26. Oroszi Zsuzsanna:
WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják. David Weschler 1939-ben dolgozta ki az első intelligenciatesztjét. A negyedik kiadás magyarországi standardizálása 2004-ben indult meg. A XVIII. kerületi Nevelési Tanácsadó Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 2008 szeptembere óta használja Az iskolai alulteljesítés és kudarcok hátterében meghúzódó sok ok között vannak a gyermek képességeiben rejlőek és vannak, amelyek a szociális környezet előnyeivel, illetve hátrányaival magyarázhatóak. Gyakran nem teljesen elkülönített, hogy mi okozza a tanulásban tapasztalható kudarcokat. Fontos elkülöníteni, hogy az adott ok feltárásával fejleszthető legyen a tanuló, ezzel segítse előmenetelét az élet számos területén. Az iskolai alulteljesítés magával hozza, vagy éppen erősíti az önbizalomhiány kialakulását, az önértékelési problémákat, mely szorongóvá teszi a gyereket. A WISC-IV intelligenciateszt átfogó intellektuális képesség vizsgálatára alkalmas eljárás. A hagyományos Verbális és Performációs intelligencia-felosztásokat felváltják a kognitív funkciók szűkebb területeit megragadó indexek: Verbális megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória, Feldolgozási sebesség. A munkamemória és a feldolgozási sebesség mérésével alkalom nyílik rá, hogy pontosabb kép alakuljon ki a gyerekről. A külön értékelés lehetőséget ad arra, hogy egy lassabban dolgozó, vagy gyengébb memóriakapacitással rendelkező esetében a verbális illetve a perceptuális részeredmény ne csökkenjen, így annak valódi szintje megmaradjon. A munkamemória az információ tudatban tartásának képességét, azon műveletek végrehajtását vagy annak manipulációját, továbbá valamilyen eredmény létrehozását jelenti. A feldolgozási sebesség az információ feldolgozás sebességét mutatja, mely kapcsolatban áll a mentális kapacitással, az olvasási teljesítménnyel és annak fejlődésével valamint a kognitív források megtartásával történő gondolkodással, és a munkamemória magasabb szintű fluid feladatokban (absztrakciók, szabályok, általánosítások és logikai kapcsolatok manipulációja) való hatékony használatával.
A két rész külön mérése lehetőséget ad arra is, hogy nyomon kövessük a gyermek központi idegrendszeri neurális fejlődését. A feldolgozási sebességben bekövetkező javulás, erősödő myelinizációt tükrözhet. Esetelemzés T. Márta 9 éves. A vizsgálatra tanulási nehézség miatt került sor. Az olvasás és számolás területén is nehézségei vannak. Gyakran cserél fel betűket (b, d), hosszabb szavakat nem tud kiejteni. Lassan dolgozik. Számolás területén folyamatosan lemarad, nem tudja időben befejezni a feladatokat. Figyelmét nem tartja, folyton elkalandozik. Anamnézisében zavartalan perinatális fejlődés szerepel. Születési körülményei megfelelőek, komplikáció nem volt. Statikai fejlődése rendben zajlott, stádiumok nem maradtak ki. Kiegyensúlyozott gyermekkor jellemezte kognitív és pszichés fejlődése kapcsán. Komolyabb betegségei nem voltak. Gyermekközösségbe könnyedén beilleszkedett.
Intelligenciavizsgálaton elért eredményei:
Verbális megértés: átlagos
Perceptuális következtetés: átlagos
Munkamemória: alacsony átlagos
Feldolgozási sebesség: alacsony átlagos
Teljes teszt: alacsony átlagos
Verbális részpróbák 1. Közös jelentés: átlagos színvonalú (verbális gondolkodást és a fogalomalkotást valamint az auditív készség az emlékezet, a lényeges és lényegtelen tulajdonságok megkülönböztetésének készsége és a verbális kifejezőkészség mérésére) 2. Általános megértés: átlagos színvonalú (verbális gondolkodás és felfogás, verbális megértés, kifejezőkészség valamint a tapasztalatok értékelése és felhasználása, a gyakorlati tudás alkalmazásának készségét méri) 3. Általános ismeretek: átlagos színvonalú (általános tényszerű tudás megszerzésének, megtartásának és előhívásának készségét méri)
Perceptuális következtetés 1. Mozaik –próba: alacsony színvonalú (absztrakt vizuális ingerek elemzésének és előállításának képességét méri. Feladatok végzéséhez szükség van nem-verbális fogalomalkotásra, vizuális percepcióra és szervezésre, szimultán információfeldolgozásra, vizuális-motoros koordinációra, tanulásra és a figuraháttér elkülönítésének képességére) 2. Képi fogalomalkotás): átlagos színvonalú (kategoriális gondolkodás készségét méri 3. Mátrix következtetés: alacsony színvonalú (vizuális információk feldolgozásának és az absztrakt gondolkodási készségek mérésére) 4. Képkiegészítés: magas átlagos színvonalú (vizuális észlelést és szervezést, koncentrációt valamint a tárgyak lényeges részleteinek vizuális felismerését méri) Munkamemória 1. Számterjedelem előre (SzterE) illetve számterjedelem fordított sorrendben (SzterF): alacsony színvonalú (auditív rövidtávú emlékezetet, szekvenciális készségeket, a figyelmet és a koncentrációt méri. A feladat ismétléses tanulást és emlékezetet, figyelmet, kódolást és auditív feldolgozást igényel (SzterE), az (SzterF) munkamemóriát, információ-átrendezést, mentális manipulációt és téri vizuális képzelőerőt igényel. A SzterE feladatról a SzterF feladatra történő áttérés kognitív flexibilitást és mentális éberséget igényel.) 2. Számolás: alacsony színvonalú (mentális manipulációt, koncentrációt, figyelmet, rövid és hosszú memóriát, számolást, mentális éberséget valamint esetenként szekvenciális műveleti készséget, fluid és logikai gondolkodást mér.) Feldolgozási sebesség 1. Kódolás: alacsony színvonalú (rövidtávú
emlékezetet,
tanulási
készséget,
vizuális
percepciót,
vizuális-mozgásos
koordinációt, vizuális letapogatási készséget, kognitív flexibilitást, figyelmet és motivációt mér a feldolgozási sebességen kívül.)
2. Szimbólumkeresés: alacsony színvonalú (rövidtávú és vizuális emlékezet, vizuális-mozgásos koordinációt, kognitív flexibilitást, vizuális diszkriminációt és koncentrációt mér a feldolgozási sebességen kívül. Mérhető vele még auditív felfogókészség, perceptuális rendezés valamint tervezési és tanulási készség.) Értékek értelmezése A teljes teszt alapján Márta alacsony átlagos intellektussal rendelkezik, mivel az alacsony színvonalú munkamemória és feldolgozási sebesség lehúzza az értékeit. Külön külön értelmezve azonban átlagos verbális és perceptuális képességei vannak. Nehézsége a munkamemória és a feldolgozási sebességben jelentkezik. Verbális területen általános jó megértés és verbális gondolkodás jellemzi. Gyakorlati tapasztalatait képes alkalmazni, felhasználja meglévő tudását. Ismereteit tudja mozgósítani. Lényeges és lényegtelen információk elkülönítése nem okoz gondot. Nehézségei inkább perceptuális területen jelentkeztek, de értéke itt is átlagos. A különböző részpróbákban nyújtott színvonal azonban jól jelzi, hogy bizonyos területeken problémák állnak fenn. Vizuális percepció és szerveződés nem megfelelő. Szimultán információ feldolgozás figura-háttér elkülönítésben gyenge. Vizuális-motoros koordináció nem megfelelő. Ugyanakkor a képkiegészítés magas színvonala arra utal, hogy a vizuális szerveződés területén nincs probléma és a lényeges és lényegtelen információk jól elkülönülnek. A munkamemória értékei a rövidtávú emlékezet, a figyelem, a koncentráció, az auditív kódolás és a feldolgozás gyengeségére utal. A számolásban elért eredmények is arra utalnak, hogy a memória kapacitása nem megfelelő, valamint, hogy figyelmi nehézségek akadályozzák az információ feldolgozását és ezt feldolgozási sebesség értékei megerősítik. Összességében elmondható, hogy jó verbális képességek mellett a vizuális rendszer gyengesége áll fenn, emellett figyelemzavar gyanítható. Az rövidtávú memóriakapacitás is alacsony színvonalú, ezért az információk elraktározása nem megfelelő, és emiatt az előhívás is nehéz. A figyelmi problémák csak felerősítik az amúgy is nehéz helyzetet. A tanulás kapcsán ez igen nagy hátrányokat jelent Márta számára, mivel nem tud megfelelő mennyiségű információt raktározni. A felidézés is nehézkes ezért a szerveződés sem megfelelő. A figyelmi és a memóriaproblémák nagyon megnehezítik az információk szervezését és aktuális felhasználását.
Az eredmények hátterében elképzelhető, hogy a központi idegrendszer fejletlensége is közrejátszik illetve, hogy a kisagyi összerendeztség esetleg még nem megfelelő. Ennek eldöntése azonban meghaladja az én kompetenciámat. Jelen cikkel illusztrálni szerettem volna azt, hogy mennyi minden játszik közre egy gyerek alulteljesítésében, (a pszichés háttér górcső alá vétele nélkül is) és hogy egy jó vizsgáló eljárás mennyit segíthet abban, hogy a gyerekek megfelelő segítséget kapjanak. Nem utolsó sorban szeretném megjegyezni, hogy az itt leírtak kizárólag a saját véleményemet képezik és a teljesség igénye nélkül készült inkább elgondolkodtató jelleggel.
