XI. PÉCSI SÜRGŐSSÉGI NAPOK XI. CRITICAL CARE DAYS in PÉCS 16-17th September, 2016 - 2016. szeptember 16-17.
RÉSZLETES PROGRAM ÉS ELŐADÁSKIVONATOK FINAL PROGRAM AND ABSTRACTS
Szerkesztette / Edited by: Prof. Dr. Betlehem József Dr. Radnai Balázs Dr. Deutsch Krisztina Bánfai Bálint Pandur Attila Füge Kata
Pécs, 2016 A konferencia akkreditációja szakdolgozói és szakorvosi pontszerző továbbképzési tanfolyamként megtörtént. Szakdolgozók a konferencia mindkét napján történő részvételért 20 továbbképzési pontban részesülnek, a szakorvosi továbbképzési pontérték hivatalos megállapítását követően valamennyi résztvevő tájékoztatást kap a rendezvényt követően.
RÉSZLETES PROGRAM FINAL PROGRAM
2
A SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS FINANSZÍROZÁSA AZ ÚJRAÉLESZTÉS SZAKMAI SZEMPONTJAI FINANCING EMERGENCY MEDICAL CARE
NEW ASPECTS OF THE CURRENT RESUSCITATION GUIDELINE 16 September, 2016 (Friday) – 2016. szeptember 16. (péntek) Place of the venue – Helyszín: Hotel Palatinus Bartók terem Time – Időpont
Event – Esemény
8.30 – 10.00
Registration – Regisztráció Opening Ceremony of the Conference – A konferencia megnyitója
10.00 – 10.15
Prof. Dr. Bódis József egyetemi tanár, rektor, az MTA doktora, PTE Jenei Zoltán kancellár, PTE Prof. Dr. Betlehem József egyetemi tanár, dékán PTE ETK Dr. Jürgen Schäfer kórházigazgató, FDK Bethania Kórház Dr. Lovász István jegyző, Pécs Megyei Jogú Város
Chair – Üléselnök
Prof. Dr. Betlehem József, Pécs Dr. Kanizsai Péter, Budapest
10.15 – 10.30
Prof. Dr. Boncz Imre, Pécs A sürgősségi ellátás egészség-gazdaságtani vonatkozásai Health economics respects of the emergency care
10.30 – 10.45
Dr. Varga Csaba, Soós Viktor, Kaposvár Gondolatok a sürgősségi ellátás finanszírozásáról Thinking about the emergency care financing
10.45 – 11.00
Prof. Dr. Sebestyén Andor, Pécs Sürgősségi ellátások egészségbiztosítói szempontból Emergency care in terms of the National Health Insurance Fund
11.00 – 11.15
Dr. Berényi Tamás, Budapest Finanszírozás és triage Financing and triage
11.15 – 11.30
Dr. Engelbrecht Imre, Budapest A prehospitális sürgősségi ellátás jelenlegi finanszírozási helyzete Update on the financing of the prehospital emergency care
11.30 – 11.45
Liktor Lajos, Bécs A Bécsi Mentőszolgálat finanszírozása The financing of the Viennese Ambulance Team
3
11.45 – 12.00
Pandur Attila, Bánfai Bálint, Pék Emese, Dr. Deutsch Krisztina, Dr. Radnai Balázs, Prof. Dr. Betlehem József, Pécs A pulmonalis embolia diagnosztizálásának költséghatékony megoldásai a sürgősségi ellátásban Cost-effective solutions on the diagnostics of acute Pulmonary Embolism
12.00 – 12.15
Discussion – Vita
12.15 – 13.15
Lunch Break – Ebédszünet
Chair – Üléselnök
Dr. Berényi Tamás, Budapest Dr. Pető Zoltán, Szeged
13.15 – 13.30
Prof. Dr. Klaus Fassbender, Homburg “A stroke beteghez kivitt kórházi ellátás” – A Mobil Stroke Egység koncepciója “Bringing the hospital to the stroke patient” –Mobile Stroke Unit concept
13.30 – 13.45
Dr. Szapáry László, Pécs Ne késlekedj! Az akut ischaemiás stroke kezelése (2016) Do not delay! The management of the acute ischemic stroke (2016)
13.45 – 14.00
Dr. Vajda Zsolt, Kaposvár Az akut ischémiás stroke neurointervenciós kezelésének aktualitásai Current aspects of neurointerventional treatment of acute ischaemic stroke
14.00 – 14.15
Dr. Égi Csilla Viktória, Dr. Hahn Katalin, Dr. Gecse Krisztián, Prof. Dr. Nagy Lajos, Szombathely Akut stroke ellátás- legújabb tapasztalataink a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban Acute stroke treatment- our newest experiences in the Markusovszky Hospital
14.15 – 14.30
Dr. Hadrian Borcea, Nagyvárad A szív-érrendszeri sürgősségi helyzetek kezelése az integrált sürgősségi irányítási rendszerben Romániában The Romanian integrated emergency management system for cardiovascular emergencies
4
14.30 – 14.45
Corina Cosma, Szerénke Darabpour, Tahani Albarghouthi, Katarina Sisovska, Jürgen Schäfer, Frankfurt am Main A demencia felismerése a sürgősségi ellátásra szoruló betegeknél és ennek jelentősége a további betegellátásban Possibilities for identifying a dementia suspicion for acute and emergency patients and its importance for the further care
14.45 – 15.00
Dr. Breitenbach Géza, Barta Tamás, Miskolc Acut vascularis kórképek invasív kezelése a praehospitális ellátó szemszögéből Invasive management of acute vascular disease from the view of on prehospital provider
15.00 – 15.15
Dr. Mártai István, Budapest A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői a finanszírozás árnyékában Characteristics of the prehospital emergency care from the aspects of the financing
15.15 – 15.30
Discussion – Vita
15.30 – 15.45
Break – Szünet
Chair – Üléselnök
Dr. Varga Csaba, Kaposvár Prof. Dr. Nagy Lajos, Szombathely
15.45– 16.00
Csikós Péter, Budapest Országos Mentőszolgálat napjainkban - a változások és változtatások szükségessége Hungarian National Ambulance Service – changes and the necessity of required changes
16.00 – 16.15
Győrfi Pál, Budapest OMSZ kommunikáció új utakon The new communication methods of the hungarian National Ambulance Team
16.15 – 16.30
Dr. Göndöcs Zsigmond, Budapest Az Országos Mentőszolgálat különleges egysége The special Unit of the Hungarian National Ambulance Service
5
16.30 – 16.45
Dr. Kiss Domonkos, Siófok Súlypontok az újraélesztésben az ERC 2015-ös ajánlása alapján Changes in the resuscitation methods based on the guideline of ERC 2015
16.45 – 17.00
Dr. Ujvárosi Dóra, Dr. Lőrincz István, Dr. Sebestyén Veronika, Dr. Pataki Tamás, Dr. Szabó Zoltán Debrecen A hirtelen szívhalál miatt elvégzett kardiopulmonális újraélesztés hatékonyságát befolyásoló tényező Influencing factor of effectiveness of cardiopulmonary resuscitation due to sudden cardiac arrest
17.00 – 17.15
Dr. Kanizsai Péter, Budapest Point of Care technológiák a reanimációban Point of care technics in the resuscitation
17.15 – 17.30
Dr. Pető Zoltán, Dr. Cserjés Andrea, Dr. Ágoston Zsuzsanna, Szeged A dolgozói újraélesztés oktatási rendszerének felépítése a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban The structure of the education system on resuscitation for emploies in the Albert Szent-Györgyi Clinical Centre, at the University of Szeged
17.30 – 17.45
Dr. Angyal Miklós, Pécs Újraélesztés a szakmai felelősség oldaláról Resuscitation from the side of the vocational responsibility
17.45 – 18.00
Dr. Radnai Balázs, Pandur Attila, Bánfai Bálint, Dr. Betlehem József , Pécs Mélyvízbe dobva, azaz szimuláció kicsit másként „Deep water”- simulation education in other way
18.00 – 18.15
Discussion – Vita
19.00
Reception – Fogadás Hotel Palatinus, Pécs
6
17 September, 2016 (Saturday) – 2016. szeptember 17. (szombat) Place of the venue – Helyszín: Hotel Palatinus Nádor I-II. terem
Chair – Üléselnök
Dr. Tóth Judit, Budapest Dr. Lórántfy Mária, Szombathely
9.00 – 9.10
Mácsai Antal, Pécs Infrastruktúra védelem az egészségügyben Infrastructural safety in the health care
9.10 – 9.20
Liktor Lajos, Bécs Szimulációs oktatás a Bécsi Mentőszolgálatnál Simulation training at the Ambulance Service of the City of Vienna
9.20 – 9.30
Molnár Ferenc, Dr. Sóti Ákos, Ferenczy Mónika, Szombathely Oktatás hatékonyságának vizsgálata STEMI ellátás során a Légimentők gyakorlatában STEMI: Efficiency of complex training on Hungarian HEMS activity
9.30 – 9.40
Király Adrienn, Dr. Deutsch Krisztina, Pécs Az óvodás és kisiskolás gyermekek baleset-megelőzési ismeretei és attitűdjei Accident prevention knowledge and attitudes of the pre-and schoolchildren
9.40 – 9.50
Bánfai Bálint, Pék Emese, Pandur Attila, Dr. Deutsch Krisztina, Dr. Radnai Balázs, Csonka Henrietta, Prof. dr. Betlehem József, Pécs Újraélesztés hatékonyságának mérése általános iskolások körében Effectiveness of cardiopulmonary resuscitation skills among primary school children
9.50 – 10.00
Mayer Judit, Bánfai Bálint, Pécs Az edzők újraélesztési és elsősegélynyújtási ismeretei Resuscitation and first aid knowledge of trainers.
10.00 – 10.10
Discussion – Vita
7
10.10 – 10.40
Break – Szünet
Chair – Üléselnök
Dr. Breitenbach Géza, Miskolc Dr. Radnai Balázs, Pécs
10.40 – 10.50
Debrődi Gábor, Budapest Akkor és most. Fejezetek az újraélesztés történetéből Then and now. Chapters from the history of the resuscitation
10.50 – 11.00
Köcse Tamás, Horváth Balázs, Németh Dániel, Dr. Lórántfy Mária, Szombathely A Vas megyei mentők reanimációs eredményeiből The results of resuscitation of the Vas County Ambulance Service
11.00 – 11.10
Schiszler Bence, Dr. Radnai Balázs, Pécs Score-rendszerek alkalmazása a sürgősségi ellátásban Importance of score systems in the emergency care
11.10 – 11.20
Póhr Kitti, Köcse Tamás, Dr. Bierer Gábor, Dr. Mesterházi András, Szombathely Hyponatraemia jelentősége a sürgősségi ellátásban Importance of the hyponatraemia in the emergency care
11.20 – 11.30
Schiszler Bence, Karamánné Dr. Pakai Annamária, Dr. Endrei Dóra, Szabó Zoltán, Dr. Radnai Balázs, Pécs Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében Examination of Work-related Stress and Coping Strategies- among Emergency Ambulance and Air Ambulance Workers
11.30 – 11.40
Dr. Komlóssy Attila, Miskolc Barotraumák és keszonbetegség oxyológiai vonatkozásai Oxyological respects of the barotrauma and bends
11.40 – 11.50
Discussion – Vita
12.00
Lunch – Ebéd – Hotel Palatinus, Pécs
14:00 -
Látogatás Szulejmán Szultán sírjánál Szigetváron előzetes regisztráció alapján
8
ELŐADÁSKIVONATOK ABSTARCTS
9
10
Boncz Imre Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségbiztosítási Intézet, Pécs
A sürgősségi ellátás egészség-gazdaságtani vonatkozásai
A sürgősségi ellátás bizonyos értelemben az elsődleges védvonalát jelenti az egészségügyi ellátórendszernek. A sürgősségi ellátás fejlődésében két különböző irányzatot láttunk a múlt század második felében. Az angolszáz területeken általában kórházi alapú sürgősségi szervezeti egységek jöttek létre, ahol fogadták a prehospitalis ellátásba került betegeket. Az európai (német-francia) modellben a triage feladatokat a prehospitalis rendszer látta el, nem épült ki a kórházi sürgősségi egységek rendszere. A XXI. században a határ kezd elmosódni a két rendszer között, ami inkább az amerikai modell európai elterjedésében mutatkozik meg. Az áttekintő előadásban bemutatásra kerülnek a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó egészséggazdaságtani kérdések, egészségbiztosítási aspektusok. Áttekintjük a sürgősségi ellátás finanszírozási kérdéseit nemzetközi példák alapján. Kulcsszavak: egészségbiztosítás, finanszírozás, egészség-gazdaságtan, sürgősségi ellátás
11
Varga Csaba1,2, Soós Viktor1 1Somogy
Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Sürgősségi Betegellátó Centrum Szakmai Kollégium OSTHK Tagozat
2Egészségügyi
Gondolatok a sürgősségi ellátás finanszírozásáról
Bevezetés: A sürgősségi betegellátó egységek száma-köszönhetően az európai uniós projekteknek - az elmúlt években jelentősen megemelkedett. A nagymértékben növekvő betegforgalom -tudva , hogy első ellátás költségei a legmagasabbak -jelentősnek gondolt anyagi terhet ró a kórházak menedzsmentjeire. Az ellátás finanszírozása összetett, a fix finanszírozás mellett a járóbeteg ellátásban német pontok, a fekvőbetegek ellátásba a homogén betegségcsoportok egyik speciális csoportja az ún. sHBCS besorolás alapján történik. A kódok aktualizálása több mint egy évtizede nem történt meg. Minta és módszer: Retrospektíven elemeztük a SM KMOK SBC betegforgalmi adatait 2015-január 1 és 2015 december 31 között a járóbeteg és fekvőbeteg esetek számának megismerése céljából .Elemeztük a gyógyszerre és szakmai anyagra fordított költségeket .A hatályos finanszírozási szabályozások, és minimumrendeletekben előírt költségtényezők (humánerőforrás,gyógyszer szakmai anyag biztosítása) figyelembevételével a bevételeket és költségeket is tartalmazó kalkulátort készítettünk a különböző progresszivitási szinten működő egységek költség optimalizálásához Eredmények: A kalkulátor segítségével modellezhető válnak a különböző progresszivitási szintű sürgősségi
ellátóhelyek
működési költségei .Segítségével optimalizálhatók,
tervezhetőek a kiadások és a bevételek. A magasabb progresszivitási szintű osztályok a szakmai hasznon túl gazdaságosan működtethetők. Következtetések: A sürgősségi ellátás finanszírozása jelentős anomáliákat tartalmaz. .A szabályozás hiányosságai miatt történő invalid kódolások kiküszöbölése az s HBCS –k korrekciója mielőbb szükséges
12
Sebestyén Andor Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dél-dunántúli Területi Hivatala, Pécs
Sürgősségi ellátások egészségbiztosítói szempontból
A szerzők a Dél-dunántúli megyei kórházak és az egyetem sürgősségi ellátásának igénybevételét elemzik egészségbiztosítói aspektusból. A vizsgálat időszakban 2016.01.012016.06.30 között az OEP felé jelentett adatok alapján összehasonlításra kerül a napi átlagos betegforgalom hétköznap és hétvégén, a betegek óránkénti megjelenése, az érkezés és távozás közötti időtartam a fekvőbeteg-finanszírozású ellátásoknál, a 6 órán belüli ellátások aránya és diagnózisai, a halálozási arányok, a leggyakrabban használt BNO-k, az osztályra történő felvételek ideje és arányai, valamint a járóbeteg-finanszírozású ellátások betegforgalmi adatai. A szerzők felhívják a figyelmet a sürgősségi ellátás szervezési kérdéseire az adatok ismeretében.
13
Berényi Tamás Semmelweis Egyetem, Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika, Oxyologia-Sürgősségi Orvostan Tanszéki Csoport, Budapest
Finanszírozás és triázs
Bevezetés: A sürgősségi ellátás, mint beteghez integrált, időmenedzsmentre épülő ellátási forma további alapja az a szakmai allokációs rendszer, ami egyben garantálja a beteg egyéni biztonságát és az ellátó rendszer optimális kihasználhatóságát, Ez a szakmai mutató a triázs, mely rendszer szinten indikátorként is használható. A sürgősségi ellátás tünet- és rizikó orientált megközelítésében a triázs hangsúlyos rizikó mutató, a mi rendszer szinten is pontosan jelzi a szükséges ellátói energia mértékét, időbeliségét. A hazai finanszírozás rendszeréhez és a kapcsolódó kórházi menedzsmenthez a sürgősségi ellátás nehezen kapcsolható – mindebben egy standardizált triázs, hazánkban a Magyar Sürgősségi Triázs Rendszer (MSTR) használata megoldási lehetőséget biztosít. Minta és módszer - eredmények: A hazai kórházi finanszírozási rendszer leírása és ezen belül a sürgősségi ellátás finanszírozásának és rendszerszintű hatásának elemzése. Klinikai példákon keresztül kerül bemutatásra a homogén finanszírozási forma elégtelensége és a szükséges, a hatékony megoldást biztosító triázs alapú finanszírozás, mint megoldási lehetőség. Következtetések: A MSTR nem csupán a betegek biztonságát direkt módon szolgáló allokációs rendszer, hanem egy olyan specifikus minőségindikátor is egyben, ami a differenciált finanszírozást teszi lehetővé. A differenciált finanszírozás, meg a rendszer szintű fenntarthatóságon keresztül közvetlen betegbiztonsági érdek. Kulcsszavak: differenciált finanszírozás, sürgősség, triázsrendszer, minőségindikátor, betegbiztonság
14
Engelbrecht Imre Országos Mentőszolgálat Közép-magyarországi Regionális Mentőszervezet, Budapest
A prehospitális sürgősségi ellátás jelenlegi finanszírozási helyzete
Az Országos Mentőszolgálat adott évi költségvetését az adott év költségvetésről szóló törvény rögzíti. Az Országos Mentőszolgálat ellátja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94. §-a, valamint a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet 2. § a) pontja szerinti mentési tevékenységet, illetve biztosítja a mentés állami mentőszolgálatként való ellátását az Országos Mentőszolgálatról szóló 322/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján. A Szolgálat feladata az ország egész területére kiterjedően az életmentés, a sürgősségi betegellátás, speciális betegszállítás, elsősegélynyújtás, közreműködik az oxyológiai kutatómunka elvi-módszertani irányításában, részt vesz a szolgálat dolgozóinak oxyológiai szakképzésében és továbbképzésében, továbbá 2012. május 1-jétől a betegszállítás országos irányítását is ellátja. Az OMSZ 2014. évtől a közfinanszírozott betegszállítás és a sürgősségi ügyeleti (ún. „orvosi ügyeleti”) ellátás teljeskörű irányítása mellett, a kórházi ellátási kapacitások folyamatos monitorozását, és a sürgősségi feladatok kórházak közötti elosztását (az ún. központi ágynyilvántartó /KÁNy/) is ellátja az egész országra kiterjedően. 2015. április 1jétől a módosított mentési rendeletnek megfelelően a rendezvénybiztosítási feladatok közül egyes, kiemelt területeken az OMSZ láthatja csak el a rendezvénybiztosítás egészségügyi feladatait. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet szabályozza az alapellátási orvosi ügyeletek finanszírozását, mely lakosságszám alapú. Amennyiben a központi ügyeleti szolgálatot működtető egészségügyi szolgáltató a sürgősségi betegellátó osztályt működtető szolgáltatóval és a mentést végző egészségügyi szolgáltatóval kötött megállapodás szerint ügyeleti időben közös diszpécserszolgálatot tart fenn, további 10%-kal megemelt ügyeleti díjazásra jogosult. Szintén az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet határozza meg a Légimentési tevékenység fixösszegű támogatását, a szervátültetést végző orvos vagy munkacsoport, a szerv és a vérminta szállításának díjazását is. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet szabályozza az OEP és az adott mentési-, illetve betegszállítási tevékenységet végző szolgáltató közötti finanszírozási szerződéseket. Az előadásban részletesen bemutatásra kerül a prehospitalis sürgősségi ellátórendszer jelenlegi finanszírozási helyzete.
15
Liktor Lajos Berufsrettung Wien, Bécs
A Bécsi Mentőszolgálat finanszírozása Bevezetés: Az előadás átfogó betekintést kíván nyújtani a Bécsi Mentőszolgálat finanszírozási forrásairól, melyben az adókból összetett éves költségvetéstől, a betegbiztosítókkal való együttműködésen át, az anyagi terhek eloszlásáig felmerülő pontokat mutatja be. Módszer: A Bécsi Hivatásos Mentőszolgálat Ausztria egyetlen olyan mentőszolgálata, amely nem rendelkezik önkéntes személyzettel, kizárólag főállású hivatásos ápolói állományt alkalmaz, ezek mellett nem támaszkodik adományokra, hanem az Bécsi Önkormányzat költségvetéséből finanszírozza a működését. Kizárólag a Bécsi Tartományi Betegbiztositóval biztosíttatja a mentésben felmerülő költségek fedezetét, melyek elmaradása esetében, fennhatósági jogköréből adódóan, akár bírósági határozatokon keresztül is behajtatja az őt megillető díjakat. Eredmények:
Hasonlóan
az
összevethető,
állami
mentőszolgálatokhoz,
a
Bécsi
Mentőszolgálatnál is a személyzeti kiadások teszik ki a költségek legnagyobb hányadát, amelyet a járműpark és a technikai eszközök fenntartása, illetve modernizálása követ. Következtetés: A költséghatékonyság érdekében a szolgálat folyamatosan igyekszik az előbbiekben említett kiadásokat oly módon csökkenteni, hogy feladatai ellátásának effektivitása változatlan maradjon, mi több azon javítani tudjon. Kulcsszavak: Bécsi Mentőszolgálat, költségvetés, betegbiztosító, költséghatékonyság
16
Pandur Attila, Bánfai Bálint, Pék Emese, Deutsch Krisztina, Radnai Balázs, Betlehem József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
A pulmonalis embolia diagnosztizálásának költséghatékony megoldásai a sürgősségi ellátásban
Bevezetés: A pulmonális embólia a vénás tromboembóliás betegség változatos klinikai képpel megjelenő, közvetlen életveszélyes állapota. Napjainkban, aki bekerül a sürgősségi osztályra amennyiben egykapus az ellátórendszer - valamilyen képalkotó vizsgálaton átesik. Ezeknek a diagnosztikus eszközöknek sokszor nincs diagnosztikus hasznosulása, ugyanakkor a kezelési költségek emelkedését okozza. Célunk, felmérni a kiválasztott sürgősségi osztályokon, milyen költségekkel jár a pulmonális embólia diagnosztizálása valamint, hogy jól megválasztott rizikóstratifikációs módszerek segítségével, mennyit lehetne csökkenteni a költségeken. Minta és módszer: Retrospektív, kvantitatív vizsgálatot végeztünk négy sürgősségi osztály beteganyagának elemzésével. Célcsoportként, azokat a betegeket vizsgáltuk, akiknek a sürgősségi osztályon CT vizsgálatot végeztek, pulmonalis embolia, dyspnoe, mellkasi fájdalom miatt. Ezen betegeknél utólagos rizikóstratifikációt végeztünk a feltüntetett panaszok és vitális paraméterek alapján score rendszerek segítségével. Az OEP adatbázisból lekértük a kórházak éves költségvetését és a képalkotó diagnosztikára fordított keretet valamint egy CT és D-dímer vizsgálat összegét. Eredmények: A vizsgálatban összesen 450 beteg dokumentumait elemeztük. Ebből 271 (60 %) férfi és 179 (40 %) nő volt. 311 (69,1 %) esetben az utólagosan számolt Wells score érték 7 pont feletti volt, D-dímer emelkedett, a CT vizsgálat pulmonalis emboliát igazolt. 139 (30,9 %) esetben az utólagosan számolt Wells score érték 2 pont alatti volt, mégis CT vizsgálatot végeztek, mely tüdőembóliát nem igazolt. A rizikóstratifíkációs módszerek alkalmazásával 2.329.918 Ft-ot lehetett volna megspórolni a CT vizsgálatokon, míg a D-dimer esetén 787.991 Ft-ot.
17
Klaus Fassbender Neurologische Abteilung Universität Saarland Homburg/Saar, Deutschland
“A stroke beteghez kivitt kórházi ellátás” – A Mobil Stroke Egység koncepciója
A stroke ellátásában az „idő az agy”. A múltbéli gyakorlattal ellentétben, amikor a stroke-beteg megérkezését a kórházban vártuk, az utóbbi években a kórházat visszük a beteghez a strokekezelés lehető leggyorsabb biztosítása érdekében. Ezt az ún. Mobile Stroke Unit alkalmazásával értük el, azaz olyan esetkocsikkal, amelyek fel vannak szerelve agyi képalkotó diagnosztikai eszközökkel, az ellátási ponton használható laboratóriumi eszközökkel, valamint folyamatos kapcsolatban vannak a kórházzal az adatátviteli eszközökön keresztül. Előadásomban az utóbbi évek tapasztalatait osztom meg e téren. A prehospitális stroke-kezelésről szóló tanulmányok a trombolízis előtt eltelt idő drasztikus csökkenéséről számolnak be, valamint több mint 10-szeres növekedésről az „arany órában” történő trombolízis esetében. A legújabb kutatások azonban rámutatnak néhány orvosi lehetőségre a trombolízisen túl, a prehospitális megkülönböztető vérnyomás-kezeléstől és az agyvérzés okozta stroke során történő warfarin-közömbösítéstől az átfogó előrejelzésen át egészen a megfelelő kórházba irányító etiologiai alapú triázs megvalósításáig (pl. elsődleges stroke vs. átfogó stroke centrum). Az előadás a témát érintő legfontosabb kérdéseket tárgyalja a biztonság, a klinikai hatékonyság és a költséghatékonyság vonatkozásában, valamint az elv fenntartható bevezetéséhez szükséges megközelítés tekintetében. Mint a prehospitális stroke-kezelést érintő kutatások laboratóriumai, a jövőben e Mobile Stroke Unitok lehetőséget biztosítanak majd új diagnosztikai (pl. biomarkerek és automatizált képalkotó értékelés) és terápiás (pl. neuroprotektív elemek és az agyvérzés kezelése) módszerek vizsgálatára prehospitális környezetben.
18
Klaus Fassbender Neurologische Abteilung Universität Saarland Homburg/Saar, Deutschland
“Bringing the hospital to the stroke patient” –Mobile Stroke Unit concept
In stroke management, “time is brain”. In the last years, the strategy of bringing the hospital to the stroke patient for immediate treatment as opposed to the conventional approach of awaiting patients` arrival to hospital for treatment has been realized in order accelerate stroke management. This was enabled by use of an ambulance equipped with brain imaging, a pointof-care laboratory and telemedicine connection to the hospital (Mobile Stroke Unit). Considerable experience on this approach has been made in the last years, as presente in this talk. Studies on prehospital stroke treatment consistently report a dramatic reduction of delays before thrombolysis and a more than 10-fold increase in “golden hour” thrombolyses. However, current research also showed novel medical options beyond delivery of thrombolysis, ranging from prehospital differential blood pressure management and warfarin antagonization in hemorrhagic stroke, over comprehensive prenotification, until etiology-based triage in regard to the appropriate target hospital (e.g., primary stroke unit vs comprehensive stroke center). This talk addresses crucial questions regarding safety, clinical efficacy, cost-efficiency and the best setting for this approach that will be decisive for sustainability of such concept. In the future, as laboratories for research on prehospital stroke management, mobile stroke units may allow investigation of novel diagnostic (e.g., biomarkers and automated imaging evaluation) and therapeutic (e.g., neuroprotectives and treatments for hemorrhagic stroke) options in the prehospital setting.
19
Szapáry László Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Neurológiai Klinika, Stroke Tanszék, Pécs
Ne késlekedj! Az akut ischaemiás stroke kezelése (2016)
Becslések szerint jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50.000 beteg kerül kórházba stroke miatt. A heveny agyi katasztrófák döntő többségét az agyi erek elzáródása következtében kialakuló, úgynevezett ischaemiás stroke kórképek adják. Agyi érelzáródást követően percrőlpercre növekszik az elhaló-központi terület, illetve csökken a még megmenthető szövetek nagysága, azaz minél később kezdjük meg a beteg kezelését, annál nagyobb mértékű agyinfarktust szenved el, annál súlyosabb maradványtünetekre számíthatunk. Az ischaemiás stroke hatékony kezelése az elzáródott ér rekanalizációja révén érhető el. Ennek rutinszerű terápiája a gyógyszeres vérrögoldás, a thrombolyis, mely 3-ill. szűkebb indikációs területtel 4,5órás terápiás ablakkal végezhető el. A thrombolysis a nagyobb intrakraniális erek elzáródása esetén alacsony rekanalizációs rátát biztosít. Ilyen esetben az elzárt ér megnyitása az önmagában vagy lysissel kombinálva végzett katéteres thrombuseltávolítással biztosítható. Mindkét eljárás esetében a siker kulcsát a rövid terápiás ablaka jelenti, melynek eléréséhez a szervezett prehospitalis ellátás nélkülözhetetlen. Kulcsszavak: stroke, thrombolysis, thrombectomia
20
Vajda Zsolt Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház Neurovaszkuláris Intervenciós Egység, Kaposvár
Az akut ischémiás stroke neurointervenciós kezelésének aktualitásai
Bevezetés: Az akut ischémiás stroke a felnőttkorban kialakuló tartós rokkantság vezető kóroka. Magyarországon becslések szerint évente 25-30.000 beteget érint. A súlyos fokú stroke kialakulását okozó agyi nagyér elzáródás gyors rekanalizációja alapvetően változtatja meg a betegség lefolyását. A közelmúltban a klinikai gyakorlatba bevezetett, majd az elmúlt két év során több randomizált tanulmány által igazoltan klinikailag hatásos endovaszkuláris stentretriever thrombektómia a jó klinikai kimenetel arányát többszörösére növeli. Minta és módszer: Előadásunkban az endovaszkuláris módszer részleteit, a nagy nemzetközi tanulmányok eredményeit, valamint a módszerrel a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórházban 2013 óta szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be. Eredmények: A stent retriever thrombektómia biztonságos és klinikailag hatékony eljárás, mely súlyos ischémiás stroke-ban, eredménytelen intravénás lízistherápiát követően a jó funkcionális kimenetel arányát a többszörösére növeli. Az eljárással jelentősen kitolható a sikeres stroke kezelés időablaka is, válogatott esetekben akár a stroke kezdetét követő 12-14 órára is, mely lehetővé teszi a pácienseknek az elsődleges ellátóhelyről neurointervenciós központba történő secunder transzportját. Következtetések: Az időben történő elsődleges ellátás, a neurointervenciós központba időben történő referálás és a gyorsan és szakszerűen végrehajtott szekunder transzport a klinikai sikernek mind kulcsfontosságú tényezői. Kulcsszavak: ischémiás stroke, neurointervenció, thrombektómia, elsődleges és másodlagos transzport, sürgősségi ellátás
21
Égi Csilla Viktória, Hahn Katalin, Gecse Krisztián, Nagy Lajos Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház
Akut stroke ellátás Oktatókórházban
-
legújabb
tapasztalataink
a
Markusovszky
Egyetemi
A Markusovszky Egyetemi Oktató Kórházban évente átlagosan 700-900 beteg kerül felvételre stroke miatt. Kórházunkban 2013 szeptembere óta működik a mentőszolgálattal közösen kidolgozott terv alapján az ú.n „lízis riasztás”, mely arra szolgál, hogy elősegítse a hatékonyabb stroke ellátást a megyénkben. A „lízis riasztást” megelőző időszakban 2%-os thrombolysis arányt így 2016-ra sikerült fokozatosan 6,7 %-ra emelni. Legfrissebb adatainkat 2014.07.012016-06-30-ig tartó kétéves periódusban elemeztük. A megadott két évben összesen 99 thrombolysis történt kórházunkban. A mentőszolgálat adatait áttekintve a lízis/lízis riasztás arány 21%, A thrombolizált betegek átlag életkora 62 év volt (a legfiatalabb 21 éves, a legidősebb 80 éves), 55 %-uk volt férfi, 45 %-uk nő. Az átlag „door to needle” idő 74,5 min, az átlag „stroke to needle” idő 159 min, a koponya CT átlag ideje pedig 11,5 min volt. A thrombolysist követően a betegek 68 %-a mutatott javuló tüneteket, 16 % vált tünetmentessé, 39 %-ukat Neurológiai Osztályról később otthonukba tudtunk bocsájtani, 39%-ukat rehabilitációs intézetbe küldtük. 8 beteg esetében nagyér occlusio miatt intervenciós beavatkozás történt más intézményben. Az elmúlt négy évben több mint háromszorosára sikerült emelnünk a thrombolysisek arányát, ezzel háromszor több beteg kaphatta meg a lehetőséget, hogy stroke után is teljes életet élhessen. Bár a „lizis riasztás” és a kórházi protokollok tekintetében is folyamatos mérsékelt javulás észlelhető, az elért eredmények főként a lakosság folyamatos, a médiát is használó tájékoztatásának, illetve a lakosság, a mentőszolgálat és a háziorvosok számára szervezett rendezvényeknek tulajdoníthatók. A jövőbeli terveink közé tartozik a felvilágosító kampány folytatása, a „door to needle” idő 60 min alá csökkentése, illetve az intervenció személyi feltételeinek megteremtése.
22
Hadrian Borcea Bihor County Emergency Hospital - Emergency Department
A szív-érrendszeri sürgősségi helyzetek kezelése az integrált sürgősségi irányítási rendszerben Romániában Bevezetés: A tavalyi év során fontos változások mentek végbe a kardiovaszkuláris sürgősségi esetek ellátásában. E változások mögött egyrészt az egészségügyi szakemberhiány, másrészt az ilyen jellegű ellátást biztosító első- és másodrendű kórházak elhelyezkedése áll. Minta és módszer: A romániai sürgősségi ellátási rendszer kardiovaszkuláris esetekre fókuszáló rövid áttekintése után a rendszert bemutató esettanulmányok világítják meg a kitűzött célok elérésére alkalmazott menedzsment-elveket. Eredmények: Az új rendszer célja, hogy hatékony eljárásokat alakítson ki, amelyen keresztül egyrészt a kardiovaszkuláris megbetegedéssel küzdő egyének hamarabb jutnak el a speciális egészségügyi ellátóhelyre a sürgősségi osztályról, másrészt magasabb sürgősségi ellátási szolgáltatás nyújtható minden beteg számára. Cél volt továbbá a logisztikai rendszer javítása. E változtatásokra Romániában 2010 óta kerül sor, egy rendkívül következetes modell alkalmazásával. Következtetések: A távorvoslás Romániaszerte történő, kétszintű (prehospitális és klinikai) alkalmazásával rendszerszintű változásokat tudunk
megvalósítani,
gyorsabban
tudunk
reagálni
a
betegek
igényeire,
emellett
költséghatékonyabb ellátást tudunk biztosítani. A képi adatátvitel alkalmazásától a különböző típusú esetekben történő hatékonyabb döntéshozatalt, a javuló tanácsadást és a növekvő minőségű ellátás minitorozását várjuk. A képi adatátviteli módszer alkalmazásának értékelése és szabályozása jelenleg még hiányos – még csak az út elején tartunk. Kulcsszavak: képi adatátvitel, sürgősségi ellátás, integráció
23
Hadrian Borcea Bihor County Emergency Hospital - Emergency Department
The Romanian emergencies
integrated
emergency
management
system
for
cardio-vascular
Introduction: An important change in the procedures and the way cardiovascular emergencies are managed has been performed during the last years as a consequence of the shortage of the medical personnel and the distribution of the first and second level hospitals that may perform advanced medical care for these patients. Materials and methods: A brief overview of the Romanian emergency system, with a focus on the cardiovascular emergencies, will be analyzed and several case studies will be provided for the demonstration of the management principles which this system has implemented for obtaining specific outcomes Results: As the main outcomes are: to create efficient procedures and mechanisms that may allow patients with cardiovascular emergencies to access faster a specialized medical facility and also to develop procedures to provide higher quality emergency care for all the patients, several logistics improvement and new medical care procedures were developed, in Romania, since 2010, and a very consistent model have been used to achieve these outcomes Discussion: The implementation of telemedicine nationwide at two care delivery levels (prehospital and hospital) allows us to: Change the behavior at a system level, react faster to patient needs, be more cost-efficient. Implementation of video transmission is expected to: improve decision making on various types of cases, allow delivery of better advice, monitor the quality of care delivered by FD based teams. The telemedicine system still needs evaluation and adjustment. It is just the beginning! Keywords: telemedicine, emergency medicine, integration
24
Corina Cosma1,2, Szerénke Darabpour1,2, Tahani Albarghouthi1, Katarina Sisovska1,3, Jürgen Schäfer4,5 ¹Agaplesion Bethaniem Krankenhaus, Frankfurt am Main, Deutschland ² Frankfurt University of Applied Sciences, Frankfurt am Main, Deutschland ³Arbeitsgemeinschaft der Ärzte an der Agaplesion Frankfurter Diakonia Kliniken gGmbH / Standort Agaplesion Bethaniem Krankenhaus GbR 4 Agaplesion Frankfurter Diakonia Kliniken gGmbH, Frankfurt am Main, Deutschland 5Universität Pécs, Fakultät für Gesundheitswissenschaften, Pécs, Ungarn
A demencia felismerése a sürgősségi ellátásra szoruló betegeknél és ennek jelentősége a további betegellátásban
Bevezetés: Németországban a demográfiai fejlődés következményeként évről évre növekszik az időskorúak népességen belüli aránya. Ezt a tendenciát követve növekszik a demenciában szenvedő betegek száma. Napjainkban körülbelül minden 10. kórházban fekvő beteg érintett. Különösen a sürgősségi ellátásban, nagy jelentősége van az érintett betegek időben történő felismerésének. Az AGAPLESION BETHANIEN kórház sürgősségi betegellátó egységében ez a mellékdiagnózis jelenleg nincs szisztematikusan felmérve és ennek következtében a kezelési és ápolási tevékenységek nincsenek megfelelően a betegek igényeihez igazítva. Az ebből fakadó kockázatok közé tartoznak a kognitív képességek leépülése, a kezelési és ápolási terhek növekedése, és a szövődmények gyakorisága, mint pl. a kórházi fertőzéssekkel szembeni fogékonyság növekedése valamint a gyógyszeradagolás veszélyei, és egy hosszabb bentfekvési idő. Minta és módszer: „A demenciában szenvedő betegek gondozása és ápolása az AGAPLESION BETHANIEN kórházban” elnevezésű projekt keretén belül a legújabb empirikus, tudományos ismeretek birtokában megoldásokat keresünk és javaslatokat fejlesztünk ki a sürgősségi betegellátáshoz. Eredmények: A testi és szellemi egészségi állapot romlását eredményező, szövödményekkel teli lefolyás megakadályozása érdekében az AGAPLESION BETHANIEN kórházban a betegfelvétel és betegellátás folyamatába egy beteg szűrési eljárás kerül beiktatásra. Ezzel az eljárással a 70 év feletti betegek kognitív teljesítőképességének korlátossága kerül felmérésre. Következtetések: Egy standardizált és a gyakorlatban is jól kivitelezhető szűrési metódus segítségével a sürgősségi betegellátó egységben idejében felismerésre kerülnek a kockázati csoportba tartozó betegek. A demens betegek szükségleteihez igazított betegfelvételi és ellátási folyamat a szövődmények csökkentésével a kezelési eredmények javulását, a betegbiztonság növekedését, a beteg elbocsátás optimalizálását és nem utolsó sorban a kezelési költségek csökkenését eredményezi. Kulcsszavak: Demencia, sürgősségi ellátás, időskorú népesség, rizikó
25
Corina Cosma1,2, Szerénke Darabpour1,2, Tahani Albarghouthi1, Katarina Sisovska1,3, Jürgen Schäfer4,5 ¹Agaplesion Bethaniem Krankenhaus, Frankfurt am Main, Deutschland ² Frankfurt University of Applied Sciences, Frankfurt am Main, Deutschland ³Arbeitsgemeinschaft der Ärzte an der Agaplesion Frankfurter Diakonia Kliniken gGmbH / Standort Agaplesion Bethaniem Krankenhaus GbR 4 Agaplesion Frankfurter Diakonia Kliniken gGmbH, Frankfurt am Main, Deutschland 5Universität Pécs, Fakultät für Gesundheitswissenschaften, Pécs, Ungarn
Possibilities for identifying a dementia suspicion for acute and emergency patients and its importance for the further care
Problem: Due to the demographic development in Germany, the population in the older age groups is increasing every year. This trend is associated with an increase in patients with dementia. Today, around one out of ten patients in the hospital are affected by dementia. The timely recognition of the affected patients is very important especially in the emergency care. At the emergency unit of AGAPLESION BETHANIEN HOSPITAL, this secondary diagnosis is, currently, not systematically detected. The processes are insufficiently adapted to the patient's needs. The resulting risks include the cognitive decline, the accumulation of complications such as raising the complexity of the nursing assistance, the increased vulnerability of nosocomial infections, the effects of drug administration, and prolonged hospital stay. Methodic Procedure: The project "Support and care for the people with dementia in AGAPLESION BETHANIEN HOSPITAL" will research and identify the latest empirical derived scientific solutions and recommendations for the emergency unit. Results: To prevent complications associated with a deterioration in the physical and intellectual health, patient screening should be established during the admission and treatment processes in AGAPLESION BETHANIEN HOSPITAL. This screening will allow for the detection of the cognitive deterioration of performance by patients over 70 years of age. Conclusion: By using a standardized and feasible screening method in the emergency room, the high-risk patients are identified at an early stage. The admission and treatment process, that is adapted to the needs of dementia patients, leads to the improvement of the treatment outcome by reducing the complications, increasing patient safety, optimizing the discharge management and consequently reducing the cost of treatment.
26
Breitenbach Géza, Barta Tamás Országos Mentőszolgálat Észak-Magyarországi Regionális Mentőszervezet, Miskolc
Acut vascularis kórképek invasiv kezelése a praehospitalis ellátó szemszögéből Bevezetés: A 40 életév fölötti életkor mortalitási mutatói között vezető helyet foglal el az acut vasculári kórképek csoportja, amelyen belül az acut coronaria syndroma, és a stroke kiemelt szerepet játszik. Minta és módszer: Retrospektive a mentési dokumentációs lapok feldolgozásával vizsgáljuk a helyszíni ellátó mentőegység kompetenciaszintjét, kiérkezés és ellátás, illetve transzport idejét. Vizsgáljuk a korábbi és jelen helyszíni ellátási stratégiát az adott kórképekre vonatkozólag. Eredmények: A szerzők előadásukban ismertetik azokat az új kihívásokat, amelyeket a praehospitalis ellátókkal szemben támaszt az intervenciós technika térhódítása. Kiemelik, hogy a korai és késői mortalitás csökkentésében jelentős szerepet tölt be a korai felismerés, ellátás, és a racionalizált betegút, illetve a helyszín és a fogadó intézet közötti kommunikáció. Következtetések: A téma különösen fontos aktualitását adja, hogy a prehospitalis sürgősségi ellátás minden területe, szakmai és jogi vonatkozásban is érintet, lehet a betegségcsoporttal kapcsolatban. Kulcsszavak: stroke, acut coronaria syndroma, praehospitalis ellátó, „Scoop and run!”
27
Mártai István Terrorelhárító Központ, Budapest
A prehospitális sürgősségi ellátás jellemzői a finanszírozás árnyékában
Bevezetés: A hazai prehospitális sürgősségi ellátás fő szereplői a háziorvos, az orvosi ügyeletet ellátók, valamint az Országos Mentőszolgálat, illetve mindehhez szorosan kapcsolódik – mind a humánerőforrás allokáció, mind az egyes feladatok tekintetében – a kórházi SO-k rendszere. Az előadás röviden ismerteti az első három szereplő finanszírozási formáját, kiemelve a sürgősségi ellátás vetületét. Az előadás nem kíván végleges megoldást adni, célja a gondolkodás, vitaindítás – egy korszerűbb és fenntarthatóbb rendszer irányába. Minta és módszer: Az előadás sorra veszi az egyes szereplők helyzetét, tevékenységét és lehetőségeit, valamint feladat ellátási motiváltságát a finanszírozás szemszögéből. Részletezi a finanszírozási elveket, annak erősségeit és gyengeségeit. Kitér a meglévő jogszabályi környezetre, elemzi a humánerőforrás helyzetet. Összegzést ad a téma vonatkozásában a hazai helyzetről. Eredmények: Jelen hazai helyzetben - részben a meglévő finanszírozási elvek következtében, valamint az elmúlt évtizedek nem minden esetben előremutató szakmai fejlődése és koncepciója okán - az egyes szereplők helye, szerepe számos esetben nem egyértelmű. Az egyes résztvevők tevékenysége részben átfedi egymást, részben sok esetben a beteg nem jut a kellő időben a megfelelő ellátáshoz. Az egymástól eltérő finanszírozási formák, valamint a tulajdonosi szempontok és lehetőségek jelentős különbséget generálnak akár területi, akár szakmai jellemzők terén, így sérül a hozzáférés és az esélyegyenlőség. Következtetések: Az egyes prehospitális szereplők működése tekintetében meghatározó a jelenlegi finanszírozás, mely számos problémát eleve meghatároz, magában kódol és sok esetben konzervál. Lassan egyértelművé kell válnia, hogy a sürgősségi ellátórendszer – legalább egyes elemeit tekintve – át- és újragondolásra szorul. Kulcsszavak: prehospitális sürgősségi ellátás, finanszírozás, mentés
28
Csikós Péter Országos Mentőszolgálat Főigazgatóság, Budapest
Országos Mentőszolgálat napjainkban - a változások és változtatások szükségessége
Ma minden egészségügyi intézmény humán erőforrási problémákkal küzd. Nincs biztosítva az utánpótlás, a jó szakembereinket csábítják a külföldi fejvadászcégek is, illetve a társadalmi és vezetői
megbecsülés
hiánya
tovább
nehezíti
az
amúgy
is
meggyengült
dolgozói
elkötelezettséget és hivatástudatot. Alacsony a használatos motivációs eszköztár. A dolgozók megtartására szükséges stratégiákat kell kidolgozni, az új munkaerő bevonására nagyobb hangsúlyt fektetni. Változást szükséges bevezetni a vezetői attitűdökben, mert sajnos nagy számban érzékelhető a hierarchizált rendszer által kinevelt komoly hatalomelvű vezetői magatartás, amely nélkülözi, hogy hogyan és milyen módszerekkel érhető el a munkatársakban szunnyadó lelkesedés és egyéb hajtóerők felszabadítása, és minél jobb hatásfokú hasznosítása. Szükséges a társszervekkel való együttműködést erősíteni, a tapasztalatokat megosztani egymással, a dinamikusan változó tudományos eljárásokat és eszközöket használni és bevezetni, mert ezen a területeken inkább tapasztalható az elszigetelődés. Szakmailag egységes, a többi szakmai kollégiumokkal egybehangzó protokollokat és eljárásrendeket kell létrehozni és bevezetni. A döntéstámogató rendszert ki kell alakítani és működtetni, hisz ez mind szakmailag, mind jogilag az abban dolgozókat segíti. A lakosságközelibbé kell tenni a mentőszervezet működését és törekedni a bizalom megtartására.
29
Győrfi Pál Országos Mentőszolgálat, Budapest
OMSZ kommunikáció – új utakon
Az Országos Mentőszolgálat legfontosabb kommunikációs célkitűzései évtizedek óta változatlanok:
a
lakosság
életmentő
ismereteinek
fejlesztése,
a
mentőmunka
jobb
megismertetése és az életmentő hivatás presztízsének növelése. Ha a célokhoz célcsoportokat rendelünk és megfogalmazzuk az üzeneteket is, már „csak” a megfelelő csatornák és eszközök kiválasztása a feladat. A reaktív kommunikáció rutinja mellett az egészségügyben is egyre nagyobb jelentősége van a proaktív, sőt kreatív módszerek alkalmazásának is. Az Országos Mentőszolgálat külső és belső célcsoportjainak eléréséhez az új média és az innovatív megoldások kínálnak hatékony segítséget.
30
Göndöcs Zsigmond OMSZ Közép-Magyarországi Regionális Mentőszervezet, Budapest
Az Országos Mentőszolgálat különleges egysége
Bevezetés: Az Országos Mentőszolgálat szakemberei több, rendkívüli eseménynél végeztek mentést. Ezek tapasztalatai alapján határozták el, egy különleges önkéntes mentőcsapat felállítását. Az előkészítés több évig tartott. Ez évben az OMSZ felső vezetői felkarolták és segítették a kezdeményezést. Idén májusban megtartottuk az első csapat kiképzését, tábori körülmények között. Minta és módszer: A képzésben összefogott az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, oktatói keresztül
a
Pécsi
Tudományegyetem,
a
Terrorelhárítási
Központ,
az
Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és megyei igazgatóságai, a Honvédség, és természetesen az Országos Mentőszolgálat, aki koordinálta az egész képzést. Alapvető célunk az volt, hogy a kiképzett dolgozók nagyobb biztonsággal tudjanak eljárni rendkívüli körülmények között, legyen
szó
súlyos
fertőző
beteg ellátásáról,
vegyi-nukleáris kárhelyről,
vagy pl.
terrorcselekmény helyszínéről. A tábori körülmények a csapatépítés célját is szolgálták. Jelenleg folyik az eszközökkel történő ellátás. Az alapeszközök már rendelkezésre állnak, tehát a S.P.E.C. bevethető. Eredmények: A kiképzett dolgozók között nagy elégedettséget tapasztaltunk, még ebben az évben újabb csapatot, illetve csapatokat képzünk ki.
31
Kiss Domonkos Siófoki Kórház Sürgősségi Osztály
Súlypontok az újraélesztésben az ERC 2015-ös ajánlása alapján
Bevezetés: Az újraélesztéssel foglalkozó nagy nemzetközi szervezetek 5 évente frissítik tudományos evidencián nyugvó ajánlásaikat, melyeket a nemzeti újraélesztési társaságok is általában átvesznek. A legutóbbi ajánlás 2015-ös keltezésű ugyan, de talán mégis aktuális néhány súlyponti kérdésére egy összefoglaló előadás keretében ráirányítani a figyelmet. Tárgyalás: Az újraélesztés protokollját illetően kevés érdemi változásról lehet beszámolni. A hangsúlyeltolódás továbbra is a korán megkezdett (azaz: laikus) BLS-en, annak jó minőségű kivitelezésén van leginkább. Érdekes vizsgálatok láttak napvilágot az adrenalin alkalmazásáról. Ígéretesek az újraélesztés közbeni „fiziológiai monitorizálás” eszközei (kapnográfia, ultrahang), nem sikerült átütő eredményt elérni viszont a mechanikus mellkaskompressziós eszközökkel. Külön szekció tárgyalja (az egészen mostanáig meglehetősen futilisnek tartott) helyszíni traumás újraélesztést. Komplex ajánlás jelent meg a posztreszuszcitációs ellátásról is, mely magában foglalja többek között a CPR utáni esetleges invazív kardiológiai ellátás (koronarográfia, PCI) kérdéskörét, a hőmérséklet menedzsmentet és a prognosztikát is. Összegzés: Aki eddig is az ajánlások követésével végezte napi munkáját, akár újraélesztés kapcsán, sok áttörő újdonságra nem kell, hogy számítson a 2015-ös ajánlásokban. Kiemelődik ezáltal az újraélesztésre szoruló beteg ellátásának komplex rendszereben történő kivitelezése, mely komoly tervezést, szervezést, és együttműködési készséget igényel az ellátásban résztvevő minden oldaltól.
32
Ujvárosi Dóra, Lőrincz István, Sebestyén Veronika, Pataki Tamás, Szabó Zoltán Debreceni Egyetem Klinikai Központ Belgyógyászati Intézet Sürgősségi Tanszék
A hirtelen szívhalál miatt elvégzett kardiopulmonális újraélesztés hatékonyságát befolyásoló tényezők
Bevezetés: Európában évente kb. 275000 beteg szorul hirtelen szívhalál miatt a mentőszolgálat azonnali prehospitalis ellátására, azonban sajnos e páciensek csupán kb. 10 %-a éli túl a kórházi kezelést. Az elmúlt évek kutatási eredményei igazolták, hogy a sikeres újraélesztésnek és a spontán keringés visszatérésének (ROSC) egyik legfontosabb, s egyben meghatározó eleme a folyamatos, a lehető legrövidebb időre megszakított, jó minőségű mellkasi kompresszió. A szívmegállást követő túlélés esélyét azonban más tényezők is befolyásolják. A keringésleállás korai felismerése, az időben megkezdett és hatékonyan kivitelezett kardiopulmonális újraélesztés, a korai defibrillálás és az effektív poszt-reszusztitációs gondozás egyaránt az életben maradás esélyének növelését és a szövődmények csökkentését szolgálják. Korábbi vizsgálatokból ismert, hogy manuális újraélesztés során, még tapasztalt személyzet esetén is megszakítások észlelhetők, illetve a kompressziók mélysége már rövid idő elteltével is csökken. A hatékony és folyamatos mellkasi kompressziók manuális kivitelezése így sok esetben nem eléggé hatékony, ezért az utóbbi időben egyre inkább nőtt az igény olyan eszközök kifejlesztésére, melyek segítségével a protokollban leírt elvárások minőségi feltételei teljesíthetők. E készülékek a célt alapvetően azáltal szolgálják, hogy folyamatos, azonos minőségű mellkasi kompressziókat biztosítanak minden beteg számára. Minta és módszer: Vizsgálatainkat a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézet Sürgősségi Orvostan nem önálló Tanszékén, Hajdú- Bihar megye Mentőállomásain hajtottuk végre azzal a céllal, hogy összehasonlítsuk a manuális és eszközös (LUCAS-2) mellkasi kompresszióval végzett újraélesztések kimenetelét, sikerességét, illetve a hirtelen szívhalálhoz vezető okokat. Az adatokat az Országos Mentőszolgálat esetlapjaiból, Utstein lapjaiból, valamint a kórházi adatbázisból (Medsol) nyertük. Munkánk során retrospektív, randomizált vizsgálatot végeztünk. Vizsgálatunk első részében a kórházon kívül történt eseményekkel kapcsolatos adatokat kívántuk feldolgozni. A vizsgálat során 250 nem traumás eredetű, kórházon kívül hirtelen halál miatt ellátásra szoruló beteg adatait dolgoztuk fel, 2010.10.01-és 2013.12.31. közötti időszakot elemezve. Eredmények: Az átlag életkor a sikeresen újraélesztettek csoportjában 64 ± 13 év, míg az elhunytak között 68 ± 13 év volt. A statisztikai tesztek során szignifikáns összefüggést
33
találtunk a magasabb életkor és a sikertelenül végződött újraélesztés között (p=0,012). A hirtelen szívhalált szenvedett betegek közül 49 alkalommal (20%) kíséreltek meg LUCAS-2 eszközzel mechanikus újraélesztést, míg 200 esetben (80%) hagyományos módon, manuálisan végeztek mellkaskompressziót. 246 esetben volt információnk arról a két adatról, hogy sikeresen végződött-e az újraélesztés, illetve hogy a betegnél manuálisan vagy gépi eszközzel végeztek-e mellkaskompressziót. A 246 esetből 89 esetben (36%) történt sikeres újraélesztés, 157 esetben (64%) nem sikerült helyreállítani a spontán keringést a páciensnél. A 89 sikeres reszuszcitáció közül 23 alkalommal (26%) állt helyre a keringés LUCAS-2 alkalmazása mellett, 66 alkalommal (74%) pedig manuálisan kivitelezett mellkaskompresszió által. Fischer teszttel nem tudtunk szignifikáns előnyt kimutatni a LUCAS-2 javára (p = 0,09675).
Hatvanegy
esetben tudtuk vizsgálni, hogy sikeres újraélesztés esetén mennyi idő telt el az reszuszcitáció kezdetétől a keringés visszatéréséig. Vizsgálatunk során összehasonlítottuk a Mentőszolgálat által észlelt első szívritmus és a ROSC arányát. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a sikeres újraélesztések hány százalékában történt laikus újraélesztés. Vizsgálatunk során választ szerettünk volna kapni arra a kérdésre, hogy ha sikeresen is végződött az újraélesztés, vajon milyen neurológiai státusszal (CPC szerint értékelve) hagyták el a betegek a klinikát. Következtetések: Vizsgálati eredményeink alapján arra következtetünk, hogy a sikeres újraélesztés szempontjából a hatásos mellkasi kompresszió korai megkezdése, illetve a mihamarabb
induló
emelt
szintű
újraélesztés
kardinális
kérdés.
A
laikus
ellátás
hatékonyságának javítása érdekében a BLS széleskörű oktatása a túlélési esély javításának az egyik legfontosabb fundamentuma. Vizsgálati eredményeink ugyancsak rávilágítanak az előrehaladott életkor és az ezzel összefüggésben lévő strukturális szívbetegségek hirtelen szívhalálhoz vezető kóroki szerepére, s felhívják a figyelmet a bal kamra hipertrófiára, mint az egyik legfontosabb túlélést negatívan befolyásoló tényezőre. A mellkasi kompressziós eszköz saját adataink alapján hatékony segítséget nyújthat a sürgősségi betegellátók számára, melynek mind a traumás sérülések gyakorisága, mind a reszuszcitáció kimenetele szempontjából helyet kell biztosítani az életmentő tevékenységben. Eredményeink alapján hangsúlyozzuk, hogy a miokardiális strukturális és elektromos remodelláció megelőzése és lassítása érdekében kifejtett prevenciós orvosi szemlélet segíthet a hirtelen szívhalálhoz vezető kóroki faktorok gyakoriságáank csökkentésében, s így hozzájárulhat a halálozási statisztika javulásához. Kulcsszavak: hirtelen szívhalál, mellkasi kompresszió, LUCAS-2
34
Kanizsai Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, ETK Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Budapest
Point of Care technológiák a reanimációban
A point-of-care, a mindennapi szóhasználatban gyakran csak ágymelletti vizsgálatként meghatározott eljárások definíció szerint bárhol, bármikor, bármelyik beteghez rendelten végezhető, döntést támogató vizsgálómódszerek. Ennek alapján könnyen érthető, hogy miért alkalmazzuk az akut ellátásban e technológiákat. Míg hosszú ideig csupán a laboratóriumi vizsgálatokat soroltuk a point-of-care eljárások közé, néhány éve már ide tartozik a képalkotók közül a sürgősségen használt ultrahang több modalitása is. A point-of-care vizsgáló eljárások rövid általános ismertetését követően a reanimáció során a 4 H 4 T (hipotermia, hipovolémia, hiperkalémia, hipoxia – tamponád, tenziós légmell, trombózis és toxinok) okok gyors kizárására alkalmas módszereket mutatjuk be az előadás során, kihangsúlyozva a point-of-care labortóriumi, illetve képalkotó vizsgálatok döntéstámogató szerepét, előnyeit és korlátait.
35
Pető Zoltán1, Cserjés Andrea1, Ágoston Zsuzsanna2 1SZTE Sürgősségi Betegellátó Osztály 2SZTE Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
A dolgozói újraélesztés oktatási rendszerének felépítése az SZTE SZAKK-ban
Bevezetés: A betegellátók és a betegellátásban dolgozók újraélesztéshez kapcsolatos gyakorlati képzése egy kórházon belüli sikeres újraélesztés kulcsa lehet. Az SZTE SZAKK-ban a TÁMOP-4.1.1.C-13/1/KONV-21014-0001
pályázat
„képzők
képzése”
elem
keretében
szervezeti egység szintű újraélesztési oktatókat képeztünk ki, akik az új újraélesztési oktatói rendszer meghatározó elemeié válnak a jövőben. Az előadás ennek a rendszernek a kiépítéséről szól. Minta és módszer: 2015.-ben a SZAKK 16 szervezeti egységéből összesen 19 újraélesztést képző oktatót képeztünk ki és vizsgáztattunk le elméleti és skill gyakorlati oktatás keretén belül az újraélesztés oktatására. Az SZTE minőségügyi standardjainak megfelelő feladatok alapján a Klinikai Központban 2016.-tól a teljes egészségügyi-, és egészségügyben dolgozói létszámot - majdnem 4000 ember - megfelelő újraélesztési képzésben kell részesíteni. A cél elérése érdekében a Szervezetfejlesztési Osztállyal és az Ápolási Igazgatással együtt olyan rendszer alapjait raktuk le, melyben a kiképzett oktatók egy Klinikai Központ szintű reszuszcitációs felelős támogatásával szervezeti egység szinten tudják megoldani a frissen belépők és a már ott dolgozók ilyen irányú oktatását. A központi felelős amellett, hogy szakmaiés anyagi erőforrásokkal, szervező munkával támogatja az oktatókat, adatbázis épít és kezel, biztosítja az oktatók folyamatos továbbképzési igényeit, az ilyen oktatókkal még le nem fedett szervezeti egységek felelőseinek kiképzéséről is gondoskodik. Eredmények: A rendszer biztosítani tudja a hosszú távú, minden érintett részére magas színvonalon történő újraélesztési oktatást, mely pozitívan befolyásolhatja a betegek biztonságát is a Klinikai Központban. Következtetések: Egy SZTE SZAKK nagyságú egészségügyi ellátó intézményben csak minden szervezeti egységre egyformán kiterjedő, rendszerszintű oktatási hálózat üzemeltetése hozhat megbízható eredményt. Kulcsszavak: újraélesztés oktatása, reszuszcitációs felelős
36
Angyal Miklós NKE Rendészettudományi Kar Kriminalisztikai Intézet Krimináltaktikai- és Metodikai Tanszék, Budapest
Újraélesztés a szakmai felelősség oldaláról
Bevezetés: Az újraélesztés aktusa, adott helyzetben, adott személlyel szemben ultima ráció. Döntés az élet lehetősége és a halál bizonyossága között. A legfontosabb két kérdés azonban, hogy (1) a helyzet - orvosi és jogi értelemben is - valóban adott-e a beavatkozás (sikeres) kivitelezésére; (2) a személynél fennállnak-e az újraélesztés feltételei? Minta és módszer: Az előadás a vonatkozó a hazai és nemzetközi szabályozás áttekintésével, morális, szakmai és jogi kérdéseket kíván megvilágítani. Eredmények és következtetések: A szakmailag kifogástalan, mihamarabbi beavatkozás döntő fontosságú. A „best practice” (beleértve a személy és állapotának megítélését, az újraélesztés kivitelező szakmai felkészültségét és szükséges felszerelését, a haladéktalanságot és a további orvosi eljárások lehetősét) a szakmai (mentő) szervezetek, orvosok részéről kötelező érvényű kívánalom és akceptálható jogi elvárás is. Ebben a tekintetben, ami problémát okozhat – leginkább - a negligencia. A tárgyalandó kérdéskör vonatkozásában fontosabbak azok az önkéntesek által (és/vagy) automata defibrillátorral végzett újraélesztési kísérletek, ahol járulékos sérülések, károsodások lehetősége is fenn áll. Kulcsszavak: újraélesztés, elvárhatóság, képzés, felelősség
37
Radnai Balázs, Pandur Attila, Bánfai Bálint, Betlehem József Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Mélyvízbe dobva, azaz szimuláció kicsit másként
Bevezetés:
A
Pécsi
Tudományegyetem
Egészségtudományi
Karának
képzései
gyakorlatorientáltak, mely különösen igaz a mentőtiszt képzésre. A mentőtisztek képzésében eddig, a többi, e képzést végző felsőoktatási intézményhez hasonlóan, részben tantermi keretek közötti szimulációs gyakorlatokkal, részben klinikai és kivonuló mentőgyakorlatokkal igyekeztünk biztosítani hallgatóink számára a gyakorlás lehetőségét. A képzés minőségének javítását célzó felméréseinkből kiderült, hogy a hallgatók hiányolják a munkavégzés körülményeinek valósközeli leképezését, nem tudják a hagyományos módszerekkel szervezett gyakorlatok során megszokni a betegellátással járó stresszteli környezetet, zavaró tényezőket a presszió melletti döntéshozatalt. Módszer: E reális hallgatói igénynek is megfelelve, a 2015/2016-os tanévtől a betegellátás körülményeit nem csak eszközrendszerében, hanem környezeti viszonyai tekintetében is szimulált helyzetekben és helyszíneken valósítunk meg gyakorlatokat a végzős hallgatóink számára. Ennek keretében a hallgatók órarendjében szereplő szimulációs gyakorlat 2016.04.11-én, közterületen kerül megrendezésre. A gyakorlatban imitált sérülésekkel ellátott imitátorok, mint betegek ellátását végző mentőegységeket a végzős hallgatóink alkották. Egymást követően két kárhely szimulációjára kerül sor: elsőként egy kocsmai verekedés áldozatainak ellátására kerül sor, a második esemény pedig egy magyarul nem beszélő, döntően nyugdíjasokból álló turistacsoport közé figyelmetlenül behajtó biciklista által okozott többsérültes baleset sérültjeinek ellátását igényli. Eredmények: Azon túlmenően, hogy az eseményt nagy médiaérdeklődés kísérte, a hallgatói visszajelzések is döntően pozitívak voltak. Az előadás keretében részletesen bemutatásra kerül a gyakorlat. Következtetések: Az előadásban bemutatásra kerülő gyakorlati módszer elérte célját, így a jövőben is alkalmazásra kerül. Javasoljuk a többi képzőhely számára is a környezeti korlátozó tényezők és a fokozott stressz szimulációjával a betegellátási szituáció és közeg valósághoz történő közelítését. Kulcsszavak: mentőtisztképzés, szimuláció, gyakorlat, stressz, minőségirányítás
38
Mácsai Antal, Pandur Tamás Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécs
Infrastruktúra védelem az egészségügyben
Az egészségügyet érintő, kritikus infrastruktúra védelemmel összefüggő jogszabályi rendelkezések általános bemutatása (törvényi és kormányrendeleti szinten), az egészségügyi ágazatra ezen jogszabályokból háruló kötelezettségek. Gyakorlati tudnivalók.
39
Liktor Lajos Berufsrettung Wien, Bécs
Szimulációs oktatás a Bécsi Mentőszolgálatnál
Bevezetés: Az előadás áttekintő bemutatást kíván adni a Bécsi Mentőszolgálat szimulációs eszköztárába, melyek a szakmai képzést és a továbbképzést szolgálják, ezen felül a CRM tréningeket optimális környezetét biztosítják. Módszer: Megközelítően tizenöt éve használ a Bécsi Mentőszolgálat szimulátorokat, szimulációs eszközöket, melyek különböző meg- és berendezett helyszínből állnak. Az egészen egyszerű, ablakokat és ajtókat is nélkülöző, liftaknát helyettesitő, 1,5 négyzetméter nagyságú helységtől kezdve, az autópálya szakaszon felépített, 360 fokban forgatható személyautón keresztül, a szimulációs mentőautóig. A szimulátorok a Bécsi Mentőszolgálat esetprofiljait adják vissza, alapozva több tíz év tapasztalataira, igazodva az egyes korszakok változásaihoz, valamint a tudomány fejlődéséhez. A hétköznapi mentőintervenciók rutinja ugyanolyan szakmai és CRM kihívásokat rejthet magában, mint a speciális krízishelyzetek. Mindezek, a maximális realitást megcélozva, úgy a kivonuló állomány, mint a Mentőszolgálat kiképzőközpont igényeinek megfelelően adaptálhatók. Eredmények, következtetések: A legfeljebb két órában korlátozott tréningek szignifikánsan javítják a mentőegységek összehangoltságát, szakmai ismeretének felfrissítését és a ritkán előforduló szcenáriók feldolgozását. A bizonyított hasznukból adódóan, a szimulátorok a felvételi vizsgák és a minőség- és kockázatmenedzsment nélkülözhetetlen részévé váltak. Kulcsszavak: Bécsi Mentőszolgálat, szimuláció, CRM, minőségmenedzsment
40
Molnár Ferenc1, Sóti Ákos1, Ferenczy Mónika2 1Magyar Légimentő Nonprofit Kft, Budapest 2 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Szombathely
Oktatás hatékonyságának vizsgálata STEMI ellátás során a Légimentők gyakorlatában
Célkitűzés: Az ST elevációval járó akut miokardiális infarktus (STEMI) a prehospitális ellátás egyik kiemelt, igen magas időfaktorú, jól definiált ellátási protokollal rendelkező megbetegedése. A Magyar Légimentő Nonprofit Kft helikopterei feladatainak mintegy 11 %-át teszi ki e betegek ellátása és transzportja. Korábbi auditok során kiderült, hogy a légimentők által végzett ellátás tovább optimalizálható, fejleszthető, így 2012-ben átfogó oktatási program történt.Vizsgálatunk célja, hogy felmérjük az oktatás hatására történő potenciális változásokat a légimentők STEMI ellátása során definiált kulcspontokon. Adatok és módszerek: Az oktatás kapcsán szabványos eljárásrend került kiadásra. A helyszínen töltött idő, a megfelelő célintézmény választása és az ajánlásoknak megfelelő ellátás lettek kulcspontokként meghatározva Vizsgálatunk során a Magyar Légimentő Nonprofit Kft betegdokumentációjának áttekintésével retrospektív adatbázis elemzés történt. Két periódust vizsgáltunk. Az adatokból két csoportot állítottunk fel: a pre csoportba a 2010-2011. során, a post a 2013-2014. során ellátott minden beteg dokumentációjának áttekintéséből beválogatott STEMI miatt ellátott betegek kerültek. A vizsgálatból kizártuk a kórházak között végzett transzportok során szállított, illetve a bármely okból intubált STEMI-s betegeket, míg a rövid újraélesztést követően megtartott tudatú betegek a vizsgálat részét képezték. Vizsgált szempontjaink a következők: a helyszínen töltött idő, a célintézmény rendelkezik-e közvetlen heliporttal, a beteg mely prehospitális ellátóktól milyen terápiában részesült, valamint, hogy rögzítésre került-e, mikor kezdődött a beteg panasza. Az eredményeket kétmintás T próba, χ²-próba illetve K-S teszt segítségével hasonlítottuk össze Microsoft Excel és SPSS 22.0 programmal. (p <0,05) Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 9856 feladat került ellátásra, melyből 1630 riasztás mellkasi panaszok miatt történt, melyből 1043 STEMI volt. Ebből kizárásra került 283 eset kórházak közötti szállítás, 7 beteg helyszíni intubáció és 88 beteg pedig helyszíni újraélesztés miatt. Így összesen 658 eset került bevonásra; 355 a pre és 303 a post időszakokban. A helyszínen töltött időben két csoport között szignifikáns különbség nem volt (p: 0,686). Pre időszakban 113, míg post időszakban 160 beteg került átadásra heliporttal
41
rendelkező PCI központban (p:<0,001). A gyógyszerelésben aszpirin esetén nem volt változás, míg (p:0,807). Clopidrogel (p:0,045) és heparin (p:0,008) esetén a post csoportban szignifikáns javulás volt megfigyelhető. A panaszok kezdetét a post csoportban kevesebbszer dokumentálták (p:0,013). Kábító fájdalomcsillapító terápiában a pre csoportban részesültek többen (p:0,016). Következtetések: Az elvégzett elemzések alapján megállapítható, hogy a fejlődés a célintézmény kiválasztására, a clopidrogel, illetve heparin terápia alkalmazására figyelhető meg. A helyszínen töltött idő nem változott, míg a panaszok kezdetének dokumentálásában, vagy fájdalomcsillapításban visszalépés is történt. A megfigyelt eredményekben szerepet játszhatott továbbá az egészségügyi személyzet összetételében bekövetkezett 20 %-os fluktuáció az oktatás követően. Ezek alapján elmondható, hogy az igen magas standardú ellátás színvonala tovább már nem, vagy csak nagy erőfeszítések árán javítható. Kulcsszavak: STEMI, Oktatás, HEMS
42
Király Adrienn, Deutsch Krisztina Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Az óvodás és kisiskolás gyermekek baleset-megelőzési ismeretei és attitűdjei
Bevezetés és célkitűzés: Számos kutatás beszámol a gyermekek körében előforduló balesetekről, azonban nincs kellő információnk a baleset-megelőzési attitűdjeikről. A kutatás célja, hogy feltárja az óvodások és kisiskolások baleset-megelőzési ismereteit, attitűdjeit és felmérni, hogy milyen változásokat tudunk elérni ezekben egy baleset-megelőzési oktatás hatására. Anyag (beteg) és módszer: A célcsoportot nagycsoportos óvodások és 1.-3. osztályos tanulók képezték. Kizárási kritérium: SNI tanulók. A kutatás egy előinterjúból, egy balesetmegelőzési oktatásból, majd egy utóinterjúból állt, melyben összesen 67 gyermek vett részt (N=67). Az interjúvizsgálathoz saját szerkesztésű félig strukturált interjút használtunk. Az adatgyűjtés ideje: 2015. szeptember 1. - december 15., helyszíne: harkányi óvoda és egy siklósi általános iskola. Statisztikai módszerek: leíró statisztika, Khi-négyzet próba, egymintás párosított T-próba. A használt szoftver: Microsoft Excel program, SPSS 23.0. Szignifikancia határ: p≤0,05. Eredmények: A gyermekek baleset megelőzéssel kapcsolatos ismeretei számos területen hiányosak. Oktatás hatására bővültek a veszélyforrásokkal kapcsolatos ismeretek és a balesetek megelőzésére végzett tevékenységek. A leánygyermekek jobban tartanak a balesetek bekövetkeztétől, mint a fiúk (p=0,001), s a barátaikat is nagyobb arányban óvják a balesetektől (p=0,003), mint fiú társaik. Következtetések: A nagyszámú balesetek miatt a gyermekek baleset-megelőzéssel kapcsolatos tudása bővítésre szorul. Az oktatási kísérlet igazolta, hogy a gyermekek igen jól fejleszthetőek: baleset-megelőzési ismereteikben és attitűdjeikben is elérhető változás. Kulcsszavak: óvodás, kisiskolás, baleset-megelőzés, attitűd, oktatás
43
Bánfai Bálint1, Pék Emese1, Pandur Attila1, Deutsch Krisztina1, Radnai Balázs1, Csonka Henrietta2, Betlehem József1 1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs 2Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Orvostani Tanszék Sürgősségi Betegellátó Osztály, Pécs
Újraélesztés hatékonyságának mérése általános iskolások körében
Bevezetés: Keringésleállás esetén az első észlelő általi gyors beavatkozás életmentő lehet. Célunk az volt, hogy felmérjük, hány éves kortól képesek a gyerekek hatékony újraélesztést végezni (mellkaskompresszió, lélegeztetés). Minta és módszer: A mintánkat 167 fő (7-14 év) alkotta, melyből 91 fő lány és 76 fő fiú volt. A gyerekek egy 45 perces BLS oktatáson vettek részt, melyet kis csoportokban teljesítettek (8-10 fő). Az oktatást követően a résztvevők egy 2 perces CPR végzése közben kerültek felmérésre az „AMBU CPR Software” program használatával. A statisztikai elemzés SPSS 22.0 program segítségével történt, mely során Khinégyzet próbát, t-próbát, ANOVA-t és korrelációanalízist végeztünk. Az eredményeket p<0.05 esetén tekintettük szignifikánsnak. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos mélysége 43.89±12.2
mm
(12-71
mellkaskompressziók
mm)
volt.
A
kivitelezésére.
résztvevők Szignifikáns
43.1%-a
volt
összefüggést
képes
hatékony
találtunk
a
mellkaskompressziók mélysége, valamint a gyerekek életkora, testsúlya, testmagassága és BMIindexe között (p<0.001). A gyerekek 71.3%-a alkalmazta a helyes kéztartást és 25.1%-a végezte a mellkaskompressziót a megfelelő frekvenciával. A lélegeztetés átlagos volumene 0.17±0.31 l (0-1.2 l) volt. A résztvevők mindössze 12.6%-a tudta hatékonyan lélegeztetni a fantomot. A lélegeztetés hatékonysága szignifikánsan összefüggött a részvevők életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-indexével (p<0.001). A gyermekek neme nem állt összefüggésben a mellkaskompresszió
mélységével
(p=0.1)
és
a
lélegeztetési
volumennel
(p=0.618).
Következtetések: Az általános iskolás gyerekek képesek megtanulni az alapszintű újraélesztés elméleti alapjait. A kivitelezés hatékonysága függ a gyermek életkorától, testsúlyától, testmagasságától és BMI-értékétől. Néhány tényező (pl. kéztartás) esetén nincs különbség az egyes életkorokban. Kulcsszavak: újraélesztés, BLS, oktatás, iskola
44
Mayer Judit, Bánfai Bálint Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Edzők elsősegélynyújtási és újraélesztési ismeretei
Bevezetés: Évente 20-25 ezer ember veszíti el az életét hirtelen szívmegállás következtében, melynek bekövetkeztekor általában laikus az első észlelő. Így az ő elsődleges segítsége sokban meghatározza a bajbajutott állapotának kimenetelét. Kutatásunk során célul tűztük ki, hogy felmérjük az edzők elsősegélynyújtási és újraélesztési ismereteit, valamint, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják ismereteiket, attitűdjüket. Minta és módszer: Vizsgálatunkat 2015. január és 2016. március között végeztük. Összesen 119 (N=119) kérdőívet osztottunk ki pécsi, illetve Pécs környékén dolgozó edzőknek, amelyből végül 113 (n=113) kérdőív adatait tudtuk felhasználni. Az adatok feldolgozásához SPSS 20.0 programot használtunk, mely segítségével leíró statisztikát, ANOVA-t és korrelációanalízist alkalmaztunk. Az eredményeket p<0,05 esetén tartottuk szignifikánsnak. Eredmények: Az edzők átlagosan 9,34 pontot értek el a 14-ből a szakmai ismeretekre vonatkozó kérdésekből. Saját tudásukat átlagosan 3,14-re becsülték egy 1-től 5-ig terjedő skálán. Nincs szignifikáns különbség a végzettség szintje (p=0,822), a nem (p=0,215), az életkor (p=0,139), az edzősködéssel eltöltött évek száma (p=0,763) és az elért átlagpontszámok között. Következtetések: Az edzők elméleti tudása a kapott eredmény szerint összességében megfelelőnek tekinthető, azonban egyes kérdések megválaszolásánál nagyobb hiányosságok látszottak. Javasolnánk, hogy nem csak az edzőknek, hanem minden laikus embernek több lehetősége legyen elsősegélynyújtás tanulására. Kulcsszavak: újraélesztés, elsősegélynyújtás, edző
45
Debrődi Gábor Országos Mentőszolgálat, Kresz Géza Mentőmúzeum, Budapest
Akkor és most. Fejezetek az újraélesztés történetéből
Bevezetés: Érdekes és történetét tekintve talán kevésbé ismert területre kíséri hallgatóit az előadó. Az élet- és technikatudomány felfedezéseinek köszönhetően számos olyan kísérlet és módszer kerül bemutatásra, mely egykoron a medicina által kanonizált eljárások része volt. Természetesen nem csak az egykori, hanem napjaink differenciált, gyermek és felnőtt újraélesztésének kialakulása, eredményei is bemutatásra kerülnek a korábbi sikertelen módszerek okainak feltárásával együtt. Minta és módszer: A korabeli szakirodalom, orvostörténelmi kutatások és esetismertetések, beszámolók adják mai ismereteink alapjait e terület kialakulásának múltjáról és jelenéről. A mentők és a különböző klinikai területek szakperiodikái értékes közvetítői a kutatott témának. Mindezek mellett korábban nem publikált, ám annál fontosabb oral history dokumentumok segítik a kutatót választott előadásának bővebb kifejtésében. Eredmények: Mai szemmel világosan kitűnnek azon hibás elképzelések, melyek a különböző protokollokban testet öltve hosszú időn át alapjául szolgáltak a korabeli eljárásoknak. Élettani és technikai felfedezések sora kellett mindezek megváltozásához. Modern korunk e felfedezéseknek, évről-évre gyarapodó ismereteinek birtokában alkalmazza azon metódusokat, melyek korábban elképzelhetetlen lettek volna. E fejlődés természetesen – mint a tudomány bármely más területén – számos olyan további felfedezést és abból fakadó gyakorlatot feltételez, melyek napjainkban még csak reményteli elképzelések tárgyát képezik. Az előadó célja e korábbi, napjaink és a jövőbeni gyakorlat várható módosulásait röviden hallgatóival ismertetni. Következtetések: Az előadás célja a medicina e területének szélesebb körben történő ismertetése az első sorban szakmai és laikus érdeklődőkkel. Tovább gazdagítva a historia artis medicinae, az orvostörténelem ismeretanyagát, melynek izgalmas területe fontos részét képezi az egyetemes orvoslás fejlődésének. Kulcsszavak: Empirikus orvoslás: tapasztalatokon alapuló, az előző betegek kezelése kapcsán tapasztalatait hasznosító orvoslás. Bizonyítékokon alapuló orvoslás: a modern medicina alapja, tudományos bizonyítékok, leírt eredmények alapján végzett orvoslás. Oral history: elbeszélés, interjú során rögzített tudományos értékű ismeretek.
46
Köcse Tamás1,2, Horváth Balázs1, Németh Dániel1, Lórántfy Mária1 1OMSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezet, Vas megye 2 Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Szombathely
A Vas megyei mentők reanimációs eredményeiből
Bevezetés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük a Vas megyei mentők újraélesztéseinek kimenetelét és utánkövessük a sikerrel újraélesztett betegeinket. Törekedtünk, arra, hogy a mentőhívástól a beteg átadásáig számítva kellően objektív képet kapjunk, és az eredményeink alapján javítsuk hatékonyságunkat. Kerestük, hogy a meglévő és a hiányzó laikus CPR csoportokban hogyan alakult a ROSC/non ROSC előfordulása. Vizsgáltuk a reanimációs eseteket a helyszín, a légútbiztosítás és a vénás utak,
valamint a
mechanikus
mellkaskompressziós eszköz alkalmazásának ROSC-ra gyakorolt befolyásoló hatását is. Minta és módszer: Az adatokat Utstein formulákból, továbbá általunk készített - nem standardizált "Reanimációs regiszter lap"-okból és kórházi zárójelentésekből nyertük. Beválasztásra kerültek azon páciensek, akiknél reanimációs tevékenységet folytattak, vagy kezdtek a mentőegységek. Kizárásra került azon betegek csoportja, akinél az elkészített dokumentációkra nem egyértelmű, hiányos adatok kerültek. Az adatgyűjtést 2015.május 1.-2016.február 1. között végeztük. A kutatásban N=82 elemszámú mintát dolgoztunk fel. Adataink elemzéséhez Microsoft Office Excel (2010) és Scistatcalc online kalkulátor programokat használtunk. A leíró statisztika értékeléséhez khi-négyzet, valamint non-parametrikus Fisher's exact és Barnard's teszteket hívtunk segítségül. Az eredményeinket 95%-os konfidencia intervallumok mellett tartottuk szignifikánsnak (p<0,05). Eredmények: Az adatfeldolgozás során számos eredményt nyerhettünk ki, melyekből csak a jelentősebbeket prezentáljuk. E1: A telefonon instruált CPR esetében nem igazolódott szignifikáns különbség a túlélésre vonatkozóan. (p=0,7) E2: A Laikus CPR (csak mellkaskompresszió/BLS) nem javította a túlélést (p=0,07), viszont magasabb számban észlelt mentőegység sokkolandó szívritmust iniciális ritmusként. A ROSC előfordulása a laikus CPR esetén 17%, míg hiányzó szemtanú CPR esetén 12,5%. E3: Az átlagos "no flow" idő kb. 8 perc volt. Az adataink a jelenlegi irányelvekkel szinkron azt mutatták, hogy az <5 min-en belül megkezdett CPR szignifikánsan növeli a RoSC előfordulását. (p=0,0003) E4: A mellkaskompressziós eszközeinkkel (2 db LUCAS 2) végzett reanimációkban magasabb arányban fordult elő RoSC. (p=0,03) E5: Hosszútávon (1 hónap) viszont nem javította a túlélést.
47
(p=0,12) E6: Az anamnesztikus információkból a bizonyosan ismert/erősen feltételezett betegség(ek) tekintetében a kardiális hátterű pácienseknél fordult elő nagyobb eséllyel RoSC. (p=0,01) E7: A keringésmegállások helyszínét tekintve azok76%-ban lakáson és 24%-ban közterületen fordultak elő. E8 A légútbiztosítást nézve a BMV 12%, a SGD 20%, az ETI 68%ban fordult elő az ellátás során. A ROSC-ot megélt betegek 81%-a részesült ET intubációban. A perifériás vénabiztosítás 69%, az IO „vénás út” 3%-ban fordult elő. Következtetések: A meglévő adatok birtokában radikális, jelenlegi ERC irányelvekkel szöges ellentétben álló tanulság nem szűrhető át. Egyezményesen is komoly hangsúly fektetendő a telefonon irányított CPR-re. Vizsgálatunkban azonban nem javította a keringésmegállás kimenetelét. Oka lehet az is, hogy feltételezett az irányító szakmai felkészültsége és szakszerű instruálása. Erre objektív hatástanulmány nem készült. Reményteli, hogy statisztikailag igazoltan is egyre több a szemtanú újraélesztési kísérlet, ami talán köszönhető a térségünkben eddig szervezett és jelenleg is zajló tömeges BLS oktatásoknak. Kulcsszavak: reanimatio, no flow time, ROSC
48
Schiszler Bence1, Radnai Balázs2 1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Score-rendszerek alkalmazása a sürgősségi ellátásban
Bevezetés: A sürgősségi ellátás idő-dependens volta az egyes betegek vizsgálása során jelentős mértékben megmutatkozik. A betegvizsgálat elsődlegesen olyan kórfolyamat igazolását, vagy kizárását célozza meg, amit a beteg anamnézise és aktuális tünetegyüttese valószínűsít. A rizikó orientált
gondolkodás,
az idő-dependencia jegyében
azokat
a beteghez rendelhető
kórfolyamatok elsődleges kizárására, igazolására törekszik, ahol a terápiás időablak rövid, azaz nagy a halálozás, vagy a maradandó egészségkárosodás esélye. A tünetegyüttes megfelelő értékelése
mellett
adott
iránydiagnózis
igazolásához
el
kell
végezni
a
betegek
rizikóstratifikációját. Ez általában további, gyorsan eredményt adó vizsgálatokkal és kapcsolódó score-rendszerek használatával jár. Manapság az egészségügyi ellátásban a score-rendszerek használata alapvető eszközzé váltak. Ezen rendszerek használatával a betegek könnyen csoportokba
kategorizálhatók,
ami
alapvetően
gyorsítja
meg
az
ellátás
menetét.
Problémafelvetés: Magyarországon a 20. században a legtöbb halálesetet a daganatos megbetegedésekkel párhuzamosan a keringési rendszer betegségei, illetve az agyi vaszkuláris megbetegedések okozzák. Az előadás célja, hogy összefoglalja, mely score-rendszereket alkalmazzák napjainkban, a hazai sürgősségi ellátás területén. Legfőképpen a mellkasi panasz, mint tünetet okozható pulmonális embólia rizikostratifikációjára használt Well-score, valamint ACS, STEMI, illetve NSTEMI esetében alkalmazható Thrombolysis In Myocardial Infarction (TIMI), Global Registry of Acute Coronary Events (GRACE) score-rendszerek. Az előadás kitér továbbá az akut agyi vaszkuláris történések vizsgálatára használt National Institute Health Stroke Scale (NIHSS) score-rendszerre is. Következtetések: A diagnosztikus képalkotó eszközök mellett, a költséghatékony rizikostratifikáció rendszerek alkalmazásával hatásosabban és eredményesebben igazolhatók a különböző kórképek. Ezek együttesével a definitív ellátás időben történő megválasztása és időablakon belüli megkezdése a beteg életkilátásait javíthatják.
49
Póhr Kitti1, Köcse Tamás1,2, Bierer Gábor3, Mesterházi András4 1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet Klinikai Koordinációs és Neveléstudományi Tanszék, Szombathely 2OMSZ Nyugat-Dunántúli Regionális Mentőszervezet, Vas megye 3Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Sürgősségi Betegellátó Osztály, Szombathely 4Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály
A hyponatraemia jelentősége a sürgősségi ellátásban
Bevezetés: A hyponatraemia az egyik leggyakoribb elektrolitzavar időskorban, melynek számos
oka
lehet,
a
leggyakoribb
a
diuretikum okozta
iatrogén
hyponatraemia.
Hyponatraemiáról akkor beszélünk, ha a nátrium plazmakoncentrációja 135 mmol/l alá csökken. A szérum nátriumkoncentrációjának változása korrelációt mutat néhány gyakori belgyógyászati kórállapottal. A hyponatraemia és a kórházi mortalitás között több tanulmány is összefüggést talált. A hyponatraemia az esetek jelentős részében tünetmentes marad, viszont ha nem kezelik, vagy nem megfelelően kezelik, életveszélyes állapotot okozhat. Célunk megvizsgálni, hogy a Vas Megyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán, valamint Belgyógyászati osztályán milyen gyakorisággal fordul elő hyponatraemia, illetve ennek milyen vonatkozásai vannak a sürgősségi ellátást illetőleg. Minta és módszer: Jelen kutatás retrospektív, longitudinális, kvalitatív, leíró jellegű. Célcsoport a hyponatraemia diagnózissal érkező betegek. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel a mintaválasztás módja. Összesen 75 beteg adatait dolgoztuk fel. Átlagéletkoruk 63,5 év. A vizsgálat helye a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Sürgősségi Betegellátó Osztálya, Belgyógyászati Osztálya. A vizsgálat ideje 2015. 12.01.- 2016. 06. 30. Eredmények feldolgozásához nem parametrikus statisztikai módszereket (Fisher exact teszt és Friedmann ANOVA, Sperman korreláció) alkalmaztunk, Statistica for Windows (StatSoft 10. vers.) programcsomag segítségével. Eredmények: A hyponatraemia súlyossága szignifikáns emelkedett az életkor előrehaladtával. (p<0,001). A későbbi hyponatraemia iránydiagnózist kapott betegek több, mint 90%-át az OMSZ munkatársai hozzák. Kórházba érkezéskor a leggyakoribb vezető panaszok a hyponatraemiára jellemző nem specifikus neurológiai tünetekből
(fejfájás,
szédelgés,
zavartság,
járásbizonytalanság,
kontaktusképtelenség,
eszméletvesztés) adódtak (n=29). Emellett a hányás/hasmenés (n=12), a hasi fájdalom (n=10). Kiemelendő, hogy a betegek jelentős részének vezető panasza nem a hyponatraemiára volt jellemző, hanem traumatológiai jellegű volt (n=12). A betegek közel fele (n=36) visszatérő
50
páciens. Az átlagos kórházban töltött idő 1 nap. A leggyakoribb kísérő diagnózis a hypertónia volt (34%). Férfiak (59%) esetében gyakrabban fordul elő, mint nőknél (41%). Szignifikánsan emelkedik a hyponatraemia előfordulása abban az esetben, ha a beteg diuretikumot szed. Következtetések: A hyponatraemia diagnózisa az anamnézisfelvételen, fizikális-, és laborvizsgálaton alapul, az egyéb vizsgálatoknak differenciáldiagnosztikai szerepük van. A nem megfelelően kezelt, vagy nem kezelt hyponatraemia emeli a mortalitást. Preventív szemlélet esetén csökkenthető lenne a hyponatraemia miatti kórházi tartózkodások száma és ezen betegek életkilátásai javulhatnának. Kb. minden hatodik beteg vezető panasza traumatológiai jellegű. Ezen betegeknél mellékleletként derül fény a hyponatraemiára, ami feltehetően oka lehet a sérülésnek. Kulcsszavak: hyponatraemia, sürgősségi, elektrolitzavar, folyadékegyensúly
51
Schiszler Bence1, Karamánné Pakai Annamária2, Endrei Dóra3, Szabó Zoltán4, Radnai Balázs5 1Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségtudományi Doktori Iskola, Pécs 2Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnő Intézet, Zalaegerszeg 3Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Egészségbiztosítási Intézet, Pécs 4Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet, Pécs 5Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási és Egészségpedagógiai Intézet, Pécs
Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében
Bevezetés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni azokat a főbb rizikófaktorokat, melyek kiváltják a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Célunk továbbá összehasonlítani ezen szempontok alapján a két vizsgált csoportot. Minta és módszer: 2015 júliustól októberig vizsgáltuk a Magyarországon mentőállományban lévő földi, és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést egy saját szerkesztésű-, illetve Thomas Holmes és Richard Rahe (2000) validált rövidített stressz és megküzdési kérdőív magyar adaptációjának segítségével végeztük, online formában. A keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű vizsgálatba kivonuló állományban lévő mentőorvos, mentőtiszt, paramedikus, mentő szakápoló, mentő gépkocsivezető került be (N=141). Az adatokat SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel elemeztük. Szignifikancia határunk p<0,05 volt. Eredmények: A földi-, és légi mentésben dolgozók közül, nagyobb munkahelyi stressznek vannak kitéve a földi mentésben dolgozók (p=0,001), ezáltal nagyobb mértékben jelentkeznek náluk különböző testi, pszichológiai tünetek (p<0,016). Az átlagos coping-mutató rávilágít, hogy a coping-mechanizmus, az egészséggel kapcsolatos szokások aspektusában a földi mentésben résztvevőknél elégségesnek, míg a légi mentésben dolgozóké jónak mondható. Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb coping mechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p=0,004). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás, és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. Fontos a rendszeres szakmai elméleti, és gyakorlati továbbképzések. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell hogy legyen. Kulcsszavak: munkahelyi stressz, megküzdés, mentés, mentődolgozók, légimentés
52
Komlóssy Attila Barlangkutatók Észak-Magyarországi Mentőszolgálatának Alapítványa, Miskolc
Barotraumák és a keszonbetegség oxyológiai vonatkozásai
Cousteau kapitány és Hans Hass tevékenységének köszönhető, hogy a víz alatti világ ma már minden érdeklődő számára elérhető tevékenységgé vált. Feltárulhat egy csodálatos világ, a „csend világa”. Nem kell más hozzá, mint egy egyhetes elméleti és gyakorlati képzés, egy kevéske pénz a felszerelés bérléséhez és feltárulhat a mélység birodalmának a felső 30-40 métere, hozzá a lebegés érzésével együtt. Az oktatási anyagok, a különböző vizsgafokozatok és a hozzá tartozó oktatási anyagok segítik azokat, akik művelni szeretnék ezt a csodaszép, de nem veszélytelen sportot. Szegeden külön OFTEX képzés keretében képzik a jelentkező kollégákat az alkalmassági vizsgálatok- és a búvár-élettan orvosi ismereteire. A mentődolgozók figyelmét szeretné felhívni ez az előadás arra, hogy tenger nélküli hazánkban is előfordulhat olyan mentőhívás, mely során felmerülhet a gyanú arra, hogy vagy keszonbetegségről, vagy barotraumáról lehet szó, mely esetek sajnos közvetlen életveszélyes állapotok. Ez az előadás most csak erről a két, nagyon súlyos, búvárt érő balesetről szól. Más, szintén komoly beavatkozást igénylő búvársérülésről az idő hiányában most nem lesz szó.
53
JEGYZETEK
54
JEGYZETEK
55
Támogatóink: Speeding Kft. Medplan Kft. Physio Control Neotest Kft. Sunmed Kft. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Magyar Ápolástudományi Társaság MNE Alapítvány
A rendezvény megszervezésében közreműködött: Kleinné Resch Hajnalka Egészségpedagógiai Intézet
igazgatási
ügyintéző,
PTE
Sikeres Rendezvény
Felelős kiadó: Prof. Dr. Betlehem József egyetemi tanár, dékán ISBN: 978-963-429-072-8
56
ETK
Sürgősségi
Ellátási
és
