C ZAN YÓ LÁSZLÓ, A K A PO SV Á R I V Á R O S I M O Z I IG A Z G A T Ó JA , A M O Z IE G Y E S Ü L E T T Á R S E L N Ö K E . A K IN EK A K O R M Á N Y Z Ó M O S T A M A G Y A R É R D E M R E N D L O V A G K E R E S Z T JÉ T A D O M Á N Y O Z T A
X, É V F O L Y A M
10. S Z . ♦ S Z E R K E S Z T I : L A J T A
ANDOR
♦ 1 9 3 7 , O K T Ó B E R 1.
Sopron szab. kir. város m ozgófényképszinház S o p r o n , 1937. szept. 14. T.
B U D A P E S T F I L M RT. B u d a p e
s t.
T i s z t e l e t t e l m e l l é k e l e m a film amóta j á t s z á sára v o n a t k o z ó p é n z t á r i k i m u t a t á s u n k a t és k é r e m az e l s z á m o l á s u t á n a s z á m l á t c i m ü n k r e m e g k ü l d e n i , hogy a kölcsöndijat átutalhassuk. N e m m u l a s z t h a t o m el a n n a k a m e g á l l a p i t á s á t , h o g y e l s ő f i l m j ü k a l e g t e l j e s e b b a n y a g i és e r k ö l c s i siker mellett futott Sopronbanl K ö z ö n s é g ü n k á l l a n d ó k a c a g á s s a l és r e m e k j ó k e d v v e l é l v e z t e a „ M á m i “-t a m e l y n e k s z á m o s j e l e n e t e n y i l t s z i n i tapsot v á l t o t t k i , a f i l m a l e g n a g y o b b m a g y a r f i l m s i k e r h e z h a s o n l ó a n y a g i és e r k ö l c s i e r e d m é n y t p r o d u k á l t a , ú g y h o g y e z e n e l s ő f i l m j ü k va l ó b a n m i n d e n k i t , m o z i s t és k ö z ö n s é g e t e g y a r á n t k i e l é g í t e t t . B i z t o s r a veszem, hogy a film m i n d e n ü t t a m i e n k ó h e z has o n l ó s i k errel ke r ü l bemutatásra, amit őszinte s z i v v e l k í v á n o k Ö n ö k n e k és r e m é l e m , h o g y a k ö v e t kező f i l m j e i k a z elsőhöz hasonló eredménnyel v é g ződjenek. Teljes tisztelettel: SOPRON VÁROS MOZGÓKÉPSZINHÁZA Friedrich Károly igazga t ó .
flLVKULTURA ■
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS
X. ÉVFOLYAM.
10. SZÁM.
FOLYÓIRAT
1937. OKTÓBER 1. KÖZGYŰLÉS
HANGOS
A Magyar M ozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Egye sülete szeptember 19-én tarto tta ezidei
MAGYAR VILAGIIHAHO
rendes közgyűlését, amelyen teljesen új tisztikart választott. Az Egyesület 1937— 1938 évi új tisztikara a követ kező: Elnök: dr Bingert János. Társelnö kök: dr Nagy Sándor, Lakos Kálmán. Ügyvezető alelnök: Rennard Béla. El lenőrök: iCzauppe.r Miklós, Papp Sán dor, Takács Simon. Háznagy: Tamássy József. Titkár: Karla Béla. Pénztáros: Beregi Ernő. Számvizsgáló bizottság: A ntal Gyula, M árkus V ik tor, T rutzer Ernő. Póttag: Sásonyi Jó zsef. Fegyelmi és társ. bizottság: Eln.: Gelb Sándor. Tagok: dr Erdélyi Ist ván, Pártos József, Román Sándor. Póttagok: Balla Sándor, Friedrich Ká roly, Lakner A rtúr, Tam ássy József. Járulékkivető bizottság: Jász Endre, Katscher Ervin, Schenkengel Rezső. TVálasztmány: Pethő József, Balla Sán dor, dr Erdélyi István, Friedrich Ká roly, Gelb Sándor, Győrbiró Endre, Jász Endre, Lakner A rtúr, Lohr Fe renc, N ovák János, Pártos József, Ro mán Sándor, dr Salamon Miklós, Szabó Ferenc, dr Szemerjay Dénes, U ngár Sándor, Virágh Gyula, Zoltán Árpád. Póttagok: Fehér Endre, Fenyő László, G üttler Antal, Katscher Er vin, Koncz Antal, Madl J. Géza, Oehler Károly. A közgyűlés elhatározta, hogy az Egyesületnek meglehetősen hosszú cí m ét Magyar Film tisztviselők Egyesü letére, változtatja át.
Hetenként 19 p éld án yb an számol be a hazai és külföldi e sem ényekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s m a g y a r m ozgóképszínházakban. K ia d ja a
M AGYÁR FILMIRODA
R. T.
Budapest, IX., H ungária alsó-körut 15. sz. T e le fo n : 1-463-46. H a n g o s é s n é m a f ilm f e lv é t e le k , tr ü k k film k é s z it é s k ó p iá k é s f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y film m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .
HANGOS HÍRADÓ versenyen kívül áll. À 300 m agyar mozgószinház 75% -a l e k ö t ö t t e . 1
B O R N E M IS S Z A G A B O R , a M o z ie g y e sü le t e ln ö k e :
A BÉKE UTJÁN soha vissza nem térő alkalmat mulasz tunk el és a későbbi esetleges egye netlenkedésekkel kínálni fogjuk az al kalmat a hatóságoknak külső beavat kozásra.
ét évvel ezelőtt ádáz harcok közepette választot tak meg a Moziegyesü let elnökévé. Személyi és tárgyi ellentétek halmazata dúlta fel a mozisok közületét. Az elnökség vállalásakor főcélomul a béke megte remtését tűztem ki és az elmúlt két év alatt úgy én, m int munkatársaim m indent elkövettünk a kitűzött cél el érése érdekében. Hatósági intézkedé sek, gazdasági változások, a békés egyesületi politika és főleg minden viszálykodás legfőbb gyógyszere: az idő — segítették elő törekvéseinket és ma — két év után —- úgy érzem, ki
K
Ügy hiszem, mindenki érzi a kü lönbséget a két lehetőség között: hogy m i m agunk tartsu n k -e re n d et a s a já t po rtán k o n , vagy laikusok rendelkezzenek felettünk!
Egy erős Moziegyesület könnyen lé tesíthet keretm egállapodást a filmköl csönzőkkel és könnyen tarth atja fenn a szakmai rendet. Tudom, a kívülálló nagymozisokat nem igen érdekli a ke ret megállapodásnak a filmesekkel szemben elérhető vívmányai, hiszen ők amúgy is meg tudják védeni érdekei ket a filmesekkel szemben, de egészen bizonyosan ők is átérzik a szakmai
vannak küszöbölve a legsúlyosabb tár gyi ellentétek, elfeledve a szem élyi har cok.
Talán egy gátló körülmény m aradt még fenn, amely a mozisok egységét és egyetértését hátráltatja: a gyanak
rend fenntartásának fontosságát és egé szen bizonyos, hogy a legagyobbak is súlyosan érezni fogják, ha a Moziegyesület nem tud rendet tartani a hely árak és hely árkedvezm ények frontján.
vás.
Az egyesület közgyűlése előtt mégegyszer szükségesnek látom felhívni az egyesületen ezidő szerint még kívül álló mozisokat tartózkodásuk megvál toztatására. Ügy érziem, eddigi mű ködésem biztosítékot nyújt arra, hogy
Ez azonban csak kiragadott példa, sohasem tudhatjuk, hogy a rohamosan és gyakran meglepetésszerűen változó kül- és belpolitikai és gazdasági viszo nyok milyen súlyos kérdések elé állít hatják szakmánkat. Egyet azonban bi zonyosan tudunk; hogy a felmerülhető kérdések megoldását egységes szerve zet, egységes állásfoglalás mindenkor meg fogják könnyíteni. A közgyűlés előtt utoljára felhívom tehát kívülálló kartársaim at a csatla kozásra, a bizalmi válság m egszünteté sére. Kívánom, hogy az 1937. évi köz
az igazságot és a békét akarom és sohasem fogom tűrni, hogy azok, akik ebben a reményben csatlakoznak az egyesület táborához, magukat valaha is félrevezetetteknek érezhessék.
A z az érzésem, hogy a teljes béké nek és egymás közötti egyességnek sohasem volt ilyen kevés akadálya, mint most. Félek attól, hogyha ezt az alkalmat elmulasztjuk, egy belülről erős Moziegyesület megszervezésére,
gyűlés a m ozisok egységének mérföld köve legyen!
9
L
LAJTA ANDOR :
JUGOSZLÁVIA FILMKULTÚRÁJA I.
A 14 belgrádi filmszínház a követ kező:
BELG R Á D úsz évvel ezelőtt Belgrád 70.000 lakosú városka volt. Igaz, m ár a háború előtt is élénk politikai és társadalm i életet élt, amihez meg is voltak az előfeltételek. Belgrád egy lüktető életű, nagyravágyó ország fő városa volt. Ám kevés európai ország fővárosa tüntet fel olyan amerikai ízű és hatalmas ívelésű fejlődést, mint az új Belgrád, amelynek lakosságát két év óta nem tudják pontosan m eg állapítani. K ét évvel ezelőtt kb. 300 ezer lakosa volt, azóta egyre áram lik ide a tömeg, úgyhogy m ost m ár kö zeledik a félmillióhoz. A fejlődés nagy iram a azonban nem a lakosság számának a megnövekedésben jut ki fejezésre, hanem az állandó, szünetnélküli , építkezésben. Százszámra pusztulnak el a régi, földszintes vis kók a város közepén és helyükbe 6—■ 7—8-emeletes paloták keletkeznek, de a város külső részén is, ahol még egy évtized előtt mocsarak, legelők, rétek és elhanyagolt területek voltak, ma m ár túlm odern épületekkel tarkított gyönyörű új utak és uccasorok épül tek ki. A város központjára tám asz kodó úi városrészek Berlint és P á rizst utánzó része új életet, új fejlő dési irányt v itt be a városba, amely nek film - és m ozikultúrája természe tesen igyekszik ehhez igazodni.
A jugoszláv fővárosnak 14 m ozgó képszínháza van, m ajdnem valamenynyi komoly, hivatást teljesítő, a kul túra legmagasabb fokán álló szóra koztató intézmény. A belgrádi „mo zik“ m ár eltűntek, ma m ár mind szá mottevő kultúrintézm ényei a város nak.
3
Avala Balkan, Casino Kolarac Kolosseum K orzo Luxor
Metropol Novakovic Slavija T rglav Urania Vracar
és a még név nélküli Szkupstinamozi. Nézzük meg közelebbről ezeket a filmszínházakat, amelyek Belgrád társadadlm i életében m a jelentős sze repet játszanak. Uránia: A város kellős közepén, a K ralj Alberta ulicában működik, a Riunione-palotában, Belgrád egyik legmodernebb épületében. A film szín ház a belgrádi eliteközönség talál kozó helye. Befogadóképessége 660 ülőhely és a legújabb típusú Zeiss— Ikon-leadógépet szerelték föl. Belső berendezése nagyvárosi, modern, ké nyelmes ülőhelyekkel és ugyancsak kényelmes páholyokkal. A leadás tö kéletes, a technikai vezetés elsőrendű. Az egyetlen belgrádi mozi, ahol szá mozott helyek vannak! Naponta négy előadást tart, a helyárak 1.5, 2, és 2.5 pengő. Természetesen elsőhetes film színház, a jugoszláv filmpiac egyik számottevő bevételi forrása. A film vállalatok szám ításaiban első helyen áll. A mozi frontja előtt bonyolódik le Belgrád hatalm as korzója, előtte a sarki étterem és büffé asztalait állí tották fel és a közönség az előadás megkezdéséig itt tölti el idejét. Innen m egy be a moziba. A város társadal mának színe-java itt találkozik. Igaz gatója V íg Ádám, akit a m agyar film szakmában is igen jól ismernek, ko moly, becsületes és tisztességes szak mai múltjából. Ma a jugoszláv film élet egyik vezetőembere, aki reggel 7-től, éjjel 12 óráig csak a hivatásá
nak él. N agyszerű kapcsolatai van nak a legmagasabb körökhöz, ahol sokszor veszik igénybe nagy tudását, szakmai hozzáértését, de főleg becsü letes és jóindulatú szakmai állásfog lalását. A premier-filmieket .legalább 7 napig játssza, vannak azonban m ű sorok, amelyek 3 hétig is futnak. A nagy melegre való tekintettel a tulaj donképpeni idényét csak október 3-án kezdi a M r. Deeds-szel. L u xo r: A város központjában fek szik, közel a T erraziához. Igen érde kes filmszínház. K ét term e van, de nem egymás mellett, hanem egymás fölött. Az alsó a tulajdonképpeni film színház, itt adják a nagy filmeket, a felső teremben pedig más m űsort ját szanak. E z tavaly még színházhelyi ség volt, most azonban m ár filmeket m utatnak be. Az alsó helyiség 700 személyes, a felső 800 személyes. E b ben kétemeletnyi erkélysorok állnak a közönség rendelkezésére. A film szín ház, amelynek berendezése igen szép és nívós, a zágrábi Avala-filmvállalat belgrádi bérlete, hogy film jeit itt ki helyezhesse. Az alsót m ost nyitotta meg a Nicsevoval, m ajd a P rem ier rel folytatta. A felsőben Micky-filmeket játszik híradókkal keverve. Kolctrac: Érdekes intézmény, amely nálunk teljesen ismeretlen. Elől szín ház, ezerszemélyes befogadóképességséggel, hátul kerti étterem, ugyancsak ezer személyre való mozirendezéssel. Délután elől játszik a zárt helyiség ben és este féltízkor játszik a kerthe lyiség. M indegyikben asztalokat állí tottak fel, ahol ételeket, italokat szol gálnak fel előadás alatt is. A közönség itt nem kényes. Szellemi és testi táp lálékát egyszerre fogyasztja el. D o hányozni természetesen m indkét he lyiségben szabad. E z a két mozi felel meg a legjobban a belgrádi közfelfo gásnak. Tetszik nekik, hogy lehet szórakozni és vacsorázni is egyszerre. A szórakozásért természetesen külön kell fizetni, de csak egyfajta jegy van, másfél pengőnek megfelelő 15 dinárt
kell beléptidíj fejében fizetni és ott ül le, ahol akar. E ste a külső „étterem m ozi“ rendszerint zsúfolt. Vracar: Tulajdonosa a Kolarae bérlője, de csak délután játszik pre m ier-m űsorokat. A Kolaraccal pend lizik. E ste varieté-színház. A két elő adás között másfél órai szünet van, úgyhogy a term et át lehet „állítani“ a színpadi előadásokat kedvelő kö zönség részére. A kár filmeket, akár varieté-szám okat m utatnak be, terí tett asztalok mellett szórakozik itt is a közönség. Befogadóképessége kb. 500 ülőhely. Kolosseum : Belgrád egyik legré gibb mozija. M ég a háború előtti időkből m aradt itt, azonban term észe tesen 'alaposan átalakították, m oder nizálták, m ert küllnben nem vehetné föl a versenyt a divatos és technikai lag fölötte álló filmszínházakkal. M ű sorában előszeretettel szerepelnek a Grand Guignol-filmek, de olykor sza lonfilmeket is játszik. Befogadóké pessége 660 ülőhely. K o rsó : A Knyez M ihajlova, a fő út egyik mellékuccájában épült, arról is nevezetes, hogy az első belgrádi nemzetközi vásár alkalmával itt m u tatták be a m agyar kultúrfilm eket. Játszik elsőhetes m űsorokat, de sok szor előfordul, hogy ugyanazt a fil met többször tűzi m űsorra. H elyárai elég olcsóak. Rendkívül érdekes tö r ténete van ennek a mozinak. Az épü letet még a háború előtt krem atórium nak építette egy belgrádi orvos, azon ban a hatóság nem adta meg a nyi tási engedélyt. íg y azután bérbevette a helyiséget Novakovic K oszta m ozi tulajdonos, aki azután mozivá alakí totta át a krem atórium nak szánt épü letet. N ovakovic: A K orzó-film színház tulajdonosáé, akinek a T errazián még egy filmszínháza van a saját neve alatt. Ezerszemélyes helyiség, a korzó imbolygó tömege szívesen látogatja, m ert vegyes műsorokat játszik. N o vakovic ú r úgylátszik szereti a váltó-
j
zatosságot és a történelmi érdekessé get, m ert nemrégiben vette át a há ború előtti legelső szkupstina-épületet, ahol valam ikor nagy politikai vi harok dúltak. Azóta kihasználatlan a régi parlament. Közben két új ország ház is épült Belgrádban, m íg Novakovic úrnak eszébe jutott, hogy ott, ahol valamikor politikusok m arták egymást, m iért ne m arják egym ást a film-intrikusok is? Á talakította mozi vá. Az átalakítási m unkálatok még mindig folynak és az emberek, akik átélték Szerbia Sturm und D rangkorszakát, most csöndesen mosolyog nak az új vállalkozáson. E lőrelátható lag ezer személyes filmszínház lesz. Külsejét nem volt szabad átalakítani, csak tűzrendészed szabályokat kellett figyelembe venni. Az új mozinak, amely októberben nyílik meg, még nincsen neve. Avala: Az Iparosok egyesületének a házában kapott helyiséget, körülbe lül 500 ember fér el benne. Főleg kis polgárok látogatják, rendszerint az egyesület kötelékébe tartozó, emberek. Egyébként rendszerint reprizeket já t szik, vagyis olyan m űsorokat, ame lyeket más belgrádi mozi m ár leját szott. H elyárai igen olcsók. M etropol: V íg Ádám, az U ránia kitűnő igazgatójának a tulajdona. A T errazián van a helyisége, amely ezer ember befogadására alkalmas. K ülön leges ' m űsort játszik: cowboy, geng szter és grand guignol-film eket an nak a közönségnek, amely szívesen nézi ezeket a filmeket. Egy-egy m ű sora három: óráig tart, 3— 5 és 7 di náros beléptidíjak mellett. Az előadá sok itt folytatólagosak. Belgrád egyik legnagyobb mozija, amely az „őrm es tertől lefelé“-közönség kedvelt talál kozó helye. Balkán: M űsorpolitikája és közön sége olyan, m int a Metropolé. M ajd nem ugyanaz a közönség látogatja, hogy ugyancsak hasonló filmeket lát hasson. Befogadóképessége 600 ülő hely.
Triglav: A vasúti állomás közelé ben épült és az új városrész közönsé ge látogatja. M odern berendezésű filmszínház, 500 ülőhellyel, amely finom filmeket játszik, m ert közön sége főleg az állami hivatalnokok tö megéből kerül ki. M űsorán rendsze rint repriz-film ek szerepelnek. Casino: H ónapok óta renoválják, átépítik. M ost a K olarac tulajdonosa vette át különös feltétellel. Kolarac 13 éves szerződést kapott, de kötelez ték őt, hogy 2 és félmillió dinárt fek tessen be az átalakítási m unkálatok ija. Ebből a szép összegből a modern berendezésű mozin kívül kávéház,<M és bárt kell berendeznie és m agát az épületet átalakítani. Állítólag 1200 sze mély befogadású és így Belgrád leg nagyobb mozija lesz. Október végén nyílik meg m int prem ier-színház. Slavija: Belgrád reprizm ozija, amely a város egyik legforgalmasabb részében, a Vracarban épült. F érő helye 500 személyes. Szeptember i-ig reprizfilm eket játszott, azóta azonban tekintettel a nagy távolságra, az U rá niával pendlizik. A középosztály na gyon szereti a m odernül és szépen be rendezett mozit, amelynek vezetése szakszerű és minden igényt kielégítő. A jugoszláv, de főleg a belgrádi mozik általában egyslágeres műsoro kat játszanak, vannak azonban esetek, am ikor reprizfilm eket is iktatnak a m űsorba. Ezévi m ájus 27-én életbelé pett az új zeneszerzői jogvédelemről szóló törvény, azóta élet-halálharc fo lyik a Szövetkezet és a m ozitulajdo nosok között. A legtöbben bíróság elé viszik az ügyeket, mások azonban bé kességben megegyeztek és talán job ban is jártak. Belgrádban alig működik néhány filmkölcsönző cég, e tekintetben Zág rábé a vezetőszerep. Nemrégiben Tesla-film név alatt új cég alakult, amely azonban csakis német filmeket hoz forgalomba. A moziberendezés terén vezető szerepe van a Philips-rádiónak. Az
5
egész országban hitelbe és részletfizetésre rengeteg mozit rendezett be. Sok esetben a berendezéssel együtt a műsorellátást is vállalja. Belgrádban a 14 mozi közül négyben helyezett el Philips-leadógépeket. A m űsorkötés m iatt közte és egyes filmvállalatok között ellentétek tám adtak, amelyek súlyosabb bajokra is vezettek. A Tesla ez idén átvette az új és a tavalyi U niversal-produkciót is, azon kívül Zágrábban m egszerezte az Edison-mozit is. Az Erős-film vállalat kizárólag fran cia filmeket hoz forgalomba. U gyancsak francia filmeket jelen tet meg a F r m ju g nevű vállalat. A Rosa-filmvállalat kisebb am erikai produkciókat képvisel, azonban a ki helyezés igen nehezen megy. A nagy am erikai filmvállalatoknak Zágrábban vannak a fiókjai és onnan küldik Belgrádba is a m űsorokat. Az Artistáé nevű filmvállalalat ez előtt filmkölcsönző vállalat volt, most azonban csakis laboratórium i m unká latokat vállal. M agaszerkesztette gé pével kisebb híradókat és rövidfilm e ket készít.
tűzrendészed hozzájárulás kell. Mozit bárki és bárhol nyithat. A korm ány sajtóosztályának külön filmpropaganda alosztálya van, ennek az élén áll Jócó Popovic, egy rendkí vül agilis, sokoldalú, rokonszenves fiatalember, aki rajong a jugoszláv film gyártás fölépítéséért. Élénk öszszeköttetésben áll a M agyar F ilm iro dával és sok érdeklődést tanúsít a m agyar filmviszonyok iránt is, ame lyekről m indenkor jól van informálva. Kétségtelen, hogy jóindulatú embe rek kezében van a jugoszláv film- és m oziügy és ez a jóindulat és az élet hez való alkalmazkodás teszi lehetővé a jugoszláv filmélet állandó feilődését és a m odern viszonyokhoz való alkal mazkodását.
w w w v w w v w w w w w v w w v
A Művészfilm-kölesönző vállalat, amely dr Horovitz Ernő és társa alcímmel több mint 2 év óta dolgozik a magyar filmpiacon, most átalakult! korflátolt felelősségű társasággá. A vállalat törzstőkéje 25.000 pengő, ügyvezetője H orovitz Richárd, aki a céget önállóan képviseli és jegyzi. Deák Jenőné és társa b. t. név alatt Deák Jenő, a magyar filmszakma régi tagja, aki legutóbb a Stylus film r. t. igazgatója volt, új céget alapított, amelynek beltagja Deák Jenőné sz. Bassa Ilona, aki a céget önállóan akként jegyzi, hogy a cégszöveg alá a Deákné nevet írja. Deák Jenő cégvezetői minőségben jeg y zi a céget ppa. toldattal. A z új vállalat székhelye: Búdápest, V., P o zsonyi út 25. A Nova film kft. budapesti filmkölcsönzö cégnél bejegyezték Horváth Jenő pestszent lőrinci lakos ügyvezető cégjegyzési jo g o sultságát, ezzel egyidejűleg azonban m eg szűnt a cégnél Káínai Imréné szül. Erdélyi Ilona cégjegyzői jogosultsága.
O rosz film eket a tavalyi idényben még lehetett behozni , ezidőszerint ál talános elvi okoknál fogva nem enged nek be orosz film eket.
A film- és moziügyek legfőbb inté zője a belügym inisztérium ban Lázié állam titkár, igen jóindulatú, előzékeny úr. Ö egyben a filmcenzúra elnöke is. A filmcenzúra két részből áll: a 12 tagú elsőfokú bizottságból és 6 tagú fellebviteli bizottságból. Az utóbbiban csakis m agasrangú m inisztérium i tisztviselők foglalnak helyet. Az úgynevezett Állami Film központ vezetője Tom asic úr, akinek a hatás körébe tartoznak az összes moziügyek nyilvántartása, a cenzúra ügyeinek az intézése és egyéb adm inisztratív jel legű ügyek. A m ozik nyitásához nem kell semr.iféle engedély, csak helyhatósági és
Magyar Mozgófénykép gépkezelők Országos Egyesülete Budapest, VII., Wesselényi ucca 73.
Telefon: 337-598.
Hivatalos órák : 2— 5-ig. A munkaügyeket W e i s z He n r i k a Rexmozgó gépésze intézi. H ivatalos ( rán kívül hívható d. e. 10—12-ig 14 57 11, e ste p e d ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.
6
KASZNÁR ZO LTÁN :
BESZÉLGETÉSEM ZUKOR ADOLFFAL AMERIKÁRÓL ÉS A FEJLŐDŐ MAGYAR FILMGYÁRTÁSRÓL egyven évvel ezelőtt indult el egy kis magyar falu ból, m int reményekben gazdag, de anyagiakban annál szegényebb fiatal ember, és most, m int egy hatalmas vagyon és m ér hetetlen hatalom ura jö tt vissza kö zénk. Legutóbb öt esztendővel ezelőtt volt Budapesten és most csodálkozva me séli, mennyire meglepte ennek a város nak a fejlődése, — „Szinte még A m erikát is elhagy ják ezzel a tem póval“, — m ondja ne vetve, aztán magasra emeli poharát, amelvben a világhírű „báráck“ arány lik. — A m ióta itt vagyok, kedvenc ita lommá avattam, — jegyzi meg. Lassan a filmre terelődik a szó. Először Gaal Franciskáról beszél. — Nálunk Hollywoodban, ahhoz, hogy valaki érvényesüljön, nem elég, hogy jó színész legyen az illető, mert amikor mi meghallgatunk valakit, akkor bizonyos típus kifejezőjét keres sük benne. A zért van az, hogy sokan itt Európában jó színészek, színésznők és kint nem tudják megállni a helyü ket. Miss Gaalnak nagy előnye, hogy
benne megvan ez a bizonyos típust ki fejező tulajdonság. — M indenesetre azt hiszem, a pesti közönség alig fogja megismerni őt. So ványabb és még szebb lett. Igaz, ebben nagy részük van a szépségmestereknek is. — Első filmjében, amelyben Frederich March a partnere, egy holland leányt játszik. Én még nem láttam a filmet, de a hozzám eljutott hírek szerint, vá rakozáson felül, jól sikerült. Második filmje magyaros miliőben fog leját szódni és „Budapest“ lesz a címe. T er
mészetesen szerepel ebben a filmben cigányzene is. Éppen most gondoltam arra, hogy meghallgatom azt a cigányzenekart, amelyet még odakint aján lottak nekem. Lehetséges, hogy ennek a filmnek a külső felvételeit Budapes ten fogjuk elkészíteni. — Apropó, nincs szándékukban itt M agyarországon filmet gyártani, elnök úr? A djuk fel szinte egyszerre a k é r dést. — Ezzel a kérdéssel m ár sokan for dultak hozzám. Sajnos azonban, min denkinek nemmel kellett felelnem. Nem gyártunk filmet, m ert nem lehet. Megakadályozza ezt az óriási távolság, a nyelvi és felfogásbeli különbség, amelybe nehezen tudnának a mi színé szeink, rendezőink behelyezkedni. Egyvarziós magyar filmet viszont azért nem gyárthatunk, m ert mi nem tudunk százezer pengőből filmet csinálni, mint ezt az itteni gyártók teszik és ennél na gyobb költséget nem lehet egy ilyen kis országban behozni. Pedig igazán örülnék, ha ez a kérdés valamilyen for mában megoldható lenne. — Kellemes meglepetésül szolgál ne kem a magyar filmgyártás fellendülése. Fíallom, hogy ebben az évben mintegy negyven filmet készítenek. M ondha tom, ez még világviszonylatban is gyö nyörű eredmény. Ebből is látszik, hogy milyen kiváló művésznemzet vagyunk. Zukor Adolf amerikai állampolgár, de ezzel a kijelentésével akaratlanul is bebizonyította, hogy szívben, lélekben még mindig jó magyar. — A napokban meglátogattam a Hunnia filmgyárat és őszintén mondha tom., hogy amit ott láttam, bátran le het hollywoodinak is mondani, olyan tökéletes. — A színesfilmgyártás kérdéséről va lamit.
- - Állandó munka folyik kint Holly woodban és egvre jobban közeledünk a kitűzött cél felé, egyelőre azonban még le kell m ondanunk arról, hogy rendszeres színes filmgyártásba kezd jünk. H a olyan léptekkel halad ez a munka, m int eddig, akkor néhány éven belül, remélem, komoly eredm ényeket lehet majd felmutatni. A magyar filmekre visszatérve, meg kérdezem: — Az Am erikában bem utatásra ke rülő itteni képeket meg szokta nézni, elnök úr? — Azok bizony Hollywoodig nem igen jutnak el, hacsak valamilyen cél zattal oda nem kérjük őket. — M ilyen célja lehet ennek?
— Állandóan figyelemmel kísérjük a világ filmterm elését és ha tudom ásunk ra jut, hogy egy filmnek a tárgya, vala melyik színész, rendezése, vagy tech nikai megoldása olyan, hogy esetleg felhasználhatjuk, term észetszerűleg megnézzük és nem egy ember köszön heti ennek pályafutását. Igaz, m egtör tént m ár olyan eset is, hogy egészen mást fedeztünk fel, mint aki, vagy ami m iatt megnéztük a filmet. — És magyar filmmel kapcsolatosan történt m ár ilyen felfedezés? — Hollywoodban több magyar író dolgozik a filmnél, mint valamennyi többi nemzetiségű együttvéve. — Európai körútja során szerződte tett valakit? — Utazásom teljesen magánjellegű és azzal a céllal szálltam hajóra, hogy néhány hétig nem gondolok semmire, ami a filmmel kapcsolatos. Már amenynyire ezt egy olyan ember megteheti, aki 40 éve folyton filmmel dolgozitc. — Tém át sem vásárolt? — Nem. 'Mondom, kizárólag magán jellegű ez az utazásom. Pedig hányán siettek őt felkeresni, hogy bem utassák neki a világ „ leg jo b b “ filmtémáját vagy a „legtehetsége sebb“ sztár jelölt jét. Szegényeknek, kár volt még a har mincfilléres szigeti belépőért is.
8
M A G Y A R K U L T U JR F IL M BEM UTATÓ BELG RÁ D BA N
Szeptember lő-án nagyarányú ma gyar ku.túrfilm bem utató színhelye volt az egyik belgrádi mozgófényképszínház, a Corso-mozi. Az előadáson, amelynek védnökségét A líh Valdemár báró magyar követ vállalta, négy ma gyar kulturfilm került bemutatásra, úgymint: 1. Budapest fürdőváros, 2 . A magyar szarvasmarhatenyésztés, 3 . Egy magyar falu vasárnapja, 4 . A magyar lótenyésztés.
Az előadáson, amelyen elsőízben ke rültek magyar kulturfilmek bem utatás ra, resztvettek a magyar és jugoszláv képviselők, a Belgrádban tartózkodó miniszterek, a jugoszláv gazdasági élet képviselői és a diplomáciai testület számos tagja. A filmeket a díszelőadás után is mű soron tartották és napi két előadásban vetítették le az érdeklődő közönségnek. (A belgrádi bemutatónak nagy kulturális és erkölcsi jelentősége volt. Föltétien szel lemi közeledést jelent a két ország között, némi enyhülést az eddigi légkörben. A be mutató nem volt propagandacélú előadás, de tény az, hogy jugoszláv körökben a tiim révén is értesültek Magyarország gazdasági és kulturális haladásáról, az ország élniakarásáról. És ma ez is nagy haladás!)
K O V Á C S ÉS FALUDI FILM G Y Á R ÉS LABO RATÓ RIUM
B U D A P E S T , X IV ., G Y A R M A T -U . 35. T E L E F O N
:
2 9 7 -8 5 5 .
M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt l a b o r a t ó r i u m a K é s z í t : hangosfilm eket és kópiákat, film feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-film eket
A N E M E T F IL M IP A R
az utóbbi időben nagyrészt ismert szín darabok, regények és operettek filmesítését határozta el. Amíg régebben igen gyakran előfordult, hogy írók megnemjclent munkáit film esítették meg, addig úgylátszik most ettől a rendszertől el térnek. Magyarországon is gyakran ki fogásolják, hogy miért nem íilmesítenek meg magyar gyártók olyan film té mákat, amelyek egyrészt ismeretlen író tól erednek, m ásrészt nyom tatásban nem jelentek meg. Ugylátszik a producerek m indenütt félnek attól, hogy ismeretlen emberek munkáit filmre vigyék. A most készülő német filmeknek több mint a felét iro dalmi müvekből forgatják. így a b e r lini Filmkurier összeállítása szerint német film készül 25 regényből 14 vígjátékból 10 további színdarabból 6 operettből 3 megjelent novellából és 1 operából. Hasonló a hejly'zet Am erikában is<; ahol az utóbbi 12 hónapban a hollywoddi filmek 58 %-a készült csak ere deti kéziratok alapján, míg 33 %-a ame rikai regényekből és 8%% színdara bokból. (Ugylátszik, a gyártók és a nagy mozik mindenütt egyform án gondolkodnak: EzidősMrint csak az ismert és nyomtatás ban megjelent v a g y bemutatott irásmunkákat viszik filmre és a bizonytalan filmpiacon nem akarnak ismeretlen emberek munkáival próbálkozni.) A z életnek nemcsak bajai és szenvedései, hanem örömei és szépségei is vannak, me lyeket egyszerű eszközökkel is el lehet érni. Szorgalom, munka, takarékosság azonban nem elég ezek eléréséhez, hanem gondtalan ság és vagyon kell hozzá. E z pedig gyorsan, váratlanul csak egy nagy nyeremény által érhető el. Most itt a lehetőség és alkalom! Október íl6-án kezdődik az új 39. sorsjáték, venni kell egy sorsjegyet, mellyel számos középnyereményen kívül 70.000, 100.000, 300.000, 40.000 pengő is nyerhető. A sors jegyek ára az összes hivatalos főárusítóknál: egész 28 P, fél 14 P, negyed 7 P, nyolcad 3.50 pengő
GARYCOOPER m o n u m e n tá lis film je
A lázadók kapitánya R endező :
H e n ry H athaw ay,
C I T Y —O M N I A
P A M A M O Ü N l F IL M F O R G A L M I
13. - T.
.
VII., Rákóczi-uí 59 sz. Tel.: 134-437, 140-522.
j
A MŰTEREM
j
kács Antal, a németben W illy Reiber volt a fölvételvezető, míg az egész m űvészi irányítás a m agyar filmnél Székely István, a németnél pedig Hiir bért M arischka kezében volt. Hegedűs
H unnia film gyár m űtermeiben ' \ szeptember első napjaiban befe Ferenc négy hét óta minden percnyi jezték a a szerelem javára című idejét és energiáját a film sikere cél H & T-film utolsó fölvételeit Vaszary jaira fordította. A N oszty fiú fölvé János rendezésében. Ezek a m unkála telei október tizediké körül fejeződnek tok azonban m ár csak néhány napig be és ezzel egy négyhetes gyártási tartottak, m ert közben m ár kezdték korszak zárul a Hunniában. építeni az egyik m űterem ben a N oszty Szeptember első felében párhuza fiú esete Tóth Mariztai című P icturamosan a Nosztyval a régi műteremben íilm díszleteit, m íg a másikban a K á r folytak a 300.000 pengő az uccán pát-film új filmjének a 300.000 pengő az uccán című vígjáték díszleteit állí című K árpát-filrn fölvételei dr. E r tották. A P ictu ra kétváltozatos filmje délyi István gyártási vezetésével és az utóbbi esztendők legnagyobb film- Balogh Béla rendezésében. Orsy Má m űterm i teljesítménye. H egedűs F e ria írta a forgatókönyvet, és Balogh renc igazgatása alatt nagyszabású Béla avatott kezű rendezésében a ma m unkát végeztek a P ictu ra művészi gyar színjátszás ism ert alakjain kívül és technikai m unkatársai. A hónap vezetőszerephez ju tott Bárcsy Kató, a első napjaiban az új m űterem ben egy fiatal kitűnő prim adonna. A többi fő vidéki búcsú fölvételei folytak napo szereplő: K abos Gyula, Uray Tiva kon keresztül, amelyen Kalocsa vidé dar, Vízvári M ariska, Kovács Terus, kéről körülelül ioo Gyöngyösbokrétás Pártos E rzsi és a kis Adám Klári, a volt. jelen. A film gyár udvarán egy filmszakma kedvelt Sutyija. A díszle békebeli laktanyát varázsoltak elő és teket B. K o k a s K lári és Mátyus Béla snájdig közös huszárok vágtattak az tervezték, a fölvételeket Gergelits Fe akadályokon keresztül. A kétverziós renc, a fiatal operatőr-nemzedék ki film óriási m unkát adott a két művé tűnő felkészültségű operatőrje készí szi együttesnek és a vezérkarnak. A tette, m íg a hangfölvételek Lázár Ist m agyar verzió főszereplői: Jávor Pál, ván m érnök tehetségét dicsérik. Szörényi Éva, Rajnay Gábor, B ilicsi Alig fejezték be a fölvételeket és T ivadar, Gózon Gyula, K ö p eczi Boócz rom bolták le a díszleteket, új produk Lajos és sokan a budapesti művész ció vonult be a műterembe Trebitsch világ jelesei közül. A német verzió Gyula vezetésével: az Objektív-filmfőszereplői: Schneider M agda, Lucie vállalat m egkezdte a Tokaji rapszódia Englisch, E rik a von Thellmann (aki című filmjének a fölvételeit. Izzó han a m agyar változatban is játszik, m ert gulatú, m agyaros film kerül ki rövi tökéletesen beszél m agyarul), továbbá desen a műteremből, olyan film, amely A nton Pointner, A nton E dthofer, méltó testvére lesz az egykori Magyar Anna R osar, O ttó S töckel és mások. Rapszódiának. A film eredeti szöveg Étben István, a legjelesebb m agyar könyvét Szilágyi László írta, Vaszáry film operatőr emberfölötti m unkát vég Gábor írta át filmre, m íg Vaszary Já zett, am ikor teljes művészi tudását és nos vállalta a rendezést. Főszereplők: m eglátását helyezte a két verzióba. D onáth Ági, Lehotay Árpád, Pataky Mellette L oh r Ferenc kitűnő hangföl Jenő, Vaszary P iri, Sombathelyi vételi m unkát végzett, m íg V incze Blanka, R ózsahegyi Kálmán, Boross M árton a remek díszletek m egterve Gézg. és mások. A fölvételeket Gerge zésével alkotott m aradandó emlékű lits Ferenc készítette. A kosztümöket m unkát. A m agyar változatban Ta H . Lehel M ária, a kiváló fiatal festőCA
10
művésznő tervezte sok tehetséggel, a hangfölvétel Lázár István kezében volt. Díszletek: V incze M árton. A külső fölvételek a Balatonnál, Tokaj környékén, a Velencei tónál és a Kecs kemét felé vezető úton készültek. A fölvételek október közepén fejeződ nek be. Szeptemberben kezdték meg a Falú rossza című film külső fölvételeit Pásztor Béla rendezésében. Sződ és Göd környékén folytak a nehéz m un kálatok. A film belső fölvételei októ ber közepén kezdődnek a H unnia m ű termeiben. A film főszereplői: Ölvady Zsóka, Greguss Zoltán, D ajka M ar git, Csórtos Gyula. A filmet Vidor Andor, az Eiben-iskola másik tehet séges tagja forgatja. A filmet az Unitas-film hozza forgalomba. Októberben igen változatos lesz a H unnia-film gyár gyártási program ja. A m ár m egkezdett program m on kivü] megkezdik a Budapest F ilm rt. h ar madik filmjét, a M arikát Gertler V ik tor rendezésében a legkitűnőbb művé szek közreműködésével. Valószínűleg még októberben kezdik a M üvészfilm második filmjét, Zilahy Lajos Urilány cimű darabját, a FI & T-filmvállalai új filmjének a fölvételeit, a Fekete gyémántokat és pedig egy változatban Vajda László rendezésében. V égül ok tóber első felében kezdik m eg a H ajduDaróczy-fitmtársaság új filmjének, az Em ber néha téved című film fölvéte leit. Ennek a darabnak a szöveg- és forgatókönyvét Vadnai László írta, Gaál Béla rendezi. A szereposztás szeptember végén még folyamatban van. Még egy terv m erült föl. Október 5-én és 6-án K u n M agda és Gyergyay István főszereplésével a Budapest ré szére készülne egy produkciónkivüli film, M ihály István egyik rendkívül mulatságos és ötletes filmkönyve alap ján. A film cime: Leány a második emeleten lenne.. Eiben István forgatja. Egyéb részletek azonban még isme retlenek.
11
A Magyar F ilm Iroda műtermében szeptember első napjaiban a K é t fo goly c. Rex-film utolsó m unkálatait fejezték be. Székely István rendező nek még volt néhány napi ideje, hogy a filmet tető alá hozza, m ert utána nyomban át kellett mennie a H unniafilmgyárba. Bajor Gizi első budapesti m agyar filmje hír serint igen jól si került és kétségtelenül emelni fogja az idei m agyar filmprodukció színvo nalát. A Film iroda m űtermébe ezután kb. 18 napos szünet állott be, m ert Jávor Pál „N oszty“-beli elfoglaltsága m iatt nem kezdhette meg a „N em válók el“ c. új R ex-film felvételeti. Ezeket a m unkálatokat szeptember 28-án kezd ték meg Gaál Béla rendezésében és kb. október közepén fejeződnek be. A „N em válók el“ c. film szövegkönyvét N ó ti K ároly írta és rendkívül mulatságis és fordulatokban gazdag tém át dolgozott fel. Főszereplői: Á gay Irén, Jávor Pál, Kabos Gyula, K is s Manyi és H ajm ássy Miklós. Zenéjét Márkus A lfréd szerezte, a díszleteket Pán Jó zsef tervezi, a képfelvételekt K u rzmayer K ároly, a hangflvételeket pedig Pulvári K ároly végzi. A produkció Gál E rn ő avatottkezü vezetése alatt áll. A „N em válók el“ után októberben a Film irodában megkezdik a „H ara pós fé rj“ c. film forgatását, amely Gál E rn ő produkciójában a K in o-film részére készül.. Az egykor nagysikerű színdarabot N ó ti K ároly írja át film re. A szereposztás tekintetében azon ban csak októberben döntenek végle gesen.
t v 938 FILMMŰVÉSZETI ÉVKÖNYV XIX. évfolyam
novem ber ben
je le n ik
m eg
.
Küldje be idejében cimét, vállalatának adatait, hirdetését. S zerkesztőség é s k iad ó h iv atal: X IV * ,
T h ö k ö ly - U t
75.
T e le f o n : 2 9 7 -0 7 6 .
A
H Í R A D Ó J A A kormányzó — mint értesülünk — dr. Taubinger Zoltánnak, a Magyar Filmiroda igazgatójának a kormányfőtanácsosi címet adományozta. Taubinger Zoltán dr. mintegy tíz éve áll a Magyar Filmiroda élén, amelyet rátermettségével, nagy munkabírással páro sult szorgalmával és lelkesedésével nemcsak fontos magyar nemzeti intézménnyé, hanem világviszonylatban is jelentős vállalattá épí tett ki. Kitüntetésének a híre az egész film szakmában nagy örömet keltett. A kormányzó Czanyó László okleveles gépészmérnöknek, kaposvári közüzemi igaz gatónak, az ottani Városi és Apolló m ozgó képszínházak igazgatójának a közélet terén több mint másfél évtizeden át kifejtett köz hasznú és eredményes munkásságának elis meréséül a Magyar Érdemrend lovagke resztjét adományozta. Czanyó László évek óta vidéki tagelnöke a Moziegyesületnek, érdemes munkásságot fejt ki a vidéki mo zitársadalom érdekében és így kitüntetését a szakmában is nagy örömmel fogadták. Báró Villani Lajos követség! tanácsos, a külügyminisztérium kulturosztályának a vezetője, szeptember 16-án érdekes előadást tartott a magyar rádióban: A jövő évad nagy filmjei a velencei nemzetközi bemu tatón címmel. Miután beszélt a filmbemutató szervezetének vezető szempontjairól és a ki osztásra kerülő díjakról, rátért a bénulta, tott filmeknek nemzetek szerint való tag lalására. Éles megfigyelést!, mindvégig tár gyilagos bírálatának befejezéséül a magyar filmek ezidei sikeres szereplését említette fel. Briickner János oki. gépészmérnököt, a Filmkultúra tehetséges és sokoldalú film technikai munkatársát kinevezték a m. kir. állami mechanikai és elektromosipari szak iskola előadó tanárává. Brückner János mérnök-tanár elfoglalta Zombory László, a MMOE egykori szakértő mérnökének árván maradt katedráját. A kinevezéssel valóban arra érdemes és kitünően képzett íilmtechnikai tanerő került az elektromosipari szak iskola tanári karába. A Fox Film részvénytársaságnál Gell I. Harry igazgatósági tagsága megszűnt és helyébe Miggins Benjámin igazgatósági ta got jegyezték be. A Pátria filmszínház teljesen átalakítva és modernizálva október 5-én este díszelőadás keretében nyílik meg. A Pátria a főváros egyik legszebb filmszínháza lesz.
A Kovács és Faludi filmlaboratórium a Brückner János távozásával megüresedett mérnöki állásra W inkler Jenő szigorló mér nököt hívta meg, aki különböző technikai találmányaival szakkörökben már régóta igen ismert. Österreicher Árpád, a magyar filmszakma régi tagja utazói minőségben belépett a Mozgóképüzemi rt. Unitas-fiímosztályába. A Magyar Mozgóképüzeinengedélyesek Or szágos Egyesülete november 9-én tartja ez idei rendes közgyűlését. A közgyűlést elő készítő választmányi ülést októberben tart ják meg. Ezen megállapítják a napirendet és megejtik a jelöléseket. A keretmegállapodás ügyében a két tag egyesület között semmiféle tárgyalás nein indult meg. A z OMME azt szeretné, hogyha a MMOE-vel együtt az elsőhetesek is tár gyalnának, ami tudvalévőén azért lehetetlen ség, mert az elsőhetesek nem tagjai a MMOEnek. A kérdés egyelőre elintézetlen marad, legalább is addig, amig a két egyesület kö zött egy semleges testület vagy személy nem egyengeti a megegyezés lehetőségét. Budapest legújabb mozgóképszínháza, a Lloyd-íümszínház előreláthatólag október elején nyílik meg fényes ünnepségek kö zött. A z új filmszínház, amely utánjátszó mozgóképszínház lesz, 550 személyes, mo dern berendezésű filmpalota, amely Buda pest egyik legszebb mozijának ígérkezik. Az< új mozi igazgatója Szegő Sándor, aki éve ken keresztül tevékeny munkásía P/olt a magyar oktatófilm-ügynek, amikor még a Magyar Hollandi Kifiturgazdasági r. t. ren dezte az iskolai oktatófilm előadásokat. A kecskeméti új Otthon-Mozit szeptember 18-án nyitották meg a nagyközönség élénk érdeklődése mellett. A megnyitón az Édes a bosszú című Ufa— Objektiv film szerepelt. A budapesti Kertmozi, amely kb. tizenöt éves múltra tekinthet vissza, már ezen a nyáron nem tartott előadást. A z első buda pesti kertmozi! teljesen megszűnt, jövőre már bérház épül helyére. A Magyar Filmgyárosok nemrégiben el határozta, hogy 20 vidéki városban csakis ametás alapon adja ki a magyar filmeket. Ezzel a kérdéssel legutóbb behatóan foglal koztak a MMOE kebelében is, ahol annak a felfogásnak van nagy többsége, amely sze rint ez a 20 magyar város csak annyi ma gyar filmet kössön és játsszon, amennyit a miniszteri rendelet értelmében az arány számnak megfelelően kötníök kell. A mű sorok többi részét pedig külföldi filmekből állítanák össze. Félő, hogy ebből az állásfoglalásból komoly bajok keletkeznek. A MMOE vezetősége ebben a kérdésben el fog járni az illetékes minisztériumokban és ott akarja dűlőre juttatni a hónapok óta húzódó kérdést.
•
:
BUDAPESTER FILMMARKT |
♦
♦
M E G J E L E N É S I STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK S zep tem b er hónap (M o n a t S ep tem b er) 1937
im
Monat
September erschienen:
Budapest-Film: M á m i, Radius-Filmtheater. Jf. (Ung.) Cinema-Film: M ädchenjahre einer K önigin, Átrium-Filmtheater, Omnia-Kino. Jf. Elit-Film: M archand d'am our, Forum -Film theater. Jv. Fox-Film: S even th H eaven, Décsi und Omnia-Kino. Jf. — C afé M etropole, Corso-Filmtheater u. Radius-Filmtheater. Jf. — 1 B orneo, Omnia-Kino. Jf. Harmonia-Film: D er H errscher, Corso-Film theater. Jf. Hirsch & Tsuk-Film: P rem iere, Atrium-Film theater, Kammerlichtspiele, Décsi-Kino. Jf. Metro-Film: M a ytim e, Royal Apollo, jf . —• A day at the Races, Metro-Filmpalast, Corso-Kino. Jf. — T h e Good old S o a k, City-Kino. Jf. Paramount-Film: I m e t y o u in P aris, CorsoKino. Jf. Patria-Film: Junges M ädchen sucht m ö b lier tes Z im m e r, Metro-Filmpalast u. F o rum-Filmtheater. Jf. (Ung.) Reflector-Film: N itsch evo , Omnia, C ity-K i no. Jf. -— D ie M änner sind alle ve rrü c k t, Royal Apollo. Jf. (Ung.) Rex-Film:Z>te B raut vo n T o ro ckó (ung.), Décsi-Kino, Atrium-Filmtheater, K am merlichtspiele. Jf. Ufa-Film: D ie sieben O hrfeigen, UraniaFilmtheater. Jf. — S ü ss ist die Rache, Urania-Filmthea ter, Atrium- Filmth. u. City-Kino. Jf. Unitas-Film: T h e E lefa n tb o y, City-Kino und Casino-Filmtheater. Jf. Warner Bros-Film: T h e P rince and the P a u per, Forum-Filmtheater. Jf.
Értesítés Tiszteletiéi értesitem az i. t. filmszakmát, hogy az Ó csa i Kultur-filmszinház teljesen
ömálló vezetésével K o v á c s Is tv á n urat biztam m eg, am iért is kérem, hogy m inden nemű megkeresést és postai küldem ényt nevezett ur címére Budapest, IX ., Sobieski János u. 38. s í. alá küldeni szíveskedjenek. T isztelettel:
Marion Ferenc engedélyes.
Magyar (ungarischer) film Amerikai (amerikanischer) film Német (deutscher) film Francia (französischer) film Osztrák (österreichischer) film Angol (englischer) film összesen (Zusammen)
5 7 3 2 1 2 20 film
EDDIG MEGJELENTEK: 1937 jan u á r 1-től: Magyar (ungarischer) film 21 Magyarországon készült német (in Ungarn gedrehter deutscher) film 4 Német (deutscher) film_ 22 Amerikai (amerikanischer) film 72 Osztrák (österreichischer) film 7 Francia (französischer) film 9 Angol (englischer) film 6 Cseh (tschechischer) film 3 2 Lengyel (polnischer) film Svájci (schweizerischer) film 1 Olasz (italienischer) film 1 összesen (Zusammen) 148 film
1937 a u gusztus 1-től: M agyar (ungarischer) film 8 Magyarországon gyártott idegen nyelvű film ) (in Ungarn gedreh ter fremdsprachiger Film ) 1 Amerikai (amerikanischer) film 15 Német (deutscher) film 5 Francia (französischer) film 3 Osztrák (österreichischer) film 1 2 Angol (englischer) film összesen (Zusammen)
86 film
VÁLTOZÁSOK A MOZI ENGEDÉLYESEK KÖRÉBEN Uj engedélyek: Nógrádverőce: P álm ai János kismarosi la kosnak Nógrádverőce községben az Árpád u. 60. sz. alatti helyiségre. Kaba: Juhász G yula kabai lakosnak Kaba község területére a ref. egyház kultúrháza helyiségére. Csepreg: S e b estyén F erencné szül. Tanner Márta Valéria budapesti (II., Gül Baba u. 30. sz. alatti) lakosnak, Csepreg köz ségben a 582. sz. házra. Lemondás: Taksony: A z Isko lá n kívü li N épm űvelési B i zo ttsá g lemondott arról az engedélyről, amelyet még 1925-ben kapott.
A
A z -O K T A T Ó F IL M KINEVEZTÉK AZ OKTATÓFILM KIRENDELTSÉG MELLÉ A PEDAGÓGIAI SZAKÉRTŐKET vallás- és közoktatásügyi miniszter a vezetése alatt álió minisztérium kebelében létesített Oktatófilm Kiren deltség mellé pedagógiai szakértőkkéni 3 évi időtartam ra — az 1939/40 . tanév végéig — Baransky E. László képzőművészeti főiskolai tanárt, dr. Bánkuti Dezső ág. h. ev. leánygimnáziumi igaz gatót, dr. Bérezi Gusztáv iskolaorvos, egészségtan tanárt, dr. Szegedi Tasziló kát. leánygimnáziumi igazgató, bencés gimnáziumi tanárt, dr. Brisits Frigyes c. gimnáziumi igazgató, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Deák Gyula ny. polgári iskolai igazgatót, dr. Édes Jenő c. áll. gimnáziumi igazgatót, vitéz E sz tergomi Ferenc áll. gimnáziumi igaz gatót, vitéz Fraknóy József áll. gimná ziumi igazgatót, dr. G im esi N ándor egyetemi c. ny. rk. tanárt, ciszterci rendi gimnáziumi tanárt, Grabovszky Kamill áll. gimnáziumi tanárt, dr. Hézser Aurél egyetemi m agántanárt szfőv. felső kereskedelmi iskolai igaz gatót, dr. Horváth Károly szfőv. felső mezőgazdasági iskolai igazgatót, dr. Kanszky M árton kegyesrendi gimná
ziumi tanárt, Kiss József tanügyi taná csos, áll. tanítóképző-intézeti igazgatót, dr. Marczeil Ágost áll. gimnáziumi ta nárt, M artzy János áll. polgári iskolai igazgatóhelyettest, dr. M éhes Gyula áll. gimnáziumi igazgató, egyetemi magán tanárt, dr. vitéz Páify János c. áll. gim náziumi igazgatót, egyetemi m agánta nárt, dr. Petrich Béla c. áll. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimnáziumi tanárt, dr. Pitroff Pál gyakorló gimnáziumi ta nárt, dr. Skrop Ferenc egyetemi adjunk tus, egyetemi m agántanárt, Szabó G á bor ny. főiskolai tanárt, vitéz Szabó Zoltán áll. testnevelő tanárt, dr. Jirka Alajos gyakorló gimnáziumi tanárt, Bodrossl Lajos áll. leány gimnáziumi ta nárt, dr. M essik Béla gyakorló gimná ziumi tanárt és dr. A lszeghy Zsolt c. gimnáziumi igazgató, gyakorló gimná ziumi tanár, egyetemi m agántanárt ne vezte ki. Egyben megbizta dr. Gim esi N ándor egyetemi c. ny. rk. tanár, cisz terci rendi gimnáziumi tanárt a peda gógiai szakértői értekezlet elnöki teen dőinek ellátásával.
Nemzetközi kuiturfilmhét Hamburgban. A h am burgi U rán ia k u ltu rfilm szín p a d o k tó b er első felében jub ileu m i k u ltu rfilm h e te t ren dez. N ém etország o n k ív ü l kilenc eu ró p ai ál lam vesz részt ezen a k u ltu rfilm h éte n és pedig A nglia, A u sztria, F ra n c ia o rsz á g , Svájc, H ollandia, S védország, O laszo rszág és J a pán. E zek az állam ok k u ltu rfilm ek e t k ü ld e nek H am b u rg b a, ahol azo k at b em u tatják .
Megnövekedett a Paramount filmszínház állománya. T udvalévőén a P a ra m o u n t 1935-
ben nagyobb átszervezésen m ent k eresztül és az egész vállalato t ú j alap o k ra fektették. A zóta a P a ra m o u n t film színház-állom ánya 400 ú j m ozival szap o ro d o tt. A P aram o u n tnak 1935 jú liu s 1-én 1036 m ozgószínháza volt és ezidőszerint 1400-ra szökött fel. A P a ra m o u n t m a A m erik a eg y ik legnagyobb m ozgóképszínház-tulajdonosa.
14
NAGY KULTURFILMVERSENY COMÓBAN T avaly szeptem berben nyílt m eg az első nem zetközi keskenyfilm verseny Com óban, az északolaszországi tav ak m entén. A tav aly i sikereken felbuzdulva ezidén szeptem ber 11 -éré hívták össze a m ásodik film versenyt, amely 10 n apig ta rt, vagyis szeptem ber 11—21-ig. A nem zetközi versenyen külön böző oktató- és k u ltu rfilm ek et m u ta tn a k be. N ém etország ezen a versenyen 22 film m el vesz részt. A többi külföldi állam is szá mos film m el vesz részt, úgyhogy az idei ccm ol k u ltu rfilm b em u ta tó , am elyen 15 nem zet m u ta tja be k u ltu rfilm je in , ugyancsak ta nulságos és érdekes esem énye v o lt a film szakm ának. A com ói nem zetközi k u ltu rfilm v ersen y ve zetősége ezidén elh atáro zta, h o g y a comói versenyeket állan d ó sítja és m á r a jövő évi versenyt k ib ő v ítteti és m eg n ag y o b b ítja. A vezetőség rem éli, ho g y az olasz ko rm án y n a gyobb film színház építéséhez fog h o z z á já rulni, am elyben a b em u tatásra kerülő film e ket a k a rjá k lejátszani. A comói m ásodik nem zeközi k u ltu rfilm verseny jelentőségét és érdekességét növelte az a tény, hogy ugyan azo k b an a napokban nem zetközi orvosko n g resszu st is ta rto tta k C om óban és a kongresszus résztvevőinek tu dományos és orvosi film eket m u ta tta k be. N agy sikerük volt a k ik ü ld ö tt keskenyfilm eseknek és az olasz G. U. F .-diákok részéről bem utatott am atőrfilm ek n ek is. A b íráló b izo ttság szeptem ber 22-én hozta m eg a döntést, am ely igen érdekes ered mény. H é t serleg közül h á rm a t k a p o tt N é m etország, k e ttő t O laszország, egyet S vájc és egyet F ran ciao rszág . A L uce és az U fa külön-serleget kaptak. E zek a d íja k a n o r m álfilm ekre vonatkoznak, m íg a keskenyfilm ek terén egy d íja t egy holland film és 5 d íja t egy-egy olasz film k apott. (A comói verseny állandósítása kétségte lenül jelentős eseménye a nemzetközi filméletnek. A z olasz filmgyártás egyre maga sabban ívelő pályafutása, valamint az olasz kormány hathatós erkölcs,i és anyagi tá mogatása révén a filmnek úgylátszik igen tekintélyes társadalmi állása alakul ki a mai Olaszországban. Velence és Como a két jelentős állomása a nemzetközi filméletnek, amelyek jelentősége egyre növekszik. A kettő között természetesen nem lehet pár huzamot vonni, mindegyiknek megvan a maga társadalmi és filmipari jelentősége. Velence a nagy társadalmi élet központja, ahova a világ minden tájáról sereglenek a film nagyjai és vezetői,, Como a turisták zarándokhelye és olyanok keresik lei szí vesen szeptemberben, akik szabadságukat ítz őszi hónapokban veszik ki és kedvelik
az olyan kellemes vidéket, mint amilyen Como és környéke. A comói csönd és nyu galom szinte kifejezi azt a célkitűzést és feladatot, amit a kulturfilm maga elé tűzött.) Svéd-dán film gyártási összműködés. A két évvel ezelőtt lé tre jö tt m eglehetősen laza svéd-dán film g y ártási összm űködés legutóbb szo ro sab b ra fűződött. O laf A n d ersso n a svéd S vensk F ilm in d u strie ig az g a tó ja , aki a svéd film g y ártás egyik legtekintélyesebb vezetője, m ost belépett a kopenhágai N o rd isk F ilm elnökségébe és egyben nagyobb pénzügyi h o zzájáru lással lehetővé tette a szorosabb dán-svéd közös film g y ártást. Az u tó b b i esz tendőben a svéd film a dán film fölé k erült, úgyhogy ez a m o stan i összeállás a dán film előnyére v álik. A k é t film g y ár nem csak a já tékfilm terén, hanem a k u ltu rfilm e k terén is eg y ü tt k íván dolgozni. A közös m űködés folytán term észetesen lehetővé v álik a k ét ország k ö zö tti film csere is, am ennyiben a két g y á rb a n k észült film eket a két o rszág ban jelen tetik meg. A z oktatófilm Amerikában. A z am erikai k u ltu szm in isztériu m közlése szerin t >az utolsó évben az o k tató film ek és kisvetítő g ép ek h a sz nálata az észak am erik ai iskolákban n ag y m értékben kiszélesedett. A z alábbi h iv atalo s közlés szerin t az isko lák rendelkezésére á ll: D iapozitív-vetítő —- — _ - — 17-040 drb Á llókép-vetítő — — —• — — 3-O07 „ K örfilm -v etítő — —• — — — 2.738 „ K i-sform átum (L eica stb.) vetítő 2.073 ,, Á rnyképvetítő —• — —- —■ — 2,720 „ 16 m m -es film vetítőgép — -— 6.074 ,, 16 m m -es hangos film vetítő — 458 „ 35 m m -es vetítőgép — — —1 3.230 „ .35 m m -es hangos film vetítő — 335 „ Dr Leonhard Fiirst: Jah rb u c h dér R eichsfilm kam m er 1:937. V erlag: M ax H esse, B er lin Schöneborg. Á ra R m 4.75. Szép, ízléses kötésben jelent meg a N é m etbirodalm i F ilm k a m a ra első évkönyve ab ból az alkalom ból, hogy a b erlin i film kam ara első évi közgyűlését m e g ta rto tta . Az É vkönyv összefo g lalja a biro d alm i F ilm k am ara gyűlésén tö rté n t esem ényeket és elő adói beszédeket. A nagygyűlésen elhangzott beszédek v aló já b a n a ném et film ip ar ke resztm etszetét a d ja vissza és így a z É vkönyv is tu lajd o n k ép en nem egyéb, m in t -a m ai né m et film ip a r tükörképe. A film p o litik a m in den á g a z a tát m eg ta lálju k ebben a, könyvben,
am ely ta rta lm ila g rendkívül m agas színvolon áll és érdekes, tanulságos olvasm ány,
15
A SVÉD OKTATÓFILM HELYZETE uben W agensoon miniszteri taná kalmasint megszaporodik a svéd isko csos, a svéd oktatásügy egyik ve Iákban az oktatófilm-leadógépek szá zető embere nemrégiben tanulm ányma). Svédország ezidőszerint npm utat tett az európai kontinensen és envett részt a velencei filmművészeti ki nek során főleg az oktatófilm helyze állításon, azonban egyes svéd kiküldöt tét tanulm ányozta a különböző álla tek mégis nagy figyelemmel kisérték mokban. Stockholmi jelentés szerint azokat az oktató- és kulturfilmeket, W agensson m eglátogatta N ém etorszá amelyeket Velencében bemutattak. got, A usztriát, Csehországot, Magyar Hogy milyen nagy az érdeklődés országot és Franciaországot. Kijelen Svédországban az oktatófilm iránt, bi tése szerint az oktatófilmügy terén zonyítja az is, hogy az upsalai egye N ém etország vezet, azonban a többi tem rektora, Eric Bjelfvem stam hoszországban is igen érdekes megfigyelé szabb tanulm ányutat te tt Angliában és seket te tt és ezeket a svéd film javára résztvett az angol tanerők részére ren tudja értékesíteni. Svédországban az dezett nyári oktatófilm-kurzuson és iskolákban 16 mm-es keskenyfilm le innen a legjobb benyomásokkal és ta adógépekkel dolgoznak nemcsak a fő pasztalatokkal tért vissza hazájába. városban, Stockholmban, hanem a A svéd oktatófilm egyik előmozdí többi nagyvárosban is. Az oktatófilm tója a Svensk Filmindustri oktatófilm iránt az új iskolaév elején óriási ér osztálya, amely nemcsak hazai, hanem deklődés nyilvánult meg, úgyhogy al külföldi oktatófilmeket is beszerez.
R
A LENGYEL KULTURFILM FEJLŐDÉSE kultúrfilm Lengyelországban az utóbbi időben igen fejlődött. ,zf időszerint kb. hetven lengyel kultúrfilmet forgatnak, míg a kultúrfilm-gyártók száma kb. 50 . A korm ány és külön böző hatóságok a legmesszebbmenőbb módon tám ogatják a lengyel kultúrfilm ügyét. Az utóbbi két esztendőben kü lönösen súlyt helyeznek a lengyel kultúrfilmek minőségének a javítására, úgyhogy e téren valóban lényeges ja vulás m utatkozott. A lengyel kultúrfitalgyártók még 1033 -ban egyesületbe tömörültek és ez az egyesület legutóbb sikeres megállapodást k ö tött az érde
keltekkel a lengyel kultúrfilmek hatha tósabb kihasználása érdekében. Ennek a megállapodásnak köszönhető, hogy a lengyel kultúrfilm gyártók magasabb ré szesedést kapnak a mozgószínházakban és em iatt term észetesen jövedelmező foglalkozássá vált a lengyel kultúrfilm készítése. A lengyel egyesületen belül
Nagybritannia csatlakozott a nemzetközi oktatófilm-egyezményhez. A N ép szö v etség
A Becs melletti W eidling község díszpol g á ráv á v á laszto tta H ö rb ig e r P ált, a b u d a pesti szárm azású ném et film színészt és a község egyik u c c ájá t P a u l H örb ig er-A llén ak nevezte el.
minősítési bizottság működik, amely a cenzúrától függetlenül megállapítja az elkészült lengyel kultúrfilmek m inősé gét. Az állam nemcsak különböző meg
rendelésekkel tám ogatja a lengyel kul túrfilm ügyét, hanem anyagi támogatás ban is részesíti.
hatodik b izottság án ak legutóbbi ülésén lord Cranborne jelen tette, hogy A nglia csatlak o zik az o k tató film -cserét előm ozdító n em zet közi egyezm ényhez.
16
»TE C H N IK A A KETHANGSZOROS RENDSZER MEGJAVÍTJA A FILMEK HANGLEADÁSÁT CÁ német
Km otechnikai
Társaság
egyik legutóbbi összejövetelén az egyik mérnök ism ertette az ujabb erő sítőket. Számadatokkal, diagramok kal bizonyította, hogy milyen kiváló készülékek, veszteségmentes berende zések ezek az erősítők. Mindenki élénk figyelemmel hallgatta a fejtege tést és a bem utatott adatokat. As is mertető végeztével megelégedett csend állott be. És ekkor valaki azt kérdez te: „H át akkor miért nem tökéletes a leadás'?“ Mert. hogy nem az — n a gyon kevés kivétellel —• azt őszintén meg kell vallanunk, sőt bizony még sok moziban nem is jó. A kérdésre nem hangzott el válasz. Pedig a válasz nagyon egyszerű és egyértelmű: a hangszóró miatt. A fennálló nehézségeket leginkább egy zenei hasonlattal lehetne megvilá gítani: Nincs az a hangszer, amelyik a a használatban előforduló összes han gokat tudná játszani a legmélyebbtől a legmagasabbig, Vagy, vegyük az em beri hangot: egy szoprántól hiába kí vánjuk, hogy mély hangokat énekel jen, vagy a baritontól, hogy magasa kat. M ert egyszerűen fizikai adottsá goknál fogva nem tudja megtenni. (Már most hogyan várhatjuk el ezek után a hangszórótól, hogy egyformán jó l ad jon le minden hangot, magasat, mé lyet? Hiába is várjuk el, nem is teszi meg, vagy csak nagyon rosszul. A kérdés megoldása pedig kézen fekvő, csak alkalmazni kell a zenei ha
sonlatot: meg kell osztani a leadandó hangmagasság-körzetet több hangszó róra. Kettő m ár elég is. A magas han
gokat nyilván egy töícséres hangszó rónak, a mélyeket egy kónuszos hang szórónak juttatjuk. Ezt a megosztást szószerint kell venni. Ahogy a zenében sem adunk partitúrát az egyes zenészek kezébe (ahol az öszses hangszerek hangja rajta van), hanem csak szólamot. Ugyanígy gondoskodni kell arról, hogy a töicséres hangszóróba csak a magas hangoknak megfelelő rezgési áramok kerüljenek bele az erősítőből, a kónu szos hangszóróba pedig csak a mélyek.
Ezt két elektromos szűrőlánccal vé geztetjük el. Kétségtelen, ez az eljárás rendkívül egyszerű. Meg kell azért említenünk, hogy a tökéletes leadásnak van persze még néhány egyéb fetétele is: egyen letes film-mozgás az adapterben, kellő erősítés és a színházterem jó akuszti kája. Ezek tapasztalat szerint általá ban megvannak, talán néha az akusz tika körül van baj, hiszen a legjobb akusztikajavítóanyag a nagyszámú kö zönség . . . A leadóberendezés tökéletesítésére tehát igazán nem kell nagy átalakí tás. De hogy mennyire érdemes a mo zinak ezt a feljavítását megcsinálni, azt az amerikai mozik kitűnő statisz tikája mutatja. A zt hisszük, nálunk is megbecsüli a közönség a jó leadást, sőt m éltányolja is.
AZ E L S Ő TÁ V O LBA LÁ TÓ M O ZI ondonban ok tó b er végén nyilik meg Ld) a világ legelső távolbalátó m ozi ja. A L eicester Squaron levő O deonfilm színházat alak ítják át távolbalátó képek lead ására olyképen, hogy a ren des filmek és varietészám ok bem uta tásán kiviil 3X4 m nagyságú vetítési felületen távolbalátó előadásokat és film eket fognak bem utatni. A z O deon a B. B. C. vezetőségével k ö tö tt erre von atk o zó an m egállapodást, am ely szerint a B. B. C. délutánonként és este három szor köteles film eket és közvetlen leadásokat közvetíteni. M ű sorukon szerepelnek m ajd zenés rö vidfilm ek, riportázsok és időszerű esetm ények. (A londoni példa alighanem ragadós lesz és alighanem súlyos következményekkel fog járni az egész világ filmpiacára nézve. E gyik jelensége az, hogy a nagyobb lon doni fdmpaloták vezetői és tulajdonosai szintén foglalkoznak a televízió jelentősé' gével és természetesen attól tartanak, hogy az Odeon versenye súlyosan fogja érinteni iizletnieneteliiket. Bár hivatalosan úgy állít ják be a dolgot, hogy a távolbalátás nem fogja érinteni a mozgóképszínházak fenn tartását, a londoni eset bizonytíja, hogy ezuel a kérdéssel is kell foglalkozni.)
N egyvenéves filmoperatőri jubileum. T a lán a világ egyik legrégibb film o p e ra tő rje G uido Seeber, a ném et k in e m ato g ra fia egyik m eg alap ító ja és ú ttö rő je, Seeber 1897 szep tem ber l-é n m u ta tta be az első film eket C hem nitzben, s a já t m o zgószínházában ésp e dig azokat a felvételeket, am elyeket ő maga készített. L assacskán teljesen a felvételtechnikának szentelte m agát, úgyhogy hoszszú évtizedeken k eresztü l a legelső ném et film operatőrök élén állott. G uido Seeber 40 éves film o p eratő ri ju b ile u m á t m ost ünne pelte az egész ném et film ip a r és ennek so rán a D eutsche K inotechnisch Gesellschaft tiszteletb eli tag já vá v á la sz to tta Seebert.
A
K IS S Z Á M O K F IL M -A M E R IK Á B Ó L A m o st m e g je le n t M otion P ic tu re s A lm a n a c h kö z li:
A v ilág összes m o zgóképszínházait évente kb. 245 m illió em ber lá to g a tja , am elyből 88— 88 m illió esik az U S A -ra. A z E g y esü lt Á llam ok m o zijain ak az évi b ru ttó bevétele 900'm illiótól egy m illiárd kö rül m ozog. A z átlagos b elép tid íj az am eri kai m ozikban 22 cent. A z egész v ilág film ip aráb a b efek tetett tő két 2,650.000.000 do llárra becsülik, am elyből egyedül az U S A -ra esik 2 m illió id dollár. A z am erik ai m űterm ek b e fek tete tt tőkék m eg h alad ják a 400 m illió dollárt. A v ilág film g y ártási k ö ltség eit 1936— 37ben 135 m illió d o llárra becsülik, amelyből Vr esik az am erik ai film g y árak ra. A m erik áb an 1929—4937-ig 424,944.000 dol lá rt fek tettek m oziépítkezésbe és renevá lásba. A m erik áb an 48.818 film színház m űködik, am elyek férőhelyeinek szám a 11,470.899. A z am erik ai film ip arb an fog lalk o ztato tt szem élyek szám a 282.009 em ber. A m erik áb an 1— 1 film ből 50 —250 k ó p iát készítenek. E g y -eg y k ó p iát legfel jebb 200 elő adásban vetítenek, m ert a g y o rs lebonyolítás folytán a k ó piák a 200-ik v etítés u táh úgy szólván h aszn álh atatalan o k k á válnak. E g y -eg y am erikai film et legalább 2000 m oziban játszan ak , de előfordul, hogy 1— 1 film et 10.000 m ozi részére is lekötnek. A film vállalatok szám a Kb 600 és ezek ben 12.500 m unkás és 4250 tisztviselő dol gozik.
Speciális film szállitások a világ minden részébe.
le g g y o rs a b b vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon
„HEBEL“ n em zetkö zi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,
F IL M K U L T Ú R A
IV .,
mai szám ának boríték lapját
■—
F ello ftr -n nyomták! 18
V Á C I - UT
T e l e f o n :
1.
1 1 5 -9 4 7 .
%c
-
1 FILM TEC^
írja: B rü ck n er János oki. gépészmérnök.
A jó hangleadásról Általában az a vélemény terjedt el, hogy a jó hangleadáshoz elegendő a jó frequencia hűséggel rendelkező erősítő. Tehát, ha a filmszínház erősítője a mély és magas frequenciákaí egyenlően;, helyesen adja vissza, akkor már minden előfeltétele meg van a tökéletes leadásnak. A helyzet ko rántsem ilyen egyszerű, mert ezenkívül még két fontos tényező van, amelyek tekinté lyes befolyást gyakorolnak. A z egyik a hangszóró, a másik a nézőtér. A hangszóró nak és a teremnek is van frequencia diag rammja, amelyeknek menete erősen leront hatja az erősítő kitűnő formájú frequencia görbéjét. A hangszórók közül vannak eg y e sek, amelyek csak bizonyos frequencia sá vot adnak vissza helyesen és a terem belső formája, berendezése, falai, hangszigetelése is egy hasonló frequencia sávot képvi sel, amelyen belül a terem helyesen teszi az egyes fűequenciákat ülhetve egyebeket jobban va g y kevésbé elnyel vagy visszaver. Tehát a teremfrequencia diagrammjának alakja is torzíthatja a leadást. K övetkezik tehát, hogy a tökéletes leadás megítélésé nél úgy a hangszórót, mint a teremfrequen cia diagrammját vagyis ezeknek az egyes frequencihkkaí szemben való viselkedését is tekintetbe kell venni.
levegőt, ezzel még nem oldottuk meg a kér dést. Gondolnunk kell nyílásokról, ahonnan friss levegőt kapunk ventillátor által eltá volított helyére. Másodszor pedig nézzük meg, hogy honnan jön ez a friss levegő! Ha valami kazán, kémény v a gy konyha közelé ből, akkor ez a friss levegő semmit sem ér, mert tele lesz szennyeződéssel. Lehetőleg por, füst, szagmentes környezetet kell vá lasztanunk, ahonnan a friss levegő beáramlik. Ne hanyagoljuk el a szellőzés szempont jait, mert ez is egy eszköz arra, hogy nézőközönségünk a színházban jól érezze magát. Ha jól érzi magát, akkor máskor is eljön!
A színesfilm fénym ennyisége A különböző rendszerű színesfilmek vetí tése különböző féuymennyiségeket kívánnak meg. Vannak bizonyos fajták, amelyek igen sok fényt követelnek és vannak, amelyek enné! jóval kevesebbel is megelégszenek. Az alábbiakban felsoroljuk néhány filmtypus fénymennyiség szükségletét. A z egyes színes íilmtypusok bőséges ismertetését lapunk korábbi számaiban találjuk meg. A z úgy nevezett subtraktív eljárású filmek (techni color) kb. kétszeres fénymennyíséggel vetítendők a fekete-fehér filmhez képest, az additív-színrácsos filmek háromszoros fény mennyiséggel (Kodak) és végül az additívlemezrácsos filmek (opticolor) 10— 12— 20szoros fénymennyiséggel vetítendők.
FILM M ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS F O L Y Ó IR A T
Jó levegőt a nézőtéren!
ELŐ FIZETÉSI ÁR:
Erről a témáról is érdemes talán néhány szót szólni! Jó levegőt a nézőtérre, mert ez a kellemes, tiszta, friss levegő a nézőt ke vésbé fárasztja és nem csapja meg orrát az uccáról bejövét az áporodott. nehéz, rossz szag. Hány filmszínház van, ahol vasárnap délutáni v a gy esti előadás alatt valósággal vágni lehetne a levegőt, annyira telítve van porral, párával, szénsavval! A levegő leg mérgezőbb tisztátlansága a szénsav. Ez okozza a fejfájást, túlságos felmelegedést és nagymértékű elfáradást. Minden egyes néző óránként 12— 15 liter szénsavat lélek zik ki magából. Nem is beszélünk arról a rengeteg mikroorganizmusról, baktériumról, amelyek különböző fertőző betegségek csi ráit olthatják belénk. Gondoljunk épen ezért a minél intenzívebb és állandó szellőzésre! Ezzel kapcsolatban két dologra ügyeljünk. Először is, ha csak ventillátort helyezünk el, amely a teremből, nézőtérról elszívja a
1 évre 10 pengő. — % évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség
és kiadóhivatal:
BUDAPEST, X IV., TH Ö K Ö LY-Ü T 75. Te'efon: 297 -076. Párizsi szerkesztőség:
A r tú r V itn er, Paris,
3, rue Ernest Psichari.
Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel. A ^ / V W W W V S A A 'V W W S A A A / W V W N Nyomatott: OTTHON-nyomda, IX., Lónyay Telefon: 187 -267.
u. 50.
BUDAPESTI FILPIÁC. Film m egjelenések 1937. szeptem ber hónapban. J E LM A G Y A R Á Z A T : Megj. = Megjelenési hely. — H. = Hossza. — F. = Felírás. — M. = Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező, t - C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli B u d a p e s ti F i l m
r f.
E rzséb et-k ö rú t 8. T el.: 132-888.
IX 2
1Mdmi. —■ M eg j.: R adius. — H .: 2262 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: Fedáfc S ári, Szepes L ia, T ö rz s Jenő, P a ta k y Jenő. — R .: V a sz ary J. *— C.: A.
IX. 10
V id o r ia három vőlegénye. — M eg j.: Á triu m , O m nia. — H .: 2250 m . — M .: O p erett. — F ő sz.: J e n n y J u g o , O tto T e ss le r. — F .: S iklóssi Iván. -— R .: E m il E ngel. —. C.: A.
IX. 28
F é r fis o r s .— M eg j.: F ó ru m . — H .: 2230 m. — M .: Színm ű. — F ő sz.: Je a n G alland, F ran co ise R osay, R osine D eréau. — F . : Siklóssi I. —• R .: E dm ond T . G revilles. — C .: F .
IX. 16
H e te d ik m enn yo rszá g . — M eg j.: Décsi, O m nia. — H .: 2605 m . —• M .: D rám a. — F ő sz .: S im oné Sim on, Jam es S teran d . — F .: P á sz to r József. — R .: H e n ry Ibing. — C.: A.
IX. 21
C afe M etropole. — M eg j.: C orso, R adius. — H .: 2190 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: L o re ta Y oung, T y ro n e P o w er. — F .: S erényiné. — R .: E. H . G riffith . — C.: A.
IX. 22 ,
Borneo. — M eg j.: O m nia. — H .: 2200 m. — M .: E xpediciós. — C .: A.
IX
15
N a p lem en te előtt. — M eg j.: Corso. — H .: 2450 m. — M .: Színm ű. — F ő sz.: E m il Jan n in g s, M arian n e H oppé. — C .: A.
IX. 4
P re m ie r (M erén y let a prem ieren ). — M eg j.: Át rium , K am a ra , Décsi. — H .: 2150 m. — M .: B űnügyi tö rtén et. — F ő sz.: Z. L eander, T heo L in gen, A. H ö rb ig e r. —- R .: B o lv áry G. — C.: A.
IX. 9
O rgonavirágzás. — M eg j.: R oyal A pollo. — H .: 2880 m . — M .: F ilm rom ánc. — F ő sz.: J. M ac D onald, N elson E ddy. — F .: E rb . —^ R . : R ó b ert L eonard. ■ — C.: A.
IX. 28
B o trá n y a tu rfo n . — M eg j.: M etró, Corso. — H .:, 3070 m. — M .: V íg játék . — F ő sz.: G aucso—Csikó— H arp o . — F . : R adó. — R .: S am W ood. — C.: A.
IX. 30.
A család szégyene. — M eg j.: City. — H . 2239 m . — M .: T ársad alam i. — F ő sz.: W allace Beery. — F.: E rb . — R .: W a lte r R uben. — C.: A.
IX. 2
P árizsban sze re tte m beléd. — M eg j.: C orso. — H .: 2372 m . — M .: V íg játék . — F ő sz.: C laudette C olbert. — F . : F o d o r S ándor. — R .: W essley R uggles. — C.: A.
XI. 14
U rilány szo b á t keres. — M eg j.: M etró, F órum . — H .: 2240 m. — M .: Vígjáték. — F ő sz.: Z ilahy Irén , Somló. K abos, K iss M anyi. — R .: B alogh Béla. — C.: A.
C IN E M A F IL M ,
E rzséb et-k ö rú t 8. T elefon: 137-570. E L IT -F IL M K FT.
E rzseb et-k ö ru t 24. T el.: 140-644.
F O X F I L M r .-I.,
R ákóczi-út 19. T e l.: 139-437 és 131-658.
H A R M O N IA -F IL M
A kácfa-u. 7. T el.: 135-287. H IR S C H é s T S U K ,
R ákóczi-út 14. T el.: 143-835.
M E TR O G OLDW Y N
V III., S án d o r-tér 3. Tel.> 144-424 és 25.
P A R A M O U N T F IL M F O R G A L M I R. T „
V II., R ákóczi-út 59. T e l : 134-437 és 140-522. P Á T R IA -F IL M Erzsébet-körut 8. T e l.: 140-625.
20
IX. 2
H ő sö k a tenger alatt (N icsevo ). —■ M eg j.: O m nia, C ity. — H .: 2412 m . — M .: D rám a. — F ősz.: H a rry B aur, M arcelle C hantel. — F .: P acséry L. — C.: A.
IX. 29
A f ér f i m in d őrüli. — M eg j.: R oyal A pollo. — H .: 2627 m. —- M .: Zenés v ig j. — F ő sz.: L áz á r M ária, Já v o r P ál, P á g e r A ntal, V asz ary P iri, D é nes G yörgy. — R .: G ertler V ik to r. — C .: A.
XI. 23
T o ro ckó i m en ya sszo n y. — M eg j.: Décsi, Á trium , K a m ara. — 11.: 2464 m. — M .: Színm ű. — F ő sz.: K abos G yula, D a jk a M arg it, Já v o r P ál, S ziklai S zerén. — R .: K eleti M árton. — C .: A.
XI. 2
H ét p o fo n . — M eg j.: U rán ia. — H .: 2525 m. — M .: V íg j. — F ő sz.: L ilian H arv ey , W . F ritsch , A lfréd Ábel. —- F .: L án d o r T iv a d ar. — R .: M ar tin P ál. — C.: A.
XI. 16
É des a bosszú. — M eg j.: U rán ia, Á triu m , City. — H .: 2295 m. — M .: V íg j. — F ő sz.: E rd ély i M ici, P á g e r A ntal, R ád ay Im re, K o m á r Júlia. — R .: V aszary János. — C .: A.
Unitas film fo rg a lm i és film kölcsönző kft. E rzsébet körút 45. T el.: 144-487 és 88.
IX. 23
E lefd n tb o y. — M eg j.: C ity, Casion. — H .: 2200 m. — M : D zsungelfilm . — F ő sz.: Sabu, hindu fiú. — F .: P a c séry L ászló. — R .: K o rd a Zoltán. — C.: A.
W A R N E R BROS József-körút 32. T elefon: 132-590.
IX. 21
REFLEKTOR FILM Sándor-tér 4. Telefon: 142-529.
REX-FILM Népszínház u. 12.
T el.:
139-978.
UFA-F1LM RT., K ossuth L aios-u. 13. T el.: 183-858.
K o ld u s m — Flynn, Dezső.
és kirá ly fi. —- M eg j.: F ó ru m . — H .: 2090 M .: R egényes tö rtén et. — F ő sz.: E rrő l B obby M anch, B illiy M anch. — F . : Váczi — C.: A.
az 1938. évi (19. évfolyam)
A
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
VI.,Thököly-ut75. Telefon: 297-076.
Küldie be idejében cim é t, vállalatának adatait, hirdetését.
Hogyan lehet nyerni O
az osztáiysorsjátékon I
Ezen fokán törték már a fejüket és töprengenek állandóan; feltétlen b i z o n y o s s á g nincs, kiszámítás, tudás nem lehet,
de van szeren cse, esély , v a ló szín ű ség és jó leső rem ény! T a n a
C S O S most az első osztálynál megvenni a sorsjegyeket, mert egy későbbi osztályhoz való vásárlásnál az előző, lejátszott osz tályok árait úgyis m e g k e li fiz e t n i mindenkinek. ' Az I. oszt» sorsjegyek hivatalos á r a :
Az I. o sz tá ly húzása
O któber 1 6 - a n k e z d ő d i k ,
| Epész 2 8 penpo |
fél 14 iienai |, Hegyed7 1
Nyolcad3 x/2 penoő
Mindenki vi s zo n y a ih o z m érten v e he t ré s z i a s o r s j á t é k o n ! Nincs különbkö zö tt, m ert minden e g y e s s o r s j e g y n e k e gy fo rm a
ség a so rsje g y tk
a nverest e s é ly e !
AZ AGFA-POSIT1V a le g jo b b és a le gtartósab b k ó p ia a n ya g VEZÉRKÉPVISELÖ M agyarország részére :
Lajta Ándor
S U P E R P A N Ís~a P A INI K I NIE »H« A LE G TÖ K É LE TE S E B B K É P N E G A T IV O K
BUDAPEST
X IV ., T h ö k ö l y - u t 75. Telefon: 297 076.
DUP-NEGATIY, H A N G - N E G A T I V Tf4 DUP-POZITIY, HANG-POZIT1Y H A N G N E G A T I Y SPEZIAL
16 és 3 2 m ilim é te re s k e s k e n y f i l m e k N y o m a to tt: O tth o n -n y o m d a (Kis Iván) B u d ap est, IX , L ónyay ucca 50. — T e le fo n : 1S7-287 és 187-577.
