24. (983.) szám.
Budapest, 1901. márczius hó 23.
XI. Évfolyam.
KÖZTELEK KÖZ- ÉS M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS M A G Y A R GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán és szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják.
Az Országos Magry. Gazdasási Egyesület tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest (Köztelek), VUöl-iít 35. szám. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkára. Kéziratokat a szerkesztőség nem küld vissza. 5 korona.
A Z OMGE. KÖZLEMÉNYEI. Ülésnapok a Köztelken. 1901.
márczius hó 26. d. u. 4 órakor. OMGE. kivándorlási bizottságának ülése.
„
márczius hő 27. d. u. 4 órakor. Közgazdasági szakosztály ülése. márczius hó 28. d. u. 4 órakor. Gazdatisztek Orsz. Egyesületének választmányi ülése. márczius hó 31. d. e. 10 órakor. Tejtermelők Orsz. Egyesületének közgyűlése.
„
„
Felhívás a gazdákhoz. A gazdatársadalom autonom szervezetei munkálkodásának sikerült a lefolyt évtizedben a mezőgazdasági ügyek iránt állalános érdeklődést kelteni. A gazdasági egyesületek a vármegyékben majdnem mindenütt ujjászervezkedtek és oly élénk működést fejtenek ki és ebben folytonosan emelkednek, hogy ma már számottevő tényezőkül nemcsak elismerik, hanem a vármegyei gazdasági ügyek kormányzatába is mindnagyobb mértékben bevonják. Az OMGE. évről-évre gyarapodik súlyban és tekintélyben azon munkálatok révén, amelyeket a mezőgazdasági érdekek érvényesitésére folyton fokozódó éberséggel kifejt. A Gazdasági Egyesüsületek Országos Szövetsége rövid idei fennállása alatt nemcsak kapcsolatba hozta az összes gazdasági egyesületeket, hanem a valódi és egészséges gazdai közvélemény képviseletével irányító tényezője lett a mezőgazdasági törekvéseknek. A földmivelésügyi kormány, élén
Darányi miniszterrel a gazdatársadalmi mozgalmakat nemcsak jóakaratú figyelmében részesiti, hanem jogos törekvéseit előmozdítani éá érvényesíteni törekszik. Csak a törvényhozás az, ahol daczára az utóbbi évek tagadhatlan eredményeinek, még mindig aránylag a legkevesebb eredménye mutatkozik az ébredő mezőgazdasági törekvések hatásának. E nélkül pedig a gazdatársadalom munkája sem fokozatos, sem állandó eredményekre nem számithat. Szükséges azért, hogy a mezőgazdasági érdekek és törekvések igazairól és jogosultságáról ne csak maga a gazdatársadalom, hanem az egész magyar közvélemény meggyőzessék. A közvéleményt meggyőzni, irányítani a napi sajtó nélkül nem lehetséges. Sajnos, hogy ebben a tekintetben mostohán állottunk, mert a napisajtó a mezőgazdasági érdekekkel nem hivatásszerüleg, hanem legfeljebb csak mellékesen foglalkozott. A legutóbbi időben azonban sikerült a „Hazánk" napilapot — mely a mezőgazdasági érdekeket eddig is jóformán kizárólag egymaga képviselte a napisajtóban—a szerkesztőség ujjáalakitásávál oly módon szervezni, hogy a mezőgazdasági érdekeket méltóan és hathatósan képviselheti. Az OMGE., ameddig hivatása és eszközei megengedik, a „Hazánk" szerkesztőségét erkölcsi támogatásban részesiti, hogy a gazdák érdekében kifejtendő tevékenysége valóban megfeleljen a gazdatársadalom közvéleményének. Ezzel szemben azonban a gazdaközönségnek is kötelessége a maga támogatásával és pártfogásával lehetővé tenni azt, hogy a gazdáknak ez a napiközlönye megerősödjék és feladatát hathatós eredménynyel tölthesse be. Nekünk gazdáknak nem állanak hatalmas anyagi eszközök rendelkezésünkre, hogy érdekeinket a sajtó utján a közönség támogatása nélkül
is propagálhassuk. Nekünk csak erős és tiszta meggyőződésünk alapján képződő összetartózandósági érzetünk képezi fegyverünket, melylyel a küzdelmet érdekeink érvényesítésére felvennünk lehet és kell. Erre a szilárd meggyőződésre támaszkodva hívom föl gazdatársaimat, hogy a „Hazánk"-at előfizetésükkel támogassák és ezzel a saját érdeküket érvényesíteni igyekezzenek, mert erős és tekintélyes sajtó orgánumot a „Hazánk"-ból csakis az előfizetők szerény filléreivel lehet alkotni, És ha most, amidőn talán századokra kiható gazdasági változások küszöbén állunk, a gazdatársadalom önérdekeit felismerni nem tudja és azt önmaga elejti, ugy a magyar gazdák önmaguknak tulajdonítsák, ha érdekeik továbbra is a háttérben maradnak és az előtér világosságára jutni nem tudnak. Sorsunk jobbra fordulását, érdekeink érvényesülését legelső sorban a magunk erejével igyekezzünk elérni. Magunkon kívül barátokra — még ha vannak is — ne számítsunk, Budapest, 1901. márczius 22. Forster Géza.
Az OMGE. rendkívüli közgyűlése. (1901. márczius 18.) Jelen voltak gróf Dessewffy Aurél elnöklete alatt gróf Andrássy Aladár és Bujanovics Sándor az OMGE. alelnökei, Ágh Endre, Bánó József, Bernát István, Bolla Mihály, Buday Barna, Bujanovics Gyula, Cserháti Sándor, dr. Csillag Gyula, dr. Darányi Gyula, gróf Dessewffy Emil, Elek Emil, Fábián János, Forster Géza, Galgóczy Károly, Harsány Oszkár, Hammersherg Jenő, Hegedűs József, Jancsó Dezső, Jeszenszky Pál, Kostyán Ferencz, Kodolányi Antal, Kazy József, Kertész Gyula, Kemény Dávid, Kirchner Lajos, Landesz József, LeveleJcy Ármin, Löherer Andor, Lövy Mór, Mérey Lajos, Máday Izidor,
494 KÖZTELEK, Mike János, Peresei Ferencz, Propper Samu, de Pottere Brúnó, Reusz Henrik, RiUinger Béla, dr. Rodiczky Jenő, Rotter Béla, Suhajda István dr., Széchenyi Imre gróf, dr. Szontagh Antal, Szabó' Ferencz szántói, Szevera Károly, Szilassy Zoltán, dr. Tóth Jenő, Wiener Moskó, Wilfing Nándor, csepei Zoltán Elek, Zórád István stb. Gróf Dessewffy Aurél elnök • üdvözli a megjelent tagokat s a közgyűlést megnyitja. Mindenekelőtt konstatálom, hogy a rendkívüli közgyűlés szabályszerüleg lett összehiva, annak tárgysorozata a „Köztelek" lapban közzététetett és az egyesület tagjai is névreszóló meghívóval meglettek hiva. Konstatálom, hogy 50-nél több tag van jelen s ennélfogva a mai rendkívüli közgyűlés határozatképes. A jegyzőkönyv vezétésere felkérem Jeszenszky Pál titkár urat, hitelesítésre pedig Zoltán Elek és Kodolányi Antal tagtársakat. A napirend első tárgya :
az Istvántelek eladására kötött szerződés helybenhagyása. Felkérem igazgató urat ezirányban az előterjesztés megtételére. Forster Géza igazgató : Tisztelt közgyűlés! Az 1891. évben gróf Károlyi Sándor Ő nagyméltósága és egyesületünk között egy egyezmény jött létre, amely szerint az Istvántelket, amelyet néhai gróf . Károlyi István annak idején örök használatra átengedett földmivesiskola czéljaira, egyesületünk visszabocsájtotta Ö exczellencziája rendelkezésére azzal a szerződéses kikötéssel, hogy továbbra is mezőgazdasági czélok szolgálatában álljon. Erről egy szerződés köttetett, amelynek egyik pontjában rekoftipenzáczióul, hogy ezen örökhasználatról egyesületünk lemondott, gróf Károlyi Sándor 36,000 D-öl területet öröktulajdonjoggaFadott az egyesületnek oly kikötéssel, hogy az egyesület 15 éven belül a telek parczellázását nem eszközölheti. A mult évben a m. kir. államvasutak igazgatósága kisajátítási eljárást indított meg az Istvántelek egy részére vonatkozólag és pedig az egyesületünk tulajdonában levő részt teljes egészében, mig a Budapesti Első Gyermekmenhely Egyesület által haszonélvezeti joggal birt terület egy részét a főműhelyek kihelyezése czéljaira át akarja venni. A kisajátítási' eljárás teljes mérvben nem Lbonyolittatott le, hanem egyezmény jött létre az érdekelt felek között a terület átengedésére nézve. Az egyesület az egyezmény szerint ingatlana • öléért 9l/2 kor. árat kap s ezenfelül megtéríti az államvasutak az Istvánteleken lévő épületek leltári értékét is 6715V2 korona értékben. Miután alapszabályaink előírják azt, hogy az ingatlan vagyon eladása csakis közgyűlési határozattal eszközölhető, azért voltunk bátrak a közgyűlést egybehívni. Van szerencsém'javasolni, méltóztassék az elnökséget meghatalmazni arra, hogy a megkötendő kisajátítási szerződést az egyesület nevében aláírhassa s az államvasutak igazgatóságának a telekkönyvi följegyzések törlésére nézve a jogi engedélyt megadhassa. (Helyeslés.) Ezután: Forster Géza egyesületi igazgató bemutatja az egyesületnek a rákospalotai 1076. sz. telekkönyvi betétben foglalt ingatlanára vonatkozólag a Magyar kir. államvasutakkal (ad •143311/900. szám) megkötendő kisajátítási szerződését és kéri annak jóváhagyását. A közgyűlés az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület"' rákospalotai 1076. sz. telekkönyvi betétében foglalt úgynevezett „Istvántelki" ingatlanaira vonatkozólag a Magyar Királyi Államvasutakkal kötendő ős bemutatott „Kisajátítási szerződést", amely szerint a nevezett telekkönyvi betétben foglalt 35,658 • ölnyi' földterület összesen 338,751 korona vételárért a Magyar Királyi Államvasutaknak eladatík, egyhangúlag helyeslőleg tudomásul veszi, ezen szerződést egészben és minden részeiben jóváhagyja, egyszersmind pedig felhatalmazza az Országos
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
Magyar Gazdasági Egyesület elnökét gr. Dessewffy Aurél urat, ennek akadályoztatása esetén pedig gróf Zselénsky Bóbert alelnök urat, vagy Bujanovich Sándor alelnök urat arra, hogy ezen kisajátítási szerződést az egyesület nevében jogérvényesen aláirja, azonkívül pedig ezen eladási ügyletből felmeíülhető és ezen ügyletnek a szerződés értelmében leendő perfektuálására vonatkozó minden néven nevezendő bekebelezési, törlési, bejegyzési engedélyeket és kérvényeket is az egyesület nevében jogerősen aláírhassa és kiadhassa. Forster1 Géza igazgató ezután előterjeszti az Istvántelek eladásából befolyó összeg hovaforditása tekintetében az igazgató-választmány illetve egyesületi Tanács javaslatait. Az 'összeg 348,715 korona 50 fillér. Ez összegben benfoglaltatik azon összeg is, melyet Károlyi Sándor fog a 36,000 •-ölből hiányzó 342 • • ' öl területért fizetni. A Tanács és választmány azon javaslattal járul a közgyűlés elé, hogy a befolyandó összegből elsősorban egy a Károlyi-család nevére teendő 300,000 koronás alapítvány eszközöltessék, melyre nézve a későbbiek során fel fogja olvasni a javaslatot. A Tanács jaaasolja, hogy a befolyandó összeg többi részéből azon kölcsönvett pénzek téríttessenek vissza az alapvagyonnak, melyeket az elmúlt 10 év alatt az egyesület különféle czélokra az alapvagyonból kölcsönvett s amelyek rendszeresen törlesztetvén, még az alábbi tartozások állanak fenn: 1. Köztelek lap alapítási költsége ... ... 8685 kor. 28 fill. 2. Nagyterem világítására felvett kölcsönből 1003 „ 20 „ 3. Epületátalakitásra 1901ben felvett kölcsönből ... 6656 „ 64 „ 4. Irodaátalakitásokra felvett összegből 3004 „ 12 „ 5. Könyvtári könyvek kötésére 1000 „ — „ 6. Könyvkiadó-vállalat kölcsöne 7800 „ — „ Összesen: 29.149 kor. 24 fill. mely összeg volna a fennmaradó összegből visszatérítendő az alapvagyonnak s a fennmaradó 19,566 korona 26 fillér pedig a tisztviselő nyugdijalap dotálására fordítandó. A közgyűlés az Istvántelek vételárának hovaforditására nézve vita nélkül elfogadja az igazgató-választmány illetve egyesületi Tanács által az előzőben előterjesztett javaslatokat, úgyszintén hozzájárul a rendkívüli közgyűlés a gróf Károlyi-féle alapítványra nézve Forster Géza igazgató alábbi előterjesztéséhez : „Az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület" mindenkor mély hálával viseltetik azon tagjai irányában, akik az egyesület fennállásának és megerősítésének előmozdítására közreműködik. A gróf Károlyi-család az egyesület aiapitása óta mindenkor nagy érdeklődéssel viseltetett az OMGE. mozgalmai iránt és ezenfelül nagy bőkezűséggel mozdította elő az egyesület érdekeit. Különösen az „ Istvántelek "-nek földmives-iskolai czélokra, örök haszonélvezeti adományozása által, elévülhetetlen érdemeket szerzett a Károlyicsalád az egyesület történetében. A legutóbbi időben pedig, amidőn egyesületünk önszántából az „Istvántelket" a családnak ismét rendelkezésére bocsájtotta, ezen átengedésből kifolyólag gr. Károlyi Sándor önagyméltósága az „Istvántelek"-ből egy 36,000 négyszeg öl területü részletet egyesületünknek feltétlen tulajdonába átengedett. Ezen teleknek folyó évben történt eladása, illetve kisajátítása folytán egyesületünk felszabadult tőkéhez jutott, amelyből hálájának kifejezéséül néhai gr. Károlyi István és fia Károlyi Sándor nevére az egyesületnél 300,000 koronás alapítványt tesz, ama kikötéssel, hogy ezen 3C0,000 koronás alapítvány minden időkig néhai gr. Károlyi István ésfia• Károlyi Sándor nevét viselje. Ezen alapitványösszeg kamatai az egyesület czéljaira szabadon felhasználhatók,
24. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
maga az alapítványi összeg azonban mint egyesületi törzsvagyon kezelendő/ Mindezekből kifolyólag az 1901-ik évi márczius hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlés, elhatározza, hogy ezen alapítvány néhai gr. Károlyi István és fia Karolyi Sándor neve alatt veendő fel az egyesület vagyonkimutatásába és ott állandóan nyilvántartandó és az egyesület ezen elhatározása a mai rendkívüli közgyűlés . jegyzőkönyvében megörökíttessék." Forster Géza igazgató: A mult évi rendes közgyűlés 550,000 koronát szavazott meg ama czélra, hogy abból az egyesület telkének még ki nem épített része kiépíttessék és az egyesület régi székháza a mostam követelményeknek megfelelőleg átalakíttassák. Az építési' költségvetés a mult közgyűlés . óta elkészülvén, ama meggyőződésre jutottunk, hogy ezen közgyülésileg megszavazott, összeg a tényleges építési költségeket fedezi ugyan, de az építkezés folytán előálló interkaláris költségek, továbbá a házbér-költségek veszteségei . ez összegben fedezetet nem találnak, ennélfogva az épitőbizottság ama javaslatot tette a választmánynak, hogy kérje fel a közgyűlést ezen interkaláris költségek fedezésére 4u—45,000 korona póthitel engedélyezésére. Van szerencsém egyúttal azon kérést is előterjeszteni., hogy a már felvett és az Osztrák-magyar banktól megszavazott 300,000 korona kölesönön kivül az 550,000 K. terhére még a ma megszavazandó összeggel együtt 280—300 ezer korona kölcsönre vonatkozólag a tárgyalások az Osztrák-magyar bankkal megindithatók legyenek s amint az uj épület elkészül, a bankhoz az erre vonatkozó kérelmet beadhassuk. Méltóztassék tehát elhatározni, hogy az elnökség, illetve az építőbizottság az uj kölcsön felvételére vonatkozó lépések megtételére felhatalmaztatik. A rendkívüli közgyűlés ugy a póthitel czimén kért 40—45 ezer korona, valamint az 550.000 koronából föl nem vett összeg felvételére vonatkozólag felhatalmazza az elnökséget s' illetve az építő-bizottságot a további lépésekre. Kodolányi Antal az iránt kér igazgatótól felvilágosítást, hogy ha ezen összegek felvétetnek, vájjon az egyesület törlesztési kamatok czimén nem-e lesz túlságosan megterhelve. Forster Géza igazgató felvilágosításul megjegyzi, hogy a jövő évi költségvetést már elkészítette és azt az egyesületi tanácsnak bemutatta ; a költségvetést akként készítette el, hogy a jövő évben már az Istvántelek eladatván, annak eladási összege befolyt s az építkezések teljes mérvükben végre vannak hajtva s az 585,000 koronának megfelelő. 51/* törlesztési jutalék is beállittatott a költségelőirányzatba, mely ekként 2700 korona többlettel zárul. Felszólaló megnyugtatására kijelenti, hogy a költségvetés ugy van egybeállítva, hogy minden körülmények között a jövőben is helyt fog állani. Galgóczy Károly örömmel hallotta, hogy az egyesület 300,000 koronás jövedelemhez jutott. Felveti a kérdést, hogy nem-e volna czélszerü, hogy az egyesület az építési kölcsönt nem valamely pénzintézettől, hanem az egyesület alapvagyonából venné föl, hogy kevesebb kiadás legyen a kamatokra. Gróf Andrássy Aladár és Galgóczy Károly felszólalása után a közgyűlés a felvetett kérdést az igazgató-választmány, illetve tanácshoz utalja tárgyalás és véleményadás végett. A közgyűlés az épitő-bizottság kiegészítése végett felkérni határozza Nagy Dezső választmányi tagot, hogy az építő-bizottság működésében résztvenni szíveskedjék. Jeszenszky Pál titkár előterjeszti az igázgató-választmány azon javaslatát, hogy az egyesület az 1900. évi XVI-dik törvényczikkel életbeléptetett „gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár "-nál ezen intézmény áldásos működését előmozdítandó, 10, egyenként 50 koronás
KŐZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ
23.
üzletrészszel az intézmény alápitó tagjai sorába országban 50 font buza 3'5 ; font hus. A mi a lépjen. többi étkezési czikkre (gabona, paszuly, borsó, A közgyűlés az igazgató-választmány e burgonya, czukor és tej) kiterjesztve, végeredjavaslatához egyhangúlag hozzájárul. ményben azt mutatja, hogy Anglia lakosságáJeszenszky Pál titkár: Az alapszabályok nak csak 39°/o-át tudja hazai terménynyel el66-dik §-a értelmében az igazgató-választmány látni, mig Németország 80, Francziaország határozata folytán az egyesület tisztikarában 91°/o-át. történt változások jóváhagyás és megerősítés Hogy ez az arány folytonosan előre halad, végett a közgyűlés elé terj esztendők. köztudomásu dolog. Azon behozott földmivelési A mult közgyűlés óta a következő válto- termények értéke, melyek vám alá nem esnek, zások történtek a tisztviselői karban: az utolsó években 58 és 62 millió font sterling 1. ZórácL István az egyesület eddigi között volt átlag pusztán gabonában. könyvelője az igazgató-választmány 1900. évi . Anglia az az ország, amely a legnagyobb deczember 20-án tartott ülésében megválasztatott mérvben van a külföldre utalva élelmi czikkek az ipari szakosztály előadójává, titkári czimmel, tekintetében, s egyrészről a lakosság folytonos 2 évi időszakra, t. i. a mig a. kereskedelemügyi emelkedése, másrészről pedig az, hogy a földminiszter az ipari szakosztály költségeit viselni mivelés egyre kevésbé jövedelmező, ezt az magára vállalta. Kineveztetése 1901. évi január arányt folyton emelik. hó 1-től kezdődőleg lépett érvénybe s tart: Ma azon irók és gazdák is, a kik e tekin1902. évi deczember hó 31-ig. Évi illetménye tetben a legoptimisztikusabb felfogást vallják, 2800 korona fizetés és 900 korona lakbérben kénytelenek beismerni, hogy Anglia lakosságálett megállapítva. nak egyharmadát sem tudja ellátni élelmi2. Az egyesület könyvelőjévé Rittinger czikkel, ha pedig a növényi táplálékot külön Béla választatott meg egy évi próbaidőre 1901-ik veszszük (tudvalevőleg a husszükséglet behozaévi január hó 1-től kezdődőleg és pedig 1600 tala csak ujabban vett nagyobb kiterjekorona fizetés és 400 korona lakbérrel. dést), világos, hogy Anglia gabonaszükségleté3. De Pottere Brúnó segédtitkárnak ez nek négyötöd része külföldi eredetű. állásában való véglegesítése mellett a választBármily elméletinek látszik is e fejtegemány 1901 -ik évi január hó 1-től számított tés, mégis szükségesnek vélem felemlíteni itt e érvénynyel fizetését a költségvetésileg megállavégadatokat, melyeket — legalább tudtommal — pított 1600 koronában állapította meg. senki sem kísérelt meg kétségbe vonni, azért, 4. Lévárdy János kegydijazott egyesületi hogy az angol piacz nagy fontosságára hívjam szolga évi kegydiját a választmány 360 koro- . fel nyersterményeink szempontjából még nagyobb náról 480 koronára emelte fel, amit megerő- mérvben a hazai termelők figyelmét. A dolgok sítés és jóváhagyás végett a közgyűlés elé rendes haladásánál fogva egészen világos, hogy terjeszt. Németország is némi mértékben, Francziaország .A közgyűlés a választmány ezen intéz- is mind nagyobb és nagyobb mérvben fogja kedéseit jóváhagyja és megerősíti.. érezni szükségét annak, hogy élelmi szereit Ezzel á közgyűlés véget ért. külföldön szerezze be.
Anglia élelmezéséről és beviteléről. (A m. kir.földmivelésügyiminiszter londoni szaktudósitójának jelentése.) Évről-évre növekedik Anglia lakossága és évről-évre növekszik a behozott élelmi szerek mennyisége és értéke. Jeles statisztikusok gyakran méltatják e jelenségeket kiváló figyelmökre. Igy a kir. statisztikai társaság 1899. évi nov. 21-iki ülésén a Board of Agrikulture egyik képzett titkára, B. J. Crawford felolvasása alkalmából beható vita keletkezett Anglia élelmezése tárgyában, melynek huzamosabb ideig visszhangzott alaphangja a komolyabb sajtóban. A régi dogmatikus idegesség attól, hogy igy a szigetország más országoktól függésbe jön, már elenyészett. De alig lehet szemet hunyni azon jelenség előtt, hogy a hazai termelés emelése és versenyképességének biztosítására oly jelszavak lettek itt is, amely alá ügyes politikusok egy-egy védvámos hajlamú intézkedést is becsúsztathatnak. Az utolsó évtizedek fejlődése határozott elégedetlenséget szült a gazdáknál, ugy a földbirtokosokat, mint a bérlőket értve ezalatt és semmi sem bizonyosabb annál, hogy ez irányban a legközelebbi jövőben a belföldi termények versenyképességének emelésére irányuló kísérletek fognak tétetni. Tudva van, hogy Angliában a fogyasztás sokkal nagyobb a húsfélékben semmint növénynemüekben. Crawford emiitett tanulmánya ilyen végeredményeket mutat a buza és a hus tekintetében. Egy angol elfogyaszt átlag 354 font búzát és 127 font hust; a német 155 font búzát (itt a rozs pótolja részben a hiányt) és 99 font hust; a franczia 463 font búzát és 80 font hust. Ezen arányok annál fontosabbak, mert az utolsó öt év behozatali átlagával kombinálva a hazai átlagtermést, az eredmény azt mutatja, hogy a behozatal a lakosság egyes" fejére volt Angliában 272 font buza, 47'9 font hus; Németországban 45-2 buza, 3'6 font hus; Franczia-
Világos, hogy a német gabonavámok tervbe vett emelése ösztönzésül fog ugyan szolgálni a német gazdáknak több termelésére, azonban az is világos, hogy az ipari lakosság szaporodása ott hova-tovább éreztetni fogja a védvámok súlyát, s előbb-utóbb le kell azzal számolnia Németországnak, hogy lakossága túlnyomó részét nem adóztathatja meg a hatalmas kisebbség javára. Francziaország is hasonló helyzetben volna, ha az ottani szerencsétlen viszonyok, a népesedés stagnálása, nem ellensúlyozzák a természetes fejlődést. A hogy ma áll a dolog Francziaországban, a védvámrendszer fentartása valószínűbbnek látszik hosszabb időre mint Németországban. Sőt Francziaországban az ellenkező eset állott már be a búzára és borra. A védett és támogatott termelés nagyon is felvirágzott, a túltermelés beállott, most már nem az a baj, hogy behozni lehet, de az, hogy kivinni nem lehet, s nem lehetetlen, hogy ez az- utóbbi baj töri le a védvám élét. Mindenesetre azonban ma a helyzet az, h o g y e két nagy országban a szükséglet is kevesebb, s a védvámrendszer is elzárja előlünk az utat, mig Angliában a szükség is nagy, s a kereskedelmi politika is kedvező. Komolyan arra, hogy az megváltoztassák, ma nem is gondol senki, s a hazai termelés védelme alatt itt még nem védvámokat értenek, csak a belföldi termelés versenyképességének emelését. Igy állván a dolog, előttem világosnak látszik, hogy az angol piaczokon van a magyar gazda jövője, legalább addig, mig a német piaczok meg fognak újra nyilni s ezt apiaczot ma is égető szükségünk van nagymértékben felkarolni annál is inkább, mert azon — ki nem zárt — eshetőséggel szemben, hogy ha a vámközösség megszűnik, ezen piacz képes egyedül és kizárólag megélhetésünket, földmivelési terményeink feleslegét illetőleg — s ez szabályozza tudvalevőleg az árakat — biztosítani ; eltekintve attól, hogy a szükségelt iparczikkeknek innen való behozatala esetén a csereforgalom, a természetes kereskedelem ezen
alapja is, itt adva volna s igy a piacz természetes biztossága meg volna. Ilyen szempontból apróra vett figyelemmel kellett kiférnem az angol közgazdasági mozgalmak ezen részét s nagy mértékben megkönnyítette ezen figyelmemet az angol kereskedelmi statisztika pontos és mindenek felett gyors volta. Hétről-hétre, még pedig a következő hét elején, közzététetik a Board of Inadé és a Board of Agriculture számára a vámhivatalok statisztikai osztálya által készített kimutatás, mely a mezőgazdasági termények összes behozatalát mutatja a lefolyt hét alatt, összehasonlítva a mult év megfelelő időszakávál czikkek szerint. E mellett a havi kimutatások is megjelennek a következő hónapban, amelyek már részletesebbek, mert a származás helyét is jelzi s igy a most már deczember hóról is közzétett kimutatás (Acconnes relatingt o Inadé and Navigation of the United unigdom) az egész év képét teljessé teszi, amelyen változtat ugyan valamit az utólagos egyeztetés, de lényegében — s ez a fő — mégis hü a kép. Meg kell jegyeznem, hogy a származási hely megjelölése tekintetében, magok a hivatalos kimutatások is megjegyzik, nagyon sok éa nagyon is érezhető a hiányosság. Bennünket legközelebbről az érdekel, hogy csupán a hajó kiindulási pontja szerint jegyeztetik a származás s igy a mi tényleges bevitelünk Angliába igen jelentékeny részben Belgium, Németország és Hollandia javára iratik, Ezt maguk a hivatalos adatok is elismerik s a mezőgazdasági statisztika vezetői előttem is több izben kifejezték óhajtásokat, valami pontosabb adatok szerzésére. Miután azonban származási bizonyítványok rendezésére átmenni itt nehéz s a közvetlen czélok szerint nem is kívánatos, egyelőre ez óhajtás tárgytalan. Ennélfogva nem tulaj donithatok nagy súlyt a behozatal részletezésének s a fősúlyt arra fektettem, hogy az egyes földmivelési czikkek közt milyen a behozatali mennyiség, tekintettel két legfőbb versenytársunkra: Amerikára és Francziaországra. Meg kell jegyeznem, hogy mind Amerika, mind Francziaország versenye élénken foglalkoztatja az angol mezőgazdákat s a védelmezés vonala annál élénkebb ezek ellen, mert védvámrendszerük mellett kevésbé vevői az angol áruknak, mint mi lehetnénk akár önálló vámterület, akár gyökeresen megváltozott vámpolitika mellett. Ázon főbb czikkek értéke font sterlingekben, a melyek földmivelésünket érdeklőleg 1900, év folyamán Angliába behozattak a következő volt: Szarvasmarha 9.004,529. Ez elenyésző csekély kivétellel amerikai, argentínai és kanadai. A szükséglet állandó. Ezen ezikkben azonban versenyzőül alig léphetünk fel. Juh és bárány 610,108. Hasonlóan a sertésbehozatal a sertésvés2 folytán szünetel. Buza 23.326,678. Ennek is tulnagy része amerikai (mintegy 20 millió), Oroszország IVa milliót, Németország (jó részben magyar) közel 600,000 értékűt szállított. A búzaliszt 10.102,592. Ebből 629,323 á mi monarchiánké és 324,122 Francziaországé. Tudvalevőleg a mi behozatalunk majdnem kizárólag a jobb lisztfajokra szorítkozik, de a közölt számadatok mutatják, hogy e téren még nagyon nagy mennyiség . volna elhelyezhető, Amerika az irányadó itt is. Érdekes az angol malmok versenytörekvése e tekintetben, Az árpa 5.152,947, amiből Amerika, Törökország és Oroszország körülbelül egyenlően szállit. A többi ország (ebben vagyunk mi is) 837,086 fonttal szerepelnek. Ezen szükséglet bizonyára növekedni fog a beállott „Pare beer" mozgalom folytán, melyről majd más alkalonH mai szólok. Zab 5.236,409; főleg orosz és amerikai. Borsó 782,599; ebben (más országok czimén) magyar behozatal is van. Bab 523,118 szintén.
492 Tengeri 12.327,580. Ezen mennyiségben Oroszország és Románia szerepelnek külön czimek alatt. Ujabban emberi táplálékul is ajánlják, de sikertelenül. Valószínű, hogy ha feleslegünk volna, itt piacza lenne. Az összes gabona- és lisztbehozatal 58.921,510 font sterling értéket tett ki. Ezen összegből — a lisztet kivéve, azt is inkább minőség, mint mennyiség szerint és némi árpát — elenyészően csekély az általunk szolgáltatott mennyiség, s mindenesetre tágas tér áll előttünk. Meg kell jegyeznem, hogy a behozatali szükséglet ezen czikknél nagy részben természetesen az aratás minőségétől függ s aszerint hullámzik. Az 1899-ik évi aratás s ennek hatása alatt állott az év, nagyrészt kielégítő volt s igy a behozatal alig valamivel volt nagyobb a megelőző évinél. Az 1900-iki aratás már gyengébb volt. Az árak tekintetében is kedvezőek voltak a viszonyok. A buza átlagára 26 shilling 11 pennyt tett q-ként, mig 1899-ben csak 25 sh. 8 penny volt, az árpáé 24 sh. 11 penny (25 sh. 2 p.), a zabé 17 sh. 7 penny (17 sh.). Amellett az árhullámzások sem voltak nagyok, a búzánál a legnagyobb és legalacsonyabb ár közti küfönbség 4 shilling volt; a legmagasabb ár junius 8-án volt. Az a körülmény, hogy a, lisztárak közt a magyar liszt külön jegyeztetik, még pedig magasabb árakon (az utolsó jegyzés szerint a kaliforniai 25'5, a franczia és ausztráliai 22-5, mig a magyar 30 shilling, 280 angol fontonként), főleg malmaink érdeme; bár nem lehet tagadni, hogy áz utolsó időben a magyar liszt tekintélye hanyatlott, a mit az , idevaló osztrák-magyar kereskedelmi kamara annak tulajdonit, hogy a magyar busa a balkánival kevertetik. Mindenesetre azonban a most meglevő fölény fentartása igen kívánatos s annál nehezebb, mert az angol malmok is igen nagy erőfeszítéseket tesznek. Egy egészen uj, s nagy mérvben emelkedő behozatal a vágott húsé. Ennek összege 1898-ban 29, 1899-ben 32 millió volt, tavaly 36.152,710. Ez az üzletág nagy figyelmet érdemelne nálunk is.; Egyes "részei kivül esnek versenyképességünkön minden látszat < szerint, igy a konzervek, sózott hus, sózott szalonna, de némelyikben csakugyan nagyobb mérvű eladásra jogosan számithatnánk. A nyers szarvasmarhahus (8.163,348), a nyers ürühús (5.841,506) nagy mértékben amerikai és ausztráliai eredetű, mely jégben jön át; de ennél is, valamint a sertésnél (1.496,393), melynek nagy része Hollandiából jön. A szalonnánál (11.773,969), a mely czikkben Dánia vette fel a küzdelmet Amerikával, s ma már az összes szükséglet közel egyharmadát szállítja, lehetne vásárt csinálni. A hollandi uton jövő áruk nagy része ugy érkezik ide, hogy a hollandi kikötőkben vágják le, s másnap reggel frissen a piaczon van a hus. A sertésvész folytán fennálló sertésbehozatali tilalom igy ellensulyoztatik. Magam is megnéztem egy ily nagyobb vágóhidat, (Thomyoson és társa) Olissingenben, követlen a kikötő állomáson, mely példás gyorsasággal képes nagy szállítmányokat fél nap alatt teljesen piaczképes állapotba hozni és beraktározni.
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÖ 23, kes ezt megjegyezni annak jeléül, hogy az angol forgalom még belföldi termelőnél sem türi el a szoliditás hiányát. Az igy eljáró külföldi természetesen még teljesebben le volna szorítva a piaczról. A mi behozatalunk külön jegyezve nincs, de bizonyosan csekély is még. A margarin, sajt és tej f kivonatnál pedig versenyképesek alig vagyunk. A tojásnál azonban annál inkább. Ez is egy folyton emelkedő szükséglet. Az érték a mult évben 5.406,141 font sterling volt. Ezen mennyiség igen megoszlik Oroszország, Dánia, Belgium, Francziaország és Németország közt (valószínűleg csak ezen utóbbiak közt van a mienk is), de köztudomás szerint nagy a magyar behozatal is, melyet kedvelnek is. Megfelelő csomagolás mellett (itt főleg papirbelszerkezetü kosarakat használnak) ez a forgalom is igen nagy mérvben fejleszthető még. A gyümölcs dolgában a legközelebbi mult kevéssé kedvező tapasztalataira utalok s a mellett arra, a mi Molnár István becses és igaz adataiban található. Félő, hogy a magyar gyümölcsnek Angliában nem lesz piaczképessége. Az ásványviz mennyiség (261.764) az idén szerepel először s nagy részben franczia (vichy) és német (apollinaris). A mi keserű vizeinknek van piacza, jelentékeny, emellett hazai forrásainknak — de csak nagy befektetéssel és reklámmal — lehetne nagyobb piaczot szerezni. A szárnyas behozatal is évről-évre növekszik. Tavaly már 1.010,327 font sterlinget ért el. A külföldiek közt a National Poultsy Organisation társaság itt és az Irich Agricultural Organisation Society Irlándban — igen nagyban emelik a belföldi termelést — Francziaország és Belgium jár elől rajtuk kivül. Tény, hogy a magyar czikket előnyben részesitik az irlandi és orosz, esetleg a franczia felett is. Ez a behozatal is nagy emelkedésre képes s majdnem végtelenül emelhető. A kik kisérletet tettek vele: eredményesen tették. Még a csomagolás nehézségét s egy nagy termelő szövetkezet vagy más szervezet hiányát kell leküzdeni, amire alkalmilag azokat, akik e tárgyban megfordultak, különösen figyelmeztettem is. A czukorra nézve szintén hiányoznak a pontos adatok. Az összes finomított czukor behozatala 12.337,616, anyers czukoré 6.836,875. Az utolsó években a német behozatal (s abban van valószínűleg a magyar is) jelentékenyen felülmulta már ' a francziát. A német 7 és fél, a franczia 2 és háromnegyed mülió finomított czukorral.
Hogy e czikkben mily nagy kérdés a prémium kérdése: közismeretü, Valószínűnek látszik, hogy a prémiumok megszűnte esetén némi belföldi termelés is lesz itt; de nehezen valószínű, hogy az lényeges hatással volna a behozatali szükségletre. Az árak most a részletkereskedőknél sem mennek többre 2—2 és fél pennynél angol fontonkint. tehát mintegy 50 fillérre kilogramonkint. Ez a prémiumok hatása. Még a hagymát (852,903), burgonyát (2.232,342) és & paradicsomot (791,3339) kell megemlítenem, bár ezek közül csak a paradicsom talán az, a melylyel a nagyobb mérvű A vajszükséglet is folyton emelkedő. A tavalyi kísérlet indokolva volna. behozatal 17.450,452 font érték volt, melynek A szesz (2.054,418) nincs kimutatva szárközel felét (8.029,672) a kis Dánia szolgáltatta mazási országonként. A bornak (5.201,594) bámulatos szövetkezeti hálózata által. Kétséget körülbelül fele franczia eredetű, azonban Pornem szenved, hogy az angol és különösen az tugál és Spanyolország majdnem ugyanannyit irlandi szövetkezeti hálózat terjedése komoly hoz be s csak a többi oszlik meg Ausztrália s versenyt fog támasztani a két ország Agricul- a többi országok közt. A magyar bor valószínűtural Organisation Societyjainak vezetése alatt, leg a hollandi behozatal alatt szerepel. Kétségde az is bizonyos, hogy a szükséglet folyvást kívül, hogy a mennyiben a vámszerkezet megemelkedik. engedi — a nehéz, értékes magyar boroknak Érdekesnek vélem megjegyezni, hogy az lehetne itt nagyobb kelete. Greger Miksa pélirlandi nagy vajtermelés versenyképességének dája szerint azonban nagy befektetés ós reklám nagy mérvű megromlása a szoliditás hiányára kellene hozzá. Itt-ott fordul most csak elő . vezethető vissza. A termelők a szokásos 16%-nyi magyar bor s előre láthatólag nehéz versenyt maximumon tul is engedtek vizet a vaj- kellene kiállania a folyton olcsóbbodó franczia ban, mig a példásan ellenőrzött dánoknál ily borokkal. eset nem fordult, nem is fordulhat elő. ÉrdeVégül a dohány (4.816,399) szintén egyike
24. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. azon czikkeknek, melyekből lehetne behozatalunkat fejleszteni. Az angol vámtarifa többi osztályaiból a kender, len, gyapjú és lovak volnának még oly czikkek, melyek további figyelmet igényelnek. Ezek azonban csak esetleges fontossággal birnak s rendes viszonyok közt nem számithatók azon czikkek közé, a melynek állandó piacza lehetne a létező viszonyok közt: Anglia. Meg kell még említenem, hogy ezen czikkek behozatala 1890-től kezdve folyvást emelkedő, így zab, élő marha, ló, marhahús, sertéshús, szárnyas, tojás, sajt, hagyma még soha sem jött be oly nagy értéken, mint tavaly. Azon jelentékenyebb czikkek tehát, amelyeknek behozatala Magyarországból már ma is meg van és tovább fejleszthető: a buza, árpa, zab, borsó, bab, tengeri, liszt, vágott hus, vaj, tojás, ásványviz, szárnyas, czukor, némely fajta zöldség, bor és dohány. Mind megannyi áru, ámelynek jó piacza a magyar termelőnek ma is életérdeke. Ezen czikkek közül ezidő szerint csak a bor és dohány esik vám alá; miután azonban Anglia egyiket sem terheli, a vám tisztán pénzügyi természetű s nem is kedvezőtlen érdekeinknek. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy ipari szükségleteinket majdnem teljesen fedezhetjük Angliából: világos, hogy a két piacz összefüggése, mindketőnek érdekében van.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető: Cselkó István.
A párisi nemzetközi takarmányozási kongresszus munkálatai. i. Párisban 1900 junius 21., 22. és 23-án Mir szenátor elnöklete alatt egy nemzetközi takarmányozási kongresszus ülésezett, melyen Magyarországot a földmivelésügyi minisztérium megbízásából dr. Tangl Ferenez, az állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás vezetője, képviselte. A kongresszus, mely müködédéséről egy terjedelmes kötetben*) számol be, a következő kérdést vitatta meg: 1. A borjukkal tej helyett etethető anyagokról. 2. A takarmányok vétele ós eladása elemzés szerint. 3. A takarmányok nitrogéntartalmú és nitrogénmentes anyagainak viszonyáról. 4. A gabona mint takarmány. 5. Vizben gazdag takarmányok eltartása. 6. A takarmányozás befolyása a tej zsírtartalmára. Ezen kérdések tárgyalásánál kiváló franczia tudósok, de főleg gazdák szerepeltek előadóként s az előadásaikat kisérő vitában a külföldi kiküldöttek is élénk részt vettek, ugy, hogy a kongresszus tárgyalásai a külföldön használt takarmányozás jelenlegi állapotát némely részében megvilágítják. Gazdáinkat bizonyára érdeklik tehát ezen kongresszus tárgyalásai, melyekről azok lefolyásához hiven olyképen fogok beszámolni, hogy az előadók előadásának ismertetése után az előadásokat kisérő vitát irom le főbb mozzanataiban. I. A borjukkal tej helyett etethető anyagokról.*) Ezen kérdést Qouin állattenyésztő és dr. *) Compte rendue du eongrés international de ralimentation, rationnelle du betail. Paris Imprimerie nationale. *) L. a mult évfolyam 90. számában „Pótitalok Szopósborjuknak" Czimü közleményt is, Bovatvee.
23. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUSHŐ518.
477
Saint íves Ménard az állati ojtóanyagok intéze- megszokták, áttérhetünk valamely szokásos TEJGAZDASAG. takarmányozásra, de még ekkor is tanácsos, tének igazgatója, referálták. Rovatvezető : Sierbán János. Az előadók utalnak arra, hogy borjuk fel- hogy a borjuknak 5—6 hónapos korukig naponta nevelésénél különösen városok közelében min- lefölözött tejet adjunk, miáltal az ezen korban den tenyésztő kényszerül arra, hogy a tehén- már kizárólag szilárd anyagokkal táplált borjukTejfölöző-gépek versenye, tejet'ennek magas ára folytán valamely más nál kiválóbb minőségitekké válnak. tápszerrel pótolja, mert külömben csak igen Jó sikert értek el az előadók akkor i--.; A „Köztelek" legutóbbi számában már kis haszonnal s esetleg még veszteséggel jár a midőn borjúikat oly lefölözött tejjel táplálták, közöltük, hogy a budapesti József-műegyetem tejgazdaság. Jelenleg nincsen s alig remélhető, melybe literenként körülbelül 20—40 gr. buza- kapcsolatában levő gazdasági gépkiséiieti állohogy valaha is sikerül majd találni oly anyagot keményitőt,rizskeménvitőt,lenmágfőzetet, malátát máson, márczius 13—15-én a földmivelésügyi vagy keveréket, mely teljesen pótolhatná a és oleomargarint czukorral adtak. Természete- miniszter rendeletére az Orsz. tejgazdasági tehéntejet, mert egy sem tartalmazza oly sze- sen ezen anyagok burgonyakeményitővel keverve felügyelőség különböző tejfölözőgépekkel versenyt rencsés arányban s oly emészthető alakban a is etethetők. rendezett. A verseny főbb eredményeit is volt fehérjéket, czukrot, zsirt és sókat, mint a tej. A tárgyhoz hozzászólva Marlet (Németal- alkalmunk ugyanakkor közölni. Mult közleméA borjuk félnevelésében nem nélkülözhetjük föld) hangoztatja, hogy azon anyagok kere- nyünk kiegészítéséül érdekesnek tartjuk megtehát a tejet teljesen, vagy nagy részében s a sésénél, melyek a borjuk táplálásában a tejet említeni, hogy e verseny eddig páratlanul áll a tej kiküszöbölését czélzó anyagoknak, igy. p. o. helyettesithetik, nem szabad csupán a c'hemiai kontinensen és épen ezért érdemesnek tartjuk külömböző tejliszteknek (farine lactée) ivósok szempontot tekintenünk, hanem a fiziológiai a versenyszabályzatot közölni, mert abból az készítése czéljából való alkalmazása kudar- viszonyok is szem előtt tartandók. egyes gazdák is megláthatják, hogy egy-egy czot vallott. Megengedhető azonban az, hogy A lefölözött tej használatát helyesli, de tejfölöző gép munkaképességének és jóságának a tejnek legértékesebb részét, annak zsirtartal- elengedhetlennek "tartja, hogy az jól konzermeghatározásánál miféle momentumokra kell mát elvegyük, vagyis hogy czentrifugával, vagy váltassék, mert a rosszul konzervált édes tej figyelmet fordítani. más módon lefölözzük és a borjukat ezen le- sokkal veszélyesebb a teljesen megsavanyodott-A lefölözögép verseny-szabályzata. fölözött tejjel tápláljuk. Csakhogy . a lefölözött nál,*) mivel a baktériumok oly tejben tenyészA verseny előtt a gépek megvizsgáltatnak, tej .már nem tartalmaz elég tápanyagot, hogy nek legjobban, melyben a savanyodás épen hogy a versenyző példányok tényleg megfelelkizárólag vele etessük a borjukat s ezért igen -megindul. Nem tartja, azonban kielégítőnek azt, nek-e minden tekintetben a forgalomba hozott hosszú időn át keresnek oly anyagokat, melyek- ha a -lefölözött tejbe oly anyagokat adunk, és megfelelő áron ajánlott gépekkel. Oly gépek, kél gazdaságos módon lehetne a lefölözött tej melyek a természetes tejből kivont zsír enermelyek valamely módon különösen versenyre táperejét fokozni, illetőleg azt a teljes tejével giáját pótolják ugyan, de attól egészen eltérő készítettek elő, a versenyből kizáratnak. egyenlővé tenni. Igy hozzáadtak a lefölözött élettani hatásúak, hanem azt óhajtja,' hogy 2. A gépek felállítását a gyáros vagy tejhez különböző lisztfajtákat, olajpogácsát stb., keverjünk a lefölözött tejbe egy tiszta, lehetőde mindezen anyagok nyers rosttartalmuk foly- leg teljesen emészthető és a vaj tápértékéhéz képviselője köteles eszközölni, hogy a szerelést tán nehezen emészthetők. Némi haladást jelent közelálló zsirt, melyet abban ugyanoly végtelen illetőleg semmiféle kifogás fel ne merülhessen. 3. Minden egyes gépnek a használati utaa könnyebben emészthető husliszt alkalmazása, finom részekre kell szétosztani, minők a vaj de ezen fehérjedus tápanyagnak és lefölözött részei a tejben, mert épen ezen eloszlás kö- sításban megadott tejmennyiséget a lehető tejnek együttes etetése folytonos és fárasztó vetkeztében képes azt könnyen asszimilálni. élesen kell fölöznie. 4. A versenyző gépek az egyformaságrá . felügyeletet igényel, a borjukban a zsir le- Jelenleg még nem áll oly zsir rendelkezésünkre, rakodást. igen meglassítja és a borjuk húsának mely e követelményeknek megfelel, de a tudo- és tejszinállomásokra való tekintetből 'is olykép álitandók be, hogy mindegyik egyforma tejszinszinét is megrontja. mány ós gyakorlat embereinek együttes kuta- százalékot legczélszerübben ós legfeljebb 14 Sokkal jobb eredményt ért el Gouin, tásai bizonyára elő, fogják állítani azt. százalékot adjon. A sűrűbb tejszinfölözés Ezen megjegyzéssel szemben Gouin a előnyt biztosit. midőn lefölözött tejhez burgonyakeményitőt adott. A lefölözött tej egy kilogrammja átlag gyakorlatban burgonyakoményitővel éveken ke5. A lefölözendő tej 30—35 C. hőfokkal 36 gramm zsírral szegényebb a teljes tejnél; resztül elért kitűnő eredményeire hivatkozik, bocsájtatik a gépbe és kellő figyelem fordittatik ezen zsírmennyíséget 86 gramm keményítő mig Sanson tanár kifejti, hogy' ezen első sor- arra, hogy az üzem egész tartama alatt ezen pótolhatja. A borjuk etetésénél rendszerint elég- ban gyakorlati kérdésnél a főczél az, hogy a hőfok állandó maradjon.' nek bizonyult 50 gr. keményítő 1 kilogramm tenyésztő lehetőleg olcsó hust tejrmeljen s mivel 6. Szigorú ellenőrzés gyakoroltatik, hogy lefölözött tejre, a megtakarított keményítő keményítő s lefölözöd lejjel a ezéII ! lérfék, a a gépek a használati utasításban előirt fornagyobb mennyiségű tej etetése által pótolható. kérdést egyelőre megoldottnak tartja. Dr. Lydtin dulati szám mellett működjenek, s hogy ezen Ha levágásra szánt husborjukat akarunk nevelni, badeni tanár megjegyzi, hogy Badenben, külö- számot tul ne lépjék. több keményítőt adunk a lefölözött tejbe nösen e nagyherczegség déli részeiben szintén 7. Minden versenyző gép számára teljesen annéflrüí; hogy ezáltal a hus izét vagy fehér- kiterjedt mértékben alkalmazzák borjuk táplá- egyforma jellegű tej fog fölözésre bocsájtatni, lására a lefölözött tejet, melyhez keményítőt s hogy ez elérhető legyen, az összes tej egy ségét veszélyeztetnők; vagy lenmaglisztet kevernek; lefölözött tejnek nagy tartányba öntetik, s csak alapos és gon: .Wlll :j;i i : í ' ' I W • •. • • és répáknak együttes etetése nem adott ked- dos felkeverés, után eresztetik a gépbe, hogy a nyersen keverni a lefölözött tejbe, mert igy vező eredményeket. zsírtartalom egyenlő legyen. Minden gép három nehezen emésztenék azt a fiatal állatok, jobb következő napon egy-egy óra Igen jó sikerrel etette borjúival a lefölö- ' egymásután azt előzőleg péppé főzni. Ily pépét csinálhatunk olyképen, hogy a felforralt tejbe l/?—Vs-résznyi zött tej és burgonyakeményitő keveréket dr. hosszat fog működni. .8. Az egyes gépektől nyert próbaeredkeményítőt keverünk s 2—3 perczig főzünk; e Cathalineau is, mióta a lefölözött tejet felfőzéspépnek bizonyos részét keverjük az etetéselőtt sel sterilizálja, ellenben mig ezt nem tette, igen menyek átszámittatnak átlag-ériekre és ezen a langyos, lefölözött tejbe. Lehet a keményítőt sok borjuja.jiusztult. tuberkulózisban. A kemé- értékek vétetnek a bírálatnál alapul. A lefölövízzel felfőzni, a csirizt elosztása végett szitán nyítő használatát egy irányban tökéletesítette zött tej részére 0.3 százalék maximális zsírk niénvíM t zrrvez Ib h k« /. tartalom állapittatik meg s . a. mely gép ezen átnyomni s aztán belekeverni a lefölözött tejbe, is Minthogy miáltal oly finom pépet kapunk, melyet a borjuk detben dextrinekké és czukorrá alakul át, a maximális határt túllépné,, a bírálatnál figyer szopócsövekkel ihatnak. Minthogy a fiatal borjuk szervezet munkáját csökkenteni vélte azáltal, lembe nem vétetik. 9. A bírálatnál még a következő ténye* híg táplálékot kivannak, fontos, hogy a lefölö- hogy 60—65°-os keméyitővel kevert tejbe összezött tejet Ve-résznyi vizel felhígítsuk, mert a őrölt csírázott árpát (árpamalátát) tesz, miáltal zők vétetnek figyelembe . 12 órai állás közben a- keményítő legnagyobb hozzáadott keményítő azt sürüvé teszi. a) A fölözés élessége. A lefölözött tej A lefölözött tejnek és a burgonyakeményi- része dextrinné és czukorrá alakul, mely át- zsírtartalmának meghatározása a Liebermanntőnek a leirt módon készült keveréke borjuk- alakítást egyébként a borjuknak kellene végezni. Székely féle módszer szerint észközöltetik. A A tárgyhoz hozzászólt végül még Mariin, vizsgálandó soványtejpróbák a fölözés kezdetékal már ötnapos koruktól fogva igen jó sikerrel savóhoz től számított 30, 45 és 60 percznyi időközöketethető. Ha az etetett burgonyakeményitő ki a sajtgyártásnál visszamaradó tiszta, savmentes gyártmány, a borjuk nem kevert keményítőt s különböző liszteket s ezen ben vétetnek és lepecsételt üvegekben hivatakapnak hasmenést, ami a teljes tejjel való keveréket használ la IVI b
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
494
24. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
e) Minden próba után a gép az illető volt. A tej ugyanis a fejés után csak mintegy kis síkságon szép termést ad az olasz czirok is, czég munkásai által megtisztítandó, mely idő a 24 óra múlva melegittetett fel a fölözéshez amint azt ténybeli tapasztalatok bizonyítják. A szükséges 31—35°-n és ezen hőmérsékleten mi már most a talaj irányában támasztott igébírálatnál figyelembe vétetik. nyeit illeti, a czirok igen háladatosnak mutatd) A gépek szétszedése vagy összeállítása 2—3 órát is állott. A jury egyébként egyhangúlag oda nyilat- kozik, mert a szikes és nagyon sivár talajon az illető gyáros vagy helyettese által végzendő s a kezelés könnyűsége szintén megfigyeltetik. kozott, hogy mindhárom gép jó munkát végzett és kivül, bármelyik talajban is megterem. Legjobe) Figyelembe fog vétetni a habképződés a gyakorlatban egyformán előnyösen alkalmazható. ban szereti azonban mégis az agyagos összetételű talajféleséget. Ebből a fejezetből tudjuk iránti hajlandóság is és a gép beszerzési ára, meg azt is, hogy az esetleges friss gyeptörések az egy óra alatt lefölözött tejmennyiség arányára első évbeni hasznosítására nincsen alkalmasabb való tekintettel. Továbbá a dob sebessége és növény, mint épen a czirok; ugyancsak ez áll az ezáltal a csapágyakon, vagy egyéb alkataz árterekre nézve is. részeken okozott kopás. A seprőczirok termelése. Irta: Szalay Az ötödik fejezetben a különféle művef) Az üzem befejezte után a dob megfog János. Ára egy korona. vizsgáltatni, hogy megállapittassék, vájjon a Ma, amidőn a gabona termesztése a kis- lési módozatokkal ismerkedünk meg, amelyek falakon, vagy a dob betétjein maradt-e reáragadt gazdák körében még mindég a fő ágat képezi, közül émlitést érdemel a sima és a halmos mütejszin. Ez utóbbi körülmény ugyanis ott, hol örömmel üdvözölhetünk minden olyan könyvet, velés, mely utóbbinál az utolsó kapálás töltöa napi tejmennyiség csekélyebb, aránylag lénye- amely a gabonafélék termesztésével szemben getéssel van egybekötve; ezen mivelési módok ges veszteséget okoz. az ipari vagy kereskedelmi növények termesz- közül a sima azon előnynyel bir, hogy a föld tésére buzdit ós praktikus tanácsokat ád ezek nedvessége mellette jobban megóvatik. Bírálati szabályzat. termesztésére is. Ezt czélozza Szalay János A talajelőkészitést, trágyázást és a vetésért. szám fentemiitett könyve. forgást a hatodik fejezet tárgyalja, amelyben I. A legélesebb fölözésért egyenlő tejA munka első kiadása 1894-ben jelent mint érdekesebb momentumok megemlíthetők mennyiséggel 50 meg és azóta a seprőczirok termesztése nem azon körülmények, hogy a czirok alá nem II. Egy kg. órára eső legkisebb erőremélt arányokat öltött: ezen körülmény birta ajánlatos nagy mértékben istállótrágyát adni, fogyasztásért 15 rá szerzőt, hogy második kiadást bocsásson ki, mert a szakái gyöngébb minőségű lesz és igy III. A szerkezet jóságáért és czélszerü— természetesen ujabh tapasztalatokkal ki- kat. holdanként 120 q. megfelő szolgálatot tesz. ségeért 10 bővítve — a melyek bizonyára hasznos szol- A műtrágyák közül a foszforfélék a legjobbak, IV. Az óránként feldolgozott tejmennyimig ellenben a megejtett kísérletek minden gálatot fognak tenni a termesztőknek. ség arányában kifejezett legalaA munka maga küencz fejezetre oszlik, más műtrágya alkalmazása ellen szóllanak. A csonyabb árért __ ... 10 a melyek közül az első a cziroktermesztés vetésforgóba legjobb ugy beilleszteni, hogy előV. Könnyű tisztithatóság és kezelésért 10 veteménye valami takarmány, vagy kapásnövény jelentőségét, elterjedését és hazáját tárgyalja és VI. A legkisebb habképződésért ... ... 5 arra az eredményre jut, hogy akkor, amidőn legyen; nem ritka azon eset sem, hogy legelőször jelent meg szerző munkája, a seprőt elsőnek helyezik a forgóban a czirokot trágyázva Összesen 100 ép ugy mint a czirokszakált feldolgozatlan álla- és utána árpa következik lóherrel, a mint ezt ért. szám számittatott. Keszthelyen a tanintézet gazdaságában tették és - Márczius hó 13-án kezdetett meg a ver- potban importáltuk és igy kivitelünk nem volt ezen módszer igen jól bevált. seny és a szabályzat értelmében a gépek 14-én épenséggel semmi, mig eŰenben ma már tudunk eredményt felmutatni, mert a czirokszakálA következő fejezet a vetés és annak és 15-én egy-egy órát voltak üzemben. A munka befejeztével a gépek mindenkor széjjelszedettek import exportálása . elég szép arányokat öltött ápolásáról ad szakszerű felvilágosítást. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy ha olasz cziroés tisztítás után ismét összeállittattak három hazánkban. A második fejezet a válfajokról szól, kot termesztünk, ugy minden harmadik évben jurytag jelenlétében. A munka eredményéről átlagszámokban a amelyben a nálunk honos közönséges czirkot, kell magot változtatni. Vetni jobb sorba következő táblázat nyújt megfelelő tájékozást. továbbá az ausztráliai czirkot — a melyet mint szórva, már a kapálás könnyebb megej-
IRODALOM.
A
k í s é r l e t i
j r e d m é n y e k
t á b l á z a t a .
Mennyi ideig tartott
Fordulatfölözőgép megnevezése
Alfa-Sefiarator
számok
sa 11
biztonság
! f
°C perez 0/0 46 7225 31—35 60 3: ... 46 7225 31—35 60 310"1 13'9
0/0 0'154
Krone.
58 9904 31—35 60 214'5 12'06 0'130
Mélotte
"... 60 6595 31—35 60 251'5 13*54 0'193
Ezen adatok figyelembe vételével a jury beható megvitatás és mérlegelés után egyhangúlag a következő értékszámozást Ítélte meg:
0-044
gondos gyártás, váltható dobtengely
Amerikában termelnek — és végül a velenczei meg a flórenczi féleséget ismerteti, amelyek összehasonlításából a flórenczi czirok kerül ki, mint olyan, amely ugy minőségre, mint mennyiségre a legtöbb és legjobb termést adja. Birálati lap. A következő fejezetben az állati és növényi A teljesített munkaérték számokban éllenségekről, valamint a betegségekről van szó. Állati ellenségei közül egyedül számbaA gyártmány a birálati szabályzat értelmében vehető a veréb, amely megéréskor okoz nagy 1 jjj megnevezése károkat, mig a növényiek közül az üszögI. II. III. IV. V. VI. összegomba, amely a magtermést csökkenti. Itt ismerteti szerző az úgynevezett „göndörödés" Alfa-Separator 300 48 15 10 8 9 5 95 betegséget, amely abban áll, hogy a szakái Krone 200 50 12 8 8 9 5 92 szálai a fedő levelek közül nem bírnak kibontaMélotte • 250 44 14 9 8 9 5 89 kozni és ugy összegöndörödnek. A szerző azonban még semmit sem tud a kukoriczamoly és , Az „Inwelt" gép, nem felelvén meg a fütetü kártételeiről a czirokban, amelyről ujabversenyszabályzat 8 pontjában előirt követel- ban többször volt szó. ménynek, a részletes bírálatnál figyelembe nem A munka negyedik fejezete a talaj és az égvétetett. hajlat iránti igényeket tárgyalja ós ebből megtudMegjegyeztetik, miszerint a sovány tej juk, hogy mig az olasz féleségek a jóval melegebb átlag zsírtartalma azért magasabb az ezen gépek klimát szeretik, addig a közönséges czirok nálunk által elérhető kedvezőbb eredményeknél, mert a egész szépen díszlik hidegebb klima alatt is; mindfőlözésre használt tejnek savtartalma magas azonáltal az egész nagy Alföldön és a dunántuli
burkolt fogaskerék fogaskerék nincs burkolva ez követelendő
tése végett is, amint szerző azt tapasztalta. Nyolczadik fejezete e munkának a czirok aratásáról és ipari czélokra való előkészítéséről szól. Az aratásra használják az éles kapát, a tengeriszárvágót, avagy a nádvágót, amelyeknek azért kell élesnek lenni, mert a tompa eszközök megrázzák a növényt és igy sok mag kipereg. Csinos ábra tünteti fel a czirokcséplőt, amely a mag eltávolítására szolgál, de ilyenek beszerzése csakis ott ajánlatos, ahol nagyobb mennyiségben termesztenek. Az utolsó fejezet a termés nagyságát tünteti fel, tapasztalati adatokból összeállított tabellákban, ahol ki van mutatva, hogy kat. holdanként 4—9 q. termésre számtihatunk a szakálból, amelynek q.-át 12—15 frtért lehet értékesíteni, már hazánkban is, pl. Szegeden a seprőkészitők gyárában. Mint látható, a könyv igen sok érdekes dolgot tartalmaz és a mi a fő, könnyen megérteti olvasóival azt, amit elmond és igy a kisgazdák nagy hasznát vehetik. Van ugyan benne olyan is, ami vita tárgyát képezheti, mint teszem a sima vagy halmos müvelés
24. SZÁM
11 HV
ÉVFOLYAM.
melletti állásfoglalás, avagy a vetésforgóban való mikénti elhelyezés, de ezek nem gördíthetnek akadályt az elé, hogy e könyv minél szélesebb körben elterjedjen. m. s.
KÖZTELEK,
1901.
MÁRCZIUS
HÓ 23.
495
Rubinek Gyula szövetségi titkár bejelent- szóló vállalja magára, végül javaslatba hozza, vén a kiküldötteket a rendező-bizottság meg- hogy a m. kir. dohányjövedéki igazgatóságot választotta a diszelnököket, a kiállítás elnök- kéressék fel egy a Komárommegyei dohánységét és igazgatóságát. termesztés és ezzel együtt czigaretta-gyártást Egyhangúlag megválasztották a kiállítás bemutató kiállitás rendezésére. E csoportokon Ignácz földmivelési kivül czélszerü volna ezen vidék gazdasági Legate és Sicard. L'analyse des terres diszelnökeivé Darányi et soa utilisation agricole (Montpelliere Coulet minisztert, gróf Dessewffy Aurélt az OMGE. viszonyait feltüntető retrospektív kiállitás rendeelnökét, báró Vay Dénest Pozsonymegye fő- zése is, amelynek csoportbiztosául dr. Kováts et ffls). A talajelemzéseket ismertető irodalomnak ispánját, Pálffy István gróf gazd egyleti el- Ferencz jogakadémiai tanárt javasolja felkérni. Tormay Béla előtte szóló által felvetett ez ujabb termékét örömmel üdvözölhetjük. nököt és Brolly Tivadar polgármestert. Az igazgatóság elnöke Bujanovics Sándor, eszmét a czigaretta-gyártás bemutatására, helyesLegate a montpelliere-i mezőgazdasági intézet ismert nevü tanára tiz év óta szerzett tapasz- alelnökök Forster Géza és Kumlik Tivadar nek tartja, azonban felhivandónak véli a jövelettek. Az igazgatóságba az elnökségen kivül dék figyelmét arra, hogy gondoskodjék arról, talatait és az előtte ismertetett anyagot, munkatársával Sicarddal együtt ép oly világosan, mint beválasztattak: Bartal Aurél és Kazy József, miszerint a pozsonyi kiállitás idejére kellő mennyiségű honi czigaretta-dohánylevél álljon szakszerűen dolgozta fel. A montpellieri intézet előadóul pedig Rubinek Gyula. A helyi rendező-bizottság elnöke Kumlik rendelkezésre. mint a franezia földmivelésügyi miniszternek alárendelt közege, kénytelen a Gomité des sta- Tivadar h. polgármester, előadója Horváth Szilassy Zoltán ós Tormay Béla ismételt tions által kidolgozott elemzési eljáráshoz tar- Jenő g. e. titkár lett. felszólalása után a rendező-bizottság az igaztani magát. Csak kisebb eltéréseket találunk Örömmel vette a bizotstág tudomásul, gatóságot megbízza, hogy a felvetett kérdésben Lagate és Sicard könyvében e hivatalos elő- hogy Darányi miniszter a kiállítás erkölcsi a dohányjövedéki igazgatósággal tárgyalásokba irástól; ezek mindannyiszor bővítések. Külön- és anyagi támogatását megígérte s a rendezési bocsájtkozzék. ben e könyv első része, mintegy fele a talaj- költségekhez 20,000 korona államsegélyt utalCserháti Sándor javaslatba hozza, hogy elemzés különböző miveleteinek részletes, sőt ványozott, megengedte továbbá a miniszter, a gyűjteményes kiállításoknál mellőztessenek a mondhatni minutiosus leírását tartalmazza, 'oly hogy a minisztérium tisztviselői a rendezésbe termények kiállitása, miután egyrészt azok költmódon, hogy aki csak legelemibb részét iémeri bevonathassanak, ezenkívül a kiállítás körzetébe 'ségesek és a látogatóknak tanulságos látványul is a kémiának, e könyv szerint talaj elemzést eső megyék főispánjait 'és gazdasági egyesületeit nem szolgálnak. végezhet. A franezia talaj elemzési eljárás igen a kiállítás hathatós támogatására felhívta. Szilassy Zoltán megjegyzi, hogy már a sokban tér el a német eljárástól, melyhez A földmivelési miniszternek a kiállítás szegedi kiállításon is az volt a törekvés, hogy a nálunk is leggyakrabban alkalmazkodnak és igy támogatásáért a rendező-bizottság köszönetet gazdasági egyesületek és uradalmak gyűjteményes e kis könyv révén megismerkedhetni a franezia szavazott. kiállításaiknál inkább a maguk gazdaságuknak eljárással. . Tudomásul vették továbbá Pozsony városa, vitelére s illetve a gazdasági egyletek a maA könyv második részében az elemzések Pozsonymegye és a megyei gazdasági egyesü- guk működési területének gazdálkozási viszomagyarázatát találjuk. Megmondják szerzők, letnek a rendezési költségekhez való hozzá- nyaira vonatkozó adatok bemutatására törekedjenek s e tekintetben a szegedi kiállításon mit kérdezhet a gazda az elemző vegyésztől és járulását s a kiállítás erkölcsi támogatását. Bubinek Gyula előterjesztésére a kiállítás is voltak egyletek, melyek szép kiállítást renmegmutatja mily módon értelmezze az elemzés által nyert adatokat. Minden gazdának, de kereteit a bizottság a szegedi kiállításnak meg- deztek, ilyen volt a Békésmegyei kondorosi járásnak mezőgazdasági bizottsága, mely műkömindenkinek, aki talaj elemzéssel és trágyázási felelőleg következőleg állapította meg. A kiállítás hat főcsoportra oszlik, mely dési területének gazdasági viszonyait tüntette kísérletekkel foglalkozik, legmelegebben ajánlhatjuk e munkát, mint a mely ritka világosan csoportok elnökeit és biztosait a rendező-bizott- fel s azon eszközöket, melyekkel ezen viszonyok javítására közreműködik. Azt hiszi, hogy franezia szellemmel és elegancziával, könnyű, ság következőkben választotta meg. olvasható modorban, gyakorlati szempontból I. főcsoport: élő állatok és állati ter- előtte szóló javaslatát a rendező-bizottság tudotárgyalják a talaj kémiájának nap-nap után fel- mékek kiállitása. Elnök: Tormay Béla, főcso- másul veheti és utasíttatni kéri az egyleteket, hogy ily értelemben rendezzék gyűjteményes merülő kérdéseit. portbiztos : Jeszenszky Pál. 1. alcsoport: lókiállitás. Elnök : hg. Ester- kiállításaikat. Ilyen munka nálunk is elkelne, hogy a Forster Géza, Cserháti Sándor és Rubigazdák ebben a tekintetben tájékoztatva legye- házy Miklós, alelnök: Bartal Aurél, csoportnek Gyula felszólalása után a rendező-bizottság nek, mert ma sok oly kérdéssel fordulnak a biztos : báró Podmaniczky Gyula. 2. alcs.: szarvcismarhahiállitás. Elnök: a Il-ik csoport megalakítását akként, amint vegykisérleti állomásokhoz, amelyeket vagy mellőzni, vagy helyesebben formulázni lehetne Pirkner János, csoportbiztos: Jeszenszky Pál. előadó kontemplálta, elfogadja s igazgatóságot 3. alcsoport: juhkiállitás. Elnök: dr. utasítja, hogy a II. főcsoportot a múltban szerés igy hasznosabban volnának megtehetők. zett tapasztalatok figyelembevételével igyekezBodiczky Jenő, csoportbiztos: Tőig Gyula. H. A. D. 4. alcsoport: sertéskiállitás. Elnök: Cselkó zék minél tanulságosabbá és vonzóvá tenni. István, csoportbiztos: Dorner Béla. A IH-dik főcsoport a szölöszeti és gyü5. alcsoport: baromfikiállitás. Elnök : gróf mölcsészeti kiállitás két alcsoportra oszlik. A A pozsonyi mezőgazdasági orszá- Teleki Józsefné, csoportbiztos: Hreblay Emil. főcsoport elnökéül Hertelendy Ferencz, társ6. alcsoport: méhészeti kiállitás. Elnök: elnökéül Fülep Jónás választatott meg; a szőgos kiállítás rendező-bizottságáAmbrózy Béla báró, csoportbiztos : Kováts Antal. lészeti és borászati alcsoport elnöke Engélnak alakuló ülése. 7. alcsoport: selyemtenyésztési kiállitás. brecht Károly és előadója dr. Drucker Jenő, a kertészeti és gyümölcsészeti csoport elnöke Az 1902. év őszén Pozsonyban rende- Bendezője: Bezerédj Pál. ós csoportbiztosa zendő országos mezőgazdasági kiállítás rendező8. alcsoport: tejgazdasági kiállitás. Bende- Mayer Henrik igazgató dr. Györy István lett. bizottsága márczius 20-án délután 1 órakor zője : Sierbán János. tartotta a pozsonyi városháza tanácstermében A I V . főcsoport, gépészeti kiállitás elnökéül 9. alcsoport: halászati kiállitás. Bendezi: alakuló ülését. Bolla Mihályt, csoportbiztosául Sporzon Pál Landgraf János. Az ülés elnöke Bujanovics Sándor az 10. alcsoport: ebhiállitás. Elnök: Gromon tanárt s helyettes csoportbiztosul Zórád Istvánt OMGE. alelnöke volt, aki üdvözölvén a meg- Dezső. Csoportbiztos: Buzzy Géza Félix. kéri fel a bizottság. jelenteket, kérte őket, hogy a maihoz hasonló Az I. főcsoport állategészségügyi főfelAz V-dik főcsoport, a mezőgazdasági buzgalommal igyekezzenek előmozdítani a ki- ügyelésére fölkérte a rendező-bizottság Gracsányi házi- és népipari kiállitás rendezésére a állítás ügyeit. Ezután átadta a szót Pozsony Gyulát. pozsonyi kereskedelmi és iparkamara kéretett fel. város polgármesterének, Brolly Tivadarnak, aki A II. főcsoport: mezőgazdasági terméA Yl-ik főcsoport, az erdészeti és vadászives szavakkal üdvözölte a város törvényható- nyek kiállítása. Elnökül: Bovara Frigyes, fő- szati kiállitás két csoportra oszlanék. Az erdésága nevében a kiküldötteket, akik között ott csoportbiztos : Szilassy Zoltán választatott meg. szeti csoport elnökéül gróf Esterházy Mihályt láttuk: gr. Pálffy Istvánt a pozsonymegyei Szilassy Zoltán javaslatba hozza, hogy az és csoportbiztosul Lászlóffy Kálmánt, a vadágazd. egylet elnökét, Tormay Béla min. taná- egyes alcsoportok természetük szerint össze- szati csoport elnökéül gróf Pálffy Józsefet, csost, Kazy József oszt. tanácsost, Szomjas vonassanak, eltérőleg a szegedi kiállitás e csoportbiztosul pedig Neogrády Kálmánt kérte Lajos titkárt, miniszteri kiküldötteket, gróf Pálff y csoportjának beosztásától. A szemes termények fel a bizottság, Béla, dr. Kumlik Tivadar, Forster Géza, Bartal gyűjteményes kiállitása összekapcsolandó a felAz ülésen hosszabb vitára adott okot a Aurél, Bolla Mihály, Rovara Frigyes, Nagy vidékre oly nagyfontossággal biró burgonya kiállitás helyének megválasztása. Miklós, Fülep Jónás, Meskó Pál, Böszler Ká- árpa és buza kiállítással s e csoportba kéri Rubinek Gyula előadó ismertetvén a roly, Horváth Jenő, Hertelendy Ferencz, Schier beosztani a mütrágyakiállitást is. E csoport kiállitás helyéül kiszemelt két terület, a marhaLajos, JattJca Ferencz, Bálás Árpád, Oracsányi biztosi teendőinek elvégzésére Cserháti Sándor vásártér és a városi liget egymással szemben Gyula, Engelbrecht Károly, Vörös Sándor, Fantz- tanárt javasolja felkérni. való előnyeit és hátrányait, javaslatbahozza, ler Gottfried, Rubinele Gyula, Cserháti Sándor, *További csoport volna a vető- és takar- hogy a kiállitás helyéül a ligetet jelölje meg a Szilassy Zoltán, Levatich László, Jeszenszky mánymagvak, len- és kender, komló, agronom- bizottság. Pál, dr. Drucker Jenő, László ffy Gábor, ifj. geologia rétöntözés és talajjavítás csoportja, Forster Géza, gróf Pálffy István, Brolly Sporzon Pál, Mayer Henrik, Szeifert József, melyek csoportbiztosául Krolop Alfréd kérendő Tivadar, Bartal Aurél és Horváth Jenő felszólSendlein János, dr. Kovács Ferencz, Töly fel. A kisérletügy gazdasági egyletek és ura- lalása után elhatározta a bizottság, hogy a Gyula stb. dalmak gyűjteményes kiállításának csoportját Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége
49Ő
KÖZTELEK,
indokolt átiratban kérje föl Pozsony város törvényhatóságát a pozsonyi ligetnek a kiállítás ezé Íjaira, való átengedésére. Cserháti Sándor indítványára a bizottság elhatározza, hogy a körzeten kívül álló gazdasági egyesületek és vidékek is felhivassanak a kiállításban való részvételre, hogy igy a-kiállítás országos jelleggel bírjon s erre nézve a bizottság az igazgatóságot a lépések megtételével megbízza. A rendező-bizottság végül elhatározta, hogy a kiállítással kapcsolatban sorsjáték is rendeztessék s ezirányban felhatalmazza az igazgatóságot, hogy a pénzügyminisztériumnál az engedélyt kieszközölje.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 208. kérdés. Ajánlható-e a tehenekkel répát és nagyon jól sikerült zsombolyázott csalamádét szecskával keverve etetni, vagy esetleg előnyösebb e napi kétszeri etetés mellett, pl. reggel csak répát száraz szecskával keyerve, este pedig zsombolyázott csalainádészecskát ugyancsak száraz szecskával páczolva etetni? Van-e hátrányos következménye e savanyított takarmánynak a tehenek, tejelésére nézve. Özv. L. 8.-né. 209. kérdés. Ha a birtokos kiadja birtokát haszonbérbe, de a haszonbérlet időtartama alatt a birtokos eladta a bérbe adott birtokot, köteles-e a bérlő a birtokból kimenni, és ha igen, köteles-e a birtokos a bérlőnek kártérítést fizetni, különösen, ha a szerződésben erről említés nem tétetett. Továbbá, ha a birtok eladása a gazdasági év közben történt, kiteheti-e az uj birtokos a bérlőt azonnal? H.Gy. 210. kérdés. Bérleti szerződésem szerint köteles a bérlő a gazdasági épületeket jó karban fentartani és a bérlet lejártával azokat ugyancsak jó karban átadni. Én ennek teljesen megfeleltem, mégis az elmúlt nyáron egy három emeletes magtár egyik fele leszakadt, minek következtében a benne lévő gabona összekeveredett, ugy, hogy annak nagy részét csak mint .abraktakarmányt értékesíthettem. Bírói szakértői szemlét kérvén, szakértők megállapították, hogy a magtár nem túlterhelés folytán szakadt le, hanem a helytelen belszerkezet miatt és a meglevő, le nem szakadt fele is veszélyes és újra építendő. Az a kérdésem, vájjon köteles-e ily körülmények között a bérlő ezen épületet helyreállítani, vagy pedig, tekintve a szakértői véleményt, az a tulajdonost terheli. Ha igen, felléphetek-e kártérítési igényekkel ? Özv. L. S.-né. 211. kérdés. Mennyível nagyobb termés várható 8 hüvelykre való gőzszántás 4 hüvelyk grubberozással kombinálva nehéz kötött átnem eresztő agyagtalajon, 8 hüvelykes igaszántással szemben? M. J. 212. kérdés^ A gondjaimra bízott gazdaságban mint egy hetven holdas tábla őszi buzavetés fele részét a hesszeni légy lárvái annyira tönkretették, hogy az már teljesen learatottnak tekinthető. Valószínű, hogy az egész hetven holdas tábla fertőzve van a hesszeni légytől. Minthogy a vetésnek felerésze még egészen jó állapotban van, ennélfogva csak a már teljesen tönkre tett területet akarnám tavaszi búzával bevetni. Kérdem: ha a teljesen tönkre tett területet ismét bevetem, a meghagyott területen élősködő legyek, tavaszi kirajzásukkor nem fogják-e megtámadni az újonnan bevetett vetést ? Továbbá, ha mégis bevethető volna az említett terület, de az idő kedvezőtlensége folytán márczius utoljáig nem vethetnék, akkor nem volna-e késő az idő arra nézve, liogy tavaszi búzát vethessek? F. K. 213. kérdés. Legelőt óhajtok alakitni egy oly területen, mely 3 évvel ezelőtt legelő volt, de kénytelen voltam feltöretni, mert tele volt cserjékkel, bokrokkal és nagyobb tőkékkel. 3 éven át kapásnövényt termesztettem rajta.
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
24. 11-IK SZÁM ÉVFOLYAM.
Kérdem, milyen fiikeveréket használjak. A terület magasabb fekvésű dombolddal. Talaja jóminőségii középkötött fekete agyag 30—40 cm. mély; alatta sárga homok. Mikor még legelő volt, vörös- és korcshere szépen diszlett rajta. Védnövénynyel vagy anélkül tanácsosabb-e vetni fiimagkeveréket? ' Sz. M. 214. kérdés. I. Dunatöltés mellett fekvő lazább talajú szántóföldemet, mely a fakadó vizektől szén ved (néha ugyan 2—3 évig sem, de némely évben 2 - 3-szor is) szeretném 2—3, esetleg több évre kaszálóvá alakítani. Tekintettet ezen fakadó ós a tábla némely részein hetekig is álló u. n. tocsogó vizekre kérnék fümagkeveréket ajánlani. X. Z. 215. kérdés. Milyen különbség van a Rambouillet és a hazai fésűs birka között, illetőleg lehetne-e a gróf Herberstein-féle kosokkal nemesitett birkámat, a gróf Wenkheim Antal-féle, a „Köztelek" 18-ik számában hirdetett fésiis gyapjas kosokkal keresztezni? 216. kérdés. Mely mód czélszerübb egy nagyobb állományú tejgazdaságban, a teheneket etetés közben, vagy etetés után fejni ? 217. kérdés. 25 drb korcs tehenet tartok borjunevelésre, ezeknek szaporulatát négy éves korukban hizlalás alá fogtam. Tisztelettel kérdem, nem volna-e okszerűbb a borjukat rúgott korukban s melyik évszakban beszerezni. 8. M.
Felelet. Zsombolyázott csalamádé etetése tehenekkel. (Felelet a 208. kérdésre.) Szíveskedjék a ..Köztelek" 18. számának 154-dik kérdésére adott feleletet elolvasni, mely arról tájékoztatja, hogy fejőstehenekkel szabad-e zsomb. csalamádét etetni. Az ott mondottakból a második kérdésre, vagyis arr& vonatkozólag is levonhatjuk a következtetést, hogy a kérdéses csalamádét répával keverve reggel és este etessük-e, vagy hogy reggel csak répát, este pedig csak zsomb. csalamádét adjunk-e a teheneknek. Ugyanis miután a mérsékelt mennyiségben etetett zsomb. takarmány csakis az istállói levegő közvetítése s a fejőszemélyzet tisztátlansága folytán árthat a tejnek, oha kell hatnunk,, hogy az istállót minél ritkábban büzösitsük a takarmánynyal, ezt pedig az egyszeri etetéssel jobban érjük el, mint a kétszerivel. Továbbá, miután az istálló nappal mindig jobban szellőződik mint éjjel, éppen megfordítva, vagyis reggel ajánlanám a zsomb. csalamádét, este pedig a répát etetni. E két takarmányt még abból a szempontból is czélszerü az emiitett napszakokra elosztva külön-külön etetni, mert a tehenek jobban szeretik a répát mint a zsomb. csalamádét, ha tehát keverve kapják, akkor a répát kiválogatva sok izéket hagynak a csalamádéból, mig ha a csalamádét magában vagy legföljebb szalmaszecskával keverve kapják, akkor az éhség is reáviszi őket, hogy a csalamádét tisztára megegyék. Cselkó. Haszonbérbeadott birtok eladása. (.Felelet a 209. sz. kérdésre) Haszonbérbeadott birtok eladásánál, ha a haszonbérleti jog telekkönyvileg be nem kebeleztetett s az eladó a szerződésben a haszonbérlet fentartását ki nem kötötte, a vevő minden esetben jogosítva van arra, hogy a haszonbérlet tárgyának visszabocsátását a haszonbérlőtől követelje; a haszonbérlő azonban a folyó gazdasági év vége (okt. 31) előbb a birtokot átadni nem tartozik. Az eladó ily esetben a haszonbérlőnek teljes kártérítéssel tartozik minden felmerült kára és elmaradt haszna erejéig, a haszonbérlet egész hátralevő tartamára, 'ha mindjárt ezen kártérítés felöl a haszonbéri szerződés nem is intézkedett. Magtár beszakadása. (Felelet a 210. sz. kérdésre.) Ha. a szakértők megállapították, hogy a magtár leszakadását nem túlterhelés, Hanem belszerkezeti hiba okozta, akkör nemcsak, hogy a bérlő nem tartozik a bedőlt épületet helyreállitani, hanem még ő követelhet a tulajdonostól kárpótlást a károk fejében, melyeket neki a bedőlés okozott.
Mélyszántás. (.Felelet a 211. sz. kérdésre.) A felvetett kérdésre nagyon nehéz lenne reális feleletet adni, már csak azért is, mert a kérdés a maga alakjában zavaros. Ha kérdésttevő ugy tette volna fel a kérdést, hogy vájjon mennyi terméstöbblet várható a gőzekével , való őszi 8 hüvelykes szántás s erre a tavaszi 4 hüvelykes grubberozás után a 8 hüvelykes őszi igaerő-szántással szemben, akkor azt lehetne rá felelni, hogy jelentékenyen ' több. De még akkor is képtelenség lenne százaiékokban, vagy akármi más számadatban kifejezni a terméskülönbözetet, mert az tudvalevőleg nemcsak egyedül a. szántástól, azaz a talajmiveléstől függ. Ami a gőzszántás és igaerővel végzett szántás közti különbséget illeti, a szántás minőségét illetőleg az, ba egyforma mélyen' történt s őszszel történt, tehát a téli fagyok hatása alá jut, úgyszólván semmi! Azt biztosra veheti t. kérdésttevő, hogy akár gőzerővel, akár igaerővel is szántja meg a földjét őszszel kellő mélységre, ha, azt tavaszszjl a vetés alá grubberrel késziti el, a terméshozam fokozódni fog. Őszi grubberezésnek nincs semmi haszna. Egész más lenne, ha al-^ taJajporhanyitáröl lenne szó, de 8 hüvelyk mélyszántáshoz vájjon kell-e altalajporhanyitás? Illetve várható-e ettől valami nagy eredmény, tekintettel a munka költséges voltára? i. S. P. Hesszeni legyes búzatábla. [Felelet a212. sz. kérdésre.) Ha a hetven holdas buzutáblának felerésze oda van, akkor bizonyos, hogy a másik fele is meglehetősen fertőzött lesz. Ha most már ez utóbbit meghagyja s a másik (a tönkre tett) felét ismét búzával beveti, akkor azt fogja elérni, hogy az őszi vetésből április-májusban kirajzó légyivadék mind a tavaszi vetésbe száll és azt megfertőzi. Ez a valószínűség és hogy ez az uj fertőzés súlyos ne legyen, az csak attól függ, hogy vájjon a hesszeni legyet rajzáskor valami hűvös eső nem éri, amely azután a várható kártételt csökkentené. Minthogy a hesszeni légy nagy veszedelem a gazdára és a gazdának nem szabad a tűzzel játszani, azt tartom, hogy.a kiszántott feketáblát ne tessék búzával, de egyéb kalászossal sem bevetni, hanem szem előtt tartsa az elővetést, olyan kapás- vagy takarmánynövénynyel, amelyet a hesszeni légy nem bánt s a gazdának mégis termést ád. Ha pedig ennek ellenére a kiszántott részt mégis búzával vetné be s ezt kivételesen megteheti még ápril első felében is, akkor könnyen megtörténhetik, hogy vetése nemcsak a kétszeri rajzásu hesszeni légytől, hanem még attól is szenvedne, hogy mint elkésett tavaszi vetés gyöngébben fog fejlődni és magja alig fizeti meg a munkáját.
Az elkésett tavaszi vetésre végre jó volna, ha mások is szólnának a kérdéshez. Jablonowszki József. Fükeverék legelőnek. (.Felelet a 213. sz. kérdésre.) A közép kötött fekete agyagon létesítendő legelőre a következő fiikeveréket ajánlom : Lilium pereme ... 4 kg. Poa pratensis... 4 „ Cynozurus. eristatus ... 5 „ Festuca pratensis 4 „ Avena clotiár 2 „ Trifolium hybradusz ... 1 „ „ repens ... 1 , Anthyillis vulneraria ... , 1 „ Összesen 22 kg. A íukeveréket mindig legczélszerübb védőnövénynyel vetni olyképen, hogy véelővövényül tavaszi gabonát használunk, ezt ritkán vetjük és midőn kalászát lehányta, lekaszáljuk. Cs. S. Fükeverék kaszálónak. (Felelet a 214. kérdésre.) A mondott viszonyok között a jobb füvek egyáltalában nem díszlenek, amiért is még legczélravezetőbbnek tartanám, ha az illető terület Phalaris arundenatia-\al vettetnék be, kat. h.-ként 20 kg. magot használva fel. Ezen füvet, zsenge korában kell kaszálni, még mielőtt
KÖZTÉLEK,
24. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
1901. MÁHCZIÜS HÓ 23.
497
a haszonnal járó hústermelés kívánalmainak és a halotti szentségek felvétele után folyó évi márczius teljesen megfelelni, czélszerübb volna a borjukat hó 20-án reggel 3 órakor történt gyászos elhunytát. A rúgott korukban összevásárolni. De csak azon boldogult hült tetemei folyó hó 22-én reggel 9 órakor esetben, ha a vásárlandó borjuknak a testi fej- fognak az ohají templomban beszenteltetni és örök Attól nem kell tartani, hogy a Thomas- lettségén kivül a fajtájuk is némi garancziát nyugalomra Jfclyeztetni. Óhaj, 1901. márczius 20-án. salakot a viz kilugezza, mert a talaj a foszfor- nyújt a hústermelésre, mely esetben az őszi Béke hamvaira! hónapok volnának a legmegfelelőbbek a borjú-'' savat leköti. Azonban vizállásos területeken a, Biztosítás és szövetkezet. Ez alatt a vételre. műtrágyától nem nagy eredmény várható. czim alatt a „Magyar Gazdák Lapjá"-nak f. é. Ha azonban a vásárlandó borjuk nem márczius 16-án megjelent 11-ik száma Merza Cs. S. Ranibouillet vagy hazai fésűs, (felelet á felelnek meg a fentemiitett kívánalmaknak, ugy Márton laptulajdonos és főszerkesztő (!) alá215. sz. kérdésre) Egy és ugyanazon név alatt czélszerübb a tehénállomány borjait felnevelni. írásával egy czikket közöl, amelynek tendenSzereplő juhok; avagy azok gyapjúja között is De ez esetben a tehenek bolygatására egy jó cziája a szövetkezeti biztosítás és különösén a a legtöbbször oly lényeges a különbség, hogy hústermelő fajtájú és nagyon gondosan meg- Gazdák Országos Biztosító Szövetkezete ellen a beszerzendő tenyészanyagot csak akkor lehet választott bikát kell használni Buday Gyula. irányul. Nem foglalkoznánk ezzel a czikkel, mely utóvégre is csak bii az emiitett lap alahelyesen megválasztani, ba. a vásárló nagyon pításának és eddigi pályafutásának emlékeihez, jól ösmeri saját birkáit, s maga válogatja hozzá a beszerzendő anyagot. Lehetetlenség tehát midőn minden téren üldözi és ócsárolja az innét a távolból megmondani, hogy az előttünk OMGE. kezdeményezéseit és alkotásait. De foglalkoznunk kell vele azért, mert egyrészt szeösmeretlen birka nyájra ez vagy amaz anyag Mai számunk tartalma: lesz-e jobb. Általános tájékozásul azonban a menszedett hazugságokat mond el benne a főOldal szerkesztő ur, másrészt pedig oly személyes következők mégis szolgálhatnak. A tipikus 489 támadásokat intéz Rubinek Gyula és Szilassy rambonillet juh gyorsabban fejlődik, nagyobb Az OMGE. közleményei 491 Zoltán OMGE. titkárok ellen, melyeket szó néltestű, nagyobb gyapjú tömeggel biró mint a Anglia élelmezéséről és beviteléről. kül hagyni nem lehet. Tudva hazudik, amidőn hazai fésűs név alatt ösmeretes juh. Mig A pozsonyi mezőgazdasági országos kiállítás rendezőbizottságának alakuló ülése. .. 495 azt állítja, hogy a most megbukott Országos ugyanis egy finom fésűs gyapjas rambonillet kornak az élősúlya 80—90 kg. addig egy hazai Kölcsönös Biztosító Szövetkezetnek 1898-ban a Takarmányozás. fésűs gyapjas kosnak az élősúlya rendesen csak A párisi nemzetk: takarm. kongresszus munkálatai. 492 200,000 korona államsegély az OMGE. véle70—80 kg. között ingadozik, avagy annál is ménye alapján adatott meg. Az OMGE-t vagy Tejgazdaság. kevesebb. Előbbeninek zsirban nyirt bundája annak vezérlő egyéneit senki meg. nem kérTejfölöző-gépek versenye _ .. 493 9 — 10 kg. utóbbié 6—7 kg. A tiszta rambonille dezte. Tudva hazudik, amidőn azt állítja, hogy Irodalom. Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán, mint a buazonban mint tenyészanyag is többnyire értéke494 kott szövetkezetnek volt igazgatósági tagjai sebb, czélszerübbnek mutatkozik tehát a szóban A saprőczirok termelése ... ... 496 szántszándékkal elhallgatták, hogy a Kölcsönös forgó nyájra hasonló tenyészanyagot a legjobb levélszekrény. tenyészetekből beszerezni. csy. Yegyesek. 497 tulajdonképpen már 3 év előtt megbukott, mert 499 igenis ezért léptek ki Bujanovics Sándor OMGE. Etetés közben vagy azután fejessünk-e? Kereskedelem, tőzsde. alelnök úrral egyetemben az igazgatóságból s 500 {Felelet a 216. sz. kérdésre.) Mint minden állat- Szerkesztői üzenetek. ezért indítottak akcziót az uj egészséges alanak, ugy a tehénnek is magyarázatot nem pon nyugvó Gazdák Biztosító Szövetkezete igénylő élettani okok miatt az evés és az azt Személyi hir. Ö Felsége a király Ollinger megalakítására, hogy a kölcsönöst is megmentkövető fél egész egy órai idő alatt a lehető leg- Alkuin György, a pannonhalmi Szent Benedek- hessék a beolvasztással. Tudva hazudik, midőn nagyobb mozgalomra van szüksége. Miért is a rend kis-megyeri jószágkormányzójának a mező- azt állítja, hogy a Kölcsönösnél az igazgatóság takarmánynak nyugot és jóizü felvételét, 'vala- gazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül u. n. húsosfazék mellett lett volna, mert az mint annak a lehető legtökéletesebb megemész- a Ferencz József-rend lovagkeresztjét ado- igazgatók semmiféle díjazást sem akkor, sem tését szem előtt tartva, legczélszerübb a fejőst mányozta. most nem kaptak, kivéve azok a tagok, akik a takarmányozás előtt eszközölni. Ez azonban Halálozás. Rubinek András földbirtokos ügyvezetők voltak s akik naponkint 3—4 órát csak akkor, lesz kivihető, ha a tehén már az barsmegyei Óhajon 66 éves korában szélhűdés töltöttek az intézet helyiségeiben a Kölcsönös első borjazás után ehez lett szoktatva, mely következtében, f. hó 20-án hirtelen elhunyt. A ügyeinek elintézésével. Hogy pedig valaki munesetben a különben jól szoktatott tehén a némi megboldogult, akiben Rubinek Gyula kollegánk kájáért szerény díjazásban részesült, azt sem kellemes ingerrel járó fejést jól tűri és a tejet mostoha- és nevelőatyját gyászolja, egész életét neki szemére hányni, sem pedig ezzel a szövetjól fogja leadni. a mezőgazdaságban töltötte, a nyilvános szerep- kezet anyagi és erkölcsi bukását indokolni nem Az előbb mondottakból látható, hogy az léstől tartózkodva, gazdaságának és nagyszámú lehet. Ami végül a Rubinek Gyula elleni külöevésközbeni, vagy utánni fejés, mindig némi családjának szentelve minden idejét. Nemes nösen vehemens személyes támadást illeti, egyszerűség, szilárd jellem, családja és barátai annak indokát jól ismerjük abban a tényben, hátránynyal jár. Ezen két mód közül rnégis az első mondható jobbnak, mert a tehén a takar- iránt való odaadó önzetlen ragaszkodás képez- hogy Merza Márton laptulajdonos és főszermány felvétele alatt mégsem kivánja meg annyira ték jellemének fénvsugárait. Elhunytát kiterjedt kesztő urat Rubinek titkár hivatalos helyiségécsaládján kivül nagyszámú barátai és ismerősei ből kiutasította, midőn Merza a Gazdák Biztoa nyugalmat, mint közvetlen evés után. Annyival is inkább indokolt ezen eljárás, mert a méltán gyászolják. Nyugodjék békével, áldás sító Szövetkezeténél állást nyerendő, előbbi" fogtejet rosszul leadó tehénnél épen az képezheti legyen emlékén ! lalkozására vonatkozó hamis adatokkal akarta czélunkat, hogy az Ízletesebb takarmány nyújA család az alábbi gyászjelentést adta ki. őt félrevezetni ós emiatt Rubinek neki szemretása által figyelmét a fejéstől elvonjuk és igy hányást tevén, szemérmetlenül illetlen magaviÖzv. Rubinek Andrásné szül. Qzibulya Hermin, a tejnek rendes leadására birjuk. Áz etetés Bubinele Gyula és ennek neje Lithvay Margit, Floris seletet tanúsított. Ezekután természetesnek utánni fejés különösen akkor vetendő el, ha Rudolfné szül. Rubinek Ilona, Jolán, Anna, Mariska, fogja mindenki találni, hogy többé ne foglalaz állomány nagysága, vagy a fejő személyzet Pista és Feri mint gyermekek, Rubinek Nándor, kozzunk sem a M. G. L.-jávai, sem laptulajcsekély száma miatt, a már fekvő és talán Emma mint testvérei, Lithvay Margit mint menye, donos főszerkesztőjével. kérődző teheneket kell nyugalmukban zavarni. Floris Rudolf mmt veje, Rubinek Laczi, Boriska és Tibor, Floris Imre, Gyula, Bandi és Margit mint unokák, a A papirosbuza ellen. Az osztrák földBuday Gyula. Saját nevelésű vagy vásárolt borjuk. maguk és a kiterjedt rokonság nevében fájdalomtelt mivelésügyi miniszter a papirosbuza megrend{Felelet a 217. sz. kérdésre.) Tekintettel arra, sziwei tudatják a felejthetetlen férj, apa, fivér, após, szabályozása iránt legkésőbb ez év őszéig janagyapa, és rokonnak, Rubinek András földbirtokos élete . vaslatot terjeszt be. Ezen javaslat olyan lesz, hogy az állományt képező korcs tehenek borjai a legintenzívebb tartás mellett is aligha fognak 66-ik, boldog házasságának 32-ik évében rövid szenvedés mely a mezőgazdák minden jogosult panaszát a virágja megjelennék. Az ilyen Phalaris szénát' minden állatnem megeszi és ha minőségre nézve nem is lesz a legjobb, de legalább sokat
VEGYESEK.
Jobb 6s
megbízhatóbb magvakat
nem is ajánlhatunk, mint a minőket
M a u t h n e r
HP 27 év óta
Ö d ö n
^S
csász. és kir. udvari magkereskedése t
VII., Rottenbiller-utoza 33 sz. VI., Andrássy-ut 23 sz. állit.
494 állandóan és hatásosan orvosolni fogja. Ennyit kívántunk mi is a magyar törvényhozástól, de mig minálunk a papirosbuza megrendszabáíyozását csak messziről kerülgetik, addig az osztrák földmivelésiniszter tanácsosaknak szavára megszerezte a meggyőződésnek azr a bátorságát, amely nálunk a vezetőkben annyira hiányzik. Majd ugy lesz, mint nálunk.a legtöbb eset: ben, hogy az odaát elkészült törvényjavaslatot évek múlva lemásoljuk. Hasonló irányú mozgalom indult meg Francziaországban a papirosgyapjúval űzött ^szertelen spekuláczió és ennek veszedelmei ellen. A roubaix-i piacz volt az, ahol a sok visszaélés nemcsak, Francziaország, hanem az egész kontinens gyapjukereskedésére is kiterjedt, annyira hogy ennek folytán egy csomó gyárban a munkát bekellett szüntetni s ezer meg ezer munkás maradt kereset nélkül. Az érdekelt gyárosok és gyapjukereskedők erre mozgalmat indítottak a korlátlan spekuláczió megfékezésére s felkérték a franczia kamarát, hogy törvényhozási uton is tegye meg a lehetőt, A kamara ezt az' ügyet egy bizottság elé utasította, mely bizottság most készülvén el munkálataival, oly értelmű javaslatot dolgozott -v ki, amely szerint nem csupán a gyapjúban, hanem a búzában és őrleményekben folytatott fedezetlen határidő üzlet eltiltandó. Németországhoz tehát csatlakozni Jog ujabban ugy Francziaország, valamint Ausztria is.
KÖZTELEK,
24. SZÁM. 11-IK
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
mezési érdekeit is szolgálni hivatott. A közgyűlés a felügyelő-bizottságnak az 1900. évi mérleg és számadások megvizsgálására vonatkozó jelentését tudomásul vette és ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő-bizottságnak a felmentvényt megadta. A közgyűlés elnökül gróf Károlyi Sándort, alelnökükül: Báró Harkányi Jánost ós Forster Gézát választotta meg. Igazgatósági tagok lettek dr. Biró Lajos, Gosztonyi Tibor, Libits Adolf, Luezenbacher Miklós, Szilassy Zoltán, gróf Zichy Aladár. Nick Ede, Ebers Károly, Tahy István, Schlichter Izidor és Zaleski Jenő. A felügyelő-bizottságba: Fábián János, Elek Emil, Löhercr Andor és Bubi nek Gyüla választattak be.
ÉVFOLYAM.
NYILTTER*) Szuipea
f o s z f á t o t ,
kénsavas-kálit,
kénsavas-ammont,
E o v a s a v a s - k á l i t , (dohány trágyázásra)
C h i l i s a l é t r o m o t ,
K a i n i t o t , Mezőgazdasági növénytermesztés. Jelen számunkhoz van mellékelve Cserháti Sándor „Általános és különleges növénytermesztésé"-nek g Q V o s k á l i t r á g - y ^ s ó t a prospektusa, melyet e helyett is a t. gazdaés egyéb mfitrágyaréléket (elismert közönség figyelmébe ajánlunk. Cserháti neve nemcsak lapunk hasábjairól, de az ő egész kitűnő minőségben legolcsóbban szállit működéséből annyira ismeretes a gazdaközönség előtt, hogy ajánlásunkra szüksége alig van. A könyv a „Köztelek-' szerkesztősége ulján is megrendelhető. Helyreigazítás. A „Közteleli" 23. számának „ Tejfölözögép-verseny" czim alatt megjelent közleményébe becsúszott hibát ezennel helyreigazítjuk, hol a bíráló bizottság névsorában Pirkner János állattenyésztési és havasi főfelügyelő olvasandó, aki lapunknak is kiváló munkatársa.
„HUNGARIA"
m ű t r á g y a , k é n s a v és v e g y i i p a r r é s z Tavaszi luxuslóvásár. A budapesti ,'Tattersaal" r.-társaság által az OMGE. védnökvénytársaság sége és ellenőrzése mellett rendezett tavaszi , luxuslóvásár f. hó 21-én nyillott még. A vásárra V. k e r B . , UF üDr dAö P - uE t cS z aT 8. szám. Kérjen mezőgazdasági, kertészeti és 94 tenyészlő összesen 30(5 drb lovat hozott fel. szőlőszeti eszközökről képes árjegyzéket Kelet. Bár a felhozott lovak : között elég sok olyan van, amely nem felel meg teljesen a luxus-ló J. Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 17. szi 1'pgaimának, mindazonáltal sok kiváló luxus-' alatti müszergyárostól. Szőlönemesitésére szolgáló fogatot és paripát is láttunk a vásáron. A luxus- gumiszalagok a legolcsóbb nagybani árak mellóvásár sikerének előmozdítása érdekében a lett kaphatók. Minták kívánatra ingyen és„Tattersaal" részvénytársaság 11 dijat tiizött bérmentve. Nagy raktár • kerti ollók, kerti ojtóa legszebb négyes, hintós kettős és jukker- kések, nyirógépekben stb. fogatok, valamint hátas lovak részére, összesen Dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. kir. 2400 korona értékben. A felhozott anyagot, egy miniszter megbízásából: Ausztria, NémetU j fertőtlenítő szer gazdasági üzemek az OMGE. által kiküldött bírálóbizottság bírálta ország és Dániában tett tanulmányútja alapján meg. A bizottság Andrássy Sándor gróf elnök- és szeszgyárak részére. „ M i k r o s o l m e l y kiIRTA lete alatt: Somssich Andor, Kovács Sebestyén váló szakférfiak, mint Zalka Zsigmond gazd. Endre, Lossonczy Mihály, Széchenyi Imre gróf, tanint. tanár Kassán, Schadl János gazd. tanint. Zoltán Elek, Fáy Béla, Szapáry Péter gróf, tanár Keszthelyen, Schwackhöfer tanár udvari az O. M. a. E. titkára. Podmaniczlcy Gyula báró, Ágoston Elek és tanácsos Bécsben, Aubry tanár Münchenben Jeszenszky Pál tagokból alakult meg. A bizott- stb. bizonylata szerint behatóan megvizsgált ság a rendelkezésére álló dijakat a következők- fertőtlenitő szer a nevezett uraktól mezőgazdaÁi« a: 2 k o r o n a . nek Ítélte oda: A négyesfogatok első diját sági üzemekben, szeszfőzdékben és sörfőzdékMegrendelhető nyerte Fáy Béla, a 2-ik dijat gróf Battyányi ben alkalmazásra melegen ajánltatik. Igy Zalka az O. Hl. 6 . E . t i t k á r i h i v a t a l á b a n . Zsigmond tanár szeszgyárak üzemében élőforIván négyes fogata. A hintós kettősfogatok első diját nyerté Brúder és Keller fogata, a második duló kártékony és zavarólag bató organizmusok dijat Beleszlin Dusán, a harmadik dijat gróf beható magvizgálása után a következőképen Karácsonyi Jenő fogata. A jukker kettősfogatok foglalja össze vizsgálódási eredményét: „Ezek1899. iri forgatom: 26,480bál. % első diját nyerte gróf Teleki László Gyula, a nek alapján tehát Mikrosolt mint kitűnő antimásodik dijat gróf Biordi Egon, a harmadik szeptikus anyagot a szeszgyárak nedves penéFelhívjuk dijat Fáy Béla jukker fogata. A vásár forgalma szes falai kiszárítására és dezinficziálására a t. o z . g a z d a k ö z ö n s é g elég kedvező, amennyiben a második nap dél- melegen ajánlhatom." Mikrosol külömben ugy figyeimét előttjén már 60 ló cserélt gazdát, átlag 927 K. a belföldön mint a külföldön a gyakorlatban, mint megbízható szakférfiak bizonylatai mutatják, mindenütt kitűnő eredménynyel kiterjedt A Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó alkalmazást nyer különösen ott, hol a fagombaSzövetkezete márczius hó 17-én tartotta a Jcépzödés megakadályozásáról, a penész és csiraKöztelek nagytermében rendes évi közgyűlését képződmények megsemmisítéséről, valamint az melyek az év folyamán több sorozatban, Harkányi János báró alelnök elnöklete alatt. A ezzel összefüggő nedvesség s dohos levegő megközgyűlésen a tagok 129 szavazattal voltak szüntetéséről van szó* A Mikrosolt a szakkörökjulius és szeptember hónapokban képviselve. Az üzleti jelentést a közgyűlés ben legjobb hírnévnek örvendő Lutz Ede és 1 ndomásul vette s ennek kapcsán Kvassay Jenő Társa czég Pozsonyban szállítja és előfizeAz aukeziőkra felküldött és .öyapj uár veindítványára elhatározta, hogy a megválasz- tőinknek szívesen szolgál mindenféle felvilárést vállalat Budapest, Dunapartl tandó igazgátóság igyekezzék a szövetkezet teherpályaudvar* czimzett gyapjuküldeüzletkörét akként kiterjeszteni, hogy egyrészt mények a M. A. V. összes vonalain tetemes a gázdaközönség bizalma a szövetkezet iránt díjkedvezményben, valamint Ingyen . felkeltessék és másrészt uj piaczok szerzésével Megjelent az „Országos Magyar Gazdaraktározásban részesülnek. a gazdaközönség terményeinek biztos elhelye- sági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom zés szereztessék. Az üzleti jelentés szerint LÍzleti berendezése a ,Köztelek* szerkesztősége 70.11 korona 97 fillér veszteséggel zárult a által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. szövetkezet mult évi számadása, ami a lefolyt Irta: Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes Gyapjuárverési vállalat év kedvezőtlen pénzügyi viszonyainak tudható uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és be, valamint az is hozzájárult, hogy a főváros H E L L E R M . s T Á R S A , az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó hatósága a szövetkezettől a helybért teljes részletes adatok ismertetése. 104 oldalas cjinos BUDAPEST, 7„ Met-fór 13. ' egészében beszedte a mult évben is és semmi- könyv ára porlómentes megküldéssel : 55 nemű támogatásban nem részesítette a szövet- krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba kezetet, mely pedig a fővárosi közönség élel- intézendők,
A husértékesités szervezése
Jeszenszky Pál
L
24. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM,
Most jelent
meg
Minek Gyula és Szilassy Zoltán az 0. M. G/E. titkárjai szerkesztésében
Köztelek Zsebnaptár 1 9 0 1 - r e . A .Köztelek Zsebnaptár* ezen hetedib é v folyama régi köntösében, javított és tetemesen bővített tartalommal bir. A „KSztelek Zsebnaptár* minden más zsebnaptárt teljesen nélkülözhetővé tesz. A „Köztelek Zsebnaptáp" ára az 0. M. G. E. tagok és a .Köztelek' előfizetői részére bérmentes kiildéssei együtt
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
499
bárány darabja 4.00—9.50 kor. minőség szerint. Borjú A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42, ellenben el volt hanyagolva; vidéki borjúhús 60—80 42-50 K. Bécsi jegyzés 41. 41.40 korona kontingens filléren is alig akadt vevőre. A tejtermékeknél körösi vaj . szilárd árak mellett nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.75 .— korona adózott és simán helyezhető el, mig ellenben túrót az utóbbi napokban egyáltalán nem kerestek. 38.50 .— korona adózatlan szeszért. Baromfiban a kínálat alig elégíti ki a keresletet, Trieszti jegyzés 16. 16.50 korona kiviteli minélfogva e czikknél igen jó árak vannak érvényben. szeszért, 90°/0 hektoliterje. Kivitelre több tétel finomított szeszt vásároltak. A beérkezett csekély mennyiségű baromfi közül elkelt: Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben vágott hizott liba kgja 1.20—1.36, pulyka 1.20—1.30, kappan drbja 1.60—2.40, tyúk 1.20—2.00, csirke 1.—1.40, korona - korona idei élő rántani való csirke 1.20—1.40 korona dbja. Finomított szesz ... ... 116. 116-50 117.50—118.50 Az utóbbi napokban több kisebb tételben kifliÉlesztőszesz .. 117. 117.50 118. 119.— burgonya érkezett, de az áru csak másodosztályú léNyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 vén, 6—10iskoronán is alig volt értékesíthető. Az ujdon- Denaturáltszesz 36. 36.50 37.-—-37.50 ságok közül elkelt saláta 100 db 8—10 koronáért, retek' Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bér 100 csomó 4—6 korona, spárga 5—6 korona kgja. meotve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz Beküldésre ajánlunk: bárányt, tojást, baromfit és ' fizetés mellett értendők. idei zöldséget.
Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) Hideglius vásár az Orczi-uti élelmi piaczon. 1901. A tartósan kedvező időjárás a magkereskedelem egész vonalán folytatólag is olyan élénkséget idézett elő, márczius hó 22-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság hogy a rohamos kereslettel szemben minden erömeg- jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről feszités mellett is nehéz minden követelményeknek rög- 44 árus 164 drb sertést, 2 árus 7 drb süldőt, 2400 kg. tön megfelelni. Vörös lóhere. Legelsőrendü minőségűt friss hust, 600 kg. füstölt hust, 800 kg. szalonnát, 400 meglehetősen magas árak mellett nemcsak a belföld, kg. hájat, 400 kg. kocsonyahúst. • hanem a külföld, is vásárol, gyöngébb minőségű áru Forgalom lanyha. Árak a következők : Friss sertés— = 3 k o r o n a 50 fillér. = = — ellenben csak nehezen árusítható eí. Luczerna. A fran- hús 1 kg. 96—104 fillér, 1 q 88—90 K., süldőhus 1 kg. Megrendelhető czia' eredetűnek ára megszilárdult, ehhez a gazdák ré- 108—128 fillér, 1 q — — K„ füstölt sertéshús 1 kg. széről megnyilvánuló nagy keresleten kívül még azon 104—128 fillér, 1 q — K „ szalonna zsírnak 1 kg. a „Köztelek" kiadóhivatalában, körülmény is hozzájárult, hogy bécsi kereskedők, pót- 96—104 fillér, 1 q — K„ füstölt szalonna 1 kg. szükségletökét helyben fedezik, minthogy Francziaor- 104—112 fillér, 1 q K., háj 1 kg. 108—112 fillér, B u d a p e s t , szágbót már késő volna a hozathatás. Magyar luczerná- 1 q K„ disznózsír 1 kg. 112—120 fillér, 1 q nak folytatólag is jó kelete volt, az árjegyzések váltoK, kocsonyahús 1 kg. 64—80 fillér, füstölt IX., Üllöi-ut 25. (Köztelek). zatlanul megmaradtak a multhetiek. Valamint minden sonka 1 kg. 128—144 fillér, 1 q K. magféle ugy a takarmányrépamag is nagy tömegekben Hideghusvásár a Garay-térí élelmi piaczon. .1901. kel Megbízható eredetű oberndorfi répamag már nagyon szűkön van, ellenben bő termés folytán az eckendorfi márczius 22-én. (A^zékesfővárosí vásárigazgatóság jelenfajtából hanyatló árak mellett még nagy készletek vau- tése a .Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 49 árus nak. Az olajbogyó alakú fajtát kétszer olyan erősen 15 darab sertést, 0 árus — darab süldőt, 2500 kgramin keresik, mint a mult évben, főképpen azért, mert e fajta friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 500 kg. szalonnát, ez évben is kitűnően eltarthatónak vált be. Baltaezim 200 kg. hájat, — kg. zsírt, — kg. kolbászt, —.kg., hurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyaes bukonynck ára hanyatlik, de a muharmag ára eriielhúst, — kg. disznósajtot, — kg. (— drb) sonkát, —kg. kedik és ugyané ', áll a fűmag áránál is. Budapesti gabonatőzsde. töpörtőt. Vidékről és pedig a szokott helyekről 10 árus Jegyzéseink 50 klgrammonként Budapesten (Guttmann és Wahl budapesti termény127 drb sertést és 2 árus 72 drb süldőt. Összesen — Vörös lóhere elsőrendű öregszemü 66—70 korona bizqmányi czég jelentése.) darab sertést ős — drb süldőt. Vörös lóhere középminőségü .62—64 „ • Forgalom élénk. Árak a következők: Friss serVörös lóhere gyengébb minőségű... 50—60 Napijelentés a gabonaüzletről. téshús 1 kg. 92—96 fillér, l~q 82—84 korona, süldőLuczerna magyar elsőrendű ... ... . 46—48 „ 1901. márczius 22. hus 1 kg. 112 ..120 fillér, í <1 00—02 korona, füstölt Luczernaxmagyar középminőségü— 42—45 „ sertéshús 1 kg. 128—136 fillér, 1 q 112—116 korona, Luczerna franczia ... ... 65—70 „ A tegnapi fél centtel alacsonyabb amerikai kurzuszalonna zsírnak 1 kg. 100—104 fillér, 1 q korona, Luczerna olasz 50—55 . „ sok behatása alatt vontatottan indult meg ma reggel a füstölt szalonna 1 kg. í 28— 36 fillér, 1 q — — Muharmag 8-50—9-— „ készárüüzlet, délfelé azonban nekiláttak a malmok és a korona, háj 1 kg. 108—112 fillér, 1 q — korona, Baltaezim 13—14-— „ jó kínálattal arányosan egy rövid félóra alatt vagy disznózsír 1 kg. 120 fillér, 1 q———korona, Bükköny ... 8' 9'— „ 45,000 métermázsa búzát vásároltak . üss :e, szilárdan kocsonyahús 1 kg. 60—64 fillér, 1 q korona, tartott árak mellett. Elkelt többek között egy tételben füstölt sonka 1 kg. 136—140 fillér, 1 q korona, 9000 mm. 76 kilós tiszavidéki raktárbuza 15.75 koronás Hedricli és Strauss „Királymalom" üzleti tudó kolbász 1 kg. ———, disznósajt 1 kg. , hurka három havi árban és 5000 mm. 74'8 kilós zentai sitása a ,Köztelek' részére. 1901. márcz 22 én. 1 drb — — , töpörtő 1 kg. fillér. 15.60 koronáért szintén három hóra ab Budapest. Rozsliszt A külföldi tőzsdékről ujabbakat nem jelenthetünk, Szám: 0 0/1. I. WR. II. O/B III. Budapesti takaraiányvásár. (IX. kerület, Mesterváltozatosan hol szilárdabb, hol pedig lanyhább az 1901. márczius 22-én. A székesfővárosi vásárigazirányzat. Ár : Kor. 24.30 23.50 22.70 22 20 21''— 18.75 16.— utcza. gatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Rozsban a határüzleti jegyzések, valamint a Köleskása: Felhozatott a szokott községekből 137 szekér réti bécsi élénk kereslet következtében, szilárd a hangulat, széna, 26 szekér muhar, 29 szekér zsupszalma. / szeker Szám 0 1 2 3 4 árak jól tartottak. Helyben és helybeli paritásra 15.20 alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, koronát, prima minőségű áruért 5.30 koronát jegyzünk, Ár : Kor. 25 24.— 23.— 22.— 20.50 10 szekér egyéb takarmány (zabosbükköny, sarjú stb), azonnali szállítás mellett készpénz arakat evtve. Takarmányárpában gyengébb a kínálat, a hangu-Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 400 zsák szecska. A torgalom közepes. lat és árak szilárdan tartottak. Helyben 13 koronát, 9.80 K. 10.20 K. 10.60 K. jobb minőségű áruért 13.40 koronáig űzetnek. Árakfillérekbenq-ként a következők: réti széna Rozskorpa 440—560, muhar 560—670, zsupszalma 300—360, alomZabban az árak vái^pzatlanul tartottak, jobb vé9.80 szalma 260—300, takarmányszalma — , tengeritelkedv mellett azonban csak gyenge a kínálat ós igy szár — , egyéb takarmány , zabosbükköny korlátolt a forgalom. Minőség szerint helyben 12.70 ko440—520, lóhere , luczerna 520—520, köles ronától 13.20 koronáig jegyzünk. Príma áruért 13.40' Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósí- — , sarjú 520—520, szalmaszecska . korona érhető el. Összes kocsiszám 211. Összes suly 274300 kg. Tengeri ma jó kínálat mellett változatlan irányt tása, a .Köztelek'részére. Budapest, 1901. márcz. 21 é í, Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszti követ; promt áruért budapesti paritásra 10'70 koronát, Kőbányán pedig 10'90 koronát fizetnek. Elkelt gyomai súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóÁllatvásárok. tengeri ÍO'IO, turkevei 10'—, kisújszállási 10'20 és török- állomáshoz szállítva : szentmiklósi 10'30 koronás árakban ab. illető állomások. Búzaliszt Budapesti szurómarhavásár. 1901. márcz. hó 21-én. Hivatalos jelentós szerint a vaskapu csatornán f. hó Szám: 0 1 8 * i 6 7 7V» A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatósá19-én, a romániai Hirsován budapesti irányítással, öszgának jelentése. szesen 13,400 métermázsával rakott uszályok keresztül- Ár K.: ; 5 20 24.20 23 20 22 80 22.40 21 40 19.8017 40 5.40 vontattak. Felhajtatott: belföldi 852 db, eladatott — db, busafcorp* 8-m takarmányliszt finom goromba galicziai — drb, eladatott •— drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 20 db, eladatott korona 1 l.-rí 9 20 9 20 Szeszüzlet. — drb, élő bárány 289 db, eladatott — drb ; ölött belföldi 10 drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — A szeszüzletben e héten nem volt nagyon élénk drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, és a forgalom korlátolt. A vidékifinomítóós mezőgazdasági finomitógyárak részéről a kínálat meglehetős élénk, A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban eladatott — drb,. növendék borjú — drb. eladatott drb, ölött bárány 1992 drb, eladatott — drb, elö mely olcsóbb áron a kartell jegyzése szerint. Elkelt (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. kecske 2 drb, eladatott 2 drb. finomított szesz nagyban adózva 116—116.50 koronáig, A magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetadózatlanul 46—46.50 koronáig. Kicsinyben az ár 3 K A vásár lanyha lefolyású volt, az . árak váltokezete üzleti jelentése. 1901. márcz. 20. drágább. zatlanok. Vidéki finomitógyárak részéről finomított szesz A folyó hét első felének üzletmenete általában Árak a következők: Élő borjuk: belföldi 50 -100 fillérrel olcsóbban volt ajánlva kedvezőbb fize- véve csendes, lassú volt. A mérsékelt hozatalok leg- koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 56'—76'— tési feltételek mellett. inkább borjú, bárány és tejtermékekre szorítkoztak, mig koronáig, kivételesen 80 koronáig súlyra, galicziai Élesztőszesz változatlan áron kelt. tojás és zöldség csak kisebb, a szükségletet alig fede:ő , kiv. — koronáig drbonkint, kor.-ig, Denaturált szesz ára nagyban 38.— K. koronáig súlyra,' tiroli koronáig mennyiségben érkezett, minek folytán az árak sem kiv. Mezőgazdasági szeszgyáraik kontingens nyersszesz t szenvedtek jélentékeny változást. kiv. — koronáig drbonkint, — koronáig e héten őlőnkobben ajánlottak és a jó vételkedv mellett kiv. — koronáig súlyra, növendék borjú —1 , Az érkezel) óss riikláron Irvö aruk kö/.öll lírain több tétel azonnali szállitsra 40'50—41 kor, kelt el tar- kább bárány és tojás képezte a kereslet tárgyát szilárd koronáig, kiv. —- koronáig drbkint, 36—43 ányokkin , árak mellett: tojás ládája 09—70 kor. (erdélyi áru) koronáig, kiv, ——— koronáig súlyra, Ölött borjú:
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
• s m
494
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
belföldi — koronáig kiv. — koronáig súlyra, darab. Maradt állomány 2535 darab. A. részvényszállágalicziai koronáig kiv. koronáig sokban —— darab van elhelyezve. Az egészségi és súlyra, tiroli — koronáig, kiv. koronáig tranzitószállásokban maradt márczius 15-én 40465 darab. drbonkint, bécsi ——— koronáig yriv. koronáig — Felhajtás: Szerbiából 1369 drb, Romániából — drb, összesen darab. — Elhajtás: 1318 darab, maradt súlyra, kecske koronáig, kiv. koronáig páronkint, élő bárány 10' 14'-- koronáig állomány 2586 darab és pedig 2586 darab szerb es drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től páronkint, ölött bárány 6' 12— koronáig párja. máig 65 darab a fogyasztás alól kivonatott és technikai Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. czélokra feldolgoztatott. évi márczius hó 21-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 268 drb, úgymint: jármos ökör első Ingatlanok árverései (40,000 korona becsminőségű 30 drb, közép 81 darab, alárendelt — darab. értéken felül.) Fejőstehén: fehér — drb, tarka 99 darab, tenyészbika — drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly (Kivonat a hivatalos lapból.) 5 . drb, bonyhádi 53 darab, hizlalni való ökör — darab, Márcz. 26. Budapesti atkviha- özv. Karos 233004 lisző fehér — darab. kir. tvszék tóság Rezsőné Jármosökrökre és fejőstehenekre a kereslet gyenge. Márcz. 26. Kisvárdai atkviha- Ferenczy 277037 Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos kir. jbiróság tóság Emil ökör 780 K.-ig, középmin. jármos ökör K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör Márcz. 27. Szécsényi a tkvi ha- Pongrácz 77388 K.-ig páronkint, jármos bivaly 600—— K. é. s. mm., kir. jbiróság tóság Ábrahám —— K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör — K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör Márcz. 28. Székelyhídi a tkvi ha- Es 67023 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejőskir. jbiróság tóság Sándor szőrű magyar tehén koronáig darabonkint, tarka kevert származású tehén 140—220 K.-ig darabon- Márcz. 29. Kisvárdai atkviha- Okolicsányi 189735 kint, bonyhádi tehén 230—320 K.-ig, kiv. — korona kir. jbiróság tóság Menyhértné darahonkint. Budapesti vágömarhavásár. 1901. márczius 21-én. Márcz. 2,9. Székesfehérvári a tkvi ha- gr. Zichy . 56862 (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság jelenkir. tvszék tóság Miklós tése a „Köztelek" részére.) Felhajtatott: 2898 .drb nagy vágómarha, neveze- Márcz. 30. Nagykanizsai atkviha- Baranyay 62834 tesen : 1557 darab magyar és tarka ökör, 819 darab kir. tvszék tóság Ödön magyar és tarka tehén, 260 drb szerbiai ökör, 2 drb Budapesti atkviha- Szűcs 296208 szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai Árpii 3. tehén, 172 drb bika és 88 drb bivaly. kir. tvszék tóság János Minőség, szerint: 37 daraDf elsőrendű hizott, Ápril 6. Budapesti atkvihaDeutsch 405680 110 díb középminőségű és 47 drb alárendelt min. bika, 378 drb elsőrendű hizott ökör, 1400 drb középminőségű kir. tvszék tóság Alajos ökör és 57 drb alárendelt minőségű ökör; 163 darab Ápril 9.. Verseczi atkviha- Fürth 171716 elsőrendű hizott tehén, 570 drb középminőségü tehén, kir. jbiróság tóság Valentin Vilmos 136 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 560 drbbal nagyobb volt, Ápril 9. Újpesti a tkvi ha- Zielinszky 40350 és konzervgyári czélokra is Vettek mintegy 250 drbot, kir. jbiróság tóság Ferencz a vasar irányzata lanyha volt, az árak altalaban 2 koronával mmázsánként hanyatlottak. Ápril 10. Budapesti atkviha- özv. Koll'er 90464 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör kir. tvszék tóság Jánosné jobb minőségű 56. 62.—, kivételesen —.— .— K„ • hizott magyar ökör középminőségü 48.——54.—, kiv. •—, Ápril 11. Budapesti atkviha- Ernyei 49896 - alárendelt minőségű magyar ökör 42. 46.—, jobb kir. tvszék tóság Ferenczné minőségű magyar és tarka tehén 40. 62.—, kivételesen tarka tehén —.—, magyar tehén középminőségü Ápril 13. Budapesti atkviha- Tffler 116533 40. -62.—, kiv. —.—, alárendelt minőségű magyar és kir. tvszék tóság Henrikné tarka tehén 40.——-62.—, kiv. —.—szerbiai ökör jobb minőségű 48. 54.—, kiv. 58.—, szerbiai ökör közép- Ápril 13. Aranyos-maróthi a tkvi ha- Kaltenbach 285866 minőségü 40.——46.—, kiv. —.—, szerbiai ökör alárenkir. tvszék tóság Gvuláné . delt minőségit —•.•———.—, kiv. —.—, szerbiai bika 42. 62.—, kiv. —.—, szerbiai bivaly 32. 42.—, Ápril 15. Szécsényi atkviha- özv. Bere 49112 kiv. 44.-^, magyar legelőmarha I. rendű —. .—, kir. jbiróság tóság Albertné kiv. —.—, II. rendű —. .—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban. Ápril 15. Szegedi atkviha-Jiraszek 419212 Budapesti lóvásár. Bpest, 1901. márcz. 21-én. . kir. tvszék tóság Nándor (A budapesti vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Ápril 16. Budapesti atkviha- Fischer 91036 Felhajtatott összesen 400 db. Eladatott 301 drb. kir. tvszék tóság János Jobb minőségű lovakból (hátas) 8 db, eladatott 2 db, a tkvi ha-Horovitz 48000 310—320 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 drb, Ápril 16. Kolozsvári eladatott — drb, K.-ért, nehezebb kocsiló kir. tvszék tóság Sámuel (hintós) 20 drb, eladatott 6 drb 300—400 K.-ért, igás atkviha- Zatureczky 96000 Jtocsiló (nehéz nyugoti faj) 60 drb, eladatott 45 darab Ápril 18. . Nyíregyházi 200—280 K.-ért, ponny 3 drb, eladatott 1 drb 60 kir. .tvszők tóság Gyuláné koronáért. — Középminőségü iovakból: nehezebb félék atkviha- Madách 56318 (fuvaros ló stb.) 80 db, eladatott 55 db 60—180 K.-ért, Ápril 20. B.-gyarmati könnyebb félék (parasztló stb.) 140 drb, eladatott 130 kir. tvszék tóság Imre darab 40—80 K.-ért; alárendelt minőségű lovakból atkviha- Adler' 51000 73 drb, eladatott 62 drb 18—38 K.-ért. — Bécsi vágóra Ápril 25. Kolozsvári vásároltatott 28 drb, az állatkert részére vásároltatott kir. tvszék tóság Samu 1 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, atkviha- Gellén 57137 ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott •— darab, Ápril 25. Losonczi takónykór miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. kir. jbiróság tóság Dezső Kőbányai sertésvásár. 1901. évi márczius hó 22-én. Szerkesztői üzenetek. Ápril 27. Bpesti I—III. k. atkvihaZupka 62827 (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelenDr. H. urnák. Czikkóttóság csakis Andfiásnó a rovatvezető ur kir. jbiróság tése a „Köztelek" részére.) irántifigyelembőlvettük fel, sem külföldi volta, sem Ápril 29. Patzolt "JjB^ 59262 . Az üzlet vontatott volt. tárgya nem Nezsideri ajánlotta volna;atkvihaezért csodálkozunk folykir. jbiróság tóság Józsefné Az ilyen közleményt csak tölteléknek Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilo- tonos sürgetésein. Május 2. Budapesti a tkvi ha- Sréter 294589 grammos nehőz 96—98 fillér, 280—300 kgrammos nehéz használhatjuk. 92—94 fillér, öreg 300 kg. tuli 88—90fillér,vidéki sertés Kiinger Kérdésére a Szerk. üzenekir.Gyula tvszékurnák.tóság Árpád könnyű — — - fii., szerb 85—90 fillér, román fii., tekben feleltünk. Tessékfigyelemmel már Bpesti egyszerI—111. Május 10. k. atkvihaSchlesingerkísérni. 346192 ! • ; i .• i • i 11 \ I!1 \ ' ' i i i • ii líSz. X.kir. urnák. Levélben igen kivételesen jbiróság tóságcsak Ignácz engedmény szokásos. — Eleség árak: Tengeri (ó) 11'25 adunk választ. Kérdésére nem tudunk válaszolni, tessék korona, árpa (ó) 13'50 korona Kőbányán átvéve. — hirdetés utján tudakozódni a burgonya beszerzési forHelyi állomány: márczius 15-én maradt 36533 darab. — B. J. urnák Boczonád. A hozzánk beküldött Félhajtás: Belföldről 4462 darab, Szerbiából 1360 drb, Romániából darab, egyéb államokból darab, czikkek és kérdések mindig a szakrovatvezetőhöz kerülösszesen 5831 drb. F ő ö s s z e g : 42364 drb. Állomány nek megbirálás, -illetőleg válaszadás végett. Ha tehát az és felhajtás együtt drb. — Elhajtás: budapesti Ön által hozzánk intézett kérdésre megkapjuk a feleletet, fogyasztásra (I—X. kerület) 807 drb, belföldre Budapest ugy azt természetesen közölni fogjuk, addig is türelmet környékére 749 darab, Bécsbe drb, osztrák tarto- kérünk. mányokba 321 drb, Ausztriába — drb, Német birodaIt. urnák Kis-Czell. Tessék velünk tüzetesen lomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen tudatni a vész leírását, jellegét, fejlődését és ez esetben 7313 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 0 darab, adhatunk felvilágosítást. szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott Ifj. Cs. B. urnák Pa.-Tenke. Az Ön által emiihulla 5 drb, borsókásnak találtatott 11 drb, összesen 16 tettek közül egyetlen egyet sem kell bepáczolni.
24. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM. E. V. urnák, Iván-Battyán. A borsó vethető együtt a sürti tengerivel, zöldtakarmánynak, de ajánlatosabb külön vetni, mert a lekaszálási idő nem esik egybe. H. G. urnák, Lajoshalom. A szóbanforgó tinót tessék elkülöníteni, ez a dolog legegyszerűbb megoldása. A juhok kősóját legajánlatosabb denaturálni, akkor a juhászok nem dézsmálják többé. egy hasonló irányú czikk alakjában. S. S. urnák, Eötvös. Czikkének csakis azon részét találjuk közlésre alkalmasnak, amely a cziroktermesztésí kísérletekről szól, mert az előző rész már sokszor megirt dolgokat tartalmaz. S. urnák. A torma termesztése részletesen ismertetve van a .Közielek- 1KU2. évlblvamíumk 71. számában. M. K. urnák, Budapest. A kameliák tul lettek öntözve, vagy léghuzatban állottak, azért hullanak le a leveleik és hajtásaik. Minthogy ezek szaporítása és gondozása növényházat és szakértői kezelést igényelnek, amit diletáns meg nem adhat nekik, azért azt tanácsoljuk : tessek sürgősen valamelyik kereskedő-kertésznek átadni, ki csekély díjazás mellett elvállalja azok gondozását és ha lehet, megmenti őket, ami, tekintve, hogy levelek már hullanak, •— ez pedig a kaméliák halálának biztos jele — már alig remélhető. B. V. urnák, R.-Almás. A szőlőnek már eddig is karót kellett volna tenni; mert egészen más fejlődést mutatott volna, mint azonban ezek nélkül. Ha most még egy évig karó nélkül kivánja őket hagyni, ugy nem tehet mást, mint hogy a hajtásokat összekötözteti akkor, mikor 60—70 cm. hosszúságot meghaladták és ekkor hegyüket lemetszi, megismételvén ezt annyiszor, ahányszor erre szüksége mutatkozik. G. K. urnák, Kokasd. A baromfiak jelzésére gyűrűket szoktunk használni. Többféle szerkezetű gyürü van, a legjobb — de egyúttal a legdrágább — az úgynevezett Clubring, mely alumíniumból van készítve, gyürüalaku és zárt, vagyis, akkor kell felhúzni a csirke, lábára, ha az 3—4 hónapos, amidőn annak lábára ráhúzható, onnan többé le nem esik, 1—2 hét alatt a láb annyira megnő, hogy töbé a lábszárról le nem húzható. Van aztán oly jelzőgyürü, amely a lábszárra ráerősíthető, ennek drbja 8 fillér. Kapható Dréher Ignácznál, Budapest, Kossuth Lajos-utcza. A lábgyürük részletes használatát ismerteti Hreblay „Tyuktenyésztés" czimü munkájában,'mély 2 koronáért kapható a Baromfitenyésztőtelep igazgatóságánál Gödöllőn. A. A. urnák Fnying. Mi akár mint lap, akár mint szerkesztőség, csak elvi jelentőségű dolgokhoz szólhatunk hozzá, de nem léphetünk föl bíróként ilyen elmérgesedett peres ügyben s annak részleteivel nem foglalkozhatunk. A gazdatisztet 6 havi felmondás illeti meg ezidőszerint. Ha ennél rövidebb időre mondanak fel neki, a külömbözeti időre összes javadalmainak, tehát természetben élvezett ellátásának egyenértékét is jogosítva van pénzben követelni. Hogy Önnél méltánytalanság történt-e, hogy lakása csakugyan meg nem felelő-e, továbbá, hogy az Ön ellen felhozott panasz mennyiben felel meg a valóságnak, abba mi bele nem avatkozhatunk. E részben vegyen igénybe ügyvédi tanácsot. - H e i i í u l í K a*yeljnéÍM
Elismert kitűnő hazai gyártmány 1
1609 gözcséplökészleí üzemben!
ELSŐ MAGYAR gazdasági
gépgyár
R É S Z V É N Y T Á R S U L A T BUDAPESTEN, K Ü L S Ő V A C Z I - U T 7. SZÁM.
ZVi, 3'/«, 4, Wi, 6, 8, to, IX lőarejüek.
M m g á n j é r ó k (uti mozdonyok.) KirJOkminden .zakbavigó k*rdé««elbizalommal hozzánk fordulni, k*»»s*gg«l adunk ,klm>rltft é« f«lvllágo»lt6 vála.zl.
24. SZÁM 11-IK ÉVFOLYAM.
Répamag impregnálásának és preparálásának különféle módjai. Miután már közel egy évtizeden át figyeltük meg az impregnálás hatását a' répamagvakon, 6 éven át pedig a Németországban Ausztria és Magyarországban szabadalmazott impregnálási módszerünk nyomán nagyobbszabásu kísérleteket végeztünk, melyek évrőlévre alkalmazott tökéletesbitések folytán olyan fényes eredményeket nyújtottak, hogy ma már legnagyobb részben csakis impregnált répamagot keresnek nálunk, nagyon természetes, hogy konkurencziánk minden lehető javaslatokat hoz napvilágra, más preparálási módozatok érdekében, mert nem vagyunk hajlandók szabadalmazott eljárásunkat engedmény utján másokra ruházni, hanem magunknak tartjuk fenn annak kizárólagos alkalmazhatását. Hogy impregnálás, vagy preparálással a répamagnak gyorsabb és erőteljesebb csírázása érhető el, továbbá, hogy a penészgombák, bakteriák stb. a répamagkülburkolatán ezen müveletek által megsemmisíthetők, már konkurencziánk is belátta, ezt részben nyilvánosan be is ismeri. Most természetesen más javaslatokat tesz a répamag impregnélására, melyet-közvetlenül a vetés előtt kell megejteni, látszólag, hogy a gazda pénzt takarítson meg, valójukban azonban csak arra szolgálnak a konkurenczia javaslatai, hogy a nem impregnált répamagjuk kelendőségét továbbra is fentarthassák és a preparálás munkáját inkább a gazdának kívánnák átengedni. Az általán említésre kerülő különféle páczolási eljárások közül az egyeseket bővebben megvilágítjuk és a tisztelt gazdák ítéljék meg azután, vájjon czéljaiknak mi a legmegfelelőbb, legegyszerűbb és a legolcsóbb. 1. -A répamag preparálása hideg vizzel (Hollrung szerint.) A répamagot 4 órán át langyos vizbe teszik oly módon, hogy a viz a magot teljesen betakarja. A vizet azután leeresztik, a magot keresztüllapátolják, 10 —12 órán át lecsepegtetik és vékony rétegben száradni hagyják. Ha van elég kád a langyos viz befogadására, melyet különben 4 órán át a langyos hőfokon meg is kell tartani, ha van azontúl elegendő ós jó padlás a hol a magot 10 — 12 órán át vékony rétegben szárítani lehessen, akkor ezen eljárás ellen nem lehetne kifogás. A gyakorlati gazda azonban kinek 10—20 métermázsára rug répamagszükséglete, nem tagadhatja, hogy ha nem állanak a kellő berendezésekkel ellátott gyári helyiségek rendelkezésére, ezen eljárást csupán az egyszerű gazdasági épületeiben végezni, olyan körülményes műtét volna, amelytől ugyancsak szívesen eláll mindenki. Ha esős idő áll be, midőn a vizben páczolt répamag a vetéshez elő van készítve, akkor kárba vesz az egész munka, mert hiszen a páczolásnak közvetlen a vetés előtt kell megtörténnie. Ez esetben később újra kellene az egész manipulácziót végezni és ugyan mely gazda ér rá a legsürgősebb vetési idő alatt, mikor minden perez drága, olyan manipulácziókkal foglalkozni, a melyeket másfelöl ingyen kaphat, illetve mások ingyen végeznek helyette? Ha pedig közvetlen a vetés után igen forró aszályos időjárás köszönt be, s csapadékok nincsenek, akkor véleményünk szerint a víztől feldagadt rópamag vetése határozottan nem lehet előnyös a kikelés tekintetében. 2. Páczolási eljárás meleg vizzel (Jensen szerint.) Először is 6 óra hosszat langyos vizben hagyják a répamagot, a vizet azután leeresztik és a magot ezen • állapotban hagyják 12 órán át. Most a magot 55 C. fokú meleg vizbe mártjuk, ugy hogy 5—15 órán át marad a vizben, a mi néhány másodpereznyi szüneteléssel 25—30-szor ismételtetik. Ezen eljárás-
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 23
hoz legalkalmasabb egy fűzfavessző kosarat használni. Ha már az első eljárást is olyannak tekintjük, mely a gazdát a legszorgosabb vetési időszakban nagyon terheli, ugy a második eljárás még olyannyira körülményesebb, hogy hasonló szempontból ezt még inkább elfogadhatatlannak tartjuk. 3. Kénsavas magnéziummal való eljárás (Kühn szerint.) 100 rész vizben 5 rész kénsavas magnéziumot oldunk fel, a répamagot 30 perczig ezen oldatban hagyjuk és vetés előtt fölületesen megszárítjuk. A kénsavas magnézium beszerzése, az oldat összeállítása, 100 rész vizben 5 rész kénsavas magnézium, a mag bemártása illetve ezen oldatban fürösztése, mihez még a mag -vetés előtti szárítása járul, minden gazdának, akár nagyban, akár kis területen gazdálkodik, még nagyobb körülményességgel jár, mint az első két eljárás és a nagyban való gyakorlatra éppen oly hátrányos, mint az első kőt eljárás. 4. Karbolsav oldattal (Hellriegel szerint.) A magot csirázóképességének veszélyeztetése nélkül, 10—20 órán át benne hagyhatjuk 1/2°/o-os nyers karbolsav oldatban. 1 kiló karbolsav 2 hektoliter vizzel hígítva elegendő 30 kiló répamagra. Vetés előtt a magot szárítani kell. Ha már karbolsav megszerzése és a keverék összeállítása magában véve sem kellemes dolog, ugy az eljárás is körülményes, ha meggondoljuk, hogy 30 kiló répamagnak 200 liter viz és karbolsav szükséges, hogy e fürdő létesíthető legyen és a magnak utólagos szárítása itt is szükséges. Ezen eljárás is igénybe veszi a gazda idejét és munkáját, a karbolsav pedig pénzét és mindezt megtakaríthatja, a mint be is fogjuk bizonyítani. 5. Szublimát oldattal (Wimmer szerint.) Ezen eljárás gyakorlati alkalmazása egyáltalán ki van zárva, mert a szublimát a legerősebb mérgek egyike, és határozottan veszedelmes ilyen mérgezett magot nemcsak 15 órán át szárításra szétteregetni,, hanem kezelése közben is érintkezni vele. Veszedelmes pedig embernek és állatnak egyaránt. Különben is nehéz volna a gazdának szublimát oldatra szert tenni. 6. Réz-mészoldattal (Frank szerint.) Ezen oldatot ugy állítjuk elő, hogy két rész rézgáliczot 100 rész vizben feloldunk azután feloldott oldatlan mészszel készített mésztejbe töltjük és ezeket jól összekeverjük. A magot 24 óráig e módon készített 2—4% oldatban hagyjuk, azután vizzel lemossuk és annyira megszárítjuk, a mennyire ez vetőgéppQl történendő vetéshez szükséges. A mag, különösen gabnafélék vizben oldott rézgáliczczal való páczolása, nem uj a gazda előtt és még a legkellemesebb páczolási mód; csakhogy ez esetben meg a marómész beszerzése, a mag lapátolása és eltevése 24 órán át igen köriUményes és ott is szükséges a magnak utólagos megszáritása. Mindez nagyon kellemetlen a vetés idejében. 7. Konczentrált kénsavval (Hiltner szerint.) A magot nyers konczentrált kénsavval nedvesítjük meg és fél órán keverjük. 100 kiló répamaghoz 20 kiló kénsav szükséges. A kénsav fölösleg azután eltávolittatik. Később 2 óra hosszat mésztejjel keverjük át a magot és végre több órán át vizben hagyjuk. Ilyen répamag könnyen és gyorsan szárad vetés előtt. Azt állítjuk, hogy ezen eljárás a gyakorlatban kivihetetlen. A laboratóriumban dolgozó urak talán elkészíthetnek néhány gramm vagy s'őt kilogrammos sűrített kénsavas fürdőket, ámde ki fog 100 kiló répamaghoz 20 kiló sűrített kénsavat venni, eltekintve attól, hogy nagyobb magtömegeknek konczentrált kénsavval való kezelése veszedelmes dolog. A ki valójá-
501
ban ismeri a sűrített kénsavat, az minden laikust, vagy gazdát beszéljen le arról, hogy ilyen veszélyes anyagokkal foglalkozzék és ne kívánja a gazdálkodó közönség, hogy a munkás koczkára tegye ezen kezeléssel életét és egészségét. ' A kénsavas fürdő után még szükséges egy lehűtés is, illetve egy további mésztéj és vízfürdő. Ezt a szárítás követi. Az egész leirás azt mutatja, hogy ezen eljárás a gyakorlatban soha sem fog alkalmazásra kerülni. Mikép viszonylik már most eljárásunk a konkurrenczia javasolta és itt ismertetett 7 módszerhez? A csillag-jegyii impregnált répamagvaink métermázsánkint néhány forinttal többe kerülnek ugyan, de csak 10—13% víztartalommal bírnak és impregnálási módszerünk révén súlyúknak legalább 10°/o-át elveszítették; mert ledörzsölődött róluk a répamag szemének külső értéktelen burokja. A külső burok ezen ledörzsölődése és a normális répamagnál 3°/o-kal kisebb víztartalma, a csillagjegyü répamagnak értékét 13°/o-kal emeli, a nem impregnált répamaggal szemben. Ámde manapság" minden gazdának módjában áll, akár 1 kiló, akár 100 zsák a szükséglete, hogy a mi impregnált csillagjegyü répamagünkat, ugy a mint azt az élárujitó helyről kapja, rögtön elvethesse, akár száraz, akár nedves az időjárás. Nem szükséges a magot fürdőkkel vagy efélékkel kezelni és ugyan hiszik-e azon urak, kik az itt ismertetett 7 verseny-páczolási módszert ajánlják, hogy ezen manipulácziók nem kerülnek pénzbe ? Az elfecsérelt munkaerő, a legsürgősebb tavaszi vetés idényében nem tőkevesztesége a gazdának? Hát a kádak, kénsavas magnézium, karbolsav, szublimát, rézgálicz, sűrített kénsav, nem kerülnek szintén pénzbe? Ezen anyagok illetve substancziák beszerzése és kezelése nemcsak körülményes, sőt részben veszedelmes is a gazdára nézve? És mindenek előtt,, ha az ekként kezelt magot ismét megszárítjuk és megtisztítjuk, midőn az impregnált csillagjegyü répamagot szállítjuk, azt hiszik ama urak, hogy 100 kiló közönséges répamagból ismét 100 kiló impregnált répamag marad meg? Azt állítjuk, hogy 85 kiló csillagjegyü répamaggal, csírázás, kikelés s növények sfirün állása tekintetében, legalább is oly eredmény érhető el, mint 100 kiló olyan répamaggal, melyet az emiitett 7 versenyeljárás valamelyikével kezeltek, és ha az igen tisztelt gazda urak csak 5%-ba számítják munkájokat, az anyagok beszerzési -költségeit és a páczolást még akkor is 20%-nyi értékkülönbözet mutatkozik a csillagjegyü impregnált répamag" yaink javára. Nagyon érdekelne bennünket, ha a tisztelt gazda urak közül igen számosan vennének a konkurrencziától közönséges, nem impregnált répamagot összehasonlitás czéljából és az ismertetett páczoló eljárásokat gyakorlatban végeznék; csak akkor fogják teljesen méltányolhatni minő kényelmet nyujtunk a gazdáknak a csillagjegyü impregnált répamagvainkkal. Talán nem szükséges e helyen még bővebben is hangsúlyoznunk, hogy eltekintve a minőségtől, a csirák száma és csirázási energia tekintetében, saját tenyésztési módszerünk folytán a csillagjegyü impregnált répamagvaink már önmagukban is lényeesen felülmúlják a nem impregnált jépamagot. Mauthner Ödön budapesti cs. és királyi udvari magkereskedő czég, csillagjegyü impregnált répamagvainkat eredeti áraink mellett szállítja. Aschersleben, 1901. márczius havában.
Jaensch G u s z t á v és T á r s a magtenyésztők.
=
494 KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS HÓ 23.
24. SZÁM. 11-IK ÉVFOLYAM.
Franczia taKarmányczukorrépa
128 Maullwer-féle oöerndorfi
AZ
OLY KITÜNÖEN BEVÁLT
IMPREGNÁLT
TAKARMÁNYRÉPA-MAG EGYEDÜL
CS.ES K I R . U D Y A R I MAGKERESKEDÉSÉBEN
KAPHATÓ
BUDAPESTEN i ROTTENBILLER UTCZA33.ÉS AMDRÁSSÍ ÜT23.
24.
SZÁM
11-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS
503 -
HÓ 23
Legújabb és J A
^
legjobb
s z a b a d . „ H Y O f t A " v o t ő g é p t ö l c s é r hajlékony aozéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek.
Szalériöfc Yéleménye szerint a lepzélszerfli és leatartósaüD tölcsér.
hspertáít eredeti
a i g § l kosok kaphatók: FICK.
08WlLD-«ál BUDAPEST.
Vtíl, Kük5-Kartpasi-uf 1. »r.
élelmi szírek értékes!S> tését eszközük az előL Irt % mellett. Felvilágosítást és csomagolási ntasitást ingyen nyújt tagok és nem tagoknak.
Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentál! minden elgörbülésnek. — A tömlő fala 'e'.jesen zárt lóvén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetőgépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Külső Váezi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagybani eladás: Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi Yezérképviselőjénél F O D O R Ö D Ö N műszaki irodájában 1399 Budapest, VII., Kertész-ntcza 41. L e í r á s o k k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .
Értékesítésre elfogad: ^ Magyar Gazdák <» Husiiemöket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hnst, vadakat, szárnya-
HATÓSÁGI KÖZVETÍTŐ BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKBAN, G ) Sürgönyczim: Aurora—Budapest, ( p
Azonnali készpénzelszámolás.
^
1
\ m0*mmmm,mmm
sokat—élő és leölt állapótban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyUmölcsöt stb.
Sack Rudolfnak magy. kir. szabadalmazott pormentesen elzárt, kenőt megtakarító kiváltható puskákkal ellátott, kopástól majdnem teljesen ment
eketaliga kerékágyai.
Az egyes és többvasú közönséges ily taligái 9 koronával, a i mélymivelő (rajol) ekéké 12 koronával drágábbak a közönséges ekék taligáinál. Ezen uj taligákat, melyekről számos kitünö bizonyítvány is áll már rendelkezésemre, ajánlom a t. gazdaközönségnek.
nemkülönben mindenféle e r d é s z e t i f a c s e r j e és gyümölcsmagot 3290 ajánl a
Magy. magpergető-gyár
Faragó Béla Zala-Egerszegen; minden kiállitáson k i t ü n t e t v e , legutóbb Párásban ezüst éremmeí.
Fontos újítást képeznek az ekegyártás terén
Ezen taligákcáí hetenként egyszeri kenés elégséges, mely alkalommal a kerekeket sohasem kell a
Tölgymakk Árjegyzék bérmentve.
Fairbanks Mérleg és gépgyárrészvénytársasig. Városi Iroda és raktár Budapest, i n d r i i i j - a t 14 Eladó
Propper Smimi
—/
A legjobban ajánlható
jyümölcs- és erdei f a i s k o l a i é i g
F W . KLENERT, GRÍZ
1
(Tulajdonos: Klenert Vilmos, ezelőtt Klenert és Geiger) ajánl gyümölcsfákat minden nem és formában, nemes gyümölcscserjéket, gyümölcsvadonczokat és bogyógyümölcsöket; fasorfákat, erdei fákat, tűlevelűeket és rózsákat; sövénynövényeket, spárgaféléket stb. Árjegyzékek
kivánatra
ingyen. T p a
Szétküldés Ausztriába Magyarországba és külföldre.
B u d a p e s t , V., Y árzi-körül. 52. sz.
BECK és GERGELY BUDAPEST,
V .
ker.,
J B e t t z i r c l o c o m o b i l o k ®
m
%
Y á c z i - ú t
®
13.
®
®
i i ? E R ^ r T í l í s
J 3 e K Z Í K m o t o r o k Hirdetések
Q ő z e k é k
* v
^
+ V "
* v
4
i
.
*
i
R u s t o n P r o c t o r Co. C S É P L Ő G É P E I .
felvétetnek a kiadóhivatalban, Budapest, Cllői-ut 25. sz.
1 1
50 év őta fennálló motorgépiyár rr.alomépltészeti ozég S z o m b a t h e l y e n , (Magyarország). Saját iryírlmSnyu, felüImuihaUaD bsnzln-locon-obllj.lk. és
Raktár: Budapest, V., tipót-körnt 18.
504
KÖZTELEK
2A á'lhsá. 11-iK ÉVFOLYAM.
1091, MÁRCZIUS HO 23
m m m E
Előfizetési felhívás!
„HAZÁNK" politikai napilap
A
„ H a z á n k "
f a j és a
magyar
minden,
nélkül
föld
parlamenti
a nemzeti
Küzd
az
munka
Őrzi
szerkesztősége
ződött
és
delme
nőtt, t a r t a l m a
lapokon
megerösült. kivül
Ezzel
szerve-
a lap
terje-
más újságot nélkülözhetővé
„ H a z á n k " - b ó l
teremthet
tartalmas
a gazdaközönség.
„ H a z á n k " közönség
már
igényeit,
ő
v
e
s
s
z
ő
.
spárgagyökér
. gyártelep és
.
K
Ó
\
I
mezőgazdasági
I S T Y - I H B
" részvény-társaság,
Z L T O R .
Blkér nemzetközi rotflgépvsrseay első d L&mí nemzetközi vetőgépTsrseay első d : najy tt HédsaeeőTásárlselyl vetögépverssny e!»5 díj < h u j m . Marosvásárhelyi vetögépverseny első dij: arany érem. 1899. Szegedi kiállítás első dij: legnagyobb elismeri*.
WEISER J. C
sajtóorgánumot
Arról
most
l
vallás-
tesz. A
ő
becsü-
a
g a z d a g o d o t t ugy, h o g y szak-
minden
z
argenteuilli
agrár-
ujjá
együtt
s
Védelmezi
támaszkodó
jogát.
ó
2 éves, ezre 30 korona. Megrendelésnél az összeg VB-a előlegül küldendő, a maradvány utánvéttel szedetik be.
magyar
alapokat.
„ H a z á n k "
A
érdekét.
a
érvényesüléséért.
termelésre
letes és p r o d u k t í v erkölcsi
képviseli
d
Nyírbátori immúnis homoki szőlőtelepünkről, 1901. évi tavaszán a következő fajtiszta tökéletesen beérett és minden betegségtől ment sima és gyökeres szőlővessző kerül eladásra : 60.000 drb olasz rizling, sima __ ezre 6 kor. 20 40.000 „ „ „ 1 éves gyök 12.000 „ sylváni zöld, sima ... „ 8 „ 8.000 „ merlót „ „ 6 „ 4.000 „ piros bakar „ „ 6 „ 15.000 „ chasselas blanc „ „ 10 „ 15.000 „ „ rouge „ „ 10 „ 5.000 „ oportó „ „ 6 „ 5.000 „ muscat Alexander sima „ 8 „ 800 „ rosa mina di 'vacca " száza 5 „ 800 „ muscat joszling „ 4 „ Ugyanitt nagymennyiségű
a m a g y a r g a z d á k lapja. P á r t -
lekötöttség
programul
a
^
f. évi április hó l - l uj előfizetési negyedet nyit meg. politikai
l
pedig,
kielégiti-e
meggyőződhetik
hogy
az
a
olvasó-
minden
elő-
fizető. Előfizetők
nélkül
újság, akármilyen is. M e r t
az
a pénznek Mert
szilárd erkölcsi
pedig
az
kik szerény Ha
czéljaira,
a „ H a z á n k " színvonalra
mögött
csak
nem
eszközöket
a gazdák,
a
támogatják.
e r ő f o r r á s o k h o z jut,
M
-
D
R
I
L
L
restált és oindonfále lazaság! gépelt.
„Fluit j r m. kézi-toló répakapa és töltögető, í § í r t
olyan
a gazdaközönség egy való-
sajtóorgánumot
s
fizessen
elő
a
Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V . , M á r i a V a l é r i a - n t c z a Í O . (Thonet udvar)
évre
évre
Negyed
L
válik.
A „ H A Z Á N K " előfizetési ára: Fél
Ü
á r j e g y z é k ingyen é s bc$rni*nfv«.
„Hazánk"-ra.
Egész
Z
emelhető, h o g y minden gazdára
magának
hatalmas
kell b e f o l y n i a .
anyagi
hanem
l. kiváltható kasaesuklyékkal eliát®».t sffc és k e | 7 « i t a l n J h M c f j a r i n t a l b a l a i u
legyen
pénzkérdés,
háta
bő
előfizetésükkel
nélkülözhetetlenné
Teremtsen ban
előfizetésekből mely
semmiféle
létalapja
technikája
a „ H a z á n k " - n a k
szolgáltasson
magas
lendülhet fel
ujságcsinálás
áll a k a p i t a l i z m u s ,
nézve
nem
évre
2 8
korona
14
„
7
„
A „HAZÁNK" kiadóhivatala BUDAPEST, VIII., Szentkirályi-utcza 28.
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi támogatásával. Biztositéki
Alakult • 1900. alap: összesen:
l,600,00u kor.
Biztosításokat elfogad tüz- és jégkár ellen. Az üzlet eredményében biztositott tagok a dijarányában részttlnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítássá] és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 a« igazgatóság.
24. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HO 23
Mindennemű tejgazdasági erakM fa gépet izillit, tejgazdasági telepeket is tejszöT-tkezeteiet rtudu ba m
Separator Részvény-Társaság ezelőtt P f a x i h a u s s o r
A .
Budapest, V., Báthory-utcza 4. szám. 500 db
oktalajban nevolt 1-tOl S n ter magassággal biró
erdei fenyő, (pinus
Dr. FABINYI V. kórházi orvos, specialista. Meglepő eredmény gyengeségi állapotoknál.
, o™ó tudnWalók n ! Tyúk tenyésztés 2 koro
Rendelés »—3-ig; este «—8-i«r. BUDAPESTEN, V I I . ker., E r z s é b c t - k o r u t 12. száin. Levelekre díjtalanul válasz, kivánatra gyógyszerek.
; Megrendelhetők > a szerzőnél, leg3 egyszerűbben a £ pénz előleges be- ( 1 küldése mellett. '
sylvestris)
P f y i r l >útoi-l> a n .Bóni gyártelep és mezőgaz(lasági részvénytársaságnál Birtokeladás Somogymegyében clrca 1000 nemesi birtok kastélylyal :ell6 gazdasági ^épületekbelyhez aratással együtt ISnyösfizetésifeltételek 5. Részletes felvilágosi ás
egyéves
L
E
N
önkéntes
N
I
?
indszon ifjak, kik az elSirt iskolákat nem végezték, elSki már sor alatt állott, elkésett. Születési év kUzleiiilő.
LICHTBLAU ALBERT a katonai előkészítő tanf. igazgatója, Debrecenben. lizottsa*: eddei »BAIJ«BtfXZ JÁNOS ny. magy. y. — Fölügyelő: a » « . vallás- és közoktatásügyi mi
442. szám 1901.
Földhaszonbérbeadási hirdetés.
A m. kir. közalapítványi uradalom 1901. évi október 1-től a Temesvármegyében fekvő következő birtokait adja haszonbérbe,, és pedig: 1) a T e m e s - D o b o z k ö z s é g határábani 86 3 937/iooo kat. holdat házilagos gazdálkodás kötelezettsége mellett 12 évi időtartamra. 2) az U n i p és Ú j l a k k ö z s é g e k határábani 851 814/iooo kat. holdat házilagos gazdálkodás és egy bérlőlak építésének kötelezettsége mellett 12 évi időtartamra. 3) a Z s e b e l y k ö z s é g határábani 493 841/iooo kat. holdat házilagos gazdálkodás kötelezettsége mellett és időközbeni felmondhatási jognak fentartásával 6 évi időtartamra. 4) a K e p e d k ö z s é g határábani 469 °02/i600 kat. holdat legeltetési haszonélvezetre 6 évi időtartamra ; és 5) L i e b l i n g k ö z s é g határábani 979 1390/iooo kat. holdat négyes nyomás melletti szabad gazdálkodásra és időközbeni felmondhatási jognak fentartásával 6 évi időtartamra. A haszonbérbeadások zárt ajánlatu versenytárgyalással egybekötött nyilvános szóbeli árveréseken fognak eszközöltetni, és pedig
1901. évi május hó 15-én délelőtt 10 ó r a k o r a Buziás fürdőhelyen székelő közalap, ker. főtisztség hivatalos helyiségében. Ezen határnapokra bérelni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy 1 koronás bélyeggel ellátott és kellő bánatpénzzel felszerelt írásos zárt ajánlataikat, melyekben a holdankénti megajánlott évi haszonbér összege számokkal és betűkkel kiírandó és kijelentendő, hogy ajánlattevő a bérbeadási feltételeket ismeri s azoknak magát aláveti, — bértárgyanként külön borítékozva a fenti határidők előtt alólirott főtisztséghez nyújtsák be a kitűzött határnap előtti napig, mig a határnapon azok az árverési bizottságnak adandók át, a borítékra feljegyezvén, hogy az ajánlat, mely bértárgyra vonatkozik. Bánatpénzül a bérleni szándékolt birtoktest minden holdja után kettő (2) korona csatolandó az irásos ajánlatokhoz vagy teendő le a szóbeli ajánlat megtétele előtt készpénzben vagy az állam által óvadékképpesnek nyilvánított értékpapírokban. Oly egyének, kik gyámhatalom vagy gondnokság alatt állanak, úgyszintén, a kik az uradalommal szemben hátralékos tartozatban vannak vagy bármi czimen perben állanak, az árverésből ki vannak zárva. Elkésve érkezett vagy utóajánlatok, valamint kellően ki nem állított vagy fel nem szereltek figyelembe vétetni nem fognak. Az ajánlattevők közti szabad választási jog uradalomnak fenntartatik. A részletes haszonbéri feltételek alólirott főtisztségnél valamint az 1 alatti a zsidovini, a 4 alattiakra a nagyköveresi-, a 2 és 5 alattiakra a törökszákosi és a 3 alattira a csákovai közalap, uradalmi ispánságoknál a szokásos hivatalos órák alatt betekinthetők vagy érdeklődők költségeire lemásolhatók.
3631
Buziáson, 1901. évi márczius hó 15-én.
M- kir. közalap, gazd. ker. főtisztség.
506
KÖZTELEK
1901. MÁRCZIUS
24
HO 23
ii-iK
SZÁM.
ÉVFOLYAM.
j B ó n i gyártelepi mezőgazdasági r é s z v é n y t á r s a s á t ' ezelőtt Handel Eduárd és Társai z = SÍ11RBÁTORBA1S = = ajánlja előnyösen ismert, szabadalmazott
r
2 tengelyű „Boni" eketaligáit.
;•:
a legjobb és leghathatósabb szer
fagomba, gomba
falmálás,
v a l a m i n t
nyálka
ezek
és dohos levegő
%%%%%
Szagtalan,
és penésznedvesség
okozta;;
nem maró,
ellen.
| í
%%%%% \
nem fest.
Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, szeszgyárak körében a \ \ legjobban bevált. — Kitűnő bizonylatok. — Egyedüli gyárosai: Festékgyárak:
Lutz Ede és Társa, Pozsony. j
Haszonbéri hirdetmény. Krol Berchtold Lipót ő méltósásra Sopronmegyében Peresznye és Horvát-Zsidány község határaiban fekvő három gazdaságból mindössze círca 1300 Hat. hold szántófőid, esetleg Kastélylyal és vadászattal álló blrtoKa folyó évi szeptember 1-től egymásután következő
12, esetleg 15 évre haszonbérbe adatik. Bérelni szándékozók felhivatnak, hogy zárt ajánlataikat a félévi bérösszegnek megfelelő készpénz vagy óvadékképesnek nyilvánitott értékpapírokban mellékletével
Erdei csemeték.
f. évi április hó 15-én déli 12 óráig
700 ezer drl> e r d e i f e n y ő ( P i n u s sylvestris), 3 0 0 ezer d r b f e k e t e f e n y ő ( P i n u s austriaca) 2 é r é s erős csemeték 3 k o r o n a e z r e n k é n t ; 5 0 ezer d r b k ő r i s f a ( F r a x i n u s excelsa) átiskolázott 3 éves csemeték 4 k o r o n a e z r e n k é n t , csomagolva, Z á m — vagy S o b o r sin — vasúti á l l o m á s r a szállitva. — Kaphatók:
a peresznyei uradalom intézőségének, Peresznyei. Sopronmegye nyújtsák be. Később benyújtott ajánlatokfigyelembenem fognak vétetni. Az ajánlatban világosan megjegyzendő, hogy ajánlattevő a bérleti szerződés feltételeit ismeri. A bérleti feltételek a peresznyei uradalmi irodában megtekinthetők. A beérkezett zárt ajánlatok április 16-án fognak felbontatni s a legjobb ajánlattevővel a szerződés megköttetni; kijelentvén, hogy a szerződés csakis a tulajdonos jóváhagyasa esetén tekinthető érvényesnek. 3473
* Lásd a "KÖZTELEK" 8. számiban megfelelő hirdetésem. 1
Liechtenstein herczeg iltyói Htyón,
Michl István
(Aradm.)
immúnis homok és ojtványtelepei közp. kezelöségénél
HIRDETMENY.
TATA-TÓVÁROSON
Draskovich Iván Gróf őméltósága baranya-sellyei uradalma Erzsébet pusztai tiszta magyar fajta törzsgulya tenyészetélből
4 db 3 éves és 14 db 2 éves tenyészbika eladó. Ezen bikák a mult évi pécsi tenyészállatvásáron diszokmányt, az e hő 10— 11-én Budapesten tartott tenyészállatvásáron az 1-ső és Il-ik bika dijat nyerték. Az eladást MÁTTYUS
SAMU uradalmi gazdatiszt eszközli Erzsébet-pusztán u. p. B a r a n y a - S e l l y e . Sürgöny: S z t á r a - Z a h i t a p á l y a u d v a r r a , a mi e g y s z e r s m i n d v a s ú t á l l o m á s is.
őszi 1
vermelésü
ELADÓ:
amerikai—európai,
millió 2 éves gyökeres és 3 millió sima vessző valamint korlátolt mennyiségű fásojtvány. Ez idő szerint 8 2 0
f a j mivelés alatt.
A telep Bécs, B u d a p e s t , P r á g a , Szeged és P á r i s b a n elsőrendű é r m e k k e l lett kitüntetve. 5443 Több száz elismerő levél tanúskodik pontos, lelkiismeretes kiszolgálásról.
Lucernát, lóherét, répamagot, fílmagvakai minden czélra és minden egyéb
W "
r
V
e
t
ő
m
a
g
o
t
J Á N L O K : I
O É P O J L A J A T , a. m. valófii tiezta olívaolajat, elsőrendű savtalanitott repexeolajat, stb.
disznózsírt, szalonnát és szalonnáról lerázott sót. Fertőtlenítő szereket,
Kocsikenöcsöt, Petroleumot, Zsákokat, takaró- és szekérponyvákat, kátrányfestékéket, fedéllakot, l
Ű
T
B
á
H
Y
Á
T
a. m. karbolsav, karbolpor, creolin, zöldgálicz stb. rézgálicz karbololeumot, keserűsót esudasót stb. Mindenkor a legmagasabb napi áron, készpénzfizetés mellett vásárolok lóherét, luozernát és egyéb magvakat és kérek mintázott szives ajánlatokat.
KRAMEfi
LIPÓT,
BUDAPESTEN,
, Akadémia-utcza
SsirgőeiyesisEJ 3 „ C E R E S " B u d a p e s t . Áa-Jegy«éSL^eI és irtssíeiws X&Mv a j á n l a t o k k a l Kivánatra cwalgáUK.
1#. i
24. SZAM. 11-IK É V F O L Y A M .
i i ®-S . 1 1 = 1 1
KÖZTELEK,
1900. M Á R C Z I U S HÖ 23
507
A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége | j | B U D A P E S T , ajánlja
a magy.
kir.
Váczi-körut
államvasutak
33.
szára.
gépgyárában
készült
gőzcséplő készleteit, sz almakazalozóit, -i
!
sS o n.= ( . 'g,:g Ö
. M i l l e n n i u m " legújabb szerkezetű =
f ű k a s z á i © - ,
m a r o k r a k ó *
é s k é v e k ö t ő
a r a t o g é p c i t ,
•
továbbá: a szab. osztr.-magyar állámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész1997 1997 letelt, Sack-rendszerü, aczélöntésil c k c f ó ' v c i ellátott e k é i t és egyéb mezőgazdasági eszközeit.
C e r o i o v s k y & C o . mezőgazdasági gépgyára B Ő M I S C H
B R O D
b e i P R A G .
A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g legnagyobb talajmivelési gépek gyára. Ajánlja általánosan jónak elismert és bevált gazdasági gépeim és eszein kivül a tavaszi idényre a következőket: 1. Képa kapa, egy soros, „Cernovsky szabadalma" eddig több mint 30,000 drb használatban, valamennyi répatermelő országban. 2. Ugyanaz combinálva három soros répa raüueicgéps-e, mini... vetőgépre alkalmazható és minden talajra alkalmas, emellett nagy embe i erő megtakar:tás 3311 3. Kukoricza kultivitor, igen könnyen alkalmazható burgonya, szőlő és komló kertekben. 4. Chilisalétrom szóró, 2, 4, 5 és 6-soros. 5. Legújabb kilenczaoros kultivátor, Mod.1900., egészen kovácsolt vasból 'és aczélből, a tavaszi vetésnél pótolhatatlan és nélkülözhetetlen.
Magyarországi vezérképviseíő: Neubauer Sándor, Győr. A keszthelyi uradalom
georgiconi merino törzsjuhászatából 1 5
dbHb
2
-
4
é v e s
s z á m f e l e t t i
tenyészkos eladó. B ő v e b b
f e l v i l á g o s i t á s s a l
s z o l g á l
az nrada Az
Kizárólag- elsőrendű
magyar erdélyi f a j igás ökör é s növendék marha gazdag választékban kapható
LÁSZLÓ TESTVÉREK gazdaságában
Országos
Magyar
Gazdasági
EgyesCiot
tulajdonát képező Istvántelki szőlőtelepen kisajátitás folytán a következő felszerelések és ojtvány szőlővesszők az alább j^zett árban
ELADÓK: 3000 500 500 1 1
„ Ripária Sauvage alanyra ójtót 1 éves mézes fohér ojtv. dbUnt • „' - .-0 , , „ , 2 , , ' „••"•, -.20 „ , • „ , „ 1 éves Chasselas blane ojtvány , - .i0 „ Eolair permetező gép használt , 20.— „ Mabil rendszerű borprés IVá hectoliteres űrtartalommal kevéssé használt „ 110.— Az árak a Palota-újpesti állomásra állitva értendők, az ojtványok csoniafcoIásáért ezrenkint 2 koronát számítunk. Megrendelések az
N a g y - l k l ó d o n posta- távírda- és vasutállomás
örszágosMagyarGazdaságiEgyesüiet
a Szamosvölgyén K o l o z s v á r közelében.
igazgatójához intézendők.
494
TAVASZI
KÖZTELEK,
1901. MÁRCZIUS
1900. Párisi kiállítás jury tag.
IDÉNY. •
24. SZÁM. 11-IK
HÓ 23.
TAVASZI
IDÉNY.
KUHNE E.
I m Kiraiyüalmán m (Csongrádmegye, posta, távírda, vasút) 1 Szobonya Bertalan futóhomok * területén óriási gyümölcsű
gazdasági gépgyára Mosonban.
öszibaraczk ojtvány
(AlaUnlt 1856.)
SacJc- rendszerű éhéit, 2—3 vasú ekéliet legjobb kivitelben Laache-féle hires l szántóföld és rétboronáit, hengereit, exstirpátorohat. Ajánlja a jelenlegi idényre:
,Hungaria Drill" m e r i rendszer sik vidékre, sorvetőit: „ M o s o n i D r i l l " toló-vető rendszer hegyes vidékre F ő r a k t á r s
t, VI. ker,, Várai-tat 57/a, d
ÉVFOLYAM.
(mandulára) 20 krajczárjával, bor és csemege-
szőlővessző
v Árjegyzéket
Minden
továbbá | 3575 ^
kapható. $
küld. -v ^
fajta
erdei csemetéket erdők és sövények alakításához, szép és olcsó : fenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, szomorú fényi, Douglas fenyő, vörös fenyő, vörös és fehér égerfa, akáczfa, fehér juhar, berkenye és bodzafa csemetéket ajánl
Gutsve waltung BOROW^A posta: BOCHNIA, Galiczia. Á r j e g y z é k kivánatra ingyen.
, házi nri^nos.mez^dasigi és| ^ T é T r ^ t E & 2 & é, iparczélokra. közlekedési, gyári, mezőgazdasági éi ipari eiélokra. Embermérleiek. mérlegek háíl haazailatra, bwtwaérteLagjobk gummi- és kandar t S « l i k . Mindenféle csövek. I gek. Commandit-Uraaság wlvattya- éa nérteggyártátre.
w. GARVENS, Burgonya ültető gépek, Skorpil szabad. 1900. évi modell. Újonnan jayitott két é s háromsoros
javított burgonya válogató gép
Wien,
8 arany-, 19 ezúst-é/ »30disz- és elismerő oklevél' Cs. és kir. szab. mosóvíz lovak számára.
Faragó-féle
Csüdsömör - kenőcs.
Biztos hatású szer, csiidsömör, hám és nyeregtörás ellen Faragó-fele nagy munkaképesség, 3 nagyIzom, iziilet-rándulás, valamint rokkantság esetében ságban választ, kitűnőnek bizonyult. 1258 Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint legegyszerűbb kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év éta Igen szerkezettel ajánl jó eredménynyel használtatik. J U L I U S C A R O W gazdasági gépgyára Kapható a feltaláló és készítőnél Prag-Bnluia. Katalogusok, prospektusok ingyen. Idejekorán való meggyógyszerésznél rendelés kíretik. 3321/a, T d t - K o m l ó s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdsömürkenöcs 2 korona. 1 kis „ „ | , Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető: 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter 2 , Másolat. T. kintetes gyógyszerész ur! .. Tiszteletem és köszönetem nyilyánitáfa után érte! Önt, hogy a küldött ö tégely „CsüdsSmöi-keröcs" tá mm gazdák és hizlalók használatára. a m zAsomnak teljesen megfelelt.
Versenyfluid.
FARAGÓ
ÖDÖN
Kvizda-féEe
szab, gummi csü'ök-horzsszalag.
A sertés javitásaés hizlalása
Vetőmag-burgonya. Magnum-bonum, Magyar kopszfusz
Rosen
nagyobb
kincs és mennyi-
ségben a Fonnád-Kecsege állomásra 36ii
szállitva kapható:
Strasser Jónásnál, Kncsaga-puszta,
posta Tamási.
Tolna
-
Szab, t e j s z á p kannák TOLGYFABOL. A legolcsóbb, legtartósabb és legkényelmesebb szállításra és t e j gazdasági üzemhez
M a r t h és T » tej kannagyár 3361 Alsó-Lieszkó pr, Bellus, Trencséum.
m u s t r á l t árjegyzék K w i z d a szab, gummi v é d ő é s z ü l é k e i r ő l a l o v a k lábaira ingyen és bérmentve. FŐRAXTÁR
Kwizda Fgrsooz
János
gyógyszerész, KORNEUBURG, Bécs mellett.
KÖZTELEK,
D
us
1901. MÁRCZIÜS HO ZG
509
terméstöbbletek főleg takarmány vetések, burgonya, répa és tengeri alá
létrehozatalára
szárított kőbányai hizottsertés-trágyánkat,
g y e n g é n áttelelt őszi vetések feljavítására
£ gyors, olcsó és biztos hatással
> mely bámulatos gyors és biztos hatása által , feltűnő elterjedésre tett szert. Csak előjegyzések sorrendjében szállíthatunk, miért is megrendelések tavaszi szállitásra mielőbb beküldendők!
BUDAPEST-KŐBÁNYAI TRÁGYASZÁRITÓ-6YÁR Bosányi, Schietrumpf és T á r s a Budapest,
V., Bálvány-utcza
[mdennemu tornaszereket
le^olJb
VETŐGÉP
a MATFARTH «fc Co. újonnan szerkesztett
é » l e g j o l b l b minőség-ii
!gazdasági
2.
=
kötélnemüeket, ] ajánl a
halhálók, kézitáskák stb. továbbá gaz- < dasági czlkkek u. m.: istráng, k ö t ő f é k , rudalő gabona- < zsákok, vízhatlan ponyvák, | itató és tiizi vedrek, kender- . tömlők, hevederek, kender, ' kécz stb. a legjutányosabb eredeti | gyári árban Vidéki megrendelések poatosan eszközöltetnek. Képes árjegyzék k
(
J L „ =
mindenféle mag és klilönböző vetőmennyiség részére, a kerekek kicserélése nélkül, hegyes és lapályos vidékre. Konynyü járás, legnagyobb tartósság, igen olcsó ár.
Arató-gépek.
; B L E I E R és WEISZ,; kötélgyári czég- Budapest. , Raktár és iroda: K A R O L Y - K Ö K U T 7 . S Z Á M . Gyártelep : Hajtsár-ut 7307. az. Ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközük, Cocos lutőszönyegek* lábtörlők, ruhaszárító kö" ' telek, '
"J L G H I C O I v
Széna-forgatók | uftpíirn széna-gyűjtők r
'oerore.
MAYFARTH PH. és Társa. Képes árjegyzékek ingyt
. —
Képviselők és
Hirdetések felvétetnek a kiadóhivatalban Budapest,
XI., Ü l l ő i - ú t
25. s z á m
Köztelek.
Legelő haszonbérlet.
Török Jakab czirokkiviteli
czég
Aradon
m czirokszakált kivan venni ## é s Azon
m i n t á z o t t
a j á n l a t o t
k é r .
c z i r o k t e r m e l ő u r a k , a k i k a z idei c z i r o k v e t é s ü -
ket előre eladni ó h a j t j á k , kéretnek h o z z á m h o g y b ő v e b b e n tudósítsam.
fordulni, 3586
Öcsöd község határában a f. évre 360 hold
jó marhalegelő bérbeadandó. Közelebbi értesítés
kapható
3592
Báró Harkányi gazdasági irodájában Budapest, VI., Andrássy-út 4. szám.
mmmmmmmmmmmmmmm
KŐZTELEK,
1901. MÁRCZIUS
HÓ 23
Here répa fümasjvak Járobuza vetőmag
s az. erfurti Kerti magvat iesjuíáiyossfea váSároMök
Radwaner
zsák önköltségen
Töbfevasis e k é k , Finom-, szántó-, csuklóés rét-boronák,
E r Háromtagú és egytagú hengerek, =
Umrath és Társa Budapest, V . , V á c z i - k ö r n t 6 0 . szám. Ipari mozgonyok 100
3 B
Igen szép, válogatott vSr8»tarka simmenthali jellogti 1—2, (8) öves 1846
növendék ökör és üsző borjakat
lések az Ura.4&lmi Számt
Erdei csemeték, fenyöfíooö'drb^ évM^kor., 3 éves 8 kor., 10,000 drb 50 kor. és 70 kor. Tölgy és kőris
Eredeti
felvilágositássalt6Zaze" alulírott hivatal szívesen szolgál.
=====
t o j á s o k
ges pulyka tojás
fíambouillet kosok
Hanna vetőárpa
rostáimat, hereniágvak arankamentesitéséhez és osztályozásához, valamint minden szemes termény suly és nagyság szerinti szétválasztásához. Rostáim a legmesszebbmenő követelményeknek megfelelnek.. Kitüntetve az 0. M. G. E. által 1898. évi Szolnokon rendezett tisztitógépversenyen I-ső díjjal, állami aranyéremmel, azonkívül több diciérő oklevél
Behán Sámuel
Gróf Herberstein Albert B1M
mig a készlet tart lOOkgként
kitűnőnek bizonyult uj rendszerű, szabadalmazott
Érdeklődőknek részletes ismertetést és árjegyzéket bérmentve küldök
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
uradalmi Igazgatóságánál Strllek, Morvaország.
Pecz Ármin = f jiskolatulajdonos Bpest, VIII., Kál /ária-tér 8
szállitom 3 drb Marhamérleg
rosta-készítő
B.-Szarvason. gos Brama, Wyandot kasok; plymnth rok langshan költetésre tyúktojások eladók. Miklósfy Lrajza, Nag|
19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
VEGYESEK,
Eladó telivér intháli
Vetdmagburgonya mírkiaoh^ Zwiebel, - Magnum Gusztáv, Bicske.
a eladó Ifjabb Tavaszi vetésre yl Farkas Jóslás ágában Nógrád- ajánlok: elsórendü, számos, legutóbb a párisi világkiállításon kitüntetett, valódi l.ovaíi Biedermann Hanna-árpát. Rezsó ur hoboll gazdaságában Minta ingyen, és bérme ntve 1-2 éves kiállításokon elsó Kubicek Ferencz shiledo k™ntektett j dHtBmg" földbirtokos, Bővebb felvilágosítással szolgál Szoó Lajos intézó Hobol, Czellochovitz, (Hannavidék) u. p. Szigetvár. 3623
fagyapot taMa létra redőny zászlórnd és rózsakarót jutányosán ajánl
Neumann
é s Mannheim
4-es cséplőgép, 4-es lokomolbillel együtt, majdnem uj, eladó. Rusz János, Budapest, VIII.,
eredeti importált j ó minőségben —
ter bosszú ll/a m. széles
32' 2 koronával
4 drb Hídmérleg
50 kilónként.
3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles. rónáért. Ugyanott vetési ozé-
Becserélek
ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden ^vö zsákjaiban Tam^st-Mikítfs^ mérleg törvényesen hiteles tve öt évi jókarban tartás mellett. ''
U3B95
Magyar Kincs jllbánosnál, áálTyia: Sasváiy N'yitramegyo, ára métermfizsán-
DÉNES MANÓ mérlegmüszérész B U D A P E S T ,
VII., Dohány-utcza 78.
^apUatók a gyógy- és műszaki
Zsákok
magnagykereskedése József főherczeg ő cs. és kir. fensége udvari szállítója BUDAPEST, K á r o l y - k ü r n t O.
Páris: Grand Prix.
Gazdák figyelmébe ajánlom
úgyszintén le(n>rlmább lekötni való és j á r m o t SkrSket legjntányosabb ^ rak >n aján-
K l e i n és § p i t z e r Kis-Czelli kereskedők. Megrendelések egyezség szerint
BUDAPEST, Y., Nádor-u. 8. 1. G. Schmidt erfurti magtermelő magyarországi főraktárában.
A Ibaranyat-lörinczi uradalomba tboz szállítva eladó ti
= I Tenyészjuh eladás. r A főmMtóságn herczeg Bster-
A z utolsó években oly kedveltté v á l t
Rónainál
j~l aczél gerendelylyel, állitható szarvakkal, pánczéllemezekkel, aczélöntvényeketesttel.
W w
513.SZÁM.11-IK ÉVFOLYAM. Birtob eladó Esztergommegyében Dunamellett ármentes, a budapest—bécsi vonalon: 832 hold és pedig 6C0 ho d szántóföld, .50 ho d szőlő,'nintagazdaság, szép belsőség, kényelmes kastély. Felvilágosítást ad köz vetlen vevőknek: RA1N ER ügyvédi irodája,
Gazdák figyelmébe!
Utólagos dijizás mellett közvetítek minden előleg nülkttj jelzálogtörle sztéses kölcsönöket, valamint előnyös előleset szerzek függő *
ip "hatók? b ag F f 8 0 H E°R° egyéb gazdasági t
Vetőmagvak kaphatók alábbi árak postautalványon való előzetes beküldésével szemben (zsákok ára készpénz előlegkép szedetik be) GJ-róf
is Olcsó szs zsírral egész é\ g-álhati Hozzánk érkezett számtalan kérdésre ez uton van szerencsénk t. vevőinket értesíteni, hogy még van eladó : 60000 drb magas-
Bauer B. Gyula
Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtala-
ab ott mig kébzleíen 50 kilós zsákonként:
1 drb. 4 0 - 7 0 fillér úgyszinte körte, cseresznye, baraczk, szilva stb. diszfák és cserjék, rózsa és földieper stb. Fenyüfák 70 kitűnő fajban, darabonkint 24 fillértől .,*•'. feljebb.
Faiskola
Kezelöség
Csendlak, póSta: Vas-Ferenczfalvá, 31.
uradalu. p., t.
és v. áll.: Koncza,
almafa
Képes árjegyzéket kívánatra MM:
drassói mában,
SZÉNAPRÉSEKET szénának, szalmának, lengyapot, fagyapot és bőrökgyeptőzegnek
csomagolására
Uirtokhérlet!! legkitűnőbb szerkezetben gyártanak gban, búzatermelő talaj, 120 t, 200 holá legelC, szép fekisü termékeny vidéken, közel PB. MAYFARTH & Co. ^elegendő gazdasági épüleBécs 21. Árjegyzékek ingyen
Lóheremag 80,74,68 K. Oberndorfi és óvári répa 48 K. Székely tengeri, lóbál 10 K. Prairie királyné tengeri 8 K . Székely kincs korai burgonya 3 K . Kaphatók még: s o r f á k és
csemeték. Sopro nmegyélben 00 holdas birtokom bérbedom. Oslk József Bonyhád.
!
24. SZAM. 11-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1901. MÁRCZIUS HO 23
KIS HIRDETÉSEK
OanU oly leTriekro r á l a g a o l u n k , m e l y e k k e l r á l a s z r a a
BETÖLTEHDÓ ÁLLÁS írnoki állás 1901. április 1-én betöltendő Nagyméltóságú Gróf Károlyi Sándor úr királydaróezi noki rangban biionytatan"1 tartamú próba időre történendő dalmazás: készpénz 320 korona, gyertya- és fapótlék 21 K. 60fillér,kemény hasáb fa 10 lakás,'kiszolgálás és élelmezés. Csak akadémiát vagy gazdasági tanintézetet végzett egyének pályázhatnak. Hitelesített.
Felvétetik Házvezetőnői azonnali belépéssel egy gazda- állást keres ihtelligens középsági Írnok, ki az irodai teen- korú nő, (hivatalnok özvegye). dőkben; számvitelben is gya- Szives megkeresések „Házkorlattal biv. Pályázatok csak vezetőnő" jel alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 8896 szerelve a Bájl gazdaságnak Bájra u.s P^Tokaj küldendők. Állást keres
» é S e » le-réllbélyeyet r a g y levoloieSlaqpot kflldonete. Erőteljes
20
VÍF HL AS 'neS°küldetne ™4S013698a kezelése alatt 'á'ló birtok kénytelen. A gazdaság minden iSt'á _ ukoriatilag folytatta, géplakatc és hizlalásban" kiváló! °mert a gráabaÍ6 termelési "ágát f^kéte te® 8 sztoídások* revidVálása főNőtlen szakmáját képezi, mert egy. végéig Klerstner^tojiy'iitóző Gazdatiszti áUást Mezőterem, Szatmármegye inté- ispán április l-re 800 korona nagy "tr»dalora számadásait^ zendők. 8567 zett°keres?taéSny,m35 éves, erős felvétetik.^ Mesterházy^ Gyula, Központi Írnoki állás azonnal töltendőbe Okleveles Karátsonyi Andor ur beodral nagyobb gazdaságaiból kitűnő Gyérei Kiehárd uradalmában. - Pályázhatnak gazdasági akadémiát vagy fel- ozor^^azdasagAban egy gazdatiszt, ki 32001 holdas blrtó- bizonyítványai vannak. Nosőbb ^ gazdasági tanintézetet májusVén üresedésbe Pályázat van a/l^nfaz^a^előzőleg^egy hizlalás,mtehenészae\'eI'/épB»léés oly egyénektől véteti]; flgyc- magángyakornok volt, teljeson e ir munkákban 1ártassággal bkó! át nagyobb gazdaságban "jó sikerrel működtek, ávl íizetés jgliyü^ly'WWst ke.es,Zmelyyko'zaSs^llné/teté^^ktosUása íágitás lreÍ4tá8on8'kivUl8'480 ványok blzonyitványí á?o°IaOki. gazdatiszt, koronában van megállapítva. akadémiát és vinczellér-képezíllást keres adatnak az ui adaími tiszttartódét végzet', mintagazd isá18 évi gyakorlattal biró, a gokból bizonyitvány'mssolafok'és 1™ ságboz Tolna-Ozorra külden- gazdaság 20 évi gyakorlattal, minden ágában, ne- katbolikus, 3625 hetőleg fényképpel ellátott kér- dők. családos, mielSbbt vények Karátsonyi Andor, dobánytermesztésben ' jártas, belépésie állást keres. Ajánbeodral uradalma tiszttartósá36 éves, nős, gyermektelen, 10 év óta dunántuli^bérgazdaságÁLLÁST KERESŐI. Fntézendö°k.ra Gazda, Gépész, tiszt. Czim a kiadóhivatalban. Két gazdasági Írnok kerestetik Ságokból 15 évi jeles praxissal, április elsejére Schwarz Lajos földmives iskolát végzett, Segédi állást ur ^roszlámosi - uradalmába. kUholikus, nSs, csalidellátás, mosás nélkül. Némi gyakorlat megkívántatik. Fokésőbbi befépésre'gazd'flyamodványok blzonyitvány- vagy gazdasági iskolát védett, gyaságb n alkalmazást keres. másolatokkal, melyek vissza alkalmazást nem küldetnek, a Tiszttartőság- Próbaszolgálatra hoz Oroszlámosra küldendők. keres. Próbaszolgálatra vállalhlvataiba kéretnek. 3594 fiíetési^ igények^ megjeltiléséGazdasági Írnok. Gazdai, nükertész aresArköz^akoruUlGn6r/ " ' T állás azonnal betöltendő. Osak gazdasági tanintézetet végzett, ?e teljes'férfi, ki eddig is gazdai ágában teljesen jártas, azonnali nyitványokkal rendelkezik. pályázók" vétethetaek figye- szolgált, miről jó bizonyitványCzim a kiadóhivatalban. 35^5 lembe. Bizonyitványmásolatokkal felszerelt folyamodványok Uradalmi gazdasági központi azonnaUS elfoglalhatja. fe™. I radalmi kertész, a ker;észfit minden ágában Andrássy-ut 4. sz.'intézendők! jártas, prima bizonyitványobSzámtartó A mezőgazdaság 3698 mériegképes, a^kettó^ k«nyv©őzekéhez szakképzett gépész kerestetik. JS bizonyitványnval ellátott Béghez Kárájlz-puszWr'a^'posta
l l K S S S
Gazdasági Intézői ál irts azonnal vagy mielőbb betöltendő egy 1500 holdas erdélyi belterjes, s légfoglalkozó gazdaságban, mely főtiszt által Tan kezelve ; megkívántatik a czukorrépa termelésfcőriiUteljes jártasság termeíő Tazdasá^óMöbb'évrő£ praktikus^ gazdai ismere-
velezésbenteUesen járta™,"több év óta egy nagyobb uradalommegbizhatój^évlápriíis "-re • 3181" jSge^att »Sziml|Í8? Intézőnek, számtai tónak, i;pánnak ajánlkozik Magyar-Ó 'ártt ^ végzett
sefeUp68?.8?™^!11^®^6^!:
évi megfelelő próbaszolgáftt ?aj4tkezéülegn5l?t,n jó'^ítofrel végzett felsőbb gazdasági tanintézet és illetve már mis helyen szerzett gazdasági gyakorlatról tanúskodó bizonyitványmásolatokkal, oryosx bizonyitványnyal és lehetőleg fényképpel felszerelt ajánlataikat, melyekben a magyar és német nyely szóban és Írásban Taló bírása is igazo' landó, ^köTetkező ^czim alatt berg'sehe General IMrecring 5. W,e "' ' "-0pe3ffi7
' adóhivatal továbbit.
3097
Kezelőtiszti a gazdaság minden ágiban jártas, ÍR évi gyakorlattal, földmives és .ejgazdasági szakiskola üzletvezetői tanfalyamot végzett, 36 éves, nős gazdatiszt. Czim Németh István Bobda, Torontálmegye. 3878 írnoki vagy segédtiszti állást keres végzett., 2 évi praxissal biró, szerény igényűfiatalember. Állását azonnal elfoglalhatja, megjefeník?DOz^eZ;em„1^e8J." 3050
magyar ü? % tenyészbika egyenként is
ácsé^" egészen ,ért, esetleg beai broozpulyká-
60 magyar
5 éves
igásökör
Fladó 18 drb li/s—2 éves TI tijfajta hasas UszS,
egy tételben eladó
Vöröstarka
Gróf
tinó éa
d r a s s ó i uradalmában u; p. t. és v.
áll.: Koncza,
hová
az
aradi
gyorsvonaton direct kocsi Kaphatók
megy. még:
Ü S Z Ő legprímább, 1—2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására é.s későbbi szerződésre
legolcsóbb árért vállalkoznak WEILE^ Kis-Czelli kereskedők. !szprémiM^ébent6340rőkiirn igásló 8 szopós csikóval,
Pekingi kacsák és t o j á s a i k . izonnal átadandók. Tisztavérü bergrshirl Sándor" yádámosI gazdasagának bárminő korú tenyész-
Laposmajor, u. p. Orofháza^
E m í S S
Családtalan tojkozofői' 'áHá "/ keres ^priüs főbb''3i;radaImafcbanmiUakéo?oHa
PottaTdá2>oesnon.ré8Z8SiÍlte?583
E l a d ó w
Gazdaasszonynak ges^hoK^azdasági1 intézeti egyéí nSelőbbi belépésre, magánosIkurhgo7z,khtzPvke7etést! 2»/f-ya6 a'tiszta jövedelemnek" 2 évi gyakorlattel még nőtlen, baromfitenyésztést és főzést tehéntartás, lakás, fűtés, viliOzime a kiadóhi" ataufaSísafll. alatt a kiadóhirata.ba két etneky ^elSot^^uféziS Mezőtúrra küldendők. 3618 gazdaságiFelsőbb tanintézetet és, a sárvári tejgazdasági szakiskoGazdasági segédtiszt lának üzletvezetői ágát végilletve gazdasügi gyakor- zett erőteljes köaépkoru több < nok teljes ellátással (laká», évi gyakorlattal és kitűnő ajánélelmezés, kiszolgálás, fűtés latokkal rendelkező a mezőgazós vilisitás) (m egyelőre 600 daság minden ágában gyakorilletve 360 korona évi kész- lott gazdatiszt szerény feltéte^javadalmazással ^ toftrő
Csi.k mezőgazdák éa a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők éa »dők hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban és árban.
Több évi gyakorla tal biró, strapához szokott^ szerény ^gén^ü.kereszis egy nagyobb gazdaságban® óla van alkalmazásban, be-zél április elsejére hasonló állást keres. Czime a kiadóhivatal-
w * Kezelőtiszti
15 drb 3 éves
érti' Szfves megkeresés i kiadó! kéretik. " ' ' 8303
ÍÜ11UU.
magyar bika "rVr rlXÍL^rfa'
610 db öreg ürü1, ®00 drb har-
Kltünő mükertész. atyja,'Tki F°ranozia'- és N^meí kertészetnek mlnd'cn ágában teliosen jártas, kitűnő bizonyítványukkal ^ és jó ajánlattal
kosok.
Nagyméltóságú, őrgróf Pallavicini Sándor ur .mindszent- -algyői uradalmában 3632
ALLATOK.
Niu-aközi mén
Oki. gazdatiszt, akadémiát és vinczellérképezdét végzett, mintagazdaságokból 20 évi gyakorlattal, kath. családos, mielőbbi belépésre torábblt: l'oske, u. p. Abauj- szegen, u. p. és távírda Deés,. Somodi. 8609 (Erdély). 8626
Osztályozásit ezen nyájnak, van eladásra felállitva. mely electoral i Megtekinthetők a Mindszent vasútállomás mellett, ügyelő már ez évre is elvégezte, levő Mindszenti majorban. Bőrebb felyi'.ágoshással szolgál
Árak 160 Mól 300 Mg.
a m mt f e l n m l t e
494 KÖZTELEK,
1901.
MÁRCZIUS
HÓ 23.
24. SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
BŰZEKÉKET, GAZ-UTIHENGEREKET ét
8ÖZ-UTIMOZDONYOKAT •
legtökéletesebb szerkezettel
ée leflelesóbb árak
mellett íiAHIt
JOHN FOWLER & Co.
r u m * - * B U B A P E S T - K E L E N F Ö L D '"SSÍ"" In>4i, raktár, jariMmlIkely. IKizlekedés
vasatsa
ét villants
vasatea.
Kalmár Ttlmos
Ouperfoszfátok
Budapest, VI. k§ril®t, Teréz-körut 3. szán.
állati ós ásványi eredetűek, legolcsóbb
• csehországi Thomaa-müvek magyarországi vezér-
foszfórsavas trágyaszer
minden
talajra.
képriselője a j á n l :
Gyors hatásért kezesség, legnagyobb eredmény.
Tfeiom&sfoszráfusztet (Tbomassaiak), ® & „iSartoISíü" dob A q y t r á g y á t , K a i n i t o L
Nélkülözhetetlen a tavaszi vetéseknél, semmi más foszforsavakkal nem pótolható. Ajánlok továbbá: Csontlisztet, C M l i s a l é t r o m o t , k é n s a v a s animoniákot, kálisét, kainitot, k ü l ö n l e g e s m ű t r á g y á k a t kapás és kalászos növények alá, t h e m e n a u i szab. s z u p e r f o s z f á t gypszet herések trágyájául és az istállótrágya konzerválására; t a k a r m á n y m e s z e t stb. bárhova v e r s e n y k é p e s áron szállít a legszigorúbb tartalomszavatolás m e l l e t t
A Legújabb
műtrágyák
béltartalmáért
szerkezetű a
——— r « t « i
szavatolok.
kitűnő t r á g y a s z ó r ó
legolcsóbb
n gépak
áron.
éa l e l k i i s m e r e t e t
M
klaxelgálás. m
i
GARBOLDHEiniI A Y E N A B I Ü S '
Prága,
Központi iroda:
Heinrichsgasse
27.
( S Z A H A I ) t I.OJI)
Lapunk bekötési táblája
25 év ó t a a l e g h a t á s o s a b b f a t e l i t ő s z e r .
A V E N A R I U S R . , CARBOLINEÜMGYÁRA AMSTETTEM-ben.
I c C O U l I C K
2
3497
kor.
72 fill.
(portómentesen)
kauható kiadóhivatalunkban.
H A R V E S T I T V G
1 A C H M E (Oliicag-öi
Kévekötő aratógép ^ Fükaszálógép 3 Köszörükészülék
C O M P A ^ Y aratógépgyár.)
„Daísy" marokrakó aratógép Szénagyüjtö gereblye és Kévekötöfonal gyártmányai.
vásároljon, mig gépeinket ne árainkat u em kérdezte í 3
O l e s ó tartalékrészeli Tessék
William
óriási
mintakönyvet
J. Stillman
raktára.
kérni!
igazgató
Budapest, V., Váczi-ut 3 0 . .Pátria* irodalmi ét nyomdai fészvénytársaság nyomása, Budapest (Köztelek)