X. évfolyam szám

Szeged, 1926.

II S Z E G E D V t D É K I

X. évfolyam. 10—11. szám.

MÉHÉSZ-EGYESÜLET

Okt. Nov.

HIVATALOS

LAPJA

Makó és vidéke, Dombovárvidéki Méhészegyesületek, a Békésmegyei Méhtenyésztők Egyesületének és a Zalavidéki Méhészegyesületnek hivatalos közlönye. \f H

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN.

Felelős szerkesztő : FÜLÖP JÓZSEF. Főmunkatársak: VAJNÓVSZKY VINCE és HARTWIGER ÁGOSTON. A „Szegedvidéki Méhész-Egyesület" évi tagsági dija 1'tiO pengő, 20.000 papírkorona, melyben az Orsz. Méhész-szövetség tagsági dija is bennfoglaltatik. Az egyesületi tagsági díj a pénztáros címére küldendő : Mangult János (Szeged, Fodor ucca 9. sz ), vagy póstatakarékpénztári befizetési lapon, a 40.640. számú folyószámlán.

E G Y E S S Z Á M ÁRA 6000 K O R O N A . Egyes számok külön is kaphatók a SZERKESZTŐSÉGBEN, Osztrovszky ucca 4. szám. Szerkesztőség csekkszámlája: 49.409.

Romániában

200 lei. — Előfizetési dijak küldendők: Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete, Cluj (Kolozsvár) Vagy: Temesvári Első Takarékpénztár, Timisoara (Temesvár). Jugoszláviában 70 dinár. — Előfizetés küldendő következő címre: Andrija Weninger, Suboiica (Szabadka) Trgovacka Banka. Csehszlovákiában : 40 cs. kor., mely összeg szerkesztőségünk címére Szegedre küldendő. Jelezni kell azonban mindenkor és bárhonnan, hogy a befizetés az „Alföldi Méhészet" javára történik, különben tévedések állhatnak elő. A szerkesztőség pedig Szegeden egy levelezőlapon minden esetben értesítendő.

Lapunk előfizetési dija 1926. évre f. évi október mindenki részére 70.000 korona. Tisztelettel kérjük f. évi előfizetési dijjal hátralékos előfizetőinket, hogy dijaikat előbb beküldeni szíveskedjenek ! • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

1-től tehát minél • •

Minden méhész iratkozzék be a megyei méhész-egyesületbe, minden megye pedig az Országos Szövetségbe! • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • A hirdetés és reklám sok pénzbe kerül, de az méhész érdekében történik! Ennek költségeit nem lehet nyakába varrni, minden méhésznek adóznia kell! — méhésznek tehát bele kell tartoznia az Országos ségbe! (Budapest, Szabadság-tér 10. szám.)

minden egyesek Minden Szövet-

Hátralékos előfizetőinket kérjük előfizetéseik megújítására! A k i n é l 1926 j a n u á r — f e b r u á r és m á r c i u s i s z á m u n k van f ö l ö s pél d á n y — , tisztelettel k é r j ü k a n n a k

beküldését.

ALFÖLDI MÉHÉSZET 1124

Hirdetéseink dijazása a következő: Egész oldal 8 0 0 . 0 0 0 K, féloldal 4oo.ooo K, egynegyed oldal 2oo.ooo K, egynyolcad oldal 12o.ooo K. Ha a hirdetések többször jelennek meg, engedményeket adunk. Ezek az engedmények a következők: 2—3-szőri megjelenésnél lo°/o, 4—5-szöri megjelenésnél 15%, 6-szori és többszöri megjelenésnél 2o°/o az engedmény! Állandó hirdetőinknek külön engedményeket adunk 1

Halál legyőzése az életnek é v s z á z a d o k r a terjedhető meghosszabbítása (Makróbiotika). A vénülés és az összes betegségek leküzdése minden é l e t k o r b a n , kizárólag t e r m é s z e t e s uton.

Irta:

BICSÉRDY

BÉLA.

Legújabb bővített kiadás. (47- ik ezer péld.) Kis emberek könyvtára 3., 4. szám. Irta: dr. Soós Gábor. Ez a kis füzet a Bicsérdyzmus népies, könnyen értlietö magyarázata Ara 10.000 korona, póstán küldve 12.000 korona.

Ára 90.000 kor., p o s t á n k ü l d v e 100.000 k o r o n a .

S L

„ALFÖLDI MÉHÉSZET" szerkesztőségében.

Utánvét

mellett

is

Figyelem! Megérkeztek a legújabb

tipusú

német csiga- és biciklihajtású

mézpergetők melyek minden keret-nagyság kipergetéséhez alkalmasak. Biciklioldalhajtásu mézpergelőket négy keret kipergetéséhez, de külön megrendelésre 10 keret m i n d k é t o l d a l o n v a l ó kipergetéséhez is készítünk. Ezen mézpergetőkröl külön képes árjegyzéket ingyen küldünk. Bármilyen régi rendszerű mézpergetőt felső csiga- vagy alsó biciklihajtásra átalakítani elfogadunk. 5 és 50 kg.-os erős feliét bádogból készült mézbödönök is kaphatók.

P O L L E R M A N N mülépgyár

megküldjük.

Székesfehérvár,

Méhesgazdák!

A „Méhesgazdák

naptára"

az 1927. évre is kibontja zászlóját. Kettőzölt buzgalommal készül. Tartalma is megduplázódik. Előjegyzéseiket méhesgazdatársaim már most megtehetik. Annak idején teljesen bérmentve fogjuk megküldeni, hozzá mellékelve csekket is. A naptár irói a legkiválóbb hazai cikkírók. Változatos, érdekes tartalma mellett az ára meglepő olcsó lesz. Előjegyzéseket elfogad az „Alföldi M é h é s z e t " és a

„Méhesgazdák

naptára

szerkesztősége"

Vámoscsalád (Vas vármegye).

Szeged,f'1926.

X. évfolyam. 11—7. szám.

Junius—Julius.

ALFÖLDIJAMÉHÉSZET II SZEGEDVIDÉKI MÉHÉSZ-EGYESÜLET

HIVATALOS LS@»JA

Makó és vidéke, Dombovárvidéki Méhészegyesületek, a Békésmegyei Méhtenyésztők Egyesületének és a Zalavidéki Méhészegyesületnek hivatalos közlönye. MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN. Főmunkatársak:

Felelős szerkesztő: Fülöp József

VAJNÓVSZKY VINCE és HARTWIGER ÁGOSTON

Egész évre 70.000 K, félévre 35.000 K.

Előfizetési dij:

A „Szegedvidéki Méhész-Egyesület" évi tagsági díja 1'tH) pengő, 20.000 papírkorona, melyben az Orsz. Méhész-szövetség tagsági dija is bennfoglaltatik. A7. egyesületi tagsági dii a pénztáros címére küldendő : Mangult János (Szeged, Fodor ucca 9. sz), vagy postatakarékpénztár befizetési lapon, a 40.640. számú folyószámlán.

Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Osztrovszky-utca 4. sz., hova a lap szellemi részét illető közlemények is küldendők. Fel. kiadó: Fülöp József. Telefon 7-39.

E G Y E S S Z Á M ÁRA 6000 K O R O N A . Egyes számok külön is kaphatók a SZERKESZTŐSÉGBEN, Osztrovszky ucca 4. szám. Szerkesztőség csekkszámlája: 49.409.

Komániában

200 lei. — Előfizetési dijak küldendők: Kolozsvári Gazdák Hitelszövetkezete, Cluj (Kolozsvár) Vagy: Temesvári Első Takarékpénztár, Timisoara (Temesvár). Jugoszláviában 70 dinár. — Előfizetés küldendő következő címre: Andrija Weninger, Subotica (Szabadka) Trgovacka Banka. Csehszlovákiában: 40 cs. kor., mely összeg szerkesztőségünk címére Szegedre küldendő. Íelezni kell azonban mindenkor és bárhonnan, hogy a befizetés az „Alföldi Méhészet" javára történik, ülönben tévedések állhatnak elő. A szerkesztőség pedig Szegeden egy levelezőlapon minden esetben értesítendő.

A mikroszkop szerepe a tudományokban és a méhészetben. Irta: Vajnóoszky Vince. Az élettan (biológia) a természettudományok egyik óriási kiterjedésű á g a ; van állat- és növényélettan. Magában foglalja ez az őslénytant (palaentológia), embertant (antropológia), állattant (zoológia), növénytant (botanika). Az élettannal szorosan összefügg az életvegytan (biochemia), mely az élősejtek anyagának összetételét vizsgálja. Ezen tudományok mindegyikével külön-külön akár egész életen át lehet foglalkozni, anélkül, hogy a véges emberi elme azok tökéletes megismeréséhez jutna, vagy kutatásaival ezek lényegének legmélyére tudna hatolni. Csodálatos azonban a haladás, mióta az emberi érdeklődés e tudomány ágak felé terelődött és beláthatatlan a fejlődés határa. E tudományokban a kutató emberi elmén kivül a gyors és nagy haladást egyes technikai eszközök tették lehetővé, különösen sokat köszönhet e részben a tudomány a mikroszkop tökéletesedésének. Ez az eszköz tette lehetővé, hogy lássuk és megfigyeljük azt, ami évezredek óta előttünk láthatatlan, ismeretlen és relytély vöit. A mikroszkop által ismertük meg a sejt szaporodásának törvényeit, a sejt élőanyagának a protoplazmának szerkezetét. Az ismeretlen világok rejtélyeibe behatolást megkönnyítő ezt a nagyszerű eszközt sietett igénybe venni nemcsak a természettudomány, hanem a kémia, a nemzetgazdaságtan, orvosi tudomány, bonctan, a büntetőjog stb. A kémia régen törekszik a szintetikus tápanyagok előállítására, vagyis arra, hogyan lehetne egyszerűbb testből kémiai uton (szintézissel) előállítani

138


olyan anyagokat, amelyek az emberiség táplálkozására alkalmasak. Ez nem lesz lehetetlen, ha ultramikroszkop segítségével, mely a milliméternek több milliomod részét is megmulatja, képesek leszünk a legparányibb anyagrészecskék mibenlétét megismerni. Legújabban a vitaminok a tápanyagok királyának szerepét kezdik kutalni, az emberi és állati táplálkozásban ennek korszakos nagyjelentőséget tulajdonítanak. A tudomány eddig abban a feltevésben volt (Rubner fiziológus törvénye szerint), hogy az ember táplálásához elegendő bizonyos menynyiségü kalória anyag: 70 gr. fehérje, 30 gr. zsir, 200 gr. szénhidrát (keményítőben és cukorfélékben) víz és kevés só s ezeknek fütőereje az emberi szervezetnek elég tápanyagot nyújt. Rájöttek, hogy a szervezetnek mindez nem elég, különféle betegségek állanak elő, vagyis hiányzik valami; ezt a hiányzó anyagot elnevezték életet adó anyagnak (vitaminnak). Vitamint tartalmazó anyagoktól az elsatnyult, beteg szervezet meggyógyul, helyreáll. A vitamint különösen feltalálták a madarak tojásának sárgájában, a citromban, a narancsban, friss gombában, mézben*) stb. A táplálkozás minősége befolyásolja a koponya alkatát és a csontrendszer kialakulását. A rossz táplálkozás következnyénye az angolkór is. A helyes táplálkozás megállapításán kivül elérkezett annak is az ideje, hogy ujabb és olcsó tápanyagokat fedezzen fel és állítson elő a vegyészeti tudomány, mert Malthus Róbert tana, mely szerint a népesedés szaporodásának gyorsasága sokszorosan felülmúlja az élelmiszer szaporodásának gyorsaságát, kezd veszedelmesen beteljesedni. A világháború óta az emberiség szaporodása 161 millió, dacára a spanyolnáthának, mely végig pusztította a világot és több áldozatot szedett, mint a világháború. Malthus annakidején 100 évre tette, ujabban egy német tudós 300 évre teszi földünk gazdasági erejét, a mértani haladvány szerint növekedő emberiséget földünk akkor már nem lesz képes eltartani. Ha élelmi szereinket nem szaporítjuk vagy azokat egyszerűbb testekből vegyi uton megfelelő mennyiségben elő nem állítjuk, hiányozni fog a megélhetési alap; nagy gazdasági összeomlás fenyeget bennünket. A kémiában a mikroszkopikus vizsgálódásra tehát nagy szerep vár, az itt elért sikerek nagy kihatással lesznek nemzetgazdaságunkra. A mikroszkóppal volt felderíthető, hogy a ragályos betegségek legtöbbjét csak nagyító műszerrel látható végtelenül szipora és apro növények, állatkák s illetve ezek váladékai, melyek gyilkos, ölőmérgek, okozzák, igy többek között a tuberkulózist is, mai társadalmunknak legborzalmasabb tömegbetegségét, mely csak Magyarországon minden 20 percben egy emberéletet olt ki. A tudőgümőkórban szenvedő beteg által kiköhögött nyálkacsöppel megszámlálhatatlan bacílus kerül a levegőbe, onnan a légzési szervbe. Az orvosi tudomány csak a kórt okozó baktériumok cs bacilusok felfedezése után jutott abba a helyzetbe, hogy azok ellen több-kevesebb sikerrel védekezhessék. Az orvosi tudomány ma már arra törekszik, hogy a szervezet legbensejében lejátszódó doigokat érzékeltesse meg. *) Nyers tejben, nyers gyümölcsökben, vörös- és fokhagymában.

(Szerk.)

ALFÖLDI MÉHÉSZET

139

A mikroszkóp segélyével százaléknyi pontossággal megtudjuk határozni, hogy egy csepp vér minő alkatrészekből á l ; embertől, vagy állattól ered-e az ? A bűnös hiába tagad ; hiába áll elő azzal, hogy a ruhájára fröccsent vér nem emberi, hanem állati. Erőszaktételénél a nő ruháján maradt ondószál górcsövi vizsgálattal könnyű szerrel kimutathatók. Legújabban gyermektartási perekben vérvizsgálattal akarják eldönteni az apaság iíérdését. Dr. Habarda bécsi tanár szerint atya és gyermek vére egymáshoz megállapítható hasonlatosságokat mutat. Szóval a mikroszkóp utján elérhető vizsgálati tények és adatok belejátszó elemek már nemcsak a büntető, hanem polgári perekben is és a mikroszkóp ily módon az igazságszolgáltatás segitő eszközévé válik. Hogy áttérjünk a bennünket, méhészeket érdeklő kérdésekre, tudjuk, hogy a méh testének csodás berendezését mikroszkopikus boncolás utján ismerjük meg tüzetesen. A méh felboncolásához elégséges egy közönséges nagyitóüveglencse (lupe) is, mely körülbelől tízszeresen nagyit; van erősebben nagyító lencse is. A lupénél még jobb a mikroszkóp (2 lencséje van) legjobb az úgynevezett binocalaris mikroszkóp, amelyet 120-szoros nagyításig lehet szabályozni. Kisebb fokú nagyítás elegendő egyes szervek, mondjuk a méh agyvelejének, szivének kivételére; ha e kiboncolt részeket még tovább akarjuk vizsgálni, erősebb nagyításra van czükség; finom szeletekre vagdaljuk a kivett részt és ezt vizsgáljuk tovább. Maga az eljárás annyira hosszadalmas, hogy sokszor hetekig tartó előkészület előzi meg. Ha méhbetegséget akarunk vizsgálni, még erősebb nagyításra van szükség. A nosemát, mivel ennek spórái a nagyobbak közé tartoznak, körülbelől 500-szoros nagyítással lehet felismerni; ugy néznek ki, mint a köleskása szemecskék. Ennek a felismeréséhez szükséges ismerni az egészséges méh. belét, vigyázni kell, nehogy virágporszemecskéket nézzünk nosemának. Az eljárás a következő: Egyszerűen kivesszük (kitépjük) a méh belét, nem szükséges hozzá finom praeparáló műszer; azután a belet szétdörzsöljük egy üveglapon, egy kis vizet csöppentünk rá, (glicerin még jobb) egy nagyon vékony üveglemezzel (fedölemezzel) lefödjük és megejtjük a vizsgálatot. Még könnyebben felismerhetjük a nosemákat, ha Burri-féle tus-festéket használunk. Az eljárás lényege, hogy a szétdörzsölt bélre tust cseppentünk. A nosema spórái kemény tokban (védőburokban) vannak, ezek nem veszik be magukba a tust, világosak maradnak amikor mikroszkóppal vizsgáljuk, teljesen sötét alapon világosaknak látszanak a spórák. Ezek után azt képzeli az olvasó, hogy a költésrothadást is könnyű felismerni, csak be kell szerezni egy mikroszkopot, abba beletekinteni s a bacilusok rögtön láthatókká és felismerhetőkké válnak. Ez igen nagy tévedés. Van egy légy (Eristalis apiformis), amely a méhhez hasonlít, felületes szemlélő ezt a méhvel összetéveszti, pedig ez magasabb rendű állat, meg is foghatjuk, tapinthatjuk, mégis tévedést okoz, hogyne tévedhetnénk a szabadszemmel nem látható, csak erős nagyítás mellett szembetűnő egyszerű


szerkezetű élőlényeknél, a mikrobáknál. Bár ezeknél az alaki változás igen kis térre szorul, mégis nagyon sokfélék és elképzelhetetlenül kicsinyek. Felismerésük hosszadalmas munkát, óriási vigyázatot aprólékos vizsgálatot igényel. Nem is mind veszedelmes, vannak köztük rendkívüli hasznosak is, ilyenek amelyek a növények és állatok rothadását idézik elő és uj élet számára teremtenek alapott. Hogy a baktériumokat ne egyformáknak lássuk, nemcsak alaki, hanem más, fiziológiai tulajdonságaikat is meg kell figyelni, életmódjukat tanulmányozni ; e célból a baktériumokat tenyésztik és szétválogatják ; minden rothadó testben vannak baktériumok, melyek a rothadást okozzák; ezektől külön kell választani azt a fajtát, melyet vizsgálni akarunk. " Vannak nehezen tenyészthetők, finyásak, válogatósak, vannak olyanok, amelyek nem esznek semmit csak embervért. Egyes fajok felismerése hosszadalmas munkát, óriási vigyázatot, aprólékos vizsgálatot igényel. Tanulmányozásuknál még erősebb nagyításra van szükség általában ezerszeresnél is nagyobbra. Itt már a mikroszkop lencséje és a tárgy közé finom olajat cseppentünk, ez sokkal láthatóbbá teszi a megvilágítandó tárgyat; az ilyen lencsét, melynél olajat használnak, mely által sokkal világosabb és erősebb nagyítást érhetünk el, immersziós lencsének nevezzük; a nagyítást itt is lehet fokozni különböző erősségű lencsékkel; ki lehet cserélni azt is, ami a szemnél, azt is, ami a tárgynál van. Megnehezíti a baktériumok vizsgálását, hogy azok különböző fénytörök, különösen ha mozognak ; vannak olyanok, amelyek csak festéssel láthatók; festéssel minden esetre jobban láthatókká válnak. Ez még mind nem elég; még külön is meg kell győződni vájjon azokat a baktériumokat látjuk-e valóban, amelyekről szó van; például az egészséges méh belében él olyan baktérium, mely külsőleg egészen olyan, mint az ember tífuszának az okozója; régen meg is gyanúsították a méheket, hogy ezt a betegséget terjesztik ; később kiderült, hogy egészen más fajta bacillus ez, nem veszedelmes, tulajdonságai is mások. Tehát a vizsgálót a külalak is könnyen megtévesztheti; figyelni kell a bacillus életmódját, tulajdonságait, hatását. Mindez semmiesetre sem könnyű dolog; tudományos felkészültség, éles megfigyelőképesség, hosszadalmas fárasztó kutatás kell egyes fajok felismeréséhez, különösen, míg az felfedezve nincsen. Koch Róbert, mikor 1882. évben felfedezte, hogy a tuberkulózist a giimőbacillus okozza, nevét világhírűvé tette. A tudományos világban eseményszámba megy egy-egy betegség kórokozó bacillusának vagy baktériumainak felfedezése. Ma már ott tartunk, hogy a legveszedelmesebb betegségek nagyrészének okozóit ismerjük, sőt gyógyítani is tudjuk. Még nagyobb nehézséggel lehet megkülönböztetni a mikroorganizmusokról (véglényekről) vajon állatiak vagy növényiek-e ? Ragályos betegségeket részben állati parányok (baktériumok) okozzák. A himlő vírusa állati véglény, ellenben a korela vibrió növényi szervezet. Az állati mikroorganizmusok jóval érzékenyebbek a méreggel szemben, hamarább elpusztulnak, mint a növényi szervezetek. Az elmondottakból világos, hogy laikus kezébe a mikroszkop nem való,


ha ő lát is valamit azon, a dolgokat nem ugy látja, ahogyan kellene és meg sem érti; például a költésrothadás mikrobáit, bár azok már felfedezve vannak, nem ismeri fel, annál kevésbbé, mert azoknak különböző fajtái vannak és továbbá, mert az egészséges méh szervezete is tele van különböző bacillusokkal, melyek nem okoznak betegséget, ezek és a veszedelmesek között nem tud különbséget tenni. A mikroskopnak a méhészetben nem a laikusok kezében van jelentősége, hanem a tudás, szakavatottság birtokában ; bizzuk ennélfogva ezt a nagyfontosságú műszert a bakteorológusokra, akik a bakteorológiában és azzal összefüggő tudományokban megfelelő képzettségük folytán járatosak.

A méhészeti többtermelésről.*) Irta : Niedermann Antal, a „Vidéki Méhészegyesületek Orsz. Szövetségéinek ügyvezető elnöke.

A föbbtermelés jelszava a méhészekhez is eljutott. De nemcsak a jelszó hódit. Maga az eszme, a többtermelés lényege is sok hivet szerzett magának a méhészek között. Nincs mostanában olyan komolyabb méhészgyülés, ahol valamilyen formában szó ne essék a többtermelésről. Ám tapasztaltam, nem minden méhész konyit a kérdéshez. A legtöbben ugy képzelik, kevés helyett sok törzsről, kis kaptár helyett nagyról, bödön helyett hordóról van szó. Hát a dolog nem ilyen egyszerű. A méhészet terén meg éppen nem. Gondolom, nem végzek hiábavaló munkát, ha érdeklődő méhésztársaim előtt röviden megvilágítom a méliészkedés és a többtermelés egymáshoz való viszonyát. Mi is az a többtermelés, kedves méhésztársaim? — Hát ez a mostanság olyan sokat emlegetett szó közérthető nyelven azt jelenti, hogy az emberi gazdálkodás valamelyik ágában többet, jobbat, különbet hozzunk létre, mint eleddig. Ha ezt az egyszerű szólamot lefordítjuk méhésznyelvre, ha azt magyar méhészeti viszonyainkhoz szabjuk, akkor látjuk csak igazán, mennyi bibéje, mennyi ága-boga, vonatkozása van a dolognak. Egy bizonyos: nálunk addig eredményes méhészeti többtermelésről nem lehet beszélni, amig azt kellőképpen elő nem készítettük. Mit értek előkészítés alatt? — Ezalatt azt értem, hogy a méhészeti többtermelésnek vannak bizonyos előfeltételei és előbb ezeket kell megteremteni. No lássuk hát azokat az előfeltételeket. Általános a panasz, hogy a mézárak alacsonyak, nincsenek arányban a termelő áldozataival. Ha jobb mézszüret akad olykoron, akkor a méz elhelyezése még alacsony árak mellett is döcögve megy. Szóval a jelenlegi mézértékesités nem megfelelő. Ám ha többet termelnénk, az még kevésbé szuperálna, — ez világos 1 Mit kell tehát legislegelőbb megcsinálni ? — Jobb méz-

értékesitést!

A termelő, jelen esetben a méhész érdekeinek szolgáló jobb értékesítésről csak ugy lehet szó, ha a termelőknek maguknak van egy központi gazdasági szervük, amely az értékesítés irányításába hathatósan befolyik. Amig a méhészek ilyen szervvel nem rendelkeznek, addig-a méhészeti termékek értékesítése mindig a szabad kereskedelem hullámzásainak lesz kitéve. Tehát tisztelt méhészbarátaim, meg kell csinálni azt az altruisztikus központi méhgazdasági *) Mutatvány a Legány-féle „Mezőgazdaság és Kertészet Naptára" legközelebb Budapesten, dr. Halács Ágoston szerkesztésében megjelenő 1927. évi folyamából. Ezt a gazdag tartalmú, jól szerkesztett naptárt melegen ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. (Szerk.)

142 szervet, amely mindenekfölött a termelő érdekeit tartsa szem előtt. Kérdés azonban, képes-e a magyar méhésztársadalom ilyen nagyszabású árszabályozó központot létrehozni? — Sajnos, alig felelhetünk igennel. A magyar méhésztársadalom jelenleg még egyenetlen, széthúzó. Nagy alkotásokra képtelen. Azt előbb fel kell rázni, össze kell forrasztani, meg kell szervezni 1 íme, igy bontakoznak ki a méhészeti többtermelés előfeltételei: a méhésztársadalom legyen egységes, alkossa meg központi gazdasági szervét, biztosítsa a jobb értékesítést. A megértés munkája a méhészek közt megindult. Reméljük a legjobbat, — nevezetesen azt, hogy a méhészeti többtermelés szép álma végre a megvalósulás küszöbére lép. Addig is ne tétlenkedjünk. Nézzük meg közelebbről, hogy is lehetne a magyar méhészet szép mezején többet, jobbat, külömbet termelni, mint eddig. Nézetem szerint ehhez a nemes és nagy feladathoz, ennek -a gyönyörű feladatnak eredményes megoldásához a következő dolgok megléte szükséges. Ugy nevezhetjük őket: a magyar méhészeti többtermelés tényezői. Ezek : jobb méhész, jobb méhállomány, jobb kezelés, jobb mézforrások és azok jobb kihasználása. 1. Jobb méhészt kivánok a többtermeléshez az eddigi átlagnál. Jobb alatt azt értem, legyen egyrészt gyakorlatiasabb, másrészt pedig t múltabb. Gyakorlatiasabbnak szeretném a magyar méhészt, mert még igen sokan vannak közöttünk a műkedvelők. Értsük meg, a méhészkedés nem szórakozás, nem haszontalan pepecselés. Az józan gazdálkodás, melynek célja és létalapja ez a szó : haszon. Félre tehát minden érzelgéssel. A virág nyithat, a méh zümmöghet, a méhész ábrándozhat, — a ceruza beszél! Csak az eredmény dönt. Óhajtandó, hogy a magyar méhész többet tanuljon, mint eddig tette. Nem tudós elmerülésről beszélek. Gyakorlati és haladó ismeretek folytatólagos megszerzésére gondolok. Nílunk a kezdők kiképzésére vetették mindig a fősúlyt. A haladókkal, a felsőbb kiképzéssel keveset, vagy semmit sem törődtek. Pedig bebizonyosodott tény, hogy a nagyobb terjedelmű gazdálkodáshoz szélesebb ismeretek, a többtermeléshez fejlődöttebb tudás kell. Törekedjünk oda, hogy az állam és a méhésztársadalom a továbbképző és felsőbb méhészeti tudást épugy felkarolja, mint a kezdők primitív oktatását. 2. Jobb méhállományt, a méhállomány megjavítását sürgetem. Magyarországon ezen a téren jóformán semmi sem történik. Svájcban minden kisgazda, minden falusi korcsmáros előadást tarthat és akárhányszor tart ís, az anyanevelésről, a fajtenyésztésről. Hol vagyunk mi Svájctól ? — Nem vagyok én telhetetlen, nem kivánok én a ni3gyar méhésztől egyelőre lehetetlent. Csak azt szeretném elérni, hogy minden magyar méhesgazda a rossz törzseit selejtezze ki és csak a legjobb törzseitől szaporítson tovább. Az se volna boszorkányság, ha az anyanevelés elemeível szépen tisztába jönne és szükség esetére mindig készen tartana egy pár jófajta anyát. Mert jegyezzük meg jól, a többtermeléshez nem elég a jó méhész, ahhoz jó méh is kelletik. 3. A jobb kezelést is felsoroltam a többtermelési tényezők között. Ne értessem félre. A magyar méhész elsősorban gyakorlati méhész, tehát a kezelés mivoltjával tisztában van. Én itt a kezelésnek arra a magasabb iskolájára célzok, amely a méhtartást és — gondozást, a méhekkel való elbánást magasabb gyakorlati tényezőkhöz idomiija. Amerikában pl. az egyszerűségre, gyorsaságra és munkamegosztásra törekszenek. Mi is tartsuk ezeket szem előtt. De mindenekfölött alkalmazzuk kezelési rendszerünket a hordáshoz, a méhlegelőhöz, — kaptarainkat pedig ugy válasszuk meg, hogy azok teljesen belesimuljanak kezelési rendszerünkbe. Tudom, ezen a téren sok a mulasztás, sok a

ALFÖLDI MÉHÉSZET

143

helyrepótlandó. De itt is a méhésztársadalomnak, az államnak, annak a bizonyos magasabb haladó irányú oktatásnak kell az előrelenditést, az irányítást megadni. 4. A többtermelési tényezők legfontosabbikát, a jobb mézforrások és azok jobb kihasználásának kérdését utolsóul hagytam. A méhlegelő javításának az ügye, mert hiszen ez az ugrópont, régóta szőnyegen van és nem is fog egyhamar lekerülni onnan. Minden magyar méhész tisztában van azzal, hogy jó méhlegelő nélkül nem lesz tele a bödön. Állandó témája ez minden méhészeti összejövetelnek. Itt nincs megalkuvás. Az egységessé válandó méhésztársadalomnak nem lehet és nem is lesz súlyosabb, tartósabb feladata, mint minden illetékes tényezőt, államot, vármegyét, várost, falut arra nógatni és szorítani, hogy a méhlegelő javításával végre komolyan és kiadósan foglalkozzanak. Az adva levő mézforrások jobb kihasználásának legfontosabb módja, a méhekkel való vándorlás. Ennek általánossá tétele, megszervezése nagyszabású íeladat. A megoldás részleivel most nem foglalkozom, hanem utalok naptárunk tavalyi évfolyamának 203. oldalán levő hasonló tárgyú cikkemre. Ezzel be is fejeztem a többtermelés tényezői felett tartott szemlémet. Ismétlem és a méhésztársaimnak szivére kötöm : nálunk méhészxti többtermelést csak ugy tudok elképzelni, ha előbb a cikkem elején hangoztatott előzetes feltételek teljesülnek. Tehát meg kell csinálni a méhésztársadalom egységét, a központi méhgazdaságl szervet és ezek révén a jobb értékesítési lehetőséget. Ezek után majd hozzá lehet fogni az igazi többtermelési programhoz.

Méhészet az elemi és polgári iskolákban. O k t ó b e r havi a n y a g . Gyakorlati rész. Azt mondják: a méheket a szőlőben nem szabad megtűrni, mert sok kárt tesznek az által, hogy a szőlőszemekből a levet kiszívják és így a bortermést csökkentik. A helyzet a következő. Oly években, amikor bőven tudtak mézet gyűjteni, a méhek a gyümölcsre rá sem néznek. Azonban Ínséges években, mikor kevés mézet tudtak gyűjteni a virágokból, akkor ősz felé felkeresik a túlérett gyümölcsöket és édeskés levét, ami cukor tartalmú, szürcsölgetik, szívogatják. így felkeresik a szőlőt, ringló szilvát, körte fajokat. A szőlőszemek héját ők azonban nem tudják kirágni, erre az ő rágójuk alkalmatlan, ezt a darazsak végzik el, a méhek csak a már kikezdett és túlérett szőlőszemek levéből szívogatnak. Jelentékenyebb kárt azonban nem tesznek. Ha pár holdnyi terjedelmű szőlőben pár liternyi musttal kevesebb lesz, ez valóban jelentékeny kárnak nem tekinthető. A magyar ember azonban rendszerint igen szűkkeblű, minden csekély kárt nagyítani szokott, a szúnyogot elefántnak szereti feltüntetni. A méhek kártétele a szőlőkben is ilyen szúnyog. Ősz felé a kaptárok kijáró nyílását meg kell szűkíteni azért, hogy megakadályozzuk egerek és cickányok behatolását. A szűkítő tehát arra való, hogy a nagyobb kárttevő behatolását megakadályozza, míg a méhek szabadon ki- és bejárhatása és a friss levegő behatolása akadályozva ne legyen. Térjünk ki még egy kissé a betelelés munkájára. Ha elegendő élelme van a méhcsaládnak és meg van az anya is, alig van dolgunk a méhekkel. Ha nincs elegendő élelmük, nekünk kell pótolnunk, ha azt nem akarjuk, hogy a méhcsalád télen éhen elpusztuljon. Itt kínálkozik a legelső és egyik legfontosabb alkalom a méhész beavatkozására. Hogyan adjuk az élelmet a

w

144


családnak? Ha vannak félretéve mézes lépei a méhésznek, beadunk ilyeneket az élelemben szűkölködő családnak. Nagyobb keretekből 2—3-at, kisebbekből 5—6-ot; feltéve, hogy valamennyi mézük mégis csak van a családoknak, hiszen ha nem volna, pár nap alatt elpusztulnának. Ha nincs mézeslépünk, mint a kezdőméhészeknek általában, etetéshez kefl folyamodnunk; az etetés már körülményesebb munkálat. Külön kis etető-készülékek vannak erre a célra. A legegyszerűbb készülék, egy tepsi alakú tálca, amelybe öntjük az'A rész vizzel higitott mézoldatot, ennek tetejére lécecskéket fektetünk, mely úszik az oldaton. A lécecskék arra valók, hogy a méhek az oldatba bele ne fulladjanak ; a lécecskéken helyet foglalnak a méhek és kényelmesen felszürcsölik az oldatot, felhordják és elhelyezik a sejtcellákban. A megtöltött tálcát a kaptár fenekére betoljuk. Legyen az oldat langyos. A méhek a langyos méz átható illatát egy pillanat alatt megérzik éles szaglásukkal és azt hangos üdvrivalgással köszöntik. A küszöb-deszkával gyorsan elzárjuk az ajtót, különben a méhek tömegesen repülnének ki, sőt össze is szurkálnának bennünket. Az élelemnek nyitott edényben ilyen feltűnő módon való nyújtása röktön fegyverbe szólitja az egész méhtársadalmat, csapatosan rendelik ki egy pillanat alatt a nyitott kijáróhoz az őröket, sőt többen felrepülnek, a kaptár körül repdesve a levegőben is teljesíteni látszanak az őrségi szolgálatot; mindez azon okból történt, mivel a kaptárba könnyen megközelíthető, hozzáférhető élelem hozatott, amely nemcsak azt a famíliát érdekli, ahova az élelem nyitott edényben nyújtatott, de átható illatánál fogva felkelti az érdeklődést, sőt a féltékenységet és irigységet a szomszédos méhtársadalmakban is, ahova ennek a hire élénk illata utján mihamarabb eljut. Mig a fegyveres őrség ekképen azonnal megkezdi a legéberebb munkáját, azalatt a bentlevők nagy tömegei hozzáfognak a raktározás elvégzéséhez; hordják föl az élelmet a kaptárban nagyszámban üresen tátongó cellákba, ezek az ő éléskamrájuk. Az élelem fölhordása nem a lábaikon, nem is a csápjaikkal történik, hanem a mézgyomrukkal, amit tele szívnak a tálcán levő mézoldatból s fönt a cellákba ürítik ki annak tartalmát, hasonlatosan a galambokhoz, amely begyéből fölhozza a táplálékot fiókái számára. Miután az etetés ilyen izgalmat vált ki a méheknél, felkorbácsolni alkalmas féltékenységüket és irigységüket egymással szemben : az etetés nagy figyelmét, körültekintést és óvatosságot igényel. Különben a méhek nagy háborúsága, öldöklés és gyilkolás fejlődhetik ki belőle. A méhésztől és munkájának módjától függ, hogy ez a katasztrófa be ne következzék. Ügyeljünk tehát a következőkre: csak alkonyatkor etessünk, nappal soha, mikor már a méhek nyugalomra térnek s megszüntetik a kirepülést. (Egy törvény: homályban a méhek nem repülnek, a homály hazakergeti őket.) Másnap reggel hat óra előtt eltávolitjuk az etetőedényt; ha véletlenül kicseppent volna mézoldat a kaptár fenekére, azt vizes ruhával jól feltöröljük; minden nyomát eltüntetjük annak, hogy itt etetés folyt, A kaptár körül kivül sem szabad mézcseppeknek mutatkozniok. A méh nyugodt, ha lakását, éléskamráját tömve tudja, de életét látja kockára téve akkor, ha kamarája üres. Ez elkeseríti, kétségbeejti és elszánttá teszi. Ha máskép nem lehet, rablással is megszerzi élelmét, legyilkolja a szomszédos méhcsaládot. Vannak erre eszközei: fullánkja és rágója. Később megismerjük ezeket a szerveket behatóan. De szunnyadnak ezek az indulatok, ha nincs valami körülmény, ami felkorbácsolja azokat. A méhész járatlansága, tapasztalatlansága, tudatlansága lépten-nyomon kihívhatja ezt. Meg kell ismerkednünk tehát a méhek természetével és akkor a legveszélyesebb munkákat is elvégezhetjük velők akár naponként és minden ártalom nélkül. Külön rabló-méhek ugyan nincsenek, de rablóvá válhatik

ALFÖLDI MÉHÉSZET

145

minden méh, még szomszédos családok is, ha erre alkalom kínálkozik. A méhész dolga, hogy ezeket az alkalmakat távoltartsa. Az etetést gyors egymásutánban 4—5 nap alatt végezzük el, hogy a veszélyes müveletek minél rövidebb idő alatt nyerhessenek befejezést. 3—4 keret méz telelésre elegendő. Ez a mézmennyiség azonban már a minimum. Márciusban ezeket a családokat erősen figyelnünk kell. S mihelyt kell, ismét etetjük őket. Bonctani és élettani rész. Vegyünk egy tányérkát, egy-két csepp mézet cseppencsünk rá, v most hozzunk be a kaptárból egy pír élőméhecskét s tegyük óvatosan a tányérra a mézcsepp közelébe. A méhecske azonnal kinyújtja nyelvecskéjét és nyalogatja azt. Látjuk, jó hosszú a méh nyelve, 10—12 milliméíernyire is kiölthelő. A nyelvet a szájrészek veszik körül, amelyek zárt csővé alakithatók. A mézet, vizet, virágok kelyhéből a nektárt e csövön át mintegy felszivattyuzva a szájüregbe és onnan a garaton és bárzsingen keresztül lejut az a mézgyomorba. A fején más részeket is látunk. Vegyünk elő egy közönséges 25—30 szorosan nagyitó lencsét és vizsgáljuk meg, mily részeket találunk a méh fején ? Két oldalt homályos, sötét domborulatot veszünk észre. Ezek a recés szemek. A jobboldali 1500 récéből, a baloldali is ugyanennyiből áll. A recés szemek összetett szemek, hátulról előre felé domborulnak. Ez az oka, hogy a méh egyszerre lát előre és hátra is, oldalt is, anélkül, hogy fejét mozdítaná. A recés szemek a távollátást végzik. Vannak ezen kivül pontszemek, ezek egyszerű szemek és a közellátást teljesitik. A pontszemek a homlok felső részén vannak. A 3 pontszem háromszög alakban van elhelyezve: kettő fönt, egy lejebb. Ezek mint fekete, fénylő pontocskák tűnnek föl a nagyító lencse alatt, de figyelmesen kutatva szabadszemmel is megláthatok. A fejen látjuk még a csápokat. Két részből állanak : nyélből és ostorból. Nagyitó lencsével észlelhető, hogy a csápok izekre osztódnak. Az ostor 10 izből áll, amelyek igen mozgékonyan vannak izülve. Láthatjuk is, hogy a csápok szinte szünet nélkül mozognak. A csápok a tapintás szervei. De még más érzékszerv is van a csápokon elhelyezve. Ha 300 szoros nagyítást végeznénk, akkor mindne egyes Ízületen fényes pontot vennénk észre, e gyöngyfényű pontocskák krs nyílások, amiket feszes hártyák, a dobhártyák zárnak el. Ez a szerv a hallás szerve. Ha a csápokat ollóval levágjuk, tehát a méheket siketté tesszük, ez beszünteti minden munkáját. Táplálékot nem vesz magához, minden iránt közömbösnek látszik lenni, sőt buskomorrá válik s rövid egy-két nap alatt elpusztul. Az izlés szerve a nyelvtőn van, a szaglás szerve pedig az innyvitorla mögött a garatban van elhelyezve. Módjában van ezt a levegőtől teljesen elzárni, amit például tulerős szag hatására meg is tesz. Szaglásuk rendkívül finom. A virágok illatát nagy távolságról megérzik. Lélegzése nem a szájon keresztül, nem tüdővel történik, hanem a potroh és tor oldalain levő légző nyílásokon keresztül. Láthatjuk, ha a fáradt méh leszáll, potroháteharmonikaszerüen, gyorsan mozgatja, ekkor lélegzik. Egész testét légzőcsatornák járják keresztül-kasul, amelyeken levegő áramlik keresztül. November havi anyag.

Bonctani és élettani rész. A rágókról jegyezzük meg még a következőket. A rágók a fej alsó részén két oldalt vannak elhelyezve, vízszintesen mozogva a rágók éleikkel a száj közepén találkoznak. Vitorlához, de kanalakhoz is hasonlítanak, minélfogva nemcsak rágásra, hanem lemezek összefoglalására, nyújtására, felületek elegyengetésére és általában finomabb munkákra is igen alkalmasak. „A rágók használata a méhek életében és háztartásában igen sokoldalú;


ezekkel nyitják meg bölcsőiket; ezekkel zúzzák össze nagyjából a száraz eledelféléket; ezeket használják az építkezésnél és bontásoknál, a takarítás, vagyis a hulladékok és halottak kivonszolásánál; ezekkel ragadják meg egymást, midőn marakodnak ; kitudják velők csavarni az erőszakoskodó rablóméhek szárnyait, sőt állítólag leharapják körmeiket is; szóval a rágók nem csupán fogak, hanem helyettesitik a kezeket és fegyver gyanánt is szolgálnak." (Sőtér.) A táplálkozás csatornája: a bárzsing, mézgyomor, emésztőgyomor, belek, végbél. A mézgyomor, ha üres, kevéssé bővebb, mint a bárzsing, ha telve van mézzel, majd akkora, mint egy kendermag. Billentyű zárja el az emésztő gyomortól, mely hátrafelé nyilik s működése a méh akaratától függ. így annyi mézet bocsát tovább az emésztő gyomorba, amennyire szüksége van. Viszont, ha az emésztő gyomor tartalma akarna visszafelé tolulni a mézgyomorba, ez lehetetlen, mert a billentyűk a nyílást bezárják. így a mézgyomor tartalmának tisztasága soha nem szenvedfiet. A mézgyomorba gyűjti a méz a virágokból a nektárt s viszi haza a kaptárba, ahol kiüríti és a sejtcellákba helyezi azt el. Ennek tartalmát az emésztőgyomor tartalma soha meg nem fertőzheti. Mézgyomorba viszi haza a méh a vizet is, amire szükségük van a méhtej (tápnyál) készítéséhez. A mézgyomorban elhelyezhető mézmennyiség elegendő a méhnek táplálékul 3 napra, télen 2—3—4 hétre is. Télen a mozgás szünetel, bő táplálkozásra tehát szükség egyáltalán nincs. A fiatalok és az anya tápláléka a méhtej, mézből, virágporból és vizböl készül. Hogy milyen arányban, azt ők tudják legjobban.

Gyakorlati

rész.

A méz egyike a legkönnyebben emészthető táplálékoknak, azért rendelik orvosok is vérszegény, angolkóros gyermekeknek, gyomor- és idegbajban szenvedőknek. Vajaskenyér mézzel, alma mézzel, sárgadinnye mézzel a legkitűnőbb és a legegészségesebb és a legkönnyebb ételeink. Olyan táplálékok, amiket a legyengült aggastyánok gyomra is elbir, jól és könnyen megemészt. Jótékony, áldásos tehát a méz, ismerjük meg, becsüljük meg a természetnek, a rovar-világnak ezt a kiváló tagját, melynek munkájának eredménye ez a kiváló táplálék, a természet pompás ajándéka. Használjuk minél többen, lehetőleg mindennap. Aki nem bírja megvásárolni, tanulja meg a méhészkedést és önmaga fogja előállíthatni. Nem fogja megbánni! Fülöp József.

Jugoszláv méhészek V. nagygyűlése és kiállítása. A dalmáciai Dubrovnikban lezajlott a jugoszláv méhészek V. nagygyűlése, melyet Gyorgyevics Szvetozár méhészszövetségi elnök, volt tanító és országgyűlési képviselő nyitott meg. Beszédében szívesen üdvözölte a polg. és katonai kiküldötteket, valamint a résztvevő (199) méhészeket. Szavainak végeztével felhívta a jelenlevőket a kiállítás megtekintésére. A méhészeka katonabanda hangjai mellett vonultakatanitóképzőbenelhelyezett kiállításra, hol Antoniolei Ivo nyug. tanító, méhész üdvözölte az érkezőket. A kiállításon, dacára a minden kritikán aluli méhészeti évnek, meglehetősszániti méhész vett részt, azonban ez mégsem állt arányban az ország méhészeinek számával. Előméhek kiállításával Strgar Ivan szlovéniai méhész, ízlésesen elrendezett méhészeti eszközeivel pedig a zagrebi Központi Méhész-Egyesület, azonkívül Mudroch András (Novi-Sad) és Ritzmann Lajos (Novi-Vrbas) tűntek ki.

ALFÖLDI MÉHÉSZET

147

Egyik teremben nagymennyiségű méz, mézkészitmények, likőrök, befőttek voltak elhelyezve, itt a rumai Milensnics Miklós és az előbb emiitett Strgar Ivan dolgai voltak a legsikerültebbek. A kiállításon még különféle kaptárak és irodalmi munkák is szerepeltek. A rendezőség sikerült kirándulásokkal (Cavtat, Kosor, Perast) igyekezett kellemessé tenni a méhészek dobrovniki tartózkodását. Eszes.

A Szegedvidéki Méhészegyesület hivatalos közlései. A Szegedvidéki Méhészegyesület 1926 nov. 7-ikén tartotta választmányi ülését Kiss Ferenc miniszteri tanácsos elnöklése mellett. A magát kimentett főtitkár távollétében az ügyek előadásával s a jegyzőkönyv vezetésével Mangult János pénztárost bizta meg az elnök. Mangult jelenti, hogy a Dorozsmáról hozott költésrothadásos lépeket az orsz. rovartani állomás megvizsgálásra nem fogadta el, hanem kéri az egyesület válaszát, hogy az egyesület költségére a bakteriológiai intézethez átküldje-e ? A választmány elhatározza, hogy a rovartani állomás értesíttessék, hogy a felmerülendő költségeket az egyesület fedezni fogja. Mangult felolvassa a vidéki orsz. szövetség átiratát, melyben az „Alföldi Méhészet" szerkesztőjének odaintézett levélbeli kérdésére közli, hogy a földmiv. minisztérium méhetetésre tiszta cukrot nem engedélyezett, csupán az OMME utján a méhekre káros hatású denaturált cukrot. A választmány — minthogy e kérdéssel már az előző ülésen foglalkozott — az ügy felett napirendre tér, illetve a szövetséget értesiti, hogy ily cukrot nem igényel. Jelenti továbbá, hogy a junius 13-iki megválasztásról szóló nyomtatott értesítések a helyi és vidéki tagjaihoz szétküldettek s arra több helyről meleghangú köszönőlevelek érkeztek, melyeket az ülésen felolvasott. Kiss Ferenc elnök ismerteti a fűzfák mézelése terén észlelt tapasztalatait. Szerinte a fűzfák levéltetvei igen jelentős mennyiségű mézet szolgáltatnak. Az ülés érdeklődéssel hallgatta az előadott megfigyelési eredményeket. Dobó István jegyző jelenti, hogy boldogult Weisz Nándor méhésztársunk méhei eladók, továbbá, hogy neki is van 3 eladó modern lapozókaptára. Freyburger méhészmester indítványára az ülés elhatározza, hogy az eladó méhek megtekintésére bizottságot (Freyburger, Mangult és Dobó) küld ki, s őket az egyesület pénzkészlete erejéig esetleg vásárlásra is feljogosítja. Amennyiben az egyesület megfelelő bevételekhez jutna, — abból 1—2 modern kaptár vásárlását is engedélyezi. Mangult jelenti, hogy az egyesület leltári tárgyának összegyűjtésére és eladására vonatkozó határozat foganatosítást még mindég nem nyert. Az ülés felhatalmazza a méhészmestert, hogy az egyesület költségére fuvart fogadjon s ezzel a kintlevő tárgyakat lakására szállíttassa be. Az egyesület könyveinek összegyűjtésével, elhelyezésével és esetleg kölcsönkönyvtárként való kezelésével Mangult pénztárost bizta meg. Mangult.

Méhésztárs! Ne siess a méz eladásával! Potom áron ne pocsékold el azt, amit nehezen megtermeltél!

148

Vidéki Magyar Méhészegyesületek

Országos Szövetsége.

(Hivatalos közlés.)

Másolat: „M. kir. kereskedelemügyi miniszter, 89.638/1926. VIII. szám. A Vidéki Magyar Méhészegyesületek Országos Szövetségének, Budapest. A folyó évi szeptember hó 20-án kelt beadványára, az abban felhozott indokok méltatásával megengedtem, hogy a méhlegelőkről visszatérő méhekre és méhészeti felszerelésekre, az államvasutak helyi árudijszabásához tartozó függelék 9. folyószáma alatt érvényesített díjkedvezmény akként módosíttassák, hogy a kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolványt az Országos Magyar Méhészeti Egyesületen kivül a Vidéki Magyar Méhészegyesületek

Országos Szövetsége, valamint a kerületi mezőgazdasági kamarák és az illetékes m. kir. kerületi méhészeti felügyelőségek egyaránt kiállíthassák. Egyben közlöm, hogy a szóbanlévő kedvezménynek a vasutak részéről való hatályosabb ellenőrizhetése céljából, a kérdéses igazolványok kiállítására az egyes vidéki méhészeti egyesületeket nem hatalmaztam fel. A szóbanforgó díjkedvezménynek a fentiek értelmében való módosítására az államvasutak igazgatóságát egyidejűleg utasítottam, a Duna—Száva—Adria vasutat, a Győr—Sopron—ebenfurti vasutat és az aradi és csanádi egyesült vasutakat pedig felhívtam, hogy saját vonalaikat, illetőleg hasonló intézkedés megtételét tegyék megfontolás tárgyává. Budapest, 1926. évi november hó 5-én. A miniszter helyett: Olvashatatlan aláírás sk., államtitkár."

K Ü L Ö N K á i n o k i B e d ő L a j o s f Pótolhatatlan vesztesség érte a modern magyar méhészetet káinoki Bedő Lajos váratlan halálával. K. Bedő Lajos Nagyajtán (Háromszék megye) 1864 nov. 26-án született. Mint ifjú lépett a m. kir. postához szolgálatba, ahol mint postamester Kál-kápolnán teljesített szolgálatot. E működésében, volt főnökei és kartársai egyhangú elismerése szerint hivatalát, a mintahivatal nívójára emelte és e nívón meg is tartotta. 1918. végén nyugalomba vonult és a sargótarjáni Népbanknál pénztárnoki állást vállalt, mely állást f. hó 8-án bekövetkezett haláláig, példás kötelességtudással töltötte be. A méhek iránti érdeklődése már zsenge gyermekkorában megnyilvánult és előszeretettel tartózkodott méhészek társaságában, élénken figyelvén azok működését. Rendszeresen méhészkedni s a méhészeti irodalommal foglalkozni Kál-kápolnán

F É L É K . kezdett. Intenzív és irányító méhésztársadalmi életét Salgótarjánba kezdte meg, ahol letelepedése után azonnal fölkereste, megismerkedett a helyi és környéki méhészekkel, kiket tanácsaival, útmutatásaival az okszerű méhészetre buzdítani igyekezett. Mikor a talajt eléggé megművelve látta, megalapítja a Salgótarján és Vidéke Méhészegyesületet, melynek, mint első elnöke, e tisztet 3 éven át betölti s midőn kezdődő betegségéből folyó gyengesége miatt e tiszttől meg kell válnia, egyesülete egyhangúlag örökös diszelnökévé választja. Főkép az ő fáradhatatlan s utólérhetetlen tevékenységének köszönheti egyesülete azon eredményeket, melyeket elérni sikerült, mert méhésztársadalmi téren agilitása mindhalálig a legnagyobb csodálatot keltő volt s ez tette nevét méhészkörökben országosan ismertté, minek elismeréseül a földmivelésügyi miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki és a Vidéki

ALFÖLDI MÉHÉSZET

Méhészegyesületek Orsz. Szövetségének" alelnökéül választották meg. Rövid pár hónap előtt még koszorút helyezett el néhai Kovács Antal mellszobrára Gödöllőn. Nevét kitörölhetetlenül ráirta a modtrn magyar méhészet történelmének lapjaira, mert ő csakugyan dolgozott mindhalálig — mint a méh. Nyugodjék békében 1 Salgótarján, 1926 okt. 18-án. Dr. Hercz s. k. Halálozás. A Szegedvidéki Méhészegyesületnek egy kiváló tagja, aki méhészetének nagyarányú fejlesztésére szép tervekkel foglalkozott, Weisz Nándor légszeszgyári művezető, folyó év aug. havában 58 éves korában rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Akik ismertük rokonszenves egyéniségét, mindnyájan mély fájdalommal kisértük őt nyugcívó helyére. Áldás emlékére ! Győrben megépül a harmadik méhespavillon. Október 17-én rendezte a Győr és Győrvidéki Méhészegyesület kirándulását a kismegyeri méhésztelepre, a tagok élénk részvétele mellett. A kirándulók részben autóbusszal, egyrészt pedig vonattal tették meg az utat. Á kirándulókat a telepen Púder Ferenc elnök és Hornik István főtitkár fogadták és kalauzolták, akik nagy élvezettel szemlélték a telep nagyszerű fejlődését és berendezését, amelyet rövid idő alatt egy uj méhespavíllonnal, egy darab 10, bármily méretű keret pergetésére használható mézpergetővel, amely a sejtek mindkét oldalán egyszerre pergeti ki a mézet, kaptár-mérleggel, a legújabb méhkaptárokkal és eszközökkel szereltek föl. Az uj méhespavillon alig egy hónapja, hogy fölépült, de már Páder Ferenc gondosságából és mindenre kiterjedő figyelméből még október hó folyamán egy uj iskolaméhes építését kezdték meg, amelyet a tavasszal megnyíló tanfolyamok céljaira rendeznek be, de egyszersmind a kezdőknek olcsó és praktikus méhes mintaházul is szolgál. A Baranyai Méhészkör Pécsett 1926 november hó 7-én tartotta évi VII. rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: Napirend előtt előadás.- Tartotta Stitz János vegyészmérnök. A méhésztársadalom bekapcsolása a tudományos- kísérletekbe. Elnöki megnyitó és jelentés, titkári jelentés, szakelőadó jelentése, pénztári jelentés, tartotta: Farkas Kamill pénztárnok, Gazdasági előadó és könyvtáros jelentése. Számvizsgáló bizottság jelentése. Ellenőrök jelentése. A tisztikar felmentése. Uj tisztikar megválasztása. Elnöki székfoglaló. Hivatalos indítványok: Tagsági dij

149

felemelése és a kör nevének megváltoztatása. Áz ügyvezető programja. 1926. évi költségvetés megállapítása. Előadás. Tartó !ta : ^Lulsch Arthur. Gyakorlali megfigyelések a szítakéreggel való méhészkedésről. A Magyar Méhészek Dzierzon Egyesülete okt. 22-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Niedermann Antal elnök vezetése mellett, kinek megnyitó beszéde után Kara Sándor főtitkár tette meg jelentését az egyesület ezévi működéséről, melynek bevezető részét alábbiakban közöljük: Amidőn egyesületünk ezévi működéséről szeretnék hü képet rajzolni, szomorúan vagyok kénytelen bevallani, hogy egyesületünk az elmúlt

évben egy lépéssel sem tudott a fejlődés utján tovább haladni. Az egy-

mást követő mostoha méhészeti esztendők, a gazdasági és pénzügyi leromlás, a munkanélküliség s a drágaság folytonos emelkedése a a rendes megélhetési viszonyokat teljesen lerontották. Ehhez járulnak még a méhésztársadalom kebelében duló belső viharok és a még mindig rendetlen társadalmi viszonyok. A rendes méhésztársadalmi élet megbénult annyira, hogy az a rendes békebeli mederbe csak igen hosszú kitartó munka árán és csak igen jó méhészeti esztendők sorozata után vezethető vissza. A nagyközönség látva a méhésztársadalom eredménytelen vergődését, a méhészet iránt nem érdeklődnek, sőt a kisebb kezdő méhészek is sok évi hiábavaló fáradozás és áldozatkészség után egymás után hagynak fel a méhészkedéssel ugy, hogy jövőbeni kilátásaink ezen a téren a legsivárabbak. Régente népes gyűléseink és mai közgyűlésünk is csak egynéhány régi kitartó harcos tag részvételével volt megtartható. Méltán mondhatjuk, hogy: „Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk". A vezetőség felelőssége teljes tudatában minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál a rendes egyesü-

150


leti élet biztosítására és a méhésztársadalmi béke végleges megteremtésére. De minden fáradozása hiábavalónak bizonyult. Az a régen sóvárgott, méhésztársadalmi békét összekötő szivárványhid kezdőleges két vége a láthatáron sehogy sem tud a természet csalhatatlan törvényei szerint teljesen kifejlődni és egyesülni, hogy mint szent egység büszkén tündököljön a ragyogó ég alján. Ha közben néha van is egy kis derű, de váratlanul mindig előtör a ború és az ezt hűen követő vihar teljesen szétoszlatja azt. Ilyen nehéz körülmények között mit tehetünk ? Egyáltalán mit várhatunk a szomorú magyar jövendőtől és a még szomorúbb magyar méhésztársadalmi viszonyoktól ? Mikor kezdjük el mi is a felkorbácsolt emberi indulatokból eredő személyes ellentétek teljes szanálását ? Mikor fogjuk azt befejezni I ? Nem volna-e időszerű méhészeink parlamentjeiben is legalább

egy részleges kormányváltság ? —

Nem hiszem, hogy ha az önzetlen, alkotni vágyó, istenadta nép a kekezébe ragadhatná a hatalmat, hogy azt ismét a régi minisztereire bizná. Minden kedves méhésztársam szálljon magába és saját lelkiismeretére hallgatve, adja meg ki-ki magának a legmegfelelőbb választ ezekre a nehéz, de őszinte kérdésekre. Ilyen nehéz viszonyok mellett egyesületünk mégsem adja fel végső reményét, hanem tántoríthatatlanul bízik a

Vidéki Magyar Méhészegyesületek Országos Szövetségé-ben és külö-

nösen annak önzetlen, agijis ügyvezető elnökében, hogy Ő — az eddigi előjelek szerint — képes lesz előbb-utóbb a méhésztársadalmat egyesíteni és az óhajtott békét mielőbb létrehozni. Adjon Isten ehhez neki erőt és kitartást, hogy mindnyájunk álma az egységes nagy, magyar méhésztársadalom mielőbb megvalósuljon 1 Ugy legyen ! A továbbiakban a közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul Nieder-

mann Antal egyesületi elnöknek e tisztségéről való lemondását, elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvben örökiti meg s az egyesület érdekékifejtett önzetlen munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét fejezte ki s elhatározta, hogy az elnöki *lást egyenlőre nem tölti be, hanem az elnöki teendők végzésére Benke Balázs társelnököt kéri fel. A ceglédi méhészeti tanfolyam vizsgája szeptember 20-án folyt le a városháza közgyűlési termében Niedermann Antal, a „Vidéki Méhészegyesületek Orsz. Szövetsége" elnöklete alalt, fényes sikerrel. Valló Árpád orsz. méhészeti főfelügyelő, Kolofont József főjegyző, Cegléd város kiküldötte jelenlétében 29 hallgató nyert végbizonyítványt, kik fáradságot nem ismerve, kitartó szorgalommal, a napi nehéz munka után esti pihenési idejüket feláldozva, sajátították el a méhészet hasznos és szórakoztató tudományát. 29 taggal ismét megnövekedett a méhésztársadalom, hogy csonkahazánk milliárdokat érö nektár készletéből egy kis résszel többet aknázhassunk ki, több ériéket menthessenek meg az enyészettől. Valló Árpád főfelügyelő tartalmas beszéd keretében fejezte ki megelégedését az • elért jó eredményért és köszönettel adózott Ignácz Sándor előadónak buzgó fáradozásáért. Figyelmeztette a hallgatókat, hogy az elemi ismeretek elsajátítása után egyesületbe tömörülve tovább képezzék magukat. Niedermann Antal elnök pedig Cegléd város pártfogásáért, a közönség jóakaratáért, a Református Egyház gondnokságának a tanterem átengedéseért és Apagyi József ügyvezető alelnöknek a tanfolyam megrendezése körül kifejtett, buzgó fáradozásáért mondott köszönetet és kérte az uj méhészeket, hogy tanulják el a méhektől a rendszeretetet, szorgalmat és összetartást, mert csak igy lesz áldás müködésükön. Ignácz Sándor előadó búcsúszavában óva inti a méhészeket, hogy rabló gazdálkodást ne folytassanak és csak fiatal anyákkal méhészkedjenek. A megérdemelt bizonyítványok kiosztása után a Himnusz hangjaival fejeződött be a tanulságos vizsga, melynek emlékére a városha/.a udvaran a vizsgálóbizottságról és a tanfolyam hallgatóiról egy sikeres csoportkép készült. A leuközelebbi tanfolyam engedélyezése április hóra van kilátásba helyezve. Budapest és Vidéke Méhészeinek Asztaltársasága minden kedden este 6 órakor a Spolarich-féle (ezelőtt Csalanyíféle söröző udvari helyiségében, Ferenciektere 7. sz.) összejövetelt tart, amely ösz-

ALFÖLDI MÉHÉSZET szejövetelen minden méhészt és a méhészet iránt érdeklődőt szivesen látnak.

Mayer miniszter Unghváry L.-féle faiskolában. Mayer Jiinos földmüvelésügyi miniszter, Gotthard Sándor h. államtitkár és Telimann Károly miniszteri tanácsos, a kertészeti ügyek vezetője kíséretében au 6-án délelöit Gyónra érkezett, ahol az Unghváry László r. t. birtokán létesített 80 holdas törzsgyümöicsöst tekintette meg. A törzsgyümölcsöst a részvénytársaság ingyenesen ajánlotta fel a minisztérium kertészeti osztályának felügyelete alatt közcélú használatra olyan értelemben, hogy ebből az állami intézmények számára tetszés szerinti mennyiségben szemző galyakat és annak terméséből tanulmányozás céljára gyümölcsöt bocsát rendelkezésére. Fennállásának 50 éves jubileumát ünnepli most az Unghváry László r. t. s ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy 80 holdas törzsgyümölcsösét, amely egyedüli az egész országban és európai hirre tett szert, a kormányzó engedélyével Horthy Miklós törzsgyümölcsösnek nevezze el.

Ki csapta b e a méhészeket ? A Szilassy-féle rágalmazási per október hó 19-én befejezést nyert. Ismeretes a méhészek előtt, hogy Szilassy Zoltán, a „Magyar Méh" 1925. évi november havi számában

„Szégyenletes kosár" cimen sértő,

rágalmazó cikket irt, amelyben Páder

Ferencet, a „ Vidéki Méhészegyesületek Orsz. Szövetségének" egyik társelnökét durván sértő kijelentésekkel illette, többek között például, hogy

Pader F. „csúnyán becsapta" volna

a méhészeket. Ezt a cikket az irigység és sértett hiúság diktálta tulajdonképen Szilassynak, mivelhogy Győrben sikerült megcsinálni azt a MéhészSzövetséget, aminek torzalakjával Szilassy Zoltán 14 évig áltatta a méhészeket és ezzel az áltatásával üstökénél fogva kezében sikerült tartania a magyar méhésztársadalmat, amelynek Szilassy engedelme nélkül moccannia sem lehetett. Az emancipatió Győrben megtörtént, ez szivén találta a ravasz embert, aki ezt nem is tudja Padernek megbocsátani.

151

Kereste tehát, az alkalmat, ahol kiönthette keserűségeit, amelyen szabad folyást engedhet az ő valódi érzelmeinek, mely meg is nyilatkozott a „Szégyenletes kosár"-ban. Páder azonban körmére koppintottá ravasz embernek, sajtóbiróság elé állította, ahol szint kellett vallania, becsapta-e hát csakugyan a méhészeket ? Akik különben meg voltak győződve, hogy valaki becsapta őket és pedig vagy Páder, vagy Szilassy. Harmadik személyre nem is gyanakodtak. A birói döntéstől várta mindenki erre a kérdésre a feleletet. A budapesti kir. büntető-törvényszék Schadl tanácsa 1926 okt. 19-ikén tartotta meg ebben az ügyben a főtárgyalást. Szilassy tartván a pernek ránézve rossz kimenetelétől, kijelentette, hogy kész Pádertől a sértésért bocsánatot kérni, ha Páder ezzel megelégszik és felolvasta a következő nyilatkozatot: Nyilatkozat. A „Magyar Méh"-ben 1925 november havában megjelent „Szégyenteljes kosár" cimü cikkem a viták hevében készült s mint utólag meggyőződtem, nem Páder Ferenc ur informálta a ,Győri Mezőgazdasági Kamarai Értesítői", valamint a „Győri Hírlap" szerkesztőségét a bécsi kongresszus eredményéről. Megállapítottam, hogy a bécsi kongresszuson felolvastatott a Vidéki Magyar Méhészegyesületek Országos szövetségének meghívója. Ehez képest a méhészek körében kívánatos béke előmozdítása érdekében mély sajnalkozasomat fejezem ki, hogy helytelen információ alapján Páder Ferenc urat olyannak tüntettem fel, mint aki a kamarai Közlönyben megjelent cikkeknek a szerzője, továbbá, hogy őt ugy tüntettem fel, mint aki a magyar méhészeket becsapja vagy hazafiatian működést fejt ki. Budapest, 1926 október 29. Szilassy Zoltán.

Páder a nyilatkozatot elégtétel gyanánt elfogadta. Ezzel a per befejezést nyert. Kiderült tehát, hogy aki becsapta a méheszeket, az nem Páder Ferenc volt. A biróság Szilassyt 2 millió korona perköltség megfizetésében marasztalta. Méhésznaptár 1927. évre.

Szerkesz-

Tudakozódó levelekhez válaszbélyeget csatoljunk!

152


tette: Görög Ernő, Nagyveleg, Fehérmegye. Harmadik évfolyam. Ára : 16.000 korona. Kapható a pénz előzetes beküldése mellett kiadóhivatalunkban is. Ez az eleven és változatos tartalmú méhésznaptár a kellő időben ismét pontosan megjelent. Méhészeink bizonyára örömmel üdvözlik ezt az immár megszo- . kott, kezes formájú, jó beosztású zsebkönyvet. Tartalma az előző évihez képest ujabb haladást mutat. Elég, ha a számos kiváló cikkező közül csupán néhány nevet emiitünk : G.il Imre, Nagy Géza, Örösi Pál Zoltán, Papszt Ede, Dóka Lóránt, Falb Gyula, Ösz Szabó Dániel, Zoller Antal slb. Legány-féle Mezőgazdasági és Kertészeti Zsebnaptár az 1927. évre. Szerkesztik : Legány Ödön és dr. Halács Ágoston. Ára: 40.000 korona, megrendelhető kiadóhivatalunk utján is. Lapunk jelen mában mutatványt is közlünk ezen érdekes naptarból. Gyakorlati gazdalexikon. Gyakorlati és praktikus utmutató a modern, haladni vágyó magyar gazdák, továbbá a magyar falusi kisgazdatársadalom vezetésére hivatottak részére a mai mezőgazdasági szakirodalom kiváló tekintélyeinek tollából. A Gazdalexikon két hatalmas kötetben 800 oldalon jelenik meg és a mai modern gazdálkodás minden fejezetét fel-

öleli. A növénytermesztés és állattenyésztés nagy fejezetei mellett az üzemi és közgazdasági, pénzügyi, hitelügyi, adóügyi, szociális, munkás, — közlekedési, tarifális, szövetkezeti, agrárkereskedelmi, kulturtechnikai, agrokémiai, faluvédelmi, háziipari, gépészeti, mezőgazdasági, ipari, mezőgazdasági, törvénykezési, közigazgatási, továbbá kertészeti, gyümölcsészeti, méhészeti fejezeteit gyakorlati nézőpontból az illető szakok legkiválóbb specialistái Írják. A Gazdalexikon-t e neves szakírók közreműködésével Mille Géza, a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara főtitkára, a Kamarai Értesítő szerkesztője szerkeszti. A Gazdalexikon kiadóhivatala, Budapest, VI., Berlin-tér 2. II. em. 10. A minden gazdára nézve nagyértékü lexikonra felhívjuk olvasóink figyelmét. Költésrothadás elleni védekezés. Bucsy Zoltán és Bászler Béla kerületi méhészeti felügyelők részletes javaslatot tettek a Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamarának arra nézve, hogy a kerületben pusztító fertőző költésrothadás elleni eredményes védekezés keresztülvitele céljából egy népies ismertető füzet és egy színes, nagy falikép készíttessék, amely a községi elöljáróságnál és községi iskolákban lenne elhelyezve. Az igazgatóság a szükséges költségeket engedélyezte. („Kamarai Értesítő", 1926 október 27.)

KISHIRDETÉSEK. Ebben a rovatban mindazon méhész-egyesületek tagjainak, amelyek az „ Alföldi Méhészei"-el hivatalos közlönyüknek ismerték el és a lap összes Előfizetőinek, mint méhészeknek, méhekre, mézre, viaszra, mézelő-növények és magvakra vonatkozó hirdetéseit 4—5 sor terjedelemig díjtalanul közöljük. lépes kerettel, jövő május hóig elegendő ELADÓ 7 erős méhcsalád, ezek között mézzel ellátva. Értekezni Szerkesztőségben. kettő Boconádi, 2 yrszágos és 3 thüringiai kaptárban. Télire mézzel bőven ellátva. Érdeklődők forduljanak özv. Weisz NánMÉHVIASZ. Szavatoltan valódi tiszta, dornéhoz Szeged, Légszeszgyár. aranysarga gömöri méhviaszt a legelőnyösebb napi áron minden mennyiségben ELADÓ 8 méhcsalád egy duban, kisszállít dr. Fényes Elemér, Rimaszombat, boconádi 14—20 kiépített kerettel csaláVIII. megye Szlovenszkó. donként, tavaszig bőven elegendő mézzel ellátva. A kaptárak szinte ujak, kifogástalanok. Érdeklődök forduljanak Regényi ELADOK 1927. év május és junius havi Béla állomásfőnökhöz Battonya. szállítás mellett 60 drb. méhrajt, továbbá 30 drb gyékénykast. Bővebb értesítést levélben ad Kriskó Imre Nagybaracska (BácsKASOS MÉHCSALÁDOKAT, súlyosabodrog megye) 163. házszám. kat, mézet, viaszt, sonkolyt áflandóan veszek. Mézelöáfákat és ezek magvait szállilitom. Zöld Ignác, Sárkersztur. (Fehér ELADÓ 50 méhcsalád, egyenként vagy megye). együttesen előnyös árban. Érdeklődőknek felvilágosítást ad: Klingler Ferenc igazgatóELADÓ 20 erős méhcsalád Göndöcs tanító (Almáskamarás). lapozó kaptárakbao 24 kiépített dolgozó


bácz István Szeged, Szentmihálytelek 401. szám. (Felvilágosítást a szerkesztőség is ad.)

ELADÓ 15 méhcsalád idei építménnyel uj gyékénykasokban, őszi átvételre. Reményffy Rudolf kgerdő, u. p.Vállaj, Szatmár megye.

ELADÓ.60—70 zsupszalmakas részben gyékénykas! Részint ujak, részint használtak. Ára 40—70.000 korona között. Seres Lajos méhész, Refkovácsháza. Csanádinegye.

ELADÓ 31 méhcsalád kisboconádi álló kaptárakban, 20—30 drb kiépített kerettel, elegendő mézzel. Héhn jános igazgatótanitó, Ferencszállás, u. p. Kiszombor. ELADÓ építménnyel bíró idei rajok uj gyékénykasokban (8 drb) egyenként 235.000 kor. árban. Wagner Adolf gimn. nyug. igazgató, Szatymaz.

TÖRZSLAP méheink szorgalmi és fejlődési adatainak vezetéséhez, ivenkint 5000 korona. Egy ív 4 családra 5 évig használható, összefűzve fedélben .Törzskönyvet" képez. Összeget rendeléssel utalványon kérem, vezetéshez ismertetőt díjtalanul mellékelek. Bárdy István méhészete Cegléd 2. Postafiók.

ELADÓ 20 erős méhcsalád, Göndöcs lapozó kaptárban, akár kaptárral, akár nélkül. Családonkínt 20—24 kiépített kerettel. Az ár megegyezés szerint. Ifj. Tom-

Ha szaklapja mellett még egy jó lapot óhajt olvasni,

MÉHÉSZTÁRS!

fizessen elő a Pozsonyban megjelenő 24 oldalas Méhész

Ujság-ra, mely szép képekkel illusztrálva, nagyon csinos kivitelben évi 36 csk.-ért (72.000 m. kor.) előfizethető Hartwiger

Ágoston

urnái

Sárospatak.

A lapot szerkesztik: Zoller

Antal főszerkesztő, Balogh Bálintfelelős szerkesztő, Dóka Lóránd és Hartwiger Ágoston főmunkatársak. Mutatványszámot díjtalanul küld a szerkesztőség magyarországi fiókja: Harlwiger Ágoston Sárospatak, ahová az előfizetések is küldendők.

Az „Alföldi Méhészetinél kapható méhészeti szakmunkák jegyzéke: Korona

1. Balogh Bálint -, a Balogh-féle

rakodó vándorkaptár ismertetése —• — — — —•

2. Dr. Hérics-Tóth J.

25.000

ésTaxner:

Mézből ecet és szeszesitalok készítése — — — —

3. fakob

Korona

2o.ooo

Konrád:

Vándormé-

4. Ignácz Sándor:

Méhészet —

2o.ooo 3o.ooo

„ „ A méhészet kis kátéja — — — —

15.ooo

hészet

5.

- — —

6. Valló Árpád:

— —

Méhészeti Ve-

zérfonal — — — — — 33.000 7. Dr. Weiser I.: A méz és viasz 35.000 kémiája — — — — — 8. Kádár

kása

9. Kádár

ségek

10. Kádár

Lajos:

A méh és la-

— —

Lajos:

— — —

Rendellenes-

— — —

Lajos:

— —

A méhviasz —

11. Méhek és cukor — — — 12. Szűcs Mihály : Szeged mezőgazdasága — — — — 13. „Alföldi Méhészet" 1920., 1921. teljes évfolyamok egyenkint

3o.ooo 3o.ooo 3o.ooo 5.000

7o.ooo 3o.ooo

14. 1925. évfolyam teljes — — 60.000 15. 1917., 1918., 1923., 1924. egykét számmal hiányos — — 2o.ooo 16. 85.ooo „ „ postán küldve — 93.000 „ „ jobb papiroson lo3.ooo 17. Dr. Soós Gábor: Bicsérdy rendszer népies magyarázala, vagy: Bicsérdy-láz — — 12.ooo 18. Dr. Darvas Ferenc: Hazai gyógynövényeink ismertetése 94.ooo Gyula: 19. Dr. Mugyary—Kossá A hazai gyógynövények hatása és orvosi használata — — 44.ooo 20. Dr. Darvas — Dr. Magyary — Kossá: Hazai gyógynövényeink, termelésük, éitékesitésük — — — — — I88.000 (Postán utánvéttel küldve, mindenik 1 o.ooo koronával több.) 21. Dr. Hérics—Tóth Jenő,Faxner Károly : Mézből ecet és szeszesitalok készítése — — 2o.ooo (Postán küldve a portóval több!)

K a p h a t ó m i n d e n f é l e méhészeti eszköz is.

:-:

Kérjen

árjegyzéket!

Mézet, viaszt minden mennyiségben vásárolunk! Lép, kaptár szintén

kapható!

Szeged, Osztrovszky ucca 4. szám.


Veszek

pergetett virágmézet és méhviaszt mindenkor

a legmagasabb napi áron. Vétel esetén üres kannáimat küldöm.

Spitzer Lajos termény- és méznagykereskedő Budapest, VIII., Baross-utca 104. sz. Tel.: J. 25-80 Tel.: J. 25-80 Mielőtt mézét eladná, saját érdekében kérje be árajánlatunkat.

Özv. Kremniezkyné

Frölich

Ilona:

Házi m é z e s t é s z t á k és méhtermékek feldolgozása c. füzet kapható szerkesztőségünkben. Ára postán küldve, bérmentes küldéssel 14.000 korona.

FONTOS! Az a méhész, ki műlépsztikségletét télen szerzi be, sok pénzt takarít meg.

Pollermann-féle „ K o l u m b u s " mülép kg.-ja 120 000 korona. Méhviaszt műléppé való feldolgozás kg-kint 20 százalék viaszlevonás, vagy 20.000 K munkadíj. Cserébe adnnk 1 kg. száraz sonkolyért 15 deka míilépet. Kitűnő alsó hajtású niézpergetök és az összes méhészeti cikkeket mérsékelt áron szállítjuk

Pollermannés Társa m ű l é p g y á r Székesfehérvár (vasút mellett) Mülépgyártás egész télen. Képes árjegyzék

ingyen.

HÁRY LÁSZLÓ RT. C e g l é d — B u d a p e s t , IV., Váci u. 35. — Gyümölcsfát, dísznövényt, eredeti h o l l a n d i jácint és tulipánh a g y m á k a t , kerti m a g v a k a t , eszközöket szállít. Árjegyzéket sürgősen k é r j e n ! Éppen most jelent meg:

„Az okszerű m é h é s z e t kézikönyve" Irta: Deák Imre m. kir. méhészeti felügy. K a p h a t ó szerkesztőségünkben is. Ára bérmentes küldéssel 35 000 korona.

„Vajdasági Méhészet" cini alatt Zentán, Jugoszláviában magyar nyelven uj méhészeti szaklap indult meg f. év január havában, amely a szerkesztő elhalálozása folytán megszűnt „Vajdasági Méhészeti Lapok" helyébe lép. Uj laptársunkat Ősz Szabó Dániel zentai tanitó, régi neves méhész és méhészeti szakiró szerkeszti mint felelős szerkesztő és Werner Mihály martonosi plébános mint főszerkesztő. A lapot kiadja Weninger Endre Subotica.

Szerkesztőség: Senta (Bácska) S. H. S. Vojislava Ul. 7. sz. Előfizetési d i j 1926. évre 70 d i n á r . Nyomatott Zachariás György „Mars" grafikai müintézetében, Szegeden.

X. évfolyam szám

Recommend Documents