XI. Évfolyam.
Budapest, 1901. május hó 25.
41. (1000.) szám.
KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .
AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. M e g j e l e n i k m i n d e n szerdán é s szombaton. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési ölj: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.
Az O r s z á g o s Magy. Gazdasági E g y e s ü l e t tulajdona.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Az egyesületi tan&os felügyelete alatt: Főszerkesztő é> kiadásért felelős: Forater G«z» az OMGE. igazgatója.
B u d a p e s t (Köztelek), Í U l ő i - ú t 3 5 . s z á m Kéziratokat a szerkesztőség n
Ezredik: széiri ). Közel tiz év után elértük, hogy m a : piros pünkösd napján a „Köztélek" Ezredik számát bocsájtjuk a magyar gazdaközönség kezébe. Nem hivságoskodá.sból, vagy ünneplési viszketegből irunk erről ma, hanem a jól betöltött kötelességek önérzetével, mely a tiz év alatt teljesitett munka eredményeiből fakad. Az elmúlt tiz év a magyar mezőgazdaság történetének legnehezebb napjaiból állott; de ez az idő hozta egyúttal a magyar gazdasági törekvések fölébredését csirázásba, hogy egy jobb jövőnek bekövetkeztét előkészítse. Ebben a munkában az OMGE. hivatalos közlönyének, a „Köztelek"-nek kezdettől fogva előkelő szerepe jutott, mert fegyverül és pajzsul szolgált a gazdáknak a mezőgazdaság érdekeiért folytatott küzdelmében. A „Közteleku megalapítása előtt az OMGE. és ezzel együtt a gazdák egész társadalmi szervezete nélkülözte a nyilvánosság azon tekintélyes közlönyét, amely a mezőgazdaság érdekei tolmácsának méltán lett volna tekinthető. Az egyesületi élet terén felmerült eszméket és törekvéseket igazi mivoltukban a nagy közönséggel közölni nem volt mód. Viszont nem volt eszköz, amelylyel a törvényhozás, a kormányzat és a közigazgatás terén felmerült intézmények és a köz=
gazdasági mozgalmak gazdai szempontból nyilvános bírálat tárgyává tehetők lettek volna, vagy a gazdák közvéleménye irányukban megnyilatkozhatott volna. Hiányzott ezzel együtt az a kapcsolat, a melyet a gazdatársadalomban az egymás megértésének, a nézetek kölcsönös kicserélésének és megegyeztetésének önként kell előidéznie. Nem volt meg a gazdatársadalom törekvéseinek egységes irányitója és hiányzott a gazdai tudományok haladását és vívmányait állandóan figyelemmel kisérő és a gazdák részére hozzáférhetővé tevő szakközlöny. Mindeme hiányon egy csapásra segített az OMGE. a „Köztelek" megalapításával. Hatalmas fegyvert teremtett a gazdai érdekek megvédelmezésére és diadalra juttatására. Ennek a fegyvernek a pengéje sokszor villant meg, hogy igazságos ügyünknek utat törjön a gazdai érdekekkel szemben álló ellenséges falanx soraiban. Eszmei harczaink nem voltak sem haszontalanok, sem dicsőségnélküliek. Haszna van küzdelmeinknek abban, hogy a gazdatársadalmat lethargiájából fölébresztettük s a gazdaközönség társadalmi szervezeteinek zászlói körül nemcsak valóban nagy számban csoportosul/ hanem társadalmi működése az egyesületek körében minden vonalon 1 annyira
I .oitdoni r é z j e g y z é s h e z
élénkült, amennyit egy évtized előtt nem is remélhettünk. Hasznot eredményezett azzal, hogy a gazdatársadalmi működést állandó figyelemmel kisérve, folytonosan megbízható forrásul szolgált törekvéseink ismeretéhez és igy sohasem engedte, hogy a gazdai törekvések elhomályosittassanak, félremagyaráztassanak, hanem közreműködött arra, hogy a gazdák törekvéseit a közvélemény igazi mivoltukban megismerhesse. Hasznukat látjuk abban, hogy egy évtized alatt kialakult egy oly egységes agrár-közvélemény, a mely ma már sokkal erősebb, semhogy azt egyszerűen elhanyagolni vagy lenézni lehetne, sőt olyan, amelylyel ma már az irányadó tényezőknek minden téren számitaniok kell. És végül a gyakorlati mezőgazdaság fejlődésére is jótékony befolyást gyakorolt az OMGE. közlönye, amidőn a gazdaközönséget nemcsak buzdította a jobb és okszerűbb gazdálkodásra, hanem szakczikkeivel közvetlenül tanította is. Méltán kérdezheti bárki: nem szerénytelenség-e a felhozott eredményekkel dicsekednünk? Azt hiszszük nem. Mert bár igaz, hogy az elvetett mag kicsirázásához, növekedéséhez, lombosodásához, virágzásához és gyümölcsérleléséhez talaj, nap, levegő, víz és sok egyéb természetes tényező szükséges, de talán a ker-
aLkalmazkodva a mai naptól visszavonásig-
--
LESZÁLLÍTOTTUK a vegytiszta a u ^ ^ i g i és „ H u n g á r i a "
rézgálicznak
árát
nagyobb mennyiség vételénél —— — 64 koronára kisebb „ „ — — — — - - •" — - 6 5 „ IOO k g r . - k é n t a b b u d a p e s t i r a k t á r u n k
„MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE" Budapest, Y„ AMmáiiy-n. 31, M a i s z á m u n k 2 8 oldal.
12 KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
25.
elletésznek is van n é m i érdeme abban, hogy j törekvéseinknek bármily s z á m o s a magot illő helyre elveti, a zsenge pa- nese, félelemre o k u n k n e m lehet; m e r t lántát gondozza, védi, vadhajtásait nyese- közlönyünk, m i n t a j ő damaszkusi penge geti, törzsét egyenesen neveli, k o r o n á j á t a küzdelemben n e m csorbul, h a n e m csak a r á n y o s r a fejleszti, gyökerét h a kell mes- j o b b a n fényesedik s h a mi valamennyien, t e r s é g e s e n is tápiálja. Mi m a g u n k n a k tehát akik m a igazságos ügyünk érdekében — é p ugy mint a kertész — az ered- fegyverül h a s z n á l j u k , a küzdők sorából m é n y e k gyümölcséből szerénytelenség nél- egykor kidőlni vagyunk kénytelenek, nák ü l méltán részt követelhetünk. De azt lunknál is ügyesebb és gyakorlottabb bajkizárólagosan m a g u n k n a k n e m tulajdo- vívóknak a d h a t j u k át n e m e s fegyverünket. nítjuk. De a gazdatársadalom az a támoIgenis, a mai e r e d m é n y e k magvát gatása, mely közlönyünk nagyra növekeegyesületünk vetette, el, midőn közlönyét dését lehetővé tette s amely megérni megalapította, folytonosan táplálja is esz- engedte, hogy l a p u n k n a k m á r első ezredik méivel és gondozza törekvéseivel. De s z á m á n á l oly felemelő eredményekre m u hogy valóban nagygyá lett ez a gyümöl- t a t h a t u n k reá, azt a kötelességet is rójja csöző fa, azt k ö s z ö n h e t j ü k az egész r e á n k , hogy a b e n n ü n k e t támogató gazdagazdaközönségnek, amely felkarolta és társadalmat a jövőre s e m h a g y j u k csern e m c s a k anyagi eszközeivel segiti, h a n e m b e n és a megkezdett és m á r jól kitaposott főként azzal, hogy eszméi közzétételére uton törhetetlen buzgósággal h a l a d j u n k h a s z n á l j a . Gazdasági tudós, közgazdasági továbbra is előre és igaz ügyünket a iró és gyakorlati gazda Magyarországon, sors szeszélyes j á t é k á n a k soha át n e h a tollat forgat, alig v a n egy is, aki a e n g e d j ü k . Ezzel a szándékkal, ezzel a „Köztelek" hasábjait eszméi közlésére m a fogadalommal k e z d ü n k h o z z á az u j a b b igénybe n e v e n n é . És ez a mi erőssé- ezredik számhoz. günk, ez a mi dicsősségünk, hogy zászlónk közé tudtuk csoportosítani h a z á n k egész gazdaközönségét, mely a magyar gazdaközvéleménynek legigazibb képviselője. A legnagyobb eredménynek azt t e k i n t j ü k , hogy közlönyünk u t j á n a m a g y a r gazdatársadalom tagjainak együvétartozandósági érzetét n e m c s a k fölébresztettük, h a n e m állandóan növeljük is, hogy a közös czélra v a l a m e n n y i meglevő őserő együtt m ű k ö d j é k . És következzék el bármily kedvezőtlen idő és t á m a d j o n
TÁRCZA. A földmivelő' nép madarairól. ' Hasznukról és kárukról. A természet bájos dallosairól, a gazdaember hűséges barátjairól és munkásairól irt könyvet Hermán Ottó, ez a törzsökös magyar tudós, aki ugy szereti a madarakat, mint szereti azt a népet, akinek lelke, egész melegével csüng a természet dalosain. Egy bokrétát kötött meg s beleszedte abba a madár életének minden poézisét. Szüztiszta magyar nyelven mondja el, amit a madárról tud, ugy amint ott hallotta és tanulta a falu, a tanya világában, az erdőn, a mezőn, a pásztortüzek mellett, cserényben, kontyos kunyhóban, a földmivelő nép körében. Azt mondja könyvének elüljáró beszédében, hogy rég tul van életé delelőjén, megette kenyerének javát s már beesteledett nékie, csakhogy épen nem harangoznak; harangszóig még egy kötelességet ró le, azt a sok virágot, mit a magyar nép barátságos tűzhelyeinél szedett, bokrétába köti s arról amihez lelke szeretete fűzi: az ég madarairól, könyvet ir. írjon még száz másról azt kívánjuk, elég változatos a magyar nép élete, poéta lélek a lelke, sok virág terem meg abban, talál ő még ott, arassa le azokat is és szedje bokrétába. Teli —• képes könyv a Hermán Ottó könyve, teli — virágos beszédű,hasznos, mulattató és
Szüassy
Zoltán.
Hieronymi a csatornákról. Az osztrák csatornatervekről és vizi utaink fejlesztése körül való feladatainkról értekezett Hieronymi Károly a magyar közgazdasági társaság f. hó 14-én tartott fölolvasó ülésén. Ismertetvén az osztrák kormány javaslatát és annak előzményeit, annak a kérdésnek a fejtegetésébe bocsájtkozott, hogy minő befolyással lesznek az Ausztriában tervezett csatornák hazánk áruforgalmára ? A tervezett csatorna-hálózat gerinczei a duna-oderai és a Dunát az Elbával összekötő csatornák.
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
A duna-oderai csatorna Bécsből indul ki és Angernnél talál összeköttetést a Morva folyóval, mely folyó Prerauig csatornáztatnék; Preraunál a vonal a Morva medrét elhagyva, egy ideiga Becsva medrét követné s aztWeisskirchen táján elhagyva, a Becsva és Odera közötti vízválasztón át építendő. csatornával Oderberget érné el, hol egyelőre egy kikötőben végződnék. A német kormánynyal létesítendő megállapodások után és ha ezeknek megfelelően az Odera medre Coseltől az osztrák halárig csatornáztatnék, a Dunától Stettinig szakadatlan ut állana a hajózás rendelkezésére. E csatorna Morvaország és Szilézia keleti szélét érinti; de rendkívül fontos, mért a sziléziai gazdag kőszénvidékeket köti össze Bécscsel és Alsó-Áusztriával és ezen iparvidéket a mostaninál sokkal olcsóbban fogja kőszénnel ellátni. A vizi ut Bécstől Oderbergig 275 km., Budapesttől Oderbergig 563 km. és Budapesttől Stettinig 1322 km. A másik csatorna a Dunát az Elbával fogja összekötni. Ezen vonalra több terv van. Valamennyi a Moldva medrét csatornázza Budweistól Prágán át Melnikig, ahol a Moldva az Elbába ömlik; Melniktől pedig az Elba medrét a szász határig, ahonnan az Elba már már hajózható. A Moldvának Budweistól a Dunával való összekapcsolására három alternatív terv áll készen. Az első szerint a csatorna Budweistól Krumauig a Moldva völgyét követné; onnan Haslachon és Neufelden át vezetne és. Neuhaus mellett köttetnék össze a Dunával, 35 kilométerrel Linz felett. E csatorna Budweistól a Dunáig 93 kilométer. A másik Budweistól Bosenbergig felhasználja a Moldva medrét és azt csatornázza; innen vezeti a csatornát Linzig a vízválasztón át. Ezen vonalon a csatornázandó Moldva Bosenberg és Budweis között 50 kilométer; az újonnan ásandó csatorna 49 km., az egész vonal Budweistól Linzig 99 kilométer. A harmadik csatornaterv abból indul ki, hogy a Dunán Bécstől Linzig különösen kis viz mellett a hajózásnak sok akadálya van s ennélfogva Budweistól Gmünden át Bécsig épít csatornát, melynek hossza 210 kilométer. Prágától Melnikig a Moldva csatornázása és Melniktől a szász határig az Elba csator-
tanulságos is. Szép madárképei fölébe, — ameA varjú ha megszállja a friss vetést, vagy lyeket egy a természetet szerető ifjú művész, a zsenge kukoriczát elég kárt okoz, de azért Gsörgey Titusz rajzolt meg — oda van irva: nem kell mindjárt öldöklő fegyvert fogni reá, „hasznos", „káros", vagy „közömbös", aszerint mert akkor, a mikor az eke vasa belehasit az amint az a madár jó, avagy rossz a gazda- anyaföldbe és felfordítja a rögöt, az a sok embernek. Már ezekből a képekből is sokat csimaz, kukacz, pajor, a mely a szántóvető tanulhat a gazda, hát még a leírásokból! ember legnagyobb ellensége volna ha kikelne, Szereti a magyar nép a természetet s mindennapi eledele annak a varjúnak, épugy, mint szereti a madarat is, kintlakó mind a kettő, a szántóka madárnak, a barázda-billegetőnek. együtt kelnek, együtt térnek nyugalomra ő és a Szerelmes, párját szerető lény a madár, földmivelő. Példabeszédeiben a madár életének családi élete hasonlatos a magyar nép családi hűséges megvigyázása nyilvánul, szavainak értel- életéhez. Kicsike kis fészekben elfér, de azt mezése pedig olyan, mintha az a madár más- gondosan rakja meg és tisztogatja, kikölti és ként se szólna csiripelne, vagy pityeregne, mint szeretettél ápolja fel pelyhes fiait; örül, danol magyarul. A fésűs galamb is azt mondja a nép ha szeretheti és nyugodtan nevelheti fel őket, szerint: van borunk! van borunk! s a torkos de sir, zokogj ha elveszítette párját vagy szeretkacsa rákiáltja: csak csapra! csak csapra! s a teit. Milyen gyönyörű tünemény mindez, az kis czinege bogárkeresgélés közben, ha nem emberre olyan nagyjelentőségű és oktató külömtalál, igy szól : nincs, nincs, nincs itt! ha ben is, hát még ugy, a hogy Hermán Ottó pedig nagy helyett csak iczi-piczi hernyócskát mondja el. lel, azt mondja: lácsit ér, kicsit ér! Egy kedves, megható része a könyvnek Arról a haszonról és kárról, amit a • a ' madárvonulásról irt szakasz. Amikor őszre madár csinál; a védelemről és pusztításról kelve a daru, a gólya, a füsti fecske szárnyraokkal-móddal tanít a könyv és egy-egy madár- kap és délfelé repül, a magyar ember szive nak hasznát és kárát szembeállítva, arra inti a bánata kiséri őket utj okban s amikor kigazdát, hogy addig, amig annak a madárnak tavaszodik, megenyhül a lég és visszaszállélete módját jól ki nem ismerte, ne törjön nak azok a kedves madarak, öröm fogja el a az élete ellen. Mert csak ott lehet káros és gazdát s elsimul a fecske, gólya jöttén homhasznos madárról beszélni, ahol az emberi lokán az a mély barázda, amelyet rajt' a kéz, a munka megbolygatja a természet szüzies- tél nehéz gondja szántott. Miért van mindez? ségét; ahol pedig még érintetlen, olyan; amilyen- azért, mert szeretet fűzi ahoz a madárhoz. A nek Isten teremtette, ott nincsen sem hasznos, lelke, a szive érzelmei, szokásai összenőttek vele. I sem káros madár, ott csak szükséges van. Azért lesz ez a könyv kedves a gazdának,
4 1 . SZÁM
11 IK
ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
25.
názása, már folyamatban v a n ; ezen munkák 13 millió forint költségét a Reichsrath és a cseh tartománygyülés megszavazták. Akármelyik épül ki, az áruk viziuton eljuthatnak a Dunából Csehországnak északnyugati legsűrűbben lakott és iparilag legfejlettebb részébe és minthogy az .Elba a szász határtól már hajózható, a spree-elbai u j vizi uton Berlinbe és az Elbát követve Hamburgba. A távolságok e vizi u t o n : Bécstől Prágáig 585 km., Bécstől a szász határig 743 km., Budapesttől Prágáig 877 km., Budapesttől a szász határig 1035 km., Budapesttől Berlinig 1332 km. A tervezett többi csatorna közül még a duna-oderai csatornától az Elbáig tervezett csatorna bir reánk fontossággal, amennyiben Morva- ős Csehországot szeli és segélyével akár a duna-elbai, akár a duna-oderai csatornán át Morva- és Csehországnak m a j d minden pontjáig eljuthatunk. Ellenben a duna-oderai csatornából kiágazó és a Visztula völgyébe és onnan a Dniesterig tervezett hajózó utak hazai forgalmunkra kevésbé fontosak. Az a nagy átalakulás, melyet a vasutak épitése az áruforgalomban okozott, három körülménynek tulaj donitandó: 1. a vasutak az áruknak addig nem ismert nagy tömegekben való szállítását tették lehetővé; 2. az áruk szállítása sokkal olcsóbb a vasúton, mint fuvarokkal; 3. a szállítás rendkívül gyors. A csatornákon még nagyobb tömegben szállíthatók az áruk. Egyetlen uszályban elszállítható 600 tonna, ami egy egész vonatnak felel meg és minthogy a csatornákon egy gőzös rendszerint 2 uszályhajót vontat, egy ilyen hajócsoport szállítási képessege két vonatnak felel meg. S ha a csatornán a hajók egymásnak bárhol kitérhetnek, a csatorna szállítóképességét csak a zsilipezésre szükséges idő korlátozza. Nem igy áll a szállítás gyorsasága. Mig a tehervonatok a vasutakon 30—35 km. sebességgel, megszakítás nélkül éjjel és nappal haladva, 24 órában 700 egész 800 km. utat tehetnek meg, a csatornákon a hajók által órankint megtett ut hossza alig öt kilométer s ennélfogva, ha a hajózási üzem csak a nappali órákra van szorítva, az egy nap alatt megtett ut mintegy 60 km. A csatornákon való szállításraezért csak a nyerstermények alkalmasak, me-
lyeknél a sebesség n e m szükséges; iparczikkek csak kivételesen, mert ezen czikkeknél, nagy. értéküknél fogva, a szállítás gyorsasága szerepet játszik. Ami a szállítási költségeket illeti, a vasutakon a C. és a 2-ik külön dijszab. oszosztályba tartozó áruknak (fémeknek és fának) f u v a r d i j a : kezelési illeték (100 kg.) bármely távolságra 8 fillér, ezenkívül 1—200 kilométerig minden kilométerre 0'32 fillér, további 201—400 kilométerig minden kilométerre 0'26 fillér, 400 kilométeren tul minden további kilométerre 0-18 fillér. Az 1-ső külön dijszab. osztályba tartozó áruknak, a (gabonának és lisztnek) fuvardija (100 kg.) bármily távolságra 10 fillér kezelési illeték,
mert barátjairól b e s z é l ; azért, meg hogy megtanítja ápolni, gondozni, védeni és még j o b b a n szeretni őket. Igen, védeni a hasznosakat. Mert megszámlálhatatlan az á kincs, amit a madarak szorgalma a gazdának jövedelmez. Az a haszon, amit a madár függve, bujkálva, kopácsolva, kapdosva tesz, éles szemmel figyelve kukaczot, tücsköt-bogarat, hogy elkaphassa, másképen soha el n e m vón' érhető. Madár, nélkül a föld — egy franczia tudós számításai szerint — kilencz esztendő múlva kopár maradna, nem nőne fü, n e m aratnánk, mert kilencz esztendő múlva a bogarak milliárdjai minden vegetácziót lehetetlenné tennének. A m a d a r a k gondozása főleg abban állna, hogy télen, a mikor a hó betemeti a földet, a zúzmara belepi a f á k a t ; a patakot, folyót vastag jégkéreg vonja be s a madarak beszorulnak a falukba, a szérűskert sövényére, az udvarokba, ennivalót találjanak, száraz, védett h e l y e n ; fűmagot, kölest, rostaalját. Minden gazdaembernek a szivén kell hogy feküdjön ez, mert ő érzi meg legelőbb a kárát annak, ha a tél hidege megveszi a szegény madárkák életét.
a madárról, a miket Hermán Ottó a n é p ajkáról gyűjtött össze. Kezdve az ökörszem madártól, a fecskéről, fülemiléről, p á r j á t szerető galambról, kakukról, varjúról, gólyáról egész sor madárról tud a magyar ember példaszót, szebbnél-szebbet. .Hírmondó fecske tavaszt énekel„Szereti, mint a galUmb a búzát", „Sokszor hallott már kahikszót"„Elvitte kedvét a gólya", milyen szép szólásmódok; bennök nyilvánul meg a magyar ember lelke világa. Hároszázharmincznégy m a d a r a t sorol fel végül a tudós, mint olyat, amelyek hazánknak télen, vagy nyáron vendégei, vagy állandó lakói.
A madár küllemének leírására, egyes testrészei, termete van még a könyv elejében megírva, gondosan és tanulságosan. A mi azután jön az egy változatos képsorozat, nyolczvan, a gazda által legjobban ismert m a d á r n a k jól megrajzolt képe egyik oldalon, vele szemben pedig leírása, élete módja, haszna, vagy kára. S annak a bokrétának, amely ennyi virágból van összekötve — értem — annak a könyvnek a rózsavirágjai azok a példabeszédek
ezenkívül 1—200 kilométerre. . . további 201—400 kilométerre. . . 400-on tul minden további kilométerre
0 - 54 fiil., 0"30 „ 0'20 „
A 3-ik külön dijszab. és I. kiv. dijszab. osztályba sorozott áruknak (szénnek és érczeknek) fuvardija (100 kg.) bármily távolságra 6 fillér kezelési illeték, ezenkívül 1—200 kilométerre. további 201—400 kilométerre. 400-on tul minden kilométerre A II. kiv. díjszabás illeték 6 fillér.
. . .
. . .
szerint a
ezenkívül 1—200 kilométerre. további 201—400 kilométerre. 400-on tul minden kilométerre
. \ .
. . .
0'26 fül., 0'20 „ 0*14 „ kezelési 0'22 fill., 0'18 „ 0;12 „
A csatornákon való szállítás költségeikét főcsoportra osztandók: 1. azok a költségek, melyek a hajóknak ki- és berakodása idején át való veszteglésből, a ki- és berakodás költségeiből és a kikötődijakból, karópénzekből stb. származnak; 2. az utazás alatt felmerülő költségek, vontatás és a csatornadijak. — A kiadásoknak első csoportja, ugy mint a vasutaknál a kezelési illeték, független a megtett úttól, mig a másik csoport az ut hosszával növekedik. A csatornákon való viteldijak nagysága függ a hajók nagyságától és a szedett dijaktól. A szállítás annál olcsóbb, mennél nagyobbak a hajók, melyek a szállításra használtatnak és
Köszönjük Hermán Ottónak, hogy ezt a szép könyvet megirta és hogy ugy irta meg, szívhez szóló hangon, mint egy édes-bus nótát. Szerettük mi a madarakat eddig is, a fecskét, a gólyát, a kis szántóka madarat, a gerliczét, hiszen az ő életüket' példázza a mienk; igen szerettük eddig is, de elolvasva ezt a könyvet, lelkünk egész melegével, még jobban fogjuk szeretni őket, ugy a hogy ott tanuljuk. És köszönettel tartozunklegislegelső sorban Darányi földmiveléstigyi -miniszternek, aki megíratta ezt a könyvet, akinek nemes szive, gyöngédsége védelmet ny'ujt az elhagyottaknak s a kit — mint Hermán Ottó is mondja a könyvében — „habár magasra emelt a sors kegye, de azért még sem emelte oly magasra, hogy ne lássa, ne ismerje meg a magyar nép szükségét, okulásra törekvő vágyát."' Hálás lesz ezért Magyarország földmivelő népe, mert ebből a könyvből megtanulja mennyit köszönhet kedves madarainak. Ágh Endre.
853 mennél alacsonyabbak a csatornadijak. A csatornának építési költsége azonban annál nagyobb, mennél nagyobb hajók j á r a t á s á r a rendezik b e ; a nagyobb építési költségek pedig nagyobb kamatozást és ennélfogva nagyobb csatornadijakat vonnak maguk után. Ezidőszerint a magyar Dunán közlekedő hajók nagyobb részének hordképessége 320 t o n n a ; vannak azonban 600 tonnás hajók is forgalomban. Az osztrák csatornák oly mértékkel fognak épülni, hogy azokon 600 tonnás hajók közlekedhetnek; a magyar hajózási vállalatok kénytelenek lesznek tehát versenyképességük fentartására hajóállományukat átalakítani, hogy uszályaik nagyobb része 600 tonnás hajókból álljon. Ezért a csatorna-szállitás költségei azzal a feltevéssel számitandók, hogy a szállítás 600 tonnás hajókon történik. A csatornaszállitási költségeknek a szállítási távolságtól független része 100 kilogrammonkint 16 fillér, tehát a vasutak által beszedett kezelési illetéknél jóval m a g a s a b b ; a megtett ut távolsága arányában felmerülő költségek 100 kilogrammonkint és kilométereykint 0"036 fillért és h a a csatornailleték Ausztriáb a n is ugy a mint Németországban terveztetik, 100 kilogrammonkint és kilométerenkint 0'06 fillér lesz, 0'096 fillért tesznek, vagyis a legolcsóbb vasúti díjtételnél sokkal alacsonyabbak. A Ferencz-csatornán, ugy mint" a vasutakon, a különböző áruk szintén osztályokba vannak s o r o z v a : a gabonanemüek a II., földnemüek a III., fa, homok tégla stb. a IV. osztályba. A 113 kilométer hosszú fővonalon a szállítást költségek, a vontatási költségeket és csatornadijakat is beleértve, 100 kg. a II. osztályú árukért 10"5 fillér a III. „ , 6-3 „ a IV. , „ 5-7 „ vagyis 100 kg. és kilométerenkint a II. osztályú á r u k é r t . 0"085. fillért a III. , „ 0'051 * a IV. „ • „ 0-046 „ A fennebb közölt számítási alapon a szállítási költségek a Ferencz-csatorna 123 kilométerl-hosszu vonalán tennének 100 kg. és km.-kint 0-23 fillért. A Ferencz-csatornán való tényleges szállítási költségek tehát csak h a r m a d á t teszik annak a költségnek, melyet Hieronymi kiszámít. Számításai szerint azonban a csatornán való szállítás rövid távolságokra n e m olcsóbb a vasúti szállításnál, h a n e m drágább s a csatornán való 'szállítás kétségtelen előnye csak a 100 kilom.-nél kezdődik. A gabonanemüeknek h a j ó n szállításánál, melyeknek fuvardíja a vasutakon az 1-ső külön díjszabás díjtételei szerint számíttatik, azoknál a távolságoknál, amilyenek a buza kivitelénél előfordulnak, a megtakarítás igen j e l e n t é k e n y ; igy pl. 700 km. távolságra vasúton a dijtétel 237 fillér, csatornán 83 fillér, tehát a megta* karitás 154 fillér, vagyis a vasúti szállítás költségeinek 65°/o-a. Azok a viszonylatok, melyek gabonakivitelünk szempontjából a legfontosabbak: Szállítási díj Távolság Budapest-Prága 695 Budapest-Berlin 1332 Budapesten-Stettin . . . 1322 Budapest-Hamburg 1466 Budapest-Mannheim 1416 Szállítási Leendő szállítási Átdij költség rakodás és hajón csatornán 83 •244 Bécs . . . 144 398 Laube 144 382 Boroszló ' 156 352 Laube 154 410 Regensburg „
fillérben 256 422 436 482 •518
161 254 238 196 256
23
a 'megtakarítás tehát a csatornák megépítése után 100 kilogrammonkint 1'5—2'5 kor. lesz. Magyarország terményeinek fölöslegét határán tul kénytelen értékesíteni, mig ipari szükségleteit a külföldről hozza ; a csatornákon való szállitásra pedig főleg a nyerstermények alkalmasak, mig az ipari czikkek jövőre is túlnyomóan vasúton fognak behozatni: a csatornák által nyújtott előnyök tehát főleg kiviteli kereskedésünkre lesznek befolyással, mely gabonanemüekből állatokból, fából és érczből áll. Gabonanemüekben kivitelünk (1895— 1899.) öt év átlagában volt: 20.755.000 métermázsa: 369.913,000 K. értékben. Ebből Ausztriába és Németországba irányult 18,211.000 mm. 336.087,000 K. értében, vagyis suly szerint 92%. Hogy Ausztriának melyik tartományába mennyi magyar gabona megy, pontosan nem tudjuk, de minthogy Alsó-Ausztria, Csehország, Morvaország és Szilézia Ausztriának legsűrűbb népességgel biró tartományai és az osztrák örökös tartományok állami szolgáltatásaihoz mintegy 80%-al járulnak, gabonakivitelünk 70—80%-a, tehát mintegy 13 millió mm. gabona valószínűleg az északi tartományokba vitetik ki vagyis azokba, melyekkel a csatornák megépítése után közvetlen vizi összeköttetésünk lesz. Fel lehet továbbá venni, hogy a Németországba kivitt lisztnek és árpának igen jelentékeny része a vizi utat fogja választani,1 mihelyt a Duna a német csatornahálózattal a közvetlen összeköttetésbe lesz hozva. A gabonanemüeken kivül Németországba kivitt oly áru (vasércz, cserzőhéj, donga, aszalt szilva, faáruk), mely bizonyára az olcsóbb vizi utat fogja használni, az utolsó öt év átlagában 2.486,000 mm, (14.390,000 kor.) volt. Bár nem valószínű, hogy a Magyarországból a Cseh- és Morvaországba kivitt összes gabonamennyiség a csatornákon fog szállittatni, azért nem vérmes számitás, hafelteszszük, hogy az Ausztriába exportált magyar nyersterményekből mintegy tízmillió mm., a Németországba exportált nyersterményekből pedig mintegy hárommillió mm. fog a csatornákon szállittatni. Világos, hogy a két csatorna reánk nem egyenlő fontosságú; mert mig a duna-elbai csatorna Alsó-Ausztriát és Csehországot, tehát Ausztriának ezen tartományait, ahová kiviteli forgalmunk irányul, középen szeli át, addig a duna-oderai csátornak Sziléziának csak keleti szélét érinti. E szempontból döntendő el vájjon hasznos vagy szükséges lenne-e, ha mi a Dunát az Oderával a Vágvölgyön át kötnők össze. Egy magas vízválasztót kellene áthágni, a mi a csatorna épitését felette költségessé tenné : de azokat a vidékeket, a hová kivitelünk irányul, ezen csatornavonallal el nem érhetjük. A dunaoderai csatornának a Vág völgyén való megépítése s Szilézián át Oderbergig való folytatása birna ugyan azzal az előnynyel, hogy a sziléziai kőszén olcsóbban jutna el hozzánk s a német piaczokra az Oderának a határtól Coselig való csatornázása után olcsó ut nyilnék ; de tekintettel arra, hogy kivitelünk nagyobb Ausztriába, mint Németországba, csak azon esetben lenne megépítendő, ha érdekeink az osztrák csatornák utján kielégítést nem találnának. A . sziléziai szén olcsóbb behozatala alig indíthat arra, hogy ezen költséges csatornát megépítsük; inkább a Dél-Magyarországon lévő széntelepeket, melyek ma megközelithetetlenek, látnók el közlekedési eszközökkel. Az a haszon, melyet a duna-elbai csatornán az által .érünk el, hogy búzánkat vizi uton szállíthatjuk Budapestről azokba a tartományokba, melyek búzánknak ma legnagyobb és legbiztosabb fogyasztói, igen jelentékeny. A közös vámterület a gabona behozatala ellen vámokkal van védve. A vámok hatása azonban nem egyforma a vámterület minden buzapiaczán. Az osztrák tartományok sohasem termesztenek annyi gabonát, a mennyi szükségletük kielégítésére elegendő ; ellenben Magyar-
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ
25.
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
országnak mindig van fölöslege. Ezért a gabona- gabonát az Alföld szivéből a Dunán és az védvám a maga teljességében a cseh gabona- osztrák csatornákon a fogyasztó piaczokig átpiaczokon érvényesül, mig a magyar piaczokon rakodás nélkül hajón szállítsák. Ha Szatmártól Budapestig építtetnék csaaz árak annyival alacsonyabbak, a mennyi a szállítási költség a magyar piaczról a fogyasztó torna s a gabonaszállítás Szatmárról és aközbeneső állomásokról nemkülömben Temesvárról piaczig. Budapesten épen a szállítási költség és Aradról Csehországba hajón történhetnék, összegével olcsóbb a buza, mint Prágában, minő változás állana be kereskedelmi viszomert különben nem Budapestről, hanem más- nyainkban. A szállítási díjtételek tesznek, illetve foghonnan látná el magát a prágai piacz. Ha tehát a szállítási költség Budapestről Prágáig csökken, nának a csatorna létesítése esetére tenni: a buza ára Budapesten emelkedik. A viszonyok kivételesen alakulhatnak ugy is, hogy a szállítási költség csökkenésének haszna nem a maga teljességében érvényesül a magyar piacz javára; hanem hogy a buza Prágában a szállítási költségkulömbözet egy részével olcsóbb lesz ; <ü1i de bizonyos, hogy a magyar piaczokon a buza s 3 a szállítási költségnek legalább egy részével, P •a s T sőt valószínű az egész külömbözettel drágább lesz. p | l j ! Magyarországból Ausztriába és Német51 135 országba a csatornákon kiszállítandó gabona és Sz atmár—Budap e s t - 186 362 liszt évenkint mintegy 13 millió mm., a szál244 654 79 165 Bécs lítási költségekben való megtakarítás mm.-ként Prága 385 1029 115 270 mintegy 2 korona; az ebből Magyarországra Debreczen—Budapest 126 332 48 78 háramló haszon azonban nemcsak a tényleg 624 „ Bécs ... 214 76 138 kivitt gabona szállítási költségeinél elért meg990 111 254 Prága ... 365 takarításban fog állani, hanem abban is, hogy Gyoma—Budapest ._. . 94 232 38 56 a piaczra kerülő összes buza ára felmegy, ami 524 „ Bécs ... ... 182 56 126 évi 25—30 millió mm. piaczra kerülő termé899 102 237 339 „ Prága sünknél számba menő összeg. 162 32 62 94 Csongrád—Budapest 454 Hogy az osztrák csatornák esetleg kárunkra Bécs ... 182 60 122 lesznek, mert a tengerentúli gabonát olcsóbban Prága ... 339 829 96 243 lehet majd Ausztriába behozni, azért nem áll, Temesvár—Budapest 372 52 98 150 mert Hamburgtól a cseh határig az Elba máris Bécs ... 212 664 80 132 hajózható és ennek daczára a tengerentúli gaPrága ... 378 1039 116 262 bona a gabonavédvám folytán Csehország határ- Arad—Budapest 308 46 89 135 széli részeibe sem jut el. 600 74 149 „ Bécs i-. l 223 975 110 261 Sőt az, hogy a szász határtól a vizi ut „ Prága 371 Prágáig már készül és ennélfogva a tengerenA megtakarítás, ha a szállítás hajón átratúli buza szállítása Hamburgból Prágába átra- kodás nélkül közvetlen a fogyasztó piazokra kodás nélkül hajón s ennélfogva a mostaninál történik, 2—21/2 K. métermázsánkint s a buza olcsóbb áron történhetik, reánk nézve nagyon a feladási állomásokon ugyanazon összeggel kívánatossá teszi, hogy a duna-elbai csatorna drágább lesz. mielőbb megépüljön és s magyar buza szállíDe nemcsak gabonát, hanem fát, bort, tása a tengerentúlival ^szemben hátrányban ne szóval valamennyi terményt olcsóbban lehet legyen. szállítani s mindé terményeknek piaczi ára a Nyers terményeket kivivő államoknak nagy termesztési helyen emelkedni fog. Ellenben kőérdeke, hogy terményeiknek a fogyasztási pia- szenet, vasat stb. e vidékek olcsóbban fognak czokra való szállítási költségei minél alacso- beszerezni. nyabbak legyenek. Az exportáló állam a szállíTermészetszerűleg a duna-tiszai csatorna tási költségek egy részét minden körülmények megépítése az első lépés; mert a tiszántúli között sőt abban az esetben, amelyben mi alföldi csatornáknak a Tiszába kell torkolniok vagyunk, hogy a beviteli vámok nekünk Ausztria és ha a Közép-Tisza a Dunával csatornával piaczát biztosítják, azoknak egészét meg fogja össze nem köttetik, a hajóknak a Ferencznyerni a termények emelkedő árában. csatornán át nagy kerülőt kellene tenmök. Ezért feladatunk hazánk termelő vidékeiKöztudomásu, hogy a kormány a dunanek helyzetét azzal javítani, hogy csatornák tiszai csatornának terveit készítteti és e építése által az olcsó szállítás előnyeiben ré- czélra a kereskedelmi miniszter külön osztályt szesítsük.szervezett. Az osztrák csatornák lehetővé teszik, hogy A duna-tiszai csatornának forgalmi tekina hazai csatorna-hálózatot haszonnal létesítsük. tetben legelőnyösebb vonala a Dunából BudaGabonatermő vidékeinkről a fogyasztó piaczokra pesten ágaznék ki és Szolnok torkollanék a való szállításnál ezidőszerint csak kivételesen Tiszába. E vonalnak azonban rendkívüli akadálya és az útnak egy részére vehető igénybe a hajó- a Czegléd vidékén levő magaslat. szállítás, mert a Tiszának és Dunának főiránya Beszédes terve szerint a csatorna a budaészakról délre van; a Dunának csak a Buda- pesti soroksári Duna-ágból Harasztinál térne ki, pest feletti része folyik nyugatról keletre; a Némedi, Ócsa, Vári s Dabas községek alatt n > hosszabb folyóink, vonulna el és Kerekegyháza, Ágasegyháza, nevezetesen a Maros és a Körösök ez időszerint Bugacz-Szt-László és Galambos pusztákon át nem hajózhatók. A hol a vizén való szállítás Félegyháza alá fordul, honnét Csongrád felé lehetséges, igy különösen a Duna alsó vidékei- folytatja útját, a hol a Tiszába torkollik. ről és a Tisza alsó szakaszáról érkező gabona Kívánatos, hogy a duna-tiszai csatornának ezidőszerint is a viziszállitást veszi igénybe ; de a a Tiszába torkolása a Közép-Tiszának minél viziut csak Bécsig használható, honnan a vas- feljebb fekvő pontján történjék, nehogy a úton történik a szállítás Cseh- és Morvaországba. keleti irányból jövő és a Felső-Dunára törekvő A legtöbb búzát termő vidékekről Jász-N.- hajók délfelé nagy kerülőt legyenek kényteleKun-Szolnok, Csongrád, Békés, Csanád, Arad nek tenni ; helyes vonala tehát a budapestés Bihar megyékből a viziszállitás nem lehet- csongrádi azért is, mert a Körösök, melyek séges, mert a Körös és Maros nem hajóz- Békéstől, esetleg Gyulától Csongrádig hajózhatók és a Tiszából a Duna valamely állomá- hatóvá teendők, hogy a szatmár-csongrádi csatorsára csak a Ferencz-csatornán át, vagy a Tisza nának kiegészítő részét képezzék Csongrádnál torkolatáig menő kerülővel lehet jutni. ömlenek a Tiszába. Másként fognak a viszonyok alakulni, ha A szatmár-csongrádi csatorna Szatmárhazánk gabonatermő vidékeit látjukj el csator- Németinél ágaznék ki a Szamosból és Nagyr nákkal, melyek lehetővé fogják tenni, hogy a Majtény és Nagy-Károly alatt a debreczeni
24 4 1 . SZÁM
1.1-IK ÉVFOLYAM.
határt annak a déli részén szelné át, azután lefordulna B.-Újfalu felé és a Berettyó medrét követve Békés és Gyoma körül torkollanék a Körösökbe, melyek egész a Tiszába ömlésükig hajózhatóvá lennének teendők. Ily módon szakadatlan hajózási ut létesíttetnék Szatmártól és ' Debreczentől Budapestig s tovább a Dunán -egész az osztrák csatornákig. E csatorna tápvizét a S z a m o s b ó l , nyerné és sehol nehézségekbe n e m ütköznék. A Szamos vizszinének magassága kis vizállásnál 119'56 m. az Adria szine f e l e t t ; Debreczenben a terepmagasság 112 m., a csatornának tehát ezen a vonalon 7a-/a m. esése lesz. Berettyó-Újfalunál a kis viz szine 89'3 m., tehát a csatorna vize a Szamosból ezen pontig elegendő eséssel vezethető le. Berettyó-Újfalutól már a Berettyónak és Körösnek természetes esése van s ezen folyók medrébe mozgó gátak építendők, melyek a vizet felduzzasztván, a hajóknak elegendő -vízmennyiséget biztosítanak ; árvizek közeledtével pedig felnyittatnak. Minden ilyen mozgó gát által okozott esésen a hajók zsilippel haladnak át. A Körösnek hajózhatóvá tételére vonatkozó terveket a földmivelésügyi miniszter ur már el is készitteté. A másik osatorna állana a temesvár-perjámosi csatorna-szakaszból, a hajózhatóvá tett Maros-szakaszból Aradtól Szegedig, onnan a hajók a Tiszán mennének Csongrádig s a csongrád-budapesti csatornán haladnának tovább. Ezen csatorna-vonalnak azért kellene Perjámos• nál és nem Aradnál a Marosból kiágazni, mert az arad-temesvári vonalon a vingai magaslaton kellene a csatornának áthaladnia. E csatorna létesítésének sincsenek akadályai : mert a Maros kis vízállása Perjámosnál 91'16 méterrel, a Béga kis vizszine Temesvárnál 84'0 méterrel magasabb a tenger színénél s ennélfogva a csatorna - a Marosból táplálható vízzel. Temesvár eddig a Béga-csatorna hajózhatóvá tételét kérelmezte, mig Hieronymi azt javasolja, hogy a Maros Aradtól a Tiszába torkollásáig hajózhatóvá tétessék és Temesvártól Perjámosig építtessék c s a t o r n a ; mert ezen vonal összes hossza Budapestig 312 kilóméter, ellenben Temesvárról a Béga-csatornán Titelig, s onnan Szlankaménen át Budapestig a megtett ut 600 kilométert tesz : s mig a perjámosszegedi vonalon a szállítási költség 52 fillér, a kerülőn át 74. A budapest-fiumei csatorna az első sorban megépítendők közé nem helyezhető. Fiúmén át irányuló tengerentúli kivitelünk oly áruczikkekből áll, melyeknél a szállítás olcsó volta nagy szerepet játszik ; ilyen különösen a liszt, mely Fiúméba vezető csatorna létesítése u t á n kétségtelenül h a j ó n szállitatnék oda, de a vasúton már m a is oly olcsó díjtétel mellett szállíttatik, melynél a csatornán való szállítás n e m lenne sokkal olcsóbb. (?) A beviteli czikkek között, első sorban a bor szerepel, mely nagy tömegben árasztja el az o r s z á g o t ; bevitelét elősegíteni alig lehet közgazdasági politikánk feladata. Ezektől eltekintve, tengeri bevitelünk 3V2 és 4 millió mm., kivitelünk pedig 5—6 millió mm., tehát ószak-nyugotra irányuló kivitelünknél kisebb fontosságú. Hieronymi javaslata az, hogy a budapestcsongrádi csatornán kivül a szatmár-debreczengyoma-csongrádi csatornavonal és a temesvárperjámos-szeged-csongrádihajózási vonal építése minél előbb foganatba veendő. E csatornák építési költségeit ma biztosan nem tudjuk, mert terveink nincsenek. A költségek mindenesetre jelentékenyek lesznek, mert 500 km. viziut, létesítéséről van szó, mely csak kisebb részben csatornázandó folyó. Távolról sem lesznek azonban oly nagyok, mint az osztrák csatornáké ; mert mig ezek magas vízválasztókon át építendők, a magyar csatornák az alföldi rónákat fogják szelni, a hol az építésnek akadályai nincsenek. Az építkezések befejezése csak évek sora múlva várható, ennél-
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS HÓ. 2 5 .
fogva a költségek nem egyszere, h a n e m hosszú időre elosztva fogják az országot terhelni. Bármily nagyok legyenek is a költségek, hibának t a r t a n á Hieronymi h a azoktól visszariadnánk. Minő helyzetben lenne m a az Alföld, ha az érdekeltek a negyvenes években a gróf Széchényi kezdeményezte Tiszaszabályozástól a költségek nagy volta miatt visszariadtak volna.
ÁLLATTENYÉSZTÉS.
mintegy 550—650 koronába kerül, főleg csak a már régebben gyarmatosított, t e h á t a legjobb legelőkkel rendelkező vidékeken találhatók. Ugyanis a paddockokban való legeltetésnek az a nagy előnye, hogy a nyájak n e m keveredhetnek össze, minélfogva több juhot lehet egy emberre bizni. A szabad legeltetésnél csak 1000—2000 db juhot kap a juhász, s h a b á r a paddockokban is rendszerint csak ekkorák a nyájak, a juhász 2—4 paddockot, tehát 5000— 6000 db juhot vagy többet kap őrzésre, és csak elletéskor kap egy bojtárt segítségül.
Rovatvezető: Kovácay Béla.
A La Plata-államok állattenyésztése.
JL
r•
J: •
Q
Cp- •
E
— Irta : Cselkó István. — 2. A juhtenyésztés
gyakorlata.
Előbbi közleményünkben a La Plataállamok juhtenyésztésének fejlődési történetét ismertettük, n e m lesz érdektelen, h a most azzal foglalkozunk, hogy mikép tenyésztik ott a juhot s hogyan értékesitik a gyapjút, mig a hizott juhok értékesítésével a marhatenyésztés és a hizott marha, értékesítésének megbeszélése után szándékozunk foglalkozni. A juhtenyésztés leginkább a nagy földbirtokosok és néhány társulat kezében van, kik közül egy angol tőkével alakított társaság tartja a legtöbb juhot, t. i. 300.000 darabot, de a magánbirtokosok között is vannak olyanok, kiknek 100.000 drbnál jóval több juhuk van, habár sokkal nagyobb azoknak a száma, kiknek juhállománya csak 50.000 és 100.000 drb között változik, sőt a legtöbb tenyésztő csak néhány tízezer juhval rendelkezik. Ellenben néhány ezer drb juhot főleg csak a bérlők tartanak, kik többnyire olyan szerződéses viszonyb a n állanak a földbirtokossal, hogy a földbirtokos a bérbe adott legelőn ugyanannyi juhot tartva, a kettős juhászat jövedelmén osztozkodik a bérlővel, vagy ha jobb a legelő, a jövedelem bizonyos hányadát a d j a neki, mely esetekben tehát a bérlő vagy csak a földbirtokos juhászata körül teljesített munkájával fizeti meg juhai legelőbérét, vagy saját juhai termékeinek (gyapjú, dögbör, szaporulat és állateladás) egy részével is, de a nyírással s a gyapjú kezelése s eladásával járó kiadásokat kivétel nélkül mindketten viselik és pedig juhaik számaránya szerint. Ezek a kistenyésztők többnyire ugy jutottak juhaik birtokába, hogy a nagybirtokosok ezelőtt nem készpénzzel fizették juhászaikat, . h a n e m évi bér fejében a konvenczión kivül bizonyos számú juhot adtak nekik s midőn a juhászok igy néhány ezer darab j u h o t összeszedtek, akkor bérlőkké lettek. Ez igen megkönnyítette ezelőtt a szegény bevándorlóknak a vagyonszerzést, mert a bér fejében kapott juhokat nem lehetett oly könnyen elkölteni mint a készpénzfizetést, de u j a b b a n ott is mindinkább a készpénzzel való fizetés kap lábra, mi a kisjuhászatok számát idővel okvetlenül apasztani fogja. A juhászok havi bére most többnyire 30 korona körül változik, a konvenczió pedig néhány kiló maté-théján, czukron, rizsen ós són kivül 8 vagy több levágható juhból áll, de miután a juhászok igy igen sok hust pocsékolnak el, némelyek inkább 2 kg. friss hust adnak nekik naponkint. A juhok a La Plata-államokban egész évben a legelőn táplálkoznak. Ezek a legelők némely birtokon paddockokra, azaz csupa sodronykeritéssel határolt hosszúkás négyszögekre vannak fölosztva, melyek mindegyikén m á s nyáj legel; a legtöbb birtokon azonban szabad területet . alkotnak, s ekkor a juhászoknak kell arra ügyelni, hogy a nyájak össze ne keveredjenek. Ha a sodronykerités olcsóbb volna, akkor az Ausztráliában szokásos és onnét átvett paddockok a La Plata-államokban is gyakoribbak lennének, miután azonban az 5—7 huzatból álló sodronykerités folyó kilométerje
L
E
r r
.
108. ábra. Paddockokra fölosztott legelő a La Plataállamokban. Kutakra nagy szükség van Argentiniában, kevésbbé Uruguayban, mert amott nagyon kevés gazdaság rendelkezik álló vagy folyóvízzel. A juhásznak különben a paddock-rendszernél is elég dolga jut, mert nemcsak hogy nyájait kell folyton szemmel tartania, h a n e m azonkívül ivóvizet is kell azok számára naponkint merítenie, s a dögök lenyuzása, a beteg állatok gyógyítása s a sodronykerités javítása is kötelességei közé tartozik. Éjjelre rendszerint karámba kerülnek a nyájak, részint hogy a La Plata-államokban nagyban és szemtelenül űzött állatlopástól óvják, részint pedig, hogy a juhok a hidegebb évszakokban csak akkor legelhessenek, midőn a n a p már fölmelegítette a deres f ü v e t ; akik pedig n e m tartanak karámot, ami azonban ritka, azok is a juhászok házacskája közelében éjjeleztetik a nyájakat. Az éjjeleztetésnek e nemei n e m olyan előnyösek, mint azon ausztráliai- szokás, mely szerint a juhok a paddock-okb a n éjjel-nappal magukra vannak hagyatva, mert nemcsak, hogy a karám pénzbe kerül, de a gyapjú is piszkosabb lesz akkor, ha a juhok mindig ugyanazon a helyen töltik az éjjelt, mert ott sok ganaj gyiil össze s" végre az is nagy baj, hogy igy nem legelhetnek a juhok éjjel, amit pedig nagy melegben szívesen megtennének. A kosok, melyekre 30—50 anyát számítanak, azelőtt egész évben az anyákkal együtt voltak, most azonban többnyire csak két hónapot töltenek az anyákkal, de némelyek tavaszszal s őszszel elletvén, két izben bocsájtjálí a kosokat az anyákhoz. A vélemények nagyon elágazók, hogy a tavaszi, vagy őszi elletés előnyösebb-e; sokan elvetik a tavaszi elletést azért, mert a bárányok gyapja a nemsokára bekövetkező nyírásig nem képes kellően megnőni, mások meg az őszi elletést vetik el, mert a szabadon telelő őszi bárányok közül több pusztul el, mint a tavasziakból. Argentiniának' melegebb északi részein különben rendesen őszszel, a hidegebb déli részeken pedig inkább tavaszszal, de némely helyeken mindkét évszakb a n is elletnek, hogy igy nagyobb szaporulatot érjenek el. A bárányok az első időben igen nagy veszélyeknek vannak kitéve, mert a hideg viharok, záporesők, féregnyavalyák, aszályok,
25
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25.
ragadozó madarak, rókák sokat pusztítanak el közülük és mert sok bárány elveszti anyját, vagy az anyja nem hagyja szopni. Ezért a tenyésztők nagyon meg vannak elégedve, ha a mintegy 60% anyát tartalmazó nyájak 30—35%-nyi szaporulatot érnek el, de gyakran 20%-ra se tudják azt vinni. A merinönyájakban átlag 20—22%, a rosszabb legelőn tartott lincolnnyájakban 22—24, a jobb legelőn tartott lincolnoknál pedig 25—27% szaporulatra szokás számítani. Rossz legelőn azért érnek el csekélyebb szaporulatot, mert a leromlott anyáknak kevés a tejük, hamar apasztanak el, a bárányok pedig nehezen fanyalodnak arra, hogy a tej mellett a rossz füvei is táplálkozzanak s így sok bárány éhen vész. A bárányokat öt hónapos korukban szokták elválasztani, de már 4—8 hetes korukban a füleiket jegyzik s ugyanekkor a farkukat is kurtítják s a kosbárányokat kiherélik. Elválasztáskor a nyájakat is alakítják, vagyis most szokták a jerke-s ürübárányokat, toklyókat s anyákat külön-külön nyájakba összeverni. A nyírást a La Plata-államokban évenkint csak egyszer végzik s nyirás csakis kézzel történik, mert a munkások a szakmánybani (darabszám szerinti) nyirást megszokva, a géppel
megtörténik. Az anyák rendesen hat éves korban selejteztetnek, miután pedig 2 éves korban ellenek először, rendesen 5 bárányt hoznak; a keményfüvü rossz legelőkön azonban jobban kopván a juhok fogai, gyakran már 5 éves korban selejtezik az anyákat. Miután a rüh a la-platabeli juhok között nagyon el van terjedve, egy hónappal nyirás után és két héttel később másodszor okvetlenül megfürösztik őket. A fürdőt dohányfőzettel, mészszel és kénporral vagy a nálunk is ismeretes cöoper-féle porral készítik el, de a rühöt sohase fogják a juhoknál kiirtani, mert a nyájak mindig ugyanazon a helyen éjjeleznek s igy fürösztés után újra fölszedik a rühatkákat. A rüh különben nem az egyedüli nyavalya, mely a nyájakat éri, mert erős nyarakon a körömrothadás, férges tüdőnyavalya s a májmétely is sok kárt tesz bennük, mely betegségek iránt különösen a merinójuhot tapasztalták fogékonynak, mig a downjuhok jobban s a lincolnok még jobban ellentállnak nekik, mert a lineolnjuh eredeti hazája is Angolország legnedvesebb partvidéke, minélfogva már megszokták a nedves legelőket. Csapás a tenyésztőkre nézve az is, ha őszszel tartós szárazság után hirtelen hideg esők
r
s kötegelve (bálozva) való nyírásnál is oly díjazást követelnek, mint a kézzeli nyírásnál. A nyirást mindig csak a birtok főállomásán, valami pajtában eszközlik s a munkások minden nyirott juhért egy, a kosért két bárczát kapnak, melyeket később a kialkudott árban beváltanak. Egy ügyes munkás 40—70, kivételesen 100 juhot képes egy nap géppel megnyírni ; lincolnjuhot többet, merinót kevesebbet, mert a merinónak tömöttebb gyapja megnehezíti a nyirást. Ezt a nagy rekordot azonban csak azáltal érik el a nyirok; hogy a tulajdonosnak mindenféle segédszemélyzettel kell őket ellátni, nevezetesen oly emberekkel, kik a nyírandó juhokat megkötözve a kezükbe adják s a nyirottakat elveszik tőlük, kik a juhok sebeit kulimászszal kenegetik, a lenyírt gyapjút összeszedik, a bárczákat kiosztják, a tompa ollókat megköszörülik stb. A nyirás ideje rendszerint október és november, mely hónapok az ottani nyárnak felelnek meg. Csak a tavaszi bárányok nyírását szokták deczemberre, januárra elhalasztani, de az őszi bárányokat a rendes időben nyirják. A tavaszi bárányok tehát csak XU évesek, az ősziek pedig 3 A évesek midőn nyirják. Már a nyirás alkalmával vagy legkésőbb annak teljes befejeztével a juhok selejtezése is
és viharok tárnádnak, melyek a kiaszott legelőkön elgyengült juhokat halomra döglesztik. Ilyen kalamitások ellen most ugy védekeznek egyesek, hogy nyáron, midőn a fü jobbban nő, heverni hagynak egy darab legelőt s télen ezen tartják a jnhokat. Eféle tartaléklegelőket, melyek gyakran luczernával vannak bevetve, különösen a szoptatóanyák számára szeretnek készletben tartani és pedig főleg oly vidékeken, ahol az őszi etetés divik, mert igy kevesebb bárány pusztul el. Néhány gazda némi réti vagy luczernás szénát is készit nyájai teleltetésére, sőt egyes gazdaságokban még gyeppel födött félszereket is építettek, de azok igen ritkák, mert a legtakarékosabb építkezés is nagyon megdrágítja a juhtartást, a mennyiben ugyanis a félszerekbe fektetett tőke ott mintegy 4 koronát tesz ki juhonkint. Ellenben több helyen megteszik azt, hogy a hideg téli viharok s a nyári forróság ellen néhány holdas facsoportokat létesítenek, melyek eucalyptus-, ákácz-, nyár-, füz- és cziprusfákból létesítve, 4 évig sodronykeritéssel záratnak el s azután szabadon bocsájtatnak a juhok számára. A juhtenyésztés ezen megbeszélt primitív nemétől meg kell különböztetnünk azon bár elég tekintélyes számú, de kis juhászatokat, melyek értékesebb tenyészanyagot nevelnek
41. SZÁM
11 -IK ÉVFOLYAM.
eladásra, melyek tehát körülbelül azzal a szereppel birnak ott, mint Európában a törzsjuhászatok. Ezeknek a számáról pontosabb adatokkal nem szolgálhatunk, de érdekesnek tartjuk annak közlését, hogy mig Zeballos, argentiniai gazdasági iró 1888-ban megjelent juhtenyésztési munkájában 72 ilyen tudomására jutott nyájról tesz emiitőst, melyek közül 50 merinó (15 negretti, 35 rambouillet) és 22 angol vérű volt, addig a Buenos-Ayres szomszédságában 1897-ben tartott mezőgazdasági kiállításon csak 67 ilyen nyáj szerepelt ugyan, de azok közül már csak 13 képviselte a merinó vért, mig a többi 54 nyáj az angol vért karolta föl és pedig 44 nyáj a lincolnt és 10 nyáj a downvért; ez a kiállítás tehát élénken tanúskodik amellett, hogy a lincolnvér már nagyon túlsúlyba jutott a La Plata-államok juhászataiban. Ezen európai anyaggal létesített nyájak csakis a La Plata-államok áldott vidékein fordulnak elő s az ottani viszonyokhoz mérten elég gondosan kezeltetnek, mert a tenyésztők még rendes istállókat is építettek nekik és szükség esetén mesterséges takarmányozásban (széna, szemes tengeri) részesitik őket. Egyébiránt azon tenyésztők is, kiknek anyagi ereje vagy csekély szakismerete nem engedi meg, hogy ilyen juhászatot alapítsanak, gyakran megteszik azt, hogy saját anyajuhaik javából egy kisebb nyájat alakítanak, melyet vásárolt kosokkal látva el, arra használnak, nogy kosokat produkáljon s az ilyen nyájat jobban tartják, mint többi juhaikat. A La Plata-államokban azonban nemcsak tenyésztik, de hizlalják is a juhot, és pedig főleg a kiviteli piaczok közelében fekvő kitűnő gyeplegelőkön és luczernásokon. Ezzel ugy a nagybirtokosok, de még inkább szegényebb vállalkozók foglalkoznak, kik bérelt legelőkön eszközlik azt, sőt a kishizlalók száma mindinkább szaporodik, mi annak tulaj donitható, hogy az élőjuhkivitel föllendülése óta aránylag nagy legelőbért fizettetnek, minélfogva a nagybirtokosok kényelmesebbnek találják legelőik parczellázását és bérbeadását. Európai fölfogás szerint a bérbeadott legelőparczellák persze épen nem mondhatók kicsinyeknek, mert azok területe általán V3, vagy 1 legua. Ugyanis a La Plata-államokban az óriási földbirtokoknak ez a területegysége, mely a mi földegységünk szerint 2700 hektárnak, vagy közel 4700 kat. holdnak felel meg. A nagy földbirtokok terjedelme pedig néhány száz ilyen leguára terjed s miután a leguáért fizetett évi legelőbér 8000—12,000 korona között változik, nem csoda, ha a nagybirtokosok inkább a főváros örömeit keresik föl és másokra bizzák a fáradságos kenyérkeresetet. A legelőkön rendesen 2 éves ürüket, de kivételesen selejtezett anyákat is hizlalnak s a hizlalást többnyire a tavasztól őszig űzik, mert ha a tél száraz és hűvös, akkor kevés fü terem a legelőn. Legjobban gyarapodnak a juhok tavaszszal s őszszel; nyáron a nagy meleg, télen' pedig a már emíitett ok szokta a hizlalást kevesbbé eredményessé tenni. A hizlalás tartama többnyire csak 2—3 hónap, mely idő alatt a merinóürü 35 kg.-ról 45—50 kg.-ra, az angol ürü 45 kg.-ról 60 s több kg.-ra hizik meg. Európába azonban csak olyan juhok szállíthatók, melyek legalább 55—60 kg. súlyúak, mert a. kivitel csak ettől a súlytól kezdve válik jövedelmezővé. Még csak a nyirott gyapjúról óhajtunk néhány szóval megemlékezni. A La Plata-államokban kivétel nélkül szennyesen nyirják és exportálják a gyapjút, hogy azonban a gyapjú tulpiszkos ne legyen, néhány nappal vagy héttel nyirás előtt a kolonczokat vágják le a juhokról. A lenyirott bundák csomagolása pedig következőkép történik. A bundát egy asztalon 2—3 részre szaggatják, s a részeket egymásra rakva s a hulladékgyapjut a közepére téve, összegöngyölitik és zsineggel keresztbekötik; ezután 8—12 vagy több bundát vászonkendőbe takarnak, s igy csomagolva exportőrök, ügynö-
4 1 . S Z Á M . 11-IK
ÉVFOLYAM.
kök vagy közvetítőknek adják el, kik most a bundákat osztályozzák, sajtolják és zsákokban bálokká alakítják. A sajtolás czélja a gyapjú térfogatát csökkenteni, mert a hajókon nem suly, hanem térfogat szerint kell a szállítási dijat fizetni; ezért u j a b b a n mindinkább hydraulikus vagy gőzsajtókkal préselik a gyapjút, mert azokkal jobban lehet a térfogatát csökkenteni, mint a járgánynyal hajtott régi sajtókkal. A bálok súlya 450 kg. A szennyes la plata-gyapju rendementjét normálisnak tekintik akkor, ha az a lincoln-gyapjunál 5 0 % , a rambouilletgyapjunál 3 6 — 3 8 % . A gyapjúért fizetendő kiviteli vám a gyapjú értékének 4 % - á b a n van megállapítva, a szállítási dij Európába pedig köbméterenkint (mintegy 5 q. gyapjúért) 9 — 1 0 korona. A gyapjukivitel már évek óta meghaladja a 2 millió q.-t, vagyis az ausztráliai gyapjuprodukezió 2 /3-nál valamivel nagyobb. A juhok nyírási súlya eszerint nagy átlagban 2'5 kg.-ra tehető. A la plata-gyapju főfogyasztói Franczia- és Németország, mely államok pl. 1896-ban a kivitt gyapjú 7 0 % - á t vitték á t ; jelentékeny fogyasztó még Belgium is (14—20%), ellenben a többi európai államok csak kevés la platagyapjut fogyasztanak.
dohánytermesztés: Rovatvezető: Kerpely Kálmán.
A párisi kiállitás dohányai és dohánygyártmányai. Irta: Kerpely Kálmán. VIII. Floridában havanna- és szumatra-dohányt termesztenek oly eredménynyel, hogy az északamerikai Egyesület-Államok dohányai között az első helyet vivta ki magának. A legjobb havanna-dohányt Floridának homokos márgás talajain termesztik. Figyelemre méltó azon tapasztalati tény, hogy a dohánynak korai és alacsony lebugázását a lehetőségig mellőzik, mert ez esetben a levelek tulnagyokká s durvákká l e s z n e k ; rendesen 14—16 levelet hagynak meg. A leveleket az érés arányában külön törik le s 120—130 cm. hosszú pórékra felfűzve, a pórékat botokra kötik s igy aggatják a szárító pajtákba. A sarjudohányt ellenben rendesen tövestől vágják le s szeges exikatorokra felszurva s z á r í t j á k ; kedvező időben a sarjudohány igen jó belet szolgáltat. Esős időben a dohányt faszén-tüz felett szárítják meg. A szumatra-dohány részére lehetőleg márgás talajú, erdei irtásföldet használnak, melyen tapasztalatilag a legjobb eredményeket nyerik. Miután a szumatra-dohánynál a lehető gyors növekedés, a finom levél előállításának egyik főfeltételét képezi, a dohányföldet a lehetőségig erősen megtrágyázzák guanóval, gyapotmag, hulladékliszttel stb. Ennek figyelembevételével azután sűrűbben is ültetnek s későn bugáznak, egy-egy tövön 24—26 levelet hagyva. Sőt az igen gazdag talajokon egyáltalában n e m bugáznak s tapasztalatilag igen finom leveleket nyernek, melyek a valódi szumatrával minden tekintetben kiállják a versenyt. A levelek szedését szintén az érés arányában eszközlik részletenként, de a leveleket mindig az érés legkezdetén törik, mert ez esetben finomabb anyagot kapnak, a levélerek pedig nem ugranak össze kigyószerüen. A dohány osztályozása, fermentálása, csomózása és bálozása, teljesen oly módon történik, mint az Kuba és Szumatra szigetén szokásos. A Floridában termelt havanna-dohányt tartják az Egyesült-Államok legjobb dohányának, melyet, még a Zimmer-Spanish fölé is helyeznek, mert minőségében igen közel áll az eredeti havannához. Jellegző alakját s tulajdonságait — az eddigi tapasztalatok szerint —
KÖZTELEK,
1900. MÁJUS HÓ
25.
857
8—10 évi utántermelés mellett is megtartotta, A kiviteli. dohányok legnagyobb részét a szumatra-dohány ellenben 2 — 3 év multán a Kentucky, Tennessee és Virginia szolgáltatja. kuba-dohány jellegeit kezdi felvenni. Éppen ezen A dohányt vásárló országoknak eltérők az oknál fogva az a szokás kapott lábra, hogy az igényei s bár a különbségek külsőleg gyakran eredeti szumatra első vagy második évi után- csekélyeknek látszanak, az osztályozó munterméséből annyi magot szednek, hogy az kásoknak igen nagy jártassággal kell birniok, 8—10 éven át vetőmagul szolgáljon, mely eljárást hogy az anyagot megfelelően szétosztályozzák hazai jövedékünknek, a brazil-dohány termesz- s oly állapotba hozzák, mint a minőnek azt a vátésénél is melegen ajánlom.. sárló állam megkívánja és megszokta. A kiállitásA floridai havanna-dohány leginkább szivar- . nak az export dohányokat m a g á b a n foglaló része bélanyagot ad ; nyernek belőle szivartakarót is, l ezen szempontból igen tanúságos és. érdekes volt. mely igen közel áll az eredeti havannához, mégis bizonyos idegenkedéssel fogadják, ——: ' mert takaróképessége nem oly |||g|||jr-* nagy. A dohányt általában igen nagy gonddal fermentálják s nagy szakértelemmel osztályozi zák, szín, tartalom és hosszúság szerint; csomózása s kötegelése (bábozása)is ép olyan, mint az eredeti havannadohányé s nem ritkán, mint ilyen kerül piaezra. Az amerikai kereskedelemben különben igen jó fogadtatásra talált s a szivarbélanyagot adó belföldi dohá^ nyok közül, ennek van a legnagyobb ára ; az elsőrendű szivarbél á r a 10 kg.ként 160—200 korona, a takarólevélért pedig 300—640 koronát fizetnek 100 kg.-ként. A Floridában termesztett szumatra-dohány kiválóan szép takarólevelet ad, szakszerű termesztésében és kezelésébenegynéhány év alatt nagyott haladtak. Mig az első években csak 1 5 — 2 0 % szivartakaró levelet kaptak, ennek mennyisége jelenleg m á r 6 0 - 7 0 % - r a ment fel. E tekintetben az érdem első sorban a nagy dohánytermesztő-társaságokat illeti; ezek tapasztalatai s sikerei nyomán indultak azután a farmerek is. Kitűnt ugyanis, hogy az erdei irtásföldeken abban az esetben nyerik a legjobb eredményeket s a legfinomabb anyagot, ha helylyel-közzel árnyékoló fákat hagynak meg. Ezen az alapon, a közönséges szántóföldön termesztett dohány fölé 9 láb magas oszlopvázon nyugvó vászon-sátrakat (lugasokat) emeltek s kitűnt, hogy ezen eljárással igen finom szövetű s bordájú dohány állitható elő. Hasonló eredményeket értek el azon esetben, midőn a 9 láb magas oszlop vázra 5 cm. széles lécztetőt szereltek olyformán, hogy a léczek egymástól 5 cm. távolságban állottak. Az előbbi teljes- és az utóbbi fél árnyékos rendszer alkalmazása, m a már Floridában több ezer holdon látható, sőt a gyors növekedés biztosítására, a dohányföld mesterséges öntözése is mindinkább terjed.
Angolország például nagy leveleket kiván olajbogyó (oliv) zöld színnel s oly erősen füstölve a szárítás alkalmával, hogy az a leveleken érezhető legyen. A kivánt zöldes szint ugy adják meg, hogy a ieveleket közvetlen érésük előtt törik le. Az angolok s z á m á r a megfelelőnek ígérkező dohányt jóval előbb törik, mint bármely m á s ország számára valót- másrészt az angol nagy behozatali vám miatt a dohányt
A floridai szumatra-dohány igen megközelíti az [eredetit nagyság, szín, érték, rugalmasság Stb. dolgában; a legkereset- l l l . ábra. Dohánytermesztés Floridában. Ponyvatakarókkal fedett dohányföld " " hosszúság " finomlevelü dohány előállítására. tebb 14, 16 és 18~ hüvelyk, a legjobb minőségű levelekből 200 megy 1 fontra (45 deka) és 2 előbb kibordázzák s igen száraz állapotban csomagolják. font (90 deka) betakar 1000 drb szivart. A gyáros részére ezen nagy takaróképessége teszi Ausztria pl. két f a j t a levelet kiván, az viszonylag olcsóvá magas ára daczára is, mely Ausztria A jelzésűt, mely körülbelül 26 hüvelyk 100 kgronként 640—800 korona között ingadozik. hosszú, világosbarna szinü s az Ausztria B, Észak-Amerika dohánykereskedelmére nézve mely 22 hüvelyt hosszú. Olaszország 4-féle osztályú dohányt kiván ; fontos országok a fogyasztás sorrendjében a következők: Anglia, Németország, Olaszország, az olasz A olyan mint az Ausztria A, de söKanada, Francziaország, Spanyolország, Ausz- tétebb szinü s ugyanolyan czélnak, t. i. szivartria és Magyarország, Belgium, Hollandia, Afrika, takarónak szolgál. Az olasz B olyan mint az előbbi, de rövidebb, az olasz C 1 sötétbarna Mexikó, Közép- és Dél-Amerika.
KÖZTELEK, színű nehéz, zsiros dohány vágóanyagnak, mig az olasz 0 2 kisebb értékű homoklevelekből áll. Francziaország 3 minőséget kiván. Az A jelzésű 20 hüvelyk hosszú, melyet Virginiában egészen fekete szinüre páczolnak, a B jelzésű olyan mint előbbi, de 18 hüvelyk hosszú, a G jelzésű pedig könnyű homoklevél főképen burnót készítésre. Afrikába pl. hosszú, keskeny, zsiros, egészen feketére, páczolt levelet kell szállítani. Az összes kiviteli sötétszinü dohányok keményfatüz felett szárittatnak s e tekintetben a virginiai, kentucky-i és tennessee-i kiviteli dohányok között kevés a különbség. A virginiai általában jobb mint a kentucky és tennessee-i dohány. Tekintettel azon körülményre, hogy az egyedárusággal biró országok rendesen magas beviteli vámmal sújtják a dohányt s viszonylag keveset fizetnek, a jobb minőségű dohányok általában a belföldön maradnak és szivargyártási czélokra nyernek felhasználást. A termesztők dohányukat alj-, anya- és hegylevélre osztályozva adják el ugyan, de az exportra való teljes osztályozást, ezen czélra betanított osztályozók végzik, kik egyúttal kijelölik azt is, hogy a különböző minőségű dohányok, mely ország kívánalmainak felelnek meg. Ha a elö-
1901.
MÁJUS HÓ 25.
4 1 . SZÁM. 11-IK
ÉVFOLYAM.
ismerete hiányában az alantiak tájékoztatásul Ha netán a zabosbükköny termesztéséve szolgálnak és könnyű lesz ennek alapján a a talaj homokos, száraz volta miatt nem lenne helyi viszonyok összévetésével a kivánt meg- megelégedve, helyette homoki borsóskeveréket oldást megtalálni. lehetne vetni, e borsót zabbal vagy árpával Zabosbükköny, lóhere, luczerna, és csala- keverten, teljesen ugy, mint a zabosbükkönyt m á d é képezik a nyári etetésnek takarmány- szokás. Csak minél korábban, kitavaszodás növényeit, melyet az őszi rozs szokott meg- után azonnal kell vetni, mert a homoki borsó nyitni. Ha ezen növények ott mind jól díszlenek, vegetácziós ideje hosszabb a zabosbükkönyénél., mért ha késve vetjük, kaszálási ideje könnyén a nyári etetés folytonossága biztosítva van. Hogy ne kelljen' sokáig rozsot etetni, mely beleesik az aratásba. Terem annyit, mint a már kb. két hét alatt amugyis elvénül és hogy. legyen fehérjedús takarmány még a luczerna első kaszálása előtt, esetleg ha a luczerna tán ott n e m diszlenék, hogy azt részben pótolja, felkarolható a szöszös bükköny termesztése, mikor is a takarmánynak szánt rozsot nem egymagában, h a n e m szöszosbükkönynyel keverten vetjük és pedig szeptember közepe t á j á n , ugy hogy a rozs súlyaránya legyen a bükkönyéhez,mint 4 : 5, legfeljebb, mint 4 : 6. A szöszösbükköny a homok legbiztosabb takarmánynövénye, sohasem fagy ki és kitűnően b i r j a a szárazságot: hátránya azonban, hogy miután nehezen köt magot, magja kétszer olyan drága, mint 1 ! 3 - ábra._Dohánytermesztés Floridában. A levelek felfűzése s botokra valí aggatása (háttérben a szárító pajtával). a közönséges bükkönyé z a m a akkora, mint a zabosbükkönyé jó talajon. Miután szénát n e m ad jót, csak annyi vetendő belőle, amennyi legfeljebb k é t hét alatt f ö l d e n feletethető. Ha két hétig akarjuk zölden etetni, valamivel még virágzása előtt kell vágni kezdeni, mert teljes virágában nagyon is feltűnik szőrössége, amely miatt azután az állatok .nem eszik. Miután szöszösbükköny rendszerint m á r a luczerna előtt, április végén vagy m á j u s első felében kaszálható,
zabosbükköny jó talajon, de homokon nagyon jó szénát ad, nehezebben szárad ugyan, mint a zabosbükköny, de levelei nem peregnek oly könnyen, s 1 héttel is tovább etethető zölden a zabosbükkönynél. Ha luczerna, lóhere ott n e m sikerül jól, helyette baltaczim termeszthető, mely után egy teljes kaszálás várható, de ha nagyon kedvező az időjárás, kivételesen k e t t ő j s / V i r á g z á s a
li 2. Dohánytermesztés Floridában. A ponyvasátor alatt nőtt sumatra fajtájú dohány érett állapotban. hányt sötétíteni kell, a kivánt színárnyalatot vagy különleges ízt különböző manipulácziókkal és csomagolási módokkal adják meg.
TAKARMÁNYOZÁS. Rovatvezető : Cselkó István.
Folytonosság a zöldtakarmányban. Az alábbi kérdést vettük : * Jász-nagykun-szolnokmegyei homokos talajú gazdaság takarmányozási tervezetét óhajtanám elkészíteni, erre hézVe óhajtanám tudni, hogy a legkorábban mikor volna Ott; talán őszszel vetett, zöldtakarmány etethető, meddig tartanának az egyes zöldtakarmányok és minő sorrendben jöhetnének egymás után, hogy elérhetnők a czélt, hogy a tehenészéttel minél korábban kezdhetnénk és minél tovább etethetnénk zöldet?" Az általánosságban felvetett kérdésre határozott választ adni annyiban bajos, mert kér.désttevő a termesztési viszonyairól csak annyit .tüdat, hogy homokos talajon gazdálkodik, de hogy mily takarmányféléket szokott ott termeszteni és hogy melyek díszlenek legjobban, nem tesz említést. A helyi viszonyok közelebbi
114. ábra. Virginia-export dohány. 1., 2. Angol igények szerint olívzöld szinti; 3 Ausztrio. Minta A. u t á n a azon a táblán, hacsak n e m abnormis ! m á j u s vége felé vagy junius hó első felében az idő, csalamádé, vagy ha az nem, mohar I áll b e ; kaszálható még teljes virágzásban is, vethető takarmánynak, ha n e m akarunk ősz- mert n e m fásul el, tehát tovább tart a szel még sarjút levenni a szöszösbükkönyről. luczernánál. Ilymódon kettős termesztés űzhető. A pillangós takarmánynövények etetése Ott,, hol az évelői pillangós takarmány- közt hézagpótlóul szerepel a csalamádé. Hogy növények n e m sikerülnek, vagy legalább is n e m mindenkor álljon használásra csalamádé renugy díszlenek, hogy azokra lehetne helyezni a delkezésre, vagy ugy járnak el, hogy kétheti nyári etetés fősulyát, ott szoktak őszi borsót időközökben vetnek csalamádét, a míg lehet, vagy őszi bükkönyt is vetni, melyeknek azon- vagy ha a száraz idő ezt nem tenné lehetséb a n az a hátránya, hogy könnyen kifagynak, gessé, többféle tengerit vetnek t. i. korai, amiért is inkább •' ajánlatos a szöszösbükköny közepes és későn érő tengerit. I A zabosbükkönyetetést is ki lehet húzni termesztése.'
28 4 1 . SZÁM
1.1-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
oly módon, ha több részletben lesz vetve. A csalamádét mennyiben lehet borsó közbevetésével javítani, azt a „Köztelek" mult évfolyamában megjelent és a borsós csalamádét ismertető' czikkben találja meg. Kérdésttevőnek ez elmondottak alapján azt hisszük, n e m fog nagy nehézséget okozni, a helyi viszonyok ismerete alapján megállapítani azon módot, melylyel a takarmányozás folytonosságát biztosithatja. A gazdaságban eddig termesztett növények fogják a nyári takarmányozásnak alapját képezni és ahol hézagot venne észre, a fentemiitett növények közül a leginkább beleillőt felveheti a termesztésbe. Akkor etethet zöldtakarmányt április közepétől, mikor is rozson kezdheti egész októberig, mikor répalevéllél átmehet a téli etetésre. Kettős termesztés űzhető szöszösbükkönyön kivül biborherével is, mely augusztus közepe t á j á n vetve, m á j u s végén, junius közepe elején használható és u t á n a még csalamádé vethető. Csakhogy az n e m biztos takarmány, egyrészt a szárazság miatt kritikus a vetési ideje, másrészt szenvedhet a tél fagyától. Gyárfás
József.
Miután az Alföldön a nyári etetés főtámaszait a luczerna, zabosbükköny és csalamádé képezik, n e m lesz érdektelen, ha adatokat szolgáltatunk arról, hogy az évnek körülbelül mely napjain szoktuk azokat etetni. Ezt illetőleg, nem rendelkezek ugyan az Alföldön gyűjtött adatokkal, de ha elmondom, hogy pl. M.-Óvárott mikor etettük a luczernát stbit, s ha hozzágondoljuk azt, hogy az Alföldön valamivel korábban tavaszodik, elég jó képet nyerhetünk a zöldtákarmányetetés folytonosságáról. Följegyzésem szerint M.-Óvárott április 22-én kezdtük a zöldtakarmányetetést és szept. 22-ig folytattuk azt, amely naptól kezdve fokozatosan á t m e n t ü n k . a téli etetésre; a folytonossági sorrend pedig a következő volt: április 22-től m á j u s l-ig r o z s ; m á j u s ' 1-től m á j u s 15-ig luczerna (I. kaszálás); m á j u s 15-től junius 4-ig baltaczim. junius 4-től junius 13-ig luczerna (II. kaszálás); junius 13-tól julius l-ig zabosbükköny; julius 1-étől szept. 27-ig csalamádé ; julius 11-től kezdve a csalamádéval vegyest luczerna (III. k a s z á l á s ) ; augusztus 18-tól kezdve a csalamádéval vegyest luczerna (IV. kaszálás). Iiovátvezető.
NÖVÉNYTERMESZTÉS. Rovatvezető: Kerpety Kálmán.
Hazai talajaink foszforsavszükségletéről és a kémiai elemzés jelentőségéről. Sokan talán e czim elolvasásakor azt fogják mondani, hogy régen elcsépelt dolgokat kivánok felújítani, mert hiszen a nálunk divó gabona-gazdálkodási rendszernek természetes folyománya az, hogy talajaink foszforsavkészlete mindjobban fogyóban van. Mások pedig azt mondhatják, hogy már bizony őket többé a foszforsavtrágyával lépre n e m viszik, mert volt alkalmuk tapasztalni saját gazdaságukban, hogy a drága trágya nemcsak hogy a tiszta jövedelmet nem fokozta, h a n e m még kárral is járt. Végre talán még olyanok is akadnak olvasott gazdáink közt, kik a külföldi szakirodalom alapján azt mondják, hogy a kémiai elemzésnek a talaj foszforsav szükségletére vonatkozólag semmi jelentősége sincs. Hiszen többek közt Maereker hallei tanár volt az ki legutóbb a német gazdáknak üy értelemben nyilatkozott a talaj kémiai elemzéséről. Mult évben e helyen
1901.
MÁJUS
HÓ.
25. 1
éppen Maerckernek ezen előadásáról irtam ) és h a b á r elismertem végső kijelentésének helyességét, hogy t. i. ez idő szerint a talaj elemzésből annak foszforsavtrágya szükségletét általában meghatározni n e m t u d j u k : már akkor kifejtettem azon nézetemet, hogy ebből még n e m következik ám, hogy ez a kérdés a jövőben megoldásra ne jusson. Azóta éppen ezen kérdésnek beható tanulmányozásával voltam elfoglalva. Sikerült is igen érdekes tapasztalatokat szereznem e téren, de tanulmányom még nincs abban az állapotban, hogy azt a gyakorlatnak szabad kezére bocsáthassam. 2 ) Nem tartom azonban feleslegesnek e helyen felhívni a figyelmet ezen kérdésre s ezzel kapcsolatban kissé közelebbről is kifejteni, hogy hogyan lehet az, hogy egyik gazda feldicséri a foszforsavtrágyát, a másik pedig csak keserű tapasztalatokra hivatkozhatik ezen műtrágya említésekor. Annyi tagadhatlan s már többszörösen bizonyították, hogy az egyoldalú gabonatermesztés első sorban a talaj foszforsavkészletét veszi igénybe. Tudjuk, hogy a talajban előforduló foszforsavnak aránylag csak kis része van olyan állapotban, hogy gazdasági növényeink könnyen értékesíthessék. Minden valószínűség arra mutat,, hogy ezek a foszforsavvegyületek a könnyebben oldhatók csoportjába tartoznak és hogy gazdasági növényeink savanyu gyökérváladéka az, ami ezen könnyebben oldható vegyületeket előbb feloldja, hogv azután a h a j szálgyökerek sejtfalain át felszívódjék. 3 ) Ha tehát ez a könynyen oldható foszforsavkészlet megfogyott a talajban, akkor a nehezebben oldhatókra lesz utalva a növény. Mily mértékben képesek gazdasági növényeink ezen nehezebben oldható vegyületeket is értékesíteni, azt ez időszerűit n e m tudjuk határozottan megállapítani. Annyi azonban a trágyázási tapasztalatokból következtethető, hogy ezeket nehezebben értékesitik a gazdasági növények s ezért fejlődésükben szenvednek, hacsak megfelelő mennyiségű könnyen felvehető foszforsavas vegyületet n e m adunk a talajba trágya alakjában. Arra nézve is alig birunk támpontokkal, hogy mily mértékben alakulhatnak át ezek a nehezen oldható vegyületek könnyebben oldhatókká. A növényi és állati maradványokkal a talajba kerülő foszfor a korhadás illetőleg rothadás folyamata közben átalakulhat könnyen oldható foszforsavas vegyületté, hacsak a talajban előforduló egyes alkatrészek pl. a vas ugy nem hatnak, hogy mindjárt nehezen oldható foszforsavas vegyületté alakuljon. Hogy vájjon az ilyen ásványi nehezen oldható foszforsavas vegyületekből képződhetik-e valaha könnyebben oldható, erre nézve tudomásom szerint még egyáltalán n e m végeztek kísérleteket, pedig talán n e m volna érdektelen ezen talajismereti kérdés tanulmányozása sem. Itt ezt csakis azért említem, hogy rámutassak mennyi szabad és hálás tér nyilik az agrikultur chemiának ezen ágazatában. De ettől érthetővé lesz az is, hogy miért oly nehéz ezen a téren pozitív gyakorlati eredményekhez jutni. A fenforgó viszonyok oly sokoldalúak, hogy midőn azokat megismerjük, első pillanatra önkéntelenül kishitűek leszünk és talán azt mondjuk, hogy a kémiai elemzéstől éppen ezen okokból nem várható, hogy a talaj foszforsav trágyaszükségletéről felvilágosítást adjon. Éppen azon kísérletek azonban, melyeket utóbbi időben az Orsz. m. leír. növénytermesztési kísérleti állomáson végeztem, támogatva egyes külföldi hasonló irányú szakemberek tapasztalataival, arról győztek meg, hogy a kérdés n e m megoldhatlan. Nevezetesen egy módszert sikerült kidolgoznom, melynek eredményeit >) „Köztelek" 1900. évf. I. félév 943. lapon. ) Tanulmányaim első része megjelent a Kisértetügyi Közlemények 1900. évf. 6. füzetében. Második része legközelebb fog ugyanott megjelenni. 8 ),Mezőgazdasági Szemle: „A növénygyökerek váladékának jelentőségéről, a talaj és növények trágyaszükségletét illetőleg.* dr. 'Sigmond Elek, 1899. évf. 446. lap. 2
a trágyázási kísérletekkel egybevetve arra az eredményre jutottam, hogy 1. ezen módszerrel meg lehet határozni azt, hogy mikor van oly sok foszforsavkészlet a talajban, hogy a foszforsavtrágyázástól nem várható eredmény. 2. Meglehetős valószínűséggel megmondhatjuk azt is, hogy mikor várható foszfortrágya hatása. Ha tehát módszeremnek érvényessége a továbi kísérletek folyamán is igazolást nyerend, akkor talán sikerülni fog azon gazdák számát csökkenteni, akik keserű tapasztalatok árán győződtek meg a foszfortrágya hatástalanságáról illetve könnyen fog vállalkozni a gazda, hogy a foszfortrágyával kisérlezzék, ha erre nézve szakszerű tanácsot kaphat. Amig azonban ujabb széleskörű vizsgálatokkal igazolva nem látom, hogy az eddig tapasztalt törvényszerűség általános érvényű, vagyis meg nem győződtem arról, hogy módszeremnek csakugyan meg van az a gyakorlati értéke, a mi az eddigi kísérletekből valószínűnek látszik: addig én is mégcsak azt állithatom, hogy ezidőszerint ezen kérdésekre egyedül a tenyészedény-kisérlet adhat felvilágosítást és mindenesetre óvakodni fogok egyelőre tisztán ezen eljárás alapján gyakorlati tanácscsal szolgálni. Azt hiszem azonban, hogy az eddig szerzett tapasztalatok alapján jogosan állithatom, hogy nem kell feladnunk nekünk agrikultur kémikusoknak ezt a tért. És határozottan állitom, hogy Magyarországon ezen kérdésnek mielőbbi tisztázása égető szükség. Ezt kívánom következőkben még közelebbről kifejteni és tapasztalati számokkal igazolni. Ha átvizsgáljuk az Orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás évi j elentéseit 1895-től kezdve, elég b ő adatokat találhatunk ezen bizonyításokhoz. Lássuk ezen kísérletek végeredményének táblázatos összelállitását:
.11
Is
1894/5.
őszi gabona (buzaésrozs) 247 173 70"0 buza 85 70 . 84"3 rozs 29 26 89'6 tav. á r p a 56 35 62"6 zab 22: . 14 63"6 kapások (burgonya, czukorrépa, t a k . - r é p a é s tengeri) 20 17 80"5 1895/6. burgonya kötött talajon 20 13 65"0 burgonya homok talajon 19 15 78'9 1894/5. rét 40 33 82"5 1895/6. rét 27 21 777 Ezen táblázat adataiból kitűnik: 1. hogy hazai talajaink igen sok esetben mutatnak foszforsavtrágya-szükségletet. 2. Az őszi gabonafélék, kapás növények és rét aránylagosan biztosabban hálálja meg a foszforsavtrágyát, mint a tavaszi gabonafélék. 3. Nem hanyagolható el azonban azon esetek száma sem, mikor hatás nem mutatkozott. Kérdés tehát ilyen esetekben: m o n d h a t juk-e azt, hogy a foszforsavtrágya hatása azért maradt-e el, mivel nem volt a talajnak reá szüksége ? Ezt n e m mondhatjuk, m e r t a foszforsavtrágya hatása más okok miatt is elmaradhatott. 1896/7. 1896/7. 1894/5. 1894/5. 1894/5.
És minő tényezők hiúsíthatják meg leggyakrabban azt, hogy a talaj foszforsavszükséglete m u t a t k o z z é k ? Egyik ok lehet a kedvezőtlen időjárás, amely szélsőséges és sok helyen nagy szárazságra hajló éghajlatunk alatt nem is oly ritkán fordul elő. A korai szárazság annyira á r t h a t a. termésnek, hogy előfordultak esetek, mikor a
2 KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS HÓ 25.
trágyázott kevesebbet termett a trágyázatlannál. vezetes közgazdasági jelentősége van MagyarA trágyázott ugyanis erőteljesebb fejlődésnek országon. Ennek megerősítésére nézve még felindult, bókrosodása dúsabb volt s ezzel kap- említhetem Cserháti Sándornak a „Köztelek"-ben. csolatban a vizelpárolgási felület is nagyobb. „A szegényedő magyar föld" czimü czikkét,*) Ezért a szárazságot, ha az igen korán jött, melyben kiemeli, hogy az okszerüüenül alkaljobban megsinlette a trágyázott, mint atrágyá- mazott belterjesebb gazdálkodás sokszor még jelentékenyebben rabolja ki a talaj tápanyagzatlan. Ezért van az, hogy a tavaszi gabonafélék készletét, mint a régi kiilterjesebb, mert éppen aránylagosan kisebb mértékben hálálták meg a az előbbinél a visszapótlás fokozottabb mértékben szükséges. foszforsavtrágyát az őszieknél. A talaj trágyaszükségletéről felvilágosítást Ahol feltehető tehát, hogy az időjárás oka a hatás elmaradásának, ott ujabb egy évi kí- adhat a tenyészedény-kisérlet, de ez igen sok sérletre van szükség. Ilyen esetben tehát nagy időt igényel és sokszor a legnagyobb gond szolgálatot tehetünk a gazdának, ha egy egyszerű daczára hasznavehetetlenné válik. Szükség van meghatározássál annyit mondhatunk biztonsággal, tehát egyszerűbb és biztosabb módszerre. Ha a hogy nincs a talajnak foszfortrágya-szükséglete, növénytermesztési kísérleti állomásnak feladatát fölösleges tehát a további kísérletezés, iUetöleg a képezte eddig, hogy megmutassa a gazdáknak, kémiai eljárásból kifolyólag valószínűnek mond- hogy az egyes trágyafélék miként értékesíthetők ható, hogy a talajnak van foszforsavszükséglete, s ezen kísérletek folyamán kitűnt, hogy hazánkban a foszforsavszükséglet mily fontos szerepet azaz érdemes a kísérletezést folytatni. Elmaradhat azonban a foszfósavtrágya játszik: ugy bizonyára ugyanezen állomás hatása azért is, hogy egyik vagy a másik szük- vegyészének feladatát képezheti most alkalmas séges tápanyagban szükölködhetik a talaj. Tud- kémiai módszer után látni, hogy majd a gazdájuk, hogy talajainknál csak a foszforsav, nak tanácsot adhasson. Ezek tehát azon rugók, nitrogén és káli azon szükséges növényi táp- melyek engemet, mint nevezett kísérleti állomás anyagok, melyek visszapótlást igényelnek, a mész vegyészét ily irányú kísérletek kezdeményezésére nagyobbára fizikai hatásánál fogva szükséges. sarkaltak. Belátva a kérdés nagy közgazdasági értéUgyancsak az Orsz. m. kir. növénytermesztési kísérleti állomás tapasztalataiból kitűnt, hogy két ós biztatást nyerve az eddig elért eredmépl. homoktalajon, ha a rozs alá Thomassalakon nyekből, szándékom a kérdés gyakorlati oldalát kivül kainitot is adtunk, a terméstöbblet is minél előbb és általános érvénynyel tisztázni. nagyobb és a hatás gyakoribb volt, mint S habár eddigi tapasztalataim nem elégaz egymagában alkalmazott foszforvastrágyánál. ségesek arra, hogy azokról itt bővebben emlíMég szebb eredményre vezettek a zöldtrágyá- tést tehetnék — mert épen nem óhajtom, hogy zással összekötött kálifoszfortrágyázási kísérle- időelőtt megtéveszszem bármi tekintetben a gazdatek. Ennek magyarázata az, hogy homok közönséget : azt hiszem nem volt felesleges már talajaink rendesen nemcsak foszforsavban, most felhívnom a figyelmet ezen fontos kérhanem káliban és nitrogénben is szűkölködnek, désre és kifejtenem, hogy ez a kérdés tanulha tehát s foszfortrágya hatását teljes mérték- mányozás alatt áll és remélhető, hogy hasznaben akarjuk elérni, gondoskodnunk kell a vehető eredményekhez juthatunk. másik két tápanyagról is. Előfordulhat ilyenkor Dr. 'Sigmond EleTc. az is, hogy a foszforsavtrágya teljesen hatástalan marad a mig a nagyobb mértékben hiányzó másik tápanyaghiányt nem pótoljuk. Hasonló eredmények mutatkoztak a burgonyánál és a réteknél is. A rétnél azonban nitrogénszükséglet nem jő számításba, mert a kálifoszfortrágyázás fokozza a pillangósokat s Kérdés. ezeknek nitrogéngyüjtőképessége gazdagítja a 307. kérdés. Egy körtefaágacskát mellétalaj nitrogénkészletét a levegő nitrogénjének rovására. Ilyen esetekben tehát a gazda szin- kelek, melyen ugy a levélzet, mint a gyümölcs tén egy évi kísérletből és egyoldalú foszforsav- valamely gomba által meg van támadva. Két trágyázási kísérletből nem ítélheti meg, hogy kis fám annyira meg volt támadva, hogy mivan-e talajának foszforsavszükséglete. Ezen dőn a beteg leveleket és gyümölcsöket róluk esetekben is tehát ujabb kísérletezésre van leszedtem, csaknem egészen csupaszok maradszükség s most már esetleg több évire, mert tak, egy harmadikon 10 beteg levelet leltem, nemcsak az időjárás, hanem a másik két fon- azt is leszedtem. Kérem a „Feleletek" rovatában tos tápanyag is tekintetbe veendő. Világos engem értesíteni, mi a betegség oka, helyes ebből, hogy ilyenkor még inkább szüksége volt-e a beteg részek leszedése és elégetése, K. J. lehet a gazdának arra, hogy talajának nincsen avagy van-e más védekezés ellene ? egyáltalán foszforsavszükséglete, vagy valószínű308. kérdés. Az elmúlt év tavaszán ugy leg feltehető, hogy van. Még többet érne, ha azt magam mint többek lóhere-vetőmagszükségleis megmondhatnék, hogy a foszforsavon kivül lét Klein Vilmos szatmári lóheremagkereskekáli vagy nitrogénszükséglet várható. A káli- dőnek Király-Daróczon lakó bizományosától szükségletet a homokos talajokra nagy való- szereztem be. Már az aratás alkalmával gyanús színűséggel előre feltételezhetjük és erre nézve, volt előttem, hogy a heremag nem hazai, ha— miként többek közt Maercker is emiitett nem amerikai termény s ezen gyanúm most már előadásában kifejtette — a kémiai, sőt még teljes igazzá lett. A mag nem csak hogy nainkább a mechanikai elemzés is felvilágosí- gyon ritkán kelt, hanem teljesen satnya, nem tást adhat. fejlődik, a szárai bolyhosak, mi kétségtelen jele az amerikai herének. A kik nem KleinA nitrogénszükségletre nézve azonban féle magot vetettek, azoknak herésök szépen nem igy állunk. Mert épen Maercker hang- díszlik, a miénk oly gyenge, hogv a kasza sem súlyozza, hogy ezen kérdés még bonyolultabb a tudná összehordani. Méltóztassék engem útbafoszforsav szükségleténél, mivel itt talajbakterio- igazítani, hogy mi alapon és módon tudnám lógiai viszonyok is közreműködnek. én kártérítési igényeimet érvényesíteni. Ha Azon kísérletekből, melyeket utóbbi idők- perre terelem a dolgot, lehet reményem, hogy ben végeztem, kilátásom van arra is, hogy a azt megnyerem, a kártérítési igényem meglesz-e nitrogénszükségletet azon esetekre nézve meghatá- ítélve? Remélhető-e, hogy ezen amerikai mag rozzam kémiai uton, mikor a foszfortrágya e annyira fejlődik a mi éghajlatunk alatt, hogy miatt egyáltalán nem tud érvényesülni. szénának kaszálható lesz s vájjon magot hoz-e Látnivaló tehát, hogy nem kellelcsügged- s ha igen, elárusítható-e az ? nem fogna engem nünk, mert van reménység a megoldásra, csak is terhelni felelősség. idő és törekvés kell hozzá. K.-Szt-Miklós, (Szatmárm.) Cé. S. Az elmondottakat összefoglalva, látjuk, hogy a talaj foszforsavszükségletének mily ne*) ,Köztelek" 1900. évf. 2. félév.
LEVÉLSZEKRÉNY.
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. 309. kérdés. Kezelésem alatt lévő gazdaságban van 2 tehén, melynek egy egyéves borjúja van és szintén kijár az anyjával a legelőre, ahol a borjuk az anyjokat megszopják. Minden óvintézkedést megpróbáltam már amit eddig ismertem, megjegyzem, hogy állandóan szegekkel kivert szij is van az orrukon. Mivel lehetne a szopást meggátolni és mi az eljárás ? Szűcsi. K. B. 310. kérdés. Szíveskedjék felvilágosítást adni, hogy a községi közmunka kivetéséhez mi szolgál alapul, az igavonók darabszámja-e, beleértve a futólovakat is, vagy pedig az egyenes adó? Mennyit kell e czimen szolgálni természetben, ha az igavonók alapján vettetik ki? lehet-e ezt és mennyiért megváltani? Végre nagyobb birtokos, aki alig használja a községi utakat, ép annyival tartozik-e a községi közmunkához járulni, mint a község lakosai? D. J. 311. kérdés. Márczius hó 26-án eladtam két lovat vásáron, amelyeknek tudomásommal semmi hibájuk nem volt. Április hó 30-án egy ügyvédtől levelet kapok, amely április hó 28-áról van keltezve, azon tudósítással, hogy egyik eladott ló,, amelyet vevő tőlem vásárolt, miként a tegnapi napon (tehát április 27-én) megejtett vizsgálatonkonstatálták, havi vakságban szenved s felkér ez ügynek három napon belőli rendezésére. Én a jelzett lovat lVs évig kocsiban használtam, a lovak mellett megbízható egyén volt alkalmazva, sem én, sem kocsisom a ló szemén hibát nem vettünk észre, sőt a ló a kocsiba befogva a legkisebb tárgytól olykor megugrott; egyszóval soha legkisebb jelenség sem mutatta, hogy a ló szeme hibás lett volna. Kérdem tehát, vájjon a lónál a havivakság azon idő alatt, tehát 32 napon belől, kifejlődhetett-e ? s azon esetre, ha per útjára kerülne ez ügy, miután vevő engem nem 30 napon belül értesített, hanem csak 32-ik napon, ezen körülményt a bíróság figyelmen kivül hagyhatja-e? Megjegyzem azt is, hogy a jelzett ló anyja nálam használatban van, szemén semmi hiba sincs ugyszinte apja, egy közellevő fedeztetés! állomáson, egy jelentékeny lótenyésztő községben van használatban. H. 1. 312. kérdés. Alkalmazható-e, az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVIII. t. cz. végrehajtása iránt kiadott 1900. évi 95000. számú m. k. földmivelésügyi miniszteri rendelet 181. §-a V. b. pontjában megállapított díjszabás, a diagnosticus tuberculin ojtásra is, vagy létezik-e erre vonatkozólag külön rendelkezés és esetleg minő? B. K.
Felelet. Beteg körteág. {Felelet a 307. sz. kérdésre) Ama körteágon, amelyet K. 1. küldött be, az elvirágzott virágok nyeleinek egyik oldalán feketés, elszáradó sávok láthatók, ugyanilyen szinü és száraz, csakhogy nem hosszúkás foltok lepik el a fejlődés kezdetén tönkrement piczi gyümölcsöt. Egyes leveleken nagyobb barna, elszáradt foltokat találni, a legtöbb levél pedig azzal tűnik fel, hogy tele van apró hólyagokkal, illetve bibircsekkel. E bibircses levelek itt-ott zöldek, de nagyobbrészt szintén el vannak barnulva s barnásszinüek maguk a hólyagok is. Semmi parazita gombát találni nem lehet. A bibircses levelek eltorzulását egy atka, a I'hytoptus piri okozza, mely életének nagyrészét bent tölti a körte levelének belsejében. A gyümölcs és nyelének feketés foltjait azonban nem okozta az atka, hanem valószínűleg a fagy, legalább erre a következtetésre kell jutnom onnét, hogy sem a gyümölcsön, sem benne semmiféle parazita nyomára nem akadni. Ama levelek száradó foltjait, amely leveleken a bibircsek nem mutatkoznak, szintén nem tudom másból, mint fagykárból megmagyarázni, sőt bizonyos, hogy a bibircses levelek is siralmas kinézésüket nem kizárólag Phytoptus vitisnek köszönik. A beteg levelek kezelése hasznos dolog
41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. volt, mert ezzel gátat vetett a levélatkák nagyobb elszaporodásának. M. Gy. Kártérítési igény ameríkai heremagszállitás miatt. {Felelet a 308. kérdésre.) Ha Klein Vilmos szatmári kereskedő magyar heremag helyett amerikait szállított, akár a saját ezége alatt, akár bizományosa által, ezért föl kell őt jelenteni a főszolgabírói hivatalnál, a hol az 1895-ik évi XLVI. t.-cz. végrehajtási utasítása értelmében majd elbánnak vele, mert amerikai heremagot más név alatt még a kereskedők egymásközti forgalmában sem szabad eladni, gazdának termesztés czéljából annál kevésbé. A bizonyítás Klein Vilmos ellen igen könnyű lesz, mert hisz ismeretes dolog, hogy ő tavaly vagy 200 métermázsa amerikai herét tartott raktáraiban, azt magyar maggal keverve hozta forgalomba s ezáltal nagy kárt okozott a szatmárvidéki birtokosságnak. De nemcsak amerikai magvakat hozott forgalomba Klein, hanem az u. n. „ó-franczia* magvakat is, ami csiraképtelen, vagy csirázóképességében igen megfogyott heremag, ezt keverte a magyar lóhere közé s e miatt nagyon sok szatmármegyei gazdának rosszul kelt a herevetése, de ezen a czimen elkövetett kihágásért el isitélte a hatóság. Nem csupán a gazdákat károsította meg Klein ilyen módon, hanem a vidékebeli kiskereskedőket is, akik tőle szerezvén be készletüket, szintén büntetésben részesültek a Kleinféle rossz magvak miatt. A silány herevetéseket szakértőkkel kell hivatalosan megvizsgáltatni még a kaszálás előtt és a károkat fölbecsülni. Azután ami kevés mégis termett a földeken, azt takarmánynak kell lekaszálni, magot venni róla nem tanácsos, mert a silány növényeknek ivadéka is silány lesz. Persze mindez nagy kár, de majd megfizeti Klein Vilmos! És ha sokan megfizettetik Kleinnal és a hozzá hasonló kereskedőkkél a kárukat és sokszor megbünteti őket a hatóság, utóvégre mégis csak le fognak szokni a maghamisitásról. Nagyrabecsülendő hazafias cselekédet az, midőn a község lelkésze híveinek anyagi jólétét is előmozdítani iparkodik, de miután a szép szándék balul ütött, a további lépés már most az, hogy azok a szegény kisgazdák kártérítést kapjanak. E lapok szerkesztősége továbbra is készséggel támogat minden ilyen irányú lépést. Thaisz Lajos. Szopósborju elválasztása, (felelet a 309. kérdésre.) Elég gyakori eset, hogy az anyával közösen legelőre járó borjú a legeltetés egész tartama alatt szopja anyját, daczára annak, hogy anya tejére már semmi szüksége nincs s igy csak fölösleges módon zsarolja anyját. Ezen a bajon rendesen ugy vélnek segíteni, hogy a borjú orrára szegekkel ellátott szíjat alkalmaznak, amely eljárás pedig a szóban forgó esetben is czéltalan volt, de azért sem helyes, mert a szegekkel anyjában s más állatokban könnyen kárt tehet a borjú. Legegyszerűbben a kérdés persze ugy volna megoldható, ha a borjú 10—14 napig nem járna anyjával közös legelőre, ez azonban sok helyt nehézségbe ütközik, mert külön pásztorolást, vagy kezelést igényel. Meg kell kísérelni tehát a következő elég egyszerű eljárást: nem nagyon durva vászonból két zsebkendő nagyságnyit levágunk, akkorát tehát, hogy az a tőgyet bőven és elég jól eltakarja. Ezt a vásznat most már olyan módon kötjük fel az állatra, hogy az az egész tőgyet eltakarva, arról ne csuszon el se előre se hátra. Nevezetesen mellső és hátsó csücskeire olyan hosszú szalagot varrunk, hogy azok az állatot átérve a háton, illetőleg az ágyékon összeköthetők legyenek, emellett a hátsó csücsköket a czombokhoz, vagy a czombok között felvitt szalag segélyével az ágyékon összeköttött szalaghoz erősítjük, hogy a tőgyön levő vászonfelkötés ne csúszhasson előre. Ez a kötelék nem gátolja a tehenet a járásban s ha jól és feszesen van megkötve, mindenesetre
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS HÓ. 25. 3
megakadályozza a szopás lehetőségét. Ezen köteléknek 10—14 napig való használata mellett le fognak szokni a szopásról. Községi közmunka. (Felelet a 310. sz. Tcérdésre.) Vonó-állatok tulajdonosai községi igás közmunka teljesítésére köteleznék; vonóállatok alatt minden néven nevezendő igásmarha, a lovak pedig kivétel nélkül értendők. Minden egyes vonó-állat után évenkint legfeljebb két igásnapszám szólgáltatik; minélfogva minden egyes vonó-állat egyes, vagy kettős fogatban aszerint, amint rendesen használtatik, közmunkára évenkint legfeljebb kétszer kiállítandó, 1igy azonban, hogy a közmunkára kiálló hármas, vagy négyes fogatok csak kettős fogatnak számithatók. A községi igás közmunkatartozás mennyisége tehát egyedül a vonóállatok számától függ. Ezenkívül községi kézi-közmunkára a községnek minden lakosa köteles, aki 18-ik életévét betöltötte és a 60-at még tul nem haladta. Ezen kézi-közmunka-kötelezettség alól fölmentvék a nők, ha csak házuknál egykenyéren élő és munkára alkalmas férfi családtag, vagy szolga nem létezik, mely esetben ezek a megszokott napszámot amazokért teljesitik. Fölmentvék továbbá a most említett családtagok, a szolgák, papok, tanítók, katonák, köztisztviselők és szolgák, pénzügyőrök, csendőrök, pályaőrök, fegy- és fogházőrök, erdő- és mezőőrök. Minden a községben divó módon épült közönséges lakóház birtokosa — tekintet nélkül arra, egy vagy több ház birtokosaje — évenkint legfeljebb négy, kő-, vagy téplaépület tulajdonosa legfeljebb hat, minden emelet utáni még további legfeljebb két-két kézinapszámot szolgál; idegen házban lakó egyének évenkint egy-egy kézi napszám teljesítésére kötelesek. Családtagok akár önjoguak, akár nem, rendszerint mindkét esetben évenkint egy kézi-nápszamot szolgálnak és ha számuk háromnál nagyobb lenne is, akkor se tehet a kötelezettség egy családnál összesen 3 napnál többet. Községi közmunkatartozását mindenki tetszése szerint természetben dolgozhatja le, vagy megválthatja. A váltságárat a község képviselőtestülete a helyi árak szerint állapítja meg, melynek határozata ellen az alispánhoz s végső fokon a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni. Ez áll ugy. az igás, mint a kézi-közmunkára nézve. Azon a czimen, hogy valamely birtokos a községi közutakat, vagy azoknak valamely részét kevésbbé, vagy egyáltalán nem használja, a községi közmunkatartozást mérsékelni egyáltalán nem lehet. Dr. Sz. Lovak havivaksága. (Felelet a 311. sz. Tcérdésre) A havivakság, ha nem az első izben fellépett gyuladásos rohamról, hanem már állandósult elváltozásról van szó, a szemben egy hónap alatt nem fejlődhetik ki. Az a körülmény, hogy a vevő értesítésekor már elmúlt a harmincz nap, nem fosztja meg a vevőt az igénykeresetjogától, mert a hazai joggyakorlat szerint ugy az általános szavatossági határidő, mint az elévülési határidő hat hónap. Ha azonban a vevő csak harmincz nap múlva értesítette az eladót, illetőleg nyújtotta be a kártérítést, akkor csak abban az esetben érvényesítheti kártérítés iránti igényeit, ha nemcsak azt igazolja tényleges adatokkal, hogy a ló valóban havivakságban szenved: hanem azt is, hogy a vétel idejében is már szenvedett ebben a betegségben. (Harmincz napon belül az utóbbi körülmény igazolása nem szükséges, mert ekkor magából a betegség fenforgásának tényéből is lehet jogosan következtetni, hogy a bántalom a vételkor is létezett, az eladót természetesen megilleti az ellenbizonyítás joga.) A szülők szembajtól mentessége nem zárja ki azt, hogy az illető ló havivakságban szenved, mert ez a betegség rendszerint nem átöröklés, hanem a születés után történt külső fertőzés következtében fejlődik. —y—
Tuberkulin-ojtások díjazása. (Felelet a 312. Tcérdésre.) Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvény végrehajtására kibocsátott miniszteri rendelet 181. §-ának V. szakasza kizárólag a védöojtások díjazásáról szól és nem alkalmazható a diagnosztikus czélból végzett ojtásokra. Az előbbieknél ugyanis a munka csak- az ojtóanyag beojtásában áll és ezzel be is van fejezve s ennek felelnek meg az első tekintetre alacsony dijak is; ellenben a tuberkulin-ojtás esetén az állatorvos a tuberkulin befecskendésén kívül még 24 órán keresztül észlelni tartozik az állatokat, ami, a tetemes időveszteség mellett, meglehetősen fáradságos dolog is és ehhez képest a díjazásnak is másnak kell lennie, olyannak, mely az időveszteséggel és a munkával arányban álljon. Miután a tuberkulin-ojtások kérdése ezidőszerint egyáltalán nincsen szabályozva, azért azok díjazására nézve sincsen még megfelelő árszabály és a dijak megállapítása teljesen a felek kölcsönös szabad egyezkedésáre van bízva, Csak nagyjában való tájékoztatás czéljából megjegyezzük, hogy pár év előtt a tuberkulinkérdés tárgyában készült egy javaslat a dijakra vonatkozólag a következő kulcsot ajánlotta: Az ojtással megbízott hatósági állatorvosnak legyen igénye, a fuvarköltség megtérítésén, illetőleg természetben szolgáltatott fuvaron kivül, a következő díjazásra : 10 állat beojtásáért és észleléseért 30 korona, 11—20 állat beojtásá'ért és észleléseért darabonkint 3 .„ . 21—50 állat beojtásáért és észleléseért további darabonkint 2 .„ 50-nél több állat beojtása és észleléseeseténminden további darabért 1 Ezekbe a dijakba az előzetes helyszíni szemle, a beojtás, a hőmérés és észlelés, valamint a további teendőkre vonatkozó javaslatok megtételének munkadija is be van foglalva. — y —
Gazdasági egyesületek mozgalma, Rovatvezető: de Pottere Brúnó. A Barsvármegyei gazdasági egyesület folyó hó 12-én délelőtt 10 órakor tartotta meg évi közgyűlését Léván az állami tanitóképezdében. Az igen látogatott ülésen Dus Jenő alelnök elnökölt s azon a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége képviseletében Bubinele Gyula a Szövetség titkárja is résztvett. A közgyűlés jóváhagyta a számvizsgáló-bizottság által megvizsgált mult évi zárszámadásokat és vagyonmérleget és tudomásul vette a terjedelmes elnöki jelentést is, amely az egyesületnek multévi működéséről számol be. Ezen működés keretében különösen kiemelendő az egyesületnek a háziipar fejlesztése körül kifejtett működése, amely az egyesületi működésnek a jövőben is egyik kiváló programmpontját fogja képezni. Hozzájárul a közgyűlés az igazgató-választmánynak azon előterjesztéséhez, hogy a jövő évben Pozsonyban rendezendő mezőgazdasági országos kiállításban az egyesület résztvesz gyűjteményes kiállítással a mezőgazdasági termények, szőlő és gyümölcskiállitásban, továbbá ugyancsak gyűjteményes kiállításban mutatja be a megye állattenyésztését is ; elhatározta a közgyűlés, hogy a rendezési költségek fedezésére 4 koronát fog kérni a megye törvényhatóságától. Hozzájárult a közgyűlés a választmány azon előterjesztéséhez is, hogy az egyesület és a mezőgazdasági bizottság működése között kapcsolat létesíttessék, amely olyképp jutna kifejezésre, hogy a megyei gazdasági egyesület a mezőgazdasági bizottság tagjait saját tagjai sorából választaná. A Gazdák Biztosító. Szövetkezete képviseletének elvállalása ügyében a közgyűlés akként határozott, hogy miután 1903. év végéig, le
4 KÖZTELEK, van kötve, ez idő szerint a szövetkezet képviseletét el nem vállalhatja, de már most is kijelenti, hogy a szerződés lejártával a Gazdák Biztosító Szövetkezete képviseletének elvállalálását erkölcsi kötelességének tartja. Elhatározta a közgyűlés, hogy az aranyos-maróthi járásban is egy paraszt-mintabirtokot fog szervezni. A választások megejtése után az indítványok kerültek tárgyalásra, amelyek közt a legérdekesebb az, amely a gazdatársadalomnak a közelgő választások alkalmával való szervezkedését javasolja, A közgyűlés hosszabb és érdekes eszmecsere után egyhangú lelkesedéssel mondta ki, hogy az ország gazdaközönsége szervezkedését a képviselő-választások alkalmára szükségesnek tartja oly irányban, hogy a gazdaközönség csakis oly képviselő-jelölteket támogasson szavazatával, akik a mezőgazdaság jogos érdekeit készek a jövő parlamentben érvényre juttatni. Ugyancsak elhatározta a közgyűlés, hogy hasonértelmü állásfoglalásra kéri fel az összes társegyesületeket és a Szövetség - központját is. A Sárosvármegyei gazdasági egyesület mult hó folyamán tartotta rendes tavaszi közgyűlését Pillér Kálmán elnöklete alatt. Az elnöknek nagy lelkesedéssel fogadott megnyitó beszéde után Lukovics Aladár titkár terjesztette elő az egyesületnek mult évi működéséről szóló jelentését. A jelentés bevezetésében Pillér Kálmán egyesületi elnök lelkes szavakkal felhívja gazdatársaink figyelmét a Sárosvármegyei gazdatársadalomnak* annyi gondot okozó bajára, az amerikai kivándorlási mozgalomra, melynek jövőbeli méggátlására egyedül a kormány hathatós közbenjárását tartja eredményre vezethetőnek. Az egyesület mult évi zárszámadása szezint a bevételek 11,379 koronát, a kiadások 10,613 koronát tettek ki s igy a pénztári maradvány '765 korona volt. A jövő évi költségvetésben bevételnek 7940 korona, kiadásnak 12,815 korona van előirányozva, a 4874 korona hiány kiegészítésére az egyesület a földmivelésügyi kormányt reméli megnyerhetni, mely eddig is jelét adta nagy áldozatkészségének. Az egyesület tagmozgalma az 1900-ik évben következőleg alakult: meghalt összesen 9 tag, kilépett 9 tag, belépett 44 tag, szaporodás 26 tag; összes taglétszám 1900. végén 610. A jelentés elsősorban a Sárosvármegyei gazdasági egyesületnek a kassai országos gazdakongresszuson való részvételéről számol be, mely kongresszuson az egyesület mintegy 70 tagja vett részt. A megyei gazdaközönség szakismereteinek fejlesztése czéljából az egyesület ugy a szakképzett gazdák, valamint a kisbirtokosok részére számos gazdasági előádást tartott. így az 1900. évi február hó 25., 26. és 27. napján az egyesület az OMGE.-vel karöltve a müveit gazdaközönség részére Eperjesen gazdasági szakelőadásokat rendezett. Az előadásokat közel száz, nagyobbára intelligens gazdákból álló közönség hallgatta, azok előadói nagyrészt a kassai gazdasági tanintézet tanárai voltak. A népies gazdasági szakelőadások rendezésében az egyesület az elmúlt évben az eddiginél fokozottabb mérvű tevékenységet fejtett ki. Az ezen népies előadások költségeire a földmivelésügyi miniszter 2400 kor. államsegélyt engedélyezett. Az előadásokat Lukovics Aladár egyesületi titkár tartotta 24 községben Havas Jakab egyesületi állatorvos közreműködése mellett. A kisgazdák is fokozottabb érdeklődést tanúsítottak ezen szakelőadások iránt, mert mig azokon 1898-ben csak 1570 hallgató volt jelen, a lefolyt évben az előadásokon • 2246 hallgató vett részt, vagyis 676 kisgazdával több az előző évnél. Az előadások tót nyelven folytak és azok ugyanazon nyelven füzetekben kinyomattak és összesen 2400 példányban a hallgatók közt ingyen kiosztattak; Ezen előadásokon kivül Füredy Lajos lentermesztési szaktanár a lentermesztésről és a, lenkikészités-
1901.
MÁJUS
HÓ
25.
ről 10 községben tartott előadást, melyeket mintegy 400 kisgazda hallgatott. A szarvasmarhatenyésztés emelése czéljából az egyesület mult év folyamán Héthárson és Felső-Szvidiken 2 állatdijazást rendezett, melyek dijai számára a földmivelésügyi minisztérium 650 koronát bocsájtott az egyésület rendelkezésére. Mind a két verseny ugy a résztvevők számát, valamint a felhajtott állatok minőségét tekintve, váratlanul jól sikerült és bizonyságot tett arról, hogy az ország szegény vidékein a szarvasmarhatenyésztés helyes irányban fejlődik és hogy azon tenyészirány, melyet a vármegye törvényhatósága a szarvasmarhatenyésztésre vonatkozó vármegyei szabályrendeletben kitűzött, teljesen megfelelő a vármegye állattenyésztési viszonyainak. A mult év folyamán márezius hó 31 Hői julius hó 8-ig az egyesület a földmivelési kormány anyagi támogatása mellett Eperjesen lópatkolási tanfolyamot rendezett, melynek vezetésével Havas Jakab állatorvos bízatott meg, ki az elméleti előadásokat tartotta, mig a gyakorlati részt Kovács Sándor állatorvos vezette. A tanfolyamon 41 a vármegyében működő önálló kovácsmester és kovácssegéd vett részt; a junius 8-án megtartott vizsgán az 5 legszorgalmasabb hallgatónak 20—20 koronás jutalomdíj osztatott ki. A mult év folyamán az egyesület következő fontosabb közgazdasági tevékenységet fejtett ki : 1. A földmivelésügyi miniszter felhívására az uj autonom vámtarifa-tervezet kidolgozásához szükséges, a megye területére vonatkozó áruforgalmi és egyéb mezőgazdasági vonatkozású statisztikai adatokat az egyesület összegyűjtötte és a földmivelésügyi kormány rendelkezésére bocsátotta. 2. Az egyesület állást foglalt a tőzsdetanács azon határozatával szemben, mely szerint a gabonanemüeknél az eddigi 1Q0 kg.-os súlyegységet 50 kgramra szállította le s ez ellen való tiltakozásával együtt az OMGE.-et a tőzsdének ezen túlságos nagy jogkörét bizonyító elhatározásából kifolyólag a tőzsde törvényhozási uton való rendszabályozásának sürgetésére kérte fel. 3. A földmivelésügyi miniszterhez felterjesztést intézett az egyesület az iránt, hogy mindenképen megakadályozni igyekezzék Bécs városának azon tervét, mely szerint a bécsi piaczra kerülő állatok után a fogyasztási adót ne a vevő, hanem a termelő fizesse. 4. Az egyesület átiratilag felkérte a vármegye törvényhatóságát arra, hogy a vármegyei alapok és pénzek legalább egy részének az Országos Hitelszövetkezetnél való elhelyezését a törvényhatósági közgyűlésnek javasolja; mely kérelemnek a vármegye közönsége eleget is tett. 5. A mult év folyamán határozta el az egyesület, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezetének képviseletét elvállalja" s a képviselet teendőivel ez egyesület titkárját bizta meg s egyidejűleg a szövetkezetnél 1000 koronás alapítványt jegyzett. 6. A Biharvármegyei gazdasági egyesület megkeresésé»e tárgyalta a gabonahatáridőüzlet szabályzatának módosítására vonatkozó javaslatát, melyre nézve az egyesület választmánya oly határozatot hozott, mely szerint a Biharvármegyei gazdasági egyesület azon állásfoglalásával, hogy a gabona határidőüzletnek csupán egyes szabályai módosításával nem azonosíthatja magát, mivel véleménye az, hogy a gabona-határidőüzletnek nemcsak szabályai módositandók, de maga a gabona-határidőüzlet, mint a gazdaközönség érdekeit minden tekintetben veszélyeztető intézmény, teljesen eltörlendő. Az egyesület ily értelemben intézett felterjesztést a földmivelési és kereskedelmi miniszterekhez. A jelentés ezek után beszámol az egyesületnek az egyes művelési ágak terén kifejtett működéséről. Így a mult év folyamán különösen a
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. növénytermesztés fejlesztése érdekében- arra törekedett, hogy a kisgazdákat intenzivebb gazdálkodásra, a talajnak jobb megmunkálására s az ipari növények felkarolására birja. Ezen czélja elérésére a népies gazdasági szakelőadásokon különösen a növénytermesztés és' talajmivelés helyes módjainak ismertetéséről gondoskodott s végül az ipari növények meghonosítása czéljából a földmivelési miniszter közbenjárásával a kisgazdák közt 50 mm. kedvezményes áru rigai lenmagot osztott ki. Az erdőgazdaság fejlesztésére^ kedyező hatással volt Dessewffy Pálnak az egyesület alelnökének 1898-ban erdősítési jutalmakra tett alapítványa, mely különösen több ; kisgazdát ösztökélt arra, hogy eddig kopár, hasznevehetetlen területeket beerdősitettek, kik közül az alapítvány kamatjait 75 koronát Urbán István nagysárosi kisgazda nyerte jutalomdijul. A középbirtokok területén is jelentékeny, befolyások történtek az utóbbi években. A gyümölcstermelés emelése érdekében az -égyesület a földmivelési kormány közreműködésével 3500 drb kedvezményes áru és 3500 drb ingyenes gyümölcsfa csemetét osztott ki községeknek és egyes kisgazdáknak. A mult évre tervezett gyümölcskiállitásról a késői fagyök következtében tönkrement gyümölcstermés miatt az egyesület kénytelen volt lemondani, illetve azt elhalasztani. A szarvasmarhatenyésztés terén az egyesület a mult év folyamán nagy tevékenységet fejtett ki. A két állatdijazáson kivül az egyesület a mult év őszén a földmivelésügyi miniszter részéről nyújtott 40 ezer korona segély felhasználása mellett 81 drb telivér pinzgaui tehenet és üszőt hozott be, melyekét kisgazdák között kiosztott. Üdvös hatással lesz a szarvasmarhatenyésztés további fejlésztésére a földmivelési kormány azon intézkedése, mely szerint állattenyésztési felügyelők utján a vármegye nagyobb tenyésztő gazdáival az általuk nevelendő bikák megvételét a jövőben szerződésileg fogja, biztosítani. A lótenyésztés emelése czéljából rendezte az égyesület a földmivelésügyi kormány közreműködésével ' a már említett lópatkolási tanfolyamot. A rég tervbevett csikólegelőt azonban az egyesület alkalmas legelőterület hiányában a mult év folyamán sem létesíthette. A güfc és sertéstenyésztés emelésére az egyesület közbenjárt, hogy a kassai állattenyésztésügyi felügyelő a köztenyésztési czélokra kedvezményes áru rambouillet kosokát oszszón ki. Kedvező hatással lesz a vármegye juh- és sertéstenyésztése további fejlesztésére az egyesület igazgató-választmányának azon határozata, mely szerint az egyesület a jövőben minden év augusztus havában Eperjesen kos- és kan vásárt fog rendezni, az első vásár folyó év augusztusban fog Eperjesen megtartatni. Megjegyzendő még, hogy az egyesület kezdeményezésére a vármegyei sertéstenyészirány a hússertésben állapíttatott meg, mely megállapodást a vármegye törvényhatósági bizottsága is magáévá tette. A baromfitenyésztés további fejlesztésére az egyesület a földmivelésügyi kormány közreműködésével 200 drb különböző fajú baromfikakast osztott ki csere utján a vármegye területén. Azon nagy kárnál fogva, melyet a lefolyt ( évben a különböző kártékony rovarok, kűlönö-' sen a cserebogárpajorok a veteményekbén okoztak, az egyesület a cserebogár irtásának országos szervezése tárgyában felír a földmivelésügyi kormányhoz, felhívta ez ügyre a társegyesületek figyelmét és saját tagjait is felszólította és buzdította arra, hogy a kártékony rovarok hathatós pusztítására minden rendelkezésre álló eszközt alkalmazzanak. A szesztermelés mint.a vármegye legvirágzóbb iparága érdekében az egyesület a mult évben is nagy tevékenységet fejtett ki és midőn a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete megkeresésére a pót-kontingens „felosztú-
41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
MÁJUS
HÓ.
25.
sára, vonatkozó pénzügyminiszteri tervezetet az be. A kormány intencziói tehát csak igen keveegyesület szesztermelési szakosztálya tárgyalta set lendíthettek a hazai gépek elterjedésén, az ügy beható vizsgálata után külön átiratban pedig ez által tetemes" anyagi kár háramlik az foglalta össze a pót-kontingens kérdésében el- országra. foglalt álláspontját, melylyel a Mezőgazdasági Kétségtelen, hogy akkor, a mikor a Szesztermelők Országos Egyesülete ez irányban magyar ipar fejlesztése érdekében sokan, legjobbkifejtett akczióját hathatós támogatásban része- jaink fáradoznak, méltányolnunk kell a magyar sítette. A mult évi rossz burgonyatermés követ- gépgyárosok panaszát és gondolkodnunk is kell keztében az egyesület a szeszgyárakban való a fölött, hogy mely megfelelő módokkal lehetné felhasználás végett szállítandó tengerikülde- e bajon is enyhíteni. mények után a kereskedelmi minisztériumtól A megrendelések gyűjtését tárgyazó törmérsékelt ára díjtételek alkalmazását kérette. vényes rendelkezés módosításáról szóló 1900. Az egyesületet a kereskedelem és közve- XXV. t.-cz. ez év julius hó 1-én* lép életbe. títés terén az általa nemrég alapított Sáros- Valamelyes javulást varunk ugyan ettől is, vármegyei Gazdák Fogyasztási és Értékesítési mert a vetőgépeknél kisebb gépekre nézve a Szövetkezete helyettesíti. A Szövetkezetnek jelen- a megrendelések gyűjtését nem engedi meg; leg 36 szövetkezet tagja van, melyeken kivül de azt hiszem, hogy akkor, a mikor az a kül7 önálló szövetkezetet, melyek tagokul belép- földi czég a nagyobb gépekre gyűjti megrendetek, lát el raktárából. Tagjai létszáma 1900. léseit, el fog ez alkalommal csúsztatni egy pár végén 2696, jegyzett üzletrészek száma 4087, kisebb gépre szóló megrendelést is, a "melyet az üzleti forgalom 714,375 kor., melyből a aztán az ületékes közigazgatási hatóságnál bevételre 362,145 korona, a kiadásra 352,229 persze nem mutat majd be. De várjuk be, mit kor. esik, ugy hogy a tiszta jövedelem meg- hoz a gyakorlat. Elvégre ha ezzel javul is közelíti a 10 ezer koronát. E számok világosan valamennyire a helyzet, ez még vajmi kevés mutatják mily fontos szerepet játszik e Szövet- ahhoz, hogy hazai gépgyárosaink a külföldi kezet a Sárosvármegyei gazdák különböző ' versengésnek reájuk nézve végzetesen' káros eredményeit ne éreznék. Az ő érdekükben épkereskedelmi! igényeinek kielégítésében. Az egyesület 1899-ben megalakította az ugy, mint hazai iparunk terjedése és az ezzel eperjesi tejcsarnokot, mely szintén gyors kapcsolatos számtalan előnyök érdekében a fejlődésnek örvend. Az elmuit év folyamán 18 nehéz kérdésnek oly reális megoldási módjának birtokos 610 db tehén után 685,555 liter tejet megteremtéséről kell gondoskodni, amely a szállított be. A vállalkozó fél évig a téli teljes sikert biztosítsa a külföldi verseny veszehónapban 10 fillért, a nyári hónapokban 9 delmes tevékenységével szemben. Oly megolfillért fizet a beszállított tejért. E tejből napon- dásról tehát, amely a hazai gyártmányok terkint körülbelül csak 3—400 liter lesz a hely- jedését, kelendőségét biztosítsa a nélkül, hogy beli piaczon értékesítve, a tej többi részé sajt veszedelmet vagy kárt okozhatna az egyik vagy és vajjá lesz feldolgozva és külföldre kiküldve. másik érdekelt félnek. A tejcsarhokkal kapcsolatos hizlalóban állandóan Miről van szó? Arról, hogy a gépgyáros 120—150 sertés hizlaltatik sertéshulladékokkal. valahogyan, ha olcsón is, de biztos pénzen elTavaly a vármegye törvényhatóságával adhassa gépeit, és ne 'dolgozzon raktárra, hanem megegyezés történt arra nézve, hogy a gazda- forgalmat csináljon és arról, hogy a magyar sági egyesület a vármegyei mezőgazdasági bi- gazda magyar géppel láttassék el és ne külzottsággal olyformány egyesittessék, hogy a bi- földit vegyen, de esetleg hitelre is vásárolhaszottság teendői a jövőben az egyesület igaz- son. Ennek a megoldása látszólag alig lehetséges és mégis — de hát persze megint csak a gató-választmányára ruháztassanak át. Az egyesület a mult év folyamán a föld- kormány áldozatkész támogatásával — megművelésügyi kormány részéről 3950 koronányi oldható ez a kérdés is. Megengedem, hogy segélyben részesült s ez képesítette az egyesü- eszmém, ha nem is furcsa, de kissé szokatlan letet arra, hogy mult évi működéséről oly szép én azonban ugy fogom fel a dolgot, hogy ha eredménynyel beszámolhasson, mi annál figye- arról van szó, hogy valami bajon segítve legyen lemreméltóbb, mert működése az ország oly és más mód erre nincsen, ugy a szokatlanvidékére terjed ki, mely mostoha természeti és hoz is hozzá kell törődnünk; hiszem még azt is, hogy a gépgyárosok maguk részéről talán gazdasági viszonyainál fogva közismeretes. meg is hökkennek a gondolattól, sőt talán elfogadhatlannak is fogják azt tartani, de erre meg azt mondom, hogy ilyen üzletet csinálni amely elvégre teljesen szolid s a milyennél A magyar gépek pártolása és — különbet a mai viszonyok .mellett ők maguk' terjesztése. sem igen kívánhatnak — még mindig jobb, Hazai gépgyárosaink körében általános az mint emilyent se csinálni, mint. a hogy nem a panasz, hogy gazdáink a külföldi gyártmá- csinálnak ma. nyokkal minden tekintetben teljesen versenyJavaslatom szem előtt .tartja az. igaz képes hazai gyártású gépeinket elhanyagolják érdekeket és alkalmas arra, hogy a bajokon és minden igaz ok nélkül külföldi gyárakból alapjában segítsen és mert megfontolva a körülfedezik szükségletüket. ményeket az egyedüli megoldásnak tartom, A magyar gépgyárosoknak ezt a pana- merem ajánlani a földmivelési és kereskedelemszát jogosnak tartjuk, mert mérhetetlen áldo- ügyi. magy. kir. miniszter urnák jóakaratú zatok árán tartják fenn gyáraikat, csakhogy az figyelmére és a gépgyárosok megfontolására üzemet szégyenszemre ne kelljen teljesen meg- egyaránt. A részletek nehézségei ne riaszszák szoritaniok, hogy munkásaikat a nehéz megélhe- el az érdekelteket attól, hogy az inditványnyal tési viszonyokban ne kelljen szélnek ereszteniök behatóan foglalkozzanak. és hogy a külföld előtt ne kelljen az üzem Körülbelül igy vélem a dolgot: A szakredukeziójával azt bizonyitaniok, hogy Magyar- miniszter urak eszközöljék ki egy nagyobbországon csak a külföldi ipar bodogulhat. Hogy összegü — mondjuk 2—3 milliós — kamatez ne igy legyen, áldoz az állam, áldoznak a mentes kölcsönnek folyósítását, amely összeggyárosok, vállalkozók, de eddig minden neve- ből fedezetet nyerhessenek a hazai gépgyárosok zetesebb eredmény nélkül. Azért, hogy hazánk- számlái, amelyes a versenytárgyalás alapján az ban a mezőgazdaság érdekében is a nagyobb államnak szállított hazai gyártású gépeik szállígépek gyártása és kelendősége lehetővé váljék, tásából erednek. Ezeket a különféle, nagy- és törvényes rendelkezés is alkottatott például kis gazdasagi gépeket bocsássa a kormány a arról, hogy mezőgazdasági szeszfőzde csak megyei gazdasági egyesületek rendelkezésére, azzal a kifejezett feltétellel engedélyeztetik, hogy amelyek azokat az illetékes m. kir. iparfelügyelő a birtokos a gépberendezést hazai gyárból és illetve gazdasági tudósítók közbenjötte mellett szerzi be, de a legtöbbje ezeknek az ujabb az egyes gazdáknak elárusítják, részben készmezőgazdasági szeszfőzdéknek még az utóbbi pénzért, részben hitelre váltók ellenében. A időben is külföldi gyárak gépeivel rendeztetett gazdasági egyesületek az általuk eladott gépek
863 áruval készpénben és az illető vevőnek ésetleg jótálással is ellátott váltójával tartozzanak beszámolni (ezért a közbenjárásért esetleg illesse meg őket a vételárnak fél- vagy 1%-a jutalék fejében, amely összeg a gépnek amúgy is elég olcsó vételárába betudandó lenne). A hitelre eladott gépnek vételára után vevő — ha a hitelt kamatmentesen nem élvezhetné — tartozzék 4°/o-nál nem magasabb kamatot fizetni és tartozzék a vételárat a gép és annak ára szerint 3—5 éven belül (őszi terminusokban) törleszteni; netáni- késedelmes fizetés esetén és akkor, ha a gazdasági egyesület és iltetve a gazdasági tudósító jelentése nyomán az egyébként kivételesen' engedélyezendő fizetési halasztás a késedelmes adósnak nem engedélyezhető, akkor az esedékes részlet a fedezeti váltó alapján kincstári követelés gyanánt rövid uton — lehetőleg ne költséges perléssel — az állami végrehajtó utján hajtassák be. A többi az már részletkérdés, igy részletkérdésnek tartom, többek közt azt is például, hogy az egyes gazdasági egyesületeknek elárusitás czéljára rendelkezésre bocsájtandó gépekből csak 1—2 drb küldessék el minta gyanánt az egyesület Székhelyére vagy vidékerikénti telephelyére, nehogy raktárhelyiségek fentartásával a gép ára emeltetvén, a vevő ezzel megterheltessék; a többi megvásárolt gép pedig álljon az illető 'gépgyárosnál, (az állami tulajdont jelző pecséttel ellátva) rendelkezésre a gazdasági egyesület rendelkezése szerinti elszállításra készen. Ilyen módon a gépgyáros eladja — ha olcsón bár, de nem kái'ral — gépeit, amelyeket a gazda is jutányosabban szerezhet meg, a külföldi verseny pedig hovatovább zárt kapukra fog találni ott, ahol eddig sem volt semmi keresni valója. Ezek volnának a körvonalai annak a képnek, amelyet javaslatommal a hazai gépipar fellendülése érdekében egyfelől, a gazda érdekében pedig a gépek elterjedése szempontjából másfelől meg akartam rajzolni megvilágításául annak, hogy a baj orvosolható ugy, hogy a közvetlen érdekeltségnek inkább előnye, mint hátránya domborodjék ki. A részletkérdésekkel más helyen szándékozom foglalkozni akkor, ha már tapasztaltam az t , hogy elvi szempontból a dolognak ilyetén k resztülvihetősége ellen akadályok nem merü e nek fel. Ezzel kapcsolatban időszerűnek tartom felhozni azt is, hogy a megrendelések gyűjtéséről szóló törvénynek módosítása nemcsak kívánatossá, de elkerülhetetlenné teszi azt, hogy a gépipar üzleti forgalmassága érdekében a gépgyárosok a maguk részéről is komolyan hozzálássanak azoknak a módoknak megteremtésé--: hez, amelylyel a hazai gépek jobb terjedése lehetővé válik. Gondosködniok kellene például egy közös központi mintacsarnoknak létesítéséről, amelynek vezetésére meg kellené nyerniök egy — üzleti, szempontból teljesen független és semleges testületet — például az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet, amely testület gondoskodni lesz képes arról, hogy a hazánkban használatban levő gépeket befogadó mintacsarnok czéljának megfeleljen; gondoskodni lesz képes arról, hogy a mintacsarnokkal kapcsolatban vidékenként létesítendő fiók-mintatelepek, amelyekben azok .a gépek nyerjenek elhelyezést, amelyek az azon vidék talaj és termesztési viszonyainak legjobban megfelelnek — oly telephelyeivé váljanak hazai gépgyárosainak, amelyeket a gazda is szívesen • fog felkeresni és amelyek segítségével az eladás is — könnyebb és kevesebb költséggel mint ma — élénk forgalmat fog létrehozni. Ennek a létesítése érdekében tehát egyesülniök kellene az összgsf hazai gépgyárosoknak, félretéve azokat az esetleges aggályokat, amelyek az egyesek érdekéből folyólag a.-közös érdeket szolgálni hivatott intézmény létesítését netán akadályoznák. Az egyesek érdeke kielégítést nyerne abban, hogy a mintacsarnokok üzleii szempontból páratlan vezetés alatt állván,, az árusítás is ugy foly-
KÖZTELEK,
864 hat le, hogy az egyes gyárosok üzleti érdeke mindenképen kiegyenlítést nyerhetne, a hitelew zések körüli kérdések is könnyebben megoldathatnának, a mellékkiadások leszállása pedig. lehetővé tenné azt, hogy a gépgyárosok gyártmányaik kelendőségének propagálására is meghozhatnák azokat az áldozatokat, melyeket például a külföldi gyárosok meghoznak. Mert tény az, hogy gépgyárosaink hibát követnek el a saját maguk k á r á r a abban, hogy a sajtó utján propogálást elhanyagolják. Ugy mint a „KödeleJc" például nagyon szívesen megteszi azt, hogy a gazdasági gépekről ismertetéseket. hoz, ugy megtenné ugyanezt bármelyik más szaklap, csakhogy e részben egy bizonyos fokú elzárkózottság tapasztaltatott a gépgyárosok részéről. Tévednek a gépgyárósok abban, hogy a lapok e tekintetben üzleti czélokat keresnek. Megvan . a lapokban a telj e s készség arra nézve, hogy iparunk fellendítése érdekében a maguk részéről is h o z z á j á r u l j a n a k ; ám a gépgyárosok válogassák meg, hogy e . tekintetben ne üljenek fel egyik-másik zuglap revolverező alkalmatlankodásának, h a n e m válaszszák meg maguknak azokat az organumokat, amelyek az ő érdekkörükben elterjedtségnek,. olvasottságnak örvendenek s ezeket vegyék igénybe érdekeik minél szélesebb körű terjesztéséhez. A hozott áldozat bőven meghozza az eredményeket, amire elég példa a külföldi gyárosok magatartása, akik a hazai lapokkal szemben a legmesszebbmenő előzékenységet tanúsítják, mert jól tudják, hogy megélhetésüknek ez a legfontosabb előfeltétele. Tudom, hogy erre nézve is' vannak talán a gépgyárosoknak mentő érveik, csakhogy ezek — ismerve őket •— mind elenyésznek és kicsinyesnek bizonyulnak akkor, amikor arról van szó, hogy hazai iparunk fejlesztése érdekében m i n d e n lehetőt és szükségeset megtegyünk és arról, hogy a gépgyárosok saját — magasabb — érdekeiket is érvényre juttassák. Zórád István.
VEGYESEK. Mai számunk tartalma:
Oldal OMGE. közleményei ~ 851 Ezredik szám — 851 Hieronymi a csatornákról 852 Gazdasági egyesületek mozgalma 862 A magyar gépek pártolása és terjesztése 863 Tárcza. A földmivelő nép madarairól..— ... 852 Állattenyésztés. A La Plata-államok állattenyésztése 855 Dohánytermesztés. A párisi kiállítás dohányai és dohánygyártmányai. 857 Takarmányozás. "Folytonosság a zöldtakarmányban 858 Növénytermesztés. Hazai talajaink foszforsavszükségletéről és. a kémiai elemzés jelentőségéről. _ 859 ... - - .. .SüO Vegyesek. 864 Kereskedelem, tőzsde. 866 Szerkesztői üzenetek. : ... 867 A „ K ö z t e l e k " legközelebbi száma, tekintettel a kettős pünkösdi ünnepekre, nem szerdán, h a n e m csak szombaton, j n n i u s 1-én fog m e g j e l e n n i ; s ezért mai számunk a r e n d e s n é l bővebb t a r t a l o m m a l j e l e n i k m e g . Kinevezések. A m. kir. földmivelésügvi miniszter Toldi Szabó László sárvári tejgazdasági szakiskolai igazgatót, szolgálati beosztásának érintetlenül ' hagyásával a VIII. fizetési osztályba, Tar Gyulát a pápai földmivesiskola vezetésével megbízott gazdasági vándortanárt, gazdasági tanintézeti segédtanárrá, Ejury Lajost a kassai gazdasági tanintézethez beosztott • tanársegédet, gazdasági tanintézeti segédtanárrá és Valgóczy Imre oki. állatorvost a budapesti állatorvosi főiskola bakteorológiai intézetéhez két év t a r t a m á r a II. tanársegéddé nevezte ki.
1901.
MÁJUS
HÓ
25.
Gazdasági t u d ó s í t ó k . A földmivelésügyi miniszter Daróczy Zoltán földbirtokos paksi lakost Tolna vármegye dunaföldvári, Elelc Ernő nagy-kanizsai lakost Zala vármegye Nagy-Kanizsa r . ' t . város és Scopián Sándor köpcsényi lakost Moson vármegye rajkai j á r á s á r a nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. A S á r o s v á r m e g y e i gazdák f o g y a s z t á s i és é r t é k e s í t é s i szövetkezetének működését a földmivelésügyi miniszter is m'éltatván, a szövetkezetet 2000 korona állami segélyben r é s z e s í tette. A megyében a szövetkezetek — mint értesülünk — folytonos alakulásban vannak s egyes községek 160—200 tag teljesen befejezett részvénytőkével csatlakoznak az anyaszövetkezethez, sőt egyes parasztgazdák, kik amerikáhan pénzt gyűjtöttek, felesleges pénzüket 4 % kamat mellett helyezik el a szövetkezet részvénytőkéjébe. A sárosvármegyei gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezetébe most már 36 fiókszövetkezete van, ezenkívül pedig 7 önálló szövetkezetet lát el a raktárából. Tagjainak száma volt a mult év végén 2696, a jegyzett üzletrészeké 4087, a tényleg befizetett részvénytőke 31,841 korona, a szövetkezet egész üzleti forgalma 714,375 korona. A szövetkezetnek m á r saját h á z a is van, mult évi fölöslege pedig 6296 korona. A h o n v é d e l m i m i n i s z t e r és a k a t o n a i l ó s z ü k s é g l e t . Báró Fehérváry Géza honvédelmi miniszter a Temesvárott pünkösdkor rendezendő mezőgazdasági kiállítás elnökségéhez leiratot intézett, melyben azon régi óhajának ad kifejezést, hogy a katonaság, illetvé honvédség lószükségletét a jövőben a JcözvetitőJc mellőzésével egyenesen a lótenyésztő gazdáktól szerezze be s e czélból utasította a szegedi 3. honvéd huszárezred parancsnokát, melynek pótló-beszerzési kerületéhez Arad, Temes, Torontál és KrassóSzörény vármegyék tartoznak, hogy a kiállítást megtekintse, a közvetlen bevásárlást nehezítő akadályok elhárításának módozataira nézve az egyesület elnökségével érintkezésbe lépjen és az egyesület által rendezendő lóvásárok ügyében katonai véleményét nyilvánítsa. Hiszszük, hogy a vásárlások ilyentén lebonyolítása semmi akadályokba ütközni n e m fog s ugy a gazdák, mint a katonai közegek megelégedésére a lovak közvetlen beszerzése ezek után az egész országra lesz kiterjeszthető. G a z d a s á g i kiállítás K e c s k e m é t e n . Már irtunk arról, hogy Pest vármegye gazdasági egyesülete a kecskeméti iparkiállitással egyidejűleg augusztus 20—25-ig baromfikiállitást rendez. Mint értesülünk ezen kiállítás augusztus 11 — 25-ig tartó időszakban gazdasági gép- és eszközkiállítással is lesz egybekötve, amelyen a fősuly a hazai gyártmányok bemutatására lesz fektetve. Permetezőgép-kiállítást és versenyt is tartanak ugyanekkor, tisztán hazai gyárosok és iparosok közreműködésével. A bejelentési határidő junius 15-ike. Nemzetközi k e r t é s z e t i kiállítás lesz Budapesten 1902 m á j u s 3—12 közt a városligeti nagy iparcsarnokban és az előtte elterülő korzón. A kiállítást az Országos Magyar Kertészeti Egyesület rendezi, melynek kiállítási rendezőr nagybizottsága a kiállítás védnökéül Darányi Ignáez földmivelésügyi minisztert kérte fel, a M a kiállítás eszméjét helyeslőleg tudomásul véve, a védnökséget elfogadta. A kiállítás elnöke : Emich Gusztáv udv. tanácsos, egyesületi elnök, a jury-bizottság elnökei : MatleJcovits Sándor v. b. t. tanácsos és Tormay Béla miniszteri tanácsos lettek. A földmivelésügyi minisztert Molnár István kir. tanácsos, orsz. gyüm. miniszt. biztos képviseli. A nemzetközi osztályban melegházi növények, hidegházi növények, virághagymák, szabadföldi növények, rózsák, faiskolai termények és 'kertészeti ipari termékek állíthatók ki,- a magyar osztályban pedig melegházi, hidegházi és szabadföldi növények, rózsák, gyümölcsfák és bokrok, lombosfák, örökzöld fák, hajtató cserjék, áttelelt, hajtatott és feldolgozott gyümölcs, hajtatott konyhakerti növények, magvak, virágkötési munkák
41.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
,tájkertészet és egyéb diszitmény, végül kertészeti ipari termékek. A kiállítás iránt érdeklődőknek az Orsz. magy. kert. egyesület titkári hivatala (Budapest, IV., Koronaherczeg-utcza 16. sz.) szívesen küld programmot, valamint egyéb felvilágosítást is szívesen megad. Mintagazdaságok. Üdvös munkát végez a földmivelésügyi kormány azzal, amikor a nép tanítására s a helyes gazdálkodás bemutatására a m á r meglévő mintagazdaságok számát szaporítja. Különösen az erdélyi vármegyék érezték ezek hiányát s csak megelégedésünkre szolgál az, hogy u j a b b a n a földmivelésügyi miniszter a brassómegyei Hosszufalu és Földváron szervezett mintagazdaságokat s ezzel a mintagazdaságok számát az országban hetvenre emelte. Különben Földvár helyett, hol most is szászok, tehát mintagazdák, laknak, inkább az elhanyagolt székelység között lett volna helyén a mintagazdaság. Szükség volna továbbá a mintagazdaságok körzetéből azok megtekintésére kirándulások rendezése utazási kedvezménynyel. A nép, a látottakból többet tanul, mint ezernyi könyvből. A felvidéki m a r h a t e n y é s z t é s é r d e k é b e n . Darányi földmivelési miniszter rendeletére Liska Sámuel, a földmivelési minisztériumhoz beosztott állatorvos Tirolban, Vorarlbergben és Salzburgban 300 darab pinzgaui és borzderes szarvasmarha apaállatot vásárolt, melyeket Árva, Liptó, Turócz, Zólyom, Bereg, Ung és Mármaros vármegyékben fognak szétosztani. Ez évben az itthon vásárolt tenyészapaállatokkal együtt 3000 darabot vásároltatott már. a földmivelési miniszter mintegy másfél millió korona vételáron; ezek az országban köztenyésztési czélokra kedvezményes áron osztattak ki a közönségnek. Tenyészlódijazás. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyesülete Törökszentmiklóson junius 16-án a földmivelésügyi miniszter anyagi támogatásával tenyészlódij ázást, ugyanaznap délután pedig lóversenyt, rendez. A versenyrendezés költségeit a gazdasági egyesület, a .tiszteletdijakat pedig a vármegye közönsége fedezi. G y ü m ö l c s é r t é k e s i t ö szövetkezet és gyüm ö l c s v á s á r P o z s o n y b a n . A pozsonyvármegyei gazdasági egyesület mozgalmat indított egy pozsonyi gyümölcsértékesitö szövetkezet létesítésére. E szövetkezetet a kitűnően bevált tejszövetkezetek mintájára fogják szervezni s állandó gyümölcsvásárral fogják egybekapcsolni, hol a Kis-Kárpátok aljának ritka' szép gyümölcstermését megfelelően értékesíthetik a legkisebb termelők, is. Csinkvántinó-tengeri-vétel. Egy nagykereskedő-czég évenkinti, mintegy 12—15 vaggonra terjedő csinkvántinó-tengerimagszükségletét, — melyet eddig Amerikából fedeztetett — a jövőben hazai termelőktől kívánja beszerezni. Csinkvántinót termelő gazdatársainkat felkérjük tehát, ha eladásra szánt ilyen tengeriféleségük volna, hogy-ez irányban az OMGE. ipari és kereskedelmi szakosztályához forduljanak. Pályázat. Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye gazdasagi egyesülete a vármegye . területén nagyban való termelésre ajánható gyümölcsös szőlőfajták és ezek mivelésének népies nyelven való ismertetését tárgyaló szakmunkák megírására pályázatot hirdet. Kívántatik: I. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokvidékein .jól bevált s igy nagybani termelésre ajánlható csemege- és borszőlőfajtáknak ismertetése. II. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén jól bevált s nagybani termelésre ajánlható gyümölcsfajták ismertetése. Egy-egy pályamunka megírásáért 200—200 • korona pályadíj tüzentik ki. A pályamunkák idegen kézzel irva, jeligés levél kíséretében, f. évi október hó l-ig PestPilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesülete titkári hivatalához ajánlott levélben küldendők be. A Magyar F o l y a m - és T e n g e r h a j ó z á s i R é s z v é n y t á r s a s á g igazgatósága közhírré teszi, hogy Budapest—Visegrád és Dömös között f. é.
KÖZTELEK,
41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM.
1901.
MÁJUS HÓ. 25.
865
vittek ki. Tehát a kivitt és a külföldi nagy piaezokon értékesített baromfiért, tojásért és tollért több pénzt kaptunk, mint a kivitt buzatermékekért, ki hitte volna, ezt csak pár év előtt is, hogy baromfitenyésztésünk oda fog fejlődni, hogy ősi foglalkozásunk legszámottevőbb tenyésztés ágában a kivitelünket pénzértékben tul fogja szárnyalni. Pedig az így van, ez megdönthetetlen tény. A kereslet baromfi és ezek termékeit képező élelmi és használati czikkek iránt folyton fokozódik, a mi annyit jelent, hogy baromfit okszerűen tenyészteni, egy meghatározott és jól átgondoldolt irány szerint, minden kapkodás és kísérletezés mellőzésével, igen érdemes, sőt a legjövedelmezőbb foglalkozás. Minden kétséget kizáró dolog, hogy hazánk baromfitenyésztésének gyors fellendülésénél igen lényeges szerepe volt a Hreblay Emil kir. állattenyésztési felügyelő által irt és több, mint 10,000 példányban kiadott és igen kedvelt baromfitenyésztési szakmunkáknak,, melyek közül különösen a „TyukBorértékesitési szövetkezet Tokaj-Hegy- tenyészté-4" és a „Pulykatenyésztést" tárgyaló alján. A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület kiváló kőt műre hívjuk fel tisztelt olvasóink, szőlőszeti szakosztályának kebeléből egy 20 figyelmét. E két munka egyenként 2 korona tagból álló bizottság küldetett ki a borértékesi- beküldése ellenében kapható. a m. kir. állami tési kérdések tanulmányozására, mely bizottság baromfitenyésztő-telep kezelőségénél Gödöllőn. tagjainak teljes számban való megjelenése A madarak hasznáról és káráról. A mellett, Láczay László szakosztályi elnök elnöklete alatt e hó 14-én Sátoraljaújhelyben földmivelésügyi miniszter megbízásából és kiértekezletet tartott, mely értekezlet érdekes- adásában Hermann Ottó egy különösen a gazdára nézve hasznos könyvet irt, a honi ségét növelte az, hogy azon megjelent Szinnyei Merse István oroszországi gazdasági madarak hasznos ós káros voltáról. A terjedeltudósító is, ki a borértékesítés terén munkál- mes, majdnem háromszáz oldalra terjedő kodását felajánlotta a szakosztálynak és tájékoz- könyvben, amely illusztrálva is van, 80 külömtatta az értekezletet a magyar boroknak Orosz- böző hazai madár van feltüntetve életmódjával országban való kismérvű értékesítési viszonyai- s különös sulyfektetéssel arra, hogy az kártékony, ról. Az értekezlet általános helyesléssel kimondta, avagy hasznos-e a mezőgazdaságra nézve. A liogy a borértékesitési szövetkezeteket a Tokaj- könyv minden gazdálkodó embernek fontos, Hegyalján megalapítják, a végből egy bizottság mert belőle egyrészt megismerni tanulja baráküldetett ki az alapszabályok kidolgozására, tait, másrészt üldözheti azokat, amelyek ő neki valamint a tokajhegyaljai borok piaczainak csak kát okoznak. Ára a könyvnek 1 korona s biztosítása érdekében felirat a szakosztálylyal egyszerű levélbélyegben megrendelhető a m. a földmivelési kormányhoz és lépéseket tesz kir. földmivelésügyi minisztérium VI. főosztákülföldi góczpontokon létesítendő bodegák fel- lyában, avagy az Eggenberger-féle könyvkeresállítása érdekében, továbbá a gönczi hordók kedésben, Kecskeméti-utcza 3. Magyar Folyam- é> Tengerhajózási részforgalomba hozatalára szabadalmat kér és az oross kormány figyelmét felhívja az üres tokaj- vénytársaság igazgatósága közhírré teszi, hogy hegyaljai hordóknak hamisítási czélokra való a magas viz miatt megszüntetett „Illók" állokiszállítását illetőleg és a német bortörvény- más f. é. május 11-én ismét megnyílik. ken a tokaji bornak hamisítását kizárni kéri. Útmutatás a káposztapillangó hernyójáHibaigazítás. A „Köztelek" mult számában nak irtására. A földmivelésügyi miniszter kiközölt igazgatóválasztmányi jegyzőkönyvbe két adásában a káposztapillangó életmódja és az értelemzavaró hiba csúszott be. Az egyik az, ellene követendő védekezésre és irtására hasznos hogy az igazatóválasztmány a levágásra szánt kis füzet jelent meg, melyet a m. kir. rovartani, állatok vasúti szállításánál az állatorvosi vizs- állomás irt meg. A füzetet az „OMGE." 3 fillér gálatot szükségesnek nem tartja. Nem levágásra levélbélyeg ellenében portómentesen lriildi meg. Útmutatás a must és bor okszerű kezeszánt állatokról általában volt szó, hanem csupán a fogyasztásra Jcerülő szopós állatokról lésére német és román nyelven. A földmive(borjú, malacz, bárány), melyek kötelező állat- lésügyi miniszter tekintettel az ország nem orvosi megvizsgálására vonatkozó rendeletet a magyar ajkú szőlősgazdáira a must és bor okszerű kezeléséről irott népies kézikönyvet német, mimszter hatályon kivül kívánja helyezni. A kivándorlási-bizottság javaslatai között román, szerb és tót nyelvekre forditatta le. az olvasható, hogy az erdélyi turistikát az Ezen fordításokból a német és tornán füzet most jelent meg s példányonként 50 fillér beottani kereskedelmi testületek fejlesztik, holott' a ezt a szép feladatot a turistikai testületek tel- küldése ellenében az „0MGE. -nél is beszerezhetők. jesitik.
május hó 26-ától kezdve — péntek kivételével — még egy másik hajót is fog járatni. Az emiitett naptól kezdve tehát a gőzösök a következő menetrend szerint fognak közlekedni: Felfelé: Indulás Budapestről d. e. 10 órakor és d. u. 3 órakor, érkezés Dömösre d. u. 2 óra 10 perez és este 7 óra 10 perczkor. Lefelé: Indulás Dömösről reggel 4 óra 45 perczkor és d. u. 5 óra 30 perczkor. Érkezés Budapestre reggel 7 óra 45 perczkor és este 8 óra 30 perczkor. A Budapestről az első járatban 10 órakor délelőtt felfelé és Dömösről 5 óra 30 perczkor d. u. lefelé induló gőzös pénteken nem közlekedik, vasár- és ünnepnapokon pedig ezen gőzös a kirándulókra való tekintettel d. e. 10 óra helyett már reggel 8 órakor fog indulni Budapestről s csak NagyMarosig közlekedik, honnan este 6 óra 45 perczkor indul lefelé és 9 óra 35 .perczkor érkezik Budapestre.
A baromfitenyésztés a legjövedelmezőbb foglalkozás. Olvasva a mult évi hivatalos statisztikai kimutatást, látjuk, hogy hazánkból a lefolyt évben " 72 millió korona értékű baromfit
M
A
U
T
H
N
E
A fürdőző közönség szives figyelmébe. Általánosan hangoztatott panasz a magyar fürdőző közönség részéről, hogy azért kénytelen
R
©
D
O
N
-
külföldi fürdőket felkeresni, mivel hazai fürdőink állítólag nem nyújtják a fürdővendégeknek a megkívánt kényelmet,, másrészt pedig túlságos drágák volnának. Bár nem vitatjuk, hogy ez egyik-másik esetben talán igy van, nekünk mégis — amint megelégedéssel mondhatjuk — gyakrabban alkalmunk volt meggyőződni, hogy ezen váddal minden fürdő általánosan nem sújtható. Most is azon szerencsés,, helyzetben vagyunk tisztelt olvasóközönségünk figyelmét egy olyan hazai fürdőre, névszerint Iqlófütedre felhívni, . mely fürdő ugy kényelem és elsőrangú modern berendezése, de olcsósága és jutányos árai, valamint gyönyörű vidéke és az igazgatóság által a fürdőközönség jrányában mindenkor tanúsított legnagyobb előzékenysége és szolgálatkészsége miatt, hazai fürdőink között elsőrangú helyet foglal el s méltán megérdemli a magyar közönség pártolását. Iglőfüred hidegvizgyógyin- ' tézet, klimatikus gyógy-és nyaraiéhely—melynek • prospektusát t. olvasóink mai számukhoz mellékelve találják — Szepesmegyében Igló városához közel fekszik, körülövezve a városnak mintegy 15,000 holdnyi területű fenyves erdője által, melyhez a gömörmegyei fenyvesek csatlakoznak. Ezen beláthatatlan erdőségekben mindenütt, a fürdőigazgatóság által legjobb karban tartott remek sétányok vezetnek. A fürdő nagyon védett helyen4 fekszik, levegője ózondus, tiszta. Vize hegyi forrásvíz. A modernül berendezett kétrendbeli hideggyógyintézet állandó orvosi felügyelet alatt van, mig a szórakozó részére olvasó terem, társalgóterem, croquet- és lawntennis-pálya rendelkezésre áll. Égyszóval Iglófüreden ugy beteg mint egészséges ember bizonyára megtalálja azt a mit keres és eléri fürdőzése által azon czélt, melyet elérni óhajt még pedig ami kiemelendő — ahogyan azt a fürdő mellékelt tájákoztatója is bizonyítja — jutányos, olcsó árak mellett. Ezért ne keressük fel többé a külföldi fürdőket ha vannak hazánkban is olyan fürdőhelyek, mint Iglófüred is, . melyek a magyar közönség pártolását és látogatását minden tekintetben méltán megérdemlik. Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a A. G. Stahlwerke Weissenfels elektromos uton forrasztott lánczokat hozott, forgalomba, mely lánczok teljesen aczélból vannak készítve és az eddigi lánczokat felülmúlják egyenletességük, megbízhatóságúk és törésmentességük által. A czég kívánatra készséggel szolgál árjegyzékkel és prospektussal. Viharágyuzás. A páduai (Olaszország) II. nemzetközi viharágyu-kongresszus beküldött jelentésében olvassuk, hogy a viharágyukat készítő gyárosok között első helyen Farkas és Faragó budapesti gyári czég- van említve és kitüntetésben részesítve. A czég ágyuja a versenyen kitűnőnek találtatott, amennyiben a lövések — legnagyobb hatásuk mellett — a legolcsóbban és legegyszerűbben oldják meg azon feladatot, hogy ágyujok kezelését egy ember könnyen végezheti, holott a nálunk és külföldön eddig használatban levő. gzujtózsinóros és patrónos viharágyukhoz mindig 2 ember kellett.
.
J
L
S
a
j
f
i
-
BUDAPESTEN, VII., R o i t e n b i l i e r - u t c z a 3 3 . s z . , VI., A n d r á s s y - u t 2 3 . s z .
I
f
&
S
i ^ í d í V t l m J Í I j I Í I
Z
:
h o m o k
(szöszös) b ü k k ö n y t
(vicia
vmosa>
minden mennyiségben* biborherét, mnharma^ot, pohánkát, mustármagot, tengeri félékből: alcsuthit, székelyt, Plg-nolettot, C i n q u a n t i n o t , továl
tabarmányrépamagot, mint: o b e m d l o r f í f , e c k e n d o r f a t ,
olajbogyőalakuij
r a f f l a h á n c s o t és r é z g - á l i c z o t legelsőrendü minőségben, a legjutányosabban
866
KÖZTELEK, NYILTTER.*)
^superfoszfátot, kén s a r a s - k á l i t , kénsavas-ammont, K o v a s a v a s - k á l i t , (dohánytrágy ázásra) C h i l i s a l é t r o m o t , E a i n i t o t , 4 0 ° i és
0
- o s
egyéb
k á l i t r á g ' y & s ó t
mütrágyaféléket
elismert
kitűnő minőségben legolcsóbban szállít
„HUNGÁRIA" műtrágya, kénsav és vegyi ipar részvénytársaság BUDAPEST, V. k e r . , F ü r d ö - u t c z a 8. s z á m .
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Outtmann és Wáhl bizományi czég jelentése.)
budapesti
termény-
Napijelentés a gabonaüzletről. 1901. május 24. Egy-két nap óta különösen a Tisza vidékéről gyengébb vetési jelentések érkeznek, helyenként már nagyban panaszkodnak a tartós szárazság miatt s ugylátszik egy kis jó esőre volna szükségünk. Ma már esconmtálták is a gabonacsarnokban ezen hireket és bár a határidők visszafelé mentek (most délben 15-36' korona az októberi buza) a készbuzákat 10 fillérig magasabb árakon adták-vették. A külföldi jelentések a tegnapelőtti porosz vetési jelentés kivételével igen jók. Porozsországban az őszibuzákat legnagyobbrészt kiszántották, a meghagyottakat 3'8-al, tehát rossznak jelzi a miniszteri tudósítás. Készbuza ma jé kínálat, de gyenge vételkedv mellett szilárdabb irányt követ; elkelt összesen körülbelül 9000 métermázsa, tiz fillérig magasabb árakon. Mai eladások : Tiszavidéki : 200 mmázsa 80 kg. 16.10 korona 3 hóra. 795 » 16.— 100 , 100 79 » 15.85 „ 785 150 150 mmázsa 78 kg. 15.60 kor 150 „•*' -77 „ 15.40* , 100 76' » 15.40 „ Pestvidéki : 100 79 „ 15.50 , 150 783 , 15.50 , 200 77 , 15.25 „ 50 78 » 15.10 , 50 75 » 15.10 , 150 77 „- 15.40 300 77 » 15.10 , 77. , 15.10 , 100 „ 15.10 „ Verbászi : 1000 750 1600 758 l 15.30 l Bajai : 2000 731 , 14.80 , Bácskai : 100 77 > 15-60 „ 200 74 » 15.05 480 75 » 15.15 „ 200 „ 15.45 „ Raktár: 750 763 „- 15.— Rozsban az irányzat nyugodt, kelt. árak ne m változtaK. Helyben értékre 14-5) koron;';!. elsőrendű '
1901. MÁJUS HÓ 25.
1470 koronás készpénzárakat jegyzünk, azonnali szállításra készpénzárakat értve. Takarmányárpában gyenge a kínálat, a hangulat szintén csendes. Helyben 13 koronát, jobb áruért 13-20 komnál lizeinek. Zabban az irányzat kellemes és az árak változatlanul tartottak. Minőség szerint helyb n 14'40 koronáig jegyzünk. Tengeri korlátolt érdeklődés mellett változatlan maradt. Azonal szállítandó áruért 10-60 korona érhető el budapesti egyenértékben ; Kőbányán 1070 knronáig fizetnekSzeszüzlet. A szeszüzletben e héten az üzletmenet valamivel gyérebb volt, de a szeszárak a korlátolt forgalom daczára változatlanul jegyeznek. Elkelt finomított szesz nagyban 115-50—116.50 K. adózva és 46. 46.50 K. adózatlanul szabadraktárra szállítva. Élesztőszesz nagyban felsőmagyarországi vevők által vásárolva 117.25—117.50 K„ adózatlanul 47. 47.50 K. kelt. Az adózott nyersszesz változatlanul, denaturált szesz nagyban 35.50—36.— K. jegyeztetik. Vidéki szeszgyárak részéről több kocsirakomány finomított szesz ab állomás. 44—44.50 K. kelt el szaluulraklái'osok •'•< szwzkeri^k.-.lök állal vásárolva. Mezőgazdasági szeszfőzők részéről kontingens nyersszesz e héten gyérekben vojt ajánlva és nagyobb vételkedv folytán több tétel 40. 40.50 K. lett zárulva azonnali és májusi szállításra. Vidéki szeszgyárak változatlanul jegyeznek. A kontingens nyersszesz ára Budapesten 42. 42-50 K. Bécsi jegyzés 40.80—41.— korona kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés 111.25 .— korona adózott és 38.25—-.— korona adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés 16.50—17.— korona kiviteli szeszért, 90% hektoliterje. Budapesti heti jegyzés: nagyban kicsinyben korona korona Finomított szesz 115.50—116-50 117.50—118.50 Élesztőszesz ._ 117.-' 117.50 118. 119.— Nyersszesz adózva ... 114. 114-50 115.50—116.50 Denaturáltszesz 35.50—36.— 36.50—37.— Az árak 10,000 literfokonként hordó nélkül bérmentve, budapesti vasútállomáshoz szállítva, készpénz fizetés mellett értendők. Vetőmagvak ólomzárolása. *) Budapest, 1901. május 24. A budapesti m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás az 1900—1901. idényben, azaz 1900. évi julius hó1-étől a mai napig az alant megnevezett magkereskedőknél és termelőknél a következő vetőmagmennyiségeket ólomzárolta:
Mauthner Ödön, Budapest 2248 — 5001 M. Mezőgazdák Szöv., Budapest 2037 276 3209 Haldek Ignácz, Budapest 1632 15 3154 Frommer A. H. ut., Budapest... 1314 — 2158 Deutsch Gyula, Budapest Klein Vilmos, Szatmár Ifj. Freund Sámuel, Szatmár ... 59 743 — 802 Boross és Szalay, Budapest 328 413 — 741 Kohn Mór fiai, Uzon 11 327 — 338 Arnstein ésHandley, Szombathely 49 283 — 332 Beimel és fia, Budapest 160 155 — 315 Lamberger Károly, Budapest ... 106 184 — 290 Kramer Lipót, Budapest 68 217 — 285 Felsenburg Tivadar, B.-Gyarmat 44 üü4 l 26B Funkelstein József, Arad 78 171 — 249 Singer Zsigmond, Budapest 71 95 — 166 Badwaner és Hónai, Budapest... 82 81 — 163 Szávoszt Emil, Budapest 80 63 — 143 Gróf Teleki Arvéd, Drassó 25 99 5 129 Klein Vilmos örökösei, Temesvár 10 110 — 120 Schmeichler testvérek, Bécs ... — 60 — 60 Nöthling Vilmos, Budapest ... ... 12 11 23 46 Weisz Albert, Ököritó 1 10 — 11 Hummer Mihály, B.-Gyarmat — ' 2 — 2 Összesen 7834 11991 320 20145 a káros amerikai hereamás nem ólomzárolja. Vetőmagvak. (Mautner Ödön tudósítása.) A vetömagforgalom már nagyon is nyugodt. Vörösheremag mér alig kerestetik, luczermag ellenben még mindig vásároltatott ha kiseb9 mennyiségben is. Jelenleg leginkább zöldtakarmánvozási magvak iránt mutatkozott az érdeklődés és az e c élra alkalmas trm/rrifrlél; továbbá pohánka stb. elég élénkpn kerestettek. Muharmag is eléggé kelt. Utánvetéshez répamag is élénken forgalmaztatott.
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM. Jegyzéseink 50 klgrammonként Vörös lóhere elsőrendű öregszemű Vörös lóhere középminőségü Vörös lóhere gyengébb minőségű... Luczerna magyar elsőrendű Luczerna magyar középminőségü... Luczerna franczia ... Luczerna olasz Muharmag Baltaczim.. ... Bükköny
Budapesten 62—66 korona 50—54 48—50 42—44 42—46 65—70 50—52 9" 9-50 , 13—14"— , —• •_ ,
Ár : Kor. 24.25 23.50 22.70 22,20 21 — Köleskása! Szám Ar: Kor. 25.— 24.— 23.— 22.— 20.50 Rizstakarmányliszt Királymalmi dercze Takarmánydara 10.20 K. 10.80 K. 9.80 K.
Áraink 100 kg.-ként, helyben, elegysuly tisztasulyvéve, zsákkal együtt értendők. az Erzsébet Gözmalom-Társagóg üzleti tudó«. tása * .Köztelek" részére. Budapest, 18G1 május 23 án Köieltaettség nélküli árak 100 kilónkint, tsljsulyt tiszti súlynak értve, zsákostul, a budapesti vasúti vagy hajóiliomaeho* szállítva: Szám:
0
1 2 3 . 4 5 >0 22 60 22.20 21 60 2:
8
1
7l/s
Lujza gőzmalom r.-t. jelentése a „Köztelek' részére. Budapest, 1901. május 23-án. Netto-árak 100 kgként, Budapesten, elegysuly tisztasulyként, zsákostul. Kötelezettség nélkül. Szám: 0. 1. 2. 3. 4. Ár K.: 24-60 23-60 22-60 22-10 21-81 7V2. 10-50
5. 6. 7. 11-40 20-40 18-6Í
Ár korona: Rozslisztárak : 0 0/1. I. FR. H/b. - 24.— 23.40 22.80 22.— 1
III.
Rkorpa
Á központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól.
A hét első felében nevezetesebb esemény nem fordult elő. A hozatalok egyaránt kielégítők, 'kivéve húsféléket, melyekből a vidéki felküldések csökkentek. A vételkedv általában jó, fokozott érdeklődés tojás és vajnál mutatkozott és ezek ára ismételten valamivei emelkedett. Eladásra került: Príma teavaj 2-20—2'iO, másodrendű 200, főzővaj 1-70—1-80, édes tehéntúró 24—28, másodrendű 16—20 filléren kgként. Élő baromfiból elkelt rántani való csirke 1'60, sütni való 2'00—2'40, első rendű tyúk 2-40—2-50 filléren párja. Zöldségféléből : Szóló-spárga 100—130, középminőségü 70—90, levesnek való 50-60 filléren fogytak a nagy mennyiségben beérkezett tételek. Salátának való ugorka 20—30, apró 10—16, tök 40—100 filléren kelt el darai ként. Válogatott rózsa-burgonya 3-20—3-40, apró, hizlalási czélokra 1-80—2-00 koronáért értékesíttetett, vagononként és 100 klgként. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület, Mesterutcza. 1901. május 24-én. A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhozatott a szokott községekből 152 szekér réti széna, 21 szekér muhar, 21 szekér zsupszalma, 16 szekér alomszalma, — takarmányszalma, — szekér tengeriszár, 5 szekéregyéb takarmány (lóhere,zabosbükköny, sarjú stb.) 400 zsák szecska. A forgalom közepes. Árak fillérekben q-ként a következők: réti széna 360—580, muhar 540—620, zsupszalma 380—440, alomszalma 240—300, takarmányszalma , tengeriszár , egyéb takarmány , zabosbükköny
41. SZÁM 1.1-IK ÉVFOLYAM. 460—460, lóhere 400—400, luczerna , köles , sarjú 440—480, szalmaszecska 360—400. összes kocsiszám 219. Összes suly 273750 kg. Állatvásárok. Budapesti szurómarhavásár. 1901. május hó 23-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóságának jelentése. Felhajtatott : belföldi 1675 db, eladatott db, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb, eladatott — drb, növendék élőborju 21 db, eladatott — drb, élő bárány — db, eladatott — db ; ölött belföldi — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli — drb, eladatott — drb, bécsi ölött — drb, eladatott — drb, növendék borjú — drb. eladatott — drb, ölött bárány — drb, eladatott — drb, élő kecske gödölye — dri, eladatott 1 drb. A vásár lefolyása lauyha volt. Árak a következők : Élő borjuk : belföldi koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 60—84'— koronáig sulyTa, galicziai koronáig, kivételesen 88 , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, kiv. koronáig súlyra, tiroli — koronáig kiv. -——— koronáig drbonkint, koronáig kiv. koronáig súlyra, növendék borjú —, koronáig, kiv. koronáig drbkint, - 36—46 koronáig, kiv. koronáig súlyra. Ölött borjú : belföldi koronáig kiv.. — koronáig súlyra, galicziai —— koronáig kiv. — — — koronáig súlyra, tiroli . koronáig, kiv. koronáig drbonkint, bécsi koronáig kiv. koronáig súlyra, kecske —• r koronáig, kiv. -— koronáig páronkint, . élő bárány O' •— koronáig p'áronkint, ölött bárány —• '— koronáig párja. Budapesti juhyásár. (1901. május hó 23-án. A s?ékesfővárbsi közvágóhid és marhavásár igazgatóságának jelentése a „Köztelek" részére).A vásár hangulata lanyha volt... Felhajtatott: Belföldi hizlalt' ürü 418 darab, eladatott 418 drb, feljavított juhok —• drb, eladatott — drb, kisorolt kosok 10 drb, eladatott 10 darab, kiverő juh — drb, eladatott drb, bárány — drb, eladatott —, kecske — db, eladatott —• db, boszniai db. j—, eladatott — db, szerbiai —, eladatott angol keresztezés •—, eladatott — db, romániai —, durvaszőrü — db, eladatott — db. Árak a következők : Belf. hizl. ürü 42—43.— (—) Kpáronkint, 43 (—) K.-ig 100 kiló élősúly szerint, feljavított juhok — • •— K. páronkint, •— (—) K.-ig 100 kiló élő suly szerint, kisorolt ' kosok 35—38 K.-ig páronkint, 40—42.—• K.-ig 1Ö0 kiló élő suly szerint, kiverő juh —• K.-ig páronkint, — K.-ig 100 kl. élős. sz., bárány — K, kecske —•••— K. páronkint, durvaszőrü —. •— K. páronkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, szerbiai —— K. páronkint, — ángol keresztezés — K.-ig élősúly szerint, K. páronkint, romániai — K. páronkint, anyajuhok 3440'-— K. - páronkint, 38. 45.— K.-ig 100 kiló élősúly szerint. Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. 1901. évi május hó 23-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztélek"- részére.) Felhajtatott: 313 drb, úgymint: jármos ökör első minőségű 24 drb, közép 50 darab, alárendelt — darab. Fejőstehén: fehér 0 drb, tarka 192 darab, tenyészbika •— drb, tarka tinó — drb, fehér — darab, jármosbivaly 6 drb, bonyhádi 41 darab, hizlalni való ökör -— darab, üsző fehér — darab. Jármosökrök iránt az érdeklődés élénkebb, fejős tehenek iránt gyengébb. Következő árak jegyeztettek i Elsőrendű jármos ökör 750—840 K.-ig, középmin. jármos ökör 640—730 K.-ig pár.-kint, alárendelt minőségű jármos ökör ———— K.-ig páronkint, jármos bivaly 6 0 0 — K. é. s. mm., •—— K.-ig páronkint, jobb minőségű jármos ökör K.-ig é. s. mm.-kint, tarka bekötni való ökör 550— K.-ig é. s. mm. Fejőstehenekért és pedig: Fejősszőrű magyar tehén koronáig darabonkmt, tarka kevert származású tehén 150—230 K.-ig darabonkint,' bonyhádi tehén 240—330 K.-ig, kiv. ——• korona darabonkint. Budapesti vágómarhavásár. 1901. május 23-án. (A budapesti közvágóhid és marhavásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Felhaj tali uha, nevezetesen : 977 darab magyar és tarka ökör, 691 darab magyar és tarka tehén, 872 drb szerbiai ökör, 34 drb szerbiai tehén, — drb boszniai ökör, — drb boszniai tehén, 197 drb bika és 58 drb bivaly. Minőség szerint: 33 darab elsőrendű hízott, 89 drb középminőségü és 86 drb alárendelt min. bika, 515 drb elsőrendű hizott ökör, 1297 drb középminőségü ökör és 48 drb alárendelt minőségű ökör; 104 darab elsőrendű hizott tehén, 581 drb középminőségü tehén, 76 darab alárendelt minőségű tehén. A vágómarha felhajtás 697 darabbal nagyobb volt, mint a multhéten, mivel . azonban a szükséglet is nagyobb, a vásár élénk s a multheti árak változatKövetkező árak jegyeztettek: Hizott magyar ökör jobb minőségű 60.-—68.—•, kivételesen 74. .— K, hizott magyar ökör középminőségü 54. 58.—, kiv. —, alárendelt minőségű magyar ökör 48.—52.—, jobb minőségű magyar és tarka tehén 44. 64.—, kivételesen tarka tehén 68.—, magyar tehén középminőségü * -44, 64^—, kiv. 68.—, alárendelt minőségű magyar és
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ. 25. 9 tarka tehén 44. 64.—, kiv. 68.—, szerbiai ökör jobb minőségű 52. 60.—, minőségű 44.-—50.—, kiv. .—.—, szerbiai ökör alárendelt minőségű —. —, .kiv. —.•—, szerbiai bika 46. 64.—, kiv. 67.—, szerbiai bivaly 38.——46.—•, kiv. —.—, magyar legelömarha I. rendű — .—, kiv. —.—, II. rendű —.——•—.—, kiv. —.— koronáig métermázsánkint, élősúlyban.
•e.) Felhajtatott összesen 520 db. Eladatott 258 drb. Jobb minőségű lovakból (hátas) 6 db, eladatott 2 db, 280—340 K.-ért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 20 drb, eladatott 8 drb, 400—520 K.-ért, nehezebb kocsiló (hintós) 12 drb, eladatott 5 drb 300—360 K.-ért, igás kocsiló (nehéz nyugoti faj) 40 drb, eladatott 10 darab 200—250 K.-ért, ponny — drb, eladatott 0 drb — koronáért. — Középminőségü lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 120 db, eladatott 70 db 120—200 K.-ért, könnyebb félék (parasztló stb.) 260 drb, . eladatott 125 darab 70—110 K.-ért; alárendelt minőségű : lovakból 62 drb, eladatott 38. drb 20—48 K.-ért. — Bécsi vágóra vásároltatott 38 drb, az állatkert részére vásároltatott 1 drb, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott — darab, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott — darab, takonykor miatt a gyepmesterhez küldetett — drb. Kőbányai sertésvásár. 1901. évi május hó 24-én. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefonjelentése a „Köztelek" részére.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag-árak: Magyar válogatott 320—380 kilogrammos nehőz 86^-88 fillér, 280—300 kgrammos nehéz 88—90 fillér, öreg 300 kg. tuli 78—80 fillér, vidéki sertés könnyű fii., szerb 78—84 fillér, román fii., tiszta kgr. páronkint 45 kgr. életsulylevonás és 4o/o engedmény szokásos. — Eleségárak: Tengeri (ó) 11'30 korona, árpa (ó) 13'80 korona Kőbányán átvéve. — Felhajtás: Belföldről -861 darab, Szerbiából 3339 drb, Romániából darab, egyéb államokból darab, összesen 4206 drb. F ő ö s s z e g : 58954 drb. Állomány : í- ! .:,..• fogyasztásra (I—X. kerület) 1844 drb, belföldre Budapest környékére 1151 darab, Bécsbe 783 drb, osztrák tartományokba 429 drb, Ausztriába — drb, Német birodalomba — darab, egyéb országokba — darab, összesen 4234 drb. A szappangyárakban feldolgoztatott 9 darab, szállásokban elhullott — darab, waggonokból kirakott . .. . . . darab. Maradt állomány 54716 darab. A részvény szállásokban 16381 darab van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt május 17-én 4165 darab. — Felhajtás: Szerbiából 3339 drb, Romániából — drb, összesen 7507 darab. — Elhajtás: 2321 darab, maradt állomány 5183 darab és pedig 5183 darab szerb és drb román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 143 darai a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Ingatlanok
árverései (40,000 korona becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos, lapból.) Május 18. Budapesti atkviha- Nobel 236421 kir. tvszék tóság Fülöp Május 28. Tasnádi atkviha- Helley 42489 kir. jbiróság tóság Ágnes Május 28.
atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság atkvihatóság
Susa 79896 Manóné Czukor 144906 Sámuel Berger Mór 44599 Károly Tyrolcz 47600 Irma Prohászka 402297 Ferencz Schweiger 81996 József Kethely 94388 István
s 12. Bpesti I—III. k. kir. jbiróság s 12. Budapesti ldr. tvszék s 12. Debreczrn kir. tvszék 3 14. Budapesti kir. tvszék
atkvihatóság atkvihatóság i tóság atkvihatóság
Molnár János és neje 56320 Krell 130204 István /ikszay 688694 Gyula BuehmüHer 145109 Ferdinánd
s 7. s 8. s 10. s 11. s 11. s 11.
Pártos „ 249269 Gyula Grünfeld 2(9216 Bernátné
Junius 17. Budapesti kir. tvszék Eperjesi kir. jbiróság Szept. 2. Tornaaljai . kir. jbiróság
atkvihatóság a tkvi hatóság atkvihatóság
Szametz Márkus Keczkés Gyula Nehrer László
Julius 13.
49843 118000 118573
Szerkesztői üzenetek. R. M. urnák Tisza-Beő. A beküldött alaprajzot becses sorai kíséretében elküldötlük a rovatvezetőhöz; ha annak véleményét megkaptuk, ugy közölni- fogjuk azt önnel. Sz. Gy. urnák Brassó. A gazdasági tanintézetet.-r' végzett egyének az államnál (jsakis a gazdaságokban, vagy gazd. iskolákban nyernek alkalmazást, még ha szolgálattételre a minisztei-iumba rendeltetnek is be. Cs. J . urnák Nagy-Majtény. Becses kérdésére a választ a legközelebbi számba adjuk meg; kérjük addig is szives türelemmel lenni. E. A. urnák Bodajk. A gazdatiszti törvény életbeléptetésére és végrehajtására, vonatkozó rendelet — amellett, hogy a hivatalos lapban közöltetett — valamennyi vármegyének megküldetett megfelelő eljárás végett s tudomásunk ' szerint az alispánok tovább is adták a rendeletet a járási főszolgabiráknak. Ezt abból is tudjuk, hogy több czimhasználati kérvény tárgyalásáról van már tudomásunk. Ha tehát az ön járási főszolgabirája mit sem tud még a rendeletről, annak az oka nem az, hogy a minisztérium nem küldte volna meg a rendeletet. Előfizető. A vadrepcze irtásáról bővebb felvilágo- : sitást nyerhet a „Köztélek" 1899. év márczius 18-án megjelent számában. G. D. urnák Vajta. A „Köztelek" 1900. éV :J* augusztus 15-iki számában a Kapált árpa termesztése, a deczember 19-iki számában a. Sürü és ritka gabonavetés jelentősége czimen jelentek' meg a kérdezett irányú czikkek ; kérjük tudatni, melyik a megfelelő ? L. M. urnák. A szemen észlelhető kóros elváltozások ismerete nélkül nem mondhatunk véleményt arról, hogy a baj mi okból jött létre és lehet-e azt elmulasztani. Hályog alatt köznyelven többféle szembetegséget értenek, nevezetesen ugy a szaruhártyának, valar, II : . .... lom pedig egészen eltérő beszámítás alá esik. Véleményadása végett szükséges tudni, hogy a szem egyes részei, a szaruhártya, a szivárványhártya és a jéglencse minő állapotban vannak; ennek konstatálása azonban már ina ) I kulin 1 i .1.1 igényel. Legjobb lesz tehát a csikót állatorvosnak bemutatni és tőle kérni tanácsot. " Mezőgazdát
figyelmébe!
"
Elismert kitűnő hazai gyártmány!
1600 gözcséplőkészlet üzemben!
gazdasági gépgyár Kir. j Bpesti-I—III.k. kir. jbiróság M.-csáthi ldr. jbiróság Budapesti kir. tvszék Budapesti ldr. tvszék Budapesti kir. tvszék M.-halmágyi kir. jbiróság Zilahi kir. tvszék
Május 30.
atkvihatóság atkvihatóság
ELSŐ MAGYAR
Május 28. Május é0.
Junius 17. Budapesti kir. tvszék Junius 17. Budapesti kir. tvszék
RÉSZVÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN, V Á C Z l . U T 10.
SZÁH.
2V-2, 31/a, 4, 41/2, 6, 8, 10, 12 lóerejüek.
Magánjárók (uti m o z d o n y o k , ) Kérjük minden szakbavágó kérdéssel blzalommal hozzánk fordulni, készséggel adunk kimeritő és felvilágosító választ.
Árjegyzék kivi
n küldetik.
S
KÖZTELEK,
868
1901.
MÁJUS
HÓ 2 5 .
41.
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
Legújabb és s z a b a d . „ H Y D R A " v o t ő g é p t ö l c s ó r hajlékony aczéltömlőből, mely végét jelenti a vetőgéptölcséreknél eddig előfordult kellemetlenségeknek. Szafcériófc yéleménye szerint a legezélszertl és leitartósalili tölcsér. Hajlékony mint a gummi, ruganyosabb mint bármely más vetögéptölcsér. Soha sem törik vagy szakad és ellentáll minden elgörbiilésnek. — A tömlő fala teljesen zárt lévén, a vetőmag csakis a rendeltetési helyére juthat. Ezen tölcsérekkel felszerelt vetőgépek kaphatók : Nicholson gépgyár r.-t.-nál Budapest, VI., Kttlső Váczi-ut 5., Kühne E. ur gépgyárában Moson—Budapest. — Ezenkívül a tölcsérek minden nagyobb műszaki üzletben beszerezhetők. Nagybani eladás: Pforzheimi fémtömlőgyár társ. Magyarországi vezérképviselőjénél F O D O R Ö D Ö N műszaki Irodájában 1399 Budapest, VII., Kertész-utcza 41. L e í r á s o k k í v á n a t r a készséggel k ü l d e t n e k .
Importált eredeti a n g o l
b o s o M
kaphatók: PICK
OSWALD-nál BUDAPEST,
VIII., Külső-Kerepesi-ut
1. sz.
Most jelent meg.
A baromfi felneveléséhez
A
Földbirtokosok,
ponyva-kölcsönző intézmény
sztria-Magyarországon általam bevezetett s min< Ausztria-Magyarországon mindenki által hasznosnak elismert
vágóhídi statisztika alapján pályadíjjal jutalmazott ér-
_ _ _ kg-. 22 korona, , kg-, postacsomag bérmentve 3 korona.
Breuer Albert
ajánl igen csekély kölcsöndij mellett 96 • mtr. és 48 • mtr. nagyságú télitett
k a z a l
nem létezik jobb tápszer, mint Fattinger husrostos csirketáplálék. Ki ezen ' libái felneveléséhez hasz- (pás nálja, az ezek fejlődése ^ iránti némely gondtól mentve' bizonyára többé más it nem fog használni.
Szarvasmarhák
gazdák és r a k t á r T á l l a l a t o k stb, figyelmébe.
p o n y v á k a t ,
mezw termékek és vasúti waggonok betakarásához, továbbá 12 • mtr. nagyságú, behordáshoz alkalmas s z e k é r p o n y v á k a t , miáltal saját ponyvák költséges beszerzés© megtakarittatik. ügyszintén
zsákok is kölcsönöztetnek
közvágóhidi felügyelő állat-
Fettinger husrostos baromfieledele,
(A Magy. Orsz. ÁllatorvosEgyesület kiadványa). A r a 1 k o r o n a portómentes megküldéssel l K o r . 1 0 flll. Megrendelhető a »Köztelek» kiadóhivatalába..
LZ^eUsmert^legjobb és lesfej^esztöb^ tápszer^ ^ojótyú0 kor.
ei°Fattinger
MrmeDtve e
- Óvakodjunk utánzat,
igen olcsá árak és előnyős leltételek mellett. Ugyanitt legolcsóbban szerezhetők he* a j és használt 726
telített ponyvák, M.
(gaa & &M
$ h r g/% Bmt minden nemben, gabona, faszén, liszt és Hiú -W M korpás zsákok stb.
L e g o l c s é b b
b e s z e r z é s i
i %| B U D A P E S T , % ' » » • « 9 * 8
á v . V . V . . . V .K E R . , V Á C Z I - U T 12. S Z . (• • é • . m > A * A * • , • > » « * !
v
X
y y y t t f f t t t f t f
V
>
f o r r á s .
Ócska zsák és ponyva miniéin mennyiségben a legmagasabb áron megvétetik.
NAGEL ADOLF B u d a p e s t , ¥,. A r a n y - J á n o s - u t c z a T E L E F O N . 3 5 - 9 3 .
M c C O E ü I M M
v X
Y j
^
B E N Z I N - ffl 0 T O R
O K
> : • : % % •
12.
Sürgőny-czim: Nage! Adolf, Budapest.
H A R V E S T Ö e
M A C M I N E
C O M P A N T
(Chicagói aratógépgyár.)
Kévekötő araíógép • Fükaszálógép 2 KöszörükészüSék 3 Ne
vásároljon,
„Daisy" marokrakó aratógép Szénagyüjtő gereblye és Kévekötöfonal
gyártmányai. mig-
gépeinket
nem
látta
3
árainkat nem kérdezte !
j
O l c s ó tartalékrészek óriási raktára. T e s s é k m i n t a k ö n y v e t kérni!
William
J . Stillmaxi
B u d a p e s t , V., Váczi-ut
s
igazgató 30.
41.
SZÁM
1.1-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
Olcsó
1901.
MÁJUS
HÓ.
Olcsó kerítések!
Ikeritések!
11
25.
Faragó-féle
Oslidsömlli1 - kenőcs. Biztos hatású szer, csüdsömör, hám és nyeregtürés ellen. Faragó-féle
U e p s e n y f
luid.
: és kerités-gyára
Izom, izület-rándulás, valamint rokkantság esetében 1258 kitűnőnek bizonyult. Mindkét szer, több nagyobb uradalomnál, valamint kisebb gazdáknál kipróbálva; már több év óta igen jó eredménynyel használtatik. Kapható a feltaláló és készítőnél
I Árjegyzék és költségvetés ing-yen. — Jutányos és pontos líiszolg-álás.
gyógyszerésznél T ő t - K c m l é s Békés-megye. 1 nagy tégely Csüdscmörkenecs _ — ~ 2 korona. 1 kis „ „ I .„ 2„ 1 üveg Versenyfluid 3 deciliter Másolat.
FARAGÓ
Nyári évad. i ^ í f ^ M M S
1
1 T
Nyári 6vad
-
Alakult 1856. L\_ dJLf Jl'_LÍ Smm Mult 1856. G A Z D A S A G I
G É P G Y Á R A
M O S O N B A N
ajánlja :
ré
ÖDÖN
Caicatpányi Jínos nyug^T'é's'k'r. Állatorvos Br. Jnkey
r! oni,a
Legjobb kézi és lókapálókat) >V" ! • Fr« • es kukoricza Toltogetoket J mepivelésre, Osborne-féle hírneves fűkaszálókat, aratógépeket és kévekötőket, szénagereblyéket, járgányos csépiekészleteket, rostákat, konkolyozókat. Főraktár: ™..?/..
Lapunk kiadóhivatalában megrendelhető
A sertés javítása és hizlalása n é s hizlalók használatára Irta K.. Kuffy P á l . portómentes küldéssel I f o r i n t 10 krajjorár.
•OB g a z d á k Ara
BUDAPEST, VI., V á c z i - k ö r u t
57/a.
M T X.cgujahl> árjegryaéfc k í v á n a t r a Ingyen.
SZIVATTYÚK ÉRLEGEK, minden neme, házi, nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és Ipari L t g j e b h g a m na i- é s k e n d e r t S n l i k . • . ' <' - gsk iRérlcgek házifcasználatrs,km Htnftenréle cuörrK. \ gek. Commandít-térsaság Mlvaitya- ét
**»— w. GARVENS, Wien, ^
ingyen és bérmentre.
Kvizda-féle
SohwM'ieMbwfh—it.
szab. gummi csülök-horzsszalag.
A szab. horzs-szalagok szürke, barna, fekete és fehér szinben, 4-féle »asy»tsban készülnek és pedig külön a jobb-, külön
W E I S E R
J. C .
gazdasági gépgyára NAGY-KANIZSÁJV.
Ajánlja egyetemes egyes és kétvasu aczélekéit legkiválóbb anyagból és legjobb kivitelben, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvényeit, boronált és egyéb taSajmivelö eszközeit.
I f ^ Y l P l k "ÜTIT
W
9 9 G B s M M h 6 1 ? t m m M b W M i M ^ M e M Magyarország legjobb sorvetögépeit, szabadalm. kiváltható kapacsuklyokkal. Homokos talajhoz a „ZALA DRILL" különösen e czélra készített és kitűnőnek bizonyult vetösarukkal lesz ellatva. " D T A T\T l i , ' l , < rdsz. egykrekü kézi kapái , - t X J J Q l X töltögetőit 20 korona á
slk és üepyes talajhoz egyarant alMias,
mustrált
árjegyzék
Kwizda szab. gummi védő észiiíékeirél a lovak lábaira ingyen és bérmentve. FŐRAKTÁR:
Kwizda
Ferencz
János
cs. és kir. osztr. magy. román kir. és bolgár fejedelmi udv. szállító
gyógyszerész, KORNEUBURG, Bécs mellett.
13 KÖZTELEK,
lelmi szerek értékesítését eszközlik az előirt »/• mellett. Felvilágosítást és csomagolási utasítást ingyen nynjt tagok és nem tagoknak.
É
1901.
MÁJUS
HÓ 2 5 .
Értékesítésre elfogad: ^ Magyar Gazdák ^ T Hnsnemüket, füstölt Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete hnst, vadakat, szárnyaHATÓSÁGI
KÖZVETÍTŐ
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZPONTI VÁSÁRCSARNOKÁBAN. ^
Sürgönyczim: Aurára—Budapest.
Zalavármeg-yei gazdasági egyesület. 901. sz. P á l y á z a t i hirdetmény. i. zalavármegyei gazdasági egyesületnél rendszeres titkári állomásra
STAHEL
sokat—élő és leölt állapotban, tojást, vajat, halat burgonyát, káposztát, zöldségféléket, gyümölcsöt stb.
LERER
4 1 . SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
Nagy birtok önkéntes árverés. Egy tagban 1448 hold, á 1200 négyszögöl, melyből 73 príma rét, 345 prima szántó, 1030 hold 40 éves szép zárt cser- és tölgyerdö, melyből 400 hold irtható. Kitűnő szállítási viszony. Vasút, országút helyben. Jó gazdasági épületek, szép vidék, jó vadászat. 200.000 korona teher ; f. év junins hó 20-án önkéntes árverésen 250.000 korona kikiáltási ár mellett eladásra kerül. Ezen birtokhoz még 2000 holdtól 8000 holdig összefűggőleg vehető. Bármikor megtekinthető. Bővebbet „Kedvező alkalom" jelige alatt Mezei Antai hirdetési irodája Budapest, IV., EskU-ut 3920 5. sz. (Klotild palota) továbbit.
Qazdák,
Iparosok!!
TRIEURGYÁR,KMJ^ Ajánljuk
tri««rjeiikel
minőségű utazási k81tséSek megtérítése és kihi megállapított napidíjakkal javadalmazott állon elnökséghez intézett a okmányilag felszerelt foly — az egyleti titkári hivatal utján - Zala-Egersz későbben a f. é. juniu* 10-éig benyújtsák. Az illeték okmányilag tartoznak igazolni, hoi zettségüket a magyar-ővárl gazdasági akadémi egszerezték és gyak Egyenlő minősité; tyvtaek, kik hasonml l8ban kellő gyakorlal
minden gabona tiastitására
őnyben részei
JIYEÜ
saját helyiségében
Lekopott trieurköpenyt jyorssn és olcsón ujjal feleseiéHfcnk. tiván»tr» képi. i i j ^ p é k M eaolgáhiak bismeotTS. Jutalék meistt w & tómtsttk aflutaadtei
Mindennemű tornaszereket
R a k t á r : B u d a p e s t , V., I > i p ó t - k ö r n t 1 8 .
é s legjobb minőségű
gazdasági
Ea F i a i
50 év <Sta fennálló motorgépgyár malomíplUsz.tl ozé S z o m b a t h e l y e n , (Magyarország). Saját gyártmánya, felülmulhatlan ben*ln-locomobllJ.lk I
kötélnemüeket,,
H i r d e t é s e k felvétetnek; a kiadóhivatalban
;B L E I E R
é sW E I 8 Z , J
k ö t é l g y á r t ó czég- B u d a p e s t . , Raktár és iroda: H Á R O L Y - K Ö R Ü T
7. SZÁM.
| Ajánlásra méltó tárgyak: t o r n a - e s z k ö z ö k , Cocos f a t ő s z ö n y e g e k , lábtörlők, ruhaszárító k ö telek,
h a l h á l ó k , k é z i t á s k á k stb. továbbá gazd a s á g i c z i k k e k u. m.: i s t r á n g , k ö t ő f é k , rudalő gabonazsákok, vízhatlan ponyvák, itató é s t ű z i v e d r e k , k e n d e r tömlők, hevederek, kender, k ó c z stb. a legjutányosabb eredeti gyári árban
í
Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
Kalmár Vilmos Budapest, ¥1 kerttlvt, Teréz-kirut 3. szán.
a CMhorKági Thomas-mövek aagyarorszáp rezérképviaetóje ajánl:
T & o m s f o s s f á t l l s z t e t (Tkmwiik), © m Büart«lllii" dekányiIrágf át, E a i n i t o i i '•' « • ' A Műtrágyák béltartalmáért szavatolok, nmmm
Legújabb szerkezetű kitűnő trágyaszóró gépek a legolcsóbb áron. F u t t i é« l e l k U i n e r e t M kiszolgálás.
— —
Budapest, IX., Üllői-út 25. s z á m
Köztetek.
minőségű bácskai kenderből kézzel fonott
dieiiányzsinór és
g a z d a s á g i kötéláru
alanti ipartelepen szerezhető b e legolcsóbban, úgyszintén a számító gazdának a 20-dik században nélkülözhetetlen segédeszközzé vált
PT „KÉVEKÖTÉL" -sw is, m e l y l y e l géparatás mellett, h a marokrakóval aratunk é s a gabonát a B e l l á n féle kévekötelekbe kötözzük, 33°/o a r a t á s i költség m e g t a k a r í t á s érhető e l a kévekötff-aratógép munkájával szemben, mert a fenti kéveköteleknek használata 7 8 % - a l olcsóbb, mint a kévekötő-aratógéphez szükséges manilla zsineg. De nagy a megtakarítás a kézi aratásnál is, mert a B e l l á n - f é l e kötelek 8 5 % - a l olcsóbbak a zsuppkötőknél és 9 7 % - a l o l csóbbak a gabonából csavart kötőknél. Csak az a gazda használ tehát mai napság még zsupp vagy gabonakötőket, a ki a B e l l á n - f é l e köteleket n e m ismeri, vagy nem számol a költségekkel. A számok ugyanis, melyek e tárgyban kiadott prospectusomban minutiosus gonddal é s a gyakorlatnak is teljesen megfelelőleg állíttattak össze, — fényesen bizonyítják a fentebbi állítást és kéveköteleim fölényét.
T e s s é k p r o s p e k t u s t és á r j e g y z é k e t k é r n i .
Kimerítő árjegyzéket dohányzsineg é s az összes gazdasági kötélárukról u. m. istrángok, kötőfékek, rudalókötelek, zsákok és ponyvákról (háziipari készítményekről is) készségggel és ingyen küld, nagyobb megrendeléseknél ajánlatot tesz
B E L L Á N
jutányos*
MÁTYÁS
kender- é s kötéláru ipartelepe BACS-CSÉB.
41. SZÁM 11-ÍR ÉVFOLYAM.
KŐZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25
OREHTSTEinr és K O P P E L mezei és iparvasutak gyára. Iroda: B U D A P E S T ,
Felső e r d ő s o r 24. szám.
G y á r : S z t . - L ő r i n c z nyaraló. Szállítanak : Teljes berendezésű mezőgazdasági vasutakat lőés mozdony ü z e m r e . Állandóan raktáron tartanak használt, dc t e l j e s e n Üzemképes á l l a potban levő vasiiti b e r e n d e z é s e k e t . Pályaberendezések, valamint kocsik és gőzmozdonyok b é r b e a d a t n a k . K é p e s m i n t a j e g y z é k k e l é s részletes költségvetéssel ingyen és b é r mentve szolgálunk.
3/CII.
VETŐGÉP
Magyar királyi államvasutak igazgatósága
HIRDETMÉNY. Magyar-olasz áruforgalom Fiume, Velencze, Aneonán át. A fenti forgalom részére folyó évi junius hó 16-ávál egy u j díjszabás 1 életbe, mely által az 2897. évi május hó 16 tói érvényes hasonnevű díjszabás I. és II pótlékával együtt hatályon kívül helyeztetik. Eltekintve a jelentéktelen díjmérséklések, illetve dijfelemelésektöl, melyek a jelenleg érvényben lévő díjszabással szemben az uj díjszabásban foglalta'nak, e utóbbi még annyiban és eltér az előbbitől, hogy számos áruezikk és állomás, melyeknek az eddigi tapasztalatok szerint nem volt forgalmuk és arra a jövőben sincs kilátásuk a díjszabás egyszerűsítése szempontjából abból kihagyattak. A szóban forgó díjszabás példányai a magyar királhi államvasutak dijszabási osztályában lesznek annak idején kaphatók. Budapest, 1001. évi április hó 30-án. A magy. kir. államvasutak igazgatósága a részes vasutak nevében.
a HATFARTH A Co. újonnan szerkesztett =
" A G R I C O L / A „ = idenféle mag é különböző vetőmennyiség részére, Slkül, hegyes és lapályos vidékre. Kon) '"b tartósság, igen nyű járás,
Arató-gépek. Széna-forgatók ) iA pr fi r p Széna-gyüjtők } merőre. gépek, járgányok,'^tfsztitó-mafmoif,' tríeurókfmQkek°'"hengerek, boronákat gyártanak és szállítanak mint különlegességeket, jótállás mellet, a legújabb, legkiválóbb és legjobb
MAYFARTH p £ és Társa.
Megj elent fis nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztérium anyagi és az Országos Központi Hitelszövetkezet erkölcsi támogatása mellett Dr. G A L O V I T S Z O L T Á N
A Magyar
Szövetkezeti Jog
cz. müve, mely a szövetkezetekre vonatkozó összes jogszabályokat tárgyalja és az összes szövetkezeti eszme minden barátja számára
nélkülözhetetlen kézikönyvül szolgál Ezen mü utmutatóul szolgál:
a szövetkezetek alapítására, a tagok jogviszonyaira, a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottságra, ezek tagaijnak jogaira, kötelességére, felelősségére stb. A mü á r a portomentesen megküldve 6 K 2 0 fillér. Kötve 7 K 2 0 fillér. Megrendelhető
a Köztelek kiadóhivatalában Budapest, IXV Üllöi-ut 25.
k és viszontelárusiti
Képes árjegyzékek ingyen é
Szász- Coburg- Go thai-Fülöp berezeg Ö Fensége füleki uradalma
Merino-Elektoral-Negretti juhászatából
20 Hí 2 és 30 41 3 éves tenyészkos bocsájtatik eladásra. Megtekinthetők a puszta bozitai gazdaságban utolsó posta Fülek, vasúti állomás ugyanott. 3oi8
Uradalmi
tiszttartóság.
HASZONBÉRLET. Pestmegyében Ócsa k ö z s é g határában e g y c i r c a 3 2 4 0 c a t . hold t e r ü l e t ű b i r t o k ( s z á n t ó 3 3 8 , k e r t 7, r é t 6 4 7 , l e g e l ő 7 6 2 , e r d ő 1084, n á d a s 35®) e s e t l e g l a k ó h á z z a l
1902. április 24-töl kezdve haszonbérbe adó. Ugyancsak h a s z o n b é r b e adó P e s t m e g y é b e n Sári k ö z s é g h a t á r á b a n circa 9 9 7 c a t . hold területű ( s z á n t ó 214, r é t 3 5 7 , e r d ő 8 9 , n á d a s 2 0 0 , f ö l d a d ó a l á n e m e s ő 137 h) i n g a t l a n , g a z d a s á g i é p ü letekkel. Bővebbb felvilágosítás nyerhető Dr. Darányi Gyula budapesti ügyvédnél (VII., Kerepesi-út 10.) hétköznapokon d. u . 3 ^ - 6 között. Közvetítők n e m dijaztatnak. 3b68
15 KÖZTELEK,
A
s z ó l ő
é
s
1901.
MÁJUS
b u r g o n y a
perono§porájának a legbiztosabb, kényelmesebb (a rézgálicznál) és olcsóbb ellenszere
41.
HÓ 25.
A
szőiő
SZÁM
11 -IK
ÉVFOLYAM.
OIDIUM (lisztharmat) b e t e g s é g é n e k ,
legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb bajoktól is védő ellenszere
a dr. Aschenbrandt-féle bordói-por. adr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor. Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kgos zsákokban ... ... ... ... ... á kg. 70 fillér. 10 kgos zsákokban ... á kg. 7i , 5 kgos zsákokban á kg. 74 , M l -4 szőlő első permetezéséhez P/o—íysP/o, második permetezéséhez Ph—20/o; harmadik permetezéséhez 1%-os oldatott használjunk. — Egy kid. holdra kell 3 permetezéshez 22—25kg. hordói por, 25—30°/o-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból. íüt® - A port konyhaszitán a vizhe szitáljak és ktsz az óidat. Megrendelések
Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" raktárában : 50 kg. zsákokban _ ... á kg. 60 Mlér. 10 kg. zsákokban á kg. 54 , 5 kg. zsákokban á kg. 64 , Mr A- hol az 1900-ik érben volt oidium először április hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., porozzunk ; másodszor junius hó régén, harmadszor augusztus hóban. — Egy kat. holdra kell 3 porozáshoz 15—18 kg. rézkénpor. Sokkal kevesebb fogy belőle mint a közönséges kénporból.
a pénz beküldése, vagy utánvétel ellenében a
„Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez" intézendők, Budapest, Alkotmány-u. 31. mar A gyártás korlátolt, tessék idejekorán rendelni.
{HT
4 5 0 i n t e l l i g e n s m a g y a r gazda e l i s m e r ő b i z o n y í t v á n y á t a h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e g y ü t t b á r k i n e k m e g k ü l d i a s z ö v e t k e z e t . T M 2.
l O O O . 1. A dr. Aschenbrandt-féle b o r d ó i - p o r
elismerő levelei.
P a i n n k (Somogy vnl.). A dr. Aschenbraúdt-féle „bordói port" kétizben, először virágzás előtt l W o , másodízben virágzás után V-Wo oldat alakjában használtam, igen jó eredménynyel. Ennélfogva a közönséges kékkővel való permetezést teljesen elhagyom és a jövőben is csak ezen szerrel fogok , permetezni, mert véleményem szerint ez minden anyagot jóságánál fogva felül mul. Ember József, bérlő, szőlőbirtokos. \, • ,.-. IV I i á b o d (Somogy vm.). Mig a rosszul vagy nem permetezett szőlőkben a peronoszpóra nagy károkat okozott, addig az én négyszer permetezett szőlőm mindvégig szép zöld maradt. A bordói pornak elsőizben 1%, többizben lVs0/o-os oldatát használtam. Ezen szer megkönnyíti a munkát és jelentékeny anyagmegtakarítást enged meg. Gr. Széchényi Pál uradalma. Töreky Árpád, udvari lelkész. M a r c z a l i (Somogy vm.). Az idén háromszor permeteztem a peronoszpóra ellen, mind a háromszor dr. Aschenbrandt-féle bordói porral. Saját tapasztalatom szerint állithatom, h o g y ezen szernek kezelése könnyebb és hatása biztosabb, mint a régi bordói keveréké. Lehner Sándor, szőlőbirtokos. K a p o s v á r (Somogy vm.). Az idén a permetezésre mind a háromizben a „bordói por" rendesnél erősebb oldatát használtam és sikerült vele szőlőmet tökéletesen megvédeni. Ezen por előnyéül tekintem, hogy könnyebben kezelhető mint a rézgálicz és mészkeverék és a munka biztosabb. Kapocsffy Jenő, szőlőbirtokos. T a b (Somogy vm.). A bordói por-oldattal az idén először végzett kísérletek jól váltak bemert a sok nedvesség daczára alig lett a levélzeten levő perméből valami lemosva, mig az összehasonlítás czéljából alkalmazott rézgálicz és mészWélsersheimb keveréket még a 3°/o-os oldatot is a tartós esők lemosták. Grój Zenoné uradalmi intézösége, Csoór Miklós, kasznár. I l i a r o s b e r é n y (Somogy vm.). A peronoszpóra vidékünkön rendkívül erősen lépett fel még a kétszer permetezett szőlőkben is. É n az idén először védekeztem a ,,bordói pornak" l°/o, illetőleg lW/o-os' oldatával és hatásával, daczára a fent irt körülménynek, nagyon meg voltam elégedve. I f j . Németh János, szőlőbirtokos. K f t t s e (Somogy vm.). A dr. Aschenbrandt-féle „bordói por" nálam kitűnő hatásúnak bizonyult, a jövőben is használni fogom és rajtam tanult a többi szőlősgazda is, mert még november hó folyamán i s szép zöld levélzettel bírtak az én tőkéim. Ezen szer határozott előnye, h o g y a perme hamar készen van, tehát bármely időben is fel lehet használni és kevesebb munkát igényel, mint a rézgáliczkeverék. Biztosra lehet venni, hogy jövőre példámat számosan fogják követni. Miklós Dezső, földbirtokos. K i s - M a r t o n (Sopron vm.). Rendkívül erős peronoszpóra-járvány miatt dr. Aschenbrandt-féle „bordói port" kétszer alkalmaztam és az a tüzpróbát tökéletesen kiállotta. Előnye, hogy sokkal jobban tapad, mint a rézgálicz és mészkeverék, kezelése egyszerűbb és legalább ezen szer nem kerül hamisítva a forgalomba; azért jövőben is ezen porral fogok permetezni. Binder Mátyás, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.) Megbízottak
A
dr. Aschenbrandt-féle
r é z
k é n p o r
elismerő
levelei. K i s - K o in á r o n i (Zala m.). Kétszeri „rézkénporozás" folytán oidium-kárt nem szenvedtek, mert még az itt-ott mutatkozó beteg bogyók is meggyógyultak, a mellett eddig a rézkénpor a fürtök és vesszők érését gyorsította. Káros utóhatást ezen szernél nem tapasztaltam. I f j . Köö György, szőlőbirtokos. K l s - L a k o s (Zala vm.). Az idén háromszor használtam „rézkénport11 május 20, j u n i u s 15 és augusztus 5-én. Az itt-ott mutatkozó oidium a porozás alkalmazása után terjedésében azonnal megakadt, sőt a csak kevéssé beteg bogyók is tökéletesen meggyógyultak. A vesszők és fürtök a szokottnál hamarabban, gyorsabban értek be. Kísérlet czéljából az első porozás után kis táblát permetezetlenül hagytam és most az év végén sem lehet az egyszer és kétszer permetezett tőkék közt különbséget találni. Saját tapasztalataim után a közönséges kénpor használatát nem ajánlom és véleményem szerint a rézkénpor az egyedüli szer, mely az oidium ellen teljesen megfelel és semmiféle káros utóhatása nincs. Czeke Imre, szőlőbirtokos. C s á f o r d (Zala vm.). Május végén először használtam „rézkénport11 és augusztusban csakis a meglepett fürtöket poroztattam be, mely eljárásnak megvolt az a j ó eredménye, hogy a megtámadott fürtök is teljesen meggyógyultak; a mellett a porozásnak megvolt az az előnye is, hogy nálunk u g y a szőlővesszők, mint a fürtök gyorsabban értek be, mint másnál. E n n e k alapján én a „rézkénport", melynek semmi káros utóhatása nincsen, igen jaánlatos szernek tartom. Gosztonyi József, szőlőbirtokos. F e k e t e k a s t é l y (Zala vm.). A tavalyi szomorú eredményen okulva, az idén mindenki porozott és az idén lisztharmat nem is mutatkozott nálunk. É n április végén és augusztus vége felé használtam rézkénport, melynek semmi káros utóhatását nem tapasztalván, részemről ezen szernek határozott előnyt adok minden más ajánlott szer felett. Nedeczky Jenő, szőlőbirtokos. Zala-Síagy-Récse. A kétszeri „rézkénporozás" alkalmazása mellett az idei gyenge oidiumjárvány teljesen elkerülte szőlőmet és az itt-ott előzetesen talált beteg für;ök is tökéletesen meggyógyultak, a termés pedig gyorsabban érett meg, mint közönségesen. Pesti Lajos, tanitó. A l s ő - D ö r g i c s e (Zala vm.). Az idén biztonság kedvéért egyszer, még pedig junius végén használtam „rézkénport", melynek hatásával tökéletesen meg voltam elégedve. Lisztharmat nem volt és a kierjedt bornak a rézkénpor használatától semmi kellemetlen utóúe nincsen. Kis Sándor, szőlőbirtokos. A l s é - l i e n d v a (Zala vm.). Bár az idén az oidium nem tett feltűnő kárt, a „rézkénporozásnak" mégis jó hatását tapasztaltam. Az én véleményem szerint a tőkék utána szebben fejlödnek, s azért a fürtök és vesszők teljesebb beérése czéljából még akkor is kellene rézkénport alkalmazni, ha oidium-veszedelem. nem volna. Más szerekkel szemben én a rézkénpor alkalmazását ajánlatosabbnak tartom. Kontnyek Ferencz, szőlőbirtokos. (Folyt, köv.)
k e r e s t e t n e k a k ö z s é g e k b e n szőlős vidékeken, akik a porok terjesztésével és megrendelések gyűjtésével foglalkoznak. — A m e g b í z o t t a k k e l l ő k e d v e z m é n y b e n részesülnek.
41.
SZÁM
1.1-IK
ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,
1901.
16
MÁJUS HÓ. 2 5 .
gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság B u d a p e s t , V.y K á r p á t - u t c z a 9 . s z . A gyapjunyirás közeledtével a t. cz.
gyapjutermelők és gyapjukereskedők figyelmét
gyapjumosó
gyárunkra
irányítjuk és annak igénybevételét mint a hazai gyapjú l e g e l ő n y ö s e b b értékesítési módját ajánljuk. Különösen az ez évi gyapju-
üzleti viszonyok közt legelőnyösebb a gyapjak
Az 1899/1900. évi gyapjuforgalmi é r t é k 4 . 0 0 0 , 0 0 0 k o r o n á r a rúgott. K I V I T E L : Osztrák-, Német-, Franczia-, Orosz-, stb. országba.
Csomagolózsákokat használati díj nélkül kölcsönkép küldünk. A. mosott g y a p j ú u t á n
sem raktározási, sem biztosítási d i j a t i
=
=
t számítunk.
gyári mosatása. Nyers-gyapju bizományi -osztályunk urnái VII.. Dohány-utcza I. sz. fel világositások szintén kaphatók.
elvállalja mindennnemü zsiros (szennyes) és úsztatott (hátonmosott) gyapjú nyers állapotban való bizományi eladását i legmérsékeltebb feltételek mellett, A külföldi textilipari piaczokkal fennálló kiterjedt összeköttetésünk a gyapjú l e g j o b b értékesítésére képesít bennünket. Kimerítő felvilágosítással kívánatra készséggel szolgálunk. 3833 AZ IGAZGATÓSÁG
Magyar királyi államvasutak Budapest jobbparti üzletvezetősége. 12951/1901. szám. Pályázati hirdetmény. _.i november hó 1-től számított három évi időtartamra azaz 1904. évi október hó 81-éig leendő bérbeadása iránt, ezennel nyilvános ajánlati tárgyalást hirdetünk. Az 1 koronás bélyeggel és „Ajánlat a magyar királyi államvasutak L/m. Bruck állomásán levő vendéglő-üzletnek bérbevételére a 12951. számhoz" felirattal ellátott, borítékba zárt és lepecsételt, ne nkülönben a kellő okmányokkal (iparengedély, erkölcsi bizonyítvány stb.) felszerelt ajánlatok 1901. évi junius hó 18-án déli 12 órájáig a magyar királyi államvasutak Budapest jobbparti üzletvezetöség titkári hivatalához (Budapest, Külső Kerepesí-ut nyolczház) posta utián, térti vevény mellett nyújtandók be. Bánatpénz fejében pedig 600 azaz hatszáz korona készpénzben vagy állami letétre alkalmas értékpapírokban nevezett üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1901. évi junius hó 17-ének déli 12 órájáig leteendő. Értékpapírok a budapesti, illetőleg bécsi tőzsdén legutóbb jegyzett tizennégy napnál nem régibb árfolyam szerinti értékben, de legfeljebb csak névértékben fognak számíttatni. Szóban levő vendéglő bérletére vonatkozó feltételek ezen üzletvezetöség forgalmi osztályában (Budapest, Külső Kerepesi-ut, nyolczház csoport I. em. 33. ajtó) vagy a budapest-jobbparli (keleti pályaudvar) győri és szabadkai forgalmi főnökségnél a hivatalos órák alatt megtekinthetők, miért is ajánlattevőktől feltéte.'eztetik, hogy a feltételeket ismerik és azokat magukra nézve egész terjedelmükben kötelezőknek elfogadják. A feltételektől eltérő vagy a kitűzött határidőn tul érkezett ajánlatok nem fognak figyelembe vétetni. A magyar királyi államvasutak fenntartják maguknak a jogot, hogy az ajánlattevők közül, tekintet nélkül a felajánlott bérre, szabadon választhassanak. Megjegyeztetik még, hogy a vendéglős lakásul szolgáló 4 szoba, konyha és mellékhelyiségeket bérlő saját költségén tartozik fűteni és világítani, a mig az I., II. és 111-ad oszt. ét- és várótermek fűtése és világítása fele részben bérbeadó vasút, fele részben pedig bérlő által fog eszközöltetni. Budapest, 1901. ápril.s hó 14-én. Az igazgatóság. Utánnyomás nem dijaztatik.
! Különlegesség! vetőgép, hegyes és sik vidékre. Szilárd szekrények. Célszerű kiürítés. Nincsenek váltókerekek. Olcs~ árak. ^Ismételárusitók és szolid ügynökök kerestetnek. ^ 3915
A
Á r j e g y z é k e k ingyen é s b é r m e n t v e .
i t f m A A l f t
AgriCOia
gazdasági gépvállalat
Schwarz M.
W I E N , XX/2. Pasettistrasse 29. és 31. saját gyárMyiségében.
Lapunk bekötési táblája 2 kor.
72 fill.
(portómentesen}
kapható kiadóhivatalunkban.
K Á D Á R ( i V l I L A szab, gyorslóhcre-magfep-gépgyára Nagyváradon.
előnyénél fogva is, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere- és Iuczerna-mag cséplő dob, mely minden cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, illetve a rászerelt csavarok segélyével két különböző hengerpalástot lehet képezni és pedig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt tö bb gubót vesz be. Míg a kiömlő nyílásnál levő hengerpalást szűkebb átmérőjüp aralellra állitható, mi a kifejtés főtényezője. Találmányomnak nemcsak meglepő munkaképességéért szavatolok, hanem azért is, hogy bármely eddig létező heremag-fejtő ellenében kétszerannyi magot fejt majdnem félannyi erővel. Hogy ezen találmányom mily előnynyel működik a gazdászat terén, az számos elismerő levelekből, melyeket a nagyérdemű. gazdaközönségtől kaptam, világosan kitűnik. Megrendeléseknél szükséges a dob hossza és körmérete, úgyszintén a nagy törekrosta hossza. Ára teljesen felszerelve 1 6 0 K o r o n a . Teljes tisztelettel
Eáflár Gyula
szab.gyorslóhere-magfejtő-gépgyáraNagyváradon
E L 1 i M E R Ő T. Kádár Gyula géplakatos mester Nagyváradon. A küldött újonnan szabadalmazott uj gyors lóheremagfejtőjét, a mai napon használatba vettem minden átalakítás nélkül, a cséplőgépbe használtam, ugy, hogy a cséplést és gubózást egyszerre teljesiti, úgyannyira jól sikerült, hogy a heremagot egyenesen zsákba kaptam ; ezt óhajtom Önnek tudomására
L E V E L E K : lagjriradi lat. szert, káptalan mitshi gazdasága. Tekintetes K á d á r G y u l a urnák Nagyváradon. Van szerencsém ezennel tudomására hozni, hogy a fenti gazdaság részére Öntől vásárolt lóheremagfejtő dobbal teljesen meg vagyok elégedve, mert mig egyfelől azáltal tesz kitűnő munkát, hogy egyenesen dolgozik, s nem kell külön legubózni, addig másfelől érdeme az, hogy tisztán s gyorsan dolgozik s a magot mind kiveszi. Kelt Micske puszta, 1897. okt. 15. adn ' Tisztelettel Tisztelettel Szt.-Jűbbi gazdaság kezelSsége. Jancsé Lajos kápt. urad. gazdatiszt, Ezenkívül birtokomban vannak z alant felsorolt birtokosok és gazdaságok elismerő lévelei, melyek mind szabadalmazott lóheremagfejtő gépei használhatósága mellett bizonyítanak. A többek között felemlítem és kívánatra megküldöm : Szunyogh Szabolcs nagybirtokos Esztár, Schwartz Gyula nagybirtokos Gyapoly, Puszta-Alcsi gazdaság, gr. Csekonics Endre uradalma HosszuPályi, Uradalom Ó-Siska, Uradalom Margitta, : Uradalom Székelyhíd, farkas Ferencz Csehtelke, Szacsvay Akos Kigyik, L chtenstein Menyhért Balmazújváros, Diamand Béla Nagyvárad, stb.
17 KÖZTELEK,
ilayton /
& Sfauttleworth
mezőgazdaság gépgyirosoT"^) B u d a p e s t álul a lígjutányosubb ír»k mellett ajánltatnak:
Váe6
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
1901. MÁJUS HÓ 25.
g
A „MISKOLCZI
HITELINTEZET"
áru és terményraktáraiban, az ez idei
£frút
I X - i k
évi
g y a p j u - v a s a r
berabtározással egybekötve
1901. j u n i u s h ó 19-ik n a p j á n t a r t a l i k . Részletes felvilágosítással szívesen szolgál
A „MISKOLCZI HITELINTÉZET" részvénytársaság Ifi
'
(Utánnyomat nem dijaztatik.)
Kizárólag- elsőrendű
m a g y a r erdélyi f a j igás ökör és n ö v e n d é k m a r h a
L o c o m o b i l é s g ő z c s é p l ő g é p - k é s z l e t e k "IÜSÍS.1L orábbá konkolyod, kaszilí- é.
„Colnmbia-Drill"
gazdag választékban kapható
loeloöb aoi-TetSgépek, szeesk&váffűk, ríp»Tá®ók, kukorteza-morziolfik, darálók, Srl6-m»lmok, •gyetemee aoz41~»kék,
L Á S Z L Ó T E S T V É R E K gazdaságában N a g y - I k l ő d o n posta- távírda- és vasútállomás a Szamosvölgyén Kolozsvár közelében.
Lincolnl törzsgyárunk » világ legnagyobb
Staliiwerke Weissenfels
locomobil- és cséplggép-gyára. Magyar kir. államvasutak.
ezelőtt
Hirdetmény.
.. magy. kir. államvasutak piskipetrozsényi vonalának 299/301. szelvényei között Váralja-Hátszeg állomása mellett fekvő Farkadinhid, továbbá a m. kir. államvasutak üzemében lévő petrozsény—lepsényi h. é. v. 47/48 szelv. között Livarény állomása mellett fekvő magy. Zsilhid egy-egy hídfőjének újra építéséhez megkívántató alapozási és falazási munkáinak végrehajtására ezennel nyilvános versenytárgyalás hirdettetik. Az ajánlatok alapjául szolgáló tervek,az egységárak jegyzéke, költségelőirányzat, a munkák végrehajtására vonatkozó szerződési feltételek, további az ajánlati minták és a pályázati feltételek a m. kir. államvasutak igazgatósága épitési osztályának központi tervtárában (Budapest, Teréz kőrút 56. sz. földsöint) és az államvasutak aradi üzletvezetősége pályafentartási osrtáyában megszerezhetők. Az ajánlat mindegyik hidra vonatkozólag külön-külön teendő és pályázni lehet akár az egyik, akár a másik munkára, vagy mindkettőre. Az ezen építések tárgyában teendő ajánlatok legkésőbb f. évi junius 5-én déli 12 órájáig nyujt2ndók be a m. kir. államvasutak építési főosztálya igazgalójáiiá', (Budapest Teréz-körut 56. sz. II. emelet). Minden ajánlat bélyegezi , 'lepecsételve és következő felírással ellátva nyájtandók be: .Ajánlat a piski—petrozsényi vonal 299/301- szelv. között Váralja—Hátszeg állomás mellett fekvő Farkadinhid egyik hídfője újraépítési munkáinak elvállalására" illetve ,Ajánlat a pelrozsény—lupényi vonal 47/48. szelvényeinél Livazény állomás közelében fekvő magyar Zsilhid egyik hídfője újraépítési munkáinak elvállalására". Az ajánlatok benyújtása czéljából mindegyik ajáulatot illetőleg külön-külön 1200 szóval ezerkettőszáz korona bánatpénz teendő le készpénzben, vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban legkésőbb az ajánlati tárgyalást megelőző napon, vagyis f. évi junius 4-én déli 12 órájáig a magyar kir. államvasutak központi főpénztáránál) Budapest, Andrássyut 73/75. földszint). Értékpapírok a budapesti illetőleg bécsi tőzsde legutóbb jegyzett, 14 napnál nem régibb utolsó napiárfolyam szerint, de semmiesetre névértéken felül számittatnak. Pósta utján beküldendő ajánlatok és bánatpénz térti vevény mellett adandók fel. Budapest, 1901. évi május havában. . Az igazgatóság.
Knuth Károly
mérnők és gyáros.
„
ÖYAíJ £ 8 IBODAi ' BUDAPEST, VII. ker., ©aray-ateM
• . ni
Elvállal: KBzpontk viz-, lég- ét giSzflitések, ié|-j szesz- és vízvezetékek, osatornázáMk, tzelliztetések, elesettek, szivattyúk, vizergreűvi es stb., nemkülönben kőszén-, olajTL' váladékból nyert gázok értékesítését czélzó készülékek létesítését, városok, indóházak., nagyobb épületek és gyárak száraára. Tervek, kSitBéjvstésafc, IBvedstal eiilrásyzituk gyorsan készíttetnek. Lejjabl mlBfisétn Mafjr&ft-eiSTck raktárén.
Goeppinger
&
Co.
W e i s s e n f e l s , Okkrain,
Szab.
a c z é l h o r d ó k . A hordóban levő folyadék nem vészit súlyából kiszivárgás, felszívódás és apadék által. Nincs tűzveszély. Petroleum,benzin,festékáruk, spiritusz, olajok, alkaliák stb. részéré.
Amerikai szabadalmazott
aczéllánczok f o r r a s z t á s nélkül.
„ÚJDONSÁG"
Árjegyzék ingyen és bérmentve. Elektromos utón forrasztott lánc/.ok mezőgazdák és iparosolt részére.
A legnagyobb kitüntetés, ^elvben
valaha ki-
párisi világkiállítás alkalmával a chicagói ,,Deering' aratógépgyárnak és közreműködőinek jutott osztályrészéül, a mennyiben a franozia kormány által adományozható legmagasabb kitüntetések kőiül a
„Deering11 aratógépgyár1
elnyerte a „Becsületrend" (Légion- d'Honeur) tiszti rendjelét, ugyancsak a „Becsületrend" lovagrendjeiét, a mezőgazdaság terén szerzett érdemek ( Pour le merite agricole) két tiszti rendjelét, a. franczia kormány külön elismerő díszoklevelét, ezenkívül a legnagyobb dijat, a GRAND PRIX-t, hat aranyérmet, hat ezüstérmet és tizenegy bronzérmet. A Deering-gyár kiz. képviselője F H O F F E B S A M B u d a p e s t , "V., Y á c z i - k ö r u t 5'-_'.
U s z á
m
.
ki állandóan nagy raktárt tart, leszállított
á r a k mellett,
„Dteing'Mele f ű k a s z á l ó - g é p e k ,
^jfe^rfgfá-.
marokrakó aratógépek és kévekötő aralógépek, | | | |
Ugjk
®
valamint egészen vasból és aczélból készült
szénagyüjtőgépekből.
— Árjegyzékekkel és elsőrendű bizonyítványokkal kivánatra készséggel szolgálok.
1
41. SZAM. 11 -IK ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK 1901. MÁJUS H ö 25
875
A magy. kir. államvasutak gépgyárának vezérügynöksége BUDAPEST, Váczi-körut 33. szára. ^ ^ ^ ^ 5f
g
ő
z
c
a j á n l j a a m a g y . kir. s
é
p
l
ő
s
gépgyárában z
a
l
m
a
k
készült a
z
a
l
o
z
ó
i
t
,
„ M i l l e n i t i u m "
j-f S s f i t
:ÍÍ2|
JPII
államvasutak
k é s z l e t e i t ,
legújabb
^ ^ ^
szerkezetű
f ű k a s z á l ó - , marokrakó- és k é v e k ö t ő a r a t o g é p e i t ,
1
'
t o v á b b á : a szab. osztr.-magyar áilámvasuttársaság resiczai mezőgazdasági gépgyárában készült 4 lóerejü gőzcséplőkész1997 letelt, Sack-rendszerü, aczélöntésü e k e f ő v e l ellátott e k é i t é s egyéb mezőgazdasági eszközeit. ;
Magy. kir. államvasutak. 72605/.J01. számhoz. . Pályázati hirdetmény. A magy. kir. államvasutak igazgatósága az 1901. szeptember 1-től 1901. év augusztus hó 31-éig terjedő időközben összegyűlő és feleslegként rendelkezésre álló mintegy 6000 drb üres repeze égő- és kenőolajos hordót eladni óhajtván, erre ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A fent kitöltetett mennyiség — a melyekre nézve a magv. kir. államvasutak semminemű kötelezettséget nem vállalnak — nagyobb vagy kisebb is lehet; ennélfogva köteles lenne a vevő a fenti időközben tényleg összegyűlő és eladásra kerülő egész mennyiséget az általa felajánlott egységár mellett átvenni. Az összegyűlő hordók esetről-esetre az 1901. évi augusztus hó végéig, összegyülendők pedig a reákövetkező hónap 25-éig fognak a gyüjtőszertárak által az illető vevő rendelkezésére bocsáttatni és tartozik a vevő ezen hordókat a felszólítás vételétől számított 8 napon belül átvenni és a szertárból eltávolítani. A hordók eladása kötelezettség nélkül azok állapotára történik, miért is hatózottan kiköttetik, hogy az ajánlatban világosan kitüntendő. hogy a felajánlott egységárak a bármely állapotban levő oly hordókért értetnek, a melyeknek minden, bár sérült alkatrészei, ugy dongái, fenekei és abroncsai megvannak. Kiköttetik továbbá, hogy minden ajánló ajánlatával az e felett hozandó határozatig kötelezettségben marad. Az ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánló a jelen hirdetésben fel nem sorolt feltételekre nézve a magy. kir. államvasutaknak az ócska anyagok eladása iránt 122291/96. sz. a. fenálló általános feltételeket kötelezőnek ismeri el, melyek 30 fillérért a nyomtalványtártól megszerezhetők és melyek 60 filléres magy. kir. bélyeggel és az ajánlattevő aláírásával ellátva okvetlenül ajánlatához csatolandók. Ezen feltételek az értük járó 30 fillér és 20 fillér postaköltségnek (összesen tehát 50 fillér) a nyomtatványtárnak való beküldése ellenében kívánatra postán is megküldetnek. Az ajánlatok kizárólag e czélra rendelt és anyag és leltárberendezési szakosztályunkban egy példányban ingyen kapható űrlapon, ennek rovatainak pontos kitöltése mellett állitandók ki. Az ajánlatban az ajánlati ár számokkal és szóval, végre a fenti feltételek elfogadása világosan kiteendő. Javítások- és vakarásnak az ajánlatban előfordulniok Felhivatnak tehát a pályázni szándékozók, hogy idevonatkozó kellően lepecsételt és (egy) 1 koronás magy. kir. bélyeggel ellátott aján'ataikat ezen külfelirattal: «Ajánjat üres repezeolajos hordók megvételére 72'05/901. számhoz» 1901. évi junius hó 15 ének déli 12 óráig az anyag- és leltárberendezési szakosztályunknál (Andrássy-ut 73. sz. II. em.) benyújtani szíveskedjenek. Bánatpénzképen ajánlott egységár szerint kiszámított értékösszeg 5°/o-a az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig a főpénztárnál készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Más ügyletek biztosítására letétünkben levő alztositékok ezen ajánlathoz nem fogadtatnak el bánompénzül. Bánatpénz vagy aláirt feltételek nélkül, továbbá elégtelen bánatpénzzel,' a kitűzött határidőn tul vagy nem az ajánlati mintán tett ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Pótajánlatok sémmi körülmények között nem bocsáthatók tárgyalás alá. Egyébként a magy. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogy az ajánlatok között, tekintet nélkül az ajánlott árakra, szabadon választhasson, továbbá, hogy a mennyiben, ennek ellenkezője az ajánlaton ki nem költetett volna, tetszés szerinti részmennyiséget engedhessen át, mely esetben az ajánlattevő az átengegett részmennyiséget is köteles átvenni és végre, hogy a czél elérésére más intézkedéseket is tehessen. Budapest, 1901. május hóban. Az igazgatóság. J
Gazdák Biztosító Szövetkezete B u d a p e s t , V . , M á r i a V a l é r i a - u t e z a l O . (Thonet udvar)
az Országos Magyar Gazdasági Egyesület úgyis mint a
Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége erkölcsi t á m o g a t á s á v a l .
Alakulti 1900.
Bixtosiféki alap i Kormány hozzájárulása: _ _ ... Alapítványok és üzletrészekben: ...
400,000 kor. ... 1,200;000 kor. összese" 1,600,000 kor. B i z t o s í t á s o k a t e l f o g a d tűz- é s j é g k á r ellen. Az üzlet eredményében biztosított tagok a űijarányában részülnek. Biztosítási ajánlatokat elfogad közvetlenül a központ vagy a képviselők közvetítésével és felvilágosítással és nyomtatványokkal minden irányban készséggel szolgál 1898 as I g a z g a t ó s á g .
Uradalmak, gazdaságok, földbirtokosok, gyárak stb. részére
szesz-
Bessemer-Feslék (védjegyűiig) kitűnő szolgálatokat tesz. Feltétlenül hathatós máz rozsda ellen, mindennemű vasszerkezetek, vas- és hullámbádogtetők, tartok, istállóvasgerendák, kerítések, vaskapuk, vasablakok, gépek, lokomobilok stb. részére. Mint famázolat is kitűnő konzerváló szer. Tartósabb, szaporább és a légköri s vegyi behatásoknak sokkal jobban ellenáll mint minium és olajfesték.
Festékgyárak: LutzEdeés Társa,
(Utánnyomás nem dijaztatik.)
r
K
R
A
M
E
B
L
I
P
Ó
T
V., A K a d é m i a - u t c z a 1 0 . s z á m .
A legjutányosabb árakon ajánl: Olíva gépolajat, repceolajat, ásvány kenőolajai, hengerolajat, lámpaolajat, petroleumot, kocsikenőcsöt, sűrített gépkenőcsöt, olvasztott szinfagygyút, kenőszappant, kékkövet, kénvirágot, saponáriát, creolint, carbololeumot, fedóllakkot, zsákot, ponyvát, műtrágyát és minden e szakba vágó czikket. Továbbá: Disznózsírt, szalonnát a legolcsóbb napi árban. S z a l o n n á r ó l l e r á z o t t sét. Mezőgazdasági vetőm^gvakat, szavatolt j ó minőségben. Z H — — Árjegyzékkel és részletes külön ajánlatokkal kívánságra készséggel szolgálok. EEEEEEEEr
19
KÖZTELEK,
1901.
41. SZÁM 11 -IK ÉVFOLYAM.
MÁJUS HÓ 25.
\-t
GANZ és TÁRSA
Budapesten. Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéíjaira
> UJ GABONAARATÓGÉP f
(BÁNKI és CSONKA szab. rendszere).
M e c h w a r t - f é l e gőzekék és petroleumekék.
„Handy"
munkában könnyen kezelhető, 25—50%-al csekélyebb vonóerőt igényel, mint mások, emellett tartósabb, mint " ''
Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Részletes árjegyzékeinket kívánatra megküldjük.
ismert legjobb
Gazdák
Kivitelben
s gazdálkodik figyelmébe. Számos aradalomba már bevezetett
UMRATH és TÁRSA mezőgazdasági gépgyárosoknál
BUDAPEST, V., Váczi-körut 60. Bérbeadandé jye11" Jőita
községéne:
izolgál' a ltözségi jegyző. Erdővétel. tó* ™zdvl?éMrnilySeng kiterjedésű erdőt azo legjobb ^ron veszet. C
II. évfolyam. Szerkeszti és kiadja Jeszenszky Pál az O. M. O. B. titkárja. Ara: O. M. G. E. tagoknak, a Gazdatisztek Orsz. Egyesülete, valamint a Tejtermelők Egyesülete tagjainak ajánlott küldéssel 3 k o r . 30 f i l l . Bolti ára 4 korona. Tejgazdasággal foglalkozóknak nélkülözhetetlen. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Bpest, IX., Üllöiut 25. szám.
50%-al olcsóbb mint bármely más világító anyag. Próbaküldesiiények 2 korona utánvét mellett. Kívánatra prospektus ingyen és bérmentve.
Burián Vilmos veje, Budapest, IX., Soroksári n. 10.
állattenyésztési m. k. felügyeld
Gazdák figyelmébe!
Utólagos díjazás mellett közvetítek minden elSleg^ nélkül
G ö d ö l l ő .
jelzálog-törle sztéses kölcsönöket, valamint elOnyös előleget szerzek füg-gö termésre és
Fairbanks
Mérleg és gépgyáregyéb gazdasági t
B a u e r B. Gryula Budapesten, VIII., Kerepesi-ut 73. szám. Minden felvilágosítás dljtala-
részvénytársaság.
Városi iroda és raktár Budapest, i n d r á i i j - i t 14
Megrendelhetők a szerzőnél, lega egyszerűbben pénz előleges beküldése mellett.
Székfűvirágrot elsőrendűt, szépen megszárítva nagyban vásárlók. Gyűjtésre szívesen szolgálok"Más'gyógyés^me^féképül^tekkeí^ Tejeladás íiiimoKői'íoi mente! tehenészetből napi 60( Eladó
Tej!! T e j ! !
Biztos hatású patkány és egérirtőszer 3^ad L™za4natikaktaralban
SÍk8
3í
kén6Jetaes°Zuril>akí gazdMá|í épületekkel, nagy konyhakeit és gyümölcsössel. Esetleg évi bérletbe is kiadbaté- Tulajdonos Szöllösy Gábor, Péozelen (Pestmegye.) 38 í A Bélahalom pusztai gazdaságban 30 darab 2—3 és 4 éves rambouilette tenyészkos el "
Turbinák. — V i l l a m o s v i l á g í t á s i é s e r ő á t viteli b e r e n d e z é s e k . 79
Magy. kir. államvasutak. Budapest-balparti üzletvezetőség. 15897/II./ÍÖ01. szám.
Pályázati hirdetmény. A pozsonyrendező pályaudvaron levő mozdonyszin bővítése körül végzendő munkák biztosítására ezennel nyilvános versenytárgyalást hirdetünk. A teljesítendő munkák mennyiségére vonatkozó bővebb adatok, valamint az építési szerződés tervezete, az alulírott üzletvezetőség pályafentartási osztályának hivatalos helyiségében (Teréz-kőrut 62. I. em. 18. ajtó) és a pozsony-komáromi osztálymérnökségnél (Pozsonyban Hosszu-ntca 6. sz.) a hivatalos órák alatt megszerezhetők és ez alkalommal a tervek is megtekinthetők. Jogérvényes és kellőleg bélyegzett ajánlatot legkésőbb f. évi junius 15-én déli 12 óráig általános osztályunk vezetőjénél (Terézkörut 62. sz. I. em. 6. ajtó) .nyújtandók be eme felirattal: , Ajánlat Pozsony rendező pályaudvaron lévő mozdonysz n bővítése körül végzendő munkákra. Bánatpénz fejében legkésőbb f. évi junius 14-én déli 12 óráig 1700, azaz : egyezerhétszáz korona készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban budapest-balparti gyüjtőpénztárunknál (Teréz-körut 62. sz.) lefizetendő. Az értékpapírok a budapesti és bécsi tőzsdék árfolyama szerint, de a névértéket meg nem haladó értékben fogadtatPost'a utjá i beküldendő ajánlatok és bánatpénzek térti vevény mellett adandók fel. A bánatpénz lefizetéséről szóló letétjegy az aján'athoz nem csatolandók. Az ajánlatok közti szabad választási jogot magunknak fentartjuk. Budapest, 1901. május havában. Az üzletvezetőség.
Kfeafiiríj] nólá Í884. íii Hl. Unéijtiift, s végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.
Posnanskyés Strelitz Budapest, T I . , P o d m a n i c z k y - u .
37.
Gyár: Erzsébetfalva.
Aszfalt, FedSpapirlemez, Kátrány, Carbolineum, Carbolsav, Ci*eolin-t stb.
legjobb minőségben, jutányos árak mellett.
Jégeső ellen
a Farkas és Faragó-féle
k o m o l y a n v é d e k e z ő hegyközségek és szőlőbirtokosok által a legjobbaknak elismerve.
Legolcsóbb lövés!! Hatása legerélyesebb. Gyár és kísérleti lövőtelep :
BUDAPEST, VI., Jász-utcza 33. sz. I s m e r t e t ő f ü z e t I n g y e n és bérmentve. Államilag- segélyezve
4I
SZAM. I I - I K
ÉVFOLYAM,
cl ár 16 Kőig 80 fillér. ezen felUl minden llér, kSvér betűkkel minden aző S fllISr aonként. Kishlrdetések el6re fizetendők.
O a a U «>íy l a v c l e t o ,
BBTÖiTEHDÖÁLLÁi
•*l»aSEOiílns!C,
1 9 0 1 . MÁJUS H O
IPA
dohánytermeléssel, ' megfelelő állást keres. Óvadékot is hfv»Wb» ° Z Í m 0 a kÍadŐ "
is j'ártasságga?ábír.erBizonyi" Ványmasolatoikal . felszerelt ajanlatok „Szllfainajori gazdaság""-nak posta Sárbogárd czimzendők. A másolatokat nem küldjük vissza. Az állás^azonnal, de legkésőbb k
ALLATOF,
E l a d ó kosok.
tinó u s_ z o én
szappangyára Via Iiimitanea 1.
legolcsóbb árért vállalkoznak
A sárvári m. kir. tejgazdasági szakmtoakataJnulőf1a8'f f11-"1^' 1-ére megfelelő állást keresnek. Köztük 5 egyén előzőleg gazdasági akadémiát, illetőleg egyén főldmivesiskolát végzett, 7 pedig ®sak irni olvasni tudó; de értelmes paraszt ember. Megkeresések a ntr*nd5kla tartóságához
3863
T Ií I i : s T ,
^
WEILE^ é* EISNE^
K e s z t h e l y e n végzett, nSbüenéokl w a | ° ' : l a t t a l b i r ő . uradalomban, képzettséfének megfelelő állást keres. KItünö
Kis-Czelli kereskedik. gróf Appony
Megvételre
Tlrlnger Vilmos
Egy pár sárga juh kt í- i t í
Zsákok [nőségben, 'VFÍS'chY'F ós p o ny ve
HALDEK
fárf s ZÍaSá f t™1"'1™ ágAbaI* dpbány-, seprüczi'rok-, ízukor_ egybekötött^ gazdaságokat6^
B u d a p e s t , Károly-körut 9. sz.
Számtartó Földmives-iskolát
eredeti északnémet
Bzheni Itosziiáky uradalmi intézőnél Szemeréd Hontm, s bejelentés mellett ír Ipolysági állomásnál
ban van^lkataazva.Tz^nős megbízható, azonnali belépésre megfelelő állá,t keres Szivts
olajbogyóalaku és eredeti franczia
takarmányczukorrépamagot,
Gazdatiszt,
181" jelige alatt. Foldmives-iskolát végzett, róm. kath. vallású egyén, ki már 7 év óta egj nagyobb grófl uradalomban működik, nő' 1 kisebb y ?hbirtokon 1
Eredeti
Rambouillet kosok
Íuiást keres "- ' " ^atomí T i z e n e g y évi
mindenkor nagyobb mennyiségben, dus választékban kaphatók
datiszt ki jó bizonyítvány kai rendelkezik keres miélő
^ _ Adai ^ lekkoiától a gazdaság sn ágaiban gyakorlatilag tt, bácsmegyei születésű, 38, evang. családos ispin, i, r
szakképzettel igéhez
^TasPsó-Szörény, önálló ispán szol
4 drb Hídmérleg 3000 kg. horderejű százados, toló sulylyal 4 méter hosszú, 2 méter széles.
Becserélek ócska marhamázsákat uj marhamérlegekre. Minden mérleg törvényesen hitelesítve öt évi jókarban tar3902 tás mellett.
DÉNES MANÓ mérlegmüszerész B U D A P E S T , VII., Dohány-utcza 7 8 .
Előfizetési felhívás! „Bakáék Boszniában" czimü humorisztikus kötetre. A könyv junius elején fog megjelenni. Előfizetési ára 2 korona, bolti ára 3 korona. Előfizethetni ugy e lap kiadóhivatalában, mint a szerzőnél:
Laky Imrénél,
Intézői vag.v Ispsnl állást keres lépésre^ izr. vallású, kis csa-
ÁLLÁS? KgRESfe
zetr, némi gyakorlattal nyelvben jártas, szép irí intelligens fiatal ember.
F. Fenderl & Co.
mr
I, 1—2 esetleg 3
tokye°sítol°ndók^n^a,^láfe°ri°l" Mihály, Debreozen. * .""ajjsfl Sléltóságos gröf Mailátb József ur Perbenyltki uradalmában a nyári idényre, négy öt hóra,
küldendök. ' s973 Kulcsár, ki hasonló minőségben hcszszabb ideig gazdaságban, alkalmazva volt és a tejgazdaságban jártas-ággal bir felvémásola'okkal eliáloHáfánlatok" Dr l50 f eT'0 Z \ á 6m kaldetnek> u. p. Hont-Ujíalu küldendők!
kitűnően bevált óvószer a szőlőkerti rovarok, levéltetvek, hernyók elles; ugy szinte a vetemények, ültetvények és virágok, különösen a szőlővessző szénaférge (Cochylis Ambiquella) ellen. A növényre ártalmatlan. Ár és használati utasítások kívánatra ingyen.
Vöröstarka
^PöldmiTesisliolát fássá^gfl
^ Ispánt
koronáért, a hely 'iFfoghílIndó tanintézetet' vV g ' t t 3 ^ é ^ í 1 dalini tiszttartó. 3971 Gazdasági "6f ^ e s e t , e g ' n6s> tlyeímekM e ik | j Ajánlatok bíJonyiívány-
AGRICOL
Mleim és Spitzer Kis-GzeíiJ keresksdüít. Megrendelések egye^ég szerint
Gazdatiszt
3 drb Marhamérleg 1500 klg. hordképességü erős váskorláttal 2I/a méter hosszú V/s m. széles
ugyuilntén legprímább lekötni való és jás»nse® 3 k r £ b e t legjutányoeabb rákon sján-
Gazdatiszt
g rófi'u^adalombófl^ évV g ' S és "tótul™! b 6 8 2 é l ma»Ya™1 3912
KerestetiK Z (a öt,en) "beJ S(TOrOI 8947 megye' küldjék seg«dtlszt °kn®b 6 -
1 0 - 1 3 lóerejü comobilt és 4 es ínalom^atot megvételre keres Pajzs
növendék ökör és üsző borjakat
Irnofci
Mtt d mí|yaí a s ném^F' ^
YEGYESEL Kölest •esek vetésre 12 méte É. Ajánlatok minőség í
Igen szép, válogatott vöröstarka simmenthaü iellesrti 1—2. (8) évea 1840
ság^é^szóltoiveiés1 anfindean ágában jártas. Egy közülük Vincellériskolát is végzett, üzeket igénybe venni óhajtók forduljanak a "bér m e g j e l ö l é s e m e l l e t az iskola igazgatóságához. 8392
uradalom-
Bök 6s adók hirdetményei iményei rovatban és Árban.
l e l y e k k e i •felaaga-a aaaacwéyea l e v é l t o & l y e g e t v a p - le-rolezőlappot k e i d « i
feieséges noTendélt Tégzi junius hó végén. Mindannyi
A Bocsár-
25.
KIS HIRDETÉSEK
A gróf Esterházy-féle esákvári tröldmivcs - i s ICOlát több, a katonasoro-
írnoki julius 1-én betöltendő. Pályázhatnak jó sikerrel végzést, ele et tett rim k í t h ' f i h , k gyak'orMal b i ^ k *1<S k b* 5 ktronaésteljesÉeUátásmtsís6o°n kivül. Sajátkezüleg irt folyajnodványok bizonyitványmáso-
tlsza-hegyesl
KÖZTELEK,
Gróf
Herberstein
Albert
3131
uradalmi Igazgatóságánál StrileSs, Morvaország.
eredeti norinbergi Kolozsvárott első dij»sta- és sürgönyállomás ' '
«ágában eladó 6( erdélyi ökörtlnd. K
Hanna vetőárpa mig a készlet tart 100 kgként 19 koronáért kapható vasúti állomásainktól.
pusztán (pt Gákova) meg nyilvános borjúval ei
tarló répamagot, továbá
pohánkát, paprikakölest
BUDAPEST, IV., Szerb-utcza 3, ELADUNK kölesem adnak uj és egyszer használt vízhatlan TAKARÓ
P9HYTÁK1T, mindenféle nagyságban, uj TERMÉNY
ZSÁKOT repezeponyvákat
a legjutányosabb árak, (1-
KOHNGÍSTEIN zsák és ponyva gyári raktár BUDAPEST, V. Bélán. 5.
koránérő s z é k e l y i ís p á d u a í tengerit, világos hosszú
kénezö-szemüveg
Raphiát
törv. védve, legbiztosabb óvmályosodik jsl az üveg. Csakis
Vesz: h o m o k (szöszös)
fillér. Kapható optikai és szaküzletekben, vagy az egyedüli gyárosoknál Ulmann & Hahn, optikai intézet 3911
bükkönyt.
Különleges
21
KÖZTELEK, 1901. MÁJUS HÓ 25.
TAKACS OSZKÁR
eOZEKÉRET,
g-íp-yéira BUDAPEST, Köztelek-utcza 6. sz. Üllői-ut mellett.
é*
BÖZ-UT1M02D0NY0KAT tafttkéiatMett
mrkszettal
H l^fóeéM
árak
mflttt
Efsfskttfis
raktár,
vaestSR
ajánl a r a t ó g é p e k h e z való ismert kitünB minőségű
kg-.-ként 135
„M É L O T T E "
fillérért,
valamint egy külön eljárással a czélnak époly jól megfelelően előállított több nagy uradalomban kipróbált
kévekötő fonalat magyar kenderből kg-.-ként 115
fillérért,
minden aratógép szerkezetnek megfelelő gombolyagban.
HriUirMh^lj. H villansa
= = = = = = =
manila k é v e k ö t ő f o n a l a t
BÜOAFEST-KELE^FÖLO Ir^íi,
AJinlJí jól felszerelt müheljít m
gőzcséplökészletek
A Szegedi kenderfonógyár részvénytársaság Szegeden
«xiim
JOÜ F I MSCo.
ÉVFOLYAM.
javitására. = = = = = RAKTÁRON TART: mindennemű mezőgazdasági gépeket és eszközöket, u. m: vetögépekst, rostákat, ekéket 3241 morzsclókat, szecskavágókat J á x g á a y o s - é a t i s z t í t ó csáplőkéssleteket. Raktáron tart: kijavított gőzcséplökészleteket, valamint az Első Magy. Gazd. gépgyárban készült uj gözcséplögarniturákat. Csereüzletek köttetnek. — Mérsékelt árak, kedve ö fizetési feltételek.
QÖZ-UTIHEN6EREKET •
41. SZÁM 11 -IK
vatatve.
szabadalmazott
TE J-FÖEIÖZŐSÉP. Legkönnyebb hajtás! . . . Legtökéletesebb fdlözés! . . Legmagasabb munkabírás.
A Magy. kir. államvasulak gépgyára gazd. gépeinek eladása.
tfaszeiáSt és javított locomobllok és gőzcséplőgépek.
CSEREÜZLETEK.
Mindennemű gazdasági gépek. JLM V lOf' Y g f f flépgyá!- r é s z v é n y t á r s a s á g M l l i l » í Budapest. V., Külsö-Váczi-út 80. sz.
T e l j e s tejgazdasági berendezések.
suumm,wm I
G É P G Y Á R r.t.1
B U D A P E S T , (Kftlső-váczi-üt) C s á k l y a - u t c z a 3 3 . sz.
V a s ö n t ö d e , ^óp- ó s p é z m t i g v á p . ex- S^ECláL-eÉPSYá^ ím PrjnnirmrnnnV linnmirlnnnfinTifi Elvállalja mindenfajta szeszfőzde, szeszfinomitó ,és élesztögyár teljes V/Hv/IiVÜmK rrnSOP/P\rFP gépészeti berendezését a legnagyobb méretekig. Atlakit meglevő gyárteÜ£iyŰ£igs]U.lU.i\. W U 1 UliUUüUuUJ U. lepeket és szállít minden egyes gépet és készüléket külön-külön T E B ¥ E K K E L É S K Ö L T S É G V E T É S S E L K É S Z S É G E S E N SZOLGÁLUNK.
.Pátria' irodalmi ét nyomdai réBxvénvtársiná? nvomása, Budapest (Köztelek)
is. 3453 |
]
