2009. szeptember. XI. évfolyam 9. szám

2009. szeptember

2009. szeptember XI. évfolyam 9. szám

Pánik a vasútbarátok körében… Az augusztus végén felröppent sajtó hírek szerint a kormány 1874 kilométeren tervezi megszüntetni a vasúti közlekedést. A „jól értesültek” szerint a decemberi menetrend váltáskor a mellékvonalak nagyobbik felén leállnak a vonatok. Azt mondják: olyan városok maradnak teljesen vasút nélkül, mint Baja, Szarvas, Mezőhegyes, Makó, Battonya, Vésztő, Mohács, Komló, Nagyatád, Tab, Zirc, Szécsény, Gyöngyös. Közzétették a „halálra ítélt” vonalszakaszokat is: Decemberben megszüntetni javasolt személyszállítás No. 4 11 16 22 23 35 37 38 45 47 64 66 78b 85 87 98b 102 103 107 111 114 115 117 121a 121b 125 126 127 128 128 130 136 142 145b 146b 147 154 154 118 119 39 39 148 149

Vasútvonal (szakasz) Almásfüzitõ – Esztergom-Kertváros Gyõrszabadhegy – Veszprém Csorna – Hegyeshalom Körmend – Zalalövõ Zalaegerszeg – Rédics Kaposvár – Siófok Balatonmáriafürdõi elágazás – Somogyszob Somogyszob – Nagyatád Börgönd – Sárbogárd Godisa – Komló Pécs – Pécsvárad Mohács – Villány Balassagyarmat – Nógrádszakál Újszász – Gyöngyös Eger – Putnok Abaújszántó – Hidasnémeti Kál-Kápolna – Kisújszállás Karcag – Tiszafüred Sáránd – Létavértes Mátészalka – Záhony Csenger – Kocsord alsó Ágerdõmajor oh – Mátészalka Ohat-Pusztakócs – Görögszállás Kétegyháza – Mezõhegyes Mezõhegyes – Újszeged Mezõtúr – Battonya Kisszénás – Kondoros Körösnagyharsány – Gyoma Vésztõ – Kötegyán Püspökladány – Szeghalom Hódmezõvásárhely – Makói elágazás Szeged-Rendezõ – Röszke oh. Lajosmizse – Kecskemét Lakitelek – Kiskunfélegyháza Lakitelek – Kunszentmártoni elágazás Kiskunfélegyháza – Orosháza Bátaszék – Baja Baja – Kiskunhalas Nyíregyháza átrakó – Balsa-Tiszapart Herminatanya – Dombrád Központi fõmajor – Somogyszentpál Balatonfenyves GV. – Táska Kecskemét KK – Kiskõrös KK Törökfái – Kiskunmajsa KK

km 37,4 72,8 38,4 22,8 48,7 99,8 52,8 8,2 29,4 18,7 22,5 24,3 28,1 73,8 76,2 29,9 73,3 44,4 20,1 56,5 25,3 23 82,5 39,7 66 114,3 5,7 83,8 28,2 46,1 31,0 13,3 24,4 25,4 27,3 79,0 19,4 76,4 38,6 27,9 8,1 13,1 53,1 44,2

A híresztelésekre idegesen reagált mindenki, akinek számára - ilyen-olyan okból - fontos a VASÚT. A tiltakozásban élen jártak a települések polgármesterei, különféle közlekedési szervezetek (VEKE), és természetesen a vasúti szakszervezetek is. A hír a PVDSz számára a kezdetektől gyanús volt. A gyanúra okot adott, hogy a megszüntetésre ítélt mellékvonalak listája kísértetiesen hasonlít a 2006-2007-ben hasonló céllal közzétett listára. Akkor azt a csatát megnyertük. Ma is megállapodás rögzíti, hogy bármiféle lépésre csak a vasutas szakszervezetekkel történő egyeztetést követően kerülhet sor. Mindezek miatt – a kedélyek megnyugtatására – a PVDSz az alábbi állásfoglalás közzétételét határozta el:

ÁLLÁSFOGLALÁS - mellékvonalak bezárásáról szóló sajtóhírekről „Nem eszik azt ilyen forrón!” Annyi kétségtelen, hogy a kormány augusztusi ülésén egy saját magára nézve kötelező határozatot hozott, melyben ütemezte a feladatokat és kijelölte a felelősöket. Ennek lényege, hogy 1. Még augusztus hónapban el kell készíteni a távolsági és a Budapest elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendjének koncepcióját. 2. Ki kell dolgozni a regionális megrendelő funkcióra alkalmas szervezet szervezeti és működési kereteit a jelenleg is létező intézményrendszer bázisán. Mindebből tehát az következik, hogy a sajtó által most „megszüntetésre ítéltnek” bemutatott vonalak azok, melyekre a szándékok szerint a menetrend a megalakulni tervezett regionális szervezetek megrendelése alapján készülhet el. A PVDSz egészen biztos abban, hogy jövőre nem fog megszűnni 1874 km vasút vonal. Szakszervezetünk azokkal ért egyet, akik a jövő évre vonatkozó, vasutat érintő intézkedéseket csak egy hosszabb távú közlekedéspolitikai koncepcióba illeszkedő lépésként tudja elképzelni. A magyarországi közlekedés csak az európai fősodorba illeszkedően fejlődhet és nem rövid-távú költségvetési érdekeknek kiszolgáltatottan. A VASÚT HOSSZÚ TÁVÚ DOLOG! A tárgyalásokat ebben a szellemben kezdjük meg szeptember 4-én a közlekedési minisztérium illetékeseivel. Budapest, 2009. augusztus 27. Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete

2

2009. szeptember

A Vasúti Egyeztetõ Bizottság ülése A kormány a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete által életre hívott bizottság ülésére szeptember 4-én az előzmények miatt felfokozott hangulatban került sor. A miniszter a jelenleg folyó munkálatokról szólva az alábbi négy tényezőt hangsúlyozta: • A közösségi közlekedés jelenlegi helyzetén változtatni kell, mert amellett, hogy finanszírozhatatlan, színvonalában is elfogadhatatlan. • A költségvetési cél – vagyis a 40 mrd Ft elvonása – meghatározza a minisztériumi munka kereteit, ennek megváltoztatása meghaladja hatáskörét. • Egyelőre olyan döntések (határozatok) születtek, melyek feladatokat, határidőket és a felelősöket jelölték meg. Ebből elkészült a Budapest elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010. évi menetrendjének koncepciója, valamint a helyközi közösségi közlekedésért felelős regionális szintű megrendelői szervezet kialakításának szervezeti és működési koncepciója. • Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a különféle – többnyire valótlan – sajtó híresztelésekre megpróbálnak reagálni, de ez nem mindig sikeres. Kérte, hogy közvetlenül tőlük, vagy a minisztérium honlapjáról tájékozódjunk. (www.khem. gov.hu) Antali kormánybiztos tájékoztatott arról, hogy a menetrendi koncepció a következő évi vasúti és autóbuszos

menetrendek kialakításának alapelveit tartalmazza. Ez alapján kezdődhet meg a menetrendek részletes kidolgozása. Az országos és regionális menetrend október végére készülhet el. Ez az első témakör. A sajtóhírekkel szemben az elkészült menetrendi koncepció nem tér ki egyes vasútvonalakra, viszonylatokra. (lásd: 3. oldalon) A tervezet azokat a szakmai, gazdaságossági és hatékonysági megfontolásokat rögzíti, amelyek mentén javulhat a közösségi közlekedésre fordított költségvetési források felhasználása, bővülhet a szolgáltatók közötti együttműködés, nőhet a szolgáltatási színvonal és erősödhet az ágazat versenyképessége az egyéni közlekedéssel szemben. Elhangzott, hogy a szándékok szerint a megalakításra kerülő Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSz) szakmai tanácsadó testületként nem döntéshozók, hanem szakmai tanácsadó szervezetek, a regionális menetrendek kialakítása során. A közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos másik témakör az ebben részes vállalatok – köztük a MÁV-csoport – hatékonyságának növelésére irányul. A minisztérium tisztában van azzal, hogy ez nem rövid távú feladat. Jelenleg e tekintetben annyi biztos, hogy a Pályavasút önállósítása továbbra is szándék, de ennek konkrét formájáról többet nem sikerült megtudni. Elhangzott az is, hogy a nincs privatizációs szándék sem a TRAKCIÓ sem a GÉPÉSZET tekintetében. Harmadik témakörként említette a kormánybiztos a bevételek, menetdíjak, kedvezmények áttekintésével kapcsolatos munkálatokat. Itt annak

elérését tűzték ki minimális célként, hogy minden közösségi közlekedésben megjelenő utas korrekten regisztrálva legyen jeggyel, regisztrációs jeggyel, viszonylati jeggyel, bérlettel annak érdekében, hogy képet lehessen alkotni a tényleges teljesítményekről. Negyedik témakörként a finanszírozás, ingatlanok kérdéseit említette, melynek során egyelőre az egyes vagyonelemek korrekt számbavételét az állami és vállalati elemek elhatárolhatóságának megteremtését értékelné eredményként. Az ülésen elhangzott szakszervezeti hozzászólásokat az információ hiányból származó bizalmatlanság hatotta át. Elhangzott, hogy a 40 milliárdos költségvetési elvonás ellehetetleníti a MÁV-ot és az mindenképpen - a jelenlegi nem túl magas - színvonal további romlásához vezet. A szakszervezetek továbbra is kifogásolták, hogy a különféle koncepciókon túlmenően a részletekről kevés információval rendelkeznek, mely növeli a tagság bizonytalanság érzetét. Ennek ellenére mindenki a VEB ülések gyakoriságának növelését, a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A minisztérium képviselői a párbeszéd folyamatosságára tettek ígéretet, hangsúlyozták, hogy az ajtó mindenki előtt nyitva áll, aki a jelenlegi nehéz helyzetben érdemi javaslatokkal tudja segíteni munkájukat. Meglátjuk! Egy biztos, ha a 40 milliárdos elvonás megvalósul annak súlyos következményei lesznek. Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök

Irányelvek a 2009/2010. évi közszolgáltatási vasúti menetrendhez Az országos stratégiai törzshálózaton: • A kibocsátást a 2009/2010. évben az országos stratégiai törzshálózaton változatlan volumennel kell tervezni. A volumenkorlát nem öncélú, hanem a rendelkezésre álló finanszírozási források miatti peremfeltétel. Eseti jelleggel a teljesítmény növelhető, amennyiben az ütemes menetrend kiteljesítése ezt megköveteli. Hatékonyabb üzemszervezéssel a vonatkm-ben mért teljesítmény növelhető, feltéve, hogy az nem jár többlet költségvetési költségtérítési igénnyel. Azon nemzetközi vonatok esetében, amelyek nem tartoznak a közszolgáltatás keretébe (EC, EN stb.), a teljesítmény a

szaktárcával történő előzetes egyeztetés alapján növelhető. Amennyiben a nemzetközi vonat belföldi utazásra igénybe vehető, teljesítménye a belföldi vonatkmbe beleszámít. • Kiemelt figyelmet kell fordítani az elővárosi és a minőségi távolsági szegmensek erősítésére, a vasúti szolgáltatási kínálat minőségi és mennyiségi javítására. • A menetrendi szerkezet, menetrendi alternatívák megalkotásakor és értékelésekor a következő kérdésekre kell tekintettel lenni különös figyelemmel az integrált, ütemes menetrend kiterjesztésére – Van-e igény az ütemes menet-

rendre? (Ahol nincs szignifikáns utasigény 2 órás gyakoriságú közlekedésre, ott az eljutás biztosítása nagy valószínűséggel nem vasútüzemi kompetenciába tartozó feladat.) – A meglevő utasoknak az újszerű logikával készülő menetrenddel megfelelő szolgáltatást tudunk-e nyújtani? (Sok esetben a helyi hivatásforgalmi prioritásokaz ütemes menetrendi struktúrával konfliktusba kerülhetnek.) – Rendszerszinten milyen előnyök, hátrányok és kockázatok merülnek fel az ütemes menetrend bevezetésével, fejlesztésével? (folytatás a 3. oldalon...)

3

2009. szeptember (folytatás az 2. oldalról ...)

– A meglevő utasokat meg tudjae tartani az új rendszer, illetve kellően vonzó-e új utasok számára?

• Ütemes menetrend bevezetésére vonatkozó javaslatnak összhangban kell lennie a hivatásforgalmi igényekkel. • Az alapütem mindegyik vonalon kétórás, kivétel, ahol már jelenleg is ennél sűrűbb vonatközlekedés van. Ha a kétórás ütem nem látja el megfelelően a hivatásforgalmat, akkor lehet ütemen felüli (de az ütemes menetrendi struktúrába illeszkedő) vonatot betervezni. • Elővárosi forgalomban a hétvégi ütemes menetrend sűrítése csak valós utasforgalmi igények bemutatása esetén támogatott. • Az ütemes menetrendet akkor is be kell tervezni, ha előre láthatólag pályarekonstrukció miatt az év egy részében vágányzári menetrend lép életbe. • Számolni kell a 2009. decemberig megvalósuló fejlesztésekkel, a pályaállapotban bekövetkező változásokkal, romlásokkal. A pályavasút a forrásait úgy kell, hogy csoportosítsa, hogy prioritást élvezzen a szűk keresztmetszetek feloldása, az ütemes menetrend pályaoldali feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az ideiglenes lassújelek feloldására. • A frekventált vonalakon kerékpárszállításra alkalmas kocsikat kell közlekedtetni, és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meg kell teremteni az akadálymentes eljutás lehetőségét minden érintett célcsoport részére (idősek, babakocsis/kisgyerekes szülők, kerékpárosok, fogyatékkal élők). • Az EU elvárásaival és hazai közlekedéspolitikai célkitűzésekkel összhangban a közutak tehermentesítése érdekében a vasúti teherszállítás céljára preferált, versenyképes hálózati elemeket kell kialakítani. Ennek érdekében elegendő menetvonalat kell a tehervo-

natoknak biztosítani és gondoskodni kell a személyszállítási és áruszállítási prioritások összehangolásáról. • A rendszeresen késő nemzetközi vonatok menetvonal-igényét rendszerszinten szükséges kezelni (pl. „árnyék menetvonalak” igénylése) a hálózati zavarérzékenység csökkentése érdekében. • A nemzetközi forgalomban közlekedő szerelvények összeállítása nem vezethet a belföldi közszolgáltatás színvonalának romlásához, mely elvárást a járműflotta-kezelés során szem előtt kell tartani. A regionális hálózatelemeken: • A regionális közlekedésben a hivatásforgalmi igények elsőbbséget élveznek az ütemes menetrend bevezetésére vonatkozó javaslattal szemben. • A haránt irányú kapcsolatok elfogadásához meg kell vizsgálni a mobilitási igényeket. Be kell azonosítani azokat a csatlakozási pontokat, amelyeken az alágazaton belüli, vagy az alágazatok közötti menetrendi összehangoltság nem biztosított, fel kell tárni ennek okait és megoldási lehetőségeit. • Folytatni kell a megállóhely-racionalizálást. A kisforgalmú megállóhelyeken, ahol a napi le- és felszálló utasforgalom nem éri el az 50 főt, az önkormányzattal és a közúti közlekedési vállalatokkal folytatott egyeztetés alapján a megállási helyeket – megfelelő közúti kapcsolat megléte esetén – felül kell vizsgálni, mind a jelenlegi, mind az új vonatok esetében. • Ahol lehetséges, az utasforgalom lehetővé teszi, valamint a feltételek is adottak, a peremidős közlekedést be kell vezetni. Az optimalizált üzemidőn túl a kiszolgálást a közszolgáltatási szerződés keretében autóbuszokkal kell biztosítani. Ennek előfeltétele a dolgozói- és diákbérletek kölcsönös elfogadása. A bérletátjárhatóság feltételeit meg kell teremteni.

• Az egyszerűsített üzemrendet (pl. szolgálat nélküli állomások), a kalauznélküli közlekedést, a jegykiadó automaták alkalmazását ki kell szélesíteni. • A hivatalos menetrendben hangsúlyt kell fektetni a regionális, kistérségi, vagy vonali menetrendek kiadására, amelyben az autóbuszos csatlakozásokat is fel kell tüntetni. Mindkét szegmensben irányadó elvek: • Nem lehet túlfeszített és aránytalanul zavarérzékeny a menetrend. Ennek érdekében felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell a szolgáltatók, érintett üzletágak belső szabályozását, utasításait. • A 2008-ban megfogalmazott csatlakozási időket be kell tartani. Helyi sajátosságok vagy kedvezőbb körülmények esetén ettől egyezetés után el lehet térni. • Felül kell vizsgálni és meg kell határozni az egyes termékek definícióját (InterCity, gyorsvonat, személyvonat), ha szükséges ismét be kell vezetni a sebesvonati kategóriát. A menetrendben csak abban az esetben lehet feltüntetni a magasabb színvonalú kategóriát, ha az valóban megfelel a rögzített paramétereknek. • Az év közbeni módosításokat a 2009. januárjában bevezetett módszertan és eljárásrend alapján kell nyilvántartani. • A rögzített menetrendi ütemtervben előírt határidőket a legszigorúbban be kell tartani. • Hangsúlyt kell fektetni a járművek nagyobb tisztaságára, gondosabb karbantartására, az üzemkészség javítására. A 2009/2010. menetrendi évben különös hangsúlyt kell fektetni a MÁV Csoport tagjai közötti, valamint a MÁVStart Zrt. és a más közlekedési vállalatok közötti jobb és hatékonyabb együttműködésre. (forrás: KHEM)

Kisvasutak napjai 2009-ben A Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány kezdeményezésére 1995-tõl rendezik meg a Kisvasutak napjai programsorozatot. A rendezvények célja e páratlan közlekedéstörténeti emlékeink megmentése, bemutatása és népszerûsítése. Bárki megismerheti az egyes kisvasutakat, térségük szokásait Idõpont:

Helyszín:

Szeptember 19. Szeptember 19. Október 3. Október 10.

Gemenci ÁEV Széchenyi Múzeumvasút-Nagycenk Nagybörzsönyi Erdei Vasút Mátravasút

és hagyományait, és felejthetetlen utazást tehet az ez alkalomból közlekedõ különvonattal. A szervezõk szeretettel várnak minden kedves érdeklõdõt kisvasúti napjukon! Elérhetõség: Tolna megye Gyõr-Moson-Sopron megye Pest megye Heves megye

06-74/491-483 06-99/312-077 06-27/378-025 06-37/312-453

4

2009. szeptember

Bérhelyzet Hűséges olvasóink tudják, hogy minden évben kétszer – március és szeptember hónapban – közzé tesszük lapunk hasábjain azt a táblázatot, mely a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetét hasonlítja össze a MÁV Zrt. dolgozóinak átlagkeresetével. 2009. első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete nemzetgazdasági szinten 198 226 Ft, mely 1,3%-al haladta meg az elmúlt év azonos időszakában mért értéket. A mérsékelt növekedés legfőbb okozója, hogy a költségvetés területén - a 13. havi illetmény kifizetés szabályainak változása miatt – a dolgozók keresete 7,0%-kal csökkent. A versenyszférában 4,9%-kal növekedtek a bruttó átlagkeresetek. Alábbi táblázatunkból látható, hogy a MÁV Zrt. esetében kicsit jobb a helyzet: Szakszervezetünk szakmai napot tartott 2009. szeptember 09-én Szeged állomáson, ahol az új KÖFI-KÖFE-FET-et tekinthették meg a kedves érdeklődök. A rendezvényen nagy számmal jelentek meg pályavasutasok. A Prolan Kft. részéről Gera Attila, a szegedi területi vezető, valamint Posnyák József forgalomirányítási alosztályvezető színvonalas előadását óriási érdeklődéssel fogadták a látogatók, melynek – osztatlan figyelmük mellett – a témával kapcsolatos, érdeklődő kérdéseikkel adtak hangot. A bemutató után szakszervezetünk vendégül látta a pályavasutas kollégákat, ahol vendégeink a szakmát érintő gondolatok, problémák jegyében kötetlen beszélgetést folytattak. Öröm és egyben megtiszteltetés szakszervezetünk számára, hogy a szakmai nap létrejöttét több munkáltatói jogkörgyakorló is támogatta. Köszönjük, hogy támogatásukkal rendezvényünk színvonalát emelték! A sikeren felbuzdulva természetesen jövőre is tervezünk szakmai napot! Hegedűs István TEB alelnök

Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a

06-30/430-8360-as telefonszámon.

Webcím: www.peksz.atw.hu

Összehasonlító táblázat - a MÁV és a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetek alakulásáról – (Ft/fő/hó) Év

MÁV Zrt.

2005. 2006. 2007. félév 2007. 2008. félév 2008 2009. félév

153.561 171.683 181.357 184.701 197.384 197.485 210.288

Nemzetgazd 158.315 171.239 181.544 185.004 196.375 198.942 198.226

MÁV/Nemzetgazd 96.99 % 100.26 % 99.90 % 99.84 % 100.51 % 99.27 % 106.08 %

Különbség – 4.754 + 444 – 187 – 303 + 1.009 – 1.457 + 12.062

Az adatokból látható, hogy míg a nemzetgazdasági átlagbér alig, addig a MÁV Zrtben teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 6,5 százalékkal növekedett az elmúlt év hasonló időszakához képest. A vasutasok (MÁV Zrt.-ben foglalkoztatottak) az év első felében havonta átlagosan bruttó 12 904 forinttal kerestek többet, mint 2008. első félévében. Mindennek köszönhetően az országos szinten mért 2,2 százalékos reálbér csökkenést – válság ide, vagy oda – egyelőre megúsztuk! Ez jó hír is lehetne, kár hogy nem érezzük. Ennek legfőbb oka talán az, hogy a bruttó 210 ezer nettóban alig jelent átlagosan 126 ezer forintot, ami az éhenhaláshoz sok, de a színvonalas megélhetéshez édeskevés, és ez az átlag. Enzsöl Róbert

A TEB szakmai napról

5

2009. szeptember

Csak, ahogy szokták… Történt, hogy a VDSZSZ Pályás tagozati képviselője sajátos stílusú levélben kezdeményezett Üzemi Tanács választást a MÁV FKG Kft. területén.

Tisztelt Feledy István Úr!

Tisztelt Feledy István Úr! Az Üzemi Tanács megkapta a 2009. augusztus 29-én keltezett levelét az Üzemi Tanács választást előkészítő Választási Bizottság létrehozásával kapcsolatban. Megítélésünk szerint az elmúlt Üzemi Tanács választás néhány fontos körülménye elkerülte a figyelmét, ezekről most tájékoztatom. A tények a következők: • A 2006 szeptember 14-én lebonyolított Üzemi Tanács választást követően, 2006 szeptember 15-én a megállapított eredményt a VDSZSZ MÁV szakági vezető ügyvivője, Feledy István megvétózta, kifogást nyújtott be a Választási Bizottsághoz, és egyeztetést kezdeményezett. Tette ezt azért, mert a szavazás szerint az Üzemi Tanácsba nem került megválasztásra VDSZSZ által indított jelölt. • A Választási Bizottság az 1/2006 számú, 2006. szeptember 21-én meghozott határozatában a kifogást elutasította. • Feledy István a kifogást bírósági útra terelte a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon. • A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 31.Mpk.50483/2006/6. számú végzésével ELUTASÍTOTTA az „üzemi tanács választással kapcsolatos jogszabálysértés megállapítása és új választás kiírása kötelezés iránt indított” kérelmet. • Feledy István fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Bíróságra, mint másodfokú bíróságra. • A Fővárosi Bíróság 55.Mpkfv.638.771/2006/2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, és a végzés ellen további fellebbezésre nem adott lehetőséget. • A Választási Bizottság a bírósági szakasz lezárulta után 2007. április 16-i ülésén tudta megállapítani és kihirdetni az Üzemi Tanács választás eredményét. • Az Üzemi Tanács alakuló ülésére mindezek után kerülhetett csak sor, ami 2007. április 23-án megtörtént. Megválasztásra került az Üzemi Tanács elnöke és elnökhelyettese, a testület elfogadta Ügyrendjét és az Üzemi Megállapodást, és ettől a naptól kezdhette meg a tanács a munkáját.

A hó-nap bölcsessége

„Ne a változástól, az állandóságtól félj!”

A Kft.-nél működő ÜT elnök válaszlevelét – engedélyével – az alábbiakban adjuk közre: A tanulságok levonását az olvasóra bízzuk!

Az Mt. 43§(4) bekezdése kimondja, hogy az Üzemi Tanácsot három évre választják. Ennek megfelelően az Üzemi Tanács megbízatásának ideje a választási eredmény kihirdetését követő három év múlva jár le. Az eredményhirdetésre 2007. április 16-án került sor, tehát az Üzemi Tanács megbízatása 2010. április 16-án jár le. Fentiek alapján az Üzemi Tanács a törvény által előírt nyolc héttel a következő választást megelőzően a Választási Bizottságot meg fogja választani. Ez legkésőbb 2010. február 16-ig meg fog történni. Tisztelt Feledy István Úr! Levelének tartalmán túl a levél hangnemével kapcsolatban is kénytelen vagyok néhány gondolatot megfogalmazni. Meg vagyok arról győződve, hogy egy gazdasági társaságnál, cégnél, vállaltnál működő szakszervezeteknek és Üzemi Tanácsnak alapvető érdeke az együttműködés a munkavállalók érdekében. Az Ön részéről nem ezt tapasztalom, az eltelt időszakban a konfliktuskeresés a jellemző. Ez lehetne másképp is, ezt javaslom Önnek a továbbiakra. Kénytelen voltam megállapítani, hogy levelében Ön az Üzemi Tanácsot részben megfenyegette, részben megzsarolta. Ezt elfogadhatatlannak ítélem egy magát VDSZSZ Szolidaritásnak nevező szakszervezet tagozati képviselője részéről, elfogadhatatlan egy demokráciában, és elfogadhatatlan a társadalmi együttélés normái szerint is. Kérem, hogy ettől a jövőben tartózkodni szíveskedjék. Tájékoztatom Önt, hogy jelen levelem egy-egy példányát megküldöm a munkáltatónak és a képviselettel rendelkező szakszervezeteknek is. Jászkisér, 2009. szeptember 02. Zachar Ferenc ÜT elnök

FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – a már mûködõ mobiltelefonos „sms” szolgáltatás kiegészítéseként – e-mail-es hírlevél formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk akár a honlapunkon „feliratkozással”, vagy a 01+81-94, a 01+86-52, illetve a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (mobil telefonszám, vagy e-mail cím). szemisa

6

2009. szeptember

KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK!

A hó-nap vicce

Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?

Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan

egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.

A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó árak):

Hívásirányok Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén Hangpostás felhívása esetén SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba SMS küldés Vodafone hálózatba SMS küldés külföldi hálózatba

A percdíjak például dominó esetén átlagosan.

Percdíjak minden idõben minden idõben minden idõben munkanapokon 07:00 és 16.00 óra között egyéb idõben

12,00 Ft 12,00 Ft 22,00 Ft 12,00 Ft

25,00 Ft 25,00 Ft 35,00 Ft 25,00 Ft

Díjmentes! 18,00 Ft/db 20,00 Ft/db 20,00 Ft/db 45,00 Ft/db

30,00 Ft/db 35,00 Ft/db 40,00 Ft/db 56,00 Ft/db

Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)

Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon. Illetve a [email protected] e-mail címre üzenetet, megrendelést lehet küldeni.

szemisa

20 évi házasság után megkérdi a székely aszszony az urát: - Te ember, vajon szeretsz-e még engem? Mert sosem mondod. - Én egyszer megmondtam, ha változás van, majd szólok.

hu.morzsák

• Az érvek közül a hallgatást a legnehezebb megcáfolni. • Soha ne ígérj többet, mint amennyit képes vagy teljesíteni, de mindig nyújts többet annál, amennyit megígérsz. • Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre. • Minden tűzvész egy kicsiny parázzsal kezdődik, csak tudni kell, hol keressük. • Ne csak a saját, hanem mások véleményét is tudjuk tisztelni, de először is: hallgassuk meg.

Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetõség van közvetlenül, tisztségviselõink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A konkrét e-mail címek megtalálhatóak a „hív6sz!” címû cikkünkben, lapunk 9. oldalán. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében: Telefon: [email protected] Biztosítás: [email protected] Alapítvány: [email protected] Jogsegély: [email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel az új lehetõséggel.

- a szerk -

7

2009. szeptember

Volna… Pénzét másra költse, mint az utca fûtésére! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: •15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia

NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!

Érd.: 06-70/40-50-481

A Pályavasúti Dolgozók SzakszerAz alapítvánnyal szemben viszont a vezete 2000-ben azzal a céllal alapította PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” vagyonközösség. A nehéz és váratlan életelnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha helyzetbe került vasutas munkavállalókat folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segíteni tudja. segély folyósításához nincs fedezet az egyéAz ország, a vállalat gazdasági és szoni számlája egyéni részén. És ez fontos! Ezt ciális helyzetébõl fakadóan azonban egyre csak az tudja, aki bajba került. több munkavállaló kerül egyre nehezebb A PÖKKÖP tagságon kívül az öngonélethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is doskodás további lehetõsége, a PVDSz egyre több kérelem érkezik. által a tagjai számára kínált baleset és Fontos kiemelni, hogy az alapítványéletbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó nak egyetlen bevételi forrása van, mely oldalán) csupán a személyi jövedelemadó egy Az Alapítvány Kuratóriumához érszázalékának felajánlásaiból adódik össze, kezett kérelmek között rengeteg olyan tehát minden vasutas munkavállalónak oda nehéz élethelyzetbe került munkavállaló kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen hogy mirõl is nyilatkozik! a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az Éves szinten egy korlátozott összeg alapítvány szerény anyagi segítségén kívül áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott „szétossza” a rászorulók körében. volna (!): Íme egy példa: „ …A szeptemberi iskolakezdéssel járó könyv és tanszervásárlás, főleg 1. osztályos kisfiamnál nagy anyagi megterhelést jelent családunk számára, amit szerény fizetésünkből nehezen tudtunk, tudunk megoldani!…” PÖKKÖP: Beiskolázási segély (2 gyermekre): 20 000 Ft

Segítség kérés

Mottó: „Gyógyszerekre nincs mindig szükség, de a gyógyulásba vetett hitre igen.”

Bence fiúnk halmozottan fogyatékos vak kisfiú. Családunkban neveljük, ápoljuk kilenc éve. Gyermekünk gyógyítási költsége igen magas (tápszer, gyógyszer). Ezek a kiadások hatalmas anyagi terhet rónak a családunkra. Gyermekünk életminőségét valószínűleg igen nagymértékben javítana egy őssejt beavatkozás. Gyermekünk ápolási, illetve gyógyítási költségeinek finanszírozásához kérnénk segítséget. Szíves segítségüket előre is megköszönöm! Kereskedelmi és Hitelbank, Számlaszám: 10404467-70515754-54501001 Kocsis Attiláné Tisztelettel: Kocsis Attila (Alapítványunk a beteg gyermek családját évek óta, rendszeresen segíti. – a szerk)

Információk a PÖKKÖP beiskolázási segély igényléséhez A családi pótlékot 2008. április hónaptól, a munkáltatónál bejelentett állandó lakcím szerint illetékes Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságai folyósítják. A beiskolázási segély igényléséhez szükséges családi pótlék igazolást, a lakhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságtól lehet beszerezni. A Regionális Igazgatóságok címei megtalálhatóak a www.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az igazolás kizárólag írásban igényelhető a Regionális Igazgatóságtól a személyes adatok és az igénylés okának megjelölésével. Az alábbi igazolás igénylési minta összeállításával próbálunk segítséget nyújtani tagjainknak, amit az adatok kitöltése és az aláírás után lehet beküldeni az illetékes Regionális Igazgatóságnak:

Tisztelt Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóság! Ezúton kérem, hogy küldjenek részemre egy igazolást a családi pótlék folyósításáról a gyermekeim nevének feltüntetésével. Az igazolásra a Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Önsegélyező Pénztárnál igényelhető beiskolázási segély miatt van szükségem. Adataim: Név: Születési hely, idő: Lakcím: Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám): Adóazonosító jel: Segítségüket előre és ezúton is köszönöm!

8

2009. szeptember

„§”

Mottó: Jog-seg-élj-vele!

§

Szeptember havi számunkban kitekintéssel élünk a szűken vett munkajogi területről, s a teljesség igénye nélkül egy olyan jogintézményt ismertetünk, melynek tevékenysége közérdeklődésre tarthat számot olvasóink körében, s ez az Egyenlő Bánásmód Hatóság1.

A Hatóság feladata: Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése esetén a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból lefolytatja a hatósági eljárást annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet. Közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaiban sértett személyek és csoportok védelmében. . A hatóság továbbá véleményezési, tájékoztatási és közreműködési jogkörrel is rendelkezik, ez utóbbi vonatkozásában a nemzetközi szervezetek részére készülő jelentések során jár el. Feladatai ellátása során együttműködik az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel, az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az állami szervekkel. A Tanácsadó Testület: A Testület 6 főből áll, akiket az igazságügyi és rendészeti miniszter és a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter javaslatára e tisztségre a miniszterelnök kér fel.

Mikor beszélünk közvetlen hátrányos megkülönböztetésről? Ha valakit, vagy valamely csoportot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV2. törvényben felsorolt tulajdonságai miatt kedvezőtlenebb bánás- módban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A törvény szerinti védett tulajdonságok3.

Mikor beszélünk közvetett hátrányos megkülönböztetésről? Ilyen megkülönböztetésnek minősül, ha valamely intézkedés látszólag semleges, tehát megfelel az egyenlő bánásmód követelményének, de a fenti tulajdonságokkal rendelkező személyt vagy csoportot lényegesen nagyobb arányban hoz hátrányos helyzetbe, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy, vagy csoport volt, van, vagy lenne. Mi a zaklatás? Zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érin-

tett személynek a védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Mi a jogellenes elkülönítés? Amikor valamely rendelkezéssel a fenti tulajdonságai alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné -, elkülönítenek. Milyen cselekmény a megtorlás? A megtorlás az egyenlő bánásmód megsértése miatt fellépő, eljárást indító vagy abban közreműködő személynek (pl. a kérelmezőnek vagy a tanúnak) jogsérelem okozása vagy ezzel való fenyegetés

Ki az eljárás kezdeményezője? Főszabályként a sérelmet szenvedett természetes vagy jogi személy stb., de hivatalból is helye van a követelmény megsértése esetén: a magyar állam; helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei; hatósági jogkört gyakorló szervezetek; a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellen.

Kikkel szemben lehet eljárni? A törvény felsorolja azokat a szervezeteket, melyek minden jogviszonyukban kötelesek megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, és amelyekkel szemben az eljárást meg lehet indítani. Ezek: állami, önkormányzati szervezetek, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíj-pénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv. A felsoroltakon kívül a magánszféra meghatározott jogviszonyai során is érvényesülnie kell az egyenlő elbánás követelményének, így: foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató; az állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások; nyilvános üzleti forgalmat bonyolító áruforgalmazók vagy szolgáltatók; előre meg nem határozott személyek számára szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlatot kérő személy az adott jogviszony tekintetében. Az eljárás illetékmentes, s a sérelmet szenvedett félnek a hatóságnál írásban benyújtott vagy jegyzőkönyvbe mondott kérelmében valószínűsítenie kell, hogy őt hátrány érte, milyen jogviszonyban és azt, hogy ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezik a törvényben felsorolt valamely

tulajdonsággal, tehát az általa megjelölt hátrányos megkülönböztetés, vagy az egyenlő bánásmód megsértését jelentő magatartás valamely meglévő, vagy a jogsértő által feltételezett tulajdonsága miatt következett be. (Például: hátrány, hogy nem engedték be egy nyilvános rendezvényre, mégpedig fogyatékossága, roma származása, életkora vagy más tulajdonsága miatt.) A hatósági eljárás során az eljárás alá vont személynek, szervezetnek kell bizonyítania, hogy4 Ha az eljárás alá vont személy, szervezetfoglalkoztatónak minősül, szigorúbb kimentési szabályok érvényesülnek. Így nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését.5 Milyen döntéseket hozhat a Hatóság? Amennyiben az eljárás során bebizonyosodik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megsértették, a hatóság: elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését; megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását; nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát; 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki; dönt az eljárási költségről, melyet a jogsértő fél köteles viselni; külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az egyenlő bánásmód követelménye nem sérült, a kérelmet elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, a kérelmezőt rosszhiszeműsége esetén az eljárási költségek viselésében elmarasztalja. Amennyiben arra a felek hajlandóságot mutatnak és az egyéb törvényi feltételek is rendelkezésre állnak, a hatóság egyezséget is jóváhagyhat határozatával, melynek végrehajtása ugyanúgy kényszeríthető ki, mint a jogsértést megállapító határozatoké. Milyen jogai vannak az eljárásban a társadalmi- és érdek-képviseleti szerveknek? Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult eljárásokban a sérelmet szenvedett fél írásbeli meghatalmazása alapján a képviseleti jogosultságát alapszabállyal vagy alapító okirattal igazoló társadalmi vagy érdek-képviseleti szervek képviselőként járhatnak el. Ugyancsak megilletik a szervezeteket az ún. ügyfél jogok (értesítés, iratbetekintés, nyilatkozattétel joga). E szervezetek - közérdekű igényérvényesítés keretében - az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt is indíthatnak személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert.

Dr. Jog Ász

06-30/496-0299

1 http://www.egyenlobanasmod.hu

2 Lásd még: 362/2004. (XII.26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól. 3 Nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti

meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság (terhesség)vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője. 4 a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. 5 a) a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, b) a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés.

9

2009. szeptember

Hamarosan eltûnik a MÁV Utasellátó Két év óta zajlik az Utasellátó Vállalat jogutódjának felszámolása - már csak a cég egyetlen értékesíthető vagyontárgyának eladása van hátra. Mindez az utasok ellátására nincs hatással, hiszen a büféket, restiket és étkezőkocsikat már régóta más cégek üzemeltetik. A felszámoló LQD Pénzügyi és Gazdasági Szakértő Kft. pályázatot hirdetett az 1948-ban alapított Utasellátó Vállalat jogutódjaként működő, jelenleg felszámolás alatt lévő MÁV Utasellátó Zrt. Vasúttörténeti Parkban lévő vendéglátóhelyének értékesítésére – tudta meg a Napi. A Budapest, Tatai úti ingatlan alapterülete 128,5 négyzetméter, irányára nettó 12 millió forint, megvásárlására szeptember 11-ig lehetett ajánlatot tenni. A terület, amelyen a felépítmény áll, a Vasúttörténeti Múzeum tulajdona. Az Utasellátó más értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik. Egy belvárosi ingatlan bérleti jogát az önkormányzat már korábban visszavette, emellett csak minimális értékű berendezési tárgyak és bútorok vannak a cég tulajdonában - mondta Szabó Tibor felszámolóbiztos. A MÁV Zrt. többségi tulajdonában lévő, a felszámolás kezdetekor 137 millió forint jegyzett tőkével rendelkező MÁV Utasellátó 2007 novembere óta áll felszámolás alatt. Erre azért került sor, mivel a 2003-ban indult végelszámolási eljárása nem zárult le. A háttérben a dolgozók által peresített követelések állnak, a bírósági eljárások még nem zárultak le, így azt sem lehet tudni pontosan, mekkora hitelezői követelésállománnyal kell számolni, az esetlegesen felmerülő munkabér-követelések ugyanis minden más kötelezettséget megelőznek - tette hozzá Szabó. A felszámolás elindulásakor a HVG 160 millió forintos adósságról számolt be, amely összegből a MÁV-é 15 millió, a fennmaradó rész pedig az adóhivatal követelése. A MÁV 2003-ban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a cég veszteséges gazdálkodásával kapcsolatban, de az eljárás bűncselekmény hiányában lezárult, a felszámoló szerint utólag sem lehet bűncselekményre utaló nyomokat felfedezni. Jelenleg a MÁV-Start Zrt. Utasellátó Központ üzemelteti a társaság tulajdonában lévő étkezőkocsikat, mind a nemzetközi, mind a belföldi járatokon, az étkezőkocsikon szerződéses partnerek végzik a szolgáltatást. A vállalat tájékoztatása szerint a nemzetközi gyakorlatot követve, külső vállalkozókkal költséghatékonyabban tudja ellátni a feladatot. A belföldi

InterCity vonatokon 2003 óta végzik a tevékenységet külső cégek, a nemzetközi járatokon 2007 januárjától szolgáltat a pécsi Diacell Kft. Összességében az üzemeltetési jog átadásából adódó bevétel mintegy 100 millió forintot tesz ki, de a díjak az előző évi inflációs ráta mértékével, valamint a menetrendi változásokból adódó járatszám függvényében minden évben változtak - tájékoztatott a MÁV-Start sajtóosztálya. Az állomásokon az utasellátást 1993 óta nagyobb részben a Resti Zrt. végzi és csak kisebb részben tartozik a MÁV Zrt. hatáskörébe - mondta lapunknak Sigulinszki Tibor szóvivő. A MÁV harminc évre, 2022. december 31-ig biztosított haszonélvezeti jogot a Resti Kft.-nek a legjelentősebb és legnagyobb forgalmú 200 vasútállomás több mint 50 ezer négyzetméternyi területére. Ezeken a helyszíneken kizárólagosságot is biztosított a Restinek egyes termékek (étel, ital, gyümölcs) forgalmazására. Az időközben zrt.-vé alakult Resti

bérlői összesen 400 üzletet üzemeltetnek. A további vasútállomásokon, illetve a Resti érdekeltségi körébe tartozó állomásokon a kizárólagossági körbe nem tartozó tevékenységek esetében az üzletek bérlőivel 1993 után is közvetlenül szerződik a MÁV megbízásából a MÁV Vagyonkezelő Zrt. - fejtette ki Sigulinszki. Az utasellátói tevékenység privatizálására a MÁV és a First Hungary Fund Limited 1992-ben megalapította a Resti Kft.-t. Az alapítást követően, 1992 végén a MÁV az apportálható eszközökön túl az üzletkörrel kapcsolatos jogokat (haszonélvezeti jog, bérleti jog, cégnév, kizárólagossági jog) is értékesítette a Restinek, amely egy összegben, harminc évre előre kifizette ezek ellenértékét. Ezt követően a MÁV-nak 15 százalékos részesedése maradt a Restiben, és csak mint tulajdonostárs részesedik annak eredményéből. A bérlőktől befolyó bevétel teljes egészében a Restit illeti. (Forrás: Napi Gazdaság)

hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait és e-mail címeit:

KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert

érdekvédelmi társelnök 01+45-86 e-mail: [email protected] Nagy Miklós szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 e-mail: [email protected] Járási Kinga gazdasági alelnök 01+81-94 e-mail: [email protected] Szentgyörgyi Mihály PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 e-mail: [email protected] Hegedûs István TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 Káré István TEB referens 01+83-91 Tislér Gábor forgalmi alelnök 05+61-12 Kanzler Ferenc szervezési referens 01+41-23 Dr. Laboda József jogtanácsos 01+81-95 e-mail: [email protected] Fehérné Ragcsák Andrea irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 e-mail: [email protected] Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194

TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony

Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor

02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 07+81-26 03+30-22

/fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax/üz.rögz: /fax: /fax/üz.rögz: /fax: /fax: /fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. /fax:

02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+81-36 03+30-22

E-mail cím: [email protected] vagy [email protected]

10

2009. szeptember

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek MÁV-számok: van, amiben a magyar vasút jól teljesít... Az első félévben javult a vasútbiztonság, a MÁV az egyik legüzembiztosabb vasúttársaság Európában a megtett kilométerek és a balesetek hányadosaként számított mutató alapján - mondta Mosóczi László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese az MTI-nek annak kapcsán, hogy a biztonsági igazgató beszámolt a 2009. I. félévi üzembiztonsági helyzetről. Mosóczi László elmondta, hogy az első félévben a magyar hálózaton a vasúttársaság hibájából nem volt halálos és személyi sérüléses baleset. A vezérigazgató-helyettes tájékoztatása szerint az előző év első félévéhez képest az idén az útátjárók kivételével minden területen csökkent a vasúti balesetek száma a fokozott ellenőrzéseknek és egyéb biztonsági intézkedéseknek köszönhetően. A MÁV adatai szerint a közlekedő vonat balesetek száma 16-ról 11-re csökkent, az úgynevezett veszélyeztetések száma 127ről 90-re mérséklődött. Az útátjárókban bekövetkezett balesetek száma némileg emelkedett, az első félévben vasút és út kereszteződésében 16 haláleset következett be, ebből 9 gyalogost érintett, 7 pedig személygépkocsival történt ütközéskor következett be. A 9 gyalogosgázolás hét esetben tilosat jelző fény- és félsorompónál, két esetben tilosat jelző fénysorompónál történt. Mosóczi László hangsúlyozta: a MÁV Zrt. beruházási terveiben az üzembiztonsággal összefüggő fejlesztések elsőbbséget élveznek. Az idén 15 milliárd forintot fordít a vasúttársaság az infrastruktúra üzembiztonságának szinten tartására. A rendőrséggel közösen folytatódnak az ellenőrzések az útátjárókban, és kiemelt feladat a kábellopások megakadályozása. Újra megjelent a vonatdobálás, ennek kiszűrésére a rendőrséggel közösen lépnek fel. Riasztó, hogy a vonat elé fekvő öngyilkosok száma növekszik - jegyezte meg Mosóczi László vezérigazgató-helyettes.

Bezárja az Északi Jármûjavítót a MÁV-Gépészet Bezárja az Északi Járműjavító telephelyét a MÁV-Gépészet Zrt., a társaság által telephely-racionalizálásnak nevezett átalakítással 338 munkavállaló munkahelye szűnhet meg csoportos létszámleépítés keretében, amennyiben nem vállalják a munkát a társaság többi telephelyén. Dian József, a MÁV-Gépészet Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese az egyeztetésről tájékoztatva elmondta, a

telephely megszüntetésére, illetve az egyes tevékenységek kihelyezésére azért van szükség, mert az Északi Járműjavító, valamint a társaság szolnoki járműjavító telepe csupán kapacitása 25-30 százalékán működik, nincsenek megrendelések a jövő évre, ugyanakkor a Pest megyei Északi Járműjavító üzemeltetési költsége évente 1,1 milliárd forint. A telephely valamennyi - több mint 700 - munkavállalójának felajánlották, hogy máshol biztosítanak számukra munkát, azonban 338-an eddig nem vállalták, hogy más telephelyre járnak dolgozni. Dian József hangsúlyozta: az egyes tevékenységek kihelyezése szeptember végén, október elején befejeződik, a teljes üzem bezárására pedig decemberben kerül sor. Eddig az időpontig minden jelenlegi munkavállaló még meggondolhatja magát, és vállalhatja a munkát a társaság azon telephelyein, ahol vannak szabad munkahelyek. Megjegyezte: a szolnoki üzemben például 180 bérelt munkavállaló dolgozik, akiket az Északi Járműjavító személyi állományával szeretnének kiváltani, azonban nincs elég jelentkező a jelenlegi munkavállalók között, a munkásszálló és a munkás-buszjáratok biztosítása ellenére. Ezzel szemben a budapesti telephelyeken 3-4-szeres a túljelentkezés.

MÁV-Gépészet osztrák üzletet nyert el Mozdonyjavítás. Húsz ausztriai mozdony hároméves szervizéről állapodott meg Zaránd György, a MÁV-Gépészet Zrt. vezérigazgatója és Franz Seiser, az osztrák államvasút vasútijármű-fenntartója, az ÖBB Technische Services (ÖBB TS) GmbH igazgatója. A most aláírt szerződés szerint a Gépészet megbízatása kiterjeszthető újabb húsz, a MÁVCargo tulajdonában lévő mozdonyra. A MÁV-Gépészet közvetlenül is szerződéses partnere a MÁV-Cargónak, tehervagonjainak a javítására egy most júliusban lezárult közbeszerzési pályázat megnyerése után kapott egy évre szóló megbízást. Magyarország legnagyobb vasúti vontató- és vontatottjármű- javítója és -karbantartója igyekszik minél több külső megbízást szerezni, erre való képességét folyamatos fejlesztéssel teremti meg. „450 millió forintból fényező-, forgóvázmosó berendezést, valamint motorvonat- mérlegelő vágányt telepített a szolnoki járműjavítóba, ahol felújítanak egy műhelycsarnokot is az új motorvonatok javítására és karbantartására” - nyilatkozott nemrég lapunknak a vezérigazgató.

Végleg szakított a MÁV és a MÁV Biztosító Megszületett az a jogerős bírósági végzés, amely kimondja, hogy a MÁV Zrt. 2006 óta sem tagsági, sem gazdasági kapcsolatban nincs a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel. A vasúttársaság tájékoztatása szerint a végzésben az is szerepel, hogy az egyesülethez kapcsolódó eseményekkel, illetve a tisztségviselőivel összefüggő hírekkel sem a MÁV Zrt., sem annak munkavállalói nem hozhatók kapcsolatba. A Magyar Államvasutak alapítóként vett részt a MÁV Általános Biztosító Egyesület 2000. októberi megalakításában, de közlése szerint csupán egyetlen volt az 51 alapító tag közül. Ennek megfelelően - a tagegyenlőség törvényi elvének megfelelően - mindössze egy szavazattal rendelkezett a társaságban, jogai megegyeztek más tagok jogaival. 2006. januárjában ráadásul a MÁV ki is lépett az egyesületből, és minden kapcsolatot megszakított vele, egyúttal új biztosító társasággal kötött szerződést, közbeszerzési eljárás keretében. A vasúttársaság hangsúlyozta, hogy a MÁV ÁBE működésével és gazdálkodásával kapcsolatos döntésekre sem tagsági viszonya ideje alatt, sem annak megszűnését követően nem volt befolyása.

A zuglói önkormányzat segít a BVSC-n A 2011-ben fennállásának századik évfordulóját ünneplő BVSC-Zugló az utóbbi időben szinte kilátástalan anyagi helyzetbe került, ám az elmúlt hetek önkormányzati döntései nyomán remény mutatkozik arra, hogy a 25 olimpiai bajnokkal büszkélkedő sportklub ismét megfelelő körülmények között működhessen. A Szőnyi úti sporttelep, a MÁV Zrt. tulajdona, de a jelentős adósságot felhalmozó vasúttársaság jó ideje nem vállal részt a létesítmény fenntartásában. Mivel a telepet nem csupán a klub sportolói használják, hanem a kerület lakosai is, ezért a XIV. kerületi önkormányzat az egyesület segítségére sietett. A testület rendkívüli ülésén úgy döntött, kifejezi szándékát a sporttelep tulajdonjogának megszerzésére, egyúttal kötelezettséget vállal arra, hogy garantálja a centrum zavartalan működését, a szakosztályok számára ingyenes létesítményhasználatot biztosít. A testület változtatási tilalmi határozatot is hozott, melynek értelmében a területen csak sportcélú fejlesztések lehetségesek, a tárgyalások a MÁV-val a közeljövőben kezdődnek meg a tulajdonjog megszerzéséről.

11

2009. szeptember

A hó-nap esete Az orvos találkozik a beteggel: – Na Ali bácsi, most megmérem a vérnyomását. – De a múlt héten már mérte Doktor Úr. – És akkor mennyi volt? – Ezer forint, de most nincs pénzem.

A hó-nap kérdése – Miért füstöl a kórház kéménye? – Fő az egészség!

„Megint Nekünk lõttek” (a gyerekek és a felnõttek)

OLVASÓI LEVÉL Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Budapest Teleki Blanka u. 15-17 Enzsöl Róbert Érdekvédelmi Társelnök Tisztelt Társelnök Úr! A Pályavasút dolgozói közül a pályamunkás, a kitérőgondozó, az előmunkás munkakörökben foglalkoztatottak éles hangon szóvá tették, hogy az idei Vasutasnap jutalmazottjai között sem találhatóak. Véleményük szerint az ő tevékenységük is hozzájárul a vasúti pálya forgalombiztonságának fenntartásához. Pécs, 2009. augusztus 24. Tisztelettel: Walter János Az idén is sikeresen megrendeztük immár hagyományosan az 59.vasutasnap alkalmából Hatvanban a Vasutasnapi Lövészversenyt és Sportnapot. Az egésznapos rendezvény a MÁV sporttelepén került lebonyolításra. A verseny szervezését és lebonyolítását a hatvani MÁV Vasutas Lövészklub vezetősége és a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete közösen biztosították. Ismét bizonyíthatták a családok és a résztvevők a rátermettségüket a különböző versenyszámokban. Kipróbálhatták a célzóképességüket, ulti- és biliárdbeli

tudásukat, ügyességüket a csocsó és asztalitenisz versenyeken. Akik pedig nyugodtabb sportra vágytak azok a sakkbajnokságra nevezhettek be. A helyezetteknek a megérdemelt érmeket és okleveleket a PVDSz szervezeti és gazdálkodási társelnöke, Nagy Miklós és a Lövészklub elnöke, Balázs Béla adta át. Az eredményhirdetés után a résztvevőket babgulyással vendégelték meg a szervezők. A délután folyamán a szomjukat pedig hideg üdítővel és sörrel oltották a vendégek.

A lövészet eredményei: Légpuska Serdülő leány Serdülő fiú 1.Skáfár Bernadett 1.Balázs Ádám 2.Vas Bettina 2.Horváth Marcell 3.Tóth Szintia 3.Csák Tibor Kiskaliberű sportpuska Ifjúsági leány Ifjúsági fiú 1.Bor Alexandra 1.Bertók Tamás 2.Lunárcsik Lilla 2.Vas Attila 3.Bandi Dominika 3.Erdősi Róbert Junior leány 1.Horváth Brigitta 2.Molnár Anita 3.Csák Henrietta

Junior fiú 1.Gál Tamás 2.Jenei Richárd 3.Pádár István

Felnőtt nő 1.Tónai Józsefné 2.Bajnógel Erika 3.Czank Tímea

Felnőtt férfi 1.Tiffinger Tamás 2.Tuppa László 3.Körmös Gábor

Ultibajnok: Nagy Kázmér Sakkmester: Molnár Géza Asztaliteniszbajnok: Vas István Csocsóbajnokok: Fülöp Levente Kovács Márk Biliárdbajnok: Kompolti János A nagy érdeklődésre való tekintettel jövőre is ugyanitt találkozunk! Kanzler Ferenc

12

2009. szeptember

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94

TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! SZOLGÁLTATÁSOK • Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! • Baleseti rokkantság már 1%-tól 100%-ig arányosan • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti csonttörés csonttörés, csontrepedés esetén • Baleseti égés legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén • Baleseti múlékony sérülés 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén • Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK:

- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

“A” csomag 600 Ft/hó

“B” csomag 800 Ft/hó

600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft

1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

500.000 Ft 20.000 Ft

20.000 Ft

20.000 Ft

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

1.000 Ft

1.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

25.000 Ft

25.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 68.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Mackensen Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 12-14. Tel.: 06-1-412-5230