Fehérjék A testépítésben a táplálkozás épp olyan fontos, ha nem fontosabb, mint maga az edzés. Abban bizonyára senki nem kételkedik, hogy a hangsúlyt a megfelelő mennyiségű fehérje fogyasztására kell fektetni. De vajon mi is a fehérje valójában? Hogyan állítják elő a fehérjeporokat? Van-e köztük különbség? Ezekre a kérdésekre próbálnék meg a következő cikkben minél érthetőbben és rövidebben választ adni.
A 60-as években még egészen más volt a testépítés, mint manapság. Nem voltak ilyen jól felszerelt edzőtermek és az étkezés is merőben más volt. Akkoriban még nem voltak fehérjeporok, kreatin és nitric oxid-os kiegészítők. A testépítők literszám itták a tejet és kilószám ették a húst és tojást. Akkoriban ez volt a csúcs. Ezeket a különbségeket azt hiszem nagyon híven tükrözik azok a fotók, amelyek abból az időből valók. Az akkori testépítő bajnokok ma egy harmadrangú versenyen sem lennének az első 10 között. Ez persze nem az ő hibájuk, hanem a megfelelő tudás, a táplálék kiegészítők hiányának és a gyógyszeripar elmaradottságának köszönhető. Az évek múlásával megjelentek az egyre jobb minőségű tápkiegészítők és a testépítők egyre jobb eredményeket értek el. De vajon hogyan tud egy mai kezdő testépítő eligazodni a rengeteg termék között? Nincs mese, olvasni kell és tanácsot kérni. Persze ha lehet olyanoktól, akik valóban értenek hozzá, nem csak azt hiszik magukról. A fehérje a protein szó fordítása, amely a görög „proteos” szóból ered, aminnek jelentése: első. A víz után a fehérje az emberi szervezet legfontosabb alkotórésze, nélküle nem létezik élet, minden sejt fő alkotórésze.
Fehérje molekula
Az közegészségügyi szakemberek ajánlása szerint a napi élelem legalább 15-25%-át fehérje kell, hogy adja, ami kb. 55-60 g fehérje naponta, egy átlagos, 70 kg körüli felnőtt számára. Az a mennyiség viszont csak a szervezet normális működéséhez elegendő, tehát szinten tartásra. Nem elég viszont a növésben lévő szervezet számára és nem elég a testépítők számára. Amennyiben a fehérje bevitel nem elégséges, a szervezetben megáll a fejlődés, sőt, a fehérjehiány az izomzat bontásához (izomvesztéshez) vezethet! Tudományos kísérletek igazolták, hogy az atléták és minden nagyobb fizikai aktivitást folytató egyén napi fehérje szükséglete legalább a duplájára nő. Gyógyászati körökben a következőket fogadták el: addig, amíg egy normális életet élő ember fehérje szükséglete napi 0,8 gramm testsúly kilogrammonként, a sportolóké 1,2 - 1,4 gramm, a nagy erőkifejtést kifejtő atlétáké pedig 1,8-2 gramm/testsúly kilogramm. Természetesen nem minden fehérje azonos összetételű és hatékonyságú. A legtöbb élelmiszer tartalmaz fehérjét, kivételt képeznek az olajok, zsírok. A fehérjék nem egyformák, különböző aminosav keresztmetszettel rendelkeznek. Mindössze 7 fajta fehérje tartalmazza mind a 9 alapvető aminosavat. Ezeket a fehérjéket mindnyájan ismerjük: vörös hús, csirke, hal, tojás, szója, kazein, tejsavó). Hogyan ítéljük meg a fehérjéket? A tudósok a fehérje forrásokat biológiai értékük szerint csoportosították. A kísérletek során 20 gramm fehérjét adtak az alanyoknak, és azt vizsgálták, mennyi fehérje űrül ki szervezetből. Ebből megkapták, mennyi fehérje hasznosul. Ez a rész a biológiai érték, minél magasabb a fehérje biológiai értéke, annál jobb, mert annál többet hasznosít a szervezet. Mikor az első kísérleteket végezték, még nem léteztek a modern fehérjék, így a legjobban felszívódó fehérjének a tojást (tojásfehérjében lévő fehérjét) választották: neki 100 pontot adtak.
Fehérje forrás
Biológiai érték
WPI – tejsavó izolátum
110 – 159
WPC – tejsavó koncentrátum
100 – 105
Tojás
100
Hal
80
Vörös hús
79
Kazein
77
Csirke
76
Szója
74 Fehérjék biológiai értéke
Mi is a tejsavó fehérje? Ez a jelenleg kapható sokféle fehérje közül (szója-, tojás- és tejfehérje) a legtisztább, legjobban felszívódó fehérje - tehát a legjobb választás testépítők számára. A tejből származik, a sajtgyártásnál keletkező melléktermékből vonják ki. A tejtermékek, húsok és a tojás is elég sok fehérjét tartalmaznak, de egyik sem ér fel a savófehérjével minőség szempontjából. A savófehérje legértékesebb tulajdonsága, hogy elágazó láncú aminosavakat biztosít a szervezet számára, így elősegíti az izomszövetek építését és megtartását. A savófehérje étrend kiegészítőként történő fogyasztása pozitív hormonális és sejtszintű hatást eredményez. A kutatások megerősítették, hogy a savófehérje hatékony antioxidánsként hozzájárul az immunrendszer megfelelő állapotához. A savófehérje nagyon fontos a testépítők és diétázók számára. A sportolók és testépítők gyakran edzenek, így fehérjetartalékaik gyorsan kimerülnek. Mivel a savófehérje előidézi a izomnövekedést és az esszenciális aminosavak, pl. glutamin létrejöttét, segíti az izmok regenerálódását és gyarapodását. Fogyókúrázók számára is hasznos a tejsavó fehérje, mert a nagyobb fehérjebevitel egyensúlyban tartja a vércukorszintet és felpörgeti az anyagcserét, valamint segít megelőzni
az izomvesztést. A kiegyensúlyozott vércukorszint hatására megszűnnek a falási rohamok, növekszik az energia szint és fokozódik a zsírvesztés.
Mennyit érdemes bevenni belőle? A rendszeresen sportolók napi 25-30 grammot visznek be a szervezetbe, a testépítők általában 100-200 grammot fogyasztanak naponta. Az ajánlott napi mennyiség 1,5-2 gramm testsúly kilogrammonként, tehát egy 80 kilós személy esetében 120-160 g naponta, 30-40 grammos adagokban fogyasztva. Az izomépítésnek jobban kedvez, ha a fehérjét szénhidráttal együtt visszük be a szervezetbe nem pedig magában – így sokkal jobban felszívódik, és nem alakul át a fehérje nagy része energiává. Ügyelni kell tehát arra, hogy edzés utáni turmixunk a fehérje mellett mindenképpen tartalmazzon szénhidrátot is. Edzés után az energiaraktáraink kiürülnek, így a szervezet ösztönösen vissza akarja őket tölteni. A fehérje szegény energiaforrás, szemben a szénhidrátokkal, amelyek viszont kitűnő energiaforrások. Ha azonban nem áll rendelkezésre szénhidrát a szervezet számára, a fehérjéket fogja elégetni. Ebből kifolyólag viszont az izmok nem jutnak aminosavakhoz és a szervezet is kevesebb energiához jut, ráadásul lassabban. Túlzottan nagy mennyiségben fogyasztani viszont nem ajánlott a tejsavó fehérjét, mert nagyon megterheli a májat. A máj a fehérjéket lebontja aminosavakra, amik aztán a véráramba kerülnek és a vér szállítja őket az izmokhoz és az egész testbe. Testsúlykilónként 1,5 g savófehérje fogyasztása védelmet nyújt a túledzés ellen.
Tejsavó fehérje koncentrátum és izolátum Eleinte 40-80 %-os tisztaságú fehérje koncentrátumokat gyártottak (és gyártanak a
mai napig).
fejlődésének
A gyártási technikák és
különféle
új
technológiáknak köszönhetően (ioncsere, hideg szűrés stb.) a kutatók kidolgozták a tejsavó fehérje izolátumokat. Ezek a technológiák megvédték a fehérjéket a roncsolódástól, az így előállított fehérje izolátumok 80-90 %-os tisztaságúak. Ezek sokkal gyorsabban és nagyobb arányban
szabadítják fel és szállítják a vérkeringésben az aminosavakat, mint a fehérje koncentrátum. Az izomszövetek tekintetében ez a jelenség összefügg az aminosavak sejtek által történő lekötésével, melyek később izomállománnyá alakulnak át. Az aminosav arány növekedése szorosan összefügg a nitrogén visszatartásával, tehát az izomzat fejlődésével. Az abszolút csúcsot a fehérjegyártásban a tejsavó fehérje hidrolizátum jelenti. E forma előállítása során a kiindulási anyag fehérje koncentrátum vagy izolátum, amelyeket enzimekkel vagy más anyagokkal részlegesen lebontanak, így rövidebb peptidláncok keletkeznek. A hidrolizátum felszívódásának gyorsasága és hatékonysága emelt szintű, gyakorlatilag tökéletes. Azonban hátrányai is vannak, az egyik az íz, a másik pedig az ár. Az íze annyira keserű, hogy a legelszántabbak is csak nehezen képesek elfogyasztani.
A tojásfehérje fehérjéje A tojás, különösen a tojásfehérje a testépítők kedvelt tápláléka közé tartozik. Kevés kalóriát tartalmaz, koleszterint és zsírt pedig egyáltalán nem. Több mint 30 éven keresztül, míg a tejsavó nem került piacra, a tojásfehérje számított a legjobb minőségű fehérjeforrásnak. Az egész tojás fogyasztása magas koleszterin- és zsírtartalma miatt meglehetősen egészségtelen módja a fehérje bevitelnek. Ha azonban elválasztjuk a fehérjét a sárgájától, egészséges fehérjeforrást kapunk.
Kazein A kazein a tejben található, nátrium-kazeinát és kalcium formájában. A tejsavó fehérjével összehasonlítva az aminosavak felszívódása lassabb, tehát jóval hosszabb ideig hatnak. Ez a tulajdonságuk anti-katabolikus hatású (lebontást gátló), ami segít az izomzat megvédésében. A tejsavó fehérje és a kazein ötvözése nagyon hatásos, mivel a tejsavó biztosítja a gyors, a kazein a lassú, fokozatos aminosav ellátást, így megteremtve a feltételeket az izomzat fejlődéséhez.
Szójafehérje A szójafehérje teljes értékű fehérje, amely nagyon jól emészthető. Koleszterin, laktóz és zsírtartalma nagyon alacsony. A szójaproteint fogyaszthatják tejcukor érzékenyek is, valamint ez az étrend kiegészítő a húst is helyettesítheti. Egészséges alternatívát nyújt, ha valaki a
szükséges fehérjét nem állati eredetű fehérjéből akarja bevinni. Természetes, kellemes az íze és rengeteg jótékony hatása van. Ideális magas fehérje/alacsony szénhidrát tartalmú étrend esetén. Értékes alkotórészei például az izoflavonok, szaponinok, amelyek támogatják az immunrendszert és csökkentik a koleszterin felszívódását.
