Babeş−Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatásés Kommunikációtudományi Kar
Kolozsvári Akadémiai Bizottság Média és Kommunikáció Szakbizottság
XI. MÉDIA- ÉS KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI KONFERENCIA
Helyszín: a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva terme (Jókai/Napoca utca 16. szám) Dátum: 2012. június 12. A konferencia kezdete: 16:00 óra.
BBTE, Politik a-, Közigazgatás- és Kommunik ációtudományi K ar
Program: • 16:00 a ME.dok új honlapjának bemutatója • 16:15 a ME.dok filmes lapszámának bemutatója • 16:30 Filmes szekció Moderátor: Virginás Andrea Előadók: Lakatos Róbert, Bálint Arthur, Kassay Réka, Tárkányi János • 18:00 Szünet • 18:30 Média és kommunikáció szekció Moderátor: Sándor Krisztina Előadók: Botházi Mária, Péter Edit, Máté Erzsébet, Péter Árpád, Sándor Krisztina, Kulcsár Gabriella, Tamás Ágnes
Előadások: LAKATOS RÓBERT, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Játékfilmes módszerek Kerekes Péter dokumentumfilmjeiben Kerekes Péter szlovákiai magyar filmrendező metaforikus, reflexív, avagy önreflexív, valamint interaktív dokumentumfilmjei telítettek megrendezett jelenetekkel – olyannyira, mintha a rendező szó szerint követné Pier Paolo Pasolini azon tanácsát, miszerint „dokumentumfilmet csak úgy érdemes készíteni, mintha játékfilmet rendeznénk, és játékfilmet csak úgy, mintha dokumentumfilmet forgatnánk“. Ugyanakkor felfedezhető bennük az a Jean Rouch-i elmélet is, mely a pszichodráma felszabadító erején alapszik, ugyanis a rendező sajátos szerepjátékba vezeti be szereplőit, mely segít a mindannyiunk által viselt „önvédelmi maszkok“ levetkőzésében. 2
Medea Egyesület BÁLINT ARTHUR Sapientia EMTE, Természettudományi és Művészeti Kar
Manipulációs technikák a tudományos és ismeretterjesztő dokumentumfilmekben Az 1930-as évektől nem sokat változott a tudományos és ismeretterjesztő dokumentumfilmek készítésének stílusa és formanyelve. A John Grierson, brit filmrendező által elindított irányzat képviselői korszerű eszközként tekintettek a dokumentumfilmre, aminek elsődleges célja a társadalom helyzetén javítani akaró népfelvilágosítás és információszolgáltatás volt. Az áldokumentumfilmkészítők a pártatlanság és mindentudás illúzióját kelteni akaró formanyelv korlátoltságára próbálják felhívni a figyelmet, és figyelmeztetni a nézőket, hogy mennyire könnyen becsaphatóak. KASSAY RÉKA, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Rajzfilmhősök a kolozsvári és környéki kisiskolások életében A kutatás a kolozsvári és környéki 1−4. osztályosok életében jelenlevő emblematikus figurákra, hősökre, kedvencekre fókuszál. Főbb kérdései, hogy ezek honnan származnak (milyen médiumból, milyen kulturális közegből), illetve hogyan értelmeződnek át az egyes gyermekek hétköznapi környezetében való megjelenésük során. Míg a média gyermekekre gyakorolt hatását vizsgáló kutatások jó része a kiskorú közönséget passzív, kiszolgáltatott áldozatként kezeli, ebben az esetben a felmérés a gyerekeket aktív felhasználóknak tekinti, akik változatos módon járulnak hozzá az egyes
3
BBTE, Politik a-, Közigazgatás- és Kommunik ációtudományi K ar
emblematikus figurák továbbéléséhez. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kap a családi környezet, a szülők és az iskola szerepe is a gyerekek rajzfilmhős-preferenciájában. TÁRKÁNYI JÁNOS, drd BBTE, Színház és Televízió Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Jelentés a sci-firől Tény, hogy a film születésénél bábáskodott a sci-fi. Ápolta, dédelgette és ennek köszönhetően ez a műfaj már jelen volt a korai némafilmekben is. Az első sci-fi filmet George Méliés írta és rendezte 1902-ben. A film alapja a Jules Verne Utazás a Holdba és H.G. Wells Emberek a Holdban regényei. Nem követhetünk el nagy hibát, ha kijelentjük, hogy napjainkban több sci-fi filmet forgatnak, mint amennyi könyv jelenik meg ebben a műfajban. Ellenben hiba azt kijelenteni, hogy a sci-fi-t a film „találta fel”. BOTHÁZI MÁRIA, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar
Közéletiség a harmadik Korunkban. Az erdélyi magyar sajtó képe a Korunk 1990. és 2000. közötti lapszámainak tükrében A Korunk igen jelentős tájékoztató és akár társadalomépítő funkciót lát el a sajtó és média működésének, politikai-, gazdasági-, kulturális hátterének, a közéletben és művelődésben betöltött
4
Medea Egyesület szerepének széles spektrumú vizsgálatakor. A folyóirat az elsők közé tartozik, amely tudományos igényességgel is megvilágítja a romániai magyar média működésének egyedi vonásait, hátulütőit, így a legitimmé vált önkorlátozást, a politikai-közéleti elit összefonódását a médiával és ennek hozadékait az átmenet első évtizedének szakmaiatlan romániai magyar köztájékoztatásában. Az „erdélyi magyar prérin“ a lap szintén az elsők közé tartozik azon kiadványok sorában, amelyek fordításokat, szintéziseket hoznak a szabad média történetéről, működéséről, folyamatairól, elveiről, felvállalt eszméiről. Cikkei révén a lap betekintést enged ugyanakkor a médiaintézmények működésébe, a sajtó képviselőinek megszólaltatásával első kézből kaphatott információt az olvasó a szerkesztőségek működéséről, helyzetéről. A lapszámok egyenetlen színvonalat mutatnak, néhol szerkesztetlennek, kevésbé átgondoltnak, ad-hoc módon összedobottaknak tűnnek. Ám az mindenképpen megállapítható, hogy némelykor sikerül a szerkesztőségnek levetkőznie a hely és helyzet által meghatározott provincialitást: a sajtóval, médiával foglalkozó lapszámok esetében pozitív fejlődéstörténetnek lehetünk tanúi – ami az 1990től az 2000-ig terjedő időszakot jelenti e számok fejlődésgörbéje egyértelműen felfele mutat.
5
BBTE, Politik a-, Közigazgatás- és Kommunik ációtudományi K ar
PÉTER EDIT, Phd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar
Szerkesztői szerepkörök (K. Papp Miklós és Petelei István munkássága) Az általam vizsgált két kolozsvári lap −a Magyar Polgár és a Kolozsvár− szerkesztőinek szerepköreit boncolgatom, megfigyelve azt, hogy az erdélyi sajtó egy-egy reprezentánsa a 19. század második felében milyen módon, kikkel és milyen perspektívából kommunikál a sajtóról, a sajtó működéséről. Ugyanakkor arra is reflektálok, hogy mint lapszerkesztők milyen más szerepkörökkel lépnek kapcsolatba, hogyan férnek meg ezek egymás mellett, melyik válik dominánssá, illetve mitől függ a szereplehetőségek alkalmazása, esetleges cseréje K. Papp Miklós és Petelei István esetében. MÁTÉ ERZSÉBET, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Mao árnyékában. Az 1971-es ázsiai körút hatása Nicolae Ceauşescu személyi kultuszában A román kommunista vezér központosított rendszere a társadalom totális ellenőrzésén alapult, a kormányzati rendszer monopóliumát a gazdasági és kulturális területek mellett, az információs struktúrákra is kiterjesztette. A civil szféra korábbi, relatív autonómiája a hetvenes évek közepére teljesen megszűnt, az ázsiai körút után meghirdetett Júliusi tézisek után a civil szférát teljesen alárendelték az RKP irányelveinek. A radikális retorikai és belpolitikai váltásra nagy hatással volt a kínai látogatás alkalmával megtapasztalt maoizmus. Mao Ce-tung Kínája, a soviniszta-nacionalista marxizmus mentén felépített kommunista ország, a hatalomkoncentráció
6
Medea Egyesület mintapéldája volt. Az ázsiai látogatás azonban a leglátványosabban a román vezér személyi kultuszában hagyott nyomot. PÉTER ÁRPÁD, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Virtuális referenciák és digitális fikciók a posztmodernben SÁNDOR KRISZTNA, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
A magyar egyházi és világi sajtó kapcsolata Erdélyben, a 20. században A tanulmány vázlatos képet fest a 20. századi egyházi és világi sajtó kapcsolatáról. Megvizsgálja, hogy tartottak-e fenn folyamatos kapcsolatot egymással és ezek milyen mélységűek voltak. Az unitárius Keresztény Magvető újraindulásakor felvállalta a szerveződő erdélyi irodalom irányítását, és életre hívta az ún. Erdélyi Irodalmi Szemlét. A Minerva Kiadót a történelmi egyházak működtették. Több egyházhoz közelálló értelmiségi – Gyallay Pap Domokos, Reményik Sándor – alakította akkoriban az irodalmi, közéleti nyilvánosságot, s rajtuk keresztül is értelmezhető e kapcsolat. A kommunizmus éveiben a kapcsolat jellege megváltozik, a 20. század második felében a párhuzamosság jellemző az egyházi és világi sajtó működésére. Az államhatalmi rendelkezések szigorú cenzúrát alkalmaznak, s ez a korábbi együttműködések szétfejlődéséhez vezet.
7
BBTE, Politik a-, Közigazgatás- és Kommunik ációtudományi K ar
KULCSÁR GABRIELLA, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Emlékek a kolozsvári magyar zenekritika történetéből: Lakatos István ( 1895-1989) Egy város zenei életének rekonstruálásában a sajtóban megjelent szakírások dokumentumértékű forrásanyagot képeznek. Jelen tanulmány Lakatos István (1895−989), közelmúltunk egyik legaktívabb zenekritikusának munkásságát tűzte ki vizsgálata céljául. Kolozsvár „nagy öregjének“ kritikái, krónikái fényt vetnek a kolozsvári zenei élet közel fél évszázadának sikereire, bukásaira, kimagasló művészi teljesítményeire, világhírű művészeinek emlékezetes hangversenyeire. TAMÁS ÁGNES, drd BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar, Hungarológia Doktori Iskola
Média és politika − Kampány 2.0
8
