X. évfolyam 1. szám 1993. november A Táncsics Mihály Középiskolai Speciális Fiúkollégium Lapja
A TARTALOMBÓL: 2.o.: Metélkedő 2. 3.o.: Alsótaktaböhönyei Elkeseredés 6.o.: Variációk egy TMKF-ra 10.o.: Hírek 16.o.: A hónap kérdése
Metélkedő 2. Nagy éjszaka most ez, mely nem való másra, Csak egy jó, Táncsicsos elsősavatásra. Jó mulatság, csakhogy ezt is éri szégyen, S ennek történetét hallgasd, kérlek szépen. Tóth Sándor tanár úr a kedvesség híve, S főleg a lányokért olvad meg a szíve. S hogy jóindulata bebizonyosodjon, ”Tűz van!” – gondolkodik – ”Tűz a lányoldalon! Nem hagyom, hogy drága kollégiumom égjen, Vesszen inkább minden, folyjon inkább a vérem! Megmentem éltetek, habos testű szüzek!” S poroltóval kézben lányoldalra siet. Nem látja a tüzet (az csak lelkében ég), De erre nem figyel, mert közeleg a vég. Feltépi az ajtót hozzá legközelebb, S sebbel-lobbal betör. (”Bentről jön a meleg”) ”Az halomnak által lesz itt tűznek sírja!”, S csak fújja hangszerét, míg tüdővel bírja. ”Leánykák, leánykák, mi történt veletek? Égési sérülést, jaj, nem szenvedtetek?” A válasz: visítás. Ki is rohan nyomban, S ijedten keresgél: ”Másik szoba hol van?” Azt is megtalálja, s eloltja a lángot Végig a folyosón, letépve a láncot, Mely fogva tartotta, s akármit is akart, Nem hozott felszínre káoszt és zűrzavart. Tehát Sanyi bátyám, ez már nem állapot, Mit csinál Ön itten, csak szórja a habot? Azt aztán szórhatja, a leghevesebben, Csak a zsebe bánja, biztos lehet ebben! (Azért az, amit tett, egy kicsit jogos volt, Víz által esett hírnevén szégyenfolt. Évente csak egyszer tartanak avatót, S ilyenkor nem illő becsukni az ajtót. Végtére is ez egy kollégista buli, Ezt jegyezd meg Marcsi, Pistit, Teri, Juli. S lányok (s te, Gál Viki) igyátok a vizet, Ne szítsátok véle a haragvó tüzet, Mert az – láthatjátok – ilyenekkel fizet!) Hussami Péter 1993.11.06.
2 Táncsics Tükör
Alsótaktaböhönyei Elkeseredés Mi, az Alsótaktaböhönyei Elkeseredés ezt a bemutatkozó lapot azoknak az alulinformált, áruló, periférián élő kollégistáknak szánjuk, akik még nem ismernek bennünket. Kezdjük az elején: N.K.U. (Nagy Kollégista Után) 1993-ban mi, az üzemkezdő elsősök, félműszakos másodikosok és hivatásos harmadikosok úgy döntöttünk, hogy az egész nyáron át tartó normális élet után kell már valami kollégistához méltó, megfelelően anarchikusat, sőt, anarcho-kretént alkotnunk, és szeptember 2-án megalapítottuk (mit is?) az Alsótaktaböhönyei Elkeseredést. (Ez idáig csak két mondat volt!) Nekünk, Elkeseredetteknek (ennek a szónak nagyon dögös ritmusa van!) ars poeticánk is van. Bizony: A már meglévő tömörülésekkel (YUNYAI, Tanárock (Borch Örch), Hippi Sport Club) összhangban járulunk hozzá a Kollégium Szellemeinek fárasztásához, és a fájó szívek vigasztalásához. Ezen kívül megfogadjuk, hogy semmiféle áruló tőkésnek el nem adjuk magunkat. Mi nem fogunk reklámokban szerepelni, és nem fogjuk elmondani, hogy a Pizza Hut pizzái a legfinomabbak, legolaszosabbak, legtáplálóbbak, és ha a 114-62-37-es telefonszámon rendelsz magadnak pizzát, még ingyen házhoz is szállítják. Igen. Velünk nem fogják elmondatni, hogy a világ legnépszerűbb üdítőitala a Coca-Cola, és, hogy aki október 17-ig visszaküldi a címkét, hawaii utazást nyerhet. Úgy biz ám! Kedves Olvasó! Ha e rövid bemutatótól megjött a kedved, és Te is el akarsz keseredni, a Kiss Jánostól kérhető csekken az Alsótaktaböhönyei Elkeseredés számlájára 1650,50 forintit, azaz Egyezerhatosszázötven forint és ötven fillért szíveskedj befizetni. Előre is köszönjük hozzájárulásodat az Elkeseredettek megsegítéséhez. Az Erő legyen Veled! U.i. Mindenféle és –fajta levélbombát visszaküldünk!
Az Elkeseredettek
A kOLLÉGIUM Este van. Egy vonaton állok, fülem mellett repeszt a huzat, de legalább elfújja a mellettem álldogáló alak cigarettafüstjének szagát. Odébb néhány nagyon furcsa egyén, akik nem használnak Black Denimet – és mást se igen. Eléggé betegesnek látszanak (a tisztaság fél egészség). Ezt is a felvételi sikere miatt vállaltam. Mióta itt vagyok a koleszban, iskolatársaim egyre fogynak. Az utolsó harmadikossal most is versenyben állok, hogy őt rúgják ki, vagy én ballagoke el előbb. A felvételi vezetett arra, hogy tűrjem a hideg, soknak nem mondható kaját, amiből éppenhogycsak kibírja az ember a következő étkezésig. Tűrtem (de ez még régebben volt), hogy csak akkor találkozom lányokkal, ha lehunyom a szemem. (És alszom.) Örülhettem, amikor a billegő W.C.-csészén olvasgathattam intellektuel-ekre valló, négyszavas, igen magas fejlettségi szintet tükröző feliratot egyik tanárunk politikai hovatartozásáról (északi oldal, 2. W.C.). Vidáman, szinte fütyörészve ébredtem Csefi üvöltéseire és Demjén tanár úr villanykapcsolgatásaira (630 helyett 6-kor). Egyszóval ez a kolesz egyik oldala. – De akkor milyen a másik? – kérdezhetitek. Nos, sokkal több pozitívum volt. Hatalmas, vidám koleszkirándulásokra emlékszem. Körmend, Szombathely, Graz, Szeged – ezeken, és még számos más, érdekes helyen voltunk. Ugyanígy eszembe ötlenek Barva tanárnő szűk farmerjai. A honfoglalók, és elsősavatások (nem a tavalyi), ahol az ember könnyesre röhöghette magát. (Ott van például Hussami -20 cm-es kártyadobási rekordja.) A többi buli, a negyedikesbúcsúztatók, a karakterversek. A piros 7-es, ami önmagában egy külön szám. És azok az emberi anatómiával foglalkozó filmek és újságok. (Egy tanár úr: -Mi az az ÖKM? – Á semmi, csak egy svéd képesújság…) Lenne mit mesélni. De egy valamit még mindig nem értek: Hogyan bírják ki azok, akik ezeket kihagyják? Akik nem jönnek kirándulni, nem buliznak. Ezek olyan kérdések, melyekre nehéz válaszolni. De azért annyit tanácsolok: Használjátok ki ezen lehetőségeket, ha nem akarjátok, hogy a hátatok mögött, de akár szemtől szembe is HÜLYÉNEK nevezzenek benneteket!
Táncsics Tükör 3
És ismét volt egy kirándulás… És ismét volt egy kirándulás. Szöges ellentétben a teljesen iparváros mibenlétű Komlóval, most a tökéletesen iparváros mibenlétű Miskolcra. Indulás pénteken 15.00kor. Felmerül bennem a kérdés, hogy ugyan miért ekkor? De válasz akkor nem érkezik. Így tehát tudatlanul (te szegény), borjúmódra ülünk be a buszba, s 15.29-kor már úton is vagyunk. Ezután kiosztódik – nem értékítélet, csupán tény – a Táncsics Tükör aktuális száma, Moebius-szalaggá formálódva-deformálódva. (Értsük mi a tréfát, csak nem szeressük. – A szerk.) A furmányos szerkesztők véresen vehemens munkáját kezemben tartva remegek a megilletődöttségtől és a félelemtől: ”Jaj, mi lesz, ha valami rendelleneset cselekszem vele?” Majd úrrá léve ezeken a hátráltató lelkiismereti nyavalyákon, mohón iszom a szavakat, betűket. (A mondatokat is csupán azért nem, mert ilyenek egyszerűen nem szerepelnek egyik oldalon sem.) Némelyik mélyen elgondolkodtató, másik pedig kacagásra ingerel. És csemegézhetek kismillió válaszból is, hogy vajon miért indulunk pénteken 15.00-kor Miskolcra? Mindezeknek betetőzése, a koronája Siegmund Ákos grafikája: egy HAL! (Igazán nem azért, hogy a lelkedbe gázoljak, de az kivételesen Hussami Péter grafikája. – A szerk.) Nem, nem tévedés, igazán egy hal. Szép tőle, köszönet a kolesz nevében. Ily módon ér véget a TT története, mindenki elolvassa és vérmérsékletéhez mérten azon melegében értékeli is. Van, aki felgyűri a csomagtartóba, van, aki sugárzó arccal csomagolja el az értékes ereklyét (ezek zömmel tapasztalatlan gólyák és zümmel méhecskék), és akad, aki összehajtogatja, vagy egyszerűen majszol belőle egy kicsit, míg meg nem fekszi a gyomrát. De szót se róla többet. Annál is inkább, mert Kiss tanár úr beszéde teljes figyelmet követel, busszal kapcsolatos tudnivalók, etikai rendszabályok sorakoznak elő belőle katonás rendben, összeszedett módon. Mikrofon nélkül ugyan kevéssé hallható, de a közönség a tanár úr duruzsoló hangjától így is extázisba jön. Közben megyünk, mendegélünk, majd megérkezünk Miskolcra, a sokat sejtető nevű Téglagyári Kollégium elé, szobafoglalás, beköltözés, büfékiszerelés, hisz’ olcsó és jó üdítők állnak garmadában, csakis ránk várva. (És egy jó üdítő mennyivel drágább egy olcsónál?) megtudjuk – idősebbek már éppen X-edszer -, hogy azért nem kell a kajáért fizetni, merthogy az a pénteki vacsorára járó konzervekből áll össze, amit nem kapunk meg, de félretesznek pl. ilyen alkalmakra. Tudomásunkra hozzák – idősebbeknek Xedszerre -, hogy az, hogy sok van, nem jelenti azt, hogy pazarolni lehet – így a vacsi végén még pár delikvens birkózik egy mohón kinyitott konzerv maradékával. Vacsora után már fakultatív miskolci program; busszal be, gyalog szét, vissza össze, majd busszal haza. Helyi nevezetességként a fél társaság a Rockgödör nevezetű, hangzatos és sokat sejtető helyiségbe vonul, aholis szemnek-fülnek-orrnak kellemes pár órát tölt el a busz visszaindulásig. A zene szól, az úri közönség egy idő után már nem nézi ki az idegent, jó a hangulat, sok az ember, tömény a kábulás. A buszhoz több helyről szállingózunk, indulás vissza, esik az eső, hideg van. Másnapra 7.30-as kelés van tervbevéve, ami eleve irreálisnak tetszik, minthogy az is. Sebaj, a reggeli finom húskonzerv – nem kidobni, megenni való – és a program is kiváló, megyünk Aggtelekre. Útközben csodás meglepetés – megtekintjük Edelény két legfőbb nevezetességét – az ország hatodik legnagyobb barokk kastélyát – mérsékelt lelkesedés – valamit a még ma is aktív Demjén-házat. (tartalmas ováció) Eredeti ház, kerítés, szülők stb.
4 Táncsics Tükör
A DT koszorúz is; az ügy szépségét nem csökkenti, hogy a visszaúton is jól megfigyelhető koszorú már összeesik és haldokolni kezd (nem igaz!). De a tett ettől még nemes, és arany a szándék. A falakon Demjén tanár úr ifjúkorát idéző igéző fotók már féktelen jókedvet csalnak elő szinte mindenkiből, csupán – vajh’ miért – a töriszakkörösök azok, akik kapásból felmérve az egész értékét, illetődött csendben nyűgöződnek lefelé. Így tehát feldobva érkezünk Aggtelekre, percre pontosan elkapva egy induló csapatot. A barlang szép, kulturális értékét pedig az egekig fokozza az alkalmi koleszkórus ’Akakij Akakijevics’ című előadása a hangversenyteremben, csak úgy spontán, jócskán lefőzve az előtte hallott Vangelis-zenét. Az ebéd a természet lágy és sáros ölén zajlik, az eddigi menühöz pár hónapja lejárt halkonzervek és csemegeuborka csatlakozik. Bőséges ebéd után a találkozóról csupán a tanárok késnek félórácskát, de sebaj, indok van rá; sűrű a bocsánatkérés, tehát minden O.K. Indulás vissza. Délután fakultatív miskolctapolcai fürdőzés, a többiek az egyre jobban népszerűsödő Rizikó c. játékot űzik inkább, illetve egyszerűen rohamosan fogyó regeneratív tartalékaikat pótolják (gyengébbek kedvéért: alszanak). Vacsora: Csonka tanár úr által (is) készített gombás- és kukoricás-majonézeshagymás izé. Fogy is rendesen, akárcsak az üdítő, bármennyire rostos is. Este megint Miskolc belseje van a műsoron. A város a heveny eufóbia állapotában van, hisz’ a Rockgödörben fellép a Screen. ”A Screen lesz, tudod fiú, ez mit jelent?” Remek móka. Remek zene. Remek közönség. Remek társaság. Remek kongás. Remek este volt. De tényleg! Éjfél körül vissza. (A koleszban először szúr szemet a rengeteg vasrács – ja persze, vasgyári kolesz, felhasználható a maradék.) A reggelre kitűzött indulási időpont szokásosan csúszik félórácskát – elszámolás, leszámolás stb. miatt. Miskolctól a Deszkatemplom megtekintésével búcsúzunk (tényleg fából!), valamint megtudjuk a vágáns építészet legnagyobb alakjának a nevét, ésazt is, hogy mi a XX. század legnagyobb csodája (megoldás Husinál). A buszon a szokásos kórkép, mindenki alszik, pár kivétel akad csak. Megálló Lillafüreden, vízesés van, de száraz, a tavon nincs csónak – azonban egy kazetta révén megtudjuk ill. felállítjuk a kollégiumi matematika alaptételét: MJÉN = 5+GUNUS. És most Szilvásvárad. 100 Ft támogatás a DT-től meleg kajára – többen is rendeznek belőle szembántóan hatalmas orgiákat. Lehet megnézni kisvasúttal a Szalajka-völgyet. Lehet nem megnézni. Ezután a duhaj program után indulunk Eger felé. Ott is lehet várat nézni, lehet várat nem nézni. Lehet ténferegni, az idő ideális – metszően hideg a szél, és keményen koppan az eső. Hát ennyi volt Eger. Hazafelé ismét csend honol a buszon, csakúgy, mint sok alkalommal. Az idegtépően elfajult YUNYAIszopóker is elhalkul, majd megszűnik. Este fél kilencre elmondhatjuk újra: És megint volt egy kirándulás… „Te kis Marco Polo!” – a Szerk.
Táncsics Tükör 5
Variációk egy TMFK-ra 1. Wausau Elbissop, a lelkipásztor Színmű 10 felvonásban
Szereplők:
Wausau Elbissop, lelkipásztor Elbram Snogard. Wamzer, a félkarú rabló Robin Hood fő támasza Ahol a darab játszódik: Lelk Helyszín: Zöld Időpont: Tökmindegy
1. felvonás Elbram Snogard háza más volt, mint a többi, ugyanis Lelken nem szerették a tegnapos építészetet, s így Elbram is másra csinálta lakhelyét. Kellett is, különben hogy lehetett volna ő az őrző. Igen, igen, aktív nyálmirigyműködése folytán ő volt a nyáj őrzője. Ám most mér ennél is nagyobb örömök elé nézett: - Né, né! - terjesztette elveit, amikor éppen a kocsmárosnál, a beszédesebb Hangulatnál volt. ”Gyermek születik” – suttogták szerte a faluban. Máig sem tudni, honnan vették az információt, pedig a világra jövő ifjú hangosan ordított. Mindenki odarohan Elbram istállójához, hogy lássa a születő gyermeket… - Elbram, hogy nevezik majd? - Legyen Elbram Snogard! – kiáltotta valaki. - Az nem jó – szólt higgadtan az apa. – Olyan már van. Én már tudom: Ha fiú lesz, hívjuk Wausau Elbissopnak, ha lány, Micsik Jenőnének… Fiú lett.
2. felvonás Nőtt, cseperedett a gyermek. Édesapja, hűen saját mesterségéhez pásztornak faragta. Mondogatta is az ifjú ilyenkor: - Édesapám ne faragjon pásztornak, nem vagyok én Pinokkió! -, vagy - Édesapám ne faragjon pásztornak, nem vagyok én paszternák! – De apja nem törődött vele. Úgyhogy a fiú egyre többet volt kinn a mezőn, a YUNYAI tagjainak társaságában. Sokat is morgott ezért; ha tudta volna… …hogy apja rövidesen távozni fog az élők sorából az élők sorbébe…Nem tudta, de ez bekövetkezett.
6 Táncsics Tükör
Az egész falu megsiratta Elbramot (a szomszédjával). A temetéskor hosszú sorokban állt a nép, na nem a temetőben, csak úgy az utcán. Belé is lőttek, de a tömeg nem fogyott. Ja persze, a tömegmegmaradás… Wausau látta, hogy az a vitéz már döfi, és megalapította a YUNYAIt. Minden útjára vele ment, az vezette nappal, az világított neki éjjel. És egyszer betévedtek az erdőbe…
3. felvonás Csak a feléig tévedtek be, onnan már ki…
4. felvonás Egyidejűleg járt Arra a gaz Onnan Márki. De ő Ar felé igyekezett, így nem találkoztak…
5. felvonás Nem sokkal később egy másik erdőbe is betévedtek. Mentek, mendegéltek, amikoris peregni kezdett a cse, és kezdtek az események. Fekete nyílvesszőt lőtt rájuk ki valaki, majd röviddel azután előugrott egy félkarú rabló: - Én vagyok Wamzer, a félkarú rabló… - mondta. - Jó – feleltek, és agyonütötték. Csak aztán kezdtek el gondolkodni: - Ez Wamzer volt, a nagy sportoló? - Nem spor toló, hanem nyíllövő. A paraolimpián félkarú íjászként aranyérmet nyert. Már bánták elhamarkodott tettüket, de azért megnézték, mit vehetnének el a hullától. Volt nála gitár, kétkezes kard, tű befűzetlen cérnával, írógép. S ahogy szétnéztek, megláttak egy kis kalyibát a faágak között: kötélhágcsón lehetett feljutni… Továbbmenvén, továbbmentek. Eléjük toppant egy eléjüktoppanó: - Álljatok meg, erre nem lehet menni! Megálltak és így szólt a lény: - Ha-ha-ha! Pedig lehet! – és elszaladt. Épp amikor indultak volna, egy zengő hang szólt rájuk: - Gyertek velünk! – És ők mentek.
6. felvonás Elrablóik marcona külsejű alakok voltak. Szemtelenebb YUHok kérdezték is, megnézhetnék-e őket belülről. Ám választ nem kaptak. Odaértek viszont egy nagy és erős barlanghoz, melyre ősi betűkkel vésték azt, hogy: ROBIN HOOD RABLÓ-SZERENCSEIRODÁJA Ember, ki itt belépsz, hagy föl minden nyereménnyel! Wausau és társai más lehetőség híján beléptek (nem a pártba).
7. felvonás Amint mondottam, nem a pártba! Táncsics Tükör 7
8. felvonás Odabent egy Férfi ült egy széken. - Mi mind Férfen születtünk, ám én vagyok a Kivált Sághos. Kerüljetek beljebb, Robin Hood már vár titeket. A bal ajtón kell belépni.
9. felvonás Robin Hood már várt rájuk, ki rangja jeléül két széken ült. Hellyel kínálta őket, de ők köszönték, nem kértek. Hellyel benálta őket, de ilyen szó nincs. - Mit képzelsz, Robin Hood, hogy csak így idehozatsz minket? Ez itt YUNYAI és én Lelk pásztora vagyok! – csattant fel végre Wausau. - Hát csak úgy – felelt ijedten Robin. - Na jó, váltsunk témát – kérte Wausau -, tudod miben hasonlítasz te Gudenus Lászlóra? - Nos? - Mindkettőtök fő támasza Little John. – Robin erre csak helyeselni tudott. Ám egyszercsak felderült a képe, és odahívott egy bajuszos fickót, -
Az bajuszos! Nem, bajuszos! Jó, legyen bajuszos!
akinek vigyorgó képe felkeltette ösztöneiket, ám azok ni, - Sorsotok az lesz, ami. Örüljetek, mennybe kerültök! – szólt ünnepélyes hangon Robin. - Tehát meghalunk? – ijedeztek a YUHOKY. - Nem. A TMFK-be kerültök. - Jaj, csak azt deeeee!
10. felvonás Így hát vitték őket a Táncsics Mihály Középiskolai Speciális Fiúkollégiumba. Robin mosolyogva jegyezte meg: - Innen még a nagy szabadulóművész, Goudini sem szabadult el. – Majd e szavakkal otthagyta őket, és örökre távozott a műbőr. Robin pedig műbőr kalapban és zokniban volt… Epilógus Eképp azóta is TMFK tagjai ők. Wausau Elbissop YUNYAI-alvezérré szelídült, és polgári foglalkozásba kezdett. Azóta is boldogok ők, csakúgy, mint a lelki szegények.
2. Wausau Elbissop, a lelkipásztor tündöklése és bukása Novella
Wausau Elbissop tündöklött és bukott. 8 Táncsics Tükör
Negyedévi happening Egy év – négy negyedév. Egy negyedév – egynegyed év. Talán ezért is eshetett így, hogy éppen november végén történik az összegzés. A tömeg már kíváncsian várja, hogy mi fog történni. Sokaknak megadja a végső boldogságot, többeknek az utolsó kenetet. (Emlékezzünk a Niederlandok 12 pontjára: alulmúlhatatlan – A szerk.) Majd elválik.
Dr. Reisz Károly, a különleges és rendkívüli megbízott (avagy kétségbeesetten keressük a lézernyomtatót…) A Táncsics Tükör nevében szeretnélek benneteket az évszázad legújabb számítógépes játékával megismertetni. A játékot Gyöngyösi Zsolt, Hussami Péter és Dornbach Péter követte el november közepén, szereplői maguk a szerzők. A játék 90% felett teljesített a tanári szerint is, tehát valóban élvonalbeli programmal van dolgunk. A játék elején a médiából indulunk, és a Táncsics Tükör kinyomtatásához a Laser Printer nevű speciális eszközt kell megszerezni. Ez a különleges berendezés az Omegaglen Kft. irodájában helyezkedik el, amelynek a kulcsát Völgyesi József mondhatja magáénak. Nem is lenne semmi nehézség a dologban, ha nem lenne az illető tanár úr éppen az aktuális vallási szertartáson, amely a kollégiumon belül az Értekezlet nevet viseli. Első próbálkozásunk természetesen a főmágus, az Igazgató Úr irodájában történik, ahol azonban a titkár néni sajnálkozva közli: Értekezlet van. Ezt mi is tudtuk, de ettől még igazán beengedhetne… Ekkor azonban megjön az isteni szikra: van ám telefon is a koleszban. Kérjük el Gyöngyitől a telefonkártyát, és telefonáljunk a portásnak. Sajnos akármilyen hevesen is próbálkozunk, a portás ismét csak az előbb hallott mondatot ismétli: Értekezlet van. Próbálkozhatunk megvesztegetéssel is, de a három szereplőnél egy árva peták nincs. De nem lennénk táncsicsosok, ha egy ilyen probléma láttán visszakoznánk. Ekkor lép akcióba a harmadik szereplő, Dornbach Péter, akinek ”már úgy sincs vesztenivalója”, hiszen már nem kollégista. Miközben Husi és Gyöngyi röhögőgörcsét próbálja magábafojtani az oszlop mögött, az alábbi szöveget kell elmondania: - Jó napot kívánok, Dr. Reisz Károly vagyok az Oktatásügyi Minisztériumból. Gudenus Lászlóval szeretnék beszélni. - Sajnos értekezlet van (!$%/&)(&=$ - gondoljuk magunkban.) - Sürgős lenne. - Hát jó, felkapcsolom. Juhhhéééé! Itt állunk a paradicsom kapujában! Már csak pár mondatot kell váltanunk Gudenus Lászlóval, majd Völgyesi Józseffel, és a gép kiírja: Mission Successful. De nemhiába vagyunk táncsicsosok. Ez a kis agytorna nekünk meg se kottyan. Dornbach Péter
Kollégiumi életkép Sokatokban felmerül a kérdés: ki mit csinál most? Tényleg, ki mit csinál? - Schnöller tanár úr Angliában turnézik.. - Csefi angolból nyelvvizsgázik. - Demjén tanár úr fésülködik. - Kiss tanár úr jegyzetel. - Aki nincs szakkörön, alszik. - Aki szakkörön van, szundít. Táncsics Tükör 9
Kiküldetlen (hívatlan) tudósítónk jelenti: Gólyaavatás Hosszas gondolkodás és tanakodás, tárgyalások sorozata után a kollégium bölcsei igen változatos gólyaavatási programot ötöltek ki szeptember n2+1-ére: 1.) Délután akadáyverseny a városban 2.) Este akadáiverseny a zsibongóban 3.) Éjszaka akadájverseny a folyosókon Minden elismerésünk a gólyáké, akik szinte zokszó nélkül állták a megpróbáltatásokat. Ez alkalomból körkérdést is intéztünk a gólyákhoz, akik erre kertelés nélkül, egyenesen válaszoltak. TT: Gólya 1: Gólya 2: Gólya 3: Dopping Mint arra olvasóink bizonyára emlékeznek, Kiss tanár urat – meg nem engedett dopping miatt – kizárták a versenyből a Táncsics Mihály Középiskolai speciális Fiúkollégium tavalyi Szatírderbyjén. Bebizonyosodott ugyanis, hogy formaidőzítés céljából a Playboy című folyóiratot tartotta öltözőjében. Az Etikai Bizottság túl átlátszónak (bár igaznak) találta védekezését miszerint a doppingszert az Erkölcsvédő Liga aktivistája csempészte öltözőjébe, hogy a hagyományosan tiszta versenyt lejárassa. Az Etikai Bizottság végül az eset tüzetes vizsgálata után Kiss tanár urat fölmentette, sőt rehabilitálta. Hogy a jövőben ilyen visszaélés nem forduljon elő a közpénzből vett, így köztulajdont képező Playboy-jal, úgy döntött, hogy azt a könyvtárban helyezi el, és a könyvtárostól kell kérni. Sztrájk Sztrájkkal fenyeget a földrajzos szakszervezetek két legnagyobbika, az F.T.F.T. (Földesi Tibor Földrajz Tömörülés, taglétszám: 1 fő) valamit a R.Á.G.H. (Reisz Ádám Geográfus Hírszolgálat, taglétszám: 1 fő), amennyiben a tantestület nem orvosolja sürgősen a dolgozatíráskor fennálló anomáliát. ugyanis egy földrajzosra mintegy 0.5 tanár jut, míg egy történészre 0.2, egy matematikusra 0.06. A K.E.F.E. (Kollégiumi Egységes Filozófus Egylet), kétszer rosszabb helyzetére való tekintettel már jelezte csatlakozási szándékát.
10 Táncsics Tükör
UFÓ Október 19-én furcsa jelenségre figyelt föl a kollégium egyik egykori igazgatóhelyettese. A tejfehér lisztfőzelékben a hozzá annyira illő jó adag cukron kívül apró, teljességgel szokatlan zöld gömbök úsztak. Mivel felfedezte, hogy ezek száma megegyezik életéveinek számával, gondolkodóba esett: Csak tán nem egy idegen civilizáció küldöttei jöttek el hozzá? Miután több tányér tartalmát megvizsgáltál, a kis ufológiai kutatócsoport megállapította, hogy az elsősök tányérjában 1415, az érettségizőkében 18-19 ufó úszott a fél liter lében. Némi kommunikációs nehézségek után sikerült is beszédbe elegyedni az ufonautákkal, akik elmondták, hogy náluk a zöldborsófőzeléket zöldborsóból főzik. Hová viszik a balhét? A gólyaavatás éjszakai ébresztője könnyed tréfával kezdődött néhány lány számára: ágyukba, holmijukba, arcukba jó adag tűzoltóport kaptak három úriember jóvoltából. Az úriember jelzőt azzal érdemelték (volna) ki, hogy elhatározzák: nem rejtőznek el, elviszik a balhét. Reisz-goston Pé-dám végül mégis a könnyebb utat választották hajnali négyig takarítottak. A harmadik, a valódi gentleman azóta is cipeli a, cűgöli, viszi a balhét. El. Vajon hová? Szolidaritás A Táncsics Tükör szerkesztői, riporterei, cikkírói, grafikusai, nyomdai személyzete és terjesztői bérük 50%-át felajánlották a diáktanácsnak, hogy abból segélyezze a rendszeres jövedelem nélkül maradt újságírókat. Egyes források szerint a DT az összeget ugyanannyival megtoldotta. (Így a jövedelem nélküli újságírók kétszer olyan jól jártak volna, ha a Táncsics Tükör gárdája a maga és olvasói szórakoztatására nem ingyen készítené a lapot.) Vámpírsztori Egy – újságírókból álló – csoport megvizsgálta a Táncsics Tükör tavalyi szerkesztőségi munkáját, és úgy döntött: nem illetékes az ügyben. Javasolta azonban, hogy orvosi konzílium vizsgálja meg a főszerkesztőt. A tudós doktorok vérszegénynek találták a szerencsétlent. Bár ő azt állította, hogy Demjén szívta a vérét, testén nem találtak semmi erre utaló nyomot. Alighanem születési hiba. – summázta a konzílium.
Folytatásos novelláink:
Zusein Öt és félfelvonásos, szatirikus vígdráma, azaz a kolesz fekete szellemének földrejövetele és elkárhozása jambikus eposzban Történik: Színhely: Játszók:
a Ÿ (YUNYAI) 1989-ik évének martius idusán 25 énekesmadár utca 4. A fekete szellem átlagkollégista, azaz ún. rüszügyík Az éjszaka sötét ura És sokan Mások
Zusein/#1 Úgy kezdődött, hogy elaludt. Igaz, nem volt szándékában (hanem a Médiában volt), de reggel öt felé egy átlagkollégista biokémiai folyamatai kicsúsznak irányító kezei közül. Főként, ha nem tapasztalt kalandozóról van szó. Merev nyakkal, kezét majzán nyugtatva szunnyadt Békésen. Szemében tükröződött a monitor színekben tündöklő, pompázó, csillogó, ragyogó…képe. Hat óra tájban a biológiai órájának hangos csörgése ébresztette. ”Suliba kéne menni!” – fordult meg először fejében. Ekkor a meglepetés megdöbbentő erejével hatva egy hatalmas fekete alak jelent meg előtte, kis Zusein táblácskával a mellén. Talán Zusein tanár úr lehetett… Méltóságteljes mozdulattal végigsimított az átlagkollégista testén, ezzel arra késztetve őt, hogy minél kisebb energiájú állapotra törekedve konvergáljon testhelyzetével a vízszinteshez. Az átlagkollégistát mély megnyugvással töltötte el, ahogy elnyúlt a puhán párnázott piros bőrszékeken.
Zusein/#2 Kevéssel ezután az Éj Sötét Ura lépett az átlagkollégista szobájába, s hangszálait megrezegtetve szóla vala: - Hé, rüszügyíkok! Nyomás iskolába! Ám a kellő számú rüszügyík helyett csak n-1-nek nem volt hűlt helye. Miután szomorúan konstatálta, hogy az n-edik rüszügyíknak ki van hűlve a helye, az átlagkollégista keresésére indult. Bolyongott, bolyongott, aztán már nem is annyira bolyongott, mert belépve a Médiába megpillantotta őt. Ősi, állati ösztönére hallgatva az Éj Sötét Ura egy puma puha lépteivel, csendesen közelítette meg az átlagkollégistát, és mérnöki precizitással cserkészte be az átlagkollégista szabad prédául hagyott jobb fülét. És pöcc… Az átlagkollégista mély szendergésből arra riadt, hogy jobb fülcimpája eltakarja előle a kilátást. Tudta, hogy csak az ELTE Mat-Fiz-Prog-Mat-Inf…-szakos hallgatója szórakozik ilyesmivel. Az átlagkollégista válogatott programajánlatokkal szolgált az Éjszaka Sötét Urának, és népes családjának, melegebb éghajlatra történő távozása végett. Ez megtette hatását, az Éjszaka Sötét Ura sértett arccal elhagyta a helyiséget. Gyöngyösi Zsolt T-boy Horváth drool Péter
Táncsics Tükör 11
Kedves (szegény) Utód! Tiéd a pálya, mondhatni, átadom a stafétabotot. Rögös (mit rögös, göröngyös) utad lesz, ám Te bízvást megbirkózol minden problémával, s talán még túlszárnyalhatod Elődöd – ki hajdan megteremtette a modern (érthető és élvezhető), addig oly labilis alapokon nyugvó Táncsics Tükröt – is csodálattal tekint majd munkásságodra (de nem valószínű). A legnehezebb feladatodnak rögtön az ígérkezik (amely ponton Elődöd – szó mi szó – némi kivetnivalót hagyott maga után), hogy minél nagyobb mértékben semlegesítsd (esetleg megsemmisítsd) a tanárok részéről tapasztalatátadás céljából melléd társfőszerkesztőként rendelt patronáló tanárt. Ne kérdezd, hogy ki ő, nevét még a felsőbb körökben is félelemmel vegyes tisztelettel (90% félelem) emlegetik (csak annyit: D-vel kezdődik, N a vége és 6 betű). Hosszú keze (nem ez az egyetlen születési rendellenessége…) a koli minden kis zugába elér. Hát ő lesz a nagy ellenfél! Esetleg előfordulhat, hogy egyetlen önálló gondolatodat sem ’szabadalmaztathatod’ majd. Hiába tervezed meg jó előre a számot – igaz csak nagyjából -, miután megbeszélted vele, a végén egészen más fog kisülni, Minden egyes cikket el fog olvasni, meg fog vizsgálni – tudod, cenzúra… Ráadásul a helyesírási hibákat is ki akarja javítani (jaj, dehogyis: javíttatni), ’nanehogymá’ a népes olvasótábor jókat nevessen Gyuripali Laci helyesírási hibáin. Eme cenzúrához hasonló valami akkor fog téged igazán zavarni, ha majd jönnek a pillangós késsel, tomahawk-kal, papuccsal, koli-kenyérrel felfegyverzett, láthatóan némileg felfokozott idegállapotban lévő szörnyedvénykreálók, és arra akarnak világos és villámgyors választ kapni, hogy vajon miért nem az van az újságban, amit ők írtak. Rátérve ezekre az egyénekre, nos még itt sem lesz könnyű összeszedned egy bizonyos fokig művelt, írni tudó, rendszeres és pontos munkát nyújtó gárdát, bármennyire is speciális a kollégium… A legtöbb diákot nem tudod rábírni arra, hogy – másoknak ezzel örömet (vagy inkább csak egy maradandó élményt) szerezve – írjon legalább csak fél oldalt a lapba. Hogy miért? Ez egyénenként változó. Van, akit az önzetlenség’ feszélyez’, van, aki csak (!) lusta, van, aki – éppen ellenkezőleg – olyan elfoglalt, hogy nincs ideje ilyenekre, az elsősök szabályszerűen félnek közöltetni az írásaikat (csak ők tudják, miért) – legalábbis tavaly ez volt az általános tapasztalat. Még egyfajta ember hiányzik a felsorolásból. Nos, ő olyan, hogy ugyan becsülettel megírja a cikket, időben le is adja, ám van vele egy aprócska probléma: színvonala nem üti meg a kívánt mértéket (ami nálunk egyébként is elég alacsony). Ciki, de neked kell tudatnod szegény ördöggel, hogy pont most annyi a cikk, hogy ez már be sem fér (holott a valóságban égető cikkhiánnyal küzködsz), de legközelebb biztosan berakjuk. Addig is csiszolgasd egy csöppet! Erről rögtön eszembe jut egy jótanács: gyűjts össze annyi tartalékcikket, amennyit csk bírsz, lehetőleg titokban. Erre azért van szükség, mert begépeléskor (merthogy a Táncsics Tükröt igen modern, gyors (nemhiába T-boy) számítógépes szerkesztésnek
12 Táncsics Tükör
vetjük alá) a társfőszerkesztő, akinek a nevét fedje homály (az első betű D, az utolsó N, és 6 betű) mindent el fog követni, hogy az általad elképzelt sortávolságot, betűnagyságot, miegymást jelentős mértékben csökkentse, és így azt mondhassa, mélyen a lelkiismeretedbe markolva, széles vigyorral orcáján, hogy ’nahát, ez a ficsur a segítségem nélkül nem képes egy 16 oldalas számot összehozni’. És akkor felajánlja segítségét, amit Te kényszerűségből el is fogadsz, méghozzá ellenvetés nélkül. Na, ennek nem szabad megtörténnie, mert akkor VÉGE, mert akkor egész főszerkesztői pályafutásod során megbélyegzett leszel, s ez profi munkád számos területén lerombolhatatlan gátat képezve tornyosul majd elibéd. Elődödnek sok energiáját őrölte fel eme gátrombolás (ÉLJENEK A GÁTROMBOLÓK!), és nem kívánja, hogy méla YUNYAI módjára csapdába kolompolj. Remélem csak a végletekig fokozni tudtam Benned a TT főszerkesztősége iránt érzett természetes vágyadat. Eredményekben, tanárok elleni cselvetésekben, és nem utolsósorban Táncsics Tükrökben gazdag új tanévet kíván Elődöd, a (hál’istennek) leköszönő ex-főszerkesztő: Földesi Tibor
Csak egy pár szót az új főszerkesztőről - Pár szó!
Tibikém, nagyot alkottál:
brilliáns stílusoddal, magvas (mondhatni velős (ami nem kis dolog (minthogy kevesek sajátja))) mondanivalóddal,, 27 mondatban 73 vesződdel,, (19-szeres (ebből egy dupla) zárójelparádéddal). Mondataid közül a 22-es (-mondat…-) csapdája: ,,,,,,,,,,,, () (()) ””
!!!!Az oldal szenzációja!!!! A második emeleti fiúvécében november 18-ra virradóra új felhívás lepte meg a veseműködés áldozatait:
Így hát amennyiben nem akarjátok hallani a karbantartó személyzet szaftos-magyar káromkodásait, TÉNYLEG ne használjátok javítás alatt! Táncsics Tükör 13
SZENZÁCIÓ! A HUPIKÉK (Hányan Unatkoznak, Pihennek és Isznak, illetve a Kollégiumi Életfeltételeket Kutató Intézet) jelenti: A szeptember 23-ra virradó éjszakán drasztikus változásokat észleltek a kollégium éjszakai élet-vizsgáló görbén. Egy átlagos éjszaka: A szeptember 23-i éjszaka:
A jelenséget tudományos módszerekkel elemezve kiderült, hogy ezen az éjszakán tanároknak és DT-seknek álcázott elvetemült merénylők árasztották el a kollégium épületét, hogy pokollá tegyék az elsősök éjszakáját, akik éppen a másnapi tanuláshoz szükséges bioenergiát gyűjtögették. A szobákba vadul berontó, fejüket álarccal eltakaró személyek kímélet nélkül ébresztették föl a kollégisták javait. Egyes fültanúk szerint Mr. Prohászka úgy bőgette elektromos gitárját, hogy alig fogott le néhány bundot (félreértés ne essék, nem th-val), majd iszonyatos fedőcsapkodás verte ki az álmot az utolsók szeméből. Ehhez képest még Csefi ébresztője is leányálom… A folyosón botorkáló diákokra a maskarás támadók pszichológiai fegyvereket fogtak (kimenő, szakkör, stb.), és leterelték őket az ebédlőbe. Itt közölték velük, hogy addig nem kapják vissza az alvási jogukat, amíg nem teljesítenek egy 7 pontból álló próbát. A támadás előre kitervelt mivoltát bizonyítja az is, hogy ezen kiképzett egységek milyen hihetetlenül gyorsan állították fel lehetetlennél lehetetlenebb próbáikat. Akik mégis minden próbát kiálltak, sárga – micsoda szín! – kimenőt kaptak. Az elsősök számára azonban a kegyelemdöfés az eskü volt, melynek hosszú percei után már mint felavatott kollégisták estek be az ágyukba egy pár óra alvásra, noha veszve volt már minden reményük, hogy másnap tiszta fejjel mennek iskolába. Szeptember 22-én délelőtt többször is UFO-kat véltek látni Budapest egén. Sokak szerint még a BÉKÁK is elbújtak e napon…
14 Táncsics Tükör
Délután 5 órakor lepedőkbe öltözött alakok lepték el Budapest utcáit. Senki sem tudta, honnan jöttek, s hová mennek, de amerre járta, sokáig emlékezni fognak rájuk. Áthaladtak a város főbb pontjain, majd 9 óra körül hirtelen eltűntek békés fővárosunkból. Ezen felvonulás szervezettségét tagadni sem lehet, hiszen minden állomáshelyen összekötők látták el őket információval arról, hogyan hívják magukra a figyelmet. Fehér ruhájukból arra lehet következtetni, hogy békés szándékú földönkívüliekkel van dolgunk. Ha ilyen példányokkal találkozunk, hívjuk csak GÓLYÁKnak őket. Ismertető jeleik: Fehér lepedő, 200 fölötti IQ, stb… Aki bármilyen példányt elkap, és a Budapesti Állatkertnek le tudja szállítani, magas jutalomban részesül. A Magyar Ufológiai társaság is szeretné jövőre figyelemmel kísérni az idegenek megjelenését, ezért kéri az illetékes szervek közreműködését. JÖVŐRE IS LESZ GÓLYA, A VATTÁS! Tót Handrás
Csodák B.I. állítólag egy értekezleten megszólalt. B.I. állítólag egy értekezleten nem szólalt meg.
!!!!Az oldal szenzációja!!! Kollégisták mérései szerint ismét egy milliméterrel kisebb lett a kollégium. Most már nyugodtan levonhatjuk a következtetést: jön a tél!
Megindult a kollégiumban a RISK! Csefi első lépése: két egység a 210-be.
Táncsics Tükör 15
Uraim, mi folyik itt?
-
Egy fertő folyik itt! Különben is, följelentem az egész bagázst! (Ricsi) 8 óra munka, -3 óra pihenés, 10 óra szórakozás (egy harmadikos) Csak azt tudom, hogy mi száll: sóhajok a lány 250. felé. Egy szónak is száz a vége, rend! (Kiss tanár úr) A konditeremben patakokban az izzadtság. Az esővíz a plafonról (a másodikon) Na és akkor? (mérges fiatalember) Vér, veríték, könnyek. (Churchill) Mit folyik?! Buzog! (Ricsi vére) Jó hogy szólsz: A szakköröm! Hát munka, az biztos nem! Az erekben véres alkohol. A töriszakkörön patakvér. Nem folyás, ömlengés! A pissoir a másodikon. A fejekben káposztalé. Intenzív gondolkodás. Mér, folyik itt valami? Esténként a Mézga. Ne tudd meg! Háború. Lógás. Lógatás. Kabaré. A W.C. Passz. Folyó. Hólé. Bólé. Hol? Sör. Csak.
16 Táncsics Tükör
