X Évfolyam, Budapest 1900 január hó , (868) szám. KÖZTELEK

X Évfolyam,

Budapest 1900 január hó 31.

10, (868) szám.

KÖZTELEK KÖZ- É S M E Z Ő G A Z D A S Á G I L A P .

AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET H I V A T A L O S KÖZLÖNYE. Az országos magyar gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési dij: Egész évre 20 korona, félévre 10 korona, negyedévre 5 korona.

Az Országos Magy. Gazdasági Egyesület tulajdona.

SzerkesztSség és kiadóhivatal: ,

Az egyesületi tanáos felügyelete alatt: Budapest (Köztelek), Üllői-út 35. szám. Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az OMGE. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szllassy Zoltán az OMGE. szerkesztő-titkára. Kéziratokat a szerkesztSség nem küld vissza. Társszerkesztő: Bnday Barna az OMGE. titkára. :.

Lapunk megszerezhető:

Czukorrépatermesztési előadások.

1. A z O r s z á g o s M a g y a r G a z d a sági E g y e s ü l e t b e való belépés által, mi a tagsági nyilatkozatnak aláírása és az e g y e s ü l e t h e z (Budapest, IX., Üllöi-ut 25., I. em.) való küldése által történik. Egyesületi tagok a lapot évi tagdijuk (20 K . ) fejében ingyen kapják.

A z Orsz. Magy. Gazd. Egyesület a czukorrépa termesztésének ugy gyakorlati, valamint üzleti összes kérdéseit f e l ölelő előadási sorozatot óhajtott rendezni, de ezen nagyobb költséggel járó előadási sorozatot csak ugy lett volna érdemes rendezni, ha legalább 30 tag óhajtott volna abban résztvenni. Mivel az előadásokon való részvételre ezideig mindössze csak tizenöten jelentkeztek, az érdeklődőknek ezen uton h o z o m tudomásukra, hogy a répatermesztési előadások tervét teljesen el kellett ejtenünk.

2. E l ő f i z e t é s u t j á n előfizetési á r : egész évre 20 korona félévre... 10 „ negyedévre 5 „ Az előfizetési összegek a „ K ö z t e l e k " k i a d ó h i v a t a l á h o z (Budapest, I X . ker., Üllői-ut 25. földszint) küldendők.

Igazgató.

AZ OMGE. K Ö Z L E M É N Y E I . Szemelvények a hét történetéből. Ülésnapok a Köztelken. 1900 : január hó 31. d.* u. 4. ó. OMGE. tanácsülése. 1900. jan. 31. d. u. 4l/> ó. OMGE. igazgató-választmányi ülése. 1900. febr. 1. d. e. 10 ó. Párisi nemzetközi mezőgazdasági kongresszust előkészitő bizottság ülése.

mezőgazdasági kollégium a tőzsde-bizottságba tiz gyakorlati gazdát jelöl, akik közül a tőzsdetanács ötöt beválasztani tartozik. Harmadik: hogy a tőzsdei bíróság fellebbezési fórumává a birodalmi törvényszék vált. Összegezve ezeket: megtört a tőzsde szuverénitása; a mezőgazdaság képviseletének illő befolyás biztosíttatott, végül a határidőüzletek méregfogát: a szokványbuzát kicsípték. A német agráriusok meglehetnek elégedve az eredménynyel. Ennél többet nem kívánhattak és nem is lett volna okuk kivánni. Mindazáltal egyáltalában nem ünneplik különösen az uj tőzsdei szabályzatot. Ezek az urak igen egyszerű dolognak tartják azt, hogy a közgazdasági élet egy abuzusa korrigáltatott. És nekünk voltaképpen irigyelnünk kell őket, hogy módjukban van ilyen egyszerűen gondolkozni. Mert ez az erő öntudatára vall.

A berlini gabonatőzsde reaktiválása. A berlini terménytőzsde, mely a határidőüzletek betiltásakor makacs passzivitásba lépett, ismét megkezdi a működését. Belátták a tagok, hogy a hires börzesztrájk végre sem dönti válságba a gazdasági életet, sőt még a határidőüzletek nélkül is meglehet élni. Engedtek tehát. De a megtért báránykákat alaposan megrendszabályozták.

E hó 25-én jött létre a tőzsde és a kormány között a megállapodás az uj tőzsdei szabályzat értelmében. Eszerint az elvi jelentőségű változtatások a következők: Országos Magyar Gazdasági Egyesület A kötjegyekben megjelölendő a gabona minősége, súlya és eredete is. A „szokvány"igazgató-választmányának 1900. január hó 31-én (szerdán) d. u. 4V2 buzát tehát teljesen kiküszöbölték $ tőzsdei forgalomból, az egy lomtárba került fogaórakor a „Köztelken" tartandó ülésére. (A részletes tárgysorozatot a .Köztelek" lommá vált. Másik fontos mozzanat az, hogy a porosz 7. és 8. számában közöltük.)

Meghívó

Érdekes, hogy nálunk az utóbbi időkben divatba jött agrárius túlzásokról és elhatalmasodásokról beszélni. Jegyezzük meg ezzel szemben, hogy az az agrárius nagyhatalom még arra sem volt elég, hogy a tőzsdetanácsot az 50 kilogrammos sulyegység elejtésére birja. Nem volt ehhez elég még maga a kormányzat sem. Holott' ez még csak nem is elvi jelentőségű dolog. Hol állunk mi a berlini reformoktól! Gazdák Biztosító Szövetkezete. A Gazdák Biztosító Szövetkezete a czégjegyzésig törvényszerűen deponálandó négyszázezer korona alaptőkét az első felhívásra begyűjtötte tagjaitól. Most tehát, a czégjegyzés megtörténtével a szervezkedés minden vonalon megindul és a szövetkezet a nagy nyilvánosság elé lép. A nyilvánosság az

alakuló

közgyűléstől

Tavaszi M Ű T R Á G Y A szükségletünk beszerzése végett forduljunk a

Magyar

Mezőgazdák

Szövetkezetéhez,

Budapest,

M a i s z á m u n k 20 oldal.

V., Alkotmány-u.

31

KÖZTELEK, 1900. JANUÁRHO24.

174 kezdve esak rossz akaratú közleményekben vehetett tudomást, a szövetkezet felől. Örvendetes jelenség, hogy ezek a tendencziózus s egyáltalán nem kontrakarrirozott támadások nem ütöttek rést az érdekeltek bizalmán. Az ellenkező történt. A legkisebb propaganda s a legkisebb erőfeszítés nélkül begyült az az összeg, amivel indulni lehet. Pedig a megalakulásnak ez a mozzanata szokott a legdöczögősebb lenni. Ez próbálja ki a közbizalmat, az intézmény életrevalóságába vetett hitet. Az első próba honorálta a legjobb várakozásokat is. A szövetkezet imirár munkához láthat s elkövetkezett az idő, melyben tettekből lesz megítélhető, vájjon megállja-e helyét a létküzdelem nehéz versenyében. Ne is akarjunk előtte utat nyitni a dicsőítés olcsó eszközeivel. Ez ugy sem használ, amiként nem árt a rágalom sem. Itt reális üzletekről lesz szó! A gazda üzleti előnyöket vár a szövetkezettől. S várhatja méltán vagy direkt a szövetkezettől, vagy oly alakban, hogy annak közbelépése számára kedvezően befolyásolja a biztosító társulatok díjszabásait. A szövetkezetnek rögtön kezdetben hatalmas, kipróbált, rutinirozott versenytársaival is meg kell küzdenie. A kezdet bizonyára nehéz lesz, kivált akkor, ha a gazdaközönség nem akarná észrevenni, hogy ez a szövetkezet egy témát adott fel neki. Ez a téma akkor kezdődött, mikor a biztosító intézetek kartellje ellen a felzudulás, önkényes eljárásuktól való függőség panasza általánossá vált. A feladott kérdés most az, akarja-e a gazdaközönség saját kezelésébe venni és saját hasznára fordítani a biztosítási üzletet? Ha ez az akarat a pillanatnyi nehézségeken meg nem törik, uj éra előtt állunk. A tisztességtelen verseny ellen. Ugy látszik, mintha a földmivelésügyi és a kereskedelemügyi miniszter között nemes verseny indult volna meg, hogy ki tud nagyobbat alkotni a rekonstruálás terén. Hegedűs miniszter a tisztes ipart és kereskedelmet akarja rekonstruálni. Erre czéloz a napokban elkészült törvényjavaslat tervezete, a mely a ke-

T Á R C Z A

-

A telepítők. (Színhely : vidék. Szereplők : nemzetgazdász, mint hivatalos kiküldött. Gyakorlati gazdák.) (.Nemzetgazdász.) Uraim, nekem magas helyről vett megbízatásom van arra, hogy az Önök véleményét a telepítés kérdésében kikérjem s kikérjem hozzájárulásukat a megindítandó mozgalomhoz. Tehát kérem, szíveskedjenek nézeteikkel, tartózkodás nélkül megismertetni. ('Gazdák :) Éljen a telepítés! (.Nemzetgazdász.) Ez a kérdés három szempontból ítélendő meg. Nemzetiségi szempontból az a törekvés, hogy ez a magyar föld magyar kézben maradjon. (Zugó helyeslés.) Szocziális szempontból az a kívánatos, hogy azt a munkást, azt a kisgazdát a földhöz rögzítsük, oda füzzük a társadalomhoz, a magyar hazához a kielég,tett birtokvágy idegszálaival. (Felkiállások : Éljen !) Gazdasági szempontból végre az a kívánatos, hogy egészséges birtokmegoszlás létesüljön a kis- és középbirtokok keletkezésének javára, hogy minél több intelligenczia, munkaerő és tőke foglalkoztassák a földdel és minél több független exisztenczia épülhessen azon. (Viharos tetszés.) íme ezen

reskedelmi életből a verseny tisztességtelen eszközeit és fogásait akarja kiküszöbölni. Az uj törvény először is a czégekkel, nyomtatványokkal és hirdetésekkel űzött nagymérvű szédelgéseknek akar nekimenni. A valótlan adatok hirdetését el akarja tiltani, kivált az ipari készítményeken, ami a hazai iparral függ egybe. Szigorítja a védjegyekkel s azok ellen űzött viszszaélések üldözéseit is. El fogja tiltani a valótlan „alkalmi" eladások reklámozását. Üldözni fogja a hamis származási helyek megjelölését, ami ismét a magyar ipar védelmére szolgál. Üldözni fogja az olyan hirdetési módot is — s ez ma nagyon divatos, — ahol valaki a maga áruit és üzletét mások hírnevének, működésének vagy áruinak jogtalan megkisebbitésével kelleti. Általában tilos lesz minden olyan cselekedet, mely a jó erkölcsökbe vagy a kereskedelmi tisztességbe ütköző módon sérti a versenytárs üzleti érdekeit. Nevezetes intézkedéseket akar különösen a czégvalódiság tekintetében, ami kereskedésünknek Achilles-sarka. Sehol a világon nincs annyi ál-czég és csalárd czégátruházás, mint nálunk. És külön súlyosabb vétségnek akarja megtenni a gyári és üzleti titkok elárusitását az árulóval, de a fölbujtóval szemben is. Természetesen mindezt kihágási büntetéssel fenyegeti s teljes kártérítést fog biztosítani annak, a kit a törvényben tiltott módon megkárosítottak. Ez egy olyan tervezet, melyet az ipar és kereskedelem minden őszinte barátjának üdvözölnie kell. A verseny szélhámosságainak leszerelése a legjobb ipartámogatási akczió, mert a reklám mai divatú szenzácziói éppen a szolid alapon álló ipart tolják háttérbe és teszik láthatatlanná. Beméljük, most már mielőbb az ügynökök megrendszabályozására kerül a sor, akik mezőgazdasági szempontból is erősen kifogásolható versenyt támasztanak nem a szolid és nem mindég a magyar ipar javára. Mindezek nyomán pedig visszatér kihűlt helyeire a tisztesség és a bizalom, melynek győzelmét a gazdasági élet minden terén örömmel mozdítjuk elő. B. B. irányzatokban kell érvényesülnie a helyes telepítési politikának, (Igaz, ugy van!) és már a helyeslésekből is örvendve tapasztalom uraim, hogy Önök megértvén ezen eszméket, hatalmas tényezők lesznek abban a társadalmi mozga lomban, amely elsősorban is itt: a mi kis házi körünkben vár támogatásra. (Lelkes éljenzés.) (Első gazda:) Azt hiszem, mindnyájan sajgó szívvel adunk igazat a mélyen tisztelt szónok urnák. Itt csakugyan tenni kell valamit mert uraim, mint a költő mondja, pusztulunk, veszünk s oldott kéveként széthull nemzetünk. (Igaz, ugy van! Moraj.) Mert hogyan éljen meg az a szegény magyar gazda, ha segitő kezet nem nyujtunk feléje! íme, csak a hetvenes évekig tekintsünk vissza: mi történt azóta? A buza ára lement majdnem felére (Igaz, ugy van!), lement a többi gabonanemüek ára (fokozódó helyeslés,) sőt lement a burgonya ára is. (zugó helyeslés.) Nincs ára az állatnak sem, a hitel drága, az adósság nagy, az adó tűrhetetlen. (Ugy van, ugy van!) Jöjjön egy rossz esztendő fagygyal, jégveréssel, a biztosító intézetek kartelt kötnek ellenünk ; sikerüljön a termés, a börze nyomja le az árakat s megint csak mi vallunk kárt. (Moraj.) A balkán búzát a nyakunkra eresztik, nem elég, hogy küzdenünk kell a sertésvész ellen, a filloxera ellen, a peronospora, lisztharmat s tudja Isten még mi ellen, nem is

8.

SZAM. 10 ík É V F O L Y A M .

ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Kovácsy Béla.

A testi nagyság mennyiben értékes tulajdonság a háziállatoknál. Háziállataink testi nagyságát illetőleg elégszer hallunk pro és kontra véleményeket s nem egy helyt olvashatjuk szakmunkákban is, hogy az apróbb állatok értékesebbek, mert kevesebb takarmányt fogyasztanak, könnyebben kielégíthetők, s ennek következtében hasznosabbak. Ezzel szemben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy a külföldön mindenütt, de modernebb tenyésztőink körében a haza határain belül is, hovatovább terjed az előszeretet a testileg nagyobb állatok iránt s állatkiállításainkon többnyire oly szépen fejlődött állatok mutattatnak be, melyek ellen — legalább e tekintetben — kifogást tenni alig lehet. Miután tehát e tekintetben a nézetek eltérők, nem lesz talán felesleges e tárgygyal e helyen kissé behatóbban foglalkozni. Lássuk mindenekelőtt a takarmány érkesitést, mert ez a leghathatósabb fegyver az apróbb testű állatokat előszeretettel tenyésztő gazdák kezében. Pedig a takarmánynak mikéntvaló kihasználása függ ugyan számos tényezőtől, de legkevésbé sem az állat testi nagyságától. Vannak a nagytestű fajták között is rosszul értékesítők épp ugy, mint a kicsiny testüek között. Mert a takarmányoknak jobb, vagy kevésbé jó kihasználása fajta és egyéni tulajdonság. Akár szarvasmarhák, akár sertéseknél tapasztalhatjuk ezt nap-nap mellett, amidőn a hizóba állított különböző fajtájú, de sőt egy és ugyanazon fajtájú állatok is különböző hizási eredményt mutatnak fel, daczára az egyenlő takarmányozásnak. De ott van például az angol nagy fehérszőrű sertés, a vorkshirei, amely tudvalevően sokkalta jobban értékesiti a takarmányt, mint pl. a nálunk is itt-ott honos hegyi sertés, amely utóbbi testileg jóval kisebb mint amaz. Vagy a nagy szimenthali,kuhlandi, pinzgaui sokalta jobb hizó, mint a felvidéken honos, eltörpült magyar marha. Ha összehasonlítást teszünk kis- és nagytestű állatok között életfenntartó működésüket illetőleg s egyébként is megfogunk győződni, hogy az állatok testi nagysága igen értékes tulajdonság, mely a gazdára legtöbb esetben csak hasznos lehet. Kicsiny állatoknál, testsúlyukhoz arányosítva nagyobb a test felülete, mint a nagyoknál, amiből önkényt következik, hogy nagyobb lévén említve a szocziális kérdést. Itt a 12-ik óra hogy segítsünk a magyar gazdán, ha nem akarjuk, hogy az utolsó darab földet is kihúzzák a lába alul. (Zajos éljenzés.) Koldusok vagyunk Uraim, itt csak a telepítés segít. (Helyeslés.) (Nemzetgazdász) Ha szabad megjegyeznem, kissé messze méltóztatott térni a témától. A telepítés az értékesítési viszonyok javítását nem tűzheti ki czélul, ámbár beismerem, hogy a helyes telepítési politikának a nehéz gazdasági viszonyokkal is számot kell vetnie. S éppen ezért a prosperálhatás gazdasági lehetőséget sem szabad szem elől tévesztenünk. (Helyeslés.) Igenis, legyenek méltányosak a törlesztési feltételek, anékül azonban, hogy a telepítést a földosztás eszméjével összezavartatni szabadna. (Helyeslés.) (Második gazda :) Őszinte köszönetet'mondunk a kiküldött ur ő méltóságának, hogy panaszainkat meghallgatni s illetékes helyen tolmácsolni szíveskedik. (Helyeslés.) Bölcsen mondotta őméltósága, hogy a földosztás eszméjének gyuanyagot adni nem szabad, mert az már most is megzavarta népünk felfogását. S téved, aki azt hiszi, hogy most már a szocziális kérdéssel leszámoltunk. A szocziális kérdés . . . (Nemzetgazdász: közbevág.) Bocsánatot kérek, megint messze térünk a tárgytól. A

ÍŐ. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

í 79

KÖZTELEK, 1900. JANUÁR HO Gl.

a hőkisugárzás, hőfejlesztésre íehát állandóan több takarmányt igényelnek. Nagy állatoknál a a tüdő nagysága sem mindenkor arányosan nagyobb a kicsiny állatok tüdőjénél s 2 drb 3Ö0 kgr.-os tehénnek anyagcseréje bizonyára nagyobb együttesen, mint 1 drb 600 kgr.-os tehéné, vagyis tehát utóbbi életszükségleteire nem fordit annyi takarmányt, mint amennyit fordít a két előbbeni. Sokkalta fontosabbak azonban ennél a következő szempontok : 1. Á nagyobb állatok tartása, ápolása, kiszolgálása aránylag kevesebbé kerül, mint a kicsinyeké, mert 10 drb 700 kgr.-os tehenet egy cseléd nagyon jól elláthat, ellenben 20 drb 350 kgr -os tehén mellé már okvetetlenül két cseléd szükséges. 2. Á nagyobb testű marha távolabbi piaezokon is jobban értékesíthető a kicsinynél, mert a mészárosnak egy 700 kgr.-os tehén levágásával, kidolgozásával éppen fél annyi dolga van, mit t két darab 350 kg.-os tehén kidolgozásával, természetes tehát, hogy a nagyobb állatokat szivesebben veszi, sőt jobban is fizeti, anriyivel is inkább, mert a nagyobb állatokból kimérhető nagyobb darab és szebb húsokat rendesen neki is jobban megfizetik. A vasúti kocsikat is nagyobb állatokkal jobban kilehet használni s igy ezek aránylag olcsóbban szállíthatók, de még szállítás közben aránylag kevesebbet is veszítenek súlyúkból, mint az apróbbak. Vám, állatorvosi dij fejenként fizettetvén, ezen a czimen is megtakarítás éretik el nagyobb testű állatoknál. 3. A nagyobb te;tü állatok, mint igás, vagy tenyészállatok is mindenkor jobban értékesíthetők, ezekután tehát a tenyésztő minden körülmények között nagyobb hasznot fog látni. A most felsorolt okok mindenesetre annyira fontosak, hogy minden további nélkül a nagyobb testű. állatok javára billentik a mérleget. E mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a könnyebb állatfajtáknak is meg van a maguk előnye s ezek oly fontosak, hogy miattuk némely vidéken okvetetlenül a kisebb testű állatok tenyésztéséhez kell nyulnunk. Olyan vidékeken ugyanis, a hol igen magasan fekvő, nehezen megközelíthető legelők vannak, nehéz, nagytestű állatokat alig tenyészthetünk. Ahol a legelők nagyon soványak, ahol a mezőgazdasági viszonyok nagyon mostohák s emiatt gyakran avagy állandóan is kevés és silány minőségű a takarmány, ott nagytestű állatokat tenyészteni alig lehet, mert ha eredetileg ilyen testalkattal is bírnak azok, elcsenevésznek s nemzedékről-nemzedékre törpülnek. Ilyen helyre

mozgékony, edzett, élelmes állatok kellenek, melyek képesek óriási területeket bejárni, esetleg egész a hóhatárig is felmászni, hogy sovány táplálékukat megkeressék. Ellenben mindenütt ott, hol elegendő takarmány áll az állatok rendelkezésére télen-nyáron, ott önmaga ellen vét az, aki nem igyekszik állatjainak testi nagyságát növelni minden rendelkezésre álló eszközzel,—merL összes házi állatainknál ma a testi nagyság az a nagyrabecsült tulajdonság, melyet legjobban megfizetnek. Ezt pedig néhány nemzedék sorozatán elérhetjük, ha az állatok megfelelő tartása és ápolása mellett, mindenkor csak nagytestű apaállatokat használunk tenyésztésre. Meglehetősen elterjedt nézet, hogy az anya- és apaállatok között testi nagyság tekintetében jelentékenyebb különbségnek nem szabad lenni, mert ez torzszülöttekre vezet. Nem akarom állítani, hogy a párosítandó állatok testi nagyságban való jelentékenyebb különbsége soha semmi körülmények között rossz eredményre nem vezethet, de igenis állítom, hogy a tenyésztők sokkalta inkább félnek e dologtól, mint a hogy kellene s megvagyok győződve, hogy mihelyt, tenyésztő és gazda megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy eltérő testi nagyságú állatok párositásábó! csak igen ritkán származik formátlan utód, sokkalta jobb eredményeket lehet lesz az állattenyésztés terén felmutatni az eddigieknél. Hogy ezen általánosan elterjedt nézetet megingassam,' néhány példát fogok felhozni. Nathusius shetlandiponi kancza,— amely lovaknak magassága tudvalevőleg alig haladja meg az egy métert, ' — befedeztetett, a legnehezebb chydesdalei csődörrel; a párosított állatok között testinagyság tekintetében tehát óriási .nagy volt a különbség, s mégis az utód egy igen formás ló volt, a mely nagyság tekintetében nem érte el ugyan a csődör nagyságát, de megközelítette azt. Németországban a nagyon filigrán termetű elektoral-merinó anyákat óriás termetű Cotswold kosokkal fedeztették s ebből a keresztezésből egy igen értékes állatcsoport keletkezett, mely nagy teste, gyors fejlődése, hizodalmassága s tömör, nagytömegű gyapjúja által tünt ki. Ezek a juhok ma is léteznek s keltschaui fajta név alatt ismeretesek. Ugyancsak Németországban a legkisebb tehenek hollandi nagy bikákkal lettek keresztezve s ebből a keresztezésből bár nem nagyon szép, de nagytestű s igen jól tejelő állatok keletkeztek. Magam is befedeztettem 390 kgr.-os pongaui teheneket 800 kgr.-os pinzgaui bikával

telepitést nem lehet és nem is szabad arkánumnak tekinteni a szoeziális bajok nagy egészével szemben. Igenis, szolgáljunk ott, ahol lehet, a szoeziális kérdésnek is, de a telepítésnek első sorban nem részletkérdések által, hanem a gazdasági politika nágy és általános szempontjai által kell vezettetnie. (Helyeslés.) {Harmadik gazda:) Őméltóságának gazdasági politikánkra tetszett hivatkozni. És csakugyan, ebben az országban a gazdasági politikának kell a döntőnek lenni. Agrár állam vagyunk s mit látunk? A szerb sertésnek kaput nyitunk, hogy lefoglalja előttünk az osztrák piaezot, az olasz bor saját piaezunkon ver meg. Hol itt a gazdasági politika? A Keletről nyakunkra zúdítják a nyersterményt . . . {Nemze'gazdász : közbevág.) Pardon. Ehhez semmi köze a telepítésnek, mert ez oly irányban össze függ a gazdasági politikával, amenynyiben az egészséges birtok megoszlást elősegítheti. (Helyeslés.) (Negyedik gazda:) Jól jegyezte meg őméltósága a helyes birtok megoszlást, ott vannak a papi birtokok, ott vannak a hitbizományi, birtokok, amelyek mesterségesen ki vannak vonva a forgalomból . . . {Nemzetgazdász:) Kérem a telepítés czélja nem lehet, hogy a tulajdonjogot bármely vonatkozásában is megsértse. A tulajdonjog tiszteletbentartása mellett, még mindég elég alkal-

munk nyilik arra, hogy helyes telepítési politikával az idegen elemek terjeszkedésének, a nemzetiségek elhatalmasodásának gátat vessünk. (Ugy van!) {Ötödik gazda:) Szomorú valóként áll előttünk Ö méltóságának az idegen elemek elhatalmasodására nézve tett példálózgatása. Nézzünk csak szét vármegyénkben s mit látunk ? Középbirtokaink a Rosenthál, Rosenblut és Rosenkopfok • prédáivá váltak. Igy cserélődik ki a magyar nemzet törzse s igy válik a föld, amelyhez nemzeti tradicziók fűződtek eddig, puszta üzleti eszközzé, bennünket meg nem értő elemek hatalmában. Mire jutunk, ha gátat nem vetünk ennek a terjeszkedésnek? (Ugy van!) (.Nemzetgazdász:) Ne zavarjuk össze az eszméket. A telepítésnek reakeziónárius tendencziőja nem lehet. Annál kevésbé szabad az antiszemitizmusnak még csak árnyalatát is bevinni ebbe a kérdésbe. Itt azon nemzetiségi aspirácziák visszaszorításáról van szó, amelyek államiságunkra nézve is veszélyesekké vállhatnak. (Általános helyeslés.) {Hatodik gazda:) Teljesen osztom Ö méltósága nézeteit. Fékezzük meg a románt. Telepítsünk a románok közé. Ott van a legnagyobb szükség magyarosításra. (Helyeslés.) (.Nemzetgazdász:) Sajnos Uraim, ez egy | olyan idea, amely nem ígér sikert. Bebizonyult, !

s az utódok a legszebb állatokká fejlődtek, melyek testi nagyság tekintetében alig engedtek valamit a pinzgaui bikának. Az ezirányban végrehajtott számos kísérlet közül azonban kétségen kívül legérdekesebb és csakugyan feljegyzésre méltó az, amelyet dr. Plonnis hajtott végre kutyákon. Nevezett egy picziny selyem kutyácskát párositatott mesterségesen egy 431/2 kilogramm sulyu neufullandi kutyával. 60 nappal később a selyem kutyácska három egészséges és ép kölyköt szült, amelyek közül az egyik — szuka — két hónapos korában elérte anyja súlyát s nem egészen négy hónapos korában anyjánál kétszerte nehezebb volt. Ezen adatokat csak annak az illusztrálására hoztam fel, hogy a párosítandó állatok testinagyságban való különbsége még akkor is többnyire szerencsésen kiegyenlítődik az utódokban, mikor a különbség igen nagy volt. S mert a föntiekben kimutattuk, hogy a testinagyság a háziállatoknál főleg pedig a szarvasmarhánál és sertésnél igen értékes tulajdonság, helyesen cselekszünk akkor, ha apaállatokul mennél nagyobb testűeket választunk s az ilyen apaállatok használatától még akkor sem riadunk vissza, ha az netalán sokalta nagyobb a rendelkezésre álló anyaállatoknál. Kovácsy Béla.

NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Eerpely Kai®ií».

A kisérletezések befolyása a növénytermelés jövedelmezőségére. 11.'

ű A kísérletezés ugy a tudományos, mint a gyakorlati élet terén nagy jelentőséggel bir, mert tudvalevőleg kísérletezés képezi kiinduló pontját minden elért, vagy elérni kivánt haladásnak. A tudományok különböző ágai, az ipar, a kereskedelem kezdetleges mivoltukból csak a folyton tartó kisérletezések által voltak jelenlegi színvonalukra fejleszthetők; sőt ha tekintetbe vesszük a kulturális fejlődés és a népességi szaporodás folytán még mindig fokozódható igényeket, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ezen igények minden irányban fokozottabb haladást kívánnak. hogysem a kitelepítettek magyarositanának, inkább ők oláhosodnak el. (Igaz, ugy van!) {Hetedik gazda :) Engedelmet kérek, de ha valamit tenni akarunk ebben a kérdésben, akkor ne harmincz-negyven gyámoltalan családot vigyünk bele abba a hangyabolyba, hanem teremtsünk ott virágzó magyar falvakat. Ha kevés egy millió, elég tiz, ha kevés tíz, elég száz, ha kevés . . . {Nemzetgazdász:) Bocsánat, hogy félbe szakítom. Honnan véli tisztelt gazdatárs urazt a száz milliót előteremthetni? {Hetedik gazda.') Ha telik palotákra, hidakra, párizsi kiállításra, hát a magyar nemzet feltámasztására is telik talán? {Nemzetgazdász :) Oh kérem, ne legyünk optimisták. Már honnan telnék? Az adó nem srófolható. Pénzünk nincs. A hitelszövetkezetek házalni járnak s a szőlőfelujitás csak ugy megy, hogy száz kölcsönkérő közül ötvennek várnia kell, mig rá kerül a sor. {Nyolczadik gazdász:) Hát a magántőke, a magán vállalkozás? {Nemzetgazda-) Nem tetszik megfogni. Magántőkét nem találunk olyat, amely politika, szoeziális vagy nemzetiségi szempontokból áldozatokra volna kész. Ö a kalkulusait akarja megtalálni. Már pedig méltóztattak említeni a nehéz gazdasági viszonyokat, amelyek a föld mai tulajdonosának megélhetését is

176 Gondoljunk csak vissza mezőgazdaságunk kezdetleges állapotára, midőn a legelő- és legelőváltógazdaságok különféle alakjai voltak alkalmazásban, milyen óriási változásokon kellett átesni mezőgazdaságunknak, mig az a mai állapotára fejleszthető volt. Tévedés volna azt hinnünk, mintha a mostani fejletteknek látszó gazdasági állapotok meg fognak felelni a jövő kívánalmainak, hiszen a jelennek is számos kívánalmai várnak kielégítésre, pedig a megkésett vagy elmaradt kielégítés azonnal érezteti minden téren nyomasztó hatását és szemmel látható bizonyítékát képezi az elmaradottságnak. Ilyen elmaradott állapotban, a haladás bizonyos stádiumában, de nem megfelelő fokán találjuk hazánk mezőgazdaságát,|midőn nem hiányzanak ugyan rendezett mintagazdaságaink, találunk szép fejlődésben levő és igen magas színvonalon álló állattenyészetéket, láthatjuk a legkülönfélébb gépek alkalmazását, melyek mind arról tanúskodnak, hogy bizonyos irányban alkalmazkodunk a kor kívánalmaihoz, de hogy az e tekintetben elért eredmények nem általános érvényűek és némely irányban a haladásnak még nyomai is alig tapasztalhatók, bizonyítja a gazdaközönség általános túlterheltsége, zavaros anyagi helyzete, a földbirtokon levő teher óriási nagysága, mely sajnálatos állapotok szülőokának a kortól való elmaradottságot, a haladási iránti közönyösséget kell tekintenünk. Nézzük tehát: miben kulminált eddigi közönyösségünk, mik voltak elmaradottságunk okozói és milyen elveket kell a jövőre nézve szem előtt tartanunk, ha a meglevő állapotok súlyos hatását mérsékelni, vagy azt megszüntetni akarjuk. Mezőgazdaságunk fejlődését, illetve mezőgazdáink boldogulását bizonyára igen kedvezőtlenül befolyásolták az elmúlt évtizedben minimumra hanyatlott gabonaárak, a gyapjuárak- visszaesése, a sertésvész és a filloxera által okozott károsulások, melyek révén horribilis összegre, milliókra rugó veszteség érte mezőgazdaságunkat; természetesen ezen állapot hatása megnyilvánult az egyes emberek életében is olyformán, , hogy a gazdának évi bevétele jóval kevesebb lett, holott igényei és évi kiadásai nemcsak, hogy megmaradtak a multbaniak, de azok napról-napra fokozódtak, ugy, hogy előállott azon különbözet, mely ma a magyar földbirtokon, mint teher van feljegyezve. Sokan vannak, a kik ezen nagymérvű megterheltetésről ugy vélekednek, mintha azok a mezőgazdaság jövedelmezőségének emelése kétségessé teszik. Hogy épitsen most a tőke szo- I lid czélzatokkal annak az egyénnek, a sorsára egy nyereséges vállalkozást, akinek ugyanezen mostoha viszonyokkal kell megküzdenie s ráadásul még meg kell szereznie a földtulajdont is ? ! Ne legyünk csak idealisták. (Igaz, ugy van!) {Kilenczedik gazda :) Csatlakozom az elmondottakhoz. Ne tegyük magánvállalkozásoktól függővé ezt a nagy feladatot, hanem bízzuk az államhatalom bölcsességére és áldozatkészségére. (Helyeslés.) (Nemzetgazdász :) Legyünk óvatosak, számítók és ne várjunk mindent az államtól. Hagyjuk az államnak a támogatás s ellenőrzés feladatát, de a hajtóerőt ne onnan várjuk, azt a társadalom önmagában igyekezzék feltalálni, (ügy van!) (:Tizedek gazda:) Én is azt tartom, ne adja ki a társadalom kezéből a vezetés jogát. Ne várjuk a sült galambot! Lássunk munkához s mutassuk meg, hogy mi is tudunk valamit. (Helyeslés.) {Nemzetgazdász.) S ha szabad kérdeznem, mit akar Ön tenni? (:Tizedik gazda zavartan leül; általános meghökkenés.) (.Nemzetgazdász :) Látjuk uraim, ehhez a kérdéshez a legnagyobb meggondoltsággal kell

KÖZTELEK, 1900. JANUÁR HO 81. ezéljából, mint hasznos befektetések vétettek volna fel a földbirtokra, dé sajnos a legtöbb,esetben ennek ellenkezőjéről kell meggyőződnünk. Különben, ha tényleg ugy állana is a dolog, ez a dolog lényegén nem sokat változtathat, mert ha mezőgazdasági haladásunk kifejezőjének : a hasznos befektetéseknek értéke teherként áll a földbirtokon, ugy haladásunk nem reális, csak látszólagos, mert ugyanazonjülapotból adósság igénybeveteléveLaz adósság értékének megfelelő fokra haladni nézetem szerint körülbelül egyenértékű azzal, mintha adósság nélkül a kiindulási ponton maradtunk volna, mivel ez esetben értékszaporulatról szó sincs. De hogy ezen adósságok legnagyobb része a gazda fizetési képességével arányban nem álló magas igények kielégítésére fordíttattak, sajnálatos bizonyitékát találjuk a kis- és középbirtokos osztály rohamos tönkremenetelében, számuknak megapadásában. Az emiitett válságos állapotok nyomasztó hatása alatt nem szabad lett volna elcsüggednünk, hiszen ilyen csapások mindig érhetik mezőgazdaságunkat, sőt fokozottabb tevékenységre kell buzdulnunk, látva a megélhetési viszonyok nehezbülését és azon gátló körülmények szaporodását, melyeket csak igen szorgalmas munkával, kitartással leszünk képesek megélhetésünk útjáról elhárítani. Tekintsünk el azon pár mintagazdaságtól, melyeket fentebb emiitettem s nézzük : vájjon a változott viszonyoknak megfelelöleg változtattak-e valamit kis-, közép-, sőt nagybirtokosainknak egy jelentékeny része gazdasági rendszerünkön, van-e rendes vetésforgásuk, nem-e ugyanazon növényeket és ugyanoly költséggel termelik, érnek-e el nagyobb terméseket, mint 20 évvel ezelőtt ? Bizony ha elfogulatlanul akarjuk ezen kérdéseket megválaszolni, egész határozottan azt felelhetjük, hogy" mind e téren igenis nagy mulasztást követtünk el és vajmi kevés reális haladással dicsekedhetünk. Ebben keressük az okát elmaradottságunknak és nem annyira a válságos állapotokban; itt világlik ki, hogy az ilyen elmaradott birtokosoknak bevételei ma is ugyanazok, mint két évtizeddel ezelőtt, ellenben kiadásaik a közterhek és személyi igényeik tulnövése folytán megkétszereződtek, megháromszorozódtak, hogy aztán ilyen szituácziók között nem is volt lehetséges a birtokra felvett terheket hasznos befektetésekbe fordítani, az nagyon természetes dolog. A folyton nehezedő létérti küzdelemben csak ugy leszünk képesek mi gazdák is magunkat tentartani, ha termelésünk irányát oda módosítjuk és termelésünk költségeit annyira nyúlni. S különösen meg kell gondolnunk, hogy vérmes remények felkeltése egy oldalról sem lehet czélunk. (Igaz!) Még egy gazdatárs ur kívánta nézeteit kifejteni. (Tizenegyedik gazda : zavartan.) A telepítést részemről is üdvösnek tartom és mingenben csatlakozom Őméltósága fejtegetéseihez. (Helyeslés:) [Nemzetgazdász.) Valóban örvendek az itt elhangzott, egyetértő nyilatkozatoknak. Ezek a legfényesebb tanúbizonyságai annak, hogy a felvetett kérdés a közvéleményben kellőleg megérett és annak fontossága mindnyájunkat bensőleg áthatott. A helyzet tisztázásához ez a diskusszió is nagyban hozzájárult. Hiv tolmácsolója leszek az Önök nézeteinek és reménylem, ez a tanúságos megbeszélés nagyjelentőségű mozgalom kiindulási pontját képezendi. (Bár csak ugy lenne!) (Első gazda:) Ha szabad, még a sertésbehozatalra vonatkozólag volna néhány megjegyzésem. (Nemzetgazdász:) Bocsánat, a tárgy ki van merítve. Köszönöm az érdeklődést. (Gazdák mind-) Éljen a telepítés! B. B.

ío. SZAM. iQ-iK ÉVFOLYAM. redukáljuk, hogy nyert terményeink értékésitése folytán annyi bevételt állítunk elő, melyben mindennemű szükségleteink megtalálják a fedezetet; ezt pedig az által érhetjük el, hogy rendszeres kísérletek tétele által igyekezünk gazdaságunk minden ágazatának jövedelmezőségéről meggyőződni és keresni a nagyobb jövedelem eléréséhez vezető módo zatokat. E tekintetben igazán keveset tettek és tesznek ma is mezőgazdáink, mindent az állam jóvoltából kívánnak elérni, pedig az erre való törekvés csak bizonyos határok közt és oly esetekben indokolt, midőn az állami intézkedés és támogatás biztos sikert igér. Földmivelésügyi kormányunk minden lehetőt megtesz, hogy a gazdák érdekeit előmozdítsa, igyekszik megadni a követésre méltó példát; már létesített több vegykisérleti, több vetőmagvizsgáló állomást, gépkisérleti, növénytermelési, dohánytermelési, állatélettani- és takarmányozási, rovartani, növényélet- és kórtani kísérleti állomásokat, melyeknek egyrésze teljes mérvben képes a gazdák igényeit kielégíteni, egy része azonban csak támpontokat szolgáltat a _gazdá= nak arra nézve, hogy milyen irányban kell a gazdának kísérleteit megkezdeni, tehát a kísérlettel bizonyos körülmények között elérhető eredmények kikutatása a gazda kötelességét képezi. Ilyen irányban működik pl: a növénytermelési kísérgeti állomás; az itt végrehajtott kísérletek eredménye még a legközelebb fekvő gazdaságoknak is csak azon esetben lehet a termelésnél irányadó, ha a gazdaság talajviszonyai mindenben megegyezők a' kísérlet helyének talajviszonyaival, de mivel tudjuk, hogy igen sok esetben még az egymással határos birtokok, sőt ugyanazon birtoktest is egészen eltérő talajviszonyokkal birnak, az egyik helyen tett és bevált kísérlet a másik helyen teljesen negatív eredménynyel járhat. Ezen okból egy gazdaságban sem volna szabad a növénytermelés terén a rendszeres kísérletezéseknek hiányoznia, csak így leszünk képesek meggyőződni arról, hogy viszonyaink között milyen növények termelhetők jövedelmezően s a termelendő növények milyen eljárások követése mellett szolgáltatják a legnagyobb hasznot. De sajnos, mit tapasztalhatunk e tekintetben: a legtöbb gazdaságban — értve nemcsak a kis- és közép, de a nagybirtokokat is — talán a gazdaság fennállása óta sem hajtottak végre egy rendszeres, következetes kísérletet, termelik ősidők óta ugyanazon növényeket a régi szokások szerint,/nem is gondolva arra, hogy azok jövedelmezőségéről meggyőződjenek, termelésüket jövedelmezővé tegyék, esetleg más jövedelmezőbbnek ígérkező növények termelésével kísérletet tegyenek; ha pedig néha valamiben a termelés körül változtatást akarnak tenni, végrehajtják nagyban minden további kísérlet nélkül, ami nem ritkán tetemes veszteséget okoz a gazdaságnak. A növénytermelés terén kezdenünk kell a kísérletet talajunk összetételének, természetének, tulajdonságainak megismerése szempontjából, kutatnunk kell: vájjon megfelelnek-e éghajlati és talaj viszonyaink azon miveleti növények igényeinek, melyek értékesítésére kedvezők a konjunktúrák; továbbá, hogy a különböző miveleti növényeknek a különféle talajnemeken felmerülő mivelés iránti igényeit milyen eljárásokkal tudjuk legtökéletesebben kielégíteni; ugyanezen alkalommal ki kell terjesztenünk figyelmünket a mivelési növényeket érhető elemi csapásokra, növénybefegségekre, rovarok és állatok által okozható károkra, a melyek ellen kísérletek tétele által a talajmivelésben is igen sokszor megfelelő védekezést találhatunk. Különös érdeke továbbá a gazdának, hogy trágyázás által a növények terméshozamát, illetve a termelés tisztajövedelmét a lehetőségek határai között maximumra emelje. Ma már sem mezőgazdasági, sem közgazdasági, sem egyéni tekintetben nem

10. SZAM. 10-IK ÉVFOLYAM.

TAKARMÁNYOZÁS.

Intenzív és extenzív hizlalás. (Közérdekű felelet egy magánkérdésre.) A marhahizlalásnak — eltekintve a trágyanyerés mellékes czéljától — két főczélja van, u. m. a gazdaságban fölöslegben termett vagy valamely mezőgazdasági iparág (szesz- vagy czukorgyár) utján nyert takarmány, vagy pedig a selejtezett állatok kellő értékesítése; irányát tehát részint a rendelkezésünkre álló takarmány, részint a vásárolt vagy selejtezett állatok minősége állapítja meg. E két tényező szerint vagy intenzív vagy extenzív hizlalást, vagy a két szélsőség közbeeső fokozatait alkalmazzuk. Intenzív hizlalás alatt a gyorsan, extenzív hizlalás alatt pedig a lassan eszközöltet értjük. Az intenzív hizlalás előfőltétele tehát a nagyobb

177

KÖZTELEK. 1900. JANUÁR HÓ 31.

szabad beérnünk a régi rendszerrel, mely ki- hizékonysággal fölruházott állat s a sok jó zárólag az istállótrágya használatában és a (konczentrált) takarmány, míg az extensiv hiztrágyázás mellőzésében kulminált, a tudo- lalás az ellenkező föltételekhez van kötve. A mány ma már egészen meggyőzően ismerteti jól fölnevelt, ,vagyis nagyobb hizékonytággal a növények boncz- és élettanát, táplálkozásta- fölruházott állatot nem czélszerü extenzive, a nát, melyekből következtetést vonhatunk arra rosszul fölnevelt, vagyis csekély hizékonysággal nézve, hogy mily nagy mulasztást követtek el. bírót nem lehet intenzive hizlalni. Előbbi azok, a kik a trágyázást jóformán csak kény- azért nem alkalmas az extenzív hizlalásra, szerűségből, nem a kellő lelkiismeretességgel mert emésztőszervei -szűkebbek, semhogy sok és szakértelemmel teljesitették ; de nagy mu- terimés takarmányt fogadhatnának be, utóbbit lasztás vádja fogja terhelni azokat is, a kik pedig azért nem lehet intenzive hizlalni, mert az istállótrágya használata mellett nem törek- tág emésztőszervei nincsenek az intenzív hizszenek kihasználni a műtrágyázás által elér- lalás főkellékét alkotó nagymennyiségű konczenhető nagy anyagi előnyöket. trált takarmány kellő kihasználására begyakorolva. Gyakorlati gazdáink körében még maEbből önkényt következik, hogy a iizlanapság is igen különböző, de a legtöbb esetben kedvezőtlen nézetek megnyilvánulását ta- lást nem czélszerü sablonszerűén űzni, hanem, hogy itt számolnunk kell a helyi viszonyokkal, pasztaljuk a mütiágyázást illetőleg, pedig a é. p. ugy a takarmány viszony ok, valamint a tudomány azon állítása, hogy az istállótrágya használata mellett a műtrágyáinak egyes, he- hizlalandó állatokkal, mert pl. oly gazdaságban, lyes alapokon megválasztott féleségei igen jö- ahol sok szénát és szalmát kell ahizó állatokvedelmezően fordíthatók talajunk gazdagítására, kal értékesíteni, máskép fogunk hizlalni, mint illetve miveleti növényeink tápigényeinek kíelé- ott, ahol inkább dara s kereskedelmi takarglfésSre, a gyakorlati életben is számtalan mányokra kell támaszkodnunk; ami pedig az állatokat illeti, magától érthető, hogy a magyaresetben bebizonyíttatott; hogy ennek daczára mégis fennállanak a műtrágyák használata ellen erdélyi marhát máskép fogjuk hizlalni, mint a táplált és irányult ellenszenves és tévedéseken szimmenthálit, a rosszul alkotott kevés husut vagy helytelen eljárásokon alapuló nézetek, máskép mint a jól alkotott húsos testűt, a magyarázatát találhatjuk a műtrágyák czélsze- tinóökröt máskép, mint a járomból selejtezett rütlen használatában és az ideirányuló kísérletek vén gőbölyt. mellőzésében. De a gondos és anyagi érdekeit szemelőtt tartó hizlaló tovább megy, mert az még Honnán és hogyan szerez a gyakorlati gazdáknak egy igen jelentékeny része meggyő- a hasonló fajtájú s kora állatok között is tesz ződést, tapasztalatot arra nézve, hogy mely külömbséget. Ugyanis mindenki tapasztalhatja, hogy a látszólag egyenlő állatok között is nagy műtrágya használata volna az ő klimatikus és eltéresek muta' köznek a hizékonyságban, amenytalajviszonyai között megfelelő? A legtöbbször csak a mezőgazdasági szaklapokból, könyvek- nyiben t. i. az egyik göböly vagy tinóökör ből, folyóiratokból stb., melyekben sajnos, jobban hízik, mint a másik ; miután pedig a inkább csak az állami kísérleti állomáson és a hizóállat akkor értekesiti a takarmányt legnövénytermelési kísérleti telkeken végrehajtott jobban, ha annyi tápanyagot kap, amennyi kísérletek eredményeiről olvashatunk, amely természetének megfelel, annálfogva czélszerü kísérletek a rendelkezésre álló csekély kiterje- azon állatokkal, melyeknél a szem vagy a désű kísérleti telkeken megfelelő lelkiismere- mérleg nagyobb hizékonyságot árul el, a valatességgel és szakértelemmel hajtatnak ugyan mennyi állatra egyenlően megállapított takarvégre, mindazonáltal teljesen megbízható ered- mánynál többet etelni, mert aminő hiba az állatba többet erőszakolni, mint amennyit kíván, ményeket elérni itt is alig lehetséges, mert az ép oly hiba az is, ha kevesebbet adunk neki, egyes kísérleti telkeken a különféle irányú sok kisérlet miatt azok rendesen csak kicsiben mint amennyit megbir. vihetők keresztül, azonkívül nem is áll rendelA marhahizlalás é. p. ugy az extenzív, kezésre minden esetben olyan használatú és de különösen az intenzív hizlalás eszménye minőségű terület, mely bizonyos kísérletek tehát a föltétlen individualizálás, amit a kis okszerű és eredményes keresztülvitelének elenhizlaló könnyen eszközölhet is, a nagyobb gedhetetlen kelléke; sőt feltéve, hogy a kihizlaló pedig ugy segíthet magán, hogy indivisérle ezésh z minden szükséges kellék meg dualitásuk (hizékonyságuk) hasonlatossága szevan, az elért eredmény csak azon gazdaságokban rint csoportosítja az állatokat s az összes lehet irányadó, melyeknek klimatikus viszonyai, hízókkal közösen etetett rövid takarmányra talajának minősége, ez előtti használata és (pl. a szecskával kevert répára) konczentrált erőbeli állapota a kísérleti telekével többétakarmánytöbblelet szór még azon csoportokkevésbé megegyezik. nál, melyek nagyobb hizékonyság által tűnnek ki. Balogh Sándor. Az intenzív és extenzív hizlalás szél(Vége köv.) sőségeinek megfelelő tápanyagszabványokat könnyű az elmondottak alapján megállapítani, mert a kettő között az a főkülömbség, hogy az intenzív hizlalásnál kevesebb száraz anyagban jóval több fehérjét és szűkebb táparányt alkalmazunk mint a másiknál." Rovatvezető : Cselkó István. Az intenzív hizlalás többe kerül, de jövedelmezőbb is, mint az extenzív hizlalás, tehát ajánlatosabb, csakhogy nem eszközölhető mindig, mert pl. silány takarmánynyal és silány állatanyaggal nem lehet intenzive hizlalni. Kedvezőtlen értékesítési viszonyok, pl. rosz húsárak, vagy rosz piaczi összeköttetések mellett is inkább az extenzív hizlalás van helyén. E szerint tehát mind . a kettő, valamint közbeeső fokozatai is jogosultak, de azt, hogy' igy, vagy amúgy előnyösebb-e hizlalni, minden egyes esetben csak az állapithatja meg, aki alaposan ismeri a helyi viszonyokat, ez pedig maga a hizlaló. Cselkó István.

LÓTENYÉSZTÉS. Elválasztott csikók gondozása. Egyik nyitramegyei előfizetőnk több rendbeli kérdést tesz fel választott csikók gondozását illetőleg. E kérdésekre a következőkben felelünk. 1. Azt a 9 hónapos csődörcsikót, . melyet tulbuján táplál, nem czélszerü továbbra is az ugyanolyan kora kanczacsikóval egy istállóban szabadon bocsátva és kifutóba is eresztve együtt tartani, mert ily korban az a két állat már ivarérett s ha hamarább nem, a tavasz nyiltával a csődör a kanczát felfogja hágni, mi ha meghasasodáshoz nem vezet is, csak hátrányt rejt magában. 2. A kocsiszínből rögtönzött istálló, melyben e két állat tartózkodik, melegebbé tehető azáltal, hogy az ember a szin falait 1/2—1 méter magasságban szalmás trágyával körülrakatja. Ekkor legalább is 10° R. meleg állandóan lehet az istállóban s ez elég. Ily melegben a jó erős, sürü téli szőrzettel bíró két állatot le lehet kötni takarás nélkül is, ha azonban alacsonyabbra sülyed a hőmérsék, czélszerü takarót alkalmazni, a csikókat feloldani, hogy mozogva felmelegedhessenek, a lábak átfázasát pedig bő almozással megakadályozni. 3. A csikók tulbuján vannak tartva-: 3—3 liter zab és jő szénában duskálkodás sok, különösen oly keveset mozgó csikóknál. Innen a kövérség és izzadás még a hideg istállóban is. A buja tartás s hideg istállóban való tartózkodás elősegitője lehet a lábak meghibásodásának, különösen az izom- és patacsuznak. Adjon több alkalmat szabadban való mozgásra csikóknak s a zab- és szénaadagot legalább is ne fokozza mindaddig, míg állatai a zsirosodottságnak jeleiből nem veszítenek. 4. A csődörcsikót, mely mint mondja, 178 cm. nagy angol vérű kanczától ős állami Nonius méntől származik s már most 9 hónapos korában 154 cm. magas és igen szép, erős, formás alkatú, érdemes volna ménné fölnevelni, ha nem volna oly szűk a területe, amilyennek ecseteli. Félő ugyanis, hogy izületi hibák fognak a mozgáshiány folytán az állatnál fellépni s akkor kellend kiherélni, mikor ez a műtét veszélyesebbé válik. Ha az állat kiherélésére szánja el magát a kérdésttevő, ugy e műtétet már most is végrehajtathatja azon, de az emiitett viszonyokra való tekintettel ajánlatos tavasz nyiltáig várnia. 5. A katonaság — közölve volt — ezután vásárol. A szóbanforgó tehát jól értékesülhet akár már 3, avagy aztán 4—5

mint a hírlapokban 3 éves csikókat is állat kiherélve is ily, akár más uton éves korában.

6. Jelzi, hogy az az istálló, melyben a két csikó két anyja áll, akkora, hogy 4 ló benne jól el nem fér, háromnak azonban jő helyet adna. Gondolkozzék felette, hogy nem lehetne-e a kanczacsikót ezen istállóba kötni, a mént pedig a melegebbé alakított s dúsan almozott színben lekötetlenül egymagában elhelyezni, esetleg pedig azt is lekötni ott s a nemkülönben zsúfoltan álló szarvasmarhák közül kötni be oda egy párt, hogy a belső meleg fokozódjék s az állat ne lássa egyedül magát. 7. A csikók lekötésével még várhat ugyan, de az 1. pontban említettek figyelembe vételével. Nincs mit félnie attól, hogy később a lekötéssel meggyül a baja, csak tulhosszura ne nyújtsa a lekötés idejét, vagyis azt legkésőbb a jövő őszkor eszközölje, ha ugyan körülményei (legelő, kifutóhiány) a hamarább való lekötésre nem kényszeritik.

178

KÖZTELEK,

LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 35. kérdés. Tavaszszal tehenészetet akarok felállítani, még pedig a majdnem ösmeretlen erdélyi mokány (hívják itt riskának is) marhából s montavoni bikát. Kérdem, hogy helyes lesz-e ez a keresztezés s ha nem, mily fajtájú bikát ajánlanak ? Hol kapható montavoni bika ? K. J. B. 36. kérdés. Rúgott borjúinknak erőtakarmányként 1 kg. tengeridarát adagolok, répa, gyepszéna és tavaszi pelyva mellett darabonként. Kérem szíves felvilágosítását, hogy fél kg. tengeridara és fél kg. olajpogácsa helyesebb erőtakarmány adagolás volna-e ? egyáltalán, helyén való-e növendék szarvasmarhának olajpogácsát adagolni, ha van elég tengeri ? M. E. 37. kérdés. Milyen hátránya van a megfagyott burgonyának a keményítő gyártásnál ? Ny. J. 38. kérdés. Egy kis gyárat óhajtanék gazdaságomban fölállítani, mely a burgonyát tisztán csak moslék alakjában földolgozná ? Kérdem, mennyibe kerül ily gyár fölállítása, mely a fenti czélból 150 drb marha felhizlalásának megfelelne! Naponkint mennyi tüzelőanyagot igényel ós mennyi költséget a gyári alkalmazottak ? Továbbá alkalmas-e a hurgundi répa hasonló feldolgozása hizlalási czélokra ! Végül, miután szeszgyártásra berendezni e gyárat nem óhajtom, szükséges-e a miniszteri engedély kieszközlése ? H. A. 39. kérdés. Kertemben mint egy 50 dbból álló 7—8 méter magas alma- és körtefáim vannak, azokat a tavaszszal permetezni akarnám; kérdem, mikor kell ezt tenni, mily időszakban és hányszor ? 2. Hol kaphatok olyan fecskendőt, a mely ily magasra felhord ? Mivel kell fámat megfecskendezni, elég-e hozzá az egyszerű kékkőoldat, ha igen, hány százalékos oldatot használjak ? 3. Mibe kerül egy ilyen fecskendő és minő eredményt érek el, ha gyümölcsfáimat permetezni fogom ? T. M. 40. kérdés. A majortól legtávolabb fekvő 30 k. holdas tábla már két év óta ugar, mert a talaj ott sovány, ezt bizonyítja az a körülmény, hogy mindenkor, igy például legutóbb ezelőtt három évvel holdja 250 kilogramm zabot adott. Ezen táblát az idén még nem trágyázom meg, de nem szeretném továbbra is parlagon hevertetni; kérdem miként lehetne e táblát értékesiteni? Nézeíem szerint talán baltaczinnal vagy csicsókával sikerülne eredményt érni ? A föld erősen kötött agyagtalaj, a szomszédos lábiák jótermést szoktak adni a gabonanemüekből is. D. Gy. 41. kérdés. Homokos agyagtalaju gazdaságomban 100 holdon étburgonyát akarok termelni; szeretném tehát tudni: melyek a legjobb, legkeresettebb fajok és hol lehetne azokat beszerezni'? Kérem továbbá egy szakmüvet a művelési módra nézve ajanlani. Ser. J. 42. kérdés. Három éven át kísérletezek a lóbab termelésével, azonban daczára annak, hogy mindig gondosan műveltettem, nagyobb terméseredményt 300 kgnál kat. holdanként nem tudtam elérni. Két éven át a levéltetvek, tavaly pedig a rozsda lepte el és tette tönkre a szép .reményekre jogosított termést. Miután nekem a lóbabra tejelő és hizóállatok abraktakarmánya pótlására nagyobb mennyiségben szükségem volna és a szaklapokban gyakran közzétett terméseredményeket (12—15 mm. holdanként) nem tudtam még elérni, kérem igen tisztelt gazdatársaimat, kik a lóbabot huzamosabb időn át termesztették, szíveskedjenek tudatni minő átlagterméseket értek el a

1900. JANUÁR HO 31.

lóbab-termeléssel és gyakran van e alávetve a levéltetvek és a rozsda oly nagymérvű kártételeinek, hogy az egész termést jóformán tönkreteszik. Megjegyzem a talaj igen jó minőségű buzatalaj. Nem szolgáltat-e biztosabb és nagyobb termést a sojabab, utóbbiból mennyi vetőmag kell egy kat. holdra, minő sortávolban vetendő és megegyezik-e müvelése a lóbab müvelésével ? Tejelőmarhának abraktakarmány pótlására melyik babféle felelne meg jobban'? Sojababot hol szerezhetnék be vetőmagnak ? Vojtek. K. 1.

Felelet. Riska-Montavoni keresztezés. (Felelet a 35. számú Jcérdésre.) Azt a keresztezést, melyet kérdésttévő keresztülvinni akar, csak helyeselni lehet. Helyeselni pedig azért, mert az igénytelen, kicsinvtestü, kevés takarmányt igényelő riska marha többnyire olcsón szerezhető be s kétségen kivül a borzderes segélyével lehet utódaiban megjavítani, nagyobbtestüvé tenni s amúgy is kie'égitő tejelőképességét fokózni. Azt hiszem azonban, hogy javitó anyagul jobb volna algaui bikákat használni, mint montavoniakat, mert az algauiak tejelőképessége általában véve jobb, mint a montavonié, pedig ugy hiszem, hogy ezen keresztezéssel a tejelőképesség fentartása és fokozása czéloztatik első sorban. Algaui bikák beszerzése végett Frigyes főherczeg magyaróvári uradalmához lesz czélszerü fordulni. Miután azonban az algauiak között meglehetősen el van terjedve a gümőkór, czélszerü volna a tenyésztésre használandó bikát tuberkulinnal oltatni, sőt egy uj tehenészet beállításánál ma már a tehenek tuberkulinozását is kár volna elmulasztani. esy. Olajpogácsa a növendékmarhának. iFdelei a 36. számú kérdésre.) Az olajpogácsa nagyon alkalmas a növendékallatok táplálására, meit sok fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz, melyek miatt ugy az izmok, valamint a csontok fejlődésére előnyösebben hat, mint a tengeri, mely inkább hizlalja az állatokat. I Ezért csak helyeselhetjük azt a szándékát, hogy rúgott borjúi tengerijének felét olajpogácsával óhajtja helyettesíteni s e czélra főleg a len~, napraforgó- és tökmagpogácsát, az esztendős vagy idősebb állatoknál a repezepogácsát is ajánlhatjuk. Rúgott borjukkal azért nem ajánlunk repczepogácsát etetni, mert ez mustárolajat fejleszt az emésztés alkalmával, mely a gyenge állatok beleit támadja meg. Gselkó. Megfagyott burgonya, mint keméiiyitö gyártási nyersanyag. (Felelet a 37. számú kérdésre) A megfagyott burgonya keményítőgyártásra kevésbé alkalmas, mint az ép burgonya. Ennek oka, hogy a megfagyás alatt a burgonyában lévő keményítőnek egy része ezukorrá alakul át •— ami a burgonyának édes izt is kölcsönöz — s igy azon része a keményítőnek, amely ezukorrá alakult át, veszendőbe ment. Másrészt a megfagyásnak az is nagy hátránya, hogy a megfagyott burgonya igen könnyen megromlik, igy nem tartható el hosszabb ideig, hanem azonnal fel kell azt dolgozni. Burgonyamoslék előállítása. (Felélet a 38.sz. kérdésre) A hizlalásnál a gazdának arra kell törekednie, hogy a takafmányfélék, amelyekkel a hizlalás történik, minél tökéletesebben kihasználtassanak, másrészt azonban arra is kell törekednie, hogy a hizlalás minél kevesebbe kerüljön. Már pedig, há kérdésttevő ur a burgonyamoslék előállítására egy kis gyárat óhajt berendezni, ugy ez a hizlalási költségeket tetemesen emelné.' Hogy ugyanis a burgonyából egy moslék szerű takarmány

10. SZAM. 10-IK

ÉVFOLYAM.

legyen előállítható, arra szükséges lenne egy gőzkazánnak, egy gőzgépnek, egy gőzölőnek és egy czefrézőkádnak a beállítása, e mellett azonban még zöldmalátát is kellene készíteni, amelylyel a szétfőzött burgonya elfolyósittatik és egyúttal elezukrosittatik. Ezen berendezés, eltekintve a napi költségektől, maga mintegy 9—10,000 koronába kerülne, a hozzá való épület pedig 8—10,000 koronába. Tehát csak az évi tőke, kamat és amortisáczió 2000 koronával terhelné meg a hizlalás számláját. Ezenkívül naponta 12 korona értékű tüzelőanyag használtatnék fel s a gépész, fütő és egy napszámos fizetése is legalább 7—8 koronába kerü'ne. Ha tehát kérdést tevő ur burgonyát akar hízó állataival feltakarmányoztatni, sokkal helyesebben cselekszik, ha a burgonyát egyszerű takarmányfüllesztő gépekben megfőzeti vagy gőzölteti s azután a burgonyát a felszecskázott szálas takarmány, szalma, törek vagy polyva közé elkeverve, esetleg összezúzatva eteti fel. A gőzölés, vagy szétfőzés által is eleje vétetik mindama hátrányoknak, amelyek a nyersburgonya feltakarmányozásával járnak. Ily módon azonban egyúttal eleje vétetik azon hátrányoknak is, a melyet a túlságosan vizdus takarmányok, igy p. o. a moslék feletetésével járnak. A takarmányrépát szétfőzni, vagy gőzölni egyáltalán nem szükséges. A répa tápértéke a gőzölés által nem emelkedik oly arányban, mint a mennyibe a tüzelőanyag kerülné. Legfeljebb felszeletelt répát lehet a többi takarmánynyal együtt fülleszteni, vagy gőzölni. Tekintettel azon körülményre, hogy hizóállatoknak 15—20 kg. burgonya adható s igy 150 drb hizó takarmányozására naponként 22—25 q'. burgonyára lenne szükség, ajánlatos volna egy kisebb, naponként 3 hl. termelésű szeszgyárat felállítani, a midőn is a burgonya elsőben szeszszé dolgoztatnék fel s a nyert melléktermék, a moslék, értékesíttetnék az állatokkal. Ily módon egy mázsa burgonya 3—4 koronával lenne értékesíthető. A szeszgyár felállításával azonban tanácsos leend addig várni, mig a szesz kontingentálása ügyében végleges intézkedés történik, minthogy a mai viszonyok között egy uj szeszgyár felállítása nagyon is nagy rizikóval járna. A takarmányfüllesztő gépek felállításához semmiféle különös engedély nem szükséges. —a—a. Gyümölcsfák permetezése. (Feleiélet a 39. sz. kérdésre.) A kérdésből nem tudjuk kiolvasni azt, ami leglényegesebb, nevezetesen, hogy mi ellen óhajtja az alma- és körtefákat permetezni. Pedig ez a fő dolog. Mig ugyanis az élősködő gombák okozta betegségek ellen bordói keveréket kell alkalmazni, addig a tetvek és egyéb puhatestű rovarok irtására a vizzel felerésztett íhanaton, vagy a kvassia-faforgács főzete fog czélhoz vezetni; de már az almafák gyümölcseit pusztító almamoly hernyója, valamint az alma- és körtefák rügyeit pusztító rügy fúrók ellen permetezéssel vagy csak keveset vagy éppen semmit se segítünk. Ezek ellen legtöbbet ér az, ha a fák derekára őszszel (szeptemberben) szalma- vagy szénakötelet, faforgácsból, fagyapotból vagy papirosból készített övet szorosan odakötünk és a telelésre itt meghúzódó bogarakat deczemberben vagy januárban a kötéllel együtt elégeljük. Minthogy a kérdésben rézgáliczról is van szó, megjegyezzük, hogy azt magánosan nem ajánlatos alkalmazni, hanem oltott mésszel keverve 1—3%-os bordói lé alakjában. Gombabetegségek ellen czélszerü ezt először a fakadás előtt, valamint később fokozatosan erősebb és erősebb állapotban a lombozatra sőt a gyümölcsökre is ismételten reá permetezni. A jó permetezők közül megemlíthetjük a magy. mezőgazgák szövetkezetétől (Budapest, V., Alkotmány-utcza 31.) 21 frtért megszerezhető Vermorel-félét, továbbá az ehez hasonló szerkezetű és jóságú Turul permetezőt, mely 16 frtért, a

ÍŐ. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

KÖZTELEK,

1900. JANUÁR HO GL.

behozatali prémium nyujtassék, melyly el a gyarmatokból behozott kávé, thea s kakaó vámköltsége fizethető meg. A Lamy-féle javaslat meg azt az óhajt fejezi ki, hogy az exportáló gazdának a kivitt gabona vagy liszt után fizetett vámköltség háromnegyedrésze téritessék meg. A képviselőház közelébb dönteni van hivatva a különböző javaslatok felett. Mint minden újításnak — ennek is megvan már az ellenzéke. A sajtó egyrésze azt hangoztatja, hogy igen nagy naivság kell ahhoz, hogy valaki elhigyje, hogy ezen kiviteli prémiumok nem fogják a többi nemzetek megtorló intézkedését maguk után vonni. Emlékeztetnek arra az eseményre, mely 1887-ik év junius 26-án esett meg. Ekkor történt ugyanis, hogy a német kormány szeszkiviteli Ausztria. Az idegen, államok törvényes prémiumait léptette életbe s a franczia kor• intézkedése, a marhavész behurczolása ellen. Amány rögtön azzal válaszolt, hogy a julius „Bundschau* a folyó évben érvényben levő 5 iki törvényt alkotta meg, mely az alkohol állatbeviteli szemlét közölvén a következő 30 frankos vámját egy csapásra 70 frankra konklúzióra jut: Az Egyesült-Államok előírják, emelte fel. Sagnier rámutat e történelmi hogy a behozandó állatok legalább egy évig tényre, melyre azoknak lesz szükséges visszalettek légyen eredeti hazájuk oly vidékén, emlékezni, kik most a gabonakiviteli prémium melyben egy évig semmiféle járvány nem volt. megteremtésén fáradoznak. Hogy is lehetne Az áthozott állatok 90 napig tartó veszt egzár- feltenni, hogy az érdekeikben sértett többi ban tartatnak egy amerikai kikötőben. A belgák európai nemzetek nyugodtan hagynák a frankitiltottak minden Németországból jövő szarvas- -cziák tettét s nem válaszolnának ugyanazzal marhát és sertést s csakis rögtöni levágásra az újítással, melylyel 12 évvel ezelőtt a franengednek be Antwerpenben bárányokat, melyek- cziák fogadták a német szesz drawbacks-ot ? ből igen nagy kvantumban fogyasztanak. Aztán a nevezett gyarmatáruk vámja fejében Dániába 1877 óta se szarvasmarhát, sem ser- az államkincstár eddig Í31 milliót szedett be. tést nem szabad Németországból átvinni — Ha ettől elesik, vájjon mily más uton fogja semmiféle husárunak bevitele sem engedtetik azt beszedni, nem jön e olyan teher létre, meg. A tiltó rendelet oly szigorral tartatik be, mely a gazda vállaira fog nehezedni. A sajtó hogy a Dániából eladás ezéljából Németor- attól tart, a nevezett összeg javarészét nem szágba küldött állatok, ha vevőre nem akad- a gazdák fogják nyerni, hanem a malom óriának — többé Dániába vissza nem eresztetnek! sok, kik hatványozni fogják munkásságukat A svédek a Németországból jövő állatokat rend- még ugy is, hogy idegen buza őrlésével, a szerint 120 napos vesztegzárnak vetik alá. hazainak versenyét fokozzák. A parlamentnek Norvégiába 1894 óta sehonnan sem szabad ez ügyben érdekes tárgyalásai lesznek. a csetneki rézgyár raktárából (Budapest, IX., Üllői ut 19.) hozatható meg. Magas fákhoz még külön toldalék csövek is hozatandók a permetezővel, mert a permeteg magasra nem megy fel, a magasra menő folyadék-sugár pedig nem alkalmas permetezésre. Még ilyen toldalék csövekkel se igen lehet 8—10 m.-es fákat megpermetezni s egyáltalában — tapasztalataink szerint — ily magas fák permetezése igen bajosan végezhető és eredményre nem igen vezet. Gy. I.

KÜLFÖLDI SZEMLE.

Í 79 rázó szöveg felvilágosit arról, hogy a gabona s a szarvasmarha behozatal az 1892-ik évi franczia törvény által egységes tarifa alá szoríttatott — ezekre a minimális tarifa nem is terjedhet ki. Aztán a lovak, a vaj, a luezerna s a heremag, a takarmány, a ezukor, a czikoria, a tojás, a sajt, a méz a szerződésből kihagyattak, azok olcsó behozatalától ugy sem kell tartani. A franczia gazda tehát nyugodt lehet a jövőt illetőleg, mert nem hogy az amerikat termékek nem fogják versenyben lenyomni, sőt inkább az Egyesült-Államok területén uj piaezot szerzett magának. A franczia kormány a szerződést magára nézve „örvendetes esemény"-nek jelzi. Németország. Az uj bortörvény. A Bundesráth elé egy uj bortörvény-javaslatot terjesztettek, mely hivatva lesz a tavaly május 20-án hozott törvényt ha nem is hatályon kivül helyezni, de némileg modifikálja azt. Az uj törvényjavaslat értelmében műbőrt (Trester wein) iparszerüleg előállítani nem szabad, de megengedtetik akkor, ha igazoltatik, hogy az „házi használatra* leend fordítva. Az eddigi német törvény értelmében az ily bort szabad volt elárusítani, csak az volt kikötve, hogy etiketten hirdessék annak eredetét. — Az utóbbi időben azonban sok kereskedő megfeledkezett a törvény ezen intézkedéséről, mi szükségessé tette az elárusitás eltiltását.

A bor gallizálása még ezután is meglesz engedve,, miután a ezukor oldatának hozzáadása szabad lesz. A javaslat megjegyzi, miszerint „a ezukor hozzáadása csakis a bor javítására szolgáljon, nem pedig tömegének szaporítására". íme egy passzus, melyet számos variáczióban fognak kijátszani! A régi törvény értelmében bizonyos megállapított számokban foglaltatott a borok kivonat- s hamu tartalma, melyek a természetes bor kritériumát állatokat bevinni. Francziaországban általában A franezia-amerikai kereskedelmi szerződés. tilos az idegen állatok bevitele. Csak a birkák A franezia-amerikai kereskedelmi szerződés a képezték. Ezek töröltettek s a Bundesrath lesz tesznek kivételt, melyeket a ,La villetei" vágó- legutóbbi időkben ismét általános kritika tár- hivatva a jövőben oly szabályokat megállapíhidra kell szállítani rögtöni levágás ezéljából, gyát képezte s lehet, hogy ez indította arra a tani, melyek alapján a természetes borokat ha előzőleg igazolva van, hogy 42 napig jár- kormányt, hogy a képviselők között, e szer- elbírálják. Érdekes az uj javaslat pincze ellenőrzése s az a határozata, melyszerint a ványmentes helyen tartattak. Angolország tel- ződést magyarázó brossürt osztasson szét. Az jesen elzárkózott az európai állatbevitel elől. irat azt igyekszik megértetni, hogy habár az kihágások sokkal szigorúbban lesznek büntetve Csakis a saját gyarmatairól ereszt magához uj szerződés az ipari termékek kivitelének — mint eddig voltak. állatimportot, azt vesztegzár nélkül, mert a kedvez is, ennek daczára a mezőgazdaság érSvájcz. Az amerikai vessző térfoglalása. A hosszú tengeri ut elég biztosítékot képez a jár- dekei semmiképpen sincsenek sértve. Az 1899 vány behurczolása ellen. Az állatok alapos vizsgá- julius 24 én kötött szerződés két évi alkudo- szőlőpusztulás első idejében a svájeziak oly lat után azonnal leöletnek. Hollandból az idegen zás eredménye, melyet a franczia kormány erélylyel folytatták a védekezés munkáját, hogy tényleg hosszú ideig zárva is maradtak a állatok s husnemüek ugyancsak kizárattak. Orosz- szorgalmazott, hogy az Egyesült-Államok naországba csak alapos vizsgálat után eresztik a te- gyon merev vámtarifáit némileg enyhítse. Az határok a filloxera invázió elől. Ennek daczára Genf és Vaud kantonokban fertőztettek a szőlők nyészállatokat. Beeresztetikhus,hentesáru, forralt 1897-ik év julius 24 én életbelépett Dingley tej s olvasztott vaj, ha igazoltatik, hogy eredeti bili ugyanis oly magas vámtételeket szabott s nem maradt más hátra, mint, hogy ott is helyükön nincs járvány, s hógy csak vasút- elő, hogy azokat bátran tiltó szabályoknak le- megkezdjék a rekonstrukezió munkáját, mint vonal mentén lakó városi nép által leend hetett értelmezni. Európának Amerikával ke- ahogy másutt tették. Ez azonban a szőlőterfogyasztva. Svájczba csak az oly élőállat vihető reskedelmi viszonyban állott államai már az melők nézetével nem egyezett, kik az amerikai be, melyről igazolható, hogy 40 nap óta jár- első évben kevesebbet exportáltak. A francziák alanyt a legnagyobb bizalmatlansággal fogadványmentes vidéken tartatott. Ellenben Német- 22, az angolok 35, a németek 37 s a belgák ták. Most Dufour a vaudi kísérleti állomás országba minden határ felől ellenőrzés nélkül 38 százalékkal. Az alkudozások 1898. junius vezetője 10 évi kísérletezés után közhírré teszi tanulmányának eredményét, mely szerint az eresztik be az élőállatokat s csak a friss hust 1-én kezdődtek, midőn is az amerikai hentes illetőleg áll. fen bizonyos megszorítás oly or- áru behozatala ellenében, a franczia képző- oltott szőlőtőke is ad akkora termést — ha szágok termékeivel szemben, melyek járványos művészeti tárgyak s a borkő exportja enged- többet nem —- mint a régi. Azonfelül biztoterületüeknek ismertetnek; minő Oroszország tetett meg leszállított vámtarifa mellett. A kez- sítja hoDfiait, hogy a szőlő minősége az oltás Amerika s Holland. Vágómarhát az éjszaki det maga után vonta a juniusban kötött vég- folytán nem vészit jóságából. Sürgeti tehát a vidékről 10 napi vesztegzár után eresztenek leges szerződést, melynek értelmében a két védekezés munkájának folytatását, ahol pedig be, holott Francziaországból s Ausztria-Magyar- nemzet egymással minimális tarifa mellett még el nem kezdték volna, ott siessenek az országból a nagyobb vágóhidakra e veszteg- szállíttatja termékeit, bizonyos czikkek kivéte- amerikai oltványokkal telepíteni. A szóbeli buzzár nélkül is vihetők be állatok. Oroszország- lével. Ezidőszerint a francziák exportjának dításnak alig lett volna nagyobb foganatja, ha Genf város tanácsa egy praktikus módhoz nem ból hetenként szabad 1360 db vágósertést 53°/o-a az Egyesült Államokba irányul s a Felső Sziléz'ába röktöni levágásra szállítani. Ez vámhivatal által kiállított statisztikai kimutatás fordul. Valamennyi szőlőbirtokosnak, kinek a a szabad állatbevitel a mi a német gazdákat szerint eddig 5.220,000 fr. nyereségük van a cantonban levő szőlőjében a filloxera konsta— képtelen ürügyek alatt — az import megszün- szerződésből — a franczia ipar kétségtelen táltatott — államsegélyt adat. A szubvencziót a szőlősgazdák vagy szénkéneg, vagy készpénz tetésére serkenti — eddig eredmény nélkül. haszna tehát szembeötlő. Ellenben az ameri- alakjában kapják, az utóbbi adományból 17 cenkaiak csak 1.077,000 frankot takarítottak meg timot kap mindenki egy négyszögméternyi terület Francziaország. Gabonakiviteli prémiumok. a vámköltség czimén s exportjuk csak 4°/o-ot után, mely oltott vesszővel van beültetve s A franczia gazdák panasza is oly általános a nyert volna a leszállított vámtarifák intézméezzel azt érte el a tanács, hogy egyre-másra gabona ár csekélysége felett, mint a más nyéből. Ebbíjl magyarázható meg Németország tesznek a gazdák a megfelelő alanyokkal kísérnemzetbelieké. A kérdést az ország valamennyi féltékenykedése, mert rossz szemmel nézi a letet. Candolle azon nézetének ad kifejezést, gazdakörei egyöntetű megbeszélés tárgyává . francziáknak a washingtoni kormánynyal kötött ha az ország egész területére kiterjed a hasonló teszik. Közelébb a képviselőház vámügyi bi- egyességét. A franczia gazdák zöme, nem léalakbeli államsegély — Svájcz szőlőtermelése bizottsága terjesztett elő egy javaslatot, mely- vén informálva a szerződés mibenlétéről — a régi idők termelését tul fogja szárnyalni. nek értelmében a lisztkivitel oly kedvezmény- bizalmatlansággal fogadta azt. Dehát a magyaLesz tehát módunkban összehasonlítást tenni, nyel engedtessék meg, hogy az exportálónak |

180

KÖZTELEK,

mely államsegély forma jobb: a mi agrárbankunk kö'cfönei — avagy a svájcziak állami szubvencziója?

VB..OYESEK Mai számunk tartalma : Az OMGE. közieménvei. Szemelvények a hét történetéből Tárcza. A telepitők ... ... ... Állattenyésztés. A testi nagyság mennyiben értékes tulajdonság a házi állatoknál Nöféuyl érméién AJkisérletezések befolyása a növénytermelés jövédelmezőségére. .... ... ... ... ... Takarmányozás. Intenzív éz extenzív hizlalás. Lótenyésztés. Elválasztott csikók gondozása Kérdések és feleletek. Külföldi szemle. Vegyesek. ... ... Kereskedelem, tőzsde Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Budapesti juhvásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár ...

173 173 174 174 175 177

1900. FEBRUÁR HO

Szövetkezeti kongresszus Párisban. A mezőgazdasági szövetkezetek és hason irányú társulások nemzetközi kongresszusa folyó év julius hó 8-ától 14 éig fog összeülni Párisban, közvetlenül a nemzetközi mezőgazdasági kongresszus megtartása után. A szövetkezeti mozgalom nemcsak Franczíaországon, hanem a többi országokban is már oly nagy mérveket öltölt, högy az utóbbi években ez képezi a legfontosabb gazdasági és szoeziális eseményt. 182 A szövetkezés elvén, kölcsönösségen, segélyezésen alapuló intézmények annyi fajtája és A m. kir. mezőgazdasági muzeum gyűjteményei oly nagy mennyisége létesült, hogy a nagyobba VII. íer., Kerepesi ut 72'. szám alatti"házbanmeg-szerü,szervezés ideje elérkezettnek tekinthető. tekinthetők a hétfői és az ünnepeket követS napok A kongresszus hivatva lesz megállapítani az kivételével: eddig elért eredményeket, meghatározni és naponkint d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. kellőleg megvilágítani az eddig bevált és a Hétfői és az ünnepeket kővető napokon a muzeum jövőben követendő eljárásokat, főleg kiszabni A muzeum lá'ogatása ingyenes. azt az egységes irányt, melyet a jövőbenaz öszA legközelebbi villamos-kocsimegállóhely a szes kulturnépek etéren követhetnek. A kongreszKerepesi-uton: a városból jövet VII. ker., Alsó-erdősor szus tagja bárki lehet, ki 10 frank lefizetése utcza sarkán, a városba menet VIII. ker., a Kenyérmező mellett ebbe'i szándékát a rendezőségnek julius utcza sarkán van. 8 áig bejelenti. A kongresszus programmja négy főrészből áll : Az első általános szemponKitüntetés. Ő felsége a király a személye tokból foglalkozik a szövetkezeti mozgalommal. körüli magyar miniszter előterjesztésére Rovara A második rész a szövetkezetek különböző Fiigyes uradalmi jószágigazgatónak a mezőgazda- fajtáit: az értékesítő, fogyasztó, termelési, ság terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferencz munkás, állattenyésztési, szőlőszeti stb. szöJózsef-rend lovagkeresztjét adományozta. Öröm- vetkezeteket tárgyalja. A harmadik rész a szömel vesszük e kitüntetés hirét, mért valóban példás vetkezeti mozgalom reális oldalával, a kölcsöős közhasznú tevékenység szolgált annak előz- nösségen alapuló segélyezéssel, biztosítással ménye gyanánt. Rovara Frigyes különösen, és mezőgazdasági hitelnyújtással foglalkozik. A mint a pozsonyi gazdasági kaszinó elnöke szer- kongresszusi programm negyedik része pedig a zett érdemeket, melynek élén nagy agilitást mezőgazdasági ismereteknek a szövetkezetek fejtett ki a gazdaközönség összetartása s a utján való terjesztését própagálja. A konkisgazdák kioktatása körül. Mint kitűnő gazda'a gresszusra ezen programm keretében bármely kisérletezések terén igyekezett szolga látott tenni kongresszusi tag küldhet be munkálatokat f. gazdatársainak, főigyekezete lévén, hogy tettben, év márczius elsejéig, melyek juliusban a szóban és Írásban mindég közhaszonra értéke- kongresszus elé terjesztetnek. sítse gazdag tapasztalatait. Ő vezette be a vidékbeli német ajkú gazdatiszteket a gazdaÁllategészségügyi viszonyaink kedvező tisztek orízágos egyesületének kötelékébe s alakulása. A ragadós állati betegségekkel szemidegen származása daczára összeforrván érzel- ben, szigorúan és következete. en keresztülvitt meinkkel és törékvéseinkkel, Pozsony vármegye zárlati intézkedések eredményének tekinthető mezőgazdasági fejlődésének történetében mara- részben az a kedvező állategészségügyi állapot, dandó emléket biziositott magának. mely Magyarországon ez idő szerint fennáll. 177 178 179 180 181

Kihallgatások a földmivelésügyi miniszternél. Illetékes helyről vett értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter a rendes heti kihallgatást f. évi janu'r hó 30 ától kezdve jövőben minden kedden délutén 4 óra helyett d. u. 5 órakor fogja megtartani. Megbízatás A földmivelé-ügyi m. kir. miniszter Boci Vilmos földmives-iskolai iga?.gat" beszterczei lakost Besztercze szab. kir. város területire, Osváth Andor esztergomi lakost Esztergom szab. kir. város területére, Hoivath Máté róm. kath. plébános kertesi lakost Sopron vármegye soproni, dr. Hőgyészi István szil-sárkányi és Szilvásy Dénes farádi lakosokat pedig a vármegye Csornai járására és Koller Lajos zala-söjtöri lakost Zala vármegye zala-egerszegi járására, végül Thurzó János szedlicsnai lakost Trencsén vármegye trencséni járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg.

Gazdasági előadások

Kaposvá-

rott. Az OMGE. a Somogymegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve Kaposvárott

11. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM.

3.

a vármegyeház termében, f. évi február hó 10., 11. és 12. napján gazdasági előadásokat rendez a kővetkező programmal: F e b r u á r h ó lU-én, Czakó Béla a keszthelyi gazd. tanintézet tanára „A trágyázásról és a tápanyag mérleg elkészítéséről", Sztankovics János keszthelyi gazd. tanintézeti tanár „A baktériumokról és az ellenük való védekezésről", f e b r u á r l l - é l l Czakó B é l a : „A- vetés forgókról és alkalmazásukról", Sztankovics János: „A tuberkulózisról", f e b r u á r 12-én Dr. Csanády Gusztáv a keszthelyi • gazd. tanintézet igazgatója: „Ujabb vívmányok a borászat köréből" czim alatt fognak előadásokat tartani. A z előadások látogatása teljesen díjmentes és azokon bármely gazda előzetes bejelentés nélkül is részt vehet.

Különösen a ragadós száj- és körömfájás betegségénél tapasztalható ez, mely a legkárosabban kiható forgalmi korlátozásokra szokott alkalmat nyújts ni. Míg ugyanis mult 1899-ik év január 18 án még fertőzve volt 30 község 394 udvarral, addig ez idő szerint ez a betegség már csak egy község két udvarának állatállományában fordul elő. Ezek az adatok kétségtelenül igazolják, hogy mily kedvező eredmény érhető el, valamely ragadós betegség elhurczolásának megakadályozásával s ha a gazdaközönség, a felmerült betegség azonnali bejelentése mellett az egészséges állatok elkülönítésével a gondos fertőtelenitéssel s az elrendelt zárlati és ovó intézkedések pontos betartásával a hatóságn k kezére jár s ezeket önmaga is elősegíti. Ezen kedvező helyzet megtartására azonban éberen kell őrködnünk, mert a szomszédos Ausztriában ez idő szerint még

mindig 452 község, sőt Németországban 4423 község állatállománya, van e betegséggel fertőzve. A sertésZvész állása is a mu!t év hasonló időszakához képest 85 községgel a megelőző heti állapottal szemben, pedig 31 községgel kedvezőbb. Praktikus bélyegző. A gumosit bélyegző hazai ipartermék, mely a nehézkes és lassú kezelésű schablon (patron), illetve a süő vagy égető bélyegzőket van hivatva helyettesíteni. Használata amazokénál gyorsabb, lenyomatai tiszták és tökéletesek. Igen alkalmas e bélyegző készülék állatok, zsákok, ponyvák, gazdasági eszközök és postai, illetve vasúti kü!demények lebélyegzésére. Különösen említésre méltók a zsebben hordozható marha-bélyegzők. A gumosit bélyegző ugy külalakjára, valamint kezelésére nézve hasonló a kaucsuk-ruggyanta bélyegzőhöz, de anyagának nagyobb rugalmasságánál fogva nemcsak sima, hanem egyenetlen felületű tárgyak pl. deszka, vászon, kő, üveg, vas s b. lebélyegzésére is alkalmas. A hozzá használandó olajfe-ték lemoshailan, igy a bélyegző lenyomatok nem időlegesek. A gumosit bélyegzők elég olcsók: egv monogram-bélyegző (2 kezdő betű) 1 Kor. 60 fii—3 Kor., egy számsor (10 szám) 5—8 Kor., egy teljes ABC (27 betű) 11—17 Kor. közt váltakozik nagyság szerint. Egyenes soros bélyegzők • cm -je 3 fi lér. A bélyegzők készítésével egyedül „Dancz Ferencz : Első magyar gumosit bélyegző gyár" Budapest, VI., Sziv-utcza 65. sz. foglalkozik. A magyar kir. államvasutak védnöksége alatt álló fiumei nyilvános raktár részvénytársaság Fiúméban foglalkozik a Fiúméba vasúton érkező és onnan hajóval továbbítandó, valamint a Fiúméba hajóval érkező és onnan vasúton elszállítandó és a helyi áruk átvételével, megőrzésével, gondozásával, csomagolásával, átadásával s egyébb kezelésével, nem külömben az átvett áruk tűzkár elleni biztosításával A részvénytársaság gabona-elevátorában a külföldre rendelt, vagy impor;ált gabonanemüek mindennemű kezelését (u. m. eleválást, keverést, egalizálást, rostálást, trieurö/ést és osztályozást) elvállalja, úgyszintén végezteti a gabonának zsákokban vagy ömlesztett állapotban való (álla rinfusa) hajóba rakását is. A részvénytársaság a kereskedelemügyi minisztérium által jóváhagyott üzletszabályzatát és díjtételeit kívánatra díjtalanul rendelkezésre bocsátja. Á szakoktatás és kisérletiigyi kiállításhoz. A „Köztelek" f. évi 4-ik számának „A magyar mezőgazdasági szakoktatás és kisérletügy párisi kiállítása" czim alatti czikkében a kolozs monostori m. k. gazdaságitanintézet által kiállított s a bivaly és a juh tejének vegyi összetételét feltüntető két grafikonról az van irva, hogy „Szentkirályi Ákos igazgató által készített". Ennek helyreigazításaként közöljük, hogy a grafikonokat a tejet is elemező Dr. Baintner Fer ncz tanár készítette.

NYILTTÉR* B

M

B

M

M

B

K

K

M

M

S

Megjelent az .Országos Magyar Gazdasági Egyesület" kiadásában Az Újlaki Uradalom Üzleti berendezése a ,Köztelek" szerkesztősége által kitüntetett pályamű. Két tábla hat ábrával. Irta : Wiener Moszkó. Egy hazai belterjes uradalom üzleti ágának jövedelmezőségére és az egyes üzleti ágak viszonyára vonatkozó részletes adatok ismertetése. 104 oldalas csinos könyv, ára portómentes megküldéssel : 55 krajezár. Megrendelések a kiadóhivatalba intézendők.

*) Az e rovat alatt közöltekért a szerkesztőség felelőséget nem vállal.

10. SZÁM.

10-IK

ÉAFOLYÁM.

KÖZTELEK, 1900. JANUÁR HÓ 31.

181

Rozsban csekély forgalom volt és csak kisebb szállítási czélokra volt jó kereslet. Ez azonban később 'ökken.t, a forgalom csak kisebb tételedre szorítkozott tételek kerü'tek eladásra. Tengeri és zabban' egyáltalában nem köttetett 1 az árak 5 fillért vesitettfk. A hét végével e czikkMost jelent meg en is barátságosabb a hangulat. Minőség szerint 2 10—12.60 koronáig fizetnek budapesti paritásra, íyiri származékok 11.40—11.50 koronáig voltak forgaomban Debreczen távolságában átvéve. az 0. M. G. E. titkárjai szerkesztésében Árpa (takarm. és hántolási czélokra) e hét 'olyamán alig változott; a gyenge kinálat tartott áraSzeszflzlét. on talált elhelyezést Minőség szerint 10.80—11.40 K. Smm. (Goldflnger Gábor szeszgyári képviselő ö'zött jegyzünk helyben' átvéve. Állomásokon átvéve a irgalom maláta-gyárosaink csekély beszerzéseire, tudósítása.) zoritkozik ; középminőségü áruért 11.50—12.50 korona A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet ;özött fizettek büdapesli^paritásra. j Zab gyenge kereslet "mellett e hét folyamán változatlan élénk volt és ügy finomított, valamint l ugyancsak változatlan maradt mi mellett a kinálat élesztőszeszben több tétel kelt el a mulheti zárlatjegyzés szerint. Elkelt finomított szesz 112 50—113-50 A „Köztelek Zsebnaptár" ezen hatodik év- j szintén mérsékelt. A hangulat csendes és alárendelt koronáig, élesztőszesz adózva 112-50—U3"75 K, 43 — folyama régi köntösében, javított és tetemesen j áruért 9.b0—10.20, középminőségüért 10.50, prima 43-50 K. adÓ7aüanul szabadráktárra szállítva. j áraér', mely könnyebben értékeiithető, 10.80 koronáig bővített tartalommal bir. fizetnek helyben. A forgalom körülbelül 3000 méterVidéki szeszgyárak részéről kontingens finomított A „Köztelek Zsebnaptár" minden más zsebnapmázsa. szesz e hétnek elején nem volt kinálva. tárt teljesen nélkülözhetővé tesz. Tengeri állomásokon át* éve a rossz utakra való Mezőgazdasági szeszgyárak kontingens nyersszesz tekintettel, gyengén van kinálva, mig a kereslet — A „Köztelek Zsebnaptár" ára az 0. M. G. E. elszállításokra — aránylag jó. Á mérsékelt kinálat január—májusi szállításra magasabb bécsi kontingens tagok és a .Köztelek" előfizetői részére bérmentes lehetetlené tette, hogy élénkebb forgalom fejlődjék, az szeszjegyzések folytán 50 fillérrel drágábban ajánlottak küldéssel együtt árak azonban a mult héthez viszonyítva 10—15 és néhány tétel fix, áron el is kelt. fillérrel 100 kilónként mégis magasabbak. Budapesti A kontingens nyerssxesc ára Budapesten 36 —-3= 3 k o r o n a 3 0 flllér. eís^— paritásra 9.55 koronáig helyben és Kőbányán 9.70 K. 37 — korona. Megrendelhető tiszavidé' i állomásokon 8.60—9.20 korona közölt fizettek. Bécsi jegyzés 39.(10—40 — korona, kontlrgír* Délvidéki szeszgyárosok körülbelül 30.000 métermázsa a „Köztelek" kiadóhivatalában, tengerit vásároltak márczius—májusi szállításra 9.50 nyeriszeszért. Prágai jegyzés 111 .-— korona adózott és korona ab Temesvár. Budapest, 37.75—38 korona adózatlan szeszért. Olajmagvak: Káposztarepcze (készáruban) üzlet Trieszti jegyzés 22—•— korona kiviteli e czikkben nincs, helyben 25-—,— koronáig?jegyez. IX., Üllöi-ut 2 5 . ( K ö z t e l e k ) . Káposztarepcze 1900. augusztusra alig volt forgalom- szeszé:t 90% hektoliterje. ban és inkább névlegesen 23,20—23.40 korona között jegyzett. A mellékczikkekben jelektéktelen a forgalom ; vadrepcze 11. -13.— korona, gomborka 21 —.—23,— Vidéki szeszgyárak Losoncz, Temesvár, Nagykorona, lenmag 23.—.—27.— koronát ér el helyben. Várad 25xfillérrel drágábban, a többiek változatlanul Hüvelyesek : Bab iránt e hátén is élénk vétel- szilárdan jegyeznek. kedv nyilvánult : tekintettel: a szórványos kínálatra zárlatárak * hiten: Finon itott ízeas azonban jobb forgalom nem fejlődhetett ki. Törpé- 112-50 Buiap's'i -113 50 korona, élesztőszesz 112-50 —113-50 X , bab Gyöngyösön 16.50 K, Félegyházán 17.50 K., nyeressesz Budapesti gabonatőzsde. adózva 110 50 —111 '50 korona, nyeraszera gömbölyű Mohács 15-—, korona. Zombor-Baján 15.— adózatlan (exkontingens)— -—korona, denaturált (Ghittmarm és Vfahl budapesti tarménybizomány K. Barnabab Kalocsán 14'— korona Erdélyi fehérbab czég jelentése.) ab Marosvásárhely 11.2) kor.ona.Kenderma,g ugyancsak szesz 36'-—37.25 korona. Kontingens nyeraszesí •. ••—-.—-korona. szilárd irányzatú és budapesti paritásra 22.— koronáig Budapest, január 27. jegyez. Bükköny 12—13-— K, Muharmag 13-50—14-50 Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérAz időjárás e hét kezdetével még száraz, habár koronát jegyez helybeli paritásra, minden 100 kg.-ként. mentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizeborús volt; később bőségesebb, csapadék és erősebbben tés mellett értendők. emelkedett hőmérséklet mellett az egész országra terjedő olvadás állott be. A talaj igy tehát bőséges Napi jflentés a gabonaüzletről nedvességhez jüt és a mennyire jelenleg megítélhető, _ a vetések állása kielégítő A külföldön ugyancsak 1900 január 30 Heremagvak ólomzárolása.*) nedves, borús időjárás uralkodik. A vízállás emelKészáruban mérsékelt kinálat mellett a malmok Budapest, 1900. január 29-én, kedett. ' jobb vételkedVet tanúsítottak és .10fillérigmagasabb A budapesti m. kit. állami vetőmag-vizsgáló álloA külföldi piaczokon az üzlet általában tövábbra árakat fizettek. Az összforgalom 30,000 mázsát tett ki. más az 1899/1900. idényben, azaz 1899. évi julius hó is szük keretben mozog, az árak azonban nagyobbára Az árjegyzés 100 kgr.-ra vonatkozik: 1-től a mai napig az alant megnevezett magkereskedői• tartottak. A tengerentúli piaczok közül New-Yorkban nél és termelőknél a következő magvakat ólomzárolta i Eladatott: az árfolyamok többszörösen és erősebben fluktuáltak ; és fedezési vételek fol\tán egyenlegképpen 2 c. magaLuczerna Lóhere Összesei sabbak, daczára annak, hogy láthaló készletek ismét 300 mm... 80-5 kg K.16-50 3 hóra métermázsa gyarapodtak és a „Bradstreets" jelentése szerint a 601 , 80-5 . „ 16 40 a világkészletek is mult hó. ota 4 millió bushellel 1040 1399Mauthner Ödön Budapest... 1®00 , 80 „ „ 16-50 nagyobbak. Argentiniából a kedvező terméseredményt Magy. mezőg. szöv. Bpest— *** ott iuzi 16-45 500 „ ugy mennyiségileg, mint minőségileg is továbbra diHaldek Ignácz,!) Budapest— 504 190 694 l'PO" . 80 . , 16-40 csérik és a kivitel részére körülbelül 20 millió méterKlein Vilmos. Szatmár —. 492 492 600 „ 80 „ „ 16-40 mázsa "buza fog rendelkezésre állani. Egyelőre azonban Deutsch Gyula, Budapest ... 236 19 255 300 , 80 . , 16.50 a hozatalok az Argentiniában időközben fellépett Ifj. Freund Sámuel, Szatmár 18 169 187 16.50 500 , és már hivatalosan is konstatált pestis-járvány Frommer A. H. utóda Bpest— 148 26 174 £0 ,miri. 79-5 „ K. következtében meg fognak akasztatni. Épugy kieléBeimel és fia Budapest ... 29 104 133 ; 16.— 50 , 78 , „ gitőek az ausztráliai jelentések is, mig az indiai hirek KleiD Vilmos örök. Temesvár 90 30 120 16.50 500 , 79- , változatlanul kedvezőtlenek. Angliában a politikai Lamberger Károly Bpest ... 19 74 93 -500 , 79 » . 16-30 viszonyok továbbra is hatástalanok és az árak újból, 16-40 Boross és Szalay 32 59 91 79 , , habár csak mérsékelten is, csökkentek. A franczia Radwáner és Rónai Bpest... 10 60 70 16-15 piaczokon jobb kereslet mutatkozott állítólagos fagyGr. Teleki Arvéd,2) Drassó— 52 4 56 15 60 ICO . károkra és kedvezőtlen időjárásra, melyeknek azonban Kramer Lipót Budapest 4 10 14 B 15-60 200 . 78 ., , kezdetben hitelt adni nem akartak. Ugy látszik azonFuchs Fülöp, Budapest — — 13 lri ,16-— 200 „ ' 78-5 „ „ ban, hogy a hirek mégis csak beigazolást nyernek, 500 . 78 , , 1635 mert naponként nagymérvű fedezések! eszközöltetnek. összesen... ... 1945 2869 4814 16.10 600 , A hangulat bu?a és liszt iránt egyaránt szilárd és 78 ' " !) 7 q biborhere, 16 q fehér here. árak 2 frankkal magasabbak. A többi kontinentális * 15 80 l 100 * 78 » piaczokon a fogyasztási viszonyok nehézkesek, az a) 61 q répamag. 100 , 78 „ „ 15.80 irányzat azonban kellemesebb és ugy látszik, hogy a *) A házai mezőgazdaságra nézve káros amerilfO . 77® . , 15-50 franczia jelentések a spekulácziót felrázták. kai hereféle magvakat a magvizsgáló állomás nem. 3000 „ 76 3 „ „ ólomzárolja. Nálunk a kereslet ugy kenyérmagvak, mint ta100 ., 76 „ „ 15-40 karmányczikkek iránt csökkent és az árak — tengeri kivételével, mely szilárd — változfctlanok. 100 , 75 . „ 1540 Az üzlet részleteiiőlkövetkezőket jelenthetjük: 100 „ 74-5 . „ 15.10 & központi vásárcsarnok árnjegyzóse nagyi mi Buza szilárd irányzatban indult; a malmok 100 „ 74 , , 14 40 (en gros) eladott élelmiezikkek árairól jő vételkedvet tanúsítottak és szívesen vásárolták a 700 . 77.5 . . 15-60 kin ált tételeket minek folytán az, árak is 5 fillérrel 630 mn1. 74-2 K. 15-15 emelkedhettek. Később a kereslet csökkent, a 500 „ 79 „ „ 16-30 forgalom is kisebb terjedelmű lett és bár az ár100 , 79 . . 15-80 ban a napi üzlet mellett visszaesés nem volt észlelA házbérnegyed előtti idő nagyon érezheiő a. ICO „ • 79 , „ 15.70 hető, az elért csekély árelőny mintegy magától legutóbbi napok forgalmán. Ezen körülménynél.. fogva, 500 , 7.9 „ „ 15 90 veszendőbe ment. A hét vécével ismét szilárdabbra de az enyhe időjárás következtében is kielégítő hoza79 . , 15 90 1 fordult az irányzat, azonban árjavulás nélkül. A fortalain csak nyomot áron: találtak elhelyezést. 250 „ 77-5 „ „ 15-60 galom főleg raktár tételekbőt állt, melyek az arbritrage Nagybani eladásaink : 50 „ 80 „ „ 15 60 határidő fedezési vételéi folytán szabadultak fel. A Vidéki marhahüá -72—88 korona vidéki borjú' 100 . 77 „ „ 15-70 kinálat egyébként az egész hét folyamán jó volt csak 86 - 96 korona, sertés 72—84 korona 100 kilónkint. 500 . 77 , , 15-50 finom áru — mely iránt tartós az érdeklődés — érkezik Vadak : Nyul drbja 1.89—2 korona. LFáczán 1500 . 77 3 „ . 15 80 szórványosan a p aczra. Az összforgalmat 100,000 párja 5—6 korona. 2000 , 77-3 , „ 15-65 mm., a hetihozatalt 62.000 mm.-ra teszszük. Élő baromfiból elkelt : Tyúk 2—2.60 korona, • '2530' , 76 . „ 15-50 magló liba 5—6 korona, pulyka 8—9 koronái rr Rozs a búzával egyetemben csak a hét elején 2600 , 75-5 ,. „ 15.10 páronkint. volt szilárd, amikor is ugy a helyi fogyasztás, mint el1000 . 74-5 , , 15 —

Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán

Köztelek Zsebnaptár 1900-ra.

KERESKEDELEM,TŐZSDE

.. »

182

KÖZTELEK,

1900. JANUÁR HÓ 31.

10. S Z Á M . J O - I K

ÉVFOLYAM.

Vágott baromfiból: hízott lud kilója 1 — 1.20 korona, pulykái.12—1.20 koronáért kilóját. Tojásban az árak kissé emelkedtek. Prima alföldi tojás 92—96 koronát jegyez eredeti ládája. Vaj. még mindig elhanyagolt. Ia . teavaj' 1.60— 1.80 korona, főzővaj 1.20— l'.SO koronát jegyez kilója. Gyümölcsből elkelt ponyik almá 30—40 korona, pogácsa 30—32 koronás áron 100 kilónkint.

Hidefdiusvásár a Garay-téri élelmi piaczon Arak a következők : Belföldi hizlalt ürü —•— K 1900 jan. 30-án. (A s^ékesfőv vosi vásárigazgatóság párkint, K.-ig 100 kiló élősúly szerint, kiverő retentése a ,Köztelei" részére.* Felhozott Budapestről juhok — K.-ig páronkint, 20 K.-ig 100 kl. élős. szerint, 53 árus 15 db sertést, 0 árus 5 db süldőt, 3000 kg. kisorolt kosok — — páronkint, feljavított juh —•— Ií' friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 700 kg. szalonnát, páronkint, bárány — IC. páronkint, kecske — K 300 kg. hájat, - kg. zsirt, - kg. kolbászt, - kg. anya jukok —— K. páronkint, szerbiai — K. páronhurkát, — kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonya- kint, angol keresztezés — K. páronkint, romániai — húst, — kg. disznósajtot, — kg. (— db) sonkát, K. páronkint. kg. töpörtőt. Vidékről és pedig: Nagy-Kőrösről 10 árus 161 !A tzékesfővírosi vásftrcsaraok-igtzíRtóJii jel«n Récst vág-ómarhavásár. 1P00 január hó- 29-én drb sertést, Czeglédről 7 árus 94 drb sertést, Szabad(Vass Jenő tudósítása a ,Köztelek" részére.) lí*e. Budapest, 1800. január 29-ről. szállásról 1 árus 1 drb sertést, Gyünkről 1 árus összes felhajtás 4946 db. Ebből magyar 3726 db Hu. Marhahus hátulja L omt. 1 q K. 100—108> lt drb sertést, Madocsáról 1 -árus -12 drb sertést, II. oszt. 96—100,111. oszt 92 - 96 eleje 1. oszt. 80 -te> Nagy-Székelyről 1 árus 5 drb sertést, összesen 21 {ahcziai 318 darab, bukovinai 36, német 766 db hízott 3823 db, legelő 1123 db, fiatal db, ökör II. oszt 84-90 III. osrt. 80-84. borjúhús hátuli* ]. árus 274 drb sertést. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss ser3117 db, bika 291 db, tehén 318 db, bivaly 100 db. oszt. 120—128,11. oszt. 100-120,eleje I. oszí 96—100 II. oszt. 80-96, birkahús hátú hu j. oszt. 84- 88, !I. oszt téshús 1 kg. 88-108 fillér, 1 q 80-84 korona, süldőAz üzlet iránya prímára nézve változatlan, mi» korona, füstölt 76—84, eleje I. oszt, 70 - 76 II. oszt. 60- 70 bárán? hus 1 kg. 112-120 fillér, lq gyengébb minőségekre lanyhább és ezek ára méter" sertéshús 1 kg. 120-188 fillér, 1 q 110-112 korona, • mázsánként egészen 2 koronáig csökkent. eleje IdbO. C—.hátulja •—•—, sertésbu* nagyíj szalonnával elsőrendű 1 q 9Q 92 vidéki 74—84, sza- szalonna zsírnak 1 kg. 88-92 fillér, 1 q 84-88 korona, fűstölt szalonna 1 kg. 120—136 fillér, 1 q írak: prima magyar 70—76-— (—•—)K., szekunda lonna nélkül elsőrendű 92-96 vidéki 68—80, sertéskorona, háj 1 kg. 100—112 fillér, 1 q 69 K„ tertia 50—59 K. Galicziai prima 7075-— hús pörkölt —-0 , sertéshús szerb szalonnával — korona, disznózsír 1 kg. 108—112 fillér, 1 q (—•—) K„ szekunda 60—69 K., tertia 54—61 K. Német , szalonna nélkül sertéshús füstölt magya» korona, kocsonyahús 1 kg. 56—72 fillér. 1 q príma 78—83 — (84-—) K„ szekunda 64—76 K„ tertia . idegen fvidéki) . sonka nyers 1 kg korona, füstölt sonka 1 kg. 120—140 fillér, 1 q 56 — 63 K. Legelőmarha : szerb és magyar 44-—5790-1-20, füstöltfeelf.usonttal 1-20—1-53, osont nélkül 1 40korona, kolbász 1 kg. , Disznósajt 1 kg. K., rosszabb minőségű 44—57 K. Bika 40—68-— —1-70, sonka füstölt külf. osont célkftl. —• , töpörtő 1 kg. fillér. (—.—) K., tehén 40—68 K. és bivaly •— szalonna sózott 1 o 90-92 füstöli 100 104, se* és- hurka —, l drb Hidesrlrnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1900. K. é. s. — Arak fillérekben, vágósulyban értendők. zsir hordóval 100—1-C2, hordó nélkül 96—98, kolbás< nyers 1 kg. — - . füstölt 1-44—1-60, szalámi belföld 200 január hó 26-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság - 350, külföldi , malac z szopós élő I db 47-—, jelentése a ,Köztelek• részére). Felhozott Budapestről Bécsi sznrómarhavásár. 1900. jan. 25-én. Fel58 árus 167 db sertést, 2 árus 14 db süldőt, 5000 kg tisztított 1 60-1 80. hozatott: 3809 borjú, 1284 élő sertés, 2515 kizsigerelt friss hust, 500 kg. füstölt hust, 4000 kg. szalonnát. s;rtés, 189 kizsigerelt juh, 870 bárány. Baromfi, a) filő. Tyúk 1 pSr IC 2-40—2 kg. hájat. ssirke 1 30—1 50, kappan hizott 4-— -4 20, sovány 3-80, A felhozatal emelkedése következtében a .borjués pedig: Na,gy-Székelyről 2 árus 24 drb 3 20, rucra hizott 0' 0 - V sovány 0 —-0 —, * sertést,Vidékről vásáron lanyhán alakult az üzlet és prima áruk kilónDunapatajró 13 árus :."> drb sertés', Peregtuzott 100—11,0,,sovány 4-40 -v—, pulyka hizott ként. 4,-közepes és" alantasabb áruk 4—8 fillérrel haről 1 árus 4 drb sertést, Dunavecséről i árus 7 drb - 11 — sovány 0 0-—. bi Tisztított. Tyúk I db frl sertést, összesen 7 árus 51 drb sertést. ' nyatlottak. Kizsigerelt áruk irányzata csökkenő árak 140—1-50, 1 kg. — , csirke 1 db 1-00—1.20, 1 kg. mellett bágyadt, a többi czikkeké változatlan volt. Forgalom közép. Arak a következők: Friss ser, kappan hizott J db 1 40 1 80, 1 kg. —•— téshús 1 kg. 92-108 iillér, 1 q 8000—8400 fii., güldőArak kilogrammpnkint • kizsigerelt borjú 72—85, féoze hizott 1 db 1 60—2 80, 1 ke 1-——1-20, félkövér hus I kg. ; 03—120 fillér, l q 9600—lOCOO fillér, füstölt prima .90—1Ö2, primissima lO t—116, élő borjú '——— 0' , lud »'izot» 1 db 4 60—6-50, l k«, 1 sertéshús 1 kg. 100—120, 1 q 9400—10800 fillér, prima , prjmissima ( fiatal félköv. 1 db j 0'—-Qr—. 1 kjr. , pulyka hizotf szalonna zsírnak 1 kg. 88—96. lq 8400-9200 iillér, sertés 64- 82, kizsigerelt- hússertés 84—96, hizó i db 0 0—0-—, 1 kg. 0-90—1-40, félkövér 1 db 0 —, füstölt szalonna 1 kg. 100—108, 1 q fillér sertés 74—81. süldő 80-10-, kizsigerelt jub 64—84 1 kg. , ludmáj 1 db 1-0-2 0,' 1 kg. 2.80- -4'—, háj 1 kg. 96-108, l q fillér, disznózsír bárány páronkint 12—16 korona. Indzsir 1 kg. 1-60^20, iíei liba 1 db # •—. 1 kg: 108—112, 1 q fillér, kocsonyahús fillér, füstölt sonka Hal. Elő. Harcsa 1 kg. K. 2 ——2 40, esuka 0 — 1 kg. .48- 80. 1 kg. korona. - 0 —, ponty (dunai) 1 60- 2— süllő —• •—. ke. 1 kg. 120—140-fillér. 1 q Bécsi sertésvásár. 1900. jan. 30 án. (Schleifeleaepfl 0"—vs márna f — l 20 Momoó 1 20—1 60, 'KözBudapesti takar®éayvásár, (IX. kerület Mester- der és társai bizományi czég távirati jelentése a anjon* Ov—0—, apró kevert 0 80— 1 it«sza. 1800 jan. 30 A székesfővárosi vásárigazgatóség telek" részére). pisztráng 0' 0*—. Felhajtás : 3778 1 süldő, 4545 • zsirsertés, össze,eíentése a , köztelek" részére). Felhozatott a szokott 5328 drb. Tej és tejtermékek. Tej Ilit. K. 0-16-0'16, községekből 140 szekér réti széna, 35 szekér muharlefölözstt 012—0-12, teiszin o0"—, tejföl0'50—0-56, 21 szekér zsupsialma, 10 szekér alomszaima, szekér taA forgalom élénk volt. tehénvaj (tea) 1 kg. 1 40- 2 —,1. rendű 1" 1-50. II. kar aányiz ilma, 8 szakér tengeriszár. 7 szekér agyéb Ars k kilónként élősúlyban fogyasztási ad& néf1 1 50—, olvasztott O0-—, Margarin I. rendű • takarmány (zabos bükköny stb.) 200 tsák szecska. . prima 86- 88 fillér, kivételesen 90fillér,közepe« A forgalom lanyha Arak fillérekben o-ként a Wvet0-—, II. rendű 00-—, tehéntúró 0-14—0 20, juh74- 84 fillér, könnyű fillér, süldő ,64—82 fillér keiők: réti szeoa 360-560, muhar 480—640, líurtnró 1-12—1-20 liptói 1-12-1 28 juhsait 0"—, emi szalma 260—320, alomszalma 180—240, egyéb ;*k» Ihali iáit 22'—, groji sajt 0-. 0—1-20. mány , lóhera . takarmányítszt és kenyérneffiü. Fehér kenyér i kg, ^Bécsi^jnhvásár. 1900. jan. hó 2 án. , 100 kéve tengeiiszár 1400—16C0 twczerna 0. 6-300, barna kenyér 0 20-0 22, rozskenyér 0 22 szalma - 0 22. Búzaliszt 00 sz. 1 q , 0 —•—. 1 — 1 »"jn . szalmaszeeskí 340--380, széna . Élénk, üzlet mellett szilárdan tartottak a mult % .8 i S > öj , zabasbükköny 400—i 00 összes heti árak. Hfivelyesek. Lencse magyar 1 q K. 15—24, stcke 'ocsigzám 223, suly 312,200 kg. Árak kilogrammonként: prima juh 4.750. rauí 36—56, borsó héjas, magyar 20-0—24 —, kootatoM kivételesen 52, selejtes juh 4244-— korona. magyar 26-30, külföldi 21-34. bab fehér apré 12-18 nagy >12.0—16-0, színes l-2'0—20-0Allatvásárok. toiás. Friss alföldi (1440 db.) korona 92-0- 93 —, erdélyi (1440 db.) 92-0— 92 0, meszes . , orosa tojár Budapesti sznrómarhavásár. 1900. jan. hó 26-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazqatósálOO at> - tea toiás 78-— törött tojás0-Zöldség. Sárgarépa 100 kötés K. 0. 0-0 1 b ganak jelentése. 20.—, 5.0—6.0, Petrezselyem 100 kötés 0.—0 0, 1 q 16. Elsőrangú hazai gyártmányi Felhajtatott: belföldi 370 drb, eladatott 370 drb, zeller 100 db 2-40—5.—, karalábé2-40- 3.20, vöröshagyma galicziai — drb, eladatott — drb, tiroli drb el100 köt. 0-- .—, 1 q 10.0—11.—, foghagyma 100 köt. adatott — drb, növendék élő borjú 43 db, eladatott - •—.—, 1 q 28.-32.—, vörösrépa 100 drb 1.40—2-40, 43 drb, élő bárány 52 db, eladatott 52 drb; belföldi fehérrépa, fejeskáposzta 1018.—, kelkáposzta 100 db — drb, eladatott — drb, galicziai — drb, eladatott — 3.0—6,0, vöröskáposzta 16.0—20.—, fejessaláta 2:40— drb, tiroli — drb, eladatott — drb; bécsi ölött 82 drb 4.—. kötött saláta 0-——•—, burgonya, rózsa 1 q 5.40 — eladatott 82 drb, növendék borjú — drb, ela< 5.60, sárga 420 0—£00 0, külföldi —.—, fekete retek 100 — drb, ölött bárány 42 drb, eladatott 42 drb drb 1.20—2.—, uborka nagy salátának 100 drb 0.0—0.—, kecske — drb, eladatott drb. savanyítani való 100 db —.—., savanyitott 3.60—5.—. Borjuvásjáí "élénk volt. zöld papr. 0-—0-—, tök fözö 0-0, zöldbab 0 , Árak a következők: Élő borjuk: belföldi zöldborsó hüvelyes hazai 1 kg. —. .—, fejtett 1 lit. koronáig, kivételesen — koronáig dbonkint, 70- ^88 —, tengeri 100 cső —.—.—.karfiol 100 drb 16,-20.— ^koronáig súlyra, galicziai paradicsom 1 kg. 0. .—, spárga Ö. 0.—, torma fillérig, kivételesen 94 - , kiv. koronáig drbonkint, kor.-ig, 1 q 32.20—34.—. RÜ8ZVÉNY-TARSULAT Gyümölcs. Alma 1 q K. 16—40, köz. alma 18—24, . koronáig súlyra, tiroli.,-. koronáig vajkörte , közönséges körte 10—16, szilva magva J5iv. koronáig drbonkint,. koronáig IIJDAPEIT. 0.—, vörös -,—.—, meggy faj , közönváló 0. koronáig súlyra, növendék borjú , séges , ringló , baraczk kajszin , — koronáig, kiv. koronáig drbkint, 38-44 őszi —, dinnye görög nagy 10 drb -•—0—, kicsi koronáig, kiv. , koronáig súlyra, Ölött borjú: Hagyirtruii itgnagyibb is igytdüi! , sárga faj 1 q. —.0 .0, közönséges -. belföldi koronáig, kiv. —— koronáig súlyra, ffaadasági gépgyára, szőlő 1 kg. — .0-— .0, csemege 50-90, dió (faj papir- galicziai , koronáig, kiv. koronáig héju) 48—60, közönséges 42.0—44.—, mogyoró 76 86 drbonkint, tiroli koronáig, kiv. koronáig M8ty a gazdálkodáshoz szükséges gesztenye magyar 0 - —, olasz 24-36 narancs roessi- drbonkint, bécsi £0—96 koronáig, kiv. 102 koronáig 100 db 1 80-6--, pugliai •—•—, mandarin 4 — - súlyra, növendék — koronáig, kiv. W Ssszes "H® 8'—, czition 1:60—2-—, füge hordós 1 q 36- 38, ko koronáig drbonkint, élő bárány 1216— koronáig gazdasági gépeket gyártja. - -'-orut 36-- 38 - , datolya 74 - 80, mazsolaszőlő 80 -136 páronkint, ölött bárány 10—15—16 koronáig párja! egres 1 lit. 0-—0-—, eper 1 kg. 0-——0-— kr. Bndapesti juhvásár. H00. január hó 29-én. (A Fűszerek italok. Paprika és I. rendű 1 q. K I Rendelitek megtétele alfitt kérjük Minden székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság 1.40 1.60, n. rendű 1.20-1.40, csöves , (szászakbaráfi kérdéssel biztloamal keuink ntott) —. köménvmag borsókmaga jelentése a „ Köztelek" részére). ferdülni. . mák 1 q. frt l51-^60, méz csurgatott 80Felhajtatott.- Belföldi hizlalt ürü darab, 1'04 sejtekben 1 kg. — — — - . szappan szín 56-60, éladatott — drb, feljavított juh —. kisorolt kos —' KésxletM árjegyzékké «. íőnséges 44 46-, fehérbor asztali palaczkban 1 lit kiverő juh 20 drb, eladatott 20 drb, bárány — drb' n' r) - '— asztali palaczkban 0-—0'••'-' kecske —, boszniai —, szerbiai —, angol kereszpalinka palaczkban —•——•—, ásványvíz pslftczkbrr tezés —. romániai , durvaszőrü — db. Birkavásár jelentéktelen volt. ,

'M/mmír GÉPGYÁR

Í4Ö

KÖZTELEK, 19ÓÓ. JANUÁR HÖ 24.

8. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

Sz.: 3092/a. kih. szám.

Másolat

másolata.

Kis-Kük ül lő vármegye közönségének D.-Szt.-Márten. A vármegye alispánjának 1899. évi márczius hó 16-án 4839. kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a ; jádn«,th:i járás; főszolgabirája által hozott I-ső fokú ítélet helybenhagyásával K e m p f n e r L i p ó t pécsi lakos, b o r k e r e s k e d ő és M á r k Vilmos r a d n ő t h i k e r e s k e d ő , mesterséges b o r f o r g a l o m b a hozatala á l t a l elkövetett, s az 1893. évi X X Í I L t.-cz. l. ^-ába ütköző; k i h á g á s miatt ugyanazon t.-cz. 5. §-ának b) pontja alapján K e m p f n e r L i p ó t 3 0 0 f r t pénzbüntetésben, behajthatatlanság esetén* 3Q napi elzárásban; M á r k V i l m o s pedig 3 0 f r t p é n z b ü n t e t é s b e n , nem fizetbetés esetén 3 napi elzárásbans egy^^alegesen'; ¥& frt végyvizsgálati dij, a - f — 5 ö h é t ' M i t e r útáh megállapítandó borítaladó s az ítéletnek közzététele után jáf&-# az esetl'eg'mégfeltiieMl*" hető tartási költségek megtéMéséh'en 'márásztaltáttak el, a mesterségesnek talált':4—5 hektoliter bor megsemmisittet'ni, a ^ i t ^ M - f M i g ; a Budapesten megjelenő „Borászati Lapok"-ban, „Köztelek"-ben, „Pesti Hirlap"-bán, Kolozsvárt megjelenő „Ellenzék" ban megjelenő „Kis-Küküllő" ezimü. hírlapokban közzététetni, végül az illetékes'borellenőrző s állandó borvizsgáltf ^ á k t S S hízótfáíig'gáfe nemkülönben a segesvári kir. pénzügyigazgatósággal közöltetni rendeltetett, K e m p f n e r L i p ó t által közbevetett! Mebbezés folytán felülvizsgáltatván, nem feíebbezett részében érintetlenül hagyaük, feíebbezett részében ellenben megváltoztattatik, s K e m p f n e r L i p ó t a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól f e l m e n t e t i k , mert az állandó borvizsgáló bizottság által mesterségesnek nyilvánított borokat elmarasztalt M á r k V i l m o s pinczéjébe találták s nem nyert tényszerű beigazolást az, qjiszerint a borokat ő már l í e m p f n e r L i p ó t t ó l hamisított állapotban kapta volna. Erről a vármegye közönsége a f. é. április hó é-án 6207. sz. a. kelt álíspáüí jeféntésfi csatolmányainak visszaküldése további eljárás Avégett értesíttetik. Budapesten, 1899. évimellett november hó 3-án. miniszter meghagyásából: D r . Sélley, s. k . min. tanácsos. A másolat ! hiteléül; Radnpth, 1900. január 17-én. "; '

Miske Elek, h. főszolgabíró.

O

Tavaszi buza. Tavaszi velésre kiválóan alkalmas több száz. métermázsa t a v a s z i és v á l t ó b u z a (őszi és tavaszi) e l a d ó . Levélbeli megkeresésre bővebb felvilágosítást ád

A mezőhegyesi m. kir. állami ménesbirtok két kerü-

a

Herczeg

letében elhelyezett: külső mezőhegyesi 31. számú major

341 drb h.

kocza,

kovácsházi 30. számú major

254- drb összesen 595

ártány

d r b vészen átment

süldő-sertés

folyó évi márczius hó 14-én délelőtt 10órakor a ménesbirtok igazgatóság hivatalos helyiségében, zárt írásbeli a j á n l a t i t á r g y a l á s u t j á n e l a d á s a l á k e r ü l . Az egy koronás bélyeggel ellátandó ajánlatok fentemlitett határidőig a ménesbirtok igazgatóságánál Mezőhegyesen (posta-, táviró-, telephon- és vasútállomás) nyújtandók be, hol is a részletes eladási feltételek megtudhatók. Budapest, ,1900. január hó 21-én.

JVC. kir. földmivelésügyi ministeF.

Ü

Sulkowski

J.

NI.

urad. felügyelősége 234

P A N K O T Á N .

•

KAINIT nagyban

és kicsinyben.

Megrendelhető az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkári nagyban waggon-rakományonként ab Leopoldshall-Stassfurt, ömlesztett állapotban 106 frt, zsákban szállítva 130 frt. A vasúti szállitásiköltség a különböző távolságú rendeltetési állomások szerint 130—140 frt között váltakozik. Kicsinyben mm.-ként zsákkal együtt budapesti raktárunkból egyesületi tagok részére 2 frt 80 kr., nem tagoknak 3 frt. A megrendeléssel egyideüleg a kainit árát egyesütetük pénztárához beküldeni kérjük, a szállítási költségek a küldemény átvételénél fizetendők.

Lapunk bekötési táblája 1

f r t

3 6

k r é p t

(portómenteseu)

kapható kiadóhivatalunkban.

184

KÖZTELEK,

1900. JANUÁR HO 24.

A dr. Aschenbrandt-féle

| bordói-por j | a legbiztosabb, kényelmes kezelésű és olcsó ellenszere a szőlő- és a b u r g o n y a

j peronosporájának I i Ára Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" rak| tárában: 50 kgos zsákokban... a kg. 38 kr. 10 kgos zsákokban... ... a kg. 40 kr. | 5 kgos zsákokban ... á kg. 40 kr. 1 fiKT A szőlő első permetezéséhez l°/'o; második permete| zéséhez • lVa— 2 % ; harmadik permetezéséhez lV2°/o-os oldatot | használjunk. — Esry kát holdra kell 3 permezéshez 22—25 kg. | bordói por, 25—30%-al kevesebb, mint a tiszta rézgáliczból.-— }' A port k o n y h a s z i t á n a vizbe szitáljuk és kész az oldat.

|

7. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

A dukai gazdaságban eladó: 200 darab 7—8 éves szépnövésü iskolázott luczfenyöfa 200 „ 7—8 „ „ „ tűlevelű fenyőfa 800 „ 4 „ „ „ luczfenyöfa 400 „ 4 „ „ „ tűlevelű fenyő —mindannyi dus gyökérzettel kiültetésre igen alkalmas. Ugyanott e l a d ó : 7000 darab Riparia Portalis amerikai sima szőlővessző. 3000 „ Rupestris Monticola „ „ ;> 2000 „ Solonis 1000 „ Jaquez 2000 ., Mézes fehér európai sima szőlővessző 2000 „ Oportó „ „ „ és 1000 „ Merlott Megrendeléseket elfogad az 249

intézőség Duka u. p. V a c z .

| f I \ |

Magyar királyi államvasutak. 41/900/CI. szám.

Hirdetmény. (I. pótlék kiadása a magy. kir. államvasutak áítaJ kezelt h. é. vasutak áxudijszabásáh'oz.) Folyó évi január hó 15-én, i lelve a körös— belovár—verőcze—barcsi h. é. vas-. utat, illetőleg a verőcze—belovári, a bihari h. é. vasutat, illetőleg a szitágy-somlyó— margitai vonal megnyitása, a pancsova—petrovoselói vasutat, illetőleg a pancsova— temesparti összekötő vágány megnyitása, a somogy-szobb—barcsi h. é. Yasuta illetőleg pedig 1900. január hó 2-től való érvénynyel, a magyar kir. áliamvasuta által kezelt h. é. vasutakon 1899. november 1. óta érvényes árudijszabához (11-ik ' rész) következő tartaljómmal I. pótlék lép életbe. I a legbiztosabb, olcsó és a szőlőt egyéb betegségtől is védel- f II. A B) különleges rész kiegészítése é. p. : | mező ellenszere az a) A bihari h. é. vasút díjszabásának kiegészítése; b) A kőrös—belovári h. é. vasút díjszabásának hatályon kivül helyezése ; c) A kőrös—belovár—verőcze—barcsi h. é. vasút díjszabása ; d) A pancsova—petrovoselói b. é. vasút díjszabásának módosítása; e) A somogy-szobb—barcsi h. é. vasút díjszabásának módosítása. III. Állomásnév változtatások. ! Ara Budapesten a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete' IV. Marharakodó állomások jegyzékének helyesbítése. | raktárában: fjf V. Nyomdahiba helyesbítések. Ezen pótlék külön-külön magyar és német kiadásban jelenik meg és a magy. ! 50 kg. zsákokban á kg. 26 kr. kir. államvasutak igazgatóságánál (Csengery-utcza 33.) és az üzletvezetőségeknél 10 kg. zsákokban a kg. 2ö kr. jf| 30fillérértkapható. Budapest, 1900. január hó 11-én. : . Az igazgatóság. 5 kg. zsákokban á kg. 28 kr. ^ j BMF~ Ahol az 1899-ik évben volt oidium, először április | hóban, a mikor a szőlő hajtása 10—12 cm., p o r o z z u n k ; H I másodszor junius hó végén, harmadszor augusztus hóban. —• || | E g y kat. holdra kell 3 porozásához 15—18 kg. r é z k é n p o r . |j \ S o k k a l k e v e s e b b f o g y belőle, m i n t a közönséges k é n - I ! porból. ' ' ' j| \ A z e m e l k e d ő rézgálicz és k é n ő r a k f o l y t á n a | a Budapesti marhavásártéri vásári pénztár rész! dr. A s c h e n b r a n d t - f é l e p o r o k f e n t i á r a i csak f e b r u á r | \ hó végéig kötelezők. — T e s s é k m i e l ő b b a r e n d e l é s t | vénytársaságnak | eszközölni, hogy a tavaszszal szállíthassunk. E l k é s e t t | 1900. é v i f e b r u á r hó 10-én, d é l é ' ö t t 11 ó r a k o r Budaj rendelések t e l j e s i t é s e é r t n e m szavatolunk, m e r t | pesten, a Magyar leszámítoló- és pénzváítóbank helyiségében j a gyártás k o r l á t o l t . ^ (V., Dorottya-utca 6.) tartandó

A dr. Aschenbrandt-féle

| réz-kénpor | oidmmnak (lisztharmat).

Meghívó.

j Permetező és fujtató gépek s o | | | | ij |

Vermorel-féle „ E c l a i r " permetező

20 frt

Vermorel-féle „ T o r p i l l e " porozógép 18 frt Megfelelő magyar gyártmányok: Permetező 1. 14 frt Kézi f u j t a t ó (igen finoman poroz) 5 frt Háti porozógép (igen finoman poroz) ... 14 frt A z „Aschenbrandt-féle" porok megrendelhetők a vezérképviselő

\ |j ^ Ej fij

I Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél, | B U D A P E S T , ( A l k o t m á n y - u t c z a 31. s z á m ) . Ezenkívül megrendeléseket elfogadnak:

| A „Borászati Lapok" kiadóhivatala, | l ^ | | | | | | %

BUDAPEST

(Köztelek)

és a v i d é k i m e g b í z o t t a k . M T Megbízottak, akik a rendeléseket összegyüjt i k k e l l ő d i j a z á s e l l e n é b e n ; ismét e l á r u s í t ó k , k i k a p o r t és g é p e k e t eredeti csomagolásban a v i d é k e n á r u s í t a n i ó h a j t j á k , k e l l ő j u t a l é k e l l e n é b e n ; az egész országból k e r e s t e t n e k . — J e g y z ő k , tanítók, l e l k é s z e k , a k i k község ü k szükségletét ö s s z e g y ű j t i k és e g y s z e r r e m e g r e n delik, kellő kedvezményben részesülnek.

| | | | | |

mm A közgyűlés t á r g y a i : . Az igazgatóság jelentése az 1899. üzletévről és a mérleg A felügyelő-bizottság jelentése a mérlegre vonatkozó igazgatósági indítvány felől. 3. A mérleg megállapítása és a tiszta nyereség liováforditása iránti határozathozatal. 4. Az igazgatóság és felügyelő-bizottságnak adandó felmentvény iránti határozathozatal. 5. A felügyelő-bizottság évi tisztoletdijának megállapítása. 6. A felügyelő-bizottság tagjainak megválasztása. 7. Esetleges indítványok. SSSES: Vonatkozással az alapszabályok 22. §-ára van szerencsénk a társaság t. részvényeseit felkérni, miszerint, a mennyiben a közgyűlésen résztvenni óhajtanak, részvényeikot a még le nem járt szelvényekkel együtt á Magyar leszámitolőés pénzváltóbanknál letenni szíveskedjenek. Budapest, 1900. január hó 26-án. (Utánnyomás IIQIÍI dijaztatik.)

Az igazgatóság.

KŐZTELEK, 1900. JÁNUÁR HO27.118

<J. SZÁM. ÍO-IK É V F O L Y A M .

•zzyzzzzzzzzzzzzzzzfAZZzzzzzrzzzzzzzzzzízzzzzzyzzzza Legújabb

| Hanna árpa m | <§> m vetőmag N

g nagy mennyiségben eladó a Lévai lomban

métermázsánkint tizenöt

§

l é v a i

n p a d .

és

i g a z g a t ó s á g h o z 207 íj

T ö b b százezer 3 éves szép növést!

fekete fenyő csemete j u t á n y o s á n eladó. B ő v e b b e t

Erdészeti iroda B u d a p e s t , i., R e t e k - u . 4 4 — 4 6 .

m

vevő

L é r á n (Barsmegye.)

222

Hatlialoin u. p. l i o v á s z - P a t o n a vasútállomás: Varsány, Iliász L a j o s n á l egy 6 éves, sárga, erős csontozatu, 176 ctm. magas,

angol telivér mén, apja: Gunnersbury, anyja: Csalán van eladó. Továbbá ugyanott 8 d b m a g y a r f a j ú , mezőhegyesi apa állatoktól származott

tenyész

szarvasmarha-

urada-

koronáért

zsákjaiban. Megrendelés intézendő a

tehén9 f •» és két bika,

egyik 2 éves, másik öregebb, van eladó. A tehenek közül 6 fejős. Ara darabonként 100 frt, a bikáé 200 forint és minden darabtól 1 frt gulyás illeték. 252

szabadalmazott

„

n

y

i

F

O

BARTON-GILLETTE

g

é

& Co.

p

juh"

U r

LONDON,

W . C. O x f o r d - S t r e e t 1 0 3 . g y á r t m á n y a . Ezen nyirógép a kések kicserélése által ugy lovak, mint szarvasmarhák és juhok nyírására egyaránt sikeresen használható. Minden egyes alkatrésze a legjobb anyagból készült, a gép bárki által könnyen összeállítható, esetleg javítható, annyival is inkább, mert az összes pótrészek külön is kaphatók. Helyben Budapesten, készpénz-fizetés mellett értendő. ÁRAK: Nyiró-gép kézi-hajtásra, egy hajlékony transmissióval, (tömlővel) .. frt 105.— Nyiró-gép kézi-hajtásra, mint fent, azonban nagyobb lendkerékkel és szilárdabb állványnyal frt 125.— Nyiró-gép láb-hajtásra, (kerékpárhoz hasonló hajtószerkezet) két hajlékony transmissióval, (tőmlővel) frt 180.— Élesitő-készülék juhnyiró-késekhez frt 35.— Nyiró-gép láb-hajtásra, mint az előbbi, azonban két állványnyal és két transmissióval, (tömlővel) ... frt 230.— Élesitő-készülék, juhnyiró-késekhez ... frt 50.— M i n d e n egyes géphez egy p á r t a r t a l é k - k é s j á r . Juh-nyiráshoz különösen ajánljuk á gőz- és járgány-hajtásra alkalmazható közlőmü-gépeket. T/vmé+zTlo ! Nyiró-gépeink használata által 10%-kal több gyapjút nyerhetni, f U U t U b ! a nélkül, hogy az állatok megsérülnének. BSg" A gépet egy müszerészszel készséggel küldöm próbára is, melyet a t. vevő meg is vehet. Gépeink a következő Uradalmaknál máris használatban vannak: Gróf Ziehy József ur uradalma Yedrőd. Brázay Kálmán ur uradalma Pellérd. Orosz Antal ur uradalma Üszög. Kremzir Károly ur uradalma Barcs. Güusberger Ö. ur uradalma Terebezd. Kronberger Adolf nr uradalma Lajosháza. Vezérképviselőség: S

o

m

m

e

r

M ó r ,

B u d a p e s t .

V I I , , E r z s é b e t - k ö r u t 34. szám. Állandó kiállítás és raktár: V a l n i l r n m ^ T é l i " é s nyári kerékpáriskola - vállalat központi irodája, VII., Erzsébet-körut 19. szám. „ V C1JU1UU1 Magy. kir. i Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak zágrábi üzletvezetőségének kezelése aá tartozó Kőrös-Belovár-Verőcze-Barcsi h. é. vasút Katalena-verőcze-i vonal része az összes forgalomra berendezett Katalena-Klostar, Pitomaca és Srisic-Bukovica állomásokkal, továbbá a szintén összes forgalomra szolgáló Vékosabljeviea rakodó-állomással, végüí a csupán személy és podgyászforgalomra berendezett Klostar megállóhelylyel 1900 évi január hó 2-án a nyilvános forgalomnak átadatott. Budapest, 1900. január hó 4-én. Az igazgatóság, 176679/F. I.

Hirdetés. Nagyméltóságú gróf W e u c k h e i m F r i g y e s ur békési gulyabeli alföldi magyar sziarvasmarha tenyésztéséből származó 3 0 d a r a b k é t é v e s t i s z t a v é r ü hágőképes

tenyészbika

f. é. f e b r u á r h ó 1-től k e z d v e s z a b a d k é z b ő l e l a d ó . Vasúti állomás Békés, minden irányban közlekedő vonatokhoz kedvező csatlakozással. Posta Békés. F e l v i l á g o s í t á s o k k a l k é s z s é g g e l szolgál a b é k é s i urad. tiszttartóság. Békésen, 1900. január h ó 20. 226

EmperI

Ernő,

urad. tiszttartó.

B u d a p e s t ,

K ö z t e l e k .

Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a „ M a g y a r

Szesztermelő"

nélkülözhetlen

támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj egy évre 10 frt. A „MAGYAR TERMELŐ"

SZESZ-

előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144

KÖZTELEK,

186

1900. JANUÁR HO

T . Cz.

Van szerencsénk I f j . l o v a g P r o s b o w e t z I m r e u r következő észeteit szívesfigyelmébeajánlani: Évek sora óta nem csupán a belföldön, hanem a külföldön is a legnágyobb és folyvást növekvő sikerrel elterjedt és mint szinte korszakalkotó tenyészet áltálánosan elismert

.31.

10. SZÁM. 10-IK É V F O L Y A M .

Védekezzünk a íawaszl f a g y o k ellen! Fagy-védőburkok szalma-, gyékény- stbbó'l.

mely a következő tulajdonságok által tűnik ki kiváló koraérettség, legdúsabb termés és tele szemek, legnagyobb keményitőliszt tartalom, legnagyobb kivonatkiakaázás, csekély proteinanyagok, finomhéjasság, fodrozédás és puhaság, csekély kihullás tulérettségnél. Az érdekeltek biztosítására egy föltétlenül valódi vetőmag beszerzésénél, melyet egyedül mi gazdaságainkon, minden más fajta kizárásával tenyésztünk és kultiválunk, ezen tenyészetünket az olmützi kereskedelmi és iparkamara védjegybejegyzési hivatalánál R. Z. H K sz. a. fennebbi védjegygyel bejegyeztettük, a mire az érdekelteket különösen figyelmeztetni bátorkodunk. Felkérjük, hogy megrendeléseit mielőbb hozzánk juttatni szíveskedjék, hogy a készletnek megfelelőleg a szükségletnek megfelelhessünk, minthogy árpánkat már több ízben még újév előtt teljesen eladtuk. A megrendelések azon sorrendben eszközöltetnek, a mint nálunk' beérkeznek. Kwiusiitzi eredeti Hanna korán érő rozs, mely szintén ugy bel-, mint a külföldön jónak találtatott. Ezen tenyészet is kiváló koránérettség által tűnik ki, ugy hogy Iearatása a kései rozsnemüek és az árpa előtt történik, a mi a gazdasági üzemnek nagy hasznára válik. Kwassitzi korán érő rozsunk jó termést ad, hosszú szalmát és a legtöbbfinomhéjas,fodrozott, zöld színű szemet tartalmazza (84°'o zöld szem, szemben a petkusi rozSzsal, mely 54%-pt. tartalmaz). A zöld szemek tudvalevőleg értékesebbek — mert nitrogén tartalmuk nagyobb — mint a másszinüek. — A vetés, mint eredeti Hanna árpánknál, átlagr 150 kg. hektárbnkiht.; Végül E w u n i t i i nesnestenyésztésü czuliorrépamagonKra (Klein-Wán'zlebeni fajta) bátorkodunk szives figyelmét felhívni, í: melynek előnyei ismeretesek.. Felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. Kw.-ts.«iitzi c z n k o r g y á r résn.-társaság. Posta- és távirdaállöníás :' kwássiti. — Kaiser Ferdinands-Nordbalm Állomás : Kwassiti Xlumatscliau (Morvaország.)

llRDIfÉSES

felvétetnek a kiadóhivatalba? BUDAPEST,

Magyar királyi

szabadalom.

H a s z n á l a t u k egyszerű és k é n y e l m e s . A zárt fagy-védőburkok csak esetről esetre fagyos időjárásban .használtatnak, míg a nyílt hengeralaknak a szőlőtőkékre mindjárt a nyitáskor ráhelyezhetők, s plindaddig rajtuk maradhatnak, mig fagyveszedelemről egyáltalában tartani lehet. "BSjggüS 1000 darab szab. fagyvédő ára koronákban. m a s B 1. átm, 15 cm. átm. 20 cm. átm. 25

A készpénz előleges beküldése esetén < 3, fuvarlevél, a vasúthoz való kiszállítás költségmentés. l í i n t a k ü M e m é n y : 10 korona előleges beküldése esetén egy a különböző nagyságú .fagyvédőkből összeállított mintaküldeméhyt szállítunk teljesen bérmentesen az ország minden részébe. Megrendelhetők a szabadalom tulajdonos gyárvállalatnál:

E. M. Szalmaáru- és Menyezetnádszövó'gyár 150

Fülöpszálláson, (Pestmegye.) A vasúti utolsó állomás pontos megnevezése kéretik.

Hirdetmény. Délnémet-osztrák-magyar vasúti kötelék. (Az 1899. évi január hó 1-től érvényes II. rész 4 füzet) Folyó évi november hó 1-től való érvénynyel a badeni nagyh. államvasutak Thiengen állomása felvétetik a fenti füzetben foglalt . 64. sz. (nád stb.) kivételes díjszabásba. ' .'. Az ezen állomásra érvényes díjtételek akként képeztetnek, hogy a würtenbergi díjtételekhez 100 kg.-kint O. 40 márka hozáadatik.

Sajtóhiba helyesbítés. (törvényileg védve) ( D r . Weissenlberg II.)

E g y e d ü l i , bistos óvsser . a fertőző borjuvérhas ellen

Wfr ( B o r j u v é s z ) .

Ni

Mindig biztos hatású, egyszerű alkalmazás! Elkülönítés, fertőtlenítés stb. szükségtelén.

-'

Számos elismerő nyilatkozat. Egyedüli készítője:

Menge B. vegyész Tichau 0.-S. Ismertető füzetek irigyen és bérmentve. Magyarországi vezérképviselő: 59 K a l m á r '

évi január ;hó lépő magyaradriai díjszabások 1. és 2. füzetében következő helyesbítések vezetendők keresztül. Az 1. füzet 209. oldalán a 35. útirány „Kis-Kun - FélegyházaSzeged-Szabadka-Sziszekpéage-Zágráb-KárolyváA 2. füzet 199. oldalán pedig a 34. útirány. „Kis- Kun - FélegyházaSzeged-Szabadka -Sziszek (D. V.—S. B.)-ZágrábSteinbrück"-re helyesbiBudapest, 1899. decem-

V i l m o s ,

B u d a p e s t . T I . , T e r é z - k ö r u t 3.

Vetőmag-burgonya. B á r ó Harkányi Frigyes abonyi uradalmában a következő vetőmag burgonya fajok eladók:

Hortensia, Márkische Zwibel Reichskanzler, Sárga rózsa, Magyarkincs, Projfessor Maerker á 4 korona 100 kilónként állomásra szállítva.

az uradalom

vevő

zsákjaiban

Megrendelések központi

Budapest, VI., Andrássy-ut

az

abonyi-

•>>>>: AZ

ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASAGI

EGYESÜLET

felügyelete alatt álló

KÖNYVKIADÓ

VÁLLALAT

k i a d á s á b a n a következő

gazdasági könyvek jelentek m e g : fűzve frt

kötve kr.

Cselkó és Kossutány Takarmányozástan 2.40 3.— Cserháti Sándor Talajismeret 1.60 Hilgard-Treitz Szikes talajok —.80 /;— Domokos K. Gazdasági építészet l-ső rész 2.40 Száhlender Gyula Gazdasági épitészet ll-ik rész 2.60 3.— Szüts Mihály Mezőgazdasági becsléstan 2.60 3.— Cserháti Sándor Okszerű talajmívelés 2.60 3.— Acsádi Jenő Mezőgazdasági Ut-, Vasút- és Hidépitészet __ 2.60 3.— Molnár István Gazdasági gyümölcstermelés 2.— 2.40 Béiwinkler Vilmos Fajbaromfi-tenyésztés 5.— 6.— Rázsó Imre Czukorrépa-magtenyésztés 1.— —.— Megrendelések az

Orsz. Magy. Gazdasági Egyesület pénztári hivatalához Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek) intézendők.

irodájához, 4 . intézendők.

250

A müveket bérmentve küldjük; s minden után 25°/o engedményt adunk.

megrendelés

10. SZÁM.

10-FT

£\F0IY>».

K Ö Z T E L E K , 1800. JANUÁR. HO 31

KIS HIRDETÉSEK

I tovíbbi álláat keresők « <

Csak oly levelekre Tálaszolnnk, melyekkel válaszra sz&kséges levéltaélyeg'et svagy levelezőlapot küldenek.

BETÖLTENDŐ ÁLLÁS.

Gazdatiszt,

feddh etlen

il

Mm

Vető- i n magvakból Eredeti

Tessék árjegyzéket kérni

B e

a világhírű erfurti magvak budapesti föraktárától. J. C. S chmidt erfurti magtermelő német es. udvari szállító képvi-

Radwaner és Rónai

I

ipisl

Budapest, V . ker., Wádor-utcza 8. sz.

1

Jegenye-nyárfákat •MResek, Czim.a.

ÁLLÁST KERESŐK.

n ö v e n d é k ökör és üsző borjakat magyarfajtieó j á r mos^ ö k r ö k e t

igás

ökör.

Eredeti RambouiHet kosok Ir7

Korán érő: tavaszi buza, d u p p a u i zab, székely tengeri,

Vadgesztenye, Kőrisfa, t ö l g y s o r f á k és csemeték, fűzdugványok.

M a g y a r tenyészbikákból.

Príma birtok!!! ,00 magyar hold szántóföld és •ét, legki lünőbb minőségű buza- 6 9 carban lévő gazdasági épüléekkel kellően ellátva, közel a 'asuthoz, szép és egészséges gr. -idéken, gazdag fundus instrukussal eladó. Közelebbit komoly Vetőmagvakat egyházi gazdaság, posta Bud

kárpáti fcnyöborovicska,

Kapható: Teleki A r v é d ér.

drassói uradalmában, u. p. Koncza.

az e s z a k ^ é m e l M - l f melö óloturzáfúval ., ellátotf sárga

eo

takarmányrépamag, mely

5 nap alatt 92°|o-ot

4482—CIII. Magy. kir. "államvasutak igazgatósága. Hirdetmény. (osztrák-magyar—bosznia -*-herczegovina,i 'Személyforgalom),.'!' A magy. Ifir:, ^Baápiasutak igazgatóságától vett; értesítés szerint az osztráfcmagyar-bosznia- herczegovinai személydijszabáshoz folyó évi márczius hó Írtől kezdve I. pótlék' lép életbe, mely helyesbítéseken kivül több díjszabási határozmánynak és menetdíjnak megváltoztatását tartalmazza. Ezen - pótlék a m. kir. államvasutak díjszabás el1 árusítási, irodájában (VI. k., CséUgőtj-tttcza 33..; sz.) 20 fillérért kapható. jutányosán kapható Budapest, 1900. évija-

csírázik 9

tSll íl .Ul,

s s n

AZ tétóGíATÓSÁG. ^Dt'áiinyoalás nem- dijaztátit;.,), .

VEGYESEK,

m

fűmag.

|

ÁLLATOL

msk

Xjuczerna, Répamag, Csomós ebir Franczia perje

fenyöcsemeték és fenyöfácskák

magnagykereskedé- . sében

}.—4-éves korig mindenfele íenyőcseméte,..valamint 25 — 150 cm;, magas fenyőfácsÁrjegyzéket, valamint a fesyícsemetékől mintát ingyen.,és. bérmentve küld:

Kontsek György földbirtokos Ábrahámfalu, u. p. Tpt-Próna /Turőezmegyl. 24é

Haldek

síéló 1894. (ri III. törrínjmkk, a végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet, magyarázatokkal ellátva, egy füzetben.

BUDAPEST, Károly-körut 9.

KÖZTELEK,

1900. JANUÁR HO 31.

GÓZMIVELÉS.

Fehérmegyében

Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó rajy»k alválallii; épúgy m é l y r i g o l o z á s t

s z ő l ő - t e l e p i t é s a k h e z .

Érdeklldók kéretlek, Ugy alanti oraeakez forduljanak.

W

f l fl r r U L r r

r n o i t f iíi y

(

10. SZAM. 10-IK É V F O L Y A M .

gízszántási vállalkozó BÜDAPEST-KELENFÖLD,

Tavaszi vetésre

Sárosd mellett

azonnal

haszonbérbe adó 12 évre a Csillag majori puszta 1300 •

n é h á n y k a t . hold. Bővebb felvilágosítást a d :

Jenisch Á d á m tiszttartó

első m i n ő s é g ű

Hanna-Pedigree árpát, m e l y utótenyésztése az e r e d e t i K v a s s i t z i á r p á n a k . Ezen árpafaj már évek óta nagyon beválik; mivelhogy a mellett, bogy dúsan fizet,, oly minőségben terem, mely elismert finomságánál fogva s ö r f ő z é s r e k i v á l ó a n a l k a l m a s és mint ilyen a l e g n a g y o b b á r o n adható el. 9069

Czukorgyár Diószeghen, 66

2362/1900. C/II.

Magy. kir. államvasutak. Hirdetmény. (Sajtóhiba helyesbítések a magyar adriai köteléki díjszabásokban.) _ Az 1900. évi január hó 1-től érvényes magyar adriai vasúti köteléki díjszabásokban a következő s , nini.,. 1 i •, i.o/.oltettek: A II. rész 1. füzetében a 83. oldalon Pakrácz állomásnál az 1., 4. és 8. számú betároló állomások rovataiban az ,1" helyett „—" jel íratott, továbbá a 187. oldalon ; •. . .. :••• • . = --••-•• - •"•ii II. J t 1 mi 1 > oldalon Budapest déli v. (S. B.) állomásnak útirány sortéima .55 rőt 0"-re helyesbítetett. Budapest, 1900. évi január 5. A magy. kir. államvasutak igazgatósága egyúttal a többi részes vasú t igazgatóságok nevében is. (Utánnyomás nem dijaztatik.)

Pozsonymegyében.

Egy és több vasú aczéS&kóim

talaj olcsó ár, e l s ő r e n d ű m i n ő s é g és czélszerü / Eperjes.\ / 1898. október'; 1'—3- 'ege/ső d/j: V állami 5 , . . „ :

Mii veié eszközeim

szerkezetüknél fogva országszerte örvendenek.

legjobb hirnévnek és kelendőségnek

Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. •• HHfe cs. és kir. kizárólagos ekegyára

Bácher Rudolf

BUDAPEST, V I . k e r . , N a g y m e z ő - u t c z a 6 8 . sz.

Magyarországi yezérképviselő: S z ű c s Zsigmond. A z

,Unlcmn-Diill' sorha ve tógép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a l e g j o b b h i r n é v n e k és a legnagyobb kelendőségnek ö r v e n d , ezeknélfogva az összes eddigi vetőgépek között az

első helyet f o g l a l j a el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással

Melichar

CS. és k i r . szab. kizárólagos vetőgépgyára

Budapest, F e r e n c z VI. ker., Nagymezó'-utcza 68.

.Pátria* irodalmi él nyomdai részvénytársaság nyomáia Budapest. (Köztelek).