XI. APÁCZAI-NAPOK NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA 2007. OKTÓBER 18-19-20. ÉRTÉKŐRZÉS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS ABSZTRAKTOK
A KULTURÁLIS KOMPETENCIA SZEREPE A SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓBAN Ablonczyné Mihályka Lívia Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, Győr, Magyarország Jelen előadás egy folyamatban levő kutatás első eredményeit ismerteti. A kutatás háttereként az a hipotézisünk, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között a különböző kulturális háttérrel rendelkező, egyazon munkahelyen dolgozó munkavállalók napi kommunikációjában kommunikációs zavarok figyelhetők meg. A hipotézisek igazolására és/vagy cáfolására kérdőíves felmérést végeztünk különböző multinacionális vállalatoknál, feltételezve, hogy az idegen nyelv ismerete nem akadály a vállalati intern kommunikációban. Az eddigi eredmények igazolják, hogy a kommunikációs zavarok és félreértések nagy része a kultúrák közötti különbségekre vezethetők vissza. A kutatás fontos következtetése, hogy a kulcskompetenciák között szereplő kulturális kompetencia fejlesztése fontos a tágan értelmezett szakmai kommunikációval foglalkozó stúdiumok oktatása során a felsőoktatásban is. Kulcsszavak: munkaerő-mobilitás, eltérő kulturális háttér, napi kommunikáció, kommunikációs zavarok SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS – FELSŐFOKON IS? Albertné dr. Herbszt Mária PhD Eötvös József Főiskola Magyar nyelvi és irodalmi tanszék, Baja, Magyarország PISA-sokk, szövegértő olvasás, olvasásfajták, a szövegértést befolyásoló tényezők, a szövegértés mikrokészségei. Az előadás a HEFOP 3.3.1. program keretében kidolgozott, A felsőfokú tanulmányokat segítő szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok c. tananyagot mutatja be, mintát mutatva arra, hogy a különböző műfajú, felépítésű és nyelvezetű szövegek elemzésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó írásos feladatok elvégeztetésével miként segíthető elő, hogy a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik során elsajátítandó ismereteket közvetítő szövegeket alaposabban megértsék, az olvasottakat kreatív módon továbbgondolják, a tananyagot könnyebben, eredményesebben elsajátítsák. A KÖZÉPKORI VALLÁSOS IRODALOM ÉS AZ IRODALOMKRITIKA ITÁLIÁBAN A XV. SZÁZADTÓL CROCÉIG Andróczki Anett doktorandusz, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szeged, Magyarország Az itáliai vallásos irodalom a XVII. századig semmilyen visszhangot sem váltott ki világi irodalmi körökben. Az első legjelentősebb irodalomtörténeti alkotás Itáliában Francesco De Sanctis (1817 – 1883) tollából származik, aki a vallásos művek vizsgálatakor történeti és esztétikai szempontokon túl, már a szerző bonyolult lelki tapasztalatát is figyelembe vette. A későbbi irodalmi generációhoz tartozó Giosuè Carducci a pozitivizmus híveként egyfajta bizalmatlan szimpátiával tanulmányozta a vallásos irodalmat. A századforduló sokszínű kulturális és tudományos érdeklődését tükrözi Gabriele D’Annunzio hozzáállása, aki a 2
korabeli íróknak kifejezetten ajánlotta a vallásos szerzők műveit. A tudományos igényű irodalomkritika területén Olaszországban Benedetto Croce (1866-1952) volt a vallásos irodalom leghitelesebb és legtekintélyesebb kutatója. Poesia poplare e poesia d’arte című művében ő elvitatta a vallásos irodalom igazi és teljes művészi értékét a gyakorlati célzatosság miatt. Kulcsszavak: középkor, vallásos irodalom, irodalomkritika, Itália, Croce A MEG/EL/ÉRTETT NOVELLÁJÁBAN
ÉRTELEM
PETELEI
ISTVÁN
AZ
ALKU
CÍMŰ
Dr. Antal Sándor egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat, Románia Az olvasás, mint az értelemképzés folyamata mindig újraalkotás. Az előadásban bemutatott töredékes szövegvilág, az értelemképzés örök esetlegességének, szubjektív kiszolgáltatottságának az újbóli tudatosítását (is) szolgálja.. Hiszen, ha a produktum nyitott értelemrendszer, akkor az olvasásban újjáteremtett produkciónak is szükségképpen olyannak kell lennie. Az apró lépésekben haladó progresszív elemzés az olvasás munkájának dekompozíciója. Barthes tetszetős képhasználatával élve, „csillagokká repesztett szöveg”, amivel dolgozunk. Szövegegységeink, a lexiák terjedelme alapjában önkényesen meghatározott, illetve azon konnotációs jelentés-terek sűrűségének, telítettségének a függvénye, amelyet a lexia kialakít. Az előadó mint a lexiák megszólítottja azokra a kérdésekre kíváncsi, amelyekre a szövegrészek, mint válaszok megszülettek. Kulcsszavak: értelemképzés, szövegvilág, szövegrészek, lexia, konnotációs jelentésterek WELLNESS A FÜRDŐBEN Dr. Ákoshegyi György Magyar Fürdőszövetség főtitkára A fürdők megszokott, hagyományos szolgáltatása a tisztálkodás, gyógyítás és sport, azaz egészség megőrzése, gyógyítás, erőnlét fejlesztése. Ezt az eredeti célt kiterjedtebb értelmezésben és könnyed formában szolgálja a wellness. A wellness arra az alapgondolatra épül, hogy az egészség azt jelenti: minden téren jól érezzük magunkat. A fürdők ezt az új szolgáltatási formát csak beruházással és többletmunkával vezethetik be. Alapvető kérdés, hogy melyik fürdőben és mennyit gazdaságos erre a célra fordítani. Mi az a legkevesebb szolgáltatás, amelynél wellnessről beszélhetünk és meddig érdemes kiterjeszteni a szolgáltatások választékát -hol a gazdaságosság határa. Továbbá a wellness támogatja-e és milyen mértékben a gyógyító és rehabilitációs tevékenységet. Új szolgáltatás, beruházás, gazdaságosság, gyógyítás támogatása
3
RÖVIDRE VÁGVA: RAYMOND CARVER NOVELLÁINAK ÉS ROBERT ALTMAN FILMJÉNEK NARRATÍVÁI Balcsik-Tamás Kinga főiskolai tanársegéd Károli Gáspár Református Egyetem, Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar, Pedagógiai Intézet, Nagykőrös, Magyarország Raymond Carvernek, az amerikai rövidpróza minimalistának bélyegzett szerzőjének néhány novelláját Robert Altman Rövidre vágva (Short cuts) címmel egy egészestés játékfilmmé komponálta, azonban nem maradt meg a szolgai adaptációnál. A film olyan igényes interpretáció, amely az író témáit és feldolgozási módjait audiovizuális nyelvre fordítja, a szövegek hangulatát és esztétikai jegyeit a vászonra transzformálja. Előadásomban a film és az alapjául szolgáló novellák kapcsolatán keresztül bemutatom Altman metafiktív elbeszélő technikáját, amelyet a különböző cselekményszálak összeillesztésénél használ. A szűkszavú, lényeget a kimondatlanba rejtő próza a filmen a narratív asszociáció explicit felmutatásában, a szereplők találkozásának esetlegességét tematizálva kel életre. E műfajok és művészeti ágak közötti párbeszéd tekintettel korunk transzkulturális tendenciáira az értékőrzés és értékteremtés csatornája lehet az európai kultúrától sem idegen művészi önreflexió segítségével. Kulcsszavak: narratológia, metafikció, amerikai rövidpróza és játékfilm A MAGYAR SZEMÉLYNEVEK OROSZ/UKRÁN ÁTÍRÁSA NAGYDOBRONY KÖZSÉGBEN Balla Andrea ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Doktori Iskola A tanulmány egy empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A dolgozatban Nagydobrony személyneveinek orosz/ukrán átírását vizsgálom. A vizsgálódást az egyházi anyakönyv valamint a községi gazdakönyv alapján folytattam, bemutatom az átírás főbb sajátosságait a család- és a keresztnevekben. Először áttekintem a magánhangzók átírását különös tekintettel a hosszúakra (á, é, í, ó, ő, ú, ű). A személynevek átírásánál nagyobb problémát a magánhangzók okozzák, mivel az ukrán nyelvben hat magánhangzó van (i, e, и, у, о, а) a magyar 14 magánhangzó jelölésére. A rövid magánhangzók esetében az átírás egyszerűbb. A mássalhangzók terén kevesebb probléma merül fel, mint a magyar magánhangzók ukrán hangokkal történő helyettesítésénél, mivel a magyar mássalhangzóknak megvannak a hangzásban igen közeli vagy éppen pontos ukrán megfelelői. A keresztnevek átírásánál fontos figyelembe venni a történelmi tényeket, mivel a mindenkori hatalomváltás kihatott a személynevek bejegyzéseire, például (Ержебет, Эржебет Елизавета, Елізавета). Megállapítható, hogy a használatban lévő nevek átírásánál nem a fordítást tartják szem előtt, hanem a hangjelölést. Kulcsszavak: keresztnév, családnév, transzliteráció, magánhangzó-jelölés, mássalhangzó-jelölés, hosszú magánhangzók. 4
GENOGEOGRÁFIA A SPORTEREDMÉNYESSÉG KUTATÁSÁBAN Bánhidi Miklós1 –Kumagai Shuzo2-Aoki Tomomi2 1
Nyugat-Magyarországi Egyetem AK Győr, 2Kyushu University Fukuoka, Japán
Kimagasló élsportolók származásának környezetélettani kutatása akkor került a középpontba, amikor az afrikai sportolók vették át a vezető szerepet egyes sportágakban, mint a kosárlabdázásban, vagy az atlétikában. A kutatások kezdetben a társadalmi környezet befolyásoló szerepét tartották kiemelkedőnek, ahol a sportolók jó feltételek között, a kiemelkedés reménye motivációval jelentős sikerekre képesek. A természettudomány képviselői a kimagasló eredmények hátterében ugyanakkor genetikai tényezőket is kimutattak, amelynek hátterében földrajzi és életmódbeli különbségek is felfedezhetők. Hosszútáv futók esetében Sailer (2000) szerint a Kenyában lakó fiatalok közül akár 500-an is legyőznék a legjobb európai futókat. Ennek okai lehetnek az optimális élettani funkciókat segítő földrajzi tényezők, mint a klíma, a tengerszint feletti magasság, valamint az étkezési szokások. Antropológusok szerint az afrikai futóeredmények hátterében lévő genetikai feltételek a Kalenjin lakosság 90%-nál jobb, mint a világnépesség átlagadatai. Ez egy hosszú darwini folyamatra is visszavezethető, miszerint a lakosság évszázadokon keresztül a pásztorkodásból élt, életének nagy részét a szabadban töltötte, ahol jelentős távolságokat tettek meg egy-egy jobb legelő eléréséért. Jelentősnek mondhatók ugyanakkor a fáradásból származó fájdalmak tűrésében rejlik. Az oxigénhiány fellépése nyomán felhalmozódó tejsav lassabban épül be az érrendszerükbe. Vizsgálatunkban ezért arra kerestük a választ, hogy az élsportolók milyen környezetből származnak, milyen genetikai adottságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor megvizsgáltuk, hogy egy földrajzi környezetváltozás (költözködés, más helyszínen versenyzés) okozott-e teljesítményeikben változást. HELYI ÉS/VAGY EURÓPAI ÉRTÉKEK A MAI ERDÉLYI MAGYAR TANÍTÓKÉPZÉSBEN Dr. Barabási Tünde egyetemi tanársegéd, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat, Románia Az erdélyi magyar tanítóképzésben a helyi értéket inkább a középiskolai szintű felkészítés képviseli a felsőfokú képzés hagyománynélkülisége miatt. Vizsgálatunkban alapvető kérdésként tételeződik, hogy mit jelent az értékőrzés, illetve, hogy a képzés minősége szempontjából mi a célravezetőbb: az európai értékek beépülése a meglévő, kialakulóban levő „hagyományrendszerbe” vagy egy teljesen új rendszer. Elemzésünk tárgyát az adoptálás veszélyei, illetve az adaptálás lehetőségei képezik. Kiemeljük egyrészt az EFT azon vonatkozásait, amelyek értéket jelentenek a hazai tanítóképzés számára, másrészt azokat a képzési szerkezeti és tartalmi elemeket a jelenlegi rendszerből, amelyek értéknek tekinthetők - ezért átmentésre érdemesek - egy eurokonform tanítóképzési rendszer számára. Kulcsszavak: tanítóképzés, Bologna-folyamat, eurokonformitás, értékőrzés, értékteremtés 5
ÉRTÉKTEREMTÉS ÉS ÉRTÉKŐRZÉS AZ ON-LINE IDŐ SZORITÁSÁBAN Barsiné Pálmai Éva Széchenyi István Egyetem, Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék A tanulmány a társadalom monetarizációjának néhány aspektusát ér érinti a társadalmi integráció fogalmával összefüggésben. Elsősorban Aldo J. Haesler koncepcióját szeretném ismertetni, amelyben a szerző az 1970es években kezdődő és egy szociológiai forradalommal felérő fordulat lényegét kísérli megragadni. Ennek során az ún. generikus-organikus társadalmak korszakából egy mesterséges – operatív jellegű társadalmak korszakába történő átmenet jellemzőit írja le modell-szerűen. A vázolt modell kritikai megközelítése során külön szeretném kiemelni a szocialitások luhmanni értelemben vett konstrukciójának újszerű, a technika által vezérelt módját, valamint a társadalmi szimbolizáció és a szocializáció újszerű összefüggéseit az értékteremtés és hagyományozás folyamatában. ÚJ TANÍTÓI KOMPETENCIÁK A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN Dr. Besir Anna PhD Eötvös József Főiskola, Magyar nyelvi és irodalmi tanszék, Baja, Magyarország Egy új pedagógus modell iránti igény van kialakulóban. Új tanítói kompetenciákat kell megfogalmaznunk és kialakítanunk ahhoz, hogy a fenntarthatóság, a korszerűség igényének is megfelelhessünk. Ez az igény magára a gyakorlati képzésre is vonatkozik. Annál is inkább, mivel a gyakorlatorientált oktatás, képzés napjaink kiemelt feladata. A bajai Eötvös József Főiskola tanító szakának gyakorlati képzését vettük górcső alá. Egy négyéves időszakot (2002-2006-ig) vizsgáltunk meg kvantitatív elemzési móddal, a tartalomelemzésnek egy szűkített és egyszerűsített változatával. Évi 50 szöveget vizsgáltunk meg; 25 jellemzést és 25 jegyzőkönyvet, összesen 200 darabot. A szövegek: a) jellemzések: azokról a hallgatókról, akik a VIII. (utolsó) félévben elvégezték az összefüggő komplex szakmai gyakorlatot (8 hetes). b) Zárótanítások jegyzőkönyvei A bizottság szöveges értékeléséről. Az a) dokumentumaitól több objektivitást vártunk el, mint a b)-től. Mindkettő hasznosítható tanulságokat nyújtott számunkra, amelyeket a tanítóképzés gyakorlatába beépíthetünk. Kulcsszavak: gyakorlatorientált képzés, modell, kompetenciák, fenntarthatóság, tartalomelemzés. A WELLNESS TURIZMUS ROMÁNIÁBAN Bíró András Csaba Mihálka Melinda Partiumi Keresztény Egyetem, Közgazdaság Tanszék, Nagyvárad, Románia A termál- és ásványvizekre valamint Gero- és Aslavital termékekre alapozott wellness turizmus az utóbbi években igen gyorsan fejlődik Romániában. Az ország legnagyobb egészségügyi, wellness és SPA komplexuma a Fekete-tenger partján Eforian, 2,5 millió eurós befektetéssel, 2004-ben átadott Ana Aslan Health SPA, amely a négycsillagos Europa hotelkomplexumban található. Itt a wellness kezelések széles és modern skáláját találjuk, 6
melyeket Gerovitalra és Aslavitalra, valamint a Techirgioli-tó iszapjának a felhasználására alapozott eljárások egészítenek ki. Szovátán található a Danubius Hotelcsoport által működtetett Danubius Health SPA Resort, amely Európa egyedüli heliotermikus tavának, a Medve-tónak a közelében fekszik. Itt az igenhíres nőgyógyászati kezelések mellett, a wellness hidro-, kineto-, elektro-, fototerápiákat, élményfürdőket, iszappakolásokat és modern kozmetikai módszereket is használnak. A Félixfürdői Hotel International négyszáz előírásnak megfelelve elnyerte a Certificate eurospa.med minőségbiztosítási igazolást. A termálvíz-kezelésekkel együtt itt is használják a Gerovital és Aslavital termékeket. A meglévő természeti adottságok, a román gyógyszer- és kozmetikaipar termékeinek felhasználása, és az intenzíven kiképzett wellness-szakemberek jelenléte megteremti azt a lehetőséget, hogy Románia wellnessturizmusa a legigényesebb turisták elvárásainak is megfeleljen. ZENETÖRTÉNETI KORSZAKOK GYÖNGYSZEMEI AZ ÓVODAI MŰVÉSZETI NEVELÉSBEN Bliznákné Dudás Julianna főiskolai adjunktus Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar, Kommunikációs Intézet, Szarvas, Magyarország A zene klasszikus értékeit a Kodályi alapelvek mentén érdemes vizsgálni. A világszerte ismert zenepedagógus gondolatai időtállóak, nemzeti alapon teremtődtek. A nemzeti nyelv, a tiszta forrás, az énekes alapon való zenetanítás, a más- és rokon népek dalainak ismerete, mind olyan értékek, amelyek már a XX. századi ember modern európai gondolkodását tükrözik. Kodály sokoldalú tevékenysége a zenei értékteremtés magasiskolája volt. Az előadás a zenetörténeti korszakok néhány szemelvényét mutatja be, amely alkalmas az óvodás korú kisgyermek zenei figyelmét felkelteni, annál is inkább, mert a zenehallgatást olyan készségfejlesztés előzi meg, amely a zeneműben felismerhető. Olyan zenei tevékenységsor látható-hallható, melyben a képességfejlesztés beletorkollik a zenehallgatásba. Mindezek mellé egy DVD tartozik, amely a gótika korától napjaink miniatűr zenedarabjait tartalmazza az óvodás korú gyermek zenehallgatási anyagának bővítése érdekében. Kulcsszavak: alapelvek, forrás, rokon, modern, szemelvényét E-MAIL, MINT A VÁLLALATI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ONLINE ESZKÖZE, AVAGY ADATVÉDELEM AZ INTERNETEN Bodó Eleonóra PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr, Magyarország A legfontosabb célcsoportként is emlegetett, hazai kis-és középvállalatok, (a továbbbiakban kkv-k) online marketingtevékenységének és e-kereskedelemben betöltött szerepének vizsgálata során fontos a vevői attitűd online közegben való vizsgálata is. Azáltal, hogy az üzleti élet az interneten is megjelent, az adatvédelem kérdése is előtérbe került. Az online 7
marketingkommunikáció eszköztára széles, ugyanakkor vállalati alkalmazása során figyelembe kell venni a jog által felállított szabályokat is. Az internet, mint virtuális dolog, gyakorlatilag független a jog szabályozásától, a hálózati szereplők azonban már nem. Éppen ezért a web által életre hívott jogi problémák kezeléséhez szükség van a jog kibertérre való kiterjesztésére is. Empirikus kutatások eredményei alapján a vállalati online marketingkommunikációs eszközök közül a direkt marketing kampányokban is előszeretettel alkalmazott elektronikus levelezéssel, illetve az azzal kapcsolatos felhasználói adatok védelemének kérdéseivel kívánok foglalkozni. Kulcsszavak: Online vállalati marketingtevékenység, Kkv-k, e-mail, jog és Internet, adatvédelem FELNŐTTEK ÉRTÉK- ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE A KOR ÉS A NEM TEKINTETÉBEN Bognár József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék, Budapest, Magyarország Szakirodalmi feltáró elemzésünket követően célunk volt feltárni, hogy mely értékeket, ill. mindennapos tevékenységeket preferálják a felnőttek. Mintánkat jelen feldolgozottságában 142 felnőtt alkotja (54,2% nő és 44,8% férfi; 45 évesnél fiatalabb 45,8% és idősebb 54,2%), akik rangsorba állították a kérdőíven felsorolt értékeket és tevékenységeket. Eredményeink szerint a család, egészség és szeretet számít a legfontosabb értékeknek, míg a legkevésbé preferáltak közé tartozik a sport és szabadidő. A tevékenységek rangsorának élén az alvás/pihenés, olvasás és film szerepel, míg a sporttevékenység és kirándulás/séta a rangsor közepén található. A nők számára jelentősebb a szeretet, a férfiak számára az egészség. Az idősebb korosztály szerint pedig fontosabb becsület, mint a fiatalabbak szerint. A mindennapos tevékenységekben nem mutatkozik különbség a nemek és a kor tekintetében. Felmerül a kérdés, hogy miként lehetne az egészséget és sportot a felnőttek értékeinek és tevékenységeinek rangsorában előbbre segíteni… Kulcsszavak: érték, mindennapos tevékenységrendszer, nemi különbségek A TESTKULTUSZ MINT ÉRTÉKVÁLSÁG KORUNK FILMKULTÚRÁJÁBAN Dr. Bodács Emil egyetemi docens Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék Mosonmagyaróvár, Magyarország Korunkban a későkapitalista nyugati civilizáció értékválsága globális méretekben mutatkozik meg. Ennek szembeötlő jele a posztmodern testkultusz, amely a fogyasztói értékrend bázisán nyugszik. Az elsősorban fogyasztóként meghatározott egyén az individualizmus, a nárcizmus, a hedonizmus és a fogyasztói materializmus értékei szerint szocializálódik. A kortárs filmkultúra produkcióinak egy része kifejezi, reprezentálja a fogyasztói létmódból fakadó értékválságot, más része kritikailag reflektál rá. A fogyasztás abszolutizálásának érzékletes metaforája a hús, amely utal a fogyasztóihedonista létmód kétarcúságára: a jólét, a gazdagság, a szépség, az élvezet világa éppúgy jellemezhető általa, mint a mértéktelenség, a romlás, az állatiasság, a pusztulás birodalma. 8
Az igényesebb filmek leleplezik a testkultusz dekadenciába fordulását, bemutatva, hogy a fogyasztói nihilizmus, a nárcisztikus testkultusz, az önző individualizmus immár fenyegető veszéllyé vált. Fenyegeti kultúránk történetileg megteremtett humánus értékeit és a létfontosságú emberi kapcsolatok és közösségek fennmaradását. Kulcsszavak: testkultusz, értékválság, hús, hedonizmus, fogyasztás ÉRTÉK- ÉS HAGYOMÁNYŐRZÉS PYRKER EGRI TANÍTÓKÉPZŐJÉBEN Bodosi Béla Eszterházy Károly Főiskola/Neveléstudományi Tanszék, Eger, Heves megye, Magyarország A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredményeként, az egri ún. líceumi iskolák egyik kitüntetett elemeként tekinthető, történelmi jelentőségű; az első magyar tannyelvű tanítóképző máig ható történetét és működését ismerhetjük meg az alapító Pyrker János László pátriárka-érsek nevével fémjelzett kezdeti időszakától megszűnéséig. Különös tekintettel a tanítóképzős hagyományok megalapozására és továbbfejlesztésére. Eme értékteremtő és érték-hagyományozó gyakorlat sikerességét az állami képzőkkel szemben folytatott egészséges rivalizálás konkrét eredményein keresztül érzékelteti a dolgozat. A címbeli jeles és neves intézmény vezetői megérezvén az idők szavát ihletői és gerjesztői egyaránt többször is voltak az állami tanítóképzés reformjainak. Leszögezhető, hogy működése során mindig az élvonalba tartozott; és norma-, illetve zsinórmértékül szolgált a társintézmények számára. Arra a kérdésre, hogy melyek a különösen kiemelkedő időszakok az intézmény történetében, szintén választ ad a munka. Az értékek között kiemelkedő, egyfelől a XIX. században igen jelentős és a század fordulóján még mindig erős egyházi mecenatúra, másrészt a tengernyi alapítványok sora, melyek a líceumi iskolákat a mobilitás valós „csatornáivá” tették. A PYRKERI KÉPEZDE GYAKORLÓISKOLÁJÁNAK ÉRTÉKEI Bodosi Béla Eszterházy Károly Magyarország
Főiskola,
Neveléstudományi
Tanszék,
Eger,
Heves
megye,
Dolgozatában a szerző az első magyar tanítás-nyelvű „tanítóképezde” gyakorlóiskolájának történetét az értékteremtéssel összekapcsolt változások tükrében követi nyomon. Ez a kétévfolyamos, majd három és négy évfolyamos után az öt és a 4+2 (líceum és akadémia) évfolyamos képzést érintőlegesen, szelektíve; a konferencia céljában megfogalmazott értékspecifikus jelleggel bemutatott módon emeli ki, ennek a még ma is kuriózumnak tekinthető gyakorlóiskolának az országos minta-jellegét érzékeltetve. A normaiskolai képzésből átvett és máig ható próba-, minta-, és „példány-tanítások” ma is megfontolandó előkészítő (tervező) hospitálással is, de az érintettek bevonásával elvégzett elemzéssel, megbeszéléssel záruló lebonyolítás és igényes szervezés napjaink pedagógiai gyakorlatában is több szempontból követendő lehetne. A kuriózum jelleg meghökkentő lényege, hogy szinte máig példa nélküli módon előbb létezett a gyakorlóiskola, mint maga a képző. Erre a „képtelenségre”, is választ ad a szerző, idejekorán már mondanivalója elején.
9
Megismerhetjük a gyakorlóiskolai tanítók személyét, illetve az osztott, részben osztott és osztatlan; illetve az összevont tanulócsoportok kialakításának kronológiáját és a gyakorlótanítások módszertani valóságát, a tanácskozmányi jegyzőkönyvekkel bezárólag. A hivatkozott gyakorlóiskolai (igazgató) tanítók rendkívül elismert és megbecsült tanítóképző-intézeti tanárok voltak. A KOGNITÍV KAPCSOLATA
FUNKCIÓK
KORAI
KUTATÁSA
ÉS
A
DISZKALKULIA
Bolla Veronika Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Cser János Kar, Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Az aritmetikai készségek zavara nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással. A rendellenesség vonatkozik a számolási készség fejlődésének zavarára, illetve a kognitív funkciók, a megismerési folyamatok fejlődési elmaradására is. Már a korai, XX. század elején végzett tudományos kísérletek bizonyították, hogy a gyermekek túlnyomó többsége a hatodik életév betöltésekor válik éretté arra, hogy elsajátítsa a számtan (aritmetika) elemeit, hogy megértse és elvégezze az első és másodfokú számtani műveleteket a huszas számkörben. Ezeknek a numerikus feladatoknak a megoldásához számos elemi funkció összehangolt, jól szervezett munkája szükséges. Napjaink empírikus kutatásai igyekeznek minél szélesebb körben feltárni azokat a rendszereket, melyeknek hibás működése magyarázatul szolgálhat a fejlődési diszklakuliának. ESÉLYEGYENLŐSÉG, ÉLETSZERŰSÉG, PARTNERSÉG, TOLERANCIA, INKLÚZIÓ Borsfai László Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Győr, igazgató NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Szociálpedagógiai Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Gyógypedagógiai intézményünk legfontosabb nevelési-oktatási célja, hogy értelmileg akadályozott tanulóinkat egyszerű, de értékteremtő munkavégzésre képes fiatalokká neveljük. A sokévi felkészítő munka iskolai egyoldalúságát úgy tudjuk kompenzálni, hogy a nyílt munkaerőpiacon biztosítjuk számukra a munkalehetőséget, így teremtve számukra társadalmi esélyegyenlőséget. Munkahelyi kapcsolatainkban életszerű, valódi munkakörülmények közé visszük fiataljainkat. Partneri kapcsolatrendszert alakítottunk ki a fogadó munkahelyekkel. Ez a kapcsolat toleráns viselkedésre készteti az ott dolgozókat is és tapasztalataink szerint olyan befogadó (inklúzív) légkör alakul ki, amely példaértékű lehet a magasabb szintű társadalmi befogadás számára is. Kulcsszavak: ÉRTELM Online vállalati marketingtevékenység, Kkv-k, e-mail
10
A KÍSÉRLETEZŐ EMBER A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KOMPLEX TANÍTÁSÁBAN REJLŐ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEK A TANÍTÓ JELÖLTEK KÉPZÉSÉBEN Both Mária Apor Vilmos Katolikus Főiskola A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a természettudományos tárgyak új szemléletű képzési rendszere és hozzákapcsolódó taneszköz-fejlesztés áll kidolgozás alatt. Támpontunk Thomas Kuhn tudományelméleti munkája és Németh László pedagógiai kísérlete. Az egyes természettudományos tárgyakat történetiségükben, egy-egy korszak gondolkodásába ágyazottan kívánjuk bemutatni. A korszerű természettudományos műveltségkép kialakításában fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus jelölt ismerje meg az egyes természettudományos paradigmák alapján álló világlátásokat, ezek ütközését és egymásra épülését. Reményeink szerint a természettudományos tárgyak ilyen szemléletű képzése hatékonyan fejleszti az intellektuális kompetenciák közül a problémamegoldást, a rendszerszemléletet, az alternatívaállítás és kritikus gondolkodás képességét, a valószínűségi és történeti szemlélet alkalmazását, modellalkotás és oksági gondolkodást. Piaget szerint közös alapelveken nyugszik a tudományok és a gyermek fejlődése, ezért úgy gondoljuk, hogy a tanító képzésben a természettudományok kognitív szempontú feldolgozása a hallgatók emberképének formálásához is új, izgalmas dimenziót adhat. Az előadás néhány konkrét tudománytörténeti példán keresztül igyekszik bemutatni ezt a kísérletet. EGYÉN – KÖZÖSSÉG – KULTÚRA Bozsó Renáta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar/Közművelődési Tanszék/Szeged/ Magyarország Előadásom központi témájául a kistelepüléseken működő önszerveződő közösségek szerepvállalását választottam. Kiindulópontomul szolgált egy felmérésem a teleházak körében, melynek során számos példaértékű helyi kezdeményezéssel találkoztam. Vizsgálatomat jelen esetben a civil szervezetekre szeretném korlátozni, melyek sajátos szerepet töltenek be a vidéki települések életében. Említést tennék a hallgatók körében idén indított „civil-felfedező programról”, melynek keretében a régió kistelepülésein működő, művelődésben, hagyományőrzésben, szórakoztatásban, közösségépítésben tevékenykedő, kulturális tevékenységet végző civil szervezetek után kutatnak, látogatást tesznek náluk, adatokat gyűjtenek működésükről, majd előadják tapasztalataikat. Teszem mindezt annak reményében, hogy munkánk nem csak a felmérésben résztvevő diákok javát szolgálná, hanem – az eredmények publikálását követően – ösztönzőleg hathatna kevésbé eredményesen működő kistelepülési közösségekre is. Kultúra, közösség, civil-szféra, identitás, öntevékenység 11
A TANÓRÁN KÍVÜLI TESTNEVELÉS SZEREPE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN. Cziberéné Nohel Gizella mestertanár Domokos Mihály mestertanár Szegedi Tdományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelés Tanszék Szeged, Magyarország A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségnevelésben igen fontos szerepe van a testnevelésnek. A testnevelés a gyermekek és fiatalok egészséges testi- szellemi fejlődésének, a krónikus, nem- fertőző megbetegedések elsődleges megelőzésének hatékony eszköze. „Az iskolai testnevelés sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátításának és számonkérésének szintjét” (NAT). A mindennapi iskolai testmozgás biztosítása ma minden iskola kötelessége. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A törvényi háttér és előírások által teremtett keretek csak lehetőséget biztosítanak, emellett az is fontos, hogy milyen módszerekkel, tartalommal és irányelvek szerint végzik az iskolák az egészségtudatos magatartás kialakítását. „ A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten, irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan, aktívan élő állampolgárok számának növekedését.” (NAT) A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a Csongrád megyei iskolák (véletlenszerűen kiválasztva) pedagógiai programjuk részét képező egészségnevelési programjukban miként tervezik a mindennapos testmozgás lehetőségeit, milyen tudatos kínálatot nyújtanak a tanórán kívüli testnevelésre. Nemzeti Alaptanterv, egészségnevelés, pedagógiai program, mindennapos testmozgás, tanórán kívüli testnevelés.National Corre Curriculum, health education, pedagogic programme, every day physical activity, physical trainning outhside of physical education lesson. KISISKOLÁSOK ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁSA A TUDÁSKERET NYELVI MEGJELENÉSI FORMÁI Csákberényiné dr. Tóth Klára Kölcsey Ferenc Református Főiskola, Anyanyelvi és Irodalmi Tanszék, Debrecen, Magyarország Nem véletlen, hogy kevés kutatás foglakozik az írásbeli szövegalkotással, mint ahogy az sem, hogy az alsó tagozatban ez a legkésőbb elkezdett nyelvi tevékenység. A témaismeret mellett közönségismeretre, nyelvi és műfaji ismeretekre és feladatsémákra is szükség van. A 12
kognitív pszichológiai, nyelvészeti és metodikai szálak olyan sokféleségben és olyan szoros kapcsolatokban jelennek meg, hogy nehezen található hiteles kutatási módszer. A szerteágazó ugyanakkor mégis egységet alkotó rendszer vizsgálatából előadásomban csak néhány szálat követek. Négy különböző település 4. osztályosainak elbeszélő fogalmazásait vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy egy adott téma kapcsán felhasznált tudáskeret milyen nyelvi formákban reprezentálódik. Hogyan tudják, vagy nem tudják a tízévesek a témaazonosságot biztosítani a helyszínek és szereplők alkalmazásával. Elbeszélő fogalmazás, tudáskeret, témaazonosság, helyszín, szereplő MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÁS A 4-6. OSZTÁLYBAN Dr. Csóka Géza NYME-Apáczai Csere János Kar/ Matematika és TErmészettudományi Intézeti Tanszék/ Győr/ Magyarország A matematikaoktatás tartalmában és a rá fordított idő tekintetében is visszaszorulóban van. A gyerekek között viszont ugyanúgy vannak tehetségek, okosak mint pár évvel, évtizeddel ezelőtt. Az ő segítésükre, tehetségük kibontakoztatására működik, terjed a tehetséggondozás. Az előadásban öt év tapasztalatairól, eredményeiről és fölismeréseiről szól. Érinti a tematikák, a kötelező tananyaghoz való igazodás kérdéseit. KÖRNYEZETI HATÁSOK A WELLNESS ÉLETFORMÁBAN Dr. Darabos Ferenc PhD NYME AK Turizmus Intézet, Tanszékvezető, Intézetigazgató, Győr, Magyarország Kutatásom során az érdekelt, hogy mik azok a környezeti tényezők amelyekre figyelemmel kell lenni az idegenforgalmi fejlesztések során, vagy egyszerűen mindennapi, illetőleg szabadidős tevékenységeink alkalmával. A wellness szolgáltatások fenntartható működtetéséhez alapvető kritérium az egészséges környezeti keretfeltételek szavatolása. A helytelen, tömegfogyasztásra és reklámokra épülő táplálkozás növeli a szervezet túlsavasodását, amely visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet. A turizmus és mindennapjaink környezetének hatásai között azonban az ártó sugárzásokat és az elektroszmogot sem célszerű elhanyagolni. Mindent összevetve egyfajta paradigmaváltásra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan és valóban egészségünk szolgálatába állítva tudjunk részt venni tudatos egészségmegőrző programokon, és így formáljuk életünket. A szemléletváltás vonatkozik a kínálati és keresleti oldalra egyaránt. A fogyasztóknak tudatában kell lenniük környezetük komplex jótékony (pl. energia és nyugalomhelyek) és ártalmas hatásaival. A termelőknek, szolgáltatóknak pedig tudatosan kell törekedniük - különösen a wellness beruházásoknál – a helyszínkiválasztásra, a káros hatások árnyékolására, vagy komplex védelmi rendszerek felállítására. Kulcsszavak: Wellness, paradigmaváltás
tömegfogyasztás,
ártó
sugárzások,
elektroszmog,
13
COMMUNICATION-TRAINING: AS ONE POSSIBILITY FOR YOUTH-HELPERS, BECOME ADEPT HELPER Démuth Ágnes University of Szeged Juhász Gyula Teacher Training Faculty Psychological Department Szeged Hungary Teacher of Hungarian; psychologist; head of the Psychological Department at the Teacher Training Faculty, until December of 2004. If anybody wants to help to the other person, he/she must become adept at problem solving. To find the roots of other’s problem, nine times out of ten, need the skill of empathy. Most of the time, person, who asked for help, can speak only about the affect associated with his/her problem situation. Might be, just the opposite happened: one can tell, only the fact, what happens to him/her. The helper need to tell/ask something about client’s feelings in both above these cases. It’s one of the most difficult things, for anybody. The emotions are feelings; we don’t have enough practice to speak about it dead on. For it, need exercise. This work is about some example, how and what for possibly can use the emotion-wheel, during the communication-training, helping students to understand exactly their client’s mood, over-excitement, irritation and so on. To give expression to emotions is half way to be emphatic. To be empathic, the basement of understanding exactly other’s problem. Keywords: problem-solving, skills, empathy, emotion-wheel, exercise “OVISULI” TANÍTÓ MESÉK ÓVODÁSOKNAK Dombi Mária Adrienn Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Neveléstudományi Tanszék Szeged Főiskolai tanársegéd Az előadás egy XIX. századi pedagógus, Gáspár János tevékenységét mutatja be, különös tekintettel az óvodáskorú gyermek gondolat- és képzeletvilágát figyelembe vevő, tanító meséket tartalmazó olvasókönyvére. A kutatás arra keresi a választ, hogy az olvasni még nem tudó kisgyermekek számára fordított és írt mesékben, történetekben hogyan jelenik meg a gyermekközpontú megközelítés, a játszva tanítás és a példaadás; milyen tartalmi és módszertani újításokat tartalmaz a „Csemegék” címet viselő munka, hogyan fedezteti fel a gyermek érzékeléseiből, tapasztalataiból kiindulva a szerző az állatok világát, a természet nagy titkait. Az előadás részletesen elemzi az említett szerző több kiadást megért munkáját a gyermekközpontúság , a jellemnevelés szempontjából, valamint elemzés tárgyává teszi a játszva tanítás lehetőségének megnyilvánulását. A téma egyedisége ellenére beleillik a gyermekkönyv-fejlődés azon vonulatába, amely a könyvet eszköznek tekintő könyvhasználói szokástól a gyermeki lélekre ható, olvasmányélményt nyújtó könyvhasználati szokás kialakulásáig jut el. Gáspár János, Csemegék, tanító mese, gyermekközpontú megközelítés
14
AZ ÁLTÁLÁNOS ISKOLÁS TANULÓK EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSA Dorka Péter SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged, Magyarország. Az egészséges életmódra nevelésnek fontos része a gyermekkor egészségtudatos életvitel megismertetése, viselkedési-, magatartási normák elsajátítása. Következtetésként hozzájárul a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez, helyes életmódjuk és szokásaik kialakulásához. Meg kell vizsgálni az iskolai oktatás által biztosított lehetőségeket, alkalmakat a magatartási normák kialakíthatósága érdekében. Előadásomban egy átfogó képet szeretnék bemutatni, amely az egészségnevelés részeként az ismeretek feltárását tűzte ki célul. A honnan-hová elven működő egészség ismeretek és gyakorlatba történő beépülését vizsgálom. Főbb munkám célja az egészségnevelés, egészségfejlesztés és fizikai aktivitás újszerű integrációja, amelynek eredményeképpen a magatartás, életmód, fizikai aktivitás tudatossága örömszerű tevékenysége megjelenik a gyermekek napi szükségleteiben. Kutatásomat állapotfelmérés, kurrikulumfejlesztés, a program alkalmazása és a hatékonyságmérés logikai íve foglalja keretbe. Ebben az előadásban az állapotfelmérés kérdőíves részét mutatom be. Módszer: Vizsgálati populációnak az általános iskolás IV. osztályos korosztályt választottam. Az adatok az általam szerkesztett önkitöltéses kérdőív (szociodemográfiai állapotmutatók, egészségmagatartásra vonatkozó kérdések, egészségi állapot önminősítése, tanulmányi eredmények), segítségével történt felmérési értékekből származnak. Várható eredmények: A kapott eredmények alapján készítem el egészségnevelési program tervemet. Az egészségprotektív hatása, reményeim szerint a személyiségfejlődést és a gyermekek magatartását is pozitív irányba befolyásolja majd. A program hatékonyságát prospektív kohorsz vizsgálat keretében ellenőrzöm, kontrollcsoportként azonos korosztályú, azonos szociodemográfiai helyzetű, de a programban nem résztvevő populációt alkalmazva. Kulcsszavak:egészségnevelés, egészségmagatartás, fizikai aktivitás, életmód, egészséges család. ÉRTED? ÉRTED! – EGY SZÖVEGÉRTÉS VIZSGÁLAT TANULSÁGAI Döbör Ágota Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Pszichológia Tanszék, Szeged, Magyarország Az elmúlt években az olvasási szokások átalakulásának vizsgálatával párhuzamosan a kutatások előterébe került a gyerekek szövegmegértésének gyenge színvonala is. Nem csak az olvasás, de a szövegértés is komplex folyamat. Az előadás egy közel 700 fős országos mintán elvégzett kutatás részeredményeit ismerteti. A kutatás célja az volt, hogy egyrészt 15
képet kapjunk az átlagos képességű gyerekek szövegmegértésének színvonaláról, másrészt ezt összevethessük a tehetséggondozó iskolák diákjainak eredményeivel. A kapott eredmények helyenként meglepőek, különösen, ha összevetjük az eredményeket egy 10 évvel korábbi, jelen vizsgálattal megegyező kutatással. Kulcsszavak: olvasás, szövegértés, szókincs, tehetség, KÜLÖNBÖZŐ NYELVEK NAZÁLIS MÁSSALHANGZÓINAK VIZSGÁLATA Dőryné Zábrádi Orsolya Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Nazális beszédhangok a világ majdnem minden nyelvében előfordulnak. Az azonban már nyelvenként különböző lehet, hogy a nazalizáció mennyire tölt be karakterisztikus szerepet az adott nyelvben. Fontos tényező a beszédhangok (magán- és mássalhangzók) egyik fonémikus megkülönböztető jegye, amely a nazalizáció meglétén, illetve hiányán alapul. Másik fontos tényező a nazalizáció időtartama, vagyis az, hogy egy nazális fonémát vizsgálva mikor kezdődik és hol ér véget a nazalizáció. Nazális hangokat úgy képzünk, hogy a lágy szájpadlást olyan mértékben süllyesztjük le, hogy a száj- és az orrüreg összekapcsolódjon, és nazális rezonancia jöjjön létre. A nazalitás fonémikus megkülönböztető jegy az egyes nyelvekben. A nazális rezonancia, illetve annak hiánya vagy lecsökkenése ugyanolyan képzési mód és artikulációs hely mellett különböző jelentésekhez vezet, vagyis jelentésmegkülönböztető szerepe van: nő ~ tő; mama ~ papa. Célom a szláv nyelvekben található nazális mássalhangzók rendszerezése, ezek fonetikai hátterének, fonotaktikai, fonológiai szabályainak, törvényszerűségeinek vizsgálata, illetve az elméleti háttér felállítása. EGY HUSZADIK SZÁZADI INTELLEKTUÁLIS KALANDOR: KOESTLER ARTÚR – KOESTLER ÉS AZ ULLSTEIN LAPOK Eged Alice PhD Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Idegennyelvi Tanszék, Debrecen A budapesti születésű író és újságíró, Koestler Artúr (1905-1983) 1927 és 1932 között a biztos egzisztenciát nyújtó német Ullstein lapkiadó vállalat alkalmazottjaként Jeruzsálemből és Párizsból küldte tudósításait a német olvasóközönségnek. 1930. szeptemberében immár berlini állomáshelyén az Ullstein-konszern egyik legtekintélyesebb lapjának a Vossische Zeitungnak tudományos főszerkesztője lett, majd egy év elteltével a szintén a konszernhez tartozó Bild am Mittag főszerkesztőjévé nevezték ki. Ezek az évek jelentették újságírói pályájának csúcsát. Évtizedekkel később önéletrajzi visszaemlékezéseiben az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb német lapkiadó vállalatnál eltöltött esztendeit mégis élete legterméketlenebb és legsivárabb időszakának nevezte. A túlzóan elmarasztaló vélemény kialakításában minden bizonnyal szerepet játszott az a politikai légkör, amely a Weimari Köztársaságot jellemezte a huszas-harmincas évek fordulóján, valamint Koestlernek az a törekvése, hogy újságírói munkájából kilépve a szépirodalom, a tudománytörténet és a filozófia felé forduljon. 16
ÓVODÁSOK ÉLETESEMÉNYEI, MINT ÉLETÚT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Fáyné dr. Dombi Alice főiskolai tanár, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Neveléstudományi Tanszék Szeged Az előadás problémás családi hátterű gyermekek körében végzett vizsgálat tapasztalatait mutatja be. Életeseményeik közül a traumatikus történések és a veszteségként megélt események személyiségre gyakorolt hatását vesszük górcső alá. Tapasztalataink szerint a problémás családi hátterű gyerekek személyiségfejlődésének problémái nagyon sok esetben vezethetők vissza a traumatikus életesemények és veszteségek hatására. Legjellemzőbb magatartásjegyeik között a viselkedészavarnak elsősorban azok a formái fordulnak elő, amelyek beilleszkedési nehézséggel járnak, és összeférhetetlen magatartásban manifesztálódnak. Rendszerint tanulási zavar is társul mindezekhez. Előzetes tapasztalataink alapján a vizsgálat céljaként a szociokulturális ártalmak feltárását, a gyermeksorsok meghatározó tényezőinek feltérképezését tűztük ki. Feltételezésünk alapja: veszteséget hordozó életesemények, traumatikus hatások az egyéni sérülékenységnek megfelelően a gyerek „megküzdési készségeinek” kialakulását hátráltatják. Vizsgálati anyagunk alapján az óvodáskorú gyerekek életeseményei és „sorskönyve” közötti összefüggésre mutatunk rá. Kulcsszavak: életesemény-elemzés, személyiségfejlődés
veszteségtörténet,
szociokulturális
háttér,
KAPASZKODÓK AZ ÉRTÉKEK VÁLSÁGÁBAN Fehér Ágota Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológia és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézet, Vác Nevelési Tanácsadó, Esztergom Az előadás napjaink értékválságának hátterében követi azokat a mélypszichológiai mechanizmusokat-jelenségeket, melyek támaszt, kapaszkodót jelenthetnek- kiemelten az életünket behálózó ritmusok sokszínű megnyilvánulásait, s az ezekre irányuló figyelem lehetséges segítő szerepét. Az egyedfejlődés folyamatait követve, az intrauterin élettől kezdve vezeti végig a ritmikusság legkülönbözőbb átélési és kifejeződési lehetőségeit az összetartozás speciális formájaként. Mindezek tehát a későbbiekben is az értékorientáció fejlődésének, általa pedig a tágabb társadalmi értékválságban való eligazodásnak támpontjait is képezhetik, így a segítő hivatások mentálhigiénés szemléletmódjának lényeges elemét jelentik. Kulcsszavak: értékválság – értékorientáció fejlődése – ritmusok szerepe és megnyilvánulási módok - mentálhigiéné
17
KÉZENFOGOTT AGRESSZIÓK A kapcsolatépítés különös formái tizenévesek komolyzenei foglalkozásain Fleck Erika Baranya Megyei Pedagógiai Intézet / Pécs – zenepedagógus, szaktanácsadó A zenepedagógiának a művészet-terápiával határos részével foglalkozom. Különösen az érdekel, hogy hogyan lehet olyan embereket a komolyzene felé terelgetni, akik nem tanulnak hangszeren, nem énekelnek kórusban, vagy akiket botfülűnek neveznek. Zeneszakkörünkön tizenéves fiatalokkal, főként fiúkkal hallgatjuk Bach, Mozart, Stravinsky, Bartók, Kurtág és mások ihletett zenéit. A zene alatt szabad a zeneinspirálta mozgás, a képzelet szárnyalása, az emóciók képi megjelenítése. A zene által mélyen érintett léleknek a többiek előtt is felszínre hozott érzelmek megmutatkozása megrendítő hatású a csoport minden résztvevője számára. Az előadás – a Pécsi Zeneműhely krétarajzainak és videó-felvételeinek segítségével – néhány olyan zene indukálta érzelmi kitörés-leképezést mutat be, melyek a tanítványok elfojtott érzelmeiről, mélyre rejtett, ám a zene hatására feltörő agressziók „kezeléséről”: azoknak mozgásban, képekben, színekben, formákban kifejezett szimbólumairól, katarzist hozó megtisztulásról szól. Kulcsszavak: Pécsi Zeneműhely, zenepedagógia, mentálhigiéné, kamaszok, agressziók kezelése. PROJEKT-MÓDSZER ÉS KONSTRUKTIVIZMUS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Fűzné Kószó Mária Ph.D Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Biológia Tanszék, Szeged, Magyarország Főiskolai docens A konstruktivista szemléletű környezeti nevelést 2004 óta alkalmazzuk a pedagógusképzésben. Feltételezéseink szerint a környezeti nevelési témák komplexitásukból adódóan alkalmasak a projektorientált feldolgozásra. A projektek alkalmazásával az a célunk, hogy megismertessük a pedagógus-jelöltjeinket ezzel az eljárással, amelyet a konstrukcionista szemlélet szerint végzünk, ennek tapasztalatait elemzem. Vizsgálatunkban strukturálatlan fogalmi térképet készíttettünk az óvodapedagógus és a környezetvédelem szakos hallgatókkal; arra kértük őket, hogy szabadon hívják elő mindazt, ami a környezeti neveléssel kapcsolatban eszükbe jut, és ábrázolják azt egy fogalomtérképen. Hipotézisünk szerint a környezetvédelem szakos tanárjelöltek előzetes tudása gazdagabb, strukturáltabb. Azt feltételeztük, hogy ők jobban motiváltak és árnyaltabb ismeretekkel rendelkeznek, azért választották ezt a szakterületet. A vizsgálat nem erősítette meg a hipotézisünket, ennek okait is elemzem. Kulcsszavak: környezeti nevelés, projekt-módszer, konstruktivizmus, konstrukcionizmus, fogalomtérképezés
18
A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA ÉRTÉKEI Dr. Gaál Gabriella főiskolai adjunktus, Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Tanszék, Eger, Magyarország A konstruktivista pedagógia a 20. század végén terjedt el. Értéket őrizve megtartotta a reformpedagógiában kialakult tanulási környezet elemeit; értéket teremtve építette fel a tanulás elméletét és gyakorlatát. E felfogás összetevői: az új tudás a tanuló előzetes tudása alapján formálódik; a legtöbb tudás társas kapcsolatok során jön létre; a tanulás helyzetekhez kötődik; a siker feltétele a sokféle tanulási stratégia alkalmazása, a gondolkodási műveletek aktivizálása, a sokszínű tanulói tevékenység biztosítása. A pedagógusképzésben a konstruktivista pedagógia megismerése hozzájárul a tanulás típusainak értelmezéséhez, a tudás kialakításához szükséges hatékony módszerek elsajátításához, a differenciálás szükségességének felismeréséhez, a játék szerepének hangsúlyozásához, a problémamegoldás tényezőinek feltárásához, a pedagógiai képességek intenzív fejlesztéséhez, amelyek a konstruktív nevelői és oktatói munka feltételei. Kulcsszavak: előzetes tudás, társas kapcsolatok, tanulási szituációk- és stratégiák, tanulói tevékenység AUTHENTICATION AND HURSTON’S WORKS
CULTURAL
HERITAGE
IN
ZORA
NEALE
Gaál Szabó Péter Kölcsey Református Főiskola Idegennyelvi Tanszék, Debrecen, Magyarország Hurston’s method of self-/cultural authentication is enforced in a double movement. On the one hand, she bases her strategy on a long-standing African American tradition of selfdefense directed against whites; on the other hand, this (communicational) strategy of insiderness vs outsiderness is complemented by a unique cultural implosion. The former can be traced back to the historical fact that African Americans had to find hold of an oppressive white context (e.g., black writers had to rely on white publishers), resulting in a dual discursive playfulness. The latter pertains to a heavy emphasis on African American culture, which derives from a Boasian cultural understanding. Hurston, herself an anthropologist, besides maintaining the integrity of African American culture, goes further to represent an authentic though fictitious African American cultural space that becomes a primary vehicle of authentication for the African American subject. Authentication, cultural identity, cultural implosion, cultural space, tricksterism PÉTER A PITVARBAN (ADALÉK BIBLIAFORDÍTÁSAINK SZÖVEGÉRTELMEZÉSÉHEZ) Dr. Galgóczi László egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar Nyelvi Tanszék Szeged, Magyarország Az anyanyelvi nevelés egyik igen fontos tartalmi összetevője a magyar nyelv történetének ismerete. Egy nyelv történetének tanulmányozása során világossá válik, hogy a nyelvi változás a nyelv minden összetevőjét, minden szintjét érinti, s ebben talán a 19
legszembetűnőbb a szókészlet változása. Hogyan lehet ezt szemléletesen a hallgatók elé tárni? Úgy, hogy figyelmüket a nyelv külső történetére irányítjuk, tudván, hogy a szavak történeti vizsgálata igen becses adalékokkal szolgál a magyarság művelődéstörténetének legfontosabb csomópontjaihoz. S a magyar kultúra egészét tekintve is ilyen kiemelkedő korszak a XV-XVI. század, az anyanyelvű bibliáink megjelenésének kora, s bibliafordítóink küszködésének egyik oka az eltérő kultúrák nyelvi formáinak "magyarázata", azaz visszaadása magyar nyelven. A magyar bibliafordítások összehasonlító vizsgálata a nyelvek és kultúrák találkozásának egyik igen fontos vizsgálati területe lehet. Kulcsszavak: anyanyelvi nevelés, nyelvi változás, külső nyelvtörténet, bibliafordítás, művelődéstörténet ÉRTÉKEK ÉS TANTERVEK Dr. Galgóczi Lászlóné mestertanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanítóképző Intézet Szeged, Magyarország Az anyanyelvi nevelés tartalmát - történelmi távlataiban is tekintve - minden időben az adott kor társadalmi igénye, az adott társadalom embereszménye határozta meg. Az anyanyelvi képzés igénye az anyanyelvű oktatás során bontakozik ki, az anyanyelvi nevelés kívánalma pedig az anyanyelvi képzés keretében kristályosodik ki. Ennek az útnak az állomásait jól szemléltetik a tantervek cél- és feladatrendszere. E közhelyszerű megállapítást újólag megerősíti a felülvizsgálatok eredményeként átdolgozott kerettanterv (Kerettanterv az alapfokú oktatás első szakaszára. 2—13). Eszerint az anyanyelvi képzés középpontjában a beszédmű áll, így az anyanyelvi nevelés során nem a nyelvtudomány, hanem a nyelvhasználat áll a középpontban. Az alapozó szakaszban nem az a fontos, hogy milyen a magyar nyelv rendszere, hanem az, hogy a nyelv, az eszközkészlet elemei hogyan vesznek részt a beszédmű felépítésében, a gondolatmenet beszédbeli megjelenítésében. Kulcsszaavak: anyanyelvi nevelés, anyanyelvi képzés, nyelvhasználat, kerettanterv, tantervek, kerettanterv EGÉSZSÉGTURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Galgóczy-Németh Andrea Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztés Tanszék, Gyöngyös, Magyarország Az Észak-magyarországi Régió turisztikai adottságai nagyon sokrétűek, a vonzerők nagy része az utóbbi években egyre inkább felértékelődött. A természeti, táji, valamint történelmi és kulturális értékek mellett kiemelkedő a térség nagyszámú, és többféle összetételű, jellegű gyógyhatású termálvize, illetve egyéb egészségturisztikai adottságai is meghatározóak. A régió jelentős fürdőhelyei Miskolc-Tapolca, Sárospatak, Mezőkövesd és Bogács, továbbá Eger, Parád, Bükkszék, Mátraderecske, Tarnaméra, Gyöngyös, Hatvan és Heves. A barlangterápiában Jósvafő jeleskedik, valamint kiemelkedő jelentőséggel bír a mátraderecskei mofetta.
20
A régió egészségturisztikai adottságai révén nagymértékben alkalmas arra, hogy a turizmus szezonalítását mérsékelni tudja, az átlagos tartózkodási időt pedig növelje-ami országos és régiós gond-, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások gazdasági súlya, szerepe is növekszik. Több tényező is azt támasztja alá, hogy a régió egészségturisztikai adottságai többé- kevésbé kiaknázatlan tartalékot jelentenek a turizmus szempontjából. Tanulmányomban az elmúlt időszak Észak-magyarországi régióban történt egészségturisztikai beruházásait, valamint azok turisztikai hatásait vizsgálom. MAGYARORSZÁGI ÜZLETI KULTÚRA DIÁKSZEMMEL Garai Anna Széchenyi István Egyetem, Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, Győr Az Interkulturális kommunikáció című, idegen nyelven előadott tantárgy keretében az idegen kultúra bemutatása a cél, miközben a hallgatók elkerülhetetlenül minősítik, valamint összehasonlítják a megismert országok, ország-csoportok és Magyarország üzleti kultúráját. A kurzus elméleti hátterét elsősorban az angolszász szerzők nagy generációja által definiált kulturális dimenziók képezik, melyek alapján a hallgatók önállóan fogalmazzák meg értékítéleteiket, és a vártnál gyakrabban felül is bírálják az egyes, „készen kapott” megállapításokat. Több féléven át arra kértem az egyes csoportok hallgatóit, hogy a fenti terminológiát alkalmazva rövid esszé keretében fogalmazzák meg véleményüket a magyarországi üzleti kultúrával kapcsolatban. Előadásomban szeretném bemutatni az általam leszűrt legjellemzőbb tanulságokat. Kulcsszavak: autodidakta ismeretszerzés és oktatott tantárgy, kulturális identitás és értékítélet, etika A SEAT FOTON NŐI ELSŐ OSZTÁLYÚ KOSÁRLABDA FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJÁNAK NÉHÁNY ÉRDEKESSÉGE.
CSAPAT
Gálos László1, Varga Mátyás1, Ihász Ferenc2 1 SEAT FOTON Női Kosárlabda Csapat 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
A professzionális sport mindenképpen egy speciális szelete a klasszikus értelembe vett sporttevékenységnek. Egyrészt azért, mert extrém mennyiségű terhelést kell a szervezetnek eltűrnie, másrészt azért, mert a terhelés mentális szempontból is jelentős terhet ró a versenyzőre. Ezek egyensúlyát kell megtalálnunk, amelyhez nélkülözhetetlen a folyamatos ellenőrzés (tudományos igényű vizsgálatok) a felkészítés előtt, alatt és után. Módszerek: a felkészülést megelőzően, alatta és utána, megmértünk (n=10, (24,3, sd=3,88) életkorú nőt) versenyzőt. Megmértük a testmagasságot (TTS/cm), vizsgáltuk a testösszetételt (InBody720 típusú szkennerrel) testtömeget (TTS/kg), testzsír százalékot (F%), a sovány testtömeget (LBM). Folyamatosan mértük (edzés és mérkőzés szituációban) a keringési teljesítményt, (20 méteres ingafutás módosított verziójával). A pályán töltött időegységek átlag és maximális pulzusértékét vettük (nyugalmi pulzus (NyP), maximális pulzus (MP), kiválasztott egység átlag pulzus (KEÁP), teljesített sebesség (TS), Polar Accurex Plus pulzusmérő monitorral. A kapott adatokat „Statistica for Windows 7.5” rögzítettük, illetve dolgoztuk fel. Kulcsszavak: professzionális sport, testösszetétel, testzsírszázalék (F%), Polar Accurex Plus pulzusmérő monitor 21
A JÓ ÉS A ROSSZ KARAKTER PSZICHOLÓGIAI TARTALMA Dr. Gáspár Mihály Berzsenyi Dániel Főiskola, Tanítóképző Intézet, Szombathely, Magyarország, főiskolai tanár A XX. század nagy pszichológiai irányzatának a behaviorizmusnak az értelmezésében nincs helye a minősített emberi természetnek, tehát nincs jó és rossz. Márpedig az emberek gondolkozásában, a mindennapi életben, a törvényeinkben, a gyermeknevelési szokásainkban, lényegében a kultúrában mélyen beivódva ott van a jó és a rossz karakter fogalma. Seligman elérkezettnek látja az időt, hogy az emberi viselkedés tudományos magyarázatában feltámassza a jó és a rossz karakter fogalmát. Seligman és kutatócsoportja hat olyan általánosan elfogadott erényt talált, amely a földkerekség minden kultúrája számára egyaránt fontos volt. Ezek a bölcsesség és tudás, bátorság, szeretet és emberiesség, igazságosság, mértékletesség, spiritualitás és transzcendencia. Ahhoz, hogy valakit erényes embernek tekintsünk a hat erény többségével rendelkeznie kell. Tekinthetjük ezt a hat erényt, mint stabil, a kultúrák fölött álló, az emberi természetben értelmezhető „jóság kritériumot”. Kulcsszavak: jó és rossz karakter, erény, pozitív pszichológia. AZ ÍRÓI NEVEK TIPIZÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI G. Papp Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország A valóságos és a fiktív nevek megléte írói névadás esetében felveti a kettős fikció kérdését. A valóságos nevek bekerülve egy eleve fikcionált szövegbe valósághitelesítő funkciót töltenek be, s intertextuális jegyként stilisztikai értékeket hordoznak. A tipizálás nehézségei közé tartozik annak eldöntése is, hogy felvegyük-e az adatok közé azokat a kisbetűs névalakokat, amelyek egyetlen szereplőre vonatkoznak, és tulajdonnévként funkcionálnak. A besoroláskor segíthet a névadás motivációs hátterének ismerete, a névanyag életrajzi és kulturális asszociációkra visszavezethető példái. Nagyon fontos az adott író névadásának gyökereit kiásni. Pl. Lázár Ervin néhány személynévi funkciójú neve besorolásakor könnyebb döntést hozni, ha ismerjük a motivációs hátteret. Pl. a Dömdödöm nevet – a dörmögre asszociálva, ill. Réber László illusztrációja nyomán az állatnevek típusába sorolnánk, ha nem ismernénk a szerző nyilatkozatát arról, hogy bármi lehet, az olvasó képzelete szerint, de leginkább kisgyerek. A tipizálásnál fontos még, hogy ne keveredjenek különböző szempontok, hogy az egyes típusok egymással összemérhetők legyenek. Írói nevek esetében pedig érdemes az adatok alapján a szerőre jellemző vonások figyelembevételével felállítani a kategóriákat. Kulcsszavak: kettős fikció, kisbetűs névalakok, a névadás motivációs háttere, átlelkesítés, szerzőfüggő tipizálás
22
AZ EURÓPAI KULTÚRA JANUS-ARCA: TRADÍCIÓK ÉS SZUBVERZIÓK EGYSÉGE Gerencsérné Újvári Edit Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Andragógia és Művelődéstudományi Tanszék, Szeged, Magyarország Az előadás a kultúrában jelenlévő tradícionalitás és a kisebb- (majd elsősorban az európai modernitás korától) nagyobb mértékben érvényesülő újítás, szubverzió kettősségének problémáját veti fel. Az európai kultúra e sajátossága metaforájának tekinthető Janus, a római vallás kétarcú, hátra, a múltba és előre, a jövőbe tekintő istenalakja. A kultúra hagyományrendjében kikristályosodó értékek átörökítése és újabb értékek teremtésére való törekvés, a kontinuitás és diszkontinuitás látszólag ellentmondó tendenciái végigkísérik az európai kultúra történetét. A hagyomány csak a folytonos „újramondással”, megújulással maradhat az élő kultúra része, a kulturális újítások viszont mindig előzménnyel, múlttal rendelkeznek, eredetileg meglévő jelenségek / tudások / szokások stb. átfogalmazásai. E kettősség sokrétű, jellegzetes elemeiből néhány kulturális jelenség kiemelésére vállalkozik az előadás, amelyek segítségével megközelítések fogalmazódhatnak meg a kultúra értékközvetítő és értékteremtő funkcióival kapcsolatban. Kulcsszavak: kulturális tradíció, szubverzió, innováció, premodernitás, modernitás TANULJUNK KÍSÉRLETEZVE! – A POLLEN PROJEKT HÁTTERE Golyán Szilvia főiskolai tanársegéd, Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Természettudományi és Matematikai Intézet, Vác, Magyarország PhD-hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest, Magyarország A Pollen nemzetközi projekt 12 Európai Uniós tagország összefogásával jött létre. A program célja olyan „magváros”-ok kialakítása, mely a települések közösségeinek bevonásával kívánja támogatni a természettudományok gyakorlati módszerekkel történő általános iskolai oktatását, a 6-12 éves korosztály tapasztalaton alapuló ismeretszerzését. A Pollen módszertani és pedagógiai forrásokat biztosít a tanárok számára, amely összeegyeztethető az egyes országok nemzeti sajátosságaival, az intézmények programjával. Törekszik továbbá a szakmai információk országok közötti áramoltatására, ebben kiemelt szerepet kap a világháló (www.pollen-europa.net). Meggyőződésünk, hogy az iskoláknak, a tanároknak kulcsszerepe van a tudomány és technika világának megismertetésében. A Pollen a tanári továbbképzések szervezésén túl ösztönözni kívánja a társadalom szerepvállalását, aktív részvételét a korszerű természettudományos szemlélet formálásában. Kulcsszavak: általános iskola, nemzetközi projekt, tapasztalati ismeretszerzés, tantárgypedagógia, természettudomány
23
AZ ISMERETLEN BÚJDOSÓ Gödéné dr. Török Ildikó Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Magyar, Idegen Nyelvi és Nemzetiségi Intézet, Sopron Wass Albertről írja Turcsány Péter: “Wass Albert az a mesélő, aki felszedi a magyarság és a Kárpát-medence történelmi aknáit, de nem robbantja fel, a kiszerelt robbantó szerkezeteket éjjeliszekrényünkre helyezi, hogy könyveit olvasva végre múlttá nemesedjenek, szebb jövőnk inspiráló titkaivá. Ő a poéta, akit a Titokzatos őzbak vezérelt egy életen át. Ő a gyermek, akit mindenhol Istenszéke várt, Florida mocsaras partjain is, hogy mindörökké Isten elé guggolva lásson múltat és jövendőt.” Hatalmas éleművet hagyott ránk, melyekben olyan gondolatok húzódnak meg, amelyek minden ember számára határokon innen és túl örök érvényűek: szeretet, hűség, egység, szabadság, hit. Olyan örökséget hagyott ránk, melyet ő egész életében vallott s vállalt, a küzdést, a munkát, amely az élet egyetlen forrása. Ez tartotta ébren a lelkét akkor is, amikor távol hazájától torkát fojtogatta a honvágy. Nem mehetett oda, ahova ezer szállal kötődött, melyhez soha el nem múló szeretettel ragaszkodott, Erdélyhez, s a benne élő emberekhez. Lelkében élt a hazai táj szépsége, s a benne élő emberek keserű sorsa. Az író regényeivel, novelláival, verseivel elérte célját. Műveinek színvonala, sokszínűsége a XX. század legnagyobb magyar íróinak sorába emelik őt. Bár sokféle módon értékelik munkásságát, ő mindvégig ”csak” magyar írónak vallotta magát. “Töretlen hittel ember és magyar.” KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG ÉS HATÉKONY TECHNIKÁI Görcsné Dr. Muzsai Viktória Ph.D. tudományos munkatárs NYME Apáczai Csere János Kar, Nyelvi, Irodalmi és Kommunikációs Intézet, Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Győr „A tudásnak csak egyetlen bizonyítéka van : a cselekvés.” (Marie von Ebner-Eschenbach, 1876) A kommunikációs kulcskompetenciája
készség,
mint
az
egyén
egyik
(ha
nem
a)
legfontosabb
(és szociális-emocionális készsége) tudatos fejlesztés, hatékony eszközök és technikák megismertetése, gyakoroltatása révén mindennapi kapcsolataiban, szakmai tevékenységében személyes sikert, kézzelfogható szakmai eredményt hoz(hat). A készség megalapozásának, fejlesztésének fontos állomása az iskolai anya-, és idegen nyelvi óra. A pedagógus, a nyelvtanár számára elengedhetetlen a kommunikációs hatékonyságnak, mint befolyásolási folyamatnak, és a folyamatban alkalmazott eszközöknek, technikáknak a tudatosítása, a szakszerű és következetes alkalmazása annak érdekében, hogy tanítványai számára saját magatartását, kommunikációs repertoárját modellként (is) megmutathassa. Az előadás számba veszi azon hatékony stratégiákat és technikákat, amelyek megismerése, megtanulása, rendszeres és tudatos alkalmazása - a kommunikációs folyamat non-verbális és verbális jellemzői és elemei mellett - az eredményes (pedagógus-diák, pedagóguspedagógus, diák-diák stb.) érintkezést elősegítő beszélgetés-vezetési stratégiák és technikák használatát (adott esetben a szükséges és céltudatos intervenciót is) lehetővé teszik. Az 24
elméleti anyag megértését rövid, könnyen megjegyezhető/ felidézhető ábrák és sémák, gyakorlati példák, adekvát szituációk segítik. Kulcsszavak: kommunikációs stratégiák és technikák, intervenció- hatékony kommunikáció NEVELÉSI ÉRTÉKFELFOGÁSOK 19. SZÁZADI PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓKBAN Gróz Andrea NYME ACSJ KAR, MAGYARORSZÁG
Neveléstudományi
Intézet,
Pedagógia
tanszék,
Győr,
Vizsgálódásomat a 19. század második felében megjelent pedagógiai szakkönyvek körében végeztem, közülük is négy neveléstudományi munka az, mely vizsgálódásom homlokterébe került. Elemzésem során a nevelési értékfelfogások megragadására vállalkozom, a következő művek alapján: 1.) Goerth, J. (1888): A tanítás művészete. Franklin Társulat, Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda, Budapest; 2.) Környei János (1875): A tanító az iskolában. Lampel Róbert Könyvkiadása, Budapest, 3. kiadás; 3.) Kőrösi Henrik (1900): Pedagógiai kalauz. A népnevelés céljaira. Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Császári és Királyi Udvari Könyvkereskedés Kiadása, Budapest; 4.) Molnár László (1886): A tanítás tankönyve. Lauffer Vilmos tulajdona, Budapest.) A társadalomtudományos történetírás megjelenése nyomán a historiográfia, s a makrotörténet-írás fokozatosan kezdte elveszíteni uralkodó szerepét. E folyamattal párhuzamosan zajlott le az a tendencia, mely során a mikrotörténeti kutatások egyre nagyobb jelentőséget nyertek, és megjelent a gyermekkor-történeti kutatás. Kialakulása és fejlődése ahhoz a folyamathoz köthető, mely a különböző tudományterületek érdeklődésének, vizsgálódásának középpontjába a hétköznapi viselkedés történetét állította. E diszciplínák közé tartozik például a mentalitástörténet, amelynek kutatása, s fejlődése a hatvanas évektől Norbert Elias korábbi civilizációelmélete újrafelfedezésének, köszönhetően vett nagy lendületet. A gyermekkortörténet olyan tudományként értelmezhető, amely a gyermekkel kapcsolatos vélekedésekkel, a gyermek szocializációjával, nevelésével összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések történeti megjelenítésével foglalkozik. Kutatásom alapvetően történeti kutatás. Annak folyományaként, hogy a gyerekkor értelmezés „historiográfiája” napjainkban interdiszciplináris kutatási témává vált, épít többek között a történettudomány, az irodalomtudomány, a pszichológia, a pedagógia, történelmi szociológia, demográfia, filozófia, ikonográfia, ikonológia eredményeire, és e tudományok módszereiből válogat. Fő iránya a tradicionális gyermekszerep-változás jellegzetességeinek bemutatása, mentalitástörténeti keretbe illesztése, a gyermek és környezet kapcsolatának interferenciális aspektusait értelmezve. Kulcsszavak: gyermekkortörténet, nevelési értékfelfogások, pragmatikus szemlélet, hivatás- és gyermekszeretet
fegyelmezettség,
25
KÖNYVTÁROSTANÁROK ÖNMAGUKRÓL – EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI Györe Géza könyvtáros, Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Pápa, Magyarország A 2007-es év folyamán kerestem meg az ország iskoláit a kéréssel, hogy a kérdőívet töltse ki az intézmény könyvtárostanára vagy iskolakönyvtárosa. A visszaérkezett 189 adatlap alapján készült a felmérés, amely jól tükrözi a közoktatási intézményekben dolgozó könyvtárosok vélekedését szakmájukról, képzettségükről, pedagógusokról stb. A nagy többségében középkorú nők válaszaiból kiderül, hogy legalább egy felsőfokú végzettséggel és több szakmai továbbképzés elvégzésével végzik munkájukat. Nagy részük hajlandó továbbképezni maguát, ha annak költségeit nem neki kell állnia. A szakmájuk legfontosabb részének a tájékoztatást és az olvasószolgálati munkát tartják, míg legkevésbé fontosnak a szövegalkotási, helyesírási és könyvtárépítési ismereteket. A könyvtáros legfontosabb jellembéli tulajdonságának a segítőkészséget, türelmet és megértést tartják. A pedagógusokról megoszlanak a vélemények. Részben jó együttműködésről, egymás mellé rendelt partnereként jellemzik viszonyukat, míg egy részük a pedagógusok részéről tapasztalt lenézésről szólnak. Kulcsszavak: könyvtárostanár-képzés, pedagógustársadalom PROGRAMADAPTÁCIÓK KIALAKÍTÁSÁBAN
A
kérdőíves
KOMPETENCIA
felmérés, ALAPÚ
könyvtáros,
TANÁRKÉPZÉS
Dr. Hanák Zsuzsanna Eszterházy Károly Főiskola, Pszichológia tanszék, Eger, Magyarország Az utóbbi évek nemzetközi összehasonlításra alkalmat adó mérései, kutatásai azt jelzik, hogy a magyar diákok az elsajátított tudás alkalmazásában több területen is elmarad a kívánatostól. Az évtizedek óta használatos pedagógiai, módszertani eszköztár a hatékonyság szempontjából egyre kevésbé igazolható. Nyilvánvaló, hogy a gyermekek egész iskolai pályáját, majd munkaerő-piaci esélyeit is befolyásolja, hogy a közoktatás kezdeti szakaszában az oktatás intézményei mennyire járulnak hozzá alapkészségeik, képességeik megfelelő fejlesztéséhez. Az élethosszig tartó tanulás képességének és a sikeres életpálya építésének kialakításához nélkülözhetetlen az önállóság, belsőkontroll, önszabályozó tanulási készség, nyitottság, rugalmasság, kreativitás, tolerancia, együttműködési készség, kritikai gondolkodás, problémamegoldás és egyéb fontos kompetenciák kialakítása. Projektünkben kompetencia alapú programokat adaptáltunk. Kompetencia alapú képzésen a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazni képes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely megalapozza az egész életen át tartó tanulást, és képessé teszi az egyént életcéljai megvalósítására, a változó körülményekhez való alkalmazkodásra. Célunk egy új, kompetenciaalapú képzés megteremtése az Eszterházy Károly Főiskolán. Előadásunkban az elért eredményekről számolunk be. Kulcsszavak: tanárképzés, kompetencia alapú oktatás, programadaptáció
26
WELLNESSHOTEL VAGY KONFERENCIASZÁLLODA? Happ Éva tanársegéd, NYME Apáczai Csere János Kar Turizmus Intézet, Idegenforgalmi Tanszék Minden wellnesshotel konferenciahotel, de nem minden konferenciahotel wellnesshotel. Az alcímben kissé kifordítottan idézett közmondás igazságát keresi az előadás. A magyar turizmus két kiemelt fontosságú termékének az összefonódásával egyre többször találkozhatunk a szállodaiparban. A Széchenyi-terv keretében Magyarországon az utóbbi években gombamód szaporodtak meg a wellnessszállodák. A wellness előírásait pontosan betartva azonban egyre több wellnessszálloda épül úgy épül fel, hogy konferenciaszolgáltatásokkal is rendelkezik. A konferenciaszervezők által igényelt különleges szolgáltatásokkal a legtöbb szálloda rendelkezik is, így egy új vendégkör felé fordulhatnak a szolgáltatók. A konferenciaszállodák nagy többsége, a fajlagos költés és az átlagos tartózkodási idő növelése érdekében újabb és újabb szolgáltatásokat nyújt vendégeinek. A legtöbb konferenciaszálló a wellnesst választja kiegészítő szolgáltatásnak. Az előadás a következő pontokban felsorolt területeket kívánja vizsgálni: - a wellnessszállodák miért a konferenciaszolgáltatásokkal bővítik a szolgáltatásaikat? - milyen azonosságokat és különbségeket találunk a két turizmusfajta között? - érdemes-e a wellnessszállodáknak a beruházás-igényes konferenciaturizmust felvállalniuk. MADARAK ÉS FÁK NAPJA AZ ISKOLÁBAN A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN (1906-1944) SOPRONBAN Hartl Éva Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Neveléstudományi Intézet, Sopron, Magyarország, főiskolai docens
Kar,
Szociális-és
A Madarak és Fák Napja, 1996-tól a természet védelméről szóló, 1996. évi LIII. törvény, 64.§ 3. bekezdése alapján hazánkban minden év május 10-e. E nap iskolai vonatkozásai, kezdetei azonban több mint száz éves múltra tekintenek vissza. Százegy évvel ezelőtt, 1906. április 27-én, gróf Apponyi Albert vallás-és közoktatásügyi miniszter felismerte a Madarak és Fák Napjának nevelési szempontból kiemelkedő jelentőségét. Az amerikai modellt alapul véve, a természet szeretetére és védelmére nevelés iskolai megalapozáshoz kötelezővé tette a népiskolákban e nap minden évben történő megünneplését. Majd az 1906-tól számított, változásokkal teli közel 40 év alatt a Madarak és Fák Napja hazánk különböző iskolatípusaiban a természetvédelem példaértékű intézményévé forrta ki magát. Az előadás a régi hagyományokon nyugvó ünnep meghonosodását, ünneplésének soproni, iskolai sajátosságait a katolikus népiskola és tagiskoláinak tevékenységén keresztül mutatja be.
27
MAGYAR ES NORVEG FOISKOLAI HALLGATOK ELETMODJANAK ÖSZZEHASONLITO VIZSGALATA Hegedüs Imréné főiskolai adjunktus, Hészőné Böröcz Andrea adjunktus, Molnár Lotti főiskolai hallgató SZTE –JGYPK Testnevelés és Sporttudományi Tanszék, Szeged, Magyarország Nemzetünk jövőjét alapjaiban meghatározza a mai fiatal generáció által megtanult és képviselt életmódi szokások rendszere. Különösen igaz ez a megállapítás a jövő értelmiségeire, hiszen ők lesznek a felelősek a tudás továbbadásáért az iskolákban, vagy a munkahelyeken vezető szerepet betöltve, illetve szülőként is. Vizsgálatunk az 1985-ben, 1997-ben Szegeden, főiskolai és egyetemi hallgatók körében végzett kérdőíves felmérés metodikájára alapult. Kérdéseinket ez év tavaszán norvég és magyar főiskolai hallgatóknak tettük fel, melyek feldolgozását követően módunk volt összehasonlítani két különböző fejlettségi szintű országban élő fiatalok néhány életmódi elemét. A következő kérdéskörökre kerestünk a válaszokat: 1. A kialakult testkép, és annak elfogadottsága 2. A rendszeres sportmozgással töltött idő, cél és motiváció 3. A táplálkozás tudatossága, minősége 4. A szenvedélyekhez fűződő kapcsolata További lehetőségünk nyílt arra is, hogy az eltelt lényegében két évtized változásaira rávilágítsunk, és az előttünk álló feladatokra javaslatot tegyünk. Kulcsszavak: életmód, testkép, táplálkozás, szenvedélyek, felelősség AZ ANDRAGÓGIA ÉS A REFORMPEDAGÓGIÁK Hegyi-Halmos Nóra Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító és –Óvóképző Főiskolai Kar, Művelődéstudományi munkacsoport, Budapest, Magyarország Változó világunkban változnak a társadalmi paradigmák. Az új paradigma új emberképet, az ember új értelmezését hozza. Az iskola célja, hogy bevezesse a felnövekvő generációkat a társadalmi élet normáiba, és az iskolát elhagyó ifjú megfeleljen az uralkodó embereszménynek. Hogyan valósíthatja ezt meg az iskola, illetve a felnőttképző intézmények a második esély iskoláiban? Az eszközök, a módszerek függenek az elérendő céltól, illetve attól, hogy az adott iskolaelmélet hogyan vélekedik a gyerekekről, felnőttekről. A nevelt státusza meghatározza a nevelő státuszát is. Adott szemlélet, és adott nevelési célok eléréséhez más-más pedagógusszerepre van szükség. A neveléstörténet során éppúgy sokat változott a pedagógusoktól elvárt ismeretek, képességek, készségek listája, mint a nevelt és a nevelő viszonya. A tudásalapú társadalom elérésének igénye a fejlett világban általános érvényűvé tette az egész életen át tartó tanulás követelményét, s egy új tanulási paradigma kialakulását hozta magával, amelyben áttevődött a hangsúly a tanításközpontú szemléletről a tanulásközpontú szemléletre. Azonban ez a szemlélet – bármennyire is annak tűnik – nem olyan új keletű. A pedagógusok és andragógusok ma leírt kulcskompetenciáit áttekintve azt tapasztalhatjuk, 28
hogy szemléletében, pedagógusszerep-együttes vonatkozásában sok hasonlóságot mutat a reformpedagógiák pedagógusfelfogásával. Előadásomban szeretnék rövid áttekintést adni a hagyományos pedagógusszerep alakulásáról, a reformpedagógiák megváltozott pedagógusfelfogásáról, valamint az újonnan megjelenő kompetencia fogalomnak a pedagógusszerep-együttes vonatkozásában való értelmezéséről, elsősorban a felnőttek nevelésének vonatkozásában. Kulcsszavak: paradigmaváltás, reformpedagógiák, megváltozott pedagógus és andragógus szerepek TANÍTÓ,-TESTNEVELŐ, -GYÓGYTORNÁSZ HALLGATÓK ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
IZOMERŐ
Hézsőné Böröcz Andrea főiskolai adjunktus - Hegedüs Imréné főiskolai adjunktus SZTE JGYPK Testnevelés Tanszék, Szeged, Magyarország A felegyenesedett gerinc helyes tartásáért felelős izmok felkészítéséért, a testet különböző erősségű és irányú erők, - ingerek kell hogy érjék. Egyre modernebbé váló életkörülményeink azonban ezeket az erőket, gyakorlatokat nem biztosítják, így ez mozgáshiányhoz vezet, aminek későbbiekben szervezetünk láthatja kárát. Napjainkban a gyerekek között is növekvő tendenciát mutatnak a súlyos egészségügyi következményekkel járó elhízás és mozgásszervi megbetegedések. Az iskolai testnevelésnek fontos szerepe van abban, hogy a tanulók testi és értelmi fejlettségének és érdeklődésének megfelelő mozgás tevékenységgel nagy munkabírású, kiegyensúlyozott, egészséges fiatalokat neveljen, akik rendelkeznek a mindennapokhoz szükséges fizikai erőnléttel és mozgáskészségekkel. Ahhoz hogy minőségi életet éljenek, fájdalmaktól, panaszoktól mentes hétköznapok kellenek. Testtartásunk nagyban befolyásolja közérzetünket. A helytelen tartás, az egyoldalú terhelések próbára teszik szervezetünk tűrőképességét. Vizsgálatomban a helyes testtartásért felelős izmok állapotának összehasonlítását végeztem el tanító, testnevelés rekreáció, és gyógytornász hallgatok körében. Ők azok, akik megtaníthatják és megmutathatják a gyerekeknek a helyes testtartást, akik felhívhatják a figyelmet a különböző tartáshibák következményeire, akik esetleg hatni tudnak pl: személyes példamutatással, gyakorlati útmutatással a tanulóikra. Feltételezésem szerint a testnevelésrekreáció szakos hallgatók izomerő állapota kiváló, sokkal jobb, mint akár a tanító, akár a gyógytornászhallgatóké. Az elemzés az előadásban hallható lesz. Kulcsszavak: helyes testtartás, mozgásszervi megbetegedések, életminőség, tudatosítás, példamutatás A SZIVACSKÉZILABDA HATÉKONYSÁGA A LABDAFOGÁS ÉS ELFOGÁS OKTATÁSÁBAN ALSÓ TAGOZATOSOKNÁL Hocza Ágnes főiskolai adjunktus Szekerczés Krisztián főiskolai hallgató társszerző Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelés Tanszék, Szeged, Magyarország A hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő és számos szép sikerrel büszkélkedő kézilabda sportág utánpótlás-nevelésében néhány éve megjelent egy új játékszer, a 29
szivacskézilabda, melyhez egy magyar szakember Horváth János saját tapasztalatai alapján szabályrendszert dolgozott ki. Így jött létre a szivacskézilabdázás, melynek elterjedése mára már országos méretűvé vált A játékot óvodás és kisiskolás korú gyermekek kisméretű szivacslabdával, kisebb pályán és kisebb kapura játsszák, mint a normál kézilabdát. A játékszerről és a játékról egyaránt elmondható, hogy jelentősséggel bír a kézilabdázás népszerűsítésében, valamint más sportágak alapjainak lerakásában.. Egyre szélesebb körű rajongótábora mellett azonban ma még elmondható, hogy bár sokan ismerik, mégis kevés helyen alkalmazzák az általános iskolai testnevelés órák keretein belül. A szivacsból készült labda azonban méretéből és anyagából adódóan egyaránt indokolttá tenné, hogy a már hosszú ideje alkalmazott bőr, illetve műanyag borítású labdák mellett, vagy időnként akár helyettük, mind több és több helyen bekerüljön a labdával történő fejlesztési folyamatban. A kutatás fő célja és feladata, annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy az általános iskolai testnevelés órák keretei között történő szivacslabda használat segítő tényezőként jelenik-e meg a gyermekek fogásbiztonságának kialakulásában, vagyis alkalmazása javítja-e a labda kézzel történő fogását, elfogását. A kutatás aktualitását és fontosságát bizonyítja, hogy a jelenleg szivacskézilabdát használó gyermekek egy új, eddig még nem alkalmazott módszer alapján kerülnek kapcsolatba a labdával. Kérdés, hogy ez milyen hatással van a technikailag helyes labdafogás kialakulására. A felmérés eredményei várhatóan rámutatnak a szivacskézilabda használatának eredményességére vagy épp eredménytelenségére, valamint arra, hogy annak általános iskolában történő használata a gyermekekre nézve elsősorban innovatív tényezőként emelhető ki, vagy több az olyan negatív hatás, mely a labda mellőzését indokolja. kézilabdázás, szivacslabda, labdafogás, elfogás, általános iskolai testnevelés handball, spongeball, holding (the) ball, catch, physical education at primary school PRESBITERKÉPZÉS A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZBAN Hodossi Sándor Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Társadalomtudományi tanszék, Debrecen, Magyarország A nem formális felnőttképzésnek jelentős hagyományai vannak a Magyarországi Református Egyházban. A 20. század első felében terjedő szekularizációra válaszként, egyre nagyobb teret nyert már akkor a felnőtt egyháztagok, gyülekezeti vezetők képzésének gondolata. Így jöttek létre a népfőiskolák, bibliaiskolák, „szülők iskolái” mellett az első presbiterképző tanfolyamok is. 1948 után a felnőttképzés kiépülőben lévő egyházi rendszerét porig rombolták. Az építkezés a rendszerváltással indulhatott újra. A református felnőttképzés legújabb kori történetében meghatározó szerepet játszik a presbiterek képzésének és továbbképzésének ügye. Azt modellezi, hogy négy évtizednyi kényszerű szünet után hogyan próbál meg egy közösség egyrészt építeni legjobb hagyományaira, másrészt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az előadás az elmúlt 17 év törekvéseit, eredményeit mutatja be a Magyarországi Református Egyház presbiterképzésének területén. Kulcsszavak: nem formális felnőttképzés, presbiterképzés, szekularizáció,
30
VERSENYKÉPES TÁRSADALOMÉRT
TERMÉKSTRATÉGIA
EGY
EGÉSZSÉGESEBB
Dr. Hofer Mária PhD hallgató megbízott egyetemi oktató, Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszék, Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, Győr, Magyarország A versenyszféra érdekeltségének középpontjában a profit áll, melynek növeléséhez egy versenyképes termékstratégia vezet. Így lehet a biogazdálkodás gazdasági sikertényező a hazai mezőgazdaság számára, - a jelenlegi termékszerkezet megváltoztatásával, a magyar termékek versenyképességének javításával, – és egyben az egészségügyi prevenció eszköze a magyar lakosság számára. A kettős siker előfeltétele azonban a hazai biofogyasztás és fizetőképes piaci kereslet jelenlegi színvonalának lényeges növekedése lenne, – legalább az Európai Unió országainak szintjére. A biofogyasztás növelése érdekében indult 2005. decemberben - 275 fő egyetemi és főiskolai hallgató kérdőíves megkérdezésével, és folytatódott 2006. évben - főleg a felnőtt lakosság (571 fő) körében – az a kérdőíves felmérés, amelynek eredményeként látható a szoros kapcsolat és kölcsönhatás a versenyszféra profit érdekeltsége és a hazai társadalom egészének olyan időtálló értékei között, mint a fenntartható fejlődés és az egészség. Ezen túl a bio/öko/organikus élelmiszerek fogyasztásának térhódítása - lakosság egészségi állapotának javulásával - megteremti az egészségügyi kiadások csökkentésének a lehetőségét is össztársadalmi szinten is. Kulcsszavak: egészség, biofogyasztás, termékstratégia, versenyképesség, WELLNESS SZÁLLODÁK VERSENYTÁRSELEMZÉSE A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉGBEN Husz Anikó adjunktus, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Turizmus Intézet, Győr, Magyarország Magyarország a 2006-os évben 19 millió vendégéjszakát regisztrált a kereskedelmi szálláshelyeken, s a belföldi vendégforgalom enyhe növekedése is kimutatható. Nagyon népszerűek a wellness szolgáltatásokat kínáló szállodák, amelyekben a vendégek 2/3-a magyar. A kistérségben működő turisztikai vállalkozók is felismerték ezt a népszerűséget, s a wellness bázisra építve nyitottak szállodákat. A tanulmány ezen szállodák speciális ajánlatait veszi górcső alá, s vizsgálja meg piaci pozíciójukat a helyi adottságok tekintetében. SZÉLESKÖRŰ SZŰRŐVIZSGÁLATOK (MED-EX) EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA (KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZÍV-ÉRRENDSZERI RIZIKÓFAKTOROKAT) A KÖZÉPKORÚ FELNŐTTEK KÖRÉBEN GYŐR VÁROSÁT TEKINTVE Ihász Ferenc1, Szabó Zsolt2, Barthalos István1, Konczos Csaba1, Szakály Zsolt1, Király Tibor1, 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar 2 Sonotherápia Centrum Győr A XXI. századnak két kihívással kell szembenéznie, amelyek a legtöbb problémát fogják okozni: az egyik demográfiai a másik klimatikus (OECD,2006). 31
A népesség öregedése annak eredménye, hogy egyre kisebb lélekszámúak a populációba belépő nemzedékek, mert alacsony, illetve csökken a születések száma, illetve egyre nagyobb az idősek lélekszáma az életkilátások nagy mértékű javulása miatt. A demográfiai helyzet magyar sajátossága, hogy a tartósan alacsony termékenységhez mind a mai napig tartósan magas halandóság társul. Ezekből, a tényekből is jól látható feladat egyebek mellett a bemutatott populáció életkilátásainak növelése, úgy hogy a munkaképesség (általános fizikai és mentális kondíció) időben kitolható legyen, illetve az öregedő népesség egészséges életéveinek száma növekedjen. Ennek egyik leghatásosabb módszere a megelőzés (prevenció), amely hosszútávon jelentősen olcsóbb, mint akár a klinikai beavatkozás, akár a rehabilitáció. Ilyen megfontolások alapján indítottunk el széleskörű szűrővizsgálatokat a nyugat-magyarországi régióban. Kulcsszavak: demográfiai kihívás, népesség öregedése, életkilátások, természetes fogyás, prevenció, rehabilitáció KORAI GYÓGYPEDAGÓGIAI KUTATÁS ÉS MAI SZENZOROS INTEGRÁCIÓS KEZELÉS Jászberényi Márta ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Budapest, Magyarország Az agyi folyamatok integratív természetének leírása már a múlt századelő magyar és külföldi gyógypedagógiájában a gyógypedagógiai tevékenység alapját képezte. A gyógypedagógiában, illetve annak klinikai gyakorlatában a klinikai pszichológiából, valamint az ú.n. foglalkozási terápiákból az 1980-as évek végén, a ’90-es évek elején kezdtek elterjedni az idegrendszeri folyamatok szenzoros integrációja elméletének továbbfejlesztésén, gyakorlatiasabb alkalmazásán alapuló kezelések. A szenzoros integráció elmélete az agy működése és a pszichológiai funkciók kapcsolatára vonatkozik. Ezek a főleg az idegrendszer szenzomotoros működését középpontba állító terápiák kapcsolatot teremtenek pszichoterápiák elemei, gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozások és az akadályozottságok, enyhébb idegrendszeri működési gyengeségek, zavarok organikus meghatározottságának okait kereső idegélettani kutatások, valamint a modern kognitív idegtudományi megközelítés között. Kulcsszavak: gyógypedagógia, idegélettani tudás, pszichológiai ismeretek, szenzoros integrációs elmélet és terápia DIDAKTIKAI KIHÍVÁSOK A KÖZÉP-KELET EURÓPAI ÉS OROSZORSZÁGI INTÉZMÉNYEK TÖRTÉNELEM SPANYOL KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ OKTATÁSÁBAN Javier Arienza A történelem tantárgy oktatása tökéletesen megfelel a kétnyelvű oktatásnak és tanulásnak, mivel lehetővé teszi, hogy a tanuló közvetlenül találkozhasson a kultúrával és megismerhesse a különböző országok eltérő mentalitását. A spanyol nyelven történő történelem oktatás a spanyol kéttanítási nyelvű intézményekben általában, de különös tekintettel a Közép-Kelet-Európában és Oroszországban működő intézményekre jó lehetőséget nyújt a nyelvtanulók számára, hogy a hagyományos nyelvórai 32
kereteken belül elérhető kommunikatív készséget magasabb szinten és bővebb ismeretekkel rendelkezve sajátítsák el. Tehát hangsúlyt fektetünk azokra az interkulturális aspektusokra, amelyek a mai Európa társadalmát, gazdaságát és kultúráját jellemzik. Az órai beszélgetéseink tehát spanyol ajkú és az adott ország nyelvét beszélő felek között zajlanak spanyol nyelven. Fontos kiemelni, hogy a két tanítási nyelvű intézményekben zajló történelemoktatás nem csupán nyelvoktatásra szorítkozik, hanem alapvetően a történeti anyag elsajátítását jelenti idegen nyelven. Tehát a tanulók egyre inkább képesek lesznek történelmi témáról értekezni spanyol nyelven, ám mindvégig fontos szempont marad a kommunikáció, ami kiegészül a tartalom korrekt kifejtésével. A spanyol nyelvű történelemórák alapvető célja az érettségi sikeres teljesítésén túl arra irányul, hogy a tanulók képesek legyenek a helyes szakterminológiát mindkét nyelven használni, például spanyolul és magyarul illetve mindkét nyelvükön magas szintű nyelvtudást elérni. A FEJLŐDÉS KRÍZISEINEK MEGJELENÍTÉSE
SZÉPIRODALMI
ÉS
FILMMŰVÉSZETI
Jávorszky Edit NYME BEPK, Társadalomtudományi és Pszichológiai Intézet, Sopron, Magyarország Régóta foglalkoztat a gondolat, hogyan lehetne élettelibbé tenni tantárgyam, a fejlődéslélektan oktatását. Doktori témám adta az ötlelet, hogy „összehozzam” az irodalmat és a filmművészetet a fejlődéspszichológiával az oktatásban is. Ezek szabadon választható kurzusok, azok vehetik fel, akik teljesítették a fejlődéspszichológia kötelező kurzusait. Az érzelmi hatások segítik a hallgatókat abban, hogy szituációérzékenységük növekedjék, toleránsabbak, megértőbbek legyenek az emberi interperszonális és intraperszonális konfliktusok iránt, amelyek együtt járnak a fejlődéssel. A könyvek, irodalmi alkotások, és az elgondolkodtató filmek az emberi lét sokszínűségét is bemutatják és az emberi megnyilvánulások, viselkedések okainak feltárásával segítenek az értő elfogadásban, ami a terápia, a segítés alapja. Előadásomban mintát szeretnék adni arra, én hogyan csinálom, és az elmúlt évek tapasztalatait osztom meg a hallgatósággal. INTEGRÁCIÓS LEHETŐSÉGEK AZ ÓVODAPEDAGÓGUS HALLGATÓK ANYANYELVI, MÓDSZERTANI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉSÉBEN Kanizsai Mária Eötvös József Főiskola Magyar nyelvi és irodalmi tanszék, Baja, Magyarország Kompetencialapú, gyakorlatorientált óvodapedagógus-képzés, tantárgyi integráció Az Eötvös József Főiskolán a HEFOP 3.3.1. pályázat keretében az elmúlt évben a kompetenciaalapú, gyakorlatorientált és hatékonyabb képzési struktúra és tananyag összeállítása céljából elvégeztük a Magyar nyelv és irodalom tantárgyainak és a hozzá kapcsolódó tantárgy-pedagógiák közötti integrációs lehetőségek feltérképezését. A munka eredményeként új tantárgyat, egyfajta szintetizáló kurzust vezettünk be, megújítottuk a meglévő tantárgyak tartalmát és új oktatási módszereket is alkalmazunk. Ez a munka a tanító szakot érintette, de hozadékaként az itt szerzett tapasztalatokat beépítettük az óvodapedagógus-képzésbe is. Így a BA szakos óvodapedagógus-képzés dokumentumainak 33
kidolgozásakor a magyar nyelvet és irodalmat érintő tantárgyak struktúráját és tartalmát már az integráció lehetőségeinek szűrőjén keresztül állítottuk össze. A tavalyi tanévtől megkezdtük az elmélet, módszertan és gyakorlat egymásra épülő rendszerében az új BA szakos képzést, s tapasztalataink majd igazolják vagy cáfolják elképzeléseinket. ÚJ KÖZÖSSÉGI KATALÓGUS OLVASÓKNAK, KÖNYVTÁROSOKNAK – AZ UTCA FEJLESZTÉSE Kardos András Könyvtári Intézet kutatócsoportja, http://konyvtar.info Az UTCA új közös- illetve közösségi katalógus olvasók és könyvtárosok számára. Fejlesztésekor az informatika „szolgalelkű, de gyors” eszközeit törekszünk hatékonyan kombinálni a „kézi” feldolgozás aprólékos pontosságával. Az olvasók hatékony információkeresését a forrás könyvtárak állományának egységes egésszé való átalakításával, valóban közös katalógussal, a dokumentumok helyett a művekre koncentráló megjelenítéssel (az IFLA FRBR útmutatójában vázolt koncepcióhoz hasonlóan), valamint személyre szabhatósággal szolgáljuk. Megfelelő kontroll mellett szeretnénk minél olvasót is bevonni a katalógus építésébe, hogy olyan munkát végezhessenek el – ezzel egymást segítve –, melyet szakemberek erőforrások hiányában már nem képesek. Újszerű, a MARC formátumtól elvonatkoztató, az adattartalomra koncentráló algoritmusokon dolgozunk, melyek a források összességében elérhető információtartalom egyesítésére törekszenek, nem csupán a duplumok kiszűrésére. Erősen építünk nyílt forráskódú, ingyenesen elérhető szoftverekre. Kulcsszavak: könyvtár, közös katalógus, közösségi tudásbázis, szabadszoftver, informatika MAGYAR HADIFOGLYOK HÉTKÖZNAPI HADIFOGOLYTÁBOROKBAN. OLASZORSZÁG, 1915-1918
ÉLETE
A
Keglovich Rita ELTE, Bölcsészettudományi Tanszék, Új és Jelenkori Egyetemes Tanszék, Budapest SPORT: A hétköznapi élet fontos részét képezte a mozgás, a gimnasztika. Ennél komolyabb szintet képviselt a különböző sportágak űzése, melyet gyakorlott olasz katonák oktattak, mint például a gyorsfutás, a távolugrás, a boksz, valamint a torna. A hadifoglyok további kedvelt elfoglaltsága volt a futball, és a tenisz. A városi séta nagy szerepet játszott a hétköznapi életben, annak ellenére, hogy a táborokon belül a foglyok szabadon mozoghattak. A séta időtartama –általában két-három óra- és sűrűsége–naponta vagy hetente kétszer háromszor- táboronként eltért, és szigorúan őrök felügyelete alatt történhetett. Kulturális élet: a nálunk is ismert „Berlitz”-módszert alkalmazták a katonák nyelvoktatása során, az olasz nyelv minimális ismerete ugyanis szükséges volt. A színházi élet meghatározó szellemi táplálékot nyújtott a hadifoglyoknak, bár Anglia, Franciaország és Japán hadifogolytáboraihoz képest Olaszországban kevés hadifogolyszínház működött. A színpadi ruhákat vagy a szabóműhelyben varrták, vagy a kantin segítségével szerezték be, sőt tábori színházkritika is létezett. Az olaszul beszélő hivatásos katonák számára engedélyezték politikai napilapok olvasását. Sok táborban „fordítóirodák” működtek, ahol az olasz nyelvű újságcikkeket lefordították, majd az étkezőhelyiségben kifüggesztették, vagy felolvasták. Szabadon gyakorolhatta mindenki a saját vallását. vallására – három doboz 34
cigarettát, fél liter bort és egy doboz süteményt kapott a pápától. Minden táborban volt tábori lelkész, aki vasár- és ünnepnapokon misét celebrált. A gyónás azonban az olasz nyelv miatt akadályokba ütközött. Ezért a Vatikán olyan papokat keresett, akik beszélték a Monarchia valamelyik nyelvét. A zenét kezdetben tiltották, a helyzet enyhülésével azonban a táborokban sok helyütt alkalmi zenekarok jöttek létre. A KOGNITÍV – AFFEKTÍV – KONATÍV MODELL ÉRTELMEZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSÖSZTÖNZÉS KAPCSÁN Keller Veronika PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék, Győr, Magyarország Az értékesítésösztönzés kedvelt piacbefolyásolási forma a gyártó és a kereskedő vállalatok körében, hiszen napjaink ár- és értéktudatos fogyasztói keresik azokat az ajánlatokat, amelyek révén előnyökhöz juthatnak. A szakembereket már régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan hat az értékesítésösztönzés a vevőkre, milyen „fejlődési úton” mennek keresztül, amíg az akciós termék megvásárlása mellett döntenek. Ehhez szükség van a fogyasztói magatartás és azon belül is a vásárlási folyamat alaposabb tanulmányozására. A kognitív tanulási modell értelmében a fogyasztói (vásárlási) magatartás az ismeret – érzelem – cselekvés sorozatára épül, vagyis a vásárlók először információkat gyűjtenek a termékekről, és ha képesek érzelmileg azonosulni vele, akkor megvásárolják. Azonban a kognitív (megismerés) – affektív (megkedvelés) – konatív (viselkedés) modellt szokás a marketingkommunikáció hatásmechanizmusával kapcsolatban is vizsgálni. Külföldi kutatások alapján kívánom bemutatni az egyes szakaszok értelmezését az értékesítésösztönzés esetében. Kulcsszavak: értékesítésösztönzés, kognitív tanulási modell, megismerés – megkedvelés – cselekvés, fogyasztói magatartás A REKREÁCIÓ, MINT BEFEKTETÉS, - AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS TÜKRÉBEN Kiss Gábor SZTE JGYPK Testnevelési Tanszék, Szeged, Magyarország / főiskolai docens Tanári tapasztalataimra, a társadalom életvezetési adataira alapozva leírható: A rekreációba fektetett pénz, eszköz, energia,.…..stb, éppoly megtérülő befektetés, mint amit a munkához kapcsolódóan hirdetünk és fogadunk el. Túl kell lépnünk ezen az egyoldalú megközelítésen. Előadásom céljaként éppen ezért azt tűztem ki, hogy segítsem tisztázni a társadalom, a munkaadó és munkavállaló felelősségét ezen a területen. A jól szervezett, finanszírozott rekreáció befektetésnek tekinthető:
•A munkavállalónak - egyéni érdeke, egyéni felelőssége……. •A munkaadónak - érdeke, a munkaerő magas szintű kiaknázása válik lehetővé….. •Az állam bevétele is nő - befizetett járulékok, csökkenő EÜ kiadások, növekvő
fogyasztás……stb. A rekreációs tapasztalattokkal bírók esetében további előnyök érhetők el a: Prevenció és a Rehabilitáció területén is Kulcs szavak: munkaadó, munkavállaló, rekreáció, befektetés , életminőség
35
KOMPETENCIA ÉS KERÉK/PÁR/ Dr. Kiss Sándor Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Technika Tanszék, Debrecen A kompetencia kifejezés az utóbbi évek pedagógiai és oktatáspolitikai irodalmában látványos karriert futott be. Értelmezése alkalmazási területenként is némileg eltérő, a fogalom a kikristályosodás folyamatában van. Meghatározó elemének tűnik a tudás, az ismeretek és készségek adott cél érdekében történő hatékony alkalmazása, illetve a személy ezirányú motiváltsága. A kompetencia területeit tekintve több felosztás, csoportosítás létezik, de a természettudományi és technikai (technológiai) elem ebből aligha hagyható ki. Ennek részletei és kapcsolatuk bonyolult rendszert alkotnak, melyek részletezésébe nem bocsájtkozom. Helyette példaként az ősidők óta nyomon követhető kutatói, feltalálói aktivitást állítom. Ennek egyik példája a keréken járó ember ideája, ami nyomon követhetően is közel negyed évezrede izgatja az akkor a kompetenciáról mit sem tudó alkotók fantáziáját. Az erősen korlátozott példa a futógéptől a mai kerékpár megújítási ötletekig tart, melynek főbb állomásai: futógép pedálos gépek áttétel, sebesség, biztonság egyéb alkalmazási lehetőségek mai újítások A fentihez hasonló példa számos található, ha a technika és a természettudományok fejlődését vizsgáljuk. Közösen kimutatható bennük a korábbi ismeretek megújítására vonatkozó alkotókészség (néha megszállottság), ami valamilyen szinten a kompetencia egyik összetevőjeként is megfogalmazható. Kulcsszavak: kompetencia, természettudomány, technika, feltalálók, kerék/pár/ KULTÚRKRITIKAI ELEMEK POLÁNYI MIHÁLY GONDOLKODÁSÁBAN Kmeczkó Szilárd PhD Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola/Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet/Debrecen Mára evidenssé vált annak belátása, hogy megrendült az egyetemes normák iránt táplált bizalom. Ennek egyik velejárója, hogy nem születnek hagyományos értelemben vett − rendszeres − etikák. Ez persze korántsem jelenti, hogy ne játszanának nagyon is fontos szerepet az értéktételezések a filozófiai gondolatok kimunkálása során annak ellenére, hogy nem nyernek explicit megfogalmazást. Polányi Mihály posztkritikai filozófiája és fogalmi reformkísérlete a XX. század derekán annak a lehetőségét kereste, hogy miképpen sajátíthatnánk el újra bizonyíthatatlan hiteink fenntartását anélkül, hogy a dogmatizmus csapdájába esnénk. Kultúrkritikává szélesedő filozófiájának ismeretelméleti rétegében is jól megragadható a személyes gondolkodás deklaráltan felelősségteli és kockázatos vállalása. Ennek szép példájaként értelmezi az 1956-os magyar forradalmat, amelyet a tárgyi igazság melletti határozott kiállásnak, valamint a morális inverzió lelepleződésének tekint. Az 36
Angliában élő Polányi kontinentális filozófiai gyökerekből táplálkozó kísérlete a maga korában teljességgel szemben állt az angolszász analitikus filozófia fősodrával. Szövegeinek magyar nyelvre történő átültetése a rendszerváltozást követően indult meg. A TÁRSADALMI MEGFELELÉS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI Konczos Csaba - Ihász Ferenc - Szakály Zsolt Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Testnevelési Intézeti Tanszék Napjaink egyik vezető problémája - ami nem csak egészségügyi, hanem társadalmi probléma is - a túlsúlyosság. Ami az egyénnek egészségügyi probléma, társadalmi vetületben nem teljes értékű megfelelés. A vizsgálat célja az volt, hogy bizonyítsa a főiskolai hallgatók körében a fizikailag aktívabbak, kedvezőbb testösszetételűek önértékelése jobb, magabiztosabbak, pozitívabb jövőképpel rendelkeznek, táplálkozás, káros szokások szempontjából egészségesebb életmódot folytatnak. A vizsgálatban 200 fő elsőéves hallgató egy kérdőívet töltött ki. Az eredmények szerint a fizikailag aktívabb hallgatók magabiztosabbak, önértékelésük jobb, pozitívabb jövőképpel rendelkeznek. Táplálkozási és káros szokások szempontjából nem találtunk szignifikáns különbséget. Kulcsszavak: társadalmi megfelelés, fizikai aktivitás, önértékelés, jövőkép, táplálkozás GLOBALIZÁCIÓ ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS (A KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK POZITÍV HATÁSAINAK VIZSGÁLATA GYŐRI, KÜLFÖLDI TULAJDONÚ CÉGEK KÖRÉBEN) Konczosné dr. Szombathelyi Márta Széchenyi István Egyetem, Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék, Győr A XXI. század egyik kulcsfogalma a globalizáció. A folyamatot és a vele együtt járó tőkebefektetéseket egyesek fenyegetésként ítélik meg, amelynek következtében folyamatosan eltűnnek a lokális kultúrák. Mások lehetőségnek látják, amely együtt jár a kontinensek közötti mobilitás lehetőségének növekedésével. A tanulmány szerzője a külföldi tőkebefektetések pozitív hatásait vizsgálata győri, külföldi tulajdonú cégek körében. A gazdaság döntően megváltoztatta a XX. és XXI. századi nyelvoktatást: elsősorban az iskolarendszerű képzéssel kapcsolatos kritikájával és újszerű igényeivel, másrészt a felnőttképzés, valamint az informális tanulásra késztetés módozataival, illetve mindezek támogatásával. A külföldi tőke jelenléte motivátorként hatott az interkulturális folyamatok vizsgálatára. Mindez pozitív változást idézhet elő a másság elfogadásában, az idegenek iránti pozitív attitűd kialakulásában, előrelépést jelenthet nemzeti kultúránk tudományos igényű, részletes feltárásában is. Kulcsszavak: globalizáció, külföldi tőketelepítés, nyelvtanulás, interkulturális ismeretek
37
NEHÉZ-E A MATEMATIKA NYELVE? Dr. Kopasz Éva főiskolai docens, Eötvös József Főiskola Matematika és Számítástechnika Tanszék, Baja, Magyarország Kodolányi Gyula a Magyar Szemlében nehezményezi, hogy „a matematika nyelve kiszorítja a szavak nyelvét”, és hogy századunk nyelve a matematika lesz. Ez a megállapítás kissé sötét képet fest a matematika nyelvéről, a matematikusok véleménye szerint viszont részben az anyanyelvi ismeretek hiánya okozza a matematikai problémák megértésének nehézségeit. Tapasztalataink szerint csak azok a tanulók képesek pontosan megérteni a matematika nyelvét, akiknek jó szintű az anyanyelvi ismerete. Az első éves bajai tanítóképzős hallgatók körében felvettem egy pretesztet az aritmetika témaköréből. A preteszt három fő részből állt: 1. kulcsszavak közül kiválasztani azt, amelyik igazzá/hamissá teszi az állítást 2. négy lehetőség közül kiválasztani az igaz állítást 3. definíciók átfogalmazása. Kulcsszavak: matematika oktatása, a matematika nyelve, műveletvégzési szabályok ÚJ UTAK A KORAI NYELVOKTATÁSBAN A JÓ GYAKORLAT 2. VIDÓS ÓRARÉSZLET-GYŰJTEMÉNY MEGJELENÉSE KAPCSÁN Dr. Kovács Judit ELTE TÓFK Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszék ,Budapest Alkalmazott nyelvész , főiskolai docens A Jó Gyakorlat 2. videós órarészlet gyűjtemény, valamint a hozzá tartozó Magyar, angol és német nyelvű Tanári kézikönyv a 10-14 éves korosztály nyelvoktatásához készült az Oktatási Minisztérium felkérésére. Csakúgy, mint a 2005-ben megjelent, a 6-10 évesek nyelvoktatását segítő Jó Gyakorlat 1. egyik szerzőjeként szeretném előadásomban bemutatni, hogy az általános iskolai idegennyelv-oktatás országos gyakorlatában milyen eljárások, módszerek jelentek meg az utóbbi időben. A bemutatandó anyagban szereplő eljárások és módszerek szakítanak a nyelvoktatásban (is) sokáig kizárólagos ismeretátadással, e helyett a tanulók egész személyiségét fejlesztő, készség-és kompetenciaalapú nyelvelsajátítást illetve nyelvtanulást tűzik ki célul. Az egyes órarészletekhez készült Tanári Kézikönyv megfigyelési szempontjai és feladatai hasznos segítséget nyújthatnak mind a nyelvpedagógusképzésben, mind a nyelvoktatás mindennapi gyakorlatában. Nyelvoktatás, általános iskola, kompetencia-alapú, kéttannyelvű, angol-német A MAGYARORSZÁGI WELLNESS SZÁLLODÁK TÉRSPECIFIKUS SAJÁTOSSÁGAI Kökény István főiskolai adjunktus, Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszék Székesfehérvár PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Győr A kutatás alapcélja annak feltárása, hogy a földrajzi tér mennyire határozza meg a wellness szállodák megjelenését, jelenlétét. A hipotézis szerint a tér közvetve vagy közvetlenül, de 38
mindenképpen hatással van az ott létesítendő és üzemeltetett szálláshelypotenciál jellegére, így a földrajzi adottság általános és regionális közgazdasági megközelítésben is befolyásolja a kínálat kialakítását és kialakulását. A kutatás első lépésében a magyarországi települések közül a wellness hotelekkel rendelkezők alapadatait tekintjük át, majd az adott településeket besoroljuk térorientáltságuk alapján. Az így meglévő két adatbázis szintetizálása, valamint a szakirodalomban megismert elméleti alapok alapján a hipotézisben megfogalmazott dimenzionálására kapunk majd megfelelő válaszokat. A hipotézisben megfogalmazottak mérhetőek, hiszen egyértelműen hozzárendelhető az egyes településekhez az ott megtalálható szálláshely, valamint egyértelműen definiálhatók a térorientált turisztikai termékek is. Kulcsszavak: wellness szállodák, térorientáltság, település, kínálat, földrajz WELLNESS HATÁROK NÉLKÜL Krompaszky Gábor Harsányi János Főiskola, Turizmus tanszék, Budapest, Hungary Prezentációm a határon túlmutató régiók és kistelepülések együttműködési lehetőségét veti fel. A vizsgálódás az osztrák, magyar államhatárok mentén kialakított turisztikai vonzerők közül a wellness szolgáltatásokat elemzi, két konkrét projekt kapcsán ( Szentgotthárd és Zsira ). Hasonlóságok és eltérések, melyek összekötik és elválasztják a határon innen és határon túl lévő vállalkozásokat. A turizmus, mint mozgásforma nem ismer határokat, a határokat lebontja és új távlatokat, „határtalan” lehetőségeket ad a szolgáltatóknak és a vendégeknek egyaránt. A határ, határtalan, határok nélkül fogalmakat feloldja egy új képződmény, az eurórégió. Az úttörő szerepet pedig egyértelműen a wellness vállalja fel. Kulcsszavak: eurorégió, élmény, határ, komplementer szolgáltatások, turisztikai piac, wellness A NAPBAÖLTÖZÖTT ASSZONY TISZTELETE Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna egyetemi docens, NYME Apáczai Csere János Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Búcsús ünnepeink egyike pünkösd. Csíksomlyó, a leghíresebb magyar pünkösdi búcsújáró hely. Írásommal bővíteni szeretném a hagyományos búcsújárás néprajzát, illetve szeretném megosztani a hallgatósággal személyes élményeimet, amelyeket a 2000-es zarándoklaton élhettem át. Ismertetem az 1990 -óta Csíksomlyón ismét újjáéledő népi ájtatossági formát, amely egyedinek tekinthető a búcsújárások közül, ugyanis a szent helyhez kötődő egyházi rítus, ma már a magyarság egységének szimbólumává is vált. Rávilágítok a csíksomlyói Babba Mária, a Napbaöltözött asszony tiszteletére, ismertetem az ájtatosság lépéseit (beköszönés, gyónás, érintőzés, virrasztás) és a szent helyhez kötődő szokásokat (Kissomlyó hegyi gyógynövényszedés, napbanézés). Írásommal a búcsújárás változásának körülményeire is ráirányítom a figyelmet (idegenforgalom intézményeinek részvétele, közlekedési eszközök használata, profán tárgyakkal való kereskedelem, szokások elhagyása: templomban alvás, a résztvevők, a zarándokok körének bővülése). Vizsgálom a híres 39
zarándokhelyre látogató különféle „keresztaljakat”, a búcsúhoz tartozó árusok, szórakoztatók körét (jós, planétás, koldus). A Kis-Somlyó hegyhez társul még egy szép szokás, a pünkösdi felkelő nap várása. Ennek leírásával átélt élményemet osztom meg a hallgatósággal. A szép eseményt fotókkal is dokumentálom. Kulcsszavak: pünkösd, Csíksomlyó, búcsú, zarándoklat, hagyomány THE ROLE OF TUTORS AND MENTORS IN THE SUPERVISION OF STUDENT TEACHERS’ CLASSROOM PRACTICE Láng Katalin Vitéz János Roman Catholic Teacher’s Training College, Department of Foreign Languages, Esztergom, Hungary, English language teacher, teacher trainer This presentation examines one of the most significant and research-worthy issues in second language teacher education, namely the practical component of teacher education. In my session I intend to describe the difference between teacher training and teacher education, meanwhile searching for understanding the relationship between educational theory and pedagogical practice. By introducing Gebhard’s models of supervision and two research studies, I wish to study more profoundly the different approaches to the roles of university trainers and mentors in the teaching practice. My aim is to investigate the nature of this unique educational process in student teachers’ professional life, and the influence of trainers and mentors on it. Teacher training, role of practicum, intervention, models of supervision, reflective practitioner A METABOLIKUS SZINDRÓMA KÓROKTANA ÉS PREVENCIÓJA A TESTMOZGÁS SZEMPONTJÁBÓL László F., Fehér A., Hocza Á., Dan D., Molnár A., Egresits J.* Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, *I. Belgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar, Semmelweis Egyetem, Budapest, Magyarország Az ipari társadalmak legelterjedtebb népbetegsége a metabolikus szindróma (MX), amely a cukorbetegség, magas vérnyomás, kövérség és magas vérzsír szintek együttese. Az MX érelmeszesedésre vezet. Az MX megjelenése gyermekekben riasztó méreteket ölt. Tanulmányunkban arra kerestük a választ, hogy emberben a hipotalamusz károsodása okoze MX-et, illetve vannak-e olyan mozgástevékenységgel potenciálisan befolyásolható génmintázatok, amelyek alkalmasak az MX hajlam megállapítására, s a testmozgás hatékonyságának monitorizálására. Kimutattuk, hogy az emberi hipotalamusz károsodása MX-re vezet, amely – a legújabb sport- és idegtudományi állatkísérletes adatokat figyelembe véve – arra utalhat, hogy testmozgással az MX-re vezető szabályozási zavart a hipotalamusz szintjén is befolyásolhatjuk. Több olyan gén lókuszt azonosítottunk, amelyek alkalmasak az MX korai felismerésére, s a testmozgás hatékonyságának nyomon követésére. Kulcsszavak: népbetegség, prevenció, testmozgás, genomika, analitikai epidemiológia
40
SZÓASSZOCIÁCIÓK SZEMANTIKAI VIZSGÁLATA Lendvainé dr. Décsy Kornélia főiskolai docens, NYME Apáczai Csere János Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Győr, A verbális nyelvhasználat, akár a beszédpercepcióra, akár a beszédprodukcióra gondolunk, szükségessé teszi az egyén mentális lexikonjának aktiválását. A mentális lexikon jelentése egyfajta agyi szótár, amely az egyén beszéd- és nyelvi jeleket tároló rendszerével azonos. A mentális lexikon három részből áll: az aktív részből, amelynek elemei a beszélő részéről gyakran kerülnek használatra, a passzív részből, melyek elemeit a beszélő ritkán használja, és az aktivált részből, melyek elemei akár az aktív, akár a passzív részbe is tartozhatnak, de az adott beszédhelyzet megkívánja a használatukat. A beszéd folyamán nemcsak annak van jelentősége, hogy hány elemből áll az egyén mentális lexikonja, hanem annak is, milyen mértékben tudja az adott helyzetben ezeket az elemeket felhasználni, aktiválni. A hozzáférési folyamatok megfelelő működése beszélési és beszédhallgatási tapasztalattal fejleszthető. Harmadik osztályban a gyermekek már birtokában vannak anyanyelvüknek. Képesek önálló beszédprodukcióra, de arra is, hogy a beszélgetésben megfelelő partnerek legyenek. Hogyan alakulnak ezek a folyamatok egy megkésett beszédfejlődésű gyermek esetében? Sikerült-e harmadik osztályra ledolgoznia a nyelvi hátrányát? Kulcsszavak: beszédpercepció, beszédprodukció, aktív szókincs, passzív szókincs, aktivált szókincs MI HATÁROZZA MEG KÖZÉPISKOLÁS DIÁKOK ÉRTÉKRENDJÉT A MAI MAGYARORSZÁGON? Lénárt Imre Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani PhD Iskola, Pécs, Magyarország 2005 őszén az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Kurt Lewin Alapítvány együttműködésében megtervezett és több más egyetem, illetve magánintézmény (Tábla és Penna Társadalomkutató Műhely, DE BTK Szociológia Tanszék; PTE BTK Szociológia Tanszék; ECHO Survey Szociológiai Kutatóintézet) közreműködésével elkészült egy 7029 diákra kiterjedő, reprezentatív, az ország négy megyéjére valamint a fővárosra kiterjedő kérdőíves adatfelvétel. A kérdőív egyik 44 állításból álló blokkja a megkérdezett középiskolások értékrendjét vizsgálta. Ezen állítások segítségével, 2006-os elemzésemben azt vizsgáltam, hogy mennyiben tér el a középiskolások értékrendje nemük, lakhelyük, testvéreik száma, vallásosságuk mértéke illetve családjuk anyagi helyzete mentén. Jelen kutatásommal – az előzőre építve – azt kísérlem bemutatni, hogy egy középiskolás diák értékrendjét milyen mértékben befolyásolja a szüleinek végzettsége, a szüleivel való kapcsolata (annak erőssége valamint iránya) illetve az iskolai szereplése. Kulcsszavak: értékrend, középiskolás diákok, kérdőíves felmérés, többváltozós statisztikai módszerek, részminta
41
A SZÜLŐI HÁTTÉR KIALAKÍTÁSÁBAN
SZEREPE
AZ
EGÉSZSÉGES
ÉLETMÓD
Dr. Lepes Josip egyetemi docens – tanszékvezető, Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia (Vajdaság) A sport rekreáció fejlettségének szempontjából (de az egész testkultúra összességében) nagyon fontos, hogy válaszokat kapjunk azokra a kérdésekre, amelyek család szerepére vonatkoznak a tanulók sporttevékenységének kiválasztásában. A családban nevelkedik a gyermek, tanulja az elfogadott társadalmi viselkedés szabályait, a kapcsolatok megteremtésének formáit, valamint szokásokat sajátít el az élet különböző területeiről. Ezért nagyon fontos, hogy a család a társadalom által meghatározott alapfeladatokat sikeresen oldja meg, a gyermekek helyes életfelfogásának kialakítása szempontjából. Különösen fontos megállapítani, hogy milyen módon hat a szülői háttér a tanulók sporttevékenységére. Ugyanakkor választ kerestünk arra is, hogy a család és a fiatalok milyen módon hatnak az idősebbek sport rekreációs szokásainak kialakítására. Kulcsszavak: család, sporttevékenység, életmód, szülői háttér. THE FREPA A FRAMEWORK OF REFERENCE APPROACHES TO LANGUAGES AND CULTURES
FOR
PLURALISTIC
Dr. Lőrincz Ildikó egyetemi docens, Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Magyarország La communication proposée présente le référentiel commun de compétences (CARAP, en anglais FREPA) visées par les approches plurielles, élaboré dans le cadre d’un projet du Conseil de l’Europe. Il fournit un ensemble structuré et hiérarchisé de compétences. Nous présenterons ses grands axes, les issues du premier séminaire de diffusion ainsi que les perspectives de son utilisation. Le CARAP a pour ambition de compléter et perfectionner des outils existants tels que le Cadre Européen de Référence. YOUNG EFL LEARNER AND THE TEACHER Dr. Magocsa László Eötvös József Fóiskola, főiskolai docens It is always facilitating to deal with very young learners, particularly wh= en the goal is to create a reliable base for further acceptable acquisition= of a second language. There are components which cannot be neglected both = from the child’s and the teacher’s perspectives. Concerning the= children of very young age (let’s say three-four to five-six) there = are very different approaches to be considered both from developmental and = general psychological considerations. The development in the case of some c= hildren is gradual but in the case of others there are considerable leaps = and even bounds. As Piaget(1963) states there are to be considered some dif= ferentiating stages in the development of the children, like the one of sen= sory-motor intelligence, preoperational thought and concrete operations.
42
The role of the teacher plays a significant role in opening new perspective= s for every individual young learner of the L2 according to his or her own = individual needs. There rises the question of adequate qualification of the= teachers and the appropriate curriculum development and syllabus design. = In my presentation I would like to shed some light on these factors of earl= y language acquisition. MIVEL FOGLALKOZIK AZ, AKI IRODALOMMAL FOGLALKOZIK? (AVAGY AZ IRODALOMESZTETIKA LEHETOSEGEI AZ EZREDFORDULON) Márfai Molnár László Nyugat-Magyarországi Egyetem, FMK Tanárképző Intézet, Sopron, Magyarország/ egyetemi docens Az előadás az irodalomtudományban az elmúlt fél évszázadban lezajlott paradigmaváltások sorozatához keres egyfajta magyarázatot. Ennek során elmélet és művek, teória és előzményei viszonylatában vizsgálódik. Megkísérli felvázolni kánon, kultusz és olvasás egy lehetséges összefüggésrendjét, melynek nyomán kirajzolódik a kánonokkal kapcsolatos néhány jelenbeli érv pro és kontra. Ennek nyomán történet, elmélet és kritika egymásra vonatkozásai révén felvetődik a talán már – a fentiek ismeretében − kevésbé abszurdnak tűnő kérdés, hogy mi is az irodalom voltaképpen. Különösen annak fényében döntő kérdés ez, hogy a tárgyalt időszakban lényegesen megváltozott, kibővült a szöveg fogalma, miközben jó ideig az irodalomtudományban (is) egy szövegközpontú megközelítésmód volt domináns. Az erre adott válaszjavaslattal zárul gondolatmenetem, amely így végül a címben feltett kérdéshez tér vissza, és egyben arra reflektál. Kulcsszavak: paradigma, kánon, kultusz, olvasás, szöveg A SZÖVEGÉRTELMEZÉS SZEMPONTJÁBÓL VESZÉLYES KÉPZETT SZAVAK ELŐFORDULÁSÁNAK ARÁNYA A NÉMET NYELVŰ GAZDASÁGI SZAKIRODALOMBAN Dr. Mátyás Judit/ Pótó Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmódszertani Intézet, Pécs, Magyarország Az idegen nyelvű gazdasági szakirodalom szótár nélküli értő olvasásának és az olvasási készség fejlesztésének kérdése a nyelvet tanítók és idegen nyelven oktatók számára fontos és egyben izgalmas kihívást, megoldandó feladatot is jelent. A felsőoktatásban tanuló hallgatók számára egyre nő az idegen nyelvű szakirodalom ismeretének jelentősége a referátumok, diploma-munkák írása során, valamint a későbbiekben a munkahelyi előmenetel fontos részét is képezik az idegen nyelvű irodalom, a jelentős szakmai cikkek ismerete, a folyóiratok rendszeres olvasása. Ezért fontos szempont, hogy a hallgatók tanulmányaik keretében az olvasási készséget fejlesztő módszertani segítséget kapjanak. Az informálódó szakirodalom-olvasás során a cél a szöveg lehető legpontosabb, nem szó szerint történő értelmezése. A szótár nélküli értő olvasás azonban számos veszélyt is rejteget.
43
Az előadásban – korábbi megfigyelések eredményeit is összefoglalva – statisztikai vizsgálatokkal megállapított adatok segítségével történik a vizsgált német nyelvű szakirodalomban fellelhető, az értő olvasás szempontjából veszélyes képzett szavak bemutatása. szakirodalom, olvasás, képzett szavak, veszélyek DIKTATÚRÁK ANATÓMIÁJA EGY GYERMEK LÁTÓSZÖGÉBŐL? (BARNÁS FERENC: A KILENCEDIK CÍMŰ REGÉNYÉNEK ELEMZÉSE) Molnár Csilla Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Magyar, Idegen nyelvi és Nemzetiségi Intézet, Sopron, Magyarország/ adjunktus Az előadás Barnás Ferenc 2006-ban megjelent regényét elemzi, amely A kilencedik címet viseli. Az eddigi kritikusi reflexiókat is figyelembe véve a Barnás-szöveghez egy lehetséges újabb olvasatot ajánl, amely annak az ellentmondásnak a feloldásán alapszik, mely szerint a kompetensnek feltételezett elbeszélő egyúttal a kifejezésmódban és más szempontból is sérült, korlátozott főszereplő kisfiú. Az értelmezéshez a megoldást az iróniában találjuk meg, amely egyfajta kettős elbeszélői hangot eredményez, ennek minden további implikációjával együtt. Ezek vonatkoznak a szereplőkre, a történetvezetésre, illetve arra a jellegzetes atmoszférára, amelyet többen Barnás írói erényének tekintenek. Ebben a kontextusban értelmezzük az érzéki tapasztalás és reflexív tudás viszonylatát is. Aminek következtében nyer újfajta értelmet a regény egyik kulcspontjának tekintett korábrázolás kérdése, így nyitva utat egyfajta posztmodern diskurzus felé. Kulcsszavak: ambivalencia, kompetencia, reflexió, irónia, identitás POLITIKA ÉS KULTÚRA. MAGYAR – OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG Dr. Nagy Angelika Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Közművelődési Tanszék – Szeged, Magyarország A II. világháború és a magyar rendszerváltás között eltelt több mint 40 alatt Magyarország és Szovjetunió között szinte minden területen (politika, gazdaság, kultúra, művészet, oktatás, tudomány) sokszálú, szoros kapcsolatrendszer alakult ki köszönhetően annak, hogy azonos ideológiai rendszerhez tartoztunk. A kapcsolatok mélyülését a szocialista táboron belül intézményesült eszközrendszerrel próbálta megvalósítani a hatalmi elit.A politikai rendszerváltással párhuzamosan hazánkban megjelenik a nyugati embereszmény, a nyugati kultúra. Egyre erőteljesebb lesz az orosz ellenesség, mely nemcsak a politikában, hanem a kultúra, az oktatás és a tudomány területén is érezteti hatását: megszüntetik az orosz nyelv oktatását, egyre kevesebb diák jut oroszországi tanulmányi lehetőséghez, a közös kutatások, együttműködések akadozva, formálisan működnek. Néhány éve (2005) megfigyelhető a magyar – orosz kulturális kapcsolatok élénkülése: magyar kulturális évad Moszkvában, sárospataki könyvek hazakerülése, Magyar – Orosz Történész Vegyes Bizottság megalakulása, az orosz nyelv oktatásában mutatkozó előrelépések, magyar - -orosz felsőoktatási kapcsolatok újjáéledése (művészeti, műszaki, gazdasági, tanárképzés).Előadásomban bemutatom a két ország kulturális kapcsolatainak alakulását a 44
rendszerváltástól napjainkig, választ keresek arra, miért szorult háttérbe a ’90-es évek során a kultúra? Kizáróan a magyarországi jobboldali kormányok politikájával hozható-e ez összefüggésbe, vagy egyéb külső okai is vannak a kapcsolatok háttérbe szorulásának? Kulcsszó: kultúra, politika, kulturális diplomácia, oktatás, tudomány BOR-EGÉSZSÉG-WELLNESS Nagy Róbert Nyugat Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Turizmus Intézet, Győr, Magyarország Régóta tudja az ember azt az alapigazságot, hogy a bor mértékletes fogyasztása egészségére válik. Sokféle pozitív élettani hatása mellett, természetesen finom is, talán ezért is válhatott a bor évszázadok alatt legismertebb gyógyszerré. Étvágytalanságtól egészen a szívbetegségekig, lelki bajoktól a „szerelemserkentésig” jól használható, de manapság a wellness és a szépségipar is eredménnyel hasznosítja. Nemzetközi, főként francia,, olasz és német példák bizonyítják, hogy a napjainkra igen népszerű egészséges életmódot, rekreációt zászlójára tűző wellness szinte önálló iparággá nőtte ki magát a turizmus, egészségturizmus területén. A bor és egészségturizmus remek egymásra találása nem új keletű dolog, nyugaton népszerű rekreációs tevékenység, melyet mindenképp Magyarországon is fel kell „fedeznünk”. Mindezt olyan hagyományokra, borkultúrára, alapozva, amely valóban párját ritkítja Európában, nem beszélve a wellness amúgy is komoly természetföldrajzi és egyéb remek adottságairól. Szőlő, bor, egészségturizmus, wellness, lehetőségek A SZÖVEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE, ELEMZÉSE ANGOL KORPUSZOKON Nádai Julianna Széchenyi István Egyetem, Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, Győr, Magyarország Az előadásban angol nyelvű gazdasági sajtótermékek cikkeit vizsgáljuk. A The Economist című sajtótermékből összeállított, angol nyelvű korpuszon végzett elemzéssel bemutatjuk a szövegértésnek és az interpretációnak a kulturális háttértudással való összefüggéseit. Az előadás kiemeli egy összetett sajtónyelvi kutatás szövegértésre irányuló vonatkozásait. A sajtócímek és a bennük impliciten megfogalmazott utalások értelmezésének képessége nem direkt módon tanulható. A tanulás során megszerzett ismeretanyag azonban befolyásolhatja az interpretációs készség alakulását. Mivel a tanulás és a tapasztalás társadalmi kontextusba ágyazott egyéni tevékenység, nem létezik egyetlen interpretációs séma, ami a megnyilvánulásoknak csak egy aspektusát emeli ki. Az egyéni megítélés a világra vonatkozó valóságismeretünk függvényében változatos tudáselemeket hív elő, ami az interpretációt egyedivé teszi. A kutatással igazoljuk a szaknyelvi ismeretek, a kulturális háttértudás és a szövegértés egyediségének kapcsolatát. sajtónyelv, implicit tartalom, kulturális ismeretek, egyedi interpretáció
45
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURIZMUS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA NÁDASI TAMÁS Aquaprofit Zrt., elnök Az országos egészségturizmus fejlesztési stratégia alapját a 2005-ben elkészült egészturisztikai koncepció, továbbá Magyarország jelenlegi egészségturisztikai kínálata és kereslete adja. Az előadás célja, hogy a frissen elkészült stratégia minél szélesebb körben ismertetésre kerüljön és az abban megfogalmazott célok alapján folytatódjanak a fejlesztések. A stratégia lényegi elemét képezi az a komplex szemléletmód, mely szerint a jövőben a fejlődés irányvonalát az egységes tervezés jelenti. A fejlesztési javaslatokban megjelennek a kereslet által generált kínálati elemek, továbbá ezek fizikai megvalósítása során a termál- és gyógyvízek komplex energetikai hasznosítása. Éppen ez a több területet átfogó gondolkodás adja a stratégia egyediségét. A jövőre nézve meghatározó szemléletmóddá kell, hogy alakuljon a létesítményeket befogadó települések kiemelt fejlesztése, melyeknek el kell érniük azt a színvonalat, melyet legtöbb esetben a gyógyfürdők képviselnek. egészségturizmus, komplex stratégia, kapcsolódó programok, a víz energetikai hasznosítása PROCESSING OF THE SUBJECTS OF WEATHER AND CLIMATE FOR 5TH CLASS „NATURE” LESSONS Nánai László Zalai, E., Kaszt, E., Bonifert, D., Nánai, L. University of Szeged, Juhász Gyula Practicing Primary School, teachers and University of Szeged, JGYPK, Gen. and Physics Environment Dept., Szeged (HU), Prof. Doctor Cooperative work of teacher of our university takes the base of possibility for our pupils to get a complex nature approach in their studies. Our duty is to evaluate teaching of environmental science through conveyance of basic knowledge of about physics, geography, biology and chemistry. One of the possible ways of such a realization is demonstrated on an example of subject „weather and climate” devoted for 5th class pupils. Our aim is to get insight into the processes of weather through physical explanation and find connection with our everyday experience and living and dead environments. We start with analysing problems of students related to their experience and we organize their knowledge according to the real situations. The cooperative learning as a way of processing gives routes to development of knowledge of science. Complex nature type approach, cooperative learning
46
ANGOL NYELVOKTATÁS VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON. Dr. Németh Anikó Ph.D, MEd Szegedi Egyetem, JGYPK Angol Tanszék Az előadás célja kettős, először, felhívja a figyelmet, hogy a felsőoktatásban zajló változások milyen hatással lehetnek a magyarországi angol nyelvoktatásra, másodszor, röviden elemzi a versenyképesség fogalmát a vizsgált kérdések szempontjából, például, hogyan kezeli a nyelvoktatás a gyakorlatban és nem feltétlen a vizsgákon igazolt tudás iránti igényt, az információ dömpingben a mit tudjunk és hogyan tanítsuk, tanuljuk kérdéseket, valamint a komoly kihívást jelentő együttműködési, kommunikációs képességek és a kollektív kompetenciák fejlesztését idegen nyelven, A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI VERSENYKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA DR. NÉMETH ISTVÁN Pannon Termál Klaszter elnöke, c. egyetemi docens Az egészségturizmus a Nyugat-dunántúli régió turizmusának kiemelkedő jelentőségű és nagy fejlődési potenciállal rendelkező területe azon célkitűzéssel, hogy a határok nélküli térség turisztikai zászlóshajójává váljon. Mindezekhez az elkövetkező években alapvetően szükséges a termék belföldi és nemzetközi versenypozíciójának javítása, amely pontos helyzetelemzésre épülő folyamatos fejlesztést igényel elsősorban a komplex termékek kialakítása érdekében. A régió kínálatának rohamos bővülését figyelembe véve a szolgáltatások hatékonyságának növelése, a keresleti piacból való részesedés emelése, illetve megtartása csak az érdekeltek belső és határon túli összefogásával lehetséges. A 2001. évben a Nyugat-dunántúli fürdők nagy része, az egészségturizmusra épülő szállodák, a termálvíz hasznosításhoz kötődő gyógyító, egészségmegőrző vállalkozások, fejlesztők, szellemi műhelyek, tanácsadók Bükfürdőn azzal a céllal hozták létre a Pannon Termál Klaszter hálózati együttműködést, hogy a régió egészségturisztikai szolgáltatóinak piaci helyzetét erősítse. Új piacokat szerezzen, elősegítse és támogassa a termékfejlesztési tevékenységet, a humán erőforrás valamint a szervezet fejlesztését. A klaszter létrehozásával egy regionálisan integrált, egészségturizmust fejlesztő egyesülés alakult, amely a régió versenyképességének támogatója, a piacbővítés elengedhetetlen eszköze valamint a határmenti együttműködések kialakításának ma már jól működő lehetősége. PEDAGÓGUSJELÖLTEK GYERMEKKORI JÁTÉKÉLMÉNYEI Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Hajdúböszörmény Pedagógiai Főiskola Kar, Gyermeknevelési Tanszék, Hajdúböszörmény, Magyarország Az előzetes tudás, tapasztalat minden tanulási folyamatban a meghatározó tényezők között szerepel. A gyermeki személyiségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze ma már a játék, amire a pedagógusjelölt hallgatók képzésében is építünk. A pályaorientációt a gyermekkorban átélt élmények is átszövik ezért elsődleges célunk volt feltárni mi jellemzi a pedagógus pályára 47
készülő hallgatók gyermekkorukban szerzett, játékélményeiket, míg másodlagos célunk, hogy a jelenlegi tantervben szükséges-e változtatni. A kutatás óvoda- és szociálpedagógus hallgatók körében végeztük 2004-2006 között, 510 fő megkérdezésével. Narratív interjúkat kértünk a hallgatóktól írásban, melyből tartalomelemzéssel nyertük az elemzéshez felhasznált adatokat. Az elemzés főbb kategóriái így a maradó játékemlék életkora, helyszíne, időtartama, társas kerete, tartalmi differenciáltsága, kellékei. Az eredmények fontosabb ismérvei: A sok éves intézményes oktatási-nevelési tapasztalat miatt és ellenére is, (ahol a beltéri tevékenységeknek van túlsúlya) a szabadban folyó, a mozgásos játékoknak (pl. szabályjátékok) van a legmeghatározóbb hatása a hallgatókra. A tartósabb, akár több napon át folyó játékok maradtak emlékezetesebbek számukra. A maguk által választott, társakkal játszott játékok a maradandóbbak, ahol a felnőttek hatása megjelenik ugyan, de nem alapvető (szülők, pedagógusok). A játék tárgyi feltételei és a konstruáló játékokon belüli arányok már jelzik a fogyasztó szemlélet beépülését. Saját játékszer készítési-alkotási emlékek nem jelentek meg egyértelműen. Kulcsszavak: játék, előzetes tudás, gyerekkori élmény ÉRTÉKEK A VÁLTOZÁSBAN. A ROMÁNIAI KÖZOKTATÁSI REFORM FOGADTATÁSA ROMÁNIAI MAGYAR PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN Péter Lilla Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Kolozsvár, Iskola- és Óvodapedagógia Szak, Székelyudvarhely , Románia A romániai közoktatás elmúlt másfél évtizede állandó változások színtere volt. A rendszerváltás előtti a romániai oktatás egyike volt a legcentralizáltabbaknak Európában, így az oktatás megújítási szándéka decentralizációs törekvésekben nyilvánult meg. Empirikus kutatásunk az oktatási reform és tanárok kapcsolatának feltárását célozza. Kutatásunk alapvető kérdése arra keresi a választ, hogy az utóbbi másfél évtized romániai oktatásügyi változásai milyen hatást gyakoroltak az alapképzésben tanító romániai magyar pedagógusok egy részére (N=316). A pedagógusoknak az oktatási reformról, az oktatásirányításról, tantervi decentralizációról és a szakmai professzionalizáció lehetőségeiről alkotott véleményén túlmenően, a pedagógusok-véleményekből kiolvasható értékőrzési tendenciák azonosítására is törekszünk. Kulcsszavak: közoktatási reform, romániai magyar pedagógusok, értékőrzési tendenciák, oktatásügyi decentralizáció, pedagógus-kutatás ÉRTÉKŐRZÉS A SZEMÉLYNEVEK TÜKRÉBEN (A HAGYOMÁNY ÉS A NYELV MEGŐRZŐDÉSE A SZLOVÁKIAI MAGYAROK NÉVADÁSÁBAN, NÉVHASZNÁLATÁBAN) Petres Sándor Doktorandus, ELTE BTK, Budapest, Magyarország Előadásomban a névtan és a szociolingvisztika határán szándékszom mozogni. Vizsgálatom tárgya a szlovákiai magyar diákok keresztneve és ragadványneve, melyeken keresztül vizsgálom a szlovákiai magyar és magyarországi névadási szokások közti különbségeket. Mivel az általam gyűjtött adatok nagyobb része a magyar-szlovák nyelvhatárról származik, 48
így előadásomban is jelentős figyelmet szeretnék fordítani az itteni névadásban és névhasználatban felbukkanó interferencia-jelenségekre. A személynevek ebből a szempontból érdekes részét képezik a nyelvnek. A keresztnevek (illetve konkrétabban a használati formáik: a becenevek) és a ragadványnevek együtt nagyon pontosan mutatják egyrészt a kétnyelvűség állapotát, másrészt a nem peremvidéki területeken a „nyelvi ellenállást“. Mivel Nyugat-Szlovákia több pontjából, a nyelvhatártól eltérő távolságra található településekről szereztem adatokat, így azok jól mutatják az adott területek nyelvi állapotát. Nyelvi érintkezés, keresztnevek, ragadványnevek, névadás, névhasználat VARIETAS DELECTAT – MÚZEUMPEDAGÓGIA A TANÍTÓKÉPZÉSBEN Dr. Pillerné Sonkodi Rita Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógia Kar A múzeum, mint börtönhöz hasonló komor épület képzetének átformálása komoly feladat a hallgatók tudatában, hiszen a gyerekek múzeumhoz való viszonya is nagymértékben rajtuk múlik. Külföldön és Magyarországon egyaránt komoly átalakulásban vannak a múzeumok, így átfogalmazódnak a célok is. A felnőttekre szabott kiállítások mellett egyre több alkalom nyílik a gyermekek számára szórakoztató múzeumi sétákra. Egy-egy ilyen foglalkozás előkészítéséről, megtervezéséről és kivitelezéséről szól előadásom, melyben kitérek a múzeumban látottak-hallottak értékelésére is a gyerekekkel. Egy szegedi (Móra Ferenc Múzeum: Tavoli fények – közelítő színek) és egy debreceni (Modem: Az igazi da Vinci) kiállítás jó példáján keresztül mutatom be a vizuális nevelés múzeumpedagógiában rejlő lehetőségeit. ÉRTÉK ÉS HIVATÁS Pinczésné dr. Palásthy Ildikó PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Kathyné Mogyoróssy Anita, főiskolai tanársegéd Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Pedagógia és Pszichológia Tanszék, Debrecen, Magyarország
A jelen társadalmi-gazdasági viszonyai között csaknem két évtizede zajló értékátrendeződési folyamat teszi szükségessé azoknak a vizsgálatoknak a végzését, melyeket azokra a foglalkozási rétegekre vonatkozóan folytatnak, ahol az értékközvetítés a szakma alapfunkciói közé tartozik. Ilyennek tekinthető többek között a pedagógusok köre. Kiemelten fontos vizsgálnunk azokat a tendenciákat, elköteleződéseket, melyek az általuk képviselt és modellált életcél-választás, értékattitűd, értékstruktúra, értékhierarchia szerveződése hátterében állnak. Az ilyen irányultságú kutatásoknak mind országos, mind főiskolai viszonylatban vannak előzményei. Jeles szerzők, például Szilágyi Klára (1987) vagy Sassné Kiss Gabriella (1992) foglalkoztak pedagógusok értékválasztásaival, s saját ez irányú kutatásaink kezdete is a kilencvenes évek elejére tehető. Vizsgálatainkat pedagógusok körében végeztük, feltételezve azt, hogy az értékek sajátos mintázata pályaadekvát tulajdonságnak tekinthető. Produkciófelülete okán a Super-féle munka-érték kérdőívvel dolgoztunk. 49
Az eredmények egyszerre reménykeltőek és elkeserítőek: örömteli, hogy sok pedagógus esetében felismerhető a hivatásbeli elköteleződés, ugyanakkor teljesen nyilvánvaló, hogy némely értékek választását a bizonytalanság, elbizonytalanodás, akár a kilátástalanság érzése motiválta. Kulcsszavak: érték, értékpreferencia, értékhierarchia, hivatásszocializáció, hivatástudat FEDEZZÜK FEL A LOGIKAI KÉSZLETET! Pintér Klára SZTE JGYPK Matematika Tanszék, Szeged, Magyarország A matematika tantárgy-pedagógia gyakorlati - gyakorlatias oktatása során egyik fontos célunk a tanítás során hasznos tevékenységek, és ehhez szükséges eszközök, munkaformák bemutatása. Az alsó tagozatos matematika oktatást végigkísérő egyik ilyen eszköz a Dienes Zoltán által kifejlesztett logikai készlet. A készlet segítségével játékosan fejleszthetők a vizuális képességek, formaállandóság, memória, megkülönböztetés, osztályozás képessége, a matematikai kompetenciák közül a logikai műveletek, halmazba rendezés, halmazműveletek, kombinatív képességek, transzformációs képességek, stb. Ezen kompetenciák fejlesztése előtérbe kerül egyrészt a NAT-ból eredően, másrészt a kompetencia felmérések követelményeiből láthatóan. Mivel az ilyen típusú tevékenységek kevésbé férnek bele a tankönyvi keretekbe, a tanítók számára önálló kutatást, ötleteket, szervezést igényel alkalmazásuk, amire fel kell őket készítenünk főiskolai tanulmányaik során. Beszámolunk a logikai készlet alkalmazási lehetőségeiről, és a főiskolai hallgatóknak és a 2. osztályos tanulóknak tartott foglalkozások tapasztalatairól. Az óvodapedagógus, gyógypedagógus és tanító szakos hallgatók egyik feladata egy, a logikai készlet elvén szerkesztett készlet elkészítése volt, ennek eredményeiből is mutatunk néhányat. AZ AMERIKAI TÁRSADALOM PERFORMANCE-AIBAN
KRITIKÁJA
LAURIE
ANDERSON
Pogány Csilla Eötvös József Főiskola, Baja/ főiskolai adjunktus Avantgade gyökereihez híven, Laurie Anderson munkájában meghatározó szerephez jut a politikum, amely többnyire a szubjektív történelem szintjén jut kifejezésre. Konceptuális művészként kezdve pályafutását, a társadalomelemzés és a politikum direkt módon épül bele művei jelentés-struktúrájába. Performance-ainak közzéppontjánban legtöbbször az Én és a Történelem, az Én és a Társadalom, illetve az Én és a Mítosz viszonyának kérdései állnak. Ezek az előadások az Én állapotait, szellemi és etikai válságát tükrözik, ugyanakkor jellemző rájuk a bizonytalansága ellenére is állást foglaló individuum közlésvágya. A témák, amelyek performance-aiban felszínre kerülnek, többnyire megegyeznek azokkal, amelyek hazájának közvéleményét foglalkoztatják. Így válik az Öböl-háború, a nők fizetésének ügye, a katonai célokra történő költekezés, a nemzeti adósság stb. művei szerves részévé.
50
A WELLNESS TURIZMUS TRENDJEINEK ANALÍZISE SIÓFOKON Pohner Tamás Kodolányi János Főiskola, Turizmus Tanszék, Székesfehérvár, Magyarország/Tanársegéd, SZE MTDI Győr/ PhD.Hallgató Megállapítható, hogy Siófok turisztikai kínálata bár viszonylag lassan, de eredményesen alkalmazkodott a piac új kihívásaihoz. Az 1990-ben megtört fejlődési trendvonal ismét emelkedik, és további növekedés várható, mert a fiatal W&K szállodák piaci „bejáratása” részben még csak most zajlik. A város turizmusfejlődését megbénító, kirívóan magas szezonalitás az új turisztikai terméke, a wellness és a konferenciaturizmus révén biztatóan csökken. Az idei év várható eredményei tovább erősítik ezt a folyamatot. A KÉK MADÁR NYOMÁBAN – A BOLDOGSÁGKERESÉS MÓDOZATAI LÁZÁR ERVIN MŰVEIBEN Pompor Zoltán Károli Gáspár Református Egyetem, Tanítóképző Főiskolai Kar, Nagykőrös, Magyarország; főiskolai tanársegéd A boldogság megtalálása központi kérdése a hagyományos tündérmeséknek. A hős mesei útja végén eljut a boldog végkifejletig, a tündérmesék örök igazsága, hogy a Jó elnyeri méltó jutalmát, a Rossz elpusztul. A tündérmesei alapokra épülő műmesékben a boldogság elérése korántsem ilyen bizonyos, a hősnek ráadásul a külső ellenségek mellett saját énjének árnyoldalával is fel kell vennie a harcot. Lázár Ervin meseszövegeiben a boldogságkeresés és a boldog megérkezés vágya a népmesékhez hasonló fontossággal bír, azonban a megtalált boldogság nagyon ritka. Előadásomban arra keresem a választ, hogy Lázár Ervin novelláinak és meséinek hősei miként indulnak el a boldog vég felé, milyen erők akadályozzák őket útjuk során, milyen segítőtársaik vannak, és végeredményben miért nem sikerül-e elérniük a vágyott boldogságot. EUROPEAN SPA WORLD – A JÖVŐ A KOOPERÁCIÓBAN Printz-Markó Erzsébet Nyugat-Magyarországi Egyetem Idegenforgalmi Intézeti Tanszék Győr főiskolai tanársegéd Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Győr PhD-hallgató A kutatás alapcélja, hogy a European Spa World-ön keresztül bemutasson egy nemzetközi együttműködést és feltárjon egyéb, új együttműködési lehetőségeket. A XXI. század gazdasági életét átszövi a globalizáció. Hipotézisem szerint a globalizáció hatására felértékelődnek a különböző együttműködési formák a piaci szereplők között, és felértékelődik a regionális versenyképesség, amit a lokális szintű egyediségek erősítenek. A kutatás a rendelkezésre álló szakirodalom alapján ismerteti a Europen World-öt, és a Pannon Termál Klasztert. Egészségturisztikai szakemberek véleményei, valamint saját kutatás alapján SWOT-analízis formájában kirajzolj egy jövőbeni együttműködési lehetőséget. 51
European Spa World; Pannon Termál Klaszter; egészségturizmus; afürdő, mint turisztikai termék RITMUSKÉPESSÉG ÉS MOZGÁSTANULÁS VIZSGÁLAT ALSÓ TAGOZAT 3. – 4. OSZTÁLYÁBAN FIT-KID ASPEKTUSÁBÓL Rácz Ildikó főiskolai tanársegéd , Miklós Melinda főiskolai hallgató SZTE JGYTFK Testnevelés- és Sporttudományi Intézet, Szeged, Hungary Kutatásom hátterét az a 15- éves szakmai tapasztalat és külföldi tanulmányútjaim/ Ausztria, USA, Dél-Afrika/ adták, amely alatt tudatosult bennem, hogy a mozgáskoordináció fejlesztése központi szerepet játszik az óvodáskortól a felnőtt korig. Vizsgálataimat ezért széles skálán, a ritmusképesség és a mozgás kapcsolata révén folytattam. A ritmus (rhytm) az emberi élet alapvető tényezője. A mozgásfejlődés szakaszait betartva foglalkoztam az előbb említett korosztályokkal a következő szempontok szerint: •
az alapvető és az első mozgáskoordinációk (first movement coordinations) kialakítása • alapvető mozgásformák gyors tökéletesítése • mozgástanulás intenzív szakaszai • egyéni sajátosságok megszilárdítása A projekt arra keres választ, hogy ilyen rendszerességgel milyen eredményeket lehet elérni. A ritmus a mozgásnak azon összetevőjévé vált, amely a legalkalmasabbá tette transzfernek. Ezért a mozgásszervező szerves része lett. Meggyőződésem ezen rendszerességgel és módszerrel korszerűvé tehető napjaink testnevelése. Eredményeim alátámasztják feltételezéseimet, miszerint a helyes technikai végrehajtás pszichofizikai törvényszerűségeken alapulnak, amelyek meghatározzák a helyes mozgásképzet kialakítását, azaz a dinamikus sztereotipek kialakulási folyamatát gyorsíthatják. Kulcsszavak: harmónia és a szépség (harmony and beauty itself). ritmus (rhytm), első mozgáskoordinációk (first movement coordinations) HAGYOMÁNYOK ÉS VÁLTOZÁSOK A GYERMEKVÉDELEMBEN Rákó Erzsébet Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar, szociálpedagógia tanszék, Hajdúböszörmény, Magyarország Az 1997. évi XXXI. Törvény gyökeres változást hozott a gyermekvédelmi ellátórendszerben. Új típusú szolgáltatásokat vezetett be (pl. gyermekjóléti szolgálat), a gyermek mindenek felett álló érdekét hangsúlyozza, a szektorsemlegesség elvét követve lehetővé teszi többek között az egyházak, non-profit szervezetek számára is, hogy az intézmények fenntartói legyenek. Jelentős átalakítást eszközöl a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek megreformálásában. Az előadásban a gyermekvédelmi intézmények rendszerét mutatom be az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény bevezetése előtti és utáni időszakban. Elsősorban a 52
gyermekvédelmi szakellátás történetét, az intézményrendszer fejlődését, majd átalakításának folyamatát foglalom össze. Gyermekvédelem, gyermekváros, gyermekfalu, gyermekotthon, lakásotthon SPECIÁLIS MUNKAHELYI ÉRTÉKTEREMTÉS Dr. Remsei Sándor Nyugat-Magyarországi Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet, Társadalomtudományi, Felnőttképzési és Közművelődési Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország egyetemi docens A munkapiac számos olyan személy számára tűnik elérhetetlennek, akik egyébként hasznos tagjai lehetnének a társadalomnak. Az egészségügyi, szociális, mentális és más problémákkal küzdő, ám részfeladatok elvégzésére alkalmas emberek foglalkoztatása alapvetően állami feladat, de a munkahelyek is sokat tehetnek értük, ha tudomásul veszik az adott személyek korlátait és rendelkeznek némi empatikus képességgel. Az előadás ezeknek a nem szokványos eseteknek a lehetséges kezeléséről, az egyének munkához jutásának gazdasági oldaláról és állami segítéséről szót. munkapiac, távmunka, szociális foglalkoztatás, munkahelyi támogatás, munkahelyteremtés ESZTÉTIKAI MÁSSÁG – MINT CSOPORTJELLEMZŐ Rózsa Lászlóné Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Pedagógia és Pszichológia Tanszék, főiskolai docens, Debrecen, Magyarország A „…minél több közünk van az európai kultúrához, annál nagyobbra nő a magunké is.” (Kodály Zoltán) idézet fényében rendezett konferencián egy zeneművészeti szakközépiskolások között végzett vizsgálat eredményéről tartok előadást.. 2004-ben Ph.d. dolgozatomhoz adatokat és teszteket vettem fel az ország 8 zeneművészeti szakközépiskolájának harmadik és negyedikes tanulóival, összesen 313 fővel. A zenetanuláshoz kapcsolódó adatok mellett a Super-féle munka érték kérdőívet, a Gordon Interperszonális értékeket mérő kérdőívet és az Eysenck által kidolgozott EPQ tesztet használtam. Az elemzések során lehetőségem nyílt arra is, hogy egy ugyanebben az évben végzett vizsgálatban (hasonló korcsoport, részben hasonló tesztek) nyert és publikált eredménnyel tegyek összehasonlítást. Ennek egy részét szeretném előadásomban bemutatni, különös tekintettel az esztétikai értékek választásának jellegzetességeire. Super-teszt, értéktartományok, zeneművészet, esztétika, eltérések,
53
SZÁRMAZÁS ÉS ISKOLAI TELJESÍTMÉNY Schaub Gáborné, Fritz Péter SZTE-JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Tanszék , Szeged, Hungary A pedagógusok változó szerepköre véleményem szerint olyan kompetenciákkal is felruházza a tanárt, amelyek újak, ám meg kell próbálnia betölteni. A kooperáció megköveteli a tanár-diák- szülő triád érdekeinek az összedolgozását. Kutatásaim szerint markáns különbözőségnek kellene mutatkozni vizsgált populációban annak mentén, hogy családjuk anyagi helyzete milyen alapot biztosít testi fejlődésüknek, táplálkozási szokásaik által is befolyásolva. Mostani bemutatásom legfőbb paraméterei: táplálkozási szokások /a)szűkebb környezet (b)kulturális motivációk - pl hamburger divat é.í.t./.A család szociális státusza. A táplálkozás és a testi (fiziológiai) fejlettség összefüggései.és ennek hatása a testnevelési teljesítményre. Ennek tükrében olyan vizsgálat látszik szükségesnek, amely az 5. és 7. osztályos • • • •
,,normális világban’’ Szociálisan hátrányos helyzetben nevelkedő általános iskolások világára terjed ki. Az érintett csoportok létszáma reprezentatív- 500 tanulót vegzálok. A korrektség érdekében a tesztek mellett arányosan, random módszert alkalmazva családi és az érintett kísérleti alanyok interjúi is orientálnak. Kulcsszavak: szociális háttér,családi környezet, táplálkozási szokás, testnevelési teljesítmény, percentil
ÜZENET A MÚLTBÓL – A FRANCIA FIZIOKRATÁK AZ ÁLLAM SZEREPÉRŐL Dr. Solt Katalin Egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Gazdálkodástudományi Tanszék, Győr Napjaink közgazdasági és politikai vitáinak egyik központi kérdése: milyen javakra és szolgáltatásokra terjedjen ki az állami felelősségvállalás, ki és milyen formában gondoskodjon a kollektív javak finanszírozásáról, vagy még tágabban fogalmazva: milyen mértékű és formájú szerepet vállaljon az állam. A probléma nem új keletű, mindig felmerült, amikor az állam szerepe túlzott mértékűvé vált és ez veszélyeztette a demokráciát vagy a gazdaság hatékony működését. A korábbi viták tanulságai bizonyára hasznosak lehetnek napjainkban is. A régmúlt egyik ilyen tanulságát adhatja a francia felvilágosodás kora, amikor a közgazdaságtan kialakulásának is tanúi lehettünk A francia fiziokraták célja többek között az volt, hogy körülhatárolják az állam szükséges és hatékony szerepét a gazdaságban. Álláspontjuk lényege, hogy az államnak csak a gazdasági működés kereteit kell kialakítania, és egyebekben hagynia kell a dolgokat a maguk útján menni. (Laisser faire, laisser passet..) 54
Előadásomban Quesnay és Turgot azon megállapításait vázolnám, amely a fenti alapvetés részleteire vonatkozi. Kulcsszavak: állam, fiziokratizmus, laisser faire, A.R.J. Turgot, F. Quesnay AZ ÚSZÁS, AZ USZONYOS- ÉS BÚVÁRÚSZÁS KERINGÉSI JELLEGZETESSÉGEI, AZONOSSÁGOK, KÜLÖNBÖZŐSÉGEK Somossy Judit - Barthalos István Somossy Judit / uszonyos úszó edző/rekreációs hallgató, Barthalos István / úszó edző/óraadó tanár, NYME-AK Kutatásunk célja az volt, hogy megtudjuk milyen változások lépnek fel a keringési rendszerben, ha a mozgási folyamat víz felszínén vagy víz alatt történik. Vizsgáltunk testösszetételt (Inbody 720), szívfrekvenciát (Polar Pulzusmérő Monitor) pedig egységesen 1500 m teljesítése során. A vizsgálatban 21 élversenyző vett részt. A keresztmetszeti vizsgálatban arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e különbség a különböző úszásformáknak a keringési rendszerre kifejtett hatásában. Feltételeztük, hogy a különböző úszásformákban más-más keringési rendszeri teljesítményre van szükség. Kulcsszavak: úszás, uszonyosúszás, búvárúszás, keringési rendszer, Polar, Inbody 720 ÁLLAMI KONCEPCIÓVÁLTÁSOK A KISTELEPÜLÉSEK KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZEREINEK, KÜLÖNÖSEN A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSAINAK MŰKÖDTETÉSÉBEN AZ 1950-ES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG Soós Zsolt NYME AK, Szociális Képzési Intézet, Szociálpedagógiai Intézeti Tanszék. Győr, Magyarország. beosztás: adjunktus A XX. század második felétől Európa legtöbb országában, így Magyarországon is vita tárgyát képezte, hogy a kistelepüléseknek a közszolgáltatásokat célszerű-e maguknak működtetniük, vagy pedig azok, vagy azok egy részének működtetését célszerűbb-e magasabb közigazgatási szinten megszervezni. A döntő viták rendszerint a települési önrendelkezés (demokrácia) versus szolgáltatási hatékonyság; szolgáltatási hatásosság és minőség versus lakosságmegtartó képesség szembeállításából eredtek, erednek. Tény, hogy Európa legtöbb országában már próbálták kezelni a települési „elaprózódottságból” eredő hatékonysági problémákat, de tény az is, hogy az egyes országok egymástól különböző megoldási módokat dolgoztak ki. Hazánkban az elmúlt évtizedekben – ellentétben néhány észak vagy nyugat-európai országgal - e tekintetben nem alakult ki sem szakmai, sem politikai „közmegegyezés”, amit jól jelez az, hogy a szabályozási, valamint a szolgáltatások átalakítását (a társulást, vagy éppen az önálló feladatellátást) ösztönző rendszerek szinte folyamatosan változtak. Mindezek okán a tanulmány célja az elmúlt évtizedek hazai tendenciáinak, továbbá a probléma főbb európai kezelési modelljeinek a felvázolása. Kulcsszavak: kistelepülési közszolgáltatások, koncentráció vagy decentralizáció, magyarországi tendenciák, nemzetközi tapasztalatok
55
KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSI SAJÁTOSSÁGAI Stion Zsuzsa Széchenyi István Egyetem, Gazdálkodástudományi tanszék, Győr, Magyarország A kis- és középvállalkozások egészséges finanszírozási szerkezetének, egyben tőkestruktúrájának kialakítása nem csak a vállalkozások, hanem a pénzügyi közvetítők, a hitelezők és az állam érdeke is. A vállalatok számára a pénzbevételek és pénzkiadások egyensúlyának megtartása az egyik legfontosabb és legnagyobb feladat, mivel a folyamatos működéshez elengedhetetlen, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges források időben rendelkezésre álljanak. A tevékenységhez szükséges külső források megszerzése történhet a tőkepiac segítségével, például részvény, vállalati kötvény vagy más értékpapír kibocsátása útján; illetve a bankrendszer segítségével, pl. hitelfelvétel révén. A finanszírozás további lehetséges eszközei a faktoring, a váltókibocsátás, az állami támogatások különböző formái, az európai uniós források. kis- és középvállalkozás, finanszírozás, hitel, faktoring, értékpapír SZÁMÍTÓGÉPES INFORMÁCIÓKERESÉS C. TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI A NYME APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR KÖNYVTÁRÁBAN Szabóné Takács Krisztina NYME Apáczai Csere János Kar Könyvtára, Győr könyvtárhasználat, számítástechnika, információkeresés, adatbáziskezelés, felhasználóképzés NŐI HALLGATÓK TESTÖSSZETÉTELE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE Szakály Zsolt - Konczos Csaba - Barthalos István Nyugat- Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr, Magyarország A hallgatók több mint 40%-a szabadidejében egyáltalán nem sportol. A hipoaktivitáshoz társul az egészségtelen táplálkozás, a napi terhelés- pihenés optimális arányának a felbomlása. Következményként csökken a hallgatók fizikai teljesítőképessége és ezzel párhuzamosan nő a testtömeg százalékában kifejezett testzsírtartalma. E két tényező önmagában is jelentős rizikófaktor, de a kettő együttes és hosszabb ideig tartó fennállása jelentősen növeli az érintettek veszélyeztetettségét. Vizsgálatunk célja volt: - jellemezni a hallgatók aktuális testösszetételét, - valamint fizikai teljesítményét. Kérdésként fogalmaztuk meg: - A hallgatók felmérési eredményekkel történő szembesítése, közvetett hatásként okoze valamilyen változást a testösszetételükben és a fizikai teljesítményükben? Vizsgálatunk következtetései: - A tudatosság hatékony eszköz lehet az egészséges életmódhoz szükséges beállítódások kialakítására. Ezért szükség van az egészséges életmód összetevőinek tudatosítására. - Szükség van a hallgatók érdeklődését felkeltő új, vonzó rekreációs tevékenységek bevezetésére, melyek állandó motivációt jelentenek. Kulcsszavak: Életmód, testösszetétel, fizikai teljesítmény, tudatosság, motiváció 56
KUDARCOK ÉS SIKEREK, ÚTKERESÉS A TANÍTÓK MATEMATIKA KÉPZÉSÉBEN Szalay István Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Matematika Tanszék A szerzőnek a tanítóképzés matematika oktatása terén folyó útkeresése harmadik évébe lépett. Az útkeresés motivációja az volt, hogy a tanítóképzős hallgatók közül, több éven át, a matematika műveltségi területet (első helyen) választani kívánók száma nem érte el a 8 főt, ennek következtében nem is került sor a matematika műveltségi területen való képzés sem. (Korábban, ez a jelenség nem volt feltűnő, mert a matematikához vonzódó hallgatók a tanító - - matematika tanár szakpárra iratkoztak be.) A magyar felsőoktatásnak a bolognai folyamattal való szinkronizálása következtéven folyó –továbbra is négy évestanítóképzésében a matematikai műveltségi területen folyó képzése viszont hosszabb távon kellemetlen torzulásokat fog okozni: kevés lesz az ötödik és hatodik osztályban matematikát tanító képzett pedagógus. Az észlelt jelenség okait keresve került előtérbe: Megfelelő –e a tanító szakos hallgatóknak a „Matematika az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára” tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996) illetve annak a közelmúltban átdolgozott kiadása és a hozzá tartozó feladatgyűjtemény alapján, két féléven át folyó, heti 2 óra előadás + heti 2 óra gyakorlat időtartamban történő oktatása. Ez az oktatási folyamat egy olyan folytonos modell megvalósítására törekszik, amely fokozatosan, hézagtalanságra törekedve, adagolva széles spektrumban tanítja az új ismereteket és közben pótolja a középiskola (sajnos egyre növekedő) hiátusait is. A tapasztalat (nemcsak a fent említett okot, hanem a kollokviumi és gyakorlati jegyeket tekintve is) azt mutatta, hogy ez a célkitűzés túlzott. A folytonos modellel szemben a szivacs – modell bizonyos (nem mindegy, hogy hogyan) válogatott ismeretekre alapoz, amelyek közötti kapcsolatokat a hallgatóknak maguknak kell megteremteni. (A szivacsba különböző helyeken injekciózzuk az ismeretek egy részét, aminek következtében a szivacs az ismeretekkel átitatódik.) Ennek során, az előadásokon a célul kitűzött összes ismeretanyagnál kevesebbet de a közöttük lévő kapcsolatok felfedezhetősége érdekében mélyebben kell tárgyalni. és az előadásokat és gyakorlatokan szorosan össze kell hangolni. (Jobban annál, hogy „a gyakorlatokon az előadási anyagot példákon alkalmazzuk”.) A jobb érthetőség érdekében egyszerűbben kell tanítani: minél kevesebb új fogalommal több ismeretre szert tenni. Ez az útkeresés fő célja, amelynek második évéről és ennek a harmadik évre szóló következményeiről számol be előadásában a szerző. Kulcsszavak: folytonos modell, szivacs – modell, kevesebbet, mélyebben, egyszerűbben A GLOBALIZÁCIÓ-KRITIKA PEDAGÓGIAI ASPEKTUSAI Szerepi Sándor Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar / Gyermeknevelési Tanszék / Hajdúböszörmény / Magyarország A tanulmány fő célja, hogy kérdéseket tegyen fel egy még rendkívül ingoványosnak számító (tudomány?)területen. Olyan kérdéseket, melyek a globalizálódó gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális jelenségvilág hosszú távúnak tűnő folyamataiból fogalmazhatóak meg. A globalizáció és a globalizáció-kritika, mint elméleti diskurzus, és mint mindennapi valóság nem távoli világfolyamat, hanem a konkrét tapasztalatok szintje az intézményesült pedagógiával foglalkozók számára is, hisz szakmai és privát élethelyzeteikben egyaránt 57
szembesülnek e jelenségek hatásaival. Ezek az alapproblémák (pl. a globális és helyi társadalom viszonya, a hagyományos (szerves) és a globalizált (uniformizált) értékek küzdelme, a demokrácia-paradigma valós és álértékei stb…) direkt és indirekt válaszokat igényelnek a pedagógia világában élők, dolgozók számára. Így talán érdemes lenne nemcsak a tudományos élet világában, hanem a felsőoktatásban, vagy akár a pedagógus továbbképzésben is a témáról folyamatos diskurzust folytatni. A tanulmány szerény keretei között ehhez próbál hozzájárulni. Kulcsszavak: globalizált társadalom, individualizmus és önfeláldozás, life long learning, kulturális globalizáció, egyéni- és kollektív önazonosság, KORAI INTERKULTURÁLIS NYELVI FEJLESZTÉS Szilágyiné Hodossy Zsuzsanna SZIE Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Idegen Nyelvi, Irodalmi Tanszék és Lektorátus, Jászberény, Magyarország Az interkulturális tanulás az európai nyelvi és kulturális sokszínűséget, annak megőrzését, tovább vitelét kívánja szolgálni. A korai interkulturális nyelvi fejlesztés fontos szerepet kapott az európai nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzésében, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, a kulcskompetenciák kialakításában az európai dokumentumok alapján. Előadásomban a korai interkulturális nyelvi fejlesztés tényezőit vizsgálom: A korai életkor szerepét az egész életen át tartó tanulás, az interkulturális tanulás folyamatában; A korai interkulturális nyelvi fejlesztés szerepét a kulcskompetenciák megalapozásában; Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs kompetencia plurilingvális és plurikulturális megközelítését; A korai nyelvi fejlesztés tartalmát, pedagógus-hátterét; A korai nyelvi fejlesztés jelenlegi helyzetét a közoktatásban, helyét az OM Cselekvési tervében (2006-2010.); A vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy az európai nyelvi és kulturális sokszínűség kontextusában a korai interkulturális nyelvi fejlesztés magyarországi megvalósulásának fontos tényezői várnak kidolgozásra. A PÁRHUZAMOSSÁG ÉS A MERŐLEGESSÉG FOGALMA 10-11 ÉVES KORBAN Dr. Szilágyiné Szinger Ibolya Eötvös József Főiskola, Matematika és Számítástechnikai Tanszék, Baja, Magyarország, főiskolai adjunktus Egy fejlesztő oktatási kísérletet végeztünk, melynek során több geometriai fogalom alakulását vizsgáltuk, de ebben az előadásban a párhuzamosság és a merőlegesség fogalmának alakulását mutatjuk be. Kutatási kérdésem az, hogy miként viszonyul az alsó tagozatos geometria oktatásunk, ezen belül a párhuzamosság és a merőlegesség fogalmának tanítása a van Hiele-féle geometriai szintekhez, továbbá, hogy ezen szinteken előforduló konkrét tárgyi tevékenységek mennyire hatékonyan járulnak hozzá a párhuzamosság és a merőlegesség fogalomalakulásához. 58
Hipotézisem az, hogy az alsó tagozatos (1-4.osztály) geometriaoktatásban a geometriai gondolkodás van Hiele-féle szintjeinek első két fázisa valósítható meg. A harmadik szintre nem lehet átlépni az alsó tagozat végére. Kialakulnak ugyan fogalomosztályok, de nincs nagyon kapcsolat köztük. Az előadásban ismertetjük a fejlesztő tanítási kísérletet valamint annak tapasztalatait. Kulcsszavak: matematika oktatása, párhuzamosság, merőlegesség. HELYI ÜNNEP – KITALÁLT ÜNNEP (A NEMZETI/NEMZETISÉGI IDENTITÁS KUTATÁSÁNAK EGY LEHETSÉGES IRÁNYA) Szirmai Éva, Dr. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara, Közművelődési Tanszék, Szeged, Magyarország A SZTE JGYPK Közművelődési Tanszékének kezdeményezésére 2007. júniusában egy olyan kutatóműhely alakult, amely elsődleges céljául a kulturális identitás sokszempontú vizsgálatát tűzte ki a Délalföld – Vajdaság – Temes régióban. Ez a terület különösen érdekesnek tűnik mind geopolitikai szempontból, mind pedig azért, mert (akár jelenkori) történelme is kérdések sokaságát veti fel: a nemzetiségek és nemzetek együttélése, az Európához való csatlakozás hatásai a kulturális és nemzeti identitásra. A tervezett kutatásban elsősorban a (nemzeti, nemzetiségi) történelemhez, emlékezethez való viszonyt kívánom vizsgálni, úgy, ahogy ez az ünnepekben, emlékművekben, hagyományokban és rítusokban manifesztálódik. Előadásomban megkísérlem definiálni azokat az alapfogalmakat, amelyek feltevéseim szerint értelmezhetővé teszik a kérdőíves vizsgálatok, interjúk és a már lefolytatott antropológiai kutatások eredményeit. kulturális identitás, nemzeti/nemzetiségi identitás, emlékezetkutatás, az emlékezet helyei ÉRTÉKEK REKLÁMJA AVAGY A REKLÁM ÉRTÉKE? Szőke-Milinte Enikő PhD Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Kommunikáció Intézet, Piliscsaba, Magyarország Valamely kultúra által létrehozott, egyének és közösségek által vallott absztrakt eszményeket, amelyek arról szólnak, hogy mi a kívánatos, a megfelelő, a jó vagy a rossz értékeknek tekintjük. A történelmi folyamatok, a mindennapi lét, a társadalom elválaszthatatlanok az értékektől, az értékképződés, értékteremtés, értékőrzés és elsajátítás egyidősek a társadalommal. Az egyén és kultúra, egyén és társadalom közötti kapcsolat alakulásának legdöntőbb kérdése az értékképződés, értékstabilitás, értékváltozás. A mindennapi létben, a szociális viszonyok rendszerében való mozgás, tulajdonképpen az értékek tudatosítását és gyakorlását jelenti. Az enkulturáció és szocializáció folyamataiban az értékek interiorizálása automatikusan végbemegy, az emberek elsajátítják a legalapvetőbb normákat, szabályokat, azokat az eszmei objektivációkat, amelyek alapján ítélkeznek és kialakítják saját értékrendjüket. A szocializációs folyamat sajátos formája a reklám, a társadalmi célú hirdetés, az óriásplakát. Az előadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként kap szerepet az 59
értékteremtésben, értékközvetítésben és értékőrzésben a társadalmi kommunikáció óriásplakát formájában tárgyiasult formája. társadalmi célú hirdetés, óriásplakát, meggyőzés, értékközvetítés, értékteremtés SZOBRÁSZAT ÉS EXPRESSZIÓ Szunyogh László főiskolai docens NYME AK, Vizuális Nevelési Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország, Expresszív vonások az expresszionizmus előtti szobrászatban. Az expresszionizmus szobrászatának képviselői, Lehmruck és Barlach. Az új vadak festőinek szobrászi megnyilatkozásai, Baselitz és Kooning. Expresszivitás kortárs magyar szobrászok munkáiban. Az expresszív szobrászat formai jellemzői, a nyújtás, torzítás és az élek. A felület és színezés kérdése. A szociális elkötelezettség. Az expresszív formanyelv különbségei a festészetben és a szobrászatban. A legszubjektívebb kifejezési mód megnyilvánulása Pollock művészetében. Az expresszív szobrászi kifejezés korlátai. Személyes megjegyzések. A primitívek aktualitása. Klasszicitás igény. A torzítás szerepe a metaforaképzésben. expresszionizmus, új vadak, torzítás, primitívek, klasszicitás IDENTITÁS ÉS ÜNNEPKULTÚRA T. Molnár Gizella Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Andragógiai és Művelődéstudományi Tanszék Szeged, Magyarország, tanszékvezető főiskolai tanár A magyarországi nemzetiségek látványos identitásvesztése, mely az utóbbi fél évszázadban bekövetkezett, komoly problémát jelent az értékek megőrzése, kontinuitása szempontjából is. Az identitásvesztés, és az ezzel párhuzamosan jelentkező értékválság okait azokban a történelmi, politikai folyamatokban kereshetjük, melyek a második világháborút követő évtizedekben jelentkeztek, s amelyek az asszimiláció erőszakos formájaként írhatók le, és a legtöbb hazai nemzetiséget érintették. Felvethető ezzel kapcsolatban a többségi népesség felelőssége: hogyan segítheti a kialakult helyzetben a kisebbségi kultúrák megőrzését, de felmerül az is, milyen eszközeik vannak a kisebbségeknek, amelyek segíthetik őket kultúrájuk/identitásuk megőrzésében. Előadásomban ez utóbbi kérdés kibontására, elsősorban további kérdések megfogalmazására vállalkozom, miközben utalni kívánok arra, hogy a válaszok további alapos, ugyanakkor körültekintő és tapintatos kutatásokat igényelnek, hiszen az identitás mindig személyes probléma is egyben. A nemzetiségek, elsősorban a német nemzetiség körében végzett eddigi kutatásaim tapasztalatai azt mutatják, hogy a súlyos történelmi és politikai helyzetekben, a negatív diszkrimináció éveiben a mindennapi kultúra segítette a nemzetiségeket az identitás legalább részbeni megőrzésében, a mindennapi kultúra ugyanis olyannyira életük része volt, hogy még akkor is megmaradt, amikor tudatos értékválasztással – önvédelemből, félelemből, vagy egyéb megfontolásból – a nemzetiségi lét megtagadása, az idekapcsolódó identitás elvesztése mellett döntött az egyén, gyakran a túlélés érdekében. A nyelv és a kultúra szembetűnő oldalainak tudatos elfojtása mellett mégiscsak maradtak olyan szegmensek, melyek kevésbé látványosan ugyan, de az identitás megőrzését jelentették a megváltozott körülmények között is, elsősorban a tradicionális közösségekben, a mindennapi kultúra 60
terén. Mindennapi kultúra alatt a kultúra azon részeit értem, melyek a napi szokások rendszerét adják: termelési- és munkakultúra, építkezés, lakáskultúra, öltözködési és étkezési szokások, stb. A Bács-Kiskun megyei Hajós német lakossága körében készített interjúk segítségével mutattam be ezeket a jelenségeket az előző évi konferencián. Ebben az előadásban az identitás megőrzésének másik lehetőségét szeretném bemutatni, szintén hajósi kutatások alapján. Szeretném bemutatni, hogy az ünnepkultúra hogyan segítheti immár az egyén veszélyeztetése nélkül a nemzetiségi közösségek megőrzését, az ünnepi hagyományok ápolásának tudatos értékválasztása hogyan járulhat hozzá a közösségi tudat formálásához. Az előadás gerincét a régi és mai hajósi karácsony bemutatása adja. SZIVÁRVÁNYOS HULLÁMVONALAK, TÓ ÉS TÜNDÉR GYÓGYPEDAGÓGIAI MŰVÉSZETI TERÁPIA EGY ESET TÜKRÉBEN Tamás Katalin ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Általános Gyógypedagógiai Tanszék, Budapest, Magyarország, gyógypedagógus, főiskolai tanársegéd Egy tízéves leánnyal végzett munkámon keresztül szeretném bemutatni a Sándor Éva által kidolgozott terápia működését. A művészeti pedagógiai terápiában biztonságot adó körülmények között kínáljuk fel a szabad festést, mint természetes önkifejezési módot a gyermek számára. A terápiás rendszer komplex hatása lehetővé teszi az elmélyült alkotómunkát, és ezáltal az élményfeldolgozást a súlyos pszichés állapotban lévő gyermek esetében. A kisgyermekeknél ez automatikusan működik: sémákat alkotnak, amik szimbólumokká válva lehetővé teszik a környezettel való kommunikációt. Az életkor előrehaladtával azonban a spontán rajz elsorvad, az önkifejezés nehezebbé válik. Hogyan lendíthetjük tovább a megrekedt alkotómunkát a szabad festésből kinövő gyermekeknél a terápiás cél érdekében? Ezt a folyamatot szeretném bemutatni. művészeti terápia, gyógypedagógia – autizmus, feszültségoldás, élményfeldolgozás, fejlesztés KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉVFORDULÓK ÉS A DEBRECENI GRAFIKA Tamus István Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Rajz-Vizuális Nevelési Tanszék, Debrecen, Magyarország, tanszékvezető főiskolai docens Debrecen kiemelkedő képzőművészeti múlttal rendelkező vidéki város. Grafikai hagyományai a régmúlt évszázadokig nyúlnak vissza. Jelentőségében azonban kiemelkedik a 20. század, amely olyan neves képzőművészeket adott a városnak, mint Félegyházi László, Gáborjáni Szabó Kálmán, Holló László stb. Az elmúlt és az idei év is bővelkedett a nagy elődök születési évfordulóiban , így ez számos országos, illetve városi szervezethez hasonlóan a debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének pályázati életére is megtermékenyítőleg hatott. Ennek folyamatát és eredményeit mutatja be előadásom. képzőművészet, grafika, hagyomány, évfordulók, pályázatok
61
A REFORMÁTUS KOLLÉGIUM SZEREPE A DEBRECENI KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS RAJZTANÍTÁS KIALAKULÁSÁBAN ÉS FOLYAMATÁBAN Tamusné Molnár Viktória Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Pedagógia és Pszichológia Tanszék, Debrecen, Magyarország, főiskolai tanársegéd A 18-19. század fordulóján egyszerre több rajztanár is érkezett Debrecenbe. Élénkült a grafikai élet, egyre több kiállításon jelentek meg akvarellek, majd rajzok, metszetek és művészi fotók is. A város évszázadok alatt a Református Kollégiumba fogadta be a tanulni vágyókat, később a Művészház, a Műpártoló Egyesület, az Ady Társaság és az Ajtósi Dürer Céh kiállításain látta vendégül őket. Az előadás azt próbálja érzékeltetni és méltatni, hogy milyen hatalmas örökséggel nézett és néz szembe a kortárs debreceni képzőművészet és rajzoktatás! kollégium, „rajzoskola”, rézmetszők, művésztanárok, grafika MÚZEUMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK A MAI DEBRECENBEN Tamusné Molnár Viktória Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Pedagógia és Pszichológia Tanszék, Debrecen, Magyarország, főiskolai tanársegéd Debrecenben még fiatal a múzeumpedagógia. Az elmúlt három évben a Déri Múzeumban, majd a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban, s az egy éve megnyitott MODEM-ben is beindultak az ilyen jellegű foglalkozások. Gyűjteményről gyűjteményre fejlesztették készségfejlesztő és személyiségformáló programjaikat az intézmények múzeumpedagógusai, hogy mára már azzal a széles kínálattal hívják és várják a múzeumlátogató közönséget, amelyet előadásomban bemutatni szeretnék. múzeumpedagógia, múzeumlátogató közönség, gyermekfoglalkozások, közgyűjteményi programok, múzeumi órák SZEREPMODELLEK ÉS ELUTASÍTOTT CSOPORTOK A MAGYAR FIATALSÁG KÖRÉBEN Tárkányi Eszter Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék, Győr A társadalomtudományokban a ’referenciacsoport’ kifejezést használjuk bármely olyan csoportra, amely befolyásolja az egyén attitűdjét és magatartását. A referenciacsoportelmélet kiindulópontja ugyanis, hogy az emberek más jelentős személyeket tekintenek standardnak az önértékeléshez, összehasonlításhoz és választáshoz. Az elmélet szempontjából alapvető fontosságú, hogy az egyének általában szabadon megválaszthatják azt a referenciacsoportot, amelyhez csatlakozni kívánnak - ezzel egyidejűleg a csoportok elismerhetik vagy megtagadhatják a csoporthoz való tartozást. 2007 tavaszán primer kutatást végeztem arra vonatkozóan, kik alkotják a mai magyar fiatalok referenciacsoportját, s ezek a csoportok milyen mértékben, illetve milyen mechanizmusokon keresztül hatnak fogyasztói magtartásukra. Az alkalmazott kérdőívben külön-külön vizsgáltam a pozitív és a negatív referenciacsoportok összetételét. A megkérdezettek körét a 14-25 évesek alkották; a 605 fős mintába az egész ország területéről 62
kerültek válaszadók. Előadásomban és tanulmányomban ezen kutatás eredményeit, valamint az abból nyerhető következtetéseket kívánom összefoglalni. Kulcsszavak: szociálpszichológia, referenciacsoport, fiatalok, szerepmodell, elutasított csoport LELKI GYÓGYMÓDOK AKKOR ÉS MOST Taufer Ildikó NYME-AK Neveléstudományi Intézet, Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, Győr, intézeti tanszéki munkatársa A gyógypedagógia és pszichológia tudományának születése közel egy időre, a XIX. század második felére datálható. Ranschburg Pál kiemelkedő munkássága mindkét diszciplína fejlődésére nagy hatást gyakorolt. Décsi Károllyal közösen írt, Lelki gyógymódok (Psychotherapia) című könyve 1900-ban jelent meg, mely ma már tudománytörténeti érdekességnek számít. Milyen terápiás lehetőségek és formák léteztek a ranschburgi korban, ill. napjainkban? A gyógyító pedagógia, valamint a pszichológia lélektani gyógymódjai miként és hogyan kapcsolódhatnak és integrálódhatnak a sajátos nevelési igényű gyermekekkel folytatott terápiás munka során? Az előadás a fenti kérdések tükrében keresi a válaszokat és az új utakat a tanulásban akadályozott gyermekek pszichés problémáinak terápiás eszközökkel történő enyhítésére ill. megszűntetésére a gyógypedagógus-pszichológus szemszögéből. FELHASZNÁLÓKÉPZÉS A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁBAN Tompa Mónika Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár/Sopron/Magyarország Az egyetemre, főiskolára kerülő diákoknak újfajta tanulási módszert kell elsajátítaniuk. Sokkal nagyobb hangsúlyt kap az önálló munka: a referátumok, tudományos diákköri munkák és a szakdolgozat elkészítése. A szellemi munka technikájának megfelelő alkalmazásában segít a leendő diplomások könyvtárhasználati képzése és a kutatásmódszertan elsajátítása. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Könyvtárában, az országban elsők között, 1962-ben, ill. néhány évi szünet után, 2002-ben indult meg a „Szakirodalmi ismeretek” c. tárgy oktatása, ekkor már kiegészülve az elektronikus információforrások felhasználásával. A tantárgy célkitűzése: megismertetni a hallgatókat a könyvtári információszerzés módszereivel és eszközeivel készség, ismeret és jártasság szintjén. A minél eredményesebb oktatás szempontjából célszerű megismernünk a más felsőoktatási intézményekben folyó használóképzések gyakorlatát, oktatási módszerét, úgymint a középiskolák informatika oktatásában végbement változásokat is. felhasználóképzés, felsőoktatási szakkönyvtár, kutatásmódszertan, információszerzés
63
A METAKOMMUNIKATÍV TUDATOSSÁG SZEREPE A SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓBAN Tompos Anikó Széchenyi István Egyetem, Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, Győr, Magyarország Az előadás egy, a közelmúltban kezdődött kutatás hátterét, hipotéziseit, módszereit és első eredményeit ismerteti. A kutatás célja a formulaszerű nyelvhasználat feltérképezése olyan magyar anyanyelvű diplomások angol nyelvű beszéd- és írásprodukciójában, akik az angol nyelvet lingua francaként rutinszerűen használják munkahelyi kommunikációjuk során. A grammatikai, lexikai és pragmatikai egységek használata egyrészt a kommunikáció folyamatosságát segíti, másrészt a produkciót az anyanyelvi beszélő nyelvi produkciójához közelíti, harmadrészt az adott beszélő- vagy diskurzusközösséghez való tartozást erősíti. A hipotézisek közül az, hogy a magasabb szintű angol nyelvtudással rendelkező szakemberek beszéd- és írásprodukcióját, valamint az, hogy az írásbeli produkciókat általában jobban jellemzi a kész panelek használata, még nem igazolódott. A kutatás nyelvpedagógiai szempontú következtetése az, hogy a szaknyelvek oktatása során a metakommunikatív tudatosság kialakítására is törekedni kell. lingua franca szakmai kommunikáció, formulaszerű nyelvhasználat A TURIZMUS SZEREPE AZ ÉRTÉKMEGŐRZÉSBEN Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Eszterházy Károly Főiskola, Vállalkozás-Gazdaságtan tanszék, Eger, adjunktus Az észak-magyarországi régióban a kulturális értékekre alapozott tematikus utak lehetőséget adnak a és a turizmus összekapcsolódására, együttműködésére. Ez a termékfajta viszonylag kis befektetéssel kialakítható, képes a turisztikai kereslet időbeni és térbeni diverzifikálására. E központi téma legszemléletesebb, és legújabb eredménye az észak-magyarországi régióban a Palóc út tematikus útvonal. A tematikus út a régió turizmusának fejlesztésében jól kihasználható. Önállóan teszi lehetővé a palóc hagyományok bemutatását Az örökség út alkalmat ad a működő európai utakhoz való kapcsolódásra. A Palóc út fejlesztése hozzájárulhat a kereslet térbeni koncentrációjának csökkentéséhez. Következtetéseimben a tematikus út fenntarthatóságát és a régió versenyképességének kérdéskörét vizsgálom. Kultúra, turizmus, tamatikus út,értékmegőrzés,fenntarthatóság A KORAI KUTATÁSOK ÉRVÉNYESSÉGE NAPJAINKBAN, RANSCHBURG PÁL MUNKÁSSÁGA Dr. Torda Ágnes Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Neveléstudományi Intézet Gyógypedagógia intézeti tanszék, Győr, gyógypedagógus-klinikai gyermekszakpszichológus, főiskolai docens Ranschburg Pál (1870–1945) tudományos érdeklődése már pályája kezdetén a tanulási és viselkedési problémákra is irányult. Bevezette a tanulási gyengeség diagnosztikus kategóriát – „a gyermeki értelem elszigeteltnek tünő gyengesége” –, melytől elkülönítette a „kórosan gyenge tehetségűek” csoportját. A tanulási beválás mutatójának különféle értékeit egy 64
képzeletbeli skálán helyezte el, és nagy gondot fordított ezek megkülönböztetésének diagnosztikus szempontú leírására. A skála napjainkra differenciáltabb lett, de ez a specifikációs folyamat még nem tekinthető lezártnak. A közoktatás jogszabályi környezetének folyamatos változásából adódóan a differenciáldiagnosztikus munkában ismételten újra kell értelmeznünk a csoportba sorolás diagnosztikus gyakorlatát és annakmutatóit. korai kutatás, diagnosztikus besorolás, Ranschburg megállapításainak érvényessége WELLNESSTURIZMUS EGERBEN Dr. Vadkerti Anita Eszterházy Károly Főiskola, Vállalkozás-gazdaságtan tanszék, Eger, Magyarország Előadásomban Eger város wellnessturizmusának néhány jellemzőjét próbálom meg feltárni. Egerben jelentős a turizmus, számos szálláshely, kereskedelmi- és vendéglátóegység található itt, illetve nagyon sok olyan látnivaló, amely vonzza a turistákat. A város wellnessturizmusa is említésre méltó. Dolgozatomban először meghatározásra kerül az egészségturizmus, majd bemutatom a wellness- és gyógyturizmus közötti különbségeket. A következő részben megemlítem a város termál-, illetve gyógyfürdőit, és bemutatom azt a két szállodát, a Hotel Koronát és a Hotel Szent Istvánt, melyek vendégeit önkitöltős kérdőívek segítségével interjúvoltam meg utazási- és egészségturisztikai szokásaikat kutatva. A kérdőívekre kapott válaszokat elemzem, és összehasonlítom a két szállodát is ezáltal, majd levonom a következtetéseket. Wellnessturizmus, szezonalítás, tartózkodási idő, fajlagos költés, egészségtudatosság TERHES NŐK FIZIKAI FOGLALKOZTATÁSÁNAK PEDAGÓGIAI VONZATAI Vajdáné Bagó Ildikó Nyugat-Magyarországi Egyetem, AK, Győr Jelenleg az orvosi gyakorlatban nagyon kevés információ van a terhes nők fizikai foglalkoztatás foglalkoztatásáról. Ugyanakkor tudományos eredmények igazolják azt, hogy a plusz teherrel élő nők helyzetét jelentősen segítheti a rendszeres testmozgás. Korábbi vizsgálatok szerint növekvő a terhességi diabétesz kialakulása nőknél, amelynek megelőzésére indítottunk el orvosi kontroll mellett rendszeres foglalkoztatási programot. A program megindításához a speciális foglalkoztatás mellett különleges pedagógiai módszerek alkalmazására volt szükség, amelynek tapasztalatait foglaltuk össze előadásunkban.
65
KULTURÁLIS ÉRTÉKEINK TURISZTIKAI JELENTŐSÉGÉRŐL Varga Józsefné Nyugat-Magyarországi Egyetem, AK, Győr, Turizmus Intézet Idegenforgalmi Intézeti Tanszék Világjelenség, hogy a turisztikai kínálatban egyre nagyobb szerep jut az igényes kulturális programoknak. Hazánknak is egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a kultúra. Ezt már évszázadokkal ezelőtt is tudták elődeink, ugyanis az utazók századok óta keresik fel a történelmi emlékhelyeket, a kulturális örökségeket, a szakrális helyszíneket. Ma a kultúra gazdasági, társadalmi és térségi összefogást erősítő jelentőségét, közösségfejlesztő szerepét kell megmutatnunk. A kulturális turizmus erősíti a testvérvárosi és a partnerkapcsolatokat, infrastrukturális fejlesztéshez vezet, város- és településszépítő mozgalmakat indít el, a környezetvédelmet, a képzést, a tanulást, a pontos tájékoztatást helyezi a középpontba. A turizmus e fajtája nem szezonálisan van jelen, hiszen mind az épített, mind a szellemi örökség, vagy a kulturális hagyományok állandó vonzerőként szerepelnek. Ugyanakkor kiegészíthet más programokat is. Fontos, hogy értékeinket be tudjuk kapcsolni az európai vérkeringésbe, és ugyanilyen fontos, hogy a magyarság számára értéket jelentő örökségünket a magyar vendég elé tudjuk tárni. Előadásomban a kultúra turizmusban jelentkező fontosságára mutatok be példákat. Kulcsfogalmak: kulturális örökség; épített és szellemi értékek; térségi összefogás; KISVÁROSI ELITEK NYOMÁBAN Völgyesi Zoltán Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Kommunikáció – és Médiatudományi Intézet, Debrecen, Magyarország Az 1945 utáni időszak egyik legnagyobb horderejű társadalmi változása, a gyökeres elitváltás. Kutatásom, melynek helyszínét a hajdúvárosok képezik, hozzájárulhat az elitképződési folyamatok feltárása és elemzése terén mutatkozó hiátus csökkentéséhez, továbbá hasznosítható tapasztalattal szolgálhat az ország más régiójában elvégzendő elemzésekhez. Levéltári források és statisztikák mellett elsősorban a leszármazottakkal készített interjúkra támaszkodtam. Vizsgáltam a háború előtti kisvárosi középosztályi elitek összetételét, jellemzőit, valamint ezen elit-csoportok 1945 utáni felbomlását, a helyi elitbe sorolható családok és leszármazottaik sorsát, továbbá 1945 utáni elitképződési folyamatokat. Az interjúk révén igyekeztem feltárni, hogy milyen életstratégiákat folytattak, milyen mobilitási pályákat futottak a lokális „történeti elit” tagjai. Választ kerestem arra a kérdésre is, mennyiben voltak képesek a történeti elitcsaládok utódai visszatérni a helyi elitbe a rendszerváltás után.
66
UNIVERZUMUNK ÉLETRAJZA A FIZIKA SZEMSZÖGÉBŐL Zábrádi Antal főiskolai docens Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar; Természet- és Sportttudományi Intézet; Matematika és Természettudományi Intézeti tanszék Elemi részek világa, a négy alapvető kölcsönhatás, végső építő kő? (kvarkok) Kozmikus összefüggések, az Univerzum általunk ismert jelenlegi történései, fölépítése. univerzum, elemi rész, atomos szerkezetű anyag, sötét energia, sötét anyag A TANULÁSI ZAVAR ÉRTELMEZÉSE RANSCHBURG PÁL UTÁN A MAI FEJLESZTŐPEDAGÓGIAI MUNKÁBAN Zavoti Józsefné NYME Benedek Elek Pedagógiai Kar, Szociális- és Neveléstudományi Intézet , főiskolai docens A XX. első évtizedeiben úgy a külföldi mint a hazai szakirodalomban foglalkoztak a tanulás sikerességét meghatározó olvasási zavarral vagy olvasási képtelenséggel. Napjainkban a tanulási zavar értelmezését több interdiszciplina is befolyásolja. Ranschburg Pál munkássága e témával kapcsolatban mintegy száz éve megalapozta az olvasás- és írászavar gyógypedagógiai és pszichológiai elméletét, diagnosztikai és terápiás irányait. Az 1960-as évektől Meixner Ildikó nyomán egyre több gyógypedagógus elsősorban logopédusok foglalkoznak az olvasászavar kezelésével. A gyógypedagógiai módszerek mellett a neurológia és neuropszichológia hatása következtében változatos terápiás eljárások születnek. A különböző hazai és külföldi próbálkozások komplex és egyedi terápiák ötvözeteit nyújtják. A NYME BEPK-án elindított tanulási zavar prevenciós folyamatai is erre példa. Az elért eredmények tették megalapozottá az elméleti és gyakorlati ismeretek beemelését a főiskolai oktatásba . az óvodapedagógus- és szociálpedagógus képzésbe. TERMINUSTÉVESZTÉSEK A SZAKNYELVI PRODUKCIÓ FOLYAMÁN Ziskáné Kiczenko Katalin Széchenyi István Egyetem (SZE), Gazdálkodástudományi Tanszék, Győr, egyetemi tanársegéd A mai gazdasági színtér kommunikációja a leggyakrabban angol nyelven zajlik. Tény azonban, hogy az esetek kb. 80-90%-ában nem angol anyanyelvi beszélőkről van szó. Ez a tény azonnal magyarázatot ad a terminustévesztés egyik okára: az anyanyelv és a tanult nyelv(ek) között létező hamis barátok (is) generál(hat)ják a nyelvi hibát. Ugyanakkor egyéb okokban is kereshetjük a tévesztés gyökerét (pl.: (1) nem megfelelő tudás, (2) gyenge koncentráció, illetve (3) fáradtság), illetve azokat milyenségük alapján csoportokba szedhetjük (pl.: (1) ragozásbeli, (2) fordításbeli, (3) szóalak, (4) kollokációs, illetve (5) szóhatár-tévesztés). Előadásomban magyar és francia anyanyelvűek munkahelyi angol nyelvű - kommunikációjában elkövetett hibáit elemzem, csoportosítom, illetve az okokat lehetőség szerint azonosítom. Kulcsszavak: szaknyelv, terminus-tévesztés, kollokációk, magyar-francia-angol hamis barátok 67
GYERMEKOTTHONBAN ÉLŐ FIATALOK SZEMÉLYES KÖTŐDÉSRENDSZERÉNEK JELLEMZÉSE Zsubrits Attila Nyugat-Magyarországi Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Pszichológia Tanszék, Sopron, Magyarország Személyes kapcsolatrendszerünk lényegesen befolyásolja szociális magatartásunkat, életminőségünket. Az interperszonális kötelékek alakulásában jelentős módosulást idéz elő a család hiánya, a családot kiegészítő vagy az olykor teljesen helyettesítő, eltérő szocializációs környezet, aminek következtében az érintett gyerekek szegényesebb, bizonytalanabb kötődésekkel rendelkeznek. Ilyen sajátos szocializációs környezetnek tekinthetők a gyermekvédelmi intézményrendszer szervezeti formái: a különböző gyermekotthonok. Az előadásban a hazai gyermekotthonokban nevelkedő serdülőkorú fiatalok globális kötődésrendszerének elemzésére kerül sor, többek között egy saját empirikus kutatás eredményeinek felhasználása alapján. Gyermekvédelem, gyermekotthoni ellátás, személyes kötődések, globális kötődési háló, a kötődés minőségi jellemzői
68