftvert használtam. A térinformatikai adatbázis létrehozásához az Els˝o Katonai Felmérést, Második Katonai Felmérést és a jelenlegi állapotok kirajzolódásához egy az 1990-es években készített állami topográfiai térképet, valamint a Google Earth m˝uholdas képeit használtam fel. LIII. Veres Péter (Hatvani István Szakkollégium): Biodegradábilis kollagén-szilika aerogél hibridek, mint gyógyszerhordozók A 2000-es évekt˝ol számos kutatócsoport vizsgálta különböz˝o gyógyszerhatóanyagok aerogélekben történ˝o adszorpcióját, majd kioldódását. Eredményeik alapján elmondható, hogy az aerogélek potenciálisan alkalmasak programozott hatóanyagleadású gyógyszerhordozókként történ˝o orvosbiológiai felhasználásra. Kutatásom során különböz˝o gyógyszerhatóanyagok és modellvegyületek adszorpcióját vizsgáltam hidrofil és hidrofób biodegradábilis kollagén-szilika aerogél hibridekben. A méréseket 45 mikron alatti monolitokból o˝ rléssel kapott részecskékkel, valamint emulziós eljárással készített mikrogömbökkel végeztem. A méréseim során 120 illetve 180 bar nyomáson, 313 K h˝omérsékleten, 8 illetve 14 órás id˝otartamú adszorpciós kísérletek segítségével optimalizáltam a kísérlet paramétereit. Az optimalizált adszorpciós körülmények segítségével impregnált hibrid aerogéleket ezután kioldódás vizsgálatoknak vetettem alá. Ezen kívül tanulmányoztam a megkötött hatóanyag morfológiáját is.

51

LIV. Róka Éva (Eötvös Loránd Szakkollégium): Apa és gyermek kapcsolata – Mi fán terem az apa 2013-ban? Az apa szerepe a családban nélkülözhetetlen és tagadhatatlan, hogy a helyes apai minta megtanulásához kell egy férfi a családba, aki szerepet nyújt. Gyakorlatom során felfigyeltem arra, hogy az intézményekbe egyre több n˝o/anyuka kíséri be reggel gyermekét, míg az apák/férfiak dolgoznak. „Hol vannak az apák?” Tettem fel a kérdést. Reggel nem látom o˝ ket, este nem látom o˝ ket. Mikor vannak gyermekeikkel? Milyen nevelési szokásokban vannak jelen? Nevelnek egyáltalán? Milyen családkép van 2013-ban Magyarországon? Ezekre a kérdésekre keresve a választ született meg a kutatásom, amelyben választ kaptam mindenre, nagy megdöbbenésre. A poszter kitér azokra az érzékeny területekre és kérdésekre, amelyeken ha nem változtatunk rövid id˝on belül, ez el˝ore mutatások szerint fél˝o, hogy a gyermekek nevelése csak az anyákra koncentrálódik. Ennek meg szabad történnie?

52

Támogatóink:

www.alexandra.hu www.szak.hu Egmont kiadó General Press Magyar Almanach Kiadó

 Bolyai Kollégium, 2014 http://www.bolyai.elte.hu